Ny 568 JR 569 JS 572. JSz 574

J JX és XJ

553

JV/B

554

JC/Cs

556

JD

558

JP/F

559

JG/Gy

560

JH

561

JJ

563

JK/Ch

563

JL/Ly

565

JM

567

JN/Ny

568

JR

569

JS

572

JSz

574

JT/Ty

575

JZ/Zs

576

552

J A héberben is kevés, de a magyarban csak elvétve akad j-vel kezdıdı szó. Korábban már említettük, hogy a "tó" és "jó-jı" (patak, víz, vezet, hoz, szállit) értelmeknek közös – a TX az ısgyöke. A t és j felcserélıdésére nagyon sok példánk van: tó-jó, tát-táj. tavak-javak, teve-jöve, tavas-javas – szét-szájszéjjel, Melyik volt elıbb? A t hang. A j viszont az emberi beszéd elsı igeképzıje – ami az idık folyamán többnyire l-re, vagy r-re cserélıdött. Számos nyelvben és nyelvjárásban még a megmaradó j hangok kiejtése is elváltozott már, pl. dz, dzs-re. (Egy konkrét példa: a héber/jiddis goj/gáj = nemzsidó ember – a cigány nyelvben gádzso = ember). A magyar felszólító mód jelének (j) nyilvánvalóan a JX gyök (jó-jı) az eredete. Ez a jıvı idejő igeragozásnál kap majd szerepet: csakhogy a héber jövı idı felszólító mód is egyben! (Pl.: jedaber = beszélni fog, de azt is jelenti, hogy "beszéljen!" Ez logikus is, hiszen ha azt mondom, hogy "gyere ide", a megérkezésedet a jövıben várom. Magyarázat: A felszólítás ısidık óta létezik, míg a múlt idejő igeragozás kifejezetten újkori. Annyira új, hogy az Ótestamentum még nem is ismeri. A bibliai héber még úgy képezte a múlt idıt, hogy a megfelelı jövı idejő igealakot a – ve = és, majd – elırag segítségével fordította át múlt idıbe. Például így: "ve-jómár Elohim" = majd azt mondja (akarja) Isten → azt mondta (akarta) Isten.

JX és XJ gyök, héber A héber -xj képzı a J/IX gyök értelmének felel meg (jaá=illik, illeti, jae=ráillı, szép) és tulajdonságot fejez ki. Ebbıl keletkezett a közös magyarhéber melléknévképzı, az -i. Az -xj és -jx képzık használata, amelyek eredetileg az ıs-igeszerőeket állították elı, nagyon kiterjedt. Példák: tej → te-ej (ejend,:ehetı) – héj → hó-j (betakar), tolvaj → tolu-aj (-tól-ja), stb. A héber JX gyök: jae = illı (jó, megfelelı). A héber JX: jae = szemétlapát. jáh = Isten /'a Jó' – kiejtése: já/ jae = ráillı, szép alef /jó ez/

JX

jaá = illik, illeti alef /jó arra/ jae = szemétlapát jud-ájin-hé /alkalmas/

JX

553

aje? = hol van? alef-he

oj, ója=jaj, ajjaj! alef XJ

ajá = ragadozó madár alef-he

JX és XJ gyök, magyar jae = illik

jae = szép

jae=szép, illı, jovel=kos

ja /német/

jé!

jó, jı /jön/

oj=jaj! aje=hol van? éjfa=sötétség

ajá = rag. madár

aj!

íj

ej! éj

ajál = kos, szarvas új /zsákmány/

Az ısi magyar-héber-német JX gyökszavak: jó, jaá, ja.

JB/V gyök, héber A héber JB/V gyök eredete a kárpátnyelvi jó, amit az ıskorban – s "jó vazsmegyeiesen" ma is – jaoú-nak ejtenek. Ebbıl lett a magyar jov- és jövszótı. A késıbbiekben a héber a déli B/V változó hangot is felvette és idıvel már nem mindig különböztette meg a kétféle v hangot. A héber JXV gyök: jaáv = kívánta. A JV gyök: j'vú = behozatal. A héberben nincs JB gyökszó, de vannak származékai: kiszárítást jelentenek. A héber JB/V szókezdı kétszótagúvá válása A héber JB/V gyök nem vesz fel c, d, p/f, g, j, k, sz, t, z hangot. jxv jv

jbv jbb

jvh

jv/bl

jbm

jvn jvxn

jv/br

jv/bs

JB/V, héber táblázat jaáv = kívánta, vágyódott /m'jáú!/ alef j'babá = zokogás, jajveszékelés

JXV

JV

jibev, jibúv=zokogott, -ás, jajveszékelt, -és JBB

javhus = egy szúnyogfajta /hús jıü/ JVL

JVH hovil, huvál /javál/ = vezette, -ett, szállította, -ott

javál = patak /jıü-l/ JB/VL

alef j'vú = behozatal

juvál = mellékfolyó jibel = felhólyagosította, gyomlálta, jubilált /jı-bel/ /jövel/ jovel = kos, -szarv, jubileum, 50. év

jablit = tarackfő /jı-belet/

j'vul = termés, hozam

jabelet = szemölcs, tyúkszem, bırkeményedés, kinövés /jı-belte/

554

jabám = sógor /jó-benn/ JB/VM javen = sár vav

j'bum = sógorházasság kötés JVXN alef j'vuán = importır

JVN vav jiven = görögösítette

javán / j'vani, -t = görög, görög nyelv, Görögország /sáros-vizes/

JVN

jabár = parlagon hagy /jó vad-on/

JB/VR

BR

hevír, hovír /bur/ = ugaron hagy

javas = kiszáradt /jóv-os/

huvár = parlagon hagyott

jibes, jubás = kiszárította, -ott

javes=szárított, száraz, kiszáradt jabasá = szárazföld

JB/VS

jóves=szárazság jibus = szárítás, aszalás

jabeset = földrész, szárazföld, kontinens

j'vóset = szárazság, kiszáradás

jabasti / j'vesut, j'besut = szárazföldi / szárazság

Javal = patak, vezet, szállít → javall. Javes, jabeset = száraz, -föld → javasolt (a mocsarak kiszárítása). A magyar -val, -val eredete a héber hu-vál = vezetett, szállított. Jabám = sógor... de nem ám akármilyen! A jabám egy gyermektelenül elpusztult férj fivére, akinek elvileg kötelessége volna feleségül venni az özvegyet és a testvére helyett gyermeket nemzeni vele. Van ugyan ez alól – ha nem akarják egymást – kibúvó, de akkor az asszonynak kell, egy vallási ceremónia keretében kinyilatkoztatni, hogy ı "megveti" a sógort.

JB/V gyök, magyar A magyar JV álgyök. Két gyökszava: java (jó), jıvı (jı). A JB/V gyök kétszótagúvá válása A gyök egyik nyelvben sem vesz fel c, p/f, g, j, k, sz, z hangot. jxv jv

jbv jbb

jv jb

jvh jvd

jv/bl

jbm

jvn jvxn

jv/br

jv/bs

jvl

jvm

jvn

jvr

jvs

JB/V, összehasonlító táblázat jaáv = kívánta

j'vú=behozatal

java /jó-a/

jövı /jı-ú/ j'babá=zokogás jobb / jóba-be legyen!/

555

jvt

javú=behozatal

j'vul = hozam

javadalom

jövedelem

j'vul = hozam

jovel=az 50. év

jibel = jubilált

javul

joviális

jubileum

jabám = sógor*

jovel = szállít

javam /-ra van/

jövendı

jovel = kos, szarv jávor /fa, szarvas/ javál = vezette javas, javasol jibes = kiszárít javít /jó-bít/

Jobb Mibıl származik a magyar melléknév középfoka? Egy BB gyök (bentbenne, mint a "bab") ragadt a jelzı végére. Joviális Lexikon: "Jupiter genitivusából, a Jovis istennévbıl képzett szó: kedélyes, jókedvő, barátságos. (Általában kövérkés, korosabb férfit jelent)." A jávorfa, a hegyi juhar termése, kétfelé áll, mint a szarvak. A jávorszarvas az északi mocsaras vidékeken él, lapát agancsa van.

JC gyök, héber Bár létezik a héber JC gyök, a származékai késıi, vaskorszak utáni szavak. S az arámkori jeéc = tanácsol szó még késıbbi. A tsz -nek, vagyis a c hangnak önmagában is jelentése van: tesz. A JC gyök elvont jelentése pedig: jól-tesz. A héber JCX gyök: j'cíá = kijárat, vécére menés, jice = exportálta, jocé = kimegy, kijön, eleget tesz, kivételt képez. A héber JCX gyök: jacuá = fekhely, jacíá = erkély, jeéc = tanácsolja. A héber JC gyök kétszótagúvá válása A héber JC gyök nem vesz fel b, p/f, h, j, m, s, sz, z hangot. jcx jcx

jcv

jcg

jch

jck

556

jcl

jcxn

jcr

jct

JC, héber táblázat jacá = kiment, kikerült, kijött, eleget tett, kivételt képezett alef /jı-teszá/

JCX

alef jocé = kimegy, kikerül, kijön, eleget tesz /kötelesség/, kivételt képez

jice, jicu = exportálta, kivitel alef alef j'cíá = kijárat, kivonulás, ki-, elmenés, testi szükség végzése

jaác = tanácsolt jeéc = tanácsol ájin jacíá = erkély, galéria ájin

joec = tanácsadó ájin

JCX

hicía, hucá /jacá/ = ajánl, ajánlott, ágyaz, -ott

jacuá = fekhely ájin JCV

jicev, jucáv = rögzítette, megszilárdította, -ott

jacív=állandó, szilárd, maradandó

jicúv = rögzítés, megszilárdítás j'civá = alap-, állás, testtartás

JCG

jiceg = képviselte

jucág=képviselt

jicug = képviselet, reprezentálás jichár = frissen préselt olaj /olajbogyó/

JCH jacák = öntötte /beton, vas/ kuf

j'ciká = öntés

JCK

jacuk / jaceket = öntött beton, vas / vasöntvény kuf jacul = ekerúd, kocsirúd

JCL

jac'án = csavargó alef

jicuán = exportır alef

jacánit = utcalány alef

JCXN

jocanit = kikapós, parázna alef

jacár=alkotta, teremtette, formálta

j'cír, j'cúr = teremtmény

JCR

jecer = ösztön, hajlam, teremtmény jicer = termel /ipar/

jucár = termelt

jacrán = ipari termelı, gyáros

jicur = termelés jocer = alkotó, fazekas

jacát = égett, kigyulladt

j'círá=alkotás, fazekas mesterség

JCT

JC/Cs, magyar gyök nincs A jákint=jácint szóval kapcsolatos megjegyzés: A nyelvészek szerint nem tudhatjuk biztosan, hogy egyes latin szavakat c-vel, vagy k-val ejtettek-e ki a rómaiak? (pl. a cézár-t). Ez a zavar még az ókorban keletkezett. A tévedés forrása az volt, hogy a latin c pontosan olyan, mint egy héber kaf bető 557

tükrözve. Ráadásul a héber és a latin írásirány is ellentétes. Kézenfekvı, hogy fordításkor könnyen felcserélték a ‫כ‬-ot a c-vel. A "honfoglalás" utáni magyar nyelv pedig már ilyen, elváltozott hangzású szavakat "kapott vissza" a latinból. (A latin nyelv elıdje is egy kárpátnyelv – az etruszk volt. jakint = jácint

jácint /idegen szó/

JD gyök, héber A JD gyök eredete a kárpátnyelvi XD volt, aminek elvont jelentése: ad. A héber JD gyök: jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, jidá = hajít, dobál. A JXD gyök: jaád = célpont, jied = kijelöl, rászán, jiud = rendeltetés. A JDX gyök: jadúa = közismert, jéda = tudás, jodéa = tud, ért, ismer, közösül. A héber JD gyök kétszótagúvá válása A héber JD gyök csak d, g, n, t hangot vesz fel. jd jxd jdx

jdd

jdg

jdxn jdn

jdt

JD, héber táblázat jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, emlékmő jadá = dobta, hajította, kézelı

jod = 'j' bető

jidá = hajította, dobálta

jaád = célpont, kijelölte, rászánta jied = kijelölte, rá-, szánta ájin JXD

JD

juád=rá-, szánt

jiud = rendeltetés, küldetés, kijelölés ájin

jadá = tudta, értette, ismerte, közösült vele jadúa = közismert, bizonyos ájin

JDX

jodéa = tud, ért, ismer, közösül vele

ájin jéda = tudás, tudat j'diá = tudás, hír, ismeret ájin

jidá = meghatározta, határozott névelıt használt jadid = jóbarát

j'didut, -i = barátság, -os

hitjaded /jadad/=összebarátkozik

JDD

JDG j'dug = halász zsákmány

jadán = nagytudású

jid'oní = jövendımondó ájin

jad'anut = jártasság ájin

j'dión = bulettin, közlemény ájin

JDN

JDXN

j'donit=bilincs, muff, karmantyú

jadit = fogantyú, nyél, edény füle, kilincs

558

JDT

Jidóni = jövendımondó – tehát a magyar "idı" szó eredeti alakja "jidó". A karmantyú karvédı ruha / rongy, amit leginkább a marokszedık használták. A JD gyök kétszótagúvá válása jd jxd jdx jd

jdd jdd

jdg

jdxn jdn

jds

jdt

JD, magyar szó nincs Nincs – de volt elıdje. A t hang változott j-re. Magyar TD gyökszó a tud. Visszaigazolás: a héber todaá = tudat – de jodéa = tud. j'didut=barátság

jidá=hajít, dobál juád = rá-, szánt

jiddis

jód /új szó/

Júdás /árulásra/

A jiddis zsidó szó eredete valószínőleg a jadid = jóbarát. Jód Wikipedia: "Neve a görög jodész szóból ered, ami ibolyaszínőt jelent. Kis menyiségben a tengervizben is van jód. Ezt egyes algák, korallok felhalmozzák – a jód felfedezése is ezek hamujából történt. (A szerzı szerint az etimológia téves. A lila szó eredete a héber lajla = éjszaka és a szagol = ibolya. Tehát az ibolya-viola szavak nem színre, hanem illatra utalnak. A jód pedig onnan kapta nevét, hogy fémtörmelékkel érintkezve szétszikrázik: "dobál".)

JP/F gyök, héber A JXF gyök: jaef=fáradt, j'áf=repülés, lendület. JFX gyök: jif'á=tündöklés. A JP/F gyök: jafe = kellemes, jó, hasznos, jofí = szépség, jupá = felhatalmazott. A JP/F gyök kétszótagúvá válása jf jxf jfx

jff

jph

jpj

jft

jpn

JP/F, héber táblázat jafá = szépül

jipe = szépítette jofí = szépség

jafe = kellemes, szép, jó, hasznos, ...értékő j'áf = repülés, lendület ájin JXF

jupá = felhatalmazott

jif'á=tündöklés

jaáf, jaef = el-, fárad ájin JFF JFH

JP/F JFX JXF

j'féfe, j'féfijá = nagyon szép, gyönyörő hitjapéah /jafah/ = zokogott, sírva fakadt

559

JP/FT

jefet=görögség

jipuj = szépítés

JP/FJ

Jipuj kóah = meghatalmazás: "megszépítés erı". A jafe koho = érvényes.

JP/F, magyar szó nincs jafá = szép, -ül

japán

A "japán" szó jelentése valószínőleg szép, szépen.

JG gyök, héber A kárpátnyelvi JG gyök jelentése: jég, de a héberben (jég hiányában) nem az eredeti jelentés maradt fenn, hanem egy elvont értelem: keserves dolog. A héber JGX gyök: jagéa = kimerült, jigá = kifáraszt.

JG, héber táblázat jagá = elfáradt, fáradozott

jigá, jugá = kifárasztotta, -ott

jagéa = fáradt, kimerült ájin

j'giá=fáradozás

jagía, jéga = fáradtság, fáradozás ájin

JGX

hogá /jagá/=szomorította hé JG

jagev = szántóföld

JGV

jagón = bú, bánat

JGN

jagór = fél /vmitıl/

JGR

jáger=vadász

JG/Gy gyök, magyar A magyar JG gyök: jég, jog. A JGy gyök: jegy. A "jog" és "jegy" szavak nem a héber JG, hanem a JD gyökkel rokoníthatók. A JG/Gy gyök kétszótagúvá válása jgx jg jd jdx jg jgy

jgv

jgn jgny

jgr jgr

jgys

jgysz

jgyz

JG/Gy, összehasonlító táblázat jigá = kifáraszt

j'giá=fáradozás

jég

jóga

jied = kijelöl

jad=fogó, jodéa=tud, ismer

jegy /bevésés/

jog

560

jagór = fél

j'giá=fáradozás

jagu-ár /félelem/

jegenye /hajladozik/ jadúa=bizonyos

jidá=meghatározta

jegyes /jel-es/

jogász

j'dión=közlemény jegyzet

JH és JH, héber A héber JH gyök: jáh! = jaj, Isten, jae/h/ = illı, szép. A JXH gyök: jae/h/ = szemétlapát. Egy ısige: jehi = éljen! A héber JH gyök kétszótagúvá válása A héber JH gyökök nem vesznek fel c, g, h, j, k, n, s, t, z hangot. jh jxh jh

jhv

jhd jhd

jhf

jhl jhl

jhm

jhr jhr

jhsz jhsz

JH és JH, héber táblázat jáh! = jaj, Isten

j'he, j'hi = legyen

JH

jae/h/ jaá/h/ = illı, szép / illik, megillet /jó/ jehi = éljen! /háj=él/

JH

jae/h/ = szemétlapát /kiejtés: jae/

JXH

jaháv = ad

j'hova = Isten

JHV

j'háv = adomány, teher, gond jáhad = egyesül, együtt

JHD

jahíd = egyetlen, egyedülálló

j'hidi = egyedül juhád = kijelölt, elkülönített j'hidá = egység, lélek /poet/ jihed=kijelölte, elkülönítette, egyistenhitet hirdetett

jehidí = egyedül, egyedüli jihud = kijelölés, elkülönítés j'hidut = egyedüllét, egyetlenség JHD

jihud = zsidó vallásra térítés

jahadut = zsidóság, judaizmus jahef = mezitláb, mezítlábas

j'hudi = zsidó

/jiddis és ladíno/ j'hudit = zsidó nı, nyelv*

jihef = mezítlábra vetkezett

561

JHF

jahafán=szegénylegény, csavargó

JHF

j'héfut = mezítlábasság jihel, jihul = reménykedett, -és

JHL

jahalom / jahalomán = gyémánt / gyémánt kereskedı, ~ csiszoló

JHL

jahám, jihám=párzási ingert érzett jihem = párzásra ingerelte, -ingerelt jahmúr = dámvad

JHM

jihum = párzási inger

jahír = gıgös, dölyfös

jihur = oltóág

JHR

JHR

jahará = gıg, dölyf

juhará = gög, dölyf

hitjaher /jahár/ = henceg

j'hirut = gıg, dölyf

jáhasz = le-, származás, elıkelı származás szin

JHSz

jihusz = le-, származás, elıkelı származás szin jáhasz=leszármazás, viszony, kapcsolat, elıkelı származás szamech

JHSz

szamech juhász = annak tulajdonított, hozzátartozónak számított szamech jihesz = neki tulajdonította, megállapította a származását

jahaszí=arányos, relatív szamech szamech jihusz / johaszín = viszony, tulajdonítás, leszármazás / származás

jahszán / jahszanut = rátarti, elıkelı / elıkelısködés szamech jahaszut = relativitás szamech

szamech juhaszín = hozzátartozóság, leszármazás

*Jehudit = zsidó nı, és (nemhéber) zsidó nyelv.

Jahmur = dámvad (párzó). Innen ered a magyar juh szó is, ami: "szaporodó". És a "juhász"? A héber juhász = neki tulajdonított.

JH gyök, magyar Egy magyar JH gyökszó van: juh. A JH gyök kétszótagúvá válása jh jxh jh jh

jhv

jhd jhd

jhf

jhl jhl

jhm

jhr jhr jhr

jhsz jhsz jhsz

JH, összehasonlító táblázat jihem=üzekedett juh 562

juhará=dölyf, jihur=oltóág juhar /magas fa/ juhász=neki tulajdonított juhász

Jihem = üzekedett. A héber j bető az Isten jele. Feltehetı, hogy az egyesülést, az aktust valamiféle "isteni tulajdonságnak" tekintették, hiszen az teremt mindent. Varga Csabának ismét igaza van: a jó az az egy. Az egy szétválása pedig – ami inkább rosszat, mint jót szokott jelenteni – a két (szét).

JJ gyök, héber j'já = Isten 2 jud

JJ

jájin, jénot = bor

jéjní = boríző 2 jud

JJN

jéjnán = borkereskedı

JJ gyök, magyar j'já jaj! /Istenem!/

jjá júj!

Borral koccintáskor a magyarok azt mondják: Isten, Isten!

JCh/K gyök, héber Egy héber JKX gyökszó van: jaká = kificamodott. A héber JCh/K gyök kétszótagúvá válása A héber JK gyök nem vesz fel g, j, k, sz, z, t hangot. jkx

jkv

jkc

jkd

jchh

jchl

jkm

jchn

jkr

jks

JCh/K, héber táblázat jaká = kificamodott kuf-ájin /a jak csavart szarva/

JKX

jekev = présház, borpince kuf

JKV

jakác = felébredt kuf

JKC

jakád = égett, tüzelt kuf

j'kicá = szúrás, felébredés kuf /akác = megszúrta/ j'kidá = égés

j'kod = égés kuf

JKD

jakud = tőzhely kuf /Jakutföld/ JChH

hochiah /jachah/ = be-, bizonyította, rendreutasította, megrótta

jachol = tud, bír, képes rá, lehetséges

JChL 563

jachol-ní = módomban áll, én képes vagyok /képes-ni/ jachólet = képesség, tehetség, lehetıség JKM

/feléled/ kuf j'kum = élılény, világmindenség

jochani = griffmadár

JChN

jakinton = jácint kuf-tav

JKN

jakár = értékes, drága, becses, ritka /jelenség/ kuf /akar/

JKR

jakír = drága kedves, elıkelı kuf

jikur = megdrágítás kuf

jeker, jakrut = drágaság kuf

jóker=drágaság

jekár, j'kár = tisztelet, értéktárgy kuf jakranut = drágítás, magas árazás kuf jakrunít = cincér kuf-tav jakos = csapdás vadász kuf

JKS

jokes = csapdaállító vadász kuf

jakás = csapdát állított, aknát rakott kuf

jokeset = aknarakó hajó kuf

Jakás (lerakás)=csapdát állított. A Jakus gyakori családnév: "csapdás vadász".

JK gyök, magyar Magyar JK gyök nincs, csak a szamojéd nyelvben létezik: jak, jakut. (Persze ez a "számojjad" is a kárpátnyelvek egyike volt. Jé, tényleg rokonnyelv:-). A JCh/K gyök kétszótagúvá válása A héber JK gyök nem vesz fel g, k, sz, z, t hangot. jkx jk

jkv jkb

jkc

jkd

jchh

jchl

jkm

jchn

jkr

JCh/K, összehasonlító táblázat jakár = becses

jaká=kificamodott

jak

jeke

Jákov, Jákob /sarkos/ Jakab jakus=csapdás vadász jakut /föld, nép/

Jekének nevezik a túlzottan precízkedı német származású zsidót.

564

jks

jkt

A jakutok másik neve: szamojédek. Jakutföld: Szibéria, a jak (egy vad szarvasmarha faj) hazája. (Másféle vadmarha fajok Európában is voltak.) A számolást és a gondolkodást a héber és a magyar azonos dolognak tekintette, amire Varga Csaba számtalan példát sorol fel. De a héber szólás is, "érzem a hasamban" azt jelenti: "úgy gondolom". A számbavétel, vagyis a gondolkodás sok százezer éves tevékenység. A héber hesbón = számolás – bizony egy igazi magyar szó, magyarul is ragozva: hasban. A héber hás = érzi, hosev = gondolja. A -ba, -be rag pedig pontosan ugyanazt jelenti héberül is. S bár 2-3 millió évvel ezelıtt az ember "érzelmei", az éhség, a hasában jelentkeztek, ezek az érzelmek sokat fejlıdtek azóta. A mai ember már a szüleinek a vagyonára is éhes. A héber szah=mondjad! szohéah=társalog, szihá=párbeszéd. Afrika legnagyobb nyelvcsaládja a szuahéli. Persze a jakutok is "szaha" nyelven beszélnek – a szá/h/ukkal. (A j és h felcserélıdése szintén gyakori jelenség).

JL gyök, héber A héber JXL gyököt csak egy név ırizte meg: Joel (magyar jelentése: jövel) – amelynek származékai mind születéssel és gyermekkel kapcsolatosak. A héber JXL gyök: jael = zerge, jail = hatásos, jiul = ésszerősítés. A zerge is jó, hogy jön – e gyök értelme: jól teszi. A héber JL gyök kétszótagúvá válása A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel. jxl jxl

jld

jlf

jlk

jll

jxlt

JL, héber táblázat jael, j'élá = zerge ájin

jiul = racionálás ájin

jail = hatásos ájin

ho'il /jaál/ = használt /nem ártott/ ájin

JXL

JXL

Joel /ffnév: az eljövendı/ alef

noál /jaál/ = ostobaságot követ el

hoil /jaál/ = beleegyezett, bátorkodott alef hoil ve... = mivelhogy alef

jalád=nemzette

jeled = gyerek

jiled = szülést vezetett le

jalud = újszülött /jıl-ed/

julád=született JLD

565

jalid = benn-, szülött

JLD

jaldá = megszülte, kislány

j'ludá = születési arány

jaldon, -et = fiúcska, leányka jaldut / -i = gyermekkor, gyerekség / gyerekes

joledet=szülını

jalefet = ótvar

JLF jelek = sáskalárva kuf

JLK

jalkut = táska /lárva/ irodalmi győjtemény tet j'lalá=jajgatás, üvöltés, nyávogás

jilel = jajgatott, nyávogott, vonyított

j'ilut=hasznosság, hatásosság ájin

JLL JXLT

jaalát hen = kecses, bájos nı ájin

Jalefet = ótvar – a koszmós gyerekfejrıl lehetett szó. Jalád=nemzett (jıl-et).

JL gyök, magyar A magyar JL gyök értelme is: jól teszi. A JL gyök: jel, jól. Mindkét szó igeszerő: jaj-ol, illetve jól érzı-tevı. A JL gyök kétszótagúvá válása A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel. jxl jxl jl

jld

jlf

jlk

jll jll

jln

JL, összehasonlító táblázat jilel=jajgatott, jael=zerge

jail = hatásos

jel

jól

jilel=jajgatott, nyávogott jelvény, jelöl jilel = vonyított jelleg, jellem jelek = sáskalárva jelmez jilel=nyávogott jelen, jelent

566

jls

jxlt

jail = hatásos

j'ilut = hasznosság

jeles /jó, jelölt/

július

A jel eredetileg jaj-ol lehetett, s a jeled, jeladim (a jeltadó): gyerek. Azt, hogy a j hang gy-re változhat, szintén a vasi tájszólás ırzi: jelez → gyelez. Jelen: jel-én A jellem (jel-el-em) a fajra jellemzı kapcsolattartó viselkedés. Július → Joel: az eljövendı – a termés, az utód.

JM gyök, héber A héber JM gyök: jám = tenger, tó, jamá = nyugat felé, jom = nap (nappal). Jamin = jobbkéz, jobboldal, déli irány. "Elıttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél." Húha! Hát itt pont fordítva van! Mikor van tılünk jobbra nyugat, a napnyugta, meg a tenger (az Atlanti Óceán)? Ha elıttem nem észak, hanem dél van. A JM gyök tehát – héber. S magyar gyök nem is létezik? Valójában nem.

JM, héber táblázat jám=tenger, tó, medence, nyugat jáma = tó

JM

j'mé = napjai /pl. a hétnek/

jom = nap /idı/

jamá = nyugat felé

joma = nap /nappal/, ma

jami = tengeri

jomi = napi

jamáj = tengerész alef

JMXJ

jamijá = haditengerészet

JMJ

jomjom = naponta

jom-jomi=mindennapi, hétköznapi

j'mamá = a nap 24 órája

jomám=nappal

jamim = napok

jomáim = két nap

jamin=jobbkéz, -oldal, dél /irány/

JMJM

j'miní, j'mani = jobboldali 2 jud

JMM JMN

hémin /jamán/ = jobbra megy, jobb oldalra fordul jomán, jomon = napló, napilap hitjamer /jamár/ = felvág, dicsekszik jamaut = tengészet alef-tav

JMXT

jomrá = igény

JMR

j'mot = ...napjai

JMT

jomit = napszámban

567

JM, magyar gyökszó nincs A héber JM gyök kétszótagúvá válása A héber JM gyök csak j, m, n, r, t hangot vesz fel. jm

jmb

jmj

jmm

jmn

jmr

jmt

JM, összehasonlító táblázat jám = tenger, b'- = benne /árad/

jámbor

Az egyetlen magyar JM származék a jám-b'or – akiben tengernyi jó árad.

JN gyök, héber A JN gyök ısi képe: születéssel érkezik (jön), szopós. A héber JN gyök: jone = sanyargat (a szopós), joná = galamb. A JXN gyök: jaen = strucc (jö-en, járkáló madár).

JN, héber táblázat jaen, jaaná = strucc ájin

JXN

jaán = mivelhogy /jıvén/ janá = elnyomta, sanyargatta /szopós/ hé

jon, -á=galamb

JN

janáj = makkabeus király alef

JNJ

janik=kisgyerek

JNK

kuf j'niká = szopás, merítés

kuf jonek = fel-, magába szív, szopik, /erıt/ merít, csecsemı, szopós, új hajtás

januká = gyerek /szoptatott/ arám, kuf-alef jankut = csecsemı-, gyermekkor

jonkim = emlısök kuf jonkot = fiatal hajtások, hajszálgyökerek

jansuf = fülesbagoly

JNS

A joná = galamb jellegzetesen búgó hangú, ügyesen repülı madár. A hímek ugyanúgy költenek, mint a nıstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, amit a szülık túrószerő begytejjel táplálnak – mintha szoptatnák ıket. A jan'suf = fülesbagoly, uhu: sanyarúság-repülı. Mert a néphiedelem szerint olyan helyeken huhog esténként, ahol nagybeteg van, nemsokára meg fog halni.

568

JN gyök, magyar Miután az ı hang csak párezer éves, a magyar gyökszó, a "jön" nem lehet ısi. A JN gyök értelme a magyarban is születés-szopás, ami a gyerek számára "jóni", de a csecsemı (Jenı, János) az anyját "sanyargatja". A magyar JN gyökszavak: jány, jön, Jenı. A JN gyök kétszótagúvá válása jxn jn jn

jnk

jnr

jns jns

JN, összehasonlító táblázat janu=elnyomott

jaen=strucc, jonek=új hajtás

jány /lány/

jön, Jenı

janá = sanyargatta január /jön-ár/ jonek=szopik, januká=gyerek

jone=sanyargat jonek = felszív

János, Janika

Jónás /elnyomott/ június /felszárít/

Június: nedveket felszívó. A hónapok magyar nevei az etruszkból (szintén kárpátnyelv) kerültek a latinba, s onnan "jutottak vissza" a magyar nyelvbe.

JR gyök, héber A JXR gyök: jaár = erdı, ja'rá = méz, viasz, jier = erdısít, j'ri'á = sátorlap. A gyök értelme: erdı, erdei termék. A JXR gyök: j'or = folyó, Nílus. A JRX gyök: jare, j'éra = fél tıle, tiszteli. A JR gyök: jore = lövész, az elsı (ıszi) esı, j'riá = lövés, sortőz, jorá = üst. E két gyök értelme: jó-rá, jı-rá. A héber JR gyök kétszótagúvá válása A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot. jxr jxr jrx jr

jrbx jrv

jrd

jrg

jrh

jrj

jrch jrk

jxrn

jrs

JR, héber táblázat jaár, -i = erdı, erdei ájin

jier = erdısítte

JXR

ja'rá = lépesméz, viaszlepény ájin j'ri'á = sátorlap, pergamentlap 569

juár=erdısített

j'or = folyó, Nílus alef JXR jare, j'éra = fél, tart tıle, tisztel al jará=lıtt, dobta

jir'á = félelem, tekintélytisztelet alef

JRX

j'ri, j'riá = lövés, sortőz jore = lövész, elsı esı JR

norá /jará/ = meg-, lelövik

jorá = üst horá /jará/ = tanít, oktat

jarív = ellenfél, vetélytárs /riv=veszekedés/

JRV

járbóa = ugróegér /járó: csak a hátsó lábon/ ájin

JRBX

JRD

jored=leszáll, lemegy, kivándorol, csökken, rosszabbodik, esik /esı/

jarud, j'rud = legyengült, lezüllött, elszegényedett, silány, fejletlen jarid = nagyvásár /kiterítés/

jored=elszegényedik, kivándorol

jeridá = /esı/ esés, lemenet, -el, leromlás, csökkenés, kivándorlás Izraelbıl jarden = Jordán folyó

jored jám = tengerész

jargazi=széncinke /zöldes-sárgás/

JRG

jaréah = hold

JRH

jeráh = holdhónap

jarhón=havilap

j'rijá = lövés

JRJ

jarech = csípı, felsı lábszár, oldala, alsó része

JRCh

j'rechá = vég, a határ széle jarák = zöldség, zöldült, köpött

j'riká = köpés

jorek=köp, zöldül kuf JRK

jerek = zöld növényzet kuf jarók = zöld, 'zöldfülő' kuf

j'roká = hínár, sárgaság kuf

jarkán = zöldségárus, -termesztı kuf jerakón = sárgaság, növényrozsda kuf jarkón=zöldpinty, Járkon folyó /zöld táj övezi/ kuf j'rakrak = zöldes kuf jarkut / j'rakot = zöld szín / konyhai zöldség kuf jaarán, -ut = erdész, -et ájin

JXRN

jarás = örökölte, elfoglalta, birtokba vette

JRS

jerás = elrabol, birtokba vesz

570

jores = örökös

j'rusá=örökség

j'rusaláim = Jeruzsálem

Horá /jará/ = tanít (járni is), oktat, utasít, mutat, elbírál, lı.

JR gyök, magyar A magyar gyök az ısibb. A JR gyök közös értelme az "erdı-jelenség". A magyarban csak a jaár = erdı származékai vannak meg, ami egyben "jár neki". A magyar JR gyök: jár, jár (neki), jer (gyere!) A JR gyök kétszótagúvá válása A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, g, h, j, n, r, sz, z hangokkal. jxr jxr jrx jr jr jrj

jrbx jrv jrv

jrch jrk jrk

jrl

jrc jrm

jrd jrd jxrn

JR, összehasonlító táblázat jaár = erdı jár jerás=birtokba veszi jár /neki/ jare=fél tıle, jarív=ellenfél járvány j'ridá = lemenet jore = dobáló járda /járóda/

jérce /ugrál/

jarud=elszegényedett járadék j'éra = tisztel

jarók='zöldfülő'

/elébe-/járul

jerke /bárány nn/

jarech=alsó rész /hozzá-/járul

j'ridá=tönkremenés járom

571

jrg

jrh

jrs jrs

jrt

jarás=elfoglalt, jaarán=erdész jarás /körzet/ jarád = elment

jerusá=örökség

j'riá = sátorlap

járat

Jeruzsálem

jurta /körbejárt/

Jurta: a nagyállattartók rácsos falú, kupola tetejő, nemez borítású építménye.

JS gyök, héber Az eredeti a kárpátnyelvi (már magyarnak nevezhetı) JX gyök volt: jó, jı. Ennek jelzıs alakja jó-s, jövı-s. (Az angol yes is ebbıl származik.) A JS gyök: jes = van, lét, kell, létezı, létesítmény. A héber JSX gyök: jésa, j'suá = mentés, segítség, megváltás. A JXS gyök: jeés = kétségbe ejt, jéus = lemondás, joás = remény vesztett. A héber JS gyök kétszótagúvá válása A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot. jsx jxs js

jsv

jsm

jsf

jsn

jsr

jss

jst jst

JS, héber táblázat jes = lét, van, kell, létezı /dolog/ létesítmény

JS

jésu, jesúa = Jézus ↓ JSX

jésa, j'suá = megváltás, mentés, segítség, üdvösség ájin

jasá = üdvhadsereg ájin

hosí'a /jasá/ = megsegítette ájin

j'sá'ja = Ézsaiás jésui = jezsuita ájin JXS

alef j'us, jéus = lemondás, kétségbeesés

jeés = kétségbe ejt alef jasáv=ült, lakott

sev, sví /jasáv/ = ülj le!

alef joás = reményvesztett

josev=ül, lakos

JSV

jisev=le-, betepít, megmagyaráz, elsimít /viszályt/ jusáv=megmagyarázott, elsimított, le-, betelepített jisuv = lakosság, lakott terület, település, -ítés, elsimítás jasván = telepítı, telepes, ülep

j'sivá = győlés, ülés, otttartózkodás, jesiva

jasvání = telepítési, kolonizációs

jisuví = szelid /állat/, civilizált, társdalmi 572

jasfe = jáspis

JSF

j'simon = pusztaság /jó-sima/

jasen = alszik

JSN

jisen = elaltat, érlel, elavulni hagy /bort/

jesná = megvan, létezik, jelen van jasán = régi, ócska, elavult

JSM

jusán = elavult, elaltatott

jusún=elaltatás

jósen = régiség, elavultság

jasnán = álomszuszék jasár = egyenes, -en megy, becsületes /jó-sor/ jasír = egyenes, közvetlen

jusár = kiegyenesített

jiser = elsimít, kiegyenesít

JSR

JSR

jóser = egyenesség, becsületesség

jasranut = egyenesség

jisur = egyengetés, kiegyenesítés, elsimítás

j'sarot=kertelés nélkül, egyenesen

jisrá = egyenesség

jasrut = egyenesség, becsületesség, méltányosság jasís = aggastyán JST

JSS jesut = lény, lét, létezés /jı-set: ami jó, ami jön/ tav

JST

tet hosit, husát /jasát/ = segítséget nyújt, ~ nyújtottak neki

JS gyök, magyar A magyar JS gyökszó: jós – de az eredeti ısgyök itt is az JX volt: jó és jı. A JS gyök kétszótagúvá válása A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot. jsx jxs js js

jsv

jsf jsp

jsg

jsm

jsn

jsr

jss jss

jst jst

JS, összehasonlító táblázat j'suá = segitség jós jasfe = jáspis

jisuví = szelid

jáspis

jóság jes=kell, jasís=aggastyán juss

573

JSz kezdıszótag, héber A gyök eredete szintén a kárpátnyelvi JX: jó, jı. Héber JSz gyökszó nincs. Származékai: j'szodi = alapvetı, jaszáf = hozzátette, folytatta, jiszur = szenvedés. Egy JSz gyökszármazék van: iszrael = Izrael.

JSz, héber táblázat jaszád = alapította, alapozta szam

JSzD

j'szodi = elemi, alapos, alapvetı

szamech jiszed / juszád = elrendelte, alapozta, alapította / alapított szamech j'szod = alap, elem, tényezı, származás

jiszud, j'szud = alapítás szamech szamech j'szodot / j'szodiut = alapok / alaposság

jaszáf = folytatta, hozzátette szamech

joszef = József

jászmin = jázmin szamech JSzR

JSzF JSzM

szamech jiszer, juszár = megfeddte, megfenyítette, -ett

jaszár = megfeddte, megbüntette

jiszúr / jiszurim = fenyítés / szenvedés szamech

jasz'úr = vészmadár szam-ájin-vav

JSzXR Jiszrael, -i = Izrael, izraeli szin-alef

JSzRX

A héberben, Izrael nevén kívül minden szóban az új sz, a szamech bető van. Az Izrael szó jelentésérıl: A név jelentésének az "Isten segít" -et tartják (izer=segítette, el=Isten). Mivel nem z-vel, hanem sz-szel ejtik és a régi, a "sin/szin" betővel írják, ez a szófejtés kétségbevonható. A régi s/sz bető ma is fıként csak az s hangot jelöli s az sz-et ritkán. Ezért a jelentés inkább az iser=jóváhagyta, iser=igazolta, gazdagította szavakban keresendı, s akkor: Isten jóváhagyta, "felemelte".

JSz gyök, magyar Egy magyar JSz gyökszó van: jász (nép). A JSz gyök kétszótagúvá válása jsz

jszd

jszf

jszg

jszl

574

jszm

jszxr jszr jszr

jszt

JSz, összehasonlító táblázat jaasze=csinálja! jász /nép/ jaszád=megalapozott

oszek=foglalkozik vele

jászol

jószág

jiszud=alapítás

juszár=megfenyített

Jász-ság

juszt /is/

A jászok. A héber osze = tesz (te-tesz) – aki megcsinál valamit: megalapoz. A "jaász" a héberben felszólító / jövı idejő ige (tegye meg! vagy meg fogja tenni). A valódi gyök az -xsz képzıt felvett JX (jó, jı) volt. Így nem véletlen, hogy a héberben nincs is JSz gyökszó, s a magyarban is csak a "jász" szó van. A jászok az oszétek rokonai voltak, akik ma is, mint eredetileg a jászok, Grúzia környékén élnek. Amikor az idıszámítás táján az alánok meghódították a területüket, elmenekültek. A feltevés szerint a 13. században érkeztek a Felsı-Tisza vidékére – más kutatók szerint azonban korábban is ott voltak:-). (Szóval kik voltak a jászok? Mint a többi visszatérı... ık is magyarok.) Jószág, jászság: megalapított mezıgazdaság / körzet.

JT gyök, héber A héber JXT gyök: jaát = beborította. JXT gyök: jaut = illı, helyes. A héber JT gyök kétszótagúvá válása A héber JT gyök csak v, d, ch, m, r, s hangot vesz fel. jxt jxt

jtv

jtd

jtch

jtm

jtr

jts

JT, héber táblázat jaát = beborította ájin-tet /jı-te/

JXT

jaut = illı, helyes alef-tav /jó-t/

JXT

jatáv = jó, jól van tet /jó-tevı/

JTV

jated = ék, cövek tav /jut-ad/

jited = éket vert tav

JTD

jutád = beékelt

jitud = beékelés tav jatuch = tőzfogó /szerszám/ tav

jitachen = lehetséges tav

575

JTCh

jatám = elárvult tav

jitem = árvaságra juttatta JTM

jutám=elárvult

jatom, jatmut = árva, árvaság tav

jitum=elárvulás j'tom = árvaság

JTM

jatár = fölös, nagy, túlzott tav

jiter = hiába csinálta, - tette tav

JTR

/jut-ár/ tav jeter = a többi, maradvány, felesleg, fokozódás, kötél, húr, átfogó

jatír = felesleges tav

jitrá = hátralék, egyenleg, maradvány, szerzemény

jatur = beékelés

jitur = maradék jotér = több tav

jateret = nyúlvány tav

jitaron = elıny, haszon tav

j'térut = felsıbbrendőség tav jatus = szúnyog tav /jı-tős/

JTS

JT gyök, magyar A magyar JT gyök: (oda) jut, jut (neki). A JT gyök kétszótagúvá válása jxt jxt jt

jtv

jtd

jtch jtk

jtl

jtm

jtr

jts

JT, összehasonlító táblázat jad = kéz

jaát=beborította geut = áradás

jatt /szleng/

jött /gyütt/

jut /gyut/ jitur = maradék jut /neki/

jatár = fölös

jitaron=haszon

játék

jutalom

JZ gyök, héber A héber JZX gyök: jéza = verejték. Mivel a zea önmagában is izzadságot jelent, a jéza összetett szó, értelme: jön-verejték.

JZ, héber táblázat jéza = verejték

hezia /jazá/ = izzad, izzaszt ájin

noáz /jaáz/ = merészel, bátorkodik JZK

JZX JXZ

/zoher=emlékszik/ jizkor = emlékima /halottért/ /jı-emlékezés/ kaf

576

jazám = kezdeményezte

jozem = kezdeményez JZM

jazum = kezdeményezett

jozmá = kezdeményezés

jaz'án = stréber, túlbuzgó ajin

JZXN

Magyar JZ gyök nincs A JZ újkori, 8-10.000 éves gyök. A héberben is csak néhány szó képzıdött belıle – a magyarban mindössze egy: józan (jó-san viselkedı). A JZ gyök kétszótagúvá válása A héber JZ gyök csak k, m, n hangot vesz fel. jxz jzx

jzk

jzm jzm

jzxn jzn

JZ, összehasonlító táblázat jaszmin=jázmin

jozem=kezdeményez

jázmin

józan

577

K KX és XK

579

KV/B

580

KC/Cs

587

KD

591

KP/F

594

KG/Gy

602

KH

602

KJ

605

K/Ch

607

KL/Ly

609

KM

617

KN/Ny

622

KR

628

KS

639

KSz

643

KT/Ty

647

KZ/Zs

652

578

K A héber kx- általános viszonyító elırag (jelentése: mint, olyan, ahogyan, stb.) A magyar ki igekötı rokona a héber ki = hányás szó. A héber elırag azonban nem a magyar igekötı elıdje. Nem is a régi k (kuf) betővel írják, hanem a fiatalabb k/ch -val. Ez eredetileg egy afrikai nyelvtani nem lehetett – talán a "hatni képes élettelenek" osztályát jelentette. S még azelıtt – a szerzı szerint az afrikait megelızı Pannon-elıember korában – a kı (ko, kov) lehetett a legısibb értelem. A -kx képzı jelentése mindkét nyelvben 1. tárgyiasítja azt, amit az alapszó jelent pl.: vé-ka (vesz-ke), sás-ka (surrog-ka) – héberben: avka=por, iszki=üzleti.

XK és KX gyök, héber táblázat akó = zerge alef-kuf aká = el-, nyomás ájin-kuf

XK XK

ájin-kuf uká = gödör

aká = baj /arám/ ájin-kuf-alef ach = de, csak, bizony alef-kaf

XKX iká = van /arám/ alef-kaf-alef

XK/Ch

éch, -á = hogyan? alef-kaf akó = Akkó ájin-kaf hichá /kaá/=lehangolt kaf-alef-he

XK KX

kó/i/ = emlısállat /talmudi/ K

k'-, ka-, ke-, ki /viszonyító elırag/ = olyan, mint, körülbelül, -kor, -ként kaf K'

ki = azért, mert, hogy, ha, amikor, hanem kaf-jud

ka=ez/t/ /arám/ KX

K-

ko = úgy, most, itt kaf-hé

kuf-alef ke = okádék ki = hányás, okádék kuf-jud-alef

K

huká = kihányt

KX és XK, összehasonlító táblázat A héber ki értelme hányás. A magyar ki igekötı ennek a szónak a rokona, pl.: az összes lomot "kihánytuk". aká=nyomás, akáv=akadályoz

uká = gödör

ék

ok

aká = az a...

okev = követ

okíja=súlyegység okev = követi

ukáv=köbözött

aki

eke

-ik /hányadik?/

ük /3.nemzedék/

579

ık

ki = hányás

koev = fájó

ki /kifelé/

kı, kő

k'- = olyan, mint

akó=Akkó, aká=nyomás

ki? aki

akó /kert, bor: 54 lit/

KB/V gyökök, héber A kárpátnyelvi KV gyök ıse a KİV volt: állandó, púpos, tömeges, az ütése fáj, még életet is kiolt. A déli B/V felérkezése és a K/Ch hang megjelenése a gyök többrétegővé vált. A KV gyök: kavá = győjt, káv = vonás, irány, kivá = remél, kove = bizakodó. Közös értelem: kíván, elkívánkozik. A KV gyök: kavá = kisablak, kivá = kiéget. KXV gyök: k'ev=fájdalom. A KB/V gyök: kavá = kialszik, kibá = elolt, kiv = fekély. Közös értelem: amit a kı okozhat. A KB/VX gyök: kavá = megállapít, rögzít, kifoszt. keva = állandó A KB/V gyök: kav = mankó, gólyaláb, őrmérték, kavá = anyaméh, kéva = gyomor, széklet, kubá = kupola, sátor, fülke. A KB/VX gyök: kóva = sapka. Közös értelem: púpos, állandó – mint a kı. A héber KB/V gyökcsoport kétszótagúvá válása Egyik héber KB/V gyök sem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot. kv kv kxv kv kb/vx kb/v

kvv kbb

kvc kvc kb/vc

kb/vd

kvj kvj kb/vj kbj

kvkv kvkv

kb/vl kb/vl

kvn kb/vn

kvr kb/vr kb/vr

kb/vs

kb/vsz kb/vsz

kvt kbxt kb/vxt

KB/V, héber táblázat kavá = egybe-, összegyőjtötte, remélte kuf-vav

KV

kivá = remélte kuf-vav kove = bizakodó, reménykedı káv = irány-, vonal, vonás, mérıszalag kuf-vav kavá = megéget kaf-vav

kivá = kiégettte /sebet/ kaf-vav

kavá, kavi/j/ón = kisablak, /kivágott/ nyílás kaf-vav 580

KV

kaáv = fáj, fájlal kaf-alef kauv = fájó

koev = fájó, -s

k'ev=fájdalom

KXV

k'ivá = fájdalomérzet kaf-alef

KB/VX

kóva = kalap, sapka kaf-ájin kiv = fekély kaf

kavá = kialszik kaf

KB/V

kibá = ki-, elolt

kaf kubá = ki-, eloltott

kviá = kialvás kaf KB/VX

kóva = acélsisak kuf-ájin

kavá = megállapította, kijelölte /helyet/ leszögezte /tényt/ megszabta /árat/ állandósította, rögzítette, behelyezte, beverte /szög/ megzsarolta, kifosztotta kuf-ájin kví'á = állandósítás, megállapítás, -határozás, odaerısítés, rögzítés, beverés /szög/ kavúa = állandó, meghatározott, -állapított, -szabott, rögzített, odaerısített kuf-ájin keva = állandóság kibúa = rögzítés, beillesztés kuf-ájin

kav, kabáim = mankó, mő-, faláb, gólyaláb kuf

KB/V

kav, kabim = őrmérték /2 lit/ kuf kéva = gyomor, széklet kuf-hé kavá = anyaméh /bibl/ kuf-hé

kubá = kupola, sátor, hálófülke, nyilvánosház kuf

kaváv = átkozta kuf

KVV

kabab = kabáb /arab húsétel/ kuf

KBB

kavác=összegyőjtötte, -szedte, -zsugorodott /kavics/ kovec=összeszed, győjtemény kuf KVC

kuf kibec = egybe-, összegyőjtötte, -szedte, ráncolta, berakta /szoknyát/ kuf kubác = összegyőjtött, rakott /szoknya/ kuf kibuc = földmővelı-, csoport, összegyőjtés, győjtemény kuf kvicá / kvucá = összegyőjtés / földmővelı-, csoport, csapat

kabcán = koldus, kéregetı kuf

kibuci, kvucati = közösségi, csoportos, együttes kuf

kabcanut = nincstelenség, szegénység, koldulás, kéregetés kuf

kubuc='u' hang

KVC

kaf-vav kivec = összezsugorodott, -zsugorította, -nyomta, be-, húzta

KVC

kivuc / kuvác = összehúzás, -zsugorítás / -ott, összenyomott kaf-vav kvicá = összehúzódás, összezsugorodás kaf-vav 581

kivuc /koc/ = bogáncstalanítás kuf-vav

KVC

kuf-vav kvucá = hajfürt, hajfonat

kaved = súlyos, nehéz, máj, nagyértékő

KB/VD

kavod=tisztelet, becsület, vagyon

kóved = súly, súlyosság kaf

kaf kibed = megtisztelte, -kínálta, kisepert kaf kubád = meg-, tisztelt, -kínált, elfogadott /csekk/

kaf kibud = megtiszteltetés, -vendégelés, tiszteletadás, kiseprés

kaved b'... = bıvelkedik kaf

k'vodo = Ön, tisztelt kaf

k'védut = nehézség, súlyosság kaf

kaf k'vudá = vagyon, jószág

kabáj = tőzoltó kaf-alef

kibuj = el-, oltás kaf

kavuj = kialudt, oltott kaf

kvija = kialvás kaf

KB/VJ

kaf kiv'jachol = úgyszólván, állítólag, Isten /egyik neve/

KB/VJ

kuf kubíjá = kocka kuf-2szam-tet kuv'jusztusz = kocka-, hazárdjátékos

kavuj = összegyőjtött kuf-vav

kivuj, kvíjá = remény, -kedés kuf-vav

KVJ

kvíja = égési seb kaf-vav

KVJ

kavkáv=fapapucs 2kuf /csoszogás/

KVKV kivkev, kuvkáv = vonalazta, -ott 2 kuf-2 vav

KVKV

kivkuv = vonalazás 2 kuf-2 vav KB/VL

kaf kibel / kubál = megkötötte, bilincsbe verte / megbilincselt

kavál = megbilincselte, megkötötte kaf

/evel = gyász/

kavul = tızeg, fejdísz, megkötözött, -bilincselt kaf kvilá = megkötés, megbilincselés

kaf k'vul = közlekedıcsı

kevel = lánc, kábel, bilincs, hajókötél kaf kabál, kavál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt kuf kvalá = panasz kuf

kubál=elfogadott

kibul = el-, be-, felfogadás /keblére/

KB/VL

kibel = kapta, el-, fogadta, vállalta, felvette kuf kabalá = nyugta, átvétel, el-, fogadás, kabala, hagyomány, befogadóképesség kuf kablán = építési vállalkozó kuf

kuf kuvlaná = panasz

582

KB/VL

kuf kibólet, kablanut = munkavállalás, akkordmunka

kabáím = mankó, gólyalábak pár

KBM

kaván = vonalvizsgáló kuf-vav

KVN

kéván=miután, minthogy, mivel

kivun = irány, irányzat, irányítás, beállítás kaf-vav

kaf-vav kiven, kuván = beigazította, szándékozta, irányította, -ott, beállította, -ott

kavaná = szándék, célzatosság, koncentrálás, az értelme... kaf-vav

KVN

kaf-vav kivnen, kivnun = beállította, -ás, összeillesztette, -és

kavenet=irányzék kaf-vav /fegyver/ kavún = feltőzött /haj/ kaf

KVN

kuvnán=beállított, összeillesztett

kiben = meg-, feltőzte, betakarta kaf

KB/VN

kvéna = hajtő, hajháló kaf kov'án = kalapos kaf-ájin kavár = elásta, el-, temette kuf

kiber = eltemette kuf

kebár = elás kuf kvirá = temetés kavur = elásott, eltemetett kuf kavrán = sírásó

kuf kubár = eltemetett

kibár = korpás liszt kuf

kever = sír, -halom kuf

kvárnún=tengeri hal /Gobius/ kuf

KB/VR

kvurá = sírhely, temetés kuf

kibóret = karizom kuf-tav

kabarnít = vezér, hajóskapitány kuf-tet kvár = már kaf

KB/VR

kavár, kvará = rostálta, rosta kaf

kvirá = rostálás kaf

kabír, -ut = hatalmas, nagyság, hatalmasság kaf kavrán = méhész kaf kaveret = méhkas kaf-vav

KVR

kavas = meghódította, leigázta, préselte, hengerelte, elfojtotta, magába zárta, konzerválta, besavanyította kaf /oves = penész/ KB/VS

kaf kubás = meghódított, lehengerelt, konzervált kaf kibes = meghódította, lehengerelte, eltitkolta, konzerválta

kavus=kitaposott /út/, meghódított, elfoglalt, rejtett, visszafojtott, préselt, savanyított kaf keves = konzerv, palló, feljáró, rejtély kaf

583

koves = hódító kaf

KB/VS

kaf kibus = meghódítás, elfoglalás, legyőrés, préselés kaf kvisá = konzerválás, elfoglalás, elnyomás, préselés, lehengerlés

kavis = préslap, préshenger kaf

kvis = mőút, kövezett út kaf kibás = hódító, konzervkészítı kaf kaf kvusim = konzervált /zöldség/

kivsán = kohó, kazán, kemence /bisul = fızés/ kaf kvisón = rejtély, titok, misztérium kaf kevesz = undor, hányinger kuf-szamech

KB/VSz

kvasztán = undorító alak kuf-szam-tav kibesz = hányingert keltett kuf-szamech kavasz = mosta

KB/VSz

kibesz = mosta

kaf-szamech kubász = kimosott

kabász = mosodás kaf-szamech

kibusz = mosás

kaf-szamech kvuszá = mosóvíz

kavisz = mosható kaf-szamech

kviszá=mosott ruha, mosás, szennyes ruha kaf-szam

kvaszim = mosott ruha, szennyes

kaf-szamech kovesz, -et = mosodás, -nı

kevesz = juh, bárány /ovesz = hízlal/ kaf-szamech kivszá = birka /nn/ kaf-szin kabaut = tőzoltás kaf-alef KBT

KB/VSz

kivit = bibic /fejdísz/ kuf-vav

KB/VXT kuf-ájin kviut = véglegesítés, állandóság

KVT

kuf-ájin kubaát = serleg, üledék

Kvárnún = tengeri halfajta /Gobius/. A géb ikrása 2-3 ikrát ragaszt a vízinövényekre, amelyek egyenként tojástokba vannak rejtve. Az ikrákat a hím ırzi. A mellúszóival vízáramot kavar, hogy mindig elég oxigénhez jussanak.

KB/V gyök, magyar A magyar KB/V gyök: kaba (sólyom), kába, (kút) káva, kéve, kova (kı), köb. Elvont értelem: púpos, üreges. A KB/V gyök kétszótagúvá válása Semelyik héber KB/V gyök nem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot. Ez azt jelenti, hogy az f, g, h, m, z hangokat valószínúleg mindkét k és v hang is megelızte. kv kv kxv kv kb/vx kb/v kb/v kvv kbb kvj kvj kb/vj kbj

kvkv kvkv kb/vk

kvc kvc kb/vc kb/vc kvcs

kb/vl kb/vl kb/vl kvly

kb/vd

kvn kb/vn kb/vn

kvr kb/vr kb/vr kb/vr kv/bs kvs kb/vsz kb/vsz kvsz kbxt kb/vxt kvt kb/vt kb/vz

584

KB/V, összehasonlító táblázat kavá = kialszik

kove=odaerısít kavúa=rögzített keb = őrmérték

kába

kéve /összekötött/ kivi /nem repül/

köb

kavá = kifoszt kaba /sólyom/ kavá=rögzített, keva=állandóság

kove=összegyőjt

káva /kút/ kávé /kaffa, új szó/

kova /tőzgyújtás/

kavác=ö.zsugorodott

kibuci=csoportos kabál = vállal

kavics

kibic /k'-bicbec/

kubikus

kabcán=kéreget

kibólet=térfogat

kover = eltemet

kabóca /énekel/

kobak /tök/

kuvik halálmadár

kevel = kábel

kabál=siránkozik, panaszkodik

kubál=megkötött

kábel, Kabul

kebel

kiabál

kobold, kobalt

kibul=elfogadás

kavul = fejdísz

ivá = kíván

kabáim=gólyaláb keva = széklet

kabala

kevély

kíván

kóvályog

kiben = betakar

kiven=irányít, kavaná=szándék

kabin

kiváncsi

kibóret=karizom, kavár=rostál

kvéna = hajtő

kabír=hatalmas

kavar, kaviár

ki-von

kövér

kever

kübli

kabír=hatalmas

kvirá = rostálás kabarnít=hajóskapitány

kabar /nép/

ki-ver /k'ver/

kóbor

kavár = rostál kabaré kavuc = győjtött kavác=ö.zsugorodik

kibusz = mosás kevesz=bárány

kvarc

kovász /habzik/

kevés

kuvasz /bunda/

kaveret=méhkas kavál=siránkozik

koves=savanyít, kvis=köves út

kvartély

köveszt

kevesel

kaved=nagy, nehéz

kviut = állandóság

/nagy/kabát

követ, -kezetes

585

kvala=panasz, koves=hódító követel /kivet rá/ kibá = kiolt

koves=leigáz, kóvec=összegyőjt

kábít

koboz

Kaba: a partba ütközı vizforgás kimosott öblének. Kaba egy nagyközség is Hajdú vármegyében. A kabasólyom gyors szárnycsapásokkal, légi balettban kapja el a táplálékát. A kivi Új-Zéland szigetein él, veszélyeztetett madár, Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Röpképtelen, 1-4 kg tömegő, magassága 35-65 cm között van. Szárnya nincs, hosszú vékony a csıre. Kültakarója inkább szırzetre hasonlít. A kabóca a forró vidékeket kedveli, a mérsékelt övben csak a szılıtermelés határáig él meg. Napfénynél élénken ciripel. Szipókáival megszúrja a fák leveleit, gallyait és a nedveket szívja. A föl nem szívott nedv a levegın tömörül, ez az ú.n. manua-cukor. Énekes kabócák is vannak. Kubikus – a töltésépítı földmunkás neve. A kubikusok nomád életre voltak kényszerítve. Hálóhelyük 30-40 cm-re földbe ásott gödör volt, melyet gyékény takart be. Derekaljul és paplan gyanánt, úgy mint a juhászoknál, az egész évben elmaradhatatlan bunda szolgált. A héber kabál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt → kiabált. Kabul az Indus mellékfolyója és Afganisztán fıvárosa. Már 50.000 évvel ezelıtt is éltek emberek a körzetben. Az utolsó Özönvíz utáni újjáéledésnek, népvándorlásnak is ez volt a színhelye. S valóban ezt a vidéket tekintjük "indoeurópainak"... de nem ıshazának. Mert ahhoz, hogy ıshaza legyen, legalább ezer éves otttartózkodást kellene feltételezni. Csakhogy az ú.n. indoeurópaiak kifejezetten az északi típushoz tartoznak! Ez a körzet tehát csak átmeneti szállásuk lehetett – mondjuk az elsı állomása az indoeurópainak nevezett keveréknyelvek kialakulásának. S honnan érkeztek oda? A Kaukázus vidékérıl – a hegyekbıl. Kobold (német): pajkos, bújkáló, jókedvő manó. Kobalt Az olyan, fémérceket, amelyekbıl sehogy sem tudtak fémet kinyerni – mintegy "meg voltak kötözve" – kobold-nak nevezték. Ivá = kíván (k-ivá → mint aki inni szeretne). Kavár = rostál → kever: kitőnı egyezés. 586

Wikipedia: A kabar (kavar) a honfoglalás elıtt a magyarokhoz csatlakozó, valószínőleg török nyelvő népcsoport volt. Bíborbanszületett Konstantin a magyar küldöttség elmondása alapján közli, hogy a kavarok fellázadtak a kazárok ellen. Egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz (nála türkökhöz). Nevük valószínőleg a kavir: összehoz, -győjt szóra vezethetı vissza. (Csak azt nem írják, hogy milyen nyelven?) Koves = savanyít → kovász, kövesztés. A kovász úgy pezseg, mint a kı, ha savval leöntik. A kuvasz egy bozontos szırő terelıkutya. Kovesz = meghódít. A kövesztett szalonnát megtüzesített kövek fazékba dobásával fıztek meg.

KC gyök, héber A KC (k-tsz) gyök jözös értelme: katt-tesz – levág, végére jut. A héber KC gyök: kacá = levágta, kace = hegye, széle, vége, kóc = tüske, tövis, szálka, kuc = felébred, megún, megutál. A K'C gyök: ká/j/ic = nyár, érett füge (gyümölcs). A KCX gyök: kacá = levág, lekapar, kciá = szárított füge, kicúa = lehántás. A héber KC gyök kétszótagúvá válása A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot. kcx kc k'c

kcv

kcc

kcf

kcd

kc-h

kcj

kcn

kcr

KC, héber táblázat kace = hegye, széle, vége kuf

KC

kóc = tüske, tövis, szálka kuf

kacá = le-, vágta, vagdalta, széle kuf

koci, kocani = tüskés, tövises kuf

kac /kuc/ = felébredt, megúnta, -utálta

kuc = felébred, megún, -utál kuf

kuf kec = vég, vége van kica = felébredés, megundorodás kuf-jud

ká/j/ic = nyár, érett füge, érett gyümölcs

K'C

kéci = nyári kuf-jud kacá=le-, vágta, -kaparta, /fügét/ szárított kuf-ájin

KCX

kciá = /ókori/ illatszer szárított füge kicúa = hántás, lekaparás kuf-ájin kacáv = le-, vágta, megszabta, adagolta, mészáros kuf

587

KCV

kcavi = szélsı kuf

kicuv = adagolás kuf

kecev = ütem, ritmus, tempó kuf

KCV

kocev=levág, megszab, adagol kuf

kacúv = megszabott, ütemes, adagolt kicev = megszabta, adagolta, el-, vágta kuf kcavot = végek, sarkok, végletek

kicvá, kicbá = megszabott, kegy-, nyugdíj, járadék

kacac = levágta, vagdalta, megszabta /fizetést/

kocec = vág, -dal kuf

kecec=gally kaf

KCC

kucac = levagdalt, csökkentett

kicec, kicuc = levágta, -ás, vagdalta, nyirbálta, lefaragta, csökkentette, -és, korlátozás kacuc = fel-, vagdalt, levágott

kcicá = levágás, fasírozott kaf

kcacá=kitagadás, kiirtott erdı kaf

kcóce = forgács

kécád = hogyan? kaf-jud kacaf = meg-, haragudott kaf kacif = habzó

/hogy-teszed?/

kcifá = krém /étel/ harag, haragvás kaf

KCD KCF

kecef = hab, tajték, harag kaf

kcafá, kacuf = harag, -os, düh, felbıszített kaf kacefet = tejszínhab kaf KC-H kaf kecah = köménymag kicuj = lekaparás kaf

KCJ

kacin = tiszt, vezér kaf

kicón, -i = leg-, szélsı, -séges kuf

kcinut = tiszti rang, tisztség kaf

kiconi = szélsıséges kaf

kocani = tüskés kuf

KCN

kcuná=tisztikar, -rang

kocin, kocic = akantusz kuf

kacár = le-, aratta, kaszálta, megrövidült kuf KCR

kócer = kaszál, arat, -ó, rövidség

kuf kecer = rövidzárlat kicer, kucár =le-, rövidítette, -ett, rövidre fog, -ott

kacír=aratás, kaszálás, hajtás /növ/

kcirá = aratás, kaszálás kaf

kacur = learatott, lekaszált

kicur = rövidítés /text/ kivonat, rövidség kaf

kacrán = szőkszavú, gyorsíró kaf k'cárcár = nagyon rövid kaf kcat=egy kevés, keveset, kicsit, kissé, egy része kuf kaceret = asztma kuf

588

KC/Cs gyök, magyar A c/cs az eurázsiai nyelvekben újkori bető (s a héberben nincs is cs). Írásban tehát újkori jelenség, de a beszédben nem. A legısibb afrikai nyelvekre kifejezetten jellemzı a csettegı hangok használata. Tehát ezek a hangok a korai kárpátnyelvben is meg kellett, hogy legyenek. S valóban, mert c/cs -t a tsz/ts mássalhangzók torlódása is elıállítja. A mássalhangzók torlódásának az volt az oka, hogy az elıember még nem tudta tetszés szerint szabályozni a légzését. Csak 2-3 magánhangzót volt képes kiejteni, de hosszabban kitartani azokat sem tudta. Ennek az emléke, pl. a szláv nyelvekben, máig fennmaradt. Az "afrikai gége" használata óta azonban magánhangzók kerültek a tsz/ts torlódások közé, amitıl a legtöbb c/cs hangzás "elveszett". Amennyi mégis fennmaradt, azokra vezettek be az újkorban önálló betüket. A magyar gyök értelme is katt-tesz. A magyar KC gyök: kac-kac, kece, kóc, koca, kuc-kuc. A KCs gyök: kacs, kacsa, kacsó, kecs, kicsi, kocsi. A KC/Cs gyök kétszótagúvá válása A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot. A magyar KC/Cs gyök nem vesz fel v/b, d, p/f, h, j, l, s, sz, t, z hangot. kcx kc k'c kc kcs

kcv

kcj

kcsm

kck kcsk

kcc kcc

kcf

kcn kcsn kcsny

kcg kcsg

kc-h

kcr kcr

kct

KC/Cs, összehasonlító táblázat kacúv = ütemes kcat = kicsi

koci = tüskés

koc = szálka

kac-kac

/kis/ kece

kóc

kuc-kuc

kace = vége

kecec = gally

kacs, kacsó

kecs/es/

koci=tüskés, kocev=levág koca

kacá=levág, koci=tüskés

kicev = adagol

kecev = ütem

kacsa /csíp/

kicsi

kocsi /döcög/ kocec=vagdos, kicón=szélsı koccan, koccint

kacuc=szabdalt

kecev = ütem

kacag k'-tszg

kocog 589

kacuv = ütemes

kacúv = ütemes

kace = hegye

kacagány /lifeg/

kecsege, kecsegtet

kócsag /tüskés/

kacuc= levágott

koc = szálka

kacska

köcsög

kcavi = szélsı

kace = hegye

kackiás

kecske /szarv/

kacuc=legszabott kucac = kicsiny kocka

korec = kacsint kec = a vége kacsint

Kecel /város/

kuckó

korec=kacsint, kecef=hab kocani = tüskés /sörfızde/ kocsma, korcsma kucsma

kecer=rövidzárlat

kcat=egy kevés kicon = szélsı

kacér /kacsint/

kicsiny

kocsány

kcat=kevés, kace=vége

kájic=érett füge kucár=rövidített

kacat

kocsonya

kucorog

A héber koc = tüske – csíp és vagdal is egyben. Csak népdalban ırzıtt meg a "kis kece lányom..." Milyen egy kis kece lány? Fehér ruhás, kecses, karcsú pl. menyasszony. Kecs, kecses – báj, bájos. A kecs inkább a fizikum bája, amely mosolyban és mozdulatokban nyilvánul meg. Kecel (szlovákul: Ketel ): város Bács-Kiskun megyében. Elsı említése 1198-ból való: békés pásztornép lakta. A tatár és török pusztítások során elnéptelenedett, 1734-ben alapítják újra. (A héber kotel = kiirt, elpusztít.) Mi köze lehet a kocsánynak a kocsonyához? "Kocsányon lóg a szeme": annyira néz valamit, hogy szinte kiugrik a szeme – aminek anyaga kocsonyás. A kecsege május-júniusban ívik a kavicspadokon, az áramló vízben. A lárvák 4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a vándorlást Fekete-tenger felé. Nem érik el mégsem, hanem visszafordulnak ("imitált migratio": a kecsege egykor tengeri hal volt). Magyar nevét nyilván a kecsesen hullámzó testérıl kapta. A kacagány farkasbırbıl készült, nyakba akasztható, hátat borító prém. Ha juhbırbıl készül: hátibır. A mellsı lábak nyakkötıül, a hátsók derékkötıül szolgáltak, a farkat rajta hagyták dísznek. Honfoglaló eleink is viselték. A köcsög azért rokonfogalom a kócsaggal (aminek "tüske" van a fején), mert régen a köcsögnek is volt tüskéje. Azzal szúrták a földbe, hogy biztosan álljon. Kacska: görbe, elnyomorodott, csonka – pl. kacska kező. A kacs szónak a 590

szılıkacs az eredete s annak görbeségre emlékeztet (lásd még: gacsos). A kedveskedı "kacsó" szóban azonban már nem él benne a kacskaság képzete. Kackiás: nyalka, hetyke, kikent-kifent. Kackiás a menyecske, a bajusz, a járás. A kocsmában eredetileg sört fıztek... ami erjed, majd habzik. A kucsma, csuklya, vagy csalma göndör, gyapjas báránybırbıl készült férfi fejfedı. Vas megyében berbec a neve (bárány-ból-tesz).

KD gyök, héber A héber KD gyökök értelme: lehajló, belefoglalt. A KD gyök: kád = amikor (arám), korsó, kanna, kod = gömbölyőség. A K'D gyök: k'dí = hiába, kid = baj, szerencsétlenség. A KD gyök: kidá = bók, hajongás. A héber KD gyök kétszótagúvá válása A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot. kd kd k'd kdl

kdd kdd

kdh

kdm kdm

kdn

kdj kdr kdr

kdkd kdkd kds

kdt

KD, héber táblázat kád = amikor /arám/ kanna, korsó, gömbölyded kaf

kod = gömbölyőség

/arám/ k'dí /bichdí/ = hiába kid = baj, szerencsétlenség kaf

KD K'D

k'dé = -nyire, -ig /mint, eléggé/ kaf kad, -á = meghajolt /pódium/ kuf

kidá = bók, meghajlás, hajongás kuf

kadád = korsókészítı kaf KDD

kidod = szikra

kadád = kivágta /vmibıl/ meghajolt kuf KDD kadud = átfúrt

KD

koded = kerekded, gömbölyő kaf koded = kivág /vmibıl/ meghajol

kided, kudád = ki-, átfúrta, ki-, átfúrt kuf kidud=fúrás kuf kuf kdidá = ki-, átfúrás koded = borús, bús, szomorú kuf

kadah = fúrta, égett /lázban/ belázasodott, megbetegedett /maláriában/ kuf kadúah = át-, kifúrt kuf

KDH

kodeh = fúr, belázasodik kuf

kedah = füstgáz, fúrás, égési seb, gyulladás kuf 591

kadahtani = lázas /tevékenység/

kidah = ki-, át-, fúrta kuf

kadahtanut = lázas sietség kuf

kdihá, kidúah = fúrás kuf

KDH

kadáhat = mocsárláz /malária/ hideglelés, hidegrázás, nagy lelkesedés kuf k'dáj, k'dájiut = érdemes, -ség, kifizetıdı, rentábilitás kaf-alef KDKD

KDJ

2 kaf kodkod = porfír /márvány/ karbunkulus

KDKD

kodkod = fejtetı, csúcs 2 kuf

k'dál = tarkó, szalonna kuf

k'dilkamán = mint következik, következıképp kaf-kuf

kadám = megelızte kuf

kidem=fogadta /vkit/ elıbbre vitte /ügyet/ m.elızte

KDM

kuf kedem = ıskor, eleje, kelet kódem = megelız, azelıtt, mielıtt, elıbbrevaló kuf

kadmá = ıskor, elıbbi állapot kuf k'dima=megelızés, elsıbbség, elıjog, elıny, elıleg kadum = ısi, ısrégi kuf

kidum = elıbbre vitel kuf

kadim = kelet, számum /szél/ kuf

kidma = elıre-, haladás, keleti oldal kuf

kadíma / kedmá = elıre, kelet / keletre kuf kadmón=elıd, ıs, ısi, ısrégi kuf

kuf kdumim = ıskor

kadmoni / kadmoniot = ısi, -régi, keleti fekvéső / ókori történelem kuf kadmut = elızı állapot, régi kor

kidómet = elırag kuf

kadúm = kotrógép, vasmacska kaf

KDM

ka-dome = és hasonlók, stb. kaf

k'domá-ni = úgy tőnik nekem

kadán = befogta, odakötötte kaf

kiden, kudán = szuronyt tőzött, feltőzött szurony kidon=gerely, szurony, dárda kaf

kadár = be-, elborult, elsötétedett / arc, az ég/ kuf

KDN KDR

kuf koder = be-, elborul, elsötétedik, borús, bús, szomorú /dér/

kadár=fazakas

k'déra = fazék

k'dirá = elsötétülés, elkomorodás kuf k'doráni=sötét, borús, komor kuf

kadárut = fazekasság /kádár/ kuf

k'doránit = szomorúan, elborult arccal kuf

kadrut = sötétség, ború, szomorúság kuf kadur = labda, golyó, gömb, pilula, löveg kaf kaduri=gömbölyő, gömbalakú kaf

kider = kerekítette, gömbölyítette

592

KDR

kadóret / kaduríut = kislabda / gömbölyőség kaf

KDR

kudár = gömbölyített

kadurít = golyócska, vérsejt kaf kadás = megszentelte kuf KDS

kidus=meg-, szentelés kuf

kados = szent, mártír kuf

kides=meg-, szentelte, megtisztította /erkölcsileg/

kades=örömfiú

k'désa = parázna nı kuf

kudás=meg-, felszentelt

kuf kudsá = nıül vett, szentség

kadis = ima /arám/ kuf

kódes = szentély, szent, szentség kuf kidusin = esküvı

kuf k'dusá = szentség

kadát = elıírás szerint, 'ahogy dukál' kaf kadít=kiskorsó

KDT

kid'estákád = mint tavaly kaf-alef

Kadim = kelet, számum: a keleti forró szél – aminek számolt napjai vannak! Az arám nyelv közeli rokona a hébernek. A babiloni fogságból visszatért héberek, mivel idıközben az arám lett az "otthoniak" nyelve, párszáz évig arámul beszéltek. Az arám olyan volt a hazatérıknek, mint egy távoli nyelvjárás: "héberes" volt ugyan, de már nem mindent értettek belıle. Érdekes példa erre a táblázat utolsó szava, a k'd'estakád = mint-mint-tavaly. A k'- héberül "mint" s a d'- ugyanaz – arámul. Miért van kétszer? Az estakád = tavaly – egy arám szó. Mivel az arám elırag a hébereknek még nem volt természetes – másodszor is a szó elé tették a "mint" -et.

KD gyök, magyar A magyar KD gyök: kád, kód, köd. A gyök elvont értelme itt is: lehajlik, belefoglalt. A KD gyök kétszótagúvá válása A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot. A magyar gyök csak v, cs, d, ly, r hangot vesz fel. kd kd k'd kd kdl kdly

kdv

kdd kdd kdd

kdm kdm

kdn

kdg

kdh

kdr kdr kdr

kdj

kdkd kdkd kdk kds

KD, összehasonlító táblázat kád = korsó

kád = korsó

kád

kód /elrejtés/

593

kdt kdt

koder=beborul köd /gomolygás/ kados = szent

k'dáj=érdemes, kidá=bók

Kadocsa /vezér/ kedv, kedvel keta=szakasz, koded=kivág kedd /ketted/ kedí = hiába kedig /pedig/ kidvaé=ahogy dukál

kódes=szentség

kedély

kódex

kadár=fazekas, kaduri=gömbölyő

k'doránit=elborult arccal

kádár /faárú/

kódorog

kiden=szuronyt feltőz

k'dí=hiába, koder=szomorú kudarc

kadét

Kedáj=érdemes. A kedu, kedv, kedély (Vas megyében: kedél): kedve van hozzá. Kados = szent. Kadocs, Kadocsa honfoglaláskori vezér-, és ma is családnevek. K'dumáni = "mint fent", mint ahogy elképzelem. Ez a kifejezés nem a szleng 'dumál', hanem a héber dóme = hasonló szóval származéka. K'duráni = sötét, komor, borús ("durcá-ni") → durcás, vagy dıre.

KP/F gyök, héber A KP/F gyök ısi képe: elıre dombrodó pofa – csücsörítı száj. A héber KP/F: kaf = tenyér, kéz-lábfej, talp, kanál, kef = sziklafok (tenger), kipa = kupola, sapka, cella, lomb, kfí = szerint, kofe = ráborít, rákényszerít. Az elvont értelem: homorú-domború. A KP/F gyök: kefe = hab (étel), kipá = leszed (habot), kof = majom, kuf = tőfok, kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas. Elvont értelem: kipúposodás. A KP/FX gyök: kafu = dermedt, fagyott, jeges, kofe = befagy, megmerevedik, kupai = pénztáros. Elvont értelem: fagyás, púposodás.

594

A KP/F gyök kétszótagúvá válása A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot. kf kfx kp/fx kp/f kfl kp/fl

kp/fc

kp/fn kp/fn

kp/fd

kff

kp/fr kp/fr

kfh kp/fh

kfs

kfj kfj

kfsz kp/fsz

kp/ft

KP/F, héber táblázat kaf = tenyér, kéz-, lábfej, talp, kanál, 'k' bető kaf

kofe = ráborít, rákényszerít KF

kafá = ráborította, -kényszeritette kipa = kupola, kis sapka, cella, pálmaág, lomb kaf kef, kafim = fok /tengerbe nyúló föld/ sziklafok kaf k'fao=kényszerítette kaf-alef KFX

kfí = ahogy, amint, szerint kaf

kafá = meg-, befagyott, megdermedt, -merevedett kuf-alef

KFX

kafu=dermedt, meg-, fagyott, fagyos, jeges kuf-alef kofe=meg-, befagy, megdermed, -merevedik kuf-al kfí'a = meg-, befagyás kuf-alef KP

hekif /kuf/ = hitelez kuf

KP/F

kuf kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas, leszedett /hab/

kefe=hab /étel/

kipá = leszed /habot/ kuf

kafe=kávé új szó kef=élvezet /nincs a szótárban/ kuf kuf = tőfok kuf KP/FC

kuf-alef kupai = pénztáros

kefec=izület kuf kfic = rugó kuf

kof, kofi = majom, majomszerő kuf='k' bető kuf

KF

kofec = ugrál kuf /kopog/

kafac=át-, elı-, kiugrott, becsukta, bezárta, kapott /alkalmon/ rájött, felvágta /húst/ kuf kafuc = összeszorított /ajak, ököl/

kipec, kipuc = ugrándozott, ugrált, -ás, ugrás kuf kficá = ugrás, összeszorítás kuf

kafcán = mő-, ugró, ugrándozó kuf

kfici = rugós, rugalmas kuf

kafcanim = rákfélék kuf

kofic = húsvágó kés kuf

kafed = szigorú kipod = sündisznó kuf kfédá = szigorúság kuf

KP/FD

kupád = elvágott, megrövidített

kapdán = pontos, szigorúan kuf

kiped = elvágta, megröviditette

kapdani=precíz, szigorú, pedáns

kfidá = szigorúság, harag, neheztelés kuf 595

kafáf = meg-, le-, behajlította, kényszerítette kaf kafif = hajlékony, hajlítható kaf

KFF

kofef = meg-, le-, behajlít, kényszerít kaf

kaf kefef = be-, hajlítás kfífá = hajlítás, vesszıkosár kaf

kafuf = hajlott, meggörnyedt kaf

kfífut = hajlíthatóság, alárendeltség kaf

kfafá = kesztyő kaf

kofah = tőzhely /egyfazekas/ kaf KPH

kipéah, kipéah = hórihorgas kaf, kuf

kafah = üt, éget /nap/ elvon, megkárosit, elvesz kuf

KPH KP/FH

kipah = megrövidít /kár/ károsodik, kizsákmányol, mellız, elveszít, üt, ver kuf kfihá=ütés, verés, nap égetés kuf kuf kipúah, kupah = megrövidítés, megrövidített /kárositás/ sérelem

kafíja = arab fejkendı kaf

KFJ

kafuj = kényszeredett, kényszeritett kfíjá = kényszer, kényszerítés kaf kafuj = meg-, fagyott, fagyasztott kipu/j/ = hab /étel/ kuf

KFJ

kafál = megkettızte, szorozta, összehajtotta kaf

KFL

kafil = hasonmás kaf

kofel = szorzó kaf

kfílá = kettızés, szorzás, kettéhajtás kaf

kefel = kétszeres, hajtóka, szorzás kaf kaful = kétszeres, kettıs, -szor, -szoros kaf kaf kfulá = sokszoros, másodpéldány, többes, felhajtás /ruha/

kifláím / kfilut = kétszeres, -en / kettısség kaf kafál = átfogta, belefoglalta, összehajtotta, hajtogatta kuf

KP/FL

kuf kefel = hajtás /ruha, papír/ kipul = összehajtás, felhajtás /ruha/ redı kuf

kaflet = paróka kuf-tet

kuf kupál = összehajtott, -gatott, átfogott

kafán = hajlít, éhezik, éhség, ínség kaf

KP/FN

kaf kafun = kiéhezett

kapáni = tenyéralakú /kapáló/ kaf KP/FN kapendária = átjáró út kuf

kuf-alef kipaón = fagy, megfagyás, pangás, dermedtség

kifón = halfajta /Mugil/ kuf

kfár, kafri = falu, falusi kaf kafár = le-, tagad, beszurkoz kaf

kfor = fagy, dér kaf kfír = fiatal oroszlán kaf 596

KFR

kofer = hitetlen, eretnek, tagadó, váltságdíj, bírság, falu, aszfalt, szurok, dísznövényfaj kaf kapará = bőnbak, engesztelés kaf

kiper, kipur = kiengesztelte, -és

kafrán=hitetlen, megbízhatatlan

kfírá = tagadás, eretnekség, nıstény oroszlán kaf

kafranut=eretnekség, megbízhatatlanság /tagadás/

KFR

kupár = kiengesztelt kaf

kaparot = levágandó szárnyas /jom kipurkor/ kaf kaporet = a frigyszekrény függönye kaf KPR

kefir = joghurt kuf kapriza, -i = szeszély, -es kuf kafás = tetéz, tapos kaf

kfísá = kosár, pálmalevélbıl kaf

KFS

kafus=taposott, csúnya, durva kaf kafísz = épületkı, -fa, szarufa kaf-szamech KP/FSz

kufszá = doboz, persely kuf-szam

kapszula = kapszula kuf-szamech KP/FT

KFSz kufszit = kis doboz kuf-szam-tav

kefet = kötés, csomó kaf-tav

kafat, kafut = meg-, odakötöz, -ött, egybekötött kaf

kofet = deszka-, fadarab kaf-tav kufta = gombóc kaf-tav

kapit = kiskanál kaf

kfítá = összeköltözés kaf

kaftor = gomb, bimbó kaf-tav

kifter, kiftur = begombol, -ás kaf kuftár = begombolt kaf

A hórihorgas = kipéah héber szót mindkét k-val írhatjuk. A héber nyelv

másfajta ábécét is bekebelezett s ezután az újonnan képzett szavak helyesírása néha bizonytalan maradt.

A KP és KF gyökrıl általában A kárpátnyelvő p-bıl alakult át – hangzó módosulással – a héber bx- elırag, a magyar be-, bele- igekötık és a -ba, -be, -ban, -ben, -ból, -bıl ragok. A p hang az aktivitás szinonímája. Az ısi kép a száj, ami a cselekvés szándékát, vagy már magát a cselekvést jelenti. A száj valójában fejet is jelent, s a finnben, ahol a paa = fej, pontosan így is van. A száj pee-t mond, ha enni kap, phü-phü-t ha mérges, fff -t hallat, ha lélegzik, phöphö-t, ha köpköd, stb. Ezt az ısi, az összes emlıs tudatába kódolt jelentést az emberelıd valószínőleg már 6-7 millió éve volt képes "beszédben" is kifejezni.

597

A héber af = száll, repül. A repülés fogalma is az szájjal-orral kapcsolatos, mert a légzés, a fújás megfigyelésébıl indul ki, pl.: be-szél egy be-széjt. (Az l igeképzı elıdje a j volt.) Ez, a "nemzetközi" bababeszéd alapján, amely az összes l-et j-re cseréli, biztosra vehetı. Példa: Jo-jo – mondja a kétéves, héber anyanyelvő unokám. "Jé, máris tud magyarul a drágám!" – kiáltom boldogan. "Még ne örülj annyira", böki oda a lányom a vacsorakészítésbıl. "Nem azt mondja, hogy jó-jó, hanem azt, hogy lo-lo (nem-nem). Láthatod, hogy folyton énrám néz! Neked mondja, hogy "nem-nem", mert már nagyon éhes – nem akar tovább játszani veled. A KP/F gyök és származékai a magyarban szinte kizárólag csak p-t tartalmaznak. Ahol mégis f-et, azok vagy "kvázi-héber" szavak: kofa, kófic, kaffog, kefél, kifli – vagy idegen eredetőek: koffer, kufár, kaftán.

KP/F gyök, magyar A KP/F magyar-héber gyök értelme: kúpos (csücsörít), ráborul. A magyar KP gyök: kap, kapa, kápa, kapu, kép, kepe, kefe, kofa, kopó, kópé, köp, köpü, kúp, kupa, kupé. A magyar KF gyök: kofa, kefe. A KP/F gyök kétszótagúvá válása A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot. Magyar megfelelıjük nem vesz fel v/b, f, h, m hangot. kf kfx kp/fx kp/f

kp/fc

kp/fd

kff

kfh kp/fh

kp kf

kpc kpcs

kpd

kpp kff

kpg

kfj kfj kpj

kfl kp/fl

kfn kp/fn

kp/fr kp/fr

kfs

kfsz kp/fsz

kp/ft

kpl kply kfl

kpn kpny

kpr kfr

kps

kpsz

kpt kft

kpk

kpz

KP/F, összehasonlító táblázat mint elkapó száj

mint szırös száj

mint 'szigorú' száj

csücsörítı száj

kaf=tenyér, kanál kof = majom

kafu = fagyos

kipa = kupola

kap

kép, képe /arca/

kopa /szállás/

kúp

kfi'á = verés

kupá = halom

kefe = hab

kap /kikap/

kepe /gabona/

köp

598

kafá=ráborította

kofi=majomszerő kupá=leszedett

kapa, /nyereg/ kápa

kofa, kópé

kipa = kupola

kofe=ráborít, kefe=hab

kipa = cella

kapu

kefe

köpü /kaptár/

kefet = csomó

kupa /sörhab/

k'fao = kényszerít kipa = cella

kipu /indián írás/

kopó /eb/

kupé

kefec = izület

kipah = üt, ver

kafuc = szoruló

kapocs

kopácsol

kupac, kupec

kafuc=összeszorított

kuftá = gombóc kafuc = szoros

kapca

köpcös

kfic = rugó

kefe=hab, kiped=megrövidit

kapacitál

köpedelem

kupica

kfí=szerint, kofef=kényszerít

kafá=jeges, kafán=ínség

-képp, -képpen /éppen úgy/

/éh/ kopp, koppan

kaparot=szárnyas, kafah=károsit

kaf=lábfej, kofeh=üt

kappan

kipp-kopp

kof = majom

kfífá=vesszıkosár

kaffog

koffer kofeh = üt, ver kopog kipéah=hórihorgas kopja

kaf = tenyér

kupá=persely, kefel=szorzás

kapkod

kopejka

kipod = sündisznó

kipah = károsodott kofec = becsuk

kapdos /szúrós/ kfulá=sokszoros kapál

kopik kipel=behajt, kifláim=kétszeres kofeh = üt kif-li

599

köpül

kupak kipá = kupola kupola /hupola/

gapáim=karok

kipah=kizsákmányolta

kapálózik /gyapál/

köpöly

kipa=kis sapka

kefel=sokszoroz

kofen = éhezik

kápli

kefél

koplal

kipa = kupola

kupál=behajtott

kipul=redı, kifón=halfajta

kápolna

képlékeny

kopoltyú

kafil=hasonmás

kipah=üt, kfulá=sokszoros

képlet

kopáncs /harkály, makkcsésze/

kapendária=átjáró

kofe = ráborít

kapilláris

köpeny kipá = kupola koponya

kaparot=szárnyas

kafrán=megbízhatatlan

kapar, kapirgál

kufár

kaporet=függöny kafri=falusi, kef=élvezet

kfor = fagy

kafrá=oroszlán

kapor

kopár

kuporog

kefír

kaful=többszörös

kofer=váltságdíj

káplár /tizedes/

kuporgat

kaporet=díszes függöny

kapará=áldozat

káprázik

koporsó /elkapar/

kofec=kapva kap rajta kapás, Kapos

kaparot = szárnyas kafus=taposott kapisgál

kopás

kafísz=szarufa

kofez = tapos

kipá=kupola, kufszá=doboz

kapaszkodik

kepesztet

kopasz

kipul=behajlítás, kofez=tapos káposzta /levél/ kaftor=bimbó /mell/ /rá/kapat

600

kafut=megkötözött kapatos /részeg/ kupai=pénztáros kefet = csomó kapitalista

képtelen

kofez = tapos

kafil=hasonmás

kafúz=taposott

kaptat

képez

kopott

kuftár=gombolt kapriza=szeszély kaftán

kofeh=üt, éget /nap/

képzel

koptat

kabarnit=kapitány kapitány

A nyereg-kápa a lóra van erısítve, hogy kényelmessé és biztosabbá tegye az ülést. A kopaszállás, szabadvacok az állatok tartózkodó és hálóhelye a legelın. Kipu: szines fonalak segítségével létrehozott indián csomóírás. A köpü kaptár, amelyben a méhek laknak és abba rakják a mézet. Kofec = ugrál (kófic = húsvágó kés). Kapca (a lexikon szerint szláv eredető szó) rövid szárú, harisnyaféle lábbeli volt. A kopács a gyümölcs forradása helyén felpattanó darab. Kopács kisközség Baranya megyében van. A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje. A kappan herélt kakas. A kakasfölösleget kappanozni szokták – azért is, hogy ne "öljék egymást", meg avégbıl is, hogy jobban hizzanak. A kaf-ah → kop-og párhuzam dupla zöngésedés eredménye. Tenyérbıl, kafból (és kanálból) kapunk valamit. Kefel = kettızés. A magyar kifli – visszahajlitott, "megkettızött", tészta. A kápli a hajkontyot takaró, keménypapírból hajtogatott, öblös fıkötı. Fehér vászonborítását hímezték. A kipa kis kerek (zsidó vallási) fejfedı. A kápolna (fejet betakaró köpenyt is jelent) istentiszteletre szolgáló kisebb épület. Eredetileg a vértanúk sírjai fölé emelték, késıbb a messzebb fekvı községekben, tanyákon, temetıkben, utak mellett, bérceken létesítettek. Lehet keresztelı-, vagy sírkápolna, stb. Ha külön lelkésze is van, az a káplán. A köpülı a vajkészítés eszköze. A fa és cserép köpülıkben a tejfelt, aludttejet a függıleges irányban mozgó verıvel ütötték. Köpölyözés alatt helyi vérelvonást értünk. A köpöly egy szívóharang (népi 601

gyógyeszköz). Úgy magyarázzák, hogy a mélyebb gyulladt szervektıl a felület felé vonja a vért s igy csökkentıleg hat a lobra – a magyarázat azonban kétséges. Kafán = éhezik, hajlítható! Népi bölcsesség: aki éhes, az mindenre kapható! Kapáni = tenyér alakú (kap-éni). A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje. A fakopáncs egy harkályféle. A kapor a Földközi tenger vidékén ıshonos – Európába a rómaiak hozták. A kufár (a német Kaufer=kereskedı), a vásárokon, nyilvános bódékban árúsít. Eredetileg szatócsot, piaci árust jelentett. A Czuczor-Fogarasi szótár szerint a kufár szó jelentése a kofáéval rokon: haszonlesı, üzér. A kefír (a török keif=jó érzés, a héber kef=élvezet) a Kaukázusból származó krémes joghurtféle, amely nemcsak tejsav baktériumokat, hanem élesztıgombákat, szén-dioxidot, s kevés alkoholt is tartalmaz. (A héber kefír = joghurt.) Kabarnit = kapitány. Mivel a kvárnun=tengeri halfajta és a kaveret=méhkas, világos, hogy a tenger képzete a kavargás fogalmából ered.

KG héber gyök nincs A magyar KG/Gy gyök kétszótagúvá válása: kgl, kgyl.

KG/Gy, összehasonlító táblázat k'dáj = érdemes kid = baj kegy

kígyó

kád=gömbölyded

kidah = kifúr

kagyló

kígyász /-ölyv/ kidá= bók, meghajlás

kod=gömbölyőség kugli ugát-agulá=kuglóf

kegyel, kegyelem

kuglóf /kerek/

KH gyök, héber A héberben háromféle (egyre erısebb hangzású) h van – de a legerısebbet, a ch-t, amely a változékony k/ch része, a k hangnál fogjuk tárgyalni. Az ısi KH gyök a köhögés hangutánzó szava, s ez a jelentés (a "kehely" kivételével) – a gyök származékaiból is látszik. A KH gyök: kahá = krákog, kíjah = köpet, kóah = erı, képesség.

602

Az alábbi három gyök közös értelme: beteges, gyengülı. A KH gyök: kehe = tompa, sötét (színő), homályos, kehá = orvoslás, kihe = gyengül, haloványul. A KH gyök: kahá = eltompul, kehe = életlen, elvásott. A KH gyök: kah = fogd! kihá = elvevés. A héber Ch/KH gyök kétszótagúvá válása A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot. kh kh kh kh

khv khv

khl khl khl

khd

khn khn khn

khj khs

khkh kht kht kht

KH, héber táblázat kahá = elhomályosodott, meggyengült /fény/ kaf-2 hé

KH

kaf-2 hé kehá = orvoslás kihá, kihe = gyengült, halványult kaf-2 hé

kehe = tompa, sötét /szín/, homályos kaf-2 hé kihe b... = megró, fedd kaf-2 hé kahá=eltompult, elvásott kuf-2 hé

KH

kehe = tompa, életlen, elvásott kuf-2 hé kahá = köpetet köpött, krákogott

KH

kóah = erı, érvény, képesség kaf

kah /kúah/=slejmosan köhög kaf

kí/j/ah, kihá = köpet, slejmos köhögés kaf-jud

kah, khí = fogd, vedd el! kuf

kihá = el-, vevés kuf

KH

kahve, kafe = kávé kuf-hé-vav /új szó/

KHV

kahván = pipitér kuf-vav /sárga növény/

KHV

KHD

kihed, kihud = el-, letagadta, letagadás kaf

kháj = ilyen, mint ez /arám/ kaf-hé-alef kahuj = homályos kaf-hé-jud

KHJ

kihuj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás

kehajón = tompaság kaf-hé kih'kéah = krákog 2 kaf k'hál = tıgy /kékeres/ kaf

KHKH KHL

kahál = szemet kékre festett, kék szemfesték, kékítı, zöld kánya kaf 603

kahol = kék

KHL k'hilá=kékítés, szemfestés k'hol = kékség, szemfesték kaf

k'halhál = kékes kaf

kihél=kékítette

kuhál=kékített

kahál = közönség, hitközség, gyülekezet kuf-hé

KHL

kihel = össze-, egybegyőjtötte kuf-hé kuf-hé khilá / k'hilijá = hitközség, gyülekezet / köztársaság kaf-hé kohol, kohál, kohel = alkohol, szesz

KHL

koholi = alkohol tartalmú kaf-hé ka-hém, kahén, k-héna = ilyenek, mint ık kaf- hé kohen, kohenet = kohanita, fı-, pap, papnı kaf-hé

KHN

kaf-hé kihen=tisztséget töltött be k'huná = papság, tisztség kaf-hé

kihún = kohanita, /vallási/ szolgálat kaf-hé kehaón = tompaság kuf-hé KHN

KHN kohani=erıteljes, potenciális kaf

káhas = lefogyott, soványság, csalárdság, hazugság kaf

KHS

kihes = le-, meg-, tagadta, hazudott kaf kaf kehás = csaló, hazug ember kihus=megcáfolás, letagadás kaf

kahus=sovány, lesoványodott kaf

k'hisá, kihus=cáfolás, letagadás, soványodás kaf k'hisut = soványság kaf

lakáh, lakáhat /káhat/ = el-, venni kuf-tav

KHT

kehut = ború, homályosság kaf-hé

KHT

kehut = tompultság, tompaság kuf-hé-tav

KHT

A k'hol = kékség és a k'hál = tıgy kapcsolata a tögy kék ereire utalhat.

KH gyök, magyar A magyar KH gyök egyelemő: kohó (erıs, dohog). A KH gyök kétszótagúvá válása A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot. A magyar KH gyök csak g, j, l, ly, s, sz hangot vesz fel.

604

kh kh kh kh kh

khv khv

khl khl khl khl khly

khd

khn khn khn

khg

khj khj

khs khs

khsz

khkh kht kht kht

KH, összehasonlító táblázat kóah=erı, kohe=krákog kohó kihúj = homályosodás kúah=köhögés ki-húny

köhög

kihel=összegyőjtötte

kohe=köpköd, kehás=hazug

kehely

kohol

kahá=elgyengült, kahus=sovány

kohani=erıteljes

kehes

kohász

A kehes ló gyenge, beteges, amivel becsapják a vevıt. Ki-huj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás – kihúny. Ha köhög a gyerek, magyarul is hasonlóan mondjuk: kuhog.

KJ gyök, héber Héber KJ gyökszó már nincs – a koj egy ismeretlen, ókori emlısállat volt. A héber KJ gyök kétszótagúvá válása A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot. kjc

kj

kjf

kjh

kjl

kjm

kjr

kjsz

kjt kjt

KJ, héber táblázat KJ

kaf-vav-jud ko/j/ = emlısállat /Talmudban/

kájic = nyár, érett füge, érett gyümölcs kuf-jud

KJC

kijef = 'élte világát' kaf-jud

KJF

ka/j/hán=köhögıs, köpködıs kaf

ki/j/ah = köpet

KJH

ka/j/il = mérték, mérés kaf

kijel = fel-, megmérte, mérıeszközt beállított

kajál = földmérı kaf

kijul = föld-, mérés kaf

ka-jom = manapság, jelenleg kaf

KJL KJM

605

kajám = él, létezik, fennálló, érvényes kuf

KJM

kujám = érvényesített, megtartott

kuf kijem=betartotta /ígéret/ el-, fenn-, életben tartotta, érvényesítette, igazolta, teljesítette

kijum=lét, megélhetés, fenntartás, -állás, -maradás, betartás /ígéret/ teljesítés, igazolás kuf kjamá = fennmaradás, létezés /arám/ kuf-alef KJR

kijer = mintázta, agyagot gyúrt, falat díszített kaf kaf kijor = katlan, mosdókagyló

kaf kujár = megmintázott

kaf kijur = agyaggyúrás, -mintázás, dombormő díszítés

kajász = zsebtolvaj kaf-szamech /kisz=zseb/

KJSz

kajaut = megfelelıen, illıen kaf-alef

KJT

ká/j/it = nyaralás kuf-tet

kijet = nyaral kuf-tet

KJT

ka/j/tán=nyaraló /személy/ kuf-tet ka/j/taná = nyaralóhely, -telep kuf-tet

KJ gyök, magyar A magyarban megvan a KJ gyök. Egyelten gyökszava, a kéj jól egybe is vág a héber kef = élvezet, kijef = "éli világát" kifejezésekkel. Bıvített magyar szavak a kujon, kaján, kujtorog, kéjenc. Ismét a magyar gyök az ısibb. S a kajszi-barack? Az a héber kéjci = nyári szóval van rokonságban. A magyar KJ gyök: kéj. A KJ gyök kétszótagúvá válása A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot. A magyar KJ gyök csak h, k, l, m, n, sz hangot vesz fel. kj kj

kjc kjf

kjh kjh

kjk kjl kjl kjm kjm

kjn

KJ, összehasonlító táblázat kajaut=megfelelı kef=élvezet, kijef= 'éli világát' kaja /szleng/

kéj

ka/j/hán=köpködı, kalách=ömlik kályha /füstöl/

vasi kiejtés: kálha

606

kjr kjsz kjsz

kjt kjt

kijer = díszít

kijum=fennmarad

kajla /szarv/

kölyök, -kezik

/kele=gólya/

kijum=megélhetés kajmán kijef = élvezi

kijef = élvez

kijef=éli világát

kaján

kéjenc

kujon

kéjci = nyári kajszi /barack/ kijel = földet mér

kijet = nyaral

kajtat

kujtorog

A kályha és kölyök szavak palóc és vas-megyei tájszólásban "kálha" és "kölök" – ezért inkább a KL gyökcsoportba tartoznak. A kele (gólya) amely szárnyra kel – árulja el a kapcsolatot a "kölyök" és a "gólya" között. A kajmán egy kisebb krokodil, amely Amerika szub-trópikus és forróégövi belvizeiben honos. A kujon (francia: couyon) – gazfickó. A kaján nemcsak irigy, hanem titkos vagy nyilt rágalmakkal ártani is igyekszik.

KCh/K gyök, héber Az alábbi két gyök ısi jelentése krákogás, kotkodácsolás. A KXKA gyök: ki'akéa = krákog, köhécsel. A KXKX gyök: kiaká = kotkodácsol, lerombol, elpusztít, tetovál. A KCh/K gyök: kach = így, úgy, kácha = ilymódon, kuch = szikla-, sírüreg. A KXCh gyök: kaach = perec. E két gyök ısképe: kukk – kukucs! A KK gyök: kik = ricinus (hányás). A héber KCh/K gyök kétszótagúvá válása A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel. kxch kch kxkx kxkx kk

kchv

kkj

kchl

kkn

kkr

KCh/K, héber táblázat kaach = perec kaf-ájin

KXCh

KCh kaf kuch = szikla-, sírüreg

kach = így, úgy kaf 607

kácha = így, ilymódon, csakúgy kaf

KCh

KK

kik, kikajón = ricinus 2 kuf /hányást okoz/

KXKX

ki'akéa = krákogott, köhécselt 2 kaf-2 ájin

KXKX

kiaká = kotkodácsolt, lerombolta, elpusztította, kiirtotta, tetoválta

kaaka = tetoválás 2 kuf-2 ájin

kuaká = tetovált 2 kuf-2 ájin kiakúa = kotkodácsolás, lerombolás, tetoválás 2 kuf-2 ájin

KChV

kaf kocháv = szerencse-, csillag, Merkur bolygó, csillagbogáncs

kachov = csillagos kaf

kaf kochavón = kiscsillag /lábjegyzet/

kochevet = Vénusz /bolygó/ kaf kochavit=tyúkhúr /csillagvirág/ kaf KKJ

2 kuf kukija = kakukk

kikjoni = rövid élető, futólagos 2 kuf KChL

kichli = rigó kuf-2 jud

KChL

kaf kochelet = illatszertartó, ısi ékszer

KKN

kikion = ricinus /növény/ 2 kuf

KKR

/k'-kör/ 2 kuf kikár = körönd, kenyér, tér, völgy, cipó, súlymérték /21.5 kg/

KK gyök, magyar A hangutánzó héber KCh/K gyök értelme krákog, hánytat, elpusztít, sír-üreg, sötétség – nagyon rossz. A magyar gyök is hangutánzó és az értelme is rossz. A magyar KK gyök: kaka, káka, kuka, kék (halott). A KCh/K gyök kétszótagúvá válása A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel. A magyar KK gyök nem alkot II. szótagot v/b, p/f, g, h, s, sz, z hangokkal. kxch kch kxkx kxkx kk kk kchl kkl

kkn kkny

kchv

kkc kkcs

kkr kkr

kkd

kks

kkj kksz

kkk kkt

KCh/K, összehasonlító táblázat kaka = kaka

kahol = kék

kuch = üreg

kaka kakaó /barna/

kék /halott/

kuka /néma/

608

kehe=sötét, kahás=sovány káka /sás/ k'iaká=kotkodál

kach = így-úgy

kiakéa=köhécsel kuch = üreg

kakadu /rikoltoz/

kekeckedik /kukacoskodik/

kókad /a káka is/

kukija=kakukk

kiaká=kotkodácsol klokel=hitvány

kakukk

kikelet /tavasz/

kukac, kukucs! kuch = üreg

kókler

kukkol, kukkant

kohel = kékít

kikár = tér

kökény /kék-eni/

küküllı /terület/

kikár = körönd

kiaká=kotkodál

kokárda köralak kukorica kik = ricinusolaj /hánytató/

kiaká=kotkodál

kikerics, kökörcsin /mérgezı/

kukorékol

k'iaká=kotkodál

kikár = körönd

kikár = cipó

kuch=sziklaüreg

kakas

keksz

koksz, kókusz

kuksol

kikár = körönd

kiaká=kotkodál

kaktusz

kokettál

Kuch = üreg – kukk – benézünk. "A kákán is csomót keres" mondja a magyar közmondás. Úgy tudja, hogy a kákán nincs csomó. Egy csomó mégis van rajta – alul, a szárán. A Küküllı egy folyó Erdélyben. Hasonló nevő vármegye is van. A kokárda kör alakú, fodros szélő szalagcsillag – nemzeti színő jelvény. A kukoricát a k'ikaá, vagyis a kukurikú szereti. A koksz (az angol coke szóból) – szénbıl elıállított tüzelıanyag.

KL gyök, héber A héber kol=minden, az egész, tele, lehetıség – igazi ısige: egész-el, minden-el. A KL gyök: kal = könnyő, könnyelmő, enyhe, kalu = pörkölt, kol = hang. A KLX gyök: kalá = összefonta, parittyás, kalia = löveg, kliá = fonat, kil'á = dobta, célbalı, lövedék, vitorla, koléa = találó, eltalálja. E két gyök elvont értelme: könnyed, könnyedén felkerekedı.

609

A héber KL gyök: kal, kol = minden, egész, összes, kaléa = múló, kalá = pusztulás, elfogyott, vége, menyasszony, kílá = szunyogháló, klí = edény, szerszám, szerv, kilai = zsugori, kuléa = egészen. A gyök értelme: minden, az egész. A KLX gyök: kalá = visszatartotta, bebörtönözte, pusztulás, pörköl, kliá = bezárás, kele = börtön, k'ilu = mintha. Értelem: akadályozás, pusztulás. A héber KL gyökök kétszótagúvá válása A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot. kl k'l klx klx kl klb/v klv kll kll

klm klm

klf klp/f

kln klnx kln

klg klh klh klr klr

klj klj

kls

klch klkl klkl

klsz

klt klt klt

KL, héber táblázat kal = minden, valamennyi, egész, összes kaf héchil /kol/ = tartalmaz, elvisel

KL

kuléa=egészen

kaf kol = minden, valamennyi, egész, összes kaf kule / vechule = minden, egészen / satöbbi

kalá = ki-, elfogyott, vége, pusztulás, véghatározat, menyasszony kaf kale, kaléa = múló

kulá = befejezett, elpusztított klí = edény, szerszám, szerv kaf kílá = mennyezetes ágy, szunyogháló kaf-hé

K'L

kílá = szunyogháló kaf-jud kaf-jud kilai = zsugori

kol-bo=áruház, bazár, sokoldalú

kalá = elzárta, visszatartotta, bebörtönözte, pörkölte, pusztulás alef kalu = be-, el-, zárt alef

KLX

kliá = be-, elzárás alef

alef kele = börtön, fogda k'ilu = mintha kaf-alef

kol, koli = hang, szavazat / hangi kuf

KL

kal /kalál/ = könnyelmő, könnyő, jelentéktéktelenné válik, enyhe, megkönnyebbül kuf kalá / kalu, kali = pörkölte, -t, pirította, -ott kuf KLX

kuf-alef, kuf-hé kulá = könnyítés /tilalom/

kalá = cél-, lövész, parittyás, célba lıtt, össze-, fonta kuf-ájin 610

KLX

KLX

kuf-ájin kil'á = célba lıtt, dobta, összefonta, lövedék, parittya, vitorla

kalúa = fonott kuf-ájin

kliá = fonás, fonat, célbalövés

kalia = löveg, lövedék kalbá = szuka, kutya /nn/ klavláv = öleb

kuf-ájin koléa = eltalál, célba lı, találó /válasz/

klivá = satu, varródoboz

kelev = kutya /'befogott'/

kalevet = veszettség

KLB/V

klúv=vesszıkosár, kalitka, ketrec

kilev = fércelte

kalbon=kutyus

koláv = ruhafogas kuf KLV kélaf = csákány, szekerce kaf-jud

KLF

kelef = szeplı kaf /mint-ezer/ klapé = szemben, felé, irányban kaf kaláf = meghámozta, lehántotta

kiluf, klifá=hántás, hámozás kuf

kalpé = urna

klipa = hártya, héj, kéreg, démon, hárpia kuf

kaluf = meg-, lehámozott kuf kalif = hámozható kuf

KLP/F

kuláf = lehántott, hámozott kuf kilufá = illatos fakéreg kuf

klaf / kalfán = kártya, pergament / kártyás kuf kalgasz /-im=közkatona / garázdálkodók kuf-szam

KLG

keláh = aggkor kaf kalah = folyott, áramlott, ömlött

KLH

klihá = folyás, áramlás kuf

kelah = torzsa, kocsány, szár növ

KLH

kuláh = vezetett, zuhanyozott kuf

kiláh = áramlott, vezette, zuhanyozott kuf kilúah = /víz/ sugár, folyás, ömlés kuf kaláhat = forgatag, üst, bonyodalom kuf klajá = végpusztulás kaf

kolah = gumicsı kuf

kiluj = befejezés, vég, elpusztítás

KLJ

kaf kelá/j/ = zsugori kil'já = vese kaf

kaluj = pörkölt, pirított kuf

klíja = pörkölés, pirítás kuf

kalech = menj! fordulj! /hozzá/ kaf

KLJ KLCh

kalách = selyem /bourett/ kaf kelech = ernyıs növény /Ferula/ 611

kolchit = szúnyogféle kaf

KLKL

kaf kilkel = ellátta, eltartotta, magába fogadta, hajat növesztett

kalkali = anyagi, gazdasági kaf

kilkul = ellátás, haj a halántékon kaf

kalkalá = ellátás, gazdaság, gyümölcskosár kaf kalkalá = vétkezés, vétek, erkölcsi bukás 2 kuf

KLKL

kilkel = el-, meg-, rontotta, élesítette, lıtt 2 kuf 2 kuf kilkul = géphiba, megromlás, el-, rontás, elromlás 2 kuf kulkál = meg-, elromlott, meg-, elrontott

klál = összesség, köz, közösség, általánosság, szabály kaf

KLL

kaf kolel, -et = összefoglal, -ó, átfogó, általános, beleértve

klali = általános, egyetemes kaf

kolel, -im = gyülekezet kaf

kalul = tökéletes, bennfoglalt kaf kalíl = könnyed, égıáldozat kaf

klíl = korona, koszorú kaf

klalot = általánosság, egyetemesség kaf

klulot = esküvı, jegyesség, nász

kalil = könnyő, könnyed kuf

KLL

klalá = átok, szidalom kuf

kilel = átkoz, szid, káromol kuf

kal'lán = káromló, átkozódó kuf

kuf kulál = szidott, megátkozott

kalilut = könnyedség, könnyőség kuf KLM

kaf klímá = szégyen, gyalázat klum = sebaj, semmi, valami kaf

hachlám /kalám/ = megszégyenít

kaf kulám = mindannyian

kaf-alef kiláim = keresztezés, kevert szövet, vegyes ültetvény kaf kil'umát se... = olymódon klomár = azaz, vagyis kaf

kalmár = tolltartó kuf

KLM

kalanít = pipacs, kökörcsin kaf kalón=szégyen

KLN

kuf-szamech kulmosz = írótoll

KLN kaf-szam klonász = rúd, cölöp, gólyaláb kuf kilón = kútágas kolán = hangerısítı, -villa kuf

klini = klinikai

kolani = hangos, hangoskodó kuf kolnóa = mozi kuf-ájin KLNX kolár = nyakörv kuf

kaliraám, kalía-barák=villámhárító /megfog-villám, célba-villám/ kaf-ájin 612

KLR KLR

kalas = ritkította, higította kuf

klisá / koles = higítás, ritkítás / ritkít, higít kuf

kalus = hiányos /tudás/, híg, ritkás, 'lapos' kuf

KLS

kuf kilson = vasvilla kol-sehu=valamennyi, egy kevés

KLS KLSz

kilesz=dícsıítette, ki-, gúnyolta kuf-szamech kelesz = gúny, dícsıítés kuf-szam

klaszter = arc, ábrázat kuf-szam KLT

kolász = szár, csutka /kalász/

kilusz = dícséret, dícsıítés kuf-szamech

kuf-tet kolet = befogad, felfog, felszív, lefölöz, megfogamzik

kalut = felfogott, felszívódott, megfogamzott, gyökeret vert kuf-tet kuf-tet klitá = felfogás, felszívás, vétel, befogadás, lefölözés, megfogamzás

kalat = befogad, felfog, -szív, lefölöz, megfogamzik kuf-tet kelet = katonai győjtıállomás, ami befogad kuf-tet KLT

kuf-tav kelet = kosár

kalut = könnyedség kuf-tav

kuf-tav kulit = csomb-csont /benne van/

kilut = fösvénység kaf-jud

KLT

Klapé = szemben, felé, irányában – k-lapé: lapjával. Kilón = kútágas – hasonlít a "kilóg" szóra... Kal = könnyít, raám = dörgés (rém), barak = villám (ba-rak). Kolász = szár, csutka → kalász. Kelet = befogadó → kelet (égtáj).

KL gyök, magyar A KL gyök magyar értelmei: minden, az egész, könnyedén felkerekedı. A magyar KL gyök: Kál (-Kápolna), kála, kél, kele (gólya), kiló, kuli, kül. A KL/Ly gyök kétszótagúvá válása A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, g, j hangokkal. kl k'l klx klx kl

klb/v klv

kl

klb klv

klcs

kld

klf klp/f

klg

klh klh klj klj

klf klp

klg

klyh

klch klkl klkl kll kll klm klm kln klnx kln

klr klr

klyk klk

klr

kll

klm

kln

613

klt klt klt kls klsz

klt

klz

KL, összehasonlító táblázat kál = az egész

kal = könnyed

kilón=kútágas, kol=összes

kil'á = eldobta

Kál/-Kápolna/

/fel/ kél

kiló súly

kül

kaléa = múló

kale=múló, kol=hang

kuló = mind

kála /virág/

kele /elmegy, kelepel/

kuli /mindenes/

klúv = kalitka

kelev = kutya

klúv = ketrec

kaliba

kelevény /kelés, 'kutyaság'/

kilev=fércelı, koláv = ruhafogas kolibri /csüng/

klub

klajá=pusztulás kelev=kutya, klúv=ketrec

kolbo=minden-benne

Kálvin, kálvária

kolbász

kelevéz /csatolólánc/

kalúa = fonott

kliá = bezárás

kalács

kulcs

kalu = bezárt

kal=könnyővé tesz klí = edény

kalocsni

kölcsön

kulacs

klivá=satu, kalúa=bezárt

kolet = elfogad

kalech = menj!

kaloda

koldul

küld

kiláh = áramlik

kalah=áramlik

kaldeus /arám: küldött/

köldök

klipa = héj

klúv = kalitka

kalap

kelepce

kélaf = csákány kol=hang, pe=száj kalapács

kelepel /szájal/

kalifot=kalifátus kolef = lehánt

kilón = kútágas

kalifa

ki-lóg

klepto/mánia/

kajhán=köpködı kihel=összegyőjt kályha /füstöl/

kelyhe /kehely/

kaláhat=forgatag klokel=hitvány

kilkel = befogad kilúah = folyás

kaláka

klikk

kelekótya

614

kalkalá=gazdaság

kólika hasmenés kulák

kalkalí=gazdasági kal=mind, kipul=behajlítás

koj=egy emlıs, kilúah=ömlés

kalkulál

kölyök /szülés/

kel-káposzta

kalil = könnyed klál=összesség, kli=eszköz

kolel=gyülekezı kolel = átfogó

kallódik

kolloid

kell, kellék

küllı

kalilut=könnyen kalul=tökéletes

klál = közösség klulot=koszorú

kallantyú

kellem

kolléga

kalul=befoglalt

kilusz=dícsıítés

kallózás

kelleti /magát/

kullog

kalkalá=gyümölcskosár kolel = befoglal kollekció

kullancs

kilón = kútágas kiláim = szövet kiláim=vegyített kulám=mindenki, pe=száj kalimpál

kelme

klíma

kolomp /mindenki hallja/

kiláim=keveredés

kiláim=keveredés kulám=mind, p'irá=szájat tát

kalamajka

klimax

kolompér /krumpli/

kalmár=tolltartó /mindent tart/ kalmár /vegyes árut tart/ kalmár=tolltartó kiláim=kevert /kelemenc=albán/

kiláim = keverés

kalamáris

kulimász

Kelemen, Kálmán

kalón=szégyen

/rákapaszkodó/ kilón = kútgém

kaland

kilincs, kliens kalá=menyasszony

koles = higít

kil'á = eldob

kölni

külön

kilón = kútgém

klonász = cölöp

kelengye

kilenc

kolonc /lóg rajta/

kalá=összefonta

kalah = áramló

kal = könnyít

klonász = rúd kulit=combcsont

kalendárium

kelendı

klinika

kólint

kolár=nyakörv

kulináris

kolán=hangerısítı kol=mind, ore=kiüríti

kaláris gyöngysor

klarinét

kelesz = dícséret kliá = fonat klassz

különc

kolera /hasmenés/ kalus = 'lapos'

kelés /gennypúp/

kil'á = kidobta

köles /nem jó étel/ külsı

kolasz = csutka kulá=könnyítés

kalkalá=ellátás

kalász

kolostor

keleszt

615

kolo /latin/=ellát

kolet = befogad kelet=befogadó, győjtıállomás

kalut=megfogan

kalit/c/ka

kelet /égtáj/

költ /tojást/ költı

klitá = felfogás

kalkalá=ellátás

klitá = felfogás

keltez

költ /pénzt/

kultusz, kultúra

kal=könnyelmő, könnyít

kalu = elzárt

kalóz, kalauz /irányít/

klozett

Kál-Kápolna – Kápolna község egész körzete. Kál: nagyközség Heves vármegyében. Kál volt Bulcsu apja is. Egy Kál nevő lovag a Sopron vármegyei Káldon telepedett le. Kal'a, arabul, vár. Kele = elzár, visszatart. Ebbıl lett a kelev = kutya szó. Mivel a finn kota = ház nem a magyar ház-zal, hanem kötözött (pl. vesszıfalú), építménnyel, illetve kutya szóval rokon – eredeti jelentése kunyhó lehetett:-). Kelevény, kilis: gennygóc. Kelevéz: csatolólánc. Egy magyar-héber szó a "kol-b'-ász" – héber "fordítása": mindent-bele-tesz. Az arám nyelv korábbi elnevezése: káldeus. A nesztoriánusokból áttért katolikusok története 1445-ben kezdõdött, amikor a Cipruson élõ szír keresztények csatlakoztak Rómához. Rájuk alkalmazta a katolikus egyház a "káld" / "káldeus" nevet, ami ebben az összefüggésben arámi-szír nyelvût jelent. (Káldeusnak nevezik a Biblia arám fordításának, a "Targumoknak" nyelvét is.) A kallóz szénhidrátféle: a gombák sejtfalában, télen a növényi rostcsövekben. A kallózás a szövetek tömörítését végzõ mûvelet. Az árut meleg szappanos vizzel megnedvesítik, majd sokszorosan összenyomkodják. Ettõl a szálak végei összekuszálódnak, s tömött, vizhatlan nemez-felületet adnak. Kolompér, vagy krumpli – kulám pe-ár: "mindenkinek tele a szája". A kalmár = tolltartó, amiben minden íróeszköz benne van. A kalmárnál (az árusnál) is megvan minden fontos árucikk.

Kilenc A két magyar számnév, a 8 és a 9 nevének eredetére Varga Csaba magyarázatát fogadjuk el. Szerinte a magyar 8 és 9 számnwvek a pi szám elıállításának eszközei voltak és nevüket is e számtani mőveletrıl kapták. A kilenc egy "kulcs", ami a nyolcon "lóg rajta"... hogy is van ez? Kör alapú építmények tervezéséhez szükség van a pi számra. Piramisokat 616

pedig már 5 ezer éve építettek. Csak ÖTEZER? Ennél sokkal régebbieket is találtak – Varga Csaba és a szerzı véleménye szerint is, a π szám legkevesebb 30.000 éve ismert. Az már természetes, hogy a sumérok is ismerték ezt a számot – bár ık másképpen számították ki, és rosszabb közelítést kaptak. Nézzük csak: 4x(8/9x8/9)=3.160. Nem teljesen pontos érték, de nagyon jó közelítés! A 8 tehát a számlálója, a 9 pedig a nevezıje annak a törtnek, melybıl az egyiptomiak a kör kerületének területének meghatározásához szükséges π számot elıállították. De vajon honnan került hozzájuk ez a módszer? (S honnan került hozzájuk a demotikus írás is, ami a magyar rovásíráshoz hasonló?) Feltesszük, hogy a kárpátember nemcsak az írást, hanem a π kiszámításának technikáját is ismerte – s hogy mindez több tízezer éves ıskultúrából származik. A boszniai piramisok piramis-mivoltát elıször is tagadják a tudósok – majd e tagadás következményeképp ásatásokat sem hajlandóak végezni bennük. Pedig e piramisok külsı formája is meggyızı, hogy természetes képzıdmények (magányos hegyképzıdmények) nem lehetnek. *** A zsidó kalendáriumot a babiloni fogságból való visszatérés után állapították meg, amikor az év kezdetét niszán (tavaszi) hónapról tisré hónap elsejére (ıszre) tették át. Ezek a káldeai eredető héber hónapnevek ma is használatosak: niszán, ijár, sziván, tamúz, áv, elúl, tisré, hesván, kiszlév, tévét, svát, adár. Kolostor, monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom eredetileg különbözı funkciókat takart. A görög eredető monostor szóval jelölik a monasztikus rendek templommal egybeépített telepét, mely a rendtagok valamennyi életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálja. A latin kolostor szó nem komplett kiszolgáló egységet, csak szállásépületet jelent, melyhez még templom csatlakozhat. Kelet = befogadó, győjtıállomás – kelet = kosár (két szó a kétféle héber t-vel).

KM gyök, héber Mindkét nyelvben van valamiféle bizonytalanság afelıl, hogy a "kum" felkelést (sıt lázadást), vagy elalvást jelent-e? Lásd a héber kom=aludttej s a magyar "kum": alszik szavakat. Az ellentmondást a KM gyök elvont értelme oldja fel: az állapot megváltoztatása. A héber KM gyök: kám, kum = feláll, bekövetkezik, lázad, ellenség, kamai = elsıdleges, kom = aludttej, komá = emelet, magasság. 617

A KMX gyök: kam'á = megkötötte, kaméa = talizmán, kim'á = kevés, kissé. A KM gyök: káma = mennyi? milyen! néhány, kímia = kémia, kimá = fiastyúk (számos), kmo = mint. A héber KM gyökök kétszótagúvá válása A héber KM gyökök nem vesznek fel d, p/f, g hangot. km kmx km

kmc

kmv

kmn kmxn kmnx kmn

kmh kmh kmh

kmr kmr

kms kms

kmkm kmk

kmsz

kml

kmt kmxt kmxt

kmm kmz kmz

KM, héber táblázat KM

kimá = felkelés /ágyból/ felállás /ülésbıl/ kuf-jud

kám /kum/ = felállt, felkelt, fellázadt, lázadó, ellenség, keletkezett, bekövetkezett kuf káma = lábon álló gabona kuf

komá=emelet, termet, magasság

káma = elsı /arám/ kuf-alef

kom = aludttej kuf

kamai = elsıdleges, prototípus kuf-alef

komi = komikus kuf

kam'á = megkötötte kuf-ájin kaméa = amulett, talizmán

KMX kim'á = kevés, kicsit, kissé, valamennyire kuf-ájin kimá = fiastyúk kaf-jud /mennyi!/

káma = mennyi? hány? milyen! néhány kaf KM KMX

KM

kmo = mint, amint, mintha kaf

kímia, kimai = kémia, kémikus kaf-jud

kamuván = természetesen kaf

KMV

kamác = felcsíp, összeszorít, 'a' bető kuf

KMC

kómec = csipet, maroknyi kuf

kamuc=összeszorított /száj, ököl/ kmicá = győrősujj, felcsípett kuf

KMC

kuf kimec=összegyőjtötte, takarékoskodott, megtakarította, felcsípte

kamcuc = csipetnyi kuf

kimuc = takarékosság, megtakarítás kuf

kamcán = fukar, fösvény, zsugori kuf kámah=epedett, sóvárgott kaf-hé

kmihá=epedés, sóvárgás, vágyódás kaf-hé KMH

k'méha = gombafaj kaf-hé KMH

kamó-hu = olyan mint ı kaf-hé kmuhá, kamúah = áhított kaf

618

kamúah = lisztezés kuf

kimah, kumah = belisztezte, -ett kuf

kamíah=lisztes

kimhi = lisztes

kemah=liszt kuf

KMH

kimhá = liszt /arám/ kuf kimahón = lisztharmat kuf KMKM

2 kuf kumkum=teáskanna, teafızı

KMK

komikán = komikus 2 kuf

kamál = hervadt, fonnyadt kuf

kmilá = hervadás, fonnyadás

KML

kamul, kamel = hervadt, fonnyadt kuf KMM

kuf komem /kum/ = fellázít, újjáépít

kimúm = helyreállítás, újjáépítés kuf-jud kuf komemiut = önállóság, emelt fıvel, kiegyenesedve

kamón, samír = kömény kaf

KMN

kamnón = ánizs /ma: kinamón/ kaf k'maná = les-, rejtekhely kaf l'kamán /kamán/ = alább kuf kamin = kandalló kuf

kaamúr=ahogy mondtuk kaf-alef

kimen = elrejtette, érlelte kaf KMN

komanit = penész /kenyéren/ kuf

kimonái = kiskereskedı kuf-alef

KMNX

kim'oni=kiskereskedelmi kuf-ájin

KMXN

KMR

kaf kumár = érlelt gyümölcs

kamár = érlelte, kivetette /hálót/

kmirá = érlelés, sajnálkozás kaf

kamríja = paplak, kolostor kaf

kómer, komrít = pap, papné, papnı /nem zsidó/ kaf kaf kmurá = papság, klérus

kamár, kimur = boltozta, -ás, domborította, -ás, beívelt, ívelés kuf kamur=domború, ívelt, boltozatos

KMR

kimrón = bolthajtás, domborulat kuf kimóret, kmirut=domborulat kuf

kamas = elhervadt kaf

kmisá = hervadás, fonnyadás kaf

KMS

kames=hervadó kemes = hervadás, fonnyadás kaf /emes = tegnap/ kamus = hervadt, fonnyadt kaf KMS

/ki-húzzák/

kimson = üszög /növénybetegség/ kimos / kimson = bogáncs / gyom, bogáncs kuf

619

kamász = elrejtette, eltitkolta kaf-szamech

KMSz

kamusz = rejtett kaf-szamech KMXT

komsza = kepe /gabona/ kaf-szam

kaf-ájin-tet kimát = majdnem kmot = mint kaf-tav

kamut, -i = mennyiség, -i kaf-tav

KMT

kaf-tav kumtá = barett /sapka/

kamat = győrte, ısszeráncolta

kimet = összegyőrte, összeráncolta kuf-tav

kuf-tet kemet = ránc, győrıdés, redı kumát = összegyőrt, -ráncolt

kamit, kamut = győrıdı, -ött, ráncos kuf-tet kamtor = ruhásláda kuf-tet

kimut, kmitá=győrés, győrıdés, ráncosodás kuf-tet

kamtut = ránc, redı kuf-tet kamaut = ısiség, elsıdlegesség kuf-alef-tav

KMXT

kamiz = rugalmas kuf

KMZ

kmizut = rugalmasság kuf

KMZ

kaf kumáz = ösi ékszer

K'mehá: gombafaj – lisztszerő, letörölhetı. Kamría = kolostor, paplak – nyilvánvaló, hogy a magyar kamra rokonszava. Kómer = pap (komor). Kamász = eltitkol (kamasz). Kámtor = ruhásláda (komót). Kamat = összegyőr, kamut = mennyiség (kamat).

KM gyök, magyar Az ısi értelem: az állapot megváltozása. A magyar KM gyök: kém, koma, kum (alszik). A KM gyök kétszótagúvá válása A héber KM gyök nem vesznek fel d, p/f, g hangot. km kmx km

kmv

kmc

km

kmb

kmd

kmm

kmh kmh kmh

kjm

kmp kmf

kmn kmn

kmr kmr

kmn kmny

kmr

kms kms

620

kmk

kml kml

kmsz

kmt kmt

kmz kmz

kmsz

kmt kmty

kmzs

KM, összehasonlító táblázat kám=ellenség, kmo=mintha

kmo=mint, om=nemzet kom = aludttej

kém

koma /mint mi/

kum /alszik/

kaméa=amulett chímia=kémia, kmihá=sóvárgás kaméa /domború/ kémia /aranyra.../ káma=néhány, bin=érti, bone=épít kom-bin-ál /alternatívák/ kamtor = ruhásláda komód /sublót/ kam=feláll, po=itt

kam=feláll, paá=lézeng

kampó

komp /oda-vissza/

kam=felkel, paná=odafordult

kam=keletkezik, pote=csábít

kampány

kompót kam=bekövetkezik, polet=kiad komplett kam=létrejön, pním=belsı kompánia

/pán=teljes/

kám=felkel, poréah=szálló

kam=keletkezik, poter=megold

kámfor

komfort

kamel=lekókad

kam=keletkezik, paszed=romló

kamilla

komposzt komikán=komikus komikus

kamó'u = mint ı

kimen=rejtette

komel=lekókad

kaméleon

kímél

komló

kavaná = szándék

koder = komor

kemény /'kövi'/

komoly

kumá=magasság

kimec=összegyőjti

kémény

komondor /terel/ 621

kamin=kandalló

kamón=kömény

kemence

kömény

kimen = érlelte

kumán=rejtett, kimonai=kereskedı

Kemenes /alj: szılık/

kumán /kun/

karám=felhalmozta

kómer = pap

kamra

komor

kamusz=rejtett kamásli komesz=eltitkol

kimson=üszög, bogáncs

kamasz

komisz

kamut=mennyiség kamat kamat = gyúr

kamtor=ruhásláda

kamatyol

komót /komód/

kamász=elrejtette kámzsa

Lexikon: A komondor hatalmas, fehérszırő – az egyik legismertebb magyar pásztor-kutya fajta. Neve valószínőleg a kumán (kun) szóból származik.

KN gyökcsoport, héber A gyökcsoport ısi képe: hímvesszı – birtoklás, megalapozás. A KN gyök: kane = nád, rúd, szár, légcsı, kén = fészek, koni = kúpalakú, kone = vásárol, birtokol. A KNX gyök: kni'á = behódolás. A KXN gyök: kán = itt, chán, hán = kán. A KNX gyök: kaná = bosszúálló, kanái = irígy, vakbuzgó, kiná = féltékeny. A héber K'N gyök: káin = lándzsahegy, kiná = gyászének. A KN gyök: kaná = alapzat, palánta, vonalzó, kén = igen, igaz, tisztség, becsületes, kiná = megnevez, kiná = tető.

622

A héber KN gyök kétszótagúvá válása A héber KN gyök nem vesz fel c, g, l, s, z hangot. knx kn kxn k'n kn knm knm

knb/v

knd

knxn knn knn

knf

knr knr

knh

knsz knsz

knj knj

knch knk

knxt knt knt knxt knt

KN, héber táblázat káin, kénim=lándzsahegy kuf-jud

kiná = sirató-, gyászének, elégia kuf-jud

kén = fészek, rekesz kuf

koni = kúpalakú kuf

K'N KN

kane=nád, szár, lég-, csı, rúd kuf

kun /konen/ = gyászol, sirat kuf

kaná = meg-, vásárolta, elsajátította, birtokolta kuf

kone = vevı, vásárol, 'Teremtı'

kaf kén = igen, helyes, alapzat, állvány, tisztség, igaz, ıszinte, becsületes

kaná, -ot = alapzat, állvány, palánta, oltvány, vonalzó kaf kaf kiná, -im = tető

KN

kaf kiná, kuná = el-, meg-, nevez, -ett

hechin /kon/ = elı-, készítette, felkészült kaf keén =...féle, olyan mint... kaf kanúa = megalázkodó kaf-ájin

nachón /kon/ = igaz, úgy van kaf

kni'á = megadás, behódolás kaf-ájin

KNX

hichnia /kaná/ = leigáz kaf-ájin kán=itt kaf-alef

KXN

kin'á = alázat kaf-ájin-hé

chán, hán = kán, ázsiai /mongol/ fejedelem kaf-alef, het-alef

ChXN

kaná = bosszúálló kuf-alef

KNX

kanái=féltékeny, irígy, vakbuzgó

kiná = irígyelte, féltékenykedett, kiállt érte kuf-alef

kin'á = irígység, féltékenység, vakbuzgóság kuf-alef-hé KNB/V kanabusz = kender kuf-szamech KND

kinev, kunáv = letép, lenyes, -ett, levág, -ott kuf kinuv, knivá = lenyesés, levágás, letépés kuf kuf-szamech kundász = cölöp, rúd, csínytevı kuf-szamech kundesz = csínytevı, csibész, vadóc kuf-szamech kundeszut = csínytevés, pajkosság

kanaf = széle, szárny kaf

KNF

623

kaf-jud knufíá = banda

KNH

kinah = meg-, ki-, letörölte kuf kuf kinúah / kunáh = meg-, ki-, letörlés, meg-, ki-, letörölt

KNJ

kinuj = ál-, melléknév, elnevezés, névmás kaf

KNJ

kinuj = féltékenység, irígység kuf-jud

kanuj = vásárolt, megszerzett

knijá = vásárlás, vétel, beszerzés kuf-jud-hé

kuf-jud kinján=tulajdon, szerzemény, javak, birtokbavétel

KNCh

konchijá = csigaház, kagyló kuf

kankán = kancsó, korsó 2 kuf

kinkál = rács, rostély 2 kuf

kankantum = rézgálic 2 kuf-tav

KNK

knokenet = vékony ág 2 kuf-tav kinám, kinemet = tető, tetvesség kaf

KNM

knimá = növénytető kanom = fahéjszínő kuf

kinamón=fahéj kinamón=ánizs

KNM konám = eskü, fogadalom kuf

kanaim = zelóták /zsidó háború/ kuf-alef KNN

kaf konen /kon/ = alapít, beállít, felhúz /órát/, irányoz kaf kinen, kunán = tekercselte, -t, felhúzta /órát/, beállította, -ott

kanón = parázstartó fazék kaf

konán = alapított, irányozott kaf

kaf kinún = alapítás, megalapozás, tekercselés, óra felhúzás

kanenet = drótos emelıgép kaf

kaf konanit = állvány /könyv, virág/

konenut=készség, készültség kaf knaán, knaáni = Kánaán, kánaáni, kalmár kaf-ájin KNN

KNXN

kuf kinen, kinún = lakozott, fészkelt, -és, fészket rakott, -ás kuf konen /kin, kon/ = gyászol, sirat kuf-jud knunijá = összejátszás, titkos összebeszélés

kanár = hegedőmővész kaf

kinor, kiner=hegedő, hegedől kaf

kanárít=kanári, hegedőmővésznı

kineret = Genezáreti tó kaf kinresz = articsóka kuf-szamech

kanász = megbírságolta, megbüntette kuf-szamech

624

KNR KNR KNSz

knász=pénz-, bírság kuf-szamech KNSz

kniszá=bírságolás, bejárat, belépés, vonulás KNSz kinesz=egybegyőjtötte, összehívta, -húzta kaf-szam

kanász = összegyőjt, betakarít, behoz kaf-szamech

kunász = összegyőjtött / -húzott

kaf-szamech kenesz = összejövetel kinusz = egybegyőjtés, összejövetel, kongresszus kaf-szam knuszá = férjes asszony

kniszá = bejárat, belépés, bevonulás kaf-jud-szam kneszíá = gyülekezet, keresztény templom, kongresszus kaf-szam-jud kaf-szam kneszet = zsinagóga, gyülekezet, konferencia, izraeli parlament

KNT kaf-tav kénut = ıszinteség kni'ut = alázatosság kaf-ájin-tav

KNXT

kanut=haragos, felbıszült kuf-tet

kinter, kintur=bıszít, -és, bosszant, -ás KNT

kantrán=kötekedı /kontra/ kuf-tet

hiknit /kanat/ = bosszant, ugrat kuf-tet kuntresz = nyomtatott füzet / ív kuf-tet-szamech

kenet = fogó, nyél kuf-tav

KNT

kanatán = féltékeny természető kuf-alef-tav K'NT

kinot = Jeremiás siralmai kuf-jud-tav /kínok/

kanaut = vakbuzgóság, fanatizmus kuf-alef

KNXT

K'én = ...féle, olyan mint (én-hez hasonló). Kéván = minthogy, kiven = irányít, szándékozik → "kéván", kíván. Kanász = betakarít, behoz, összegyőjt. Aki elkanászodik, azt megbüntetik. Konen /kin, kun/ = sirat, gyászol → kín.

KN/Ny gyök, magyar A KN gyök ısi képe: a hím birtokol – megalapozás. A magyar KN gyök: kan, kán, ken, kén, kéne, kenu, kín, Kína, kún. A KNy gyök: kánya, kény(e). A KN/Ny gyök kétszótagúvá válása A héber KN gyök nem vesz fel c, p, g, l, s, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, j, m hanggal. knx kn kxn k'n kn kn kny

knv/b knv knyv

625

knc kncs

knd knd

knf

knh kng kngy

knj knj

knyh

knch knk knk knyk

knr knr knyr knsz knsz knsz knysz

knm knm knxn knn knn knl knyl

knn knyny

knxt knxt knt knt knt knt knyt knz knyz

KN, összehasonlító táblázat kaná=birtokolta

kénim=lándzsahegyek

kumá=magasság, kun=gyászol?

kan

kén /tőkristályok/

chán = kán

ken = tisztség

kin=sirat, kiná=tető

kán /vezér/

ken /felkenik/

kín

kone = vevı

tin=iszap, szín=Kína t → sz

kéne /kellene/

Kína

kun /kumán/

kaná = birtokol kanái=féltékeny kánya

kény/e-kedve/

kanabusz=kender

kunáv = vágott

kana-vász/on/

könyv

kane=szár, kenet=nyél

k'onesz=erıszak, konesz=ö.győjt

kanóc

konc

konesz=összegyőjt, behoz kanca, kancsó kunász=ö.húzott konesz=betakar kinusz=győjtés kancsal /sanda/

kence, kenıcs

kincs

kundász=pajkos kiná = megnevezte

kunász=összegyőjtött

kandi, -kál

konda

kend

kanon=parázstartó

kanabusz=kender

konchia=kagyló, konen=gyászol

kandeláber

kendı, kender

kondul /harang/

kamin=kandalló kén = fészek

anud=felcsatolt

kandalló

kondér /kong/

kengyel /lábtartó/

kán=birtokol, kundász=csínytevı

oned = feltőzött

kandúr

kondor /keselyő, Andok/

626

ken=fészek, gur=lakik

kanáf = szárny

kenguru

konflis konchia=kagyló kong kanún=parázstartó konchia=csigaház konyha

kunyhó

knokenet=vékony ág

kanut=haragos

kánkán

konok

kankán = korsó

konen = beállít

kankán = korsó

kankalin /korsócska/

könyök

kunkor

kelev=kutya, kunáh=letörölt

kankantum = rézgálic

kánikula /verejték/

konkoly /mérgezı/

kane=szár, csı

kníjá=vásárlás

kanúa=megalázkodó

kanál, kanális

kínál

/le/ konyul

kinján = javak

kin = sirat, kiná = tető

kényelem

kínlódik

kane = csı

konen = sirat

kanna

könny

knaán=Kánaán

konen = irányít

kunáv=letépett

Kánaán

kinn /ki-/

könnyő

kinor = hegedő

kunáv=lenyesett, ken=fészek

kanyar

kenyér /köralak/

kanón = parázstartó kanyaró /vörös kiütés/ kanárít=kanári

kiná=féltékeny

kní'á=behódolás, kin'á=alázat

kanári

kényes

könyörül

kunyerál

kanász=ö.győjt

knuszá=férjes asszony

koni=kúpalakú

kundász=csíny

kanász

kényszer

kónusz

kunszt

627

kinot=siralmak

konen=irányít, kán=itt kone=megvásárol

kántál

kint /kinn/

kontó /más számlájára/

kanut=haragos

kunán = tekercselt

kénytelen /kedve ellen/

konty, /le/konyul

kenet=fogó, kantrán=kötekedı

kintur=bıszítı

kantár

kontár, konyít kintur = bosszantó köntör-falaz

kinot=siralmak

kantrán=kötekedik

kunán = tekercselt

kántor, kantáta

kenter/-be ver/

köntös

ken = fészek

kiná = tetü

kunász=begyőjtött

kényeztet

kínzó

konzerv

A kenu nyitott, mindkét végén csúcsos kishajó. Az elsı kenuk favázra épített bırbıl vagy kivájt fatörzsbıl készültek. Wikipediából: "Az angol China és Sino- szó a Qin (Csin) dinasztia nevébıl származtatható. Lehetséges, hogy az elsı uralkodó nevébıl számazik, mert Csin Si Huang volt az, aki Kínát egyesítette. A kínai nyelvő Zhongguó (Csungkuo) magyarul: Középsı birodalom. (Nem világos...) Kandeláber 1. temetéskor használt, tálban végzıdı oszlopállvány, amelyben világító / füstölı szert égetnek 2. nagy mérető díszes lámpaoszlop. Konyha A lexikon szerint "A magyar nyelvterületen ismert konyha szavunk 1206-ban helynévként bukkant fel cuhna alakban – s latin eredető." (?) A kunyhó anyaga és alakja sokféle, de általában nádból vagy szalmából készül. Kankalin, kásavirág, sárga kükörcs, kikerics, kulcsvirág, kesztyővirág. Mivel a hettitáknál (a suméroknál is?) vezír volt a vezér, a magyar nyelv a z hang megjelenése után is közkincs kellett, hogy legyen a Közelkeleten.

KR gyök, héber A gyök eredete nyilvánvalóan a vicsorgó állatok "krrr" hangja, amikor a támadó kering a búvóhely vagy a préda tulajdonosa körül. A KR gyök ısi képe a KÖR. A héber gyök értelme minden, ami körbevesz, ami a "körzetben" szükséges. Minen, amit kár volna elveszíteni: mezı, épület, 628

gerenda, fal, állatok, szántás, bánya, tőzhely, kohó. E gyök az írás és az olvasás (a hívogatás) alapja is. Még a szükség szinonímáit is tartalmazza: hideg, csúnya. Az emberiség déli alfaja eleinte jégkorszakonként, késıbb már anélkül, folyamatosan is keveredett az ıshonos európai törzsekkel. Úgy néz ki, hogy a a másik k hang az afrikai elıemberi nyelvben vált a tárgyak és értékek névszóosztályának elıragjává – s onnan került "vissza" a héber nyelvbe. (Megjegyzés: a magyar rovásírásban is két különbözı k bető volt!) A KR gyök: kár, kor=hideg, kir = fal, kerá = tetıvel fed, krí=dac, magömlés, kore = megesik, korá = gerenda, kur = pókháló. A KRX gyök: kore = szólít, olvas, megnevez, kiált, kore = fogoly (madár). A KRX gyök: kerá = foszlány, kore = széttép, szakít. A KXR gyök: k'ará = tál, kier = homorít. A KR gyök: kár = faltörı kos, gyors teve, párna, legelı, hízott birka, karí = lovasfutár, kará = ás, bérel, vásárol, kera = lakoma, krí = gabonarakás, kirá = tőzhely, kore = bányász, kor = őrmérték, kur = kohó. A KRX gyök: kará = letérdel, kera = bútorláb, állatcomb. KXR: koer = elcsúfít. A héber KR gyök kétszótagúvá válása A héber KR gyök nem vesz fel f, l hangot. kxr krx kr kxr krx krx kr krg

krh krh krh

krr kxrr krr

krv krv krb/v krb/v

krj krj

krs krs

krc krc

krk/ch krkr krkr krkx krk krsz krsz

krd

krp krp

krm krm

krn krn

krt kxrt krtx krtx krt krt

krz krz

KR, héber táblázat kera, kérot = lakoma kaf KÖR

krí, k'ráiim = gabonarakás kaf

KR

kirá = tőzhely kaf-jud-hé karí = futár, lovasküldönc kaf-jud

kur = kohó, olvasztókemence kaf

kár = faltörı kos, nyereg-, párna, gyorsjárású teve, mezıség, legelı, hízlalt birka kaf kará = ásta, bányászott, bérelte, vásárolt, lakomát rendezett

kore = bányász kaf-hé

kor = őrmérték /kb. 400 lit/ kaf kará=letérdelt, térdreesett, -borult LEHAJLÓ

kri'á = térdre borulás, letérdelés kaf-ájin

kera, kraáim = láb, bútorláb, állatcomb kaf-ájin 629

KRX

kaur = csúf kaf-ájin

KÁR

ki'ur = csúfság, csúnyaság

kaár = el-, csúfította kaf-ájin

KXR

KXR

koár = elcsúfított kaf-ájin

kaf-alef k'orá /lich'orá/ = felületesen nézve

KXR kár, kará = hideg KÖRBEVESZ

kir, -ot = fal

kerá = tetıvel fed, boltoz kuf-hé

kor = hideg, -ség kuf

KR

korá = tetıvel fedett kuf korá = gerenda kuf-hé

kuf hekír /kur/ = felszínre hozta /vízet/

kará = történt, megesett kuf-hé

kuf kur = selyemszál, pókháló

krí, kerí = magömlés, dac, ellenszegülés kuf-jud kuf korát rúah /korá/ = élvezet, öröm

KRX

kuf-jud-alef kri'á = fel-, olvasás, fel-, szólítás, fel-, hívás, kiáltás

kará = el-, fel-, olvasta, szólt, szólitotta, meg-, nevezte, kiáltott, fel-, meg-, hívta kuf-alef kari, kru'im = olvasható, meghívott /vendég, -sereg/ kuf-jud-alef karai = karaita kuf-alef k'ará=tál kuf-áj

KÖRÖZ

kore = fogolymadár, hív, szólít, olvas kuf-alef

KXR kier = homorított kuf-ájin

koár = homorúság, homorított

kéra = szét-, feltép, elszakít kuf-ájin

TÁMAD

KRX

kará = el-, fel-, széttépte, el-, szét-, beszakította /ruhát/ kuf-ájin kuf-ájin kerá = el-, szakadás, foszlány korá = széttépett, elszakított kuf

karúa = szakadt, rongyos kuf-ájin

kri'á = eltépés, beszakítás /ruhát/ kuf-ájin

kerván = egy éjjeli madár kaf-vav

KRV

karvijá = lopótök kuf-vav

KRV

karbólet = taréj kaf kráv = felszántott ugar, harc kaf

KRB/V

kaf kruv = kerúb, káposzta

krivá = szántás

kaf kruvit = karfiol

kirbel, kurbál = rostálta, -t, bebugyolálta, -t kráv = harc, csata, játszma kuf kravi=harci kuf

KRV

koráv = megközelített, felkarolt

kerev = belseje, belsı része kuf

karáv, karev = közeledett, -ı kuf

krivá = közeledés kuf-jud

karóv = rokon, közel, -i, közelálló kuf kéráv = meg-, közelít, bizalmába fogad kuf

630

kerúv=közelség kirvá, krivut = rokonság kuf -tav krabáim = zsigerek, belsırészek kuf

KRB/V

KRV

korbán = áldozat kuf /kárban/

kerec= bélféreg kaf

KRC

kuf kérac = int, kacsint kricá = kacsintás kuf-jud

KRC

karac=intett, kacsintott, hunyorított, gyúrta, formálta, letépte, -szakította, levágta kuf kerec = vakarcs, csapás, szerencsétlenség kuf

kurcá=vakarcs

karuc = formált kuf

kircuc=vakarás

kórac = gyúrt, formált kuf

karcit = kullancs kuf-tav

kircef, kurcáf = le-, vakarta, -t, lekaparta, -t kuf

kérád, kórad = ledörgöl, vakar, -t, lekapar, -t kuf kérud = le-, vakarás kuf

KRD

kored = levakar

kardom = balta, szekerce kuf karpadá = varangy kuf

KRP

karpif = vasúti rakodóhely kuf karpión = ponty kuf karpasz = zeller, finom szıttes kaf-szamech

KRP

k'rága = fejadó kaf

KRG

karuh b... = -val jár, kapcs. vele

KRH

kórah = szükség, -esség kaf

hichríah /karah/ = kényszerített kaf kórah, korá = gerenda kuf

KRH kerah = jég, fagy, kopaszság kuf karah = kitépte /hajat/ kopaszra nyírta kuf karáhat, kerhut = kopaszság kuf

KRH korhá=tar, kopaszság, kopár föld

krihá = hajtépázás kuf

keréah = kopasz, kopár kuf karuh = betakart, -kötött, rácsavart kuf

kruhá = bél kuf

karhón = gleccser, jéghegy kuf karáhat=kopaszság, tar, /szövet/ kopás, tisztás kuf karuj = megásott, gödör kaf

kríjá = ásás, bányászás kaf-jud-hé

kéruj = tetıfedés, boltozás kuf

631

KRJ KRJ

karuj = meghívott kaf

KRJ

kir'ja, krajot = nagy-, elı-, város, városrész kuf-jud

karján=bemondó, felolvasó, elıadómővész kuf-jud KRCh

kerech=kötet kaf krichá = be-, kötés, egybevetés, kalászfonat kaf

karach = bekötötte /könyvet/ becsavarta, -göngyölte, egybe-, kötötte, egybevetette kaf karuch = bekötött /könyv/ rácsavart kaf

kruchá /2 kaf/ kruhá /kuf-het/=bél korech = könyvkötı kaf

karich = kardsás, szendvics kaf

kaf kórach = kötet, bekötött /könyv/, egybekötött

krach = nagy-, világváros kaf

króchet = köteg, csomag kaf-tav

kaf krichijá = könyvkötészet

kaf krúch'ja = darumadár

karkóv = párkány, perem, foglalat /rakó-v/ 2 kaf

KRK/Ch

karkevet = hornyoló gyalu 2 kaf

kirkev = hornyolta, kivájta, legömbölyítette 2 kaf

karkom=ostromfal, sáfrány 2 kaf

kirkem = sáfránysárgára festette

karkumi = sáfrányszínú 2 kaf karkeset = vastagbél

2 kaf kurkám = sáfrány, sárgára festett

kroket = köteg, csomag 2 kaf-tav

KRKR

kruchit = rétes

kirker = körtáncot jár, udvarol, ugarabugrál 2 kaf 2 kaf kirkár / kirkur = búgócsiga / ugrálás, táncolás, udvarlás 2 kaf kurkár = homokkı, udvarol, körtáncol

kirkará = homokfutó kocsi 2 kaf karká = talaj, föld, tengerfenék 2 kuf-ájin

KRKX

karkait = tenger-, hordófenék 2 kuf-ájin KRK karkafta=koponya /ar/ 2 kuf-tav-al

2 kuf kurkeván = zuza

kirkef, kurkaf = lefejez, -ett, megskalpol, -t 2 kuf

karkefet = koponya, skalp, ernyıvirágzat 2 kuf-tav karkas = csengı, gong, fúró 2 kaf

kirkes=csörget kirkász = cirkusz 2 kuf

KRKR

kurkár = szétrombolt 2 kuf

kirker, kirkur=károgott, kotkodácsolt, -ás, brekegett, -és, ledöntötte, szétrombolta, -ás kark'rán = kotkodácsoló, "kereplı", fecsegı 2 kuf

632

karám = szılıt mővelt, felhalmozta kaf

KRM

korem=vincellér, szılısgazda kaf

kerem = mandula, szılı-, olajbogyó kert kaf karom=sáfrányszínő /tenyér/ kaf

krum = színváltoztató madár kaf

karmil = karmazsin kaf

kiráim = tőzhely, rezsó kaf-2 jud

karmel = terméketlen talaj, Karmel hegy kaf karm'lít = gazdátlan telek, pázsit kaf-tav karmid = tetıcserép kuf

KRM

kuf krum = hártya, heg, pille /a tej föle/

krimá = hártyásodás, hegesedés kuf karám = hártyásodik, bebırösödik, heged kuf

krumi = hártyaszerő, hártyás, héjas

kraim = cafatok, rongyok, foszlányok kuf-ájin KRN

kuf kerún = sugárzás kriná=sugárzás

karán = sugározott, ragyogott

KRXM kóren = ragyog, sugározó kuf-jud

kuf kóren = sugároz, sugárzik, -ó, ragyog, -ó

kuf keren=szarv, agancs, sugár, kürt, /szoba/ sarok, sarokrúgás, alap-, tıke, alapítvány

karni, -t = szarus, szaruhártya kuf-jud-tav

kur'án = Korán kuf-alef

karón = vagon, kocsi kuf

kronit = csille, taliga kuf-tav

karnáf = orrszarvú kuf karnán = szarvasmarha féle, szarvas üllı, "felszarvazott férj" kuf karenet=szaruhártya gyulladás kuf

kuf-szamech kurnász = nagykalapács, pöröly

kar'nzol = átló /arám/ kuf

koranit = kakukkfő kuf-tav

kaurán = méhész kaf-u

króní = krónikus kaf

karír, krirut = hővös, -ség kuf

kirur, kérúr = le-, hőtés kuf

karár /kuf/ = kocsis, kocsikísérı /kirkará=homokfutó/

KRN KRR

korár = le-, ki-, hőtött kuf

kaaruri, -t = homorú, homorodás kuf-ájin -tav

KXRR

karár = nyergesmester kaf

KRR

kirurg = sebész kaf-jud

karis = cápa, póréhagyma kaf karus = alvadt, kocsonyás kuf

KRS krisá = kocsonyásodás, alvadás kuf-jud

KRS

karas = megalvadt, megfagyott, megkocsonyásodott, összeállt, megsőrősödött kuf karis=kocsonya keres = deszka, léc kuf /'fagyott'/

633

karasz = összeroskadt, leguggolt

kriszá, kerúsz = guggolás kuf-szamech

keresz = horog, kapocs kuf-szam

KRSz

kursz=kurzus, árfolyam

karszol = boka, -csont

kirszem, kurszám = ki-, lerágta, -ott kuf-szamech

karszom = marógép kuf-szamech

kirszum = le-, kirágás

keresz = pocak, has, belsırész kaf-szamech karszán = pocakos kaf-szamech

KRSz

kurszá=fotel, karosszék

kaf-szamech kirszem, kirszum = meg-, lerágta, -ás, rágcsálás, marta, -ás /mőszaki/ kaf-szamech kurszám = megrágott, kimart

karti = főzöld kaf-tav /kerti/

KRT

karát, karut=ki-, levágta, -ott kaf

koret = fatörzs kaf-tav

kritá = ki-, levágás kaf-tav

karet = kiirtás, idıelıtti halál kaf-tav kréti = krétai, szedett-vedett társaság kaf-tav kartisz / kartiszán = jegy / jegyárúsító, jegyszedı kaf-szamech kartiszijá, karteszet = kartoték kaf-szam-tav kritut = válás kaf-2 tav kaarit = tálka kuf-ájin-tav

k'irut = csúnyaság kaf-ájin-tav

KRTX

KXRT

kuf-tet-ájin kirtá, kirtúa = ficánkol, -ás, ugrándozik, -ás

KRT

kuf-tet kriti = válságos koret = csipet, csepp, szemernyi kuf-tet kurtov = csepp /kevés/ őrmérték kuf-tet kirtem, kurtám = lenyisszantotta, -ott, lenyeste, -ett, leszaggatta, -ott

kirtum = levágás, -nyesés, -szaggatás kuf-tet kirton = kréta kuf-tet karta = város /arám/ kuf-tav-alef karaut = karaita tan kuf-alef

KRTX likrát = elébe kuf-alef

kuf-tav keret = város /poet/ korot=történelem, történetek, események KRT

kartán = vidéki, kisvárosi /ember/ kuf-tav

/korok/ ↑

kartanut = szőklátókörőség, provincializmus kuf-2 tav karáz, karúz = ki-, hirdet, kikiáltó kaf

KRZ

634

kaf krúz = felhívás, plakát

kráza = plákát, felirat kaf

KRZ

karzil = juhászbojtár /köröz/ kaf karzul = göndörített kuf

KRZ

kirzel, kirzul = bodorít, fodorít, göndörít, -és kuf

Korbán = áldozat – kárban van. Kurtám = lenyisszantott, lenyesett, leszaggatott → kurta. Kardom = balta, szekerce → kard. Mi ebbıl a tanulság? Az, hogy az ember eleinte az összes eszközt az "én" birtokának tekintette. Til'á = karmazsin A kermesztölgy Dél-Európában és Ázsiában élô fafajta, melyen egy bíbortető faj él. Régebben azt hitték, hogy a tető a növény része.

KR gyök, magyar A magyar KR gyök: kar, karó, kár, kér, kor, kór, kóró, kör, kúr, kúra, kúria. A KR gyök ısi képe a KÖR. A KR gyök kétszótagúvá válása A héber KR gyök f, l hangot nem, de a magyar minden mássalhangzót felvesz. kxr krx kr kxr krx krx kr

krv krv krv/b krv/b

krc krc

krd

krp krp

kr

krb krv

krc krcs

krd

krp krf

krg

krh krh krh

krj krj

krk/ch krkr krkr krkx krk

krg

krh

krj

krk

krm krm krl krly

krm

krn krn

krr kxrr krr krs krs

krsz krsz

krt kxrt krtx krtx krt krt

krz krz

krn/ny

krr

krsz

krt krty

krz krzs

krs

KR, összehasonlító táblázat kará = hideg

kore = szólít

kár

kér

kor=hideg, karom=sárga kore = ás kór

kúr /fúr, közösül/

kore=széttép, kerá=befed

kore = történik

koreh = betakar

kar /támad, véd/

kor

kúra /betegség/

kore = hívja

koár=homorú

krí=gabonarakás

kérı /vılegény/

kör

kőr /kör/

635

koráh=gerenda

korá = tetı

kerá=tetıvel fed

karó

kóró

kúria

kráv = harc

krúv=káposzta

karvaly

kerub /kerek fejő/

korot=történelem kera = láb korábbi

kurbli

korbán=áldozat kore = felszólít

korbán=áldozat kéráv=m.közelít

karabély

korbács

kérvény

karev=közeledik korev='felkarol'

orev = holló

karaván

Korvin

kerevet

kurva

kircuc=vakarás

kircuc=vakarás korec = levág

karc, karcol

korcsolya karcol kuruc

kerec=bélféreg

korec = levág

kerec = vakarcs

karcsú

kerecsen sólyom

korcs

karuh=betakart, karuc=kivágott

korec=int, kacsint /hív/

karácsony /hó, fenyı/

korcsma kocsma

kardom=szekerce kore = hív

kored = levakar

kard

kérdez

kord /bársony/

kéráv = megközelít

kore = leborul

kéredzkedik

kordé

gerá = kérıdzött étel

kirot = falak

kérıdzik

kordon

karpasz=szıttes

karpada=varangy, kirker=brekeg

karpión=ponty

karfiol, kárpit

kerepel

korpa pikkelyes

karuch = felcsavart

kur=selyemszál

/szarvas-/ kerep

kurafi selyemfiú

kár=mezıség, pet'a=hirtelen

kore=ás, pot=üreg

Kárpátok

kripta kirkász=cirkusz

kirker = brekeg

kerge kör-get

korog

636

kirkár=búgócsiga koreh=rácsavar hirgíz=zavarta

kruhá = bél

kerget

korhad, korhely

kéreg

kirgiz

kerah=jég, hoze=elırelát

kórah=szükség

kár-hozat

korhol

kir'já=városrész

karján = bemondó

karéj, karaj /köröj/

kurjant

karun=sugaras krajcár /8 ágú csillag/ kirker = körtáncot jár

kirkur=ugrándozás

karika

kerek, kerék

kirker = károg

kore=elnevez, kadíma=elıre

kirkur=ledöntés

kurkár=udvarol

krákog

kérkedik

krokodil

kurkász

kark'rán='kereplı'

kriksz-kraksz

kirkur=ugrabugrálás kroket = köteg

karakán

krikett

krokett /panírozott/

kirker=kotkodál kerá = lakoma

kóren=sugárzás

kárál

körül /köröl/

/bele/ kerül

karuj=meghívott kir'já=városrész

karuj=meghívott kerá = foszlány

Károly

király

kerület

koráll

kár=párna, lev=közepe

korá = gerenda

karalábé

korlát kore=szólít, felhív

korá='befedett'

kérlel, kérelem

korlátolt

korem=f.halmoz karom=sáfrányszínő

krum=színváltó madár

karám

króm

krém

krum = héj

kiráim=tőzhely, krum=hártya

karima

korom

krum = héj

karmid=tetıcserép

krum=héj, hártya

karom, karmol

kerámia

köröm

637

kraim=cafatok

kraim=cafatok

káromol

kriminális

krumi=héjas, pela=darab krumpli

karmil = karmazsin

korem=vincellér

karmazsin

kormány kóren = ragyogó korán, Korán, Kornél karon = kocsi

kriná=sugárzás

kering

korong, korona

keren = szarv

kerem=szılıskert

karnis függ.tartó

körönd, környék kroní=krónikus krónika

kóren=ragyogó

keren = agancs

karnevál

kornyad kronit = taliga kornyikál /nyikorog/

karár = kocsis

korár=lehőtött, kiur=csúfság kronit = csille

karrier

korrekt, korrupt

kurrog

keres=léc, tole=ráakaszt keresz = horog kristály

Körös /folyó/

karus = fagyott

kore = 'olvas'

keres = deszka

károsul

keres

kıris /fa, bogár/

keresz = pocak

koresz=összeroskad

keresz = pocak

kárász

kérész

korsó

kurszám=kimart karszol = boka

kri'á = kiáltás

karszt

kórus

kereszt

koret=szemernyi karti = főzöld karát /gyémánt/

karszán = pocakos keren = szarv

kert, kertész

körte

638

kürt, kürtı

kartisz = jegy

karta = város

kaarit = tálka

kurtám=levágott

kártya /lapok/

kerít, keret

köret

kurta

kirtum = szaggatás

koret=cseppnyi kritá = kivágás

kartács /szóró/

korty

karát=ki-, levág

kirton=kréta, karet=kiirtás

kártékony

kréta, Kréta /sziget/

karát = levág

k'ur = csúnyaság kurtám= 'levágott'

karton, karotta

kertel /csal/

kur = kohó

karta = város

kráter

Kerta /ma falu/

küret

kritika

m'karker=karattyol

kritá = elvágás

karattyol

kritérium karzul=göndörített kurkár=udvarol körzı, körzet

karáz=hirdette karzat

karzul=göndörítés krizantém

kurizál karúz=kikiáltó kurázsi

A Wikipedia szerint a karácsony szó a keleti szláv nyelvbıl került a magyarba. Bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napforduló körüli ünnepnapokat jelenti. Macedon nyelven ugyanez karácsonyt jelent. (?) A kordé a talyigának földmunkára, kubikolásra használt változata. Szekrénye ládaszerően formált, a hátsó oldala suberrel zárul. A terhet kibillentették belıle. A szarvaskerep hüvelytermése magszórás után becsavarodik. Korán = ragyogó → korán reggel. A kıris anyaga erıs, rugalmas keményfa. Íjak, fogantyúk, stb. készítésére használják. A karotta: sárgarépa. A karmazsin eredetileg a kermesz tetőbıl nyert festıanyag. A karmazsinnal festett bársony, selyem, bırárú igen drága volt.

KS gyök, héber A héber KS származékoknál is találunk tükörszavakat. Például: kiskus, siksuk.

639

A héber kase, kosi = nehéz szó is így alakulhatott ki. Eredete valószínőleg a magyar só (sıt kısó:-) és sú (ső, sőly: betegség), amelyekbıl, a k elırag hozzáadásával kosi, kase lett: "mint a só". Ezzel szemben a magyarban – jóval késıbb – a sok szót jött létre a só-ból. A két héber elırag, a k és a s egymásutáni használatából a k'se = ahogy, amikor, amilyen, amerre, stb. összetett elırag lett. S ez az alapja a KS gyök "sok hasonló" értelmének. A héber KS gyök: kás = szalma (sok), hekis = összehasonlít, kase = kemény, nehéz, ártalmas, kisu = (kismérető) tökfajta. A héber KS gyök: kos = rúd, vetélıorsó, kusi = néger. A héber KS gyök kétszótagúvá válása A héber KS gyök nem vesz fel b, c, d, p, g, m, sz, z hangot. ks ks

ksv

ksf

ksh

ksj

ksks ksks ksl

ksn

ksr ksr

kss kst kst kst

KS, héber táblázat kás = szalma kuf /sok/

KS kuf kosi = nehézség, keménység, konokság

kase = kemény, nehéz, súlyos, ártalmas, megkeményedik, elnehezedik kuf kás v'gvavá /szalmabála/=zagyvaság hekis /kis/ = összehasonlít kuf kisu = kistök kuf-alef k'se = amikor

KS

kos = rúd, vetélıorsó kaf kaf kus = Szudán /régies kif/ kaf kusi = néger, 'fekete'

kasáv / kasúv = meg-, hallgat, figyelı / figyelmes kuf

KSV

kesev, kisavón = figyelemmel hallgatás kuf kasaf = mágus, varázsló kaf

kisef, kusáf = el-, varázsolta, -t

kasfán = varázsló /asaf=varázsló/

kisuf = boszorkányság, varázslat kaf

kasafut=varázslat, boszorkányság kasúah = kegyetlen kuf KSH kas/j/ut = szigor, konokság kuf

KSF

kaf kusáf = elvarázsolt

ksihut = érzéketlenség, keményszívőség kuf-tav KSJ

kusja=kérdés /talmudi kif./ kuf-jud

kuf kisuj = keményítés, megkeményedés, megnehezedés, merevedés, vajúdás

640

KSKS

kiskus = farkcsóválás 2 kaf /sichsuch=farkcsóválás/

KSKS

kiskes, kiskus = fecsegett, -és, firkált, -ás, csörgés, csörgetés 2 kuf

kask'sán = fecsegı, szószátyár 2 kuf

siksek=zakatolás

kesel = botlás, bukás kaf /mint aki esel/ kasál = el-, bukott, botladozott

KSL

kosel = esett, bukott, gyarló, gyenge, botladozó kaf

kasil = csákány kaf /mint ami ásol/ kisalón = kudarc, vereség, bukás kaf KSN

kisán=ólábú kuf

kaaser = amint, ahogyan, amikor

kuf kusán = telekkönyvi kivonat

kisur = guzsaj kaf-jud /iser=jóváhagy/

KSR

kasár = alkalmas, helyes, megfelelı, kóser kaf /usár=megengedett/ kasurá=rendben

kis'ron, kisroni=tehetség, -es kaf

kóser = képesség, tehetség kaf

kasrut = alkalmasság, megbízhatóság, becsületesség kaf-tav KSR

uf keser = összeköttetés, kapcsolat, bog, csomó /sebesség/ összeesküvés

kasár = megkötötte, -özte, hozzá-, összekötötte, összeesküvést szıtt kuf /sok-er/ kuf koser = összeesküvı, össze-, megköt

kasur = meg-, összekötött, -kapcsolt, kapcsolatos, ragaszkodó kuf kiser, kusár = meg-, összekötötte, -kötött kuf kisur = meg-, összekötés, szalag, szalagdísz kuf k'sirá = összekötés, megkötözés kuf kasas = szedegette kuf

ksisut = öregség kuf-tav

KSS

/sok-as/ kuf koses /kasas/ = szedeget, szénát győjt

kasis = idıs, koros, öreg, idısebb mint... kuf /asus=elnyőtt/ kasát = fel-, díszítette, ékesítette, dekoratır kuf-tet

KST

kusát = fel-, díszített

kisut = dísz, díszítés kuf-tet kuf-tet koset / ksot /arám/ = igazság / valóság kuf-tet kusta = Konstantinápoly

kasit = szívóka kuf-tav /kás=szalma/ kasát = íjász

KST

keset = szivárvány, íj, /hegedő/ vonó, ív /mértani/ kuf-tav

kasot = ívelt, ívalakú kuf-tav 641

kasot = 'kemény szavak' kuf-vav-tav

KST

kastit = szivárványhártya, lombfőrész kuf-2 tav KST

kaf k'sut = pehelyszır, aranka, komló

KS gyök, magyar A héber gyöknél tárgyaltak miatt, a KS gyök származékai között nem fogunk valódi megfeleléseket találni. A két gyök szavai külön fejlıdtek ki. A magyar KS gyök: kas, kása, kés, kese, késı, kis, kos. Az elvont értelem: sok, nehéz. A KS gyök kétszótagúvá válása ks ks ks

ksv

ksl ksl ksly

ksf

ksh ksh

ksj

ksks ksks ksk

ksn

ksr ksr ksr

kss kss

kst kst kst kst

KS, összehasonlító táblázat kás = szalma

kase = kemény

hekis=ö.hasonlít kos=rúd, kosi=konokság

kas /gabonatár/

kés

kis

kase = nehéz

kás = szalma

kása nyögvenyelt

kese /színehagyott/

kos

kasis = idıs késı, kései kás = szalma

ksihut=szigorúság

keshedt

kushad

kase = nehéz késik kás = szalma

kosel = botladozó

keskeny

koslat

kesel = bukás

kasár=alkalmas, koses=szedeget

keselyő

kosár kasur=ragaszkodik ksita=érme /ókori/ kísér

642

kóstál

kasur=ragasztott kesel = bukás

kasur=ökapcsolt kasit = szívóka

kasis = öreg

kasíroz

kísérlet

kussol

keserő, keserv

kóstol

A hiéna hátsó lábai rövidebbek, ezért a háta lejtıs és a járása koslató. Kas (Wikipedia): "Európa-szerte elterjedt vesszıbıl kötött nagyobb edény gabona tárolásra. Már a prehisztorikus idıkben is használták." Kasíroz: képet vagy szövetet kemény alapra ragaszt.

KSz gyök, héber A KSz gyökök közös értelme: ráborul, "megeszi". A héber K/KXSz gyök: ke'esz = bosszant, dühít, ko'esz = haragszik. A KSz gyök: kaszá = betakarta, kiszá = fedezte, belepte, kesze = újhold, újév, kisze = trón, szék, kisz = zseb, tárca, zacskó, kosz = pohár, sors, kuvik. KSz gyök: kosze = elhájasodik. A héber KSz gyök kétszótagúvá válása A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot. kxsz kxsz kxsz ksz ksz kszksz kszksz kszl

kszv kszv kszv/b

kszm kszm kszxn kszn

kszd kszr

kszp/f kszh

kszj kszj

kszsz kszsz kszt kszt kszt

KSz, összehasonlító táblázat kaász, kaász = harag, düh kuf-ájin-sin / szamech

KXSz

ka'ász = harag, bosszúság, meg-, haragudott kaf-ájin-szamech

KXSz KXSz

ke'esz = bosszant, dühít kaf-ájin-szamech kausz = haragos kaf-ájin-szamech kaszá = be-, takar kaf-szamech kaszá = elhájasodott kaf-szin-hé KSz

k'iszá = haragvás, harag, -ra lobban KSz

kuszá = fedett, betakart

kiszá=be-, eltakarta, be-, elfedte, fedezte, belepte

kaf-jud-szamech kisz / kusz = zseb, tárca, zacskó / nıi nemiszerv /népiesen/ kaf-szamech kosz, -ot = pohár, sors, osztályrész

kesz=trón, szék kisze = trón-, szék, hatalmi jelkép kaf-szamech-alef /betakart/ kesze = újhold, újév kaf-szam-alef / hé kosz, -im = kuvik

kaszva = csésze kuf-szin-vav

KSzV 643

kaszva = csapágycsésze kuf-szamech-vav

KSzV

keszev = kos, juh kaf-szin

/k'eszev = mint főevı/

kiszbá = birka kaf-szin kaszda=sisak kuf-szamech KSzD

KSzB

KSzB

kaf-szamech kuszbár, -bará = koriander

kaszaf = epedett, vágyott, ezüstmőves, pénzváltó kaf-szamech

KSzP/F

kaf-szamech koszef = sóvárgás, vágyakozás /oszef=győjtemény/ keszef = pénz, ezüst kaf-szamech

kaszuf = ezüstös, áhított kaf-szam

kuszpá = törköly, olajpogácsa

kaszpí = ezüstös, pénzügyi kaf-szam /Kaszpi tenger/ kszafím = pénz, -ügyek, -összeg

kiszufím = vágyakozás, áhítozás kaf-szamech

kaszpit = higany kaf-szam-tav kszafszaf = ezüstös kaf-szamech kaszefet=növénybetegség, páncélszekrény kaf-szam kaszáh, kiszah = gazt, tövist irtott, gyepet nyesett kaf-szamech /kaszál/ kaszúah = lenyesett, -vágott

KSzH

kaf-szamech k'szuhá = levágott, lenyesett

kiszúah = nyesés, fővágás, tisztás kaf-szamech k'szihá = nyesés, gyomlálás /szerszámmal/ kaf-szam kaszja=takaró, terítı kuf-jud-szam kszája = kesztyő kaf-szam KSzJ

KSzJ

koszija = pohárka kaf-szamech

kiszuj = fedél, fedezet, takaró, borítás, fedı

kaszkeszet = pikkely, korpa /fejen/ 2 kuf-2 szin tav

KSzKSz

kaszkuszím=árpakása 2kaf-2szam

kiszkesz=dörzsölte, rágta, foggal törte KSzKSz

kaszkeszet=dörzsdeszka /mosás/

kiszkusz = dörzsölés /mosás/ 2 kaf-2 szamech

kaszál = balgaságot követett el

k'szil=ostoba, balga, Orion csillagkép kaf-szam KSzL

keszel = balgaság, ostobaság kaf-szamech /mintha eszelne/ kaszul = bicegı kaf-szam /'kaszál'/ kiszlá = remény, balgaság kaf-szam kszilut = balgaság, ostobaság kaf-szam-tav kiszlév = Hanuka hónapja /nov-dec/ kaf-szam-vav kaszám = bővész, el-, varázsolta, elbővülte, -bájolta kuf-szamech

644

KSzM

kaszum=elvarázsolt, varázslatos

KSzM

kuf-szamech koszem = varázsló, bővész

keszem = varázs, -lat, bővölet kuf-szamech kiszem, kiszum=el-, varázsolta, varázslat kuf-szam kszimá = varázslás kuf-szamech készám = aprófa, forgács, szálka, fogvájó kuf-szam kiszmit = szálka, fogvájó, forgács kuf-szamech kaszám = nyírta kaf-szamech

kszimá = hajnyírás

KSzM

kaf-szam kuszemet = köles-, hajdínakása

k'ászan = haragos kaf-ájin-szam

kiszán = derelye kaf-szamech

KSzN

kisz'on = kisszék kaf-szam-alef /zseb/

KXSzN

k'ászanut = ingerlékenység kaf-ájin-szam készár, -i = császár, -i kuf-szam

KSzR

kszárketin = kaszárnya 2 kuf-szam-tet készária = Készária kuf-szamech kaszász = megromlik, -savanyodik kuf-2 szamech

KSzSz

kszaszá = göröngy kuf-2 szamech

kiszosz = borostyán kuf-2 szam

kaszasz=lerág, rágcsál, résztvesz

k'sziszá = rágás, rágcsálás kaf-2 szam

KSzSz

kszita = /ókori/ érme kuf-szin-tet

KSzT

kaszusz = lerágott kaf-2 szamech kszáta=göröngy

keszet = tintatartó kuf-szamech-tav /üreg/

KSzT

keszet = dunyha kaf-szamech /sz'ét=dagadás/

KSzT

/la-szét=viselni/ kaf-szam-tav k'szut = lepel, öltözék

A kesz, kisze = szék (tükörszavak) – bemélyedést, 'zsebet" jelent. Kaszám = nyír – a kaszám. Kaszál = ostobaságot követ el – "elkaszál". Kuszá = fedett, betakart – rá-kuszó. K-szája = kesztyő – mint nyitott száj. Kuszbara = koriander: cigánypetrezselyem – keleti eredető zöldségnövény.

KSz gyök, magyar A KSz gyök értelme a magyarban is: ráborul – mintegy "megeszi".

645

A magyar KSz gyök: kasza, káosz, kész, kosz, kósza, kusza, kúszó, küsz (hal). A KSz gyök kétszótagúvá válása A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, d, p/f, h, j, s, sz, z hangokkal. kxsz ksz ksz

kszv kszv kszv/b

ksz

kszb kszv

kszd

kszp/f

kszh

kszj kszj kszg

kszksz kszksz kszl

kszm kszm kszxn kszn

kszr

kszsz kszsz kszt kszt kszt

kszk

kszm

kszr

kszsz

kszl

kszn

kszt kszty

KSz, összehasonlító táblázat ka'ász = düh

kosze = betakar kisze = szék

kosze = belepi

kuszá=belepett

kasza

kész

kosz

kusza

kuszá = elfedett

kesze = újhold

kaszuf=ezüstös

káosz /kusza/

kósza

küsz /hal/

kuszbár=koriander

ke'esz = dühít

kuszá=befedett

kaszabol /leszed/

köszvény

küszöb

kisze /járás/

kaszúah=nyesett

kiszosz=borostyán

keszeg /lapos/

kúszik

koszéah=lenyes kaszja = terítı

kaszul=bicegı

kiszkesz=dörzsöl

kaszál

keszkenı

kószál

küszködik

kesze = újhold

kiszlév=nov-dec hó

keszám=forgács

kászálódik

készül /télire/

koszmó /fejkorpa/

kiszán=derelye

kosze = fedez

kosz = pohár

kaszni /öblös/

készlet

köszön, köszönt

kesz=méltóság

készár=császár

kasznár

koszorú

kszárketin=kaszárnya

koszesz = lerág

kaszárnya

köszörő

646

kaszpi=pénzügyi kassza kat = kaszt

kiszá = befedte

k'szut = öltözék

kaszt

készít

kosztüm

koszéah=lenyes k'szája=kesztyő

koszesz=rágcsál

kasztrál

koszt /étel/

kesztyő

KT gyök, héber A héber KT gyök két jelentése mindkét nyelven: 1. katt (szét): két 2. köt: kettı. Itt ismerünk rá Varga Csaba "rossz" és "jó" számnevére: a két és a kettı -re. A KTX gyök: keta = szakasz, részlet, kat'á = amputál, kitúa = félbeszakítás, kitá = elvág, részekre oszt, csonkít, kutá = szaggatott. A KT gyök: kat = kicsi, kat, kut = megutál. A KT gyök: kat = nyél, fogó, kicsi. A KXT gyök: kaát = egy bagolyfajta (kettızı). A KT gyök: kat = kaszt, falka, csoport, szekta, kitá = osztály (katonai) raj. A héber KT gyök kétszótagúvá válása A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot. ktx kxt kt kt ktm ktm

ktb/v ktb/v ktn ktnx ktn ktn

ktp/f ktp/f

ktg

ktr ktr ktr

ktl ktl ktl

kts

ktt ktt

KT, összehasonlító táblázat kat = kaszt, falka, csoport, szekta kitá = osztály, /katonai/ raj kaf-tav ka-et = jelenleg kaf-ájin-tav KXT

KÖT

kaát = bagolyfajta /bibliai/ kuf-alef-tav

KT

kaf-tav kuti=szamaritánus /szekta/ KETTİ

KXT

kat = nyél, fogó, kicsi kuf-tav

KT

kat = kicsi, kicsiny kuf-tet

KT

kat /kut/ = megutálta kuf-tet KATT

KT

keta = szakasz, részlet kuf-tet-ájin

kuf-tet kut = megutál

KTX

kuf-tet-ájin kitá = le-, elvágta, részekre osztotta, csonkította

647

kat'á = levágta, csonkította

kit'éa = amputált ember kuf-tet-ájin

KTX

katúa = levágott, -metszett, amputált kuf-tet-ájin kuf-tet-ájin kitúa, ktí'á = félbeszakítás, levágás, csonkítás, amputálás kuf-tet-ájin kutá = le-, elvágott, csonkított, szaggatott

KTB/V

ketev = vész, ragály kuf-tet

kótev = sark, pólus, véglet kuf-tet

kotev = mágneses-, sark, pólus, véglet kuf-tet kuf-tet kotbi = /észak, dél/ sarki, szélsıséges kuf-tet kotbijut = ellentétesség, szélsıségesség

katáv = le-, irta, tudósító, riporter kaf-tav

kotev=le-, ír, író, írnok, tollhegy

ktáv = írás, írat, írásmő kaf-tav

ktív = helyesírás, bibl. írásmód kaf-tav KTB/V

katavá = tudósítás, riport kaf-tav

ktivá = írás /cselekvés/ kaf-tav

katúv = írott, írva van, bibliai mondat kaf-tav

ktubá = házasságlevél kaf-tav

katván, -it = írnok kaf-tav

ktuvim = Szentíratok /Biblia 3. rész/ kitev = írogatott, betőt vésett kaf-tav

katvánut = gépelés, grafománia

któvet = felirat, lakcím kaf-tav

kataf = letép, leszakít kuf-tet

kitef=leszakította, szakajtott, letépte /virág, gyüm/

katif = gyümölcsszedés, -szüret

kituf = leszedés, -szakítás, -tépés /gyüm/ kuf-tet

KTP/F

ktifá = bársony, letépés, -szakítás /gyüm/ kuf-tet

ktáf = mézga, gyanta kuf-tet

ktifati = bársonyos kuf-tet-tav

katef = váll, oldal, hordár kaf-tav

kitef, kituf=vállon vitte, - vivés, vállra tette, - tevés

KTP/F

ktéfá = vállpánt kaf-tav

kotefet=vállpánt kaf-tav KETTİ

ktéfiá = lebernyeg, ujjatlan kabát, nadrágtartó kaf-tav ktéfani = vállas kitfpá = /katonai/ vállpánt kaf-tav kategor, -i = vádló, ügyész / kategórikus kuf-tet-jud

KATT

KTRG

kategória = vád, vádolás, ügyészség, osztály, fokozat kuf-tet katál = meg-, ölte, meggyilkolta kuf-tet

kotel = megöl kuf-tet

ketel = gyilkolás, ölés, mészárlás kuf-tet katlani = gyilkos, halálos kimenetelő /fegyver/ kuf-tet

648

KTL

katalog = katalógus kuf-tet

kitleg, kutlág = katalogizálta, -t kuf-tet

KTL

katoli = katolikus kuf-tav katlit = fasírt /kotlett/ kaf-tav

KTL

kótel=fal, oldal, szalonna kaf-tav

katám=levágta, -nyeste, csonkította

k'timá = lemetszés, -vágás, csonkítás

KTM

katum=levágott, lenyesett kuf-tet

kitem, kitá = lecsípte, levágta kuf-tet, kuf-tet-ájin

katóm = arany-, narancssárga

hichtím /katám/=foltot ejt kaf-tav

KTM

ketem = folt, pecsét, arany /poet/ kaf-tav ktamtam = sárgás kaf-2 tav katán = kis, kicsi, -ny, kisebbedik, csökken kuf-tet katnóa=kismotor kuf-tet-áj KTNX

ktiná=kicsike, apró gyerek /ar/ kuf-tet-alef KTNX

katin = kiskorú kuf-tet katon = csökken, kisebbedik

KTN kóten = kisujj, kicsinység kuf-tet

kitón = hálókamra, benyíló kuf-jud-tet

ktanim=kicsinyek, vizelés kuf-tet katnuni = kicsinyes kuf-tet

kitnit = hüvelyes kuf-tet

ktantán = apró, kicsiny kuf-2 tet katinut = kicsinység, kiskorúság, gyermekkor kuf-tet-tav KTN

kitón = korsó, tál /mosdás/ kuf-tav

KTN

kóten, kutná / kutónet = gyapot / ing kaf-tav

katár = mozdony, tömjénezte

kitor = gız kuf-tet

KTR

katráv = járomszeg kuf-tet

kitur=pipázás, tömjénezés kuf-tet kóter = átló, átmérı kuf-tet ktorá / któret = tömjénezés, tömjén kuf-tet kitreg = vádolta, vádaskodott kuf-tet

keter = korona, ékesítés kiter = bekerítette, fejcímeket írt kaf-tav KTR kitur = katonai bekerítés kaf-tav

kutár=bekerített

kaf-tav koteret = párta /növ/ oszlopfı, /újság/ cím

katrosz = gitár /régi/ kuf-tav-szam

KTR

katás=összezúzta, törte, üt-verte

kites = apróra törte /mag/ összeverte kaf KTS 649

katus = törött /mag/ kaf-tav

kotes = mozsár kaf-tav KTS

katis = húsverı kaf-tav

ktisá = zúzás, törés /mozsárban/ kaf-tav

katsán = verekedıs, mozsártörı kaf-tav ktatá = veszekedés, civakodás kuf-2 tet

KTT

katat=porrá zúzta, ö.törte kaf-tav

KTT

kitet = összezúzta, ö.törte, pusztította

katut=zúzott, össze-, törött kaf-tav katit = zúzott, feldörzsölt /seb/

kutát = szétzúzott, kiirtott kaf-tav kitut = össze-, széttörés, zúzás kaf-2 tav ktitá = szétzúzás, laposra verés, 'bécsi szelet' kaf-2 tav kitati, -ut = osztályos / osztály tagozódás kaf-2 tav

KT/Ty gyök, magyar A magyar KT/Ty gyök elvont értelme: két (szét) és köt (egyesít). A magyar KT gyök: két, köt, kút. A KTy gyök: kátyu, kutya. A KT/Ty gyök kétszótagúvá válása A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot. A magyar gyök alkot II. szótagot b, p/f, h, j, m, z hangokkal. ktx ktx kxt kt kt

ktb/v ktb/v

kt kty

ktv

ktm ktm

ktp/f ktp/f ktc

ktd

ktg ktyg

ktn ktnx ktn ktn

ktr ktr ktr

kts

ktn ktyn ktny

ktr

kts

ktl ktl ktl ktk

ktl ktt ktt

ktsz

ktt

KT/Ty, összehasonlító táblázat ktáv = írás

kitá = elvágta

káté

két

kat=csoport, kat=fogó kat=nyél köt

kat = megfog

kút /gémes/ kat=falka, megfog

kátyú

kutya

katán = kicsi

ktaf = gyanta

katica /bogár/

kotyvaszt

650

kótel = oldal

kóten = gyapot

katód

kötvény

katáv=tudósító

kitati=osztályos

katedra

kötıdés kutá=szaggatott

kutá=szaggatott

ketyeg

kotyog, kótyagos

kat'úa=levágott, kitón=kamra

ki'aká=kotkodál

katakom-ba /halott benne/

kotkodál

kitá = elvágta

kutár=bekerített

kategor=ügyész

kételkedik

kotlik /fészkel/

kutakodik

katál = megölte

kat=fogó, kotel=megöl

katlan

kötél

kat=csoport, kol=mind

kat=megfog, katsán=verekedıs

katolikus

köteles, kötekedı

katón=csökkent

kóten = gyapot, kisebbedik

katáng /kóró: pótkávé/

kötény, Kötöny /király/

katám = levágta

kat=nyél /nyelv/

katona

kotnyeles

koter = bekerít

kitur = pipázás

kaparot = szárnyas

kátrány

ki-túr

kotor /kapar/

kutár = bekerített kóter, katrinca /disznóól/ keta = szakasz

kitá=elvágta, kotes=összezúz

kóten = gyapot

kataszter

két-es, kétség

kötés

kotes = tör, zúz katut = eltörött katasztrófa

ketté, kettı

kitati=tagozódó kotet=feldörzsöl kitt - gitt

kotta

kutat

kutá = szaggatott kattan, kattog

kettyint

Kitúr: kitor = gız, kitur = pipázás → kátrány. Kitt, gitt: ablak-, fa-, fémragacs. Képlékeny, gyorsan szilárdul, ragaszt, és tömít. 651

Beigazolódott Varga Csaba elmélete, hogy a kettı lehet rossz és jó értelemő is. Szerinte két külön szavunk is van erre: a "két" (ısibb alakja: "szét") – ez a rossz kettı, és a "más" (második, egymás, hasonmás): a jó értelemben vett kettı. Héberben: mas-ál = példa, hasonló → másol.

KZ gyök, héber A héber KZ gyök: kuz = kancsó – (kosz = pohár). A KZ gyök: kize = nyereségrıl csökkentett összeg.

KZ, héber táblázat ka-ze = mint ez, ilyen kaf KZ

KZ

/kuszá = letakart/ kize = nyereségrıl csökkentett /könyvelés/ kuf

kazáv = becsapta, hazudott, hazugság, lódítás kaf KZV

kaf kuz = kancsó, őrmérték

kozev=hazug, csalóka, ámító kaf

kaf kizev = hazudott, koholta, becsapta, csalódást okozott, kiapadt /forrás/

kazván, -i = hazug, hazudó kaf

kozák = kozák 2 kuf

ka-zot = mint az, olyan kaf-alef

KZR

KZV

KZK

kaf kuzári = kazár

kozazá = rög kuf

KZZ

kizez / kizuz = nyereséget leír / nyer. leírása kuf

A kuzari, kazár: a 8.-10. században állítólag zsidó vallásra tért tatár nép.

KZ gyök, magyar A z hang valószínőleg csak az utolsó Özönvíz óta használatos, így a héber és a magyar gyökszavak között nem lehet közeli kapcsolat. A magyar KZ gyök: kéz, köz. A KZ gyök kétszótagúvá válása A magyar KZ gyök nem vesz fel v/b, c, f, h, j, sz hangot. kz kz

kzv

kz

kzd

kzr kzp

kzg

kzk

kzl

kzm

kzn

kzr

kzz kz-s

kzt

KZ, összehasonlító táblázat óz=erı, k'osze=mint cselekvı

kuz=őrmérték, koser=összeköt

kéz

köz, köze van 652

kosze=betakar /rátámad/ kezd, kezdet

mer-káz=közepe, központ kausz=haragos /more=mutat/

közép, központ küzd kóter = átló közeg

kuszá=letakart

kosze = betakar

kutár=bekerített

kazal

kezel

közel, közöl kiszlév=nov-dec hónap közeledik

koszem=varázsló

kozazá = rög

Kázmér

kozmás /leégett/

k'aszán=haragos

kaszum= 'elvarázsolt'

kazán

közömbös, közöny /'nincs ott'/

kuzári=kazár, készár=császár

koser=egybekapcsol

kazár /ráterjedı/

közös, község

kufszá = doboz kisz = tárca

kozazá = rög

kazetta

kezes

kızet

Honnan eredhet a magyar kéz szó? Szuahéli: kazi = dolog, munka. K'osze = mint aki csinálja: a (két) kéz a tevékeny ágens. A köz pedig az a tér, ahol a kéz tevékenykedik. Kázmér Wikipedia: Az eredeti alak Kazimír, jelentése: alapít, hirdet + béke. Kazár A kazárok elnevezése törökül hazar, héberül kuzári, középgörög khadzarosz, latinul gazarus. Sokáig tévútra vitte nevük értelmezését, hogy a szóközi z -t tartották elsıdlegesnek. A kazárok török neve azonban kaszar volt – s a Caesar névre vezethetı vissza. Megjegyzés: a készár szó értelme "a közre ráháruló hatalom" lesz.

653