Előadó: Szabó Gergely PhD ösztöndíjas DE Pszichológia Intézet
ÓRAVÁZLAT Tudat és a tudattalan Alvás és álom Relaxáció és meditáció Zene és imagináció Hipnózis Pszichoaktív szerek Határterületek: „pszi-jelenségek”
Mi a tudat? Csak azt mondhatom, hogy a pszichológia területén a legfontosabb előrelépés – azóta, amióta e tudományterülettel még diákként foglalkozni kezdtem – az, hogy (legalábbis bizonyos személyekben) nem csupán a tudatosság hétköznapi mezője van jelen (annak megszokott központjával és határaival), hanem olyan emlékek, gondolatok, érzések is, amelyek ugyan e határokon kívül, és így az elsődleges tudatosságon kívül helyezkednek el, de amelyeket mégis valamilyen fajta tudatosság jellemez, hiszen jelenlétüknek figyelmen kívül nem hagyható jelei vannak. E gondolat megjelenését a legfontosabb előrelépésnek nevezem, mert – ellentétben a pszichológia más felfedezéseivel – ez a felfedezés az emberi természet felépítésének egy eddig nem is sejtett tulajdonságát fedte fel előttünk.
WILLIAM JAMES: Varieties of Religious Experience (1902, 233. old.)
Történelme Behaviorizmus: nincs tudat (S – R) Wundt: mérhető, James: nem mérhető Pszichoanalízis: mentális állapotok vizsgálata, Freud: (tudatos, tudatelőttes, tudattalan); topografikus modell (jéghegy), elfojtás szerepe Kognitív pszichológia: küszöb alatti észlelés, tudatosság nélküli tanulás, corpus callosum léziója Fenomenológia: a szubjektív tapasztalat a fontos Ma sincs közmegegyezés, nincs pontos definíció (szubjektív és változó konstruktum) Atkinson: két funkciói: a) percepció, b) kontroll
Tudattalan 1. A személyiségpszichológia szemszöge: Aktív vagy passzív? Elfojtás: a szorongás miatt, lehet: elsődleges vagy másodlagos elfojtás (Freud, pszichoanalízis) Ttalan tartalma: a) ösztönök és vágyak, b) traumatikus emlékek, c)komplexusok Ttalan funkciói: a) kitöröl tartalmakat, b) megváltoztat tartalmakat, c) megváltoztat hangsúlyokat Disszociáció (Janet, 1889): nem elfojtás Súlyos esetben pl.: disszociatív identitás/multiplex személyiségzavar, disszociatív amnézia/fuga, funkcionális vakság Humanisztikus pszichológia: gátlási modell, tt: belső hozzáférés gátlása
Tudattalan 2. A kognitív pszichológia szemszöge: TV stúdió hasonlat, ellentmond az elfojtás és a disszociáció modelljének Küszöb alatti észlelés, szublimináris ingerek Dichotikus hallgatási kísérlet Tudatelőttes emlékek: koktélparti jelenség (Fathing, 1992) Automatikus készségek
Alvás 1. Biológiai óra: cirkadián ritmus (napfény, melatonin); homeosztatikus alvási késztetés Mérése: EEG (electroencephalographia), EOG (electro-oculogram), EMG (electro miographia) Agyhullámok (EEG): Alpha (8-12hz): relaxált állapotban Beta (12-30hz): normál hétköznapi állapot Gamma (30-100+hz): kereszt modális feldogozás (hang+fény), rövid távú memória használat Delta (0-4hz): felnőtteknél lassú hullámú alvás, csecsemőknél Theta (4-7hz): kisgyermekeknél, szunyókálás
Alvás 2. Az alvás szakaszai: 1. szakasz: szendergés - könnyen ébreszthető; alfa aktivitás, aktív EMG, lassuló EOG; 5-6 perc 2. szakasz. felületes alvás - alvási orsók ( rövid, 12-16 Hz-es hullámok ), K-komplexek ( nagy amplitúdójú kiemelkedések ); minimális EMG, nincs EOG; 6-7 perc 3. szakasz: középmély alvás - több K- komplex; 1-2 Hz: delta aktivitás, nincs EMG, EOG; 10 -15 perc 4.szakasz: mély alvás - delta-aktivitás dominál: lassú hullámú alvás; 3040 perc 5. (REM) szakasz: REM ( Rapid Eye Movements) - gyorsuló EOG, izomtónus nő, izomrángások, béta és 6 Hz -es theta hullámok, nehezen ébreszthető, mégis aktív ( paradox alvás ) Csoportosítás: REM – NREM (non-rem)
Alvás 3. Az alvás mintázata: egy alvásciklus 90-120 perces: 4-6 alvásciklus esténként (nem egyformák) Alvászavarok: alváshiány, apnoé, narkolepszia
Álom Freud: „királyi út a tudattalanhoz” (Álomfejtés,1900); manifeszt és látens tartalom; álommunka: sűrítés, áthelyezés, vizuális reprezentáció, másodlagos revízió Neuropszichológia: aktiváció-szintézis hipotézis (Hobson & McCarley, 1988) Kognitív pszichológia: nincs szimbolikus jelentés, véletlenszerűek (Foulkes, 1985) Evans (1984): fel nem dolgozott információk átvizsgálása,beépítése
Relaxáció és imagináció Ellazulás (szó szerint) Funkciója: szorongásoldás, önkontroll, teljesítményfokozódás Progresszív relaxáció (Jacobson, ’30): aktív; a) testtájak szerinti lazítás, feszültség/ellazulás közti különbség tudatosítása, b) globális szakasz, c) diferenciális szakasz; Simonton-féle tréning Autogén tréning (Schultz, ’20): passzív; 6 alapgyakorlat (izomlazulás, vérkeringésszabályozás, légzés, szív nyugalmi müködésének begyakorlása, hasi napfonat, tiszta, hüvös fej élménye); középfok, felsőfok KIP (Leuner, 1969): katathym imaginatív képélmény, (GAI: guided affective imagery); pszichoterápiás módszer, átlagosan 40 óra szükséges; 10 standard kép: rét, hegy, patak, ház, hozzátartozó, szex, oroszlán, én-ideál, erdő/barlang, mocsár
Zene és tudat Zenei bevonódás kérdése (hipnotikus fogékonyság, Hilgard) Analóg, analitikus módok (Csíkszentmihályi, 1997), beérzés (Kovács, 1976) Panzarella, intenzív élmények művészeti alkotásokra, extázis fajtái: megújuló, szenzomotoros, visszavonuló, fuzionális-érzelmi PA: elsődleged, másodlagos, (harmadlagos) folyamatok Sámándob, monoton dobolás (Szabó Cs., 2007) Zenei bevonódás (Nagy K., 2004)
Zene és terápia Hangterápia vagy zeneterápia Hangterápia (hangmasszázs?): 1-2 hang+felharmonikusok (pl.: tibeti hangtálak, kínai gong-ok, didgeridoo, monochord) Zeneterápia: aktív vagy passzív, csoportos vagy egyéni Fájdalomcsillapítás: szülés, műtéti beavatkozás Megváltozott állapotok: relaxáció, hipnózis mélyítés, vezetett imagináció és zene Memória: Alzheimer-kór, agyvérzés (stroke), (kóma?) Gyógypedagógia: autisták, mozgássérültek rehabilitációja
Zene és imagináció Kísérlet: 3 csoport/zene; imaginació (mérés), majd imagináció+zene (mérés) (Szabó G., 2008, 2010) Növekvő disszociált kontroll: testkép, időérzék, percepció, vizuális képzelet és jelentés módulása, valamint ego végrehajtó és valóság orientáció funkciók csökenése: memória, racionalitás, akarati kontroll, belső beszéd Érzelmi változások (valódi, vagy zenére reflektáló?), zenei érzelmek mások mint a hétköznapi érzelmek (Zentner, Grandjean, Scherer, 2008) Tartalomelemzés: beszámolókban több elsődleges és másodlagos folyamat, beszámolók hossza növekszik, több mozgás, több ember, állat
Meditáció 1. Gyökerei: hinduizmus, buddhizmus, jóga Légzés kontrollja Két fajtája: a) figyelem szűkítése, b) figyelem tágítása Pantadzsáli jóga (rádzsa:"királyi" vagy ashtanga:"nyolc ágú" jóga): (1) Jama (Az öt "ajánlott hozzáállás"): erőszakmentesség, igazmondás, nem-lopás, mértéktelenség kerülése, birtoklási vágy kerülése
(2) Nijama (Az öt "ajánlás"): tisztaság, elégedettség, aszkézis, önképzés, Isten iránti odaadás
(3) Ászana: Különféle testhelyzetek
(4) Pránájáma: A lélegzet, a prána irányítása.
(5) Pratjahara ("Befelé tekintés"): melynek során a tudat, érzékek és az érzékelés tárgyai nem lépnek kapcsolatba egymással (6) Dhárana ("Koncentráció"): A figyelem egyetlen dologra való összpontosítása. (7) Dhjána ("Meditáció") : a figyelem egy dolgon vagy folyamaton való tartása hosszú ideig (8) Számádhi: Az Önvaló-val való egyévállás (az abszolút való megismerése)
Meditáció 2. Fischer
Hipnózis 1. Indukció: a) ellazulás, b) aktív-éber hipnózis Általános hatások: megszűnik a viselkedéstervezés, szelektív figyelem, fantázia növekedése, csökken a realitásvizsgálat, fokozott szuggesztibilitás Hipnábilitás: mérése: SHSS (Stanford Hypnotic Suggestion Scale) 12 pont/feladat
Hipnózis 2. Ideomotoros szuggesztió Életkor regresszió Poszthipnotikus amnézia Analgézia Rejtett megfigyelő Pozitív – negatív hallucinációk
Pszichoaktív szerek Közös tulajdonságaik: befolyásolják a viselkedést, tudatot, hangulatot Használói típusok: a) nem használ semmit, b) kísérletező, c) szociális, d) szituatív, e) rendszeres, f) kényszeres Abúzus: visszaélés, nem függőség Függőség: tolerancia, megvonási tünetek, kényszeres használat Csoportosításuk: a) depresszánsok, b) cannabis származékok, c) hallucinogének, d) disszociatív érzéstelenítők, e) stimulánsok, f) opiátok
Depresszánsok Fajtái: trankvillánsok (nyugatató, pl.: Xanax), barbiturátok (altató, pl.: Andaxin), inhalátumok (szerves oldószerek.: RUSH, ragasztó, higító), alkohol Alkohol: etil-alkohol; izgalmi fázis: 0,2-1,5 ezrelék, aluszékonysági fázis: 1,52,5 ezrelék, narkotikus fázis: 2,5-3,5 ezrelék, asfixiás fázis: 3,5-4,0 Pszichológiai hatásai: eufória, álmosság, nyugodtság, csökkenő szociális gátlások Fiziológiai hatásai: lassult szívverés és légzés, csökkent vérnyomás, gyenge koncentrálóképesség, zavarodottság, kimerültség, szédülés, összefolyó beszéd, láz, pupillatágulás, tájékozódási és koordinációs zavar Hosszútávú hatásai lehetnek: balesetveszély, tolerancia, megvonási tünetek, alkoholnál egyéb szövődmények
Cannabis származékok Fajtái: kender, hasis Hatásmechanizmus: tetra-hidro cannabiol, THC; hippokampuszban: THC receptorok; emléknyomok megtartásáért felelős Pszichológiai hatások: pillanatnyi lelkiállapottól függ ( nincs ; jókedv, nevetési kényszer, feldobottság ; ellenkező hatások) Fiziológiai hatások: szájszárazság, „vörös szem”, tág pupillák, vizelési, székelési inger Hosszútávú hatásai lehetnek: amotivációs szindróma, IQ csökkenés, memóriazavar, impotencia, meddőség, felhalmozódik a szervezetben
Hallucinogének Fajtái: LSD (lizergsav-dietilamid), pszilocibin (varázsgomba), meszkalin (kaktuszok), egyéb Hatásmechanizmus: változó, főleg szerotonin receptor Pszichológiai hatások lehetnek: hallucináció (látható zene, hangok;eleven tárgyak), derealizáció, deperszonalizáció; good trip, bad trip, horror trip ( öngyilkosság, gyilkosság!) ,flashback Fiziológiai hatások: vérnyomás emelkedik, szívdobogásérzés, szapora légzés, lehetnek: szédülés, hányás, hányinger Hosszú/rövid távon is lehetnek: flashback, rejtett pszichés betegség, HPPD (hallucinogen persisting perception disorder)
Disszociatív érzéstelenítők Fajtái: ketamin, PCP (fenciklidin, angyalpor), GHB (gina) Hatásmechanizmus: gerincvelőben és a periférián helyi érzéstelenítő Pszichológiai hatások: hallucinációk, magány érzése, deperszonalizáció, derealizáció, halálközeli élmények Fiziológiai hatások: szájszárazság, légzési nehézség, szapora szívverés, hányinger, hányás Hosszú/rövid távon is lehetnek: paranoiás téveszmék, kóros egocentrikusság
Stimulánsok Fajtái: koffein, nikotin, amfetaminok (speed), metamfetaminok (MDMA, extasy), kokain (és crack), mefedron (khat, 4-MMC) Hatásmechanizmus: szimpatikus agonisták Pszichológiai hatások: éberség, étvágytalanság, emelkedett hangulat, emelkedett önbizalom, emelkedett koncentráció képesség, külső ingerek fokozott érzékelése, a belsők ingerek elnyomottak Fiziológiai hatások: pulzus, vérnyomás emelkedik, vérerek szűkülnek, testhőmérséklet emelkedik, pupillák kitágulnak, energiaszint növekszik, légzészám növekszik Hosszú/rövid távú hatásai lehetnek: koncentrációs zavarok, szívritmus zavar, nyálkahártya károsítás, kiszáradás, túlmelegedés, agyödéma
Opiátok Fajtái: heroin, ópium, morfium (Vicodin, Metadon) Hatásmechanizmus: opiát receptorok Pszichológiai hatások: függ az erősségtől és a fogyasztási módtól (és az egyéntől), melegség, eufória, elégedettség érzete, teljes fájdalommentesség, álomszerű állapot, tompa érzékeléssel Fiziológiai hatások: lassult légzés, csökkent izomtónus, hányinger, hányás, csökkent: éhség, szomjúság, fájdalom, szexuális vágy Hosszú/rövid távon: túladagolás, szívműködési és légzési zavarok, általános leromlott testi állapot, vitamin és kalciumhiány, gyomorés bélműködési zavarok, májfunkciók csökkenése; intravénás használat során: vérmérgezés, vénagyulladás, vérrögképződés, fekély, tályog
Függőség vs. fizikai kockázat
Pszi- jelenségek ESP (extraszenzoriális percepció): telepátia, clairvoyance, prekogníció, pszichokinézis (makro PK, mikro PK) Tudomány vagy áltudomány? Ganzfeld eljárás: telepátia? Reprodukálható eredmények? Fiók probléma
„A tudat úgy létezik, mint egy fa, mint egy fűszál. Szunyókál, unatkozik.” (Jean-Paul Sartre)
