Elektronikusan intézem Ügyfél az építésügyi e-közigazgatásban. Verzió: etdr_jegyzet_kam_03_int.odt

Elektronikusan intézem Ügyfél az építésügyi e-közigazgatásban Verzió: etdr_jegyzet_kam_03_int.odt 2014-01-24

Készült az elektronikus közigazgatás építésügy területén történő megvalósításához.

Szerkesztete: Varga Illés Levente

A jegyzet kétoldalas nyomtatásra optimalizálva készült, de kérjük, hogy csak indokolt esetben nyomtassa ki!

A jegyzet a Nevezd meg! - Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-SA 2.5 HU) licence szerinti készült és kerül publikálásra. A licenc információs oldalán, a http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5/hu címen olvashatóak a jegyzet felhasználási feltételei: Nevezd meg! – A szerző vagy a jogosult által meghatározot módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (a szerkesztő és a szerző nevét, a mű címét). Így add tovább! – Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejöt alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alat terjesztheted.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető

5

2. A tárhely létrehozása és szerkesztése

6

2.1. A tárhely létrehozása....................................................................................................................................................6 2.2. A tárhely szerkesztése...................................................................................................................................................9 3. Cselekmények 10 3.1. A cselekmény négy fázisa...........................................................................................................................................10 3.2. Félbe hagyot cselekmény: folytatás, törlés.............................................................................................................18 3.3. Amikor mi vagyunk egy cselekmény címzettje.......................................................................................................19 3.3.1. Az irat átvétele 19 3.3.2. Válaszcselekmény 19 3.4. Cselekmények a kérelem benyútjtása előt...............................................................................................................20 3.4.1. Előzetes szakhatósági állásfoglalás 21 3.4.2. Az étpítészeti-műszaki tervtanácsi vélemény 22 3.4.3. A teletpüléskétpi vélemény 23 3.4.4. Közútkezelői és egyéb hozzátjárulások, vélemények 23 3.5. A kérelem benyútjtása.................................................................................................................................................24 3.5.1. Az alatpkérelem benyútjtása 25 3.5.2. Kiegészítő kérelmek 26 3.6. Cselekményláncolatok a kérelem benyútjtása után...............................................................................................26 3.6.1. Hiánytpótlás 27 3.6.2. Fellebbezés, fellebbezési tjogról való lemondó nyilatkozat 28 4. Irodalomjegyzék 30 4.1. ÉTDR hivatalos tprotjektoldal......................................................................................................................................30 4.2. Szerzői tátjékoztatók, tjegyzetek..................................................................................................................................30 4.3. LMS tátjékoztatói sorozat............................................................................................................................................30

Elektronikusan intézem

1. BEVEZETŐ Jelen jegyzet nem hivatalos kiadványként a hivatalos ÉTDR ismertetők értelmezését és magának az ÉTDR használatának elsajátítását igyekszik segíteni. Nem cél, hogy a jegyzet teljes körű legyen, sőt, az 4. Irodalomtjegyzékben közölt jegyzetsorba illeszkedik, azokra támaszkodik, esetenként hivatkozik. Jelen jegyzet nem ad teljes körű felvilágosítást a jogszabályi hátérről sem és nem vállalkozik a változó jogszabályok tükrében napi frissítésben tartani az it közzétet információkat. Az it megfogalmazotak nem minősülnek jogértelmezésnek, állásfoglalásnak, erre hivatkozni eljárásban nem lehet.

etdr_jegyzet_kam_03_int.odt-2014-01-26

5


2. A TÁRHELY LÉTREHOZÁSA ÉS SZERKESZTÉSE 2.1. A tárhely létrehozása ■ Tárhelyek □ Tárhelyműveletek ▽ ◉ Hozzáadás Az ÉTDR-ben aktív tevékenység (pl. tárhely létrehozása, kérelem benyújtása, az eljárás előrehaladásának megtekintése, végzések, határozatok letöltése) kizárólag regisztrált és bejelentkezet ügyfelek által végezhető. A belépést a rendszerbe (és ha még nem regisztráltunk az ÉTDR-ben, akkor a regisztrációt is) a https://etdr.gov.hu oldalon kezdhetjük. It kell eldönteni, hogy belépésünk az ügyfélkapun keresztül, vagy tanúsítvány alapon történik-e. Magát a regisztrációt az első belépést követően tehetjük meg1. Ezt követően van lehetőségünk ▶tárhelyet létrehozni 2. A tárhely létrehozásakor meg kell adnunk a tárhely főbb adatait.

• A tárhely nevének célszerű – ha van – a projekt nevét adni (pl. Katica Üzletház). • Ügyeljünk arra, hogy az építési tevékenység megnevezése ne az eljárásra utaljon, hanem a ténylegesen végezni kívánt (vagy fennmaradásnál, használatbavételnél a már elvégzet) építési, építőipari, szerelési tevékenységre (pl. családi ház építése, raktárcsarnok bővítése)!

1

Lásd az irodalomjegyzékben is hivatkozot, regisztrációról szóló jegyzetet!

2

A FKK ÜF 6.3.1. Hozzáadás: tárhely létrehozása fejezete szerint.

6



• Az it megadot címadatok az építési tevékenységgel érintet telekingatlanra vonatkoznak. • Az irányítószám megadása után a rendszer megadja a település nevét. Előfordulhat azonban, hogy az adot irányítószámhoz több település is tartozik. Ebben az esetben a települési adatmezőbe belekatintva, s a klaviatúra lefelé vagy felfelé mutató nyilát használva kiválaszthatjuk a másik települést. • Ügyeljünk arra, hogy helyrajzi számként a telek helyrajzi számát adjuk meg akkor is, ha a felépítménynek (épületnek) külön helyrajzi száma is van! • Az eljárás típusának kiválasztásakor győződjünk meg arról, hogy valóban az indítani kívánt eljárást kérelmezzük-e! A nem megfelelő kiválasztása könnyen okozhatja azt, hogy másik hatósághoz kerül a kérelem, a hatóság félreérti a szándékunkat, s a tényállás tisztázása, illetve az illetéke hatósághoz való továbbítás jelentősen képes meghosszabbítani az ügyintézés idejét. A zárójelben lévő utalás az alábbit jelenti: • (általános): általános építésügyi hatósági eljárás, azaz az általános építésügyi hatósági jogkört gyakorló hatóság (az önkormányzat jegyzője) folytatja le, • (kiemelt): kiemelt építésügyi hatósági eljárás, azaz a járási (fővárosban kerületi) hivatal folytatja le, • (örökségvédelem): örökségvédelmet érintő építésügyi hatósági eljárás, azaz az erre kijelölt járási3 (fővárosban kerületi) hivatal folytatja le. • Szintén számos bosszúságot kerülhetünk el, ha odafgyelünk az eljárás megindításának módjára. • Ha én vagyok a kérelmező, vagy egyike vagyok a kérelmezőknek, akkor kérelmezőként hozom létre a tárhelyet. • Ha egy jogi személyiség az építető és én vagyok a képviselője (pl. az én cégem a kérelmező), akkor képviselőként hozom létre a tárhelyet. • Ha meghatalmazással rendelkezem és ez alapján az építető(k) nevében én járok el, akkor meghatalmazotként hozom létre a tárhelyet. • Gyakori hiba, hogy a tervező úgy vállalja el a hatósági ügyintézést, hogy a jogszabályi környezetel és az ÉTDR működésével nincs tisztában. Fontos tudni, hogy tárhelyet csak a fenti három esetben hozhatok létre, ha tehát tervezőként nem rendelkezem meghatalmazással, akkor nem hozhatok létre tárhelyet. Ha rendelkezem meghatalmazással, akkor meghatalmazotként hozom létre a tárhelyet. Ha egyébként tervezőként is érintet vagyok az eljárásban, akkor ezt a későbbiekben megadhatom az érintetek fülön új adatként (azaz tervezőként is rögzítem magam). Létrehozás után meg is nyílik az új tárhely az alapértelmezet Egyszerű nézetben. Ekkor három fület látunk a tárhely adataiból: Általános adatok, Tárgyi ingatlanok és Dokumentumok. Ez a három fül elegendő ahhoz, hogy a kérelem benyújtásához szükséges alapvető műveleteket elvégezzük De könnyen lehet, hogy szükségünk lesz a Bővítet nézetre (vagy érdemes használnunk azt). Ekkor további fülek is láthatóvá válnak: Érintet ingatlanok, Érintetek, Előzmények, Cselekmények, Megjegyzések, indoklások, Pénzügyek.

3

Ez a megyeszékhely szerinti járási hivatal - kivéve Pest megyét, ahol az érdi.


7


A tárhely adatai ezeken a füleken szerkeszthetőek 4. 4

A FKK ÜF 7.2. Tárhely adatainak szerkesztése fejezete szerint.

8



2.2. A tárhely szerkesztése A tárhely szerkesztése az a folyamat, amivel a tárhelyet felruházzuk az eljárás adataival, dokumentumaival. • A tárhely általános adatai az indítani kívánt eljárással kapcsolatos alapadatok. • Tárgyi ingatlannak azt az ingatlant nevezzük, amin az építési tevékenységet végezni kívánjuk (végeztük). Ilyen több is lehet. Jogszabályi kötelmünk megnevezni ezek közül a telekingatlant, de – amennyiben van – célszerű megadni a többit is (pl. társasház esetén a társasház épületének adatait, ha annak egy lakásában lesz (volt) az építési tevékenység, akkor azt is). • Az érintet ingatlanok alapvetően a szomszédos ingatlanokat, de adot esetben ennél bővebb kör is lehet. Ezeket megadnunk nem kell, sőt! A felület alapvetően nem azt a célt szolgálja, hogy mi adjuk meg, hanem it tájékoztassanak minket róla. Azaz ha szükséges, akkor a hatóság fogja ezeket az adatokat rögzíteni. De nagyon valószínű, hogy nem is lesz rá szükség. • Az érintetek azok a természetes és jogi személyek, valamint hatóságok, akik az eljárásban vagy eljárással érintetek. Nem az ügyféli kört kell it megadni, hiszen azt majd a hatóság rögzíti. Kötelmünk it csupán annyi, hogy a kérelmezőket megnevezzük (külön nevesítve a ▶kiemelt kérelmezőt), illetve meghatalmazotként is it láthatjuk magunkat. Célszerű rögzíteni még a tárgyi ingatlan haszonélvezőjét, s azokat, akiktől esetleg hozzájáruló nyilatkozatot kaptunk. Az eljárás folyamán az érintetek listája bővülni fog. • A tárhely dokumentumai az első feltöltéskor – alapvetően – az ▶étpítészeti-műszaki dokumentáció elemei, de a kérelem minden más mellékletét is töltsük fel! A későbbiekben a kérelem kivonata és a hatóság(ok) kiadmánya(i) is ide fog(nak) kerülni. Érdemes hangsúlyt fektetni a dokumentumok helyes besorolására, rendezésére5! ! • Ha van és ismert, akkor kötelmünk az indítani kívánt eljárással összefüggő korábbi eljárások adatait. • A cselekményeket tartalmazó fülön nyomon tudjuk majd követni az eljárás eseményeit, tehát ez a felület lehetőségeket tartalmaz csupán, feladatot nem ad. • Megjegyzést, indoklást is fűzhetünk a tárhelyhez. Ez azért tud hasznos lenni, mert az eljárásban közreműködők nem feltétlenül fognak minden dokumentumot látni, tanulmányozni, az it rögzítet információk azonban eljutnak hozzájuk is. Tehát ha egy fontos olyan körülmény van a tervezet tevékenységgel kapcsolatban ami ugyan kiderül a dokumentáció valamely eleméből, de szeretnénk ezt nyomatékosítani, akkor nyugodtan írjuk be ide is. • Az eljárás folyamán számos pénzügyi kötelezetség is előfordulhat: illetéket, szolgáltatási díjat, bírságot lehet szükséges megfzetni. A pénzügyek fül azt a célt szolgálja, hogy ez nyomon követhetővé váljon. Nincs jogszabályi kötelezetség ennek vezetésére, így nem biztos, hogy it az eljárás folyamán adatokat fogunk találni. Ügyféli oldalon – az ▶EFER fejlesztési eredményének realizálódása után – majd az elektronikus fzetés funkciója jelenik meg ezen a felületen. Az egyes adatok megadásának technikai megvalósításáról az ▶FKK ÜF részletesen ír.

5

Lásd még: htp://vargailles.hu/epitesugy/45


9


3. CSELEKMÉNYEK Cselekményekkel két helyen találkozunk: • az indítani kívánt cselekményeket a Cselekmény dobozban található gombokkal kezdeményezhetjük, • az elindítot (befejezet és befejezetlen) cselekményeket a Cselekmény fülön tudjuk megtekinteni. A Cselekmény doboz mindig a képernyő jobb felső sarkában van: • tárhely állapotban (a kérelem benyújtása előt) a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőn, • mappa állapotban (építésügyi hatósági eljárásban) a MAPPA SZERKESZTÉSE képernyőn, • egyes ▶cselekményláncolatban az adot (és befejezet) cselekmény képernyőjén (folyamatban lévő cselekménynél ugyanit a cselekmény állását jelző háromosztatú nyíl jelenik meg). Az egyes cselekmények alapvetően nagyon hasonlítanak egymásra, csupán a cselekményre jellemző egyedi specifkumaiban térnek el egymástól. Előbb a cselekmények közös jellemzőit ismertetem, majd az egyes cselekményekről ezen ismeretek birtokában beszélünk.

3.1. A cselekmény négy fázisa A cselekmény végzésének 3 lépése van: • adatok megadása, • adatok ellenőrzése, • visszaigazolás, majd ezt követően a cselekmény befejezet lesz. (a) Adatok megadása » Általános

10



Az Általános fülön látható • az Eltjárási cselekmény állatpota, mely a cselekmény befejezéséig Rögzítés alati lesz, és • a Küldő felhasználó, mely jelen esetben mi magunk vagyunk, • ezen felül megadhatunk egy Indoklást is. A Szerkesztés gombra katintva válnak szerkeszthetővé azon adatok, melyeket a rendszer módosítani enged. » Címzettek A címzetek fülön értelemszerűen a cselekmény címzetjeit adhatjuk meg. Mivel az ÉTDR hatósági és nem levelező rendszer, így nem csoda, ha címzetek az ügyféli oldalon alapvetően csak (szak)hatóságok lehetnek. A megadot hatóságok automatikusan a tárhely adatainak érintetjei sorába is bekerülnek. Az egyértelműség kedvéért és a későbbi problémák megelőzése véget egyszerre csak egy (szak) hatóságnak küldjünk kérelmet, megkeresést!

A címzet hatóságot a Hatóság felvétele a címzettek közé gombbal nevezhetjük meg. Ekkor az országosan sok száz hatóság közül csak a területileg illetékes szervek jelennek meg a listában, akik közül egy katintással kiválaszthatjuk kereset hatóságot és a lap alján elmenthetjük ezt az információt. Ha nem találjuk a kereset hatóságot, akkor a bal felső sarokban található Összes hatóság megjelenítése gombbal nézzük meg az országos listában is! Cselekménytípustól függően különbséget kell tenni ▶címzet és ▶másolatban katpó közöt.


11


» Irat A közigazgatásban megfgyelhető, hogy az egyes cselekmények iratokban testesülnek meg. Ezért van az, hogy a cselekmény az ÉTDR-ben sem jár önmagában, sőt, egy irat készítésében ölt testet. Ez ügyféli oldalon nem jelent mást, mint hogy a kérelemről a rendszer automatikusan generál egy kivonatot. Túl azon, hogy ez egy PDF dokumentumban letárolásra is kerül a tárhelyen, az Irat fülön ezen irat egyéb adatait meg tudjuk tekinteni. • Az ÉTDR iratazonosító egy olyan egyedi azonosító, mely egyértelműen beazonosítja az iratot, ezáltal a cselekményt is. (Még egy irat nem viseli ugyanazt a számot.) • A létrehozás dátuma arról tájékoztat, hogy mikor kezdték el a cselekményt (mikor nyomták meg az azt indító nyomógombot), a küldés dátuma arról, hogy mikor fejezték be (azaz mikor nyújtoták be). • Tárgyat automatikusan is generál egyet a rendszer, de célszerű egyedi tárgyat adni neki, hogy a hatóság iratkezelési tevékenysége során gyorsabban azonosítani tudja (ezáltal csökkentve az ügyintézési időt). It is használhatjuk nyugodtan a projekt nevét, ha van (pl. Katica Üzletház építési engedély iránti kérelme). Ehhez használjuk a Szerkesztés gombot! • Találunk it még egy igen fontos adatot, ez a mellékletek száma. Ez a későbbiekben a vitás kérdéseket is képes eldönteni, hiszen pontosan mutatja, hogy csatoltak-e dokumentumot a kérelemhez (irathoz), s ha igen, akkor mennyit.

Az Iratkép megtekintése gombbal megnyitható6 (vagy letölthető) az irat, de azt tudnunk kell, hogy a cselekmény folytatása közben az irat még változik! Tehát ezt a funkciót inkább csak a cselekmény befejezése után használjuk (akkor is it lesz)! It érdemes megemlíteni, hogy az it automatikusan készülő PDF irat nem azonos a megkeresés, vagy kérelem iratával. Az online benyújtás 7 esetében ugyanis maga a kérelem az online felületen értelmezhető csak, azaz a kérelem és mellékleteinek összességeként. Az ebből automatikusan generált PDF dokumentum csupán egy kísérőlap, mely a beazonosítás legfontosabb adatait tartalmazza, s támogatja a papíralapú mellékletek későbbi benyújthatóságát is. Az online kérelemre vonatkozó jogszabályi megfelelőséget nem a generált ofine PDF irat, hanem az online felület és adathalmaza elégíti ki.

6

Ehhez a saját gépünkön lévő PDF megjelenítő lesz segítségünkre. Az új ablakban megnyíló dokumentum nem szerkeszthető, de a kérelmező lementheti magának (kinyomtathatja és lefűzheti, ha szüksége van rá). Ezt érdemes is megtenni, mert ha a későbbiekben bármilyen problémánk lenne az online felületel, úgy az ezen dokumentumban található információk segítségével kaphatunk segítséget a hatóságtól vagy a HelpDesktől. 7

Az ÉTDR online felületén történő kérelembenyújtás az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) ba) pontja szerinti párbeszédre épülő (online) elektronikus módnak felel meg.

12



» Dokumentumok A Dokumentumok fülön tudunk dokumentumokat csatolni az irathoz (kérelemhez).

Erre két mód is kínálkozik. • A Dokumentum csatolása gomb dokumentumokat mellékelhetjük.

segítségével

a

tárhelyre

már

feltöltöt

• Az Új dokumentum feltöltése gomb megnyomásával a számítógépünkről újabb dokumentumokat tudunk csatolni. Az it feltöltöt dokumentumok egyútal a tárhely dokumentumai közé is bekerülnek.


13


» Pénzügyek A cselekmény pénzügyei megegyezik a tárhely szerkesztésének pénzügyeinél leírtakkal.

14



(b) Adatok ellenőrzése Az adatok megadása után és a Tovább gombra katintva a következő képernyőn a cselekményünk (kérelmünk) adatait ellenőrizhetjük. Vegyük komolyan a feladatot, s ne ugorjunk át rajta rutinszerűen! Most még kiderülhet, hogy véletlenül nem csatoltuk, vagy nem azokat a dokumentumokat csatoltuk, netán nem megfelelő hatósághoz nyújtanánk be azt! • Ha nem találjuk akaratunkkal megfelelőnek az adatokat, akkor a Vissza gombbal térjünk vissza az adatok szerkesztéséhez! • Ha megfelelőnek ítéljük az adatokat, akkor a Küldés gombra katintva tudjuk befejezni a cselekményt, s egyútal be is nyújtani a kérelmet.

------------


15


(Ehhez még egy megerősítő kérdést is feltesz a rendszer.)

16



(c) Visszaigazolás A cselekmény sikeres lezárásáról (a kérelem benyújtásáról) a rendszer online felületen értesít.


17


(d) Befejezet cselekmény Ha befejezet cselekményt nyitok meg, akkor a cselekmény adatait, az irat mellékleteit azonos struktúrában látom, mint a cselekmény végzése folyamán. De nem tudom már azokat módosítani. A befejezet cselekmény jobb felső sarkában már nem a háromosztatú nyilat látni, hanem – amennyiben jogunk és lehetőségünk van rá – a Cselekmény dobozt, s benne a cselekményre adot ▶válaszcselekményeket indító gombokat (lásd még: 3.3.2 Válaszcselekmény) További különbség, hogy a Címzetek fülön a kézbesítési adatokat is olvashatom. Adatvédelmi okokból ezen adatok hiányosak abban az esetben, ha nem küldő, hanem fogadó (címzet) vagyok.

3.2. Félbe hagyot cselekmény: folytatás, törlés Be nem fejezet cselekményünket • folytathatjuk, ha a tárgyi cselekményt megnyitjuk a cselekmény neve (Títpusa) előt található ceruza ikonra katintva, • amennyiben azt mi indítotuk, lehetőségünk van törölni a piros x ikonnal. A be nem fejezet cselekmény onnan ismerhető fel, hogy Állatpot-a Rögzítés alati és a piros x ikont látjuk.

18



3.3. Amikor mi vagyunk egy cselekmény címzetje 3.3.1. Az irat átvétele Amikor ügyféli oldalon megkapjuk a kiadmányt (hiánypótlási felhívást, szakhatósági állásfoglalást, engedélyes határozatot, stb.), akkor nem történik más, mint a hatóság által végzet, de már befejezet cselekményt megtekintjük. (Fizikailag it sem mozognak iratok, dokumentumok, csupán betekintést kapunk egy már befejezet cselekmény adataiba, dokumentumaiba.) Amikor ez a lehetőség megnyílik előtünk, akkor • ha kértük, elektronikus levélben kapunk egy értesítést, • a FŐOLDALON az Üzenetek közöt is megtaláljuk az információt, • a cselekmények közöt is megjelenik. Az első megnyitáskor a rendszer fgyelmeztet, hogy ezzel a „küldeményt” át is vetük, s ezt az időpontot a rendszer automatikusan rögzíti is (megnézhetjük a Címzetek fülön). A képernyő Irat fülén találjuk az Aláírt iratkép megtekintése gombot, mellyel a hatóság hivatalos kiadmányát, iratát olvashatjuk el PDF formátumban. Ez az irat elektronikusan hiteles, azaz elektronikusan továbbítva, másolva hitelességét megőrzi. A PDF nyomtatható is, ez azonban már nem lesz hiteles. Maga az irat PDF dokumentuma, illetve az irat mellékletei számunkra látható módon megjelennek a tárhely dokumentumai közöt is, amennyiben annak ▶címzetjei vagy ▶másolatban katpói voltunk. És ez nagyon fontos: aki nem volt, az nem láthatja. Ha tehát a továbbiakban ezt a dokumentumot szeretnénk az eljárásban úgy felhasználni, hogy azt más is lássa, akkor azt meg kell küldeni neki 8. Tehát – például – egy előzetes szakhatósági állásfoglalást az engedély iránti kérelem benyújtásához csatolnunk kell ahhoz, hogy azt az építésügyi hatóság el tudja olvasni. Érdemes továbbá a cselekmény Dokumentumok fülén ellenőrizni, hogy nem küldöt-e a hatóság csatolva valamit (pl. kitöltendő űrlapot). 3.3.2. Válaszcselekmény Egy megkapot iratra (befejezet cselekményre) a címzet általában (a másolatban kapó ritkábban) tud reagálni. Ezt a válaszcselekményt mindig a szülő cselekményből indíthatjuk, s a cselekmények így kialakuló láncolatát nevezzük ▶cselekményláncolatnak. A válaszcselekményt indító gomb mindig a jobb felső sarokban a Cselekmények dobozban található.

8

Természetesen ez a megküldés is csupán képletes, a dokumentum nem mozog, csak az olvasási jogot kapjuk meg.


19


3.4. Cselekmények a kérelem benyújtása előt A tárgyi tárhelyhez kapcsolódóan három eljárási cselekményt kezdeményezhetünk: • építésügyi hatósági szolgáltatást, • előzetes szakhatósági és egyéb szervi (pl. településképi) véleményezést, • továbbá magát az építésügyi hatósági eljárást (kérelem benyújtása). Kérelmünk elbírálásához – meghatározot eljárás típusok esetén – az építésügyi hatóság beszerzi a területileg illetékes szakhatóságok állásfoglalását. Az eljárás gyorsítása érdekében még a kérelem benyújtása előt az állásfoglalásokat magunk is megkérhetjük. Bár jogilag igen fontos különbség van egy szakhatóság állásfoglalása, egy tervtanács, egy településképi vélemény közöt, ezen közreműködő szervek megkeresése mégis ugyan azzal a funkcióval történik, hiszen technikai értelemben azonos folyamatról beszélünk: mi megkeressük őket, ők pedig elbírálják azt. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően lehetőségünk van az építésügyi hatóság szolgáltatását igénybe venni9. Ez annyiban feltétlenül eltér a szakhatósági eljárás folyamatától, hogy címzetje csak az I. fokon eljáró építésügyi hatóság lehet.

9

Lásd az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. §-át.

20



3.4.1. Előzetes szakhatósági állásfoglalás ■ Tárhely szerkesztése □ Cselekmények ▽ ◉ Új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés

Szakhatóság megkeresésénél a címzetek megnevezésére nincsen felajánlot érték. Hiszen azt a megkeresőnek kell tudni, hogy kinek is szánja kérdéseit. Egyéb tekintetben a cselekmény megfelel az általános esetben leírtakkal.


21


A szakhatósági megkeresés minden esetben ▶cselekményláncolatot indít, azaz a válaszul majdan kibocsátot szakhatósági állásfoglalást (szükség esetén a hiánypótlási felhívást is) a szakhatósági megkeresés láncolatában fogjuk megtalálni. Megtekintéséhez és a történések átekintéséhez használjuk a + jelet, ami fastruktúra-szerűen kibontja a cselekményláncolatot!

3.4.2. Az építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény ■ Tárhely szerkesztése □ Cselekmények ▽ ◉ Új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés A tervtanács állásfoglalása elektronikus úton ugyanúgy kérhető meg, mint a szakhatóság állásfoglalása10. A megkeresésre adot esetben azért van szükség, mert a tervtanács állásfoglalása kötelező lehet a leendő kérelem elbírálásához, s az állásfoglalást csak akkor tudja a tervtanács megadni, ha a megkereséssel a dokumentációt megosztják vele és az írási jogot biztosítják számára. A tervtanács megkeresése annyiban tér el az előzetes szakhatósági állásfoglalástól, hogy jogszabályi hátere 11 és ezzel az eljárás lefolytatása atól különbözik, s a tervtanácsnak benyújtásra kerülő dokumentáció eltér az építési engedély iránti kérelem dokumentációjától. A technikai módszer azonossága miat azonban e jegyzet külön nem vezeti le a folyamatot. Figyelmeztetésül annyi megjegyzés kívánkozik e fejezethez, hogy a megkeresés címzésekor a HATÓSÁG KIVÁLASZTÁSA képernyő Szakterület oszlopában a mező értéke Étpítészeti-műszaki tervtanács, állami főétpítész legyen (központi tervtanács esetében Köztponti tervtanács.), a hatóság neve pedig az építési tevékenységgel érintet telek szerinti megye kormányhivatalának étpítésügyi és örökségvédelmi hivatala (a központi tervtanács esetében pedig a Belügyminisztérium). Érdemes erre szűrni12! ! 10

Lásd: 3.4.1 Előzetes szakhatósági állásfoglalás

11

A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 12. §-a alapján, lásd még az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 14. §-át. 12

22

A FKK ÜF 3.3.1 Táblázatok (b) Szűrés tölcsérrel fejezete szerint.



3.4.3. A településképi vélemény ■ Tárhely szerkesztése □ Cselekmények ▽ ◉ Új előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresés A település (a fővárosban a kerület) polgármesterének településképi véleménye elektronikus úton ugyanúgy kérhető meg, mint a szakhatóság állásfoglalása 13. A megkeresésre adot esetben azért van szükség, mert a településképi véleményt kötelező lehet benyújtani a leendő kérelem mellékleteként, s a véleményt csak akkor tudja a polgármester megadni, ha a megkereséssel a dokumentációt megosztják vele és az írási jogot biztosítják számára. A polgármester megkeresése annyiban tér el az előzetes szakhatósági állásfoglalástól, hogy jogszabályi hátere 14 és ezzel az eljárás lefolytatása atól különbözik, s a véleményezésre benyújtandó dokumentáció eltér(het) az építési engedély iránti kérelem dokumentációjától. A technológiai módszer azonossága miat azonban e jegyzet külön nem vezeti le a folyamatot. Figyelmeztetésül annyi megjegyzés kívánkozik e fejezethez, hogy a megkeresés címzésekor a HATÓSÁG KIVÁLASZTÁSA képernyő Szakterület oszlopában a mező értéke Teletpüléskétpi véleményezés, tpolgármester legyen, a hatóság neve pedig az építési tevékenységgel érintet település (a fővárosban a kerület) tpolgármestere. Érdemes erre szűrni15! ! 3.4.4. Közútkezelői és egyéb hozzájárulások, vélemények Amennyiben olyan szerv hozzájárulása szükséges, mellyel az ÉTDR felületén tarthatjuk a kapcsolatot, akkor az ő megkeresésük a szakhatóságok mintájára történhet 16. Amennyiben olyan szerv hozzájárulása (véleménye) szükséges, mely postai kapcsolattartási móddal rögzítet az ÉTDR-ben, vagy az ÉTDR-ben egyáltalán nem rögzítet szerv, akkor az ő megkeresésük csak ÉTDR-en kívül történhet (személyesen, postai úton, stb.). Azonban számukra is lehetőség van az ÉTDR-ben hitelesítet dokumentáció bemutatására a Megosztás17 funkcióval. Ebben az esetben a hozzájárulást (véleményt) a megkereset szerv nem az ÉTDR-be tölti fel – hiszen a betekintői jog írási jogot nem ad –, hanem a kérelmezőhöz vagy meghatalmazotjához jutatja el azt. Ha később erre a dokumentumra a hatósági eljárás során szükség lenne, úgy azt • ha hiteles formában kell benyújtani, úgy • papír alapon (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), • – ha kiállítója digitális aláírással hitelesítete – elektronikus formában • elektronikus adathordozón (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), • az ÉTDR online felületén, • ha nem kell hiteles formában benyújtani, úgy • papír alapon (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), • – beszkennelve – elektronikus formában • elektronikus adathordozón (személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton), • az ÉTDR online felületén nyújthatjuk be. 13


14

Az Étv. felhatalmazása alapján a képviselő-testület helyi rendelete szerint.

15

A FKK ÜF 3.3.1 Táblázatok (b) Szűrés tölcsérrel fejezete szerint.

16


17

A FKK ÜF 9. Betekintés, hozzáférés biztosítása: megosztás fejezete szerint.


23


3.5. A kérelem benyújtása Az irat és a dokumentumok benyújtásának 4 módozatát biztosítja az ÉTDR 18. Ebből jelen jegyzet csak az online felületet mutatja be. Egy konkrét eljárás esetében azt kell tudnunk mérlegelni, hogy megtehetjük-e az online benyújtást, s ha igen, akkor kell-e azt más módon még kiegészíteni. Az esetek nagy részében van olyan dokumentum, ami papír alapon áll rendelkezésünkre, s ezt hiteles formában kell benyújtani (pl. aláírólap). Megtehetjük, hogy az előzetes vélemények, állásfoglalások beszerzése céljából létrehozzuk a tárhelyet, s elkezdjük a munkát online felületen, majd • a kérelmet magát már ügyfélszolgálaton nyújtjuk be, • a kérelmet magát is online felületen nyújtjuk be, s ha szükséges további, papír alapú dokumentumot is benyújtani, akkor azzal megkeressük az ügyfélszolgálatot. Ha ügyfélszolgálatra megyünk a folyamatban lévő (tárhellyel vagy mappával rendelkező) ügyben, akkor vigyük magunkkal a tárhelyünk ÉTDR azonosítóját és egy cselekményünk (iratunk) iratazonosítóját, mert csak ezek birtokában fog tudni az ügyfélszolgálat segítségünkre lenni! Egy eljárásban számos kérelmet nyújthatunk be. Sőt, a rendszer minden ügyféli oldalon végzet cselekményt kérelem benyújtásának értékel. Tehát többek közöt kérelmezzük a szakhatóság állásfoglalását, a hiánypótlás befogadását, a jogorvoslati eljárást. Ez mind ▶kiegészítő kérelem. Az építésügyi hatósági eljárást megindító kérelmet (pl. építési engedély iránti kérelmet) ▶alatpkérelemnek nevezzük. Ha szövegkörnyezetben nem teszünk jelzőt a kérelem szó mellé (pl. „a kérelem benyújtása előt”), akkor természetesen az alapkérelemre kell gondolni. A továbbiakban az online felületen történő alapkérelem benyújtását ismertetem.

18

24

Lásd az ÉTDR működési elvéről szóló jegyzet kérelem- és iratbenyújtásról szóló pontjait!



3.5.1. Az alapkérelem benyújtása ■ Tárhely szerkesztése □ Cselekmények ▽ ◉ Kérelem benyújtása

Ha a TÁRHELY SZERKESZTÉSE képernyőjén a Tárhely adatai doboz füleinek megtekintése után megállapítjuk, hogy minden érdemleges dolgot elvégeztünk, akkor semmi akadálya nincsen kérelmünk benyújtásának. A kérelem benyújtásánál a címzet megnevezésére19 felajánlot érték van. A rendszer • a ▶tárgyi ingatlan alapján megkeresi azt a területileg illetékes hatóságot, amely • az indítani kívánt eljárás típusa szerint hatáskörrel rendelkezik. Mindkét adatot a tárhely létrehozásakor adtuk meg 20, de az Általános adatok, illetve a Tárgyi ingatlan füleken módosítható. A hatóságoknak az ÉTDR-ben maguknak kell megadniuk 21 hatóságuk hatáskörét, mely szakterületekből és az azokhoz tartozó illetékességi területekből áll. Emberi mulasztásból előfordulhat, hogy ez az adminisztráció nem teljes körű, s akkor a kérelem benyújtásakor vagy nem talál illetékes hatóságot, vagy több hatóságot is talál. Ebben az esetben az Első fokon eljáró hatóság kiválasztása gombbal tudjunk a célzot hatóságot kiválasztani. Ha nem tudjuk a megfelelő hatóságot kiválasztani, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot a célzot szervvel, s hivatkozni az it vagy a ▶GYIK 5.2 pontjában leírtakra. Egyéb tekintetben a cselekmény megfelel az általános esetben leírtakkal. 19

Ezútal a fül megnevezése Eljáró hatóság.

20

Lásd még: 2.1 A tárhely létrehozása

21

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint


25


Ne feledjük, hogy az alapkérelem benyújtása után már nem ▶tárhelyről beszélünk! Ha ezután keresnénk az adatokat, akkor azt ▶matptpaként fogjuk megtalálni! Lásd még az ÉTDR működési elvéről szóló jegyzet vonatkozó részét! 3.5.2. Kiegészítő kérelmek

Az ▶alatpkérelem benyújtása után további kérelmek benyújtására van módunk 22. • A kérelem visszavonása nem jelenti az eljárás automatikus megszüntetését. A visszavonás után a hatóságnak a rendelkezésére álló adatok és dokumentumok, valamint a tényállás alapján kell döntenie. • A Kérelem gomb megnyomása után választhatunk • eljárás felfüggesztése, • hatósági bizonyítvány kiállítása (pl. arról, hogy az eljárás folyamatban van), • hatósági igazolás kiállítása, • hiteles másolat igénylése, • hitelesítési kérelem, • jogutódlás (bejelentése, tudomásulvétele), • kérelem módosítása (ezzel az opcióval tudunk az eljárás folyamán önkéntesen további dokumentumokat benyújtani), • teljesítési határidő hosszabbítása iránti kérelemtípust. • Meghatalmazást is adhatok, de ez csak akkor lesz elfogadható, ha én (aki az ügyfélkapus azonosítómmal beléptem regisztrált felhasználóként) adom a meghatalmazást másnak. • Módosíthatom saját kapcsolatartási módomat.

3.6. Cselekményláncolatok a kérelem benyújtása után A benyújtot kérelemre eljárás indul, melynek megindulásáról az ügyfelek értesítést kapnak. Ezt – a többi kiadmányhoz, küldeményhez hasonlóan – az online felületen a 22

26

A FKK ÜF 8.3.2. Kérelem fejezete szerint



szokásos módon23 vehetjük át és ismerhetjük meg. Ezek az iratok elektronikus aláírással ellátot PDF fájlok, mellékletei pedig mindig a Csatolt dokumentumok fülön érhetőek el. Ezek közül több olyan cselekmény is van, melyre válaszul ▶válaszcselekményt24 indíthatunk. Például: • általános levelet a legtöbb hatósági kiadmányra, • hiánypótlást a hiánypótlási felhívásra, • fellebbezést a fellebbezhető döntésre válaszul küldhetünk. Miután ezek hasonló módon végezhetőek 25, ezért jelen jegyzetben csak néhány cselekmény kerül bemutatásra. 3.6.1. Hiánypótlás ■ Hiánypótlási felhívás □ Cselekmények ▽ ◉ Hiánypótlás

Fontos tudni, hogy a kérelem benyújtása után az eljárás mappájába direkt feltölteni senki sem tud, azaz új dokumentum oda csak egy cselekmény folyamán készítet irat csatolmányaként kerülhet fel. Az ÉTDR-ben hiánypótlást csak hiánypótlási felhívásra lehet teljesíteni. Ha ilyen felhívás nem érkezik, akkor a Kérelem módosítása cselekménnyel lehet további dokumentumokat benyújtani26. 23

A FKK ÜF. 5.3. Üzenetek (kézbesítés) fejezete szerint.

24

Lásd: 3.3.2 Válaszcselekmény

25

A FKK ÜF 3.6. A cselekmények hármas képernyősora fejezet szerint.

26

A FKK ÜF 8.3.2. Kérelem fejezete szerint (az Eljárás szerkesztése képernyőn a Cselekmények dobozban található „Kérelem” gombjára katintva érhető el).


27


Az így elindítot válaszcselekmény a Hiánypótlás, mely egy általános kérelemtől alig különbözik, s ezért csak az eltéréseket hangsúlyozzuk ki. Az Általános fülön a Szerkesztés gombbal csupán Indoklás-t áll módunkban megadni. A Címzetek fülön ezútal nem áll módunkban másik címzetet megadni, meglévőt módosítani: a hiánypótlást annak lehet csak küldeni, aki a hiánypótlási felhívást kiadta. Egyéb tekintetben a cselekmény megfelel az általános esetben leírtakkal. Amennyiben olyan dokumentum csatolására lenne szükség, mely már a mappában (tárhelyen) található, úgy azt a Dokumentumok fül Dokumentum csatolása gombbal a már bemutatot módon csatolhatjuk. Ha a csatolandó dokumentum még nincsen a mappában (tárhelyen), úgy azt egyútal fel is kell töltenünk. Ezt az Új dokumentum feltöltése gombbal induló cselekménnyel tehetjük meg27. Hiánypótlás csak egyszer tehető, ha tehát már használtuk a gombot, utána már nem találjuk ot. Nem szerencsés egy hiánypótlást több ütemben pótolni. De ha rákényszerülünk, akkor az Általános levél gombbal küldjük az első pótlásokat, majd az utolsó alkalommal a Hiánypótlást. 3.6.2. Fellebbezés, fellebbezési jogról való lemondó nyilatkozat ■ Érdemi döntés28 □ Cselekmények ▽ ◉ Fellebbezés ... ellen / Fellebbezési jogról való lemondás

Ha ügyféli jogosultságunk van az ügyben, úgy lehetőségünk van lemondani fellebbezési jogunkról, vagy éppen élhetünk jogorvoslati jogunkkal. Az így indítot cselekmény az eddig bemutatot cselekményektől lényeges elemében nem tér el. Címzetet – a hiánypótláshoz hasonlóan – it sem tudunk módosítani, hiszen a döntést hozó hatóságnak kell címezni a fellebbezést is és a lemondó nyilatkozatot is. Mindkét cselekménynél dokumentumot kell csatolnunk: fellebbezés esetén a fellebbezést, a fellebbezési jogról való lemondás esetén a lemondó nyilatkozatot. Ha it, ezen a felületen, ezen módszerekkel nyújtjuk be a saját magunk és saját nevünkben szerkesztet dokumentumot, akkor azt nem kell külön aláírnunk. Elegendő, ha a szövegszerkesz-

28

27

Ez megegyezik a FKK ÜF 7.2.5. Dokumentumok » Hozzáadás fejezetében leírtakkal.

28

Vagy a fellebbezhető egyéb döntés.



tőből PDF/A formában lementjük és it csatoljuk. A dokumentum hitelességét az fogja adni, hogy regisztrált felhasználóként (és ügyfélkapus azonosítással) mi töltjük fel dokumentumot. Más nevében azonban nem nyújthatjuk be online a lemondó nyilatkozatot: ha a nyilatkozó nem elektronikus kapcsolatartás keretében kapta meg a döntést, akkor ő papír alapon nyilatkozhat (hagyományos, két tanus formában) és papír alapon kell benyújtani. Mindkét esetben további cselekmények (így irat kézebesítése) várható: • ha a döntés jogerőre emelkedik, akkor a jogerőre emelésről szóló levél várható (ennek mellékleteként érkezik meg aztán a záradékolt dokumentáció is), • ha döntését a hatóság maga visszavonja, módosítja, javítja, úgy az erről szóló döntést kapjuk meg, • ha pedig a jogorvoslati kérelemre a II. fokú szerv indít II. fokú eljárást, úgy erről fogunk értesítést kapni.


29


4. IRODALOMJEGYZÉK Jelen jegyzet az ÉTDR felhasználói kézikönyveiben (FKK – ÜF: ügyfeleknek; ÜI: ügyintézőknek; ÜSZ: ügyfélszolgálatosoknak), tájékoztatóiban, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adot válaszaiban, előadásaiban is szereplő, elhangzot információira is épül, azt adot helyeken meg is hivatkozva azokat. Mivel jelen jegyzet nem megismétli, hanem kiegészíti és összefoglalja azokat a kérelmezői oldal számára, így az ÉTDR használatához nélkülözhetetlen ezeket a tájékoztató, ismereterjesztő anyagokat is átanulmányozni. Az irodalomlista hasznossága nagyban függ a felhasználó ismereteinek mélységétől is.

4.1. ÉTDR hivatalos projektoldal • Letöltések: • GYIK:

http://www.e-etpites.hu/etdr/letoltes http://www.e-etpites.hu/etdr/gyik

4.2. Szerzői tájékoztatók, jegyzetek • Elektronikus építésügy: http://vargailles.hu/etpitesugy/etdr • Műszaki dokumentációk alapfogalmai • A PDF alapú műszaki dokumentáció • PDF/A készítéséhez PDF Creator profl • E-ügyintézés az építésügyben - Ügyfelek az ÉTDR-ben • Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben • Építésügyi törzssablon (sablonok készítéséhez) • Papíralapú dokumentumokról elektronikus másolat készítése az ÉTDR számára • ÉTDR bemutatók (PPTX) • ÉTDR Tippek és trükkök (ÉTDR Tutorial) http://vargailles.hu/comtponent/tags/tag/63 • bővülő videófolyam

4.3. LMS tájékoztatói sorozat Jelen jegyzet egy készülő e-tananyag, ún. LMS csomag része. A sorozat szerepkörre illesztet kurzusok formájában elérhető: http://archilink.hu/tanulmanyok • • • • • • • •

29

30

Az ÉTDR működési elve Fogalomtár29 Az építészeti-műszaki dokumentáció Elektronikusan intézem Ügyfélszolgálat A kék felület bemutatása A zöld felület bemutatása Regisztráció az ÉTDR-ben

A jegyzetekben az egyes, Fogalomtárban rögzítet kifejezéseket ▶ jelöli.




31

Elektronikusan intézem Ügyfél az építésügyi e-közigazgatásban. Verzió: etdr_jegyzet_kam_03_int.odt

Recommend Documents