ZÖLD HEGY. Zöld Hegy Projekt - A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje: Jelentés az Európai Jó Gyakorlatról

“ZÖLD HEGY” A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje Jelentés a legjobb európai megoldásokról

Zöld Hegy Projekt - A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje: Jelentés az Európai Jó Gyakorlatról

0

Tárgymutató 1. Azonosító lap ..........................................................................................2 2. Bevezetés és módszerek........................................................................3 3. Jó gyakorlatok .......................................................................................6 3.1 UNESCO Great Walser Völgy Bioszféra Rezervátum (Ausztria) ............ 6 3.2 Nemzeti Táj Projekt Het Groene Woud (Hollandia)............................... 11 3.3 “Verdiskapingsprogrammet for matproduksjon” VSP mat (Norvégia) A hozzáadott érték program az élelmiszertermelésben ...................... 15 3.4 A Steinbach Way (Módszer a 21-es Agenda számára, Ausztia)........... 19 3.5 Bread-grain projekt: Tiroli organikus kenyér tartományi, régi gabonafajtákból (Ausztria) ................................................................... 27 3.6 GENE-SAVE – Az Alpokbeli vegetáció génállományának megőrzése (többféle gabona, zöldség és almafajta) (Ausztria és Olaszország)........................................................................................ 32 3.7 EuroMARC (Európai Hegyvidékek Mezőgazdasági termékei, Kiskereskedelem és Fogyasztók): Élelmiszerek (Agrofood), kiskereskedelem és fogyasztók Európa hegyvidéki régióiban (EU) .... 38 3.8 IPAM Toolbox: Integratív Védett Területek Managementje, az Alpok-Adria régióval példázva (EU).................................................... .44 3.9 SURE: Sikeres Helyreállítás és Restauráció Infrastrukturális Beavatkozásokat Kísérve (EU)............................................................ 49 3.10

PADIMA projekt: Elnéptelenedés Elleni Rendeletek a Hegyi Térségekben – Jó Gyakorlatok az Oktatásban és Képzésben (EU)...................................................................................................... 53

3.11

Javulás a nyilvános információk és a környezettudatosság terén a természet-és tájvédelemben - beleértve a NATURA 2000 (keretprogram és az Ökológiai Lábnyom Alprojekt) (Szlovákia)......... .61

3.12 Az Ökológiai Lábnyom Alprojekt: a környezettudatos nevelés az általános- és középiskolákban (Szlovákia) ... .......................................66


1

1.

AZONOSÍTÓ LAP

Projekt mozaikszava

GREEN MOUNTAIN

Projekt teljes neve

A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje

Munkacsomag

WP3 – A Fenntartható Fejlődés közös fejlesztése és menedzsment modellje

Tevékenység

WP3.1 – Információcsere, tapasztalatok és helyes gyakorlatok. (A helyes Európa-i gyakorlat)

Az átadás időpontja

2011 szeptember 12.

Típus

Jelentés

Állapot-és verzió (tervezet

Végleges változat

vagy végleges) Felelős partner

AREC Raumberg-Gumpenstein

Szerző(k)

Silke Heinrich

Egyéb közreműködők

Bernhard Krautzer (A), Christian Partl (A), Wilma van der Pijll-Hermans (NL), Ruth Moser (A), Hilde Halland (N), Ulrike Naumann (N), Christian Uhlig (N), Johann Wagner (A), Michael Jungmeier (A), Valerie Wetsels (NL), Desiré van Laarhoven (NL), Giovanni Peratoner (I), Marie Guitton (BE), Jana Šimonovičová (SK)


2

2.

BEVEZETÉS ÉS MÓDSZEREK

Ez a kiadvány azért jött létre, hogy beszámoljon azokról a legjobb európai megoldásokról, amelyek eredményes kivitelezését követően egyes, főleg hegyvidéki területeken, jelentősen javult az ott élő csoportok életminősége.

A publikáció célja meghatározni és elemezni a különböző „jó gyakorlatokat” (best practices), amelyek lényegesen növelhetik és továbbfejleszthetik a három (Working Group1, WG2, WG3) csoport munkáját, emelve ezzel az említett csoportok tevékenységi értékét, leginkább a következő elemeknél: gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek, összehangolt és integrált menedzsment stratégiák és tervek, valamint megoldások és módszerek a tudatosság növelése érdekében.

A „Jó Gyakorlatok” értéket növelnek, és ezek az értékek kiteljesítik a partnerség, a megfelelő kezdeményezések, projektek, gyakorlatok és az eddigi szakmai fejlesztés és tudás eredményeit. Ugyanakkor az innováció ezeket a tevékenységeket korszerű európai szintre emeli a tárgyalt három projekt témakörének tekintetében is.

A Jó Gyakorlat példaértékű és ez az a kezdeményezés, akció, projekt, amely pozitívan befolyásolja a rendszerek és gyakorlatok egész tevékenységét, eredményét. A kiadvány már bevált módszereket ismertet, amelyeket érdemes alkalmazni a különböző környezetekben munkálkodó új felhasználóknak vagy szervezeteknek.

A Jó Gyakorlat, mint "inspiráló irányelv", a közvetlen, meglévő tudás hasznosításának elképzelésén alapulva egy kreatív és fenntartható használható példát mutat. Azt vettük észre, hogy ezeknek a módszereknek alkalmazása ösztönzően hat és potenciálisan hozzájárul a kérdéses alkalmazók döntéshozatalának jó irányvonalához.

Az ENSZ által meghatározott Jó Gyakorlat, mint sikeres kezdeményezés: •

Kimutatható hatást és kézzelfogható javulást eredményez az emberek életminőségében;

•

Eredményes, hatékony együttműködés az állami, magán és civil szektorban;

•

Fenntartható szociális, kulturális, gazdasági környezetet biztosít.

•

Javítja a mindennapi politika hozzáállását.


3

•

Növeli a tudatosságot minden szinten. A lehetséges megoldások keresése a közös társadalmi, gazdasági, környezeti problémákra;

•

Átadja, tanítja az ismereteket, megosztja a szakértelmet, és a tapasztalatokat. A jó gyakorlat megválasztásához szükséges mindenek előtt a jó arculat kiválasztása és az alkalmas kritériumok, jellemzők, meghatározása, amelyek alapján osztályozzuk és kijelöljük, a helyes gyakorlatokat.

Ezek a meghatározó kritériumok a következőek:

Innováció

(folyamat,

eredmény,

környezet):

új

szervezési-szervezeti

módszerek

bevezetésének eredményeképpen, azok, a létrejövő értékek, amelyek képviselik az új sajátosságokat, megkülönböztetve őket más, hasonló ismerttől. Továbbá a jelentősen javított szolgáltatások növelik a hagyományos megoldások értékét. Megismételhetőség és Átruházhatóság: vizsgálja, hogy más kontextusban milyen mértékben lehet a gyakorlatban reprodukálni a már alkalmazott innovációt máshol. Figyelemmel kíséri a kezdeményezések más közegekhez való alkalmazkodóképességét. Jelentős hozzájárulás/rendszerfejlesztés: a Jó Gyakorlat jelentősen hozzájárul, a rendszer más tervekben való érvényesítéséhez és fejlődéséhez. Fenntarthatóság: a gyakorlat/projekt a próbaidőszak lejártát követően is tovább folytatódik. Hatás (gazdasági és környezeti): A Jó Gyakorlat pozitív hatással van a befektetések megtérülésére:

a

minőség

a

termelékenység

a

környezet

költségmegtakarításainak

szempontjából. Összhang: Összhangot teremt a gyakorlat/ projekt céljai és eredményei között.

Megállapíthatjuk: az Európai Jó Gyakorlat Jelentés egy hasznos dokumentum, mely lehetővé teszi az összehasonlítást, további ismeretek megszerzését, módszerek és a legjobb gyakorlatok megosztását, a három tematikus projekt területén. Ezeket a módszereket és legjobb gyakorlatokat lehet érvényesíteni európai szinten, de használható a saját regionális és helyi környezet tekintetében is.


4

Felmérés a Jó Gyakorlat fontosságáról a különböző munkacsoportokban (WGS)

A JÓ GYAKORLAT CÍME

releváns

releváns

releváns

WG 1

WG 2

WG 3

6

X

X

X

11

X

X

X

15

X

X

X

3.4 A Steinbach Way

19

X

X

X

3.5 Bread-grain projekt

29

X

X

3.6 GENE-SAVE

34

X

X

3.7 EuroMARC

40

X

X

3.8 IPAM Toolbox

46

X

3.9 SURE projekt

51

X

3.10 Padima projekt

57

X

3. 11 Javulás a nyilvános információk és a környezettudatosság terén a természet és tájvédelemben beleértve a NATURA 2000 (Szlovákia)

63

X

3.1 UNESCO Great Walser Völgy Bioszféra Rezervátum (Ausztria) 3.2 Nemzeti Táj Projekt Het Groene Woud (Hollandia) 3.3 “Verdiskapingsprogrammet for matproduksjon” VSP mat (Norvégia)

3.12 Az Ökológiai Lábnyom Alprojekt: a

Oldal

X

67

környezettudatos nevelés az általános

X

és középiskolákban (Szlovákia)


5

3.

JÓ GYAKORLATOK


3.1 UNESCO Great Walser Völgy Bioszféra Rezervátum (Ausztria) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. Az UNESCO bioszféra-rezervátum létesítménye, Vorarlberg tartományában (Ausztria) található - kezdeményezője a REGIO volt (Regionális Tervező Szövetség a Great Walser-völgyben. Ez egy meglévő, hat közösség közti együttműködés, amely a területi tervezés kérdéseiben való átfogó együttműködésre és koordinációra, valamint a regionális élőhelyek bioszféra-rezervátum modell alapján való ökológiai, gazdasági, kulturális és szociális fejlesztésére jött létre) és a projektet nagyban támogatta a Vorarlberg tartomány is. A régió kérelmét 2000 májusában terjesztették elő, amit azután 2000 novemberében az UNESCO bioszféra-rezervátum megnevezéssel fogadtak el. HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? A meredek lejtők a Great Walser-völgyben nem voltak alkalmasak az intenzív gazdálkodásra, sem síelésre sem más intenzív turisztikai formákra. Amikor a turizmus fellendülése az 1960-as és 1970-es években leállt, felmerült a kérdés, hogy a távoli völgyet hogyan lehetne fenntartani a jelenlegi és a jövő generációk számára, létbiztonságot nyújtva a régióban élőknek a projekt létrehozói abban. reménykedtek, hogy a Great Walser-völgy bioszféra rezervátummá történő fejlesztése pozitív impulzust adna a regionális fejlődésnek illetve a helyi és a kulturális identitás elvesztése nélkül fenntartható turizmust vonzana ide. A meglévő természetvédelmi területek, amelyek megfeleltek mind az UNESCO központi zóna igényeinek mind pedig egy nem oly régen elfogadott természetvédelmi törvénymódosításnak, igen kedvezőek voltak a bioszféra-rezervátum létrehozásához. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Az elsődleges cél az volt, és még mindig az, hogy létrehozzanak egy fenntartható jövőt a Great Walser-völgy lakói számára, és megteremtsék ennek a gazdasági alapját. A tervben a völgy lakói fontos szerepet játszottak. Elvárták tőlük, hogy aktívan részt vegyenek a szebb jövő létrehozásában. A cél elérése érdekében számos projekt, különféle kezdeményezések, és együttműködés indult a területeken a turizmus, üzleti, gazdasági, környezeti tudatosság, a kutatás, marketing és a regionális termékek forgalmazásában, nevében. 1999-ben egy modellt alakítottak ki a régiónak, amelyben részt vett több mint 60 fő a Great Walser-völgyből. A modellt ötévente frissítik, és tartalmazza az alapelveket és a különböző szférák fejlesztési céljait (vállalkozások, a turizmus, a mezőgazdaság, a kultúra és a társadalom, a környezet és energia, stb.).


6

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. 2001: A Thüringerbergi Bioszféra Rezervátum menedzsment iroda megalapítása (finanszírozás a Jövő Kérdései Hivatal és a Vorarlbergi Környezetvédelmi Osztály által) 2001 - 2004 (2005): EU-Life "Eco Monte" projekt (finanszírozás az EU és a tartomány által) 2005 óta: Az alap finanszírozása a kormány és a Vorarlberg-i tartomány által (szintén közösségi hozzájárulások, szponzorok, projekt-szponzorálás) 2008 - jelenleg: Finanszírozás a "Bioszféra Rezervátum Management" LEADER projekt által (plusz szponzorok mintegy 20.000 € évente, a közösségi hozzájárulás mintegy 30.000 € évente); szükséges 30.000 € évente a Vorarlberg-i tartomány által (nem felszámítható költségek a LEADER projektben) A tartomány valószínűleg továbbra is a fő pénzügyi finanszírozója lesz hosszú távon a bioszféra tartalék adminisztráció költségeinek. Bioszféra Rezervátum menedzsment iroda Thüringerberg: három rész-munkaidős alkalmazott (a menedzser 90%-ot, a projekt asszisztens 50%-ot, adminisztrációs munkatársak pedig 50%-ot dolgoznak az adott munkaidőből) A helyi lakosság is részt vesz több projektben, együttműködve a turisztikai szervezettel, és másokkal. Szervezet: A bioszféra-rezervátum stratégiai tervezése a bioszféra rezervátum kuratóriumától függ. A döntéshozatalt a szakértői bizottság, valamint a REGIO (Regionális Tervezési Szövetség) különféle albizottságai támogatják (olyan területeken, mint a mezőgazdaság, az ifjúság, környezet, energia, stb.). Bioszféra Bizottságnak hat fő a résztvevője köztük a faluközösség polgármestere, valamint a regionális tervezési egyesület vezetője, és a Bioszféra Rezervátum igazgatója. Tanácsadó bizottság: Vorarlberg Tartomány Jövő Ügyek Hivatala, Vorarlberg Tartomány Környezetvédelmi Minisztériuma, Vorarlberg Energia Hivatala, Bludenz körzeti hatóság. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A Great Walser-völgy bioszféra rezervátum létrehozásának lépései: • 1998. "Vorarlberg természeti tájainak karbantartás" tanácskozást és kirándulásokat szerveztek a Rhön bioszféra rezervátumba; mind a hat résztvevő közösség a bioszféra-rezervátum mellett szavazott, és elindult egy projekt, annak érdekében, hogy elősegítse a lakosság tudatosságát. • 1999. létrehoztak egy modellt számos személy részvételével • 2000. a bioszféra rezervátum vezetőinek tartományi találkozója (Jövő Kérdései irodája) • Kérvény az UNESCO-hoz májusban. • Vorarlbergi tartomány kinevezése júliusban.


7

• Megjelölés bioszféra rezervátumként az UNESCO által novemberben. A fő feladata a Bioszféra Rezervátum vezetésének a terv végrehajtása és a projekt nyomon követése illetve annak elősegítése, hogy a Bioszféra Rezervátum együttműködjön a helyi lakossággal. A projekttel kapcsolatosan érkező ötletek többnyire a kuratóriumtól és az albizottságoktól származtak, de a lakosság elképzelései sem voltak elhanyagolhatók. Az első, a lakosság részvételével tartott workshop már 2007-ben létrejött, de sajnos a korlátozott személyi adminisztrációs erőforrások miatt csak néhány ötlet kapott megvalósítási lehetőséget. Példák a Great Walser-völgyi Bioszféra Rezervátum tevékenységei és projektjei közül: • Környezettudatos nevelés – "Bioszféra Rezervátum Kaland" létrehozása, környezettudatos nevelési csomag az iskolák számára az idegenforgalmi vállalkozások együttműködésével. • A tudatos, kommunikáció és PR növelése: regionális Bioszféra Rezervátum "Blickwinkel" újság, brosúrák, honlap, naptár, események, zonális kampányok megalapítása. • Márkafejlesztés a helyi termékekhez, mint például a "Walserstolz" (helyi sajt), "Walser EigenArt" (kézműves), "alchemilla" (gyógynövény termékek), "Bergholz" (öko-bútorok és házak), stb. • "Walser Thaler" - regionális pénzügyi rendszer, mely támogatja a helyi vállalkozásokat. • Partner vállalatok bevonása az idegenforgalomba. • Megújuló energiaforrások területén való tevékenységek azzal a céllal, hogy 100% környezetbarát energiaellátást biztosítson a régió számára (kis e5-program, a modell energia-és éghajlat régió - E-Regio projekt). • Tan ösvények - pl. Faschina virág tanösvény, Marul erdei kaland nyomvonal, Blons lavina ösvények. • Bioszféra Rezervátum nyári programja.

AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. Az érdekeltek köre: helyi lakosság, Great-Walser-völgy Turisztikai Egyesület és a turisztikai vállalkozások, gazdálkodók, kézműves vállalkozások, helyi szervezetek, a regionális tervezés szövetség (REGIO) és az albizottságok, iskolák, közösségek, helyi politikusok, tartományi kormányzat, az energia-intézet, Vorarlberg tartomány Környezetvédelmi és Jövőbeli ügyek Osztálya EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. Az UNESCO bioszféra rezervátumban, a völgyben élő elkötelezett emberek közreműködésével kísérletet tettek a bioszféra-rezervátum filozófia megvalósítására. Számos projekt/ kezdeményezés jött létre az "élni és dolgozni harmóniában a természettel" mottóval. A fő célja ezeknek a projekteknek, hogy jövedelemre tegyenek szert és használják a régió közösségének/ lakosságának az erejét.


8

Az évek során különböző projektek olyan területeken, mint a fenntartható fejlődés, a termékek marketingje, fenntartható turizmus, a kézművesség, a környezettudatos nevelés és a megújuló energiaforrások, hozzájárultak az élet minőségének javításához a régióban, és megteremtették a pénzkeresés lehetőségét a lakosság számára. Öt évvel az után, hogy a Great Walser-völgy bioszféra rezervátum lett és az érintettek elfogadták a bioszféra ötletét, elemezték a helyi lakosságot és a látogatókat, illetve megvizsgálták az első gazdasági hatásokat. A tanulmány főként konkrét fejlesztési projektekre fókuszált, figyelmet fordítva a stratégiára, megvalósításra, az érdekeltek hozzájárulásával a fenntartható regionális fejlődés területén. A vizsgálat eredményei határozottan kimutatták, hogy a „Bioszféra Rezervátummá” való kijelölésnek látható eredményei vannak. A lakosság egyetértése nagyon magas volt. A megkérdezettek 84%-a azt mondta, hogy a bioszféra rezervátum jó ötlet volt, főként, mint projekt. A regionális fejlesztésben való aktív részvételre történő felkészültség is magas volt (40%-a a megkérdezetteknek elképzelhetőnek tartotta, hogy részt vegyen a jövőben bioszféra rezervátum projektekben). A természetvédelem és a fenntartható regionális fejlődés elsődleges eszközeként tekintik a bioszféra-rezervátumot, különösen a turizmus területén. Pozitív hatásai a tudatosság növelése, a jobb együttműködés a közösségekkel és a regionális termékek marketingjének lehetőségei. Ráadásul a nemzetközi szintű figyelem a régióban növekedett. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Az itt bemutatott regionális fejlesztési koncepció biztosan használható körvonalaiban, de hozzá kell igazítani a mindenkori rendelkezésre álló feltételeket és célokat. Először egyenként meg kell vizsgálni, hogy valóban megfelelnek az UNESCO által előírt, nemzetközi kritériumoknak. A Great Walser-völgyi Bioszféra Rezervátum alkalmas jó gyakorlat mindhárom munkacsoport számára. Az 1. Munkacsoportot a különböző tevékenységek és márkafejlesztés ösztönözheti abban, hogy felfedezze és kifejlessze a gazdasági lehetőségeket a saját üzleti régiójában. Léteznek különböző hosszú távú projektek a környezettudatos neveléssel kapcsolatban Ez a példa tartozhat a 3. Munkacsoport érdeklődési körébe. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Great Walser Valley Biosphere Reserve Management, Ruth Moser, Jagdbergstraße 272, 6721 Thüringerberg, Austria T +43 (0)5550 20360,

[email protected] www.grosseswalsertal.at FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez.


9

Coy, M., Weixlbaumer, N. (Hrsg.), 2009: Der Biosphärenpark als regionales Leitinstrument: Das Große Walsertal im Spiegel der Nutzer. Innsbruck, 126 p. Jungmeier et al. 2010: „Part_b: Partizipationsprozesse in Biosphärenparks“ http://epub.oeaw.ac.at/?arp=0x0023602f


10


3.2 Nemzeti Táj Het Groene Woud Projekt (Hollandia) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb.

• • • •

Ország: Hollandia Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Megvalósítás éve 2005 Egyedi vagy jellemző régiókat jelöltek ki Nemzeti Tájkép gyanánt a minisztériumban azzal a céllal, hogy megőrizzék ezen tájak természeti, kulturális történelmi és regeneráló értékeit és ugyanakkor a társadalmi és gazdasági fejlődést is.

HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? 2005-ben a nemzeti kormány kijelölt 20 nemzeti tájat Hollandiában a területek különleges természeti és/ vagy kulturális értékei miatt, helyreállítás, fenntartás vagy javítás céljából. Számos partner (például természetvédelmi szervezetek, kulturális szervezetek, stb.) próbálta már megvédeni ezt a tájat a Zöld Erdő régióban. Azért lobbiztak, hogy a Zöld Erdő kiválasztott nemzeti táj legyen, és ez a munka sikerrel járt! CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Az általános cél az volt, és még a mai napig is az, hogy megtalálják a nemzeti táj fenntartható jövőjének módját és helyi partnereket is bevonjanak ebbe a folyamatba. Ezen célok elérése érdekében a turizmussal, az üzlettel, környezetvédelmi oktatással és tudatosság előmozdításával kapcsolatos számos projektet, kutatást, helyi termékek értékesítését, stb. valósítottak meg és megindult egy együttműködés/kezdeményezés. 2009-ben megalakult a regionális igazgatóság (Streekraad Het Groene Woud en de Meierij). Számos partner képviseltette magát ezen a fórumon, mint például a regionális kormányzat (Észak-Brabant tartomány), 12 település, a természetvédelmi szervezetek, egyesületek a mezőgazdasági termelők, a turizmus és az üzleti valamint a kulturális szervezetek. A testület ma is tanácsadói feladatokat lát el a helyi önkormányzat részére a Zöld Erdő tekintetében. FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. 2005-ig: kisebb projektek az EU Lifescape A Landscape projekt körén belül az Interreg IIIB program keretében.


11

2005-2007: különböző vezető projektek. 2007 óta: az Észak-Brabant tartomány által finanszírozva. A kezelési költség mintegy 50 %-át az előző évig (maximum 75%), a helyi cégek és a különböző egyéb szervezetek biztosították. Például a természetvédelmi egyesületek, mintegy 25%-kal járultak hozzá a programhoz. Az éves költségek nem pontosan kiszámolhatóak, függnek a projektektől és tevékenységektől, és mintegy 50.000-től 100.000 euró között vannak. A rossz gazdasági helyzet miatt, a kormány valószínűleg csak 25%-át vállalja a költségeknek ebben az évben. Iroda: A Streekhuis Het Groene Woud en de Meierij rész-munkaidőben foglalkoztat alkalmazottakat, akik adminisztrálnak. A résztvevő partnerek több munkavállalója is dolgozik részmunkaidőben a Streekhuisban. Körülbelül tíz részmunkaidős személy dolgozik ott. Az igazgatóság együttműködik a már említett Streekhuis Het Groene Woud en de Meierij regionális bizottsággal. A helyi lakosok is részt vesznek különböző projektekben, illetve együttműködnek turisztikai szervezetekkel és egyéb szövetségekkel. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A projekt fő tevékenysége megfelel a nemzeti táj céljainak: egy egészséges és fenntartható regionális gazdaság bevezetésére törekszik, oly módon, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy fenntartható és fejleszthető legyen a táj. Példa: •

•

•

Az egyik kezdeményezés célja a regionális identitás és a gazdaság megerősítése a regionális arculatú szövetkezet formájában, amelynek célja a fenntartható értékesítés a régióban. Ezen az interdiszciplináris regionális gazdasági együttműködésen keresztül valósul meg egy közös zászló alatt, így a regionális értékeket megőrizve erősítik a helyi vállalkozók jövedelmének javulását. Kifejlesztettek egy innovatív koncepciót. Egy helyi alappal kombinált regionális számlát hoztak létre. A regionális alap és a Rabo Groene Woud megtakarítási számla a projekt két fő összetevője, amelyek az ön-megújító alapokon keresztül támogatnak számos regionális kezdeményezést. A regionális alapot főként a helyi megtakarítási számlán keresztül lehet feltölteni, amik ebben az esetben a cégek, állami intézmények és civil szervezetek tulajdonában vannak. A számlatulajdonosok speciális kamatot fizetnek közvetlenül az alapba, és mindenki a szokásos módon adományozhat. A regionális szervezet magába foglalja mind a köz, mind a magán tagok céljait, erősíti a Zöld Erdő és a helyi gazdaság fő tulajdonságait. Fontos szerepet játszik a marketing területén, valamint az innovatív folyamatokban és az együttműködésben, a térségben. Feladatuk többek között a következők: - Különböző felek / csoportok együttműködése. - Kísérő és befolyásoló folyamatok koordinálása. - Projekt-kezdeményezés. - Energiaforrások megújítása. - Különböző szakmai képzéseket kínál.


12

-

-

Új kerékpáros-és túraútvonalak tervezése és létrehozása. Környezeti tudatosság növelés több látogató központban. A helyi termékek előmozdítása: úgy, mint a régi típusú gabona hagyományos módon való termesztése és felhasználása kenyér és sör gyártásához. A régió portékáit a helyi üzletekben kínálják eladásra. A figyelem felhívása honlapon, kiadványokban, rendezvényeken, stb. keresztül. Kirándulási ajánlatok.

AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket.

• • • •

Minden szervezet, amely magában foglalja a Streekraad-ot. A helyi lakosok. Regionális vállalkozók. A turisták.

EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. A nemzeti táj elnevezés egy bizonyos státuszt eredményezett a régiónak. A szép környezetben élés tudata nőtt (de nőhetne többet is). De a legfontosabb eredmény az volt, hogy számos példás együttműködés alakult ki az emberek és a szervezetek között, mely a projektek megvalósítását és fejlesztését szolgálta a régióban. Voltak projektek közvetlen pozitív hatással a természetre és a tájra (például a gazdák, akik lehetővé tették a virágos növények növekedését a földjeiken). Másrészt voltak a gazdaságra fókuszált tevékenységek (pl. együttműködés a turisztikai ágazatban, a városokban a mezőgazdasági termelőkkel a vidéken). De hatással voltak még a projektek a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi szférában. Többek között alakultak üzlet, melyek foglalkoztattak fogyatékos embereket. Alkalmazásuk olcsóbb, mint egy "hagyományos" munkaerőé. Feladatuk képességeik szerint, az utak fenntartása, vagy a táj vonzóbbá tétele. Nem végeztek eddig értékelést, tehát a sikert nem lehet látni tényekben és számokban. De a felkészülés a lakosság és a szervezetek számára, hogy aktívak legyenek ebben a tekintetben egyértelműen adott, és a mai napig látszik, hogy a legfontosabb. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben?


13

Adott a lehetőség annak, hogy környezetünket átalakítsuk sok szempontból, más példáit alapul véve. A legfontosabb dolog az érdeklődés a lakosság és a résztvevő szervezetek részéről. Ez a Jó Gyakorlat fontos minden munkacsoport számára. Kitalálni a régió számára egy márkanevet nagyon fontos eleme a sikeres regionális fejlesztésnek. A tevékenységi példák azt mutatják, hogy a különböző projekteket, mind egyenlő értékű részét képezik a fenntartható fejlődésnek. Ilyenek többek között a megújuló energiaforrások. Lehetőség szerint támogatják a helyi termékeket és a turisztikai tevékenységeket. Még a szociális projekteket is be lehet vonni az egész fejlesztési folyamatba pozitív kimenettel a társadalom és környezetvédelemre. A Het Groene Woud releváns a 2. Munkacsoport szempontjából is, az irányítás a Hivatalnak egy érdekes feladata, az hogy az emberek különböző, már meglévő intézményekből működnek együtt (csak, mint részmunkaidős-alkalmazott) a regionális fejlesztési program irányításához, úgy, hogy hozzák magukkal az eredeti munkáltatójuknál megszerzett tudásukat, tapasztalatukat és befolyásukat. A Regionális Fejlesztési Alap innovatív koncepciója nagyon fontos a 2. és 3. Munkacsoport számára. Ez lehetőséget ad pénzgyűjtésre a különböző projekthez a regionális fejlesztésben. További előny, hogy az intézmények és személyek, akik rendelkeznek regionális megtakarítási számlával, tehetnek valami jót a saját régiójukban és közvetve részt vesznek a fejlesztési folyamatban. Különösen a vállalkozásoknak (vagy talán még politikai pártoknak) a térségben, ez egy nagyon jó reklám nem csak munkahelyeket kínál, hanem segíti a fejlődést a régióban. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Désiré van Laarhoven (Regional Fund) Van´t Laar Hof Looeind 11, 5298 LX Liempde Netherlands 0031-6-83246226 [email protected] Geert van der Veer (cooperative organisation of Het Groene Woud)

[email protected] Tel: 0031413385820 or mobile phone: 0031610960531 FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez.

• Wilma van der Pijll, Province of Noord-Brabant, [email protected] (main part of template was done by her); Valerie Wetsels, Praedium

• Gebiedsmeerjarenprogramma Het Groene Woud & De Meierij 2009-2013 (Streekraad 30-10-2008)

• Gebiedsjaarverslag 2010 Het Groene Woud en De Meierij (Streekraad 03-03•

2011) Gebiedswerkplan Het Groene Woud en De Meierij 2011 (Streekraad 16-12-2010)


14


3.3 “Verdiskapingsprogrammet for matproduksjon” VSP mat élelmiszer (Norvégia) - A hozzáadott érték program az élelmiszertermelésben A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. VSP mat (élelmiszer) 2001 – 2010-ig tartott. Egy Innovation Norway-program. Az Innovation Norway a norvég kormány legfőbb innovációs és fejlesztési eszköze a norvég vállalkozásokban és iparban. Egy általános keretprogram létrehozása az értékek támogatása céljából, beleértve például az idegenforgalmat, az ipart és az élelmiszertermelést. Egy másik fontos feladata a vidéki területek biztonságos fejlődése. HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? A háttér a VSP mat (Értékteremtési program az élelmiszer-termelés létrehozására) 2001ben úgy indult, hogy hatására nagyobb innováció és nagyobb változatosság legyen a helyi élelmiszer-ipari termékekben. Továbbá, az is cél volt, hogy növelje az érdekeket a gazdák tekintetében, hogy a helyi jó mezőgazdaságra alapozva, növeljék a regionális élelmiszertermelést. Lett is egyre növekvő kereslet a kisebb mennyiségű, helyben előállított élelmiszerekre. Mivel nőttek a helyi bevételek, ezért egyre nagyobb lett a vásárlóerő, és bizonyos mértékben egy új tudatosság jött létre a norvég élelmiszer hagyományokkal kapcsolatban a fogyasztók körében, és nem utolsó sorban, a turizmusban. A programot a Norvég Parlament jelentése (1999-2000) eredményesnek nyilvánította. Ez a jelentés azt mutatta, hogy szükséges fejleszteni és támogatni a norvég élelmiszertermelést, ezzel csökkentve az élelmiszer-behozatalt. Elindítva és bővítve ezzel a további értékteremtést a saját országában. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Az általános cél: • Növelni a mennyiséget, az üzleti volument és a helyben előállított, kis mennyiségű élelmiszer-ipari termékeket. • Növelni a hasznot, a fő szektorban. • Növelni Norvégiában az üzleti termékek mennyiségét a teljes mezőgazdasági szektorban FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok.


15

A Norvég Mezőgazdasági és Élelmiszer Adminisztráció Minisztériuma által megnevezett Irányító bizottság: Innovation Norway (Norvé Innováció) Stratégiák: A programot két alkalommal értékelték, hogy ellenőrizzék a sikerét Pénzügyi források: összesen kb. 825000000 NOK az egész évtizedre (kb. 107.000.000 euró, utalva a devizapiaci árfolyamon - mintegy 10,7 millió euró évente) Fő tevékenysége:

• Támogatások termékfejlesztési kis vállalkozásoknak • Országos hírnevet építeni • Tudásépítés (több partner) A különböző projekteknek/tevékenységeknek a végrehajtásában több partner is részt vesz. Bioforsk például részt vett a legtöbb kutatási tevékenységben. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A legfontosabb tevékenységek:

• Sok norvég élelmiszer-ipari termék fejlesztése – különlegességek Norvégia • • • •

minden régiójából. Létrehozása és működtetése a szakértői központnak a kismértékű élelmiszerfeldolgozásban (5 országos hálózat, mely az egyéni segítséget, a tudástranszfert és tanfolyamokat indít a termelők számára az ország egész területén) Hírnév építése a nemzeti turizmusban. A Farmers 'Market kialakítása Norvégia több városában és az élelmiszer-branding fejlesztése Norvégiában (elérhető minden gyártó) Tudás hozzáférhetősége (kutatási projektek, az érdekeltek bevonásával. Példa: www.bioforsk.no / arktisklam, részben finanszírozza VSP mat)

AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. A célcsoport - kis mezőgazdasági vállalatok, gazdálkodók, turisztikai vállalkozásokbevonása különböző módon: • A projekt résztvevői aktívan részesei a kutatási és fejlesztési projektnek. • A résztvevők, a kis mennyiségű élelmiszer-feldolgozással kapcsolatban részt vettek oktatásban, tanfolyamokon, dolgoztak hálózatokban, mint egyfajta mentorprogram (ez a módszer nagyon sikeres volt, és gyakran lehetett megoldani a problémákat közvetlenül). • A projekt-tulajdonosok aktiválása, akik új termékeket fejlesztenek. (beleértve élelmiszereket, ajándékokat felhasználva a turizmus üzletágban)


16

• A hálózat / cég-tulajdonosok aktiválása ( pl. Farmers 'Market, vagy az eladó szövetkezetek). EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait.

• Az értékelés 2006-ban kimutatta, hogy a VSP mat (élelmiszer) fontos volt 677 új

•

• • • • •

termék fejlesztésében, 560 termék-innovációban és 118 új kis cég létrehozásában. Mivel pozitív értékelést kapott a VSP mat-program, hosszú távon valószínűleg nyomon követi egy program, ami kezdetét veszi 2012-ben. A társaságok 60%-a kapott pénzügyi segítséget a VSP mat-tól hogy csökkentse, a termelési költségeket, vagy nagyobb nyereséget realizáljon, vagy mindkettőt érje el. A termékfejlesztési támogatásokat csak az innovatív és a start-up folyamatokra fordított beruházásokra és intézkedésekre adják, a termékek és folyamatok hosszú távú támogatását nem fizetik. Egyes projektek fontosak az egész helyi közösség számára, mint például a "Rakfisk fra Valdres", a márka "Lofotlam", illetve a forgalmazó cég Rørosmat SA, amely a VSP mat támogatásával alakult. Tudás építés (a legtöbb kutatási munka kiszervezése) Sikeres tudásátadás a kutatók, a termelők és a többi résztvevő között. Hálózatok létrehozása, amelyek nagyon fontosak a kisebb vállalkozásoknak. A nemzeti vevők között és a turizmusban nagyobb hangsúlyt kap a helyi élelmiszer.

A kormányzati program segítséget nyújtott a helyi élelmiszer-előállítás fejlesztéséhez, mely az innováción és a hagyományokon alapult. Számos termék jól ismert és könnyen elérhető lett mindenki számára, például a húsipari termékek Aron Mat vagy az "Odelia" nevű olaj. A kis élelmiszer-feldolgozás szakértői központja most is működik és szerzett egy fontos jogosultságot a támogatásban és a tudásátadásban, a helyi dolgozók alkalmazásával, amennyire csak lehetséges. Ez egyben magába foglalja a nemzeti és nemzetközi illetékességeket, ha szükséges. A tudásátvitel egyik termelőtől a másik számára gyakran sikeres. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Mivel a kormány felismerte, hogy további programokra van szükség, hogy fenntartsák és fejlesszék a kis mennyiséget termelő élelmiszer-ágazatot, ezek miatt "Helyi élelmiszer program" jött létre. 2011-ben, ennek adminisztrátora az Innovation Norway volt. Az új program fenntartja a VSP mat-nak a legsikeresebb elemeit. 2011-ben a kormány csoport megalkotta az új program alapjait, de már ekkor megállapítható volt, hogy az új program az elkövetkező időkben, három fő részből áll: • A helyi élelmiszer-termelők fejlesztési program: gazdasági segítség, hogy a termelők a helyi élelmiszer-ipari termékeiket csatlakoztassák az árutermeléshez a mezőgazdaságban. Tartalmazza továbbá a termelők hálózatát • Szakértői központ létrehozása, a kis élelmiszer-feldolgozásban (országos hálózat 5 hub, mely az egyénnek segítséget nyújt, a tudástranszfer és a tanfolyamok


17

•

révén, a termelők számára az ország egész területén) Országos hírnév építése a helyi élelmiszerek, élelmiszer-kultúra, norvég specialitásokkal kapcsolatban, együttműködve a turisztikai ágazattal.

Ez a Jó Gyakorlat bizonyítja, hogy nagyon jól lehet elérni pozitív eredményeket egy ilyen program keretében (számos új termék és a vállalkozások jöttek létre). A hosszú távú tapasztalat azonban pregnánsan mutatja a kísérő folyamatok jelentőségét. Fontos a kommunikáció a műszaki támogatás kapcsán, valamint a fejlesztési és karbantartási hálózatok és transz-diszciplináris együttműködéseknél (pl. a turisztikai szektor) elengedhetetlen a sikerhez. Az értékelési programok és projektek segítenek kontrollálni a sikert és lehetőséget adnak, hogy módosuljanak a különböző szempontok, ha szükséges. Egy másik nagyon fontos szempont, hogy hosszú távú támogatásokat nem kapnak a termékek, csak az adott támogatás során az innovációs és a kezdő szakaszban. Ezeket a dolgokat figyelembe kell venni a 2. Munkacsoportban. A falusi piacok kialakítása, valamint egy saját címke jó lehetőség, a hegyi termék eladásának növeléséhez, és ezért érdekes az 1. Munkacsoportnak. A legfőbb része a VSP mat programnak a kommunikáció minden szinten. A koordináló szervezeti egységek és a részt vevő vállalkozások sikerének alapja a regionális termékek gyakorlati tervezése és a sikeres végrehajtás. A figyelem felkelthető a helyi lakosságban a regionális termékek felcímkézésével és marketing stratégiákkal. Ez egy fontos szempontja a 3. Munkacsoportnak. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Innovation Norway, www.innovasjonnorge.no by Elin Hjortland [email protected] Kompetansenettverk for småskala matproduksjon Nord-Norge (Centre of expertise on small scale food production Northern Norway), www.bioforsk.no/matnett (Norwegian language), by Hilde Halland, [email protected]. FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Rapport VSP mat (Innovation Norway, Inger Solberg og Elin Hjortland) and Arbeidsgrupperapport (Report) ”VSP mat etter 2010?”(Innovation Norway) http://www.innovasjonnorge.no/Contact-us/


18


3.4 A Steinbach Way (Módszer a 21-es Agenda számára; Ausztria)

A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. • • •

Átfogó és fenntartható fejlődésterv készítése a Steinbach ad Steyr-i közösségnek (Felső-Ausztria) 1986 - ban indult a projekt. Legintenzívebb szakasza 2002-ig tartott, de az óta is folyamatosan működik, napjainkban is. A kezdeményezők Steinbach polgármestere, Karl Sieghartsleitner mérnök és a helyi tanács.

HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést?

Ennek a meredek helynek, a középkor óta Steinbach ad Steyr volt a központja, itt erős volt a vas-feldolgozó ipar, főleg kés és evőeszköz gyártás tekintetében Továbbá a környék profitált a közeli folyó Steyr vízi energiájából is, valamint sok volt a környező erdőkben a tűzifa. A területen élő fogyasztók ellátását a helyi kisgazdaságok biztosították. A globalizáció miatt az 1960-as és a 1970-es években az ipar Steinbachban már nem volt versenyképes. Ezen okok következtében az ottani cégek, amelyek a legnagyobb foglalkoztatási forrást képezték a környéken és több mint 200 főt foglalkoztat, csődbe mentek. A kereslet hiánya miatt az ügyfelek a következő években elmaradtak, számos helyi vállalkozás, mint például a vendéglők, üzletek és a kereskedelmi vállalkozások, érdeklődés és forgalom hiánya miatt bezártak. Korábban több mint tíz fogadó működött itt, de 1986-ra egy sem maradt. A projekt során, az új iparágak kérdéses területre való betelepítése után nem tartották lehetetlennek, hogy Steinbach annak a ténynek köszönhetően, hogy ott a folyó és a környező erdős területek, valamint meredek lejtők, a fejlesztések elindításával erőre kap. Igaz le kellet küzdeni több helyi hátrányt (árvízveszély, építési előírások és környezetvédelmi előírások, a folyó melletti területekre vonatkozólag. Rendeletekkel tiltották továbbá a különböző környékbeli területek beépítését. Ehhez járult még a gyenge helyi közlekedés, amely nehezítette a kapcsolatok kialakítását és ápolását. Az életlehetőségek általánosan spirálszerűen lefelé zuhantak mintegy 20 évvel a csőd előtt, főleg a nagy múltú evőeszközgyártás terén. Abban az időben több tulajdonos elköltözött, az utolsó megmaradt helyi vállalkozások művelői nyugdíjba mentek és helyi rendeletek tiltották a manufaktúrák felvásárlását, ezért nem volt, aki a termelést folytassa. A régi ipari épületeket és lakóépületeket bezárták. A művelődési otthon látogatottsága visszaesett, az építmény fokozatosan lepusztult. Az egykori gyár műhelyeit megszüntették, illegálisan veszélyes hulladékok elhelyezésére használták. CÉLKITŰZÉSEK


19

Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? • • • • • • •

A helyi lakosok aktiválása. A közösség nézzen szembe a problémákkal és oldja meg azokat. Felébreszteni, az önbizalmat a lakosságban. Ismerje meg erősségeit és gyengéit és hozzon létre valami újat. Találjon új célokat és modelleket, az elkövetkező időkben. Megnyugtatni a helyi lakosságot. Munkahelyteremtés.

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. • • • • •

A közösség eszközállományának hasznosítása és a meglévő lehetőségek kihasználása. Szervezet létrehozása, amely vállalja az oktatási és szervezési feladatokat (levelezés, találkozók, stb), és hogy intézze a támogatások bonyolítását. Az egyéni, önkéntes részvételt a polgárok részéről. Felhasználni a magántőkét (például a lakóházak felújításánál a közösség központ kialakításánál), de ide tartozik a munkahely teremtés is. Kihasználni a szponzori lehetőségeket (például az építőiparban több faapríték, mikro-távfűtőművek, vagy igényelni az EU támogatást)

VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést

a

gyakorlat/

kezdeményezés

legfőbb

jellemzőiről:

fő

intézkedések/

tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A kialakított "új politikai légkör" következtében a városi tanács több dologban egyetértett és megállapodott. A kölcsönös megegyezéssel létrehozott rendeletek szabályozták, hogy végre ne a markáns pártpolitika (például az automatikus elutasítása javaslatoknak, amit eddig képviseltek a különböző politikai pártok tagjai) hanem a szabályzás az ésszerű konszenzus csökkentse a néhai szembenállás bénító hatásait. Megegyeztek a tiszteletteljes és építő közös munkában, felhagytak az ésszerűtlen szembenállással és közös álláspontra, jutottak a végrehajtandó drasztikus, ám pozitív irányú változtatásokban. Az előírások a következők voltak: A sikeren mindenkinek osztoznia kell. A hozzáállás egymás irányába legyen figyelmes és toleráns. Minden információ


20

egyformán mindenki számára legyen hozzáférhető. Mindenki igyekszik a legjobbat kihozni magából a kölcsönös cél érdekében. "Szabadalmi Hivatal ": biztosítja a szellemi tulajdon sérthetetlenségét. A "szabadalmi tisztviselő" ebben az esetben a polgármester. A sokszínűséget a különböző politikai pártok fogják biztosítani. Mindenek előtt készíteni kell egy elemzést az érintett közösségről felmérve az erősségeket és gyengeségeket (munkacsoportok alakultak, akik a különböző témákat kiértékelték, szorosan együttműködve a szakértőkkel és a közösség polgáraival, a helyi lakosokkal, így a szakértők is jobban azonosultak a közösség problémáival) Az így elkészült és jóváhagyott tanulmány alapján, megfelelően körvonalazódtak az erősségek és gyengeségek. A dolgozatot 1987-ben ismertették a közösséggel (inspiráló beszédeket tartottak, a különböző szakértők, az összes területen. (Témák: a területrendezés, az erőtartalékok és az alapvető fejlesztésre vonatkozó célok). A tanulmány elfogadása után újraválasztották a helyi képviselőket, akik a projektet levezénylik. Minden újonnan megválasztott vezetőségi tag esküt tett, hogy elfogadja és betartja, a központi iránymutatást és a cél érdekében mindent megtesz, a legjobb képességei szerint. 1989-ben a helyi tanács jóváhagyta a kidolgozott fejlesztési koncepciót A "Steinbach Way" négy pillére a következők: • A falusi közösségek életminősége. • A terület kultúrája és az ott élők azonosságtudata • A helyi gazdaság adta munkalehetőségek • A földrajzilag adott természet és a kialakított környezet Az évek során számos projektet hoztak létre, ilyen jellegű témákban. Az alapvető előfeltétele az összes kezdeményezésnek az volt, hogy az elképzeléseket realizálhatóvá tegye megfelelő finanszírozással, amelyek azután ténylegesen biztosítják a fenntarthatóságot és lehetőleg kedvezően hatnak a környezetre is. Nézzük a konkrét példákat: Az romos és üres házak felújítása, ipari műhelyek kialakítása, a művelődési központ rendbetétele. A magántulajdonban lévő régi ipari csarnokok felújításához kamat nélküli támogatást biztosítottak további azért, hogy azokat ismét üzembe helyezzék, ezzel megszűnt az épületek további pusztulása, másrészt lehetetlen volt az addig szokásos engedély nélküli hulladék elhelyezés a környezetben. (veszélyes hulladékok, mint a régi olaj, festék, stb eddig ott lettek elhelyezve), ezzel egy fontos veszekedési ok is abbamaradt a közösségen belül. A többi műhelyt a helyi önkormányzat megvásárolta a fő épületeket felújította vagy átalakította, mint például a Cutler múzeum. Ezeket a felújított üzemeket, azután különböző vállalkozásoknak adta, ahol az üzemeltetők új értéket hoztak létre, ez a terület lett a közösség "miniatűr üzleti parkja". Az önkormányzat ezzel a cselekedetével, új helyi munkalehetőséget biztosított, az ott élőknek. A vásárlás költségei és felújításhoz felhasznált tőke összesen 720.000 €, volt, amelynek 30%-át finanszírozta az önkormányzat, 45%-át fedezték támogatásokból, a fennmaradó 25%-át előnyös kölcsönökkel biztosították, melyet, a kedvezményezettek teljes egészében visszafizettek a bérleti bevételekből. A projektnek köszönhetően tizenkét, hosszú ideje munka nélkül maradt embert. Ismét foglalkoztatni tudott, a helyi munkaügyi központ. A terület újra életrekeltése során felújították a még meglévő műhelyeket. Ez azután lökést adott a szomszédos történelmi múltú művelődési központ újranyitásához is. Számos ház üresen állt, vagy javarészt sürgős felújításra szorultak, mivel a háztulajdonosok többnyire idős emberek voltak, akik alacsony nyugdíjukból nem tudták rendbe hozni a romos épületeket, a projekt segített a település renoválásában. Ezek a munkálatok, mivel munkalehetőséget biztosítottak, megállították a helyi fiatalok


21

elvándorlását. A házak felújításával a már említett foglalkoztatási projekt vezetői a helyi és regionális cégeket bízták meg, erősítve ezzel a régió szakmunkásainak fejlődését.

A lefolytatott konzultációkat követően a ház és földtulajdonosok bevonásával, új rendezési tervet készítettek - mintegy 55.000 m² - bevonva a tervezetbe a művelődési ház revitalizálását is. A helyi tanács, különböző módon támogatta az újonnan alapított vállalkozásokat: • Segített megfelelő területet, vagy ingatlant találni, az új cégeknek. • Helyiségeket adott bérbe a vállalkozásoknak. • A helyi önkormányzat saját vállalkozásait fejlesztette, azt követő átadta magánszemélyeknek üzemeltetésre. • A projekt szervezői a helyszínen segítettek az üzleti ötletek kidolgozásában. • Garanciát vállalt a zavartalan élelmiszer ellátásra (a múltban nem mindig volt élelmiszerüzlet Steinbachban). Felvázoltak egy koncepciót, amely alapjaiban a helyi, egyedi, a régióban megtermelt termékeket értékesíti a közösségeknek, a régió területén. Ezekről a lehetőségekről a megnyitó napján tájékoztatták a helyi embereket. Itt lehetőséget biztosítottak, a lakosságnak, hogy nyilatkozzon vásárlási szokásairól. 240 ilyen nyilatkozatot adtak le a résztvevők a bolt tulajdonosoknak, mint egyfajta ajándékot. A községi tanács élelmiszer-és ital utalványokat osztott a rendezvényen, melyeket a helyi kereskedőknél lehetett felhasználni. Beindították az Advent 1. Steinbach programot. Ez az 1987-ben elkezdett munkaprogram mindig Advent első hetében indult. A Vízkeresztkor tartott eseményt, amelyet később továbbfejlesztettek, a helyi üzletek tulajdonosai hozták létre, szerény pénzügyi keretek között, alacsony anyagi kiadásokkal. Az advent Steinbach mostanra évente mintegy 20.000 látogatót vonz. A rendezvényen körülbelül négyszáz helyi, többnyire önkéntes polgár dolgozik, többek között a következő tevékenységi körökben: A piactéren elhelyezkedő házakat esztétikusan dekorálják és esténként kivilágítják. Van egy adventi naptárra emlékeztető épület is, amelynek ablakait minden nap egy adott időpontban kinyitnak. A hétvégén a helyi csoportok és énekegyüttesek adventi énekeket adnak elő. Advent idején, a piactéren a helybéliek regionális termékeiket kínálják megvételre. De itt árusítják munkáikat a helyi művészek és a kézművesek is. Az ünnepek alatt megismertetik a közönséget a helyi hagyományokkal és szokásokkal. Nemrég nyílt egy bölcsőmúzeum, ahol több mint 350 gyerekágyat mutatnak be, az világ minden tájáról. A mezőgazdasági szövetkezetek, rendeztek egy kiállítást a környék százhúsz különböző almafajtájából. A kiállítás 1987-ben nyitott. A "Steinbach Szárított gyümölcs" vállalat 1990-ben alakult, kihasználva a környék kiváló gyümölcstermesztési adottságait. A modern gyümölcsösök növelik a táj szépségét is, ahogy beleilleszkednek, az erdős mezős területbe. 1991-től évente mintegy 15.000 kilogramm kézzel szedett alma, körte és szilva került feldolgozásra és értékesítésre. 1996 óta a termelők szövetkezetet alkotva készítik a "Steinbach természetes gyümölcslevek". elnevezésű italt. Évente, mint egy 100.000 liter kerül piacra, különböző gyümölcsökből. A "Micro-District Steinbach Fűtőerőmű" 1990-ben létesült. Húsz gazda hozta létre ezt , a faapríték fűtési szövetkezetet. Öt aprófa tüzelésű fűtőművet hoztak létre napjainkig (egyeseket EU-s támogatással), Ezek a mikro művek hővel látnak el távfűtési hálózatokat a környéken. Értékesítik a termelt hőenergiát a mikroközösségen belül. Ezzel a megújuló nyersanyag felhasználási módszerrel csökken a CO2-kibocsátás és ugyanakkor felhasználják, a környék különböző okok miatt feleslegessé vált erdeit. Elmondhatjuk,


22

hogy ezzel is gazdagabb lett a területen belüli közösség. A vezetékek lefektetését a helyiek és az önkormányzat közös egyetértésben végezte és ezzel tetemes pénzt lehetett megmenteni, mert nem csak a fűtés vezetékeit fektették le, hanem ezzel egy időben kiépítették a csatornahálózatot is. Ökumenikus kezdeményezések: a vallás fontos szerepet játszik a térségben. Ezek a különböző egyházak döntő részt vállalnak a különféle tevékenységekben ezzel is segítve a formálódó közösségi érzést és az összetartozást a közösségen belül. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. A Polgármester, a helyi tanács és a nagyobb politikai csoportok. Minden állampolgár a közösségen belül (közvetlen aktív részvételt miatt a "haszon", a foglalkoztatás, vagy közvetett módon az életminőség javulása) A területeken kívül eső szakemberek, akiket bevonnak a különböző témákba. Projectet minden esetben segítik a különböző egyházak, a természetvédelmi szervezetek, iskolák, stb. EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. Díjak: • • • •

1990 Környezetvédelmi Kultúra-díj 1994 az európai falumegújítási díja 1997 Felső-Ausztria tartomány Környezetvédelmi Díj Időközi mérleg 2008-ban (forrás: Moser, Sieghartsleitner, Lichtenwörther 2008)

Népesség és szerkezete: A területen elsődleges cél volt a migráció megállítása és új népesség fogadása - az 1847 fő lakos (1986) száma hamarosan több mint 2000 fő fölé (2006) emelkedett. Megalapítottak 27 üzleti és szolgáltató céget, így létrejön 180 új munkahely. A kulturális örökség része ként újra életre keltették az ősi építési anyagokat Újjáélesztettek15 házat, felújították a művelődési házat, és a régi plébániát újra üzembe helyezték a régi ipari csarnokokat. Újjászületett még ebben az időben 23 kápolna és 38 útszéli kereszt is. Táj-és klíma védelem: A területek karbantartását helyi vállalkozásokra bízzák (a táj megőrzése a feladat). Új megélhetési forrásokat létesítenek a mezőgazdaságban (szárított gyümölcs, természetes gyümölcslevek, bioenergia, stb.) mintegy 180.000 € bevételt realizálva ezzel évente. Új energiaforrást alkalmaznak, a helyi szerves energiahordozók bevonásával (faforgács a helyi erdők lomtalanítása). Részvétel a lakosok és az új politikai légkör: Kreatív légkört teremtettek a helyi tanácsban. Kampányokat és rendezvényeket szerveztek, amelyek eredménye képen, a helyi lakosok 40%-a önkéntesen vett részt a projektekben. A folyamatosan készült tanulmányok szerint, szemben az egyéb közösségekkel, a régió lakói nagyon pozitívan viszonyultak a jövő projektjéhez.


23

TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? A projekt sarokköve, a legfontosabb pozitív fejlemény az volt, hogy kialakult egy olyan közösség, amelyen belül létrejött egyfajta jó összetartozás érzése. ("én" helyett a "mi") Mindenkinek meg kellett dolgozni, az elismerésért. A kapcsolatok minőségét meghatározta a résztvevők körében alapvetően fontos pozitív cselekedetek sora. A helyi fejlesztésnek jó esetben velejárója volt egy egyéni, személyes fejlődés is. Egy jó ötlet önmagában nem elég, elengedhetetlen ezzel párhuzamosan a folyamatos oktatás. A siker egyik alapfeltétele, hogy minden résztvevő kapjon megfelelő lehetőséget, arra, hogy folyamatosan felkészítsék a tevékenységre, amihez így mindig a legjobb ismeretekkel rendelkezzen. A permanens fejlesztési folyamathoz a legfontosabbak: • Az összetartozás érzése. • A nép / lakosság bevonása. • Végrehajtható, konkrét tervek. Folyamatosan szükség volt, új vitapartnerekre, akik hozzájárultak új szempontok kialakításához. Alkalmaztak /felvettek (ésszerű mértékben) személyeket, akik magukkal hoztak új ötleteket és javaslatokat. A sikeres megoldásokat lemásolni nem lehet, mivel mindegyik egyedi problémákat old meg. Ezeket példáként kell alkalmazni és kielemezve és megértve a saját terveink megoldásához kel fejleszteni, adaptálva az egyező motívumokat. Nem az egyes személyek sikere a fontos, hanem a közös siker. A projektben, folyamatban részt vettek külső szakértők, akik már legalább egy-két éves tapasztalatukkal segítettek a feladat megértésében, a fejlesztési folyamatok kivitelezésében Fontos, volt, hogy legyenek elfogulatlan és tárgyilagos, emberek, akik, bár kritikusak, de azért kijönnek az résztvevőkkel és a háttérből segítik a feladatot. A projekt szerkezete úgy lett kialakítva, hogy lehetőséget állított fel annak érdekében, hogy a folyamat befejezését követő időszakot is lehetőség legyen figyelemmel kísérni A projekt nagyon hasonló a "Steinbach Way" tervezetéhez. Célul tűzte ki a fenntartható fejlődés megvalósítását helyi és regionális szinten. Ez a bevált gyakorlat nagy érdeklődésre számíthat mind a három Munkacsoport (WGS) részéről. A feladat során elsődlegesen szükséges volt a dolgok eredeti állapotának értékelésére, hogy a későbbiekben képesek legyenek felismerni és kihasználni az adott formák alapján a fejlesztésre alkalmas termék-és értékesítési ötleteket. A felmérést követően nem sok kis projektben gondolkodtak (mint például a szárított gyümölcsök, gyümölcslevek, alma-, faforgács-, juh-termékek, stb.) hanem csak egy "nagy" tervben (csak nagy mennyiségű gyümölcs termesztése és feldolgozása gazdaságos). A szakvélemény által bemutatott tágabb megközelítés rávilágított a megfelelő lehetőségre. A különböző cégek összefogása ez esetben kisebb pénzügyi kockázatot jelentett. Célszerű volt kihasználni a lehetséges együttműködéseket és alkotni egy szövetkezetet. A projektek előkészítése és végrehajtása során elsősorban a helyi és regionális szolgáltatásokat helyezték előtérbe. Ezzel is segítve a hozzáadott értéknövekedését a régión belül. De nem zárták ki az esetleges későbbi üzleti kapcsolatokat a régión kívüliekkel. (például ha a regionális cégeknek külső szakértőre van szükségük, vagy a gyümölcslé előállító üzemek megállapodnak szállítókkal, az előállított termék terítéséhez. stb.)


24

A "Steinbach Way" egyértelművé tette, hogy csak a konstruktív összefogás, lehet minden tisztességes gazdasági együttműködés alapja. Ennek felismerése igen előnyös lehet már a projekt kezdetekor, mert egyszerűbbé teszi a program kidolgozását. Gördülékenyen betarthatók a szabályok (például a szabadalmi oltalmak, ötletek) A projektben lehet résztvevő egy a folyamatot kívülről segítő pártatlan személy is, aki munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a tervezet, biztosítva az igazságosság és az objektivitás szabályát továbbra is, dinamikusan alakulva működjön, és ha szükséges, akár némi moderálás sem lehetetlen. A tervezeteket úgy kel kezelni, hogy mindig legyen mód a bővítésre. Igen hasznos, ha a projekt támogatás nélkül működik, mert ilyenkor kisebb a pénzügyi kockázat és nagyobb függetlenséget. Biztosít a résztvevőknek. Egy kezdeményezés akkor sikeres, ha sokszínű. Ezért az a cél, hogy sok ember vegyen részt a cselekvés sorozatban, vegyék figyelembe, lehetőleg mindenki lehetőségeit és érdekeit, igy esélyes, hogy az egyén is aktívan hozzájárul a különböző feladatokhoz. Örül a kapott lehetőségnek, ezért van esélye annak, hogy a régióban élők azonosuljanak, a. célokkal. Kézenfekvő, hogy az együttműködés kihasználása csökkenti a költségeket és nagyobb valószínűséggel teszi lehetővé a célok gazdaságosabb elérését, mint ha egyedül vállalná egy projekt, a feladat végrehajtását. Nagyon fontos az állandó, együttműködés, a folyamatokat kísérő továbbképzés, akár külső szakemberek, bevonásával a "minőségbiztosítás", érdekében. Az érintett személyeket, be kell vonni, a döntési folyamatokba. Amennyiben kifogásaik vannak, azokat komolyan kell venni, és ha lehetséges, figyelembe is kell venni. Ha a tervek az érintettek feje fölött készülnek, nehezebben fogadják el, mintha esetleg, remek ötleteiket is felhasználnák. Tehát az érintettek bevonása a projektbe előnyösen befolyásolja a tervek elfogadását. Ezek a fent említett szempontok nagyon fontosak WG 2. számára. A példa világosan mutatja, hogy bár a szakértelem és az ésszerű üzlet elengedhetetlen a folyamatosan fenntartható fejlődésben, de nagyon fontos valamennyi szereplő szociális alkalmassága is (talán legfontosabb). Ezért a WG3-nak mindemképpen biztosítania kell, hogy tudatosság együttműködés legyen a résztvevők között, ha ez nem áll fenn, akkor ki kell alakítani. A lakosság érdeklődésének felkeltése, a sikeres projekt alapvető előfeltétele a motiváció és az érdeklődés következménye az eredményes regionális fejlesztés. Fontos az területen élők öntudatra ébredése, így a személyes hozzájárulás a fogyasztáshoz. Ezen tettel támogatva, a helyi termékek fogyását A tapasztalat azt mutatta, hogy ez a helyes gyakorlat. A projekt során kiválóan érzékelhető volt az érintett közösségek összetartozásának ereje. És ezt az érzést, a cselekvés során még lehetett fejleszteni, így volt elérhető, hogy a lakók érezték, hogy komolyan veszik a közreműködésüket. Ez a szükséges fejlődés megkövetelte a folyamatos képzést és a már képzettek továbbképzését. A projekt során úgy a munkában résztvevők körében, mint a döntéshozók esetében lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy a szereplők megfelelően felkészüljenek a tevékenységükre. A maximális tudás elsajátítása azért volt fontos a résztvevőknek, mert így az adott területen magasabb minőségű munkát tudtak elérni, és ez lehet mondani, nagyobb elégedettséget okozott a projektben résztvevőknek. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Karl Sieghartsleitner [email protected] Tel: 0043-664-4101594 www.steinbachsteyr.at www.europeanbestpractice.com


25

FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Beszélgetés Eng. Karl Sieghartsleitner, egykori polgármesterrel. Steinbach ad Steyr (hivatali ideje: 1986-2002) DI Günther Humer, Eng. Karl Sieghartsleitner (2002): A Steinbach módszer közzététele a felső-ausztriai Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület támogatásával (a kiadvány elérhető más nyelveken) DI Günther Humer, Eng. Karl Sieghartsleitner (2006): Der Weg Steinbacher, új kiadás, 2006-ban megjelent a felső-ausztriai Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület támogatása Sieghartsleitner (2008): Das Erfolgsmodell "Steinbach an der Steyr". In: Moser, Sieghartsleitner, Lichtenwörther (2008): Miteinander Bürger gewinnen. Manz Verlag Wien, S. 17-60. (318 S.)


26


3.5 Bread-grain projekt: Tiroli organikus kenyér, a régi tartományi gabonafajtákból (Ausztria) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. Tirol/Ausztria tartomány A felelős szakértői szervezet a Tirol tartományi kormány irodájából partnerként együttműködve a Ruetz pékséggel, és különböző gabona termelővel, a Tiroli Magtermesztési Szövetkezettel, a Tiroli Erdészeti és Agrárkamarával, "Bio vom Berg "(a tiroli bio gazdálkodók marketing szövetkezete) és a Tiroli Agrár Marketing Szövetség. A projekt hivatalos programokon kívül indult a kezdetektől fogva integrált tevékenységként a Tiroli Génbank és a Tirol hivatali tartományi kormányának mezőgazdasági kísérleti osztályán belül. A projekt 1999-ben indult, beleértve az előzetes megbeszéléseket és az elvégzett próbasütéseket. A magok újratermesztésére 1999-ben és 2000-ben került sor. Az első ültetésre a gyakorlatban a projekt gazdák által 2001 őszén került sor. Az első betakarítást 2002-ben végezték. HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Régi tartományi fajtákat használtak fel a biológiai sokféleség fenntartása és az értékes kulturális örökség érdekében, hogy erősítsék a regionális identitást, és nem utolsó sorban a gazdaság miatt (prémiumtermesztésre ritka mezőgazdasági növények, kiegészítők az ökológiai termelési módszerekhez) a megfelelő ökológiai-kenyérgabona termesztése érdekében. Biogazdálkodásra - ennek megfelelően a nagyobb átfogó módszerek nagyon alkalmasak a régi (tartományi) fajták. Sőt, az adott térség természetes alapanyagai felhasználhatók a termékek előállításához a földrajzi jellemzőkkel, és azt egyértelműen, a helynek megfelelően kellene felcímkézni (lásd még "CÉLKITŰZÉSEK"). CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja?

a) A tartományi változatosság karbantartása régi gabona fajták új életre keltése: Sok gyakorlati tudás és hagyomány kapcsolódik mindegyik kulturális típusú és minden fajta növényhez. Ha a fajok és fajták kihalnak, a kapcsolódó kultúrák is részben vagy teljesen elvésznek. Az értékes tudás és a kulturális javak karbantartása és revitalizációja az egyik fontos munka területe a Tirol tartományi Génbanknak. Többek között a különböző tartományi fajtáknak újra kell adni gyakorlati hasznot. b) A gabona termesztésének helyzete és fejlődése Tirolban: Volt egy jelentős csökkenés a mezőgazdasági területek és a különböző ültetési kultúrák tekintetében a második világháború óta. Csatlakozva ehhez, az önellátás mértéke is jelentősen csökkent. A megművelt területek gabona termése 14.500 hektárról mindössze Zöld Hegy Projekt - A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje: Jelentés az Európai Jó Gyakorlatról

27

700 hektárra csökkent 2011-re. A kenyérgabona részesedése minimális volt. A lisztet, illetve gabonát szinte teljesen importálták a tiroli pékek. A SAC (ritka mezőgazdasági termesztett növények) listája az ÖPUL-ban (Osztrák Agrárkörnyezetvédelmi Program) egy olyan eszközt hozott létre, hogy támogassák a régi vagy tartományi fajtáknak a termesztését. Ezek a fajok és fajták a tiroliak szerint különösen alkalmasak a felhasználásra a bővült SAC listán.

c) A piac helyzete, a regionális kapcsolatok, és a fogyasztók egészségtudatossága: A fogyasztók egyre inkább figyelembe veszik az eredetét az élelmiszereknek és a felhasznált nyersanyagokat és egyre inkább a regionális termékek választják, különösen a helyi specialitásokat. Folyamatos növekedés volt látható több éven keresztül a biotermékek forgalmazásában. Így pozitív eredményeket lehetett elérni minden résztvevő számára a teljes hozzáadott érték lánc körében. d) A turizmus és a táj megjelenése: Mellékhatások például, hogy a mezőgazdaságilag intenzíven megművelt régiókban színesebb és változatosabb lesz az új gabonaféléktől, a táj képe. FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. A pénzügyi forrásokról nincsenek pontos adatok, de ezek a befektetések nagyon alacsonyak (mérőműszerek, mérleg, stb.,) tehát néhány ezer Euro. A végrehajtási munka sem mérhető, csak durva becslések léteznek: a munka többsége a "szokásos" üzleti tevékenység része, a fókusz megváltozásával létrejöttek a szükséges kapacitások. Az egyoldalú munka terhei, a legtöbb esetben elkerülhetőek különböző szférák terjesztésével, több partnerrel. Fontos projekt tevékenységek, a teljesség igénye nélkül: • Kiválasztása az alkalmas fajoknak és fajtáknak. • Szaporodása a vetőmagoknak. • Műszaki és kémiai laboratóriumi vizsgálatok (liszt elemzése és sütőipari minőségű, mag tesztek, életképesség) • Csiszolás és sütés tesztek. • Szakértői konzultáció és a gazdák gondoskodása. • Létrehozása szállítási és adásvételi szerződéseknek, többek között a szükséges tulajdonságok figyelembevételével. • Termelési, feldolgozási és értékesítési költségek kiszámítása. • Szervezés, a megfelelő anyagok elfogadtatása, szárítás és tisztítás (ha szükséges), és további szállítás (a teljes logisztika). • Mintavétel a változó tételekből, vizsgálat. • Gyors és pontos információáramlás az összes résztvevőtől. • Adatok értékelése, gazdasági számítások és az eredmények bemutatása Néhány ilyen feladatot végeztek ingyenesen az érdekelt magánszemélyek a projekt keretében (pl. a próbasütés vizsgálatok). Alapvetően jó emberi kapcsolatokat hoztak létre a projekt a partnerek között. Pozitív volt a szakmai hozzáállás a munkához, a sikerek eléréséhez.


28

VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A kölcsönös jó szándék minden résztvevő és a fő partnerek között döntő szerepet játszottak a projekt szervezeti működésében. A terv ambiciózus, de reális ütemezést is tartalmazott, (lásd a helyes gyakorlatok azonosítását), amely lehetővé tette az eredményeket egy belátható ideig. A résztvevő partnerek szerződéses kötelezettséget vállaltak arra, hogy teljesítik feladataikat. A fő munkaterületek a FORRÁSOK fejezetben van kifejtve, minden végrehajtott módszer az egyes területeken belül szabványos volt. A termesztés biológiai feltételei és a gabona szaporodása: amíg elegendő mennyiségű vetőmag elérhető lett (két év művelés után a legtöbb), sok előzetes vizsgálatot kellett elvégezni, és a gazdálkodókat is meg kellett nyerni partnernek. Négy évvel a rajt után, a projekt már csökkentett kiadásokkal működött, a szükséges további ellátások az ütemtervnek megfelelőek voltak, de még nem voltak önállóak. A projekt régió: a partnereket szétosztották a Tiroli tartomány egész területén, kivéve azokat, akik keleten a csapadék-viszonyok miatt szinte csak füves régiók lakói voltak. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. A Tiroli tartományi kormány: a projekt éltetője, tanácsokat adott a vetőmagtermelőknek a különböző ősi gabonafajtákról. Ruetz Pékség: innovatív és racionális tiroli családi vállalkozás, és fontos hajtóereje a teljes projektnek, vállalkozói kockázatát és sikeres marketingjét jutalmazták. Az ökológiai gazdálkodók/termelők: fontos célcsoport, ezzel egyidejűleg a természetes projekt partnerek, akik részt vesznek nagyon jó termék árakkal. A Seed-termesztés Szövetkezet Tirol: a legfontosabb része a logisztikai láncnak (elfogadás, tisztító-és szárító berendezések, tároló lehetőség) Az Agrárkamara és Erdészeti Tirol: a gazdák érdekeinek képviselője, feladata az ellátás és konzultáció. "Bio vom Berg" független marketing-együttműködés a tiroli ökológiai gazdálkodókkal. Az Agrár Marketing Szövetség Tirol: egy marketing szervezet. A fogyasztók: az abszolút célcsoport - a projekt rajtuk áll vagy bukik a vásárlók közreműködése alapján.


29

A táj: a gabonával beültetett területek által több fajta megjelenése lesz a tájnak mely vonzóbbá teszi a földet a helyi lakosok és a vendégek számára, és ez is elősegíti a turizmust. Ez a megváltozott táj nyereség Tirolnak, mint turisztikai tartománynak, mert itt különösen örvendenek az ilyen kifejezéseknek, mint "érintetlen természet" és "egészséges környezet". EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. A projekt részeként 20 és 45 hektár közti földbe került kenyérgabona és lett betakarítva minden évben Tirolban, mintegy 20 földműves gazda által. Az elérhető nyereség nagyon jó volt, a vonatkozó számítások magas, 2,700 €/ha nyereséget mutattak, az átlagos nettó nyereség pedig 1.300 €/ha volt. Az előállított mennyiség. évente 100.000 egy kilogrammos kenyér volt, a pékeknek összesen mintegy 15% nyereséget hozott. A szezonálisan gyártott és forgalmazott kenyér jól eladható volt. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Egy ilyen projekt megvalósítása azért egyszerűbb, mert kevesebb kiegészítő forrást kell létrehozni vagy bevonni. A megfelelő képesség is rendelkezésre áll, alkalmazható a meglévő struktúra. Adott és hozzáférhető a tudás és képesség, ezért könnyű tervezni és végrehajtani az ilyen projekteket - start költségek alacsonyak, a szükséges beruházások adottak és az érdekelt felekkel van együttműködés. És hogyha a projekt nem működik, a termékeket lehet forgalmazni máshol. Ez a Jó Gyakorlat különösen fontos az 1. és 2. Munkacsoport szempontjából. A tiroli kenyér helyi specialitás. Fontos feltétele a know-how, a régi gabona fajták termesztése, sokszorosítása és a gabonák alkalmasságának vizsgálata, a későbbi feldolgozás tekintetében. Az alapvető munka magas szintű végrehajtása lényeges eleme a hosszú távú sikernek.

KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Christian Partl Office of the Provincial Government of Tyrol Deptment of Agriculture, Schools, Hunting and Fishing Heiliggeiststrasse 7-9 6020 Innsbruck Austria [email protected]

www.tirol.gv.at/agrar/ FORRÁS


30

Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez.

Becslése a fogyasztói szokásoknak a projekt megkezdése előtt. Publikációk és előadások: 2006 ALVA Conference in St. Pölten: Provincial variety maintenance and utilisation possibilities for practice as exemplified by the “Bread-grain Project”, page 86 following ANDREAS TSCHÖLL, CHRISTIAN PARTL & KASPAR HOLAUS http://www.alva.at/upload/Publikationen/Tagungsband/ALVATagungsband2006.pdf Évente több előadás során képzések, tanfolyamok, minősített oktatások, információs rendezvények, stb.


31


3.6 GENE-SAVE – Az Alpokbeli vegetáció génállományának megőrzése (többféle gabona, zöldség és almafajta) (Ausztria és Olaszország) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. A projekt alapja Bolzano autonóm tartománya, Dél-Tirol (Olaszország) és az észak-Tirol tartomány (Ausztria) területek közötti együttműködés. A projekt időtartama 2003-2008. A projektet beágyazták a 2002-2008 INTERREG IIIA projektbe Olaszország és Ausztria között. HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Mintegy 300.000-500.000 növényfaj létezik a Földön, amelyekből eddig 250.000-et jegyeztek fel, és mintegy 30.000 tekinthető ehetőnek. Világszerte a növényi alapú élelmiszerek az emberi táplálkozásban kulcsfontosságúak. Hétezer fajból csak harmincat használnak vagy művelnek a világon, ezek kiteszik nagyjából 95%-t az élelmiszereknek. Manapság azonban a közepes és alfajok változatosságát a mezőgazdaságban és a kertészetben fenyegeti az ökológiailag és gazdaságilag olcsóbb termelési feltételekkel rendelkező területekről származó import, éppúgy, mint a túltermesztett, jó termékenységű fajok és fajták. A túltermesztés révén a fajok egyre jobban eltávolodnak vadon élő társaiktól és a primitívebb kultúráktól. Ezek miatt a kereszt-termesztéshez használt növényi eredetű anyag egyre inkább korlátozza a fajok meglévő spektrumát. A túltermesztett fajok széleskörű növekedésének eredménye a genetikai korlátok között termesztett növények. A növénytermesztés nagyon fontos felhasználása a genetikai forrásoknak, mert folyamatosan új jellemzőket keresnek a fajok fejlődésében. Ugyanakkor a genetikai források ápolása hasznos a mezőgazdaság és a kertészet számára is. Tartományi fajta gabona és zöldségek azok, amelyeket a mezőgazdasági termelők már régóta használnak, önként vagy más módon. Alkalmazkodása a növényeknek egy új helyre, és éghajlatra ismételt földműveléssel történik. A gyümölcstermesztésben azonban, amikor nem, vagy csak ritkán teremnek, újra kell ültetni őket. Lehetnek autochton (őshonos), de természetesen természetes, vagy "szerencse" palánták is, melyeket fel kell jegyezni. A tartományi fajták és a régi fajták nagy részének, így a növények helyi genetikai forrásai nagy részének művelésével felhagytak. Feltételezhető, hogy a hegyvidéki régiókban egyes fajtákat még művelnek a "fajta szerelmesei", de ez csökkenni fog a közeljövőben, ha nem kerül sor, intézkedésekre. A helyi fajták iránti érdeklődés, a karbantartásuk és szaporításuk mindenekelőtt a gazdálkodók körében nő. A helyi fajták, mindenekelőtt hosszú távon Dél-Tirolban, Olaszországban és ÉszakTirolban, Ausztriában is nagy jelentőséggel bírnak a termelésben. A vegetatív genetikai források, tartományi fajok és a régi fajok természeti és kulturális örökségek. Pontos dokumentáció, molekuláris biológiai jellemzés és természetvédelmi szakértő szükséges egy génbankban a karbantartáshoz és védelemhez. Mivel mind a tapasztalat és szakértelem változik a gabonatermesztés, zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés területén, tudás és tapasztalat cseréje kell, hogy legyen a fő célja a nemzetközi


32

együttműködésnek Dél-Tirol Olaszország és Észak-Tirol Ausztria között. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja?

• Szakvélemények összegyűjtése és feldolgozása a még rendelkezésre álló • • • •

tartományi fajták és a régi fajták Észak-Tirolban és Dél-Tirolban. Dokumentációs tapasztalatok és ismeretek a gazdálkodók körében a tartományi fajtákról. Jellemzése és azonosítása a tartományi fajtáknak és a régi fajták révén agronómiai és botanikai leírások készítése, valamint támogatás molekuláris biológiai módszerekkel. Egészséges vetőmag és növényi anyagok kialakítása az in-situ karbantartáshoz és genetikai változatosság megőrzése, csakúgy, mint a szűk piaccal rendelkező termékeké a gazdálkodásban. Egy génbank felállítása Dél-Tirolban, szoros együttműködésben az Észak-Tiroli génbankkal és létrehozása egy közös adatbanknak.

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. Három intézmény: • Laimburg Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóközpont Dél-Tirolban. • Észak-tiroli tartományi kormány osztálya, mezőgazdasági iskola. • Észak-Tiroli tartományi Kereskedelmi Kamara mintegy 25 résztvevő dolgozott a GENE-SAVE projekten. A résztvevő intézmények hozták a következő képességeket a projektbe: • Tudományos kutatás. • Tudás-gazdálkodás (jó kapcsolat a mezőgazdasági világgal, növénytermesztés). • Tudás és berendezések megőrzése vegetatív genetikai forrásokból. • Tudás és berendezések a molekuláris-biológiai és fenotípusos jellemzése, vegetatív genetikai erőforrások.

VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. 2003 Intenzív PR (sajtótájékoztató, rádió-, televízió-és újságcikkek, interjúk) a projekt bejelentés céljából, és keresése a vegetatív genetikai forrásoknak, a mezőgazdasággal foglalkozó népesség között.


33

2004 Összegyűjtés folytatása minden területen (gyümölcs, magvak, zöldségek). Scion oltása és hőkezelése különböző fajta almának. Osztályozása különböző fajta almának egy szakértői csoport által Svájc, Németország és Olaszországból. A külső jegyek leírása a gabona fajtáknál és folytatásképpen a tartományi növényi fajtáknak fenotípusos jellemzése. Dokumentáció készítése a tapasztalatokról és ismeretekről a gazdálkodók körében ("memória banking") a zöldség-és gabonafélék tekintetében. A molekuláris-biológiai jellemzésének elindítása az almafajtáknál. 2005 PR folytatása és felajánlja az oktatás révén számos publikáció, sajtójelentések és előadások. Génbank beépítése, folytatása a nemes oltásnak, gyűjtése és meghatározása az almafajtáknak. Folytatása a fenotípusos leírásnak, illetve gyűjtése az új tartományi fajtáknak és dokumentálása a tapasztalatoknak. Partnerek közti előadásokra és intenzív kapcsolat kialakítására került sor az egész projekt alatt. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. Az alábbi intézmények vettek részt a projekt partnerei ként: • Laimburg Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóközpont Dél-Tirolban. • Észak-tiroli tartományi kormány osztálya, mezőgazdasági iskola. • Észak-Tiroli tartományi Kereskedelmi Kamara. Számos gazda vett részt a projektben a vegetatív gén források összegyűjtésében. A következők profitálnak a projektből: - A mezőgazdasági népesség. - A teljes lakosság. EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait.

Almafajták Gyűjteménye 1150 jelentést regisztráltak Észak-és Kelet-Tirolban, és körülbelül 500 fát jellemeztek. Érdekes, hogy körülbelül a fele az adott fajtából nem felelt meg az adott statisztikának. Jelenleg 259 helyen 927 öreg almafa szerepel a dél-tiroli adatbankban. Gyümölcsösök (génbank és almafák) Van egy régi almafa gyűjteménye a Laimburg Kutató Központnak több mint 20 éve. További 70 fajtát soroltak be a "gén-SAVE" projektben. Így az almafajták száma, amiket érdemes megőrizni Dél-Tirol-ban 120-ra emelkedett. Ezeket a Laimburg Kutatóközpontban tartják. 2007 tavaszán és nyarán a régi Észak-és Kelet-Tiroli almafajtákat tartalmazó gyümölcsösöket hozott létre a tartományi mezőgazdasági hivatal és mintegy 90 fajtát őriztek kezdetben minden egyes helyen.


34

Az alma különböző meghatározása Számos gyümölcsöt gyűjtenek évente a vizsgálatok céljából. A csapat pomologusai Németországból, Svájcból, Ausztriából és Olaszországból jöttek részt venni a különféle meghatározáson. Ezen kívül a SoVie kiállítás, amelyet a Dél-Tirol Variety Gyümölcsösök Szövetsége rendezi és a Laimburg Kutatóközpont támogatja minden évben. Számos további példát is javasoltak ez alkalommal. A számos érthetetlen meghatározás mutatja, hogy a tapasztalt gyümölcskutatók mind elérték a korlátaikat a meghatározás terén. Ebben az esetben a molekuláris biológiai módszerek fontos eszközei lehetnek a bizonytalanság tisztázásában. Molekuláris genetikai jellemzése a régi almafajtáknak 133 levélmintát gyűjtötték össze Dél-Tiroli fákról és 279-et az Észak-Tiroli tartományból a projekt során 2004 és 2005 között a régi almafajták molekuláris genetikai jellemzésére. További vizsgálatok során mintegy 580 fát vizsgáltak meg tíz génbankból Németországban, Ausztriában, Svájcban és Dél-Tirolban, ebből 376 vizsgálatot választottak ki, és elemezték a referencia fajtákat. A vizsgálatok genetikai profilját végül összehasonlították a referenciákkal, hogy megtalálják a megfelelő gyümölcstermesztési meghatározást. A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeit ma már fel lehet használni a hatékony munkához a gyümölcstermesztés területén. Zöldség és gabona gyűjtemény Dél-, Észak-és Kelet-Tirolban 21 fajtát gyűjtöttek a "zöldség Dél-Tirol" szektorában a projektnek. Összesen 175 helyi fajtát jelentettek. Sőt, 150 helyi gabona fajtát is megszámolt 87 tulajdonos, a Laimburg Kutatóközpontba küldött adatok alapján. A projekt indulásakor, 2003-ban, 208 jelentés érkezett a provinciális gabona-és zöldség fajtákról Észak-és Kelet-Tirolban. A kezdeti lassú kezdést és néhány jelentést követően, a különbözőség és a fajok száma meglepő volt: fokhagyma, takarmánytök, petrezselyem, víz-és tarló fehérrépa, borsó, bab minden változatban, mák, különféle gabona fajták és megdöbbentően sok burgonyát vizsgáltak az egész tartományban. Belépés a génbankba A jelentést és a magvak gyűjtését követően, életképességet teszteltek a Innsbruck-i génbank laboratóriumában. Sajnos, a magok közül néhány vidéki fajta régi és rossz állapotban volt, és nem tudott hozni csírát. Ezeket a tartományi fajtákat elveszítettnek tekintik. Egyes tartományi fajok gyenge életképességét revitalizálni lehet "különleges termesztéssel" és speciális gondoskodással. A megfelelő minőségű mag 8%-os víztartalmú és mínusz 15C °-on kell tárolni a génba nkokban. Így életképessége sok éven át fennmaradhat. Leírása a tartományi gabona-és növényi fajtákról 2004 és 2005 nyarán Észak-és Dél-Tirolban, összesen 124, gabona fajtát és 81 növényi fajtát számoltak össze a közösen feldolgozott kérdőíveken. Ezen kívül 15 fajta burgonyát termesztettek jellemeztek. Mint ahogyan a déli régióban, Olaszországban, több különböző tartományi fajtát határoztak meg. Észak-Tirolban 60 burgonya, 36 tartományi zab, 54 tartományi árpa, és 48 mákfajta volt. Molekuláris genetikai jellemzése a kiválasztott gabona fajtáknak A "genetikai jellemzése a gabona fajtáknak" része a projektnek 2005 júniusában indult a helyi búzafajták genetikai vizsgálatával. Ez azt jelenti, hogy 45 búza származékot DélTirolból és 56-ot az észak-tiroli tartományból jellemeztek a mikro-műhold módszeren keresztül és hasonlították össze 11 vad fajtával és 35 régivel. A tartományi fajokról megadott adatok fontos szerepet játszanak a genetikai sokféleség fenntartásában. 108


35

zab származékot Dél-Tirolból és 19 zab származékok Észak-Tirolból elemeztek 21 referenciamintával együtt. A molekuláris genetikai vizsgálatot mintegy 120 Észak-és DélTiroli rozs származékkal végezték el. A GENE-SAVE projekt kiindulópontja és kialakítása, végrehajtásának célja, hogy további, egyre részletesebb információkat gyűjtsenek különböző vegetatív génforrásokból, mint például a belső minősége az almafajtáknak vagy az agronómiai tulajdonságai a tartományi gabona fajtáknak. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? A kapcsolódó tapasztalatokkal és ismeretekkel együtt, ez a kezdeményezés vezetett a még meglévő vegetatív gén források megőrzéséhez. A begyűjtött anyagok első jellemzése volt az alapja a későbbi értékeléseknek. Így a felmérés megvalósult a projekt által. Ez a példa nagyon fontos az 1. és a 2. Munkacsoport számára. Ahhoz, hogy fenntartható mozgásban lévő érték láncot alakítsunk a regionális termékekből, szükséges az első lépés, az értékelése a status quo-nak. A regionálisan potenciális termesztésű termékek áttekintése, kezdetben történő megvizsgálása feltérképezve azok jellemzőit, lehetővé tette a későbbiekben a megfelelően kialakított gazdaságos termesztést és hasznos útmutatót adott a további feldolgozás tekintetében. Az idegen fajok importálása és nevelése nem mindig ajánlott és gyakran problémákhoz vezet a hegyi területeken, mert a helyi fajok általában hozzá szoktak a helyi feltételekhez, szemben a behozott fajtákkal. A legfontosabb hosszú távú feladat egy átfogó gén adatbank létrehozása, amely nagy segítség lenne a regionális szűk piaci körű termékek termesztésében. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Giovanni Peratoner Laimburg Research Centre for Agriculture and Forestry Laimburg 6 I-39040 Post Auer (BZ), Italy Tel. +39 0471 969500 Fax. +39 0471 969599 E-mail: [email protected] Internet page: http://www.laimburg.it/

FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. -

Baric S., Dalla Via J., Hofer M., Storti A., Unterholzner S., Wagner J. (2008) Abschlussbericht INTERREG III A Projekt „GENE-SAVE“: Sicherung pflanzlicher Genressourcen in den Alpen. Teilprojekt: Molekularbiologie. Land- and Forstwirtschaftliches Versuchszentrum Laimburg, Pfatten, Auer (BZ), Italien.


36

-

-

-

-

Heistinger A., Peratoner G., Aichner K. (2010). Erbse, Ackerbohne and Wasserrübe. Historische Bedeutung and Landsorten in Südtirol. Gredleriana 10, 63-88. Peratoner G., Mair V., Schwienbacher F., Kasal A. (2008). Sind die Südtiroler Getreidelandsorten gefährdet? Abschlussbericht INTERREG III A Projekt „GENESAVE“: Sicherung pflanzlicher Genressourcen in den Alpen. Teilprojekt: Getreide in Südtirol. Land- and Forstwirtschaftliches Versuchszentrum Laimburg, Pfatten, Auer (BZ), Italien. Peratoner G., Sartori C., Schwienbacher F., Kasal A. (2008). Die Vielfalt der Südtiroler Getreidelandsorten. Abschlussbericht INTERREG III A Projekt „GENESAVE“: Sicherung pflanzlicher Genressourcen in den Alpen. Teilprojekt: Getreide in Südtirol. Land- and Forstwirtschaftliches Versuchszentrum Laimburg, Pfatten, Auer (BZ), Italien. Vogl-Lukasser B., Falschlunger G., Blauensteiner P., Vogl C. (2007) Erfahrungswissen über Lokalsorten traditioneller Kulturarten in Ost- and Nordtirol. Universität für Bodenkultur, Wien.


37


3.7 EuroMARC (Európai Hegyvidékek Mezőgazdasági termékei, Kiskereskedelem és Fogyasztók): Élelmiszerek (Agrofood), kiskereskedelem és fogyasztók Európa hegyvidéki régióiban (EU) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb.

• Műszaki fejlesztés a hatodik kutatási keretprogramon belül. • Műszaki fejlesztés a 2002-2004-es minőségi hegyvidéki élelmiszeripari projektben •

az ötödik kutatási programon belül. A projekt időtartama hat résztvevő ország részvételével: (Ausztria, Franciaország, Norvégia, Románia, Skócia, Szlovénia) 2007 februárjától 2010 januárjáig tartott.

HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Számos tanulmány már összpontosított a kiváló minőségű élelmiszeripari termékek, témájára, mégis az EuroMARC projekt kezdetéig alig voltak vizsgálatok "hegyi" attribútumok tekintetében. Hiányzott egy áttekintés, útmutató az eltérő elképzeléseket valló fogyasztóknak és kiskereskedőknek, az élelmiszereknek a hegyvidéki régiókban való kereskedelmi gyakorlata tekintetében. A marketing a hegyi termékeknek nagy lehetőséget kínál, hogy a hozzáadott értékeivel számos hátrányos helyzetű hegyvidéki termelési terület rentábilis legyen. Ezért nagyon fontos, a népszerűsítés módszereit és eszközeit felülvizsgálni ezeknél a termékeknél. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Az EuroMARC fő célja az volt, hogy tanulmányozza a projektben felhasznált kiváló minőségű élelmiszer termékek és a hegyvidéki régióiban élő európai fogyasztók egymásra találását, a megfelelő marketing figyelem és érdeklődést kialakító tevékenysége segítségével. Módokat kellett találni ezen az alapon, hogy a hozzáadott érték a hegyi termékeknél több legyen, mert ez itt alapvető előfeltétele a túlélésnek és a vidéki menedzsmentnek is érdeke kellet, hogy legyen, a sokszínűség a hegyvidéki régióiban. Nagyon fontos szempont volt felmérni, az európai fogyasztók valós és aktuális érdeklődését a kiváló minőségű hegyi termékek iránt. Egy másik fontos pont volt optimalizálni a hozzáadott értékeket ezen termékek fellelhetősége terén és lehetőség szerint arányosan finanszírozni a különböző szereplők között. Egy win-win helyzet létrehozása révén az EuroMARC projekt is érintet volt abban, hogy megerősítse a regionális fejlesztést ezeken a különösen érzékeny területeken. Így a hegyvidéki minőségi élelmiszeripari termékek integrációjával valósul meg a projekt, melyeket helyi termelők gyártanak és így ez magában hordozza az egészséges táj és


38

környezet fenntartásának lehetőségét. További fontos célja volt az EuroMARC projektnek az élelmiszerek folyamatos fejlesztése és korszerűsítése az Európai Charta támogatta hegyi régiókban (2005 december 5.). A következő konkrét célkitűzéseket érintették az egyéni munka csomagok: • • • • •

Érdekek értékelése, a tudatosság és az elvárások vonatkozásában az európai fogyasztóknál a minőségi hegyvidéki élelmiszerek esetében. Kiskereskedők érdekeinek azonosítása és módszerek a jó minőségű hegyvidéki élelmiszer termékek tekintetében. Elemezni a magatartást és stratégiákat az ellátási lánc szereplői körében, a magatartás és stratégia elemzése, a hegyi termékeknél. Azon tényezők azonosítása, amik sikert vagy kudarcot jelentenek a helyi kezdeményezéseknél (LEADER-szerű típus). A nemzeti és európai szintű politikának a vizsgálata, amelyek érintik a regionális és vidékfejlesztést, különösen a hegyvidéki régiók fejlesztését.

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. Az EuroMARC projekt finanszírozása elsősorban az EU-n keresztül történik, a többit a részt vevő intézmények viselik. A projekt összköltsége: 1.300.000 €; EK-hozzájárulás 950.000 € (190.000 € évente 1, 370.000 € 2. év, 390.000 € évente 3) Résztvevők: Összesen 20-30 fő vett részt a 10 partner csoportból, attól függően, hogy épp milyen időszak és feladatok voltak. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A következő pontokat vizsgálta az EuroMARC projekt: A fogyasztók tudatossága a minőségi hegyvidéki élelmiszerek tekintetében: 21 fókuszcsoportos megbeszéléseket kezdeményezett a hat országban a hegyvidéki és az alföldi régiókban. Minden csoportban vegyes volt az életkor és a nemek megoszlása és arányos volt a megosztás a tekintetben is, hogy hegyvidéken, illetve síkságon éltek a résztvevők. 184 fő vett részt ezeken a csoportos beszélgetéseken. További eleme volt a vizsgálatnak egy kérdőív, amit 1904 fogyasztó töltött ki összesen a 6 országból, (1 / 3 a hegység közelében él) személyes interjún vagy az interneten keresztül. A személyek, akik kitöltötték a kérdőívet, szintén részt vettek egy konkrét termékértékelésen/becslésen. A kiskereskedelmi piacnak a kiváló minőségű hegyvidéki élelmiszer termékek


39

tekintetében történt vizsgálata: a vizsgálatot minden országban csinálták azzal a céllal, hogy azonosítsák és elemezzék a lehetséges marketing lehetőségeket kiváló minőségű hegyi termékek tekintetében. Az ellátási lánc szereplőinek stratégiái a hegyi termékek kapcsán: esettanulmány, készült, amelynek középpontjában két különböző termékkategória van a négyből tejtermékek, húskészítmények, gyümölcs / zöldség és víz - került sor az összes részt vevő országban a felmérésre. Ennek során készültek a személyes interjúk gazdákkal, feldolgozókkal, kis-és nagykereskedőkkel, valamint mesterszakácsokkal. Esettanulmány a hegyi termékek fejlesztése és forgalmazása vonatkozásában: összehasonlították a LEADER-támogatott kezdeményezéseket és egyéb kezdeményezéseket. Profil készült az egyes régiókról és úgy 5-7 interjút készítettek szabványos, nyílt kérdőíven. Az eredmények elemzésének célja, hogy megtudjuk a programok hatását, a LEADER fejlesztéseknél. Politikai korlátozások és lehetőségek a hegyvidéki élelmiszerek előállítására, feldolgozására és forgalmazására: az általános politikai körülményekre figyelemmel vették fel először a szakirodalom és internetes kutatás és kihallgatás körébe a projektpartnereket aszerint, hogy azok hatása milyen a négy fő tevékenységre, mint a termelés, feldolgozás, marketing és értékesítés. Az általános eltérő nemzeti és tartományi politikai feltételeket is lehetett osztályozni, aszerint, hogy azok összhangban vannak e az EU politikájával. Emellett interjúkat végeztek fontos személyekkel helyi, nemzeti és uniós szinten, két külön területen. Ezek voltak az általános politikai körülmények hatása a hegyi termékekre, valamint a forma a márkák és a marketing. Tudásátadás: nyolc ülést szerveztek az EuroMARC projekt körén belül, beleértve a számos nyilvános eseményt szakemberek részvételével, hogy profitáljanak a szakértelmükből és tapasztalataikból. Továbbá rendszeresen információk jelentek meg a honlapon és négy hírlevél lett kiküldve. Számos általános és tudományos cikk és előadás lett közzé téve a projekt során. A vizsgálatok eredményei közvetlen gyakorlati felhasználásra készültek a nyilvánosság számára az alábbiak szerint: • •

"Iránymutatás a hegyi élelmiszerek fejlesztésére, promóciójára és kommunikációjára" "Kijelölése és támogatása a hegyi élelmiszeripari termékek minőségének Európában - Politikai ajánlások"

AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. A résztvevő projektpartnerek: • • • • • •

Euromontana, Belgium (teljes koordináció) VetAgroSup (Institut d'Enseignement supérieur et de Recherche en alimentation , Santé animale, sciences agronomiques et de l'environment , campus agronomique de Clermont), Franciaország (tudományos koordináció) UIBK - University of Innsbruck, Kutatási Központ hegyvidéki gazdálkodásról, Ausztria SAC - Skót Mezőgazdasági Főiskola, Nagy-Britannia (Skócia) FALS - Maribori Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Szlovénia ÖIR - Osztrák Intézet Területrendezési, Ausztria


40

• • • •

Sifo - Nemzeti Intézet Consumer Research, Norvégia University of the Highlands, Perth College Központ Mountain Studies, NagyBritannia (Skócia) ICDM - Institute of Montanology a Cristian-Sibiu, Románia ISARA - Institut d'supérieur Mezőgazdasági Rhone-Alpes Lyon, Franciaország

Célcsoportok: • • • • • • • •

Gazdálkodók Feldolgozó vállalatok Kereskedelmi egységek Fogyasztók A politikai döntéshozók Közösségek Természetvédelmi szervezetek Hegyi lakosság általában

EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. A projekt körén belül egyértelművé vált a már forgalomban lévő hegyi termékeknek a piaci részesedése, és nagyobb forgalmazási lehetőség volt a turizmus területén is. A hegyi termékeket tiszta, hagyományos és jó minőségű élelmiszernek tekintik, még ha tudatában vannak is a lehetséges környezetszennyezésnek és a vegyszerhasználatnak. Megállapítást nyert, hogy jelenleg nincs hivatalos definíciója a "hegyi termék"-nek a legtöbb tagállamban, és nincs összefüggés a hegyi imázs, kép a csomagoláson és a hegyvidéki régiók termékei között. Az egyes hegyi termékek nem kötelező erejű meghatározása könnyen megzavarhatja a fogyasztókat. Megállapítást nyert az elemzése révén az általános politikai körülmények között, hogy több tanúsítási program nem mindig felel meg a termelők igényeinek és több nehézséget okoz, mint támogatást. Nincs konkrét hegyi termék fogyasztói csoport, amit lehetne azonosítani, mert a hegyi termékek vásárlása szituációtól és terméktől függ. LEADER projekt egy értékes kezdeti támogatása az élelmiszer hozzáadott értékkel rendelkező láncoknak, valamint a későbbi támogatásnak, fejlesztésnek és stabilizációnak. Az akció az általános politikai körülmények között, a vállalkozói szellem és az egyéni kezdeményezés a termelők és a feldolgozó vállalatok között azért szükséges, mert a felek közötti egyetértés alapvető kulcseleme minden fejlesztési folyamatnak. Nagyon fontos eredménye az EuroMARC-nak a gyakorlatban két kiadvány: "Iránymutatás a hegyi élelmiszerek a fejlesztése, promóciója és kommunikációja terén " és a " A minőségi hegyi élelmiszeripari termékek kijelölése és támogatása Európában Politikai ajánlások". Ezek a kiadványok foglalják össze az összes projekt eredményeit és a eddigi kiváló munka alapján. Ez biztosítja a fenntartható fejlődését a hegyi termékeknek. Dokumentáció, vizsgálatok és a kérdőívek alapján, a hegyi termékek fejlesztésének Irányelvei az alábbi fontos szempontokat érintik: • •

A hegyi termékek képe Fogyasztói elvárások


41

• • • •

Lehetőségek erősítése Marketing stratégiák Javítása lehetőségnek Hegyi termékek közötti szinergiák és a turizmus

A hegyi élelmiszerek minősége és a marketingjük alapvetően függ az adott általános feltételektől. Védelmére, segítésére és címkézésére vonatkozó fontos intézkedések történtek. A projekt támogatására regionális fejlesztési feladatot adtak ki a helyi politikai döntéshozók. Az ajánlások célja volt, a projektben résztvevők támogatása, úgy jogi, mint a politikai intézkedések megtételével. Az EuroMARC projekt bevált, mint regionális, mint nemzeti és európai szinten. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Az "Iránymutatás a hegyi élelmiszerek a fejlesztése, promóciója és kommunikációja terén " és a " A minőségi hegyi élelmiszeripari termékek kijelölése és támogatása Európában Politikai ajánlások". nagyon fontos tanácsokat adnak minden Green Mountain partner saját regionális termékeinek fejlesztésére és forgalmazására tekintettel. Az iránymutatásoknak a hegyi termékek által használt WG1 alapjául szolgáló munkát, az EuroMARC projekt körén belül gyűjtött tapasztalatokat és információkat figyelembe kell venni. Be kellett indítani egy fenntartható hegyi élelmiszer-ellátási láncot, hogy a rendelkezésre álló általános feltételek ne korlátozzák a tervezett regionális folyamatot. Ezeket kell feltétlenül figyelembe venni a WG2-ben a fenntartható gazdálkodási terveknél. Az is szükséges, hogy a kapcsolatot a megfelelő politikai döntéshozókkal teremtsék meg, és kezeljék a felmerülő problémákat. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Euromontana Marie Guitton

[email protected] Ancuta Pasca (responsible for the dissemination of the EuroMARC- Results to Romanian producers)

[email protected] 2 place du champ de mars B-1050 Brussels, Belgium phone : 00 32 2 280 42 83 fax : 00 32 2 280 42 85

http://www.euromontana.org/en/projets/euromarc.html FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható


42

referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Útmutató a fejlesztéshez, promócióhoz és marketinghez: http://cordis.europa.eu/search/index.cfm?fuseaction=proj.document&PJ_RCN=9643300 http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/guideli nes_euromarc_report_final_en_a4.pdf Ajánlások a politikai intézkedésekhez: http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/Policy _Recommendations_EN_doc.pdf VetSupAgro – Clermont (2010): EuroMARC: European Mountain Agrofood products, Retailing and Consumers - Final Report. 25 pages. Vezetői Összefoglaló munkacsomagok: http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_sum_wp1_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_sum_wp2_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_sum_wp3_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_sum_wp4_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_sum_wp5_en.pdf Hírlevelek: http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_nl_1_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_nl_2_en.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_nl_3_en_light.pdf http://www.euromontana.org/images/stories/projets/EuroMARC/docs_NL_et_actes/eurom arc_nl_4_en.pdf


43


3.8 IPAM Toolbox: Integratív Védett Területek Managementje, az AlpokAdria régióval példázva (EU) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb.

• Az Interreg IIIB CADSES-program keretein belül. • A projekt időtartama 2003 április - 2006 március HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? A természetvédelem egyes hivatalos szinten többször erősen szembe megy a folyamatosan növekvő számú természetvédelmi területek kezelésével megbízott szervezetekkel. Nem csak a már meglévő természetvédelmi területeken létrejött, vagy létre jövő, kibővített és meghosszabbított, új kategóriájú eltérő célok miatt, hanem, a probléma összetettsége miatt is. A különböző igények, hatások és a tervezés és megvalósítása, ezen természetvédelmi területeken nagy kihívást jelent Az együttműködés nagy szerepet játszik a természetvédelmi, területfejlesztési, társadalmikulturális és gazdasági csoportok között. Emellett az általános feltételek, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten is sokat számítanak. A jogi, adminisztratív és technikai kapacitás koordinálása szintén fontos tényező a természetvédelmi területek tervezésében. Nincs egységes iránymutatás a tervezési és végrehajtási folyamatok nemzeti és nemzetközi védelmi rendszerénél sem, ott is elkellene a szakértelem és a jó példák. Ezekkel a problémás területekkel foglalkozott az IPAM projekt. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Az IPAM projekt célja, hogy értékelje, adaptálja a módszereket, eszközöket és tervezzen infrastruktúrát a gazdálkodásra a természetvédelmi területeken. Megfelelő tudás és szabványok összegyűjtése a jó szakértői gyakorlatból alakult. Összefoglalva, lesz egy számítógéppel támogatott szakértői rendszer kifejlesztve, ami majd kezeli a probléma elemzését, a javaslatokat, a műszereket és a legjobb gyakorlati példákat és ez elérhető lesz ingyenesen széles felhasználói csoportok számára. FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok.

• •

Költségvetése 2.370.000 €, részben az EU által finanszírozott Hat projekt területen: Karintia és Stájerország (Ausztria), Friuli és Veneto (Olaszország), Medimurje (Horvátország), Jihocesky kraj (Cseh Köztársaság)


44

• • • • • • • •

Nyilvános honlap, de csak korlátozott partner számára. Az infrastruktúra és projektirányítás a résztvevők között (ECO) A 20 résztvevő közül az összes projekt partner részt vett a projektben. Stájerországi Természetvédelmi Tanszék természetvédelemi tanulmányai Friuli-Veneto-Julian: természetvédelmi terület kezelése; Veneto (Colli Euganei): természetvédelmi terület kezelése, a szervezeti kompetencia Cseh Köztársaság Tudományos Akadémia: tájökológia Horvátország: kompetencia területrendezés Szlovénia: természetvédelem és a kompetencia területrendezés

VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. 2003 Kezdetben, alapos kutatást végeztek meghatározott szempontok figyelembe vételével a természetvédelmi terület irányításának különböző érdekeltjei. Elindítottak, egy információ cserét a projekt partnerek között és egy nemzetközi interjút végeztek az érintett személyekhez és intézményekhez postázott kérdőíveken, valamint e-mailben vagy telefonon. Tárgyalásokat is folytattak különböző nemzetközi és nemzeti intézmények szakértőivel (pl. IUCN, Ramsari, a nemzeti környezet-védelmi hatóság, a nemzeti bioszféra-park adminisztráció, stb.) Ezeken kívül, szinte egy időben, fejlesztették az eszköztárakat annak érdekében, hogy az interjúk és beszélgetések adatait, eredményeit azonnal rögzíthessék. Ugyanakkor, regionális kísérleti programok is indultak különböző fókuszpontokkal: társadalmi tudatosság és a részvételi folyamatok: • Ismeretterjesztetés és végrehajtási javaslatok a részvételi folyamatokról a tájvédelmi Mura folyó tekintetében (Magyarország) • Branding a különböző típusú természetvédelmi területen, amely elősegíti a jobb megértést, a példa Karintia (Ausztria) • Kísérő kommunikációs folyamat a bővítésről és annak kezelése a Natura 2000 terület Val Alba tekintetében az alapító / létrehozott regionális természetvédelmi területnél (Olaszország) Leltár és Monitoring • Fejlesztés, nyilvántartási rendszer a védeni kívánt területeken Karintiában (Ausztria) • Átfogó leltár egy alpesi Natura 2000 területén összehasonlítva Alsó-Tauern / Stájerország (Ausztria). Végrehajtás, tervek • Irányítási tervek cseréje a Natura-2000 területén folyó és az alpesi tájakon Karintiában (Ausztria) létrehozandó munkálatokról. • Egy új ramsari terület felállítása és irányítása Karintiában. (Ausztria) • Környezetvédelmi ellenőrzési rendszer felállítása, a környezeti menedzsment kiépítése (EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) a Colli Euganei Regional Parkban (Olaszország) • A cseh nemzeti hegyvidéki régió alapvető tudományos értékelése és a tervek


45

elkészítése - Novohradské Hory (Csehország) Közvetlenül a kísérleti tevékenység során felmerülő kihívások és nehézségek mielőbbi megoldásának érdekében, a projekt eszköztárát bővítették. Sor került találkozókra, ahol a megfelelő képzés, tudás átadása volt a cél, továbbá sor került műhelyek megépítésére is az év folyamán. 2004 A digitális és interaktív szakértői rendszerek fejlesztése indult el, az év elején. Ez a program tartalmazott ajánlásokat, egy eszközt a személyes értékelésre a tervezett/irányított (természetvédelmi) területen és a jó gyakorlat adatbankot. Több workshop és találkozó is létrejött ebben az évben. 2005 Ebben az évben a fő tevékenység a képzési egységek létrehozása és átadása volt. Ugyanakkor beindultak kísérleti tevékenységek is. Ez jó gyakorlat volt a szakértői rendszerben. Az év végén volt egy záró konferencia és kidolgozott zárójelentések átadására került sor. Az átfogó információ átadása és az oktatás az IPAM projekt keretében zajlott. Létre jött számos találkozó, kirándulásokon vettek részt az érintettek. Tartottak még szemináriumokat és konferenciákat is. Több mint 170 esemény volt a projekt keretén belül, és több mint 2800 résztvevő vett részt regionális workshopokon és előadásokon. 32 közösség, 53 érdekelt csoport, 14 civil szervezet és 34 közigazgatási hatóság vett részt a kísérleti tevékenységeken. Az eredményeket füzetekbe rögzítették, hogy a mintegy 40 érdekelt csoportnak átadják. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. Résztvevő projektpartnerek: • Karintia tartomány, Department of Spatial Planning (LP) • Stájerország tartomány Természetvédelmi Tanszéke • Friuli-Veneto-Julian tartomány, Regionális Mezőgazdasági Természeti és Erdészeti Erőforrások Autonóm Régió FVJ • Cseh Köztársaság, Tudományos Akadémia, Tájökológiai Intézet • Horvátország, Medimurje megye Területi Tervezési Tanszéke • Szlovénia Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területrendezési • Külső partner: E.C.O. Ökológiai Intézet, Klagenfurt

Igazgatóság,

Az érintettek: • Nemzetközi: Ramsari, International Union Természetvédelmi (IUCN), Ember és Bioszféra (MAB), a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) • Az európai intézmények és hálózatok, például CIPRA, Europarc, Alparc (Network alpesi védett területek), Panparks (Network az Európai Nemzeti Parkok), stb. • 18 CADSES tartományok, a közigazgatási hatóságok és a természetvédelmi területek • Közigazgatási hatóságok, természetvédelmi területek és a civil szervezetek, az egyes tartományok, a projektben részt vevők • Egyéb nemzetközi projektek, mint például a Conspace, Vision Planet és Estia (Interreg)


46

EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. Nemzetközi eredmények:

•

•

Létrejött, egy eszköztár, amely átfogó leírást tartalmaz a nagyon ígéretes eszközökről, műszerekről és módszerekről az integrált természetvédelmi terület kezeléséről. A dokumentum gyűjteménye a legjobb gyakorlatoknak (tartalmaz kísérleti tevékenységeket és kiegészítéseket) Létrejött egy web-alapú szakértői rendszer, amely egyesíti az eszköztárat és a legjobb gyakorlatok adatbankja ingyenesen elérhető az interneten keresztül.

Regionális eredmények: • Végrehajtja a megfelelő kísérleti tevékenységeket (lásd fent) • Egy tanulmányban felállította a "védett területek kezelése" mester fokon (University of Klagenfurt) Publikációk (válogatás): • Több mint 70 publikáció formájában újságcikkek, füzetek, prospektusok, szórólapok, konferencia, kézikönyvek, stb. Az ebből eredő alábbi projektek: • PANet 2010 - védett terület hálózatok - létrehozása és irányítása folyosók, hálózatok és az együttműködés (eredményesen integrálták a legjobb gyakorlatokat IPAM eszköztár) TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Az IPAM projekt során létre jött eszköztár, amely a projekt partnerek szoros szakmai eszmecseréje és különböző kísérleti tevékenységek és e szférán belül már használatban lévő feltételek felhasználása alapján került kialakításra, felhasználó barát. Átvétele különböző problémás területekre tehát adott és ajánlott. Javaslatokat ad az egyes lépésekre, mind a természetvédelmi terület tervezésében és a feladat végrehajtásában is. Irányt mutat az általános fejlesztési és kezelési tervekben. Biztos, hogy a fenntartható gazdálkodási tervek mellett a Green Mountain projekt körén belül, ennek az eszköztárnak minden bizonnyal nagy haszna lesz a WG2-ben. A jelenlegi kiadvány is alátámasztja, az eszköztár gyakorlati hasznát. Nagy jelentősége van az értékelésnek a nemzeti parkokban (SVAJDA és FENICHEL, 2011). KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Dip. Eng. Johann Wagner, MA


47

Office of the Provincial Government of Carinthia Department 8 – Authority for Environment, Water and Nature Conservation Subdivision for Nature Conservation and National Park Law Flatschacher Straße 70 9021 Klagenfurt am Wörthersee Austria Tel.: +43 (0)50536 – 18248 Mobile: +43 (0)664 80 536 18248 Fax: +43 (0)50536 - 18200 [email protected] Michael Jungmeier, MA E.C.O. Institute for Ecology Kinoplatz 6 9020 Klagenfurt Austria Tel.: +43-(0)463-504 144 Fax: +43-(0)463-504 144-4 [email protected] www.ipam.info www.panet2010.info FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. JUNGMEIER, M. & VELIK, I. (2005): IPAM Toolbox. Final Report. Study commissioned by: Office of the Carinthian Government Dept. 20, Execution: E.C.O. Institute for Ecology Ltd., Klagenfurt, 67 p. WAGNER, J., JUNGMEIER, M., KIRCHMEIR, H., KUEHMAIER, M., VELIK, I. & ZOLLNER, D. (2005): IPAM Toolbox – Integrative Protected Area Management. An Expert System for the Integrative Planning and Management of Protected Areas. 33 p. Office of the Carinthian Government. Klagenfurt. Austria. JUNGMEIER, M., W AGENLEITNER, S. & ZOLLNER, D. (HRSG., 2008): PANet. Protected Area Networks - a Handbook. 116 p. Office of the Carinthian Government Dept. 20. Klagenfurt. Austria. Wagner, J., Jungmeier, M. (2003): IPAM-Toolbox – ein länderübergreifendes Naturschutzprojekt. In: Kärntner Naturschutzberichte, Band 8, Seite 76-82. SVAJDA, J., FENICHEL, E. (2011): Evaluation of Integrated Protected Area Management in Slovak National Parks. In: Polish J. of Environ. Stud. Vol. 20, No. 4 (2011), 1053-1060. Internet forrás: http://www.minzp.sk/files/sekcia-ochranyprirodyakrajiny/ps543/pjoes_svajda_vol_20_no_4_2011.pdf


48


3.9 SURE: Sikeres Helyreállítás és Restauráció Infrastrukturális Beavatkozásokat Kísérve (EU) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. A projekt vezető partnere: az Ausztria-i SURE az LFZ (korábban a BAL) Raumberg-Gumpenstein A projekt időtartama: 2004 január 1.- 2006 december 31.-ig tartott. A projekt része volt az Interreg IIIB CADSES Szomszédsági Programnak 2000-2006. HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Először a résztvevők kijelölték azokat a nagy területeket, amelyek különösen sérültek voltak. Ezek azok a vidékek voltak, ahonnan régebben nyersanyagokat bányásztak, főleg külszíni fejtéssel, tönkre téve a teljes környezetet. Ezek a területek igényeltek állandó, ökológiailag életképes, mindenekelőtt az adott helyre adaptált rekultivációt. A minél előbbi helyreállítása ezeknek a területeknek azért volt fontos, mert később hatalmas költségeket emésztene fel a helyreállítás. Főleg, ha a betelepült növények nagy része nem megfelelő. Ilyenkor hatalmas újraültetések és egyéb termesztési intézkedések válnak szükségessé a kérdéses területeken. A rekultivációs terv során ügyeltek arra, hogy a munkálatokat hozzá igazítsák a legújabb nemzetközi technológiákhoz és alkalmazott fejlesztésekhez. Maximálisan figyelembe vették a növények alkalmazkodását, a korábbi állapot helyreállításánál, így remélhetően az eredmények tartósan javítják az infrastruktúrát. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? A SURE projekt megpróbálta a különböző kutatások és a projekt partnerektől kapott tudásbázis és tapasztalatok összehangolásával megvalósítani egy, a gyakorlatban jól használható programot. Célja volt, hogy az új és a már rendelkezésére álló információkat az érintett intézmények és személyek számára közzé tegye. A korabeli szabvány az állandó emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezetet szem előtt tartva készült és megállapította, hogy milyenek az ökológiai szempontok a vizsgált szélsőséges helyeken. Ezeket is figyelembe véve, három témát vettek górcső alá:

•

A rekultivációja a meredek területeknek magas helyeken (különösen magasan 1300 és 2400 méter között)

•

A lehetséges felújítása az egykori külszíni bányászati területeknek

•

Rekultivációja a megzavart területeken bekövetkező infrastrukturális építési intézkedéseknek


49

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. Körülbelül 20 fő dolgozott a SURE projekten. A költségek: 1.384.207 €. Ausztria és Olaszország voltak társfinanszírozottak 50%-kal, a Cseh Köztársaság és Szlovákia, amelyek csatlakoztak az Európai Unióhoz a projekt időtartama alatt kaptak 57%, illetve 54% társfinanszírozást. Az összes többi részt vevő intézmények kaptak 75%-ot az EUtól. A 13 kísérleti terület általában mintegy fél hektáros nagyságú volt, a külszíni bányászat területei valamivel nagyobbak voltak. A háttér szerint, a résztvevő intézmények a következő kompetenciákat hozták a projekthez: • Tudományos munkák • Mezőgazdasági tudás (növénytermesztés, vetés) • Természetvédelem és tájtervezési ismeretek • Oktatás VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. 2004 Az első találkozóra 2004 márciusában került sor és a következő hónapokban egy katalógust dolgoztak ki a módszerek és az időbeosztásról. Továbbá, egy konkrét projekt honlap jött létre, hogy szolgáljon a kommunikációs és információs platformként. Kísérleti területeket választottak ki 2004 nyarán és létrehoztak kilenc kísérleti területet. Ezek a területek az Alpok és az Alsó-Tátra, az alföldi régiókban a Délkelet-Ausztria és Olaszország, és a külszíni bányászat területei a Cseh Köztársaságban és Németországban voltak. Workshop és konferencia is zajlott ősszel Olaszországban. Mintegy 600 tudós, tudományos intézmények, hatóságok és vállalatok kaptak tájékoztatást a projektről. 2005 A hangsúly ebben az évben a kísérleti területekre és átfogó adatok rögzítésére esett (pl. botanikai, klimatikus, talaj stb.). 2005 első felében két további vizsgálati területtel bővült a projekt. Ezek a földek Olaszországban és Görögországban voltak. Tehát összesen 13 különböző helyszínen végeztek vizsgálatokat. A fejlesztés a megfelelő szakértői hálózattal tovább bővült, és fontos eszköz volt a honlap, amely egy központi információ-és kommunikációs felületet biztosított. Három műhely létrehozására is sor került, amelyek közül kettő a gyakorlati megvalósításra összpontosított, míg egy az ökológiai rekultivációval és a sípályákkal foglalkozott. 2006 Egy nagy műhelyt 80 résztvevővel Németországban létesítettek, az év elején. Volt még két kisebb műhely, melyek feladata, ismét az ökológiai rekultiváció és a sípályák


50

irányítása. A korábban gyűjtött adatok alapján regionális "cselekvési terveket" tettek közzé a különböző helyeken egész évben, továbbá kiadtak kézikönyveket is. Egy záró konferenciát rendeztek Ausztriában, szeptemberben, több mint 170 résztvevővel. A konferencián úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy javaslatot, hogy miképpen lehet változtatni a módszeren, hogy az EU irányelveit tekintetbe véve megfelelő vetőmagkeverékeket alkalmazzanak, amikkel a hely-specifikus és az ökológiai egyensúly helyreállítása megoldódna A műhely, amely közvetlenül kapcsolódott a konferenciához, ezen részt vett közel 100 tudós és szakember és 15 nemzet. Alapítottak egy munkacsoportot, amelynek feladata egy az egész Európára kiterjedő szabvány rekultivációs tervet, amely ökológiai szempontból keres megoldást a területekre. Később ez a szakértői hálózat tovább bővült, de a honlapot megtartották interface-ként. Emellett több kiadvány került ki, és egy kis választék van megadva a szakirodalom listából. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. A projektben résztvevő partnerek: • LFZ Raumberg-Gumpenstein (alkalmazott mezőgazdasági kutatás, Ausztria) • Kärntner Saatbau (Ausztria) • Hochschule Anhalt (University of Applied Sciences, Németország) • MIBRAG mbH (Mitteldeutsche Braunkohlengesellschaft mbH, Németország üzemeltetője külszíni bányászat területen, és így felelős a rekultivációs) • Provincia di Pordenone, Settore Agricoltura Aziende Sperimentali Dimostrative (SAASD, alkalmazott mezőgazdasági kutatás, Olaszország) • Nemzeti Agrár Kutatási Alapítvány, Institute for Soil Mapping és osztályozás (talaj kutatás, Görögország) • OSEVA PRO Kft., füves Research Station Roznov-Zubri (alkalmazott mezőgazdasági kutatás, amelynek középpontjában a növénytermesztés áll, Cseh Köztársaság) • GMARI Banska Bystrica - legelő és Mountain Mezőgazdasági Kutató Intézet (alkalmazott mezőgazdasági kutatás, Szlovákia) A következő szervek profitáltak a projektből: • Tulajdonosai / üzemeltetői / kezelői a rekultivációra rászoruló területeknek (külszíni bányászat, sípályák, infrastruktúra) • Seed cégek • A rekultivációra szakosodott cégek • A mezőgazdasági termelők • Turizmus Célcsoportok: • Helyi lakosok a hegyvidéki régiókban: minimalizálni a lavinák veszélyét. • Lakosok az egykori külszíni bánya közelében: lehetséges zöldövezeti rekreációs területek létrehozása az életkörülmények javítása érdekében. • Infrastrukturális elemek fejlesztése a területeken a közvetlen közeli lakók érdekében.


51

• Pénzügyi költségvetés: csökkenteni a karbantartási és termelési költségeket. EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. A sajátos helyi restaurációt, néhány esetben szélsőséges körülmények között végezték a 13 vizsgálati helyszínen. A biológiai sokféleség fenntartása vagy javítása érdekében ezeken a területeken "Regionális akciótervet" állítottak össze, az adott projekt régióiban. A helyreállítás intézésével és a hálózatok kezelésével megbízott szakértők, szinte minden információt és tapasztalatot mondhatni optimálisan átadtak a helyieknek. Így a nagy területek helyreállítása, a legújabb technológiai színvonalon készülhetett. A régióval való kommunikációt szolgálta számos további publikáció, köztük több tudományos értekezés és a közvetlen hasznosítást bemutató kiadványok, tankönyvek, amelyek az új szakemberek magas szintű képzését szolgálták. Ezek a kiadványok letölthetőek a weboldalról, az adott nyelven, a projekt résztvevői számára. Számos további feladat / tevékenység alakult ki még a SURE projekt kapcsán: Rendkívül frekventált nyári szeminárium került megrendezésre négy éven keresztül Ausztriában. A téma a kérdéses helyszínek helyreállításának lehetséges megoldása volt. A szeminárium során ismertették a legmodernebb technológiákat, amelyek alkalmazásával elvégezhető magas színvonalon a területek helyreállítása. Egy osztrák "Örökzöld" nevű projekt a megfelelő környezet helyreállítására jött létre. Foglalkozott a " a helyszínre jellemző vetőmag fajok telepítésével, a táj és a termelés összhangjára tekintettel". A REWISA hálózata, ez az Ausztria szerte működő közjóléti szövetség segítette a termelőket, a fejlesztésen, majd a későbbiekben segített eladni a regionális növényeket és a vetőmagokat. Egy másik alkotása a SURE projektnek az EU SALVERE terv, amely a mai napig foglalkozik a természetes gyepfajták termesztésével, és ezekben a tevékenységekben több korábbi SURE projektben résztvevő partnerek is munkát ad. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Az ökológiai és hely specifikus területek helyreállításával foglalkozó projekt előnye, hogy a megzavart területekkel foglalkozó, meghatározó résztvevő feleinek (tudósok, szakemberek, adminisztrációs szervek és egyéb érdekeltek) adatait rögzíti a SURE projektben. Így létrejött egy adatbank és tudásanyag tárhely, azoknak az érintetteknek felhasználásra, akik ezen a területen és a forgalmazásban működnek. A projekt összegyűjtötte a szükséges ismereteket, ezért elmondhatjuk, hogy sikeres volt. Összefoglalva azt lehet mondani, hogy ez a projekt kiválóan alkalmas széles kőrben az alap információk terjesztésére. Hálózatokat hoztak létre, amelyek magukba foglalták a hasonló tervek megvalósításhoz szükséges konkrét intézkedéseket. A SURE projekt fontos része volt, hogy jelezze a betartandó, relatíve alapvető feltételeket és amennyire lehetséges segítse meghatározni, a szükséges kiigazításokat, amiket végre kell hajtani, hogy a terv megkapja a támogatásokat (például, harmonizálni a jogszabályokat, mivel egyes országokban tiltják a nem szabványos vetőmagkeverékek használatát, mert ezek ökológiai szempontból konfliktus helyzetet szülhetnek). A nagy és széleskörű általában hosszú távú projekteknél, a teljes időtartamra érdemes egy olyan személyt alkalmazni, aki rálátással bír a teljes feladatra. Az ő munkája, hogy elérje a lehető legnagyobb dinamizmust és összefogja a cégeket és személyeket a


52

projekt érdekében. A fenntartható fejlesztési elképzeléseknek a meglévő jogi és politikai feltételeket komolyan kellett venni a projekt sikeres végrehajtásához. Az is kiderült a projekt során, hogy a hosszú távú integrációba pénzügyileg független személyek részvételére kell törekedni a fejlesztési folyamatoknál. Ezek fontos tapasztalatok, értékek, amelyeket figyelembe kell venni a WG2-ben. A SURE projekt is jó példa a tudás és a kommunikáció terjesztésére, ezért érdekes a WG3 Munkacsoportnak. Hálózatok jöttek létre a tudás és az információk megosztására és rengeteg workshopra került sor. A kapcsolattartás a megfelelő személyekkel és intézményekkel ugyanolyan fontos a fenntartható regionális fejlődés integrálása szempontjából, mint a helyi emberek integrálása és tájékoztatása. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Bernhard Krautzer Raumberg-Gumpenstein Agricultural Research and Education Centre Altirdning 11 8952 Irdning Austria Tel.: +43 (0)3682-22451-345 Fax.: +43 (0)3682-22451-210

[email protected] FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. •

Krautzer (2007): SURE: Successful Restoration and Rehabilitation Accompanying Infrastructural Interventions – Abstract

•

EU Community Initiative INTERREG III B CADSES : Neighbourhood Programme – Final Project Report

•

Homepage: http://www.surenet.info/

Néhány SURE projekt publikáció: • Krautzer, B.; Hacker, E., 2006 (Hrsg.): Ingenieurbiologie: Begrünung mit standortgerechtem Saat- und Pflanzgut. Tagungsband SURE 5.-9.9.2006, HBLFA Raumberg-Gumpenstein, 291 S. (dreisprachig - en, de, it) •

Krautzer, B.; Peratoner,G.; Bozzo, F. (2004): Site-specific grasses and herbs – seed production and use for restoration of mountain environments. FAO plant Production and Protection Paper 32, Food and Agriculture Organisation Rome, 111 S.

•

Krautzer, B.; Wittmann, H.; Peratoner, G.; Graiss, W.; Partl, C.; Parente, G.; Venerus, S.; Rixen, C.; Streit, M. (2006): Site-specific high-zone restoration in the alpine region. HBLFA RAumberg-Gumpenstein, 135 S. (dreisprachig - en, de, it)


53

•

Kirmer, A.; Tischew, S., 2006 (Hrsg.): Handbuch naturnahe Begrünung von Rohböden. Teubner Verlag, 195 S.

•

Broschüren für Praktiker (En, De, It): - Standortgerechte Wiederbegrünung im Straßenbau - Standortgerechte Hochlagenbegrünung in Österreich


54


3.10

PADIMA projekt: Elnéptelenedés Ellenes Rendeletek a Hegyi Térségekben – Jó Gyakorlatok az Oktatásban és Képzésben (EU)

A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. A PADIMA projekt ismerteti a már bevált gyakorlatokat, amelyeket egyes hegyvidéki területek elnéptelenedésének megakadályozására alkalmaztak. Azon kívül érinti a fejlesztési lehetőségeket és sikeres módszereket ajánl, az életminőség emeléséhez a hegyvidéki régiókban, amelyekkel megakadályozható a migráció és elősegíthető a bevándorlás. Ebben a három éves projekten (2010 január - 2012 decemberig nyolc partner volt, öt országból (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Svédország és Norvégia)) A Feladat az alábbi kiemelt témákkal foglalkozott: • Oktatás és képzés • Területi Marketing • Gazdasági diverzifikáció A régió fenntarthatóságához nem volt elég, hogy megtalálják a területen művelhető környezetbarát ágazatokat, elengedhetetlen volt a gazdaság fejlesztése, és erősítése. Természetesen kevés a tények megállapítása, mert a felzárkózás hosszú távon sikertelen lesz, ha nincsenek jövőbeli kilátások a régióban. Ezeket tervszerűen ki kell dolgozni, és a terv következtében az itt élő népesség életminőségének javulnia kell. A PADIMA projekt leginkább főleg az oktatási és képzési ágazatban kínált példákat. Javaslatokat tett az érintett területeken, minőségi oktatási modellt kínált a hegyvidéki régiókban, melynek során a szereplők igazodtak a megfelelő helyi igényekhez. Megtanulták, a fenntartható regionális gazdálkodási tervszerű alkalmazását, azt hogy hogyan kell a fejlesztéseket bevezetni az adott területen. A PADIMA projekt résztvevői: "San Blas" Gimnázium, tartomány Teruel (Spanyolország) • Alapítva 1972-ben „Bed and breakfast”, a hegyvidéki munkanélküli nők oktatása a Torino tartományban. ( I) • Kezdetben egy multiregionális projekt volt (1999-2000). • Majd ezt követően a Torino-i tartomány finanszírozta (2000-2001) Aragóniai Műszaki Oktatási Központ Teruel tartományban • Atenea Projekt (1985-1992) • Aldea Digital Project (1997/1998) • Ramon y Cajal-Project (2000) • Aktuális Escuela 2,0 programja


55

HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? San Blas • Érdektelenség a mezőgazdaságban a fiatal lakosság körében, ezért migráció a városokba. • A térség mezőgazdasága gyenge. • Kevés a dinamikus vállalkozói szellem. Bed and Breakfast • Az éjszakai szórakozási lehetőségeknek a javítása és bővítése a 2006-os Torinói Téli Olimpia kapcsán, (kezdetben olimpiai völgyek). • A munkanélküli nők támogatása a hegyvidéki régiókban. Aragóniai Központ • Internet hozzáférési lehetőség, a vidéki általános iskoláknak. • Integrációja a kommunikációs-és információs technológiáknak az iskolákban (digitális tanterem). • Változatos kínálat az online nyitott kurzusok között. CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? San Blas • Oktatás és konzultáció fontos modulok létrehozása. • Az iskola a munka-piaci helyzet tekintetében megváltoztatta oktatási módszerét. Bed and Breakfast • Munkanélküli nők oktatása a hegyvidéki területeken a panziók üzemeltetése tekintetében. (eredetileg csak a 2006-os téli olimpiára összpontosítottak). • Támogatni az új (kis) vállalkozói tevékenységet, a családias jellegűt, különösen a hegyvidéki régiókban. • Javítani a szállodai férőhelyek minőségét a hegyvidéki területeken a nagy téli sportcentrumok közelében. Aragóniai Központ • Az új média bevezetése az iskolákban. • A "digitális szakadék" törlése a vidék és a város között. • Oktatás és továbbképzés felnőtteknek (Aularagon projekt). FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. San Blas • 300 hektár terepen épületek oktatási rendezvényekhez.


56

• Bentlakásos iskola. • Mezőgazdaság: a vadon élő állatok, baromfi, vaddisznó, szarvasmarha, juh, kecske, ló, stb. Üvegházak: növénytermesztés, metszés, növényvédelem (nem növényi ültetés) • Laboratories. • Technológiai szobák. • Államilag finanszírozás (90%) és a maradék magántulajdon. Bed and Breakfast, • Vonzereje a helyi tájnak. • A rendelkezésre álló természeti és kulturális örökség és külső források. • Európai támogatók bevonása. • Tartományi turizmus fejlesztése. • Globális jelentőségű esemény (Téli Olimpia). • Pénzügyi keret biztosítása. Aragóniai Központ • Végrehajtás elsősorban a meglévő iskolákban. • Egyes esetekben laptop / számítógép állt rendelkezésre a tanulóknak. • 100%-ban államilag finanszírozott. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. San Blas • Felsőoktatási szintű képzés a helyi természetes táj kihasználásának megszervezésére és irányítására. • Középszintű képzés az erdészet és környezetvédelem területén (O-szint). Bed and Breakfast • Tanfolyamok ajánlása. • Hosszú távú fejlesztése egyes helyi termékeknek. Aragóniai Központ • Oktatás a tanárok számára. • Anyagok, különböző iskolai / oktatási osztály kurzusok. • Platformok, blogok és honlapok. • Lehetőség a gazdaságos videokonferenciákra. • Szabadon elérhető szoftverek, sajátos nevelési igényű tanulók és hallgatók számára. • Oktatást kínálnak a felnőtteknek (Aularagon) • A kisebb közösségek előnyt élveznek, mert a nagyobb városi területek jobb hozzáférést kapnak az ilyen erőforrások végrehajtásához a képzett tanárok által


57

AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket.

San Blas

• • • • • • • • •

Aragóniai általános igazgatás Környezetvédelmi Osztály Oktatási Minisztérium Teruel Tartományi Kormány Katasztrófa-szabályozás (társfinanszírozás külön kurzusok) A helyi bankok (társfinanszírozás külön kurzusok) Iskolák Tanulók Közösségek, a potenciális jövőbeni munkáltatók Lakosság

Bed and Breakfast • Torino Tartománya • Dasein Company (tanfolyam vezetése) • Val Chisone és Germanasca hegyi közösség • Pinerolese Pedemontano hegyi közösség • Val Pellice hegyi közösség • Helyi közösségek • Olasz Autóklub • A helyi turisztikai egyesületek • Nemzeti szövetségek bed and breakfast szálláshely (ANBBA, ScopriPiemonte) • Szállás és reggeli vállalkozások • Vendégek Aragóniai Központ • Oktatási Minisztérium a kormány az autonóm közösség Aragon • University of Saragossa • Tartományi kormány • A közösségi adminisztráció a részt vevő iskolák • Tanárok • Tanulók • A potenciális munkaadók (a vidéki lakosság minőségibe oktatása). EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. San Blas • Több mint 100 tanuló normál iskolákban, átlagosan mintegy 30 fő vesz részt a külön kínált kurzusokon. • Oktatás szakmunkások számára a régióban, beleértve a tűzoltókat (erdős régiók),


58

és így a lakók életminőségének javítása. • A kezdő vállalkozások használják a tájat és a benne rejlő lehetőségeket. Bed and Breakfast • Növelte a rendelkezésre álló ágyakat a téli olimpia alatt. • Csökken a redundancia a hegyvidéki régiókban • Növelni a turizmus vonzerejét, előnyeit a bed and breakfast használata fogyasztása tekintetében. • Támogatás a vállalkozóknak a panzió ágazatban. • A minőségi panzió szektor létrehozása. Aragóniai Központ • Változás a "tantermi minőségben", egyes esetekben a digitális használatával. • Az emberek távoli területeken jobb lehetőséget kapnak az oktatásban. • Oktatás ajánlatot kell tenni a közösségeknek, ahol még nincs iskola.

táblák

TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? San Blas • Hasznosítható területek hasonló alapvető feltétele, és esetleg már rendelkezésre álló infrastruktúrák kihasználása • A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon fontos, hogy alkalmazkodjanak az oktatás regionális igényeihez Bed and Breakfast • Már vállalt tartományban Torino, a további ajánlatokat is lehetőség szerint a regionális adottságok • A belső és külső források kombinált innovatív használata, és ebben az esetben hosszú távon hozzáadott értéket ért el a régióban Aragóniai Központ • A projekt szervezeti központja nem a tartományi főváros, hanem a decentralizált vidéken van - ez azt mutatja, hogy a munka hatékony és az új hálózati média is lehetővé tette a távoli együttműködést • Javul a kommunikáció lehetőségeit is felveti az életminőséget a távoli régiókban • Az internet használata lehetőséget kínál, hogy cégek a távoli területeken biztosítsanak maguknak jól képzett munkavállalókat Ez a kissé szokatlan, de jó gyakorlat, a kérdéses régióban megmutatta, hogy a regionális fejlesztéseknek és a létrehozott minőségnek az oktatás lényeges eleme. Egyrészt egy jól megalapozott oktatás növeli a munkalehetőségeket és ez által a regionális gazdaságot. Másrészt az oktatással támogatott fejlesztési folyamatok, amelyek a helyi szükségletekhez igazítottak, új foglalkoztatottakat generálnak, a regionális szolgáltatások területén, felkínálva ezeken a távoli területeken a modern média és oktatás támogatását. Ez a PADIMA program érdekes és kezdeményező. Ajánlott a WG3 Munkacsoportnak.


59

KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. PADIMA Project Coordination EUROMONTANA - European Association of Mountain Areas Place du Champ de Mars, 2 B-1050 Brussels - Belgium T: +32 2 280 42 83 F: +32 2 280 42 85 [email protected] www.euromontana.org San Blas • IFPE San Blas, Bº De San Blas, s/n. 44195 Teruel, Spain Tel. 0034-978-618-820 www.ifpesanblas.es Bed and Breakfast • Province of Turin, Italy. Department of Tourism, Dr. Burgay www.provincia.torino.it/turismo/bed_breakfast/index.htm • http://www.anbba.it/index_eng.php • http://www.scopripiemonte.it/ Aragonese Centre Gaspar Ferrers, [email protected] • http://www.aularagon.org/index.asp • http://catedu.es/webcatedu/

FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Provincia di Torino (2010): PADIMA – Policies Against Depopulation in Mountain Areas. Good Practices in Education and Training. 92p. http://www.ecmc.de/nem/download/pdf/es.pdf


60


3.11

Javulás a nyilvános információk és a környezettudatosság terén a természet- és tájvédelemben - beleértve a NATURA 2000 (Szlovákia)

A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. Ország: Szlovákia Szervezet: Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SEA), Centre of Landscape létrehozása a környezeti nevelésnek A projekt megnevezése: A nyilvánosság tájékoztatásának a javítása a környezettudatosság terén a természet-és tájvédelem erősítése (beleértve a NATURA 2000) Végrehajtás idő: 2008 szeptember - 2012 december HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Az állami oktatási programot a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma határozza meg. A környezeti nevelés egyik fontos, több tudományt, szakterületet érintő témája az általános oktatásnak. Az egyik legfontosabb célja a megfelelő környezettudatos nevelés részletes tájékoztatás, az iskolások, tanárok, diákok és a teljes populáció irányába. A projekt jelentősége, hogy bemutatja a fenntartható fejlődés pozitív perspektíváit, a jövőbeli fejlődést, az emberi társadalom különböző rétegeinek. Talán ez a legjobb módja annak, hogy fejlesszék a hozzáállást és képességeket a tanulók vonatkozásában. Lényeges az is, hogy a gyakorlat aktív környezetben zajlott és történik most is. Így a fejlesztés során a gyakorlat „védelme alatt” szerzik meg résztvevők a megfelelő tapasztalatot. Így a fenntartható fejlődés elméletileg rendkívül jól feldolgozott és dokumentált, de a gyakorlati megközelítés sem marad, problémás oktatási szempontból. Személyes tapasztalatokból tudjuk, hogy a legtöbb tanár elméleti szinten érti a fenntartható fejlődés fogalmát, de nem rendelkeznek még a szükséges képességekkel az interdiszciplináris oktatás tekintetében. Ezek a tények és konkrét példák igazolják a szükséges javításokat, a tényleges gyakorlati tevékenységeknél a pedagógiai környezetben. Szükséges a megfelelő képesítés a környezetbarát fejlesztések oktatásához. A projekt célja címéből adódóan:„Javulás a nyilvános információk és a környezettudatosság terén a természet- és tájvédelemben - beleértve a NATURA 2000 (Szlovákia)”, hogy hozzájáruljon a környezeti tudatosság növeléséhez, a természet és táj védelme (beleértve a NATURA 2000) terén. Kapcsolatot teremtsen a pedagógusok, szakmai közönségek, valamint a nagyközönség között Ezt kell elérni létrehozásának alapvető módszertani és információs források, végrehajtása a ciklus minősített oktatási és módszertani napok, konferenciák, oktatási tevékenység, versenyek és tájékoztató rendezvények. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a kommunikáció és együttműködés javítása az érdekelt felek közötti információs és tapasztalatcsere e téren. A folyamatban lévő projekt megvalósítása a Szlovák Köztársaságban segít elérni azokat a célokat és intézkedéseket minden oktatási szinten, amelyek szükségesek a cél eléréséhez. (cselekvési terv az oktatási fenntartható fejlődés, a nemzeti stratégia a


61

biológiai sokféleség védelme, cselekvési terv a fenntartható fejlődés, európai cselekvési terv az SR az 2005 és 2010 (2005), UNECE stratégia Oktatás a Fenntartható Fejlődésért, stb.) CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Fő cél: A nyilvánosság tájékoztatása a természet-és tájvédelem szükséges javításáról, a környezettudatosság érdekében. Specifikus célok: • Az oktatási és információs források fejlesztése. Az oktatásba és képzésbe építeni a természet és táj védelmét (beleértve a Natura 2000) • A szakemberek feladata javítani a szakmai képességeket az oktatás és képzés tekintetében, a természet-és tájvédelem vonatkozásában. • Ajánlatok bemutatása iskoláknak oktatási programokról, amelyek célja, hogy növeljék a környezeti tudatosságot és ismereteket nyújtsanak a természet-és tájvédelemmel kapcsolatban • Az együttműködés erősítése, a kommunikációs és információs érintettek között a természet-és tájvédelem terén. Információk terjesztése a természet-és tájvédelemről, a médián keresztül, hogy a közvélemény pozitív irányba változzon. FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. Pénzügyi források: 1 414 621,92 EUR Emberi erőforrások: kb. 50 Természeti erőforrások: nincs Készségek, tudás: ismeretek terén az ökológiai nevelés, ökológiai viselkedés, mediális kampány, képzések, szakmai tudás különböző ökológiai témákban (hulladék, víz, energia, a fogyasztók, élelmiszerek, stb.), az informatikai alkalmazások fejlesztése stb. Az IKT-k: speciális alkalmazások és adatbázis internetes portál a különböző iskolai programok, online kérdőívek, online regisztráció, interaktív Ökológiai lábnyom kalkulátor, weboldalak stb. Telephely: a környezeti nevelés központok, konferenciatermeket, tantermeket, road-showk (filmek vetítési a nagy képernyőn), a média. Felszerelés: PC, internet, közös irodai berendezések, filmek vetítőkészülék stb. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon


62

áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A gyakorlat javította a természet-és tájvédelmi ismereteket és készségeket a pedagógusok, szakértők, a közvélemény és más érintett szereplők körében. Fő tevékenységek: • Fejlesztése az oktatási és információs kiadványoknak. • Megvalósítása a tanfolyamoknak. • Konferenciák levezetése. • Oktatási program az iskolák számára az úgynevezett "ökológiai lábnyom”. • Megvalósítása a tudás és a fizikai versenynek "Hypericum". • Projekt koordinátorok tréningje. • Környezeti nevelési programok. • Regionális módszertani és információs napok a tanárok számára. • A médiakampány megvalósítása. Időskála: 2008 szeptember - 2013 december Alkalmazott módszerek: munkacsoport ülések, oktatási órák, gyakorlati tevékenységek, képzések, kirándulások, visszajelzési kérdőívek, konferenciák, médiakampány, oktatási programok. Kulcsfontosságú tényezők: együttműködés az egyetemekkel, szakmai szervezetekkel, a környezetvédelem területén; Oktatási, Tudományos, Kutatási Minisztérium és a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma, a Szlovák Köztársaság, Módszertani és Pedagógiai Központja és az önkormányzatok. Terület / hely: Szlovákia (teljes területe). AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. Szereplők: szakértők terén a környezeti nevelés, szakértők körében a természet-és tájvédelem Célcsoport: diákok, egyetemisták, pedagógusok, államigazgatásban részt vesz a környezeti nevelés EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. Közvetlen hatása: Javult a környezeti tudatosság a gyermekek, diákok, tanárok, iskolai hatóságok, a közösségek és a közvélemény tekintetében. Közvetett hatása: Csökkent az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt negatív


63

hatása. Javult a környezetvédelem. TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? A tanárok nagy érdeklődést mutattak a projekt ideje alatt ebben az összetett témában. Értékelték azt a lehetőséget, hogy részt vehettek ebben a projektben, különös tekintettel a tudás anyag tekintetében, amelyet a különböző területeken jártas szakértőktől sajátítottak el. Fontosnak tartották a szakmai és privát szférát érintő, a környezeti problémákra koncentráló információkat. A projekt által indított oktatási iskolai programok és versenyek ("On Tour a természettel", "ökológiai lábnyom", "EnviroQuestions", "Hypericum") nagyon népszerűek voltak az iskolások körében. Ezeken a foglalkozásokon a diákok, fejlesztették tudásukat az ökoszisztémáról, életciklusról, a természetvédelemről és a fenntartható fejlődésről, érdekes, kézzelfogható és interaktív módon. A későbbiekben fontos lenne hasonló tevékenységeket, létrehozni, mint a kiértékelt projekt:" Javulás a nyilvános információk és a környezettudatosság terén a természet- és tájvédelemben - beleértve a NATURA 2000 (Szlovákia)". Ezek ismét felhasználhatóak lennének, hogy javítsák a közvélemény figyelmét a környezetvédelmi és regionális problémákra való odafigyelésre. Megvalósulhatna ez, az oktatásban, fókuszálva a regionális iskolákra az érintett területeken. Fontos lenne még a nyilvánosság tájékoztatása a lehetőségekről az adott területeken a természet, a kultúra és életfeltételek jobbításának tekintetében Ezért ez egy nagyon érdekes jó gyakorlat WG 3 Munkacsoport KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Jana Šimonovičová Slovak Environmental Agency (SEA) Centre of Landscape Creation and Environmental Education e-mail: [email protected] Tel: +421 048 4374 175 Fax: +421 048 4133 628

http://www.sazp.sk/public/index/go.php?id=1760&lang=sk FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Oktatási és információs kiadványok http://www.sazp.sk/public/index/go.php?id=1760&idl=1760&idf=674&lang=sk Konferencia weboldal http://www.sazp.sk/public/index/go.php?id=1760&idl=1760&idf=677&lang=sk Web portál az oktatási programrol az iskolák számára az úgynevezett "On Tour a természettel" http://snaturou2000.sk/


64

Webportál az iskola az úgynevezett "ökológiai lábnyom" programjahoz http://ekostopa.sk/ Ökológiai lábnyom kalkulátor: http://ekostopa.sk/moja-ekologicka-stopa Ökológiai Foodprint Kézi: http://www.sazp.sk/public/photos/CEVAV/Vychova/Pulikacie/EkoStopa_Treningovy_manu al_500.jpg Ökológiai lábnyom Munkalapok: http://www.sazp.sk/public/photos/CEVAV/Vychova/Pulikacie/EkoStopa_PracListy_500.jpg Internetes portál az "EnviroQuestions" versenyre: http://www.sazp.sk/public/index/go.php?id=1760&idl=1760&idf=684&lang=sk


65


3.12 Az Ökológiai Lábnyom Al-Projekt: a környezettudatos nevelés az általános- és középiskolákban (Szlovákia) A JÓ GYAKORLAT MEGHATÁROZÁSA Adja meg az országot, és a szervezet nevét, ahonnan a Jó Gyakorlat származik, a program megnevezését, a végrehajtás évét, stb. Ország: Szlovákia Szervezet: Szlovák Környezetvédelmi Hatóság, Központi Táj Fejlesztés és Környezeti Nevelés Minisztérium Program neve: Improvement of Public Information és környezetvédelmi tudatosság a természet-és tájvédelem terén (beleértve a Natura 2000 területek) A projekt időtartama: 2008 szeptember - 2012 december HÁTTÉR Miért kezdődött a gyakorlat? Milyen problémák, igények vagy kérdések indították az intézkedést? Lásd még az első két bekezdést a háttérben a GP "javítása a nyilvánosság tájékoztatása és a környezettudatosság a természet-és tájvédelem terén. (beleértve a NATURA 2000-t)" CÉLKITŰZÉSEK Pontosan mit tűzött ki a kezdeményezés mind rövid-és hosszú távon? Mi volt az általános és specifikus célja? Fő célja: az oktatási képességek fejlesztése a fenntartható környezeti nevelés terén. Konkrét céljai: • A tudás fejlesztése, a célcsoportok tekintetében fenntartható fejlesztési témáknak. • Az ökológiai lábnyom bemutatása, fogalma a célcsoportokhoz (pedagógusok, az állami környezetvédelmi ügynökségek). • Bevezetés az ökológiai lábnyom értékelésébe. • A célcsoportok fejlesztése az iskoláknak különböző kategóriái tekintetében. • Schooling célcsoportok számára a webportál használata "Ökológiai lábnyom" iskolai program. • Célcsoportok képességeinek javítása a fenntartható környezeti nevelés speciális iskola projektjének végrehajtásához.

FORRÁSOK Mutassa be azokat a forrásokat, amelyeket a Jó Gyakorlat végrehajtásához használt, mint például pénzügyi és emberi erőforrások, a természeti erőforrások, készségek, tudás, ICT, helyiségek, felszerelések és egyéb szempontok. Pénzügyi források: kb. 100.000 € (hat, öt napos szeminárium).


66

Személyi erőforrások: 10 szakértő Képességek, tudás: alapvető képességek az érintett területeken. Megfelelő ökológiai oktatás és a környezetbarát magatartás megtanítása. A projekt szakértői különböző ökológiai témákat elemeznek (hulladék, víz, energia, a fogyasztók, élelmiszerek, stb.). IKT: egyedi speciális alkalmazások használata az adatok feldolgozásához, a banki adatok kezeléséhez. Az internetes portálok felhasználása az "ökológiai lábnyom" iskolai programok (http://ekostopa.sk) kidolgozásánál (online kérdőívek, interaktív lábnyom számítógépes kezelése, internetes oldalak felhasználása, stb.)! Telephely: az elérhető környezeti-oktatási központok. Felszerelés: PC, internet, általános irodai kellékek. VÉGREHAJTÁS Hogyan érte el célját a gyakorlat humán és egyéb erőforrásokkal? Kérjük, adjon áttekintést a gyakorlat/ kezdeményezés legfőbb jellemzőiről: fő intézkedések/ tevékenységek, időbeosztás, alkalmazott módszerek, ideértve a vonatkozó információt minden fontos tényezővel kapcsolatban, mint például együttműködés/ partnerség, stb. Mutassa be azt a területet/ helyet, ahol a gyakorlatot végrehajtották. A projekt segít javítani a képességeket az oktatói szférában a fenntartható környezeti nevelésben. Fő tevékenységei: • Információ a tanárok, szakértők és részmunkaidős oktatók / előadók számára a fenntartható fejlődésről és ez a téma kapcsolódik az ökológiai lábnyomhoz, és egyben egy lehetőség, hogy az érintettek részt vegyenek a programban és az oktatás témák feldolgozásában. • Fejlesztés: "ökológiai lábnyom" iskolai program • Fejlesztés: "ökológiai lábnyom" kéz program • Fejlesztés: "ökológiai lábnyom" munkalapok • Holdingoktatási egységek (hat, öt napos szeminárium) • Értékeli a szeminárium eredményeit (minden tanár által, készített dokumentáció alapján) és kiad egy hivatalos igazolást a szlovák kormány és az Oktatási Minisztérium nevében. Idő: 2009 szeptember – 2011 október Végrehajtása módszerek: munka-csoport ülések, az oktatási ülések, tevékenységek, szemináriumok, kirándulások, visszajelzés kérdőívek kitöltése.

gyakorlati

Kulcsfontosságú tényezők: együttműködés az egyetemek, szakmai szervezetek körében a környezetvédelem, a szlovák kormány az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium, módszertani és pedagógiai központok, közösségek között. Munkaterület: az összes Szlovákia-i terület. AZ ÉRINTETT ÉRDEKELTEK / CÉLCSOPORTOK


67

Ismertesse a feladatba bevont szereplőket, adott célcsoportokat, a közvetlen és közvetett kedvezményezetteket. Szereplők: a környezeti nevelést biztosító szakértők. Célcsoportok: pedagógusok, államigazgatás érintett környezeti képviselői. EREDMÉNYEK ÉS HATÁSOK Mutassa be a gyakorlat közvetlen és közvetett eredményeit, valamint a pozitív és kézzelfogható hatásait. Jól láthatóak az eredményei és hatásai, "javítása a nyilvánosság tájékoztatása és a környezettudatosság terén, a természet-és tájvédelemben (beleértve a NATURA 2000)" TANULÁSI PONTOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Vonja le a konkrét következtetéseket a kezdeményezésről és közölje a megfigyeléseket az esetleges értéktöbblet alakulásáról. Milyen könnyen lehet ezt a gyakorlatot elfogadni vagy alkalmazni más környezetben? Lásd még az első bekezdésben a tanulás pontok és következtetések a GP "javítása a nyilvánosság tájékoztatása és a környezettudatosság a természet-és tájvédelemben (beleértve a NATURA 2000)" Ezt a módszert lehet minden esetben használni a tudatosság növelésére a környezeti-és a regionális problémákban a Green Mountain projekt résztvevői tekintetében. Ez valósítható meg az oktatásban a helyi érdekeltségű iskolákban az érintett területeken. Alkalmas továbbá a nyilvánosság tájékoztatására, a fejlesztési lehetőségekről a természet, a kultúra és az életfeltételek tekintetében, az adott területeken. Ezért fontos és helyes gyakorlat a WG 3 Munkacsoportnak. KAPCSOLAT ÉS LINKEK Elérhetőségek (kapcsolattartó személy, cím, telefon, e-mail, weboldal) és egyéb hasznos részletek. Jana Šimonovičová Slovak Environmental Agency (SEA) Centre of Landscape Creation and Environmental Education e-mail: [email protected] Tel: +421 048 4374 175 Fax: +421 048 4133 628 http://www.sazp.sk/public/index/go.php?id=1760&lang=sk FORRÁS Jelentés különféle forrásokról, a tárgyhoz tartozó tanulmányok és egyéb használható referenciák a Jó Gyakorlat kereséséhez, vagy fejlesztéséhez. Webportál az iskola programjához "ökológiai lábnyom" http://ekostopa.sk/ Ökológiai lábnyom kalkulátor: http://ekostopa.sk/moja-ekologicka-stopa


68

Ökológiai lábnyom használati útmutató: http://www.sazp.sk/public/photos/CEVAV/Vychova/Pulikacie/EkoStopa_Treningovy_manual _500.jpg Ökológiai lábnyom munkalapok: http://www.sazp.sk/public/photos/CEVAV/Vychova/Pulikacie/EkoStopa_PracListy_500.jpg


69

ZÖLD HEGY. Zöld Hegy Projekt - A Zöld Hegyi Területek Fenntartható Fejlődésmodellje: Jelentés az Európai Jó Gyakorlatról

Recommend Documents