Az egészségkárosodási pénzellátásra való alkalmasság minősítési rendszerében megjelenő rehabilitálhatósági vélemény és a munkaköri alkalmasság összefüggései (Előadás „A munkavállalókat érő speciális ártalmak kezelése” c. Foglalkozás-egészségügyi Fórumon, 2010. november 17.) Állítás:a megváltozott munkaképességű munkavállaló elhelyezése,felvétele, továbbfoglalkoztatása,az állapotának megfelelő feltételek, körülmények megteremtése(rehabilitációja)nemzetközi és hazai jogban előírt, ezen túl gazdasági érdek és társadalmi kötelzettség. 1. Nemzetközi kötelezettségek:
1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről
2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről
A munkához való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 3. minden dolgozó számára ingyenesen igénybe vehető foglalkoztatási szolgáltatásokat hoznak létre és tartanak fenn; 4. megfelelő szakmai pályaválasztási tanácsadást, szakképzést és szakmai átképzést, rehabilitációt biztosítanak és támogatnak.
COM(2003) 650(Irányelv) esélyegyenlősége
EU
Cselekvési
Terv:Fogyatékos
emberek
A fogyatékos embereknek egyenlő bánásmódban kell részesülniük a munkahelyeken, és ebbe beletartozik a munkaegészségügyi ellátásra és munkabiztonságra vonatkozó egyenlőség.
2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
27. cikkA részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; a munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát. A részes államok védik és segítik a munkához való jog érvényesülését - ideértve azokat is, akik a munkavégzés ideje alatt váltak fogyatékossá -, azáltal, hogy megteszik a szükséges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, annak érdekében, hogy többek között: a) megtiltsanak mindennemű, a fogyatékosság alapján történő, a munkavállalás bármely formájával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, beleértve a munkaerő-toborzás, az alkalmazás és a foglalkoztatás feltételeit, a foglalkoztatás folytonosságát, a szakmai előmenetelt, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülményeket; i) biztosítsák, hogy a munkahelyen ésszerű elhelyezés legyen biztosítva a fogyatékossággal élő személyek számára; j) elősegítsék a fogyatékossággal élő személyek munkatapasztalat-szerzését a nyílt munkaerőpiacon; k) támogassák a fogyatékossággal élő személyeknek szóló szakképzési és szakmai rehabilitációt, a munkában tartási és munkába való visszatérést segítő programokat.
2 2.Munkavállalói jogok-munkáltatói kötelezettségek
1949. évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani, a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.
1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről
85. §.(3) A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Kire vonatkozik? Akit a foglalkozás-egészségügyi alapellátás orvosa soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat során munkaköre betöltésére alkalmatlannak minősít
1991.évi IV.törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A beszámítható személyek körét az 177/2005.(IX.2.) Kormányrendelet határozza meg (részletes tájékoztató a www.afsz.hu honlapon, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása fül alatt) 2011.január 1-tőla rehabilitációs hozzájárulás minden feltétele az Flt 41/A-42.§-ban lesz szabályozva) FONTOS! BH2000. 358 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat összefügg a munkáltató feladatai ellátásával, ily módon annak tevékenysége a munkáltató működési körébe tartozónak minősül [Mt. 174. § (5) bek.]. A tevékenysége során a munkavállalónak okozott kár a munkáltató érdekkörében okozott kárnak minősül.
3 3. Foglalkoztatáspolitikai célok Inaktivitás helyett foglalkoztatás elősegítése Hol tart? orvosi rehabilitáció kapacitása szűk, hiányos, esetleges, az állapot javításra nem fordít elég figyelmet és nem időben történik szociális rehabilitáció: átlagos életkörülmények közt eszköztelen , a károsodott emberek nagy csoportjai számára szükséges közösségi szolgáltatások és a támogató szolgáltatás kapcitáskorlátos és pályázati rendszerben működik, átmeneti lakhatás lehetősége nem megoldott, szociális foglalkoztatás szociális intézményi ellátáshoz kötött foglalkozási rehabilitáció:nem az Eü tv-ben meghatározott komplex segítő folyamatot , hanem jellemzően a támogatott foglalkoztatást értik alatta felnőttképzés:nem biztosítja a rehabilitáció feltételeit, tárgyi környezete és módszertana hiányzik és fogalomrendszere a foglalkoztatástól eltérő (2009-ben ÁSZKUT tanulmány nemzetközi összehasonlításban bizonyítja a hátrányos helyzetű munkavállalók alacsony részvételét a felnőttképzésben) megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását ösztönző eszköz rendszer– az össz-szervezeti károsodás mértéke az egészségkárosodott ember elé kerül, rehabilitációt nem ösztönöz ( elér max 50 000 embert, KSH: 938 000 fő (18-64évesek 12,2 %-a van olyan tartós egészségkárosodása, ami a munkavállalásban , munkavégzésben zavarja) új minősítési elvek, módszertan és a rehabilitációs járadék bevezetése a komplex rehabilitációt kívánta megvalósítani, de a szükséges komplex szolgáltatás fejlesztése nem történt meg, szakmákon belül, koordináció nélkül –foglalkozás-egészségügy furcsa módon a komplex rehabilitáció gondolatából és szabályozásából kimaradt Ami megvalósul, az egy szűk csoportra kerül alkalmazásra TÁMOP 1.1.1 program komplex rehabilitáció kísérlete (résztvevők szolgáltatás és intézményfejlesztése ezzel párhuzamos, vagy későbbi) ÁFSZ rehab szolgáltatás fejlesztése Egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű személyek számára rehabilitáció felajánlása és elősegítése - munkaügyi központok rehabilitációs eljárása( 2007-ben hatályon kívül helyezték) és rehabilitációs járadékosok programja ; rehab tanácsadás, mentorok alkalmazásának lehetősége jogszabály alapján; szolgáltatóhelyek(RIC), akadálymentesítés(többelemű) civil jó gyakorlatok - élenjáró gyakorlatok, főáramba kerülési lehetőség nélkül; rendezett nyilvántartás és hozzáférhetőség hiányzik foglalkoztatási szakértői közreműködés a komplex rehabilitációban: a komplex rehabilitáció szükségességének, elemeinek felmérése, módszertan és hosszú távú megoldás prognózisa> módszertani fejlesztés lehetősége –még nem dőlt el az orvosi és szociális modell mérkőzése Sajnálatos módon a szolgáltatásokat megelőzik a támogatások és azok is többségükben tartósak, és csoportos foglalkoztatást támogatnak, az érdemi rehabilitáció ellenösztönzött
4 4 Munkahelyek kötelességei a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben (pl egyenlő bánásmód követelménye(felvétel, előléptetés, továbbfoglalkoztatás), rehabilitációs hozzájárulás ) MT szabályának alanyi köre és végrehajtási szabályai hiányoznak( 8/1983-asEü-PM rendelet első 10 paragrafusa) Összegezve:a megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása nemzetközi kötelezettség, hazai alkotmányos és törvényi előírás, egyenlő bánásmód egyik fontos területe, egyéni , munkáltatói és nemzetgazdasági érdek 5. Minősítések, szakvéleményezések Hatáskör , illetékesség jogszabályban meghatározott!!! Munkahelyekkel szembeni követelmények teljesítésében szakvéleményezés joga:foglalkozás-egészségügyi alapellátás Álláskeresők és minden felnőttképzési hallgató szakmai alkalmassága, foglalkoztathatósága – szakvéleményező a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely Súlyosan egészségkárosodott és /vagy inaktivitásba törekvő ( ellátást igénylő) emberek igényeinek szakvéleményezése és az aktivitásban tartás (rehabilitálhatóság) mérlegelése : OOSZI,ORSZI Bizottságai( 2008 január 1-től: komplex is) Részletesen: Rjtv 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) arra a személyre, aki rehabilitációs járadékot e törvény rendelkezései alapján igényel, b) a rehabilitációs járadékra jogosult Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatójára (a továbbiakban: foglalkoztató), így a vele szerződött foglalkozás-egészségügyi alapellátásra is c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, d) a rehabilitációs szakértői szervre, e) az állami foglalkoztatási szervre, és f) az állami adóhatóságra .- általában a munkáltatóra, és a foglalkozás-egészségügyi orvosra , szakorvosra nem
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladat- és hatásköre
Az Intézet - a szakértői bizottság döntése alapján - szakhatósági állásfoglalást ad ki a) a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, b) a hozzátartozói nyugellátás, c) a baleseti járadék, d) a rehabilitációs járadék, e) a rokkantsági járadék, f) a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, g) a fogyatékossági támogatás, h) a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, i) a magasabb összegű családi pótlék, j) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, k) a bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei,
5 l) a hadi rokkantsági ellátások megállapításához. (2) Az Intézet szakértői tevékenysége körében - a szakértői bizottság 11. § (4) bekezdése szerinti döntése alapján - szakvéleményt ad a) a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásáról, b) a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról, c) a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához, Komplex minősítés a rehabilitációs járadékra orvosilag alkalmasnak ítélt 50-79 %-os öek , illetve a rehabilitálhatónak minősülő 40-49%-os öek esetén előírt. A foglalkozás-egészségügy feladata, többek között, hogy a) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; b) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz-megterhelését; c) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; d)) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; e) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; f) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során; g) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen. A munkaviszonnyal rendelkező egészségkárosodási pénzellátásért folyamodó, vagy felülvizsgálatra kötelezett személyek ügyében a foglalkozás egészségügyi alapellátás orvosa a kérelem mellékleteként adott munkahelyen történő foglalkoztatás lehetőségéről tájékoztatásra kötelezett.( Tévesen, mivel Ő jogszabályban előírt szerződött partnerként feladatkörében a munkáltató fele tartozik véleményt közölni, helyesen a munkáltatót –a kockázatelemzéshez hasonlóan- munkavédelmi felelőssége keretében lehetne kötelezni a foglalkozás-egészségügyi orvos kötelező bevonásával.) A feladat az alapellátás orvosa számára a munkavállaló rehabilitációjában való közreműködésnek tekinthető. 6. Új irányelvek és a rá épülő komplex eljárás A komplex minősítés 4 számjegyű FEOR mélységéig jelöli meg a rehabilitáció irányát, a munkakör általános jellemzői alapján véleményez, csak a rehabilitációra alkalmasnak tartott legalább 40 %-os és legfeljebb 79 %-os egészségkárosodással rendelkező személyi körben (kimarad: enyhén, illetve súlyosan károsodott, ember)- nem teljes körű, Gyakran nem komplex eljárást is komplex vélemény követ. (Feltételek: időhiány, orvoshiány, szakmahiány, az új minősítés funkcióképességterhelhetőség megállapítását műszeres kontroll, kiegészítő diagnosztika nem segíti) De tudni kell: a rehabilitálhatóság mérlegelése szűkített keretek között történik A foglalkoztathatóság megállapítására szolgáló 46 készségpárból az ORSZI szakvélemény rehabilitációs melléklete csak 20 szempontot mérlegel, nincs lehetőség többek között a térlátás, az önálló közlekedés,a változó munkahely , a beszédkészség, az együttműködési készség és pl a finommozgás(ujjak használata)illetve a kezek használata mérlegelésére és minősítésére és akadályozott ezért a foglalkozások egészségügyi tényezői lemez használata
6 A szakhatósági állásfoglalás rehabilitációs melléklete útmutató a munkaügyi központnak A szakhatósági állásfoglalás nyugellátást és szociális ellátást alapoz meg, feltétele támogatásoknak 7. Munkahely számára egészségkárosodás szakhatósági állásfoglalásából, szakvéleményéből releváns: A szakhatósági állásfoglalás egészségkárosodás mértékére vonatkozó megállapítása, annak átmeneti, vagy végleges volta. Nincs jogalapja a sztereotip részmunkaidő, könnyű munka, eredeti foglalkozás hármas megjelölésnek és nincs alapja a nem komplex eljárásban kialakított rehabilitációs véleménynek ( foglalkozás gyakorlására vonatkozó megállapításnak) Az ORSZI konkrét panasz kapcsán közölte hogy a szak vélemény megjegyzés rovatában szereplő megállapítás csak javaslatként szerepel, így attól a munkáltató foglalkoztatás egészségügyi ellátást nyújtó orvosa saját vizsgálata és a betöltött munkakörre előírt foglalkoztathatósági feltételek konkrét ismeretében bármikor eltérhet. Ugyanígy értékelhető, ha foglalkoztathatóságra vonatkozó megállapítást tartalmaz a 40 % alatti és 80 % feletti egészségkárosodási vélemény. A jogszabályban megjelölt célcsoport –rehabilitációs járadékos, illetve rendszeres szociális járadékos - esetében megfelelő rehabilitációs javaslat munkaköri csoport, vagy munkakör mélységű, szakirányt kijelölő, rehabilitációs szükségleteket meghatározó. A rehabilitációs járadékos munkavállaló rehabilitációjában nem a szakvélemény, hanem a munkaügyi központtal a rehabilitációs megállapodás előkészítése során kötött munkáltatói szerződés keretében, annak tartalma szerint működik közre a foglalkozás-egészségügy orvosa. A különféle minősítési kategóriákat l.táblázatban. Összefoglalva:A felvételre jelentkező, illetve munkaviszonyban álló egészségkárosodása alapján ellátásban részesülő dolgozó ellátás megállapítása érdekében történő vizsgálati eredménye a helyi viszonyok közti munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét, a munkavállaló megtapasztalt tényleges munkavégző képességét nem írhatja felül, nem értékelheti át. Arra munkaügyi intézkedést építeni jogszerűen nem lehet. A rehabilitációs intézkedést, ha szükséges a helyi feltételek között kell meghatározni. Budapest, 2010.november 17. Lechnerné Vadász Judit ny. szakmai tanácsadó, munkaügyi és rehabilitációs szakértő 06 20 9 709 535
[email protected]
7 Az ORSZI szakhatósági állásfoglalás lehetséges rehabilitációs megállapításai és a munkavállalót ennek alapján megillető kapcsolódó ellátási lehetőségek Öek -40% 50-99
Rehabilitálhatóság minősítése* Szakmai munkaképesség nem vizsgált Szakmai munkaképesség nem vizsgált
40-79%
a)Jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében rehabilitáció nélkül is foglalkoztatható b)képzettségének megfelelő munkakörben rehabilitáció nélkül foglalkoztatható Jelenlegi munkakörében, vagy tanult foglalkozásában, illetve más munkakörben, vagy foglalkozásban személyre szóló rehabilitációval foglalkoztatható
-40 %
40-49 %
E körre nincs előírva a szakmai munkaképesség vizsgálata Jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve képzettségének megfelelő , más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban komplex(korábban:intézményes) rehabilitációja nem szükséges
Munkavállaló Ellátásra nem jogosít(kivétel:baleseti járadék) Munkaviszony folyamatos fennállása esetén , jelentős keresetcsökkenés esete kivételével ellátás nem állapítható meg (korábban megállapított ellátása mellett dolgozhat) Ellátás: életkor szerint előírt szolgálati idő és más feltételek esetén rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Ellátásra nem jogosít
Ellátásra nem jogosít és az Flt 41/A § szerint foglalkoztatási kötelezettségbe nem számít be
Ellátásra jogosít, de munkaviszony folyamatos fennállása esetén, jelentős kereset csökkenés esete kivételével ellátás nem állapítható meg (korábban megállapított ellátása mellett a munkavállaló dolgozhat) Ellátás: Életkor szerint előírt szolgálati időnek legalább a fele és más feltételek esetén rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék 50-79 % a)Jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző Ellátásra jogosít, de munkaviszony folyamatos munkakörében komplex rehabilitációval foglalkoztatható fennállása esetén, jelentős kereset csökkenés esete b)képzettségének megfelelő munkakörben komplex kivételével ellátás nem állapítható meg (korábban intézményes)rehabilitációval foglalkoztatható (korábban megállapított ellátása mellett a c)Jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkavállaló dolgozhat) munkakörén kívüli, EGYÉB munkakörben Ellátás: életkor szerint előírt szolgálati idő esetén komplex(korábban intézményes) rehabilitációval rehabilitációs járadék a munkaügyi központtal foglalkoztatható történő együttműködési kötelezettséggel (ennek idejére munkajogi védelem) Munkáltató munkaügyi központ megkeresésére vállalhatja a rehabilitációban történő közreműködést 50-79% Jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző Ellátásra jogosít, de munkaviszony folyamatos munkakörébe, illetve képzettségének megfelelő más fennállása esetén , jelentős keresetcsökkenés esete munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül kivételével ellátás nem állapítható meg nem alkalmas, azonban komplex rehabilitációja nem (korábban megállapított ellátás mellett a javasolt munkavállaló dolgozhat) Ellátás: életkor szerint előírt szolgálati idő és más feltételek esetén rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj * A rehabilitációs hozzájárulás, illetve a foglalkoztatás támogatása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló adott károsodás esetén ellátásban részesül-e, vagy sem Az egészségkárosodási ellátások folyósítása melletti engedélyezett kereseti feltételek a www.afsz.hu honlapon megtalálhatóak. Legfontosabb jogszabályok 1997 évi LXXXI tv a társadalombiztosítási nyugellátásról; 2007 évi LXXXIV.tv a rehabilitációs járadékról; 1992.évi XXII.tv a munka Törvénykönyvéről; 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól; 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról; 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól
