ÉLEM ÉLETEM Vándor vagy az úton, az élet vándora, Megállás nincs, messzeségbe vezet lépted. Az éjjeli úton mész, ,közben megáll az ész Úttalan utakon, a semmi felé mész. Megfogadod, hogy holnap új élet vár, Egyszer fenn - egyszer lenn, ilyen a világ. Kezedben a hangszer, újra villan a fény, Csak közben öregebb lettél, megint pár év. Úttalan utakon….. A világban elveszve… Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább. Legyen mindig tiszta, és kerülje el, Benned rejlő gondolat, felejtse el. Vissza soha ne térjen, kínzó félelem, Már nem fog az átok érzem, ezt csak tőled kérem. Úttalan utakon….. A világban elveszve… - Refr – www.nyugtalan.com
1
CSAK ROCK Nem sokan vagyunk, lassan elfogyunk. Terjed a kór a láz, engem a hideg ráz. Eltelt oly sok év, ám megmaradt a hév. Ez a mi zenénk, a Rock örök ne félj. Teltház és üres terem, fogadott minket, oly sok helyen. Tíz ember vagy száz ember, néz minket, nem érdekel. Refr. : Vár rám egy város, A lelkem még nem sáros. Azóta rockot játszom, Mióta az eszem tudom.
www.nyugtalan.com
2
RAJTAD ÁLL Robogunk tovább az úton, Én mindig magamat nyújtom. Csak folyvást a fény felé, Bármi lesz legyen elég. Ha oda érek az út végére, Ott állok talpig fehérbe. Majd ítélkeznek felettem, Nyugodt vagyok,mindent megtettem. Refr. : Rajtad áll, hogy élsz-e még, Feladnád, és már elég. Mindig van egy kis remény, Vesztes ne te legyél. Valakinek jobban sikerül, Akinek nem ide mellém ül. Van még itt ajtó rengeteg, Belépsz vagy rögtön elmehetsz. Refr. :
www.nyugtalan.com
3
LASSAN CSORGÓ Lassan csorgó napok között, elrebben az év. Kisért engem mindig annyi, ártó szenvedély. Dohányfüstös kocsma mélyén, felharsan a rock. Nem érdekel semmi már csak, inni akarok! Refr. Az éj legyen nagyon szép, Ebböl, nekem sosem elég. Csak keresed az élet értelmét, Érzem, tudom miért. Gyorsan múló évek alatt, elrebben az élet. Elrontottam sok mindent, hidd el én is, félek. Élek ahogy élek, már nem változom semmit. Látom, tudom, hallom, érzem, az én zeném! Ott állsz, ahová, mindig megyek én. És tovább, csillog, a pohár fenekén. És minden, baráttal, több leszek én. És minden, ha elfogy, jön a gyors feledés.
www.nyugtalan.com
4
A NYUGTALAN Este kihalt már az utca, Nem jár senki, sehova. Egyedül sétálok benne, Nyugodtan hazafelé lépkedem. Reggel zsúfolt minden, Valaki lépdel elöttem. Vigyázz ember, megalszik a tej, Soha többé ne tarts engem fel. Refr. : Mert ha menni kell, hát menni kell, Nem tart vissza most már semmi sem. Ez a búcsú csak az enyém, Remek idök, sok szép emlék. Egy hang a lelkemen belül, Üz és hajt, új célok felé. Minden reggel „jó" az ébredés, Megyek újra, áh, a fene belé.
www.nyugtalan.com
5
ELUTAZOM Azt hittem, ma láttam az istent. Magához intett. Aznap már más nem lehetett, Késöre járt, tudott mindent. Pár üveg ital mellett, Megbeszéltünk halkan mindent. Az életbeli nagy dolgokat, Ami neki sem sikerült jobban. Refr. : Ne haragudj, bocsáss meg, Elutazom, elmegyek. Mindent elfeledek, Csak az úton szomjas ne legyek. Készült egy közös fénykép, Ez is egy örök emlék, Kérdeztem: Máris elmész? Ne aggódj, találkozunk még.
www.nyugtalan.com
6
A FÉNY FELÉ Nem tudtam merre induljak, Azt hittem, hogy velem tartasz. Merre és milyen lessz az út, Nem tudtam csak mentem. Refr. : A fény felé A fény felé A fény felé Oh, a cél felé Megtudtam milyen is az, Az árral szemben megértettem, A sok álnok hazugság, Lepereg rólam, ostobaság. Látom az alagút végét, Megyek a végsö célért. Nélküled már nem is szép, A lábam szokásból mégis lép.
www.nyugtalan.com
7
KISÖRDÖG Bárhol akárhol távol, Érhet valami mámor. Fáradt vagy és fázol, Remélem, legalább meg nem ázol. Végre kirúgni a hámból, Oly régóta várod. Ha én is elindulok veled, Vissza már nem mehetsz. Refr. : Benned is ott bújik a kisördög, Az italodat csak úgy beöntöd. Csillagokat látsz a fejed fölött, Várj meg kérlek, én is jövök. Vége van mára, A fejem nagyon kába, Sanyarú sorsodat látva, Holnap is menni kell az új csatába. Végre kirúgni a hámból, Oly régóta várod. Ha én is elindulok veled, Vissza már nem mehetsz. www.nyugtalan.com
8
MIÉRT Régen mióta csak érzek, Feltünt, hogy levegönek néznek, Vajon miért, s milyen okból, Ez jut eszembe sokszor. Fényben soha nem fürödtem, Az egészet a börömön éreztem, Láttam oly sokszor mindent, Akik nem tudták, lebecsültek engem. Refr. : Csak egy kérdés miért, ami engem felemészt. Csak egy kérdés miért, ami engem felemészt. Ha álbarátok vesznek körül, A mosolyba gúny vegyül, Én ezt nagyon jól tudom, Ne kérdezd, hogy hova jutok. Szegénység, ígérgetés, A fü meg a fa, az már kevés, A felhökböl néznek le ránk, Húzd csak az igát.
www.nyugtalan.com
9
KÉSZÜLJ FEL Tavasszal mikor minden felébred, Egy öreg szivében megáll az élet, Kérges tenyerek néznek az égre, Ki néz le rád, ki nyúl le érted? Refr: Készülj fel, nincs visszaút, Eljöt a nap, nem rajtad múlt. Valamikor gitárral kezében, Színpadon állt tüzzel szemében. Kezek ezrei nyúltak feléje, Úgy gondolta sosem lesz vége. - Refr Évek múltak értelmetlen, Bolyongott csak elveszetten. Megtört szemének kihunyt a fénye, Szertefoszlott minden reménye. - Refr Most nincs segítség, most nincs menekvés, Ami még hátravan, az a számonkérés. - Refr www.nyugtalan.com
10
SÁRKÁNY Elmentem valahová, ott akadtam rád. Lecsaptál rám, mint egy héja, Óh, én szegény, szerencsétlen préda. Azóta terrorban élek, hazamenni mindig félek. Ez a csúf sárkány otthon engem vár. Refr. : Héé csúf sárkány, otthon miért vársz rám. Héé csúf sárkány, otthon miért vársz rám. Miért kellett annyit innom, Azóta is átkozom a napot, Óh, én szegény, szerencsétlen barom. Azóta terrorban élek, hazamenni mindig félek. Ez a csúf sárkány otthon engem vár. Szépnek láttam, pedig nagyon csúnya, Azóta is várom azt a napot, Mikor megszabadulhatok végre.
www.nyugtalan.com
11
SZABADON Forog a két kerék, A szelek szárnyán, szállok én. Nem érhet utol senki sem, Magamban ezt képzelem. Üzöm és hajtom, a fém menyasszonyom, Sem ember, sem isten, Nem állíthat meg engem. Refr. : Vár rám az út, kígyózva elöttem fut, Szabad vagyok, a fémtestbe olvadok. Az út porát, Letörlöm magamról én. Eljöttem, ide elértem, Nem tudom, hogy miért tettem. Hajnalban korán, útnak indulok én, Hív a nagy messzeség, Ez mindennel felér.
www.nyugtalan.com
12
SZÉP ÚJ VILÁG Minden napnak bíbor hajnalán, Elindulsz, s az úton jársz. Keresed, kutatod, kérdezed, Hogyan lehet jobb az életed. Kérdezed, de nem felelnek, Mennek rohannak, rád se néznek. Ellöknek és eltaposnak, Csak közönnyel teli arcok vannak. Refr. : Szép új világ, ez vár rád és rám. Szép új világ, ez vár csak ránk, Magamba nézek, rám számítok, Önmagamban még megbízok. Barátok, mint füzfa ága, Mikor a szél öket rázza. Nem szólsz, mert szavad sincs, Nem kérik, hogy szólj nekik. Mész tovább már nem érdekel, Ki mit tesz, és hogyan lesz.
www.nyugtalan.com
13
