*
HiRADASTiCHHIKál
T U D O M Á N T O S
[ G Y E S I J É T
IAP1A
DR. KOZMA LÁSZLÓ
Elektronikusan vezérelt telefonközpontok fejlesztési problémái ETO
Az alábbiakban azoknak az elektronikusan vezérelt telefonközpontoknak problémáival foglalkozunk, amelyeknek kapcsolómezeje térosztásos és elektro mechanikus érintkezőket tartalmaz. Elektronikai elemek tulajdonképpen m á r a 20-as évek végén megjelentek a telefontechnikában, r á diócsövek és egyenirányítók alakjában, de az elekt ronika igazi „ b e t ö r é s e " a telefonközpontokba az elektronikus számítógépek elterjedésével a 60-as években k ö v e t k e z e t t be. A telefonmérnökök fantá ziájátfoglalkoztatta az, hogy a számítógépek hasonló logikai funkciókat végeznek mint a telefonközpontok vezérlő szervei, csak éppen nagyságrendekkel gyor sabban és sokkal m e g b í z h a t ó b b a n . Kézenfekvő volt a gondolat, hogy kihasználva az elektronika gyorsa ságát, a kapcsolómező áramköreinek logikai t e v é kenységét lényegesen r e d u k á l n i lehet ezen tevékeny ségeknek közös vezérlőben való centralizálása révén, í g y j ö t t e k létre az első ESS központok az USA-ban. A kapcsolómezőben az érintkezőket a jól ismert ferreed jelfogók képezték. Azóta t ö b b m i n t 10 év telt el és az á t ü t ő siker m é g v á r a t m a g á r a . A z USA-ban ugyan van m á r t ö b b 100 ESS típusú k ö z p o n t üzemben, de a tapasztala tok alapján egyre módosítják, E u r ó p á b a n pedig még csak kevés számú kísérleti berendezés m ű k ö d i k . A számítógép-alkatrészek rohamos fejlődése, amely megnyilvánul az egyre összetettebb integrált á r a m körökben, lassítóan hat a telefonközpontokat fej lesztő m é r n ö k ö k tevékenységére. Amíg a számítógép-technika nem j u t el valamilyen stabilabb fejlődési állapotába, addig a telefonipar világszerte — t a l á n m é g az USA-ban is — csak j á t szadozik az elektronikusan vezérelt k ö z p o n t o k k a l és közben g y á r t j a a h a g y o m á n y o s , de m o d e r n i z á l t elektromechanikus telefonközpontokat, egyre n ö vekvő mennyiségben. A z elektronikusan vezérelt telefonközpont nem öncél, hanem csak része az általános telefonszolgál t a t á s n a k és ezért nem szabad a k ö z p o n t o k k a l ú g y Beérkezett: 1974. I I , 13.
621.39S.345
foglalkozni, hogy elvonatkoztatjuk a telefonszol g á l t a t á s egyéb alkotóitól, elsősorban a nagy száza lékot képviselő hálózattól. Nem a telefonközpont olcsóbbítását akarjuk az elektronikával elérni, ha nem az egész telefonszolgáltatás költségeit csökken teni és minőségét emelni.
A fejlesztést befolyásoló körülmények A világon ma kereken 150 s z á m o t t e v ő ország van és ezek közül legfeljebb csak 10-ben folyik a k t í v fejlesztési tevékenység az elektronikusan vezérelt elektromágneses kapcsolómezejű telefonközpontok területén. Ugyanakkor a p u b l i k á l t statisztikai ada tok szerint a világ teljes telefonparkjának k b . 75%-a ebben a 10 országban t a l á l h a t ó . H a elfogadjuk azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy a telefonsűrűség fejlődése a legtöbb országban tangens hyperbolicus görbe szerint emelkedik, akkor minden bizonnyal a jövőben a „ 1 4 0 " országban a telefónia fejlődése sokkal erősebb ü t e m ű lesz, m i n t a telefóniában vezető szerepet j á t s z ó „ 1 0 " - b e n , amelyek közül t ö b b e k n é l a fejlődési görbéje t ú l j u t o t t az inflexiós ponton. Mindebből az következik, hogy új k ö z p o n t o k fej lesztésénél főleg a többséget képviselő fejlődő or szágok szempontjait — körülményeit — kell f i gyelembe venni. A nyugati tőkés világ telefon-konszernjei e g y m á s sal éles k o n k u r r e n c i á b a n vannak és természetesen egyik sem akar lemaradni a m á s i k m ö g ö t t ; ez az üzleti szempontokon t ú l m e n ő e n p r e s z t í z s k é r d é s e is. í g y a z u t á n igyekeznek e g y m á s t túllicitálni és köl csönösen belehajszolják magukat egyre bonyolul tabb v á l t o z a t o k b a . E k ö z b e n persze a saját fejlesztő gárdájuk felkészültsége a m é r v a d ó és figyelmen kívül h a g y j á k a fejlődő országok műszaki adott ságait és üzemeltető embereinek felkészültségét, m é g ha klienseikről is van szó. A fejlődő országok egynémelyike felléphet olyan igénnyel, hogy részt vegyen telefonközpontok g y á r t á s á b a n , a k á r csak részszerelvények előállításában,
161
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V . É V F . G. SZ.
vagy csak ezek összeszerelésében. B á r h o g y is van, az azonban kétségtelen, hogy a fejlődő országok tele fonszolgáltatási igazgatóságai ragaszkodni fognak e k ö z p o n t o k n a k önálló üzemeltetéséhez. A karban t a r t á s egyszerűsége t e h á t döntő szempont. A K G S T tagállamai a telefonipar területén a fej lett kapitalista és a fejlődésben levő országok k ö z ö t t foglalnak helyet. Jogos lenne az a feltevés, hogy a szocialista országok telefonipara közelebb kerülhetne a fejlődő országok telefonigényeihez, m i n t a fejlett tőkés országok. Ehhez azonban a szocialista országok telefonfejlesztési tevékenységét össze kellene han golni, ehelyett azonban azt tapasztalhatjuk, hogy saját b e l á t á s u k szerint növelni igyekeznek a tőkés fejlesztési i r á n y v o n a l a k a t . Ez kétféleképpen tör ténhet: 1. Saját fejlesztéspróbálkozással. 2. Licenc-vásárlással. ad. 1. Attól eltekintve, hogy az egyes szocialista országok fejlesztési k a p a c i t á s a külön-külön vagy párosan nem elegendő, a tőkés országok ipara ú g y védekezik a konkurrencia ellen, hogy bonyolult rendszereket dolgoznak k i , olyan gyártási, szerelési, de főleg olyan technológiai eljárásokat alkalmaznak, melyeket nem lehet u t á n o z n i (hanem újból fel kell fedezni). ad. 2. A magyar telefonipar jelfogós vezérlésű crossbar típusú k ö z p o n t r a vásárolt licencet és így is a sorozatgyártásra a felkészülés évekig t a r t o t t . Ezek a k ö z p o n t o k a mai világszínvonalat képviselik és g y á r t á s u k a licencadó LME-ben is m é g legalább 15—20 évig folytatódni fog, t e h á t üzemben lesznek a jövő század elején is. Licencet vásárolni elektronikusan vezérelt köz pontokra az iparilag fejlett országoktól — ha ugyan egyáltalán lehetséges — nem célszerű, mert az ál taluk megtervezett ilyen központok a n á l u k meg levő m ű s z a k i felkészültségre, az o t t rendelkezésre álló nyersanyagokra, valamint fejlettebb technoló giájukra van alapozva. A z L M E licenc b i r t o k á b a n és most m á r a g y á r t á s i k a p a c i t á s b a n is felfejlődve, semmi sem sürget minket az elektronikusan vezérelt k ö z p o n t o k fejlesztésére. Ezekre a központokra sehol a világon nincs égetően szükség, ellenben szükség van a telefonszolgáltatás n a g y m é r v ű mennyiségi fejlesztésére. A műszaki haladástól azonban nem maradhatunk le. Lényeges lenne megegyezésre j u t n i természetes partnereinkkel a fejlesztési terveket illetően. A számítógépek fejlődésének h á l á s a Minthogy a számítógépek robbanásszerű fejlődése hozta lázba a telefonközpontok fejlesztésével fog lalkozó k u t a t ó h e l y e k mérnökeit, előbb a számítás technika b e h a t á s á n a k aspektusait vizsgáljuk meg. Az igaz, hogy a számítógépek és a telefonközpontok logikai funkciói k ö z ö t t sok a rokon v o n á s (infor mációbegyűjtés, -tárolás, -feldolgozás, utasításki a d á s stb.), de sok az eltérés is k ö z ö t t ü k . N é h á n y ilyen ellentétre az a l á b b i a k b a n r á m u t a t u n k : 1. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a gyors működésű elektronikus eszközökre nem a telefonié
162
nak volt szüksége, hanem a s z á m í t á s t e c h n i k á n a k , amit viszont a hadiipar igényelt ( r a k é t á k i r á n y í t á sa). De a polgári számítóközpontokban is a számító gépeknek gyors m ű k ö d é s ű e k n e k kell lenniük, mert m ű k ö d é s ü k alatt nagy értékű perifériákat (be- és kiíró gépeket, tárolókat) lefoglalva tartanak. A te lefonközpontokban mind a logikai m ű v e l e t e t végző vezérlők, m i n d a perifériáknak megfelelő kapcsoló mező a méretezésnek megfelelően folyamatosan vannak igénybe véve. A vezérlés működési idejének összhangban kell lennie a kapcsológépek m ű k ö d tetéséhez szükséges idővel. 2. A telefonközpont kapcsolómezejének egy be szélgetés alatt, amelynek tartama 2-4 perc körül van, mindössze n é h á n y bit-nyi információ t o v á b b í t á s á r a van szüksége. Ez azt jelenti, hogy a vezérlés akkor is gazdaságosnak bizonyulhat, ha nincs t ú l zottan koncentrálva. A számítóközpontban azonban egyetlen gyors számítógépre van szükség. 3. A megbízhatóság kérdése m á s k é p p vetődik fel a telefonközpontokban, mint a számítógépeknél. Egyetlen hiba a számítást tönkreteszi, viszont a telefonközpontban n é h á n y ezreléknyi h i b á t meg engedhetünk. Teljes leállás egy számítóközpontban legfeljebb a program újrakezdését jelenti. Telefon k ö z p o n t b a n egy ilyen leállás (break-down) nem en gedhető meg. 4. A számítógép és perifériái a külvilágtól el k ü l ö n í t e t t z á r t világot képeznek (az adatközlő hálózaton á t érkező feladatok szalagon rögzítődnek és a válaszok a d á s a is szalag közbeiktatásával tör t é n i k ) . A telefonközpont t ö b b tízezer érpárral van kapcsolatban a külvilággal és k i van téve k á r o s elektromos b e h a t á s o k n a k . 5. A számítógépek a gyors m ű k ö d é s ű (és ezért drága) operatív tárolókon kívül rendelkeznek ol csóbb nagy kapacitású h á t t é r m e m ó r i á k k a l (dob, t á nyér, szalag), a telefonközpontban minden tárolónak azonnal elérhetőnek kell lennie. 6. A számítógép a feladatot képviselő információt egy helyről kapja és csak számítás alatt gyűjt ada tokat t ö b b helyről (tárolókból), a telefonközpont vezérlője esetleg t ö b b tízezer helyről kap logikai funkciót igénylő jelzéseket. (Persze egyszerre csak egy ilyen igényt t u d kielégíteni.) A számítógépek befolyásának teljes mértékű k i bontakozása valósult meg a Bell L a b o r a t ó r i u m ESS rendszerében. A kapcsolómező csak arra szolgál, hogy a beszélő előfizetőket t á p h í d o n keresztül egy érpáron összekapcsolja egymással, mindennemű lo gikai tevékenység az elektronikus vezérlőben kon centrálódik. A kapcsoló pontok ferreed jelfogók, a vezérlő alkatrészei félvezető eszközök, ferrit gyűrűk, f i x (nem destruktív) tárolók sokasága. Egyetlen vezérlő (illetőleg m é g egy t a r t a l é k , a kettő meg t u d ja osztani a m u n k á j á t , de külön-külön is ellátják a t e n n i v a l ó k a t ) meg t u d birkózni a k á r egy 64 000 elő fizetős központ teljes forgalmának lebonyolításával is. Egy ilyen k ö z p o n t b a n nem látni semmi lénye geset és nem hallani csak némi zümmögést. A köz pont állandóan ellenőrzi ö n m a g á t és jelzi (írógépen vagy l á m p á n ) , ha h i b á t t a l á l . A z egész k ö z p o n t (kapcsolómező-f vezérlés) dugaszolható kivitelben k é szül. Hiba esetén cserélni kell a hibás szerelvényt.
D R . KOZMA L . : E L E K T R O N I K U S A N V E Z É R E L T TELEFONKÖZPONTOK
Ez a k a r b a n t a r t á s . A z üzemeltetés (számváltozás, új előfizető stb.) általában írógépről t ö r t é n ő beírás sal, vagy pedig egy szerelvény cseréjével történik. Ez t e h á t a jelenlegi csúcsteljesítmény az elekt ronikusan vezérelt telefonközpontok területén. A z első központ 10 évvel ezelőtt készült el, azóta t ö b b változat jelent meg belőle; E u r ó p á b a n is próbálkoz tak hasonló fejlesztésekkel, azonban ennek ellenére m i n d e n ü t t t o v á b b r a is jelfogós vezérlésű — de igaz, hogy egyre t ö b b elektronikát is t a r t a l m a z ó — k ö z p o n t o k a t g y á r t a n a k mind nagyobb mennyiség ben. Miért nem t a p a s z t a l h a t ó eddig döntő siker? Űj fejlesztést eldöntő szempontok A kapcsolómező keresztpontjaiban az érintkezők s z á m á n a k 2-re t ö r t é n t redukálása azzal j á r t , hogy a vezérlőben a kapcsolómezőnek m á s o l a t á t kellett elektronikusan képezni. A vezérlőnek bármilyen igény jelentkezésekor konzultálnia kell egy prog ramtárolót, amely megmondja neki a t e n n i v a l ó k a t . A vezérlő így a z u t á n olyan b o n y o l u l t t á lett, és n a g y m é r e t ű v é duzzadt, hogy csak nagy központok ban — 40 000 előfizető fölött — fizetődik k i . Az első megvizsgálandó szempont, hogy á l t a l á b a n milyen nagyságú központokra van leginkább szükség? 1. Optimális
központ-kapacitás
A világ helységeit d u r v á n hatjuk. Lakosok Helységek száma száma >10 kb. 60 10 -10 között kb. 2 000 kb. 60 000 <10 6
6
3 nagy csoportba osztÖsszlakosszám k b . 200-10
%
6 %
c
5
5
kb. 1000-10 kb. 2200-10
0 6
30 % 64 % 100 %
Ez a t á b l á z a t bizonyára pontatlan és csak arra szolgál, hogy képet adjon a föld lakosainak k b . el oszlásáról a különböző nagyságú helységekben. Minthogy a nagyobb v á r o s o k b a n á l t a l á b a n nagyobb a telefonigény,mint akisebbekben, pláne a falvakban, ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy telefónia szempontjából az 50 és 100 ezer közti lakos számú városok telefonigényei a legmérvadóbbak. 10—20%-os telefonsűrűséget feltételezve, ez 5000— 40 000 közötti előfizetői számot jelent; mondjuk át lagosan egy 80 000 lakosú város 15%-os telefonsűrű séggel 12 000-es telefonközpontot jelent. Ismeretes t o v á b b á , hogy a telefonszolgáltatás be ruházási költségeiben legnagyobb tétel (kb. 50%) az előfizetői vonal. Ezek á r á n a k csökkentését csak a központok decentralizálásával érhetjük el, vagyis a központok s z á m á n a k növelésével. R ö v i d e b b elő fizetői vonal v é k o n y a b b vezetéket eredményez (adott veszteség mellett), az ár pedig á l t a l á b a n a rézsúllyal arányos. N a g y városokban sem kellenek a t ú l z o t t a n nagy központok. Londont a maga közel 2 milliónyi elő fizetőjével el t u d t á k l á t n i 10 000-es k ö z p o n t o k k a l . A Strowger-rendszer alapja is a 10 000-es k a p a c i t á s . A 7A2 rotary-rendszer eredetileg 20 000-es kapaci
t á s r a készült, csak n á l u n k b ő v í t e t t é k k i a rosszul sikerült iker megoldással 30 000 vonalra. Egy nagy város — m i n t p l . Budapest — telefonhálózatát na gyon gazdaságosan realizálni lehetett volna 10—20 ezres k ö z p o n t o k k a l 2—4 tranzit ponttal, vegyes h a r á n t összeköttetésekkel, a k ö z p o n t o n k i n t i k i m e n ő i r á n y o k a t 10-re korlátozva. A t r a n z i t k ö z p o n t o k közöt t i összeköttetések lehetnének a z u t á n t ö b b ezres csatornaszámúak. Végül az optimális k ö z p o n t n a g y s á g á n á l egy döntő szempont m é g a biztonság kérdése (tűz, h á b o rú stb.). T e h á t m é g a kisebb v á r o s o k b a n is célsze r ű b b egynél t ö b b k ö z p o n t felszerelése. Optimális i l y m ó d o n az a k ö z p o n t k a p a c i t á s , amely k i t u d szolgálni 20 000 előfizetőt is, azonban gaz daságosan h a s z n á l h a t ó m á r 2000 előfizetői számtól lépcsőzetesen bővítve. 2. Gyártási,
üzemeltetési
tényezők
A telefonközpontok vezérlője lényegében ugyan azokat az elektronikus eszközöket tartalmazza, m i n t a számítógépek. Ezeket arra specializált g y á r a k fog j á k előállítani, t e h á t látszólag különösebb p r o b l é m á t nem okoznak a k ö z p o n t o k a t előállító üzemeknek. Az összeszerelés, forrasztás technológiája ismert. Más kérdés a kapcsolómező. A ferreed keresztpont a maga n e m é b e n p á r a t l a n konstrukció, s z á m u n k r a azonban k é t p r o b l é m á t okoz: t ú l drága és nagyon nehéz g y á r t a n i . A z USA-ban is állítólag magas a g y á r t á s i selejt és semmi biztosíték nincs arra, hogy a ferreed — ha egyszer j ó n a k is bizonyult — nem mondja fel később a szolgálatot. É p p e n a kereszt pont magas á r a m i a t t csökkentették le a kereszt pontok érintkezőinek s z á m á t a minimálisan szük séges k e t t ő r e . E g y é b k é n t az ESS és m á s ismert nyugati központ típusok körül vannak b á s t y á z v a szabadalmakkal és licenciákat h i á b a v á s á r o l n á n k (kérdés, hogy ka punk-e?), nagyon sok mindent nem t u d n á n k g y á r tani, technológiánk hiányosságai, nyersanyagaink kifogásolható minősége stb. m i a t t . A nyugati fej lesztő l a b o r a t ó r i u m o k nem veszik figyelembe eze ket az a d o t t s á g a i n k a t és a vásárolt licencet átdol gozni értelmetlen dolog lenne. A közös vezérlővel rendelkező központok előnyeit a következőkben szokták megadni: a) a v á l t o z t a t á s o k egyszerűek és gyorsan végre h a j t h a t ó k a programok módosításával, b) a bővítések k ö n n y e n megvalósíthatóak, c) a különböző új jellegzetességek és szolgálta t a t á s o k nehézség nélkül beyezethetőek, d) k a r b a n t a r t á s gyakorlatilag nincs, a k ö z p o n t ellenőrzi ö n m a g á t , e) az egész vezérlés m ű k ö d é s é t egyszerűsíti az a t é n y , hogy egyetlen vezérlő lévén nincs szük ség duplatalálat elleni védelemre. A m i n á l u n k az üzemeltetés műszaki színvonalát illeti, körülbelül ugyanazok állíthatók, mint a g y á r tással kapcsolatban. A k ö z p o n t nem á t t e k i n t h e t ő , a vezérlő a félvezető eszközök (IC-k is) nagy halma za, k i merné azt állítani, hogy ezekkel 25-30 évig nem lesz baj. A számítógépek 4-5 év alatt amor-
163
H Í B ADÁSTECHNIKA X X V . É V F . 6. SZ.
tizálódnak és k b . ennyi i d ő n k i n t kerülnek piacra a félvezető eszközök ú j a b b és újabb v á l t o z a t a i . Egyik nek sincs alkalma, hogy legalább 1-2 évtizedig üzemben legyen és bizonyítsa é l e t t a r t a m á t . Egy elektromechanikus eszköz é l e t t a r t a m á t egyértelmű en meg lehet állapítani g y o r s í t o t t vizsgálatokkal, félvezető eszközökkel ilyen eljárás nem lehet, m é g IC-k esetében sem. Milyen fejlesztési v á l t o z a t o t lehet elképzelni? Egy analógiára lehet utalni. A z amerikai cross-bar — a N° 5—s — megelőzte 20 évvel az e u r ó p a i a k a t . A z amerikaiban egyetlen egységes kapcsolómező v a n és az egész k ö z p o n t o t átfogó közös marker. E u r ó p á b a n sehol sem k ö v e t t é k ezt az utat ( I T T sem, L M E sem), hanem tagolt kapcsolómezőt és decentralizált mar kereket alkalmaztak. Elképzelhető, hogy az európai fejlesztés erre vagy hasonló ú t r a fog lépni. A jelfogós vezérlésű cross-bar k ö z p o n t o k E u r ó p á b a n igazolták az ilyen fejlesztés helyességét. 3. A központ jelparcellázási
lehetősége
A t á r o l t p r o g r a m ú vezérlés programjainak el készítése állítólag t ö b b 10 mathematikus év, elkép zelhető t e h á t , hogy programmódosítások is nagy i d ő t követelnek meg. H a a k ö z p o n t o t kisebb egy ségekre o s z t a n á n k fel, egyszerre k i t ű n n e , hogy a t á r o l t programokra nem m i n d e n ü t t van szükség, vagy egyáltalán nem. Egy klasszikus cross-bar k ö z p o n t kapcsolómezejét fel lehet osztani függőlegesen és vízszintesen. A füg gőleges osztás e r e d m é n y e z i : az előfizetői fokozatot, a t r u n k v á l a s z t ó t a k i m e n ő hívások s z á m á r a és végül a csoportválasztó fokozatot a bejövő hívások szá m á r a . Mindegyik fokozatot fel lehet t o v á b b á osztani vízszintesen kapcsolási egységekre ú n . modulokra, amelyeknek méreteit a kapcsológépek és kapcsolási igények h a t á r o z z á k meg. T ö b b ilyen modul helyez h e t ő el egy kereten és a z u t á n 1 vagy 2 keretnek — a forgalomtól függően — biztosítunk egy elektronizált markert. Az elektronikus vezérlő decentralizálásának körül ményeire rávilágítandó, az a l á b b i a k b a n tételesen fel soroljuk a vezérlő főbb részeit: a) Letapogatók (Scanner S). Ezek egy közös meg h a j t ó órajelből, impulzusszámlálókból, valamint É S k a p u k b ó l állnak. Ez u t ó b b i a k összessége a letapoga t a n d ó pontok s z á m á t ó l függ, t e h á t többletköltség nélkül szét lehet osztani azokat a modulok között. b) Elosztók (Distributor D ) . Körülbelül ugyan azok m o n d h a t ó k el, m i n t az S-ekről. c) Programtárolók a kimenő t r u n k v á l a s z t ó és a bejövő csoportválasztó fokozatok s z á m á r a fölösle gesek, mert csak egyféle m ű k ö d é s ü k van. A z elő fizetői fokozatok s z á m á r a a t á r o l t programok hasz nosnak bizonyulhatnak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miniatürizált kapcsológépek olcsó keresztpontjai 2-nél t ö b b érintkezőt tartalmazhatnak és logikai feladatok megoldására használhatók. d) Átmeneti tárolók általában a k i m e n ő oldal áramköreihez, főleg az előfizetőkhöz tartoznak. Ezeknek szétosztása a modulok k ö z ö t t nem j á r « többletköltséggel. A decentralizálás e r e d m é n y e k é n t a m ű k ö d é s lényegesen lelassul, aminek k ö v e t k e z t é b e n
164
nincs szükség a számítógépekben használt kis á t m é rőjű (0,2—0,6 mm-es) ferritgyűr ükre, hanem hasz n á l h a t u n k a k á r 2,5 mm-es g y ű r ű k e t is, amely körül m é n y félautomatikus befűzési módszereket tesz lehetővé. e) Tényleges logikai rész az egész vezérlés á r á b a n kis százalékot tesz k i . A l a p j á b a n IC-kből épül fel. Amennyiben a vezérlés markerekre osztódik fel, akkor valamilyen logikai á r a m k ö r r e szükség van m a r k e r e n k é n t . Bizonyos logikai funkciókat a m ú g y is előnyösen le lehet választani a közös vezérlőről: így p l . a számláló impulzusok gyűjtését tárolókon vagy automatikus- díjelszámolást mágnesszalagokon való rögzítéssel. H a valamelyik elektronikus markerben hiba fordulna elő, akkor a hibás rész kicseréléséig egy előfizetői csoport esne k i a forgalomból, ha pedig valamelyik választó fokozat egyik markere válnék üzemképtelenné, akkor csak a központ forgalom áteresztő képessége csökkenne valamelyest. Mindenesetre decentralizált elektronikus vezérlés esetén nem kell duplázni a szerelvényeket, biztonsági okokból. Az S, D á r a m k ö r ö k e t és a kétféle tárolót a centralizált vezérlés esetén nem mindig duplázzák, pedig p l . 0,3 m m átmérőjű g y ű r ű k k ö n n y e b b e n meg repedhetnek, m i n t a 2,5 mm-esek. A telefonközpont n a g y s á g á t a miniatürizált kap csolómező h a t á r o z z a meg. A gyors működésű közös vezérlő „ c s á p j a i " - n a k el kell t u d n i u k érni a kapcsoló mező mágneseit m ű k ö d t e t ő pontjait. E célra gyors t o v á b b í t ó vezetékek, ú n . bus-ok szolgálnak. Decent ralizált vezérlés esetén a rövid futási idő nem olyan szigorú követelmény. 4. A központ
térfogata
Ez a kérdés n á l u n k nem olyan döntő szempont, de egyes nyugati n a g y v á r o s o k b a n nagy fontosságot t u l a j d o n í t a n a k ennek. B e é p í t e t t kerületekben nehéz új helyiségekhez j u t n i és ezért a régi központok helyé re új k ö z p o n t o k a t 2-3-szoros kapacitással akarnak helyezni. A térfogatproblémából következnek azon ban gyártási, szerelési és üzemeltetési egyszerűsíté sek és ezért ezzel a k é r d é s k o m p l e x u m m a l foglal koznunk kell. A h a g y o m á n y o s k ö z p o n t o k b a n a szerelvények síkban vannak a keretekre felszerelve, ami azt je lenti, hogy minden szerelvénynek bármelyik részé hez hozzá lehet férni és a helyén meg lehet javítani. H a nem, akkor k i lehet szerelni és így hibátlannal kicserélni. A keretek n a g y s á g á t a szállíthatóság kor látozza. A keretek közti összeköttetéseket a keretek tetején levő forrasztócsúcsok segítségével létesítik. Egy 10 000 előfizetős k ö z p o n t b a n kereken 300 keret van (rotary-rendszerben). H a a szerelvényeket és alkatrészeket nem síkban, hanem 3 dimenzióban, t e h á t térben szereljük fel, akkor lényeges térfogatcsökkentést lehet elérni, azonban a kereten nem lehet j a v í t á s o k a t eszközölni. Jelentkezik t e h á t a dugaszolhatóság igénye. Egy 10 000 előfizetős cross-bar típusú k ö z p o n t b a n k b . 1200 kapcsológép van, összesen k b . 240 000 csat lakozási,, azaz ugyanennyi „ d u g a s z o l a n d ó " ponttal. Ehhez jönnek a jelfogó és egyéb alkatrészek dugaszolási igényei úgy, hogy igen magas szám j ö n k i .
D R . KOZMA L . : E L E K T R O N I K U S A N V E Z É R E L T TELEFONKÖZPONTOK
A megoldás éppen a cross-bar gép felépítéséből kínálkozik; egy cross-bar gép nem m á s m i n t 10 db 20 kimenettel rendelkező kis gép együttese, a m i á l t a l a közös rudakon kívül multiplikálási lehetőségek is kínálkoznak. T e h á t t ö b b gépet kell összefogni ú g y , hogy egy kapcsolási fokozatnak egy önálló l i n k kapcsolása jöjjön létre és így csak a bemeneteket és kimeneteket kelljen dugaszolhatóvá tenni, de magu kat a linkeket nem. Egy ilyen dugaszolható kapcso lási egységet n e v e z ü n k modulnak. A modul méretei nek felső h a t á r á t az szabja meg, hogy k ö n n y e n hor dozható legyen. E z é r t kell a gépeket miniatürizálni. Erre t á g lehetőséget n y ú j t a n a k az új technológiai eljárások (fröccsöntvények, nyomtatott á r a m k ö r ö k stb.). Miniatűr cross-bar gépre számos példa van. Csak a miniatürizálás révén a központ t é r f o g a t á t 1/4-ére lehet csökkenteni. A z elektronikus vezérlés t o v á b b i csökkentést tesz lehetővé. 5. Üj jellegzetességek
és
szolgáltatások
Az irodalomból ismert új fejlesztésű k ö z p o n t o k számos új jellegzetességet és főleg új szolgáltatásokat tartalmaznak. Ezek általában jól ismertek. A meg valósításukhoz főleg tárolók tömege szükséges; m i n t pl. a rövidített számjegyküldés, amely célra egy közös t r a n s z l á t o r b a n hívó előfizetőnként egy külön tároló rekeszre van szükség, annyi tárolósorral, a h á n y előfizetőt akar hívni r ö v i d í t e t t számjegyküldéssel. Az új szolgáltatások legtöbbjét a mai cross-bar központokban is meg lehetne valósítani, különösen, ha a számjegybeküldés billentyűzettel t ö r t é n i k , amire előbb-utóbb sor fog kerülni a m á r üzemben levő központokban is. N e k ü n k körültekintően meg kell vizsgálnunk, hogy s z á m u n k r a és a szóba jöhető külföldi vevőink nek mely új jellegzetességekre és szolgáltatásokra van szükség, figyelembe véve az ezekkel járó t ö b b l e t költséget, amely m i n d e n k é p p e n mutatkozik, m é g a centralizált vezérlés esetén is.
Összefoglalás A fenti fejlesztési szempontok alapján lehetséges lenne olyan modern elektronikusan vezérelt cross bar típusú telefonközpontot kialakítani, amely érdek lődésre t a l á l n a a hazai P o s t á n kívül egyes b a r á t i országok, valamint sok fejlődő ország telefontár saságánál. A fejlesztési szempontok t o v á b b á messze menően figyelembe veszik a gazdaságos g y á r t á s feltételeit is. Tételesen összefoglalva ezen fejlesztés célkitűzéseit, a következőket említhetjük meg: 1. Miniatürizált cross-bar kapcsológépek és elekt ronizált markerek h a s z n á l a t a . A k ö z p o n t blokk diagramja hasonló az A R F (Pentaconta stb.) k ö z p o n tokéhoz. A kapcsolási diagram k ö n n y e n á t t e k i n t h e t ő . A kapcsolási fokozatok kapcsolási egységekre oszla nak és egy ilyen egység a hozzá t a r t o z ó scannerrel és distributorral e g y ü t t egy modult képez, amely megfelel egy mai k ö z p o n t egy keretének, de ennek kb. 1/4-ére r e d u k á l v a . Az egész modul dugaszolható.
2. A z egész k ö z p o n t keretekből áll, k e r e t e n k é n t 4-5 modullal és 1 vagy 2 k e r e t e n k é n t egy markerr a i : E g y 10 000 előfizetős k ö z p o n t b a n k b . 35-40 db keret van. 3. A k ö z p o n t m o d u l o n k é n t b ő v í t h e t ő 2000-től k b . 20 000 előfizetőig. (Egy előfizetői modul 256 előfizetőt szolgál ki.) 4. A k ö z p o n t o k közti jelzésrendszer azonos lehet az ARF-ével, t e h á t p l . Budapesten a R o t a r y - k ö z p o n tok lebontása u t á n egységes jelzésrendszer lehet az egész h á l ó z a t b a n . 5. A z új k ö z p o n t biztosítani tudja mindazokat az új szolgáltatásokat, amelyekre igény jelentkezik. 6. G y á r t á s i szempontból a modulrendszer sok előnyt biztosít. Egy-egy modult m e g h a t á r o z o t t személyek szerelnek, kábeleznek, forrasztanak, az egyéni felelősség elve érvényesíthető és a h i b á t l a n munka j u t a l m a z h a t ó . A vizsgálat a dugaszolhatóság következtében egyszerű és gyors. A k ö z p o n t o k széles skálája azonos modulok nagy sorozatának egyidejű g y á r t á s á t teszi lehetővé és így a központok gyártási ideje csökkenthető. 7. A gyártással p á r h u z a m o s a n folyhat a modulok közti kábelezés a helyszínen, ahol csak az üres kere tek vannak felállítva. Általános megjegyzések B á r m e n n y i r e is mondjuk, hogy a technikai for radalom k o r á b a n élünk, a távbeszélőtechnika fejlő dése lassú folyamat, amelyben a konzervatizmus szelleme dominál. Erre nagyon sok p é l d á t lehet fel hozni : 1. a corss-bar gép első szabadalma 1912-ből való, az első cross-bar k ö z p o n t o t 1933-ban helyezték üzembe az USA-ban és csak a I I . világháború után Európában; 2. a PCM-elvet 1932-ben s z a b a d a l m a z t a t t á k és m é g ma is csak elszórtan n é h á n y n a g y v á r o s külső kerületei felé használják, pedig most m á r segítségül j ö t t e k az IC-elemek is; 3. az előfizetői t á v v á l a s z t á s 1930 körül m á r bevezetésre került, elterjedése azonban a 60-as évek u t á n fokozódott és csak a z u t á n v á l t álta lánossá a fejlett ipari országokban. T ö b b ilyen p é l d á t lehetne m é g felhozni, a fejlődés lassú v o l t á n a k igazolására. Ez a konzervatizmus abból származik, hogy óriási összegek kerültek be r u h á z á s r a az egyes országok telefonhálózatában és a mai díjszabás-politika mellett ezek a berendezések csak 20—25 év alatt t u d j á k a beruházási költségeket amortizálni. Minden új fejlesztésű k ö z p o n t n a k a meglevőkkel kompatibilisnek kell lennie és ez be folyásolja, sokszor gátolja a fejlesztést. Végső soron valamikor az integrált telefonhálózat fog megvalósulni, amelyben m á r csak elektronikus eszközök lesznek t a l á l h a t ó k és amelyben a beszédet és a jelzéseket (számjegyeket) e g y a r á n t digitális pulzus k ó d modulációs rendszeren fogják t o v á b b í t a n i , de erre csak a távoli jövőben fog sor kerülni. A z el következő n é h á n y évtized az elektronikusan vezérelt és elektromechanikus kapcsolómezejű telefonköz pontoké lesz.
165
