III. ÉVFOLYAM.
1939. MÁRCIUS HÓ
3. SZAM.
GOROGKATOIIKUS
HITBUZGALMI FŐSZERKESZTŐ:
FOLYÓIRAT
SEREGHY
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: P A P P
LÁSZLÓ
GYÖRGY
DR.
ÉLET
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: NYÍREGYHÁZA, BETHLEN-U. 5 ELŐFIZETÉSI DÍJ EGÉSZ ÉVRE 1 P 60 F.
POSTATAKARÉKPÉNZTARI CSEKKSZÁM; 17.271
t XI. PIUS. Egyházunknak fájdalmas gyásza van. Krisztus földi helytartója, XI. Pius római pápa Őszentsége február hó 10-én visszaadta nemes lelkét Teremtő Urának. Áldásos életének 82-ik, buzgó áldozópapságának 60-ik, s korszakokra szóló alkotásokban gazdag pápaságáriak 17-ik évében hosszú, de hősi lélekkel elviselt szenvedések után lépett az Örök Bíró trónusa elé. A háború utáni idők szörnyű korszakában, mikor romhalmazhoz hasonlított az egész világ, s a gyűlölködés szelleme uralkodott a nemzeteken, mikor még vérzettek a háborús sebek, s patakzottak az özvegyek és árvák könnyei, s máris új tragédiák felé rohant a világ, — akkor emelkedett Ö Szent Péter trónusára. A legnehezebb időkben kormányozta Krisztus Egyházát, s mégis korszakokra szóló, történelmi fontosságú alkotások fűződnek nevéhez. A pápai diplomácia nagyszerű eredményei, az Olaszországgal való megbékélés (lateráni egyezmény), a pogány népek megtérítésének érdekében kifejtett, szinte minden emberi képzeleteket felülmúló munkája, tudományos intézmények alapítása tették XI. Pius pápa nevét naggyá, és feledhetetlenné.
41
Különösen mélységes hálával, és kimondhatatlan köszönettel tartozunk XI. Pius pápának mi, úgyis mint magyarok, és úgyis mint görög szertartású katolikusok. Pápaságának 17 éve alatt elhalmozta Magyarországot s a magyar népet atyai szeretetének különböző megnyilvánulásaival. A Szent Imre-év, s újabban az Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István-éy alkalmával az egész világ előtt tanúságot tett arról, hogy atyai jóságú szívéhez különösen közel áll ez a sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes magyar nemzet. De jóságának kiapadhatatlan áramlását érezhette mindenkor a keleti szertartású egyház is. Már lengyelországi apostoli vizitátorsága idején megismerte az ezer sebből vérző, s a Kőszikla után sóvárgq keleti egyház helyzetét, s azt kérte nagy elődjétől, XV. Benedek pápától, hogy Szovjet-Oroszország területére mehessen, s vértanúságával szolgálhassa a keleti egyház visszatérésének szent ügyét. A Gondviselés azonban a vértanúságnál is többet kívánt tőle. Az éhínséggel küzdő orosz nép megmentésére irányuló gigantikus arányú segélyakciója, a görög, örmény, és bulgár nélkülözők nagylelkű támogatása, a keleti egyház ősi szertartásainak szépségéről mondott ihletett szavai, a keleti egyház évezredes múltú intézményeinek fenntartása, és megőrzése érdekében kifejtett cselekedetei, a keleti egyházi tudományosság ápolására hivatott intézetek bőkezű alapítása, és fenntartása, melyekkel az összes keleti szertartású egyházaknak a katolikus Egyház kebelébe való visszatérését, s ősi dicsőségének megújulását kívánta szolgálni, — kimondhatatlan hálára köteleznek mindnyájunkat XI. Pius pápa iránt. Imádkozzunk azért mindnyájan az Űr Isten leghívségesebb szolgájának lelkéért, hogy Isten irgalmassága a tiarát, mely itt a a földön a szenvedések tövískoronája volt számára, az örökkévalóság küszöbén az igazak koronájával cserélje fel.
ÓH, U R A M ! Őrizz Uram szenvedéstől, Minden bajtól, minden vésztől!
Adj enyhülést, égi-békét, Áldd meg korunk nemzedékét!
Tél gondjába adj virágot! Áldd meg ezt a bús-világot! . .
ELne hagyjál, segíts minket, Áldd meg vérző szíveinket! RADVÁNYI SÁNDOR.
42
Papp Antal érsek XI. Pius pápa haláláról. Az egész világ közvéleménye, még ellenséges vagy színtelen sajtója is elismeri róla, hogy a világ békéjének, s az emberiség új szociális rendjén alapuló boldogulásának époly rendithetetlen, és rettenhetetlen harcosa és prófétája volt, — mint annak a keresztény-katolikus hitnek, amelyet az apostolok vértanú-leikével hirdetett, és védett. Nehéz időkben uralkodott: a mexikói, az orosz, a spanyol, a litvániai, a csehországi vallásüldözés szennyes vérhullámai csapkodták az Egyház szikláját, de Péter hajójának rettenhetetlen kormányosa a hullámok tombolásán is átható szavával lecsillapította, megvigasztalta az üldözött milliók lelkét, hogy Krisztus — bár megengedi a megpróbáltatásokat, de győz, uralkodik, és parancsol az egész világon. Ebbe a tántoríthatatlan hitbe ütközött, s egyformán porrázúzódott, vagy legalább is megtorpant az istentelen hatalom minden ostroma épúgy, mint az új világalakító elméletek színes buboréka. Kormányzása kimagasló fényeinek hosszú sorából az Egyház egységének helyreállítását annyira átérző missiós, és uniós intézkedései és a nagy keresztény összefogásnak a „Mortalium animos"-ban kifejtett gondolatai lesznek még sokáig a lelkileg széjjel tépett korunknak irányt mutató, de egyben krisztusi parancsot is jelentő vezéreszméi. A tiszta keresztény hit, a rajta épülő család, és új szociális rend nagy apostola eltávozott földi őrhelyéről, hogy Krisztusnak békéjét, amelynek jelszavával kormányzását kezdte, s melyet földi elmúlásában utolsó vágyaként suttogott : a Béke fejedelemtől esdje le a nagy, szinte apokaliptikus megrázkódtatásokban vergődő emberiségre. Ma is akkor őrizzük meg legméltóbban emlékét, ha ősi keleti liturgiánk napi fohásza mellett, amidőn „az egész világ békéjéért és mindnyájunk egyesítésért" könyörgünk, mindent megteszünk, hogy dicső emlékű nagy Pápánk béke-vágyát a megértő szeretet jegyében ápoljuk és terjesszük mindazok lelkében, akik Isten országának terjedésétől várják a meggyalázott emberi élet jobbrafordulását. Mint magyarok külön is kegyelettel zárjuk szívünkbe irántunk tanúsított nagy szeretetének emlékét.
BÁNYAYJENŐ káptalani helynök úr Őméltósága február 12-én a nyíregyházi templomban nagy beszéd keretében emlékezett meg XI. Pius pápáról. Meggyőző erővel méltatta a nagy pápa kiváló erényeit és elévülhetetlen érdemeit kiemelve, különösen az emberi nem javát célzó szociális tevékenységét, a világbéke érdekében kifejtett fáradhatatlan buzgalmát, az Anyaszentegyház felvirágoztatására irányuló törekvéseit, valamint az igazi vallásosság, hitélet és tiszta erkölcsök ápolására tett intézkedéseit.
43
DESIÓTÓL—RÓMÁIG. A történelmi idők nagy pápája XI. Pius, családi nevén RattiJAchilles, egyszerű iparos család gyermeke volt. 1857. május 31-én született a Milánó közelében fekvő Desió városkában. Középiskolai tanulmányait Milánóban végezte. Kitűnő tornász, és bátor turista volt. Atyja, a derék Ratti takácsmester szívesen beleegyezett, hogy jelesen tanuló gyermeke a papi pályára lépjen. így került a monzai, majd a milánói szemináriumba, ahol annyira kitűnt, hogy a római Szent Gergely egyetemre küldték. Bölcsészetet és hittudományt tanult itt, s az egyetem doktorává avatta. Rómában szentelték áldozópappá 1879-ben. 25 éves korában már újra Milánóban találjuk. A szemináriumban az ékesszólás, és héber nyelv tanára lett, majd Milánó világhírű könyvtárába, az Ambrosianába került, ahol 25 évet töltött, mint a könyvtár nagytudású, híres vezetője. A könyveket forgató, tudós fiatal pap a főiskolai hallgatók lelkigondozását is átvette. Ugyancsak ő, aki németül, franciául, és angolul is kitűnően tudott, magára vállalta a Milánóban élő németek lelki gondozását is. 1910-ben Rómába került, s először a vatikáni könyvtár helyettes igazgatója, majd rövidesen igazgatója lett. A világháború vérzivataros idején itt munkálkodott. A könyvtár kincseinek föltárásában kiváló segítője volt hosszú időn át Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásunk, kivel azóta személyes barátságot is tartott fenn. Rövidesen a Szent Péter-bazilika kanonokjává, és apostoli protonotáriussá nevezte ki XV. Benedek pápa. A háború befej eztekor pedig váratlanul diplomáciai feladatot kapott: reá bizták az orosz uralom alól felszabadult Lengyelország egyházjogi ügyeinek elintézését. Ő lett a lengyel katolikus egyház apostoli vizitátora, majd 1919-ben varsói nuncius. Ugyanebben az évben püspökké szentelte őt Kakowszki varsói érsek. 1921-ben milánói érsek lett. Még ebben az évben elnyerte a bíboros-főpapi méltóságot. Érseki székébe 1921. szeptember 21-én iktatták be, s már négy és fél hónap múlva, 1922 február 12-én Szent Péter utódjának, Krisztus földi helytartójának hármas koronája, a pápai tiara ékesítette fejét. A desiói takácsmester fia tüneményes pályafutással Szent Péter trónjára érkezett.
44
A BÉKE PÁPÁJA. „Egy Pius (IX.) alatt születtem, egy másik Pius (X.) alatt jöttem Rómába és Pius jelenti a béke emberét," — mondotta, és felvette a XI. Pius nevet. Mint pápa az Anyaszentegyház sok zaklatását élte át. 17 ives uralkodása alatt látnia kellett az orosz vallásüldözés pusztításait, a mexikói és spanyolországi katolikusok szörnyű szenvedéseit. Több országgal kötött konkordátumot, hogy az egyház nyugodt fejlődését biztosítsa. Ezek között is messze kimagaslik jelentőségében a lateráni szerződés, mellyel megszüntette az egyház és az olasz állam között fennálló feszültséget. Erőteljesen hangsúlyozta az Egyház vezető szerepét az élet minden vonatkozásában. A társadalmi, és családi bajokra gyógyírt adott apostoli körleveleivel. S amig a fájó sebeket mindenütt gyógyítani törekedett, ráért arra is, hogy a hitterjesztés nagy munkáját erősítve. Egyik legsikeresebb rendelkezése volt, hogy benszülött papokat küldött a pogány népek megtérítésére. Számítása bevált, és a missziók munkáját ezzel nagyban előremozdította. A világ összes népe atyjának érezte, mert atyai szíve melegét bőven sugározta mindegyik nemzet felé. A mi országunkra mindig megkülönböztetett szeretettel nézett. Az elmúlt kettős szentév sok-sok boldog emléke juttatja eszünkbe azt a szerető atyai szívet, amely megszűnt dobogni . . .
HALÁLA. Örömünnepre készültünk. Atyánk ís, mi is. A szentséges Atya gyengélkedett, de bizott, hogy lesz még ereje a kettős nagy ünnepen, (koronázásának 17. évfordulója, a lateráni egyezmény 10. évfordulója) részt is venni. Örömtüzeket gyújtottunk, de a gyász és fájdalom könnyei oltották el azokat. Este mély álomba merült XI. Pius pápa. Még az orvosok sem sejtették, hogy reggel 5 óra 31 perckor örökre lehúnyja testi szemeit. Hajnali 3 óra tájban kezdődött meg a haláltusa. A pápa sekrestyés püspöke (De Romanis) feladta az utolsó kenetet. A Szentséges Atya eszméletén volt, s a legnagyobb áhítattal vette a halhatatlanság kenyerét, a legszentebb útravalót. Még imádkozott is a jelenlevő püspökkel. Mindig halkabban lehetett hallani szavát, s Jézus Szent nevével az ajkán csendesen elszenderedett. Pacelli biboros vezetésével kezdődött meg a halál beállta után az ősi, hagyományos szertartás, a pápa halálának megállapítására. Kis ezüst kalapáccsal a kezében a halott fejéhez lép, a homlokát háromszor gyöngéden megüti, majd azt kérdezi: Achilles Ratti élsz-e? A halott felelete késik, már ő az örök Pásztor előtt ad számot e világi pásztorkodásáról. Nagy pápa volt. őrizzük meg áldott emlékét! (Sg.)
45
XII. P I U S P Á P A Folyó hó 2-án este 6 órakor a rádióhullámok elvitték a földkerekség minden pontján bensőséges imába mélyedten várakozó katolikus hívőkhöz az örömhírt, hogy az Anyaszentegyház árvasága megszűnt, van pápánk Pacelli Jenő személyében, ki XII. Pius néven veszi át az Anyaszentegyház kormányzását. A pápaválasztások történetében alig van példa arra, hogy a bíborosok mindjárt a választás első napján megtalálják azt a férfiút, akit a Szentlélek Úristen kiválasztott arra, hogy az Egyház feje, Krisztus helytartója legyen. Pacelli Jenő bíborosnak egészen kivételes tudományos képzettsége, minden elismerésre méltó diplomáciai képessége, munkabírása és munkaszeretete, főként — pedig fegyelmezett alázatosságán és férfias szerénységén is keresztül sugárzó életszentsége eredményezte ezt a szinte példa nélkül álló pápaválasztást, s amikor a bíborosok benne vélték feltalálni az Egyház kormányzására ilyen viharos időkben hivatott férfiút, az egész katolikus világ meggyőződését fejezték ki szavazataikkal, ami mindenesetre a mindezeket megvilágosító Szentlélek Úristen különös inspirációjának tulajdonítható. Ha az egész katolikus világ várta Pacelli Jenő bíboros megválasztását, százszorosan hittük, ezerszeresen reméltük azt mi — mágyarok. Hisz még mindnyájan emlékezünk arra a nagyszerű pillanatra, amikor az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával országunk fővárosában megjelent aszkéta-alakja, s felcsendült érces hangja, hogy magyar nyelven hirdesse a világ előtt Szent István népének, Mária országának dicséretét. S mi — görögkatolikusok — soha nem fogjuk elfeledni, hanem mindenkor büszkén fogjuk emlegetni azt a dicsősséges pillanatot, amikor a Szent István bazilika görög miséjén Pacelli bíboros — immár XII. Pius pápa — maga olvasta a hitvallást görög nyelven, jeléül a görög szertartású egyház és a görög liturgia iránti megbecsülésének. Könnyező örömmel, zokogó boldogsággal borulunk le a Felséges Úristen trónusa előtt, hogy hálát adjunk azért a kimondhatatlan kegyességért, hogy a szívünkhöz oly nagyon közel álló főpapot Szent Péter trónusán láthatjuk. Aranyszájú Szent János liturgiájának szavaival könyörgünk az Egek Urához: Az elsők között emlékezzél meg Urunk szentséges Főpásztorunk XII, Pius pápáról, s tartsd meg őt szentegyházaidnak békességben, épségben, tisztességbe^, egészségben, és hosszú életben a Te igazságod igéjének helyes hirdetésére.
XII. P I U S É L E T R A J Z A Pacelli Jenő, a XII. Pius néven most trónra lépő uj pápa 1876 március 2-én Rómában született. Tehát születése napján választották pápává. Már édesapja is a Vatikán szolgálatában állott. Középiskolai tanulmányait Rómában kiváló eredménnyel végezte 1894-ben lépett be a Capranica Collegiumba, amely
46
egyike Róma legrégibb papnevelő intézeteinek. Innen került ki az egyházi méltóságok színe-java. 1899-ben, tehát huszonhárom éves korában szentelték pappá. A fiatal és rendkívül tudományos képzettségű pap azonnal a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjában kapott beosztást, és, ebben a diplomáciai működési körben maradt meg mindmáig. Hosszú éveken át volt a későbbi XV. Benedek pápának helyettesítője, amikor az még helyettes államtitkár, volt. 1911-ben maga Pacelli is helyettes államtitkár lett. Gasparri bíborosnak volt ekkor benső munkatársa, akivel együtt közreműködött a kánonjogi kodifíkációs munkálatoknál is. X. Pius és XV. Benedek pápák bizalmát egyaránt a legteljesebb mértékben bírta. Végül is 1917-ben XV. Benedek Sardi címzetes érsekévé szentelte, és müncheni apostoli nuncíusnak nevezte ki. Már ekkoriban tökéletes betekintést nyert a német egyházi viszonyokba) azonkívül tökéletesen megtanult németül is., A világháború alatt imgy tapintattal karitatív tevékenységet is folytatott állomáshelyéiff felkarolva különösen a hadifoglyok gyámolításának ügyét. 1920-ban egész Németország apostoli nunciusává nevezték ki, 1924-ig. azonban Münchenben maradt, hogy a bajor konkordátum tárgyalásait befejezze. Mikor azután 1924-ben a konkordátumot megkötötték, Berlinbe tette át lakóhelyét, ahol mint a diplomáciai testület doyenje nagy tekintélyre és népszerűségre tett szert. Berlini működése során a megbecsülés és szimpátia állandó megnyilatkozása vette körül, és Berlinben nem volt olyan szellemi megnyilatkozás — lett légyen az tudósok értekezlete, vagy bármilyen művészi esemény, — amelyre, még ha protestánsok rendezték is azt, meghívást ne kapott volna. Hozzájárult nagy népszerűségéhez tökéletes német tudása mellett az a körülmény is, hogy a német történelemben és irodalombán teljes jártasságról tett tanúságot. Ugyanakkor nagyjelentőségű diplomáciai tevékenységet is folytatott, amelyek eredményeképpen 1929. junius 22-én a porosz konkordátumot is aláírták. Még ugyanebben az évben megkapta a visszahívó levelet. Mikor Berlinből visszatért, ötezer német ifjú búcsúztatta fáklyásmenettel. 1929. decemberében XI. Pius pápa bíborossá nevezte ki, majd a következő év februárjában a betegsége miatt visszavonult Gasparri biborosállamtitkár utódjává nevezte ki a Szentatya. 1930. májusában, Merry de Val bíboros halálával a pápa Pacellit nevezte ki a Szent Péter templom főpapjává. Attól kezdve, hogy Pacelli bíboros került az államtitkárság élére,; a Vatikán úgyszólván soha nem látott aktivitást fejtett ki minden irányban. Az ő Papennel folytatott tárgyalásainak eredménye volt az 1933-ban a III. Birodalommal megkötött konkordátum, de az ő államtitkárságába esik több más konkordátum megkötése is. XI. Pius pápa rendkívül nagyra értékelte mindenkor bíboros államtitkárjának kiváló képességeit, és számos nagyfontosságú küldetést bizott rá. 1934-ben ő volt a buenos-ayresi Eucharisztikus Világkongresszus legátusa, hasonló küldetésben pedig egy évvel később, 1935-ben
47
Lourdesben járt, a Megváltás Szentéve alkalmából rendezett tríduum bezárásán. 1937-ben ismét Franciaországban járt, megint mint a pápa különös megbízottja és felszentelte Lisieux-ben a Gyermek Jézus-ról nevezett Szent Terézia bazilikát. Utolsó nagyfontosságú hivatalos küldetése az elmúlt év májusában Magyarországba szólott, ahova szintén mint az Eucharisztikus Világkongresszus pápai legátusa jött el. Több mint egy hétig tartózkodott a magyar fővárosban, ahol Horthy Miklós kormányzó vendége volt a királyi palotában. Résztvett az összes ünnepségeken, a hajóskörmenet alkalmával ő térdelt az Oltáriszentség mögött és május 29-én ünnepélyes szentmisét pontifikált a Hősök Terén a kongresszusi oltárnál. Á következő nap, május 30-án pedig résztvett a Szent István Jubileumi Év esztergomi megnyitó ünnepségén, ahová a Szent Jobbot vivő arany vonatot kisérte el. Magyarország népe — el lehet mondani, valláskülönbség nélkül — megszerette és szívébe zárta a rendkívül rokonszenves, tiszteletet gerjesztő megjelenésű főpapot, aki mostantól kezdve XII. Pius néven az egész világ kereszténységének közös atyja lett.
Kézimunka tanfolyam a templomért. Tanulságos módon örökítette meg a kettős szentév emlékét Piricse egyszerű, nagyon szegény, de igen buzgó gkath. népe. Kézimunka tanfolyamot szervezett és vezetett a falu papnéja, amelyen részt vett minden rk. és gkath. leány, s a templomot már eddig kétrendbeli (ünnepi, és böjti) terítő-készlettel látták el, szép, magyar motivumú hímzésekkel, amelyek feltűnő szép ékességei egy kicsiny falusi templomnak. A munka szépségén felbuzdulva, összeadván filléreiket, szövő pamutot szereztek, maguk megszőtték, s ugyancsak régi magyaros motivum hímzéssel ellátva, egy állandóan használható, s mosható terítő-készlettel látták el templomukat, immár a harmadikkal. E szorgalmas, kedves munkával szívüket is mind szorosabban hozzávarják templomukhoz, szövésükkel szeretetük szálait is beleszövik a templom ékesítésébe, s a télről-télre, hónapokon át közösen végzett szentcélú munka, amelyben papné és lányok együtt dolgoznak, mind mélyebb, és szorosabb kapcsolatot teremt a vezetők, és vezetettek között, mindjobban eggyé kovácsolja a közös sorsban élő, gör. kath.-ságot, amelynek egyetlen barátja, pártfogója, mindene az érte, és vele együtt szenvedő papja, és papnéja.
Divatárúban legolcsóbb
bevásárlási forrás
r
Mayer Ágoston ŰRI-
TELEFON 537. 48
ÉS NŐI
DIVATÁRÜHÁZA
NYÍREGYHÁZA, Zrínyi Ilona-u. 2.
ELŐKÉSZÜLETI ASZTAL Az ószövetségi szentélyben a tömjénoltártól északra állt egy asztal, melyre a kenyér és bor áldozatot helyezték minden héten. „Kitett kenyerek asztala" volt a neve. Ennek az utóda az Újszövetség szentélyében az előkészületi asztal. A szentély északi részében áll, az áldozatra ajánlott kenyeret, s bort helyezték reá. Hajdan, mikor a hívek kapcsolata elevenebb volt az oltár áldozatával, s az ajánlatokat a hívek hozták: kenyeret, bort és mindazt, amit az Istennek, s Isten házanépének szántak, az ajánlatokat a szentély küszöbére tették. A diakónus vitte innen a szentélybe s ami oltárra, áldozatra való volt, azt az asztalra készítette, a többit pedig az Isten házanépének, — elsősorban az oltár szolgáinak, és a szegényeknek, — félretette. Azért az asztalt diákonusi oltárnak is nevezték. Nem alaptalanul, hiszen a diakónus ide készíti az áldozatra valót s a szentáldozás után a fennmaradt szentségi színeket is idehozzák, azok vétele után a diákonus a szent edényeket itt tisztítja meg. Mégsem oltár. Nem rajta mutatják be az áldozatot. Felszereléséhez nem tartozik a kereszt. Ereklyekendő sincs rajta. Hármas terítő helyett egygyel takarják. Míg az áldozati ajánlat, s a szentség rajta pihen, addig is csak egy gyertya ég rajta. De szerves része az oltárnak. Innen indul el az áldozat, mikor az ajánlatot az áldozó pap az oltárra viszi. S ide tér vissza a maradvány a hívek részesülése után. Ezt fejezi ki a fölötte függő kép. Krisztust, az Isten áldozati Bárányát ábrázolja. Vagy jelképesen, mint ahogy a Jelenések könyve a hét pecsétes könyvön leírja. Vagy, amint az Olajfák hegyén vért izzad, s áldozatát megkezdi. Vagy abban a formában, amint a keresztről leveszik, s az áldozat befejezést nyert. Az oltár zsámolya. Az áldozatbemutatás előkészítésének helye. ]'ajta van mindaz, ami az áldozathoz szükséges. Az aranyozott tányér: a diszkosz, az élet kenyerének edénye. Az aranyozott pohár, Krisztus vérének hordozója, az üdvösség kelyhe. Kanálka, Krisztus testének s vérének osztó eszköze. A lándzsa, az ajánlati keryér (proszfora) felszeletelésére szolgáló kés. A csillag, mely a diszkoszra tett ajánlat felett áll, hogy azt a takaró ne érje. A diszkosz és kehely fedő, s a nagy áldozati takaró, kehely-törlő, bort, s .vizet tartó kancsó, Minden az áldozatot szolgálja.
49
Azt az áldozatot, mely a mi mindennapi kenyerünkből, örömünk borából, életünkből lesz: melyet azonban Krisztus mutat be, de úgy, hogy vele az Ég Urát engesztelje, s embertestvéreii táplálja. Minden, amit Istennek, s az Isten házanépének adunk (perselyfillér, párbér, egyházi adó), a szentély számára hozott ajándék. Amit a szentélynek jószívvel hozunk, az az előkészületi asztalra kerül, áldozattá magasztosul. Az áldozatban mindenünkkel Isten előtt hódolunk be. Isten az áldozatért önmagát adja viszonzásul. Érdemes ajánlatot hozni a szentélynek. Rohály Ferenc dr.
Az A. C. egyházközségi szervezetének megalakítása. Az A. C. egyházközségi szervezete ünnepélyes keretek közt, lehetőleg egyházközségi közgyűlés keretében mondja ki megalakulását. Az A, C. helyi vezérkara az egyházközségi képviselőtestület, illetve az egyházközségi tisztikar. Az egyházközségi képviselőtestület saját tagjai sorából három évre megválasztja az esperes-kerületi A. C. tanács tagját, ugyancsak tagjai sorából öt évre megválasztja az egyházközségi A. C. szakosztályok elnökeit, s végül saját tagjai sorából, valamint a képviselőtestületen kívül állókból három évre kiküldi az A. C. egyházközségi szakosztályának tagjait. Ezek a választások az e. m, főhatóság elé terjesztendők jóváhagyásra. A következő szakosztályokat kell megalakítani: 1. hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, — 2. kulturális, — 3. szociális és karitatív, — 4. sajtó, — 5. szervezési szakosztályokat. Az 1. és 5., — valamint a 2. és 4. szakosztályok esetleg össze is vonhatók. A szakosztályok legalább 3 tagból álljanak nagyobb egyházközségekben 1000 lélekre 3—3 tagot lehet számítani, s azok egyházi elnöke a paróchus, vagy helyettese. A szakosztályok negyedévenként tartják üléseiket, ahol a végzett munkáról beszámolnak, a tapasztalt nehézségeket megbeszélik, és a következő negyedévre — az egyházközség kebelében működő szervezetek, és egyesületek igénybevételével — végrehajtandó programmot készítenek. Az egyházközségi képviselőtestület gondoskodik az A. C. évi munkatervének végrehajtásáról, ellenőrzi a szakosztályok működését, és a hitélet, katolikus közművelődés és jótékonyság előmozdítására irányuló törekvésükben hathatósan, szükség esetén anyagilag is támogatja őket. Az A. C. szakosztályai révén előmozdítja a vallás gyakorlásának minél ünnepélyesebbé tételét, és minden lehetőt megtesz a területén lakó katolikus gyermekek sikeres vallásoktatása érdekében.
50
MÁRIAPÓCS A MIÉNK IS MÁR! A Felvidék egy részének az Anyaországhoz való visszacsatolásával újra birtokosai lettünk mi, felszabadított görögkatolikusok, sok lelki, szellemi és művelődési forrásnak, kincsnek, melytől majd két évtizeden át elzártak voltunk. Viszont, állandóan ki voltunk téve a különböző demokratikus, liberális, marxista, elnemzetelenitő áramlatoknak, melyek gyakran viharszerű erővel tomboltak és bizony a gyenge gyökérzetű egyedeket magukkal is sodorták. A világháború utáni években nemcsak a háborúszülte meglazult erkölcsi és gazdasági viszonyokkal harcoltunk, mint szerte Európában, hanem az új államban teljesen idegen mentalitású emberekkel egy fedél alatt kellett élnünk és küzdenünk az általuk behozott eszmék és törekvésekkel szemben. A két évtized elég nagy idő, de hogy népboldogító törekvéseik csekély eredményt sem hoztak, mutatja ezt az az öröm, ahogyan a magyar honvédek bevonulását vártuk, s az a lelkesedés, ahogyan őket fogadtuk, s az a megnyugvás, hogy végre itthon vagyunk, bolyongó hajónk révbe, Mária országába ért. Elzárt minket a trianoni határ a legnagyobb és legkedvesebb búcsújáró helyünktől Máriapócstól is, ahová még útlevéllel is oly nehéz volt eljutni a cseh fináncok dúrva eljárása miatt. Csak emlékezzünk vissza az elmúlt évre, mikor Sándor püspök Urunk személyesen vezette az Eucharisztikus Kongresszusra híveit Budapestre, Máriapócsot érintve, a cseh pénzügyőrök hat órahosszat vizsgálták a zarándokokat csak azért, hogy utitervök megrontásával kellemetlenkedjenek. És a zarándokok türelmesen viselték a zaklatást, és imádkoztak. Imádkoztak az uton végig, imádkoztak a kongresszuson a sok százezer magyarral, és a jö Isten meghallgatta imájokat. A trianoni 20 év alatt Máríapócs csak vágy volt előttünk. Különösen az egyszerűbb falusi nép lelkében egy tovatűnő álomkép volt a jó békevilágban ott töltött pár napi élmény. Meghatva, könnyes szemmel mesélték a fiatalabbaknak, hogy ők hányszor tették meg az utat falujokból Máriapócsíg, s vissza, gyalog. S milyen szép az a templom, hogy csókolták a kegyképet, mennyi emléktárgy van ott elhelyezve azoktól, kiknek kérését Isten meghallgatta. A hallgatók áhítattal, ártatlan irigységgel lesték minden szavát a Máriapócson járt bácsinak, s nem hőst, hanem boldog embert láttak benne, aki többször is volt ott, ahová ők egyszersem mehettek. Az Ungvár-ceholnyai aug. 19-kí búcsúra jött szolyva vidéki anyókák arra a kérdésemre, hogy nem fáradtak-e el, azt mondották: „Uram, mi az nekünk, mikor mi a háború előtt 5 ízben is voltunk Máriapócson gyalog. Most is örömmel
51
mennénk, de azok a csehek nem engednek. Tessék elhinni, leszünk mi még Máriapócson a csehek engedélye nélkül is!" Ilyen erős hittel beszéltek ezek az egyszerű falusi asszonyok. Kárpátaljának nevezetes búcsújáró helye volt a Munkács melletti Szt. Bazíl-kolostor Klastromalján. Sok ezer hívő látogatta ezt a helyet az aug. 29-ki búcsún Szűz Mária halála ünnepén, míg oda be nem fészkelte magát az a galíciai ukrán szellem, amely melegágya lett az ukrán csemetéknek, kik most a még fel nem szabadult ruszin földön garázdálkodnak. Az őslakos ruszin nép elfordult az ukrán eszmék terjesztőitől, s a klastromaljai búcsúkat látogatók megcsappant száma azért ment mégis oda, mert tudta, hogy ott lesz az ő szeretett főpásztora Sándor püspök, aki maga is gyóntatott és szsntáldozásban részesített több ezer hívőt. Mi már útlevél nélkül mehetünk Máriapócsra az Isten Anyjának e kedves helyére s ott térdenállva megköszönjük Neki, hogy újból annak az országnak lettünk fiai, melynek Ö a Védasszonya. S a még fel nem szabadult Kárpátalja ruszin népe is alig várja, hogy elindulhasson — térkép nélkül — a folyó mentén le az Alföldre, le Máriapócsra, le a kalásztermő rónára. És lejönnek! E nyáron a máríapócsi nagybúcsún találkozni fog az uzsoki, a vereckei, az ökörmezői, s a rahói ruszin. Mi is ott leszünk, mert első utunk az Anyaországba a felszabadulás után csakis Máriapócsra vezethet! Uagvári görögkatolikus.
Jó felelet. A szép zsákmány után nagy lakomát csapnak a vadászok. Tekintet nélkül arra, hogy péntek van, vígan eszik a föltálalt húsporciókat. Az izgalomban kiszáradt torkukat sem restek egy kicsit öblögetni. A hangulat egyre virágosabb lesz. Egyik vadász megütközve veszi észre, hogy szomszédjának a tányérja azon módon üresen van, ahogy eléje tették, Vallatni kezdi: Miért nem ettél? Beteg vagy? Nem, barátom — feleli a kérdezett — péntek van. Nagyr hahotázás lett erre a válaszra. A gúny nyilai repülnek a bátor hitvalló felé. Egy darabig hallgatja, majd mikor a gúnyolódás nem szűnik, ő is hozat húst magának. Csakhogy végre kibújt a csuhából — dörzsölik kezüket kárörvendve a vadászok. Azonban váratlan dolog történik. A vadász, amint megkapja a húst, azt a kutyája elé vetve, így szól társaihoz: Barátaim! A kutya is meg tudja tenni, hogy pénteken, böjti napon húst egyen, de azt nem, hogy megtagadja magát, mert állati ösztönén nem tud uralkodni.
52
T A N U L S Á G O S MESE. Űj angyal érkezett a mennyországba. Mikor lenézett a földre, csodálkozva látta, hogy minden ember két nagy zsákot cipel. Egyik a mellére lóg, a másik meg a hátára. — De nem lehet egyenlő súlyú a két zsák, mert az egyik embert hátrafelé húzza a súlyosabbik, a másik meg előrehajlik, szinte meggörnyed az előre nehezülő zsák súlyától. Nem állhatta az új angyal szó nélkül. — Mondjátok, testvéreim — kérdezte a régibb angyalokat — mit cipelnek az emberek abban a két zsákban ? Egy szelidarcú idősebb angyal magyarázta: — Az erényeiket, meg a bűneiket. A hátsó zsákban vannak a bűnök, az elsőben az erények. Egyiknek a bűne másiknak az erénye több. Akinek több a bűne, nehezebb a hátsó zsákja. Ezeket hátrafelé húzza a nagy teher, hogy meg ne tudjanak hajolni. Ezek büszkék, kevélyek, gőgösek, mindig magasra tartják a fejüket. Az új angyal ámulva csodálkozott. A szelidarcú angyal folytatta: > — Vannak, akiknek több az erényük, azokat előre hajlítja a teher, lehajtott fejjel járnak — ezért nem látják meg a más hibáját sem, — nagyon sokszor térdre is roskadnak nehéz zsákjuk terhe alatt. Ezek az emberek jámborak, megbocsátok és alázatosak. Az új angyal a szivárványútra nézett, mely a földről az ég felé vezetett. Csupa alázattól előrehajlott emberek siettek föl rajta, mosolyogva, sugárzó arccal . . . Vájjon neked melyikből van több? A jóságból, vagy, roszszaságból ?
A TITOKZATOS SZENT. Nápolyban történt. Tengerparti halászkunyhóban lakott egy szegény asszony a fiával. Halászatból éltek. Egy viharos este együtt üldögéltek a szegényes halászkunyhóban, mikor kétségbeesett segélykiáltásra lettek figyelmesek. A fiú rögtön kiszaladt, hogy segítséget vigyen a szenvedőknek. De már későn volt. A kunyhótól nem messze feküdt az áldozat, A gyilkos meg az éj sötétjében eltűnt. A baj ott volt, hogy az őrség is hallotta a segélykiáltást, s odarohant a tett színhelyére, s ott találta a halászlegényt is. A fiút gyanúba keverték. S hiába védekezett. SzánKozmetikai
és p i p e r e - c i k k e k :
Sport lllatszertárban Nyíregyháza,
Városháza-épület.
53
dékos emberölés vádjával halálra ítélték az özvegyasszony egyetlen gyermekét. Hiába volt minden könyörgés. Az ítéletet a nápolyi király is aláírta. A szomorú lelkű anya most Szent Antalhoz fordult, s levelet tett a Szent oltárára, melyre ezeket a szavakat írta : Szent Antal, neked kell segítened. A kivégzés előtti estén a nápolyi király korábban küldte nyugvóra cselédségét, mint máskor. Egyedül ült Íróasztalánál, mikor hirtelen kopogást hall, s a következő percben egy sugárzószemű ferences barát állt előtte és megszólalt : • — Ne haragudjon Felség, hogy zavarom, de Ön egy teljesen ártatlan fiatalember halálos ítéletét írta alá tegnap. Most arra kérem Felségedet, hogy ezt a felmentési iratot írja alá, — De hát honnan való Páter? — kérdezte a király. — Innen, a ferencesek Szent Lőrincről nevezett zárdájából — felelt a barát. S addig-addig beszélt a király szívére, míg az kegyelmet adott a halászlegénynek. Másnap a király elment a ferencesek kolostorába, s összehivatta az ebédlőbe a zárda tagjait. A király szeretett volna még egyszer beszélni a titokzatos baráttal. Nagy meglepődésére nem találta a látogatót. A házfőnök meg szabadkozott, hogy a zárda lakói közül senki sem hagyta el este a házat. A király ekkor a templomba ment. Mikor Szent Antal oltára elé értek, a király homlokára csapott, s a Szent képére mutatva így szólt : — O volt a titokzatos éji látogató. A házfőnök mosolyogva válaszolt : — Felség ! Neki én nem tilthatom meg, hogy éjjel ne hagyja el a z á r d á t .
(Szent Antal)
Megbízható
CIPŐT Q T I R I
•
OLCSÓ ÁRON
•
•
Íí\\
O 1 1L-)1"HJ1
Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 2. sz. Róm. kat. parochia-épület.
TELEFON 579.
EZEK MEG TUDTÁK TARTANI A BÖJTÖT? Pasteur, a híres francia tudós fényes lakomára kapott meghívót. Elfogadta ugyan, de pénteki nap lévén, a húseledeleket egyszerűen továbbadta, mert szerinte fölösleges felmentést kérni az Egyház parancsa alól díszebédek miatt. Hasonlóképen járt el a tudós Ampère is. Mikor Ozanam, a híres sorbonni egyetemi tanár pénteki napon vacsorára meghívta, megkérdezte Ampere: „Ugye bár, Ön is megtartja a pénteki böjtöt?" És csak Ozanam megnyugtató feleletére fogadta el örömmel a szíves vendéglátást.
54
Á kereszt lábainál. Lelkigyakorlatok. Az élet zűr-zavara megszűnt. Környeskörül szent, megihletődéssel telt hangulat. Mintha mindent fekete gyászfátyol takarna. A lehorgasztott fejek nehéz gondolatokba merültek. Az arcokból a bűnbánat jelei olvashatók, a szemekből természetfeletti fény sugárzik. Síri csönd. Hallgatnak az emberek, hallgatnak a falak, hallgat minden. . . . Vájjon kik ezek, élők vagy holtak ? Nem! Ezek igaz emberek, csak a világról most megfeledkeztek. Környezetükre nem kíváncsiak. A hétköznapi élet áramlata őket nem érdekli. Fölhagytak a gondokkal, a szenvedélyekkel, panaszokkal . . . Mindnyájokat csak egy érzés tölt be, s egy gondolat foglalkoztat: „gnothi sautón" = ösmerd meg önmagadat. Mintha egy láthatatlan szellem bűvkörében élnének . . . Mindegyik önmagával, ezzel a feneketlen mélységgel van elfoglalva. Ó, te édes magány! Te a szellemi országnak kapuja, a felhők fölé emelkedők menedéke! Én is téged kereslek ; rég, nagyon rég és nem talállak . . . Légy üdvözölve e szent pillanatban! Ó, most látom csak, hogy te vagy a tovaröppenő, hiú örömök édes feledtetője! Te figyelmeztetsz a bennem .pislogó halhatatlanra, melyről oly sokszor megfeledkeztem . . . Ó, lelkem, ó, én halhatatlan lelkem! Ébredj és gigantikus szárnyaidon vigyél engem föl, föl magasra, hol béke, nyugalom, boldogság honol. Szállj velem keresztül a világon, és keressünk egy helyet, hogy Teremtőm lábainál megpihenhessek . . . A homályos, ködös, sötétfekete éjtszakát itt-ott a messzeségben gyönge villámlások tarkítják, Közben, ezt a kísérteties éjtszakát, valami reszkedteti, remegésben tartja. . , És íme a régi idők eseményei is lassan kirajzolódnak. . , Működik a képzelet. És az agy, ez az életnek kitörölhetetlen könyve ujabb és ujabb eseményeket tár fel és suttogja: „Nézd, te ezt már elfeledted? Mélyedj bele csak még jobban és meglátod. . . Félsz talán lapozni?". . , Ó, hát ez már mind a múlté? És mintha a nap sugarai is a felhők alól előtörnének. Fájdalom, mindenből csak az elröppenő élet bánatos, néma, titokzatos emléke maradt meg. Ó, élet, élet! Váratlanul és hamar rohansz a cél felé! Te a magadét végzed és nem törődsz azzal, hogy mi ideges kapkodással sietünk tovafutó „mát" megragadni. . . Ó, a hitvány, földi javak csillogása mennyire elvakít mindőnket. Pedig se szivünket, se lelkünket nem elégíti ki, csak összetöri, elsorvasztja. . . A lélek magasabb céljait a feledésbe dobja, csak a földhöz, a földhöz igyekszik tapasztani mindenkit — míg a vég be nem köszönt. És akkor mi történik? Vigyázz, ki ne enged siklani kezedből a jelen pillanatot,
55
mely még a tiéd! Vess számot magaddal, ismerd meg és cseréld ki saját „énedet" míg nem késő! Világosság és igazság Lelke tekints reám, és könyörülj rajtam! Had lássam és ösmerjem meg saját semmiségem, és igénytelenségemet. Had sírjak balgaságom és büszke önteltségem felett. . Lelkiismeretemet, bűnös életem fekélyétől meg akarom tisztíttatni, mert tovább így nem élhetek . . . Nyugtalan a lelkem. A javulás előcsarnokába értem. — De vájjon méltó vagyok-e szemeimet égre emelni, — ki eddig csak a testnek szolgáltam? — Ó, nem, nem merek az égre tekinteni. Félelem és szégyen égeti arcomat . . . Inkább a keresztre, az üdvösség jelvényére pillantok, — és innen várok vigasztalást. Ebben van az én egyetlen reményem, örömöm, és minden vigasztalásom . . . Szemlélem a keresztet és inog velem a föld! Szédülök! Jaj, mindjárt összeesek! Ó, micsoda véres sebek! . . . Szemem elsötétül . . . Csitt! — mintha kiáltást hallanék! De nem — csak a fejem zúg! . . . De mégis! „Feszítsd meg, Feszítsd meg őt!" Mi ez? Jól hallok é n ? . . . Ó már tudom! . . . Lelketlen hóhérok! — kiáltani akarok, — de elcsuklik a hangom . . . Borzalom, ó rémes . . . Torkom egyszerre valami láthatatlan erő összeszorította . . . és én hangosan zokogok . . . Ó, keresztrefeszített Krisztus, tekints reám, mint ama nagycsütörtök éjtszakán Péterre! — Add, hogy az én szívem kakasa is juttassa eszembe bűneimet . . . Sírni, sírni keservesen, bűnbánóan sírni akarok és Péter-i könnyekkel lemosni Judás-arcomat. „Ó tékozló fiú, térj meg! Ó térj meg, míg nem késő ! Borulj a szentkereszt tövébe és tarts bűnbánatot" — hangzott belülről a válasz . . . És a kereszt szemeimbe világított . . . Ó végtelen Szeretet, ki érettem feláldoztattál, megállhatok-e előtted ? Hisz szemrebbenésedre a föld megindult, a templomok rommá, az oltárok kőhalmazzá változtak , . . De mégis a szívemben megerősödött az életadó hit, lelkemben pedig fölelevenedett az átfoghatatlan titok . . . Szívem megnyugodott. Boldognak, nagyon boldognak érzem magam. Mosolyogva szemlélem már most a világot, mert győzelmet arattam a legnagyobb ellenség, önmagam fellett. Megyek tovább, tovább, hol a boldogságot többé nem zavarja semmi. Juhász
Dénes.
A Nyíregyházi Gör. Kat. V e g y e s k a r február 5-én díszközgyűlést rendezett, melyen Szilvássy József karnagy bevezető szavai után Melles Géza kanonok mondott ünnepi beszédet. Közös vacsora és vidám tánc fejezte be a kedves estét.
56
VALLOMÁS. Eva Lavallière, Páris egykor ünnepelt művésznője, a világháború után búcsút mondott a színpadnak, belépett Szent Ferenc harmadikrendjébe és szigorú bűnbánó életet élt. Ezt jegyezte naplójába : Kedvenc nevem ; Jézus. Kedvenc ételem : az angyalok Kenyere. Kedvenc illatom : a tömjén. Kedvenc sportom: a térdhajtás. Kedvenc vidékem! a Kálvária hegye. Kedvenc erényem: az alázatosság. Kedvenc könyvem : az Evangélium. Kedvenc színem : a fehér és vörös, a tisztaság és a szeretet. Kedvenc ékszerem : a rózsafüzér. Hazám : a mennyország. Vezetőm : a Szentlélek. Tulajdonom : a sír. Leghőbb célom : Jézus. Mi indít csodálkozásra : az 0 irántam való szeretete. Mi indít szomorúságra : hálátlanságom. Főhibám: magamról beszélni. A tiszta szeretet kulcsa: Fiat, legyen! Mi vagyok : nyomorult féreg. Ha neked kellene felelned e kérdésekre, vájjon hogyan hangzana őszinte vallomásod ? (Ferencet közi.) ELÖREKÜLDHETJÜK! — Milyen szomorú — mondta egy zsugoriságáról ismert ember, — hogy ha meghalunk, nem vihetjük magunkkal pénzünket a másvilágra. — Magunkkal nem vihetjük, de előreküldhetjük — felelte a társaságban jelenlevő ferences atya. — Hogy-hogy? — Igen egyszerű — hangzott a válasz. — Az Üdvözítő szerint : Amit a legkisebbnek tesztek, nekem teszitek. Ha tehát ön jótékony és vallási célokra alamizsnát ad, Krisztus és a lelkek ügyét segíti elő és Krisztus kezébe teszi pénzét. Egész biztos lehet, hogy az Űr Jézus kincsekké változtatva adományait megőrzi az ön számára, s egyetlen fillér sem fog elveszni ! (Ferences közi.)
A Hajdúböszörményi Gőr. Kat. Ifjúsági Egyesület január 15-én tartotta s hittestvéreink igen asszony" című zenés művészi színvonalon következett,
műsoros estjét, melyen a város előkelőségei, nagy számban jelentek meg. A „Huszárkisvígjáték került színre, s a szereplők tökéletes, álló játékot adtak. Utána hajnalig tartó tánc
57
Km^m^emmmmii^fgmmmmmmimmmKm^mMmKmmmm
I
EGYHÁZI
f l FT
S
mmm«mmmmmmmmmmmmmmmmmgMm$í!$m*mmm — Drohobeczky Bazil tb. kano— A debreceni Vértanuk emlénok, aranymisés áldozópap, a keinek hódolt a gör. kat. Tanítók magyarsága miatt kiüldözött, s Országos Egyesülete február hó nemrég elhunyt Droboleczky 26-án rendezett emlékünnepélyén, Gyula körösi püspök testvéröccse melyen Debrecen és az egész március 5-én Ungváron a szent- gör. kat. társadalom kiválóságai ségek ájtatos felvétele után el- vettek részt. P. Dudás Miklós hunyt. A megboldogult kiváló 0 . S. B. M. mondotta a lelkeket tudásával, példaadó papi buzgó- megrázó ünnepi beszédet a Szent ságával, nemes szívjóságával sze- László Dalegylet vegyeskara által rezte meg a gör. kat. társadalom előadott énekkel, Szathmáry Endre őszinte tiszteletét és szeretetét. h e g e d ű s z ó l ó j á v a l , és Németh — Puskás Lajosné, budai s. Irénke szóló énekével bensősélelkészünk felesége sz. Véghseő gessé tett emlékünnepélyén. Mária, tragikus körülmények között elhunyt. Megrendítő halálát osztatlan részvét követte. — Sándor Mihály szfőv. gyógypedagógiai tanár, aki kedves énekével budai templomunk áhítatát tette még bensőségesebbé, hosszú szenvedés után jan. 27-én elhunyt. — Dobránszky Gyula hittestvérünk, a kótaji egyházközségnek hosszú időkön át volt főgondnoka, a messze környéken ismert és szeretett „Gyula bácsi" 83 éves korában elhunyt. Legyen áldott emléke. — Papp Antal érsek úr Onagyméltósága papságának közép, és felső iskolákba járó gyermekei számára a hármas Szentév emlékére tett 5000 pengős alapítványát újabb 1000 P-vel 6000 P-re emelte fel. A nagylelkű alapítvány bizonyára sok értékes tehetség kifejlődését fogja lehetővé tenni Isten nagyobb dicsőségére.! — Dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok, budapesti paróchust a Társadalmi Egyesületek Szövetsége társelnökévé választotta.
58
— Takács Gyula hittestvérünk, mint megbízott igazgató átvette a hajdudorogi állami polgári iskola igazgatását. — A budapesti Vasvári Pál Kör február 1-én tartotta hagyományos táncestélyét, melyen a budapesti és vidéki gör. kat. társadalom adott egymásnak találkozót. A főpásztoraink díszelnöksége alatt megrendezett bálon dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok-paróchus, ifj. dr. Papp Emil, s a rendező gárda fogadta a megjelent előkelőségeket. A bálon megjelentek: gróf Andrássy Mihály, dr. dorogi Farkas Ákos, a Magosz elnöke, dr. Danilovics Pál, dr. Markos Olivér, dr. Fenczik István képviselő, Földessy Gyula képviselő, dr. Damjanovics Miklós, dr. Gróh István, és még sokan mások. A megjelentek kitűnő hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. — A hajdúdorogi felnőtt leányok Mári-kongregációja február 17-én fényesen sikerült farsangi elő? adást rendezett,
mmmmmmmmmmmmmmmimmré^mmmmmmmmm Gárdaparancs: A nagyböjtben kisebb-nagyobb önmegtagagadásaimmal sok örömet akarok szerezni Jé?us szentséges Szívének. Kedves Gárdisták! Páris egyik előkelő családjához ebédre volt hivatalos egy fiatal gróf. A fiatal főúr szomszédjával élénk beszélgetést folytatva, egyik ételt a másik után utasította vissza. Hogyan — szólt hozzá szomszédja — beteg Ön, vagy nem éhes, hogy ezeket a pompás ételeket érintetlenül hagyja? Dehogy vagyok beteg! Sőt nagyon is éhes vagyok már — felelt mosolyogva a gróf. Akkor vajmi furcsa ízlése lehet, hogy ezek a nagyszerűen elkészített ételek nincsenek ínyére, folytatta a faggatást a szomszéd. Dehogy vagyok én finnyás. Csak a főzelékre várok, mert csak abból eszem — válaszolt a gróf. Szomszédjának további faggatására elmondotta, hogy pénteki nap van, és e napon, mint katolikusnak nem szabad húst ennie. Ez kellett csak a vidám szomszédnak! Hangos hahotába kezdett, és mikor a vendéglátó úrnő jókedvének oka felől érdeklődött, az egész társaság figyelése, élénk érdeklődése közben feltálalta a fiatal gróf vallomását: Grófné! Ön vendégséget rendezett, de elfeledkezett arról, hogy egy szentet is meghívott reá, Hogy-hogy, szentet hívtam meg? — kérdezősködött a grófné meglepődve. A hahotázó vendég erre a társaság nagy derültsége közepette elmondotta, hogy a fiatal gróf böjtöl, és nemsokára már szőrcsuhát fog magára ölteni. Az ifjú gróf nem mutatta, hogy rosszul esik neki barátjának tapintatlan magaviselete, s nem mutatva haragot sem megismételte, amit előbb szomszédjának mondott:
ÖTVÖSM
ÜVES
ARANYKOSZORÚS - MESTER B U D A P E S T , IV., P R O H Á S Z K A O T T O K Á R - U . 8. Készít és raktáron tart: szentségtartókat, kelyheket, cibóriumokat stb. e g y h á z i ö t v ö s m u n k á k a t . Aranyozás és ezüstözés!
Katolikus műiparos cég!
59
Igen ma péntek van, és egyházi parancs szerint e napon húsételt nem szabad ennünk. Én betartom ezt a parancsot, és várom a főzeléket, meg a körítéseket, hogy azokból egyem. Tessék elhinni, jól fogok én lakni azokból is. Ha pedig ez Önöknek nevetséges, rajta hát kérem, mulassák ki jól magukat. A résztvevők valóban kacajra fakadtak, de a grófné jobbján egy előkelő katonatiszt komolyan szólalt meg, és erre elmúlt a kacagás. Ne nevessünk kérem, a gróf uron — mondotta — sőt tisztelettel nézzünk reá, mert aki egy parancs teljesítése miatt a gúnnyal is szembe mer szállni, az bátor ember, és megbecsülést érdemel A társaság megszégyenült, a háziasszony elpirult, és kiadta a parancsot, hogy szedjék össze ami hústalan étel van a konyhában, s azt tálalják fel a többi fogáshoz. Kedves Gárdisták! Bizony a nagyböjt megtartását nem kell szégyelnünk, sőt ellenkezőleg, ha tehetjük mások előtt is mutassuk meg, hogy mi hűek vagyunk egyházunk előírásához. Ez a példa apostolsága lesz, ami vonzani fog. Legyünk Jézus szentséges Szívének bátor hitvallói e nagyböjtben Pali bácsi. *
A III. ker. szentendrei úti polgári leányiskola kongregációja 1939 január 11-én, szerda délután igen szép tartalmú keleti napot tartott Kostek Jenő hittanár, Peisz Lajos önálló lelkész és Bernáth Elemér hitoktató hathatós együttműködésével. Tornyi Ilona IV. o. tanuló elnök szívből fakadó köszöntése után Gurics Magda IV. o. t. a keleti egyházszakadás történetét ismertette kimerítő, igen tartalmas felolvasásában. Utána Tótin Pál hitoktató úr állította párhuzamba a latin és gör. szertású szentmisét. De az egész koronája a január 15-iki szentmise volt a Máriakő kápolnában. Tömött templomban, meghatva hallgatták ősi szép liturgiánkat. Közel százan áldoztak gör. szertartás szerint életükben először. — Ilyen módon ismerhetjük meg jobban egymást és egyesült erővel, egymást kölcsönös szeretettel támogatva építhetjük ki a szent Úrnőt a magunk és híveink lelkében.
Takarékosság.
Szabott ár.
HARTOS LAJOS Férfi- és női gyapjúszövet különlegességek, selymek, mosóáruk, szőnyegek, ágygarniturák, sezlonteritők, ruha- és kelengyevásznak n a j y raktára.
Nyíregyháza, Vay Ádám-utca, 60
(Takarékpalota)
A vértanuk földjéről. A Londonban megjelenő Catholic Herald c. újság munkatársa Spanyolország vörös uralom alatt szenvedő városaiban járt. Megdöbbentő dolgokat írt le a szörnyű egyházüldözéssel kapcsolatban, Egy alkalommal őt is letartóztatták. A börtönben megismerkedett több spanyol emberrel, akiknek egyetlen bűnük volt, hogy ragaszkodtak vallásukhoz. Külön titkos rendőrség van, mely főként azok u'án nyomoz, akik vallási meggyőződésüknek nyillan kifejezést mernek adni. Egy vallásos lelkűletfí spanyol titokban misét végeztetett saját lakásán. A rendőrség tudomást szerzett a „titkos összejövetel"-ről, s a szentmisén résztvevő valamennyi családtagot letartóztatta. Másik alkalommal tanúja volt a hírlapíró annak, hogy a vörösek által a frontra hurcolt ifjak egyikének zsebében rózsafüzér van. Azonnal véresre verték. Egy orvost, aki egész életén át minden tudásával a szegények javát szolgálta, kegyetlenül meggyilkolták — mert a testvére apáca volt. Meddig tart még ennek a szerencsétlen népnek szörnyű kínlódása ? ! A jelek szerint már nem soká !
Legjobb
talapot, sapkát
VERESS-nél vásárolhat. Minőségben és árban vezet. Nyíregyháza, Kossuth-tér 11. szám. Ungár ház.
Róm. kat. templom mellett.
Kertész István látszerész Nyíregyháza, Beiiiien-utca 3. sz. Róm. kat. isk. épület. Zeíss-Punktal
üvegek
lerakata.
Kész szemüvegek és minden optikai cikkek raktára
MAYER ISTVÁN ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ - ARANYÉRMES MESTER
Alapítva 1890. Postatakarékpénztár! számla-szám 40.723. Telefon 298.
n y í r e g y h á z a , z r í n y i ILONA-U. 1. Nagy raktár. Legolcsóbb szabott árak.
Készpénz-áron hitelbe is vásárolhat.
FŰSZERT, CSEMEGÉT olcsón - jó minőséget
vitéz Tornay István üzletében — Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 9. sz.
