EL (JSZÓ. K rayzell Miklós

EL (JSZÓ. Nagy örömmel olvastam el a m. kir. csendőrség részére irott útmutatást, mert ez a munka kellően felöleli mindazo­ kat a szempontokat, amelyek az igazsá{J felderitéséhez szük­ .ségesek. Adja az lsten, hogy ennek az útmutatásnak a szel­ leme a gyakorlatban minél előbb érvényesüljön. Erre nagy szükség vall, mert amióta a baleseti ügyekben úgy magán­ jogi, mint büntetőjogi vonatkozásban, a gyakorlat mind­ inkább az igazságos szigor felé fordul, azóta napirenden van a hamis tanukkal és a hamis szakvéleményekkel való .védekezés módja. Ennek a jóerkölcsökbe ütköző s az igazságszolgáltatás megtévesztésére irányuló törekvésnek egyetlen hathatós ellenszere a lehetőleg pontos nyomozási munlw és a bal­ eset utáni helyzetne1c lehető tüzetes megrögzítése. Birói működésem alatt sok esetben tapasztaltqm már más vonatkozású iigyekben a m. kir. csendőrség rendldvül .lelkiösmeretes és ügyes munkáját s meg vagyok győződve ,arról, hogy a közlekedési balesetek nyomozása is megfele­ .lően fog alkalmazkodni a kor színvonalához. A jól végzett nyomozás, a helyes vázrajz, a jó fénykép .a további peres eljárás biztos alapja, melyet utóbb semmi­ féle mesterkedéssel nem lehet meghamisítani s az igazság kiderítését elgáncsolni.

Krayzell Miklós a lll. f. cs. j. kir. törvsz. tanácselnök.

1·

A

SZERZŐ ELŐSZAVA.

A géperejű járómüvek általános elterjedése és a min­ dennapi életnek a korszellemhez igazodó, felfokozott lűk­ tetése nagyon megnövelte a közlekedési balesetek szá­ mát. Ennélfogva fokozottan előtérbe lép az ilyen balesetek megelőzésének és az előfordult balesetek szakszerű és igaz­ ságos felderítésének jelentősége, fontossága. A közlekedési balesetek nyomozása körüli teendők te­ kintetében eddig nem állott semmiféle segédlet nyomozó közegeink rendelkezésére. E hiány pótlásának szándéka indított arra, hogy jelen segédkönyvemet közreadjam. A segédkönyv összeállításánál, hasonló forrásmunkák hiányában, a Közlekedési Kodexet vettem alapul. Erre épí­ tettem fel munkámat a krimináltaktikai szabályok és kri­ mináltechnikai eljárási módok alkalmazásával, valamint saját mótorvezetői és a bírói tárgyalások hallgatásával szer­ zett tapasztalataim felhaszjnálásával. E zenkívül illetékes szakemberek értékes felvilágosítás okat szolgáltattak mun­ kámhoz. A könyvet olvasó bajtársak bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy az anyaggyüjtés során testületünkkel szemben mindenki részéről szinte páratlan és lelkes elő­ zékenységet tapasztaltam. Kétségtelen, hogy e készséges és önzetlen támogatás rúgója a testület iránt érzett megbecsü­ lés volt, de bizonyos az is, hogy e megbecsülést a bajtársa k összességének vállveteU munkája hozta létre és tartja fenn . A hely szűke nem engedi meg, hogy az értékes támo­ gatásért mindenkinek külön-külön köszönetet mondjak . Legyen szabad ezért legalább a testület polgári jóakarói közűJ dr. Krayzell Miklós tanácselnök úr őméltóságáról és a mellette működő Bárány Ervin kir törvényszéki hites automobilszakértő úrról hálás szívvel megemlékeznem. Kü­ lön köszönet Nagy Géza mérnök úrnak, a kiváló magyar autókarosszéia-építőnek, nemkülönben Kádár Imre úrnak, a Magyar Automobilkereskedök Orsz. Egyesülete lelkes

fi

igazgatójának és Kenyeres Miklós úrnak, a Szilárd Béla cég cégvezetőjének a nyujtott támogatásért, hasonlóképpen a bel- és külföldi gummiabroncsgyárak képviseleteit vezető­ uraknak az adományozott gummiabroncsszelvpnyekért, amelyekkel szombathelyi bűnügyi múzeumunk és leendő, tanszertárunk majdnem hiánytalan gummiabroncsgyüjte­ ménnyel volt gazdagítható. E munkám Függelékében is, közölt gyüjtemény anyagát még 1 93 1 végén gyüjtöttem össze. A mostoha gazdasági viszonyok és a magyar könyv­ kiadás nehézsége miatt azonban könyvemet csak most ad­ hatom ki, így a németek hasonló ábragyüjteményükkel, sajnos, a mult évben megelőztek. A Függelékhez csatolt, a közúti segélyállomások elhe­ lyezését feltüntető országos térkép díjtalan átengedéséért Vitéz Szentváry Alfréd százados úrnak, a Magyar Vörös­ kereszt Egylet Mentésügyi Osztálya vezetőjének ezúton is. hálás köszönetet mondok. Olvasóirnat pedig felkérem, hogy a "mindent a gyakor­ latból - a gyakorlat számára" elv érdekében közöljék ve­ lem a gyakorlati szolgálatban ezután netalán felmerülő ide­ vágó észleleteiket, hogy azokat az esetleg elkövetkező újabb kiadásoknál figyelembe vehess em. Kívánom, hogy a segédletet a szolgálat és a köz javára eredményesen hasznosítsák. Budapest, 1 934 július hó. Vitéz Ridegh őrnagy.

BEVEZETŐ. 1.

A

gépjárómüvek forgalmi jelentősége.

Amióta a közúti forgalo m az állati erővel vont járó­ művekr ől áttért a gépjáró művekr e, azóta gyors, terjedel em tekintet ében pedig rendkív ül nagy fejlődés en ment ke­ resztül. A géperejü járóműv ek száma a statisztik a szerint még az utolsó évtizedb en is, mely időszak pedig nem tekinthe tő gazdaság i életünk fénykorá nak, az egész világon mind na­ gyobb emelkedé st mutat. Ennek magyará zata a korszellem ­ ben van. A mai kornak, a száguldó kerék korszakán ak jel­ szava a közlekedés terén a gyorsaság, mozgékony ság é., biztonság. A ma embere takarékosk odik az idővel, s mert a gépjárómü vekkel való közlekedés nem sokkal drágább, de jóval gyorsabb és függetlenségénéJ fogva kényelmese bb is, mint a vasút, a gépjárómüve k kezdik erősen háttérbe­ szorítani a vasutat nemcsak a személy-, hanem a teher­ szúllítás terén is. A személyszállítás terén a gépjárműforga­ lom Németországban és Ausztriában egyharmadát, U. S. A.­ ban tízszeresét teszi ki a vasút teljesítményének. A teher­ szállítás emelkedését mutatja, hogy pl. Németországban 1 9 1 4. évben 9.000, 1 924. évben 60.000, ma már 100.000-nél több tehergépkocsi (legalább félannyi pótkocsival) bonyolít le teherszállítást. Hazánkban 1 932. évben a helyközi sze­ mélyszállitó autóbuszjáratok 7 , 1 29.8 1 0 utast szállítottak, a megtett utak hossza kb. 8 millió km volt, az árufuvarozási vállalatok forgalmi teljesítménye pedig kb. másfélmillió métermázsát tett ki. Egyes országokban a vasút kénytelen már alkalmazkodni a konkurrenciához, amennyiben gyors­ teherszállítmányok lebonyolítására tehergépkocsikra beren­ dezkedik s az autóbuszvállalatokat is érdekkörébe vonja. J ellemző a gépkocsiforgalom előretörésére az is, hogy az amerikai vasutak a statisztika szerint 1930-ig a gépjáró­ müforgalom miatt a személyszállítás terén 60% , a teher­ szállítás terén 33% forgalomcsökkenést szenvedtek, s hogy

9

8 pl. a német birodalmi vasút 4 1 0 millió márkára becsüli , Nagy­ a gépjáróművek által elhódított éy i forgalmat. britanniában 1 930 év vége előtt 200 vasúti állomást zár­ tak le. Bár újabban a legtöbb országban (Német-, Olasz-. Spanyol, stb.) sikerűlt e két egymásrautalt űzemnek egy­ mással megegyeznie és az együttműködésüket biztosítani, úgyhogy a háborúság sín és autó között ott jelenleg szüne­ tel, a fent ismertetett statisztikai adatok mégis azt látszanak bizonyítani, hogy a vasút korszaka letűnőben van, hogy helyet adjon a gépjáróműforgalomnak. A gépjáróműforgalom fejlődése rendszerint magával hozza azonban a közlekedési balesetek számának növeke­ dését is. É szlelhetjük ezt nemcsak a közbiztonsági szolgá­ latban és a napisajtóban, amelynek a balesetek számára már állandó rovata van, hanem a statisztika adatai is erről tanuskodnak. Ha olyan államok balesetstatisztikáj át vizsgáljuk, amelyekben a gépjáróműforg alom az utolsó évtizedben különösen emelkedett, pl. az É szakamerikai E gyesült Álla­ mokét, ahol a világ kb. 35 millió gépkocsijábó l kb. 29 millió futott ( 1 929 évvégi adatok) , azt látjuk, hogy a gépjárómű­ vek okozta balesetek száma szinte. hihetetleu mértékben emelkedett a más eredetű balesetekk el szemben. Míg ugyanis az 1929. évben az egyéb balesetek az 1 9 1 1 . évhez képest 2-20% -kal szaporodt ak, a gépjáróm űvek okozta balesetek az 1 9 1 1 . évinek 1 2-szeresé re emelked tek. Az U. S . A . statisztik ája szerint a gépkocs i a z 1 932. évben (bár ott alkohol tilalom volt) 33.000 embert gázolt halálra (a világ­ háborúb an ugyanen nyi halottja volt az amerika i hadsere g­ nek) és 1 ,200.000 embert sebesíte tt meg, kik közül 95.000 életfog ytig munka képtele nné vált. A anyagi kártétel pedig abban az évben mcgközelítő pontoss ággal 900 millió dolo lárra becsülh ető. Figye lmet érdem elnek az ameri kai statisz tikána k azok a megál lapítá sai is, hogy a közút i balese tek 78% -ában a gépko csivez etők voltak a hibása k. A saját autóju kat veze­ tők (helyt elenül U . n. " úrvezető k") által okozo tt halálo s kimen etelű balese tek száma a legutó bbi három év alatt 3 7 % -kal emelk edett, míg a bérau tók és autób uszok által okózo tt balese tek ugyan ezen idő alatt csökk enő irányz atot mutat nak. Londonban a balese tek legnagyobb számá t _

több mint kétharmadát - szintén a magánautók okozták. E statisztikai adatokból a jövőre nézve sok tanulságot meríthetünk, melyeket a kiképzés és szolgálatteljesítés terén nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hazánkban a géperejű járóműforgalom nem növeke­ dett ilyen rohamosan, nálunk csak aháborúutáni 1 0-12 esztendőben vált rendszeressé, illetve fokozódott erősebben a gépjáróműforgalom. Az utolsó 3-4 évben a fejlődés, sajnos, jelentékeny visszaesést mutat, külőnösen áll ez az 1 933. évre, amikor a súlyos gazdasági viszonyok és az autó­ tulajdonosokat sújtó terhek következtében aggasztóan sok gépjáróművet állítottak le, - ellentétben Németországgal, ahol ugyanezen évben a külőnböző kedvezmények hatása alatt - 1933 januártól szeptemberig - 7 0.438 új gépkocsit adtak el, ami közel 85%-os emelkedést jelent az előző 1 932. évhez képest. A Központi Statisztikai H ivatal adatai szerint nálunk a forgalomban volt gépjáróművek állománya az utolsó hat évben a következőképpen hullámzott: Év

Gépkocsi

Mótorkerékpár

összesen

24.250 8 .048 . . . . . . . . . 1 6.202 1928 29.4 1 7 0.365 1 . . . . . . 9.052 1 1 929 30.305 1 1 .041 1 9.264 1 930 28.509 1 1 . 1 66 . . . . . . . . . . 1 7 .343 1931 26.952 1 0 .795 16.157 1932 20.390 . 12. 1 83 8.207 1 933 (XII. 1 .) . A közúti forgalomban résztvevő gépjáróművek számá­ nak az utolsó három évben észlelhető csökkenése nem jelenti azt, hogy maga a gépjáróműállományunk is csök­ kent, mert sok üzemtartó csak átmenetileg állította le gép­ j áróművét. Ezért a számadatokból kitűnő visszaesést csak átmenetinek kell tekintenünk, s számolni kell azzal, hogy elsősorban a gazdasági viszonyok javulásával, nemkülön­ ben bizonyos könnyítések és kedvezmények életbelépteté­ sével (autóvámok, útadók, benzinadó csökkentése, új gép­ kocsik közúti adómentesítése stb.) a gépjáróműforgalom nálunk is fel fog lendülni. Ezzel azonban természetszerűleg a közlekedési balesetek is szaporodni fognak. A közúti forgalom élénksége és a gépjáróművek üzemi veszélyessége megkövetelik, hogy minden erre hivatott té­ nyező kh-egye részét abból a munkából, mely a balesetek.

.

.

.

. . . .

• • 0

•

•

•

.

.

•

•

•

•

•

•

. .

• • • o • • • • • • • •

.

.

.

.

10

11

nek a lehetőség legvégső határáig menő csökkentésére irá­ nyul. Egyes intézkedések már meg is hozták a maguk üdvös gyümölcsét. Közúti forgalmi balesets tatiszLikánk, a közlekedés zavartalan menetének biztosítására hozott ren­ delkezések (Kresz.) életbeléptetése óta, (tekintetbevéve a gépjáróműállomány hullámzását is) évről-évre örvendeteo sen javul. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal erre vo­ natkozó adatai a következők: Balesetek Áldozatok Gépjárómü száma állomány

1928. évben . . ... 4.660 3.186 21.250 1929. évben . .. . 5.95f) 3.7 1 1 29. 4 1 7 1 930. é vben .. 5.688 3.534 30.305 1 931. évben 5.161 3.303 28.509 1 932. évben . .. . . . 4.347 2.893 26.952 Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a balesetek és az áldozatok száma miképpen oszlik meg a főváros és a vidék között, meg kell állapítani, hogy a javulás kizáróla-g Buda­ pest javára írható. .

.

.

.

o"

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . . .

.

13 udapesten :

.

1 928. évben 1 920. évben 1 930. évben 1 9 3 1 . évben 1 932. évben halálos 65, sülyos 418,

.

Balesetek Áldozatok száma

.. .. . .... 1 .343 2.4G8 ..... . . .. 3.445 1 .608 .... .. . ... 2.839 966 . .. . . . .. . 2.326 733 .. . . . ... . 2.048 7 19 könnyű 947 , ismeretlen 27 ) .

.

.

(ebből

.

Balesetek

A vidéken ezzel szemben:

.

Aldozatok

s:d!ma

1 .843 192�. évben .. .. . .. . . . 2. 192 . ... . . ... . 2.5 1 0 2.103 1 929. évben .. . . . . ... . 2.829 2.568 1 930. évben . .. , . . . 2.835 1 9 3 1 . évben 2.5 7 0 2. 1 7 4 (ebből 1 932. évben . . . .. . 2.299 halálos 248, súlyos 935, könnyű 947 , ismeretlen 44) . Fenti adatokból kitűnik, hogy míg Budapesten a bal­ esetek és különösen az áldozatok száma jelentékenyen csökkent, addig a vidéken - az utolsó év kivételével évről-évre növekedett. Ha a vidék hátrányára mutatkozó statiszLika okait kutatj uk, a gépjáróművek esetleges egyenlőtlen számbeli: elosztódása nem jöhet tekintetbe egyrészt, mert a gépjáró­ művek számbelileg körülbelül egyformán oszlanak meg .

. .

.

.

.

.

( 1932. évben Bu�apesten 1 � .024, ..vid�ke n 1 �:928) , másrészt, . mert a gépjárómuvek egymas területen lS kozlekednek. De figyelembe kell venni a rosszabbodás okainak kuta­ tásakor az egyéb tényezőket, mert a vidék viszonyai két­ ségtelenül mások, mint a fővároséi. Az élénk forgalomhoz szokott fővárosi lakosság általá­ ban elővigyázatosabb és gyorsabban alkalmazkodik a köz­ lekedési szabályokhoz. Nagyrészben ennek tudható be, hogy a főváros baleseti statisztikája évről-évre javul. Vidéken sok bajt okoznak a vonóállatok. A lovak meg­ bokrosodása következtében előfordult balesetek számsze­ rint minden ° é vben első helyen állanak. 1 932-ben vidéken 1 7 5 , Budapesten 13 ilyen baleset fordult elő. Az állati erő­ vel vont járómüvekről való leesés által keletkezett balese " tek is csak vidéken fordulnak elő nagyobb számban. Kedvezőtlenebbé alakítja a vidék statisztikáját az is, hogy vidéken elmulasztják a gyermekek kellő felügyeletét, az úttest a gyermekek kedvelt játéktere szokott lenni. Ezen­ kívül vidéken a gyermekek többnyire egyszerű életkörül­ mények között élő szüleik részéről nem részesiiInek elég gondos kioktatásban, s az iskolában való kioktatás és isko­ lázás sem olyan beható, mint a fővárosban. Bizonyos továbbá az is, hogy a néptelennek látszó egyenes utak, a nagy távolságok nagyobb sebességre csá­ bítják a vidékre kiránduló, ilyenkor ott sokszor alkoholt élvező vezetőket. A városból felszabadult vezetők egy ré­ szét a sebesség mámora, a mai kor egyik betegsége, a roha· nás őrülete ragadja magával az egyenes utak láttára. Az ilyen gépjárómüveket nevezik találóan a XX. század fene­ vadjának, "mesterséges vadállat"-nak, "száguldó guillo­ tine"-nek (száguldó nyaktilónak) stb . Az egyenes utak sok­ szor arra is ösztönzik a vezetőket, hogy kocsijuk teljesítő­ képességét kipróbálják más gépjáróművekkel szemben. Elfelejtik, hogy a gépjárómű az országúton nem sport, I1a­ nem közlekedési eszköz, s megindul a keskeny utakon a rendszerint balesettel végződő versenyfutás . (Az 1 932. évben előfordult 4347 baleset közül 3.081 egyenes úton, � 55 útkereszteződéseknél, 234 téren, 74 vasúti átjárónál, 3 Ismeretlen helyen történt. Gyorshajtás pedig vidéken 1 30, Budapesten csak 68 esetben volt a baleset oka.) Máskor ismét a vidék poros útteste az oka a ver�enyfu tásnak, mert a vezető elébe akar kerülni az előtte haladó járómű-

13

12 nek, '!:lgy nem engedi magát megelőztetni, hogy ne ő nyelje a felvert port. cA közlekedés rendjének ellenőrzése vidéken nehezebb: a nagyobb távolságok miatt az ellenőrzés nem lehet olyan beható, mint a fővárosban, ahol lépten-nyomon maga felett érzi mind a vezető, mind pedig a gyalogjáró a hatósági k ö · z e g ellenőrző, d e egyúttal segítő é s irányító k- e zét. Vidéken az utak kevésbé gondozottak, néha ugyan­ csak kemény próbára teszik a gépjáróművek alkatrészeit és a vezetők képességeit : az ilyen okokból eredő balesetek szintén csak a vidék statisztikáját terhelik aránytalanul. (A gondozatlan úttest vidéken 26, Budapesten 1 'balesetet okozott az 1 932. évben.) Bár az előbb ismertetett tényezők a vidékre hátrányos statisztikát megmagyarázzák, mégsem jelentik az� hogy azon változtatni, javítani ne lehetne. Áldozatokat a gép mindig fog követelni, de az általa előidézett balesetek szá­ mát azért csökkenteni lehet. A vidék legnagyobb részén a m. kir. csendőrség teljesíti a közbiztonság i szolgálatot, két­ ségtelen tehát, hogy vidéken az állapotok jobbrafordítá sá­ nak munkájából a csendőrség jelentékenye n kiveheti a ré­ szét. Ha elfogadjuk, hogy a közlekedés biztonsága főleg három tényezőtől : az utasoktól (vezetők től) , az úttól ( és berendezés étől) és a járóműtőI függ, akkor máris adva van, hogy milyen téren és irányban érvényesül het üdvösen a csendőrsé g működése . A működésn ek részben megelőző (preventív) , részben megtorló (l'etorzív) tevékenys égben kell megnyilvá nulnia aszerint, hogy a balesetek okait hárít ja-e el és ezzel bekö­ vetkezésü knek elejét veszi, avagy a megtörtén t balesetet, a büntetend ő cselekmé�yt deríti-e fel azért, hogy a mulasz­ tás vagy tiltott cselekmény elkövetőj e a törvénys értéséli bírói megtorl ásban részesül jön. K étségtele n, hogy a két tevékeh ység közül fontosa bb a megelőz és, mert minden betegsé g leghath atósabb orvossá ga a baj megelő zése, az ok megszün tetése. 2. A

megelőző és a megtol'ló munka a közlekedés biztonságának fokozására.

a) A megelőző munka. A megelőzés terén legfontosabb munka az oktatva tör­ ténő nevelés, mert b üntetések céltalanok ott, ahol megfe-

lelő felvilágosító munka hiányában táj� kozatlan � ág uralko­ dik a szabályok minemüsége és a nundellnapl forgalom­ ban leskelődő, az életet, az egészséget és a javakat állan­ dóan fenyegető veszélyek tekintetében. Bár a jogszabályok nem ismerése nem mentesít a fele­ lősség alól, tény, hogy a lakosság nagyobb része nem any­ nyira rosszhiszemüen vét a közlekedés rendjét és bizton­ ságát célzó jogszabályok ellen, mint inkább tudatlanság­ ból, mert nem ismeri azokat. Az aránylag nem régikeletü rendelkezések (Kresz.) elég terjedelmesek és bonyolultak, egyszerűbb embernek nehezen mennek át vérébe. Sok helyi érvényű rendelet is van, amelyet más helyről jövő utasok nem ismerhetnek. Attól pedig az utasok zöme még messze van, hogya szabályok holt betűin túlmenőleg belső meg­ győződésből, belenevelődőtt fegyelmezettségbiíl meglartsa még azokat az íratlan szabályukat is, amelyeket az ember­ társak élete, egészsége, javai és egyáltalán a közrend iránt érzett tisztelet parancsol. Ezért a nevelés terén hatóságok és hatósági közegek, iskola, gépjárómüegyesületek, sajtó, kultúrfilmek vállvetve dolgoznak azon, hogy a közönséggel a közlekedési szabá­ lyokat megismertessék, az utasokat a szabályok megtartá­ sára, az egymás iránti figyelmességre, elővigyázatosságra, gondatlanság kerülésére ráneveljék. A lakosságnak másik, szerencsére kisebbik része az előbbi csoporttal szemben ismeri ugyan a közlekedési sza­ bályokat, de rosszhiszemüen, gondatlanságból, vagy nem­ törődömségből nem tartja meg azokat. Az utasok e fajtátát szigorúbb eszkőzökkel kell a szabályok megtartására szorí­ tani, mert csak így érhető el a forgalomban az a "több fegyelem", melyre a jövőben, a statisztika kedvezőtlen adatai szerint, feltétlen szükség lesz. Külföldi államokban eme cél érdekében hatályosabb módszerekhez folyamodtak. Igy Németországban egyes hatóságok az általuk 1934 elején rendezett közlekedésne­ velési hetek és napok keretében kísérletképpen azt a rend­ szert léptették életbe, hogy a közbiztonsági közegek egyes kisebb közlekedési kihágásokon való tettenéréskor, a figyel­ meztetés mellett, nyugta ellenében pénzbírságot szednek be. Ezt a módszert Wienben is évek óta igen jó eredmény­ nyel alkalmazzák. Jugoszláviában 1934 elején új vezetöi

14 igazolványokat adtak ki, melyeknek külön lapján a hat? ­ ságok, közlekedésrendészeti szabályok áthágása esetén, hivatalból keresztE't jegyeznek be. Öt ilyen bejegyzés a ve­ zetői igazolvány elvonásával jár. Elképzelhető, hogy a 3-4 "keresztes" vezetők rendkívüli körültekintés t tanusítanak. Autóskörökben ismételten merültek fel panaszok, me­ lyek arról szólnak, hogy a közlekedésrendészeti szolgálat nem eléggé hatályos a vidéken. Egyes törvényhatóságok is feliratilag fordultak a belügyi kormányzathoz orvoslásért. Nem fér hozzá kétség, hogy a panaszok nem alaptalanok, mert a közlekedés rendje valóban még sok kívánnivalót hagy hátra. Ez azonban főleg annak tulajdonítható, hogy az ország fontosabb útvonalain még nem mindenütt műkö­ dik közlekedési csendörség, s a fennálló közlekedési örsök­ nek is olyan nagy a működési úthálózata, hogy azt a neve­ lés és a megelőzés szempontjából is kellő sűrűen portyázni nem képesek. Erre a feladatra a gyalog- és lovasjárőrök kevésbé alkalmasak, mert hosszabb útvonalakon teljesített portyázásokkal teljesen eredményes befolyást gyakorolni a közlekedés rendjére nem lehet. Ezt a szolgálatot csupán mótorkerékpáros (autós) járőrök végezhetik sikeresen, mert gyorsanjáró gépeikkel nagy területek felett gyakorol­ hatják az ellenőrzést. Mivel azonban a közlekedési örsök számának a gyakor­ lati élet követelte szaporítása, az állam c;,ökkent teherbírási képessége miatt, egyelőre nem valósítható meg. nem marnd más hátra, minthogy a többi örsök fokozlJtl gondot fordít­ sanak a közlekedésrendészeti szolgálatra. A közúti közlekedés rendjének emelése érdekében az örsparancsnokságok a szolgálatba vezényelt járőröknek egyes forgalmasabb útvonalakon, útkereszteződéseknél a közlekedési szabályok megtartásának ellenőrzésére 1/2"-1 órás lesálIásszerÍí ellenőrző szolgálatokat írjanak elő. En­ nél hosszabb tartam ú ellenőrzéseket egy helyen nem cél­ <;zerű előírni, mert a7 ellenörzésnek g�Torsan híre megy az utasok között, s így céltalanná válik. D élafrikából jött ma­ gyar bányarnérnöktől vett értesülés szerint, ott a gépjáró­ művezetők között az a - hallgatólagos megegyezésen ala­ puló - szokás dívik, hogy útközben való találkozáskor, bizonyos ismert jellel, értesítik egymást a hatósági ellen­ őrzés helyéről. A figyelmeztetést a vezetők nevetve meg szokták köszönni, s hogy az egyébként érzékeny bünteté-

15

sektől megmeneküljenek, rögtön alkalmazkodnak is az ott szigorúan vett sebességhatárokhoz. A közlekedésrendészet szempontjából alapvető szabály, hogy a közutakat csak a jogszabályok keretei közt szabad igénybevenni. Ez azt jelenti, hogy a közutakon csak a fel­ tételeknek megfelelő közlekedési eszközzel, s ezzel is, vala­ mint gyalogszerrel, hajtott állattal, csak a szabá J yokban meghatározott módon szabad közlekedni. Ezért az ellen­ őrzési tevékenységnek ki kell terjeszkednie mindazokra a rendelkezésekre és követelményekre, amelyeket a jogsza­ bályok az élő és -holt anyagot illetőleg megállapítanak. Érvényt kell tehát szerezni mind az emberre (vezetőn". egyéb utasra, állatra) , mind pedig a járóművekre, utakra (azok felszerelésére, berendezés ére, karbantartására) meg­ állapított rendelkezéseknek. Az e téren kifejtett gondos megelőző munka meghozza a kívánt eredményt, mert a tapasztalat szerint majdnem minden baleset valamely ren­ delkezés figyelmenkívül hagyása, illetve valamely tilalom megszegése miatt szokott bekövetkezni. A már néhány évf' érvényben lévő közlekedésrendészeti szabályzat üdvös ren­ delkezéseivel kétségtelenül máris igen sokat javított a köz­ lekedés rendjén és biztonságán, azonban e téren még sok a tennivaló, s még hosszú felvilágosító és nevelőmunkára van szükség. E munkának főként tapintatosnak, udvarias­ nak és türelmesnek kell lennie. Azok, akik azt mondják hogy ezt a módot már megpróbálták, de nem volt ered­ ménye, járjanak el a Belügyminiszter úr szavai szerint : "Meg kell próbálni mégegyszer. Ha az ember az első csaló­ dás után elvesztené reményét, akkor igen sötét lenne az élet. " Ha a szabálytalanság kisebbfokú, kioktatással meg k �ll magyarázni a helytelenség mibenlétét és esetleges kovetkezményeit. Feljelentéssel inkább csak rosszakarat esetén éljünk, s ha a figyelmeztetés hatástalan. Hatalmas­ kodást, rosszul értelmezett erélyt, kicsinyeskedést minden­ k �ppen kerülni kell, mert ezek csak ellenszenvet váltanak kl, míg jóindulatú figyelmeztetéssel, az értelemre ható és valóban felvilágosító oktatással hamarább célt érünk. Az udvariasságot különösen külföldiekkel szemben kell szem előtt tart��i. Az idegenek többnyire országunk . meglsm �r �,se végeU J0nnek el, itt mindent megfigyelnek. s . , . . olyan hlrtmket VISZIk kl, mint amilyen tapasztalatokat és

16 benY0másokat nálunk szereztek. Miután a legtöbb külföldi nem beszéli nyelvünket, előnyös lenne, ha minél több csendőr sajátítana el valamely világnyelvet, azt pedig min­ den érdekelt csendőrtől meg kell követelni, hogy a közel jövőben kiadásra kerülő tolmácsfüzetek kezdé�ében meg­ felelő jártasságot szerezzen. Természetes, hogy az ellenőrzésben túlzásba sem sza­ bad menni, mert akkor zaklatás jellegét ölti. A közlekedés­ rendészeti szolgálat célj a : előmozdítani a közlekedést és csökkenteni a baleseteket, de nem célja az utasok zakla­ tása. (Az utasok zaklatását érdekes indokolással tiltotta meg a porosz miniszterelnök, ki 1934 elején elrendelte, hogy a feljelentések 'Számát korlátozni kell, helyette a sza­ bályok ellen vétőket oktatni és nevelni kell, mert "az ellen­ őrzések célja és értelme nem a kihágásokra való vadászás, hanem az általános közlekedési fegyelem emelése".) Az ellenőrző tevékenységben inkább annak kell kifejezésre jutnia, hogy az állam közegei által segítségére akar lenni úton lévő polgárainak, testi épségüket, javaikat akarja biz­ tosítani, illetve károsodástól megóvni. E célt szem előtt tartva, az utasoknak indokolatlan feltartóztatását, nehéz­ kes igazoltatás át, ami azoknak - különösen többszöri ismétlődés esetén - érzékeny időveszteséget okoz, szintén kerülni kell. Ha nem így cselekszik a csendőr, éppen maga válik a síma és gyors közlekedés akadályáyá. Körülményes, időtrabló igazoltatás és járóműelIenör­ zés nem fog bekövetkezni, ha a csendőr otthonos ezirányú kötelmeiben, ha tisztában van azzal, hogy mit kell ellen­ őrizni, s hol van az, amit ellenőrizni akar. A járóművek ellenőrzése tekintetében a cél az, hogy észszerű ellenőrzés­ sei elérjük azoknak a rendelkezéseknek megtartását, ame­ Iyeknek mellőzése következtében balesetek léLrejöhetnek. Műszaki vizsgálat (veszélyes gépjáróművek, kormányszer­ kezet, kerékbiztosítás, futómű, mótor, erőátviteli berende­ zés, stb. ellenőrzése) nem tartozik a csendőrre, többnyire nem is ért hozzá, ezért mellőzze. Gyanú híján, pusztán az igazolványok ellenőrzése céljából a gépjáróművek feltar­ tóztatását lehetőleg szintén kerülni kell. Ha a csendőr ellenőrzés céljából gyalogjáró t vagy járóművet az úttesten megállít, ügyeljen arra, hogy az illető szabályos helyen álljon m�g ("félreálljon" ) . Erre első­ sorban a csendőrnek legyen gondja, mert a megállított

17 köze g szolgálati fellé pése mia�ti szem ély a közb izton sági n gyak ran meg feled keZI k l" meg lepet ésében, zava rába való megá llásáv al bales etet elyen h r l, hogy szabá lytala n okoz hat. os útmutatás.oAz ellen őrzés tárgy a tekin tetéb en haszn kimutatja, mert kat nyuj t a haza i bales etsta tiszti ka is, ��.ze!t, s kelet ól � ok n hogy nálunk a legtöb b baleset milye , , rzest osen kulon elleno az kell így megtu djuk, hogy mire tanul­ gó idevá évi 932. 1 k ztikán statis Hazai i. kiterj eszten ságos adata i a köve tkező k : ­ A balese tek előidé zése tekint etében a vidék en előfor gyalo­ a % 5 1 k, vezető a 62% n kereke dult balese tek közül gosok helyte len magatartására és 23% egyéb okokr a vezet­ hető vissza. Járóművek szerint az 1932. évben vidéke n előfordult 2.299 baleset közül a gépkocsik 7 33, a mótork erékpár ok 256, a lófogato k 681 , a lábhajtá sú kerékpá rok 50f> bal­ esetet okoztak. A közúti balesetek valószínű okait illetően vidéken a vezetők részéről vigyázatlan hajtás 480, vigyázatlan előzés 99, vigyázatlan ki- vagy behajtás 45, vigyázatlan kitérés 1 3, szabálytalan hajtás (vezetés) 1 9 1 , szabálytalan előzés 48, gyorshajtás 1 30, jelzés elmulasztása 7 9, jelzés figyelmen­ kívül hagyása 22, kivilágitási szabályok megszegése 8 1 , ittasság 1 14 (Budapesten csak 1 9) esetben okozta a bal­ esetet. A gyalogjárók hibájából pedig vidéken : úttestre vigyá­ zatlan lelépés 99, egyéb vigyázatlanság 90, mozgó járó­ műre való fel- vagy ilyen járóműről való leugrás 36, jel­ zés figyelmen kívül hagyása IH, testi hiba 26, ittasság 26 (Budapesten 32) esetben okozott balesetet. A vezetők nemét és korát illetőleg a statisztika adatai még hiányosak. Az itt ismertetett statisztikai adatok útmutatást adnak a jöv�:e néz,:e, me�mutatják, hogy milyen téren kell a �.ege�oz?" tevekenyseg et fokozni . Különösen a szenvedély­ boi túlsagosan gy�>rsan hajtók megrendsz abályozása fontos �el�dat, �ert a� ily �n szokás�ze rűség, az ismétlődé s, nagy es allando ��szelyt jelent a közleked és biztonságára. Ha a kozlekedés rendjének ellenőrzés ét az e fejezetben ll1:0ndott�k szellemé ben teljesíti a csendőr, nem végez hIába valo, sem zaklat ásszer ü munk át.

: ��

2

18

19

b) A m egtorló eljárás.

A megelőzésen kívül a csendőrségnek a megtorló eljá­ rás előkészítésében, bevezetésében szintén fontos szerepe van. A megtorló (bírói, rendőrhatósági) eljárás sikere sok­ szor a csendőrség munkájától függ. A legtöbb esetben a vádemelés és a bírói eljárás alapját a csendőri jelentés ké­ pezi, meli legtöbbször a csendőrség járőrei jelennek meg elsőknek a baleset színhelyén, ők állapítják meg először az eset körülményeit és ők teszik meg az első, szakszerű intéz­ kedéseket. Bírói szemle csak később és ritkán következik be, ha pedig a járőr teljes szakértelemmel folytatta le a helyszíni ténymegállapításokat s megnyugtatóan derítette fel a baleset minden mozzanatát, a perdöntő részleteket, sokszor feleslegessé is teszi a bíróságnak utólagos kiszállá­ sát a helyszínre. Ennek a szakszerű nyomozásnak fontosságát és jelen­ tőségét átérezzük akkor, ha meggondoljuk, hogy a legtöbb közlekedési balesetnek kettős következménye van : egy büntetőjogi és egy magáIljogi felelősség. A büntetőeljárás során előfordul, hogy a bíróság szak­ szerű nyomozás hiányában nem látja tisztán a baleset kö­ rülmpnyeit, kellő alap hiányában nem veheti megnyugta­ tóan bizonvítottnak a bűnösséget, s így nem tud a bűnös félre marasztaló ítéletet hozni. Tudjuk, hogy a néha hosz­ szabb idő elmultával lefolytatásra kerülő bírói tárgyalás során a vétkes vezető sokszor különféle védekezésekkel és .praktikákkal igyekszik a büntetés alól kibújni. E törekvé­ .seit elősegíti az eset óta elmult hosszabb-rövidebb idő, mely .után egy meglepően felhozott új mentőkörülmény, egy vá­ ratlan új, ügyes védekezés megcáfolására pótmegállapítások az azóta megváltozott helyszínen már nem eszközölltetők . Ha pedig az ismeretlen tettes cselekménye után megszö­ kött, s ha a nyomozás kilétét nem tudta kideríteni, a fele­ lősségrevonás egyáltalán elmarad. A megtorló eljárásnak ez okból való elmaradása pedig igen alkalmas arra, hogy a helyszínről való gyors szökésre csábítson lelkHsmeretlen vezetőket. A magánjogi eljárás a felperes J-.ádalanítását célozza az elszenvedett személyi és dologi kárért (éJet,. testi épség, egészség, munkaképtelenség, szépség, gyógykezelés, teme­ tés, új életpályához kiképzés, vagyonrongálás, stb. stb.l . Tudjuk, hogy az ilyen perek néha egy-két évig is elhúzód-

k tárgyuk pedig sokszor magas kártalanítási összeg (pl. balesetnél többgyermekes családapa életét ve:: ztett�' , stb.) . E polgári p e�ek .�or� a még a kö���:ultban a b � nteto­ . , , � fuggott, rt eljárás eredményeto I� unanak eg a ge J �� , , � ? �­ a ma�ánJ�gl eIJ�­ ségi határozata szennt a polgan buosag . rásnál nem kutatta a jogalapot, hanem a bu?tet�:IJáras marasztaló ítéletét alapulvéve, csak a kárténtés osszege tekintetében határozott. Jelenleg a büntetőbíróságok ítéletei a magánjogi felelősség megállapítására befolyással nincse: nek mert a legutóbbi kúriai határozat szerint a polgán bír 6ságok a büntetőbíróság ítéletétől teljesen függetlenül ítélkeznek. Mivel azonban a polgári eljárás is csak a csend­ őrségi ténymegállapításokra támaszkodhatik, így a nyo­ mozó munka e téren és most sem veszít jelentőségéből. Gyakran előfordul, hogy a kisebb balesetet szenvedett felperes tőkét akar kovácsolni a többnyire jobb anyagi vi­ szonyok között élő gépjáróműtulajdonos rovására. K iok­ tatva, a per folyamán elferdített ténykörülményekkel hoza­ kodik elő, amelyek az alperest teljesen meglepik s így azokat többnyire nem is tudja megcáfolni. Ha a csendőri jelentés is hiányos, felperes csalárd szándéka sikerülhet. K ülföldi mótoros szaklapokban gyakran olvashatók ezért egyes intelmek, amelyekben a mótorosok arra figyelmeztetik egy­ mást, hogy amennyiben nem akarják magukat a tárgyalá­ sokon ilyen meglepetéseknek kitenni, baleset előfordulása­ kor maradjanak okvetlenül a helyszínen és gondoskodja­ nak a nyomok biztosításáról és lefényképez és éről, mert a hatósági közegek sokszor nem értenek hozzá, vagy elmu­ lasztják ezt hivatalból megtenni. Mindebből kitünik, hogy milyen fontos a csendőr szak­ s�erű munkája : a minden részletre kiterjedő tárgyilagos és Rartatlan helyszíni ténymegállapítás, a bizonyítékok szak­ ertelemm�l v�l ? felismerése, előrelátó megállapítása, gyüj­ . tése e, � blztoslÍasa. E �unkáJában az a tudat is sarkalja a . cse?dort, hogy a testulet hagyományainak megfelelően a mal kor e problémájával szemben is meg tudja állni helyét. Buzga �omban a magyar csendőrnél nincs hiány. az új fel­ . a ?�tkor terén legfeljebb szakismeretek és tapasztalatok hlanya okozhat nehézséget. Ez k lek�i �désére egységes útmutatások nyujtása e , .� " �edkonyv �e celja. Bár minden közlekedési baleset más és mas, sémát az összes esetekre adni nem lehet, mégis fel

�: �

2"

20 lehet sorolni a különféle természetű közlekedési balesetek­ nél fontosabb szerepet játszó tényezőket és körülményeket, valamint az azokkal kapcsolatosan végzendő teendőket. Felsorolásuk révén a csendőr megtudja, hogy a nyomozás folyamán mi mindenre kell figyeImét kiterjesztenie, miként kell eljárnia, s így fontos megállapításokról nem fog meg­ feledkezni. Ismertetni lehet továbbá a laikus szemében jelentéktelennek látszó nyomok és egyéb elváltozások mi­ benlétét, azok jelentőségét, miáltal a csendőr ezeket meg­ látni, kriminalisztikai jelentőségüket felismerni és így a bizonyítékokat szakavatottan biztosítani is tudja. nyen ismeretek hiányában a csendőr tökéletes nyomozást nem tud teljesíteni, bizonytalanul, sokszor határozatlanul, vagy éppen tanácstalanul fog szembenállani a baleseteknek több­ nyire szakismeretekkel rendelkező és így fölényes helyzet­ :ben lévő szereplőivel, gyanusítottjaival szemben.

I.

R l:: S Z.

A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK HELYSZÍNI SZEMLÉJE. AJ

A

helyszínről általában.

Mint minden helyszínes cselekménynél, így a közleke­ dési baleseteknél is a nyomozás a helyszíni szemlével kez­ dődik. (Szut. 4 18. p.) Itt is a helyszín szolgáltatja a legtöbb esetben azokat az adatokat, amelyekből a cselekmény, az eset mikénti lefolyása megállapítható és bizonyítható. A történtek tekintetében a balesetek színhelye valóban az adatok kincsesháza. Nyitott könyvvel hasonlítható össze, csak olvasni kell tudni. A csendőr a helyszínen lehetően azonnal jelenjék meg. Talán egy nyomozásnál sem olyan fontos a Szut. 4 1 3. és Nyut. 1 30. pontjában foglalt ezen szabály betartása, mint a közlekedési balesetek nyomozásánál. E balesetek ugyanis nyilt helyen játszódnak le, emiatt az olyannyira fontos helyszíni nyomok és bizonyítékok sokkal könnyebben men­ nek veszendőbe, mint más természetű eseményeknél, vagy bűncselekményeknél. A k íváncsiak tömege, a mentési mun­ .k álatok, a forgalom menete, az időjárás viszontagságai megváltoztatják a helyszínt, fontos tanuk (többnyire uta­ sok) elszéledhetnek, s ilyenkor a helyszínre későn érkező csendőr elesik azoktól az előnyöktől, amelyek a h elyszínen kezdetben megvoltak. Minden bűncselekménynél főként tárgyi bizonyítékok .megszerzésére kell törekedni, mert ezek legtöbbször két­ ségbe nem vonható bizonyítóerővel bírnak. (Szut. 4 13. p.) A közlekedési balesetekre e szabály fokozottan vonatkozik. -Gondoljuk csak meg, hogy a tanuk a baleset izgalmainak hatása alatt milyen különféleképpen észlelhetik a pillana-

23

22 tok alatt lejátszódó eseményeket, sokszor csak egyes rész­ leteket, egyes mozzanatokat figyelnek meg, többnyire �ájé­ kozatlanok mind a közlekedési szabályok, mind pedig a különböző járóművek természete felől, gyakran az eset tárgyalása által kölcsönösen befolyásolják egyn�ást, sőt érdekből rosszhiszeműen is befolyásoltatnak. De az IS gyak­ ran előfordul, hogy a tanu érzelmei által vezéreltetve, r �sz­ l'ehajlóan magyarázza és világítja meg az esetet aszermt, hogy az autóellenesek táborába tartozik-e, vagy pedig maga is vezető. A nyomozó csendőrnek tehát mielőbb meg kell jelennie a helyszínen, hogy az ottani állapotot egészében rögzítse, a tárgyi bizonyítékokat (az ú. n. "reáliákat") gondosan fel­ kutassa és biztosítsa, nehogy azok megsemmisüljenek, illetve, nehogy azokat szándékosan megsemmisítsék vagy megváltoztassák, továbbá, hogy a tanukat mielőbb kikér­ dezze. Súlyosabb kimenetelű baleseteknél, különösen ha em­ beréletben is kár esett, s amikor a Szut. 420. és 422. p. ér­ telmében bírói szemle várható, a csendőrnek a bizottság megérkezéséig a helyszínen talált állapotot minden körűl­ mények között változatlanul fenn kell tartania. Ezt a h ely­ szín lezárásával és a forgalomnak más irányba terelésével éri el a csendőr. Ezenkívül a bizottság megérkezéséig más sürgős ténymegállapításokat és biztosításokat is kell végez­ nie, hogy ezekkel a megérkező szakértőnek már kellő ala­ pot nyujtson (pl. féknyomok ideiglenes biztosítása, letört gépalkatrészek felkutatása stb.) . A nyomozó csendőrnek ezért a helyszíneléskor már tudnia kell : hogy 1 . a szakértői vizsgálat tárgyát mi képezheti? 2. annál mi a fontos? Az esetek többségében azonban, k ülönösen, ha csak anyagi károk m�rültek fel, a csendőrnek teljesen önállóan kell eljárnia az egész nyomozás folyamán. Ilyenkor a leg­ nagyobb körültekintéssel és tervszerűséggel, lépésről-lépésre haladva kell a h elyszínt felvennie, hogy megállapíthassa mindazokat a körülményeket, amelyekre a bíróságnak szüksége lesz. A megállapítások sokoldalúak, mert a csendőr kezdetben nem tudhatja, hogy később mi lesz fon­ tos. Sokszor nemcsak a valóban meglévő nyomokat, az oko­ zott, valamint bekövetkezett elváltozásokat kell rögzítenie, hanem olyan körülményeket is, amelyek nem forogtak fenn. E nemleges (negatív) megállapítások az eset megvilá-

vo� t tos ak. Például : az útte st nem kl­ "Ítúsúnúl sok szo r fon első ént tört n utá t vet len ül a bal ese �sús zó�, a vezető köz nem em líté st ros .szulIétről, a lov ak telt nem or kér dez ések \'aduUak me g, stb . bbá a hely szín i álla pot Sze m előtt kell tartania tová ság vala min ek a tisz ­ bíró a y rocr zíté sek or azt az eset et, hog apo k mulva, hely szín i szem lét tú ;úsa célj ábó l, eset leg hón mer ülni a hely szín pon tos fo " tart ani, ami kor is fel fog sána k) szük sége sség e. Ez re k onstruk ciój úna k (hel yreá llítá ha a csendőri jelentés és a et, rülh azon ban csak akk or sike és pont os mér etek kel IH'lys zínrajz kellő rész letes ségg el késő bbi reko nstr uk­ egy min dazt felöl elte, amin ek alap ján ció a hely szín en lehe tség es. le oka lehet . A legA közle kedé si bales etekn ek sokfé más szem élyek vagy töhb bales etet a gépjá rómű vezet ők, ssége n kívül felelő ri Embe a. valam ely mula sztása okozz atnak bal­ okozh is ények körülm ó láthat nem úlló, előre szakad ás, fék esetek et; pl. anyagh iba fol) tán beköve tkcző stb. K öz­ s, obbaná benzinr ás, kormán ytörés, tömlők ipukkan rcműkőd hetnek továbbá természe ti jelenségek ; pl. eső, fagy, köd, stb. A felsorolt szerencsét len körülmény ek nem éppen ritkán halmozódnak is. . A m �n ?o �ta �ból kitiínik, hogy a csendőrnek többnyire t�g esen � nallo es sokoldalú tevékenységet kell kifejtenie, ezc�� kl, �'anatos, ho� a helyszíni megállapításokat a követ­ kezo ft;jezetekben Ismertetett sorrendben, tervszerü rend­ s7crcsseggel sorravegye. E munkájánál fontos még az is l� ogy � I?egállapílások eredményét azonnal feljegyezze: Semmi SZlIl alatt sem szabad az írásbafoglala<' st, b Izva " az ' . ' Pk elll e � ze tb en, a helysZll11 mmum befejezése utáni idő ' IH:g)'I? I. Sz�� ály, h � gy a megállapítás és a jegyzetkészít mm d 19 egyutthaladjon.

�:

A

hclyszíni felszcl'clés.

A helyszín felvételéhez különféle eszközök és anyagok szükségesek. A csendőr a helyszínre való kivonuláskor a lehetőséghez képest vegye ezeket magához. Legszüksége­ sebbek a következők : mérőszalag, villamos zseblámpa. nagYÍtólencse, térkép, iránytű, óra, rajzeszközök (közönsé­ ges és színesírónok, milliméterpapír és áLtetszőpapír" körző) , fényképezőgép (bünügyi fényképész, ennek hiá­ l1ytlhan amatőrfényképész) , mintázóanyagok (gipsz, esetleg

24

plasztilin vagy Poller-féle készlet) , továbbá a keréknyom ok­ nak fényképezés előtti szembetünővé tételéhez krétapor oltott mész, vagy papírsza lagok, valamint a helyszín lezá­ rás ához zsineg vagy huzal. A helyszín re való elindulá s előtt gondoskodjunk idejé­ ben bizalmi egyénekről is, valamint a szükséghez képest orvosról (kötszerekkel) , továbbá kellő számú segédközeg­ ről a helyszín lezárásánál való segédkezés és küldöncszol­ gálatok céljára.

ek a he ly sz BJ Általáno s intézkedés skor.

ín en

való m eg ie le né l. A

helyszín lezárása.

ályai a közlekedési bal esehelyszínelés általános szab . tek hely szín ére is érvényesek setek hely szmele Tapasztalás szerint közl eked ési bale erint sebesülte�et �s s�� való megérkezésünkkor ot� rend5 �st , unk, ezek pl11an� talal lóda érdeklődőt, soks zor járómutor cs�n �et es tok alatt összeverődnek. Ezér t mindenekelőttk a lezara rendet kell biztosítani, amit a helyszínne rtása, dsával e az ériink el. Szüks éges ez a helysz ínnek épségbenta . . .1� végett ása biztosí � gának alansá zavart jtás elsősegélynyu Ha sebesülés történt, felmerül a kérdes, hogy a Jaror a két legsürgősebb teendő közül melyiket végezze előbb : nyujtson-e elsősegélyt, vagy a nyomozás érdekeit szem előtt tartva, a helyszíni nyomokat biztosítsa-e előbb? Kétségte­ len, hogy az élet fenntartása minden más teendőt megelőz, ezért a legelső tennivaló a sérültek ellátása. Miután azon­ ban rendszerint két főből álló járőr jelenik meg a helyszí­ nen, célszerű lehet, hogy a járőr két tagja a legsürgősebb teendőket megossza, vagyis az egyik elsősegélyt nyujt, a másik ezalatt az igazságszolgáltatás szempontjából ha�aszt­ hatatlan teendőket intézi, a helyszín épségét biztosítja. A helyszín épségének biztosítása érdekében mindenek­ előtt a szűkebb helyszínről el kell távolítani mind a baleset­ hen érdekelteket, mind a tolongó kiváncsiskodóka t (jog­ alap : Szut. 2971d. pont) . Azokat a személyeket, akik szem­ tanUl voltak az esetnek, kijelölt alkalmas helyen való tar­ !ózkodásra utasítjuk (jogalap : Szut. 297 ic. pont) . Ezzel a mtézkedéssel elérjük azt is, hogy fontos szemtanuk kikér­ dezteté sük előtt nem széledhetnek el. . ,A � :lyszín lezárása annál nehezebben hajtható végre, nll�el elen�eb� a forgalom azon az útszakaszon. �Jeg kdl , tehat allapltam a módozatokat, amelyek mellett a forgalom .'\.

_

-

.

.-

27

26

másfelé elyezcthető. Ha más párhuzamos út nincs, elhajtásra lcrüIctsávot kell kijelöl ni és ezáltal a forgalma lehetővé tenni. A forgalomnak más irányba terelése csetén a helys előtt és után lévő útelágazásoknál jelzőtáblákat kell Dlka l ­ mazni. Ezenkívül minden baleset színhelye előtt �s után megfelelő távolságban őröket (nappal piros zászlóval, éjjel piros lámpával) , illetve megfelelő figyelll leztctőtáblákat kell utasok figyd mÉ,t a forgalmi akadályt felállítani, melyek képező helyre idejében felhívják. Erről küIönősen kanya­ rulatoknál, éjjel, álta!:'l.ban áttekinthetetlen terepviszonyok­ nál nem szabad megfeledkezni. (E feledékenységnek töl,u esetben súlyos következményei voltak, többek között 1 93 1 . é v nyarán Ausztriában, Ischl mellett, ahol egy kinin d ul ó kat szállító autóbusz tehergépjáróművel összeütközött. A baleset hírére Ischlből elősiető mentőautó - ugyancsak fl kanyarulat miatt - nem látta az előbb lefolyt baleset kö­ vetkeztében keletkezett akadályt és belerohant az egyszer már szerencsétlenül járt járómüvekbe.) A helyszín lezárása úgy történik, hogy a nyomokat tar­ talmazó terüIetrész sarkaira csendőröket, vagy más segéd­ közegeket állítunk fel azzal a feladattal, akadályozzák meg, hogy a kijelölt vonalakat bárki is átléphesse. E rendelkezés kiadásakor gondolni kell arra is, hogy a helyszínen jogo­ sultan megjelenő hivatalos személyek akaratlanul szintén megsemmisíthetnek nyomokat. A helyszínt olyan eszközök­ kel, amelyek éppen kéznél vannak, tehát kifeszített kötelek­ kel, kirakott kövekkel, deszkákkal, ágakkal, barázdaszán­ tással, a talaj bemeszelésével, krétavonalak húzásával is el lehet határolni. AUandóan ismétlődő jelenség, hogy a kí­ váncsiskodók tömege pillanatok alatt sűrű gyűrűt alkot a baleset színhelye körül, amelyben lehetetlen dolgozni, melyben majdnem eltapossák a földön fekvő sebesültet, aki­ nek különben is levegőre volna szüksége. A teendőivel (első­ segélynyujtás, tájékozódás, stb.) elfoglalt nyomozóközeg a tapasztalat szerint többnyire eredménytelenül figyelmezteti a közönséget, melt a hátulállók nyomják és tolják az elől­ lévőket. Ilyen esetekben semmi akadálya sincs annak, hogy a közbiztonsági közeg legalább ideiglenesen egyszerű módon segítsen magán : kérjen fel a közönség köréből néhány ér­ telmes és erőteljes férfit a közreműködésre, kik arccal a kíváncsiskodók felé, tehát kifelé fordulva és egymás kezét az

s

otnak.

A

közbiztonsági köz eg

űrű t alk első oy °h ang fel az llUl ásr a szó htja fog\ ?, e (To )' O J ozo on hátrábbvO Oo t me tt : . ta l O la n gna · uta ru az L l ta l a gyu •

a vonakodókat, nua ' , ell egJVes " llel,)-ek a ' nyu godtabban vegezh et lllu nJ'utv z 'rhe te es a ltj gyohl) kúj át. ,J

2.

'0

°

l

. az ezzel kapcsolatos intézkedések ElsősegéJynyujtás és edési Kodex, �5.0 .000/ 1 929. B. M., s � .

. A Kre sz. (Közlek ede� l balese!et o�o z'. seru ­ � e közl i "ak int szer §-a 55. .) rend ltet elsosegelyben resz�slÍelll s az lé . eseU n köteles a sérü ések et lllegto�nni. E köte leze ttség e\�gből szük sége s inté zked ugy an elo balesetet, de ann ál idéz terh eli azt is aki nem folyt án segítségre szoruló jelen van, vagy útjáb an ily bale set sórü ltet talál". 1. a sérü lt sérü lé­ Az elsősegéJynyujtás abban áll, hogyfen n forog -- a se­ élye vesz scit - különösen, ha elvérzés hoz szállít­ orvos et sérült a hogy 2. és özze gélytnyujtó beköt megmen­ séri.ilt a ha sség, kötele is akkor még i Utóbb súk. gon­ terheli nem t vezető tésére látszólag nincs remény. (A tatása rázkód kocsi a en útközb sérült a datlanság azért, ha követke ztében elvérzik , ellenben büntete ndő az a vezető, aki az öntudatn ál levő sérültet a sérült vagy hozzátar tozó­ júnak akarata ellenére szökési, vagy úgy lehet még sötétebb szúndékból magával viszi.) A csendőrt a Szut. 64. pontja is kötelezi a balesete knél való segélynyujtásra. Ha a baleset színhely én orvos nincs jelen, a sebeket szükségk ötésekke l kell ellátnia. E célból a jelenlévők közül válassza ki azokat, akik ebben segitségére lehetnek. Kötözésre használja fel a balesetben résztvett gép­ júróművek kötözősze reit, s ha azok nem volnának meg, vagy ha elégtelenek lennének, vegye igénybe más gépjáró­ művek kötöző- és fertőtlenítőszereit, amelyekkel mindel1 külterületen közlekedő gépjáróműnek rendelkeznie kell. Végső esetben a csendőrnél is van sebkötöző csomag, a köz­ lekedési járőrök pedig kis mentőszekrényt visznek maguk­ kal az oldalkocsiban. .. Az első segélynyujtás után gondoskodjék a csendőr se, �ul t�k orvosi ellátásáról, vagy ha szükséges, kórházba­ ��:�ht, �sukról.. A �.ebesültek gyors elszállítására a járőr más , IS kotelezhet (Kresz. 55. §. 2. alpont) , sőt más. J onlUveket a

28 járóművek utasait felszólíthatja, hogy a sérültek engedjék át helyüket. Mentőszervek:

Súlyosabb sérülések esetén legcélszerűbb gép és távbeszélő útján a mentőszerveket értesíteni, mert gyorsan jelennek meg, többnyire orvossal és h kal. Hazánkban a mentőszervek nagyszerűen ki építve. Mentőszerveink a következők : a) Budapesten az Ö nkéntes Mentőegyesület, 12 relt gépkocsival. b) Az ország legnagyobb részében a Vármegyék és V rosok Országos Mentőegyesülete fejt ki áldásos működésI 93 mentőautóval. Fiókállomásai (mentőállomásai) az vidéki városokban vagy a tűzoltóságnál, vagy a kórhaL.aK� ban vannak elhelyezve. A mentőllomások székhelyeit a gelékhez csatolt térkép tünteti fel. Igénybevételük tekimete", ben területi illetékesség nincs : ' mindig a legközelebbit hívni. A telefon "mentők" hívásra soronkívül és kapcsol pl. "Esztergom, mentőkl;' A mentőállomások levegővel fűthető kocsikkal vonulnak ki, melyek két séges hordággyal vannak felszerelve. Felszerelésükhö z tozik még négy mentőszekrény (egy baleseti, egy egy tűzbőlmentési, egy mérgezési szekrény,\ . Rendes mények között csak az egyes számú (baleseti) mentőszek rénnyel vonulnak ki, ezért más esetekben a telefonhí alkalmával be kell mondani, hogy milyen esetről van szó. Az egyesület fennállása óta (1927-től 1933-ig bezárólag) 165.629 esetben vonult ki, 3,247.5:34 km teljesítménnyel. e) Egyes városok saját mentőegyesületekl,el rendel keznek.. Ezek : Gyöngyös, Eger, Miskolc, Debrecen, Pest­ erzsébet, Uj pest, Kecskemét, Cegléd (csak lófogatú mentő­ kocsi) , Szombathely, Nagykanizsa, Kaposvár, Pécs. (Pécsett a város belterületén a városi mentők, külterületén a V. V. O. M. fiókállo mása működn ek.) d) A Magyar Vöröskereszt Egylet Mentésügyi Osztálya 1934-ben kezdte meg az országúti segélyállomások felállítá­ sát. Tervbe van véve, nemzetközi mintára, elsősorban a trans­ kontinentális úton (wien-szegedi szakaszá n) , később a Budapest-Balaton, a Budapest-Miskolc, valamint más forgalmas útvonala kon országút i segélyhelyek felállítás a. A budapest-wieni szakaszo n ez már meg is történt. Átlag 10-10 km-kén t összesen 20 segélyhelyet állítottak fel. A

29

'a '. 1 . országúti baleseteknél segélyt nyuj -

ek' ce'IJ vet a helys zínre segél yh eI)' enn'-J' iben szüks é ges, mentőszer " am 2 ' . , szen k l k epzett assal, t� � : gélyh elyek telefonállom

k I�I�lll ' Al é:e a szüks é ges felszereléssel rendelkez nek. Több­ JJl�I)zette uz tében vannak elhelyezve. zertárak ,. épüle ' A ba sege'lY h el Y szeme'l yze t e reszenvIfe a t " oltós , Ig kezése megér o rvos m, en , " ' és ela' llitasara . to érülteket elsősegely en, amI. a verz a kozik e szorít özésér beköt l sebek a és ésére . s so c hntto"�és rögzít ' re k"'lel'k ezo" orvos l, amIt csa k a h eI yszm nélkü ás sztít y bf e (s ltek elszállításút a men­ mentőorvos végezhet) . A sebesü � felépít­ segélyh A . végzik � !gyesületek állomásai özileg elfogadotelyek jelző, zománc t nemzetk a falán � ény külső mezőben fehér alapon, (Kék e. megjelölv vannak táblával vörös kereszt.) Ezenkívül az országút mindkét oldalán,be­a segélyhely előtt és után mintegy száz méter távolságban, tonba á gyazott, vascsövekre rögzített, ugyanilyen egyezmé­ nyes jelű táblák hirdetik a segélyhely közelségé t. e) A Magyar Vöröskereszt Egylet Ö nkéntes Motor Tes­ tülete (O. M. T.) azzal a céllal alakult, hogy a Magyar­ ország terület én előforduló mindennemű közlekedési bal­ eseteknél szükséges elsősegélynyujtásnál közreműködjőll. Az O. M. T. gépkocsizó, motorkerékpáros, motof('sónakos és repülötagjai a szervezeti szabályzatuk értelmében köte­ lesek a vett értesülés után saját gépjáróműveikkel azonnal a közlekedési baleset színhelyére kivonulni. A tagok hiva­ tásuk teljesítése közben az O. M. T. számára nmdszeresÍ­ tett sapkát és vöröskeresztes karszalagot viselik. . A helyszínen a csendőrnek ügyelnie kell arra, hogy első­ segélynyujtás közben a nyomok meg ne semmisüljenek . A sérültek eredeti fekhelyét és fekvési helyzetét rögzíteni kell. A balesetben szereplő járóművek helyzetén változtatni nem szabad. Ha alattuk fekvő személy kiszabadítása szük­ séges, a járómű és az áldozat helyzetét emlékezetbe kell v�sni és a személy kiszabadítása után a járóművet (ha be­ bIZ?nyosodott, hogy az áldozat már nem él, azt is) az ere­ dett helyzetbe vissza kell helyezni, abból a célból, hogy az eredeti állapot lefényképezhető legyen. mentési munkálatok után mielőbb több oldalról fény­ �eP, .felAvéte t készítsünk. Elv az, hogy a felvételekkel Ip :· . etően az leke eredeti, változást még nem szenvedett helyszíni allapotot rögz ítsük. H� valamely sérült személy állapota életveszélyes lenne, b'IzaIm I egyének jelenlétében a baleset főbb körülményeire J

..

1

a

30

31

vonatkozólag ki kell kérdezni és szükség esetén II 299. pontja értelmében intézkedjünk jegyzőkönyvi gattatása iránt. Az elhúnyt, vagy tehetetlen áldozatok értékeinek tosításáról sem szabad megfeledkezni, mert az értékek zűrzavarban, segélynyujtás k özben, sokszor mentés .. . . alatt elveszh etnek . Az értékeket jegyzék alapján kell venni és amennyiben bűnjelet nem képeznek, p átvételi elismervény ellenében az igazolt és átvételre sult hozzátartozóknak át kell adni. Ha ez nem volna séges, CÍmkével ellátva adjuk át az illetékes községi járóságnak. 3.

Az általános helyszíni szemle.

Az elsősegélynyujtás és az azzal kapcsolatos intézkedé. sek után tekintsük át a helyszínt és nagyjában tájékozód junk arról, hogy "mi történt?". A lehetőségek a következők : a) gépjárómü összeütközött másik járóművel. b) járómű el ütött, vagy elgázolt valakit, vagy valamit. e) járómü nekihajtott valamely szilárd tárgynak (épít . ménynek, távírópózná nak, kőrakásnak , kerítésnek, sorom. pónak, töltésnek , ároknak stb.) . d) járómű felborult (a lendület ereje folytán, vagy mert lejtőre került) . e) valamely személy járóműről, hátasállatról lee�ett, sze­ rencsétlenül leugrott (egyensúlyve sztés, lovak megbokroso . dása, ittas állapot, elszédülés stb.) , vagy valamely személy a robogó járóműből vigyázatlanul kihajolva valaminek nekiütődött. !J a gépjárómű ü zemzavart szenvedett (pl. ' tengel) . .törés, kigyulladás, robbanás, kerékkiesés stb.) . g) a járómü ellen merénylete t követtek el. Ilyen me­ rényietek elkövethető k rálövéssel, megdobálá ssal, robban­ tással, vagy gépjáróm űcsapdák állításáva l (pl. dróthuza l .kifeszíté se az úton, torlaszok emelése, éles szegek és üveg­ cserepek elhintése stb.) , vagy végül a járóműv eknek szán­ .d ékos előzetes megrong álásával , pl. csavarok meg lazítás a tréfából , bosszúb ól, vagy verseny eknél érdekbő l. h) más rendkív üli, különleg es esetek. Pl. a kilógó sált elkapja a forgó kerék és megfojtj a az utast. (Egy híres tán­ cosnő esete.j Vagy, a csukott kocsiban ülő személyek , a hir­ . telen fékezés miatt hátul felágasko dó kocsi tetőzetéb e verik

a gépjá rómü , nagy se­ U gya nez előfo rdulh at, ha ésen átro bog. ő alak ú mél yed . n , . besse, g"orel ' tekn . nund enek-e lo" tt h el ySZlm szem l e soran Az álta lános lyéne k n biztositan i k ell az elmú lás, válto zás veszé 'd 'gle n ese nedv � tet ! ének k szély v dás r kiszá :s A . � � � i tt n yomoka . szel­ a továbba , stb.) ver, olaj, benzm, -om okat (kprek, porny ollloka t papírs zalago kkal, kitett ek esőn ak, l ásn fényk épész eti úton vagy tech­ míg fedni, kell d szkákkal le stb.) rögzít hetők leszne k. enyv, , (gipsz al ásokk nikai eljár szenved ő alanya inak, baleset Ezután állapíts uk meg a és tanuk nak sze­ eknek egyén egyéb elt n érdek a bale setbe ból kérdez zük ld, nagyjá csak most Ezeket mélyi a datait. kibővít­ einket ismeret zó vonatko "-re történt? "mi a hogy tott gyanusí n a iilönöse k sük . Az első bemond ásokról s részlete A éseket. feljegyz nk készítsü l dásairó �lső bemon addig k kodjun gondos de e, későbbr hagyjuk t ezéseke kikérd ­ is arról, hogy a tanuk egymás t, de főleg, hogy az érdekel ssák. ásolha tek a tanuk at ne befoly Ugyanc sak állapíts uk meg lehetően pontosa n a baleset időpontját és helyét. A baleset idejét néha a gépjáró miíbe épített, vagy a sértett zsebébe n l évő óra mutatja , fcltéye, hogy a baleset rázkódt atása követke ztében megállt . A hely megjelöl ésénél hivatkoz zunk a számozo tt távbeszé lőoszlo­ pok és kilométe rkövek jelzéseir e. A kilométe rkövek mindig az út jobb oldalán vannak elhelyez ve, s ezek között némely úton százméte renként kisebb hektomét erkövek is szoktak lenni. (Jobb oldala az útnak az. amely jobb kéz felől esik, ha a növekvő számjegyű kilométerk övek irányában me­ gyüuk.) A balesetből származó kárt, emberek, állatok sérülési ' fokát, a járóművek és a környezet megrongá lódásának mér­ tékét és mineműsé gét is pontosan meg kell állapítani. (Szut. 402. és 403. pont.) fej· ü k e t.

� �� f\ �

4.

Első jelentések és értesítések a helyszÍl1l'ől.

Az eddigi megállapítá sok alapján még a helyszínén tegyük meg: az elrendelt első jelentéseket a felettes hatóságoknak és p�rancsnokságoknak (lásd bővebben "Írásbeli munka" CÍmLÍ. fejezet 1 . , G. és 7. pontjait) ; értesítsük a közlekedési csendőrörsöt, de csak s úlyo­ sabb esetekben és ha közlekedési örs a közelben van . A köz-

32

lekedési örs különleges kiképzésű legénysége ugyanis szerűbben tudja a nyomozást lefolytatn i; döntsünk a gyanusított őrizetbevétele kérdésében . 44. és 45. §.) , kétes esetben kérjünk felhívást a bíró (ügyészségtől) és végül gépjáróm űszökés esetén tegyük meg haladékt alanul üldözés felvételére szükséges intézkedé sek et (lásd bŐv.phl a III. Részben) .

ej Rész letes intézkedések és meg­ áll apítá sok a helys zínen .

al­ Az általán os helyszí ni szemle folyam án már képet se­ ő tetend b� -e történ hogy arról" nak : � ? k othattunk maguk megall � pItasok kal tIsz : lek mény. Ha igen, most reszlete s szereZll l arra, hogy ml tázni kell és hizollyí tckokat kell terhel felelőssé g, en mértékb milyen kit t, okozta a balesete tlanság. gonda vagy , mulasztás E célból sorra kell venni mindazok at a tényezőke t, amelyeknek a balesetnél szerepük volt, de meg kell álÍapí­ tani azokat is, amelyek bár balesetekné l közreműködni szoktak, de a konkrét esetben mégsem forogtak fenn. (Bő­ vebbet a IV., V. és VI. fejezetben.) E negatívumoka t gondos előrelátással azért kell szintén tárgyalni, nehogy a baleset­ ben vétkes személyek ilyeneket később mentségül felhoz­ hassanak (pl. "a levegő páratartall11a miatt a szélvédőüveg homályos volt", "egy gyermek keresztezte az utat s annak akartam kitérni" , "az úttest jeges volt s ezért történt a bal­ eset" stb . ) . Az elváltozások, rendellenességek keletkezésének idő­ pontjait és sorrendjét is gyakran még a helyszínen kell megállapítani, esetleg utólag szakértővel megállapíttatni, mert ennek döntő fontossága lehet. Pl. a gyanusított azt állítja, hogy a balesetet a gumiabroncs hirtelen kipukkaná.;a okozta. A kipukkant abroncs valóban ott is van előttünk, d: ez még nem bizonyitja azt, hogy az abroncs kipukka­ nasa okozta a balesetet, s ezért tisztázni kell azt, hogy az abr?ncs mikor pukkant ki : valóban a baleset előtt-e, vagy pedI g később, annak követkeményeként. Utóbbi fajta ki­ puk kanás a legtöbb balesetnek velejáró, kísérő körühnénve (erősza kos fékezés, llekiszaladás stb.) . Vagy pl. a vezető azt állítja, hogy a fék felmondta a szolgálatot. Ilyenkor ne�� sa k azt kell megállapítan i, hogy a fék valóban nem . . rnuk odIk-e, hanem azt is, hogy mióta nem, mert lehet, hogy 8

35 34

a vezető már nem m ű ködö fékekkel indult el, lehet, hogy azok útközben romlottak el s a vezető mégis továbbvezetett. E két eset között büntetőjogi felelősség tekintetében nagy különbség van, mert a ve zető elindulás előtt köteles m e g­ győződni arról, vajjon a járó mű a !Üesz. 4. §-ában meghatározott követelmén yeknek megfelel-e. .. Az ilyen technikai szak tudást igénylő kérdéseket tobb­ nyire csak szakértő tudja m egoldani, azért a kérdéses a l kat­ részekEt biztositani kell. K özlekedési balesetekn él igen fontos, hogy a balesetben érdekelt személyek (gyanusított, sértett) magatartását €s a balesetet megelőző utolsó pillanatokban folytatott téltyke­ désüket a legnagyobb szabatossággal megállapítsuk. D e nemcsak az egyikét, vagy a másikét, hanem teljes tál'gyila­ gossággal valamennyié t, mert csak így nyujthatjuk az ü gyészségnek (bíróságna kj azt az anyagot, amelyre .,;zűk­ sége van , hogy tisztán láss on. A felelősség a balesetért ter­ helheti A-t, terhelheti B-t, de terhelheti A-t és B-t IS. Hiba volna tehát, ha pl. a csen dőr csak a vétkesnek látszó fél magatartá sára vonatkozó adatokat karohlá fel részletesen , míg a többiek szerep ét cs ak melléke sen tárgyaln á. Bár ez nem olyan kön nyű, a csendőrn ek mégis Liggct­ lenítenie kell magát az ese tleg előzetesen megalkoto tt véle­ ményétől és teljes tárgyila gossággal kell a megállapí tásukat minden irányban eszközölnie. Hogy mennyire fontos al' ü gyészség, bíróság szemp ontjából a részletesség és tárgyila­ gosság, az kitűnik az alább i példából : Egy az út baloldalán haladó idősebbko rú kerék párost elütött egy előzni akaró gépkocsi. (Már itt k ísértés be jön a nyomozó előzetes véle­ mény megalkotá sára : "ezek a kerékpáro sok mindig ;�ssze­ vissza karikáznak . ) A vezető előadja, hogy mérsékelt sebes­ séggel haladt, figyelmezt ető jelzést adott. Ebben az esethen nemcsak azt kell megállap ítani, hogy a vezető valójában milyen sebességgel haladt és vajjon lassított-e, amikm' Iátía, hogy a kerékpár os a jelzést nem veszi magára (nem l �a5ál) , hanem azt is, hogy milyen távolságból adta a hangjélzést, melyik készülékkel , hányszor, működik-e egyáltalán rt ké­ szülék s annak hangja milyen messzire hallatszik ? A kerék­ párosnál viszont é ppen oly an r észletességge l kell eljá rni : hol hahdt pontosan kerékpárjával (a nyomok milyen messze vannak az ü t szélét ől) , hallotta-e a hangjelzést, ha igen, hogyan viselkedett utána, milyen sebességgel JHlladt, "

ér zé ks �t:rvek az na p (a te st és az eg m ár m tt te at csomagot, sti) stb . ro ek kor a ut e, nem sz áll íto tt- e llha gy a l jó , ) se é eg ke ll áll ap íLa ni , ho ki ki m er ül vo na tk o'l óla g is m t kr re ire tő ny ze en ve m t, De a an ho l ha lad os nt po nt a eri sz ra ko sít an i, m ek ke rék nyo m ok m ik or ke zd ett las al, áv öd űk alm m alk l s jó ak , az ok az elő zé ei va nn ak a ko cs in kj fé en ily m , fékút n ek-e stb. , stb. t átfogó meg­ de ze ke t a ké rd ése ke A bíróság csak m in pes m eg ítélni a köteiező f igye­ ben ké 111Í lye n mé rté k­ áll ap ítás ok ismerEté át és azt, hogy kit, fok tés kin lte rü kö éb en . Az elő bb i lem és a ba les et elő idé zés g ssé gy elő fel l he ter be n be iga zo lód né k is, ho l ha a ke rék pá ro sró l ge , ég pl. ess an seh áb elt éld ék érs p dig , ho gy m pe ől őr zel ve m a ó, Be g all nagyoth ta, ebből mé st sza bá lys zer űe n ad ha lad t és a ha ng jel zé oln i leh etn e, t. i., nd go 1re gg al az , am . kö ve tk ezi k biz on yo ssá az ok a a ba les etn ek , va gy csa k ) lt vo s ro pá ző ho gy a ke rék tben a kü vd ke egy eh he z b aso aló ese egyedü l. A Kú ria pl. rsé ke lt hJ'lJ ad ás mé és el : "A tül kö lés ta lal fog t to on ásp áll ho gy az úlj úb a ot a ve zet őn ek arr a, mé g ko rán tse m ad jog eze nf elü l II'i n­ ázo lja , me rt kö tel ess ége ak ad ó em be rek et elg i, hogy ::.en ki­ dn ke öre do n is arr a t mó s má tő he tel e től de n , kö lel es teh át, éle tét ne ve szé lye zte sse " Eg y má sik ne k tes ti ép ség ét és ni. t elk erü lhe ti, ma gá lla ba ezá lta l az elg ázo lás tta a fel elő ssé g llo va ást fog r�l ző tke a kö ve ria Kú a n ese tbe gép jár óm ün ek k az út kö zep én a ké rdé sében : "V ád lot tna nia ko csi ját., me g ke lle tt vo lna áll íta gy a vá sár i há tta l áll ó sér tet t elő tt ho , me lle tt elő re lát ha tta me rt ke llő go nd oss ág át csa k íly lás ázo elg t ha llo tt sér tet m ne t lés kö tül a n ba ula szt ott a, zaj vád lot t azo nb an ezt elm zta t !:lL, lto mó do n ker ülh eti el, a vá fel elő sségén mit sem ga nsá th Vádlott e bü nte tőj og i da gon t tet etk ezé sér e a sér hogy az ese mé ny bek öv .) m szá . 7 H. 1. í 8 is kö zre ha tot t". (Kú ria B. lldcn mi lye n kö rül iek int ű, .ui nd , Fe nti ekb ől lát ha tó, ho gy cse II l kel át erj edő alapos mu nk és tes me llék kö rül mé ny re is kit zle rés k éne rep érd eke ltek sze őrn ek vég ezn ie az öss zes . tár gyi lag os tisz táz ásá val sok at ml e sor án a me gál lap ítá A rés zle tes hel ysz íni sze ek a ekn eiv am ni, ki kel l ter jes zte ye­ Lpn mi ndaz ok ra a tén yez ők re e rep ük lellm szo kot t. Ha ­ tar kö zleke dés i bal ese tek nél sze ól att l ves szü k elő, nem l�el . zőket az alábbi sor ren db en ünk kez led gfe me lap ítá s ról ta nu nk , hog y bár mi lye n me gál 3'

36

37

elbírálása. A ve zetői jogosultság

Ezek a következők '

I. II.

gfel el ő képzett­ g előfeltétele 1 . a me A vezető i jogosults á ot. (K resz . 1. .'S testi és szellemi allap 'ség és 2. a me gfelelő 7 2 . §- a.)

A gépjáróművezető.

.

Az egyéb járóművezető.

III.

A gyalogjáró (lovas, hajtott állatok vezetője) .

IV. V. VI.

A gépjárómű és egyéb járónlű.

1.

Az út. Az időjárás i, látási és hallási viszonyok, valamint a z egyéb körülnlé nyek.

L A gépjáró müveze tőre v on atkozó megállapítások . A g�pjárómű veze.tő személye közlekedés i balese eknél � a z események homlokter ében áll. Ezért a z ő szerepével rész­ letesen kell foglalkoz ni. �1indenek elött meg kell áll apítani,

hogy vezetői jogosults ága m e gvolt-e, majd részletese n azt hogy miként ténykede tt, milyen magatar tást tanu" í tott a baleset alatt, előtt és · után, terheli-e őt valamily en ;'7abály­ ellenes cselekm ény vagy mulasz tás.

•.

A vezetői igazolv ány ellenőr zése azért sz üksége s, mert baleset eknél gyakra n kiderü l, hogy a vezető nek egyálta lá­ ban nem volt igazolv ánya, vagy hogy lopott gépjár ómüve t vezet .

Hogy a jogos ítvány ellenő rzése símán , felesl eges idő­ \'eszte ség okozá sa nélkü l és mégis alapO!, an történ jék, annak főköv etelm énye az, hogy a csend őr ottho nosan for ­ gassa a neki felmu tatott egyes igazo lvány okat. Tudn ia kell. mit kell ellenő rizni, mit, hol keres sen. Aki a z ellenő rzés alkal máva l éleLéb en előszö r vesz kezéb e ilyen igazo lvány t, attól nem várha tó, hogy a z ismer etlen , elősz ör látott .lkmá ­ nyon eliga zodjé k és érdem leges " ellenőrzés t" t u djon vé­ gezni . Ezér t nem elég a K resz. mint áit tanul mány ozni, ha­ nem a valós ágba n haszl lá l a tos igaz(J l vúny okat teun észet es kivit elükb en és alakj ukba n több ször l á tni, tarta lmuk at ko­ rább an tanu lmán yozn i, u ·; egye s rovat okka l megb arátk ozni. kelle tt, k ü lönb en meg eshe t i k , h o gy a gépk ocsiv '�l�tö falho z. állítj a a csen dőrt, pl. gép k o c s i t vezet ő egyé n ll1ot orIH' rék­ pár vezet ésére jogo sító igazo !vúny t muta t fel.

A ve zetói előkép zettség.

kís érő vel , (gy ak orl ó vezetö A vezető i előkép zettség vez ető , ított jogos óm űfaj ta vez etésére c s ak b izony os gépjár azért sára llapítá egá m ) osul atlan vezető \'iz sgát nem tett, jog ással van befoly nya hiá vagy ennek foka van szükség, mert k érdéséb en. (B tk. selek m é ny minősí tése c a és ég vétkess a éget tesz .) 3 1 0 . § . 2 . b ekezdése is k ülőnbs törté l ása igaz olvány o kkal zo iga A vezető i jogos ultság va gy isak, m h a áll apítan i, hogy nem nik . E zekről m eg kell (ha jtó­ etésére vez ü járóm m ilyen �rvé nyüke t vesztettek -e, óság á llíb )tta jogo síta nak, mely hat me) n e mű ó pjár gé erő és a s zem ély hogy szám alatt, tovább á , ki, miko r és milyen

.az onos-e? Más igazolvá, lönfélék lehetnek . Az iga �ol vány ok k ü mással a �; ül és zetők tva a b elföldi ve .n yokkal van n ak ellá . földiek .

o Belföldi vezetők kmányai:

ek: y a i a köve tkezők lehetn A belföldi ve zetők iga zolvan

a)

gépjáróm űve zeLői i gazolv ány,

b)

függel ékfüzet,

e)

gyak orlóje gy,

. d) . katonai, stb. vezetői iga zolványok. vány. ad a) . A gé Pjáró művezet ői igazol

Az illetékes _ gép" . rendőrhat ósága adja ki j áróm üker ület illeLékes elsőfo kú mél yre ,-ez etői igazolván�T sze sikeres vizsga let étele esetén. A o n ásig Visszav . ató házh ru m szóló, fény képes , másra á t ne des, kö,t l vezető magánál tartan érvényes . ' Az i gaz olvá nyt a znie. dell\.e dlattaI kell ren ha elves ztette volna , m áso müvet sza� l csak oly an gépj áró lvánnya A vezetői igazo ( S z em ély, osít. og felj vezetés ére az b ad vez etni, a mil yennek lleyb u s Z , tl'o mü , gépjáró álat ú lehel', k ülönleg es, k ö zhaszn a közatt latú gépjár6 mü at moto r kerékp ár, stb.) lt ö zhaszná

39

M

használatú gépjáróműv áIlalatok járóműn:i értendők. Köz­ használalú gépjáróművál lalat az a vállalkozás, amely sze­ mélyek és poggyász, vagy áruk külön-külön , avagy ezeknek együttes fuvarozását, vagy pedig betegeknek, vagy hullák­ nak szállítását keresetszerűen gyakorolja és amelynek jár­ műveit bárki rendeltetésüknek megfelelően j génybevehcti. A betétlapok a vezetői igazolványok mellékIetei és a gépjáróművezeLő gyors igazoltatásának m egköllnyítésé: cé­ lozzák. ad b) . A függelékfüzet csak az alkalmazást vállaló veze­ tők vezetői igazolványának melIékletét képezi. A fűggelékfüzetben láthatónak kell lenni az alkalmazó tulajdónos ama bejegyzéseinek, hogy a vezető m ikor lépett szolgálatba, illetve ll1�kor lépelt k i a szolgálatból. , ad c) . Gépjáróműveze tés tanulúsál'a jogosító engedély (gyakorló jegy), melyet csak az illetékes gépjáróll1űke rületi hatóság állíthat ki, t�hát a községi előljáróság, a főszolga­ bíró, vagy más rendőrhatóság nem. Személyre szóló, . másr!:\ át nem ruházható. É rvénye legfeljebb egy hónapra szólhat. Ilyennel közterületen csak vezetői igazolvánnyal rendelkező v ezető (felelős oktató) k íséretében szabad gyakorolni. (A büntetőjogi felelősség az oktatót terheli. 3 1 88/H )29. B. M. számú rendelet. ) a m. ad d) . A fegyveres erő, a közbiztonsági szervek, ' vezetői t nyel úton i l szolgála ek gépjárómüvezetőin kir. POSl:l igazolvánnyal kell rendelkezniök, de ezek csak a szolgálat tartamára és csak hivatalos gépjáróművek vezetésére jogo­ sítanak. Külföldi vezetők okmányai:

Külföldi vezetők okmányai ahhoz képest, hogy a kül. földi vezető a nemzetközi egyezményhez csatlakozott állam­ ból származik-e vagy sem, különbözők. A nemzetközi egyezményhez csatlakozolt államok névsora a nemzetközi utiigazolvállyok belső oldalán fel van tüntetve. a) A n emzetközi egyezmény1zez csallakozott {lllamok vezetőjének nemzetközi vezetői igazolvánnyal kell rendel­ keznie. Az igazolvány csak egy év tartamára érvényes és láttamoz va kell lennie a belépési hely vámhivatala és rend. őrhatósága által. Az igazolvány ellenőrzésekor különösen a fénykép azonosságára keH ügyelni.

gépkocsik és kező szem élys zállító A z Ausztria fel ől ér orgalm unk felle ndü lése érdekében, ide genf özi forgalmi i ga­ m ótork erékpárok, yok nélkül (ne mzetk án okm özi zetk em n nélk ül) , p usztá n k ül­ özi ,,-ezetői engedély zolvány és nem zetk déllyel és megkülönbö ztető jel lel (rend ­ földi for galmi e nge bb i ltartózkodásra sztr ák határon rövide o az al) bláv mtá szá októ l ,.El űjegy zési zetők a magyar hatósag az orszá g b eléphetnek. E ve eljebb tíz napra és legf ely m ek, yern i vezető az jegyet" n E jegyet a kül föld yes. n érvé re leté terü óan magánál egés z rtózkodása alaH álland ( 1 58 .900/ 193 3ország területén való t a én felmutatni köteles tartani, s igazoltatás eset 1 1i 1 933. s z. Cs. I C) . záj árult sz. B . M. rend., lásd pén zügymin iszter hoz Eze nkívül a m. k ir. s letére zemély­ felől Magyaro rszá g terü ahho z, hogy Aus ztria va gy az osz trá k lrá k Automobil Clu b, nyes tri ptyq ue­ gé pjá róm űv ek , az osz érvé , tíz napig ított k iáll által b Clu elbí rálásban Tourin g n vezetők u gyanazon Ilye ek. ssen phe belé ellátott v ez e­ k el "Elője gyzési jegy"-gyel ü forgalmi rés zesítendők, mint az a n em zetk özi gépj áróm felmutaány tők, vagyis mentesek zolv iga zetk özi vezetői nem g őle illet ny, igazolvá tása alól . ako zott állaezmény hez nem csatl egy özi zetk nem A b) kell ellátva etke ző iga zolv ányokkal mok vezetőinek a köv ívü l a be len niö k : i iga zol vúl lyá va l, eze nk Saját ország uk vez ető lép ési vá mh iva tal érvé-áv al, me ly csa k órá kra "B elé pés i tallusítv án y'; els ő­ i ebb zel kö leg a l vámhivataltó épő bel a g edi égp (m es dig ny tán pe z va ló uta zás ra) , ezu fok ú ren dő rh ató ság ho vá ny " szü k­ zol ga i űk őzl ek ed ési "Id eig len es gép jál'óm áll ít ki és em líte tt rendőrh ató ság tne k. ség es, melyet az elő bb he zet ter üle tén 1 4 na pig ve a Kresz . n am ell ye l Ma gy aro rsz ág be eté int űfo rga lom tek óm jár gép li szé tár ha A sz. ren de let 5. po nt26 1 .34 0i1 92 9. B. M. a int lam va , §-a . 94 zés ek irá ny ad ók . les ek kö zjáb an fog lal t ren de lke mé sze tes en szi nté n k öte A kü lfö ldi ve zet ők ter Ezek ről ni. od azk ink ho z alk alm lya bá sza ti sze dé en ésr tal lek ed mh iva ok át­ k tud om ást , hogy a vá oly mó do n sze rez he tne lya ink röv id ke dé sre nd ész eti sza bá öldie� szá ­ ny ujt ják ne kik a kö zle ülf k y t a ma gy ar ko rm án tal ok na k iva öss zef og lal ásá t, me lye mh vá a és zeá llít tat ott öss en elv ny b töb ra má megk üldött.

40

41

Ha az ellenőrzés során kiderülne, hogy a vezetőnek nincs szabályszerű vezetői jogosítványa, fel kell őt szólítani, hogy a gépjárómű ről szálljon le. A gépjáróművet azután a tettenérés helyén őrizeLbe kell venni és gondoskodnI. kell arról hogy a községi előljárósá g elszállíttas sa. Semmiese tre sem � zabad a járóműre felszálln i és a jogosulat lan vez�tőt arra utasítani , hogy a községi előljárós ágra hajtson. TIlos ez azért. mert egyrészt a csendör törvényt elen cseleked etre nem adhat utasítás t (engedél ynélküli vezetésre való felbuj­ tói bűnrész esség) , másrész t, mert a jogosul atlan vezetés közvesz élyt jelent és az ebből eredő károkér t a csendőrt anyagilag is felelősségre is vonhatj ák. (Néhány esetben a l{özbizt onsági közeg, ilyen helytele n eljárása miatt, maga is megsé rűlt, egy esetbe n életét is vesztet te.) 2. A vezető testi- és lelkiállapota.

A jogosu lt vezeté s másod ik feltéte le a józans ág és a "testi alkalm asság , az ép érzék szerv ek. Ittass ág. Míg az ittass ág más bűncs elekm ények be­ "Szám ítást kizáró ok lehet, addig az ittas állapo t vezeténél s köz­ ben már magá ban - károk ozás vagy egyéb törvén ysérté s nélkü l is - bünte tendő cselek mény t képez (Kres z. 4. §. első bek. és 1 1 9. §.) . Észak ameri ka egyes állam aiban ahol az alkoh oltila lom megs zünte tése óta a bales etek :száma , roha­ mosa n emelk edik, az ittas állap otban való Yezet ést újabb an fegyházzal bünte tik, ujság hírek szerin t Orosz orszá gban pe­ .dig halállal. Ittass ág gyanuja esetéll az ittass ág fokát lehető leg a legkö zeleb bi helyh atósá g útján igénybeveendő orvos sal kell megá llapít tatni és arról orvosi bizonyítványt besze rezni orvos i , bizonyítvány már a vezet ői igazo lvány esetle ges. Az el­ voná sa szem pontj ából is fontos. Az ittass ág, illetve a vér alkoh oltart almán megh atá­ .rozására ma már megb ízható eljárá sok állanaak az orvos­ tudom ány rende lkezé sére. A legelt erjedtebb a kWild mark ­ féle vizsg álóelj árás, mely ezrel ékbe n muta tja ki a véral ko. holt, amibő l követ keztet ni lehet, hogy két járóm ü közül .melyikne k a vezet ője volt ittas, más esetekben, hogy az ,ütött járókelő vagy a vezető állt-e az alkoh ol befolyásoel­ hatás a alatt. (A bajo r kormány az új kőzle kedé si rend ló }>en már felha talma zza a közb izton sági köze geke t, hogyclet­ vossal vérpróbát vétes senek . Svédországba n a vezető or­ ittas-

bát vesz­ ságának megál lapítá sára az orvosok szintén vérpró tézethc z egyi-in orvosv ő székel an n ek, azt beküld ik a Lundb követ­ ség rendőr a ban London l. céljábó se .a vér elemzé y­ személ gyanús ra ittasság az : tezett kísérle sal eljárás ző ke lehe­ vált konzer így az s ia, nek kis léggömböt kellett felfújn letet azután a szakért ő alkohol tartalmára lllegviz sgalta.) Az ittasság tényén kívül a lehetősé ghez képest meg kell .állapít ani, hogy a vezető hol, mikor, mennyi t és mit ivott, vitt-e esetleg az útra is magával szesze3i talt Az ittassag fokának jeleit, külső megnyil vánulása it szintén til rgya Ini. kell (beszédmodor, járás, álmosság, alkoholbüz, dadogás, .bőbeszédűség, rosszullé t, kötekcdé!'i hajlam, káromko dás, elérzék e nyülés, rendetl en ruháza t stL . ) . Ha az ittassátiban gyanús vezető életét vesztett e, a boncolá s fogja megálla pí­ tani, hogy milyennemű és mennyi szeszesi tal találtato tt a .szervezetben. Azokat a vezetőke t, kik ittas állapotban vezetnek , a gépjáróműröl le kell szállítan i s az elkövete tt kihágás fdy­ tatását be kell szüntetn i, mert e fellépés mellőz(s e által ve­ .szély vagy érzékeny kál' következ hetnék be (Smt. 349. és 64. pont 10. alpont) . Idült alkoholi stának nem is leLet Vt;ze­ tői igazolványa. Testi fogyatkoz ások. A testi alkalmass ág tekintetéb en meg kell állapítani, hogy a balesetet okozott vezető nem szenvedett-e olyan fogyatkozás ban, amely II gépjárómű ve­ zetésére alkalmatlann á tette, Bem állott-e be ilyen fogyat­ kozás a vezetői igazolvány elnyerése óta? Igazolva van-e a vezetői igazolványon közhasználatú gépkocsi vezetöjénél az .évenkint, egyéb gépkocsi vezetőjénél a háromévenkint meg­ tartandó orvosi vizsga eredménye? Gépjárónlűvezetőknél különös figyelmet érdemel a .színvakság, mint rejtett testi fogyatékosság. Teljes színvak­ ságnál az illető nem különböztetheti meg a színeket, azokat csak különböző világos árnyalatoknak látja, s csak a fekete, feh ér és szürke színekkel szemben van érzete. E hiba mel­ lett rendszerint csökkent éleslátás és fényiszony is szokott f�nnforogni. Részleges színvakság esetén a színvakság a vö­ i'�. s, zöld, vagy az ibolyaszíneknél nyilvánulhat meg. A .. v?rosre színvak a vörös színt halványpirosnak látja, a zöld, sarga és barna színek szürkés árnyalataival; a bíbort kék­ nek és lilának; az égővöröst sötétzöldnek, sötétbarnának vagy sötétszürkének. A zöldre színvak a bíbort szürkének, a

s

43

42 az égőpirosat sárgászöldnek és világosabb kéknek látja_ Nyilvánvaló, hogy a vörös és zöld színekre val� egyén a vezetésre alkalmatlan, mert a vörös és zöld szín a forgalom irányításában nagy szerepet játszik. (Tilos - sza­ badjelzés, stoppfény, piros figyelmeztetőjelzés stb.) A fér. fiaknak kb. 4% -a, a nőknek O.4%-a a piros-zöldre színvak. E zek a feketén és fehéren kívül csak a kéket és a sárgát érzékelik helyesen, míg a tőbbi színeket vagy e két szinnel, vagy a szürkével tévesztik össze. Ha a vezető szemü veget köteles használni, ezt a körül­ ményt a hatóság a vezetői igazolványlJan feltüntette. Kimerültség. Megállapítást kíván az is, vajjon . a bal­ esetet nem okozta-e az, hogy a vezető idegei túlcsigázottak voltak, ami különösen nyáron, országokon át való erőlte­ tett utazásoknál, rekordteljesítIDények re való törekvések­ nél, valamint alkalmazott hivatásos vezetőknél szokott elő­ fordulni. A vezető büntetőjogilag felelős személyi állapotának és képességeine k olyan hibáiért, amelyekről előre tudhatta, hogy miattuk a vezetésre alkalmatlan. Hasonló elbírálás alá esik a kimerültség, ha a vezető ennek tudatában vállalko·· lOtt olyan útra, amely képességeit meghaladta. (Az angol törvény a közhasznál atú gépjáróműv ezető számára a meg­ szakításnél küli út legnagyobb időtartamá t 5 és fél órában állapítja meg azzal, hogy újabb utat csak legalább félórai pihenés és élelem-ital fogyasztása után kezdhet meg, de 24 órán belül 1 1 óránál hosszab ideig gépjáróműv et vezetnie .egyáltalán nem szabad.) Nálunk, sajnos, egyes autóüzeme knél, különösen a te­ 'lerfuvaro zásnál előfordul, hogy üzleti számításb ól túlzott követelm ényeket támaszta nak az alkalmaz ottakkal szem� ben. Néhány heti inegerőlt etett vezetés után a legerőseb h szervezet ű ember is elfárad, idegei kimerüln ek, szórakoz ottá és türelme tlenné válik, néha a kormán ynál el is alszik. Ilyen esetben a függővis zonyban lévő, kenyeré t féltő vezető helyett a munkaa dót kell, hogy terhelje a felelőssé g. Rosszú llét. É rthetet len okokbó l keletke zett baleset ek­ nél gondoln i kell arra is, hogy a vezető esetleg hirtele n rosszú l lett, vagy a balese t előtt hirtele n megha lt. (Eskór os

dés . sth .) épe tt elm eza var , szív szé lhü roh am , hir tele nül fell má nY­ kor a t ető vez a y is, hog Többs zör előf ord ult má r az ulm á­ Tan t. yad unn elsz y vag el fog ta ren d­ keré k me llet t álo m y hog ert, ot, me gál lap ítás t n) nyozva ez utó bbi álla pot ely ek am ik, rejl n kba egy ene s uta szerinti oka az egy han gú, re. etők vez os atás hiv a álm osít ólag hatnak , kül önö sen él tov ább á gon dol ni Meg mag yar ázh atat lan bal eset ekn eszm élet vesz téss el. E z és sel kell CO- into xik áció ra, széd ülés csuk ott autó nál szok ott előf or­ a szén oxid mér gezé s fők ént nek is nev ezik . R égeb ben duln i, mié rt is Lim ous ine- bete gség téne k fellé pésé t, a teng eri· e ross zull étet , a fára dtsá g érze sra és rázá sra veze tték bálá bete gség hez has onló an a him rt, hogy szén gázm érge zés viss za; ma már meg álla píLá st nye stb.) ugy anis már néh ány az oka . Zárt koc sikb an (aut óbu sz trác iók lépn ek fel, me­ órai veze tés után szén oxy dko ncen is jele ntk ezik . Soff őrö­ an lásb lyek nek hatá sa a pup illat águ a pup illa tágu lás nlÍndig a kön végz ett vizs gála t szer int ez bal szem en jele ntk eze tt. 3. A

ése a bale set előlt, vezető magatartása és tényked alatt és után .

meg kell álla. A veze tői jogo sults ág meg állap ítása után , alatt és után hogy an pítan i azt, hogy a veze tő a bale set előtt észe téhe z képe st term visel kede tt, mik ént tény kede tt, az cset ág, neve zetes en : lans ályta szab nem terh eli-e mul aszt ás vagy előtt arró l, hogy a)- meg győz ődöt t-e a járóm ű elindítása sz. 4. §.) . Pl. (Kre e? vann otba � járóm ű hasz nálh ató állap ezek hez tar­ az t-e, ödöt miík s dezé eren a korm ány és a fékb rögz ítése kek kere tozó csav arok meg volta k-e szor ítva, a rend ben volt -e stb. fel. Ismer te-e a gépjá rómű vének azt a szerk ezeti vagy ezett? keletk t szerelés i hibáj át, melyb ől a balese tt-e b) Kellő figyel emme l és körül tekin téssel vezete (Kresz. 4. és 5. §.) . A vezető nek nemcs ak az úttest et m agát, hanem mind. két oldalát is figyel emme l kell k ísérnie és ehhez kell szab· n �a a sebess éget. Minde n be nem látott rész mögöt t leskelő · dlk valame ly veszély . A figyele mhez tartozi k az is, hogy a vez�tő útitárs aival ne társalo gjon, mert a beszélg etés leköti a fIgyelm et s akkor a vezető nem képes minde n figyeim ét

4:>

44

előre összpontosítani, nem képes eleget tenni annak a sok kötelességnek, melyek őt a Kresz. szerint kötelezik. Ugyan­ csak figyelemmel kell l ennie az emberi és állati magatartás kiszámíthatatlanságára és gépének az állatokra várható riasztó hatására. e) A vezető szabályszerűen elűzött-e? Az előzés tekintetében fontos elv, hogy az előzés csak lnásodlagos jog, tehát az előzni akarónak tiszteletben kell tartania mások elsőbbségi jogát. Példával megvilágítva ez azt jelenti, hogy pl. előzés céljából csak akkor szabad az út másik oldalára térni, tehát másnak területét igénybevenni, ha ott szembe nem jön senki. Az előző járómű a szabály szerint "haladéktalanul" tar­ ' tozik ismét az úttest baloldalára visszatérni. Ez a ,.haladék · talanul" természetese n üg y értendő, hogy az előzés teljes befejezése után kell haladéktalan ul
y gyak ori szab álytalanság, hog Ka nyarulatok vét.elénél az y hog idíti) a kanyaru latot, tov ábbá, lönö sen a a ve zető vá gja (röv nagy s ebessé ggel veszi. Rü éles k anyar ulatokat i, me rt a adn hal ll ese n ves zély es seb körívhez jobbrat art ó kan yar oko járómüvet könnyen a nagy ha c e ntrifu gális erő a vagyis, út, rhatja. H osszulépí lett felé k ö zel levő árokba sodo k áro az elé, kif l evő k ülső fele az útn ak a nagy köl Íve n zélyt. ves e ozza fok lej t, c sak te hal adó járómíí mö göt t e) A vez ető bet arlo tta- e az előt gba n vez etet t mö göt te? előí rt táv köz t? Mil yen táv olsá láb b 4, teh ersz állí tó já­ Sze mél ysz állí tó járó míí nek lega tart ani a. E tá vols ágo k kell got róm ííne k lega lább 6 m táv olsá kel lő táv olsá g hiá nyá ban a ve betartás a azé rt fon tos, mer t kre való k ilátá sát, ha ped ig az zető elve szti a szem köz t jövő znie heIl , akk or a hátu lelöl hala dó járó mü nek h i! tel e n féke hal adó tel ész ala d. járó műv el való vára kof) A veze tő nem véte tt-e a gép sána k szab álya i elle n? (Til ­ zás, meg állá s, a járó mű elha gyá mű őriz teté se, háts ó vilá ­ tott hely eken , mót orle állít ás, járó 1 4 " 1 5 ., 1 8 . , 84., 86. §§.) 3., 1 sz. gítá s bek apc solá sa stb. Kre ezte tője lzés eket az elg) A veze tő meg adta -e a figy elm rend elt mód on és alka lma kko r? és jelz őleészül ékk el,. A veze tök jelz ései kétf élék : Karsek. jelzé t adot kkel vala min t lwn gjelz őkés zülé kor azt a forg a­ ami Jl" ' akk i náln hasz Han gjel zést kell bizt onsá g Hleg­ yon vag és lom lebo nyo lítás a s a szem élyelőz ésko r kell ül nkív Eze óvása meg köv etel i. ( Kre sz. 9. 9.) ívni (Kre sz. felh ét eim figy nek tőjé az elől hala dó járó mű veze skor stb. állá meg ítás kor , 7. §. 3. p.j , míg pl. indí lásk or, lass han gjel kell en ekb eset ésak az előző mondatban eml ített zést adni. k a hala dás h'án yáKar - és jelző kész ülék kel a veze tőne meg állás t kell meg ­ nak megvált ozta tásá t, a lassí tást és a (Kre sz. 1 0 . § . ) nie. felel ő mód on és kellő időb en jelez dját " írásb an a "mó k eine elzés A járó műv ezető k karj mint ája isK resz . 1 0 . §-a, képb e n a Kres z. 1 . , 2. és 3. ábfU meftet i. érten i, hogy nem "Kel lő időb en" adott jelzé sen azt. kell vesz él)- es állap ot mely vala or amik , ak � or kell jelz�st adni csak a beall, hanem mar akkor, amiko r ilyen állapo t még ltnek ztet.e elmc figy al a ezált �á,, ?li lehe tősé g kere tébe n van s n olya nem t Tehá i. kedn csele l ü nélk ldeJ e legy en kapk odás _

46 47

későn és erősen se, hogy ezzel a gyalogjár ót megijessz e vagy zavarba ejtse. Régi tapaszta lat, hogy ha a vezető köz­ vetlenül a gyalogj áró előlt élesen kürtöl, kiszámí thatatla n. hogy a figyelme ztetel t mit fog cseleked ni. A fejétves ztett, megijes zlett személy néha nem várt irányba n félreugr ik és belesza lad az ugyana kkor kitérni akaró járómű be, néha egy másik járómü elé ugrik, stb. Ezzel szembe n közeh'ö l adott kürt jelzés nélkül - hangta lanul haladva - a vezető wk­ szor baj nélkiiJ elhalad hatoU volna. Lófogatú járómű vek, hajtott állatok megelő zése előtt a hangje lzést szintén inkább messz iről kell leadni , ellenes etben a közelr ől, váratl anul adott hangj elzés még kevésb bé félénk állato kat is meg­ vadíth at. A figyel mezte tőjelz és ne legyen hosszú , külön ben a vezető saját készü lékén ek hangj a mialt nem hallha tja nl eg az általa nem látott más járóm űvek figyel mezte tő jelzés ét. Jelzé sek tekin tetébe n meg kell úllap italli, hogy a ve­ zető hallo Ua-e (látta -e) a másik által adott jelet, ha igen, miko r, milye n távol ságbó l? Hol volt ponto san akko r, ami­ kor a jelzés t érzél{ elte és hol volt ugya nakk or a jelzés t adó járóm ü ? Figye lemb e vette- c a vezet ő a hatós ágí közeg jelzés eit, a figye lmezt ető táblá kat és az egyéb jelzés eket is? hj A gépjá rómü vilúgítása tekin tetében a köve tkező ket kell megáll apítani . Szab ályos világ ítás volt- e beka pcsol va ( K resz. !J8/3. , 82. §.) és mily en lámp ák égtek ? Szür küle ttől napk eltéi g, tová bbá sűrű ködb en, kellő en nem világ ított alag útba n, által ában , ha a .Járó mű keHő vi­ lágo sság hián yába n nehe zen vehe tő és Z.i.'t:' , mind en járó rnü­ vet meg felel ően ki kell világllan i. (1üe sz. 1 5 . §.) Nem lako tt terü leten más járó műv el, yeze tett vagy szab adon hajt ott ál­ latta l való talá lkoz ás eset én a refle ktor fényét lefel é kell vetí teni , vag y tom píta ni kell , illet ve a bels ő refl ekto ros lám pát el kell olta ni. (Iüe sz. l a/3. §.) Kel lően nem vilá gíto tt lakott hely eke n csak is lefe lé ve­ títe tt vag y tom píto tt fény ű reflekto ros lámpával szabad ha­ ladn i, míg kell ően vílú gílo lt lako tt hely eke n refl ekto r egy ­ álta lán nem has zná lhat ó. (Kresz. 1 5/4. §.) A "mú s járómű vel való talá lkoz ás" alat t érte lem szerűen nem csa k a szem beta lálk ozá s, han em a meg előz és eset ét is érte ni kell , mer t IItó bbi eset ben a refl ekto r alk alm azása

t elő. már sokszo r vakíto tta a Yezelő ket, s így balese tet idézet fény­ a ki olja kapcs nem csi gépko Ha ugyan is a megel őzött ladó gép­ szóró t, akkor annak fénye vissza yeröd ik az clőlha Vi�zont Lőjét. ycze kocsi szélvédő üvegén és " aldlh atja aIillak rómü gépjá ékozó szánd i ugyan ez történ hetik, ha az előzn előtt sa hajtá végre előzés az tást világí a nem kapcs olja ki és alatt. Hogy mi a kellőe n meg nem világít ott hely, azt a vezető miatt észleli : akkor nem az, ha II vezető a látási viszon yok üvet, járóm más miatt omály h a ha zódni, nem tud tájéko k ködne Erős észre. vehet nem en idejéb t tárgya lyt, szemé csök­ a annyir yok azt kell tekinte ni, amiko r a látási viszon o­ kentek , h ogy a h ajlás veszél lyel jár. Homá ly által korlát sebes­ "Olyan csak hogy , vehető ynak szabál zott kilátás nál bb a séggel szabad h-alad ni, melyn ek fék útja nem hossza látá.si távolságnál. i) A sebesség nagy szerep et játszik

a közlek edési ba1a sebess ég meg­ hogy ani, állapít kell meg ezért esetek nél, engede tt és szabál yos volt-e? A gyorsh ajtás vádja az, amely leggya krabba n merül fel a vezető k ellen, ezért tisztáb a kell jönni azzal , hogy mekko ra lehet a sebessé g? Szabály az, hogy a yezető csak olyan sebessé ggel haladhat, gondos vezetés mellett -'.- a személ y- és 1 . amelly el á a közlek edés rendjét nem veszétovább ágot, biztom. vagyon lyezteti, űjének , 2. amely mellet t minde nkor ura marad járóm i. úllílan udja t meg időben kellő esetén g vaflvis azt szüksé E két szabály szigorú bb megkö tése a sebessé gnek, mi.nt a sebessé gnek kilomé terekb en való maxil1 lálása. Mikor ura a vezető járómű jének? Ez sok tényezt >től függ : az út állapotá tól (sár, fagy, hó, por, stb.) , lejtőktő l, kanyar októl, a járómű súlyátó l, a terhelés től, a fékek szá· mától és állapotá tól, a forgalom. nagyságától , a látási viszo­ nyoktó l, stb. A vezetőn ek mindez ekkel a tényező l,kel �zú­ molnia kell és csak ezeknek megfelelő sebesség gel haladha t. A fentidéze tt kettős szabály vonatkoz ik mind a nem­ lakott területek re, amelyek re a Kresz. a legnagyobb sebes­ séget nem határozz a meg, mind a lakott területek re, ahol a legnagyobb sebesség 40 Inn-ben van maximál va. A meg­ engedett 40 km-es sebesség , figyelem mel a kettős szabályra , _

..

48 tehát nem jelenti azt, hogy a vezető lakotL helyen nündig 40 km-es sebességg el vezethet, mert lakott helyen is lehet olyan a helyzet, hogy már 20 km-es óránként i sebesség is. gyorsha jtásszám ba megy (nagy forgalom , k orlátolt látásí viszony ok, stb. fenn forgása esetén.) . A vezetőn ek számoln ia kell azzal, hogy némely helyen nincs áttekin tése (ílyenk or oldalró l hirtelen felbukk anhat valame ly járómü , vagy sze­ mély) , számoln ia kell továbbá meglep etésekk el, váratlan helyze tekkel, pl. gyalog járók zavart, észszer űtlen viselke dé­ sével, gyerm ekek és állatok kiroha násáva l, stb. Ezt az: elvet vallott a a K úria is, am ikor kimon dta, hogy : "kétes . helyze tekben , különö sen, amiko r az előre való látás korlá­ tolt, a járóm ü vezető jének kötele ssége a sebess éget annyi ra csökk enteni , hogy megle pő fordu latok esetén azonn al meg­ állhas son" . (Kuria B. 3393/1 928.) Ebből is kitűni k, hogy lakott helyen nem lehet mindi g 40 km-es sebess éggel ha_o ladn i. A fentie ken kívül a vezető nek nemc sak azt kell tudnia ,. hogy j áróm üjét rende s viszon yok közöt t általá ban milye n távon belül tudja megá llítan i, hanem emell ett számo lnia kell azzal , hogy felázo tt úttest en a lefék ezés sokka l nehe­ zebb. Azt is tudn ia kell, hogy a seb-esség növe kedé sével a mozg atott anya g lendü lete hatvá nyoz ottan nő. Ha pl. 2(} km-e s sebes ség melle tt négy fék kel két méte ren belül képe s. megá llítan i járóm üjét, 60 km-es sebes ség mell ett ez nem G, hane m kb. 20, vagy enné l is több méte ren belü l fog csak siker ülni.

A kilom étere kben megá llapí tott, mege nged ett sebe ssé-· gek, mely ekne k túUé pésé t a K resz. tiltja , a köve tkezők : Szem élygé pkoc sik, fúvo tt gum iabro ncso zású tehe rgép ­ kocs ik és móto rker ékpá rok lako tt terül eten órán kint legfe l-­ jebb 40 km, a 3000 kg-ná l nehe zebb szem élysz állító gépk o-· cs ik legfe ljebb 25 km sebes ségge l halad hatn ak, de csak akko r, ha az úttes t teljes en szabad és csak a lassí tásra vo_o natk ozó rend elkez ések kere tei között. (Kre sz. 5. és 8 1 . §.) Autó bu szok , egyé b teher gépk ocsik legna gyobb sebes ségét a hatós ág állap ítja meg, s ezt a forga lmi enge délyb en vagy külön határ ozatb an előír ja. (Kres z. 8 1 /2, 97/8. §.) Külö n ­ leges gépjá rómü vek (trak torok , mező gazd asági és ipari gépe k, stb.) órán kint legfe ljebb 1 0 km sebes ségge l halad -­ hatn ak. (Kre sz. 95/2 . §.) Miut án közle kedé si bales etekn él a sebes ség igen jelen -

49

azt kell vizs gálni. hogy a sebe sség t l'ke ny tényező, n emcsak volt-e , hanem lehető po ntossá g­ m ege n gedett és szab ályos valójában mekkora volt a sebe sgal kell m egállapítani, ho gy ség ? következő módok on K ül földön a sebesség ellenőrzé se a történik: lenőrzé st végző járóm Ll 1 . Ellenőr ző jár ómüvel. Az el halad, s í gy minden ggel essé a m egen gedett legnagy obb seb ggel h alad, essé seb tiltott m ás, őt megelőző jár ómü , dő nyom ában nőrzen elle az ü járóm végző az ellenőrzést a kilom éter­ assa leolv marad és a saját sebességmérőjén sebesség ­ levő an ználatb has órát. Megjegy zendő, hogy a Még m-órát. k a jelzik tóan megbízha mérők általában nem lván nyi ülék kész új kocsiknál is tapasztalható, hogy a bet m utat a valóságo s töb -ából számítás üzleti gyárak a sebességnél. b mód szer 2. Stop peró ráva l. Ez a kissé körü lmén yeseb li, hogy figye meg abba n áll, hogy az ellen 6rző köze g oldalról men nyi t lságo távo ért a járóm üvek egy bizon yos előre megm idő alatt teszn ek meg? tt "Tem po3. Ellen őrzés i célok ra külön szerk eszte mérő esz­ ényi eszm az méte r"-re l, me ly ellen őrzés i célok ra ergra · Löbd , Jena ár, tergy pomé köz. (Gyár tja a jénai Tem ben 27.) igyeNálun k a járőr , megfelelő eszkö zök hiány ában, éppen kezők követ a éget kezzé k a valób an alkalm azott sebess megállapítani : K érdez ze k i a sebess ég mérté kére vonat kozól ag a járóművez etőt és szemt anuka t. A járóm üvezet ők bemon dásai­ hogy nál szem előtt kell tartan i azt a tapasz talati tényt, las­ zen "Egés be. nak monda éget sebess rendsz erint kisebb san haladt am", szokta a gyanu sított vezető hango ztatni. Be-' mondá sát nehéz ellenőr izni , mert a sebessé gmérö a járómü megáll áskor O-ra ugrik. (Az az állítás, hogy összeü tközés eset én a sebessé g nagysá gát a sebessé gmérő müszer ről l e lehet olvasni , téves, mert álló autó sebessé gmérőj e csak O-át mutath at.) Meghíz hatóbb ak a szemta nuk bemon dásai. Miután azonba n a többny ire laikus szemta nuk nem értenek a kilomét erórába n kifejeze tt becslésh ez, ne kilomét ersebes­ séget kérdezz ünk tőlük, h anem azt, hogy a kérdése s járó­ mü száguld va, igen gyorsan , stb. haladt- e? Igen célszerű hasonl atokka l megha tározni a sebessé get (pl. vágtató ló, vil- . 4

50 lamos, személ yvonat , kutya, stb.) Célrav ezethe t az az eljárás is, hogy a tanu előtt próbau tat tétetün k, amikor is a tanu pontos abban fog visszae mléke zni és könny ebben fogja meg­ határo zhatni , hogy a kérdés es járómű a próbau tat tevő j árómű nél gyorsa bban vagy lassab ban haladt -e? Ha a bal­ esetbe n két vagy több járóm ű szerep elt, kérdez zük meg a tanut, hogy a másik hoz viszon yítva melyik és menny ivel haladt gyorsab ban? A sebess égre követ keztet ni lehet még a kérdé ses járóm ü állal akko ri útja folya mán megl ett út hossz ának és idő­ tarta mána k egybevetése által. E követ keztetés azonban csak általá nos és megb ízhat atlan tájék oztat ást nyujt Valam . ely út­ szaka sznak feltűn ően rövid idő alatt való megj árása jelle­ mezh eti ugya n a vezet ő hajtá si modo rát, de ebből semm i.. esetr e sem mond ható ki, hogy a bales et helyé n is a z átlag osan szám ított sebes ségge l halad t. E követ kezte tés leg­ feljeb b más sebes ségi adato k alátá masz tásár a alkal mas. Ha a bales et helyé re a bales et után ugya nabb ól az il'�ny ból oly j áróm űvek futna k be, amel yeket a bales etben szere plő já­ rómű útköz ben koráb ban mege lőzőt t és elhag yott, akko r ezekn ek utasa i felviJ ágosí tások at adha tnak e gépjá rómü se­ bessé gére vona tkozó lag és rend szeri nt mege rősöd ik a gyan u, hogy már korá bban is szág uldv a, kímé letlen ül veze tett. Meg bízh atób ban tudj a meg állap ítani a sebe &Ség et a szak értő a fékn yom okbó l, illetv e a fékú t hoss zána k és a gép­ járómű adat aina k (gyá rtmá ny, heng erek szám a, súly - és terh elési viszo nyol{ , abro ncso k nem e és állap ota, útvi szo­ nyo k, stb.) egyb evet ése révé n bizo nyos képl et segí tség éve! . (W. Loe wen thal mérnők : Fék útta bella gépj áróm űvek szá­ már a. Verl ag Mar tin Boe rner , Hall e a. d. Saal e, 1 Már ka. ) Fék ú t alat t azt a távo l�ág ot értjü k, mely et vala mely járó m Íí a féke zés meg kezdésétől a meg állás ig befu t. j) A lassításra von atk ozó ren delk ezés ek be nem tar­ tása szin tén gya kran oko z bale sete t, ezér t meg kell álla pí­ tani , hogy a veze tő nem véte tt-e ellen űk ? Las síta ni kell : A K resz . 5. és 86. §-áb an fels oro lt eset ekb en (ház akb ól ki- és beh ajtá sko r, kes ken y és nag yfo rga lmú utc ákb an és uta kon , kan yar ula tok ban , útk eres ztez ése kné l, úte lága zás ok­ nál , jav ítás alat t álló uta kon . nyu gta lan álla tok kal való ta­ lálk ozá sko r stb . L

51 k) A z útkeres ztcződé sek gyakran színhely ei közleke ­ dési balesete knek, mert ezeknél a vezetők sokszor vétenek pítani, hogy me­ a szabály ok ellen. Ilyenko r azt kell megálla got. talansá szabály a el követte vezető lyik Irányvá ltoztatá s esetén jobbra nagy ívben, balra a b első, kis ívben kell kanyar odni. (Kresz. 8/2. §.) A kereszte zés elsőbbs égét a Kresz. 8/3. §-a a követke ző­ képen szabály ozza : "Ha a járómű vek olyan útkeres ztezés­ nél vagy útkanya rulatnál találkoz nak, ahol a közlekedést hatóság i közeg (rendőr, csendőr ) nem irányítj a, a balfelől jövő járóműn ek, fő- és mellékút vonal keresztez ésénél pedig a főútvona lon haladó járómün ek a többi járóműv el szem­ ben elsőbbsé ge van." Hogy az elsőbbsé g joga megállap ítható legyen, mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy a helyszíne n milyen utak kereszteződtek és melyik volt a balról jövő járómű ? Mit kell főútvonaln aK tekinteni? Budapeste n főútvonal csúcsára állított, négyzetala kú, piroskeret ű táb­ amely az, lával van megjelölve , melyen "Főútvona l" felírás látható. A budapesti főútvonal ak a 1 0.000--1 930. fk. I. sz. rendelet­ ben névszerint fel vannak sorolva. Vidéken a fő- és melIék­ útvonalak nincsenek még megállapít va. Addig is, núg az megtörténik , ott csak a községeken áthaladó országutaka t lehetne főútvonalakn ak tekinteni. Általában a felsorolás sorrendjében a következő szempontok mérvadók : 1 . A ' r endőrható<;ág a főút, mellékút jelleget m.eghatározta-e? 2. Az utak közül melyik az elsőrendű, melyik az ala('sonyabb rendű? 3. Melyik közülük a fOl' galmasabb? Pusztán a vezeté­ kek alapján valamely út nem osztályozható főútnak olyan úttal szemben, amelyen nincsenek vezetékek, de amely kü­ lönben forgalmasabh. Mi a "balról jövő járómű?". E megjelölés első pilla­ natra megtéveszthet, mert hiszen a "balra hajts l " szabály­ nál fogva minden járómű balról érkezik az útkeresztezés felé. A balrólérkezés irányát azonban mindig a másik já'ró­ műhöz viszonyítva kell értelme:r.ni és nem az úttest bal­ oldalához. Ilyen helyes értelmpzés mellett, keresztezéskor az egyik járómű számára a másik jobbról fog érkezni, utóbbi számára pedig az előbbi balkéz felől. 1. A vezető helye a járóműv0n sokszor játszik fontos 4·

52 'izer epet , ezér t min dig meg kell álla píta ni, hog y a Vf'ze tő hol ült? Jobbról vagy balr ól van· e a korm ányk erék be­ építv e? Való jába n ő veze tte-e a kocs it , vagy pedi g más nak enge dte- e át a veze tést, s akko r ő hol ült? Kik volta k még a járó müv ön és mily en volt az ülésr end? Szoros ülés nem aka dály ozta -e a vezetőt moz gási szab adsá gába n? Sok bale set oka a7, hogy a veze tő veze tni nem jogo sult szem élyn ek enge dte át a korm ány kere ket. Ha a baj meg ­ történt, a való ságo t elpll lásto lni igye kezn ek. Ezér t a szem ­ tanu kat tüze tese n ki kell kérd ezni arra von atko zóla g, hog y a veze tői ülés en ki ült? Mily en nem ű, kor ú, küls ejű, öltö ­ zetű volt az, akit a korm ány nál ülni látta k? (Egy eset ben csak a bíró i tárg yalá son nyer t meg állap ítást a felje lent és) sel szem ben , hogy a veze tni tanu ló szin észn ő mel lett nem a fele lős okta tó, han em más férfi ült, míg a fele lős okta tó a koc si hátu lsó üIés én fogl alt hely et. Bpe sti kir. büntető ­ törv ény szék B. XV. 6930-1 930/67-. szám ú ítélete) . m) A veze tőre von atko zóla g meg kell álla píta ni, hog y hivatásos veze tö-e vag y ·'i em, tová bbá , hog y mióta veze t? . Kez dő veze tökn él ugy anis előf ord ul, hog y váls ágo s pil ­ lana tokb an elve szti k a fejü ket, ilye nko r senunit sem csi­ náln ak, vagy zav aru kba n a hely es inté zke dés elle nke zőjé t csin áljá k. Ilye n veze tést ech nika i hibá k lehe tnek pl. fékp edá l hely et gázp edá l leny omá sa, gáze lvon ás hely ett több gáz ada golá sa, ' csús zós tala jon féke zés hely ett stop polá s stb. (Fra ncia orsz ágb an ilye n "ijf' dtsé gi pill ana tok "-ka l a .gya ­ llus ítot tak nem is szok tak véd eke zni, mer t jól tud ják , hog y telj es mér tékb en fele lőse k a vez etés mód jáér t, épp en ezé rt óva tosa n vez etik nagymértékben fék ezh ető járó műv eike t.) n) Min den kor fon tos ann ak meg álla pítá sa, hog y a bal ­ eset ben csel ekv őleg vagy szen ved őleg érd eke lt szem ély 1 . . mik or appercipiálta (fog ta fel) a ves zély t, (az aka ­ dál yt, a má sik járó míí vet . vag y sze mélyt, val am ely álla t me gbo kro sod ásá t vag y beu grá sát , az abr onc s kip ukk aná sát, má s sze mé ly sza bál yta lan ság át stb .) , mil yen me ssz e vol t az app erc ipiá lis pill ana táb an azo któ l és 2. mit tett err e, milyen elle nin tézkedést tett? (Fé kez ett. kité rt, lass ítot t, tülk ölt, fut ni kez det t stb .) E két ada tra a bír ósá gna k azé rt van szü ksé ge, hog y me gít élh ess e, me nn yi idő állt gya nus ított vag y sértett ren - ' del kez ésé rí' a me gfe lelő elle nin téz ked ésr e , a ves zély elh árí ­ tás ára , továbhá ann ak elb írá lás ára , ho gy ezi dő ala tt hel yes ,

53 célsze rű magatartást tanusítottak-e, s nem terheli-e őket felelősség az eTcdmény bekövetkezésé ért. Ha a járómű csúszásba, farolásba került, a vezető tett intézkedéseit szintén meg kell állapítani. Helytelen intézke­ dések ugyanis a csúszás-farolást elősegíthetik. A helyes el­ járás az, hogy nem szabad alkalmat adni arra, hogy a ke­ rekek megcsltsszanak. Síkos talajon ez azonban előállhat véletlenül is. Ha a talaj csúszós, nem szabad a kerekek for­ gási sebessségén hirtelenül változtatni, tehát nem szabad a tengelykötést hirteleniil visszabocsátani, !1irtelenul fé­ kezni, hirtelenül gázt adni, hanem e ' műveleteket csak fo­ kozatosan snbad végrehajtani. Csúszós területen ugyan­ csak nem szabad nagy sebességgel hirtelenül kanyarodni, mert a centrifugális erő fellépése előidézi a farolást. Gáz­ adagolással azonban a csúszásba került gépjáróművet vi­ szont felfogni, hatalomba is lehet keríteni. o) Végül meg kell állapítani, hogy a közlekedési bal­ esetet okozott vezető megállt-e igazoltatás és s egélynyújtá s céljából, továbbá jelentkezet t-e 24 órán belül a baleset után a legközele bbi rendörha tóságnál? ( Kresz. 55. §.) Első segélynyu jtás elmulasztá sát a bíróság minden esetben súlyosító körülmén yként mérlegeli az ítéletben. Felmerül het az a kérdés, hogy a balesetet okozott ve . zető ki által val ó igazoltat ás céljából köteles megállan i : csak sértett, csak hatósági közeg, vagy bármely más sze­ mély kívánság ára is? Egy másodfo kú ítélet szerint az iga­ zoltatás t nemcsak hatóság i közeg, hanem a s értett, vagy más is foganat osíthatja. (Budape sti főkap. 4 7 56/1 93 1 . Fők. ,k ih. sz. ítéleU

IL A z egyéb j áró művez etöre vonatk ozó m egá l l apítás ok. A lábhajtá sú kerékpá roknál és más járóműv ezetőkn él (állati erővel vont járómű vek, kp.zikoc sik) az előbbi feje­ zetben tárgyal t általán os rendelk ezések betartá sát kell ér­ telemsz erűen megáll apítani a követk ező eltérés ekkel, illetve }d.egészítésekkel : - 1. A járóművek vezetőinek hajtási jogosnltsága .

A hajUi si jogosu Uség tekintetében a követ kező szabá ­ '.Iyok állan ak fenn :

54

a) Forgalmasabb közutakoll állati erőve� vont � áró� ű­ vet és szabadon hajtott állatokat nem hajlhat, Illetoleg nem vezethet az, aki 1 6. életévét még nem töltötte be. (Krsz. 1 09. §.) Vidéki helyeken, kizárólag a gazdálkodás. körében történő kisebb fuvarozás vagy állathajtás esetére­ az"nban pz a tilalom liem vonatkozik. b) Állali erővel vont közhasználatú járómű vet. to­ vábbá fuvarral iparszerűleg foglalkozó vállalat ilyen járó­ művét csak az hajthatja, aki hajLási jogosítvánnyal rendel ­ kezik. (Kresz. 1 0!J. §.) e) Minden más (tehát nem gépjárómű, nem közhasz­ nálatú) járómü (pl. szekér, társzekér, kézikocsi, kerék par stb.) vezetőjének a 1 0.000-nél nagyobb lélekszámú közsé­ gekben és városokban, személyazonosságának igazolására alkalmas egyéb okmánnyal kell rendelkeznie. (Kresz. 4. §.) Ezt a rendelkezést azonban vidéken azokkal a gazdálko­ dásuk körében fuvarozó helybeli gazdákkal és alkalmazot­ taikkal szemben, akiket a helyi rendőrhatóság és közegei személyesen ismernek, nem kell alkalmazni. (26 1 .340/1 92!L B. M. sz. rend.) "Alkalmas egyéb okmányok" a következők lehetnek : Arcképes igazolványok , anyakönyvi hivatali okmá­ nyok, munkaköny vek, cselédkönyv ek, főiskolai hallgatói igazolvány ok, rokkantság i igazolvány ok, katonai igazoivá . nyok, továbbá egyéb hatósági igazolvány ok, ha azokból a szükséges személyi adatok (lehetőleg születési hellyel és. idővel) kétséget kizáróan megállapít hatók. A nem hatóságo k által kiállított igazolván yok közü], elfogadh atók azok a fényképe s igazolván yok is, amelyek et nyilvános an ismert egyesület ek állítottak ki. Fénykép nélküli egyesüle ti tagsági jegyek, látogatá sii jegyek, levelek stb., bár a kilét szempo ntjából figyelembe­ jönnek, nem tekinth etők a személy azonoss ág igazolás ára alkalmas igazolván yolmak. d) Magán fogato k kocsisa inak nincs szüksé gük hajtási igazol ványra, e) Lábha jtású kerék páros oknak szemé lyazon osságu k . Igazol ására alkalm as, fényk éppel ellátot t okmán nyal kell rende lkezni ök. (Kresz . 102/2. §.) A 1 0.000- nél kisebb lélek­ számú község ekben és városo kban azonb an ilyen okmá ny nem szüksé ge!>.

55 2.

A

közlekedési szabályok betartá sa az egyéb járómüvezelö részéről.

A gépjáróm űvezetők höz hasonlóa n az egyéb járómű­ yezetőkn él is meg kell állapítan i, vajjon nem vétettek- e a re ájuk vonatko zó szabályo k ellen, nevezete sen : a) A vezető a kar- és hangjelzé seket megadta- e? Hangos szóval figyelmezt ette-e az úttesLen haladók at (Kresz. 9. §.) , az állatok félénkség ét jelezte-e karjának függőleges feltartásáv al, ijedező állatait, amennyib en lehet­ séges volt, a gépjárómű haladásána k irányában háttal for­ dította-e? ( Kresz. 84. §.) A lassítást, a haladás irányának megváltoztat ását és a megállást karjával megfelelő módon, kellő időben jelezte-e? (Iü·esz. 1 0., 1 3/2. §.) b) Megtartotta-e a megállásra vonatkozó szabályokat? Szabályos módon és helyen állt-e meg? (Csak az üttest szélén, illetve olyan helyeken szabad me gállania, ahol a közlekedést nem zavarja, ezenkívül házak, üzletek, utak é'3. hídak bejáratait nem szabad elfoglalni. Kresz, 1 3. �.) Meg­ állott-e az elrendelt alkalmakkor? (Hatósági közeg inté­ sére, jelzésére, gyermekcsoportok, testi fogyatkozásban szenvedő emberek, karszalagos siketnémák előtt, továbbá körmenettel, felvonulással való találkozás esetén és villa­ mos megállóhelyeken a fel- és leszállás idejére.) Nem ál­ bérautók stb . lott-e meg tiltott helyeken? (Villamosol" megállóhelyein, h ídakon, alagutakban, gyalogjárókon stb. K resz. 1 3. §.) A vezető az úttest szélén és úgy hagyta-e el járóművét, h ogy az forgalmi akadályt nem okozott, gon­ doskodott-e annak megfelelő őrizetéről? (Kresz. 1 4. §.) e) Hajtás közben a kocsis (vezető) nem hagyta-e el a kocsit (állatot) . K ivétel az ökrösfogat, melynek állatai ve­ zethetők. d) A vezető nem aludt-e el járóművén? (Ez különösen behordás idején gyakori oka a baleseteknek.) e) Milyen sebességgel haladt az egyéb járómű? A kizárólag személyszállításra szolgáló kocsik (ezek alatt vidéken az üres, rugónélküli falusi szekerek is érten­ dők akkor, ha azokat csak személyszállításra használják) , óránként legfeljebb 20 km-es sebességgel, társzekerek és egyéb teherszállító kocsik, továbbá rugónélküli szekerek városokban csak lépésben, míg a rugókon nyugvó kisebb teherkocsi k mérsékelt ügetésben haladhatnak. (Kresz.

56 1 1 1 . §.) Lábhajtású kerékpáro s lakolt helyen legfeljebb 20 km óránként i sebességg el haladhat . (Kresz. 1 02. §.) t) Kerékpáro sokra vonatkozó lag meg kell állapítani azt, hogy nem előzött-e mást, mint lépésben haladó járóműv et, nem futott-e versenyt más járóművel, nem haladt-e más kerékpá ros mellett, nem keringe tt-e körül embere ket, tár­ gyakat s mm vitt-e véghez lakott helyen mutatv ányoka t? ( Kormá nyelen gedés.) Leszáll t-e az elrende lt alkalm akkor (ha a forgal om bizton sága megkí vánja, zárt sorokb an me­ netelő katon ai alakul atokk al, körme netekk el, félős állatok ­ kal, stb.-v el való találk ozásk or? K resz. 1 02. §.)

III. A gy al ogj árók (lo vaso k, hajt ott álla tok veze tői) mag atar tásá ra von atko zó m egál l apítá sok . A közlek edés rendjé nek és a lehető leg balese tment es közle kedés nek biztos ítása érdek ében tett törvényes rende l­ kezés ek kötele zők mind a vezet őkre, mind gyalo a gjáró kra. A gyalo gjáró k, tapas ztalat szerin t, gond atlan maga tartás uk ­ kal és a szabá lyok meg nem tartá sával igen soksz or okai a bales etnek . Félm unká t végez nénk , ha a szabá lyok betar tá­ sára csak a vezet őket szorÍ tanók rá. A szabá lyoka t a gya­ logjá ró közö nség nek éppú gy meg kell tanu lnia és betar ­ tania . E téren még sok tenn ivaló van. Feln őttek soks zor spor tnak , gyer mek ek játék nak te­ k intik a robo gó járó műv ek előtt való átsza ladá st. Gyak ran látni , hogy gyal ogos ok az úttes tet hará ntirá nyba n és nem a l egrö vide bb mer őleg es irán yban kere sztez ik, az úttes ten társ alog nak , vagy föld resz egez ett tpki ntet tel elgo ndo lkod va ball agn ak, sőt olva snak is ; gyer mek ek pedi g más játé ktér hián yáb an fogó cská t, vagy futb aIlt játs zana k. Vid éken mun kásc sopo rtok szív esen ban duk olna k egy más mel lett hala dva , az útte st egé sz szél essé géb en, haz a vag y a mun ka­ hely re, a gyo rsan hala dó gép járó mű tülk ölés ét hall va ped ig előb b neh ézk esen viss zafo rdu lnak , a hely ett, hog y azo nna l az út szél ére térn éne k. Néh any pes tkö rny éki falu ban a va­ sárn api kor zó hely e az útte st; suh anc ok, lány ok aká rhá ny­ Szo r virt usb ól, paj kos ság ból, a töb biek mu latt atás ára , ide­ oda ugr áln ak a gép járólllŰ előt t, vagy a vez ető bos szan tá-

57 nak félre . A gyal og­ sára csak az utols ó pilla natb an ugra n a járó műv eké, orba elsős t úttes az járók elfel ejtik , hogy a gyal ogjá rók tilta ­ miké nt a járda a gyal ogjá róké . I\1iké nt való igén ybev étele által kozn ának a járdá nak a járóm üvek áróm úvez etök az gépj a k ozna .ellen , a kkén t jogg al tiltak tlenü l szük sége s .ellen , hogy a gyalogjáró k az úttes tet a felté a moto ros kő­ talan mérv en túl igény beve gyék . I\;em alap rók tanu ljana k Clgjá gyal a hogy rökn ek. az a kívá nság a sem, Jneg "Jarnl . elve volt, Ha valam ely bales etnél gyalo gjáró is érdek a köz­ ta-e artot megt meg kell iillap ítani, hogy a gyalo gjaró sza­ ik Mely §.) 26. . Kresz ( t? lyoka leked ésren désze ti szabá eNevez ? sztása mula s vétke a áll n mibe , bály elle n vétett tesen : átHelye sen keres ztezte -e a7 úttest et (derék szögb en, út­ az tezte keresz ben ékszög del nem Ha kelőh elyen stb.) . testet, mekko ra szög alatt haladt ? (Pl. 30 fok alatt.) A járó­ mű helyes oldalá n szállt- e fel vagy le? (Kresz . 22. §.) Kellő stb . figyele mmel és körült ekinté ssel, tovább á a járóm űvek ezte­ veszély nek épségé testi saját és sa zavará forgal mának tése nélkül haladt -e át. az útteste n? (Az úttest keresz tezése fi­ kell balra pedig l 1\:01' az úttest közp.pé ig jobbra , azontú gyelnL ) A gyalog járó nem szenve dett-e testi vagy sz·e llemi fogyaté kosság ban (idegbe tegség, aggkor , vakság , sántasá g, sükets ég, ittassá g.) Ha járda nem volt, az úttest szélén, az egymé teres sávon belül haladt- e? ( K resz. 19. §.) Gyalog járó elütése esetén pontos an meg kell állapí­ tani a gyalogj áró által megtelt útvonal at, az eliités helyét és azt, hogy miként viselked ett a baleset pillanat ában. (El­ vesztette a fejét, ide-oda szökött, egyik járómű elől a má­ sik alá ugrott stb.) Hallotta - e a vezető jelzését, erre mit csinált, viselked ésével milyen szándék ot árult el, milyen hitet keltett a vezetőbe n? Reagált- e a jelzésre, vagy pedig zavartal anul folytatta -e az útját? Viselked ése alkalmas volt-e arra, hogy a vezetőt megtéve ssze, zavarbah ozza, mást cselekede tt-e, mint ami viselkedé séből észszerűe n várható volt? Meg kell állapítani továbbá az áldozat sérülésein ek mibenlétét, gyógytarta mát, valamint azt, hogy a sérült saját lábán távozott-e el, illetőleg ki, hová szállította? (Erre a kártérítési igények elbírálása végett lesz szüksége a bíróságnak.) ,

-"

59'

58

­ aut óbu szo k, aut óca rok , bér a géperejű sze mé lyk ocs ik, tara u tók , gsz állít ó-, posta-, m űhely-, ra tehe rgépkocsik, bete sze rnyó he zta sági, vontató- (esetleg tány-, tűzoltó -, k öztis yibe n k ezetű) gépko csik, géper ejű kocsik, amenn a m ező gazdasági és ipari ek, kö zterül etet igé nybeve szn alkocsival vagy anélkül , old rok pá erék örk mot áró­ a etékhez k ötött k ö zúti gépj a sínl)álya nélk ül, d e vez -9 33. .000 1 6 3 a át gaIm eknek for művek (trolleybus) , mely sz. Cs. K) szabályozza. . 1933 (22/ rend. azok B . M . sz. gép erejű járóműveknek os. Nem tek inth etők köz úti tor mo éd seg úlyú eljebb 30 kg öns n-özö k a motorral egy ütt legf után lése zere les se gédmotor kerékp árok, am elyek a használh atók . ség es kerékpárokként is

Állatok hajtása esetén meg kell állapítani, hogy a ve­ zető . alkalmas volt-e arra, s a vezetők szánla is elegendő volt-e? ( K resz. 25. §.) Az állatok vezetője karjának fÜJ!gő­ leges feltartás ával figyelmeztette-e a gépjárómúvezetőt az állatok félénkségére? ( K resz. 84. §.) Az állatok megfelelő terelés ével biztosították-e a vezetők az akadálytalan közle­ kedést? ( K resz. 25. §.) A lovas lova ijedős, harapós, rúgás. volt-e? ( K resz. 24. §.)

IV. A gépjárómüvekre és egy éb j árómüvekre vonatkozó szabály ok megtartásán ak m egáll apítása. A Közlekedési Kodex a testi épség és a forgalom biz­ tonsága érdekében a járóművekkel szemben is támaszt kö­ vetelményeket. A nagyobb űzembiztonságot célzó követel­ mények az egyes járóműfajták szerint kűlönbözők s főleg a járóművek szerkezelére, felszerelésére, megterhelésére. a rakomány elosztására, a világító- és fékberendezés mi­ neműségére vonatkoznak. A közlekedési balesetek jelentékeny részében a járó­ műben magában jelentkezik a baleset oka. Az ilyen okból keletkezett baleseteknél gyakoribb az, hogy a járómű vala­ milyen tekintetben nem felelt meg a követelményeknek és. csak ritkábban fordul elő, hogy útközben váratlanul fellépö anyaghibák, mint tengelytörés, kormány törés, fékszakadás, gumihiba stb. idézték elő a balesetet. Ezért mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a hiány mikor keletkezett : az t H megkezdése előtt-e, vagy pedig annak folyamán. A K resz. 4. §-a szerint ugyanis a vezető a járómű elindítása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a járómű az előírt követelményeknek megfelel-e, a K resz. 2. §-a pedig előírja. hogy közútakon csak a közlekedés sima lebonyoIítását nem veszélyeztető, használható állapotban lévő járóművek köz­ l ekedhetnek. Gépjárómű alatt minden géperő által hajtott, sínpályá­ hoz, vagy vezetékhez nem kötött olyan szárazföldi járómű­ vet kell érteni, amely rendszeres használat közben közterű­ letet vesz igénybe. (Iüesz. 57. §.) Gépjáróműveknek tekintendők eszerint a közlekedés. szempontjából :

ak megállap ítása. A járómüvek adatain

ro­ zereplő gép- és egyéb Ja gK özlekedési balesetekben s me ll ke at tok ada köv etke ző műveknél értelem sz erűen a álla pítani : ét, leírását, 1 . A járómű megnev ezés jelzései" -t, 2. a gépj árómű "hatós ági visz ony ait, elési terh 3 . a jár ómű súly- és atk ozó ada tok at, von e sér elé zer 4. a jár 6m ű fels ítás oka t. 5. egy éb szü ksé ges me gál lap \.

1.

, leírása. A gépjárómű megnevezése

' üze mte chn ika i ada tait azé rt A gép járó mű min ősé gét , a bír ósá gok nak

ni, me rt eze kre kel l me gál lap ítan i és jele nte tők nek van szü ksé gük . Az.. kér sza ő köd mű és a me llet tük adatok a köv etk ező k : teh er, kül önle ges ren delA gép járó mű nem e (sze mél y, teté sű, ver sen y stb .) , ma, hen ger ek szá ma ,a mo tor erej e ( a mo tor lóer őszá alm i eng edé lybő l meg álla fúra t, löke t, mel y ada tok a forg píthatók) , köz has zná latú ) , a has zná lat mód ja (ma gán - vagy ny, gőz) , villa az erőf orrá s nem e (pl. ben zin, kar d stb. ) , Pac ck, Bui d, a gyáros nev e (pl. For (pl. nyit ott, csue nem ) éria ossz (kar ny a koc sisz ekré

61

-60 kott, sport, stb., lásd bővebb en a Függelé kben "Gépko csi­ fajták és a gépkocs ik alkatrés zei" című fejezetn él) , személy kocsikn ál : az ülések száma (pl. 6-üléses ) , a tulajdon os, illetőleg valóságo s és jogos üzemben ­ tartó neve és lakhelye. 2. A gépjárómű megkülönböztető jelei.

(Forgalmiengedély, rendszámtábla, igazolólap.) A megkülön böztető jelek megállapít ása és ellenőrzés e azért szükséges, mert előfordulha t, hogy a balesetet olyan gépjárómű okozta, amelynek akár üzembizton sági, akár kőzlekedésre ndészeti szempontból forgalmi engedélyt nem adtak. Előfordulhat, hogy valamely gépjáróműre hamis rendszámtáblát alkalmaztak, pl. forgalmi engedélyt nem nyert, vagy lopott, vagy egyéb okból körözött gépjáró­ műveknél. A megkülönböztető jelek a következők : a) a forgalmiengedélyek, b) az igazolólapok, e) a rendszámtáblák. a) A fOl'galmi okmányok.

Ha a forgalmi igazolványok ellenőrzésének szüksége felmerül, meg kell állapítani, hogy a gépjáróműnek van-e szabályszerű és érvényes forgalmi engedélye, azt mely ha­ tóság, mikor, milyen szám alatt, mil)"en járómű számára ·és kinek a nevére állította ki. A forgalmiengedélyek ellen­ {írzésének szükségessége olyan esetekben meriilhet fel, ha pl. a gépjárómű adatainak helyességét illetőleg gyanú me­ -l'ül fel, vagy pl. ha a gépkocsin látszat szerint is többen ülnek, mint amennyi teherbírásra azt engedélyezték. l\Iegjegyzendő, hogy a forgalmiengedélyt sem a tu1aj­ donos, sem a vezető nem köteles magánál vagy a járóművön tartani, ezeknek azonnali felmutatását tehát a csendőr nem ,követelheti, Belföldi gépjál'óművek.

A belföldi gépjáróműveknek a forgalmi igazolványok 'valamelyikével kell ellátva lenniök. Ezek a következők : forgalmiengedély, vagy

va gy forgalmi iga zolvány, gedély, vagy ien alm i deigl enes forg iga zolv ány, vagy egy napi g érvényes pr óbaenge dély . árómű valósáyt m indenkor a gépj A forgalm ieng edél ki az illeté­ állítja tó jának n evér\:' ntar mbe ze ü jogos go s és viz sga utá n. Vi sz­ me gtartott sza ké rtő i a ság ató rh dő ren s ke tós ág má sod laEl ve szt ése ese tén a ha sza vo ná sig érv én ye s. zes ad atot ad ki. gép jár óm űv et éri ntő öss A for gal mi en ged ély a mi ren dsz ám . pjá róm űk erü let , forgal k, ön súl y, tok at tar tal ma zza . (Gé e, tul ajd on jog i vis zon yo ad ata i. gyártmány, a ko csi nem ny kré sze alv áz és a ko csi az , tor mo a s, írá erb teh on cso lás á­ ása és a pót ko csi abr mi lye n pót ko csi csa tol tetett ren d­ gal mi eng edé lye n fel tün nak nem e stb .) A for zol óla pon iga ren dsz ám táb lán , az szá mn ak egy ezn ie kel l a tar tó h it·· at rud ány ázb a (kol'm sze rep lő, val am int az alv l. ű vel ybe ) beü tött ren dsz ám ma kel l tün tetn i a gép jár óm fel yen dél nge mie gal for A ét. ény dm ere ak me gvi zsg álá sán (pó tko csi ) ren dőr hat ósá gi nak del ettel elr end elt viz sgá ren sz. M. B. . re A 1 27 .00 0/1 932 sek yzé lyn ek "H iva talo s fel jeg ­ mi iga zol ása a for gal mi eng edé gal for a n tör tén ik. Ezé rt bé­ szo lgá ló hel y" cím ü old alá ű veg szö ző tke alá n a k öve eng edé lye kne k eze n az old me g­ alá lha tón ak len nie : "A felt l kel ak atn lye gző len yom nem alá t gép jár óm ű kif ogá s viz sgá lás célj ábó l bemutatot . . . : a ám dsz ban rés ztv ehe t. Új ren esi k, a köz úti for gal om sa.) írá alá h ság tag ján ak (Kelt, P. R, a ren dőr ató yén ek óm üve k for gal mie nge dél jár gép atú nál K özh asz mi­ gal for a esít ve kel l len nie , ü köz has zná latú cél ra érv ény veg szö " lelt gfe asz nál atr a me eng edé lyb en teh át a "K özh ie. bej egy zés nek kel l sze rep eln űló sze mé lys záll ító gép jár óm lgá szo a latr zná has köz A á­ zsg gvi me gi ren dőr hat ósá veke t éve nké nt leg alá bb egy sze r le­ köz a k azo y hog , mp ont ból lásn ak kel l aláv etn i, oly sze k biz ton ság köv etel mé nye ine om gal for a zet, dés ked ésren yen dél nge ény ét a for gal mie me gfe leln ek- e. A vizs ga ere dm i. tetn szintén fel kell tün van kap cso lva , a for gal miHa a gép koc sib oz pót koc si kre szo lgál ó hely " cím ü ol­ enged ély "Hi vat alos felj egy zése ú ren dőr hat ósá g egy pót ­ dal án a gép járó mü ker ü1e ti első fok osít ó eng edé lyén ek kell koc si (pó tten gely ) von tatá sára jog ,

, ..

t;2 J ennie. Megjegyzendő, hogy az 1 933. évi j úlius hó 27 -én kelt 1 60.922/1933. IX. a. B. M. sz. rend. szerint teherszállító gépjárómüvekhez egynél több pótkocsit kapcsoini nem szabad. E tilalom alól kivételt képeznek a közúti forgalom­ han rendszerese� résztvevő s csupán vontatásra szolgáló - tehát személyek vagy áruk, avagy mindkettő szállítására .szerkezetüknél fogva alkalmatlan - traktorok. ( 1 60.240/ 1 933. n. M. sz. rend.) K ülönleges gépjárómüveknek (Iüesz. 95. §.) , ha a gaz­ das ágon kívül rendszeresen nem (pl. csak a termés beta­ karítására) , illetve, ha csak rendeltetési céljukra (pl. faap­ rítás, cséplés stb.) használják, forgalmiengedélyre nincs .szükségük. (Ezek rendszám nélkül is járhatnak.) A segédmotoros kerékpárokhoz szintén nem kell for­ galmiengedély. "Forgalmi igazolvány"-t a m. kir. posta állít ki a tulaj­ donában lévő és a közúti forgalomban résztvevő valameny­ nyi gepJarolIlüve részére. A rendőrhatóság által záradé-. kol va, pótolja a forgalmieng edélyt. Az ideiglenes forg. engedélyt gépjárómüsz akmabeliek ( gyárosok, cégek) kaphatják próbamenete k megtartására , próba·rendszámmal. (Kresz. 63. §.) É rvényességük rendsze­ rint egy év, de megújítható k. Ezek, a gépjárómü alkatré­ szeinek és felszerelésén ek használllató ságáról való meggyő­ ződés céljából tartandó próbamenete ken kívül, elromlott járómüvek vontatására is jogosítanak . (Iüesz. 63. §.) Az ideiglenes forgalmien gedéllyel tett utak ellenőrizhe tése céljából tett nlÍnden menetet (az indítás idejét, a vezető nevét, az útvonalat, a visszaérkez és idejét) az indítási nap­ lóba be kell vezetni. (Kresz. 63. §.) Egy napig érvényes igazolvány t (hatósági értesítés) a hatósági vizsgán való megjelenés céljából adnak ki s ebben ez a cél kifejezette n fel van tüntetve. (Kresz. 14. sz. minta.) Ilyen engedély esetén a gépjárómü vet "Vizsgára" jelzésű táblával kell vinni a vizsgálat helyére . . A próbaeng edélyt egyes gépkocsik kipróbálására adják ki, próbarend számmal. Ez három napig érvényes, meg nem hosszabbí tható. (Kresz. 63. §.) Gépkeresk edők jogosultak ilyennel a vevő kívánságá ra, a kocsi bemutatá sa céljából más helységbe is menni, mert ilyen út már maga is próba­ menet fogalma alá esik s az sem szükséges , hogy a vevő velük legyen. (3004/193 0. B. M. sz. kih. sz.) Próbaren d-

63 :szánunal ellátott gépjárómüvek (tehát ideiglenes for­ galmi- vagy próbaengedéllyel ellátottak) azonban törvé­ n yes munkaszüneti napokon, azaz vasárnapokon és Szent István napján csak 7-1 4 óra között közlekedhetnek. Külföldi gépjál'óművek.

K ülföldi gépjáróm űveknek a követke ző forgalm ienge­ délyekkel kell ellátva lenniök : 1 . Nemzetkö zi forgalmi igazolván nyal, mely egy évig érvényes és meg nem hosszabb ítható. ( Iüesz. 89. §.) Az engedély nek láttamoZ \'a kell lennie a belépési vámhiva tal által. 2. A nemzetkö zi egyezmén yhez nem csatlakoz ott államok gépjáróm üveinek saját államuk forgalmi engedélyével kell rendelkezniök. b) Az igazolólap.

Az igazolólap a gépjárómü üzembentartójának nevét .és lakhelyét, valamint a gépjáróműnek gyártmányát, for­ galmi rendszámát és a motorszámot feltüntető rendőrható­ s ági igazolvány. Az igazolólapon feILünteteU rendszám nak egveznie kell a rendszámtáblán szereplő és az lillvázba be­ ütött rendszámmal. Gépjárómüveknél az igazolólap, fémtokban leólmozva. a szerelvény falára van erősítve, motorkerékpárnál pedig a vezetőnél kell lennie. Az igazolólap elvesztése esetén a ve­ zetőnek másolattal kell l'endelkeznie. Előfordulhat, hogy tulajdonosváltozás m iatt az igazolólap a gépjárómükerületi hatóságnál van. Ilyen esetben, ha a gépjárómü egyébként rendben van, a vezetőnek ezt a válaszát el lehet fogadni. Segédmotoros kerékpárhoz nem kell igazolólap s az hasonlóképen a "Vizsgára" menő, valamint a "Vizsgálat ­ ról" jövő gépjárómüvektől sem követelhető. e) A l'endszámláblák.

A rendszámtáblák a következők lehetnek : Állandó rendszámtábla, melyet minden forgalmienge­ déllyel ellátott gépkocsin és oldalkocsis moto'l'kerékpáron, m ind elől, mind hátul kell elhelyezni. Oldalkocsinélküli motorkerékpároknál a 1 59.300/1932. sz. B. M. rendelet 5 .

ü4

�-a szerint a rmdszámtáblát csakis hátul kell elhelyezni­ (Segédmotoros kerékpáron - éppúgy, mint �ás lábbal hajtott kerékpáron - névjelző táblának kell lenme.) Kivételek: az államfő és a királyi hercegek személyi használatára rendelt kocsik, amelyek különleges .ielzésííek. A rendszámtáblánál annak hitelességét kell ellenőrizni. Hiteles akkor, ha h átlapján köralakban és dombornyomás­ ban "Országos K özlekedésrendészeti Bizottság" szövegű felirat látszik és ha a rendszámtáblán feltüntetett rend­ szám egyezik a gépkocsi alvázának első részébe, motor­ kerékpárnái a kormányrúdat tartó h üvelybe beütött szám­ mal. (Hosszas keresgélés megelőzése végett az ellenőrző­ csendőr kérdezze meg egyszerüen a vezetőt, hogy rend­ száma hol van beütve.) Próba-rend számtábla. Ezzel csak a próbaengedélyes és. az ideiglenes forgalmi engedélyes gépjárómüv ek lehetnek. ellátva. A tábla felírása pirosbetüs és pedig gépkocsik on "Próbakocsi ", mótorkerékp árokon "Próba" szöveggel. Ez alatt a feketeszínü , százas arabszámje gyü rendszám van. Ha az állandó, vagy a próbarend számtábla elveszett volna, az üzemtartó által ké"zíteU rendszámtáblával pótol­ ható. Ilyen pótlás esetén az üzemtartó nak ideiglenes igazol­ vánnyal kell rendelkez nie. Az igazolvány csak akkor érvé­ nyes, ha annak kiállítója a gépjáróm űkerületi-hatóság. Más hatóság (községi előljáróság, föszolgabíró) nem igazol­ hatja azt, hogy a rendszámtábla elveszett . "Vizsgára" jelzésse l ellátott táblát - hatóság i értesíté s. birtokáb an - azok a gépjáróm üvek alkalma zhatnak a rendszámtábla helyén, amelyek a forgaln1i�ngedély elnye­ rése céljából tartandó hatóság i vizsgálat helyére mennek . Ezt a körülm ényt a vezetőn ek hatóság i igazolv ánnyal, vagy idézőlev éllel igazoln i kell tudnia. Külföl di gépjáróműve knél a jelzése k a követk ezők lehetnek: 1 . A külföl di gépjár ómű országának rends zámtáblája . és állam jelző táblá ja. 2. A nemz etköz i egyez mény hez. nem csatla kozot t gép­ járóm üvekn él: saját állam uk rendszámtáblája és a mellé je felerősített, rendőrhatóságunk által kiado tt négyz etalak ú. fehér alaps zínű, zöld körbe n nyomtatott zöld nagy "V" betűs jelző tábla .

65 3. A

jál'óművek súly- és terhelési viszonyai.

A súly- és terhelési viszonyok gyakran járulnak hozz:l balesetek előidézéséhez. E viszonyokat azért kell megállapí­ tani, hogy megítélhető legyen, vajjon a vezetőt (üzemtar­ tót) etekintetben nem terheli-e valamilyen mulasztás. Sok­ szor ezekre az adatokra a bíróság mellett müködő szak­ értőnek van szüksége, egyes felmerülő műszaki kérdések megoldásához, pl. a sebesség és fékezés kérdéseiben. A megállapítandó adatok a következők: A gépjárómü öIlsúlya. Ez megállapítható az alváztáb­ láról, a vezető bemondásából, vagy ha a forgalmiengedély nála van, abból, ritkábban becslés által. (Az alváztáblánaK a gépjárómüvön könnyen hozzáférhető helyen kell lenn1e. a járőr tehát kérdezze meg a vezetőt, hogy hol van az al­ váztáblája felerősítve) . A gépjárómü megengedett legnagyobb megterhelése mennyi? A megengedett legnagyobb terhelés teherautóknál kg-ban, autóbuszoknál a szállítható személyek száma, az alváztáblán van feltüntetve. (Kresz. 581f. §.) Autóbuszoknál a szállítható személyek száma a kocsiban is ki van füg­ gesztve. (Kresz. 98. §.) A magánhasználatban lévő teher­ gépkocsikon való személy- ( utas) szállítás módozatait a 1 57 .000/ 1 933. sz. B. M. körrend. szabályozza. (Lásd 7 /1933. sz. Cs. K . ) Állati erővel vont kétfogatú kocsi terhelése a 6 0 q-t. egyfogatú kocsié a 25 q-t meg nem haladhatja. Városokban és nagyobbforgalmú községben lábhajtású kerékpáros nem vihet magával utast vagy olyan csomagot. mely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy mely őt abban akadályozza, hogy mindkét kezét szabadon használ­ hassa. Ebet kerékpárhoz kötni tilos. A járóm� rakománya terjedelem tekintetében nem ha­ ladta-e meg a megengedett méreteket? Helyes volt-e a fel­ dülés veszélye szempontjából a rakomány súlyelosztása és úgy volt-e megerősítve (lánccal, kötéllel) , hogy rázkódás. zökkenés következtében le ne essék? (Hordók, tüzelőanya­ gok leesése a mögötte haladó járómű elé sokszor okozott már balesetet.) A rakomány nem veszélyeztette-e a közleke­ dést, valamint a testi épséget? (Legfeljebb 2 és fél méter széles s az út színétől számítva legfeljebb 4 méter magas 5

1.1

66 lehet, de e méretek a kizáróla g szálaster ményeke t szállító, állati erővel vont járómű vekre n'em vonatko znak.) 4. A

járóművek felszerelése.

A Közleke dési Kodex a közleke dés biztonságának �rde­ kében az egyes járómű veknél meghatározza, hogy mIlyen nemű és milyen állapotban lévő felszere léssel kell rendel­ kezniö k. A felszer elés hiánya vagy hibás volta gyakran . szokott baleseteket okozni. de előfordulhat az IS, hogy a vezető a saját egyéni hibája folytán keletkezett balesetet k ésőbb valamely felsze relési , beren dezés i tárgynál álIítól ag bekövetkezett anyaghibára igyek szik áthár ítani. Ezért nlPg kelI állapí tani, hogy a felsze relési tárgyak, készü lékek a baleset után milye n állapotban találtattak ? Ilyen főbb készü lékek a következők: 1.1) a kormánykpszü lék, b) a fékb eren dezé s. e) a világ ítóberen dezé s, d) a jelz őké szül éke k. a) A kor mán ykészülék tekintetébe n meg kell álIa pí­ tan i, hog y a bale set előtt ren dbe n műk ödött-fl és hog y ilyen állapotban volt-e a baleset után is? Ha álIít ólag a kormány törése okozta a balesetet, a törö tt rész eke t a szak értő szá­ mára biztosítani kell . b) A fék ber end ezé s tek inte téb en me g kel l álIapítani, hog y a gépjáróműnek hán y fék je van és azok kifogástala ­ nul mű köd tek -e, me rt mit érn ek a fékek és mit ér a mérsé­ kelt seb ess égg el való vezeté s, ha a fékek ros sza k? A közlek edé s' min dinkább gyorsu ló irányz atánál, a seb ess ége kne k növ eke dés éve l, a fék ezé s a legfontosabb blémává nőt te ki ma gát . pro ­ A kormányk ész üJé k utá n leg in­ kább a fékek mű köd ésé től fűg g az uta sok biz ton ság a, hib ás fék ek ige n sok szo r oko zna k bal ese tek et. (An gliá ban 1 6 , U. S. A.- ba n 1 5%-át a bal ese tek ne k.) Ezért a fék ekr e nagyobb gon do t kel l for a leg ­ dít an i, küJönösen télen és nem sík vid éke n, mert akk or van gya kra vezetőknél sok szo r azért nem n szű ksé g ráj uk . Gondatlan fog nak a fékek, me rt a vez e­ tők elm ula szt ják a fék ek utánálIítását vag y köl tsé gkímélés végett nem cse rél tet ik ki az ará ny lag gyorsan elh asz ná lód ó

67

fékbetéteket. Az ilyen kopott fékbetétek következtében az­ után meghosszab�odik a fékút. A fékeket átlag évenkint legalább kétszer utánaállítani, a fékbetéteket pedig éven­ kint felújítani kell. A gépkocsi lemosásakor is elő szokott fordulni, hogy a fékbetétek nedvesek, vagy olajosak lesz­ nek, ilyenkor nem fognak s ha a vezető kötelességszerűen előzőleg nem győződött meg a fékek működéséről, a féke­ zés szükségének felmerűlésekor nem tudja a gépjáróművet kellő időben megállítani. K ülönösen motorkerékpároknál .szokott előfordulni, hogy a kézi vagy lábfék nem működik, s ha ilyen csonka fékrendszerű gépjárómű gyors lefékezé­ ,sekor a fékek nem működnek összhangban, a járómű fel­ borulhat, de legalábbis nem állítható meg idejében. Gép­ kocsiknál a fékerő nek a négy fékre egyenletesen kell el­ -osztva lennie. Féktörés (fékszakadás) lejtős utakon, a fékek túlságos igénybevétele miatt szokott előfordulni. Kezdő vezetők ugyanis hosszabb fékezésre ritkán használják fel a motort, mert abban a tévhitben vannak, hogy a motorral való féke­ zés megerőlteti a mötort, pedig l;l'-a lejtőn lefelé a motort H megfelelő sebességre kapcsolva, annak kompressziójával fékeznek, ezáltal korántsem szenved a motor annyit, mint felfeléhúzáskor. Minden gépjáróműnek egymástól független két fékbe­ rendezéssel vagy oly berendezéssel kell rendelkeznie, amely két egymástól független állítószerkezettel úgy kezelhető, hogy azok egyike akkor is hatásosan működik, ha a másik -elromlott. Az egyik fék nek rögzíthetőnek kell lennie. (Iüesz. 58. §.) Ha a gépjáróműnek négy fékje van, azt hátul az egyik sármentőn levő pirosvonalú, egyenlőoldalú háromszög jelzi. Pótkocsin a vezető üléséről, vagy a fékező üléséből kezelhető biztos működésű féknek kell lennie. (Kresz. 59. §,) A gépkocsiról nem fékezhető pótkocsin több pótkocsi vontatása esetén minden pótkocsin - külön fékezőt kell alkalmazni. (Kresz. 88. §.) Lábhajtású kerék­ párnak kézi, úgynevezett dörzsfékkel, kocsinak (kézikocsi kivételével) használható fékszerkezettel kell ellátva lennie, ·de a síkságon közlekedő, állati erővel vont gazdasági járó­ művek e rendelkezés alól mentesítve lehetnek. (Kresz. 1 2. .és 1 00. §.) Megjegyzendő, hogy motorral el nem látott ke­ ,rékpárok a Kresz. 1 00. §.b) pontjában megállapított kézi, 5-

l 69

68 ú. n. dörzsfék helyett szalagfékkel ( 164.612/1933. B. M. sz. rend.)

ís

felszerelhetők.

e) A világítóberendezés tekintetében meg kell állapí­ tani, hogy az szabályszerű-e, működött-e, mekkora távol­ ságra világított s milynemű a világítás (villany, acetilén stb.) . Gépkocsin, oldalkocsis mótorkerékpáron elől legalább két, hátul (az utolsó pótkocsin) egy fényforrásnak kell lell­ nie. Mind a gépkocsiknál, mind az oldalkocsis mótorkerék­ pároknál a hátsó fényforrásnak a rendszámtáblát meg­ világító része olyan erős legyen, hogy a rendszámtábla mindegyik betűje és számjegye 25 méter távolságról is jól olvasható legyen, a gépkocsiknál azonban e hátsó fényfor· rásnak 8 gyertyafénynél gyöngébbnek nem szabad lennie. A fényforrás hátrafelé világító piros fénye tompított legyen. Oldalkocsi nélkűli motorkerékpáron elől egy lámpának, há­ tul piros prizmának kEll felszerelve lennie. (Kresz. 58, 82. §. és 1 27 .000/1932. B. M. sz. rend. 9. §-a és a 159.300/1933. B. M. sz. rend. 5. §.) Lábhajtásü kerékpáron (csak szürkü­ lettől napkeltéig) elől színtelen üvegií lámpát, hátul piros plizmát kell alkalmazni. Állati erővel vont járóműveken és. kézikocsikon jobboldalon legalább egy fehér lámpának, hátul piros prizmának kell lennie. E rendelkezés nem vo_o natkozik a kizárólag gazdasági célt szolgáló falusi járó­ művekre (szekerekre, szánokra stb.) , de csak akkor, amikor azokat csupán a gazdálkodás körében szükséges vidéki helyi (pl. gazdaság - tanyaközti) fuvarozásokra használ­ ják. Ha azonban ilyen járómüvek bármily célból távolabbi· közúti vagy nagyobb városok belterületét érintő forgalom-o ban vesznek részt, azokat is megfelelő világítókészülék kel� illetve fényvisszaverő üyeggel kell ellátni. Társzekereket hátul is meg kell világítani. Társzekér­ fogalm át a 1 27 .820/1932. B . M. sz. r. akként határozza meg,. hogy világítás szempontjábó l társzekérnek az iparigazol­ vánnyal rendelkező fuyarosok fuvarozás ra szolgáló, oldal­ fallal magasított, állati erőyel vont lőcsös szekereit kell tekinteni. A hátsó világítás elmulasztása különösen gömbfaszál­ litmányoknál (gerendák, rönkök stb.) szokott borzalmas sérűléseket okozni, amennyiben a szálfák felnyársaljá k a gépjárómű vezetőt vagy a gépjárómü utasait. Németország·-

menetelő ban többs zör előfo rdult , hogy az orszá gúton éjjel rómü­ gépjá ó l halad ségge sebes nagy a katon ai alakulatokb z­ minis edési közlek lmi biroda a Ezért k. aladta vek belesz lsó leguto ok oszlop tériu m intézk edésér e most az ilyen menet tagján ak hátár a vörös lámpá t kell akasz tani. kell állap ítan i, d) A jelzőkészülékek tekintetében meg k-e? Gép­ adna ot hogy azok elég erős és jólha llhat ó hang kürtnek kézi kell tt közö yek járó müv ön mind en körü lmén rómü ­ gépjá b egyé gú, shan maga nál lenn ie. Möto rkeré kpár pedi g on kpár keré nél mély hang ú legye n a jelző kész ülék , 58/g, z. (Kres n. legye ő legal ább 30 méte n'e hallh ató cseng 1 00/c. §.) zott sze­ A csuk ott, valam int a baloldalról korm ányo nikai echa m ható mély - és teher gépk ocsik nál a megvilágít 58/i, z. (Kres ? ldalon jobbo irány jelzőkészülék meg van-e a az arra csak és elkez rend e hogy 83/3. §.) Megj egyze ndő, aro­ kany balra esetr e vona tkozi k, ha tárcs aalak ú (jobb ra és Ha ellenb en dást muta tó) irány jelzők észül ékről van szó. - ugya n­ azt r akko lék, nyilr endsz erű az irányjelző készü él - bal­ vegn édőü szélv a n, gába gassá r:sak a vezet ő fejma észüelzők rányj oldal on is el kell helye zni s mind két nyil-i e. lék nek megv ilágít hatón ak kell lenni ából azt Csuk ott kocsi nak a jelzők észül ék szem pontj nyílás vezető ülő kell tekint eni, amely nél a jobboldalon adni. zést hiányában nem tud karjel A gépjár ómüre vonat kozóla g ezenfe lül még a követk ezőket kell megál lapíta ni: A vezető nek a vezető ülésbő l jó kilátás a volt-e minde n irányban? Teherk ocsikn ál és autóbu szokná l volt-e vissza­ pillant ó tükör felszer elve? (Kresz . 58/e, 59/2 b. §.) A feb­ ruár elsején kelt 193.57 8/ 1934. B. M. sz. rend. nyoma téko­ san felhív ezen visszap illantó tükrök fokozo ttabb ellenőr zésére! , alávo nA gépj áróm űne� volt- e már bale sete, ha igen ták-e utána műsz aki vizsgá nak? ellen, A gépjá rómü volt·e bizto sítva bales et és lopás nél gépek (Hégi ? kinél és mióta gre, ha igen, milye n össze ra.) csalás ítási biztos gondo lni kell volt-e Gépjá rómű -égés eseté n meg kell állap ítani, hogy tt benzinnyito k-e yozta dohán sban, őnyílá betölt a zita védős

70 tartálynál, a benzincsap zárva vagy nyitva volt-e. (Több­ nyire a szakértő fogja csak megállapíthatni azt, hogy a por­ lasztókészülék valamilyen hibája, a benzinvezeték valami­ lyen eldugulása, rövidzárlat vagy kábeltörés folytán kelet­ kezett szikra idézte-e elő az égést.) Motorkerékpároknál azt kell megállapítani ezenfelül, hogy volt-e hátsó pótülés, volt-e oldalkocsi, ha igen, jobb­ ról-e vagy balról, hány köbcentiméteres, hány kerékfékes? Ha az oldalkocsi leválása okozta a balesetet, szakértő be­ vonásával meg kell állapítani, hogy az oldalkocsi szaksze­ rűen volt-e kötve, hány kötéssel? Állati erővel vont járóműveknél meg kell állapítani a járómű nemét (nehéz teherszállító, országos járómű, sze­ mélyszállító kocsi stb.) . Mennyi volt a befogott állatok é& hozzákötött állatok száma? Kétkerekű teherkocsi elé leg­ feljebb 5 vonóállatot, kétkerekű személykocsi elé legfeljebb 3 lovat, négykerekű teherkocsi elé legfeljebb 8 lovat vagy 6 ökröt, négykerekű személykocsi elé pedig legfeljebb 6 lo­ vat szabad fogni, egy sorban csak 3 állatnak szabad lennie. K ivételek: a hosszú meredek lejtők, mezőgazdasági gépek, nagyobb havazás stb. (Kresz. 105. §.) A kocsihoz hátul 2-nél több állatot, vagy a vonóállatok mellé 2 állatnál többet kötni tilos. (Kresz. 106. §.) Kettőnél több kocsit egymáshoz akasztani nem szabad, kivételt képeznek a mezőgazdasági gépek. (Kresz. 108. §.) Bár a Kresz. szánokat nem említ, a korlátozások természetesen azokra is vonatkoznak. A járómű helyzetél, amelyben a baleset után maradt. pontos mérésekkel rögzíteni kell. Ecélból a járómű több pontját két maradandó tárgytól (fától, kilométerk őtől, lám­ pától, jelzőtáblátó l, útároktól stb.) meg kell mérni. Ugyan­ csak meg kell mérni a járómű hosszát és szélességét (ala­ pul véve a legszélesebb részeket, a sármentőket, illetve a rakomány t), s meg kell állapítani , hogy az első kerekek az: utolsó kormány ozási ténykedés folytán milyen irányban maradtak állva? Ha a járómű a helyszínelés befejezése után nem volHa azonnal elszállítható, az útról félre kell vontatni és órizeté­ ről gondoskodni kell, mert előfordult már, hogy feledé­ kenységből őrizetlenűl hagyott gépkocsik értékesebb alkat­ részeit arrahaladó soffőrök vagy suhancok leszereJték és ellopták .

,

71

ása. V. Az útra vonatkozó adatok megállapít

Bár a statisztika nem mutatja ki pontosan, hogy az útviszonyok mily százalékban okoznak közlekedési balese­ teket, kétségtelen , hogy sok esetben helytelenül épített, el­ hanyagolt állapotban lévö utak, gyakran hiányos bizton­ !'ági berendezés eikkel és tartozékaik kal, is okoznak bal­ eseteket. Elég csak utalni a h alálsorompó kra, éles kanya­ rokra, homokkal felületesen kitöltött gödrökre, áttekintést nem nyujtó szakaszokr a, stb. Az új építési módok szerint épített elsőrendű utakon hosszú, egyenes szakaszok van­ nak, amelyeken a kilátást kevés tárgy zavarja meg, az el­ kerülhetetlen kanyarok sugara nagy, az úttest széles, az útburkolat kifogástala n állapotban van. Ezért az ilyen uta­ kon, szem előtt tartva a nagyobb forgalmat, ritkábban for­ dulnak elő balesetek, mint az alacsonyab brendű utakon. Az út tekintetébe n a következők et kell megállapít ani és jelenteni: 1 . Az út nemét és a burkolat mineműség ét (ezeket a fejezet végén külön ismertetjü k) ; 2. az útburkolat állapotát, fogyatékos ságait, pl. kijárt út, erős autóbusz- vagy teherforgalom következtéb en hul­ lámos barázdák, homokkal kitöltött lyukak, kaviccsal fel­ töltött kikoptatott kanyarok, esőzés től felpuhult, sáros, havazástól ázott burkolat, stb.; 3. éjjeli vagy borús idöben tett utazások esetén: milyen volt az úttest színe? A fehér úttest ugyanis megnöveli a látótávolságot, az akadályok jobban eliitnek az úttesttől; 4. az út szélességét ároktól-árokig (ez a "korona". mely a padkákból és a kőpályából tevődik össze) és külön­ külön a gyalogjáró (padka) , a kőpálya és a nyári út szélességét; Gyalogjárónak tekinthető az út szélén lévő az II szalagsáv, amely a kocsiúttól láthatóan el van választva. Az el­ választást nemcsak magasabb fekvés, hanem határkövek, cölöpök, barázdák, fűves sávok is jelezhetik. Ha tehát a kocsiút másnemű és a széle más kivitelű, akkor a szélét gyalogjárónak kell tekinteni. Ahol gyalogjárda bármi okból nincs, vagy ahol az úttesttől szemmel meg nem különböztethető, ott a gyalogosok az út széle mellett, az útnak legfeljebb egyméternyi sávján fokozott gondossággal járhatnak. (K resz. 1 9 . §.)

73

72 5. az út felületét (domború, egyenes, az árkok felé gyengén vagy erősen lejt, a menetirányban kb. hány fokos E'melkedés, stb.) ; 6. az út határolását a baleset színhelyén (fák, cölöpök, karfák, vezetékpóznák, árkok, sövények, töltések, víz, sza­ kadék, stb.) ; 7. van-e úgynevezett nyári út s az milyen állapotban van? A nyári út különösen esőzések idejében szokta a bal­ eseteket elősegíteni. . 8. Kanyarulat (egyszerű vagy kettős, úgynevezett "S" kanyar) volt-e a baleset színhelyén? Ott a korlátok, az osz­ lopok, a fák törzse fehérre voltak-e meszelve? (Kresz. 43/4. §.) 9. Az akadályok mineműsége: lyukak, kőrakások, útbur­ kolatfelszakít ások, útjavítások, álló közlekedési eszközök, mély kerékvágások, lejtők, csúszós sínek, sorompók, el­ hányt tárgyak (pl. leesett fahasábok, deszkák, stb.) , a kilá­ tást akadályozó építmények (különösen kanyarulatok, út­ kereszteződések és sorompók közelében) , mint pl. hirdető­ oszlopok, bódék, sövények, kerítések, dombok, facsopor­ tok, stb. 10. Az útmenti viszonyok tekintetében milyen tényezők járultak hozzá a baleset előidézéséhez? Pl.: kerítésekre ki­ feszített színes ruhák, mélyektől a vonóállatok megbokro­ sodtak, vagy az úttesthez közelfekvő kapuk, melyekből gyermekek, állatok rohantak ki stb. 1 1 . Az időjárási viszonyok és évszakok behatásai az útra, amelyekn ek következtében az útfelület csúszóssá vált, pl. : por, hó, víz, fagy, levélavar, sár, stb., s amelyek az akadály­ talan hajtást vagy az eredménve s fékezést megnehez ítették. Kifolyt és szétsepert olajfoltok szintén cSLlszóssá tehetik az úttestet. 1 2. A sorompó k közismerten sokszor okoznak balesete ket. ·E balesete k többnyire éjjel, vagy borús időben fordulnak elő s sajnos, a legsülyo sabb kimenetelűek közé tartozna k. Az országb an számos helyen vannak úgynevezett "halál­ sorompó k". Ha a balesete t sorompó okozta, meg kell álla­ pítani, hogy a soromp ó felszere lése és kezelés e szabály ­ szerű volt-e? Minden soromp ót haránti rányban piros-feh érszínű re kell festeni. Közutakon a leereszt ett sorompókat szürkül et­ től napkeltéig és sűrű ködben középen, legaláb b 50 métel'

ató, 150 cm mag as távo lságb ól előlr ől és hátu lról jól láth kell meg világ ítan i, ával oszlo pra erős ített piro süve gű lámp ni. (Iüe sz. 47. §.) ellát kell el vagy fény vissz aver ő üveg testt i­ Újabb an a közi gazg atás i hatóságok és a vasút képv azo­ ák itott állap meg selői külö n bejá ráso kkal orsz ágsz erte dhat ók volt ak. E so­ felol lyek ame kat, mpó soro ti vasú a kat oszlo poka t (ú. n. jelző ükre hely és rom póka t eltávolították ania . A jelző oszlo pok [üttyjelzőket) kelle tt a vasú tnak állít kre sávo zott ( 1 5 cm legalább 2 méter mag as, előlről fehé r-ké ole Aho l sórompó zlop faos ínű széle s sávok) , hátu l szür kesz minden esetben, ak pokn oszlo jelző e ninc s, fővonalakon r kell meglenniök, hely iérdekű vasútvonalakon csak akko az átkelés helyén ól ha a mozdonyról 1 50 lnéter távo lságb nem lehetne átpet tere a ben jobb ra-b alra 25 m széle sség tekinteni. kormány m.eg keUgy anez en időb en a kereskedelmi ti átjá rókn ál és vasú a reste a törvényhatóságokat, hogy felg allya zása (fák k sítsá bizto tást közúti kanyarokban a kilá örsö k fel adata mos t és ritk ítása , sövények nyes ése, stb.) . Az yban alko tott szab ályellen őriz ni, hogy a várm egyé k e tárg k-e. tottá rend elete it min denü tt végrehaj szolg áljo n tájékozA soro mpó k keze lése tekintetében lésé t szab ályo zó ren­ tatásuI a MÁV -nak a sorompók keze delk ezés e. ( Lásd Füg gelékben.) Az utak fajtái.

való osztá ­ a) Fenntartás és forga lom szem pontjából lyozás. t.-C. a közA közu tak és vám okró l szóló 1 890. évi 1. a: lyozz osztá épen utaka t a következők 1. Állami utak (orsz ágos utak ) . . 2. Törvényhatósá gi utak (egy vármegyében) (járásközi utak ális) (vicin si 3. Közs égi közle kedé utak) . 4. Vasú tállom ások hoz vezet ő utak. ). 5. Közdülő utak (az érdekelt közsé gek útjai létesített ira célja m rgalo közfo által 6. Magá nosok közutak. ágok sze­ Ez az osztá lyozá s nemcsak a fenntartó hatós ssága fonto lom rinti osztá lyozá st jelenti, hane m a forga jelzi. is szempontjából való mego sztást

74 Az 1 923. évi XXXIII. t.-c. felhatalmazta a kereskedelmi minisztert, hogy a községi közlekedési közutak ügyeinek ellátását az 1 890. évi 1. t.-C. vonatkozó rendelkezéseitől el­ térő en, rendeletileg ideiglenesen szabályozhassa. Azóta a közutak három kategóriába tartoznak: 1 . Állami, 2. törvényhatósági kezelésben levő, 3. közdülőutak. b) Az ú tfelület kiképzése és anyaga szerint való meg­ jelölés: 1. Földlltak. Ezeken semmi építés nincs, legfeljebb út­ menti vízlevezető árkok vannak. Esős időben nehezen jár­ hatók, gumiabroncsú járóművek számára erősen cSLÍszósak, homoktalajon nyáron a gépjáróművek nehezen közle­ kednek. 2. Gödörkavicsos utak. A földutak megjavítása céljából az út közepén 3-4 méter szélességben, 1 0-15 cm vastag­ ságban, gödörböl termelt vagy a Dunáb61 kotrott kavics­ réteget terítenek szét. Ilyen módon a földút a kavks bekö­ tése után mindeh járóművel járható, az erősebb forgalom hatása alatt azonban, különösen az esős időben keletkező gödrök miatt, hamar tönkremegy. Ilyen út van pl. Szalkszentmárton-Szabadszállás kö­ zött a 1 3-18 km közötti szakaszon, az izsák-kiskőrösi út egyes szakaszain, stb. stb. 3. Makadám- (zúzottkő) -utak. A makadámút hengerrel tömörített, zúzottkő-pálya. Mac Ádám angol mérnök volt az első, aki durva kavicsalapra mindig finomabb, tört ka­ vicsrétegeket hengerelt egymás fölé. A makadámutak alapja rendszerint 7, többnyire 8, nagyforgalmú utak esetén 9 méter széles töltés, amelynek közepén kisebb forgalomnál 3, nagyobbnál 4, élénknél 5 m széles kőpálya épül: A kő pálya alapja 1 3-15 cm vastag terméskő, rajta 1 0- 1 5 cm vastag zúzottkőréleg, gőzhen­ gerrel lehengerelve. (Zúzottkő alatt 4-5 cm-re megtört ter­ méskövet értünk.) A makadámutakat fenntartás közben homokolják. Hátrányuk, hogy száraz időben pOl'zanak, nedves idő­ ben piszkítanak. Élénk gépjáróműforgalom alatt gyorsan romlanak is, mert a markolászó pneumatikus hatás követ­ keztében a kavicsszemek kimozdulnak, a légörvénylés ki­ szívja, illetve száraz, szeles idő esetén kifújja a kőszemek

75 közül a kÖtőanyagot. Ennek következtében a makadám­ pálya gyorsan kátyús lesz, amely kátyúk a forgalom biz­ tonsága szempontjából annyiban rejtenek veszélyt maguk­ ban, hogy a lyukakat többnyire pázsittéglákkal, homokkal, útszéli porral betömik s az ilyen rejtett, a vezetők által nem érzékelhető fogyatékosságok azután alkatrésztörések okozói lehetnek. Makadámút még ma az utak legnagyobb része. Pl. Budapest-Taksony-Dunavecse, Solt-Kalocsa, Budapest­ Kecskemét-Szeged, Baja-Csávoly-Mélykút-Szeged, stb. stb. Miután a növekvő gépjáróműforgalom követelményei­ nek nem felelnek meg, a makadámutakat mind ritkábban építik. 4. Nagykockás utak ("Breslau-i kövezet"-nek is hívják) . Erős forgalomnál az eddig ismertetett utak idő előtt tönkremennek. Ezért nehéz teherforgalom alá kőpályás utakat építenek. Egyenlőtlen terepnél a lejtős útrészeket IS ezzel szokták burkolni. A nagykocka kavicságyazatra (régi makadámútra) épül, különösen nehéz forgalomnál pedig 1 5-20 cm vastag betonaljazatra helyezik. A kövek nagy­ sága 1 8X18 cm. Rendesen bazaltköveket használnak fel ehhez a z úgynevezett "flaszter"-burkolathoz. Régebben a kövek között a hézagok csak homokkal voltak kitöltve, újabban bitumennel öntik ki. Ez utak színe sötétszürke. .Jó tulajdonságuk, hogy nem csúszósak. Az összes burkola­ tok között a legdrágább. Ilyen út van pl. Budapest-Soroksár között. 5. Kiskockás-utak. Ezek ugyanolyan anyagból készül­ nek, mint a nagykockás utak, de csak 8-1 0 cm-es élű kockakövekből. Ugyancsak jó aljazatot kívánnak, újabban a kövek közötti hézagokat szintén bitumennel töltik ki. Mind ezeket, mind a nagykockás utakat kétoldalt erős sze­ gélykövek határolják, amelyek gyakran betonba vannak ágyazva. Tartósság szempontjából kisebb, de még elég erős forgalomnak megfelelő burkolat. A gépjáróműforgalom szempontjából a legideálisabb útburkolat, mert az összes útburkolatok között, még esőben is, a legkevésbbé csúszós , eső után rendkívül gyorsan szárad, éjjel és borús időben is elég világos s a legjobb, majdnem 1 00%-os féklehetősé­ geket nyújtja. Hátránya, hogy drága, könnyen egyenet­ lenné válik.

78

Ilyen út pl. a budapest-albertfalvai, érd-kalocsai és a budapest-wieni útnak (Óbuda-Piliscsaba közötti) egyes szakaszai. 6. Keramit-utak. J ó aljazatot, rendesen betont kíván­ í1ak, amelyre a beágyazott szegély közé fogott keramitkoc­ kák (jellegzetesen sárgaszínű, 2 1x10x8 cm nagyságú, mes­ terségesen készített, égetett téglák) kerülnek. A keramitburkolatot erősforgalmú, nehéz terhekkel járt utakon alkalmazzák. Könnyen tisztántartható, tartós, de zajos burkolat ú út, ezért városokban újabban ritkábban alkalmazzák. Hálrányuk még, hogy a kökockás utaknál sokkal csúszósabbak. Ilyen utak vannak pl. Budapest-Kispest, Budapest­ Budakeszi között, továbbá Martonvásár, Kecskemét, Kis­ kunhalas egyes utcáin. 7. Beton-utak. Nagyforgalmú vonalon építik. Anyaguk cementhabarcs (kavics, homok és cement) . Alapjuk rend­ szerint valamely régi makadámpálya, új útvonalakon is makadámpálya kerül alájuk. Szegélykösor nincsen. Nálunk a burkolat vastagsága az út közepén 1 3- 1 8 cm, a széleken 1 8-24 cm között szokott váltakozni és egy rétegben készül. A nálunk használatos pályaszélesség mellett 10-25 méte­ renként keresztfúgákkal (rések kel) vannak ellátva, hogy hőváltozások esetén a burkolat terjeszkedni tudjon. Hossz­ fúgákat csak kivételesen látunk egyes pályarészeknél, pl.: az üllői vasútkeresztezésnél, ahol a talaj mozdulatlansága nem látszott biztosítottnak. A betonutak előnye a kőzlekedés biztonsága 'szempont­ jából, hogy porképződés nincs, felületük egyenletes és mégis érdes, esős időben nem válnak sÍkossá, nem hullá­ mosak, azonkívül világos színénél fogva az útvonal éjjel is könnyebben megkülönböztethető a sötétebb környezettől. Ha hosszfúgák vannak, a vezetőket az út baloldalának be­ tartására ösztönzik és nevelik. Mindezeknél fogva gépjáró­ művek részére a legjobb útépítési mód. Pl. a Budapest-Cegléd, Székesfehérvár-Polgárdi és a Budapest-Wien közötti utak egyes szakaszai. (Táti ver­ senypálya-szakasz. ) 8. Felületi Jcútrányozás (Kátránymakadám) , felületi bi­ t umenezés. A vízzel kötött makadámutakat a gépjárómű­ forgalom csakhamar tönkreteszi, mert a hézagokból ki­ szívja a kötőanyagot, így a burkolat csakhamar megbomlik.

77

t meg aka dály ozzá k oly­ A makadámpályáknak ily rom lásá regn áljá k, vagy is a bur ­ mód on, hog y az út fele rész ét imp Asz erin t, hog y kátr ány ­ kola t alka trés zeit össz erag aszt ják. felü leti bev oná st, nev ezik nya l vag y bitu men nel kész íten ek kez elés nek . leti felü kátr ány os vagy bitumen es ga szem pon tjáb ól a onsá A gépj áróm űkö zlek edés bizt is meg álla píto tták , tok gála Vizs ók. beto nuta k mögé soro lhat ódá st nyu jtan ak, ami hog y nedves álla potb an is elég surl ány felü lete tapa dós, abb an leli mag yará zatá t, hog y a kátr t köti anél kül, hogy léko zúza a s tehá t nem lakk szer űen síma tszín űek s hogy söté hogy uk, ány Hátr azt bevo nná , fedn é. leszn ek, fel­ sak ámo nagy nyá ri mel egek ben kön nyen hull knek h'öc sye mel ek, puh ulna k, kátr ány szig etek kép ződn kölé sei a ruh át pisz kítják. a bala toni útna k Pl. Cink ota-Gödöllő közö tti vona l, stb. , asza szak l3nnlcsk a-P áko zd közö tti örített aszf alt­ 9. Aszfaltburkolatú utak . Vannak töm atok , mely ek rkol altbu burk olat ok, öntött és heng erelt aszf ejük szem ­ küls de l, ástó 0�szdetelükben különböznek egym a külö n­ ük Ö tétel ssze . nlók haso pont jábó l m.::.glehetősen ú zúza ­ yság nag e szem bŐJő burkol"tnemek szer int különfél men . bitu és iszt zkől lék, esetl eg gyöngyka vics , hom ok, més ­ rend k rajtu kák at Ilye n utak , ha a fenn tartá si mun eke­ közl ocsi gépk a ák szer esen elvé gzik , szin tén jól szol gálj a gum iabr oncs kop ás és dés célja it, mer t síma ' felü letük ön k, hogy esős időb en ányu Hátr s. vonó erős züks égle t kevé , min t a kera mitu tak. rend kívü l csús zósa k, de nem ann yira Érdek es kísé rlete ket foly tatn ak 10. Egy éb burkolatok. ő köze lébe n, ahol 100 mos taná ban Ausz triáb an Auss ee fürd kísé rlete znek . Ha az tal olat burk acél mét eres útsz akas zon olat bevá lik, az osz­ acél rost élyo kból össz eállí tott új burk rosté lyre ndsz erre . A acél trák alpe si utak on áttér hetn ek az tölti k ki. nel men bitu al, rosté lyok köze it kátr ánny előtt a zajta­ Ame rikáb an hida kon, kórh ázak , iskol ák zák. lana bb kauc sukk ocka burk olato t alka lmaz már ninc sen Fabu rkola t (rége bben az Andr ássy- út) ma es állap ot­ nedv tól, voltá éges költs hasz nála tban . Eltek intve (etek intet ben vesze ­ ban való rend kívü li csúsz óssá ga miat t még hida k buris), ltnál delm esebb a hirh edt döng ölt aszfa kolá sáná l is mell őzik.