Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével
Elemző tanulmány
Budapest, 2010. május
A kutatást a TÁRKI Zrt. a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelésére és támogatásával készítette.
Az elemzést készítette: Tátrai Annamária
TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Tel.: 309 7676, Fax: 309 7666 E-mail:
[email protected] Internet: www.tarki.hu
Tartalom
1. Bevezetés ......................................................................................................... 4 2. Vélekedés az egyenlőtlenség okairól................................................................ 5 3. Kiút a hátrányos helyzetből ............................................................................... 8 4. Enyhül a kettős teher? .................................................................................... 10 5. Sem ez, sem az – nőpolitika és a pártok ........................................................ 12 6. Női képviselők a Parlamentben....................................................................... 14 7. A családon belüli erőszak kérdéséről.............................................................. 15 8. Záró gondolatok .............................................................................................. 16
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 3
1. Bevezetés 2010 májusában végzett kutatásunkban a magyarországi felnőtt lakosság véleményét mértük fel a nők esélyegyenlőségének témájában. A kutatás legfontosabb célja az volt, hogy megismerjük, a lakosság hogyan vélekedik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek okairól, a nők helyzetének javítása érdekében tehető fontosabb lépésekről valamint néhány aktuális családpolitikai kérdésről. A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével zajlott, a valószínűségi mintavétel során minden felnőtt magyarországi lakosnak azonos esélye volt a kutatásban való részvételre, ezért a mintából nyert adatok – statisztikai hibát is figyelembe véve – általánosíthatók a teljes populációra. Annak érdekében, hogy a mintába került csoportok nem, iskolai végzettség, életkor és településtípus szerint kialakított aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk. Így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása pontosan illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. Jelen tanulmányunknak nem célja sem a nők és férfiak közötti esélyegyenlőtlenségek mai mértékének, sem e különbségek következményeinek leírása. A megkérdezések során a nők egyenlőségéről mint elérendő, még nem teljesült célról beszéltünk. Tanulmányunk célja, hogy a felnőtt lakosság látószögébe helyezkedve adjunk képet e problémák észleléséről. Írásunk első harmadában azt mutatjuk be, hogy a magyar népesség milyen akadályokat észlel az női egyenlőség megvalósulása előtt. Kitérünk arra is, hogy férfiak és nők, a különböző életkori, társadalmi csoportok problémalátása miben különbözik egymástól. A következő fejezetek célja, hogy a nők helyzetének javítása felé tett lépésekről, azok lakossági fogadtatásáról, az ezzel kapcsolatban felmerülő igényekről nyújtsunk információt. Ezt követően a jelenlegi politikai mező szereplőinek megítéléséről esik szó: arról, hogy mely pártokat tekinti a közvélemény „nőbarátnak”. A női képviselők Parlamenti jelentétéről illetve néhány aktuális családpolitikai aktualitást követően összegzéssel zárjuk tanulmányunk. Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 4
2. Vélekedés az egyenlőtlenség okairól A nők jelenlegi, sok szempontból hátrányos helyzetének okairól a magyar lakosság véleményét hat szempont segítségével kértük ki. Mindegyik szempont esetében megkértük a válaszadókat, hogy egy ötfokú, az iskolai osztályzatokhoz hasonló skálán fejezzék ki véleményüket. A skála kis értékei azt jelentették, hogy a válaszadó nem tekinti az adott okot jelentős akadálynak, a nagy értékek ennek ellentettjét jelentették, vagyis hogy az adott szempontot jelentős akadálynak tekintik a nők esélyegyenlőségének megvalósulása előtt. Az említett akadályok a következők voltak: •
a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás, a „kettős teher”
•
a hagyományok
•
a médiák érdektelensége a nemi egyenlőség témájában
•
kevés nő van döntési pozícióban
•
a politikusok túlnyomó többsége férfi
•
a nők nem akarnak a férfiakkal egyenlő pozíciókat
Ahogy arról az 1. ábra beszámol, a megkérdezettek a nők egyenlőségének legnagyobb akadályát az elitben uralkodó férfi túlsúlyban látják: Legfőbb bűnbakként a férfiak által uralt politika terepe jelenik meg, a megkérdezettek több mint fele (54%) tartja ezt a tényezőt jelentős akadálynak. A megkérdezettek fele az egyéb döntési pozíciókban tapasztalható férfi túlsúlyt is igen komoly tényezőként érzékeli (50%). Emellett szintén jelentős szerepet tulajdonítanak a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás eredményeként a nőkre nehezedő kettős tehernek (49%). A hagyományokat csak tízből négy kérdezett említette a jelentős okok között (42%), a médiák érdektelenségét jellemzően még kisebb jelentőségű akadályként érzékelik (30%). A nők, vagyis egyenlőtlenségek elszenvedőinek érdektelenségét még ritkábban említették jelentős okként (27%).
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 5
1. ábra A nők egyenlőségének megvalósulását gátló tényezők (%, N=1000) 22,5
a politikusok túlnyomó többsége férfi
20,3
kevés nő van döntési pozícióban a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztás, a „kettős teher”
18
a hagyományok
16,8
a médiák érdektelensége a nők nem akarnak a férfiakkal egyenlő pozíciókat
31,4
9,6 9
nagyon jelentős akadály
29,7 31 25,6 20,4 18
jelentős akadály
Ha az ötös skálán adott átlagértékeket vizsgáljuk, ugyanez a sorrend rajzolódik ki: a politikusok ill. a döntési pozícióban lévők férfi túlsúlyát 3,5 körüli átlagértékek jelzik, a kettős teher és hagyományokat 3,3-es értékek, míg a médiák vagy a nők érdektelenség 3 alatti értékek. A felnőtt lakosság közel egységes a fent vázolt képzetek tekintetében: különböző korú, végzettségű ill. más-más településtípuson élő csoportok között csak egy-egy esetben mutatható ki különbség. Az életkor előrehaladtával a hagyományok szerepének értékelése egyre nő: a fiatalok kisebb (átlag: 3,0), míg az idősebbek jóval komolyabb szerepet (átlag: 3,4) tulajdonítanak a hagyományoknak a nők egyenlőségének akadályaként. A 40 évnél fiatalabbak az átlagosnál jóval kisebb jelentőségű okként tekintenek a nőkre nehezedő kettős teherre, míg a budapestiek számára kisebb akadályként tűnik fel az, hogy a döntéshozók többsége férfi. Az iskolai végzettség skálája mentén nem mutatkozik különbség. Ha férfiak és nők véleményét hasonlítjuk össze a fenti akadályok észlelésekor, azt tapasztaljuk, hogy a nők szinte minden lehetséges okot súlyosabbnak érzékelnek a férfiaknál. Mindez közvetve arra is rámutat, hogy bármelyik nézőpontból vizsgálódunk, a nők komolyabb problémaként tekintenek a nemek közötti egyenlőtlenségekre.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 6
Egyetlen kivételt a nők érdektelensége jelent, melyet mindkét nem képviselői igen kis jelentőségű akadályként értékeltek. Az átlagok vizsgálatakor látható, hogy a legnagyobb különbség a döntéshozók nemi összetételének megítélésében mutatkozik a két nem között. A két nem adatait külön-külön szemügyre véve mutatkozik meg, hogy férfiak körülbelül azonos nagyságrendű akadályként tekintenek a felsorolt tényezők többségére, míg a nők értékelései szélesebb skálán mozognak. 2. ábra A nők egyenlőségének megvalósulását gátló tényezők (N= 1000, átlagértékek) a politikusok többsége férfi
3,7 3,3 3,6
kevés nő van döntési pozícióban
3,2 3,5
kettős teher
3,2 3,3
a hagyományok
3,0
a médiák érdektelensége
3,0 2,7 2,8 2,7
a nők nem akarnak egyenlő pozíciókat nők
férfiak
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 7
3. Kiút a hátrányos helyzetből A kutatás részeként megkérdeztük a válaszadókat, hogy a nők helyzetének javítása érdekében milyen intézkedéseket tartanának fontosnak. Az értékelésre felkínált megoldási javaslatok a következők voltak: •
csökkenjen a női munkanélküliség, pl. részidős munkahelyek megteremtésével
•
több óvodát és bölcsődét hozzanak létre, a családosok több anyagi támogatást kapjanak
•
segítsék a nők politikai részvételét
•
a nőkkel szembeni agresszió és más sérelmek esetében a nők jogi védelmet kapjanak
Ahogy a 3. ábrán is látható, négyből három megoldási javaslat szinte teljeskörű támogatást élvez. A nők jogi védelmének biztosítását a magyarok kilenctizede fontosnak vagy nagyon fontosnak értékelte (89%). Alig valamivel kisebb a női munkanélküliség csökkentését igenlők (86%), valamint a szociálpolitikai támogatások növelését, óvodák és bölcsődék létrehozását szorgalmazók aránya (86%). 3. ábra
Ön szerint milyen intézkedéseket kellene hozni ahhoz, hogy a nők jobb helyzetbe kerüljenek? (%, N=1000)
nagyon fontos a nőkkel szembeni agresszió és más sérelmek esetében a nők jogi védelmet kapjanak
68
több óvodát és bölcsődét hozzanak létre, a családosok több anyagi támogatást kapjanak
21
64
csökkenjen a női munkanélküliség, pl. részidős munkahelyek megteremtésével segítsék a nők politikai részvételét
fontos
22
58
29
28
26
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 8
Figyelemre méltó azonban, hogy a nők politikai részvételének növelését a másik három szemponttal ellentétben érezhetően kevesebben: a megkérdezettek 56%-a támogatta. Mindezek fényében válik láthatóvá, hogy bár a nők hátrányos helyzetének okaként a döntő többség a politika és a „hatalmasok” világát teszi felelőssé, megoldást elsősorban nem innen várnak. A döntéshozók körében uralkodó férfi-túlsúlyat tehát komoly akadályként értékelik, ám ennek feloldását nem érzik elsődleges feladatnak. A nők politikai elitbe segítését támogatók között felülreprezentáltak az alacsony iskolai végzettségűek. A nők politikai részvételének segítése több módon is lehetséges. A felnőtt lakosság véleményét egy konkrét előterjesztés kapcsán is kikértük: a választópolgárok 54%-a ért egyet azzal, hogy a nők politikai részvételét kvótával segítsék, amely előírná, hogy bizonyos pozíciókban – pl. a Parlamentben, gazdasági vezető testületekben, tudományos bizottságokban – milyen legyen a nemek közötti arány. Nem elhanyagolható (11%) a bizonytalanok aránya, míg a választópolgárok körülbelül harmada határozottan elutasítja az indítványt. 4. ábra Ön egyetértene azzal, hogy a nők politikai, gazdasági és tudományos részvételét politikai eszközökkel segítsék elő (pl. kvótával mely előírná milyen legyen a nemek közötti arány)? (N=1000, %)
nem 35%
igen 54% nem tudja 11%
Figyelemre méltó, hogy a magyar társadalom a nők helyzetének javítása érdekében tett intézkedések tekintetében egységes. Nem tapasztalható különbség a más-más típusú háztartásban élők, gyermeket nevelők és gyermeket nem nevelők kiútkeresésében: a családosok támogatását, óvodák és bölcsődék létesítését, részmunkaidős foglalkoztatás kiszélesítését családosok és egyedül élők egyformán fontosnak tartják.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 9
4. Enyhül a kettős teher? A magyarországi népesség döntő többsége, egészen pontosan 86%-a ért egyet azzal, hogy a gyermekgondozás és nevelés a szülők közös feladata, ezért ugyanannyi időt kell erre fordítania az anyának és az apának is. 5. ábra Ön egyetért azzal, hogy a gyermekgondozás és gyermeknevelés a szülök közös felelőssége, és ezért ugyanannyi időt kell erre fordítania az apának és az anyának is? (N=1000, %)
igen 86% nem 13%
nem tudja 1%
E meglepően magas arány mellett szintén fontos megjegyezni, hogy ez az eredmény nem különbözik férfiak és nők, különböző településtípusokon élők között, kor és iskolai végzettség mentén sem mutatkozott szignifikáns különbség. Vagyis a nőkre nehezedő kettős teher átvállalása nem csak az állam felé támasztott elvárásként, hanem mikroszinten, a családon belül is célként fogalmazódik meg a legtöbb magyarországi háztartásban. A nőkre nehezedő kettős teher enyhítésében azonban a központi kormányzat intézkedéseit is igényli a lakosság. A megkérdezettek 84%-a szorgalmazta, hogy a gyermek 8 éves koráig mindkét szülőt alanyi jogon megillesse a részmunkaidő lehetősége. 2 % a bizonytalanok, 14% az ellenzők aránya.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 10
6. ábra Ön egyetért azzal, hogy a gyermekek 8 éves koráig mindkét szülőt alanyi jogon megillesse a részmunkaidő lehetősége? (N=1000, %)
nem 14% igen 84%
nem tudja 2%
Az ellenzők elsősorban a kistelepülésen élők, valamint az idősebb generációk tagjai közül kerülnek ki. A kistelepülésen élők 21%-a ellenzi a részmunkaidő választásának lehetőségét, a hatvan év felettieknek pedig 18%-a. A tiltakozók aránya több, a munkanélküliség által inkább érintett megyében átlagon felüli: Békésben, Borsod-AbaújZemplén megyében, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Tolnában. Mindez azt valószínűsíti, hogy a részmunkaidő lehetősége kapcsán sokak a biztos munkahely munka elvesztésének veszélyére asszociálnak. A részmunkaidő lehetősége számukra nem családbarát intézkedésként, hanem az egzisztenciális bizonytalanság fenyegetéseként jelenik meg.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 11
5. Sem ez, sem az – nőpolitika és a pártok A válaszadókat megkérdeztük arról, hogy látják, melyik pártnak van nőbarát programja. Alig egy hónappal a választások után a felnőtt lakosság döntő többsége tájékozatlannak ill. érdektelennek mutatkozott a kérdésben. Tízből négy kérdezett nem tudott választ adni a kérdésre, további három pedig úgy látta, egyetlen pártnak sincs nőbarát programja. Mindössze a válaszadók harmada látja úgy, hogy valamelyik párt nőbarát politikai programmal rendelkezne. A 7. ábrán látható, hogy a választópolgárok mekkora hányada értékelte az egyes pártok programját nőbarátnak. A Fidesz programját a magyarok 18%-a tartja nőbarátnak, a második helyen pedig a Lehet Más a Politika végzett. Az LMP programját a választópolgárok 6%-a tekinti nőbarátnak, az MSZP, MDF, Jobbik és a Civil mozgalom esetében mindössze 2-3% vélekedett így. 7. ábra Ön szerint melyik pártnak van nőbarát programja? (N=1000, az összes megkérdezett között %)
18,3
6,1
FideszKDNP
LMP
3,1
3,1
2,4
2,1
MSZP
Civil mozgalom
Jobbik
MDF
Az ugyanebben a kutatásban felmért, legfrissebb pártpreferencia adatokat figyelembe véve a következő kép rajzolódik ki: a három legnagyobb parlamenti frakcióval bíró párt esetében a szavazóbázisuk 20-30%-a tekint a választott pártjára úgy, mint amelyik a nők helyzetét kiemelt figyelemmel kíséri. Ez a hányad minden bizonnyal a Fidesz, az MSZP és a Jobbik esetében is a leginkább elkötelezett híveikből tevődik össze.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 12
A Lehet Más a Politika, az MDF és a Civil Mozgalom esetében azonban ennél az aránynál jelentősen nagyobb a nőpolitika jelenlétének észlelése. Ha a pártot választó szavazópolgárok megoszlásához hasonlítunk, az MDF és a Civil Mozgalom esetében az országos népszerűségi arányuknál jelentősen pozitívabb a megítélésük, az LMP esetében pedig országos támogatottságukat közelíti azok aránya, akik szerint a nőbarát program része a párt céljainak. Úgy látszik tehát, hogy a Lehet Más a Politika, valamint a két női politikus által elnökölt kispárt, az MDF és a Civil Mozgalom volt igazán sikeres abban, hogy a nőbarát politizálás tényét kommunikálja a választópolgárok felé. Talán érdemes e kérdést még egyszer, egy lépéssel távolabbról, a politikai mező egészét szem előtt tartva megvizsgálni. Mint említettük, a választópolgárok harmada gondolja úgy, hogy van a mai magyar politikai mezőn olyan szereplő, mely a nők helyzetét kiemelt figyelemmel kíséri. Ez a csoport viszonylag pontosan körvonalazható: magasabb iskolai végzettségű, budapesti, gyermektelen. Másként fogalmazva a vidéki, alacsonyabb végzettségű választópolgárok, főként ha gyermekük is van, a jelenlegi politikai szereplők között egyetlenre sem tekintenek úgy, mint aki a nők ügyét kiemelt figyelemmel kísérné.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 13
6. Női képviselők a Parlamentben Mint látható volt, sokak számára (56%) kiemelt kérdés, hogy a politikai elit (így a képviselők) körében növekedjék a nők aránya. Az áprilisban lezajlott választások utáni politikai átrendeződés természetesen megváltoztatta a női képviselők arányát is. A választók akaratának összegzéseként e téren visszalépés történt: 2006-hoz viszonyítva a női képviselők száma 41-ről 35-re csökkent. A lakosság 42%-a mutatkozott tájékozottnak ebben a kérdésben. Minden tízedik megkérdezett hitte, hogy nőtt a női képviselők száma, ám minden ötödik válsztópolgár nem tudott válaszolni a kérdésre. 8. ábra Ön szerint a parlamenti választás után több vagy kevesebb női képviselő került a Parlamentbe? ugyanannyi 26%
nem tudja 21%
több 11%
kevesebb 42%
E téren a budapestiek az országos átlagnál informáltabbnak bizonyultak: a vidékiek 4041%-os eredményével szemben a fővárosiak 52%-a értesült arról, hogy a női képviselők száma csökkent.
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 14
7. A családon belüli erőszak kérdéséről A családon belüli erőszak áldozatainak védelméről magyar választópolgárok álláspontja egységes: a lakosság 97%-a szerint ilyen esetekben az áldozat biztonságát szolgáló érdekeket kell figyelembe venni a bántalmazó lakhatáshoz való jogaival szemben. Mindössze 1% a bizonytalanok, 2% az ellenzők aránya. 9. ábra Ön egyetért azzal, hogy a családon belüli erőszak esetében a bántalmazót eltávolítsák a lakásból?
(N=1000, %)
nem 2%
igen 97%
nem tudja 1%
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 15
8. Záró gondolatok A fentiek összegzéseként tehát elmondható, hogy a magyar társadalom érzékenynek mutatkozik a női esélyegyenlőség kérdéseire. A felnőtt lakosság szemében a nők hátrányos helyzetének legfontosabb okaként a férfiak uralta politika terepe, valamint a nőkre háruló kettős teher jelenik meg. A jelenlegi helyzetből vezető kiutat azonban elsődlegesen a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztásban látják. Ahhoz, hogy ezen az úton elinduljunk két területen is változásra van szükség. Egyrészről szociálpolitikai intézkedések sorozatára, másrészről „mikroszinten” a családok szintjén is szemléletváltásra van szükség. Úgy tűnik ez utóbbi már túljutott a kezdő fázisán: Családosok és egyedül élők, idősek és fiatalok, fővárosiak és vidékiek egyaránt úgy látják, hogy a gyermeknevelés a szülők közös ügye, ezért ugyanannyi időt kell az anyának és az apának is erre fordítania. E téren a nemek között sem mutatkozik számottevő különbség. A bántalmazott nők jogi védelmének valamint a családon belüli erőszak áldozatainak érdekei szintén egyöntetű megítélés alá esnek, prioritást élveznek. Ugyanakkor a politikaformálók felé küldött üzenet is egyértelmű: elsősorban részmunkaidős foglalkoztatás kiszélesítése, szociálpolitikai támogatások növelése, valamint óvodai és bölcsődei férőhelyek létesítése által látják lehetségesnek a nők helyzetének javítását. E téren a köztudatban csak másodlagos eszközként jelenik meg a nők politikai szerepének növelése. A növelés módja további diskurzus tárgyát kell képeznie, ezügyben nem egységes a lakosság álláspontja. A döntéshozó testületekben tapasztalható női arány növelésének érdekében a választópolgárok alig több mint fele alkalmazna politikai eszközöket (pl. kvótát).
Női esélyegyenlőség a felnőtt lakosság szemével 16
