Digitális Tanulás és Tanítás workshop 2017. február 27.
ELŐADÁSOK REZÜMÉI az előadások elhangzásának sorrendjében
Hátrányos helyzetű települések iskolái – merre keressük a kiutat a motiválatlanság csapdájából? Buda Mariann
Előadásomban korábbi kutatásokra ill. adatokra támaszkodva bemutatom azokat a körülményeket (az iskola tágabb és szűkebb környezetében), amelyek akadályozzák a hatékony iskolai munkát. Röviden áttekintem, mit tudunk jelenleg a hátrányos helyzetű tanulók motivációiról. Végül javaslatokat fogalmazok meg azzal kapcsolatban, milyen irányban kereshetjük a kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből. Magyarországon a korábban is meglévő területi különbségek a rendszerváltás után – és különösen a 2008-as válság után – nagymértékben felerősödtek. Az Észak-Alföldi Régió hátrányát még Debrecen jelenléte sem tudja ellensúlyozni; a 2. legrosszabb helyzetű régió a miénk. A megye 3 járásának kivételével a vidéki járások (kistérségek) igen nehéz helyzetben vannak. Az erőforrások (és ennek következtében a fejlesztések) hiánya, magas munkanélküliség, szegénység és negatív vándorlási különbözet jellemzi ezeket. A közmunka bár nagyon alacsony szinten, de mégiscsak egyfajta stabilitást jelent az itt élők életében, ugyanakkor be is zár egy helyzetbe, egy létformába. Már generációk óta a létért való küzdelem határozza meg a mindennapokat. A gyerekek a szegénység kultúrájából érkeznek az iskolába. Számukra bármiféle hosszabb távú motiváció üres, jelentés- és jelentőség nélküli. A tanult tehetetlenség, a saját sors feletti irányítás ill. az ezért viselt felelősség elvesztésének érzete nem inspirál, lehetetlenné teszi az erőfeszítést. Az iskola a magaskultúrát képviseli a szegénység tengerében. Akár elutasítóak a tanárok, akár jó szándéktól vezérelve „felemelni” akarják a diákokat, mélyítik a két kultúra közötti szakadékot, nehezítve a megértést, a párbeszédet. Csak olyan motivációs lehetőségek maradtak nyitva, amelyek az „itt és most”-ban nyújtanak pozitív élményeket, és ilyen módon tartják bent a gyerekeket a tanulási helyzetben. 1. A legfontosabb elem a kapcsolat a tanár és a diákok között. Ennek építése, fenntartása kulcsfontosságú; ez a kapcsolat jelenthet stabilitást, húzóerőt a követelmények fokozatos emelése során. 2. A tanulási helyzeteket közelítenünk kell a diákok életvilágához, mert egy idegen, absztrakt világba nem követnek minket. Ennek része lehet a digitális eszközök, a diákok által használt virtuális terek bevonása az oktatás folyamatába. 1
3. Létfontosságúak a tanulási folyamat során átélt pozitív élmények. Ezek elsősorban az autonómia, a kreativitás erősítése, a saját kompetencia megélése nyomán jöhetnek létre. Ebben lehet segítségünkre a kooperatív tanulás, a nyitott végű feladat, a gemifikáció eszköztára. 4. Ha nem csak a tanár és diák egyéni kapcsolataira fókuszálunk, hanem a közösség formálására is, lehetőségünk nyílik az iskolával szemben ellenséges diákkultúra lassú átformálására is. Felhasznált irodalom Buda M. (2015): Méltányosság az oktatásban. Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért – bölcsészettudományok. Debreceni Egyetemi Kiadó, 27-70. ISBN 978 963 473 844 2 Fejes B. (2005): Roma tanulók motivációját befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 2005. 11. 3-13. Fejes B. – Józsa K. (2007): Az iskolai eredményesség és a tanulási motiváció kulturális jellemzői. Iskolakultúra, 2007. 6-7. 83-96. Kertesi G. – Kézdi G. (2008): A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái. Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 135-142. ISBN 978-963-9795-14-3
A motiváció kérdése a hhh gyerekeknél L. Ritók Nóra
Kulcsszavak: családi támogatottság hiánya, az iskolai értékelés iránti érdektelenség, a szegénység viszonyulást meghatározó aspektusai A generációk óta mélyszegénységben élő családok gyermekeinél az átörökített szocializációval szemben a mai iskola egyre tehetetlenebb. A pedagógusok leginkább a motiváció hiányát, az iskolához való negatív viszonyulást emlegetik, kiemelik, hogy a szülők nem partnerek, a gyerekek magatartási problémái kezelhetetlenek, ezek határozzák meg az órák hangulatát, gond, hogy nem figyelnek, nem tanulnak, agresszívak, stb. A pedagógusok többsége jobb híján egyre inkább a poroszos, tekintélyelvű módszertant preferálja, az "erőből" való megoldások pedig egyre inkább mélyítik a konfliktusokat. Vajon hol lehetne megfogni a problémát? Tényleg nincs kiút? Hogyan vehetjük fel a kapcsolatot úgy a családdal, hogy tényleges partner legyen? Vajon az értékelési rendszerünk megfelelő? Büntessünk, vagy jutalmazzunk? Megfelelünk-e azzal, amit és ahogyan tanítunk, a mai kor elvárásainak? Tudunk-e eleget a 21. századi szegénységről ahhoz, hogy megfelelő beavatkozási pontokat, módszereket találhassunk? Ezekre a kérdésekre próbálok elgondolkodtató válaszokat keresni.
2
Hátrányos helyzetű tanulók idegen nyelvi fejlesztése Marton Boglárka
Kulcsszavak: hátrányos helyzet, idegen nyelv, tanoda, projekt Az Igazgyöngy Alapítványhoz tartozó Toldi Tanodában már harmadik éve folyik idegen nyelvi fejlesztés. Eleinte elutasítóak voltak a gyerekek az angollal és a némettel kapcsolatban, de fél év alatt sikerült elérnünk, hogy ne zárkózzanak el teljesen ezektől a nyelvektől. A motiváció fenntartása szintén nehéz feladatnak bizonyult, ezért az idegen nyelvi munkacsoport folyamatosan alakított munkásságán a gyerekek egyéni igényeihez igazodva. Kezdetben teljesen személyre szabott feladatlapokat kaptak a gyerekek, majd a feladatlapokról lassan áttértünk a különböző projektekre, amikben minden gyerek differenciáltan, a saját haladási tempójának megfelelően vehet részt.
Hogyan segíthető elő a sikeres idegennyelv-tanulás a szakközépiskolákban? K. Nagy Emese
Kulcsszavak: heterogén tanulói csoport, Komplex Instrukciós Program A tanulói populációban nagyfokú heterogenitás figyelhető meg a különböző kulturális és szociális háttérből adódó eltérések miatt a tanítás minden szintjén. Ez a sokszínűség az általános iskola befejezése után a tanulók további életét jelentősen befolyásolja, mivel a gyengén vagy alulteljesítők a szakközépiskolai (korábban elnevezéssel szakiskolai) továbbtanulást választják. A szakközépiskolákban oktató pedagógusok jelentős hányada úgy véli, hogy minőségi nyelvoktatást megvalósítani az iskolák ezen típusában szinte lehetetlen. Mindennapok jelensége a tanulók alulmotiváltsága, az alulszocializáltság és a tudás- és képességbeli eltérés. Van Fossen (1987) és Illyés Sándor (2000) szerint azoknak a tanulóknak, akik olyan osztályba kerülnek, ahova főleg az alsóbb társadalmi rétegből járnak gyerekek, a teljesítménye alacsonyabb, mint azokban, ahol az osztályon belüli heterogenitás nagyobb. Bár a szakiskolákban a tanulói populáció a hozott tudást, különösen az idegennyelvtudást tekintve alatta marad az átlagnak, mégis, nagyrészt az alulteljesítés miatt, nagyfokú heterogenitás rejlik benne. Vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és olyanok is, akik gondolkodva, új megoldásokat keresve, magas szinten teljesítenek vagy lennének képesek teljesíteni. A probléma enyhítéséhez szükség van az iskolai és osztálytermi munka reformjára, újragondolására. Megfelelő tanítási módszer megválasztásával és az ahhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy az alacsony nyelvtudású osztályok heterogenitását kihasználjuk és olyan pedagógiai előnyt kovácsoljunk, amely az idegennyelvtudás szintjének emeléséhez vezet. Az előadás célja egy, a szakiskolások idegennyelv elsajátítását segítő módszer bemutatása. Előadásunk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik a szakiskolai osztályokban az alacsony idegen nyelvi tudással rendelkező tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, egy speciális csoportmunka, a Komplex Instrukciós Program segítségével. A módszert 16 éve sikeresen alkalmazzák 3
a hejőkeresztúri iskolában, és a disszemináció eredményeként jelenleg 69 iskola, köztük 16 középiskola, szakgimnázium és gimnázium szervezi a KIP szerint a tanítási óráit. Felhasznált irodalom Illyés Sándor (2000): Rendszerfunkciók és hátrányos helyzet. OM-OKT 37. o. Van Fossen, B. E. (1987): Curricular Teaching and Status Maintenance. Sociology of Education, 60. szám. 104-122.
Digitáliskultúra-azonos pedagógia – a motiváció és a tananyagszerkesztés új útja? Fegyverneki Gergő
Kulcsszavak: tudásépítés
digitáliskultúra-azonos
pedagógia,
projektmódszer,
motiváció,
együttműködő
Napjainkra egy olyan generáció, nevesítve a digitális generáció jelent meg az oktatásban, amelynek tagjai egészen másképpen gondolkoznak a világról, a tudásról és a tudásmegszerzési módokról. Egyes nemzedékelméletek (Tapscott 2001, Prensky 2001) szerint a mai tanulók minden eddiginél jobban értenek a technikához, ugyanakkor a legújabb erre irányuló kutatások (Fehér-Hornyák 2010, Buda 2013) megcáfolják, hogy diákok kreatívan és produktívan alkalmaznák a különféle infokommunikációs (IKT) eszközöket a tanítási-tanulási helyzetekben. Noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók motiváltak használatban, mégis a digitális kompetenciát illetően eltérő képet mutatnak. A digitális robbanás kihatással van az iskola világára is, hiszen a hagyományos oktatás három résztvevője, vagyis a tanár, a tanuló és a tananyag mára kibővült egy negyedik elemmel, az IKTeszközökkel is (Szerdi 2016). Így nem az a kérdés, hogy a pedagógusok használják-e vagy sem az IKTt, hanem az, hogy hogyan alkalmazzuk megfelelően tanítványainkkal együtt. Egyrészt a digitális kompetencia fejlesztése kereszttantervi cél, ezért így vagy úgy, de minden tantárgyban meg kell jelenjen, másrészt felmérések bizonyítják, hogy az IKT-alapú tanulás motiváló hatású, fokozott aktivitásra ösztönzi a tanulókat (Námesztovszki 2012, Fegyverneki 2014). Mindezek miatt úgy látszik, szükségszerű újraértelmeznünk a tanítási-tanulási módszereket az oktatás és az IKT metszéspontjában. Elképzelésünk szerinte az új pedagógiai nézőpont, módszertan a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki 2016), amely a kultúra azonos pedagógia (Boreczky 1999) és a digitális kultúra (Rab 2007) összeolvasásából rajzolódik ki. Ennek szellemében mutatjuk be előadásunkban a Magyar villanykörte, avagy a magyar felvilágosodás (digitális) múzeuma című iskolai projektünket, amelyet a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. C osztályos tanulóival készítettünk el a Magyar Kultúra Napjára. Az újszerű tanulásszervezési eljárás egyikm célja, hogy a tanulók megismerhessék, „élesben” kipróbálhassák a különféle digitális eszközöket és alkalmazásokat, növeljük a motivációjukat a téma feldolgozása közben, valamint a projektmunka során egymással együttműködve mindenki részt vegyen egy online tudástár, a digitális múzeum elkészítésében.
4
A másik célnak megfelelően a digitális, interaktív „múzeumpedagógiai” projektünk keretén belül a tanulók projektmenedzserek, múzeumpedagógusok, történészek, irodalmárok, kiadványszerkesztők, kreatív munkatársak és IKT-tanácsadók bőrébe bújtak, hogy a magyar felvilágosodás történelmét és irodalmát, a nyelvújítás mozgalmát, az ortológusok és neológusok vitáját játékos formában dolgozzuk fel. Az élménypedagógia elemeit felhasználva másokat is bevontunk a megmozdulásunkba, mi pedig kipróbáljuk, mitől lesz sikeres egy 21. századi múzeum. Az előadás folyamán más tantárgyakra is könnyen adaptálható IKT-s eszközöket és ötleteket mutatunk be, valamint részletezni fogjuk a projekt pedagógia eredményességét vizsgáló empirikus kutatás eredményeit és a tanulók által megfogalmazott véleményeket is. Felhasznált irodalom Boreczky Ágnes 2000: Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl. Új Pedagógiai Szemle. 50. 7–8. Buda András 2013: Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai Dóra– Szekszárdi Júlia (szerk.): Digitális Pedagógus Konferencia Konferenciakötet. (pp. 9-16). Budapest: ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar. Fegyverneki Gergő (2014): Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok a magyaróráról In: Ollé János (főszerk.): Oktatás-Informatika Folyóirat. Digitális Nemzedék Konferencia 2014. ELTE Reader. Fegyverneki Gergő (2016): IKT-s ötlettár. Gyorstalpaló digitáliskultúra-azonos pedagógiából kezdőknek és haladóknak. Neteducatio. Kft
Az értékelés dilemmái a hátrányos helyzetű tanulók oktatása során Furcsa Laura
Kulcsszavak: értékelés, hátrányos helyzet, nyelvtanítás Az előadás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatása során felmerülő, pedagógiai értékeléssel kapcsolatos dilemmákra koncentrál. Kvalitatív vizsgálatunk során interjúkat készítettünk általános iskolai nyelvtanárokkal és hátrányos helyzetű gyermekekkel, melynek során számos kérdés az értékelés módjára, gyakorlatára irányult. A kutatás elsősorban a nyelvtanításra koncentrál, de az eredmények vonatkoztathatók más területekre is. A kutatás során kiderült, hogy nincsen egységes értékelési módszer és gyakorlat a tanórákon. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekek között magas arányban találhatók tanulási nehézségekkel küzdő, speciális nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, az egyéni fejlődés értékelésnek különösen lényeges szerepe van. Megvizsgálva az értékelési formákat viszonyítás funkció alapján (Golnhofer 2002) kiderült, hogy az értékelés módja főként kritérium- vagy normaorientált. Kevés példát találtunk a diákhoz viszonyított, egyénre szabott értékelést illetően, mely megfelelően tudná tükrözni az egyéni fejlődés specifikumait és változásait. A pedagógusok kifejezték viszonyítási problémáikat is, mivel úgy érzik, ezekben a csoportokban nincs egységes normarendszer és kritériumkövetelmény. Az osztályozás számos további szociálpszichológiai és pedagógiai dilemmát jelent a tanárok számára. Az SNI gyermekeknél előforduló értékelés, minősítés alóli mentesítések gyakorlati alkalmazása is számos további kérdést felvet.
5
A gyerekek meglátása szerint szükség lenne az önálló, kreatív munka értékelésének alternatív formáira (például portfólió, vagy a népszerű projektmunka), azonban a tanárok az órák során ritkán használták ezeket a módszereket, az értékelés alternatív módszereit pedig szinte egyáltalán nem. Ez összefüggésben állhat azzal a ténnyel is, hogy a nyelvtanárok a hagyományos módszereket (legfőképp a nyelvtanfordítás módszerét) részesítették előnyben az ehhez kapcsolódó lexikális és grammatikai tudást számon kérő ellenőrző feladatokkal együtt. Az írásbeli és a szóbeli teljesítmény értékelését tekintve az írásbeli dominál, ott is elsősorban a szókincs pontossága és a nyelvtani szabályszerűségek ellenőrzése a hangsúlyos. Ezek az értékelési szempontok nincsenek összhangban az érettségi vizsga és nyelvvizsga követelmények jelenlegi változásaival sem, mely szerint a sikeres kommunikáció a leghangsúlyosabb. A gyermekek visszzajelzései szerint pedig a sikeres kommunikáció alig képezi az értékelés alapját. Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy a pedagógusok értékelési szemléletének megváltoztatásra van szükség, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek esetében az értékelés kulcsfontosságú a motiváció megteremtése, illetve fejlesztése szempontjából. Felhasznált irodalom Golnhofer Erzsébet (2002): Új értékelési kultúra a pedagógiában. In: Bábosik István – Kárpáti Andrea (szerk.): Összehasonlító pedagógia. BIP, Budapest. 234-247.
Mit tudunk a nyelvtanulásról és nyelvtudásról a közoktatásban és a felsőoktatásban? Nikolov Marianne
Az előadásban röviden felvázolom a legfontosabb nagymintás kutatások eredményeit a hazai közoktatásban az angol és német nyelv tanulásának folyamatairól és eredményességéről. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli ráfordítások árán számos lépés történt a közoktatásban annak érdekében, hogy sokan és jól tudjanak idegen nyelveken boldogulni. A befektetés eredményei elmaradnak a reméltektől. Annak ellenére, hogy ma előbb kezdenek a diákok nyelvet tanulni, sokan emelt óraszámban, két tanítási nyelvű programokban, külön tanévet beiktatva, mégis sokan elégedetlenek az eredményekkel. A felsőoktatásban kizárólag a követelmények nőttek, a feltételek romlottak. Röviden megtárgyaljuk, mennyiben és miért teli és üres a nyelvtudás pohara, és ki mit tehet azért, hogy a diagnózishoz a terápiát kijelölhessük és megvalósítsuk.
6
A motiváló iskola Fülöp Márta
Kulcsszavak: motiváció, tanulás, jutalom, célok, tehetség, paradigmaváltás Az iskolai oktatás illetve minden tudatos tanítási tevékenység csak akkor éri el célját, ha azok, akiknek valamit meg kíván tanítani meg is tanulják azt. Lehet kiváló tanítási módszereket alkalmazni, ha a diák érdeklődését mégsem kelti fel, ha nincs olyan ok vagy cél, amely érdeklődés hiányában mégis arra késztesse, hogy fenntartsa a figyelmét, ha nem rendelkezik olyan hajtóerővel, amely lehetővé teszi számára, hogy az első vagy a későbbi nehézségek esetén se adja fel, hanem folytassa az adott dolog megtanulását. Az előadás a pedagógiai pszichológiában hagyományos motivációs elméletekkel szembeállítja a legújabb kutatásokat. A sokáig uralkodó kettes és négyes felosztású rendszerek helyett a motivációs komplexitás mellett érvel és bemutatja a motivációs tehetség fogalmát, amely nem függvénye az egyéb tehetségformáknak, viszont lehetővé teszi, hogy azok, az egyének, akik rendelkeznek ilyen tehetséggel, az adott képességstruktúrájukon belül a maximumot hozzák ki magukból.
Motivációs utak és lehetőségek a tanítóképzésben Kisné Bernhardt Renáta, Sinka Annamária, Szaszkó Rita
Kulcsszavak: motiváció, digitális történetmondás, virtuális interkulturális kontaktus, metaforavizsgálat Kutatásainkkal pedagógusjelöltek motivációját, nézeteit és véleményét kívántuk feltárni korszerű, az oktatásban hatékonyan alkalmazható módszerek megismertetésével, továbbá a hallgatói tapasztalatok összegzésével. Metodikánk között szerepeltek egyrészt információs-kommunikációs technológiát igénylő vizsgálatok, úgymint a digitális történetmesélés, valamint az oktatási célú online videók integrálása felsőoktatási kurzusokba. Továbbá hagyományos formában, ám egy e-learning kurzushoz kapcsolódó - adatbázis felvétel segítségével történő - metaforavizsgálat. A digitális történetmesélés esetén olyan módszerről van szó, amely számos tudományág/terület tananyagához kapcsolható zökkenőmentesen, s segítségével a történetmesélés egyszeri élménye mellett a kreatív alkotói tevékenység élménye is megélhetővé válik. Az oktatásban való felhasználásával a személyes élmény közösségivé válhat, s jó alapot adhat az egyéni hang, vélemény, valamint a kritikai gondolkodás formálódásához (Davis és Weishenker, 2011). Az előadás a digitális történetmondás eszköztárát alkalmazó hallgatókkal készült (N=40) online kérdőíves kutatás eredménye közül mutat be néhányat. A vizsgálat többek között arra is rákérdezett, hogy a létrejövő produktumot saját alkotásnak tekintik-e a hallgatók, örömet ad-e a létrehozása, azaz létrejöhet-e a motivációs szint megváltozása, s ezzel együtt a mélyebbé válhat-e a tanulás, megismerés folyamata. A kutatás legfontosabb eredményei között kiemelhető, hogy a megkérdezettek 80%-a véli úgy, hogy a digitális történetmesélés bátorítja a saját érzéseinek, véleményének kifejezését. A hallgatók tanulási motivációját szolgálják az idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok, mivel az oktatási virtuális tartalmak e fajtája könnyen hozzáférhető és népszerű, valamint a különféle szintű digitális kompetenciákkal rendelkező tanulók számára is elérhető. Hozzáadott értékként az idegen nyelvű oktatási online videók fejleszthetik a tanulók idegennyelvi 7
készségeit és interkulturális kompetenciáit is. Az előadás egy olyan kisebb volumenű kvalitatív kutatás (N=11) legfőbb eredményeit összegzi, melynek célja az volt, hogy interjúk által feltérképezze, hogyan tehetik a tanulási folyamatot még hatékonyabbá a YouTube videók az angol módszertani és országismereti kurzusokon. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a virtuális interkulturális kontaktusok, az idegen nyelvű oktatási videók integrálása ösztönzőleg hatottak a tanulók módszertani és országismereti kurzusaival kapcsolatos motivációjára, érdeklődőbbé és kreatívabbá váltak, valamint késztetést éreztek a kurzusok témáival kapcsolatos további kutatásra az online platformokon. A metaforavizsgálat (Vámos, 2003) segítségével a megjelenített elvont fogalmak értelmezése előhívja a pedagógusjelöltek személyes és affektív szféráját, feltárja a tudatalattiban rejlő nézeteiket, attitűdjeiket. A kvalitatív vizsgálat (N=50) során kiderült, hogy a ’digitális nemzedék’ fogalom kapcsán létrehozott metaforák és konceptuális altartományok változatossága („romlott alma” vs. „uniqum”) mellett, nagyszámú forrásfogalom azonos gondolkodásmódra utal („hangyaboly”, „méhraj”). A fogalom szerkezete alapján megállapítható, hogy a digitális nemzedék tagjai egy új nemzedék jellemzőit viselik, a környező valóság jól meghatározható, az eszközhasználat számukra alapvető, viszont pedagógiai szempontból is változást igényelnek. A hallgatók pozitívan tekintenek a digitális nemzedékre, ám hangsúlyoznánk, hogy a nézetkülönbségek erőteljesen befolyásolhatják a nevelésioktatási tevékenységeiket.
A digitális generáció iskolapszichológus szemmel Sántha Judit
Kulcsszavak: kapcsolódás, közösségi média, FOMO, multitasking, jövőkép, motiváció A jelenleg iskolába járó fiatalok, a z-generáció tagjai, már alig tapasztalták meg, milyen pusztán offline élni. Ma már könnyedén juthatunk hozzá a kívánt információhoz, a keresés viszonylag kevés energiát és időt igényel. A felhasználókra szabott különböző mobilalkalmazások is a kényelmünket kívánják kiszolgálni. Az információs robbanás következményei változatosak. Érdemes foglalkozni a kognitív működésmódra, illetve a tanulási motivációra gyakorolt hatásával. A társas kapcsolatok, érintkezési formák jelentősen átrendeződtek a modern infokommunikáció eredményeképpen. Milyen hatások érik őket ebben a felgyorsult világban, és ezek miként formálják énképüket, társas készségeiket, érdeklődésüket, jövőképüket, elvárásaikat, illetve elégedettségüket? Milyen félelmeik vannak? Miért tudnak lelkesedni? Előadásomban ezekkel a témákkal foglalkozom.
8
A debreceni pedagógusok IKT használatának néhány jellemzője Buda András
Kulcsszavak: IKT használat, tanárok, módszer, attitűd A 21. század digitális forradalma, a megváltozott tanulók, az új típusú tanulási környezet, az új technológia, új módszereket és szemléletmódokat kívánnak meg a pedagógusoktól. De vajon felismerték-e a különböző oktatási intézmények pedagógusai az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket? Változott-e attitűdjük a technológia oktatási felhasználásával kapcsolatban? Úgy gondoljuk, hogy e kérdéskörrel kapcsolatban érdemes és tanulságos kiemelten megvizsgálni egy nagyváros, jelen esetben Debrecen pedagógusainak a véleményét, tevékenységstruktúráját. Ezért szerveztük meg kutatássorozatunkat, melynek során négy alkalommal kértük kérdőívünk kitöltésére a közoktatásban dolgozókat. Az előadás a kutatások néhány eredményét mutatja be.
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban Czékmán Balázs, Somfalvi Zita, Szabó Fruzsina,
Kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015). Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az 9
IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
Kiegészítők, komplementerek, mellékletek - A kiegészítő anyag fajtái és viszonya a fő tananyaghoz Fehér Judit
Kulcsszavak: tananyagírás, kiegészítő anyagok fajtái, írói tapasztalat megosztása Az előadás kb. tizenhárom évnyi tananyagírói tapasztalatomra épül, melynek során fő anyagként szolgáló kurzuskönyveket és munkafüzeteket (Bloggers, Your Exam Success), illetve kiegészítő anyagként funkcionáló modulokat (Creative Communication a közoktatás 7 – 12. évfolyamának), digitális anyagokat (Presentation, Meetings, Negotiations az IBS harmadéves hallgatóinak), tanári kézikönyveket (Bloggers, Creative Resources) egyaránt írtam. Az előadás keretében a következő témákat szeretném érinteni: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mikor „egész” egy tananyag? Miért lehet szükség egy tananyag kiegészítésére? A kiegészítendőknek megfelelően milyen kiegészítő tananyagok jönnek létre? A kiegészítő anyagok használhatósága és használtsága A virtuális és a valós viszonya, igénykövetés és az igények alakítása A tananyagírás folyamata: az anyag írásában mi segítheti a tananyag íróját?
Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű lehetőségek az idegennyelv oktatásban Fehér Péter, Czékmán Balázs, Aknai Dóra Orsolya
Kulcsszavak: digitális történetmesélés, kiterjesztett valóság, mobil eszközök, nyelvoktatás A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internethozzáférésnek köszönhetően. A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan 10
integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során. Pardo (2014) a fentieken kívül még megemlíti a kereséssel kapcsolatos és a kommunikációs kompetenciákra gyakorolt pozitív hatást is. A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit (AknaiCzékmán-Fehér, 2016a, 2016b). Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi (Fehér – Aknai – Czékmán, 2016; Fehér – Czékmán – Aknai, 2016). Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására, továbbá folyamatban lévő akciókutatásunk első eredményeit.
A tablettel támogatott oktatási környezet lehetőségei és eredményei az idegennyelv-oktatásban Czékmán Balázs
Kulcsszavak: IKT, általános iskola m-learning, tablet, angol mint idegennyelv Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Clarke et al., 2014; Fabian–Maclean, 2013; Marés, 2012) és a magyarországi kutatások (Abonyi-Tóth – TurcsányiSzabó, 2015; Kis-Tóth – Borbás – Kárpáti, 2014; Racsko – Herzog, 2015) eredményei is alátámasztják. A döntően frontális módszerekhez használt eszközök (pl. interaktív tábla) mellett egyre inkább megjelennek az 1:1 (egy az egyhez: one student – one device) hozzáférési modellt lehetővé tévő mobil oktatási eszközök (notebook, tablet, okostelefon). Ezeken belül kiemelt szerepet töltenek be a tabletek, melyek elsősorban méretüknek, hosszú üzemidejüknek, könnyű használhatóságuknak köszönhetően kaptak helyet az osztálytermekben (Marés, 2012). A táblagéppel támogatott oktatási környezet számos tantárgy esetében alkalmazható, segítségével különböző készségek, képességek fejleszthetők. Ahogyan a mobil eszközök teret nyernek a tanulók életében, úgy az okos eszközök használata sem újdonság az angol mint idegennyelvet tanulók számára (Hsu, 2012). A korai osztálytermi körülmények között végzett kutatások –az attitűdváltozásán– túl, pozitív irányú változásokat mutattak. A hatékonyságvizsgálatok az angoltanítás minden részterületén (nyelvtan, szókincs, hallás utáni szövegértés, kommunikációs készség, olvasott szöveg értése, íráskészség) emelkedést mutattak (Savas, 2014), továbbá más kutatás is megerősíti, hogy a mobil eszközökkel (például tablet) támogatott oktatási környezet a konstruktív pedagógia egyik lehetséges eszköze lehet az angol mint idegennyelv tanulása, tanítása során (Hsu, 2012). Előadásomban egy budapesti általános iskola „Tablettel támogatott oktatás” elnevezésű pilot projektjét, és az ahhoz kapcsolódó kutatás, angol mint idegennyelv tanulásához, tanításához kapcsolódó eredményeit kívánom bemutatni. Attitűdöt és eszközhasználatot vizsgáló leíró kutatásunkat teljes mintán végeztük; a projektben résztvevő minden tanulót (alsó tagozat: n=28; felső tagozat: n=37) és pedagógust (n=12) bevontunk a vizsgálatba; a kérdőívek alkalmazása mellett, félig strukturált interjúk segítségével gyűjtöttünk adatokat. Kutatási kérdéseink az idegennyelvórákra vonatkoztatva a 11
következők voltak: (1) Milyen rendszerességgel alkalmazzák a pedagógusok a tablettel támogatott oktatási környezetet (2) Milyen alkalmazásokat, online megoldásokat használnak a pedagógusok (3) Milyen a tanulók hozzáállása a tablettel támogatott oktatási környezethez? (4) Mennyi időt igényel a tablettel támogatott órákra való felkészülés a pedagógusok számára? (5) Milyen előnyeit és kihívásait látják a pedagógusok a tablettel támogatott oktatási környezetnek az idegennyelv tanítása során? A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tabletek tanórai használata mind alsó, mind pedig felső tagozaton növelte a tanulók motivációját az idegennyelvórák során. A felsősök közel háromnegyede azt vallotta, hogy a tabletek órai használata segítette a tanulásukat. A pedagógusok körében is pozitív az eszközök megítélése; a tanórán kitűzött pedagógiai célok eléréséhez egyértelmű segítség volt a táblagép használata. Interjús vizsgálat során azonban a tabletek tanórai használatának előnyei mellett, néhány hátrány is kirajzolódni látszódott.
Nyelvvizsgára készülök – Mobil applikációkkal támogatott nyelvtanulás Aknai Dóra Orsolya, Fehér Péter
Kulcsszavak: nyelvtanulás; mobil eszközök; Saját pedagógiai gyakorlatunkból tudjuk, milyen fontos lépést tartani a 21. század kihívásaival. A ma diákjának szüksége van az új technológiai megoldások alkalmazására, tudásának több oldalról való támogatására a tanulás folyamatában. A mobil eszközökkel támogatott nyelvtanulás (MALL) népszerűsége az elmúlt 10 évben rendkívül megnövekedett, számos tanulmány foglalkozik ezzel a nemzetközi (Kukulska-Hulme & Shield, 2007; Kukulska-Hulme 2013; és mások) és a hazai szakirodalomban (Kétyi, 2016) egyaránt. Arra voltunk kíváncsiak, melyek azok a mobil applikációk, amelyek segítik a nyelvtanulást, illetve ezek az applikációk mennyire hatékonyak a nyelvvizsgára készülésben. Ebben segítségünkre szolgált, hogy magunk is nyelvvizsgára készülünk. Vizsgálatunkból kiderül, hogy a technológiával támogatott nyelvtanulásnak vannak előnyei a hagyományos nyelvtanulással szemben. Ezek: • A technológia iránti erős motiváltság hatása a tanulást is támogathatja. • Az online tananyagok életszerűek, aktuálisak, érdekes és motiváló vizuális elemeket tartalmaznak, illetve az interaktivitás, az azonnali visszajelzés lehetőségét biztosítják . • Bárhol, bármikor a rendelkezésünkre állnak. • Versenyhelyzet alakulhat ki a nyelvtanuló és az eszköz között. • Az eszköz nem téveszt, objektíven értékel. • Hatékonyan támogatja az online kollaborációt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mobil applikációk helyettesíthetik a nyelvtanárt, hiszen a technológia önmagában nem ad módszertani megsegítést. Nyelvtanulóként akkor érhetjük el a legjobb eredményeket, ha követjük a tanár szakmai-módszertani útmutatásait. A mobil applikációk által kínált lehetőségek kiegészítik a rendelkezésre álló eszköztárat. A nyelvtanulás 4 fő területe a szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd. Ezekhez illeszkednek a következő applikációk és weboldalak: • Szövegértés: BBC Learning English, Angol Fun Easy Learn, Pinterest angol nyelvi táblák, Xeropan, Memrise, Ingyenes angol nyelvtanulás 50, Duolingo 12
• Szövegalkotás: 5 perc angol, Xeropan, Memrise • Hallás utáni értés: BBC Learning English 5 perc angol, Xeropan, Memrise, Ingyenes angol nyelvtanulás 50, Duolingo • Beszéd: BBC Learning English, Xeropan. Számos további hasznos anyagot találhatunk a British Council által támogatott http://www.teachingenglish.org.uk/ oldalon is. A közelmúltban került kifejlesztésre a Pannon Egyetemen a Lystra nevű alkalmazás (Fehér-Varga, 2014), amely konkrétan a középfokú nyelvvizsgára történő felkészüléshez nyújt segítséget a nyelvtanulóknak (a felsorolt területek mindegyikén). Előadásunkban a felsorolt mobil applikációból mutatunk be olyan példákat (anélkül, hogy bármiféle teljességre törekednénk, hiszen a témához kapcsolódó alkalmazások és oldalak száma megszámlálhatatlan), amelyek személyes tapasztalataink szerint hatékonyan segíthetik az önálló nyelvtanulást és a nyelvvizsgára történő egyéni felkészülést.
Alternatív, személyre szabott értékelés gamification alapokon Barbarics Márta
Kulcsszavak: értékelés; alternatív; személyre szabott; gamification; gemifikáció; 21. század A hagyományos, iskolai értékelés fogalma szinte egybeforrt az 5-fokú skálán történő osztályzással, miközben diákok és pedagógusok küszködnek nap mint nap alkalmatlanságával. Az igény megvan a személyre szabott értékelésre, amely betölti célját és valódi visszajelzéssel szolgál a tanulást támogatva, és így az alternatív módszerek is gyarapodnak. A gamification, gemifikáció, vagyis játékelemek alkalmazása valamilyen nem játékos környezetben egyre több, alapvetően nem játékos területen jelenik meg, így az oktatásban is. Egyre több pedagógus talál megoldást a gamification segítségével a 21. század különböző kihívásaira és az ezeket vizsgáló kutatások is gyarapodnak. Előadásomban egy gamification alapú alternatív értékelési rendszert és az ezzel kapcsolatos saját kutatásomat szeretném bemutatni. Eddig 8 csoportban, közel 130 saját diák véleményét gyűjtöttem össze a hagyományos, iskolai értékeléssel kapcsolatban, majd bevezettem egy alternatív, személyre szabott, gamification alapú értékelést, melyről azóta is gyűjtöm a visszajelzéseket és a diákokkal közösen alakítjuk az értékelési rendszert, hogy az a lehető leginkább támogassa a tanulást és a tanítást. Mivel szakközépiskolában általános angol nyelvet, informatikai szaknyelvet, illetve matematikát angol nyelven tanítok, nemcsak a diákok, a tantárgyak különbözőségei is sok tanulsággal szolgálnak a személyre szabott értékelés témakörében. Célom, hogy tapasztalataim megosztása inspiráció lehessen saját, alternatív, személyre szabott értékelés kipróbálására.
13
Screenager, a digitális tanársegéd Horkai Anita - Tisza Károly Attila
Kulcsszavak: online oktatás, digitális és interaktív tananyagszerkesztés, digitális mérés-értékelés Előadásunkban bemutatjuk a Screenager online oktatási keretrendszer felépítését, részeit, a benne végezhető tevékenységeket, kiemelten a digitális és interaktív tananyagok és ellenőrző feladatok, feladatlapok létrehozását, azok alkalmazási lehetőségeit. A Screenager olyan oktatási keretrendszer, amely tartalmazza a 21. századi pedagógus mindennapi tanítási gyakorlatához szükséges teljes digitális eszköztárat. A pedagógus képes a rendszeren belül létrehozni új, innovatív, kreatív tartalmakat. A felhasználók (tanárok és tanulók) által készíthető, kivetíthető és linken is elküldhető digitális tananyag-prezentáció tartalmazhat: szöveges tartalmakat (karakterszám megkötés nélkül), amelyben a szöveg szabadon formázható, a szavak mögé tetszőlegesen hiperhivatkozások, linkek illeszthetőek; képeket, a képek mögé tetszőlegesen hiperhivatkozások, linkek illeszthetőek; videókat; hang- és videofelvételeket, amelyek rendszeren belül elkészíthetőek; interaktív szimulációkat, animációkat, elősegítve a gamifikáció megvalósítását a tanítás során; ellenőrző feladatokat, feladatlapokat. A pedagógus képes a rendszeren belül kezelni, átdolgozni, életre kelteni már meglévő kész tananyagokat. Ezek tetszés szerint kiegészíthetők a fent sorolt digitális tartalmakkal, interaktív elemekkel. A Screenager kifejezetten jól alkalmazható differenciált tananyagot igénylő osztályok esetében, a felzárkóztatás és a csoportba rendezést úgy támogatja, hogy nem stigmatizálja a tanulókat. A tanulók tetszőleges szempontok szerint csoportba rendezhetők, a csoportok számára személyre szabottan küldhetőek a tananyagok és az ellenőrző feladatok is. A Screenager teljes eszköztára a tanulók rendelkezésére is áll, annak használatával a tanár be tudja vonni a tanulókat is a tananyagkészítés és a tananyagalakítás, kiegészítés folyamatába. A program segítségével a diákok azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről, ez és a bevonódás segít fenntartani és megerősíteni a tanulási motivációt.
A visszatekerhető tanár Csetényi Csaba
Kulcsszavak: 850 videó, 17 000 kérdés, 70 tanár, 12 lektor, 96 témazáró verseny, 24 maraton A Videótanár kevesebb, mint három év alatt fontos részéve vált az általános iskolások mindennapjainak. A honlap 15 perces PC-n, tableten és okostelefonon is elérhető videó tananyagai és azokhoz kapcsolódó ellenőrző tesztek hatalmas népszerűségnek örvendenek, amit a több, mint 2,67 milliós YouTube csatorna nézettség is bizonyít. A 2013 végén útjára indult kezdeményezés, a Nemzeti Alaptantervre épülve ingyenesen teszi elérhetővé a felső tagozatos iskolások számára a tananyagokat 850 db videó és a hozzájuk tartozó 20 kérdésből álló ellenőrző feladatsor formájában. A videókat és a feladatsorokat szaktanárok készítették és lektorálták.
14
Rövid esettanulmány – Hogyan érhető el 100.000 angol nyelvtanuló a világ 155 országában egy szoftver segítségével Debrecenből? AlGharawi M. Attila
Kulcsszavak: angol, app, tanítás Nemzetközi szakértők véleménye alapján az oktatás hatékonysága korszerű IKT eszközök használatával legalább a duplájára növelhető. Az Unió országaiban egy emberre átlagosan 1,46 mobiltelefon jut (Forrás: http://www.gsmamobileeconomy.com/GSMA_Global_Mobile_Economy_Report_2015.pdf), 2020-ra közel 3 milliárd ember fog rendelkezni okostelefonnal (https://www. statista.com/statistics/330695/number-of-smartphone-users-worldwide/) valamint a világon több mint 1.5 milliárd ember tanul angol nyelven. (Forrás: Ethnologue-Languages of the World. CIA-US, UNESCO, United Nations, University of Düsseldorf, The Washington Post). A fenti számok tükrében a digitális oktatás hihetetlen potenciállal rendelkezik. A nevem Al-Gharawi Attila, a Xeropan mobil applikáció társalapítója és ügyvezetője vagyok. Egy 15 fős csapattal Debrecen szívében fejlesztjük a Xeropan-t, melyet jelenleg több mint 100.000 ember használ a világ 155 országában. Előadásommal, szeretnék egy kis betekintést nyújtani az appok és a gamifikáció világába. A gamifikáció – vagy más néven játékosítás – a játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, célja pedig, hogy az ott zajló folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegye. Kiválóan alkalmazható az oktatásban, az egészségügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben is – mindenütt minőségi javulást eredményezhet.
15
