VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail:
[email protected]
Szám: 07/64-2/2007.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. április 19.-i ülésére
Tárgy:
Előterjesztő:
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítási javaslatának véleményezése
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Az előterjesztés készítésében részt vett: Horváth László irodavezető Arnold György területrendezési referens Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági és Területrendezési Bizottság Melléklet:
VÁTI Kht által készített „ EGYEZTETÉSI ANYAG” (OTrT_12_.pdf) (Az egyeztetési anyag papír alapon megtekinthető a Térségi Kapcsolatok Irodán)
Tisztelt Közgyűlés! Az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) elkészítését a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény írta elő. A terv megalapozó munkálatai még ugyanebben az évben elkezdődtek, törvény formájában pedig az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A Veszprém Megyei Önkormányzat az OTrT tervezetét 61/2002.(IV. 25.) MÖK határozatban véleményezte. A törvény rendelkezik arról, hogy az OTrT felülvizsgálatára legalább ötévenként kerüljön sor. A felülvizsgálatot a Váti Kht. 2005 évben kezdte el. Jelenleg a módosító javaslat egyeztetési eljárása folyik. A terv véglegesítve várhatóan ez év végén kerülhet a kormány elé benyújtásra. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. számú törvény 11.§-a (2) bekezdésének c) pontja a megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai közt jelöli meg az OTrT véleményezését az illetékességi területét érintően. Az előterjesztésünkben ezért kizárólag a terv Veszprém megyét érintő tartalmával foglalkozunk. Az előterjesztés három fő részből áll. 1. Az OTrT jelenleg hatályban lévő és módosítási javaslata közti eltérések rövid bemutatása. 2. Veszprém megye hatályos területrendezési terve és az OTrT módosítási javaslat összevetése, különös tekintettel a Veszprém Megyei Önkormányzat 55/2005 (V. 19) MÖK határozatával elfogadott Területrendezési Intézkedési Javaslatban foglaltakra. 3. Szabályozási javaslatok az országos területrendezési terv, a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjának megteremtésére. 1. A jelenleg hatályban lévő és a módosított OTrT közti eltérések rövid bemutatása Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. sz. törvénnyel fogadta el. A törvény elfogadása óta felgyorsultak a területi és tervezési folyamatok, jelentős ágazati koncepcionális változások történtek és számos, az OTrT tartalmát is érintő jogszabály került kihirdetésre. Mindezekkel összefüggésben vált szükségessé az OTrT-ről szóló törvény felülvizsgálata és módosítása. Az egyeztetési dokumentáció tartalmazza törvény elfogadása óta eltelt időszakban, a jogszabályokban, az ágazati koncepciókban, a tervezési módszertanban, az elfogadott kiemelt térségi- és megyei területrendezési tervekben végbement változásokat. A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés és a fejlődés térbeli kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak feltárása, valamint a természetes és épített környezet értékei védelmének a biztosítása. Az országos terv olyan keretterv, amelynek előírásai döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek. Az OTrT és a Balaton törvény felülvizsgálata egyszerre és (szándékában) tartalmilag összehangolt módon történik. Jelentős változás, hogy az OTrT területi hatálya – az eddigi szabályozástól eltérően - az ország egész területére, ez által a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségére is kiterjed.
2
Térségi terület-felhasználás Az OTrT térképi mellékletei egyrészt az ország szerkezeti tervét, másrészt a térségi az országos övezeteket mutatják be. Az OTrT-ről szóló törvény módosítása során a területfelhasználási kategóriákban és az övezeti lehatárolásoknál pontosítások, változtatások, illetve kiegészítések történtek. A törvény a jellemző területhasználat szempontjából hat különböző országos területfelhasználási kategóriát és hét különböző, a kiemelt térségek, és megyék területrendezési tervében alkalmazható térségi terület-felhasználási kategóriát állapít meg. Az országos területfelhasználási kategóriák struktúrája nem változott, az Ország Szerkezeti Tervén való ábrázolásuk területi minimuma is általában marad az 1000 ha. A törvénymódosítás azonban néhány országos terület-felhasználási kategória esetében nem állapít meg területi korlátot. Az Ország Szerkezeti Tervének méretaránya azok léptékhelyes ábrázolását nem tenné lehetővé. A szimbólumokkal feltüntetett terület-felhasználási elemek közül a települési térségek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben kerülnek tényleges kiterjedésüknek megfelelően lehatárolásra. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazható terület-felhasználási kategóriák struktúrája módosul, megszűnik a külterjes és belterjes mezőgazdasági térség, helyettük az országos kategóriával egyezően mezőgazdasági térség terület-felhasználási kategória lesz kijelölhető. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben is lesz lehetőség vegyes terület-felhasználású térség kijelölésére. Ebbe a terület-felhasználási kategóriába olyan területek kerülnek lehatárolásra, ahol sem a mezőgazdasági, sem az erdőgazdálkodási földhasználat nem dominál, ide kerülnek továbbá a szőlő- és gyümölcs ültetvények is. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben általában ábrázolható 50 ha minimális területi feltétel a városias és a hagyományosan vidéki települési térség esetében 10 ha-ra módosul, a vízgazdálkodási térségnél és az építmények által igénybevett térségnél a törvénymódosítás nem állapít meg területi korlátot. A törvény részletezi az egyes térségi terület-felhasználási kategóriák kijelölésére vonatkozó szabályokat. A szabályok adnak mozgásteret az alacsonyabb szintű területrendezési és településrendezési tervek számára, oly módon, hogy az országos tervben meghatározott elsődleges rendeltetéstől a kiemelt térségi és megyei tervek 25%-ban eltérhetnek. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott elsődleges rendeltetéstől a településrendezési tervek általában 15 %-kal térhetnek el, ennél szigorúbb feltételt szab a törvény a vízgazdálkodási, a városias és a hagyományosan vidéki települési területeknél. A térségi területfelhasználási kategóriák területei az OTrT módosítási javaslat térképi mellékleteiben, a korábbiakhoz képest lényegesen pontosabban és részletesebben kerültek lehatárolásra. Pontosítás javaslatunk csupán a vízgazdálkodási térség vonatkozásában van. A terv olyan helyeken is jelöl vízgazdálkodási térséget, ahol azt nem tartjuk indokoltnak. (Például Királyszentistvánon a regionális hulladéklerakó helyéül kiválasztott területen, továbbá Ajkán a vörös iszap és pernye depók területén).
3
Országos infrastruktúra hálózatok Veszprém megyei elemei Az OTrT egyeztetési dokumentációjában ábrázolt közúthálózat elemei a gyorsforgalmi utak, a főutak és a főutak települések elkerülő szakaszai. A mellékúthálózat nem tartalmi eleme az OTrT-nek. A jelenlegi hatályban lévő terv sem tartalmazza az ország mellékúthálózatát. Veszprém megyét a transz–európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózat két vonalszakasza, valamint az egyéb országos törzshálózat három szakasza érinti. Az országos vasúthálózat új elemeként a Hajmáskér – Balatonfűzfő kapcsolat megteremtését irányozza elő a terv. Sem a hatályos, sem az OTrT módosítási javaslata nem foglalkozik a vasúti mellékvonalakkal. A megyében található repülőterek közül csupán a pápai került besorolásra állami repülés céljára szolgáló repülőtérként. A szentkirályszabadjai repülőtér kikerült a közös felhasználású katonai és polgári repülőterek közül, ezért azt az OTrT módosítási javaslata nem tartalmazza. Az OTrT egyeztetési dokumentációja csak az országos kerékpárút törzshálózat elemeit tartalmazza. Veszprém megye - a korábbi tervhez képest - egy új nyomvonallal egészült ki, az Alsó-Rába kerékpárúttal. Az OTrT módosítási javaslata továbbra is hozza a Nyugatmagyarországi, az Északnyugat-dunántúli, és a Balatoni kerékpárutat. Az övezetekre vonatkozó szabályozás A törvény a térségi övezeteket is országos illetőleg térségi és megyei szinten kijelölhető övezetekre osztja. A törvénymódosítás az OTrT-ben eredetileg lehatárolt további övezetek aktualizált megtartását, valamint új övezetek bevezetését írja elő. A megváltozott övezeti struktúra a következő. Az országos övezetek közé felvételre került a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület és az ásványi anyaggazdálkodási terület, továbbá lehatárolásra kerültek az együtt tervezendő térségek. Megyénkben egyetlen ilyen térség van, a Veszprém és közvetlen vonzás körzetébe tartozó települések együttese. A megyei övezetek kiegészültek az erdőtelepítésre, fásításra alkalmas területekkel, a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területtel, a világörökség és világörökség várományos területtel, a történeti településsel. Négy övezet, amelyek a természetvédelmi és a csúszásveszélyes területeket foglalták magukban, inkább csak elnevezésükben változtak. Az új övezetek között megjelenek olyanok is, amelyek az épített környezet elemeinek védelmét szabályozzák. A jelenleg hatályos terv főként a természetei értékeket védte. Az egyes övezetek lehatárolása pontosabban történt meg a hatályos tervhez képest. A”nagy foltok” helyét mozaikos szerkezetek foglalták el. Kidolgozottabb az ökológiai hálózat, a felszín alatti vízminőség-védelmi terület, stb. övezete. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete eddig csak a megye mezőföldi területén jelent meg, az OTrT módosítási javaslata már a Marcal mentén is talált ilyen minőségű területeket. A megye gazdag kulturális öröksége megjelent az új övezetben is, amely a kulturális szempontból kiemelten kezelendő területek övezete nevet viseli. Ez az övezet különösen a Balaton-felvidéken, Pápa, Sümeg, és Veszprém környékén került lehatárolásra. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete elsősorban a Marcal mentén és a Bakonyban található ásványi kincseket védi. Az OTrT egyeztetési dokumentációban szereplő - Veszprém megye területét érintő - két övezet esetben teszünk javaslatot pontosításra, illetve kiegészítésre.
4
A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete esetén Berhida és Papkeszi települések közigazgatási területén ábrázol a rajzi melléklett tájrehabilitációt igénylő terület. Helyszíni tapasztalatunk alapján, a területen mezőgazdasági művelés folyik, amit alátámaszt az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezeti tervlapján ábrázoltak is. Szükségesnek látjuk a rajzi ábrázolás felülvizsgálatát és pontosítását. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete települései közé javasoljuk Barnag települést is felvenni. A településnek az említett övezetbe való tartozását az egységes falukép és a viszonylag nagyszámú védett épület léte indokolja. 2. Veszprém Megye Területrendezési tervének és az OTrT módosítási javaslatának az összevetése. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2005 (V. 27) rendeletével hagyta jóvá Veszprém Megyei Területrendezési Tervét, egyúttal, az 55/2005 (V. 19.) MÖK határozatával intézkedési javaslatot fogadott el a terv érvényesülésének elősegítése céljából. A közgyűlés a megye területrendezési tervének és az országos területrendezési terv összhangjának elősegítése érdekében az alábbi változtatásokat kezdeményezte az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálat esetén. Az OTrT felülvizsgálat egyeztetési dokumentációjában az alábbiak szerint érvényesültek a kezdeményezések: A térségi szerkezeti terv vonatkozásában: o az országos terület-felhasználási kategóriák területi lehatárolása és a területfelhasználási szabályok közötti összhang biztosítását (városias települési térség kijelölését Devecser, Herend, Sümeg, Zirc, valamint Berhida esetében). Az OTrT módosítás a települési térségeket a kiterjedésük szerint ábrázolja négy kategóriában, és nem tesz különbséget vidéki és városias települési térségek között. o Ukk–Devecser vasúti összekötés szerepeltetését a törvény 1/5. sz. mellékletében. A közvetlen vasúti összeköttetés megteremtését az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja nem tartalmazza, de továbbra is indokoltnak tartjuk a Devecsert északról elkerülő vasútvonalból kiágazó új országos törzshálózati vasútvonal megjelenítését Ukkig és szerepeltetését a törvény mellékletében. o Ukk–Devecser vasúti összekötés tervezett nyomvonalának módosítását Devecser térségében (északi elkerüléssel a város mindkét fővonalba bekapcsolható). A kezdeményezést továbbra is fenntartjuk. o 82. sz. főút javított vonalvezetésű nyomvonalának szerepeltetését a Csesznek–Gézaháza–Zirc szakaszon. A kezdeményezést tartalmazza az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációjához csatolt szerkezeti terv, de hiányzik a 2/b mellékletben a 82 számú főúthoz tartozó felsorolásból. Ezt pótolni kell. o Pápa-Devecser-Tapolca főút nyomvonalának módosítását Pápa-Pápakovácsi térségében. A kezdeményezést az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja tartalmazza. o Pápa–Devecser–Tapolca főút Ajka irányú átkötését. A kezdeményezést nem tartalmazza az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja, de a főúti átkötés szerepeltetését továbbra is indítványozzuk az észrevételezési javaslatunkban. o Pápa-Csorna között tervezett főút nyomvonalának módosítását Pápa-Marcaltő között; A kezdeményezést az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja tartalmazza. o Szentkirályszabadjai repülőtér besorolásának módosítását.
5
o
Az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja az országos jelentőségű polgári repülőtereket, a közös felhasználású katonai és polgári repülőtereket és az állami repülések céljára szolgáló repülőtereket tartalmazza. A szentkirályszabadjai repülőtér egyik kategóriába sem tartozik, ezért a terv nem foglalkozik vele. (Meg kell jegyezni, hogy egy műszaki-fizikai tervben nem látjuk az indokát a tulajdonformától függő megkülönböztetésnek). Pápán logisztikai alközpont szerepeltetését. Pápát az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja az országos jelentőségű logisztikai központok, és térségeik között nem szerepelteti. Továbbra is javasoljuk, hogy Pápa az „Észak-dunántúli körzet” Győr-Gönyű részközpontjaként kerüljön szerepeltetésre az OTrT-ben.
A térségi övezetek és övezeti szabályok vonatkozásában: o a csúszásveszélyes terület övezetének lehatárolása és az övezeti szabályok közötti összhang megteremtését. Az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja a csúszásveszélyes terület helyett egy átfogóbb övezeti megnevezést a földtani veszély forrás területe vezeti be. Javasoljuk, hogy a törvényi szabályozás - a megyei területrendezési tervekben - az övezet lehatárolására a települési közigazgatási határ helyett a tényleges kiterjedésének megfelelő lehatárolást tartalmazza. o 26. § (2) és 27. § (2) bekezdésben „talajvédelmi hatóság” helyett „erdészeti hatóság” szerepeltetését. OTrT módosítás egyeztetési dokumentáció szabályozási előírásai közül törlésre kerültek a hatóságokra vonatkozó bekezdések. o felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe országos övezetben Nemesvámos szerepeltetését a Balaton-vízgyűjtőhöz tartozóan (240/2000. (XII. 23.) kormányrendeletnek megfelelően). A kezdeményezést az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja tartalmazza. o a bakonyjákói bányaterület besorolását a komplex tájrehabilitációt igénylő terület országos övezetbe (részben kiterjedése, részben a hagyományos ipari térség kitermelő iparához kapcsolódása folytán). A kezdeményezést az OTrT módosítás egyeztetési dokumentációja tartalmazza. A Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács a 9/2007. (II. 28.) MTT számú határozatban kezdeményezte, hogy az OTrT a következő, általuk javasolt kerékpárút-nyomvonalakat is tartalmazza, az alábbiak szerint: Győr-Pápa-Döbrönte-Ganna-Magyarpolány-Ajka-Halimba-Taliándörögd-Kapolcs - Kapolcs-Vigántpetend-Monoszló-Zánka - Kapolcs-Monostorapáti-Tapolca-Badacsonytomaj Szombathely-Sárvár-Celldömölk folytatásában: - Celldömölk-Boba-Iszkáz-Somló-Devecser-Ajka-Veszprém-Papkeszi - Celldömölk-Mersevát-Pápa A javasolt új nyomvonalak mindegyikének beemelése az országos kerékpárút törzshálózat elemei közé nem várható. A javasolt nyomvonalakra figyelemmel a megyét kelet-nyugat irányban feltáró új törzshálózati elem beépítését kezdeményezzük az OTrT-be Bakony kerékpárút megnevezéssel. A kerékpárút a Termál kerékpárútból Sárvárnál ágazna ki Celldömölk-Mersevát-Pápa-Döbrönte-Ganna-Magyarpolány-Ajka-Herend településeken áthaladva csatlakozna Veszprémben az Északnyugat-dunántúli kerékpárúthoz. Egy elágazása
6
lehetne Ajka- Kapolcs-Zánka viszonylatban. A javasolt nyomvonal egyes szakaszainak megépítése előkészítés alatt állnak a tervezés és a finanszírozási terén egyaránt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII törvény módosítási javaslata – az OTrT módosítási javaslatától eltérően - új főúti kapcsolatot tartalmaz SümegKeszthely viszonylatában. Veszprém megye területfejlesztési koncepciói is tartalmazzák ezt a főutat, kiegészítve a Devecser-Sümeg közötti útszakasszal. A javaslattal egyet értünk, ezért kérjük, hogy az OTrT módosításánál is vegyék figyelembe új főútként Devecser-SümegKeszthely viszonylatban. 3. Szabályozási előírásokra vonatkozó javaslatok A törvény módosítási javaslata a 14/B §-ban a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetére, és a 16/A §-ban az ásványi nyersanyag gazdálkodás területe övezetére nézve tartalmazza azt az előírást, hogy az övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni a megyei területrendezési tervben. A javaslattal egyet értünk, a megyei szintű tervben azonban szerepelnek még olyan övezetek, amelyeket továbbra sem tényleges földrajzi kiterjedésük szerint kell ábrázolni, hanem az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével. Ezek az övezetek a földtani veszélyforrás területének övezete, a vízeróziónak kitett terület övezete, és a széleróziónak kitett terület övezete. Megítélésünk szerint indokolatlan a hasonló jellegű övezetek ábrázolása közti különbségtétel. Javasoljuk a vízeróziónak és a széleróziónak kitett területek övezeteinek lehatárolását a tényleges kiterjedésüknek megfelelően szabályozni. A megyei területrendezési terv számára nem biztosítja az OTrT módosítási javaslata az eltérő szabályozás lehetőségét, miközben az 5.§ (3) bekezdése a kiemelt térségek számára ezt lehetővé teszi. Javasoljuk a törvény módosítás tervezetének 5.§ (3) bekezdésében a megyei területrendezési tervet is feltüntetni. Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztés végére érve kérem, hogy az OTrT módosítási javaslatban, és az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalni, továbbá a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek!
…/2007. (IV.19.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és annak elfogadást az alábbi kiegészítések figyelembevételével javasolja. A térségi terület-felhasználásra vonatkozóan javaslja: • egyenként kerüljenek felülvizsgálatra az OTrT módosítási javaslatban jelölt vízgazdasági térségek, abból a szempontból, hogy indokolt-e azok szerepeltetése (Például Királyszentistvánon a regionális hulladéklerakó helyéül kiválasztott területen, Ajkán a vörös iszap és pernye depók területén). 7
Az infrastruktúra hálózatokra vonatkozóan javaslja: • főútként szerepeltetni a Veszprém Megye Területrendezési Tervben főútként ábrázolt Pápa–Devecser–Tapolca főút Ajka irányú átkötését; • Pápa várost az országos jelentőségű logisztikai központok között szereplő „Északdunántúli körzet” Győr-Gönyű részközpontjaként besorolni; • a jelenleg hatályos tervben szereplő Devecser-Ukk közti új vasútvonal megjelenítését továbbra is, a Devecsert északról elkerülő vasútvonalból kiágazva, a Szlovénia felé irányuló transz–európai vasúti áruszállítási hálózat részeként; • Veszprém megyét kelet-nyugat irányban feltáró új kerékúti törzshálózati elem beépítését az OTrT-be Bakony kerékpárút megnevezéssel. A kerékpárút a Termál kerékpárútból Sárvárnál ágazna ki Celldömölk-Mersevát-Pápa-Döbrönte-GannaMagyarpolány-Ajka-Herend településeken áthaladva csatlakozna Veszprémben az Északnyugat-dunántúli kerékpárúthoz, Ajka-Kapolcs-Zánka viszonylatú leágazással; • a cseszneki elkerülés feltüntetését a 2/b mellékletben, a 82. számú főúthoz tartozó felsorolásban; • a Székesfehérvár-Szombathely közti vasútvonal Ajka-Kolontár közti szakaszának a tényleges helyzetnek megfelelő ábrázolását az ország szerkezeti tervén; • a Sümeg-Keszthely közötti utat az OTrT módosítási javaslata is sorolja be a főutak közé, összhangban a Balaton-törvény módosítási javaslatával, a Devecser-Sümeg közti úttal együtt. A térségi övezetekre vonatkozóan javasolja: • a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet rajzi ábrázolásának felülvizsgálatát és pontosítását Berhida és Papkeszi települések közigazgatási területét érintően, továbbá szükség szerinti javítását; • Barnag község szerepeltetését a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete lehatárolásánál. A szabályozási előírásokra vonatkozóan javasolja: • a földtani veszélyforrás területe, a vízeróziónak kitett terület, és a széleróziónak kitett terület lehatárolása ne az érintett települések közigazgatási területe szerint, hanem a tényleges földrajzi kiterjedésüknek megfelelően történjen a kiemelt térségi és megyei övezetek esetén: • a megyei területrendezési terv számára is biztosítani az eltérő szabályozás lehetőségét. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a határozatot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Tervezési Főosztálya részére küldje meg. Határidő: azonnal Felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Veszprém, 2007. április 3. Lasztovicza Jenő s. k. a közgyűlés elnöke
8
