Paksi Borbála, Felvinczi Katalin
ÉLŐ JELENTÉS A DROGPREVENCIÓ AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA 2015. NOVEMBER 26-28. SIÓFOK
Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1
ELŐZMÉNYEK
AZ ISKOLÁK PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁSÁNAK TRENDJE (AZ ISKOLÁK KUMULÁLT SZÁZALÉKÁBAN KIFEJEZVE, A PROGRAMOK INDÍTÁSI ÉVE ALAPJÁN)
100 90 80 70
%
60 50 40 30 20 10 0 1960 1984 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Paksi B. és Demetrovics Zs. (szerk) (2011) Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában. NDI. Budapest: L’Harmattan.
AZ EGYES TANÉVEKBEN PREVENCIÓS AKTIVITÁST MUTATÓ ISKOLÁK ARÁNYA 2001-2009 KÖZÖTT A MEGKÉRDEZETT ISKOLÁK SZÁZALÉKÁBAN 100 90 80 70 60 50
2004 országos reprezentatív vizsgálat 2009 országos reprezentatív vizsgálat
40 30 20 10 0 2001/2002
2002/2003
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
A kvantitatív kutatási adatok szerint (Paksi, 2010; Paksi, Felvinczi és Schmidt, 2010; Nádas és Paksi, 2011) 2006-2008 között az iskolák 85-88%-ában zajlott valamilyen prevenciós vagy egészségfejlesztő program az egyes tanévekben, s 80%-ukban rendszeresen, minden évben történt valamilyen beavatkozás Forrás: Paksi és Demetrovics, 2011.
A KÜLÖNBÖZŐ PREVENCIÓS BEAVATKOZÁSOK LEFEDETTSÉGÉRE VONATKOZÓ SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK 2011-ben (FŐ) Hozzáférhetőség
Iskolai
Univerzális családi
Univerzális közösségi
Célzott közösségi
Teljes mértékben Kiterjedt Korlátozott Ritka Nincs
2 9 20 3 0
0 0 10 14 9
0 2 13 15 0
0 4 19 6 0
Célzott családi 0 5 9 14 0
Teljes mértékben: gyakorlatilag minden releváns helyen van; Kiterjedt: a legtöbb releváns helyen van, de nem mindenütt; Korlátozott: az releváns helyek többségében nincs, de több mint néhányban van; Ritka: csak néhány helyen van
Iskolai
Univerzális családi
Univerzális közösségi
Célzott közösségi
Célzott családi
Javuló
8
7
4
16
17
Stagnáló
8
12
17
10
4
17
10
7
0
3
Tendencia
Rosszabbodó
Forrás: Paksi és Magi, 2013
A DROGPREVENCIÓS PROGRAMOK KÍNÁLATÁNAK ALAKULÁSA (A 2004-ES KÍNÁLAT %-ÁBAN)
100 90
280
80
70 60 50 40 30 20
32/280
10 0
1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015
Forrás: Paksi és Demetrovics, 2011.
AZ EGYES TANÉVEKBEN PREVENCIÓS AKTIVITÁST MUTATÓ ISKOLÁK ARÁNYA 2001-2015 KÖZÖTT A MEGKÉRDEZETT ISKOLÁK SZÁZALÉKÁBAN
100 90 80
70 60 50
2004 országos reprezentatív vizsgálat 2009 országos reprezentatív vizsgálat 2015 országos reprezentatív vizsgálat
40 30 20 10 0
2014/2015
2013/2014
2012/2013
2011/2012
2010/2011
2009/2010
2008/2009
2007/2008
2006/2007
2005/2006
2004/2005
2003/2004
2002/2003
2001/2002
Forrás: Paksi és Demetrovics, 2011; Paksi és mtsai, 2015
JELENTÉS AZ AKTUÁLIS HELYZETRŐL
A PREVENCIÓS JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ, A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ SZAKÉRTŐK SZERVEZETI HÁTTERÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A Prevenciós Élő Jelentés összeállításában összesen 22 szakértő vett részt, az egyes témákhoz tartozó kérdőívet mindannyian kitöltötték. A szakértők kétharmada (14 fő) nonprofit szervezettől érkezett, a másik egyharmaduk (7 fő) pedig az állami/önkormányzati szektorban dolgozik. A szervezet fő tevékenysége
N
A szervezet hatóköre
N
Drogprevenció/Egészségfejlesztés
4
országos
4
Szenvedélybeteg-ellátás
8
több megye
3
Szociális/ifjúság/gyermekvédelem
4
egy megye
2
Oktatás
2
több település
4
Egyéb (közigazgatás, koordináció)
3
egy település
8
A résztvevők szervezeti hátterére jellemző továbbá, hogy átlagosan 15,6 éve, változó hatókörrel működő szervezetek, s drogprevencióval is közel másfél évtizede (átlagosan 14,27) foglalkoznak.
EREDMÉNYEK
A RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE AZ ISKOLAI PREVENCIÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉRŐL Teljes mértékben: gyakorlatilag minden iskolában van Kiterjedt: a legtöbb iskolában van, de nem mindenütt Korlátozott: az iskolák többségében nincs, de több mint néhányban van Ritka: csak néhány iskolában van Nincs: nem létezik
fő 1 3 12 2 0
A résztvevő szakemberek közül a legtöbben úgy érzékelik, hogy a legtöbb iskolában nem folyik prevenciós munka. Ez többek szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy az iskolák többségében nincs semmilyen prevenciós aktivitás, azonban ha egy minimális minőségi korlátot is állítunk, akkor a tényleges prevenciós tevékenység korlátozottnak vagy ritkának tekinthető: „.. egyre kevesebb, egyre rosszabb minőségű programok, egyre kevesebb időben érjük el a gyerekeket, akkor most miről beszéljünk.” „…megkérdőjelezhető, hogy mit nevezünk most akkor prevenciónak. Mert, hogy van olyan iskolánk, amelyben tudom, hogy ott voltak … egészségnapon, és akkor ott volt úgymond prevenciós program, de se előtte, se utána nem történt semmi. Mennyire tekintsem én ezt úgy, hogy valódi prevenció folyik az iskolában.”
ISKOLAI PREVENCIÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK AKADÁLYAI Nem az iskola kezében van a döntés: „.. létrehozták a KLIK-et, és innentől kezdve megjelennek ezek a problémák, hogy akkor most ki lesz a kompetens, az iskola igazgatója vagy a tankerület vezetője, vagy ki merre lépjen, ki fizeti.” Forráshiány: ami mind a befogadói, mind a szolgáltatói oldalon jelen van: „…az iskolák szívesen … fogadnának be programokat, de rettentően szűkösek az ő kereteik.” „Ugye korábban, még .., 2009-ig – 10-ig, addig az iskolák is tudtak pályázatot benyújtani.„
„Nálunk például a térségben, … volt is képzés, vannak is képzett preventoraink, akikkel tudnánk dolgozni, … de ők, mindenki másik munkahelyen dolgozik. ..elég furcsa elvárás, hogy én azt kérem tőlük, hogy vegyétek ki a szabadságotokat, amikor el fogtok menni az iskolába…hogy ezt ingyen és bérmentve és szerelemből csináljátok, mert nincsen pályázat, ezt nem várhatom el”. Információ hiány: „…egyáltalán az iskola hogy találja meg ezeket a programokat?” NEFI (OEFI) ajánlási rendszer miatt szűkös kínálat: „… az OEFI … vagy NEFI,… amennyire végül is elősegíteni szeretné a minőségét, jelen esetben hátráltatja, mert egy csomó pályázat azért nem kapott pénzt, mert nincs meg az a bizonyos… Amelyiknek megvan, az meg annyira kevés, … hogy ők, ha akarnák, se tudnák csak az országnak egy minimális, nem látható, szabad szemmel nem látható részét lefedni.”
ISKOLAI PREVENCIÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK AKADÁLYAI Szakmapolitikai dokumentumokban nem elég hangsúlyos a drogprevenció: „Szerintem a drog-prevenciónak már a Nemzeti tantervben szerepelni kéne, ugyanúgy, mint a családnak. Ezt újra kéne tervezni, az egészet.” A kortársképzés vonzerejének csökkenése a diákok körében: „…a kötelező 50 órával azt értük el, hogy azok, …már kezd ciki lenni a többiek előtt, hogy te miért jársz oda vissza, mikor már megvan az órád.” Az általános prevenció relevanciájának csökkenése az iskolai színtéren: A résztvevők között hangsúlyosan megjelent az a vélemény, hogy az iskolai prevenció ma már nem általános prevencióként működik: amennyiben ezt egy skálán próbáljuk kifejezni, ahol az 1-es jelenti azt, hogy az iskolai színtéren zajló prevenció általános prevenció, az 5-ös pedig azt, hogy célzott prevenció, akkor a résztvevők közül legtöbben (8 fő) 4-esre értékelték a helyzetet. Kriminalizáció: „Tőlem megkérdezi a tanár, hogy amennyiben … kiderül, hogy a gyerek elszólja magát, … akkor őneki most föl kell jelenteni a gyereket a gyermekvédelmi törvény értelmében? …akkor inkább nem kell az a prevenció...” „…nem mernek helyi szakembereket hívni, mert annak az lenne a vége, hogy kirugdosnák a gyerekeket, ha ott valami elhangzana.”
AZ ISKOLAI PREVENCIÓ KÜLÖNBÖZŐ MODALITÁSAINAK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN (átlag) Teljes dohányzási tilalom az iskolákban
4,4
Iskolai drogstratégia léte
5
3,6 3,5
3
Rendőrök által tartott prevenciós előadások
4,6
3,7
3 3
Információs napok
5
3,5 3,6
3 2,9 2,8
Egyéb külsős oktatók által tartott programok Tanórán kívüli kreatív tevékenységek, alternatív programok
4
2,9
Készségfejlesztő programok
4
2,6
Szülők számára szervezett programok
2,3
2 1
Csak fiúknak vagy csak lányoknak szóló programok Drog teszt a tanulók körében
1,7
1
2,5 2,1
1
2,6 3
2
Kortárssegítő programok
3,1 4
2,1
Korai felismerésre irányuló programok
2,7 2,8
1,9
2
3,4
3
EU módusz 2013 Magyarország 2011 Magyarország 2014 4
5
5 - Teljes mértékben: gyakorlatilag minden iskolában van; 4 - Kiterjedt: a legtöbb iskolában van, de nem mindenütt; 3 - Korlátozott: az iskolák többségében nincs, de több mint néhányban van; 2 - Ritka: csak néhány iskolában van; 1 - Nincs: nem létezik
ISKOLAI PREVENCIÓ: A RÉSZTVEVŐK VÉLEMÉNYE AZ AKTUÁLIS DROGPOLITIKAI PRIORITÁSOKRÓL Drogpolitikai prioritások Információk a szociális / egészségügyi kockázatokról Védő iskolai környezet megteremtése Készségek fejlesztése A társadalmi kirekesztés csökkentése Az iskola szerepének megerősítése Önértékelés fejlesztése Segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos információk Egyéb: elrettentés, kriminalizálás Egyéb: a külső kontroll erősítése
Említések száma 0 0 0 0 0 0 0 6 6
„… volt egy olyan, hogy iskola szerep-megerősítése. … Az iskola csendőri szerepének.”
„Nekem még az ellenőrzés szó jutott eszembe, tehát, hogy kontrollálja, hogy tudjon róla, hogy akkor most használ, vagy nem használ, mit használ… a fogyasztásnak a kontrollálása.” „Hát szerintem a viselkedés kontrollálása általában.”
AZ UNIVERZÁLIS KÖZÖSSÉGI PREVENCIÓ KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAINAK/ MEGKÖZELÍTÉSEINEK JELENLÉTE MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN (átlag) Alternatívák nyújtása Ifjúsági tanácsadó központok Közösségi csoportok számára szervezett képzések Közösségi támogatás, részvételen és felelősségvállaláson alapuló rendszerek
Eu módusz 2013 Magyarország 2011 Magyarország 2014
Nem fix telephelyű programok Közösségi szinten összehangolt szolgáltatások
1
2
3
4
5
A nemzetközi adatok forrása: EMCDDA 2015, saját számítás
A VESZÉLYEZTETETT CSOPORTOK SZÁMÁRA NYÚJTOTT CÉLZOTT KÖZÖSSÉGI BEAVATKOZÁSOK ELÉRHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN (átlag) Eu módusz 2013 Magyarország 2011 Magyarország 2014
Menekültek Etnikai/kisebbségi csoportok Hajléktalanok
Szociálisan hátrányos környéken élő fiatalok Állami gondozottak Fiatal bűnelkövetők Szociális, tanulási problémákkal küzdő tanulók 1
2
3
4
A nemzetközi adatok forrása: EMCDDA 2015, saját számítás
5
A RÉSZTVEVŐ SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE ALAPJÁN AZ EGYES PREVENCIÓS TERÜLETEK ALACSONY HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK HÁTTERÉBEN AZONOSÍTOTT TÉNYEZŐK Iskolai prevenció
Univerzális közösségi Célzott közösségi prevenció prevenció Társadalmi attitűdök: kriminalizáció / a közösségi szemlélet hiánya a magyar társadalomban Információ hiány / a programok célcsoport alacsony elérési hatékonysága Szakmapolitikai problémák: A meglévő Összehangoltság hiánya, a Szakmapolitikai programok/rendszerek szakmapolitikai dokumentumokban nem elég nem kifejezetten gondolkodás/tevékenység hangsúlyos a drogprevenció drogproblémákra való hiányosságai fókuszáltsága NEFI (OEFI) ajánlási rendszer Fenntarthatóság, miatt szűkös kínálat kiszámítható működés hiánya Nem az iskola kezében van a döntés Forráshiány Területi egyenlőtlenségek Minőséggel kapcsolatos problémák, a programok minőségének heterogenitása A kortársképzés vonzerejének csökkenése a diákok körében A szolgáltatások személyfüggősége Az általános prevenció relevanciájának csökkenése az iskolai színtéren
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
