EKKR hírlevél április

EKKR hírlevél – 2010. április Szerkesztői bevezető Két év telt azóta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-án elfogadta az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerét, és már a megvalósítás felé halad a folyamat. Első célkitűzésként a csatlakozó tagállamok azt vállalták, hogy 2010 végéig kidolgozzák saját nemzeti képesítési rendszerük megfeleltetési eljárását az európai keretrendszerhez. Ez az önkéntesen vállalt feladat összekapcsolódik saját tanulási eredményekre épülő nemzeti képesítési keretrendszereik kidolgozásával. A tagállamok elismerik, hogy az EKKR implementációs folyamat és a hozzá kapcsolódó intézkedések növelik az eredményességét az olyan stratégiai célkitűzéseknek, mint az egész életen át tartó tanulás megvalósítása az oktatási rendszerekben és a mobilitás támogatása minden európai polgár számára. Szintén Európa szerte elismert az EKKR-ben rejlő azon lehetőség, hogy a reformfolyamatok elindításának és az átláthatóság növelésének eszköze legyen. Mit jelentenek a 2010-es célkitűzések a gyakorlatban, azaz, hogy a nemzeti képesítési rendszereket megfeleltessék az Európai Képesítési Keretrendszernek? Az EKKR Tanácsadó Csoport (EQF Advisory Group), melyben a tagállamok, a társadalmi partnerek és más érintettek is képviseltetik magukat szerte Európából, megfogalmazott egy kritériumrendszert, amelynek alapján kell a tagországoknak írásos jelentés (referencing report) formájában kifejteni a többi tagállam számára, hogy hogyan épül fel a nemzeti képesítési rendszerük és hogyan kapcsolódnak a nemzeti képesítési szintjeik az EKKR szintjeihez. A tagországok írásos jelentését a Tanácsadó Csoport részletesen megvitatja, és elérhetővé teszi mindenki számára. Eddig három ország készítette el a jelentést, 2009-ben Írország és Málta, Egyesült Királyság pedig 2010 elején. Mint az várható volt, csak további hét ország tudja majd befejezni a megfeleltetést 2010ben, a legtöbbeknél ez áthúzódik 2011-re is. 2012 az EKKR Ajánlás második kitűzött céldátuma, amikorra minden egyes újonnan kibocsátásra kerülő képesítésnél jelezni kell majd a megfelelő EKKR szintet – így a tagállamok eddig dolgozhatnak legkésőbb a folyamaton. A megvalósítás folyamata valójában nagyon jól halad. Hogy az EKKR a polgárok, szervezetek, intézmények számára is sikeres eszközzé váljon, az azon múlik, hogy az országok és az érintett szereplők mennyire tudják magukévá tenni a rendszert megalapozó tanulási eredmények megközelítéssel együtt, és milyen mértékben tudnak belőle profitálni. Mindezek mellett az EKKR meghatározó tényező lehet az Európa 2020 Stratégiának és az Új munkahelyekhez szükséges új készségek (New skills for new jobs) programpontjainak megvalósításában. Az EKKR által is elősegített tanulási eredmények megközelítés lefekteti az alapjait egy kompetencia alapú közös nyelvnek az országok és ágazatok között éppúgy, mint az oktatás, képzés és a munka világa között. Ahhoz, hogy az EKKR ismert és hasznos eszközzé váljon és a tanulási eredmények megközelítés teljes körűen elterjedhessen, alapvető fontosságú a döntés előkészítők, szakértők, felhasználók és más – a képesítésekben és tanulási eredményekben – érintett célcsoportok bevonása és a téma megvitatása velük. A meglévő információkat disszeminálni kell a kapcsolódó fejlesztések irányába, az érintetteket képessé kell tenni a változásra jó gyakorlatok és a közös európai és még bővebb körű kihívások bemutatásával. Ez a feladata a Nemzeti Koordinációs Pontoknak. Az évente három alkalommal megjelenő EKKR hírlevél kezdeményezéssel a Bizottság szándéka, hogy hozzájáruljon a további fejlesztésekhez és támogassa a nemzeti és európai eszmecserét a témáról egy képesítésekben és tanulási eredményekben közös nyelvet beszélő Európáért. Odile Quintin Európai Bizottság, Oktatási és Kulturális Főigazgatóság

NEM HIVATALOS FORDÍTÁS

1

Az EKKR implementációja – a folyamat előrehaladása 2008 óta 1. Bevezetés A 2008-ban az Európai Bizottság és a Parlament által elfogadott Európai Képesítési Keretrendszerrel a képesítési rendszerek és keretrendszerek közötti fordító eszközt kívántak létrehozni, melynek segítségével a képesítések értelmezhetővé, összehasonlíthatóvá és hordozhatóvá válnak Európa szerte. Megvalósítása az országok önkéntes részvételére épül (az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint a csatlakozni szándékozó országok), akik számára javasolt, hogy nemzeti képesítési rendszerüket vagy keretrendszerüket hozzákapcsolják az EKKR nyolc szintjéhez. Az EKKR Ajánlás1 felhívása a tagállamokhoz: -

2010-ig kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel azáltal, hogy képesítési szintjeiket átlátható módon az EKKR-ben meghatározott nyolc szinthez viszonyítják;

-

szükség szerint fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy 2012-ig minden, az illetékes hatóságok által kiadott új bizonyítvány, oklevél és Europass-okmány – a nemzeti képesítési rendszereken keresztül – egyértelmű hivatkozást tartalmazzon az Európai Képesítési Keretrendszer megfelelő szintjére;

-

tanulási eredményeken alapuló megközelítést (mit fog tudni, érteni és mire lesz képes a tanuló a tanulási folyamat végén) alkalmazzanak a képesítések meghatározásakor és leírásakor;

-

a nemzeti képesítési rendszereken belüli felsőoktatási, valamint szakoktatási és szakképzési képesítéseknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez való viszonyítása során támogassák és alkalmazzák az oktatási és képzési minőségbiztosítás meghatározott közös elveit;

-

jelöljenek ki a tagállami struktúrákhoz és követelményekhez kapcsolódó nemzeti koordinációs pontokat a nemzeti képesítési rendszerek és az Európai Képesítési Keretrendszer közötti kapcsolat támogatására és – más illetékes nemzeti hatóságokkal együttesen végzett – irányítására, e kapcsolat minőségének és átláthatóságának előmozdítása érdekében (2.2 pont).

2. Az EKKR bevezetését támogató fórumok 2.1 Az EKKR Tanácsadó Csoport (EQF AG) Az EQF AG hatásköre biztosítani az EKKR következetes és átlátható megvalósítását. Megvitatja a kihívásokat és útmutatást nyújt a nemzeti hatóságoknak a megfeleltetési eljáráshoz. A Tanácsadó Csoportban képviselteti magát a 32 résztvevő ország, az európai társadalmi partnerszervezetek (BusinessEurope, CEEP, UEAPME, ETUC) és más érintett célcsoportok (Eurochambers, EUA, EUCIS-LLL, Public Employment Services), valamint az Európai Tanács. Az Európai Tanács részvétele döntő fontosságú tényező a kapcsolódó fejlesztések koordinálásában, mint pl. az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere. Az EQF AG elnöke az Európai Bizottság képviselője, és a munkát támogatja a Cedefop és a European Training Foundation (ETF) is. Az EQF AG évente néhány alkalommal ülésezik. Az elmúlt 2 év legfontosabb témái a következők voltak: -

10 pontból álló kritériumrendszer megfogalmazása a nemzeti képesítési rendszerek és

1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF


2

keretrendszerek EKKR-hez való megfeleltetési folyamatához2 (3. fejezet); -

rendszerszintű európai szintű koordináció biztosítása a megfeleltetési folyamat átláthatóságának biztosítása érdekében;

-

a referencing report-ok megvitatása és közzététele;

-

a minőségbiztosítás és a résztvevő országok közti kölcsönös bizalom előmozdítása az EKKR-hez kapcsolódóan;

-

az ágazati képesítések fejlesztése;

-

az oktatás és munka világa közti közös nyelv kialakítása.

Egyes résztémák megvitatásához az EQF AG mandátumot adhat alcsoportok számára, hogy részletesebben megvizsgálják a témát. Az alcsoport javaslatot terjeszt elő megvitatásra és/vagy elfogadásra a Tanácsadó Csoport számára. Ennek megfelelően alcsoportok dolgozták ki a megfeleltetési eljárás kritériumrendszerét, azonosították a minőségbiztosítással kapcsolatos kihívásokat és a vitapontokat, alátámasztva a megfeleltetési eljárást és az EKKR-hez kapcsolódó ágazati fejlesztéseket. A Tanulási Eredmények Csoport elsősorban a tanulási eredmények használatának nemzeti szintű megvitatását támogatja. A találkozók közötti folytonosság biztosítása és a programpontok tervezésében való közreműködés érdekében működik az EQF AG iroda. Ezt a három elnökséget adó ország (előző, jelenlegi és következő) és az érintett célcsoportok két képviselője alkotja. 2.2 A Nemzeti Koordinációs Pontok (NKP) Az Ajánlás felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre Nemzeti Koordinációs Pontot annak érdekében, hogy támogassák és irányítsák a kapcsolattartást a nemzeti képesítési rendszerek és az EKKR között. Az NKP-knak kettős szerepet kell betölteniük. Egyfelől biztosítaniuk kell a minőséget és az átláthatóságot a megfeleltetési eljárás folyamatában, másfelől információs és támogató szerepük van az EKKR értelmezésében és felhasználásában a tagállamokban. Az egyes országok NKP-jának listája elérhető az eredeti hírlevél utolsó oldalán.

3. A megfeleltetési eljárás A megfeleltetés (referencing) jelenti azt a folyamatot, melynek során kapcsolatot teremtenek a nemzeti képesítési rendszer vagy keretrendszer adott szintje és az EKKR valamely szintje között a nyolcból. Ez a megfeleltetési eljárás eredménye, amely majd egyszer lehetővé teszi, hogy az EKKR betöltse eredeti célját, hogy az elismerés és a mobilitás támogatásának eszköze legyen. Az EKKR sikere és hasznosulása a megfeleltetési eljárás minőségén és átláthatóságán múlik. 3.1 Képesítések, nemzeti képesítési keretrendszerek és az EKKR Nemzeti Képesítési Keretrendszer (NKKR) néhány európai országban már létezik. Épp csak a közelmúltban lett bevezetve Belgiumban (Flamand), Franciaországban, Írországban, Máltán és az Egyesült Királyságban. A legtöbb tagállam csatlakozik az EKKR-hez, sőt sok Európán kívüli ország is saját NKKR-t fejleszt (mint ahogy ezt a hírlevél 10. oldalán bővebben kifejti az ETF cikke). Az NKKR lehetővé teszi az országok számára, hogy minden egyes képesítéshez meghatározzanak egy szintet egy átfogó, következetes szintrendszerben, amely a tanulási eredményeken alapul (mit kell a tanulónak tudnia, értenie, és mit lesz képes elvégezni, ha rendelkezik az adott szintű képesítéssel). 3.2 A nemzeti képesítési rendszerek vagy keretrendszerek megfeleltetése az EKKR-nek A megfeleltetési eljárás koordinátora a Nemzeti Koordinációs Pont, amely a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően akár több nemzeti hatósággal együtt is létrehozható. Ez 2

Criteria and procedures for referencing national qualifications levels to the EQF http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/eqf/ireland_en.pdf


3

egy nemzeti folyamat, de a nemzetközi szakértők bevonása az egyik közösen meghatározott kritérium az eljárásban. Ez a megbízatás arra irányul, hogy a megfeleltetési folyamatban elemzésre kerüljenek a nemzeti képesítési keretrendszerben vagy rendszerben használt deszkriptorok és össze legyenek hasonlítva az EKKR-ben használt szintleíró rendszerrel, a szintek illesztése során alkalmazott nemzeti döntések alátámasztása érdekében. Ez komoly kihívást jelentő feladat, mert az egyes nemzetek több vagy kevesebb szintet határozhatnak meg, mint nyolc (például a Skót Kredit és Képesítési Keretrendszer 12 szintet). De még abban az esetben sem automatikus az EKKR szintekhez való megfelelés, ha pontosan nyolc szint lett meghatározva (lásd az 1. ábrát). Azok az országok, amelyek már elvégezték a megfeleltetést (Írország, Málta és az Egyesült Királyság), mind vállalták az érintettek széles körével való konzultációt, bevonva többek között a döntéshozó szerveket, szakmai szolgáltatókat, munkaadókat, szakszervezeteket és a kamarákat. A konzultációs folyamat jelentősége annak a folyamatos hangsúlyozása, hogy a közreműködésük hozzájárul a megfeleltetési eljárás minőségi és legitim megvalósításához, valamint fontos az eredményekhez fűződő tulajdonosi szemlélet kialakítása is (lásd például a 7. és 8. oldalon található cikkeket az Írországi Nemzeti Képesítési Hatóságtól és a Máltai Képesítési Tanácstól).

1. ábra: A nemzeti képesítési keretrendszerek vagy rendszerek megfeleltetése az EKKR-nek 3.3 A megfeleltetési jelentés (referencing report) A megfeleltetési folyamat közvetlen eredménye a "megfeleltetési jelentés", amely átlátható és könnyen értelmezhető módon mutatja be a nemzeti keretrendszer(eke)t vagy rendszert és a NKKR szintjeinek az EKKR adott szintjeihez való viszonyítás mögött lévő megfontolásokat. A jelentést az EKKR Tanácsadó Csoporthoz kell benyújtani, aki megvitatja és az érthetőség tökéletesítését szolgáló észrevételeket fűz hozzá, valamint tájékoztat a megfeleltetési eljárás további teendőiről. 3.4 A megfeleltetési eljárás eredményei A megfeleltetési eljárás igazi végeredménye egy olyan rendszer, mely lehetővé teszi a tanuló, a munkaadó, a hatóságok vagy egy oktatási, képzési intézmény számára, hogy összemérjen egy másik országban kiadott képesítést azzal a képesítéssel, amit az általa ismert ország rendszere adott ki. A másik országbeli képesítésnél az EKKR szint, mint egy méterrúd használható. Ez az összehasonlítás azáltal tehető meg, hogy a megfeleltetés a nemzeti hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a nemzeti


4

rendszerben kiadott minden egyes új képesítéshez kijelöljék az EKKR szintet. Amellett, hogy a képesítések egyre inkább értelmezhetőek lesznek külföldön, az EKKR-hez való viszonyításnak nemzeti szinten érvényesülő előnyei is vannak. A megfeleltetési eljárás során közösen vehetnek részt az érintett felek olyan kérdések megvitatásában és eldöntésében, mint annak a világossá tétele, hogy mik a hallgatólagosan jelen lévő elemek a jelenlegi képesítési rendszerekben, mint például a sok különböző alrendszerből származó nemzeti képesítés és azok szintjei közti kapcsolat. Ez az egyik kulcsüzenete azoknak az országoknak, amelyek már elvégezték a viszonyítási feladatot. 3.5 Meddig tart majd ez a folyamat? Az EKKR-hez való megfeleltetés tavaly (2009) kezdődött Írország és Málta által. 2010 elején az Egyesült Királyság és közzétette megfeleltetési jelentését. 2010 során még több jelentés is várható, és a legtöbb résztvevő ország bejelentette azt a szándékát, hogy a megfeleltetést 2011-re vagy 2012-ig elvégzi. A már közzétett jelentések itt érhetők el: Írország: http://www.nqai.ie/documents/EQFReferencingReportfinalJune2009.pdf Málta: http://www.mqc.gov.mt/referencingreport?l=1 Egyesült Királyság: http://www.qcda.gov.uk/27193.aspx3 *** A hírlevél további fejezeteiről itt csak összefoglalás vagy említés található. 7. oldal: A Képesítések Ír Nemzeti Keretrendszerének megfeleltetése az EKKR-nek – Sean O'Reilly, National Qualifications Authority of Ireland Írország 2009 júniusában fejezte be a megfeleltetési eljárást. Az EKKR-hez való csatlakozást a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás fontos eszközének tekintette, és kezdettől fogva igyekezett megnyerni minden érintett felet a folyamat számára. Az egyoldalas ismertetés kiemeli az érintettek bevonásának jelentőségét a fejlesztés és a megvalósítás terén is, így az elfogadott keretrendszert jól megalapozottként mutatják be. A fejlesztési folyamat során az érintettekkel való konzultáció visszajelzési lehetőséget is jelentett, de egyben disszeminációs szerepet is betöltött. Változatos formákat használtak: nemzeti szemináriumok, a tanulmányok publikálása véglegesítés előtt a hivatal honlapján, információs kiadványok, melyeket több mint 800 kontaktponthoz eljuttattak. Nemzeti Koordinációs Pontnak a Nemzeti Képesítési Hatóság lett kijelölve, akik létrehozták a folyamat Irányító Bizottságát, melynek tagjai az ír oktatási és képzési szektor képviselői és a három nemzetközi szakértő voltak. A nemzetközi szakértőknek fontos szerep jutott abban, hogy a nemzeti oktatási és képzési rendszer leírását nemzetközi közönség számára is érthetővé tegyék. A nehézséget a különböző szektorok eltérő törvényi háttérre épülő minőségbiztosítási rendszere és a Nemzeti Keretrendszerhez való különböző jogszabályi kapcsolódás jelentette. Az érintett ír célcsoportok két kérdéskörrel kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat. Az egyik kérdés az ágazati képesítések/keretrendszerek és a nemzeti képesítési rendszer valamint az EKKR kapcsolata; a másik vitapont az EKKR és a 2005/36/EC4 szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv kapcsolata a szabályozott szakmák vonatkozásában. Az első esetben azoknak az ágazati képesítéseknek a besorolása, és a kapcsolódó minőségbiztosítás a kérdés, melyek túlnyúlnak az országhatárokon. A másik vitapontban azok az intézmények fejezték ki aggodalmukat és egyúttal igényüket a kapcsolódási pontokra vonatkozó világosabb útmutatásra, amelyek működését az Irányelv és az EKKR Ajánlás is érinti.

3

Fordítói megjegyzés, SZE: Nekem ezen a linken nem sikerült elérnem, de itt megtalálható: http://www.qcda.gov.uk/docs/QFUK_Joint_Report_140pp.pdf, 4

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:255:0022:0142:HU:PDF


5

8. oldal: A megfeleltetési eljárás: európai és nemzetközi dimenzió a máltai képesítéseknek – Dr James Calleja és Doris Mangion, Malta Qualifications Council Az oktatás fejlesztése és a nemzetközi folyamatokhoz illesztése kiemelt prioritás Máltán. 2005-ben hozták létre a Máltai Képesítési Tanácsot, amelynek elsődleges feladata a Máltai Képesítési Keretrendszer kidolgozásának irányítása volt, melyet 2007 júniusában vezettek be, valamint hogy betöltse a Nemzeti Koordinációs Pont szerepét. Az érintett célcsoportokkal való konzultáció (hallgatók képviselői, állami és magán képzési szolgáltatók és társadalmi partnerek) egyik eszköze volt a keretrendszer kialakításának és a megfeleltetésnek. A jelentést 2009 novemberében fogadták el végül. A máltaiak szerint a képesítési keretrendszer katalizátora lehet a változásnak, az innovációnak és a nemzeti hálózatok kiépülésének. A konzultációk során első alkalommal gondolkodtak közösen az oktatási, képzési, üzleti, gazdasági szereplők, a munkavállalók képviselői, a fiatalok és a felnőtt tanulók az oktatás és a foglalkoztathatóság kapcsolatáról. Az együttműködés pozitív hatásai nem álltak meg a konzultációs folyamatnál, kiterjedt a minisztériumra is. Ennek a pozitív tapasztalatnak köszönhetően egyre több ember tekint az oktatásra más szemmel, mely a munkaerőpiaccal is kapcsolatban áll. A másik jelentős hatása a fejlesztésnek, hogy további reformokat indított el, mint pl. egy új iskolai záró tanúsítvány bevezetését, amely kiterjed a formális, nem formális és informális tanulásra is. A további reformok között a legfontosabbak az ECTS bevezetésének felgyorsítása az összes felsőoktatási kurzusban, az ECVET bevezetése a szakképzésben, foglalkozási sztenderdek kidolgozásának terve, melyek kapcsolódnak a szakképesítésekhez, a nem formális és informális tanulás elismerési rendszerének kidolgozása és kapcsolása a képesítési keretrendszerhez, valamint új minőségbiztosítási törvény bevezetése. A Máltai Képesítési Tanács által írt dokumentum szerint a Máltai Képesítési Keretrendszer fejlesztésének hozzáadott értéke kétség kívül az volt, hogy felrázta a döntéshozókat a minőséggel, sztenderdekkel és foglalkoztathatósággal kapcsolatos ügyekben. 9. oldal: A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek fejlesztése Európában – Slava Pevec Grm és Jens Bjornavold, Cedefop Az EKKR megvalósításának egyik legfontosabb dimenziója a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek (NKKR) fejlesztése, de a résztvevő országok döntéshozói egyre inkább úgy tekintenek rá, mint a nemzeti reformok egy eszközére, mely támogathatja az egész életen át tartó tanulás stratégiáját és gyakorlati megvalósulását, megszüntetheti az intézményi és oktatási alrendszerek közti korlátokat, elősegítheti a hozzáférhetőséget, az átvihetőséget és a haladást, valamint az oktatási rendszer átláthatóságát, beleértve a formális oktatáson kívül eső részeket is. A tagállamok a fejlesztést egy hosszú távú folyamatnak tekintik és hangsúlyozzák a gyakorlatias, lépésről lépésre történő megközelítést. Az új típusú NKKR-ek fő szerepe a kommunikáció és az átláthatóság támogatása, mint pl. a letisztult horizontális és vertikális kapcsolatok a különböző típusú képesítések, tanúsítványok és diplomák között. Az átláthatóság növelése előfeltétele a következőknek: -

a különböző típusú tudás, képesség és kompetenciák értékelése (beleértve a nem formális és informális tanulást is);

-

új tanulási utak lehetővé tétele;

-

az egyének egész életen keresztül tartó tanulásának motiválása;

-

szélesebb kínálat megteremtése a tanulási lehetőségekben.

A legtöbb európai ország nyolcszintű keretrendszerben gondolkodik, bár vannak eltérések is. Sokan használják az EKKR szintleíró deszkriptorokat kiindulópontként a részletesebb szintleíró deszkriptorok közül, melyek jobban illeszkednek a nemzeti szükségletekhez, körülményekhez és célokhoz. Néhány ország (mint például Málta, Finnország és Szlovénia) a kulcskompetenciákra helyezi a hangsúlyt a szintleíró jellemzőkben (tanulás tanulása, kommunikációs és szociális NEM HIVATALOS FORDÍTÁS

6

képességek, vállalkozókészség és döntéshozatali képesség). Németország a kompetencia kifejezést egy átívelő fogalomként használja, megkülönböztetve a szakmai és a személyes kompetenciákat. Az egyik legfontosabb jellegzetessége a mostani fejlesztéseknek, hogy az NKKR lehetőség teremt a párbeszédre és a konszenzusépítésre az érintett felek között, mint a különböző oktatási és képzési alrendszerek, a munkaerőpiac és a társadalmi partnerek. Látható, hogy az NKKR nem egyszerűen egy technikai eszköz, hanem politikai és társadalmi dimenziója is van. 10-11. oldal: Az Európai Képesítési Keretrendszer Európai Unión kívüli dimenziója, a partnerországok és azokon kívüli országok fejlesztései – Arjen Deij és Borhene Chakroun, European Training Foundation Az Európai Képesítési Keretrendszer nem csupán az Oktatás és Képzés 2010 és az azt követő 2020 programban résztvevő 32 ország számára jelent referenciát, de világszerte vannak olyan országok, amelyek az EKKR-re, mint saját képesítési rendszerük viszonyítási pontjára tekintenek. A European Training Foundation becslése szerint kb. 100 ország fejleszt vagy vezet be jelenleg nemzeti képesítési keretrendszert. Sőt, közülük nagy számban vannak olyanok, akik az ún. regionális vagy transznacionális keretrendszerekbe is bevonódtak, amelyek néhány ország képesítési keretrendszerét vagy rendszerét kívánják összekapcsolni. A cikk részletesebben is bemutatja a fejlesztéseket.

2. ábra: A világtérkép áttekintést nyújt a jelenleg folyó fejlesztésekről


7

12. oldal: Hírek 1. A Finn Nemzeti Képesítési Keretrendszer fejlesztése: 2009 nyarán jelentettek meg egy tanulmányt a finn képesítési rendszerről az NKKR fejlesztés szemszögéből. Elérhetőség és további részletek az angol nyelvű hírlevélben. 2. Nemzeti Képesítési Keretrendszer fejlesztése Görögországban: 2010. február 25-én megkezdődött a görög keretrendszer nemzeti konzultációja azon a konferencián, ahová minden érintett fél képviselőjét meghívták. A konzultáció eredményeinek elérhetősége és további részletek az angol nyelvű hírlevélben megtalálhatók. 3. Az Egyesült Királyság Képesítési Keretrendszerének megfeleltetése az Európai képesítési Keretrendszernek: 2010. április 26-27-én nemzetközi konferencia keretében mutatták be. Elérhetőség és további részletek az angol nyelvű hírlevélben. 4. EKKR Tájékoztatók – Az NKKR-ek hozzáadott értéke az EKKR megvalósításához: Az Európai Bizottság a Cedefop és a European Training Foundation együttműködésével EKKR Tájékoztatók címen sorozatot jelentet meg, mely az EKKR-hez kapcsolódó nemzeti és európai szintű vitákat és intézkedéseket támogatja. Az első ilyen tájékoztató5 2008 júniusában jelent meg, az érintett felek számára releváns alapvető kérdésfelvetéseket és az azokra adott választ tartalmazza. A második kiadvány most készült el A Nemzeti Képesítési Keretrendszerek hozzáadott értéke az EKKR megvalósításához6 címmel, célcsoportja a döntéshozók és képzési szakértők. 13. oldal: Melléklet – A Nemzeti Koordinációs Pontok A táblázat országonként felsorolja a megbízott szervezeteket és elérhetőségüket.

Az EKKR hírlevél híreket és cikkeket jelentet meg az EKKR megvalósításával kapcsolatos fejlesztésekről. A hírlevelet a GHK Consulting adja ki az Európai Bizottság megbízásából. A következő szám 2010 nyarára várható. Amennyiben szeretnének feliratkozni, a következő e-mail címre küldött regisztrációs levéllel tehetik meg: [email protected]. Ugyanezen e-mailben fűzhetnek megjegyzéseket és javaslatokat a hírlevélhez.

5

Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének értelmezése http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/eqf/brochexp_hu.pdf 6 http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/eqf/note2_en.pdf


8

EKKR hírlevél április

Recommend Documents