Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Jászberény 2008.
Életmód az erzsébetvárosi lakosság körében
Konzulens tanár:
Készítette:
Dr. Tóth János
Dozvald Balázs
Szociológus
Mővelıdésszervezı szak levelezı tagozat
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés .............................................................................................................3
2.
A választott település bemutatása........................................................................4
3.
A rendszerváltozást követı idıszak ..................................................................11
4.
A társadalmi szerkezet.......................................................................................13
4.1.
Életkor és nem ...............................................................................................13
4.2.
Iskolázottság ..................................................................................................13
4.3.
Foglalkozás....................................................................................................14
4.4.
Munkanélküliség ...........................................................................................16
4.5.
Nyelvtudás .....................................................................................................16
4.6.
Életmód és elégedettség.................................................................................17
4.7.
Vallás .............................................................................................................18
4.8.
Politikai önbesorolás .....................................................................................18
5.
A kulturális élet jellemzıi .................................................................................20
5.1.
Közösségi mővelıdés ....................................................................................20
5.1.1.
Almássy téri Szabadidıközpont ....................................................................20
5.1.2.
Fészek Mővészklub .......................................................................................22
5.2.
Önmővelés .....................................................................................................23
5.3.
Mővelıdési szokások.....................................................................................24
5.3.1.
Zenés szórakozás ...........................................................................................24
5.3.2.
Színház, Múzeum, Könyvtár .........................................................................26
5.3.3.
Mozi, Televízió, Rádió ..................................................................................28
5.3.4.
Olvasás, internetezés .....................................................................................30
6.
Összefoglaló ......................................................................................................34
7.
Kulcsszavak .......................................................................................................34
8.
Nyilatkozat ........................................................................................................34
9.
Irodalom jegyzék ...............................................................................................35
2
1. BEVEZETÉS „Az életmód kutatása, annak összefüggése a társadalmi struktúrával, a struktúrában elfoglalt pozícióval Max Weber óta felkeltette a szociológusok figyelmét. Az életmód empirikus kutatásának kezdetei a „szabadidı szociológiájához” nyúlnak vissza. A szociológiának ez a részterülete az 1960-as években vált divatossá, a szabadidı megnövekedésével és az életszínvonal emelkedésével összefüggésben, amely lehetıvé tette a szabadidı felhasználásának egyéni megválasztását és a nem jelentéktelen pénznek a szabadidıs tevékenységek keretében való felhasználását.” (Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1997., 462.o.) Dolgozatom témájául egy budapesti kerület, Erzsébetváros (VII. kerület) rendszerváltás utáni életmódjának bemutatását választottam, mivel ebben a kerületben élek 1988-óta.
3
2. A VÁLASZTOTT TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA A VII. kerület a fıváros legkisebb kerülete (1. kép), alig valamivel nagyobb, mint a Városliget kétszerese (2,1 km2), és ugyanitt a legkisebb a zöldfelületek aránya, mindössze a teljes kerület 1%-a, 22.000 négyzetméter (alig nagyobb, mint a Városliget Vajdahunyadvár elıtti parkrészlet). Lakosainak számát tekintve - megközelítıleg 80.000 fı - a budapesti kerületek közül a legnagyobbak közé tartozik. Mai napig a fıváros legsőrőbben lakott területe, összehasonlításul a XXI. kerületben (Csepel) majdnem ugyanennyi a lakosok száma.
4
A kerület beékelıdik a Belváros és a külvárosok „harmadik” övezete közé. Nyugatról az V. kerület határolja, északi határa a Király utca és annak folytatása, a Városligeti fasor, amely közös a VI. kerülettel. Keleti határát nagyrészt a XIV. kerülethez tartozó városliget, és az Istvánmezı városrész alkotja, míg déli oldalát a Keleti pályaudvar, valamint a VIII. kerülettel közös Rákóczi út zárja le. (2. kép)
Megközelítésben a legnagyobb szerepet a Rákóczi út alatt közlekedı kelet-nyugati (piros, kettes) metróvonal játssza, annak ellenére, hogy a kerület határán fut. Felette a 2x3 sávos út Budapest egyik legforgalmasabb ütıere, ahol a Pest és Buda összekapcsolásában nagy szerepet játszó a 7-es, 173-as buszok is közlekednek. A Rákóczi út és a Nagykörút találkozásában alakult ki a fıváros egyik legismertebb csomópontja, a Blaha Lujza tér. Bár a Keleti pályaudvar területe hivatalosan a VIII. kerülethez tartozik, ennek ellenére Erzsébetváros megközelítésében is fontos szerepe van. Villamosok csak a kerület határán, a Kiskörúton, illetve a Nagykörúton járnak, a kerület belsı közlekedését elsısorban trolibuszokkal oldották meg. A VII. kerület az ellentmondások végtelen tárháza: bár területét tekintve a legkisebb kerülete a városnak, arculatát, építészeti sajátosságait nézve egyik legszínesebb városrésze Budapestnek. Erzsébetváros tehát sok tekintetben a „leg”-ek kerülete: noha területe szerint a legkisebb a pesti kerületek között, a népsőrősége a legnagyobb – sıt, hosszú ideig a lakosság száma tekintetében is legelöl állt a fıvárosban. 1870-ben még csak 44 ezren laktak itt, 1914-ben már több mint 150 ezren. Pedig Erzsébetváros nem tekintett vissza túl nagy múltra: épp annyi idıs, mint a három város: Pest, Buda és Óbuda egyesítésébıl létrehozott Budapest. Ekkor határoztak úgy, hogy a korábbi Felsı-külvárosból
5
(Terézváros), a Király utca mentén, a mai Rákóczi út vonaláig „különíttessék el a VII. kerület”.
Az új közigazgatási egység azonban csak 1881. decemberében nyerte el az Erzsébetváros nevet. Ekkor döntöttek arról is, hogy katolikus plébániatemplomot kell építeni a Szegényház (mai Rózsák) terén, amelynek fıoltára magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére legyen felállítva. A Steindl Imre tervei szerint épült templom méltó párja lett az Otto Wagner által tervezett Rumbach utcai-, valamint a Ludvig Förster tervezte Dohány utcai zsinagógának (utóbbit sokáig a világ legnagyobbjaként tartották számon), illetve Petz Samu tervei alapján a Városligeti fasor 17-ben felépített evangélikus- és néhány házzal arrébb, Árkay Aladár tervei alapján épített, s a fıváros legjelentısebb szecessziós épületeinek egyikeként számon tartott református templomnak. A „legek” sorába Erzsébetváros egykori iskolái is: a világhírő tudósaink sorát képezı fasori Evangélikus Gimnázium épp úgy, mint a Szent István-, vagy a Madách Imre Gimnázium. A kerületben található az ország legismertebb kávéháza, a patinás, nemrég megújult New York épp úgy, mint a mővészek legendás, immár több mint száz éves FÉSZEK Klubja. Erzsébetváros létrejötte óta a fıváros legtoleránsabb kerületének számított: a legkülönbözıbb anyanyelvő és vallású lakosság békében élt a területen. Ettıl csak a II. világháború idıszaka jelentett fájdalmas eltérést, amikor (a kerület nagyszámú zsidó lakossága miatt) a háborús veszteségek következtében a lakosság 20%-kal (a fıvárosban a legnagyobb arányban) csökkent. Félszáz évvel a háború után még mindig érezhetı ennek következménye: a lakosság gyorsuló ütemben öregszik és csökken. A kerület város-rehabilitációs programot indított el, hogy ismét vonzó legyen fiatalok és idısek számára egyaránt. Az elsı lépéseket követıen már láthatók az alapvetı változások: egyre több kávé- és teaház, kis- és nagykereskedés, bolt, szálloda, iroda- és lakóház épült és szépült meg. Az Erzsébetváros név születésérıl már 1875-ben hírt kapunk, ugyanis a Fıvárosi Közmunkák Tanácsa szeptember 10-én kelt levelében említést tesz róla. Komolyabb lépésekre csak 1879-ben a VII. kerületi polgári kör kezdeményezésére kerül sor, amikor is a kerületi közgyőlés határozott arról, hogy ezután a VII. kerület Erzsébet királynéról (Ferenc József feleségérıl) Erzsébetvárosnak neveztessék. Hosszú hivatali procedúra után Ferenc József 1882. január 18-án engedélyezte a keresztelıt. Az úgynevezett BelsıErzsébetvárosban (a mai Károly körúttól keletre a Kertész utcáig) már álltak a földszintes, esetleg egy-, ritkábban kétemeletes házak, a Kertész utcától a Szövetség utcáig viszont 6
konyha- és virágkertek húzódtak, attól keletebbre pedig felparcellázatlan szántók és rétek, közöttük dőlıutakkal.
Spiegel Gyula hat fı okot sorol fel Erzsébetváros gyors fejlıdésének magyarázatára: 1. Nagykörút kiépítése; 2. Az Almássy tér és környékének szabályozása; 3. Központi, Keleti pályaudvar építése (1884); 4. Az 1885. évi iparkiállítás; 5. Az 1896-os millenniumi kiállítás; 6. Az 1890-es években megépített villamos vonalak, amelyek a VII. kerület több pontját bejárták.
A Nagykörút kiépítése gyökeresen megváltoztatta Erzsébetváros arculatát. 1870ben a Fıvárosi Közmunkák Tanácsa pályázatot hirdetett Pest világvárosi képének kialakítására. A pályázatot Lehner Lajos nyerte el, aki Pestet sugár- és körutak kiépítésével akarta szellısebbé tenni, igazi világvárossá varázsolni. Míg Budapest urbanizációja a XIX. század elsı felében fıként a Lipótvárosra (V. Ker.) koncentrálódott, addig a század második felében az urbanizáció fıként Teréz-(VI. ker.) és Erzsébetvárosra tolódott át. A Sugárút (mai Andrássy út) fıként reprezentatív céllal született, ellentétben a Nagykörúttal, amelyet 25 (1871-1896) éven keresztül építettek, s mellyel kezdettıl fogva gazdasági és közlekedési funkciója volt (helyén 1862-ben Reitter Ferenc városi fıépítész hajózható csatornát tervezett, de ez pénz hiányában nem valósult meg). 1896-ban nyílt meg teljes hosszában (4,5 km) a Nagykörút, a mai Boráros tértıl a Margit hídig, összekötve a fıváros belsı kerületeit és városrészeit. Ahogy a Sugárutat a Champs Elysée-hez, úgy a Nagykörutat a bécsi Ringhez szokták hasonlítani, bár ez utóbbi inkább elválasztja, mint összeköti a barokk belvárost és a külvárost. A pesti Körút pedig összeköti az akkori belterületet a gyorsan integrálódó külterületekkel, hiszen valamennyi sugárút túlhalad rajta Zuglóig, Kıbányáig. A Körút kevésbé reprezentatív, mint a Sugárút, erzsébetvárosi szakaszát a Magyar Színházon, a New York kávéházon, a Royal Szállón kívül jelentısebb középület nem ékesíti. Épületei három-négy-ötemeletesek, kevés kivételtıl eltekintve nem pompázatosak, egyszerő bérházak, földszintjükön üzletekkel, mőhelyekkel. A bérházak, amelyek zömmel ekkor – a XIX-XX. század fordulóján – épültek, mind meghatározzák Erzsébetváros képét. 1871-tıl a Fıvárosi Közmunkák Tanácsa adómentességet adott azok számára, akik a Nagykörút 7
mentén építettek bérházakat. Így gombamód kezdtek épülni a modern urbanizáció csalhatatlan jeléül a tıkés rendszer jellegzetes épületei, a bérházak. Ez már nem egy család, a tulajdonos és házastársa számára, nem lakó- és munkahelyi szükségletének kielégítésére, hanem nyerészkedés céljából épült, tehát üzleti vállalkozás tárgya lett. A pesti urbanizációnak ebben a szakaszában a nemesen egyszerő, egységes építészeti stílus dominált: a klasszicizmus, amely leginkább megfelelt az urbanizáció által támasztott követelményeknek, igényeknek és a polgári hivatalok, bérházak építésének. A klasszicista építészet tetszés szerint ismétlıdı, egyenrangú részek együttesét állítja elıtérbe, így a homlokzat kiképzése minden irányban egysíkú, csupán az ablaktengelyek által tagolt felületekben folytatódik, és ily módon bármely irányba folytatható, bıvíthetı. A rohamos építkezésekkel megkezdıdött a spekuláció, ugyanis a tulajdonosok mindent be akartak építeni, hogy minél több lakbért szedhessenek. Alig maradt hely a házak udvarának. Elıfordul ma is olyan ház, ahol a körfolyosók között ma is 3 méternyi távolság van. 1910-ben a budapesti zárt helyre nézı, kis ablakú lakások 37,3%-a (1576 lakás) Erzsébetvárosban volt. De nemcsak a még beépítetlen területeken kezdıdött meg a bérházak felhúzása – igaz, jóval szerényebb ütemben –, hanem a Körút nyugati oldalán, Belsı- Erzsébetvárosban is. Itt már az 1800-as évek elején emelkedtek egy-kétemeletes házak, ezek közül még ma is áll néhány a Király utcában (a Király utca 21. szám alatti Pollack Mihály tervezte ház 1833-ban), de találkozunk itt egyemeletes házzal 1810-bıl is (Király u. 25.). A földszintes házak többségét meghagyták, lerombolásuk sokáig váratott magára. 1920-hoz képest már egytizedére csökkent a földszintes házak száma a VII. kerületben és az egyemeletes házaké is közel a felére fogyott. Erzsébetváros valós képe az 1930-as évekre rajzolódik ki: az alacsony építéső (földszintes, egyemeletes) házak aránya csak 23,6%, a magas házaké (a kétemeletesnél magasabbak) pedig 76,4%, ezen belül is 50%-ot háromemeletesek tesznek ki. A késıbbiekben az emeletesedés centruma a Nagykörút volt, mettıl keletre és nyugatra évrıl évre épültek többemeletes házak, bár itt ismételten hangsúlyozni kell, hogy Belsı- Erzsébetváros területén ez jóval lassabb folyamat volt. 1945 után Budapest a magyar városhálózaton belül egyoldalúan, a többi várost messze maga mögött hagyva fejlıdött. Budapestnek a számos új üzem és gyár folyamatos termelését biztosítandó szüksége volt új munkaerıre, hosszú ideig fel tudta szívni a vidékrıl feláramló lakosságot. A szoba-konyhás lakások százezreknek szolgáltak biztos lakhelyül, a bérbeadóknak pedig tisztes megélhetést biztosítottak. A gyors urbanizáció sok 8
hiányosságot vont maga után, s ez Erzsébetvárosban, annak is az un. Belsı részén fokozottan érezhetı volt. Itt már nem csak az volt probléma, mint Erzsébetvárosban, vagy Pest más részein általában, hogy az utcák szőkek, a bérházak udvarai keskenyek, a lakások nem kapnak elegendı napfényt, hanem az is, hogy a területet jóformán csak kívülrıl vették körbe az új bérházak, és belül ott álltak egymás hegyén-hátán azok az ócska földszintes, egyemeletes rozoga viskók, melyek még az elsı beépítés idején kerültek oda. Ezek BelsıErzsébetvárost szők udvaraikkal, az átlagnál is keskenyebb utcáikkal zsúfolttá, levegıtlenné tették. Míg Belsı-Erzsébetváros (3. kép) a maga mozdulatlanságában nyugodott évtizedekig, addig Erzsébetváros többi része fokozatosan kiépült egészen a Városligetig, sıt a Dózsa György úttól keletre az olcsó telkek miatt hatalmas építkezések kezdıdtek. Igaz, erre a területre már kevésbé volt jellemzı a bérházas építkezés. 1945 után Erzsébetváros területére építési tilalmat rendeltek el. A hetvenes évek elejére a kerület épületei drasztikusan leromlottak, de az építési tilalom miatt nem lehetett korszerősíteni ıket. Az 1980-as fıvárosi rendezési terv feloldotta az évtizedes építési tilalmat, és így Budapesten elsıként kezdıdhetett meg a tömb-rehabilitáció. A terv átdolgozások sorozatán esett keresztül, mígnem 1984-ben megszületett a végsı változat. A meglévı 303 lakást úgy alakították át és korszerősítették, hogy összesen 324 összkomfortos lakást nyertek átlagosan 65m2 alapterülettel. Felmérések tanúsága szerint a VII. kerület épületeinek 80%a ma még megmenthetı. A folyamatos tervezés, környezetformálás, területrendezés, épületrekonstrukciók sora jelzi, hogy Erzsébetváros ismét magára talált, fejlıdése felgyorsult. Napról-napra közelebb jut ahhoz, ami a múltban volt: Budapest színes, pezsgı élető, hagyományaira büszke kulturális és kereskedelmi központja. (Forrás: Az én Erzsébetvárosom Fotóalbum – Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest, 2006)
9
(Forrás:
Budáné
Juhász
Katalin:
ERZSÉBETVÁROS
Erzsébetváros Önkormányzata, 1998.)
10
–
ISKOLAVÁROS,
3. A RENDSZERVÁLTOZÁST KÖVETİ IDİSZAK Szőkebb környezetem véleménye szerint a rendszerváltozás nem pusztán annyit jelentett, hogy az egypárti politikai rendszert egy demokratikus többpárti rendszer váltotta fel, hanem egy lassabb ütemő gazdasági, társadalmi, sıt kulturális rendszerváltás is végbement. „A gazdaság az állami tulajdon túlsúlyán alapuló nagyrészt tervutasításos rendszerbıl kapitalistának nevezhetı rendszerbe ment át abban az értelemben, hogy a magánszektor vált uralkodóvá az állami szektorral szemben és központi tervek helyett a piaci erık hatására mőködik a gazdaság.” (Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek, 1996., 120. o.) Az 1989-90-es év fordulatai gyökeresen megváltoztatták az addigi állapotokat: -
Mivel megszőnt a kötelezı munkáltatás, ennek következtében új jelenségként ugrásszerően emelkedett a munkanélküliség. A népesség több mint felének romlottak a jövedelmi viszonyai, egyharmadának javultak, és csupán mintegy 510%-ának javultak. A Magyar Háztartás Panel adatfelvételek alapján azt a becslést fogalmazták meg, hogy míg az 1980-as években kb. 1 millió ember élt a létminimum alatt, ez a szám 1994-re 3-3,5 millióra nıtt. A közösségi társadalomban közel háromszor akkora volt a szegénység, mint a fıvárosban. (Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek, 1996., 122. o.)
-
Akinek lehetısége volt rá, vállalkozásba kezdett. Ebben az idıben nıtt meg az önálló vállalkozói réteg aránya. 1989-tıl 1991-ig 4,5%-ról 6,3%-ra.
-
Növekedett a szellemi dolgozók aránya is
-
A legtöbb kategóriában csökkent a fizikai dolgozók aránya. Az ipari munka gazdasági szerepének csökkentésével csökken a munkásság aránya, és ezzel együtt szerepe is.
-
Nıtt a szolgáltatásban dolgozók aránya.
-
Nıtt az értelmiség létszáma.
-
Változások következtek be az úgynevezett elit soraiban, de inkább csak személyileg, az elit tagjai többnyire ugyanabból a körbıl kerülnek ki. Másfajta esélyek várnak egy vállalkozóra, ezek már (ha nem is mindig) valóban a
11
kapitalizmus esélyei, de ismét csak ugyanazon réteg jutott be a sáncok közé, így a társadalmi réteg szerint nem történt váltás. A
rendszerváltás
tehát
elsısorban
a
hatalmi
szervezetet
és
részben
a
tulajdonviszonyokat módosította. A társadalom alapvetı rétegzıdése, szocio-kulturális szerkezete nem változott meg karakterisztikusan. (Vitányi Iván: A társadalom logikája, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, 1995.) Mindezekbıl következik, hogy a rendszerváltozás Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezetének átalakulását eredményezte.
12
4. TÁRSADALMI SZERKEZET
4. 1. ÉLETKOR ÉS NEM Erzsébetváros életkori megoszlása egybevág az országos adatokkal: 2000-ben az Eu-Synergon Társadalomkutató és Tanácsadó Kft felmérése során 314 férfit és 386 nıt kérdeztek meg, akik nem eloszlásukban és életkorukban (10-tıl 74 évesig) reprezentálták a kerület nemi és életkori arányát. A 25 év alattiak aránya 24%, a 26-40 éveseké 27%, a 41-55 éveseké 20%, az 55 év felettieké pedig 29%. A lakosságon belül 45% a férfiak és 55% a nık aránya. (1. ábra)
4. 2. ISKOLÁZOTTSÁG Az iskolázottság szintje az évtizedek alatt nagymértékben megemelkedett. Lényeges változás az is, hogy amíg korábban a férfiak iskolázottsága jóval magasabb volt a nıknél, ami a férfiak és nık közti egyenlıtlenségek egyik jelzıje, addig ez az egyenlıtlenség az elmúlt évtizedekben megszőnt és talán meg is fordult. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti megoszlásra jellemzı a kerületben, hogy 8 általános iskolát, vagy kevesebbet végzett a lakosság 23%-a, szakmunkásképzıt 23,5%-a, szakközépiskolát vagy gimnáziumot 35%-a, felsıoktatást 18,5%-a. (2. ábra)
13
A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek a kerületi átlaghoz közeli arányban élnek az Almássy tér illetve a Király utca környékén, magasabb arányban találhatók a Bethlen tér, a Péterffy u., illetve a Dózsa György út környékén, míg átlagnál alacsonyabb arányban élnek az Erzsébet körút, a Fasor, illetve a Klauzál tér körzetében. A szakmunkásképzıt végzettek aránya messze az átlag alatti a Fasor környékén, átlag feletti a Bethlen térnél, a többi körzetben viszont az átlagnak megfelelı. Az érettségivel rendelkezık a Bethlen térnél és a Dózsa György úton élnek jóval a kerületi átlag alatti arányban, míg a Fasor környékén jóval magasabb az arányuk. A szakközépiskolát végzettek igen magas arányban élnek a Király utca környékén, ezzel szemben a gimnáziumi érettségivel rendelkezık aránya itt messze az átlagon aluli. Nagyjából együtt mozog a felsıoktatási végzettséggel rendelkezık megoszlása is, messze kerületi átlag feletti arányban élnek az Erzsébet körúton, kissé alacsonyabb arányban pedig a Bethlen térnél, illetve a Péterffy utca és a Dózsa György út környékén. (3. ábra)
4. 3. FOGLALKOZÁS Foglalkozási megoszlás szerint a kerületi lakosok közül: -
még nem volt munkahelye 17%-nak,
-
önállóan tevékenykedik 11,1% o 1,6 – 1,6% iparos, illetve kereskedı o 4% szolgáltató
14
o 3,9% szellemi szabadfoglalkozású -
alkalmazott 70,4% o felsıvezetı 1% o középvezetı 3% o alsóbb vezetı 1,3% o közvetlen termelésirányító 1,7% o diplomához kötött szellemi dolgozó 8,3% o egyéb diploma nélküli szellemi 16,7% o szakmunkás 23,3% o betanított munkás 10,1% o segédmunkás 4,9% o mezıgazdasági fizikai munkás 0,1%
-
háztartásbeli illetve hivatalos anya 0,7%
Látható, hogy a kerület a foglalkozási szerkezetében meglehetısen magas a szakmunkások, és a betanított munkások aránya. A szolgáltató iparban önállóként dolgozók és a szellemi szabadfoglalkozásúak is számottevı arányban találhatók. (4. ábra) A kerület egészét tekintve a 10-74 éves korosztályban összesen 1,6%-nak volt iparos a legutolsó foglalkozása. A kerületi átlaghoz képest az Erzsébet körúton lakók között háromszor annyian őztek önállóan iparos mesterséget. Kiemelkedik az önállószellemi szabadfoglalkozásúak a Fasor környékén, amelyen belül jelentıs a diploma nélküli szellemi munkát vállalók köre. A szellemi diplomához kötött alkalmi foglalkozást vállalók aránya az Erzsébet körúton emelkedik ki, s ezzel együtt itt majdnem annyian vannak, mint a kerület más részein. A betanított munkások legnagyobb százalékban az Almássy tér környékén találhatók (a kerületi átlag 10%, itt 16,8%-nyian vannak), míg az alkalmi segédmunkások legnagyobb arányban a Péterffy Sándor utca környékén laknak.
15
4. 4. MUNKANÉLKÜLISÉG A lakosságának csupán kb. 6%-a munkanélküli, 2% folyamatosan. Vagyis a 2%-nyi munkanélküliségben ragadókat leszámítva nem jellemzı, hogy a kerület lakosai ne találnának munkát. Sokan vannak viszont munkahely nélkül, pl. GYES-en (kb.4%), nyugdíjban (majdnem 30%). A munkanélküliek kerületen belüli eloszlása szerint az átlagnál sokkal többen találhatók a Dózsa György út környékén, sokkal kevesebb az Erzsébet körúton, Bethlen tér és Király utca környékén. (5. ábra)
4. 5. NYELVTUDÁS Az idegen nyelv ismerete szerint a kerületi lakosok 2%-a három idegen nyelven beszél, 55%-a csak magyarul (6. ábra). A legtöbben az angolt (25%), majd a németet (18%), majd a franciát (4,1%), az oroszt (3,8%), az olaszt (2%) beszélik. Az idegen nyelvet ismerık közül kiemelkednek a szellemi szabadfoglalkozásúak (85%-kuk beszél valamilyen idegen nyelvet), illetve a diákok (közülük 70% ismer valamilyen nyelvet). A felsıvezetık 100%-a, a szellemi munkát végzık 75%-a és a középvezetık 62%-a tud egy vagy több idegen nyelvet.
16
4. 6. ÉLETMÓD ÉS ELÉGEDETTSÉG Az egy háztartásban élık közül a 2-4 fıs családok aránya 68%. Egyedül él 22%, kettesben élnek 28%, hárman élnek együtt 22,9%, négyen 17%, öten 6,5%, hatan 2,1%, heten 1,4%, 8-an pedig 0,1%. (7. ábra)
Kerületen belüli megoszlás szerint az egyedülállók a kerületi átlagnál kevesebben élnek a Péterffy utca, a Dózsa György út és a Király utca környékén. A kettesben élık sokkal magasabb arányban találhatók az Erzsébet körút és Király utca környékén, a 3-4 fıs családok a Bethlen tér, a Péterffy utca és a Dózsa György út környékén élnek az átlagnál magasabb arányban. Az 5 fıs, vagy ennél népesebb családok az Erzsébet körút és az
17
Almássy tér környékén találhatóak a kerületi átlagnál kicsit magasabb arányban, és jóval kisebb arányban a Király u., a Dózsa György út, valamint a Fasor környékén. Az egy fıre esı nettó családi jövedelem eloszlása megfelel az országos átlagnak. A felsıbb és alsóbb jövedelemmel rendelkezık egyenletesen oszlanak meg a kerületi lakosok között.
4. 7. VALLÁS A vallási hovatartozás tekintetében a lakosság 57,7%-arómai katolikus, 17,7%-a református, 15,7%-át nem jegyezték be, a többi felekezetbe tartozók aránya 1 és 3% között mozog. A római katolikusok eloszlása átlagos, a reformátusok fıként az Erzsébet körút vonzáskörzetébe koncentrálódnak. (8. ábra)
4. 8. POLITIKAI ÖNBESOROLÁS Az Eu-Synergon Társadalomkutató és Tanácsadó Kft elmérése szerint, a politikai önbesorolásból az tőnik ki, hogy az emberek erısen középre húznak. Az idısebbek baloldalra, a fiatalok jobboldalra tolódnak. A politikai önbesorolásra nem vállalkozók aránya a fiataloknál magas, az 50-59 évesek között a legalacsonyabb. A középre „menekülés” 60 évtıl felfelé csökken, és a politikai szimpátia nyíltabb vállalása a baloldali szavazók táborát gyarapítja. Jobb oldali fölényt csak a 30-39 évesek táborában találunk, s ott sem számottevıt. (9. ábra)
18
19
5. KULTURÁLIS ÉLET
5. 1. KÖZÖSSÉGI MŐVELİDÉS A kerület lakosainak 64%-a jár szabadtéri rendezvényekre, 36%-a viszont egyáltalán nem. Viszonylag kicsi azoknak az aránya (11%), akik rendszeresen eljárnak búcsúkra, majálisokra, szabadtéri koncertekre, kirakodóvásárokra, stb., étteremben pedig az elmúlt egy évben a lakosság 44%-a fordult meg. A helyszínek közül kiemelkedı helyet foglal el a Városliget. Ezt követı népszerőségnek örvendı a Budapesten lévı (ám többnyire a kerület határain kívül esı) további szabad terek, mint a Margitsziget és a budai hegyek. A kultúrált házon kívüli szabadidıtöltés terén nem igen van különbség a nemek között.
Életkor
szerint
viszont
eltérések
adódnak
a
rendszeres
szabadtéri
rendezvénylátogatás terén: 35 éves korig rendszeresen járnak ezekre az emberek, 35-45 kor között ritkán, majd az idısebb korban megint gyakrabban. Azonban, ha a rendszertelen, alkalomszerő részvételt is figyelembe veszzük, az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken a szabadtéren rendezett események iránti érdeklıdés is. Foglalkozás szerint az önállók közül a szellemi szabadfoglalkozásúak (a diákok is), az alkalmazottak közül pedig az alsó vezetık és a szakmunkások emelkednek ki. Azaz ezekre az eseményekre inkább a felsı középosztály, semmint az elit vagy az alsó társadalmi rétegek járnak el gyakran. A szabad terek kedveltségét követi a kulturális intézmények kedveltsége – melyek közül elıkelı helyen áll az Almássy téri Szabadidıközpont (a kerület lakosságának egynegyede fordul meg a szabadidıközpontban évente, közülük 8% gyakran vagy rendszeresen). A Szabadidıközpontot az önálló foglalkozásúak látogatják a legtöbbet, átlagban kétszer annyian, mint az alkalmazottak. (10. ábra) Az intézmény a körzetben élı munkásokra is erıs vonzást tud gyakorolni. A Király u., a Dózsa György út, a Fasor és az Almássy tér környékiek látogatják leggyakrabban, míg a Bethlen Gábor tér és a Péterffy Sándor utca környékén lakók kevésbé.
5. 1. 1. ALMÁSSY TÉRI SZABADIDİKÖZPONT Az Almássy téri Szabadidıközpontot 1983-ban nyitották meg Almássy téri Úttörı és Ifjúsági Ház, Szabadidıközpont néven, Budapesten, az Almássy tér 6. szám alatt. Az önkormányzati tulajdonban lévı intézmény mai nevét 1990-ben kapta. A kortársi modern épület tervezıje Straub Éva és Jakab Zoltán, a belsı terek építésze pedig Somogyi 20
Pál volt. Az ötemeletes épület teljes alapterülete 5200 m², amelyben egy 470 fıs befogadóképességő nagyterem, egy 120 személyes kamaraterem, ezeken kívül táncterem, kisebb elıadótermek, klub- és szakköri helyiségek találhatók. Az alagsorban uszoda üzemel 25 méteres medencével. A szabadidıközpont falain belül élénk közösségi élet folyt és folyik, de gyakran a térre is kiköltöztetik programjaikat. Különbözı tanfolyamokat, szakköröket, szabadidıprogramokat, sportoktatást szerveztek, ezen kívül képzımővészeti kiállításokat, zenei és színházi elıadásokat, filmvetítéseket, táncházakat, könnyőzenei koncerteket rendeztek és rendeznek. A szabadidıközpont szolgált helyszínül az 1983-as Ki mit tud? televíziós selejtezıhöz és döntıhöz, amiért megkapta a Magyar Televízió nívódíját. Az intézmény sikeres programjai közé tartozott a múltban Budapest egyik legnépszerőbb gyermek játszóháza, a Kölyökvár, és innen indult a Téka Táncház is. A központ falai között tartotta elsı lemezbemutató koncertjét az Elsı Emelet, és itt alakították meg a Bonanza Banzai elsı klubját is 1987-ben. 2003-ban az épület elöregedett állapota és pénzhiány miatt a szabadidıközpont mőködése ellehetetlenült, de 2005-tıl az üzemeltetési jogok kiadásával az élet ismét idıszakosan beindult a kulturális intézményben 2007 végéig. (Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_t%C3%A9ri_Szabadid%C5%91k% C3%B6zpont)
21
5. 1. 2. FÉSZEK MŐVÉSZKLUB 1901. április 6-án a különbözı kávéházakban mőködı mővészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyőlésen 100 mővész kimondta a Klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerıbıl megteremtették. Az alapítók között voltak többek között. Benczúr Gyula (festı), Bródy Sándor (író), Csortos Gyula (színész), Fadrusz János (szobrász), Fényes Adolf (festı), Góth Sándor (színész), Hegedős Gyula (színész), Heltay Jenı (író), Hubay Jenı (zeneszerzı), Kacsó Pongrác (zeneszerzı), Kerstock Károly (festı), Lechner Ödön (építész), Molnár Ferenc (író), Odry Árpád (színész), Pethes Imre (színész), Rippl Rónai József (festı), Rózsahegyi Kálmán (színész), Stróbl Alajos szobrász), Szinyei Merse Pál (festı), Újházi Ede (színész), Vaszary János (festı). A Klub neve mozaik szó: Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház tagjának ötlete alapján F - Festık; É - Építészek; S - Szobrászok; Z - Zenészek; E - Énekesek; K - Komédiások 1901. szeptember 7-én költöztek be - a mővészek saját adományaiból vásárolt, átalakított és berendezett - Budapest belvárosában, a Kertész u. és a Dob u. sarkán álló épületbe, amely nemcsak társas életre, hanem legújabb mőveik házi bemutatóhelyeként is szolgált. A Klub 1901-tıl országos egyesületként mőködött, jelenleg is az, s 1998. január 1.tıl kiemelten közhasznú minısítéső. A II. Világháború után lebombázott épületet a mővészek újra saját pénzükbıl építették újjá, s állították vissza világhírnevét. 1949-ben a Klubot államosították s kezdetben a kulturális tárca, majd a mővészeti szakszervezetek felügyelete, s egyben fenntartása alá helyezték miközben az épület karbantartásáról továbbra is a kulturális minisztérium gondoskodott. 1963-ban a klubházat felújították, s a korábbi szecessziós épület és berendezése sajnos elveszítette eredeti belsı kialakítását, s eklektikus dizájnú lett. 1989-ben visszaszerezték egyesületi önállóságukat s késıbb a négyszintes 3738 m2 területő épületünk tulajdonjogát is. Teljesen önfenntartóak, 1000 fı körüli mővész tagságukkal. Az utóbbi években igen nagy jelentıséget kaptak a rendezvények: koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták, szakmai asztaltársaságok-, körök összejövetelei, a mővészeti szakkönyvtár tevékenysége. 22
A professzionális mővészek és mővészetek kulturális központjaként mőködı intézményükben ma is, igen magas szintő kortársi és hagyományos koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták zajlanak. Ezek vagy csak itt, vagy itt elıször láthatók - hallhatók. Évente átlag 25 000 fı látogatja a Klub 500 rendezvényét, valamint több mint 100. 000-en vesznek részt a kötetlen társas életben. A Klubban étterem, espressó és éjszaka is nyitva tartó pincebár mőködik. A programokról havi mősorfüzet jelenik meg, melyet a klubtagok postán megkapnak, az érdeklıdık pedig a non-stop nyitva lévı Klub portáján juthatnak hozzá. A rendezvények napi tagjegy váltásával nyilvánosak. Bútoraik, nagy értékő mőemléki épületük karbantartására évtizedek óta nincs lehetıségük, ezért ezek jelentısen lepusztultak. Pedig ma is az lenne a funkciója, hogy a kulturális élet és a pénzügyi, nagyvállalkozói valamint a politikai és diplomáciai terület kötetlen találkozási, igényes szórakozási, információs helye legyen (de ehhez olyan környezet is kellene, mint ennek a körnek a saját lakása). Feladatvállalásuk annyiban bıvülhet is, hogy szélesebb értelemben Európa vezetı értelmiségének kulturált találkozó helyévé is váljék, ahol a mővészek a házigazdák. Összmővészetek klubházaként a világon ma is egyedülálló szervezet és épület a Fészek Mővészklub. (Forrás: http://www.feszek-muveszklub.hu/bio.htm)
A kulturális intézmények után következnek a sportintézmények, majd a vendéglátóipar különbözı egységei és a mozik. Az összes látogatott helyszín között középen helyezkedik el az otthonmaradás (mint alternatíva), s csak ez után következik valamely bevásárlóközpont. A templomlátogatás és vallási gyülekezetben való részvétel 1% körül van (ezen belül a nık látogatják inkáb ezeket a helyszíneket).
5. 2. ÖNMŐVELÉS Az önmővelésre fordított közösségi idıtöltések jellemzı terepe lehetne a szakkörök, ismeretterjesztı elıadások és vitaestek látogatása. Ugyanakkor a kerületi lakosságnak csupán 3,5%-a látogat rendszeresen ilyen rendezvényeket, míg 81% szinte soha. Tehát körülbelül a kerületi lakosok 20%-a „mozgatható meg” ilyen jellegő eseményekre, s inkább a programtól függ, hogy valóban részt vesznek-e rajta alkalmanként, vagy rendszeresen. Ugyanakkor a vallásközösségi programok látogatási 23
hajlandósága
eléri
a
8%-ot.
Vitaestek,
ismeretterjesztı
elıadások,
szakkörök
látogatottságánál érdekes jelenség, hogy „dobogós helyre” került a számítástechnikában dolgozók tábora, akiknek 28%-a részt vesz ilyen rendezvényeken. A leggyakrabban őzött játékok közé a kártyázás tartozik, ezt követi a sakk a darts, végül a játékautomaták és a teke. A kártyázást a lakosság 37%-a őzi valamilyen gyakorisággal, közülük több mint 10%-a rendszeresen. Az emberek 20%-a sakkozik idınként, de rendszeresen csak 5-10%-uk. A fiatalok jóval nagyobb arányban őzik ezeket a játékokat. A kerület lakosságának 40%-a nem sportol. Legkedveltebb – elsı helyen említett – sportok a kocogás, az atlétika, a kerékpározás és az úszás (a valamilyen sportot őzık 34%a), majd séta és a túrázás (20%). Ezután a foci, kosárlabda, röplabda és más csapatjátékok (18%), majd a gimnasztika, jóga, aerobic, fitness, testépítés (18%), aztán tenisz, evezés, fallabda (4%), végül a küzdı, önvédelmi sportok (5%). A többi sportágat – bár a lista elég nagy (pingpong, tollaslabda, búvárkodás, repülés, stb.) – csak elenyészı arányban őzik. A valamit sportoló 60%-ból a férfiak leginkább a futást és az úszást, a nık pedig a sétát kedvelik. A nık között többen vannak a labdajátékokat őzık (pl. kézilabda).
5. 3. MŐVELİDÉSI SZOKÁSOK 5. 3. 1. ZENÉS SZÓRAKOZÓHELYEK LÁTOGATÁSA A szórakozóhelyek közül magyar nótát (vagy annak kommersz változatát, „Lagzi Lajcsit”) nyújtó szórakozóhelyen a lakosság 7-8%-a fordul meg évente. Kisebb látogatottságnak örvendenek a jazz klubok (6,6%) és anépzenét és világzenét biztosító helyek (5,8%). Ugyancsak 5% körül mozog az amatır zenei elıadásokon, zeneiskolások mősorain a résztvevık aránya évente.
A ZENEISKOLÁRÓL A Molnár Antal Zeneiskola Budapest egyik legnagyobb múltú alapfokú zeneoktatási intézménye. Az 50-es évektıl több szervezeti formában mőködött. Kezdetektıl a Liszt Ferenc Zeneakadémia gyakorló iskolája is. 1968-tól VII. kerületi állami zeneiskola. 1989-ben az intézmény felvette Molnár Antal zenetudós-esztéta nevét, aki a XX. Századi magyar zenetudomány meghatározó egyénisége volt. Több neves mővész kezdte itt zenei tanulmányait. Sok kiváló zenetanár elıadóként is tevékenykedik a pedagógiai munka mellett.
24
Az intézmény legfıbb célja a zenei ízlésnevelés, a zeneértı, a hagyományok folytonosságát képviselı, hangversenykedvelı, öntevékenyen muzsikáló generációk útnak indítása. Másik fontos feladat a zenei pályára való felkészítés. Az itt tanuló növendékek rendszeresen tesznek sikeres felvételit a konzervatóriumokba, valamint a Zenemővészeti Egyetem elıkészítı tagozatára. A tanárok gyakorta indítanak növendékeket budapesti, és országos versenyeken. Az iskola 2003-tól megkapta az országos hárfaverseny szervezésének jogát. A Molnár Antal Zeneiskolában valamennyi vonós, fúvós és ütıhangszerre, zongorára, orgonára, magánénekre, hárfára, gitárra, valamint cimbalomra lehet jelentkezni. A hangszeres tudást a növendékek zenekarokban, együttesekben kamatoztathatják. Az együtt muzsikálással egyik legfontosabb pedagógiai cél is megvalósul. Az iskola a vonós és fúvós tanszakon kölcsön-hangszert, hárfán, cimbalmon és ütıhangszereken gyakorlási lehetıséget biztosít. Minden nyáron zenei tábort szervez a kerületi önkormányzat támogatásával. Rendszeres kapcsolatot tart fenn fıvárosi és vidéki zeneiskolákkal (Nagykovácsi, Ráckeve, Pilisborosjenı, Keszthely). A megmérettetés egyik fóruma a külföldi zeneiskolákkal való szakmai cserekapcsolat (Lichtenstein, Hannover, Chicago, Genf, Franciaország, Németország, Tunézia, Horvátország, Szlovákia, Svédország). Növendékei számára ezek az utazások kitekintést jelentenek a nemzetközi zenei életre. Az iskola intenzíven részt vesz Erzsébetváros kulturális életében: ERNA (Erzsébetvárosi Napok), templomi koncerteken, és az oktatási intézmények mősorain. -
Zenekarok: vonós, fúvós, big band, alkalmi szimfonikus zenekar.
-
Együttesek: gitár, hárfa, szaxofon, furulya, ütı, ének.
Az iskola névadója Molnár Antal (1890.01.07-1983.12.07.): zenetörténész, zeneszerzı, tanár, brácsamővész. 1907-1910 Herzfeld Viktor zeneszerzés tanítványa a budapesti Zeneakadémián. 1910-ben Erdélyben, 1912-ben a Felvidéken győjtött népzenét. 19101913 a Waldbauer Vonósnégyes, 1917-1919 a Dohnányi-Hubay Zongoranégyes együttes tagja. 1912-1918 a Székesfıvárosi Felsıbb Zeneiskola tanára (zenetörténet, szolfézs). 1919-1959 a Zenemővészeti Fıiskolán tanár (zenetörténet, esztétika, kamarazene, elmélet; ı vezette be a szolfézs oktatását). 1934-1940 a Népszerő Zenefüzetek, 1957-tıl a Kis Zenei Könyvtár szerkesztıje. 1938-ban Baumgarten díjat kapott. A modern zenetudomány egyik megalapítója. Átfogó ismereteit közvetítı zenetörténeti munkái, pszichológiai és szociológiai szempontokat figyelembevevı zeneesztétikai mővei nagyban hozzájárultak a hazai zeneoktatás fejlıdéséhez. 25
Az iskola fenntartója a Budapest Fıváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (Forrás: http://www.mazene.hu/index_elemei/page0008 )
Az operett elıadások iránti érdeklıdés is szubkulturálissá vált, a lakosságnak csupán 7%-a érdeklıdik iránta. Ugyanakkor a magyar nótát játszó helyeknél gyakoribb látogatottságnak örvendenek a lokálzenét, a könnyő tánczenét biztosító helyek. Ilyen helyeken a lakosság 8-9%-a fordul meg évente. A modern könnyőzenék iránti érdeklıdés, mint amilyen például a diszkó, több mint 16%-os. A rock-koncertek iránti érdeklıdés még nagyobb, eléri a 19-20%-ot. A nemi különbségek alapján alig találunk különbséget a felsorolt szórakozóhelyek látogatottságában, kivéve az amatır zenei koncerteket, amelyeket a férfiak jóval gyakrabban látogatnak, mint a nık. Az életkori megoszlás tekintetében szinte természetes, hogy a könnyőzenei eseményeket a fiatalok jóval nagyobb számban látogatják.
5. 3. 2. SZÍNHÁZ, MÚZEUM, KÖNYVTÁR A kortárs tánc és mozgásszínház iránti érdeklıdés a lakosság 4-5%-nál figyelhetı meg. İk azok, akik évente legalább egyszer megfordulnak ilyen rendezvényen. Amatır színjátszó csoport elıadásán 4,5%, bábszínházban 4,8%, politikai kabarékon 8%, prózai darabokon 29,3% vesz részt évente. A prózai elıadásokra járók több mint kétharmada azonban egy évben négynél több alkalommal nem megy el ilyen elıadásokra. Lakóhely szerint jelentıs különbségek adódnak: a Péterffy utca környékén lakók sokkal ritkábban járnak színházba, és a színházat látogatóknak is csak 50%-a megy el évi több alkalommal, míg a kerület többi részén lakók közül a színházba járók 80%-a egy év alatt legalább kétszer teszi ezt. A lakosságnak évente kb.42,5%-a jár kiállításon, múzeumban vagy galériában. Gyakori múzeumlátogatók (évi 7-nél több alkalommal) a számítástechnikában és a kultúra területén dolgozók. Viszont az energiaszektorban dolgozó múzeumlátogatók 90%-a csak ritkán (évi 1-2 alkalommal) látogat el múzeumba, kiállításra. A viszonylag magas múzeumlátogatási arányhoz képest a könyvtárak látogatottsága alacsony. A lakosság 28%-a fordul meg könyvtárakban évente. A könyvtárba járók közül 35% évente 10-20 alkalommal is megfordul ott, s körülbelül 10%-uk évi mintegy 50 alkalommal látogat el ide.
26
MAGYAR SZÍNHÁZ A Magyar Színházat 1897-ben építették a XIX. Század hagyományos stílusában, Láng Adolf építész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család vezetésével alapított színház, az akkor még külvárosinak számító városrészben, az Izabella, ma Hevesi Sándor téren 1897. október 16-án tartotta elsı elıadását. A két emelet magasságba szökı nézıtér befogadóképessége 996 fı volt. A Magyar Színház elsı korszakában legfıképpen operetteket játszott, majd fokozatosan, tíz év fennállása után komoly prózai színházzá alakult. Beöthy László második igazgatói korszakában 1907-1918 között már magyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok alkották mősorát, amelyek játszására meghitt nézıtere kiváltképp alkalmassá tette. 1914-ben a színházat átépítette Vágó László építész (3. kép). Új elıcsarnok épült s a nézıtér férıhelyeit ügyes átrendezéssel, jóval ezer fölé növelték. 1945-ig igazgatói voltak: Faludi Jenı, Bródy István, Relle Pál, Pünkösti Andor, Bárdos Artúr, majd Wertheimer Elemér és Bródy Pál. E korszakának legnevesebb rendezıi: Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos, és Vaszary János. 1945-48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosításokig változatlanul magánszínházként mőködött. 1947-51 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd 1951-61 között a Madách Színház, 1962-64 között a Petıfi Színház otthona volt. A Hevesi Sándor téren álló színház mai arculatát 1964-66-ban nyerte el, amikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint, - a Nemzeti Színház, Blaha Lujza téren álló épületének, a metróépítkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt, - a társulat ideiglenes hajlékának. Az épület igen nagy átalakításon ment keresztül. A régi színházat egészen a vasfüggönyig elbontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön. Az épület két új szinttel magasabb lett, és a tér felé is 8 méterrel terjeszkedve, jóval nagyobb alapterületővé vált. Ezáltal lehetıség nyílott egy impozáns elıcsarnok kialakítására, és a színház mőhelyeinek,
jelmez-, és bútortárainak elhelyezésére.
A színpadot is
megnövelték, s új nézıteret alakítottak ki rejtett világítással, akusztikai plafonnal. Természetesen a régi öltözıket is korszerősítették és tíz újabbat is építettek. Az új épület zsolnai pirogránitból készült,
757 elembıl álló dombormő
homlokzata, Illés Gyula szobrászmővész munkája. Az elıcsarnokban Barcsay Jenı szobrászmővész nagymérető mozaikképe fogadja a nézıket, görög kórus képzetét keltı 27
asszonyalakjaival. A színésztársalgót díszítı intarziás falikép Szinte Gábor festımővész, díszlettervezı alkotása. A színház befogadó képessége az átépítés után 756 fı volt, ma 665 fı. (A földszinten 374 az erkélyen az oldalpáholyokkal együtt 291 nézı foglalhat helyet.) Az épület stúdiószínháztermét, a Sinkovits Imre Színpadot, 2001-ben alakították ki, a korábbi háziszínpad átépítésével, amelynek befogadóképessége 96 fı. A Magyar Színház 1897-ben épült, többször is átalakított épületében tehát 19662000 között a Nemzeti Színház társulata játszott. Igazgatói ezen idıszak alatt Both Béla, Marton Endre, Nagy Péter, Sziládi János, Malonyai Dezsı, Csiszár Imre, Ablonczy László, Iglódi István voltak. Repertoárja a magyar és világirodalom klasszikus és kortárs remekmőveibıl állt. Mővészeti vezetıi és rendezıi, Major Tamás, Marton Endre, Egri István, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Csiszár Imre, Vámos László, Kerényi Imre, Sík Ferenc, Iglódi István, Ivánka Csaba, Bodolay Géza, Szurdi Miklós voltak. 2000-tıl a Pesti Magyar Színház játszik a sokat megélt falak között, amelynek társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedı és azt ırzı mővészekbıl áll. A színház igazgató-fırendezıje: Iglódi István. Rendezıi ezen idıszak alatt: Csiszár Imre, Vidnyánszky Attila, Pinczés István, Guelmino Sándor, vendégrendezıi: Berényi Gábor, Bruck János, Czeigel Gábor, Szergej Maszlobojcsikov, Vándorfi László voltak. Hosszú, szövevényes története alatt a Magyar Színház épületében a magyar színésztársadalom legnagyobb alakjai játszottak. Az imponáló névsort Bajor Gizi, Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, neveivel kezdhetjük, s hasonló nagyságrendő mővészek szinte végtelen sora követi ıket: Jászai Mari, Ódry Árpád, Törzs Jenı, Tímár József,Tıkés Anna, Soós Imre, Somlay Artúr, Dajka Margit, Sulyok Mária, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Lukács Margit, Tolnay Klári, Makláry János, Balázs Samu, Ruttkai Éva, Kálmán György, Bessenyi Ferenc, Váradi Hédi, İze Lajos, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor… (Forrás: http://www.magyarszinhaz.hu/index.php?id=456&cid=9311 )
5. 3. 3. MOZI, TELEVÍZIÓ, RÁDIÓ A moziba járási szokások megoszlása a különbözı filmek iránti érdeklıdés alapján jellemezhetı. A kerület lakosainak 38%-a néz akciófilmet, krimit, sci-fit, azaz hollywoodi produkciókat átlagosan évente. 13% látogat el mővészfilmre, 10% néz mesét és rajzfilmet, 28
3,3% pedig dokumentumfilmet. Ezek közül csupán a hollywoodi filmek látogatottsága a legnagyobb, de ezek nézıi közül kerül ki a legtöbb gyakori, hőséges moziba járó is. Közhelyszerő, és Erzsébetvárosra is igaz, hogy a fiatalok jóval többet járnak moziba, jobban kedvelik az akciófilmeket, mint az idısebb korosztályok. A televíziót jóformán mindenki nézi, a lakosság 22%-a legalább napi 5 órát tölt ezzel az elfoglaltsággal. Ennél többet a lakosság 6% tölt a TV készülékek elıtt. A csatornák közül legkedveltebb az RTL Klub (41,4%), ezt követi a TV2 (26%), majd az ismeretterjesztı csatornák (10%), az M1(7,4%), végül az egésznap filmeket játszó csatornák (4,4%). A többi csatornakedveltsége 1% körül van. A televíziós csatornák közül az RTL Klubot a fiatalok kedvelik jobban, míg a TV2 az életkor elırehaladtával válik egyre népszerőbbé. Az HBO-nak (és a hasonló mozi csatornáknak) jelentısebb a 30 év alatti nézıközönsége. Az M1 ugyan sokat veszített nézettségébıl, de megırizte az idısebb generáció szimpátiáját. A férfiak között a Spektrumot (és hasonló ismeretterjesztı csatornákat) leggyakrabban nézık meghaladják a 10%-ot, míg a nık körében kedveltebb az RTL Klub, és különösen a TV2. A férfiak 20%-a számára legkedveltebb adó a TV2, míg a nık körében ez az arány 30%-os. A TV-ben látható mősortípusok kedveltsége a következı: az ismeretterjesztı mősorokat a lakosság 62%-a nagyon szereti. A hírmősorokat 50%, a vetélkedıket 39%, a show-mősorokat 33,7%, az akciófilmeket 24,6%, a kulturális mősorokat 22,6% a vitamősorokat 14,5%, a vallási mősorokat 5,6% kedveli nagyon. Ezeken kívül még a sportmősorok és a sorozatok tartoznak a kedvelt mősorok közé. A vallási mősorok kedveltsége nagyon alacsony. Számos mősornál, mint pl. a sorozatoknál vagy az akciófilmeknél a kerületi eredmények megegyeznek az országos jellemzıkkel. A kulturális mősorok esetében azonban a kerületi férfiak között többen vannak azok, akik nem szeretik e mősortípust, a nık között viszont azok vannak többen, akik szeretik. Nincs a nemek között eltérés a show-mősorok kedveltségében, a vetélkedıket azonban a nık kedvelik inkább, a férfiak körében többen vannak azok, akik nem szeretik ezeket. A lakosság 15%-a nyíltan nem kedveli a hírmősorokat, míg a lakosság kétharmada szereti azokat. A rádióadók közül a Kossuth, a Danubius, a Sláger és a Juventus egyforma ismeretségnek örvend, valamivel kevesebben hallgatják a Roxy Rádiót, még kevesebben a Petıfi adót. Azok közül, akik hallgatnak rádiót, többen vannak, akik naponta több óra hosszat hallgatják, mint akik csak alkalmilag, illetve rövid ideig. (Forrás: Erzsébetváros közmővelıdése, Eu-Synergon Társadalomkutató és Tanácsadó Kft., Budapest, 2000.)
29
5. 3. 4. OLVASÁS, INTERNETEZÉS Könyvesboltban a lakosok 40-45%-a fordul meg évente. Rendszeres könyvesbolt látogatónak a lakosság 25-35%-a számít, ám a könyvesboltokat gyakrabban látogatók a nık közül kerülnek ki. Évi 12 látogatást tevık között a férfiak és a nık egyformán, 1515%-al szerepelnek, de az évi 50 alkalom feletti könyvesboltba járás már csak a nıket jellemzi. Az emberek nagy többsége szokott több-kevesebb rendszerességgel újságot olvasni. Elsısorban napilapot olvasnak (38% naponta, 21% hetente többször), ezt követi a színes hetilapok olvasottsága, de a színes havilapok is népszerőek. A lakosság fele egyáltalán nem vesz a kezébe rejtvény vagy hirdetési újságot, az ismeretterjesztı tudományos folyóiratok olvasottsága havonta viszont eléri a 26%-ot, sıt a kerület lakosságának 36%-a évente több alkalommal is kezébe vesz ilyen típusú lapot, azaz van érdeklıdés a téma iránt. A napilap olvasási szokások szoros összefüggésben vannak az életkorral. A fiatalok és az idısek kevesebbet, a 35-40 év közöttiek többet olvasnak napilapot. A gyakori napilapolvasók és a foglalkozás között is összefüggés áll fenn: a diákoknak csak 20%-a vesz kezébe minden nap napilapot, a médiában dolgozóknak viszont 100%-a. A színes havilapokat a fiatalok forgatják többet, s aktívabbak a tudományos ismeretterjesztı könyvek olvasásában is. A színes havilapok kedvelése azonban az alacsonyabb státusúakra is jellemzı (a betanított munkások mintegy 7%-a is hetente többször nézeget színes magazinokat). A könyvek iránti érdeklıdés megoszlása is jellemzı. A tömegkulturális témájú könyveket nem olvassák többen, mint a szépirodalmat. A szépirodalomnak ma is magas a presztízse: évente átlagosan a lakosság fele olvas szépirodalmat, a szerelmes kötetek olvasóinak
többsége
pedig
kifejezetten
szenvedélyes
fogyasztónak
számít.
Az
ismeretterjesztı tudományos könyvek iránti érdeklıdés (36%) majdnem kétszerese a mesekönyvek iránti érdeklıdésnek (20%). A napilapok forgatásával ellentétes a szépirodalom olvasási szokás. Több szakma is van, amelynek tagjai ritkábban vesznek kezükbe napilapot, viszont gyakrabban olvasnak szépirodalmat. Legkevesebb szépirodalmat a közlekedésben dolgozók olvasnak, legtöbbet az oktatásban, a banki szférában, a kultúrában dolgozók és a diákok. Úgy tőnik, a magasabb munkahelyi beosztásban dolgozók többet olvasnak, legyen szó akár napilapról, akár olyan könyvekrıl, mint a szépirodalom, az ismeretterjesztı és a tudományos mővek, vagy akár a kalandregények.
30
2000-ben az Eu-Synergon Kft. Felmérése szerint, az országos átlagnál magasabb a VII. kerületi lakosok otthoni internet elérési aránya. Kb.12%-ának viszont a munkahelyén (vagy ott is) van internet elérése. Az elérési lehetıséggel rendelkezık 40%-a viszonylag kevés idıt tölt el internetezéssel (maximum heti 20 percet), 20%-a többet (heti 30-60), a többi 40% pedig sokat internetezınek számít. Ez utóbbiak közül is körülbelül 7% napi másfél órát vagy annál többet is rendszeresen a világhálón tölt.
„Átalakulnak az internetezési szokások, a hagyományos tevékenységek: e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása - mellett egyre többen fedezik fel maguknak a világháló egyéb, hasznos vagy szórakoztató funkcióit - derült ki az NRC és a TNS 2007 elsı félévére vonatkozó kutatásából. A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezık mind nagyobb hányada használja az internet különbözı, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetezı 1469 évesek 61 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, hivatali ügyeket pedig 30 százalékuk intézett az interneten keresztül. Fél év alatt nem nıtt a pénzügyeiket online módon intézık aránya – jelenleg 27 százalék (a folyószámlával rendelkezık 36) százaléka, mintegy 600 ezer ember él ezzel a lehetıséggel, de további 200 ezren gondolkodnak azon, hogy hamarosan átváltanak az online bankolásra. A chatet egyre inkább felváltja az online telefonálás – az internetezık közel fele szokott hangátvitellel kommunikálni az interneten, 25 százalékuk rendszeresen. Ugyancsak rohamosan nı a blogok népszerősége: 47 százalék olvas ilyen jellegő tartalmakat, igaz, a rendszeres olvasók aránya még csak 7 százalék – saját blogja a netpolgárok 9 százalékának van, és minden harmadik blogtulajdonos rendszeresen írja is internetes naplóját. Videómegosztó szájtokat minden második internetezı látogat legalább alkalmanként – 14 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Folyamatosan nı az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézık aránya is: rádiót 55 százalék hallgat a neten, 11 százalék rendszeresen; a tévézést pedig 29 százalék próbálta már ki, igaz, a rendszeres online tévézık aránya most még csak 2 százalék. Az már nem újdonság, hogy az internetezık kilenctizede használja a világhálót vásárlás elıtti információgyőjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala elıtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különbözı árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat. 31
Az internet használók 53 százaléka kipróbálta már az online vásárlást is – több-kevesebb rendszerességgel
azonban
csak
minden
harmadik
netpolgár
rendel
termékeket,
szolgáltatásokat az internetrıl. Online aukción a netezık egynegyede vett már részt, 12 százalék pedig vásárolt is már ily módon. Az online fizetés azonban évek óta csak az internetezık egy kis hányadára jellemzı: a 2007-es adatok szerint 11 százalék fizetett már az interneten bankkártyaszáma megadásával. (11. ábra) Az online fizetéssel kapcsolatos félelmek mellett az alacsony arány magyarázata az is, hogy az internetezık kevesebb, mint 30 százaléka rendelkezik online fizetésre alkalmas bankkártyával.” (Forrás: NRC 2007 http://www.nrc.hu/hirek?page=details&news_id=426)
Az nem meglepı, hogy a fiatalok több idıt töltenek barangolással a világhálón, mint az idısebbek, az viszont igen, hogy a legtöbbet a tizenévesek „neteznek”. A nemi különbségek is jelentısek: a legtöbbet internetezık általában a férfiak. Hetente egy alkalomnál ritkábban lép be a nık 28%-a, míg a férfiaknál ez az arány 10% körüli. Az Internet elérésében a szellemi szabadfoglalkozásúak állnak legelöl, ıket a szolgáltató szektorban dolgozók és az iparosok követik szinte azonos értékkel, majd, végül a kereskedelmi dolgozók. Beosztás szerint általában a felsıvezetık állnak legjobban az
32
elérés, hozzáférés tekintetében, majdnem kétszer annyian vannak, mint a diplomás szellemiek, akik az alsóbb szintő vezetıkkel együtt azonos elérhetıségi lehetıséggel rendelkeznek. Az eltérések ma már fıként a sávszélességek terén látható. Az egyre olcsóbb internet elérhetıség terjedésével, hatványozottan terjed azok száma, akik azt használják, legyen az férfi-nı, öreg-fiatal.
33
7. ÖSSZEFOGLALÓ E szakdolgozat a Budapest VII. kerületének (más néven Erzsébetvárosnak), rendszerváltás utáni életérıl, az ott lakókról és azok szokásairól szól. Bemutatásra került a kerület múltja, valamint néhány fontosabb intézmény, mővelıdési lehetıség. A teljesség igénye nélkül.
KULCSSZAVAK -
ÉLETMÓD
-
GAZDASÁG
-
VII. KERÜLET
-
TÁRSADALOM
-
KULTÚRA
NYILATKOZAT Ezúton nyilatkozom, hogy hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a szakdolgozatba mások is betekinthessenek.
Aláírás:…………………………………….
34
6. IRODALOM JEGYZÉK -
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1997.
-
Andorka Rudolf: Merre tart a magyar társadalom? Antológia Kiadó és Nyomda, Lakitelek, 1996.
-
Budáné Juhász Katalin: ERZSÉBETVÁROS – ISKOLAVÁROS, Erzsébetváros Önkormányzata, 1998.
-
Az én Erzsébetvárosom – fotóalbum, Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest, 2006.
-
Erzsébetváros közmővelıdése, Eu-Synergon Társadalomkutató és Tanácsadó Kft., Budapest, 2000.
-
Hídy Péter: Magyarország kultúrájának helyzete az 1990-es évtizedben a mővelıdésszociológiai kutatások tükrében, József Attila Alapítvány, Budapest, 2000. 19. o. (http://www.jadat.hu/mokulkt.pdf)
-
www.erzsebetvaros.hu (2008. április 5.)
-
http://www.feszek-muveszklub.hu/bio.htm (2008. április 8.)
-
www.ksh.hu (2008. április 6.)
-
http://www.magyarszinhaz.hu/index.php?id=456&cid=9311 (2008. április 8.)
-
http://www.mazene.hu/index_elemei/page0008. (2008. április 7.)
-
http://www.nrc.hu/hirek?page=details&news_id=426 (2008. április 8.)
-
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_t%C3%A9ri_Szabadid%C5%91k% C3%B6zpont (2008. április 8.)
-
www.szociologia.hu
35
