ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI OSZTÁLY I. AZ OSZTÁLY Fİ FELADATAI 2009-BEN 1. Grammatikai kutatások Mondattan A szintaxis szimmetriajelenségeinek és ezek jelentıségének további vizsgálata. A határozók mondattani és jelentéstani kérdéseivel foglalkozó OTKA-projektum (49873) lezárása, a Mouton de Gruyternél megjelenı angol nyelvő tanulmánykötet szövegének véglegesítése. A Magyar generatív történeti szintaxis OTKA projektum (NK78074) megszervezése, elindítása, a munkatársi gárda és a munkarend kialakítása, az ómagyar adatbázis kiépítésének megkezdése, ómagyar szövegek mondattani elemzése, a funkcionális kategóriák tanulmányozását a nyelvi változással kapcsolatos általános tanulságok megfogalmazása. „A minimalist Approach to Syntactic Locality” címő, NF-73537 sz. OTKA projekt célja a természetes nyelvek mondattanában érvényesülı különbözı lokalitásjelenségeknek a transzformációs generatív nyelvelmélet legújabb eredményeire építı, az eltérı nyelvi alrendszerek munkamegosztását feltérképezı, modell alapú magyarázata. A szó mint nyelvtani kategória természetének vizsgálata. A tagadás szintaxisa kutatásának folytatása. Az esetfogalom grammatikaelméleti problémáinák a tisztázása a különbözı grammatikaelméleteken belül. Az esetrendszerek tipizálásának a kérdései. Mondattani szerkezetek és a mondatok információs szerkezete között fennálló meghatározottságoknak a vizsgálata: A prezentáló szerkezetek kutatása, a nominális mondatok. Szemantikai kutatások A magyar Fókusz jelentésbeli hozzájárulásának ábrázolása dinamikus szemantikai keretben. Kiinduló feltételezés: a magyar Fókusz ú.n. specifikáló szerkezetet hoz létre. A Fókusz és a tagadás kölcsönhatásai; a Fókusz elıfeltevésének kölcsönhatásai a kvantorokkal és a többi elıfeltevéssel. A Fókusz pozicióban elıforduló utalószók szemantikája, kölcsönhatásuk az alárendelı mellékmondatban található Fókusszal (János AZT hiszi, hogy MARI ment el). A diskurzus-szerkezet, intonáció és a mondat interpretációja közötti kölcsönhatások vizsgálata a magyarban. A The Year’s Work in English Studies c. narratív bibliográfia 88. évfolymának munkálataiban való részvétel. Fonológiai és morfológiai kutatások Egy korábban kidolgozott aerodinamikai alapú fonológiai modell tovább gondolása a zöngés frikatívákra (z, zs) a magyar nyelvben fonológiai és fonotaktikai tulajdonságainak magyarázatánál. Az analógiás modell(ek) magyar nyelven túlmutató alkalmazhatóságának vizsgálata más bonyolult fonotaktikájú nyelvekre (szlovák). A fonológia és a morfológia analógia-alapú formális megközelítése c. OTKA projektum eredményeinek összegzése, a projektum lezárása. Az analógiás gép tesztelése és konferencián való bemutatása, a tárgyban intézeti nagyelıadás A magyar magánhangzó-harmóniára vonatkozó nyelvtani megszorítások kutatása, valmint a fınévi igenév -ni toldalékának fonológiai és morfológiai vizsgálata, tanulmány publikálása.
Kísérletes nyelvészeti kutatások Neurolingvisztikai kutatások A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: neurolingvisztikai alapok c. projektumban az elvégzett tesztelések eredményeinek nyelvtanelméleti keretekben történı értelmezése. A nyelvi rekurzív mőveletek sérülésének megjelenései és következményei a mondattani szerkezetek, és a tudatelméleti beágyazások Nyelvbotlásokban, idıskori tévesztésekben valamint Alzheimer-kórban elıforduló, fonológiai szekvenciaszervezési devianciák győjtése és adatbázissá történı feldolgozása. Alzheimer-kóros betegek, enyhe kognitív zavarral küzdık és ép idıs kontrollok spontán beszéde idıi paramétereinek és verbális munkamemóriájának vizsgálata. Pszicholingvisztikai kutatások A vonatkozó mellékmondatok elsajátításának vizsgálata tipikus és zavart nyelvi fejlıdésben. A fókusz mind szintaktikai operátor megértésének vizsgálata tipikus és zavart nyelvi fejlıdésben. A korai nyelvi fejlıdést vizsgáló MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) magyar adaptációja. Az aspektus megértésének és produkciójának vizsgálata iskolás és óvodáskorú nyelvfejlıdési zavart mutató csoportban. A nyelvfejlıdési zavar és a nemnyelvi képességek kapcsolatának vizsgálata a szájmozgások és a kézmozgások tesztelésén keresztül. A figuratív nyelv megértésének vizsgálata gyerekek körében címő doktori disszertációjához kapcsolódó tesztelések végzése. Két- és többnyelvőségi vizsgálatok A nyelvi másság dimenziói, nyelvi változatosság kutatása A nyelvcsere és a nyelvi revitalizáció vizsgálata Kelet-Közép-Európában: a Diversity of Linguistic Otherness (DILING) EU-projektum adatainak, Kelet-Közép-Európa kisebbségi nyelvi helyzetének összehasonlító elemzése, nemzetközi kiadású kötet szerkesztése, valamint egy FP7 projekt elıkészítése. Elıadások tartása az International Conference on Minority Languages XII. nemzetközi konferencián. A nyelvcsere és nyelvmegırzés formái kisebbségi közösségekben c. kutatás folytatása. Pályázati forrás: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A Társadalmi érintkezési formák, kétnyelvőség, kisebbségi és többségi attitődök, elıítéletek magyarországi nyelvi közösségekben c. NKFP projektumban nyert adatok elemzése. A jelnyelvek és a siketek magyarországi és régióbeli helyzetének vizsgálata. Tanulmány írása a Kétnyelvőség és nyelvcsere a Muravidéken c. kutatás eredményeibıl. A romani és beás nyelv magyarországi és régióbeli helyzetének elemzése. Nyelvi jogi és nyelvpolitikai elemzések, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája alkalmazásának elemzése országosan kisebbségenként, valamint regionálisan. Többnyelvőségi Kutatóközpont Részvétel a The Mercator Network of Language Diversity Centers (EACEA Lifelong Learning Programme Transversal Programme: Network Projects KA2 Languages; c. három éves EU projektjében. Szervezeti kereteként az intézetbeli Többnyelvőségi Kutatóközpont (Reserch Centre for Multilingualism) mőködtetése, a DILING (FP6 SSA) projektben létrehozott kutatói (Csehország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Szerbia, Ukrajna, Moldávia) és tanácsadói (USA, Hollandia, Spanyolország, Írország) hálózat irányítása, szervezése. Az EBLUL Partners for Diversity, valamint a Network to Promote Linguistic Diversity
hálózatához csatlakozás. Együttmőködés norvég, svéd, finn, dán partnerintézetekkel; a grazi Karl-Franzens-Universität Nyelvtudományi Intézettel és a Manchesteri Egyetem romani programjával, valamint a Bristoli Egyetem és a Brit Akadémia által koordinált Baltic Language and Integration Network-kel. Pályázati forrás: EU FP7. Kisebbségi nyelvek leíró nyelvtana A beás és a romani megkülönböztetésére épülı nyelvi ideológiák magyarországi cigány közösségekben tervezett vizsgálatához szükséges elıkészületek valamint a téma szakirodalmának tanulmányozása. A Beás nyelvtan c. könyv befejezése, kiadása. Az átok, eskü és társadalmi nem erdélyi roma közösségek nyelvi ideológiájában c. doktori dolgozat benyújtása. State of the art tanulmány a nyelvi ideológiákkal kapcsolatos antropológiai nyelvészeti elméletekrıl. A romani nyelvvel kapcsolatos „laikus” és kutatói nyelvi ideológiák vizsgálata. Humán és társadalomtudomámyi referencia adatbázis Pilot study tervezése humán és társadalomtudományi referencia adatbázisra. Felsıoktatás Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Intézeti Tanszékének a mőködtetése -- ezen belül az Elméleti nyelvészet szak kurzusainak ellátása, továbbá az Elméleti nyelvészet doktori program kurzusainak megtartása, témavezetés, szakdolgozókkal, PhD diákokkal foglalkozás. Bevezetés a nyelvtudományba címmel nagyelıadás tartása az ELTE BTK nyelvszakos hallgatóinak.
II. A 2009 FOLYAMÁN ELÉRT KIEMELKEDİ KUTATÁSI ÉS MÁS JELLEGŐ EREDMÉNYEIK, AZOK GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HASZNA Grammatikai kutatások Fonológiai és morfológiai kutatások RÖVID A magyar magánhangzó-harmónia rendszerében megfigyelhetı természetellenes (önkényes) mintázatok kísérletes vizsgálata és számítógépes modellálása alapján megállapítható, hogy az Univerzális Grammatika elvei meghatározzák ugyan az anyanyelv-elsajátítást, de csupán nehezítik a természetellenes mintázatok megtanulását, nem teszik eleve lehetetlenné. Elkészült az ontológia-szerkesztı program, amelyet a készülı morfológiai adatbázishoz használnak. Létrehoztak egy olyan, asszociatív memóriamodellt, amely alkalmas az analógiás okoskodás modellezésére. A Nyelvtechnológiai. Csoporttal közösen sikeres pályázatot dolgoztak ki a Humán és társadalomtudományi referencia adatbázis támogatására (OTKA).
HOSSZÚ Az analógia-OTKÁ-ban elkészült az ontológia-szerkesztı, amelyet a készülı morfológiai adatbázishoz használnak. Az analógia-OTKA meghosszabbításaként, egy következı projektum elıkészületeként elkészült egy asszociatív memóriamodell, amely alkalmas az analógiás okoskodás modellezésére. A fonológiai szabályszerőségek (megszorítások) elvben osztályozhatók aszerint, hogy természetesek-e (azaz az Univerzális Grammatika elveibıl levezethetık) vagy pedig természetellenesek (önkényesek; olyanok, amelyeket a nyelvi adatokból induktív általánosítások révén sajátít el az anyanyelvi beszélı). A magyar magánhangzó-harmónia rendszerében is megfigyelhetık természetellenes megszorítások: például az ingadozó toldalékolású vegyes hangrendő tövek esetében a tı végén álló bilabiális mássalhangzó (statisztikailag) kedvez az elölképzett toldalékok választásának. A kutatás részét képezı kísérletek tanúsága szerint a magyar beszélık megtanulják (bár értelemszerően: öntudatlanul) ezeket a természetellenes mintázatokat. Számítógépes modellálás segítségével értékeltük a kísérleti eredmények összefüggését azokkal a lexikális mintázatokkal, amelyeken alapulnak. Úgynevezett wug teszttel (logatomok toldalékolását kívánó feladatokkal) kimutatható, hogy a kísérleti személyek viselkedésében a természetes és a természetellenes megszorítások egyaránt szerepet játszanak, de a beszélık az utóbbiakra csökkentett mértékben támaszkodnak az elıbbiekhez képest. A következtetés az,
hogy az Univerzális Grammatika elvei befolyásolják ugyan a nyelvelsajátítást, de a hatásuk inkább torzító (bias) hatású, nem pedig áthághatatlan korlát. A kutatás eredményeit a Language c. folyóiratban megjelent nagy összefoglaló tanulmány mutatja be.
Mondattani kutatások RÖVID A kérdés-válasz szerkezet tükör-szimmetrikus egységében sikerült elemezni és új megvilágításba helyezni a magyar illetve az egyetemes nyelvtan kimerítıen értelmezett fókuszos strukturáit. A határozók mondattani és jelentéstani viselkedésének leírása során olyan szabályokat sikerült megfogalmazni, melyek a magyar mondatok még teljesebb körének automatikus elıállítását, illetve értelmezését teszik lehetıvé; melyek tehát elsısorban a nyelvtechnológiában (pl. a számítógépes fordításban), de a nyelvoktatásban is hasznosíthatók. Az ómagyar mondattannal kapcsolatos eredmények alapkutatás jellegőek; a nyelvi változások okainak, mikéntjének megismeréséhez járulnak hozzá. A projektum elsı eredményei alapján a magyar mondattani változások erıs párhuzamot mutatnak az indo-európai nyelvekben megfigyelt változási tendenciákkal, ami erıs areális hatásra utal. „A Minimalist Approach to Syntactic Locality” projektben továbbfejlesztették az alanyi és tárgyi szerepő fınévi kifejezések úgynevezett áthatolhatatlanságának modelljét, elvégezték a mőveltetı igei állítmányok szintaktikai tartományainak meghatározását, leírták az azonosító szerepő fókuszált kifejezések, az igekötık és más igekötıszerő elemek kiemelését, valamint feltérképezték a faktív mondatszintő vonzatokból történı kiemelést szabályozó szintaktikai, szemantikai, pragmatikai és prozódiai tényezıket. A mondat baloldali perifériájának kutatására létrejött nemzetközi (holland-magyar) kutatócsoport közleményeibıl megjelent a Lingua nemzetközi folyóiratban (Elsevier) egy különszám New perspectives on the Hungarian left periphery címmel. Ennek keretében a tagadás és fókusz tulajdonságairól publikáltak cikket a Lingua-ban. A 2009. decemberében tartott intézeti Chomsky-konferencia anyagát szerkesztett formában megjelentették a Magyar Tudomány 2010. szeptemberi tematikus számában
HOSSZÚ 1. Az Elegáns Szintaxis elmélete feltételezi, hogy a természettudományokban nem a szimmetriák, hanem a szimmetriáktól való eltérések szorulnak magyarázatra. Következésképpen, ha és amennyire érvényes módon megszüntetjük a grammatikaelmélet
aszimmetriáit, akkor és annyira 'magyarázóbbá' is tettük azt. Ez a megközelítés szükségessé teszi alternatívák felállítását a minimalista elmélet szinte minden fontosabb aszimmetrikus struktúrális alapfogalmával (labelled merge, spec-head, head-complement, probe-goal, ccommand stb.) A kérdés-válasz tükör-szimmetrikus egységében sikerült elemezni és új megvilágításba helyezni a magyar illetve az univerzális grammatika jellegzetes kimerítıen értelmezett fókuszos strukturáit. Jelentıs elırelépés történt továbbá egy másik területen is: a tematikus kritérium látszólagos szimmetriájának mélyebb megértésében. Az imperszonális szerkezetek behatóbb vizsgálata rámutatott arra, hogy a kritérium két megszorítása valójában nem parallel állítások, és eredetük is különbözı. Az a nagyívő feltételezés, hogy "az élıvilágban minden csak az evolúció fényében érthetı" ugyanúgy és hasonló módon téves, mint a régebben divatos tétel, amely szerint "a történelemben minden csak az osztályharc fogalmának fényében érthetı". Sok biológiai minta (például a napraforgótányér vagy a halak pikkelyeinek merisztikus szériái, vagy a drosophila embrió pair rule és segment polarity génjei által kódolt proteinek ritmikus csíkozottsága), ugyanúgy nem tőnik az evolúció által szelektáltnak, mint ahogy az emberi nyelv szintaxisának mintázata sem. Annak az elızetes vizsgálata is megkezdıdött illetve folytatódott, hogy az ilyen közvetlen evolúciós elıny nélküli minták genezisének feltételei illetve az ilyen jelenségek esetleges közös vonásai megmagyarázhatnak-e valamit a természetes nyelvek szintaxisának tulajdonságaiból. 2. A fókusz szemantikája: új érveket találtak amellett, hogy a magyar Fókusz kimerítı olvasata szemantikai és nem pragmatikai tulajdonság, tehát a Fókuszt tartalmazó magyar mondatok helyes ábrázolása elsısorban formális szemantikai feladat, nem lehet egyszerően az implikatúrák közé sorolni (szemben az irodalomban a 2000-es években feltőnt javaslatokkal, pld. Wedgwood vagy Beaver—Onea). A Fókusz mint specifikációs szerkezet mellett empirikus érveket állítottak fel: új, ú.n. rekonstrukciós adatokat fedeztek fel és formális, szemantikai elemzést végeztek Skolemfüggvények segítségével. Új adatok és érvek születtek a magyar információs szerkezet rekurziv mivolta mellett. Megtörtént a mondatra utaló kataforikus névmás fımondatbeli Fókusz pozicióban formális szemantikai elemzése: a parciális kérdıszó-mozgatás elemzésének (Sternefeld) kiterjesztették állító, Fókuszt tartalmazó mondatokra. Kísérletet tettek a határozók mondattani és jelentéstani viselkedésének megértésére, olyan szabályok megfogalmazásával, melyek a magyar mondatok még teljesebb körének automatikus elıállítását, illetve értelmezését teszik lehetıvé, melyek tehát elsısorban a nyelvtechnológiában (pl. a számítógépes fordításban), de a nyelvoktatásban is hasznosíthatók. 3. A határozók mondattani és jelentéstani kérdéseinek vizsgálata a TS 49873 sz. OTKAprojektum keretében egy angol nyelvő tanulmánykötettel zárult: É. Kiss, K. szerk. Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces, Berlin: Mouton de Gruyter, 2009. A kötet 13 fejezetének szerzıi között az intézet meghatározó kutatói éppúgy megtalálhatók, mint a legtehetségesebb fiatal nyelvész genereáció legtehetségesbb képviselıi. 4. Ómagyar mondattan: az eredmények alapkutatás jellegőek; a nyelvi változások okainak, mikéntjének megismeréséhez járulnak hozzá. A projektum elsı eredményei alapján a magyar mondattani változások erıs párhuzamot mutatnak az indo-európai nyelvekben megfigyelt változási tendenciákkal, ami erıs areális hatásra utal.
A magyar nyelvtörténeti vizsgálatoknak eddig viszonylag elhanyagolt területét képezték a mondattani kutatások. A projektum keretében az ómagyar kor elsı felének mondattani jelenségeit, köztük a szórendet, különösen az ige-igekötı szórendi lehetıségeit és a különféle változatok funkcióját, a tagadást, a névelıhasználat alakulását, a névutós kifejezéseket, a feltételes-, felszólító- és kijelentı módnak a mellékmondatokban való megoszlását, valamint az igeneveket, különösen a személyragos fınévi igeneveket és bennük a hangzó alany és a személyragozás összefüggését vizsgálták. Az eredmények a nyelvi változások elmélete és az általános nyelvelmélet számára is relevánsak. Minthogy kevés nem-indoeurópai nyelvnek van 800 évre visszamenı írott nyelvemlékanyaga, a magyarnak kulcsszerepe lehet annak tisztázásában, hogy a nem-rokon nyelvek párhuzamos fejlıdése univerzális elvek következménye vagy areális hatás. A projektumnak a mondattani kutatások mellett célja egy ó- és középmagyar, részben annotált adatbázis kiépítése és kereshetıvé tétele is. Megindult az ómagyar szövegek digitalizálása, a digitalizált betőhő szövegek normalizált helyesírású változatainak elkészítése és egy keresı mechanizmus létrehozása. 5. „A minimalist Approach to Syntactic Locality” projekt fıbb kutatási eredményei között szerepel az alanyi és tárgyi szerepő fınévi kifejezések áthatolhatatlanságának továbbfejlesztett modellje, a mőveltetı igei állítmányok szintaktikai tartományainak meghatározása, az azonosító szerepő fókuszált kifejezések, az igekötık és más igekötıszerő elemek kiemelését, valamint a faktív mondatszintő vonzatokból történı kiemelést szabályozó szintaktikai, szemantikai, pragmatikai és prozódiai tényezık munkamegosztásának feltérképezése. Szemantikai kutatások RİVID Monográfia és tanulmány készült a magyarban a kontrasztív topik összetevık szemantikai-pragmatikai tulajdonságairól, illetve arról, hogy kvantoros kifejezések milyen feltételekkel fordulhatnak elı ebben a szerepben. A magyar diskurzuspartikulák közül leírták a hangsúlyos csak, az ugye, és a vajon szemantikai-pragmatikai tulajdonságait. Megtörtént a rezultatív szerkezetek formális szemantikai elemzése, a magyar nominális és igekötıs rezultatív szerkezetek jelentésbeli különbségeinek magyarázata.
HOSSZÚ 1. Elkészült egy monográfia a magyar nyelvleírásban kontrasztív topiknak nevezett, jól meghatározható szintaktikai és prozódiai jegyekkel rendelkezı összetevık szemantikaipragmatikai tulajdonságairól. Egy tanulmány azokat a feltételeket írta le, amelyek teljesülése mellett kvantoros kifejezések kontrasztív topikként fordulhatnak elı verum/falsum fókuszt tartalmazó mondatban a magyarban, illetve a fenti összetevıket tartalmazó mondatok interpretációját. Azt, hogy magyar diskurzus-partikulák milyen információt hordoznak az ıket tartalmazó mondatok és a diskurzus többi mondatának kapcsolatáról, a kötelezıen hangsúlyos csak partikula, valamint az ugye partikula kijelentı mondatokban betöltött szerepének
vizsgálata mutatta be. A kérdı partikulaként ismert vajon-ról bebizonyosodott, hogy a kérdı mondat formai azonosítása helyett a kérdések egy speciális altípusát jelöli. 2. Formális szemantikai elemzést végeztek a rezultatív szerkezetek terén. A magyar nominális és igekötıs rezultatív szerkezetek jelentésbeli különbségeit magyarázták a Wechsler-féle kontroll-rezultatív -- emelı rezultatív megkülönböztetés segítségével.
KÍSÉRLETES NYELVÉSZETI KUTATÁSOK Neurolingvisztikai vizsgálatok RÖVID 1. A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: neurolingvisztikai alapok c. projektumban 5 afáziás személy és 10 kontroll személlyel elvégzett tesztelések során azt az eredményt kapták, miszerint az agrammatikus Broca-afáziások szemantikaipragmatikai rekurzív mőveletet végeznek a mondattani szerkezeteket beágyazó, szerkezeti rekurzió helyett. Az általuk produkált szituatív mondatok a szemantikai rekurzivitás, a ’tudatelméleti’ beágyazás (theory of mind) jeleként értelmezhetık. Ez érvül szolgálhat arra, hogy a nyelv szemantikáját is a rekurzivitás forrásának tekintsük, és arra, hogy az afázia bizonyos típusainál a szemantikai rekurzivitás épen maradhat a szintaktikai rekurzivitás deficitje mellett. 2. A fonológiai devianciák kutatásai idıskorú, afáziás valamint Alzheimer kóros személyeknél egyfelıl igazolták, hogy a fonológiai devianciákban a magánhangzó- és mássalhangzó harmóniákat és a harmóniasértéseket egyaránt jegyterjedés hozza létre, másfelıl pedig feltárják az eltérı súlyossági fokozatú Broca-afáziások fonológiai programozásának egyes mőveleteit. 3. Alzheimer-kóros személyek beszéde idıi faktorainak (beszéd- és artikulációs tempó, szünetek, elemzése érzékeny mutatót adott, amely betekintést engedett olyan kognitív folyamatokba, mint a beszédtervezés és -produkció. A kutatáshoz az Alzheimer kóros személyek verbális munkamemóriájának és a fonológiai rövid-távú emlékezet szerepének a vizsgálata társult, különféle stádiumban lévı Alzheimer-kóros személyeknél.
HOSSZÚ: 1. A szerkezeti rekurzió az a képesség, mellyel egy szintaktikai szerkezetbe egy vele azonos kategóriájú szintaktikai szerkezetet ágyazunk be. 5 afáziás személy és 10 kontroll személlyel el végzett tesztelések során a mindennapi élet helyzeteit ábrázoló képekre 4 különbözı szerkezeti típusú kérdést tettek fel, melyek közül kettı lehetıvé teszi, 1 megkívánja, 1 pedig nem támogatja a rekurzív válaszokat-A legfontosabb következtetések:
(i) A Broca-afáziások gyengébb, a Wernicle-afáziások jobb produkciós teljesítményt nyújtottak. Az egyes afáziás személyek válaszainak nyelvtani szerkezete alig vagy egyáltalán nem tartalmazott szerkezeti rekurziót (alárendelı kötıszóval bevezetett tagmondat beágyazásokat). Azon kérdéstípusnál, amely megkövetelte a formális szerkezeti rekurziót (alárendelı kötıszóval bevezetett taggmondat-beágyazást), a Broca-afáziások majdnem minden grammatikus válasza, a Wernicke-afáziásokgrammatikus jelentıs része úgynevezett ’tudatelméleti beágyazást’ tartalmazott. Az afáziás személyek olyan válaszokat adtak, melyekkel "belehelyezkedtek" a képeken szereplı emberek feltételezett mentális állapotába, szándékaiba, érzéseibe és mintegy a képen látható személyek szerepében és nevében kezdtek beszélni, jelen idı, egyes szám elsı személyben, egyszerő mondatokban. Ezeket szituatív mondatoknak nevezzük és a szemantikai rekurzivitás jelének tekintjük (szerkezetek formális egymásba ágyazása helyetti a képen levık szerepének átvétele, abba való belehelyezkedés). Azt találták, hogy a szituatív mondatokkal az afáziás személyek a tudatelméleti beágyazások és a mondattani szerkezeti beágyazások párhuzamosságát használták ki a formális szerkezeti rekurzió elkerülésére. Ugyanerre a kontroll személyek éppen az ellenkezı válaszmintázatot adták, tehát a rekurziót kívánó kérdésekre formális szerkezeti beágyazásokat (kötıszóval bevezetett alárendelt tagmondatokat) produkáltak, és szituatív mondatokat nem. Az eddig feldolgozott adatok szerint a Broca-afázia esetében károsodott súlyosabban a formális szerkezeti rekurzió, és a Wernicke-afázia esetében enyhébben. (iii) A kontroll személyek válaszainak az afáziásokétól élesen eltérı mintázatai alapot adnak arra, hogy a fentieket az afázia következményeinek tekinthessük. (iv) Mindezek érveket szolgáltatnak arra, hogy a formális szerkezeti rekurzivitás mellett a nyelv szemantikáját is a rekurzivitás egyetemes forrásának tekintsük, mivel a szemantikai rekurzivitás szelektív módon épen maradhat az afázia körülményei között is a szerkezeti rekurzió korlátozódása mellett. 2. A spontán beszéd temporális sajátosságainak vizsgálata Alzheimer-kórban. A kutatás célja magyar anyanyelvő Alzheimer-kóros betegek (enyhe, középsúlyos, súlyos) spontán beszédének temporális vizsgálata, összevetve ép idıs kontroll személyekkel. A beszéd idıi faktorainak elemzése érzékeny mutatónak tőnik ahhoz, hogy betekintést engedjen olyan kognitív folyamatokba, mint például a beszédtervezés és -produkció. A kutatásban a spontán beszéd következı paraméterei kerültek vizsgálatra: artikulációs tempó, beszédtempó, szünetek aránya, valamint a grammatikai hibák aránya. Az eredmények szignifikáns különbséget mutatnak a legtöbb beszédparaméterben a három Alzheimer-kóros csoport között. Mindemellett világosan differenciál a szünetek aránya az ép kontroll és az enyhe Alzheimer-kóros csoport között, mely az utóbbiban szignifikánsan magasabb. A beszéd temporális tényezıinek ezen jellemzıje diagnosztikus jelentıségő lehet az Alzheimer-kór egészen korai felismerésében, s ezért hasznos lehet az orvosi gyakorlatban is.
3. A verbális munkamemória mőködésének és a fonológiai rövid-távú emlékezet szerepének a vizsgálata Alzheimer-kórban: A kutatás a verbális munkamemória kapacitását, a fonológiai rövid-távú memória (RTM) szerepét és a verbális fluenciát vizsgálja enyhe, középsúlyos és súlyos stádiumban lévı Alzheimer-kóros személyeknél. A verbális munkamemória fokozatosan és folyamatosan sérül a kór középsúlyos szakaszától kezdıdıen. Az álszó-teszt és a számterjedelem teszt vizsgálatai
kimutatták, hogy a fonológiai RTM az enyhe és a középsúlyos AD-s betegek esetében intakt. A verbális fluencia tesztek szignifikáns sérülést mutatnak már a kór kezdeti szakaszától. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy Alzheimer-kórban a nyelvi és emlékezeti fejlesztés együttesére van szükség egy sikeres terápiában. 4. Hátulsó agyi sérülést és elülsı agyi sérülésben szenvedı afáziások tévesztéseinek, valamint spontán beszédbeli nyelvbotlások összevetésébıl a következı eredmények születtek. Egy nem elıhívható fonológiai jegy helyettesítését, pótlását a szomszédos vagy azonos pozíciók elıhívható jegyei irányítják a legkisebb különbség elve alapján. Mássalhangzó-kapcsolat esetén a jegypótlás csak akkor érkezhet a kapcsolat sértetlen szegmentumából, ha annak jegyei nem kisebb mértékben egyeznek meg az információhiányos pozíció meglévı jegyeivel, mint az információhiányos pozíció meglévı jegyei a közlésegység egy másik, azonos helyzető szótagpozíciójának jegyeivel. A magánhangzókra elıírt illesztési szabályokat ugyanaz a mővelet sérti meg, mint ami létrehozza vagy továbbviszi: a jegyterjedés. A deviáns szekvenciákban azonban a jegyterjedés vagy áthágja azokat a korlátozásokat, amelyeket számára a fonotaktikai szabályozás elıír, vagy megváltozik a mővelet iránya. Mindkét viselkedés hátterében a homogenizálás stratégiája áll. A jegyterjedés az összetevıket teszi egynemővé, az illeszkedés irányának megfordítása pedig a fonotaktikai szabályrendszert homogenizálja. Az egynemősítés pedig információszőkítés, amennyiben a létrejött deviáns alak (a realizáció) kevesebb eltérı összetevıvel rendelkezik, mint lexikonbeli reprezentációja. Pszicholingvisztikai vizsgálatok RÖVID: 1. A vonatkozó mellékmondatok megértési mintázatai a tipikus fejlıdéső gyerekeknél azt mutatták, hogy az alanyhoz kapcsolt, a fımondatot megszakító mellékmondat, a tárgyesető vonatkozó névmás és a fımondati OS szórend jelentısen nehezíti e mondatok megértését. A fókuszos mondatokban a fókusz kimerítı felsorolásként értelmezése a 4-7 éves korban még nem jellemzı, sıt nyelvi zavart mutató gyerekek még iskolás korban sem képesek a fókusz szemantikájának megértésére. A MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) adaptációja során kialakult a korai nyelvfejlıdést szülıi kérdıíves módszerrel vizsgáló teszt magyar formája és lezajlott két érvényességi vizsgálat. 2. Nyelvfejlıdési zavart mutató gyerekeknek nem jelent nehézséget a cselekvés perfektivitásának (ette/megette) megértése, míg az aspektus kódolása a produkcióban jelentıs elmaradást mutat. A specifikusnak feltételezett nyelvi elmaradást gyakran a kéz- és (elsısorban a beszédhez kapcsolódó) szájmozgások szervezésének deficitjei kísérik. 3. Idiómák megértésének vizsgálata 8 és 10 éves gyerekek körében azt mutatta ki, hogy a kontextusnak életkortól függetlenül jelentıs a szerepe az idiómák megértésében, a várttól eltérıen szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak a gyerekek az egyjelentéső idiómák megértésében, mint a transzparens idiómák esetében.
HOSSZÚ 1. A vonatkozó mellékmondatok elsajátítását vizsgáló kutatás 2009-ben a tipikus fejlıdéső gyerekek mondatmegértési mintázataira koncentrált. Az eredmények szerint az alanyhoz kapcsolt, a fımondatot megszakító mellékmondat, a tárgyesető vonatkozó névmás és a fımondati OS szórend jelentısen nehezíti e mondatok megértését. Ezek az adatok nyelvközi összevetésben nagyrészt megerısítik az angolban kapott eredményeket. A szerkezeti tényezık és a mondatfeldolgozás kognitív erıforrásai összefüggésére vonatkozó vizsgálatok arra utalnak, hogy a fenti, nyelvtani terminusokban kifejezhetı nehézségek a verbális munkamemória és egyes végrehajtó funkciók nagyobb terhelése kapcsán nehezítik a megértést. A fókuszált összetevıt tartalmazó mondatok megértésének vizsgálata tipikus és atipikus nyelvi fejlıdésben azt mutatta, hogy bár a felnıttek hajlamosak kizáróan értelmezni a fókuszos mondatokat, ez az érzékenység 4-7 éves korban még nem jellemzı, sıt nyelvi zavart mutató gyerekek még iskolás korban sem képesek a fókusz szemantikájának megértésére. Jelentıs eredménynek számít az is, hogy bár leíró nyelvészeti kutatásokban a fókuszhoz szemantikailag egyértelmően kizáró olvasatot rendelnek, a fenti vizsgálatban ez csak tendenciaszerően volt megfigyelhetı felnıtt kísérleti személyek megértési teljesítményében. 2. A MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) adaptációja során az ELTE GYK Fonetikai és Logopédiai Tanszékével együttmőködésben kialakításra került a korai nyelvfejlıdést szülıi kérdıíves módszerrel vizsgáló teszt magyar formája, és lezajlott két érvényességi vizsgálat, melyek egyrészt a szókincs, másrészt a ragok és névutók használatában jelentıs korrelációt mutattak a szülıi beszámolók és a gyermeki teljesítmények között. Ezek az eredmények megerısítették a szülıi beszámolók hitelességét, bizonyítva az eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát a nyelvfejlıdési diagnosztikában, a nyelvfejlıdési zavarok korai felismerése és perspektivikus terápiája, illetve a nyelvi zavarokkal összefüggésben iskoláskorban megjelenı tanulási zavarok prevenciója érdekében. 3. A nyelvi zavart (NYZ) mutató angol gyerekek korábbi vizsgálata arra utalt, hogy a az aspektusra való érzékenység hiánya egyrészt megzavarhatja ebben a csoportban az igeidı elsajátítását, másrészt önmagában is deficitet jelenthet. A magyarban az igeidı és az aspektus egymástól függetlenül is vizsgálható. Az igeidı és aspektus megértését és produkcióját imperfektív és perfektív igealakokkal vizsgálták múltidejő kontextusokban 21 NYZ-t mutató gyereknél (életkor: 4;10-7;2), 21 tipikus fejlıdéső élekorban illesztett gyereknél (életkor: 4;87;3), és 21 tipikus fejlıdéső szókincsben illesztett gyereknél (életkor: 3;3-6;6). A három csoport egyforma megértési teljesítményt mutatott, azonban a NYZ csoport mindkét kontrollcsoporttól elmaradt az imperfektív (A szamár itta a tejet) és a perfektív (A szarvas megitta a kólát) igealakok produkciójában is. A hibák természete arra utal, hogy a nehézségek mögött feldolgozási probléma, nem pedig az aspektus fogalmi deficitje áll. Bár bizonyos nézıpontok szerint a specifikus nyelvi zavarban a nyelv vagy a nyelvtan szelektíven sérülhet egy egyébként ép megismerı-rendszerben, számos eredmény mutatja, hogy a NYZ-t gyakran kíséri zavar több különbözı nemnyelvi képesség területén is; ezeknek a deficiteknek a természete, mértéke általánossága azonban nem ismert, mint ahogy az sem, hogy milyen kapcsolatban vannak a nyelvi képességekkel. A mozgásszervezıdés vizsgálatában 20 8 és 12 év közötti NYZ-t mutató gyerek teljesítményét hasonlították össze életkorban illesztett tipikus fejlıdéső gyerekekével. A mozgásszervezıdést a kézmozgások és
a (verbális és nemverbális) szájmozgások területén vizsgálták. A nemverbális szájmozgásteszt különbözı típusú mozgások végrehajtását igényli (az olyan egyszerő egyelemő mozgásoktól, mint Kerekítsd a szádat! olyan háromelemő szekvenciális mozgásokig, mint Elıször húzd szét a szádat szélesre, aztán nyisd ki nagyra és adj ki egy ‘h’ hangot!), részben utánzással, részben utasításra. Az Oromotoros teszt a beszédhez kapcsolódó szájmozgásokat vizsgálja egy nyelvtörı feladatban, amelyben a gyereknek különbözı szótagszerkezető és szótagszámú elemeket kell ötször egymás után elismételnie (pl. CV: pipu, pituka; CVC: timtum, timkumpam CCV: priszprusz, priszkrusztrasz). A kézmozgásokat vizsgálatára a BergésLezine ujjpraxia teszt mellett egy ujjzongora feladatot használtak. Az NYZ csoport jelentıs elmaradást mutatott a mozgásszervezıdésben. A kézmozgás-szervezıdés sérülése a sebességben és a pontosságban is megmutatkozott. A szájmozgásokon belül a sérülés csak a beszédhez kapcsolódó szájmozgások területén volt nyilvánvaló. Ezek az eredmények a különbözı területek vizsgálatával és a tesztfejlesztéssel fontos lépést jelenthetnek a nyelvfejlıdési zavar képességprofiljának szisztematikus feltérképezésében és a gyakorló szakembereknek is segítséget nyújthatnak a diagnózisban és a hatékony fejlesztésben. 4. Az idiómák megértésének 6-10 éves gyerekek körében végzett vizsgálata a nem szó szerinti nyelvhasználatra vonatkozó, szőkebben az idiómák interpretációs stratégiáival kapcsolatos vitához kíván magyar nyelvő adatokkal, eredményekkel szolgálni. Az idiómák megértését tárgyaló interpretációs modellek legmarkánsabb eltérései az idiómák nem szó szerinti jelentésének feldolgozásában az idiómák szó szerinti jelentésének szerepével kapcsolatosak. Korábbi empirikus tanulmányok a kontextus szerepét, valamint az idiómák szemantikai analizálhatóságának összefüggését vizsgálták az idiómák megértésében hasonló korú gyerekek körében, s azt találták, hogy mind a kontextus , mind az idiómák analizálhatósága facilitáló tényezı a megértés során (Levorato–Cacciari 1999, Levorato–Nesi–Cacciari 2004). A vizsgálati személyek (113 fı; 8 és 10 éves gyerekek) két vizsgálatban vettek részt. Az 1. vizsgálatban 30 idióma szerepelt kontextus nélkül feleletválasztós tesztben (figuratív jelentés, literális jelentés, asszociatív jelentés). A 2. vizsgálatban ugyanazok az idiómák szerepeltek rövid kontextusba ágyazva. Az idiómák a szó szerinti és nem szó szerinti jelentések meglétét tekintve nem alkotnak homogén csoportot. A vizsgálatba egyjelentéső, azaz csak átvitt értelemmel rendelkezı (pl. dugába dıl), opaq, vagyis szemantikailag nem elemezhetı (pl. kosarat ad vkinek) és transzparens, vagyis világos metaforán alapuló idiómák (pl. fordul a kocka) kerültek be. A kétnyelvőség és a kisebbségi nyelvek kutatása RÖVID: Megjelent a Beás nyelvtan, mely egy olyan nyelvet ír le, amely a globalizációsmodernizációs tendenciák következtében egyre jobban kiszorul az élı használatból. Leírása kulturális leletmentés, egy nyelvtörténeti és nyelvtipológiai szempontból is fontos érték megırzése. Többnyelvőségi kutatóközpont: Folytatták az egyes magyarországi kisebbségi közösségekre vonatkozó és az azokat összehasonlító vizsgálatait; kvalitatív és kvantitatív elemzéseket végeztek a nyelvcserérıl és a kisebbségi oktatási modellekrıl; vizsgálta a cigány gyermekek anyanyelvi/kétnyelvő oktatását, a kisebbségi és többségi attitődök és ideológiák szerepét.
A Központ egyedüli kelet-európai partnerként január 1-jétıl a The Mercator Network of Language Diversity Centers tagjaként részt vesz az öt országot magában foglaló nemzetközi projektum munkájában (EACEA Lifelong Learning Programme – EAC/30/07). Intézeti munkatárs a vezetıje a régióban elsıként indított (2009. szeptember 1-jén) egyetemi szintő jelnyelvi képzés anyaga kidolgozásának (Magyar jelnyelvi specializáció), és e mellett munkatársaival kidolgozta és akkreditációra benyújtotta a jelnyelvi BA és jelnyelvtanár MA programokat. Két, a romák közötti interakcióban gyakori diszkurzív forma (átok, feltételes átok) pragmatikai és társas funkcióinak elemzését,, valamint a használatukkal kapcsolatos nyelvi ideológiák elemzését végezték el, különös tekintettel a társadalmi nemi aspektusokra. HOSSZÚ: 1. Megjelent a Beás nyelvtan, mely egy olyan nyelvet ír le, amely a globalizációsmodernizációs tendenciák következtében egyre jobban kiszorul az élı használatból. Leírása kulturális leletmentés, egy nyelvtörténeti és nyelvtipológiai szempontból is fontos érték megırzése. 2. Többnyelvőségi Kutatóközpont Folytatták az egyes magyarországi kisebbségi közösségekre vonatkozó és az azokat összehasonlító vizsgálatait; kvalitatív és kvantitatív elemzéseket végzett a nyelvcserérıl és a kisebbségi oktatási modellekrıl; vizsgálták a cigány gyermekek anyanyelvi/kétnyelvő oktatását, a kisebbségi és többségi attitődök és ideológiák szerepét. Ugyancsak részt vettek a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú II-es verziójának feldolgozásában egy OTKA-projektum keretében. A részeredményeket magyar és angol nyelvő tanulmányok és konferenciaelıadások formájában foglalta össze. Mindezek mellett az empirikus elemzés és az elméletek folyamatos kritikai értelmezése több új résztéma és diszciplináris megközelítés bevonását is szükségessé tette. 3. A Központ egyedüli kelet-európai partnerként január 1-jétıl a The Mercator Network of Language Diversity Centers tagjaként részt vesz az öt országot magában foglaló nemzetközi projektum munkájában (EACEA Lifelong Learning Programme – EAC/30/07). 4. Intézeti munkatárs irányította a régióban elsıként indított (2009. szeptember 1-jén) egyetemi szintő jelnyelvi képzés kidolgozását (Magyar jelnyelvi specializáció). Kidolgozták és akkreditációra benyújtották a jelnyelvi BA és jelnyelvtanár MA programokat. Ezek a tevékenységek nemcsak a 60 ezerre tehetı magyarországi siket közösség, különösen a siket gyermekek oktatási, munkaerı-piaci, társadalmi integrációs esélyei szempontjából jelentısek, de a törvény és az elindított, illetve kidolgozott képzések európai viszonylatban is mérföldkınek és jó példának számítanak az Európai Parlament, valamint az EUD (European Union of the Deaf) állásfoglalása szerint. 5. Folytatódott a nyelvideológiákkal kapcsolatos kutatását. Egy state of the art tanulmány keretében áttekintették a nyelvi ideológiákkal kapcsolatos angol nyelvő antropológiai nyelvészeti irodalom fıbb elméleteit. (ld. Nyelvi ideológiák – antropológiai nyelvészeti
perspektívából.) Folytatódott a romani nyelvvel kapcsolatos nyelvi ideológiák vizsgálatát is, két gyakran használt diszkurzív forma: az átok és a feltételes átok funkciójával és használatával kapcsolatos nyelvi ideológiákat. Az alábbi kérdésekre kerestek választ: a) Milyen pragmatikai és társas funkciót töltenek be e diszkurzív formák a romani interakcióban? b) Milyen kapcsolat van a feltételesátok-formulák nyelvi formája, pragmatikai értéke és társadalmi jelentése között? c) Hogyan hozzák létre és hogyan magyarázzák ezt a kapcsolatot a roma közösségek tagjai a nyelvi ideológia segítségével, és mi a szerepe ebben a társadalmi nemnek? d) Az alapvetıen pragmatikai célokat (viszonyulás-jelzés, illokúcióserı-módosítás, pl. erısítés) szolgáló diszkurzív formák használata hogyan válik több tekintetben is társadalmi nemileg értelmezett nyelvi gyakorlattá? Az eredményekrıl doktori disszertáció számol be. (Átok, feltételes átok és társadalmi nem roma közösségek nyelvi ideológiájában és gyakorlataiban (246 p., benyújtva a PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájához, védés elıtt.) A nyelvi ideológiákra vonatkozó kutatás másrészt azt vizsgálta, hogyan értelmezik háromnyelvő erdélyi roma közösségek tagjai a saját romani dialektusukon belüli változatosság egyes jelenségeit, és hogyan hasznosítják azt a saját etnikai csoportjukon belüli társadalmi különbségek és határok létrehozásában, magyarázatában. Összegezte, hogy milyen elméleti és módszertani tanulsággal szolgálhat a dialektuson belüli változatossággal kapcsolatos beszélıi ideológia vizsgálata a romani nyelvészeti (pl. dialektológiai) és antropológiai, valamint általában a nyelvi változatosságot vizsgáló kutatások számára. (Ld. Nyelvi ideológiák és társadalmi határok).
Elméleti és Kísérletes Nyelvészeti Osztály III. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK BEMUTATÁSA
Hazai kapcsolatok Felsıoktatás Az osztály 8 munkatársa tartott kettı vagy több kurzust az ELTE-MTA Elméleti nyelvészet szakon, alap- és mesterképzésben, valamint a Elméleti nyelvészet doktori programban. Az alapképzésben és a doktori képzésben témavezetıként is dolgoztak. Az osztály munkatársai által mőködtetett tanszék, három másik tanszékkel közösen, biztosítja az ELTE BTK nyelvszakos hallgatói (évente kb. 800-1000 hallgató) számára kötelezıen elvégzendı Bevezetés a nyelvtudományba c. évfolyamelıadást. Számos további felsıoktatási intézményben oktattak, ilyenek: az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Karán, PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Elméleti Nyelvészeti Tanszék és Nyelvészeti Doktori Iskola, PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, PTE BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola Romológia alprogramja, ELTE Interkulturális és Pszichológiai és Pedagógiai Központ, SZTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Kaposvári Egyetem Pszichológia és Gyógypedagógia Tanszéke Az osztály munkatársai által 2009-ben szervezett konferenciák, munkaértekezletek: Tenth Symposium on Logic and Language (2009. augusztus 26-29.) Fonológiatábor (2009. március, Balatonszemes) Szemantikatábor (2009. július, Ásotthalom), Erasmus-Kollégium workshop a Nyelvtudományi Intézetben Kerekasztal-beszélgetések a Magyar Nyelv Éve alkalmából a Petıfi Irodalmi Múzeumban Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében konferencia (MTA) Minimalist Approaches to Syntactic Locality konferencia (2009. augusztus 26-28.) Workshop on Head Movement and Locality (2009. augusztus 28.) Second Budapest Generative Syntax Workshop (2009. június 19.) Fonológia délután. Az ELTE-MTA Elméleti Nyelvészet Tanszék rendezvénye MTA NYTI. 2009. máj. 14. Intézeti munkatárs szervezte meg és irányítja a magyarországi kisebbségi nyelvi kutatóhálózatot: Az NKFP-projektum keretében megszületett kutatói hálózat: Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, ELTE Mai Magyar Nyelvi tanszék, ELTE Germanisztikai Intézet, Német Nemzetiségi Tanszék, PTE Romológia Tanszék részvételével
További kutatási együttmőködések hazai intézményekkel:
MTA Pszichológiai Kutatóintézet és a DTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével a Rekurzió interdiszciplináris vizsgálata c. projektumban Kutatási együttmőködés a Zölderdı Óvoda és az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda logopédusaival. Kutatási együttmőködés az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda logopédusaival és a Kıszegi Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskolájával. Tankönyvszerzıi részvétel a TÁMOP 5.2.1. Gyerekesély Projektjének Biztos Kezdet címő programjában SZTE Pszichiátriai Klinikájával, a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjával az Alzheimer kór diagnosztizálása és terápiája témájában, valamint a Démoszthenész Egyesülettel
Elıadások hazai konferenciákon: Az osztály munkatársai hazai konferenciákon tartott elıadásairól, az elvégzett opponensi és lektori munkákról, a felsıoktatási tevékenységre és a publikációs aktivitás mértékérıl a VI. táblázat tartalmaz adatokat. Az egyes kutatók aktivitásának részleteit személyes honlapjuk tartalmazza. Hazai tudományos közélet Aktív szerepet vállaltak az országgyőlés elé 2009. július 31-én beterjesztett, november 9-én elfogadott s az idén hatályba lépett jelnyelvi törvény elıkészítésében, kidolgozásában, szakmai véleményezésében, amely a siket közösséget a világon másodikként ugyancsak nyelvi kisebbségként deklarálja. A szlovák nyelvtörvény kapcsán konferencia szerveztek az MTA-n Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében címmel és az ez alapján készült cikkek valamint a vita anyagát és megjelentették a Magyar Tudomány 2010. novemberi tematikus számában. Aktív szerepet válalltak a szeptember 19-én Leeuwardenben, a Fríz Akadémia Mercator Központjában megrendezett nemzetközi tanácskozás megszervezésében, szakmai tartalmának kialakításában.
Az osztály munkatársai a következı akadémiai, illetve felsıoktatási grémiumok munkájában vettek részt: MTA Nyelvtudományi Bizottsága, MTA Magyar Nyelvi Bizottsága, PPKE Doktori Tanácsa, PPKE Habilitációs Bizottsága, a Nyelvtudományi Intézet Helyesírás Munkacsoportja, az Erasmus Kollégium Kollégiumi Tanácsa, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Nyelvészet az Oktatásban és Kutatásban Alapítvány, Magyar Kognitív Tudományi (MAKOG) Alapítvány MTA Elnöki Oktatási Bizottság
Tudományos ismeretterjesztı tevékenység: számos rádiómősorban vettek részt, elıadásokat tartottak (Radnóti Miklós Gimnázium, Politechnikum, Szegedi Egyetem Társadalomtudományi Szakkollégiuma stb.), tanári továbbképzéseket vezettek. Cikkeket publikáltak a Magyar Nemzet, ÉS, Népszabadság, Népszava, a nyest.hu (Nyelv és tudomány) c. orgánumokban és rendszeres rovatot vezettek a nyest.hu (Nyelv és tudomány) c. internetes folyóiratban
Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi szervezetekkel, külföldi intézményekkel való együttmőködések Az intézet tagja az EFNIL-nek (European Federation of National Institutions of Languages) és jelentıs szerepet játszik a szervezet tevékenységében, az EFNIL Közgyőlés, határozati javaslatot szövegezı 3 tagú testület tagja. Az intézet szolgáltatja az EFNIL honlapját. Szakértıi tevékenységek: a Ministry of Development, General Secretariat for Research and Technology, Greece (Görögország) számára, A 18 th Sociolinguistics Symposium (2010, University of Southampton) Academic Committee tagjaként szakértıi vélemények készítése, a European Commission Culture, Multilingualism and Communication Multilingualism policy Civil Society Platform to promote Multilingualism keretében szakértıi tevékenység , Mercator Research Centre, Leeuwarden, Hollandia, közös konferencia szervezése a nyelvi jogokról (2010.09.19) ESFRI SSH Thematic Working Group NEKIFUT IT tagja, a Humán és Társadalomtudományi Munkacsoport elnöke A nyelvi fejlıdés zavarának vizsgálata továbbra is a Purdue Egyetemmel, Lawrence B. Leonarddal közösen folyik. Az Alzheimer-kóros betegek beszédének és munkamemóriájának kontrasztív vizsgálatában a Charite, CBF, University Humboldt, Berlin, Germany
Intézeti munkatárs felel a MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) teszt magyar adaptációjáért (http://www.sci.sdsu.edu/cdi/hungarian.htm)
Intézeti munkatárs irányítja a DILING network (Dimension of linguistic otherness) nemzetközi kutatóhálózatot. Ennek tagjai:
MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest; PTE Állam- és Jogtudományi Kar; Károly Egyetem, Prága; Gramma Nyelvi Iroda, Szlovákia; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola, Beregszász, Nemzeti Taras Shevchenko Egyetem, Kijev; Újvidéki Egyetem, Szerbia; Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár; Ljubjanai Egyetem, Fordítástudományi Tanszék; Multilingual Centre for Terminology, Translation and Language Engineering; State University of Moldova; Trinity Collage, Dublin; Department of Anthropology, University of Chicago; Fryske Akademy, Hollandia
A Többnyelvőségi együttmőködést:
Kutatóközpont
a
következı
intézményekkel
folytat
nemzetközi
European Bureau for Lesser Used Languages, Dublin (Ireland) Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning, Ljouwert/Leeuwarden (Fryslân, The Netherlands) Institutt for lingvistiske og nordiske studier, Universitetet i Oslo Baltic Language and Integration Network, British Academy University of the Basque Country, San Sebastian, Spain Institut für Sprachwissenschaft, Graz.
Terepkutatásokat végeztek Kolozsváron és Maros megyében. Partnerek: Román Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézete, Kolozsvár, ill. BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék)
Közös kutatások külföldi intézmény képviselıjével Közös kutatás folyt az IMS Stuttgarti Egyetemmel (Hans Kamp) a következı témakörökben: 1. A határozatlan leírások: specifikusság, kivételes hatóköri tulajdonságok. Az együttmőködés formái: stuttgarti, budapesti tanulmányutak. Cél: folyóiratcikk és könyv Hans Kamppal közösen. (A Journal of Semantics, ill. a Current Research at the Semantics—Pragmatics Interface c. könyvsorozat számára.) 2. A magyar Fókusz és az elıfeltevések elmélete (különös tekintettel az akkommodációra). Együttmüködés formája: közös konferenciaelıadás, illetve publikáció. Együttmőködés a University College London nyelvészet tanszékével a fókuszos struktúrák vizsgálatában. A Magyar generatív történeti szintaxis projektum bekapcsolódott a világ hasonló, generatív történeti mondattani kutatást végzı munkacsoportjainak hálózatába, a DIGS-be (Diachronic Generative Syntax). A projektumvezetı meghívott elıadó lesz a DIGS 2010. évi Cambridge-i
konferenciáján, és a projektum többi munkatársa is elıadással pályázik a részvételre. 2009 nyarán szuperkurzust tartott a projektum munkatársai számára e tudományterület megalapítója és legnevesebb mővelıje: Prof. David Lightfoot. Modalpartikeln und Satztypen im Sprachvergleich Deutsch-Ungarisch (A modális partikulák és a mondatfajták német-magyar kontrasztív vizsgálata) c. kutatási projektum. Támogató: a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG). Részvétel, immár 11. alkalommal, a Year’s Work in English Studies c. narratív bibliográfia elkészítésében, az Oxford University Press folyóiratában publikálva. Scott Jacksonnal (University of Maryland) A magyar kvantorok hatóköre a szintaktikai pozíció és a prozódia függvényében c. témában, Mády Katalinnal (LMU, München) az Információs szerkezeti kategóriák prozódiai jellemzése a magyarban c. témában, Hans-Martin Gärtnerrel (ZAS, Berlin) pedig a magyar kérdı mondatok formai és jelentéstani sajátosságairól, a vajon kérdı partikuláról szóló kutatásban mőködtek együtt-
Részt vettek a Bruce Hayes vezetésével folyó nemzetközi fonológiai kutatási projektumban (Natural and unnatural constraints in Hungarian vowel harmony), University of California, Los Angeles, USA. A Minimalist Approach to Syntactic Locality” címő, NF-73537 sz. OTKA projekt dr. Shinichiro Ishihara és Prof. Malte Zimmermann személyében a Potsdami Egyetemmel, dr. Janina Rado személyében pedig a Tübingeni Egyetemmel tart fenn intézményesített kapcsolatot. A projektum több tagja egy-egy hétig Potsdamban, illetve Berlinben dolgozott az együttmőködés keretében. Nemzetközi szakmai kapcsolatot tartanak az University Laval, Département de langues, linguistique et traduction tanszékével, Université de Montréal, L’école d’Orthophonie et d’Audiologie, valamint az Université de Strasbourg, Unité de Formation et de Recherches des Langues Vivantes karának magyar és alkalmazott nyelvészeti tanszékével Közös fonológiai kutatási projektum, valamint az ERASMUS keretében tanár- és diákcsere folyt a Center for Advanced Study in Theoretical Linguistics (CASTL) University of Tromsø (Norvégia) egyetemmel A nyelvtudomány kiemelkedı egyéniségei közül Dawid W. Lighfoot és Betty Tuller tartott szuperkurzust az intézetben az osztály szervezésében. Az osztály meghívottaiként elıadást tartottak még: Anna Bondaruk (John Paul II Catholic University of Lublin), Prof. Zeljko Boskovic (University of Connecticut), Martin Krämer (University of Tromsø) Lektorálásokat végeztek a következı nemzetközi kiadók és folyóiratok részére: De Gruyter Kiadó, Language and Speech, Linguistic Inquiry, Phonology, The Phonetician, Natural Language and Linguistic Theory, Syntax, The Linguistic Review Blackwell Publishers és a Mouton könyvkiadó számára.
Az osztály munkatársainak részvétele nemzetközi konferenciákon A munkatársak a következı fontosabb nemzetközi konferenciákon vettek részt: Institut für Phonetik und Sprachverarbeitung, München 6th Old World Conference in Phonology, Workshop on Privativity, 2009 január, Edinburgh. 32th GLOW Symposium, 2009 április, Nantes. 9th International Conference on the Structure of Hungarian, 2009 augusztus-szeptember, Debrecen. Social and Religious Development of Egypt in the First Millenium BCE. 2009. szeptember 14. Prága, Csehország (Károly Egyetem, Cseh Egyiptológiai Intézet) Academy of Aphasia 47th Meeting, Boston, USA, 2009 október 18-21. 2nd International Conference on Clinical Linguitics, Madrid, Spanyolország, 2009 november 8-11. Crossroads IV. Fourth International Conference on Egyptian Grammar. 2009. március 19-22. Basel, Svájc (Ägyptologisches Seminar der Universität Basel) LAGB Fiftieth Anniversary Golden Jubilee Meeting, University of Edinburgh, UK. 6-9 September 2009. 10th Szklarska Poręba Workshop. 12-16 March 2009. Workshop on Spatial Expressions, 2009. május 14-15., CASTL Tromsø Workshop „Syntactic Constructions Focus and Meaning”, 2009. július 24., Universität Tübingen Incontro di Grammatica Generativa 35. University of Siena (Olaszország) The Third International Conference on the Linguistics of Contemporary English (ICLCE3). University of London (Anglia) Phonology Colloquium, Potsdami Egyetem Linguistics Colloquium (PLC 33); Philadelphia, PA, USA. 2009. 03. 29. Vitoria-Gasteiz, Spain, 2009. 04. 02. CGG 19; Vitoria-Gasteiz, Spain, 2009. 04. 03. 2nd Budapest Generative Syntax Workshop, Budapest. Hungary. 2009. 06. 19. Workshop on Root Phenomena. ZAS, Berlin. 2009. 09. 02.
Chronos 9. Paris, France. 2009. 09. 03. Sarajevo Linguistic Gathering 4 & Sinfonija 2. Sarajevo, BIH; 2009. 09. 26.
2. A kutató nyelvész utánpótlás képzése Az osztály kutatógárdája hozta létre és mőködteti az MTA–ELTE Elméleti Nyelvészeti Intézeti Tanszéket, azaz munkatársaink látják el az Elméleti nyelvészet szak, Elméleti nyelvészet BA, MA, valamint az erre épülı doktori (PhD) program oktatói teendıit. Az Elméleti nyelvészet szakon 2008/2009-es tanévben 46 diák, a doktori programon pedig 14 hallgató tanult. A doktori programon két sikeres PhD-védés volt. Ezen kívül az osztály munkatársai által mőködtetett tanszék, három másik tanszékkel közösen, biztosítja az ELTE BTK nyelvszakos hallgatói (évente kb. 800-1000 hallgató) számára kötelezıen elvégzendı Bevezetés a nyelvtudományba c. évfolyamelıadást. 3. Kiadványok, periodikák szerkesztése Az osztály munkatársai több fontos periodika, illetve idıszakos kiadvány szerkesztésében vesznek részt. Szerkesztıbizottsági tagságok: Mind and Language, The Linguistic Review, Language and Computation, az Acta Linguistics Hungarica , a Beszédkutatás szerkesztısége, Magyar Nyelv szerkesztıbizottsága. Az Acta Linguistica Hungarica recenziós szerkesztése. Nyelvtudományi Közlemények. Sorozatok szerkesztések: Approaches to Hungarian (John Benjamins, Amsterdam), LingDok (SZTE, Szeged).
IV. A FONTOSABB ELNYERT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK RÖVID ÉRTÉKELÉSE Az osztályon mővelt pályázati projektumok teljesítették az éves kutatási tervüket. A fontosabb projektumok: Három éves OTKA posztdoktori ösztöndíj. A projektum címe: A magyar Fókusz: Predikátum vagy operátor? (PD 77674) Formális szemantikai elemzések során azt a jelenséget értelmezték, miszerint a magyarban a Fókuszt tartalmazó mondatokban két, egymástól független tagadószó lehet. A magyarnak ez a tulajdonsága azzal magyarázható, hogy a két nem a Fókusz által létrehozott információs szerkezetben más és más helyet foglal el: a Fókusz elıtti nem az állításnak és a Fókuszt követı nem az elıfeltevésnek a része. Foglalkoztak a Fókusz definiciójának kiterjesztésével és újabb érveket találtak a projektum kiinduló feltételezése mellett, valamint a mondat információs szerkezete rekurzivitása mellett.
OTKA NK 78074, Magyar generatív történeti mondattan. Megtörtént a projektum szerkezetének, belsı munkamegosztásának kialakítása, a nyelvtörténeti adatbázis megszervezése és az elsı nyelvtanelméleti és nyelvtörténelméleti kutatások elvégzése. 2009. április 1-tıl 4 évre, A 2009. évi költségkeret: 20, 767 millió Ft.
2007 -- Interpretáció, diskurzusszerkezet és intonáció OTKA-pályázat (F68139)
2009-re kapott támogatás: 0,7 MFt
Elıadások és tanulmányok készültek a csak diskurzus-partikula, a vajon partikula, valamint az ugye partikula kérdı és kijelentı mondatbeli elıfordulásainak interpretációjáról. Fonetikus szakértıvel egy kísérletes vizsgálat kezdıdött a magyar topik és kontrasztív topik szerepő összetevık prozódiai tulajdonságainak leírására.
A Minimalist Approach to Syntactic Locality (OTKA, NF-73537, kezdete: 2008. április 1. A 2009. évre folyósított támogatás: A projekt fıbb kutatási eredményei között szerepel az alanyi és tárgyi szerepő fınévi kifejezések áthatolhatatlanságának továbbfejlesztett modellje, a mőveltetı igei állítmányok szintaktikai tartományainak meghatározása, az azonosító szerepő fókuszált kifejezések, az igekötık és más igekötıszerő elemek kiemelését, valamint a faktív mondatszintő vonzatokból
történı kiemelést szabályozó szintaktikai, szemantikai, pragmatikai és prozódiai tényezık munkamegosztásának feltérképezése. Az eredmények értékelése: A fent jelzett területeken komoly elırehaladást értek el, köztük egyes témákban, amint ezt kiadás alatt álló és már 2009-ben megjelent publikációink és az év során tartott elıadásaink tanúsítják, az eredmények nemzetközi vonatkozásban is jelentısek.
Cím: a DAAD és a MÖB kutatási ösztöndija, német-magyar kutatási együttmőködésre Pályázat száma: P-MÖB-851 Pályázat kezdete: 2009. január 1. A 2009. évre folyósított támogatás: 795.000 Ft + 5865 euró Befejezték a prozódiai kísérletek elıkísérleteit és a kísérletek elsı fordulóját, amelynek célja a magyar beágyazott mondatos szerkezetek prozódiájának feltárása volt. Az eredmények értékelése: Nem találtak korrelációt a prozódiai képek és a beágyazott mondatat átláthatatlansága közt, ez a felfedezés ellentétben áll néhány a faktív szigeteket jelenleg magyarázó elmélettel. Azt találtuk, hogy a nukleáris hangsúly olyan kifejezéseken is elıfordulhat amelyek nem a magyar mondat ‘fókusz pozíciójában’ vannak. Ezen felismerés alapján át kell értékelni a magyar fókuszmozgatás tisztán prozódia alapú magyarázatát.
A projektum címe: A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: neurolingvisztikai alapok (OTKA NK 72460 ). A pályázat kezdete: 2007. október 1 Teljes támogatás: 8,6 MFt. 2009 évi támogatás: 2,1 MFt. A projektum keretében belül a rekurzív szerkezetek használatát vizsgálták különbözı típusú kérdésekre adott válaszokban afáziás és kontroll személyeknél. A kérdések eltérı mértében szorították meg a lehetséges válaszok szintaktikai szerkezetét. Eddig 5 afáziás személynek és 10 kontroll személynek a tesztben nyújtott telejsítményeit dolgozták fel. Ezek azt mutatták, hogy az agrammatikus afáziások kerülik a szintaktikai mondatbeágyazást tartalmazó szerkezetek használatát. Ehelyett szemantikai-pragmatikai mőveleten alapuló un.
’tudatelméleti’ (Theory of mind) típusú beágyazásokat alkalmaznak . Az eredmények arra utalnak, hogy a rekurzió forrása lehet a nyelv szemantikája is, illetve azt, hogy szemantikai rekurzivitás ép maradhat az agrammatikus Broca afáziásoknál a formai, szintaktikai rekurzivitás károsodása mellet.
A proejktum neve: The Mercator Network of Language Diversity Centers – partnerintézmény (EACEA 134518 2008-LLP-NL-KA2NW) konzorciumvezetı: Drs. Cor van der Meer, Fryske Akademy, Hollandia; 2009–2011 A kutatóhálózat kelet-európai központjaként megismerteti a régió egyes nemzeteinek a kisebbségkutatással kapcsolatos, ám jobbára csak az adott nyelvi kutatócsoportok számára elérhetı tudományos eredményeit a nyugat-európai partnerekkel is, hogy elısegítse a részt vevı országok kutatócsoportjai közötti tartós szakmai együttmőködést, valamint jól mőködı kutatási gyakorlatok elterjesztését a régión belül és az Európai Unió egészében. Egyúttal a jelen projekt, illetıleg a Többnyelvőségi Kutatóközpontban felhalmozódott kutatások eredményeit eljuttatja mind a tudományos élet, mind azon kívül is a kérdésben érintett vagy az iránta érdeklıdı csoportokhoz.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (Kétnyelvőség és nyelvcsere - A kisebbségi nyelvek megırzésének lehetıségei) – BO/00259/07 (egyéni kutatás) (2008–2010) A vizsgálat a nyelvcsere modelljeinek a nemzetközi kutatási eredményeket is beépítı leírásán túl a nyelvcsere és a nyelvmegırzés megvalósulási formáit egységes keretben elemzi magyarországi és Kárpát-medencei kisebbségi közösségekben, kitekintve más kelet-középeurópai kisebbségek nyelvi helyzetére is. A beszámolási évben –Magyarország etnoregionális politikája mellett – szükségessé vált a hazai kisebbségpolitika történeti változásának vizsgálata a nyelvoktatás-politika és az idegennyelv-oktatási (és nyelvvizsga-) gyakorlat rendszerváltás elıtti és utáni elemzésével is kiegészíteni. Az utóbbi kérdéseket illetıen a kutatási évben kiterjedt empirikus adatgyőjtést folyt, melynek elızetes eredményei egy idén a Sociolinguistica címő nemzetközi folyóiratban megjelenı tanulmányban már megtalálhatók egy hatékony, jövıbeni oktatási modell legfontosabb ismérveinek felsorakoztatásával együtt.
V: A 2009. ÉV FOLYAMÁN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK Bartha, Csilla: Od mýtov o monoligvizme k výmene jazyku.– Formy výmeny jazyka a jeho zachovanie v menšinových komunitách. (Preklad G. Szabómihályová) In: Uhrinova, Alžbeta – Tóth Alexander Ján szerk., Slovenčina v menšinovom prostredí. Štúdie z II. medzinárodnej vedeckej konferencie Vyskumného ústavu Slovákov v Mad’arsku, Békešská Čaba, 17.–18. októbra 2007. Békešská Čaba. 97–104. Bartha, Csilla: A nyelvcsere és a nyelvmegtartás formái kisebbségi közösségekben. In: Uhrinova, Alžbeta – Tóth, Alexander Ján szerk., Slovenčina v menšinovom prostredí. Štúdie z II. medzinárodnej vedeckej konferencie Vyskumného ústavu Slovákov v Mad’arsku, Békešská Čaba, 17.-18. októbra 2007. Békešská Čaba. 104–113. Bartha Csilla: Kérdések és hozzászólások. In: Kenesei István szerk., Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében. Magyar Tudomány 2009.2: 1375–1358. Bartha Csilla: Út a többnyelvőség felé? – Nyelvideológiák, attitődök és nyelvcsere: a kétnyelvőséggel kapcsolatos elképzelések szerepe a kisebbségi nyelvek megırzésében. (Borbély et al. szerk. 2009, Nyelvideológiák, attitődök és sztereotípiák c. kötetben) Budapest: Tinta Kiadó. Bánréti, Zoltán: Chomsky hatása a neurolingvisztikai kutatásokra, a mentálisan reális nyelvtan kérdése, Magyar Tudomány, 2009: 1064-1074. Bánréti, Zoltán: Restricred discrimination between local and global economy in agrammatic aphasia, in Kai Alter, Merle Horne, Magnus Lindgren, Mikael Roll, Janne von Koss Torkildsen (Eds.). Brain Talk: Discourse with and in the brain. Papers from the first Birgit Rausing Language Program Conference in Linguistics, Lund, 2009, 49-60. Bánréti, Zoltán: Recursion in aphasia, Proceedings of the 2nd International Conference on Clinical Linguistics: in Marrero, V. ed: Clinical Linguistics: Clinical Grammar. Madrid 2009. 89-93. Bánréti, Zoltán: Syntactic Structural Recursion or 'Theory of Mind' type Embeddings in Aphasia, Academy of Aphasia, 47th Annual Meeting, Boston, USA 2009. 219-221. Bárkányi, Zsuzsanna, Tamás Gábor, Csapó, Tekla Etelka Gráczi, Tamás Bıhm, Steven M. Lulich, Relation of formants and subglottal resonances in Hungarian vowels, In: Roger K Moore (szerk.), Proc. Interspeech 2009. Brighton, Egyesült Királyság, 2009.09.062009.09.10. pp. 484-487. Paper 0058. Bárkányi Zsuzsanna & Zoltán Kiss (2009) Hungarian v: is it voiced? In: Robert M. Vago and Marcel van Dikken (eds.): Approaches to Hungarian 11. Papers from the 2007 New York Conference. Amsterdam & New York: John Benjamins. Blaho Sylvia, Curt Rice „Modelling Ungrammaticality”. In Curt Rice & Blaho Sylvia (szerk.) Modelling Ungrammaticality in Optimality Theory. Equinox Publishing, London. Blaho Sylvia, Curt Rice (szerk.) Modelling Ungrammaticality in Optimality Theory. Equinox Publishing, London. Blaho Sylvia, Bert Le Bruyn & Camelia Constantinescu (szerk.) Proceedings of ConSOLE
XVI. Universiteit Leiden. Bródy Mihály: Tökéletesség és elegancia a bionyelvészetben: megjegyzések Magyar Tudomány 2009. 1048-1052 Egedi Barbara, Adverbial (dis)ambiguities. Syntactic and prosodic features of ambiguous predicational adverbs. In: É. Kiss Katalin (ed.): Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces. Interface Explorations 20. Berlin – New York: Mouton de Gruyter, 2009, 103-132. Egedi Barbara, Meriré a túlvilágon. A Vandier papirusz. Ókor 8/3-4 (2009) 16-23 Egedi Barbara, Attribution vs. possession in Coptic. The origin and development of an opposition. Lingua Aegyptia 17 (2009) Egedi Barbara, A magyar mondathatározók és hatókörviszonyaik. In: Maleczki Márta – Németh T. Enikı (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7. SZTE Szeged, 2009, 67-85 É. Kiss, Katalin (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces. Berlin: Mouton de Gruyter. pp. 377. 2009. É. Kiss, Katalin, Introduction. In: É. Kiss K. (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces, 1-20. Berlin: Mouton de Gruyter. É. Kiss, Katalin, Syntactic, semantic, and prosodic factors determining the position of adverbial adjuncts. In: É. Kiss (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces, 2138. Berlin: Mouton de Gruyter. É. Kiss, Katalin, Scalar adverbs in and out of focus In: É. Kiss K. (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces, 297-316. Berlin: Mouton de Gruyter. É. Kiss Katalin, (2009) Focus and exhaustivity. In: Malte Zimmermann & Caroline Féry (szerk.) Information Structure. Theoretical, Typological and Experimental Perspectives, pp. 64-89. Oxford: Oxford University Press. É. Kiss Katalin, (2009) Negative quantifiers in Hungarian. In: Marcel den Dikken and Robert Vago (szerk.) Approaches to Hungarian 11. Papers from the New York Conference, pp. 6594. Amsterdam: John Benjamins. É. Kiss Katalin, & Hegedős Attila (szerk.) (2009) Nyelvelmélet és dialektológia. Piliscsaba: PPKE. É. Kiss Katalin, (2009) Nekem el kell menni/el kell mennem/el kell, hogy menjek/el kell menjek/el kellek menni. In: É. Kiss K. & Hegedős Attila (szerk.) (2009) Nyelvelmélet és dialektológia, 213-230. Piliscsaba: PPKE. É. Kiss Katalin, (2009) A 80 éves Noam Chomsky és a chomskyánus nyelvészeti forradalom. Magyar Nyelv 105, 1-8. U. az: Magyar Tudomány 2009. szeptember, 1040-1048. Gyuris Beáta 2009. The Semantics and Pragmatics of the Contrastive Topic in Hungarian. The Library of the Hungarian Academy of Sciences and Lexica Ltd. Budapest. 155 l.
Gyuris Beáta 2009. A hangsúlyos csak diskurzuspartikula interpretációja. In: Maleczki Márta – Németh T. Enikı (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7. SZTE. Szeged. 157–179. Gyuris, Beáta 2009. Sentence-types, discourse particles and intonation in Hungarian. In: Torgrim Solstad and Arndt Riester (szerk.) SinSpeC Volume 5 (June 2009) -- Proceedings of Sinn und Bedeutung 13. Stuttgart University, 157-170. http://www.ilg.uni-stuttgart.de/SuB13/proceedings.html Gyuris, Beáta 2009. The interpretation of a contrast-marking particle. In: Current Issues in Unity and Diversity of Languages. Collection of the Papers selected from the CIL 18. LSK (The Linguistic Society of Korea). (CD-ROM) 19 l. http://www.cil18.org/new_html/10_publications/publications_01.php Gyuris, Beáta 2009. Quantificational contrastive topics with verum/falsum focus. Lingua 119: 625-649. Gyuris Beáta, Verena Haser, Anita Auer, Jeroen van der Weijer, Marion Elenbaas, Wim van der Wurff, Julie Coleman, Edward Callary, Lieselotte Anderwald, Andrea Sand, Camilla Vasquez and Dan McIntyre 2009. English Language. The Year’s Work in English Studies 88: 1-146. Hegedős Veronika, Hans Broekhuis. 2009. Predicate movement. Lingua 119: 531-563 Kálmán László, Chomsky hatása a mesterséges intelligenciához kapcsolódó nyelvészetben. Magyar Tudomány. 2009- szeptember Kálmán László, „Petıfi költeményeinek patholinguisticája”. (Társszerzı: Molnár Cecília Sarolta.) Margócsy-Festschrift. Kálmán László (szerk), Tanári kincsestár: Magyar nyelv. Raabe Kiadó, Budapest, 2009. Március Kálmán László, Orsós Anna: Beás nyelvtan. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Kálmán László, A LISP programozási nyelv (1989) — a könyv internetes megjelenése (OSZK MEK, http://www.mek.oszk.hu/07200/07258 ) Kas Bence (2009) A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? Fejlesztı Pedagógia 20/2, 30-33. Kas Bence (2009) Morfológiai rendszerek elsajátításának nehézségei nyelvfejlıdési zavarban. In: Marton K. (szerk.) Neurokognitív fejlıdési zavarok vizsgálata és terápiája: példák a bizonyítékon alapuló gyakorlatra. Bp: Eötvös Kiadó Kas Bence, Lukács Á., Leonard, L. B. és Pléh Cs. (2009) The use of tense and agreement by Hungarian-speaking children with language impairment. Journal of Speech, Language and Hearing Research, Vol. 52/1, 98-117.
Kas Bence, Lukács Á., Leonard, L. B. (2009) Use of noun morphology by children with language impairment: the case of Hungarian. International Journal of Language and Communication Disorders, iFirst Article 1-26. Kenesei István – Lipták Anikó (eds.) “New perspectives on the Hungarian left periphery,” Special Issue of Lingua 119 (2009), 527-707. Kenesei István, “Noam Chomsky 80 éves,” Magyar Tudomány 170/9, (2009), 1026-1086, Kenesei István, “Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében,” Magyar Tudomány 170/11, (2009), 1290-1360. Kenesei István, Approaches to Hungarian, Vol. 11: Papers from the 2007 New York Conference, John Benjamins, Amsterdam, 2009, ix+280pp. (sorozatszerkesztı; szerkesztık:Marcel den Dikken, Robert M. Vago). Kenesei István, “Nyelvi többközpontúság – több nyelvi központot!” in: Szoták Szilvia (szerk.), İrvidéki magyarokról ırvidéki magyaroknak, Városkapu Kiadó – Imre Samu Nyelvi Intézet, Kıszeg - Alsóır, 2009, 18-21. Kenesei István, “Multiple focus and multiple negation in Hungarian,” Lingua 119 (2009), 564-591 Kenesei István, “Introduction: New perspectives on the Hungarian left periphery,” Lingua 119 (2009), 527-530. (Társszerzı: Lipták Anikó) Kenesei István, “Chomsky Magyarországon,” Magyar Tudomány 170/9, (2009), 1026-1030. Kenesei István, “A 80 éves Chomsky jelentıségérıl,” Magyar Tudomány 170/9, (2009), 1031-1036. Kenesei István, “Chomsky’s century,” in: Vajda Zoltán (szerk.), Kultúrán innen és túl. Írások RozsnyaiBálint tiszteletére – Within and without culture: Essays in honor of Bálint Rozsnyai, JATEPress, Szeged, 2009, 155-162. Kenesei István, “Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében: Bevezetı,” Magyar Tudomány 170/11, (2009), 1290-91. Kenesei István, „Sztrájk, törvény, kötelesség,” NSZ 2009.01.08., p. 11, http://nol.hu/lap/forum/lap-20090108-20090108-3 Kenesei István, A szélmalom fordul egyet,” ÉS 2009.01.09, p. 16. http://www.es.hu/?view=doc;21785 Kenesei István, „Az elszabadult szélmalom,” ÉS 2009.04.02, p. 16. http://www.es.hu/?view=doc;22559 Kenesei István, Nyelvtörvény: „önkritikánk a jogcímünk a bírálatra” – Interjú Kenesei Istvánnal (Tóth-Bogár Katalin interjúja), Nyelv és Tudomány (www.nyest.hu), 2009.okt.14. http://www.nyest.hu/hirek/onkritikank-a-jogcimunk-a-biralatra#
Lukács, Ágnes, Leonard, Laurence B., Kas, B. and Csaba Pléh (2009) The Use of Tense and Agreement by Hungarian-Speaking Children with Language Impairment. Journal of Speech, Language and Hearing Research. 52/1, 1–20. Lukács, Ágnes, Leonard, Laurence B., Kas, B. (2009) The Use of Noun Morphology by Children with Language Impairment: The Case of Hungarian. International Journal of Language & Communication Disorders, iFirst Article, 1–26. Lukács, Ágnes, Kemény F., (2009) Impaired procedural learning in language impairment: results from probabilistic categorization Journal of Clinical and Experimental Neuropsychology. iFirst Article, 1–12. Lukács Ágnes (2009) Megismerı képességek Williams-szindrómában. Gyógypedagógiai Szemle, 2009/4. Lukács, Ágnes, Lacroix, Agnes, Stojanovik, Vesna,(2009): What do we Learn on Language Acquisition from Williams Syndrome? In: Cynthia R. Dreyer (Ed.) Language and Linguistics: Emerging Trends. New York: Nova Science Publishers. 177-193. Orsós Anna, A beás írás, helyesírás története. In: Európai helyesírások. Az európai helyesírások múltja, jelene és jövıje. Szerkesztık: Balázs Géza és Dede Éva. Inter Kht.– PRAE. HU, Budapest, (37-44 p) 2009 Orsós Anna, Krák, krák vergyé. Bújj, bújj zöld ág. (Gábor Jánossal, Komáromi Máriával, Majsai Virág Eszterrel) Beás-magyar mondókáskönyv. Profunda könyvek. Pécs-Juta. (50 p) 2009 Orsós Anna, Beás nyelvtan. (Kálmán Lászlóval) Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. Tinta Könyvkiadó. Budapest. (126 p) 2009 Orsós Anna, Egyenlı nyelvek – egyenlı esélyek? In.: Új utak a neveléstudományokban. Szerk. Kozma T.- Perjés I. MTA Pedagógiai Bizottsága. (149-158) 2009 Peredy Márta, Obligatory adjuncts licensing Definiteness Effect constructions. In: Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (ed. É. Kiss, K.), Mouton de Gruyter, Berlin, 2009 Peredy Márta, A határozottsági korlátozást mutató szerkezetek kedvezményezettjei. LingDok 8. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai 2009. Lukács Ágnes – Rebrus Péter – Törkenczy Miklós: A defektív igék kísérleti vizsgálata. Maleczki Márta – Németh T. Enikı (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7. SZTE. Szeged: 2009. 141–152. Rebrus Péter – Kálmán László: Valóban megmagyarázhatatlanok a magyar infinitívusz toldalékai? In: Maleczki Márta – Németh T. Enikı (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 7. SZTE. Szeged: 2009. 153–156. Rebrus Péter − Törkenczy Miklós: Paradigmatikus szabályosságok és nyelvjárási változatok a magyar alaktanban. In: É. Kiss Katalin – Hegedős Attila (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Piliscsaba: 2009. 99-121.
Siptár Péter, Bruce Hayes, Kie Zuraw, & Zsuzsa Londe: Natural and unnatural constraints in Hungarian vowel harmony. Language 85 (2009): 822–863. Siptár Péter, Morphology or phonology? The case of Hungarian -ni. In: Marcel den Dikken – Robert M. Vago (szerk.): Approaches to Hungarian 11: Papers from the 2007 New York Conference. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 2009, 197–215. Siptár Péter, Chomsky, a fonológus? Magyar Tudomány 2009/9: 1059–1061. Rebrus Péter, Törkenczy Miklós. 2009. Paradigmatikus szabályosságok és nyelvjárási változatok a magyar alaktanban. In: Nyelvelmélet és dialektológia Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 99–121. Surányi Balázs, “Incorporated” locative adverbials in Hungarian. In: É. Kiss, Katalin (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces (sorozat: Interface Explorations, sorozatszerk.: Artemis Alexiadou). Berlin: Mouton de Gruyter. pp 39-74. Surányi Balázs, Preverbs, Chain Reduction, and phases. In: Marcel den Dikken és Robert Vago (szerk.) Approaches to Hungarian. Amsterdam: John Benjamins. pp 217250 Surányi Balázs, Natures of cyclicity of derivation: Derivational DP islands. Proceedings of the Second Novi Sad Workshop on Generative Grammar. University of Novi Sad. Surányi Balázs, Identificational focusing: Focus raising and stress–focus correspondence. In: Vincenzo Moscati and Emilio Servidio (szerk.) Proceedings XXXV Incontro di Grammatica Generativa. Studies in Linguistics 2009(3). Siena: CISCL, University of Siena. 258-268. Surányi Balázs, A two-step derivation of verbal particles. Acta Linguistica Hungarica 56: 201–249. Surányi Balázs, Cyclic derivation, and the opacity of subjects and objects In: Peter Coopmans, Martin Everaert and Marijana Marelj eds.: Poromoting Interfaces. Utrecht: Utrecht Institute of Linguistics OTS. 465-478 Surányi Balázs, Probléma-eltolódások a chomskyánus nyelvelméletben: A generatív nyelvészet ma. Magyar Tudomány 170: 1052–1058. Szalai Andrea, Nyelvi ideológiák és társadalmi határok. In Feischmidt Margit és Kovács Nóra (szerk.): Az etnicitás és a kisebbségkutatás elméleti és módszertani irányai az antropológiában. Budapest: Gondolat. Szalai Andrea, Nyelvi ideológiák – antropológiai nyelvészeti perspektívából. Nyelvtudományi Közlemények Szalai Andrea, Átok és ugratás a romani gondozói beszédben. In: Berta Péter (szerk.): EthnoLore. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. Szépe Judit (2008): Spontán közlések kompenzációs eljárásainak összehasonlító vizsgálata afáziában és idıskori tévesztésekben. In: Kukorelli Katalin – Tóth Andrea (szerk.): A nyelvi, a szaknyelvi és a szakmai kommunikáció jövıje Európában, 28–37. X. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti és Kommunikációs Konferencia. Dunaújvárosi
Fıiskola, Dunaújváros. (Megjelent: 2009-ben!) Szépe Judit (2009): Kétarcúak devianciái. In: Gecsı T. – Sárdi Cs. (szerk.): A kommunikáció nyelvészeti aspektusai, 259–266. Székesfehérvár – Budapest: Kodolányi János Fıiskola – Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár – Budapest. Szépe Judit (2008): Rövidzárlat és kisiklások a nyelvi realizáció szintjei között. Nyelvtudományi Közlemények 105: 312–342. (Megjelent: 2009-ben!) Ürögdi Barbara, Eliminating factivity from syntax: Sentential complements in Hungarian. ( Carlos de Cubával) In: Approaches to Hungarian: Volume 11. M. den Dikken and R. M. Vago (szerk.) 29-64 Ürögdi Barbara, Temporal adverbial clauses with or without operator movement. In: K. É. Kiss (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces. Mouton:Berlin. pp. 133168. Proceedings of The Tenth Symposium on Logic and Language. RIL HAS, ELTE TLP 2009. http://www.nytud.hu/lola10/proceedings/proceedings.pdf
