Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Prof. Dr. Frisnyák Sándor Tantárgyfelelős beosztása proessor emeritus

Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Régiótörténet FDB3010 5-6 3 2+0 kollokvium Prof. Dr. Frisnyák Sándor proessor emeritus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja, hogy a tágabb Közép-Európai – Kárpát-medencei térség fejlődési modelljébe ágyazva a szűkebb ÉK-Magyarországi régió adottságaival, múltjával, jelenével és fejlődési lehetőségeivel megismertesse a hallgatókat. A tananyag első részét a gazdasági fejlődés, a kultúrtáj, valamint a régió, integrációk kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak tárgyalása képezi. Ezt a keretek fokozatos szűkítésével a teljes Közép-Európai régió politikai, majd a Kárpát-medence és Magyarország gazdaságtörténeti vázlata követi. Az észak-alföldi régió komplex jellemzése kiterjed a természet földrajzi alapok ismertetésére, a tájhasználat változásaira. Átfogó jellemzést nyújt a népesség, a település, a mezőgazdaság és iparföldrajz témaköreiről, valamint a kulturális és idegenforgalmi adottságokról. Az elhangzottakra épülve a félévet a régió komplex helyzetértékelése a határokon átnyúló kapcsolatok értékelése zárja. 2. A tantárgy tartalma: 1. -

A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai, általános vonásai Erőforrások fogalma, hasznosításuk tér és időbeli változása A természeti erőforrások hasznosításának sajátosságai (ásványvagyon, termőföld, víz) A kultúrtáj fogalma, kialakulása A hegyvidékek gazdálkodásának területi típusai Az alföldi gazdálkodás területi típusai

2. A régiók kialakulásához kapcsolódó alapfogalmak - A régió, integráció fogalma, régiók kialakulása - A régiók fogalom tartalmi változása a történelem folyamán - Regionalizmus - regionalizáció fogalma - A nemzetközi regionális együttműködés lényege, jellemző vonásai - A nemzetközi együttműködés főbb típusai 3. Közép-Európa politikai földrajzi áttekintése - Közép-Európa fogalma, a lehatárolás nevezéktani problémái - A politikai erőtereket befolyásoló természet és társadalom földrajzi tényezők - Közép-Európai térmodellek - Közép-Európa térszerkezetének változásai - A középkor és az újkor folyamatai - Konfliktuszónák az I. világháború előestéjén - A bipoláris világrend kialakulása - Rendszerváltás és Eu-csatlakozás

2

4. Gazdaságtörténet I. - A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében - A magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus időszakában - A kapitalista gazdaság fejlődés - Trianon hatása a társadalomra, államra, gazdaságra - Fejlődése a két világháború közötti időszakban 5. Gazdaságtörténet II. - A tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (1947-1967) Tervgazdálkodás a gazdaságirányítás reformja után (1968-1985) A piacgazdaságra történő átmenet felgyorsulása (1986-90) A Gazdasági átmenet és az Eu csatlakozás 6. Az Észak-Alföldi Régió földrajzi adottságai - Geomorfológia - Éghajlati - Vízrajzi adottságok - Az éghajlati és vízrajzi adottságok változása a 20. században - Talajtani adottságok 7. -

A régió történeti földrajzi áttekintése A terület tájtípusai Tájhasználat a honfoglalás idején A fokgazdálkodás A középkor és újkor változásai XIX századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai

8. -

Mezőgazdaság és ipar a 20. században A mezőgazdaság és élelmiszeripar területei sajátosságainak és fejlődésnek főbb sajátosságai A földhasználat, tulajdonviszonyok változásai A termelés technikai háttere Állattenyésztés, növénytermesztés A termelési szerkezet változásai, a piacok alakulása Rendszerváltozás és ipar

9. -

Népességföldrajz A társadalom szerkezetének változásai A népesség területi eloszlása Nemzeti és etnikai kisebbségek Vallási viszonyok Vándorlások Gazdasági aktivitás és foglalkozási átrétegződés

10. Településföldrajz - Településtípusok (város, község, tanyák) - A településrendszer fejlődése - A főbb központok funkcióinak változásai a 19-20. században - Vonzáskörzet változások a 19-20 században - Újonnan várossá nyilvánított települések integrálása a városhálózatba

3

11. Az infrastruktúra tér és időbeli változásai - A közlekedési hálózat térszerkezete, fejlődése - Bankrendszer és pénzügyi szolgáltatások - Távközlési rendszerek fejlődése 12. Kulturális adottságok - Történelmi emlékek, - Népszokások, hagyományok - Építészeti, népművészeti értékek 13. A régió idegenforgalmi potenciáljának értékelése - Idegenforgalom helyzete és területi struktúrája - Idegenforgalmi vonzástényezők, - Idegenforgalmi tájegységek, települések - Idegenforgalom és területi fejlődés 14. Az Észak-Alföldi régió helyzetértékelése az ezredfordulón - Az integráció hatása a gazdaságra - Kistérségek fejlődése és az EU támogatások - Városok és ipari parkok, az ipari parkok gazdaságszervező és területfejlesztő szerepe - A határmenti fekvés sajátosságai - A határmenti területek differenciált fejlesztési lehetőségei Románia és Ukrajna viszonylatában 15. Az Észak-Alföldi régió kapcsolatrendszere - A határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai - Határrégiók és euroregionális szerveződések a Magyarország keleti határai mentén - A Kárpátok Eurorégió - Városok országhatárt átlépő kapcsolatai - Határmenti idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Beluszky P. (2001): A Nagy-Alföld történeti földrajza. Budapest-Pécs. 273 p. Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 138 p. Illés Iván (2002): Közép és Délkelet Európa az ezredfordulón: Átalakulás, Integráció, Régiók ialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2002 Frisnyák S. (1985): Történeti földrajz. A Szatmár-Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni-hegység 18-19. századi földrajza. Nyíregyháza. 163 p. Frisnyák S. (2002): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza. Nyíregyháza. 163 p. Papp Norbert – Tóth József (1997): Európa Politikai földrajza, Nemzetközi Folyóiratok Journal of Rural Studies Journal of Historical Geography Tourism Management 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: -

4

Tételsor: 1. a. Erőforrások fogalma, hasznosításuk tér és időbeli változása. A természeti erőforrások hasznosításának sajátosságai b. A Kárpátok Eurorégió, Városok országhatárt átlépő kapcsolatai, Határmenti idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek 2. a. A nemzetközi regionális együttműködés lényege, jellemző vonásai, A nemzetközi együttműködés főbb típusai b. Az Észak-Alföldi Régió éghajlati és vízrajzi adottságai 3. a. Közép-Európa fogalma, a lehatárolás nevezéktani problémái, A politikai erőtereket befolyásoló természet és társadalom földrajzi tényezők b. A határmenti fekvés sajátosságai, A határmenti területek differenciált fejlesztési lehetőségei Románia és Ukrajna viszonylatában 4. a. A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében, A magyar társadalom, állam, gazdaság a feudalizmus és a kapitalizmus időszakában b. A termelési szerkezet változásai, a piacok alakulása a II. vh. Után, Rendszerváltozás és ipar 5. a. Gazdaságtörténet a tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (1947-1967), tervgazdálkodás a gazdaságirányítás reformja után (1968-1985) b. Vonzáskörzet változások a 19-20 században, Újonnan várossá nyilvánított települések integrálása a városhálózatba 6. a. Az Észak-Alföldi Régió földrajzi adottságai: Éghajlat és vízrajz b. Nemzeti és etnikai kisebbségek, Vallási viszonyok 7. a. A régió történeti földrajzi áttekintése: A terület tájtípusai, Tájhasználat a honfoglalás idején, A fokgazdálkodás b. Népességföldrajz: Vándorlások, Gazdasági aktivitás és foglalkozási átrétegződés 8. a. A mezőgazdaság és élelmiszeripar területei sajátosságainak és fejlődésnek főbb sajátosságai A földhasználat, tulajdonviszonyok változásai b. Idegenforgalmi tájegységek, települések, Idegenforgalom és területi fejlődés 9. a. Népességföldrajz: A társadalom szerkezetének változásai, A népesség területi eloszlása b. XIX századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai

5

10. a. A településrendszer fejlődése, A főbb központok funkcióinak változásai a 19-20. században b. A kultúrtáj fogalma, kialakulása, A hegyvidékek gazdálkodásának területi típusai, Az alföldi gazdálkodás területi típusai 11. a. Az Észak-Alföldi Régió geomorfológiai és talajföldrajzi adottságai b. Az infrastruktúra tér és időbeli változásai 12 a. Az Észak-Alföldi régió kulturális adottságai b. Közép-Európa politikai földrajza a középkor és az újkor folyamán, Konfliktuszónák az I. világháború előestéjén 13. a. Idegenforgalom helyzete és területi struktúrája, Idegenforgalmi vonzástényezők b. Gazdaságtörténet: Trianon hatása a társadalomra, államra, gazdaságra, Fejlődés a két világháború közötti időszakban 14. a. Az Észak-Alföldi régió helyzetértékelése az ezredfordulón: Eu csatlakozás, kistérségek fejlődése b. Közép-Európa politikai földrajza: A bipoláris világrend kialakulása, Rendszerváltás és Eucsatlakozás 15. a. A határokon átnyúló együttműködések motivációs mechanizmusai, Határrégiók és euroregionális szerveződések a Magyarország keleti határai mentén b. Közép-Európai térmodellek, Közép-Európa térszerkezetének változásai

6


Faluszociológia FDB3011 6. 3 2+0 kollokvium Pristyák Erika tanársegéd

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg a falusi társadalom összetételét és szerkezetét, regionális sajátosságait, alaposabban ismerjék az Alföld, ezen belül a Felső-Tisza-vidék falvainak történeti és társadalmi sajátosságait. Sajátítsák el a megismerés módszereit, legyenek képesek a falusi társadalmat a vendéglátáshoz kapcsolódóan elemezni, és a lakosság vendégekhez való viszonyulását értékelni. 2. A tantárgy tartalma A szociológia tárgya, ágai röviden, településszociológiai alapfogalmak, településszociológiai módszerek. A város és a falu fogalma, a településfejlődés gazdasági, politikai és társadalmi feltételei. A településhálózat szerkezete a földrajzi környezet adottságainak függvényében. A falvak alaprajz szerinti típusai, méret szerinti és funkcionális csoportosítása. A városi és a falusi életmód különbségei, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek. A magyar településhálózat fejlődése a honfoglalástól 1526-ig, honfoglalás kori települések megyénkben. A demográfiai viszonyok és az etnikai térszerkezet változásai, a falusi lakónépesség szerepe a kora középkor társadalmi szerkezetében, az életkamrák szerepe a falusi életmód kialakulásában. A magyar településhálózat: a török utáni betelepítések hatása alföldi falvainkra, a településhálózat változásai a polgárosodás korában, a folyószabályozások szerepe az Alföld településszerkezet változásában. A trianoni Magyarország településhálózata.A falvak, tanyák szerepe a szocializmus idején, a belső vándorlás szerepe a falusi turizmusban. Az életkörülmények különbségei Magyarország régióiban és településein: a falusi népesség differenciáltsága az ország régióiban, az idegenforgalmilag frekventált hegyvidéki falvak lakói, a centrumterületek agglomerációs övezetének falusi települései. A falusi lakónépesség foglalkoztatottsági szerkezete és vándorlási mutatói, a falusi társadalmak tradicionális szerkezete. Az alföldi tanyák sajátosságai. Aprófalvas térségek Magyarországon, a Dunántúl aprófalvas területei, az Északi középhegység elmaradott „hegyközi” falvai. Az Észak-alföldi régió települései közigazgatási hierarchia szerint: a régió településeinek közigazgatási jogállása és gyakorlati szerepe, a régió települései a kistérségi társulásokban betöltött szerepük alapján. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye községei, a községek differenciáltsága a centrum periféria viszonyrendszerben, a nyírségi bokortanyák, a Felső-Tisza vidék falvainak idegenforgalmi adottságai, az árvizek és az újjáépítés hatása a Szatmár-Beregi-síkság falvaira.

7

Emellett esettanulmányokon keresztül a társadalom terhelhetőségébe, a túlterheltségben rejlő veszélyekbe és ezek megelőzésébe is betekintést kapnak a hallgatók. Magyarország társadalmi, gazdasági helyzete. Társadalmi, gazdasági változások tendenciái. A magyar társadalom modernizációs esélyei. A társadalom összetétele és szerkezete, szerepe a vendéglátás szempontjából. Társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, az egyenlőtlenségek társadalompolitikai kezelése. Településfejlődés társadalompolitikai befolyásolásának lehetőségei. Társadalmi mobilitás Magyarországon. Gazdaságszociológia, nemzetközi és hazai tendenciák. A magyar gazdaság működésének sajátosságai és változása vidéken. A gazdaságszociológia és a falusi turizmus kapcsolata. Faluszociológia lévén célszerű a tantárgy keretében egy teljeskörű szociológiai vizsgálat bemutatása, itt példaként Letenyei László a megyénk egyik kisfalvában (lakónépessége 1983 fő, 2004) Ököritófülpösön végzett vizsgálata áll, készült a Rendszerváltás után c. kutatási program keretében, 1993-ban. 1992-ben Ököritófülpösön végzett első terepmunka során a helyi társadalom feltérképezésére és megértésére egy rétegződés-modellt állítottak fel, amely az átalakuló falusi társadalom szereplőit vizsgálta és osztályozta néhány releváns szempont alapján. A korábban már bemutatott modell legfőbb érdeme, hogy a helyben követett a gazdálkodási stratégiák tipológiája alapján áttekinthető, logikus értelmezési keretet nyújt a falu társadalmának leírásához. Ez az osztályozás, bár sok kérdésre választ adott, újabbakat is felvetett: hol húzódnak a csoportokat elválasztó határok? S ha egyáltalán léteznek ilyen határok, mekkora az átjárhatóság a csoportok között? A további kutatások során két irányba indultak el: Egyrészt gyűjteni kezdték a falun belüli társadalmi töredezettségre, megosztottságra vonatkozó kifejezéseket, hogy a továbbiakban a falusiak kategóriáival írjuk le a társadalmi rétegződést. Azt tapasztalták, hogy a saját szempontjaik szerint képzett csoport meghatározások akkor voltak jók, ha tartalmilag egybeestek a falusiak által használt gyűjtőkategóriákkal. Másrészt pedig igyekeztek valamiképpen láthatóvá tenni a falusiak bizalmas kapcsolatainak finoman szőtt hálóját, hogy értékelhetővé, mérhetővé tegyük a szereplők gazdasági cselekvéseire gyakorolt hatását. A faluban szerzett tapasztalatok késztettek a gazdasági cselekvések társadalmi beágyazottságának tanulmányozására, elsősorban Granovetter és azt új gazdaságszociológia eredményei alapján. Az adatgyűjtés és az elemzés módszerei: Kísérleteik a háztartások kapcsolathálóinak megragadására, a falut átszövő kapcsolatháló felderítésére több módszert alkalmaztunk: 1. A még 1993-ban készített genealógiai interjúk a családi, rokonsági szálakat segítettek felfedni. 2. Interjúkkal és résztvevő megfigyeléssel, valamint a szervezeti nyilvántartások alapján próbálták feltérképezni a falun belüli civil szervezeti élet egységeit, mint a néptánckört és a futballcsapatot. 3. Elsősorban a résztvevő megfigyelés módszerével olyan ünnepségek rituáléját figyeltek meg, amelyeknek fontos mozzanata egymás meglátogatása vagy megajándékozása: 1994-ben a karácsony előtti disznóöléseket kísérték figyelemmel. Az egész falut érintő nagyobb megmozdulások, mint egy nagy bál, falunap, falugyűlés jó alkalmat adtak a résztvevő megfigyelésre. Kiemelt jelentőségű volt a húsvéti locsolkodás rituáléja, melynek megfigyelésére - a személyes részvételen túl - kérdőívet is szerkesztettek, amelyet a háztartások több, mint 10 %-tól sikerült lekérdeznünk 1993 tavaszán. 4. Nagyobb tömegű adatok beszerzésére, illetve bizonyos hipotézisek körüljárására kérdőívet szerkesztettek. A legértékesebb adatokat a kérdőívből és a húsvéti felmérésből szerezték. A kérdőívben a következő kérdéscsoportok szerepeltek: 1. Kaláka: a kifejezést a helybeliek elsősorban a mezőgazdasági munkában való kölcsönös segítségadásként értelmezték. A kérdések erre vonatkoztak: hányan vesznek részt benne, mikor, milyen célból, valóban kölcsönös-e. 2. Kényszer-alapú kaláka: a Sík Endre által bevezetett kategória értelmezéséhez a megkérdezett egykori építkezése, az autó beszerzése és az utóbbi egy év legnagyobb

8

összegű kiadása kapcsán azt kérdeztük meg, hogy segített-e ebben a rokonság vagy az ismeretségi kör. Ha a segítség jelentős volt, mint például jellemzően az építkezések kapcsán, akkor az ismeretségi kör összetételét próbáltuk felderíteni. 3. Innovációs tevékenység: megfigyelése kapcsán a mintaadó és mintakövető magatartással, illetve az innovációról szóló információk terjedésével foglalkoztunk. Azt kérdeztük, hogy egyes gazdasági vagy kulturális, fogyasztási újítás esetében ki volt a mintaadó, és milyen csatornákon, kikhez jutottak el ezek az újítások. 4. Ellenőrizték, hogy a korábban megfigyelt disznóölések és bizonyos rituálék, (mint a locsolkodás vagy a névnapi vendégjárás) milyen jellegű kapcsolatokat hoznak felszínre. Az elemzés kategóriái Életciklus mutató. A változó arra utal, hogy a megkérdezett az életciklus mely szakaszában tart. Életkor, családi állapot, önálló háztartás, foglalkozás és munkaképesség alapján három csoportot képeztek: 1. szülőkkel egy háztartásban élő, tanuló vagy pályakezdő fiatal. 2. házas vagy önálló háztartást vezető, önálló keresettel rendelkező, munkaképes korú és munkavállalóként, vállalkozóként fellépő középkorú. 3. idős vagy nem-munkaképes, nem-munkavállaló attitűdöket felmutató személy. Társadalmi csoport: a besorolás elve az önbesorolás volt, a helyben használatos kategóriák alapján. Lakhely: e kategória nem a lakcímet, hanem a falun belüli egyes mentális tereket jelöli, azaz, hogy a megkérdezett a falu mely részén lakik. Falubeli származás. A nem-falubeli származásúaknál kérdezték meg, hogy hová valósiak, de jobbára csak az volt fontos, hogy nem helybeliek. A háztartások kapcsolatainak vizsgálata arra a hipotézisre épül, hogy a háztartások tagjainak ego-hálója összegezhető. A szomszédság, azaz a két háztartás egy falurészben él-e, vagy a kapcsolat földrajzilag távolabbi. A kapcsolat hagyományos jellege. A húsvéti kérdőív "kapcsolat jellege" rovatában összesen huszonegy kategóriára bukkantak, melyek közül tizenhárom fordul elő nagy gyakorisággal. A különböző rokonsági kategóriákat, illetve a "szomszéd" és "utcánkban lakik" kifejezéseket hagyományos, viszont a barát, ismerős, kolléga, munkatárs, iskolatárs megjelöléseket és ezek módosulatait újszerű kapcsolatnak értékelték. Újszerű és földrajzilag távolabbi kapcsolatok. A két szempont együttes érvényesülése megbízható támpont lehet arra, hogy a kapcsolat túlmutat a hagyományos paraszti kapcsolathálón. Az így jellemezhető kapcsolatok és a vizsgált alany összes kapcsolatából kialakított viszonyszámot, amely ebben az elemzésben fontos mutató, "új típusú kapcsolatmutatónak" nevezték el. Makroszintű megközelítések: A következőkben kísérletet tettek a kapcsolatháló makroszintű vizsgálatára, azaz a teljes háló rekonstruálására. A teljes háló szerkezete mutatja meg az egyes társadalmi csoportok határait, a csoportok közötti átjárhatóságot, az elemek elérhetőségét, a teljes háló sűrűségét, a közösség kohéziós erejét. A fejezetben négy részre tagolódik: Az első a falu mentális alterei, negyedei alapján tagolja a társadalmat, arra keresve a választ, hogy az egyes mentális terek lakosai milyen kapcsolatokat ápolnak egymással. A második a különböző társadalmi csoportokat fogva fel elemekként, ezek kapcsolatait vizsgálja (hipergráf). A csoportokat a korábbi fejezetekben részben már bemutatott helyi kategóriák alapján képezték. A csoporton belüli és azon kívüli kohézió mérése jó támpontot adhat arra, hogy egy tényleges csoporttal, vagy pedig emberek egy olyan halmazával állunk-e szemben, amelyeket csak a külső megítélés vett egy kalap alá. A harmadik az életciklus alapján meghatározott “korcsoportok” hálózatainak sajátosságait elemzi. Az elemzések bemutatása után az Ököritófülpös esetében a teljes háló grafikus ábrázolására is kísérletet teszünk. Mentális térképeket is készítettek a társadalmi kapcsolatokról.

9

3. Évközi ellenőrzés módja 1 ZH megírása: fogalmak, adatok, vaktérképen topográfia + 1 beadandó dolgozat: egy magyarországi kistáj, kistérség, vagy egy sajátságos terület teljes körű ismertetése 5+1 oldalban, és ennek kiselőadás formájában történő bemutatása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Beluszky P. (1999): Magyarország településföldrajza, Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 1999. Beluszky P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza, Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 2001. Bartke I. (szerk.) (1989): A társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alapvonásai. Budapest, Akadémiai Kiadó. Czagány K. (1989): A múlt ermlékei Szabolcs-Szatmár megyéből, Nyíregyháza, 1989. Cséfalvay Z. (1994): A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest, Ikva Kiadó. Csiszár Á. (1998.): A Beregi népélet, Néprajzi tanulmányok, Debrecen, 1998. Fazekas R.–Kujbusné Mecsei É. (2000): Mindennapok szabolcs és szatmár megyében a XIX. században, Nyíregyháza, 2000. Frisnyák S. (1990): Magyarország törtneti földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Frisnyák S. (1975): Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv,Nyíregyháza, 1975 Frisnyák S. szerk (2002): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza, Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék, Nyíregyháza, 2002 Kőszegflavi Gy. (1985): Településfejlesztés, településpolitika, Kosssuth, 1985. Mező A (1978): Találkozás a Bereggel, Vásárosnamény 1978. Perczel Gy. (1996): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996 Szelényi I. (1990): Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Budapest, Akadémiai Kiadó Vuics T. (1993): Az életkörülmények területi különbségei Magyarországon = Földrajzi Közlemények CXVII. 4. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Magyarország közigazgatási térkép, legalább középiskolai atlasz, Írásvetítő, 6 alkalommal projektor

10


Falusi turizmus alapjai FDB3012 6 3 2+0 kollokvium Pristyák Erika tanársegéd

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A turisztikai alapismeretek mellett a hallgatók tudják megkülönböztetni a turizmus termékszemléletű értelmezésén belül a falusi turizmust, mint összetett idegenforgalmi terméket. A falvak magán és közingatlanjainak, az épített és kulturális örökséget párosítva a természeti környezettel, mindennek idegenforgalmi célú hasznosításának lehetőségeit megértsék a hallgatók, a falusi élet értékeinek felmutatásával, a hagyományok megismerésével és megismertetési lehetőségeivel, rendezvények, fesztiválok formájában is. A falusi szállásadás keresleti oldalának tisztázása is szükséges. 2. A tantárgy tartalma A falusi turizmus elterjedése, időbeli fejlődése, változása, magyarországi és európai főbb helyszínei. Kiemelten a Felső-Tisza-vidéken a falusi turizmus fejlődése, sajátosságai, kiemelkedő falvak és rendezvények. A család és a vendégek kapcsolatai, a család és a háztartás, mint vendéglátó. A vendéglátás, a vendég elhelyezése, a vendég ellátása. Programszervezés a vendégek részére. Háztartási élelmiszerismeret, az élelmiszerek korszerű megítélése, az élelmiszerfogyasztás és a korszerű táplálkozás, ennek lehetőségei falusias környezetben. Az élelmiszertartósítás házi módszerei: házi húsfeldolgozás, házi zöldség és gyümölcsfeldolgozás. A házi borkezelés műveletei, a hazai borkultúra. A falusi pince kialakítása, szerepe a vendéglátásban. Népi hagyományok az élelmiszerek tárolásában, csomagolásában. A magyar állattartás fogalmai, története, jelentősége, az állatok tartása, vágása, házi feldolgozása, állati termékek a hagyományos étkezésben és étkeztetésben. A vendéglátás és az állattartás kapcsolódása (az állatok, mint a vendéglátó ház különlegességei; vendégek, családok, gyerekek viszonya az állatokhoz, a ház körüli állattartás, mint a turistaprogramok része). Kertkultúra kialakulása (történelmi visszapillantás), a kertek csoportosítása típusai, fajtái. A növények elhelyezésének, ültetésének szabályai. Étkezés és pihenés a kertben. Falusi turizmus kisvállalkozások működésének jogi formái, vezetése. A falusi turizmusra jellemző kisvállalkozások előnyei, hátrányai, megítélése a hazai piacon. A vállalkozások erőforrásai, a vállalkozás külső tőkebevonás lehetőségei, a vállalkozások tárgyi és személyi feltételei, a vállalkozás gazdálkodási folyamata. Pénzügyi gazdálkodás, üzleti terv készítése, beszerzés, termelés, szolgáltatás, eladás, fejlesztési, stratégiai elképzelések. Árkialakítás (árstratégia, taktika), értékesítési csatornák a falusi turizmusban, a marketing kialakítása, költségvonzata. Marketing a falusi turizmusban, a falusi turizmus marketing tevékenységének egyedi vonási, célpiacok, szegmentálás, a marketing információs rendszer kialakítása, a marketing közös megjelenítés lehetőségei falusi turizmusban. A falusi turizmus keretében leginkább alkalmazásra kerülő szerződések (bérlet, haszonbérlet, megbízás, vállalkozás, koncesszió, hitel, közigazgatási szerződés.

11

A szállásadás problémakörei: A magánszállásadást a jogalkotó ugyan két csoportra bontotta: "fizetővendéglátó" és "falusi szállásadó", ennek ellenére a köztudatba a falusias környezet, a "nem zajos város" határozza meg a "falusi turizmus" fogalomkörét. Érdemes számbavenni, hogy a 45/98 IKIM rendelet szerint alapvetően miben különbözik a két tevékenység. Falusi szállásadó: A magánszállásadást a jogalkotó két csoportra bontotta: "fizetővendéglátó" és "falusi szállásadó". Falusi szállásadó az a természetes személy, aki a 110/97 Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint közigazgatásilag "községnek" minősített településen, vállalkozói igazolvány nélkül, csak a település jegyzőjénél regisztráltava magát nem főfoglalkozásban, hanem kiegészítő tevékenységként fogad vendéget. Nem tekinthető "falusi szállásadásnak" az a magánszállásadói tevékenység, amit közigazgatásilag városban, ill. kiemelt gyógy-, vagy üdülőhelyen folytatnak. A "vendégház" értelmezése: Összhangban a 45/98 IKIM rendelettel, a magánszállásadásnál a vendégteret (a vendég által kizárólagosn használható helyiségek szerint) a következők szerint különböztethetjük meg: szoba, lakrész (fürdőszobás szoba), házrész (vagy lakás, apartman), ill. vendégház (üdülő). Vendégház = egy, vagy több apartmant (lakást) magában foglaló önálló "üres" ház a portán, a vendégek fogadásakor a tulajdonos másik épületben (az épületben teljesen különbejáratú lakásban), vagy máshol lakik A többlábonállás megteremtése a falusi turizmuson belül: A turizmus napjaink gyors ütemű fejlődésének köszönhetően a XXI. század egyik vezető iparágává nőheti ki magát. Az üdülni vágyó embereknél új motivációk és utazási szokások jelentek meg. Egyre többen választják a klasszikus, tömeges ún. "napfény turizmus" helyett a "szelíd", "zöld" turizmust. Sokan szeretnének elmenekülni a túlzsúfolt, zajos városokból és helyette vidéki környezetben, természetben töltenék a szabadságukat. Ezzel egy időben egyre többen kínálják falusi szálláshelyeiket, részben azért, mert tanult szakmájukként kihasználják az ismert lehetőségeket, részben azért, mert az élet rákényszeríti őket a saját házuk üresen álló helyiségeinek hasznosítására. A falusi turizmust nem kezelhetjük önmagában, hiszen nem csak a falusi környezetben értékesített szálláshelyekről van szó. Az agrárágazatban Európa szerte bekövetkezett változások és válságok, a jövedelemcsökkenés és a munkanélküliség hatására az erősen mezőgazdasági területek hátrányos helyzetbe kerültek. A helyzet javítására több szempontból is alkalmasnak látszik a falusi turizmus. Elsősorban jövedelem-kiegészítő célokat szolgál, erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági termékek értékesítése egyre inkább nehézségekbe ütközik. Az életszínvonal csökkenése miatt csökken a lakossági fogyasztás és a belföldi kereslet. A külföldi piacok elvesztése is jelentős szerepet játszott a termelés visszaesésében, az EU közösségi piacain az érdemi előrelépés elhúzódása is nehezíti a magyar élelmiszerek piacra jutását. Ezen túl a külföldön előállított élelmiszerek akadály nélkül áramolnak be az országba. A termelés visszaeséséből következő válság minden termelőt súlyosan érint és hatással van a vidéken élő emberek életminőségére. A falusi turizmus növeli az ország belső exportját azáltal, hogy helyben értékesíti az előállított termékeket. A falusi turizmus hatással van a környezetvédelemre és a tájhasznosításra is. A turizmus e formájának ideológiája van, szemléletet igényel. Magyarországon a falusi turizmus kezdetei visszavezethetőek az 1920-as,1930-as évekre. A turizmus a II. világháborúig igen dinamikusan fejlődött. Az "50-es évek agrárpolitikájának, a feszített iparosodásnak és a kényszerű szövetkezetesítésnek hatására a falusi idegenforgalom szinte teljesen megszűnt. Az 1980-as években azonban ismét egyre többen kezdték el kiadni házaikat. A szervezetlenség és az igénytelenség elkerülésére 1989-ben létrehozták a Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetségét. Ennek a szövetségnek egyéni tagjai is lehetnek. Kimondottan alacsony árfekvéssel dolgoznak, arculatuk megfogalmazásánál fő hangsúlyt a

12

családok azon keresletére helyezik, hogy megismerjék a parasztudvar állatait, növényeit, tevékenységét. Fő feladatuknak tekintik a nyugat-európai módszerek, szervezeti rendszerek megismerését. Ugyancsak nyugat-európai mintára kezdeményezték, hogy a területfejlesztési, az idegenforgalmi, illetve mezőgazdasági fejlesztési alap vegye a támogatás céljai közé a falusitanyai- gazda vendégfogadás kiépítését. 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége (FTOSZ). Tanulmányaim során elsősorban ennek a szervezetnek a működésével foglalkoztam és az ő munkájukon keresztül próbáltam képet alkotni a falusi turizmus jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről. A szövetség egy ernyőszervezet, mely az ország különböző részein működő egyesületeket fogja össze, így közösen képviselik a turizmus e formáját. Magánszemélyek közvetlenül nem lehetnek tagjai, csak a regionális szervezeteken keresztül. A tagszervezeteket a jellemző tevékenységük alapján három kategóriába sorolhatjuk. Vannak szervezetek, ahol a szálláshelyeket közvetlenül értékesítik, itt szállás foglalható és más szolgáltatások is megrendelhetők. A szervezetek egy másik csoportjában elsősorban a szálláshelyekről, programokról adnak információt és a vendégfogadók közötti közvetítést vállalják. A harmadik csoportba a falusi turizmus általános fejlődését segítő tagszervezetek tartoznak (pl. Biokultúra Egyesület, Falufejlesztési Társaság, stb.). A mezőgazdaság és a turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlen táj képezi a turizmus sikeres fejlődésének egyik alapját és ugyanez az alaptőkéje a fenntartható mezőgazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás, mivel egyre több gazda értékesí ti közvetlenül a megtermelt és feldolgozott saját termékeit. A mezőgazdasági közvetlen értékesítés a termékeknek fogyasztók részére történő közvetlen kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekapcsolása nélküli - eladása (Bálint J., Juhász M., Bálint A.1999). A falusi turizmus a mezőgazdaság egyik bevételi forrása: A mezőgazdaság és a turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlen táj képezi a turizmus sikeres fejlődésének egyik alapját és ugyanez az alaptőkéje a fenntartható mezőgazdaságnak is. A falusi turizmus a családi gazdaságok számára fontos bevételi forrás, mivel egyre több gazda értékesí ti közvetlenül a megtermelt és feldolgozott saját termékeit. A mezőgazdasági közvetlen értékesítés a termékeknek fogyasztók részére történő közvetlen - kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekapcsolása nélküli - eladása (Bálint J., Juhász M., Bálint A.1999). Az utóbbi időben ennek az értékesítési formának újra egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A mezőgazdasági jövedelmek alakulása az utóbbi években szükségessé tette új jövedelemforrások feltárását. A lakosság fogyasztási szokásai is átalakulóban vannak. A házon kívüli gyorsétkezés mellett (pl. munkaközi szünetekben) egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tudatos táplálkozásra. A fokozódó egészségtudattal együtt a fogyasztók ismerni szeretnék a napi élelmiszerek eredetét és előállítási módjait. Ezt a mezőgazdasági termelő a saját üzemében bemutathatja és összekapcsolhatja a természet és természetközelség élményével. Mindemellett egyre több fogyasztó igényli azt, hogy a terméket a termelőnél vásárolja meg. A közvetlen értékesítés azt jelenti, hogy számos funkció újra visszakerül a mezőgazdasági üzembe. Ennek következtében nemcsak a nyersanyagok előállítása, hanem a termékek feldolgozása, szállítása, tárolása és eladása is újból az üzemekben történik. Az új értékesítési formákba történő bekapcsolódás a korszerű mezőgazdasági üzem számára egyidejűleg szervezési, munkaerő-gazdálkodási, pénzügyi és személyi következményeket von maga után. A közvetlen értékesítést végző gazdának ezen túlmenően foglalkozni kell a marketinggel is, gondoskodnia kell pl. arról, hogy termékei és szolgáltatásai a versenytársakétól megkülönböztethetők legyenek, le kell bonyolítania az értékesítést. A turizmus országos, regionális és helyi szervezetei. A falusi turizmus szervezeti felépítése Magyarországon. Regionális és helyi szervezetek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Falusi és Agroturizmus Szövetség tevékenysége. Idegenforgalmi egyesületek és érdekképviseleti szervek. A TourInform települési és kistérségi szerepe.

13

3. Évközi ellenőrzés módja : 1 ZH megírása: fogalmak, adatok, vaktérképen topográfia + 1 beadandó dolgozat: egy falusi turisztikai termék, program vagy egy sajátságos rendezvényteljes körű ismertetése 5+1 oldalban, és ennek kiselőadás formájában történő bemutatása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai – 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom

Fritz - Ferner, K.: Idegenforgalmi marketing Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1996. CONSORG LT, (2000): Észak-Alföld Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Programja Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (2002): Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és Területfejlesztési stratégiai programja, valamint Operatív Programja Ritter J. (1995): Vendéglátás és elszállásolás munkafüzet. KVIF Csizmadia L. (1990): Étel-ital ismeret, nemzetek konyhája. KVIF Hanusz Á. (2001): Adalékok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának fejlesztéséhez. NYF TTK Tudományos Közleményei. Hanusz Á. - Aranyossy M. (2000): Nyíregyháza idegenforgalmának fejlesztési koncepciója. Michalkó G (2004): A turizmuselmélet alapjai, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2004. Michalkó G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia, Kodolányi János Főiskola,–MTA FKI Székesfehérvár, 2005. Puczkó L.-Rátz T. (1998): A turizmus hatásai, Aula-Kodolányi, 1998. Lengyel M. (1994): A turizmus általános elmélete, KIT, Budapest, 1994. Mundruczkó Gy.né–Graham Stone (1996): Turizmus, Elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1996. Magyarország turizmusa 2004-ben, Magyar Turizmus Rt, Turizmus Bulletin A magyar lakosság utazási szokásai, 2004., Magyar Turizmus Rt, Turizmus Bulletin Turizmus Bulletin internetes szakfolyóirat 1997-2005 között megjelent számainak vonatkozó cikkei.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalom fejlesztési koncepciója Turizmus szakfolyóirat www.hungary.com/servlet/page?_pageid=6176,6177,6179&_dad=portal30&_schem a=PORTAL30 www. itthon.hu 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Magyarország közigazgatási térkép, legalább középiskolai atlasz, Írásvetítő, 6 alkalommal projektor Látogatás a Nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Falumúzeumban. Egy hétvégi (szombati) falusi turizmus rendezvényen való részvétel: pl.: február végén a szatmárcsekei Cinkefőző verseny megtekintése Egy falusi vendéglátó meglátogatása, szállásadás és vendégvárás.

14


Szabadidő turizmus FDB 3013 4. 3 2+0 Kollokvium Sütő László főiskolai tanársegéd

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a jellegzetes szabadidős tevékenységeket, sportágakat, azok megoszlását a különböző összetételű vendégkörökben (kor, nem, társadalmi réteg). Megtanulják a profitorientált és nonprofit szövetségek, szabadidős szervezetek, kisvállalkozások működését, a természetjárás szakági túráinak, az extrém sportok szabadidős programmá szervezésének lehetőségeit, veszélyeit. Lehetőséget nyújtunk túravezetői igazolvány megszerzéséhez (amely a természetjáró programok, szakszerű, balesetmentes megszervezését teszi lehetővé). A hallgatóknak elméleti és gyakorlati síkon kell a szabadidő szervezést felölelő tudás és ismeretanyagot elsajátítaniuk. Ismerniük kell az animáció fogalmát, területeit, az animációs programok jellemzőit - más országokban is - azok változásait. A hallgatóknak az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesnek kell lenni egy adott feltételrendszerben (helyi adottságok, célcsoport, eszközök, kollégák, stb.) programsorozatot összeállítani, megszervezni és levezettetni. Széles körű szakirodalom-ismerettel kell rendelkeznie legkülönbözőbb játékok, vetélkedők, csoportfoglalkozások stb. területén. Képesnek kell lennie olyan hangulat kialakítására, melyben egy adott célcsoport jól érzi magát. Szintúgy ismerni kell a programokhoz szükséges eszközöket, azok működtetését. A hallgatóknak tisztában kell lenniük a munkakörrel járó széleskörű felelősséggel a vendégek testi-lelki épségét illetően, valamint a szakma támasztotta nagy fokú fizikai és pszichikai terheléssel. Érzékelniük kell az eltervezett programok anyagi vonzatát is. 2. A tantárgy tartalma A Szabadidő turizmus a szabadidő különböző elméleteit, a mai társadalmi értékrend, a munka és a szabadidő viszonyrendszerét tárgyalja. A tantárgy a szabadidővel kapcsolatos fogalmak megismertetésével indít: a szabadidő és megújulási idő, a szabadidő szerkezete, a posztmodern értékrend és a szabadidő viszonyrendszere. A hallgatók megismerik a legjellegzetesebb szabadidős tevékenységek kor- és rétegkötöttségét a szabadidő eltöltésének társadalmi presztízs szerepét. Feltárjuk a globális egyenlőtlenségeket és a humanizációs tendenciákat, az utazás szerepét és szerkezetét a fejlett országokban, kiemelten hazánkban. Áttekintjük a legjellegzetesebb magyar szabadidős tevékenységeket, a választására ható társadalmi tényezőket hazánkban. Mi a rekreáció fogalma, szociokulturális összefüggései, szerepe a turizmusban, melyek a legfontosabb trendek. Kitekintünk az animáció és turizmus összefüggéseire, az animátori szerepkörre. Megnézzük milyen az animáció didaktikája, az animátor személyisége, konfliktuskezelés, asszertivitás, szakmai kompetencia, melyek az animátori szerep problémái. Áttekintjük az animáció történetét és magyarországi megjelenését. Megismerjük az elsősegélynyújtást, az animációt, vagyis a csoportok aktivizálását. Ehhez tisztában kell lenni a felnőtt és gyermekjátékokkal, kézműves foglalkozások

15

vezetésével, valamint el kell sajátítani bizonyos színpadi gyakorlatot és természetesen megalapozott elméleti hátteret. Mit kell tudni a testkulturális alapismeretekből, sportági ismeretekből, természetesen a szabadidősport szemszögéből. Mit jelent a társas együttlét, kreatív tevékenységek, kaland, a csendes kikapcsolódás animációja. Hogyan kell programokat, programsorozatokat kialakítani, megtervezni, meghirdetni, előkészíteni és levezetni. Hogyan ösztönözzünk a részvételre, hogyan motiváljuk a résztvevőket. Meg kell ismerniük a szabadidős szervezetek, szövetségek felépítését és kapcsolatát a turizmussal, a profitorientált és nonprofit szervezeteket és intézményeket. Melyek a szabadidős tevékenységek egyéb szolgáltatásai és intézményrendszere. Milyen a sport kínálata, piaca és trendjei, hogyan jellemezhető a sportlétesítmények (fitness centrumok, klubok stb.) és a szabadidős turizmus kapcsolata. Melyek a regionális sportfejlesztés turisztikai lehetőségei és veszélyei. A hallgatóknak meg kell ismerniük a szabadidős kisvállalkozások típusait, működtetésének pénzügyi, jogi és személyi feltételeit. Melyek az erőforrásai milyen a velük való gazdálkodás, az eszközigény, hogyan zajlik az élőmunka összetételének meghatározása. Melyek a tőkebevonás lehetőségei, a vagyongazdálkodás, milyenek a szabadidős vállalkozások jövedelmezőségi viszonyai. Melyek a kulturális intézmények (múzeumok, művelődési házak, faluházak stb.) és milyen a szerepük a szabadidős tevékenységek kínálatában. Megnézzük a speciális programok (wellness, bortúrák, gasztronómia, lovas turizmus stb.) és helyszínek kialakításának egyedi vonásait, a köztük kialakítható kapcsolatukat. Áttekintjük a gyermekturizmus szervezésének speciális sajátosságait. Megismerjük a speciális programok hazai és európai kínálatát, a vendéglátók szervezettségét. Külön kitekintünk a hazai wellness központok szolgáltatásainak és felszereltségének jellemzésére. Áttekintjük a speciális szabadidős programok és a falusi turizmus kapcsolatrendszerét, hazai fejlettségi szintjét. Milyen az önkormányzatok szerepe a szabadidős tevékenységek és intézmények kialakításában, fejlesztésében, kapcsolatuk a turizmussal. Nemzeti parkok és természetvédelmi területek, mint a szabadidő és rekreáció speciális helyszínei milyen rekreációs fejlesztéseket tehetnek, milyen programok szervezhetők ezeken a helyszíneken és mi jelenti ezek veszélyeit. Melyek a természetjárás szakágai (gyalogtúrázás, kerékpártúrázás, hegymászás, sziklamászás és barlangászat) és ezek legfontosabb eszközei. A hallgatók megismerik az egyes szakági túrák és táborok megszervezésének szabályait, a túravezetők kötelességeit, az extrém sportok szabadidős programmá szervezésének hazai és európai lehetőségeit, veszélyeit, áttekintjük a vezetéshez szükséges speciális szakismereteket. Melyek a természetbeni mozgás alapszabályai, tájékozódás, környezeti problémák és a felelősség kérdésköre. Melyek a szabadidős marketing egyedi vonásai. Mit jelent a szegmentálás, a célpiacok meghatározása. Milyen az utazási szabadidős tevékenységek döntési folyamata. Melyek a marketingtervezés lépései és speciális vonásai a szabadidős intézmények esetében. Milyen az egyedi vállalati arculat (Corporate Identity), termék kialakítása, melyek az árkialakítás stratégiai és taktikai kérdései, értékesítő szervezetek, értékesítési módszerek. A promóciós munka sajátos vonásai, belső marketing, a marketing mix kialakításának költségvonzata. Az "aktív wellness" csoport típusai. 3. Évközi ellenőrzés módja Valamilyen szabadidős turisztikai program projekttervének elkészítése. A tárgy tételsora 1. A szabadidő fogalma, különböző elméletei, társadalmi viszonyrendszere 2. A legjellegzetesebb szabadidős tevékenységek kor- és rétegkötöttsége 3. Globális egyenlőtlenségek és humanizációs tendenciák 4. az utazás jellemzői, az utazási szabadidős tevékenységek döntési folyamata 5. A legjellegzetesebb magyar szabadidős tevékenységek 6. A rekreáció fogalma, szociokulturális összefüggései, turisztikai szerepe

16

7. Szabadidős szervezetek, szövetségek felépítése és kapcsolata a turizmussal 8. A sport és sportlétesítmények kapcsolata a szabadidős turizmussal 9. A kulturális intézmények működése és szerepük a szabadidős tevékenységek kínálatában 10. Az önkormányzatok szerepe a szabadidős tevékenységek és intézmények kialakításában 11. Nemzeti parkok és természetvédelmi területek, mint a szabadidő és rekreáció speciális helyszínei 12. A szabadidő, animáció és turizmus összefüggései, az animáció fogalma, animáció és pszichológia 13. Az animáció részterületei, a külföldi és a hazai története 14. Az animáció didaktikája, az animátor személyisége, szakmai kompetencia, a szerep problematikája 15. Testmozgás és sport, társas együttlét, kreatív tevékenységek, valamint a passzív kikapcsolódás animációja 16. Programok, programsorozatok kialakítása, a programok megszervezése 17. A résztvevők ösztönzése, motivációja 18. Az animáció ehetőségei, személyi és tárgyi feltételei, veszélyei 19. A különböző célcsoportok animációjának sajátosságai 20. Szabadidős kisvállalkozások fogalma, fajtái, vezetése 21. A működés jogi formái, következményei 22. A szabadidős kisvállalkozások, a működés tárgyi és személyi feltételei 23. Szabadidős intézmények marketingje. Szegmentálási lehetőségek és a célpiacok meghatározása 24. A marketingtervezés lépései és a szabadidős intézmények kapcsolata 25. Egyedi vállalati arculat (Corporate Identity) termék kialakítása 26. Az árkialakítás stratégiai és taktikai kérdései 27. A promóciós munka sajátos vonásai, belső marketing (személyzet képzése), a marketing mix kialakításának költségvonzata 28. Az "aktív wellness" csoport területei. 29. A természetjárás szakágai és ezek programszervezési sajátosságai. 30. A speciális érdeklődésű turisztikai programok (bortúrák, gasztronómia stb.) hazai vonatkozásai 31. A kulturális turizmus a szabadidős programok között 32. A gyermekturizmus szervezésének speciális sajátosságai 33. A lovas turizmus programjainak és a lovas tanyák kialakításának sajátosságai 34. Az extrém sportok szabadidős programmá szervezésének lehetőségei, a vezetéshez szükséges speciális szakismeretek 35. A túravezetők, extrém sportszervezők jogai és kötelességei, a programszervezés veszélyei 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai A félév és a vizsgaidőszak időtartama alatt a hallgatónak kötelessége aktívan részt venni egy szabadidős turisztikai program szervezésében. 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Bánhidi A. (1992): Sportturisztika: minősítési és versenyszabályzat. Budapest: Magyar Sportturisztikai Szövetség. – 98 p. Csizmadia L. (1980): Rendezvényszervezés. Budapest: KVIF Dosek Á. (szerk.) (1997): Erdők, hegyek sportjai. Budapest: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség. – 294 p. Dobozy L. (1994): Életerő - Életöröm. Budapest: Magyar Könyvklub. – 276. Eöry I. (1994): Szabadidő management. Budapest: KVIF Hanusz Á. (2002): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusfejlesztési koncepciója. Nyíregyháza. p. 82-105.

17

Kaspar, C. (1992): Turisztikai alapismeretek. – Budapest: KIT. Komáromi I. (2002): Idegenforgalmi-turisztikai tematikus programkínálatok kialakításának és fejlesztésének lehetőségei az észak-alföldi régióban, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében illetve annak határ-menti térségeiben, különös tekintettel az ifjúsági turizmusra = Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Közlemények 2. 161-186. Komáromi I. (2003): Az ifjúsági turisztikai projekttervezés és rendszerszemlélet néhány elméleti és módszertani kérdése = Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Közlemények 3. 165-174. Kraus, R. (1971): Recreation and Leisure in Modern Society. – Prentice Hall. Lengyel M. (1992): A turizmus általános elmélete. KIT: Budapest. 252 p. Lóska J. (2001): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lovas turizmusának fejlesztési koncepciója (kézirat). Mundruczó Gy-né - Stone, G. (1996): Turizmus elmélet és gyakorlat. Budapest: Közgazdasági és Jogi könyvkiadó. Pigram, J. J. (1983): Outdoor Recreation and Resource Management. Croom Helm LtD : Beckenham, UK. Puczkó L. (1996): Attrakció, animáció, interpretáció. MsC Thesis. MIF Menedzser és Továbbképző Intézet : Budapest. Puczkó L. – Rátz T. (2001): Az attrakciótól az élményig. Geomédia Szakkönyvek : Budapest. Sidaway, R. (1993): Sport, Recreation and Natural Conservaqtion: Developing Godd Conservation Practice. In: Glypits, S. (ed.): Leisure and Environment. Belhaven Press: London, UK. p. 163173. Torkilden, G. (1989): Leisure and Recreation Management. Spon Ltd. Weaver, T. – Dale, D. (1978): Trampling Effects of Hikers, Motorcycles and Horses in Meadows and Forests = Journal of Applied Ecology Vol. 15. p. 451-457. Zalotay E-né. (1994): Belföldi szervezett turizmus. KVIF 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Projektor, szakkönyvek, tájoló, térképek.

18


Örökségturizmus FDB3014 6 3 2+0 kollokvium Dr. Hanusz Árpád főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az emberi kultúra, illetve a művészet olyan tényezőknek tekinthetők, amelyekről bátran elmondható, hogy „már az ókori görögöknél is” a turizmus kiemelkedő fontosságú mozgatórugóinak számítottak. Bár a modern korban a vonzó tényezők szinte végtelen változatosságát tapasztalhatjuk, a művészi értékek megőrizték rendkívüli jelentőségüket. A tantárgy azt vizsgálja, hogy a képző- és előadóművészet, illetve ezek alkotásai miként válhatnak egyedi turisztikai vonzerővé múzeumi tárlatok, kiállítások, fesztiválok, ünnepségek, sajátos kulturális rendezvények stb. formájában. 2.

A tantárgy tartalma: Kultúra és civilizáció: kulturális turizmus értelmezése és jellegzetességei, kulturális értékek mint turisztikai vonzerők: Kulturális turizmus piaca, a kultúra mint fogyasztási cikk. A kultúra alkotóelemeinek megjelenése a turisztikai termékben (művészetek és egyéb elemek): Előadóművészetek és turizmus (fesztiválok, kulturális események); Képzőművészetek és turizmus (a múzeumok szerepe a turizmusban); Irodalom és turizmus; Vallási turizmus Tematikus turizmus; Sport és turizmus. Komplex kulturális kínálat megjelenése a turizmusban: Kulturális turizmus a városokban; Kulturális turizmus a városi övezeteken kívül; Kiemelkedő kulturális értékek szerepe (Világörökség). A kulturális turizmus gazdaság és társadalmi környezete, vonatkozásai: A kulturális turizmus marketingje és menedzsmentje; A turizmus hatásai a kultúrákra, konfliktushelyzetek; A kulturális turizmus gazdasági jellegzetességei. A tantárgy célja, hogy bemutassa a turizmus rendszerét, a turisztikai terméktípusokat, ezen belül kiemelten az örökségturizmust (Heritage-tourism). Átfogó megközelítésben és szűk értelemben egyaránt értelmezzük, motivációit, kínálatát. Építészeti, és kulturális örökségekkel, fesztiválokkal, kiállításokkal, múzeumokkal, részben színház-, zenei-, tánc-, és tanulmányutakkal, zarándokutakkal, vallási turizmussal ismerteti meg a hallgatókat. A tömegkultúrát és a „magaskultúrát” is számításba veszi. A megyei, észak-alföldi és országos, majd nemzetközi kulturális vonzerőket vesszük sorba, emellett Európa és a világ kulturális, Unesco és egyéb örökségeit is megismerteti a hallgatókkal. A tantárgy azt is vizsgálja, hogy a képző- és előadóművészet, illetve ezek alkotásai miként válhatnak egyedi turisztikai vonzerővé múzeumi tárlatok, kiállítások, fesztiválok, ünnepségek, sajátos kulturális rendezvények stb. formájában. Tematika 1. Bevezetés: turisztikai alapfogalmak, kultúra és turizmus kapcsolata 2. Kulturális turizmus értelmezése és jellegzetességei, kulturális értékek mint turisztikai vonzerők

19

3. Kulturális turizmus piaca, a kultúra mint fogyasztási cikk, A kultúra alkotóelemeinek megjelenése a turisztikai termékben (művészetek és egyéb elemek) 4. Kultúra és civilizáció 5. Előadó- és képzőművészetek és turizmus (fesztiválok, kulturális események, múzeumok) 6. Irodalom és turizmus, vallási turizmus 7. Kulturális turizmus a városokban 8. Kulturális turizmus a városi övezeteken kívül 9. Kiemelkedő kulturális értékek szerepe (Világörökség) A kulturális turizmus gazdaság és társadalmi környezete, vonatkozásai 10. A kulturális turizmus marketingje és menedzsmentje 11. A turizmus hatásai a kultúrákra, konfliktushelyzetek 12. A kulturális turizmus gazdasági jellegzetességei 13. A kulturális turizmus marketingje és menedzsmentje 14. A turizmus hatásai a kultúrákra, konfliktushelyzetek 15. A kulturális turizmus gazdasági jellegzetességei Példaként itt a magyarországi UNESCO örökségeket és az ókor 7 csodáját ismertetjük. UNESCO örökségek Magyarországon Világörökségünk kapcsán nemrégiben egyszerre ért minket öröm és bánat: a Világörökség listájára felvették a pécsi ókeresztény temetőt (lásd e számunk cikkeit – A szerk.), az afgán tálibok pedig elpusztítottak egy közös vagyont, a bámijáni óriás Buddhát.). Főként ez utóbbi szomorú hír állította az érdeklődés középpontjába a Világörökség intézményét, amelyről – ha jól meggondoljuk – alig tudunk valamit. Érdemes hát kicsit utánanézni, annál is inkább, mert 2002-ben a Világörökség Bizottsága Magyarországon fogja eldönteni, hogy az új jelöltek közül mi kerülhet fel a listára. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális szervezete 1972. november 16-án határozott arról, hogy a Világörökség részének tekinthető természeti és kulturális javak védelmére külön intézményt állít fel „tekintettel arra, hogy a kulturális és természeti örökségek pusztulása egyre fenyegetőbb méreteket ölt nemcsak a természetes folyamatok következményeként, hanem a szociális és gazdasági viszonyok változásából adódóan is ... s abból a megfontolásból, hogy a kulturális és természeti értékek ... hanyatlása az emberiség összességét érinti és károsítja országhatárokra való tekintet nélkül.” A határozathoz az évek során egyre több állam csatlakozott, 2000 decemberében már 161 állam írta alá, s a listán 690 objektum szerepelt. Magyarországon először a budapesti panoráma, a budai Várnegyed és a Duna két partja (1987) lett a Világörökség része, majd felkerült a listára Hollókő (1987), Aggtelek (1995), Pannonhalma (1996), a Hortobágyi Nemzeti Park (1999) és a pécsi ókeresztény temető (2000). A térségben körülbelül a középmezőnyben foglalunk helyet. (Romániában hét, Lengyelországban nyolc, a Cseh Köztársaságban pedig tíz helyszín része a Világörökségnek.) Ugyanakkor nem könnyű feljutni a listára. A „Világörökség-turizmus” ugyanis világszerte az egyik legjövedelmezőbb idegenforgalmi ágazattá vált. A cím értékét növeli, hogy a sok jelentkező miatt az UNESCO korlátozta a helyszínek számát, és 2000 decemberétől kétéves jelentkezési moratóriumot vezetett be. Magyarországról jelenleg négy helyszín várja, hogy 2002-ben döntsenek jelentkezési kérelméről: A Fertő tó és környéke, a tokaji borvidék, a visegrádi fellegvár és környéke, valamint a budapesti Andrássy út. Az Ókor hét csodája GIZEHI piramisok Általában az ókor első csodájának a köztudat a legnagyobb egyiptomi piramist, a Kheopsz-t tartja, pedig három piramis együttesről kell beszélni. (Kheopsz, Kefren, Menkaure) Az egyetlen a hét csoda közül, mely még áll ma is, és megcsodálható, a három közül a

20

legnagyobbat i.e. 2650-ben építette Khifu fáraó, közel húsz évig, 300 ezer emberrel. Eredetileg 156 méter magas volt, de mostanra lekopott 135 méterre. Újkorában a világ legmagasabb építményének számított, egészen a strasbourgi székesegyház felépültéig. (XV.sz.) Méretei lenyűgözők, oldalai 232 méteresek, felülete 54 000 négyzetméter, és kb. 8 milliárd kilogramm gránitkőzetet foglal magába. Északi oldaláról járat vezet alá a központi sírkamrába, melyhez két légcsatorna vezeti a friss levegőt. Sajnos a kamrát már az ókorban kifosztották, a gúla külső borítását pedig az iszlám Kairó építéséhez használták fel a középkorban. Ezért lépcsősös ma a piramis, melyet nem kis fáradtság árán lehet mászni. Méterei és elhelyezkedése a mai napig izgatja az emberek fantáziáját. Számmisztikával foglalkozók kiderítették, hogy a gúla méreteiből ki lehet számolni a pi értéket, (3,14 / 1586ban definiálta Ludolf) a Nap - Föld távolságot, stb. Ami tény, hogy a piramis négy éle pontosan az égtájak felé néz, ami fejlett csillagászati és geometriai tudást feltételez. Mind a mai napig kutatásokat szerveznek az esetleges titkos járatok, sírboltok és kamrák felderítésére. SZEMIRAMISZ Függőkertje Az elnevezés csalóka, hisz a legenda szerint nem a híres asszír királynő, Szemiramisz szórakoztatására készült, hanem Nabukadnecar király építette kedvenc háremhölgyének, Amytis-nak. Keletkezési ideje kb. i.e. 600-570-re tehető. A Babilont körülölelő 25 méter magas városfal belső oldalán helyezkedett el. Leginkább a hegyvidékeken most is sűrűn látható teraszos művelésű területekre hasonlított, lépcsőzetesen kialakított kertjeivel. A kert 7,5 méterre nyúlt a városfalon belül, egy-egy terasz szélessége 13,5 méter volt, ebből kiszámítható, hogy 5 szinten pompáztak egymás fölött a növények. A kerthez külön vízemelő vödörrendszer szállította a vizet a folyóból, így a trópusi növények is jól érezték magukat. Érdekesség még, hogy alatta rendezték be a világ leghűvösebb borospincéjét. ARTEMISZ – templom Harmadik csodának a vadászat görög istennőjének, Ertemisznak emelt szentélyt tartjuk. I.e. 500 körül építette Ephoszosz városban Chrtsiphan mester. Sajnos ebben sem gyönyörködhetünk ma már. Egy hírnévre és halhatatlanságra vágyó görög, Herosztratosz felgyújtotta, és porig égette. Ezzel elérték célját, annak ellenére, hogy elítélték és kimondták az ókori bölcsek: Nevét örökre el kell felejteni, azóta is Herasztratoszi-tett a neve az ilyen ostoba cselekedetnek. A szerencse, hogy 1870-ben egy ásatás során megtalálták az építmény tervrajzait. Így egész pontosan rekonstruálni tudjuk az épületet. 130méter hosszú, 70 méter széles derékszögű csarnok 128 darab 20 méter magas oszloppal, mely kettős illetve hármas sorokban húzódtak körülötte. A falakon domborművek, előtte szobrok százai díszlettek. ZEUSZ szobor Erről az alkotásról tudjuk a legkevesebbet. Az Olimpia csarnokban állt. Ez a 10-12 méter magas monstrum. Alkotója az ókor legnagyobb szobrásza, Pheidiász. Kívülről arany- és elefántcsont lapokkal burkolta. A régi görögök szerencsétlennek tartották azt az embert, aki nem látta a szobrot. MAUSZOLOSZ király síremléke Mauszolosz Kária királya volt. Síremlékét felesége, Artemizia állítatta fel i.e. 35-ben, Halikárnasz városában. Négyszögletes alapépítményen 24 lépcsős piramis állt, a legtetején pedig a királyi pár szobra díszlett. Sorsáról semmi biztosat nem tudni, XII. századi forrásmunkák szerint még teljes pompájában állt, a következő században viszont romokban hevert. Ami megmaradt belőle, azt elhordták építőanyagnak. Mai helyén a török fürdővárosban (Budrum) csak kevés rom maradt. A csúcsán ékeskedő Mauszolosz király és Artemizia királynő szobrot az 1857-es ásatás során feltárták, és így ma is látható a British Múzeumban. Innen ered ma is használatos szavunk, a mauzóleum. RODOSZI HELIOSZ szobor I.e. 305-ben Demetriosz (késõbb Makedónia királya lett) közel egy évig ostrom alatt tartotta Rodosz városát, majd mivel csapataira máshol volt szükség, otthagyva csapot-papot, elvonult. A rodosziak elhatározták, szobrot emelnek Heliosz napistennek, aki a város

21

oltalmazója vala. Megbízták a kor híres szobrászát Khárészt, egy hatalmas szobor elkészítésével. Több mint tízévi munka után i.e. 290-re készítette el a 70 könyök (kb.30-32 méter) magas szobrot. Nem sokáig pompázott eredeti alakjában, 227-ben egy földrengés volt a szigeten, ami ledöntötte. A földön darabokban heverő szobormaradványok hírneve, ha lehet, fokozódott. Méreteire jellemző Plilius ránk maradt mondása: Aligha akad olyan ember, aki két kézzel át tudná fogni a szobor nagyujját, némely más szobor akkora sincs, mint a kolosszus egy ujja. A maradványokat végül 635-ben az arabok kb. 1000 tevével hordták el. Arról, hogy milyen volt a kolosszus, mit tartott a kezeiben, nem sokat tudunk, bár többen próbálták már rekonstruálni. Egy biztos az a feltételezés, hogy egyik lábával a parton, másikkal a szigeten állt, s a lába közt hajók jártak, lehetetlen, mivel elképzelhetetlen, hogy egy 32 méteres szobor két lába közt 400 méter távolság legyen. 1984-ben a görög kormány bejelentette: ismét felállítja az antik világ hatodik csodáját. FÁROSZ világítótorony Alexandria partjainak közelében, Fárosz sziget keleti oldalán épült az állítólag 150 méter magas torony i.e. 250-ben. Építője a Khindoszból származó Szosztratosz építőmester. A torony nyolc emelete csupa márványból készült.. Eredetileg nappali jelző toronynak készült, folyamatosan táplált tűzzel éjjeli jelzésre csak később a rómaiak alakították át. Fénye 300stádiumra, 55 km-re is ellátszott. Időszámítás után az V. században még állt és működött. Vesztét több egymás utáni földrengés okozta, míg nem 135-ben végleg összedőlt. Maradványaiból a mamelukok hatalmas védõerõdöt építettek a szigeten. Figyelemre méltó, hogy az ókor kb. 30 világítótornyából egy még ma is áll, és működőképes a spanyol La Corunában. 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozat a meghatározó. A tantárgy kollokviummal zárul, előfeltétele a vaktérképes ZH eredményes megírása. Előfeltétele emellett egy 5 oldalas (+ borítólap) szemináriumi dolgozat: egy megye vagy egy ország kulturális turisztikai vonzerőinek bemutatása, felsorolása (azonos nem lehet, beosztjuk a hallgatók között, ki melyiket vállalja), VAGY valamely kulturális vonzerőn alapuló meglévő turisztikai termék bemutatása. A ZH+ a beadandó dolgozat beleszámít a jegybe. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom: -

Michalkó G.: A turizmuselmélet alapjai, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2004. Michalkó G.: Turizmusföldrajz és humánökológia, Kodolányi János Főiskola,–MTA FKI Székesfehérvár 2004. Puczkó L. - Rátz T.: A turizmus hatásai, Aula-Kodolányi, 1998. Lengyel M.: A turizmus általános elmélete, KIT, Budapest, 1994. Mundruczkó Gy.-né – G, Stone: Turizmus, Elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1996. Magyarország turizmusa 2004-ben, Magyar Turizmus Rt, Turizmus Bulletin A magyar lakosság utazási szokásai, 2004., Magyar Turizmus Rt, Turizmus Bulletin Sulyok J.: Kulturális turizmus az európai városokban, Turizmus Bulletin, 2005. Turizmus Bulletin 1997-2005 között megjelent számainak vonatkozó cikkei. Tourism and Culture – Towards the 21st Century című négykötetes konferenciaanyag (UNESCO/University of Northumbria, 1996).

22

ICOMOS – az International Council of Monuments and Sites nevû nemzetközi szervezet www- oldala. Megtalálhatók rajta a kulturális értékek védelmére vonatkozó nemzetközi szerzõdések és számos csatlakozó témakör élõkapcsai. http://www.icomos.org ICOMOS Cultural Tourism Pages – Az ICOMOS Canada saját oldala, amely kiemelten foglalkozik a turizmus kulturális vonatkozásaival. World Heritage – a Világörökség-program “hivatalos” Internet-helye, a teljes listával és rengeteg itt található, illetve innen elérhetõ háttérinformációval. http://www.unesco.org/whc/welcome.htm Australian World Heritage Areas – az egyik legszínvonalasabb www-hely Világörökség témakörben. Az örökség-objektumok leírása és menedzsment-tervük ismertetése példamutató. http://kaos.erin.gov.au/land/conservation/wha/auswha.htm Tourism Resources – bõséges Internet-címlista, amelyrõl számos turisztikai hivatal, kutatóintézet, szakmai szervezet és más információforrás érhetõ el, köztük a turizmus legfontosabb nemzetközi szervezetei (WTO, WTTC stb.). http://www.vir.com/%7Echamonix/tourism.htm 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: -

23


Tájékozódás FDB3015 2. 2 0+2 gyakorlati jegy Dr. Göőz Lajos professor emeritus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A Tájékozódás c. tárgy eddig külön ilyen formában a hazai földrajzoktatásban nem szerepelt, ez tulajdonképpen csak két éve jelent meg a tanítási rendünkben ill. a tantervekben. A tárgy önállósága tulajdonképpen indokolt, mivel eddig a geográfusok vagy ehhez kapcsolódó különböző szakos hallgatók számára a Tájékozódás különböző tananyagrészekhez kapcsolt részként volt tanítható, pontosabban a Csillagászat oktatása során pl. a szférikus csillagászathoz kapcsolódva; Tájékozódás a csillagos égbolton című anyagrész, vagy a Természeti földrajzban a különböző részekhez kapcsolva jelent meg pl. a földmágnesesség tárgyalásánál vagy egyéb tananyag-részeknél. A Térképészet oktatása során sem mint önálló tantárgy-rész nem volt kimutatható, illetve csak kapcsolt részként tanítottuk. A Tájékozódás jelenlegi oktatási célját úgy lehetne megfogalmazni, hogy itt az embert helyezi el a térben és az időben, és az embert mutatja be olyan formában, hogy a térben a mozgással és az idővel, az idő különböző aspektusaival együtt tárgyalja, mindamellett az idő mérése és a természeti folyamatokban való időmérés, ezen kívül pedig természetesen a hétköznapi gyakorlatban való tájékozódási feladatok terepi gyakorlatát kívánja oktatni és megvalósítani. Célja ezen kívül a tárgy oktatásának az is, hogy azokat a folyamatokat, amelyek a természetben ezen kívül a térben és időben különböző ritmusokat, antropológiai aspektusokat az ember biológiai tájékozódó képességeinek anatómiai sajátosságait is bemutassa és vizsgálja. Mindezzel együtt a Föld történetében, az események időrendjét is, és összekapcsolva a mai eseményekkel, olyan szintézisben vizsgálja, ami ezeket a folyamatokat benne a Nap, a Hold hatását, ezek ritmusait, az élőlények tájékozódó képességének és sajátosságaival tárgyalja. A Tájékozódás kiterjed továbbá az időbeli tájékozódáson naptári időszámításon kívül a gyakorlati, földfelszíni tájékozódás, a helymeghatározás valamint a tájékozódás a csillagos égbolton, a földgömbön, a térképen, a különböző navigációs feladatokkal összefüggésben, a földfelszínen kívül a levegőben, az óceánon, és ezen kívül a mai, korszerű, legmodernebb tájékozódási eszközök gyakorlati használatával való összefüggésben, elsősorban a GPS oktatására is. 2. A tantárgy tartalma: A tantárgy tartalma során – mint említettük – az embert térben és időben vizsgálva, az idő mérését, a csillagidő meghatározását, a földi időszámítás gyakorlatát, tehát a napidőt, az atomidőt, az idő mérését vizsgálja. Ezt kiterjesztve a sajátos földtörténeti geokronológiai, valamint ezzel összefüggésben különböző biokronológiai vizsgálatokra is, és ennek a sajátosságaira.

24

Tárgyalja a tájékozódásnak a térben és időben való különböző sajátosságait, biológiai összefüggéseit, ezen belül az idő, a ritmus és az emberi szervezetben jelentkező egyéb sajátosságokat, pontosabban az idő és tér antropológiai aspektusait. A tájékozódás időben azt is jelenti a gyakorlatban, hogy az időszámítást a különböző naptárrendszereken kívül a hétköznapi gyakorlatát a naptárreformokon kívül mindennek a dátumválasztó vonal szerepétől kezdve természetesen az időszámítási gyakorlatokat is tanítjuk. A tárgy elemi megalapozását szolgálja, hogy a különböző koordinátarendszerek ismertetésén kívül a helymeghatározás módját, a horizonton való tájékozódást, ezzel összefüggésben a különböző sík koordinátarendszereket, valamint egyéb, magasságmérés vagy a horizonton való tájékozódás egyéb eszközeit tárgyaljuk. Ebbe tartozik bele a Föld felszínén való tájékozódással összefüggésben nyilvánvalóan a különböző iránytűk, tájolók használata, gyakorlata és modern változatai. A földi koordinátarendszerek itt a földrajzi koordináták, a gömbi koordináták szorosan a földgömb használatával, gyakorlatával, a glóbusz gyakorlatokkal együtt összekapcsolva jelenik meg a tárgyban. Tehát a helymeghatározások a Földön különböző koordinátarendszerek alkalmazásával milyen módon oldható meg, és a gyakorlatban milyen formában kivitelezhető. Külön témakör a tájékozódás a csillagászati jelenségekkel és megfigyelhető mozgásokkal összefüggésben. Így a csillagászati koordinátarendszerek, az egyenlítői ekvatoriális koordináta rendszer, a horizontális koordináta rendszer, az óraszög-rendszer, és ezzel összefüggésben a különböző időmeghatározási módszerek, a csillagidő meghatározása, és a különböző koordináta-rendszerek közötti kapcsolat tanítása és oktatása. Ebbe a körbe tartozik még a már említett ismerkedés a csillagos égbolttal anyag is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően tanítjuk a cirkumpoláris pólus körüli csillagokon kívül a különböző évszakokban látható csillagok, így a téli és nyári égbolt csillagain kívül még a Föld más pontjairól és azzal összefüggésben azokat a változásokat, amelyek az északi és déli féltekével, az azon történő nagyobb távolságokkal összefüggésben vannak. Az égbolt látszólagos mozgásának gyakorlati vonatkozásai rendkívül fontos szerepet játszanak az oktatásban. Itt gondolunk a gyakorlatban sajnos nagyon sok emberi tudatlanságot eláruló időszámítási módozatokra. Így a helyi idő, a zónaidő, ezen kívül pedig a földrajzi szélesség, hosszúság meghatározása, összefüggésben a Nap évi látszó mozgásával, és ezzel összefüggésben a további időszámítási gyakorlatokkal. Nagyon fontos szerepe van az oktatásban a gyakorlati élet követelményeihez szorosan kapcsolódó tájékozódási feladatok gyakorlatának illetve ennek tanításának. A különböző térképek, térképtípusok (mérföld, km) használata, a gyakorlati számítások, a távolság meghatározások, a terepi feladatokkal összefüggő különböző gyakorlati feladatok megoldását kívánjuk tanítani. Itt gondolunk egyszerűen olyan feladatokra is, hogy a légi és földi menetrendekben is el tudjanak eligazodni a hallgatók. Sajnos a hallgatóság nem tud megtervezni pl. egy olyan utat, ahol különböző járművekkel vagy esetleg a terepi mozgással összefüggésben szükséges egy programot megtervezni, végrehajtani. Arról nem is beszélünk, hogy ha több időzónát átlépve vagy esetleg a dátumválasztó vonal átlépésével milyen változások következnek be egy-egy menetidő és érkezési és indulási időpontok átszámításával, a téli és nyári időszámítást is figyelembe véve. Tehát ezeket a hétköznapi tájékozódási, gyakorlati ismereteket hétköznapi és gyakorlati módon kívánjuk oktatni. Eddig nem foglalkoztunk a vízen, tengeren, óceánon történő navigáció sajátosságaival és mindezeket a napjainkra és a hétköznapi használatra vonatkoztatva kívánjuk megoldani és ismertetni és tanítani. Itt gondolunk arra is, hogy nagyon sokan ma már az óceáni navigációt mint külön sportot űzik, és ebből a szempontból ezek az ismeretanyagok fontosak nemcsak a repülőgépek navigációja, hanem a hétköznapi navigáció a tengeren és az óceánon szintén szerves része kell hogy legyen az oktatásnak.

25

Mindamellett ma már a GPS, mint a Globális Helymeghatározó Rendszer széles körben való elterjedése megköveteli, hogy a GPS gyakorlati, hétköznapi használatát úgy a terepen, valamint nagyobb településeken elsajátítsák a hallgatók. Ehhez szorosan hozzátartozik a számítógépek különböző programjaiban fellelhető várostérképek gyakorlati használata illetve ezeken a térképeken történő különböző gyakorlati tájékozódási feladatok is. Végezetül a GPS hétköznapi alkalmazási területein belül azokat a feladatokat is meg próbáljuk megoldani, hogy teljesen önállóan tudjanak a gyakorlati terepi mozgásban való GPS használatának különböző feladatmegoldásaival műveleteket elvégezni. Itt gondolunk arra, hogy a különböző típusú GPS-ek a magasságot, az irányt, a megtett távolságot, gépkocsival, gyalogosan való mozgás különböző összefüggéseivel jól lehet – amennyiben ők a gyakorlatban majd ilyen turista vagy egyéb terepi csoportokat vezetnek – mindezt tudják pontosan megszervezni és a gyakorlatban megoldani. Ebbe a feladatcsoportba tartozik, hogy a hallgatók a gyalogos túrák során a pozíció beazonosítását nemcsak a GPS-sel, hanem a papír alapú térképeken, turistatérképeken is követni tudják illetőleg az azonosításokat el tudják végezni. Ez azért is szükséges, hogy a következő nyomvonalak bejelölésénél az esetleges terepi hibákat ki tudják küszöbölni, és az újabb pozíciókat meghatározni. Meg kívánjuk ismertetni a hallgatókkal a digitális autós navigációs rendszernek is az elvét és a gyakorlati hasznosíthatóságát. Amennyiben van rá lehetőség, a GPS oktatással összefüggésben a geocathing játék az oktatásban hasznosítható részeit is ismertetjük a hallgatókkal. 3. Évközi ellenőrzés módja: Tesztlapok valamint házi feladatok és egyéb írásbeli feladatok elvégzése 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: A terepi mozgást, a turistatérképek és egyéb térképek gyakorlati használatát, a tájékozódás különböző módjai, valamint a GPS gyakorlati használatát kívánjuk megtanítani 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom: Gábor I.: Turista tereptan. Sport kiadó Budapest, 1986. Gábris – Marik – Szabó: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó Budapest, 1989. Göőz L.: Az ember térben és időben. Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2004. Láng S.: Matematikai-csillagászati földrajz és térképészet. Tankönyvkiadó Budapest, 1953. Marik M.: Csillagászat. Akadémiai kiadó Budapest, 1989. Schark Gy.: Idők, korok, naptárak. Uránia kiadó Budapest, 1993. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A hallgatók különböző térképekkel, turistatérképekkel kell hogy rendelkezzenek egy-egy területre vonatkozóan, amit a terepgyakorlaton használni tudnak. Ezen kívül szükséges még több GPS is, hogy legalább egy-egy évfolyamon ill. csoporton belül legalább 5 emberre jusson egy GPS. Ezen kívül a hagyományos terepi felszerelésekhez tartoznak még a tájolók és egyéb időmérő eszközök.

26


Az Alföld népesség- és településföldrajza FDB3016 5 3 2+0 kollokvium Dr. Kókai Sándor főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A honfoglalás korától napjainkig ható földrajzi jelenségek, helyi és helyzeti energiák segítségével bemutatni az Alföld másságát. Azoknak a folyamatoknak a felvázolása, amelyek meghatározóak az alföldi településhálózat kialakulására, a népesség etnikai összetételének megváltozására és gazdálkodásának többszöri átstruktúrálódására. Napjaink népesség- és településföldrajzi problémáinak megvilágítása, különös tekintettel az infrastruktúra, a dinamikus gazdasági ágazatok hiányára, valamint az elvándorlásra. 2. A tantárgy tartalma: Az Alföld népessége és településföldrajza c. tantárgy bevezető előadásaiban elemezzük a településhálózat kialakulását, az erre ható természeti- társadalmi tényezőket, és a magyarság megtelepülésének sajátosságait. Külön problémakört képeznek a tanyák (és ezek típusai), a kismezővárosok, óriásfalvak és a hinterland nélküli, nagy határú települések, amelyek zárt, autarchális gazdálkodásra is berendezkedhettek. Nem mellőzhetjük napjaink népességföldrajzi (pl. migráció, ingázás, elöregedő lakosság) és településföldrajzi problémáinak részletes vizsgálatát sem. 1. Az Alföld határai, sajátosságai 2. Az Alföld népességföldrajzi változásai 1787-ig (Az alföldi népesedés múltbeli tendenciái) 3. Az Alföld népesedési viszonyai a kapitalizmus koráig (1787-1870) 4. Az Alföld népesedése a kapitalizmus időszakában I. (1870-1910) 5. Az Alföld népesedése a kapitalizmus időszakában II. (1920-1945) 6. Az alföldi népesedés tendenciái 1945 után I. 7. Az alföldi népesedés tendenciái 1945 után II. 8. Az Alföld vallási és etnikai tagoltsága 9. Az alföldi települések társadalmi-gazdasági-természeti sajátosságai 10. Az alföldi települések hierarchikus rendszere és térszerkezete 11. Az urbanizáció alföldi sajátosságai (városok) 12. Az urbanizáció alföldi sajátosságai (falvak) 13. Az urbaniziáció alföldi sajátosságai (tanyák) 14. Az infrastrukturális szféra jellemző változásai az Alföldön 15. Településfejlesztési politikánk és az Alföld 3. Évközi ellenőrzés módja: Önálló dolgozatok, feladatmegoldások.

27

4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai : 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom: Bácskai V.: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, 1973. Bálint S.: A Bánát településtörténetéből. 1973. Balogh I.: Az alföldi tanyás gazdálkodás. Budapest, 1965. Baukó T. (szerk.) Az Alföld a XXI. század küszöbén. Nagyalföld Alapítvány. Békéscsaba, 1999. p. 398. Becsei J.: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. In: A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996. Beluszky P. - Sikos T.T. : Magyarország falutípusai. Budapest, 1982. Beluszky P. : A Nagy-Alföld történetifödlrajza. Pécs, 2001. Beluszky P.: A nyíregyházi tanyabokrok földrajzi vizsgálata. Földrajzi Közlemények, 1968. Beluszky P.: Az „Alföld-szindróma” eredete. Tér- és Társadalom. 1988/4. Beluszky P.: Végkiárusítás I. Társadalomföldrajzi tanulmányok. Budapest, 1992. Bibó I.: Tanya és urbanizáció. Valóság, 1973. Bulla B.: Az Alföld. Budapest, 1940. Csapó T.: A magyar városok településmorfológiája. Savaria Press Szomathely, 2005. p. 201. Den Hollander: Az Alföld települése és lakói. Budapest, 1980. Egedy T.: Városrehabilitáció és társadalom. Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest, 2005. Enyedi Gy.: Az Alföld gazdasági földrajzi problémái. Földrajzi Közlemények, 1970/3. Enyedi Gy.: Falvaink sorsa. Budapest, 1980. Erdei F.: A tanyás települések földrajzi szemlélete. Földrajzi Közlemények, 1941. Erdei F.: Magyar város. Budapest, 1974. Frisnyák S. (szerk.) : Az Alföld történeti földrajza. Nyíregyháza, 2000. Frisnyák S.: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990. Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő, 2004. p. 416. Gunst P.: A magyarországi városfejlődés. Rubicon 1993/8-9. Győrffy I.: A magyar tanya. Földrajzi Közlemények 1937/1. Hamvas B.: Az öt geniusz. Budapest, 1988. Kókai S. : Az Alföld vonzásközpontjai és –körzetei a XIX. század közepén. Nyíregyháza, 1999. Kubinyi A.: A középkori Magyarország városfejlődése. Rubicon 1993/8-9. Lettrich E.: Az Alföld település- és gazdálkodási rendszere. Földrajzi Közlemények 1968/1. Mendöl T. : Általános településföldrajz. Budapest, 1963. Mendöl T.: Alföldi városaink morfológiája. Debrecen, 1936. Novák L.: A három város. Budapest, 1986. Pál Á.: Hétharáon. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. JGYF. Kiadó Szeged, 2002. p. 524. Rakonczai J. – Szabó F. (szerk.): A mi Alföldünk. Békéscsaba, 1996. Romány P.: A tanyarendszer múltja. Budapest, 1979. Szabó Z.: Szerelmes földrajz. Budapest, 1999. Szakály F.: Mezőváros és reformáció. Budapest, 1995. Szűcs J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest, 1985. Tímár J. (szerk.): Az alföldi út kérdőjelei. Békéscsaba, 1994. p. 320. Tóth J.: Az urbanizáció sajátosságai és problémái az Alföldön. Pécs, 1985. Tóth J.: Urbanizáció az Alföldön. Pécs, 1988. Veres P.: Az Alföld parasztsága. Budapest, 1936. Zoltán Z.: A változó Alföld. Budapest, 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Video, diavetítő, írásvetítő, földrajzi atlaszok, térképek.

28

Tantárgyleírás Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm.+gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Terepgyakorlat I. FDB1701 2 3 30 gyakorlati jegy Dr. Göőz Lajos professor emeritus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Célja, hogy az egyes alapozó tárgyak ismeretanyagának vonatkozó részeit terepi körülmények között alkalmazzák, sajátítsák el és mélyítsék el ismereteiket a hallgatók. Az Általános természetföldrajz óra gyakorlatainak és a Térkép és vetülettan gyakorlat terepi körülmények közötti megvalósulása. 2. A tantárgy tartalma: A terepgyakorlat I. több részfeladatból áll. Napi váltásban, forgószínpad szerűen váltják egymást a hallgatók, így az öt nap alatt sorra kerül mindenki, mindenféle gyakorlattal. Vannak közös ásványgyűjtések, túrák és vannak egyéni gyakorlatok, beadandó feladatok is. Gyakorlatok: 1. Vízföldrajz: elsősorban folyómorfológiai gyakorlatokra van lehetőség Pl.: Az Ilona patak vagy a Lengyendi patak sebesség meghatározása, Keresztmetszet kiszámítása, majd ebből a vízhozam mérése. 2. Geológiai gyakorlat: Megfigyelések és gyűjtőmunka végzése Pl.: szulfidos ásványtársulások gyűjtése (szfalerit, galenit, kalcit). 3. Geomorfológiai gyakorlat: Túrák, ásványgyűjtések, térképészeti feladatok alatt a Mátra vulkáni eróziós formakincsének tanulmányozása: andezit agglomerátum rétegsorok, andezit lávaárak, pleisztocén kőtengerek, periglaciális felszínformálás, stb. 4. Meteorológia gyakorlatok Előismeretek: Éghajlattan, Meteorológiai műszerek Oktató: Dobány Zoltán, Szepesi János Tematika: A meteorológiai műszerek szemináriumon megismert műszerek és mérési módszerek alkalmazása, elmélyítése. A hallgatók jártasságot szereznek a műszerek helyes elhelyezésében, beállításában, hibaforrásainak kezelésében. A mérésekhez fölhasznált műszerek: - Campbell-Stokes féle napfénytartam mérő

29

- Assmann-féle aspirációs pszichrométer - Robinson-féle szélútmérő - állomás hőmérő, maximum hőmérő, minimum hőmérő - Six rendszerű maximum minimum hőmérő - Hajszálas higrométer További észlelések: - felhőzet-borultság becslése A terepgyakorlat helyszíne: Parád, Ilona-völgy Mérőállomások: 1. Ilona rét 2. Szulfidos érctáró 3. Hegyoldal Az adatfelvételek ideje: 8.30 és 16 óra között 30 percenként Követelmények: A mérések az állomások számának megfelelően 3 csoportra bontva történnek. A csoportok 2,5 óránként váltják egymást. A nap végén mindenki saját mérőlapján összesíti mindhárom állomás adatait. Ezután a hőmérők, a pszichrométer, és a higrométer adatait grafikusan ábrázolni kell, majd az elkészült grafikonokról, valamint a több mért adatról (borultság, napfénytartam szélsebesség változása) 1 oldalas összefoglaló értékelést kell készíteni. A grafikus ábrázoláshoz 4 db A4-es méretű milliméter papír szükséges. Ajánlott irodalom: Makra L., 1992 : Meteorológiai műszertan. JATE TTK jegyzet, JATEPress, Szeged, 170 p. Péczely Gy., 1979: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 338 p. A terepgyakorlat aláírásának feltétele a meteorológiai, tájábrázolás, tájékozódási részfeladatok teljesítése. Távollét esetén (akár igazolt, akár nem) a terepgyakorlatot a következő év során kell teljesíteni, s annak alapján a jegyzőkönyvet megírni. A terepgyakorlat szükséges a diploma megszerzéséhez. 5. Biogeográfiai gyakorlatok: Különböző asszociációk, növénytársulások megfigyelése. A terepgyakorlat időpontja május elejére tervezett, ennek megfelelően gyertyános-tölgyes, bükkös, éger asszociációk, sziklagyepek tavaszi aszpektusának megfigyelése, tanulmányozása. 6. Csillagászati megfigyelés A kora éjszakai és hajnali órákban, derült időben lehetőség nyílik a tanszék hordozható távcsövének segítségével csillagászati megfigyelésekre: Pl.: a Hold felszíne, csillagok, csillagképek, ködhalmazok, esetleg bolygók megfigyelése. 7. Térképészeti ismeretek

30

Ehhez szükséges térképészeti műszerek: Fa állvány (barna, éjszakai tájékozódáshoz) 7 db Theodolit 1 db C3 2 Szintező léc 2 db, Theodolit állvány 1 db Prizma 1 db, Prizma-állvány Távolságmérő, egy kerekű, (monocikli) Mérőszalag, 1 db Tájolók: 9 db Suntó laptájoló 2 db geológus tájoló 1 db Bézárd tájoló Térképészeti feladatok Tájékozódás csoportosan és önállóan Parádfürdő tágabb környezetében A Mátra turista-térkép (M = 1: 40.000) és tájoló használatával 1. rész: Éjszakai tájékozódás, irányszög mérés és távolság becslés az Ilona völgyben Egy körpályát kell teljesíteni, ami 4-5 km, és 7-8 pontból áll. Pl: Rajt (Mária kép-oszlop) –1. pont: ösvény elágazás, 141o, 2350 vonás 250m 2. rész: Önálló túra, tájékozódási gyakorlat, térkép és tájoló használata 4-7 fős kis csoportokban 15-25 km-es túra teljesítése, 4-5 törésponttal, feladatok megoldásával: Reggel 8,00 órakor a túra megtervezése, térképvázlat készítése 1 : 30 000 – 80 000 méretarányban, A légvonalbeli és a valós távolság megállapítása, a túra szintkülönbségének megállapítása. A térképszeti túrán az útvonaltervezés és végrehajtás , illetve az elvégzendő feladatok mellett megismerkednek a hallgatók a turistatérképek jeleinek, a jelkulcsoknak az alkalmazásával. 1. feladat: tájképvázlat, (pl. az Oroszlánvárról É-i irányba, A Recski Nemzeti Emlékpark területéről D-i irányba) 2. feladat: Egy és két-álláspontú tájképvázlat készítése (pl. Klarissza-forrás környékén) 3. feladat: Tömbszelvény készítése (pl: az Ilona völgyi vízesésnél) 3. rész Geodéziai feladat Délutánonként, estefelé a szállás környékén és az Ilona völgyben, esetleg a tábortűznél. Theodolittal való távolságmérés, magasság különbség meghatározása két vagy több álláspont között. Szükséges eszközök: Laptájoló Silva, Recta, Sport 4, stb, Bézárd-tájoló Mátra térkép M = 1 : 40 000 5 db rajzlap, 6 színű ceruza, grafit ceruza, toll, vonalzó

31

A túra teljesítése, geodéziai feladat végrehajtása, a rajzok (4 db) beadása az este végén 21,00 óráig. Így a térképészeti gyakorlatok során megvalósulnak a tantárgyi követelmények következő pontjai a gyakorlatban: A térkép rajzi elemei A térkép rajzi elemei I. Domborzat-ábrázolás, jellemző vonalai, metszet-szerkesztés, szintvonalak A térkép rajzi elemei II. Síkrajz, névrajz Térképjelek, turistatérkép jelei! Generalizálás. Jelkulcs, jelmagyarázat. Települések ábrázolása (egyszerűsítés, összevonás, tipizálás, hangsúlyozás). Gyakorlati térképezés Tájoló használata Útvonaltervezés, metszetszerkesztés Egy és kétálláspontú helymeghatározás Ajánlott irodalom: Unger J.: Bevezetés a térképészetbe JATE Press 1999. Horváth G. - Zsiga A.: Térképészeti gyakorlatok (Főiskolai gyakorlatok) 1982.

Budapest,

Hardi A.: Tájékozódás, természetjárás, tájfutás, PSZM, Tárogató kiadó, Budapest 1995. 3. Évközi ellenőrzés módja: 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Önköltséges, 5 napos terepgyakorlat

5. A kötelező ill. ajánlott irodalom: Az egyes alapozó tárgyaknál előírt kötelező irodalom, részletezve a tantárgy tartalmánál. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Meteorológiai műszerek, geodéziai műszerek, tájolók, GPS, határozói kézikönyvek, térképek, kézi nagyítók rajzeszközök, rajzlapok. részletezve lásd a tantárgy tartalmánál.

32


Terepgyakorlat II. FDB1702 4 2 30 gyakorlati jegy Dr. Kormány Gyula professor emeritus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A II. éves hallgatók számára olyan gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása, amely során a hallgatók bepillantást kapnak a magyar gazdaság egyes ágazatát képviselő ipari üzem működésébe, és megismerik az ipari üzem tágabb környezetének természetföldrajzi adottságait. 2. A terepgyakorlat tartalma: A tudomány legújabb kutatási eredményei alapján ismerjék meg Magyarország természeti földrajzi viszonyait. Alapvetőnek tekintjük, hogy tudományos igényességgel sajátítsák el. Magyarország földtani szerkezetét, képződményeit, morfológiai jellemzőit, éghajlatát kialakító és módosító tényezőit. Az éghajlati elemek idő és térbeli megoszlását, az éghajlati körzetek rendszerét. Vízföldrajzi adottságait (a felszíni vizek fejlődéstörténetét, hidrológiai jellemzőit). A felszín alatti vizek kialakulását, térbeli eloszlásukat, fizikai, kémiai tulajdonságait. A természetes növény- és állatvilágát, térbeli megoszlását. Tájait, a természet- és környezetvédelem területeit és objektumait. Fontos szerepet tulajdonítunk a geoszférák, illetve a tájalkotó tényezők közötti kölcsönhatások megvilágítására, a biogeokémiai körfolyamatok részletes tárgyalására. A tisztán természeti folyamatok és jelenségek megismerésén jóval túllépve bemutatjuk az emberi beavatkozás különböző, sokrétűen tovagyűrűző következményeit. A hallgatók legyenek képesek a megszerzett ismereteket integrálni és szükség esetén azokat alkalmazni. Magyarország természeti földrajzi adottságainak feldolgozása folyamatában támaszkodunk a hallgatók általános természeti földrajzi tudásanyagára, döntő mértékben a felszínfejlődés, morfológia, klimatológia, hidrológia, biogeográfia, talajtani témakörök feldolgozásánál. Kijelöli Magyarország helyét a világgazdaságban, a szűkebb európai környezetben. Megismerteti a hallgatókkal a magyar gazdaság működésének természeti és közgazdasági alapjait, az egyes gazdasági ágazatok jelentőségét és földrajzi elhelyezkedését, a területi fejlődés problémáit, a népességföldrajzi kérdéseket és a településhálózat fejlődését. Az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem és idegenforgalom gazdasági térben való funkcionálását a településhálózat és gazdaságfejlődés kölcsönhatásában mutatja be. Harmadik kapcsolódási kör az ember, a társadalom, amelynek és amely által minden tevékenység végbemegy. Magyarország népességfejlődése. Az ország népességének természetes szaporodása. A migráció kérdésköre. A tényleges szaporodás területi képe. Az ország népsűrűsége, a népesség területi koncentrációja. A népesség összetétele kor-, nem-, foglalkozási- és társadalmi szerkezet szerint. A településhálózat fejlődése. A települések horizontális és vertikális, valamint nagyság szerinti tagolódása. A falusi települések és tanyák földrajza. Városaink nagysága, fekvés, funkció és a településhálózatban betöltött szerepkör szerint. Az ország településhálózatának fejlesztése. A gazdaság fejlődése, szerkezete nemzetközi összehasonlításban. Az ipar fejlődése, szerkezeti és

33

területi változásai 1945 után. Az energiagazdaság problémaköre. Kohászat és gépipar, a vegyi- és építőanyag ipar, a könnyűipar földrajzi kérdései. Az élelmiszergazdaság fejlődése és szerepe az ország gazdaságában. A mezőgazdasági termelés feltételei és ágazatai, összefüggése az élelmiszergazdasággal. A gazdasági fejlettség területi különbségei Magyarországon; a területfejlesztés kérdései. Közlekedés földrajzi helyzetünk Európában. Az egyes közlekedés földrajzi ágazatok földrajza. Az idegenforgalom természeti, kulturális és közgazdasági kérdései. A külkereskedelem jelentősége, az ország részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. A külkereskedelem áruszerkezete, irányai, a nemzetközi függőség kérdései. A mai magyar településhálózat fő vonásai: térbeli rendje és lakosságnagyság szerinti megoszlása. Terepgyakorlat útvonala, programja: 1. nap Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest-Visegrád-Esztergom-Győr 2. nap Győr-Bős-D.szerdahely-Pozsony-Mosonmagyarórvár-Szigetköz-Győr 3. nap Győr-Fertő-Hanság NP-Sopron-Nagycenk-Kőszeg-Szentgotthárd 4. nap Szentgotthárd-Celldömölk-Sárvár-Kis-Balaton (Vörs)-Keszthely-Zánka (Hegyestű)Tapolca 5. nap Tapolca-Veszprém-Székesfehérvár-Zámolyi-medence-Velencei-hegység-Tác-BudapestMiskolc-Nyíregyháza Magyarország természetföldrajza c. tananyaghoz kapcsolódó kiselőadások: - Magyarország abszolút és relatív helyzete - Magyarország földtani szerkezete és földtana - Magyarország fejlődéstörténete az óidőben - Magyarország fejlődéstörténete, képződményei a középidőben - Magyarország harmad- és negyedidőszakban - Magyarország domborzati típusai - Magyarország éghajlatának általános jellemzői - Az éghajlati elemek idő- és térbeli megoszlása - Magyarország vízrajza, a felszíni és felszín alatti vizek fejlődéstörténete, hidrológiai jellemzői - Magyarország talajtakarója és biogeográfiai képe - A környezet- és természetvédelem feladatai Magyarország tájain, lokális és globális problémák - Az Alföld természetföldrajza (a határon átnyúló részekkel), mezo- és mikrotájai - A Kisalföld természetföldrajza (a határon átnyúló részekkel) mezo- és mikrotájai - Az Alpokalja természetföldrajzának jellemzése - A Dunántúli-középhegység természetföldrajza (Bakonyvidék, Vértes, Velencei-hegység, Dunazug-hegység) - A Dunántúli-dombvidék természetföldrajza (Zalai-, Somogyi-, Tolnai-, Baranyai-dombvidék) - Az Északi-középhegység természetföldrajza (Visegrádi-, Börzsöny-, Cserhát-, Mátra-Eperjes-, Tokaji-hegység, a Bükk, Aggteleki-Rudabányai-hegység) - A szórványtelepülések. Vélemények a tanyarendszer kialakulásáról - A tanyarendszer kialakulása. A kialakulás általános feltételei - A tanyarendszer fejlődésének korszakai - A tanyarendszer ma - A magyarság és a Kárpát-medence települési rendje a honfoglalás idején - Településviszonyok az államalapítás utáni évszázadokban; a falu szerkezete a hódoltság előtti évszázadokban - A falu szerkezete a hódoltság előtti évszázadokban - A falu helye a településhálózatban - Városfejlődés a kezdetektől a hódoltságig - Városfejlődésünk a hódoltság utáni időszaktól 1945-ig - Városfejlődésünk: a modern városfejlődés megindulásától 1945-ig. Az 1945 utáni urbanizálódás sajátosságai

34

- Az alföldi város: településmorfológiai elemek és együttesek. - A magyar településföldrajz tárgya, feladatai. A település fogalma, fajtái, osztályozásuk. A települések kialakulására ható természeti és társadalmi tényezők. - Településhálózat, településrendszer. A településhálózat átalakulásának általános elmélete. - Településmorfológia: a falvak és a városok alaprajzi típusai, funkcionális morfológia. - Magyarország településhálózatának kialakulása, fejlődése a honfoglalástól 1686-ig. - Magyarország településhálózatának fejlődése 1686-1945-ig. - Magyarország településhálózatának fejlődése 1945-től az 1980-as évek végéig. - A mai magyar településhálózat fő vonásai. Településállomány, településszerkezet, településsűrűség. - Magyarország falutípusai. - Az aprófalvak társadalmi-gazdasági problémái 1945-től napjainkig. - A szórványtelepülések Magyarországon. A tanyarendszer kialakulása, fejlődése, aktuális problémái. - Az alföldi város kialakulása, sajátosságai, szerkezete, helye a magyar településhálózatban. - A város fogalma, ismérvei, funkciói. Magyarország városainak hierarchikus, funkcionális és komplex típusai. - A budapesti agglomeráció szerkezete, szerkezeti elemeinek (pl. city, rozsdaöv, lakótelepek, slumok, szuburbán terek) társadalmi-gazdasági problémái. - Az urbanizáció folyamata, szakaszai. - A szuburbanizáció értelmezési lehetőségei, okai. - A szuburbanizáció Magyarországon. - A nagyvárosok szerkezete, klasszikus és modern városszerkezeti modellek. - A nagyvárosok társadalmi problémái: szegregáció, dzsentrifikáció. - A településszociológiai elméletek fejlődése. A helyi társadalom. - Faluszociológia és lakásszociológia. - A települések térkapcsolatai, a városok vonzáskörzetei. A vonzáskörzetek elhatárolásának módszerei (gravitációs modellek, statisztikai adatbázisok, kérdőívek, időföldrajz). 3. Évközi ellenőrzés módja: kiselőadás megtartása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: --5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Becsei J. : A tanyavilág jövőbeni alakulására ható tényezők. Magyar Tudomány, CVIII. kötet - Új folyam, XLVII. kötet, 9. szám, 2002. pp. 1196-1213. Becsei J. : Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához (második rész) JATE BMI, Budapest, 2004. p 191. Becsei J. : Nagyvárosi fejlődés és falusi átalakulás. JATE, Szeged, 1999. p 124. Becsei J. : Városok és tanyák az Alföldön. Földr. Ért., 1996. 1-2. f. pp. 35-53. Becsei J.: Az alföldi város és a külterületi népesség. Budapest, 1995. p 113. Becsei J.: Az Alföldi tanyarendszer változása. (Tér-Idő-Társadalom. Szerk.: Tóth J.) Pécs, 1990. Becsei J.: Tanulmányok a tanyákról. Szeged, 2004. p 10. Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Campus Dialóg Kiadó, Budapest-Pécs, 1999. Bertényi I.: Szent István és öröksége. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997. Bihaly T. - Katona I.: A településhálózat strukturális elemzésének és fejlesztésének matematikai modellezése. Településtudományi Közlemények, Budapest, 1996. Boros F.: A magyar települési szerkezet átalakulására ható főbb gazdasági-társadalmi tényezők elemzése. Budapest, 1979. Akadémiai doktori értekezés. Bulla B. – Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó. Budapest, 1999. p. 420. Eperjessy K.: A magyar falu története. Budapest, 1966.

35

Erdei F.: Magyar falu. Budapest, 1974. Erdei F.: Magyar tanyák. Budapest, 1976. Frisnyák S. (szerk.): Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó. Budapest, 1980. pp. 11-102. Frisnyák S.(szerk.): A Nyírség és a Felső-Tiszavidék történeti földrajza. Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke. Nyíregyháza, 2002. p. 270. Gerle Gy.: A településhálózat szerkezeti rendszere és mozgástörvényei. Településtudományi Közlemények, Budapest, 1969. Gerle Gy.: Környezet és településhálózat, Budapest, 1974. Györffy I.: A magyar tanya. Földrajzi Közlemények 4-5. f., 1937. Györffy I.: Hajdúböszörmény települése. Föld és Ember, VI. évf., negyedik szám, Szeged, 1926. pp. 177-210. Karátson D. (főszerk.): Pannon Enciklopédia. KERTEK. Budapest, 2000. pp. 50-137, pp. 224-480. Kulcsár V. (szerk.): A változó falu. Budapest, 1976. Major J.: Magyarország településhálózata, különös tekintettel a mezőgazdasági jellegű településekre. (In: Perényi-Faragó-Major: Mezőgazdaság és településtervezés) Budapest, 1962. Makkai L.: A városélet elemei -. tér, idő, társadalom. (In: Boros J. szerk.: Vidéki városaink): Budapest, 1961. pp. 21-55. Maksay F.: A magyar falu középkori településrendje. Budapest, 1971. Márkus I.: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XII-XVIII. században. Kecskemét, 1943. p 141. Martonné E. K.: Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetem Kiadó. Debrecen, 2001. Mendöl T.: Alföldi városaink morfológiája. Debrecen, 1936. Mendöl T.: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. p 567. Perczel – Gerle: Regionális tervezés. Budapest, 1996. Perczel Gy.: Magyarország társadalom-gazdasági földrajza. ELTE Kiadó. Budapest, 1995. Rácz I.: A tanyarendszer kialakulása. (In: Pölöskei - Szabadi szerk.: A magyar tanyarendszer múltja) Budapest, 1980. Solymosi L. (1980): A tanyarendszer középkori előzményeinek histográfiája. (In: Pölöskei-Szabadi szerk.: A magyar tanyarendszer múltja) Budapest, 1980. Szabó I. (1971): A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest Szabó I: A debreceni tanyarendszer kialakulása. Föld és Ember, 1929. ötödik szám. Tóth J. (1988): Urbanizáció az Alföldön. Pécs 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: terepjáráshoz szükséges eszközök (tájoló, GPS, térképek stb.)

Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Prof. Dr. Frisnyák Sándor Tantárgyfelelős beosztása proessor emeritus

Recommend Documents