ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 16-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának és Szakmai Programjának elfogadására ELŐTERJESZTŐ NEVE: Szlahó Csaba polgármester Előterjesztés készítéséért felelős: Halápiné Borbás Ágnes Előterjesztést véleményezi még: NÉV:

VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

Pénzügyi Bizottság

NÉV:

VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

Szociális Bizottság

NÉV:

VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

MEGHÍVOTTAK NEVE:

Pereginé V. Terézia intézményvezető

A HATÁROZATRÓL

- Gondozási Központ

ÉRTESÜLNEK:

- Igazgatási Osztály

Előterjesztést ellenőrizte:

Előterjesztést jóváhagyta: Mohainé Jakab Anikó jegyző

ELŐTERJESZTÉS Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 16-i ülésére Tárgy: Javaslat a Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának és Szakmai programjának elfogadására

Előterjesztő: Szlahó Csaba polgármester

Tisztelt Képviselő-testület!

A Képviselő-testület 194/2014. (XI. 18.) határozatával döntött arról, hogy a Gondozási Központ részére 1 fő 8 órás közalkalmazotti létszámot biztosít 2015. január elsejétől. A létszámbővítésnek köszönhetően lehetőség van arra, hogy a házi segítségnyújtást kérők létszámát 9 fővel megemeljük. Az ellátotti létszám növekedése miatt szükséges az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) és a Szakmai Programját módosítani. Az intézmény SZMSZ-ét a Képviselő-testület 2014. március 25-i ülésén, a 46/2014. (III. 25.) határozat 10. pontjával fogadta el. Az intézmény Szakmai Programját a Képviselő-testület 2013. július 30-i ülésén, a 175/2013. (VII. 30.) határozatával fogadta el. Az intézményvezető átdolgozta a Gondozási Központ SZMSZ-ét és Szakmai Programját, melyet az előterjesztéshez mellékeltünk. A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé:

H a t á r o z a t i j a v a s l a t I.

1. Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában nyert felhatalmazás, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján jóváhagyja – az éves önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott mértékig – 2014. december 17. napjától a Gondozási Központ – határozat mellékletét képező – egységes szerkezetbe foglalt, Szervezeti és Működési Szabályzatát és ezzel egyidejűleg visszavonja a 46/2014. (III. 25.) határozat 10. pontját.

2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert a Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának Önkormányzat nevében történő aláírására, valamint a dokumentum jóváhagyásáról az intézmény vezetőjének kiértesítésére. Határidő: azonnal, záradékolásra és az intézményvezető értesítésére: 2014. december 23. Felelős: Szlahó Csaba polgármester

H a t á r o z a t i j a v a s l a t II.

1. Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gondozási Központ – határozat mellékletét képező – egységes szerkezetbe foglalt, Szakmai Programját jóváhagyja 2014. december 17. napjával és ezzel egyidejűleg visszavonja a 175/2013. (VII. 30.) határozatát. 2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a Gondozási Központ Szakmai Programját az Önkormányzat nevében írja alá, valamint a dokumentum jóváhagyásáról az intézmény vezetőjét értesítse. Határidő: azonnal, záradékolásra és az intézményvezető értesítésére: 2014. december 23. Felelős: Szlahó Csaba polgármester

Vecsés, 2014. december 3.

Szlahó Csaba polgármester

Az előterjesztés mellékletei: 1. sz. melléklet: SZMSZ tervezet 2. sz. melléklet: Szakmai Program tervezet

3

GONDOZÁSI KÖZPONT Szervezeti és Működési Szabályzata

2015.

4

Tartalomjegyzék 1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ADATAI 2. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA, CÉLJA 2.1. Az SZMSZ jogszabályi háttere 2.2. Az SZMSZ célja 2.3. Az SZMSZ hatálya (személyi, területi, időbeni) 2.4. Az SZMSZ módosítása, felülvizsgálata 2.5. Az SZMSZ közzététele 3. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS RÉSZLETEZÉSE 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1. A Gondozási Központ szervezete 4.2. A Gondozási Központ szervezeti egységei és szervezeti ábrája 4.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 4.4. A helyettesítés rendje 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1. A Gondozási Központ működési rendje, feladata 6. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 6.1. A közalkalmazottak 6.1.1. Az alkalmazotti közösség jogai 6.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 6.1.3. A kapcsolattartás formái

7. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

9. KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK 9.1. Adatkezelési szabályzat 9.2. A szabálytalanságok kezelési rendjének szabályzata

5

1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ADATAI

1. Költségvetési szerv neve: Gondozási Központ 2. A költségvetési szerv székhelye: 2220 Vecsés, Jókai M. u. 8. 3. Telefon/fax: 06-29/350-267 4. E-mail cím: [email protected] 5. Pecsét leírása és lenyomata: Szél bélyegző felirata:

lenyomat:

Gondozási Központ 2220 Vecsés, Jókai Mór u.8 Tel: 29/350-267 Körbélyegző Gondozási Központ 2220 Vecsés, Jókai Mór u.8 Közepén a Magyar címerrel

lenyomat:

A Szervezeti és Működési Szabályzatot készítette:

Pereginé Vodila Terézia intézményvezető

Vecsés, 2014. december 4.

6

2. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA, CÉLJA 2.1. Az SZMSZ jogszabályi háttere 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény.



1/2000. (I.7) SZCSM rendelete.



A 2/1994.(I.30.) NM. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.



A 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról



8/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, valamint a helyi szociálpolitikai kerekasztalról



A 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működésének engedélyezéséről



A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény



A 3/2001. (II.20). EÜM rendelete a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök osztályba sorolásáról



Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény /Áht./



Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet /Ávr./



A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet



A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ber.)



Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

2.2. Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az 7

intézmény szakmai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2.3. Az SZMSZ hatálya (személyi, területi, időbeni) A Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése és előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek a Gondozási Központtal, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik szolgáltatásait, használják az intézmény eszközeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. A Gondozási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata belső jogi norma. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az Intézményvezető, - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed a) a Gondozási Központba járó ellátottakra, illetve annak közösségeire, b) az ellátottak hozzátartozóira, illetve törvényes képviselőire, c.) a gondozókra d) az intézményvezetőre, az intézményvezetés tagjaira, e) a gondozási munkát segítőkre, és egyéb munkakörben dolgozókra, f) a Gondozási Központnak szolgáltatást nyújtókra, g) a Gondozási Központ szolgáltatását igénybe vevőkre. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed a) a Gondozási Központ épületére, valamint a Gondozási Központhoz tartozó ún. intézményi területre, b) a Gondozási Központ területén kívül szervezett, az ellátás idejében, keretében zajló program, esemény esetében a program, esemény helyszínére, c) az intézmény képviselete szerinti alkalom, külső kapcsolat esetén az alkalom helyszínére. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed a) a fenntartó képviselő-testülete által meghatározott ún. nyitvatartási időre, illetve az ellátás végzéséhez szükséges előkészületi tevékenység időtartamára, b) az ellátás idejében, keretében zajló külön programok, események időtartamára, illetve az ellátás külső képviseleti alkalmai időtartamára. Az SZMSZ a fenntartó képviselő-testülete jóváhagyásával, az általa meghatározott határnapon lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előzőleg hatályos SzMSz. Az SZMSZ és a mellékletét képző egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 2.4. Az SZMSZ módosítása, felülvizsgálata Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha az SZMSZ 2.1. pontjában meghatározott jogszabályokban, az intézmény szervezeti és működési rendjére vonatkozólag változás áll be.

8

Az SZMSZ jóváhagyott példányát – kérésre, - bármikor az ellátott, törvényes képviselő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. 2.5. Az SZMSZ közzététele  

A Gondozási Központ irodájában www.kozadattar.hu

3. AZ INTÉZMÉNY KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL ADÓDÓ SZABÁLYOZÁS RÉSZLETEZÉSE

A költségvetési szerv neve:

Gondozási Központ

A költségvetési szerv székhelye:

2220 Vecsés, Jókai Mór utca 8.

A költségvetési szerv telephelye: A költségvetési szerv tagintézménye:

nincs nincs

A költségvetési szerv alapító szerve:

Vecsés Nagyközségi Tanács

A költségvetési szerv alapítás éve:

1971. november 15.

A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat:

26/1971. sz. határozat

A költségvetési szerv fenntartója, az alapítói jogok gyakorlója: Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő – testülete (2220, Vecsés Szent István tér. 1) A költségvetési szerv irányító szerve: Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő – testülete (2220 Vecsés, Szent István tér. 1) A költségvetési szerv működési köre:

Vecsés Város közigazgatási

A költségvetési szerv jogállása:

jogi személyként működő helyi önkormányzati költségvetési szerv

A költségvetési szerv közfeladata:

A költségvetési szerv típusa:

területe

Időskorúak nappali ellátása Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés nappali ellátást nyújtó szociális intézmény

9

A költségvetési szerv tevékenységei: Szakágazat megnevezése: Szakágazat száma:

idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 881 000

Alaptevékenysége:

szociális ellátás

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 102030 107051 107052 107053

Idősek, demens betegek nappali ellátása Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Vállalkozási tevékenysége, mértéke:

nincs

A költségvetési szerv férőhelyeinek száma:

40 fő

A költségvetési szerv engedélyezett létszáma: 14 fő A feladat ellátásához szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához a költségvetési szerv rendelkezésére áll a székhelyén lévő 797/1 hrsz. ingatlan a rajta található épülettel rögzített vagyon. A továbbiakban rendelkezésre állnak a Vecsés Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalánál leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: a költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezési jogát Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkor hatályos vagyongazdálkodásról szóló rendelete szerint gyakorolja. A költségvetési szervnél foglalkoztatottak jogviszonya: Közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: a költségvetési szerv vezetőjét Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján határozott időre. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak: a költségvetési szerv vezetője, valamint az általa megbízott dolgozó.

10

4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 4.1 A Gondozási Központ szervezete Az intézmény egy szakmai egységet alkot. A szervezet létszámát a mindenkori fenntartó határozza meg. A szervezet élén egyszemélyi vezető áll. (Gondozási Központ vez.) Az alkalmazottak a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységet végzik. A dolgozók felett a munkáltatói jogkört (alkalmazás, kinevezés, fegyelmi, stb.) a Gondozási Központvezető gyakorolja. A vezető felett a munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja. A Gondozási Központ irányítója a Gondozási Központ vezetője. Munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó szabályzatai alapján végzi. A vezető egy személyben képviseli az intézményt az állami, társadalmi és gazdasági szervek előtt. Képviseleti - és aláírási jogát - esetenként, vagy meghatározott ügyekben átruházhatja az általa megbízott munkatársra. (Kivéve a munkáltatói jogkört.) Kinevezése az alapító okiratban meghatározottak szerint. A megbízott vezető a jogszabályi keretek között az intézményt érintő ügyekben önállóan és személyes felelősséggel dönt. 4.2 A Gondozási Központ Szervezeti egységei és szervezeti ábrája Vecsés város Önkormányzat Tecnikai személyze t Jelzőrendszeres Házi sgítségnyújtáson dolgozó kollegák

Házi sgítségnyújtáson dolgozó kollegák

Gondozási Központ Intézményvezető Nappali ellátásvezető

Intézményvezető helyettes

Étkeztetése n dolgozó kollegák

Nappali ellátáson dolgozó kollegák

11

Szervezeti Egységek: 1. IDŐSKORÚAK NAPPALI ELLÁTÁSA Időskorúak nappali ellátása szakfeladaton az ellátotti létszám 40 fő Alkalmazá Műk.nyilvánt Név Végzettség Beosztás/ s módja munkakör artásbavételi szám Pereginé Idősell.-ból Intézményvezető/ 8 óra/ 13400 Vodila Terézia szakvizsgázott Nappali ellátás fő állás szociális munkás vezető Müller Judit Szociális gondozó Int.vez.helyettes/ 8 óra/ 13410 és szervező Gondozónő fő állás Károly Katalin Általános ápoló Gondozónő 8 óra/ 78367 Irén és asszisztens fő állás Juhász Mónika Szociális gondozó Szociális segítő 8 óra/ 52177 és ápoló fő állás Virágh Zsoltné szakmunkás Takarítónő 8 óra/ fő állás

2. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS Szociális étkeztetés szakfeladaton az ellátotti létszám 180 fő Alkalmazá Név Végzettség Beosztás/ s módja munkakör Szeibert Terézia Forgács Jánosné Noszlopy Magdolna Répás Károlyné

Szociális gondozó és szervező Általános ápoló és asszisztens szakmunkás

Gondozónő

Konyhai kisegítő

szakmunkás

Konyhai kisegítő

Gondozónő

8 óra/ fő állás 8 óra/ fő állás 8 óra/ fő állás 8 óra/ fő állás

Műk.nyilvánt artásbavételi szám 91828 nyugdíjazás 2015.02.12.

3. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Házi Segítségnyújtás szakfeladaton az ellátotti létszám 45 fő Alkalmazá Név Végzettség Beosztás/ s módja munkakör Alácsné Gergely Krisztina

Polczerné Lakos Katalin

Ált. ápoló és asszisztens 2013.06.11.-n Szoc. Gond. és ápoló Szociális gondozó és ápoló

Gondozónő

8 óra/ fő állás

Gondozónő

8 óra/ fő állás

Műk.nyilvánt artásbavételi szám 30517

95777

12

Plaveczné Erdei Ágnes Orsós Mariann Stadinger Tímea

Gerontológiai gondozó Szociális gondozó és ápoló Általános ápoló és asszisztens

Gondozónő Gondozónő Gondozónő

8 óra/ fő állás 8 óra/ fő állás 8 óra/ fő állás

93636 95776 71991

4. JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás szakfeladaton az ellátotti létszám 50 fő Alkalmazá Műk.nyilvánt Név Végzettség Beosztás/ s módja munkakör artásbavételi szám Alácsné Ált. ápoló és Gondozónő megbízás 30517 Gergely asszisztens Krisztina 2013.06.11.-n Szoc. Gond. és ápoló Müller Judit Szociális gondozó Int.vez.helyettes/ megbízás 13410 és szervező Gondozónő Szeibert Szociális gondozó Gondozónő megbízás 91828 Terézia és szervező

4.3 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. A vezető feladata: - az intézmény feladatainak ellátására legmagasabb szervezeti és irányítási és működési szabályok kialakítása, kiadása, - az intézmény működésének biztosítása annak érdekében, hogy az alapító meghatározott feladatait elláthassa, -

ennek megfelelően főleg szervezési és irányítási feladatokat lát el,

-

az intézményi tervek (költségvetés, munkaterv, stb.) kidolgozása és azok végrehajtásának (személyi, tárgyi feltételeinek) biztosítása,

-

az intézmény anyagi és humán erőforrásainak hatékony felhasználása,

-

az intézményi tulajdon védelméhez a szükséges feltételek biztosítása,

-

gondoskodik a hatályos jogszabályok betartásáról az intézményen belül,

-

a munkaköri leírásban meghatározottak ellátása, betartása.

hatáskörök

okiratban

gyarapítása,

13

A dolgozók, alkalmazottak feladatai: - Az intézmény valamennyi munkavállalója köteles a munkakörébe tartozó feladatokat és vezetőjének utasítását a meghatározott módon és helyen, kellő időben és legjobb tudása szerint elvégezni. - A beosztott dolgozó felelős minden olyan feladat végrehajtásáért, amelyre hatásköre, illetősége, és munkaköri leírása, ill. vezetője utasítása kiterjed. - Kötelesek a munka és feladat köröket érintő jogszabályokat, utasításokat, ezek változásait követni, ezeket munkájuk során alkalmazni.

megismerni,

A munkavállaló kötelessége: - az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje a munkáltató rendelkezésére állni, -

munkatársaival munkája során együttműködni,

-

a munkája során tudomására jutott titkot megőrizni,

alatt

- a részére kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni, és az előírt letenni,

vizsgákat

- annak az utasításnak a teljesítését megtagadni, melynek végrehajtása más életét, testi épségét veszélyezteti.

személy

-

a munkavállaló az intézmény működése érdekében a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles ellátni.

Mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól: - a hatályos jogszabályban előírt esetekben, -

ha állampolgári jogait teljesíti,

-

hozzátartozója halála esetén,

-

ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni, vagy ha közvetlen vezetője erre engedélyt ad. (A fentiek bejelentési kötelezettsége a vezető felé !)

Az intézmény munkatársai, munkaköri feladat- és hatáskörök Az intézmény munkatársai: Főfoglalkozásúak: 1 fő Gondozási Központvezető (intézményvezető) 1 fő Intézményvezető helyettes (Gondozónő) 2 fő gondozónő 5 fő hivatásos gondozónő (házi gondozó) 2 fő Szociális segítő 2 fő Konyhai kisegítő

14

1 fő technikai dolgozó (takarító) Szolgáltatói szerződéssel: 2 fő ebédkiszállítás

Munkaköri feladat és hatáskörök a munkaköri leírásokban részletesen szabályozva. A dolgozók munkarendje: A főfoglalkozású dolgozók munkaideje heti 40 óra, napi 8 óra a munkaköri leírásban foglaltak szerint. Nyitvatartás: Hétfőtől - Csütörtökig: 7,30 - 15,30-ig, Péntek:

6,00 - 14,00-ig.

4.4 A helyettesítés rendje Az intézmény vezetőt a Intézményvezető helyettes helyettesíti, akadályoztatása esetén az intézményvezető által kijelölt személy. Házi segítségnyújtást végző gondozónő akadályoztatása esetén az intézményvezető által kijelölt szakképzett gondozónő végzi a helyettesítést. 5

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1 A Gondozási Központ működési rendje, feladata Engedélyes egységes ágazati azonosító jel: S0217690 Az intézmény típusa: személyes gondoskodást nyújtó, nappali szociális ellátást biztosító intézmény. Az intézmény férőhely száma: 40 fő Az intézmény tevékenysége: Időskorúak Nappali ellátása

Az Intézmény felügyeleti szerve: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testülete. Az Intézmény felett szakmai felügyeletet Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala és az NRSZH.

Az Intézmény tevékenységi köre: (az Intézmény által ellátott feladatok): A települések közigazgatási területén: Időskorúak napközbeni ellátása, mint kötelező önkormányzati feladat ellátása. Az Intézmény (a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet szerint) részjogkörrel és elkülönített költséghellyel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, önálló létszám és bérgazdálkodással. Gazdálkodási és

15

pénzügyi feladatait Vecsés Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi, Számviteli, Költségvetési Alosztálya látja el. Erről a gesztor intézmény és a gesztor önkormányzat gazdálkodási megállapodása részletesen rendelkezik. Az intézmény éves költségvetése és zárszámadása Vecsés Város Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletébe épül be. Az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Intézmény egy szakmai egységből áll.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az Intézmény egyszemélyi vezetés alatt működik. Az Intézmény vezetőjét (a vonatkozó jogszabályok szerint) Vecsés Város Képviselő-testülete nevezi ki és menti fel. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogok Vecsés Város Polgármesterét illetik meg. Az Intézmény dolgozóit a vezető nevezi ki. Az Intézmény a közalkalmazotti jogállású dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Intézmény vezetője gyakorolja.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ELVEI, AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE: - személyes gondoskodást nyújtó nappali szociális intézmény, - az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Időskorúak nappali ellátása - személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik, - cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképtelen igénylő kérelmét törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha köztük a kérelem kérdésében vita van, gyámhatóság dönt. - a kérelmet a Gondozási Központba kell benyújtani, - a kérelem ügyében az Intézmény vezetője dönt, - a személyes gondoskodás keretén belül nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni, - a Képviselő-testület feladat és hatásköre: az intézményi térítési díjak mértékének megállapítása, - a Gondozási Központ vezető feladata és hatásköre: a személyi térítési díj megállapításának előkészítése, a térítési díj befizetésének ellenőrzése, hátralék jelzése, az ellátásra jogosult és hozzátartozója tájékoztatása.

16

- fizetésre kötelezettek körének megállapítása, személyi térítési díjak elengedése, ill. csökkentése, egyedi határozattal a térítési díjak megállapítása, kérelmező írásban történő értesítése a döntésről,

a

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI Általános feladata: A Gondozási Központ feladata a helyi lakosság életkörülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kisérése, a gondozásra szorulók felkutatása, a gondozási igények szükség szerinti kielégítése. Az Alapító okiratban meghatározott feladat ellátása, a helyi lakosok igényeinek és a szakmai elvárásoknak megfelelő gondozás, szolgáltatás biztosítása. A Gondozási Központ ellátja: - az Idősek Klubjának feladatait, - az étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - az ellátási területen jelentkező gondozási igények felmérését, a gondozás megszervezését, - a nappali ellátást nyújtó intézmények tevékenységének összehangolását. A Gondozási Központ az alábbi ellátásokat biztosítja: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Időskorúak nappali ellátása

Étkeztetés: Szoc. tv. 62.§. Az étkeztetés formái különösen a népkonyha, a szociális konyha és egyéb keretében nyújtott ellátás.

főzőhely

- Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, ill. általa eltartottat is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről gondoskodni. Házi segítségnyújtás: Szoc. tv. 63.§ Házi segítségnyújtás keretén belül kell gondoskodni: a./ azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, b./ azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó hordozó stb.) és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani.

17

A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység különösen: - meleg étel biztosítása - bevásárlás - testi, személyi higiéné biztosítása, öltöztetés, - fűtés, mosás, ágyazás, takarítás (közvetlen környezet) - orvoshoz kísérés, orvoshívás, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás, - hivatalos ügyek intézése (számla befizetés, stb.) - külső kapcsolattartás elősegítése (levélírás, stb.) - pszichés gondozás. -

A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a gondozás irányítója (G.K.vez.) a jogosult egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségletnek megfelelően határozza meg. - A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenységet hivatásos gondozók végzik - Nem részesíthető házi segítségnyújtásban a veszélyeztető állapotú elmebeteg, valamint a közegészségügyi indokból elkülönített fertőző beteg mindaddig, amíg ez az állapota fenn áll. - A gondozó házi segítségnyújtás során együttműködik a háziorvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint az egyéb személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel, az otthoni szakápolást végző szolgálattal (házi betegápolás, eü. szolgáltatás). Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területe: Szoc tv. 65. § Cél: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Krízishelyzet elhárítás. Szolgáltatások: –

A folyamatos 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet

–

krízishelyzet esetén azonnali elhárítás.

–

Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása.

–

Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozó az ellátott lakásán tartózkodik.

– Kapcsolattartás a különböző szociális és egészségügyi ellátással. Módszerek: –

Szükséglet felmérés és kielégítés

–

Gondozási terv közös elkészítése

–

Írásbeli rögzítése az esetnek és az intézkedéseknek

–

Team megbeszélések az ellátások javítása érdekében

–

Kapcsolattartás a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel

18

–

Pszichés megnyugtatás

Időskorúak Nappali ellátása Szoc. tv. 65/F § Nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. 76.§ (1) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai, különösen: - legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása, lehetőség szerint háromszori étkezés biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - munkavégzés lehetőségének szervezése (igény szerint), - egészségügyi és mentális gondozás, - tisztálkodási, mosási lehetőség biztosítása, - egyéb szolgáltatások biztosítása (gyógytorna, stb.) - vallásgyakorlás biztosítása. Az ellátások igénybevételét az 1993. évi III. tv., az 1/2000.(I.7.) SZCSM. rendelet, valamint Vecsés Város Önkormányzat 8/2013 (III.28.) Ök rendelete szabályozza. A Gondozási Központ költségvetése A Gondozási Központ helyi Képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésből gazdálkodik. Az intézmény vezetője önállóan gyakorolja a munkáltatói és bérgazdálkodási jogkört. Pénzügyi-gazdasági, könyvelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Költségek: Bevételek: - állami intézményi támogatás, - intézményi társulásra járó emelt összegű normatíva - önkormányzati támogatás, - esetleges bérbeadásból származó források, - pályázati források. Kiadások: - bér és bérjellegű kiadások, - megbízási szerződések díjai, tiszteletdíjak, - az alkalmazottak törvényben előírt juttatásai (munkaruha, étkezési hozzájárulás, költségtérítés), - tárgyi eszközök költségei, - intézményüzemeltetési, fenntartási költségek, karbantartások, - nyomtatvány, irodaszer, - szakkönyvek, szakfolyóiratok, továbbképzések költségei, - élelmezési kiadások,

19

- foglalkozás eü. feladatok, - egyéb kiadások (pl. ÁFA). A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §. (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdése értelmében az Intézmény vezetője gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről. Az Intézmény belső ellenőrzési tevékenységét a Polgármesteri Hivatal által megbízott külső szolgáltató társaság látja el.

6

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 6.1 A közalkalmazottak A költségvetési szervnél foglalkoztatottak jogviszonya:  Közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.  Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján. 6.1.1. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testületi egyszerű többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

6.1.2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény alkalmazotti közösségének tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A

20

kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 6.1.3. A kapcsolattartás formái különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, Team megbeszélések stb.

7. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE Az intézmény feladatellátása során közvetlen kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: -

Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Vecsés Város Szociális Bizottsága, Vecsési Polgármesteri Hivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egészségügyi intézmények (kórházak - Rendelőintézetek), ill. Gyógyszertárak Háziorvosi, Szociális ellátást végző intézmények, Országos Nyugdíjas Szövetség, Oktatási intézmények (helyi) Iskolák-óvodák, Helyi egyházi közösségek Egyéb szervezetek, egyesületek (pl. mozgáskorlátozott), Helyi nyugdíjas klubok Helyi művelődésügyi intézményekkel (Művelődési Ház, Könyvtár).

III. A szolgálati titoktartás, adatkezelés, a személyes gondoskodásra vonatkozó általános rendelkezések: - Az intézmény munkatársai a tudomásukra jutott adatok és tények nyilvántartását, kezelését, valamint az általuk adott információkat az adatok védelmére vonatkozó 1992. évi LXVI. tv., az 1993. évi III. tv., valamint az eü. adatkezelésre vonatkozó tv. rendelkezéseit kell alkalmazzák. - Az ellátott adatait más személlyel, csak az ellátott beleegyezésével közölhetik. adatszolgáltatásról a Szoc.tv. 19. §-a rendelkezik.

Az

- A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gondozásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és az állampolgári jogok érvényesítéséről. - A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b/.) személyes gondoskodásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet.

21

- A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi.

IX. A Szervezeti Működési Szabályzat mellékletei Adatkezelési Szabályzat Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

X. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot Vecsés Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2014…………………….. napján kelt ……………………. … határozatával hagyta jóvá. Az SZMSZ 2014…………………………….napján lép hatályba és határozatlan időre szól.

Vecsés, 2014…………………………..

…………………………………… Szlahó Csaba polgármester

22

GONDOZÁSI KÖZPONT 2220 Vecsés, Jókai M. u. 8. I. Tel:29/350-267, fax:ua, e-mail: [email protected]

II. Adatvédelmi, Adatkezelési szabályzat A Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a Szociális Munka Etikai Kódexe és a 2011 évi CXII. törvény alapján. Főbb alapfogalmak Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az abból levonható érintettre vonatkozó következtetés Különleges adat: a faji eredetre, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, vallásos meggyőződésre, egészségi állapotra, szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó adatok Adatkezelés: a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása és törlése Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik Adatkezelő: az a természetes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza, végrehajtja. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges. Rendelkezések: Személyes adat akkor kezelhető – mind a munkatársak, mind a kliensek körében -, ha az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy törvény alapján helyi önkormányzati rendelet elrendeli. Különleges adat akkor kezelhető, ha a. érintett írásban hozzájárul b. nemzetközi egyezményen alapul, alkotmányban biztosított jog érvényesítéséért, továbbá nemzetbiztonsági vagy bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében 23

c. ha egyes esetekben törvény elrendeli A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek nem sérthetik. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes - pontosak, teljesek - tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintett személyiségi jogai ne sérüljenek Az adattovábbítás Akkor történhet, ha az érintett (kliens vagy munkatárs) ahhoz hozzájárul, vagy törvény azt elrendeli. Adatkezelési és adatvédelmi szabályok: - Az intézmény esemény naplójába szereplő adatok: sorszám, dátum, felvett tagok, étkezők száma, otthonmaradtak, étkezés, napi ügyintézés, foglalkoztatás. - A foglalkoztatási naplóba szereplő adatok: A gondozott neve, a foglakoztatási napok száma, a foglalkoztatatási tevékenység fajtája. - Gondozási terv dokumentáció tartalma: Kérelem, Jövedelem nyilatkozat, Egészségi állapotra vonatkozó adatok, Egyszerűsített előgondozási adatlap, Értesítés, Gondozási anamnézis, Egyéni gondozási terv, Gondozási lap, Értékelő lap. A fenti dokumentumokat csak az arra jogosult gondozónő kezeli, és csak az arra jogosultaknak adhat betekintést. Az intézmény munkatársai a tudomásukra jutott adatok és tények nyilvántartását, kezelését, valamint az általuk adott információkat az információszabadságról szóló törvény, az 1993. évi III. tv., valamint az eü. adatkezelésre vonatkozó tv. rendelkezéseit kell alkalmazzák. - Az ellátott adatait más személlyel, csak az ellátott beleegyezésével közölhetik. adatszolgáltatásról a Szoc.tv. 19. §-a rendelkezik.

Az

- A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a gondozásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és az állampolgári jogok érvényesítéséről. - A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b/.) személyes gondoskodásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet. - A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi.

24

Iratok megőrzése, selejtezése A lezárt esetek iratait irattárba kell helyezni. Az irattárban őrzött iratokat 5 évente felül kell vizsgálni, s ki kell választani azokat, melyeknek őrzési ideje lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket. Bejövő levelek kezelése: a) Bejövő levelek átvétele és felbontása: A bejövő leveleket a Gondozónő, a felbontásra jogosult személy asztalára teszi. A nem postán érkező küldeményeket az átvételre jogosult személy vagy távolléte esetén felhatalmazott Gondozónő veheti át. Az intézménynek szóló levelek felbontására az intézményvezető vagy helyettese jogosult, aki felbontás után iktatja. A névre szóló levelek felbontására a címzett jogosult. Abban az esetben, ha hiányzik, az intézményvezető is felbonthatja és megbízhat valakit a feladat ellátásával. Minden intézménybe érkező levelet iktatni kell. b) Az iratok további kezelése: Az irat tartalmi kezelése az adott Gondozónő felelőssége, a határidő betartásával. A határidős levelek esetében a levél felbontására jogosult személy a határidőre felhívhatja a figyelmet azzal, hogy ráírja a határidős dátumot. A nem esetre vonatkozó levelek kezelése a megbízott Gondozónő feladata az adott munkaköri leírás szerint. Az intézmény egészére vonatkozó leveleket a soron következő team- megbeszélésen a megbízott munkatárs köteles ismertetni. Kimenő levelek kezelése: a) Külalak: A hivatalos leveleket minden esetben intézményi fejléccel, a címzett nevével, címével, a levél tárgyával, iktatószámmal kell ellátni. A levél végén szerepelnie kell a dátumnak, a levélíró nevének, beosztásának és aláírásának valamint az intézményi pecsétnek. Az intézmény egészére vonatkozó leveleket az intézményvezetőnek vagy a szakmai egység vezetőnek is alá kell írnia. b) Iktatás: A kimenő levél egy példányát a Gondozónő megfelelő szakmai egység szerinti dossziéba lefűzi és ennek előtte iktatja. Az esetgazda a levél egy másik példányát az irattárba helyezi. c) Postázás: A kimenő küldeményeket a postakönyvben az adott küldeményt küldő gondozónő vezeti. A nem postai úton küldendő leveleket külön füzetben kell nyilvántartania a címzett, a feladó, a levél tárgyának, az eljuttatás dátumának és módjának feltüntetésével. Ügyiratkezelés nyilvántartása: a) Intézményi nyilvántartás: A bejövő és a kimenő levelek időrendben történő nyilvántartására az iktatókönyv szolgál. Az iktatókönyvet minden év elején újonnan kell megnyitni, melybe folyamatosan, sorrendben kell az iratokat az év végéig bejegyezni. A következő adatokat kell bejegyezni: - Sorszám - A levélért felelős neve - A levél jellege (Kimenő vagy Bejövő) - A nyilvántartásba vétel napja - A feladó (kimenő levél esetén a szakmai egység feltüntetésével) - Az irat iktató száma, a szakmai egység kezdőbetűjének feltüntetésével - A levél tárgya

25

-

A címzett Az irattárba helyezés ideje

26

GONDOZÁSI KÖZPONT 2220 Vecsés, Jókai M. u. 8. Tel:29/350-267, fax:ua, e-mail: [email protected] SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYZATA

1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában, stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatt szabálytalanság.

27

2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében az intézmény a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - az intézmény a szabályzatok szerint működjön, a működése e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy az intézmény valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak az intézmény feladatainak ellátásához, végső soron az intézmény célkitűzésrendszerének eléréséhez, megvalósításához. Az intézmény működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül az intézmény vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabály A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába az intézmény vezetője – az 1. Számú mellékletben meghatározott rendben – más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.

28

A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - az intézmény különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha az intézmény valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell az intézmény vezetőjét. Az intézmény vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. 29

Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik az intézménynél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés az intézménynél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 370/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet – szerint kell eljárni. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján az intézménynek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl. feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben, stb.) b) intézményen belül megoldható intézkedések. Az intézményen belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. Az intézményen belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele.

30

Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyzetek kiküszöbölésére a folyamatba épített és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben az intézmény vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok Az intézmény vezetőjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: -

a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003.(XII.16.) Korm. Rendelet). 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagyösszegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.

31

4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és az intézmény számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerülteke, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. Az intézmény hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:

32

- az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, - az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, 33

- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 5. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabályzat hatálya A szabályzat a Képviselő Testület általi jóváhagyás után lép hatályba.

III. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet 1. A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek Az intézménynél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni – a felelősségi terület meghatározásával:

34

2. Intézmény (intézményi egység)

Terület

Közreműködő személy beosztása

35

GONDOZÁSI KÖZPONT 2220 Vecsés, Jókai Mór u. 8. Tel:29/350-267 [email protected]

SZAKMAI PROGRAM 2015 Készítette: Pereginé Vodila Terézia Intézményvezető

TARTALOMJEGYZÉK

1. 2. 3. 4. 5.

A Gondozási Központ alapadatai 3. A Gondozási Központ célja, feladata 3. A Gondozási Központ által nyújtott szolgáltatások, tevékenységek leírása 5. Ellátottak köre, létrejövő kapacitások 9. A feladat ellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, rendszeressége 10. 6. A Gondozási Központ más intézményekkel történő együttműködésének módja 12. 7. A Gondozási Központ által ellátandó célcsoport jellemzői 13. 8. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja 14. 9. A Gondozási Központ, szolgáltatásiról szóló tájékoztatás helyi módja 15. 10. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme 15. 11. A program szakmai indokoltsága

16.

12. Intézmény nyitvatartási rendje

18.

13. A szakmai program megvalósításának várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepe és hatása (konkrét bemeneti-, kimeneti-, eredmény- és hatásindikátorok megjelenítésével) 18. 14. Mellékletek: Dokumentációs lista, SZMSZ

37

1. A Gondozási Központ alapadatai Az intézmény neve: Gondozási Központ Székhelye: 2220 Vecsés Jókai Mór u.8 Adószáma:16795107-1-13 Törzsszám: 652566 Engedélyes egységes ágazati azonosító jel: S0217690 Az alapszolgáltatás ellátási területe: Vecsés I. A fenntartó adatai A fenntartó neve: Vecsés Város Önkormányzata Székhelye: 2220, Vecsés Szent István tér 1. A fenntartó adószáma: 15392165-2-13 A fenntartó Törzsszáma: 15392165 Ellátandó alaptevékenysége: Szociális Étkeztetés Szakágazat száma: 88-99-21-1 Házi Segítségnyújtás Szakágazat száma: 88-99-22-1 Időskorúak Nappali ellátása Szakágazat száma: 88-10-11-1 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szakágazat száma: 88-99-23-1

2. A Gondozási Központ célja, feladata Vecsés demográfiai helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy 1960 és 1970 között 26%-kal, 1970 és 1980 között 11%-kal nőtt a lakónépesség (1980-ban 21.445 főt regisztráltak). A nyolcvanas évek óta a népességszám 2003-ig csökkent és azt követően ismét emelkedni kezdett. A népesség kor szerinti megoszlása tekintetében az országos és megyei átlagnál kedvezőbb a helyzet, mivel az idősek aránya mindkettő vonatkozásában magasabb (20 % feletti), mint Vecsésen.

38

A népesség kor szerinti megoszlása évenként 2000.

2001.

2002.

2003.

2005.

2007.

2009.

2011.

2013.

0-14 éves korig

2867

2812

2782

2732

2818

2924

2977

3004

3012

15-25 éves korig

2799

2680

2605

2504

2433

2532

2592

2545

2460

26-60 éves korig

9369

9474

9615

9742

10024

10461

10632

10616

10649

60 év felett

3522

3561

3599

3656

3818

3922

4092

4209

4339

Összesen:

18557

18527

18601

18634

19093

19839

20293

20374

20505

Forrás: Helyi vizuál regiszter A fenti mutatókból kiderül,/lásd. 1. ábra/ hogy Vecsésen is a gyermekek száma hullámzó ugyan, de mégis csökkenő tendenciát mutat, míg az idős lakosság aránya folyamatosan növekszik, ami igen indokolttá teszi az idős ellátó rendszer részét képező idősek ellátását végző szakfeladatok létrehozását és tartós működtetését. A fenti ismertetett okok miatt Vecsés Város Önkormányzata azt a döntést hozta hogy 2013.07.01.től saját fenntartásban működtet olyan intézményt, amely szolgáltatásaival választ ad az olyan problémákra, ami az elöregedő lakosságból fakad. Ennek folytán: 2.1. Feladatunk, hogy a szociális étkeztetés, mint alapszolgáltatás biztosításával segítsük azon helyi lakosok élelmezési, étkezési problémának megoldásában, akik erre koruk vagy egészségi állapotuk továbbá szociális helyzetük miatt önerőből nem képesek.  Feladatunk, az időskorúak nappali ellátásának, mint alapszolgáltatásnak biztosításával segítsünk azon helyi lakosoknak, akik az elmagányosodás, szegregáció problémáival küzdenek.  Feladatunk, hogy a Házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás biztosításával segítsünk azon helyi lakosoknak, akik az elmagányosodás, szegregáció problémái mellett olyan egészségügyi, életvezetési ill. szociális problémákkal küzdenek, amelyet önerőből nem képesek megoldani.  Feladatunk, hogy a Jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás biztosításával segítsünk azon helyi lakosoknak, akik koruk, egészségi állapotuk, és főleg az egyedül állóságuk miatt bármikor olyan krízis helyzetbe kerülhetnek, melyet önmaguk nem képesek megoldani.  Tevékenységünk eredményessége érdekében figyelemmel kísérjük a szociális ellátások jogszabályi környezetének változásait, más szolgáltatók eredményeit. A szakterületet érintően részt veszünk pályázatokon, továbbképzéseken, konferenciákon. 2.2. Célunk, szociális étkeztetés, biztosításával hogy minden helyi rászoruló könnyen, saját igényeihez, szükségleteihez igazodva hozzá juthasson ehhez a szolgáltatáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az igényelt étkezést akár, az intézményben elfogyaszthatja, akár elvitelre vagy a lakására szállítással is kérheti.  Célunk, időskorúak nappali ellátásának, biztosításával hogy minden helyi rászoruló könnyen, saját igényeihez, szükségleteihez igazodva hozzá juthasson ehhez a szolgáltatáshoz. Ez azt is jelenti, hogy akár saját maga is bejárhat az intézménybe akár minden munkanapon, vagy az általa tetszőlegesen választott hétköznapok

39







 



bármelyikén, de ha igényli úgy az Önkormányzat által fenntartott kisbusszal is eljuthat hozzánk térítésmentesen. Célunk a Házi segítségnyújtás, biztosításával hogy minden helyi rászoruló könnyen, saját igényeihez, szükségleteihez igazodva hozzá juthasson ehhez a szolgáltatáshoz. Ez azt is jelenti, hogy a gondozásra szoruló időst, ill. ellátásra szoruló személyt az igény beérkezésétől számított 24 órán belül felkeressük, és a gondozónővel megbeszélik azokat a feladatokat, amelyeket közösen a gondozónő segítségével kívánnak megoldani. Célunk a Jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás, biztosításával hogy minden helyi rászoruló könnyen, saját igényeihez, szükségleteihez igazodva, minél gyorsabban hozzá juthasson ehhez a szolgáltatáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az igény beérkezésétől számított 24 órán belül felkeressük, és 2 -3 munkanapon belül bekötésre kerülhet a jelzőkészülék, ami nagyban növelheti az ellátott biztonság érzetét. A szociális alapellátásban részesülők biztonságának megőrzése érdekében nyújtott szolgáltatások szervezése és összehangolása, e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások megismertetése, s az azokhoz való hozzájutás támogatása. Szociális szolgáltatási feladataink végzése során az ellátott személyek és családok életmódjának, szokásrendjének, hagyományainak tiszteletben tartása. Szolgáltatásainkkal segítséget nyújtsunk a problémák megoldásában, krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében, a lelki (mentális) egészség megtartásában, annak támogatásában. Mindezt úgy cselekedni, hogy ellátottjainknál érvényesüljön az információhoz való jog, ne sérüljenek az alapvető emberi jogok és az ellátással kapcsolatos adatok védelme. Biztosítsuk a személyes ügyeikben való segítségnyújtást, a panaszhoz való jogot, az esélyegyenlőséget és nem utolsósorban az emberi méltóság tiszteletét és a személyiség védelmét. További kitűzött céljaink: o A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztése o A jelenlegi szolgáltatások bővítése, esetleg egy átmeneti gondozóház létrehozásával, a prevenciós tevékenység megerősítése o Egyenletes és minőségi szolgáltatások biztosítása minden o Önmagunk fejlesztése, szakmai továbbképzéseken való részvétel, az ismeretek, tapasztalatok bővítése. o

3. A Gondozási Központ által nyújtott szolgáltatások, tevékenységek leírása 

Az étkeztetés keretében a Gondozási Központ gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az igénylő is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésről más módon gondoskodni. Az 1/2000 (I.7) SzCsM rendelet 21. § (1) értelmében „az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, b) elvitelének lehetővé tételével, c) lakásra szállításával.” Mindhárom módon biztosítja intézményünk az étkeztetést. A fenti rendelet a (4) pontjában felhívja a figyelmet, hogy: „az étel helyben fogyasztása esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybe vevők számának megfelelően a) kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet,

40

b) evőeszközöket és étkészletet.” Mindezen elvárások intézményünkben biztosítottak.  Intézményükben az étkeztetést, mint tálaló konyha biztosítja az étel a szintén Önkormányzati fenntartású Központi Konyhából érkezik.(2220 Vecsés Tinódi u.22) 

Ezen szakfeladaton belül az igénylők 70%.-a a kora és 30%.-az egészségi állapota alapján jogosult ellátásra.

Az ellátottak 90%.-a fizet térítési díjat az ellátásért, míg mintegy 10% csupán a térítési díj mentesek száma. Önkéntes fizetés lehetőségével még mindez idáig senki nem élt.  A házi segítségnyújtás keretében a Gondozási Központ gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik önmaguk ellátására csak részben képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. 

Az 1/2000 SzCsM (I.7) rendelet 25. § (1) szerint „A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.” Ennek alapján a „(2) A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a) saját környezetében, b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. (3) A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. (4) A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel.”  A gyakorlatban ez olyan segítségnyújtási tevékenységek végzésében jelenik meg, mint a pl. a bevásárlás, ebédeltetés, gyógyszer kiváltás, adagolásban segítségnyújtás, fürdetés, alapápolási tevékenységek elvégzése, kapcsolattartás a családdal és több szociális, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménnyel. Valamint nagy hangsúlyt fektetünk a mentális gondozásra is. 

Házi segítségnyújtást a Szt. 63.§. (7) bek. alapján legfeljebb 4 óra gondozási szükségletű, ill. intézményi elhelyezés időpontjáig ennél magasabb gondozási szükségletű személyeknek nyújtjuk. A gondozási szükségletszerinti megoszlása szerint az ellátottak 80%.-a 1 órás 10%.-a 2 órás, 5-5% a 3 ill. 4 órán felüli gondozási szükséglet. A gondozási igény főleg

41

fürdetés, bevásárlás, gyógyszer adagolás. A gondozási intenzitás átlagosan ellátottanként napi 1-2 látogatás ½ vagy 1 órában. Minden ellátottnál egy időben csak egy gondozónőt tudunk biztosítani, baleset esetén van rá példa, hogy még egy gondozónő kimegy segítséget nyújtani az idősnek.. Az ellátottak nagy részben krónikus betegek elenyésző 1-1 fő van, aki pszichiátriai beteg ill mozgásszervi fogyatékos. Demencia kórképpel ill. ilyen irányú szakvéleménnyel rendelkező betegünk jelenleg nincs. Az ellátottak többsége komfortos, 1-2 fő aki komfort nélküli lakásban él. Jelenleg a gondozásban részesülők mindegyike fizet térítési díjat.  Az időskorúak nappali ellátása a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál, de felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt támogatásra szorul. Az 1/2000 SzCsM (I.7) rendelete szerint: 

„74. §A nappali ellátást biztosító intézmény a) az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, c) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. 77. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen a) igény szerint meleg élelem biztosítása, kivéve időskorúak nappali ellátása esetén, b) szabadidős programok szervezése, c) szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, d) hivatalos ügyek intézésének segítése, e) munkavégzés lehetőségének szervezése, f) életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, g) speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. (2) Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. (3) Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. (4) Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás.” A gyakorlatban a fenti jogszabályban foglalt elvárásokat igyekszik teljesíteni, ami azt jelenti, hogy szabadidős programok keretében a helyi kiállításokat meglátogatjuk, fürdőbe megyünk vagy a helyi irodalmi kör látogat el hozzánk. Természetesen rendelkezünk sajtótermékekkel, könyvekkel, kártya- és társasjátékokkal, televízióval, dvd lejátszóval. Aki igényli elkísérjük a szakrendelésekre, és az ügyintézésben is segítünk, mint pl. közgyógyellátási igazolvány vagy egyéb szociális ügyek intézésében. Ünnepekről, névnapokról megemlékezünk és közösen készülünk rá az idősekkel. Háziorvos segítségével biztosítjuk egészségügyi felvilágosító előadásokat, a mentális gondozás az szinte mindennapos és folyamatos.

42

A jelenlegi 42 fő ellátottból 4 fő aki 65 év alatti. Az igénybevevők 90% krónikus beteg. 3% Pszichiátriai beteg, 3% fogyatékos és 4% szenvedélybeteg. Az igénylők mindegyike részben önellátó és mindegyike részesül étkeztetésben is. A fenti ellátotti létszámból 29 fő az aki mindennap igényli az ellátást. A fenti ellátotti létszám 98%.-a térítési díj köteles, míg 2% részesül mentességben.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Az otthonukban élők élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját épített és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Krízishelyzet elhárítás. Az 1/2000 (I.7) SzCsM rendelet 28. § és 29. §. értelmében: „28. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a (4) bekezdés szerinti időtartamon belüli helyszínre érkezését. (2) Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséhez biztosítani kell a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel, b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. (5) Ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani, illetve az Szt. 65. § (1) bekezdés b)pontja szerinti esetben megszervezni. (6)A (3) bekezdés a) pontja szerinti műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie. Intézményünkben a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a diszpécser központot a Body Guard Hungary biztosítja, a szakképzett gondozónők 24 órás ügyeleti rendszerben dolgoznak. A nap bármely szakában érkezik jelzés az ügyeletes gondozónő 30 perecen belül kiérkezik a segítséget hívó személyhez saját gépkocsiján, és adekvát segítségről gondoskodik. Jelenleg 50 fő veszi igénybe ezt az ellátást évi átlag 15 riasztással. Az ellátottak 1 kivétellel Ő a fogyatékossága miatt- a többi a koruk alapján jogosult erre az ellátásra. Ez az ellátás jelenleg mindenki számára ingyenes.

43

4. Ellátottak köre, létrejövő kapacitások Egyes alapszolgáltatásokban részesülők száma étkeztetés és házi segítségházi segíts. nyújtásban nyújtásban

Csak az alábbiakban Év

étkeztetésben részesül helyben vagy lakásra elviszi

Idősek klubja

részesül

2004

41

105

8

4

50

2005

71

111

4

8

42

2006

70

106

16

8

41

2007

49

109

21

14

41

2008

40

91

9

14

49

2009

42

94

13

14

52

2010

83

79

14

14

42

2011

97

97

10

14

46

2012

103

81

11

14

42

2013

99

83

10

14

42

Forrás: Gondozási Központ

A fenti mutatókból látható, hogy az elmúlt 7 esztendőben az ellátott idősek száma jelentősen nem változott, amiben eltérés mutatkozik az ellátás formája. /lásd táblázat/Ezzel együtt a helyi statisztikai adatokból nyilvánvalóvá válik, hogy Vecsésen tartósan jelen van egy olyan idős réteg, aki folyamatosan igényli az intézmény által nyújtott alapszolgáltatási ellátási formákat. A fenti alap ellátáshoz csatlakozott még 2008.-ban a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyet a 2011.-s évben 38 kihelyezett készülékünk volt, ami 39 ellátottat takar 40 fővel indultunk 2008.-ban is és ezt az ellátotti létszámot tartani tudtuk mind ez ideig, hiszen erre meg van az igény. Sőt jelenleg 50 fővel és 50 kihelyezett készülékkel rendelkezünk. Várakozó jelenleg a Házi segítségnyújtás szakfeladaton mutatkozik ez 9 fő, ez a várakózó létszám a 2014.-s esztendőben több ízben visszaköszönt, ezért is kértünk a képviselő testületet egy fő gondozó státusz biztosítására , amit 2015.01.01.-től meg is kaptunk ezért kérjük a működési engedély módosítását is a házi segítségnyújtás szakfeladaton 36 főről 45 főre. A fentiekből összegzésként az alábbi kapacitások várhatók, amit igényként a működési engedélyünkben is megkértünk. 4.1. Szociális étkeztetés: 160 fő 4.2. Időskorúak nappali ellátása: 40 fő 4.3. Házi segítségnyújtás: 45 fő 4.4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 50 készülék/fő

44

5. A feladat ellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, rendszeressége 5.1. Szociális étkeztetés Tálalókonyhai kiszolgálással = Helyben fogyasztással Az étel elvitelének lehetőségével = Elvitellel vagy Házhozszállítással. Az étlapot havi bontásban a beszállító központi konyha állítja össze, melyet a gyermekorvos véleményez. Menüválasztásra sajnos nincs lehetőség. Diétás étkezésre jelenleg nincs lehetőség. A szolgáltatás rendszeressége: Helyben fogyasztás az ebédlő higiéniai feltételek biztosításával 12 óra 30 perc és 13 óra között Lehetőség van 3 x.-i étkezésre is. Reggeli 810 óráig, ebéd 12 óra, uzsonna 14 óra. Az étkeztetés kizárólag munkanapokon biztosított. ÁNTSZ engedéllyel rendelkező ebédszállító gépkocsi biztosítása Ez jelenleg 2 gépkocsi. A szállítás 11-13 óra között történik. Elvitel esetében a tálalókonyháról 11-13 óra között viheti el 3 rekeszes műanyag ételhordóban. 5.2. Időskorúak nappali ellátása Hasznos és tartalmas időtöltés biztosítása, az aktivitás megtartása, képességek és kézségek szinten tartása. Társas kapcsolatok ápolásának elősegítése, az egyéni és társadalmi hasznosság érzésének megtartása érdekében. Intézmény megközelítés a 4.-es főútról jól megközelíthető személygépkocsival, a helyi buszjárat az Intézmény előtt áll meg. E mellett lehetőség van kerékpárral is bejönni, vagy az Önkormányzat által biztosított kis busszal. Intézményünk részben akadálymentes a további akadálymentesítés folyamatban van. A szolgáltatás rendszeressége: munkanapokon ½ 8 és du. ½ 4 között működik. Szolgáltatásaink: Étkeztetést mindennap biztosítjuk akár napi 3 alkalommal is. Személyi higiéné megtartásában igény szerint segítünk, egészség megőrzés keretében vérnyomásmérés heti 3 alkalommal, vércukormérés szükség szerint is biztosított az Intézményben. Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, Kulturális igény kielégítése, pl: TV, Videó, Cd. Lejátszó, Internet Vallási programokon való részvétel lehetősége heti 2 alkalommal. Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, ügyintézés, információszolgáltatás, társas kapcsolatok megtartásának segítése igény szerint. Fontos számunkra az egyéni szükséglet felmérése és kielégítése, motiváltság elősegítése, valamint hogy minél többet beszélgessünk az idősekkel. Az ünnepekre való felkészülés manuális tevékenységek, foglalkoztatások által is megvalósul. Mindezeken felül igyekszünk igény szerinti szabadidős programokat szervezni legalább havonta egyszer. 5.3. Házi segítségnyújtás Szolgáltatásaink közé tartozik a személyi és közvetlen környezeti higiéné megtartása, kisebb bevásárlás, alapápolási tevékenységek nyújtása, kapcsolattartás elősegítése családtagokkal intézményekkel. Természetesen támogatást nyújtunk az ügyintézésekkel kapcsolatos teendőkben. Feladatunk a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése és az esetlegesen kialakult veszélyhelyzet elhárítása. Fontos számunkra a háziorvossal való kapcsolattartás Gondozási feladataink közé tartozik az étkezés segítése, reggeli, ebéd, vacsora előkészítése, szükség esetén etetés, mosogatás, mozgás segítése, mobilizálás ágyban/segédeszköz használata, kiültetés, sétáltatás, öltözködésben segítségnyújtás, tornáztatás mozgásterapeuta irányításával, ürítési szükségletek kielégítése, segítségnyújtás inkontinencia betét használatában, segítségnyújtás ágytál, szoba wc használatában, vizeletgyűjtő zsák ürítése, cseréje, segítség kolosztóma ellátásában. 45

Közreműködés személyi higiéné megtartásában úgy mint: mosdatás, fürdetés, borotválás, bőrápolás, hajápolás, körömápolás, szájápolás, öltöztetés, stb. Közreműködés lakókörnyezeti higiéné megtartásában úgy mint: takarítás (törölgetés, felmosás, porszívózás)ágyazás, mosás,vasalás, hó eltakarítás, csúszásmentesítés, stb. Közreműködés a háztartás vitelében mint pl.:bevásárlás, csekkek feladása, pénzintézetekkel való kapcsolattartás Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban úgy mint: Orvos, családtagok, szociális intézmény, stb. Ápolási feladatok (orvos előírása szerint) gyógyszer felíratás, kiváltás, adagolás inzulin beadása, vérnyomásmérés, pulzus ellenőrzés, hőmérőzés, gyógyászati segédeszközökhöz hozzájutás segítése, orvoshoz, vizsgálatokra kísérés, kórházi látogatás, veszélyhelyzet megelőzése, elhárítása Más szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése Segítség hivatalos ügyek intézésében mint pl.:nyomtatványok beszerzése, segítés a kitöltésben, támogatások, segélyek intézése (különösen lakásfenntartási, közlekedési, lakbér támogatás, átmeneti segélyek, közgyógyigazolvány). Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése (különösen: étkeztetés, falu-/tanyagondnoki szolgáltatás, támogató szolgáltatás, családsegítés) Szakosított ellátásba való bekerülés segítése A szolgáltatás rendszeressége: A fenti szolgáltatási formák minden munkanapon ½ 8 és du. ½ 4 között működik. A szolgáltatások körét, módját, idejét, a megállapodásban egyénre szabottan rögzítjük 5.4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Célunk az otthonukban élő rászorulók élethelyzetének segítése annak érdekében, hogy a saját és családi környezet biztonságát az ellátott élvezhesse az élet minden szakaszában. Legfontosabb feladatunk a krízishelyzet elhárítás, ennek érdekében az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: A folyamatos 24 órán keresztüli jelzőrendszeres felügyelet, krízishelyzet esetén azonnali elhárítás. Segítségkérés okának megismerése, megoldási alternatíva felkínálása. Az ellátott állapotának stabilizálásáig a szakképzett gondozó az ellátott lakásán tartózkodik. Pszichés megnyugtatás. Kapcsolattartás a különböző szociális és egészségügyi ellátással valamint a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel. A szolgáltatás rendszeressége: az év minden napján napi 24 órában folyamatosan. A rendszer működésének ismertetése: A Body Guard egy olyan segélyhívó rendszer, amelynek lényege, hogy előfizetője mindig biztonságban érezheti magát, mert szükség esetén napi 24 órában kapcsolatba léphet a szolgáltatás munkatársaival, segítőivel, orvosaival. A segélyhívó egy asztali készülékből, valamint egy csukóra (vagy nyakban, vagy zsebben hordható) szíjazható távirányítóból áll. A készülék működése során a gondozott egy a nyakába akasztott /csuklóra erősített készülék segítségével tud jelezni, rádió adó-vevő, vagy telefonvonal segítségével (rendszertől függően) szükség esetén (rosszullét, elesés stb.). Ebben a technikai rendszerben az ellátotthoz telepített speciális készülék egy távadó (gomb) megnyomására automatikusan kétoldalú, „kihangosított” beszédkapcsolatot teremt az ellátott és a diszpécserközpont között, egyben biztosítva közben a történések és a szereplők hangjának rögzítését is (ez bármikor fontos lehet a kárfelelősség megállapítása

46

esetén). A központban a hangjelzéssel egybekötve egy számítógép monitorján megjelenik a riasztás ténye, valamint a gondozott egészségügyi és egyéb fontos adatai (pl. pót lakáskulcs helye, értesítendők sora és elérhetősége prioritási rendben stb. A központban az ügyeletes veszi a hívást, a diszpécser hallja a segítségre szoruló személy hangját, a beépített hangszórón keresztül pedig a hívó fél is hallja őt. A hangkapcsolat lehetővé teszi, hogy a gondozott személy kérésére egy gombnyomással többféle intézkedés történjék (sürgősségi mentő vonulás, orvosi ügyeleti kiszállás, gondozási központi kiszállás, rendőrségi vonulás, tűzoltósági vonulás, értesítik a megadott személyt – szomszéd, rokon, házi orvos-, aki a helyszínre megy, és ott segítséget nyújt vagy szükség szerint további segítséget kér (orvos, mentő stb.). A szolgáltatás készenléti ügyelet szerint működik leszabályozottan. Ha a csak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást is igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani. A kérelmek alapján a szolgáltatás telephelyenkénti koordinátora előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt, időpont egyeztetésével egyszerűsített előgondozást végez. Az előgondozás alatt tájékoztatást nyújt a szolgáltatás igénybevételi lehetőségének a módjáról, a szükséges intézkedésekről és a várható térítési díjakról. Ezt követően kezdeményezi a szociális rászorultság vizsgálatát. Megszervezi az ellátott lakására történő jelzőkészülék telepítését.

6. A Gondozási Központ más intézményekkel történő együttműködésének módja 6.1. Az együttműködéssel érintett szervek: Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik különösen:  a Közép – Magyarországi régió módszertani intézményével  Nemzeti és Rehabilitációs Szociális Hivatallal  Kormány Hivatallal  Az intézmény fenntartójával  más hasonló intézményekkel  családsegítő szolgálatokkal  a Kormány Hivatal Gyám Hivatalával  szakorvosi, háziorvosi ellátással 6.2. Az együttműködés módjai:  Együttműködés a regionális módszertani intézménnyel, Nemzeti és Rehabilitációs Szociális Hivatallal, Kormány Hivatallal  Az együttműködés során az intézmény:segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek bevezetésében  segítséget kap a működéshez szükséges információk, feltételek áramlásához  információt szolgáltat a tevékenységéről,  szakmai tanácsot kérhet  közreműködik a módszertani intézmény által folytatott szakmai ellenőrzésekben. 6.3. Együttműködés az intézmény fenntartójával:  Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a:költségvetési, így a pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére, 47

 szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére  szakmai program szerinti működésre stb. 6.4. Együttműködés más hasonló intézménnyel: A más hasonló intézménnyel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, eredményeikről stb. 6.5. Együttműködés a családsegítő szolgálatokkal, gyám hivatallal: Az intézmény együtt működik az ellátási területünkön található családsegítő szolgálatokkal. Az együttműködésre sor kerülhet akkor, ha: Az ellátás igénybevétele előtt, melynek során a családsegítő szolgálat, hivatásos gondnokok jelezheti adott személy gondozási szükségességét jelezhetik a hajléktalan személyek ellátási igényeit 6.6. Együttműködés egészségügyi alap-, és szakorvosi ellátással: Az egészségügyi alap-, és a szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak, fogyatékosok minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében fenntartott kapcsolat. 6.7. Rendszeres szakmai kapcsolatban állunk továbbá az alábbi intézményekkel:  Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal-konferenciák, telefonos és személyes egyeztetések alkalmával  Egészségügyi szolgálattal - Házi orvosokkal - telefonos, ill. személyes kapcsolat  Önszerveződő helyi nyugdíjas klubokkal telefonos, ill. személyes kapcsolat, közös rendezvények kapcsán  Országos Nyugdíjas Szövetséggel-levelezés, konferenciák kapcsán  Mozgás Korlátozottak helyi szervezetével telefonos, ill. személyes kapcsolat, közös rendezvények kapcsán  A környező települések Intézményeivel és Önkormányzataival: telefonos, ill. személyes kapcsolat, közös rendezvények, konferenciák kapcsán  A helyi egyházakkal: Személyes kapcsolat az intézményben megtartásra kerülő istentiszteletek alkalmával.  Helyi Óvodákkal - Iskolákkal: személyes-telefonos kapcsolat az idősek részére szervezett programok alkalmával.

7. A Gondozási Központ által ellátandó célcsoport jellemzői Vecsésen 1960 és 1970 között 26 %-kal, 1970 és 1980 között 11 %-kal nőtt a lakónépesség (1980-ban 21.445 főt regisztráltak). A nyolcvanas évek óta a népességszám 2003-ig csökkent és azt követően ismét emelkedi kezdett. E tekintetben az országos és megyei átlagnál kedvezőbb a helyzet, mivel az idősek aránya mindkettő vonatkozásában magasabb (20 % feletti), mint Vecsésen. Vecsés demográfiai helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy 1960 és 1970 között 26%kal, 1970 és 1980 között 11%-kal nőtt a lakónépesség (1980-ban 21.445 főt regisztráltak). A nyolcvanas évek óta a népességszám 2003-ig csökkent és azt követően ismét emelkedni kezdett. Az idős emberek többsége nem végez kereső tevékenységet életkora és egészségi állapotából adódóan, így élete, napjai jelentős részét otthonában tölti. Többségük a megrendült egészégi állapotuk miatt a közlekedésben, mozgásban, érzékelésben is korlátozott, ezek miatt a mindennapok fő helyszínének számító lakás körülményei rendkívül fontosak számukra.

48

Az otthoni körülményektől függetlenül, a legtöbb idősembernek óriási igénye van arra, hogy legyen társasága és ha ez otthon nem valósulhat meg akkor, hamar jelentkeznek a Demencia tünetei, amit nagymértékben enyhíthet a közösség gyógyító ereje. Ebben segít a Vecsésen működő három önszerveződő nyugdíjas klub. Nagyon fontos az idős ember életminőségének megőrzése és lehetőség szerinti javítása. Az életmód jelentős változásai nagymértékben összefüggnek a lezajlott társadalmi mobilitással A családok elaprózódásával, az idősebb korosztály elszakad a fiatalabb generációtól, a család fokozatosan elveszíti kialakult funkcióit. Azokban a családokban, ahol beteg idős személyt ápolnak, jellemzően az egyik családtag elesik a munkavállalás lehetőségétől. Ez jelentős anyagi kieséssel jár, nem beszélve az amúgy is megnőtt anyagi terhekről, melyek ezeket a családokat sújtják. Eddigi működésünk tapasztalatainkból egyértelművé vált, hogy mely szolgáltatások enyhítenék az időskorból adódó nehézségeket. Igényeik szerint felmerült a mozgásképes idősek körében, hogy közösségbe járjanak, ahol megoszthatja napi gondjait és lehetőség van étkezésre, tisztálkodásra, szabadidős programokra, orvosi tanácsadásra. A mozgásukban korlátozott, beteg idősek részére alapvető gondozási ápolási feladatok ellátása, személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, háztartásának vitelében való segítségnyújtás, (pl.: bevásárlás, ebédhordás, gyógyszerfelíratás,- kiváltás). Az ellátottaknak igyekszünk személyes, koruknak, élethelyzetüknek és egészségi állapotuknak megfelelő segítséget nyújtani mindennapjaik megkönnyítése érdekében.

8. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja Az ellátás igénybevétele önkéntes, kérelemre történik, amit a Gondozási Központba, az intézményvezetőhöz kell benyújtani, a kérelmet mind szóban mind írásban előterjeszthetik, melyet az intézményvezető bírálja el, mely ellen fellebbezni lehet 8 napon belül a Vecsés Város Önkormányzat Szociális Bizottságánál. A kérelem része a jövedelemnyilatkozat: Az ellátott tölti ki, amely alapján megállapításra kerül az ellátási megállapodásban foglalt térítési díj. Az ellátás igénybevétele és az ellátás nyújtása a Megállapodással kerül foganatosításra. Ebben rögzítésre kerül az ellátott és az ellátást nyújtó jogai és kötelességei. Az ellátás megszűnik az ellátott halálával. Az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátás indokoltsága megszűnik, továbbá, ha az ellátottnak 30 napon túli térítési díjtartozása van. 8.1. Térítési díjak: A személyi segítésért fizetendő térítési díj megállapítása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény 114-116.§, foglaltak alapján történik. A tárgyévi térítési díj minden év márciusában kerül megállapításra. A szociális étkezés személyi térítési díja: az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések száma szorzatának ÁFÁ.-val növelt összege, amely nem haladhatja meg a Szt. 116§-nak (2) bekezdésben meghatározott mértéket. Házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óra díj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani. Annak mértéke nem haladhatja meg a Szt. 116§.-nak (3) bekezdésében meghatározott mértéket. Időskorúak nappali ellátása esetében a napi térítési díj és az adott hónapban igénybevett étkezési napok számának szorzata, amely nem haladhatja meg a Szt. 117.§ (2)bekezdésben meghatározott mértéket. A térítés díj összegének meghatározását a 5/2013. (III.1.) helyi rendelet tartalmazza mely szerint 25%.-os díjkedvezményre jogosult az, akinek havi nettó jövedelme nem haladja

49

meg a 33.330.-Ft 50 %.-os díjkedvezményre jogosult az, akinek havi nettó jövedelme nem haladja meg a 60.000.-Ft.-ot. Személyi térítési díj megfizetésére kötelezett: Az ellátást igénybevevő, jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. A térítési díjak befizetése utólag a következő hónap 5. napjáig történik. Azon személy kivételével, akinek már korábban díjhátraléka keletkezett. Ilyen esetben amennyiben újra valamilyen ellátást igényel, akkor a térítési díjat előre kell befizetnie az esetleges lemondás pedig jóváírásra kerül a következő hónapban. Térítés mentes ellátást biztosítunk, ha az ellátást igénybevevő jövedelemmel nem rendelkezik, vagy nappali ellátás esetében hajléktalan az ellátott.

9. A Gondozási Központ, szolgáltatásiról szóló tájékoztatás helyi módja    

Szórólap –„hívogató” néven, mely minden érdeklődő számára elérhető az intézményben, a helyi gyógyszertárakban, családsegítő szolgálatnál, Önkormányzatnál Önkormányzat weboldalán Helyi újságban időszakosan Helyi televízióban –(Williams tv )- időszakosan.

10. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A Gondozási Központ ellátottjainak adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. Törvényben foglaltak alapján kezeljük. A megszerzett adatokat harmadik fél részére csak az ügyfél engedélyével, illetve írásos felhatalmazására adjuk ki. Az ellátások során be kell tartani a szociális munka etikai kódexének előírásait. Az ellátottak és az ellátást végzők jogait részletesen szabályozza a szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény, valamint a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet is. 10.1. Az ellátottak jogai A személyes gondoskodást igénybe vevőknek joga van az ellátást szabadon igénybe venni úgy, hogy a szociális helyzetükre, mentális és egészségi állapotukra, egyéni szükségleteikre figyelemmel nyújtsa számukra a lehető legteljesebb szolgáltatást. Az ellátott személynek joga van az egyéni és egyenlő bánásmódra, valamint arra is, hogy őt érintően megismerhesse az intézmény gazdálkodásának és működésének adatait. Az ellátott személyt mindenkor megilleti személyi adatainak védelme. Az idős ember illetve a fogyatékkal élő személy az ellátás köréről önállóan dönt, a gondozó által nyújtott szolgáltatásokat és azok időtartamát a gondozási naplóban aláírásával igazolja. Indokolt esetben a szolgálat vezetőjétől kérheti gondozójának cseréjét. Ha a szolgáltatással kapcsolatban az ellátott hiányosságot észlel, panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez. Ha az ellátott panaszára az intézmény vezetőjétől kielégítő választ kap, illetve a hiányosságot pótolták, abban az esetben az eljárás lezárul. Ha azonban a panaszt ezt követően az ellátott továbbra is fenntartja, abban az esetben az ellátott a Vecsés Város jegyzőjéhez fordulhat panaszával. A panaszok kivizsgálásának és érdekérvényesítésének segítésére az alapszolgáltatásban illetékes ellátott jogi képviselő áll az ügyfél szolgálatára. Vecsési ellátottak ellátott jogi képviselője: Ipacs Piroska tel:0620/4899-592, email: [email protected], [email protected], illetve személyesen minden hónap 3. hétfőjén 9-12 óra között a Harmónia Idősek Háza 2230 Gyömrő, Táncsics M. út 2/a. alatt. 50

10.2. A szolgáltatást végzők jogai A fenntartónak biztosítania kell, hogy az intézmény dolgozói a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat. Fontos, hogy munkájukat elismerjék és a fenntartó megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A szociális munkát végző szakember munkája végzése során szem előtt tartja s Szociális Munka Etikai Kódexét, mint szakmai – erkölcsi kontrollt. Mivel vezető és dolgozó egyénként is foglalkozik az ellátottakkal, az esetmunka intenzív érzelmi bevonódást is jelent számukra, ezért szükséges az, hogy a dolgozók esetmegbeszélést tartsanak. Az esetmegbeszélés /munkatársi értekezlet segítség a szociális munkát végzőnek a mentális, pszichés teherbíró képesség védelmében a napi/ heti történések, konfliktusok feldolgozásában. Közfeladatot ellátó személynek minősül minden közszolgáltatásban foglalkoztatott személy, így a házi segítségnyújtást, nappali ellátást végző szociális gondozó,az étkezést ellátó szociális asszisztens és az intézményvezető. A fenntartó a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. Törvény az 55-80.§-okban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja, valamint az 1/2000 SZCSM rendelet 6§-ának 11. bekezdésében leírtak értelmében gondoskodik a munkaruhajuttatás feltételeiről. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok.

11. A program szakmai indokoltsága 2013.07.01.-től településünk önállóan Önkormányzati fenntartásban működteti a Gondozási Központot. Település lakosságát tekintve az idősek aránya az országos átlaggal egyezően igen magas, ezért a Gondozási Központ, további működése indokolt. Mivel a 2014.- ben több alkalommal is huzamosabb ideig 9-12 fő között volt a Házi segítségnyújtás szakfeladatra várók száma így indokolt a jelenlegi kapacitás növelése ezen a szakfeladaton. A Gondozási Központ, feladatait az 1993. évi III. törvény és annak módosításai, az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet, valamint 188/1999.(XII.16) Kormány rendelet határozza meg. Ellátási területünk: Vecsés Város közigazgatási területe Tárgyi feltételek: Jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás estében: készenléti táska alapfelszereléssel (vérnyomásmérő, vércukormérő, kötszerek, lázmérő, fertőtlenítő) Megfelelő közlekedési eszközök biztosítása, Védőfelszerelés biztosítása (pl.: gumikesztyű, kézkrém) Időskorúak nappali ellátása esetében: Az épített környezet olyan mértékű kialakítása, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató és az igénybevevő négyszemközti, személyes találkozására. Külön helyiség biztosítása az étkezésre, társalgásra. Személyi higiénét biztosító helységek, nemenkénti illemhelyek. A dolgozók részére elkülönített szociális helyiségek. Akadálymentesített környezet jelenleg részben biztosított, de 2013 júl. 1.-ig az Önkormányzat beruházásnak köszönhetően az akadálymentes környezet biztosított lesz. Az idősek nappali ellátását tekintve 5 db közösségi helység található az intézményben ebből három társalgó egy pihenő, és egy foglalkoztató szoba. Nemenként két-két

51

illemhely és 1-1 nemenkénti fürdő helység. 2013 júl. 1.-ig elkészül az akadálymentes vizes blokk is. Egy étkező. Étkezetés tekintetében: az intézmény rendelkezik egy tálaló konyhával, és egy étkezető helyiséggel ami közös használatban, de eltérő időpontban használnak az ellátottak az étkezésre. Házi segítségnyújtás tekintetében: A gondozónők közös irodában vannak a nappali ellátást végző kollegákkal. De külön számítógéppel rendelkeznek. A dolgozók külön vizesblokkal és illemhellyel rendelkeznek továbbá öltöző is rendelkezésre áll. Munkaruha, számítógép/4db/, fax, számítógépes nyilvántartó program szükséges, amivel rendelkezünk, ezenfelül szolgálati mobil telefonunk is van. Személyi feltételek: Sorsz . 1 2

3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14

15 16

Dolg.neve Pereginé V.Terézia Müller Judit

Forgács Jánosné Károly Katalin Juhász Mónika Virágh Zsoltné Répás Károlyné Noszlopy Madgolna Alácsné G. Krisztina Plavecné E. Ágnes Szeibert Terézia Orsós Mariann Stadinger Tímea Polczerné Lakos Katalin Pesti Krisztián Réti László

Szakfelad at Nappali ellátás Nappali ellátás+ Jelző r. Étkeztetés

munkakör

Alk.minős ége Szakdolg.

munkaidő

Szakképesít.

főállás

Szakdolg.

főállás

Szakvizsgázott szociális munk. Szoc.gond. és szervező

gondozó

Szakdolg.

főállás

Ált.asszisztens

Nappali gondozó ellátás Étkeztetés gondozó

Szakdolg.

főállás

Ált.ápoló

Szakdolg.

főállás

Ált.ápoló

Nappali takarító ellátás Étkeztetés Konyhai kisegítő Étkeztetés Konyhai kisegítő Házi gondozó segít.ny.+ jelzőr. Házi gondozó segít.ny. Étkeztetés gondozó

tehcnikai

főállás

szakmunkás

tehcnikai

főállás

szakmunkás

tehcnikai

főállás

szakmunkás

Szakdolg.

főállás

Szoc. gond. és ápoló

Szakdolg.

főállás

Szakdolg.

főállás

Házi segít.ny. Házi segít.ny. Házi segít.ny.+ jelzőr. Étkeztetés

gondozó

Szakdolg.

főállás

gondozó

Szakdolg.

főállás

Gerontológiai gondozó Szoc.gond. és szervező Szoc. gond. és ápoló Ált.ápoló

gondozó

Szakdolg.

főállás

ebédszállító

vállalkozó

részmunka

Étkeztetés ebédszállító

vállalkozó

részmunka

Intézményv ez. Int.vez.hely.

Szoc. gond. és ápoló

52

12. Intézmény nyitvatartási rendje: Hétköznap 5 napos, (hétfő-péntek) napi nyitva tartás: 7,30 - 16,30-ig.

13. A szakmai program megvalósításának várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepe és hatása (konkrét bemeneti-, kimeneti-, eredmény- és hatásindikátorok megjelenítésével) A szolgáltatás folyamatos és továbbfejlődő működésével várhatóan mérséklődnek az idős lakosság szociális problémái. Csökkennek a háztartásvezetési és személyes ellátásuk körül felmerülő gondok. Megoldódik az étkeztetés problémája. Elérhetőbbé válnak a kulturális szabadidős tevékenységek. A Gondozási Központ által nyújtott szolgáltatások ráépülnek a településen élő idősek által felmerült igényekre, így ezen igényekhez mérten kívánjuk működtetni az intézményünket. 2.ábra Kihasználtság mutatói normatíva elszámolás szerint 180 160 140 120

szociális étkeztetlés

100

idősek klubja

80

jelzőr.hszg

60

házisegíts.

40 20 0 2013

2014

A fenti diagram alapján várható kérelmek, igénylők száma, étkeztetés esetén 160-170 fő között, házi segítségnyújtás tekintetében 45 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében 50 fő, Időskorúak nappali ellátása esetében 35-40 fő között várható.

Készítette:………………………………… Pereginé Vodila Terézia Intézményvezető

Kelt: Vecsés 2014. december 4.

53