A KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINŐSÉGÉRŐL ÉS A TISZTÁBB LEVEGŐT EURÓPÁNAK ELNEVEZÉSŰ PROGRAMRÓL SZÓLÓ 2008/50/EK IRÁNYELV 22. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN A MEGFELELÉSI HATÁRIDŐK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL ÉS A BIZONYOS HATÁRÉRTÉKEK ALKALMAZÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE ALÓL MENTESSÉGRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉS
LEVEGŐMINŐSÉGI TERV SZEGED 2008.
1. A TÚLZOTT SZENNYEZÉS HELYE a. Régió Dél-alföldi régió b. Város Szeged Csongrád megye székhelye, Magyarország déli részén, Budapesttől délre, 160 kilométerre, a Duna-Tisza közti homokhátság, a Dél-Tisza-völgyi, illetve Marosszögi kistáján terül el, tengerszint feletti magassága 80 m. Szeged népességét tekintve Magyarország negyedik legnagyobb városa, lakossága kb. 160.000 fő. A település Budapesttől való távolsága közúton 170 km. A település 60 km távolságra van az M5-ös autópályától, 10 km-re a legközelebbi határátkelőtől (Szerbia-Montenegró), illetve 30 km-re a magyar-román határtól. A város közigazgatási területe hozzávetőlegesen 281 négyzetkilométer, melyből 48,5 belterület. A város a Dél-Alföld könnyűipari központja (malom-, fa- és paprikafeldolgozó ipar, kenderfeldolgozás, szalámi gyártás), a nehézipar bizonyos elemei is jelen vannak (gumi-, festékipar, kőolaj- és földgázbányászat). Az ipari területek Szeged ÉNy-i részén találhatók, az uralkodó nyugatias áramlatok a szennyezőanyagokat erről a területről a város központja felé szállítják. Szeged logisztikai helyzete kiemelkedő, országos és nemzetközi közlekedési útvonalak metszésében helyezkedik el. Területén halad át a Berlin - Nürnberg – Prága – Pozsony - Bécs Budapest – Szeged – Makó - Konstanca - Isztambul, továbbá a Budapest – Szeged - Újvidék – Belgrád útvonalak, melyek igen nagy átmenő forgalmat bonyolítanak. Az E 75-ös (M5) jelenti a fő kapcsolatot északi irányba a főváros, Észak- és Nyugat-Európa, déli irányban pedig SzerbiaMontenegró, a Balkán, illetve a Közel-Kelet felé. A Szegedtől kiinduló E68-as Románia és a Fekete-tenger felé biztosít kapcsolatot. Szegeden RO-LA terminál és logisztikai szolgáltató üzemel. Szeged és vonzáskörzete jelentős belföldi és nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, amely az infrastrukturális feltételek javulásával várhatóan növekedni fog. A Tisza hasznosítható vízi közlekedés és szállítás céljaira. Szegeden medencés kikötő üzemel. Szegeden található a nemzetközi repülésre engedélyezett repülőterek egyike. A repülőtér közvetlenül a város határában fekszik.
c. Mérőállomás Mérőállomás helye Szeged, Kossuth L. sgt. 89.
Földrajzi koordinátái +046.15.46 +020.08.10
Mérőállomás kódja HU0020A
A mérőkonténer telepítésére 1996-ban került sor. Ekkor még nem voltak szabványok a telepítésre vonatkozóan. A fő szempont az volt, hogy nagy forgalmú közút mellé történjen a telepítés, védett helyen legyen, és meglegyen az elektromos és a telefonos kapcsolat. A mérőállomás a hatályos hazai és EU telepítési előírások alapján kisléptékű, közlekedési állomásnak tekinthető (valamennyi telepítési előírásnak nem felel meg, pl. 5 m távolság a külső forgalmi sávtól). A mérőállomás Szeged belvárosában, a város legnagyobb helyi és tranzitforgalommal terhelt útkereszteződésben található, a főúttól kb. 10 m távolságban (Kossuth L. sgt. 89.). Az útkereszteződés sarkán (a mérőállomástól ugyancsak 10 m távolságra) egy kétszintes épület áll, ami a szennyezőanyagok terjedése révén befolyásolja a helyi koncentrációt. A mérőállomás szenzorai 3 m magasságban mérik a légszennyező paraméterek koncentrációit. Az állomás elhelyezkedését a 1. 1. sz. ábrán látható térkép mutatja.
2
1.1. sz. ábra
3
2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK a. A zóna típusa A zóna kódja: HU0011 A többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-a és a módosított 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján Szeged város levegőminősége az alábbi táblázatban bemutatott légszennyezettséggel jellemezhető. Szennyező anyag
Kéndioxid
Nitrogéndioxid
Szénmonoxid
Szilárd (PM10)
Benzol
F
C
E
B
E
< 50
40 - 60
2500 - 3500
> 40
2,5 - 3,5
Zóna kategóriák 3
Koncentráció (µg/m )
b. A szennyezett terület (km2) és a szennyezettségnek kitett lakosság becsült nagysága Becsléseink szerint a szennyezett terület kb. 4 km2, az érintett lakosság száma kb. 8000 fő. c. Hasznos éghajlati adatok A város klimatikus adottságai az alföldi tájra jellemző bélyegeket viselik magukon. Az évi középhőmérséklet 10,6 oC, a napsütéses órák számának éves átlaga 2100 óra. Az éves csapadékmennyiség mindössze 520 mm körüli, egyenlőtlen, esetenként szélsőséges eloszlással. Az uralkodó szélirány D-i, DNy-i, az átlagos szélsebesség, az elmúlt 7 év átlagát tekintve 0,9215 m/s (3,33 km/h) körüli. A meleg-száraz éghajlat, a várost övező nagy kiterjedésű, nyílt mezőgazdasági térszínek forrásrégiói a szállópor képződésének. A térséget jellemző évszakonkénti átlagos középhőmérsékletet, napfénytartamot és a csapadékmennyiséget a 2.1. sz. táblázat mutatja be. Szeged térségét jellemző meteorológiai adatok 2.1. sz. táblázat Évszak
Évszakonkénti Középhőmérséklet (oC)
Napfénytartam (h)
Lehullott csapadék (mm)
Tél
0,0
211
84
Tavasz
11,2
542
119
Nyár
20,7
828
151
Ősz
10,6
453
111
Az Országos Meteorológiai Intézet több évtizedes adatsorából képzett szélirány gyakoriságot a 2.2. sz. táblázat szemlélteti. 2.2. sz. táblázat Szeged térségét jellemző szélirány gyakoriság Szélirány
Gyakoriság (%)
É
16,0
4
ÉK
9,0
K
6,0
DK
10,0
D
17,0
DNy
10,0
Ny
11,0
ÉNy
16,0
Szélcsend
5,0
d. Megfelelő topográfiai adatok Szeged a 20006’E és a 46015’N koordináta értékek metszéspontjában található; tengerszint feletti magassága 78-80 m. Bár a felszíni vizek előfordulását tekintve Szeged fekvése kedvező, a Tisza és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, csatornák, holtágak, szikes- és bányatavak gazdagítják, mégis összességében elmondható, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos területen fekszik. A talajvíz mélysége 2-4 méter között ingadozik, a város ivóvizét elsősorban a 150-550 méter mélységű pleisztocén rétegek szolgáltatják, az alacsony geotermikus gradiens miatt pedig sok a magas hőfokú termálvíz. A száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos adottságok felerősítik a klimatikus adottságok levegőminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatását. A földtani, morfológiai és talajtani viszonyok egyaránt jelentősen befolyásolják a levegő minőségét. A térség földtani felépítését a nagy vastagságú (akár 3000 m vastag) pannon üledékek, valamint az erre települő és a felszínt is borító pleisztocén és holocén, főként folyóvízi és eolikus üledékek jellemzik. A pliocén rétegsorok jelentős szénhidrogén-, a pannon üledékek hévíz-, a pleisztocén rétegek réteg- és ivóvíz-, a holocén üledékek pedig talajvízkészletekkel rendelkeznek. A város kis relatív reliefű (0-2 m/km2) ártéri szintű síkságon terül el. Tengerszint feletti magassága (78 m) egyben az ország legalacsonyabb pontja is. A Tisza és Maros menti városrészeket öntés- és lápos réti talajok, a további területeket pedig csernozjom jellegű homoktalajok jellemzik. A sík, enyhén tagolt, gyenge víztartó képességű talajjal borított felszín defláció és erózió által egyaránt fokozottan veszélyeztetett, ami jelentősen fokozza a levegő természetes eredetű porterhelését. e. Elegendő információ a zónákban lévő, védelmet igénylő „célpontok” típusával kapcsolatban A túlzott légszennyezésnek tikett területen védelmet igénylő célpont oktatási, egészségügyi intézmény nem található.
3. FELELŐS HATÓSÁGOK Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyző Szeged Széchenyi tér 10. 6720 Csongrád Megyei Állami Közútkezelő KHT. Szeged Juhász Gyula u. 9. 5
6701 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szeged Felső-Tisza part 17. 6721
4. A SZENNYEZÉS JELLEGE ÉS VIZSGÁLATA a. az előző évek (a javítási intézkedések végrehajtása előtt) során és a projekt kezdete óta megfigyelt koncentrációk Szeged levegőminőségének alakulását a RIV mérőhálózat 1997. és 2007. között mért adatai alapján „fűtési” és „nem fűtési” félévekre megbontva a 3.2. sz. táblázat tartalmazza. A kén-dioxid légszennyezettség mindvégig alacsony volt, a szennyezettség csökkenő tendenciájú. A „fűtési” féléveknek a „nem fűtési” félévekhez viszonyítottan magasabb átlagértéke a szennyezőanyag döntően fűtési eredetét igazolja. Az 1997-2007. közötti időszak egészét tekintve, az átlagos nitrogén-dioxid szennyezettségi szint némileg mérséklődött. A „fűtési” és „nem fűtési” félévek alig eltérő átlagai alapján következtetni lehet arra, hogy a szennyezőanyag főként közlekedési eredetű. Az ülepedő por szennyezettségi szintjének mérséklődését lehet megállapítani az átlagkoncentráció alapján. A por döntően talajfelszín eredetű, a város környezeti levegőjében való jelenléte azonban nem független a település belterületének gépjárműforgalmától. A levegő éves átlagos szállópor szennyezettsége, valamint a „fűtési” és „nem fűtési” időszak szennyezettségi szintje egyaránt jelentős, gyakran határérték felettinek bizonyult. Szállópor alapján a város levegőminősége „szennyezett” minősítésű volt. 2005-től a szállópor PM10 frakcióját mérjük. A szállópor átlagos ólom koncentrációja a vizsgálati időszakban mindvégig határérték alattinak bizonyult. A fűtési félévben mért magasabb értékek a fűtésből származó kibocsátásokkal, illetve a téli időszakokban az utak sózásával az utakra kerülő homok felverődésével magyarázhatók.
6
3.2. sz. táblázat Szeged város levegőminősége 1997-2007 között fűtési és nem fűtési félévekre bontva a RIV hálózat adatai alapján NO2
SO2
Vizsgált időszak
Mérések száma (db)
Átl. Imm. (μg/m3)
97 nf.
552
10,57
0,0
97-98 fűtési
354
10,45
98 nf.
485
98-99 fűtési
Ülepedő por
Szállópor Hat. Ért. Túll.
ólom 98% gyak.
Hat. Ért. Túll.
98% gyak.
(μg/m3)
(%)
(μg/m3)
7
0,31
42,9
0,4
526,9
10
0,18
0,0
0,3
55,9
220,9
11
0,12
0,0
0,2
115,41
59,3
309,0
12
0,14
8,3
0,3
57
113,7
59,6
218,3
10
0,05
0,0
0,1
12,4
48
107,77
47,9
225,8
10
0,08
0,0
0,2
0,0
11,4
60
116,0
58,3
241,0
11
0,09
0,0
0,1
3,75
0,0
9,6
58
105,0
53,4
252,8
10
0,12
0,0
0,21
90
4,23
0,0
9,3
48
115,71
62,5
222,8
9
0,10
0,0
0,14
102,4
90
3,31
0,0
8,5
11
171,09
90,9
248,8
1
0,15
0,0
0,15
8,1
116,1
77
6,67
1,3
14,6
50
104,62
44,0
236,0
9
0,06
0,0
0,1
60,99
13,01
123,4
68
5,61
0,0
10,06
46
135,96
51,11
322,2
7
0,06
0,0
0,11
300
56,9
12,87
133,2
83
8,58
0,0
11,55
77
90,75
36,8
170,28
12
0,05
0,0
0,11
12,92
244
45,87
4,92
95,42
82
4,66
0,0
13,14
75
90,12
22
254,4
10
0,03
0,0
0,08
12,72
240
34,1
2,92
95,22
28
5,73
0,0
11,69
44
59,64
11,4
145,62
13
0,02
0,0
0,04
Mérések száma (db)
Átl. Imm. (g/m2* 30 nap)
Mérések száma (db)
Átl. Imm. (μg/m3)
Hat. Ért. Túll. (%)
Átl. Imm. (μg/m3)
18,0
546
48,75
9,7
177,9
83
7,44
6,0
16,8
56
240,32
82,1
669,4
0,0
17,9
354
67,86
26,3
201,8
82
6,35
2,4
18,8
69
157,03
71,0
9,46
0,0
19,0
483
37,34
4,8
134,0
84
6,90
1,2
13,5
59
106,44
424
12,07
0,0
20,5
423
48,53
7,6
96,5
84
4,39
0,0
11,2
54
99 nf.
460
9,69
0,0
20,0
462
36,84
2,8
92,8
83
7,98
2,4
16,1
99-00 fűtési
534
10,51
0,0
18,0
530
52,84
14,7
170,8
79
3,82
0,0
00 nf.
495
11,0
0,0
18,0
498
51,0
13,7
183,0
87
5,10
00-01 fűtési
451
11,0
0,0
16,0
452
50,0
8,4
175,2
89
01 nf.
534
9,96
0,0
15,0
534
42,6
5,6
128,2
01-02 fűtési
405
9,01
0,0
14,0
404
42,41
4,7
02 nf.
343
2,66
0,0
7,14
345
47,64
02-03 fűtési
320
4,44
0,0
17,65
311
03 nf.
316
1,5
0,0
5,08
03-04 fűtési
255
2,94
0,0
04 nf
253
1,92
0,0
Hat. Ért. Túll. (%)
Mérések száma
Átl. Imm.
Mérések száma (db)
98% gyak. (μg/m3)
Hat. Ért. Túll. (%)
98% gyak. (μg/m3)
7
98% gyak. (μg/m3)
(%)
(μg/m3)
(db)
04-05 fűtési
246
1,96
0,0
8,3
247
35,86
3,64
98,72
18
4,03
0,0
6,43
37
49,43
5,41
137,16
12
05 nf
276
1,09
0,0
3,0
273
33,9
1,83
79,48
18
6,3
0,0
10,96
66
34,67
16,7
88,9
4
05-06 fűtési
250
1,68
0,0
8,0
253
34,27
2,37
86,76
18
4,67
0,0
11,99
42
53,42
52,4
93,5
06 nf
262
1,02
0,0
1,0
251
39,74
3,59
96,0
17
10,92
11,76
18,3
27
30,49
7,41
06-07 fűtési
241
1,61
0,0
7,2
237
33,79
3,38
96,84
18
3,42
0,0
8,85
28
42,67
07 nf.
270
1,02
0,0
1,0
266
39,66
4,14
95,40
18
6,66
5,56
17,43
28
27,47
Eü. h. ért.
125
85
16
*2005-től a szállópor PM10 frakcióját mérjük. ______ a projekt kezdete óta mért koncentrációk
8
100 (50)*
0,08
0,0
0,4
0,01
0,0
0,02
42
0,03
0,0
0,1
56,38
27
0,01
0,0
0,04
39,3
75,14
28
0,03
0,0
0,14
3,57
52,74
28
0,01
0,0
0,04
0,3
PHARE mérőkonténer mérési eredményei A települési levegőminőségi vizsgálatok fejlesztését az 1994-ben kidolgozott levegőtisztaság-védelmi koncepció, majd az ennek alapján elfogadott terv alapozta meg. A tervben szereplő két szegedi mérőállomásból az első kialakítása – nagy forgalmú út mellett – 1996-ban történt meg. A mérési adatok gyakorlatilag 1997. január 1-jétől állnak rendelkezésre. Másik mérőállomás telepítésére nem került sor és a közeljövőben – elsősorban anyagi okok miatt – nem is várható ennek megvalósulása. A mérőállomás közvetlenül az E5 nemzetközi főút szegedi bevezető szakasza közelében, a város legnagyobb helyi és tranzitforgalommal terhelt útszakasza (Kossuth L. sgt. – Damjanich u. – Teréz u. kereszteződése) mentén működik (1.1. sz. térkép). A mért légszennyező komponensek a CO, NO-NO2-NOx, SO2, O3, PM10 (szállópor), PM2,5, BTEX valamint a meteorológiai paraméterek. Lehetőség van a PM10 és PM2,5 párhuzamos mérésére, ami nemzetközi viszonylatban is különleges. Az állomás főként a közúti-forgalmi eredetű légszennyezettséget méri, helyzetéből adódóan is. Ezt alátámasztja az is, ha a légszennyezettségi adatokat külön értékeljük a munkanapokra és munkaszüneti napokra, akkor (pl. a CO és az NOx mint, két tipikus közlekedésből eredő szennyezőanyag), munkanapokon sokkal magasabb koncentrációkat találni, mint egyébként. Ez feltehetően a közúti forgalom változásának eredménye. Az automata állomás adatait felhasználva megállapítható, hogy a kén-dioxid esetében a mérési eredmények az egészségügyi határérték alatt vannak. Növekedési tendencia nem figyelhető meg, az értékek 10 μg/m3 alatt találhatók. Az éven belüli változásokból egyértelműen megállapítható, hogy a fűtési időszakban valamivel magasabb értékek adódnak, mint a nem fűtési félévben. Nitrogén-dioxid esetében növekedési tendencia nincs, az értékek 30-40 μg/m3 között szórnak, a szennyezettségi szint állandónak tekinthető. A 24 órás határérték túllépés ritka, viszont a rövid idejű, 60 perces határérték túllépés előfordul. A nitrogén-oxidok (NOx) viszonylatában a szennyezettségi szint állandónak tekinthető. Az éves átlagok alapján a minősítés megfelelő, bár a gyakori rövid idejű túllépések miatt az NOx problémás komponens. A 10 μm szemcseméret alatti szállópor (PM10) koncentrációja a mérések idején az egészségügyi határérték körül ingadozott, ezért e komponens vonatkozásában a környezeti levegő szennyezettnek minősíthető. Az éves határérték 40 μg/m3, 2005-ben a tűréshatárral növelt éves határérték szintén 40 μg/m3 (a tűréshatár 2005-ig folyamatosan csökkent majd 2005-től megszűnt). Amint az alábbi grafikonokból is jól látszik (4. 1. sz. ábra és 4. 2. sz. ábra) az éves átlagok 1998-2007 között általában 40-50 μg/m3 között ingadoznak, emelkedő, vagy csökkenő tendencia nem figyelhető meg. Az elmúlt 3 évben pozitív változás figyelhető meg, az éves átlagkoncentráció és a határérték túllépések száma is fokozatosan csökken. Várhatóan a következő években is túllépés fog állandósulni ezen a mérőponton, mivel a légszennyezettség jelentős javulására akkor lehet számítani, ha megépül az M43-as Szegedet elkerülő szakasza, ugyanis az újonnan csatlakozó EU-s országok (Románia, Bulgária) tranzit (elsősorban kamion) forgalma ezen az útszakaszon bonyolódik. A mérőállomás előtt 37135 járműegység/nap az átmenő forgalom, ebből teherautó (kamion) 3082, személygépkocsi 24927 db naponta.
9
4. 1. sz. ábra PM-10 változ ása
PM10 átlag (éves)
Határérték (éves)
60 50
47,7
47,1
46,1
44,1
42,2
Koncentráció (mg/m 3)
51,1
49,9
44,8
41,9
42,7
40 30 20 10 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Évek
4.2. sz. ábra
24 órás túllépé se k sz áma (PM-10)
Túllépések száma
24 órás Eü. hat. érték túllépések sztáma (db.)
160
Megengedett túllépések száma (35 db.) 150
114
125
125
114
120
119 101
78
80
40
0 2000
2001
2002
2003
2004 Évek
10
2005
2006
2007
4.3. sz. ábra PM-10 koncentráció, havi változása (2000-2007) Havi átlag 70,0
Koncentráció (ug/m3)
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec
A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy míg a légszennyezettség érezhető mértékben nem változott, addig a határérték túllépések száma ennél már jóval kedvezőtlenebb képet mutat az 1 órás, és a 24 órás határértékeknek való megfelelés esetében is. Ennek oka talán a szélsőséges közlekedési helyzetek (forgalmi dugók) számának esetleges emelkedése is lehet, de az ilyen szélsőséges közlekedési helyzetek gyakoriságának alakulásáról nem rendelkezünk adatokkal. A konténer által mért adatok valószínűsíthetően a városban előforduló legrosszabb légszennyezettséget tükrözik. Az adatok értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ez a mérőállomás nem a Szegedre reprezentatív módon jellemző légszennyezettséget méri. A reprezentativitási területe 6 km2, az érintett lakosság száma kb. 8000 fő. Figyelembe kell vennünk azt, hogy Szeged város légszennyezettségét, amelynek beépített területe kb. 46 km2, 1 mérőállomás adatai alapján nem lehet egzakt módon jellemezni, illetve légszennyezettségére vonatkozóan érdemi következtetéseket levonni.
11
PM-10 változása 2000-2007
90,0
80,0 70,0 60,0
2000 50,0
2001
Koncentráció (ug/m3)
2002 40,0
2003 2004
30,0
2005 2006
20,0
2007 10,0 0,0
2006 Jan
Feb
Mar
2004 Apr
May
Hónapok
Jun
2002 Jul
12
Aug
Sep
Oct
2000 Nov
Dec
Évek
Feltételezésünk, hogy a város többi területén a szálló por szennyezettség ennél alacsonyabb. Ezt támasztja alá az önkormányzattal együttműködve elkészített mérési sorozat is 2006-ban, amely során a város különböző pontjain szakaszos PM10 mintavételeket végeztünk 7 napon keresztül. Ily módon lehetőség adódott a különböző helyszíneken és a mérőállomáson mért PM10 szennyezettségi adatok (24 órás átlagok) összehasonlítására. A vizsgálati helyszínek az alábbiak voltak (4. 4. sz. ábra) 1. SZTE JGYTF (udvar, 6701. Szeged, Boldogasszony sgt 6.) 2. SZMJV Önkormányzat (utcafront, 6720. Szeged, Széchenyi tér 10-11.) 3. Tarjáni Általános Iskola (udvar, 6723. Szeged, Építő u. 9.) 4. Madách Általános Iskola (udvar, 6721. Madách u. 20.) 5. ATI-KTVF Monitorállomás (udvar, Szeged, Kossuth L. sgt. 89.) 4. 4. sz. ábra
13
Az egyes helyszíneken mért szennyezettségi szinteket összehasonlítva a mérőállomás adataival láthatjuk az alábbi ábrákon: 4. 5. sz. ábra SZTE JGYTF
Kossuth L. sgt. 89.
60
50
Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m3
Konc (μg/m3)
40
30 23,1
20,6
20,4 20
21,2
21,4
18,7
16,7
16,7
24,3
24,0
23,1
23,7
24,9 25,7
10
0 2006.08.03
2006.08.05
2006.08.07
2006.08.09
Dátum
4. 6. sz. ábra SZMJV Önkormányzat
Kossuth L. sgt. 89.
60
Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m3
50
49,0
Konc (μg/m3)
40 32,1
31,5 29,0
30
26,3
25,2
22,0 19,5
20
21,8 14,6
19,1
16,9
17,0
14,4
10
0 2006.08.11
2006.08.13
2006.08.15
Dátum
14
2006.08.17
4. 7. sz. ábra Tarjáni Ált.Isk.
Kossuth L. sgt. 89.
60,0 Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m3 50,0
Konc (μg/m3)
40,0
45,5 46,7 40,5 39,5
29,8
30,0 21,1
23,7
21,1
20,0
26,1
23,9 18,5
20,3
20,2
19,0
10,0
0,0 2006.08.19
2006.08.21
2006.08.23
2006.08.25
Dátum
4. 8. sz. ábra Madách Ált.Isk.
Kossuth L. sgt. 89.
60 Egészségügyi határérték (PM-10, 24 órás) 50 ug/m3
50
49,0 41,8
37,7
Konc (μg/m3)
40 33,8 30 22,3
32,0
24,7
20
36,2 30,4
24,2 19,9 15,6
17,1 13,9
10
0 2006.08.29
2006.08.31
2006.09.02
Dátum
15
2006.09.04
A vizsgált időszakban egyetlen mérési helyszínen sem történt egészségügyi határérték túllépés. Feltevésünk helyesnek tekinthető abból a szempontból, hogy a különböző helyszíneken végzett szakaszos mintavételek eredményei összességében alacsonyabbak a referenciának tartott Kossuth L. sgt.-i adatoknál. Tendenciáját tekintve, ettől függetlenül jó egyezés mutatható ki. (Ezt a teóriát a legkevésbé a Madách Ált. Isk. udvarán végzett mérések támasztják alá. Ez abból adódhat, hogy az általános iskola a monitorállomáshoz hasonlóan szintén a balkáni tranzitút mellett fekszik. Azt, hogy a mérési eredmények mégis eltérőek, gyakran egymással ellentétes mértékben változnak, az magyarázhatja, hogy egyrészt a mérőhely távolabb esik az úttól, mit a monitorállomás, másrészt magas épületekkel részben körülvett udvar belsejében található, amely a szennyezettségre alapvető hatást gyakoroló helyi légköri viszonyokat nagyban befolyásolja.) A különbség oka feltehetően egyrészt a mérési metodikából adódik, másrészt a különböző helyszínek szennyezettségi viszonyaiból (a Kossuth Lajos sugárút szálló por tekintetében feltehetően az egyik legszennyezettebb szegedi helyszín). A folyamatos monitor állomás adatai a fentiek alapján, indikátor jelleggel jól használhatóak a szegedi szálló por (PM10) légszennyezettség változásának nyomon követésére. Önmagában azonban, csak ezzel az értékkel jellemezni a szálló por szennyezettséget Szegeden nem teljesen korrekt és indokolható megközelítés. A fenti méréssorozat is igazolja azt a feltevésünket, hogy a város légszennyezettsége a valóságban kedvezőbb, mint a konténer által mért adatokból látszik, és amennyiben figyelembe vesszük, a 1520%-os csökkenést, a légszennyezettség valószínűsíthetően a város legnagyobb területén a határérték alatt van.
b. a vizsgálathoz használt technikák Az automata állomás 5 db egymástól független műszer segítségével méri a CO, NO, NO2, SO2, O3 és PM koncentrációkat. A CO koncentrációt nem diszperzív infravörös abszorpcióval mérik. Az NO és NO2 koncentrációk mérése kemilumineszcencia elvén, alternatív üzemmódban történik; az NOx koncentrációkat úgy kapjuk, hogy a műszer automatikusan összegzi a legfrissebb NO és NO2 értékeket. A SO2 mérési elve az UV fluoreszcens emisszió. Az ózon koncentráció mérése a 254 nm hullámhosszon történő UV abszorpción alapszik. A PM koncentrációt a β sugárzás abszorpciója révén mérik. A gáz analizátorokat két ponton kalibrálják. Ezek egyike a 0-pont, amelynek beállítása automatikusan, minden 24 órában történik. A másik kalibrációs pontot kéthetente egy alkalommal hiteles anyagmintával állítják be. Az ózonműszer kalibrálását kétfázisú titrálással végzik. A szilárd anyagok mérését negyedévente egy alkalommal hitelesítik. Az állomás méri a fontosabb meteorológiai elemek 30 perces átlagértékeit: hőmérséklet, légnedvesség, globális sugárzás, szélirány, szélsebesség. Az állomás jelenlegi kiépítettsége az alábbi: Berendezés megnevezése Szén-monoxid gázelemző
Gyártó Environnement S.A. Environnement S.A. Environnement S.A. MLU ESM Andersen ESM Andersen ESM Andersen
Kén-dioxid gázelemző Nitrózus gázelemző Ózon gázelemző Szállópor mérő PM10 Szállópor mérő PM2.5 Korom mérő (Black Carbon Detector) 16
Típus CO11M-LCD AF21M-LCD AC32M 400 FH-62 I-R FH-62 I-R BCD Ref.
Berendezés megnevezése BTEX monitor Nullgáz generátor(kompresszorral) Kalibrátor és ózon generátor UV-B detektor (UV-Biometer) Anemométer és szélirány jelző Léghőmérséklet és légnedvesség mérő Napsugárzás mérő Légnyomás mérő Adatgyűjtő, kommunikációs rendszer
Gyártó Syntech Spectras TE
Típus GC 856 111
Teledyne Instruments Solar Light Co GILL Instruments HWI
MFC 700 501 WindSonic 1405 HTP-10
Envitech Envitech Environnement S.A.
RS 81-I PS 71-I EnviDAS, ScanAIR
5. A SZENNYEZÉS EREDETE a. A szennyezésért felelős főbb kibocsátási források listája A légszennyezettség kialakulásában szerepet játszó források az alábbiak: − Közlekedés − Természetes források (földrajzi adottságok) − Mezőgazdaság − Ipar − Lakosság Megjegyezzük, hogy a sorrend nem feltétlenül jelenti a források tényleges részesedét a szennyezettség kialakulásában, a részesedés aránya változó, több tényező pl.. időjárás (szélsebesség, szélirány), gazdasági helyzet, stb. függvénye. b. Az ezen forrásokból származó összesített mennyisége (tonna/év) A zónára vonatkozóan ilyen jellegű számítások, becslések nem állnak rendelkezésünkre. c. A más régiókból érkező szennyezéssel kapcsolatos információk Nincs információnk.
6. A HELYZET ELEMZÉSE a. A túllépésért felelős tényezők (pl. közlekedés, a határokon átnyúló közlekedést is beleértve, másodlagos szennyező anyagok keletkezése a légkörben) jellemzői Közlekedés Tranzit Az EU és a Balkán közötti, Magyarországon áthaladó forgalom az egyik legjelentősebb tranzit irány. A balkáni országok, a török, a közel-keleti-keleti piacok egyre nagyobb mértékben veszik igénybe hazánk útjait az EU-ba irányuló szállításaikhoz. Románia és Bulgária EU taggá válását követően, a magyar-balkán kereskedelmi és ipari kapcsolatok egyre gyorsabb ütemben fejlődnek. Az elmúlt években a Balkán irányából Szegeden áthaladó közúti tranzit tehergépjármű forgalom közel 43%-kal nőtt a két új tagállam belépésével. Az idegenforgalmi csúcsidőben, a hosszabb ünnepek- és a szabadságolások idején, a nyugateurópai országokban dolgozó balkáni vendégmunkások jelentős forgalmi terhelést okoznak
17
határokon és a tranzit útvonalakon. Ez a forgalom várhatóan tovább fog növekedni Törökország teljes jogú EU tagországgá válásával. Szegeden több nagy forgalmú főút is áthalad, az 5-ös, 43-as, 47-es és az 55-ös főút. 2005-ben az 5-ös út 42.409,a 43-as főút szegedi szakaszán 29.465, Szeged, Szőregen 20.405 egységjármű/nap volt az átlagos napi forgalom. 2007-ben az 5-ös út igen jelentős forgalma mellett (37135 járműegység/nap) a 43-as főút szegedi szakaszán 31652, Szeged, Szőregen 24.181, a 47-es és az 55-ös útról együttesen kb. 30.000 egységjármű volt a napi átlagos forgalom. A forgalomszámlálási adatok (6.1.sz. táblázat) alapján megállapítható, hogy a város legforgalmasabb közlekedési útvonalain akár 37135 egységjárműnek megfelelő forgalommal számolhatunk. Ebből 3082 teherautó. Sajnálatos tény, hogy a Szeged várost elkerülő M43-as megépültéig ez a forgalmi helyzet javulni nem fog. A forgalmi adatokból jól látszik az újonnan csatlakozó EU-s országok tranzitforgalmából származó növekedés is. A Románia, Bulgária tranzit forgalmának fő útvonala mentén — Szőreg valamint a Bertalan-híd — a tehergépkocsik forgalma 42 illetve 26 %-kal, míg a személygépkocsik forgalma átlagosan 9%-kal nőtt. Ugyancsak forgalomnövekedést generált a Kre, DK-re irányuló forgalom az M5 megépülése után is, jól látható az adatokból, hogy az autópálya átadása után a 2006. évi forgalom csökkent az előző évekhez képest, azonban az EU csatlakozó tagállamok után 2007-ben jelentősen megnőtt ezen az útvonalon is a forgalom. Míg 2006-ban a forgalom az előző évinél kb. 6 %-kal csökkent, addig 2007-ben már 15 %-os volt a forgalomnövekedés. Helyi közlekedés Szegeden jelenleg két tömegközlekedési szolgáltató (az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft, és az állami tulajdonú Tisza Volán Zrt.) végzi az utasok szállítását villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal. A napi 237 ezer elszállított utas tekintetében a két cég közötti megoszlás 2005-ben 46%-54% volt, ebből 25% utas jutott a 4 villamosvonalra, 21% utas a 4 trolibusz vonalra, és 54% a 39 autóbusz viszonylatra. A nagy szegedi árvíz után tervezett és létrehozott körutak és sugárutak többsávos szerkezete nagyobb gépjármű forgalom átengedését teszi lehetővé. Szeged közlekedési hálózata túlzsúfolt. A forgalomban résztvevő járművek közül a személygépkocsik aránya a legnagyobb (84%). Az utóbbi tíz évben a forgalomban résztvevő járműtípusok aránya alapvetően módosult. Egyre több járműtípus emissziója jelentősen csökkent, továbbá egyre nő a katalizátorral fölszerelt járművek aránya. A katalizátoros gépjárművek és az ólommentes benzin elterjedése, az évenkénti környezetvédelmi ellenőrzés bevezetése, a régi gépjárműpark folyamatos lecserélődése átmeneti javulást eredményez, ugyanakkor a motorizáció rohamos elterjedésével nő a közlekedés okozta légszennyezés. A szállópor okozta terhelés jelentős hányada a dízel motorokból, és a közlekedés egyéb kibocsátásaiból származik. Nem elhanyagolható a közlekedés porfelverő hatása sem, ami a nem megfelelő minőségű utak (pl.: szilárd burkolat nélküli, kátyús utak) esetében fokozottan jelentkezik. A növekvő városi gépjármű-közlekedés okozta káros egészségi és környezeti hatások csökkentése érdekében szükséges a tömegközlekedés, illetve a nem motorizált közlekedési eszközök preferálása.
18
6. 1. sz. táblázat Tehergépkocsi
Év
Összes forgalom (j/nap)
Személygk. (j/nap)
Kistehergk. (j/nap)
Autóbusz (j/nap)
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007
11807 12344 13698 14675 13785 15913 36317 34075 38129 38788 35891 32900 18932 21151 25379 23268 24038 24247 25706 23199 25877 26808 26426 27896 16164 16727 17753 18322 18768 20989
7836 8078 8752 10227 8920 9757 27189 24862 27870 28809 26833 24927 13909 16753 19470 17528 19450 20239 18560 17226 19737 19045 19673 21411 12141 12850 13511 13661 13930 15226
1167 1487 2248 1928 1685 2209 4300 5749 5940 5854 5186 3921 3018 2461 3511 4013 2997 2495 3926 3057 3402 4014 3389 2967 1946 1927 2209 2505 2604 2800
374 378 262 274 372 362 955 767 709 722 718 595 723 546 744 522 618 507 376 531 441 599 486 404 411 442 442 450 449 468
Közepesen nehéz (j/nap) 595 623 448 407 645 622 1013 560 737 826 767 189 289 191 499 207 152 120 631 393 447 727 683 164 419 354 272 415 396 428
19
Nehéz (j/nap)
Pótkocsis (j/nap)
731 744 734 592 945 1056 1190 877 1320 1060 996 1040 336 350 416 376 357 357 1017 508 630 712 833 1019 433 386 446 323 365 361
230 205 228 211 156 255 557 305 308 274 247 241 123 118 79 101 55 99 133 227 164 263 206 192 189 157 149 148 165 228
Nyerges szerelvény (j/nap) 804 764 958 966 987 1554 644 543 848 873 740 1600 117 140 156 147 147 165 566 340 543 708 535 1474 511 501 580 653 707 1302
Számlálóállomás kódja, útszakasz megnevezése
1222 Szeged, 5. sz. főút Hódút Keverőtelep
3091-6091 Szeged, Gomba u.
3814-6814 Szeged, Hajnóczy utca
3224-6224 Szeged, Bertalan-híd
1910 Szeged, Szőreg
Ipar Az ipar szerkezete levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvezőnek tekinthető. A természeti adottságok függvényében Szegeden jelentős nehézipari ágazat nem alakult ki. Még ma is jelentős arányt képeznek a környező mezőgazdasági területekről származó nyersanyagok feldolgozására épülő tradicionális iparágak (élelmiszer- és könnyűipar), az utóbbi évek dinamikus szerkezetváltása következtében pedig a szolgáltatóipar térhódítása figyelhető meg. A térség egyik legnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat során alkalmazott gázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelése jelentősen csökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járó tevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetve azok fáklyázása miatt következik be. A fáklyában nem tökéletes az égés, ezért a szilárd anyagok (pl.: korom) igen látványosan szennyezik a környezetet. Összességében megállapítható, hogy a levegőszennyezés – az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen nyilvántartott szegedi telephelyek vonatkozásában – a rendszerváltozást követő években csökkent. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás alapján nyilvántartott legjelentősebb szilárd anyagokat kibocsátó telepek az alábbiak: A legjelentősebb szilárd anyag kibocsátó vállalkozások
Üzemeltető
2004-ben kibocsátott szilárd anyag (t/év)
2005-ben kibocsátott szilárd anyag (t/év)
2006-ben kibocsátott szilárd anyag (t/év)
Karotin Kft.
1,398
0,944
3,895
Europe Match GmbH
37,97
0,225
0,225
Furnér-Szeged Termelő Kft.
2,88
0,436
0,359
Magyar Aszfalt Kft..
1,9
0,126
0,194
Abo Mill Zrt.
1,45
1,1
1,1
Szegedi Finomöntöde
1,41
1,225
1,21
Contitech Rubber Kft.
0,296
0,296
0,936
Szegedi Vas- és Fémöntöde
0,602
1,376
1,358
Hódút Kft.
0,127
0,513
0,422
Szentmihályi Új Élet
0,645
0,69
0,301
Összesen:
48,696
6,931
10
A táblázatból is jól látszik, hogy a legjelentősebb ipari szilárd kibocsátások a korszerűsítéseknek illetve technológiai változtatásoknak köszönhetően drasztikusan csökkentek. A legjelentősebb szilárd anyag kibocsátó telephelyek városon belüli elhelyezkedését a 6. 2. sz. térképen láthatjuk.
20
6.2. sz. térkép
21
Lakosság Az utóbbi évek energiaár-emelkedése következtében számos család tért át vezetékes gázfűtésről egyedi fűtésre. Ez ugyan eddig nem eredményezett számottevő levegőminőség romlást, de a lakosság szilárd anyag kibocsátásának növekedése 2000-től jól megfigyelhető. A külterületi ingatlanok fűtése a hagyományos fosszilis energiahordozók égetésén alapul, mely kedvezőtlenül befolyásolja a levegő minőségét. A földgáz árának eddigi, és a jövőben várható további drasztikus emelkedése jó eséllyel fog egyre több családot a szilárd tüzelés alkalmazására kényszeríteni. Az általánosságban szegény, és várhatóan egyre jobban elszegényedő széles társadalmi réteg nem a modern, alacsony emissziójú szilárd tüzelésű berendezések alkalmazásával, hanem régi, elavult, gyakran házilag összebarkácsolt kazánokkal, kályhákkal fogja ezt megoldani. Nem kétséges az sem, hogy a spórolás jegyében minden éghető anyagot potenciális tüzelőanyagnak fognak tekinteni, és akként fel is használják majd. Ennek levegőre gyakorolt kedvezőtlen hatása előbb-utóbb láthatóvá fog válni. Megjegyezzük, hogy a lakossági tüzelőberendezésekkel és azok forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben a települési önkormányzat jegyzője az eljáró környezetvédelmi hatóság.
Mezőgazdaság Szeged külterületének többsége ma is mezőgazdasági hasznosítású, a szántók és legelők között csak ritkán látni fasorokat, erdősávokat és erdőfoltokat. A mezőgazdasági területek nagyarányú kiterjedése kedvezőtlen hatással van a levegő minőségére. A száraz időszakban a talaj víztartalma csökken, így csökken a részecskék közti kohézió, amelynek következtében a szél szétteríti a finom porszemcsét. Ilyen időjárási helyzet mind télen, mind nyáron kialakulhat. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre a vizsgált időszak meteorológiai mutatóinak adatbázisa (havi csapadék, havi középhőmérséklet stb.), mellyel összevetve a por koncentrációkat egzaktul vizsgálhatnánk az összefüggéséket. Ősszel a szántások miatt, illetve a növényborítottság csökkenése folytán a szél könnyebben kifújja a finomabb frakciót, mint a vegetációs időszakban. Az utóbbi évek csapadékhiányos vízháztartása következtében a talajok kiporzása intenzívebb lett, ami főként a tenyészidőszakon kívül jelent magasabb szálló és ülepedő por koncentrációkat, amit a mérések is bizonyítanak. A kialakuló porszennyezésben szerepet játszhat az is, hogy a városi közlekedés a környező mezőgazdasági földekről a szél útján bekerülő port „veri fel”, ill. ehhez adódik a közlekedési és egyéb források szilárd anyag emissziója. Földrajzi adottságok A sík, enyhén tagolt, gyenge víztartó képességű talajjal borított felszín defláció és erózió által egyaránt fokozottan veszélyeztetett, ami jelentősen fokozza a levegő természetes eredetű porterhelését. Szeged földrajzi fekvéséből adódóan az uralkodó szelek a Duna-Tisza közi homokhátról a véderdők hiányában (Az erdősültség Szeged külterületén jóval az országos átlag (18%) alatti, mindössze 8%.) nagy mennyiségű szilárd komponenst szállítanak a városba. A város légszennyezettségét a közlekedés és a kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásolják jelentősen. A mérőállomás által mért időjárási paraméterek alapján az átlagos éves szélsebesség az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 2000.: 0,9 m/s
22
2001.:0,9 m/s 2002.: 0,9 m/s 2003.: 1,0 m/s 2004.: 0,8 m/s 2005.: 0,5 m/s 2006.: 1,2 m/s 2007.: 1,2 m/s Az ilyen kedvezőtlen időjárási viszonyok által érintett területen a szennyezőanyagok felhalmozódása a nyugalmi időszakokban következik be. A koncentrációk napi eloszlásából jól látható Szeged viszonylatában is ez az összefüggés. Télen a kibocsátás az épületek fűtése miatti energiatermelés eredménye. Mivel a hőmérséklet jóval nulla fok alatt van, a hőforrásokból származó erős kibocsátás magas szálló por (PM10), szénmonoxid és kéndioxid koncentrációt okoz. Mivel a szélsebesség alacsony, és a hőmérséklet is nulla fok alatt van (tipikus hőmérsékleti inverziós helyzet), a légszennyezést az inverziós rétegek felszín közelben tartják, és nem szállítódik el a városból, aminek következtében a koncentráció magas marad. A referencia évre vonatkozó 125 túllépési helyzet 96.8%-ban (121 eset) a napi átlagos szélsebesség 0,5 m/s-nál kisebb volt, ebből 40 alkalommal (a túllépések 32%-ában) a szélsebesség 0,1 vagy annál kisebb, azaz gyakorlatilag szélcsend volt. A túllépési helyzetek sorában a maximális szélsebességi érték 1,1 m/s volt (6. 3. sz. táblázat).
6.3. sz. táblázat Túllépési helyzet dátuma 07.01.2005 09.01.2005 11.01.2005 12.01.2005 20.01.2005 21.01.2005 29.01.2005 31.01.2005 03.02.2005 04.02.2005 06.02.2005 07.02.2005 08.02.2005 09.02.2005 10.02.2005 11.02.2005 12.02.2005 13.02.2005 21.02.2005 22.02.2005 27.02.2005
Túllépési helyzet dátuma 14.09.2005 17.09.2005 23.09.2005 24.09.2005 25.09.2005 26.09.2005 27.09.2005 28.09.2005 29.09.2005 30.09.2005 04.10.2005 05.10.2005 06.10.2005 07.10.2005 08.10.2005 11.10.2005 12.10.2005 13.10.2005 14.10.2005 15.10.2005 16.10.2005
Koncentráció Szélsebesség (m/s) (μg/m3) 51.2 59.6 64.4 65.3 70.3 82.6 56.9 50.2 85.8 60.1 56.7 107.8 156.7 161.5 201.9 325.9 241.8 123.1 51.2 51.7 55.9
0.4 0.4 0.2 0.1 0.1 0.7 0.1 0.6 0.1 0.3 0.1 0.0 0.0 0.0 0.0 0.1 0.2 0.4 0.1 0.4 0.2
23
Koncentráció Szélsebesség (m/s) (μg/m3) 51.2 52.5 50.9 58.8 55.7 55.9 61.4 89.9 94.2 68.2 65.4 74.0 70.5 77.4 65.1 76.0 88.9 68.2 100.4 62.8 55.0
0.3 0.5 0.3 0.2 0.2 0.2 0.2 0.2 0.2 0.3 0.2 0.2 0.2 0.1 0.3 0.1 0.0 0.1 0.1 0.1 0.0
Túllépési helyzet dátuma 02.03.2005 03.03.2005 04.03.2005 05.03.2005 06.03.2005 07.03.2005 16.03.2005 17.03.2005 18.03.2005 24.03.2005 25.03.2005 26.03.2005 27.03.2005 28.03.2005 29.03.2005 30.03.2005 02.04.2005 04.04.2005 05.04.2005 06.04.2005 07.04.2005 08.04.2005 09.04.2005 14.04.2005 15.04.2005 16.04.2005 20.07.2005 28.07.2005 30.07.2005 01.08.2005 26.08.2005 27.08.2005 29.08.2005 01.09.2005 02.09.2005 07.09.2005 08.09.2005 09.09.2005 10.09.2005 11.09.2005 12.09.2005 13.09.2005
Túllépési helyzet dátuma 20.10.2005 21.10.2005 22.10.2005 23.10.2005 24.10.2005 26.10.2005 27.10.2005 28.10.2005 30.10.2005 31.10.2005 01.11.2005 02.11.2005 03.11.2005 04.11.2005 05.11.2005 06.11.2005 07.11.2005 08.11.2005 09.11.2005 10.11.2005 11.11.2005 12.11.2005 13.11.2005 14.11.2005 15.11.2005 16.11.2005 17.11.2005 26.11.2005 30.11.2005 03.12.2005 04.12.2005 08.12.2005 09.12.2005 10.12.2005 13.12.2005 14.12.2005 15.12.2005 16.12.2005 21.12.2005 25.12.2005 01.01.2006
Koncentráció Szélsebesség (m/s) (μg/m3) 63.5 57.1 61.1 51.7 59.1 79.0 52.6 84.8 71.3 67.3 100.7 103.1 85.1 82.4 61.4 51.0 50.3 59.7 51.9 61.5 55.6 64.9 51.5 69.1 54.3 65.6 50.7 50.8 84.3 52.7 53.9 56.4 51.9 56.2 52.0 59.2 64.8 69.6 66.6 72.2 74.1 57.7
0.1 0.1 0.4 0.2 0.1 0.3 0.3 0.4 0.5 0.1 0.1 0.2 0.4 0.4 0.9 0.6 0.2 0.2 0.4 0.9 0.4 0.8 1.1 0.4 0.6 0.5 0.6 0.3 0.6 0.7 0.5 0.3 0.2 0.5 0.6 0.2 0.4 0.5 0.4 0.4 0.2 0.5
24
Koncentráció Szélsebesség (m/s) (μg/m3) 55.3 74.9 72.8 73.2 55.4 87.3 86.7 53.9 56.8 50.8 75.5 110.4 82.2 141.2 151.4 140.2 87.3 87.7 94.2 139.3 156.0 133.3 85.9 112.9 78.9 99.8 69.2 54.5 56.2 67.5 59.3 70.1 86.8 96.7 54.1 80.0 95.9 80.5 54.7 50.3 51.9
0.2 0.1 0.5 0.5 0.4 0.4 0.2 0.2 0.5 0.2 0.1 0.0 0.1 0.2 0.1 0.3 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.2 0.7 0.3 0.4 0.4 0.4 0.7 0.2 0.3 0.1 0.2 0.1 0.0 0.1 0.3 0.3 0.8
b. A levegőminőség javítását célzó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információk Ezek az információk a 7. illetve a 8. fejezetben megtalálhatók.
7. A 2008. JÚNIUS 11. ELŐTT MÁR LÉTEZŐ, JAVÍTÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEKRE VAGY PROJEKTEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK, AZAZ: a. Helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi intézkedések Helyi intézkedések Szeged MJV Önkormányzat intézkedései Szmogriadó terv: Szeged MJV Közgyűlése a 30/2005. (VI. 28.) Kgy. rendeletével elfogadta Szeged MJV szmogriadó tervét. A terv célja, hogy meghatározza Szeged város közigazgatási területén szmoghelyzet kialakulása esetén, az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket valamint azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. Zajvédelmi intézkedési terv készítése A zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti közlekedés okoz határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentési intézkedési terv is elsősorban a közúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére irányul. A fásítási program folytatása a város általános rendezési tervével összhangban, a zöldfelületek nagyságának növelése, meglévő felületek fenntartása 2003 és 2007 között közel 1800 díszfa, 19.800 cserje és 1000 örökzöld került kiültetésre a város különböző területein. 2004: A Széchenyi tér rekonstrukciója során automata öntöző hálózat került kiépítésre, kivágásra kerültek a sérült, balesetveszélyes fák, amelyeket kivágásuk után azonnal pótoltak. Ebben az évben megvalósult a Móravárosi krt. fásítása és a Boldogasszony sgt. farekonstrukciójának I. üteme. 2005: Folytatódott a Széchenyi tér rekonstrukciós programja, melynek során több száz virágzó és örökzöld cserje telepítésére került sor. Fatelepítés, füvesítés, cserjetelepítés történt az újszegedi Erzsébet liget területén. A Kodály téri piac felújítása keretében zöldterület rendezés történ gyepesítéssel és cserjetelepítéssel. Felújították a Klapka tér zöldterületét is. Elkészült a Bertalan híd szegedi hídfőjének parkrekonstrukciója, melynek során díszburkolattal ellátott gyalogos út épült (a korábban a gyalogosok által kitaposott útvonalhoz igazodva), az utak mentén fák, díszcserjék telepítésére került sor és megépült a növények vízellátását biztosító öntözőhálózat is. Megkezdődött a Dugonics teret szegélyező hársfa sor egyedeinek lecserélése, felújítása. A város több pontján történt fasor telepítés: Dorozsmai út, Erzsébet liget K-i oldala, Sziksóstó. A Kisteleki utca és a Szatymazi utca csomópont átépítése során talajcserével történő gyep helyreállítás, cserje- és fatelepítés történt. 2006: Csillag téri piac korszerűsítése során térburkolat rekonstrukció, hulladékgyűjtő edények kihelyezése valamint zöldterület rekonstrukció (gyepesítés, növénytelepítés) történt és kerti út kialakítása történt. Megtörtént az Űrhajós utca és az Észak I/A tömb valamint Tápé városrész zöldterületi rekonstrukciója. 2007: Elkészültek a Széchenyi tér farekonstrukciós, fásítási és növénytelepítési munkálatai. Folytatódott a fásítási program, amelynek keretében a már meglévő zöldfelületek elpusztult egyedeinek pótlására is sor került.
25
A meglévő zöldterületek és fásításra szánt területek felmérése a Települési Rendezési Terv alapján (fakataszter) megtörtént. A kipusztult, megsérült fák pótlása, valamint újak telepítése folyamatos, pótlásra a város anyagi lehetőségeinek függvényében minden évben sor került. A város általános rendezési tervével összhangban, a zöldfelületek nagyságát növelése. Lakóparkok, nagy területigényű létesítmények Nem mehetünk el ugyanakkor szó nélkül a mellett a tendencia mellett, hogy a városban, kielégítve a társadalmi igényeket, gombamód szaporodnak a lakóparkok és a nagy bevásárlóközpontok. Ezek kivétel nélkül egykori zöldövezeti területeken valósulnak meg, mivel máshonnan szabad terület már nem szabadítható fel. Ezek zöldterületre nagyságára gyakorolt negatív hatásáról nincs számszerű információnk, de az e nélkül is megállapítható, hogy mértéke igen jelentős, lokális szinten olykor drasztikus. Sajnos ugyanakkor kényszerűen tudomásul kell venni, hegy mind a gazdasági, mind a lakossági akarat igényli ezeket a létesítményeket, így ezek a jövőben is meg fognak valósulni. Közlekedési fejlesztések Szegeden a levegőminőség javításának érdekében 2005-ben 4 új, földgázüzemű (Mercedes Citaro) buszt állítottak forgalomba, amelyek a belvároson keresztül közlekednek. Minősítésük a legszigorúbb Euro-EEV normának felel meg. A városban közlekedő összes busz (131) közül így már 35 üzemel földgázzal. Az autóbuszok és trolibuszok részére a jelzőlámpás csomópontokban szolgáló kiegészítő jelzők működtetnek, a villamosok jelzőlámpás előnyben részesítése folyamatban van. A rendszer automatikus, érzékeli a lámpás kereszteződéshez érkező tömegközlekedési járművet és a lehető leggyorsabban zöld utat biztosít. Az utastájékoztató rendszer fejlesztése folyamatos. A TATRA villamosokon, a VOLVO és SKODA trolibuszokon, valamint a 2005-től üzembe helyezett autóbuszokon kivilágítható pontmátrix viszonylatjelzők segítik a tájékozódást. A felújított trolibuszokon és villamosokon belső elektronikus megállóhelyjelzők is üzemelnek. A járatgyakoriság és járműméret optimalizálásával kapcsolatosan kisebb módosítások történtek. Az 5-ös vonalon csúcsidőben csuklós járművek is közlekednek, a nagy terhelésre való tekintettel. Újraindult a reggeli csúcsidőben a 4A villamos Tarján-Dugnics tér viszonylatban, mert ezen a területen csúcsidőben túlzsúfoltság mutatkozott. A Tisza Lajos körúton közös villamos-autóbuszsáv épült. A Centrum és a Dugonics tér megállóhelyeket a villamosok és a körúton közlekedő autóbuszok közösen használják az átszállások megkönnyítése érdekében. P+R parkolók épülnek a városkörnyéki településekről autóval érkező utasok kiszolgálására a Kossuth L. sgt.- Vásárhelyi Pál út csomópontnál (1-es vonal), az Indóház téren (1-es vonal), a Kálvária sgt. – Vásárhelyi Pál út csomópontnál (3-as vonal) és a Deák Gimnáziumnál (4-es vonal). Elektromos tömegközlekedés fejlesztése A város elektromos tömegközlekedési hálózata leromlott állapotban van annak ellenére, hogy 2002ben a Dugonics téri kettős körforgalom átépítésével elindult az elektromos tömegközlekedés fejlesztési folyamata. 2004-ben felújításra került a 3-as, 4-es villamosvonal közös szakasza a Tisza Lajos körút teljes átépítésével és közös tömegközlekedési sáv kialakításával. Az 1-es vonalon a kritikus ívek helyére korszerű zajcsillapított pályaszerkezet került. 2006-ban a 4-es villamosvonal végállomásain, Tarján végállomáson kétvágányú hurokforduló, Kecskés végállomáson deltaforduló épült, amelyek lehetővé tették az elavult FVV villamosok kiváltását Tatra villamosokkal. Tarján végállomáson új forgalmi épület épült, a Vám téren új kitérő a szükséges járdacsatlakozásokkal, közműkiváltásokkal, felsővezetékkel. A tarjáni új villamos hurokfordulóban körülfogott zöldterület parkosításával a korábbi elhanyagolt zöldterület pihenőparkká újult meg. Európai autómentes nap megrendezése 26
Hagyományosan minden év szeptemberében a WHO ajánlásait figyelembe véve megrendezésre kerül az Európai Autómentes Nap Szegeden. Az Autómentes Nap népszerűsíti az alternatív közlekedési módokat, tájékoztatja a lakosságot a városban zajló közlekedést szolgáló beruházásokról, azok hasznosságáról és használatáról, valamit elősegíti a következő generációk környezettudatos közlekedésre való nevelését. 2008-ban az alternatív közlekedési módok közül kiemelten a kerékpáros közlekedés kerül előtérbe. Kerékpárút hálózat fejlesztése 2004. év Belvárosi híd Útburkolaton kerékpársáv illetve a befolyási oldali gyalogjárdán kerékpárút létesítése a Stefánia és Újszegedi hídfő között : 790 m Feketesas u. Anna kút és Dugonics tér között. Az egyirányú utcában a forgalommal szemben kerékpársáv létesítése: 510 m 2005. év Fő fasor Torockói u. - Töltés u. között önálló kerékpárút: 260 m 2006. év Baktó, Pihenő utca Önálló kerékpárút a Tölgyes utcában meglévő kerékpárút vége és a Hosszútöltés utca között: 967 m Terehalmi út Önálló kerékpárút a Szabadkai út és a Kapisztrán u. között: 2023 m Kapisztrán u. A Terehalmi úti kerékpárút folytatásában szervízút a Szérűskert utcáig: 1383 m Sándorfalvi út Önálló kerékpárút a Hosszútöltés utcától a Lomnici utcáig, majd a Csongrádi sugárúton Lomnici utcától a Makkosházi körútig gyalog- és kerékpárút (részben a sugárút mindkét oldalán): 1148 m Margaréta u. Meglévő kerékpárút felújítása, helyenként újra aszfaltozása a Makkosházi körút – Rózsa utca között: 800 m Csongrádi sgt. Kerékpársáv létesítése a Rózsa u. - Szent István tér között: 800 m Szent István tér – Vidra utca A térfelújítással kerékpársáv kijelölése a Csongrádi sgt.-Tisza L. krt. között: 400 m 2007. év Körtöltés u- Makkoserdő sor Önálló kerékpárút a Damjanich u. - Cső u. között: 1010 m Útfelületek portalanítása Az út és járda közötti területek gondozása, megakadályozza, hogy az esővíz az utakra mossa a földet. Járdák tisztításához szükséges takarító járműpark állomány (sepregető, locsoló autó) bővítése, korszerűsítése. Szeged MJV Önkormányzatának Környezetvédelmi Intézkedési Terven (KIT) szerepel a közterületek nyári portalanítása. A KIT 2008 előírja a közterületek locsolásának sűrítését rendkívül száraz, poros időszakokban. Iskolákban ismeretterjesztő előadások szervezése
27
Az ismeretterjesztő előadásokat minden évben a hagyományosan megtartott Európai Autómentes Nap rendezvényeinek keretében tartják meg a város általános és középiskolás diákjainak. Felügyelőségünk intézkedései Az ipari kibocsátók tevékenységét a helyszíni ellenőrzések során tudjuk nyomon követni. Az ellenőrzések során megismerjük részletesen a technológiát, az ahhoz tartozó berendezéseket és megvizsgáljuk, hogy az elérhető legjobb technikának megfelelően megtesznek-e mindent a légszennyezőanyag kibocsátás csökkentésére. Amennyiben hiányosságot észlelünk a jegyzőkönyvben hívjuk fel az ellenőrzött figyelmét a jogszabályi ill. felügyelőségünk előírásainak betartására. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettünk, a pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásának rendszeres, akkreditált mérőszervezettel történő meghatározására. Ennek eredményeképpen lehetőségünk van a határértéket meghaladó kibocsátás megszüntetésére kötelezni az kibocsátókat, illetve, amennyiben nem tudják megszüntetni a határérték feletti kibocsátást felügyelőségünk korlátozhatja illetve megtilthatja a további működést. Újonnan létesülő pontforrások esetén csak úgy adunk ki üzemelési engedélyt, amennyiben akkreditált méréssel igazolják, hogy a kibocsátás nem haladja meg az adott technológiára előírt határértékeket. A kibocsátók éves adatszolgáltatásának ellenőrzésekor összevetjük a bevallásban megadott adatokat a mérési jegyzőkönyvben megadott értékekkel. Amennyiben eltérést észlelünk, javításra szólítjuk fel az adatszolgáltatót. Az ellenőrzések eredményeként kiadott kötelezéseknek köszönhetően szűnt meg 2002-re a Szegedi Öntöde Kft. kúpoló kemencéjének határérték feletti légszennyező anyag kibocsátása. Az indukciós kemence próbaüzem ideje alatt akkreditált laboratórium által végzett méréssel igazolták, hogy a technológiai határérték által megengedett légszennyező anyag mennyiségének töredékével terhelik csak a környezetet. A technológiaváltás eredményeként az összes légszennyező anyag kibocsátása jelentősen lecsökkent. A környezetbarát beruházásnak a környékbeli lakók és a szomszédban működő kórház betegei egyaránt élvezik az előnyeit. A Swedish Match Hungária Kft. a technológiai hőszükségletét a nagy mennyiségben keletkező termelési fahulladék elégetésével állítja elő. A fahulladék tökéletlen elégetése rendszeres lakossági panaszt okozott. A Kft. a 2000. évben kiadott kötelezés eredményeként 2001. év végére a kazánt felújította, támasztóégőt épített be és számítógép vezérlésűre alakította át. Akkreditált mérési jegyzőkönyvvel igazoltan a légszennyező anyag kibocsátása a mérés időtartama alatt megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A város egészségügyi hulladékait a SZOTE Kht. által üzemeltetett kórházi veszélyes hulladékégetőben ártalmatlanítják. A svájci támogatással létesített beruházás kapcsán megoldódott a térség egészségügyi hulladékainak szakszerű ártalmatlanítása. Az égető berendezés légszennyező anyag kibocsátása a mérések időpontjában megfelelt a 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet előírásainak. 2005. január 1-jétől az égető berendezés csak akkor üzemelhet, ha a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet által előírtaknak is megfelel. A Lignarius-99 Kft. légszennyező pontforrásain felügyelőségünk laboratóriuma hatósági mérés keretében szabványos emisszió méréssel ellenőrizte a légszennyezőanyag kibocsátást. A mérési jegyzőkönyvből megállapított határértéket meghaladó szilárd anyag kibocsátás csökkentésére intézkedési terv elkészítésére kötelezte felügyelőségünk a Kft.-t. A Kft. a szilárd anyag kibocsátás csökkentésére vállalt intézkedéseket megtette és akkreditált méréssel igazolta, hogy a légszennyező pontforrásainak emissziója határérték alatti. A Szegedi Finomöntő Kft.-t intézkedési terv benyújtására kötelezte felügyelőségünk 2008-ban, a csiszoló-homokfúvó műhelyben lévő P25 jelű légszennyező pontforrás határértéket meghaladó szilárd, nem toxikus por emisszió csökkentésére. Az intézkedési tervben foglaltakat felügyelőségünk elfogadta és kötelezte a Kft.-t, hogy a 17/2001. (VII. 3.) KöM rendelet szerinti akkreditált méréssel
28
igazolja, hogy a pontforrás légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket. Karotin Kft. felügyelőségünk kötelezésére 2007-ben lecserélte a MGF szárítójához tartozó elavult GAT 500-as Unitherm égőfejet egy korszerű, kiváló égési tulajdonságokkal rendelkező TÜKI TGB 4300 típusú égőfejre. Az égőcsere utáni akkreditált mérési jegyzőkönyv szerint a kibocsátás megfelelt a jogszabályban megadott technológiai határértéknek. Felügyelőségünk 2004-ben, az intézkedési terv készítése során egyeztetésre hívta össze a legnagyobb kibocsátókat. A megbeszélésen tájékoztattuk a vállalatokat a készülő programról, az abban megfogalmazott célokról, és a rájuk váró feladatokról. Megállapodtunk abban, hogy felügyelőségünk évente kér jelentést a legnagyobb kibocsátóktól a legkritikusabb pontforrások éves összkibocsátásáról, az adott évben elvégzett mérésekről, korszerűsítésekről, esetleges tervezett beruházásokról. A beszámolókat a vállalatok jogszabályi kötelezettség nélkül, felügyelőségünkkel történő együttműködés keretében küldik meg. Felügyelőségünk minden új létesítmény engedélyeztetésénél fokozott figyelmet fordít az elérhető legjobb technika betartatására. Új létesítmények csak abban az esetben telepíthetők, amennyiben igazolják, hogy a technológia megfelel a BAT-nak.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetése A érőhálózat működtetését laboratóriumunk folyamatosan végzi. Az egységes rendszer kiépítésének következtében az országos hálózat adatai, így a szegedi mérések is megtalálhatóak a http://www.kvvm.hu/szakmai/nmc/ honlapon. Ipari kibocsátók intézkedései Az elavult hőtermelő berendezések korszerűsítése, szükség szerint kiváltása. A térség egyik legnagyobb légszennyezést okozó technológiája volt a szénhidrogén bányászat során alkalmazott gázmotorok üzemelése. A motorok korszerűsítése, katalizátorokkal való felszerelése jelentősen csökkentette azok káros légszennyezését. Az iparág másik jelentős légszennyezéssel járó tevékenysége a feldolgozás során levegőbe kerülő gáz halmazállapotú szénhidrogének, illetve azok fáklyázása miatt következik be. A fáklyában nem tökéletes az égés, ezért a szilárd anyagok (pl.: korom) igen látványosan szennyezik a környezetet. Intézményi rekonstrukció keretében a II. kórház melegvízellátására 800 m2 napkollektort szereltek fel. A porkibocsátás csökkentésére tett levegővédelmi előírások betartása. A szállópor koncentrációjának emelkedése miatt, szükséges a nem megfelelő hatékonysággal üzemelő, elavult porleválasztó berendezések korszerűre történő cseréje. A diffúz kiporzást a lehető legkisebb mértékűre kell visszaszorítani, az anyagszállító teherautókat le kell fedni, a deponált anyagot a kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időközökben locsolni kell. A szállítási útvonalakat szükség szerint nedvesítéssel pormentesíteni kell. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződésektől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése miatt. A munkagépek által okozott légszennyezést a munkagépek gazdaságos kihasználásával a minimumra kell csökkenteni. Közlekedés A városi tömegközlekedés egy részét a Tisza Volán Zrt. buszai bonyolítják. A közlekedésben résztvevő autóbuszok is hozzájárulnak a kedvezőtlen légszennyezettségi állapothoz.
29
A légszennyezettség csökkentés érdekében 1999-től földgázüzemű buszokat állítottak forgalomba. A sűrített földgázüzemű (CNG) autóbuszok egyik nagy előnye, hogy az egészségre és környezetre káros kipufogógáz komponensekből 35–38%-kal kevesebbet bocsátanak ki, mint az ún. Euro3 európai emissziós előírások határértékei. A gázüzemű autóbuszoknál nincs füstkibocsátás a gyorsításkor, s ez az előny a városi tömegközlekedésre jellemző folyamatos, ún. „stop and go” üzemben hangsúlyozottan jelentkezik. A Tisza Volán Zrt. járműpark darabszámát és annak minősített összetételét a 7. 1. sz. táblázat összegzi. 7. 1. sz. táblázat Tisza Volán ZRt. járműpark összetétele Tény illetve tervezett darabszám az adott év végéig 2001.
2002.
2005.
2008.
2016.
Motor kW
EURO 0 hagyományos motorok
38
12
-
38
-
142
Környezetbarát motorok *
135
135
66
-
-
133
EURO1
117
117
117
133
-
206
EURO2
78
78
78
107
21
205
EURO3
31
59
139
68
139
220
ebből földgázüzemű **
27
32
48
35
96
220
EURO4
-
-
10
28
200
220
EURO5
-
-
-
-
-
-
Összesen
399
401
458
409
360
-
Emisszió szint
* EURO1 emisszió szintet (NOx kivételével) teljesítő motorok ** Hosszú távon a stratégiai cél, hogy az összes helyi járatú autóbuszt (jelenleg 140 db) földgázüzeműre cseréljék. A Tisza Volán Zrt. által üzemeltetett autóbuszok légszennyező anyag kibocsátására megállapított határértékeket a 7. 2. sz. táblázat szemlélteti. 7. 2. sz. táblázat Típus
Kibocsátási határértékek (g/kWh) CO
CH
NOx
Pt
EURO 0 hagyományos motor
11,2
2,4
14,4
-
Környezetbarát motor
4,5
1,1
14,4
-
30
Típus
Kibocsátási határértékek (g/kWh) CO
CH
NOx
Pt
EURO1
4,5
1,1
8,0
0,36
EURO2
4,0
1,1
7,0
0,15
EURO3
2,0
0,7
5,0
0,10
EURO3 - földgázüzemű *
0,29
0,44
2,07
0,05
EURO4 **
1,5
0,16
3,5
0,02
EURO5 **
-
-
-
-
* mért emisszió ** tervezett határértékek
Lakossági légszennyezés 2005-ben sikeres pályázat alapján 136 panel-épület (5822 lakás) hőszigetelése és energetikai felújítása kezdődött meg, amely a mai napig is tart. A lakossági tüzelés szezonális légszennyező. A belterületi ingatlanok döntő többsége rácsatlakozott földgáz vezetékre, mely a legkisebb mértékű légszennyező-anyag kibocsátást eredményezi Nemzetközi intézkedések Az Európai Bizottság 2005-ben jóváhagyott Trans-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) 30 projektjéből három a balkéni országok és Magyarország közlekedési kapcsolatait erősíti. A 7. sz. projekt Athén-Szófia és Brasso-Nagylak között biztosít a jövőben autópálya kapcsolatot (az M5 autópálya a röszkei szerb határig már jelenleg is üzemel, az M43-as folyamatban van).
b. Ezen intézkedések megfigyelt hatásai Önkormányzati intézkedések hatásai Tekintettel arra, hogy a szálló por emisszió a földrajzi adottságokon kívül jórészt közlekedési eredetű településünkön, a zajvédelmi intézkedési tervben megfogalmazott intézkedések összhangban vannak a levegőminőség javulását célzó intézkedésekkel. A zöldfelületek arányának növelése, a fás szárú életközösségek klimatikus és levegőtisztaság-védelmi hatása – páratartalom növelése, szárító szelek mérséklése, a por és nitrogén-dioxid terhelés csökkentése nem elhanyagolható. Levegővédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a kerékpáros úthálózat fejlesztése. A többség használja azokat az alternatív közlekedési módokat, amelyek infrastruktúrája alternatívái az egyéni autós közlekedésnek. Az adott területen élők életminőségét, komfortérzetét javítja, ha száraz időjárás esetén időközönként locsolják a közterületeket, amellyel csökkenteni lehet a levegőben lévő por mennyiségét, továbbá csökkenteni lehet a felverődésből származó másodlagos porszennyezést is. Felügyelőségi intézkedések hatásai Felügyelőségünk illetékességi területén mára már nincs olyan nagyobb ipari kibocsátó, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása meghaladja a jogszabályban előírt határértékeket. Felügyelőségünk
31
adatbázisában egyre inkább valós állapotokat tükröző adatok szerepelnek, amelyből már reális képet kaphatunk az ipari kibocsátók emissziójáról. Felügyelőségünk és a nagy kibocsátók közötti jó munkakapcsolat és együttműködés fontos alappillére a hatékony munkának. Naprakész információkkal, adatokkal rendelkezünk a legnagyobb ipari kibocsátásokról. Az elavult berendezések, gázégők cseréjével, katalizátorok alkalmazásával csökken a felhasznált energia mennyisége, a korszerű gázégők alkalmazásával csökken a kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációja. A felügyelőség előírásainak betartásával és a gondos, körültekintő munkavégzéssel a lokális, porszennyezéseket jelentősen vissza lehet szorítani. Ipari kibocsátók intézkedéseinek hatásai A fűtőművek korszerű tüzelőberendezései, a lakosság korábban tapasztalható földgázra való áttérése a lehető legkisebb mértékű légszennyezőanyag kibocsátást okozzák. Tovább csökkenti az emissziót a hőszigetelt lakások kevesebb energiaigénye. A lakossági tendencia azonban megfordulni látszik, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja a város levegőminőségét. Mivel ez nem helyi, hanem országos tendencia, és azt valamiféle össztársadalmi hatás generálja, helyi szinten vajmi kevés lehetőség van a folyamat befolyásolására.
Közlekedési intézkedések hatásai Szeged város légszennyezési helyzetét nagyban befolyásolja a jelentős tranzit forgalom. Röszke és Nagylak közelsége, a Szegedi Ro-La működése és a medencéskikötő lehetősége indokolja az oktatási/egészségügyi központ mellett a logisztikai központi szerep érvényesítését is. Az M5-ös autópálya országhatárig történő megépültével csökkent a városon áthaladó tranzitforgalom, hiszen a Szerbia felé irányuló közlekedés már a városon kívül halad. Azonban a kamionforgalom jelentős részét az É-K-i irányú forgalom teszi ki, amely ráadásul Románia uniós csatlakozásával drasztikusan meg is növekedett. Szeged város közlekedése nem tekinthető megoldottnak mindaddig, amíg a 43-as és a 47-es főutak forgalma átmegy rajta. A város belső úthálózatának kialakítása több nagyvároshoz viszonyítva kedvezőnek mondható. A nagyárvíz után került kialakításra a körgyűrűs és sugaras útvonalvezetés. Mindez azonban napjaink tranzit gépjárműforgalmának már nem megfelelő. A megoldást az elkerülő út, az autópálya és egy új híd megépítése jelentené, abban az esetben a Szerbiából és Romániából érkező, továbbá az oda utazók tranzitforgalmából származó légszennyező anyagok nem terhelnék Szeged levegőjét. A gépjárművek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége az autóipar folyamatos fejlesztésének köszönhetően természetesen csökken. A katalizátorok elterjedése, az ólommentes benzin bevezetése, 2005-től a gázolaj benzol tartalmának minimalizálása további eredményeket jelenthetnek, de ez nem elég a nagyvárosok levegőminőségének megfelelő szintű javításához.
8.
A
EZEN IRÁNYELV HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSEKRE VAGY PROJEKTEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK:
a. A projektben meghatározott valamennyi intézkedés felsorolása és leírása Helyi, regionális és nemzeti intézkedések Helyi intézkedések
32
Elektromos tömegközlekedés fejlesztése Szeged hatályos Közlekedés Fejlesztési koncepciójában (Kfk.) szerepel: "Kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni." (XLV., XLVI., XLIX. cél.) A város stratégiai céljai között szerepel egy vonzó, színvonalas közösségi közlekedési kínálat, hogy a mindennapi utazásokat gyorsabbá, kellemesebbé tegye, és az autóhasználattal versenybe szálljon. Szeged Önkormányzata 2005-ben az elektromos közforgalmú közlekedés fejlesztését biztosító projekt megvalósítását határozta el (602/2005. (XI.11.) Kgy.sz. határozat). A KÖZOP 2007. és 2013. közötti időszakban megvalósítani tervezett projektek indikatív listáján szerepel Szeged villamoshálózatának fejlesztése (villamos vonalak felújítása, kapcsoló trolivonalak kiépítése). A fejlesztés elemei: 1-es villamosvonal Az 1-es villamos vonalon van a városban a legnagyobb utasforgalom, és az utasok száma tovább növekszik. A fejlesztés keretében a vonal teljes hosszában átépül, korszerű, zaj- és rezgéscsillapított vágánnyal. A Kossuth Lajos sugárúton a helyi autóbuszok is a villamossal közös tömegközlekedési sávban haladnak majd, azonos megállókat használva, mint a Tisza Lajos körúton. A cél a forgalmi torlódások elkerülése és jó átszállási kapcsolat biztosítása a Dorozsmai és Budapesti úton közlekedő buszok számára. A Boldogasszony sugárúton kerékpárút is létesül. A Szent Ferenc utca torkolatában egy kisebb körforgalom épül. A vonal sebességének növekedését elsősorban a jó pályaminőség és a mechanikai védelem (gömbsüvegsor) fogja biztosítani, de hozzájárul a jobb áramellátás, és a tervezett jelzőlámpás szabályozás is. A kivitelezési munkák 2009. májusában kezdődnek és a tervek szerint 2010. szeptemberére készül el. 2-es villamosvonal Az egyik legjelentősebb utasáramlat a Rókusi körút térsége és a Belváros között bonyolódik le, ma autóbuszokkal. Ugyanakkor az övezet pereménél megy el az 1-es villamos vonal. A Rókusi körúton már ma is gyakran alakulnak ki torlódások, lassan mozgó, egybefüggő kocsisorok, ez a helyzet a forgalmi tendenciák ismeretében egyre romlik. Ezzel szemben a villamos: önálló pályán, a közúti forgalomtól függetlenül halad; a közúti jelzőlámpáknál előnyben részesíthető; a menetidő kb. 1520%-kal rövidebb lesz, mint jelenleg, torlódások esetén a különbség sokkal nagyobb. A villamos jelentős autóbusz forgalmat vált ki (2-es, 83-as, 83/A). Kalkulálható az ennek következtében csökkenő levegőszennyezés, amely az új villamos vonallal megszűnik. Mindezért a tervek szerint új 2-es villamosvonal épül a Rókusi körúton a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi sugárút között, amely - az 1-es vonalból kiágazva - egészen az Indóház tértől szolgálja majd az utazóközönséget. A tervezett 2-es villamosvonal a Kossuth sugárút - Rókusi körút csomópontban ágazik ki az 1-es vonalból. Ez a csomópont ma kapacitása határán működik, gyakoriak a forgalmi torlódások. A kapacitás növelése érdekében körgeometriájú, jelzőlámpás csomópont tervei készültek el. A csomópontban kap helyet a 2-es villamos átvezetése is. A kapacitásszámítás 20-30% növekedést tesz lehetővé áganként. A tervezett jelzőlámpa-program viszont a Belváros felé nem enged több járművet, mint jelenleg, mert ez káros lenne a város forgalmi és környezeti állapotára.
33
A villamos - a tervek szerint - a Kossuth Lajos sugárúttól a Tesco középső csomópontjáig - a közút szélesítésével - középfekvésben halad. Onnan a körút külső szélén vezet a villamospálya a Csongrádi sugárútig, ahol a kiserdőt megkerülve alakítható ki a hurokforduló. A vonalszakasz végig füvesített vágánnyal épül (az útkeresztezések kivételével). A füves villamosvágány Európa-szerte általánosan elterjedt, széles körben használják. Népszerűségének oka, hogy a létező legjobb léghang-gátló, zajelnyelő megoldás, ráadásul megköti a port, párologtat, és szép. A szélső fekvésű szakasz helyén ma általában kettő, a Csáky és Vértói u. között három fasor található. A villamosvonalat sikerült úgy beilleszteni, hogy két, meglévő fasor között futna, a középső (legfiatalabb, legkisebb értékű) sor fáit kell kivágni vagy átültetni (fiatal koruk miatt ez utóbbi is lehetséges). A fejlesztéshez kapcsolódik a kivágott fák területen történő pótlása is. A jó minőségű, füvesített pályaszerkezeten a korszerű villamosok minimális zajt keltenek, ami a kellő távolságra lévő épületekből nemigen lesz érzékelhető (a falsík előtt garázsbehajtók, szervízút, merőleges parkolósor, zöld sáv, járda-kerékpárút, fasor és tervezett élősövény után következhet a füves villamospálya). A kivitelezésre várhatóan 2009. március és december között kerül sor. 4-es villamosvonal A 4-es villamos déli végénél található területen a közelmúltban és napjainkban számos beruházás készült és van folyamatban. Említendő a Vadaspark lakópark, a Főszer Electric Zrt. valamint a Délmagyarország lapkiadó új székház és telephely építése. A Pick szalámigyár mögötti területen egy komplex sportközpont épül. Mindez a korábbiaknál nagyobb volumenű forgalmat biztosíthat e vonalon. A vonal egyes szakaszain voltak fejlesztések, és járműparkja is megújult. Különösen leromlott a pálya állapota viszont ma is a József Attila sugárúton és a Tisza Lajos körút még át nem épült szakaszán. Ezért a vonal ezen szakaszai teljesen átépülnek. Rendezésre kerül a Szent György téri közúti és gyalogátkelő, közös tömegközlekedési sáv létesül a Glattfelder téri megállótól végig a Tisza Lajos körúton. A körút járdái is megújulnak, a középső szakaszhoz hasonlóan zöld sávot kapnak. A fejlesztések következtében a vonalon a menetidő mintegy 10 százalékkal fog csökkenni. A kivitelezési munkálatokra 2010. március és május között kerülhet sor. 8-as trolibuszvonal A projekt keretében elkészül a 8-as trolibuszvonal meghosszabbítása a Kálvin tértől a Tisza Lajos körúton a Klinikákig. A trolibuszok az Anna-kúttól szintén a közös tömegközlekedési sávban fognak haladni. A Honvéd tér nem közelíti meg eléggé az oktatási intézményeket, az egészségügyi ellátást végző klinikákat. A csöndes és kibocsátásmentes trolibuszokkal feltárható az Aradi vértanúk terén túli terület is. A tervezett útvonal a Tisza Lajos körút - Semmelweis utca - Markovits utca - Vitéz utca - Szentháromság utca - Tisza L. körúton halad. 10-es trolibuszvonal A másik legnagyobb utasáramlat Tarján és a Belváros között utazik autóbuszokon. A Belvárost átszelő hálózathoz a Csongrádi sugárútnál csatlakozva trolibuszvonal épül a 10-es autóbuszvonal helyén Tarjántól. A tervezett vonal a Szent István téren halad át, és - a 8-as trolihoz hasonlóan szintén a Klinikákig közlekedik. A tervekben a trolibuszvonalakhoz 10 db új, alacsonypadlós, csöndes, kedvező gyorsulású, csuklós trolibusz beszerzése szerepel. A trolibuszvonalak fejlesztésének kivitelezési munkálatai 2008. szeptemberében kezdődnek és várhatóan 2010. októberéig fognak tartani. Kossuth L. sgt.-Rókusi krt. jelzőlámpás körforgalom A Kossuth Lajos sugárút és a Rókusi körút csomópontjában országos jelentőségű útvonalak találkoznak, évek óta jelentős forgalmi torlódások jellemzik. A Rókusi körúton épülő új villamos
34
vonal tovább fogja terhelni ezt a csomópontot. Így szükségszerűvé válik olyan forgalomtechnikai megoldás, mellyel a kereszteződés áteresztőképessége megnövelhetővé válik. Erre született a jelzőlámpás körforgalom terve, melynek kapacitása 20-30 %-kal nagyobb a mai rendszernél. (A jelzőlámpás körgeometriájú csomópont olyan körforgalmú csomópont, ahol minden behajtó ágat jelzőlámpa szabályoz. A körpálya több sávos, a behajtás előtt járműosztályozó van, ahová a továbbhaladás iránya szerint kell besorolni. A körpályán általában nincs sávváltás.) A jelzőlámpás körforgalmak jellemzője, hogy forgalomáteresztő képességük eléri az alul- vagy felüljárós csomópontokét, miközben lehetőséget ad a bármelyik irányba való továbbhaladásra. Amennyiben a haladási irányuknak megfelelő sávba sorolnak be az autók, a körforgalomban a sávok végigvezetik őket akadály és megállás nélkül. A nagyobb áteresztő képesség a gyorsan, az óramutató járásával megegyező irányban körbejáró lámpaciklusból adódik. A különböző irányokból érkező járműcsoportok a csomópont közepén így lassítás nélkül tudnak egymásba fonódni. A kanyarodó 1-es és 2-es villamosok is úgy lesznek képesek áthaladni a csomóponton, hogy kölcsönösen nem akadályozzák egymást az éppen a körforgalomban haladó közúti járművek és a villamosok. A tervezett jelzőlámpa-program viszont a Belváros felé nem enged több járművet, mint jelenleg, mert ez káros lenne a város forgalmi és környezeti állapotára. A beruházásra 2009. május és 2010. szeptember között kerül sor. Anna-kút Az Anna-kút a szegedi villamosközlekedés fontos csomópontja, hiszen itt találkozik a város jelenleg meglévő mindhárom villamos vonala: az 1-es, a 3-as és a 4-es. Az elektromos közösségi közlekedés fejlesztésére irányuló nagyprojektben az Anna-kúti villamos csomópont újul meg elsőként. A tervek szerint a kivitelezési munkákra - a legkisebb fennakadás érdekében - a tanítási szünet ideje alatt, 2008. júliusban és augusztusban kerülne sor. Indóház tér Az Indóház tér a város egyik „kapuja", az egyik legfontosabb intermodális csomópont. A nagyprojekt keretében a tér teljesen megújul: mind közlekedési szempontból, mind építészetileg. A Nagyállomás épülete és a villamos sín közötti terület autómentes gyalogos zónává válik. Az épülethez közelebb kerül az 1-es villamos jelenlegi megállója, és egy második villamos peron is épül, hogy egyszerre két megálló fogadja az 1-es és 2-es villamos utasforgalmát. A villamosokhoz hasonlóan a buszok a Gőz utca felöl érkeznek majd a térre, és a Galamb utcán távoznak. A buszmegállók átkerülnek a második villamos peron mellé (leszállás), és a tér északi végébe (felszállás). A Gőz utca egyirányú, míg a Galamb utca kétirányú lesz, a Szent Ferenc utca és a Boldogasszony sugárút kereszteződése pedig körfogalmi csomóponttá válik. A Boldogasszony sugárút két oldalán kerékpárút létesül, amely a körfogalomig tart. Parkolásra a Szent Ferenc utcában és a tér északi végében lesz lehetőség. Az utca két oldalán végig parkolóhelyek lesznek, melyeket egységes fasor szegélyez majd. A tér északi végében kap helyet a másik parkoló a fedett kerékpártárolóval együtt. A tér déli részén, az érkezési oldalon lesz a taxiállomás további parkolóhelyekkel. Glattfelder tér A Glattfelder tér tervezését megelőző vizsgálatok azt mutatták, hogy a legcélszerűbb közlekedési megoldás a jelenlegi forgalmi elrendeződés megtartása. Ezt a megállót is közösen fogják majd használni a villamosok és az autóbuszok. Az autóbuszok a Tisza Lajos körúti meghosszabbított közös tömegközlekedési sávon fognak érkezni, és a Glattfelder tér József Attila sgt-i torkolatában hagyják el az elkülönített pályát. A József Attila sgt. felől a Tisza Lajos körúti csomópontban lehetővé válik a
35
balra kanyarodás a Tisza felé, így a Rakpart egyszerűbben elérhetővé válik. Megmarad a jelenlegi kerékpáros forgalmi rend is. Belvárosi-híd, újszegedi hídfő Újszeged közforgalmú közlekedésének komoly problémája a reggeli csúcsforgalom. A Belvárosihídon kialakuló torlódásban sokszor egy-két buszban, troliban több ember vár az átjutásra, mint a torlódás összes személygépkocsijában együttvéve. Ezért fontos és indokolt a közforgalmú közlekedés segítése, amire a hídra vezető valamennyi utcát átfogó terv készült. A Székely sor teljes hosszán, valamint a Népkert sor és a Vedres utca egy részén autóbuszsáv épül, a hídfőben illetve az említett utcák csomópontjaiban speciális, forgalomfüggő lámparendszer biztosítja majd a buszok és trolik átjutását a Belvárosi-hídon, a torlódások kikerülésével. A lámparendszer nem enged majd több járművet a hídra, mint amennyi azt elhagyni képes, ezáltal a torlódást mintegy "hátrahúzva" elkerülési lehetőséget ad a buszoknak és troliknak a buszsávokon - amelyek tiszteletben tartását kamerás megfigyelő rendszer ellenőrzi majd. A Székely sori és a Vedres utcai, Belváros irányú megállókat összevonják a Torontál tér melletti új, közös megállóba, ami gyakoribb járatokat jelent az utasoknak, és javítja a P + R parkoló kapcsolatát is. Fontos szempont volt a kerékpáros kapcsolatok megtartása is. Kerékpárutak és kerékpártárolók A sűrű közösségi közlekedési kínálat - a városszerkezethez illeszkedve - a Körtöltés vonaláig ér el. A kertvárosi negyedekben az alacsonyabb utazási igények miatt ritkább a hálózat is, a járatsűrűség is. Ugyanakkor ezekben a városrészekben kisebb a forgalom is, kedvezőek a kerékpáros közlekedés lehetőségei. Ezért fontos, hogy a sűrű szolgáltatás határainál kerékpáros kapcsolatokat létesítsünk, ahol a kertvárosi lakosok biztonságban elhelyezhetik kerékpárjaikat, és tömegközlekedési eszközre szállhatnak. A fejlesztés keretében 8 db fedett, a tervek szerint videokamerával megfigyelt kerékpártároló épül a végállomások közelében: a Szabadkai úton, a Vadasparknál, a Vértói úton, Makkosházán, Tarján villamos-végállomásnál, a Lugas utcában, az Etelka sornál és az újszegedi Gyermekkórháznál. A tárolókban legalább 40 kerékpár elhelyezésére lesz hely. A villamos hálózat fejlesztésével egy időben kerékpárutak kiépítésére is sor kerül. Az 1-es villamosvonal mentén a Boldogasszony sugárúton az Aradi Vértanuk terétől a Szent Ferenc utcáig a járdán vezetett szintben elválasztott kétoldali kerékpárút kerül kialakításra. A 3-as villamosvonal mentén a Kálvária sugárút belső szakaszán egyoldali kerékpárút kerül kiépítésre a sugárút északi oldalán. A jelenlegi tervek szerint a fejlesztések mintegy 29 milliárd forintba kerülnek, sikeres pályázat esetén ennek mintegy 80%-át az Európai Unió támogatása adja. Az önrész támogatási lehetősége még kidolgozás alatt áll. Elkészültek a részletes tervek, folyik az engedélyezés és a pályázat előkészítése. Az előkészítés költségeit mintegy kétharmad részben a Kormány támogatta. A fejlesztési javaslat beépült a Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programjába. Az előkészítettség jelenlegi szintje alapján a kivitelezés - a döntések függvényében - 2008-2011 között történhet. A végleges tartalmat és ütemezést a megkötendő Támogatási szerződés rögzíti.
Várható hatások:
36
Utazási idő megtakarítása A tömegközlekedés utasai számára az egyik legfontosabb szempont az eljutási idő. A villamosvonalak pályafelújítása révén az engedélyezett sebesség 40 km/h-ról 50 km/h-ra növekszik, megszűnnek a lassú-jelek, rázkódás nélkül nő a sebesség. A régi, elavult FVV-villamosok leváltásával, az új járművek beállásával gyorsulékonyabb lesz a forgalom. Az új villamos szakasz a közúti torlódásoktól mentesített, önálló pályán, zöld-út kéréssel, gyorsabban ér a belvárosba, mint a buszok. Az újszegedi hídfőben kialakítandó buszsávok és jelzőlámpás zsilip eredményeként megelőzhető a reggeli torlódások idővesztesége. A klinikákig meghosszabbodó trolibuszvonalak közelebb viszik az oda utazókat úticéljukhoz. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkenés: Az elektromos közlekedés által kiváltani tervezett autóbuszok éves szennyezőanyag-kibocsátása a km-teljesítmények és a járművek kibocsátási átlag-értékei alapján számítható: Kg/év 10 (busz) 2 35 35Y 36 36Y 83 83A
Kiváltó fejlesztés 10-es troli 2-es villamos 10-es troli 10-es troli 35 pótlása 35Y pótlása 2-es villamos, 8-as troli 2-es villamos, 8-as troli
Személy pu. körüli átcsoportosítás (83 2-es villamos, alsó 8-as troli szakasza helyett) Busz összes csökk.
Szén- Nitrogén- Szállópor KénSzén(PM10) monoxid dioxid dioxid dioxid -3 514 -1 437 -484 -34 -245 330 -2 656 -1 086 -366 -26 -185 391 -2 249 -920 -310 -22 -156 990 -2 746 -1 123 -378 -27 -191 664 1 689 691 233 16 117 891 2 087 853 288 20 145 665 -4 980 -2 036 -686 -49 -347 609 -1 214
-497
-167
-12
-84 750
-3 010 1 717
-1 231 702
-415 237
-29 17
-210 133 119 877
-14 876
-6 084
-2 050
-145 -1 038 436
Fásítás: Szeged város egyes területeire készített illetve készülőn szabályozási tervekben és azok építési előírásaiban a terveken jelzett védőfásításokat, beültetési kötelezettségeket, utcai fasorokat, zöldfelületeket, véderdősávokat a mindenkori befektetőnek kell megvalósítania még a létesítmények használatba vétele előtt. Szeged város szabályozási terve a közlekedési célú közterülete mentén általánosságban jelöl utcafásítást. A gazdasági kereskedelmi szolgáltató és az egyéb ipari zónák területein is tartalmaz a szabályozási terv beültetési kötelezettséget — sőt a SZÉSZ 56. § (4) c bekezdése előírja, hogy amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telek
37
15%-át meghaladja a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg. Locsolás: az időjárás függvényében, különösen száraz időszakban; A takarító járműpark állomány bővítése, korszerűsítése Utak és a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása ( Magas szennyezettség esetén forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése a szmogriadó tervnek megfelelően. Kerékpárút hálózat bővítése A DAOP-2007-3. 1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése pályázati forrásból megvalósuló szakaszok: A Főfasor mentén a Ligettől a Töltés utcáig A Károlyi és Vár utcán a Stefánia és a Mikszáth K. utca között A Kossuth L. sgt.-on a Pacsirta és a Bocskai utca között A Kereszttöltés utcán és Etelka soron a Csillag tér-Felső Tisza-part között A Felső Tisza-parton és a Budai Nagy Antal utcán az Etelka sortól a Zágráb utcáig A Csongrádi sgt-on a Rózsa utca és nagykörút között (szélesítés) Pihenő utcán a Hosszútöltés utca és a vasúti töltésig Kiskundorozsma Negyvennyolcas utcán a templomtól a sportpályáig A Tompai kapu úti vasúti átvezetés a Horgosi úttól a Sínpár sorig A villamos hálózat fejlesztésével egy időben kerékpárutak kiépítésére is sor kerül. Az 1-es villamosvonal mentén a Boldogasszony sugárúton az Aradi Vértanuk terétől a Szent Ferenc utcáig a járdán vezetett szintben elválasztott kétoldali kerékpárút kerül kialakításra. A 3-as villamosvonal mentén a Kálvária sugárút belső szakaszán egyoldali kerékpárút kerül kiépítésre a sugárút északi oldalán. Kerékpártárolók, K+R helyek építése Alternatív közlekedési módok preferálása Forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére, összehangolt, megfelelő logisztika szervezett útfelújítások, építések : Forgalmat akadályozó magatartás büntetése A tömegközlekedés színvonalának növelése: járat-sűrűség növelése, forgalmi előny biztosítása a tömegközlekedési járműveknek, párhuzamos járatok megszűntetése, tömegközlekedési zöldhullám, fedett váróhelyiségek számának növelése, A P+R rendszer továbbfejlesztése Zöld zóna: az autós forgalomtól elzárt belvárosi utcafelületek növelése Nemzetközi és országos úthálózat fejlesztése A KÖZOP nagyprojektek indikatív listáján 1. prioritások között szerepel az M43-as gyorsforgalmi út Szeged-Maroslele, az M43-as Maroslele-Makó és a 43. sz. főút Makó keleti elkerülő valamint az M43-as Makó-Csanádpalota közötti szakasza. A kivitelezés várható kezdete 2009 év. A fentiek megvalósulása gyakorlatilag azt jelentené, hogy Balkánra irányuló tranzitforgalom teljes egészében elkerüli a várost. Várható hatásai: Amennyiben helyes az a teória, hogy a város, és különösen a monitorállomás környezetének immissziós állapotát a közlekedés kiemelkedő mértékben alakítja, úgy ettől jelentős, a forgalomba helyezést követően gyakorlatilag szinte azonnal jelentkező javulást várhatunk a légszennyezettségben. (Nem mellékesen a légszennyezettség alakulásával kapcsolatos jelenlegi feltevésünk is igazolódhat.)
38
b. A végrehajtás menetrendje Helyi intézkedések: Szeged városi elektromos közösségi közlekedés fejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány készítése Tervezés Pályázat előkészítés Kivitelezés előkészítés Támogatási szerződés Közbeszerzések Kivitelezés
2006. márc. - aug. 2006. nov. - 2008. szept. 2007. okt. - 2008. febr. 2008. márc. - jún. 2008. aug. 2008. márc. - 2010. okt. 2008. júl. - 2011. jún.
Fásítás folyamatos Locsolás szükség szerint Utak és a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása szükség szerint Magas szennyezettség esetén forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése szennyezettség függvénye, a szmogriadótervben foglaltaknak megfelelően Kerékpárút hálózat folyamatos bővítésének kivitelezésének ideje 2008. július-október illetve a villamos hálózatfejlesztéssel párhuzamosan 2008-2011. Alternatív közlekedési módok preferálása folyamatos Forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére, összehangolt, megfelelő logisztika szervezett útfelújítások, építések rövid és középtávú intézkedések Forgalmat akadályozó magatartás büntetése A tömegközlekedés színvonalának növelése középtávú A P+R rendszer továbbfejlesztése folyamatos Zöld zóna közép távú Nemzeti intézkedések M43-as Szegedet elkerülő szakaszának a jogszabály szerint 2009-2012. c. A levegőminőség tervezett javulásának és az ezen célkitűzések eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése Amennyiben a tervezett közlekedési beruházások megvalósulnak, 2,5 év.
9. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében megállapítható, hogy a 2004-ben megfogalmazott intézkedések nagy része megvalósult. Az elmúlt években a megvalósult intézkedések ellenére a monitorállomáson mért légszennyezettség jelentősen nem változott, bár az utóbbi két évben kismértékű csökkenő tendencia megfigyelhető. Ezt az eredményt többféleképpen magyarázhatjuk. Egyrészt tisztában kell lennünk azzal, hogy Szeged földrajzi elhelyezkedése, klimatikus és földtani adottságai az alföldre jellemzőek. Az átlagos szélsebesség rendkívül alacsony, a referencia évben mindössze 0,5 m/s volt. Az ilyen 39
kedvezőtlen időjárási viszonyok által érintett területen a szennyezőanyagok felhalmozódása a jellemző. Másrészt fontos hangsúlyoznunk, hogy a telepített mérőállomás adatai a város forgalommal (igen jelentős tranzit, elsősorban kamion forgalommal) legterheltebb szakaszára jellemzőek, és nem a város valódi légszennyezettségét reprezentálják. Feltételezzük és az ennek bizonyítására elvégzett kontroll mérés is azt igazolja, hogy Szeged meghatározó nagyságú részén, ahol a lakosság több mint 90%-a él és dolgozik, a levegő minősége kedvezőbb, mint a monitorállomás környezetében. A társadalmi átrendeződésekhez köthető hatásokra (elsősorban a gázáremelkedés és az elszegényedés miatti jelentős mértékű átállás a szilárd tüzelésre) befolyást gyakorolni felügyelőségünk nem tud, és a város is csak csekély mértékben. A város légszennyezettségét lényegesen befolyásoló középtávú intézkedések, mint pl. az M43-as autópálya megépülése, a Szegedi Elektromos Tömegközlekedés Fejlesztése Project, megvalósulása esetén a légszennyezettség jelentős javulása várható. A jelenlegi tervek szerint 2011. évre mindkét projekt megvalósul.
10. AZ
E MELLÉKLETBEN ELŐÍRT INFORMÁCIÓK KIEGÉSZÍTÉSÉRE KIADVÁNYOK, DOKUMENTUMOK, MUNKÁK, STB. FELSOROLÁSA.
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet Novák J. (2002.) Éghajlati tendenciák a Homokhátság vízháztartásában. Magyar Tudomány Napja előadás, Kecskeméti Főiskola Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi, Környezetfejlesztési és Környezetgazdálkodási Programja I. A fenntartható fejlődés helyi Agenda 21 települési programja Közlekedéstudományi Intézet Rt. Nagyobb magyar levegőszennyezésének felmérése, értékelése (2000.) Bp.
városok
gépjármű-közlekedési
Közlekedéstudományi Intézet Rt. (2002.) A hazai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2000-es évre vonatkozóan Tisza Volán Rt. Szeged, Mars téri autóbusz-pályaudvarán tervezett bővítés környezeti hatástanulmánya (2002.) Környezetvédelmi Minisztérium (1999.) Adatok hazánk környezeti állapotáról Környezetvédelmi Minisztérium (2000.) Adatok hazánk környezeti állapotáról Környezetvédelmi Minisztérium (2002.) Adatok hazánk környezeti állapotáról Környezetvédelmi Minisztérium (2002/II.) Adatok hazánk környezeti állapotáról Környezetvédelmi Minisztérium (2003.) Adatok hazánk környezeti állapotáról Központi Statisztikai Hivatal (1993.) 1990. évi magyar népszámlálási adatok. Budapest Magyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő szilárd szennyezőinek vizsgálata. MSZ 21454/183. Magyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő gázszennyezőinek vizsgálata: A kén-dioxid – tartalom meghatározása spektrofotometriás módszerrel. MSZ 21456/3-1989.
40
Magyar Köztársaság, Országos Szabvány A levegő gázszennyezőinek vizsgálata: Nitrogén-oxidok meghatározása. MSZ 21456/4-77. Makra L., Horváth Sz., Zempléni A., Csiszár V., Rózsa K., Motika, G. (2001a). Levegőminőségi trendek Magyarországon, különös tekintettel a Dél-alföldi régióra. Légkör XLVI/2. 12-19. Makra L., Horváth Sz. (2001b.) A levegőszennyezettség becslése Szegeden. Légkör XLVI./4. 14-18. Pitrik J. (2000). Közlekedési eredetű környezetterhelés változása Szegeden. In: The 7th Symposium of analytical and environmental problems, SZAB Szeged, pp. 140-147 Pitrik J. (2001). A közlekedés városökológiai hatásairól. In: The 8th Symposium of analytical and environmental problems, SZAB Szeged, pp. 170-179. Dr. Ruppert László: Az EU délkeleti irányú közlekedésének Magyarországot érintő közlekedési hatásai (www.kti.hu) Szeged MJV 2002/49. EU direktívának megfelelő zajtérképe, COWI Magyarország Kft. (2003.) Szeged MJV Szmogriadó Terv 2006. Szeged MJV Környezetvédelmi Intézkedési Terv 2006. 2007. 2008. Stratégiai Zajtérkép és Intézkedési Terv Szeged városra 2008. Vibrocomp Kft. Közútkezelő Kht. Forgalomszámlálási adatok (http:\\web.kozut.hu/eredmények) www.ujpalyan.hu (Elektromos Tömegközlekedés Fejlesztése Szegeden) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2007. július www.szegedvaros.hu
41
