VU
Start! Választás április 11-én!
(cikkünk a 8. oldalon)
Ellenszavazat és tartózkodás nélkül
Átlagban évi 50.000 Ft! Csökkent a távhő díja!
(cikkünk a 2. oldalon)
(cikkünk a 7. oldalon) 2010. február 5.
VÚ
Városi Újság
Megjelenik 2 hetente
I. évfolyam 1. szám
Bp
Budapest
Bevezetőnek Mit mondhatna bevezetőként magáról egy újonnan induló médium? Elsősorban a helyi események foglalkoztatnak bennünket, és csak másodsorban az országos ügyek. Külpolitikáról, vagy hazánkon kívüli dolgokról nem esik szó a lapban, legfeljebb, ha helyi vonatkozásai vannak.
Még valami, ami fontos. Manapság már nem indulhat el úgy politikával (is) foglalkozó újság, hogy ne sorolna be valamelyik politikai irányzatba. Nem vagyunk naivak, biztosak vagyunk benne, hogy előbb-utóbb bennünket is besorolnak majd valahová. (Akiknek tetszünk, azok
Vagyonadó törölve! Hát legyen. De nagyon megfontoltan kell meghúzni azt a bizonyos határt! El kell végre dönteni, hogy kiket nevezhetünk „vagyonosoknak” egy társadalomban, hol húzható meg az a határ, ahol bármilyen ilyen jellegű adókötelezettség
kiróható. És ha ezzel megvagyunk végre – jó húsz évi adóssága ez a harmadik Magyar Köztársaságnak –, akkor lehet kivetni ezeket az adókat. De akkor aztán szigorúan, és kíméletlenül. (cikkünk a 7. oldalon)
a maguk táborába, akiknek nem, azok a másik oldalra.) Hogy hová kerülünk – az olvasók szerint –, azt kizárólag Önök döntik el. Mi egyszerűen csak mondjuk a magunkét akkor is, ha politikai eseményekről tudósítunk, vagy ezekről mondunk véleményt. Természetesen kíváncsiak vagyunk/leszünk az Önök véleményére is. (Akár közvetlenül lapunkkal kapcsolatban, akár témáinkat illetően.) Ígérhetjük, hogy minden
olvasói levelet közlünk majd, ha tartalmában megüti az elvárható színvonalat, és stílusa alapján közölhető. Várjuk tehát az Önök észrevételeit, az impresszumban közölt levelezési címre. Egyelőre talán elég ennyi. Ajánlom ezt az új lapot jóindulatukba, mert induláskor talán számíthatunk erre. Üdvözlettel: Esti János, főszerkesztő
Első körben 24 család részesült támogatásban Segítség a bajba jutott lakáshitellel rendelkező újpestieknek Korábban a szocialista frakció kezdeményezésére döntött úgy a képviselő-testület, hogy a lakáshitellel rendelkező, bajba jutott újpestieket számára ingyenes pénzügyi tanácsadást és átmeneti pénzügyi segítségnyújtást biztosít. Az anyagi segítségnyújtásra vonatkozó rendeletet később elfogadta a képviselő-testület. Ezek alapján első körben 24 újpesti család részesült anyagi segítségnyújtásban. A családok vissza nem térítendő pénzügyi segítségben részesülnek, maximum havi 30.000 Ft összegben, melyet az
Vo lt e g y s z e r e g y s z tr á j k
önkormányzat maximum fél évig folyósít a kérelmező bankjának. A nehéz helyzetbe került lakáshiteleseken segíteni szándékozó eredeti határozati javaslatot, és az elfogadott rendelettervezetet az újpesti FIDESZ frakció nem szavazta meg. (cikkünk a 2. oldalon)
Nyugdíjakról korrekten a tények tükrében Lapunk 5. oldalán a KSH adatai alapján vizsgáljuk a nyugdíjakat. Az adatok azt mutatják, hogy 2001-2007 között megduplázódott a nyugdíjak összege, azt mutatják, hogy 2001-2008 között 40 %-kal nőtt a vásárlóértéke.
A Fidesz kormány első három évében csupán 11 %-os volt a növekedés. Elemzésünkben arra is kitérünk, hogy mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt két ciklusban. (cikkünk a 5. oldalon)
Jegyzet Nem tudom mi lesz a sztrájk vége, ha enged a BKV vezetés, honnan fognak hozzá plusz pénzt szerezni, de azt tudom, hogy itt elsősorban nem is a buszvezetők pénzéről van szó, hanem az enyémről. És az Önéről is, kedves olvasó! A mi adónkból tartják fent
a BKV-t, abból fizetik a bért, és abból emelt le néhány lelkiismeretlen, gátlástalan csirkefogó súlyos milliókat magának, „végkielégítés” címén. S ahogy az felháborító volt, úgy vélem, válság idején ez a mostani sztrájk is az! (cikkünk a 3. oldalon)
Ahogy nézem a különböző közvélemény-kutatási eredményeket, igen nagy valószínűséggel a Fidesz győz majd. Méghozzá jelentős fölénnyel. Nem tudom ki hogy van vele, én félek ettől. No nem a Fidesztől félek, hanem attól, amit hozni fog. Emlékszem még az 1998-2002-es
ciklusra. Arra a hatalmi gőgre, mely oly könnyedén tette túl magát a demokrácia írott és íratlan játékszabályain. A háromhetente összeülő plenáris ülésekre, a fel nem állított – ellenzéki kezdeményezésű – parlamenti vizsgálóbizottságokra, a szétvert Kisgazdapártra, az Ezüsthajó- és a Happy End Kft-re. (Jegyzetünk a 4. oldalon)
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…?
„A Fidesz és a KDNP hivatalos kampányát két szakasz fogja megelőzni, az egyik az önkénteseknek a toborzása, a másik pedig a választások kiírása után az ajánlószelvényeknek a gyűjtése.” – fejtette ki Nyitrai Zsolt. Szerintem a Fidesz kampányának első szakasza – különös tekintettel az „önkéntesek toborzására – 2002 tavaszán kezdődött és azóta is tart. A második szakasz: „Oszt jó napot” A kampány harmadik szakasza pedig a választások után indul: „egészpályás letámadás”-sal… Dr. Kövér László népszerűsége a Medián szerint a novemberi 32%ról, decemberben 26%-ra csökkent. Na igen, decemberben már megszólalt… Kb. éppen ennyit nőtt a bajsza és a haja centiben. Még egy-két fórum, és helyet cserél Mesterházyval, aki 25%-kal már ott áll a nyomában. Dr. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, levélben kér támogatást az emberektől a Fidesz kampányához. Két éve a kormány egészen piti összeget kért az emberektől az egészségügy támogatásához. Akkor Orbán Viktor országos népszavazást szervezett ellene. Most már csak azt kell eldönteni az embereknek, hogy mi a fontosabb: a Fidesz-kampány, vagy az egészségügy? Egy postai átutalás minimum 100 forintjába kerül a címzettnek. Én ma elutalok a Fidesz csekkjén 10 forintot – ez mínusz kilencven forint a Fidesznek –, és hozok magammal még egy embert… Kicsit átírva a Petőfi versét: „Még kér a Fidesz, most (ne) adjatok neki. Vagy nem tudjátok milyen a Fidesz, ha nyer és nem kér, de vesz, ragad?...” De azért inkább ne…
VU
VÚ Bp
I. évfolyam 1. szám
2
Forgalmi rend változás A Főtér-program további munkálatai miatt 2010. január 25-től a következő három hónapban útlezárásokra, és egyéb forgalmi változásokra számíthatnak azok, akik gépkocsival közelítik meg Újpest központját. A gyalogosok számára a kijelölt útvonalakon a közlekedés zavartalan lesz. A munkálatok három szakaszra bonthatók. Az első szakaszban – január 25-től február 25-ig – a Károlyi szoborpark magasságában folynak kivitelezési munkálatok. Ezen a területen jelenleg egy 100 mm átmérőjű vezeték kiváltása folyik, és az elektromos energia légvezetékeit (villanyvezeték) földkábelre cserélik. A forgalomváltozás végleges; a jövőben is csak célforgalomra és árufeltöltésre lehet használni az útszakaszt, mivel a terület sétálóutca jellegű útburkolatot kap. A második szakaszban – február 1-től március 6-ig – egy 400 mm átmérőjű vezeték telepítése miatt megváltozik a keramitos parkoló forgalmi rendje is. Új behajtási ka-
put nyitnak, és a kihajtás a jelenlegi behajtási kapun történik majd, mivel a mostani kihajtási terület az építkezés területére esik. A parkolási rend nem változik, az autósok jegyet kapnak, mellyel a parkolás idejét igazolhatják. A harmadik szakasz – február 22-től március 30-ig – a Kemény Gusztáv utca parkolósávját, valamint a József Attila utcai csomópontot érinti. Az utcában a kétirányú forgalom megmarad, de a baloldali parkolósávot lezárják, mivel ott folytatódik a vezetékek telepítése. Mint a fentiekből is kitűnik, a változások időpontjai közt átfedések lesznek.
NA 100 GÖV vezeték kiváltása (a vezeték kiváltása után is lezárva marad az útszakasz, csak célforgalom, árufeltöltő forgalom) NA 400 GÖV vezeték kiváltása a keramitos parkoló melletti szakaszon
2010.01.25.-től
2010.02.25.-ig
2010.02.01.-től
2010.03.16.-ig
NA 400 GÖV vezeték kiváltása a Kemény Gusztáv utcai szakaszon
2010.02.22.-től
2010.03.30.-ig
Az segít, aki a terheket csökkenti Mint arról már több helyi médium beszámolt, az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújt – szigorú és kötött feltételek megléte esetén – az átmenetileg bajba jutott családok számára, lakáshitel törlesztésük könnyítésére.
Ellenszavazat és tartózkodás nélkül A Főváros is támogatja a Fájdalmas anya szobor visszaállítást! A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, valamint a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság is ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták Kocsis András szobrászművész alkotásának – az Anyai fájdalom elnevezésű szobor – visszaállítását az új Főtérre. Dr. Trippon Norbert alpolgármester, az ügy kezdeményezője, az egyik helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy a szobor visszaállításának egyhangú támogatottsága az egyetértést jelképezi. Az alpolgármester a szobor visszaállítását tavaly nyár végén a Főtér első kockaköveinek ünnepélyes elhelyezésekor kezdeményezte. Ünnepi beszédében azt mondta, hogy: Kocsis András Fájdalmas Anya című alkotása az I. világháborút
követő nemzeti tragédiának állít emléket. Közös nemzeti, ezért közös újpesti múltunk jelképe. Mint mondta, a „szobor 1937 óta hos�szú évtizedeken keresztül itt állt a Főtéren. Ha ez a szobor részese a Főtér múltjának, miért ne lehetne részese a Főtér jövőjének is? Hiszem, hogy itt a helye.” Az újpesti képviselő-testület egyhangúlag támogatta a szobor visszaállítását, és az újpesti civil szervezetek is egyöntetűen kiálltak a kezdeményezés mellett. Nemrég a főváros illetékes bizottságai is megtárgyalták a szobor áthelyezésének ügyét, és mindkét bizottság ellenszavazat és tartózkodás nélkül zöld utat engedett a szobor visszaállításának. És ha szabad ilyet, egy szubjektív megjegyzés: a szobor nagyszerű műalkotás, díszére válik a megújult térnek.
A gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye – a munkahelyek elvesztése mellett –, hogy a régebben felvett lakáshitelek törlesztése szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az adósokat. Hagyjuk most a felelőtlen túlköltekezőket, a lakásvásárlást csupán anyagi befektetésként kezelőket, azokról van itt szó, akik valóban a lakhatásukat oldották – illetve vélték megoldani – ezzel a módszerrel. Maga az eljárás, hogy tudniillik hosszú távú kedvező kamatozású hitellel jutnak az emberek lakáshoz, alapvetően jó, bevált módszer, csak azzal nem lehet előre számolni, hogy mi történik akkor, ha beüt a krach, a válság, az ember elveszíti munkahelyét, jövedelemforrását, és nem tudja fizetni az egyébként fizethető részleteket. Sok megoldási forma született már erre a helyzetre. Megnyújtott törlesztési idő, átmeneti kormányzati törlesztés-átvállalás, stb. Mindegyikben az a közös, hogy valójában csak időt ad, tényleges teher-csökkentést nem. Bár Shakes-
peare óta tudjuk, hogy „Csak idő, miért az ember küzd, s haladék” (Julius Caesar), azt is megtanultuk már, hogy az igazi segítség az, amelyik a terheket csökkenti, s nem az, amelyik annak „kihordási idejét” nyújtja meg. Az önkormányzat most ilyen konstrukcióval állt elő! A segítség, amit fél évig nyújt a rászorulóknak, valóban a terhet csökkenti, nem nyújt be később számlát, nem kéri vissza a segítséget, nem elodázza a további fizetnivalókat, hanem a bajba jutottak helyett fizet. Szemben a Fidesz tavaly augusztusi javaslatával, melyben a támogatás visszatérítendő lett volna! Tudjuk, közpénzről van szó, mindannyiunk közös befizetéséről, ám azt is tudjuk, hogy egy közösség – szinte bármilyen közösség – egyik alapvető koherenciája a szolidaritás, az, hogy közös erővel tartsuk meg közösségünk tagjait, a bajba jutottakat, amolyan „ma nekem, holnap neked” alapon. Az is természetes, hogy – éppen, mert a segítség közpénzből fakad – a
feltételek igen körültekintőek és szigorúak. S még e szigor mellett is akadnak szép számmal, akiken segíthet az önkormányzat. Eddig 36 pályázat érkezett be, ebből 26 volt érvényes, s 24-en el is nyerték a támogatást. 24 család. Első ránézésre nem tűnik soknak. De ha úgy nézzük, hogy eddig 24 család menekült meg ily módon a személyes csődtől, a kilakoltatástól, 24 család lakhat tovább egyetlen „vagyontárgyában”, a hitelre vásárol, vagy épített lakásában, akkor már elég szép szám. Nézzük meg fordítva. Mit szólna a kedves olvasó ahhoz a hírhez, hogy 24 családot lakoltattak ki, vették el a lakásukat Újpesten? Ugye hogy milyen sok ugyanez a szám ebben az olvasatban? (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ilyen hírből, eseményből szerintünk egy is sok!) Nincs hát baj ezzel a segítséggel, ebben a formában, jó helyre megy a közösség pénze. Bízunk benne, hogy a folytatás is ugyanilyen sikeres lesz.
Hírek röviden Létszámcsökkentés az önkormányzati gazdasági társaságok felügyelőbizottságaiban és igazgatóságaiban A képviselő-testület úgy döntött, hogy az Újpesti Önkormányzat kizárólagos tulajdonában levő gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak és igazgatóságainak létszámát 33 főről 16 fővel, 17 főre csökkenti, mely nagyságrendileg több, mint húszmillió forintos megtakarítást eredményez. Abban még nem született megállapodás, hogy a csökkentés mely pártok képviselőit érinti.
Döntés született a piac felújításának előkészítéséről
biztosítani kell a piac működését a felújítás ideje alatt.
A Főtér-program kapcsán egyre inkább előtérbe került a piac felújításának igénye. A Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a felújítás előkészítése céljából tanulmánytervet készíttet. A tervtől olyan megoldást várnak, mely egyfelől illeszkedik a Főtérprogram II. ütemében megvalósuló „Virágcsarnok” és „Mélygarázs” nyertes pályázati koncepcióihoz, másrészt megfelel a kereskedők és a vásárlók igényeinek is. További feltételként fogalmazták meg, hogy végig
Félárú jegyek a BKV-nál — újra tárgyalják Elhalasztották a döntést a Fővárosi Közgyűlésben a félárú diák és a 62 év felettiek kedvezményes jegyének bevezetéséről. A képviselők nem vetették el végleg az ötletet, a döntés arról szólt, hogy előbb bekérik a terv költségvetésre gyakorolt számait, adatait, és csak ezek ismeretében tárgyalják újra a kérdést. Döntés legkorábban a február 15-i közgyűlésen lehet.
VU
2010. február 5.
3
Volt egyszer egy sztrájk… akadnak olyan tételei, melyek nem közvetlenül bér formájában jelennek meg, hanem ún. „bér jellegű juttatások” képében – ilyen pl. az év végi 45.000 Ft-os „pulykapénz” –, ami az idei évtől elég keményen adó- és járulékköteles, ez pedig tovább emeli a munkáltató bérköltségét anélkül, hogy a munkavállaló akár csak egy fillérrel is többet kapna. (Erre a lépésre a gazdasági válság okozta pénzügyi helyzet kényszerítette a kormányzatot, ennek taglalása most nem tartozik ide.)
Nagyon remélem, hogy mire a kedves olvasó kezébe kerül lapunk, már csak egy rossz emlék lesz ez a BKV-sztrájk. E cikk megírásakor azonban még tart, és nem is látni a végét. A városban jelenleg hol 46, hol csak 34 vonalon járnak a buszok, jelentősen csökkent a villamosok száma és arról szó van már, hogy csatlakoznak a Metró, illetve a HÉV dolgozói is. (A Gaskó-féle bohóckodáson már túl vagyunk.)
A Fidesz és a Jobbik támogatta a sztrájkot.
Nézzük meg, mi a munkaadó javaslata az eddigiekhez képest: - Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés: 3%-ról 1%-ra - Önkéntes egészségpénztári befizetés: 3%-ról 1%-ra - Étkezési hozzájárulás: 6.000 Ft-ról 8.000 Ft-ra
Kiadási oldalon viszont – a már említett járulék-növekedés miatt – milliárdos nagyságrend! Nem tudom mi lesz a sztrájk vége, ha enged a BKV vezetés, honnan fognak hozzá plusz pénzt szerezni, de azt tudom, hogy itt elsősorban nem is a buszvezetők pénzéről van szó, hanem az enyémről. És az Önéről is, kedves olvasó! A mi adónkból tartják fent a BKV-t, abból fizetik a bért, és abból emelt le néhány lelkiismeretlen, gátlástalan csirkefogó súlyos milliókat magának „végkielégítés” címén. S ahogy az felháborító volt, úgy vélem, válság idején ez a mostani sztrájk is az! Hogy hogyan, miért jut eszébe valakinek válság idején bérsztrájkot tartani, azt nem tudom, de adalékul álljon itt a Medián január 13-án – tehát a sztrájk közepén – végzett fővárosi felmérése arról hogyan vélekednek a sztrájkról a fővárosiak pártpreferenciáik tükrében. Eszerint a Fideszt és a Jobbikot támogatók 61- illetve 55 százaléka helyesli a sztrájkot, miközben az MSZP támogatóinak csak 37-, az összes megkérdezettnek is csak 46 százaléka ért vele egyet.
De hát miről is szól ez a sztrájk? A sztrájkolók azt mondják, ők nem is kérnek béremelést, csupán a már eddig kiharcolt járandóságukhoz ragaszkodnak. Ez talán még rendben is lenne, csakhogy ennek a „járandóságnak”
Minden esetre elgondolkodtató vélekedések…
VÚ Bp
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Szóvivő(-helyettes) non mínusz ultra! (Képzelt riport egy szóvivőhelyettessel) – Jó napot kívánunk, kedves dr. Cser-Palkovics András úr! Hogy vannak mostanában? – Tóth Károly (MSZP) azt mondta, „tiszta szívből utálja” a korrupciót. – Mit szól a BVK-sztrájkhoz? – Szanyi Tibor (MSZP): „az MSZP-t tényleg megfertőzték a hatalombrókerek és a mutyilovagok”. – És mit szól ahhoz, hogy a Csongrád megyei önkormányzat fideszes elnöke szándékosan tartotta vissza a dolgozók decemberi illetményét? – Hegyi Gyula azt mondta: az MSZP ellen összehordott, általánosító korrupciós vádak egy része könnyen megcáfolható. Más esetekben… – És ahhoz mit szól, hogy… – Egyelőre nincs több idézetem, köszönöm a kérdéseket! Ez ám a válasz, ez ám a szóvivő!
Az újpesti piac forgalma, 30 százalékra csökkent a sztrájk alatt.
- „Pulykapénz” évi: 45.000 Ftról 0 Ft-ra. A változások átlagosan körülbelül évi 10.000 Ft-tal csökkentenék a buszvezetők éves bérét a BKV szerint. Ez kevesebb, mint havi ezer forint személyenként.
„Vagy fejét szomorún lehajtva /Búsul egy hideg sztrájk-tanyán?” (Ady Endre: Anya és leánya)
...megállapodás
Sztrájkolók és sztrájktörők
Privatizáljunk vagy ne? Széles Gábor és Orbán Viktor (fotó: Fidesz.hu)
Egy BKV-sztrájk árt a vállalatnak, árt a dolgozóknak és árt a lakosságnak is, talán nekik a leginkább. Azért még ebben a helyzetben is akadnak, akik jól járnak. No nem a taxikra gondolok elsősorban, ők nem emeltek tarifát a sztrájk alatt, legfeljebb a megnövekedett utasforgalom jelent számukra plusz bevételt. Az igazi győztesek – ezúttal is – az „élet császárai”, esetünkben Széles Gábor, Magyarország negyedik-ötödik leggazdagabb embere. Széles – aki állítólag a készülődő Fidesz-kormány egyik minisz-
tere lesz –, miközben harsányan támogatja médiáiban a Fidesz antiprivatizációs demagógiáját, már 1999-ben elnyert a BKV néhány buszjáratának üzemeltetését. Erről álljon itt saját cégének honlapján olvasható híradás: „Magunkról A VT-Transman Kft. tulajdonosai a Eurobus Invest Zrt. és a Videoton Holding Zrt. A VT-Transman Kft. személyszállítást végez: cégek megrendeléseire menetrendszerű szerződéses járatokat üzemeltet (főként ipari parkokba), illetve alvállalkozói formában részt vesz a menetrendszerinti elővárosi és vá-
rosi közlekedésben Budapesten, továbbá menetrendszerinti helyközi járatokat üzemeltet az Alba Volán Zrt. alvállalkozójaként. Eseti megrendelésekre különjárati fuvarokat teljesít. Szolgáltatásaink: 1999. szeptember elsején a BKV két és fél autóbuszviszonylat működtetését magánkézbe adta. A döntés okai: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ragaszkodott a piacgazdaság megteremtéséhez a tömegközlekedésben, a másik ok, hogy a BKV-nak elöregedett a járműparkja.
A tendert sikerült megnyernünk. Azóta több járatot is megkaptunk üzemeltetésre, így jelenleg 23 járatot működtetünk: 22, 40, 57, 71, 87, 87A, 105, 114, 130,1 41, 141A, 150, 152, 179, 187, 213, 214, 222, 250, 250A, 256, 257 és a 956-s vonalakon. Budapesti telephelyünkön 225 fő látja el a feladatot, ebből 218 fő gépkocsivezető.” Eddig a bemutatás. Amiben biztos vagyok, hogy ezen a 23 járaton szolgáló 218 fő nem sztrájkol.
VU
VÚ Bp
I. évfolyam 1. szám
4 nek árát nem illett megkérdezni. A nemzetközi kormány- és államfői találkozókon zsebre vágott kézre, országunk nemzetközi elszigeteltségére.
2010 elé Milyen lesz ez az előttünk álló év? Ez a választási év. Új országgyűlés, új köztársasági elnök, új önkormányzatok. Ahogy nézem a különböző közvélemény-kutatási eredményeket, igen nagy valószínűséggel a Fidesz győz majd. Méghozzá jelentős fölénnyel. Nem tudom ki hogy van vele, én félek ettől. No nem a Fidesztől félek, hanem attól, amit hozni fog. Emlékszem még az 1998-2002-es ciklusra. Arra a hatalmi gőgre, mely oly könnyedén tette túl magát a demokrácia írott és íratlan játékszabályain. A háromhetente összeülő plenáris ülésekre, a fel nem állított – ellenzéki kezdeményezésű – parlamenti vizsgálóbizottságokra, a szétvert Kisgazdapártra, az Ezüsthajó- és a Happy End Kft-re.
A „stadionok beléptető kapuira” – négy milliárdért –, a talán épp csak 7 kilométernyi hosszúságú autópályára, melynek előbb álltak a fizető-kapui a pusztában, mint maga az út. Emlékszem a megbüntetett városokra, melyek mertek nem Fideszes polgármestert választani, köztük Budapest, ahol leállították a metróépítést, áttolták a Nemzeti Színházat a város szívéből a szélére csak azért, hogy elmondhassák: lám, ezt mi építettük. És Ön, kedves olvasónk? Ön emlékszik még? Emlékszik még a korona meghajóztatására? Átköltöztetésére a polgári parlamentbe? Emlékszik Simicska úrra, az APEH élén? Schlecht Csabára? Joszip Tothra, Kaya Ibrahimra? Akarunk majd megint „állampolgári jogon hülyék lenni”? Kell-e még néhány „országzászló”, meglengetve, matyó hímzésbe öltöz-
Emlékszem a diplomáciai útlevéllel utaztatott „erőnléti edzőre”, az utakról készített – azóta eltűnt – négymilliárdba kerülő úti filmekre, a majdnem milliárdos költségvetésű tűzijátékra, mely-
tetett „zászló-anyával”? Nagy úr az idő. Hű inasa a felejtés és édestestvére a hazugság. Orbán Viktor azt híreszteli magáról, hogy ő soha nem hazudott, nem hazudik. Szó mi szó, a csillagok még valóban fenn vannak az égen, azokat még nem hazudta le sem ő, sem senki más. De mit kezdjünk például azzal a kijelentésével – még a ’98-as választások előtt –, hogy a Fidesz nem fog koalícióra lépni a Torgyán vezette Kisgazdapárttal? Aztán lám, mégis. Csak azért kérdezem, mert most is azt halljuk – e sosem hazudótól –, hogy a Fidesz nem fog koalícióra lépni a Jobbikkal. Annyi biztos, hogy ez leginkább rajtunk, szavazókon múlik. Mert mi fogjuk eldönteni, hogy melyik társadalmi, politikai erő kap többséget, hogy kormányzati erővé emelkedik-e a hazai szélsőjobb, vagy marad marginális párt, hogy Orbán Viktor rákényszerül-e a demokrácia szabályainak betartására, vagy – kétharmados többség esetén – átírhatja azt saját képére. Az elején azt írtam: félek. Hadd korrigáljak, hiszen a félelem szó nem jó ide. Bízom az emberekben, bízom józan ítélőképességükben. Ezért aztán nem félek, de azért aggódom... - Esti János -
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Schmitt Pál a nyugdíjasoknak írt körlevelében a Fidesz nevében garanciákat vállalt, hogy: „1: Garanciát vállalunk arra, hogy kormányzásunk alatt megvédjük a nyugdíjakat. 2: Garanciát vállalunk arra, hogy törvényben fogjuk megtiltani a nyugdíjpénztárak privatizációját. 3: Garanciát vállalunk arra, hogy kormányzásunk alatt a nyugdíjak reálértékét megőrizzük.” Hát először is figyelmeztetek minden nyugdíjast, hogy jól őrizze meg ezt a levelet, mert e nélkül nem lehet utólag minőségi kifogásoknak és egyéb garanciális ügyeknek érvényt szerezni! Ezenkívül, ha valaki érti, hogy mit jelent az, hogy „kormányzásunk alatt megvédjük a nyugdíjakat”, az azonnal jelentkezzen a szerkesztőségnél! Mert mi nem értjük. Hogyhogy megvédik? Lopják a nyugdíjakat? Vagy támadják? De azt sem értjük igazán, hogy miért kell törvényben megtiltani olyasmit, amit senki nem akar, nevezetesen a nyugdíjpénztárak privatizációját? Ezen az alapon azt is garantálhatná, hogy törvényben fogjuk megtiltani, hogy ellapátolják a Gellérthegyet. De a vége a legjobb! A nyugdíjak „reálértékének megőrzése” ugyanis annyit jelent, hogy egy-
Schmitt Pál fotó: híradó
...így néz ki egy garancia szerűen befagyasztják a jelenlegi állapotot. Tehát se korrekció, se emelés, se semmi. No látja, Schmitt úr, ezt, hogy a Fidesz nem fogja a nyugdíjakat korrekt módon emelni, ezt elhiszem Önnek! Ám a levél legszebb mondata mégis csak ez: „A Fidesz szerint a nyugdíjasoknak garanciára van szükségük.” Szerintem leginkább nyugdíjra van szükségük, méghozzá minél többre! A nyugdíjasoknak is kell a garancia: tévére, mosógépre, rádióra, stb. De mi köze ehhez a Fidesznek? Schmitt Pál titulusai tehát így szólnak: Az EU magyarországi képviselője, a MOB elnöke, a Fidesz alelnöke, és a nyugdíjasok garancialevele. Elég strapás halmaz.
Kalapozás á la Fidesz avagy, Fizess a Fidesznek!
Érdekes levéllel kereste fel a Fidesz – Orbán Viktor aláírással – híveit, és mindenki mást, akinek címe valahogy bekerült a nyilvántartásukba. [Hagyjuk most ezúttal, hogy miféle címlistából „dolgozik” a Fidesz, bár már emiatt is akadt néhány feljelentés az ombudszmannál, most nem ezt vizsgálgatjuk.] A levélben munkát és pénzt kérnek az emberektől. Természetesen nem ilyen nyersen megfogalmazva, de hát ne kerteljünk, a kérelem lényege mégis csak ez, valami újkori robot (értsd: ingyenmunka) és adó egy pártnak. Hogy ez valóban igaz, idézzünk az e kérdést körüljáró Heti Válasz c. folyóiratból. (Azért ebből, mert ezt a lapot igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a baloldalhoz húzna.) Íme: „A választásokig hátralévő időszakban a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség minden magyar emberhez közvetlenül akarja eljuttatni a remény üzenetét. Ebben a munkában minden segítő kézre és mindent támogató forintra szükségünk lesz. Kérem, legyen segítségemre Ön is, akár önkéntesként, akár támogatóként abban, hogy közös célunkat, a változást együtt véghezvihessük” – olvasható abban a névre szóló levélben, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke küldött ki a napokban feltehetőleg több százezer magyar háztartásba.
A szöveg így folytatódik: „Amen�nyiben önkéntesnek kíván jelentkezni, a levél végén található telefonszámon vagy e-mail-címen keresse meg munkatársaimat. Ha pénzadománnyal kíván hozzájárulni a közös sikerhez, akkor pedig – az Ön által megjelölt összeggel – a mellékelt csekken vagy átutalással tudja kampányunkat támogatni.” [kiemelés tőlünk.] A megadott telefonszámon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezt a levelet nem minden magyar családnak küldték ki, hanem csak azoknak, akiket a párt központjában a Fidesz támogatóiként tartanak nyilván – ebből pedig, a korábbi évek tapasztalata alapján, több százezer vagy akár milliós nagyságrendű is lehet. Mint mondták, azért fordultak ehhez a Magyarországon szokatlan eszközhöz, mert „a Fidesz önerőből nem tudja felvenni a versenyt a szocialisták anyagi forrásaival, ezért bármilyen kis összeg jól jön”. A levél legvégén a kiemelést ezúttal is mi tettük, mert itt lakik a tréfa! A helyzet ugyanis az, hogy a posta nem szolgáltat ingyen – már ez a levél-dömping önmagában is szép pénz lehet –, a pénzküldemény is pénzbe kerül, de – szemben a levéllel – nem a feladónak, hanem a címzettnek. (Ez teljesen érthető, hiszen az kapja a pénzt, az a „kedvezményezettje” a tranzakciónak.)
A jelenleg érvényben levő díjszabás sávosan követi a feladott összegek nagyságát, de minimum 100 forint, azaz ennyi a legkevesebb, amit pénzküldeményért a címzettnek fizetnie kell. Mármost, ha én komolyan veszem a levél utolsó – általunk kiemelt – mondatrészét, és befizetek a Fidesznek 10 forintot – ennyit azért még megspendírozok sikerük érdekében –, a posta akkor is felszámol nekik a szolgáltatásért 100-at, tehát az én adományom nekik 90 forint tiszta ráfizetés! Hát nem gyönyörű?! Azt már a ’98-as, (vagy 2002-es, már nem emlékszem pontosan) választások óta tudjuk, hogy a Fidesz nagyon szeret tartozni a Magyar Postának – akkoriban is összejött nekik pár száz milliós tartozás, amit úgy kellett rajtuk bírósági úton behajtani –, úgy látszik, rákapott az ízére, és idén is össze akarnak szedni egy kis fizetnivalót. Nem lenne Magyarország Magyarország, ha nem indulna be egy kisebb népmozgalom a „Fizess a Fidesznek — 10 forintot!” címmel, ami – ha kellően elterjed –, szépen padlóra küldené a Fidesz választási kasszáját. No, ezt jól kitalálták! Ismerik ugye, az idevágó szólást: még egy ilyen győzelem és elvesztünk!
,
k en ytu l e g kt iha eg e k rd át ény ó! é l Az and a hat n ag sze lát p i o pr h itt
VU
2010. február 5.
VÚ
5
Bp
Nyugdíjakról
KSH adatai alapján: megduplázódott a nyugdíjak összege, nőtt a vásárlóértéke A szocialista kormányzás tönkretette a nyugdíjrendszert, és elnyomorított a nyugdíjasokat – állítja a Fidesz és minden szóvivője. A KSH adatai nem ezt mutatják. Mást mutatnak! Azt mutatják, hogy 2001 és 2007 között megduplázódott a nyugdíjak összege, azt mutatják, hogy 2001-től 2008-ig négyszer olyan gyorsan, 40%-kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, mint a Fidesz kormány első három évében, amikor a növekedés csupán 11%-os volt. A szocialista kormányzás tönkretette a nyugdíjrendszert, és elnyomorította a nyugdíjasokat –állítja a Fidesz és minden szóvivője. Hogy ez pontosan mit is jelent – szerintük –, azt nem fejtik ki. Persze, hogy nem, hiszen egyszerűen nem is igaz. Ez a téma ma már tömény propagandává vált, méghozzá meglehetősen demagóg propagandává. A nyugdíjas társadalom viszont nem lehet a gátlástalan propaganda, a választási küzdelem terepe, mert ez a társadalmi réteg is emberekből áll, élő, érző emberekből, akiknek méltóságuk van, amit nem lehet ilyen hordószónok módon megsérteni! Cikkünkben nem is fogunk a Fidesz propagandájával foglalkozni, lemondunk még arról is, hogy a 13. havi nyugdíj elvétele miatt szidott szocikat korábban azért kritizálták, mert bevezették ezt. (Ugyanis a Medgyessy-kormány vezette be a 13. havi nyugdíjat, ezt talán nem kellene ennyire elfelejteni!) A nyugdíjak a KSH adatai tükrében A Fideszes propaganda helyett nézzük, kizárólag a KSH tényadatai alapján, a nyugdíjasok életkörülményeinek valóságos változását: A KSH adatai szerint 2001-hez viszonyítva 6 év alatt a fogyasztói árak 36,9%-kal, a nyugdíjasok fogyasztói árindexe pedig 42,7%-kal, azaz 5,8 százalékkal gyorsabban emelkedtek. A nyugdíjak összegének emelkedése Az eltelt 8 év első hat évében a nyugdíjak emelkedése lényegesen meghaladta a nyugdíjasokat terhelő fogyasztói árnövekedést: Az említett időszakban, az úgynevezett svájci indexálásnak, a nyugdíjas fogyasztói árak és a nettó kereset növekedés átlagának
Mi történt a nyugdíjakkal az elmúlt két ciklusban? 2002-2006 között: - bevezetésre került a 13. havi nyugdíj, ami önmagában 8,2%-kal növelte a nyugdíjak színvonalát, - 50%-kal emelkedett a saját jogú nyugdíjjal is rendelkező 600 ezer idős ember özvegyi nyugdíja (az elhunyt házastárs nyugdíjának 20%-áról 30%ra),
megfelelően emelkedtek a nyugdíjak, ami önmagában biztosította számukra az ebben az időszakban bekövetkezett, mintegy 30%-os reálkereset növekedés felét. Ahogy 1999-ben, most is magát a növekményt akarja eltörölni a Fidesz, amikor a nyugdíjakat csupán az infláció mértékével kívánja emelni, megfosztva az idős embereket életkörülményeik folyamatos javulásának esélyétől. (Lásd: „garantáljuk a nyugdíjak reálértékét”!) A törvény szerinti és többlet nyugdíjemelések együttes hatására 2001-2007 között megduplázódott a nyugdíjak összege, pontosan 98,8%-kal emelkedett. A nyugdíjak vásárlóértéke az első 6 évben 40%-kal emelkedett A nyugdíjak összegének és a nyugdíjasok fogyasztói áralakulásának ismeretében már csak egy egyszerű osztási művelettel megállapítható, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az első hat évben – a növekedés 2007. évi átmeneti megtorpanása ellenére is – 40%kal emelkedett, ennyivel haladta meg 2007-ben a 2001. évi szintet. A 2007. évi kismértékű csökkenést követően 2008-ban ismét emelkedik a nyugdíjak vásárlóértéke, újra eléri a 2006. évi magas szintet. Persze a Fidesz kormány idején is nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. A kérdés csak az, hogy men�nyivel. Arról ugyanis hallgat a Fidesz, hogy kormányzásuk első két évében a törvényi szabályok megváltozatásával a jog szerint járónál és a lehetségesnél is kevesebbel emelték a nyugdíjak összegét. A választási hajrát is figyelembe véve – amikor 3-3%kal magasabb nyugdíjemeléssel próbálták felejtetni, hogy két évig súlyos ezreket vettek ki a nyugdíjasok zsebéből – kormányzásuk első három évében csupán 11%kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. A 2002. évi növekedésen ugyanis már osztozkodniuk kellett a szocialista kormánnyal, amelyik kormányra kerülve ekkor adta meg Fidesz által felhalmozott nyugdíjasonként 19.000 Ft adósságot. A tények világosan mutatják, hogy a 2001-től 2008-ig négyszer olyan gyorsan, 40%-kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, mint a Fidesz kormány első három évében, amikor a növekedés csupán 11%-os volt. Látható tehát, hogy az elmúlt két kormányzati ciklus alatt a nyugdí-
- a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségének visszaállításával 2002 második féléve óta 550 ezer idős ember kapott átlagosan 2.700 forint soron kívüli emelést, 2006-2010 között a nyugdíjkorrekciós program biztosít többletnyugdíjat: - 2006-2007-ben 20%-kal emelkedett 300 ezer, a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíja (az elhunyt házastárs nyugdíjának 50%-áról 60%-ra) - 2007-ben a szolgálati idő hossza
jak értéke és összege nem hogy nem csökkent, hanem jelentősen nőtt, nem omlott össze a nyugdíjrendszer és nem nyomorodtak el a nyugdíjasok.
Ebbe a helyzetbe csapott bele a gazdasági világválság, és rendezte át ezt a területet is, ahogy az élet szinte minden egyéb, gazdasághoz kötődő részét.
És hogy – ezek után – mi a helyzet ma és mit hozhat a jövő, arról a következő számunkban írunk. (folytatjuk)
Fogyasztói árak emelkedése 2002-2007. 2002. Fogyasztói árindex Nyugdíjasok fogyasztói árindexe
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Áremelkedés a 2001. évi %-ában
105,3
104,7
106,8
103,6
103,9
108,0
136,9
105,3
104,6
107,3
103,9
105,0
110,7
142,7
(13. havi nyugdíjjal) 76 293 Ft 69 088 Ft 62 978 Ft 56 244 Ft 50 428 Ft 44 446 Ft 38 374 Ft
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
az 1998. évi %-ában 158%
156%
158%
150%
139% 133% 123%
111%
100%
1998
103%
1999
105%
2000
2001
2002
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
az 1998. évi %-ában 158%
156%
158%
150%
139% 133% 123%
111%
100%
1998
103%
1999
105%
2000
alapján, valamint nemek szerint differenciáltan, 3-12 százalékkal, átlagosan 3.600 forinttal emelkedett az 1988 előtt megállapított saját jogú nyugdíj. Ez csaknem 600 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjast jelent. - 2008-ban a szolgálati idő hossza szerint differenciáltan, átlagosan 7 százalékkal nőtt az 1991-1996 között megállapított saját jogú nyugdíjak ös�szege, ami 700 ezer embert érintett. A mindenkit megillető – 4 százalékos – emelésen felül, akinek 29 évnél több szolgálati ideje volt, az többletéven-
2001
2002
2003.
2004.
2005.
ként további 0,5 százalékos, legfeljebb 10 százalékos emelést kapott. A nyugdíjkorrekciós program további, 2009-2010. évi lépései: 2009-ben: - Egységesen 2 %-kal emelkednek az 1988 és 1990 között megállapított saját jogú nyugdíjak. Ez az emelés több mint 300 ezer öregségi és rokkantsági nyugdíjast érint. - A 2008. évi differenciált emelést követően újabb, most már egységesen 4%-os emelést kapott közel 500 ezer, 1992-1995-ben megállapított
2006.
2007.
2008.
öregségi és rokkantsági nyugdíjas, mivel ezekben az években volt a legkedvezőtlenebb a nyugdíjba vonulás szabálya. - Egységesen 4 %-kal emelkedett az 1997-1998 között megállapított 160 ezer ember saját jogú nyugdíjának összege. - 2010-ben a rokkantnyugdíjazás új rendszerével összhangban került sor az 1991-től megállapított rokkantsági nyugdíjak differenciált, több mint 500 ezer rokkantnyugdíjast érintő emelésére.
VU
VÚ Bp
I. évfolyam 1. szám
6
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…?
Tegnap meg betörtek egy bankba. Eszerint az ország lakosságának megrendült a hite a bankrendszerben. És erről természetesen a kormány tehet!
Felröppent, hogy Dzsudzsák Balázs focista a Fidesz kampányarca.
Rozál tegnap nem mosott lábat. Nehogy ezt is elmondják Fónagynak, mert azonnal sajtótájékoztatót tart arról, hogy büdös a kormány!
Na ja, Orbán már kiöregedett… Azért az Orbán Viktor szebb volt… Dzsudzsákot a Real Madrid már régóta figyeli. Most majd jobban látja… Akkor most hogy legyen? Hajrá magyarok, hajrá Fidesz, vagy hajrá Dzsudzsák? Indul az „egészpályás letámadás”?
Hitt még valaki a MÁV-ban? Orbán Viktor – magyar hangja Cser, vagy Szíjjártó, mikor melyik ér rá – szerint, az MSZP privatizálni akarja a magánnyugdíj-pénztárakat. András! Péter! Nem akarja!
Dzsudzsák ballábas! Nem lesz ebből valami baj?...
A magánynyugdíjpénztár azt jelenti, hogy eleve privát! Hogy lehet ezt tovább privatizálni?!
Elkaptak egy szélhámost, aki mozdonyvezetőnek adta ki magát és vezetni akart. Fónagy János (Fidesz, vasutas frakció) szerint ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának megrendült a hite a Magyar Államvasutakban. Minderről a kormány tehet.
Finom, kultúrált kampány Az alábbi szösszenet az MTI OS (Országos Sajtószolgálat) anyagai között bukkant fel: „2010. január 29., 17:06 A Fidesz reagálása Nyakó István (MSZP) közleményére - Kevesen beszéltek még annyi hülyeséget egy nap alatt, mint ma Nyakó István. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője Kiadó: FIDESZ Budapest, 2010. január 29., péntek (OS)” Még szerencse, hogy a közreadó az általa említett kevesek között van…
Ja! Meg a biciklisták! (Akik nem ismerik: Miért pont a biciklisták? Miért pont a kormány?) Biztos, hogy nem a Gaskó volt, álruhában? Ő is nagyon szeretne vezetni végre…
Szelíd mosollyal, lágyan megőrülni… Írhatnám – a volt KFT együttes után –, hogy „Szép szelíden, szép szelíden, elvégre nem vagyunk üvöltő állatok…” Napjaink prioritásai olykor egészen megdöbbentő dolgokat produkálnak. Itt állunk még mindig nyakig a kvaszban, a válságból való kilábalás még előttünk áll, jó, ha ma már nem mélyül tovább (á lá József Attila), néhány hét, és választások jönnek, naponta visznek el valakit rabláncon egyik-másik kiderülő panama miatt. A politika fortyog – ahogy az választási időben illik–, az egyik oldal azt mondja: a másik felelőtlen, kalandor, csaló, miatta került mély válságba az ország, a másik rögtön rávágja, hogy az a felelőtlen és csaló, aki mondja, és az ország elkerülhetetlenül került válságba, mivel hogy világválság van, és minden ország belekerült. BKV sztrájk bénította a fővárost, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a „vagyonadó” legfontosabb részét, a nagy értékű ingatlanok után kivetendő adót, ezzel jó 50 milliárdos hiányt produkálva a költségvetésben, amire a Fidesz rögtön rá is kezdte – mint az óvodában –, hogy „na ugye, megmondtuk előre”, az MSZP meg válaszol: „bibibííí, úgy se fájt…”. A fél világ kalapot emel a másfél éves kemény, kínokkal teli utunknak, mellyel hatalmas lépést tett a kormány a költségvetési egyensúly helyreállítására, de hát tudjuk: senki sem lehet próféta saját hazájában, így azután idehaza a kormány a Fidesz szerint kontár, népnyúzó, dilettáns, hogy csak a finomabb jelzőket idézzem, pedig a kormány egyáltalán nem dilettáns, nem népnyúzó, csak éppen kommunikálni nem tud, de azt nagyon nem. És persze nem csak a „nagypolitika” okoz kínos pillanatokat, a szomszéd rádiója állandóan üvölt, a kisboltban délután már nem lehet zsömlét kapni, a belvárosban szétrobban egy ház, Újpesten szado-mazo film forgatására tört be a
rendőrség – nem autogrammért! – és a BKV-ellenőröket sem véletlenül nevezte el a népnyelv orkoknak. Mármost mit tesz ilyen helyzetben a kormány? Nem fogják kitalálni: rendelettervezetet készít arról, hogy ezután majd nem szabad gömb alakú akváriumban tartani otthon a halakat, és henger alakú kalitkában a madarakat. Állítólag brit tudósok bebizonyították, hogy ezekben nem érzik jól magukat a fenti állatok. Hát én nem tudom, hogy egy madár bármilyen kalitkában jól érezheti-e magát, szerintem baja a kalitkával magával van, és nem az alakjával, de ezt pontosan persze nem tudhatom, nekem nem nyilatkoztak erről, bárhogy is faggattam őket. De a briteknek nyilván elmesélték a halak, hogy nekik a szögletes akváriummal semmi bajuk, jobb, mint az óceán, de a gömb alakú, az bizony maga a pokol. Gyerünk hát, megoldani ezt a tarthatatlan helyzetet, gyorsan készítsünk egy körültekintő rendeletet az ilyen állatkínzás ellen. Ahogy az is állatkínzásnak számít, ha a halárus nem üti agyon a halat ott helyben a pultnál, hanem hagyja, hogy az a szadista vevő élve vigye haza. Szó mi szó, ebben lehet valami, az a fullasztó út hazáig bizonyára rettenetes lehet annak a szegény pontynak, még jó, hogy otthon várja őt a finom meleg tepsi-paradicsom. (Persze csak a kellően tapintatos kibelezés után.) Meg kell vallanom, hogy szeretem az állatokat. Jobban, mint az állatvédőket, akik unalmukban arról indítanak kampányt, hogy milyen rosszul érzik magukat a malacok az ólban. Szabad ismét József Attilára hivatkozni? „Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott göndör mosolygása.” (Eszmélet) Mára mindez már tűrhetetlenné vált. (Eszméletlen.) Még jó, hogy beütött ez a gazdasági világválság. Nagyon valószínű, hogy enélkül a madarak ezután is hengeres kalitkában vergődnének, és a halak is gömb alakú akváriumban tátognák világgá, hogy: segítség!
VU
2010. február 5.
7
A távhőről
Magyarországon jelenleg 645 ezer lakás kapcsolódik távhőszolgáltatáshoz, ezek közül 500 ezer panel lakás. Ha lakásonként csak 3,2 főt számolunk, az több, mint kétmillió ember, az összlakosság 20 százaléka. Ennyi a közvetlenül érintett lakosság. De ez a szolgáltatás – a fentieken felül – érinti az önkormányzatokat és azok intézményeit is, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, hivatalokat és a legkülönfélébb oktatási, kulturális és hivatali intézményeket. Javaslatok voltak már régebben is arra vonatkozóan, hogy csökkenjen a távhő áfája, de ezek idő előtti javaslatok voltak, kellő átgondolás híján. Mert ha ez az áfa-csökkentés mondjuk 2007-ben megtörtént volna – ismerve a monopol helyzetben levő nagyszolgáltatókat –, mára már szépen el is olvadt volna ez az árcsökkenés a fokozatos áremelések következtében. Ezen kívül a csökkentéssel azt is meg kellett várni, míg megteremthetővé vált a költségvetésből ezáltal kieső sok tízmilliárd forint pótlása! A számítások szerint kb. 50 milliárdról van szó, belátható, hogy ezt az ös�szeget valahonnan pótolni kellett! Az pedig mindenkinek jó, hogy nagyjából egyszerre csökkent az áfa és a hődíj, mivel így összegében kisebb a hiány a költségvetésben – kisebb összegnek kisebb az áfája is, tehát kisebb az áfa-kiesés, miközben jelentősen nagyobb az árcsökkenés a fogyasztóknál. Természetesen az ország városaiban eltérő a csökkenés mértéke – százalékban ugyanannyi –, mivel
eltér mind a hődíj, mind a szolgáltatás ára. Budapesten átlagosan évi ötvenezer forint megtakarítást eredményez az árcsökkenés! Azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen annak érdekében, hogy ez az árszínt jó ideig tartós maradhasson, a csökkentéssel meg kellet várni még azt is, hogy megszülessen az egyedi mérés jogi és technikai feltétele! Így ma már mindenkinek lehetősége van
arra, hogy csak a saját tényleges fogyasztása után fizessen. És persze nem csak ezt kellett megvárni; a leválás jogát is meg kellett teremteni, vagyis azt, hogy egyegy ház, háztömb leválaszthassa magát a távhőszolgáltatásról, és saját kazánjával lássa el a lakót melegvízzel, fűtéssel. Itt a lényeg! Mert ha Budapesten sokan leválnak a központi távfűtés-
ről, átállnak az egyedi fűtésre, akkor az a fővárosi távhőszolgáltatás ös�szeomlását hozhatta volna magával, de minimum igen jelentős áremelkedést, ami azokat sújtotta volna, akik nem tudnak leválni, hiszen a nekik nyújtott szolgáltatás drágult volna. (Az ellátó hálózatot kevesebben tartják el, miközben annak fenntartási költsége gyakorlatilag nem csökken. Így az egy fogyasztóra jutó fajlagos költség jelentősen megemelkedik, és ez a folyamat súlyos következményekkel járhat.) A csökkentett áron viszont már nem éri meg a leválás, ugyanakkor maga a lehetőség azt jelenti, hogy nem lehet már újra nyakra-főre emelni, mert amikor az emelkedés elér egy kritikus határt, ismét felvetődik a leválás, mint gyakorlati lehetőség. Kényes egyensúly ez, fontos volt, hogy úgy változzon a rendszer finanszírozása, hogy ez az egyensúly megteremtődjék, és ne felboruljon! Ezért kellett hát eddig várni az áfa-csökkentésre, és nem holmi „kormányzati gonoszságból”!
VÚ Bp
Ne vegye komolyan! Vagy mégis…? Sólyom László kitűzte a választások időpontját: április 11-én, vasárnap lesz az első forduló. Így a kampány elkezdődött. Soha ilyen rövid idő a kampányra még nem volt: a kötelező 72 nap helyett 79 nappal előbb jelentette be Sólyom az időpontot. Ami eddig folyt, az mi volt? Semmi baj a kampány-idővel, ez egy pesszimista hozzáállás! Vegyük úgy, hogy kaptak a pártok egy teljes hét többletet a kampányra! Én nem is értem az elnök urat! Mire ez a nagy sietség?! Hova ez a rohanás?! Á, semmi rohanás, kapkodás nem volt. Szerintem egyszerűen csak elnézte a naptárt… „Virág elvtárs, tessék mán’ kitűzni! Én nem bírom a feszültséget…” (Pelikán József gátőr) A Fidesz rövid és intenzív kampányt akart. Eddig egy null — oda… Most mit vannak úgy oda! A bejgli-szezon se tart tovább…
Vagyonadó Vagyon? Leszend? Vagy soha már…? Mint azt már mindenki tudja, az Alkotmánybíróság (AB) eltörölte a „vagyonadó” néven elhíresült törvény ingatlanadóra vonatkozó részét. (A nagy teljesítményű, nagy értékű gép- és vízi járművek adója megmaradt.) Na, most örüljünk vagy ne örüljünk? Hát persze, hogy örüljünk, ugyan ki szeret adót fizetni, a tévéreklám kicsit idétlen figuráján kívül? Nyilván örülünk – első ránézésre. De gondoljuk csak kicsit tovább. Tény, hogy a törvény nem volt jó, nem volt kellően átgondolt. (Nem egyedi jelenség ez hazánkban, a rendszerváltozás óta rettenetes a törvényalkotásunk, mivel a politika állandóan beleszól a szakmai munkába, akár jobboldali, akár balolda-
li kormányzás folyik.) Az AB sem az adót kifogásolta, nem azt tartotta alkotmányellenesnek, hanem annak bevallási buktatóit. Adott tehát egy rossz, pontosabban rosszul megfogalmazott törvény vitatható összeghatárokkal – az a 30 millió elég alacsony határ ahhoz, hogy „vagyonnak” tekintsük –, és adott egy teljesen jogos igazság-igény abban az értelemben, hogy akinek többje van, viseljen többet a terhekből is. (Az önkormányzatok által hol kirótt, hol nem terület alapú ingatlanadó messze marad ettől az igénytől.) Jó kis helyzet. Mert ugyan miért ne fizessen plusz adót ingatlanvagyona után az a milliomos, aki 8-10 szobás tornyos palotában lakik harmadmagával – + hátul,
külön bejárattal a személyzet –, de miért kéne vagyonadót fizetni olyan házért, melyet esetleg csak a területi besorolás lökött az adózó kategóriába, maga a ház messze van a „vagyontól”. Én azt mondom, legyen vagyonadó. (Európa igen sok országában van is ilyen!) Igenis vállaljanak többet a vagyonosok a terhekből, ne csak a gazdasági tevékenységük után – ott inkább csökkenteni kellene a terheket –, hanem a kiemelt
tényleges vagyon után is. (És akkor a csak befektetési célból összevásárolt ingatlanok soráról még nem is beszéltünk!) Tehát legyen. De nagyon megfontoltan kell meghúzni azt a bizonyos határt! Nagyon meg kell nézni, hogy hol áll az a ház, mekkora, mikor épült, stb. (Ezeket többnyire a mostani adótörvény is vizsgálja, de például a területi besorolás már olyan torzulásokat mutatott Budapesten, hogy az észvesztő, vidéken
pedig szinte egyáltalán nem szelektált egy-egy város területei között.) El kell végre dönteni, hogy kiket nevezhetünk „vagyonosoknak” egy társadalomban, hol húzható meg az a határ, ahol bármilyen ilyen jellegű adókötelezettség kiróható. És ha ezzel megvagyunk végre – jó húsz évi adóssága ez a harmadik Magyar Köztársaságnak –, akkor lehet kivetni ezeket az adókat. De akkor aztán szigorúan, és kíméletlenül.
VU
VÚ Bp
I. évfolyam 1. szám
8
Hát akkor, ahogy a kanári mondta a macska szájában: „nicht bezaren, ohne panik!” Hiszen tudtuk, hogy ez lesz, hogy idén parlamenti választások lesznek – sőt, ősszel önkormányzatiak is –, és még az sem okozhatott meglepetést, hogy a lehető leghamarabb esnek majd meg a választások. Így aztán most, hogy eldördült a köztársasági elnöki startpisztoly, gőzerővel indulhat az, ami már amúgy is jó ideje folyik: a választási kampány. Hajrá magyarok, mindent bele! Legelébb nézzük át, mely pártok indulnak az idén. Azokat a pártokat vesszük figyelembe, melyeknek legalább valami halvány esélyük van/lehet a bejutásra, vagy jelenlétük befolyásolhatja a választási eredményt. (Szavazókat visznek el, vagy – a második fordulós – visszalépésekkel szavazókat hoznak.) Ezek a Fidesz, az MSZP, az MDF-SZDSZ most alakuló választási szövetsége, a Jobbik és az LMP (Lehet Más a Politika). Bizonyára indul még néhány párt, de nem valószínű, hogy azok mérhető eredménnyel szólnának bele a választási eredményekbe. A közvélemény-kutatások sorrendjében legesélyesebb győztes egyöntetűen a Fidesz. Kezdjük hát mi is vele. Mint mondják, – ez már a Fidesz hangja! –, „az MSZP minden idők legmocskosabb kampányát fogja folytatni.” Ez szerintük nyilván a tiszta, sárdobálástól mentes hang, különösen annak fényében, hogy – rajtuk kívül – még
Start!
Gőzerővel indulhat, ami már jó ideje folyik: a választási kampány senki nem tudja, milyen is lesz az MSZP-s kampány hangvétele a valóságban. De a Fidesz már tudja, illetve el is döntötte. Ezek után persze mondhat majd az MSZP amit akar, „Mórickának mindenről ugyanaz jut az eszébe”. Szíjjártó Péter – akit éppen mostanában hoztak hírbe a Zuschlag-ügy kapcsán, ő pedig máig adós a cáfolattal –, szóval Szíjjártó naponta többször is kiáll a sajtó elé, és égnek álló hajjal tájékoztatja a nagyérdeműt az újabb és újabb mocskos MSZP-s megnyilvánulásokról. (Már persze a megnyilvánulások a mocskosak szerinte, nem az MSZP, mint olyan.) De hagyjuk a különböző „oldalági” kiszólásokat, ezek amúgy is csak amolyan show-elemei a kampányoknak, lássuk a lényeget: magát a programot. Azt a tervet, hogy a Fidesz – győzelme esetén – mit fog tenni és főként: hogyan! A lényeg ugyanis ez, ez a bizonyos „hogyan”! Mert tervezni azt lehet, kívánságlistákat összeállítani, azt is lehet, de ma már azt is tudjuk – méghozzá éppen a Fidesz elnökhelyettesétől, Varga Mihály úrtól –, hogy egy dolog a választási kampány, és megint más a valós költségvetés. (Ezt annak kapcsán mondta, hogy
Parlamentbe jutott pártok erôsorrendben
számon kérték rajtuk a be nem tartott választási ígéreteket.) Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt meglengetett egy füzetet mondván, hogy itt a Fidesz programja. Azóta a füzet olvasható, természetesen belenéztem, és meg kell mondanom: nagyon jól éreztem magam míg olvastam, elkomorulni csak akkor kezdtem, mikor azt kerestem benne, hogy hogyan akarják ezeket a célokat megvalósítani. Mert arról egyetlen szó sincs a dolgozatban. Pedig ez lenne a lényeg, hiszen e nélkül kár az egész füzetért, elég lett volna egyetlen mondat: „Itten kérem tejjel-mézzel folyó Kánaán leszend.” Jól van, legyen, ki az az őrült, aki ne kívánna ilyet, de azért az is érdekes lehet, hogy ez megvalósítható cél-e, vagy csak amolyan Fideszes ábránd, mint annak idején, 1998-ban az azonnali 7 %-os gazdaságnövekedés. (Akik nem emlékeznének rá: a Fidesz megígérte, hogy kormányra kerülése esetén azonnal 7 százalékra emeli a gazdaság növekedésének ütemét. Selmeczi Gabriella egy tévériportban még be is mutatta ujjaival a számot, nehogy félrehallhassa valaki. Természetesen ebből semmi nem lett, a növekedési ütem a közelébe se került ennek
a magasságnak.) Egy szó, mint száz: engem érdekelne, hogyan lesz itt egymillió munkahely, miből futja majd az „egyszeri, drasztikus” adócsökkentés, és hogy ki fogja ennek árát megfizetni, mitől javul meg varázsütésre az egészségügy, eltüntetve annak anyagi- és munkaerő-problémáit. Honnan jutnak súlyos tízmilliárdok a köztévének – hacsak az újra megalakuló Ezüsthajó Kft. át nem veszi a Magyar Televíziót –, és egyáltalán, hogyan fogja Magyarország kivezetni a gazdasági válságból a világot? Fontos kérdések ezek – még ha leszámítjuk belőle az iróniát, akkor is –, jó lenne rájuk válaszolni, mert ezek nélkül a „program” nem program, csak egy kívánság-hangverseny. Egy olyan „óhajlista”, amit persze magam is kívánok, de szavazni csak akkor tudnék rá, ha a megoldást is mellé teszik! Miután ez (még) hiányzik – gyanítom hiányozni is fog –, a Fidesz programjáról lehetetlen értekezni, ami most van, elérhető, elolvasható, az nem program. Marad a választási show, körkérdés a nyugdíjasokhoz, szavazatoptimálás, és az ellenfél, az MSZP végeláthatatlan mocskolása.
Napok száma az elnöki Részvétel Elsô forduló Második forduló bejelentés és az (elsô forduló) elsô forduló között
Részvétel (második forduló)
1990
1. MDF 2. SZDSZ 3. FKGP 4. MSZP 5. Fidesz 6. KDNP
90
március 25.
április 9.
65,11 %
45,54 %
1994
1. MSZP 2. SZDSZ 3. MDF 4. FKGP 5. KDNP 6. Fidesz
92
május 8.
május 29.
68,92 %
55,12 %
1998
1. MSZP 2. Fidesz-KDNP 3. FKGP 4. SZDSZ 5. MIÉP
98
május 10.
május 24.
56,26 %
57,01 %
2002
2006
1. MSZP 2. Fidesz-MDF-KDNP 3. SZDSZ 1. MSZP 2. Fidesz-KDNP 3. SZDSZ 4. MDF
Mert ebben a Fidesz valóban verhetetlen, nem is kétharmaddal, 98 százalékkal vezet! És – tegyük hozzá – nem is először teszi ezt! Emlékeznek még 2002-re? Az akkori választásokra? Amikor az MSZP választási plakátjait átragasztották az „azonnali 50 %-os gázáremelés” felirattal? Aztán a Medgyessy kormány másfél évig nem nyúlt a gázárakhoz. Emlékeznek még az Orbán szavalta „A Medgyessy program leánykori neve a Bokros-csomag” című, mindenhol elmondott ijesztgetésre? Aztán bevezették a 13. havi nyugdíjat, a közalkalmazottak fizetését 50%-kal megemelték, emelték a családi pótlékot, melyhez a Fidesz négy évig hozzá sem nyúlt stb. (Soha súlyosabb megszorításokat!) És – hogy közelebb is jöjjünk az időben – a 2006-os „Rosszabbul élünk, mint négy éve!” plakátháborúra emlékszik még a kedves olvasó? Ugyan ki ne cserélné fel mostani helyzetét az akkorira? Amikor fizetett statisztákról készült fotókon próbálták bizonygatni, hogy – dacára a valóságnak – az emberek nagyon rosszul élnek. És mi lett az eredménye? Az MSZP győzelme – a közbülső kormányválság ellenére is! – nagyobb lett, mint 2002-ben. Mert lehet bolondítani az embereket, de azok ettől még nem lesznek bolonddá… (a folytatásban: És mit mond az MSZP?)
Egy kis visszatekintés Érdekes kis táblázatot állított össze az Index internetes portál arról, hogy hogyan alakultak a választási eredmények a harmadik köztársaságban a kampányhos�szak és a parlamentbe jutás sorrendjének függvényében.
VÚ Bp
Városi Újság ISSN szám: 1586-1732
114
április 7.
április 21.
70,53 %
73,51 %
Levélcím: Városi Újság, 1725 Budapest, Pf. 65 Kiadja: EX2 Kft. Telefon: (06-1) 2857-994 Fax: (06-1) 2857-905 Főszerkesztő: Esti János
81
április 9.
április 23.
67,83 %
64,39 %
Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben 1725 Budapest, Pf. 65 Nyomdai kivitelezés: Bezsit Bt.
