EK irányelv 22

Magyarország Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Jelentés A megújuló energiaforrások 2009-2010. évi felhasználásáról Magyarországon (tagállami jelentéstétel a 2009/28//EK irányelv 22. cikke alapján)

Budapest

Bevezetés Magyarország számára a környezeti fenntarthatóság, a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokkal történő felelősségteljes gazdálkodás kiemelten fontos értékek. Ennek gondolata Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabályban, a 2011-ben elfogadott új Alaptörvényében is megjelenik, ami nevesíti a természeti erőforrások gondos használatát. Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, amelyben az energiaimportfüggőség csökkentésében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiemelt stratégiai szerepet töltenek be. A 2010-ben elfogadott Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (a továbbiakban NCsT) 2020-ra a megújuló energiaforrásoknak – a teljes bruttó energiafogyasztáshoz viszonyítva – 14,65%-os részarány elérését célozza meg. A Kormány és az Országgyűlés 2010. II. félévétől kezdődően a tárgykörben alkotott jogszabályai, illetve meghozott intézkedései a fentiekkel összhangban a fenntartható energiagazdálkodás felé történő elmozdulást célozták, elősegítve az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését. Az intézkedések egy része már 2010. évben is éreztette a hatását. Az NCsT-ben foglalt célkitűzések időarányosan teljesültek, sőt a 2010. évi végleges statisztikai tényadatok túlmutatnak a 2010-re vállalt célokon. Az előzetes adatok alapján az NCsT-ben foglalt 2011. évi célkitűzések is teljesítésre kerültek. Az NCsT célkitűzéseit és a már ismert eredményeket az 1. ábra mutatja be.

14,65%

16,00%

12,30%

14,00% 12,00% 8,18%

10,00%

9,30%

8,79 % 7,40% 7,40%

8,00%

Tényleges

8,00% 6,00%

NCsT

4,58%

4,00% 2,00% 0,00% 2005

2009

2010

2012

2014

2016

2018

2020

1. ábra: A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból A tárgybeli Jelentés célja – az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 110, 2009. június 5-i számában megjelent „a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről” szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RED) 22. cikke szerinti tagállami jelentés részeként – bemutatni a 2009-2010ben elért eredményeket a megújuló energiaforrások felhasználásában. 2

A Jelentés az Európai Bizottság által megadott formanyomtatvány szerint került összeállításra, az abban meghatározott szerkezetben és adattartalommal.

3

Tartalomjegyzék

1. A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti és összesített részaránya, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia ténylegesen felhasznált teljes mennyisége 2009-ben és 2010-ben ............................................................................................ 6 2. A megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten a 2009., 2010. évben megvalósított, illetve tervezett intézkedések, figyelembe véve a tagállam megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervében felvázolt célkitűzések teljesítését célzó ütemterv-előirányzatokat ............................ 12 2a. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok felszámolását célzó igazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért előrehaladás bemutatása ................................................... 20 2b. A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvitelének és elosztásának biztosítása, valamint a hálózatra csatlakozással és a hálózat megerősítésével összefüggő költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések bemutatása ............................................................................... 21 3. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének előmozdítását szolgáló támogatási rendszereket és egyéb intézkedések, valamint az alkalmazott intézkedésekben a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervben meghatározott intézkedésekhez képest bekövetkezett változások ................................................................... 22 3.1. A támogatott villamos energia felosztásának bemutatása a fogyasztók között a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ....................................... 24 4. Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan strukturálta támogatási rendszerét a megújuló energiaforrásból előállított energia olyan alkalmazásainak figyelembevétele céljából, amelyek járulékos előnyökkel rendelkeznek ugyan, de költségük is magasabb lehet, ideértve például a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat ................ 25 5. Tájékoztatás a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia és fűtő- és hűtőenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének működéséről és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépésekről .................................................................................................................................................. 26 6. Az energiacélú biomasszaforrások rendelkezésre állásának és használatának terén a 2009., 2010. évben elért fejlődés bemutatása...................................................................................... 27 7. Tájékoztatás a Magyarországon 2009., 2010. évben a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően az árutőzsdei árakban és a földhasználatban bekövetkezett változásokról ................................... 32

4

8. A hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok fejlődésének és részarány változásának bemutatása .......................................................................................................... 34 9. Tájékoztatás a Magyarországon 2009., 2010. évben a bioüzemanyagok és a folyékony bioenergiahordozók termelése által a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre gyakorolt becsült hatásokról ............................................................................ 35 10. Becslés a megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásában elért tiszta megtakarítás mértékére ........ 37 11. Tájékoztatás, illetve becslés arról, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia megtermelt mennyisége mennyivel lépte/lépi túl az ütemterv-előirányzatot („többlet”), illetőleg maradt/marad el attól („hiány”) oly módon, hogy ez a túllépés más tagállamoknak vagy harmadik országoknak átadható, illetőleg az elmaradás más tagállamoktól vagy harmadik országoktól átvehető. Továbbá beszámoló a közös projektekkel kapcsolatos becsült lehetőségekről a 2020-ig terjedő időszakban ........................................................................... 38 11.1. Tájékoztatás statisztikai átruházásokról, a közös projektekről és a közös támogatási rendszerekkel kapcsolatos döntéshozatali szabályokról ...................................................... 39 12. Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan adott becslést a biológiailag lebomló hulladékoknak az energia-előállításra felhasznált hulladékokon belüli részarányára, valamint a becslés pontosítása és ellenőrzése érdekében tett lépések bemutatása .................................... 40 13. Tájékoztatás a 2009/28/EK irányelv 22. cikk (3) bekezdése alapján tervezett intézkedésekről ......................................................................................................................... 41

5

1. A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti és összesített részaránya, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia ténylegesen felhasznált teljes mennyisége 2009-ben és 2010-ben Magyarországon jelentős előrelépés történt a megújuló energiaforrások felhasználásában 2010. év folyamán, amit a formanyomtatvány szerinti, alábbi táblázatok adatai is mutatják. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (a továbbiakban: NCsT) 2010re 7,4%-os részarányt tűzött ki célul a megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányára vonatkozóan. A statisztikai adatok alapján a részarányra vonatkozó cél jelentősen túlteljesítésre került, mivel a tényleges részarány a 2010. évben 8,79% volt. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia mennyisége növekedett, bár a részarányra vonatkozó NCsT célértékek túlteljesítését az energiafogyasztás gazdasági válság hatására bekövetkező megtorpanása is segítette. A volumenadatok ezt a következők szerint támasztják alá. A megújuló energiaforrásból előállított energia elfogyasztott mennyiségének NCsT szerinti 2010-re vonatkozó célkitűzése 1344 ktoe volt. Ezzel szemben Magyarország 2010-ben ténylegesen 1491 ktoe értéket ért el, ami volumenében több mint 10%-kal haladja meg az NCsT szerinti célkitűzést. A megújuló energiából villamosenergia-termelésre alkalmas beépített kapacitás 2010-es NCsT célszáma 755 MW, ezzel szemben a ténylegesen beépített kapacitás ennél 14%-kal magasabb, 861,5 MW volt. A megvalósult bruttó villamosenergia-termelés (3 021 GWh) is több mint 6%-kal felülmúlta a 2010-es 2 843 GWh célszámot. A közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó célok is túlteljesítésre kerültek 2010-ben. Az NCsT 2010-re 150 ktoe elérését célozta meg, ezzel szemben a tényleges felhasználás 191 ktoe-volt, ami több mint 27%-os túlteljesítést jelent. A fentiek alapján megállapítható, hogy az NCsT-ben 2010-re meghatározott célok minden szegmensben túlteljesítésre kerültek.

6

1. táblázat: A megújuló energiaforrásból előállított energia ágazatonkénti (villamos energia, hűtés és fűtés, közlekedés) és összesített részaránya Megnevezés

2009

2010

Megújulók – fűtés és hűtés1 (%)

10,53

11,08

Megújulók – villamos energia2 (%)

6,96

7,09

Megújulók – közlekedés3 (%)

4,19

4,72

Megújulók – összesített részarány4 (%) Ebből együttműködési mechanizmusból származik* (%)

8,18

8,79

0*

0*

Együttműködési mechanizmus számára felajánlott többlet* (%)

0*

0*

* Magyarország még nem kötött együttműködési megállapodást más tagországgal, de nyitott a többlet együttműködési megállapodások keretében történő átruházására.

1

A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a fűtésben és hűtésben: a megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célú teljes bruttó elfogyasztott mennyisége (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 5. cikkének (4) bekezdése szerint) elosztva a fűtési és hűtési célú teljes bruttó energiafogyasztással. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 2 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a villamosenergia-termelésben: a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia teljes bruttó elfogyasztott mennyisége (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 5. cikkének (3) bekezdése szerint) elosztva a teljes bruttó villamosenergia-fogyasztással. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 3 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a közlekedésben: a megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége (végső energiafelhasználás) a közlekedésben (a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 5. cikkének (5) bekezdése szerint) elosztva (1) a közlekedésben felhasznált benzin, (2) a közlekedésben felhasznált dízelüzemanyag, (3) a közúti és a vasúti közlekedésben felhasznált bioüzemanyagok és (4) a szárazföldi közlekedésben felhasznált villamos energia együttes mennyiségével (az 1. táblázat 3. sorában feltüntetettek szerint). Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében. 4 A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban. Ugyanaz a módszertan alkalmazandó, mint a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek 3. táblázata esetében.

7

1.a) táblázat: Táblázat a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva az egyes ágazatokban elfogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított energia (ktoe) részarányának számításához Megnevezés

2009

2010

A) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes felhasznált mennyisége a fűtési és a hűtési ágazatban B) A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia teljes bruttó felhasznált mennyisége C) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége a közlekedésben D) A megújuló energiaforrásból előállított energia teljes bruttó felhasznált mennyisége E) A megújuló energiaforrásból előállított energia más tagállamoknak átadott mennyisége F) A megújuló energiaforrásból előállított energia más tagállamokból és harmadik országokból átvett mennyisége G) A megújuló energiaforrásból előállított energia elfogyasztott mennyisége a célkitűzéshez igazítva (D)– (E)+(F)

945

1 055

248

259

185

191

1 361

1 491

0

0

0

0

1 361

1 491

8

1.b) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon Energiaforrás típus Vízenergia:5 nem szivattyúzott < 1 MW 1 MW–10 MW > 10 MW szivattyúzott vegyes6 Geotermikus energia: Napenergia: fotovoltaikus koncentrált Árapály-, hullám-, tengeráram-energia Szélenergia: szárazföldi tengeri Biomassza:7 szilárd biomassza biogáz folyékony bioenergiahordozók8 ÖSSZESEN Ebből kapcsolt hőés villamosenergiatermelés

2009

2010

MW 53 53 4 10 39 0 0

GWh 212 212 21 37 154 0 0

MW 53 53 4 10 39 0 0

GWh 211 211 20 38 153 0 0

0

0

0

0

1 1 0 0

1 1 0 0

2 2 0 0

1 1 0 0

203 203 0 509 485 24 0

338 338 0 2 335 2 239 96 0

293 293 0 513,5 489,5 24 0

518 518 0 2 291 2 179 112 0

766 111

2 886 295

861,5 136

3 021 320

5

Normált érték, a 2009/28/EK irányelvvel és az Eurostat módszertanával összhangban. Az Eurostat új módszertanával összhangban. 7 Csak az alkalmazandó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő biomassza került figyelembe vételre, a 2009/28/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdés utolsó albekezdésében foglaltakkal összhangban 8 Jelen táblázat a bioüzemanyagokból előállított villamos energiára vonatkozik (ennek mennyisége 0 volt) 6

9

1.c) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása (végső energiafogyasztás9) a megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált mennyiségének részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon (ktoe) Megnevezés

2009

2010

Geotermikus (kivéve az alacsony hőmérsékletű geotermikus hőenergiát a hőszivattyú-alkalmazásokban) Napenergia Biomassza szilárd biomassza biogáz folyékony bio-energiahordozók A hőszivattyúkból származó energia* légtermikus geotermikus hidrotermikus ÖSSZESEN Ebből távfűtés/távhűtés10 Ebből háztartási biomassza11

96

99

5 844 836 8 0 na. na. na. na. 945 58 581

5 951 942 9 0 na. na. na. na. 1 055 66 658

* tekintettel arra, hogy – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – a hőszivattyúk telepítése nem minden esetben engedélyköteles tevékenység, ezért a teljes volumenre jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható adatok

9

A 2009/28/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közvetlen felhasználás és távfűtési célú felhasználás.

A megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált összes mennyiségéből a távfűtés és/vagy távhűtés. 11 A megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célra felhasznált összes mennyiségéből. 10

10

1.d) táblázat: A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló egyes technológiák teljes tényleges hozzájárulása a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben felhasznált mennyiségének részarányaira vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célok, illetve a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó ütemterv-előirányzatok teljesítéséhez Magyarországon (ktoe) Megnevezés Bioetanol/bio-ETBE Ebből a 21. cikk (2) bekezdése szerinti bioüzemanyagok Ebből importált12 Biodízel Ebből a 21. cikk (2) bekezdése szerinti bioüzemanyagok Ebből importált13 Megújuló energiaforrásból származó hidrogén Megújuló energiaforrásból előállított villamos energia Ebből közúti közlekedés Ebből más közlekedés Egyéb (pl. biogáz, növényi olajok) – részletezze! Ebből a 21. cikk (2) bekezdése szerinti bioüzemanyagok ÖSSZESEN

12 13

A bioetanol/bio-ETBE teljes mennyiségéből. A biodízel teljes mennyiségéből.

11

2009

2010

46 0

57 0

7 123 0

44 119 0

21 0

21 0

16

15

0 16 0

0 15 0

0

0

185

191

2. A megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának növelése érdekében nemzeti szinten a 2009., 2010. évben megvalósított, illetve tervezett intézkedések, figyelembe véve a tagállam megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervében felvázolt célkitűzések teljesítését célzó ütemterv-előirányzatokat 2. táblázat: A politikák és az intézkedések áttekintése Az intézkedés címe és megjelölése 1. Villamos energia garantált áron történő kötelező átvétele

14

Az intézkedés típusa pénzügyi

Várható eredmény14 Új beépített kapacitások, megtermelt energia mennyiségének növekedése. Számszerűen: 2009: Értékesített mennyiség: 2 091 GWh (179,75 ktoe); Támogatás: 23 789 MHUF (84,78 MEUR) 2010: Értékesített mennyiség: 2 289 GWh (196,79 ktoe); Támogatás: 28 400 MHUF (103,13 MEUR)15

Célcsoport és/vagy tevékenység célcsoport: beruházók, erőművek tevékenység: villamosenergia-termelés

Megvalósított vagy tervezett

Az intézkedés kezdő és záró időpontja

megvalósított

2003. január 1. –től; záró időpont nincs konkrétan meghatározva, de a rendszer felülvizsgálata folyamatban van (METÁR)

A támogatási összegek a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) által közzétett „Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról” című anyagának megfelelően kerültek meghatározásra. 15 Az EUR átváltásnál a Magyar Nemzeti Bank adott évre vonatkozó átlagárfolyamát alkalmaztuk. Forrás: http://demo.mtieco.hu/Pages/hist.aspx?sub=1&CategoryId=19&menuid=f86de2d3-4f83-4952-852e-14a09776a2f2

2. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

beruházási támogatás 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet

Intézkedés eredménye: állattartó telepeken új biogáz üzemek installálása. Összesen 45 db biogáz üzem került installálásra.

mezőgazdasági termelők/trágyafeldolgozás anaerob fermentációja

2014-ig folyamatos, majd 2014-től az új EU agrártámogatá si rendszeréhez igazodóan

I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2007. április 23-tól 2007. május 23-ig II. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2007. augusztus 13-tól 2007. szeptember 17-ig III. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2009. november 16. és 2009. december 15. között

3.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 4.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről


Intézkedés eredménye: növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége, a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások felhasználása.


I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2007. május 16-tól 2007. június 15-ig II. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2009. június 15. és július 15. között

beruházási támogatás 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet

Intézkedés eredménye: növekszik a kertészeti létesítményekben a megújuló energiaforrások felhasználása.

mezőgazdasági termelők /biomassza termeléséhez, felhasználásához kapcsolódó gépek, eszközök beszerzéséhez is, úgymint biomassza kazánok, pelletálók, brikettálók, speciális biomassza betakarító gépek/ mezőgazdasági termelők /kertészeti létesítmények energiaellátását és az energiaellátás fenntarthatóságát biztosító beruházások megvalósítása/


I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008-ban április 1. – május 30. II. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2009. december 1. és 2010. január 15. között

13

5.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről 6.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 7.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 8.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

beruházási támogatás 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet

Intézkedés eredménye: növekszik a növénytermesztési ágazatban, azon belül a terményszárítás során a megújuló energiaforrások felhasználása.

mezőgazdasági termelők / növénytermesztés betakarítás utáni létesítményeinek korszerűsítése; terményszárítóhoz kapcsolt biomassza tüzelési rendszerrel történő megvalósítása mezőgazdasági termelők / a megújuló energiaforrások használatának elterjedése, valamint a szilárd biomassza fűtésű kazánok beszerzése


I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008. évben március 28. és május 30. között II. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2010. március 1-31. között

beruházási támogatás 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet

Intézkedés eredménye: növekszik a mezőgazdaságon belül a biomassza energetikai felhasználása.


2007. évben szeptember 17től november 5-ig,


Intézkedés eredménye: 27 ügyfél részére került támogatás megítélésre, a teljes kapacitás 165 kt/év.

mezőgazdasági termelők / a mezőgazdasági eredetű alapanyagok bio-üzemanyag célú feldolgozása


2009. szeptember 15. és november 16. között


Intézkedés eredménye: lágy szárú energiaültetvények létesítésével (pl. Miscanthus) növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége.

mezőgazdasági termelők / növelni a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát


I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2007. évben október l-jétől december 14-ig, II. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2008. évben március 28. és április 30. között III. támogatási kérelem benyújtási időszak:

14

9.Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

10. LEADER*

11. KEOP-2007-4.1.0 (ÚMFT) Hő- és/vagy


jogszabályi alapon működő támogatási jogcím pénzügyi

Intézkedés eredménye: rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények (SRC) telepítésével növekszik az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége.

mezőgazdasági termelők / növelni a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát

Szemléletbeli változások, illetve új helyi megújuló energiatermelési kapacitások jönnek létre.

Az intézkedés végfelhasználókat és beruházókat céloz meg.

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 151 666 Megújuló energiahordozó

vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint

15


megvalósítás alatt álló program, kiegészítő jellegű megvalósított

valamint október 1. és november 2. között IV. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2009. évben április 15-étől május 15-éig V. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2010. évben március 1. és március 31. között I. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2007. évben október l-jétől december 14-ig II. támogatási kérelem benyújtási 2008. évben március 28. és április 30. között III. támogatási kérelem benyújtási időszak: valamint október 1. és november 2. között IV. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2009. évben április 15-étől május 15-éig V. támogatási kérelem benyújtási időszak: 2010. évben március 1. és március 31. között 2009. október .1

2007. szeptember 18-tól

felhasználás (GJ/év): 2 323 476 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 46,31

villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból16

12. KEOP-2009-4.2.0/A (ÚMFT) Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal16

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 2 252 Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): 35 936

13. KEOP-2009-4.2.0/B (ÚMFT) Helyi hő és/vagy hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásból16

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 115 884 Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): 2 257 258 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 145

14. KEOP-2009-4.3.0 (ÚMFT) Megújuló alapú térségfejlesztés16

pénzügyi

Komplex térségfejlesztés megújuló energiaforrások felhasználásával.

16

gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem

megvalósított

2009. augusztus 18-tól 2010. december 21-ig

megvalósított

2009. március 10-től 2010. december 21-ig

megvalósított

2009. december 21-től 2010. december 21-ig

Az adatok a 2009-2010 között megvalósított, illetve tervezett intézkedések (2007-2010 között benyújtott, KEOP támogatásban részesülő projektek) indikátorainak tervértékét mutatják. Ezen indikátorok tényértékei a projekt fenntartási időszakában (az adott projekt befejezési időpontjától, azaz 2009-2013-tól kezdve) realizálódnak. A tényértékek a tervértéktől max. 25%-ig eltérhetnek.

16

15. KEOP-2009-7.4.3.0 (ÚMFT) Megújuló alapú térségfejlesztés16

pénzügyi

Megújuló energia felhasználására alapuló térségek létrehozása. (termelés, racionális felhasználás)

16. KEOP-2009-4.4.0 (ÚMFT) Megújuló energia alapú villamos energia-, kapcsolt hő- és villamos energia-, valamint biometántermelés16

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 111 654 Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): 369 971 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 47,15

18. KEOP-2010-4.7.0 (ÚMFT) Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása16 19. KEOP-2011-4.2.0/A (ÚSZT) Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

pénzügyi

Geotermikus kapacitások kiépítésének előkészítése.

nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szerv

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 8 764 Megújuló energiahordozó felhasználás (GJ/év): 48 096 Megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (villamos

vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet ,

17

megvalósított

2009. december 21-től 2010. december 21-ig

megvalósított

2009. március 10-től 2010. december 21-ig

megvalósított

2010. március 18-tól 2010. december 21-ig

megvalósított

2011. február 10-től 2011. július 26-ig

energiatermelés), (GWh/év): 6,393

20. KEOP-2011-4.2.0/B (ÚSZT) Helyi hő, és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, megújuló energiahordozó felhasználás, megújuló energiahordozó felhasználás növekedése (villamos energiatermelés).

21. KEOP-2011-4.3.0 (ÚSZT) Megújuló energia alapú térségfejlesztés

pénzügyi

Megújuló energia felhasználására alapuló térségek létrejötte. (termelés, racionális felhasználás)

22. KEOP-2011-4.4.0 (ÚSZT) Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (t/év): 62 A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése (GWh/év): 0,0663

23. KEOP-2011-4.7.0 (ÚSZT) Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergiatermelő projektek

pénzügyi

Geotermikus kapacitások kiépítésének előkészítése.

18

átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás , költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet , átmeneti és technikai besorolások, köz- és felsőoktatási intézmények vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek

megvalósított

2011. február 10-től 2011. július 26-ig

megvalósított

2011. február 10-től

megvalósított

2011. február 10-től 2011. május 19-ig

megvalósított

2011. február 10-től

előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 24. KEOP-2011-4.9.0 (ÚSZT) Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

pénzügyi

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, a megújuló energiahordozó felhasználás növekedése, épületenergetikai fejlesztések.

kkv-nak minősülő vállalkozás, költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, nonprofit szervezet, köz- és felsőoktatási intézmények

megvalósított

2011. február 10-től 2011. május 14-ig

*Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) III. és IV. tengelyében lévő intézkedések nem célzottan megújuló energia alkalmazását elősegítő intézkedések, de az energiahatékonyság és a megújuló energia alkalmazására irányuló megoldások a beruházások (pályázatok) értékelésekor plusz pontokat jelentenek a horizontális értékelési szempontok között. A LEADER programban (az ÚMVP IV. tengelye) a végrehajtásban részt vevő LEADER Helyi Akciócsoportok által kiírt pályázatok között azonban van kifejezetten a megújuló energia alkalmazására vagy ezzel kapcsolatos szemléletformálásra kiírt célterület is, ezen túl pedig a többi kiírt célterület vonatkozásában is lényeges szempont az energiahatékonyság vagy a megújuló energia alkalmazása a beruházások során. A LEADER Helyi Akciócsoportok visszajelzései alapján a megújuló energiaforrások alkalmazása témában közel 0,5 Mrd Ft pályázati pénz került nyújtásra.

19

2a. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok felszámolását célzó igazgatási eljárások értékelése és javítása terén elért előrehaladás bemutatása 2010. év második felétől megkezdődött Magyarországon az adminisztrációs terhek csökkentését célzó, az engedélyezési eljárások átláthatóságát növelő, illetve a racionális működés érdekében a közigazgatás átszervezése. Ennek eredményeként a magyar közigazgatási reform első lépcsőjeként 2011. január 1-i hatállyal megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok (területi szervek). Kezdetben tizennégy, azóta folyamatosan bővülő számú ügytípus esetén az ügyfél egy egységes szervezeti rendszertől, „egyablakos ügyintézés” keretében kapja meg az adott tevékenységhez kapcsolódó engedélyét. Ez jelentősen csökkenti az ügyfelek adminisztrációs és anyagi költségeit, rövidítve az ügyintézési időt. A kormányhivatalok felépítésével megvalósult a különböző hatóságok funkcionális feladatainak egy hivatalon belüli integrációja és a meglévő párhuzamosságok felszámolása. A módosításnak köszönhetően részben egyszerűsödött a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházások engedélyezése. Az engedélyezési eljárás során számos ügy esetében, ha az ügyfél kérelme több hatóság megkeresését igényli, annak elintézésére egy szervezeten belül kerül sor az eddigi széttagolt hatósági struktúra helyett. Megjegyezzük, hogy az egyszerűsítés jelenleg nem vonatkozik a szakhatósági eljárásokra. A hatósági eljárások egyszerűsítése kihat a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházásokra vonatkozó közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásokra is. Ennek részeként megkezdődött a területet szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és a hatásvizsgálatok előkészítése is. A felülvizsgálat tapasztalatai, eredménye alapján a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló beruházások engedélyeztetésének egyszerűsítésére irányuló javaslatok beépítésére kerülnek a magyar közigazgatás teljes megreformálásának ütemtervét tartalmazó Egyszerű Állam Programba. Ennek eredményeképpen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások is fokozatosan egyszerűsödnek a jövőben, rövidülnek az eljárási határidők és csökkennek a piaci szereplők adminisztrációs költségei. Az engedélyezési eljárások mellett Magyarország jelentős hangsúlyt fektet a támogatási eljárások egyszerűsítésére, „ügyfélbarátabbá” tételére is. Ennek első lépéseként 2011 első félévében jelentősen egyszerűsödtek egyes beruházási támogatások pályázati eljárásai. Először egyes, a Környezet és Energia Operatív Programból meghirdetett támogatási konstrukciókban került fokozottabban bevezetésre az elektronikus, egyszerűsített pályázatkezelési eljárás, majd 2011 második felében a lakossági ZBR-Napkollektor pályázatoknál is elektronikus pályázatbenyújtási rendszer került bevezetésre.

20

2b. A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvitelének és elosztásának biztosítása, valamint a hálózatra csatlakozással és a hálózat megerősítésével összefüggő költségek viselésével és megosztásával kapcsolatos keret vagy szabályok javítása érdekében tett intézkedések bemutatása Az Európai Bizottság részére megküldött Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 c. dokumentumban részletesen bemutatásra kerültek a 20092010. években tett intézkedések, ezért a Jelentésben csak azok rövid, összefoglaló bemutatása kerül ismertetésre. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 25. § (3) bekezdése alapján a hálózat fejlesztésének tervezéskor figyelembe kell venni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének elősegítését is. A 2010. és a 2011. évi hálózatfejlesztési tervet is jóváhagyta a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH). Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv és az EU 3. energia csomagjának részeként elfogadott 2009/72/EK irányelv előírásait figyelembe véve, a VET 170. § 19) pontja előírja, hogy kormányrendeletben kell szabályozni az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet és az okos mérés magyarországi bevezetésének előkészítése érdekében a MEH pályázat útján kiválasztott szakértővel tanulmányt készíttetett. A felhasználókra vonatkozó döntések érdekében további tanulmány és pilot projekt bevezetése és értékelése következik. Ez az első lépés az intelligens hálózatok megvalósítása felé, ami elősegíti a hálózat optimális működését és ezáltal a megújuló energiaforrások integrálását is. A MEH „Az elosztóhálózatra csatlakozó, megújuló energiaforrást felhasználó új villamosenergia-termelők hálózatra kapcsolásának elősegítése” címmel tanulmányt készíttetett. A 2011 júliusában elkészült tanulmány a MEH honlapján elérhető (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201108/mecs_infrapont_egi_vegleges_20110720.pdf). A tanulmány javaslatainak az iparággal történő egyeztetése és a gyakorlatba történő átültetése folyamatban van. Ennek egyik folyományaként a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet 6. § (8) bekezdése alapján az elosztóknak évente tájékoztatást kell adniuk honlapjukon a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről.

21

3. A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének előmozdítását szolgáló támogatási rendszereket és egyéb intézkedések, valamint az alkalmazott intézkedésekben a megújuló energiaforrásból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervben meghatározott intézkedésekhez képest bekövetkezett változások A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és megújuló alapú kapcsolt hőenergia termelés területén kiemelkedő jelentőségű a kötelező átvételi rendszer. 2011. évben – az NCsT-ben foglaltaknak megfelelően – megkezdődött a rendszer teljes felülvizsgálata. A felülvizsgálat alapján kidolgozásra került egy új, megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer (un. METÁR) szabályozási koncepciója, ami egyrészről szigorúbb fenntarthatósági kritériumokat (különösen a fatüzelés esetében), valamint az ügyfelek részére kiszámíthatóbb szabályozási feltételeket vezet be. A villamos energia kötelező átvételére vonatkozó 2009-2010. évi adatokat a 3. táblázat tartalmazza. A formanyomtatvány vonatkozó táblázatának egyes elemei nem kerültek kitöltésre, mivel az abban szereplő adott kérdések a magyarországi helyzetet illetően nem relevánsak.

22

3. táblázat: A megújuló energiaforrásból előállított energia ügyének előmozdítását célzó támogatási rendszerek 2009 Megújulók Vízerőmű 5 MW felett Vízerőmű 5 MW alatt Biomassza Hulladéklerakóból származó gáz Szennyvízgáz Biogáz Szélerőmű Hulladék18

2010 Megújulók Vízerőmű 5 MW felett Vízerőmű 5 MW alatt Biomassza Hulladéklerakóból származó gáz Szennyvízgáz Biogáz Szélerőmű Hulladék

Átvételi átlagár17 Fajlagos támogatás* Támogatás összesen* HUF/kWh EUR/MWh HUF/kWh EUR/MWh MHUF MEUR 26,64 94,96 10,95 39,04 23 292 83,01 15,73

56,05

0,00

0,00

0

0,00

27,18 27,43

96,89 97,77

11,49 11,73

40,94 41,81

714 18 318

2,55 65,29

27,75 27,70 27,37 28,13 22,82

98,90 98,74 97,56 100,26 81,34

11,85 11,72 11,64 12,52 7,20

42,23 41,76 41,47 44,63 25,66

195 31 272 3 761 1 046

0,69 0,11 0,97 13,41 3,73

Átvételi átlagár Fajlagos támogatás* Támogatás összesen* HUF/kWh EUR/MWh HUF/kWh EUR/MWh MHUF MEUR 28,27 102,65 12,06 43,79 28 007 101,69 16,07

58,34

0,00

0,00

0

0,00

28,13 28,85

102,12 104,74

12,02 12,47

43,66 45,29

802 19 520

2,91 70,87

29,14 30,97 28,43 29,28 23,77

105,81 112,45 103,21 106,31 86,31

12,74 13,96 12,24 13,52 7,54

46,25 50,68 44,45 49,11 27,38

205 19 649 6 812 827

0,75 0,07 2,36 24,73 3,00

*A támogatás mértéke a MEH által közzétett „Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról” című anyagnak megfelelő módszerrel került meghatározásra. 17

Az EUR átváltásnál a Magyar Nemzeti Bank adott évre vonatkozó átlagárfolyamát alkalmaztuk. Forrás: http://demo.mtieco.hu/Pages/hist.aspx?sub=1&CategoryId=19&menuid=f86de2d3-4f83-4952-852e14a09776a2f2 18

A hulladék kategória nem tartozik a megújulók közé. Ugyanakkor az FKF ZRt. ebben a kategóriában értékesítette a kommunális hulladékból származó villamos energiát, aminek a fele elszámolható megújulóként. Ezért tüntettük fel a hulladék kategóriát is.

23

3.1. A támogatott villamos energia felosztásának bemutatása a fogyasztók között a 2003/54/EK irányelv 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia felosztásának kereteit a VET 13. §-a szabályozza. Ennek alapján minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban (az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007. (XII.23.) GKM rendelet) foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A háztartási méretű kiserőművek nem tartoznak a kötelező átvételi rendszer hatálya alá, az üzemeltetőik által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő köteles átvenni (ennek részleteit a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 4. és 5. §-a szabályozza).

24

4. Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan strukturálta támogatási rendszerét a megújuló energiaforrásból előállított energia olyan alkalmazásainak figyelembevétele céljából, amelyek járulékos előnyökkel rendelkeznek ugyan, de költségük is magasabb lehet, ideértve például a hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagokat Tekintettel arra, hogy Magyarországon 2009 és 2010 között nem merült fel hulladékanyagokból, nem élelmezési célú maradványokból, illetve cellulózból történő második generációs bioüzemanyag-gyártási igény a piaci szereplők részéről, ezért erre a területre külön intézkedés, támogatási differenciálás nem került kidolgozásra. Amennyiben a piaci szereplők részéről erre reális igény érkezik, úgy Magyarország nyitott az ösztönző rendszerek megfelelő differenciálására. Hulladék anyagok tekintetében, használt sütőolajból történő biodízelgyártás valósult meg jelentősebb volumenben, ami jelenleg nem igényel a közvetlenül a növényolajból gyártott biodízelhez képest eltérő szabályozást.

25

5. Tájékoztatás a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia és fűtő- és hűtőenergia esetében alkalmazott származási garanciák rendszerének működéséről és a rendszer megbízhatóságának és csalás elleni védelmének biztosítása érdekében tett lépésekről A villamosenergia-termelő kérelmére a MEH eredetigazolást állít ki és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról, a VET 6/A. §-a és 12. § (1) pontja alapján. Az eredetigazolás további részletszabályait a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁTR) tartalmazza. Bármely termelő kérhet eredetigazolást, de a kötelező átvétel keretében értékesítő termelőknek feltétlenül eredetigazolással kell igazolniuk tárgyévet követően, hogy megfeleltek a kötelező átvétel feltételeinek (KÁTR 8.§ (1)). A kötelező átvétel keretében értékesített villamos energia mennyisége nem haladhatja meg az eredetigazolásban meghatározott villamosenergia-mennyiséget (KÁTR 7. § (1)). Az ellenőrzést a MEH végzi, elsősorban egyedi vizsgálatok illetve más adatforrásokkal való összevetés formájában. A KÁTR 9. § (1) pontjának értelmében, ha a MEH ellenőrzése során megállapítja a megfelelő eredetigazolás hiányát, vagy azt, hogy az adott éves termelési időszakban, vagy az ezen időszak vége óta eltelt időszakban, vagy adott időpontban az Értékesítő, vagy az általa e rendelet hatálya alatt értékesített villamos energia (vagy annak egy része) nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, akkor határozatában a) megállapítja, hogy hány kWh értékesítése történt a kötelező átvétel keretében a rendelet előírásainak megsértésével összefüggésben, b) a KÁTR 9. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakra - kapcsoltan termelt villamos energia esetében kizárólag az értékesítés időpontjában hatályos jogszabályokra - figyelemmel megállapítja a Befogadó részére fizetendő visszatérítés pontos összegét, valamint a visszatérítés időbeli ütemezését a teljesítésre (részteljesítésre) nyitva álló határidő megállapításával, c) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az Értékesítő továbbra is értékesíthet villamos energiát a kötelező átvétel keretében, valamint d) a VET 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírságot szab ki az Értékesítővel szemben, és szükség esetén további, VET szerinti jogkövetkezményt alkalmaz. További részleteket a KÁTR 9. § és 9/A. § tartalmaznak. A 2011. évben értékesített villamos energiára vonatkozóan kell először megszerezni az eredetigazolást azoknak a kötelező átvétel keretében értékesítő termelőknek, akiknek az értékesítési jogosultsága 2008. január 1-je előtt került meghatározásra (KÁTR 11. § (3)).

26

6. Az energiacélú biomasszaforrások rendelkezésre állásának és használatának terén a 2009., 2010. évben elért fejlődés bemutatása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) keretében az állattartó telepek korszerűsítését elősegítő, 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet szerinti támogatási konstrukció 2009. IV. negyedévében harmadik alkalommal is meghirdetésre került. Ezen benyújtási időszakot követően (a korábbi megnyitásokkal együtt) 45 db biogáz üzem támogatása vált lehetővé. A 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet alapján folyamatban van 27 kiskapacitású (átlagosan 5 ezer tonna/üzem, összesen 164 ezer tonna végtermék kibocsátású) „decentralizált” bioetanol üzem létesítése, amelyek az ún. „energiafarm” koncepcióra épülnek. Ezek a kisméretű etanol gyárak a helyben termett kukoricát tervezik feldolgozni, és a keletkezett mellékterméket a helyi állattenyésztés hasznosítaná. Az energiaellátást várhatóan a melléjük telepítendő biogáz üzem, vagy biomassza fűtőmű biztosítja, amelyek megoldást jelenthetnek a gazdaságban keletkező hulladékok, növénytermesztési melléktermékek, híg trágyalé kezelésére és felhasználására is. Az üzemben termelődő elektromos energia mellett hőenergia is képződik, ami az etanol üzem mellett kertészeti létesítmények (üvegházak, fóliák) fűtésére szolgálhat. Szintén e támogatási formához kapcsolódóan 6 db olyan kérelem vált támogatottá, amely olajütő létesítését, korszerűsítését tűzte ki célul. E pályázatok esetében a tervezett megvalósítandó kapacitás összesen megközelítőleg 33.000 tonna/év.

27

4. táblázat: Energiacélú biomasszaforrások Belföldi nyersanyag mennyisége

2009

A belföldi Az Unióból importált nyersanyag nyersanyag elsődleges mennyisége energiatartalma (ktoe)

2010 2009 2010

2009

Az Unióból Az Unión kívülről importált importált nyersanyag nyersanyag mennyisége elsődleges energiatartalma (ktoe)

2010 2009 2010

Az Unión kívülről importált nyersanyag elsődleges energiatartalma (ktoe) 2010 2009 2010

2009

Fűtési és villamosenergia-termelési célra felhasznált biomasszaforrások: Erdőkből és más erdős területekről származó faalapú biomassza közvetlen energia-előállítási célú felhasználása

3 525 502 3 659 828 635,2 660,1 17 954 m3 3 m tűzifa, m3 tűzifa, 10 tűzifa és 7650 t 258 t pellet, fabrikett, pellett, 998 t 103 t 25 679 t fabrikett fabrikett pellet

5 305 m3 tűzifa és fabrikett, 41 583 t pellet

Faalapú biomassza közvetett felhasználása

77 876 m3 energetikai célú faipari hulladék


Energianövények és rövid vágásfordulójú erdők

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

146 353 8 26,2 m3 energetikai célú faipari hulladék n.a. n.a. n.a.

Mezőgazdasági melléktermékek / feldolgozott maradványok és halászati melléktermékek

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

14

25 44 663 m3 energetikai célú faipari hulladék

28

22,4

n.a.

63,9 71 545 m3 tűzifa és fabrikett, 894 t pellet

n.a.

243 158 m3 tűzifa és fabrikett, 1 820 t pellet

13,2

44,3



2,3

3,9

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Hulladékból származó biomassza

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Egyéb

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Közlekedési célra felhasznált biomasszaforrások: Bioüzemanyag-gyártás céljára termesztett közönséges szántóföldi növények

kukorica 400 000 t repcemag 550 000 t

kukorica 430 000 t repcemag 550 000 t

Bioüzemanyag-gyártási célú energianövények és rövid vágásfordulójú erdők

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Egyéb

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

29

A hulladékból származó biomasszára vonatkozó adatok egy része készlet jellegű, tehát a teljes rendelkezésre álló mennyiséget mutatja, más része viszont a már valamely célra hasznosított (pl. energetikai, fűtés-hűtési), felhasznált biomasszára vonatkozik. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezésére áll a Hulladékhasznosító Mű által energetikai felhasználásra kerülő biológiailag lebomló hulladék mennyisége (t), valamint a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) adatai alapján az ipari hulladék biológiailag lebontható részének mennyisége (papír- és kartonhulladékok; fahulladékok; textilhulladékok; élelmiszer-feldolgozás- és élelmiszer-ipari termékek hulladékai; válogatási hulladékok; mezőgazdasági hulladékok, erdőgazdálkodási hulladékok) és a szennyvíziszap becsült mennyisége. Mivel az elkülönítetten gyűjtött biológiailag lebomló hulladék nagy részét komposztálják, ezért a biológiailag lebomló hulladékból kinyert biogáz-mennyiséget a hulladéklerakókon gyűjtött és kezelt biogáz adja. A 2010-es adatok előzetes adatok, tájékoztató jellegűek. 4.1. kiegészítő táblázat: A hulladékból származó biomassza hasznosításáról

Hulladékból származó biomassza Szilárd települési hulladék 1/a biológiailag lebontható része** 1/b Hulladéklerakó gáz (m3) Ipari hulladék biológiailag 2 lebontható része* 3 Szennyvíziszap*

Mennyiség (t) 2009 215 358

2010 215 575

13 725 100 1 101 012

14 630 300 1 408 146***

90 063

96 727***

*

Az adatszolgáltatásban a HIR-ben jelentett, képződött mennyiségek alapján (t) A Hulladékhasznosító Műben energetikai célra felhasznált szilárd települési hulladék biológiailag lebontható része (t) ***** Előzetes adatok a HIR-ből (t) **

A biológiailag lebomló hulladékoknak energia-előállításra felhasznált hulladékokon belüli részarányának kiszámításánál a Hulladékhasznosító Mű az égetőbe beszállított vegyes települési hulladék szabvány szerinti összetétel vizsgálata alapján szolgáltatott mennyiségi és százalékos adatokat vettük figyelembe. Az energiatermelésre felhasznált települési hulladék (a Hulladékhasznosító Műben elégetett települési szilárd hulladék) biológiailag lebontható részaránya 2009-ben 52,8 m/m%, 2010-ben 52,7 m/m% volt.

30

4a. táblázat: Az energianövények termesztését szolgáló belföldi mezőgazdasági földhasználat (ha) Földterület (ha)

Földhasználat

2009

2010

1. Közönséges szántóföldi növények és olajos magvak termesztésére igénybe vett földterület

378 681

337 634

2. Rövid vágásfordulójú erdők telepítésére igénybe vett földterület 3. Egyéb energianövények, fűfélék és cirok termesztésére igénybe vett földterület

2 562

4 268

4 981

3 857

A hagyományos szántóföldi növények (búza, cukorrépa stb.) és olajos magvak (repcemag, napraforgómag stb.) termesztésére igénybe vett földterület nagyságáról közölt adatok becslésen alapulnak. Azt reprezentálják, hogy mekkora az a területnagyság (2009: 378 681 ha, 2010: 337 634 ha), amely az összes szántóföldi növény termesztési területéből energetikai célt szolgálhat. Természetesen a szántóföldi növények vetésterülete lényegesen nagyobb, mint a feltüntetett adatok.

31

7. Tájékoztatás a Magyarországon 2009., 2010. évben a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően az árutőzsdei árakban és a földhasználatban bekövetkezett változásokról Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) gabonaszekciója tölti be az árutőzsde szerepét. Itt az energetikai célra hasznosított termények közül a (takarmány) kukoricára (bioetanol alapanyaga) és a repcemagra (biodízel alapanyaga) lehet határidős ügyleteket, illetve e termények határidős kontraktusaira opciós ügyleteket kötni. Mindkét termény derivatíváinak jegyzéseit elsősorban a párizsi MATIF (a NYSE Euronext tagja) kukorica- és repcemag-derivatíváinak jegyzései befolyásolják, amelyek – noha globális viszonylatban kis likviditású piacokról van szó – Európa szerte egyre inkább mérvadóak. A BÉT-MATIF bázis mindkét termény esetében rendszerint 30-40 EUR/tonna között ingadozik, ami nagyjából a BÉT és a MATIF delivery paritásai közötti szállítási költségnek felel meg. Ennél nagyobb eltérés rendszerint a magyarországi piacok rendkívül szerény likviditásával, az üzletkötések elenyésző számával, illetve időszakonként teljes hiányával magyarázható. Magyarországon kukoricából 400, illetve 430 ezer tonnát használtak fel bioetanolgyártásra, repcemagból legfeljebb mintegy 150 ezer tonna került a magyarországi olajütőkbe a biodízelhez szükséges repceolaj előállítására 2009-ben és 2010-ben. Ehhez képest 2009-ben 7,528 millió tonna kukorica és 579 ezer tonna repcemag, 2010-ben 6,967 millió tonna kukorica és 560 ezer tonna repcemag termett. Kukoricából 4,1-4,4 millió tonna, míg repcemagból az összes feldolgozásra nem került mennyiség elhagyta az országot. A megtermelt kukorica és repcemag döntő hányada tehát a külpiacokra kerül. A bioüzemanyaggyártás felfutásának következménye az, hogy az exportárualap valamelyest csökken, de az ipari felhasználás ilyen léptékű növekedése – különösen, hogy ez a belföldi takarmányfelhasználás csökkenésével párhuzamosan zajlik – semmilyen mérhető hatást nem gyakorol a határidős és opciós jegyzések alakulására. Hatásvizsgálatok nem készültek, mert a magyarországi derivatív piacokról nem áll rendelkezésre olyan minőségű és frekvenciájú adat, amely lehetővé tenné a matematikaistatisztikai eszközök megbízható alkalmazását. Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a BÉT gabonaszekciójában a nemzetközi tendenciák érvényesültek, az ár- és volatilitástranszmisszió a BÉT és a MATIF között egyértelműnek tűnik. A földhasználatot a mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomassza hasznosítása a tárgyidőszakban lényegében nem befolyásolta. A legnagyobb mennyiségben az erdőgazdálkodásból származó nyersanyagok hasznosulnak, az energetikai célú biomassza 90 százaléka tűzifa. Az energetikai célra kitermelt faanyag mennyisége folyamatosan nő. (Vastag és vékony tűzifából, valamint erdei aprítékból 2009-ben összesen 3,5 millió, 2010-ben közel 3,7 millió köbmétert termeltünk). A vágástéri apadék szinte teljes egészében hasznosítatlan marad, így a hazai erdőterületről begyűjthető tűzifamennyiséget mindössze 60-70 százalékban használjuk ki. Az erdőgazdálkodásból származó nyersanyagok mellett a mezőgazdasági eredetű melléktermékek adják a legnagyobb tömegű biomasszát. Ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztésben keletkező, mintegy 8 millió tonna biomassza nagyobb hányada egyelőre értéktelen melléktermék a feldolgozóipar számára és csak elenyésző mértékben hasznosul az energiatermelésben. A mezőgazdasági melléktermékekhez hasonlóan a szőlő- és gyümölcsültetvények éves metszése során keletkező, kb. 700 ezer tonna biomasszát – energetikai hasznosítás nélkül – szinte teljes egészében az ültetvényeken égetik el. A bioetanol hazai termelésére 62-66 ezer hektárt, a mezőgazdasági terület 1,1-1,2 százalékát hasznosítjuk. A lágyszárú és a fás szárú energiaültetvényeket érintő összes kérelmezett terület a telepítésük támogatására vonatkozó rendeletek (71/2007. (VII.27.) FVM rendelet és 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet) alapján 2009-ben 7 543 hektár volt, míg 2010-ben 8 125 ha. 32

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet becslése szerint, a biogázüzemekben évi mintegy 100 ezer tonna kukorica és cukorcirok szilázs kerülhet felhasználásra, ennek területigénye megközelítőleg 5000 hektár lehet, ami a 4,5 millió hektár szántóterülettel vagy a takarmánycélú silókukorica 80 ezer hektár területével összevetve szintén elenyészőnek tekinthető. A magyarországi biomassza potenciálra vonatkozó szakértői becslések, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézetben készült számítások alapján a megújuló energiaforrások 2020-ra előírt részesedéséhez szükséges közvetlen eltüzelésre szánt biomassza mennyisége az erdőkből fenntartható módon kitermelhető, továbbá faipari, bútoripari hulladékként, illetve a szántóföldekről mezőgazdasági melléktermékként begyűjthető.

33

8. A hulladékból, a maradékanyagokból, a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok fejlődésének és részarány változásának bemutatása Magyarországon 2009 és 2010 között nem merült fel hulladékanyagokból, nem élelmezési célú maradványokból, illetve cellulózból történő bioüzemanyag-gyártási igény a piaci szereplők részéről. A területre külön intézkedés, támogatási differenciálás nem került kidolgozásra, de amennyiben a piaci szereplők részéről erre reális igény érkezik, úgy Magyarország nyitott az ösztönző rendszerek megfelelő differenciálására. 5. táblázat: A 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok előállítása és fogyasztása (ktoe) A 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok19 Előállítás – „X” típusú üzemanyag (jelölje meg a típust!) Fogyasztás – „X” típusú üzemanyag (jelölje meg a típust!) A 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok teljes előállított mennyisége A 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok teljes elfogyasztott mennyisége A 21. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bioüzemanyagok százalékos részaránya a megújuló energiaforrásból előállított közlekedési célú energiában

19

2009

2010

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

Hulladékból, maradékanyagokból, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagok.

34

9. Tájékoztatás a Magyarországon 2009., 2010. évben a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók termelése által a biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre gyakorolt becsült hatásokról A bioüzemanyagok gyártásának hatásvizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy Magyarország mind az olajnövényekből, mind a gabonafélékből hosszú ideje nettó exportőr. A cselekvési tervben meghatározott 2020. évi bioetanol célértékek teljesítéséhez szükséges 475 ezer tonna etanol előállításához a jelenleg felhasznált 400 ezer tonna kukorica felett még 1,1 millió tonna, összesen tehát 1,5 millió tonna kukorica szükséges. Ez 240 ezer hektáron, vagyis az 1,2 millió hektár körüli magyarországi kukoricaterület ötödén megtermelhető. Amennyiben a szántóföldi növénytermesztés termelési szerkezete nem változik, továbbá az állatállomány stagnál, a magyar belföldi igények kielégítésén felül még mindig évi 1,4-2,4 millió tonna kukorica exportjára nyílhat lehetőség. A biodízelgyártás elsődleges alapanyaga Magyarországon a repce. Repcemagból évi legalább 550 ezer tonna előállításával számolhatunk, így az ország 2020-ra előrevetített biodízel igénye hazai alapanyagból szintén kielégíthető. A repce termesztése kétségtelenül jelentősen bővült az elmúlt évtized közepét követően. Ez részben a bioüzemanyagcélú kereslet Európai Unión belüli élénkülésével magyarázható. A repce azonban nem magas biodiverzitással rendelkező extenzív területeket foglalt el, hanem sok gazdaságban a konzervipari és cukoripari kereslet visszaesése nyomán felszabadult öntözhető jó termőképességű szántókra került, részben a vetésforgó fenntartása érdekében. A fenti adatok alátámasztják, hogy a bioüzemanyagok elmúlt gyártása sem 2009-ben, sem 2010-ben nem igényelte az alapanyagok termelésének növelését (a már meglévő export árualapból került a bioüzemanyag-felhasználás növekedéséhez szükséges mennyiség legyártásra). Ebből következően a bioüzemanyagok magyarországi gyártásának a gyárkapun kívül jelenleg nincs többlet környezeti hatása, ezért külön nem befolyásolja a vízhasználatot, illetve a biodiverzitást sem. A magyar szabályozás a RED-ben meghatározottaknak megfelelően állapít meg fenntarthatósági kritériumokat a bioüzemanyagokra. A magyar szabályok szerint kizárólag a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelve termesztett/felhasznált alapanyagból előállított bioüzemanyag számítható be a jogszabály által az üzemeltetőnek előírt, kötelezően forgalomba hozandó mennyiségbe és a nemzeti célértékbe. A fenntarthatósági kritériumok szerint bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló biomasszát csak azon a szántó művelési ágba sorolt, un. alapértelmezett területen lehet termelni, amelyre a 2008. évben egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be és nem minősül a jogszabályban felsorolt (a RED feltételeket tartalmazó) érzékeny területnek. Fenntarthatónak számít még ezen kívül az a biomassza is, ami érzékeny területről származik és azon a terület védelmi céljával összeegyeztethető gazdálkodás folyik. További fenntarthatósági kritériumként a magyar szabály előírja (a RED-el összhangban), hogy a bioüzemanyag csak akkor számít fenntarthatónak, ha a bioüzemanyag használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés mértéke legalább 35%. Azt, hogy a biomassza a fenntarthatósági kritériumoknak megfelel-e a Magyar Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal ellenőrzi. Magyarországon fenntarthatóan a becslések szerint kb. 200 ezer hektárnyi kedvezőtlen termőhelyi adottságú (17 AK alatti, homokos illetve belvíz/árvíz veszélyes) terület 35

használható szilárd biomassza termelésre, ami gabonatermesztésre és legelőnek nem alkalmas (degradált földterület). A biológiai sokféleségre, a vízkészletekre, a vízminőségre és a talajminőségre gyakorolt becsült hatásokat jelző mutatók a technológiától és a környezettől függően jelentősen eltérhetnek, a bioüzemanyag-termelés hazai hatásait a hazai adottságokhoz, a termesztéstechnológiai gyakorlatokhoz, technológiákhoz igazodó mérések és számítások alapján lehetne megítélni, de ilyenek egyelőre nem készültek. Csak e kalkulációk ismeretében lehetne megállapítani, hogy a bioüzemanyagok gyártása és felhasználása a gyártástól függően milyen mértékben és időtávon szolgálja az energiabiztonsági és a klímavédelmi célokat. A RED szerinti fenntarthatósági igazolás rendszere 2010. év végén került bevezetésre, amikor a téli időszakra tekintettel alapanyag-termesztést nem végeztek Magyarországon. Ezért a biológiai sokféleségre, vízkészletekre, víz- és talajminőségre gyakorolt hatásokról a fenntarthatósági rendszer tapasztalatainak figyelembevételével, a 2011. évtől kezdődően lehet releváns következtetéseket megállapítani.

36

10. Becslés a megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásában elért tiszta megtakarítás mértékére 6. táblázat: A megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás mértéke (tonna szén-dioxid-egyenérték) Környezeti szempontok

2009

2010

A megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás20 – A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás – A megújuló energiaforrásból előállított energia fűtési és hűtési célú alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás – A megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben történő alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás

4 053 698

4 348 242

1 323 768

1 272 501

2 458 113

2 792 998

271 817

282 743

20

)A megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazása következtében az ÜHG-kibocsátásban elért tiszta megtakarítás az egyes tüzelőanyag-típusok fajlagos CO2 kibocsátásának, bioüzemanyagok esetében a RED V. melléklet A) része szerinti, villamos energia, hűtési és fűtési energia esetében az Európai Bizottság COM(2010)/11. számú közleményében szereplő jellemző értékek figyelembevételével került kiszámításra..

37

11. Tájékoztatás, illetve becslés arról, hogy a megújuló energiaforrásból előállított energia megtermelt mennyisége mennyivel lépte/lépi túl az ütemterv-előirányzatot („többlet”), illetőleg maradt/marad el attól („hiány”) oly módon, hogy ez a túllépés más tagállamoknak vagy harmadik országoknak átadható, illetőleg az elmaradás más tagállamoktól vagy harmadik országoktól átvehető. Továbbá beszámoló a közös projektekkel kapcsolatos becsült lehetőségekről a 2020-ig terjedő időszakban A 2009-2010. évekre vonatkozóan nem merült fel más tagországok részére többlet átadása, illetve átvétele. Magyarország energiapolitikai eszközei biztosítják, hogy a kitűzött részarány célok teljesüljenek, így többlet átvétele más tagországból várhatóan nem merül fel a jövőben sem. A többlet megújuló alapú termelés statisztikai átruházására, illetve közös támogatási rendszerekre vonatkozó együttműködésre Magyarország nyitott más tagországokkal. Számszerűen ilyen projektekre, együttműködésre vonatkozó információk jelenleg nem adhatóak meg, mert ilyen együttműködés még nem realizálódott.

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

Az előállított mennyiség tényleges/becsült többlete/hiánya (a megújuló energiaforrás 0 típusa és az import/export származási/rendeltetési helye szerinti bontásban)*

2010

2009

7. táblázat: A megújuló energiaforrásból előállított energia megtermelt mennyiségének az ütemterv-előirányzatokhoz viszonyított olyan tényleges, illetve becsült többlete(+)/hiánya(–) [tagállam]-ban/-ben/-on, amely más tagállamoknak és/vagy harmadik országoknak átadható, illetve más tagállamoktól és/vagy harmadik országoktól átvehető (ktoe)21,22

0

547 283 323 267 280 274 516 464 679 325

* Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében megadottakkal összhangban, a tényleges értékek ettől eltérhetnek

21

A jelentés benyújtását megelőző két évben előállított többletet vagy hiányt tényleges értékével, a 2020-ig terjedő időszak adatait becsült értékekkel adja meg. A tagállamok minden jelentésben kiigazíthatják az előző jelentéseikben megadott adataikat. 22 A táblázatban a hiányt negatív előjellel jelölje (pl. –x ktoe).

38

11.1. Tájékoztatás statisztikai átruházásokról, a közös projektekről és a közös támogatási rendszerekkel kapcsolatos döntéshozatali szabályokról A statisztikai átruházásról, a közös projektekről és a közös támogatási rendszerekről (a továbbiakban együtt: együttműködési mechanizmusok) a RED 6, 7, 9, 11. cikkei értelmében a tagállamok megállapodhatnak egymással. A RED értelmében a fenti megállapodások tartalmi elemeit a tagállamok – jelen esetben Magyarország – és az EGT-tagállamok (vagy adott esetben harmadik országok) közötti szerződések tartalmazzák. Magyarország 2011. december 31-ig nem kötött ilyen együttműködési megállapodást más országokkal. Magyarország a RED vonatkozó cikkeinek megfelelően a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról szóló hatályos 1/2012. (I.20.) számú NFM rendelet 1. § (1) 6. 7. és 13. pontjaiban (a továbbiakban: számítási rendeletben) átültette a közös beruházás, a közös támogatási rendszerek és a statisztikai átruházás fogalmát. A számítási rendelet tartalmazza az együttműködési mechanizmusokra vonatkozó a megújuló energia forrásokból előállított energia részarányra vonatkozó nemzeti számítási módszertanokat, eljárásokat. Így a Kormányközi megállapodások megkötéséhez szükséges egyes jogszabályi feltételek rendelkezésre állnak. A számítási rendelet tehát – a RED-del összhangban – rögzíti, hogy amennyiben Magyarország más országokkal együttműködési megállapodást köt, abban az esetben – Magyarországon – a megújuló forrásokból előállított energia részarány meghatározása során figyelembe kell venni az együttműködési megállapodásokban foglaltakat. A számítási rendelet többek között előírja, hogy a hazai megújuló forrásokból előállított energia részarány meghatározása során nem lehet beszámítani azt a megújuló forrásokból előállított energia mennyiséget, amelyet Magyarország például statisztikai átruházás keretében másik országnak átad vagy – ellenkezőleg – hozzá kell adni a hazai részarányhoz a más tagállamokból átvett mennyiséget. A szabályozás megteremtése biztosítja a lehetőségét, hogy Magyarország a statisztikai többletet – a RED-ben foglaltakkal összhangban – más tagországok részére, együttműködési megállapodásban foglaltak szerint átruházza, amennyiben erre vonatkozóan igény mutatkozik.

39

12. Tájékoztatás arról, hogy Magyarország hogyan adott becslést a biológiailag lebomló hulladékoknak az energia-előállításra felhasznált hulladékokon belüli részarányára, valamint a becslés pontosítása és ellenőrzése érdekében tett lépések bemutatása A Jelentés összeállítása során – összhangban más tagországok gyakorlatával –a kommunális hulladék 50%-a került biológiailag lebonthatóként figyelembevételre. Ezt a nemzetközi gyakorlatban elfogadott értéket alátámasztja, hogy a budapesti Hulladékhasznosító Műnek az égetőbe beszállított vegyes települési hulladék szabvány szerinti összetétel vizsgálata alapján szolgáltatott mennyiségi és százalékos adatai szerint a biológiailag lebontható részarány 2009-ben 52,8 m/m%, 2010-ben 52,7 m/m% volt. Az alábbi kiegészítő táblázat mutatja be a 2009. és 2010. évekre - az 50 %-os értéket figyelembe véve - a biológiailag lebomló hulladékból származó energiatermelést.

Kiegészítő táblázat: A biológiailag lebomló hulladékból származó energiatermelés

Termelt megújuló villamos energia Termelt megújuló hőenergia

MWh TJ

40

2009 113 160

2010 144 860

528

538

13. Tájékoztatás a 2009/28/EK irányelv 22. cikk (3) bekezdése alapján tervezett intézkedésekről Tájékoztatás a RED 22. cikk (3) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban: Magyarországon jelenleg nem tervezett egy olyan szerv/hatóság létrehozása, amely kizárólag a megújuló forrásból származó energiát termelő létesítmények engedélyezésével kapcsolatos feladatokat látja el. A megújuló energiát termelő erőművek elterjedését – szem előtt tartva az ilyen típusú erőművek diverzifikációjának és decentralizációjának elősegítését – elsősorban a hatályos engedélyezési szabályok fokozatos egyszerűsítésével kívánjuk ösztönözni. A villamos energiáról szóló 2007. LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) a 0,5 MW névleges teljesítőképesség alatti erőművek létesítéséhez nem ír elő külön engedélyt, míg a 0,5 MW és 50 MW névleges teljesítőképesség közötti erőművek esetében a szabályozó hatóság – a MEH – egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében kiserőművi összevont engedélyt (létesítési és termelési engedély egyben) ad ki a Vet. 80. § (1)-(2) bekezdései alapján. A fenti engedélyek megszerzésén túl a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően be kell szerezni a környezetvédelmi engedélyeket is. Magyarország továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ngt.) biztosítja, hogy részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó és/vagy környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési megvalósítását elősegítő beruházások ún. kiemelt jelentőségű ügyek esetében indult eljárások az általános szabályoktól eltérően rövidebb idő alatt lefolytathatók legyenek. E körbe beletartozhatnak a megújuló energiaforrásból származó energiát termelő erőművekre irányuló beruházások is. A kiemelt jelentőségű ügyekben a hatóságoknak a kérelmeket soron kívül kell elbírálniuk, valamint az engedélyezési eljárás egyes szakaszainak időtartama is maximálva van. A kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról a Kormánynak rendeletben kell határoznia. Az Ngt. 2012. május 1-jén hatályba lépő módosításával – tovább egyszerűsítve a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályait – kiemelt jelentőségű ügyek esetében a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások ügyintézési határideje lerövidült. Az Ngt. hatálya alá tartozó és annak nyilvánított ügyekben az eddigi két hónap helyett 30 nap alatt kell az illetékes hatóságnak döntést hoznia. Tájékoztatás a RED 22. cikk (3) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít egyes engedélyek automatikus megszerzésére az alábbiakban foglaltak szerint: „71. § [ ] (2) Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, b) ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.” 41

Szükséges azonban kiemelni, hogy bár a Ket. lehetővé teszi a szakhatóság „automatikus jóváhagyását”, azonban ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha jogszabály külön erről rendelkezik. Tájékoztatás a RED 22. cikk (3) bekezdés c) pontjával kapcsolatban: A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) biztosítja a távhőtermelő létesítmények és azok berendezéseinek kiépítését abban az esetben, ha azok nem közterületen, illetve nem az engedélyes tulajdonában álló földterületen helyezkednek el. A Tszt. 21. § (1) bekezdése értelmében vezetékjog, használati jog alapítása kérhető a hatóságtól. Kifejezetten a távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték elhelyezésére és üzemeltetésére a távhőszolgáltató kérelmére és javára a hatóság határozatával vezetékjogot létesít, ha az az ingatlan használatát lényegesen nem korlátozza. A vezetékjog alapítását az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A hatályos szabályok szerint tehát távhő-vezetékeket kérelemre, az illetékes hatóság egyedi határozata alapján lehet más tulajdonában álló földterületen létesíteni (kivéve, ha ez nem közterület). Folyamatban van több olyan felmérés, elemzés elkészítése, amely egyes térségek megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó potenciálját vizsgálja.

42

EK irányelv 22

Recommend Documents