EK

D.1. csoport – Átláthatóság / Rev2 jelzetű munkadokumentum 2015. március 17.

AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA I. A 73/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott támogatási rendszerek I.1.

Egységes támogatási rendszer – III. cím

A rendszer bevezetésére 2003-ban, a közös agrárpolitika reformjának keretében került sor; célja termeléstől független egységes támogatás biztosítása a mezőgazdasági termelőknek. A mezőgazdasági termelők a 2003. évi reformot megelőzően számos különböző közvetlen kifizetésben részesülhettek, amelyek mindegyike egy adott növényi vagy állati termék (gabonafélék, tej, marhahús stb.) előállításához kapcsolódott. A 2003. évi reform ezeket a különböző közvetlen kifizetéseket egyetlen egységes támogatássá vonta össze, és e támogatást függetlenítette a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől.

I.2.

Egységes területalapú támogatási rendszer – V. cím, 2. fejezet

A korlátozott igazgatási kapacitásokra és a korábbi adatok hiányára tekintettel az új tagállamok (azaz azok, amelyek 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz) lehetőséget kaptak arra, hogy a standard közvetlen kifizetési rendszerek helyett az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák. Az egységes területalapú támogatási rendszer a termeléstől független átalány- és területalapú támogatást biztosít a támogatható mezőgazdasági földterület alapján, és felváltja csaknem az összes, az új tagállamoktól eltérő tagállamokban nyújtott támogatást.

I.3.

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás –

E támogatást – szerkezetátalakítási támogatásként – eredetileg a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló 320/2006/EK rendelet 3. cikke biztosította a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukorkvóta legalább 50%-ára vonatkozóan; a támogatást a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakasza értelmében cukorrépa- és cukornádtermelők vehetik igénybe. A támogatás legfeljebb öt egymást követő éven át, de legkésőbb a 2013/2014-es gazdasági évre vonatkozóan nyújtható.

IV. cím, 1. fejezet, 7. szakasz I.4.

HU

Marhaés borjúhúsra vonatkozó támogatás – IV. cím, 1. fejezet, 11. szakasz

−

Anyatehénre vonatkozó támogatás: termeléstől függő támogatás azon mezőgazdasági termelők számára, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától számítva legalább hat egymást követő hónapon át a támogatási kérelemben megjelölt anyatehén-, illetve üszőszám legalább 60%-ának, illetve 40%-ának megfelelő számú anyatehenet, illetve üszőt tartanak. A támogatás összege támogatásra jogosító állatonként 200 EUR. A tagállamok állatonként maximum 50 EUR összegű kiegészítő nemzeti támogatást nyújthatnak.

−

Különleges támogatás: termeléstől függő támogatás azon mezőgazdasági termelők számára, akik gazdaságukban a támogatási kérelem benyújtásától számítva két hónapon át hímivarú szarvasmarhákat tartanak hízlalás céljából. A támogatás a 9 hónapos vagy annál idősebb bikák esetében a bikák élettartama alatt egyszer nyújtható, állatonként 210 EUR-s összegben, a tinók esetében pedig két alkalommal: 9 hónapos korban és 21 hónapos korban nyújtható, állatonként 150 EUR-s összegben.

−

Borjak és egyéb szarvasmarhák levágásához nyújtott támogatás: termeléstől függő támogatás, amely a támogatásra jogosító, a gazdaságban legalább két hónapon át tartott állatok levágásakor vagy harmadik országba történő kivitelekor jár a mezőgazdasági termelőnek. A támogatás összege állatonként 80 EUR a 8 hónapos vagy annál idősebb, támogatásra jogosító bikák, tinók, tehenek és üszők esetében, és állatonként 50 EUR azoknak az egy hónaposnál idősebb, de nyolc hónaposnál fiatalabb borjaknak az esetében, amelyeknél a hasított test súlya legfeljebb 185 kg.

1

HU

I.5.

A juhés kecskehúságazatr a vonatkozó támogatások – IV. cím, 1. fejezet, 10. szakasz

−

Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások: termeléstől függő támogatás azon mezőgazdasági termelők számára, akik gazdaságukban a támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napjától számítva legalább 100 napon át, meghatározott feltételek mellett anyajuhokat vagy anyakecskéket tartanak. A jövedelemtámogatás összege a húsáért tenyésztett anyajuh esetében állatonként 21 EUR, a tejtermelés céljából tartott anyajuhok és az anyakecskék esetében pedig állatonként 16,8 EUR.

−

Kiegészítő jövedelemtámogatás: termeléstől függő támogatás azon mezőgazdasági termelők számára, akik olyan területen gazdálkodnak, ahol a juh- és kecsketenyésztés hagyományos tevékenység vagy jelentős szerepet játszik a vidék gazdaságában, illetve akik vándorlegeltetést folytatnak; a támogatás csak bizonyos feltételek teljesülése esetén nyújtható. A jövedelemtámogatás összege anyajuhonként és anyakecskénként 7 EUR.

I.6.

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás – IV. cím, 1. fejezet, 6. szakasz

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. Valamely terület csak akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, a tagállam által engedélyezett fajtákkal van bevetve, és a tényleges betakarításig rendes termesztési feltételek között tartják. Azon mezőgazdasági termelők esetében, akik tagjai valamely elismert ágazatközi szervezetnek, a támogatás összege hektáronként 2 EUR-val magasabb.

I.7.

Különleges támogatás – III. cím, 5. fejezet

A tagállamok különleges támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek a következők tekintetében, illetve a következők szerint: 1. a mezőgazdasági termelés különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bírnak; 2. a mezőgazdasági termékek minőségének javítása; 3. a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása; 4. magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása; 5. további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek; 6. a tej-, a marha- és borjúhús-, a juh- és a kecskehús-ágazatban, illetve a rizságazatban egyes területeken vagy a termelés egyes típusai esetében tapasztalható különleges hátrányok kezelése; 7. szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területeken; 8. a termény-, állat és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában; 9. az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok útján. A tagállamok nemzeti felső összeghatáruk legfeljebb 10%-át (termeléstől függő kifizetések esetében legfeljebb 3,5%-át) fordíthatják a szóban forgó támogatás finanszírozására.

II. Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott támogatási rendszerek II.1.

Alaptámogatási rendszer – III. cím, 1. fejezet, 1., 2., 3. és 5. szakasz

Az alaptámogatási rendszer olyan, a tagállamok által kötelezően alkalmazandó, termeléstől független területalapú támogatásokat biztosító rendszer, amely a mezőgazdasági termelőknek kiosztott támogatási jogosultságokon alapul. Az alaptámogatási rendszer (az egységes területalapú támogatási rendszerrel együtt) az alaptámogatás részét képezi, ami előfeltétele annak, hogy a mezőgazdasági termelő más közvetlen kifizetési rendszerekből is támogatásban részesülhessen, a termeléstől függő önkéntes támogatás kivételével.

II.2.

Egységes területalapú támogatási rendszer – cikk

Az egységes területalapú támogatási rendszer termeléstől független területalapú támogatást biztosít a mezőgazdasági termelő által bejelentett támogatható hektárok tekintetében. Az egységes területalapú támogatási rendszert jelenleg alkalmazó új tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2020. december 31-ig továbbra is egységes területalapú támogatás formájában nyújtják az alaptámogatást.

II.3.

36.

Átcsoportosítással nyújtható

Az átcsoportosítással nyújtható támogatás termeléstől független területalapú támogatás, amely a kisebb mezőgazdasági üzemek megsegítésére szolgál, és e cél elérése érdekében kiegészítő támogatást biztosít a mezőgazdasági üzemek által az alaptámogatási rendszer keretében bejelentett első hektárok után. Az

2

támogatás – III. cím, 2. fejezet

átcsoportosítással nyújtható támogatás alkalmazása nem kötelező a tagállamok számára. Amennyiben az alkalmazása mellett döntenek, nemzeti felső összeghatáruk 30%-át fordíthatják e támogatás finanszírozására. A támogatás hektáronkénti mértéke nem haladhatja meg a tagállami vagy – adott esetben – regionális hektáronkénti átlagtámogatás 65%-át, és a támogatás legfeljebb az első 30 hektár tekintetében nyújtható, illetve – adott esetben – ennél magasabb küszöbérték is alkalmazható, amely azonban nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzemek méretére vonatkozóan az 1307/2013/EU rendelet VIII. mellékletében megállapított nemzeti átlagértéket.

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás – III. cím, 3. fejezet

A környezetbarátabbá válás ösztönzése: az alaptámogatáson/egységes területalapú támogatáson túl a mezőgazdasági termelők termeléstől független területalapú – hektáronkénti – támogatásban részesülnek az alábbi három, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat folytatásáért:

II.5.

A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás – III. cím, 4. fejezet

A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás termeléstől független, területalapú, egyösszegű támogatás, amelyet a hátrányos természeti adottságú területek mezőgazdasági termelői vehetnek igénybe az alaptámogatáson felül. E támogatás alkalmazása nem kötelező a tagállamok számára. Amennyiben az alkalmazása mellett döntenek, nemzeti felső összeghatáruk 5%-át fordíthatják e támogatás finanszírozására.

II.6.

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás – III. cím, 5. fejezet

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás az alaptámogatáson felül nyújtott, termeléstől független, területalapú támogatás, amelyet fiatal mezőgazdasági termelők vehetnek igénybe (azaz olyan mezőgazdasági termelők, akik a kérelem benyújtásának első évében 40 évesnél nem idősebbek, és mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezdenek gazdálkodni). E támogatás alkalmazása kötelező a tagállamok számára, és nemzeti felső összeghatáruk legfeljebb 2%-át fordíthatják a támogatás finanszírozására. A fiatal mezőgazdasági termelők legfeljebb ötéves időtartamra vehetik igénybe a támogatást, mivel annak célja a fiatal mezőgazdasági termelők által folytatott gazdálkodási tevékenység megkezdésének megkönnyítése a vállalkozás életciklusának kezdeti időszakában. A tagállamok eldönthetik, hogy milyen módszert alkalmaznak a támogatás összegének kiszámítására, és e döntéstől függően a fiatal mezőgazdasági termelőknek járó támogatást hektáronkénti kiegészítő támogatás vagy mezőgazdasági üzemenkénti egyösszegű kifizetés formájában nyújtják. .

II.7.

Termeléstől függő önkéntes támogatás – IV. cím, 1. fejezet

Meghatározott ágazatokra és termékekre irányuló támogatás. A tagállamok nemzeti felső összeghatáruk legfeljebb 8%-át (vagy – eltérést alkalmazva – legfeljebb 13%-át, vagy a Bizottság jóváhagyásával akár ennél is nagyobb hányadát) fordíthatják közvetlen kifizetésekre, +2%-ot a fehérjenövények termesztésének támogatására, a termeléstől függő támogatás olyan ágazatok vagy régiók esetében történő finanszírozására, amelyekben egyes, gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek.

II.8.

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás – IV.

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás termeléstől függő támogatás, amely a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. Valamely terület csak akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, a tagállam által engedélyezett fajtákkal van bevetve, és a tényleges betakarításig rendes termesztési feltételek között tartják. Azon mezőgazdasági termelők esetében, akik tagjai valamely elismert ágazatközi szervezetnek, a támogatás összege hektáronként 2 EUR-val magasabb.

II.4.

– állandó gyepterület fenntartása – a növénytermesztés diverzifikálása – ökológiai jelentőségű terület fenntartása a szántóföldterület legalább 5%-án

3

cím, 2. fejezet II.9.

Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer – V. cím – termeléstől független támogatás

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer egyedi és egyszerűsített támogatási rendszer, amelynek keretében a mezőgazdasági kistermelőket kevesebb adminisztratív teher sújtja, és a támogatások egyösszegű kifizetésként vagy a mezőgazdasági termelő részére az egyes években járó összegen alapuló kifizetésként kerülnek meghatározásra.

III. Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott alábbi rendszerek és intézkedések

4

III.1.

Állami intervenció

Amikor egyes mezőgazdasági termékek piaci ára egy előre meghatározott szint alá esik, a tagállamok hatóságai a piac stabilizálása céljából beavatkozhatnak oly módon, hogy felvásárolják a felesleges készleteket, és azokat a piaci ár emelkedéséig raktározhatják.

III.2.

Magántárolási támogatás

Bizonyos termékek termelői számára a magántároláshoz kapcsolódó költségek fedezéséhez nyújtott átmeneti támogatás.

III.3.

Iskolagyümölcsés iskolazöldségprogram

A gyümölcsök és zöldségek bölcsődébe/óvodába, illetve általános vagy középiskolai oktatási intézménybe járó gyermekek számára történő kiosztásának előmozdításához nyújtott támogatás, amelynek célja a gyermekek által fogyasztott gyümölcsök és zöldségek mennyiségének növelése és az étkezési szokások javítása.

III.4.

Iskolatejprogram

A bölcsődébe/óvodába, illetve általános vagy középiskolai oktatási intézménybe járó gyermekek tejjel és bizonyos tejtermékekkel történő ellátásához nyújtott támogatás.

III.5.

Támogatások a gyümölcsés zöldségágazatban

A támogatások arra ösztönzik a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, hogy csatlakozzanak a termelői szervezetekhez. E szervezetek támogatást kapnak a nemzeti stratégián alapuló operatív programjaik végrehajtásához. Támogatás nyújtható továbbá a válságok miatt bekövetkező jövedelemingadozások mérséklésére is. Támogatások vehetők igénybe az operatív programok keretében végrehajtott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira, nevezetesen a következőkre: árukivonás, zöld szüret/be nem takarítás, promóciós/kommunikációs eszközök, képzés, betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok (a mezőgazdasági termelők tulajdonában lévő stabilizációs alapok) létrehozásához szükséges bankhitelek biztosítása és adminisztratív költségek fedezése.

III.6.

Támogatási intézkedések borágazatban

A piaci egyensúly biztosítása és az európai borok versenyképességének növelése érdekében nyújtott különféle támogatások: a borok harmadik országbeli piacokon folytatott promóciójához, valamint a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (OEM), illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (OFJ) vonatkozó uniós rendszerrel kapcsolatos tájékoztatáshoz nyújtott támogatás; a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához, a borászatokra és a piaci létesítményekre irányuló beruházásokhoz, valamint az innovációhoz kapcsolódó költségek társfinanszírozása; a zöld szürethez, a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához, a betakarítási biztosításhoz és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás: a programozási időszak elején a pénzeszközök átcsoportosíthatók az egységes támogatási rendszerbe.

a

III.7.

A méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás

Az ágazat számára a méhészeti programok kapcsán, a méztermelés és -forgalmazás javítása érdekében nyújtott támogatás.

III.8.

A komlóágazatban nyújtott támogatás

A komlótermelői szervezetek számára tevékenységeik folytatásának lehetővé tétele érdekében nyújtott támogatás.

III.9.

Exportvisszatérítések

Az exportőrök számára kivételes körülmények fennállása esetén nyújtható támogatás, amely fedezi az Unión belüli ár és a világpiaci ár különbségét.

III.10.

A selyemhernyóágazatban nyújtott támogatás – 1234/2007/EK rendelet

Az Unióban tenyésztett, az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyók, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópeték tekintetében nyújtott támogatás. A támogatást a selyemhernyó-tenyésztők számára minden egyes felhasznált petedoboz után kell nyújtani, azzal a feltétellel, hogy a dobozok egy meghatározandó minimális mennyiségű petét tartalmaznak, és a hernyók tenyésztése sikeres.

5

IV/A. Az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében előírt intézkedések Az 1305/2013/EU rendelet [vidékfejlesztési rendelet] szerinti intézkedés

Az intézkedés rövid leírása (2–3 sor)

IV/A.1.

[Vidékfejlesztési rendelet] 14. cikk

Tudásátadás tájékoztatási tevékenységek

Ez az intézkedés a szakképzésre és egyéb olyan tevékenységekre terjed ki, mint a szakmai találkozók szervezése, a személyre szabott tanácsadás, a demonstrációs tevékenységek, a tájékoztatási tevékenységek, valamint a rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak lebonyolítása, és célja a mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és a vidéki térségekben működő kkv-k emberi erőforrásainak gyarapítása.

IV/A.2.


Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési helyettesítési szolgáltatások

és

és

Ezen intézkedés célja, hogy tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, valamint tanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások létrehozása révén javítsa a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási üzemek, továbbá a vidéki térségekben működő kkv-k által folytatott fenntartható gazdálkodást és ezen üzemek, illetve kkv-k gazdasági és környezeti teljesítményét. Az intézkedés emellett előmozdítja a tanácsadók képzését is.

IV/A.3.


A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Ez az intézkedés támogatást biztosít az uniós, a nemzeti és az önkéntes minőségrendszerekhez újonnan csatlakozóknak. A támogatás a szóban forgó uniós és nemzeti minőségrendszerek keretében előállított termékek létezésére és sajátosságaira vonatkozó fogyasztói ismeretek gyarapítására irányuló tájékoztatási és promóciós intézkedések költségeit is fedezheti.

IV/A.4.


Beruházások eszközökbe

tárgyi

Ezen intézkedés célja a mezőgazdasági üzemek és a vidéki vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítmények javítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó ágazatok hatékonyságának fokozása, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a környezeti célok eléréséhez szükséges nem jövedelemtermelő beruházások előmozdítása.

IV/A.5.


A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál

Ezen intézkedés célja, hogy segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelőknek a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények megelőzésében, illetve – amennyiben az illetékes tagállami hatóságok hivatalosan megerősítették ilyen katasztrófa vagy katasztrófaesemény bekövetkeztét – a károsított mezőgazdasági potenciál helyreállításában, és ezáltal hozzájáruljon ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen események bekövetkezésének dacára is életképesek és versenyképesek maradjanak.

6

helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése IV/A.6.


A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Ezen intézkedés támogatást biztosít új, életképes gazdasági tevékenységek beindításához és továbbfejlesztéséhez – például fiatal termelők által irányított új mezőgazdasági üzemek létrehozásához, új vállalkozások indításához a vidéki térségekben –, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez. Támogatás nyújtható továbbá az új vagy a meglévő vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz, ami alapvető fontosságú a vidéki térségek és a mezőgazdasági tevékenységeit diverzifikáló valamennyi mezőgazdasági termelő számára a fejlődés és a versenyképesség szempontjából. Az intézkedés ezenkívül támogatást biztosít azoknak a mezőgazdasági termelőknek is, akik úgy döntenek, hogy mezőgazdasági üzemüket átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre, és véglegesen felhagynak a mezőgazdasági tevékenységek folytatásával.

IV/A.7.


Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Ez az intézkedés olyan beavatkozásokhoz biztosít támogatást, amelyek célja a növekedés ösztönzése, valamint a környezeti és társadalmi-gazdasági fenntarthatóság előmozdítása a vidéki térségekben, különösen a következőkön keresztül: a helyi infrastruktúra (többek között a szélessávú, a megújuló energiához kapcsolódó és a társadalmi infrastruktúra) és a helyi alapvető szolgáltatások fejlesztése, továbbá a falvak megújítása, valamint a kulturális és a természeti örökség helyreállítása és korszerűsítése. Az intézkedés ezenkívül támogatást biztosít a tevékenységek áthelyezéséhez és a létesítmények átalakításához, amennyiben az áthelyezésre, illetve az átalakításra az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából kerül sor.

IV/A.8.


Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

Ezen intézkedés célja a fás területek fejlesztése, az erdővédelem, valamint az erdészettel és az erdei termékekkel kapcsolatos innováció terén megvalósuló beruházások támogatása és ezáltal a vidéki térségek növekedési potenciáljához való hozzájárulás, valamint a megújuló energia előállításának fokozása.

(22–26. cikk)

IV/A.9.


Erdősítés és fásítás

Ez az alintézkedés a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területen végrehajtott erdősítési és fásítási műveletekhez biztosít támogatást.

IV/A.10.


Agrárerdészeti rendszerek létrehozása

Ez az alintézkedés olyan agrárerdészeti rendszerek létrehozásához és olyan gyakorlatok bevezetéséhez biztosít támogatást, amelyek keretében – szándékos integráció nyomán – ugyanazon a földgazdálkodási egységen fás szárú évelő növényeket is nevelnek és egyéb növénykultúrákat is termesztenek és/vagy állatokat is tenyésztenek.

IV/A.11.


Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és a

Ezen intézkedés célja az, hogy (az adott esettől függően kivágás, illetve újratelepítés révén) megelőzze az erdészeti potenciál erdőtüzek, más természeti katasztrófák – a kártevőfertőzéseket és a betegségeket is ideértve –, valamint éghajlatváltozással kapcsolatos események miatti károsodását, valamint hogy helyreállítsa a károsított erdészeti potenciált.

7

károsított erdészeti potenciál helyreállítása IV/A.12.


Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

Ez az alintézkedés olyan tevékenységek támogatására szolgál, amelyek növelik az erdők környezeti értékét, elősegítik, hogy az erdők alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz és mérsékeljék annak hatásait, ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak és növelik az erdők közjóléti értékét. Biztosítani kell az erdők környezeti értékének növekedését.

IV/A.13.


Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

Ez az alintézkedés a fáknak az ipari fűrészelést megelőző kitermeléséhez, darabolásához, mobilizálásához és feldolgozásához kapcsolódó gépekbe és/vagy berendezésekbe történő beruházás támogatására irányul. Az alintézkedés legfőbb célja az erdők gazdasági értékének növelése.

IV/A.14.


Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

Ez az intézkedés termelői csoportok és szervezetek létrehozásához biztosít támogatást – különösen az első években, amikor többletköltségek merülnek fel –, annak érdekében, hogy a termelők közösen nézhessenek szembe a piaci kihívásokkal, és megerősíthessék alkupozícióikat a termelés és a forgalmazás tekintetében, többek között a helyi piacokon is.

IV/A.15.


Agrárkörnyezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

Ez az intézkedés arra ösztönzi a földkezelőket, hogy olyan gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek hozzájárulnak a környezet, a táj és a természeti erőforrások védelméhez, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A támogatás nem csupán a termelési gyakorlatok környezeti szempontból előnyös javításához nyújtható, hanem már meglévő környezetbarát gyakorlatok fenntartásához is.

IV/A.16.


Ökológiai gazdálkodás

Ez az intézkedés az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra való áttérésre, illetve azok fenntartására összpontosít azzal a céllal, hogy ösztönzést nyújtson a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben való részvételre és ezáltal arra, hogy megfeleljenek a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos társadalmi elvárásoknak.

IV/A.17.


Natura 2000 kifizetések és a vízkeretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Ez az intézkedés olyan kedvezményezetteknek biztosít kompenzációs támogatást, akik a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv, illetve a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő, az érintett területeken alkalmazandó különleges kötelező követelmények miatt különösen hátrányos helyzetben vannak a szóban forgó hátrányok által nem érintett egyéb területeken tevékenykedő mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók helyzetéhez képest.

IV/A.18.

[Vidékfejlesztési

Hátrányos természeti adottságokkal vagy

Ez az intézkedés olyan kedvezményezettek számára biztosít támogatást, akiket gazdaságuk hegyvidéki területen vagy más, jelentős természeti vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területen való elhelyezkedése miatt sújtanak különleges

8

rendelet] 31. cikk

egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

hátrányok.

IV/A.19.


Állatjólét

Ez az intézkedés azoknak a mezőgazdasági termelőknek biztosít támogatást, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak.

IV/A.20.


Erdőkörnyezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem

Ez az intézkedés az erdők és a fás területek fenntartható kezelésének és fejlesztésének – többek között a biológiai sokféleség, a vízhez és a talajhoz kapcsolódó erőforrások megőrzése és javítása, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem révén történő – előmozdítása iránti igény, valamint az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése – ideértve például a sajátos helyi körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tévő különféle erdei fajok kiválasztására irányuló tevékenységeket is – iránti igény kielégítését szolgálja.

IV/A.21.


Együttműködés

Ez az intézkedés az együttműködés azon formáihoz biztosít támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és (többek között) a következőkre irányulnak: kísérleti projektek kidolgozása; új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; turisztikai szolgáltatások biztosítása; rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése; a környezettel / az éghajlatváltozással kapcsolatos közös projektek/gyakorlatok kidolgozása; a biomassza fenntartható biztosítását célzó projektek kidolgozása; a LEADER keretén kívül megvalósítandó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása; erdőgazdálkodási tervek kidolgozása; valamint a „szociális gazdálkodást” célzó tevékenységek irányába történő diverzifikálás.

IV/A.22.


Kockázatkezelés

Ez az intézkedés olyan új kockázatkezelési eszköztár, amely az egyre növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak kitett mezőgazdasági termelők megsegítése céljából kibővíti a biztosítások és a kölcsönös kockázatkezelési alapok költségeinek fedezéséhez a nemzeti közvetlen kifizetések tagállami keretéből biztosított támogatás tekintetében fennálló lehetőségeket. Az intézkedés egyúttal egy olyan jövedelemstabilizáló eszközt is bevezet, amely ellentételezést biztosít azoknak mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

IV/A.23.


A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében

Ez az intézkedés kiegészítő támogatást biztosít Horvátország (mint új kedvezményezett) számára a második pillér keretében.

IV/A.24.

[Közös rendelkezésekről szóló rendelet] 35. cikk

A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztés (közösségvezérelt helyi fejlesztés)

Ezen intézkedés célja a LEADER olyan, szubregionális („helyi”) szintű integrált területfejlesztési eszközként való fenntartása, amely közvetlenül hozzájárul a vidéki térségek kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez, ami egyike a vidékfejlesztési politika átfogó célkitűzéseinek. A közösségvezérelt helyi fejlesztéshez [az EMVA keretében a LEADER-hez] biztosított támogatás a következőkre terjed ki: a) az előkészítő támogatás költségei, amelyek a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia elkészítését és végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztés, képzés és hálózatépítés költségeit foglalják magukban;

9

IV/A.25.

[Vidékfejlesztési rendelet] 51–54. cikk

támogatása

b) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szerinti műveletek végrehajtása; c) a helyi akciócsoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása; d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségek; e) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia megvalósítása.

Technikai segítségnyújtás

Ez az intézkedés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy technikai segítség nyújtása révén előmozdítsák az európai strukturális és beruházási alapok kezeléséhez kapcsolódó igazgatási kapacitás támogatását szolgáló fellépéseket. E fellépések irányulhatnak a vidékfejlesztési programok előkészítésére, irányítására, monitoringjára, értékelésére, továbbá az e programokhoz kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs, hálózatépítési, panaszkezelési, valamint kontroll- és ellenőrzési tevékenységekre.

V/B. Az 1698/2005/EK rendelet IV. címének I. fejezetében előírt intézkedések Az 1698/2005/EK rendelet szerinti intézkedés

Az intézkedés rövid leírása

1. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása – 20. cikk A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik: V/B.1.1.

21. cikk

V/B.1.2.

22. cikk

a) az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedések:

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, beleértve a tudományos ismeretek és az innovatív gyakorlat terjesztését a mezőgazdasági, élelmiszer- és erdészeti ágazatban foglalkoztatott személyek számára: az intézkedés célja, hogy előmozdítsa a műszaki és a gazdasági képzést, a mezőgazdasággal, az élelmiszerekkel és az erdészettel kapcsolatos tájékoztatást és ismeretterjesztést, beleértve az új információs technológiák terén felhalmozott szakismeretek terjesztését is, továbbá a megfelelő tudatosságot a termékminőség, a kutatási eredmények és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás terén, beleértve a táj fenntartásával és fejlesztésével, valamint a környezetvédelemmel összeegyeztethető termelési gyakorlat alkalmazását is. A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása: az intézkedés célja egyrészt az, hogy segítséget nyújtson a vállalkozás beindításához azoknak a 40 évesnél fiatalabb mezőgazdasági termelőknek, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni, másrészt pedig az, hogy a gazdálkodás megkezdése után megkönnyítse számukra üzemük strukturális átalakítását.

10

V/B.1.3.

23. cikk

A mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása: ezen intézkedés célja az, hogy – a fiatal mezőgazdasági termelők elindítására irányuló intézkedéssel összefüggésben vagy a mezőgazdasági üzemnek az üzemméret növelése céljából történő átruházása révén – elősegítse az átruházott mezőgazdasági üzemek strukturális átalakítását. A támogatás azoknak a legalább 55 éves mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági munkavállalóknak nyújtható, akik úgy határoznak, hogy végleg felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, illetve mindennemű mezőgazdasági munkával. Ennek az intézkedésnek az alkalmazása a 2014–2020-as programozási időszakban megszűnt.

V/B.1.4.

24. cikk

Tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók általi igénybevétele: az üzemvezetési és tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók általi igénybevételéhez nyújtott támogatás célja az, hogy lehetővé váljon a szóban forgó termelők és erdőgazdálkodók számára az üzemükben folytatott fenntartható gazdálkodás javítása. Az ezen intézkedés alapján nyújtható támogatás hozzájárul a tanácsadási szolgáltatások igénybevétele kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez.

V/B.1.5.

25. cikk

Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása: az ezen intézkedés alapján nyújtható támogatás az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása kapcsán felmerülő költségek fedezésére szolgál.

V/B.1.6.

26. cikk

V/B.1.7.

27. cikk

Az erdők gazdasági értékének növelése: ez az intézkedés magán-erdőtulajdonosoknak (vagy társulásaiknak), illetve települési önkormányzatoknak (vagy társulásaiknak) biztosít támogatást olyan beruházásokhoz, amelyek célja erdőik gazdasági értékének növelése és bővítése, a termelés diverzifikálásának fokozása, valamint a piaci lehetőségek javítása.

V/B.1.8.

28. cikk

A mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése: ez az intézkedés olyan tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházásokhoz biztosít támogatást, amelyek célja az elsődleges mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozásának és forgalmazásának a javítása.

V/B.1.9.

29. cikk

Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban: ez az intézkedés a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer- és a nyersanyagfeldolgozó-ipari szereplők, valamint egyéb felek közötti együttműködés támogatására és előmozdítására szolgál, annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatok, valamint az erdészeti ágazat az új termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztése során alkalmazott széles körű innovatív megközelítések révén ki tudják használni a piaci lehetőségekből származó előnyöket.

V/B.1.10.

30. cikk

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása és fejlesztése: a támogatás a mezőgazdasági és erdőterületek megközelíthetőségével, a birtokrendezéssel és a termőföld minőségének javításával, valamint az energiaellátással és a vízgazdálkodással összefüggő műveletekre terjed ki.

b) a fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célzó intézkedések:

A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: ezen intézkedés célja a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése annak érdekében, hogy a termelési tényezők megfelelőbb felhasználása révén növekedjék az üzem gazdasági teljesítménye. Az intézkedés alkalmazási köre magában foglalja a minőséghez, az ökológiai termékekhez és a gazdaságon belüli és kívüli diverzifikációhoz kapcsolódó új technológiák és innováció bevezetését célzó tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások támogatását, továbbá a mezőgazdasági üzemek környezeti, munkahelyi biztonsági, higiéniai és állatjóléti feltételeinek javításához nyújtott támogatást.

11

V/B.1.11.

A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése: az intézkedés – a mezőgazdaság versenyképességének biztosítását szolgáló tengely részeként – a természeti katasztrófák megelőzésére és az általuk okozott károk orvoslására irányuló intézkedések végrehajtásához biztosít támogatást. c) a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedések:

V/B.1.12.

31. cikk

V/B.1.13.

32. cikk

Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása: ez az intézkedés a közösségi vagy nemzeti élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőknek biztosít támogatást azzal a céllal, hogy az említett rendszerekben való részvétel garanciát nyújtson a fogyasztóknak a termék minőségét, illetve az alkalmazott termelési folyamatot illetően, és ezáltal növekedjen az elsődleges mezőgazdasági termékek értéke, és bővüljenek a piaci lehetőségek.

V/B.1.14.

33. cikk

Termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén: a támogatást termelői csoportok vehetik igénybe a fogyasztók tájékoztatása és a tagállamok által vidékfejlesztési programjaik keretében támogatott minőségrendszereknek megfelelően előállított termékek népszerűsítése céljából, annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az említett minőségrendszerek keretében előállított termékek létezését és jellemzőit illetően. d) átmeneti intézkedések a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia számára:

V/B.1.15.

V/B.1.16. V/B.1.17.

A mezőgazdasági termelők segítése a közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásoknak való megfelelésben: ezen intézkedés célja annak elősegítése, hogy a mezőgazdasági termelők gyorsabban végrehajtsák és betartsák a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állat- és növényegészségügyre, az állatjólétre és a munkahelyi biztonságra vonatkozó, közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásokat. Az intézkedés az előírások alkalmazása miatt felmerülő költségek illetve kieső bevétel egy részét téríti meg a mezőgazdasági termelőknek. Alkalmazása a 2014–2020-as programozási időszakban megszűnt.

A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: az ezen intézkedés alapján biztosított támogatást olyan mezőgazdasági üzemek vehetik igénybe, amelyek elsődlegesen saját fogyasztásra termelnek. Ennek az átmeneti intézkedésnek az alkalmazása a 2014– 2020-as programozási időszakban megszűnt. Termelői csoportok létrehozásának támogatása: a támogatás célja a termelői csoportok létrehozásának és adminisztratív működésének megkönnyítése. Ennek az átmeneti intézkedésnek az alkalmazása a 2014–2020-as programozási időszakban megszűnt. Mezőgazdasági üzemek részére történő tanácsadás és az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatások nyújtása Bulgáriában és Romániában

V/B.1.18.

144. intézkedés

A közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok támogatása 2. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése – 36. cikk

V/B.2.1.

37. cikk

a) a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések:

A hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések: a hegyvidéki területeken a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések – a mezőgazdasági földterületek használatban tartása révén – hozzájárulnak a vidéki táj megőrzéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartásához és előmozdításához.

12

V/B.2.2.

37. cikk

A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések: a hegyvidéki területektől eltérő, hátrányos helyzetű területeken a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések – a mezőgazdasági földterületek használatban tartása révén – hozzájárulnak a vidéki táj megőrzéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek fenntartásához és előmozdításához.

V/B.2.3.

38. cikk

Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések: e kifizetések annak érdekében állnak a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, hogy azok az érintett területeken ellensúlyozni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokat, valamint hogy kompenzálni tudják a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányokat.

V/B.2.4.

39. cikk

Agrár-környezetvédelmi kifizetések : e kifizetések azoknak a felmerülő költségeknek, illetve kieső bevételeknek a fedezésére szolgálnak, amelyek a mezőgazdasági termelőknél és egyéb földkezelőknél a környezet, a táj és annak jellemzői, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és javításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalásokkal összefüggésben jelentkeznek.

V/B.2.5.

40. cikk

Állatjóléti kifizetések: e kifizetések azoknak a felmerülő költségeknek, illetve kieső bevételeknek a fedezésére szolgálnak, amelyek a mezőgazdasági termelőknél a vonatkozó kötelező előírásokon túlmutató állattenyésztési előírások alkalmazására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalásokkal összefüggésben jelentkeznek.

V/B.2.6.

41. cikk

Nem termelő beruházások támogatása: Támogatás nyújtható azokhoz a nem jövedelemtermelő beruházásokhoz, amelyek az agrárkörnyezetvédelmi rendszerek keretében vállalt kötelezettségek vagy más agrár-környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez szükségesek, illetve amelyek növelik a mezőgazdasági üzemen belül található Natura 2000 területek és más jelentős természeti értéket képviselő területek közjóléti értékét.

V/B.2.7.

43. cikk

V/B.2.8.

44. cikk

Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken: a támogatást a mezőgazdasági termelők extenzív mezőgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítő agrárerdészeti rendszerek létrehozása céljából vehetik igénybe. A támogatás a rendszer létrehozásával kapcsolatos költségeket fedezi.

V/B.2.9.

45. cikk

Nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése: a támogatás olyan földterület erdősítéséhez nyújtható, amely előzőleg nem állt mezőgazdasági művelés alatt. A kifizetések a létesítési költségekre és – a termelésből kivont mezőgazdasági területek esetében – egy évenkénti támogatásra is kiterjednek.

V/B.2.10.

46. cikk

Natura 2000 kifizetések: a kifizetések célja támogatás biztosítása a magán-erdőtulajdonosoknak és társulásaiknak a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelv helyes végrehajtása kapcsán az erdők és más fás területek felhasználásával kapcsolatban alkalmazott megszorítások miatt felmerült költségek és elmaradt jövedelem ellentételezésére.

b) az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések:

A mezőgazdasági földterületek első erdősítése: a támogatást mezőgazdasági termelők vehetik igénybe mezőgazdasági földterület első erdősítéséhez, azaz olyan terület tekintetében, amelyen az erdősítést megelőzően mezőgazdasági gyakorlatokat folytattak. A kifizetések a létesítési és a fenntartási költségeket, valamint az erdősítés következtében kieső bevételt fedezik.

13

V/B.2.11.

47. cikk

Erdő-környezetvédelmi kifizetések: e támogatás azoknak a kedvezményezetteknek nyújtható, akik egy öt évtől hét évig terjedő időtartamra önkéntes alapon vállalják erdő-környezetvédelmi kötelezettségek teljesítését.

V/B.2.12.

48. cikk

Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése: e támogatás a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdők erdészeti potenciáljának helyreállításához és megfelelő megelőző intézkedések bevezetéséhez nyújtható.

V/B.2.13.

49. cikk

Nem termelő beruházások támogatása : a támogatás az olyan, erdőkben megvalósított, az erdő-környezetvédelmi intézkedés alapján vállalt kötelezettségek vagy más környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható, amelyek növelik az érintett területen található erdő vagy egyéb fás terület közjóléti értékét. 3. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása – 52. cikk

V/B.3.1.

53. cikk

a) a vidéki diverzifikálására intézkedések:

gazdaság irányuló

V/B.3.2.

54. cikk

A mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása a vállalkozási kedv ösztönzése és a gazdasági szerkezet fejlesztése céljából: ezen intézkedés – a mikrovállalkozások létrehozásának támogatása és ezáltal a vállalkozói tevékenység folytatásának a vidéki térségekben történő megkönnyítése révén – a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé való diverzifikálására irányul.

V/B.3.3.

55. cikk

A turisztikai tevékenységek ösztönzése: a támogatás a kisméretű infrastruktúrákkal (például információs központok és a turisztikai helyszíneket jelző táblák), a rekreációs infrastruktúrákkal (például a természeti területekhez hozzáférést biztosító infrastruktúrák, valamint kis kapacitású szálláshelyek), továbbá a vidéki turizmushoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztésével és/vagy értékesítésével összefüggő költségeket fedezi.

V/B.3.4.

56. cikk

b) a vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések:

V/B.3.5.

Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: ezen intézkedés célja az, hogy támogatást biztosítson a vidéken élőknek a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, továbbá a foglalkoztatás előmozdítása terén.

A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások: ez az intézkedés az alapszolgáltatások – többek között az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT-k) való helyi hozzáférés – javításához és beruházások megvalósításához biztosít támogatást. Az intézkedés keretében támogatás vehető igénybe a falvakkal vagy falucsoportokkal kapcsolatos alapszolgáltatások – ideértve a kulturális és szabadidős tevékenységeket is – létrehozásához, valamint a kapcsolódó kis méretű infrastruktúrák céljaira. A falvak megújítása és fejlesztése: ez az intézkedés a falvak fejlesztésének támogatására irányul.

V/B.3.6.

57. cikk

V/B.3.7.

58. cikk

A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése: ez az intézkedés a Natura 2000 területekre és más, jelentős természeti értéket képviselő helyekre vonatkozó védelmi és kezelési tervek kidolgozásához, a környezettudatosság fokozására irányuló tevékenységekhez, továbbá a természeti örökség megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével, valamint a jelentős természeti értéket képviselő területek fejlesztésével kapcsolatos beruházásokhoz biztosít támogatást. Az intézkedés emellett a kulturális örökség megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével kapcsolatos tanulmányok és beruházások támogatására is szolgál. c)

a 3. tengelyhez tartozó területeken működő gazdasági szereplőkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés: ezen intézkedés hozzájárul az emberi erőforrások vidéki térségekben történő gyarapításához és ezáltal a következő célkitűzések teljesítéséhez: a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása és a nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztése, a foglalkoztatás

14

előmozdítása, az alapszolgáltatások fejlesztése, valamint beruházások megvalósítása. V/B.3.8.

59. cikk

d)

a készségek elsajátítására és az ösztönzésre irányuló intézkedés a helyi fejlesztési stratégia előkészítése és végrehajtása céljából: ezen intézkedés keretében támogatás nyújtható az adott területre és a helyi fejlesztési stratégiára vonatkozó tanulmányok elkészítéséhez, például a helyi fejlesztési stratégia kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő személyzet képzéséhez; promóciós rendezvényekhez és a vezetők képzéséhez; a stratégiának a köz- és a magánszféra partnerségével történő végrehajtásához. 4. tengely: Leader – 61. cikk

A Leader intézkedés helyi fejlesztési és együttműködési projektek végrehajtásának, valamint a helyi akciócsoport működtetéséhez szükséges készségek elsajátításának támogatására irányul. V/B.4.1.

63. cikk

a) Helyi fejlesztési stratégiák

Versenyképesség

V/B.4.2.

Környezet/földgazdálkodás

V/B.4.3.

Életminőség/diverzifikáció

V/B.4.4.

b)

Transznacionális és régiók közötti együttműködés

V/B.4.5.

c)

A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, ösztönzés

V/B.5.

66. cikk

V/B.6.

Technikai segítségnyújtás Kiegészítő közvetlen kifizetések Bulgáriában és Romániában

VI/A. Az 1144/2014/EU rendeletben előírt tájékoztatási és promóciós intézkedések VI/A.1.

Az 1144/2014/EU rendelet tájékoztatási és promóciós intézkedései

Az 1144/2014/EU rendeletben felsorolt, mezőgazdasági termékekre és azok előállítási módjára, valamint mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó, a belső piacon vagy harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett részben vagy egészben finanszírozhatók a közösségi költségvetésből. Ezeket az intézkedéseket tájékoztatási és promóciós programok keretében kell végrehajtani.

VI/B. A 3/2008/EK tanácsi rendeletben előírt tájékoztatási és promóciós intézkedések

15

VI/B.1.

A 3/2008/EK rendelet tájékoztatási és promóciós intézkedései

A 3/2008/EK rendelet 2. cikkében felsorolt, mezőgazdasági termékekre és azok előállítási módjára, valamint mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó, a belső piacon vagy harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási és promóciós intézkedések a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett részben vagy egészben finanszírozhatók a közösségi költségvetésből. Ezeket az intézkedéseket tájékoztatási és promóciós programok keretében kell végrehajtani.

VI/C. A 247/2006/EK tanácsi rendeletben és a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt intézkedések VI/C.1.

POSEI

A következő intézkedés céljaira nyújtott támogatás: A POSEI különleges mezőgazdasági támogatási program, amely – az EUMSZ 349. cikkében előírtaknak megfelelően – a legkülső régiókat sújtó hátrányok figyelembevételére irányul. Két fő elemből áll: az egyedi ellátási szabályokból, valamint a helyi termelés támogatását célzó intézkedésekből. Az előbbi elem célja az alapvető termékekkel való ellátáshoz kapcsolódó, az érintett régiók távoli fekvéséből eredő többletköltségek csökkentése (az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatás és a harmadik országból érkező termékek behozatali vám alóli mentesítése révén), az utóbbié pedig a helyi mezőgazdasági ágazat fejlődésének elősegítése (közvetlen kifizetéseken és piaci intézkedéseken keresztül). Ezenkívül a POSEI keretében növény-egészségügyi programok is finanszírozhatók.

VI/D. A 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt intézkedések VI/D.1.

Kisebb égei-tengeri szigetek

A következő intézkedés céljaira nyújtott támogatás: A kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó rendszer hasonló a POSEI rendszeréhez, de a Szerződés szerinti jogalapja nem azonos a POSEI jogalapjával, és alkalmazási köre is szűkebb. A rendszer egyedi ellátási szabályokat és a helyi mezőgazdasági tevékenységeket támogató intézkedéseket egyaránt magában foglal, noha az előbbiek az Unióból származó termékek kapcsán nyújtott támogatásra korlátozódnak, míg az utóbbiak konkrétan meghatározott helyi termékek tekintetében biztosított kiegészítő kifizetések folyósításából állnak.

16

EK

Recommend Documents