ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5

ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I.

INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG

Az adatvédelem funkciói, igazolása  a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka  a kiismerhetőségből adódó kiszolgáltatottság beszűkíti az egyén cselekvési és döntési szabadságát, rontja a személyiség szabad kibontakoztatásának esélyeit 

az információs hatalom alkotmányos korlátja  Az adatvédelmi szabályok megakadályozzák, hogy az információk egy kézben koncentrálódjanak, és ezzel olyan ellenőrzést (hatalmat) tegyenek lehetővé a polgárok felett, amely fenyegeti az egyéni autonómiát.

A személyes adatok védelméhez való jog az alapjogok rendszerében  „harmadik generációs szabadságjog”  harmadik generációs: XX. század végén, a számítástechnikában rejlő veszélyekre adott válaszként jelent meg (azelőtt: magánlakás, magántitok védelme)  szabadságjogi jelleg: az adatvédelem az egyén autonómiáját hivatott óvni úgy, hogy korlátozza a polgárokra vonatkozó adatok kezelését  kapcsolat az információszabadsággal: a hazai jogrendszerben együtt, egymásra tekintettel érvényesülnek (közös törvény, közös hatósági jogvédelem) Alkotmányos alapok  Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés  Személyiszám-határozat: 15/1991. (IV. 13.) AB határozat  személyes adatok védelméhez való jog = információs önrendelkezési jog  információs önrendelkezési jog koncepciója = mindenki maga rendelkezik személyes adatai sorsáról (feltárásáról, felhasználásáról), vagyis a magánszféra határai alapvetően az egyén akarata szerint alakulnak  az információs önrendelkezési jog korlátozható, de csak törvényben, a szükségességi-arányossági tesztnek megfelelően  az információs önrendelkezési jog legfőbb biztosítékai: o célhozkötöttség követelménye: ld. lent o tájékoztatáshoz való jog: ld. lent  a korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosító jel használata alkotmányellenes: o a különböző nyilvántartásokból nyert különböző adatok összekapcsolásával ne lehessen az állampolgárokról ún. személyiségprofilt készíteni, mert az veszélyt jelent az egyén szabadságára nézve o a személyiség feltérképezhetősége nagy mennyiségű, összekapcsolt adat alapján nagyfokú kiszolgáltatottsághoz vezet Törvényi keretek  általános adatvédelmi törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)



szektorális joganyag (több ezer törvény)

Kötelezettek köre: állam + magánszemélyek  egyedi esetekben a törvény hatálya jelöli ki: Infotv. 2. §  magánszemélyekre is kiterjedő hatály: piaci hatalmasságokkal szemben is védelmet nyújt az egyéneknek (vigyázat: a természetes személyek saját célú adatkezelésére nem – 2. § (4) bek.) Alapfogalmak (ld. az előadáson vetített prezentációt)  személyes adat  különleges (személyes) adat  hozzájárulás  adatkezelés  adatfeldolgozás  adatkezelő / adatfeldolgozó elhatárolása A jogszerű adatkezelés minimumkövetelményei:

1. Az adatkezelésnek mindig kell hogy legyen jogalapja (= érvényes felhatalmazás) 2. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célhozkötöttség követelményének. Az érintettek jogai (ún. adatvédelmi részvételi jogok)

ADATVÉDELMI ALAPELV nyíltság elve adatminőség elve a korlátozott felhasználás elve

ÉRINTETT JOGA (Infotv. 14-19. §)

jog a tájékoztatáshoz jog a helyesbítéshez, törléshez jog a tiltakozáshoz jog a törléshez jog a felejtéshez (EUB döntése, adatvédelmi rendelet)

Az adatkezelő kötelezettségei:  az adatvédelmi szabályok és követelmények betartásáért, az érintett jogainak érvényesüléséért az adatkezelő a felelős  szintén az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által az érintettnek okozott károk megtérítéséért



mentesülés: „veszélyes üzem” dogmatikája – adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok

Jogérvényesítési mechanizmusok Hatósági jogvédelem  NAIH jogállása: relatív függetlenség, autonóm jogállás  NAIH eljárásai: hibrid jelleg (keverednek az ombudsmani és hatósági típusú eljárási elemek)  eljárás megindításának jogalapja: Infotv. 52. §

Bírósági jogvédelem: adatvédelmi per  eljárás megindításának jogalapja: Infotv. 22. §  speciális eljárási garanciák: o soron kívüli eljárás o fordított bizonyítási teher o NAIH beavatkozhat az adatalany oldalán

II.

INFORMÁCIÓSZABADSÁG

Az információszabadsága funkciója, igazolása  Kommunikációs jogcsalád tagja, a szabad véleménynyilvánítás anyajogából fakad.  A közügyek vitatásának és a hatalom ellenőrzésének előfeltétele, hogy a polgár rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a közügyekről, megismerhesse az állam működését. Az információszabadsághoz való jog az alapjogok rendszerében  „harmadik generációs szabadságjog”  harmadik generációs: XX. század második felében jelenik meg a polgárok igénye, hogy részletesen megismerjék az állam működését, megfelelő információk birtokában ellenőrizhessék a választott tisztségviselők munkáját  szabadságjogi jelleg: az informáltság megalapozza az egyén részvételét a közéleti folyamatokban  kapcsolat az adatvédelemmel: a hazai jogrendszerben együtt, egymásra tekintettel érvényesülnek (közös törvény, közös hatósági jogvédelem) Alkotmányos alapok  Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés  32/1992. (V. 29.) AB határozat:  állami szerv kezelésében lévő, nem személyes vagy titkosított adatok bárki számára hozzáférhetőek  a közérdekű adatok felfedéséről nem dönthet diszkrecionális jogkörben az adatok kezelője  nem a polgárnak kell igazolnia, hogy megismerheti az információt, hanem az államnak kell igazolnia az információ nyilvánosságtól elzárását Törvényi keretek  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)  nem megismerhető közérdekű adatok: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény Kötelezettek köre: állam + állami feladatot ellátó civil szféra  közfeladat ellátásához kapcsolódik  az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy  magánszféra által nyújtott, állammal kötött szerződésen alapuló szolgáltatással kapcsolatos adatok: 26. § (3) bekezdés Alapfogalmak  közérdekű adat: 3. § 5.  közérdekből nyilvános adat: 3. § 6.  közérdekből nyilvános személyes adat: 26. § (2) bekezdés  közzétételi kötelezettség: 33. § (1) bekezdés  közérdekű adatigénylés: 28. § (1) bekezdés

Objektív és szubjektív oldal  objektív: az állam kötelessége, hogy bizonyos adatokat kérés nélkül megismerhetővé tegyen  eszköze: közzétételi kötelezettség o szerv honlapján o 33-37/B. §  szubjektív: a polgár joga, hogy a közérdekű adatokat kérésére az állam megismerhetővé tegye  eszköze: közérdekű adatigénylés o szóban, írásban vagy elektronikus úton o 28-31. § Közérdekű adatigénylés részletszabályai  bárki igényelhet, aki alapjogi jogosult  adatkezelő kötelezettsége: megválaszolni az adatigénylést  lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül (egyszer legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható)  költségtérítés: 29. § (3)-(6) bekezdés  megtagadás:  megtagadás esetkörei o minősített adatok o döntés-előkészítő adatok o korlátozott nyilvánosságú adatfajták o üzleti titok [de! 27. § (3) bekezdés] o nem nyilvános személyes adatok  15 napon belül tájékoztatás a megtagadás okáról és a jogorvoslati lehetőségekről: 30. § (3) bekezdés  szűken kell értelmezni a megtagadási okokat: 30. § (5) bekezdés  speciális garanciák:  kivonatolási kötelezettség: 30. § (1) bekezdés  közérthető válasz: 30. § (2) bekezdés  elutasítások hatósági nyilvántartása Jogérvényesítési mechanizmusok  bíróság: közérdekű adat megismerésére irányuló per  elutasítástól számított 30 napon belül (ha megelőzte hatósági vizsgálat, annak lezárultától számítva)  adatkezelőnek kell bizonyítania: o megtagadás jogszerűségét o megtagadás indokait o költségtérítés összegének megalapozottságát  NAIH a perbe az igénylő oldalán beavatkozhat  soron kívüli eljárás  jogkövetkezmény: a bíróság az adatkezelőt a kért adat közlésére kötelezi 

NAIH: vizsgálat  elutasítástól számított egy éven belül bejelentéssel  jogkövetkezmény: o felszólítja a jogsérelem orvoslására az adatkezelőt o ajánlást tehet o NAIH is indíthat pert: 64. § (1) bekezdés

INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG jog a magánszférához * információs hatalom * harmadik generációs jog * szabadságjog * adatvédelem * személyiségprofil * információs önrendelkezés * személyes adat *adatvédelem magánjogi jogviszonyokban – az Infotv. hatálya * általános és szektorális adatvédelem * az adatkezelés jogalapja * az érvényes hozzájárulás kritériumai: határozottság, önkéntesség, tájékozottság * célhozkötöttség * közhatalomgyakorló személyek magánszférája * közszereplők magánszférája * az adatalany részvételi jogai * az adatkezelés átláthatósága * adatminőség *adatbiztonság * adatkezelő ~ adatfeldolgozó * felelősség * jogérvényesítés * hatósági jogvédelem * az NAIH jogállása, hatásköre, intézkedései * szankciók INFORMÁCIÓSZABADSÁG demokratikus igazolás * véleménynyilvánítás szabadsága * közérdekű adat * közérdekből nyilvános adat * alanyi jogi és intézményvédelmi oldal * megismerés és terjesztés szabadsága * az adatnyilvánosság elve * adatigénylés * az adatigény teljesítése * bírósági jogvédelem * elektronikus információszabadság * közzétételi kötelezettség * az állam titkai * a titkosítás alkotmányosságának kritériumai * közérdekű adat minősítése * titokfelügyeleti hatósági eljárás * magántitkok, üzleti titok * döntéselőkészítő adatok (a minősítés formai és tartalmi szempontú bírósági felülvizsgálatának alkotmányos követelménye) * személyes adatok *szinoptikus jogvédelem

Vissy Beatrix – Dojcsák Dalma