1
Biblia-kor 2011-2012
BB
20. alkalom 2012. május 04. Események összehasonlítása: Jézus a vízen jár (Mk 6,45-52) – Jézus feltámadása után megjelenik apostolainak Jeruzsálemben (Lk 24,36-53) Események elhelyezése térben és időben Hely (Mk) Galilea, Genezáreti-tó, hiszen bárkába szálltak. Ugyanakkor a Mk 6,1.6 alapján tudjuk, hogy Jézus otthon van (Názáretben) és a környéket is bejárja. A Mk 6,53-ban említve is van a tó. Idő Az első kenyérszaporítás után vagyunk. Körülmények A kenyérszaporítás után bárkába parancsolja a tanítványokat Jézus. Miért küldi előre az apostolokat? Kit furcsa ez az „előre küldés”. Uticél: Betszaida. Mit tudhatunk erről a faluról? Arámul halászóhelyet jelent. Ide való volt Fülöp, András és Simon apostol (Jn 1,44; 12,21), Itt gyógyított meg Jézus egy vakot (Mk 8,22-26). A szomszédos Korozainnal és Kafarnaummal együtt korholta Jézus, amiért lakói nem hittek és nem tartottak bűnbánatot (Mk 11,21). Jézus bocsátja el a tömeget. Hogyan történhetett ez, nem tudjuk. Jézus felment a hegyre imádkozni. Jézus imaéletébe nyerünk bepillantást. Van, hogy hajnalban megy el imádkozni (Mk 1,35), s van, hogy így
2
éjszaka (Lk 6,12). A hegy pedig fontos színhely a Szentírásban. A hegy az Istennel való találkozás helyszíne. gondoljunk Mózesre, Illésre. Mindegyikük a hegyen (Sínai) találkozott Istennel. Vajon miért dönt úgy Jézus, hogy neki fontosabb most egyedül imádkozni, mint az apostolaival együtt utazni? Egy nagyon jelentős csoda történt az nap, a kenyérszaporítás. Majd nemsokára újra meg fog ismétlődni a kenyérszaporítás csodája. Jelentős csoda ez Jézus és az emberek életében. Ószövetségi esemény ismétlődik meg. MANNA ADÁS: Kiv 16. fejezet. Illés és a száreftai özvegyasszony esete, amikor is Illés révén nem ürült ki az özvegyasszony lisztes vékája és olajos korsója (1Kir 17,8-16). De Elizeus (Illés utódja) életében is történt hasonló csoda, szintén egy özvegyasszonnyal. Ebben az esetben olajszaporításról beszélhetünk (2Kir 4,1-7). Mindezek alapján az isteni közreműködésnek, Isten önkinyilatkoztatásának lehetünk tanúi. éppen ezért volt miért Jézusnak imádkoznia. A lényegi esemény „Beesteledett…”. Az esemény éjszaka történik. Megint csak a Szentírás egyes részeit említve azt mondhatjuk, hogy az éjszaka lehet: Félelmetes, ijesztő: Júdás elmegy az utolsó vacsoráról és János evangélista kiemeli, hogy éjszaka volt (Jn 13,30). Jézus imája a Getszemáni kertben, amikor is gyötrődik és vérrel verejtékezik. Majd még akkor éjszaka elfogják, kihallgatják, megkínozzák. Pilátus felesége azon az éjszakán álmot lát Jézussal kapcsolatban (Mt 27,19). Titokzatos, nagy isteni megnyilvánulások ideje: Éva teremtése éjszaka, Ádám álmában történt. Isten szövetséget kötött Ábrahámmal egy furcsa áldozatbemutatás formájában. (Ter 15,7-18). Ekkor a nap már
3
leszállóban volt, mondhatjuk már jött a sötétség. Ezen túl kétszer is előjön a tapintható sötétség itt, a 12.17. versekben. Sámuelt éjszaka hívja meg Isten a prófétai és papi tisztségre (1Sám 3. fejezet). S a mostani vízen járás is éjszaka zajlik, ami szintén Jézus istenségének megnyilvánulása. „Látta őket küszködni az evezéssel…” Vajon Jézus gúnyosan mosolygott az apostolok küszködésén? Vajon a mi küszködéseink közepette Jézus hogyan viselkedik? „Mert ellenkező szelük volt.” Részben a tó mikroklímájának köszönhető ez. Ugyanakkor kifejezheti az emberi élet megannyi ellenszelét. Helyzetek, események, melyekkel szemben nem könnyű életben maradnunk. Kifejezheti ez emberi gyengeséget, semmisséget. Jézus nélkül nem sokra mennek az apostolok. Ő az, aki parancsol a viharnak (Mk 4,3541). Ő az aki itt majd úrrá lesz az ellenszélen. Mi is gyakran mindenhatónak érezzük magunkat, legalább is addig, míg nem jön ilyen ellenszél. Ekkor rögtön fülünkbe csenghetne Jézus ezen kijelentése: „Hisz nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15,5) „Az éjszaka negyedik őrváltása körül…” A zsidó idő rendszerről beszéltünk már. Nem a mi korunk módszerével mérték az időt. Nem voltak órák és percek, hanem valamihez igazodtak, például az őrváltáshoz, ami pedig a csillagászathoz alkalmazkodott. 4 őrváltás volt éjszak. A negyedik az 3 és 6 óra között volt. „A tengeren járva…” Jézus egyik legérdekesebb csodája a vízen járás. Semmilyen magyarázatot nem tudunk rá adni. Igazi csoda. vajon mit szeretett volna ezen keresztül adni az apostolainak? Hatásvadász lett volna Jézus. Biztosan nem. Több
4
szempontból vizsgáljuk meg. Egyrészt Jézus ezzel a tettével bizonyítja isteni mivoltát. Isten dicsőül meg benne. Kifejeződik az, ami több helyen is a Szentírásban: Istennek semmi sem lehetetlen (Jer 32,17; Lk 1,37). Bepillantást nyerhetünk a feltámadt, megdicsőült test tulajdonságaiba, ami azt jelenti, hogy túl van már téren és időn ez a test, és nem hat rá például a gravitáció sem. S végül nézhetjük ezt a csodát úgy is, mint a feltámadt test, ami diadalt arat a halál felett. A víz a halál jelképe is. Amikor Péter elsüllyed ekkor – Máté szerint (Mt 14,30) – az a haldoklást jelképezi. Jézus a vízen jár. Nem úr felette a víz, a halál. Előképe ez a csoda a halál felett aratott győzelmének. „El akart mellettük haladni.” Miért döntött így Jézus? Valószínűleg egy csel volt. Próbára tette őket. Máténál ez jobban megmutatkozik, amikor Péter megszólítja Jézust (Mt 14,28). Számunkra jelentheti mindez azt, hogy érdekel-e bennünket az isteni világ, vagy csak rémüldözünk tőle? Az apostolok felkiáltottak, zavarba estek, egyszóval féltek. Ami teljes mértékben érthető. Jézus MINDJÁRT megszólítja őket. Jézus nem ijesztgetni akar minket. A történelem folyamán, de főleg a feltámadás eseményében Jézus nem néma szellemként közlekedik, hanem hamar bemutatkozik, felfedi önmagát. Vele szemben viszont az ördög szívesen és hosszan kelt félelmet és sokszor aki fél, azt sem tudja mitől fél,
5
mivel az ördög célja nem a megnyugtatás, hanem a tartós félelem keltés. „Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!” Bízni, de miben, kiben? Ez a „bízzatok” előjön a Jn 16,33, amikor Jézus a világ felett aratott győzelméről beszél. A bizalom, mindig kockázatos. Ha lenne biztos tudásunk valamiben, akkor már nem kellene bíznunk benne. Bizalom ott kell, ahol nincs biztos tudás. Bízni Istenben annyit jelent, hogy nem tudjuk pontosan ki is Ő, de rátesszük az életünket, ahogyan ezt Pál kiáltja életveszélyben az ApCsel 27,25-ben: „Bízzatok hát, emberek! Én hiszek az Istennek, hogy valóra válik, amit hírül kaptam.” „Én vagyok…”. Ki az az én? Gyakran ennyit mondunk csak a kaputelefonba is és nyílik a kapu. olykor ez felelőtlenség. jézusnak elég csak anynyit mondania, hogy „én vagyok” és máris felismerték őt és megnyugodtak az apostolok? Igen, lehetséges. Megismerhették őt a hangjáról, viselkedéséről, mozdulatairól. „Ne féljetek!” A legtöbb vallás félelemre épül. Gonosz szigorú istenségek sokasága. Sőt még lehet minket is félelem által szoktattak a vallásra: „Megbüntet az Isten!” Isten nem félő és rettegő imádókat akar. Jézus soha nem félelemmel akart jobb belátásra bírni valakit. Ő maga mondja, hogy szelíd (Mt 11,29). Mi bízunk Isten szelídségében? Mi mennyire vagyunk félelem keltők? Mennyire bízhatnak bennünk mások? „Nem okultak…” Még mindig nem ismerik eléggé Jézus istenségét. Ez előjön a feltámadás után is például az emmauszi tanítványoknál (Lk 24,25).
6
„A szívük még érzéketlen volt.” Mit jelent ez a kijelentés? A feltámadás után Tamás apostol viselkedik ilyen érzéketlenül, mikor kimondja, hogy csak akkor hisz Jézus feltámadásában, ha megfoghatja Őt (Jn 20,25). Tulajdonképpen ez az érzéketlenség a hitetlenség és félelem keveréke lehet. Még nem ismerik fel Jézus istenségét. Még nem értik Őt és félnek is tőle. Ezek együttese megjelenik Péter kijelentésében, amikor kétségbe vonja Jézus szenvedését (Mt 16,22). Vagy egy másik alkalommal Péter megtagadja Jézust. Még bizonytalan ekkor Péter és félti az életét is (Jn 18,16-18.2527). De pünkösd után kinyílnak ebből a zárkózottságból. Sőt Péter már a mennybemenetel előtt kezd érző szívű lenni akkor, amikor Jézus háromszor kérdezi meg tőle, hogy szereti- e őt (Jn 21,15-17).
