^$
EHV ESPERANTA-HUNGARA VORTARO
EHV Eszperantó-magyar szótár 2. kiadás Jozefo Horvath
2015.
MAGYARORSZÁGI ESZPERANTÓ SZÖVETSÉG
EHV Eszperantó-magyar szótár Esperanta-hungara vortaro 2. kiadás 2a eldono
Összeállította kompilis Horváth József / Jozefo Horvath
ISBN 978-963-571-485-8
Magyarországi Eszperantó Szövetség Hungaria Esperanto-Asocio 2015
Használati utasítás / Uzindikoj Utalások és rövidítések / Plusendoj kaj mallongigoj: ~ > kb. v. vö. v~
lásd még! (vidu ankaŭ!) lásd ott! (vidu tie!) példa (ekzemplo) szótő (radiko) ~vel kapcsolatban (parolante pri ~) körülbelül (proksimume) vagy (aŭ) vesd össze! (komparu!) vala~ (iu ~, ia ~ ktp.)
Jelzetek listája / Listo de vinjetoj: agr áll ált anat ásv átv is átv bakt bibl biol biz bud cím csill durv eltr eo ép ex fil film fiz fn fot gaszt gazd geo gysz hajó hgut hsz ige inf ip ir isk isz iszl jm jog jték
mezőgazdaság (agrikulturo) állattan (zoologio) általában (en komunuza senco) anatómia (anatomio) ásványok, ásványtan (mineraloj, mineralogio) átvitt értelemben is (ankaŭ en figura senco) átvitt értelemben (en figura senco) bakterológia és virusológia (bakteriologio kaj virusologio) Biblia (Biblio) biológia (biologio) bizalmas, kötetlen (familiara) buddhizmus (budhismo) címertan (heraldiko) csillagászat (astronomio) durva (kruda) elektronika (elektroniko) eszperantizmus (esperantismo) építészet (konstruado) régies, elavult (malnoveca, eksmodiĝinta) filozófia (filozofio) filmezés (filmado) fizika (fiziko) főnév (substantivo) fényképészet (fotografio) konyhaművészet (gastronomio) gazdaság (ekonomio) földtudományok (tersciencoj) gyógyszerészet, gyógyászati eszközök (farmacio, kuraciloj) hajózás (marnavigado kaj ŝipoj) hangutánzószó (sonimito) határozószó (adverbo) igei alak (verbo) informatika, számítástechnika (informadiko, komputiko) ipar, gyártás (industrio, fabrikado) szépirodalom (beletro) oktatás, nevelés (instruado, edukado) indulatszó (interjekcio) iszlám (islamo) járművek (veturiloj) jog (juro) játék (ludoj)
kat kém knyv koh közl közm kr mat met mit mn műv ne növ ntr nyt orv öko ősl pl. pej pol pszi rep ritk sp szin távk tech tex tört tr tréf tud vall vill víz vsút Z zene
hadművészet (militarto) vegytan (kemio) nyomdászat, könyvészet (tipografarto kaj libroj) kohászat (metalurgio) közlekedés (trafiko) közmondás (proverbo) kereszténység (kristanismo) matematika, geometria (matematiko, geometrio) meteorológia (meteologio) mitológia (mitologio) melléknév (adjektivo) képzőművészet (belartoj) kerülendő, hibás (evitenda) növénytan (botaniko) tárgyatlan ige (netransitiva verbo) nyelvek, nyelvtudomány (lingvoj, lingvoscienco) gyógyászat (kuracado) környezet, ökológia (ekologio) őslénytan (paleontologio) például (ekzemple) pejoratív (pejorativa) politika (politiko) pszichológia, pszichiátria (psikologio kaj psikiatrio) repülés (aviado) ritka (malofte uzata) sport (sporto) szinonima (sinonimo) távközlés (telekomuniko) technika (teĥniko) textilipar (teksindustrio) történelem, történetírás (historio, historiografio) tárgyas ige (transitiva verbo) tréfás (ŝerca) tudomány, tudományos (sciencoj, scienca) vallás (religio) villamosság (elektriko) vízügy (akvofako) vasút (fervojoj) Zamenhofi szóhasználat (Zamenhofa uzo) zene (muziko)
4 a=1. a (hang, betű és betűnév) a volvita: inf kukac, @ avorto:adjektivo de A ĝis Z: á-tól z-ig, á-tól cettig, elejétől végéig kiu diras „a”, diru ankaŭ „b”: közm aki á-t mond, mondjon b-t is; 2. zene 'a' hang A bemola, A be: Asz A bemola maĵora, A be maĵora: Asz-dúr A diesa, A is: aisz a2=végződés; ~a: nyt a melléknév végződése bela: szép arbara: erdei hodiaŭa: mai Aaron/o=1. bibl Áron la bastono de ~o: Áron vesszeje; 2. Áron (utónév) ab=ritk utóképző; ~abo: ritk ~kagyló szin ~pelvo; vö. lavabo, necesabo Abadon/o=bibl Abaddón (az alvilág angyala), Pusztító, Apollüón abak/o=1. ép abakusz, fejlemez; 2. számológép, abakusz; 3. mat nomogram, számolótábla abandon/o=gazd átengedés (biztosítónak), abandon; ~i: tr gazd átenged (biztosítónak); ~ismo: pszi abandonizmus, elhagyástól való félelem abat/o=kr apát titolita ~o: címzetes apát; ~ejo: 1. kr ép apátság, monostor ~ejo de Vestminstro: Westminster-apátság benediktana ~ejo: bencés apátság cisterciana ~ejo: cisztercita apátság; 2. kr apátság (intézmény); ~ino: kr apátnő, apácafőnöknő; ~inejo: kr ép apácazárda; ĉef ~o: kr főapát abatis/o=kat fatorlasz Abas/o=Abbasz (arab személynév); ~idoj: tört Abbásszidák (dinasztia) abazi/o=orv járásképtelenség, abasia Abder/o=1. mit Abdrérosz, Abderus; 2. geo tört Abdéra (város); 3. átv Mucsa, Rátót; ~ano: fn átv pej abdérai, mucsai, rátóti Abderaman/o=Abderrahman (arab személynév) abdik/i=1. tr lemond (uralkodói tisztéről) li ~is sian tronon: lemondott a trónjáról; 2. tr (önként) lemond, leköszön (hivataláról) ~i la prezidantecon: lemond az elnökségről abdomen/o=1. anat altest; 2. ált has; 3. áll potroh abdukci/o=anat távolítás (a test középvonalától), abductio abduktor/o=anat távolító izom, abductor ~o de eta fingro: kisujjtávolító izom, abductor digiti minimi haluksa ~o: nagylábujj-távolító izom, musculus abductor hallucis abel/o=áll méh (Apis) dom~o: házi méh (A. mellifera) ~o zumas: a méh zümmög ~a pikilo: méhfullánk bredi ~ojn: agr méheket tart, méhészkedik kiu havas ~ojn, havas mielon Z: közm ha juhod van, gyapjad is lesz; ~ejo: agr méhes; ~ino: áll dolgozó (méh) szin laborabelo; ~isto: agr méhész szin abelbredisto; ~ujo: agr méhkas szin abelkorbo en ~ujon ne blovu Z: közm ne ingereld az alvó oroszlánt; vir~o: áll here(méh); ~bredado: agr méhészet, méhtenyésztés; ~bredisto: agr méhész szin abelisto; ~kesto: agr kaptár; ~korbo: agr méhkas szin abelujo; ~kulturo: agr méhészet; ~manĝulo:meropo; ~rabulo: áll méhészbogár, méhrabló (Trichodes); ~reĝino: áll méhkirálynő; ~ŝedo: agr méhes; ~svarmo: áll méhraj szin esameno; ~vakso: agr méhviasz laborabelo Abel/o2=bibl Ábel Abel/o3=mat (Niels Henrik) Abel; ~a: mat Abel-féle, kommutatív Abelard/o=fil (Pierre) Abélard, Abaelardus abenak/o=fn abenaki, abnaki (indián törzshöz tartozó) aberaci/o=1. pszi rendellenesség, eltévelyedés, aberráció, aberráltság, zavar ~o de sensoj: érzékzavar genera ~o: születési rendellenesség, veleszületett rendellenesség kromosoma ~o: kromoszóma-rendellenesség mensa ~o: elmezavar, aberratio mentalis seksa ~o: nemi eltévelyedés, nemi rendellenesség; 2. csill fényelhajlás, aberráció; 3. fiz torzítás, leképezési hiba ~o de lumo: fényaberráció kromata ~o: színhiba, színi eltérés, kromatikus aberráció sfera ~o: gömbi eltérés, szferikus aberráció; 4. biol rendellenesség, aberráció; ~a: pszi aberrált; ~i: ntr pszi csill rendellenességet mutat, aberrál; ~ulo: pszi aberrált ember abevili/o=tört abbevillien (alsó paleolitikus kultúra) abĥaz/o=fn abház; ~a: mn nyt abház (ab); ~ujo, ~io: geo pol Abházia (GE) abi/o=növ jegenyefenyő (Abies) ~opiceo: közönséges luc, szurokfenyő (Picea A.) szin ordinara piceo Abidarm/o=bud Abhidharma (szutramagyarázat) Abiĝan/o=geo Abidjan abiogenez/o=biol ősnemzés, abiogenezis abisen/o=fn abesszin; ~a: mn abesszin ~a kato: áll abesszin macska; ~ujo, ~io: tört geo Abesszínia abism/o=1. bibl mélység; 2. átv is árok, szakadék esti sur la rando de ~o: szakadék szélén táncol kuŝas ~o inter ili: szakadék választja el őket nepasebla ~o: áthidalhatatlan szakadék oscedanta ~o: tátongó szakadék v. mélység terura ~o oscedis sub ni: szörnyű mélység tátongott alattunk; 3. átv tönk; ~a: 1. mélységes ~a nesciado: mélységes tudatlanság; 2. geo abisszikus, mélyen fekvő ~aj sedimentoj: abisszikus üledékek; 3. geo mélytengeri ~a faŭno: áll mélytengeri állatvilág, mélytengeri fauna; en~iĝi: ntr szakadékba zuhan v. süllyed, tönkre megy Abiŝag=bibl Abiság
abiturient/o=fn isk érettségizett diák iras ~’(jam for): ballag már a vén diák; ~a: mn érettségi; vö. abiturienta atesto, diplomo, bankedo, ekzameno; ~igi: tr érettségiztet, leérettségiztet; ~iĝi: ntr érettségizik, leérettségizik abĵur/i=1. tr megtagad (nem ismer el); 2. tr esküvel tagad ABK=atoma, biologia, kemia; ABK-armilo: kat ABC-fegyver; ABKbataliloj: kat ABC-harceszközök ablaci/o=1. orv leválasztás (szervé, szöveté), leoperálás, ablatio; 2. geo abláció, gleccserolvadás, lehordás szin forlavo 2; 3. csill fiz fogyás ablativ/o=1. nyt ablativus, távolító eset szin lokkazo 2; 2. nyt határozóeset absoluta ~o: nyt ablativus absolutus abnegaci/o=önmegtagadás, lemondás, áldozatkészség; ~a: lemondó, önfeláldozó, áldozatkész; ~i: 1. tr lemond vmiről (n); 2. tr feláldoz vmit Abner/o=bibl Ábner abnorm/a=nenorma, malnormala aboc/o=1. isk ábécé szin alfabeto; 2. átv ábécé (alapvető ismeretek) muzika ~o: zenei ábécé; ~olibro: isk ábécé, ábécéskönyv szin alfabetumo abol/i=1. tr jog eltöröl ~i la servutecon: eltörli a jobbágyságot ~i la sklavecon: eltörli a rabszolgaságot; 2. inf visszavon, megszakít (cancel); ~o: jog eltörlés ~o de la mortpuno: a halálbüntetés eltörlése; ~ismo: tört pol abolicionizmus (mozgalom bizonyos törvények eltörléséért); ~signo: inf CAN abolici/i=aboli aboliciism/o=abolismo abolici/o=abolo abomas/o=áll oltógyomor, abomasum szin labo 1 vö. centipelio, omaso, rumeno A-bomb/o=atombombo abomen/i= tr utál; ~o: utálat; ~a: utálatos, ocsmány, undok; ~aĵo: undokság, utálatos dolog, ocsmányság; ~igi: tr megutáltat vkivel (al) vmit (n) li ~igis al li la dolĉaĵojn: megutáltatta vele az édességet; ~inda: undok, utálatos, förtelmes; ~indaĵo: förtelem, disznóság abon/i=1. tr előfizet, rendel (>újság, folyóirat) ~i la revuon Esperanto: előfizet az Esperanto című lapra; 2. inf feliratkozik (pl. levelezőlistára) ~i la liston de HEA: feliratkozik a MESZ listájára; 3. bérel (pl. páholyt, szolgáltatást) ~i loĝion: páholyt bérel; ~o: 1. előfizetés (pl. újságra) kolektiva ~o: kollektív előfizetés, együttes előfizetés; 2. inf feliratkozás (pl. levelezőlistára); 3. megrendelés (pl. szolgáltatásé), bérlet (pl. színházbérlet) teatra ~o: színházbérlet; ~anto: előfizető, bérletes; ~ilo: megrendelőlap (pl. újságé); ek ~i: tr megrendel (>újság, folyóirat) hieraŭ li ek~is la ĵurnalon: tegnap megrendelte az újságot vö. aboni ĵurnalon; mal ~i: 1. tr lemond, megszüntet (előfizetést, szolgáltatást); 2. tr inf leiratkozik (pl. listáról) li mal ~is la retliston pro la tro multaj retmesaĝoj: leiratkozott a levelezőlistáról a túl sok üzenet miatt; re ~i: tr meghosszabbít, újra rendel, újra előfizet (>újság, szolgáltatás); ~bileto: bérletjegy; ~listo: előfizetői jegyzék; ~karto: bérlet (pl. buszbérlet) monata ~karto: havi bérlet; ~pago: előfizetés, megrendelés, előfizetési díj; ~prezo: előfizetési díj jarabono, membro-abonanto, ŝutabono aborigen/o=1. tört ős (Latium őslakója) vö. aŭtoĥtono, indiĝeno; 2. (ausztráliai) őslakos v. bennszülött, aborigin abort/i=1. ntr orv elvetél, abortál; 2. ntr átv elvetél (pl. szándék), meghiúsul lia plano ~is: meghiúsult a terve; ~o: 1. orv elvetélés, abortusz; 2. átv elvetélés, meghiúsulás; ~aĵo, ~itaĵo: 1. orv elvetélt magzat, torzszülött; 2. átv elvetélt dolog, ügy, torzszülött vmi; ~igi: 1. tr orv abortuszt, művi vetélést hajt végre vkin (n); 2. átv meghiúsít vmit; 3. inf befejez, megszakít (műveletet) szin ĉesigi 3; ~igo: 1. orv abortusz, művi vetélés, terhességmegszakítás; 2. inf befejezés, megszakítás (>művelet) szin ĉesigo 3; ~igilo: gysz terhességmegszakító eszköz Abraham/o=bibl Ábrahám abrakadabr/a=abrakadabra (varázsige) abrazi/o=1. geo abrázió (tenger eróziós munkája); 2. orv horzsolás, lehorzsolás, lekaparás, abrasio, abrázió; ~a: 1. geo abrazív, abráziós, lekoptató; 2. orv abrazív, abráziós, lehorzsoló, lekaparó abrikot/o=növ kajszibarack, sárgabarack; ~ujo, ~arbo: növ kajszibarackfa, sárgabarackfa (Prunus armeniaca) abrog/i=tr jog hatályon kívül helyez, eltöröl (törvényt, határozatot) ~i dekreton: rendeletet hatályon kívül helyez, eltöröl; ~o: jog hatályon kívül helyezés, eltörlés (törvényé, határozaté) abrogaci/i=abrogi; ~o:abrogo abrotan/o=növ ebrutafa, istenfa (Artemisia abrotanum) Abruc/o=geo pol Abruzzók szin Abruzo abrupt/a=1. hirtelen, váratlan ~a adiaŭo: hirtelen búcsú roka ~aĵo: sziklameredély; 2. átv nyers ordoni per ~a voĉo: nyers hangon parancsol; ~e: hirtelen, váratlan, váratlanul Abruz/o=Abruco absces/o=orv tályog, gennygyülem, abscessus la ~o disrompiĝis: a tályog
5 kifakadt denta ~o: fogtályog gumleza ~o: gummás tályog; ~i: ntr orv elgennyesedik, tályogosodik gumabsceso, pulpoabsceso abs.=absoluta, absolute abscis/o=mat abszcissza, vízszintes koordináta szin x-koordinato absid/o=ép apszis; ~eto: ép apsziskápolna, fiókapszis, apszidiola absint/o=1. növ fehér üröm (Artemisia absinthium); 2. gaszt ürmös, abszint szin absintlikvoro; ~aĵo: ürömkivonat; ~ismo: orv abszintmérgezés, absithismus; ~likvoro: gaszt ürmös, vermut, abszint szin absinto 2; ~vino: gaszt ürmösbor, vermut szin vermuto absolut/a=1. pol abszolút, korlátlan ~a monarĥio: abszolút monarchia; 2. abszolút, feltétlen; 3. nyt abszolút, független ~a vortradiko: abszolút szótő; 4. kém tiszta (nem kevert) ~a alkoholo: tiszta szesz; 5. fiz abszolút (mérőeszköztől független) ~a temperaturo: abszolút hőmérséklet, Kelvin-hőmérséklet ~a nulpunkto: abszolút nullapont, abszolút zérópont; 6. mat abszolút ~a valoro: abszolút érték; ~e: 1. abszolúte, abszolút módon, teljesen ~e logika: teljesen logikus ekzistas ~e nenia bezono por tio: semmiféle szükség nincs rá mi ~e ne volas tion: egyáltalán nem akarom azt; 2. korlátlanul ~e reganta: korlátlanul uralkodó; ~o: 1. fil abszolútum; 2. mat abszolút érték; ~ismo: pol abszolutizmus absolutiv/o=nyt absolutivus absolv/i=1. tr jog felment szin malkondamni ~i akuziton: vádlottat felment ~a verdikto: felmentő ítélet; 2. tr kr feloldoz (bűnei alól) szin pekliberigi absorb/i=1. tr átv leköt, lefoglal, elfoglal (pl. munka); 2. fiz kém elnyel, felszív, abszorbeál (sorbi) ~ita dozo: elnyelt sugárdózis; ~o: fiz kém elnyelés, abszorpció ~a konstanto: abszorpciós állandó, elnyelési állandó elekta ~o: fiz szelektív abszorpció; ~eco: fiz abszorptivitás, abszorbeálóképesség, elnyelőképesség; ~enzo: kém abszorbens, abszorbeáló közeg; ~iĝi: ntr átv elmerül, elmélyed vmiben (per) lumabsorba abstemi/o=abstinado abstin/i=1. ntr tartózkodik vmitől (de); 2. ntr kr megtartóztatja magát vmitől (de), böjtöl; ~a: absztinens, önmegtartóztató; ~ado, ~eco: tartózkodás vmitől, önmegtartóztatás, absztinencia; ~emo: önmegtartóztatási hajlam, aszketizmusra való hajlam; ~emulo: fn absztinens, bornemissza; ~ulo: fn absztinens, önmegtartóztató abstinenc/o=abstinado abstrakt/a=1. fil absztrakt, elvonatkoztatott, gondolati; 2. nyt absztrakt, elvont ~a ideo: elvont fogalom; 3. műv absztrakt ~a pentroarto: absztrakt festészet; 4. átv inf elvont, elméleti, absztrakt ~a datumtipo: absztrakt adattípus ~a doktrino: elvont tan, elméletieskedés ~a komputilo: absztrakt gép; ~i: tr elvon, elvonatkoztat, absztrahál; ~aĵo: fil elvont fogalom, szubsztancia, absztrakció (eredménye); ~ismo: műv absztrakt irányzat absurd/a=1. képtelen, abszurd, lehetetlen, józan ész ellen való; 2. fil abszurd (a logika szabályait sértő); ~o: 1. fn az abszurd, abszurdum; 2. abszurditás, képtelenség; ~aĵo: abszurd dolog, képtelen dolog, agyrém; ~eco: abszurditás, képtelenség, vmi lehetetlen volta Abŝalom/o=bibl Absalom Abudabi/o=geo Abu Dhabi, Abu Zaby, Abu Dzabi ~o estas la ĉefurbo de Unuiĝintaj Arabaj Emirlandoj: Abu Dhabi az Egyesült Arab Emírségek fővárosa Abuĝ/o=geo Abuja ~o estas la ĉefurbo de Niĝerio: Abuja Nigéria fővárosa abuli/o=pszi akarathiány, abulia abund/a=1. bő, bőséges, kiadós ~a pluvo: kiadós eső ~a programo: gazdag program ~a rikolto: bő termés ~e primetita tablo: dúsan megrakott asztal; 2. bővelkedő ~a je talentoj: tehetséggel megáldott; ~o: rengeteg sok vmi, bőséges mennyiség, készlet, egy csomó (vmi) ~o da pluvo: rengeteg eső el la ~o de la koro la buŝo parolas: bibl a szívnek teljességéből szól a száj; ~i: ntr bővelkedik vmiben (je); ~eco: bőség; mal ~a: szűkös, gyér, sovány, szegényes; super~a: rendkívül bő, rendkívül bőséges, több, mint elég; super~i: ntr rendkívül bővelkedik vmiben (je), túlárad; super~o: óriási felesleg, túláradó bőség; ~flua: bő vízű, bő hozamú; ~forma: molett; ~korno: mit bőségszaru buntabundo abutil/o=növ selyemmályva, sárda (Abutilon) abutment/o=1. ép hídfő, hídfal, támfal, támpillér, ívpillér; 2. tech válltámasz, pillérváll, vállfelület ac=utóképző; ~acoj: növ ~félék, ~aceae (család); vö. aceracoj, agarikacoj, asteracoj, buksacoj ace=előképző; ace ~: kém ace ~; vö. acenafteno ACE2=Afrika Centro Esperantista acer/o=növ juharfa, jávorfa (Acer) platanoida ~o: korai juhar (A. platanoides) szin platanoido suker~o: nesakara acero; ~sukero: gaszt
juharcukor acerb/a=1. fanyar, savanykás; 2. átv fanyar, csípős, maró ~a ironio: maró gúny acet=előképző; acet~: kém acet~; aceto: kém ecetsav; acetato: kém acetát butila acetato: butil-acetát celuloza acetato: cellulóz-acetát etila acetato: etil-acetát, ecetészter glacia acetata acido: jégecet indolacetata acido: indolil-ecetsav acetata acido, acetacido: ecetsav, acetatacidium szin etanata acido; acetigi: tr ecetesít, elecetesít, megecetesít; acetilo: kém ecetsavgyök, acetilgyök acetilsalikilata acido: acetilszalicilsav; acetili: tr kém acetilez; acetanilido: acetanilid, fenil-acetamid, antifebrin; acetataldehido: kém acetaldehid; acetatanhidrido: kém ecetsavanhidrid, anhidrid-ecetsav, acidum aceticum anhydricum; acetilen/o=kém acetilén szin etino; acetil-klorido: kém acetil-klorid, ecetsavklorid; acetil-kolino: kém acetil-kolin; acetonitrilo: kém acetonitril, ecetsavnitril, metil-cianid acetabul/o=anat csípőízületi vápa, ízvápa, acetabulum aceton/o=kém aceton; ~emio: orv acetonvérűség, acetonaemia; ~ilo: kém acetonil (csoport); ~urio: orv acetonvizelés, acetonuria AC=Akademia Centro Interlingvistika acid/o=kém sav neorganika ~o: szervetlen sav organika ~o: szerves sav; vö. acetata, adipata, akrilata, alginata, aluminata, antimonata, arabata, arakidata, arsenata, askorbata, asparta, azelata, azota, barbitura, benzoata, borata, bromata, bromida, brasikata, butanata, buterata, cianata, formika, formiata, fluorborata, erukata, indolacetata, metakrilata, sulfata acido; ~a: 1. kém savas, savanyú; 2. ált savanyú (ízű) ~aj vinberoj: savanyú szőlő; 3. átv savanyú havi ~an humoron: rossz kedve van fari ~an mienon: savanyú képet vág; ~aĵo: savas folyadék, savanyú folyadék, savanyú vmi ĉi tiu vino estas nura ~aĵo: ez a bor merő lőre; ~eco: 1. savasság havi stomakan ~econ: gyomorsava van; 2. kém pH-érték; ~eta: savanykás, savanyú jellegű, kissé savanyú; ~etigi: savanykásít, savanykássá tesz; ~igi: 1. tr kém savvá alakít; 2. tr savanyít, savanyúvá tesz; ~iĝi: 1. ntr kém öko savasodik, elsavasodik; 2. elsavanyodik, megecetesedik; hidr~o: kém hidrogént nem tartalmazó sav; ~ozo: orv savbőség, acidosis, acidózis; ~akvo: savanyúvíz; ~gusta: savanyú izű; ~hava: kém savtartalmú; ~imuna: tech saválló; ~kremo: gaszt tejföl, tejfel; ~lakto: gaszt aludttej; ~mordi: tr kém savval marat; ~nombro: kém savszám; ~obaza ekvilibro: kém sav-bázis egyensúly; ~otolera: biol savtűrő; ~resto: kém savmaradék; ~ometro: kém savmérő, acidiméter; ~rostaĵo: gaszt ecetes marhasült, sauerbraten dolĉacida, grasacido acidimetr/o=acidometro acikl/a=tud nem ciklusos, aciklikus ~aj hidrokarbonoj: kém aciklusos szénhidrogének acin/o=anat mirigybogyó, végkamra, acinus acipenser/oj=áll tokok (Acipenser) Acis/o=mit Akisz, Acis Acor/oj=geo pol Azori-szigetek (PT) aĉ=I. utóképző; ~aĉa: silány (>külső, alkalmasság, minőség) ĉevalaĉo: gebe domaĉo: viskó, kalyiba kriaĉi: ordibál popolaĉo: csőcselék virinaĉo: szakadt nő; II. önállóan; aĉa: ócska, hitvány, vacak, átv csúnya; aĉaĵo: ócskaság, kacat, vacakság; aĉajaro: lim-lom, vicik-vacak, kacatok, egy halom ócskaság; aĉiĝi: ntr leromlik, lezüllik, elócskásodik, lesüllyed, lecsúszik; aĉulo: kellemetlen, ronda alak aĉakatur/o=zene rövid előke, acciaccatura duobla ~o: terc-csúszás aĉet/i=1. tr vesz, megvesz, vásárol, megvásárol ~i firme: rögzített v. fix áron vásárol ~i katon en sako: zsákba macskát vesz ~i kontante: gazd készpénzért vásárol ~i kredite: gazd részletre v. hitelre vásárol ~i lokbileton: közl helyjegyet vált ~i po-kilograme: kilóra veszi; 2. pej megvesz (pénzen megszerez) ~i amon: pénzen vesz szerelmet; ~o: vétel, vásárlás, vásár fari ~ojn: bevásárol fari bonan ~on: jó vételt csinál hamstra ~o: gazd felvásárlás (válság esetén); ~anto: vásárló, vevő, ügyfél; ~ebla: eladó (pl. ház), kapható (pl. áru) ~ebla domo: eladó ház ~ebla juĝisto: megvesztegethető bíró; ~ejo:vendejo; ~isto: gazd beszerző, ügyfél, vevő; ~unto: érdeklődő, potenciális vevő; el ~i: 1. kivált (vkit v. vmit vhonnan), kivásárol el ~i el kaptiteco: fogságból kivált li el~is la parton de sia frato el la heredaĵo: kivásárolta bátyja részét az örökségből; 2. kr megvált Kristo el ~is nin el la malbeno de la Leĝo: bibl Krisztus megváltott minket a törvény átkától; El ~into: kr Megváltó szin Mesio, Redemptoro, Savanto; for~i: tr gazd (spekulációsan) felvásárol, (árut) halmoz szin akapari 1; re ~i: tr visszavásárol, visszavesz; retro ~i: tr kivesz (pl. életbiztosítási összeget); sub~i: tr pej megveszteget, megvásárol, lefizet; sub~ebla: pej megvesztegethető, lefizethető; ~ant-merkato: gazd vevői piac; ~ĉareto: bevásárlókocsi; ~ekskursi: ntr bevásárlóutat tesz, bevásárló-körútra megy; ~kontrakto: jog adásvételi szerződés; ~korbo: bevásárlókosár; ~ocentro: bevásárlóközpont, shopping center; ~povo: gazd vásárlóerő; ~prezo: gazd vételár, bekerülési ár; ~o-vendo: gazd adásvétel; ~sako: szatyor
6 aĉeŭle/o=tört acheuléen, acheuli kultúra (alsó paleolitikus kultúra) ad=I. utóképző; ~ado: 1. tárgyból cselekvés brosado: kefélés kronado: koronázás; 2. cselekvést jelentő morfémából a cselekvés általános és elvont fogalma la uzado de la artikolo: a névelő használata (általában); 3. hosszan tartó vagy ismétlődő cselekvést jelentő főnév marŝado: menetelés pafado: lövöldözés; ~adi: 1. hosszan tartó vagy ismétlődő cselekvést jelentő ige rigardadi: nézeget pafadi: lövöldöz; II. önállóan; ade: hosszasan, újra és újra ade kreski: nőttön-nő ade-denove: minduntalan, unos-untalan ade-ree: minduntalan, folyvást, szüntelen; adasismo: 1. ir ragrímek használata, ragrímelés; 2. ir ragrím; adaĝ/o=fn zene adagio; adaĝe: hsz zene adagio Adalbert/o=Adalbert, Béla Adam/o=bibl Ádám (utónév) komenci de ~o Z: Ádám Évánál kezdi, hoszszú lére ereszt vmit demeti de si la antikvan ~on Z: levetkőzi rossz szokásait; ~ido: ádámfi, atyafi, ember; ~pomo: ádámcsutka szin gorĝa pomo; ~tero: geo uszadékföld adamantin/o=anat fogzománc, enamelum szin emajlo 3, dentemajlo, vitrodentino adapt/i=tr1. alkalmaz, hozzáigazít, adaptál vmihez (al) ~i al ekrano: televízióra alkalmaz ~i al filmo: film filmre alkalmaz ~i al la cirkonstancoj: a körülményekhez igazít ~i al radio: rádióra alkalmaz; 2. tech illeszt, hozzáilleszt, adaptál; ~aĵo: ir műv adaptáció, (színpadra, filmre való) alkalmazás teatra ~aĵo: színházi adaptáció televida ~aĵo: televíziós adaptáció, tv-adaptáció; ~iĝi: illeszkedik, alkalmazkodik, igazodik vmihez (al); ~iĝa: illeszkedő, passzoló, odaillő; ~iĝema: alkalmazkodó (természetű); ~iĝemo: alkalmazkodóképesség, adaptivitás; ~iĝo: alkalmazkodás, beilleszkedés, illeszkedés, igazodás; ~ilo: 1. kém szedőedény; 2. tech fn átalakító, illesztőelem, illesztőegység; 3. vill illesztőtag; 4. tech csatlakozódarab, toldalékcső; 5. inf illesztő, csatolóelem; 5. vill adapter; re ~i: orv rehabilitál; re ~ado: orv rehabilitáció; re ~ejo: isk nevelőintézet, javítóintézet; ~ometrio: orv adaptometria (szem fényérzékenységének mérése) adekvat/a=1. fil adekvát, megfelelő, a lényeget pontosan tükröző; 2. teljesen megfelelő, kellő, adekvát ~aj preparoj: megfelelő előkészületek ~aj instrukcioj: kellő utasítások; ne ~a: nem megfelelő, nem adekvát, inadekvát AdE=Akademio de Esperanto Adel/o=Adél (utónév) Adelajd/o=geo Adelaide ~o estas la ĉefurbo de Sud-Aŭstralio: Adelaide Dél-Ausztrália fővárosa Adeliland/o=geo Adélie-föld aden/o=orv mirigy~, adeno~; ~ito: orv mirigygyulladás, adenitis; ~oida: anat mirigyszerű, adenoid ~oidaj vegetaĵoj: orv adenoidvegetáció; ~oidismo: orv adenoidizmus; ~oidito: orv garatmandula-gyulladás, garatmandula-túltengés, adenoiditis; ~omo: orv adenoma (mirigyhámból kiinduló jóindulatú daganat); ~opatio: orv mirigybántalom, adenopathia limfadeno, limfadenito, limfadenopatio Aden/o=geo Áden; ~a Golfo: geo Ádeni-öböl adenin/o=kém adenin adenozil/o=kém biol adenozil ~ adenozin/o=kém adenozin; ~-difosfato: kém adenozin-difoszfát, ADP; ~monofosfato: kém adenozin-monofoszfát, AMP; ~-trifosfato: kém adenozin-trifoszfát, adenozin-trifoszforsav, ATP adept/o=1. alkimista, alkímiába beavatott; 2. kr szektába v. tanba beavatott, adaptus; 3. vki v. vmi híve, követője ~o de Markso: Marx híve, Marx követője ~o de partio: párt híve; ~igi: 1. tr beavat (tanba, szektába); 2. hívévé tesz, követőjévé tesz adher/i=ntr tapad, rátapad, hozzátapad la du randoj de la vundo ~is: a seb két széle összetapadt en la armita betono la fero ~as al la betono: a vasbetonban a vas a betonhoz tapad; ~o: fiz tapadás, adhézió; ~a: fiz tapadó, adhéziós; vö. adhera rubando; ~aĵo: orv összetapadás, adhaesio adiabat/a=fiz tech adiabatikus ~a motoro: tech adiabatikus motor ~a ŝanĝo: fiz adiabatikus változás; ~o: fiz adiabata, adiabatikus görbe; pseŭdo~a: met pszeudoadiabatikus adiant/o=növ vénuszfodorka (Adiantum) szin harfiliko venushara ~o: vénuszhaj, vénuszhajpáfrány (A. capillus-veneris) szin venushara filiko, venushararo adiaŭ/=isten veled, isten veletek, isten önnel, isten önökkel diri ~: istenhozzádot, búcsút mond farita via faro, nun ~, mia kara Z: közm a mór megtette kötelességét, a mór mehet letero de ~: búcsúlevél li diris ~ al la mondo surtera Z: búcsút mondott e földi világnak; ~o: 1. búcsú, istenhozzád kapsigni ~on: búcsút int a fejével; 2. inf kijelentkezés, logout; ~a: búcsú~ ~a beno: kr búcsúáldás ~a koncerto: zene búcsúkoncert ~a kunveno: búcsúösszejövetel; ~i: 1. tr elbúcsúzik vkitől (n) szin adiaŭdiri lasi ~i: elbocsát (látogatás végén) szin igi adiaŭi; 2. tr inf kijelentkezik, log out; ~diri: ntr búcsút mond vkinek (al) adici/i=tr mat összead, hozzáad; ~o: mat összeadás, hozzáadás matrica
~o: mátrixösszeadás polinoma ~o: polinomösszeadás; ~a: additív, addicionális, összeadási; ~eco: mat additivitás; ~ato: mat összeadandó; ~ilo:sumigilo adien=előképző; adieno: kém ~adién (kettős kötésű szénhidrogén); vö. butadieno, cikloheksadieno adige/a=ĉerkesa; ~ujo: geo pol Adigeföld (RU) Adiĝ/o=geo Adige (folyó); Alta ~o:Sud-Tirolo adip/o=tud zsír vö. steato; ~ata acido: kém adipinsav, hexándisav; ~ozo: orv elhájasodás, kövérség, adipositas szin trograsiĝo; ~oĉelo: biol zsírsejt; ~ogenezo: biol zsírképződés Adis-Abeb/o=geo Addisz-Abeba ~o estas la ĉefurbo de Etiopio: AddiszAbeba Etiópia fővárosa Adison/o=orv (Thomas) Addison ~a morbo: orv Addison-kór adj.=adjektivo adjekt/o=nyt határozó szin cirkonstanca komplemento adverba ~o: határozószavas v. valóságos határozó akuzativa ~o: tárgyi határozó dativa ~o: részeshatározó fiksa ~o: állandó határozó, aszemantikus határozó infinitiva ~o: főnévi igenévi határozó kondiĉa ~o: feltételhatározó modala ~o: módozathatározó nombra ~o: számhatározó prepozitiva ~o: elöljárós határozószó rekta infinitiva ~o: közvetlen főnévi igenévi határozó rezulta ~o: eredményhatározó separativa ~o: különítő határozó stata ~o: állapothatározó statindika ~o: állapotjelölő határozó adjektiv/o=nyt melléknév szin a-vorto demanda ~o: kérdő melléknév refleksiva poseda ~o: jelzői visszaható névmás rilata ~o, rilativa ~o: vonatkozó melléknév; ~igi: tr nyt melléknevesít, melléknévvé alakít adjudik/i=tr gazd (kiírás keretében) meghirdet, versenyt ír ki vmire (n) ~i la konstruon de ponto: versenyt ír ki híd építésére ~i la liveron de 200 kamionoj: versenyt ír ki 200 kamion szállítására; ~o: gazd versenykiírás, tender; ~anto: gazd versenykiíró, versenyeztető adjutant/o=kat segédtiszt, hadsegéd, adjutáns generala ~o: tábornok vezérkari segédtisztje kampa ~o: szárnysegéd (RU); ĉef ~o: kat fősegédtiszt, főhadsegéd, főadjutáns adjuk/i=tr gazd megpályáztat, tendert v. pályázatot ír ki vmire (n) ~i la konstruon de ponto: pályázatot ír ki híd építésére; ~ado de publikaj laboroj: gazd közmunka-pályázati kiírás, közmunkák megpályáztatása; ~o: gazd versenykiírás, tenderkiírás; ~anto: gazd pályázatkiíró, pályáztató adjunkt/o=adjunktus, helyettes ~o de urbestro: pol alpolgármester ~o de direktoro: aligazgató, helyettes igazgató; ~a: mat inf adjungált ~a funkcio: mat adjungált függvény administr/i=1. tr (ügyet) intéz, visz, (vagyont) kezel, adminisztrál ~i bankon: bankot vezet ~i ies aferojn: vki ügyeit intézi ~i posedaĵon: gazd birtokot irányít ~i privatan lernejon: isk magániskolát vezet ~i societon: társaságot irányít; 2. tr igazgat (hivatalt) li ~as la eksterajn aferojn de la lando: az ország külügyeit vezeti v. irányítja; ~ado: ügyintézés, ügyvitel, igazgatás, vagyonkezelés, adminisztráció ~ado de havaĵoj: gazd vagyonkezelés civila ~ado: polgári közigazgatás e-~ado: e-közigazgatás, elektronikus közigazgatás ekonomia administado: gazd gazdasági irányítás milita ~ado: pol kat katonai közigazgatás publika ~ado: közigazgatás ŝtata ~ado: államigazgatás; ~a: igazgatási, ügyintézési, közigazgatási, adminisztrációs, adminisztratív ~aj aferoj: igazgatási v. adminisztrációs ügyek ~a oficisto: köztisztviselő, közigazgatási v. államigazgatási alkalmazott ~a aparato: közigazgatási apparátus ~a divido: közigazgatási felosztás ~a informsistemo: inf ügyviteli információs rendszer ~a konsilantaro: igazgatóság, igazgatói testület ~a organo: közigazgatási szerv, államigazgatási szerv, hatóság ~aj taskoj: adminisztratív feladatok ~a unuo: közigazgatási egység adminstradaj kostoj: gazd igazgatási költségek; ~ejo: 1. ép igazgatósági épület; 2. igazgatóság; ~anto, ~isto: ügyvezető, igazgató, vagyonkezelő, jószágigazgató, vagyongondnok apostola ~anto: kr apostoli kormányzó; ~istaro: cégvezetés, vállalatvezetés, igazgatóság; mem~ado: önigazgatás laboristara mem~ado: munkás-önigazgatás administraci/o=1.administrejo; 2.administristaro; 3. pol közigazgatás, államigazgatás ~o de fervojoj: vsút vasútigazgatás, vasútigazgatóság ~o de justico: jog igazságszolgáltatás, bíráskodás centra ~o: központi igazgatás v. adminisztráció, államigazgatás urba ~o: városigazgatás; ~a: közigazgatási, államigazgatási ~a instanco: közigazgatósági hatóság, közigazgatási szerv ~a ŝtatsekretario: pol közigazgatási államtitkár forstadministracio, proviantadministracio administrator/o=administranto, administristo admir/i=tr csodál, bámul; ~inda: csodálatos, bámulatos; ~o: csodálat, bámulat; ~anto: fn csodáló, rajongó, imádó, hódoló admiral/o=hajó tengernagy, admirális szin ŝiparestro; ~ejo: hajó ép tengernagyi hivatal épülete, admiralitás épülete szin admiralitato 3; ĉef ~o: hajó (vezénylő) tengernagy v. admirális; sub~o: hajó ellentengernagy, másodtengernagy szin kontradmiralo; vic~o: hajó altengernagy, viceadmirális; ~papilio: áll Atlanta-lepke, admirálislepke (Vanessa atalanta)
7 admiralitat/o=1. hajó admiralitás, tengernagyi kar; 2. hajó tengernagyi hivatal, admiralitás (intézmény); 3. hajó tengernagyi hivatal épülete szin admiralejo; ~a: tengernagyi, admiralitási ~a Insularo: geo Admiralitásszigetek Admiralt/oj=neAdmiralitata insularo admitanc/o=vill komplex vezetőképesség, admittancia, reciprok impedancia admon/i=1. tr buzdít vmire (al) ~i al diligenteco: szorgalomra int ~i al kvieto: nyugalomra int ~i al ordo: rendre utasít; 2. int, megint, dorgál, figyelmeztet (hibára) ~i pro maldiligenteco: lustaságért megró; ~o: 1. buzdítás; intelem oni pli facile donas ~on, ol monon: közm adnak tanácsot, de nem adnak kalácsot; sok a tanácsadó, de nincs kalácsadó per lerta ~o alfluas la mono Z: közm kinek van esze, van pénze; 2. figyelmeztetés (hibára), dorgálás al malsaĝulo ne helpas ~o, nur bastono Z: közm kár a bolondra szép szót vesztegetni lin tuŝas nek ~o, nek ordono Z: nem enged a negyvennyolcból; 3. sp intés; 4. isk intő; de ~i: tr lebeszél, óva int la papo de ~as la tieajn fidelulojn de la uzo de perforto: a pápa óva intette az ottani híveket az erőszak alkalmazásától; Re ~o: bibl Második Törvénykönyv (MTörv), Mózes ötödik könyve (5Móz); ~pafo: kat figyelmeztető lövés moraladmono adob/o=ép vályogtégla szin sunsekigita briko adolesk/i=ntr kamaszodik; ~o: kamaszkor, kamaszodás; ~anto, ~ulo: kamasz; ~eco, ~anteco: kamaszság Adolf/o=Adolf (utónév) adolt/o=fn biol felnőtt, felnőtt egyed szin plenkreskulo filmo por ~oj: felnőtteknek szóló film; ~a: 1. biol ivarérett, fenőtt (egyed); 2. jog nagykorú Adonaj=bibl Adonáj!, Uram! (Isten megszólítása) adonid/o=növ hérics (Adonis) Adonis/o=1. mit Adónisz, Adonis; 2. Adonisz (utónév); 3. ~o: szép ifjú, adónisz adopt/i=1. tr jog örökbe fogad, fiává v. lányává fogad Aŭgusto ~is Tiberion: Augustus fiává fogadta Tiberiust; 2. magáévá tesz, elsajátít, felvesz (pl. szokást) ~i decidon: döntést hoz ~i kiel kandidaton: jelöltként elfogad, felvesz a jelölőlistára ~i konduton: viselkedést felvesz ~i kutimon: szokást felvesz ~i metodon: módszert elsajátít ~i opinion: véleményt magáévá tesz ~i rezolucion: határozatot hoz; ~o: jog örökbefogadás ~aj gepatroj: örökbefogadó szülők ~a lando: befogadó ország; ~into: fn jog örökbe fogadó; ~ito: fn jog örökbe fogadott ~ita infano: fogadott gyermek ador/i=1. tr vall imád, istenként tisztel ~i la oran bovidon: az aranyborjút imádja; 2. tr átv imád vkit, rajongva tisztel kiu sin mem ~as, nenion valoras Z: közm öndicséret büdös; 3. átv imád, szenvedélyesen szeret vmit, rajong vmiért (n) ~i la poezion: imádja a költészetet ĉiu abomenaĵo trovas sian ~anton Z: közm nincs oly rühes disznó, hogy ne akadjon dörgölő fája; ~o: 1. vall imádás la „~o de la Magoj” estas la temo de multaj pentraĵoj: „A napkeleti bölcsek imádása” számos festmény témája; 2. átv imádat, rajongás; ~ejo: vall kultuszhely, istentiszteleti hely, imádás helye; ~ema: vall áhítatos; ~inda: imádandó, imádnivaló; ~kliniĝi: ntr hajlong, hódol; ~sterniĝi: ntr (hódolattal) leborul ADP=adenozin-difosfato adr.=adreso adrenalin/o=kém biol átv is adrenalin szin epinefrino nor-~o: kém biol noradrenalin szin nor-epinefrino adres/o=1. cím, lakcím esti ĉe la ĝusta ~o: átv jó helyen keresgél, jó helyen jár konstanta loĝ~o: állandó lakcím; 2. címzés (>posta) per la ~o de sinjoro Ikso: X úr címén sub la ~o de sinjorino Ipsilono: Y úrnő lakcímén; 3. inf cím absoluta ~o: abszolút cím baza ~o: báziscím enmeta ~o: betöltési cím fizika ~o: fizikai cím intersekva ~o: láncolt cím numera ~o: numerikus cím relativa ~o: relatív cím simbola ~o: szimbolikus cím virtuala ~o: virtuális cím; ~i: 1. tr megcímez (pl. borítékot) la letero estas ~ita al via frato: a levél bátyádnak van címezve, a bátyádnak szól; 2. tr küld, adreszál, irányít (küldeményt) li ~is la manuskripton rekte al la presisto: egyenesen a nyomdának küldte a kéziratot; 3. tr intéz (pl. szavait, háláját) li ~is dankajn vortojn al sia bonfaranto: hálás szavakat intézett jótevőjéhez ~i sian dankon al la koncernato: köszönetét az illetékesnek címezi la peto estas ~ita al li: a kérés neki van címezve; ~anto: feladó, küldő; ~aro: címjegyzék, címtár; ~ato: címzett; ~aparato: távk címnyomtató; ~atribuo: inf címhozzárendelés; ~buso: inf címsín, címbusz; ~funkcio: inf címleképzés; ~libro: címjegyzék, címtár; ~metodo: inf címzési technika; ~parto: inf címmező; ~rango: inf címzési mód; ~reĝistro: inf címregiszter; ~spaco: inf címtartomány, címtér; ~substituo: inf közvetett címzés; ~zono: inf címmező; aparat~o: inf eszközcím IP-adreso, retadreso Adria Mar/o=Adriatiko Adrian/o=Adorján (utónév)
Adriatik/o=geo Adriai-tenger adsorb/i=alsorbi adstring/i=tr orv összehúz (szövetet); ~a: 1. orv adsztringens, összehúzó; 2. átv fanyar ~a gusto: fanyar íz adukci/o=anat közelítés, adductio (>izületi és izommozgás) aduktor/o=anat közelítő izom, adductor szin adukcia muskolo haluksa ~o: nagylábujj-közelítő izom, musculus adductor hallucis adulari/o=ásv adulár adult/i= 1. ntr bibl paráználkodik, házasságtörést követ el vkivel (kun); 2. ntr bibl tisztátalanná teszi magát (bálványokkal); 3. ntr félrelép, hűtlenkedik, más feleségével v. férjével fekszik le (kun); ~o, ~ado: 1. bibl paráznaság, bujaság, paráználkodás, bujálkodás, házasságtörés, hűtlenkedés; 2. jog házastársi hűtlenség, félrelépés kapti en ~o: házasságtörésen kap; 3. bibl bálványimádás; ~igi: tr paráználkodásra, házasságtörésre ösztönöz; ~ulo: 1. bibl parázna, házzasságtörő la okulo de ~ulo atendas la krepuskon: a parázna szeme az alkonyatot lesi; 2. bibl bálványimádó; ~ido: fattyú; pri ~i: tr megcsal (szexuálisan) sangadulto, viradulto adulter/i=tr felvizez (pl. bort), hamisít (idegen anyag hozzáadásával) ~i vinon: bort vizez, bort hamisít adv.=adverbo advekci/o=met vízszintes légáramlás, légmozgás, advekció vö. konvekcio Advent/o=kr advent, úrjövetel, Krisztus eljövetele; ~isto: kr adventista ~ista Eklezio: Adventista Egyház; ~okrono: kr adventi koszorú adventic/o=1. anat érfal külső rétege, adventita, tunica externa; 2. növ jövevény növény, adventív növény adventiv/a=növ járulékos, adventív; vö. adventiva burĝono, radiko adverb/o=nyt határozószó szin e-vorto demanda ~o: kérdő határozószó derivita ~o: ragos határozószó, származtatott határozószó nesimetria ~o: szabálytalan határozószó primitiva ~o: eredeti határozószó, valóságos határozószó rilativa ~o: vonatkozó határozószó kvantadverbo, lokadverbo, pronomadverbo, tempadverbo ad-verb/o=iterativa verbo advers/a=ellentétes, szembenálló, ellen ~ ~a partio: pol ellenpárt ~aj opinioj: ellentétes vélemények; ~ulo: ellenfél, ellenlábas advokat/o=1. jog ügyvéd; 2. átv szószóló, ügyvéd ~o de Dio: kr Isten ügyvédje (kanonizációs eljárásnál) ~o de l’ diablo: kr ördög ügyvédje (kanonizációs eljárásnál), átv ördög ügyvédje; ~aro: jog ügyvédi kar, ügyvédi testület; ~eco: jog ügyvédi hivatal, foglalkozás; ~ejo: jog ügyvédi iroda; ~i: ntr ügyvédként tevékenykedik, ügyvédi munkát végez ~i por bona afero: jó ügyet véd adz/o=ácsbárd, kádárbárd AE=Association pour l’Espéranto AEA=Armena Esperanto-Asocio, Aŭstralia Esperanto-Asocio aed/o=1. ir (ógörög) énekmondó, dalnok, aoidosz; 2. áll tud szúnyog (Aedes) Egipta ~o: sárgalázszúnyog, sárgalázas szúnyog AEF=Aŭstria Esperantista Federacio AEH=Asocio de Esperantistoj Handikapuloj AEK=Asocio por Eŭropa Konscio, Astronomia Esperanto-Klubo, Asocio pri Esperanto en Kamerunio AEL=Albana Esperanto-Ligo, Argentina Esperanto-Ligo AELA=Asocio de Esperantistaj Libro-Amikoj aer/o=1. levegő, lég altprema ~amaso: met nagynyomású légtömeg el la ~o al la tero: hipp-hopp (váratlanul) kastel' en ~o – malsato sur tero Z: ki levegőben épít, fedél nélkül marad konstrui kastelojn en ~o Z: légvárat épít preni el la ~o: légből kap; 2. fn szabad, épületen kívüli terület en la libera ~o: a szabad levegőn; ~a: légi, lég~, levegő~ ~a akrobatiko:aerobatiko; ~i: tr felfúj, felpumpál (pl. tömlőt); ~i ~tubon: gumitömlőt felfúj; ~ujo: 1. légtartály, oxigéntartály; 2. jm gumitömlő ~ujo de pneŭo: gumiabroncstömlő; ~umi: tr szellőztet, kiszellőztet ~umi ĉambron: szobát szellőztet ~umi litaĵon: ágyneműt szellőztet; el~a: légi, levegőből való el ~a fotado: légi fotózás el~a subteno: kat légi támogatás; ~emio:aerembolo; ~ogenea: orv levegő által okozott, légúti; plen ~a: szabadtéri plen~a prezentado: szabadtéri előadás; plen~e: a szabadban, szabadtéren; sen~a: levegőtlen ĉi tie estas sen~e: itt nincs levegő; ~alarmo: kat légiriadó; ~amaso: met légtömeg; ~armeano: kat légierőhöz tartozó katona, repülős; ~atako: kat légitámadás; ~balono: rep (kosaras) léggömb, hőlégballon; ~bapto: rep légi keresztség; ~bazo: kat légibázis; ~bezona:aerobia; ~blovilo: tech légfúvó, ventilátor; ~blovo: fuvallat; ~breĉo: tech légrés; ~bremso: jm légfék; ~defenda: kat légvédelmi; ~defenda bazo: kat légvédelmi bázis; ~disiĝi: ntr elpárolog, elillan, eltűnik a levegőben; ~embolo: orv légembólia, aeroembolia, aeraemia szin aeremio; ~fendo: vill légrés; ~floto: rep kat légiflotta; ~fluo: met légáramlás, légáramlat; ~fortoj: kat rep légierő; ~fotado: légi fotózás, légi fényképezés szin aerofotografio; ~fotografio:aerfotado; ~frapo: orv légnyomás (robbanástól); ~freŝigilo: légfrissítő; ~frotado: fiz légellenállás; ~glita: jm
8 légpárnás; ~globeto: buborék szin bobelo; ~guta infektiĝo: orv cseppfertőzés; ~hejtado: légfűtés; ~hoso: légtömlő; ~izolita: tech légszigetelt; ~kaperado: jog repülőgép-eltérítés; ~kavo: biol légüreg; rep légzsák; ~kerna: vill légmagos; ~kirlo: met légörvény; ~kolono: jm légkompresszor (gumiabroncs felfújására); ~kuseno: jm légpárna, légzsák (autóban); ~lanĉata: kat rep légi indítású; ~letero: légipostai levél; ~linio: rep légi útvonal; geo légvonal; ~malpurigo: öko levegőszennyezés, légszennyezés szin aerpoluado; ~malpuriĝo: öko levegőszennyeződés, légszennyeződés; ~malsano: orv légi betegség; ~maso: met légtömeg; ~matraco: gumimatrac, felfújható matrac plenblovi la ~matracon: felfújja a gumimatracot; ~ministro: pol légügyi v. légiközlekedési miniszter; ~movo: met légmozgás; ~netolera:neaerobia, anaerobia; ~odina: levegőnél nehezebb (pl. jármű); ~odinamiko: tech aerodinamika; ~ofobia: pszi aerofób, levegőiszonyban szenvedő; ~ofobio: orv levegőiszony, légiszony, aerofóbia; pszi repüléstől való beteges félelem; ~ogena: biol aerogén, gázképző; ~ondo: fiz léghullám, levegőhullám; ~opatio: orv aeropátia, aeropathia; ~oterapio: orv levegőgyógyászat, aeroterápia; ~pafilo: légpuska; ~pirato: jog rep légikalóz; ~poluado: öko levegőszennyezés, légszennyezés szin aermalpurigo; ~polucio:aerpoluado; ~ponto: közl rep légihíd; ~portataj trupoj: kat rep légideszant-csapatok; ~poŝto: légiposta; ~poŝtaĵo: légipostai küldemény; ~premo: fiz légnyomás; ~premilo: tech légsűrítő, kompresszor; ~pumpilo: tech légszivattyú, levegőszivattyú, levegőpumpa; ~pumpilo: csill Légszivattyú, Antila; ~rezisto: fiz jm légellenállás; ~ŝakto: ip szelelőakna, légakna; ~ŝipo: rep léghajó szin aerostato; ~spaco: közl rep légtér; ~spirilo: légzőcső (>búvárszemüveg); ~ŝtono: csill kőmeteorit, meteorkő, aerolit szin aerolito; ~tavolo: fiz met légréteg; ~temperaturo: met levegőhőmérséklet; ~tiro: léghuzat, levegőhuzat; ~netolera:anaerobia; ~trafika: közl rep légiforgalmi; ~trafika regadisto: légiforgalmi irányító; ~trafiko: közl rep légi forgalom szin avitrafiko, flugtrafiko; ~transporto: közl rep légi szállítás; ~truo: 1. tech légnyílás, szellőzőnyílás; 2. rep légtölcsér, légzsák; ~tubo: jm gumitömlő; ~umkrado: szellőzőrács; ~veturado: közl rep légi közlekedés; ~veturi: ntr rep repül (légi járművel), légi járművel utazik; ~veturilo: rep légi jármű; ~veziketo: légbuborék, levegőbuborék; ~viva:aerobia plenaera, plenaere AERA=Amikaro de Esperanto en Radio AERB=Asocio Esperantista de la Respubliko Belorusio aerbatik/o=rep légi akrobatika, műrepülés aerobi/a=biol aerob, levegőt v. oxigént igénylő szin aerbezona, aerviva ~aj bakterioj: bakt aerob baktériumok; mal ~a:anaerobia; ne ~a:anaerobia aerobik/o=sp aerobik aerodin/o=rep repülőeszköz, repülőszerkezet (léghajó kivételével), aerodin aerodrom/o=közl rep repülőtér aerofagi/o=orv levegőnyelés, aerofágia, aerophagia aerofor/o=légző-mentőkészülék, aerofor aerofram/o=rep repülőgépsárkány, repülőgépváz aerogram/o=1) légipostai levél, aerogram; 2) met légállapotgörbe, Refsdal-diagram aerolit/o=csill kőmeteorit, meteorkő, aerolit szin aerŝtono aerolog/o=met magaslégkör-kutató, aerológus; met ~io: magaslégkörtan, aerológia aerometr/o=fiz légsűrűségmérő, aerométer; ~io: 1. fiz légsűrűségmérés, aerometria; 2. met aerometria (légköri jelenségek mérése) aeronaŭt/o=rep léghajós, aeronauta; ~iko: 1. rep léghajózás; 2. rep léghajózástan, aeronautika aeroplan/o=ex rep aeroplán, repülőgép; hidro ~o:hidroplano aerosol/o=kém aeroszol antibiotika ~o: gysz antibiotikumos aeroszol atmosfera ~o: met légköri v. atmoszférikus aeroszol aerostat/o=rep léghajó, irányítható léggömb szin aerŝipo vö. balono aerostatik/o=fiz aerosztatika AEST=Apliko de Esperanto en Scienco kaj Tekniko AEU=Andaluzia Esperanto-Unuiĝo AF=alta frekvenco, altfrekvenca afabl/a=1. szívélyes, nyájas, kedves, szíves, előzékeny ~a estas gasto, se ne longe li restas Z: közm akármilyen kedves vendég, három napig untig elég ~a invito: szívélyes v. kedves meghívás ~a parolo forigas koleron: közm a jó szó ellenséget is kibékít ~a vorto pli atingas ol forto Z: közm szép szóval többre megy az ember, szép szó vasajtót nyit apud plena manĝotablo ĉiu estas tre ~a Z: közm terült asztal mellett mindenki nyájas estu ~a: légy oly kedves kiu agas ~e, vivas agrable Z: közm szép szó ellenséget is megbékéltet por ~a informo: szíves tájékoztatásul; 2. inf felhasználóbarát ~a programo: felhasználóbarát program; ~aĵo: szívesség faru al mi ~aĵon: tégy meg nekem egy szívességet; ~eco: kedvesség, nyá-
jasság, szívélyesség (tulajdonság) dankon por via ~eco: köszönöm a kedvességed havu la ~econ: légy oly kedves; mal ~a: rideg, mogorva, elutasító, hideg; medi ~a:mediindulga; uzul ~a: inf felhasználóbarát, userfriendly AFAKS=Aviadila Frua Alarm- kaj Kontrolsistemo afanipter/oj=áll bolhák (Aphaniptera) afar/o=fn afar; ~a: mn nyt afar (aa) Afar/o2=geo Afar (mélyföld) afazi/o=orv pszi beszédképtelenség, afázia, aphasia AFEF=Aŭstria Fervojista Esperanto-Federacio afekci/i=1. tr fil érint, hatást gyakorol (lelkiállapotra); 2. tr pszi érzékenyen érint, (érzelmileg) mélyen hat vkire (n); 3. tr orv kórosan elváltoztat, károsít, megtámad, afficiál; ~o: 1. fil hatás, benyomás, affektus; 2. pszi érzelmi hatás, indulat; 3. orv bántalom, betegség; ~a: affektív, érzelmi afekt/i=1. tr pej affektál, tettet, megjátszik vmit, úgy tesz, mintha ~i gravan mienon: fontoskodó képet vág ~i modestecon: megjátsza a szerényet, álszerénykedik ~i naivulon: adja az ártatlant ~i piecon: adja az ájtatosat, ájtatoskodik; 2. ntr pej szenveleg, finomkodik, kényeskedik, pózol, teszi magát ~i scii pri nenio: úgy tesz, mintha semmiről sem tudna; ~o, ~ado: pej kényeskedés, finomkodás, affektálás; ~ema: pej kényeskenydő, finomkodó, mesterkélt, affektáló; sen ~a: mesterkéletlen, keresetlen, természetes piafekta, sanktafekta afeli/o=csill naptávol, afélium afer/o=1. dolog szin aĵo dum mia vojaĝo mi vidis interesajn ~ojn: utazásom során érdekes dolgokat láttam pri strangaj ~oj li parolis: furcsa dolgokról beszélt; 2. ügy, dolog, eset, tárgy (ami foglalkoztat) al la ~o!: dologra!, munkára!, a tárgyra! aranĝi sian ~on: elintézi a dolgát la ~o ne urĝas Z: az ügy nem sürgős la ~o iras glate: sima az ügy mi ne havas ~on kun vi: veled nincs dolgom, veled nincs mit tárgyalnom ni transiru al la ~o: térjünk a tárgyra tio estas alia ~o: az más dolog tio estas lia ~o: ez az ő dolga; 3. ügy (köz- és magánügy) ~oj atendaj kaj solvendaj: ügyesbajos dolgok eksteraj ~oj, eksterlandaj ~oj: pol külügyek havi ~on kun li: dolga van vele havi nenian ~on kun tio: semmi köze hozzá liaj ~oj bone marŝas: jól mennek a dolgai publika ~oj: közügyek ŝtataj ~oj: pol államügyek tio estas via privata ~o: ez a te magánügyed zorgu pri viaj propraj ~oj: törődj a magad dolgával; 4. jog eset, ügy juĝa ~o: jogeset lia ~o baldaŭ venos antaŭ tribunalon: az ügye hamarosan a bíróság elé kerül; 5. gazd ügy, ügylet, üzlet ludo aparte kaj ~o aparte Z: az üzlet az üzlet sen ordo en ~o ne ekzistas prospero Z: közm rend a lelke mindennek tago festa, for ~oj Z: az ünnep a pihenésé; 6. eo ügy, mozgalom rapide kreskas la ~o: jól halad az ügyünk; ~isto: 1. gazd üzletember; 2. gazd gazdatiszt, intéző, vagyonkezelő; sen ~a: dologtalan, tétlen; ~direktoro: ügyvezető igazgató; ~gvida: mn ügyvezető, ügyvivő; ~gvidanto: fn ügyvezető, ügyvivő; ~kapablo: jog ügyképesség; ~kerna: a dolog lényegét érintő; ~ŝarĝito: pol ügyvivő (követségen) ~ŝarĝito laŭ kariero: állandó ügyvivő dumtempa ~ŝarĝito: gazd ideiglenes ügyvivő gazetara ~ŝarĝito: sajtófelelős; ~vojaĝo: gazd üzleti v. szolgálati út, üzleti utazás aferez/o=nyt szóelő-csonkulás, aferézis AFESPO=Afgana Esperanto-Klubo afgan/o=fn afgán; ~a: mn afgán; ~ujo, ~io: geo pol Afganisztán (AF); ~hundo: áll afgán agár szin afgana levrelo afid/o=áll levéltetű (Aphis) szin plantlaŭso afidavit/o=gazd kezeslevél, hivatalos nyilatkozat, affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) afiks/o=nyt képző, szóképző, toldalék, affixum szin derivilo vö. afikso, infikso, sufikso substantiva ~o: főnévképző; ~oido: nyt eo képzőszerű szó, affixoid; antaŭ~o: nyt előképző, prefixum szin prefikso; post~o: nyt utóképző, suffixum szin sufikso; afin/a=1. ált affin, hasonelvű, rokonlelkű, közelálló, vonzódó; 2. biol affin, rokon, hasonló; 3. kém affin, vegyrokon; 4. mat affin; afini: ntr affin, hasonelvű, közelálló, vegyrokon vmivel (al); afineco: 1. ált affinitás, vonzalom, rokonlelkűség La elektaj afinecoj: Vonzások és választások (Goethe regénye); 2. biol affinitás, hasonlóság, rokonság; 3. mat affinitás; 4. kém affinitás, vegyrokonság szin kombiniĝemo afinaci/i=tr koh finomít, tisztít, színít; ~o: koh finomítás (nyersvasat acéllá) afis/o=afido; afiŝ/o=1. plakát, falragasz, hirdetmény balota afiŝo: pol hirdetési plakát teatra afiŝo: színházi plakát; 2. inf üzenet; afiŝi: 1. tr (plakáton) hirdet, kiplakátol tion li ne afiŝos: ezt nem teszi ki az ablakba; 2. tr inf üzenetben megír (listára) afiŝi en la reto: kitesz a hálóra afiŝi en retlisto: levelezőlistára ír; afiŝejo: inf hirdetőtábla-rendszer, BSS; afiŝisto, afiŝgluisto: plakátragasztó disafiŝado: inf keresztpostázás, keresztbeküldés, crossposting; afiŝagentejo: hirdetési iroda; afiŝhomo: plakátember; afiŝkolono: hírdetőoszlop; afiŝtabulo: hírdetőtábla, faliújság szin avizotabulo avizafiŝo, persekutafiŝo, reklamafiŝo
9 aflikt/i=tr elkeserít, elszomorít, letör, (érzelmileg) bánt; ~o: bánat, szomorúság, letörtség; ~iĝi: ntr elszomorodik, elkeseredik, bánkódik afoni/o=orv hangvesztés, hangtalanság, afónia aforism/o=ir aforizma afr.=afranko, afrankita, afrankite afrank/i=tr bérmentesít, felbélyegez (küldeményt); ~o: 1. bérmentesítés, felbélyegzés; 2. portóköltség; ~ite: bérmentesítve AFRB=Asocio Esperantista de la Respubliko Belorusio Afrik/o=geo Afrika; ~a: afrikai Organizo por ~a Unuiĝo: Afrikai Egységszervezet, AESZ; ~ano: fn afrikai; ~isto: afrikanista, afrikakutató; ~istiko: tud afrikanisztika, afrikatudomány; Centr-~o: 1. geo Közép-Afrika; 2. geo pol Közép-afrikai Köztársaság (RCA); Sud-~o: 1. geo Dél-Afrika; 2. geo pol Dél-Afrikai Köztársaság (ZA) afrikans/o=nyt afrikaans (af) afrikat/o=nyt zár-rés hang, affrikáta szin ekplode frota konsonanto afrobit/o=zene afrobeat Afrodit/o=mit Aphrodité afrodit/o2=áll tengeri hernyó (Aphrodite) afrodizi/o=pszi nemi inger, szerelmi gyönyör, afrodízia; ~iga: pszi nemi vágyat növelő, nemi örömszerző; ~igaĵo: gysz afrodiziákum, nemi vágyat növelő szer; mal ~o: pszi nemi inger hiánya, anafrodízia AFT=aŭtomata frekvencoteno aft/o=1. orv szájfekély, afta, aphtha; 2. áll orv száj- és körömfájás, aphthosa epizootica szin afta febro, buŝhufa malsano; ~ozo: orv aphthosis afust/o=kat ágyútalp, lövegtalp, lafetta; ~ovosto: kat lövegtalpsarkantyú aga/o=tört aga agac/o=kellemetlen, idegesítő érzés, idegesség, bosszúság; ~i: 1. tr elvásít (fogat) Dio manĝon donacis, sed la dentoj ~as Z: közm veszteség nélkül nem esik nyereség la patroj manĝis nematurajn vinberojn, kaj la dentoj de la filoj ~iĝis: bibl az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle; apánk evett almát, a mi fogunk vásik; 2. tr idegeit, idegesít, bosszant, ingerel ~i liajn nervojn: borzolja az idegeit, az idegeire megy agam/o=áll agáma (Agama) Agamemnon/o=mit Agamemnón agami/a=1. biol ivartalanul szaporodó; 2. biol aszexuális, ivartalan agami/o=áll agámi, agámi daru (Psophia crepitans) agap/o=kr szeretetlakoma, agapé agapant/o=növ szerelemvirág (Agapanthus) agar/o=agaragaro agaragar/o=kém agar-agar (kocsonyásító anyag) szin gelozo agarik/o=növ csiperkegomba, csirkegomba, tyúkgomba (Agaricus) duspora ~o: kétspórás csiperke, termesztett csiperke, sampinyon szin ĉampinjono agat/o=ásv achát Agat/o2=Agáta, Ágota agatid/o=növ dammarafenyő (Agathis) agav/o=növ agáve, agavé (Agave); ~brando: gaszt tequila, agávepálinka szin tekilo; ~nektaro: agávenektár; ~vino: gaszt agávebor szin pulko agend/o=előjegyzési naptár v. napló, határidőnapló agent/o=1. fn megbízott, ügynök; 2. gazd ügynök, kereskedelmi képviselő, üzletkötő, ágens administra ~o: köztisztviselő, közigazgatási v. államigazgatási alkalmazott diplomatia ~o: pol diplomáciai képviselő, diplomáciai ügyvivő sekreta ~o: titkos ügynök; 3. nyt ágens, cselekvő; 4. kém hatóanyag, agens; ~ejo: ügynökség Eŭropa Reserĉa kaj Kunordiga ~ejo: gazd pol Európai Kutatás Koordináló Szervezet, Eureka Internacia Atom-Energia ~ejo: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség teatra ~ejo: műv színházi jegyiroda afiŝagentejo, asekuragento, doganagento, edziĝagento, filmagentejo, informagentejo, kaŝagento, koncertagentejo, libroagento, novaĵagentejo, patentagento, reklamagento, spacagentejo, svatagentejo, telegrafagentejo, vojaĝagentejo agentur/o=gazd jog (kereskedelmi) képviseleti jog agregat/o=növ bojtocska, agregátum (Agretatum) ag/i=1. ntr tesz, cselekszik ~i diskrecie: belátása szerint cselekszik ~u, sed saĝu: eszeden járj; 2. ntr bánik vkivel (kun, kontraŭ) li ~is aĉe kontraŭ mi: csúnyán bánt velem; 3. fiz kém hat vmire (sur ion) malsekeco ~as okside sur feron: a nedvesség oxidálóan hat a vasra; ~o: 1. tett, cselekedet, akció ~o:Agoj de la Apostoloj ~oj de la apostoloj: bibl Az apostokok cselekedetei (ApCsel) koniĝas birdo laŭ flugo kaj homo laŭ ~o Z: közm madarat tolláról, embert szaváról post ĉiu ~o venas la tempo de p~o Z: a véteknek büntetés a zsoldja vortojn ŝparu, ~ojn faru Z: ne csak a szád járjon; 2. hatás verbo de ~o: nyt cselekvést jelentő ige; 3. fiz kém hatás ~o trans distanco: fiz távolhatás ~okvanto: fiz hatáskvantum, Planck-állandó; ~a: 1. cselekvéssel kapcsolatos, akció ~ ~a substantivo:
cselekvést jelentő főnév szin agsubstantivo; 2. fiz hatásos, hasznos, effektív ~a kurento: vill hatásos v. hasznos áram, wattos áram ~a povumo: vill hatásos v. wattos teljesítmény, effektív teljesítmény; ~ado: 1. tevékenység, cselekvés ~ado kaj farado: tevés-vevés havi plenan liberecon de ~ado: teljes cselekvési szabadsággal rendelkezik socia ~ado: szociális tevékenység; 2. ir cselekmény la loko de ~ado: a cselekmény helyszíne la ~ado de la romano: a regény cselekménye; ~anto: 1. fn cselekvő, szereplő politika ~anto: a politikai élet szereplője, aktív politikus publika ~anto: közszereplő; 2. kém biol hatóanyag, szer, hatótényező, ágens szin efikanto, efiksubstanco, enzo stresa ~anto: pszi stresszor; ~ema: tevékeny, cselekvő, agilis; ~emo: tettvágy, agilitás, aktivitás; ~ulo: a tettek embere; ek~i: ntr nekilát, cselekedni kezd; fi ~a: mn gonosztevő; fi ~ema: gonosz természetű; fi ~o: gonosztett; fi~ulo: fn gonosztevő; inter~i: ntr kölcsönösen hat, egymásra hat; inter~o: kölcsönhatás, egymásra hatás, interakció; inter~a: interaktív, kölcsönösen ható, egymásra ható inter~a ekrano: inf interaktív képernyő inter~a televidilo: távk interaktív televízió; kontraŭ~i: tr vmi ellen (n) hat, vki ellen (n) tesz, vki v. vmi ellen (n) harcol kontraŭ~aj fortoj: ellenható erők; kontraŭ ~o: ellenakció, ellenhatás; kun~i: 1. ntr együttműködik, kooperál; 2. fiz egy irányba hat; kun~a, kun~anta: együttműködő, kooperáló; mal ~ema: tunya, henye, passzív; malbon~i: ntr gonoszkodik, rosszat tesz; malbon ~o: gonosztett, gaztett; mis~o: ballépés, baklövés, melléfogás, gikszer; ne~a: 1. inaktív, tétlen; 2. fiz meddő, haszontalan, inaktív ne ~a kurento, senvata kurento: vill meddő áram ne ~a povumo, senvata povumo: vill meddő teljesítmény, watt nélküli teljesítmény; ne ~ema: tunya, rest; sen~ado, sen~eco: tétlenség; re ~i: 1. ntr reagál, válaszol vmire (sur ion); 2. ntr fiz visszahat vmire (al); 2. ntr kém reagál, reakcióba lép szin reakcii; re ~o: 1. válasz (hatásra), reagálás, reakció kontraŭa re~o: ellentétes reakció; 2. kém reakció, kémhatás; 3. fiz ellenhatás, visszahatás; re ~anto: kém reagens, kémszer szin reakcianto; retro~i: ntr ellentétesen hat, ellenhat, visszahat szin retroefiki 1; retro~o: fiz ellenhatás, ellentétes hatás, visszahatás szin retroefiko; retro~a: ellenható, visszaható, retroaktív; sen ~ado: tétlenség; superre~i: ntr túlreagál vmit (je); ~oarto: műv akcióművészet; ~adetapo: cselekvési szakasz, akciószakasz; ~adgrupo: akciócsoport; ~adkampo, ~adtereno: tevékenységi kör, tevékenységi terület; ~adplano: akcióterv, cselekvési terv; ~adprogramo: akcióprogram, cselekvési program; ~adraporto: beszámoló jelentés; ~libereco: cselekvési szabadság; ~maniero: cselekvésmód; ~ofaktoro: fiz hatékonysági tényező; ~ofilmo: film akciófilm; ~okapabla: cselekvőképes; ~okapablo, ~opovo: cselekvőképesség jura ~opovo: jog jogi cselekvőképesség; ~opreta: cselekvőkész, tettrekész, akciókész ~opreta korpuso: kat azonnal bevethető hadtest; ~opunkto: fiz támadáspont, hatáspont; ~osemajno: eo akcióhét; ~ospaco: mozgástér; ~ospeco: nyt igeaspektus, igeszemlélet; ~ot~o: eo akciónap; ~potencialo: biol akciós potenciál; ~substantivo: nyt cselekvést jelentő főnév; ~verbo: nyt cselekvést kifejező ige juĝagado agit/i=1. tr pol agitál, izgat, mozgósít, ágál, korteskedik ~i la popolon kontraŭ la reĝo: a király ellen izgatja a népet; 2. tr (érzelmileg) felkavar, megmozgat, feldúl, izgalomba hoz; 3. tr kém felkavar, megkever; ~ado: pol agitáció, mozgósítás, korteskedés; ~anto: pol agitáló, mozgósító, korteskedő; ~iĝo: pszi izgatottság, nyugtalanság, izgalmi állapot; ~ilo: kém keverőpálca, üvegpálca magneta ~ilo: kém mágneses keverő; ~isto: pol agitátor, kortes; ~folio: pol röpcédula; ~vorto: pol jelszó agl/o=1. áll sas, sasmadár (Aquila) fiŝ~o:pandiono blankvosta mar~o: rétisas, tavi sas, réti bese, báránysas (Haliaeetus albicilla) imperia ~o: parlagi sas (A. heliaca) mar~o:haliaeto reĝa ~o: szirtisas (A. chrysaetos) serpent~o:cirkaeto; 2. tört tábori sas (római hadijelvény); 3. cím sasalak; 4. átv lángelme, sas li ne estas ~o: pej nem nagy lumen; ~ido: áll sasfiók; ~o: csill Sas, Aquila; ~okula: sasszemű; ~onaza: sasorrú; ~onesto: átv is sasfészek; Aglaj/o=1. mit Aglaia; 2. Aglaja (utónév) aglikon/o=kém aglikon aglomer/i=tr ip összetömörít, összeprésel, agglomerál; ~aĵo: ásv ip agglomerátum; ~panelo, ~plato: ip farostlemez, faforgácslap, préslemez szin lignerplato; aglutin/i=1. tr biol agglutinál, összeragaszt; 2. nyt agglutinál, „ragaszt”; aglutina: nyt agglutináló; vö. aglutina lingvo; aglutinado: 1. biol agglutináció, összecsapódás; 2. nyt agglutinálás; aglutinino: biol agglutinin agnat/o=jog apaági rokon, férfiági leszármazott, agnatus; ~eco: jog apaági rokonság, atyafiság, agnatio Agnes/o=Ágnes Agni/o=vall Agni (tűzisten) agnosk/i=tr elismer szin rekoni 2 ~i lian rajton je sindefendo: jog elismeri az önvédelemhez való jogát ~i rekordon: sp rekordot elismer; ~o: elismerés agnostik/a=mn fil agnosztikus; ~ismo: fil agnoszticizmus; ~ulo: fn fil agnosztikus
10 agnozi/o=orv agnózia, agnosia (felismerés zavara) tuŝa ~o: taktilis agnózia vida ~o: vizuális agnózia agoni/i=1. ntr orv haldoklik, agonizál szin mortadi; 2. átv a végét járja; ~o: orv haldoklás, haláltusa, agónia agor/o=tört agora (piactér, vásártér, népgyűlések helye); ~afobio: pszi tériszony, agorafóbia agord/i=1. tr zene hangol, felhangol, összehangol ~i pianon: zongorát hangol; 2. tr tech beállít, beszabályoz ~i maŝinon: gépet beállít, beszabályoz ~i radioricevilon: rádiót behangol, beállít dis~ita: vill széthangolt fajn~ita: eltr tech finoman hangolt, finomhangolású; 3. tr átv hangol, összehangol, összhangba hoz ~i kontraŭ iu: vki ellen hangol; 4. inf beállít, konfigurál ~i programon: programot beállít; ~o: 1. zene hangolás ĝusta ~o: tiszta hangolás; 2. tech beállítás, behangolás akuta, fajna ~o: eltr tech finomhangolás, finombeállítás unuturnila ~o: eltr egygomb-hangolás; 3. átv hangulat, hangoltság, kedélyállapot; 4. ir kancsalrím, groteszk asszonánc; ~iĝi: 1. ntr összehangolódik, ráhangolódik; 2. ntr összhangban van; 3. ntr tech beáll (vmilyen értékre); ~aĵo: inf beállítás, setup, beállított értékek; ~aro: inf profil; ~iĝo: hangoltság, összhang; ~ilo: 1. zene zongorahangoló kulcs; 2. zene ne hangvillatonforko; 3. inf configurator, konfiguráló program; ~isto: zene hangoló pian~isto: zongorahangoló; al ~i: tr hozzáigazít, hozzáhangol; mis ~i: 1. tr zene félrehangol, rosszul hangol; 2. tr tech elállít, elhangol, rosszul állít be; 3. tr lehangol, kedvét szegi szin mishumorigi, malbonhumorigi; mis~a: kedvetlen, lehangolt; ~forko: zene hangvilla; ~kejlo: zene hangolókulcs (pl. hegedűn); ~kojno: zene hangolóék; ~oplato: fn tech hangolópanel (pl. rádión); ~stifto: zene hangolószög; ~tabulo: zene hangolótőke; ~tubo: zene hangolócső; ~ŝraŭbo: zene hangolócsavar; tech beállítócsavar agr/o=agr szántóföld, megművelt föld; ~a: agr növ szántóföldi; ~aro: agr művelt földterületek, szántóföldi állomány; ~ara: agr agrár~, földművelési, földművelő; ~arulo: földműves; grand ~arulo: agr nagybirtokos; ~arlaboristo: agr földmunkás; ~arprodukto: agr termény, mezőgazdasági termék; ~odivido: agr pol földosztás; ~ogeologio: agr geo talajtan, mezőgazdasági földtan, agrogeológia; ~oglifo, ~ogramo: gabonakör szin rikolta cirklo; ~oindustrio: agr ip mezőgazdasági ipar; ~oinĝeniero: agr agrármérnök; ~okulturo: agr földművelés; ~okulturisto: agr földműves, (földművelő) gazda; ~ometeologo: agr met agrometeorológus; ~ometeologio: agr met agrometeorológia; ~otekniko: agr tech agrotechnika, mezőgazdasági technika; ~oturismo: falusi turizmus agrabl/a=kellemes ~a estas gasto, se ne longe li restas Z: közm akármilyen kedves vendég, három napig untig elég ĉie ~e, hejme plej afable: közm mindenhol jó, de legjobb otthon pli bona estas vorto afabla, ol kuko ~a Z: közm néha a vásáron jobb a szép szó, mint a pénz; ~aĵo: kellemes dolog utiligi ~aĵon: összeköti a kellemeset a hasznossal; ~eco: kellem, kellemesség; ~igi: tr kellemessé tesz; mal ~a: kellemetlen; mal ~aĵo: kellemetlenség, kellemetlen dolog doni mal ~aĵon: kellemetlenséget okoz; ~odora: kellemes illatú agraf/i=tr összekapcsol, bekapcsol (kapoccsal); összefűz (pl. lapokat); ~o: 1. kapocs, ruhakapocs, boglár ~o de koliero: nyaklánckapocs kroĉilo de ~o: kankapocs; 2. knyv könyvkapocs, könyvtáblakapocs; 3. iratkapocs, tűzőkapocs; 4. gysz sebészeti kapocs vund~o: sebkapocs; 5. nyt vietnami hangsúlyékezet; ~i: tr összekapcsol ~i la kolieron: bekapcsolja a nyakláncot ~i la mamzonon: bekapcsolja a melltartót; ~ilo: tűzőgép bindista ~ilo: knyv könyvtűzőgép; ~ingo: kapocsszem, nősténykapocs; mal ~i: tr szétkapcsol (pl. ruhakapcsot, könyvkapcsot), kinyit (pl. csíptetőt) mal~i sian jupon: kikapcsolja a szoknyáját; ~hoketo: kankapocs agrafi/o=orv pszi írásképtelenség, agráfia agreg/i=fiz ip tömörít, összeprésel, aggregál; ~aĵo: 1. fiz ip aggregátum, tömörítvény; 2. ásv ásványösszenövés, konkréció szin agregato agregaci/o=1. isk tanári szakvizsga, agrégation (FR); 2. isk „agrégé” tanári fokozat; ~ulo: isk okleveles középiskolai tanár (FR) agregat/o=agregaĵo agres/i=tr (agresszíven) megtámad, rátámad vkire (n), erőszakoskodik vkivel (n); ~a: támadó, agresszív jellegű, agresszió~; ~o: agresszió; deekstera ~o: külső agresszió; ~ema: agresszív hajlamú szin agresiva; ~emo: agresszivitás, agresszív hajlam; ~anto: agresszor; ~iva:agresema Agrigent/o=tört geo Agrigentum vö. Agriĝento Agriĝent/o=geo Agrigento Agrikol/o=tört Agricola (római férfinév) agrikult.=agrikulturo, agrikultura agrikultur/o=agr gazd mezőgazdaság vö. agrokulturo; ~isto: gazda, mezőgazda, gazdálkodó agrimoni/o=növ párlófű (Agrimonia) Agrip/o=tört Agrippa (római férfinév); ~ino: tört Agrippina (női név) agronom/o=agr mezőgazdász, agronómus; ~io: agr mezőgazdaságtan, agronómia inĝenero de ~io: agrármérnök; ~ia: agr mezőgazdasági, ag-
ronómiai, agrár~ ~ia eksperimentostacio: tud mezőgazdasági kutatóállomás studi ĉe ~ia universitato: mezőgazdasági egyetemen tanul agropir/o=1. növ búzafű (Agropyron) herbeja ~o: növ közönséges tarackbúza, tarack (A. repens); 2. ex tarackbúza, hajperje (elitrigio) agrostem/o=növ konkoly (Agrostemma) greneja ~o: növ vetési konkoly (A. githago) disigi la ~on disde la tritiko: elválasztja a konkolyt a búzától agrostid/o=növ tippan (Agrostis) duna kalam~o: siska, siska nádtippan, siskanád, nádperje (Calamagrostis epigejos) szin duna tufokano aguti/o=áll aranynyúl, arany aguti (Dasyprocta agouti) agvara/o=áll sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus) aĝ/o=1. életkor ~o maljuna ne estas oportuna Z: közm nem jó megöregedni ~o tro matura ne estas plezura Z: közm kellemetlen vendég a vénség havi la ~on de 25 jaroj: 25 éves en lia ~o de 90 jaroj: 90 éves korában kia estas via ~o?: milyen korú vagy? kian ~on vi havas?: mennyi idős vagy? kriza ~o: orv változókor progresinta ~o: előrehaladott kor virino de meza ~o: középkorú nő; 2. geo korszak (földtörténeti egység); ~a: idős, vmennyi éves ~e pli, ~e plej ranga: rangidős esti 5 jarojn ~a: ige ötéves mi estas pli ~a ol vi: idősebb vagyok nálad; ~i: ige vhány éves nun li ~as 40 jarojn: most 40 éves; ~ulo de kvindek jaroj: ötvenéves ember; ~difino: kormeghatározás karbondata ~difino: radiokarbbon-kormeghatározás, szénizotópos kormeghatározás; ~kaduka: elaggott, aggastyán; ~okategorio: korcsoport; ~opensio: öregségi nyugdíj; ~piramido: korpiramis, életkorpiramis; ~velka: hajlott korú; grand~a: koros, magas korú, agg, vén; grand~ulo: aggastyán, vénember; laŭ ~a: 1. kor szerinti; 2. korcsoportos; mez~a: középkorú; neplen~a: jog kiskorú; neplen~eco: jog kiskorúság szin minoritato 2; plej~ulo: 1. bibl fn vén; 2. doyen, korelnök; plen~o: felnőttkör; plen~a: jog nagykorú; plen~eco: jog nagykorúság szin majoritato 2; plen~igi: tr jog nagykorúsít; plen~iĝi: ntr jog nagykorúvá válik; pli ~iĝi: ntr idősödik, korosodik; pli ~ulo: 1. bibl vén pli ~uloj kaj skirbistoj: vének és írástudók; 2. szépkorú, idősebb, korosabb személy; sam~a: egykorú, egyidős la edzo estas sam~a kun sia edzino: a férj egyidős a feleségével; sen~a: kortalan; tria~a: harmadkorú; ~olimo: korhatár; ~oprezidanto: korelnök profundaĝa, tempaĝo aĝar/o=fn adzsar; ~ujo, ~io: geo pol Adzsária (GE) aĝi/o=gazd árfolyam-különbözet, ázsió aĝiot/i=ntr üzérkedik, spekulál (tőzsdén); ~ado: gazd tőzsdei spekuláció, árfolyam-spekuláció aha!=isz aha! (hirtelen észrevevés, felismerés) aha, vi estas do, kiun ni atendis!: aha, hát te vagy az, akit vártunk! Ahasver/o=mit Ahasvér (bolygó zsidó) ahism/o=bud ahinszá, nemártás (erőszakmentesség); ahinsano: vall ahinszákövető, ahinszávalló Ahmed/o=Ahmed (utónév) Ahriman/o=vall Arimán (a gonoszság megtestesítője) Ahura Mazda/o=vall Ahura Mazda, Ormuzd, Bölcs Úr, Bölcsesség Ura (>zoroasztrianizmus) aĥ!=isz ó!, ah! (erős meglepetés, sajnálat) aĥ! ĉu mi paŝis sur vian piedon?: ó, a lábára léptem?; aĥi: ntr nyög, sóhajtozik aĥi kaj aji: ntr óbégat, sápítozik Aĥab/o=bibl Aháb, Acháb Aĥaj/o=tört geo Akhaia; ~a: mn tört akháj; ~ano: fn tört akháj, akhaiai Aĥaŝveroŝ/o=bibl Ahasvérós, Ahasvérus vö. Kserkso Aĥemen/o=tört Achemen; ~idoj: tört Achemenidák Aĥen/o=geo Aachen Aĥeron/o=mit Akherón, Acheron Aĥil/o=1. mit Akhilleusz, Achilles; 2. Elek (utónév) Aĥitofel/o=bibl Akhitófel, Ahitófel AI=Amnestio Internacia, artefarita intelekto aidos/o=orv AIDS; ~ulo: orv AIDS-es, AIDS-beteg AIDS=Akirita Imun-Deficita Sindromo aikid/o=ajkido ajkid/o=sp aikido Aiks/o=geo Aix; ~o-Banurbo: geo Aix-les-Bains; ~o-Provenca: geo Aix-enProvence ailant/o=növ bálványfa (Ailanthus) ain/o=ajnuo air/o=növ lengefű (Aira) AIS=Akademio Internacia de la Sciencoj aizo/o=növ kristályvirág (Aizoon) aj!=isz jaj! (éles fájdalom); aji: ntr jajdul; ajadi: ntr jajgat Ajaks/o=mit Aiasz, Ajax ajapan/o=növ ayapana (Ayapana) ajatol/o=iszl ajatollah ajgen/o=mat sajátérték, karakterisztikus érték; ~spaco: mat sajáttér; ~subspaco: mat sajátaltér; ~vektoro: mat sajátvektor
11 ajin/o=knyv ajin (héber ’a’ betű) ajl/o=1.a növ hagyma (Allium); 1.b növ fokhagyma (Allium sativum) marĉa ~o: gyíkhagyma, réti hagyma (A. angulosum) ursa ~o: medvehagyma (A. ursinum); 2. gaszt fokhagymagerezd szin ajlero, ajlobulbero; ~i: tr gaszt befokhagymáz, fokhagymával ízesít; ~ero, ~obulbero: gaszt fokhagymagerezd; ~obulbo: gaszt fokhagymafej; ~o-ne-~o:oficina aliario; ~opremilo: fokhagymanyomó ajmar/o=fn ajmara; ~a: mn nyt ajmara (ay) ajn=I. partikula; ajn: bár~, akár~ kiu ajn, iu ajn: bárki, akárki kiu ajn inter vi: bárki közületek kio ajn, io ajn: bármi, akármi kie ajn, ie ajn: bárhol, akárhol; II. önállóan; ajna: bármilyen, akármilyen, bármely, mn holmi ajnaj ĉiosciuloj ne volu doni al mi konsilojn: holmi mindentudók ne akarjanak nekem tanácsot adni ajnan helpon volonte mi akceptas? bármilyen segítséget szívesen fogadok per ajnaj statistikoj vi ne povas konvinki min: holmi sztatisztikákkal nem tudtok meggyőzni; ajne: bárhogyan, akárhogyan; ajne ..., ajne ...: akár ..., akár ... ajne vi restos, ajne vi foriros, vi devas pagi por la bileto: akár maradsz, akár elmész, a jegyért fizetned kell; ajno: 1. bármi, akármi szin kio ajn, io ajn; 2. inf helyettesítő karakter, dzsóker szin ajna signo, ĵokero; ajnisto: elvtelen, következetlen ember; ajnulo: bárki, akárki szin kiu ajn, iu ajn ajnu/o=fn ajnu; ~a: mn nyt ajnu Ajr/o=geo Aire ajug/o=növ infű (Ajuga) Ajun/o=geo El-Aaiún ~o estas la ĉefurbo de Okcidenta Saharo: El-Aaiún Nyugat-Szahara fővárosa ajut/o=1. tech csővég, csőcsonk, csőtoldat, csőcsatlakozás; 2. tech porlasztófej, kiömlőnyílás aĵ=I. utóképző; ~aĵo: 1. utóképző: a tővel kapcsolatos konkrétum, dolog bonaĵo: jó dolog belaĵo: szép dolog francaĵo: francia szokás, jellegzetesség manĝeblaĵo: ehető dolog necesaĵo: szükséges holmi sensencaĵo: értelmetlen dolog uzaĵo: használati tárgy, eszköz; 2. cselekvés vagy érzés külső megnyilvánulása: abomenindaĵo: utálatos dolog amikaĵo: baráti gesztus, tett fluaĵo: folyadék konstruaĵo: épület, építmény okazintaĵo: esemény, megtörtént dolog skribaĵo: írás, iromány trinkaĵo: ital; 3. a tővel kapcsolatos étel fritita bovidaĵo: borjúsült glaciaĵo: fagylalt ovaĵo: tojásétel porkaĵo: disznóság (disznóból készült étel); II. önállóan; aĵo: dolog, holmi, konkrétum la plej bona aĵo en la mondo: a világon a legjobb dolog ne estas novaĵo, ke novaj aĵoj plaĉas: nem újdonság, hogy az új dolgok tetszenek; aĵeto: apróság, apró holmi; aĵereto: mütyürke, parány; aĵumi: ntr izél aĵur/o=tex azsúr, áttört minta v. díszítés; ~aĵo: 1. tex recemunka, azsúros díszítésű munka; 2. ép mérmű; ~a: 1. tex áttört (pl. díszítés), azsúrozott, azsúros; 2. ép mérműves; ~i: tr tex azsúroz, áttöréssel díszít; mis ~o: felfutás (pl. harisnyán), szakadás (pl. kötött anyagban) AK=Amerika Komisiono, Afrika Komisiono, antaŭkongreso ak.=akademiano a.k.=akcia kompanio a.K.2=antaŭ Kristo Akab/o=geo Akaba ~a Golfo: geo Akabai-öböl akaci/o=növ akácia (Acacia) pseŭdo~o, ŝajn~o:ŝajnakacia robinio akaĉatur/o=zene felütés, accacciatura Akad/o=tört geo Akkád (város és állam); ~a: mn nyt akkád (akk) ~a Imperio: tört Akkád Birodalom akademi/o=1. tud akadémia, tudós társaság ~o de belartoj: műv szépművészeti, képzőművészeti akadémia ~o de Esperanto: eo nyt Eszperantó Akadémia ~o Literatura de Esperanto: eo ir Eszperantó Irodalmi Akiadémia Hungara ~o de Sciencoj: tud Magyar Tudományos Akadémia laboristara ~o: ex isk munkásakadémia ordinara membro de la ~o: az akadémia rendes tagja; 2. isk ne felsőfokú iskolaaltlernejo, universitato; ~a: 1. akadémiai; 2. pej elvont, akadémikus poemo en ~a gusto: akadémikus ízlésben írt költemény; ~ano: 1. tud akadémikus, akadémiai tag ~ano korespondanto, koresponda ~ano: akadémia levelező tagja; 2. isk ne akadémistastudento Akademi/o2=fil tört Akadémia (Akadémosz-kert és filozófiai iskola) akaĵu/o=kesudió, akazsudió szin akaĵunukso; ~ujo, ~arbo: növ kesufa (Anacardium occidentale); ~nukso:akaĵuo; ~pomo: növ kesualma akan/a=mn nyt akan (ak) akant/o=növ medveköröm, akantusz (Acanthus) akantias/o=áll tüskéscápa (Squalus acanthias) akantocefal/oj=áll buzogányfejűek, buzogányfejű férgek (Acanthocaphala) szin dornokapuloj akantopterig/oj=perkoformaj akapar/i=1. tr gazd (spekulációsan) felvásárol, (árut) felhalmoz, (árut) rejteget; 2. pej megkaparint, összeharácsol; ~isto: gazd üzér, áruhalmozó, árurejtegető Akapulk/o=geo Acapulco
akar/o=áll atka (Acarus) haŭt~o: rühatka (Sarcoptes); ~ologio: orv akarológia; ~ozo: orv atkarühesség, acariasis, acarinosis A.K.C.=Afrika Kulturcentro akcel/i=1. tr fiz gyorsít ~i partiklojn: részecskéket gyorsít unuforme ~ita movado: egyenletesen gyorsuló mozgás; 2. tr ált felgyorsít, meggyorsít ~i kemian reakcion: kémiai reakciót felgyorsít ~i la evakuadon de vunditoj: felgyorsítja a sebesültek evakuálását febro ~as pulson: a láz felgyorsítja a pulzust; 3. tr siettet, előrehoz ne ~u la maljuniĝon, ĝi mem venas: ne siettesd az öregedést, az magától elérkezik; 4. tr elősegít, előmozdít ~i la resaniĝon: elősegíti a gyógyulást tio ~is la lokan movadon: ez elősegítette a helyi mozgalmat; ~iĝi: ntr felgyorsul, előmozdul, gyorsabban halad; ~o, ~ado: 1. fiz gyorsulás angula ~o: szöggyorsulás centripeta ~o: centripetális gyorsulás gravita ~o: nehézségi gyorsulás, gravitációs gyorsulás meza ~o: átlagos gyorsulás momenta ~o: pillanatnyi gyorsulás radiala ~o: sugárirányú gyorsulás tanĝanta ~o: érintő irányú gyorsulás; 2. gyorsítás, felgyorsítás tro rapida ~o ne kondukas al celo Z: közm lassan járj, tovább érsz; 3. siettetés, előrehozás; 4. elősegítés, előmozdítás societo por la ~ado de la sciencoj: társaság a tudományok előmozdításáért; ~enzo: kém fn gyorsító, aktivátor; ~ilo: 1. jm gázpedál szin gaspedalo ~ila kolbo:akcelilmanilo; 2. fiz gyorsítóberendezés, részecskegyorsító ~ilo de van de Graaff: van de Graaff-gyorsító linia ~ilo, lineara ~ilo: lineáris részecskegyorsító, lineáris akcelerátor; mal ~i: 1. lassít, lelassít, lefékez; 2. akadályoz, késleltet, fékez; mal ~enzo: kém lassítószer, lassítóközeg; antaŭ~ilo: fn tech előgyorsító; ~ilmanilo: jm gázmarkolat szin akcelila kolbo; ~ometro: fiz gyorsulásmérő, accelerometer akcent/o=1. nyt hangsúly, nyomaték fiksa ~o: kötött hangsúly kon[tr]astiga ~o: kontrasztív hangsúly; 2. zene hangsúly, akcentus; 3. átv nyomaték, hangsúly; ~a: nyt átv hangsúlyos ~a silabo: hangsúlyos szótag duon~a: félhangsúlyos li parolis ~e pri ties signifo: hangsúlyozottan szólt a jelentőségéről; ~i: tr hangsúlyoz, nyomatékosít mi ~as, ke tio estas privata afero: hangsúlyozom, hogy ez magánügy; ĉef~o: nyt főhangsúly; duon~o: nyt félhangsúly; krom~o: nyt mellékhangsúly; ne ~ata, sen~a: nyt hangsúly nélküli, nem hangsúlyozott; ~osigno: nyt zene hangsúlyjel laŭtakcento, tonakcento akcept/i=1. tr elfogad, elvesz ~i defion: kihívást elfogad ~i por kontanta mono: készpénznek vesz ~u miajn bondezirojn: fogdja jókívánságaimat ~u mian plej koran dankon: fogadja őszinte hálámat; 2. tr befogad, (vendégül) fogad ~i en la universitaton: isk felvesz az egyetemre ~adi ĉiuĵaŭde: csütörtökönként szokott (vendégeket) fogadni ~i kun etenditaj manoj: tárt karokkal fogad ~i sub sian zorgon: gondjaiba veszi li estis ~ita en la reĝa palaco: fogadták a királyi palotában; 3. felvesz, elfogad, magára v. magába vesz la adjektivo ~as la finaĵojn de la substantivo: a melléknév felveszi a főnév végződéseit ~i proponon: javaslatot elfogad la decido estis sendiskute ~ite: a javaslatot vita nélkül elfogadták mi ne ~as vian opinion: nem fogadom el a véleményét; 4. gazd elfogad ~i kambion: váltót elfogad li ne ~as kontantan monon: nem fogad el készpénzt; ~a: fogadó, fogadási ~a ceremonio: fogadási szertartás, fogadási ceremónia ~aj horoj: fogadóórák; ~o: 1. elfogadás, átvétel; 2. fogadás(pl. vendégé) ~o de gastoj far gastiganto: vendégek fogadása vendéglátó által ~o de gastiganto al gastoj: vendégek fogadása vendéglátó által ~o por ĵurnalistoj: sajtófogadás fari decan ~on al li: illő fogadtatásban részesíti glacia ~o: fagyos fogadtatás havi malafablan ~on: hideg fogadtatásban részesül; 3. felvétel, elfogadás (magába fogadás) ~o en gimnazion: isk gimnáziumi felvétel ~o de defioj: kihívások elfogadása; 4. gazd elfogadvány, váltó blanka ~o: biankó elfogadvány, kitöltetlen váltó; ~anto: 1. címzett (>posta); 2. eltr kém akceptor (elektronokat felvevő atom) vö. donanto; ~ebla: elfogadható via propono estas ne~ebla: javaslata elfogadhatatlan; ~ejo: recepció (>szálloda), fogadóhelyiség, várószoba; ~ema: befogadó (szellemű); ~emo: fogadókészség; ~inda: elfogadható; ~isto: portás, recepciós hotela ~isto: szállodai portás, recepciós; mal~i: elutasít, visszautasít, lemond (pl. részvételt) szin rifuzi la organismo mal ~is la greftaĵon: a szervezet kilökte az transzplantátumo; ~ovizito: bemutatkozó látogatás akcesor/a=járulékos, kiegészítő, mellékes ~a detalo: lényegtelen részlet ~a komplemento: nyt járulékos bővítmény ~a nervo: anat járulékos ideg, nervus accessorius ~a memoro: inf háttértár ~a tempo: nyt járulékos idő, összetett idő; ~aĵoj: kellékek, hozzávalók, kiegészítők akci/o=gazd részvény (tőkerész és értékpapír) ~o je montranto: bemutatóra szóló részvény ~o je nomo: névre szóló részvény ~o kvotata ĉe borso: tőzsdén jegyzett részvény fondinta ~o:első kibocsátású részvény ordinara ~o: törzsrészvény privilegia ~o, prefera ~o: elsőbbségi részvény; ~ano, ~ulo: gazd részvényes akcidenc/o=fil akcidencia, accidentia, esetleges, nem lényegi tulajdonság; ~a: fil esetleges, nem lényegi, akcidentális ~a rezulto: véletlen fejlemény akcident/o=1. baleset, szerencsétlenség fervoja ~o: vasúti baleset
12 mortiga ~o: halálos baleset plej granda supozebla ~o: ip legnagyobb hihető baleset, MCA suferi ~on: balesetet szenved voj~o: közúti baleset; 2. orv váratlan komplikáció cerbovaskula ~o: cerebrovascularis esemény cerebra ~o: agyvérzés kora ~o: szívkomplikáció sera ~o: idegen savó által kiváltott shock; ~a: baleseti ~a morto: orv baleseti halál; ~i: ntr balesetet szenved; ~asekuro: gazd balesetbiztosítás; ~prevento: balesetmegelőzés laborakcidento akcipitr/o=áll héja (Accipiter) akciz/o=gazd fogyasztási adó szin elspezimposto; ~i: tr gazd fogasztási adóval terhel; ~enda, ~opaga: gazd fogyasztásiadó-köteles; ~isto: gazd pénzügyőr akĉe/o=akcse, akcsa (pénznem) akĉent/o=nyt akcentus, idegenes kiejtés v. kiejtésmód paroli kun kamparana ~o: parasztos kiejtéssel beszél; ~a: nyt akcentusos (kiejtés) ake/o=aĥajano, bradipodo akebi/o=növ folyondárkékhüvely, akébia (Akebia) AKEL=Alternativa Komunikado inter Eŭropaj Lernejoj aken/o=növ kaszat, kaszattermés, achaenium; ~aro: növ csoportos kaszattermés; du~o: növ ikerkaszat, kettőskaszat, diachaenium; kvar~o: növ négyeskaszat, tetraachaenium; plur~o: növ többeskaszat, polyachaenium; tri ~o: növ hármaskaszat, triachaenium Aken/o2=neAĥeno Akerman/o=mat (Wilhelm Ackermann) ~a funkcio: Ackermann-függvény Akeron/o=Aĥerono akeronti/o=áll halálfejes lepke, ordaspille, méhfarkas (Acherontia atropos) szin kraniopapilio, kraniosfingo akile/o=növ cickafark, cickóró (Achillea) milfolia ~o: mezei cickafark (A. millefolium) szin misfolio akinezi/o=orv akinézia, akinesia, akinézis, akinesis, mozgástevékenység korlátozottsága vagy hiánya akir/i=1. tr szerez, megszerez, beszerez ~i permeson: engedély szerez be ~i vivopanon: kenyeret keres kiel ~ite, tiel perdite Z: amint jött, úgy el is ment kiu laboras kaj deziras, tiu ~as – kiu mem ne penas, nenio al li venas Z: közm senkinek sem repül a sült galamb a szájába kiu malmulte deziras, feliĉon ~as Z: közm ki keveset kíván, kevéssel beéri; könnyen él, ki kevéssel beéri kiu ne ~as, kiam li povas, tiu poste deziras, sed jam ne retrovas Z: közm aki húszéves koráig nem volt szép, harmincig nem volt okos, negyvenig nem lett gazdag, abból nem lesz soha semmi kiu tro multe deziras, nenion ~as Z: közm sokat akar a szarka, nem bírja a farka pli facile estas vilaĝon perdi, ol domon ~i Z: közm nehéz pénzt keresni, de könnyű elkölteni; könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani rigardi kaj aspiri ne devigas ~i Z: nézni szabad; 2. tr elnyer, megnyer, szert tesz ~i al si gloron: dicsőséget szerez magának ~i al si grandan famon: hírnévre tesz szert ~i ĉampionecon: sp bajnoki címet szerez ~i certecon: bizonyságot szerez ~i influon: befolyást szerez ~i lian favoron: megnyeri a jóindulatát ~i rolon kaj gloron al si: hírt és dicsőséget szerez magának ~into de adjuko: gazd tendergyőztes, pályázat győztese facile mi ~is lian favoron: könnyen megnyertem a jóindulatát persiste ~i: tr kijár (megszerez) tie vi petos, vi tiros, vi nenion ~os Z: közm nehéz a baktól tejet fejni; ~o: 1. beszerzés, megszerzés, elérés; 2. ~o, ~aĵo: szerzemény, vívmány, vétel (vásárlás) ~o kaj perdo rajdas duope Z: közm nyereség és kár gyakran együtt jár malsaĝulo en foiro estas bona ~o Z: közm ostoba vevőnek örül a boltos ju pli granda la deziro, des pli la ~o Z: közm csak akarni kell ju pli granda la deziro, des pli kara la ~o Z: közm antul ízesebb a rétes, mentül inkább vagy rá éhes ŝatu amikon laŭ la dato de ~o Z: közm idő próbálja meg a jó barátot; ~ebla: beszerezhető, megszerezhető, elérhető ne~eblaj celoj: elérhetetlen célok; ~ema: pej kapzsi, bírvágyó; ~emo: pej bírvágy, kapzsiság; ~isto: gazd beszerző; re ~i: tr visszaszerez re ~i la fortojn: visszanyeri az erejét; ~proskripto:uzukapo batalakiro, flatakiri, militakiri akk.=ankaŭ konata kiel aklam/i=1. tr megéljenez, éltet; 2. tr közfelkiáltással elfogad; ~o: közfelkiáltás lia propono estis akceptita per ~o: javaslatát közfelkiáltással elfogadták li estis elektita per ~o: közfelkiáltással választották meg aklimatiz/i=alklimatigi akme/o=1. orv betegség csúcspontja, tetőfoka, acme; 2. átv csúcspont, tetőpont, tetőzés akne/o=orv pattanás, pörsenés, mitesszer, acne juneca ~o: közönséges acne, acne vulgaris; ~haŭto: orv pattanásos bőr akoli/o=orv epeelválasztás hiánya, acholia szin sengaleco akolit/o=kr gyertyavivő, akolitus, acolythus akomod/i=1. tr alkalmaz vmit vmihez (al), hozzáigazít ~i la rimedojn al la celoj: az eszközöket a célokhoz igazítja; ~i sin: 1. alkalmazkodik; 2. elhe-
lyezkedik, kényelembe helyezi magát ~i sin al la nova situacio: alkalmazkodik az új helyzethez; 2. tr tech behangol, beállít; ~iĝi: 1. ntr alkalmazkodik, hozzáigazodik, hasonul vmihez (al); 2. ntr tech behangolódik, beállítódik, ráhangolódik; akomidiĝo: alkalmazkodás, igazodás, hasonulás akompan/i=1. tr kísér, elkísér; 2. tr átv együtt jár vmivel (n); 3. zene kísér; ~o: 1. kíséret (kísérés); 2. együtt járás, kísérés, időben egybeesés; 3. zene kíséret gitara ~o: gitárkíséret muzika ~o: zenei kíséret piana ~o: zongorakíséret; ~aĵo: zene kísérőzene; ~antaro: kíséret (kísérők); ~isto: ált zene kísérő; el ~i: tr kikísér; piana ~anto: zongorakísérő akonit/o=1. növ sisakvirág, farkasgyökér (Aconitum) szin kaskofloro; 2. ne növ katika-sisakvirágnapelo; ~ino: kém akonitin Akonkagv/o=geo Aconcagua akonti/o=áll Acontias (vakondgyíkfélék egyik neme) akor/o=növ kálmos (Acorus) kalam~o: orvosi kálmos (A. calamus) akord/o=1. egyetértés, megegyezés ~e-konkorde: nagy egyetértésben veni en ~on: egyetértésre jut, egyezségre jut; 2. összhang, harmónia el ordo ~o: közm rend a lelke mindennek en ~o kun la leĝo: a törvénnyel összhangban; 3. nyt egyeztetés; 4. zene akkord, hangzat ~o de la minimuma septo: szűkített szeptimakkord anticipita ~o: anticipált akkord diatona ~o: diatonikus hangzat, diatonikus akkord dominanta sept~o: domináns szeptim, domináns négyeshangzat kromata ~o: kromatikus hangzat, kromatikus akkord kvint~o: hármashangzat maĵora ~o: dúr hármashangzat, dúr akkord minora ~o: moll hármashangzat, moll akkord naŭt~o: nónakkord sept~o: domináns négyeshangzat, szeptim ses-kvar-~o: kvartszextakkord ses-kvin-~o: kvintszextakkord ses-tri~o: szextakkord tonika ~o: tonikus hangzat trinota ~o: hármashangzat; 5. geo konkordáns település; ~i: ntr egyezik, összhangban van, harmonizál ili ~as, kiel akvo kaj fajro: egyik tűz, a másik víz ili estas en ~o, kiel peto kaj mordo Z: tűz, víz nem ellenkezik úgy egymással; ~igi: 1. tr összeegyeztet, összehangol, összhangba hoz, harmonizál ni ~igu niajn horloĝojn: egyeztessük óráinkat dupartia ~igo: pol kétpárti egyeztetés; 2. nyt egyeztet ~igi epitetan adjektivon kun substantivo: jelzői melléknevet egyeztet főnévvel; ~iĝi: 1. ntr összhangba kerül, rendeződik kun la kreskado de la tempo ĉio ~iĝos: közm az idő mindennek mestere; 2. megegyezik, egyezségre jut ili ~iĝis pri la prezo: megállapodtak az árban ili glate ~iĝas: jól megférnek egymással, megvannak egymással; 3. nyt egyezik la epiteta adjektivo ~iĝas kun la substantivo laŭ kazo kaj nombro: a jelzői melléknév esetben és számban egyezik a főnévvel; ~igebla: összeegyeztethető; ~iĝema: kompromisszumkereső, egyezségre hajló, békülékeny, rugalmas; inter~a: harmonikus, kölcsönösen megfelelő, egymással megegyező; inter~igi: tr összeegyeztet, összehangol; mal ~i: 1. ntr nem harmonizál, eltér egymástól, ellentmondásban van; 2. ntr ige zene diszszonáns; 3. ntr békétlenkedik; mal ~iĝi: 1. meghasonlik, ellentmondásba kerül; 2. zene disszonánssá válik; 3. összeütközésbe kerül; mal ~o: 1. egyenetlenség, nézeteltérés, harmónia teljes hiánya, diszharmónia; 2. zene disszonancia, diszharmónia; 3. békétlenség; ne ~igebla: összeegyeztethetetlen, kibékíthetetlen ne ~igebla konflikto: kibékíthetetlen ellentét; re ~iĝi: ntr újrarendeződik akordion/o=zene harmonika, tangóharmonika, akkordeon szin tirharmoniko diatona ~o: diatonikus harmonika kromata ~o: kromatikus harmonika; ~isto: tangóharmonikás akori/o=extriĥofito a.Kr.=antaŭ Kristo akr/a=1. éles ~a tranĉilo: éles kés gasto havas ~ajn okulojn Z: közm a vendégnek éles a szeme malgranda birdeto, sed ~a ungeto Z: közm kicsi a bors, de erős; 2. átv csípős, éles, heves, maró ~a batalo: heves küzdelem ~a brilo: éles fény ~a doloro: éles fájdalom ~a kontrasto: éles kontraszt ~a kreno: csípős torma ~a lango: éles v. csípős nyelv ~a moko: maró gúny ~a papriko: csípős paprika ~a satiro: maró szatíra ~a tono: éles hangnem ~a voĉo: éles hang tro ~a fajro estas sen daŭro Z: közm szalmatűz fellobban, hamar is oda van; 3. pontos, precíz, éles; 4. orv heveny, akut ~a krizo: gazd akut válság; ~aĵo: 1. vágóél ~aĵo de tranĉilo: kés éle; 2. él kubo havas 12 eĝojn: a kockának 12 éle van; ~igi: tr átv is élesít, fen, (élet) csiszol v. köszörül ~iga ŝtono: fenőkő ~igi krajonon: ceruzát hegyez ~igi la cerbon: töri a fejét ~igi la disputon: elmérgesíti a vitát ~igi la gorĝon: köszörüli a torkát ~igi la langon: köszörüli a nyelvét la hundo ~igas la orelojn: a kutya hegyezi a fülét; 3. átv éles v. kellemetlen dolog diri ~aĵojn: csúnya dolgokat mond; ~iĝi: 1. ntr élesedik, köszörülődik; 2. ntr átv élesedik, kiéleződik, elmérgesedik ~iĝanta krizo: élesedő válság iliaj kontraŭaĵoj ~iĝis: élesedtek az ellentéteik; ~igilo: köszörű ~igilo de krajonoj: ceruzahegyező ~igilo de razoklingo: zsilettélesítő, borotvapenge-élesítő rotacia ~igilo: köszörűkő ŝtona ~igilo: fenőkő; ~igisto: köszörűs; du~aĵa: kétélű, duplaélű; for~igi: tr tech kiköszörül, leköszörül (köszörüléssel eltávolít) for~igi la breĉetojn de la tranĉilo: leköszörüli a kés csorbáit; mal ~a: tompa, életlen friti per mal~a fajro: lassú tűzön süt mal ~a injektila nadlo: tompa injekciós tű mal~a
13 skriboplumo: tompa írótoll; mal ~igi: 1. tr tompít, letompít; 2. ntr átv csillapít, tompít (pl. fájdalmat); mal ~iĝi: 1. ntr tompul, eltompul, életlenné válik; 2. ntr átv tompul, csillapodik (pl. fájdalom); lia vidado komencas mal ~iĝi: látása kezd tompulni; ~agusta: csípős ízű; ~alanga: csípős v. éles nyelvű; ~amensa: éles eszű v. elméjű; ~aokula: éles szemű; ~aorela: éles hallású; ~apinta: hegyes, éles hegyű; ~atona: éles hangvételű; ~avoĉa: éles hangú; ~avorta: csípős nyelvű, sarkosan fogalmazó; ~eaŭda: éles hallású; ~evida: 1. orv éles látású, éles szemű; 2. átv jószemű, sasszemű; ~igorado: tech köszörűkő, köszörűkorong franĝakrigi, vidakreco akr/o=akreo Akr/o2=1. geo Accra ~o estas la ĉefurbo de Ganao: Accra Ghána fővárosa; 2. geo pol Acre (BR) akre/o=agr hold angla ~o: angol hold (40 ár) franca ~o: francia hold (80 ár) germana ~o: német hold (55 ár) akredit/i=1. tr jog elismer, hitelesít, megbízólevéllel ellát, akkreditál ~ita ambasadoro ĉe Vatikano: akkreditált nagykövet a Vatikánnál ~ita ĵurnalisto: akkreditált újságíró; 2. tr gazd meghitelez, megakkreditál la firmao ~is la bankon por miliono da eŭroj: a cég millió euróval hitelezte meg a bankot, a cég millió eurós akkreditívet nyitott a banknál; ~anto: 1. jog megbízó, akkreditáló; 2. gazd fn meghitelező, akkreditáló, akkreditívet nyitó fél; ~ato: 1. jog akkreditált személy; 2. fn gazd meghitelezett, akkreditív kedvezményezettje; ~ilo, ~letero: jog megbízólevél akreditiv/o=gazd hitellevél, akkreditív, okmányos meghitelezés szin dokumenta kredito, kreditletero; ~i: ntr akkreditívet nyit szin malfermi kreditleteron akrid/o=1. áll sáska (Acrida) hungara ~o: sisakos sáska (A. hungarica) migra ~o: vándorsáska (Locusta migratoria) preĝo~o:manto verda glavsaltulo, verda sabro~o: zöld lombszöcske, lovacska, lószöcske, zöld szöcskő (Tettigonia viridissima); 2. bibl egyiptomi sáska akril/o=kém akril; ~ata acido: kém akrilsav; ~aldehido: kém akrilaldehid, akrolein szin akroleino, propenalo; met~ata acido: kém metakrilsav; polimetilmet~ato, polimet~ato: kém polimetakrilát, PMMA, szerves üveg akrobat/o=artista, akrobata; akrobataĵo 1. akrobatikus szám, mutatvány; 2. átv bűvészmutatvány akrocefal/o=áll nádiposzáta (Acrocephalus) szin kanbirdo akva ~o: csíkosfejű nádiposzáta (A. aquaticus) szin akvokanbirdo arbeda akvocefalo: berki nádiposzáta (A. dumetorum) szin arbedkanbirdo grena akvocefalo: énekes nádiposzáta (A. palustris) szin grenkanbirdo junka ~o: foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus) szin junkokanbirdo kampa ~o: mezei nádiposzáta (A. agricola) szin kampokanbirdo turda ~o: nádirigó (A. arundinaceus) szin turda kanbirdo akrocefal/a=orv csúcsos fejű, acrocephal; ~eco: orv csúcsosfejűség, acrocephalia akrocianoz/o=orv végtagszederjesség, acrocyanosis akroĥord/o=áll szemölcsös kígyó (Acrochordus) akrolein/o=propenalo akromat/a=fiz csill akromatikus; akromatopsi/a=kolorblinda akromegali/o=orv acromegalia akromi/o=anat vállcsúcs, acromion akronim/o=nyt mozaikszó, betűszó akropol/o=ép kat akropolisz, fellegvár akrostik/o=ir bibl akrosztichon szin alfabeta komponaĵo akroter/o=ép oromdísz, oromfigura, akrotérion aks/o=1. tech tengely antaŭ~o: jm mellső tengely koplita ~o: csatolt tengely post~o: jm hátsó tengely; 2. növ virágtengely, terméstengely; 3. mat tengely abscisa ~o: x-tenger, abszcisszatengely ~o de cilindro: henger tengelye granda duon~o: fél nagy tengely koordinata ~o: koordinátatengely malgranda duon~o: fél kistengely ordinata ~o: mat ordinátatengely optika ~o:aksono polusa ~o: polártengely rotacia ~o: forgástengely simetri ~o: szimmetriatengely vertikala ~o: függőleges tengely, állótengely x-~o: x-tengely y-~o: y-tengely z-~o: z-tengely; 4. ásv csill tengely la ~o de Tero estas klinita: a Föld tengely dőlt ĉef~o kaj krom~o de kristalo: kristály fő- és melléktengelye kristalografia ~o: krisztallográfiai tengely, kristálytani tengely; 5. átv pol tengely ~o BerlinoRomo-Tokio: Berlin-Róma-Tokió tengely; ~a: mat axiális, tengely~, tengelyes; ~ingo: jm tech agy szin nabo; ~umi: ntr (tengely körül) forog; ~oido:aksiso; ~muntaĵo: jm futómű; ~okruco: mat ásv tengelykereszt; ~olagro: tech tengelycsapágy; ~opinto: tech tengelyvég, tengelycsonk; ~ostifto: tech tengelycsap cilindrakso, radakso AKS/o=Asocio de Kulturdefendaj Societoj aksel/o=1. anat hónalj, fossa axillaris; 2. növ hónalj; ~haroj: hónaljszőrzet aksiologi/o=fil értékelmélet aksiom/o=1. tud alapigazság, sarkigazság, axióma; 2. mat axióma, alaptétel, törvény ~o de asocieco: asszociatív törvény ~o de distributeco:
disztributív törvény ~o de elekto: kiválasztási axióma ~o de indukto: indukciós axióma; ~a: tud axiomatikus, axiómaszerű; ~aro: fil tud axiómarendszer aksiometr/o=hajó axiométer aksis/o=anat második nyakcsigolya, forgócsigolya, axis szin aksoido, dua nuka vertebro aksolotl/o=áll mexikói axolotl lárvája akson/o=anat idegnyúlvány, axon aksonometri/o=mat axonometria; ~a: mat axonometrikus aksung/o=1. gysz háj, zsír; 2. jm kocsikenőcs akt/o=1. ir felvonás tragedio en kvin ~oj: ötfelvonásos tragédia, tragédia öt felvonásban; 2. jog (hivatalos) aktus, eljárás, ténykedés administracia ~o: közigazgatási határozat beatiga ~o: kr boldoggáavatási eljárás v. aktus jura ~o: jogi aktus, jogügylet, jogcselekmény kanoniga ~o: kr kanonizációs eljárás v. aktus post la solena ~o sekvis bankedo: az ünnepélyes aktus után bankett következett; 3. jog (hivatalos) okmány, okirat, oklevél, akta, ügyirat ~o red~ita en leĝa formo: törvényes formában szerkesztett okmány akuza ~o: vádirat fina ~o: pol záróokmány, záródokumentum Fina ~o de Helsinko: pol Helsinki záróokmány fonda ~o: alapító oklevél hipoteka ~o: jelzáloglevél Unueca Eŭropa ~o: Egységes Európai Okmány testamento estas leĝa ~o: a végrendelet törvényes okirat; ~aro: aktacsomag, iratköteg, dosszié; ~isto: 1. jog törvényszéki írnok, bírósági jegyző, fogalmazó; 2. jog okmányszerkesztő, irattáros szin aktuaro; ~ujo: 1. dosszié, mappa; 2. aktatáska szin teko; inter~o: felvonásköz, szünet (színházban); sub ~o: kép (felvonásban); unu ~aĵo: ir egyfelvonásos (darab); ~okorbo: iratkosár; ~opleto: irattálca; ~oŝranko: iratszekrény, irattartó szekrény akte/o=növ békabogyó (Actaea) Akteon/o=mit Aktaión, Actaeon aktin/a=fot kém aktinikus, fotokémiai hatású; ~ometro: met sugárzásmérő (napsugárzás), aktinométer; ~oterapio: orv sugaras gyógykezelés, aktinoterápia, actinotherapia aktin/o=biol kém aktin, izomfehérje aktini/o=áll tengeri rózsa, aktínia (Actinia) szin marrozo ~uloj: tengeri rózsák, aktíniák (Actiniaria) szin maranemonoj aktini/o2=kém aktínium (Ac); ~idoj: kém aktinidák aktinidi/o=növ küllőfolyondár, aktinídia (Actinidia); ~bero: növ kivi szin kivo aktinolit/o=ásv aktinolit, sugárkő szin radiŝtono aktinomicet/oj=növ sugárgombák (Actinomyces); ~ozo: orv sugárgombabetegség, actinomycosis aktinopterig/oj=áll sugaras-úszójúak (Actinopterygia) aktinosfer/o=áll Actinospherium fusta ~o: sugaras napállatka, sugaras gömbállatka (A. eichorni) aktiv/a=1. tevékeny, aktív, munkaképes ~a firmano: gazd aktív résztulajdonos, közreműködő társ ~a galaksio: aktív csillagrendszer ~a loĝantaro: aktív, munkaképes lakosság ~a militservo: kat tényleges katonai szolgálat ~a vivo: aktív, tevékeny élet; 2. hatékony, energikus, aktív ~a kuracilo: gysz hatékony gyógyszer ~a propagando: aktív propaganda ~a instrumetodo: isk hatékony oktatási módszer; 3. nyt cselekvő 'tranĉi' estas ~a verbo: a 'vágni' cselekvő ige la verbo havas ~an voĉon: az igének cselekvő neme van; 4. gazd aktív ~a ŝuldo: kinnlevőség, követelés; ~o: 1. tevékenység, aktivitás; 2. nyt cselekvő igenem, aktív igenem szin aktiva voĉo; 3. ~oj: gazd aktívák, eszközök szin bonhavo; ~i: ntr tevékenykedik, működik, dolgozik li ~is en la Rezistado: az ellenállásban tevékenykedett; ~aĵo: 1. tevékenység, akció (>konkrét cselekmény) organizi ~aĵojn, por savi endanĝerigitajn speciojn: akciókat szervez veszélyeztetett fajok megmentésére; 2. gazd eszköz, aktívatétel, aktíva; ~eco: aktivitás, tevékenység (> állapot) la ~eco de la vulkano: a vulkán aktivitása; ~igi: tr aktivizál, mozgósít, működésbe hoz; ~iĝi: ntr aktivizálódik, tevékenykedni kezd, működésbe jön; ~ismo: fil műv pol aktivizmus; ~ulo: pol aktivista movada ~ulo: eo mozgalmi aktivista partia ~ulo: pártaktivista sindikata ~ulo: szakszervezeti aktivista; ~ularo: pol aktíva; hiper~a: pszi hiperaktív; inter~a: interaktív inter~a televido: interaktív televízió; mal ~a: inaktív; passzív, tétlen; mal ~igi: 1. tr inaktivizál, tétlenségre kárhoztat, kikapcsol (tevékenységből); 2. tech in~ál, hatástalanít mal ~igi bombon: bombát hatástalanít; re ~igi: 1. újra aktivizál, újjáéleszt, reaktivizál; 2. tech reaktivál, újra működésbe hoz; retro ~a: 1. jog visszamenőleges hatályú, visszaható érvényű la dispozicio retro~e efikas de la 1a januaro de la pasinta jaro: a rendelkezés visszamenő hatállyal érvényes a múlt év január elsejétől leĝo ne havas retro~an efikon: a törvénynek nincs visszamenőleges hatálya; 2. tech retroaktív radioaktiva aktor/o=műv színész, színművész debutanta ~o: debütáló színész ekzercita ~o: gyakorlott színész kia sufloro, tia ~o Z: közm amilyen az
14 adjonisten, olyan a fogadjisten migra ~o: vándorszínész porna ~o: pornószínész; ~i: 1. ntr játszik (színész), szerepel; 2. pej színészkedik, megjátsza magát; ~aĉo: pej csepűrágó, harmadrangú színész; ~ado: színészi játék, szereplés; ~ino: színésznő, színművésznő; ~filmo: film játékfilm; ~studento: színinövendék filmaktoro aktual/a=1. időszerű, aktuális brule ~a: égetően időszerű; 2. mai, korszerű; ~e: jelenleg, aktuálisan; ~aĵo: aktualitás (pl. esemény), aktuális, friss hír ~aĵa filmo: film híradófilm; ~eco: aktualitás, aktuálisság, időszerűség; ~igi: 1. tr aktualizál; 2. inf frissít, update; ~igo: 1. aktualizálás; 2. inf programfrissítés, update; ~ismo: geo maiság elve, aktualizmus; mal ~a: 1. időszerűtlen, nem aktuális; 2. korszerűtlen, elavult; ~politika: pol aktuálpolitikai aktuar/o=aktisto aktuari/o=biztosítási matematikus v. statisztikus szin asekura taksisto aku/o=akumulilo akuŝargil/o=akumulilŝargilo akumul/i=1. tr halmoz, felhalmoz, összegyűjt, akkumulál ~i erarojn post eraroj: hibát hibára halmoz; 2. gazd felhalmoz ~ado de kapitalo: gazd tőkefelhalmozás primitiva ~ado: gazd eredeti tőkefelhalmozás; ~ejo: inf akkumulátor (aritmetikai tár); ~iĝi: ntr halmozódik, felhalmozódik, akkumulálódik; ~ilo: vill akkumulátor szin akumulatoro; ~ilŝargilo: vill akkumulátortöltő, akkutöltő; bio~iĝo: biol biofelhalmozódás akumulator/o=vill akkumulátor szin akumulilo Edisona ~o: Edison-akkumulátor, vas-nikkel akkumulátor, lúgos akkumulátor nikel-fera ~o: vasnikkel akkumulátor, lúgos akkumulátor, Edison-akkumulátor; ~ĉelo: akkumulátorcella akupresur/o=orv akupresszúra; ~i: tr orv akupresszúrásan kezel akupunktur/o=orv akupunktúra elektra ~o: elektromos akupunktúra; ~i: tr orv akupunktúrásan kezel akurat/a=(időben, ígéreteiben) pontos, akkurátus, megbízható ~a oficisto: pontos, megbízható hivatalnok; ~e: pontosan, időben, megbízhatóan, akkurátusan ~e pagi: pontosan fizet ni amu nin frate, sed kalkulu ~e Z: közm pontos elszámolás a barátság alapja, pénz nem barátság; ~eco: (időbeli) pontosság, megbízhatóság, rendszeresség ~eco estas reĝa ĝentileco: a pontosság a királyok udvariassága akustik/o=fiz akusztika, hangtan; 2. akusztika (teremhangzás) ~o de salono: terem akusztikája elektroakustiko akuŝ/i=1. tr szül, megszül ~i ĝemelojn: ikreket szül ~i malvivan infanon: halott gyermeket szül; 2. tr átv nehezen szül vmit, nehezen hoz létre; ~o: szülés antaŭtempa ~o: orv koraszülés malfacila ~o: nehéz szülés; ~ejo: orv szülészeti klinika, szülőotthon; ~igi: tr szülést levezet vkinél (n); li ~igi sian propran edzinon: saját feleségénél vezette le a szülést; ~ilo: gysz szülészeti fogó, szülészfogó, forceps szin forcepso; ~isto: orv szülész, szülészorvos; ~istino: bába, szülésznő; ~ologio: orv szülészettan szin obstetriko; post~aĵo: méhlepény és magzatburok; ~bufo:alito; ~kuracisto: orv szülész, szülőorvos; ~lito: szülőágy akut/a=1. mat hegyes (>szög); 2. orv heveny, akut, gyors lefolyású; 3. éles, magas (magas frekvenciájú) ~a voĉo: éles, magas hang i estas ~a vokalo: az i magas magánhangzó; ~o:akuta supersigno; mal ~a: 1. tompa, mély, öblös (>hang); 2. mat tompa; vö. malakuta angulo; 3. orv nem akut, nem heveny; mal ~o: 1. tompaság; 2. nyt knyv tompa ékezet szin maldekstra korno, malakuta supersigno; ~angula: mat hegyesszögű akuz.=akuzativo akuz/i=tr jog vádol, megvádol vmivel (pri); ~o: jog vád punkto de ~o: vádpont szin akuzero; ~ado: jog vádemelés; ~anto: fn jog vádló, felperes; ~ero: jog vádpont; ~isto: jog közvádló szin prokuroro; ~ito: jog vádlott, alperes esplori ~iton: vádlottat kihallgat; ~itejo: jog vádlottak padja; kun~ito: vádlott-társ; mis~i: tr jog hamisan vádol, tévesen vádol; sin~o: önvád publika sin~o: nyilvános megkövetés; re ~o: jog viszonvád, ellenvád, rekrimináció; ~propono: jog vádindítvány akuzativ/o=nyt tárgyeset, accusativus ~o de direkto: eo irányjelző tárgyeset, iránytárgy alpreni ~on: tárgyesetbe kerül anstataŭa ~o: eo helyettesítő tárgyeset sisterona ~o: eo sisteroni tárgyeset (hibásan használt); ~igi: tr nyt tárgyesetbe tesz akv/o=1. víz ~o kaj pano servas al sano Z: közm kb. nincs egészségesebb egy falat kenyérnél és egy korty víznél ~o kura – ~o pura Z: közm szerszám heverve rozsdásodik ~o silenta subfosas la bordon Z: közm lassú víz partot mos ~o trankvila estas ~o danĝera Z: közm veszteg álló víznek, hallgató embernek nem kell hinni bordaj ~oj: víz parti vizek de tiam multa ~o fluis sub la pontoj: azóta sok víz lefolyt a Dunán distilita ~o: kém desztillált víz en ~o malklara oni fiŝkaptas facile Z: közm zavaros vízben könnyű halászni en liaj vejnoj fluas ~o: aludttej folyik az ereiben hipoklorita ~o: kém klórmészoldat, hipó kvazaŭ ~o al muelilo: mint olaj a tűzre malmola ~o: kemény víz malpeza ~o: kém könnyűvíz oksigena
~o: hidrogén-peroxid szin hidrogena peroksido peza ~o: kém nehézvíz postlava ~o: eső után köpönyeg puta ~o: kútvíz rojadaj ~oj: geo felszíni vizek relikta ~o: fosszilis víz senflua ~o: állóvíz, lefolyás nélküli víz; 2. átv folyadék, lé fari etan ~on: biz kis dolgát végzi gliciriza ~o: gysz édesgyökérlé, édesgyökérnedv kolonja ~o: kölnivíz lavenda ~o: levendulavíz oranĝflora ~o: gaszt narancsvirágvíz roza ~o: rózsavíz; 3. víz (drágakő tiszta, átlátszó színe) diamanto de bela ~o: szép vízű gyémánt; ~a: vízi, víz~; ~i: tr agr locsol, öntöz, megöntöz szin akvumi 1; ~aro: víztömeg; ~eca: vizes, vízzel teli, vizenyős ~eca tereno: vizenyős terület ~eca kaĉo: híg kása; ~ecigi: tr felvizez; ~eja:hidrofila 2; ~ero: vízcsepp szin akvoguto el malgrandaj ~eroj fariĝas grandaj riveroj Z: közm cseppből lesz a tenger; ~ilo, ~umilo: 1. öntözőkanna; 2. agr öntözőberendezés; ~isto: csill Vízöntő, Aquarius szin Amforo; ~ujo: víztartály, ciszterna; ~umi: 1. tr agr locsol, öntöz szin akvi; 2. megnedvesít, vízzel meghint; el~iĝi: ntr felbukkan a vízből, kijön a vízből; en ~iĝi: ntr vízbe megy, vízbe merül; en~igo: hajó vízrebocsátás; sen~a: 1. vízmentes; 2. kém vízmentes, anhidr~, anhidrikus szin anhidra; sen~igi: tr víztelenít, vízmentesít, kiszárít; sen~iĝi: ntr víztelenedik, kiszárad; sub ~igi: tr víz alá merít, elmerít, lebuktat (víz alá), elsüllyeszt (hajót); sub ~iĝi: ntr víz alá merül, elmerül (vízben), lemerül, alámerül (vízbe); sub ~isto: búvár; super~i: tr elönt, eláraszt; super~o: víz árvíz; super~ego: bibl özönvíz; sur~iĝi: ntr vízre ereszkedik; termo~o: orv hévíz, termálvíz; tra~igi: tr agr öntöz; ~oafina:hidrofila 1; ~altira: kém vízfelszívó, nedvességmegkötő; ~oaviadilo: rep hidroplán; ~obaraĵo: víz duzzasztómű, duzzasztógát, zárógát; ~obato: fiz vízlökés, hidraulikus ütés; ~obiciklo: jm vízibicikli; ~oblua: vízkék; ~obuso: hajó vízibusz; ~ocentralo:akvoenergia centralo; ~odislimo: geo vízválasztó; ~odismeto: hajó vízkiszorítás szin dismeto 2; ~odrezino: hajó vízhajtány; ~odukto: ép vízvezeték; ~oebeno: víztükör, vízfelszín; ~oelektrejo: akvoenergia centralo; ~oenergio: fiz vízenergia; ~ofalo: geo vízesés, zuhatag akfofalo de Niagaro: Niagara-vízesés szin katarakto de Niagaro; ~ofarbaro: isk vízfestékes doboz; ~ofarbo: isk műv vízfesték; ~ofeino: mit vízitündérlány; ~ofeo: mit vízitündér; ~oflako: víztócsa; ~ofluo: víz vízáramlás, vízfolyás; ~ofobio:hidrofobio; ~oforto: fiz vízi erő; ~ofoso: víz kat vizesárok; ~oglaso: vizespohár; ~ohejtado: tech melegvizes fűtés; ~ohorloĝo: vízóra, klepszidra szin klepsidro; ~oimuna: vízálló, vízhatlan szin akvorezista; víztömlő; ~ohoso: ~okaŝtano:kvarkorna trapo; ~okolektejo: víz vízgyűjtő; ~okolono: fiz vízoszlop; ~okondukilo: vízvezeték; ~okonduko: exakvedukto; ~okrano: vízcsap; ~okreso:nasturcio; ~okruĉo: vizeskancsó; ~okruĉeto: kr vizeskancsó, vizes ampolna; vízkultúra; ~okulturo: ~okuracado:hidroterapio; ~oliveranto: víz ip vízszolgáltató; orv vízibetegség; ~omalpurigo:akvopoluado; ~omalsano: ~omalvarmigilo: tech vízhűtő; ~omarko: knyv vízjel szin knyv filigrano; ~omaso: víztömeg; ~omuelejo: agr vízimalom; ~omuelisto: agr vízimolnár; ~oneafina:hidrofoba; ~onomo: nyt víznév szin hidronomo; akvapark; öblítőtartály, vécétartály; ~oparko: ~opelujo: ~opesto:elodeo; ~opilkado: sp vízilabda szin akvopoloo; ~opilki: ntr sp vízilabdázik; ~opilkisto: sp vízilabdázó; ~opipo:nargileo; ~opistolo: jték vízipisztoly; ~oplanto:hidrofito; ~oplantago:plantagalismo; ~opoloo:akvopilkado; ~opoluado: öko vízszennyezés szin akvomalpurigo; ~opoto: vizeskorsó; ~oprenejo: 1. vízvételi hely; 2. fn víz vízkiemelő; ~oprovizado: vízellátás; ~opumpilo: 1. tech vízszivattyú; 2. víz karos kút, artézi kút szin pumpilputo; ~opunkturo: orv vízpunktúra, aquapunctura; ~orado: tech vízkerék; ~orendimento: víz vízhozam; ~orezervejo: víz víztározó; ~orezervujo: víztároló neceseja ~orezervujo: vécétartály; ~orezista:akvoimuna; ~oscienco:hidrologio; ~oskarabo:distiko; ~oskii: ntr sp vízisízik; ~oskio: sp vízisí; ~osoldato:stratioto; ~osolvebla: kém vízben oldódó; ~ostacio: víz vízmű; ~ostelo:kalitriko; ~ostrio: vízsugár; ~osulko: geo vízmosás; geo vízlencse, rétegvíz; ~oŝvelo:edemo; ~otavolo: ~otelero:hidrokotilo; ~otransfaligilo: víz bukófal; ~otreti: ntr tapossa a vizet; ~otubisto: vízvezeték-szerelő; ~otubo: vízcső; ~oturo: víz víztorony; ~oturniĝo: örvény, vízörvény; ~oturnuloj:turbelarioj; ~outiligo: víz vízhasznosítás; ~ovaporo: vízgőz, pára; ~ovasto: víztükör; ~oveturilo: hajó vízi jármű; ~ovojo: közl vízi út; ~umveturilo: locsolókocsi falakvo, fluakvo, fortakvo, gasakvo, kininakvo, kranakvo, melisakvo, mielakvo, reĝakvo, sanktakvujo, sodakvo, stagnakveja, sterkakvo, ŝaŭmakvo, trinkakvo, tualetakvo, turnakvo akvafort/o=1. műv rézlemez (rézkarchoz); 2. műv rézkarc (lenyomat) akvamarin/o=ásv akvamarin szin marblua smeraldo akvarel/o=műv vízfestmény, akvarell akvari/o=akvárium akvatint/o=műv akvatinta, foltmarás, acquatinta, aquatinta (rézmaratás változata) akvedukt/o=ép tört (római) vízvezeték, aquaeductus akvifoli/o=közönséges magyalfa, szúrós magyalfa, téli magyalfa (Illex
15 aquifolium) szin ordinara ilekso akvilegi/o=növ harangláb (Aquilegia) szin aglofloro Akvilon/o=mit Aquilo; ~o: met északi szél Akvin/o=geo Aquino Tomaso la ~ano, Tomaso el ~o: fil Aquinói Tamás akvitan/o=fn aquitániai; ~ujo, ~io: 1. tört geo Aquitania; 2. geo Aquitaine al=I. elöljárószó 1. ~hoz, ~hez, ~höz, felé (közeledés iránya, célja) al mi!: hozzám! al super la domo: a ház fölé al trans la rivero: a folyón túlra, a folyó mögé la riveretoj fluas al riveroj: a patakok a folyókba folynak la suno kliniĝas al okcidento: a nap nyugatra hajlik proksimiĝi al la muro: a falhoz közeledik veturi al la urbo: a városba utazik; 2. ~hoz, ~hez, ~höz, irányában (viszony) amo al la patrujo: haza iránt érzett szeretet ne estu tro severa al li: ne légy hozzá túl szigorú; 3. ~nak, ~nek (részeltetés) al li mi ne montros la fotojn: neki nem mutatom meg a fotókat al vi ne venis letero: nem jött leveled donu al li mil forintojn: adj neki ezer forintot; 4. ~nak, ~nek (tárgyra irányulás) bati al si la bruston: a mellét veri obeu al viaj gepatroj: engedelmeskedj a szüleidnek oponi al justa deziro: ellenáll jogos kívánságnak; II. igekötő; al ~: 1. (közeledés iránya, célja) albordigu la boaton: kösd ki a csónakot altabliĝis ĉiuj gastoj: minden vendég asztalhoz ült alveturo de trajnoj: vonatok érkezése la infanoj alkuris la primetitajn tablojn: a gyerekek a terített asztalhoz futottak li alpafis la proksimiĝantan malamikon: a közeledő ellenségre lőtt frapu al la pordo: zörgess az ajtón; 2. (részeltetés, hozzáadás) aldonu ankoraŭ cent eŭrojn: adj még hozzá száz eurót almetu la restintajn kartojn: rakd hozzá a maradék lapokat alprenu ankaŭ vian fraton en la ludon: vedd be a játékba a testvéredet is alviciĝis la postrestintaj soldatoj: csatlakoztak a lemaradt katonák; 3. (viszony) alĝustigi la palton al lia alteco: magasságához igazítja a kabátot almezuri la fortojn: összemérik az erejüket; III. önállóan; alaĵo: adalék, kiegészítés, függelék; aligi: 1. tr hozzáad, hozzátesz, hozzácsatol, csatlakoztat aligi al si: magához vesz, magához hoz aligu cent homojn al la taĉmento: adj hozzá száz embert a csapathoz aligi sian forton al la komunaj fortostreĉoj: hozzáteszi a saját erejét a közös erőfeszítésekhez; 2. mat adjungál, hozzárendel; aliĝi: 1. ntr hozzáadódik, hozzájön al tio aliĝas ankoraŭ cento da reguloj: ehhez jön még vagy száz szabály aliĝi al la interparolado: belekapcsolódik a társalgásba; 2. ntr jelentkezik (rendezvényre), csatlakozik vmihez aliĝi al la grupo: csatlakozik a csoporthoz aliĝi az Universala Kongreso: jelentkezik a világkongreszszusra; aliĝilo: jelentkezési lap, belépési nyilatkozat; aliĝpeto: csatlakozási kérelem; aliĝtraktado: pol csatlakozási tárgyalás al2=utóképző; ~alo: 1. növ ~ales, ~virágúak, ~termésűek (>rend); vö. kukurbaloj, orkidaloj, poligonaloj, rozaloj; 2. ~alo: kém ~al, ~aldehid; vö. metanalo, etanalo; 3. ~alo: ne ~al, ~csontosto AL2=Araba Ligo al/o=1. ált szárny (tárgyé) fenestra ~o: ablakszárny 2. a anat orrcimpa 2. b anat cimpa, ala 3. a növ szárny, pinna (száron, levélnyélen stb.) szin flugilo 3. b növ vitorla; 4. áll szárny szin flugilo ~o de birdo: madár szárnya 5. a tech légcsavarszárny, hajócsavarszárny ~o de helico: légcsavarszárny, propellerszárny 5. b malomkerékszárny ~o de ventorado: szélkerék szárnya; 6. rep repülőgépszárny szin planeo ~o da aviadilo: repülőgépszárny; 7. ép épületszárny ~o de konstruaĵo: épületszárny; 8. kat hadsereg szárnya ~o de armeo: hadseregszárny; 9. kalapkarima szin ĉapelrando ~o de ĉapelo: kalap karimája; ~eto: tech csavarszárny; ~etŝraŭbo: tech szárnyas csavar szin flugilŝraŭbo; ~etŝraŭbingo: tech szárnyas anya szin flugilŝraŭbingo; ~oŝipo: hajó szárnyashajó frogalo Alabam/o=geo pol Alabama (US) alabastr/o=ásv alabástrom Alagoas/o=geo pol Alagoas (BR) Alah/o=iszl Allah alambik/o=kém lepárló lombik szin distilbalono alan/o=fn tört alán; ~a: mn tört nyt alán aland/o=neiduso Aland/o2=geo pol Aland (FI) alanin/o=kém alanin, amino-propionsav fenilalanino alantoid/o=anat embrionális bélzsák, allantois Alarik/o=tört Alarik, Alarich alarm/i=1. tr kat riaszt, riadóztat; 2. vészt jelez, riaszt; 3. átv riaszt, felriaszt, nyugtalanít; ~o: 1. kat riadó trumpeti ~on: riadót fúj; 2. riasztás sonorigi ~on: félreveri a harangot; 3. riadalom, nyugtalanság la anonco ĵetis la urbon en ~on: a bejelentés hírére nyugtalanság fogta el a várost; ~a: 1. kat riadó~, riadóztató; 2. tech riasztó~ (pl. berendezés); 3. átv riasztó, aggasztó, nyugtalanító ~antaj novaĵoj: nyugtalanító hírek; ~iĝi: 1.
ntr kat riadóztatva van; 2. átv megretten, megriad, felriad; ~ejo: kat riadótér, riadóhely, gyülekezőhely; ~ilo: tech riasztóberendezés, riasztókészülék aŭtomata ~ilo: automata riasztókészülék; ~isto: pej vészmadár, rémhírterjesztő; ek ~i: tr beriaszt, hirtelen riaszt; for~i: tr elriaszt; ~fajfilo: vészjelző síp; ~instalaĵo: tech riasztórendszer; ~oblinkilo: jm vészvillogó lámpa; ~opreta: riadókészültségben lévő la armeo estas ~opreta: a hadsereg riadókészültségben van; ~raketo: hajó segélykérő rakéta; ~signalo: 1. kat riadójel, riadójelzés; 2. vészjel, vészjelzés, riasztó jelzés; ~sistemo: tech riasztórendszer; ~sonorilo: vészharang; ~sonorileto, ~tintilo: tech vészcsengő Alask/o=geo pol Alaszka (US) ~a Duoninsulo: geo Alaszka-félsziget ~a Golfo: geo Alaszka-öböl alatern/o=növ örökzöld benge (Rhamnus alaternus) alaŭd/o=áll pacsirta (Alauda) kamp~o: mezei pacsirta (Alauda arvensis) tuf~o: búbos pacsirta (Galerida cristata); ~osprono:delfinio Alav/o=geo Álava (ES) alavit/o=iszl alavita, nuszajrita alb/o=kr miseing, karing, alba Alb/o2=tört geo Alba Longa; ~a Monto: tört geo Mons albanus (ma: Monte Cavo) alban/o=fn albán; ~a: mn nyt albán (sq) ~aj Alpoj: geo Albán-Alpok, Albán-havasok la ~a lingvo havas gegan kaj toskan dialektojn: az albán nyelvnek geg és toszk nyelvjárása van; ~ujo, ~io: geo pol Albánia (AL) Albano Lati/a=geo pol Albano Laziale (IT) Albalong/o=tört geo Albalonga albatros/o=áll albatrosz (Diomedea) albed/o=fiz albedo, sugárzásvisszaverő-képesség Albert/o=Albert (utónév); ~ino: Alberta, Albertina (utónév) Albert/o2=geo pol Alberta (CA) alberg/o=ritk vendéglő, vendégfogadó albigens/o=kr tört albigens albin/o=biol albínó (pigmenthiányos egyed); ~eco: biol albinizmus Albion/o=ritk ir Albion (Anglia) albit/o=ásv albit albizi/o=növ selyemakác (Albizia) albug/o=orv fehér folt (a szaruhártyán), albugo albugine/o=anat rostos hüvely, fehér színű kötőszöveti tok, tunica albuginea szin albuginea tuniko; ~a tuniko:albugineo; ~ito: orv rostoshüvely-gyulladás album/o=1. album, emlékkönyv; 2. zene zenei album; ~folio: albumlap albumen/o=növ magfehérje, magbél, albumen albumin/o=biol kém albumin; ~urio: orv fehérjevizelés, albuminvizelés, albuminuria albumoz/o=biol kém albumóz laktalbumini, ovalbumino, seralbimino alburn/o=növ szijács, fafehérje, alburnum szin sukligno alburn/o2=áll szélhajtó küsz, fehérhal, ökle, szélkeszeg, fehérkeszeg (Alburnus alburnus) szin blankfiŝo alce/o=növ mályvarózsa (Alcea) Alce/o2=Alkajo alced/o=áll jégmadár, halászmadár, vízi király, kék halász (Alcedo) szin alciono alcelaf/o=áll tehénantilop (Alcelaphus) Alcestis/o=neAlkestiso Alcibiad/o=neAlkibiado Alcino/o=neAlkinoo alcion/o=alcedo Alcion/o2=csill Alcyone alcioni/o=áll bőrkorral, parakorral (Alcyonium) alĉemil/o=nealĥemilo ald/o=1. zene mélyhegedű, brácsa szin aldviolono; 2. zene alt (énekhang); ~a: zene alt ~a bekfluto: altfuvola szin aldfluto ~a Do-kleo: zene alt Ckulcs; ~ulino: fn zene alt (énekes); ~fluto: zene altfuvola; ~hobojo: zene altoboa, angolkürt szin angla korno; ~okleo: zene altkulcs szin aldviolona kleo; ~trombono: zene altharsona; ~violono: zene mélyhegedű, brácsa szin aldo 1 aldo2=előképző; aldo~: kém aldo~ (aldehid); aldoheksozo: kém aldohexóz; aldolo: kém aldol; aldozo: kém aldóz Aldebaran/o=csill Aldebaran, Alfa-Tauri aldehid/o=kém aldehid; tio~o: kém tioaldehid Aldernejl/o=geo Alderney (sziget) aldosteron/o=biol aldoszteron aldoksim/o=kém aldoxim ALE=Akademio Literatura de Esperanto ale/o=1. (fasorral szegélyezett) sétány, sétaút; 2. fasor (fasorral szegélyezett széles út), allé
16 aleator/a=mat inf véletlen, random ~a aliro: inf véletlen hozzáférés ~a nombro: mat véletlenszám; ~e: inf véletlenszerűen, at random alef=1. knyv alef (héber ’a’ vagy ’e’ betű); 2. mat alef; alef-nulo: mat alef nulla Alegan/oj=geo Alleghan-hegység alegori/o=ir műv 1. allegória apologo kaj parabolo estas specoj de ~o: a tanmese és a példázat egyfajta allegória; 2. bibl hasonlat, példabeszéd szin parabolo; ~a: ir műv allegorikus alegr/o=fn zene allegro; ~e: hsz zene allegro, vidáman, gyorsan, élénken; alegret/o=fn zene allegretto; ~ete: hsz zene allegretto, kissé gyorsan, kissé élénken aleksandr/o=ir Sándor-vers, alexandrin, alexandrinus Aleksandr/o2=Sándor ~o la Granda: tört Nagy Sándor; Aleĉjo: Sanyi, Sanyika Aleksandri/o=1. tört geo Alexandria; 2. geo Alexandria; ~anismo: ir műv alexandriai művészet, alexandriai iskola aleksi/o=orv alexia, olvasási zavar Aleksi/o2=Alekszij, Alex, Alexis, Alexius (utónév) aleksin/o=exbiol komplemento Alekt/o=mit Alléktó, Allecto alektor/o=áll szirtifogoly (Alectoris) alel/o=biol allél recesiva ~o: recesszív allél aleman/o=fn tört alemann; ~a: mn nyt alemann ~a dialekto: nyt alemann dialektus; ~ujo, ~io: 1. tört geo Alemannia; 2. geo Német Svájc alen/o=tech ár (szerszám) szin kudrilego sako ~on ne tenas, ĝi baldaŭ elvenas Z: közm kibújik a szög a zsákból Alenson/o=geo Alençon, Argentan; ~o: tex alençoni csipke Alep/o=tört geo Aleppó aler/o=ép kaputető, előtető, védőtető (kapu fölött) alergi/o=orv allergia, túlérzékenység; ~a: orv allergiás, túlérzékeny; alergologo: allergológus; alergologio: orv allergológia; anti ~a, kontraŭ~a: orv allergiaellenes; anti ~aĵo, kontraŭ~aĵo: gysz allergiaellenes szer, antiallergikum aleron/o=rep csűrőkormány, csűrőlap szin kromklapo aleŭrit/o=növ tungolajfa, tengeri diófa, banhulfa (Aleurites) aleŭrod/o=áll liszteske (Aleyrodes) aleŭroden/oj=áll liszteskeszerűek, liszteskék (Aleurodina) aleut/o=fn aleut; ~a: mn nyt aleut (ale); ~oj, ~aj Insuloj: geo Aleut-szigetek Alesi/o=tört geo Alesia alez/i=tr tech dörzsáraz; ~ilo: tech dörzsár alf/o=növ alfafű, halfafű, lósörényfű, „eszpartófű” (Stipa tenacissima) alfa=knyv α, alfa (görög ’a’ betű) alfa kaj omega de la problemo: a probléma alfája és ómegája alfanumera: inf alfanumerikus (betűt és számot tartalmazó) de alfa ĝis omega: az alfától az omegáig, elejétől végéig; alfa~: tud alfa~ (>első); vö. alfa-diserigo, alfa-partikloj, alfa-radioj, alfatestado alfabet/o=isk nyt ábécé, alfabétum li neniam venkis la ~on Z: még az ábécén sem ment keresztül li ŝvitas ankoraŭ super la ~o: még az ábécén sem ment keresztül; ~a: betűrendes ~a ordo: betűrend, ábécé-sorrend ~e ordigita: betűrendbe szedett; ~igi:1. tr betűrendbe szed, ábécérendbe szed; 2. latinbetűsre átír (pl. kínai jeleket); 3. ne írni-olvasni tanít, alfabetizálinstrui legi-skribi; ~umo: isk ábécéskönyv szin abocolibro alfenid/o=kém alfenid (ötvözet), peruezüst Alfons/o=Alfonz; ~ino: Alfonzina, Alfonza Alfred/o=Alfréd alg/oj=növ algák, moszatok (Algae) brun~oj: növ barnamoszatok (Phaeophyta) szin feofitoj verd~oj: növ zöldmoszatok (Chlorophyta) szin klorofitoj; ~ino: kém gysz algin; ~ologo: növ algológus, moszatkutató; ~ologio: növ algológia, moszatkutatás; ~inato: kém alginát ~inata acido: kém alginsav algebr/o=mat algebra, betűszámtan ~o de aroj: halmazalgebra ~o de matricoj: mátrixalgebra elementa ~o: elemi algebra, betűszámtan grupa ~o: csoportalgebra homologa ~o: homologikus algebra lineara ~o: lineáris algebra; ~a: mat algebrai ~a prezento: algebrai alak ~a strukturo: algebrai struktúra ~a tegaĵo: algebrai lezárt ~e fermita: algebrailag zárt; ~igi: tr mat algebraizál, algebrai módszereket alkalmaz vmire (n); ~ilo: inf algebrai szimbólumkezelő ŝaltalgebro algi=utóképző; ~algio: orv ~algia, ~fájdalom algid/a=hipotermia; ~eco:hipotermio alginit/o=ásv alginit Algol/o=csill Algol Algol/o2=inf ALGOL (programnyelv) algonki/o=proterozoiko algoritm/o=inf mat algoritmus eŭklida ~o: euklideszi algoritmus
nedeterminisma ~o: inf nem determinisztikus algoritmus rikura ~o: rekurzív algoritmus; ~igi: tr inf algoritmizál algvazil/o=poroszló, törvényszolga, alguacil (ES) alĝebr/o=mat lineáris algebra Alĝer/o=geo Algír ~o estas la ĉefurbo de ~io: Algír Algéria fővárosa; ~ano: fn algíri (lakos); ~ujo, ~io: geo pol Algéria (DZ); ~ia: algériai; ~iano: fn algériai (lakos) Alhambr/o=ép műv Alhambra alĥemi/o=alkímia, aranycsinálás; ~isto: alkémikus, aranycsináló alĥemil/o=növ palástfű (Alchemilla) szin dammantelo ali/a=I. önállóan 1. más, másik ~a flanko de la medalo: az érem másik oldala ~aj domoj, ~aj homoj Z: közm ahány ház, annyi szokás ~an ne mallaŭdu, vin mem ne aplaŭdu Z: közm magadat ne dicsérd, mást ne gyalázz inter ~aj: többek között metu la seĝon sur ~an lokon: tedd a széket más helyre ne ekzistas ~a dio krom la Unusola: nincs más isten az Egyedülvalón kívül; 2. vki másik ~a ol atendita: más, mint akit vártunk; tiu aŭ ~a: egyik vagy a másik oficiale decidi pri tiu aŭ ~a konkursaĵo: hivatalosan dönteni az egyik vagy másik versenyműről; unu la ~a: egymás ili amas unu la alian unu post ~aj pluvadis kugloj: egymás után záporoztak a golyók; ~e: 1. máshogyan, másképpen, más módon neniu respondis la aferon ~e ol jes: senki sem válaszolt máshogyan a kérdésre, csak igennel tio estos tiel kaj ne ~e: ez így lesz és nem másképpen; 2. máskülönben obeu, ~e mi punos vin: engedelmeskedj, különben megbüntetlek; ~o, ~aĵo: más dolog; ~i: ntr különbözik, eltér, ige más; ~igi: tr másít, megmásít, mássá tesz, elváltoztat li ~igis sian voĉon: elváltoztatta a hangját sorĉe ~igi homon en porkon: embert varázslattal disznóvá változtat; ~eco: másság; ~es: netiu de alia, aliula; ~el: nealie, alimaniere; ~igilo: zene módosítójel; ~ulo: másvalaki, valaki más; ~ula: másé ~ula havaĵo ne estas la mia: más tulajdona nem az enyém; inter~e: többek között, egyebek között; kun ~e: együtt a többivel, többiekkel, egyebekkel mi metis ĝin kun~e en la v~zon: egyebekkel együtt a bőröndömbe tettem; ~direkti: tr átirányít; II. előképző; ali ~: mn más, más~, át~; vö. alifoje, aliformigi, alikonfesia, alikonstrui, alilando, alitipa, alivesti, alivorte Ali/o=Ali (utónév) ~-Babo: Ali baba alianc/o=pol szövetség la Sankta ~o: tört a Szent Szövetség Nova ~o: kr Újszövetség triopa ~o: hármas szövetség; ~a: mn szövetséges ~aj trupoj: szövetséges csapatok; ~ano: fn szövetséges, szövetségbe tartozó (pl. ország, ember) li perfidis siajn ~anojn: elárulta szövetségeseit; ~i: tr szövetségessé tesz, szövetséget köt vkivel (n) ~ita lando: szövetséges ország la Hitlera Germanio ~is sin kun la Italio de Mussolini: a hitleri Németország szövetséget kötött Mussolini Olaszországával; ~iĝi: ntr szövetkezik vkivel (kun); ~ulo: fn szövetséges (ember); ne ~a: pol el nem kötelezett; ne ~eco: pol elnemkötelezettség; aliari/o=növ Alliaria (nemzetség) oficina aliario: hagymaszagú kányazsombor, fokhagymafű (A. petiolata) alibi/o=jog alibi, mentség kontroli lian ~on: ellenőrzi az alibijét mi ne povas konfirmi vian ~on: nem tudom megerősíteni az alibidet Alic/o=Aliz (utónév) ~o en Mirlando: Aliz Csodaországban alicikl/a=kém aliciklusos, cikloalifás szin alifatcikla ~a kombinaĵo: kém aliciklusos vegyület alidad/o=csill geo alhidáde (skála mutató) alien/i=tr jog elidegenít szin aliproprigi; ~a: mn pszi elmebeteg, elmebajos szin cerbomalsana, mensmalsana; ~eco: pszi elmebaj; ~iĝi: ntr pszi elidegenedik, elmebajos lesz; ~isto: pszi elmegyógyász, elmeorvos; ~ulo: pszi elmebeteg szin cerbomalsanulo, mensmalsanulo alifat/a=kém alifás; ~cikla:alicikla aligator/o=1. áll aligátor (Alligator); 2. átv : eo pej aligátor (aki eszperantisták között beszélgetőtársa anyanyelvén beszél); ~i: ntr eo pej aligátorkodik (eszperantisták között a beszélgetőtárs anyanyelvén beszél) Alikant/o=geo pol Alicante (város és tartomány) (ES) alikvant/o=mat nemosztó szám, maradék nélkül nem osztható szám; ~a: mat maradék nélkül nem osztható alikvot/o=mat maradék nélkül osztható rész v. szám; ~a: mat maradék nélkül osztható alil/o=kém allilcsoport aliment/o=1. jog eltartási kötelezettség; 2. tartásdíj aline/o=1. knyv bekezdés ~signo: inf bekezdésjel; 2. behúzás (bekezdésé) alis/o=növ ternye (Alyssum) alism/o=növ hídőr (Alisma) alit/o=áll békókötő béka (Alytes) szin akuŝbufo aliteraci/o=ir alliteráció, élrím, betűrím ”homo luktu kaj firme fidu” estas ekzemplo por ~o: „ember küzdj és bízva bízzál” példa az alliterációra; ~i: ntr ir alliterál alium/o=növ tud hagyma (Allium) tuba ~o: téli hagyma, csöves hagyma (A. fistulosum) szin tubajlo
17 aliz/o=növ lisztes berkenye, süvöltény (bogyó) adstringa ~ujo:adstringa sorbuso blanka ~ujo, blanka ~arbo:blanka sorbuso alizarin/o=kém alizarin alize/o=met passzátszél; kontraŭ~o: met antipasszát, ellenpasszát alk=előképző; alk~: kém alk~ (nem aromás szénhidrogének); alkadieno: kém alkadién; alkano: kém alkán, paraffin; alkanalo: kém alkanal (alkánból levezethető aldehid); alkanolo: kém alkanol; alkanolato: kém alkanolát, alkoxid; alkanono: kém alkanon; alkeno: kém alkén; alkilo: kém alkilgyök; alkino: kém alkin, acetilén cikloalkano, cikloalkadieno, cikloalkeno, cikloalkino alka/o=neaŭko alk/o=áll jávorszarvas (Alces) alkad/o=1. tört békebíró, alcade (ES); 2. pol polgármester, falusi bíró, alcade (ES) Alkaid/o=pol Al-Kaida Alkaj/o=1. mit Alkaiosz, Alcaeus szin Alceo; 2. ir Alkaiosz ~a strofo: alkaioszi sor Alkajd/o=Alkaido alkal/oj=kém alkáliák; ~a:1. mn kém alkáli; 2. kém lúgos ~a tero: lúgos föld; ~bluo: kém alkálikék; ~metalo: kém alkálifém; ~eco: kém lúgosság, lúgos kémhatás; ~ozo: orv alkalosis; ~ometrio: kém alkalimetria (lúgok töménységének meghatározása teralkalo alkali/o=alkalmetalo alkaloid/o=kém alkaloid alkaraz/o=hűtőkorsó (likacsos anyagkorsó) (ES) alkazab/o=1. kat (arab) fellegvár, alcazaba (ES); 2. várpalota (ES) alkazar/o=ép (arab) királyi palota, alcazar (ES) alkekeng/o=növ közönséges, piros zsidócseresznye (Physalis alkekengi) alkemi/o=alĥemio alkemil/o=alĥemilo Alkestis/o=mit Alkésztisz, Alcestis szin Alcestiso Alkibiad/o=tört Alkibiádész Alkino/o=mit Alkinoosz, Alcinous Alkion/o=mit Alkioné, Alcione ALKM=aer-lanĉebla krozmisilo Alkmen/o=mit Alkméné, Alcmena alkohol/o=1. kém alkohol butila ~o:butanolo pentila ~o: pentil-alkohol szin pentanolo salakva ~o: sósborszesz tio~o: tioalkohol szin tiolo; 2. ált alkohol, szesz; ~aĵo: gaszt szeszes ital; ~ato: kém alkoholát; ~i: tr gaszt alkoholizál, alkohollal kever, szeszesít, szesszel kezel; ~ulo: alkoholista, iszákos, részeges ember; ~emio: orv alkoholvérűség, (emelkedett) véralkoholszint, alcoholaemia; ~ismo: orv alkoholizmus, részegeskedés; kontraŭ~a: alkoholellenes, antialkoholista; kontraŭ ~ulo: fn antialkoholista; poli ~o: kém polialkohol; sen~a: alkoholmentes sen~a trinkiaĵo: alkoholmentes ital; ~brulilo: spirituszégő, borszeszlámpa; ~ometro: agr szeszfokoló, szeszmérő, alkoholmérő brulalkoholo, tioalkoholo alkoholatur/o=kém alkoholos oldat, alkoholos kivonat szin tinkturo 2 alkov/o=ép benyíló, alvófülke, alkóv alm/o=tech gerinc, gerinclemez (profilon) Almagest/o=csill Almageszt (Ptolemaiosz alapműve); ~o: csill almageszt (csillagászati megfigyelések gyűjteménye) almanak/o=knyv évkönyv, almanach Almat/o=geo Almati, Alma-Ata almandin/o=ásv almandin alme/o=almeh (egyiptomi énekes és táncosnő) almenaŭ=1. legalább (az a legkevesebb) almenaŭ forbalau, se vi faris rubaĵon: legalább seperd el, ha szemetet csináltál se monon ne, almenaŭ kvieton mi havas: ha pénzem nincs, de legalább megvan a nyugalmam tiu aŭto kostas almenaŭ ok milionojn: az az autó legalább nyolc millióba kerül; 2. legalábbis (a legrosszabb esetben is) almenaŭ tiel oni informis min: legalábbis így tájékoztattak restu kuŝanta, almenaŭ ĝis alvenos la kuracisto: maradj fekve, legalábbis addig, amíg nem jön az orvos Almorabid/oj=tört Almorávidák almoz/o=alamizsna, könyöradomány donado de ~oj neniam malriĉigas Z: közm a koldusnak adott pénz nem teszen szegénnyé; ~i: ntr koldul, kéreget, alamizsnát kér pro la perdo de ĉiuj liaj vivrimedoj li devis ~i: minden megélhetési eszközének elvesztése után koldulnia kellett; ~ulo: koldus, kéregető; ~ulejo: szegényház; el ~i: tr kikönyörög, kikunyerál; pri ~i: tr koldul vkitől li pri ~is ĉiujn preterpasantojn: minden járókelőtől kéregedett; ~doni: tr alamizsnát ad, alamizsnálkodik li ~donis kelkajn forintojn: néhány forint alamizsnát adott; ~donema: adakozó, alamizsnás szellemű; ~kesto: kr templomi persely; ~monaĥo: kr koldulóbarát; ~ordeno: kr kolduló rend; ~osako: koldustarisznya; ~peti: tr koldul, kéreget; ~petanto: kéregető, kolduló ~petanto sinĝena restas kun sako
malplena Z: közm szemérmes koldusnak üres a tarisznyája aln/o=növ éger, égerfa (Alnus) alo/o=növ aloé (Aloe) aloaĵo: gysz aloégyanta alod/o=gazd tört allódium, major, majorság, szabad birtök vö. feŭdo, tenuro alofon/o=nyt fonémaváltozat, fonémavariáns, allofón szin fonemvarianto alograf/o=nyt allográf aloj/o=koh ötvözet; ~igi: tr koh ötvöz alokazi/o=növ ránclevél, alokázia (Alocasia) alokton/o=ásv allochton kőzet, nem helyben keletkezett kőzet; ~a: geo idegenhonos, allochton, nem helyben keletkezett alomorf/o=nyt morfémaváltozat, morfémavariáns, allomorf alonĝ/o=1. gazd toldalék, allonzs (váltón forgatmányok részére); 2. kém toldalékcső; 3. asztallaptoldalék alopat/o=orv ellenszenvi gyógyító, allopata; ~io: orv ellenszenvi gyógymód, allopátia alopeci/o=orv kopaszság, alopecia alopekur/o=növ ecsetpázsit (Alopecurus) szin vulpovosto genua ~o: gombos ecsetpázsit (A. geniculatus) szin genua vulpovosto aloritmi/o=orv szívritmuszavar, alloritmia szin misritmo aloster/a=biol kém alloszterikus ~a efikanto: biol alloszterikus hatóanyag alotigen/a=ásv allotigén ~a mineralo: allotigén ásvány alotrofi/o=orv allotrófia alotrop/a=kém allotrop, több módosulatban előforduló; ~aĵo: kém allotrop módosulat; ~eco: kém allotrópia aloz/o=1. áll fattyúhering (Alosa); 2. áll vándor fattyúhering, vándor alóza, májusi hal (A. alosa) alp/o=geo magashegy, havas, alpes; ~oj: geo Alpok Bernaj ~oj: Berni Alpok; ~ismo: sp alpinizmus; ~isto: alpinista; cis~a: geo Alpokon inneni (Rómából nézve); trans~a: geo Alpokon túli (Rómából nézve) alpak/o=1. áll alpaka (Lama pacos); 2. tex alpaka gyapjú; 3. tex alpaka szövet alpar/o=gazd paritás, egyenértékűség, pariérték, paritásos érték ~o de aĉetopovo: vásárlóerő-paritás ~o de kurzo: árfolyamparitás ~o de valuto: valutaparitás, pénznemparitás, átváltási paritás alpini/o=növ gyömbér (Alpinia) alsin/o=növ csillaghúr (Stellaria holostea) alt/a=1. magas ~a homo: magas ember ~a turo: magas torony li estas unu kapon pli ~a: egy fejjel magasabb; 2. magas, magasan lévő ~aj nuboj: magas felhők ~a ĉielo: magas ég ~a tajdo: hajó teljes dagály szin altmaro; 3. magas, nagy, nagy mértékű ~evoluinta: magasan fejlett ~fidela: eltr hifi, nagyhűségű ~fidelilo:altfidela muzikkomplekso ~forno: koh kohó szin fornego ~frekvenca: vill nagyfrekvenciás ~a mizero: mélységes szegénység ~a premo: fiz nagy nyomás ~a prezo: nagy ár ~a sangopremo: magas vérnyomás szin hipertensio la malsanulo havas ~an febron: a betegnek magas láza van; 4. átv magas, nemes, feljebbvaló ~a ĉambro: pol felsőház ~a ĉielo!: te, jó ég! ~a Kanto (Kan): bibl Énekek éneke (Én) szin Kanto de kantoj ~a komisiito: pol főmegbízott ~aj pensoj: emelkedett gondolatok ~a politiko: pol nagypolitika ~a protektanto: fővédnök ~a rango: magas rang, méltóság ~aj sentoj: nemes érzések ~a teĥnologio: tech csúcstechnológia, hightech; ~: mat kitevő, felső index jelölése a ~ n: a az n-ediken du ~ tri: kettő a harmadikon szin du en la tria potenco dek ~ minus kvin: tíz a mínusz ötödiken szin dek en la minus kvina potenco; ~e: 1. fent, fenn, a magasban ~e flosis nuboj: a magasban felhők úsztak; 2. magasan ~e fluganta spirito: magasan szárnyaló szellem kiu tro ~en rigardon direktas, tiu tre baldaŭ okulojn difektas Z: közm ai a napba néz, könnyen megvakul la frukto pendis ~e, por atingi ĝin: a gyümölcs túl magasan volt ahhoz, hogy elérjék; 3. nagy mértékben ~e taksi: nagyra becsül, értékel, megbecsül ~etakse: elismerően ~en strebantaj prezoj: magasba szökő árak; ~o: 1. magasság (mérték, méret) en la ~o de cent metroj: száz méter magasságban la ~o de la tegmento estas 10 m: a tető magassága 10 m; 2. mat magasság (>sokszög) ~o de triangulo: háromszög magassága; 3. geo tengerszin feletti magasság~itudo; 4. magas hely, magasság Dio en la ~o!: magasságos Isten!; ~aĵo: 1. geo magaslat, halom, domb szin ~ejo, ~o ~aĵoj de Romo: Róma magaslatai, dombjai; 2. bibl áldozóhalom; ~eco: magasság absoluta ~eco: geo abszolút magasság, tengerszint feletti magasság szin ~itudo laŭ ~eco li kunelektis sian gvardion: magasság szerint válogatta össze a testőrségét; ~ejo:~aĵo 1; ~igi: 1. tr magasít, felmagasít; 2. magasba emel, felemel ~igi la prezojn: emeli az árakat ~igi la voĉon: felemeli a hangját; ~ometro: geo magasságmérő szin ~imetro; ~ometrio: geo magasságmérés; ~iĝi: 1. ntr maga-
18 sodik, felmagasodik; 2. magasba emelkedik, felszáll; ~igilo: kat irányzókészülék; mal ~a: 1. alacsony mal ~a homo: alacsony ember mal ~a pordo: alacsony ajtó; 2. alacsonyan lévő mal ~aj branĉoj de arbo: fa alacsonyan lévő ágai; 3. kis mérvű, kis mértékű, alacsony mal ~a frekvenco: fiz kisfrekvencia, alacsony frekvencia, hangfrekvencia mal ~a tono: zene alacsony hang mal ~a sangopremo: orv alacsony vérnyomás; 4. átv alacsony, alsó mal ~a ĉambro: pol alsóház mal~a ekleziularo: kr alsó papság mal ~germana: nyt alnémet, niederdeutsch szin basgermana vö. ~germana mal ~a nobelaro: tört kisnemesség; mal ~e: 1. alacsonyan la suno staris mal ~e sur la horizonto: a nap alacsonyan állt a horizonton; 2. átv alacsonyan mal ~e edziĝi: rangon alul nősül; mal ~aĵo: geo mélyedés, lapály; mal ~igi: 1. tr alacsonnyá tesz, alacsonyít, lealacsonyít mal ~igi la akvonivelon: lecsökkenti a vízszintet; 2. tr leenged (magasból) la soldato mal ~igis sian glavon: a katona leengedte a kardját mal ~igi la voĉon: viszszaveszi a hangját; mal ~iĝi: 1. ntr alacsonnyá lesz, lealacsonyodik ĉe malfluso la marnivelo mal ~iĝas: apálykor a tengerszint alacsony lesz li mal ~iĝis, ĝis fari krimon: úgy lealacsonyodott, hogy még bűntényt is elkövetett; 2. ntr lesüllyed, leereszkedik (magasból) la aerostato rapide mal ~iĝis: a légballon gyorsan ereszkedett; Plej~ulo: kr a Magasságos (Isten); pli ~igi: 1. tr magasít, magasabbá tesz li pli ~igis la barilon je duonmetro: fél méterrel magasította a kerítést; 2. tr magasabbra emel, feljebb emel pli ~igu la flagon: emeld magasabbra a zászlót; 3. tr átv emel, növel pli~igi la prezon: növeli az árat pli ~igi la salajrojn: béreket emel, fizetéseket növel; pli~iĝi: 1. ntr magadosik, magasabbá válik via filo pli ~iĝis kvin centimetrojn en la pasinta jaro: a fiad öt centiméterrel nyúlt meg a múlt évben; 2. ntr emelkedik, magasabbra kerül la balono malrapide pli ~iĝis: a léghajó lassan emelkedett li range multe pli ~iĝis: rangban sokat emelkedett; 3. ntr átv növekszik, emelkedik la pensioj malrapide pli ~iĝas: a nyugdíjak lassan emelkednek lia reputacio pli~iĝis: növekedett a jó híre; ~angulo: geo magassági szög; ~anima: emelkedett lelkületű; ~atensia: vill nagyfeszültségű; ~distingiva: eltr nagy felbontású; ~dotita: átv tehetséges, jó képességű; ~ebenaĵo: geo fennsík, felföld, plató szin plataĵo 1, ~plataĵo; ~botoj: magasszárú csizma; ~efluga: szárnyaló; ~iĝrapido: rep emelkedési sebesség; ~kastelo: ép kat fellegvár; ~klasano: fn felsőosztálybeli; ~konstruaĵo: ép magasépület; ~kreski: ntr nagyra nő ~kreski en liaj okuloj: nagyot nő a szemében; ~kvalita: jó minőségű, minőségi; ~lando: tört geo Felvidék; ~leva ĉarelo: tech magas emelésű targonca; ~mara: hajó nyílttengeri; ~montaro: geo magashegység; ~nivela: színvonalas, magas színvonalú; ~ocentro: mat magassági pont; ~okumuluso: met párnafelhő, ~okumulusz, ~ocumulus (Ac) szin ondonubo; ~okurbo: geo magassági vonal; ~opunkto: 1. geo magassági pont; 2. átv csúcspont; ~os~i: ntr sp magasugrik; ~os~o: sp magasugrás; ~os~isto: magasugró; ~ostratuso: met lepelfelhő, ~osztrátusz, ~ostratus (As); ~oteno: kr úrfelmutatás, elevatio szin hostilevo; ~preciza: tech precíziós; ~spirita: emelkedett lelkületű; ~statura: magas termetű; tech csúcstechnológiájú, high-tech; ~teĥnologia: ~teknologia:~teĥnologia; ~temperatura: magas hőmérsékletű; ~tensia: 1. orv magas vérnyomású, magas vérnyomásos; 2. vill nagyfeszültségű ~tensia lineo: nagyfeszültségű vezeték; ~valora: nagy értékű; mal ~nivela: alacsony színtű; mal ~frekvenca: fiz kis frekvenciájú, alacsony frekvenciájú; mal ~statura: alacsony termetű; mal ~temperatura: alacsony hőmérsékletű; mal ~tensia: vill kisfeszültségű dikmalalta, kurzaltiĝo, prezaltiĝo, rangaltiĝi, tonalto Altair/o=csill Altair, α-Aquilae Altaj/o=geo Altaj (hegység); ~a: geo Altáji ~a Respubliko: geo pol Altajhegyvidék (RU) altan/o=1. ép tetőterasz szin teraso 3; 2. geo földterasz szin teraso 4 altar/o=vall oltár li ŝtelas de najbaro, por doni al ~aro Z: lopott marhából ád az oltárra ricevi grizan haron, ne vidinte ~on Z: pártában marad la trono kaj la ~o: a trón és az oltár (a állam és az egyház) starigi ~on: oltálrt állít; ~o: csill Oltár, Ara; ~ejo: vall szentély; ĉef ~o: kr főoltár; krom~o: kr mellékoltár; krom~ejo: kr ép oldalkápolna; ~kandelo: kr templomi gyertya szin ĥorkandelo; ~tuko: kr oltárterítő; ~pentraĵo: műv oltárkép ripozaltaro alte/o=növ ziliz (Althaea) alteraci/o=ásv kőzetátalakulás; ~i: tr ásv átalakít, módosít; ~iĝi: tr ásv átalakul, módosul alterego/o=pszi alteregó altern/i=1. ntr váltakozik, cserélődik, alternál la sezonoj ~as: az évszakok váltakoznak; 2. ntr fiz váltakozik, alternál (pozitív és negatív között); ~a: 1. váltakozó, cserélődő ~a objekto: nyt váltakozó tárgy ~a skipo: ip váltott műszak; 2. fiz váltakozó, alternáló ~a kurento: vill váltakozó áram, váltóáram; 3. mat váltó~ v. alternáló (pl. szög) vö. ~a grupo, ~aj anguloj; ~e: váltakozva, váltogatva; ~anto: váltótárs; ~igi: tr cserélget, váltogat ~igi la krurojn: egyik lábról a másikra áll; ~atoro: vill váltóáramú generátor
trifaza ~atoro: háromfázisú váltóáramú generátor turbina ~atoro: turbógenerátor; ~direkta: 1. váltakozó irányú; 2. távk félduplex; ~kurenta: vill váltakozó áramú, váltóáramú sonalterno alternanc/o=fiz félperiódus alternativ/o=1. választási lehetőség, alternatíva (két lehetőség között) ni havas la ~on vivi mizere aŭ morti heroe: választhatunk nyomorúságos élet és dicső halál között; 2. választható lehetőség, alternatíva ni devas trovi alian ~on: más lehetőség után kell néznünk; ~a: 1. alternatív, vagylagos ne ekzistas ~a eliro, nur unu: nincs alternatív kiút, csak egy tio donas ~an solvon: alternatív megoldást kínál; 2. alternatív, mást kínáló (az uralkodó nézeteken kívüli) ~a energifonto: öko alternatív energiaforrás ~a medicino: orv alternatív gyógymód ~aj movadoj: pol alternatív mozgalmak; ~uloj: pol alternatívok altimetr/o=altometro altitud/o=1. geo átlagos tergerszint feletti magasság szin absoluta ~eco; 2. csill fokmagasság ~a malsano: orv magassági betegség, hegyibetegség; ~limo: rep határemelkedés altroz/o=kém altróz altruism/o=önzetlenség, áldozatkészség, altruizmus altruist/o=önzetlen, áldozatkész ember, altruista aluat/o=áll bőgőmajom (Alouatta) szin bleksimio alud/i=tr v. ntr céloz vmire (n), utal vmire (n) ~i liajn malfortojn: a gyengeségeire céloz ~i pri filmo, kiun ili vidis: olyan filmre céloz, amelyet láttak; ~o: célzás, utalás en ŝerco kaj ludo ofte sidas ~o Z: közm tréfának a fele igaz szokott lenni alumet/o=gyufa, gyufaszál; ~butono: gyufafej; ~etikedo, ~marko: gyufacímke szin alumetmarko; ~ujo, ~skatolo: gyufásdoboz, gyufásskatulya alumin/o=kém timföld, alumínium-oxid szin aluna tero alumini/o=kém alumínium (Al) ~a hidroksido: alumínium-hidroxid, timföldhidrát; aluminata acido: kém (elméleti) alumíniumsav; ~ato: kém aluminát; aluminato: nealuminiato; ~folio: alufólia; ~siliciato: kém alumínium-szilikát alun/o=kém timsó, kálitimsó kalia ~o: kálitimsó; ~i: tr ip timsóoldatban kezel, áztat; ~ejo: ip timsóbánya; ~erco: ásv timsókő, timkő; ~fabriko: ip timsógyár; ~tero:aluno alunit/o=ásv alunit aluvi/o=1. geo folyami hordalék, áradmány, lerakódás, allúvium; 2. geo ex holocénholoceno; ~i: tr geo hordalékot lerak alveol/o=1. anat kicsi üreg, meder, alveolus szin ĉeleto denta ~o: anat fogmeder, alveolus dentalis pulma ~o: anat tüdőhólyag, tüdő-léghólyagocska, alveolus pulmonis; 2. növ üreg, loculum szin kavaĵeto ovaria ~o: magházüreg sema ~o: magüreg; ~ito: orv alveolitis denta ~ito: fogmedergyulladás pulma ~ito: léghólyaggyulladás, alveolitis pulmonis; ~uloj: áll Alveolata (főtörzs) alveolar/o=nyt fogmederhang, elülső foghang, alveoláris szin dentalveolsono, dentalveola konsonanto alvus/o=agr halivadék; ~umi: tr halivadékot telepít, halivadékkal betelepít Alzac/o=geo pol Elzász (FR) alzan/o=sárga ló, szamár; ~a: mn sárga (lószín) AM=asocia membro, aligita membro am/i=1. tr szeret (szerelemmel); 2. tr szeret (szeretettel); 3. tr ex kedvelŝati; 4. tr szeret (vmit csinálni); ~o: 1. szerelem ~’ profunda, kav’ senfunda: a szerelem sötét verem ~o estas forta, sed mono pli forta Z: közm erős a szerelem, de a pénz erősebb ~o estas veo kaj pereo: a szerelem veszedelem ~o faras ion, mono ĉion Z: közm erős a szerelem, de a pénz erősebb ~o ĝis la morto: halálos szerelem ~o ĝis la tombo: sírig tartó szerelem ~o kaj ĵaluzo estas gefratoj Z: közm a féltékenység és szeretet édestestvérek ~o pli kora, disiĝo des pli dolora Z: közm kb. minél nagyobb a szerelem, annál jobban fáj a válás ~o sen pano estas malbona plano: közm kenyér és bor nélkül meghűl a szerelem eĉ monstron admiras, kiu ~e deliras Z: közm a szerelm vak la ~o estas blinda: a szerelm vak la ~o estas forta, kiel morto: a szerelem erős, mint a halál la ~o fortiras la saĝon: a szerelem elveszi az ember eszét lerneja ~o: diákszerelem oni ĉi ~ memoras la unuan ~on: az első szerelmet nem lehet feledni senresponda ~o: viszonzatlan szerelem; 2. szeretet ~o al la proksimulo: kr felebaráti szeretet ~o kaj puno loĝas komune Z: közm aki a vesszőt kíméli, fiát nem szereti; 3. kedvelés, szenvedély la ~o al kartludo ruinigas lin: a kártyaszenvedély tönkreteszi; ~aĉi: neamori; ~aĵo, ~afero: szerelmi ügy; ~aĵema: kacér; ~aĵi: examori; ~aĵisto: examoranto; ~anto: 1. fn kedves, szerető (férfi); 2. kedvelő, műkedvelő, amatőr szin amatoro; ~antino: fn kedves, szerető (nő); ~ataĵo: kedvenc foglalkozás, kedvtelés; ~atino: szeretett nő, fn kedves; ~ato: szeretett férfi, fn kedves; ~egi: tr szenvedélyesen szeret, imád; ~ema: gyengéd, szerető; ~inda: szeretnivaló, szeretetre méltó, aranyos, imádnivaló; ~indumi:
19 tr udvarol vkinek (n); ~isto: examoristo; ek~i: tr megszeret; en~igi al si: tr magába bolondít; en~iĝi: ntr beleszeret vkibe (al); en ~iĝinta: szerelmes en~iĝinta ĝis la oreloj: fülig szerelmes; ge ~antoj: szerelmesek, szerelmes pár; ge ~antoj sin pikas Z: közm szerelmesek gyakran veszekednek; mal~i: 1. tr gyűlöl sanktfigurojn orn~as kaj homojn mal ~as Z: közm szépen szól a hegedű, de hazug belül; 2. tr utál, gyűlöl; mal ~o: gyűlölet kovi mal~on en si al li: gyűlöletet táplál magában iránta; mal ~ado: gyűlölködés; mal ~iga: gyűlöletkeltő mal ~iga parolo: gyűlöletbeszéd; mal ~inda: gyűlöletes, utálatos; sen~a: szeretetlen; mem~o, sin~o: önszeretet, önzés, egoizmus; ~akiri: tr meghódít (>szerelem) ~akiri knabinon: lányt meghódít; ~aventuro: szerelmi kaland; ~ĉagreno: szerelmi bánat; ~deklaro: szerelmi vallomás; ~donantino: pej szerető; ~dr~o: szerelmi dráma; ~flirti: ntr csapja a szelet vkinek (ĉirkaŭ); ~impliko: ex félrelépés; ~kanto: zene szerelmi dal, virágének; ~kantisto: ir dalnok, minnesänger szin trobadoro; ~konfeso: szerelmi vallomás; ~kunveno: szerelmi találka; ~letero: szerelmes levél; ~ludeti: ntr átv cicázik, játszadozik vkivel (kun); ~manko: szeretethiány; ~petoli: ntr kacérkodik, ingerkedik; ~oplena: szeretetteljes, szerető; ~rilato: szerelmi viszony; ~romano: ir szerelmi regény, romantikus regény; ~sopiro: szerelmi vágy; ~turniro: ir dalnokverseny szin trobadora turniro; ~vendistino: pej prostituált, kurtizán, kéjnő szin prostituitino; ~vendisto: pej férfi prostituált, selyemfiú, zsigoló gastamo, homamo, hommalamo, laboramo, teatramanto Amade/o=Amadeusz (utónév) Amalek/o=bibl Amalek, Amálek; ~ido: bibl amalekita, amáléki amalgam/o=kém amalgám, foncsor; ~i: tr kém amalgámoz, amalgál, foncsorít, foncsoroz Amali/o=Amália (utónév) Aman/o=geo Ammán ~o estas la ĉefurbo de Jordanio: Ammán Jordánia fővárosa amand/o=1. növ mandula (mag) amara ~o: keserű mandula dolĉa ~o: édes mandula; 2. növ csonthéjas magbél (csonthéjas termés bele) ~o de juglando: dióbél ~o de abrikoto: barackmag ehető bele; 3. növ magbél amanit/o=növ galóca (Amanita) faloida ~o, faluseca ~o: gyilkos galóca (A. phalloides) muŝa ~o: légyölő galóca (A. muscaria) szin muŝfungo; ~aj toksoj: kém galócamérgek; ~ino: kém amanitin Amapa/o=geo pol Amapá (BR) amar/a=1. keserű ~a algusto: keserű mellékíz ~a saporo: keserű íz; 2. átv keserű, elkeseredett ~a algusto: keserű szájíz ~a pano: átv keserű kenyér; ~o: átv üröm (keserűség); ~aĵo: 1. keserűség, keserű dolog; 2. keserű ital, gyomorkeserű vö. bitero; ~eco: keserűség amarant/o=növ disznóparéj, amaránt (Amaranthus); ~a: bársonypiros, amarántvörös amarant/o2=ir aszklepiadészi sor amarilid/o=növ hölgyliliom, amarillisz (Amaryllis belladonna) amas/o=1. rakás, halom, kupac ~o da neĝo: egy kupacnyi hó ~o da alŝutitaj aĉaĵoj: egy halom odaszórt ócskaság; 2. (ember)tömeg, sokaság ~oj venis saluti la reĝon: tömegek jöttek üdvözölni a királyt en ~o eĉ morto estas pli gaja Z: közm megosztott bánat fele bánat; 3. rengeteg, egy csomó (mennyiség) szin maro da ~o da mono: egy csomó pénz ~o da ŝuldoj: rengeteg adósság; ~a: tömeg~, tömeges ~a maldungo: ip tömeges elbocsátás ~a produktado: ip tömegtermelés ~a senlaboreco: ip tömeges munkanélküliség; ~aĉo: pej csőcselék; ~ego: 1. iszonyatos menynyiség, óriási halom, rettentő nagy kupac; 2. óriási tömeg, sereg (sok egyed), nagy sokaság; ~igi: 1. tr halomba v. kupacba rak; 2. tr összegyűjt, felhalmoz ~igi ŝuldon sur ŝuldon: adósságot adósságra halmoz; 3. tr öszszecsődít; ~iĝi: 1. ntr felhalmozódik, összegyűlik; 2. halomba v. kupacba gyűlik; 3. ntr összeverődik, összecsődül; ~iĝo: 1. felhalmozódás; 2. csoportosulás, csődület; ~e: 1. kupacban, halomban; 2. tömegesen ~~e: nagy tömegekben, rengetegen; kun ~iĝi: összetorlódik, összeverődik (>tömeg); miks~o: 1. limlom, kacat; 2. összevisszaság, kusza halmaz; ~buĉi: tr (tömegesen) lemészárol, tömegmészárlást követ el; ~buĉado: tömegmészárlás; ~detruilo, ~neniigilo: kat tömegpusztító eszköz; ~fabrikado: ip tömeggyártás; ~frenezo: pszi tömegőrület; ~histerio: pszi tömeghisztéria; ~informado: távk tömegtájékoztatás; ~informiloj: távk tömegtájékoztatási eszközök; ~komunikado: távk tömegkommunikáció; ~komunikilo: távk tömegkommunikációs eszköz, médium, média szin mediato; ~konsumado: tömegfogyasztás; ~kulturo: tömegkultúra; ~loĝejo: tömeglakás, tömegszállás; ~manifestacio: pol tömegtüntetés; ~manio: pszi tömegőrület; ~movado: pol tömegmozgalom; ~murdi: tr jog tömegesen gyilkol, mészárol; ~murdo: jog tömeggyilkosság; ~murdisto: jog tömeggyilkos; ~neniiga: tömegpusztító; ~organizaĵo: tömegszervezet; ~pafado: kat összpontosított tűz; ~produktado: ip tömeggyártás; ~psikologio: pszi tömegpszichológia; ~psikozo: pszi tömegőrület, tömegpszichózis; ~reklamo: tömegreklám; ~sporto: sp tömegsport; ~tombo: tömegsír; ~turismo: tömegturizmus; ~varo: tömegcikk, tömegáru
fojnamaso, galaksiamaso, homamaso, kolonamaso, likvamaso, miksamaso, neĝamaso, popolamaso, stelamaso, teramaso Amateras/o=vall Amateraszu (napistennő) amator/o=1. műgyűjtő; 2. műv tud műkedvelő, amatőr vö. diletanto ~a astronomo: amatőr csillagász ~a teatro: műv amatőr színház ~a bendo: távk amatőrsáv ~metia ekipaĵo: barkácskészlet; 3. sp amatőr sportoló; ~ismo: műkedvelés, amatörizmus radioamatoro amaŭroz/o=orv vakság, amaurosis szin blindeco amazon/o=1. mit amazon; 2. átv amazon, harcias nő Amazon/o2=1. geo Amazonas (folyó); 2. geo pol Amazonas (állam) (BR) ambasad/o=pol nagykövetség (intézmény); ~orejo: ép nagykövetség, nagyköveti rezidencia ambasador/o=pol nagykövet eksterordinara kaj plenrajtigita ~o: rendkívüli és meghatalmazott nagykövet revoki ~on: nagykövetet visszahív sendi ~on: nagykövetet küld; ~ejo:ambasadejo ambaŭ=I: névmás; ambaŭ: mindkettő ambaŭ floroj de samaj valoroj Z: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz ili ambaŭ ricevis gratifikojn: mindketten kaptak jutalmat vi ambaŭ venu kun mi: mindketten gyertek velem; II. előképző; ambaŭ~: két~ (kettő, mindkettő); vö. ambaŭflanka, ambaŭmana, ambaŭseksa, ambaŭtranĉa ambici/o=1. törekvés, érvényesülési vágy, ambíció lia sola ~o estas abiturientiĝi: egyedüli vágya letenni az érettségit; ~a: törekvő, nagyravágyó, becsvágyó, ambiciózus; ~i: tr ambicionál, törekszik vmire (n) li ne ~as gloron, nur amon: nem dicsőségre vágyik, csak szeretetre; ~ulo: törekvő, ambiciózus ember ambigu/a=kétes jelentésű, kétértelmű, kétarcú ~a respondo: kétértelmű válasz; ~eco: kétértelműség, ambiguitás; mal ~a, sen~a: egyértelmű; mal ~igi: tr egyértelműsít, egyértelművé tesz ambistom/o=áll harántfogú gőte (Ambystoma) ambivalenc/o=pszi érzelmi kettősség, ambivalencia ambl/i=1. ntr poroszkál (ló járásmódja); 2. átv poroszkál, ballag; ~o: poroszkálás ambliop/a=orv gyengén látó; ~eco: orv látásgyengülés, ambyopia; ~ulo: gyengénlátó amblistom/o=neambistomo ambon/o=ép kr ambó, (lépcsőpárral ellátott) szószék (ókeresztény bazilikában) ambos/o=1. üllő bloko, beko kaj korno de ~o: üllő zömítőtönkje, szögletes és gömbölyű szarva dupinta ~o: kétszarvú üllő esti inter martelo kaj ~o Z: két malomkő között őrlődik, két tűz közé szorult; 2. anat üllőcsont, incus szin inkudo; 3. zene üllő (zeneszerszám); ~beko: szögletes üllőszarv; ~korno: gömbölyű üllőszarv ambr/o=kém ámbra (illatanyag) ambrosi/o=növ parlagfű (Ambrosia) ambrozi/o=1. mit ambrózia, istenek eledele; 2. átv isteni étel; 3. növ ne parlagfűambrosio Ambrozi/o2=Ambrus (utónév) ambulakr/o=áll ambulacrum; ~aj piedetoj: áll ambulakrális lábacskák ambulanc/o=1. kat orv mozgó hadikórház; 2. orv mentőautó szin savaŭto; ~a servo: orv mentőszolgálat ambulatori/o=1. ép kerengő, körfolyosó szin klostro 1; 2. állóhely (színházban); 2. orv járóbeteg-rendelő, ambulancia; ~a: orv járóbeteg~, ambuláns ~a kirurgio: ambuláns sebészet ame/o=gaszt ame (édesség) szin grenm~ozaĵo (JP) ameb/o=áll amőba, változóálattka (Amoeba); ~eco: biol amőbaszerűség; ~ismo: biol amőbaszerű mozgás; ~oida: biol amőboid; ~ozo: orv amőbás fertőzés, amoebiasis amel/o=1. ált keményítő; 2. kém keményítő; ~i: tr keményít, kikeményít (ruhát) ~ita kolumo: keményített gallér; ~faruno: keményítőliszt; ~gluo: keményítőenyv; ~azo: kém amiláz, diasztáz saliva ~azo: nyálamiláz; ~ozo: kém amilóz, keményítőcellulóz; ~oplastido: biol amiloplasztisz tuberamelo amelanĉ/o=növ fanyarka (Amelanchier) amen=1. isz bizony, úgy legyen; 2. kr ámen; ameno: 1. (az) ámen (szó) ameno diablon ne forpelas Z: közm szép szóval nem lehet madarat fogni amena kadenco: zene plagiális zárlat szin plagala kadenco; 2. átv ámen, jóváhagyás amend/i=1. tr jog módosít ~i leĝon: jog törvényt módosít; 2. jog (törvényi dokumentumot) kiigazít, módosít la parlamento ~is du dispoziciojn: a parlament két rendelkezést kiigazított; ~o: 1. jog törvénymódosítás; 2. jog törvényi kiigazítás amenore/o=orv menstruáció elmaradása, amennorhoea ament/o=növ barka, amentum virseksa ~o: porzós barka; ~uloj: növ barkások, barkás fák, barkavirágzatúak (Amentiflorae) americi/o=kém amerícium (Am)
20 Amerik/o=geo Amerika; ~a: amerikai; ~ano: fn amerikai; ~anino: amerikai nő; ~anismo: amerikanizmus, amerikai beszédmód, életmód, stílus; ~anisto: nyt amerikanista, amerikafilológus; ~anistiko: nyt amerikanisztika, amerikafilológia; Centr-~o, Mez-~o: geo Közép-Amerika; Nord-~o: geo Észak-Amerika; Sud-~o: geo Dél-Amerika ametist/o=ásv ametiszt ametrop/a=orv hibás fénytörésű, ametrop; ~eco: orv hibás fénytörés, ametropia amfetamin/o=kém amfetamin; met~o: kém metamfetamin amfiartr/o=amfiartrozo amfiartroz/o=anat feszes izület, amphiarthrosis szin duonmovebla artiko amfibi/oj=áll kétéltűek (Amphibia); amfibia 1. áll kétéltű; 2. közl kétéltű (pl. jármű) ~a aeroplano: rep kétéltű repülőgép, hidroplán ~a veturilo: jm kétéltű jármű vostohavaj ~oj: áll farkos kétéltűek (Urodela) amfibol/o=ásv amfibol amfibolit/o=ásv amfibolit amfibologi/o=ir amfibólia, kétértelműség szin dusenceco, dusencaĵo amfibrak/o=ir amfibrachisz (u–u) ~a verso: amfibrachisz verssor amfineŭr/oj=áll párosidegűek, őspuhatestűek amfioks/o=brankiostomo amfipod/oj=áll felemáslábú rákok, oldalúszó rákok, bolharákok (Amphipoda) amfiteatr/o=1. ép amfiteátrum, körszínház; 2. isk amfiteátrumszerű előadóterem, auditórium; 2. geo kerek völgykatlan Amfitrion/o=mit Amphitrüón; ~o: vendéglátó, házigazda Amfitrit/o=mit Amphitrite amfoter/a=kém amfoter amfor/o=tört amfora; ~o:1. csill Vízöntő, Aquarius szin Akvisto; 2. vízöntő (állatövi jegy) amfoter/a=kém amfoter, kettős vegyi jellemű amhar/o=fn amhara; ~a: mn nyt amhara (am) ami/o=növ porcosmurok (Ammi) amianti/o=növ amianthium (Amianthium) amid/o=kém amid lizergata dietil~o: lizergsav-dietil-amid; ~azo: kém amidáz; fot amidol; poli ~o: kém poliamid; ~olo: tio~o:tiokarboksiamido; tiokarboksi ~o: kém tiokarboxi-amid lizergata dietilamido amigdalin/o=migdalino amik/o=1. barát (vki barátja) ~o de ~o estas ankaŭ ~o Z: barátom barátja nekem is barátom ~o en ĝojo kaj malĝojo, ~o en ĝojo kaj ploro Z: testilelki jóbarát, barát jóban-rosszban ~o estas kara, sed mi mem estas pli kara Z: közm úgy légy másnak barátja, hogy magad ellenségévé ne válj ~o fidela estas trezoro plej bela Z: közm jó barát drágább az aranynál ~on montras malfeliĉo Z: közm bajban ismerszik meg a jó barát ~on ŝatu, mal ~on ne batu Z: közm barátnak társ, ellenségnek ne árts estinta ~o estas plej danĝera mal ~o Z: közm a volt barát ádázabb ellenség estintaj ~oj plej kruele malpacas Z: közm a volt barát ádázabb ellenség nedisigeblaj ~oj: elválaszthatatlan barátok ne fidu ~on, kiu havas jam flikon Z: közm megbékült barátoddal óvatosan bánj pli bona ~o intima, ol parencaro malproksima Z: közm egy jó barát – száz atyafi pli gravas ~o, ol monfabriko: közm jó barát drágább az aranynál por ~o inklina ne ekzistas vojo malproksima: közm igaz barátnak nincsen messzi út por ~o komplezo neniam estas tro peza Z: közm barátért tett fáradság nincsen nehezünkre unu ~o malnova pli valoras ol du novaj: egy régi barát többet ér, mint két új; 2. átv barát (vmi barátja), vmi híve falsa ~o: nyt lejterjakab, hamis barát li ne estas ~o de grandaj vortoj: nem a nagy szavak barátja mi ne estas ~o de duonsolvoj: nem vagyok a félmegoldások híve; ~a: baráti, barátságos ~a rondo: baráti kör ~a sinteno: barátságos viselkedés; ~i: ntr barátkozik, barátságban van vkivel (kun); ~aĵo: baráti szívesség, gesztus, baráti megnyilvánulás fari ~aĵon: baráti szívességet tesz; ~eco: barátság ~eco aparte, afero aparte Z: közm más a barátság, és más az üzlet; ~iĝi: ntr barátkozik vkivel (kun v. al) (barátja lesz vkinek); ~ino: barátnő (női barát); bo ~o: tréf sógorbarát (olyan valaki, akivel közös szexuális partnerünk van); bo ~ino: tréf sógorbarátnő (olyan valaki, akivel közös szexuális partnerünk van); dis~iĝo: elidegenülés, elhidegülés (barátok között); eks~o: volt barát; inter~iĝi: ntr összebarátkozik; mal ~o: 1. ált ellenség (akit gyűlölünk vagy aki gyűlöl bennünket) unu mal ~o pli difektas, ol cent ~oj protektas Z: közm egy ellenség többet tud ártani, mint száz jó barát használni; 2. kat ellenség la mal ~o trarompis nian fronton: az ellenség áttörte a frontunkat; 3. átv ellenség plibono estas mal~o de bono Z: közm jónak jobb az ellensége; mal ~a: ellenséges; mal ~eco: ellenségesség; mal ~emo: ellenséges érzület; mal ~iĝi: ntr vkivel (kun) ellenséges viszonyba kerül, vki (kun) ellensége lesz, vki (kun) ellenségévé válik li mal ~iĝis kun sia frato: saját testvére ellenségévé vált, testvére ellensége lett; inter~iĝi: ntr összebarátkozik vkivel (kun)
fianĉamiko, koramiko AMIKE=Amika Mez-Insula Klubo de Esperanto amikt/o=kr vállkendő, amictus, humerale amil=pentil ~ amilaz/o=amelazo amilalkohol/o=pentanolo amiloz/o=amelozo amin/o=kém amin duaranga ~o: szekunder amin triaranga ~o: tercier amin unuaranga ~o: primer amin; ~o~: kém amino~; ~izi: tr kém aminál; ~acido, ~oacido: kém aminosav metilamino, katekolamino amiotrofi/o=orv izomsorvadás, amyotrophia, myatrophia szin miotrofio amirid/o=növ jamaikai v. amerikai rózsafa (Amyris) amiŝ/o=kr amish Amitab/o=bud Amitábha (Mérhetetlen Fény) amitoz/o=biol közvetlen sejtmagosztódás, amitózis amnesti/o=jog közkegyelem, amnesztia ~o Internacia: jog Amnesty International promulgi ~on: közkegyelmet hirdet; ~i: tr jog közkegyelemben v. amnesztiában részesít amnezi/o=orv amnézia, emlékezetvesztés szin memorperdo okaza ~o: emlékezetkiesés szin okaza memorperdo; ~a: orv amnéziás; ~ulo: orv amnéziás beteg amni/o=anat bárányhártya, magzatburok, amnion; ~onuloj: áll magzatburkosok (Amniota); sen ~uloj: áll magzatburoknélküliek (Anamniota) AMO=Aktivula Maturigo amofil/o=növ homoknád, buckafű (Ammophila) amok/o=pszi ámokfutás; ~anto, ~ulo, ~kuranto: pszi ámokfutó szin blindkuranto amom/o=növ álgyömbér (Amomum) Amon/o=vall Ámon; ~-Reo: vall Ámon-Ré Amon/o2=bibl Ammon, Ben-Ami; ~idoj: bibl ammoniták amoni/o=kém ammóniumgyök ~a hidroksido: kém ammónium-hidroxid ~a klorido: kém ammónium-klorid, szalmiák, szalmiáksó vö. salamoniako ~a salo: kém ammóniumsó ~a sulfato: kém ammóniumszulfát amoniak/o=kém ammónia ~a akvo: kém szalmiákszesz; ~-estigo: kém ammonifikáció salamoniako amonit/oj=ősl ammoniták (Ammonoidea) amor/o=testi szerelem; ~i tr v. ntr: szeretkezik vkivel (n v. kun); ~ema: buja, kéjvágyó; ~inda: szexi, csábos, kívánatos; ~anto: szerető (testi értelemben); ~istino: pej kéjnő, örömlány; ~isto: pej zsigoló, selyemfiú vö. amisto; ~hotelo: pej garniszálló, zugszálló; ~veka: érzéki, erotikus, szexis Amor/o2=mit Amor vö. Eroso, Kupido; ~eto: műv amorett, puttó amorid/o=fn bibl amorita, emóri, emoreus amorf/a=fiz alaktalan, amorf, nem kristályos szin nekristala amorfofal/o=növ óriáskontyvirág (Amorphophallus) amorik/a=geo amorikai ~a Montarĉeno: Amorikai Hegységrendszer amortiz/i=1. tr gazd törleszt (részletet) ~i krediton: gazd hitelt törleszt; 2. gazd leír (könyvi értékből), amortizál szin deskribi la nova maŝino ~iĝos en kvin jaroj: az új gép öt év alatt amortizálódik; 3. fiz (rezgést) csillapít; amortizo 1. gazd törlesztés, részletfizetés; 2. gazd leírás, amortizálás; 3. fiz rezgéscsillapítás; ~ilo: tech rezgéscsillapító, lengéscsillapító szin skusorbilo Amos/o=1. bibl Ámosz, Ámósz; 2. ~o: bibl Ámosz könyve, Ámósz próféta könyve (Ám) AMP=adenozin-monofosfato ampelopraz/o=növ francia hagyma, nyári hagyma (Allium ampeloprasum) ampelops/o=növ borostyánszőlő (Ampelopsis) amper/o=vill amper (A); mili~o: vill miliamper (mA); mikro~o: vill mikroamper (μA); ~horo: vill amperóra (Ah); ~metro: vill ampermérő, áramerősség-mérő mikro~metro: mikroampermérő; ~sekundo: vill amperszekundum, ampermásodperc (As); ~volvo: vill ampermenet Amper/o2=fiz (André Marie) Ampère ampicilin/o=gysz ampicillin ampleks/o=1. (fizikai) terjedelem, nagyság; 2. átv kör, kiterjedés, terjedelem, horderő, nagyságrend, mérték la ~o de la katastrofo estas terura: a katasztrófa mértéke borzalmas; 3. fil fogalomkör, fogalom terjedelme; 4. (statisztika) terjedelem, értéktartomány; 5. zene hangterjedelem duokta ~o: zene kétoktávos hangterjedelem; ~a: 1. bő, terjedelmes, tágas, tág ~a vortaro: terjedelmes szótár; 2. átv tág, tágas, széleskörű ~a sciado: széleskörű tudás ampleksi: 1. tr magában foglal, tartalmaz; 2. tr kiterjed vmire (n); ~igi: tr bővít, kibővít, kiterjeszt ~igita reeldono: knyv bővített újrakiadás; pli~igi: tr bővebbé tesz, bővít, kiterjeszt; malpli~igi: tr
21 szűkebbé tesz, szűkít, leszűkít malpli ~igi siajn servojn: szűkíti a szolgáltatásai körét; sam~a: azonos terjedelmű, azonos kiterjedésű; ~oklaso, ~okategorio: nagyságrend surfacamplekso amplif/i=fiz erősít (rezgést, áramot); ~o: fiz erősítés; ~a: fiz erősítő ~a centralo: távk erősítőállomás szin amplifa stacio ~a faktoro: vill erősítési tényező; ~ilo: 1. vill erősítő diferenceca ~ilo: vill differenciálerősítő; inf differenciális erősítő larĝbenda ~ilo: széles sávú erősítő; 2. eltr hangerősítő; antaŭ~ilo: fn vill előerősítő amplifikator/o=amplifilo amplitud/o=fiz amplitúdó, kilengés, kitérés (pl. mutatóé) ~o de probablo: valószínűségi amplitúdó ekologia ~o: öko ökológiai amplitúdó; ~modulado: fiz amplitúdómoduláció ampol/o=1. kém göreb, retorta; 2. gysz ampulla; 3. vill izzó, villanyégő, villanykörte; 4. anat tágulat, vezetéktágulat, ampulla; ~ingo: vill foglalat szin soklingo bajoneta ~ingo, dunoĉa ~ingo: bajonettfoglalat, bajonett lámpafoglalat szin bajonetsoklo ŝraŭba ~ingo: csavaros lámpfoglalat szin ŝraŭbsoklo; ~soklo: vill izzófej dustifta ~soklo: kétcsapos izzófej; ~tubo:pipeto amput/i=tr orv levág, csonkol, amputál ~i akcidentulon je la piedo: baleseti sérült lábfejét amputálja ~i al akcidentulo la piedon: baleseti sérült lábfejét amputálja; ~ito: fn orv amputált Amsterdam/o=geo Amszterdam ~o estas la ĉefurbo de Nederlando: Amszterdam Hollandia fővárosa Amudarj/o=geo Amu-darja amulet/o=amulett Amur/o=geo Amur amuz/i=tr mulattat, szórakoztat; ~iĝi: ntr mulat, szórakozik ~iĝi je lia kosto: a rovására szórakozik ~iĝi pri lia mallerteco: mulat az ügyetlenségén; ~egiĝi: ntr mulatozik vö. diboĉi; ~o: 1. szórakoztatás; 2. szórakozás szin amuziĝo; ~a: szórakoztató, mulattató, mulatságos szin distra; ~ejo: szórakozóhely nokta ~ejo: éjszakai mulató, bár; ~iĝo: mulatás, szórakozás; ~ilo: szórakoztatóeszköz; ~isto: 1. mulattató, tréfamester; 2. tört udvari bolond; mis~iĝi: ntr pej szórakozik ne mis~iĝu kun mi: ne szórakozz velem; ~ĉasa: pej léha, ledér, élvhajhászó, mulatozó, duhaj; ~industrio: ip szórakoztatóipar; ~kunveno: buli, mulatság; ~kvartalo: vigalmi negyed; ~parko: vidámpark; ~pianisto: zene bárzongorista; ~vespero: estély an=I. utóképző; ~ano: 1. utóképző: tag, vminek a tagja familiano: családtag grupano: csoporttag samklasano: osztálytárs; 2. utóképző: ~lakó, vhol lakó, élő amerikano: amerikai parizano: párizsi urbano: fn városi (lakos) vilaĝano: fn falusi (lakos); 3. utóképző: eszme, rendszer, mester híve, ~ánus islamano: iszl muzulmán, iszlámhívő vö. islamisto kristano: keresztény mahometano: mohamedán samideano: eszmetárs; II. önállóan; ano: 1. tag szin membro; 2. vminek v. vkinek a híve ano de Lutero: Luther híve; anaro: 1. tagság szin membraro; 2. vminek v. vkinek a hívei; ani: tr v. ntr ige (vmilyen szervezet) tagja (n v. en), (vmely eszme) híve (n v. al), (vhová) tartozik (n v. al); aniĝi: ntr csatlakozik vmihez (al), taggá válik vhol (al v. en); eks-anigi: 1. tr megszünteti vki tagságát szin eksmembrigi; 2. kiközösít szin ekskomuniki an2=utóképző; ~ano: kém ~án (telített szénhidrogének) ana/o=anna (rúpia váltópénze) anabaptist/o=kr anabaptista; anabaptismo: kr anabaptizmus anabioz/o=biol anabiózis, lappangó élet, látens élet anabol/o=biol építő anyagcsere, anabolizmus; ~aĵo: biol anabolikus termék, építőanyagcsere-termék; ~i: tr biol anyagcserével beépít; ~igaĵo: gysz anabolikum; ~iza drogo: anabolizálószer anaerobi/a=biol anaerob, levegőt v. oxigént nem igénylő szin malaerobia, neaerobia, aernetolera anafaz/o=biol anafázis anafilaksi/o=orv anafilaxia, anaphylaxia ~a reago: anafilaxiás, anafilaktikus reakció anafor/o=ir nyt anafora, visszautalás (szövegben); ~a: ir nyt anaforikus, visszautaló anagal/o=növ tikszem (Anagallis) szin kokherbo anagir/o=növ bűzfa, büdöscserje, dögfa (Anagyris) anaglif/o=1. műv anaglifosz, lapos dombormű; 2. fot anaglifa (sztereoszkóp ábrázolás) ~a skribo: knyv Braille-írás szin blindula skribo anagram/o=betűhelycsere, anagramma anakardi/o=növ kesufa (Anacardium) anakinezi/o=orv mozgásrehabilitáció anakolut/o=nyt szerkezetszakadás, következetlen mondatfűzés, anakolutia, anakoluthon anakond/o=áll anakonda (Eunectes) anakoret/o=vall (magányban élő) szerzetes, anakhoréta, remete vö. cenobito Anakreon/o=ir Anakreón ~eska verso: ir anakreóni sor
anakronism/o=anakronizmus, kortévesztés; ~a: 1. anakronisztikus, kortévesztő; 2. túlhaladott, időszerűtlen anakruz/o=1. ir ütemelőző, anakruzis; 2. zene felütés, anakruzis, auftakt Anaksagor/o=fil Anaxagorasz anal/oj=tört évkönyvek, annales; ~isto: tört évkönyvíró, krónikás Analekt/oj=fil ir Analekták, Lun jü ~oj enhavas interparolojn kaj saĝaĵojn Konfuceo: az Analekták Konfuciusz beszélgetéseit és bölcs mondásait tartalmazza analeptik/o=gysz erősítőszer, analepticum, roboráns, roborálószer analfabet/o=fn írástudatlan, analfabéta; ~a: mn írástudatlan, analfabéta funkcie ~a: pszi funkcionális analfabéta; ~eco: írástudatlanság, analfabetizmus funkcia ~eco: pszi funkcionális analfabetizmus; mal ~o: írástudó; mal ~igi: tr írni tanít analgezi/o=orv fájdalomérzés hiánya, analgesia analgezik/o=gysz fájdalomcsillapító, analgetikum, analgeticum szin kontraŭdolorilo analitik/o=mat matematikai analízis ~a funkcio: mat analitikus függvény Furiera ~o: fiz mat Fourier-analízis analiz/i=tr tud elemez, analizál ~i fenomenon: jelenséget elemez ~i frazon laŭ sintagmoj: nyt mondatot szintagmánként elemez ~i solvaĵon: kém oldatot analizál; ~o: tud elemzés, analízis desuba ~o: fil összevonó elemzés dimensia ~o: tech dimenzióanalízis elementa ~o: kém elemi analízis, elementáranalízis harmona ~o: fiz mat harmonikusanalízis, periódusanalízis, Fourier-analízis sintaksa ~o: nyt mondattani elemzés, szintaktikai analízis; ~a: tud analitikus, elemző; vö. analiza lingvo, rezonado; ~ilo: tech analizátor, színképelemző; ~isto: 1. fn elemző, analitikus; 2. orv ne boncnokpatologo; makro~o: tud makroanalízis vö. mikroanalizo; mem~o: önelemzés; mikro~o: tud mikroanalízis vö. makroanalizo; termo~o: kém hőelemzés, termoanalízis, termikus analízis merkatanalizo, psiĥanalizo analog/a=mn analóg, hasonló jellegű ampicilino estas ~a al penicilino: az ampicilin a penicilinnel analóg ~a cirkvito: vill analóg áramkör ~a komputilo: inf analóg számítógép ~a maniero formi la pluralon: nyt a többes szám képzésének hasonló módszere ~aj datumoj: inf analóg adatok birdoj havas ~ajn flugilojn al tiuj de insektoj: a madaraknak a rovarokkal analóg szárnyaik vannak; ~o, ~aĵo: fn kém analóg tolueno estas ~o de benzeno: kém a toluol a benzol analógja; ~eco: 1. tud hasonlóság, megfelelés, analógia; 2. fil analogizmus analogi/o=analogeco Anam/o=geo pol Annam (VN) anamirt/o=növ halméregcserje, halmaszlag (Anamirta) anamorfoz/o=fot műv anamorfózis, torzított ábrázolás ~a objektivo: fot torzító tárgylencse, anamorfot objektív ananas/o=1. növ ananász (Ananas); 2.ananasfrukto; ~frukto: ananász (termés); ~ujo:ananaso 1 anapest/o=ir anapesztus (uu–) Anapurn/o=1. geo Annapurna; 2. vall Annapúrna (Siva női párja) anarĥi/o=1. fil hatalommentesség, anarchia pol anarchia, elnyomásmentesség; 3. átv anarchia, zűrzavar, felfordulás; ~ismo: pol anarchizmus; ~isto: pol anarchista; ~ulo: átv zűrös alak; ~-sindikatismo: pol anarchoszindikalizmus anarki/o=anarĥio anarik/o=áll pásztás farkashal (Anarhichas) anas/o=áll kacsa, réce (Anas) ~oj gikgakas: a kacsák hápognak blankokula ~o: cigányréce (Aythya nyroca) doma ~o: házikacsa marĉ~o: böjtiréce (A. querquedula) szin kerkedulo mol ~o: dunnalúd, pehelyréce (Somateria mollissima) szin somaterio platbeka ~o: tőkésréce (A. platyrhynchos) sovaĝa ~o: vadkacsa tuf ~o:fuligulo ~edoj (Anatidae): récefélék; ~aĵo: gaszt kacsaétel rostita ~aĵo: sült kacsa; ~ido: áll kiskacsa; ~ino: áll tojó (>réce); vir~o: gácsér; ~bredejo: agr kacsatelep, kacsafarm; ~femuro: gaszt kacsacomb; ~graso: gaszt kacsazsír; ~iri, ~paŝi: kacsázik; ~vice: libasorban anasark/o=orv bőr alatti vizenyő, anasarca anastatik/o=növ jerikórózsa (Anastatica hierochuntica) szin jeriĥorozo 1 Anastaz/o=Anasztáz (utónév) Anastazi/o=Anasztázia (utónév) anastigmat/a=fiz anasztigmatikus; ~o, ~a objektivo: fot anasztigmatikus tárgylencse; ~eco: fiz anasztigmatizmus anastomoz/o=anat szájadzás, összeszájadzás, egybeszájadzás, anastomosis; ~i: tr orv összeszájadztat, egybeszájadztat, összeköttetést, anastomosist létesít anastrof/o=inversio anateks/o=ásv anatexis; ~a: ásv anatektikus ~a petro: ásv anatektikus kőzet, anatexit szin anateksito anateksit/o=ásv anatexit, anatektikus kőzet
22 anatem/o=1. vall átok, elkülönítés, herem (felajánlás Istennek, hogy emberé ne legyen); 2. kr egyházi átok, kiátkozás, anatéma; ~i: 1. tr vall kiátkoz, elkülönít (Istennek felajánl, hogy emberé ne legyen); 2. tr kr kiátkoz anatis/o=áll szemfoltos katica (Anatis ocellata) szin okulmakula kokcinelo anatoksin/o=gysz anatoxin Anatol/o=Anatol, Anatolij Anatoli/o=geo Anatólia anatom/o=anat anatómus, boncnok szin anatomiisto anatomi/o=anat anatómia, bonctan ~a atlaso: anatómiai atlasz; ~isto: anat anatómus, boncnok szin anatomo plantanatomio anc=utóképző; ~anco: fiz mat ~ancia (nagyság, mennyiség) ancilostom/o=ankilostomo anĉ/o=zene nyelv (>hangszer) duobla ~o: kettős nádnyelv, összecsapódó nádnyelv libera ~o: szabad nyelv, átcsapó nyelv simpla ~o: szimpla nádnyelv, felcsapó nádnyelv; ~harmoniko:buŝharmoniko; ~tubo: zene nyelvsíp anĉov/o=1. gaszt szardellakonzerv, sprotnikonzerv; 2. áll szardella (Engraulis) szin engraŭlo And/oj=geo Andok (hegység) andaluz/o=fn andalúz; ~a: mn andalúz; ~ujo, ~io: geo pol Andalúzia (ES) Andaman/o=geo Andamán-sziget; ~aj kaj Nikobaraj Insuloj: geo pol Andamán- és Nicobar-szigetek (IN) andant/o=fn zene andante; ~e: hsz zene andante Andersen/o=ir (Hans Christian) Andersen ~aj fabeloj: anderseni mesék andezit/o=ásv andezit andon/o=andon (papírernyős lámpa) (JP) Andor/o=geo pol Andorra (AD); ~a: mn andorrai; ~ano: fn andorrai (lakos); ~o Malnova: geo Andorra la Vella Andrapradeŝ/o=geo pol Andhra Pradesh (IN) andre/o=növ sziklamoha (Andreaea) Andre/o2=András, Endre, Andrea (olasz férfinév); ~ino: Andrea androce/o=növ porzótáj, androeceum szin stamenaro vö. gineceo androgen/o=biol androgén (férfihormon) androgin/o=1. növ hímnős, kétivarú virágzat; 2. egylaki növény; 3. áll hermafrodita szin hermafrodito; ~a: biol hímnős, kétivarú Androjd/o=inf Android (operációs rendszer); Andromaĥ/o=mit Andromakhé, Andromache andromed/o=növ tőzegrozmaring, láprozmaring (Andromeda) Andromed/o2=1. mit Andromedé, Andromeda; 2. csill Andromeda ~a nebulozo: csill Andromeda-köd andropogon/o=növ fenyérfű (Andropogon) androsak/o=androzaco androsteron/o=biol androszteron androzac/o=növ gombafű (Androsace) szin virŝildo anduj/o=gaszt disznósajt; ~eto: gaszt hurka szin tripkolbaso a.n.e.=antaŭ nia erao ANEB=Asocia Nacia de Esperanto en Burundio anekdot/o=anekdota, adoma tiuj detaloj havas signifon nur ~an: ezek a részletek se hozzá nem adnak, se el nem vesznek a lényegből aneks/i=1. pol annektál, bekebelez, hozzácsatol; 2. mellékel, csatol; ~aĵo: 1. pol csatolt, annektált terület; 2. melléklet, függelék, csatolmány; 3. anat függelék, adnexum; ~ismo: pol annexiós, terjeszkedő politika; ~ito: orv méhfüggelék gyulladása, adnexitis anelid/oj=áll gyűrűsférgek (Annelida) szin rondovermoj anemi/o=orv vérszegénység, vértelenség, anaemia cerebra ~o: orv agyi vérszegénység; ~a: 1. orv vérszegény, anémiás; 2. átv erőtlen, gyenge, silány; ~i: 1. tr orv vérszegénnyé tesz, vérszegénységet okoz vkinek (n); 2. átv elsorvaszt; ~iĝi: ntr orv vérszegénnyé válik, vérszegénységet kap anemogram/o=met anemogram, szélerősség-regisztráló papír, szélíró regisztrátuma anemometr/o=met szélmérő, légsebességmérő, anemométer; ~io: met szélméréstan, anemometria anemon/o=növ szellőrózsa (Anemone) aneroid/a=fiz met aneroid, folyadékmentes ~a barometro: met aneroid barométer, fémbarométer, szelencés légnyomásmérő anestez/i=tr orv érzéstelenít szin senestezigi; ~o: orv érzéstelenítés, anesztézia ĝenerala ~o: teljes érzéstelenítés szin narkozo loka ~o: helyi érzéstelenítés; ~antaĵo, ~enco: gysz érzéstelenítőszer, anaestheticum; ~ilo: gysz érzéstelenítő készülék; ~ologio: orv aneszteziológia, érzéstelenítéstan; ~isto: orv érzéstelenítő szakorvos, ~atóorvos, aneszteziológus fridanestezo anet/o=növ kapor (Anethum) anetol/o=kém anetol aneŭploid/a=1. biol aneuploid, eltérő kromoszómaszámú; 2. biol aneuploid, eltérő kromoszómaszámú sejtekből álló; ~eco: biol
aneuploidia, kromoszómaszám-eltérés aneŭrism/o=orv verőértágulat, artériatágulat, aneurizma, aneurysma anfrakt/o=geo tekervényes bemélyedés Angar/o=geo Angara Angel/o=Angelus, Angel, Angyalos (utónév); ~ino: Angéla (utónév) angelik/o=növ angyalgyökér, angyélika, angyalfű (Angelica) ĝarden~o: orvosi angyalgyökér (A. archangelica) szin ĉefanĝela anĝeliko Angelik/o2=Angelika (utónév) angi/o=1. anat ér limfa ~o: nyirokér szin limfovaskulo, limfa vazo; 2. biol edény; ~ito: orv érgyulladás, angiitis; ~ologio: orv értan, angiológia; ~omo: orv érdaganat, angioma; ~omozo: orv angiomatosis; ~odilata: gysz értágító ~odilata drogo: gysz értágítószer, vasodilatoricum; ~ografio: orv érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálata, angiográfia, angiographia; ~opinĉilo: gysz érfogó; ~plantoj:vaskulplantoj; ~ospasmo: orv érgörcs, angiospasmus, vasospasmus koleangiito, limfangiito, limfangiomo angil/o=áll angolna (Anguilla); ~o: geo Anguilla angin/o=orv torokgyulladás, angina szin gorĝinflamo katara ~o: hurutos garatlob, angina catarrhalis ulcera ~o: fekélyes torokgyulladás brustangino angiosperm/oj=növ zárvatermők (Angiospermatophyta) szin magnolifitoj, ovariplantoj vö. gimnospermoj; ~a: mn növ zárvatermő angiotensin/o=biol kém angiotenzin hormon angl/o=fn angol; ~a: mn nyt angol (en) ~a brando: gaszt brandy ~a buldogo: áll angol buldog ~a Eklezio: kr angol egyház ~a h~ohundo: áll szetter, angol vizsla ~a mastifo: áll angol masztiff, angol szelindek ~a vulpohundo: áll angol rókakopó ~aj lipharoj: kefebajusz, angol bajusz nigrula ~a: nyt fekete angol; ~aĵo: 1. angol jellegzetesség, sajátosság, angol szokás, angol specialitás; 2. angol nyelvű szöveg; ~ujo, ~io: geo pol Anglia; ~eciĝi: ntr elangolosodik, anglicizálódik; ~ismo: nyt anglicizmus, angol nyelvi jellegzetesség; ~isto: nyt fn angol szakos, anglista, angol filológus; ~istiko: nyt anglisztika, angol filológia; Nov-~ujo, Nov-~io: geo New England; ~alingvano: angol nyelvű beszélő; ~alingvujo, ~alingvio: nyt angol nyelvterület; ~ofobia: pszi pol angolgyűlölő, anglofób; ~ofobio: pszi pol angolgyűlölet, anglofóbia; ~omania: pszi pol anglomán; ~omanio: pszi pol anglománia; ~omaniulo: fn anglomán; ~o-normanda: nyt geo angolnorman; ~osaksa: mn nyt angolszáz; ~osakso: fn angolszász anglez/o=1. zene angol tánc, anglaise; 2. anglaise (keskeny, magas betűs írásmód) anglicism/o=anglismo anglikan/o=fn kr anglikán; ~a: mn kr anglikán ~a Eklezio: anglikán egyház; ~ismo: kr anglikanizmus Angol/o=geo pol Angola (AO); ~a: mn angolai; ~ano: fn angolai (lakos) angor/o=1. orv szorító érzés, szorító fájdalom, szorongásos rosszullét; 2. szorongás, nyomasztó érzés szin premsento; ~i: 1. ntr szorító fájdalmat érez; 2. ntr szorong; ~sonĝo: rémálom angostur/o=1. növ angosztura, angoszturafa; 2. gysz angoszturakéreg; ŝajn~o: gysz hamis angosztura (hánytató diófa kérge) brustangoro angrek/o=növ sarkantyúorchidea (Angraecum) angstrom/o=anstromo angul/o=1. mat szög akuta ~o: hegyesszög alternaj ~oj: váltószögek ~o de deflankiĝo: fiz elhajlási szög, eltérítési szög, szögkitérés ~o de froto: fiz súrlódási szög ~o de klino: tech dőlésszög centra ~o: középponti szög cirkonferenca, periferia ~o: kerületi szög devia ~o: fiz eltérítési szög direkta ~o: geo irányszög ebena ~o: síkszög emerĝa ~o: fiz kilépési szög facia ~o: anat arcélszöglet, linea facialis komplementa ~o, suplementa ~o: kiegészítő szög, pótszög szin komplemento 3, suplemento 3 konkava ~o: homorúszög konveksa ~o: domborúszög malakuta ~o: tompaszög polusa ~o: középponti szög streĉita ~o: egyenes szög; 2. mat szögtartomány, szektor szin sektoro; 3. mat argumentum, amplitúdó (komplex számé); 4. sarok, szöglet, szeglet ĉiu ~o kun sia sanktulo Z: közm ahány ház, annyi szokás; 5. átv zug, szeglet en ĉiuj ~oj de la terglobo: a földkerekség minden zugában en fora ~o de la mondo: a világ távoli zugában; 6. rovat, sarok (újságban) ~o de ŝakamatoroj: amatőr sakkozók rovata; 7. sp szöglet, corner; ~a: 1. mat szög~; 2. sarok~, szeglet~ ~a benko: sarokpad ~a dentaĵo: tech nyílfogazat ~a distanco: mat szögtávolság ~a ekarto: mat szögeltérés ~a koeficiento: mat meredekség (egyenesé) ~a rapideco, ~a velocito: fiz szögsebesség; ~en: sarokba; ~aĵo:angulfero, angulrelo; ~eca: szögletes; anguleto 1. zug, rejtett szöglet serĉi ĝin en ĉiuj loketoj kaj ~etoj: mindent tűvé tesz érte (n); 2. átv kiskapu li sukcesis trovi ~eton en la leĝo: sikerült kiskaput találnia a törvényben; ~ilo: isk tech szögmérő alĝustigebla ~ilo: állítható szögmérő, állítható ferdemérő, sarkaló desegna ~ilo: tech rajzoló szögmérő; ~umita: cím szögletbe rakott; kvin~o: mat ötszög szin kvinlatero; mult~a: mat sokszögű; plur~o: mat sokszög szin plurlatero trilatera
23 plur~o: háromoldalú sokszög; sep ~o: mat hétszög, heptagon regula sep~o: szabályos hétszög, szabályos heptagon; tri ~o: mat háromszög szin trilatero egallatera tri ~o: egyenlő oldalú háromszög, szabályos háromszög; tri ~a: mat háromszögű, háromszög~; tri ~ado: geo háromszögelés; ~domo: ép sarokház; ~fero: tech szögvas, szögletvas, sarokvas szin angulaĵo, angulpeco 1, angulrelo; ~fidela: mat szöghű, szögtartó szin konforma 3; ~flago: sp szögletzászló; ~hava: szögletes; ~ĵeto: sp szögletdobás, sarokdobás; ~konstruaĵo: ép saroképület; ~meblo: sarokbútor; ~mezuro: mat szögmérték gradusa ~mezuro: újfokmérték radiana ~mezuro: ívmérték; ~mezurilo: szögmérő; ~faldo (de paĝo): átv szamárfül; ~peco: 1. tech sarokvas, szögvas szin angulfero; 2. tech sarokelem; ~relo: szögacél szin angulfero; ~ŝoto: sp szögletrúgás; ~ŝtalo: tech sarokacél, „sarokvas”; ~ŝtono: ép sarokkő; ~turo: ép saroktorony; kvar~o: mat négyszög szin kvarlatero orta kvar~o: derékszögű négyszög; kvin ~o: mat ötszög szin kvinlatero; n-~o: mat n-szög szin n-latero; plur~o: mat sokszög, poligon szin plurlatero, poligono; tri ~o: 1. mat háromszög szin trilatero eterna tri ~o: átv szerelmi háromszög egallatera tri ~o, izocela tri ~o, simetria tri ~o: egyenlő szárú háromszög nesimetria tri ~o: szabálytalan háromszög; 2. zene triangulum zene; tri ~i: tr geo háromszögel; tri ~ilo: isk háromszögvonalzó altangulo, atakangulo, bazangulo, drivangulo, fiksangulo, foliangulo, kaŝangulo, klinangulo, lipangulo, ortangulo, perdangulo, rektangulo, stratangulo, streĉangulo, trakangulo, trinkangulo Angur/o=exAnkaro; ~a: mn angóra~ ~a lano: tex angoragyapjú, moher, mohair Angvil/o=geo pol Anguilla (BR) angvis/o=áll törékeny gyík, lábatlan gyík (Anguis) anĝel/o=1. bibl angyal, Isten küldötte ~o de l’ abismo: bibl a mélység angyala (sátán) ~o de l’ mallumo: bibl a sötétség angyala (sátán) ĥoro de ~oj: angyalok kara ordo de ~oj: angyalok rendje traflugis ~o preter orelo Z: angyal repült a ház fölött (társaságban hirtelen elfogyott a téma); 2. kr angyal defalinta ~o: bukott angyal; 3. átv angyal (jó ember) esti ~o inter homoj, sed satano en la domo Z: utcán angyal, otthon ördög; ~a: 1. vall angyali la ~aj ĥoroj: az angyali karok; 2. átv angyali, angyali jóságú ~a boneco: angyali jóság ~a koro: angyali szív parolo ~a, sed penso pri ŝtelo Z: angyal a szava, de ördög a szíve; arki ~o, ĉef ~o: bibl arkangyal; ~radiko:arbara ageliko gardanĝelo Anĝel/o2=Angelo anĝelus/o=1. kr úrangyala, angelus (imádság); 2. kr angelus (angelusra hívó harangszó) Anĝer/o=geo Angers Anh~/o=geo Anh~ anhel/i=ntr liheg, szuszog anhidro=I. előképző; anhidro~: kém anhidro~ (>vízmolekula eltávolításával); anhidra: II. önállóan; kém vízmentes, anhidr~, anhidrikus szin senakva 2 anhidra kalcia sulfato: vízmentes kalcium-szulfát; anhidrido: kém anhidrid ftala anhidrido: ftálsav-anhidrid interna anhidrido: belső v. molekulán belüli anhidrid anhidrit/o=ásv anhidrit, kalcium-szulfát anihili/i=ntr fiz annihiliál, sugárzással megsemmisül; anhilo: fiz annihilláció, sugárzásos megsemmisülés anihiliaci/o=anhilo Anhuj/o=geo pol Anhuj, Anhui (CN) Anĥiz/o=mit Ankhiszész, Anchises anil/o=növ mexikói indigó (Indigofera suffruticosa) anilid/o=kém anilid anilin/o=kém anilin, fenil-amin anim/o=1. vall lélek ~o al paradizo deziras, sed pekoj retiras Z: közm a lélek kész, de a test erőtlen flegado de ~oj: lélekgondozás fordoni sian ~on al la diablo: eladja a lelkét az ördögnek la savo de la ~o: a lélek üdve senmorta ~o: halhatatlan lélek transmigrado de ~oj: lélekvándorlás; 2. pszi lélek, psziché szin psiko vivi per unu ~o en du korpoj Z: egy test, egy lélek; 3. átv lélek (erkölcsi és emociális képességek) lia ~o fuĝis en la kalkanojn: inába szállt a bátorsága lia ~o forkuris en la pinton de la piedo Z: inába szállt a bátorsága; 4. átv emberi lélek, valaki eĉ unu ~on mi ne vidis: egy lelket sem láttam; 5. átv lelke vminek, lelkesítő, mozgató ~o de la societo: a társaság lelke; 6. tech lélek, belseje vminek ~o de kablo: vill kábel lelke ~o de violono: zene hegedű lelke; ~a: lelki, lélek~ ~a konflikto: lelki konfliktus ~a trankvilo: léleknyugalom ~aj turmentoj: lelki gyötrelmek antaŭ miaj ~aj okuloj: lelki szemeim előtt; ~i: 1. tr vall lelket lehel bele (n), életre kelt ~ita estaĵo: lelkes állat; 2. tr élénkít, lelkesít ~ita diskuto: élénk vita; 3. inspirál, ihlet poemo ~ita de malamo al tiraneco: a zsarnokság elleni gyűlölet ihlette vers; ~ismo: vall animizmus; ~isto: vall animista; et~a: kishitű; fi ~o: pej beste lélek; for~a: merengő,
szórakozott, elábrándozó; for~i: ntr elábrándozik, elmereng, ige szórakozott; alt~a: széplelkű, emelkedett érzelmű; grand ~a: nagylelkű, nemes lelkű; grand~aĉi: ntr pej nagylelkűsködik; grand~eco: nagylelkűség; re~i: tr orv újraéleszt; re ~ado: orv újraélesztés; sen~a: lélektelen, lelketlen sen~a beleco: hideg szépség; unu ~a: egyhangú, egyöntetű, egységes unu~a elpaŝo: egyöntetű fellépés; unu ~e: egyhangúlag; unu~eco: egykedvűség; ~altiga: lélekemelő; ~firmeco: belső határozottság, lélekerő; ~karesa: lélekemelő; ~konflikto: lelki konfliktus, belső konfliktus; ~migrado: vall lélekvándorlás szin metempsikozo; ~paŝtado: kr lelkipásztorkodás; ~paŝtisto: lelkipásztor; ~pesado: vall lelkek megmérettetése; ~prema: lehangoló; ~skua: felkavaró; ~stato: lelkiállapot; ~torda: lélekbemarkoló; ~turmento: lelki gyötrelem; ~tuŝa: mélyen megható; ~ujo: porhüvely; ~zorgi: tr kr lelkipásztorkodik vki felett (n); ~zorgado: kr lelkipásztorkodás; ~zorganto: lelkiatya, lelkigondozó egalanima, facilanima, grandanima, unuanima, ventanima animaci/o=film animáció animal/o=élőlény (ember és állat); ~oj: áll állatok (Animalia) histaj ~oj:metazooj regno de ~oj: állatok országa; ~a: biol állati, állat~ ~a biologio: állatbiológia ~aj proprecoj: állati sajátosságok; ~sterolo:zoosterolo anime/o=film mozgókép, animáció szin movbildo aniz/o=1. növ ánizs, közönséges ánizs, illatos ánizs (Pimpinella anisum); 2. gaszt ánizs; ~olo: kém anizol butilhidroksi-~olo: butilhidroxi-anizol; ~aldehido: kém ánizsaldehid; ~idino: kém anizidin butilhidroksi-anizolo anizokori/o=orv anisocoria (a két pupilla nagyságának különbözősége) anizometropi/o=orv anisometropia (a két szem fénytörésének különbözősége) anizosfigmi/o=orv anisosphygmia (kétoldali pulzus különbözősége) anizotrop/a=neizotropa anjon/o=fiz kém anion Anĵu/o=geo pol Anjou (FR) Ankar/o=geo Ankara ~o estas la ĉefurbo de Turkio: Ankara Törökország fővárosa ankaŭ=is, szintén ankaŭ al nia nesto venos iam festo Z: a szerencse egyszer hozzánk is beköszönt ankaŭ la lupon atingos la sorto Z: közm kevés róka kerüli el a csávát ankaŭ la paslro ne rekomencas sian predikon: közm a pap sem prédikál kétszer ankaŭ la pastro predikas por pano: közm a pap is kenyérért prédikál ankaŭ plu ne: továbbra sem, változatlanul nem ankaŭ por diablo tondro ekzistas Z: közm jön még a kutyára dér; ne nur ..., sed ankaŭ ...: nem csak ..., hanem ... is: ne nur li ĉeestis la sepulton, sed ankaŭ liaj samklasanoj: nem csak ő vett részt a temetésen, hanem osztálytársai is; kiel ..., ankaŭ tiel ...: ahogyan ..., úgy ... is ĝi servas kiel por utilo, tiel ankaŭ por ornamo: ahogyan a hasznosságot, úgy a díszítést is szolgálja ankilostom/o=áll horgasféreg, horgasfejű v. kampósfejű féreg, bányaféreg; ~ozo: orv bányaféreg-fertőzés, bányabetegség, egyiptomi sápadtság, ancylostomiasis ankiloz/o=orv izületi merevség, ankylosis; ~igo: orv művi ankylosis, arthrodesis; ~iĝi: ntr orv (izület) megmerevedik ankone/o=anat kampóizom, könyökfeszítő izom, musculus anconeus ankoraŭ=1. még, eddig ankoraŭ ĉi-teme: még a témánál maradva ankoraŭ Dio ne dormas Z: közm Isten mindent lát ankoraŭ multe vi kuros, ĝis vi alkuros Z: sok víz folyik még addig le a Dunán v. Tiszán ankoraŭ vi devas multe lerni: még sokat kell tanulnod; 2. plusz, pluszban, ráadásul li diris ankoraŭ kelkajn vortojn: mondott még néhány szót ankoraŭ ĉi tiu malfacilaĵo aldoniĝis: még ez a nehézség is hozzájött ankoraŭ unufoje ripetu la frazon: még egyszer ismételd meg a mondatot jen ankoraŭ ĉi tiu malfeliĉo: itt van még ez a baj is; ankoraŭa: 1. a még tartó; 2. ismételt ankr/o=1. hajó horgony, vasmacska esti ĉe la ~o, stari ĉe la ~o: horgonyoz vhol ĵeti ~on: horgonyt vet levi ~on: felveszi a horgonyt; 2. vill armatúra, fegyverzet; 3. ép horgonyzóvas, kapocsvas, kötőhorog; 4. tech horgony, anker, lengőretesz, gátló (órában); 5. tech kilincs; 6. inf referenciapont; ~i: 1. tr hajó lehorgonyoz, kiköt; 2. tr ép tech (kapocsvassal) rögzít, horgonyoz; ~adejo: hajó horgonyzóhely; ~izita: cím horgonyos; ~umi: ntr hajó horgonyoz vhol; de ~iĝi: ntr hajó horgonnyal sodródik; mal ~i: tr hajó felhúzza a horgonyt la ŝipo estis antaŭtagmeze mal ~ita: délelőtt felhúzták a hajó horgonyát; ~obito: hajó horgonykötélbak; ~obuo: hajó horgonybója, kikötőbója szin ligbuo; ~okablo: hajó horgonykötél; ~olevo: hajó horgonyfelvonás; ~orado: tech gátkerék, gátlókerék, ankerkerék (órában); ~ovinĉo: hajó horgonycsörlő; ~okluzo: hajó horgonykamra flosankro anksi/o=pszi szorongás ankuz/o=növ atracél (Anchusa) szin bovlango ann/o=gaszt anno (japán édesség)
24 Ann/o2=Anna; Anjo: Annus, Ani, Annuska anobi/o=áll kopogóbogár, halálórája (Anobium) szin frapskarabo, mortohorloĝo anod/o=vill anód ~e oksidigi: tr kém ip eloxál anodont/o=áll (édesvízi) kagyló (Anodonta) vö. konko anofel/o=áll maláriaszúnyog (Anopheles) szin malaria moskito anoksi/o=orv anoxia, szövet oxigénszegénysége; anoksemio: orv anoxaemia, hypoxaemia, csökkent oxigéntartalom a vérben anomali/o=1. anomália, szabálytalanság, rendellenesség; 2. orv rendellenesség, anomália, anomalia denaska ~o: orv születési rendellenesség magneta ~o: geo mágneses anomália; ~a: 1. rendellenes, szabálytalan ~a disiĝo: fiz anomális diszperzió; 2. orv rendellenes, anomáliás anon/o=növ anóna, annóna (Annona) skvama ~o: gyömbéralma, cukoralma (A. squamosa) szin sukerpomarbo anonc/i=1. tr bejelent, tudat ~u min al via mastro: jelents be a gazdádnak; 2. tr kihirdet, meghirdet ~i ĝeneralan amnestion: általános amnesztiát v. közkegyelmet hirdet ~i konkurson: versenyt ír ki, pályázatot hirdet; ~i prezon por la kapo de krimulo: vérdíjat tűz ki bűnöző fejére; ~i sin: 1. jelentkezik ~i sin malsana: beteget jelent ~i sin por volontulo: önkéntesnek jelentkezik; 2. inf bejelentkezik, log in szin ensaluti; ~o: 1. bejelentés, értesítés; 2. kihirdetés, meghirdetés; ~isto: 1. távk bemondó (rádió, tv); 2. műsorközlő, konferanszié; 3. kikiáltó publika ~isto: kisbíró; ~eto: apróhirdetés li metis ~eton en ĵurnalo: apróhírdetést tett egy újságba; antaŭ~i: tr előre v. előzetesen bejelent; antaŭ ~i sin: feliratkozik, előjegyezteti magát; mal ~i sin: 1. jelentkezést visszamond, kijelentkezik; 2. inf kijelentkezik, log out; ~krii: tr kikiált (hírt, közleményt); ~kriisto: kisbíró, kikiáltó szin elkriisto; ~tabulo: hirdetőtábla; ~tarifo: hirdetési díj; ~vorto: nyt bejelentő szó bonanonci, edziĝanonco anonim/a=anonim, névtelen ~a FTP: inf anonim FTP, anonymous FTP fondi ~an societon: részvénytársaságot alapít; ~eco: 1. névtelenség; 2. (szándékolt) ismeretlenség anoplur/oj=áll vérszívó tetvek, valódi tetvek (Anoplura) szin sangosuĉaj pedikoj anopsi/o=orv látásvesztés, anopsia, anopia; hemi~o: orv féloldali látótérkiesés, hemianopsia, hemianopia anorak/o=anorák anoreksi/o=orv kóros étvágytalanság, anorexia; ~ulo: orv anorexiás beteg anormal/a=nenenormala, eksternorma anortit/o=ásv anortit anosmi/o=orv szaglásérzés elvesztése, anosmia ans/o=1. fül, fogó, fogantyú ~o de kruĉo: kancsó füle ~o de korbo: kosár füle ~o de poto: fazék füle ~a kofro: füles koffer; 2. anat hurok, ansa intesta ~o: bélhurok, bélkacs, ansa intestinale; 3. ne kilincsklinko korbansa Anselm/o=Anzelm (utónév) anser/o=áll lúd, liba (Anser) blankfrunta ~o: nagylilik (A. albifrons) blankvanga ~o: apácalúd (Branta leucopsis) fab~o: vetési lúd (A. fabalis) griza ~o: nyári lúd, szürke lúd (A. Anser) ~o gakas: a lúd gágog celante ~on li trafis aeron Z: bakot lőtt, felsült fordoni ~on, por ricevi paseron Z: aranyat ád rézért; aranyat adott, rezet nyert Kapitolaj ~oj: tört capitoliumi ludak kropŝtopi, ŝtopnutri ~on: libát töm preni por ~o: hülyének néz; ~a: mn liba~, lúd~ ~aj grivoj: gaszt libatepertő farĉita ~a brusto: gaszt töltött libamell; vir~o: gúnár; ~aĵo: gaszt libahús (étel); ~ido: áll kisliba; ~ino: 1. áll tojó (>liba); 2. átv pej liba, libuska provinca ~ino: vidéki liba; ~brusto: gaszt libamell farĉita ~brusto: töltött libamell; ~femuro: gaszt libacomb; ~graso: gaszt libazsír; ~haŭta: libabőrös; ~hepata rijeto: gaszt libamájpástétom; ~hepataĵo: gaszt libamáj (étel); ~knabino: libapásztorlány; ~paŝi: ntr kat díszlépésben megy; ~piedo: 1. áll lúdláb; 2. növ libaparéjkenopodio; ~vice: libasorban iri ~vice: libasorban megy ANSI-kod/o=inf ANSI-kód anst.=anstataŭ anstataŭ=I. elöljárószó; vki v. vmi helyett, helyébe, helyében anstataŭ filo ŝi naskis al li kvar filinojn: fiú helyett négy leányt szült neki anstataŭ kafo li ricevis teon: kávé helyett teát kapot anstataŭ la malnova kolego oni dungis novan junan: a régi kolléga helyébe új fiat ~ vettek fel anstataŭ vi mi ne dirus ne: a helyedben nem mondanék nemet ne servas larmo anstataŭ armo Z: közm semmit sem használ a sírás; II. kötőszó; ahelyett, hogy anstataŭ longe atendi la buson, ekmarŝu perpiede: ahelyett, hogy sokáig várnál a buszra, indulj el gyalog anstataŭ per mano, skribu ĝin maŝine: kézírás helyett géppel írd le anstataŭ plendi, agu: panaszkodás helyett cselkedj; III. önállóan; anstataŭa: helyettesítő, helyettes, pót~ anstataŭa rado: jm pótkerék szin vicrado; anstataŭi: tr helyettesít (helyette van), képvisel anstataŭi kolegon: kollégát helyettesít; anstataŭigi: tr kicserél vmit v. vkit (n) vmire v. vkire (per), helyébe tesz, felvált vkivel v. vmivel (per) anstataŭigi ludiston: sp játékost lecserél anstataŭigi
pecon: tech alkatrészt cserél; anstataŭo, anstataŭaĵo: fn helyettesítő, pótlék, pótszer szin surogato; anstataŭanto: fn helyettesítő, helyettes; anstataŭe: helyette; anstataŭilo: pótszerszám, póteszköz; neanstataŭigebla: pótolhatatlan Anstrom/o=fiz (Anders Jonas) (Angström; ~o: fiz angström (A) (mértékegység) Anŝan/o=geo Anshan ant=I. utóképző; ~anta: mn cselekvő egyidejű melléknévi igenév adiaŭantaj festenintoj: búcsúzó bankettezők lernantaj geknaboj: tanuló gyerekek li estas lernanta: éppen tanul lupo dormanta ŝafon ne kaptas Z: közm alvó róka nem fog nyulat mi estis laboranta, kiam li enpaŝis: éppen dolgoztam, amikor belépett mi estos dormanta, kiam vi alvenos: éppen aludni fogok, amikor megérkezel; ~ante: cselekvő egyidejű határozói igenév havante tempon li eniros kinejon: ha lesz ideje, elmegy moziba plenumante multajn taskojn li ne havas tempon ripozi: mivel sok feladata van, nincs ideje pihenni promenante en la strato mi ekvidis mian amikon: az utcán sétálva megláttam barátomat; ~anto: fn (főnévi használatú) cselekvő egyidejű melléknévi igenév alparolant/o=hozzászóló deterganto: tisztítószer dividanto: mat osztó lernanto: tanuló; II. továbbképezve; ~antaĵo: ~szer szin ~enzo lanvantaĵo: mosószer neŭtrigantaĵo: semlegesítőszer purigantaĵo: tisztítószer solvantaĵo: oldószer antagonism/o=antagonizmus, szembenállás, ellentét klasa ~o: pol osztályellentét antagonist/o=ellenlábas, ellenfél Antananariv/o=geo Antananarivo ~o estas la ĉefurbo de Madagaskaro: Antananarivo Madagaszkár fővárosa Antares/o=csill Antares antarkt/a=geo déli-sarki ~aj akvoj: déli-sarki vizek; ~o: geo Antarktisz (kontinens és régió), Déli-sark; ~io: neAntarkto antaŭ=I. elöljárószó 1. előtt (>hely) antaŭ la domo staras arbo: a ház előtt fa áll antaŭ la vizaĝo de la Plej ~ulo: a Magasságos (Isten) színe előtt antaŭ okuloj ne staras, doloron ne faras Z: közm amit a szem nem lát, azért a szív nem fáj antaŭ siaj mensaj okuloj: lelki szemei előtt la aŭto veturis antaŭ la domon: a kocsi a ház elé járt li metis antaŭ lin du pokalojn: két poharat tett eléje li parolis antaŭ granda publiko: nagy hallgatóság előtt beszélt oni fortrenis la vrakon de antaŭ la domo: elvontatták a roncsot a ház elől veni antaŭ tribunalon: bíróság elé kerül; 2. előtt (>idő) antaŭ du tagoj: két nappal ezelőtt, két napja antaŭ kelka tempo: nemrég antaŭ Kristo: Krisztus {születése} előtt antaŭ longe: régen antaŭ nelonge: nemrég antaŭ nia erao: időszámításunk előtt antaŭ tio: azelőtt, ezelőtt de antaŭ longe li loĝas ĉe ni: régtől fogva lakik nálunk; 3. átv előtt antaŭ ĉio: mindenek előtt, először antaŭ ĉio zorgu oficon, plezuro atendos sian vicon Z: először a munka, utána a szórakozás via sano venas antaŭ la ceteraj taskoj: az egészsége megelőzi az egyéb feladatokat; II. kötőszó; antaŭ ol: antaŭ ol duŝi sin li senvestigis sin: mielőtt tusolt volna, levetkőzött antaŭ ol vi komencos labori, petu de mi konsilon: mielőtt elkezdenél dolgozni, kérj tőlem tanácsot; III. önállóan; antaŭa: 1. elülső, mellső antaŭa barilo: elülső kerítés e estas antaŭa vokalo: az e elöl képzett magánhangzó la antaŭa parto de la domo: a ház elülső része antaŭaj nuloj: mat kezdő nullák; 2. előző, megelőző, korábbi, előzetes la antaŭan tagon oni preparis la solenon: a megelőző napon előkészítették az ünnepséget li revokis sian antaŭan promeson: visszavonta korábbi ígéretét; antaŭe: 1. elöl, előtérben antaŭe lokis sin la rajdistaro: elöl helyezkedett el a lovasság antaŭe etendiĝis vasta spaco: elöl széles térség terült el de antaŭe aŭdiĝis voĉo: elölről hang hallatszott; 2. előtte, ezelőtt, azelőtt, korábban, előzőleg antaŭe kion vi devas, poste kion vi volas Z: közm először a kötelesség, utána az élvezet leĝo valoras por poste, sed ne por antaŭe: a törvény utólagosan érvényes, nem pedig visszamenőleg unu tagon antaŭe: egy nappal korábban; antaŭen: előre, előrefelé antaŭen por la dekmiliona subskribo: előre a tízmilliomodik aláírásért; antaŭi: 1. (helyileg) előtte (n v. al) van, (helyileg) megelőz (n v. al) la fenestron antaŭis fortika krado: az ablakon erős rács volt portiko antaŭas la palacon: oszlopos előcsarnok van a palota előtt; 2. tr v. ntr korábban van, (időben) vmi előtt (n v. al) van, megelőz vmit (n v. al) via poŝhorloĝo antaŭas unu minuton: a zsebórája egy percet siet; antaŭenema: 1. törekvő; 2. átv haladó, előremutató; antaŭigi: tr (helyileg és időben) előrehoz; antaŭiĝi: ntr (helyileg és időben) eléje megy, megelőz (al), korábban érkezik; antaŭo, antaŭaĵo: 1. elülső rész, homlokrész; 2. előzmény, előtörténet; antaŭaliĝo: előjelentkezés; antaŭanto: 1. fn elöl haladó, elöl lévő v. álló; 2. mat megelőző elem; antaŭeco: 1. korábbiság, előbbiség; 2. elsőbbség, prioritás szin prioritato; antaŭenigi: 1. tr előrevisz, előrehoz; 2. tr átv előmozdít, elősegít; antaŭeniĝi: 1. ntr előrejut, elébe kerül (al); 2. ntr átv halad, előbbre jut; antaŭeniĝo: 1. előnyomulás, előrehaladás; 2. előmenetel; antaŭulo: előd; malantaŭ: mögött, (helyileg) után malantaŭ la
25 domo troviĝas ĝardeno: a ház mögött kert van malantaŭ la kulisoj: a kulisszák mögött szin post 1 venu malantaŭ mi: gyere utánam venu malantaŭ min: gyere mögém veturilo venis de malantaŭ la fronto: egy jármű érkezett a front mögül; malantaŭa: hátsó, hátulsó, mögöttes malantaŭa vido: hátulnézet u estas malantaŭa vokalo: az u hátul képzett magánhangzó; malantaŭo, malantaŭaĵo: hátsó rész, hátulj; malantaŭe: hátul, mögötte de malantaŭe oni atentigis nin: hátulról figyelmeztettek bennünket la ariergardo marŝis malantaŭe: hátul a hátvéd menetelt; malantaŭen: hátrafelé, hátulra, mögé malantaŭen!: kat hátra arc!; antaŭecindikilo: inf prioritásjelző; IV. előképző, igekötő; antaŭ~: elő~, előre antaŭbrako: felkar antaŭĉambro: előszoba antaŭdecidi: előre elhatároz antaŭpagi: előre fizet antaŭurbo: előváros; antaŭen~: előre ~ antaŭeniri: előremegy antaŭenkuri: előreszalad dorsantaŭe, kurantaŭiĝi antecedent/oj=1. jog előélet, antecedenciák, előtörténet; 2. orv kórelőzmény; 3. mat antecedens; ~a: megelőző, korábbi; ~e: megelőzőleg antedon/o=növ tengerililiom (Antedon) antefiks/o=ép zárócserépdísz, antefix antem/o=zene anthem (kóruszene) antemid/o=növ pipitér (Anthemis) anten/o=1. áll tapogató, csáp; 2. távk antenna direkta ~o: irányított antenna, irányantenna jagia ~o, Yagi-~o: Yagi-antenna kadra ~o: keretantenna kolektiva ~o: közösségi antenna L-~o: L antenna ombrela ~o: ernyőantenna parabola ~o: parabolaantenna prisma ~o: kalitkaantenna pseŭdo~o: műantenna radianta ~o: sugárzó antenna reflekta ~o: reflektorantenna, reflektoros antenna riceva ~o: vevőantenna rotacia ~o: forgóantenna, forgatható antenna satelita ~o: parabolaantenna, műholdas anta senda ~o: adóantenna sendirekta ~o: nem irányított antenna surtegmenta ~o: tetőantenna trridrata ~o: háromeres antenna ventumila ~o: legyezőantenna; 3. hajó hosszú vitorlarúd (háromszögletű vitorlához); ~uloj: áll csápos ízletlábúak (Antennata); ~bobeno: vill antennatekercs; ~gajno: távk antennanyereség; ~kurento: vill antennaáram; ~oturo: távk adótorony feritanteno, parabolanteno antenari/o=növ macskatalp (Antennaria) szin katpiedo anter/o=növ portok, porzótok anteridi/o=növ spóratok, antheridium anterozoid/o=növ hímivarsejt antheli/o=csill vaknap, ellennap, anthelion anti=előképző; anti ~: anti ~, ellen~ vö. kontraŭ~ antifaŝisto: pol antifasiszta antipartiklo: fiz antirészecske antiar/o=növ upaszfa, jávai méregfa (Antiaris) antibiotik/o=gysz antibiotikum anticip/i=1. tr (időben) előbbre hoz, idő előtt megtesz vagy használ, elébe vág, anticipál ~i eventojn: elébe vág az eseményeknek ~i faktojn: tényeket megelőlegez, tényként állít be ~i plezuron: előre élvez; 2. tr megelőlegez ~i pagadon: gazd lejárat előtt fizet; 3. tr előre lát, jelez, megérez ~i malsukceson: kudarcot előre jelez mi ~is, ke vi revenos: előre tudtam, hogy visszajössz; ~o: megelőlegezés, anticipálás ĝui per ~o: előre élvez romano de ~o: ir jövőregény; ~a: előzetes, megelőző ~a kontrolo de laŭkonstitueco: jog előzetes normakontrol ~a pago: gazd előrefizetés kun ~a danko: előzetes köszönettel; ~e: előre, előzetesen, (a rendesnél) korábban ~e refuti: eleve cáfol antidork/o=áll dél-afrikai gazella (Antidorcas) szin s~antilopo antidot/o=gysz ellenszer, ellenméreg szin kontraŭveneno antifon/o=zene kr antifóna, keretvers enira ~o: zene kr kezdőének, antiphona ad introitum antifraz/o=ir antifrázis ’jen bela laboro’ estas ~o: a ’szép kis munka’ antifrázis antigen/o=biol gysz antigén, fn ellenanyagképző Antigon/o=mit Antigoné, Antigone Antigv/o=geo Antigua; ~o kaj Barbudo: geo pol Antigua és Barbuda (AG) antiklinal/o=geo redőboltozat, antiklinális antikorp/o=biol orv antitest, ellenanyag antikrez/o=jog használati v. haszonélvezeti zálog, antichresis antikus/o=áll fürgebogár (Anthicus) szin florskarabo antikv/a=1. ősi, ősrégi; 2. tört ókori ~a tempo: ókor; 3. ált antik, régies, divatjamúlt; ~aĵo: régiség; ~aĵisto: régiségkereskedő; ~eco: 1. régiség, vmi régi volta; 2. régi kor, ókor; ~ecigi: tr antikosít, régiessé tesz; ~ulo 1. a régi kor embere; 2. ókori ember; ~agreka: tört nyt ókori görög szin helena Antil/oj=geo Antillák (szigetvilág) Grandaj ~oj: Nagy-Antillák Malgrandaj ~oj: Kis-Antillák Nederlandaj ~oj: pol Holland Antillák (NL) Antilibanon/o=geo Antilibanon (hegység) antilid/o=növ nyúlhere, szapuka, nyúlszapuka (Anthyllis) antilop/o=áll antilop salt~/o:antidorko
antimon/o=kém antimon, stibium (Sb) ~ata acido: kém ortoantimonsav; ~ilo: kém antimonilgyök; ~blendo: exkermesito antimonit/o=ásv antimonit, stibnit Antino/o=tört Antinous antinomi/o=1. fil antinómia, önellentmondás; 2. átv ellentmondás ~aj konceptoj: ellentmondó elképzelések Antioĥ/o=tört Antiokhosz Antioĥi/o=tört geo Antiochia ~o estas la ĉefurbo de la antikva Sirio: Antiochia az ókori Szíria fővárosa Antioki/o=Antioĥio Antiop/o=mit Antiopé antipirin/o=gysz antipirin antipod/o=1. geo ellenpólus, antipodus (a Föld ellentétes oldala); 2. átv ellenpólus, pontosan az ellenkezője; ~ulo: a Föld ellentétes oldalán lakó antirasism/o=kontraŭrasismo antirin/o=növ oroszlánszáj (Antirrhinum) szin leonfaŭko, lupfaŭko antisemit/o=fn zsidógyűlölő, antiszemita; ~ismo: antiszemitizmus, zsidógyűlölet antiseps/a=sepsa Antisten/o=fil Antiszthenész antistrof/o=ir antistrófa, ellenversszak antitez/o=1. ir ellentét, antitézis; 2. fil ellentétel, antitézis antitoksin/o=tokso Antium/o=tört geo Antium antocian/o=kém antocián, virágkék antoksant/o=növ borjúpázsit (Anthoxanthum) antologi/o=ir antológia Anton/o=Antal Antonen/o=tört Antoninus Antoni/o=tört Antonius antonim/o=nyt ellentétes értelmű szó, antonima szin mal-vorto 1 antonomazi/o=ir antonomázia (jellegzetességével való megnevezés) ’li estas Herkulo de nia tempo’ estas ~o: a ’napjaink Herkulese’ antonomázia antozo/oj=koraluloj antr/o=1. üreg, barlang; 2. anat üreg, barlang, antrum kora ~o: szívüreg, antrum cardiacum szin korkaveto mastoida ~o: csecsnyúlványüreg, antrum mastoideum pilora ~o: antrum pyloricum (gyomor pars pyloricájának tágultabb része) antracen/o=kém antracén antracit/o=ásv antracit antrakinon/o=kém antrakinon antrakoz/o=bányásztüdő, antrakózis, anthracosis antraks/o=1. áll orv lépfene, anthrax; 2. orv ne darázsfészek, carbunculuskarbunklo haŭta ~o: orv bőranthrax intesta ~o: bélanthrax pulma ~o: tüdőanthrax antrisk/o=növ turbolya (Anthriscus) antrop/o=tud ember, antropus; ~oidoj: áll majmok (Anthropoidea) szin simiuloj; ~ologo, ~ologiisto: tud antropológus, embertanos; ~ologio: tud antropológia, embertan; pra~o: ősl majomember (Praeanthropus); ~ometrio: 1. tud antropometria, emberméréstan; 2. jog bűnügyi nyilvántartási mérés ~ometria foto: antropometriai fénykép, rendőri nyilvántartásba vételi fénykép; ~omorfoj: áll emberszabású majmok; ~ocentra: tud emberközpontú ~ocentra vidmaniero: emberközpontú szemlélet antropofag/o=tud emberevő, antropofág szin hommanĝulo, kanibalo; ~ismo: tud emberevés, antropofágia szin kanibalismo antropomorf/a=antropomorf, ember alakú; ~o: ősl antropomorf lelet, paleolitikus ember; ~ismo: 1. fil antropomorfizmus (isten felruházása emberi tulajdonságokkal); 2. ált antropomorfizmus (állatok, növények felruházása emberi tulajdonságokkal) antrotoponim/o=nyt emberi helynév, antrotoponíma antropozofi/o=fil antropozófia antropozoik/o=geo antropozoikum anturi/o=növ flamingóvirág, antúrium (Anthurium) antus/o=pipio Antverpen/o=geo Antwerpen Anub/o=vall Anubisz, Anpu, Inpu anuitat/o=gazd éves törlesztőrészlet Anunciaci/o=1. kr Gyümölcsoltó Boldogasszony (ünnep); 2. műv angyali üdvözlet szin Anĝela Saluto anur/oj=áll békák, farkatlan kétéltűek (Anura) szin senvostuloj anuri/o=orv vizeletrekedés, anuria anus/o=anat végbélnyílás, anus ~a sfinktero: anat végbélzáró izom; ~koiti: ntr análisan közösül, végbélnyíláson át közösül; ~koito: anális közösülés, végbélnyíláson keresztül történő közösülés anzu/o=1. növ ansufa, ansubarackfa (Prunus armeniaca var. ansu); 2.anzufrukto; ~jo:anzuo 1; ~frukto: növ ansubarack
26 aorist/o=nyt aorisztosz aort/o=anat főverőér, főütőér, aorta ~a aneŭrismo: orv aorta aneurizmája, aneurysma aortae ~a arko: aortaív, arcus aortae ~a nesufiĉeco: orv aortaelégtelenség, aortainsufficentia operacio de la ~a valvo: aortabillentyű operációja; ~ito: orv aortagyulladás, aortitis Aost/o=geo Aosta ~a Valo: geo pol Valle d’Aosta (IT) aot/o=áll éjimajom (Aotus) ap.=aparato, apartamento apaĉ/o=1. fn apacs (indián); 2. átv ne aszf~betyárstratbandito; ~a: mn nyt apacs apanaĝ/o=1. tört életre szóló birtokadomány, apanázs; 2. tört évjáradék, évpénz, apanázs; ~i: 1. tr tört életre szóló birtokadományt ad vkinek (n); 2. tr apanázst, évjáradékot ad vkinek (n); ~ulo: fn apanázsban részesülő, évjáradékos aparat/o=1. tech készülék, berendezés, eszköz centra aparat/o=ĉefprocezilo elektra ~o: vill villamos készülék eliga ~o: inf kimeneti eszköz szin eligilo eniga ~o: inf beviteli eszköz, input eszköz szin enigilo; 2. anat rendszer, szervek, apparatus digesta ~o: anat emésztőrendszer, apparatus digestorius; 3. (igazgatásban) apparátus, hivatali gépezet, szervezet milita ~o: katonai gépezet; 4. sp tornaszer; 5. ir apparátus, eszköztár (műhöz tartozó jegyzetek, kiegészítők stb.) kritika ~o: kritikai apparátus; ~aro: inf hardver, eszközrendszer szin hardvaro; ~isto:aparatulo; ~ulo: aparátusbeli, bürokrata; ~ujo: tech ház, káva (készüléké); ~adaptilo, ~pelilo: inf eszközmeghajtó, drive; ~atribuo: inf eszközkiosztás; ~bitoko: inf állapotbájt; ~gimnasto: sp szertornász szin ilgimnasto; ~gimnastiko: sp isk szertorna szin ilgimnastiko; flank~o, periferia ~o: inf perifériaeszköz, külső egység radioaparato, vidbendaparato aparatĉik/o=pej aparátcsik, aparátusbeli, bürokrata (RU) vö. aparatulo, aparatisto apart/a=1. különálló, egyes ~aj personoj ne rajtas ŝanĝi la statuton: egyes személyek nem jogosultak az alapszabály módosítására mendi du ~ajn ĉambrojn en hotelo: két külön szobát rendel szállodában tio estas tute ~a demando: ez egészen más kérdés; 2. mn külön, külön-külön, más és más al ĉiu sanktulo ~an kandelon Z: közm kinek mi jár ~a ekscito: vill diszkrét gerjesztés por ĉiu horo de la tago li havas ~an surtuton: a nap minden órájára más és más felöltője van; 3. különös, különleges, sajátos esprimo uzata en ~a senco: sajátos jelentésben használt kifejezés legi kun ~a intereso: külön érdeklődéssel olvas tio estas ~a ĝojo por mi: ez külön öröm számomra; ~e: 1. hsz külön, elválasztva ~e de la fakto, ke: eltekintve attól a ténytől, hogy ~e de tio: ettől függetlenül aparte traktendaj aferoj loĝi ~e: külön lakik; 2. különösen, különösképpen lin ne ĝojigas ~e la gajno en la loterio: különösképpen nem örül a lottónyereménynek min ~e interesas viaj intencoj: különösen a szándékaid érdekelnek; apartaĵo: 1. külön dolog; 2. részleg, szakasz, traktus; 3. sajátosság, különlegesség nacia ~aĵo: nemzeti sajátosság szin naciaĵo; ~eco: 1. különállás; 2. különlegesség, másság; ~igi: 1. tr elkülönít, eltávolít; 2. elválaszt (egyes részeket), különválaszt ~iga marko: inf állományhatároló jelzés; ~igebla: 1. elkülöníthető; 2. mat szeparábilis; ~igisto: pol apartheidista, az elkülönülés híve; ~iĝi: 1. ntr elkülönül, eltávolodik; 2. elválik, leválik, kiválik, szétválik; ~ismo: pol apartheid, elkülönülés; de ~iĝi: ntr leválik, elkülönül vmiről v. vhonnan (de) grupo da herezuloj de ~iĝis de la eklezio: egy csoport eretnek elkülönült az egyháztól peco de ~iĝis de la statuo: egy darab levált a szoborról rasapartigo apartament/o=ép lakosztás, többszobás lakás, apartman; ~aro, ~ejo: ép bérház, társasház ~ejo por emeritoj: nyugdíjasház aparten/i=1. ntr tartozik vkihez v. vmihez (al), vki v. vmi (al) tulajdona la domo ~as ne al mi, sed al mia patro: a ház nem az enyém, hanem apámé ĝi ~as ekskluzive al mi: az kizárólag az enyém; 2. vkire tartozik (vki ügye) (al) juĝi pri lingvaj demandoj ~as al la Akademio: a nyelvi kérdések megítélése az Akadémiára tartozik tio ~as ekskluzive al mi: ez kizárólag rám tartozik; 3. vhová (al) tartozik (vmely csoportba tartozik) ~i al la arkivo: átv ige idejétmúlt, túlhaladott, kiment a divatból la provinco ~as al la plej riĉaj: a tartomány a leggazdagabbak közé tartozik li ~as al niaj amikoj: barátaink közé tartozik tio ~as ankoraŭ al la regno de revoj: sok víz folyik még addig le a Dunán v. Tiszán; ~aĵo: 1. tulajdon pri nemoveblaĵo, kiu ne estas mia ~aĵo, mi ne rajtas decidi: olyan ingatlanról, amely nem az én tulajdonom, nincs jogom dönteni; 2. tartozék, cubehör la vilao kun ĉiuj ĝiaj ~aĵoj estis konfiskita: a villa minden tartozékával együtt el lett kobozva; inter~a, kun~a: összetartozó; inter~o, kun~o: együvé tartozás, öszszetartozás apati/o=fásultság, egykedvűség, apátia; ~a: apatikus, fásult, egykedvű, kiégett apatit/o=ásv apatit apatosaŭr/o=ősl Apatosaurus
apeks/o=1. anat csúcs, hegy, apex kora ~o: szívcsúcs, apex cordis langa ~o: nyelvcsúcs, nyelvhegy, apex linguae petra ~o: piramiscsontcsúcs, apex partis petrosae pulma ~o: tüdőcsúcs, apex pulmonis; 2. növ csúcs (pl. levélé, ágé) szin malbazo radika ~o: gyökércsúcs; 2. csill apex apel/o=kat sorakozó, parancskihirdetés, névsorolvasás; ~placo: kat gyülekezőtér Apel/o2=műv Apellész apelaci/i=1. jog fellebbez la kondamnito je unua instanco ~is al la supera tribunalo: az első fokon elítélt a táblabírósághoz fellebbezett; 2. átv magasabb fórumhoz fordul, apellál ~i al la publika opinio: a közvéleményhez fordul ~i al la racio: a józan észre apellál v. hivatkozik; ~a: jog fellebbviteli, tábla~; ~o: 1. jog fellebbezés átv apellálás, hivatkozás (magasabb érvre) apenaŭ=I. módosítószó 1. alig apenaŭ cent forintojn ĝi kostas: alig száz forintba kerül apenaŭ distingebla diferenco: alig észrevehető különbség apenaŭ iom: alig valamennyi, csekély apenaŭ li scipovas legi: alig tud olvasni; 2. nem sokkal azelőtt li estis apenaŭ foririnta, kiam, vi alvenis: nem sokkal azelőtt ment el, hogy te jöttél; II. kötőszó; amint, alighogy apenaŭ ili eklaboris, eksplodis terura tempesto: alighogy elkezdtek dolgozni, szörnyű vihar tört ki apenaŭ vi atingos la supron, tuj returnu vin: amint eléritek a csúcsot, azonnal forduljatok vissza; továbbképezve; apenaŭa: alig észlelhető, alig észlelhető, alig valamilyen apendic/o=1. knyv függelék; 2. anat függelék (pl. féregnyúlvány), biz vakbél, appendix; ~ito: orv féregnyúlvány-gyulladás, biz vakbélgyulladás, appendicitis; meso~o: anat féregnyúlvány saját kis hashártyai kettőzete, mesoappendix; ~ektomio: orv féregnyúlvány műtéti eltávolítása, appendectomia apendikulari/oj=áll farkos zsákállatok, házváltók, appendikluáriák (Appendiculariae) Apenin/oj=geo Appenninek apepsi/o=orv emésztési zavar, apepszia aper/i=1. ntr váratlanul megjelenik, felbukkan, feltűnik vhol nekonato ~is ĉe la pordo: egy ismeretlen jelent meg az ajtónál; 2. megmutatkozik se ~os neceso por tio: ha szüksége mutatkozik; 3. látszik, tűnik (vmilyennek) ~i senkulpa: ártatlannak tűnik ĉi tiu solvo ~as neakceptebla: ez a megoldás elfogadhatatlannak tűnik; 4. knyv megjelenik ĉi tiu gazeto ~as ĉiusemajne: ez az újság hetente jelenik meg; 5. megjelenik, előfordul vhol ~i al laboro: munkára megjelenik li ~i en plej diversaj lokoj: a legkülönfélébb helyeken fordult meg grandnombre ~is parencoj ĉe la entombigo: nagy számban jelentek meg rokonok a temetésen; ~aĵo: 1. jelenség, látvány, tünemény; 2. mat inf előfordulás; ~igi: 1. tr láttat, felmutat, megjelenít; 2. tr knyv megjelentet, kiad; ek~i: ntr hirtelen megjelenik, felbukkan; el ~i: ntr előbukkan; mal ~i: 1. tr eltűnik (a szem elől) mal ~i for de la okuloj, mal ~i el la vido: eltűnik a szeme elől mal~is, kiel mulo en nebulo: úgy eltűnik, mint szürke szamár a ködben mal~is, kiel ŝtono en maron Z: mintha a föld nyelte volna el mal ~is, kiel vaporo Z: elillant, mint a kámfor; köddé vált; elpárolgott; 2. megszűnik, eltávozik, elenyészik mal ~is granda homo el inter ni: nagy ember távozott közülünk multaj gazetoj jam mal ~is en la movado: már sok újság szűnt meg a mozgalomban; mal ~igi: 1. eltüntet (a szem elől); mal ~igi al si: elcsen; 2. megszüntet, megsemmisít; re ~i: ntr újra megjelenik, visszajön; re ~anto: visszajáró lélek, hazajáró lélek, kísértet apercept/o=fil tudatos észlelés, világos észlelés, felfogás, appercepció; ~i: tr fil tudatosan észlel, felfog, appercipiál aperitiv/o=1. gaszt aperitif, étvágygerjesztő ital; 2. az aperitív ideje; ~i: ntr aperitifet iszik ~i per prunbrando: étvágygerjesztőként szilvapálinkát iszik apert/a=nyílt, nyitott, szabadon hozzáférhető szin malfema, malfermita ~a kunveno: nyilvános összejövetel ~a promenejo: közsétány ~a universitato: szabadegyetem ~a urbo: kat nyílt város (nem védett); ~e: nyíltan, kertelés nélkül, szabadon ~e paroli: nyíltan beszél; ~i: ntr nyitott, nyílt, nyitva van, nyitva áll; ~igi: tr megnyit, kinyit, felnyit szin malfermi; ~aĵo: nyílás szin aperturo; ~osvetero: kardigán apertur/o=1. nyílás fenestra ~o: ép ablaknyílás szin embrazuro 1 observa ~o: figyelőnyílás; 2. tech nyílásméret ~o de lenso: fot lencsenyílás ~o de sako: zsák szája ~o de tubo: csőnyílás kloakaperturo apetal/oj=növ szirmatlanok (Apetalae) szin senpetaluloj apetenc/o=pszi megkívánás apetit/o=étvágy bonan ~on!: jó étvágyat! doni ~on: étvágyat csinál dum la manĝado venas ~o Z: közm evés közben jön meg az étvágy eksciti la ~on: étvágyat kelt v. csinál perdi la ~on: elmegy az étvágya senti ~on: étvágyat érez, éhes; ~iga: étvágygerjesztő, étvágycsináló; ~otikla: ínycsiklandozó; ~veka: átvágycsináló, étvágygerjesztő api/o=növ tud zeller (Apium)
27 apiolo: kém apiol Api/o2=geo Apia (WS) ~o estas la ĉefurbo de Samoo: Apia Szamoa fővárosa apik/a=meredek ~a klifo: meredek szirt la ŝipo alfundiĝis ~e: a hajó meredeken süllyedt el apios/o=növ Apios amerika ~o: földidió, földikörte, indiángumó (A. americana) szin terpoma fazeolo, indiana terpomo Apis/o=vall Ápisz, Hápi (szent bika) aplanat/a=fot képhibamentes, aplanát, aplanatikus; ~eco: fot képhibamentesség (mint állapot); ~ismo: fot aplanatizmus, aplanázia; ~o: fot aplanát, aplanatikus lencse, aplanát objektív aplaŭd/i=1. tr tapsol vkinek (n), megtapsol vkit (n) Dion laŭdu kaj diablon ~u Z: közm néha az ördögnek is kell gyertyát gyújtani la publiko entuziasme ~is la aktorojn: a közönség lelkesen tapsolt a színészeknek; 2. átv helyesel, üdvözöl vmit (n) ~i iniciaton: kezdeményezést üdvözöl; ~o: taps, tapsolás fari al li ~on sur la vangon Z: leken neki egyet tondra ~o: dörgő taps, tapsvihar; ~isto: pej tapsonc; ~istaro: pej lefizetett közönség, tapsoncok aplet/o=inf kisalkalmazás, applet aplik/i=1. tr alkalmaz (elméletet a gyakorlatban) ~a tavolo: inf alkalmazói réteg, felhasználói szint ~ata scienco: tud alkalmazott tudomány ~i leĝon: jog törvényt alkalmaz ~i metodon: módszert alkalmaz ~i regulon: szabályt alkalmaz ~i teorion al la praktiko: az elméletet a gyakorlatra alkalmazza praktika ~o: gyakorlati alkalmazás; 2. tr alkalmaz (rendeltetésének megfelelően) ~i forton: erőt alkalmaz ~i kompreson: orv borogatást alkalmaz ~i kupon: orv köpölyöz ~i rimedon: eszközt alkalmaz; 3. tr alkalmaz (vkire vmit) la karakterizado ~eblas ankaŭ al li: a jellemzés rá is alkalmazható; ~o: alkalmazás ~o de kompulsaj rimedoj: jog kényszerítő eszközök alkalmazása; ~aĵo: inf alkalmazás, felhasználói program; ~programisto: inf alkalmazásfejlesztő, alkalmazásprogramozó aplit/o=ásv aplit aplomb/o=1. magabiztosság, biztos fellépés; 2. átv nyomaték; ~a: 1. magabiztos; 2. átv nyomatékos; malamplomba: esetlen, bumfordi apne/o=orv légzéskimaradás, apnoe Ap/o=Apokalipso apocin/o=növ börvény (Apocynum) apod/o=áll sarlósfecske (Apus) apofiz/o=1. anat csontkinövés, csontnyúlvány, apofízis, apofhysis dentoforma ~o: fogszerű nyúlvány szin odontoido korakoida ~o: anat hollócsőrszerű csontkinövés, apophysis coracoideus spina ~o: csigolyatövis, tövisnyúlvány, processus spinosus; 2. ásv apofízis apog/i=1. tr alátámaszt, alulról megtámaszt ~i la kapon sur la mano: a fejét a kezére támasztja ~i sin sur bastono: botra támaszkodik; 2. tr hozzátámaszt, vminek nekitámaszt ~i la eskalon al la muro: a létrát a falhoz támasztja ~i sin al muro: falnak támaszkodik; 3. tr átv alapoz vmit vmire (sur), alátámaszt vmit vmivel (sur) ~i sian opinion sur la fakto: véleményét arra a tényre alapozza sur nenio li povas ~i sian teorion: elméletét semmivel sem tudja megalapozni li ~as sian suspekton sur faktoj: tényekre alapozza gyanúját; 4. tr átv támogat vkit ~i agadon: tevékenységet támogat ~i la Ruĝan Krucon per mono: pénzzel támogatja a Vöröskeresztet; ~o: 1. támogatás facile li trovis ~on ĉe sia kamarado: könnyen talált támogatásra pajtásánál senti firman ~on en la dorso: szilárd támaszt érez maga mögött; 2. támasz la kredo donas al oni ~on: a hit támaszt ad az embernek solida ~o: szilárd támasz; ~ilo: 1. ált támaszték, támla; 2. tech támasztóelem, alátámasztás; 3. ép támasz, támaszték, dúc; dis~ilo: ép tech feszítőgerenda; kontraŭ~ilo: ép tech támasz, gyámfa szin ŝtrebo; sub~i: tr tech ép alátámaszt, alulról megtámaszt; sub ~ilo: ép gyám, konzol; ~arko: ép támív; ~brako: karfa; ~muro: ép támfal; ~punkto: fiz forgáspont, támpont, megtámasztási pont; ~rado: jm mankókerék; ~relo: ép korlát, karfa; ~seĝo: támlás szék; ~stango: támasztórúd, támaszték oni metis ~stangon sub la fruktopeza branĉo: támasztékot tettek a gyümölcstől nehéz ág alá; ~trabo: ép támfa, dúc, gyámgerenda libroapogilo apoge/o=1. csill földtávol, apogeum vö. perigeo, zenito, nadiro, kulmino; 2. átv csúcspont, csúcs, tetőpont ĉe la ~o de siaj sukcesoj: sikerei csúcsán; ~i: 1. ntr csill földtávolban van; 2. ntr átv a csúcson van, a tetőpontján van apoĝatur/o=zene appoggiatura, előke apokalips/o=végítélet, világvége, apokalipszis; ~a: 1. bibl végítélet~, apokaliptikus; 2. rejtélyes, látomásszerű; 3. végítéletszerű, apokaliptikus, borzalmas; ~o: bibl Jelenések (Jel) apokop/o=nyt szócsonkítás, apokopé diri ’aŭto’ anstataŭ ’aŭtomobilo’ estas ~o: szócsonkítás automobil helyett autót mondani apokrif/a=1. bibl apokrif, nem hiteles, nem hitelesíthető ~aj evangelioj: bibl apokrif evangéliumok; 2. átv nem hiteles ~a dokumento: nem hiteles okmány; ~o: bibl apokrif irat
apolog/o=ir tanmese; apologetik/o=kr hitvédelemtan, apologetika; ~etikisto: 1. kr hitvédő, apologéta; 2. átv apologéta, ideológia védelmezője apologi/o=ir védőbeszéd, védőirat, apológia ~o de Sokrao: Szókratész védőbeszéde; ~i: tr v. ntr védelmez (nézetet, eszmét)(pri v. pro v. n); ~isto: védelmező, apologéta (nézeté, eszméé) Apolon/o=mit Apollón, Apollo Apoloni/o=Apollóniosz, Apolló, Apollonius (utónév) apomiks/o=biol apomixis, megtermékenyítés nélküli szaporodás aponeŭroz/o=orv bőnye, aponeurózis apopleksi/o=orv gutaütés, szélhűdés, apoplexia ~a ikto, ~a atako: szélütéses roham cerebra ~o: orv agyvérzés, apoplexia cerebri aposiopez/o=ir elhallgatás, félbeszakítás, aposiopesis, reticencia ’silentu, aŭ mi...’ estas ~o: a ’hallgass, különben...’ elhallgatás apostat/o=1. kr hitehagyott, aposztata; 2. pol pártütő; ~i: 1. ntr kr elhagyja a hitét, hitet cserél; 2. ntr pol pártot üt, átpártol aposterior/a=fil nyt a posteriori, tapasztalat utáni, tapasztalaton alapuló vö. apriora; vö. aposteriora lingvo apostol/o=1. kr apostol la sanktaj ~oj: kr a szent apostolok; 2. átv apostol, buzgó hirdetője (vmely ügynek); ~a: kr apostoli ~a beno: apostoli áldás ~a eklezio: apostoli egyház ~a epistolo: bibl apostoli levél ~a reĝo: tört apostoli király; ~eco: kr apostolság, apostolátus; ~ado: kr apostoli tevékenység, apostolkodás apostrof/o=1. knyv hiányjel, aposztróf (’); 2. ir szónoki megszólítás, aposztrofálás; ~i: 1. tr hiányjellel ír, aposztrofál; 2. ir megszólít, aposztrofál; mal ~o: knyv nyitó hiányjel, nyitó aposztróf apoteci/o=növ tömlőtányér, apotécium apotek/o=gysz gyógyszertár, patika ~a farmaciisto: gyógyszertári gyógyszerész ~aj varoj: gyógyszeráruk, patikaáruk; ~isto: gysz gyógyszerész, patikus apotem/o=mat oldalmagasság, apotéma (szabályos sokszögé) apoteoz/o=1. vall istenné emelés, felmagasztalás, apoteózis; 2. átv dicsőítés, istenítés, megdicsőülés; 3. átv betetőzés, csúcspont (>látványosság); ~i: 1. tr vall istenek közé emel; 2. tr átv felmagasztal, istenít, dicsőít apozici/o=nyt hátravetett jelző, értelmező jelző, utójelző, appozíció vö. nominacio en ’Stefano, unua reĝo de la hungaroj’ ’unua reĝo de la hungaroj’ estas ~o: az ’István, a magyarok első királya’-ban a ’magyarok első királya’ értelmező jelző; ~i: tr nyt hátravet (jelzőt) apr.=aprilo apr/o=áll vaddisznó (Sus) veruk~o: varacskos disznó (Phacochoerus); ~aĵo: gaszt vaddisznóhús, vaddisznóétel aprec/i=aprezi; mal ~i:malaprezi apret/i=tr tex kikészít, csinoz, appretál vö. apreturo; ~aĵo: tex kikészített anyag, csinozott anyag apretur/o=tex kikészítőszer, appretálószer, csinozóanyag vö. apreti aprez/i=tr becsül, értékel, elismer; ~o: elismerés, megbecsülés, értékelés ~e mencii: elismerően említ; mal ~i: tr lenéz, megvet april/o=április pluvo en ~o – por la tero utilo Z: közm májusi eső aranyat ér ~a vetero – trompa aero Z: közm tavasz – ravasz komenco ~a, trompo facila Z: április bolondja, május szamara; ~skarabo: áll sárga cserebogár (Amphimallon solstitialis) aprior/a=1. fil a priori, tapasztalattól független; 2. nyt a priori (>nyelv); 3. inf alapértelmezett, alapbeállítás szerinti, default vö. aposteriora; ~e: 1. hsz a priori, eleve, tapasztalattól függetlenül; 2. inf alapértelmezés szerint aprob/i=1. tr helyesel, jónak talál; 2. jóváhagy, elismer (megfelelőnek) ~i kiel doktoron: isk doktorrá fogad ~i leĝproponon: jog törvényjavaslatot jóváhagy; ~o: 1. helyeslés, elfogadás; 2. jóváhagyás, elismerés; ~e: helyeselve, jóváhagyólag; ~inda: elismerésre méltó, jóváhagyható, elfogadható; mal ~i: tr ellenez, rosszall, helytelenít, rossznak tart; mal ~o: ellenzés, rosszallás, helytelenítés; mal ~a: rosszalló, elítélő; mal ~inda: helytelenítendő, elítélendő aproksim/i=tr mat közelít, approximál; ~o: mat közelítés, approximáció; ~aĵo: mat közelítő érték apsid/o=csill apszispont (legtávolabbi vagy legközelebbi pont a Naphoz képest) ~a linio: csill apszisvonal aptenodit/o=áll tud pingvin (Aptenodytes) szin pingveno apterig/o=áll kivi (madár) (Apteryx) apud=I. elöljárószó; apud: mellett mi ne loĝas ĉe mia frato, sed mia domo estas apud lia: nem lakom a bátyámnál, de a házam az övé mellett van metu la krajonon apud la kajeron: tett a ceruzát a füzet mellé; II. előképző; apud~: vmi melletti, melléki, mellék~ apudĉambreto: ép benyíló apudesti: tr vki v. vmi mellett van, ott van, jelen van apudkontinenta: geo kontinens melletti, apikontinentális; III. önállóan; apuda: mellette lévő, szomszédos apuda angulo: mat kiegészítő szög apuda rokaĵo: ásv mellékkőzet; apude: mellette, a közelben apude ne estis barilo: mellete nem volt kerítés ĉi-apude: itt a közelben li starigis
28 la botojn apude de siaj: a csizmát a sajátja mellé tette; apudi, apudesti: tr vki (n) mellett van, vki v. vmi (n) közelében van; apudeco: közelség, szomszédság en tuja apudeco: közvetlen közelben; alapudi: tr odamegy vki v. vmi mellé (n) ni alapudi unu la alian: egymás mellé álltunk; malapudigi: tr eltávolít vki v. vmi mellől (de); tutapude: vminek a közvetlen közelében la bombo eksplodis tutapude de nia domo: a bomba a házunk közvetlen közelében robbant Apuli/o=geo pol Puglia (IT) apunt/o=apró, aprópénz, váltópénz vö. monero apus/o=apodo ar=I. utóképző; ~aro: 1. azonos fajtájú egyedek összessége bestaro: állatállomány gazetaro: sajtó homaro: emberiség; 2. egység összetartozó elemei arbaro: erdő estraro: vezetőség ŝtuparo: lépcső; 3. állatok csoportja bovaro: csorda luparo: farkasfalka porkaro: konda ŝafaro: nyáj; 4. lista, katalógus adresaro: címtár, címjegyzék horaro: órarend, menetrend nomaro: névjegyzék; II. önállóan; aro: 1. csomó, rakás, halom aro da brikoj: egy rakás tégla aro da brullignoj: egy halom tűzifa aro da libroj: egy csomó könyv; 2. mat halmaz aro de ĉiuj subaroj: hatványhalmaz barita aro: korlátos halmaz fermita aro: zárt halmaz kvocienta aro: faktorhalmaz malplena aro: üres halmaz nefinia aro: végtelen halmaz; 3. csoport, tömeg; araĉo: pej falka, horda, csürhe areto: maroknyi, néhány areton da moneroj li ankoraŭ havas en sia monujo: maroknyi aprója még van a pénztárcájában li havas areton da amikoj: van néhány barátja; arego: rengeteg, töméntelen, nagy tömeg, jó nagy halom arego da vizitantoj invadis la ekspozician salonon: nagy tömeg látogató özönlötte el a kiállítási helyiséget li hakis aregon da brullignoj:egy nagy halom tüzifát vágott; arigi: 1. tr csoportba gyűjt, egybeterel, összeterel arigi la dispaŝtiĝantajn brutojn: összetereli a szerteszét legelésző barmokat; 2. összegyűjt, egybefog, kötegel arigi slipojn en faskojn: cédulákat kötegel arigi la disĵetitajn ludilojn: egybegyűjti a szétszórt játékokat; 3. felhalmoz li arigis por vintro sufiĉan provizon: elegendő élelmet halmozott fel a télre; arope: többedmagával, csoportosan; grandare: nagy tömegben, tömegesen; subaro: mat részhalmaz; superaro: mat bővebb halmaz; aroteorio: mat halmazelmélet ar2=előképző; ar~: kém ar~ (aromás ciklusú szénhidrogének) areno: arén arino: arin arilo: arilgyök ar/o=ár (100 m() centi ~o: centiár (1 m() deci ~o: deciár (10 m() hekto~o: hektár (100 ár) ARA=aŭtomata regado de amplifado ara/o=áll arapapagáj (Ara) arab/o=fn arab; ~a: mn nyt arab (ar) ~a Duoninsulo: geo Arab-félsziget ~a Ligo: pol Arab Liga ~a Maro: geo Arab-tenger ~aj ciferoj: mat arab számjegyek, arab számok szin eŭropaj ciferoj ~aj Emirlandoj: geo pol Arab Emírségek; ~ata acido: kém arabin, arabinsav; ~eca: arabos, arab stílusú vö. arabesko; ~ino: exarabata acido; ~inozo: kém arabinóz, arabonsav; ~ismo: 1. nyt arabizmus, sajátos arab kifejezés; 2. pol arabizmus, arab mozgalom; ~isto: nyt arabista, arab filológus; ~istiko: nyt arabisztika, arab filológia; ~ujo, ~io: geo Arábia; ~stila: műv arab stílusú vö. arabeca arabesk/o=1. műv arabeszk; 2. zene arabeszk; ~osegilo: tech lombfűrész arabidops/o=növ lúdfű (Arabidopsis) arabis/o=növ ikravirág (Arabis) Arabon/o=tört geo Arrabona (Győr kelta neve) Aragon/o=geo pol Aragónia (ES) aragonit/o=ásv aragonit vö. pizoŝtono arahant/o=bud arhat, arahat, arahant (magas szintet elért spirituális gyakorló) Araĥn/o=mit Arakhné, Arachne arak/o=gaszt arrak (arab pálinka) arakid/o=növ földimogyoró (Arachis) ternuksa ~o: amerikaimogyoró, búrmogyoró (A. hypogaea) szin ternukso salitaj ~oj: gaszt sós mogyoró; ~ata acido: kém arachinsav; ~oleo: kém arachiszolaj araknoid/o=anat pókhálóhártya, arachnoidea; ~ito: orv pókhálóhártyagyulladás, arachnitis Aral/o=geo Aral-tó arali/o=növ arália (Aralia) arame/o=fn arámi, arameus; ~a: mn nyt arámi, arameus (arc) arane/o=áll pók (Araneus) bird~o:avikulario dom~o: házi pók vö. doma tegenario kruc~o: keresztespók (Araneus diadematus); ~aĵo: áll pókháló aranĝ/i=1. tr rendez, elrendez ~i alfabete: betűrendbe szed ~i bukedon: virágcsokrot köt ~i ĉambron: szobát rendbehoz ~i liton: ágyat berak; 2. tr intézkedik, elintéz, elsimít ~ataj aferoj: folyamatban levő ügyek ~i aferon: ügyet intéz, elintéz, elrendez ĉiu manĝas, kiel li ~as Z: közm ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát fari ~ojn: előkészületeket tesz, intézkedéseket hoz v. foganatosít kiu kaĉon ~as, tiu ĝin manĝas Z: aki főzte,
egye meg se Dio ne ~os, lupo vin ne manĝos Z: közm mindnyájan Isten kezében vagyunk; 3. tr zene rendez; ~i sin: 1. elrendezkedik la armeo ~is sin batalorde: a hadsereg csatarendbe állt mi scias min ~i: majd elleszek valahony; 2. elhelyezkedik ~i sin komforte: kényelmesen elhelyezkedik kiu konstante lokon ŝanĝas, neniam sin ~as Z: közm ülj veszteg seggeden, ha jól van dolgod; ~a: elrendezésű, állású; ~o: 1. rendezés, elrendezés, megrendezés de lia vivo ~o estas trinko kaj manĝo Z: mást se csinál, csak eszik és iszik la ~o de la ĝardeno estas regula: a kert elrendezése szabályos; 2. megrendezés, rendezvény bonfara ~o: jótékonysági rendezvény szin benefico brila ~o de kongreso: kongresszus ragyogó megrendezése turisma ~o: idegenforgalmi rendezvény; 3. elintézés, intézkedés paliativa ~o: félrendszabály, átmeneti intézkedés tro kara ~o por malkara tagmanĝo Z: többe kerül a leves, mint a hús; 4. kárrendezés; ~aĵo: 1. rendezvény; 2. mat variáció (p-ad osztályú); 3. tech berendezés, szerkezet, készülék reguliga ~aĵo: szabályozókészülék teleindika ~aĵo: tech távkijelző berendezés telemezura ~aĵo: tech távmérő-berendezés; ~ejo: rendezvény színhelye; ~ema: rendszerető, akkurátus, pedáns; ~iĝi: 1. ntr elrendeződik, alakul la skandalo ~iĝis favore al li: a botrány számára előnyösen rendeződött liaj aferoj bone ~iĝis: jól alakultak a dolgai; 2. elintéződik mi forgesis diri, ke dume via afero ~iĝis: elfelejtettem mondani, hogy közben az ügyed elrendeződött; al ~i: tr hozzáigazít, adaptál; ali ~i: tr átrendez; antaŭ~i: tr előre megrendez, előre elrendez, előre elintéz; dis~i: tr szétrendez, szétrak dis~u la seĝojn laŭ la muroj: rakd szét a székeket a fal mentén; dis ~o: szétrendezés, diszpozíció; kun~o: 1. összerendezés, egymáshoz rendezés; 2. inf konfiguráció; mal ~i: tr összekuszál, összekever; re ~i: tr újrarendez, átrendez; re ~o: átrendezés, rendberakás bankrotaranĝo, datumaranĝo, floraranĝo, foliaranĝo, frazaranĝo, hararanĝo, petalaranĝo, tekstaranĝo, vivaranĝo, vortaranĝo Ararat/o=geo Ararát Aras/o=geo Arras araŭkan/o=fn araukán; ~a: mn nyt araukán, mapucse (arn) araŭkari/o=áll araukária (Araucaria) arb/o=1. növ fa vö. arbusto ~o de la sciado: bibl a tudás fája ~o krakanta venton ne timas Z: közm szél a tölgyet ledönti, a náddal nem bír familia ~o: családfa fleksu ~on dum ĝia juneco Z: közm addig üsd a vasat, amíg meleg judea ~o:cercido konifera ~o: ált fenyőfa, tűlevelű fa la ~o de vivo: bibl az élet fája pro multo da ~oj li ~aron ne vidas Z: nem látja a fától az erdőt spalira ~o: sövényfa; 2. mat fa; ~aĵo: rőzse; ~aro: növ agr erdő ~aro aŭdas, kampo vidas Z: közm az erdőnek füle van, a mezőnek szeme van en ~aro sidas, kaj ~ojn ne vidas Z: a fától nem látja az erdőt konifera ~aro: ált fenyőerdő, tűlevelű erdő Nigra ~aro: geo Feketeerdő, Schwarzwald; ~areto: növ liget, kis erdő; ~arigi, ~arizi, ~arumi: tr agr erdősít, fásít; ~aristo: agr erdész szin forstisto ~arista domo: erdészház; ~ejo: fás terület, fás rész; ~eto: növ fácska, bokor; ~etaĵo: nearbusto, vepro; ~ido: növ fiatal fa, fapalánta; ~idejo: agr faiskola; ~isto: erdőmunkás, erdőművelő; ~ologo:dendrologo; ~ologio:dendrologio; ĉef~isto: agr főerdész; miks~aro: növ vegyes erdő; pra~aro: növ őserdő; re ~arigi: tr agr újraerdősít; sen~ejo: tisztás; sen~igi: tr (erdőt) irt; sub~o: mat részfa; ~argardisto: agr erdőkerülő, erdőőr; ~arincendio: erdőtűz; ~arkultivo: agr erődművelés, erdészet szin forstkultivo; ~armortado: agr öko erdőpusztulás; ~arrando: erdőszél; ~arriĉa: erdős, erdőben gazdag; ~arstepo: geo erdős sztyepp; ~artundro: geo erdős tundra; ~arzono: geo erdőövezet; ~ofiguro: tud faábra; ~ofolio: növ falevél; ~ogrimpulo:certio; ~oĝardeno, ~omuzeo: arborétum; ~ohakejo: agr fakitermelő hely; ~ohakilo: favágó fejsze; ~ohakisto: favágó szin hakisto; ~okultivo: agr fatermesztés; ~okoloso: fakolosszus, óriási méretű fa; ~omortigulo: fűzfarontó lepke (Cossus cossus) buterarbo, fragarbo, flamarbo, foliarbo, fruktarbo, galeriarbaro, kristarbo, glanarbo, mararboj, mastikarbo, melonarbo, panarbo, papiliarbo, pinglarbo, pluvarbaro, riverarbaro, tuliparbo, vaksarbo, vomarbo arbalest/o= kat számszeríj, nyílpuska arbed/o=netrunkarbusto, tufarbusto arbitr/a=önkényes, önhatalmú, szeszélyes; ~o: kény, önkény laŭ propra ~o: saját kénye-kedve szerint; ~eco: önkényesség arbitraci/o=1. jog választottbírósági döntés, döntőbírósági ítélet; 2. sp bíráskodás, játékvezetés; ~i: 1. tr jog (döntőbíróként) ítél, megítél, döntőbíráskodik; 2. tr sp ítél, megítél, bíráskodik; ~a juĝisto: jog döntőbíró, választott bíró; ~a teamo: sp bírói team, játékvezetők; ~isto, ~anto, ~ulo: 1. jog döntőbíró, választott bíró; 2. sp bíró, játékvezető arbitraĝ/o=gazd arbitrázs (árfolyam-különbözetre spekulálás) arbreŝ/o=albánok lakta hely (IT) arbust/o=növ cserje, bokor vö. arbeto, staŭdo, vepro; ~eto, sub~o: növ törpecserje trunkarbusto, tufarbusto arbut/o=1. növ szamócafa, szamócacserje (Arbutus) szin fragarbo; 2.arbutbero; ~ujo:arbuto 1; ~bero: növ szamóca
29 arĉ/o=1. zene vonó; 2. vill csúszósaru (áramszedőn) stango de ~o: zene vonópálca streĉbloketo de ~o: zene vonókápa; ~instrumento: zene vonós hangszer; ~osegilo: tech keretes fűrész; ~tiro: zene vonóhúzás ard/i=1. ntr izzik; 2. ntr átv izzik, hevül ~antaj okuloj: izzó szemek ~i de kolero: haragtól izzik; ~eti: ntr parázslik; ~a:1. izzó, tüzes blanke ~a: fehéren izzó ruĝe ~e: vörösen izzó; 2. átv izzó, heves, forró, égető ~a amo: forró szerelem ~a deziro: izzó vágy ~a pasio: forró szenvedély ~a problemo: égető probléma; ~o: 1. izzás; 2. átv hév, hevület; ~aĵo: parázs, üszök; ~igi: tr hevít, tüzesít; ~ilo: izzóháló, izzóharisnya (gáztűzhelyen) seksardo arde/o=áll gém (Ardea) egret~o: kócsag (Egretta) granda egret~o: nagykócsag, nemes kócsag (Egretta alba) griza ~o: szürkegém (Ardea cinerea) nokt~o: bakcsó, éji gém, vak varjú, kánya (Nycticorax nycticorax) Arden/oj=geo Ardennek ardez/o=1. ásv pala; 2. isk palatábla szin ardeztabulo; ~ejo: palabánya, palafejtő; ~krajono: isk palavessző szin grifelo 2; ~tabulo: isk palatábla ARE=Azia Rondo Familia are/o=1. föld, földterület akvokolekta ~o: víz vízgyűjtő terület Eŭropa Ekonomia ~o: gazd pol Európai Gazdasági Térség la inundo kovris milhektaran ~on: az ár ezer hektár földet borított be publika ~o: köztér, közterület; 2. tech felület kversekca ~o de akvotubo: vízcső keresztmetszeti felülete; 3. mat terület, felszín ~o de muro, planko: fal, padló területe; 4. knyv szedéstükör szin kompostareo, tipareo; ~i: tr vmennyi a területe, felülete la kampo ~as dek hektarojn: a föld területe tíz hektár la kversekco ~as 10 kvadratajn centimetrojn: a keresztmetszet 10 négyzetcentiméter; ~kosinuso:inversa hiperbola kosinuso; ~ovelocito: fiz területsebesség; ~sinuso:inversa hiperbola sinuso kompostareo, servareo, tipareo, trafareo AREK=Amika Rondo de Esperantaĵ-Kolektantoj arek/o=növ arékapálma (Areca) szin palmo; ~nukso: növ bételdió aren/o=1. küzdőtér, aréna, porond; 2. átv aréna, porond eniri la politikan ~on: a politika porondjára lép arenari/o=növ homokhúr (Arenaria) areol/o=1. anat kis terület v. felület (pont körül), udvar, areola ~o de akno: pattanás udvara mama ~o: emlőbimbóudvar, bimbóudvar, areola mammae; 2. csill udvar (Holdé, Napé) ~o de Luno: holdudvar; 3. növ szemölcs, körfolt, udvar, gödröcske, tüskepárna, areola areometr/o=kém sűrűségmérő, areométer (folyadékoknál) areopag/o=1. jog tört areopág (legfelső törvényszék az ókori Athénban); 2. átv (tekintélyes) ítélőszék antaŭ la ~o de la historio: a történelem ítélőszéke előtt arep/o=gaszt arépa (kukoricapogácsa) Ares/o=mit Arész vö. Marso arest/i=jog letartóztat, őrizetbe vesz prevente ~i: előzetes letartóztatásba helyez; ~o: jog letartóztatás, őrizetbe vétel enketa ~o: jog vizsgálati fogság hejma ~o: jog házi őrizet preventa ~o: előzetes letartóztatás; ~ejo: jog fogház, áristom meti en ~ejon: letartóztatásba helyez, áristomba vet; ~isto: 1. jog bírósági végrehajtó, rendőrtiszt; 2. jog tört poroszló, törvényszolga; ~ito: jog őrizetes; ~cirkulero: jog elfogatási parancs; ~mandato: jog letartóztatási parancs (okmány); ~ordono: jog letartóztatási parancs; ~puno: jog elzárás Arg/o=tört geo Árgosz; ~olando: tört geo Argolisz argal/o=áll argalai juh (Ovis ammon) argan/o=1. ip fúrótorony; 2. tech ne darugruo argani/o=növ argánfa (Argania spinosa) argemon/o=növ tüskemák, tüskésmák (Argemone) argentan/o=arĝentano Argentin/o=geo pol Argentína (AR); ~a: mn argentín, argentínai; ~ano: fn argentin argil/o=ásv agyag (közet és üledék) bakita ~o: égetett agyag modla ~o: mintázóagyag; ~a: agyag~, agyagból való ~a plato: agyaglap ~a vazo: agyagedény; ~aĵo: cserépáru, cseréptárgy, agyagáru, agyagtárgy; ~ceramiko: agyagkerámia, agyagművesség; ~kruĉo: kőkorsó, agyagkorsó; ~marno: ásv agyagmárga; ~minejo: ip agyagbánya; ~mineralo, ~petro, ~ŝtono: ásv agyagásvány, agyagkő; ~planko: ép agyagpadló, vert padló; ~poto: kőedény, agyagedény; ~tabulo: agyagtábla bakargilo, fajrargilo, fulargilo, kalkargilo, potargilo arginin/o=kém arginin argiop/o=áll darázspók, Argiope-pók argironet/o=áll búvárpók (Argyroneta aquatica) argon/o=1. kém argon (Ar); 2. kém argon (gáz) argonaŭt/o=áll hajóspolip (Argonauta argo) argonaŭt/oj=mit argonauták Argo/o=mit Argó (hajó) Argovi/o=geo Aargau
argument/i=tr érvel, argumentál vmivel (n) ~i la nespertecon de la kontraŭulo: az ellenfél tapasztalatlanságával érvel; ~o: 1. érv, argumentum ~o al homo: fil argumentum ad hominem (személyeskedő érv) solida ~o: komoly érv trafa ~o: találó érv; 2. mat független változó (>függvény); 3. mat argumentum, amplitúdó (>komplex szám); 4. fn mat határozatlan, változó; 5. inf argumentum; ~aĉi: tr pej okoskodik, okvetetlenkedik; du~a: mat bináris, kétváltozós du~a rilato: bináris reláció; for~i: tr érvekkel megcáfol; inter~o, kontraŭ~o: ellenérv Argus/o=mit Argosz, Argus, Árgus arĝent/o=1. kém ezüst (Ag); 2. cím címerezüst; ~a: 1. ezüst~, ezüstös, ezüstből való; 2. átv ezüstös ~a sonoro: ezüstös csengés ~a rido: ezüstös kacagás ~a brilo: ezüstös csillogás; 3. ezüst~ (az aranyhoz képest másodrendű) ~a golo: sp ezüstgól ~a medalo: sp ezüstérem ~a tempaĝo: ezüstkor parolo estas ~o, oron similas silento Z: közm beszélni ezüst, hallgatni arany; ~eca: ezüstszerű; ~i: 1. tr ezüstöz, ezüsttel bevon; 2. átv ezüsttel bevon, ezüstösen csillogóvá tesz; ~aĵisto: ezüstműves; ~ismo: orv ezüstmérgezés, argíria, argyrosis; ~umo:arĝentano; ~etalono: ip ezüstetalon; ~foliozo: növ ezüstlevelűség, silvering arĝentan/o=kém argentán, újezüst szin arĝentumo arĝirol/o=kém gysz ezüstkollod, kolloid ezüst arhat/o=bud arhat (legmagasabb fokozatot elért szent) arĥ.=arĥaismo, arĥaisme arĥi=előképző; arĥi ~:arki ~, ĉef ~ arĥi/oj=biol archeák (Archaea) arĥe/oj=bakt ősbaktériumok (Archea) arĥeolog/o=tört régész, archeológus; ~io: tört régészet, archeológia ~ia prifosado: régészeti ásatás ~ie priserĉi: régészetileg megkutat submara ~io: tenger alatti régészet arĥaj/a=exarkaa Arĥiloĥ/o=ir Arkhilokhosz ~a mezuro: ir arkhilokhoszi mérték Arĥimed/o=mat Arkhimédész ~a ŝraŭbo: mat tech archimedeszi spirál, csavar principo de ~o: archimedeszi törvény Arĥipelag/o=tört geo Arkhipelagosz; ~o: geo szigettenger, szigetvilág, archipelagus arĥitekt/o=ép építész ĝardenarĥitekto arĥitektur/o=1. ép építészet, architektúra ekologia ~o: szerves építészet; 2. átv stílus palaco de impona ~o: impozáns stílusú palota renesanca ~o: reneszánsz építészet(i stílus); 3. átv felépítés, szerkezet ~o de vizaĝo: arc felépítése ~o de romano: regény szerkezete; 4. inf architektúra, felépítés; bioarĥitekto: ép környezetbarát építész, bioépítész; bio ~o: ép környezetbarát építészet, bioépítészet arkiteŭt/o=áll óriáskalmár (Architeuthis) arĥitrav/o=ép gerendapárkány, architráv arĥiv/o=1. levéltár, irattár, okmánytár, archívum szin ĉartejo formeti en ~on: archívumba tesz, levéltárba helyez; átv ad acta tesz; 2. átv (dokumentum)gyűjtemény; 3. inf archívum; ~i: tr archivál, irattároz; ~ejo: ép levéltár (épület); ~isto: irattáros, levéltáros, archívumkezelő; en ~igi: 1. tr irattárba tesz, archivál; 2. inf archivál; ~ekzemplero: irattári példány ari/a=arja ari/o=1. zene énekdallam; 2. zene ária koloratura ~o: koloratúrária Ari/o2=kr Arius; ~ano: kr ariánus; ~anismo: kr arianizmus Ariadn/o=mit Ariadné ~a fadeno: mit átv is Ariadné fonala arid/a=1. met száraz, aszályos, kopár; 2. átv érzéketlen, lélektelen, közönyös Arici/o=tört geo Aricia arier/o=1. kat utóhad, fedezet; 2. sp védelem, hátvéd; ~ulo: sp hátvéd, védőjátékos szin defendanto; ~gardo szin postgardo: 1. kat hátvéd, utóvéd; 2. átv utóvédharcot folytatók, visszahúzók (fejlődés ellenzői); ~bazo: kat háttérbázis Aries/o=csill Kos, Aries szin Ŝafo unua punkto de ~o: Kos első foka, napéj-egyenlőségi pont aril/o=növ magköpeny, maglepel, arillus aril/o2=kém arilcsoport Ariman/o=Ahrimano Arion/o=mit Arión, Arion Ariost/o=ir (Ludovico) Ariosto arist/o=1. áll csápsörte; 2. növ szálka, szakáll, arista Aristarĥ/o=csill Arisztarkhosz Aristark/o=Aristarĥo Aristid/o=1. tört Ariszteidész; 2. Arisztid (utónév) Aristip/o=Arisztipposz ~o el Kireno: kürénéi Arisztipposz Aristofan/o=ir Arisztophanész aristokrat/o=arisztokrata, főnemes; ~aro: 1. pol arisztokrácia, főnemesség; 2. átv arisztokrácia (elit) ~aro de la beletro: a szépirodalom arisztokráciája
30 aristokrati/o=1. pol arisztokrácia (rendszer); 2. ne arisztokrácia (elit)aristokrataro aristoloki/o=növ farkasalma (Aristolochia) szin pipfloro Aristotel/o=fil Arisztotelész; ~ismo: fil arisztotelizmus aritenoid/o=anat kannaporc, aryporc, cartilago arytenoidea aritmetik/o=mat számtan, aritmetika; ~ilo: inf számolóegység, aritmetikai egység, ALU; ~isto: mat aritmetikus aritm/o=aritmetika meznombro aritmi/o=orv aritmia, ritmuszavar Arizon/o=geo pol Arizona (US) arj/o=1. árja (indoeurópai); 2. pol árja (germán); ~a: mn nyt árja; ~anismo: pol árjaelmélet (egyfajta fajelmélet) hindoarja arka/a=archaikus, régies, elavult szin arĥaika; ~aĵo: archaikus, régies, elavult dolog szin arĥaikaĵo; ~iĝi: ntr elavul, archaizálódik szin arĥaikiĝi; ~ismo: 1. nyt archaizmus, elavult szó v. kifejezés; 2. ir műv archaizálás arkaik/a=arkaa arkean/o=geo archaeozoikum, archaikum arkegoni/o=növ archegónium (szaporítószerv); ~plantoj:embriofitoj arkeopterig/o=ősl Archeopteryx (ősmadár) arleopterigoformaj: Archeopterix-alakúak (Archeopterygiformes) arketip/o=1. fil ősminta, archetípus; 2. ir őskézirat; 3. pszi őstípus, archetípus arkeozoik/o=arkeano arki=előképző; arki ~: fő~, arch~; vö. arkidiakono, arkianĝelo, arkiduko, arkikrimulo arkivolt/o=ép homlokív, ívpárkány, boltöv, archivolt ark/o=1. mat ív, körív duoncirkla ~o: félkörív; 2. mat ívmérték, arkusz, arcus; 3. ív (alakú tárgy) brova ~o: anat szemöldökív fari ~on el iu Z: móresre, illemre tanítja; 4. vill ív, fényív; 5. kat íj; 6. ép ív ~o de volbo: boltív szin arkaĵo dentara ~o: fogsorív hufa ~o: patkóív, mór ív korbansa ~o: kosárív segmenta ~o: szegmentív transversa ~o: heveder triloba ~o: lóhereív; 7. anat ív, arcus; 8. zene kötőív, ligatúra; 9. nyt íves ékezet, rövidségjel; ~aĵo: ép boltív szin arko de volbo; ~igi: tr ívben meghajlít, ívesen meggörbít la kato ~igis la dorson: a macska meggörbítette a hátát; ~isto: 1. kat íjász; 2. sp íjász (sportoló); ~faristo: íjgyártó szin pafarkfaristo; ~lampo: vill ívlámpa; ~linia: ívelt ~liniaj brovoj: ívelt szemöldök; ~modelilo: ép boltozatzsalu; ~ogeneratoro: vill ívgerjesztő, Poulsen-generátor; ~okosekanto: mat arkusz koszekáns, arcus cosecans; ~olongo: mat ívhossz; ~ominuto: mat csill ívperc, szögperc; ~oponto: ép ívhíd; ~osekundo: mat csill ívmásodperc, szögmásodperc; ~pafi: tr kat nyilaz, lenyilaz; ~pafado: 1. kat nyilazás, nyíllövés; 2. sp íjászat, íjlövészet; ~pafisto: kat sp íjász; ~sekanto: mat arkusz szekáns, arcus secans; ~osinuso: mat arkusz szinusz, arcus sinus; ~tangento: mat arkusz tangens, arcus tangens; ~veldado: tech ívhegesztés apogarko, balancarko, ĉielarko, lumarko, lunarko, pafarko, pintarko, rondarko, selarko, sinusarko, triumfarko, vestarko arka/a=arĥaa arkad/o=ép árkád ~a galerio: árkádos galéria, árkádos folyosó korbansa ~o: kosáríves árkád promeni sub la ~oj: az árkádok alatt sétál Arkadi/o=1. geo Árkádia; 2. mit Árkádia (pásztorparadicsom); 3. ir Árkádia (irodalmi iskola) arkaik/a=arĥaa arkan/o=1. vall titkos tan v. rítus; 2. jték arkánum (tarokk kártyalap) maĵora ~o: nagy arkánum minora ~o: kis arkánum; 3. átv titok, misztikum, homály Arkansas/o=1. geo Arkansas (folyó); 2. geo pol Arkansas (állam) (US) arke/o=bibl Noé bárkája arke/oj=arĥeoj arkean/o=arĥeano arkebuz/o=kat szakállas puska, állványos puska arkegoni/o=arĥegonio arkeolog/o=arĥeologo arkeopterig/o=arĥeopterigo arketip/o=arĥetipo arkeozoik/o=arĥeozoiko arki/oj=arĥioj Arkilok/o=Arĥiloĥo arkimandrit/o=kr (görögkeleti) főapát, archimandrita Arkimed/o=Arĥimedo Arkipelag/o=Arĥipelago arkipter/oj=áll ősszárnyúak (Archiptera) arkitekt/o=arĥitekto arkitektur/o=arĥitekturo arkiteŭt/o=áll óriáskalmár, óriás tintahal (Architeuthis arkitrav/o=arĥitravo
arkiv/o=arĥivo arkivolt/o=ép archivolt ARKONES=Artaj Konfrontoj en Esperanto arkont/o=tört arkhón arkosaŭr/oj=ősl Archosauria arkoz/o=geo arkóza arkt/a=geo északi-sarki; ~o: geo Arktisz, Északi-sarkvidék arkte/o=növ bojtorján (Arctium) arkti/o=1. áll medvelepke, papmacskalepke (Arctia); 2. növ bojtorjánarkteo arktostafil/o=növ medveszőlő, medveáfonya (Arctostaphylos) szin ursuvo Arktur/o=csill Arcturus, α-Bootis arkus/o=nearko 2 arleken/o=bohóc; ~o: ir Arlecchino; ~i: ntr pej bohóckodik (ügyetlen tréfákkal); ~aĵo: pojácaság, bohóctréfa (szándékosan ügyetlen tréfa) Arlez/o=geo Arles arm/i=1. tr kat felfegyverez; 2. tr kat felvértez, fegyverbe öltöztet ~i kavaliro: lovaggá üt rigardi per ne ~ita okulo: szabad szemmel néz; 3. átv felvértez, előkészít (küzdelmekre) ~i per fera pacienco por la elprovoj: vastürelemmel vértezi fel a megpróbáltatásokra; 4. tech megerősít, merevít, vasal, páncéloz ~i betonon: ép betont vasal ~i kadukan kolonon per ferstango: rogyadozó oszlopot vasrúddal erősít ~ita ĝis la dentoj: állig felfegyverzett ~ita kablo: vill páncélozott kábel; ~o: ex fegyverarmilo; ~i sin: kat átv {fel}fegyverkezik; armado: kat fegyverkezés, felfegyverkezés; armaĵo: 1. kat páncélzat, védőöltözet turnira armaĵo: tornavértezet; 2. tech kábelpáncél; 3. kat fegyverzet; armi sin, armiĝi: felfegyverkezik; armilo: kat fegyver al armiloj!: fegyverbe! amasneniigaj armiloj: tömegpusztító fegyverek bakteria armilo: bakteriológiai fegyver dutranĉa armilo: átv is kétélű fegyver esti sub armiloj: katonai szolgálatot teljesít kemia armilo: vegyi fegyver neatomaj armiloj: hagyományos fegyverek nuklea armilo: nukleáris fegyver strategia armilo: hadászati fegyver, stratégiai fegyver taktika armilo: harcászati fegyver, taktikai fegyver; armilaro: kat fegyverzet, fegyverkészlet, arzenál; armilejo: 1. kat fegyvertár, fegyverraktár, arzenál szin armildeponejo, armiltenejo; 2. fegyvergyár szin armilfabriko; armito: fn fegyveres; malarmi: tr kat lefegyverez, leszerel; malarmado: kat lefegyverzés, leszerelés; senarma: fegyvertelen; senarmigi: 1. tr kat lefegyverez, fegyvermentesít; 2. tr átv leszerel, ártalmatlanná tesz; senarmigo: kat lefegyverzés, fegyvermentesítés; armforto: kat haderő, fegyveres erő; armildeponejo:armilejo 1; armilfabriko: kat ip fegyvergyár; armilindustrio: kat ip hadiipar szin militindustrio; armilinspektoro: kat fegyverzetellenőr; armilpaĝio: kat tört fegyverhordozó apród; armilportisto: kat tört fegyvernök, fegyverhordozó; armiltenejo:armilejo 1 ABK-armilo, ĉasarmilo, ĵetarmilo, manarmilo, pafarmilo, ŝnurarmi armadel/o=1. áll páncélöves állat; 2. áll tatu, örvös állat (Dasypus novemcinctum) armadilidi/o=áll gömbászka (Armadillum) Armand/o=Armand (utónév) armatur/o=1. ép tech armatúra, (erősítő) fémváz, erősítés, betonacél ~o de gipsa statuo: műv gipszszobor fémváza ~o de teatra dekoracio: színházi dekoráció fémváza; 2. vill védőjárom; 3. vill armatúra (>villamos gép); 4. vill fegyverzet (>kondenzátor) szin plato de kondensilo; ~i: tr ép tech vasal (betont), fémvázzal erősít arme/o=1. kat had, sereg, hadsereg, katonaság szin militistaro aktiva ~o: aktív hadsereg blanka ~o: tört fehér hadsereg (fehérek hadserege) hejmlanda ~o: honvédség konstanta ~o: állandó hadsereg liberiga ~o: felszabadító hadsereg mar~o: haditengerészet nigra ~o: tört feketesereg profesia ~o: hivatásos hadsereg rezerva ~o: tartalék, tartaléksereg rezervula ~o: tartalékos hadsereg, tartalékos haderő Ruĝa ~o: tört Vörös Hadsereg ter~o: szárazföldi csapatok, szárazföldi hadsereg volontula ~o: önkéntes hadsereg; 2. kat seregtest 3a ~o de la okcidenta fronto: a nyugati front 3-dik hadserege; 3. átv sereg, tömeg, seregnyi ember ~o de almozpetantoj: koldusok tömege ~o de akridoj: sáskák hada; ~ano: kat katona, hadsereg tagja aer~ano, flug~ano: légierő katonája, repülős; el ~iĝi: ntr kat leszerel, kikerül a hadseregből; en ~igi: tr kat besoroz (katonának); en~igo: kat sorozás; en~iĝi: ntr kat berukkol, bevonul, belép a hadseregbe; mar~ano: haditengerész; ruĝ~ano: tört vöröskatona; ter~ano: szárazföldi csapatok katonája; ~estro: kat hadvezér; ~grupo: kat hadseregcsoport; ~komandanto: kat hadseregparancsnok; ~parto: kat haderőnem Savarmeo armen/o=fn örmény; ~a: mn nyt örmény (hy) ~a eklezio: kr örmény egyház ~a genocido: tört örmény népirtás, örmény genocídium; ~ujo, ~io: geo pol Örményország (AM) armeri/o=növ pázsitszekfű, istác (Armeria)
31 armilari/o=növ pereszkegomba, pereszker (Armillaria) armistic/o=kat pol fegyverszünet szin militpaŭzo armoraci/o=növ tud torma (Armoracia) szin kreno kampara ~o: tud csípős torma, közönséges torma (A. rusticana) armori/o=blazono Armorik/o=tört geo Armorica (Bretagne és Normandia) ~a Masivo: Armorikáni masszívum Arn/o=geo Arno arnik/o=növ árnika (Arnica) arnikaĵo: gysz árnikaolaj, arnicum Arnold/o=Arnold (utónév) arob/o=arroba (11,50 kg) (ES) arog/i=tr pej követel, vindikál magának, követelőzik, merészel vmit tenni ~i al si la rajton: feljogosítva érzi magát, jogot formál magának ~i diri: azt merészeli mondani ĉu vi ~as postuli monon: pénzt merészelsz követelni impertinente ~i al si rajtojn: szemtelenül jogokat követel magának li ~as pridubi miajn vortojn: kétségbe merészeli vonni szavaimat li ~as havi voĉon post la skandalo: van képe beleszólást követelni a botrány után; ~anta: követelődző, kihívó, pökhendi, arrogáns, fennhéjazó; ~antaĵo: arrogáns tett, pökhendiség, fennhéjázó viselkedés; ~anteco: arrogancia, pökhendiség; ~antulo: arrogáns, pökhendi, fennhéjázó ember arok/i=ntr sp sáncol, rosál (>sakk) arom/o=aroma, illat, buké balzama ~o: balzsamos illat; ~a: illatos, aromás, aroma~ ~a likvoro: aromás likőr ~a aero: illatos levegő; ~i: ntr illatozik; ~aĵo: illatanyag, illatszer; ~igi: tr illatosít, aromásít; ~herboj: növ illatos fűszernövények; ~riĉa: illatanyagban gazdag, bukés, átv fűszeres; ~oterapio: orv aromaterápia aromat/a=kém aromás; ~aĵo: kém aromás vegyület arondisment/o=1. járás (FR); 2. (városi) kerület (FR) arorut/o=1. növ bermudai nyílgyökér, bemudai maranta (Maranta arundinacea); 2. gaszt arrowroot (keményítő) Arpad/o=Árpád ~oj: tört Árpádok; ~-dinastio: tört Árpád-ház arpeĝ/o=zene tört hangzat, tört akkord, arpeggio ~o malsupren: tört akkord le ~o supren: tört akkord fel; ~i: ntr zene tört hangzatot játszik, apreggiózik arpent/o=francia hold (34-51 ár) (FR) arsacetin/o=gysz arzacetin arsen/o=kém arzén (As) ~a klorido: arzén-klorid ~a pentaklorido: kém arzén-pentaklorid ~a triklorido: kém arzén-triklorid, arzévaj; ~ato: kém arzenát ~ata acido: arzénsav; ~ido: kém arzenid arsenal/o=1. ex fegyvergyárarmilfabriko; 2. kat fegyvertár, fegyverraktár, arzenál; 3. kat fegyverkészlet, fegyverzet szin batalilaro bandito kun plena ~o: állig felfegyverzett bandita; 4. átv fegyvertár, eszköztár aktoro kun simpla ~o: egyszerű eszköztárral játszó színész arsenik/o=kém egérkő, arzénikum, arzén-trioxid arsin/o=kém arzin Arsonval/o=fiz (Arsene) d’Arsonval; ~izi: tr orv arsonvalizál, d’Arsonvalkezelésben részesít arŝin/o=arsin (0,7 m), orosz rőf (RU) art.=artikolo art/o=1. mesterség, tudás al la fiŝo ne instruu naĝ~on Z: a halat úszni tanítja, ne tanítsd a récét úszni ~o paroli: beszédművészet, jó beszédkészség ~o de milito: harcművészet la ~o por la ~o: a művészet a művészetért, l’art pour l’art ne tro granda ~o: nem nagy kunszt nigra ~o: fekete mágia ŝi sciis la ~on, kiel plaĉi al la viroj: tudta annak módját, hogyan tessen a férfiaknak; 2. mesterségbeli tudás mia ~o ne plu povas iri Z: itt csődöt mond a tudományom oratoro pli el ~o, ol naturo: inkább tanult, mint született szónok; 3. műv művészet baroka ~o: barokk művészet la ~o por la ~o: l’art pour l’art, önmagáért való művészet longas ~o, kurtas vivo: ars longa, vita brevis; a művészet végtelen, az élet rövid muzika ~o: zene zeneművészet surroka ~o: barlangművészet; ~a: 1. mesterséges, mű~ ~a lingvo: nyt mesterséges nyelv ~a lumo: mesterséges fény ~a rezino: kém műgyanta, szintetikus gyanta; 2. mesterségbeli; 3. műv művészi ~a ferkrado: művészi vasrács ~a prezentado: művészi előadás; 4. átv mondvacsinált, mesterkélt, nem természetes ~a konduto: mesterkélt viselkedés ~a preteksto: mondvacsinált kifogás; artaĵo: 1. (emberi) alkotás, mesterséges dolog szin artokreaĵo, artefakto; 2. műv műalkotás szin artobjekto; ~eca: művészies; ~eco: művésziesség; ~ismo: 1. mesterségesség; 2. műv művésziesség; ~isma: művészi; ~isto: művész merita ~isto, meritplena ~isto: érdemes művész; ~istino: művésznő; ~istaro: művészvilág, művészek szin artmondo; sen~a: 1. mesterkéletlen, természetes; 2. műv művészietlen; ~aĵkomercisto: műkereskedő; ~metiaĵo: műv kézműves termék szin metiartaĵo; ~aĵvendejo: műkereskedés; ~aĵvendisto: műkereskedő; ~akademio: 1. műv művészeti akadémia; 2. isk művészeti akadémia, művészeti főiskola szin arta ~lernejo; ~albumo: művészeti album; ~ama: művészetkedvelő; ~amanto:
műélvező, művészetkedvelő, művészetszerető; ~amatora: műv amatőr művészeti ~amatora festivalo: amatőr művészeti fesztivál; ~amatoro: műv amatőr művész; ~efarita: mű~, mesterséges; ~fajraĵo: pirotechnikai eszköz szin fajraĵo, piroteknikaĵo; ~fajro: tűzijáték; ~filozofio: fil műv művészetfilozófia; ~galerio: műv művészeti galéria; ~gimnastiko: sp művészi torna; ~ĝuo: műélvezet; ~halo: műv műcsarnok; ~historiisto: műv művészettörténész; ~historio: műv művészettörténet; ~industria: műv ip iparművészeti; ~industrio: műv ip iparművészet; ~kinejo: film művészmozi; ~komedio: ir commedia dell’arte; ~konkurso: műv művészeti verseny, művészeti pályázat; ~kritiko: műv művészeti kritika; ~kritikisto: műv műkritikus; ~lago: víz mesterséges tó; ~leda: mn műbőr~, műbőrből készült; ~ledo: műbőr; ~lernejo: isk művészeti iskola; ~materio:plasto; ~meblisto: műbútorasztalos; ~mondo: műv művészvilág; ~muzeo: műv művészeti múzeum; ~naĝado: sp műúszás; ~objekto: műv műtárgy szin artaĵo 2; ~okreaĵo: emberi alkotás, mesterséges dolog szin artaĵo, artefakto; ~osperta: műv műértő; ~rajdo: sp műlovaglás; ~rajdisto: sp műlovar; ~silko: tex műselyem; ~talento: művészi tehetség; ~tradukisto: műfordító; ~urbo: művészváros, művészetek városa; ~verko: ir műv mű, műalkotás; ~vespero: művészeti est belarto, dancarto, desegnarto, edukarto, kudrarto, kuirarto, kuracarto, memorarto, poparto, rajdarto, skribarto, sorĉarto, teksarto, vitroarto Artakserks/o=tört Artaxerxész artefakt/o=1. (emberi) alkotás, mesterséges dolog szin artaĵo, artokreaĵo; 2. fil nem természetes dolog, artefactum Artemis/o=mit Artemisz artemizi/o=növ fekete üröm (Artemisia) arteri/o=1. anat ütőér, verőér, vivőér, artéria aksela ~o: hónalji artéria, arteria axillaris braka ~o: felkarartéria, felkarverőér, karosztóér, arteria brachialis facia ~o: arci verőér, arcartéria, arteria facialis langa ~o: nyelvartéria, arteria lingualis pulma ~o: tüdőverőér, tüdőartéria, arteria pulmonalis; 2. átv közl artéria, ütőér, fő közlekedési út; ~a: anat arteriális, ütőér~ ~a premilo: orv Ader-féle fogó ~a tensio: orv artériás v. verőeres vérnyomás; ~eto: anat artériácska, kis artéria, arteriola; ~ito: orv artériagyulladás, arteritis; ~ektomio: orv artériarész műtéti eltávolítása, arteriectomia; ~ografo: orv érállaptotjelző műszer, arteriográf; ~osklerozo: orv érelmeszesedés, arterioszklerózis Artez/o=geo Artois; ~a: 1. geo Artois-i, Artois-beli; 2. víz artézi ~a puto: víz artézi kút artifik/o=mesterkedés, ügyeskedés, csel, fortély, fogás, trükk, furfang; ~a: mesterkélt, kimódolt, furfangos, fortélyos, trükkös, cseles, agyafúrt; ~eco: mesterkéltség; agyafúrtság, fortélyosság, furfangosság, ravaszság; ~i: 1. tr mesterkedik, ügyeskedik, furfanggal v. csellel elér; 2. tr megjátszik, tettet, elferdít; sen~a: mesterkéletlen, természetes, jámbor; sen ~eco: mesterkéletlenség, természetesség, jámborság; Sen ~ulo de Voltero: ir Voltaire Vadembere artik/o=1. anat izület, articulatio, íz atlanto-aksisa ~o: atlanto-axiális izület, artuculatio atlantoaxialis atlanto-odontoida ~o: atlanto-odontoid izület duonmovebla ~o: feszes izület, amphiarthrosis szin amfiartrozo movebla ~o: soktengelyű, valódi, szabadon mozgó ízület, diarthrosis szin diartrozo nemovebla ~o: nem mozgatható ízület senmova ~o: merev izület, összenőtt izület, synarthrosis sinovia ~o: valódi izület, junctura sinovialis; 2. tech csukló forka ~o: kardáncsukló universala ~o: univerzális csukló; ~a: 1. anat izületi, csukló~ ~a kapsulo: anat izületi tok, capsula articularis; 2. tech csuklós, csukló~; ~i, ~igi: 1. tr tech csuklósan összeköt, összekapcsol; 2. tr nyt artikulál, tagol szin artikulacii; ~iĝi: ntr anat ízesül; ~uloj:artikpieduloj; dis~igo: orv kiízetítés, disarticulatio; el ~iĝi: ntr orv kificamodik; el ~iĝo: orv ficam, luxatio szin luksacio; krom~uloj:ksenartroj; re ~igi: tr ficamot helyre rak; re ~igisto: 1. csontkovács; 2. manuálterapeuta; ~pieduloj (Arthropoda):artropodoj; ~tordo: orv rándulás, distorsio boltartiko, ĉarnirartiko, fingroartiko, glitartiko, globartiko, kardanartiko, kondilartiko, manartiko, piedartiko, pivotartiko, selartiko artikl/o=gazd árucikk, árutétel amaskonsumadaj ~oj: tömegfogyasztási cikkek kosmetikaj ~oj: kozmetikai cikkek artikol/o=1. nyt névelő difina ~o: határozott névelő nedifina ~o: határozatlan névelő partuma ~o: részelő névelő; 2. újságcikk propaganda ~o: propagandacikk sensacia ~o: szenzációs újságcikk; 3. jog cikkely ~o estas meza dividaĵo inter ĉapitro kaj paragrafo: a cikkely köztes felosztási egység a fejezet és a paragrafus között; 4. nyt szócikk, szóbokor (>szótár); ~i: ntr cikket ír vmiről (pri); ~into: vmely cikk írója; ~isto: cikkíró; ĉef ~o: vezércikk kredartikolo artikulaci/o=nyt hangképzés, artikuláció; ~i: tr nyt artikulál szin artiki 2; ~a: nyt hangképzési, artikulációs ~a bazo: artikulációs bázis ~a fonetiko: artikulációs fonetika, kiejtési hangtan ~a punkto: hangképzés helye; ~ilo: anat hangképző szerv; kun ~o: nyt koartikuláció; artileri/o=kat tüzérség
32 kontraŭaviadila artilerio: légvédelmi tüzérség longtrafa artilerio: nagy hatótávolságú tüzérség malpeza artilerio: könnyűtüzérség peza artilerio: nehéztüzérség; artileriano, artileriisto: kat tüzér artiŝok/o=1. növ kerti articsóka, olasz paréj (Cynara scolymus); 2. gaszt articsóka (ehető fejrésze); ~kapo: gaszt articsóka (virágvacok); ~fundo: gaszt articsóka (fészekpikkely alsó része) artokarp/o=növ kenyérfa (Artocarpus) ordinara ~o: kenyérfa, trópusi kenyérfa (A. artilis) szin panarbo artro=előképző; artro~: anat izület~, izületi; artrito: orv izületi gyulladás, arthritis; artritismo: orv artritizmus (izületi fájdalomra való hajlam); artrozo: orv (nem gyulladásos) izületi betegség, arthrosis; artralgio: orv izületi fájdalom; artrologio: orv izülettan, artrológia; pseŭdoartrozo: orv álizület, pseudoarthrosis artropod/oj=áll ízeltlábúak (Arthropoda) szin artikuloj, artikpieduloj Artur/o=1. mit Artúr ~o kaj la kavaliroj de la Ronda Tablo: Artúr és a Kerekasztal lovagjai; 2. Artúr (utónév) Arub/o=geo pol Aruba (NL) arum/o=növ kontyvirág (Arum) aruman/o=fn aromán, arumén, makedoromán; ~a: mn nyt aromán, arumén, makedoromán (rup) Arunaĉalpradeŝ/o=geo pol Arunachal Pradesh (IN) arund/o=növ olasznád (Arundo) arunk/o=növ tündérfürt (Aruncus dioicus) arvikol/o=áll vízi pocok, kószapocok (Arvicola) as=I. időjel; ~as: 1. a jelen idejű ige végződése la instruisto diktas kaj la lernantoj skribas en siaj kajeroj: a tanító diktál és a tanulók füzetükbe írnak; 2. tartós vagy mindig érvényes jelen idejű cselekvés, történés vagy állapot pano nutras homon: a kenyér táplálja az embert honestulo ne ludas per siaj vortoj: becsületes ember nem játszik a szavával; II. önállóan; as: ntr ritk van (létigeként) szin estas al mi, junul’ kuraĝa, mond’ as malfermita: nekem, bátor ifjúnak, nyitva a világ du plus du as foje kvin: kétszer kettő néha öt; as-tempo: nyt jelen idő szin prezenco as2=előképző; as~: kém asz~ (aszimmetrikus) as.=asocio a.s.=akcia societo as/o=1. jték ász; 2. jték egy pont (dobókockán, dominón); 3. tört as (római bronzpénz) szin asaro ASO2=agosemajno asafetid/o=gysz gaszt asztagyanta, Asa foetida as~/o=sp csörte, asszó Asam/o=geo pol Asszám (IN); ~a: mn nyt asszámi (as); ~ano: fn asszámi asbest/o=kém azbeszt; ~ozo: orv azbesztbetegség, azbesztózis asar/o=tört as (római mértékegység és pénz) szin aso 3 ascend/i=ntr felmegy, felszáll, felfelé irányul ~i en buson: buszra száll aviadilo ~as: repülőgép felszáll fumo ~as: füst száll fel ascensi/o=csill emelkedés, aszcenzió rekta ~o: egyenes emelkedés, rektaszcenzió (R.A.) ascidi/oj=áll aszcidiák, zsákállatok (Ascidiae) ascit/o=orv hasvízkór, ascites asdik/o=hajó hangradar ASE=Asocio de Sovetiaj Esperantistoj asekur/i=1. tr gazd biztosít vmi ellen (kontraŭ) ~i sian vivon: életbiztosítást köt; 2. ált biztosít szin sekurigi ŝia bonfarto ŝajnas jam ~ita: úgy tűnik, jóléte már biztosítva van; ~a: gazd biztosító, biztosítási ~a kompanio: biztosítótársaság ~a kontrakto: biztosítási szerződés; ~o: gazd biztosítás (biztosítási szerződés) ~o kontraŭ akcidentoj: balesetbiztosítás ~o kontraŭ fajro: tűzkár elleni biztosítás ~o kontraŭ incendio: tűzvész elleni biztosítás ~o kontraŭ invalideco: rokkantság elleni biztosítás ~o kontraŭ malsanoj: betegbiztosítás szin malsanasekuro ĉiuriska ~o: minden kockázatra kiterjedő biztosítás eksportkredita ~o: exporthitel-biztosítás havi ~on: van biztosítása kolektiva ~o: kollektív biztosítás, közösségi biztosítás mutuala ~o: kölcsönös biztosítás privata ~o: egyéni biztosítás rekta ~o: direkt biztosítás senlaborula ~o: munkanélküliség elleni biztosítás sociala ~o: társadalombiztosítás; ~aĵo: gazd biztosítás tárgya, biztosított tárgy; ~ito: fn gazd biztosított; ~anto: fn gazd biztosító; ~isto: 1. fn gazd biztosító; 2. gazd biztosítási ügynök szin asekuragento; kontraŭ~i: nereasekuri; kun~o: gazd együttes biztosítás; re ~i: tr gazd viszontbiztosít, cedál; re ~o: gazd viszontbiztosítás, cedálás; retro ~o: gazd retrocedálás; sin~o: gazd önbiztosítás; ~agento: biztosítási ügynök szin asekuristo, asekura makleristo; ~preninto: fn biztosítást kötő fél akcidentasekuro, fajroasekuro, kreditasekuro, malsanasekuro, pensiasekuro, sanasekuro, vivasekuro asembl/i=tr inf assemblál, gépi nyelvre fordít, összerak ~a lingvo: assembly nyelv, assembler nyelv; ~ilo: inf fordító assembly nyelvhez, assembler; ~il-programo: inf assembler program asemble/o=pol közgyűlés, országgyűlés, politikai tanácskozó testület
Eŭropa ~o: tört Európai Közgyűlés ĝenerala ~o: pol közgyűlés Ĝenerala ~o de Unuiĝintaj Nacioj: Egyesült Nemzetek általános közgyűlése ĝenerala stat~o: tört rendi gyűlés, rendi országgyűlés konstitucia ~o: jog alkotmányozó nemzetgyűlés konsulta ~o: tanácskozó testület leĝofara ~o: jog törvényhozó gyűlés nacia ~o: nemzetgyűlés popolasembleo, statasembleo aseps/o=orv aszepszis (kórokozok távol tartása); ~a: orv aszeptikus, fertőzésmentes, csíramentes; ~i: tr orv csírátlanít, fertőtlenít, sterilizál; ~ilo: gysz csírátlanítószer, fertőtlenítőszer, antiszeptikum asert/i=tr állít vmit, kijelent ~i la malon: az ellenkezőjét állítja kategorie ~i: határozottan állít la atestanto ~as, ke la aŭtisto estis ebria: a tanú állítja, hogy az autós részeg volt unue certi, nur poste ~i: közm rágd meg a szót, mielőtt kimondod; ~o: állítás, kijelentés ekvivalenta ~o: fil ekvivalens állítás elkatedra ~o: ex catedra kijelentés, megfellebbezhetetlen állítás laŭ ~oj li estis spiono: egyesek állítása szerint kém volt mi volas havi nenion komunan kun senbazaj ~oj: alaptalan kijelentésekkel nem foglalkozom nedemonstrebla ~o: nem bizonyítható állítás; ~a: állító, kijelentő ~a frazo: nyt állító mondat; ~adi: tr hajtogat, egyre állít; laŭ~a: állítólagos asesor/o=jog ülnök, asszesszor asf~/o=kém aszf ~; ~i: tr aszf ~oz; ~eno: kém aszf ~én, keményaszf ~ asfiksi/o=orv fulladás, asphyxia; ~i: tr orv megfojt, fojtogat, fullaszt, fulladást okoz; ~iĝi: ntr orv fulladozik, megfullad asfodel/o=1. növ aszfodélusz (Asphodelus); 2. mit aszfodélosz asidu/a=rendszeresen, szorgosan látogató, kitartó, állhatatos, eltökélt ~a al la klubo: rendszeres klublátogató ~a al la lernejo: rendszeres iskolábajáró ~a gasto: törzsvendég szin ĉiamgasto ~a studento: az előadásokat rendszeresen látogató hallgató ~a vizitanto: rendszeres látogató, szorgos látogató ~aj al la diservoj: az istentiszteleteket rendszeresen látogató, szorgalmas misehallgató ~aj fortostreĉoj: kitartó erőfeszítések; ~ulo: 1. rendszeres, kötelességtudó, kitartó ember; 2. törzsvendég; esti ~a al diservoj: szorgalmasan látogatja az istentiszteleteket; esti ~a al la lernejo: rendesen jár iskolába; mal ~a: rendszertelen, állhatatlan, szétszórt, tunya; mal ~ismo: 1. tüntető távollét, mulasztás, távolmaradás, munkakerülés; 2. pol tartózkodás; érdektelenség asign/i=tr 1. kiutal (eszközöket) ~i milionojn por la konstruado de lernejo: iskolaépítésre milliókat utal ki ~i renton: járadékban részesít vkit (al), járadékot folyósít vkinek (al) ~i rolon: szerepet kioszt ~i salajron: fizetést kiutal, folyósít ~i taskon: feladatot kijelöl; 2. jog bekér, beidéz (tanút) ~i debitoron: adóst beidéz la ~ito ne aperis: a beidézett tanú nem jelent meg; 3. inf kioszt, hozzárendel ~i memoron: inf memóriát hozzárendel; ~o: 1. kiutalás; 2. gazd utalvány; 3. jog idézés; ~aĵo: juttatás socialaj ~aĵoj: szociális juttatások; ~isto: jog törvényszéki kézbesítő, hivatalsegéd, törvényszolga bankasigno asignat/o=tört asszignáta (papírpénz) (FR) asimil/i=1. biol asszimilál; 2. ásv magába olvaszt; 3. pol asszimilál, magába olvaszt la romanoj ~is multajn popolojn: a rómaiak sok népet magukba olvasztottak; 4. átv magáévá tesz, befogad li parkeris la regulojn, sed ne povis ~i ilin: kívülről megtanulta a szabályokat, de nem tudta magáévá tenni őket; 5. nyt áthasonít francoj ~as k al g antaŭ antaŭ sonoraj konsonantoj: a franciák g-vé hasonítják a zöngés mássalhangzók előtti kt; ~o: 1. biol asszimilálás; 2. pol asszimilálás, magába olvasztás; 3. nyt hasonítás, áthasonítás; asimiliĝo 1. biol asszimiláció; 2. pol asszimilálódás; 3. nyt hasonulás szin sonsimiliĝo; mal ~i: 1. tr biol orv disszimilál, kilök (pl. szervet); 2. nyt elhasonít; mal ~iĝi: 1. ntr biol orv disszimilálódik, kilökődik, kiválik; 2. nyt elhasonul; mal ~iĝo: 1. biol disszimiláció, kilökődés, kiválás; 2. nyt elhasonulás asimptot/o=mat aszimptota asindet/o=ir nyt aszindeton, kötőszó elhagyása ’Cezaro venis, vidis, venkis’ estas ~o: a ’Cézár jött, látott, győzött’ aszindeton Asir/o=1. tört geo Asszur (város); 2. vall Asszur (isten); ~a: mn tört nyt aszszír; ~io: tört geo Asszíria; ~iano: 1. fn tört asszír; 2. fn asszír; ~iologo: tört asszirológus; ~iologio: tört asszirológia asist/i=tr v. ntr segédkezik, asszisztál ~i al episkopo ĉe solena meso: püspöknek segédkezik ünnepi misén ~i al multinfanaj familioj: sokgyermekes családokon segít ~i ĥirurgon ĉe operacio: sebésznek asszisztál operációnál ~i profesoron ĉe eksperimentoj: professzornak segédkezik kísérleteknél; ~o: segédlet, segédkezés ~a ĝenerala sekretario: főtitkárhelyettes; ~anto: isk orv asszisztens, segéderő, tanársegéd jura ~anto: jog jogi asszisztens laboratoria ~anto: laboráns; ~antino: asszisztensnő, tanársegédnő; ~ocentro: segélyközpont ASISTI=Asocio de Studado Internacia pri Spiritaj kaj Teologiaj Instruoj asistoli/o=orv asystole, a szív tökéletlen összehúzódása asiz/o=1. jog esküdtszéki tárgyalás; 2.asiza tribunalo Asiz/o2=geo Assisi
33 ask/o=növ spóratömlő, ascus; ~ujo: növ aszkogén hifa szin askofrukto; ~ofrukto:askujo; ~omicetoj: exaskomikotoj; ~omikotoj: növ tömlősgombák (Ascomycota) (törzs) szin askofungoj, sakfunkoj; ~omikotenoj: növ tömlősgombák (Ascomycotina) ( ~örzs); ~osporo: növ tömlőspóra, aszkospóra, tömlős ascospora askalon/o=neŝaloto askarid/o=áll orsógiliszta, orsóféreg (Ascaris); ~ozo: orv orsóférgesség, ascaridosis asket/o=vall aszkéta; ~ismo: vall aszkétizmus, aszkétaság Aski/o=inf ASCII ASKK=Amika Societo de Kálmán Kalocsay Asklepi/o=mit Aszklépiosz szin Eskulapo asklepiad/o=növ selyemkóró, krepin (Asclepias) asklepiad/o2=ir aszklépiádészi mérték askorb/a=kém aszkorbin~ szin antiskorbuta ~ata acido: kém aszkorbinsav ASLE=Asocio de Sociallaboristoj Asmer/o=geo Aszmara ~o estas la ĉefurbo de Eritreo: Aszmara Eritrea fővárosa ASOAN=Asocio de Sudorient-Aziaj Nacioj asoci/o=1. társaság, szövetség, egyesület ~o de dungitoj: munkavállalók szövetsége ~o de entreprenistoj: vállalkozók szövetsége ~o de Sudorient-Aziaj Nacioj: kat pol Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) entreprenista ~o: gazd munkaadói szövetség Eŭropa LiberKomerca ~o: gazd pol Európai Szabadkereskedelmi Társulás, EFTA faka ~o: szakmai szövetség Hungaria Esperanto-~o: eo Magyarországi Eszperantó-Szövetség Internacia ~o por Evoluigo: gazd Nemzetközi Fejlesztési Társaság, IDA landa ~o: országos szövetség senprofitcela ~o: közhasznú társaság, kht. Universala Esperanto-~o: eo Eszperantó Világszövetség; 2. pszi képzettársítás, asszociáció; 3. biol társulás mikroba ~o: mikróbatársulás vegetaĵa ~o: növénytársulás; ~a: társulati, szövetségi, egyesületi ~a membro: 1. eo UEA-tag; 2. szövetségi tag ~a statuso: jog társult viszony; ~i: 1. tr társít (tagokat), (szervezetbe) tömörít HEA ~as hungarajn esperantistojn en unu organizaĵon: a MESZ egy szervezetbe tömöríti a magyar eszperantistákat UEA ~as al si fakajn ~ojn: az Eszperantó Világszövetség szakmai szövetségeket tömörít magába ~i juristojn en societon: jogászokat társaságba tömöríti; 2. pszi társít, asszociál vmivel (kun) ~i bonodoron kun bongustaĵo: jó illatot finom étellel társít ~i lilion kun virgeco: a liliomot a szűzességgel társítja ~ado de ideoj: eszmetársítás, képzettársítás; ~eca: mat inf asszociatív; ~eco: mat inf asszociativitás; ~iĝi: ntr társul, szövetkezik vkivel (kun), betársul vhová (en ~n); ~aĵo: pszi képzettársítás (társított képzet), asszociáció; ~ita: mn társult; ~ito: fn társult tag, társaság tagja; ~iva: inf mat asszociatív ~iva atingo: inf asszociatív címzés ~iva operacio: mat inf asszociatív művelet Asok/o=Aŝoko asonanc/o=ir asszonánc pura ~o: tiszta asszonánc vokala ~o: magánhangzós asszonánc; ~i: tr ir asszonánccal rímeltet, egybecsengtet asparag/o=1. növ spárga, aszparágusz (Asparagus); 2. gaszt spárga (zöldség) ~o kun butero: vajas spárga; ~ino: kém aszparagin; ~oskarabo: áll spárgabogár (Criocerini asparagi); ~osupo: gaszt spárgaleves; ~otrulo: gaszt spárgaszedő aspart/o=kém aszpargingyök ~a acido: aszparginsav, amino-borostyánkősav; ~ato: kém aszpartát Aspazi/o=tört Aszpázia (Periklész hetéraja) aspekt/i=ntr látszik, kinéz vhogyan, fest, tűnik vmilyennek v. vminek ~i bela en liaj okuloj: szépnek tűnik a szemében ~i brile: ragyogóan néz ki ~i en nigraj koloroj: sötét színekben látszik ~i gaje: vidámnak tűnik ~i sinjoro: úrnak tűnik ~i terurita: rémültnek látszik; ~o: 1. kinézet, külső, arculat, látvány; 2. csill bolygóállás, aspektus; 3. nyt igeszemlélet, aspektus daŭra ~o: folyamatos igeszemlélet, folyamatos aspektus szin durativo fina ~o: befejezett igeszemlélet, befejezett apsektus szin perfektivo komenca ~o: kezdő igeszemlélet, kezdő aspektus szin inkoativo leksika ~o: akcióminőség momenta ~o: mozzanatos igeszemlélet, mozzanatos aspektus ripeta ~o: gyakorító igeszemlélet, gyakorító aspektus szin iterativo; ~e: kinézetre, külsőleg ~e maljuna, kore juna: külsőre öreg, szívében fiatal malgranda ~e, sed granda intelekte Z: kicsi, de hm!; al ~a: vmilyen kinézetű, vmire hasonló, kinézetre vmilyen bone al ~a: jó kinézetű aĉe al ~a: kinézetre ócska, ócska kinézetű; re ~igi: tr új arcolatot ad vminek (n); sub~o: nyt akcióminőség; sam~ulo: hasonmás belaspekta, bonaspekta veaspekta asperg/i=1. tr vall meghint (pl. szentelt vízzel) ~i per benita akvo: szenteltvízzel meghint; 2. tr permetez, meglocsol ~i florojn: virágot permetez; ~ilo: 1. kr szenteltvízhintő, aspersorium; 2. ált agr permetező; 3. növ kannapenész (Aspergillus); ~ilozo: orv aspergillosis, Aspergillus-gomba okozta fertőzés asperul/o=galio
aspid/o=1. áll ureuszkígyó, áspiskígyó, egyiptomi szemüveges kígyó szin egiptia kobro; 2. ált mérgeskígyó, áspiskígyó aspidistr/o=növ aszpidisztra, kukoricalevél (Aspidistra elatior) aspik/o=gaszt aszpik aspir/i=tr vágyik, aspirál, pályázik vmire (n v. al v. pri) ~i al grandaj faroj: nagy tettekre vágyik ~i gajni la manon de la knabino: vágyik elnyerni a lány kezét ~i honorojn: elismerésre vágyik ~i pri geedziĝo kun ŝi: vágyik a vele való házasságra; ~o: vágy, aspiráció; ~anto: fn pályázó, aspiráns, vmire vágyó, vmit óhajtó ~anto al prezidanteco: elnökségre pályázó, elnöki aspiráns aspiraci/o=nyt hehezet, aspiráció; ~a: nyt hehezetes, aspirációs ~a sono: nyt hehezetes hang, aspirációs hang aspirator/o=1. tech folyadékelszívó, aspirátor; 2. gysz szívókészülék, aspirátor; 3. met aspirátor aspirin/o=gysz aszpirin aspleni/o=növ fodorka (Asplenium) aspr/a=érdes, rögös, durva ~a ŝtono: durva kő ~a vojo: rögös út astak/o=áll folyami rák, nemes rák (Astacus astacus) longpinĉila ~o: kecskerák (A. leptodactylus) Astan/o=geo Asztana ~o estas la ĉefurbo de Kazaĥio: Asztana Kazahsztán fővárosa Astart/o=vall Astarte, Istár szin Aŝtar astat/o=kém asztácium (At) astaten/o=astato as-temp/o=nyt jelen idő szin prezenco asteni/o=orv erőtlenség, gyengeség, aszténia, asthenia; ~a: orv aszténiás, asztenikus psikastenio astenosfer/o=geo asztenoszféra vö. litosfero, magmo aster/o=növ őszirózsa, gerebcsin, Katalin-virág, aszter (Aster) szin astrofloro ĉinia ~o:kalistefo asteri/o=áll tengeri csillag, csillagállatka (Asterias) szin marstelo asterisk/o=knyv csillag, csillagjel ( *) szin steleto asteroid/o=csill kisbolygó, aszteroida szin planedeto asterozo/oj=tengericsillag-félék (Asterozoa) Astianaks/o=mit Aszthüanax astigmat/a=fiz orv asztigmatikus; ~eco: fiz asztigmatizmus; ~ismo: orv astigmia, astigmatismus astilb/o=növ csótárvirág (Astilbe) astm/o=orv asztma atako de ~o: asztmaroham bronĥa ~o: tüdőasztma, hörgi asztma, asthma bronchiale nerva ~o: idegi asztma somera ~o: szénanátha astr/o=csill égitest fiksa ~o: állócsillag szin fiksa stelo li estis naskita sub favora ~o: szerencsés csillagzat alatt született steloj, kometoj, planedoj estas ~oj: a csillagok, üstökösök, bolygók égi testek; ~odivenisto: csillagjós, asztrológus; ~ofiziko: csill fiz csillagászati fizika, asztrofizika; ~ofizikisto: csill fiz asztrofizikus, csillagfizikus; ~ofloro:astero; ~ologo, ~ologiisto: csillagjós, asztrológus; ~ologio: asztrológia, csillagjóslás; ~onebulo: csill csillagköd astragal/o=1. növ csűdfű, bóka, héjaköröm, lencseköröm (Astragalus); 2. ép gyöngysor, asztragalosz, asztragál; 3. anat ne bokacsonttalo Astraĥan/o=geo Asztrahány astrakan/o=asztrahán, asztrakán (prém) ~a ĉapo: asztrakán kucsma astrakant/o=növ Astracantha astre/o=növ csillaggomba (Astraeus) astrolab/o=hajó csill asztrolábium astronaŭt/o=kosmonaŭto; ~iko:kosmonaŭtiko astronom/o=csill csillagász, asztronómus szin astronomiisto; ~io: csill csillagászat, asztronómia; ~ia: 1. csill csillagászati ~iaj instrumentoj: csillagászati eszközök ~iaj kalkuloj: csillagászati számítások ~ia teleskopo: csillagászati távcső ~ia unuo: csillagászati egység (AU v. CsE); 2. átv csillagászati, hatalmas ~ia distanco: csillagászati távolság liaj ŝuldoj sumiĝas al ~iaj ciferoj: adósságai asztronómiai méreteket öltenek radioastronomio Asturi/o=geo pol Asztúria (ES) Asuncion/o=geo Asunción ~o estas la ĉefurbo de Paragvajo: Asunción Paraguay fővárosa aŝar/o=gaszt achards (ecetes-fűszeres zöldség- és gyümölcsköret) Aŝhabad/o=geo Ashabad aŝkenaz/o=askenázi zsidó; ~a: mn askenázi Aŝmode/o=bibl Asmodeus (démon) aŝok/o=növ asókafa (Jonesia asoka) Aŝok/o2=tört Asóka aŝram/o=vall ásram, ásráma (vallási oktatási központ, kolostor Indiában) Aŝtar=Astarto Aŝtarot=Astarto
34 Aŝur/o=vall Assur at=I. utóképző; ~ata: nyt szenvedő egyidejű melléknévi igenév batata ne estas ankoraŭ venkita: a vert (sereg) még nem legyőzött la batata pilko s~adis: az ütött labda ugrált la konstruatan domon inspektos la estontaj posedantoj: az épített házat ellenőrzik majd a jövendő tulajdonosok la pelata brutaro disiris sur la kampo: a hajtott jószág szétszéledt a mezőn; ~ate: nyt szenvedő egyidejű határozói igenév kirlate, ovoblanko ekŝaŭmas: felverve a tojás sárgája habzani kezd konstruate, la domo ankoraŭ ne estos loĝebla: építés közben a ház még nem lesz beköltözhető puŝate de la vento la floko flugis de loko al loko: a szél által lökdösve a pehely egyik helyről a másikra szállt; ~ato: szenvedő egyidejű melléknévi igenév főnévi alakja batato devas defendi sin: akit ütnek, védekeznie kell konato: fn ismerős koncernato: érintett személy, aki érintve van la profesoro funde pridemandis la ekzamenaton: a professzor alaposan kikérdezte a vizsgázót nekonato: fn ismeretlen, idegen; II. továbbképezve; ~ataĵo: vmit elszenvedő dolog konataĵo: közismert dolog prilaborataĵo: tech munkadarab priparolataĵo: megbeszélés tárgya tornataĵo: tech esztergált munkadarab uzataĵo: használati tárgy at2=I. utóképző; ~ato: kém oxigént tartalmazó szervetlen vagy szerves karboxil savak sói és észterei glicerofosfato: glicerofoszfát kalcia karbonato: kalcium-karbonát kalia karbonato: káliumkarbonát metila benzonato: metilbenzonát; ~ata: 1. kém oxigént tartalmazó szervetlen vagy szerves karboxil savak acetata acido: ecetsav fluorborata acido: tetra-fluorbórsav sulfata acido: kénsav; 2. kém alkoholból vagy fenolból származó fémes kation és anion sószerű vegyületei natria metanolato: nátrium-metanolát AT3=aktivula trejnado atabask/o=fn atapaszka; ~a: mn nyt atapaszka atak/i=1. tr kat támad, megtámad ~i de post la dorso: hátbatámad ~i laŭ la tuta fronto: a teljes front mentén támad Patroklo ~is la malamikan ariergardon: Patroklosz megtámadta az ellenséges hátvédet; 2. tr átv támad, rátámad ~i la ideojn de la marksismo: támadja a marxizmus eszméit ~i la registaron: támadja a kormányt idistoj ofte ~as Esperanton: az idisták gyakran támadják az eszperantót; 3. tr átv hatalmába kerít, megrohan, elkap szin kapti ardo lin kaptis: hevület kerítette hatalmába ~is lin febro: legyűrte a láz ~is lin horo malsaĝa Z: rájött a bolondóra ~is lin sopiro al hejmo: elkapta a honvágy krizo ~is la ekonomion: válság kerítette hatalmába a gazdaságot malesperaj pensoj ~is lin: reménytelen gondolatok rohanták meg; 4. tr átv megtámad, károsít malsekeco ~is la trabojn: nedvesség károsította a geredákat rusto ~as feron: a rozsda megtámadja a vasat; ~o: kat támadás, előnyomulás, roham ~o de epilepsio: orv epilepsziaroham ~o kun lokŝanĝo: sp helycserés támadás fari ~on kontraŭ li: kat támadást intéz, támadást hajt végre ellene; ~ema: támadókedvű, kötekedő természetű; el ~i: 1. tr kat (kirohanva) megtámad, kicsap trupo de husaroj el ~is la turkojn: egy csapat huszár kicsapott a törökökre; 2. sp kitámad; kontraŭ~i: tr kat ellentámadásba lendül vki ellen (n); kontraŭ ~o: kat ellentámadás; ne ~ebla: megtámadhatatlan; ~angulo: rep álllásszög; ~armilo: kat támadófegyver; ~formacio: kat támadó alakzat kurataki ataksi/o=orv ataxia (mozgáskoordináció hiánya) Atalant/o=mit Atalanta Atalj/o=1. bibl Atália; 2. Atália (utónév) ataman/o=hetmano Atanazi/o=1. kr (Nagy Szent) Athanásziosz v. Atanáz ~a simbolo: Atanázféle hitvallás; 2. Atanáz (utónév) ataraksi/o=1. fil szenvedélymentesség, szenvtelenség, ataraxia; 2. pszi ataraxia, érzelemtelenség ataŝe/o=1. attasé (nagykövet szakmai segítője) armea ~o: katonai attasé komerca ~o: kereskedelmi attasé; 2. attasé (kabinet szakmai segítője) gazetara ~o: sajtóattasé kultur~o: kultúrattsé atavism/o=1. biol visszaütés, atavizmus; 2. orv atavizmus (betegség újraéledése több generáció után); ~a: atavisztikus, ősi ATEO=Ateista Tutmonda Esperanto-Organizo ateologi/o=fil ateizmustan, ateológia ateism/o=fil ateizmus, istentagadás ateist/o=fil ateista, istentagadó atel/o=áll pókmajom (Ateles) atelier/o=1. műv műterem ~a loĝejo: műteremlakás fotografa ~o: fotóműterem; 2. műv átv (mester) tanítványai Aten/o=mit Athéné Palasa ~o: Pallasz Athéné Aten/o2=geo Athén ~o estas la ĉefurbo de Grekio: Athén Görögország fővárosa; ~ano: fn athéni Aten/oj=Aten/o2 atenc/i=tr jog merényletet követ el vki ellen (n), rátámad vkire (n) ~i kontraŭ la reĝo: merényletet követ el a király ellen siaj amikoj ~is la
prezidanton: barátai követtek el merényletet az elnök ellen; 2. tr átv vmire (n) tör, megerőszakol vmit ~i la civitanajn liberecojn: merényletet követel el a polgári szabadságjogok ellen ~i la honoron de virgulino: merényletet követ el egy szűz becsülete ellen ~i la lingvon: megerőszakolja a nyelvet ~i la regulojn de la racio: megerőszakolja az ráció szabályait ~i lian honoron: becsületére tör ~i lian vivon: életére tör; ~a provo: jog merényletkísérlet; ~o: jog merénylet, (személy elleni) támadás ~o al silento: csendháborítás; ~into: fn merénylő majestatenco, seksatenco atend/i=1. tr vár, megvár ~i, ke la okazo venu al lia nazo Z: a sült galambra vár ~is, ~is, ĝis lin ĉerko etendis Z: addig várt, míg késő nem lett ~is, meditis, ĝis en tombon englitis Z: közm elmulasztott alkalom soha vissza nem tér ĉu vi estas la venonto, aŭ ni ~u alian?: te vagy az Eljövendő, vagy mást várjunk?; 2. tr vár, számít vmire ~eblas la solvo de la afero: várható az ügy megoldása li jam longe ~as la morton: már rég várja a halált neniam ~ita ofte venas subite Z: közm hirtelen jön, amit nem vár az ember; 3. tr vár, remél vmit ~i la pliboniĝon de sia sorto: sorsa jobbrafordulását várja ~i kun la manoj en la sino: ölbetett kézzel vár ~i rekompencon: jutalmat vár Eŭropo ~is pacon de siaj diplomatoj: Európa békét várt diplomatáitól; 4. tr vár vkire vmi granda surprizo vin ~as: nagy meglepetés vár rád kia sorto nin ~as, ni ne antaŭscias: nem tudjuk előre, milyen sors vár ránk la tagmanĝo nin ~as: vár bennünket az ebéd ne ~is, ne esperis – malfeliĉo aperis Z: jön a baj magától is, nem kell a bajt kétszer hívni ne ~ita, ne esperita ofte venas subite Z: hirtelen jön, amit nem vár az ember tempo kaj tajdo ~as neniun: az óra jár, senkit nem vár tempo kuras, neniun ~as: az óra jár, senkit nem vár; ~o: várakozás tro longa ~o ĝis fino de l’ vendo Z: hát erre még várni kell la solvo de la problemo ne suferas ~on: a probléma megoldása nem tűr halasztást lia ~o estis trompita: csalódott a várakozásában kontraŭ ~o li sukcesis: a várakozás ellenére sikerült neki sen ~o, sen espero venis mizero Z: váratlanul is jön a nyomorúság salono de ~o: váróterem, előszoba (várakozásra); ~ebla: várható lia rifuzo estis ~ebla: visszautasítása várható volt; ~ejo: váróterem, várószoba szin atendoĉambro; ĝis~i: tr bevár, megvár, vár vmeddig li ne povis ĝis~i sian vicon: nem tudta megvárni, míg rá kerül a sor; ne ~ita: váratlan la plago venis ne ~ite: a csapás váratlanul jött; re~i: 1. visszavár; 2. újra vár; sen~a: hirtelen, váratlan kontraŭ bato sen~a ekzistas nenia defendo Z: miden hirtelen változás veszedelmes sen~a decido: váratlan döntés; trans ~i: tr megvár (vminek a végét) mi trans~os la prezentadon: megvárom az előadás végét trans~i la tempeston: vár, míg el nem múlik a vihar; ~oĉambro: várószoba; váróhelyiség szin atendejo vicatendi atene/o=1. ép vall Athaeneum (Athéné temploma); 2. átv tud athenaeum (tudományos, művészeti közösség és székháza); 3. isk líceum (BE) atent/a=figyelmes, figyelő ~e!: kat vigyázz! ~e al io: tekintettel vmire; ~i: 1. tr figyel, koncentrál vmire (n); 2. tr figyel, vigyáz, ügyel vmire (n) ~i pri la detaloj: ügyel a részletekre ~i sian sanon: vigyáz az egészségére ~u! danĝero!: figyelem! veszély! ~u la hundon!: vigyázz a kutya harap!; 3. tr figyel, figyelembe vesz ~i la cirkonstancojn: figyelembe veszi a körülményeket ~u la konsilojn de pli saĝaj: figyelj a bölcsebbek tanácsára; ~o: 1. figyelem al ĉi tiu temo oni donis la ĉefan ~on: a fő figyelmet ennek a témának szentelték dediĉi sian ~on al detaloj: figyel a részletekre kun ~o al io: figyelemmel, tekintettel vmire kun streĉita ~o: feszült figyelemmel la ~o malstreĉiĝas: lanyhul a figyelem la dramo kaptis la ~on de la publiko: a dráma megragadta a közönség figyelmét tio turnis lian ~on al la literaturo: ez az irodalomra fordította a figyelmét; 2. vigyázás, ügyelés donu ~on al la glitiga vojo: figyelj a síkos útra; 3. figyelés, figyelembevétel ~o de preskriboj: előírások betartása; ~ema: 1. figyelmes, előzékeny; 2. óvatos; ~igi: tr figyelmeztet, felhívja a figyelmét vmire (pri); mal ~i: 1. tr nem figyel vmire (n); 2. nem vesz figyelembe vmit (n); ~inda: figyelemre méltó ne ~inde!: nem történt semmi!; mal ~a: figyelmetlen, szórakozott; preter~i: 1. tr elkerüli a figyelmét, elnéz (nem vesz észre) vmit; 2. figyelmen kívül hagy, mellőz; pri ~i: tr figyel, vigyáz, ügyel vkire (n) pri ~i infanon: gyerekre vigyáz; sen ~a: 1. figyelmetlen; 2. óvatlan; ~okapta: figyelemfelkeltő; ~otena: lebilincselő atenu/i=tr vill csillapít, gyengít (amplitúdót); ~o: 1. vill csillapítás, gyengítés koeficiento de ~o: csillpítási együttható; 2. csill sugárzáscsillapítás; ~ilo: vill csillapító, attenuátor aterom/o=orv kásadaganat, atheroma ateroskleroz/o=orv érelmeszesedés, ateroszklerózis, atherosclerosis atest/i=1. tr igazol, bizonyít, tanúsít ~i la verecon de la aserto: igazolja a kijelentés igazságát ~i per sia subskribo: aláírásával igazol ~ita foresto: isk igazolt hiányzás Dio ~as!: isten bizony! mi ~as, ke ...: igazolom, hogy ...; 2. tr jog tanúsít, tanúskodik vmiről (n) ~i la senkulpecon de la akuzato: tanúsítja a vádlott ártatlanságát ~i kontraŭ la akuzato: a vádlott ellen tanúskodik ~i pri krimago: bűntényről tanúskodik; 3. tr vmi tanúskodik
35 vmiről (n), vmi vminek a jele (n) ~i muzikan talenton: zenei képességről tanúskodik griza barbo saĝon ne ~as Z: közm nem mindig jár együtt a szakáll meg az ész tio ~as reliefe, ke ...: ez ékesszólóan bizonyítja, hogy ...; ~o: 1. jog tanúvallomás, tanúságtétel, tanúság falsa ~o: hamis tanúzás, hamis tanúvallomás fari ~on: tanúvallomást tesz; átv tanúságot tesz; 2. vminek a jele, bizonyítéka, bizonysága la statistiko liveras pri tio elokventan ~on: erről a statisztika ékesszóló bizonyítékkal szolgál ~o de lia bona koro: jó szívének bizonyítéka ~o pri la mildiĝo de la situacio: bizonyság a helyzet enyhüléséről; 3. bizonyítvány, tanúsítvány, igazolás szin atestilo abiturienta ~o: isk érettségi bizonyítvány doni al li bonegan ~on: kiváló bizonyítványt ad neki geedziĝa ~o: házassági bizonyítvány kuracista ~o: orv orvosi igazolás, orvosi bizonyítvány studfina ~o: isk végbizonyítvány, abszolutórium; ~aĵo: jog tanúvallomás; ~anto: jog tanú, tanúskodó ~antoj de Jehovo: kr Jehova tanúi falsa ~anto: hamis tanú; ~igi: jog tanúul hív, tanúskodásra kér, tanúvallomásra szólít fel mi ~igas al vi hodiaŭ la ĉielon kaj la teron: bibl bizonyságul hívom e mai napon a mennyet és a földet; ~ilo:atesto 3 lerneja ~ilo: iskolai bizonyítvány; ~ejo: jog tanúk padja deponatesto, kulpatesto, pagatesto, ŝarĝatesto, ricevatesto, ŝuldatesto atik/o=1. ép attika, pártafal; 2. orv dobüregkupola, atticus; ~ito: orv dobüregkupola-gyulladás, atticitis Atik/o2=geo Attika; ~a: 1. geo attikai; 2. átv attikai, kifinomult, elegáns, szellemes; ~eco, ~ismo: ir attikai só (finom elmésség) Atil/o=1. tört Attila; 2. Atilla, Attila (utónév) ating/i=1. tr elér vmit (ami távolabb van), utolér, jut, kerül vhová ~i kuranton: futót utolér ~i malproksime per la rigardo: messze ellát ~i la montopinton: eléri a hegycsúcsot vespere li ~is loĝlokon: estére lakott helyre ért; 2. tr elér, terjeszkedik vmeddig (térben és időben) ~i ĝis la fenestro: az ablakig ér ~i la streĉlimon: pattanásig feszül ~i la vesperon de sia vivo Z: élete alkonyához ér ~i pozicion: helyzetbe kerül ~i profundan aĝon: magas kort ér meg; 3. tr elér (vmilyen eredményt) ~i ~an pozicion: magas pozícióba kerül ~i trarompon: áttörést ér el li ~is, ke oni prenu lin serioze: elérte, hogy komolyan vegyék; 4. tr inf hozzáfér vmihez (n) szin aliri ~i datenojn: hozzáfér adatokhoz; ~o: 1. elérés, utolérés troviĝi ekster ~o: árkon-bokron túl van; 2. vívmány, eredmény pinta ~o: csúcsteljesítmény; 3. inf hozzáférés szin aliro rekta ~o: közvetlen elérés seria ~o: sorrendi hozzáférés; ~eblo: 1. elérhetőség; 2. inf hozzáférhetőség; mal ~i: tr lemarad vmiről (n), nem éri el vmit mal ~i plutrajnon: vsút nem éri el a csatlakozást; ne~ebla: elérhetetlen, utolérhetetlen, hozzáférhetetlen; plur~a: inf többszörös hozzáférésű; ~instrukcio: inf hozzáférési utasítás; ~odistanco, ~opovo: hatótáv szin aŭtomeco; ~okontrolo: inf hozzáférés-vezérlés, hozzáférés-szabályozás szin alirkontrolo; ~omaniero: inf hozzáférési mód; ~orajto: inf hozzáférési jog; ~oriĉa: eredményes; ~otempo: inf elérési idő, hozzáférési idő kuratingi, laboratingo, lernatingi atlant/o=1. ép atlasz; 2. anat atlaszcsigolya, első nyakcsigolya, fejgyám Atlantid/o=geo mit Atlantisz Atlantik/o=geo Atlanti-óceán; trans~a: transzatlanti, az Atlanti-óceánon túli niaj trans~aj aliancanoj: transzatlanti szövetségeseink atlas/o=sateno atlas/o2=1. geo isk (földrajzi) atlasz dialektologia ~o: nyt tájnyelvi atlasz geografia ~o: isk geo földrajzi atlasz historia ~o: isk történelmi atlasz; 2. mat térképhálózat; 3. anat atlaszcsigolya neatlanto Atlas/o3=1. mit Atlasz; 2. geo Atlasz-hegység atlet/o=1. sp atléta; 2. átv izomember; ~iko, ~ismo: sp atlétika malpeza ~iko: könnyűatlétika peza atlateko: nehézatlétika; ~a: kisportolt, atletikus atm.=antaŭtagmezo, antaŭtagmeze atm/o=fil önvaló, egyéni én, atma, átman atman/o=atmo atmofil/a=kém atmofil; vö. atmofila elemento atmometr/o=met párolgásmérő, atmométer atmosfer/o=1. met csill légkör, levegőöv, atmoszféra ~a elektro: légköri elektromosság ~aj perturboj: légköri zavarok; 2. átv hangulat, légkör, atmoszféra laboreja ~o: munkahelyi légkör la intertraktadoj iris en paca ~o: a tárgyalások békés légkörben folytak; 3. fiz atmoszféra (atm); ~aĵoj: met légköri jelenségek; ~ografio: met atmoszferográfia; ~ologio: met atmoszferológia ato=előképző; ato~: tud atto~ (10 -18) atofarado: attofarad (aF) atol/o=geo korallzátony, atoll atom/o=1. tört atom (képzelt legkisebb anyagrészecske); 2. fiz atom ~o konsistas el kerno kaj elektronoj: az atom magból és elektronokból áll fendi ~on: atomot hasít; ~a: atom~ ~a danĝero: atomveszély ~a milito: atomháború ~a pilo: tech radioaktív feszültségforrás ~e movata ŝipo: hajó atommeghajtású hajó; ~ismo: fil atomisztika, atomizmus; dis~i: tr fiz
(atommagot) hasít; hetero~a: kém heterociklusos, heterociklikus szin heterocikla; mono~a: kém egyatomos; ~bombo: kat atombomba szin fisia bombo ~bomba testo: atomkísérlet; ~ĉeno: kém atomlánc; ~centralo:atomenergia centralo; ~centrejo:atomenergia centralo; ~elektrejo:atomenergia centralo; atomenergiej/o=atomenergia centralo; ~energio:nuklea energio; ~epoko: atomkor; ~ero: fiz atomrészecske; ~fiziko: fiz atomfizika, magfizika; ~fizikisto: fiz atomfizikus, magfizikus; ~horloĝo: atomóra; ~kerno: fiz atommag szin nukleo 3; ~kerna:nuklea; ~kurento: vill atomenergiából nyert áram; ~maso: fiz atomsúly, atomtömeg; ~milito: kat atomháború; ~modelo: fiz atommodell; ~nombro: fiz atomszám; ~numero: fiz rendszám, protonszám; ~pezo:atommaso; ~pilo: 1. tech atomreaktor szin atomreaktoro; 2. tech atommáglya; ~reaktoro: tech atomreaktor; ~spektro: fiz atomszínkép, atomspektrum; ~strukturo: fiz atomszerkezet Atomium/o=ép Atomium atonal/a=sentonala atoni/o=sentonio ATP=adenozin-trifostato ator=utóképző; ~atoro: ip ~gép, (gépi) ~eszköz szin ilo; vö. elkavatoro, obturatoro, transformatoro atrabil/o=orv tört melankólia atrakci/o=attrakció, mutatvány; ~a: attraktív, vonzó, látványos atraktiv/a=nealloga atrebat/o=tört atrebát (néptörzs) Atre/o=mit Atreusz, Atreus; ~idoj: mit atreidák atrepsi/o=orv kóros lesoványodása (>gyermek), athrepsia, marasmus atrezi/o=anat atresia (testüregnyílás hiánya) atri/o=ép átrium, belső oszlopos udvar; 2. anat előcsarnok, atrium; 3. anat pitvar, atrium dekstra ~o: jobb szívpitvar, atrium dextrum maldekstra ~o: bal szívpitvar, atrium sinistri atribu/i=1. tr odaítél, jutalmul ad ~i la heredaĵon al la plej aĝa filo: az örökséget a legidősebb fiúnak ítéli oda ~i premion: díjat odaítél ~i privilegiojn: előjogokat ad; 2. tr tulajdonít vkinek v. vminek (al) vmit ~i al la hazardo: a véletlennek tulajdonít ~i gravecon: fontosságot tulajdonít vkinek (al) ~i signifon: jelentőséget tulajdonít vkinek v. vminek (al) la verkon oni ~as al Homero: a művet Homérosznak tulajdonítják; 3. inf mat hozzárendel ~i valoron al variablo: változónak értéket ad; ~o: 1. odaítélés; 2. tulajdonítás; 3. mat inf hozzárendelés, értékadás atribut/o=1. fil attribútum, lényegi tulajdonság; 2. műv vall attribútum, jelkép, ismertetőjel, azonosító pesilo estas ~o de la juĝpovo: a mérleg a bírói hatalom jelképe rado kaj globo estas ~oj de Fortuno: a kerék és a gömb Fortúna attribútumai atrici/o=1. kr tökéletlen bánat; 2. orv horzsolás, horzsolt seb atripl/o=növ laboda (Atriplex) atrofi/o=biol orv sorvadás, atrophia; ~a: biol orv csökevényes, atrófiás ~a cirozo: sorvadásos májzsugorodás, cirrhosis atrophica; ~i: tr orv elsorvaszt ~ita membro: elsorvadt végtag; ~iĝi: ntr biol orv elsorvad atrop/o=növ nadragulya; ~ino: kém gysz atropin; ~ismo: orv atropinmérgezés, intoxicatio per atropinum Atrop/o2=mit Atroposz, Morta atropos/o=áll halálfejes lepke, ordaspille, méhfarkas (Acherontia atropos) atut/o=1. jték átv is ütőkártya, adu; 2. átv nagyágyú; ~i: ntr jték adut hív, adut játszik; ~ulo: nagyágyú (fontos ember); super~i: 1. tr jték aduval üt, tromfol (a kártyában); 2. átv felülmúl, felülír aŭ=I. kötőszó 1. vagy, avagy (választás két lehetőség közül) ĉu vi trinkos teon aŭ kafon?: teát vagy kávét iszol? jes aŭ ne: igen vagy nem ne kriu, aŭ mi batos vin: ne kiabálj, vagy megverlek aŭ ĉio, aŭ nenio: mindent vagy semmit aŭ festene, aŭ malplene Z: egyszer hopp, másszor kopp; 2. vagy (két azonos vagy egyenértékű) arĥianĝelo aŭ ĉefanĝelo: arkangyal vagy főangyal; II. páros kötőszó; vagy ..., vagy ... aŭ ni venkos, aŭ ni mortos ĉiuj: vagy győzünk, vagy meghalunk egy szálig aŭ plej riĉa stato, aŭ plena malsato Z: közm vagy bor, vagy víz tion povas permesi aŭ la direktoro, aŭ la vicdirektoro: ezt vagy az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyezheti; III. továbbképezve; aŭa: vagylagos; disaŭo: fil inf kizáró vagy, XOR; kajaŭo: fil inf megengedő vagy, és-vagy; mal-aŭo: fil inf nem-vagy, NOR szin neko; aŭ-operacio: fil vagy-művelet inkluziva aŭ-operacio: inf megengedő vagy-művelet aŭ!=1. au!, jaj! (hirtelen fájdalom) vö. huj!, oj!, aj! aŭ! ŝi ekkriis, ĉar la filino mordis ŝin en la orelo: aŭ! kiáltott fel, mert a lánya a fülébe harapott; 2. kár-kár (hollókárogás); aŭi: 1. ntr jajgat; 2. károg (holló); ekaŭi: ntr feljajdul aŭbad/o=zene hajnali dal, hajnali szerenád, aubade aŭbrieti/o=növ pázsitviola (Aubrietia) aŭd/i=tr hall, meghall ~i la novaĵojn el lia propra buŝo: saját szájából
36 hallja a híreket ~i preterfluge Z: véletlenül meghall eĉ zumeton de kulo oni ne povis ~i: a légy zümmögését sem lehetett meghallani kiu ~is la unuan, ~u ankaŭ la duan Z: közm halgatassék meg a másik fél is kiu aŭskultas, kie li ne devas, tiu ~as, kion li ne revas Z: közm aki hallgatódzik, gyakran magára hall; ~a: halló~, hallás~, hallással kapcsolatos ~a osteto: hallócsontocska, ossiculum auditus; ~o: hallás, meghallás muziki laŭ ~o: hallás után zenél; ~ado: 1. hallás; 2. biol hallás, hallásérzék szin aŭdsenso; ~eblo: 1. hallhatóság; 2. távk vételminőség; ~igi: 1. tr hallat, hangoztat, ~igi sian opinion: hangoztatja a véleményét ~igi sin, ~igi sian voĉon: hallatja a hangját, hallatja a szavát; 2. tr hallhatóvá tesz, kihangosít ~igi muzikon per megafono: megafonnal kihangosítja a zenét; ~iĝi: ntr hangzik, szól ~iĝas milda muziko: lágy zene szól ~iĝas tiaj voĉoj: olyan hangok hallatszanak; ~ilo: 1. hallgatókészülék (fülhallgató, fejhallgató, telefonkagyló) szin aŭskultilo; 2. gysz hallókészülék; dis~igi: 1. tr széltében-hoszszában hangoztat, szétkürtöl; 2. tr távk sugároz (>adás); ~into: jog fültanú szin aŭdatestanto; ek~i: tr meghall; dis~igi: távk ad, sugároz (>program); dis~igo: távk adás, sugárzás (>program); el ~i: 1. tr kihall vhonnan vmit; 2. tr meghallgat (kívánságot) el~u, Sinjoro, mian peton: hallgasd meg, Uram, a kérésemet; el ~e: hallomásból; mis~i: tr félrehall, félreért; ne ~anto: halláskárosult; re ~i: tr újra hall, ismét hall ĝis re ~o!: viszont hallásra!; ~aparato: gysz hallókészülék, nagyothalló készülék; ~atestanto: jog fültanú szin aŭdinto; ~bendo: eltr hangszalag; ~difektito: fn orv hallássérült vö. aŭdhandikapito; ~frekvenco: fiz zenei frekvencia szin muzikfrekvenco; ~handikapito: fn orv halláskorlátozott vö. aŭddifektito; ~kapablo: hallóképesség, hallás szin aŭdpovo; ~kompreno: hallás utáni megértés; ~libro: inf hangoskönyv, hangzókönyv; ~nervo: anat hallóideg, nervus cochlearis; ~ometro: tech hallásmérő, audiométer; ~organo: anat hallószerv; ~ostetoj: anat hallócsontocskák, ossicula auditus; ~otrompiĝi: pszi hallucinál, hangokat hall; ~parolilo: távk telefonkagyló; ~povo:aŭdkapablo; ~senso: biol hallásérzék szin aŭdado 2; ~tubo: hallókürt, fülkürt; ~vida, ~ovida: isk audiovizuális; ~vidaĵo: eltr auido-vizuális termék; ~vidilo: eltr audiovizuális eszköz; ~vidinto: jog szem- és fültanú aŭdac/a=vakmerő, merész; ~i: tr merészel, merészkedik ~i la fiagon: arra vetemedik; ~o: vakmerőség, merészség fali en ~on: vérszemet kap aŭdi/o=aŭd~, aŭdo~ aŭdienc/o=(hivatalos) fogadás, audiencia, meghallgatás ~a salono: fogadóterem aŭditor/o=1. kat jog hadbíró; 2. kr jog egyházi bíró; 3. gazd könyvvizsgáló, auditor aŭditori/o=1. isk auditórium, előadóterem; 2. zene zenei stúdió aŭg.=aŭgusto Aŭgi/o=mit Augeiasz, Augias stalo de ~o: Augias istállója (piszkos hely) aŭgit/o=ásv augit aŭgment/o=nyt augmentum, múltidő-előképző aŭgmentativ/o=nyt nagyítóképzős alak, szó, aumentatívum szin eg-vorto Aŭgsburg/o=geo Augsburg aŭgur/o=1. (jó vagy rossz) előjel, jósjel; 2. átv előjel; aŭgur/i=tr jövendöl, jósol, megjósol szin antaŭdiri, diveni ~i nenion bonan: semmi jót nem ígér romianoj ~is el birdoflugo kaj ĉielaj fenomenoj: a rómaiak a madarak röptéből és égi jelenségekből jósoltak pezaj nuboj ~as tempeston: nehéz felhők vihart jósolnak; ~isto: 1. tört jeljós, madárjós, látnok; 2. jós, jövendölő, jövendőmondó szin divenisto, antaŭdiristo; malbon ~a, mis~a: vészjósló, baljós, ominózus kartaŭguri Aŭgust/o=1. tört (Octavianus) Augustus; 2. augusztus Aŭgusten/o=1. (Szent) Ágoston; 2. Ágoston, Ágost (utónév); ~ano: kr Ágoston-rendi szerzetes; ~ana: kr Ágoston-rendi; ~ismo: fil augusztinizmus Aŭgustin/o=Auguszta (utónév) aŭk/o=áll alka (Alca) aŭkci/o=gazd árverezés, aukció ~a vendo: elárverezés, kiárusítás; ~i: tr gazd árverez, elárverez; ~ejo: gazd aukciós ház; ~isto: gazd árverező, árverési kikiáltó Aŭkland/o=geo Auckland; ~aj Insuloj: geo Auckland-szigetek aŭksin/o=növ kém auxin (növényi hormon) aŭksotrof/a=biol auxotróf vö. prototrofa, aŭtotrofa, heterotrofa aŭkub/o=növ babérsom, aukuba (Aucuba) aŭkume/o=növ Gabun-mahagóni, okuméfa (Aucoumea klaineana) aŭl/o=isk ép aula, díszterem Aŭlid/o=geo Aulisz aŭlos/o=zene diaulosz, kettős fuvola ~a tubo: aulosz aŭr/o=1. orv (roham előtti) előjel, aura; 2. biol fiz aura (test körül); 3. átv kisugárzás (személyiségé) havi nekutiman ~on: különleges kisugárzása van aŭreli/o=áll fülesmedúza (Aurelia aurita) szin vitromeduzo Aŭreli/o2=1. tört Aurelius; 2. Aurél (utónév)
Aŭrelian/o=1. tört (Lutius Domitius) Aurelianus; 2. Aurelián (utónév) aŭreol/o=1. műv kr dicsfény, fénykoszorú, aureola; 2. átv dicsfény, presztizs; 2. csill fénykör, fénykoszorú; ~i: tr dicsfénnyel övez aŭreomicin/o=gysz aureomicin aŭrignaci/o=geo aŭrignacien aŭrik/o=hajó hosszvitorla, élvitorla; ~skuno: hajó élvitorlás sóner, élvitorlás szkúner aŭrikl/o=1. anat fülkagyló, auricula; 2. anat szívfülcse, szívfülecske, auricula cordis; 3. növ fülecske, auricula aŭrikul/o=növ cifra kankalin, füles kankalin, medvefülkankalin (Primula auricula) szin ursorelo aŭrikul/o2= áll fülcsiga (Lymnaea auricularia) aŭrikulari/o=növ fülgomba (Auricularia) szin orelfungo aŭripigment/o=orpigmento aŭriskalpi/o=növ tobozgereben (Auriscalpium vulgare) aŭror/o=1. pirkadat, hajnalpír; 2. átv vmi kezdete, hajnala ĉe la ~o de sia vivo: élete hajnalán; 2. met sarki fény szin nordlumo, polusa aŭroro antarkta ~o, sudpolusa ~o: met déli-sarki fény, aurora australis arkta ~o, nordpolusa ~o: északi-sarki fény, aurora borealis polusa ~o: sarki fény; ~as: ntr pirkad, hajnalodik Aŭror/o2=mit Auróra, Hajnal rozfingra ~o: a rózsaujjú Hajnal aŭskult/i=1. tr hallgat, meghallgat ~i muzikon: zenét hallgat ~i per mil oreloj: ige csupa fül ~i, kiel ĥinan predikon Z: adja a süketet kiu trans muro ~as, tiun la muro insultas Z: közm aki hallgatódzik, gyakran magára hall; 2. átv hallgat (vkire), meghallgat (pl. tanácsot) ~i konsilojn: meghallgatja (megfogadja) a tanácsot; ~ado: 1. vminek a hallgatása; 2. meghallgatás; ~anto: hallgató (pl. rádióhallgató); ~antaro: hallgatóság; ~ilo: 1. hallgatókészülék (fülhallgató, fejhallgató, telefonkagyló) szin aŭdilo; 2. gysz sztetoszkóp, szívhallgató; ~umi: orv {meg}hallgat (sztetoszkóppal); aŭskultumilo:stetoskopo; elaŭskulti: tr meghallgat, végighallgat; priaŭskulti: tr kihallgat, meghallgat; priaŭskulto: kihallgatás, meghallgatás; subaŭskulti: 1. tr hallgatózik, (rejtve) kihallgat; 2. tr lehallgat kapaŭskultilo aŭspici/o=1. (jó vagy rossz) előjel; 2. átv védnökség; ~i: tr védnökséget vállal vmi felett (n); ~anto: védnök aŭster/a=ritk ir rideg, barátságtalan, zord aŭstr/o=fn osztrák; ~a: mn osztrák; ~ujo, ~io: geo pol Ausztria (AT); ~ujoHungarujo, ~io-Hungario: tört geo pol Ausztria-Magyarország (OsztrákMagyar Monarchia); ~o-Hungara Monarĥio: tört geo pol Osztrák-Magyar Monarchia; Malsupra ~ujo, Malsupra ~io: geo pol Alsó-Ausztria; Supra ~ujo, Supra ~io: geo pol Felső Ausztria aŭstral/a=geo csill déli, ausztrál ~a Triangulo: Déli Háromszög, Triangulum Australe Aŭstralazi/o=geo Ausztrálázsia Aŭstrali/o=geo pol Ausztrália (AU) Okcident-~o: Nyugat-Ausztrália Sud~o: Dél-Ausztrália; ~a: ausztrál, ausztráliai ~a Ĉefurboteritorio: geo pol Ausztráliai Fővárosi Terület (AU); ~ano: fn ausztrál, ausztráliai lakos aŭstralopitek/o=ősl Australopithecus afara ~o: A. afarensis afrika ~o: A. africanus fortika ~o: A. robustus aŭstronezi/a=geo ausztronéziai Aŭŝvic/o=tört geo Auschwitz aŭt/o=jm autó, személykocsi szin aŭtomobilo ~o kun katalizilo: jm katalizátoros autó fajrobrigada ~o: jm tűzoltóautó hibrida ~o: jm hibrid autó; ~i: ntr jm autózik, autóval megy, utazik; ~ejo: jm garázs, autójavító; ~isto: fn autós, autóvezető szin aŭtomobolisto; el ~iĝi: ntr autóból kiszáll; en~iĝi: ntr autóba beszáll; ~oindustrio: ip autóipar szin aŭtomobilindustrio; ~oakcidento: autóbaleset; ~oĉaro: jm turistabusz; ~odromo: sp autóverseny-pálya; ~ofloto: közl járműpark, járműállomány; ~ogaso: öko jm kipufogógáz; ~oklubo: autóklub szin aŭtomobila klubo; ~okomercejo: gazd autókereskedés; ~okomercisto: gazd autókereskedő; ~okorno: jm duda szin hupo; ~olicenco: közl forgalmi engedély (>autó); ~oluado: autóbérlés, rent-a-car; ~oluejo: autókölcsönző telep; ~oluiganto: fn autókölcsönző, gépkocsikölcsönző, rent-a-car; ~omeĥanisto: autószerelő; ~omuntejo: ip autószerelde; ~opramo: jm autós komp; ~opumpilo: jm tűzoltókocsi; ~oriparejo: tech autójavító műhely, szervizműhely; ~oriparisto: tech autószerelő, autójavító; ~osporto: sp autósport szin aŭtomobila sporto; ~oŝoseo, ~ovojo: közl autópálya; ~oŝtelisto: jog autótolvaj; ~ostrado: neaŭtovojo; ~oturismo: autós turizmus; ~oveturado: közl autózás; ~ovrakejo: jm roncstelep; el ~iĝi: ntr kiszáll az autóból, kiszáll a kocsiból; en~iĝi: ntr beszáll az autóba, beszáll a kocsiba; mini ~o: jm minikocsi, miniautó; trans ~iĝi: ntr átszáll másik autóba, átszáll másik kocsiba karambolaŭteto, liveraŭto, personaŭto, prizonaŭto, sportaŭto, ŝarĝaŭto aŭto2=előképző; aŭto~: auto~, automatikus; vö. aŭtokonservado, aŭtopiano
37 aŭtarci/o=gazd önellátás, autarchia aŭtarki/o=pol politikai függetlenség, autarchia aŭtent/a=1. jog hiteles, hites ~a naskiĝakto: hiteles születési okmány ~a subskribo: hiteles aláírás ~a teksto de la kontrakto: a szerződés hiteles szövege; 2. átv valódi, eredeti, hamisítatlan, autentikus szin aŭtentika ~a letero de Zamenhof: Zamenhof eredeti levele; ~eco: 1. jog hitelesség, eredetiség, autenticitás; 2. átv eredetiség, valódiság, hamisítatlanság; ~igi: tr jog hitelesít, hitelessé tesz ~igi tradukon: fordítást hitelesít; ~kontrolo: inf autentizálás, hitelesítés, hitelesség-ellenőrzés; ~oindiko: inf hitelesítő kód, autentizáló kód aŭtentik/a=aŭtenta aŭtigen/a=ásv autigén, helyben keletkezett ~a mineralo: ásv autigén ásvány aŭtism/o=pszi autizmus; ~ulo: pszi autista aŭtobiografi/o=önéletrajz, autobiográfia szin membiografio aŭtobus/o=jm autóbusz szin buso 1 interurba ~o: távolsági autóbusz linia ~o: menetrend szerinti autóbusz turisma ~o: turista autóbusz; ~ejo: közl buszállomás aŭtodafe/o=kr jog eretnekégetés, autodafé aŭtodidakt/o=fn autodidakta szin memlerninto, meminstruisto aŭtogami/o=biol önmegtermékenyítés, önmegtermékenyülés, autogámia szin memfekundigo aŭtogen/a=1. kém autogén; 2. tech autogén ~a tranĉado: lángvágás, autogén vágás ~a veldado: autogén hegesztés; 3. pszi autogén ~a trejnado: autogén tréning aŭtogir/o=rep autogíró, forgószárnyas repülőgép aŭtograf/o=saját kezű írás, kézírás, autográf; ~i: tr saját kezűleg ír, aláír; tele ~i: tr távk teleautografál, kézírást továbbít; tele ~ilo: távk teleautográf, kézírás-továbbító készülék aŭtografi/o=knyv autográfia, autográfos sokszorosítás; ~i: tr knyv autografál, kőnyomással sokszorosít aŭtoĥton/a=1. ált növ geo őshonos, autochton; 2. geo helyben keletkezett; ~o: 1. őslakos, bennszülött vö. indiĝeno, aborigeno; 2. ásv helyben keletkezett, autochtón ~a mineralo: helyben keletkezett ásvány aŭtokataliz/o=kém önkatalízis, autokatalízis szin memkatalizo aŭtoklav/o=kém gysz autokláv; ~i: tr kém orv autoklávoz aŭtokrat/o=fn pol korlátlan uralkodó, autokrata; ~a: korlátlan uralmú, autokratikus; ~eco: pol korlátlan uralom, autokrácia; ~ismo: pol fil autokratizmus aŭtokton/o=aŭtoĥtono aŭtoliz/o=biol önbomlás, autolízis aŭtomaci/o=aŭtomatigo aŭtomat/o=1. automata, robot, önmozgó szerkezet ŝak~o de Kempelen: Kempelen sakkautomatája; 2. tech automata ~o por cigaredoj: cigarettaautomata ~o por trinkaĵoj: italautomata; 3. inf automata; ~a: 1. önműködő, automatikus, automata; 2. átv gépies, önkénytelen ~a gesto: önkénytelen mozdulat ~e ripeti ion aŭditan: gépiesen ismétli a hallottakat ~a regado: tech automatikus v. önműködő vezérlés ~a stopo: eltr auto stop, automatikus leállítás; ~igi, ~izi: tr tech automatizál; ~iko: tud automatika; duon~a: tech félautomata, félautomatikus bankaŭtomato, biletaŭtomato, cigaredaŭtomato, diskaŭtomato, gramofonaŭtomato, muzikaŭtomato, lavaŭtomato, monaŭtomato, pesaŭtomato, trinkaĵaŭtomato aŭtomobil/o=jm automobil, személygépkocsi szin aŭto; ~a: autó~, automobil ~ ~a klubo: autóklub szin aŭtoklubo ~a sporto: sp autósport szin aŭtosporto ~aj akcesoraĵoj: jm autóalkatrészek, gépjármű-tartozékok; ~ismo: automobilizmus, autós turizmus; ~isto: úrvezető, automobilista; ~industrio: ip járműipar szin aŭtoindustrio; ~trafiko: közl gépjárműforgalom aŭtomorf/a=1. mat automorf; 2. ásv automorf, önalakú; aŭtomorfio: mat automorfizmus aŭtonom/a=független, öntörvényű, autonóm; ~e: 1. önállóan, függetlenül, öntörvényűen, autonóm módon; 2. inf off line; aŭtonomeco 1. függetlenség, öntörvényűség ~a ĵurnalisto: független újságíró; 2. pol autonómia, önkormányzatiság szin aŭtonomio Sud-Tirolo estas ~a regiono: Dél-Tirol autonóm terület ~aj sindikatoj strikis: független szakszervezetek sztrájkoltak ~a urbo: szabad város, civitas; 3. tech hatótávolság szin atingodistanco, atingopovo; ~eca: 1. autonómia~, autonómiai, függetlenségi; 2. öntörvényűséggel kapcsolatos; 3. tech hatótávolságra vonatkozó; ~ismo: pol autonómiatörekvés, autonómiapolitika; ~isto: autonomista, autonómiapárti; mal ~e: 1. nem önállóan; 2. inf on line flugaŭtonomeco aŭtonomi/o=aŭtonomeco aŭtopsi/o=nekropsio aŭtor/o=1. szerző, író, alkotó; 2. átv okozó ~o de sia malfeliĉo: saját bajának okozója; ~a: írói, szerzői; vö. aŭtora ekzemplero, vespero; ~eco:
szerzőség; ~ino: írónő, női szerző, női alkotó; ~i: tr ír, szerez, alkot (művet), ige mű szerzője, írója; kun ~o: társszerző, szerzőtárs; ~rajto: jog szerzői jog vö. kopirajto; ~signo: knyv szerzői hivatkozás (hivatkozás a szerzőre) aŭtoritat/o=1. tekintély, presztizs faka ~o: szaktekintély ĝui grandan ~on super siaj kolegoj: nagy tekintélynek örvend munkatársai körében havi ~on: tekintélye van posedi nekontesteblan ~on: vitathatatlan tekintélye van; 2. befolyás, hatalom, autoritás mi ne havas sufiĉan ~on, por solvi la aferon favore al vi: nincs elegendő befolyásom arra, hogy az ügyet az ön javára oldjam meg; 3. pol hatóság justicaj ~oj: igazságszolgáltatási hatóságok lokaj ~oj: helyi hatóságok ŝtataj ~oj: állami hatóságok, állami szervek urbaj ~oj: városi hatóságok; ~a: 1. mérvadó, mértékadó, tekintélyes ~a persono: mérvadó személy, tekintélyes ember; befolyásos ember ~a specialisto: szaktekintély; 2. befolyásos, tekintélyes; 3. hatósági; ~ulo: 1. tekintélyes, mérvadó ember, szaktekintély; 2. befolyásos ember, (hatalommal bíró) illetékes, elöljáró; ~ismo: pej tekintélyelvűség; ~isma: pej tekintélyelvű; kontraŭ~a: tekintélyellenes aŭtsajder/o=neeksterulo aŭtosom/o=biol autoszóma, A-kromoszóma, testi kromoszóma szin neseksa kromosomo aŭtotrof/a=biol autotróf vö. aŭksotrofa, heterotrofa, prototrofa ~a organismo: autotróf szervezet aŭtun/o=ősz pluveca ~o: esős ősz sunriĉa ~o: napos ősz; ~e: ősszel; ~as: ntr ősz van; ~iĝas: ntr kezdődik az ősz Aŭvernj/o=geo pol Auvergne (FR) AV=Akademia Vortaro av/o=nagyapa, nagypapa ~o Frosto: Télapó patrinflanka ~o: anyai nagyapa patroflanka ~o: apai nagyapa; ~ino: nagyanya, nagymama; ~injo, ~ineto: 1. nagymama, nagymami, mama; 2. átv anyóka; ~ĉjo, ~oĉjo, ~eto: 1. nagypapi, nagyapó; 2. átv apóka; bo~o: nagyapós; bo~ino: nagyanyós; pra~o: dédapa; pra~ino: dédanya; prage ~oj: dédszülők; prapra~o, postpra~o: ükapa szin avoavo; prapra~ino, postpra~ino: ükanya szin avoavino; praprage ~oj: ükszülők; pra~a ~o: szépapa; pra~a ~ino: szépanya; ~o~o: szépapa szin prapraavo; ~o~ino: szépanya szin avinavino aval/o=gazd váltókezesség, váltókezes aláírása; ~i: tr gazd (váltókezesként) aláír, szavatol avalokiteŝvar/o=bud avalókitésvara, csenreszig (kegyesen alátekintő úr) avan/o=1. kat előhad; 2. sp támadósor, csatárok; ~ulo: sp csatár szin sturmanto ~ula linio: csatársor dekstra kaj maldekstra ~ulo: jobbszélső és balszélső meza ~ulo: középcsatár szin centrulo; ~gardo: 1. kat előörs, elővéd szin antaŭgardo; 2. átv élcsapat, avantgárd; ~garda: műv tech élenjáró, avangard ~garda arto: avangard művészet ~garda tekniko: élenjáró technika; ~gardismo: műv avangardizmus; ~posteno: kat előörs, előretolt állás avanc/i=1. ntr kat előrenyomul, előretör; 2. ntr előlép (ranglistán) ~i en la duan klason: isk a második osztályba kerül; ~o: 1. kat előrenyomulás, előretörés; 2. előrelépés (ranglistán); mal ~i: 1. ntr kat visszaszorul; 2. ntr lefokozódik, visszalép (ranglétrán), visszaminősül; mal ~o: 1. kat visszaszorulás, hátrálás; 2. visszalépés, visszaminősítés (ranglétrán); 3. inf visszalépegetés, backtracking avantaĝ/o=előny havi ~on super sia konkuranto: előnye van a versenytársával szemben mi donas ~on al pacaj rimedoj: előnyben részesítem a békés eszközöket tio prezentas ~on: ez előnyt jelent; ~a: előnyös ~aj kondiĉoj: előnyös feltételek ~a prezo: gazd előnyös ár; ~i: tr előnyös helyzetbe hoz, kedvez vkinek v. vminek (n); mal ~a: hátrányos subskribigi mal ~an kontrakton: előnytelen szerződést írat alá; mal ~i: tr hátrányos helyzetbe hoz, mellőz; mal ~ita: hátrányos helyzetű, mellőzött mal ~ita infano: hátrányos helyzetű gyermek; neavancinto: fn isk bukott tanuló avar/a=pej fukar, fösvény, szűkmarkú, zsugori ~a je laŭdoj: fukar a dicsérettel; ~i: tr fukarkodik, szűkmarkúskodik vmivel (n), sajnál vkitől (al) vmit (n) patroj ~as, infanoj malŝparas Z: közm fösvénynek gyakorta tékozló a fia ~i al li la nutraĵon: sajnálja tőle az élelmet ~i siajn fortojn: kíméli az erejét; ~ulo: fn fösvény, zsugori, szűkmarkú ~ulo kaj porko estas bonaj post la morto Z: közm fösvénynek, disznónak holta után veszik hasznát ~ulo pagas duoble Z: közm fösvény többet költ malŝparulo ĝuas nelonge, ~ulo neniam Z: közm a fösvényhez mindig fukar a sors; mal ~a: bőkezű; adakozó pri havo najbara oni estas mal ~a Z: közm a kibicnek semmi sem drága; mal ~i: tr bőkezűsködik, bőkezű vmivel, adakozó ne mal ~i je promesoj: ígéretekben nem szűkölködik, könnyen ígér nenion mal ~i al li: semmit sem sajnál tőle; mal ~eco: bőkezűség, nagylelkűség; mal ~emo: adakozókedv avare/o=tört avar Avarik/o=tört geo Avaricum Avaru/o=geo Avarua ~o estas la ĉefurbo de Kuk-Insuloj: Avarua a Cookszigetek fővárosa
38 avatar/o=1. bud avatára, alászállás, megtestesülés, inkarnáció; 2. átv átváltozás, metamorfózis AVE=Asocio de Verduloj Esperantistaj avel/o=növ mogyoró; ~ujo, ~arbusto: mogyoróbokor szin avelkorilo aven/o=növ zab (Avena); ~umi: ntr agr abrakol, abrakot eszik; ~umigi: tr agr abrakoltat, abrakkal etet; ~flokoj: gaszt zabpehely; ~kaĉo: gaszt zabkása szin poriĝo; ~sako: agr abrakostarisznya Aventin/o=1. tört geo Aventinus, Aventino (domb Rómában) retiriĝi sur ~on: visszavonul az Aventinusra (nem működik együtt más pártokkal) aventur/o=kaland, viszontagság milita ~o: katonai kaland pasema ~o: futó kaland serĉi ~ojn: kalandot keres; ~i: ntr kalandozik; ~ema: kalandvágyó; ~isto: kalandor, kalandkereső ember politika ~isto: politikai kalandor; ~ulo: kalandos életű ember; mis~o: szerencsétlen kaland; ~filmo: film kalandfilm; ~romano: ir kalandregény aventurin/o=ásv aventurin avenu/o=közl sugárút averaĝ/o=1. átlag, középérték szin mezumo, meznombro, mezvaloro; 2. mat számtani közép szin aritmetika meznombro; ~a: átlagos, közepes, átlag~ ~a esperantisto: átlageszperantista; ~ulo: átlagos ember, hétköznapi ember averi/o=1. hajó gazd hajókár individua ~o: különös hajókár, részleges hajókár komuna ~o: közös hajókár; 2. gazd havária, szállítmánykár; ~i: 1. ntr hajó gazd kárt szenved; 2. gazd kárt szenved (szállításnál) Avern/o=1. mit geo Lacus Avernus, Avernus-tó (az alvilág lejárata); 2. geo Lago Averno, Averno-tó avero/o=növ uborkafa (Averrhoa) Averoes/o=fil (Abu ibn Rusd) Averroës; ~ismo: fil averroizmus avers/o=(lapos tárgy) színe, előlapja ~o de kolumo: gallér színe ~o de medalo: érem előlapja ~o de monero: írás (>érme) ~o de ŝtofo: anyag színe avert/i=1. tr előre figyelmeztet, óv vmitől ~i kontraŭ malbonaj amikoj: óv a rossz barátoktól ~i pri danĝero: veszélyre figyelmeztet; 2. megelőz expreventi; ~o: 1. figyelmeztetés, óvás (vmitől) ~a tabulo: figyelmeztető tábla ni forgesas ~on, ni memoras la sperton Z: közm legjobb iskola a tapsztalás; 2. megelőzés exprevento; ~ilo: tech vészjelző; ~mezurilo kontraŭ troradiado: tech sugárzásdetektor; ~otriangulo: közl elakadásjelző Avest/o=vall Aveszta; ~a: 1. vall avesztikus; 2. ~a: mn nyt avesztai (ave) AV=aldonvalora imposto avi/o=aviadilo; ~a: rep repülési, repülésügyi Internacia Civil-~a Organizo: Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet; kontraŭ~a: kat rep légvédelmi; ~oŝipo:aviadilŝipo; ~trafiko:aertrafiko, flugtrafiko aviad/o=1. rep repülés, aviatika; 2. közl légi közlekedés vö. flugtrafiko civila ~o: rep polgári repülés; ~a: rep repülési, légiközlekedési ~a bombado: kat rep légi bombázás ~a kompanio: közl légitársaság ~a transporto: közl légi szállítás; ~i: tr rep vezet (légi járművet); ~iko: rep repüléstudomány, aviatika; ~ilo: rep repülőgép szin flugmaŝino, avio ~ila Frua Alarm- kaj Kontrolsistemo: Repülőfedélzeti Riasztó és Ellenőrző rendszer, AWACS ĉartita ~ilo: rep chartergép, bérelt repülőgép ekstra ~ilo: közl különgép, különrepülőgép piŝta ~ilo: légcsavaros repülőgép reakcia ~ilo: sugárhajtású gép senpilota ~ileto: pilóta nélküli repülőgép supersona ~ilo: szuperszonikus repülőgép; ~isto: rep pilóta, repülő; ~ilmuntisto: rep tech repülőgép-szerelő, aviatikus; ~ilporta ŝipo, ~ilŝipo: kat hajó rep repülőgép-anyahajó szin avioŝipo; kontraŭ~ila: kat légvédelmi batalaviadilo, bombaviadilo, ĉasaviadilo, fuzaviadilo, jetaviadilo, kurieraviadilo, liniaviadilo, pasaĝeraviadilo, plonĝaviadilo, reakciaviadilo, skoltaviadilo, spionaviadilo, ŝarĝaviadilo, veteraviadilo, akvoaviadilo Avicen/o=fil orv (Abu ibn Sina) Avicenna aviceni/o=növ mangrove-növény (Avicennia) Aviĉ/o=vall Avicsi avid/a=pej kapzsi, sóvár, mohó; ~i: tr pej mohón áhítozik, ácsingózik, sóvárog vmi után (n), szomjazik vmire (n) ~i gloron: mohón szomjazik a dicsőségre ~i havaĵon: vagyonra áhítozik kiu ~as pli bonan, perdas plej bezonan Z: közm aki sokra vágyik, a keveset is elveszti; ki jobbra sóvárog, a szükségest is elveszti; ~o: pej bírvágy, kapzsiság; ~ulo: pej kapzsi, mohó ember donu fingron al ~ulo, li tutan manon postulas Z: nyújtsd neki a kisujjad, a karodat akarja; sat~a: mohó, nagybélű lukravida avikulari/o=áll közönséges madárpók (Avicularia) szin birdaraneo, migalo Avinjon/o=geo Avignon en la mezepoko loĝis ses papoj en ~o: a középkorban hat pápa lakott Avignonban sur la pont’ de ~’: az avignoni hídon avis/o=kat hajó parancsvivő hajó, avizóhajó avitaminoz/o=senvitaminozo aviz/o=1. közlemény, hirdetmény, utasítás ~o de medikamento: gysz gyógyszer használati utasítás ~o pri brutofoiro: hirdetmény állatvásárról
~o pri elirmalpermeso: hirdetmény kijárási tilalomról; 2. értesítés, értesítő ~o pri morto: elhalálozási értesítő, particédula ~o pri pako: csomagértesítő; ~i: tr értesít, tudat; ~afiŝo: kiplakátolt hirdetmény; ~otabulo: hirdetőtábla, faliújság szin afiŝtabulo avocet/o=áll gulipán (Recurvirostra avocetta) Avogadr/o=kém fiz (Amadeo) Avogadro nombro de ~o: fiz kém Avogadro-szám avokad/o=növ avokádó; ~ujo: növ avokádófa (Persea americana) az=utóképző; ~azo: kém ~áz (enzim) amelazo: amiláz, diasztáz m~azo: m~áz aza=előképző; aza~: kém aza~ azale/o=növ azálea (Azalea) azar/o=növ kapotnyak (Asarum) azarol/o=növ azaról galagonya, francia galagonya (Crataegus azarolus) azel/o=kém azelaingyök ~ata acido: kém azelainsav, lepargilsav azen/o=1. áll szamár (Equus asinus) sovaĝa ~o: félszamár, ázsiai vadszamár (E. hemionus) ~o iaas: a szamár iázik ~on komunan oni batas plej multe Z: közm közös lónak túros a háta obstina kiel ~o: csökönyös, mint a szamár per enterigo de ~o li estos enterigita: bibl úgy temetik el, mint egy szamarat; 2. átv szamár (ember) ~’ al ~o riproĉas malsaĝon Z: bagoly mondja a verébnek nagyfejű ~ino de Bileamo: bibl Bálám szamara; ~aĵo: 1. gaszt szamárhús; 2. pej szamárság, ostobaság; ~igi: tr átv lóvá tesz, csúfot űz vkiből (n); ~isto: szamárhajcsár; ~dorso: ép szamárhát (ív); ~felo: Szamárbőr királyfi; ~orelo: szamárfül montri ~orelojn: szamárfület mutat; ~piedo:tusilago; ~ponto: isk szamárhíd, mentő kérdés azeotrop/o=kém azeotrop elegy Azerbajĝan/o=geo pol Azerbjadzsán (AZ); ~a: mn nyt azerbajdzsán (az); ~ano: fn azerbajdzsán Azi/o=geo Ázsia Centra ~o: Közép-Ázsia Malgrand-~o: Kis-Ázsia Okcidenta ~o: Nyugat-Ázsia Orienta ~o: Kelet-Ázsia; ~a: geo ázsiai; ~ano: fn ázsiai azid/o=kém azid; hidro~a acido: kém nitrogén-hidrogénsav azidotimidin/o=gysz azidotimidin azil/o=1. tört menedék (üldöztetés elől) preĝejoj prezentis ~on por persekutatoj: a templomok menedéket adtak az üldözötteknek trovi ~on: menedékre lel; 2. menedékhely, menhely ~o por hundoj: kutyamenhely ~o por kadukuloj: rokkantkórház ~o por malriĉuloj: szegényház ~o por senhejmuloj: hajléktalanszálló; ~ulo: pol menekült; ~petanto: jog menedékkérő; ~rajto: jog menedékjog azimen/o=növ annóna (Asimina) azimut/o=geo azimut, oldalirányszög magneta ~o: mágneses azimut, mágneses oldalirányszög; ~a: geo azimut~, azimutális ~a koordinatsistemo: azimutális koordinátarendszer azo=előképző; azo~: kém azo~ azo/a=1. biol azoikus (élőlény nélküli); 2. geo azoikumi azo/o=kém azogyök; ~benzeno: kém azobenzol azoik/o=1. ex geo azoikum, archaikum, őskor vö. arĥeano; 2. geo prekambrium szin antaŭkambrio; 3. geo proterozoikum szin proterozoiko azoksi/o=kém azoxigyök azol/o=növ moszatpáfrány, békalencsepáfrány, kacsagyom (Azolla) Azor/oj=Acoroj azot/o=kém nitrogén szin nitrogeno ~a acido: kém salétromsav; ~emio: orv azotaemia; hiper~emio: orv hyperazotaemia (maradéknitrogén túlzott felszaporodása a vérben); ~obaktero: bakt azotobaktérium (Azotobacter); ~urio: orv nitrogénvizelés, azoturia; di ~o: kém diazocsoport; di ~i: tr kém diazotál szin diazoniigi; di ~ato: kém diazotát; di ~metano: kém diazo-metán; hiper~urio: orv hyperazoturia (nitrogénes vizelet ürítése) Azov/o=geo Azov ~a Maro: Azovi-tenger AZT=azidotimidino aztek/o=fn azték; ~a: mn azték vö. navatla azuki/o=1. növ adzuki bab (Phaseolus angularis) (növény); 2. adzuki bab (termés) azuleĥ/o=műv azulejos
39 k=k (hang és betű); ko: ká (betűnév) k2=kaj, kilo~ K3=Kalocsay, Kaloĉajo k.=kopeko KA=kolektiva abono k.a.=kaj aliaj KAA=Komisiono pri la Amerika Agado Kaab/o=iszl ép Kába ~o kun la Nigra Ŝtono estas pilgrimejo: a Kába a Fekete Kővel zarándokhely kab/o=geo földfok, földnyelv szin terkapo Bonespera ~o: Jóreménységfok Horna ~o: Horn-fok Jorka ~o: Norda Kabo: Északi-fok preterveli la ~on: elvitorlázik a földfok mellett Verda ~o: Zöld-fok; ~o:Bonespera Kabo; ~lando: geo Fokföld; ~urbo: geo Fokváros, Cape Town; ~overdo: geo pol Zöld-foki Köztársaság (CV); ~overdaj Insuloj, Verda~aj Insuloj: geo Zöld-foki-szigetek kab/o2=fiakro kab/o3=bibl kab (kb. 2,5 l) kabal/o=1. vall fil kabbala; 2. ne ármány, cselszövésintrigo; ~a: mn vall fil kaballista, kaballisztikus; ~isto: vall fil kaballista kaban/o=ép kunyhó, faház; ~aĉo: ép viskó; ~eto: ép házikó branĉkabano, ĉaskabano, ŝirmkabano, terkabano kabard/o=fn kabard; ~a: mn nyt kabard (kbd); ~ujo-Balkarujo, ~ioBalkario: geo pol Kabard- és Balkárföld (RU) kabared/o=kabareto kabaret/o=1. műv műsoros vendéglő, zenés kávéház, kabaré szin koncertkafejo; 2. ir zene kabaré (műsor); ~isto: ir kaberészerző, kabaréíró Kab/e=eo ir Kazimierz Bein; ~ei: ntr eo kabeizál (váratlanul elhagyja a mozgalmat); ~eo: eo kabe, mozgalomelhagyó kabil/o=fn kabil; ~a: mn nyt kabil (kab); ~ujo, ~io: geo pol Kabilia Kabind/o=1. geo Cabinda (város); 2. geo pol Cabinda (exklávé) kabinet/o=1. dolgozószoba instruista ~o: isk tanári szoba kuracista ~o: orv orvosi rendelő okulista ~o: orv szemorvosi rendelő; 2. bemutatóterem, szakterem, szertár fizika ~o: isk fizikaterem, fisicum ~o de naturaĵoj: természettudományi szertár kemia ~o: isk kémiaterem, chemicum; 3. pol kabinet, kormány la ~o demisiis: lemondott a kormány; ~a: 1. kabinet~, dolgozószobai; 2. átv elméletieskedő, spekulatív, könyvízű ~a vermo: irodakukac konsultkabineto, lernokabineto kabl/o=1. kötél, drótkötél; 2. vill távk eltr kábel, (szigetelt) zsinór v. vezeték fibrooptika ~o: száloptikai kábel samaksa ~o: távk koaxiális kábel; 3. hajó kábel (kb.185,2 m); ~ero: vill kábelér; ~ingo: vill kábelhüvely; ~isto: vill kábelszerelő; tele ~o: távk távközlési kábel, távolsági vezeték; ~odepeŝo: távk kábeltávirat, kablogram, „kábel” szin kablogramo; ~ofosto: vill villanypózna; ~olineo: vill kábelvezeték; ~omantelo: vill kábelköpeny; ~omufo: vill kábelvégelzáró, kábelkarmantyú; ~osternado: vill távk kábelfektetés; ~oŝipo: hajó kábelfektető hajó; ~oŝuo: vill kábelsaru szin koŝo 2; ~otamburo: vill kábeldob; ~otelefono: távk vezetékes telefon; ~otelevido: eltr kábeltévé, kábeltelevízió; ~otramo: jm sikló szin funikularo; ~ovagono: jm kötélpályakocsi; ~ovojo: közl kötélpálya ankrokablo, bremskablo, dratkablo, rubandokablo, startkablo, streĉkablo, tirkablo, trenkablo, USB-kablo kablogram/o=távk kábeltárirat, kablogram, „kábel” szin kablodepeŝo kabriolet/o=1. jm kabriolet (kétkerekű kocsi); 2. jm kabriolé, kabrió (nyitható tetejű sportkocsi) kabuk/o=ir kabuki (japán színház) Kabul/o=geo Kabul ~o estas la ĉefurbo de Afganio: Kabul Afganisztán fővárosa; ~-rivero: geo Kabul folyó kac/o=biz fasz, farok (pénisz) baŭmas lia ~o: feláll a farka; ~ingo: biz gumi(óvszer), kondom; ~ujo: 1. biz slicc; 2. biz punci, muff; ~umi: ntr biz dug, kefél; ~osuĉi: tr durv leszopja a faszát vkinek (n) szin midzi vö. frandzi kacik/o=kacika, indián törzsfő, indiánfőnök; 2. átv befolyásos személy, kacika kacur/o=növ kislevelű kacurafajapania cercidifilo kaĉ/o=1. gaszt kása kiu ~on kuiris, tiu ĝin manĝu Z: közm aki főzte, egye meg; 2. pej kotyvalék kian ~on vi kuiris?!: milyen kotyvalékot főztél?!; 3. átv pép, massza fari ~on el li: ellátja a baját, ad neki, kicsinál; 4. átv pác, zűrzavar, slamasztika lasi en ~o: cserben hagy troviĝi en ~o: bajban van, pácban van, benne van a slamasztikában; ~igi: 1. tr gaszt kásává főz, pépesít, pürésít; 2. tr elkásásít, elpépesít; ~igilo: gaszt püréprés, krumplinyomó; ~osuko: gaszt rostos gyümölcslé, rostos üdítő avenkaĉo, bebokaĉo, fazeolkaĉo, glacikaĉo, hundkaĉo, maizkaĉo, pankaĉo, porkokaĉo, rizkaĉo kaĉalot/o=áll nagy ámbráscet, óriás ámbráscet (Physeter catodon) kaĉin/o=fn kacsin; ~a: mn nyt kacsin (kac) kaĉu/o=gaszt kasucukorka, kasupasztilla kad/o=növ vörös boróka, szúrós boróka (Juniperus oxycedrus); ~esenco:
kém borókaeszencia kadaif/o=kataifo kadastr/o=katastro kadavr/o=holttest, hulla, tetem pala kiel ~o: halottsápadt; ~a: hulla~, halotti ~a makulo: orv hullafolt ~a rigideco: orv hullamerevség; ~aĵo: dög, állati tetem; ~ejo: hullaház, prosectura; ~igi: tr leöl, elpusztít; ~iĝi: ntr megdöglik, elpusztul; ~ino: kém hullaméreg, kadaverin, kadáverin; ~aĵkavo: dögkút szin karnejo, putrejo; ~oplena: hullákkal teli ~oplena batalejo: hullákkal borított csatatér; ~oskarabo: áll dögbogár (Oeceoptoma); ~ovora: áll dögevő kadenc/o=1. zene kadencia, zárlat amena ~o, plagala ~o: zárókadencia szin plagialo dominanta ~o, duonfina ~o: félzárlat interrompira ~o, surpriza ~o: megszakított zárlat perfekta ~o, plenfina ~o: teljes v. egész zárlat surpriza ~o: álzárlat; 2. átv ütem, lejtés, ritmua la ~o de la danco estas vigla: a tánc ritumusa élénk la ~o de la evoluo: a fejlődés üteme la ~o de liaj paŝoj: lépteinek üteme paŝi ~e: ütemesan lép; 3. átv ütem, ütemesség, tempó akceli la ~on de la produktado: növeli a termelési ütemet; ~i: tr zene ritmizál, ütemessé tesz li ~as siajn paŝojn: ütemhez igazítja a lépéseit kadenz/o=zene kadencia (koncertáló szólam zárlat előtti virtuóz része) kadet/o=kat isk hadapród, kadét, tiszti növendék aerarmea ~o: a légierő kadédja mararmea ~o: tengerészkadét terarmea ~o: a szárazföldi hadsereg kadétja; ~lernejo: kat is kadétiskola, tiszti iskola szin oficirlernejo kadi/o=iszl kádi, bíró kadis/o=tex cadis (serzfajta gyapjúszövet) kadiŝ/o=vall kaddis (zsidó ima) Kadiz/o=geo pol Cadiz (város és tartomány) Kadm/o=mit Kadmosz, Cadmus kadmi/o=kém kadmium (Cd) kadr/o=1. keret, ráma, foglalat ~o de fenestro, pordo, pentraĵo, spegulo: ablak-, ajtó-, festmény-, tükörkeret ~o de okulvitroj: szemüvegkeret; 2. átv keret ekster la ~o de nia asocio: társaságunk keretén kívül en la ~o de la aranĝo: a rendezvény keretében la historia ~o de la urbo: a város történelmi kerete s~i el la ~o: elüt az átlagtól; 3. átv káder szin kadrulo; ~oj: káderek ~oj de la armeo: a hadsereg káderei la ~oj de la entrepreno: a vállalat káderei v. vezetői partiaj ~oj: pártkáderek; ~a: keret~ ~a instruprogramo: isk kerettanterv ~a temo: kerettéma; ~i: tr keretez, bekeretez blue ~itaj okuloj: kék karikás szemek ~i bildon: képet keretez; ~e de io: vminek a keretében ~e de la festo: az ünnep keretében; ~ado: 1. keretezés, bekeretezés; 2. fot képközpontosítás, látvány elhelyezése a képben; ~aĵo:kadro 1; ~ulo: káder szin kadro 3; ~umo: ép ajtótók, ablaktok; al ~igi: tr knyv sort kizár, margókat kiegyenesít; en~igi:kadri; sen~a: keret nélküli sen~aj okulvitroj: keret nélküli szemüveg; ~oleĝo: jog kerettörvény bildkadro, brodkadro, fenestrokadro, kopikadro, pordokadro, referenckadro kadrat/o=knyv kvadrát, térkitöltő négyzet; ~eto: knyv kis kvadrát kaduce/o=1. mit kaduceus, kígyós bot, merkúrbot; 2. mit Aszklépiosz-bot (botra csavarodó kígyó) kaduk/a=1. rozzant, rozoga, düledező, roskadozó, omladozó ~a domaĉo: rozzant viskó; 2. megrokkant, elgyengült ~a maljunulo: megrokkant öregember; 3. átv elhaló, szétfoszló, roskatag, gyenge lábon álló ~a pruvo: gyenge lábon álló bizonyíték ~aj argumentoj: roskatag érvek ~aj esperoj: szétfoszló remények; 4. jog érvényét vesztett, lejárt szin malvalidiĝinta ~a klaŭzo: érvényét vesztett záradék; ~i: 1. ntr düledezik, omladozik; 2. ntr elgyengült, rokkant; ~aĵo: 1. roskatag, rozzant vmi oni restarigos la ~aĵojn de la fortikaĵo: helyreállítják a vár omladozó részeit; 2. öregkori fogyatékosság; ~eco: 1. roskatagság, rozzantság, rozzant állapot; 2. elesettség, roskatagság, gyengeség; ~igi: 1. tr megroggyant, leront, rozzantá v. roskataggá tesz; 2. tr megrokkant, legyenít; 3. tr jog hatálytalanít, hatályon kívül helyez szin malvalidigi; ~iĝi: 1. ntr megroggyan, omladozni v. düledezni kezd; 2. ntr megrokkal, legyengül; 3. ntr jog érvényét veszti szin malvalidiĝi; ~iĝo: 1. megroggyanás, omladozás; 2. megrokkanás, leromlás, elgyengülés, megroggyanás; 3. jog hatályvesztés, érvényvesztés szin malvalidiĝo; ~ulo: elaggott ember, aggastyán; ~ulejo: ispita, öregotthon, hospice; ~fali: ntr összeroskad, elomlik aĝkaduka, menskaduka KAE=Kultura Asocio Esperantista, Komisiono pri Agado Espero KAEM=Komisiono por la Azia Esperanto-Movado KAEST=Konferenco pri Apliko de Esperanto en Scienco kaj Tekniko kaf=kaf v. khaf (héber k v. kh betű) kaf/o=1. kávészem, kávébab szin kafograjno mueli ~on: kávét darál rostita ~o: pörkölt kávé; 2. kávé, feketekávé kuiri ~on: kávét főz turka ~o: török kávé ~o kun kremo: tejszínes kávé ~o kun kirlita kremo: tejszínhabos kávé tujpreta ~o: nescafé, azonnal oldódó kávé szin tujkafo;
40 ~ejo: gaszt kávézó, kávéház; ~ujo: 1. kávésdoboz szin kafskatolo; 2. kávéskanna szin kafkruĉo; 3. növ kávécserje, kávéfa (Coffea) szin kafarbo, kafarbusto; ~umi: ntr kávézik, feketézik; ~aparato, ~kuirilo: kávéfőző; ~arbo, ~arbusto: növ kávécserje, kávéfa (Coffea) szin kafujo 3; ~bero: növ kávébogyó; ~kolora: kávészínű; ~kruĉo: kávéskanna; ~kulero: kávéskanál; ~maŝino: gaszt kávéfőzőgép; ~muelilo: kávédaráló; ~obabilo, ~oklaĉo: (kávé melletti) terefere, kávézgatás; ~ofabo:kafograjno; ~ofiltrilo: kávészűrő; ~ograjno: kávészem, kávébab szin kafofabo; ~olakto: tejeskávé; ~okremo: kávétejszín; ~rekremento: kávéalja, zacc; ~opaŭzo: kávészünet, cigarettaszünet; ~plantejo: agr kávéültetvény; ~opunĉo: gaszt kávépuncs; ~otaso: kávéscsésze; ~servico, ~tasaro: kávéskészlet; ~skatolo: kávésdoboz, kávétartó szin kafujo 1; ~surogato: pótkávé ciberkafejo, espreskafejo, glacikafo, laktokafo, koncertkafejo, kremkafo, laktokafo, m~okafo, tujkafo, retkafejo KAFE=Kultura, Arta Festivalo de Esperanto kafein/o=kém koffein szin kofeino; sen~a: kém koffeinmentes sen~a kafo: koffeinmentes kávé kafeteri/o=büfé, önkiszolgáló étterem kafr/o=fn ex kafferkoso; ~a: mn ex nyt kafferkosa; ~ujo, ~io: ex geo Kafferföld, Zuluföld kaftan/o=tex kaftán kaguang/o=áll bőrszárnyúakdermopteroj kaĝ/o=1. kalitka, kalicka, ketrec (aprómarhának) kia la birdo, tia la ~o Z: közm amilyen a madár, olyan a kalitja kokina ~o: agr tyúkketrec kunikla ~o: agr nyúlketrec pli bona branĉo sennuksa, ol ~o plej luksa Z: közm jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget; 2. ketrec leona ~o: oroszlánketrec; 3. tech kosár ~o de lagro: csapágy kosara szin rulujo; el ~igi: 1. tr ketrecből v. kalitkából kienged; 2. tr átv biz dutyiból v. sittről kienged; en~igi: 1. tr ketrecbe v. kalitkába zár; 2. tr átv biz lesittel, dutyiba zár brustokaĝo, lagrokaĝo, ludkaĝo kahel/o=ép csempe, mázas cserép; ~a: ép csempe ~, cserép~ ~a forno: cserépkálya ~a planko: csempepadló; ~i: tr ép csempéz, kicsempéz; ~aro: ép csempeburkolat; ~isto: ép burkoló, csempéző; ~fornisto: cserépkályhás kaĥekt/a=kaĥeksia kaĥeksi/o=orv senyvesség, cachexia; ~a: orv leromlott (állapotú) kaid/o=jog gazd káid kaik/o=hajó kaik (török vitorlás csónak) Kain/o=bibl Káin la signo de ~o: Káin-bélyeg; ~idoj: 1. bibl Káin-udótok, keniták; 2. vall kainiták kainit/o=ásv kainit Kair/o=geo Kairó ~o estas la ĉefurbo de Egiptio: Kairó Egyiptom fővárosa kairn/o=1. cairn, kő sírhalom; 2. cairn, útjelző kőhalom kairin/o=áll Cairina Kaistr/o=tört geo Kaüsztrosz, Caystrus, Cayster kaj=és, meg (kötőszó) estu bona kaj helpu al mi: legyen olyan jó, és segítsen nekem kaj aliaj: és mások kaj ceteraj: és egyebek kaj cetere: és egyébként kaj do: és hát kaj la sekvaj: és a következők kaj multaj aliaj: és sokan mások kaj similaj: és hasonlók kaj simile: és hasonlóan v. hasonlóképpen kaj tiel plu: és így tovább komerca kaj: és-jel (&) pli kaj pli: egyre inkább, egyre több; kaj..., kaj...: mind..., mind... (páros kötőszó) kaj pano, kaj akvo estas necesaj por la vivo: mind a kenyér, mind a víz szükséges az élethez li ricevis kaj flaton kaj baton: kapott hideget, éppen úgy mint meleget; kaj-aŭ: inf és-vagy; kaj-ligaĵo, kaj-signo: és-jel, &; kajoperacio: inf és-művelet; kaj-signo: és-jel kaj/o=1. hajó rakpart; 2. vsút peron, vágány; ~obileto: vsút peronjegy ĝetkajo, kargadkajo Kaj/o2=tört Caius Kajafas/o=bibl Kajafás kajak/o=1. hajó eszkimó csónak; 2. hajó sp kajak; ~i: ntr kajakozik; ~isto: kajakos Kajbar/o=geo Haibár-hágó Kajen/o=geo Cayenne ~o estas la ĉefurbo de Franca Gujano: Cayenne Francia Guyana fővárosa; ~-rivero: geo Cayenne folyó kajena pipro kajeput/o=1. növ olajos kajeputfa (Melaleuca cajuputi) szin kajeputa melaleŭko; 2. gysz kajeputolaj szin kajeputa esenco; ~a esenco: gysz kajeputolaj kajer/o=1. isk füzet ~o por hejmaj taskoj: leckefüzet kvadratita ~o: kockás füzet liniita ~o: vonalas füzet; 2. knyv füzet, folytatás mi eldonos la libron en pluraj ~oj: több füzetben adom ki a könyvet; ~eto: füzetecske, notesz; ~igi: tr fűz, (füzetté) összefűz; ~igilo: fűzőgép; ~ujo: irattáska, irattartó; krom~o: knyv melléklet, újságmelléklet ekzerckajero, kolorigkajero, muzikkajero, notkajero, ringokajero, programkajero
kajman/o=1. áll kajmán (Caiman); 2. ~o: eo pej kajmán (eszperantisták között idegen nyelvet beszélő); ~i: ntr eo pej kajmánkodik (eszperantisták mindegyikük számára idegen nyelven beszélnek); ~a Insularo: geo pol Kajmán-szigetek (GB) kajt/o=1. jték papírsárkány szin flugdrako; 2. rep sárkány, repülőgépváz kajut/o=jm fülke, kajüt ~o de aviadilo: repülőgép fülkéje, pilótafülke ~o de ŝarĝaŭto: teherautó fülkéje ~o de ŝipo: kajüt, hajófülke pilota ~o: rep pilótafülke szin pilotejo; 2. rep űrhajó utasfülkéje kaĵol/i=tr hízeleg, gazsulál la filino ~is sian patron, ĝis li donis monon al ŝi: a lány addig hízelgett az apjának, míg az pénzt adott neki; el ~i: tr kihízeleg, hízelgéssel kihúz li el ~is permeson: kihízelegte az engedélyt kak/i=ntr kakál szin feki; ~aĵo: kaka szin feko; en~i: ntr bekakál; ~makuli sin: összecsinálja magát kaka/o=1. növ kakaószem, kakaóbab szin kakaofabo; 2. gaszt kakaó (ital); ~ujo: 1. kakaósdoboz szin kakaoskatolo; 2. kakaóskanna szin kakaokruĉo; 3. növ kakaófa, kakaócserje (Theobroma cacao) szin kakaoarbo; ~obutero: gaszt kakaóvaj; ~ofabo: növ kakaószem, kakaóbab szin kakao 1; ~okruĉo: kakaóskanna szin kakaŭjo 2; ~opulvoro: kakaópor kakatu/o=áll kakadu (Cacatua) kakeksi/o=kaĥeksio kakemon/o=műv kakemonó (JP); ~isto: műv kakemonóművész kaki/a=khaki, khakiszínű ~a militvesto: khakiszínű katonai ruha kakinok/o=1. növ ázsiai kakiszilva, ázsiai datolyaszilva (Diospyros kaki) szin japana persimono; 2.kakinokbero; ~bero: növ datolyaszilva, kakiszilva (termés) kakofoni/o=kakofónia, rossz hangzás; ~a: rossz hangzású, kakofonikus kakografi/o=csúnya írás, hibás írás, kakográfia kakosmi/o=pszi kóros szagérzet, cacosmia kakt/o=1. növ ált kaktuszkaktacoj eĥino~o: gömbkaktusz (Echinopsis); 2. medvetalpkaktuszopuntio figo~o: fügekaktusz, közönséges fügekaktusz (Opuntia ficus-indica) kakuminal/o=nyt kakuminális hang szin retrofleksa sono kal/o=1. orv bőrkeményedés, kérgesedés, callositas; 2. növ rostacső-elzáródás vö. kaluso 2; ~a: orv bőrkeményedéses, kérges ~aj manoj de laboristoj: munkások kérges keze; ~aĵo: kérges bőrrész, bőrkeményedéses hely; ~ozo: biol kém kallóz, callose vö. kaloz v. o piedkalo kala/o=növ sárkánygyökér (Calla) kala-azar/o=orv dumdumláz, kala-azar, trópusi leishmaniózis szin nigra febro Kalabar/o=geo Kalabár (város); ~-rivero: geo Kalabár folyó kalabas/o=1. növ lopótökfa, rumbatökfa (Crescentia cujete); 2.kalabasfrukto; ~ujo, ~arbo:kalabaso 1; ~frukto: növ rumbatök (termés) kaladi/o=növ tarkalevél, kaládium (Caladium) Kalabri/o=geo pol Calabria (IT) Kalahar/o=geo Kalahári sivatag kalam/o=1. növ nádpálma, tengeri nád (Calamus); 2. tört írónád kalambak/o=növ sasfa (Aquilaria agallocha) kalamin/o=1. ex ásv hemimorfithemimorfito; 2.smiconito kalamint/o=növ pereszlény (Calamintha) kalandr/i=tr tex knyv simít, fényesít, mercerizál, mángorol, kalanderez szin gladruli; ~ado: tex knyv mángorlás, kalanderezés; ~ilo: tex knyv simítógép, fényesítőgép, mángorló, kalander szin gladrulilo kalandr/o=áll kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra) kalandra/o=áll gabonazsuzsok, gabonazsizsik (Calandra granaria) kalaŝnikov/o=kat kalasnyikov (szovjet géppisztoly) kalate/o=növ zebralevél, kehelyvirág, csodalevél (Calathea) kalaz/o=1. áll köldökfolt, jégzsinór, chalaza; 2. növ magkezdemény alapja, chalaza kalazi/o=orv jégárpa, chalazeon kalcedon/o=ásv kalcedon Kalcedon/o=tört geo Kalcedon, Kalkedon kalceolari/o=növ papucsvirág (Calceolaria) kalci/o=kém kalcium (Ca); ~a: kém kalcium~ ~a klorido: kalcium-klorid ~a oksido: kalcium-oxid; de ~iĝi, sen~iĝi: ntr biol elmésztelenedik, dekalcifikálódik; re ~iĝi: ntr biol újracsontosodik, rekalcifikálódik Kalcid/o=geo Khalkisz Kalcidik/o=geo Khalkidiké kalciferol/o=biol kém kalciferol kolekalciferolo kalcin/i=kém izzít, kalcinál, kiéget, pörköl (ércet) ~ita aluno: égetett timsó kalcit/o=ásv kalcit, mészpát kalcitr/i=ntr kirúg, hátrarúg (ló két hátsó lábával); 2. ntr átv makrancoskodik, berzenkedik, ellenszegül; ~ema: csökönyös, makrancos, makacs
41 természetű Kalde/o=Ĥaldeujo kaldron/o=1. gaszt bogrács, üst, kondér ne batalu pot’ el tero kontraŭ ~o el fero Z: közm a gyengének soha nincs igaza ne helpas glorkrono al malplena ~o Z: közm dicsőséggel nem lehet jóllakni; 2. tech kazán gasa ~o: gázkazán olea ~o: olajkazán; 3. geo völgykatlan; ~ego:vaporkaldrono; ~ejo: tech kazánház szin kaldronĉambro; ~eto: fn gaszt teafőző (edény) szin tekaldrono; ~isto: 1. üstcsináló, üstfoltozó; 2. rézműves; ~ĉambro: tech kazánház szin kaldronejo; ~forno: katlan (tűzhely); ~krusto: kazánkő; ~stablo: bográcstartó állvány hejtokaldrono, tekaldrono, vaporkaldrono kalefakci/o=fiz kalefakció (forró fémlapra hullatott folyadékcsepp gömb alakúvá válása) Kaledoni/o=geo Kaledónia; Nov-Kaledoni/o=geo pol Új-Kaledónia (FR) szin Kanakio kalejdoskop/o=jték kaleidoszkóp; ~i: ntr átv egymást kergetik, színesen váltakoznak, kavarognak diversaj pensoj ~is en lia kapo: különböző gondolatok kavarogtak a fejében kalembur/o=szójáték (morfémahatár eltolásával) szin mistranĉo 2 kalend/o=tört Calendae (a hónap első napja) formeti ĝis la grekaj ~oj: sohanapjára halaszt kalend/oj=kalendo kalendar/o=naptár gregoria ~o: gregorián naptár, Gergely-naptár julia ~o: Julianus-naptár porĉiama ~o: öröknaptár reklama ~o: reklámnaptár ŝirfolia ~o: tépőlapos naptár; ~eto: kártyanaptár florkalendaro, murkalendaro, poŝkalendaro, ŝirkalendaro, tablokalendaro kalendul/o=növ körömvirág (Calendula) kalentur/o=orv trópusi láz kaleŝ/o=1. jm hintó; 2. jm lovas kocsi poŝta ~o: postakocsi vojaĝa ~o: delizsánsz, utazókocsi; ~aĵo: jm karosszéria; ~aĵisto: karosszériakészítő, karosszérialakatos; ~ego: jm díszhintó; ~ejo: kocsiszín; ~isto: kocsis, parádés kocsis; duon~o: jm kétüléses hintó, coupé; elkaliŝiĝi: ntr kiszáll a hintóból; en~iĝi: ntr bekül a hintóba; ~ĉevalo: áll parádés ló; ~faristo: hintókészítő; ~muzeo: hintómúzeum; ~servanto: hintóinas Kaleval/o=ir Kalevala Kalez/o=geo Calais ~a Markolo: Calaisi-szoros Nordo-~a Markolo: geo pol Nord-Pas-de-Calais (FR) kalfatr/i=tr hajó dugaroz, tapaszt, kalafál (hajófalat); ~ilo: dugarozóvéső; ~isto: hajó dugarozó hajóács Kalhaŝ/o=ir Kalkhasz kali/o=kálium (K); ~emio: orv káliumvérűség, kaliaemia; ~salo: kém kálisó Kali/o2=vall Káli ~o estas ŝaktio de Ŝivo: Káli Siva saktija Kaliban/o=ir Caliban (Shakespeare-hős) kalibr/o=1. tech űrméret, belső átmérő, kaliber, öb ~o de kanono: ágyú űrmérete ~o de pafilo: puska kalibere; 2. tech külső átmérő, kaliber ~o de kuglo: golyó kalibere ~o de obuso: tüzérségi lövedék űrmérete; ~i: tr tech kalibrál, belső átmérőt mér; ~igi: tr tech kalibrál, méretre pontosít; ~ilo: 1. tech idomszer mikrometra ~ilo: mérőorsó, nóniusz; 2. zene húrmérő; grand~a: kat nagy kaliberű; ~ocirkelo: tech körzőidomszer, kaliberkörző ŝovkalibrilo kaliceb/o=áll kabócamajom (Callicebus) kalidr/o=áll partfutó (Calidris) kalif/o=iszl tört kalifa; ~ujo: iszl tört kalifátus KALiF/o2=Administra Komitato de Literatura Forumo Kaliforni/o=geo pol Kalifornia (US) kaliforni/o2=kém kalifornium (Cf) kaligraf/o=kalligráfus szin belskribisto; ~i: tr kalligrafál, szépírással ír; ~aĵo: szép kézírás, kalligráfia; ~io: kalligráfia, szépírás szin belskribado kaligram/o=ir képvers, kalligramma Kaligul/o=tört Caligula kalik/o=1. vall kehely, pohár (>áldozás) ĉi tiu ~o estas la nova interligo en mia sango: e pohár az új szövetség az én vérem által; 2. átv bibl pohár (>sors) forportu de mi ĉi tiun ~on: vedd el tőlem ezt a poharat se povas esti, ĉi tiu ~o pasu for de mi: bibl ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; 3. gaszt talpas pohár, kehely ~o por ĉampano: pezsgőspohár; 4. növ csésze szin sepalaro kuniĝsepala ~o: forrt levelű csésze libersepala ~o: szabad levelű csésze; 5. anat kehely renaj ~oj: vesekelyhek, calices renales; ~o: csill Serleg, Crater; ~ano: kr kelyhes; ~eto: 1. gaszt kis kehely, kelyhecske; 2. növ külső csésze, álcsésze szin kromkaliko; flor~o: növ csésze szin sepalaro; krom~o: növ külső csésze, álcsésze szin kaliketo 2 Kalikat/o=Kolkato kalikot/o=tex pamutvászon, kalikószövet, molinó Kalikot/o2=geo Calicut Kalikst/o=Callistus, Calictus (utónév)
Kalimaĥ/o=műv ir Kallimakhosz Kalimantan/o=geo Kalimantan Kaliningrad/o=geo Kalinyingrád vö. Kenigsbergo Kaliop/o=mit Kalliopé, Calliope kalipetr/o=ép apácacserép vö. imbrico kalips/o=zene calypso (tánc és zenei stílus) Kalips/o2=1. mit Kalüpszó; 2. Kalipszó (utónév) kalistef/o=növ kerti v. kínai őszirózsa (Callistephus chinensis) szin ĉinia astero kalistegi/o=növ sövényszulák (Calystegia) heĝa ~o: felfutó sövényszulák (C. sepium) szin heĝa konvolvulo, heĝa volvulo Kalist/o=1. mit Kallisztó; 2. csill Kallisztó kalistem/o=növ kefevirág (Callistemon) kalisten/o=műv mozdulatművészet kalitrik/o=növ mocsárhúr (Callitriche) kalitriks/o=áll selyemmajom (Callithrix) szin silksimio kalitris/o=növ díszciprus (Callitris) kalk/o=kém ép mész estingita ~o, velka ~o: oltott mész natra ~o: nátronmész neestingita ~o, vigla ~o: oltatlan mész; ~i: 1. tr ép meszel; 2. tr agr meszez; 3. tr mésszel semlegesít; ~aĵo: ép vakolat; de ~iĝi, sen~iĝi: 1. ntr ásv elmésztelenedik; 2. ntr biol elmésztelenedik, dekalcifikálódik szin dekalciiĝi; re ~iĝi:rekalciiĝi; ~argilo: ásv márga; ~forno: mészégető kemence; ~olakto: ép mésztej; ~oskisto: ásv mészpala; ~otofo: ásv mésztufa szin travertino; ~petro, ~oŝtono: ásv mészkő numulita ~oŝtono: nummulitos mészkő; ~spato:kalcito kalkan/o=1. anat sarok ~o de Aĥilo: achillesi sarok, gyenge pont postveni lin ĉe la ~oj, postveni lin ~sekve: sarkon követ, szorosan a nyomában jár sidiĝi sur la ~oj: sarkára ül turni sin sur la ~o: sarkon fordul; 2. tech sarok, sarokrész, sarkantyú; ~umo: cipősarok kunfrapi la ~umojn, kunklakigi la ~umojn: összecsapja a bokáját; ~umi: tr sarkal (pl. cipőt); re ~umi: tr újrasarkal (pl. cipőt); ~osto: anat sarokcsont, calcaneum szin kalkaneo; ~sidi: ntr sarkán ül szin sidi sur la suroj; ~umfero: sarokvas (cipőn) literkalkano, pikkalkanumo kalkane/o=anat sarokcsont, calcaneum szin kalkanosto Kalkat/o=Kolkato kalke/o=paŭsaĵo kalkedoni/o=kalcedono kalkul/i=1. tr számol, elszámol vmeddig (ĝis) (sorolja a számokat) eĉ ĝis dek li ne scipovas ~i: tízig sem tud elszámolni ~u dudekon, kaj poste ekiru: számolj húszig, majd indulj; 2. tr megszámol, megolvas estas neeble ~i la stelojn: lehetetlen megszámolni a csillagokat ~i la voĉojn: megszámolja a szavazatokat ~i sian monon: megszámolja, v. megolvassa a pénzét; 3. tr mat kiszámít ~i la renton: kiszámítja a hozamot ~i en la kapo: fejben számol ~i distancon: távolságot kiszámít ~i fakturon: számlát kiszámít ~i la procenton: kiszámítja a százalékot li scipovas legi kaj ~i: tud olvasni és számolni; 4. tr számít, tekint vminek, sorol vhova ~i tion sia devo: kötelességének tekinti ne ~ante la kroman utilon: nem számítva a külön hasznot ne ~u tion mia kulpo: ne tekintsd azt bűnömül se vi ~as min al viaj amikoj: ha barátaid közé sorolsz; 5. ntr számít vkire v. vmire (je, pri) mi ~as je via helpo: számítok a segítségedre oni povas ~i nur je si: az ember csak magára számíthat; 6. ntr számol vmivel v. vkivel (kun) kun oponantoj ni ne ~as: ellenzőkkel nem számolunk ni ne ~is kun la kromaj kostoj: nem számoltunk a plusz költségekke oni devas ~i kun la lokaj kutimoj: számolni kell a helyi szokásokkal; ~o: 1. számlálás, megszámolás, megolvasás, számbavétel la ~o de la voĉoj: a szavazatok számlálása mono amas ~on Z: közm a pénz olvasva jó; 2. mat számítás, kiszámítás algebra ~o: algebrai számítás erara ~o: téves számítás infinitezima ~o: infinitezimális számítás integrala ~o: integrálszámítás szin integralado 2 la bazaj operacioj de la ~o: a számítás alapműveletei; 3. számítás, összegzés, számadás, kalkuláció bonaj ~oj, bonaj kunuloj Z: közm pénz nem barátság ĝi estas nulo en la ~o: se nem oszt, se nem szoroz havi ~on kun li: elszámolnivalója van vele ju pli precizaj la ~oj, des pli forta la amikeco Z: közm más az üzlet, és más a barátság ~o de en- kaj elspezoj: bevételek és kiadások összegzése ~o de gajnoj kaj malgajnoj: nyereség- és veszteségszámítás klaraj ~oj – bonaj amikoj: közm pénz nem barátság ŝuldi ~on: számadással tartozik; 4. számla szin fakturo jen la ~o pri viaj ŝuldoj: itt a számla a tartozásaidról pagi la ~on: kifizeti a számlát peti ~on pri la konsumo: számlát kér a fogyasztásról; 5. számítás, számolás vmivel fari ~ojn sen la mastro: gazda nélkül csinál számadást for el la manoj – for el la ~o Z: keresztet lehet vetni rá kiu vivas sen ~o, baldaŭ estos almozulo Z: közm ha nem tudsz spórolni, megtanulsz koldulni preni en ~on: számításba vesz tro grandaj ~oj kondukas al nuloj Z: közm aki sokat markol, keveset fog; 6. ex számlakonto eldoni libron je la propra ~o: saját számlára ad ki könyvet; ~ema: meg-
42 fontolt, elővigyázatos, körültekintő; ~ilo: számológép, kalkulátor elektronika ~maŝino: eltr elektronikus számológép; ~isto: fn gazd tud kalkulátor (kalkulációt végző személy); ~metro: skálás számolóeszköz, mérőóra; al ~i: 1. tr hozzászámít, hozzávesz, hozzáad, beszámít al ~u la energikostojn al la luprezo: számítsa hozzá a lakbérhez az energiaköltségeket al ~u liajn ŝuldojn al la prezo: számítsd be az árba az adósságait; 2. tr átv besorol vhova al ~i sin al liaj amikoj: barátai közé sorolja magát; antaŭ~i: tr előre kiszámít, előzetes számítást végez antaŭ~i la eventualajn kromajn kostojn: előre kiszámítja az esetleges plusz költségeket oni ne povas antaŭ~i lian konduton: nem lehet előre kiszámítani a viselkedését; de ~i: tr leszámít (összegből) de~i la rabaton: leszámítja az árengedményt; el ~i: 1. tr mat kiszámít, számítással megállapít el ~i la proporcion de viroj al virinoj: kiszámítja a férfiak és nők arányát; 2. tr átv összeszámol, felsorol, elsorol mi ne povas el ~i viajn meritojn: nem tudom elsorolni érdemeidet; en~i: tr beleszámít, tartalmaz, magában foglal ĉiuj servoj en~itaj: minden szolgáltatás beleszámítva se en~i ĉiujn kostojn: ha minden költséget beleszámolunk; fin ~i: 1. tr összeszámol, öszszegez, elszámol; 2. ntr átv leszámol vkivel (kun) szin átv finkonti; ĝis~i: ntr vmeddig elszámol la juĝisto ĝis~is al la falinta boksisto: a bíró rászámolt az elesett ökölvívóra; inter~i: tr beszámít, levon (tartozást) inter~u miajn ŝuldojn: számítsd bele a tartozásaimat; ĝis ~ado: sp rászámolás (>boksz); kun~i: tr összegez, összeszámol kun~u ĉion: mindent számolj össze; mis~i: tr félreszámol, rosszul számol, elszámol mi mis~is la voĉojn: rosszul számoltam meg a szavazatokat mis~as tiu, kiu ne ~as kun mi: rosszul számol, aki nem számol velem; ne ~ebla: megszámlálhatatlan; pri ~i: 1. tr számítással megtervez pri~i laborpecon: munkadarab számításait elvégzi pri ~i la buĝeton: megtervezi a költségvetést; 2. átv mérlegel pri ~u la sekvojn de viaj agoj: mérlegeld tetteid következményeit; rekaluli: tr újraszámol; retro~io: visszaszámlálás; ~bastono:ŝovkalkulilo; ~eraro: számolási v. számítási hiba; ~maŝino:kalkulilo; ~raporto: gazd pénzügyi beszámoló; ~tabelo: gazd számítási táblázat, számtáblázat szin baremo glitkalkulilo, kalkulmaŝino, poŝkalkulilo, probablokalkulo, salajrokalkulo, tabelkalkulilo, tempokalkulo kalkulus/o=orv kő, calculus dentokalkuluso, galkalkuluso, renkalkuluso Kalkut/o=Kalkato kalm/o=met szélcsend szin senvento; ~a: 1. met szélcsendes; 2. átv nyugodt, zavartalan kalmar/o=loligo kalmodulin/o=biol kém kalmodulin kalmuk/o=fn kalmük; ~a: mn nyt kalmük (xal); ~ujo, ~io: geo pol Kalmükföld (RU) Kaloĉaj/o=eo Kalocsay (Kálmán); ~aĵo: eo kalocsayizmus kalomel/o=kém kalomel kalori/o=fiz kalória, kiskalória (cal) granda ~o:kilokalorio malgranda ~o:kalorio; ~metro: fiz hőmennyiség-mérő, kalóriamérő, kaloriméter; ~metrio: fiz hőméréstan, hőértékmérés, kalorimetria; kilo ~o: fiz kilokalória, nagykalória kalorifer/o=stovo kalosom/o=áll bábrabló (Calosoma) kalot/o=mat gömbsüveg kaloz/o=anat agyereszték, kéregtest, agyvelőhíd, corpus callosum vö. kal v. ozo kalpak/o=tex kalpag, prémsüveg kalson/o=tex alsónadrág, bugyogó; ~eto: tex bugyi; ~fekulo: pej beszari alak; ~ŝnuro: gatyamadzag; ~ŝtrumpoj: tex harisnyanadrág szin ŝtrumpokalsono bankalsono, ŝtrumpokalsono k~/o=növ gólyahír, gólyavirág (C~ha) marĉa ~o: mocsári gólyahír (C. palustris) kalumet/o=békepipa szin pacpipo kalumni/i=tr rágalmaz ~ante konstante, oni eĉ anĝelon nigrigas Z: közm a rágalom egy angy~ is befeketíthet; ~o: rágalom kontraŭ ~o helpas nenio Z: közm rágalom ellen nincs védekezés kontraŭ ~o ne povas batali eĉ Dio Z: közm rágalom ellen nincs orvosság se ~o eĉ pasas, ĝi ĉiam iom lasas Z: közm a rágalomból valami mindig megragad se ~o eĉ pasas, ĝi ĉiam ion lasas Z: közm a rágalomból mindig valami megragad se ~o ne brulas, ĝi almaneŭ makulas Z: közm a rágalomból mindig valami megragad serpenton oni povas eviti, sed ~on neniam Z: közm rágalom ellen nincs orvosság kalun/o=növ csarab, erika, hanga, télizöld, angyalmetélt (Calluna) kalus/o=1. orv csontforradás, csontheg, callus; 2. növ növényi hegszövet, kallusz, callus vö. kalo 2 kalv/a=1. kopasz, tar szin senhara; 2. átv csupasz, kopár ~a monto: kopár hegy; ~o: kopaszság, kopasz felület se haroj ne mankus, oni ~on ne havus
Z: közm ha az a „ha" ott nem volna, kopasznak is haja volna; ~eco: kopaszság; ~igi: tr lekopaszt, lekopaszít; ~iĝi: ntr megkopaszodik kapo malsaĝa nek griziĝas, nek ~iĝas Z: közm bolond feje se nem őszül, se nem kopaszodik kalvados/o=gaszt calvados (ital) Kalvari/o=bibl kr Kálvária (hegy), Golgota szin Golgoto; ~o: 1. kr műv kálvária (szoborcsoport); 2. kr átv kálvária, kálváriaút szin kalvaria vojo; 3. anat koponyaboltozat, koponyatető, calvaria szin krania volbo kalvaria vojo kalvil/o=növ kalvil, eperalma, csörgőalma Kalvin/o=kr Kálvin (János); ~ano: kr kálvinista, református; ~ana: mn kr kálvinista, református ~ana eklezio: református egyház, kálvinista egyház; ~ismo: kr kálvinizmus kam/o=tech bütyök, görbetárcsa; ~kontakto: távk bütykös érintkező; ~ŝafto: tech vezértengely, vezérműtengely, bütykös tengely kamabok/o=gaszt kamabokó, h~észta szin fiŝkuko Kamadev/o=Madano kamaj/o=1. műv camaieu (egy szín különböző árnyalataival való festés); 2. műv camaieu technikával készült festmény kamarad/o=1. pajtás, bajtárs, társ, haver; 2. elvtárs ~o ĝenerala sekretario: főtitkár elvtárs; ~a: 1. pajtási, bajtársi, haveri ~a renkontiĝo: bajtársi találkozó; 2. elvtársi ~a helpo: elvtársi segítség; ~i: ntr pajtáskodik, cimborál, haverkodik; ~eco: 1. bajtársi érzés, haveri kapcsolat; 2. elvtársiasság; ~iĝi: ntr összebarátkozik, összecimborál, összehaverkodik; ~ino: elvtársnő kamaril/o=pol pej kamarilla ~a politiko: kamarillapolitika Kamasutr/o=Káma-Szutra; ~aĵo: a Káma-Szutrában ismertetett szerelmi póz kamb/o=fn kamba; ~a: mn nyt kamba, kikamba (kam) kambi/o=gazd (saját) váltó avali ~on: váltót szavatol diskonti ~on: váltót leszámítol ĝiri ~on: váltót forgat ~o al prezentanto: bemutatóra szóló váltó matureco de ~o: váltó esedékessége prenanto de ~o: váltó kedvezményezettje v. rendelvényese postdata ~o: határidős váltó postvida ~o: látra szóló váltó prenanto de ~o: váltó kedvezményezettje proksimdata ~o: rövid lejáratú váltó trati ~on: váltót intézvényez; ~isto, ~agento: gazd váltóügynök, váltóalkusz; ~agentejo: gazd váltóügynökség ordonkambio, promeskambio kambium/o=növ kambium, gyarapítószövet Kambiz/o=tört Kambüszész Kamboĝ/o=geo pol Kambodzsa (KH) kambri/o=tört geo kambrium; antaŭ~o, pre ~o: tört geo prekambrium Kamĉatk/o=geo Kamcsatka kame/o=műv kámea kameciparis/o=növ hamisciprus, álciprus (Chamaecyparis) kamecitiz/o=kalka citizo kamel/o=áll teve (Camelus) baktria ~o, duĝiba ~o: kétpúpú teve (C. bactrianus) unuĝiba ~o: egypúpú teve, dromedár (C. dromedarius) szin dromedaro; ~isto, ~pelisto: tevehajcsár; ~haro: tex teveszőr kameleon/o=ĥameleono kameli/o=növ kamélia, teacserje (Camellia) kamembert/o=gaszt camembert (sajtféleség) kamemel/o=növ pipitér, kamilla (Chamaemelum) nobla ~o: nemes pipitér, rómaiszékfű, rómaikamilla (Ch. nobile) szin roma kamomilo kamemor/o=növ tőzegi v. lápi v. törpe szeder, málna (Rubus chamaemorus) kamen/o=1. kandalló ~o en malnova kastelo: kandalló régi kastélyban; 2. ált kandalló, kályha kahela ~o: cserépkandalló, cserépkályha marmora ~o: márványkandalló; ~isto: kandallóépítő, kályhás; ~breto: kandallópárkány; ~kapuĉo: kandallókürtő; ~purigisto, ~skrapisto, ~tubisto: kéményseprő; ~tubo: ép kémény kamer/o=1. ép kamra, kamora; 2. tech fot kamra ekspansia ~o: expanziós kamra joniga ~o: ionizációs kamra ~o de forno: kemence kamrája ~o de fotilo: fényképezőgép kamrája ~o de revolvero: revolver forgótárfurata ses~a revolvero: ötlövetű revolver senluma ~o: sötétkamera; 3. biol üreg, csarnok ~o de okulo: szemcsarnok ~o de ovario: magházüreg; 4. fot kamerakamerao; ~isto: tört kamarás; tele ~o: film tv-kamera, tévékamera, telekamera fridkamero, gaskamero, kluzkamero, lavkamero, lignokamero, nebulkamero, nubokamero, nutraĵkamero, plumbokamero, ventkamero kamera/o=film kamera, filmezőgép amatora ~o: amatőr kamera observa ~o: térfigyelő kamera profesia ~o: professzionális kamera; ~isto: film operatőr, kameraman gvatkamerao, kaŝkamerao, retkamerao, telefonkamerao, videokamerao kamerling/o=kr bíboros kamarás, camerlegno kamerops/o=növ lószörpálma (Chamaeropos)
43 Kamerun/o=1. Kamerun (hegy); 2. geo pol Kamerun (ország) (CM) kamfor/o=kém kámfor; ~a: kámfor~ ~a alkoholo: kámforos alkohol; ~ujo, ~arbo: kámforfakamfora cinamomo; ~oleo: gysz kámforolaj linkamforaĵo kamikaz/o=1. rep kamikazegép; 2. rep kamikazepilóta; 3. átv vakmerő ember Kamil/o=Kamill (utónév) kamion/o=jm teherautó, kamion szin ŝarĝaŭto; ~i: tr kamionnal szállít, teherautóval visz; ~ado: közl közúti fuvarozás; ~eto: jm kisteherautó; ~isto, ~ŝoforo: teherautóvezető, kamionsofőr; ~muntejo: ip kamionszerelde; ~trafiko: közl kamionforgalom baskulkamiono, cisternkamiono, pumpkamiono, ŝpruckamiono, ŝutkamiono kamiŝibaj/o=bildoteatro, paperteatro kamizard/o=kr kamizárd, camisard kamizol/o=1. tex zubbony, zeke; 2. tex (női) rövid ujjas kamlot/o=tex kamelot, teveszőrszövet Kamoens/o=ir (Luís Vaz de) Camôes ~o estas la aŭtoro de La Luzidoj: Camôes A Lusiadák szerzője kamomil/o=1. növ orvosi székfű, kamilla (Matricaria recutita) szin vera kamomilo agra ~o:agra antemido granda ~o:partenio roma ~o:nobla kamemelo; 2. gysz kamillafőzet Kamor/o=Camorra (maffia) kamp/o=1. agr termőföld, (művelhető) föld nekultivataj ~oj: műveletlen földek terpoma ~o: almáskert; 2. agr mező, rét ĉevaloj paŝtis sin sur la ~o: lovak legeltek a mezőn sur la aperta ~o: a nyílt mezőn; 3. ált tér, terület, terep ~o de batalo: harctér ~o de mortintoj: holtak mezeje ~o por rifuĝintoj: menekülttábor kelkaj aŭtoj povas trafiki ankaŭ sur ~o: néhány autó tud a terepen is közlekedni libera ~o: szabad tér operaca ~o: hadműveleti terület; 4. átv tér, mező malfermi ~on al la fantazio: teret nyit a fantáziának semantika ~o: nyt szemantikai mező sur la ~o de la komunikado: a kommunikáció terén sur teoria ~o: elméleti téren sur ĉi tiu ~o mi ne estas sperta: ezen a téren nem vagyok tapaszt ~ sur la ~o de agoj: a tettek mezején; 5. körülhatárolt mező, háttér blua ankro sur blanka ~o: kék horgony fehér mezőben sur la dekstra ~o de la folio: a lap jobb oldalán; 6. fiz tér, mező elektra ~o: vill villamos erőtér, elektromos tér elektromagneta ~o: vill elektromágneses tér v. mező gradienta ~o: gradiensmező konserva ~o: konzervatív tér, potenciálos tér magneta ~o: mágneses erőtér, mágneses mező, mágnesmező; 7. knyv inf nyomtatványmező, rubrika; 8. inf adatmező adresita ~o: címzett mező listo de ~oj: mezőlista vidiga ~o: kijelzőmező; ~a: 1. agr mezei, réti, terep~ ~aj floroj: mezei virágok ~a vojo: dűlőút; 2. átv tér~, térbeli, mező~ ~a intenso: fiz térerősség ~a linio: fiz fluxusvonal szin flukslinio; 3. kat tábori, mezei ~a kanono: tábori löveg ~aj trupoj: mezei hadak; ~i, ~adi: ntr táboroz, kempingezik; ~ado: táborozás, kempingezés; ~adanto: fn táborozó, kempimgező; ~adismo: kempingező életmód; ~adejo: táborhely, kemping; ~aro: 1. geo agr mezőség; 2. átv vidék veturi en la ~aron: vidékre utazik vivi en la ~aro: vidéken él; ~arano: paraszt, földműves; ~arana: paraszti, földműves ~ ~arana komunumo: paraszti közösség ~arana kooperativo: parasztszövetkezet; ~isto:kamparano; ~ulo: 1. paraszt kruda ~ulo: durva paraszt plej kuirita ~ulo ĉiam restos krudulo Z: közm a paraszt csak paraszt marad; 2. sp mezőnyjátékos; duon~o: sp térfél; ~ardomo: 1. ép tört (vidéki) villa; 2. agr tanya, majorság; ~okorvo:frugilego; ~kuirejo: kat tábori konyha; ~labori: ntr agr földet művel; ~laboristo: agr mezőgazdasági munkás; ~ludisto: sp mezőnyjátékos; ~nobelo: tört vidéki nemes; ~odomo: ép vidéki lak, villa; ~ofajro: tábortűz; ~ogardisto: agr csősz, mezőőr, kerülő; ~omagneto: vill megzőmágnes, gerjesztő mágnes; ~oservisto: zsellér; ~teorio: tud mezőelmélet; ~vojo: dűlőút flugokampo, pafkampo, glacikampo, grenkampo, herbokampo, Marsokampo, vidkampo Kampal/o=geo Kampala ~o estas la ĉefurbo de Ugando: Kampala Uganda fővárosa kampan/o=fn campaniai; ~ujo, ~io: geo pol Campania kampanet/o=zene csőharang vitra ~o: üvegharang kampanil/o=ép harangtorony, campanile kampanj/o=1. kat hadjárat la rusia ~o de Napoleono malsukcesis: Napóleon oroszországi hadjárata kudarcot vallott; 2. átv pol kampány, hadjárat diskredita ~o: lejárató kampány elekta kampanjo szin balotkampanjo, elektokampanjo gazetara ~o: sajtókampány kalumnia ~o: rágalomhadjárat, rágalomkampány ~o kontraŭ la mortopuno: a halálbüntetés elleni kampány; ~i: ntr kampányol balotkampanjo, elektokampanjo, varbokampanjo kampanul/o=növ harangvirág, csengettyűke (Campanula) szin kloŝfloro kampeĉ/o=növ kékfa, börzsönyfa (Haematoxylum) Kampin/o=geo Kempen
Kampuĉe/o=Kamboĝo kamufl/i=1. tr kat álcáz szin maski 2 ~itaj kontraŭaviadilaj kanonoj: álcázott légvédelmi ágyúk; 2. tr átv elkendőz, elrejt Eva ~is siajn sentojn: Éva elkendőzte érzelmeit; ~aĵo: kat álcázott objektum; ~ilo: kat álcázó eszköz szin masko 4 Kan=~a Kanto kan/o=1. növ nád, nádszál vö. fragmito tufo~o:kalamagrostido duna tufo~o:duna kalamagrostido; 2. átv írónád szin kalamo; 3. átv nádpálca szin kanvergo; ~a: nád~, nádból készült ~a seĝo: nádszék ~a tegmento: nádtető ~a ŝipo: papiruszhajó; ~aĵo: nádkészítmény, nádeszköz, nádból készült tárgy; ~aro, ~ejo: növ nádas, nádas terület; ~birdo:akrocefalo; ~boato: hajó nádcsónak, gyékénycsónak; ~skaraboj: sásbogarak (Donacia); ~suko: gaszt cukornádlé; ~sukero: gaszt nádcukor; ~tegmento: ép nádtető; ~vergo: nádpálca fiŝkano, sukerkano Kan/o2=bibl Kána la geedziĝo en ~o: a kánai mennyegző kana/o=növ kanna, kána, rózsanád (Canna) manĝebla ~o: ehető kána (C. edulis); kana/o2=nyt kana, japán szótagjel streka ~o: katakana ronda ~o: hiragana Kanaan/o=1. bibl Kánaán Ĥam, la patro de ~: bibl Hám, Kánaán ősatyja; 2. bibl geo Kánaán; ~a: kánaáni la lando ~a: Kánaán földje la lingvo ~a: kánaáni nyelv, Kánaán nyelve; ~ido: fn bibl kánaáni, kánaánita, kananeus kanab/o=növ kender (Cannabis) hindia ~o: indiai kender (C. indica); ~ejo: agr kenderföld; ~oplantejo: agr kenderültetvény; ~tolo: tex kendervászon kanaben/o=áll kenderike (Carduelis cannabina) Kanad/o=geo pol Kanada (CA); ~ano: fn kanadai kanajl/o=gazember, bitang, gazfickó, csirkefogó abomena ~o: utálatos gazember; ~a: aljas, galád, bitang; ~aĵo: aljasság, galádság, gazemberség; ~aro: aljanép, csőcselék, söpredék; proto ~o: akasztófáravaló, hétpróbás gazember kanak/o=fn kanak; ~a: mn kanak ekzistas ĉ. 25 ~aj lingvoj: kb. 25 kanak nyelv létezik; ~ujo, ~io:Nov-Kaledonio kanal/o=1. közl csatorna (víziút) Granda ~o: Canal Grande; 2. agr víz csatorna, kanális ~a ~o: öntözőcsatorna kloaka ~o: szennyvízcsatorna komunikada ~o: hírközlési csatorna; 3. geo csatorna ~aj Insuloj: Csatorna-szigetek szin Manikinsuloj, Normandiaj Insuloj la ~o: a CsatornaManika Kanalo Manika ~o: La Manche csatorna; 4. anat biol csatorna anusa ~o: végbélcsatorna, canalis analis digesta ~o: emésztőcsatorna, tractus digestorius jona ~o: ioncsatorna semicirkla ~o: félkörös ívjárat, canalis semicircularis vertebra ~o: gerinccsatorna, canalis vertebralis; 5. eltr inf interkomunika ~o: interkommunikációs csatorna selekta ~o: kijelölőcsatorna, választócsatorna telekomunika ~o: telekommunikációs v. távközlési csatorna; ~eto: 1. levezetőcsatorna, folyóka, árok, csurgó; 2. tech kábelcsatorna, csőcsatorna; 3. anat biol csatornácska, kis csatorna, canaliculus; ~etaro: csatornahálózat ~etaro sub la urbo: a város alatt húzódó csatornahálózat; ~igi: 1. tr víz szabályoz (folyót); 2. tr átv szabályoz, terel, irányít, kanalizál ~igi la emociojn: levezeti az indulatokat; ~igo: víz folyószabályozás li provis ~igi la fortostreĉojn unudirekte: egy irányba igyekezett terelni az erőfeszítéseket; ~izi: tr víz csatornáz, kanalizál; flank ~o: víz mellékcsatorna; plur~a: távk többcsatornás; ~radio: fiz csősugár, anódsugár szin anoda radio adiokanalo, erupcikanalo, informkanalo, ĵetkanalo, komunikkanalo, novaĵkanalo, nutrokanalo, pluvkanaleto, spirkanaloj, televidkanalo, tvkanalo, voĉkanalo kanalizaci/o=kanaletaro kanang/o=növ Cananga ~a oleo: kanangaolaj odora ~o: ilangfa, ilangilang, kananga (C. odorata) kanap/o=1. kanapé vö. sofo, divano; 2. gaszt melegszendvics; ~eto: kétszemélyes kanapé kanar/o=fn kannada, kannara; ~a: mn nyt kannada, kannara (kn) kanari/o=áll kanári sovaĝ~o:ordinara serino; ~herbo:kanaria falarido Kanari/oj=geo pol Kanári-szigetek (ES) szin Feliĉaj Insuloj Kanber/o=geo Canberra ~o estas la ĉefurbo de Aŭstralio: Canberra Ausztrália fővárosa kancelari/o=1. kancellária, kancellári hivatal papa ~o: pápai kancelláris reĝa ~o: királyi kancellária; 2. titkárság szin sekretariejo; ~ano, ~ulo: 1. kancellista, kancelláriai hivatalnok v. tisztviselő; 2. irodai alkalmazott, adminisztrátor, ügyintéző kancelier/o=1. tört kancellár regna ~o: birodalmi kancellár; 2. pol kancellár, miniszterelnök (GE, AT) federacia ~o: szövetségi kancellár; 3. isk rektor lordo-kanceliero kancer/o=1. orv rák, rákbetegség kojla ~o: vastagbélrák mama ~o: mellrák, emlőrák prostata ~o: prosztatarák pulma ~o: tüdőrák, carcinoma
44 pulmonis utercevika ~o: méhnyakrák, carcinoma cervicis uteri; 2. növ rák arba ~o: farák; 3. áll Cancer (tengeri rák); ~iga, ~ogena: orv rákkeltő, kancerogén; ~ulo: orv rákos beteg; ~ologio: orv rákkutatás; pre ~a: orv precancerosus hepatkancero, sangokancero kand/o=gaszt kandiscukor, jegescukor; ~i: tr kandíroz ~ita fruktoŝeloj: kandírozott gyümölcshéj ~ita pomo: kandírozott alma; ~izi: tr nekandi kandel/o=1. gyertya; 2. fiz kandela (cd) ~o estas unuo de la lumintenso: a kandela a fényerősség egysége; ~ingo: gyertyatartó pro amo al la ~o kato lekas la ~ingon Z: közm ki lányt akar a háztul, ebét is becsülje annak; ~isto: gyertyaöntő; ~festo: kr Gyertyaszentelő Boldogasszony ~arkandelo, ĥorkandelo, sebokandelo, vakskandelo kandelabr/o=kandeláber, díszes gyertyatartó sepbraka ~o, sepbranĉa ~o: hétágú gyertyatartó; Kandi/o=tört geo Candia (Kréta) kandid/o=növ Candida (gomba); ~ozo: orv candidiasis Kandid/o2=ir Candide kandidat/o=(tisztségre, állásra) jelölt, kandidátus ~o al ĉefministro: pol miniszterelnök-jelölt ~o al prezidanto: elnökjelölt ~o pri tersciencoj: tud földtudományok kandidátusa; ~i: ntr jelölt, jelölve van ~is pluraj personoj por unu posteno: több jelölt volt egy állásra li ~as por sekretario: titkárnak van jelölve; ~eco: jelöltség; ~igi: tr (tisztségre) jelöl; ~igi sin, ~iĝi: (tisztségre) jelentkezik, jelölteti magát ~iĝi por universitato: egyetemre jelentkezik ~iĝi por ĉambristino: szobalánynak jelentkezik; ~igo: (tisztségre) jelölés; kontraŭ ~o: fn ellenjelölt; kanditatlisto: jelölőlista; ~oŝtato: pol jelölt állam kandomble/o=vall kandomblé kanefor/o=műv kanephora, kosárvivő (szobor) kanel/o=1. ép barázda, vájat, kanellura; 2. tech csavarmenet; 3. zene hangbarázda; ~i: 1. tr ép barázdál, kanellurát vés ~ita kolono: kanellurás oszlop; 2. tr tech menetet vés vmbe (n), huzagol ~i stifton: csapba menetet vés ~ita kanono: huzagolt ágyú; 3. tr zene (hangbarázdát) vés fajne ~ita disko: finoman barázdált lemez; ~ilo: fn tech menetvágó, menetmetsző szin ŝraŭbaĵilo; mikro~o: zene mikrobarázda; ~rabotilo: tech szántalpú gyalu, völgyelőgyalu diskokanelo, ŝraŭbkanelo, ŝraŭbinkanelo, ŝraŭbkanelilo kanelon/oj=gaszt canelloni (hússal töltött csőtészta) kanguru/o=áll kenguru; ~vagono: vsút kengurukocsi kanibal/o=emberevő, kannibál szin antropofago, hommanĝulo; ~ismo: kannibalizmus, emberevés kanin/o=anat szemfog, kutyafog, dens caninus szin kojnodento kanis/o=áll tud kutya (Canis) szin hundo doma ~o: házikutya, házieb, házőrző kutya (C. familiaris) szin domhundo kanistr/o=1. fémdoboz; 2. bádogkanna, benzinkanna szin benzinujo kanjon/o=geo kanyon, szurdokvölgy kanĵi/o=knyv kandzsi kankan/o=zene kánkán (zene és tánc) kankr/o=áll rák eŭropa ~o: folyami rák, kecskerák konkaj ~etoj:ostrakodoj ~e: hátrafelé, rákjárásban li scias, kie la ~oj pasigas la vintron Z: tudja, mi a dörgés; tudja, mitől döglik a légy; ~o: csill Rák, Cancer Kann/o=1. tört geo Cannae; 2. tört Cannes Kann/oj=Kanno kannad/o=fn kannada, kannara; ~a: mn nyt kannada, kannara (kn) kanon/o=1. kat ágyú, löveg szin pafilego kampa konono: tábori ágyú, tábori löveg kontraŭavia ~o: légvédelmi ágyú ŝipa ~o: hajó hajóágyú ŝtopnajli ~on: ágyút beszegez; 2. átv nagyágyú; ~i: tr kat ágyúval lő; ~adi: tr ágyúz, ágyúval lövet; ~aro: kat üteg; ~isto: kat tüzér; ~boato: hajó kat ágyúnaszád; ~buŝo: kat ágyúcsőszáj; ~ferdeko: hajó kat ütegfedélzet; ~furaĝo: ágyútöltelék; ~tubo: kat ágyúcső; ~turo: hajó kat ágyútorony, lövegtorony bombokanono, elektronkanono, gulaŝkanono, sieĝkanono, strekkanono, ŝipkanono kanon/o2=1.a kr bibl szentírási kánon (sugalmazott könyvek jegyzéke) masora ~o: maszórikus kánon; 1.b kr jog egyházjogi szabály; 1.c kr szentmise kánonja; 1.d kr szentek jegyzéke; 2. műv kánon, eszményi arány; 3. zene kánon inversa ~o: tükörkánon, ellenkánon ronda ~o, sekvenca ~o: körkánon; ~a: 1. kr kánoni, kanonikus ~a juro: jog kánonjog; 2. mat kanonikus ~a bazo: kanonikus bázis ~a projekcio: kanonikus projekció; 3. zene kánon~, kánonra írt ~a horaĵo: kánonra írt kórusmű; ~igi: 1. tr kr jog kanonizál, egyházi törvénnyé nyilvánít; 2. tr kr kanonizál, felvesz a boldogok v. szentek sorába, boldoggá v. szenté avat szin kanonizi ~iga proceso: kanonizációs eljárás; ~isto: kr jog kánonjogász; dua~a: bibl deuterokanonikus; proto ~a, unua~a: bibl őskánoni, protokanonikus proto~aj libroj: protokanonikus könyvek; retro ~o: zene rákkánon kanonier/o=kat tüzér szin kanonisto kanonik/o=kr kanonok; ~a: kr kanonok~ ~a domo: ép kanonokház ~aj
horoj: kánoni órák, horae canonicae; ~aro: kr káptalan szin kapitulo 1; ~ino: kr kanonoknő, canonissa kanoniz/i=kanonigi 2 kanop/o=műv tört kanopusz kanope/o=növ lombsátor Kanos/o=tört geo Canossa iri al ~o: átv Canossát jár kanot/o=1. hajó csónak pneŭmata ~o: gumicsónak, felfújható csónak; 2. hajó kenu, indiáncsónak szin kanuo; ~isto: hajó csónakos; ~ĉapelo: tex zsirardikalap Kansaj/o=geo pol Kanszai (JP) ~a dialekto: nyt kansaii dialektus regiono ~o: Kanszai régió Kansas/o=geo Kansas (folyó); ~-urbo: geo pol Kansas City (US) kant/i=1. tr zene énekel, dalol ~i arion: áriát énekel ~i el la tuta gorĝo: teli torokból énekel ~i false: hamisan énekel ~i laŭvide: lapról énekel, blattol ~i subpiĉe: mélyen intonál ~i superpiĉe: magasan intonál ~i unute: egyszólamban énekel ~u pri la vero, ne pri la realo: az igazról énekelj, ne a valóról; 2. ntr áll énekel (madár) najtingalo ĉarme ~as: a csalogány bájosan énekel; 3. tr ir zene megénekel vmit, vmiről (n) énekel szin prikanti ~i sian amdoloron: megénekli szerelmi bánatát; ~o: 1. zene ének, dal ~a ~o, ~o de ~oj: bibl Énekek éneke boata ~o:barkarolo ĉetabla ~o: bordal funebra ~o: gyászének geedziĝa ~o: nászének szin nuptokanto laborista ~o: munkásdal lamenta ~o: siratóének nokta ~o: éji dal paska ~o: húsvéti ének printempa ~o: tavaszi dal religia ~o: egyházi ének sankta ~o: kr szentének soldata ~o: katonadal, katonaének vagabonda ~o: vándorének; 2. ir ének (fejezet) la unua ~o de la epopeo: a hősköltemény első éneke; ~aĉo: kornyika, danaj; ~ado: zene éneklés, dalolás; antifona ~ado: zene antifoniális éneklés; ~aĉi: ntr pej kornyikál, kántál; ~aĵo:zene énekes szám, énekszám; ~aro: zene knyv énekgyűjtemény, énekeskönyv; ~eti: tr dúdol, magának énekelget; ~eto: zene énekecske, dalocska; ~isto: 1. zene énekes ~ista duopo: énekespár, énekduett; 2. ir dalnok; ~istino: zene énekesnő koloratura ~istino: koloratúr-énekesnő; ek~i: tr énekelni kezd, dalra fakad; for~i: tr énekkel elűz, énekléssel eltávolít vi for~is la morton de mia lito: énekeddel elűzted ágyamtól a halált; kun~i: tr zene együtt énekel ni kun~is kun la birdoj: együtt énekeltünk a madarakkal; pri ~i: tr megénekel pri~i la gloran pasintecon: megénekli a dicső múltat; re ~aĵo: zene ismétlés, refrén szin refreno; sol ~o: zene szólóének, ária; ~arto: zene énekművészet; ~artisto: zene énekművész; ~aŭtoro: ir zene dalköltő, dalszövegíró; ~ensemblo: zene énekegyüttes; ~libro: zene knyv énekeskönyv; ~ociklo: zene ir dalciklus; ~osocieto: zene dalárda, dalkör; ~vespero: zene dalest; ~voĉo: zene énekhang; ~zumi: tr dúdol ĉenkanto, dankokanto, furorkanto, glorkanto, lulkanto, majstrokantisto, notkanti, plorkanto, popolkanto, tirolkanto, sorĉkanto, tremkanto Kant/o=fil (Immanuel) Kant kantabr/o=fn kantábriai, cantaber; ~a: mn nyt kantábriai; ~ujo, ~io: geo pol Kantábria (ES) Kantal/o=geo pol Cantal kantalup/o=növ kantalupdinnye (Cantalupensis) kantar/o=áll lágybogár, puhabogár, katonabogár (Cantharis) vilaĝa ~o: suszterbogár (C. rustica) kantarel/o=növ rókagomba (Cantharellus) szin ovofungo kantarid/o=áll kőrisbogár, spanyol légy, méregbogár (Lytta vesicatoria); ~ino: kém kantaridin kantat/o=zene kantáta Kanti/o=fil (Immanuel) Kant; ~ano: fil kantiánus; ~anismo: fil kantianizmus kantik/o=kr zene canticum, dicsérő ének, (egyházzenei) himnusz kantilen/o=1. ir cantilena, kantiléna; 2. zene cantilène, kantiléna kantilevr/a=tech karos, túlnyúló, szabadonhordó ~a trabo: konzolgerenda kantin/o=üzemi étkezde, kantin, menza, vállalati büfé kanton/o=1.a geo pol választási kerület (FR); 1.b földmértékegység, kb. 25,888 ha (CA) 1. c. geo pol megye (US); 2. geo pol kanton (CH); 3. vsút térközszakasz; 4. cím telek, címernégyszög (mesteralak) megye (US); ~igo: vsút vonalblokkolás, térközbiztosítás; duon ~o: geo pol félkanton (CH) Kanton/o2=geo pol Kanton, Kuangcsou, Guangzhou (város) ~o estas la ĉefurbo de Gŭangdongo: Kanton Guangdong fővárosa kantonment/o=kat szálláskörlet, kvártély; ~i: ntr kat állomásozik; ~igi: tr állomásoztat; en~igi: tr kat elszállásol szin enkvartirigi kantor/o=kr kántor kantri/o=zene country kanu/o=1. hajó indiánkenu szin kanada kanuo; 2. hajó sp kenu szin sportkanuo; ~isto: sp kenus; ~slalomo: sp vadvízi kenuverseny, kenuszlalom szin slalomo 2, sovaĝakva slalomo
45 kanul/o=gysz kanül szin vejna katetero kanur/o=fn kanuri; ~a: mn nyt kanuri, kanembu (kr) kanvas/o=1. tex kanavász, himzővászon; 2. átv vázlat jen ~o, laŭ kiu ni povos labori: íme a vázlat, aminek alapján dolgozhatunk; ~i: tr felvázol li havis tempon nur ~i sian romanon: csak arra volt ideje, hogy elkészítse regénye vázát kanzon/o=1. ir canzone, dal ~oj de Danto kaj Petrarko: Dante és Petrarca dalai; 2. zene dal, nóta; ~aro: ir canzoniere, daloskönyv; ~eto: ir canzonetta, dalocska, kuplé; ~isto: zene dalénekes, d~ulajdonos; pri ~i: tr pej kiénekel, gyúnyd~ költ róla (n) KAO=Komisiono pri Agado en Oceanio kaolin/o=ásv porcelánföld, kaolin kaolinit/o=ásv kaolinit kaon/o=fiz kaon kaos/o=ĥaoso kap/o=1. anat fej, fő forturni la ~on: elfordítja a fejét frapu al vi la ~on: kapj a fejedhez kiom da ~oj, tiom da opinioj Z: közm ahány fej, annyi gondolat; ahány ember, annyi vélemény kiu ~on posedas, kombilon jam trovos Z: közm kinek van esze, van pénze klini la ~on: lehajtja a fejét la sama afero, sed kun la ~’ al tero Z: pontosan a tükörképe v. az ellentettje, éppen a fordítottja la sango alfluis al li en la ~on: átv is a fejébe szállt a vér mallevi la ~on: lesüti a fejét martelas al li en la ~o: zúg a feje per la ~o malsupren: fejjel lefelé skui la ~on: a fejét rázza unu ~o facile trovas apogon Z: közm egy fej könnyen talál párnát; 2. átv fej (értelem stb. székhelye) elĵetu el la ~o: verd ki a fejedből esti ne sana en la ~o: valami hibádzik a fejében, nincs ki mind a négy kereke havi bonan ~on: jó feje van, jófejű instruita ~o: tanult fő iri laŭ la propra ~o: a maga feje után megy iri laŭ propra ~o kaj mapo: maga feje után megy ~o estas por tio, ke ĝi zorgu pri ĉio Z: közm azért van az embernek feje, hogy gondolkozzék kion vi rulas en la ~o?: mit forgatsz a fejedben? kiu perdis la ~on, ne bezonas jam ĉapon Z: közm kinek fejét vették, nem kell annak kalap kun levita ~o: emelt fővel kun klara ~o: tiszta fejjel la vorto ne venis al li en la ~on: nem jutott eszébe a szó laŭ sia ~o: a maga feje szerint li estas obstina ~o: csökönyös ember li havas la ~on fortike sur la kolo Z: nem kell félteni, megáll a maga lábán mankas klapo en lia ~o Z: nincs ki mind a négy kereke, valami felül hibádzik nála marteli en la ~on: belesulykol, belever a fejébe ne eniĝas en lian ~on, ne eniras en lian ~on: nem fér a fejébe ordigi al li la ~on: beszél a fejével pekas ~o, pagas piedoj Z: közm ha vét a fej, fizet a láb penso trafulmis mian ~on: egy gondolat villant át az agyamon perdi la kandelon el la ~o Z: elmegy a józan esze perdi la ~on: elveszti a fejét preni al si en la ~on: fejébe vesz pro ~o malsaĝa suferas la kruroj Z: közm ahol nincs fej, jaj a lábaknak rompi al si la ~on, streĉi la ~on: töri a fejét ŝovi la ~on en sablon: homokba dugja a fejét teni la ~on levita: emelt fővel jár turni la ~on al li: elcsavarja a fejét, elszédít veni en la ~on: eszébe jut; 3. átv fő (>létszám) grupo el ok ~oj: nyolc fős csoport tagmanĝo po mil forintoj por ~o: fejenként ezer forintos ebéd; 4. átv fő, vminek a feje (>vezető) ~o de la eklezio: az egyház feje ~o pekas, piedoj suferas Z: közm a fej vét, fizet a láb; 5. átv növ fej (fej alakú növényrész) ~o de floro: virágfej; 6. átv fej (>fej alakú tárgyrész) ~o de najlo, pinglo: szeg, tű feje; 7. átv eleje, fejrésze ~o de letero: levél fejrésze ~o de listo: lista eleje; 8. átv eltr fej ~o de magnetofono: magnetofon feje; ~aĵo: gaszt fejből készített étel kuirita bovid~aĵo: főtt borjúfej; ~eto: 1. fejecske, kis fej; 2. átv gomb alakú tárgy ~eto de pordo: ajtógomb; 3. növ gombvirágzat, capitulum szin kapitul/o2; ~ujo: sisak ~ujo de skafandro: szkafander sisakja; ~ulo: fejes, főnök, vezető; ĉe~e de: vminek az élén v. elején szin frunte de, ĉepinte de ĉe ~e de la taĉmento stariĝis la plej aĝa soldato: a csapat élére a legöregebb katona állt; en~igi: 1. tr megtanul, megjegyez en~igu al vi: jegyezd meg li ne povis en~igi la vortojn: nem tudta megtanulni a szavakat; 2. tr fejébe vesz li en~igis al si, fariĝi kosmonaŭto: fejébe vette, hogy űrhajós lesz; 3. tr megértet en~igu al li, ke li ne povas esti kosmonaŭto: értesd meg vele, hogy nem lehet űrhajós; en ~iĝi: ntr eszébe jut ne en~iĝas al mi via adreso: a címed nem jut az eszembe; mult ~a: sokfős, sok főből álló mult~a komitato: sokfős bizottság; po ~a: egy főre jutó, fejenkénti po~a konsumo de viando: egy főre jutó húsfogyasztás; sen ~a: 1. fej nélküli, fejetlen sen~a statuo: fej nélküli szobor; 2. átv meggondolatlan, eszetlen ho, mi sen~a malsaĝulo!: ó, én eszetlen bolond!; sen~igi: tr lefejez, lenyakaz sen~igi la papavetojn: lefejezi a pipacsokat sen~igi mortkondamniton: lefejezi a halálra ítéltet; sen ~ulo: fn eszetlen, meggondolatlan; trans~iĝi: ntr bukfencezik; trans~iĝo: bukfenc; ~-al-tere: fejjel lefelé szin kapsube; ~antaŭe: fejjel előre; ~aprobi: tr rábólint vmire (n); ~aŭdilo, ~aŭskultilo: eltr fejhallgató; ~balanci: ntr csóválja a fejét; ~cirklo: tech fejkör; ~doloro: orv fejfájás szin cefalalgio; ~flanko: fej (>érem); ~gesto: fejbólintás, fejmozdulat; ~haroj: haj szin hararo 2; ~haŭto: anat fejbőr; ~imposto: gazd fejadó; ~jesi: ntr igenlően bólint, rábólint vmire (pri); ~klineti: ntr biccent a fejével; ~klino: főhajtás; ~kovrilo: fejfedő;
~kuseno: fejpárna, fejvánkos; ~loke: élen, fő helyen; ~loko: fő hely, vminek az eleje; ~makula: mn áll hóka (>ló); ~movo: fejmozdulat, biccentés; ~nei: ntr tagadólag csóválja a fejét, tagadóan int a fejével; ~oĉasisto: fejvadász; ~ogardisto: testőr; ~oparto: fejrész ĉe la ~oparto de la lito: az ágy fejrészénél; ~o-piede: fejtől lábig; ~opieduloj:cefalopodoj; ~ornamo: fejdísz; ~sube: fejjel lefelé szin kap-al-tere stari ~sube: fejjel lefelé áll; ~relikvujo: műv fejereklyetartó, herma; ~rimenoj: kantárfej; ~rompa: fejtörő, találós; ~rompilo: jték fejtörő; ~s~o: fejesugrás; ~saluti: tr fejbiccentve üdvözöl; ~saluto: (üdvözlő) fejbiccentés; ~signo: biccentés per ~signo li alvokis min: biccentéssel magához hívott; ~signi: ntr biccent ~signi adiaŭon: búcsút int a fejével; ~skui: rázza a fejét, fejét ingatja; ~ŝraŭbo: tech fejes csavar; ~tuko: fejkendő; ~turna: szédítő; ~turniĝi: ntr szédül, elszédül; ~turno: szédülés havi ~turnon: szédül; ~umi: tr sp fejel (pl. labdát); ~vesto: fejfedő; ~voĉo: zene fejhang, falzett, falsetto; ~vorto: nyt címszó (pl. szótárban) brulkapulo, dikkapa, ĝetkapo, kornkapulo, kruckapo, linikapo, malplenkapulo, martelkapo, nudkapa, pafilkapo, pontkapo, ŝildokapo, terkapo, ventkapulo kapa=knyv κ, kappa (görög k betű) kapabl/a=1. képes vmire (je, por) ~a je ĉiaj fiaĵoj: minden rosszra képes ~a plenumi la taskon: képes a feladatot teljesíteni ~a por ĉi tiu laboro: képes erre a munkára; 2. tehetséges, rátermett li estas ~a homo: tehetséges ember; ~i: tr képes vmire kiel vi ~is perdi tiom da mono?!: hogy voltál képes ennyi pénzt veszíteni?! vi ne ~as la estradon de la entrepreno: nem vagy képes a vállalat vezetésére; ~o, ~eco: képesség, tudás, tehetség, kapacitás szin povo 1 Dio donis oficon, Dio donos ~on Z: közm akinek az Isten hivat~ ad, menten ad hozzá tehetséget is homo de grandaj ~oj: nagy tehetségű ember homo kun multaj ~oj: sokoldalú ember intelektaj ~oj: pszi értelmi képességek ~o esprimi siajn pensojn: képesség saját gondolatai kifejezésére li havas ~on por desegnado: tehetsége van a rajzoláshoz; mal ~a: 1. teljesen képtelen vmire (je, por); 2. teljesen tehetségtelen, teljesen tehetetlen; mez ~a: közepes v. átlagos képességű; mez~ulo: átlagember, tucatember; ne ~a, sen~a: 1. képtelen vmire (je, por); 2. tehetségtelen, tehetetlen; ne ~iĝi, sen~iĝi: ntr képtelenné válik vmire li ne ~iĝis fari eĉ plej simplajn taskojn: a legegyszerűbb feladatokra is képtelenné vált; ne ~eco, sen~eco: képtelenség, tehetetlenség; re ~igi: 1. tr újraképesít, újra képessé tesz; 2. tr orv rehabilitál szin rehabiliti; trans~igo: isk átképzés; nenio~o: teljes képtelenség; ~oevoluiga: képességfejlesztő; ~oevouligo: képességfejlesztés aferkapablo, agokapablo, aŭdkapablo, instrukapablo, kargokapablo, komprenkapablo, kreditkapablo, kreokapablo, laborkapablo, labornekapabla, lingvokapablo, nepagokapablo, observokapablo, pagokapablo, parolkapablo, penskapablo, rezistokapablo, subkapabla, ŝarĝkapablo, vidkapablo, vivkapabla kapacit/o=1. űrtartalom, befogadóképesség, kapacitás; 2. vill kapacitás (>akkumulátor); 3. ip tech kapacitás, képesség produkta ~o: termelőkapacitás traflua ~o: átfolyási képesség v. kapacitás; ~a: vill kapacitív; ~anco: vill elektromos kapacitás; grand~a: 1. nagy űrtartalmú, nagy befogadóképességű; 2. ip tech vill nagy kapacitású larĝkapacita, varmokapacito Kapadoci/o=tört geo Kappadókia kape/i=ntr hajó (rossz időben) minimális vitorlázattal halad vagy vesztegel kapel/o=1. kr ép kápolna kastela ~o: várkápolna tomba ~o: sírkápolna; 2. kr ép oldalkápolna (templomban); 3. kr zene ne templomi énekkarpreĝeja ĥoro; ~ano: kr tört udvari pap szin kapelpastro; ~estro: kr zene ne karnagyĥorestro; flank~o: ép oldalkápolna; ~pastro: kr káplán szin kapelano kaper/i=1. tr hajó elfog, hatalmába kerít (ellenség hajóját); 2. tr átv jm eltérít, hatalmába kerít (járművet) ~i aviadilon: repülőgépet eltérít; ~aĵo: 1. hajó zsákmányolt hajó, kalózzsákmány; 2. jm eltérített jármű; ~anto: jog repülőgép-eltérítő, járműeltérítő; ~isto: hajó kalóz; ~ŝipo: hajó jog kalózhajó Kapernaum/o=bibl geo Kapernaum Kapet/o=tört Capetl, Capeting (uralkodóház) Hugo ~o: Capet Hugó, Hugues Capet; ~idoj: tört Capetingek kapibar/o=áll vízidisznó (Hydrochoerus capybara) kapilar/o=anat hajszálér, hajszálcső, kapilláris, capillaris aera ~o: léghajszálcső, légkapilláris limfa ~o: nyirokkapilláris, capillaris lymphaticus sanga ~o: vérhajszálér; ~a: anat fiz hajszálcsöves, hajszáleres, mn kapilláris ~a premo: kapilláris nyomás ~a tubo: fiz hajszálcső, kapilláris; ~eco: anat fiz hajszálcsövesség, hajszáleresség, kapillaritás elektrokapilareco kapital/o=1. gazd tőke (pénz, termelőeszközök) aktiva ~o: működőtőke akcia ~o: részvénytőke akumulita ~o: felhalmozott tőke banka ~o:
46 banktőke cirkula ~o: forgóalap, forgótőke disponebla ~o: rendelkezésre álló tőke fiksa ~o: állótőke, befektetett tőke, fix tőke fiktiva ~o: fiktív tőke financa ~o: finánctőke hipoteka ~o: tőkejelzálog humana ~o: humán tőke individua ~o: magántőke industria ~o: ipari tőke investita ~o: befektetett tőke komerca ~o: kereskedelmmi tőke konstanta ~o: állandó tőke mona ~o: pénztőke monopola ~o: monopoltőke nemoveblaĵa ~o: ingatlantőke neprodukta ~o: holt tőke, terméketlen tőke, improduktív tőke operacia ~o: üzemi tőke, forgóalap prunta ~o: kölcsöntőke riska ~o: kockázati tőke socia ~o: társadalmi tőke spekula ~o: spekulációs tőke totala ~o: össztőke vagabonda ~o: vándortőke variebla ~o, varipova ~o: változó tőke; 2. gazd alaptőke, törzsvagyon havi kelkan liberan ~on: van némi szabad tőkéje ~o kun interezoj: alaptőke kamatokkal vivi el la rentumoj de lia ~o: tőkéjének hozadékaiból él; ~eto: kis tőke, némi tőke li heredis ~eton: örökölt egy kis tőkét; ~igi: 1. tr gazd tőkésít, kapitalizál ~igi interezojn: kamatokat tőkésít; 2. tr gazd (tőkét) gyűjt, felhalmoz; ~ismo: gazd kapitalizmus merkata ~ismo: piackapitalizmus; ~isto: gazd tőkés, kapitalista; anti ~isto, kontraŭ~isto: fn antikapitalista; grand~isto: gazd nagytőkés; nov~isto: gazd újkapitalista; pli ~igi: gazd feltőkésít; ~bezona: gazd tőkeigényes ~bezonaj investoj: tőkeigényes beruházások; ~eksporto: gazd tőkekivitel, tőkeexport; ~importo: gazd tőkebehozatal, tőkeimport; ~manko: gazd tőkehiány; ~rento: gazd tőkehozam; ~strukturo: gazd tőkeszerkezet monkapitalo, spezokapitalo, ŝtatkapitalismo kapitan/o=1. kat tört kapitány kavaleria ~o: lovaskapitány, lovassági kapitány; 2. kat százados infanteria ~o: gyalogsági százados; 3. kat hajó hajóskapitány; 4. sp kapitány ~o de la teamo: a csapat kapitánya fregatkapitano, korvetkapitano, veselkapitano kapitat/o=anat fejes csont, capitatum kapitel/o=ép oszlopfő, oszlopej dorika, ionika, kontintika ~o: dór, jón, korinthoszi oszlopfő Kapitol/o=1. tört geo Capitolinus, Capitolium, Campidoglio (domb Rómában); 2. átv pol Capitolium (USA); ~o de Vaŝingtono: washingtoni Capitolium kapitul/o=1. kr káptalan szin kanonikaro katedrala ~o: székeskáptalan; 2. kr szerzetesi v. lovagi káptalan (közgyűlés) kavalira ~o: lovagi káptalan monaĥa ~o: szerzetesi káptalan kapitul/o2=növ gombvirágzat, capitulum szin kapeto 3 kapitulac/i=1. ntr kat megadja magát, kapitulál post kvarmonata sieĝo la fortikaĵo ~is: négyhónapi ostrom után a vár kapitulált; 2. ntr átv feladja, megadja magát li ~is, ne plu okupiĝas pri la afero: feladta, már nem foglalkozik a dologgal; mem~a: önfeladó kapok/o=növ kapok (szálasanyag); ~ujo, ~arbo: növ kapokfa, pamutfa, selyemgyapot (Ceiba pentandra) kapol/o=ásv (gömbölydeden) csiszolt drágakő kapon/o=1. áll kappan; 2. átv kappan, kasztrált ember ~a voĉo: kappanhang; kapognigi: tr áll kappanoz kaponier/o=kat harántmű kapor/o=1. növ kapri, kápri, kapricserje (Capparis); 2. gaszt kapribogyó kaporal/o=kat őrvezető bona ~o revas esti generalo Z: közm rossz káplár, ki nem akar generális lenni; ĉef ~o: kat tizedes kapotast/o=zene húrfeszítő nyereg, capotasto, capodasto kapot/o=1. tex csuklyás köpeny; 2. jm motorháztető, motorházfedél, motorsátor kapr/o=áll kecske (Capra) alpa ~o, monto~o: kőszáli kecske (C. ibex ibex) ~o mekas: a kecske mekeg propeka ~o: bibl vétekáldozati bak; átv bűnbak, feketebárány tro nutrata ~o fariĝas kiel apro Z: közm a kutya is akkor vész meg, amikor legjobban megy sora; ~aĵo: gaszt kecskehús, kecskehúsból készült étel; ~ido: áll kecskegida; ~idino: áll gödölye; ~idaĵo: gaszt gödölyehús, gödölyéből készült étel; ~ino: áll nőstény kecske satigi la ~inon kaj konservi la brasikon: a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon; ~ino: csill Capella, (Alfa-Aurigae); ~ata acido: kém kaprinsav, dekánsavdekanata acido; ~isto: kecskepásztor; vir~o: áll kecskebak szin boko 1 melki vir~on: bakot fej; ~idledo: sevró, kecskebőr; ~obarbo: kecskeszakáll; ~obleki: ntr mekeg szin meki; ~opieda: mit kecskelábú ~opieda diaĵo: kecskelábú istenség; ~oviro: 1. áll ex bakvirkapro; 2. mit faun szin faŭno 1 Kapre/o=1. tört geo Capreae; 2. geo Capri kapreol/o=áll őz (Capreolus); ~aĵo: gaszt őzétel, őzsült; ~ido: áll őzgida; ~ino: áll őzsuta; ~bruna: őzpej kapric/o=1. szeszély havi siajn ~ojn: bogaras mi malfacile toleras viajn ~ojn: nehezen tűrom a szeszélyeidet; 2. váratlan fordulat estas malfacile sekvi la ~ojn de liaj pensoj: nehéz követni gondolatainak bakugrásait ~oj de la fortuno: a szerencse fordulatai ~oj de la modo: a divat szeszélyei; ~a: szeszélyes, rakoncátlan ~a fianĉino restos eterne fraŭlino Z: közm aki sokat válogat, végül hoppon marad ~aj krispoj de ŝia jupo: szoknyájának
rakoncátlan fodrai; ~i: ntr szeszélyeskedik, rakoncátlankodik ĉe stomako malsata ne ~as palato Z: közm éhes ember nem válogatós kapriĉ/o=zene capriccio kaprifoli/o=1. ex növ lonclonicero; 2. ált növ kúszó lonc; 3. növ jerikói lonc (Lonicera caprifolium); Kaprikorn/o=1. csill Bak, Capricornus (>csillagkép); 2. Bak, Capricornus (>állatkör) tropiko de la Kaprikorno: Baktérítő kaprimulg/o=áll lappantyú, kecskefejő (Caprimulgus) kapriol/o=1. bakugrás, szökellés, ugrándozás; 2. bokázás (>balett); 3. kirúgás (>ló); ~i: 1. ntr szökdécsel, ugrándozik, bakot ugrik; 2. ntr bokázik (>balett); 3. ntr kirúg (>ló) kapron/o=kém kapron (műanyag) kapsel/o=növ pásztortáska (Capsella) szin saketo paŝtista ~o: közönséges pásztortáska (C. bursa-pastoris) szin paŝtista saketo kapsid/o=bakt kapszid kapsik/o=1. növ paprika (Capsicum) (>növény) duonligneca ~o: cserjés paprika, csilipaprika (C. frutescens) unujara ~o: termesztett paprika (C. annuum); 2. paprika (>termés) szin kapsikfrukto vö. papriko akra ~o: csípős paprika, erős paprika akrega ~o: méregerős paprika neakra ~o: csemegepaprika; ~ino: biol kém kapszaicin; ~ofrukto:kapsiko 1; pseŭdo~o: növ korallbokor (Solanum pseudocapsicum) Kapstad/o=Kaburbo kapstan/o=1. hajó horgonycsörlő, gugora, járgány ~a stango: gugorarúd vapora ~o: gőzgugora; 2. zene oszlopcsavar, pilóta kapsul/o=1. kupak, zárókupak ~o de bierbotelo: sörösüveg kupakja; 2. kém bepárlócsésze, üvegcsésze, porceláncsésze, fémcsésze; 3. gysz kapszula, papírtok 4. a növ toktermés 4. b növ mohasüveg, mohasapka; 5. anat tok, kapszula, capsula artika ~o: izületi tok, izülettok, capsula articularis rena ~o: vesetok, capsula renis; 6. anat tok (>agy) ekstera ~o: külső tok, capsula externa interna ~o: belső tok, capsula interna; en ~igi: tr bekapszuláz, kapszulába v. tokba zár sen~igi: 1. tr leveszi a kupakot (>palack); 2. tr tr (vesetokot) kivág tempokapsulo kapt/i=1. tr elkap, megragad ~i al ekfluganta birdo: felröppenő madár után kap ~i je la kolumo: nyakon csíp, fülön fog ~i knabinon ĉirkaŭ la talio: derékon ragadja a lányt ~i la hundon per la mano je la vosto: megragadja a kutyát a kezével a farkánál fogva ~i la okazon: megragadja az alkalmat, kap az alkalmon ~i per ambaŭ brakoj: két kézzel megragadja, két kézzel kap rajta ~i por spiro: levegőért kapkod kiu ~as tro vaste, konservas malmulte Z: közm aki sokat markol, keveset fog li ~as ĝin per ambaŭ manoj: két kézzel kap rajta; 2. tr elkap, elfog ~i ĉies atenton: felkelti mindenki figyelmét ~i grandan atenton: nagy feltűnést kelt ~i la fiŝhokon: bekapja a horgot ~i ostaĝe: túszul ejt ~i papilion: lepkét fog ~i ŝakfiguron: leüt bábut ~i scenon per fotilo: jelenetről pillanatképet csinál ~i spuron: szimatot fog ~u! ŝtelisto!: fogd meg! tolvaj! mi ~is lupon je l’ oreloj kaj ne povas delasi: törököt fogtam, nem enged pasero ~ita esta pli bona, ol aglo ~ota Z: közm jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok; 3. tr átv felfog, megért, kapiskál, (értelmével) megragad ĉu vi jam ~as?: már rémlik?, már kapisgálod? vi ne ~is la sencon de miaj vortoj: nem fogtad fel szavaim értelmét; 4. tr elkap, hatalmába kerít (>érzés, betegség) gripo lin ~is: elkapta az influenza li lasis sin ~i de ŝia flato: hagyta, hogy (a nő) hízelgésével levegye a lábáról lin ~as sveno: ájulás fogja el lin ~is ridego: kacagás kapta el min ~is dubo: kétség kerített hatalmába ne lasu vin ~i per flataj vortoj: ne hagyd magat csapdába ejteni hízelgő szavakkal stranga sento lin ~is: furcsa érzés kerítette hatalmába teruro ~as lin: elfogja a rémület virina rideto pli ~as, ol reto Z: közm az asszonyi mosoly veszedelmes háló; 5. tr eltalál, meglep ~i sin ĉe tio: azon kapja magát kontraŭvento ~is la biciklantojn: ellenszél lepte meg a kerékpározókat lin ~is pluvo: elkapta az eső tempesto ~is la ŝipon: vihar lepte meg a hajót; ~o: 1. megfogás, megragadás; 2. fogás ĉu vi havis hodiaŭ bonan ~on?: jó fogásod volt ma?; ~adi: tr kapkod vmit (n), vmi után (por, al) li ~adis por la boato: a csónak után kapkodott lin ~adis angoro: gyakran szorongás lepte meg; ~aĵo: zsákmány, fogás; ~ema: zsákmányéhes, bírvágyó; ~iĝi: ntr megfogódik, elkapódik, foglyul esik, vki v. vmi hatalmába kerül ~iĝi de ardo: tűzbe jön ~iĝi de febro: láz dönti le ~iĝi de ~urno: szédülés fogja el ~iĝi de ksenofobio: elfogja az idegengyűlölet ~iĝi de la ĉarmo de knabino: rabul ejti a lány bája ~iĝi en reto: hálóba esik; ~anto: jték sp fogó, fogójátékos; ~ilo: 1. csapda, tőr starigi ~ilon: csapdát állít, tőrt vet ~ilo por birdoj: madárcsapda, tőr; 2. zene ütköző (>zongora); 3. átv csapda fali en la ~ilon de tromemfido: az elbizakodottság csapdájába esik; ~ilisto: fn tőrvető, csapdaállító; ~isto: pej fogdmeg, zsandár; ~ito: fogoly; ~iteco: fogság liberiĝi el la ~iteco: kiszabadul a fogságból trafi en ~itecon: fogságba esik; ~itejo: fogolytábor; de ~i: tr lekap vhonnan; en~i: 1. tr foglyul ejt, elkap, csapdába ejt la kavo en~is
47 urson: a verem elejtett egy medvét; 2. tr bekap, magába szív, magába fogad la rato fine en~is la dolĉan venenon: a patkány végre bekapta az édes mérget mi en~os iom da freŝa aero: szívok egy kis friss levegőt nun la tombo en~as lin: most a sír magába fogadja; for~i: 1. tr 1. elragad, kikap vhonnan la knabo for~is ŝian mantukon: a fiú kikapta a lány keszkenőjét la vento for~is la ombrelon el mia mano: a szél kikapta az ernyőt a kezemből; 2. tr elrabol, erőszakkal elvisz la bankrabistoj for~is garantiulojn: a bankrablók túszokat szedtek la malamiko for~is civilulojn: az ellenség civileket vitt el erőszakkal oni for~is lian filon: elrabolták a fiát; for~into: fn elrabló ŝia for~into jam rajdis malproksime: (a lány) elrablója már messze lovagolt; for~isto: 1. rabló szin rabisto; 2. kalóz szin pirato 1; 3. emberrabló; kun~ito: fogolytárs; re ~i: 1. tr visszavesz, visszaragad li re ~is sian falintan ganton: felkapta leesett kesztyűjét; 2. tr újra elfog la forkurintan arestiton la polico re ~is: a megszökött őrizetest a rendőrség újra elfogta; ~akiri: tr zsákmányol, rabol; ~obumo: hajó kat csáklyázógerenda; ~oforko: hajó szigony; ~oludi: ntr jték fogócskázik szin tuŝludi; ~oludo: jték fogócska szin tuŝludo; ~omaŝo: tőr, hurok (>vadászat); ~oreto: fogóháló; ~oŝnuro: lasszó, (elfogó) pányva atentokapta, bestkaptisto, birdokaptilo, dratkaptilo, fiŝkapti, flarkapti, flugkapti, fotokapti, glukaptilo, hundkaptisto, interesokapta, jonkaptilo, klapkaptilo, logkaptilo, militkaptito, muskaptilo, maŝkaptilo, muŝkaptilo, okulkapti, orelkapti, ostaĝkapto, rabokapti, spirokapta Kapu/o=geo Capua ~aj delicoj: capuai gyönyörök kapucen/o=kr kapucinus szerzetes, csuklyás barát la ĝenerala estro de la ~oj: a kapucinusok generálisa; ~aĵo: pej kapucinusprédikáció, lapos egyházi szónoklat kapuĉ/o=1. tex csuklya, kapucni ~o monaĥon ne faras Z: közm nem a csuha teszi a barátot, nem a ruha teszi az embert; 2. jm kocsiernyő, lehajtható kocsitető szin kovrumo; 3. hajó szellőzőkürtő; 4. tech sisak, fedél, kürtő; ~i: tr csuklyát húz la knabo ~is sin: a fiú felhúzta a csuklyát ~u min: húzd rám a csuklyát; sen ~ebla: lehajtható tetejű sen~ebla aŭto: lehajtható tetejű kocsi kamenkapuĉo kapuĉin/o=gaszt kapucsínó, capuccino kapus/o=hajó irány, hajóorr iránya meti la ~on al nordo: északnak fordul ŝanĝi la ~on: irányt változtat teni la ~on: tartja az irányt; ~linio: hajó irányvonal kaput/a=biz ócska, rozzant, tönkrement, sérült, elfuserált iru diablen kun viaj ~aj planoj: menj a fenébe a hülye terveiddel mi estas ~a pro via babilaĉo: az agyamra megy a locsogásod mia aŭto iĝis ~a: totálkáros lett a kocsim mone mi iĝis ~a: egy fityingem sincs, pénzileg kész vagyok kar/a=1. kedves ĉiu por si mem estas la plej ~a Z: közm mindenki magának a legkedvesebb ~a mia, faru al mi komplezon: kedvesem, tégy meg nekem egy szívességet ~aj geamikoj!: kedves barátaim! lia memoro estas ~a al ni: emléke kedves nekünk mia nevino estas al mi tre ~a: unokahúgom nagyon kedves nekem ne bela estas ~a, sed ~a estas bela Z: közm akit szeretünk, szépnek találjuk pli ~a estas kapo, ol ĉapo Z: közm közelebb az ing a subánál; 2. drága, költséges szin multekosta ~a restoracio: drága étterem ~e vi pagos por tio: drágán megfizetsz érte la tempo estas ~a por mi: drága nekem az idő tia vojaĝo estus por mi tro ~a: egy ilyen utazás nekem túl drága lenne viaj amuzoj fariĝis ~aj al mi: szórakozásaid sokba kerültek nekem; ~eco: drágaság dum la tempo de la ~eco: a drágaság idején pro la ~eco de la nutraĵoj: az élelmiszerek drágasága miatt; ~ega: 1. drága ~ega amikino mia: drága barátnőm; 2. méregdrága la biero ĉi tie estas ~ega: a sör itt méregdrága; ~igi: 1. tr kedvessé tesz; 2. tr megdrágít; ~iĝi: 1. ntr kevessé válik; 2. ntr megdrágul; ~ulo: fn kedves, kedves ember; ~ulino: fn kedves (nő); ~ulinjo!: drágám! (nő megszólítása); mal ~a: olcsó szin malmultekosta la laborforto estis ĉiam mal ~a: a munkaerő mindig olcsó volt; mal~eco: olcsóság mal~eco suspektigas malbonan kvaliton: az olcsóság a rossz minőség gyanúját ébreszti; mal ~iĝi: ntr olcsóvá válik la vivteno ne mal ~iĝis: a megélhetésnem lett olcsó; ~memora: áldott emlékű, megboldogult; ~memori: tr kegyelettel megemlékezik vkiről (n) kara/o=ĥaro karab/o=áll nagy futrinka (Carabus) Karabaĥ/o=geo pol Karabah Montara ~o: Hegyi Karabah karaben/o=kat karabély, rövid csövű puska; ~isto: kat karabélyos karaĉaj/o=fn karacsáj; ~a: mn nyt karacsáj (krc); ~ujo-Ĉerkesujo, ~ioĈerkesio: geo pol Karacsáj-Cserkeszföld (RU) Karaĉi/o=geo Karacsi karadri/o=áll lile (Charadrius) karaf/o=gaszt (asztali) vizespalack v. borospalack; ~eto: gaszt kis üvegpalack karagan/o=növ borsócserje, borsófa (Caragana) karaib/o=karibo karak/o=hajó caraque
Karak/o2=geo Caracas ~o estas la ĉefurbo de Venezuelo: Caracas Venezuela fővárosa Karakas/o=Karako Karakal/o=tört Caracalla karakalpak/o=fn karakalpak; ~o: mn nyt karakalpak (kaa); ~ujo, ~io: geo pol Karakalpaksztán karakol/i=ntr karéjoz, körben táncol v. forog (>ló) Karakorum/o=geo Karakorum karakter/o=1. biol jelleg primaraj seksaj ~oj: elsődleges nemi jellegek recesiva ~o: recesszív jelleg sekundaraj seksaj ~oj: másodlagos nemi jellegek; 2. jellem, karakter, természet (>erkölcs) de malforta ~o: gyenge jellemű havi fortan ~on: erős jelleme van li estas ~o olea Z: kenyérre lehetne kenni li havas maldankeman ~on: hálátlan természete van nobla ~o: nemes jellem sudlanda ~o: délszaki v. mediterrán jellem; 3. pszi karakter, személyiség; 4. (társadalmi) szerep en sia ~o de patro li fiaskis: apa szerepében megbukott en la ~o de influhava politikisto: befolyásos politikusként, befolyásos politikus szerepében; 5. jelleg, jellegzetesség solvo de provizora ~o: ideiglenes jellegű megoldás la speciala ~o de Esperanto: az eszperantó speciális jellege; ~a: 1. jellembeli, jellemre vonatkozó ~aj ecoj: jellembeli tulajdonságok; 2. jellegzetes ~aj dancoj: jellegzetes táncok; ~ologio: pszi karakterológia; mis~a: ferde jellemű, jellemtelen; sen~a: 1. jellegtelen; 2. jellemtelen; ~hava: 1. jellemes; 2. jellegzetes; ~trajto: jellemvonás diverskaraktera, firmakaraktera, radikkaraktero karakteristik/o=mat karakterisztika karakteriz/i=tr jellemez, karakterizál kiel vi ~us tian konduton?: hogyan jellemeznéd ezt a fajta viselkedést? la artikulaciita parolo ~as la homon: az artikulált beszéd jellemzi az embert; ~a: 1. jellemző, jellegzetes, karakterisztikus estas ~e, kiel vi kondutas: jellemző, ahogyan viselkedsz ~a nazo: jellegzetes orr ~a trajto: jellemző vonás; 2. mat fiz karakterisztikus ~a kurbo: karakterisztikus görbe, karakterisztika ~aj x-radioj: karakterisztikus röntgensugárzás; ~aĵo: 1. jellegzetesség, jellemző vonás; 2. mat fiz jelleggörbe, karakterisztika ~aĵo de duonkonduktilo: félvezető jelleggörbéje karaktr/o=nesigno karakul/o=áll karakül, karakul (juh); ~aĵo: karakülbunda, karakulbunda karambol/i=1. ntr jték karambolt csinál (>biliárd); 2. ntr közl összeütközik, karamboloz szin kolizii du kamionoj ~is: két kamion összeütközött; ~o: 1. jték karambol (>biliárd); 2. közl ütközés, karambol szin kolizio; 3. ir hangsúlyütközés (két hangsúlyos szótag találkozása); ~aŭteto: jték dodzsem karamel/o=gaszt karamell, égetett cukor; ~igi: tr gaszt (cukrot) éget, karamellizál; ~bombono: karamella, karamellcukorka karapac/o=áll páncél ~o de testudo: teknőspáncél Karar/o=geo Carrara ~a marmoro: ép műv carrarai márvány karas/o=1. áll kárász (Carassius); 2. áll széles kárász (C. carassius) karat/o=1. karát (205 mg ékkő); 2. karát (>nemesfém) oro je 12 ~oj: 12 karátos arany karate/o=sp karate; ~i: ntr sp karatézik; ~isto: fn sp karatés, karatézó karavan/o=1. közl karaván ~o travojaĝas la dezerton: karaván szeli át a sivatagot; 2. karaván (együtt utazók) kongresa ~o: kongresszusi karaván; ~ejo: karavánszeráj karavel/o=hajó karavella la ~o de Kristoforo Kolumbo: Kolombusz Kristóf karavellája karb/o=1. szén aktiva ~o: kém aktív szén blanka ~o: fehér szén (vízesésből nyert energia) bruna ~o: barnaszén, barnakőszén fosilia ~o: fosszilis szén, kőszén grandpeca, mezpeca, etpeca ~o: nagy, közepes, apró szemű szén grasa kaj malgrasa ~o: kövér és sovány szén konservas eĉ ~o la strukturon de l’ arbo Z: közm hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska kruda ~o: nyersszén, aknaszén longflama ~o: hosszú lángú szén pulvorigita ~o: porított szén verda ~o: zöld szén (folyóvízből nyert energia); 2. széndarab szin karbopeco blovi sur la ardantajn ~ojn: fújja az izzó széndarabokat desegno per ~o: műv szénrajz sidi kvazaŭ sur ardantaj ~oj: tűkön ül; 3. kém karb~, karbo~; vö. karbido, karbocikla; ~ejo: széntároló, szeneskamra; ~ero: széndarab; ~eto: faszén szin braĝo; ~ido: kém karbid szin karbonido hidro~ido: nehidrokarbono kalcia ~ido: kalcium-karbid; ~igi: tr szenít, szénné éget szin braĝigi; ~iĝi: ntr szénül, szénné ég, elszenesedik; ~igejo: boksa szin karbostako; ~isto: 1. szénégető szin braĝisto; 2. szenesember, szénárus szin karbovendisto; ~ujo: 1. szenesvödör; 2. bibl szenesserpenyő szin braĝujo; ~umi: ntr vsút hajó szenet vesz fel; ~igstako: szénégető boksa; ~obaseno: geo ip szénmedence; ~obriko: brikett; ~obulo: tojásbrikett; ~ocikla: kém karbociklusos, izociklusos szin karboncikla; ~odesegno: műv szénrajz; ~odona, ~ohava: szén tartalmú; ~oekvivalento: kém kőszénegyenérték; ~oelektrejo: szénerőmű; ~fadena: szénszálas; ~ofaristo: szénégető szin karbisto 1; ~ogruzo: daraszén; ~ohejtado: szénfűtés; ~okesto: szenesláda; ~okopio: (gépelt) másodpéldány v. kópia, átütés; ~okrajono: műv rajzszén, szénirón;
48 ~okuŝejo: ásv szénlelőhely; ~ominado: ip szénbányászat; ~ominejo: ip szénbánya; ~oministo: ip szénbányász; ~onigra: szénfekete; ~onukso: diószén, dióbrikett; ~opapero: átírópapír, indigó; ~opeco: széndarab szin karbero; ~opulvoro: szénpor; ~orokaĵo: ásv szénkőzet; ~oskrapilo: salakkaparó; ~ostako: boksa szin karbigejo; ~oŝipo: hajó szénszállító hajó; ~oŝovelilo: szeneslapát; ~ovagono: vsút szeneskocsi, szerkocsi szin tendro; ~ovagoneto: ip szenescsille; ~ovendisto: szénárus, szenesember szin karbisto 1 lignokarbo, minkarbo, ostokarbo, polvokarbo, ŝtonkarbo, ŝutkarbujo, terkarbo karbam/o=kém karbamingyök ~ata acido: karbaminsav karbamid/o=exureo; ~ata acido: exkarbamata acido karbaz/o=kém karbazgyök; ~ido: kém karbazid duon~ido, semi ~ido: szemikarbazid; ~ono: kém karbazon duon~ono, semi ~ono: szemikarbazon karbazol/o=kém karbazol karben/o=kém karbéngyök karbinol/o=kém karbinolgyök karboksil/o=kém karboxilcsoport ~a acido: karbolsav, fenol szin fenolo karbol/o=fenolo karboline/o=kém karbolíneum karbon/o=kém szén, elemi szén, karbon (C) ~a dioksido: szén-dioxid ~a disulfido: szén-diszulfid, szénkéneg ~a monoksido: szén-monoxid ~o 14: karbon-14, rádiokarbon klorfluor-~o: klór-fluor-karbon; ~ato: kém karbonát acida ~ato, hidro~ato, hidrogen~ato: bikarbonát, hidrogén-karbonát szin magnezia ~ato: magnézium-karbonát soda bi ~ato: szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát); ~atiĝo: ásv karbonátosodás; ~ido: kém karbid szin karbido; ~igi:karbigi; hidro~o: kém szénhidrogén; ~atrokaĵo: ásv karbonátkőzet; hidro~aĵo: kém tech szénhidrogén termék; hidro~ido: nehidrokarbono; ~acido:karboksila acido; ~ĉeno: kém szénlánc; ~hidrato: kém szénhidrát klorfluorkarbono karbonad/o=1. gaszt parázson sült hús, sült rostélyos; 2. ásv fekete gyémánt, fúrógyémánt, karbonádó karbonar/o=tört pol karbonári, carbonari; ~ismo: tört pol karbonarizmus karboni/o=geo tört karbon, karbon időszak karbonil/o=kém karbonilgyök karborund/o=kém karborundum, szilicium-karbid karbunkl/o=1. orv darázsfészek, karbunkulus carbunculus; 2. növ ne gabonaüszögsmuto; 3. áll ne lépfeneantrakso karbunkol/o=ex karbunkulus (drágakő) karbur/i=1. koh felszenít, cementál; 2. kém tech karburál (szénhidrogénnel dúsít); ~aĵo: 1. kém tech hajtóanyag, tüzelőanyag, üzemanyag szin brulaĵo 2, fuelo; 2. kém tech fűtőelem; ~ilo, ~atoro: jm porlasztó, gázosító, karburátor karcer/o=1. jog zárka, sötétzárka; 2. jog börtön, tömlöc szin malliberejo ĵeti en ~on: börtönbe vet; 3. jog fogház szin arestejo; 4. fogda, karcer szin punĉambro; en~igi: 1. tr lefog, letartóztat, fogdába zár; 2. tr bebörtönöz, tömlöcbe zár; ~floro, ~meblo, ~planto: pej tréf börtöntöltelék; ~puno: fogdabüntetés kelkarcero karcin/o=áll parti tarisznyarák (Carcinus maenas) karcinom/o=orv karcinóma, carcinoma; ~ozo: orv carcinomatosis kard/o=növ bogáncs azen~o, azena ~o:onopordo benita ~o:kniko felto~o, ful ~o:fuldipsako maria ~o: maria silibo; ~i: tr tex kártol ~i lanon, kotonon: gyapjút, pamutot kártol; ~ilo: tex kárt, kártolófésű; ~lano: tex kártolt gyapjú; ~omaŝino: tex kártológép kardamin/o=növ kakukktorma, fogas-ír (Cardamine) herbej~o: réti kakukktorma (C. pratensis)herbejkreso kardamom/o=1. növ malabári kardamom, kis kardamómum (Elettaria cardamomum); 2. növ kardamom, kardamon, kardamómum (termés) Kardan/o=fil mat orv (Girolamo) Cardano; ~o: tech kardáncsukló, keresztcsukló szin kardanartiko; ~artiko: tech kardáncsukló, keresztcsukló szin kardano; ~ŝafto: tech kardántengely kardel/o=áll ált tengelic, stiglic (Carduelis) flavbeka ~o: téli kenderike (C. flavirostris) kanaba ~o: kenderike (C. cannabina) pin~o: fenyőcsíz (C. pinus) verda ~o: csíz (C. spinus) kardi/o=anat szív~, kardio~, cardio~; ~ografio: orv kardiográfia, cardiographia (szívmozgás regisztrálása); ~ogramo: orv kardiogram, cardiogramm, szívmozgásgörbe; ~ologio: orv kardiológia; ~ologo: orv szívgyógyász, kardiológus; ~miopatio: orv szívizombántalom, cardimyopathia; ~opatio: orv szívbántalom, szívbaj, cardiopathia; ~otomio: orv cardiotomia; ~otoniko: gysz szíverősítő szer, kardiotonikum, cardiotonicum; ~ovalvo: anat szívbillentyű; ~ovaskula: orv szív- és érrendszeri, cardiovascularis; endo ~o: anat szívbelhártya, endocardium; endo~to: orv szívbelhártya-gyulladás, endocarditis
miokardio Kardif/o=geo pol Cardiff ~o estas la ĉefurbo de Kimrio: Cardiff Wales fővárosa kardin/o=ĉarniro kardinal/o=kr bíboros, kardinális; ~a: kr bíborosi, bíbornoki ~a purpuro: főpapi bíbor lia ~a moŝto: bíboros őeminenciája; ~aro: kr bíborosi testület, a bíborosok; ~eco: kr bíborosság, bíborosi méltóság; ~igi: tr kr bíborossá nevez ki, bíborossá kreál; ~birdo: áll piros magvágó, kardinálispinty (Cardinalis cardinalis); kardinal/o2=mat tőszám szin povo 4; ~a: 1. mn ritk fő, alapvető, sarkalatos, kardinális ~a punkto: sarokpont, fő pont szin ĉefpunkto; 2. mat tőszám~, tőszámi ~a nombro: tőszámkardinal/o2 ~a numeralo: nyt tőszámnév szin baza numeralo kardioid/o=mat szívgörbe, kardioid kardj/o=anat gyomorszáj, ostium cardiacum; ~oalgio: orv gyomorszáj tájéki fájdalom; ~otomio: orv gyomorszáj metszése, cardiotomia kardon/o=növ kárdi, bogáncsos articsóka (Cynara cardunculus) kardu/o=növ bogáncs (Carduus) karduel/o=kardelo kare/o=gaszt curry (fűszer); ~i: tr curryval fűszerez; ~aĵo: gaszt currys csirke kareks/o=növ sás (Carex); ~ejo: sásas terület karel/o=fn karjalai; ~ujo, ~io: 1. geo Karélia; 2. geo pol Karélia (RU) karen/o=1. hajó hajófenék (hajó vízvonal alatti része); 2. rep repülőhajótörzs; 3. anat taréj, taraj, sövény, carina szin karino 2; 4. növ csónak, carina karenc/o=nemanko kares/i=1. tr simogat, megcirógat la kato ~is sin al la knabo: a macska hozzádörgölődött a fiúhoz, a macska hízelgett a fiúnak selante ĉevalon oni ĝin ~as Z: közm mielőtt a nyeregbe ülsz, simogasd a lovat; 2. tr átv simogat, cirógat, kedvel, kedveskedik vkinek (n) feliĉo hodiaŭ ~as, morgaŭ forgesas Z: közm a boldogság törékeny virág la sunradioj ~is lian vizaĝon: a napsugarak cirógatták az arcát ne ~u per mano, sed ~u per pano Z: közm üres gyomornak nem kell prédikáció viaj vortoj ~as mian animon: szavaid jól esnek a lelkemnek; ~a: simogató, cirógató; ~o: simogatás, cirógatás, becézés fari al li ursan ~on Z: rossz szolgálatot tesz neki ne ekzistas ~o sen intereso Z: közm a hízelkedés mögött mindig érdek lapul tio estis nur kisoj kaj ~oj: az mind semmi, az csak gyerekjáték; ~ema: kedveskedő természetű; ~inda: simogatnivaló; mal~i: tr durván bánik vkivel (n), helybenhagy, megruház; ~formo: nyt becéző alak; ~hundo: áll öleb; ~ludi: tr babusgat; ~milda: simogatóan lágy, gyöngéd; ~nomo: nyt becenév animkaresa, kiskaresi, korkaresa, lulkaresi, okulkaresa, orelkaresa Karesm/o=kr nagyböjt; ~omezo: kr böjt dereka, böjtközépcsütörtök karet/o=áll álcserepes teknős (Caretta caretta) karg/o=rakomány enpaka ~o: csomagolt rakomány loza ~o: laza rakomány privata ~o: hajó szabad v. díjmentes poggyász transŝarĝi ~on: rakományt átrak; ~i: 1. tr gazd (szállítóeszközt) bérel ~i ŝipon: hajót bérel; 2. tr (szállítóeszközt) megrak, rakodik ~i ŝipon per sojfabo: hajót szójával megrak ~i kamionon per ŝutvaro: kamiont ömlesztett áruval megrak; ~ado: rakodás, berakodás, felrakodás; ~anto: gazd szállítóeszköz-bérlő; ~adejo: rakodóhely, rakodótér; ~ujo: konténer, szállítótartály; mal ~i: tr kirak, kiürít (szállítóeszközt), kirakodik mal ~i vagonon: vagont kirak; plen~a: teljesen megrakott; trans~i: tr gazd átrak (rakományt); trans~ejo: gazd átrakóhely; ~adunuo: rakományegység, egységrakomány; ~adkajo: közl rámpa; ~oaviadilo: rep teherszállító repülőgép; ~obumo, ~omasto: hajó árbocdaru, berakódaru, rakodógém szin levbumo; ~ogruo: tech rakodódaru; ~okapablo: jm teherbírás, hasznos tömeg; ~omaso: jm rakománytömeg; ~opezo: rakománysúly; ~oŝipo: hajó teherhajó; ~otrajno: tehervonat szin varotrajno; ~ovagono: vsút teherkocsi vagonkargo kari/o=orv csontszú, fogszú, caries; ~igi: tr orv elszuvasít, elvásít; ~iĝi: ntr orv elszuvasodik, elvásik dentokario Kari/o2=tört geo Kária, Caria kariatid/o=ép műv kariatida karib/o=fn karib; ~a: mn nyt karib (car), karibi ~a Maro: geo Karib-tenger Karibd/o=Ĥaribdo karibu/o=áll karibu karier/o=életpálya, pályafutás, karrier diplomatia ~o: diplomáciai karrier entrepreni medicinan ~on: orvosi pályát választ fari kapturnan ~on: szédítő karriert fut be konsilado pri ~o: pályaválasztási tanácsadás konsilejo pri ~o: pályaválasztási tanácsadó li komencis kiel helplaboristo sian ~on: segédmunkásként kezdte karrierjét; ~adi: ntr karriert épít v. csinál; ~emo, ~ismo: pej karriervágy, karrierizmus; ~isto: pej törtető, karrierista; ~diplomato: karrierdiplomata; ~startulo: pályakezdő; ~tabelo: szakmai életrajz, curriculum vitae
49 karik/o=1. növ dinnyefa, papaja (Carica); 2. ex növ sáskarekso karikatur/o=műv gúnyraj, gúnykép, karikatúra; ~a: karikírozó, karikatúra~; ~i: 1. tr karikatúrát rajzol vkiről (n), karikíroz; 2. tr átv karikíroz, kifiguráz; ~isto: karikaturista, torzképrajzoló kariljon/o=zene harangjáték, campanelli, carillon; ~i: ntr harangjátékon játszik karin/o=1. áll szegycsonttaraj, szegycsonttaréj, carina; 2. anat taréj, taraj, sövény, carina szin kareno 3 traĥea ~o: hörgősövény, carina tracheae Karinti/o=geo pol Karintia kariofil/o=1. ex szegfűszegfakariofilujo; 2. szegfűszeg (fűszer); ~ujo, ~arbo: szegfűszegfa (Jambosa caryophyllus) szin aroma sizigio, kariofilmirto; 3. ex szegfűdianto ~acoj: szegfűfélék (Caryophyllaceae); ~mirto:kariofilarbo kariokar/o=növ peki v. piki gyümölcse; kariokujo, ~bo: növ peki, piki (Caryocar brasiliense) kariokinez/o=mitozo kariol/o=1. jm kordé, taliga, talyiga; 2. jm kétkerekű könnyű utazókocsi kariops/o=növ tud szemtermés, caryopsis szin grajno 2 karioplasm/o=biol magnedv, karioplazma, kariolimfa kariotip/o=1. biol fot kariotípus; 2. biol kromoszómaállomány karis/o=növ karissza (Carissa) Karis/o2=mit Kharisz vö. Gracio karism/o=1. kr karizma, kegyelmi ajándék; 2. átv ált karizma; ~a: karizmatikus ~a renoviĝo: kr karizmatikus megújulás; ~ano: kr karizmatikus megújulási mozgalom tagja; karitat/o=kr felebaráti szeretet, emberbarátság, karitász; karitata: karitatív, emberbaráti karite/o=növ vajfa, afrikai vajfa (Vitellaria paradoxa) szin buterarbo ~a butero: gaszt sheavaj karj/o=növ hikorifa, hikoridió (Carya) szin hikorio pekan~o: olajbogyójú hikorifa, pekándió (C. illinoinensis) szin pekanarbo; ~onukso: hikoridió Karkonoŝ/o=geo Óriás-hegység szin Gigantomontaro; Karl/o=Karolo karlin/o=növ bábakalács (Carlina) Karloreĝ/o=geo pol Charleroi karm/o=vall karma Karmanjol/o=zene Carmagnole (ének és tánc) Karmel/o=1. geo Karmel-hegy; 2. kr Karmelita Rend; ~ano: kr karmelita, karmelita szerzetes senŝua ~ano: sarutlan karmelita; ~anino: karmelita nővér, karmelita apáca Karmen/o=Carmen, Kármen (utónév) ~o estas opero de Bizet: a Carmen Bizet operája karmezin/a=karmazsin, liláspiros; ~o: karmazsin szín, liláspiros szín vö. karmino, skarlato, vermiljono karmin/o=fn kármin, bíborvörös festék vö. karmezino, skarlato, vermiljono; ~a: mn kármin, kárminpiros; ~i: tr kárminszínűre fest karminativ/a=gysz szélhajtó; ~o: gysz szélhajtó szer, carminativum karn/o=1. (élő) hús ĉeesti kun ~o kaj ostoj: személyesen jelen van homo el sango kaj ~o: hús-vér ember jen nun ŝi estas osto el miaj ostoj kaj ~o el mia ~o: bibl ez most már csontomból való csont, testemből való test la kuglo trafis nur ~on, ne oston: a golyó csak húst talált, csontot nem tranĉi rekte en la ~on Z: elevenjére tapint, elevenébe vág; 2. átv test, hús kiu manĝas mian ~on kaj trinkas mian sangon, tiu havas eternan vivon: bibl aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van la Vorto fariĝis ~o: bibl az Ige megtestesült plezuroj de la ~o: a test gyönyörei; 3. növ gyümölcshús, gyümölcsvelő, gyümölcsbél persika ~o plena de suko: lédús őszibarackhús; ~a: 1. hús~, húsból való, húsos, testi ~a frukto: húsos gyümölcs ~aj difektoj: testi hibák ~a-osta homo: húsvér ember; 2. átv testi ~aj deziroj: testi vágyak per miaj ~aj okuloj: testi szemeimmel; ~aĵoj: meztelen v. csupasz testrészek; ~eca: húsos, hússzerű ~ecaj lipoj: húsos ajkak; ~ejo: dögkút szin kadavraĵkavo, putrejo; ~ulo: halandó; sen~a: sovány, ösztövér; ~odika, ~ohava: húsos la ~odikaj brakoj de la virino: a nő húsos karjai; ~omanĝa, ~ovora: áll húsevő; ~omanĝuloj, ~ovoruloj: áll ragadozók (Carnivora); ~oŝira: áll ragadozó ~oŝira lupo: ragadozó farkas; dis~i, dis~igi: 1. tr szétmarcangol; 2. tr húsát leszedi; en~iĝi: 1. ntr húsába mélyed; 2. ntr kr megtestesül, testté válik szin enkorpiĝi la Vorto estas en~iĝinta: az Ige megtestesült; en~iĝo: kr megtestesülés, inkarnáció; plen ~a: molett plen~a virino: molett nő; reen~iĝi: ntr vall újratestesül, újraszületik; reen ~iĝo: vall reinkarnáció, újratestesülés; sen~a: sovány, mn keszeg dentokarno, fruktokarno, sidkarno, tibikarno Karnak/o=1. ép geo Karnak; 2. ép geo Carnac karnalit/o=ásv karnalit Karnatak/o=geo pol Karnátaka (IN) vö. Majsuro karnaval/o=1. farsang, farsangi időszak; 2. farsangi mulatság, karnevál princo ~o: Karnevál herceg karneol/o=ásv karneol karnut/o=tört carnutus la ~oj estis gaŭla popolo: a carnutusok gall nép
volt karo/o=jték káró (kártyaszín) ~a aso: káró ász ~a damo: káró dáma ~a reĝo: káró király; ~vice: ötös kötésben ~vice plantitaj rozoj: ötös kötésben ültetett rózsák karob/o=növ szentjánoskenyér; ~ujo, ~arbo: növ szentjánoskenyérfa (Ceratonia) szin ceratonio; karol/o=kr zene carol, (karácsonyi vagy húsvéti) örömének, ünnepköszöntő ének Karol/o=Károly ~o de Anĵuo: tört Anjou Károly ~o la Granda: tört Nagy Károly ~o la Kvina: tört V. Károly ~o la M~ima: tört Merész Károly ~o Martelo: tört Martell Károly; ~idoj: tört Karolingok; ~ida: tört Karoling~ ~ida minuskula skribo: knyv Karoling-minuszkula, Karolingminuszkulum; ~ino: Karola (utónév) Karolin/o=geo Carolina-szigetek Nord-~o: geo pol Észak-Carolina (US) Sud-~o: geo pol Dél-Carolina (US) Karon/o=mit Kharón karoseri/o=jm kocsiszekrény, karosszéria; ~isto: 1. ip karosszériagyártó; 2. karosszérialakatos karot/o=1. növ sárgarépa, murok (Daucus carota); 2. növ sárgarépa (gyökér); 3. geo fúrómag, mintamag; ~eno: kém karotin; ~enoidoj: kém karotinoidok; ~eto: növ karotta; karotenplastid/o=növ kromoplasztisz szin kromoplasto karotid/o=anat nyak-fejverőér, nyaki-feji verőér, carotis; ~a: anat caroticus, nyaki és feji verőérhez tartozó karp/o=áll ponty, tőponty, magyar vadponty, Tisza-ponty, nyurga ponty (Cyprinus carpio) blanka ~o: fehér busa (Hypophthalmichthis nobilis) bunta ~o, marmora ~o: pettyes busa (Hypophothalmichthys molitrix) herbo~o: amur (Ctenopharyngodon idella); ~ido: áll pontyivadék karp/o2=1. anat kéztő, csukló, carpus szin pojno, manartiko mezo~o: kézfej, kézközép, metacarpus; 2. áll anat mellső lábtő; ~a: anat kéztőhöz tartozó, carpalis ~aj ostoj: kéztőcsontok, ossa carpalia Karpat/oj=geo Kárpátok Ĉe ~a Provinco: geo pol Kárpátaljai vajdaság (PL); Sub~ujo, Sub~io: geo Kárpátalja; ~-baseno: geo Kárpát-medence karpe/o=karp/o2 karpel/o=növ termőlevél, ivarlevél, carpellum; ~aro: növ termőtáj, gynaeceum szin gineceo, pistilo kuniĝa ~aro: cönokarpikus v. forrt termőtáj libera ~aro: apokarpikus v. szabad termőtáj karpen/o=növ gyertyán, gyertyánfa (Carpinus); ~ejo: növ gyertyános Karpentari/a=Karpentaria Golfo; ~a Golfo: geo Carpentaria-öböl karpoide/oj=ásv áll Carpoidea karpologi/o=fruktologio karst/o=geo karszt; ~a: geo karszt~, karsztos ~a akvo: kartszvíz ~a kaverno: karsztüreg ~a regiono: karsztvidék; ~iĝi: ntr elkarsztosodik kart/o=1. lap (>posta) ilustrita ~o:bildkarto poŝta ~o:poŝtkarto; 2. igazolvány, kártya, jegy (>okmány) balotrajtiga ~o: pol választói igazolvány eniriga ~o: beléptetőkártya entreprenista ~o: vállalkozói igazolvány identiga ~o, legitima ~o: személyi kártya, kártyaigazolvány socialasekura ~o: orv társadalombiztosítási kártya, TAJ-kártya porciuma ~o: élelmiszerjegy studentmatrikula ~o: diákigazolvány szin studentokarto verda ~o: zöld kártya; 3. inf lyukkártya szin trukarto randtrua ~o: szélein lyukasztott kártya; 4. gaszt étlap szin manĝokarto manĝi laŭ la ~o: à la carte étkezik, étlapról eszik; 5. jték kártya(lap) szin ludkarto blindulo ~ojn ludi ne devas Z: közm aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul demeti kaj preni ~on: letesz és felvesz egy kártyát dividi la ~ojn: leosztja a kártyát ludi asan ~on: ászt hív ludi ~ojn: kártyázik ludi per falsaj ~oj: cinkelt kártyával játszik meti ĉion sur la lastan ~on: mindent egy lapra tesz fel meti sur la ~on: kockára tesz meti ~on: lapot hív (>kártya) meti sur ~on: kártyára tesz, kockára tesz miksi kaj dismeti la ~ojn: megkeveri és leosztja a kártyát lia vivo staras sur la ~o Z: kockán forog az élete surtabligi la ~ojn: kiteríti a kártyáit; 6. geo térképmapo; 7. eltr nyomtatott áramköri kártya v. lap szin cirkvitkarto magnetstria ~o: mágnescsíkos kártya; ~aro: 1. jték kártyacsomag, pakli kártya 52-peca ~aro: 52 lapos kártya; 2. kartoték; 3. inf kártyaállomány; 4. geo atlaszmaparo; ~eto: 1. névjegykártya, vizitkártya szin vizitkarto; 2. címke szin etikedo 1; ~ujo: kártyatartó, kartoték szin kartoteko; ĉef ~o: inf alaplap szin ĉefplato; ~aŭguri, ~odiveni: tr kártyát vet, kártyán jósol; ~aŭguristino, ~odivnistino: kártyavető, kártyajósnő; ~ludi: ntr kártyázik; ~ludo: kártyázás, kártyajáték; ~odomo: kártyavár; ~opartio: jték kártyaparti; ~oteko: kártyatartó, kartoték szin kartujo; ~otruilo: inf kártyalyukasztó; ~tradukilo: inf kártyaértelmező abonkarto, balotkarto, bankkarto, bildkarto, cirkvitkarto, debetkarto, divenkartoj, ducelkarto, ekrankarto, globkarto, invitkarto, kompaskarto, kreditkarto, ludkartoj, manĝokarto, memorkarto, menukarto, mikrofilmkarto poŝtkarto, sankarto, sonkarto, studentokarto, ŝargokarto, telefonkarto, trukarto, videokarto Kartag/o=tört geo Karthágó ne en unu tago elkreskis ~o Z: közm nem egy nap alatt épült fel Buda vára, nem egy nap alatt épült fel Róma; ~ano:
50 fn kartágói vö. punika Kartagen/o=geo Cartagena kartam/o=növ szeklice, pórsáfrány (Carthamus) kartav/i=ntr raccsol kartel/o=1. tört párbalyra hívás, kihívás; 2. gazd kartell ~o de la tri poŝtelefonaj kompanioj pri prezoj: a három mobiltelefon-társaság árkartellje; 3. szervezetek közötti megegyezés, front, szövetkezés (közös célokért) ~o de sindikatoj por kreo de novaj laborlokoj: szakszervezeti front új munkahelyek teremtéséért politika ~o: politikai szövetkezés, koalíció; ~igi: tr gazd kartellesít; ~oficejo: gazd versenyhivatal; mal ~igi: tr gazd dekartellizál, (kartelleket) felszámol; mal~igo: gazd kartellek felszámolása v. megszüntetése Kartezi/o=fil (René) Descartes, (Renatus) Cartesius; ~a: mat fil Descartesféle, Descartes-i, karteziánus ~a ovalo: Descartes-féle ovális ~a prisigna regulo: Descartes-féle előjelszabály; ~ano: fil karteziánus; ~anismo: fil kartezianizmus kartilag/o=anat porc, poralis artika ~o: izületi porc, cartilago articularis kreskada ~o, epifiza ~o: köztiporc, cartilago epiphysialis ripa ~o: bordaporc, cartilago costalis tiroida ~o: pajzsporc, cartilago thyroidea szin adampomo, gorĝopomo kartoĉ/o=1. kat töltény blanka ~o: vaktöltény plumbera ~o: sörétes töltény; 2. betét, patron, kazetta (>utántöltés) inkpulvora ~o: inf tonerkazetta ~o por fandgardilo: vill olvadóbiztosíték-betét ~o por fotilo: fot filmkazetta ~o por globkrajono: golyóstollbetét tipara ~o: inf fontkazetta; ~ego: kat tüzérségi lövedéktár v. kazetta v. heveder; ~ingo: kat töltényhüvely; ~ujo: kat lőszertáska; ~b~eo, ~rubando: kat töltényheveder; ~filmo: fot tekercsfilm; ~ŝargilo: fn töltényadogató, adogató szerkezet; ~zono: kat töltényöv filmkartoĉo, inkokartoĉo, memorkartoĉo kartograf/o=geo térképész, kartográfus; ~io: geo térképészet, kartográfia; desegnisto-~o: geo térképrajzoló karton/o=1. karton, keménypapír, papírlemez gudrita ~o: kátránypapír; 2. karton, kartondoboz szin kartonskatolo ~o da cigaredoj: egy karton cigaretta; 3. műv kartonvázlat, előtanulmány; ~i: tr knyv kartonoz, kartonba köt; ~aĵo: kartontárgy, kartonázs fabriko de ~aĵoj: dobozgyár; ~bindaĵo: knyv kartonkötés; ~bindi, ~kovri: tr knyv kartonoz, kartonba köt; ~skatolo: kartondoboz gipskartono, muldokartono, pajlokartono, ŝtonkartono Kartum/o=geo Kartúm, Khartoum, Al Khartum ~o estas la ĉefurbo de Sudano: Kartúm Szudán fővárosa kartun/o=desegnofilmo kartuŝ/o=1. tört kartus (>ókori Egyiptom) en ~oj oni skribis la nomojn kaj titolojn de la faraonoj: kartusba írták a fáraók nevés és címeit; 2. ép díszkeret, pajzsdísz, burokráma kartuzi/o=kr karthauzi kolostor, certosa; ~ano: kr karthauzi szerzetes; kartvel/o=fn grúz; kartvela: mn nyt grúz (ka); Kartvelujo, Kartvelio: geo pol Grúzia (GE) karum/o=növ kömény (Carum) karunkl/o=anat szemölcs, kis hús, caruncula larma ~o: könnycsomó, caruncula lacrimalis karusel/o=1. lovasparádé, lovasjáték, karusszel; 2. körhinta, ringlispíl; ~i: ntr átv kavarog karvi/o=1. növ fűszerkömény, konyhakerti kömény (Carum carvi) vö. kumino; 2. gaszt köménymag; ~brando: gaszt köménypálinka kas.=kasisto kas/o=1. pénzesláda, pénzszekrény plena ~o ŝteliston ~iras Z: közm tele kassza csábítja a tolvajt; 2. pénztár, kassza ~o de sociala asekuro: társadalombiztosítási pénztár li laboras en la ~o de la fabriko: a gyár pénztárában dolgozik pensia ~o: nyugdíjpénztár tutlanda sanasekura ~o: országos egészségügyi pénztár; 3. gazd pénzvagyon, kézipénztár, kassza kiu rompis la glason, ordigu la ~on: akié a bűn, azé a büntetés; ~ejo: pénztárterem; ~eto: pénzesládikó, pénzkazetta; ~isto: pénztáros; ~istino: pénztárosnő, kasszírnő; el ~igi: tr gazd (pénztárból) kifizet; en~igi: tr gazd beszed, bevételez, behajt, inkasszál; en ~igo: gazd bevételezés, behajtás, beszedés; en~igisto: gazd pénzbeszedő; neen~igebla: gazd behajthatatlan; ~horoj: pénztári nyitva tartás, pénztári órák; ~libro: gazd pénztárkönyv; ~mono: gazd kasszapénz, pénztárkészlet; ~registrilo: pénztárgép; ~rompulo: kasszafúró pruntokaso, strikokaso, ŝparkaso, ŝtatkaso Kasablank/o=geo Casablanca kasaci/o=jog megsemmisítés, pertörlés, érvénytelenítés, hatálytalanítás; ~i: tr jog megsemmisít, érvénytelenít, hatálytalanít ~i testamenton: végrendeletet megsemmisít ~i verdikton: ítéletet megsemmisít Kasandr/o=mit Kasszandra, Cassandra kasav/o=1. gaszt maniókaliszt; 2. gaszt maniókalepény kased/o=kazetta magnetofona ~o: magnetofonkazetta; ~ilo: kazettás
magnó; ~ujo: kazettataró; en ~igi: tr kazettára vesz; ~ofono, ~magnetofono:kasedilo filmkasedo, muzikkasedo, poŝkasedilo, sonkasedo, videokasedo kaserol/o=gaszt lábas meti en la saman ~on: egy kalap alá vesz; ~subtenilo: lánggyűrű kaset/o=kasedo kasi/o=növ kasszia (Cassia) Kasi/o2=tört Cassius Kasiope/o=csill Kasszeopeia, Cassiopeia kasis/o=gaszt feketeribiszke-likőr, feketeribizli-likőr morusa ~o: eperlikőr rubusa ~o: szederlikőr kasiterit/o=ásv ónkő, kassziterit kask/o=1. sisak ~o de soldato, fajrestingisto, ministo: katona, tűzoltó, bányász sisakja skafandra ~o: szkafandersisak; 2. trópusi sisaksunkasko; 3. búra, sisak (alakú tárgy) harsekiga ~o: hajszárító búra ~o de turo: torony sisakja; ~okloŝo: kat sisakharang; ~ohava, ~oporta: sisakos blukaskulo, ferkasko, korkokasko, krestokasko, lankasko, pintkasko, sunkasko, ŝtalkasko kaskad/o=1. geo lépcsős vízesés, zuhatag ~o de Fátyol: Fátyol-vízesés; 2. átv zuhatag, özön ~o de demandoj: kérdések özöne; 3. tech kaszkád ~a sistemo: kaszkádrendszer ~a ŝ~o: kaszkádkapcsolás ~a duŝo: fiz kaszkádzápor; ~ego:katarakto kaskaril/o=növ kaszkarillacserje, aranylevelű kaszkarilla (Croton eluteria) kasked/o=tex tányérsapka vö. kepo policista ~o: rendőrsapka ŝipista ~o: tengerészsapka ŝofora ~o: sofőrsapka studenta ~o: diáksapka kason/o=1. ép süllyesztőszekrény, keszon, búvárkeszon; 2. ép födémmező, mennyezetkazetta; ~malsano: orv keszonbetegség Kaspi/o=geo Kaszpi-tenger kast/o=1. kaszt; 2. átv kaszt perdi sian ~on: társadalmilag lesüllyed, kikerül a kasztjából; ~ismo: kasztrendszer; pra~o: őskaszt; sen~a: kasztnélküli kastane/o=növ gesztenyefa (Castanea) szin kaŝtanarbo kastanjet/o=zene kasztanyetta szin klakileto kastel/o=1. tört kat (középkori) vár, várkastély karusela ~o: kacsalábon forgó vár ~’ en aero – malsato sur tero Z: közm légvár lakója nem lakomázhat kavalira ~o: lovagvár konstrui ~ojn sur glacio Z: homokra épít rabista ~o: rablóvár; 2. ép kastély la renesancaj ~oj de la Luar-valo: Loire-völgyi reneszánsz kastélyok; 3. hajó bástya, felépítmény poba ~o: farbástya, tatbástya szin postkastelo prua ~o: orrbástya, előbástya szin teŭgo; ~estro: tört várúr szin kastelmastro; ~estrino: várúrnő szin kastelmastrino; antaŭ~o: hajó orrbástya, előbástya szin prua kastelo; post~o: hajó farbástya, tatbástya szin prua kastelo; ~grafo: tört várgróf szin burgografo; ~kapelo: kr ép várkápolna, házi kápolna; ~komandanto: tört várnagy; ~korto: tört ép várudvar; ~mastro: tört várúr szin kastelestro; ~mastrino: tört várúrnő szin kastelestrino; ~pastro: kr várplébános; ~pordego: ép várkapu; ~urbo: tört erődített város ~kastelo, ĉaskastelo, ĥimerokastelo, nubkastelo, sablokastelo Kastili/o=geo pol Kasztília (ES); ~a: kasztíliai ~a lingvo: kasztíliai nyelv, spanyol nyelv; ~ano: fn kasztíliai; ~o kaj Leono: geo pol Kasztília és León (ES); ~o-Manĉo: geo pol Kasztília-La Mancha (ES) kastor/o=áll hód (Castor fiber) Kastor/o2=1. mit Kasztór, Castor; 2. csill Castor kastore/o=gysz hódpézsma, castoreum; kastororato: áll nutria, hódpatkány (Myocastor coypus) kastoren/o=tex castorine (hódszőrrel kevert gyapjúszövet kastr/i=tr kiherél, miskárol, ivartalanít, kasztrál ~i porkon: disznót miskárol ~ita kantisto: kasztrált énekes ~ita kato: ivartalanított macska; ~isto: fn miskároló Kastri/o=geo Castries ~o estas la ĉefurbo de Sankta-Lucio: Castries Saint Lucia fővárosa kastrum/o=tört castrum kasulet/o=gaszt cassoulet (sólethez hasonló egytálétel) kaŝ/i=1. elrejt, eldug (vki szeme elől) ~i sin antaŭ la okuloj de la mondo: elrejtőzik a világ szeme elől ~i trezoron sub la tero: kincset rejt el a földbe la suno baldaŭ ~os sin inter la nuboj: a nap hamarosan elrejtőzik a felhők között li ~is la monon for de sia edzino: elrejtette a pénzt a felesége elől li ~is la rabaĵon en la arbaro: elrejtette a rablott holmit az erdőben; 2. csill eltakar la Tero parte ~as la Lunon: a Föld részben takarja a Holdat; 3. átv elrejt, palástol, elleplez, eltakar ~i informojn antaŭ la publiko: információkat rejt el a közönség előtt ~i malbenon kaj fari bonan mienon Z: jó képet vág a dologhoz ~i siajn sentojn antaŭ sia amiko: elrejti érzelmeit barátja elől ~i sin sub anonimeco: névtelenségbe burkolózik ne ~u viajn sentojn for de mi: ne rejtsd el az érzelmeidet előlem tuso kaj amo ne estas ~eblaj Z: közm szerelmet, füstöt, köhögést nem lehet eltitkolni; ~a: rejtőzködő, rejtett, titkos ~a rideto: rejtett mosoly ~a voĉdono: pol titkos szavazás ~aj intencoj: rejtett szándékok; ~e, ~ite: rejtve, titkon, titokban ~e viziti lin: titokban felkeresi; ~aĵo: rejtett holmi, titkolt dolog;
51 ~eco: rejtettség, titkosság agi en ~eco: titokban cselekszik; ~ejo: rejtekhely szin kaŝloko; ~ema: rejtőzködő, titkolódzó, hallgatag li estas ~ema naturo: rejtőzködő v. hallgatag természetű; ~iĝi: 1. ntr elrejtőzik, elbújik; 2. ntr titokban v. rejtve marad, elkendőződik; ~iĝo: rejtőzködés, bujócska ludi ~iĝon: bújócskát játszik szin kaŝludi; ~ilo: álca; ~isto: jog orgazda szin ricelisto; ~itaĵo: rejtett v. titkolt dolog eĉ la tero elvomas ~itaĵojn: közm a föld is kiokádja a titkolt dolgokat; for~ita: 1. eldugott, elrejtett; 2. átv isten háta mögötti for~ita vilaĝeto: istán háta mögötti falucska; for~iri: ntr elsettenkedik, ellopódzik, lelép; mal ~i: tr feltár, leleplez, elárul, nyilvánosságra hoz la knabino mal ~is al li sian amon: a lány feltárta előtte szerelmét la tempo ĉiam mal ~as la veron Z: közm idővel minden kiderül mal ~i sekreton: titkot elárul; mal ~a: 1. nyílt, őszinte mal ~a parolo: nyílt v. őszinte beszéd; 2. nyilvános, jól ismert mal ~a voĉdono: nyílt szavazás mal ~aj veroj: nyilvános igazságok; mal ~ema: nyílt, őszinte természetű; mal ~emo: nyíltság, őszinteség; mal ~o: 1. feltárás, nyilvánosságra hozatal, elárulás (pl. titoké), leleplezés; 2. kr kinyilatkoztatás, reveláció szin revelacio; mal ~iĝi: 1. ntr előbukkan, előkerül antikvaj moneroj mal ~iĝis dum la elfosado: régi pénzek kerültek elő az ásatásnál; 2. ntr feltárul, nyilvánosságra kerül, kiderül, lelepleződik liaj fiagoj baldaŭ mal~iĝis: gonosztettei hamarosan nyilvánosságra kerültek; ne ~ebla: el nem rejthető, eltitkolhatatlan; re ~i: tr újra elrejt, visszatakar ne prenis pastro la domon – re ~u sako la monon Z: közm ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el; ~agento: titkosrendőr, civilruhás rendőr; ~angulo: rejtett zug, búvóhely, rejtekhely, sut; ~atendi: tr megles, lesben vár; ~aŭskulti: tr kihallgat, hallgatózik; ~buĉo: jog feketevágás (pl. disznóé); ~dormi: ntr csövezik li longe ~dormis en la studenthejmo: sokáig a kollégiumban csövezett; ~fia: pej sunyi, alattomos; ~fiŝisto: jog orvhalász; ~fotisto: pej fot lesifotós, paparazzo; ~fumanto: pej zugbagós; ~hako: jog feketevágás (pl. erdőé); ~helpilo: isk puska; ~informanto: pej pol besúgó, titkos informátor; ~informo: átv füles li ricevis ~informon pri novaj liveroj: fülest kapott új szállítmányokról; ~kamerao: rejtett kamera; ~komerco: gazd zugkereskedelem, feketekereskedelem; ~komercisto: jog zugárus, zugkereskedő; ~komunisto: pej pol kriptokommunista; ~kopii: tr isk puskázik; ~lingvo: nyt tolvajnyelv; ~loĝiĝi: ntr elrejtőzik, rejtekhelyre vonul, titkos helyre költözik; ~loko: rejtekhely szin kaŝejo; ~ludi: jték átv is bújócskázik, bújócskát játszik; ~ludo: jték átv is bújócska; ~malica: pej sunyi, álnok, alattomos; ~memoro: inf gyorsítótár, cache memory; ~meti: tr elrejt; ~mikrofono: rejtett mikrofon, lehallgatókészülék, poloska; ~noma: anonim; ~nomo: álnév, fedőnév szin pseŭdonomo; ~observi: tr (titokban) megles v. kiles, leselkedik, kémkedik vki után (n); ~pafisto: orvlövész, lesipuskás; ~penso: rejtett gondolat; ~platigi sin: meglapul, lapít; ~policano, ~policisto: titkosrendőr; ~pordo: rejtekajtó, titkos bejárat szin sekreta pordo; ~preni: tr pej elcsen; ~reklamo: rejtett v. bújtatott reklám szin kriptoreklamo; ~ridi: ntr kuncog; ~rigardi: tr pej titokban megnéz, kukkol; ~rigardulo: kukkoló; ~slipeto: isk puska; ~spektanto: pej potyanéző; ~vagi: ntr bujdosik; ~vagadi: ntr bujdokol; ~varo: gazd jog dugáru, zugáru; ~vendisto: gazd jog zugárus, feketekereskedő; ~vesto: álruha; ~veturanto: potyautas; ~vivo: rejtőzködő élet, bujdosás, illegalitás; ~vojaĝanto: potyautas kaŝas/o=gaszt cukornádpálinka, fehér rum, cachaça kaŝbu/o=tört kasbu (2 óra) Kaŝmir/o=geo Kasmír; ~o: 1. tex kasmír, kasmírgyapjú; 2. tex kasmírsál; ~a: mn nyt kasmíri (ks); ~ano: kasmíri lakos kaŝtan/o=1. növ gesztenye akvo~o:trapo ĉeval ~o: vadgesztenye, lógesztenye akvokaŝtan/o=dolĉa eleoĥarito ĉinia hipokaŝtan/o=hipokastano; 2. növ ne vadgesztenyeĉevalkaŝtano; ~ujo, ~arbo:kastaneo ĉeval ~ujo:eskulo; ~bruna, ~kolora: gesztenyebarna, gesztenyeszínű; ~hara: gesztenyebarna hajú kaŝub/o=fn kasub; ~a: mn nyt kasub (csb); ~ujo, ~io: Kasubföld kat/o=áll macska (Felis silvestris) sovaĝ~o: vadmacska (F. silvestris) kartuzia ~o: karthauzi macska nubia ~o: núbiai macska, kaffermacska norvega arbara ~o: norvég erdei macska siama ~o: sziámi macska skota pendorela ~o: skót lógófülű macska ~edoj:felisedoj Botvestita ~o: Csizmás Kandúr kiam ~o jam formanĝis, forpelo ne helpas Z: közm eső után köpönyeg kiam ~o promenas, musoj festenas Z: közm nincs otthon a macska, cincognak az egerek la Botvestita ~o: Csizmás Kandúr la ~o kraĉospiras: macska fúj la ~o miaŭas: a macska nyávog la ~o ŝpinas: a macska dorombol ne venas rato mem al ~o Z: közm sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász se foriras la ~oj, festenas la ratoj Z: közm nincs otthon a macska, cincognak az egerek; ~aĵo: törleszkedés, hízelkedés; ~eto: 1. áll kiscica; 2. cicuskám (megszólítás); ~ido: áll macskakölyök, kismacska, cica plej juna ~ido musojn jam pelas Z: közm macskának fia is örömest egerész; ~ino: áll nőstény macska; eks~o: áll kasztrált kandúr; vir~o: áll kandúr; ~birdo: áll macskamadár (Dumetella carolinensis); ~fiŝo: áll fekete törpeharcsa (Ameiurus melas); ~-kaj-musludo: jték átv is macska-egér-játék; ~okulo: ásv macskaszemkő; ~opaŝi: lábujjhegyen jár; ~opesto: áll orv macskapestis; ~ostria: cirmos; ~paŝe: lábujjhegyen;
~piedo:antenario mustelkato katabol/o=biol lebontás, lebontó anyagcsere, katabolizmus vö. anabolo, metabolo; ~i: tr biol lebont (anyagot); ~aĵo: biol katabolikus termék, lebontó anyagcsere terméke katadioptrik/o=fiz katadioptrika; ~a: fiz katadioptrikus; vö. katadioptrika lorno katafalk/o=ravatal; ~i: tr felravataloz; ~ejo: ravatalozó katafor/o=nyt előreutalás (szövegben), katafora kataforez/o=1. kém kataforézis; 2. orv kataforézis, cataphoresis katagenez/o=geo katagenezis kataif/o=gaszt kataifi katakana/o=nyt katakana kataklism/o=geo természeti katasztrófa, kataklizma media ~o: környezeti katasztrófa katakomb/o=kr ép katakomba katakrez/o=nyt katakrézis, lexikalizált metafora katalaŭn/o=tört catalaunus, katalaun ~aj Kampoj: Catalaunumi mező katalekt/a=ir csonka (versmérték), katalektikus ~a verso: csonka verssor ~a piedo: csonka láb; ne ~a: ir akatalektikus katalepsi/o=pszi orv kóros merevség, dermedtség, kalepszia; ~a: pszi orv katalepsziás, kataleptikus ~a stato: katalepsziás v. dermedt állapot; ~ulo: pszi orv katalepsziás beteg kataliz/i=1. kém katalizál, felgyorsít; 2. átv katalizál, felgyorsít, élénkít, siettet; ~a: kém katalízises, katalitikus ~a reakcio: katalízises reakció; ~anto: kém katalizátor, katalizáló anyag; ~ilo: tech katalizátor; mem~o:aŭtokatalizo katalog/o=1. katalógus; 2. inf könyvtár, mappa szin dosierujo; ~i: tr katalogizál katalp/o=növ szivarfa (Catalpa) katalun/o=fn katalán; ~a: mn nyt katalán (ca); ~ujo, ~io: 1. geo Katalónia; 2. geo pol Katalónia katamaran/o= 1. hajó katamarán, kéttörzsű hajó; 2. hajó vendéghajós piroga, katamarán kataplasm/o=gysz pépes borogatás, kataplazma katapult/o=1. kat hajítógép, katapulta; 2. jték csúzli; 3. hajó rep katapult; ~i: 1. tr kat (hajítógéppel) kilő; 2. jték (csúzlival) kilő; 3. hajó rep katapultál, katapulttal indít katar/o=orv hurut, catarrhus; intesta ~o: bélhurut, catarrhus intestinalis mezorela ~o: középhurut, catarrhus auris mediae vezika ~o: hólyaghurat, catarrhus vesicae fojnkataro, nazkataro katar/o2=kr tört katar; ~ismo: kr tört katarizmus Katar/o3=geo pol Katar (QA); ~ano: fn katari katarakt/o=orv szürke hályog, cataracta senilis katarakt/o2=geo vízesés szin akvofalo, kaskadego ~o de Niagaro: Niagara-vízesés szin akvofalo de Niagaro katarant/o=növ Catharantus roza ~o: rózsás meténg, rózsameténg (C. roseus) szin madagaskara vinko katari/o=növ illatos macskamenta (Nepeta cataria) szin katherbo katart/o=áll újvilági keselyű (Cathartes); ~edoj: újvilági keselyűfélék (Cathartidae) katastr/o=gazd telekkönyv; ~i: tr gazd telekkönyvbe bejegyez; ~ejo: gazd földhivatal katastrof/o=katasztrófa, (tömeg)szerencsétlenség fervoja ~o: vasúti szerencsétlenség; ~a: katasztrófa~, katasztrofális ~aj pluvegoj: katasztrofális esőzések; ~ismo: geo tört katasztrófaelmélet; ~ofilmo: film katasztrófafilm katatoni/o=pszi katatónia kateĉu/o=1. kém kasu, katehu, katechu szin akacia kateĉuo; 2. gaszt kasu szin areka kateĉuo; ~palmo:kateĉuareko katedr/o=1. isk katedra (professzori szék és állás) li ricevis la ~on de filozofio: megkapta a filozófiai katedrát; 2. isk tanszék ~a konferenco: tanszéki értekezlet ~a profesoro: tanszékvezető tanár ~o pri ĝenerala kaj aplikata lingvistiko: általános és alkalmazott nyelvészeti tanszék; 3. vall szószék; 4. kr püspöki székhely; ~estro: isk tanszékvezető szin fakestro; ~ulo: isk tanszéki oktató; el ~e: 1. kr ex cathedra, a pápától, a pápai széktől eredően; 2. kr ex cathedra, csalhatatlanul, megfellebbezhetetlenül katedral/o=kr ép székesegyház, katedrális, dóm Kategat/o=geo Kattegat kategori/o=1. fil kategória samampleksa ~o: azonos terjedelmű kategória; 2. kategória, osztály ~o de salajroj: bérkategória; ~a: 1. kategória~, kategoriális; 2. kategorikus, feltétlen, határozott ~a rifuzo: kategorikus visszautasítás ~a tono: határozott hangnem ~e aserti: határozottan ál-
52 lítja; ~igi: tr kategorizál, kategóriába v. osztályba sorol; ~sufikso: nyt kategóriaképző, osztályozó utóképző ampleksokategorio kateĥism/o=1. kr katekizmus, hittankönyv, káté; 2. átv káté, tételes öszszefoglalás kateĥin/o=kém katechin kateĥiz/i=tr kr katekizál, hittant tanít, hitre tanít Ulfilas ~is la gotojn: Ulfilas katekizálta a gótokat; ~o: katekizálás, hittantanítás, hitre tanítás; kateĥist/o=kr hitoktató, hittantanár, katekéta kateĥol/o=kém katechin, katechol; katekolamino: biol kém katecholamin kateĥumen/o=1. kr tört kathekumen, hittanuló ~a ordino: kr katekhumenátus, hittanulói rend; 2. kr konfirmálandó, konfirmandus (az evangélikus egyházban) katekism/o=kateĥismo katekist/o=kateĥisto katekiz/i=kateĥizi katekol/o=kateĥolo katekumen/o=kateĥumeno katen/o=1. bilincs, béklyó, rablánc; 2. átv bilincs, béklyó, akadály; 3. mat láncgörbe; ~i: 1. tr megbilincsel, láncra ver, vasra ver, megbéklyóz ~u la ĉevalojn: béklyózd meg a lovakat oni ~is la kaptitojn: megbilincselték a foglyokat; 2. tr átv megköt, korlátoz, gátol, lebilincsel, lenyűgöz ~u vian langon: fékezd a nyelved la mizero ~as lin: a nyomor röghöz köti la ŝuldoj ~as lian entreprenemon: az adósságok korlátozzák vállalkozókedvét la virino ~is lin: a nő lenyűgözte via romano ~is min: regényed lebilincselt; al ~i: tr hozzáláncol, odaköt la malsano al ~as lin al la lito: a betegség ágyhoz köti li al ~is la kaptiton al la arbo: a fához láncolta a foglyot; en~igi:kateni; mal ~i, sen~igi: tr leveszi vki (n) láncát, bilincseitől megfoszt, felszabadít mal ~u la arestiton, li estas libera: vegye le a lácot az őrizetesről, ő szabad; ~balono: rep kötött léggömb mankateno katenari/o=vsút felsővezeték Katerin/o=Katalin ~o de Mediĉoj: Medici Katalin ~o la Granda: Nagy Katalin Sankta ~o: kr Szent Katalin; Sankta-~o: geo pol Santa Catarina (BR) katet/o=mat befogó kateter/o=gysz katéter; ~i: tr orv katéterez ~i arterion: verőeret megkatéterez ~i vezikon: hólyagot megkatéterez katetometr/o=geo katetométer, szintkülönbségmérő katgut/o=1. gysz catgut, „macskabél”, felszívódó varrófonal; 2. zene bélhúr Katilin/o=tört (Lucius Sergius) Catilina katiz/o=tex csinozás, fényezés; ~i: tr tex csinoz, fényez, katíroz; mal ~i: tr tex avat, dekatál (szövetet) szin dekati katjon/o=fiz kém kation katlej/o=növ bugakosbor, katleja (Cattleya) Katmandu/o=geo Katmandu ~o estas la ĉefurbo de Nepalo: Katmandu Nepál fővárosa katoblep/o=mit catoblepas, katobleposz (lehorgasztott fővel járó bika) katod/o=vill katód inkandeska ~o: izzókatód; anti ~o, kontraŭ~o: vill antikatód; ~radio: vill katódsugár, elektronsugár katokal/o=áll övesbagoly (lepke) (Catocala) katolik/o=fn kr katolikus; ~a: mn katolikus ~a Agado: Actio Catholica ~a Aŭtonomio: Katolikus Autonómia laŭ ~a ceremonio: katolikus szertartás szerint; ~aro: katolikusság, a katolikusok; ~ismo: kr katolicizmus; malnov~o: fn kr ókatolikus la malnov~oj ne agnoskas la neerarivecon de la papo: az ókatolikusok nem ismerik el a pápa tévedhetetlenségét; rom~o: fn kr római katolikus katolikos/o=kr katolikosz Katon/o=tört Cato ~o el Utiko: Cato Uticensis pli maljuna ~o: idősebb Cato katoptrik/o=fiz fényvisszaverődés-tan, katoptrika Katul/o=ir (Caius Valerius) Catullus katun/o=tex karton, pamutszövet kaŭ=kaj-aŭ kaŭci/o=jog óvadék, kaució deponi ~on: óvadékot tesz le; ~i: tr jog (vmilyen összegű) óvadékot tesz le, kauciót tesz le li devis ~i kvin milionojn da forintoj: öt millió forint óvadékot kellett letennie kaŭĉuk/o=kém kaucsuk, természetes gumi kruda ~o: nyers kaucsuk, nyers gumi krepa ~o: kreppkaucsuk, termelt kaucsuk lamena ~o: lemezkaucsuk sinteza ~o: szintetikus kaucsuk, műgumi; ~a: kaucsuk~, gumi ~ ~a pantaloneto: guminadrág ~a subtuko: gumipelenka ~a tubo: gumicső; re ~i: tr ip újrafutóz re ~i pneŭmatikon: gumiabroncsot újrafutóz; ~arbo:kaŭĉuka fiko; ~planduma: gumitalpú spongokaŭĉuko, sulfurkaŭĉuko kaŭkalid/o=növ ördögbocskor (Caucalis)
Kaŭkaz/o=geo Kaukázus; Trans~io: geo Kaukázuson túli terület kaŭlerp/o=növ Caulerpa (moszat) Kaŭn/o=geo Kaunas kaŭpoks/o=bova pokso kaŭr/i=1. ntr guggol; 2. ntr kuporog, gubbaszt; ~e: 1. guggolva; 2. gubbasztva; ~iĝi: 1. ntr leguggol; 2. ntr összekuporodik kaŭri/o=1. növ kaurifenyő (Agathis australis); 2. áll pénzcsigamoncipreo kaŭsalgi/o=orv causalgia (égető érzés) kaŭst/a=kaŭstika kaŭstik/a=1. biol kém maró, égető, kausztikus ~a kalko: égetett mész; 2. átv csípős, gúnyos, maró, szatirikus havi ~an humoron: csípős kedvében van ~a sprito: maró gúny ~a stilo: maró stílus; ~o: fiz gyújtófelület, fókuszfelület, kausztika; ~aĵo: orv kém marószer, maró anyag, causticum; ~eco: maró v. égető hatás, kausztikusság; kaŭstikiz/i=kém kausztifikál, kausztikussá v. maróvá tesz kaŭter/o=gysz égetővas, kauter, cauter; ~i: tr orv kiéget, pörköl, kauterez, kauteroz, kauterizál; ~ado: orv kauterizáció, cauterisatio; ~izaĵo: gysz kauterizálószer; termo~o: gysz thermocauter; ~punkto: orv kauterizációs pont galvanokaŭtero, termokaŭtero kaŭteriz/i=1.kaŭteri; 2. kaŭstikizi kaŭz/o=1. fil ok, causa efika ~o: ható ok, okozo, causa efficiens la unua ~o: az első ok; 2. ált ok el kia ~o?: milyen okból? ~o de malsano: betegség oka ~o de milito: háborús ok, háború oka, casus belli la ~o kuŝas en via neglektemo: az ok a hanyagságodban rejlik nenio okazas sen ~o: semmi sem történik ok nélkül nuliga ~o: jog semmisségi ok ofte de ~o senenhava venas efiko plej grava Z: közm kicsiny szikrából nagy tűz szokott támadni primara ~o: elsődleges ok; 3. ok (>indíték) el persona ~o: személyes okból havi plenan ~on por ĝoji: megvan minden oka rá, hogy örüljön li ne donis ~on al ni, por plendi: nem adott okot rá, hogy haragudjunk mankas ~o por tio: nincs ok arra manke de sufiĉa ~o: kellő indok híján ne estas ~o timi: nincs ok félni pro ĉi tiu ~o: ezen oknál fogva vi ne havas ~on por koleri: nincs okod haragudni; ~a: oki, oksági ~a interrilato: oksági kapcsolat ~a verbo:faktitivo; ~e de io: vmi okán,vmi következtében ~e de la inundoj: az áradások következtében ~e de persona koncerno: személyes érintettség okán; ~i: tr okoz, előidéz ~i doloron: fájdalmat okoz ~i kapdoloron: fejfájást okoz; átv fejtörést okoz ~i kaprompon: fejtörést okoz ~i traŭmaton: megrázkódtatást okoz; ~eco: fil okság, okozati összefüggés, kauzalitás ~eca principo, principo de ~eco: oksági elv; ~into: fn okozó, elkövető ~into de la akcidento: a baleset okozója; pra~o: fil ősok; sen~a: ok nélküli, indokolatlan sen~a malbeno ne efektiviĝas: bibl az ok nélküli átok nem teljesül; sen ~e: ok nélkül, indokolatlanul ne sen~e: nem ok nélkül, nem véletlenül; ~adjekto: nyt okhatározó bonkaŭze, celkaŭzo kav/o=1. üreg, verem, odu ~o de arbo: odu ~o de roko: sziklaüreg; 2. anat testüreg, cavum abdomena ~o: hasüreg, cavum abdominis aksela ~o: hónaljárok, fossa axillaris buŝa ~o: szájüreg denta ~o: fogüreg, cavum dentis toraka ~o: mellüreg, cavum thoracis utera ~o: méhüreg, méhűr, cavum uteri; 3. gödör, kátyú pelis pavon, falis ~on Z: melléfogott tomba ~o: sírgödör; ~oplena: gödrös; kátyús; ~ovojo: közl mélyút; ~a: 1. üreges, gödrös, odvas ~a brusto: beestt mell ~a trunko: odvas fatörzs ~a vizaĝo: beesett arc ~a vojo: gödrös út ~aj okuloj: beesett szem; 2. átv homorú, beesett (pl. arc) szin konkava; 3. anat üreges, cavalis, üres visszérhez tartozó ~a vejno: üres visszér, vena cava; ~i: ntr üreges, gödrös, kátyús; ~eto: 1. gödröcske ĉarmaj ~etoj de la vagoj: orcáinak bájos gödröcskéi; 2. anat gödör, kerek bemélyedés, fovea; ~igi: 1. tr kiváj, gödrösít ĉaregoj ~igis la vojon: szekerek kivájták az utat ~igi trunkon: fatörzset kiváj; 2. tr átv homorít, besüppeszt ~igi la manojn: tölcsért csinál a kezéből; ~iĝi: 1. ntr kivájódik, kátyúsodik, gödrösödik la vojo ~iĝis pro la traktoroj: az út kigödrösödött vált a traktorok miatt; 2. ntr behorpad, besüpped la benko ~iĝis sub la pezo: a pad behorpadt a súly alatt liaj vangoj ~iĝis: beesett az arca; ~atoro, el ~atoro: ép tech markológép, exkavátor; el ~igi: tr gödörből kiemel el~igi arboradikojn: a fák gyökereit kiemeli; en~iĝi: 1. ntr kátyúba esik, gödörbe csúszik; 2. ntr átv behorpad, benyomódik; mal ~a: domború, konvex szin konveksa; ~brusta: beesett mellű; ~avizaĝa: beesett arcú, sovány képű aerkavo, belkaveto, ĉerkokavo, foskavo, genukavo, lupkavo, mankavo, obuskavo, okulkavo, radkavo, radsulko, terpomkavo, vangokaveto, vojkavo kava/o=1. növ káva szin ebriiga pipero, kavaopiprujo; 2. gaszt gysz káva (ital); ~opiprujo:ebriiga pipero kavaleri/o=1. kat lovasság malpeza ~o: könnyűlovasság peza ~o: nehézlovasság; 2. gazd szívességi váltó; ~ano: kat fn lovassági, lovaskatona kavalier/o=kat ágyúdomb, magas ágyúállás, fokerőd, bástyapárna
53 kavalir/o=1. tört lovag ~o de la Trista Mieno: Búsképű Lovag ~o en la antikva Romo estis malpli ranga ol patricio: az ókori Rómában a lovag alacsonyabb rangú volt, mint a patrícius migra ~o, vaganta ~o: kóborlovag teŭtonaj ~oj: tört német lovagok; 2. lovag (>kitüntetés) ~o de la Krurzono, ~o de la Ĝartero: a Térdszalagrend lovagja ~o de la Honorlegio: a Becsületrend lovagja; 3. átv lovag, gavallér, gáláns ember; 4. sp ló, huszár (>sakk); ~a: tört lovag~, lovagi ~a bieno: lovagi birtok ~a eposo: ir lovagi ének ~a titolo: lovagi cím ~aj ludoj: lovagi játékok szin turniro 1; ~aĵo: lovagias tett; ~eco: 1. tört lovagság, lovagi cím, lovagi rang; 2. tört lovagrendszer szin kavalirismo; ~eca: lovagias; ~igi: tr tört lovaggá üt szin krei kavaliro ~iga ceromonio: lovaggá ütés; ~ismo: tört lovagrendszer; ~sprono:delfinio kruckavaliro, templokavaliro kavalkad/o=1. lovas felvonulás; 2. átv színes forgatag, kavalkád kavatin/o=zene kavatína, cavatina kavern/o=1. geo barlang; 2. orv üreg, kaverna, caverna ~oj en la pulmo: kavernák a tüdőben; ~a: üreges, lyukas ~a arbo: odvas fa ~a dento: lyukas fog ~a ŝtonego: odvas kő; ~aĉo: átv pej odu, üreg (>lakás) mi ne volas loĝi en ĉi tiu ~aĉo: nem akarok ebben az oduban lakni; ~eto: geo tekervényes bemélyedés szin anfrakto; ~ulo, ~ohomo: szin barlanglakó, barlangi ember szin troglodito; ~odomo: ép barlanglakás; ~oloĝa: mn áll barlanglakó, barlangi kavi/o=áll Cavia (nem) vö. kobajo ~edoj: tengerimalac-félék (Caviidae) kaviar/o=gaszt kaviár szin frajaĵo grajna ~o: szemes kaviár nigra, ruĝa ~o: fekete, vörös kaviár premita ~o: sajtolt, préselt kaviár; ~tranĉilo: gaszt kaviárkés kaz/o=1. nyt eset akuzativo estas ofte uzata ~o en Esperanto: a tárgyeset gyakran használt eset az eszperantóban instrumenta ~o: nyt eszközhatározó eset, eszközeset, instrumentalis szin instrumentalo nerekta ~o: függő eset, jelölt eset, casus obliquus poseda ~o: birtokos eset szin genitivo rekta ~o: független eset, jelöletlen eset, abszolút eset; 2. jog eset ĉi tiu ~o ankoraŭ ne o~is en mia jura praktiko: ez az eset még nem fordult elő a jogi praxisomban; 3. orv kóreset benigna ~o: jóindulatú kóreset maligna ~o: rosszindulatú kóreset; 4. ált esetokazo; ~aro: nyt névragozás, esetek, esetrendszer; ne ~e: amennyiben nem, nemleges esetben; n-~o: eo nyt tárgyeset szin akuzativo; ~ofinaĵo: nyt esetvégződés; ~ostudo: esettanulmány militkazo kazaĥ/o=fn kazah; ~a: mn nyt kazah (kk); ~ujo, ~io: geo pol Kazahsztán (KZ) kazak/o=1. tex (bő ujjú) útiköpeny, kazak; 2. kabátblúz, zubbony; 3. zsokémellény Kazan/o=geo Kazán, Kazany ~o estas la ĉefurbo de Tatarujo: Kazany Tatárföld fővárosa kaze/o=gaszt túró; ~igaĵo, ~iganto: tejoltó; ~iĝi: ntr megtúrósodik; ~ino: kém kazein sojkazeo kazemat/o=kat kazamata kazern/o=kat laktanya, kaszárnya szin soldatejo; en~igi: tr kat laktanyában elhelyez, laktanyába vezet kazimir/o=tech kazimír (sűrű posztóanyag) Kazimir/o3=Kázmér (utónév) kazin/o=kaszinó kazu/o=kr (kazuisztikai) eset, példaeset; ~isto: kr kazuista; ~istiko: kr fil kazuisztika; 2. átv pej szőrszálhasogatás, álokoskodás kazuar/o=áll kazuár (Casuarius) kazuaren/o=növ kazuárfa, kengurufa (Causarina) kazubl/o=kr miseruha, kazula k.c.=kaj ceteraj, kaj cetere KCE=Kultura Centro Esperantista (CH), Kultura Centro de Esperanto (BR) KĈ=konstitucia ĉarto KD=inf eltr CDkompakta disko; KD-etikedo: inf CD-címke; KD-legilo: inf eltr CD-olvasó szin lumdiska legilo; KD-ludilo: eltr CD-lejátszó; KDregistrilo: inf eltr CD-író; KD-ROMo: inf CD-ROM k-d/o=kamarado ke=hogy (alárendelő kötőszó) 1. ne estas bone, ke vi ne venis: nem jó, hogy nem jöttél (>alanyi mellékmondat); 2. tiun supozon, ke li estas ŝtelisto, tuj mi pruvos al vi: azt az állítást, hogy ő tolvaj, azonnal bizonyítom neked (>jelzői mellékmondat); 3. lia opinio estas, ke ni devas akcepti la inviton: az a véleménye, hogy el kell fogadnunk a meghívást (>állítmányi mellékmondat); 4. oni kredis, ke li freneziĝis: azt hitték, hogy megőrült (>tárgyi mellékmondat); 5. mi malĝojas, ke vi ne venis: szomorú vagyok, hogy nem jöttél (>okhatározói mellékmondat); 6. kombu lin, ke li ne aspektu tiel aĉe: fésüld meg, hogy ne nézzen ki ilyen csúnyán (>célhatározói mellékmondat); 7. mi tiel kuris,
ke mi ne povis retrovi la spiron: annyira futottam, hogy alig bírtam lélegzetet venni (>eredményhatározói mellékmondat); 8. mi foriros, kondiĉe ke vi ne ofendiĝos: elmegyek, feltéve hogy nem sértődsz meg (>feltételes mellékmondat) KE2=Konsilio de Eŭropo ke/o=áll kea (Nestor notabilis) KEA=Kanada Esperanto-Asocio, Kartvelia Esperanto-Asocio, Kataluna Esperanto-Asocio, Korea Esperanto-Asocio, Kostarika Esperanto-Asocio, Kotdivoara Esperanto-Asocio, Kuba Esperanto-Asocio, Kultura EsperantoAsocio kebab/o=gaszt kebab, törökös nyársonsült turnkebabo Kebek/o=geo pol Québec (CA) kebraĉ/o=kvebracsófa (faanyag) blanka ~o: fehér kvebracsófa ruĝa ~o: vörös kvebracsófa; ~ino: kém kvebracsin KEC=Kultura Esperanto-Centro kecal/o=1. áll quetzal (Pharomachrus mocinno); 2. quetzal (pénznem) keĉap/o=gaszt ketchup keĉ/o=hajó ketch (kétárbocos gyors vitorláshajó) keĉu/o=fn kecsua; ~a: mn nyt kecsua (qu) keĉup/o=keĉapo kediv/o=pol tört kedive (egyiptomi török alkirály) KEF=Kultura Esperanto-Festivalo kefir/o=gaszt kefír kegl/o=jték tekebábu, kugli ludi ~ojn: tekézik, kuglizik; ~aro: jték tekebábuk; ~oludi: ntr jték tekézik, kuglizik; ~oludo: jték tekejáték; ~oludejo: jték tekepálya, kuglipálya keĝeri/o=fiŝrizaĵo KEI=Konsilio de Ekonomia Interhelpo KEILEU=Komitato por la Eksperimentado de la Internacia Lingvo ene de Eŭropa Unio keir/o=növ sárgaviola, aranymázviola (Erysimum cheiri) keirant/o=ex növ viola (Cheiranthus) KEJA=Kroata Esperanto-Junulara Asocio kejl/o=1. tech csap, faszeg, ék alĝustiga ~o: állítóék, szabályozóék duobla ~o: kettős ék h~iga ~o: sasszeg, végszeg, biztosítószeg, biztosítóék kalkana ~o: orros ék konkava ~o: nyerges ék kvadrata ~o: négyszögék laŭlonga ~o: hosszanti ék kruckapa ~o: keresztfejék plata ~o: lapos ék ronda ~o: hengeres v. kerek ék tanĝa ~o: érintős ék transversa ~o: haránték, kereszték szin kverkejlo; 2. zene hangolókulcs; 3. nyt töltelékszó szin ŝtopvorto; ~i: tr tech összeékel, összecsapol; ~aĵo, ~itaĵo: tech ékkötés, reteszkötés; ~ejo: zene kulcsszekrény ~ejo de violono: hegedű kulcsszekrénye; kontraŭ ~o: tech ellenék, feszítőék; kver~o: tech haránték, kereszték; ~ofiksi: tr tech kiékel, ékkel kitámaszt v. rögzít; ~ofoldo: tech ékhorony agordkejlo, langokejlo, ringokejlo, ŝtopkejlo Kejns/o=gazd (John Maynard) Keynes; ~ismo: gazd keynesianizmus keks/o=gaszt teasütemény, aprósütemény, keksz KEL=Kroata Esperanto-Ligo, Kolombia Esperanto-Ligo kel/o=1. ép pince arkaĵa ~o: boltozatos pince; 2. ép pincelakás, alaksori lakás; ~aro: pincesor, pincék; ~i: tr ép alápincéz; ~isto: agr pincemunkás; en~igi: tr pincébe visz v. rak, pincébe zár; ~etaĝo: ép pinceszint, alagsor szin subteretaĝo; ~karcero: jog pincebörtön, pincetömlöc, pincezárka; ~loĝejo: ép pincelakás forgeskelo, ŝipkelo, tombokelo, vinkelo KELI=Kristana Esperanto-Ligo Internacia kelat/o=kém kelát, chelat; ~igi: tr kém kelátoz, kelátot képez; ~iĝo: kém keláció; ~iganto: fn kém kelátképző; ~oterapio: orv kelátterápia kelidoni/o=növ fecskefű (Chelidonium majus) szin hirundherbo, verukherbo kelifer/oj=áll tojókampósok, sáskaalkatúak, sáskaszabásúak, sáskaszerűek (Caelifera) szin ĉizs~uloj kelk/a=I. jelzőként 1. némi, egy kis, bizonyos donu al mi ~an klarigon: adj nekem némi magyarázatot ~a nombro da soldatoj: bizonyos számú katona ~a ordo estus dezirinda: némi rend kívánatos volna kun ~a hezitado: némi habozással post ~a tempo: bizonyos idő múlva; 2. néhány, egypár ~aj esperantistoj: néhány eszperantista ~aj homoj: néhány ember mi prenos ~ajn pecojn: elveszek néhány darabot; II. önmagában; néhányan ~aj opinias: néhányan úgy vélik ~aj el ili: néhány közülük; ~e: néhány, némi, egy kicsi ~e da homoj: néhány ember ~e da mono: némi pénzmi ~e dormetos: egy kicsit szundikálok; III. előképzőként; kelk~: néhány~; ~foja: néhányszori, párszori; ~foje: néhányszor, párszor, egynéhányszor; ~iuj: néhányan, bizonyos emberek ~iuj havis diversan opinion: néhányan más véleményen voltak ~iuj ne emas teni la ordon: bizonyos emberek
54 nem hajlandók rendet tartani; ~-ie: itt és ott, néhány helyen, egyes helyeken, bizonyos helyeken ~-ie ankoraŭ konserviĝis ĉi tiu kutimo: néhány helyen még megrőződött ez a szokás; ~iom: néhány, egy kicsi mi kaptis ~iom da fiŝoj: fogtam néhány halat donu al mi ~iom da tempo: adj nekem egy kis időt; ~dek: néhányszor tíz; ~obla: néhányszoros; ~opo: néhány egyedből álló csoport, néhány egyed együtt; ~opa: néhány egyedből álló; ~ope: néhányan; ~vorte: néhány szóban, néhány szóval, röviden ~vorte, mi ne alproprigas vian opinion: röviden, nem fogadom el a véleményedet resumu ~vorte vian prelegon: összegezze néhány szóban az előadását; kelner/o=gaszt pincér, felszolgáló; kelneri: ntr gaszt pincéreskedik; ĉefkelnero: gaszt főpincér keloid/o=orv hegdaganat, keloid keloni/o=áll levesteknős (Chelonia mydas) szin martestudo kelt/o=fn kelta; ~a: mn nyt kelta (cel); ~ibero: fn keltibér; ~ibera: mn nyt keltibér; antaŭ~a: tört kelták előtti, a keltákat megelőző, prekeltikus Kelvin/o=fiz (William Thompson) Kelvin; ~o: fiz kelvin (K) Kembriĝ/o=geo Cambridge kemi/o=kém vegytan, kémia fizika ~o: fiz fizikai kémia neorganika ~o: szervetlen kémia organika ~o: szerves kémia; ~aĵo: 1. kém ip vegyi termék, vegyi áru; 2. kém vegyszer, vegyi anyag; ~isto: kém vegyész, kémikus; bio~o: biol kém biokémia, életvegytan, biológiai kémia; fito ~o: kém növénykémia, fitokémia; foto~o: fot kém fotokémia; foto~aĵo: fot kém fotokémiai termék; ~gena: tud vegyi eredetű, kemogén; stereo ~o: kém sztereokémia; termo~a: kém termokémiai; ~gisto:bakpulvoro; vegyészmérnök; fiz kém ~inĝeniero: kém ~luminesko: kemolumineszcencia; ~sintezo: biol kemoszintézis; ~terapio: orv kemiterápia; ~tropismo: biol kemotropizmus elektrokemio, histokemio, kosmokemio, sunkemio ken/o=gyantás fa, világítószilánk, fokla; ~fulgo: fenyőkorom Kenigsberg/o=tört geo KönigsbergKaliningrado Kenj/o=1. geo Mount Kenya (hegy) szin Kenja Monto; 2. geo pol Kenya (KE); ~a Monto: geo Mount Kenya kenomel/o=növ díszbirs (Chaenomeles) szin florcidonio kenomen/o=ĥenomeno kenopodi/o=növ libaparéj, libatop (Chenopodium) szin anserpiedo kenotron/o=eltr kenotron, vákuum-egyenirányító cső kenozoik/o=geo tört földtörténei újkor, újidő, kainozoikum, neozoikum vö. mezozoiko, paleozoiko kent/o=él (>tárgy keskenyebbik felülete) la ~o de la pordo: az ajtó éle la supra kaj flankaj ~oj de la tabulo: a tábla felső és oldalsó élei ni starigu la ŝrankon sur ĝian ~on: állítsuk élére a szekrényt Kentuki/o=geo pol Kentucky (US) Keops/o=tört Kheopsz la piramido de faraono ~o estas la plej granda: Kheopsz fáraó piramisa a legnagyobb k.e.p.=kio estis pruvota, kiel eble plej kep/o=kat tex (hengeres formájú) ellenzős egyensapka Kepler/o=csill (Johannes) Kepler ~aj leĝoj pri la moviĝoj de la planedoj: Kepler törvényei a bolygók mozgásáról k.e.p.b.=kiel eble plej baldaŭ kepr/o=tex sávoly, köpper KER=Komuna Eŭropa Referenckadro ker/o=jték kőr (kártya) ~a deko: kőr tizes Keral/o=geo pol Kerala (IN) kerato=előképző; kerato~: 1. anat felhám~, kerato~, kerat~ keratolizo: orv keratolízis, keratolysis, szaruréteg leoldódása; 2. anat szaruhártya~; keratino: biol keratin, szaruanyag; keratito: orv szaruhártya-gyulladás szin korneito herpeta keratito: herpeszes szaruhártya-gyulladás; keratotomo: gysz szaruhártyakés, keratotom; keratotomio: orv bemetszés a szaruhártyán, keratotomia; keratozo: orv szarusodás, keratosis; keratkonuso: anat szaruhártyakúp, keratoconus; keretel/o=áll lábatlan kerekesféreg, kanálalakú kereskesféreg, kehelyférgecske, lábatlan férgecske (Keratella cochlearis) szin kulerforma braĥiono Kergelen/oj=geo Kerguelen-szigetek kerigm/o=1. tört hirdetmény; 2. kr kerigma, kérügma, igehirdetés, hitszónoklat kerkedul/o=marĉanaso kermes/o=1. kr (templomi) búcsú; 2. búcsú (mulatság); 3.kirmeso 1 kermesit/o=ásv kermezit kern/o=1. növ csonthéj, kőmag, putamen, „mag” ~o de ĉerizo: cseresznye csonthéja v. kőmagja, cseresznye „magja”; 2. ált növ (kemény) mag ~o de daktilo, vinbero: datolya, szőlő magja; 3. vill mag, tekercsmag; 4. vill mag, lélek, bél (>kábel); 5. anat sejtmag, nucleus szin nunkleo; 6. fiz atommag szin nukleo; 7. csill geo mag ekstera kaj interna ~oj de la Tero: a Föld külső és belső magja ~o de galaksio, kometo: galaxis, üstökös magja; 8. átv vminek a lényege, veleje alpaŝu al la ~o: térjen a lényegre jen la ~o de la afero: ez a dolog lényege tio tuŝas la ~on: ez a lényeget
érinti; 9. mat magtér, magfüggvény; ~a: 1. mag~, magra vonatkozó ~a kaĉo: gaszt magkása ~a reakcio: fiz magreakció magnet~a memorilo: inf mágnesmagos memória; 2. átv lényegi, alapvető, tömör ~a diro: tömör mondás ~a ideo: alapötlet ~a kaŭzo: igazi ok ~a obstaklo: fő akadály ~a opinio: tömör vélemény; ~eca: 1. magszerű; 2. átv tömörségre v. lényegre törekvő ~eca stilo: tömör stílus; ~eto: növ magocska, magvacska, apró mag ~etoj de pomo, citrono: alma, citrom magjai; ~ujo: növ magház szin ovario 2; dis~a: növ magvaváló; ĝis~a: mélyreható, lényeglátó; sen~a: növ magtalan; sen~igi: tr magtalanít, kimagoz sen~igi ĉerizojn: cseresznyét magoz; ~energiejo:atomenergia centralo; ~fiziko: fiz magfizika, atomfizika; ~fizikisto: fiz magfizikus, atomfizikus; ~forto: fiz nukleáris erő; ~ofendado:fisio; ~ofrukto: növ csonthéjas termés; ~ligno: növ geszt; ~orompulo: áll meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes); ~vorto: nyt alaptag aerkerna, atomkerno, bobenkerno, krajonkerno, semkerno, ŝraŭbkerno KERO=Komputika Esperanta Rondo Kerone/o=tört geo Khairóneia kerosen/o=kém kerozin, fűtőpetróleum, világítópetróleum szin lampa petrolo kerub/o=1. bibl kerub (angyal); 2. vall kerub (emberarcú és bika- vagy oroszlántestű istenség); 3. műv szárnyas kisangyal; 4. átv angyalka, bájos gyermek Kerub/o2=bibl geo Kerub KES=Kvakera Esperantista Societo, Kultura Esperanto-Semajno kest/o=láda dota ~o: kelengyés láda ~o de atesto: bibl bizonyság ládája ligna ~o kun fera garnaĵo: vasveretes faláda municia ~o: kat lőszeresláda; ~eto: ládikó, doboz, kazetta muzika ~eto: zenedoboz tualeta ~eto: piperedoboz, toalettdoboz; el~igi: tr kivesz a ládából; en~igisto: csomagolómunkás; ~ohorloĝo: szekrényóra; ~opaledo: tech oldalfalas raklap abelkesto, almozkesto, cindrokesto, fajrokesto, florkesto, fojnokesto, fornokesto, fridkesto, frostokesto, grenkesto, ilarkesto, juvelkesteto, karbokesto, kiraskesto, kradkesto, latkesto, leterkesto, monkesto, monkesteto, montrokesto, mortokesto, nestokesto, poŝtkesto, relikvokesto, rubkesto, sablokesto, s ~okesto, sidkesto, soldatkesto, sonkesto, tirkesto, tolaĵtirkesto, trezorkesto, ventkesto, vestaĵkesto kestrel/o=turfalko KET=Klasifo de Esperantaj Temoj ket/o=áll serte, sörte, chaetae oligoketoj ket/o2=kém ket(o) ~ (>keton); ~eno: 1. kém ketén (vegyület); 2. kém keténcsoport; ~opentozo: kém ketopentóz; ~ozo: kém ketóz; ~ogrupo: kém ketocsport ketognat/oj=áll nyílférgek (Chaetognata) keton/o=kém keton (vegyületcsoport); tio ~o:tiono KEU=Kroata Esperantista Unuiĝo KEV=Konciza Etimologia Vortaro kf=kultivoformo kg=kilogramo KGS=Kongresa Gazetara Servo KhK=Koleg-helpa Kaso kHz=kiloherco ki=knyv X, khí (görög kh betű) kia=1. milyen?, miféle? (>kérdőnévmás) kia estas via nova vesto?: milyen az új ruhád? kia supo ĝi estas?: milyen leves az? kian aŭton vi havas?: milyen kocsid van?; 2. milyen!, micsoda! (>felkiáltás) ho, kia stultulo mi estas!: ó, milyen hülye vagyok! kia beleco!: micsoda szépség! kia cerbujo!: micsoda koponya! kia bruo!: micsoda zaj!; 3. milyen, micsoda (>függő beszéd) kontrolu, kian mezuron vi elektas: ellenőrizd, milyen méretet választasz mi ne scias, en kia stato ĝi estas: nem tudom, milyen állapotban van vidu, kian kaĉon vi kaŭzis!: nézd, milyen zűrt okoztál!; 4. amilyen (>vonatkozó névmás) ĉu vi povas doni al mi laboron, kian mi volas?: tud adni nekem olyan munkát, amilyet szeretnék? kia la kapo, tia la ĉapo Z: közm olyan a kalap, amilyen a fej li estas tia homo, kia videblas malofte: olyan ember, amilyet ritkán látni ne tia ludo, kian mi ŝatas: nem olyan játék, amilyet szeretek; kia ajn: akármilyen, bármilyen kia ajn estos la vetero, mi ĉeestos: akármilyen lesz az idő, ott leszek kiajn ajn aĉaĵojn li vendas, ili ĉion aĉetas: bármilyen ócskaságot árul, ők mindent megvesznek; kiamaniere?: mi módon? kial=1. miért?, mi okból? (>kérődnévmás) kial vi ploras?: miért sírsz? kial vi ne venis?: miért nem jöttél?; 2. miért, amiért (>függő beszéd) jen la kaŭzo, kial mi ne venis: ez az oka, amiért nem jöttem klarigu al li, kial mi ne pagos: magyarázd meg neki, miért nem fizetek; kialo: ok, indok diru almenaŭ unu kialon: legalább egy okot mondj mi havas bonan kialon por tio: jó okom van rá pro familia kialo: családi okból; kialigi, prikiali: tr megindokol, megokol; ĉi-kiale: ezen oknál fogva, ezért; iukiale:
55 bizonyos oknál fogva, valamilyen oknál fogva; samkiale: ugyanazon okból, hasonló okból; senkiala: oktalan, okafogyott; senkiale: ok nélkül, indokolatlanul; unuakiale: elsősorban, mindenek előtt unuakiale li estas kulpigebla pri la krimo: elősorban ő okolható a bűntettért kiam=1. mikor? (>kérdőnévmás) kiam vi revenos?: mikor jössz vissza? kiam tio okazis?: mikor történt az?; 2. mikor (>függő beszéd) ĉu vi scias, kiam estos nia renkontiĝo?: tudom, mikor lesz a találkozónk? skribu, kiam vi alvenos: írt meg, mikor jössz; 3. amikor (>vonatkozó névmás) ĉiun fojon, kiam li forestis: minden alkalommal, amikor távol volt li ne estis hejme, kiam lia patro mortis: nem volt otthon, amikor az apja megh~ tiam, kiam mi volas: akkor, amikor akarom; kiam ajn: bármikor, akármikor; kiam nur: amint, mihelyt kiam nur eblas, voku min: mihelyt lehetséges, hívj; ekkiam: mihelyt, amint, alighogy kiang/o=áll kiang (Equus kiang) Kiant/o=geo Chianti ~a vino: gaszt Chianti (bor) kiasm/o=1. ir chiazmus, kereszteződő alakzat; 2. anat kereszteződés, chiasma opta ~o: látóideg-kereszteződés, chiasma opticum; 3. biol kiazma; kiberkosm/o=retlando kibernetik/o=tud inf kibernetika; ~isto: tud inf kibernetikus kibic/o=kibic por ~o nenio estas riska: közm a kibicnek semmi sem drága; ~i: ntr kibicel kibl/o=iszl kibla (Mekka-irány) kibuc/o=kibuc (IL) kiĉ/o=műv giccs; ~a: giccses kiĉe/o=fn kicsé; ~a: mn nyt kicsé kidnap/i=tr ritk (embert) rabol; ~into: ritk emberrabló Kidron/o=bibl geo Kidrón ~o enfluas en la Mortan Maron: a Kidrón a Holt-tengerbe ömlik kie=1. hol? (>kérdő határozószó) de kie ili venis?: honnan jöttek? kie vi estas?: hol vagy? kien vi iras?: hová mész?; 2. hol (>függő beszéd) diru, de kie vi prenis ĝin: mondd, honnan vetted mi ne scias, kie li estas: nem tudom, hol van; 3. ahol (>vonatkozó határozószó) ĝi troviĝis tie, kie vi diris: ott volt, ahol mondtad iru tien, kien oni sendas vin: oda menj, ahova küldenek kie diablo ne povas, tien virinon li ŝovas Z: közm ahová az ördög nem mehet, vén asszonyt küld maga helyett; kie ajn: akárhol, bárhol kie ajn vi troviĝas, tuj revenu: akárhol vagy, azonnal gyere vissza kiel=1. hogy?, hogyan?, miként? (>kérdőnévmás) kiel estas al vi?: hogy vagy? kiel longe vi restos?: mennyi ideig maradsz? kiel okazis la afero?: hogyan történt a dolog? kiel rapide?: milyen gyorsan? kiel vi fartas?: hogy vagy? kiel vi kuraĝas?: hogy merészelsz?; 2. milyen!, hogyan! (>felkiáltás) kiel feliĉa mi estas!: milyen boldog vagyok! kiel granda estas via boneco!: milyen nagy a jóságod! kiel interese!: milyen érdekes! kiel, nur tiom da mono!: hogyan, csak ennyi pénz!; 3. milyen, hogyan, ahogyan, amint (>függő beszéd) difinu, kiel ni faru: határozd meg, hogyan csináljuk mi aŭdas, kiel li ĝemas: hallom, hogyan nyög mi spertis, kiel malrapide iras tie la aferoj: tapaszt~am, hogy milyen lassan mennek ott az ügyek; 4. ahogyan, amint (>vonatkozó határozószó) kiel estas skribite: amint írva vagyon kiel la konscienco diktas al li: amint a lelkiismerete diktálja; 5. mint, ahogyan (>összehasonlítás) barakti kiel fiŝo ekster la akvo Z: vergődik, mint a partra vetett hal blua kiel ĉielo: kék, mint az ég kaj kiel vi volas, ke la homoj faru al vi, faru ankaŭ al ili tiel same: bibl amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársadnak kiel patro mi ne ĝojas pri tio: mint apa (úgy mint az apám) nem örülök neki; estiel patro mi ne ĝojas pri tio: mint apa (apaként) nem örülök neki li estas tiel same kapabla, kiel mi: éppen olyan tehetséges, mint én tia viro, kiel vi: olyan férfi, mint te trakti lin kiel krimulon: úgy bánik vele, mint egy bűnözővel zorgema kiel bona patrino: gondos, mint a jó anya; 6. mint (>státusz) kiel patro mi ne povas permesi tion: mint apa nem engedhetem meg azt kiel tia vi rajtas je tio: mint ilyen jogosult vagy rá kiel unua li alvenis: elsőként érkezett li kiel sekretario havas aliron: mint titkárnak hozzáférése van mi elektis lin kiel prezidanto: mint elnök választottam meg; mi elektis lin kiel prezidanton: elnökké választottam meg; kiela?: milyen?, miféle?, mifajta? (hangsúlyos); kiele?: mi módon?, ugyan hogyan? (hangsúlyos); kielo: mód, módozat, vminek a hogyanja szin maniero lin interesis nur la kielo de la amo: csak a szerelemnek a módja érdekelte; malkiel: eltérően, ellentétben, nem úgy malkiel antaŭvidite: a tervezettől eltérően malkiel intencite: a szándékolttól eltérően, a szándék ellenére malkiel ni interkonsentis: nem úgy, ahogyan megbeszéltük; kiel ajn: 1. bármilyen, akármilyen, bármennyire kiel ajn malbela ŝi estis, ŝi vekis simpation en la viroj: bármennyire csúnya volt is, rokonszenvet ébresztett a férfiakban kiel ajn neverŝajna tio estas, tio estas tamen vera: bármilyen valószínűtlen is, mégis igaz; 2. bármiképpen, akárhogyan, bárhogyan kiel ajn vi klopodos, vi ne atingos lin: akárhogyan igyekszel, nem éred utol; kiel eble plej: a lehető leg~ kiel eble plej baldaŭ: a lehető leghamarabb, minél előbb kiel eble plej mallaŭte: zene a lehető leghalkabban, pianis-
simo possibile mi deziras aĉeti ŝuojn kiel eble plej malmultekostan: a lehető legolcsóbb cipőt szeretném megvenni venu kiel eble plej rapide: gyere a lehető leggyorsabban; kiel..., tiel ankaŭ...: amint..., úgy is; mind..., mind... kiel la instruistoj, tiel ankaŭ la lernantoj partoprenis la ekskurson: mind a tanárok, mind a diákok résztvettek a kiránduláson kiel la sinjoroj, tiel ankaŭ la servistoj baldaŭ dormiĝis: amint az urak, úgy a szolgák is hamarosan elaludtak; kiel se: 1. ex minthakvazaŭ; 2. mint amikor kiel se vinberoj maturiĝas, oni svarmis en la vitejoj: mint amikor érik a szőlő, rengetegen voltak a szőlőskertekben tio facile sukcesas, kiel se oni faras tion jam milafoje: könnyen sikerül, mint amikor az ember már ezredszer csinálja kies=1. kinek a?, kiknek a?, minek a?, miknek a? (>kérdőnévmás) kies indiko estas ĉi tiuj tondroj?: minek a jele ezek a dörgések? kies infanoj estas ĉi tiuj?: kinek (kiknek) a gyerekei ezek? kies kajeroj kuŝas sur la tablo?: kinek (kiknek) füzetei vannak az asztalon? kies parto estas ĉi tiu bielo?: minek az alkatrésze ez a hajtókar? pri kies parancoj vi parolas?: kinek a rokonairól beszéld?; 2. kinek a, kiknek a, minek a, miknek a (>függő beszéd) li volas scii, kies partojn ni vidas ĉi tie: szeretné tudni, minek az alkatrészeit látjuk itt mi demandis, kies krajonon vi trovis: azt kérdeztem, kinek a ceruzáját találtad meg; 3. akinek a, akiknek a, aminek a, amelynek a (>vonatkozó névmás) jen la montoj, sur kies suproj brilas neĝo: íme itt vannak azok a helyek, amelyek csúcsain hó ragyog la lando, kies gastoj ni estas: az ország, amelynek a vendégei vagyunk la reformoj, kies proponado signifas danĝeron: a reformok, amelyek javasolása veszélyt jelent la samideano, kies gastamon ni ĝuis: az eszmetárs, akinek a vendégszeretetét élveztük Kiev/o=geo Kijev ~o estas la ĉefurbo de Ukrainio: Kijev Ukrajna fővárosa ~a Regno: tört geo Kijevi Rusz Kijl/o=geo Kiel ~a Kanalo: Kieli-csatorna Kigal/o=geo Kigali ~o estas la ĉefurbo de Ruando: Kigali Ruanda fővárosa kik/i=tr ritk rúg szin piedbati ~i golon: gólt rúg ~i motoron: berúgja a motort; ~o: sp rúgás libera ~o: szabadrúgás; ek~o: sp kezdő rúgás; el ~i: sp kirúg (labdát); el ~o: sp kirúgás; retro~o: sp hátraadás; ~pedalo: tech berúgópedál kikar/o=talanto kiker/o=1. növ csicseriborsó, bagolyborsó, kávéborsó, bagolcsaborsó (Cicer); 2.ordinara kikero; 3.kikersemo; ~semo: növ csicsriborsó (termés) kikerik/o=hgut kukurikú szin kokeriko; ~i: ntr kukorékol szin kokeriki; ~ado: kukorékolás szin kokerikado, kokokriado Kikihar/o=geo Qiqihar kikuj/o=fn kikuju; ~a: mn nyt kikuju (ki) kil/o=1. hajó hajógerinc, hajótő, csónakgerinc bilĝa ~o: oldalgerinc 2. a áll farok alatti úszó (>halak) 2. b áll gerincszerű képződmény pluma ~o: tollgerinc; ~o: csill Hajógerinc, Carina; antaŭ~o: hajó orrtőke szin steveno; post~o: hajó fartőke kil/o2=1. kilo~ (100x); vö. kilogramo, kiloherco, kilometro, kilovolto; 2. inf 1024 (210); vö. kilobajto, kilobito kiliasm/o=mileniismo Kiliki/o=tört geo Kilikia Kilimanĝar/o=geo Kilimandzsáró kilopod/oj=áll százlábúak (Chilopoda) kilson/o=hajó rep fenék-hosszmerevítő, belső hajógerinc kilt/o=tex skót szoknya kim/o=cumo kimbund/o=fn kimbundu; ~a: mn nyt mbundu, kimbundu (kmb) kimĉi/o=gaszt kimcsi (KP, KR) kimer/o=ĥimero kimon/o=1. tex kimonó; 2. tex háziköntös kimr/o=fn kymri, walesi; ~a: mn nyt kymri, walesi (cy); ~ujo, ~io: geo pol Wales (GB) Nova Sud-~ujo, Nova Sud-~io: geo pol Új-Dél-Wales (AU) Sud-~ujo, Sud-~io: geo Dél-Wales kin/o=film filmművészet, mozi szin filmarto, kinematografia arto; ~ejo: film mozi, filmszínház szin filmteatro, kinoteatro premiera ~ejo: bemutató mozi postpremiera ~ejo: utánjátszó mozi; ~aĵo: film mozifilm, filmművészeti alkotás; ~oartisto: film filmszínész; ~oartistino: film filmszínésznő; ~oekrano: mozivászon szin kinematografia ekrano; ~ofestivalo: film filmművészeti fesztivál; ~ofilmo: film játékfilm, mozifilm; ~oklubo: film filmklub, moziklub szin filmklubo; ~omagazino: film filmújság, filmmagazin; ~oskopo: film kinemaszkóp; ~oreĝisoro: film filmrendező szin filmreĝisoro; ~oteatro: mozi, filmszínház szin kinejo; ~ostelulo: film mozisztár, filmcsillag, filmsztár szin filmstelulo; ~ostelulino: film női mozisztár v. filmcsillag, női filmsztár szin filmstelulino; ~oŝatanto: fn mozikedvelő; ~otekniko: film mozitechnika, filmtechnika szin filmtekniko; ~oteko: film kinotéka, mozifilmgyűjtemény parkokinejo
56 kin/o2=kina (pénznem) k-in/o=kamaradino kinaz/o=biol kém kináz kinematik/o=fiz mozgástan, kinematika; ~a: fiz kinematikus, kinematikai kinematograf/o=film mozigép, filmvetítő gép, kinematográf; ~i: tr film filmez szin filmi; ~aĵo: szin filmművészeti alkotás, mozifilm szin kinaĵo; ~ejo: film filmszínház, mozgóképszínház; ~ia: film filmes, filmművészeti ~ia arto: filmművészet szin filmarto, kinoarto ~ia ekrano: mozivászon szin kinoekrano ~ia revuo: filmművészeti lap; ~io: film mozgófényképezés, filmezés, filmművészet, kinematográfia kinestez/o=biol mozgásérzékelés, kinesztézia kinet/a=fiz mozgás~, kinetikus; ~iko: fiz kinetika kinez/o=orv mozgás, kinézis, kinesis; tele~o: telekinézis, pszichokinézis; ~opatio: orv mozgásbetegség, kinetosis szin veturmalsano; ~oterapio: orv mozgásterápia, kineziterápia, kinesitherapia Kingstaŭn/o=geo Kingstown ~o estas la ĉefurbo de Sankta-Vincento kaj Grenadinoj: Kingstown Saint Vincent és Grenadine-szigetek fővárosa Kingston/o=geo Kingston ~o estas la ĉefurbo de Jamajko: Kingston Jamaica fővárosa kineskop/o=eltr képcső, kineszkóp szin bildotubo; kinhidron/o=kém kinhidron kinhidrona elektrodo: kinhidron elektród kinin/o=kém kinin ~a ebrio: orv kininrészegség, cinchonismus; ~ismo: orv kininmérgezés, quininismus; ~akvo: gaszt kininvíz, tonik (ital) kinkon/o=1. növ kínafa (Cinchona); 2.kinkonŝelo; ~ino: kém cinkonin; ~ŝelo: orv kínafakéreg, kininkéreg kinolin/o=kém kinolin kinon/o=kém kinon benzo~o: benzokinon hidro~o: hidrokinon kinolog/o=áll kinológus, kutyaszakértő; ~io: áll kinológia, kutyatan Kinŝas/o=geo Kinshasa ~a Kongo: kinshasai Kongó ~o estas la ĉefurbo de Demokratia Respubliko Kongo: Kinshasa a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa kinu/o=növ quinoa kio=1. mi? (>kérdőnévmás) kio estas al vi?: mi van veled? kio estis liaj lastaj vortoj?: mik voltak az utolsó szavai? kio vi estas laŭ profesio?: mi ön foglalkozása szerint? kio vin ĝenas?: mi bánt? kion bonan vi portis?: mi jót hozták? pri kio temas?: miről van szó?; 2. isz mi!, micsoda! kio! ĉu mi silentu!: micsoda! halgassak!; 3. mi (>függő beszéd) klarigu al li, kion li devas fari: magyarázd el neki, mit kell tennie mi ne scias, kio lin m~rankviligas: nem tudom, mi nyugtalanítja; 4. ami (>vonatkozó névmás) kio min koncernas, mi ne aliĝos: ami engem illet, én nem csatlakozom la plej bona, kion oni povas fari li priridas min, kio estas netolerebla: kinevet, ami tűrhetetlen nenio, kio povus esti utila: semmi, ami hasznos lehetne redonu, kion vi prenis: add vissza, amit elvettél tio, kion mi volis: az, amit akartam; kio ajn: akármi, bármi kion ajn vi diros, vi ne konvinkos min: akármit is mondasz, nem győzöl meg pri kio ajn vi povas paroli: bármiről beszélhetsz k-i/o=kompanio kiom=1. mennyi?, hány? (>kérdőnévmás) kiom da lingvoj vi parolas?: hány nyelvet beszélsz? kiom estas du plu du?: mennyi kettő meg kettő? kiom kostas ĉi tiu veŝto?: mennyibe kerül ez a mellény? kiom vi perlaboras monate?: mennyit keres havonta? kiom vi estas?: hányan vagytok?; 2. isz mennyi!, hány! ho, kiom mi suferis!: ó, mennyit szenvedtem! kiom da mono, Dio mia!: istenem, mennyi pénz! kiom mi perdis!: mennyit veszítettem! kiom mortis en la akcidento!: hányan megh~ak a balesetben!; 3. mennyi, hány (>függő beszéd) diru, kiom mi ŝuldas: mondja, mennyivel tartozom mi pensis pri tio, kiom li devis suferi: arra gondoltam, hogy mennyit kellett szenvednie; 4. amennyi, ahány (>vonatkozó névmás) elspezu ĉiufoje nur tiom, kiom vi havas: mindig csak annyit költs, amennyid van manĝu el ĝi, kiom vi volas: egyél belőle, amennyit akarsz vi ricevis tiom da leteroj, kiom vi nun ne povas legi: annyi levelet kaptatok, amennyit most nem tudtok elolvasni; 5. amennyire, amilyen mértékben (>megengedő mondat) kiom mi konas la faktojn, la afero aspektas alimaniere: amennyire ismerem a tényeket, a dolog másképp néz ki kiom mi vidas, vi ne estas granda kuraĝulo: amennyire látom,nem vagy valami bátor ember li kiom eble evitas la konflikton: amennyire lehet, kerüli a konfliktust; kiom ajn: 1. akárhány, akármennyi, bármennyi kiom ajn da mono vi ofertas, mi ne cedos: akármennyi pénzt kínálsz, nem engedek; 2. akárhogyan, akármennyire, bármennyire kiom ajn vi petas lin, li ne mildiĝas: bármennyire kéred, nem enyhül meg; ne tiom..., kiom...: nem annyira..., mint... li saviĝis ne tiom danke al sia lerteco, kiom al nia rapideco: nem annyire az ügyességének köszönhetően menekült meg, mint amennyire a mi gyorsaságunknak ne tiom saĝa li estas, kiom ruza: nem annyira okos, mint ravasz; kioma?: 1. hányadik?, kioman klason li vizitas?: hányadik osztályba jár? sur kioma etaĝo li loĝas?: hányadik emeleten lakik?; 2. isz hányadik! la kioman fojon mi atentigis lin!: hányszor (hányadik alkalommal) figyelmeztettem már!; kiome: mennyire
(hangsúlyos) kiome li suferis: mennyire szenvedett; kiomo: mennyiség, szám ne gravas la kiomo de partoprenantoj: nem számít a résztvevők száma tian kiomon la ŝarĝaŭto ne povas porti: ilyen mennyiséget a teherautó nem bír el; kiomi?: biz mennyi?, hány? kiomas?: hány óra van vi kiomas?: hányan vagytok?; kiomope: 1. hányan?, mennyien? kiomope ne estas?: hányan vagyunk?; 2. ahányan, amennyien venu, kiomope vi povas: gyertek, ahányan tudtok; kiomfoje: 1. hányszor?, hány alkalommal?; 2. ahányszor (csak) kiomfoje ŝi menciis sian edzon, ŝiaj okuloj pleniĝis de larmoj: ahányszor csak megemlítette a férjét, szeme megtelt könnyel kiosk/o=1. ép kioszk, kerti pavilon; 2. kioszk, elárusító bódé florkiosko, gazetkiosko Kiot/o=geo Kiotó, Kyoto kip/o=kip (pénznem) kipĉak/o=fn kipcsak; ~a: mn nyt kipcsak kipr/o=gaszt sózott, szárított, füstölt hering Kipr/o2=geo pol Ciprus (CY); ~ano: fn ciprusi, ciprióta kir/o=gaszt kir (aperitif fehér borból és feketeribiszke-likőrből) reĝa ~o: royal kir Kir/o2=tört Kurus, Kürosz, Cyrus kiral/a=ĥirala kiras/o=1. kat tört vért brusta ~o: mellvért dorsa ~o: hátvért skvamita ~o: pikkelypáncél; 2. kat jm páncélzat; 3. áll páncél; ~i: 1. tr kat felvértez, páncélba öltöztet li ~is sin por la turniro: páncélba öltözött a lovagi tornához ni ~u nin per saĝo kaj prudento: vértezzük fel magunkat bölcsességgel és körültekintéssel; 2. tr kat páncéloz, felpáncéloz, páncélzattal lát el; ~ulo: kat páncélos lovag; ~aŭto: kat jm páncélautó; ~ganto: kat tört páncélkesztyű; ~kesto: páncéldoboz, vasláda; ~plato: kat páncéllemez; ~ŝipo: kat hajó páncélhajó, páncélos hajó; ~ŝuo: kat tört lábfejvért, vassaru, vaspapucs; ~trajno: kat vsút páncélvonat; ~trupoj: kat páncélos csapatok; ~trupano: fn kat páncélos (katona); ~veturilo: kat jm páncélkocsi brustokiraso, maŝkiraso, skvamkiraso Kiren/o=tört geo Küréné ~a skolo: fil kürénéi iskola kirgiz/o=fn kirgiz; ~a: mn nyt kirgiz (ky); ~ujo, ~io: geo pol Kirgizisztán (KG) Kiribat/o=geo pol Kiribati (KI); ~a: mn nyt kiribati (gil); ~ano: fn kiribati (lakos) Kiril/o=Cirilo kirilic/o=cirila alfabeto kirk/o=1. kr ritk templom; 2.cirkuo; ĉef ~o: kr ritk nagytemplom szin ĉefpreĝejo Kirkhof/o=fiz (Gustav Robert) Kirchhoff leĝoj de ~o pri la cirkvitoj: Kirchhoff-törvények az áramkörökről kirl/i=tr kever, kavar, felver ~i al ŝaŭmo: habbá felver ~i la okulojn: forgatja a szemét ~i mense: fejében forgat ~i ovon, kremon: tojást, tejszínt felver ~u la kafon: keverd meg a kávét la vento ~is la foliojn: a szél felkavarta a leveleket; ~o: 1. fiz örvény, örvénylés; 2. mat rotáció szin rotacio 2; ~adi: tr kavargat, keverget; ~ado: keverés, kavarás, felverés; ~iĝi: ntr kavarog, örvénylik; ~iĝo: kavarodás, örvénylés; ~ilo: habverő, keverőeszköz; sen~a: 1. víz örvénymentes; 2. mat rotációmentes; ~akvo: víz örvény; ~okamero: tech örvénykamra; ~okurento: vill örvényáram; ~omiksaĵo: zagyvalék; ~oŝtormo: met ciklon, viharos forgószél szin ciklono; ~ovento: met forgószél kirmes/o=1. kármin, karmazsin (festék) minerala ~o:kirmesito; 2.kirmesito kirmesit/o=ásv kermezit kiromanci/o=tenyérjóslás, kézjóslás, kiromancia; ~isto: tenyérjós, kézjós Kiron/o=mit Kheirón kironekt/o=áll vízi oposszum, erszényes vidra, erszényes patkány (Chironectes) kiropraktik/o=orv kiropraktika; ~isto: kiropraktikus, csontkovács kiropter/oj=áll denevérek (Chiroptera) kirŝ/o=gaszt cseresznyepálinka, cherry brandy kirund/a=burunda kirurg/o=orv sebész, kirurgus; ~io: orv sebészet, kirurgia, chirurgia; ~ia: orv sebészeti ~iaj instrumentoj: sebészeti eszközök ~ia kolo de humero: felkarcsont sebészeti nyaka, collum chirurgicum humeri psikokirurgio kis/i=1. tr puszil, csókol, csókot nyom vkire v. vmire (n) li ~is la frunton de la infano: homokon csókolta a gyermeket li ~is la vangojn de sia amiko: megcsókolta barátja arcát mi ~as vian manon: csókolom a kezét; 2. csókol, megcsókol (>szexuálitás) la knabo kaj knabino ~is unu la alian: a fiú és a lány megcsókolta egymást; 3. átv finoman érint, cirógat la hirundoj ~is la akvosurfacon: a fecskék finoman érintették a vízfelszint la vento ~is la florojn: a szél megcirógatta a virágokat; ~o: 1. puszi, csók donu al mi ~on: adj egy puszit mi sendas miajn ~ojn al viaj gepatroj: csókoltatom a szüleidet saluti per sankta ~o: szent csókkal üdvözöl
57 ŝmaca ~o: cuppanós puszi; 2. csók (>szexualitás) franca ~o: franciázás, pinanyalás la viro premis ~on sur la lipojn de la knabino: a férfi csókot nyomott a lány ajkaira longa, langa ~o: hosszú, nyelves csók; 3. átv csók, finom érintés, simogatás la arbaron jam tuŝis la flava ~o de la aŭtuno: az erdőt már megérintette az ősz sárga csókja; ~adi: tr csókolgat; ~ema: csókos kedvű; ~eto: egy kis csók, csókocska; ~inda: csókolnivaló; for~i: tr csókkal eltávolít v. megszüntet for~i lian malĝojon: csókkal megszünteti a bánatát; inter~i: ntr csókolózik ili inter~as en la parko: csókolóznak a parkban; ~karesi: tr babusgat, cirógat, ölelget kiselgur/o=ásv kovaföld, diatomaföld, diatomit szin diatomito kist/o=orv tömlős daganat, kóros tömlő, cysta rana ~o: békadaganat, kisbéka, sublingualis cysta, ranula sebuma ~o: cysta sebacea sinovia ~o: cysta synovialis; ~iĝo: orv tömlőképződés, betokozódás kiŝ/o=gaszt quiche, húsos lepény lorena ~o: quiche lorraine, szalonnatorta Kiŝinev/o=geo Chisinau, Kisinyov, Kisjenő ~o estas la ĉefurbo de de Moldavujo: Chisinau Modova fővárosa Kit/o=geo Quito ~o estas la ĉefurbo de Ekvadoro: Quito Ecuador fővárosa kitar/o=zene kithara kitel/o=munkaköpeny lerneja ~o: iskolaköpeny trudkitelo kiti/o=áll háromujjú csüllő (Rissa tridactyla) szin trifingra mevo kitid/o=bibl kitteus, kitti insuloj de ~oj: kitteusok v. kittiek szigetei kitin/o=kém kitin kiton/o=áll bogárcsiga (Chiton) kiu=1.a ki?, kicsoda? (>kérdőnévmás) al kiu vi ŝuldas?: kinek tartozol? de kiu estas la ĉapo?: kié a sapka? kiu venis?: ki jött? kiu vi estas?: ki ön?; 1.b melyik? pri kiu lernanto temas?: melyik tanulóról van szó kiu estas la plej ~a domo?: melyik a legmagasabb ház?; 2. melyik (>függő beszéd) ĉu vi scias, pri kiu deputito li parolis?: tudod, hogy melyik képviselőről beszélt? mi ne scias, kiun specon mi elektu: nem tudom, melyik fajtát válasszam; 3. aki, amely, amelyik (>vonatkozó névmás) alportu la libron, pri kiu mi parolis: azt a könyvet hozd el, amelyikről beszéltem kiu vivos, tiu vidos Z: idővel majd meglátjuk; az idő mindent kiderít; ha megérjük, meglátjuk li aĉetis aŭton, kiun li baldaŭ poste vendis: vett egy kocsit, amelyet aztán hamar eladott mi parolis kun la homo, kiun vi menciis: beszéltem azzal az emberrel, akit említettél ni ekskursis al Győr, kiun urbon iam oni nomis Arabono: kirándultunk Győrbe, amely várost egykor Arrabonának neveztek; kiu ajn: 1. akárki, bárki kiu ajn el vi povas veni: bárki közületek jöhet; 2. bármely, bármelyik kiun ajn libron vi povas kunporti: bármelyik könyvet magaddal viheted kiv/o=kivi (gyümölcs) szin aktinidibero; ~ujo, ~arbusto:ĉinia aktinidio Kivu/o=geo Kivu ~-Lago: geo Kivu-tó Kjongĵu/o=geo Kjongdzsu Kjuŝ/o=geo Kjúsú KK=Konflikt-Komisiono de SAT KKE=Kultura Kooperativo de Esperantistoj; KKG=Kunlabora Konsilio de la Golfo; KKK=Konstanta Komitato de Kongresoj; KKNM=Kuracistoj Kontraŭ la Nuklea Milito; KKS=Konstanta Kongresa Sekretario; Kkt/o=kolektiva abono al Kontakto; klab/o=1. fütykös, bunkó, bunkósbot; 2. sp golfütő; 3. gaszt sonka; klabi: tr bunkóz, bunkósbottal üt; klabradikozo: növ káposztygolyva sporklabo, svingoklabo klaĉ/i=ntr pletykál; ~o: pletyka, szóbeszéd; fi ~i: ntr pej mocskolódik; ~ulino: pletykás nő; ~babilaĉo: locsi-fecsi; ~gazeto: pletykalap; ~kolumno, ~rubriko: pletykarovat kafoklaĉo klad/o=1. áll ágazat, cladus; 2. exfilumo; ~iko: biol kladisztika; ~ikisto: biol kladisztikus; sub~o: áll ág, subcladus; ~ogenezo: biol törzsfejlődés, fejlődéstörténet, kladogenezis, filogenezis szin filogenezo kladodi/o=növ levélszerű szár, kladódium, cladodium szin limbeca tigo kladoni/o=növ serlegzuzmó (Cladonia) klaft/o=öl (hosszmérték, kb. 2 m) kvadrata ~o: négyzetöl la germana ~o estas 1,83 m, la rusa 2,13 m: a német öl 1,83 m, az orosz 2,13 m; ~i: tr ölre mér, megméri, hány öl Klagenfurt/o=geo Klagenfurt klak/i=1. ntr hgut kattan, csattan, csetten, koppan, kerepel cikonio ~as per la beko: gólya kerepel ~i per la fingroj: csettint az ujjával ~i per la lango: csettint a nyelvével liaj dentoj ~as: vacog a foga pafo ~as: lövés csattan vipo ~as: ostor csattan; 2. inf kattint, klikkel ~i per la muso sur ligilon: egérrel linkre kattint; ~o: 1. kattanás, csattanás, csettintés, koppanás; 2. nyt csettintő hang szin klako; 3. inf kattintás, klikk; ~adi: ntr kattog, csattog, kopog, csettintget cikonio ~adas en sia nesto: gólya kerepel a fészkében; ~igi: tr csattogtat, kattogtat, csettegtet ~igi vipon: ostort
csattogtat; ~ilo: 1. zene kereplő; 2. sztepplapocska (talpra rögzített fémlapocska); 3. film csapó (tábla); ~ileto: zene kasztanyetta szin kastanjeto; ~isto: film csapó (személy); al ~i: tr inf rákattint, ráklikkel al ~i ligilon: linkre rákattint al~i piktogramon: ikonra kattint; ek ~i: ntr kattan, csattan; kun~igi: tr összecsattant, csattanva összeüt kun~igi la kalkanojn: összecsapja a bokáját ku~igi la manojn: összeüti a tenyerét; ~ĉapelo: tex rugós cilinder, klakk; ~danco: sztepp (tánc); ~fermi: bekattint, becsattint ~fermi la poŝtranĉilon: bekattintja a zsebkését; ~frapi: tr csattogtat, csettint, koppant; ~~i: tr inf duplán rákattint v. ráklikkel; ~malfermi: tr felpattint ~malfermi la skatoleton: felpattintja a szelencét; ~sono: nyt csettintő hang szin klako 2 fingroklaki, langoklaki, manklaki, musklako klam/i=ntr ritk kiáltozik la publiko ~is vivue al la aktoroj: a közönség éljenezve kiáltozott a színészeknek klamid/o=tört tex chlamisz (görög köpeny) klamidi/o=bakt Chlamydia klamidomonad/o=növ Chlamydomonas (moszat) klamidosperm/oj=gnetopsidoj klan/o=1. klán, nemzetség; 2. átv klikk, érdekszövetség Ku-kluks-~o: pol Ku-klux-klan; ~estro: nemzetségfő, klánfőnök klangul/o=áll jeges réce (Clangula) szin glacianaso orokula ~o: kerceréce (Bucephala clangula) klap/o=1. csapófedél, csapószárny, csapóajtó, leffentyű, fül ~eriĝa ~o: rep fékszárny ~o de ~aro: (behajtható) oltárszárny ~o de ĉapo: sapka (lehajtható) füle ~o de fenestro: ablak szárnya szin flugilo de fenestro ~o de tablo: felhajtható asztalszárny ~oj de mitulo: kagyló héjai neceseja ~o: vécéfedél; 2. átv kerék mankas ~o en lia ~o Z: hiányzik egy kereke, nincs ki mind a négy kereke ne mankas ~o en mia kapo: nem estem a fejemre; 2. növ portokkopács; 3. zene szelep (>zeneszerszám); 4. tech csapószelep aeruma ~o: légtelenítő v. szellőzősapka, légtelenítő v. szellőztető szelep; ~i: tr felhajt, lehajt; ~ego: ajtószárny szin pordoklapo, pordoflugilo; du~a: kétszárnyú du~a pordo: ép kétszárnyú ajtó; krom~o, post~o: rep csűrőkormány, csűrőlap szin alerono; ~celilo: kat csapóirányzék; ~fenestro: ép csapóablak, tetőablak; ~kaptilo: billenőcsapda; ~komodo: írószekrény, szekreter; ~komputilo: inf laptop, táskagép; ~lito: felhajtható ágy; ~oteksto: knyv fülszöveg; ~pordo: ép csapóajtó; ~seĝo: 1. csapóülés; 2. összecsukható szék; ~tablo: felhajtható asztal; ~valvo: tech csapószelep embrazurklapo, fenestroklapo, jaketklapo, okulklapo, orelklapo, pisklapo, pordoklapo, poŝklapo, savklapo, tabloklapo klar/a=1. tiszta, átlátszó (nem zavaros) bone distingebla en la ~a aero: a tiszta levegőben jól megkülönböztethető ~aj okuloj: tiszta szemek kvazaŭ tondro el ~a ĉielo: mint derült égből a villámcsapás la ~a akvo de Rejno: a Rajna tiszta vize; 2. tiszta, csengő (>hang) kanti per ~a voĉo: tiszta hangon énekel ~a sono: nyt tisztán ejtett hang; 3. átv tiszta, világos, érthető al mi tuj fariĝis ~e: azonnal világossá vált előttem en ~a lingvo: magyarán szólva havi ~a ideon pri la afero: világos elképzelése van a dologról ~a stilo: világos v. érthető stílus ~e komprenebla: világosan érthető ~e vi aŭdis: jól hallottad kun ~a kapo: világos fejjel per ~aj vortoj: átv magyarul, egyszóval la senco de la vorto estas tute ~a: a szó jelentése teljesen világos sunhele ~a: napnál világosabb; 4. távk közvetlenül olvasható ~a teksto male al kripta: közvetlenül olvasható szöveg, ellentétben a rejtjelezettel; ~i: ntr tiszta, világos ~as, kiel duoble du kvaras: világos, mint a vakablak; ~o, ~eco: 1. tisztaság, átlátszóság la ~eco de akvo: víz tisztasága la ~eco de vitro: üveg átlátszósága venis ~o al viaj maĥinacioj: átv fény derült a mesterkedéseidre; 2. világosság, érthetőség havi plenan ~econ pri la afero: teljesen világos képe van az ügyről; ~igi: 1. tr derültté, tisztává tesz v. átlátszóvá tesz, derít forta vento ~igis la ĉielon: erős szél derültté tette az eget ~igi vinon: bort derít v. ülepít ~igi fluidaĵon: folyadékot tisztít v. derít; 2. tr köszörül, tisztít (>hang) ~igi sian voĉon: köszörüli a torkát; 3. tr átv világossá tesz, meg- v. elmagyaráz, tisztáz ~igu al mi unu aferon: magyarázz meg nekem egy dolgot mi volas ~igi miskomprenon: szeretnék tisztázni egy félreértést per kio vi ~igas tion?: mivel magyarázod ezt?; ~iga: 1. tisztító, világosító, derítő; 2. átv tisztázó, magyarázó ~iaj komentoj: magyarázó megjegyzések ~iga letero: tisztázó levél; ~igo: tisztázás, elmagyarázás, magyarázat luma ~igo: világos magyarázat; ~igisto: magyarázó, kommentátor, tolmács ~igisto de sonĝoj: álomfejtő; ~iĝi: 1. ntr kitisztul, letisztul la ĉielo ~iĝis: kitisztult az ég la vino ~iĝis: letisztult a bor; 2. ntr átv tisztázódik, kiderül helpe de vi la afero ~iĝis: segítségeddel az ügy tisztázódott ~iĝis por mi, ke vi ne estas kulpa: számomra kiderült, hogy nem vagy hibás la eraro ~iĝis: tisztázódott a hiba; mal ~a: 1. zavaros, átlátszatlan mal ~a akvo: zavaros víz mal ~a solvaĵo: zavaros oldat mal ~aj okuloj: zavaros tekintet; 2. tompa, rekedt, fojtott (>hang) la mal ~a murmuro de la hundo: a kutya tompa morgása mal ~a sono: nyt sva, nem tisztán ejtett hang; 3. átv zavaros, homályos, érthetetlen li esprimas sin mal ~e: homályosan fejezi ki
58 magát mal ~aj aludoj: homályos célzások mi ne komprenis lian mal ~an parolon: nem értettem zavaros beszédét; mal ~igi: 1. tr zavarossá v. átlátszatlanná tesz ne mal ~igu la akvon: ne zavard össze a vizet; 2. tr összezavar mal ~igi liajn pensojn: összezavarja a gondolatait mis~igi: tr félremagyaráz; ne ~a: nem egészen világos, nem egészen tiszta; ne ~aĵo: tisztázatlan ügy, tisztázatlanság; ne ~eco: tisztázatlanság la ne ~eco de la afero malhelpas la progreson: az ügy tisztázatlansága akadályozza a haladást; ne ~igebla: megmagyarázhatatlan, tisztázhatatlan; ne ~igita: tisztázatlan ne ~igitaj miskomprenoj: tisztázatlan félreértések; pli~igi: tr jobban megvilágít, részletesebben elmagyaráz; ~bilde: szemléletesen, kifejezően; ~juĝa: világosfejű, higgadt, józan ítélőképességű; ~konscia: világos tudatú; ~lima: világosan elhatárolt; ~mensa: ép elméjű, épeszű, világosfejű, tisztánlátó; ~mense: ép elmével, tisztán, világosan; ~mensi: ntr eszénél van, világos a feje; ~obskuro: műv fény és árny, chiaroscuro; ~vida: tisztán látó, világos fejű; ~vido: tisztánlátás; ~vorte: átv egyszóval, magyarul kristalklara, lunklaro, signoklarigo, signoklarigisto, stelklara, sunklara, tekstoklarigo, vortklarigo Klar/o=Klára; ~anino: kr klarissza apáca; Klanjo: Klárika klaret/o=gaszt siller (bor) klarion/o=kat zene kürt, trombita; ~i: tr v. ntr zene kürtöl, kürtjelet ad, trombitál ~i ellitiĝon: ébresztőt fúj ~i enlitiĝon: takarodót fúj ~i kolektiĝon: gyülekezőt fúj oni ~as al vespermanĝo: vacsorához trombitálnak; ~isto: kat zene kürtös, trombitás, kornétás klark/o=geo kém klark-érték, Clarke-érték klarnet/o=zene klarinét; klarineti: ntr klarinétozik; ~isto: fn zene klarinétos; bas~o: zene basszusklarinét klaroskur/o=műv árnyalás, árnyékolás, fény-árnyhatás, clair-obscur, chiaroscuro klas/o=1. pol tört osztály en Romo estis tri kasoj – patricioj, kavaliroj kaj plebanoj: Rómában három osztály volt – a patríciusok, lovagok és a plebejusok laborista ~o: munkásosztály meza ~o: középosztály reganta ~o: uralkodó osztály sociaj ~oj: társadalmi osztályok subpremataj ~oj: elnyomott osztályok; 2. isk osztály ~o por postrestintoj: kisegítő osztály, korrekciós osztály faka ~o: isk tagozatos osztály geknaba ~o, gea ~o: koedukált osztály; 3. biol osztály, classis; 4. átv osztály, rangosztály, kategória (>érték, minőség) hotelo de la unua ~o: elsőosztályú szálloda konsilisto de la dua ~o: második rangosztályú tanácsos sportisto de la dua ~o: második vonalba tartozó sportoló varoj de la dua ~o: másodosztályú áruk; 5. mat osztály flanka ~o: mellékosztály maldekstra ~o: baloldali mellékosztály; ~i: tr osztályoz, (osztályba) sorol v. rendez ~i siajn librojn: rendezi a könyveit ~i slipojn: cédulákat rendez; ~ado: 1. osztályozás, (osztályokba) rendezés; 2. sp helyezés; ~ejo: isk osztályterem szin klasĉambro; ~igilo:klasilo; ~ilo: 1. fn iratrendező; 2. fn nyt osztályjelölő nombra ~igilo: számlálószó; al ~i: tr besorol, odasorol; alt~a: felsőosztályú, felső osztályba tartozó, elit; en~igi:klasi; dua~a: másodosztályú; ge ~o: isk vegyes osztály, koedukált osztály, fiú-lány osztály; meza~ano: fn középosztálybeli; sam~ano: osztálytárs; suba~ano: fn isk alsós, alsó tagozatos; sub~o: biol alosztály, subclassis; super~a: 1. osztályon felüli; 2. osztályok feletti; tria~a: harmadosztályú; unua~a: 1. első osztályú, elsőrendű unua~a hotelo: első osztályú szálloda; 2. isk első osztályos unua~aj lernantoj: első osztályos tanulók; unua~ano: fn isk elsős, első osztályos; ~batalo: pol osztályharc; ~ĉambro: isk osztályterem szin klasejo vö. lernoĉambro; ~deĵoranto: isk hetes; ~ekskurso: isk osztálykirándulás; ~estro: isk osztályfőnök; ~foto: isk fot osztálykép; ~fotaro: isk fot osztálytabló; ~instruisto: isk tanító; ~intervalo: mat osztályintervallum (>statisztika); ~kamarado: isk osztálytárs; ~konscia: pol osztálytudatos; ~konscio: pol osztályöntudat; ~kontraŭo: pol osztályellentét; ~libro: isk osztálynapló; ~perfida: pol osztályáruló; ~plejbonulo: fn isk osztályelső ampleksoklaso, ekvivalentoklaso, restoklaso, vortoklaso klasifik/i=1. tr rendszerez, osztályoz, kategorizál, szortíroz ~i artaĵkolekton: műgyűjteményt rendszerez ~i bibliotekon: könyvtárat rendszerez ~i la homtipojn: embertípusokat kategoriázál; 2. tr biol rendszerez ~i la vivulojn laŭ ilia parenceco: az élőket rokonságuk alapján rendszerezi; 3. tr vsút ne rendezranĝi; ~o: osztályozás, rendezés, kategorizálás, szortírozás kredita ~o: gazd hitelminősítés kunordiga ~o: öszszefűző osztályozás laŭ ~o de Lineo: Linné rendszerezése szerint Universala Dekuma ~o: Egyetemes Tizedes Osztályozás, ETO klasik/a=1. ir klasszikus (ókori irodalmi) ~a aŭtoro: auktor, auctor, klaszszikus szerző ~aj latinaj poetoj: klasszikus latin költők ~aj lingvoj: nyt klasszikus nyelvek; 2. átv ir műv klasszikus, hagyományos, remek ~ ~a meĥaniko: klasszikus v. hagyományos mechanika, newtoni mechanika ~a muziko: zene klasszikus zene, komolyzene ~a pentrado: klasszikus festészet ~a teatro: klasszikus v. hagyományos színház ~a verkisto: remekíró ~a verko: remekmű, klasszikus mű; 3. knyv klasszicista (betűtípus) Bodoni kaj Century Schoolbook estas ~aj tiparoj: a Bodoni és a
Century Schoolbook klasszicista betűkészletek; ~o: knyv klasszicista betűtípus renesanca ~o: Old Face; ~aĵo: műv klasszikus mű, remekmű; ~eco: klasszikusság; ~ismo: ir műv klasszicizmus; ~isma: műv klasszicista ~isma konstruarto: klasszicista építőművészet; ~ulo: fn ir műv klasszikus ~uloj de la muziko kaj literaturo: a zene és az irodalom klasszikusai; nov ~a: ir műv neoklasszikus; post~a: ir műv posztklasszikus; pseŭdo ~a: ir műv pszeudoklasszikus klast/o=1. ásv törmelék, klaszt; 2. ásv málladék, törmelék, detritusz; piro~aĵo: ásv piroklasztikus kőzet klatr/o=növ rostélygomba, kosárgomba (Clathrus) Klaŭd/o=Kolozs, Claude (utónév); ~ino: Klaudia, Claudine (utónév) Klaŭdi/o=tört Claudius ~ino: Claudia Klaŭdian/o=ir (Claudius) Claudianus Klaŭdiforum/o=geo Klagenfurt ~o estas la ĉefurbo de Karintio: Klagenfurt Karintia fővárosa klaŭn/o=(cirkuszi) bohóc, klaun; ~i: ntr bohóckodik; ~aĵo: bohócmutatvány klaŭstr/o=klostro klaŭz/o=jog záradék, kikötés klav/o=billentyű alternativa ~o: inf ~-billentyű antaŭfoliuma ~o: inf előrelapozó billentyű, Page-Down-billentyű baskula ~o: inf kétállású kapcsoló eniga ~o: inf enter-billentyű szin enen-klavo enŝova ~o: inf Insertbillentyű eskapa ~o: inf Esc-billentyű, kilépésbillentyű griza alternativa ~o: inf szürke ~-billentyű griza ~o: inf szürke billentyű interrompa ~o: inf megszakítóbillentyű, break key ludi per ĉiuj ~oj: minden eszközt bevet majuskliga ~o, uskliga ~o: betűváltó (írógépen), inf Shift-billentyű morsa ~o: távk morzebillentyű ne trafi la ĝustan ~on: nem találja el a kellő hangot paŝeta ~o: inf nyílbillentyű refoliuma ~o: inf visszalapozó billentyű, Page-Up-billentyű registra ~o de akordiono: zene tangóharmonika regiszterbillentyűje retropaŝa ~o: inf visszaléptető billentyű retroviŝa ~o: inf visszatörlő billentyű, Backspace-billentyű rula ~o: inf görgetőbillentyű senpaŝa ~o: inf ékezetbillentyű, zárt billentyű tabelila ~o: inf tabulátorbillentyű; ~i: tr bebillentyűz ~i numeron: számot tárcsáz, számot bepötyögtet; ~aro: 1. billentyűzet ~aro de tajpilo: írógép billentyűzete ~aro de komputilo: számítógép billentyűzete; 2. zene manuál, klaviatúra ~aro de orgeno: orgona manuálja pieda ~aro: pedálmű; ~aristo: fn zene billentyűs; bas~o: zene basszusbillentyű; sub~aro: inf mellékbillentyűzet nombra sub~aro: számbillentyűzet; ~aranĝo: inf billentyűzetkiosztás; ~arpelilo: inf billentyűzetmeghajtó; ~arskribo: zene billentyűírás; ~instrumento: zene billentyűs hangszer; ~okodo: inf billentyűkód enen-klavo, finklavo, fulmoklavo, funkciklavo, hejmen-klavo, makroklavo, paŭzoklavo, pedalklavo, ringoklavo, sagoklavo, spacoklavo, stirklavo, viŝklavo klavari/o=növ bunkógomba, palánkagomba (Clavaria) szin klabofungo klave/o=zene rumbaütő klavicen/o=zene csembaló, clavecin klavikl/o=anat kulcscsont, clavicula szin ŝlosilosto klavikord/o=zene klavichord kle/o=zene kulcs aldviolona ~o: ~kulcs szin aldokleo violona ~o: violinkulcs violonĉela ~o: tenorkulcs; bas~o: zene basszuskulcs aldokleo, C-kleo, Do-kleo, F-kleo Kleant/o=fil Kleanthész klef/o=kleo KLEG=Kansaja Ligo de Esperanto-Grupoj klejstogam/a=növ kleisztogám (zárt virágban önporzó); ~eco: növ kleisztogámia klem/o=vill kapocs szin borno; ~bendo, ~plato: vill kapocsléc szin klemplato; ~tabulo: vill kapocstábla, kapocsdeszka juntoklemo klemat/o=klematido klematid/o=klematito klematit/o=növ iszalag, bércse, klemátisz (Clematis) Klement/o=Kelemen (utónév); ~ino: Klementina, Klemencia (utónév) klementin/o=növ mag nélküli mandarin, klementin; ~ujo: növ klementin (Citrus clementina) szin mandarinujo Kleobul/o=fil Kleobulosz kleom/o=növ kleóme (Cleome) Kleon/o=Kleon (utónév) Kleopatr/o=tört Kleopátra klepsidr/o=vízóra, klepszidra szin akvohorloĝo kleptomani/o=pszi kleptománia; ~ulo: fn pszi kleptomániás kler/a=művelt, kiművelt, felvilágosult oni povas esti instruita kaj ne ~a: az ember lehet tanult és nem művelt ~a absolutismo: tört felvilágosult abszolutizmus; ~o, ~eco: műveltség, kulturáltság ~a ~eco: magas műveltség faka ~eco: szakmai műveltség komputila ~o: számítógépes műveltség, számítógépes ismeretek muzika ~eco: zenei műveltség
59 profunda kaj vasta ~eco: mély és széleskörű műveltség nun finiĝas mia ~eco Z: itt véget ér a tudományom; ~iga: művelődési, oktatási ~iga centro: művelődési központ ~iga sistemo: isk oktatási rendszer; ~igi: tr képez, oktat, kiművel ~igi la popolon: kiműveli a népet ~igi sian menson: fejleszti a gondolkodását; ~igo, ~igado: képzés, oktatás faka ~igo: isk szakképzés publika ~igado: közművelődés; ~igejo: fn művelődési v. oktatási intézmény; ~ismo: felvilágosodás; ~ismano: a felvilágosodás híve Jozefo 2a estis ~ismano: II. József a felvilágosodás híve volt; ~ulo: művelt ember; mal ~a: bárdolatlan, műveletlen; mal ~eco: műveletlenség, bárdolatlanság; mem~igo: önképzés, önművelés; mez ~a: átlagos műveltségű; plu~igo: isk továbbképzés; sen~a: tanulatlan, műveletlen; ~igministro: pol oktatási miniszter; ~igministrejo, ~igministerio: pol ép oktatási minisztérium; ~ig-scienca: tudományos-felvilágosító popolkleriga klerik/o=kr egyházi v. papi személy, klerikus szin ekleziulo; ~aro: kr papság, klérus; ~eco: kr papi hivatal, papi minőség; kontraŭ ~ara: pol antikleriklis, papságellenes klerikal/a=pol klerikális, papságpárti ~a partio: klerikális párt ~a reakcio: klerikális reakció; ~ismo: pol klerikalizmus; kontraŭ~a: pol antiklerikális Klermont/o=geo Clermont klerodendr/o=növ végzetcserje, végzetfa, sorsfa (Clerodendrum) kleŝ/o=bud klésa (szenvedés oka) la kvin ~oj: a szenvedés öt oka klev/o=tech csavarkulcs szin ŝraŭbŝlosilo Klevland/o=geo Cleveland klezmer/a=mn zene klezmer ~a muziko: klezmer zene KLI=komandlinia interfaco klient/o=1. tört kliens, pártfogolt; 2. jog ügyfél; 3. orv páciens, beteg szin paciento; 4. kuncsaft, gyakori vevő; ~aro: 1. jog ügyfélkör, klientúra; 2. orv pacientúra szin pacientaro; 3. vevőkör, kuncsaftok; ~ismo: pej kilensrendszer, protekciózás; ~oservo: ügyfélszolgálat FTP-kliento klif/o=geo szirtfal; antaŭ~o: hajó sziklazátony klik/o=1. tech kilincs, csappantyú, racsni; 2. tech kioldó ~o de fotilo: fényképezőgép kioldója sekuriga ~o: biztosítóretesz; ~i: ntr kattan; ~aĵo: tech kilincsmű, gátszerkezet (óra); el~i: tr tech kikattant el ~i la obturilon de fotilo: kikattantja a fényképezőgép zárját; el~iĝi: ntr kikattan; en~i: tr tech bekattint, bepattint; en~iĝi: tr tech bekattan, bepattan; ~fermiĝi: tech bekattan, bepattan; ~horloĝo: stopperóra szin kronometro 2; ~rado: tech kilincskerék; ~tinto: kattanás; ~tintado: kattogás, ketyegés klik/o2=pol klikk klimaks/o=1. tetőpont, csúcs, top kara Makso, kiam venos la ~o?: kedves Benő, mikor jön a tető?; 2. ir fokozás, klimax; 3. növ klimax (>növénytársulás); mal ~o: 1. fenékpont, vminek az alsó pontja; 2. ir ereszkedő fokozás klimakter/o=orv változókor, klimaktérium, klimax klimat/o=1. met éghajlat, klíma kontinenta ~o: kontinentális éghajlat mediteranea ~o: mediterrán éghajlat modera ~o: mérsékelt éghajlat montara ~o: hegyvidéki éghajlat oceana ~o: óceáni éghajlat seka ~o: száraz éghajlat salubra ~o: egészséges éghajlat subarkta ~o: szubarktikus éghajlat subtropika ~o: szubtrópusi éghajlat tropika ~o: trópusi éghajlat; 2. átv klíma, légkör ~o de ĉambro, domo: szoba, ház klímája laboreja ~o: munkahelyi légkör politika ~o: politikai légkör; ~izi: tr légkondicionál, klimatizál ~iza tekniko: klímatechnika ~izita ejo: klimatizált helyiség; ~a: met éghajlati, klimatikus, klíma~ ~a kondiĉoj: éghajlati viszonyok ~a stacio: met klímaállomás; ~izado: légkondicionálás, klimatizálás; ~izilo: fn légkondicionáló, klímaberendezés; ~ologo: met klimatológus, éghajlatkutató szin klimatfakulo; ~oligio: met éghajlattan, klimatológia; al ~igi: tr akklimatizál; al ~iĝi: ntr akklimatizálódik; bio~ologio: öko bioklimatológia; makro~o: öko makroklíma; mezo~o: öko mezoklíma; mikro~o: öko mikroklíma; paleo~ologio: met paleoklimatológia, őséghajlattan; ~fakulo: met klímaszakértő szin klimatologo; ~konferenco: met pol klímakonferencia; ~oterapio: orv klímaterápia; ~omapo: met geo éghajlati térkép, klímatérkép; ~ŝanĝiĝo: met éghajlatváltozás, klímaváltozás; ~zono: met éghajlati öv, klímaövezet szin zono 4 moderklimata}0=1. tr megdönt, meghajt, előre dönt klinu iom la ŝrankon: döntsd meg egy kicsit a szekrényt la ventego klinis la maston: az erős szél megdöntötte az árbocot oni klinis la flagojn antaŭ la venkinto: meghajtották a zászlókat a győztes előtt; 2. tr meghajlít, meghajt, meggörbít la neĝo klinis la branĉojn: a hó meghajlította az ágakat li klinis la kapon al la brusto: a mellére hajtotta a fejét li klinis sin super la kuŝanton: a fekvő fölé hajolt ne klinu vin antaŭ idoloj: ne hajolj meg bálványok előtt salute li klinis sin: üdvözlésképpen meghajolt; 3. tr átv hajlamosít, ösztönöz, indít vmre szin inklinigi, emigi li klinis la orelon al lia parolo: hajlott a szavára li klinis la reĝon al pardonemo: megbocsátásra indította a királyt li klinis sian nukon antaŭ la perforto: az erőszak
hatására beadta a derekát; klina: dőlt klina surfaco: dőlt sík; klino: 1. döntés, hajlítás; 2. tech dőlés, dőlésszög, meredekség klino de la sunĉeloj: a napelemek dőlésszöge; 3. vill meredekség klino de kurento: árammeredekség klino de tensio: feszültségmeredekség; kliniĝi: 1. ntr megdől, elhajol la barilo kliniĝis pro la ventoj: a kerítés megdőlt a szél miatt la turo de Pizo danĝere kliniĝis: a pisai torony veszélyesen megdőlt sur arbon kliniĝintan s~as la kaproj Z: közm dőlt fának a fejét a gyermek is ráncigálja; 2. ntr meghajol, elferdül la branĉoj kliniĝis trans la barilon: az ágak kihajoltak a kerítésen la fiŝvergo kliniĝis sub la pezo: a horgászbot meghajolt a súly alatt la servisto kliniĝis kaj foriris: a szolga meghajolt és elment; 3. ntr átv meghajol, hajlik vmire (al) la jaro kliniĝas al sia fino: végére jár az év la suno kliniĝis al la horizonto: a nap leáldozott li kliniĝis antaŭ lia saĝeco: meghajolt a bölcsessége előtt mi kliniĝas al via opinio: hajlok a véleményedre; kliniĝo: 1. dőlés, megdőlés; 2. meghajlás, hajolás; klinilo: kat magasságirányzó szerkezet; alklini: tr odahajlít, hozzádönt alkinu vin, por aŭdi ion: hajolj oda, hogy hallj valamit; deklini: 1. tr elhajlít, eltérít (egyenestől) per lerta movo li deklinis la glavon: ügyes mozdulattal elhárította a kardot; 2. tr átv letérít (az egyenes útról) malbona amiko deklinis lin de la ĝusta vojo: rossz barát letérítette a helyes útról; dekliniĝi: 1. ntr letér, eltér, kitér (iránytól) la ŝipo dekliniĝis de la ĝusta direkto: a hajó eltért a helyes iránytól; 2. ntr átv eltér ne dekliniĝu de la reguloj: ne térjen el a szabályoktól ni dekliniĝis de la temo: eltértünk a témától; dekliniĝo: 1. eltérés, letérés, kitérés (iránytól) pro dekliniĝo li perdis la vojon: letérés miatt eltévedt; 2. átv eltérés, letérés sen dekliniĝo de nia antaŭvidita programo: tervezett programunktól való eltérés nélkül; 3. fiz eltérés, elhajlás, deklináció; disklini: tr széthajt disklini la branĉojn: széthajtja az ágakat; elkliniĝi: ntr kihajol ne elkliniĝu tra la fenestro: ne hajolj ki az ablakon; flankenkliniĝo: oldaldőlés, félrehajlás; forklini: 1. tr oldalra hajt, félredönt forklinu vin, nenion mi ja vidas: hajolj félre, hiszen semmit sem látok li forklinis sian kapon: oldalra hajlította a fejét mi forklinismin antaŭ la bato: elhajoltam az ütés elől; 2. tr átv elferdít, eltorzít forklini la leĝon je sia profito: saját hasznára ferdíti el a törvényt forklini la veron: eltorzítja az igazságot; mikroklino: geo mikroklin; monoklina: geo monoklin, egyhajlású; retroklini: tr hátradönt, hátrahajlít li retroklinis sin en la fotelo: hátradőlt a fotelben retroklina frunto: csapott homlok; sendekliniĝa: tántoríthatatlan; sinklino: meghajlás szin riverenco; subkliniĝo:inklinacio; triklina: ép kontyozott, kontyolt triklina tegmento: kontyozott v. kontyolt tető; klinangulo: 1. fiz dőlésszög; 2. fiz hajlásszög; klinbenko: ép dűltszék (>tetőszerkezet); klindirekti: tr kat függőlegesen irányoz; klinebeno: 1. geo sík lejtő; 2. mat dőlt sík; klinkovri: tr zsindelyesen átfed; klinlitera: knyv dőlt betűs klinlitere skribita: dőlt betűvel írt; klinometro: fiz dőlésmérő, hajlásmérő, lejtmérő, klinométer; klinpeco: fn ép vízcsendesítő (>tetőszerkezet); klinrando:bevelo; klinsaluti: tr meghajolva köszönt; klinsaluto: (köszöntő) meghajlás, reverencia adorkliniĝi, kapklino kling/o=penge ~o de tranĉilo, glavo: kés, kard pengéje; ~oakrigilo: pengeélező; ~odorso: penge foka; ~oŝultro: pengekorona skrapklingo klinik/o=1. orv isk klinikai oktatás szin klinika instruado; 2. orv isk klinika, oktatókórház; 3. orv magánklinika; ~a: orv klinikai ~aj esploroj: klinikai kutatások ~a instruado: klinikai oktatás ~a medicino: klinikai orvostan; ~isto: orv klinikai orvos, klinikus klink/o=1. kallantyú, retesz ~o de porkejo: disznóól kallantyúja; 2. kilincs ~o de pordo, fenestro: ajtó, ablak kilincs klinker/o=1. ép klinker; 2. ép klinkertégla Kli/o=mit Kleió, Clio ~o estas la muzo de la historio: Kleió a történelem múzsája klingon/o=film klingon; ~a: nyt klingon klip/o=1. klipsz; 2. zene ne klippmuzikvideo; ~drato: gemkapocs, iratkapocs szin paperklipo paperklipo kliper/o=1. hajó klipper, gyorsvitorlás; 2. rep klipper (interkontinentális utasszállító) klister/o=orv beöntés, klistér, klistély; ~i: ntr orv beöntés ad, klistéroz; ~aĵo: orv beöntés (folyadék); ~ilo: orv klistér, beöntő (eszköz); ~pilko: orv körtefecskendő klistron/o=fiz klisztron, sebességvezérelt cső kliŝ/i=ntr klisét készít, klisíroz; ~o: 1. knyv dúc, klisé, nyomólemez; 2. fot negatív (pl. üvegen); 3. nyt közhely, klisé, frázis, sablon Klitandr/o=Klitander (utónév) Klitemnestr/o=mit Klütaimnésztra klitocib/o=növ tölcsérgomba (Clitocybe) szin funelofungo klitor/o=anat csikló, klitorisz, clitoris; ~ismo: orv clitorismus (a csikló tartós merevedése); ~ketomio: orv clitoridectomia, a csikló műtéti eltávolítása
60 klitori/o=növ asszonyka, pillangóborsó (Clitoria) kliv/i=tr ásv tech hasít ~i ardezon: palát hasít ~i kristalon: kristályt hasít; ~o: 1. ásv tech hasítás; 2. ásv tech hasíték klivi/o=növ klívia, narancsliliom, szobaliliom (Clivia miniata) kloak/o=1. víz szennyvízcsatorna, kanális; 2. átv fertő; 3. áll kloáka; ~isto: csatornatisztító; ~uloj:monotremoj; ~puriga: mn öko szennyvíztisztító ~puriga instalaĵo: szennyvíztisztító létesítmény v. telep; ~akvo: öko szennyvíz; ~aperturo, ~faŭko: víz csatornanyílás kloasm/o=orv májfolt, chloasma szin hepata efelido Klodvig/o=tört Chlodvig, Clodwig, Chlodovech, Clovis, Klodvig Klodovald/o=tört Chlodowald Kloe/o=mit Khloé, Chloë klon/o=1. biol klón, klónozott egyed; 2. inf klón (program, eszköz); ~i: biol klónoz; ~ado: biol klónozás; ~aĵo, ~ulo:klono klonik/a=klonusa klonus/o=biol orv rángás, clonus; ~a: rángásos, klonikus ~a spasmo: orv rángatózás, rángatógörcs klopod/i=1. ntr gondot csinál magának, aggódik, töri magát vmi miatt kial vi ~as pri bagateloj?: miért töröd magad semmiségek miatt? ne ~u pri aliula infano: ne csinálj magadnak gondot más gyerekéből; 2. ntr fárad, fáradozik vmin, igyekszik, törekszik, azon van, serénykedik ~i ĉiupove: teljes erejéből igyekszik ~i por fondi societon: mindent megtesz, hogy társaságot alapítson ~i sen limo per korpo kaj animo: töri magát; belaad apait, anyait ~u, por atingi la pramon: igyekezz, hogy elérhesd a kompot li nun ~as pri sia romano: most a regényén dolgozik; ~o: 1. gond, baj estas multaj ~oj pri familia domo: sok gond van egy családi házzal kaŭzi ~on: gondot okoz kun li mi havas nur ~ojn: csak a baj van vele ne faru al vi ~ojn pri tio: ne csinálj magadnak gondot belőle pli da havo, pli da ~oj Z: közm sok pénz, sok gond; 2. igyekvés, törekvés esti en ~oj de l’ kapo ĝis piedoj Z: csupa igyekezet ĝislace ~i: töri magát kosti al li ne etan ~on: nem kis fáradságába kerül ni direktu niajn ~ojn al pli bona ekonomiado: a jobb gazdálkodás felé irányítsuk törekvéseinket progresi kun abelaj ~oj: kis lépésekben halad via ~o estas laŭdinda: igyekvésed dícsérendő vanaj ~oj: hiábavaló igyekezet; ~a: fáradságos atingi plenan kongruecon estas tro ~e: a teljes egyezés elérése túl fáradságos; ~ema: igyekvő, törekvő természetű; ~igi: tr serkent, késztet, sarkall la espero ~igis min: a remény sarkallt klor/o=kém klór (Cl); ~ato: kém klorát per~ato: perklorát per~ata acido: perklórsav; ~emio: orv chloraemia hiper~emio: hyperchloraemia, fokozott kloridtartalom hipo~emio: hypochloraemia, alacsony kloridtartalom; ~ido: kém klorid antimona tri ~ido: antimon-triklorid antimona penta~ido: antimon-pentaklorid arĝenta ~ido: ezüst-klorid, klór-ezüst bora tri ~ido: bór-triklorid butila ~ido: butil-klorid, klórbután di ~ido: diklorid hidrogena ~ido: hidrogén-klorid hidrarga bi ~ido: higany(II)-klorid kalia ~ido: kálium-klorid tri ~ido: triklorid; ~idurio: orv klórvizelés, chloruria; ~ito: kém klorit hipo~ito: hipoklorit; kontraŭ~aĵo: kém antiklór; sen~idiĝo: orv sóelvonás, sótalanodás; ~apatito: kém klórapatit; ~obutano: kém klór-bután, butil-klorid; ~okalko: kém klórmész kloral/o=kém klorál, klorál-hidrát szin klorala hidrato ~a hidrato: klorálhidrát kloramfenikol/o=gysz klóramfenikol klorel/o=növ Chlorella (>zöldmoszat) klorit/o=ásv klorit; ~oskisto: ásv kloritpala klorofic/oj=növ Chlorophycae (>zöldmoszat) klorofil/o=növ bakt klorofil, levélzöld; ~azo: növ klorofiláz (enzim); ~plastido: biol kloroplasztisz szin kloroplasto bakteriklorofilo, plantoklorofilo klorofit/oj=növ zöldmoszatok (Chlorophyta) szin verdalgoj kloroform/o=kém gysz kloroform; ~i: tr orv kloroformoz, kloroformmal el ~at kloroplast/o=biol kloroplasztisz szin klorofilplastido kloropren/o=kém kloroprén kloroz/o=1. orv sápkór, chlorosis; 2. növ klorofilhiány; ~a: 1. orv sápkóros, chlorosises; 2. növ klorofilhiányos klostr/o=1. kr ép kerengő; 2.klostrejo; ~ejo: kr ép kolostor; en~igi: tr kolostorba zár klostridi/o=bakt Clostridium klostrofobi/o=pszi klausztrofóbia, zárttéri szorongás kloŝ/o=1. búra, védőbúra, harang ~o de horloĝo: óra búrája ~o por fromaĝo: sajtbúra subakva ~o: búvárharang vitra ~o: üvegbúra; 2. zene hangtölcsér ~o de hobojo: oboa hangtölcsére; ~eto: növ harang alakú virág Klotar/o=Klotár, Chlotar (utónév) Klotild/a=Klotild (utónév) klozet/o=angol WC, vízöblítéses WC; klozetpaper/o=vécépapír szin higiena papero, neceseja papero
klozone/o=műv rekeszzománc szin ĉelemajlo; ~aĵo: műv rekeszzománcos darab (>műalkotás) szin ĉelemajlaĵo k.l.r.=kompanio kun limigitaj rajtoj klub/o=1. klub, társas kör, egyesület alpisma ~o: hegymászó egyesület loka ~o: helyi klub metiista ~o: iparoskör pensiula ~o: nyugdíjasklub Rotaria ~o: Rotary Club studenta ~o: diákklub, hallgatói klub teatra ~o: színházi egyesület turisma ~o: turista egyesület; 2. klub, zárt kör, kaszinó; 3. pol tört klub Jakobena ~o: Jakobinus-klub ~o de Romo: pol Római Klub; ~ano: klubtag, egyesületi tag; ~ejo: klubhelyiség, kaszinó; ~estro: klubvezető szin klubgvidanto; ~umi: ntr klubéletet él, klubba jár; ~fotelo: klubfotel; ~gvidanto: klubvezető szin klubestro; ~kunveno: klubösszejövetel; ~vespero: klubest filmklubo, flugoklubo, golfklubo, kinobklubo, noktoklubo, radioklubo, sportklubo kluĉ/i=tr tech kuplungol, kapcsol (tengelyeket); ~ado: tech kuplungolás, tengelykapcsolás; ~ilo: tech tengelykapcsoló, kuplung frota ~ilo: súrlódó tengelykapcsoló, dörzskapcsoló; mal ~i: tr tech szétkapcsol (tengelyeket); tra~i: tr egymás után kapcsol (sebességfokozatokat); ~oforko: tech kapcsolóvilla, kuplungvilla; ~ostango: tech tengelykapcsolókar; ~pedalo: tech tengelykapcsoló-pedál, kulplungpedál; ~risorto: tech tengelykapcsolónyomórugó kluk/i=ntr kotkodácsol; ~- ~i:glugli ridkluki Kluniz/o=geo Cluny abatejo de Cluny: kr ép clunyi apátság ~a reformo: kr clunyi reform klupe/o=áll Clupea (heringnem); ~edoj: áll heringfélék (Clupeidae) klup/o=tech menetmetsző fej klus/o=1. hajó láncrés, kábelnyílás; 2. geo szurdok kluz/o=1. víz zsilip baraĵa ~o: duzzasztózsilip; 2. hajó hajózsilip szin ŝipkluzo; 3. inf átjáró, gateway; ~i: tr hajó zsilipel ~i ŝipon: hajót zsilipel; ~isto: hajó víz zsilipkezelő; inter~ejo: csege, böge (csatornarész két zsilpkapu között); ~barilo: víz zsilipgát; ~kamero, ~oĉambro: víz zsilipkamra; ~ofundo: víz zsilipfenék; ~opordo: víz zsilipkapu, rekesztő tábla, zsiliptábla; ~pordeto: víz kis zsiliptábla, zsiliptáblába épített tiltó ankrokluzo, ŝipkluzo kluzi/o=növ ördögfüge (Clusia) km=kilometro k.m.a.=kaj multaj aliaj kmer/o=fn khmer; ~a: mn nyt khmer (km) kn=kolektiva nomo knab/o=1. fiú (>hímnemű gyermek) iu ~o volas paroli kun vi: egy fiú akar beszélni önnel malbonkonduta ~o: rossz magaviseletű fiú vi estas brava ~o: derék fiú vagy; 2. biz fiú (>felnőtt) ~oj, ni drinku por la virinoj: fiúk, igyunk a nőkre olda ~o: öregfiú; ~a: mn fiú~, fiús ~a gusto kun forto daŭras ĝis la morto Z: közm már a gyermek megmutatja, milyen lesz a felnőtt ~a lernejo: isk fiúiskola ~aj kutimoj: fiús szokások; ~aĉo: kölyök, nebuló, fickó; ~aĵo: gyerekesség, gyerekes dolog; ~eco: gyerekség, gyerekkor; ~ego: 1. nagy fiú via filo estas jam ~ego: a fiad már nagy fiú; 2. átv nagy gyerek via edzo estas ~ego: nagy gyerek a férjed; ~eto: kisfiú, fiúcska; ~ino: 1. lány, leány (>nőnemű gyermek) ~inoj ludis sur la herbejo: lányok játszottak a réten; 2. lány (>fiatal felnőtt nő) amindumi al la ~inoj: a lányoknak udvarol mia amatino estas la plej bela inter la ~inoj: a kedvesem a legszebb a lányok között resti maljuna ~ino: vénlány marad; ~ina: mn lány~, lányos ~ina dirndlo: tex leánykadirndli ~ina lernejo: isk leányiskola ~ina vizaĝo: lányos arc; ~ineto: kislány, kisleány, leányka anserknabino, ĥorknabo, kurknabo, kurierknabo, lernoknabo, mesknabo, servoknabo, servoknabino, ŝipknabo, verŝknabino knajp/o=ritk biz eo büfé, kocsma (találkozókon) knal/i=ntr csattan, durran, dörren la krevinta baloneto laŭte ~is: hangosan durrant a kipukkant léggömb pafo ~is: lövés dörrent vipo ~as: ostor csattan; kontraŭ~o: ir kecskerím szin sonalterno; ~paneo: jm durrdefekt knap/o=varleto 1 knar/i=1. ntr ropog, recseg, nyikorog, serceg (száraz hangot ad) la novaj botoj ~as: az új csizma nyikorog la plumo ~is sur la papero: a toll sercegett a papíron neĝo ~as sub la piedoj: a hó ropog a lábak alatt neŝmirita rado ~as: kenetlen kerék nyikorog; 2. átv nyikorog, nyögvenyelősen halad la nova sistemo ~as: az új rendszer nyikorog; ~a: recsegő, ropogó, nyikorgó, sercegő ~a voĉo: recsgő hang; ~igi: tr ropogtat, nyikorogtat; ~ilo: kereplő; ek~i: 1. ntr megroppan, ropogni kezd; 2. ntr megnyikordul, nyikorogni kezd knaŭti/o=növ varfű (Knautia) kned/i=1. tr gyúr, dagaszt, (gyúrással) formáz, masszíroz ~i aeron: levegőt bokszol, szalmát csépel ~i firma: keményre gyúr, kigyúr ~i la koton: dagasztja a sarat ~i la muskolojn: az izmokat gyúrja v. masszírozza la kato ~as: a macska dagaszt potisto ~as bovlon: fazekas tálkát formáz; 2.
61 tr gaszt dagaszt, gyúr ~i panon: kenyeret dagaszt ~i paston: tésztát gyúr ~u, dum la pasto fermentas: közm addig üsd a vasat, amíg meleg; ~ujo: dagasztóteknő szin knedotrogo, pastoknedujo; ~maŝino: dagasztógép; dagasztóteknő szin knedujo; ~bulo:pastobulo; ~otrogo: ~pasto:modlopasto knedl/o=gaszt gombóc, knédli szin pastobulo bulka ~o: zsemlegombóc pruna ~o: szilvásgombóc terpoma ~o: burgonyaknédli, krumplis knédli knedlik/o=knedlo knel/o=gaszt húsgombóc, halgombóc; ~osupo: gaszt húsgombócleves fiŝknelo, viandoknelo knid/o=áll csalánsejt, cnidocyta, nematocyta en la ~o troviĝas brulumaj haretoj: a csalánsejtben csalánszőrök vannak; ~uloj: áll csalánosok, csalánozók (Cnidaria); sen~uloj: áll csalántalanok (Acnidaria) Knid/o2=tört geo Knídosz knik/i=ntr tech elhajlik, meghajlik (>axiális terhelés); ~o, ~ado: tech kihajlás, elhajlás knik/o=növ benedekfű (Centaurea benedicta) szin benita kardo knokaŭt/o=sp kiütés, knock out, KO; ~i: tr sp kiüt, kiütéssel legyőz, knockoutol Knos/o=tört geo Knosszosz knot/o=hajó csomó (>sebesség) szin nodo 10 knut/o=kancsuka, szíjostor; ~i: tr kancsukával megostoroz, kancsukáz Knut/o=Knut (utónév) ko=előképző; ko~: 1. mat ko~ (>kiegészítő halmaz); vö. kosinuso, kotangento, kosekanto; 2. mat ko~ (>leképezés ellentétes iránya); vö. koĉeno, kociklo, korando, kohomologa KO2=kurta ondo ko.=kompanio koadjutor/o=kr koadjutor koagul/i=kém tr koagulál, megalvaszt, kocsonyásít, zselésít szin ĝeligi ~i koloidan solvaĵon: kolloid oldatot koagulál ~i la lakton: megalvasztja a tejet; ~aĵo: kém koagulátum, megalvadt folyadék, gél; ~iĝi: ntr kém megalvad, megkocsonyásodik, gélesedik szin ĝeliĝi ~iĝinta lakto: aludttej lia sango ~iĝis: megalvadt a vére; ~anto, ~enzo: gysz kém alvádásserkentő szer v. anyag, koaguláns, coagulans; anti ~anto, anti ~enzo, anti ~ilo: gysz kém alvadásgátló szer, antikoaguláns, anticoagulans; tro ~iĝemo: orv fokozott véralvadékonyság, inopexia vö. hemofilio sangokoagulaĵo koaks/o=koksz; ~igi: tr kokszosít; ~igejo: fn ip kokszolómű; ~oforno: ip kokszolókemence koal/o=áll koala, erszényesmedve (Phascolarctos cinereus) koalici/o=pol koalíció, szövetség opozicia ~o: ellenzéi koalíció, ellenzéki szövetség registara ~o: kormánykoalíció, kormányszövetség; ~a: szövetséges, koalíciós ~a registaro: koalíciós kormány ~aj lando: szövetséges v. koalíciós államok; ~ano: pol fn szövetséges, koalíciós társ; ~i: ntr pol szövetséget köt, koalícióba tömörül pluraj landoj ~is kontraŭ Napoleono: több állam koalíciót kötött Napóleon ellen koan/o=anat hátsó orrüregnyílás, choana kobaj/o=1. áll tengerimalac (Cavia porcellus); 2. átv kísérleti nyúl kob~/o=kém kob~ (Co) ~a diklorido: kob~-diklorid ~a triklorido: kob~triklorid; ~ato: kém kob~át ciano~ato: ciano-kob~át; ~bombo: kat kob~bomba; ~kanono: gysz kob~ágyú kobe/o=növ Cobaea grimpa ~o: sereglonc, díszlonc (C. scandens) Kobe/o2=geo Kobe kobitid/o=áll csík (Cobitis) barba ~o: kövi csík (Nemachilus barbatulus) kampa ~o: réti csík (Misgurnus fossilis) Kobol/o=inf COBOL kobold/o=1. mit manó, kobold arbara ~o: erdei manó hejma ~o: házi manó; 2. átv kópé, rosszcsont, csibész, vásott kölyök minkoboldo, preskoboldo, terkoboldo kobr/o=áll kobra (Naja) szin najo egiptia ~o: ureuszkígyó, áspiskígyó (N. haje) szin aspido hindia ~o: pápaszemes kígyó, kobra (N. naja) kraĉ~o: köpködő kobra (N. nigricollis) Kocit/o=mit geo Kokütosz, Cocytus (alvilági folyó) koĉ/o=áll pajzstetű (Coccus) kakto~o, lako~o: bíbortetű, igazi bíbortetű, cochenille-tetű (C. cacti) koĉenil/o=kosenil, kokcsinella (bíborfesték) koĉer/o=kocsis, bérkocsis szin kaleŝisto parada ~o: parádés kocsis; ~o: csill Szekeres, Auriga Koĉinĉini/o=tört geo Kokinkína kod/o=1. jog törvénykönyv, jogszabálygyűjtemény, kódex civila ~o: polgári törvénykönyv deontologia ~o: etikai kódex etika ~o: etikai kódex genetika ~o: biol genetikai kód Kanonjura ~o: kr Egyházi törvénykönyv komerca ~o: kereskedelmi kódex kriminala ~o: büntetőtörvénykönyv; 2. távk inf kód, jelrendszer, jelkódex binara ~o, duuma ~o: bináris kód
dekuma ~o: decimális kód duume ~ita dekuma ~o: binárisan kódolt decimális kód novlinia ~o: inf bekezdésjel, LF morsa ~o: Morse-ábécé; 3. kód (szám- v. betűcsoport) ISBN-~o: knyv ISBN-szám poŝta ~o: (postai) irányítószám regiona ~o: körzetszám (>telefon) UEA-~o: eo UEA-kód; 4. biol kód gena ~o: génkód; ~i: tr ált inf kódol duume ~ita: binárisan kódolt ~ita mesaĝo: kódolt üzenet; ~ado: kódolás; ~ero: 1. inf kódelem virtualklava ~ero: virtuális billentyűkód; 2.kodono; ~igi: jog törvénybe foglal, kodifikál; ~ono: biol kódszó, kodon; ~umulo: inf hacker, bitvadász; ali ~i, trans~i: tr inf átv is átkódol; anti ~ono, kontraŭ~ono: biol antikodon; mal ~i: tr dekódol, (kódot) megfejt; mal ~ilo: dekóder; mal ~isto: kódfejtő; ~alterno: nyt nyelvváltás; ~oprezento: inf kódolásmód Uni ~a ~oprezento: Unicode-kódolás; ~paĝo: inf kódlap; ~rompisto: inf cracker, krekker, kódfeltörő, betörő; ~vorto: távk kódszó landokodo, poŝtkodo, strikodo kodak/o=fot kodak (filmkazettás fényképezőgép); ~i: tr fot kodakkal fényképez kodein/o=kém gysz kodein kodeks/o=1. knyv kódex; 2. ex gyógyszerkönyvfarmakopeo kodicil/o=jog fiókvégrendelet, codicillus ko-disk/o=kompaktdisko kodonosig/o=áll Codosiga (egyfajta ostoros) koluma ~o: galléros ostoros (C. botrytis) kodorom/o=inf CD-ROM kodrant/o=tört quadrans (pénznem) koeficient/o=1. mat együttható dunominala ~o: binominális együttható kunvarianca ~o: kovariancia-együttható (>statisztika); 2. mat tag (>mátrix); 3. fiz szorzó, tényező, koefficiens ~o de amplifo: vill erősítési tényező ~o de atenuo: vill csillapítási tényező ~o de disperso: vill szórási tényező ~o de fazo: vill fázistényező ~o de kuba dilato: köbös hőtágulási együttható ~o de linia dilato: lineáris hőtágulási együttható ~o de propago: vill terjedési állandó ~o de termointerŝanĝo: hőátadási tényező ~o de viskozeco: viszkozitási tényező temperatura ~o: hőmérsékleti együttható koendu/o=áll kúszósül, coendu (Coendu) kof=kuf (héber k betű) kofe/o=növ kávécserje, kávéfa (Coffea) arabia ~o: arab kávécserje (C. arabica); ~ino: kém koffein szin kafeino kofer/o=bibl ciprusfürt vö. lavsonio koferdam/o=víz ép jászolgát kofr/o=koffer, utazóláda; ~ujo: jm csomagtartó (>autó) kog/o=hajó kogge kogn/i=tr fil megismer; ~a: fil kognitív, megismerő, megismerési; ~o: fil megismerés; ~ado: fil megismerési folyamat kognat/o=jog anyaági rokon, cognatus, anyaági leszármazott; ~eco: jog anyaági rokonság, cognatio Koh=Kohelet Kohelet=bibl Prédikátor könyve (Préd) szin Predikanto kohen/o=vall kohén koher/i=1. ntr fiz összetart, ige koherens; 2. fil ir összefügg, összetartozik, koherens; ~a: 1. fiz koherens, összefüggő ~a lumo: koherens fény ~aj ondoj: koherens hullámok kolhera radiado: koherens sugárzás; 2. koherens, összefüggő, értelmes, következtes ~a teorio: koherens elmélet ~a tuto: összefüggő egész; ~o, ~eco: 1. fiz koherencia; 2. koherencia, összeilleszkedés, összefüggés; ~emo: 1. fiz kohézió; 2. kohéziós erő, összetartó erő; ~ilo: fiz vill kohérer; mal ~a, ne ~a, sen~a: összefüggéstelen, széttartó, inkoherens; ne ~aĵo: összefüggéstelen v. inkoherens dolog, zagyvaság; ne ~eco, sen~eco: összefüggéstelenség, inkoherencia Kohinur/o=ásv Kohinoor (nagy gyémánt) kohob/i=kém többször újradesztillál, többszörösen lepárol kohort/o=1. tört kat cohors (légió tizede) kontraŭ tuta ~o eĉ Herkulo estas malforta Z: közm sok lúd disznót győz; 2. áll raj, cohors ~o troviĝas inter ordo kaj klaso: a raj a rend és az osztály között helyezkedik el Koĥ/o=orv (Robert) Koch ~-bacilo: Koch-bacilus szin tuberkuloza mikobakterio koincid/i=1. ntr egybeesik, egybevág, egyezik via vizito ~as kun la festo: látogatásod egybeesik az ünneppel mia opinio ne tute ~as kun la via: véleményem nem teljesen egyezik az önével; 2. mat egybevág, egybeesik, ige egyenlő; ~a: 1. egybeeső, megegyező; 2. mat egybeeső; ~igebla: 1. öszszeegyeztethető; 2. mat egybevágó; ~o: egybeesés, egybevágás hazarda ~o: véletlen egybeesés stranga ~o: furcsa egybeesés koit/i=ntr közösül vkivel (kun); ~o: közösülés, coitus interrompita ~o: megszakított közösülés kontraŭnatura ~o: természetellenes közösülés anuskoito kojl/o=anat vastagbél, colon szin dika intesto ascenda ~o: felszálló vastagbél, felszálló remese, colon ascendens descenda ~o: leszálló vastag-
62 bél, leszálló remese, colon descendens sigmoida ~o: szigmabél, szigmahajlat, colon sigmoideum transversa ~o: harántvastagbél, harántremese, colon transversum; ~ito: orv vastagbélgyulladás, colitis; megalo~o: orv kitágult vastagbél, megacolon; meso ~o: anat vastagbélfodor, remesefodor, vastagbél hashártyai kettőzete, mesocolon; ~ektomio: orv vastagbélkimetszés, colectomia; ~ostomio: orv vastagbélsipoly készítése, colostomia; ~obacilo: bakt orv colonbacillus, bacillus coli, Escherichia coli enterokojlito kojn/o=1. tech ék (>hasítás) oni elbatas ~on per ~o Z: közm kutyaharapást szőrével, szeget szeggel fendi ŝtipon per fera ~o: tuskót hasít vasékkel; 2. tech ék (rögzítés) stabiligu la tablon per ligna ~o: rögzítsd az aztal faékkel; ~i: tr tech kiékel, ékkel rögzít szin kojnfiksi ~i radon: kereket kiékel; ~umi: tr tech blokkol ~umi motoron: motort leblokkol ~umi pulion: csigát leblokkol; dis ~i: tr (ékkel) szétfeszít; ~odento: anat szemfog, kutyafog, dens caninus szin kanino; ~fiksi: tr tech kiékel szin kojni; ~oforma: ékalakú; ~oskribo: nyt ékírás; ~litero: nyt ékírásos betű; ~rimeno: tech ékszíj agordkojno, pugnokojno kojne/o=1. nyt koiné (a hellenisztikus kor görög köznyelve); 2. átv nyt közvetítő nyelv kojon/o=biz tök, tojás, mogyoró (here) vö. testiko; ~ujo: biz tökzacskó kojot/o=áll prérifarkas (Canis latrans) szin prerilupo kojp/o=áll hódpatkány, nutria (Myocastor coypus) szin miokastoro kok/o=1. áll (bankiva) tyúk (Gallus gallus) akvo~o:galinolo hindia ~o: indiai tyúk, pulyka szin meleagro ~oformaj: tyúkalakúak (Galliformes) marĉo~o:galinolo step~o:sirapto, pteroklo sultan~o:porfirio; 2. áll kakas szin virkoko gaŭla ~o: gall kakas kiel ~o en butero: koka krio: kakaskukorékolás, kakasszó ~o ~erikas: a kakas kukorékol ruĝa ~o: átv vörös kakas (>tűz) trompita ~o: átv felszarvazott férj; ~aĵo: gaszt tyúkhús, tyúkétel; ~ejo, ~inejo: tyúkól, tyúkketrec; ~eto: áll kis kakas; ~ido: áll csibe, kiscsirke freŝnaskita ~ido: agr áll naposcsibe; ~idaĵo: gaszt csirkeétel; ~idaro: fészekalja csibe; ~inaĵo: gaszt tyúkhús, tyúkétel; ~ino: áll tyúk kiam la ~inoj ricevos dentojn: majd ha fagy, sohanapján, majd tyúkpatkoláskor ~ino piedgratas: tyúk kapirgál ne volas ~in’ al festeno, sed oni ĝin trenas perforte Z: közm a kecske sem menne a vásárra, de ütik a hátulját; ~isto: harcikakas-tenyésztő; eks~o: áll kappan; vir~o: áll kakas; ~aĵtortiljo: gaszt csirkés tortilla; ~batalo: kakasviadal; ~inbredejo: agr tyúkfarm, baromfi-tenyésztelep; ~inbredisto: agr baromfitenyésztő; ~incerba: tyúkeszű; ~infemuro: gaszt csirkecomb; ~insupo: gaszt tyúkhúsleves; ~birdoj:galinoj; ~okrii:kokeriki batalkoko, ventokoko kok/o2=bakt coccus, kokkusz, gömb alakú baktérium; entero ~o: bakt Enterococcus; mikro~o: bakt micrococcus, mikrokokkusz KOKO3=Kopenhaga Konversacia Klubo koka/o=kokacserje (Erythroxylum coca); ~ino: kém kokain, cocainum; ~inismo: orv idült kokainmérgezés, kokainizmus, cocainismus; ~inizi: tr orv kokainnal érzéstelenít; ~inomanio: orv pszi kokainmánia, kokainizmus kokakola/o=gaszt Coca-Cola kokard/o=1. kokárda; 2. tex szalagcsokor kokcidi/oj=áll sejtélőskdő gyöngyállatocskák, magalakú spórásállatkák (Coccidia); ~ozo: áll orv coccidiosis kokcig/o=anat farkcsont, farokcsont, coccyx kokcinel/o=áll katicabogár, böde (Coccinella) szin dibesteto, maribesto, mariskarabo okulmakula ~o:anatiso kokerik/o=kakaskukorékolás; ~i: ntr kukorékol szin kokokrii koket/a=kacér, kokett, tetszeni vágyó ~a okumulado: kacér kacsintás; ~i: ntr kacérkodik, tetszeleg, kokettál la ĉambristino ~is kun sia sinjoro: a szobalány kacérkodott az urával; ~eco: kacérság, tetszeni vágyás; ~ulino: kacér nő, kokett kokil/o=koh kokilla, fém öntőforma szin fandokonko kokl/o=növ gömbbogyócserje (Cocculus) kokle/o=anat fülcsiga, hallócsiga, csigajárat, cochlea szin heliko 2 ~a ekzameno: orv hallásvizsgálat kokleari/o=növ kanálfű, kanáltorma, kalánfű (Cochlearia) szin kulereto oficina ~o, skorbut~o: orvosi kanálfű, skorbutfű (C. officinalis) kokluŝ/o=orv szamárköhögés, szamárhurut, pertussis kokolit/o=1. növ Coccolithus (moszatféle); 2. kokkolit, coccolit, mészlemez, kovalemez ~uloj: Coccolithophorida kokolob/o=növ szőlősóska (Coccoloba) KOKOM=Kunordiga Komitato por Orient-Okcidenta Merkatpolitiko kokon/o=áll gubó, kokon ~o de silikoraŭpo: selyemhernyó gubója; ~ejo: selyemhernyó-tenyészet kokos/o=1. növ kókuszpálma (Cocos); 2.kokosnukso; 3. kókuszbél raspita ~o: gaszt reszelt kókusz; ~a: növ kókusz~ ~a lakto: gaszt kókusztej szin kokossuko ~a raspaĵo: gaszt kókuszreszelék szin kokoseroj; ~ujo, ~arbo:kokoso 1; ~butero: gaszt kókuszvaj; ~eroj: gaszt kókuszreszelék
szin kokosa raspaĵo; ~insuloj: geo Kókusz-szigetek; ~nukso: kókuszdió; ~palmo:kokoso 1; ~suko: gaszt kókusztej szin kokosa lakto kokotraŭst/o=áll meggyvágó, meggymagtörő, kosorrú veréb, vasorrú pinty (Coccothraustes) kokr/i=tr megcsal, felszarvaz; ~ito: megcs~ v. felszarvazott férfi szin kornulo; ~iteco: megcs~ság, felszarvazottság koks/o=anat csípő; ~ito: orv csípőizület gyulladása, coxitis; ~algio: orv csípőtáji fájdalom, coxalgia; ~omezuro: tex csípőméret szin pugmezuro; ~opatio: orv csípőbetegség, coxopathia; ~osto: anat csípőcsont, os ilium szin ilio; ~tamburo: kat zene kisdob, katonadob koktel/o=gaszt koktél; ~ejo: gaszt koktélbár; ~isto: gaszt bármixer; ~glaso: gaszt koktélpohár; ~miksilo: gaszt séker, keverőpalack Kol=La epistolo de la apostolo Paŭlo al la Koloseanoj kol/o=1. anat nyak eltordi al ĝi la ~on: kitekeri a nyakát ĵeti sin sur lian ~on: a nyakába ugrik kapti je la ~o Z: nyakon csíp li rompis al si la ~on: nyakát törte meti sian ~on sub la jugon: iga alá hajtja a fejét mizero piedojn sanigas, ~on elastigas Z: közm nagy mester a nyomorúság riski sian ~on: a fejét kockáztatja utera ~o: méhnyak szin utera cerviko; 2. nyak (tárgy része) ~o de botelo: palack nyaka ~o de dento: fognyak ~o de femurosto: combnyak ~o de retorto: retorta nyaka; 3. növ gyökérnyak; ~umo: tex gallér marista ~umo: matrózgallér; ĉirkaŭ~o: 1. nyaklánc szin kolĉeno, koliero; 2. nyakörv szin kolrimeno, kolringo; 3. nyakló (>ló); ĝis~e: nyakig ĝis~e armita: állig felfegyverzett ĝis~e kompromitita: teljesen kompromitálódott; post~o: áll mar; blank~umulo: fn átv fehérgalléros (értelmiségi); ~brido: kötőfék szin duonbrido; ~ĉeno: 1. nyaklánc (ékszer) szin koliero, ĉirkaŭkolo 1; 2. nyaklánc (örv, rablánc); ~haroj, ~hararo: áll sörény; ~jungo: vállhám, hámiga; ~juvelo: nyakék; ~mezuro: tex nyakbőség; ~pelto: prémgallér; ~rimeno: nyakörv szin ĉirkaŭkolo 2, kolringo; ~ringo: nyakörv szin ĉirkaŭkolo 2, kolrimeno; ~rompa: nyaktörő ~rompa atrakcio: nyaktörő mutatvány; kolŝirmilo 1. talárnyakkendő; 2. kat fémgallér; ~tordiĝo: orv ferde nyak, torticollis szin tortikolo; ~tordulo:jingo; ~truo: tex nyakkivágás; ~tuko: nyakkendő botelkolo, markolo, terkolo Kol/a=geo Kola ~a Duoninsulo: geo Kola-félsziget kola/o=1. növ kólafa (Cola); 2. gaszt kóla (ital); ~nukso: növ kóladió kolagen/o=biol kém kollagén kolaĝ/o=műv kollázs kolaps/o=1. orv ájulás, összeesés, hirtelen gyengeség, kollapszus, collapsus cirkulada ~o: keringési elégtelenség; 2. orv összeesés, kollapszus, collapsus (>szerv) cerba ~o: agyi kollapszus ~o de la pulmoj: a tüdő összeesése; 3. csill összeomlás, kollapszus gravita ~o: gravitációs kollapszus ~o de astro: csillag összeomlása; 4. átv összeomlás ekonomia ~o: gazd gazdasági összeomlás ~o de sistemo: rendszerösszeomlás la ~o de la entrepreno: a vállalat összeomlása relanĉi la programon post ~o: inf összeomlás után újraindítja a programot; ~i: 1. orv összeesik, elájul, kollabál; 2. orv összeesik (>szerv); 3. csill összeomlik; 4. átv összeomlik, becsődöl la revuo ~is: becsődölt az újság la trafiko ~is: bedugult a forgalom; ~oterapio: orv mesterséges légmell kolargol/o=kém gysz kolloidezüst kolatitud/o=csill kiegészítő szélesség kolazion/i=tr ritk uzsonnázik; ~o: ritk uzsonna szin intermanĝeto kolb/o=kat puskatus, puskaagy, pisztolyagy szin pafilkapo kolbas/o=1. gaszt kolbász fumaĵita ~o: füstölt kolbász frankfurta ~o: debreceni kolbász, frankfurti kolbász kampara ~o: parasztkolbász mi aĉetis paron da ~oj: egy pár kolbászt vettem seka ~o: szárazkolbász, szalámi szin salamo; 2. tech gyújtózsinór; ~aĵo: gaszt kolbásztöltelék, kolbászhús szin kolbasviando; ~isto: kolbászkészítő; ~bulko: gaszt hot-dog szin hodogo; ~kuseno: hengerpárna; ~viando: gaszt kolbásztöltelék, kolbászhús szin kolbasaĵo blankkolbaso, cerbaĵkolbaso, markolbaso, tripkolbaso, sandviĉkolbaso, sangokolbaso Kolĉid/o=Kolĥido kolĉik/o=növ kikerics (Colchicum); ~ino: kém gysz kolhicin koldkrem/o=cold cream, arcápoló krém kole/o=kém anat epe, kól ~ ~ata acido: kém kólsav; ~angiito: orv epeútgyulladás, choleangitis; ~cisto: anat epehólyag, cholecysta szin galveziko; ~cistito: orv epehólyag-gyalladás, cholacystis; ~emio: orv epevérűség, cholaemia; ~kalciferolo: biol kém kolekalciferol; ~sterolo: biol kém koleszterin; ~sterolemio: orv koleszterinszint kole/o2=explektranto koleagog/a=orv epehajtó; ~aĵo: gysz epehajtó szer, cholagogum koledok/o=anat közös epevezeték, ductus choledochus koleg/o=1. kolléga, munkatárs laboreja ~o: munkahelyi kolléga sportkluba ~o: sportegyesületi kolléga universitata ~o: egyetemi kol-
63 léga; 2. ex társ, pajtás kiaj ~oj, tiaj kutimoj Z: közm rossznak rossz a pajtása ne estas piediranto ~o al rajdanto Z: közm gyalogos utasnak nem társa a lovas; ~aro: 1. kollégák la laboreja ~aro: a munkahelyi kollégák; 2. társak, társaság, közösség, testület medicina ~aro: orvosi testület nia diligenta ~aro: eo szorgos közösségünk sciencista ~aro: tudós társaság; ~eco: kollégaság, kollegialitás kolegi/o=1. vall kollégium, testület ~o de kardinaloj: bíborosi kollégium, bíborosi testület ~o de pontifikoj: főpapi testület Sankta ~o: kr Szent Kollégium (bíborosi testület); 2. isk ne kollégium, líceum, főiskolastudenthejmo, liceo, ~lernejo kolegiat/o=kr egyházi alapítvány, apátság kolekt/i=1. tr gyűjt, összegyűjt, összeszed, beszed ~i ĉirkaŭ si: maga köré gyűjt ~i impostojn: adót szed be ~i kuraĝon: bátorságot mertí ~i materialon por romano: regényhez anyagot gyűjt ~i membrokotizon: tagdíjat szed ~i monon: pénzt gyűjt ~i mortintajn branĉojn: rőzsét gyűjt ~i opiniojn: véleményeket gyűjt ~i panerojn: összegyűjt a kenyérmorzsát ~i pluvakvon: esővizet gyűjt ~i riĉecon: vagyont gyűjt ~i siajn fortojn: erőt gyűjt ~i spertojn: tapasztalatokat gyűjt ~i trupojn: csapatokat gyűjt; 2. tr gyűjt (>hobbi) ~i monerojn: érmét gyűjt ~i poŝtkartojn: képeslapot gyűjt ~i poŝtmarkojn: bélyeget gyűjt; 3. tr agr begyűjt, szed, szüretel ~i frambojn: málnát szed ~i grenon: gabonát begyűjt ~i vinberojn: szőlőt szüretel; ~o: 1. gyűjtés, begyűjtés, szedés ~o de fojno: szénabegyűjtés ~o de informoj: információgyűjtés; 2. gyülekezet, csoport, csoportosulás ~o de esperantistoj: eszperantista csoportok ~o el dek homoj: tíz emberből álló gyülekezet; 3. gyűjtemény, kollekció ~o Aprobita: eo Jóváhagyott Gyűjtemény (Zamenhof jóváhagyásával az Hachette által kiadott könyvek) ~o de antikvaj moneroj: régipénzgyűjtemény ~o de papilioj: lepkegyűjtemény; ~a: 1. gyűjtés~, gyűjtő, begyűjtő ~a pasio: gyűjtőszenvedély; 2. kollektív szin kolektiva; ~ado: gyűjtés, begyűjtés, szedés; ~adi: tr szedeget, gyűjtöget; ~anto: 1. gyűjtő ~anto de pentraĵoj: festménygyűjtő; 2. agr begyűjtő, szüretelő, szedő ~anto de pomoj: almaszedő; ~iĝi: 1. gyülekezik, összegyűlik (>emberek) ni ~iĝos ĉe la busoj: a buszoknál gyülekezünk; 2. gyűlik, összegyűlik (>egyebek) ~iĝas al li akvo en la buŝo: összefut a nyál a szájában ~iĝis sufiĉa mono: elegendő pénz gyűlt össze; ~iĝo: 1. gyülekezés, gyülekezet, gyűlés la ~iĝo de la deputitoj: a küldöttek gyülekezése v. gyülekezete; 2. összegyűlés, gyűjtemény ~iĝo de doancoj: ajándékok gyűlése; ~ilo: 1. kém gyűjtőedény, szedőedény; 2. tech gyűjtőlencse; 3. vill kommutátor, áramgyűjtő; 4. vill kollektor; 5. gyűjtőmappa; ~isto: begyűjtő, beszedő ~isto de impostoj: adószedő ~isto de metalaĵoj: fémgyűjtő; ~ujo: 1. gyűjtőedény, szedőedény pluvakva ~ujo: esővízgyűjtő tartály; 2. pénzpersely, gyűjtőpersely; al ~iĝi: ntr csatlakozik ankaŭ tiu tuta generacio al ~iĝis al siaj patroj: bibl az az egész nemzedék is atyái mellé került pluaj trupoj al ~iĝis al la armeo: további csapatok csatlakoztak a sereghez; en~i: tr begyűjt, betakarít en~i ĉiujn disponeblajn informojn: begyűjt minden rendelkezésre álló információt en~i la rikoltaĵon: betakarítja a termést; for~i: tr összeszed és magával visz; post ~o: böngészés, tallózás szin postrikolto; re ~i: tr újra összegyűjt re ~i siajn fortojn: újra összeszedi minden erejét; ~oringo: vill kommutátorgyűrű artaĵkolekto, bildkolekto, herbokolekto, insektokolekto, jarkolekto, mineralkolekto, modkolekto, monerkolekto, monkolekto, nubokolektanto, papilikolekto, sunkolektilo kolektiv/a=1. kollektív, közös ~a laboro: közös munka ~a sekureco: kollektív biztonság, közös biztonság; 2. közösségi, együttes ~a kontrakto: jog kollektív szerződés ~a kulpeco: jog kollektív bűnösség ~a spirito: közösségi szellem; 3. nyt köz~, csoportos, gyűjtő~; vö. kolektiva nomo, numeralo, pronomo, substantivo; ~o: 1. kollektíva, közösség; 2. nyt általános névmás; ~igi: tr gazd pol kollektivizál, közösségi tulajdonba vesz; ~igo: gazd pol kollektivizálás, közösségi tulajdonba vétel; ~ismo: pol kollektivizmus, kollektív tulajdonon alapuló rendszer; ~isto: pol kollektivista; ~noma: gazd közkereseti laborkolektivo kolelitiaz/o=orv epekőbetegség, cholelithiasis kolektor/o=kolektilo 4 kolembol/oj=áll ugróvillások, ugróvillás rovarok, farkonugrók (Collembola) kolemi/o=koleemio kolend/i=ntr kr betlehemez, csobánoz; ~ado: kr betlehemezés, csobánozás kolenkim/o=növ kollenhima koleopter/oj=áll bogarak, fedelesszárnyúak (rend) (Coleoptera) koleoptil/o=növ rügyhüvely, csírahüvely, coleoptile, coleoptilon szin ĝermingo koleoriz/o=növ gyökérhüvely, coleorrhiza szin radikingo koler/i=tr v. ntr haragszik ĉu vi ~as min?: haragszol rám? forte ~is la Eternulo kontraŭ viaj patroj: bibl igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra
kiu ~as, tiu ne prosperas Z: közm a harag nem jó tanácsadó mi ~as ne pri, sed por li: nem rá, hanem érte haragszom; ~a: dühös, haragvó, haragos ~a, kiel cento da diabloj: olyan dühös, mint akibe száz ördög bújt ~a, kiel hundo rabia: dühös, mint a veszett kutya li estas hodiaŭ en ~a humoro: ma dühös kedvében van mi ne estas ~a kontraŭ vi: nem haragszom rád; ~o: harag, méreg doni eliron al sia ~o: utat enged a haragjának fajreroj de ~o ŝprucis el liaj okuloj: szikrázott a szeme a haragtól ~o montras malsaĝulon Z: okos enged, szamár szenved ~o pravecon ne donas Z: közm aki haragszik, annak nincs igaza lia ~o vaporiĝis: elpárolgott a haragja li kaptiĝis de ~o: elfogta az indulat post ~o venas favoro Z: közm ború után felderül még trafis min justa ~o: jogos harag fogott el; ~ego: düh; ~eti: ntr bosszankodik; ~igi: tr megharadít, felbosszant; ~igita: ingerült, felbőszült; ~emo: lobbanékonyság, indulatos természet; ~eti: tr v. ntr duzzog, neheztel; ek ~ema: könnyen felfortyanó, szangvinikus; ek~i: tr v. ntr megharagszik, felfortyan; ek ~o: indulat, felfortyanás; inter~iĝi: ntr összevesznek egymással; post ~o: neheztelés; sen~igi: tr kiengesztel; sen~iĝi: ntr kiengesztelődik; ~atako: dühroham; ~krii: ntr ordítozik, szitkozódik daŭrkolera kolera/o=ĥolero kolerik/a=pszi kolerikus, lobbanékony, ingerlékeny; ~ulo: pszi kolerikus ember kolesterin/o=kolesterolo Kolĥid/o=tört geo Kolchisz kolĥoz/o=agr tört kolhoz vö. sovĥozo; ~ano: agr tört kolhoztag koli/o=áll skót juhászkutya szin skota ŝafhundo kolibacil/o=kojlobacilo kolibi/o=növ fülőkegomba (Collybia) kolibr/o=áll kolibri (Trochilus) szin muŝbirdo kolier/o=nyaklánc szin kolĉeno 1, ĉirkaŭkolo 1 kolik/o=orv hascsikarás, hasi görcs, colica apendica ~o: féregnyúlványgyulladás okozta görcsös fájdalom, colica appendicularis hepata ~o: epekő okozta hasi görcs, colica hepatica intesta ~o: bélgörcs, colica intestalis rena ~o: vesekő v. vesegyulladás okozta görcs, colica nephritica kolimat/i=fiz kollimál, (fényt) párhuzamosít; ~ilo: 1. fiz kollimátor, fénypárhuzamosító lencse; 2. kat kollimátor, célzókészülék kolimb/o=ex búvármadárgavio kolin/o=kém kolin acetil~o: acetilkolin; ~esterazo: biol kém kolinészteráz koliri/o=gysz szemcsepp, szemvíz, collyrium szin okulakvo kolit/o=kojlito kolizi/i=1. ntr ütközik, összeütközik kamiono ~is kun personaŭto: kamion ütközött személykocsival varotrajno ~is kun pasaĝertrajno: tehervonat ütközött személyvonattal; 2. átv ütközik vmivel (kun) la honorsento ~is en li kun la profitemo: a becsületérzés ütközött benne a profitéhséggel via leĝpropono ~as kun la konstitucio: a törvényjavaslata az alkotmányba ütközik; ~o: 1. ütközés ~o de ŝarĝaŭto kun tramo: teherautó ütközése villamossal malelasta ~o: fiz rugalmatlan ütközés; 2. átv ütközés, összeütközés ~o de interesoj: érdekek ütközése veni en ~on: összeütközésbe kerül; ~aŭto: dodzsem; ~fuĝinto: közl jog cserbenhagyó gázoló; ~mato: hajó ütközőszőnyeg Kolkat/o=geo Kalkutta kolkotar/o=kém vörösvasoxid, kolkotar, caput mortuum kolob/o=áll kacsakezű majom, kolobusz (Colobus); kolobom/o=orv hasadékképződés, coloboma kolocint/o=kolocinto kolodi/o=kém kollódium, gyapotmáz kolofon/o=kém zene vonógyanta, hegedűgyanta szin rezinaĵo; ~i: tr zene (vonót) gyantáz kolofon/o2=knyv kolofon, impresszum, zárócím koloid/o=kém fiz kolloid; ~a: kém fiz mn kolloid, kolloidális ~a elektrolito: kolloid elektrolit ~a kemio: kolloidkémia, kolloidika; ~ero: kolloid részecske; ~peksio: orv colloidopexia kolokazi/o=növ kolokázia (Colocasia) kolokint/o=növ takarmánydinnye, sártök, keserű sártök (Citrullus colocynthis) kolokv/o=tudományos tanácskozás, szimpózium, szakmai konferencia Koloman/o=Kálmán kolomb/o=1. áll galamb (Columba) ~o de la paco: békegalamb la ~o kveras, rukulas: a galamb turbékol, búg arbo~o, tru~o:enado dom~o: házigalamb (C. domestica) kurier~o, leter~o: postagalamb ringo~o:palumbo rok~o:livio tru~o: kék galamb (C. oenas); ~edoj: áll galambfélék (Columbidae); ~ejo: galambház; ~eto: 1. áll kis galamb rostita ~eto ne flugas al la buŝeto Z: a sült galamb nem repül az ember szájába; 2. átv galambocskám (kedveskedő megszólítás); ~ino: 1. áll nőstény galamb, tojó; 2. átv galambom (nő kedveskedő megszólítása); ~umi: 1. ntr áll turbékol szin kveri; 2. ntr átv turbékol geamantoj kolumbumas:
64 szerelmesek turbékolnak; vir~o: áll hím galamb; ~obredisto: agr galambász, galambtenyésztő, galambász; ~okolora: galambszürke packolombo Kolomb/o2=geo Colombo ~o estas la ĉefurbo de Srilanko: Colombo Srí Lanka fővárosa KOLOMBEJO=Kolombia Esperanta Junulara Organizo Kolombi/o=geo pol Kolumbia (CO); ~ano: fn kolumbiai Kolombin/o=ir Colombina (ügyes, ravasz, kacér szobalány) kolon/o=1. ép oszlop dorika, ionika, korintika ~o: dór, jón, korintoszi oszlop kompozita ~o: kompozit oszlop toskana ~o: toszkán oszlop; 2. oszlop (nem építészeti) trajana ~o: Traianus oszlopa herkulaj ~oj: Hercules oszlopai malhonora ~o: pellengér szin pilorio vertebra ~o: anat gerincoszlop, columna vertebralis szin vertebra kolumno, spino; 3. oszlop (oszlopszerű képződmény) akva ~o: vízoszlop fuma ~o: füstoszlop hidrarga ~o: fiz higanyoszlop nuba ~o: felhőoszlop; 4. kat hadoszlop la kvina ~o: átv az ötödik hadoszlop; 5. knyv hasáb (könyvben, újságban) szin kolumno; 6. oszlop, halom szin stako; 7. átv oszlop (fő támogató v. támasz) ~o de la Esperanto-movado: az eszperantó mozgalom oszlopa la ~o kaj bazo de la vero: bibl az igazság oszlopa és erős alapja la kvin ~oj de islamo: az iszlám öt oszlopa la sep ~oj de la saĝo: a bölcsesség hét oszlopa; 8. colón (pénznem); ~aro: ép oszlopsor ~aro de helena templo: görög templom oszlopsora; ~ego: ép pillér szin piliero; ~ejo: ép oszlopcsarnok szin kolonhalo; ~eto: ép oszlopocska, vékony oszlop portalo kun ~etoj: oszlopos portál; inter~o: ép oszlopköz; sur~aĵo: ép párkányzat szin entablemento; ~amaso: rakás, halom; ~halo: ép oszlopcsarnok szin kolonejo aerkolono, afiŝkolono, distilkolono, fumkolono, grafitkoloneto, pontkolono, marŝkolono, memorkolono, pestokolono, punkolono, vojkoloneto kolonel/o=kat ezredes; sub~o: kat alezredes koloni/o=1. tört kolónia, külországi település helena ~o: görög kolónia romia ~o de veteranoj: római veteránkolónia; 2. gyarmat, kolónia la ~oj de la brita krono: a brit korona gyarmatai Siberio estis la unua rusa ~o: Szibéria volt az első orosz gyarmat; 3. kolónia (külföldön élő azonos nemzetiségűek közössége) la hungara ~o en San-Francisko: a San Francisco-i magyar kolónia; 4. telep (azonos foglalkozásúak közössége) ~o de pentristoj en Nagybánya: műv a nagybányai művésztelep punlabora ~o: jog fegyenctelep, kényszermunkatábor; 5. biol telep, kolónia ~o de abeloj: méhkolónia ~o de cianobakterioj: ciánbaktérium-telep ~o de mikroboj: mikróbatelep larvo~o: lárvakolónia; ~a: gyarmati ~aj militoj: gyarmati háborúk ~a ministerio: gyarmati minisztérium; ~i: tr gyarmatosít, kolonizál; ~ado: gyarmatosítás, kolonizálás, kolonizáció; ~ano: 1. gyarmatlakó; 2. kolónia tagja; ~ismo: pol gyarmatosító rendszer, kolonializmus; ~isto: gyarmatosító; eks~o: volt gyarmat; mal ~i: tr pol dekolonizál, gyarmati sorból felszabadít; mal ~iĝo: pol dekolonizáció, gyarmati felszabadulás; re ~i: 1. tr pol újragyarmatosít, rekolonizál; 2. tr biol újratelepít, újrakolonizál, rekolonizál; kontraŭ ~ismo: pol gyarmatellenes politika, gyarmatosításellenesség, antikolonializmus; ~aĵbutiko: gyarmatáruüzlet Kolonj/o=geo Köln Kolonj/o2=geo Kolonia ~o estas la ĉefurbo de la mikronezia insulo Ponapeo: Kolonia a mikronéziai Pohnpei sziget fővárosa kolor/o=1. szín de kiu ~o ĝi estas?: milyen színű? de ruĝa ~o: piros színű fona ~o: háttérszín haroj de nedifinita ~o: határozatlan színű haj komplementaj ~oj: kiegészítő színek, komplementer színek kria ~o, tranĉa ~o: rikító szín la sep ~oj de la ĉielarko: a szivárvány hét színe lia vesto brilis per ĉiuj ~oj de la ĉielarko: ruházata a szivárvány minden színében pompázott perdi sian ~on, ŝanĝi sian ~on: színt vált, elsápad primara ~o: alapszín; 2. átv szín de sama ~o, de sama valoro Z: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz montri siajn verajn ~ojn: kimutatja a foga fehérjét pentri la projekton per plej belaj ~oj: tökéletesnek festi le a tervezetet prezenti la aferon sub falsaj ~oj: hamis színben tünteti fel a dolgot vidi ĉion en roza ~o: rózsás színben látja a világot vidi la situacion en nigra ~o: fekete színben látja a helyzetet; 3. hangszín szin sonkoloro; 4. színezet, jelleg la romantika ~o de la teatraĵo: a darab romantikus színezete loka ~o: lokális v. helyi szín, helyi jelleg, couleur locale vi donis novan ~on al nia societo: új színt hoztál a társaságunkba; 5. cím szín homoj de diversaj politikaj ~oj: különböző politikai színezetű emberek la ~oj de la kavaliro: a lovag színei la ~oj de la reĝo: a király színei (címerének színei) naciaj ~oj: nemzeti színek; 6. fiz kvantumszín ~a ŝargo: színtöltés; ~a: szín~, színes ~a povo, ~a forto: színerő; ~i: tr színez akompana muziko ~as la dialogon: kísérőzene színesíti a társalgást la herbo verde ~as la kampojn: a fű zöldre színezi a mezőket la subiranta suno ~as ĉion ore: a lemenő nap mindent aranyra színez; ~aĵo: színes anyag, színes valami; ~aro: színkészlet, paletta szin paletro 2; ~igi: tr befest li ~igis verde la keston: zöldre festette a ládát ni ~igu la muron
helverda: világoszöldre fessük a falat; ~igaĵo, ~ilo, ~igilo: festék, színezőanyag; ~igisto: festő (pl. szobafestő) szin farbisto; ~iĝi: ntr színesedik, kiszínesedik printempe la pejzaĝo ~iĝas: tavasszal a táj kiszínesedik ŝia vizaĝo ~iĝis: arca kiszínesedett, eleven arcszínt nyert; ~isto: műv kolorista; ali ~iĝi: ntr elszíneződik pro la fortaj sunradioj la ĉapo ali ~iĝis: az erős napsugarak miatt a sapka elszíneződött; bel ~a: tetszetős színű; du~a: kétszínű du~a presaĵo: kétszínű nyomtatvány; miks ~a: tarka szin bunta; mult~a, multa~a: sokszínű, tarka szin bunta mult~a teksaĵo: tarka szőttes; plen~a: teljesen színes; plur~a: többszínű plur~a politika paletro: többszínű politikai paletta; sen ~a: színtelen, fakó sen~a likvo: színtelen folyadék; sen~iĝi: ntr kifakul, színét veszti; sen ~iĝinta: kifakult, fakó; trans~i: tr átszínez, más színt kölcsönöz la lumo trans~is la objektojn: a fény mást színt kölcsönzött a tárgyaknak; trans ~iĝi: ntr színt vált, átszíneződik; tri ~a: háromszínű tri ~a flago: háromszínű zászló; unu ~a: egyszínű; ~blinda: színvak; ~blindeco: színvakság szin aĥromatopsio; ~efekto: színhatás; ~filmo: film színes film; ~foto: fot színes fotó, színes fénykép; ~fotado: fot színes fényképezés; ~igkajero: kifestőfüzet; ~konserva: tex színtartó; ~krajono: színes ceruza; ~nuanco: színárnyalat; ~ometro: fiz kém színmérő, koloriméter; ~ometrio: fiz kém kolorimetria; ~multo: színkavalkád, sokszínűség; ~pala: színehagyott, fakó; ~presilo, ~printilo: inf színes nyomtató; ~reakcio: kém színreakció ~reakcio de proteinoj: fehérjék színreakciói; ~riĉa: színpompás, tarka; ~ŝmiri: tr mázol; ~televidilo: színes tévé brikkolora, bronzkolora, cinamkolora, fulgokolora, Gram-kolorigo, grenatkolora, haŭtkoloro, indigkolora, kafkolora, kaŝtankolora, kolombokolora, kolorefekto, kongokoloraĵo, kremkolora, krikolora, lankolora, metalkolora, naturkolora, olivkolora, oranĝkolora, orkolora, paŝtelkoloro, rozkolora, sablokolora, sonkoloro, siringkolora, ŝamkolora, ŝanĝkolora, violkolora, vizaĝkoloro, voĉkoloro Kolorad/o=1. geo Colorado (folyó); 2. geo pol Colorado (állam) (US); ~io: neKolorado 2; ~o-skarabo:leptinotarso koloratur/o=zene koloratúra, díszítés (>ének) kolos/o=1. ép műv kolosszus (szobor) la ~o de Rodiso: a rodoszi koloszszus; 2. átv óriás (méreteiben v. teljesítményében) muzika ~o: zenei óriás; ~a: hatalmas nagy, kolosszális ~a entrepreno: hatalmas vállalkozás ~a eraro: kolosszális tévedés ~a urbo: hatalmas nagy város arbokoloso, urbokoloso Kolose/o=tört geo Kolossze, Kolossé, Kolosszai, Colossae La epistolo de la apostolo Paŭlo al la ~anoj: bibl Szent Pál apostol levele a kolosszaiakhoz (Kol) Kolose/o2=ép Colosseum kolostr/o=előtej, colostrum kolport/i=tr gazd házal vmivel (n) ~i per libroj: könyvvel háza; ~isto: gazd házaló, vándorárus, ügynök ~isto de polvosuĉiloj: porszívóügynök koltr/o=agr csoroszlya kolubr/o=áll sikló (Coluber) akva ~o: vízi sikló (C. natrix) arbara ~o: erdei sikló (C. longissimus) kupra ~o: rézsikló (Coronella austriaca) koluet/o=növ dudafürt (Colueta) szin vezikarbusto Kolumb/o=geo Kolombusz (Kristóf); ~io: geo pol Columbia (US) Brita ~io: Brit Columbia (CA) kolumbari/o=kolumbárium kolumel/o=1. növ kolumella, columella (>gombák); 2. áll kolumella, columella (>kagylók); 3. áll kolumella, columella (>hallócsontocska) kolumn/o=1. hasáb rovat, rubrika, oszlop en la ~o de elspezoj: a kiadások rovatában ~oj de ĵurnalo: újság hasábjai la dekstra ~o de tabelo: táblázat jobb oszlopa; 2. oszlop (oszlopba rendezett személyek, tárgyak) la armeo atakis en kvar ~oj: kat a sereg négy oszlopban támadott la lernantoj aranĝiĝis en kvar ~ojn: a tanulók négy oszlopba rendeződtek la peonoj de la reĝ~o: jték a királyoszlop gyalogjai (>sakk) la trunkostakoj estis aranĝitaj en tri ~oj: a farakások három oszlopba voltak rendezve vertebra ~o: gerincoszlop, columna vertebralis; 3. tex szempálca, szemoszlop; ~isto: rovatvezető, kommentátor politika ~isto: politikai kommentátor klaĉkolumno kolur/o=csill kolúr (a napéjegyenlőségi és a napfordulói pontokon átmenő két legnagyobb kör) kolutori/o=gysz ínyedző, collutorium koluzi/o=jog összejátszás, lepaktálás, cinkosság, collusio kolz/o=növ repce (Brassica napus var. napus) szin olenapo; ~oleo: gaszt repceolaj kom/o=1. vessző (írásjel); 2. mat tizedesvessző szin decimala komo, dekuma komo, onkomo du ~o kvar: 2,4 tri ~o nul kvar kvin: 3,045; sub~o: knyv cédille szin cedilo, subhoko fikskomo, glitkomo, onkomo, punktokomo koma/o=zene komma
65 komand/i=1. tr kat vezényel, irányít, parancsnokol ~i armeon: hadsereget vezényel ~i ŝipon: hajót irányít ~i taĉmenton: csapatot vezényel; 2. tr kat vezényel (>manőver, hadmozdulat) ~i diversajn manovrojn: különböző hadmozdulatokat vezényel ~i paradmarŝon: díszlépést vezényel li ~is „Malantaŭen!”: hátraarcot vezényelt Napoleono ~is antaŭen kvar batalionojn: Napóleon négy zászlóaljat előre vezényelt; 3. tr tech vezérel elektre ~ata ŝlosado de pordoj: ajtók elektromosan vezérelt zárása; 4. átv vezérel, ural ĉiam ~u viajn sentojn: mindig uralkodj a érzelmeiden li ne povis ~i sian pasion: nem tudott úrrá lenni a szenvedélyén; ~o: 1. kat parancsnoklás, parancsnokság, vezetés sub ~o de kapitano: kapitány vezetése alatt preni la ~on: átveszi a parancsnokságot; 2. kat vezényszó, parancsszó aŭdiĝis la ~oj Marŝ!, H~!: az Indulj!, Állj! vezényszavak hallatszottak; 3. tech vezérlés; 4. inf parancs, utasítás; ~anto: kat parancsnok ~anto de etapo: hadtápparancsnok ~anto de divizio: hadosztályparancsnok ~anto de kredantoj: igazhitűek ura (kalifa) ~anto de ŝipo: hajóparancsnok ~anto de urbo: városparancsnok; ~ejo: 1. kat parancsnokság garnizona ~ejo: helyőrség-parancsnokság; 2. hajó parancsnoki híd; al ~i: kat vhova vezényel, kivezényel, odavezényel tuta kompanio estis al ~ita: egy egész századot vezényeltek oda; ĉef ~anto: kat főparancsnok; ĉef~ejo: kat főparancsnokság; for~i: tr kat elvezényel, átvezényel (más helyre); tele~i: tr tech távvezérel tele~i raketon: rakétát távvezérel; trans~i: tr kat átvezényel; ~linio: inf parancssor, utasítássor; ~odosiero: inf parancsfájl, bash, script (Unix) armekomandanto, kastelkomandanto komandit/o=1. gazd betéti rendszer; 2. gazd vagyonbetét; ~a: gazd betéti ~a societo: betéti társaság; ~i: tr gazd (tőkét) előlegez; ~anto: gazd kültag (>betéti társaság); ~isto: gazd beltag (>betéti társaság) komandor/o=1. kr kommendátor, kontur (>lovagrend) ~o de la M~a Ordeno: a Máltai Lovagrend kommendátora; 2. parancsnok (kitüntetés tulajdonosa) ~o de la Honora Legio: a Becsületrend parancsnoki keresztjének tulajdonosa; ~ejo: konturi székhely, konturi hivatal komasaci/o=agr tagosítás szin reparceligo komat/o=orv kóma, coma apopleksia ~o: apoplexiás kóma, coma apoplecticum diabeta ~o: cukorbajos kóma, coma diabeticum; ~a: orv kómás, komatózus, comatosus ~a stato: kómás állapot; ~ogena: orv komatogén, comatogen komb/i=1. tr fésül ~i al si la harojn: fésüli a haját ~i hundon: kutyát fésül ~i sin: fésülködik; 2. tex fésül, gerebenez; ~ilo: 1. fésű; 2. tex fésű, gereben; ~isto: fordrász szin frizisto; ~istino: fordrásznő szin frizistino; ~itaĵo, ~lano: tex fésüsgyapjú; dis~i: 1. tr szétfésül, kifésül; 2. tex kártol, gerebenez; dis~o: választék (>haj); el ~i: tr kifésül el ~i la sablon el siaj haroj: kifésüli a homokot a hajából; mal ~i: tr összekócol, szétborzol la vento mal ~is liajn harojn: a szél összekócolta a haját; tra ~i: 1. tr átfésül; 2. tr átv átfésül la policanoj tra~is la terenon: a rendőrök átfésülték a terepet; re ~i: tr újrafésül; retro~i: tr hátrafésül; teks~ilo: tex borda szin glitotrabo; venus~ilo:venuskombil-skandiko glatkombita kombajn/o=agr aratócséplőgép, kombájn kombe/o=geo combe (szűk, eróziós völgy boltozat tengelyében) kombin/i=1. tr összeállít, összeválogat, egybeszerkeszt, kombinál ~i la diverskolorajn vestopecojn: kombinálja a különböző színű ruhadarabokat; 2. tr kém vegyít, elegyít; 3. tr átv kitervel, kigondol, összeállít, kombinál li ĉiam ~i al si avantaĝojn: mindig kiügyeskedett magának előnyöket ~i planon: tervet összeállít se vi ĝuste ~as, vi sukcesos: ha jól kombinálsz, sikered lesz; ~aĉi: tr pej ügyeskedik, összeügyeskedik li ~aĉis al si multan monon: sok pénzt összeügyeskedett; ~aĵo: 1. kombináció; 2. kém vegyület organika ~aĵo: szerves vegyület; 3. mat kombináció lineara ~aĵo: lineáris kombináció; ~iĝi: 1. ntr kombinálódik; 2. ntr kém vegyül natrio kaj kloro ~iĝas al natria klorido: a nátrium és a klór nátriumkloriddá vegyül; ~iĝemo:afineco 4; ~ilo: inf kombinációs áramkör; ~umo:kombinato; para~aĵoj: kém paravegyületek; re ~iĝo: 1. fiz újraegyesülés, rekombináció; 2. biol genetikai kicserélődés, rekombináció; mal ~i: tr kém bont, felbont, elemeire bont por analizi nekonatan substancon, oni devas mal ~i ĝin: ismeretlen anyag elemzéséhez elemeire kell bontani; ~opiŝto: zene kombinációs regiszter (>orgona); ~oŝranko: kombinált szekrény; ~otono: zene kombinációs hang vortkombinaĵo kombinaci/o=nekombinaĵo kombinat/o=ip kombinát agrikultura ~o: mezőgazdasági kombinát kemia ~o: vegyi kombinát metalurgia ~o: kohászati kombinát kombinatorik/o=mat kombinatorika, kapcsolástan kombine/o=1. tex ingnadrág, body; 2. tex kezeslábas, overall; 3. tex szkafander, űrruha, búvárruha kombret/o=növ nyálkafa (Combretum) kombu/o=növ kombu (ehető moszat) kombuĉ/o=növ kombucha (gomba)
komedi/o=1. ir vígjáték, komédia intriga ~o: cselszövényes vígjáték karaktera ~o: jellemkomédia la ~oj de Aristofano kaj Moliero: Arisztophanész és Molière komédiái mora ~o: társadalmi vígjáték; 2. átv komédia, nevetség tio estas ja ~o, mi devas ridi: hát ez komédia, nevetnem kell tio estas pura ~o: csupa nevetség; ~a: 1. ir vígjátéki, komédia~; 2. átv nevetséges, álszent, megrendezett ĉi tiu estas ~a procedo: ez megrendezett eljárás; ~i: 1. ntr ir komédiát v. vígjátékot játszik; 2. tr átv komédiázik, megjátszik vmit li ~as la amantan patron: megjátssza a szerető apát; ~anto: fn pej képmutató, komédiázó, tettető; ~isto: komikus (>színész), komédiás; ~istino: komika, komádiásnő; ~verkisto: ir vígjátékíró, komédiaíró artkomedio, filmkomedio, tragikomedio komedon/o=orv mitesszer komelin/o=növ kommelína (Commelina) komenc/i=tr kezd, elkezd, megkezd en Usono li ~is per nenio: Amerikában a semmivel kezdte kiam mi ~is verki mian romanon: amikor elkezdtem írni a regényemet kiu ~is kuiri, ne forkuru de l’ fajro Z: közm ha főzni kezdtél, ne fuss el a tűztől ~as pluvi: kezd esni ~i de Adamo Z: Ádám és Évánál kezdi ~i ekde nulo: a nulláról kezd ~i laboron: munkát elkezd ~i per Dio, kaj fini per diablo Z: istennel kezdi, ördöggel végzi ~u legi: kezdj olvasni li ~as sian poemon per ekkrio: költeményét felkiáltással kezdi mi ~as per tio: azzal kezdem multe ~ite, malmulte plenumite Z: közm aki sokat markolt, keveset fog; ~a: kezdő, kezdeti jen estis la ~aj vortoj: ezek voltak a kezdő szavak ~aj malfacilaĵoj: kezdeti nehézségek; ~e: kezdetben, eleinte disputu ~e, vi ne malpacos en fino Z: közm kétszer mérj, egyszer vágj ~e de la prezentado: az előadás kezdetén v. elején ~e mi kredis lin: eleinte hittem neki; ~o: kezdés, kezdet, vmnek az eleje szin eko ĉiu ~o estas malfacila Z: közm minden kezdet nehéz en la ~o de la vojo: az út elején en la ~o Dio kreis la ĉielon kaj la teron: bibl kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet fari bonan ~on: jól kezd la ~o de saĝo estas timo antaŭ Dio: a bölcsesség kezdete az istenfélelem plej granda potenco kuŝas en la ~o Z: közm a jó kezdet fél siker tuj de la ~o: mindjárt a kezdetektől fogva; ~aĵo:primico; ~anto: fn kezdő pri Esperanto mi estas ~anto: az eszperantóban kezdő vagyok; ~iĝi: ntr kezdődik, elkezdődik, megkezdődik la festivalo ~iĝis: megkezdődött a fesztivál la vorto ~iĝas per ko: a szó k-val kezdődik; de ~e: kezdettől v. elejétől fogva szin ekde eko; re ~i: tr újrakezd, elölről kezd mi re ~is studi: újrakezdtem a tanulmányaimat ne re ~u la fumadon: ne kezd újra a dohányzást; re ~iĝi: ntr újrakezdődik, ismét elkezdődik morgaŭ ĉio re ~iĝos: holnap minden újrakezdődik; ~litero: kezdőbetű szin eklitero monatkomenco, vortkomenca koment/i=tr kommentál, megjegyzésekkel lát el, megjegyzéseket fűz vmihez (n) ~i la aktualajn eventojn: kommentálja az aktuális eseményeket vi ne bezonas ~i mian decidon: nem kell megjegyzéseket fűznöd a döntésemhez; ~o: 1. megjegyzés, jegyzet neniu ~o: nincs megjegyzés, no comment; 2. nyt comment, réma vö. topiko; 3. inf megjegyzés, REM; ~isto: jegyzetíró, kommentátor; for~i: inf megjegyzéssé alakít; mal~i: tr inf megjegyzést visszaalakít; ~otemo: beszédtéma komentari/i=tr magyarázó jegyzetekkel lát el, kommentál, megjegyzéseket fűz vmihez (n) szin prinoti ~i Iliadon: az Iliászhoz magyarázó jegyzeteket készít ~i leĝprojekton: törvénytervezetet kommentál; ~o: magyarázó jegyzetek, kommentár; ~isto: kommentátor, jegyzetkészítő, glosszaíró komerc/i=ntr gazd kereskedik vmivel (per) ~i kun Germanujo per nutraĵoj: élelmiszerrel kereskedik Németországgal ~i per tekstilaĵoj: textilben utazik ~i podetale, ~i pomalgrande: kicsiben kereskedik ~i pomaldetale, ~i pogrande: nagyban kereskedik; ~o: gazd kereskedelem ĉe ~o kapo bona estas bezona: közm az üzlethez ész kell detala ~o, pomalgranda ~o: kiskereskedelem, kicsiben való kereskedés szin etkomerco e- ~o: inf elektronikus kereskedelem, e-kereskedelem, ecommerce ekstera ~o, eksterlanda ~o: külkereskedelem ~o ne estas ŝerco: közm az üzlet, az üzlet maldetala ~o, pogranda ~o: nagykereskedelem, nagybani kereskedelem szin grandkomerco Monda Organizo pri ~o: Kereskedelmi Világszervezet, WTO ne ekzistas en ~o amikeco nek ŝerco Z: közm az üzletben nincs barátság nigra ~o: feketekereskedelem; ~a: gazd kereskedelmi, értékesítési, üzleti ~a libro: üzleti könyv ne taŭgas la vero por ~a afero Z: közm hazugság nélkül csődbe jutna a bolt; ~ado: gazd kereskedés; ~aĵo: 1. gazd kereskedlmi áru, portéka; 2. inf fizetős program, fizetős szoftver vö. publikaĵo, propagaĵo; ~ejo: gazd üzletház, elárusítóhely; ~isto: gazd kereskedő, kalmár pogranda ~isto: nagybani kereskedo szin grandkomercisto podetala ~isto: kiskereskedő szin etkomercisto ~isto estas ĉasisto, li rigardas, kiu sin ne gardas Z: közm kicsi zsemlye, kövér pék malsaĝulo venas, ~isto festenas Z: közm ha bolond megy a vásárra, gazdagodnak a kalmárok pogranda ~isto: nagykereskedő, nagybani kereskedő pomalgranda ~isto: kiskereskedő szin
66 etkomercisto; ekster~a: gazd külkereskedelmi ekster~a entrepreno: külkereskedelmi vállalat; ekster~isto: gazd külkereskedő; et~o, malgrand~o: gazd kiskereskedelem, kicsiben való kereskedés szin podetala komerco, pomalgranda komerco; et~isto, malgrand~isto: gazd kiskereskedő szin podetala komercisto; fi~o: gazd feketekereskedelem, zugkereskedelem; fi ~isto: zugkereskedő, nyerészkedő, feketéző; for~i: 1. tr gazd áruba bocsát li ne for~as sian konsciencon: nem bocsátja áruba a lelkiismeretét; 2. tr (silány árut) megpróbál eladni, rásóz vkire vmit li for~as velkajn legomojn: hervadt zöldséget próbál eladni ne for~u al mi viajn varaĉojn: ne sózd rám vacak áruidat; grand ~o: gazd nagykereskedelem, nagybani kereskedelem szin pomaldetala komerco, pogranda komerco; grand~isto: gazd nagybani kereskedő szin pogranda komercisto; ~maristo: gazd hajózó kereskedő; ~ocentro: gazd kereskedelmi központ; ~odomo: gazd kereskedőház; ~ŝipo: hajó gazd kereskedelmi hajó bilkomerco, brutkomercisto, e-komerco, kaŝkomerco, liberkomercismo, mondkomerco, retkomerco komet/o=csill üstökös la Haleja ~o: a Halley-üstökös komfort/o=kényelem, komfort havigi al si ~on: kényelmet teremt magának hejma ~o: otthoni kényelem; ~a: kényelmes, komfortos ~a domo: kényelmes ház ~a plimulto: pol kényelmes többség ~a seĝo: kényelmes szék ~aj vivcirkonstancoj: kényelmes életkörülmények; ~iga: kényelmi, kényelmet szolgáló ~igaj servoj: kényelmi szolgáltatások; ~igi: tr kényelmessé tesz, komfortossá tesz ~igi sin: kényelembe helyezi magát; mal ~a, sen~a: kényelmetlen, komfort nélküli sen~a loĝejo: komfort nélküli lakás sidi ĉi tie estas mal ~e: kényelmetlen itt ülni; mal ~aĵo: kényelmetlenség (vmi kényelmetlen) komi/o=fn komi, zürjén; ~a: mn nyt komi, zürjén (kv); ~lando: geo pol Komiföld (RU) komifor/o=növ balzsamfa (Commiphora) komik/a=komikus, mulatságos vö. tragika ~a gesto: komikus gesztus ~a situacio: nevetséges helyzet; ~o: komikum la ~o de la situacio: a helyzet komikuma; ~eco: nevetségesség, komikusság la ~eco de viaj movoj: mozdulataid komikussága; ~isto: fn komikus (színész); ~istino: fn komika, komikus színésznő; ~ulo: nevetséges figura, komikus alak komiks/o=ir képregény szin bildrakonto vö. bildstrio komisar/o=1. pol biztos, megbízott, ideiglenes teendőkkel megbízott datumprotekta ~o: adatvédelmi biztos ekzamena ~o: vizsgabiztos enketa ~o: vizsgálóbiztos kolonia ~o: gyarmatügyi biztos ~o de balo: bál szervezője ~o de ekspozicio: kiállítás rendezője ministra ~o: miniszteri biztos registara ~o pri la fervojoj: vasúti kormánybiztos registara ~o pri inundo: árvízi kormánybiztos stacidoma ~o: állomásparancsnok; 2. tisztviselő, államhivatalnok; 3. tört pol komisszár, biztos milita ~o: katonai biztos, komisszár regimenta ~o: ezredbiztos, ezredkomisszár kompania ~o: századbiztos, századkomisszár; ~ejo: biztosi hivatal, biztosság, parancsnokság kontrolkomisaro, popolkomisaro komisariat/o=biztosság (>hivatal), biztosi hivatal, parancsnokság ~o por rifuĝintoj: menekültügyi biztosság ~o pri atoma energio: atomenergiabizottság ~o pri ekonomia plano: gazdasági tervbizottság komisi/i=1. tr vmit (n) vkire (n) bíz, megbíz vkit (al) vmivel (n) ~i la publikigon de la protokolo al la sekretario: megbízza a titkárt a jegyzőkönyv közzétételével li ~is al mi la tradukon de la libro: engem bízott meg a könyv fordításával, rám bízta a könyv fordítását; 2. tr átad, rábíz szin konfidi 2 la gepatroj ~is la infanon al li: a szülők rábízták a gyereket; ~a: megbízásból történő, bizományi; ~e: megbízásból li ~e transdonis al mi televidilon: megbízásból egy tévékészüléket adott át nekem paroli ~e de organizo: szervezet megbízásából beszél vendi ~e: megbízásból elad; ~o: 1. megbízás li ricevis ~on reformi la lingvon: megbízást kapott a nyelv reformálására mi ricevis la honoran ~on: az a megtisztelő megbízást kaptam ricevi malgrandajn ~ojn: kisebb megbízásokat kap; 2. ex bizottságkomisiono; ~anto: megbízó; ~isto: fn gazd bizományos; ~ito: fn megbízott; ~ulo: megbízott közvetítő; ~pago: gazd jutalék, közvetítési díj, bizományi díj diskonta ~pago: diszkontjutalék, leszámítolási jutalék irkomisio komision/o=bizottság agrikultura ~o: pol agr mezőgazdasági bizottság buĝeta ~o: pol költségvetési bizottság ekonomia ~o: pol gazd gazdasági bizottság ekzamena ~o: isk vizsgabizottság elekta ~o: pol választási bizottság Eŭropa ~o: pol Európai Bizottság imuneca ~o: pol mentelmi bizottság ~o de Homaj Rajtoj: pol Emberi Jogok Bizottsága ~o por la interŝanĝo de kulturaj valoroj: kulturális értékek cseréje bizottság ~o pri eksteraj aferoj: pol külügyi bizottság ~o pri homaj rajtoj: pol emberjogi bizottság ~o pri konstituciaj aferoj: pol alkotmányügyi bizottság konciliacia ~o: békéltető bizottság Konflikt- ~o de SAT: eo SAT békéltető bizottsága nacidefenda ~o: pol nemzetvédelmi bizottság parlamenta ~o: pol parlamenti bizottság prepara ~o: előkészítő bizottság rekrutiga ~o: kat sorozóbizottság sociala ~o: pol szociális bizottság; sub~o: albizottság
enketkomisiono, esplorkomisiono, fakulkomisiono, juĝkomisiono, kontrolkomisiono, programkomisiono komisur/o=1. anat áll összeköttetés, commissura (>idegrendszer); 2. anat kapcsolat, szájadék, ereszték, commissura lipa ~o: szájszöglet, szájzug, commissura labiorum oris palpebra ~o: szemhéjszuzg, szemhéjak közti összeköttetés, commissura palpebralis; 3. növ érintkezési felület, varrat, összeforradási vonal, commissura komitat/o=(választott) bizottság, választmány Centra ~o: pol Központi Bizottság ~o de Regionoj: pol Régiók Bizottsága (EU) ~o de UEA: UEAválasztmány Konstanta ~o de Kongresoj: Kongresszusi Állandó Bizottság Kunordiga ~o por Orient-Okcidenta Merkatpolitiko: gazd pol Többoldalú Exportellenőrzést Koordináló Bizottság, COCOM Lingva ~o: eo Nyelvi Bizottság organiza ~o: szervezőbizottság studenta ~o: hallgatói önkormányzat; ~ano: bizottsági tag, választmányi tag; sub ~o: albizottság; ~konsido: bizottsági ülés, választmányi ülés cerbumkomitato, partikomitato, plenumkomitato, redaktokomitato, strikokomitato komiz/o=1. kereskedősegéd, bolti eladó vojaĝa ~o: kereskedelmi utazó, utazó ügynök; 2. irodai alkalmazott, írnok banka ~o: banki alkalmazott komoci/o=orv rázkódás, commotio cerba ~o, cerebra ~o: agyrázkódás, commotio cerebri szin cerboskuo; ~i: tr orv megrázkódtat komod/o=komód, fiókos szekrény, sublót komodor/o=subadmiralo komondor/o=áll komondor Komor/oj=1. geo Comore-szigetek; 2. geo pol Comore-szigetek (KM) kompakt/a=1. tömör, sűrű, kompakt ~a disko: kompaktlemez, CD ~a eldono: knyv kompakt kiadás ~a grundo: tömör talaj; 2. tömzsi, zömök; 3. mat kompakt ~a topologia spaco: kompakt topologikus tér; ~o: 1. tömörítvény, sűrítmény; 2. ép műkő; ~igi: 1. tr tömörít, összenyom, kompaktál; 2. inf tömörít szin densigi, enzipigi; 3. mat kompaktál; antaŭ~a: mat prekompakt; kvazaŭ~a: mat kvázikompakt; mal ~a: laza, mállatag mal ~a tero: laza föld; mal ~igi: 1. tr fellazít; 2. inf kitömörít; ~disko: eltr kompaktlemez, CD; ~diskilo: eltr CD-lejátszó kompan/o=pajtás, cimbora, haver kompani/o=1. gazd társaság akcia ~o: részvénytársaság asekura ~o: biztosítótársaság filia ~o: leányvállalat fondi ~on: társaságot alapít ~o kun limigitaj rajtoj: korlátolt felelősségű társaság, kft. mi ĝojas esti en via ~o: örülök, hogy a társaságában lehetek Orient-Hinda ~o: Kelet-indiai Társaság radiofonia ~o: rádiótársaság trunka ~o, patrina ~o: anyacég, anyavállalat, holding; 2. társaság, kompánia, kíséret en ~o eĉ morto faciliĝas Z: közm együtt a halál is könnyebb en mia ~o vi neniam enuos: a társaságomban sohasem unatkozol fervoja ~o: vsút vasúttársaság karta ~o: kártyázó társaság tie li ĉiam trovis bonan ~on por si: ott mindig talált magának jó társaságot; 3. kat század; ~ano: 1. gazd társaság tagja, cégtárs; 2. fn társaságbeli, a társaság tagja; 3. fn kísérő; ~estro: 1. társaság vezetője; 2. kat századparancsnok; ~aniĝi: ntr társul szegődik vkihez (kun); ~imposto: gazd társasági adó filmkompanio, flugkompanio, petrolkompanio, punkompanio, televidkompanio kompar/i=1. tr összehasonlít, összevet (kun) eĉ ~i oni ne povas ilin: össze sem lehet hasonlítani őket ili ~i siajn fortojn: összemérték erejüket ~i ĝin kun la originalo: összehasonlítja az eredetivel li ~is sian nunan situacion kun la pli frua: összehasonlította a mai helyzetét a korábbival ne ~u du ne ~eblajn aferojn: ne hasonlíts össze két összehasonlíthatatlan dolgot; 2. tr hasonlít vmit (n) vmihez (kun) Homero ~is la homojn kun falantaj arbofolioj: Homérosz az embereket hulló falevelekhez hasonlította la poeto ~is sian amatinon kun rozo: a költő rózsához hasonlította a kedvesét ne ~u vin kun mi: ne hasonlítsd magad hozzám; ~o: 1. összehasonlítás en ~o kun via patro vi estas nulo: apáddal összehasonlítva te semmi vagy fari ~on: összehasonlítást tesz ~o ne estas pruvo Z: közm a példa még nem bizonyíték ~u!: vesd össze!; 2. ir hasonlat la ~oj de Petőfi estas artecaj: Petőfi hasonlatai művésziek surmeto rompas, ~o trompas Z: közm minden hasonlat sántít trafa ~o: találó hasonlat; ~e: vmivel összehasonlítva, vmihez (kun) képest ~e kun la viaj miaj meritoj estas etaj: összehasonlítva a tieiddel az én érdemeim csekélyek ~e kun li vi estas komencanto: hozzá képest te kezdő vagy ~e kun via apetito vi manĝis malmulte: az étvágyadhoz képest keveset ettél; ~ado: 1. összevetés, összehasonlítás; 2. nyt fokozáskomparacio; ~ilo: 1. tech idomszer; 2. vill komparátor; 3. vill különbségképző szerv; ne ~ebla, sen~a: összehasonlíthatatlan, páratlan, párját ritkító ne~eblaj aferoj: össze nem hasonlítható dolgok sen~a beleco: páratlan szépség; ne ~eble, sen~e: 1. páratlanul sen~e bona: páratlanul jó; 2. jóval, messze ne ~eble pli granda danĝero: jóval nagyobb veszély sen~e la plej perfekta solvo: messze a legtökéletesebb megoldás fazkomparilo
67 komparaci/o=nyt fokozás absoluta ~o: abszolút fokozás relativa ~o: relatív fokozás; ~i: tr nyt fokoz komparativ/o=nyt középfok szin meza grado egaleca ~o: összehasonlító fok malsupereca ~o: kisebbítő középfok supereca ~o: fokozó középfok komparti/o=komunista partio; ~ano: pol KP-tag kompas/o=iránytű, tájoló giroskopa ~o: giroszkópikus iránytű ~o de deklinacio: deklinációs iránytű la plej multaj ~oj funkcias per magnetaj nadloj: a legtöbb iránytű mágnestűvel működik lia ~o estas lia nazo: megy az orra után magneta ~o: mágneses iránytű tangenta ~o: tangens galvanométer; ~o: csill Tájoló, Pyxis; ~ujo: iránytűtok; ~karto: szélrózsa, iránytűlap kompat/i=tr szán, sajnál, megszán, megsajnál, megkönyörül Dio batas, Dio ~as Z: közm Isten büntet, de meg is könyörül ~u min, mizeran: szánj meg engem, nyomorultat li ~as la senmastrajn hundojn: sajnálja a gazdátlan kutyákat mi ~as vin pro via malfeliĉo: sajnállak szerencsétlenséged miatt pli feliĉa estas martelo insultata, ol amboso ~ata Z: közm obb száz irigy, mint egy szánó ŝtono lin ~us: még egy kőszívű embernek is megesne rajta a szíve; ~o: szánalom, könyörület, sajnálat el ~o li kaŝas al li la veron: szánalomból eltitkolja előle a valóságot havu ~on al mi: légy hozzám könyörületes ne koni ~on: nem ismer könyörületet senti ~on al sia proksimulo: szánalmat érez embertársa iránt veki ~on: szánalmat kelt; ~a: szánakozó, sajnálkozó rigardi lin kun ~a okulo: szánakozó szemmel nézi; ~ema: könyörületes, irgalmas; ~emo: könyörületesség, irgalmasság; ~igi: tr szánalmat ébreszt vkiben (n) vki iránt (al) via malfeliĉo ~igis la reĝon al vi: szerencsétlenséget szánalmat ébresztett irántad a királyban; ~inda: szánandó, szánalomra méltó, sajnálatra méltó, szerencsétlen ~inda infano: szegény gyermek; ek ~i: tr megsajnál, megszán, megkönyörül vkin (n); mal ~a, sen~a: kegyetlen la sen~a sorto: a kegyetlen sors; mal ~ema: könyörtelen, kíméletlen, irgalmatlan, szívtelen; mal ~emo, sen~emo: könyörtelenség, kíméletlenség, irgalmatlanság, szívtelenség; mem~o: önsajnálat; ~plena: szánalommal teljes, könyörületes; ~veka: szánalomébresztő kompendi/o=kivonat, vezérfonal, kézikönyv, összefoglalás, foglalat, kompendium ~o de la algebro: az algebra kézikönyve ~o de la esperanta gramatiko: az eszperantó nyelvtan kézikönyve ~o de la Kapitalo de Markso: Marx Tőkéjének kivonata ~o de la katolika socia doktrino: a katolikus szociális tanítás foglalata; ~a: kivonatos ~a verko: kivonatos mű kompens/i=1. tr ellensúlyoz, kiegyenlít li ~as sian mallertecon per inventemo: találékonysággal ellensúlyozza ügyetlenségét ~i la fortojn: kiegyenlíti az erőket; 2. tr kárpótol, kompenzál ~i la kromhorojn per libertagoj: szabadsággal kompenzálja a túlórát la asekura kompanio parte ~is miajn perdojn: a biztosító részben kárpótolta a veszteségeimet; ~o: kárpótlás, kártérítés, jóvátétel, kompenzáció kiel ~on li ricevis du milionojn da forintoj: kárpótlásként két millió forintot kapott ~o por maldungo: végkielégítés promalsana ~o: táppénz szin malsanulmono; ~e: 1. kárpótlásul, cserébe, ellentételezésül, viszonzásul ~e pro la malfruo mi veturigos vin hejmen: a késésért cserébe hazaviszlek a kocsimmal; 2. viszont (vmi helyett) li ne povis vidi la filmon, ~e li bone amuziĝis: nem láthatta a filmet, viszont jól szórakozott mi ne trovis miajn parencojn, ~e mi renkontis bonan amikon: nem találtam a rokonaimat, viszont találkoztam egy jó baráttal; ~ilo: vill kompenzátor; ~metodo: kompenzációs módszer, nullamódszer szin nulmetodo; ~odevo: jog kártalanítási kötelezettség damaĝkompenso, fadkompensilo, fazokompensilo, militkompenso kompensator/o=kompensilo kompetent/a=hozzáértő, illetékes, kompetens ~a aliro: értő megközelítés ~a kritikisto: hozzáértő kritikus la ~a ministrejo: az illetékes minisztérium li estas ~a, kiel besto pri arĝento Z: annyit ért hozzá, mint hajdú a harangöntéshez mi ne estas ~a prijuĝi vian aferon: nem vagyok kompetens abban, hogy megítéljem az ügyedet pri laboroj maldiligenta, pri festoj plej ~a Z: holnap, holnap majd megteszem, ma még játszom, iszomeszem; ~o, ~eco: 1. hozzáértés, illetékesség, kompetencia afekti ~on: úgy tesz, mintha értene hozzá pri tio mi havas nenian ~econ: ehhez egyáltalán nem értek, ebben nem vagyok illetékes; 2. isk készség ~eco pri legado: olvasási készség ~eco pri skribado: íráskészség; ~ulo: fn szakértő, hozzáértő, illetékes; ne ~a: nem hozzáértő, illetéktelen, inkompetens; ne ~eco: hozzá nem értés, illetéktelenség, inkompetencia kompil.=kompilita kompil/i=tr összeállít, kompilál ~i amuzan programon: szórakoztató programot állít össze ~i antologion: antológiát állít össze ~i krestomation: szöveggyűjteményt szerkeszt; ~aĉi: tr pej összefércel, öszszehány, összelopkod (vmilyen művet); ~aĵo: válogatás, összeállítás, gyűjtemény ~aĵo de proverboj: közmondásgyűjtemény ~aĵo el la noveloj de la 20a jarcento: válogatás XX. századi novellákból muzika ~aĵo: zenei öszszeállítás; ~ilo: inf fordítóprogram, compiler; ~into: fn összeállító, szerkesztő
kompiler/o=kompililo kompleks/a=1. összetett, komplex ~a demando: összetett kérdés ~a fenomeno: összetett jelenség, komplex jelenség ~a pensado: komplex gondolkodás; 2. mat komplex, kompozit; ~o: 1. komplexum, együttes, kombinát agrikultura ~o: mezőgazdasági kombinát ~o de domoj: ép épületegyüttes ŝtalindustria ~o: acélipari kombinát; 2. mat komplex szám szin kompleksa nombro; 3. mat háromparaméteres görbesereg; 3. pszi komplexus edipa ~o, ~o de Edipo: Ödipusz-komplexus ~o de malsupereco, ~o de malplivaloreco: kisebbségi érzés szin minuskomplekso; ~eco: összetettség, bonyolultság domkomplekso, minuskomplekso kompleksi/o=ex alkat (testalkat, temperamentum) komplement/o=1. kiegészítés, pótlás, komplementum szin kompletigo; 2. nyt bővítmény akcesora ~o: járulékos bővítmény, kiegészítő al~o:nerekta objekto cirkonstanca ~o: körülményi bővítmény, határozó szin adjekto fiksa ~o: nyt kötött bővítmény nerekta ~o: közvetett bővítmény, viszonyszós bővítmény objekta ~o: tárgyi bővítmény, tárgy szin objekto predikata ~o: állítmányi bővítmény propozicia ~o: mondatrészkifejtő mellékmondat, mondat alakú bővítmény rekta ~o: közvetlen bővítmény verba ~o: igei bővítmény; 3. mat kiegészítő szög szin komplementa angulo; 3. mat komplementer halmaz; 4. mat kiegészítő ~ér; 5. biol komplement, complementum (szérumfehérje); 6. inf komplemens, komplementum; ~a: 1. kiegészítő, komplementer ~a volumo: pótkötet; 2. nyt bővítmény~, bővítményi, szerkezetes; ~i: 1. tr kiegészít; 2. tr nyt bővít, kiegészít; ~eco: komplementaritás komplet/a=1. teljes, egész, komplett ~a frenezulo: komplett őrült ~a garnituro: teljes garnitúra ~a kolekto: teljes gyűjtemény ~a verkaro de Ŝilero: Schiller összes művei; 2. mat teljes; vö. kompleta grafeo, latiso, metrika spaco; ~o: 1. készlet, garnitúra, szett szin garnituro kromosoma ~o: biol kromoszómakészlet distranĉa ~o: gaszt szeletelőkészlet ~o da sidmebloj: ülőgarnitúra la komisiono kunsidis en ~o: a bizottság teljes számban összeült ~o da manĝiloj: étkészlet; 2. tex kosztüm, öltöny; 3. tech gépegyüttes, aggregát generatora ~o: generátoraggregát turbina ~o: turbinaaggregát; ~eco: teljesség, hiánytalanság, komplettség, érintetlenség; ~iga: kiegészítő, pótló ~igaj komentoj: kiegészítő megjegyzések ~iga kurso: kiegészítő tanfolyam ~iga volumo: kiegészítő kötet, pótkötet; ~igi: tr kiegészít, pótol, kitölt, teljessé tesz ~igi la mankantajn partojn: kitölti a hiányzó részeket ~igi siajn sciojn: kiegészíti ismereteit la prelegon ~igis alparoloj: az előadást hozzászólások tették teljessé la programon ~igis teatra vespero: a programot színházi est egészítette ki mi volus ~igi liajn vortojn: szeretném kiegészíteni a szavait; ~igo: kiegészítés, adalék, pótlás; ne ~a: hiányos, nem teljes ne ~a listo: hiányos lista ne ~a traduko: nem teljes fordítás manikurkompleto, pudrokompleto, ripozkompleto, ŝirmkompleto kompletiv/a=nyt mondatrészkifejtő, kompletív; vö. kompletiva subpropozicio; ~o: mondatrészkifejtő mellékmondat szin kompletiga subpropozicio kompletori/o=kr completoria, kompletórium (befejező papi zsolozsma) komplez/o=szívesség, kedvesség li faris al mi grandan ~on: nagy szívességet tett nekem mi ne volas peti lin por ~o: nem akarom szívességre kérni; ~a: szíves, készséges, előzékeny dankon por via ~a invito: köszönet a szíves meghívásért ~a homo: készséges v. előzékeny ember; ~i: tr szívességet tesz, kedveskedik vkinek (n v. al) ~u al mi per traduko: tégy nekem szívességet egy fordítással ~u vian fianĉinon per bukedo: kedveskedj a menyasszonyodnak egy csokorral; ~ema: rendes, előzékeny v. udvarias természetű, gáláns ~ema malsaĝulo estas pli danĝera, ol malamiko Z: közm jobb egy okos ellenség, mint egy ostoba jóbarát komplic/o=jog bűntárs, bűnrészes, cinkostárs; ~eco: jog bűnrészesség lia ~eco estas pruvita: bűnrészessége bizonyítást nyert komplik/i=tr bonyolít, komplikál ne ~u ĉi tiun origine konfuzan aferon: ne bonyolítsd ezt az eleve kusza ügyet; ~a: komplikált, bonyolult, szövevényes ~a afero: szövevényes ügy ~a maŝino: bonyolult gép ~a problemo: bonyolult problema; ~o: inf komplexitás informabaza ~o: információn alapuló összetettség spaca ~o: térkomplexitás; ~aĵo: 1. bonyodalom, komplikáció diplomatia ~aĵo: diplomáciai bonyodalom; 2. orv szövődmény, komplikáció, complicatio; ~eco: bonyolultság, szövevényesség; ~iĝi: ntr bonyolulttá válik, komplikálódik la situacio ĉiam pli ~iĝas: a helyzet egyre bonyulultabbá válik ~iĝi en pneŭmanion: orv tüdőgyulladásos szövődménnyel jár; ~ita: 1. megbonyolított, szövevényessé tett; 2. bonyolult, komplikált; mal ~a: egyszerű, szimpla; ~oteorio: inf komplexitáselmélet kompliment/o=1. bók li adresas ~ojn al sia najbarino: bókokat intéz a szomszédnőjéhez diri ~ojn: szépeket mond fari ~ojn: bókol; 2. üdvözlét, tisztelet transdonu miajn ~ojn al via edzino: adja át tiszteletemet a feleségének; ~i: tr bókol, szépeket mond vkinek (n) ~u mianome vian sinjoron edzon: adja át az üdvözletemet férje urának li ~is min pri mia
68 klereco: bókolt a műveltségemről; ~ema: hízelkedő, hajbókoló komplot/o=összejátszás, összeszövetkezés, összeesküvés, cselszövevény, komplott ili faris ~on kontraŭ lia mastro: összeesküvést szőttek a gazdája ellen; ~i: ntr összeesküszik, szövetkezik vki ellen la servisto ~is kontraŭ sia sinjoro: a szolgák összeszövetkeztek az uruk ellen; ~anto: öszszeesküvő; ~teorio: összeesküvés-elmélet kompon/i=1. tr műv alkot, ír ~i filmon: filmet alkot ~i pentraĵon: festményt alkot ~i romanon: regényt ír; 2. tr zene komponál, (zenét) szerez; megtervez műv; alkot kém ~i operon: operát ír ~i sinfonion: szimfóniát ír li ~is daŭreman muzikon: maradandó zenét szerzett; 3. tr kém alkot atomoj de hidrogeno kaj oksigeno ~as la molekulon de akvo: hidrogénés oxigénatomok alkotját a vízmolekulát; ~ado: 1. műv alkotás; 2. zene komponálás, zeneszerzés; ~aĵo: 1. műv szerzemény, alkotás, kompozíció alfabeta ~aĵo: ir betűkirakós vers vö. akrostiko, mezostiko, telestiko tutfigura ~aĵo: egészalakos kompozíció; 2. zene zenemű, kompozíció; ~anto: összetevő, akotórész, alkotóelem, komponens ~anto de forto: fiz erőösszetevő, erőkomponens ~anto de vektoro: fiz vektor komponense ~antoj de kombinaĵo: kém vegyület alkotóelemei; ~isto: zene zeneszerző, komponista; biomal ~ebla: biol kém biológiailag nem bomló; mal ~i: tr elemeire v. részeire bont, felbont, dekomponál mal ~i al primaj faktoroj: mat törzstényezőkre bont mal ~i kombinaĵon: vegyületet elemeire bont; mal ~iĝi: ntr lebomlik, felbomlik, szétbomlik, részeire hull; mal ~aĵo: bomlástermék; mal ~anto: öko lebontó szervezet; biomal~ado: öko biológiai lebontás; biomal ~ebla: öko biológiailag lebontható, biológiailag lebomló biomal ~eblaj pakumoj: biológiailag lebomló csomagolóanyagok; trans~i:transponi kompost/i=tr knyv szed (>nyomda) ~i permane: kézzel szed; ~ado: knyv szedés, betűszedés linotipa ~ado: linotyp szedés, sorszedés; ~aĵo: knyv szedés, szedett szöveg senerara ~aĵo: hibátlan szedés; ~ilo: knyv szedőgép; ~isto: knyv szedő; dis~i: tr szétszed, (szedést) oszt v. visszaoszt; foto~i: tr knyv fényszed; foto~ado: knyv fényszedés; foto~ilo: knyv fényszedőgép; mis~o: knyv félreszedés, szedéshiba szin komposteraro; ~areo: knyv szedéstükör szin areo 4, tipareo; ~eraro: knyv szedéshiba, félreszedés szin miskomposto kompoŝt/o=agr komposzt; ~i: tr agr (komposzttal) trágyáz; ~igi: tr agr komposztál; ~ejo: agr komposztálóüzem; ~amaso: agr komposzthalom kompot/o=gaszt kompót; ~ujo: gaszt kompótostál kompozici/o=komponaĵo 2 kompozit/a=1. ép kompozit ~a kapitelo: kompozit oszlopfő v. fejezet; 2. tech kompozit, társított ~aj materialoj: kompozit anyagok, társított anyagok; ~o: tech kompozit anyag, társított anyag kompozit/oj=asteracoj kompren/i=1. ért, megért, felfog ~u min bone!: jól érts! li ~as predikon, kiel bovo muzikon Z: annyit ért hozzá, mint hajdú a harangöntéshez mi ~is viajn vortojn: megértettem a szavaidat mi ~is vian kritikon: megértettem a kritikádat se mi ĝuste ~is vin: ha jól értettelek; 2. ntr ért vmihez mi ne ~as pri muziko: nem értek a zenéhez mia edzini ne ~as pri komputiloj: a feleségem nem ért a számítógéphez; ~o: megértés, felfogás eĉ plej malgrandan ~on li ne havas pri tio: egy cseppet sem ért hozzá mi ne scias, kian ~on vi havas pri amikeco: nem tudom, milyen fogalmad van a barátságról sen ~o de miaj intencoj: szándékaim megértése nélkül; ~aĵo: fogalom, elképzelés apenaŭ vi havas ian ~aĵon pri skiado: alig van némi fogalmas a síelésről; ~ebla: érthető ~ebla per si mem: magától értetődő, nyilvánvaló; ~eble: 1. érthetően paroli ~eble: érthetően beszél; 2. persze, természetesen li povas ~eble viziti min: természetesen meglátogathat tio ~eble estas la plej grava: természetesen ez a legfontosabb; ~ebleco: érthetőség, felfoghatóság; ~ema: 1. nyílt, értelmes varbu ~emajn homojn: értelmes embereket toborozz; 2. megértő estu ~ema al via filo: légy megértő a fiadhoz; ~emo: 1. nyíltság, értelmesség; 2. megértés, jóindulat; ~eti: tr kapiskál, érteget li jam komencas tion ~eti: már kezdi kapiskálni; ~igi: tr megértet ~igi sin: megérteti magát ~igu al li, ke li ne povos veturi kun ni: értesd meg vele, hogy nem tud velünk utazni la gazeto ~igis la legantojn pri la kaŭzoj: az újság megértette az olvasókkal az okokat mi ne povas ~igi al vi miajn riproĉojn: nem tudom megértetni veled a kifogásaimat; ~ilo: érintkezés eszköze, megértés eszköze; et ~a: nehézfejű; ne ~o: meg nem értés, értetlenség ĉi mi trafis ne ~on: mindenhol meg nem értésre találtam; duon ~i: tr nem egészen ért, félig ért; ek~i: tr kezd érteni, kezd felfogni; inter~iĝi: ntr kölcsönösen megérték egymást; inter~o, inter~iĝo: kölcsönös megértés; mal ~ebla, ne ~ebla: érthetetlen; mem~o: önértés, önértelmezés; ne ~ema, mal ~ema: értetlen, elzárkózó; ne ~emo, mal ~emo: értetlenség; mem~ebla: nyilvánvaló, magától értetődő; mem~eble: nyilván, magától értetődően; mis~i: tr félreért szin fuŝkompreni, erarkompreni ne mis~u min: ne érts félre; mis ~o: félreértés por eviti mis~ojn: a félreértések elkerülése végett; sub ~i: tr beleért, hozzágondol la legantoj sub~is la kaŝitan sencon de la artikolo: az olvasók megértették a cikk rejtett értelmét li ne diris, sed sub~u tion: nem
mondta, de gondold hozzá sub~u: értsd bele, gondold hozzá; sub ~igi: tr sejtet li sub~igis al mi sian intencon: sejtette a szándékát; ~kapablo, ~povo: értelmi képesség, értelmesség aŭdkompreno tekstokompreno erarkompreni, fuŝkompreni kompres/o=orv borogatás akva ~o: vizes borogatás apliki ~on sur la brako: borogatást alkalmaz a karon humida ~o: nedves borogatás ~o Priessnitz: priznic seka ~o: száraz borogatás; ~i: tr orv borogat kompresor/o=tech kompresszor szin kunpremilo kompromis/o=kompromisszum, kölcsönös egyezség, kiegyezés fari ~on: kompromisszumot köt ~o 1867 inter la hungara nobelaro kaj Francisko Jozefo: 1867-es kiegyezés a magyar nemesség és Ferenc József között veni al ~o: kompromisszumra jut; ~a: kompromisszumos, kiegyezéses, megegyezéses ~a solvo: kompromisszumos megoldás; ~i: ntr kompromisszmot köt se neeviteble, oni devas ~i: ha elkerülhetetlen, kompromisszumot kell kötni kompromit/i=tr kompromittál, lejárat, hírbe hoz, meghurcol ~i bonfaman virinon: jó hírű nőt kompromittál fuŝpropagandistoj ~as Esperanton: balkezes propagandisták lejáratják az eszperantót; ~a: kompromittáló, lejárató, hírbe hozó ~a letero: kompromittáló levél ~a kampanjo: lejárató kampány; ~o, ~ado: lejáratás, hírbe hozás, kompromittálás; ~iĝi: ntr kompromittálódik, lejáratódik; ~iĝo: kompromittálódás Kompton/o=fiz (Arthur Holly) Compton efiko de ~o: Compton-effektus, Compton-jelenség ~a disĵeto: Compton-szórás kompuls/i=tr jog kényszerít, kötelez; ~a: jog kényszerítő, kötelező ~aj rimedoj: kényszerítő eszközök; ~opago: gazd kötbér, pénzbüntetés kompulsi/o=pszi kényszerneurózis, kényszeres megbetegedés, compulsio ~aj malsanoj: kényszerbetegségek kompund/a=tech kompaund, összetett, szendvics ~ ~a motoro: kompaund motor ~a tubo: vill összetett cső, többszörös cső ~a vitro: szendvicsüveg kompt/i=tech mér, számlál ~i gaskonsumon: gázfogyasztást mér; ~ilo: tech mérőóra, számlálókészülék akvo~ilo: vízóra gas~ilo: gázóra ~ilo de Geiger-Müller: Geiger-Müller-számlálócső kurento~ilo: villanyóra komput/i=1. tr inf számít, kiszámít (algoritmussal), (adatot) feldolgoz komputi milionon da decimaloj de π ~i la sekvan Paskon: kr kiszámítja a következő húsvétot; 2. ex mér, számol (pl. fogyasztást); ~a: inf számítógépes ~a centro: számítóközpont szin komputejo ~a povumo: számítási kapacitás ~a sistemo: számítógépes rendszer; ~o, ~ado: 1. inf számítás, adatfeldolgozás, processing signeca ~ado: karakterorientált feldolgozás staplada ~ado: kötegelt adatfeldolgozás taskvica ~ado: sorrendi v. szekvenciális feldolgozás, sequential processing tuja ~ado: valós idejű adatfeldolgozás, real time adatfeldolgozás, real-time processing tuja ~ado: valós idejű feldolgozás, real-time processing; 2. kr ünnepek kiszámítása ~ado de nefiksaj festotagoj: nem dátumhoz kötött ünnepnapok kiszámítása; ~ebla: mat (algoritmussal) kiszámítható ~ebla funkcio: kiszámítható függvény; ~ejo: inf számítóközpont, számítógépközpont; ~iko: 1. inf számítástudomány szin komputilscienco; 2. inf számítástechnika szin komputiltekniko; ~ikisto: 1. inf számítástudományi szakember; 2. inf számítástechnikus szin komputilisto, komputilteknikisto; ~ilo: 1. inf számítógép, komputer ~povuma ~ilo: nagyteljesítményű számítógép analoga ~ilo: analóg számítógép centra ~ilo: központi számítógép enkonstruita ~ilo: beépített számítógép gastiga ~ilo: gazdaszámítógép kongrua ~ilo: kompatibilis számítógép manipuli ~ilon: számítógépet kezel nedependa ~ilo: plattformfüggetlen számítógép notbloka ~ilo: noteszgép, notebook persona ~ilo: személyi számítógép, PC platekrana ~ilo: lapos képcsöves számítógép portebla ~ilo: hordozható számítógép, laptop szin sinokomputilo, tekkomputilo surtabla ~ilo: asztali számítógép, asztali gép, desktop computer vektora ~ilo: vektorfeldolgozó számítógép vortumeca ~ilo: szószervezésű számítógép; 2. ex mérőóra; ~ilanto: fn inf számítógépező; ~ilego: inf nagyszámítógép; ~ilisto: inf számítástechnikus szin komputikisto 2, komputilteknikisto; ~ili: ntr inf számítógépezik; ~ilizi: tr inf tech komputerizál, számítógépesít; ~ilizita: inf tech számítógépes, számítógéppel segített; vö. komputilizita instruado, fabrikado, projektado; ~isto: inf programozó; en~iligi: tr inf számítógépbe visz, digitalizál; en~iligisto: fn inf adatfeldolgozó, digitalizáló; mikro ~ilo: inf mikroszámítógép, microcomputer; per~ila: inf számítógépes, számítógéppel segített szin komputilizita; vö. perkomputila instruado, fabrikado, projektado; plur~ado: inf többszintű feldolgozás; tele~ado: inf távfeldolgozás, távadatfeldolgozás; ~ildependeco: pszi számítógép-függőség; ~illudo: inf jték számítógépes játék; ~ilreto: inf számítógépes hálózat, számítógép-hálózat; ~iltekniko: inf tech számítástechnika; ~ilteknikisto: inf számítástechnikus szin komputilisto; ~iltomografio: orv komputertomográfia, számítógépes rétegfelvétel, CT; ~olingvistiko: inf nyt számítógépes nyelvészet gaskomputilo, mankomputilo, mikrokomputilo, plurkomputado, poŝkomputilo, procezkomputilo, sinokomputilo, tekkomputilo,
69 tablokomputilo, tabulkomputilo komputer/o=exkomputilo komputor/o=exkomputilo Komsomol/o=tört Komszomol; ~ano: tört komszomolista komtang/o=gaszt komtang, koreai erőleves (marhacsontleves) komun/a=1. közös (>közös többeknek) ~a amiko: közös barát ~a lingvo: közös nyelv ~a ~ikaĵo: közös közlemény ~a proprieto: közös tulajdon ~a tero: közös föld mi loĝas kun li en ~a domo: közös v. egy házban lakom vele punkto ~a al du rektaj linioj: két egyenes vonallal közös pont tio havas nenion ~an kun la temo: semmi köze a témához; 2. köz~, általános (>közösség) ~a bono: közjó ~a gusto: közízlés ~a intereso: közérdek ~a lingvo: nyt köznyelv ~a opinio: közvélemény, általános vélemény ~a saĝo: józan ész objekto de ~a atento: közfigylem tárgya; ~e: 1. közösen, együtt szin kune loĝi komue: együtt lakik; 2. általánosan ~e homa: általános emberi ~e konata: általánosan ismert ~e uzata: általánosan használt; ~o: 1. vmi közös, közös dolog; 2. közösség szin komunumo; ~aĵo: 1. közös dolog, közös vmi Krea ~aĵo: jog Creative Commons (kreatív közjavakat szabályozó szervezet); 2. mat metszet (>halmaz); ~eco: közösség (>állapot) ~eco de teroj: földek közössége (közös tulajdona) sento de ~eco: közzösségi érzés; ~homa: általános emberi; ~igi: 1. tr közössé tesz, általánossá tesz ~igi la senton de interaparteno: általánossá teszi az együvétartozás érzését; 2. közösbe visz, közös tulajdonba vesz, kommunizál ~igi la kampojn de la vilaĝo: a falu rétjeit közösbe viszi ~igi la mastrumilojn: közös tulajdonba veszi a gazdálkodási eszközöket; ~ismo: pol fil kommunizmus; ~isma: pol fil kommunizmusra vonatkozó, kommunisztikus; ~isto: fn kommunista; ~ista: pol kommunista ~ista Manifesto: Kommunista Kiáltvány ~istaj organizoj: kommunista szervezetek ~ista Partio de Sovetunio: tört Szovjetunió Kommunista Pártja, SzKP; ~ona: mat összemérhető; ~umo: 1. közösség Brita ~umo de Nacioj: Brit Nemzetközösség szin Brita Regnaro, Brita Konfederacio ekonomia ~umo: gazd gazdasági közösség Eŭropa AtomEnergia ~umo: gazd Európai Atom-energia Közösség, Euratom Eŭropa Ekonomia ~umo: gazd pol Európai Gazdasági Közösség Eŭropa ~umo pri Defendo: kat pol Európai Védelmi Közösség Eŭropa ~umo pri Karbo kaj Ŝtalo: gazd pol Európai Szén- és Acélközösség Eŭropa ~umo: pol Európai Közösség ~umo de Sendependaj Ŝtatoj: pol Független Államok Közössége lingva ~umo: nyelvi közösség Pariza ~umo: párizsi kommün popola ~umo: népi kommuna preĝeja ~umo: kr egyházközség, templomi közösség religia ~umo: vall vallási közösség vilaĝa ~umo: faluközösség; 2. község, település (közigazgatási terület) la centroj de ~umoj estas vilaĝoj aŭ urboj: a községek központjai falvak vagy városok; ~uma: 1. közösségi ~uma laboro: közösségi munka ~umaj moroj: közösségi szokások; 2. községi, helyhatósági, önkormányzati ~uma konsilantaro: községi tanács ~uma lernejo: községi iskola, önkormányzati iskola ~uma palaco: önkormányzati palota ~uma paŝtejo: községi legelő ~uma registaro: önkormányzat; ~umano: közösség tagja; ~umigi: tr gazd pol községi tulajdonba vesz, községesít ~umigi la falĉejojn: községi tulajdonba veszi a kaszálókat; ~umisto: tört kommünár; eks~ista: mn volt kommunista, exkommunista; kaŝ ~isto, kripto~isto: pol rejtett kommunista, kriptokummunista; post ~ismo: pol posztkommunizmus; post~isma: posztkommunista; post~isto: fn posztkommunista; ~lingva: köznyelvi; ~regnaro: fn (birt) nemzetközösség; ~utila: közhasznú ~utila asocio: gazd közhasznú társaság; ~uza: közhasználati, köznapi, általánosan használt; vö. komunuza lingvo, senco bazokomunumo, bestkomunumo, defendkomunumo, gulaŝkomunismo, intereskomuneco, kaŝkomunisto,; kredkomunumo, kriptokomunisto, kulturkomunumo, lingvokomunumo, vivkomuneco, vivkomunumo komuni/i=tr kr áldoztat, megáldoztat la pastro ~as la absolvitan pekinton: a pap megáldoztatja a feloldozott bűnöst; ~o: kr áldozás, szentáldozás, úrvacsora unua ~o: elsőáldozás unua~anto: elsőáldozó; ~iĝi: ntr kr áldozik, megáldozik, szentáldozáshoz járul; ~iĝanto: fn kr áldozó unuafoja ~iĝanto: elsőáldozó; ~helpanto: fn kr segédáldoztató komunik/i=tr közöl, tudat, értesít, kommunikál (vki) ~u al li la novaĵojn: közöld vele a híreket oni oficiale ~is lian demision: hivatalosan közölték a lemondását; 2. tr közöl, közvetít, továbbít (vmi) certaj insektoj ~as malsanojn: bizonyos rovarok betegségeket közvetítenek ~i movon al la radoj: mozgást közvetít a kerekekre; ~a, ~ada: távk kommunikációs, kommunikatív, közlési ~a linio: kommunikációs vonal ~a satelito: hírközlő műhold, kommunikációs műhold nova monda ~a ordo: új kommunikációs világrend; ~o: 1. közlés, közvetítés, kommunikáció szin komunikado gazetara ~o: sajtóközlemény ~o de la fortoj al la dentorado: az erők közvetítése a fogaskerékre ~o de mortokazo al la parencoj: haláleset közlése a rokonokkal; 2. közlemény, értesítés szin komunikaĵo oni legis mallongan ~on en la radio pri la puĉo: a rádióban rövid közleményt olvastag be az államcsínyről; ~ado: közlés, közvetítés, kommunikáció szin
komuniko 1 telefona ~ado: telefonkapcsolat, telefon-összeköttetés; ~aĵo: közlemény, értesítés szin komuniko 2; ~ejo: összekötő út, összeköttetés (út), átjáró, átkelőhely; ~ema: közlékeny ~ema, kiel lanternofosto: hallgat, mint a csuka; ~ilo: távk hírközlő eszköz, kommunikációs eszköz, média szin komunikrimedo; ~iĝi: 1. ntr közlődik, átadódik, átterjed la novaĵo rapide ~iĝis: a hír gyorsan elterjedt, a hírt gyorsan átadták la skuoj ~iĝis al la boatflankoj: a lökések átterjedtek a csónak oldalaira; 2. ntr kommunikál vkivel, közlekedik, kapcsolatban van vkivel la ĉambretoj ~iĝas inter si per mallonga koridoro: a szobácskákat rövid folyosó köti öszsze la surduloj per gestoj vigle ~iĝis inter si: a siketek gesztusokkal élénken kommunikáltak egymással ne ~iĝu kun la ribeluloj: ne tarts kapcsolatot a lázadókkal per Esperanto oni ~iĝas pli libere: az eszperantóval szabadabban lehet kommunikálni; ~iĝo: 1. kapcsolat, érintkezés, összeköttetés estis nenia ~iĝo inter la sieĝantoj kaj defendantoj: semmiféle kapcsolat nem volt az ostromlók és a védők között fervoja ~iĝo: vsút vasúti összeköttetés; 2. közlődés, átadódás, átterjedés ~iĝo de magnetaj ondoj: mágneses hullámok terjedése; ~isto: 1. távk hírközlő szakember, kommunikációs szakember; 2. kat híradós; ek~iĝi: ntr kapcsolatba lép unue vi devus ek ~iĝi kun nia agento: először az ügynökünkkel kellene kapcsolatba lépnie; inter~i: tr kölcsönösen közöl ni inter~as la novaĵojn kun niaj provincaj filioj: kölcsönösen közöljük a híreket vidéki fiókjainkkal; inter~o: kölcsönös kommunikáció, egymással való érintkezés nenia inter~o estis inter la procesantaj flankoj: a pereskedő felek között semmiféle érintkezés nem volt; inter~a: egymással érintkező, egymással komunikáló, összekötő inter~a koridoro: összekötő folyosó inter~aj ĉambroj: egymásba nyíló szobák inter~aj spionoj: egymással kapcsolatot tartó kémek; inter~igi: tr egymással kapcsolatba v. érintkezésbe hoz inter~igi interkolerantojn: haragosokat érintkezésbe hoz egymással inter~igi la kontinenton kun Anglujo per tunelo: alagúttal kapcsolatba hozza egymással a kontinenst és Angliát inter~igi lagon kun rivero per kanalo: összeköttetésbe hoz tavat folyóval csatornán keresztül; inter ~iĝi: ntr egymással kommunikál, kölcsönösen érintkezik; meta ~i: tr nyt metakommunikál; meta~ado: nyt metakommunikáció; mult~a: multikommunikációs, sok csatornán kommunikáló; mult~ila: multimédia~; radio~ado: távk rádiótávközlés, rádióösszeköttetés, rádiókapcsolat; sen~iĝa: kapcsolat nélküli, érintkezés nélküli, elszigetelt ili vivas en sen~iĝa geedzeco: kapcsolat nélküli házasságban élnek Norda Koreujo estas sen~iĝa lando: Észak-Korea elszigetelt ország; tele~i: tr ad, sugároz, távolba eljuttat, telekommunikál la sciigo pri lia morto estis rapide tele ~ita: halálhírét gyorsan világgá röpítették; tele~a: távk távközlési, telekommunikációs tele ~a sistemo: távközlési rendszer; tele~o, tele~ado: távk távközlés Internacia Tele ~a Unio: Nemzetközi Távközlési Unió; tele ~ejo: távk távközlési hivatal; tele ~iĝo: távk távközlési kapcsolat v. érintkezés; tele ~ilo: távk távközlési eszköz, telekommunikációs eszköz; ~adcentro: távk kommunikációs központ, médiaközpont; ~adscienco: tud kommunikációtan; ~kanalo: távk kommunikációs csatorna; ~rimedoj: kommunikációs eszközök, hírközlő eszköz, média szin komunikiloj; ~sistemo: kommunikációs rendszer amaskomunikiloj, novaĵkomunikado komut/i=1. tr vill átkapcsol; 2. tr vsút vált, átkapcsol ~i trakon: vágányt átállít; 3. tr mat felcserél, kommutál ~i la faktorojn en produto: szorzatban felcseréli a tényezőket; ~a: 1. vill kommutációs ~a tensio: kommutációs feszültség; 2. vsút váltó~, váltási; 3. mat kommutációs; ~ebla: mat felcserélhető, kommutatív; ~eca: mat kommutatív, felcserélhető, Abelféle ~eca operacio: kommutatív művelet; ~eco: mat kommutativitás; ~iĝi: 1. ntr vill átkapcsolódik, átvált; 2. ntr vsút átállítódik; 3. ntr mat kommutál; ~ilo: vill áramirányváltó, átkapcsoló, kommutátor elektronika ~ilo: elektronkapcsoló ducirkvita ~ilo: kétáramkörös kapcsoló dupolusa ~ilo: kétpólusú kapcsoló dupozicia ~ilo: kétállású kapcsoló renversa ~ilo: billenőkapcsoló rotacia ~ilo: forgókapcsoló stelatriangula ~ilo: csillag-háromszög átkapcsoló; ~isto: fn távk telefonközpontos, telefonközpont-kezelő; mem~ilo: vill átkapcsoló automatika; ~ilmotoro: vill kommutátoros motor baskulkomutilo, glitkomutilo, ĝirkomutilo, puŝkomutilo, relkomutilo komutator/o=komutilo kon/i=tr ismer kiom mi ~as lin: amennyire ismerem ~i pli proksime: közelebbről ismer li ~as funde la klasikulojn: alaposan ismeri a klasszikusokat mi ~as la poemon, sed ne scias: ismerem a költeményt, de nem tudom mi ~as vin laŭ via nomo: névről ismerem önt mi ne plu volas ~i vin: nem akarom többé ismerni önt ne ~ante la profundecon, ne iru en la riveron Z: közm addig lépj a vízbe, amíg a kövét látod ni reciproke nin ~as, klarigon ne bezonas Z: ismerjük mi egymást oni lin ~as, kiel blankan lupon Z: ismerik, mint a rossz pénzt oni lin ~as, kiel makulharan hundon Z: ismerik, mint a tarka kutyát; ~o: ismeret fakaj ~oj: szakismeret, szakmai ismeretek fari al si ~ojn pri la ĝardenado: ismereteket szerez a kertészkedésről ~verteblaj ~oj: konvertálható ismeretek preni ~on pri la
70 faktoj: tudomásul veszi a tényeket pricivitaj ~oj: állampolgári ismeretek; ~ado: ismeret (ismerés) en la ~ado de la faktoj: a tények ismeretében; ~ato: fn ismerős bona ~ato: jó ismerős malnova ~ato: régi ismerős proksima ~ato de mia frato: testvérem közeli ismerőse; ~ata: mn ismert, ismerős al mi ~ata pejzaĝo: nekem ismerős táj internacie ~ata: nemzetközileg ismert; ~ateco: ismeretség fari ~atecon kun traveturanto: átutazóval ismeretséget köt ~ateco ne estas hereda Z: közm az érdem nem örökletes; ~ataro: ismeretségi kör; ~atiĝi, ~iĝi: 1. ntr ismertté válik li frue ~atiĝis en Esperantujo: korán ismertté vált az eszperantó világban; 2. ntr ismerkedik, megismerkedik vkivel v. vmivel (kun) ~atiĝi kun la sekretoj de la matematiko: megismerkedik a matematika rejtelmeivel li ~atiĝis kun knabino: megismerkedett egy lánnyal; ~atulo:konato; ~igi: tr ismertet, megismertet, tudat ~igi sian version pri la okazintaĵo: ismerteti a saját verzióját a történtekről ~igu al mi vian decidon: tudasd velem a döntésedet li ~igis la motivojn de sia decido: ismertette döntése indokait li ~igis sin per fajfo: füttyel jelezte kilétét mi ~igos al vi mian advokaton: majd megismertetem az ügyvédemmel; ~igilo: azonosító la mortinto havis nenian ~igilon: a halottnál semmiféle azonosítója nem volt; dis ~ata: széles körben ismert, jól ismert; dis ~igi: tr széles körben ismertet, tudat mindenkivel, széltében-hosszában hirdet; dis~iĝi: ntr híre megy, elhíresül, széles körben ismertté válik; ek ~i: 1. tr megismer ek~u vin mem: ismerd meg önmagad, gnothi sze auton malfrue mi ek~is Esperanton: későn ismertem meg az eszperantót mi ek~is bonan frizistinon: megismertem egy jó fodrásznőt; 2. tr felismer ek~i la eblojn en la situacio: felismeri a helyzetben rejlő lehetőségeket ek~i la utilon de Esperanto: felismeri az eszperantó hasznát oni ek~as bovon per la vido, kaj malsaĝulon per lia rido Z: közm nevetése árulja el az ostobát; 3. tr bibl (szexuálisan) ismer, érint li ne ek~is ŝin, ĝis ŝi naskis filon: bibl és nem ismeré őt, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; ĝis ~i: tr kiismer; inter~atiĝi: ntr megismerkedik egymással ili inter~atiĝis en balo: bálon ismerkedtek meg; inter~ateco: kölcsönös ismeretség; mem~o, sin~o: önismeret; mia~e: tudomásom szerint; mis~i: tr félreismer; misre~i: tr összetéveszt; ne ~ado: nem ismerés, ismeret hiánya ne ~ado de la leĝo: a törvény nem ismerése; ne ~ata: ismeretlen la ne ~ata soldato: az ismeretlen katona; ne ~ato: 1. fn ismeretlen (ember); 2. fn mat ismeretlen ekvacio kun unu ne ~ato: egyismeretlenes egyenlet; ne ~ateco: ismeretlenség; ne ~ebla: megismerhetetlen; nere ~ebla: felismerhetetlen li trabatis sian viktimon ĝis plena nere ~ebleco: a felismerhetetlenségig megverte az áldozatát; re ~i: 1. tr felismer, ráismer en la mallumo mi ne re ~is vin: a sötétségben nem ismertelek fel mi re ~as vian skribon: felismerem az írásodat ni reciproke nin re ~as, klarigon ne bezonas! Z: ismerjük mi egymást! oni lin re ~as, kiel blankan lupon Z: ismerik, mint a rossz pénzt re ~i lin sub la masko: felismeri az álarc alatt; 2. tr elismer, méltányol, belát szin agnoski li re ~is liajn meritojn: elismerte érdemeit mi re ~as mian eraron: belátom a hibámat mi re ~as viajn klopodojn: méltányolom az igyekezetedet; re ~o: 1. felismerés; 2. elismerés, méltánylás rikolti re~on: elismerést arat trovi re ~on: elismerésre talál; re ~a: 1. felismerő optike re ~a programo: inf ORC-program, optikai karakterfelismerő program; 2. elismerő; re ~ata: elismert re ~ata artisto: elismert művész; re ~e: elismerően paroli re~e pri liaj meritoj: elismerően szól az érdemeiről; re ~ebla: felismerhető; re ~igi: 1. tr felismertet Jozefo re ~igis sin al siaj fratoj: József felfedte magát testvérei előtt mi volus re ~igi al vi ĝiajn avantaĝojn: szeretném, ha felismernéd az előnyeit; 2. tr elismertet, elfogadtat komponistoj malfacile re ~igas sin: a zeneszerzők nehezen fogadtatják el magukat; re ~ilo: ismertetőjel; re ~ita: felismert; ek~teorio: fil ismeretelmélet, episztemológia; re ~programo: inf felismerő program Optika Re ~Programo: optikai karakterfelismerő program, OCR formorekono, parolrekono, signorekono Konakri/o=geo Conakry ~o estas la ĉefurbo de Gvineo: Conakry Guinea fővárosa konced/i=1. tr megenged, elismer, elfogad ~i golon: sp gólt megad ~u, ke vi eraris: ismerd el, hogy tévedtél mi ~as, ke pri tio mi eraris: elismerem, hogy ebben tévedtem; 2. tr ne átengedcedi 2, 3; ~o: 1. megengedés, engedmény; 2. ne átengedéscedo 2; 3. ir engedmény; ~a: megengedő ~a adjekto: nyt megengedő határozó koncentr/i=1. tr összpontosít, összevon, koncentrál ~i trupojn: csapatokat összevon ~i sin sur la taskon: a feladatra összpontosít v. koncentrál ~i sian atenton sur la temon: a témára összpontosítja a figyelmét; 2. tr kém sűrít, koncentrál ~i solvaĵon: oldatot besűrít ~ita lakto: sűrített tej; ~ejo: koncentrációs tábor, gyűjtőtábor, láger; ~iĝi: ntr összpontosul, koncentrálódik, összesűrűsödik ĉiuj rigardoj ~iĝis al li: minden tekintet rá koncentrálódott ~iĝis enormaj militfortoj: rettentő haderő koncentrálódott liaj klopodoj ~iĝis sur unu taskon: törekvései egy feladatra összpontosultak; ~iĝo: 1. összpontosulás, koncentrálódás; 2. kém koncentráció, besűrűsödés; ~ilo: inf hub, hálózati fej, főelosztó szin hibo 3; ~iteco: 1. koncentráltság, összpontosítás; 2. kém koncentráció, sűrítettség
maksimuma imisia ~iteco: maximális immissziókoncentráció, MIK maksimuma laborloka ~iteco: (káros anyagok) maximális munkahelyi koncentrációja, MAK; bio~iĝo: biol biokoncentráció; mal ~i: 1. tr szétforgácsol, fellazit, dekoncentrál mal~i lian atenton: elvonja a figyelmét; 2. tr kém hígít, dekoncentrál; sin ~ado: összpontosítás koncentr/a=samcentra; ~atoro: 1. sűrítőberendezés, besűrítő; 2. inf koncentrátor koncept/o=1. fil fogalom ~o pri spaco: térfogalom ~o pri tempo: időfogalom tio estas tro ĝenerala ~o: ez túl általános fogalom; 2. átv elgondolás, elképzelés, felfogás, koncepció ~o pri la nova monda ordo: az új világrendről való elképzelés redakta ~o de la revuo Esperanto: az Esperantó folyóirat szerkesztési koncepciója; ~i: 1. tr fil fogalmat alkot la homo bezonas percepti, antaŭ ol ~i: az ember érzékelnie kell, mielőtt fogalmat alkotna; 2. tr megfogalmaz (elképzelést), elképzelést kialakít; ~ado: 1. fil fogalomalkotás; 2. elképzelés kialakítása, megfogalmazása; re ~i: tr újrafogalmaz li re ~is sian starpunkton: újrafogalmazta álláspontját koncern/i=tr érint, illet, vmire v. vkire (n) tartozik kio min ~as: ami engem illet la ~ataj flankoj: az érintett felek landoj ne ~ataj en la konflikto: a konfliktusban nem érintett felek li ne sentas sin ~ata: nem érzi magát érintettnek tio ne ~as vin: ez nem tartozik rád tio nek tuŝas, nek ~as lin: semmi köze hozzá; ~a: 1. szóban forgó, említett la ~an proponon ĉiuj akceptis: a szóban forgó javaslatot mindenki elfogadta la ~a solenaĵo okazos eksterurbe: a szóban forgó ünnepség városon kívül lesz priparolu la aferon kun la ~aj personoj: beszéld meg a dolgot az érintett személyekkel; 2. érintett, illetékes, megfelelő, vonatkozó la ~aj decidofarantoj: az illetékes döntéshozók la ~aj organizaĵoj: az érintett szervezetek mi ne trovis ~an literaturon: nem találtam vonatkozó irodalmat; ~e: vmit illetően, vmi vonatkozásában ~e lian ludemon, li restis infano: a játékos kedve vonatkozásában gyermek maradt ~e min, mi ne estas konvinkita: ami engem illet, nem vagyok meggyőződve ~e vian peton mi faris aranĝojn: kérésedet illetően intézkedéseket tettem li skribis al mi ~e tiun aferon: azt az ügyet illetően írt nekem; ~o: vonatkozás, érintettség en ĉi tiu ~o: ebben a vonatkozásban szin ĉi-koncerne tio estas ne mia ~o: ez nem az én asztalom; ~aĵo: érintett dolog, szóban forgó dolog; ~ato: fn érintett ne mi estas la ~ato: nem én vagyok az érintett; ~ateco: érintettség; ~igi: tr vonatkoztat ne ~igu la aferon al mi: ne vonatkoztasd rám a dolgot; ĉi-~e: ebben a vonatkozásban; ~adjekto: nyt tekintethatározó mondkoncerna koncert/o=zene hangverseny, koncert ĉambromuzika ~o: kamarazenei koncert doni ~on: hangversenyt ad leĝermuzika ~o: könnyűzenei koncert; ~i: ntr hangversenyez, koncertez; ~aĵo: zene koncertdarab; ~ejo: zene hangversenyterem, koncertterem; sol~o: zene szólókoncert, szólóhangverseny; ~agentejo: zene koncertiroda, hangversenyiroda; ~kafejo: zene zenés kávéház, kabaré; ~majstro: zene hangversenymester; ~piano: zene hangversenyzongora, koncertzongora szin pianego; ~vojaĝo: zene hangversenykörút, koncertút pianokoncerto, popkoncerto, rokkoncerto, violonkoncerto koncertin/o=zene koncertina koncesi/i=tr gazd jog engedményez, (jogot) átenged, kihasználásra átenged, koncesszióba ad, koncesszionál ~i fervojon, minejon: vasútat, bányát koncesszióba ad ~i patenton al ekskluziva uzo: szabadalmat kizárólagos használatra átenged; ~o: gazd jog koncesszió, kihasználási engedély doni ~on je fervojoj: vasútkoncessziót ad ~o pri konstruo de aŭtovojo: autópályaépítési koncesszió ~o pri negoco de armiloj: fegyverkereskedelmi engedély; ~oulo: gazd jog engedményes, koncessziótulajdonos, koncesszionárius koncili/o=kr zsinat ekumena ~o: egyetemes zsinat kalcedona ~o: kalkedoni zsinat loka ~o: helyi zsinat trenta ~o: tridenti zsinat vatikana ~o: vatikáni zsinat; ~a: kr zsinati ~a dekreto: zsinati határozat ~aj konsiliĝoj: zsinati tanácskozások ~aj patroj: zsinati atyák koncip/i=tr (gyemeket) fogan szin embriigi ~i heredanton: utódot fogan la Dipatrino estis ~ita senpeka: a Szűzanya szeplőtelenül fogant ŝi ~is knabon en sia sino: méhében fiút fogant; ~iĝi: ntr biol megfogan szin embriiĝi; ~iĝo: fogamzás, megfoganás, fogantatás en la momento de lia ~iĝo: megfoganása pillanatában senpeka ~iĝo, virgeca ~iĝo: kr szeplőtelen fogantatás; ~iteco: fogantatás (>állapot) senpeka ~iteco, senmakula ~iteco: szeplőtelen fogantatás; anti ~o, kontraŭ~o: fogazmásgátlás; anti ~aĵo, kontraŭ~aĵo: fogamzásgátló szer; anti ~ilo, kontraŭ~ilo: fogamzásgátló eszköz; ~oprevento: fogamzásgátlás konciz/a=tömör, magvas ~a Etimologia Vortaro: eo Tömör etimológiai szótár ~a parolado: magvas beszéd ~a raporto: tömör beszámoló ~a stilo: tömör stílus ~a verkisto: tömör stílusú író; ~eco: tömörség; ~igi: tr tömörít ~igu vian direndon: tömörítsd a mondanivalódat konĉert/o=zene versenymű, concerto ~o por fortepiano: zongoraverseny ~o por trumpeto: trombitaverseny ~o por violono: hegedűverseny
71 konciliaci/o=jog békéltetés, békéltető egyeztetés kondamn/i=1. jog ítél, elítél, elmarasztal ~i al ekzilo: száműzetésre ítél ~i al la juĝokostoj: a perköltségek megfizetésére ítél ~i al morto: halálra ítél la civila kodo ~as tian sinteno: a polgári törvénykönyv elítéli az ilyen magatartást; 2. átv elítél, elmarasztal, elmarasztal, kárhoztat ĉiuj liaj klopodoj estis ~itaj al malsukceso: minden igyekezete kudarcra volt ítélve ~i al soleco: egyedüllétre kárhoztat ~i la terorismon: elítéli a terrorizmust ~i sin: maga felett ítélkezik ne aŭskultinte, ne ~u Z: közm két hamar nem jó: hamar inni és hamar ítélni ne ~u alian, oni vin ne ~os Z: közm ne ítélj, hogy ne ítéltessél; ~a: 1. jog elmarasztaló, elítélő, ítélet~, ítélkező ~a juĝo: elmarasztaló ítélet; 2. elítélő, kárhoztató, elmarasztaló ~aj vortoj: elítélő v. kárhoztató szavak; ~o: 1. jog ítélet ~o al morto: halálos ítélet; 2. elítélés, kárhoztatás; ~inda: elítélendő, kárhoztatandó; ~ito: jog elítélt komunjura ~ito: fn köztörvényes ~ito al morto: halálraítélt politika ~ito: politikai elítélt; mal ~i: tr jog felment szin absolvi 1; mal ~a: jog felmentő mal ~a verdikto: felmentő ítélet mortkondamni kondens/i=1. fiz kém sűrít, cseppfolyósít, kondenzál ~i gason je likvo: gázt cseppfolyósít, gázt folyadékká kondenzál ~ita lakto: sűrített tej, kondenztej; 2. kém kondenzál (>nagyobb molekulák); 3. fot gyűjt (fényt nyalábba); 4. átv tömörít, sűrít szin koncizigi ~i tekston: szöveget tömörít; ~iĝo: fiz kém kondenzáció, lecsapódás, cseppfolyósodás aldola ~iĝo: aldolkondenzáció; ~aĵo: 1. fiz kém kondenzátum, párlat; 2. fiz bozonkondenzátum; ~ilo: 1. fiz kém kondenzátor; 2. vill kondenzátor elektrolita ~ilo: elektrolitkondenzátor estinga ~ilo: oltókondenzátor plata ~ilo: síkkondenzátor plato de ~ilo: kondenzátor fegyverzete szin armaturo preciziga ~ilo: trimmer kondenzátor variigebla ~ilo: forgókondenzátor; 3. fot kondenzor szin kondensoro glimkondensilo, reflukondensilo, ŝuntkondensilo kondensor/o=kondensilo 3 kondicional/o=nyt feltételes mód szin imaga modo, kondiĉa modo, supoza modo, us-modo kondiĉ/o=1. feltétel baza ~o: előfeltétel dikti la ~ojn: dikálja a feltételeket komenca ~o: kezdeti feltétel konkursaj ~oj: sp versenyfeltételek kun la ~o, ke: azzal a feltétellel, hogy szin kondiĉe, ke kvantuma ~o: fiz kvantumfeltétel necesa ~o: szükséges feltétel plenumi la ~ojn: teljesíti a feltételeket plenumo de ~o: feltétel teljesítése starigi neplenumeblajn ~ojn: teljesíthetetlen feltételeket szab sub tiaj ~oj mi ne akceptos la dungon: ilyen feltételekkel nem fogadom el az állást sufiĉa ~o: elégséges feltétel; 2. jog feltétel, kikötés kontraktaj ~oj: szerződési kikötések la flankoj interkonsentis pri la kondoĉoj de la pactraktato: a felek megegyeztek a békeszerződés feltételeiben; 3. feltétel, körülmény ekonomiaj ~oj: gazdasági feltételek ~oj de la vivo: életkörülmények, életfeltételek premantaj ~oj de la ekzistado: nyomasztó egzisztenciális feltételek; ~a: feltételes, feltételhez kötött ~a asemblado: inf feltételes asszemblálás ~a plenumo: feltételhez kötött teljesítés ~a promeso: feltételes ígéret; ~e, ke: feltéve, hogy; ~i: 1. tr (feltételként) kiköt, feltételül szab ~i la pagon de certa sumo: kiköti bizonyos összeg megfizetését li ~is mian partoprenon: feltételül szabja a részvételemet; 2. tr feltételez, előfeltételez la membriĝo ~as la akcepton de la statuto: a belépés előfeltételezi az alapszabály elfogadását mia partopreno ne ~as mian aprobon: részvételem nem feltételezi a jóváhagyásomat; ~aro: feltételrendszer; sen~a: feltétlen, feltétel nélküli mi sen~e fidas vin: feltétlenül bízom benned sen~a sindediĉo: feltétlen odaadás ekzistokondiĉo, laborkondiĉoj, loĝkondiĉoj, randkondiĉo, vivkondiĉoj kondil/o=anat izületfej, csontbütyök, condylus ~a proceso: izületi nyúlvány; ~artiko: anat ellipszoid-izület, tojásizület kondilartr/oj=ősl Condylarthra kondilom/o=orv függöly, condyloma kondiment/o=gaszt fűszer, ízesítő; ~i: tr gaszt ízesít, fűszerez; ~ujo: gaszt fűszertartó kondolenc/i=tr részvétet nyilvánít vkinek (n), kondoleál ~i la vidvinon: részvétét nyilvánítja az özvegynek; ~o: részvét pro la perdo de via patro bonvolu akcepti mian koran ~on: édesapja elhúnyta alkalmával fogadja őszinte részvétemet; ~a: részvét~, részvétnyilvánító ~a telegramo: részvéttávirat ~a vizito: részvétlátogatás kondom/o=gysz gumióvszer, kondom, koton kondor/o=áll kondorkeselyű (Vultur gryphus) kondotier/o=ritk kat condottiere, zsoldoshadvezér kondr/o=1. anat porc~, chondro~, kondro~ (előtagként); 2. ásv szemcse, kondra; ~ito: orv porcgyulladás, chondritis; ~omo: orv porcdaganat, chondroma; ~oektomio: orv porc műtéti eltávolítása, chondroectomia; ~osarkomo: orv porcos elemeket tartalmazó szarkóma, chondrosarcoma kondrit/o=ásv kondrit, chondrit karbona ~o: szenes kondrit kondroste/oj=áll porcos-vérteshalak, porcos ganoidok (Chondrostei) kondrostom/o=áll paduc (Chondrostoma)
konduk/i=1. tr vezet (>vki) ~i al la ~aro: az oltárhoz vezet ~i je la nazo: az orránál fogva vezet ~i la arestitojn al la tribunalo: az őrizeteseket a bíróságra viszi ~u min al via sinjoro: vezess az uradhoz; 2. tr vezet, visz (>vmi) ĉiu vojo ~as al Romo: közm minden út Rómába vezet la kanalo ~as la akvon en la maron: a csatorna a vizet a tengerbe viszi la ŝtuparo ~as en la duan etaĝon: a lépcső a második emeletre visz; 3. tr átv vezet, visz (>vki) ~i la dancojn Z: vezető szerepet játszik, fő irányítója vminek ~i al peko: bűnbe visz ~i en tenton: kísértésbe visz, kísértésbe hoz vi ~as la landon al pereo: romlásba viszed az országot vi povas ~i la aferon al sukceso: sikerre viheted az ügyet; 4. tr átv vezet, visz (>vmi) diboĉado ~as al malsano: a kicsapongás betegségre vezet ~us malproksimen, se: messzire vezetne, ha mensogo malproksimen ne ~as Z: közm nem meszsze megy az ember a hazugsággal pasio ~as al krimoj: a szenvedély bűnbe visz viaj klopodoj ~as al rezulto: törekvéseid eredményre vezetnek; 5. tr vezet, irányít ~i aferon: ügyet intéz ~i armeon: hadsereget vezet ~i ĥoron: kórus vezet ~i interparolon: társalgást irányít ~i la batalon: vezeti v. irányítja a csatát ~i militon: háborút folytat li lasas sin ~i de sia koro: hagyja, hogy a szíve irányítsa; 6. tr jm vezet szin stiri ~i veturilon: járművet vezet; 7. tr vill vezet szin kondukti ~i elektron: áramot vezet; ~o, ~ado: vezetés, irányítás ~o de aferoj: ügyvezetés ~o de veturilo: járművezetés; ~anto: 1. járművezető; 2. vezető, irányító, ügyvezető ~anto de armeo: hadsereg-irányító ~anto de Esperanto-klubo: eszperantó klub vezetője ~anto de la interŝtataj traktadoj: az államközi megbeszélések irányítója; 3. fiz vill vezető szin konduktanto; 4. zene vezetőhang; 5. zene téma, vezető szólam, guida, proposta (>kánon); ~ilo: 1. jm kormány havi la ~ilojn en la manoj: átv is kezében tartja a gyeplőt ~ilo de aŭto: kocsi kormánya ~ilo de biciklo: kerékpár kormánya ~iloj: gyeplő teni per mallonga ~ilo: rövid pórázon tart; 2. tech vezeték szin dukto ~iloj por gaso kaj akvo: gáz- és vízvezetékek; 3. vill vezeték szin konduktilo elektra ~ilo: villamos vezeték szin konduktilo; ~isto: jm járművezető; ~istejo: vezetőfülke, vezetőállás szin stirejo; ~ivo: vill vezetőképesség szin konduktivo; al ~i: 1. tr odavezet, idevezet, vezet vhova al~u la gastojn: vezesd oda a vendégeket min al ~is ĉi tiu simpatia junulo: ez a rokonszenves fiatalember vezetett ide; 2. tr átv vezet, visz vhova al ~i la aferon al feliĉa fino: szerencsésen véghezviszi az ügyet tio al ~is lin al la penso: ez arra a gondolatra vitte via konduto al ~as min al malfeliĉo: viselkedésed a kétségbeesésbe visz; de ~i: 1. tr elvezet, elvisz vmitől la sorto de ~is min malproksimen de mia naskiĝurbo: a sors messze vitt a szülővárosomtól oni de ~is la arestitojn: elvezették onnan az őrizeteseket; 2. tr eltérít de ~i de la ĝusta vojo: letérít a helyes útról ne lasu vin de ~i de via celoj: ne hagyd magad eltéríteni a céljaidtól oni de ~is la trafikon: eltérítették a forgalmat; el ~i: 1. tr kivezet vkit v. vmit la pluvakvon oni el ~is tra tubo en la muro: az esővizet a falba épített csövön keresztül vezették ki oni el ~is lin el la ĉambrego: kivezették a teremből; 2. tr átv kivezet oni el~as la malnoviĝintajn varojn el la merkato: az elavult árukat kivezetik a piacról; en ~i: 1. tr bevezet oni en~is lin en ĉambron: egy szobáva vezették be; 2. tr átv bevezet en~i novan modon: új divatot vezet be en~i teĥnologion: technológiát bevezet; en ~o: 1. bevezetés enkonduko de la rekrutoj en la kazernon; 2. átv bevezetés, bevezető en~o en la teologion: bevezetés a teológiába verki en~on al la libro: bevezetőt ír a könyvhöz; en ~istino: jegyszedő (>színház); for~i: tr elvezet vhova for~i la akvon de marĉejo: mocsár vizét lecsapolja ne scieblas, kien oni for~is lin: nem tudható, hová vezették v. vitték el; kun~i: 1. tr magával visz vkit kun~u vian filon: vidd magaddal a fiadat; 2. tr átv magával hoz, maga után von lia decido kun~is kelkajn neoprtunaĵojn: döntése maga után vont néhány kellemetlenséget; mis ~i: tr félrevezet ne volu mis~i min: ne akarj félrevezetni; re ~i: tr visszavezet, visszavisz ĉi tiu vojo rekondukas al la urbo re ~i la brutojn en la stalon: vezesd vissza az állatokat az istállóba re ~i mian filon: hozd vissza a fiamat; reen ~i: tr újra bevezet ni reen~os la malnovan regularon: újra bevezetjük a régi szabályzatot reen~i formortintan specion en la regiono: kih ~ fajt újra bevezet a régióban; tele ~i: tr tech távvezérel tele~ata ludaŭto: távvezérelt játékautó; tra~i: tr átvezet la beduino tra~is lin tra Saharo: a beduin átvezette a sivatagon tra~i la armeon tra la urbo: a sereget átvezeti a városon; trans~i: tr vmin túlra vezet trans~u la gregon trans la riveron: vezesd át a csordát a folyón túlra; ~permeso: vezetői jogosítvány szin stirpermeso; ~sidilo: jm bak, vezetőülés szin boko 3 akvokondukilo, celkonduka, gaskondukilo, lumkondukilo, naftokondukilo, ondokondukilo, pilkokonduko, tramkondukisto, tubkondukilo, varmokondukado kondukt/i=tr fiz vezet (>energia) ~i elektron: áramot vezet ~i varmon: hőt vezet; ~a: mn fiz vezető konduka substanco: vezető anyag; ~o: fiz vezetés elektra ~o: áramvezetés, villamos vezetés termika ~o: hővezetés; ~aĵo: vill kábel, zsinór szin kablo; ~anco: vill hatásos vezetés, konduktancia; ~anto: fiz vezető (anyag) kupro estas bona ~anto: a réz jó vezető;
72 ~ilo: vill vezeték, huzal, vezető, ér szin elektra kondukilo ~eriga ~ilo: földelt vezető izolita ~ilo: szigetelt vezető kondukilo de fazo: fázisvezető ~ilo de kablo: kábelér mantela ~ilo: káblszerű vezeték neŭtrala ~ilo: nullavezető nuda ~ilo: csupasz vezeték nutra ~ilo: tápvezeték szin fidro plendrata ~ilo: tömör vezető profila ~ilo: alakos vezető, profilhuzal ŝnurigita ~ilo: sodrott vezető subtera ~ilo: földvezeték supertera ~ilo: légvezeték; ~ilaro: vill vezetékhálózat; ~iva: fiz vezetőképes; ~ivo, ~opovo: fiz vezetőképesség elektra ~ivo: áramvezető képesség, villamos vezetőképesség termika ~ivo: hővezető képesség; duon ~a: fiz félvezető; duon~anto: fiz félvezető anyag; duon ~ilo: fn fiz félvezető metal-oksida duon~ilo: fém-oxid félvezető; duon~ivo: fiz félvezető képesség; foto~iva: fot fiz fotokonduktív; foto~o: fot fiz fotokonduktivitás (>jelenség); fotokondukanto: fot fiz fotokonduktor; foto~ivo: fot fiz fotokonduktivitás (>képesség); ne ~anto: fiz nemvezető anyag, szigetelő; semi ~a:duonkondukta; super~a: fiz szupravezető; super~anto: fiz szupravezető; super~ivo: fiz szupravezető képesség ŝnurkonduktilo konduktor/o=kalauz, jegykezelő ~o en trajno, tramo kaj buso: kalauz vonaton, villamoson és buszon kondut/i=ntr viselkedik ~i kiel decas: illedelmesen viselkedik li ~is ĉiam ĝentile al mi: mindig udvariasan viselkedett velem szemben; ~o: viselkedés, magaviselet havi bonan ~on: jó a magaviselete li ricevis bonan noton pri ~o: jó jegyet kapott magaviseletből mi instruos al vi la bon~on!: majd én móresre tanítalak!; bon ~a: jó magaviseletű; inter~o: kölcsönös viselkedés; mis ~i: ntr rosszalkodik; mis~a: rosszalkodó; ~kodo: illemkódex; ~maniero: viselkedésmód, modor; ~normo: viselkedési norma v. szabály koneks/a=1. vmivel összefüggő, kapcsolatos ~a demando: idetartozó kérdés ~aj fenomenoj: összefüggő jelenségek ~aj sciencoj: kapcsolatos tudományok, melléktudományok; 2. mat összefüggő ~a komponanto: összefüggő komponens simple ~a: egyszerűen összefüggő; ~ega: mat erősen összefüggő; ~eta: mat gyengén összefüggő ~eta grafeo: gyengén összefüggő gráf; ~i: ntr összefügg, kapcsolódik kiel tio ~as kun la temo?: hogyan függ ez össze a témával? lia stranga konduto ~as kun liaj sentoj: furcsa viselkedése az érzelmeivel függ össze; ~o: kapcsolat, összefüggés en tia ~o: ilyen összefüggésben; inter~a: kölcsönösen összefüggő tio estas aferoj inter~aj: ezek kölcsönösen összefüggő dolgok; inter~e: egymással összefüggve; inter~i: ntr kölcsönösen összefügg niaj problemoj ne inter~as: a problémáink nem függenek össze egymással konekt/i=1. tr vill eltr csatlakoztat, összekapcsol, csatol, összeköt; 2. tr anat összekapcsol, összeköt; ~o: 1. vill eltr csatlakoztatás, csatolás, kapcsolás, bekötés, összekapcsolás deltoforma ~o: deltakapcsolás kaskada ~o: kaszkádkapcsolás paralela ~o: párhuzamos kapcsolás seria ~o: soros kapcsolás stelforma ~o: csillagkapcsolás; 2. inf kapcsolat, összeköttetés interreta ~o: internetkapcsolat szin retkonekto larĝkapacita interreta ~o: szélessávú internetkapcsolat; 3. közl csatlakozás li m~rafis la ~on: lekéste a csatlakozást rekta ~o al Vieno: közvetlen csatlakozás Bécsbe; ~ejo: 1. vill csatlakozási hely v. pont; 2. inf port, kapu paralela ~ejo: párhuzamos port seria ~ejo: soros port; ~iĝi: vill inf csatlakozik, kapcsolódik ~iĝi al la reto: a hálózatra v. az internetre csatlakozik; ~ilo: vill csatlakozó, csatlakozó szerelvény; ~ite: inf on line, csatlakozva komputili ~ite: csatlakozva számítógépezik; ~ingo: vill csatlakozóaljzat, konnektor; dis~ilo, mal ~ilo: vill szakaszoló; mal ~i: tr vill (csatlakozást) bont v. megszakít, szétkapcsol mal~i la reton: megszakítja az internetkapcsolatot mal ~i la televidilon: kihúzza a tévét; mal ~iĝi: 1. ntr vill szétkapcsolódik; 2. ntr inf kijelentkezik, kilép; mis~o: vill téves v. hibás csatlakoztatás; sen~e: inf kapcsolat nélkül, off line; tra~i: tr távk kapcsol (bekapcsol egy harmadik fogyasztót) mi tra~as la sinjoron direktoron: kapcsolom v. adom az igazgató urat; ~oloko: vill csatlakozási hely v. pont; ~oskemo: vill kapcsolási rajz; ~oŝranko: vill kapcsolószekrény distribua ~oŝranko: elosztószekrény; ~tabulo:ŝaltpanelo, ŝaltotabulo buskonekto, kruckonekto, retkonekto, terkonekto, trajnkonekto Konektikut/o=geo pol Connecticut (US) konektiv/o=1. anat kötőszövet, tela coniunctiva szin kuniga histo grasa ~o: zsíros kötőszövet; 2. növ csatló, ereszték, connectivum konestabl/o=tört kat fővezér (a királyi sereg vezére) konfeder/i=konfederacii konfederaci/o=1. pol államszövetség, konföderáció atena ~o: tört athéni szövetség Brita ~o: Brit Nemzetközösség, Commonwe ~h szin Brita Regnaro, Brita Komunumo de Nacioj Svisa ~o: tört Svájci Államszövetség; 2. szövetség, konfederáció Internacia ~o de Liberaj Sindikatoj: Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége sindikata ~o: szakszervezeti konföderáció; ~i: tr szövetségbe tömörít ~itaj ŝtatoj de Ameriko: amerikai konföderált államok; ~a: pol konföderációs, szövetségi ~a politiko: szövetségi politika; konfederismo: pol konföderalizmus, konfederalizmus
konfekci/o=tex konfekció; ~a: tex konfekciós ~a industrio: konfekcióipar, készruhaipar ~a jako: konfekciós zakó ~a vendejo: készruhaüzlet; ~i: tr tex konfekcionál ~itaj produktoj: konfekcionált termékek; ~aĵo: tex készruha, konfekciótermék konferenc/o=konferencia, tanácskozás diplomatia, jura, scienca ~o: diplomáciai, jogi, tudományos konferencia episkopa ~o: vall püspöki konferencia gazetara ~o: sajtókonferencia instruista ~o: isk tanári konferencia, oktatói konferencia ~o de UN pri Komerco kaj Evoluigo: ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, UNCTAD ~o pri Sekureco kaj Kunlaboro en Eŭropo: Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia rondtabla ~o: kerekasztal-tanácskozás; ~i: ntr tanácskozik, konferenciát tart; ~ejo: konferencia helyszíne, konferenciaterem; ~aktoj: konferencia anyaga; ~interpretisto: konferenciatolmács klimatkonferenco, kulminkonferenco, partikonferenco, pintokonferenco, videokonferenco konferv/o=növ Enteromorpha (zöldmoszatnemzetség) konfes/i=1. tr megvall, bevall, beismer ~i amon: szerelmet vall ~i principon: elvet magáének vall la farinto ~is la krimon: az elkövető bevallotta a bűntényt li fine ~i al si sian senpovon: végül bevallotta magának tehetetlenségét li ~is sian eraron: beismerte a tévedését mi devas ~i, ke: meg kell vallanom, hogy mi ~as lin mia majstro: mesteremnek vallom; 2. tr kr gyón, meggyón li ~is siajn pekojn al la pastro: meggyónta bűneit a papnak; ~o: 1. vallomás, beismerés ~oj de Sankta Aŭgusteno: Szent Ágoston Vallomásai; 2. kr gyónás fari ~on: gyón orela ~o: fülbe gyónás preni ~on de pekinto: bűnöst meggyóntat publika ~o: kr nyilvános gyónás, eklézsiakövetés; ~ejo: kr gyóntatószék szin konfesejo; for~i: tr megtagad, eltagad, letagad ĉu nun vi for~as vian amon?!: most megtagadot a szerelmedet?! oni ne povas for~i liajn meritojn: nem lehet eltagadni érdemeit; mal ~i: tr megtagad, letagad, nem ismer el Kabe mal ~is Esperanton: Kabe megtagadta az eszperantót la akuzito mal~is ĝisfine: a vádlott végig tagadott li mal ~is sian amikon, sian patrujon kaj sian religion: megtagadta barátját, hazáját és hitét mal ~i ŝuldon: tartozást tagad, tartozást nem ismer el ne mal ~u tian evidentaĵon: ne tagadj le ilyen nyilvánvaló dolgot Servet ne mal ~is sian instruon eĉ antaŭ la brulŝtiparo: Servet nem tagadta meg a tanítását a máglya előtt sem; nemal ~ebla: tagadhatatlan; ~budo: kr gyóntatószék; ~preni: tr kr gyóntat; ~prenanto: kr gyóntató amkonfeso, estkonfesi, fidokonfeso, kredkonfeso, pekkonfesi konfesi/o=kr hitvallás, felekezet Aŭgsburga ~o: ágostai hitvallás katolika, ortodoksa, protestanta ~o: katolikus, ortodox, protestáns hitvallás v. felekezet; ali~a: kr más felekezetű; inter~a: kr felekezetközi, interkonfesszionális, ökumenikus; sam ~ano: kr azonnos felekezethet tarozó, felekezeti testvér; sen ~a: felekezeten kívüli; super~a: felekezetek feletti konfet/oj=konfetti konfid/i=1. tr v. ntr ex bízik vkibenfidi kiu ne ~as, tiu ne bedaŭras Z: közm aki nem bízik, csalódás nem éri ~u, sed vidu Z: közm ne bízz vakon; 2. tr rábíz vmit vkire szin komisii 2 ~i sian havon al neĝustaj manoj: nem megfelelő kezekre bízza a vagyonát ~i sian infanon al vartistino: gondozónőre bízza gyermekét li ~is sin al la rapido de siaj kruroj: szedte a lábát, nyakába kapta a lábát; 3. tr megoszt vkivel (>érzelem, titok) ~i sekreton al amiko: barátot titokba beavat, barátra titkot rábíz ~i sian malĝojon al li: megosztja vele bánatát ~i sin al sia fratino: kitárulkozik v. megnyílik a nővére előtt; ~a: bizalmas ~a propono: bizalmas ajánlat; ~o: bizalom akiri, ĝui, perdi ies ~on: megszerzi, élvezi, elveszíti vkinek a bizalmát havi plenan ~on al li: teljes bizalommal van iránta ~o naskas ~on Z: közm a bizalom bizalmat szül kun ~o neniam rapidu Z: közm aki hamar hiszen, hamar csalatkozik meti la demandon pri ~o: pol bizalmatlansági indítványt nyújt be mi gajnis lian ~on: elnyertem a bizalmát postuli la ~on de la parlamento: pol bizalmatlansági indítványt tesz reciproka ~o: kölcsönös bizalom tro da ~o kondukas al perfido Z: közm ki könnyen hisz, könnyen megcsalódik; ~itaĵo: rábízott holmi, letét; ~ato: fn megbízott; ~ema: jóhiszemű; ~ebla: megbízható; ~igi: tr bizalmat ébreszt, bizalmat kelt; ~iga: bizalomgerjesztő, bizalomépítő; ~inda: bizalomra méltó, bizalomra érdemes; ~ulo: vkinek a bizalmasa, bizalmi ember; mal ~i: ntr bizalmatlan vki iránt (al), bizalmatlankodik; mal ~o: bizalmatlanság pozitiva propono pri mal ~o: pol konstruktív bizalmatlansági indítvány voĉdonado pri mal ~o: pol bizalmatlansági szavazás voĉo de mal ~o: pol bizalmatlansági szavazat; mal ~igi: tr bizalmatlanná tesz, gyanakvóvá tesz; mal ~ema: bizalmatlan, gyanakvó; mem~o: önbizalom; ~ekspluato: bizalommal való visszaélés; ~intervalo: konfidenciaintervallum (>statisztika); ~oplena: bizalomteljes en ~oplena atmosfero: bizalomteljes légkörben konfidenc/o=bizalmas közlés, bizalmasság (vmi bizalmas) fari ~ojn: bizalmas dolgokat közöl, bizalmas közléseket tesz; ~i: tr bizalmasan közöl, (titkot) rábíz mi ~as al vi la decidon de la ĵurio: bizalmasan közlöm veled az esküdtszék döntését mi ne kutimas ~i intimaĵojn: intim dolgokat nem
73 szokásom bizalmasan közölni; ~a: 1. bizalmas (>vmi) de ~a karaktero: bizalmas jellegű ~a interparolo: bizalmas beszélgetés ~a letero: bizalmas levél ~a noto: bizalmas feljegyzés; 2. bizalmas (>vki) ~a kolego: bizalmas kolléga ~a mesaĝportanto: bizalmas üzenetvivő; ~e: bizalmasan ~e mi diras al vi: bizalmasan mondom neked; ~ema: bizalmas természetű, közlékeny; ~ulo: vkinek a bizalmasa, bizalmi ember; ~umi: ntr pej bizalmaskodik; mal ~ema: zárkózott, bizalmatlan konfidenci/o=exkonfidencno konfiguraĵ/o=kunaranĝo 2 konfirm/i=1. tr megerősít, igazol, visszaigazol ~i aliĝon: jelentkezést viszszaigazol ~i interligon: kr szövetséget megerősít ~i la novaĵon: megerősíti a hírt lia demisio ne estis ~ita: lemondását nem erősítették meg liaj esperoj ne estis ~itaj: reményei nem igazolódtak tio ~as miajn timojn: ez igazolja a félelmeimet; 2. tr kr bérmál, konfirmálkonfirmacii; ~o: 1. megerősítés, visszaigazolás ~i alibion: alibit igazol lia supozo trovis ~on: feltételezése megerősítést nyert peti ~on pri la aliĝo: megerősítést kér a jelentkezésről; 2. kr bérmálás, konfirmáláskonfirmacio; ~iĝo: kr bérmálkozás, konfirmációkonfirmacio; ~ilo: visszaigazolás, visszaigazoló lap; mal ~i: tr cáfol la registaro mal ~is la informojn de la gazetaro: a kormány cáfolta a sajtó értesüléseit via konduto mal ~as vian sincerecon: viselkedésed cáfolja az őszinteségedet; mal ~o: cáfolat konfirmaci/o=kr bérmálás, konfirmálás; ~a: kr bérma~, bérmálási, konfirmációs ~a ceremonio: bérmálási szertartás, konfirmációs szertartás ~a filino: bérmakeresztlány ~a filo: bérmakeresztfiú ~a leciono: bérmaóra ~a patrino: bérmakeresztanya ~a patro: bérmakeresztapa ~aj gepatroj: bérmaszülők; ~i: tr kr bérmál, konfirmál; ~iĝo: kr bérmálkozás, konfirmálkodás; ~oto: kr bérmálandó, konfirmálandó, confirmandus; ~ito: fn kr megbérmált, konfirmált konfisk/i=1. jog lefoglal, elkoboz, konfiskál ~i la kontrabandaĵon: elkobozza a csempészárut; 2. átv elvesz, elkoboz ~i la alumetojn de la infano: a gyerektől elkobozza a gyufát ~i nefreŝan viandon: elkobozza a lejárt szavatosságú húst; ~o: jog lefoglalás, elkobzás, konfiskálás ~o de nepermesataj libroj fare de la polico: tilos könyvek rendőri elkobzása konfit/i=gaszt befőz ~i prunojn: szilvát főz be; ~aĵo: gaszt befőtt alkohola ~aĵo: bólé szin boleo ĉeriza, poma ~aĵo: cseresznyebefőtt, almabefőtt; ~ejo: gaszt édességbolt; ~ujo: gaszt befőttesüveg konflagraci/o=fil átv világégés konflikt/o=1. (társadalmi) konfliktus socia ~o: társadalmi konfliktus, társadalmi összeütközés generacia ~o: generációs konfliktus klasa ~o: osztálykonfliktus; 2. átv összeütközés, konfliktus arma ~o: kat fegyveres konfliktus batala ~o: kat harci konfliktus ~o de interesoj: érdekek ütközése konscienca ~o: lelkiismereti konfliktus milita ~o: kat katonai konfliktus veni en ~on: összeütközésbe v. konfliktusba kerül; ~i: ntr összeütközik, konfliktusban van la konscienco ofte ~as kun nia deziroj: a lelkiismeret gyakran konfliktusban van a vágyainkkal; ek~i, ~iĝi: ntr konfliktusba kerül; ~evita: konfliktuskerülő animkonflikto, laborkonflikto, limkonflikto, potencokonflikto konform/a=1. megegyező, azonos ~a al la modelo: a mintával egyező kopio ~a al la originalo: az eredetivel megegyező másolat; 2. megfelelő, illeszkedő, alkalmas, konform ~a al la celo: a célnak megfelelő la du unuigotaj partoj ne estas ~aj unu al la alia: a két egyedítendő rész nem illeszkedik egymáshoz la rimedo ne estas ~a al la celo: az eszköz nem alkalmas a célra plenumo ~a al la ordono: a parancsnak megfelelő végrehajtás via konduto ne estas ~a az viaj principoj: viselkedésed nem felel meg az elveidnek vivmaniero ne ~a al la higienio: a higiéniának nem megfelelő életmód; 3. mat szöghű, szögtartó, konformis szin angulfidela; ~e: megfelelően, megegyezően, összhangban ~e al la kutimoj kaj moroj: a szokásoknak és erkölcsöknek megfelelően ~e al lia lasta volo: utolsó kívánságának megfelelően ~e al via deziro: kívánságának megfelelően ~e kun la leĝo: a törvénnyel megegyező módon ~e kun viaj deklaroj: nyilatkozataiddal összhangban; ~i: ntr megfelel, megegyezik ĉi tiu kopio ne ~as al mia manuskripto: ez a másolat nem egyezik meg a kéziratommal la agado de la organizo ~as al ĝiaj celoj: a szervezet tevékenysége megfelel a céljainak la proceduro ~as kun la leĝo: az eljárás megegyezik a törvénnyel; ~eco: megfelelés, megfelelőség, egyezés, hűség la ~eco de la kopio atestas s-ro N: a másolat hűségét X úr igazolja mi trovis ~econ inter liaj vortoj kaj faroj: egyezést találtam szavai és tettei között; ~igi: tr hozzáigazít, megfelelőlvé v. alkalmassá tesz, összhangba hoz ~igi la dieton al la malsano: a diétát a betegséghez kell igazítani ~igi la gestojn al la vortoj: a gesztusokat a szavakhoz igazítja ~igi la normojn al la vivo: a normákat az élethez igazítja ni devas ~igi la gazeton al la gusto de la legantoj: a lapot az olvasók ízléséhez kell igazítanunk; ~iĝi, al ~iĝi: ntr alkalmazkodik ~iĝi al la sociaj postuloj: alkalmazkodik a társadalmi követelményekhez mi tute al ~igas min al via programo: teljesen alkalmazkodom a programjához; ~iĝo: alkalmazkodás, illeszkedés; ~ismo: pej konfo-
mizmus, alkalmazkodás, megalkuvás; ~isto, ~ismano: pej konformista, alkalmazkodó, megalkuvó; inter~igi: tr egymáshoz igazít, kölcsönösen öszszehangol, egymáshoz illeszt harmonie inter~igitaj mebloj: harmonikusan összehangolt bútorzat ni inter~igu niajn horloĝojn: igazítsuk egymáshoz az óráinkat; inter~iĝi: ntr egymáshoz igazodik, összehangolódik; mal ~a: nem megfelelő, alkalmatlan; mal ~i: ntr kilóg, nem illeszkedik,nem alkalmas; ne ~a: nem megfelelő, nem egyező, nonconform konduto ne~a al la etikedo: az etikettnek nem megfelelő viselkedés opinio ne ~a al la komuna: az általánossal nem egyező vélemény; ne ~eco: meg nem felelés la ne ~eco de la kadro al la pentraĵo: a keret meg nem felelése a festménynek; ne ~ismo: meg nem alkuvás, nonkonformizmus; ne ~isma: mn nonkonformista, be nem illeszkedő; ne ~isto: nonkonformista konfront/i=1. tr jog szembesít la tribunalo ~is la akuziton kun la atestanto: a bíróság szembesítette a vádlottat a tanúval; 2. tr átv szembesít, szembeállít, konfrontál, ütköztet ~i diverĝajn opiniojn: eltérő véleményeket ütköztet ~i kun malfacilaĵoj: nehézségekkel állít szembe tio ~is lin kun nesolveblaj problemoj: ez megoldhatatlan problémákkal szembesítette; ~iĝi: ntr szembesül, szembekerül, összeütközik ~iĝi kun akraj atakoj: éles támadásokkal találja magát szembe li ~iĝis kun sia senpoveco: szembesült a saját tehetetlenségével li ne volas ~iĝi kun la vero: nem akar szembesülni az igazsággal; ~iĝo: konfrontáció, szembenállás, szembekerülés, összeütközés Konfuce/o=fil Kung Fu-ce, Konfucius; ~ano: fil konfuciánus; ~anismo: fil konfucianizmus konfuz/i=1. tr összekuszál, összezavar, összekever Dio ~is la lingvojn: az Isten összezavarta a nyelveket ~i la harojn: összekuszálja a haját ne ~u miajn dokumentojn: ne keverd össze az irataimat; 2. tr összetéveszt, öszszekever mi ~is vin kun konato: egy ismerőssel összekevertem li ~is la du leterojn, kaj misenmanigis ilin: összekeverte a két levelet, és tévesen kézbesítette őket; 3. tr megzavar, összezavar la amo ~is lian kapon: a szerelem összezavarta a fejét la juĝisto ~is la akuziton per siaj demandoj: a bíró összezavarta a vádlottat a kérdéseivel ne ~u vin, ke mi sincere parolas: ne zavarjon meg, hogy őszintén beszélek vi nur ~is min per viaj argumentoj: csak megzavartál az érveiddel; ~o: 1. kuszaság, összevisszaság sur via skribotablo regas ~o: az íróasztalodon kuszaság uralkodik; 2. zavar, zavarodottság, zűrzavar babilona ~o de lingvoj: babiloni nyelvzavar kaj la Eternulo ĵetis ~on sur Siseran: bibl az Úr pedig megzavarta Siserát la ~o kaŭzita de la sieĝo: az ostrom okozta zűrzavar mia ~o estas facile klarigebla: zavarom könnyen magyarázható via anonco kreis ~on: bejelentésed zavart keltett; ~a: 1. zavaros, kusza ~aj aferoj: zavaros v. kusza ügyek ~aj ideoj: zavaros ötletek; 2. zavarodott mi restis tute ~a: teljesen megzavarodtam; ~aĵo: zavaros valami, zavaros ügy, kuszaság, zűrzavar, összevisszaság en ĉi tiu ~aĵo mi ne trovas miajn gantojn: ebben az összevisszaságban nem találom a kesztyűmet mi devas okupiĝi pri ~aĵoj: zavaros ügyekkel kell foglalkoznom; ~iva: zavarba ejtő, elképesztő; inter~i: tr egymással összekever, összezavar, össze-vissza kever vi inter~as du tute aliajn aferojn: összekeversz két teljesen különböző dolgot la du armepartoj inter~iĝis en la valo: a két seregtest összekeveredett a völgyben; mal ~i: tr rendez, tisztáz li mal ~is la ĥaoson de siaj libroj: rendezte a könyvei között uralkodó káoszt mal ~i demandon: kérdést tisztáz; ne ~ebla: 1. összetéveszthetetlen; 2. higgadt, nyugodt, józan; sen~a: zavarmentes la sen~a evoluo de nia lingvo: nyelvünk zavarmentes fejlődése menskonfuza, menskonfuziĝo Konfuzi/o=neKonfuceo Kong/o=1. geo Kongó (folyó) vö. Zairo; 2. geo pol Kongó (ország) (CD) Demokratia Respubliko ~o: Kongói Demokratikus Köztársaság ~o Kinŝasa: Kinshasai Kongó; 3. geo pol Kongó (ország) CG Respubliko ~o: Kongói Köztársaság ~o Brazavila: Brazzaville-i Kongó; ~a: mn nyt kongó, kikongó (kon); ~ano: fn kongói; ~olando: neKongo; ~okoloraĵo: kém kongószínezék; ~oruĝo: kém kongóvörös kongel/i=tr gaszt fagyaszt; ~ujo: fagyasztószekrény kongest/i=tr orv vértolulást okoz; ~a: orv vértolulásos, congestivus; ~o: orv vértolulás, congestio szin sangalfluo konglomer/i=fiz ásv konglomerál, összetömörít, egy tömbbe egyesít; ~aĵo: 1. ásv kavicskő, konglomerátum; 2. fiz konglomerátum; ~iĝi: ntr konglomerálódik, összetömörödik, tömbösödik konglomerat/o=konglomeraĵo Kongol/o=neKongo kongr/o=áll tengeri angolna (Conger) szin marangilo kongregaci/o=1. kr kongregáció (szerzetesi közösség) ~o de la Dia Vorto: Az Isteni Ige Társasága; 2. kr kongregáció (hitbuzgalmi egyesület); 3. kr kongregáció (pápai bizottság) ~o pri la Indekso: Index Kongregáció, Contragatio Indicis ~o pri Propagando de Kredo: Hitterjesztés Kongregációja, Congregatio Propaganda Fidei ~o pri Ritoj: Szertartások Kongregációja, Congregatio Sacrorum Ritum
74 kongres/o=1. kongresszus bulonja ~o: eo Boulogne-sur-Mer-i kongreszszus lingvistika, medicina ~o: nyelvészeti, orvosi kongresszus universala ~o: eo világkongresszus szin mondkongreso Universala ~o de Esperanto: eo eszperantó világkongresszus; 2. pol tört kongresszus (diplomáciai tanácskozás) la ~o de Parizo en 1856: a párizsi kongresszus 1856-ban la ~o de Vieno en 1815: a bécsi kongresszus 1815-ben; 3. pol kongresszus (parlament) la ~o de la Unuiĝintaj Ŝtatoj: az Egyesült Államok Kongresszusa; ~i: ntr kongresszuson részt vesz, kongresszust tart la esperantistaro ~is en Budapeŝto: az eszperantisták Budapesten tartották a kongresszsukat ni ~is en Londono: Londonban kongresszuson vettünk rész; ~a: kongresszusi ~aj deputitoj: kongresszusi küldöttek ~a Regularo: Kongreszszusi Szabályzat; ~ano: kongresszusi résztvevő, kongresszus résztvevője; ~ejo: kongresszusi palota, kongresszus színhelye; antaŭ ~o: előkongresszus; post~o: utókongresszus; ~centro: kongresszusi központ; ~temo: kongresszusi téma fondkongreso, mondkongreso, partikongreso kongru/i=1. ntr egybevág, egyezik, megegyezik la asertoj de la akuzito ~as kun la atesto: a vádlott állításai egybevágnak a tanúvallomással tio ~as: ez egyezik, ez stimmel; 2. ntr mat egybevág, kongruál (>alakzat, egész szám); 3. ntr inf tech csereszabatos, kompatibilis szin esti interkonvena la malnova generatoro ne ~as kun la nova: a régi generátor nem csereszabatos az újjal; 4. ntr orv összefér, megfelelő, kompatibilis; ~a: 1. egyező, egybevágó; 2. mat egybevágó, kongruens; 3. inf tech csereszabatos, kompatibilis IBM-~aj komputilo: IBM-kompatibilis számítógép ~aj maŝinpartoj: csereszabatos gépalkatrészek ~aj programoj: kompatibilis programok; ~o, ~eco: 1. megegyezőség; 2. mat egybevágóság, kongruencia; 3. inf tech csereszabatosság, kompatibilitás; inter~i: ntr harmonizál, egymáshoz illeszkedik, összhangban van ĉi tiuj koloroj bone inter~as: ezek a színek jól illenek egymáshoz koni/o=növ bürök (Conium) konidi/o=növ konídium, conidium (gombák ivartalan szaporítósejtje); ~ujo: növ konídiumtartó, conidiophorum szin konidioforo; ~dona: növ konídiumtermelő konidiofor/o=növ konídiumtartó, conidiophorum szin konidiujo konifer/oj=növ toboztermők, tobozos nyitvatermők (Coniferae) szin pinopsidoj ~plantoj:koniferoj koniin/o=kém koniin konik/o=mat kúpszelet; ~oido: mat konoid konioz/o=orv porártalom, coniosis koniz/o=növ berzeske, rühfű (Conyza) konjak/o=gaszt konyak, borpárlat; ~umi: ntr konyakozik; ~glaso: gaszt konyakospohár konj.=konjunkcio konjekt/i=tr sejt, gyanít, gyanakszik la edzo ~is esti kokrita: a férj sejtette, hogy megcsalják Petro parolas sen direkto, sed Paŭlo ~u Z: közm lányának mondja, hogy a menye is értse; ~o: 1. sejtés, gyanú, (sejtésféle) érzés eĉ palan ~on mi ne havas pri tio: halvány fogalmam sincs róla el ~oj la prokuroro ne povas krei akuzon: sejtésekből az ügyész nem tud vádat alkotni li ekhavis malbonan ~on: rossz érzése támadt; 2. mat sejtés ~o pri la kvar koloroj: mat négyszíntétel, négyszínsejtés; ~aĵo: sejtett dolog, vmi sejtett; ~ebla: sejthető, gyanítható konjug/i=1. tr nyt (igét) ragoz szin konjugacii; 2. tr mat kém konjugál; ~o: mat kém konjugálás; ~ado: nyt igeragozás, konjugáció szin konjugacio; ~aĵo, ~ito: fn mat konjugált hermita ~aĵo: hermitikus konjugált; ~ita: mat kém konjugált ~ita duobla ligo: konjugált kettős kötés ~ita komplekso: konjugált komplex szám ~ita subaro: konjugált részcsoport; ~lineara: mat antilineáris szin duonlineara konjugaci/i=tr nyt (igét) ragoz ~u la verbon „fari”: ragozd el a „fari” igét; ~o: nyt igeragozás en Latino estas kvin ~oj: a latinban öt igeragozás van kompleksa ~o: összetett igeragozás objektdifina ~o, subjekta ~o: tárgyas v. határozott igeragozás objektnedifina ~o: alanyi v. határozatlan igeragozás, általános igeragozás simpla ~o: egyszerű igeragozás; memkonjugita: mat invariáns (részcsoport); ne ~ebla: nyt nem ragozható (>ige) konjunkci/o=1. nyt mellérendelő kötőszó szin kunordigilo, kunliga vorteto vö. subjunkcio duopa ~o: páros kötőszó subordiga ~o: alárendelő kötőszó szin subjunkcio; 2. csill konjunkció, együttállás vö. opozicio 3 malsupera ~o: alsó együttállás supera ~o: felső együttállás; 3. mat konjunkció vö. disjunkcio, ekvivalento, implico, negacio; ~i: ntr csill együttáll, konjunkcióban van konjunktiv/o=anat kötőhártya, szemkötőhártya, conjunktiva bulba ~o: szemgolyó-kötőhártya, tunica conjunctiv bulbi kronika kataro de la ~o: orv idült kötőhártyahurut, conjunctivitis catarrhalis chronica palpebra ~o: szemhéj-kötőhártya, tunica conjunctiva palpebrarum; ~ito: orv kötőhártya-gyulladás, conjunctivitis konjunktur/o=gazd konjunktúra, fellendülés; ~a: gazd konjunkturális;
mal ~o: gazd dekonjunktúra; mal ~a: gazd dekonjunkturális konk/o=1. áll kagylóhéj bor~oj:foladedoj ~o de heliko, mitulo: csiga, kagyló héja; 2. kagyló (alakú tárgy) ~o de spado: kard kosara; 3. anat kagyló, concha naza ~o: orrkagyló, orrkagylócsont, concha nasalis orela ~o: fülkagyló, concha auriculae; 4. mit tritonkürt; ~aĵo: áll üres kagyló, kagylóhéj; ~ego: ép kagylódísz; ~ologio: áll kagylótan; ~uloj: áll kagylós állatok; ~ohava: ásv kagylót tartamazó, kagylós fandokonko, monkonko, orelkonko, perlokonko, ŝirmkonko konkan/a=mn nyt konkani (kok) konkav/a=1. homorú, konkáv; vö. konkava lenso, spegulo; 2. mat konkáv szin transobtuza ~a bildigo: konkáv leképezés ~a subaro: konkáv halmaz; ~aĵo: homorulat; ~eco: homorúság; du~a: fiz kétszer homorú, bikonkáv; ~angula: homorúszögű; ~-konveksa: konkáv-konvex, homorú-domború (pozitív meniszkusz) platkonkava konker/i=1. kat hódít, meghódít la romanoj ~is la tutan antikvan mondon: a rómaiak meghódították az egész ókori világot; 2. átv meghódít, megnyer ~i la koron de virino: meghódítja egy nő szívét ~i la simpation de la publiko: megnyeri a közönség rokonszenvét; ~o: 1. hódítás, meghódítás; 2. hódítás (meghódított vmi) Gaŭlio estis la ~o de Cezaro: Gallia Caesar hódítása volt; ~anto: fn hódító; ~into: fn meghódító; ne ~ebla: elérhetetlen, meghódíthatatlan, bevehetetlen ne ~ebla fortikaĵo: bevehetetlen vár; re ~i: tr visszahódít, visszavesz Pálffy re ~is kelkajn transdanubiajn fortikaĵojn: Pálffy visszevett néhány dunántúli várat; re ~o, re ~ado: visszahódítás, visszavétel; Re ~ado: tört reconquista (ES) konkir/i=exkonkeri konklav/o=kr konklávé, pápaválasztó gyűlés; ~ejo: kr konklávé, a pápaválasztó gyűlés helye konklud/i=1. tr következtet el tio mi ~as, ke: ebből arra következtetek, hogy ~i el la faktoj al krimo: a tényekből bűntényre következtet; 2. tr megköt, nyélbe üt (elvégez) ~i pacon: békét köt ~i traktaton: szerződést köt; ~o: következtetés el tio mi tiris la ~on, ke: ebből azt a következtetést vontam le, hogy erara ~o: téves következtetés szin miskonkludo fari ~on: következtetést von le falsa ~o: hamis következtetés trudiĝas la ~o: logikus a következtetés veni al la ~o: arra a következtetésre jut; ~e: következésképpen, következtetésként; ~iga: meggyőző, bizonyító erejű ~iga rezono: meggyőző okoskodás; mis ~i: tr tévesen következtet; mis~o: téves következtetés szin erara konkludo konkoid/o=mat kagylógörbe, konchois, konchoid ~o de rekto: Nikomédész-féle konchoid konkord/o=1. egyetértés, összhang en ordo kaj ~o: nagy v. szép egyetértésben kie regas ~o, regas ordo Z: közm ahol egyetértés van, rend is van ~o malgrandaĵon kreskigas, mal~o grandaĵon ruinigas Z: közm egyezség kis dolgokat nagyra emel; 2. zene konszonáns akkord v. hangköz; ~i: ntr egyetértésben él, összhangban van; ~igi: tr egyetértésbe v. összhangba hoz ~igi disputantaj partiojn: vitatkozó feleket egyetértésre hoz ~igi la bezonojn kaj eblojn: összhangba hozza a szükségleteket a lehetőségekkel; mal ~i: ntr békétlenkedik, nincs összhangban; mal ~o: 1. békétlenség, nézeteltérés, disszonancia; 2. zene disszonáns akkord v. hangköz konkordanc/o=knyv szómutató, konkordancia ~o de Ekzercaro: eo A gyakorlatok szómutatója ~o de la Biblio: bibliai konkordancia v. szómutató konkordat/o=1. pol kr konkordátum; 2. gazd kényszeregyezség (csődeljárásnál) konkreci/o=ásv kiválás, konkréció konkrement/o=orv kőképződmény, konkrementum, concrementum konkret/a=konkrét, kézzelfogható, érzékelhető ~a rezulto: konkrét v. kézzelfogható eredmény ricevi konretan formon: konkrét formát ölt; ~aĵo: konkrétum, konkrét v. kézzelfogható dolog ni parolu pri la ~aĵoj: beszéljünk a konkrétumokról; ~igi: tr konkretizál, kézzelfoghatóvá v. tapinthatóvá tesz, megvalósít ~igi siajn ideojn: megvalósítja ötleteit ~igi la taskojn: konkretizálja a feladatokat ~igu vian ideon per ekzemplo: tedd kézzelfoghatóvá az ötletedet egy példával; ~iĝi: ntr konkretizálódik, megvalósul, formát ölt la revo de Zamenhof ~iĝis en Esperanto: Zamenhof álma az eszperantóban öltött formát konkub/o=férfi élettárs; ~ino: ágyas, női élettárs; ~eco: élettársi viszony ili vivas en ~eco: élettársi viszonyban élnek konkur/i=ntr versenyez, verseng, vetélkedik ili ~is unu kun la alia por la favoroj de unu virino: egy nő kegyeiért versengtek egymással ~i por la unua loko: az első helyért versenyez; ~o, ~ado: verseny, versengés, vetélkedés ~o de armado: fegyverkezési verseny ~o pri profito: profithajsza li eltenas la ~on kun sia rivalo: kiállja a versenyt a riválisával; ~anto: fn versenyző, versengő, vetélkedő; ~emo: versenyszellem, győzniakarás; ne ~ebla: felülmúlhatatlan, legyőzhetetlen ne ~ebla eleganteco: felül-
75 múlhatatlan elegancia; ~biciklo: sp versenykerékpár; ~boato: sp versenycsónak, szkiff prezkonkuro konkurenc/o=gazd verseny, konkurencia libera ~o: szabad verseny lojala ~o: tisztességes verseny nelojala ~o: tisztességtelen verseny; ~i: ntr gazd versenyez, konkurál; ~ulo: gazd versenytárs, konkurens; ~merkato: gazd versenypiac konkurs/o=1. sp verseny individua ~o: egyéni verseny kunmetita ~o: összetett verseny pogimnastila ~o: szerenkénti verseny subtegmenta ~o: fedettpályás verseny teama ~o: csapatverseny; 2. pályázat anonci ~on pri la konstruo de la teatro: pályázatot hirdet a színház megépítésére belarta ~o: szépirodalmi pályázat ~o pri posteno: álláspályázat; ~aĵo: pályamunka, pályamű, versenymű, pályázati anyag; ~i: 1. ntr sp versenyez; 2. ntr pályázik li ~as pri posteno: állásért pályázik; ~anto: 1. sp versenyző; 2. pályázó; antaŭ~o: isk sp előverseny, selejtező; el ~igi: tr sp (versenyből) kizár; el ~igo: sp kizárás (versenyből); ~alvoko: pályázati felhívás; ~anonco: 1. sp versenykiírás; 2. pályázathirdetés; ~aŭto: sp versenyautó; ~biciklo: sp versenykerékpár, versenybicikli; ~biciklisto: sp kerékpárversenyző; ~gimnastiko: sp sporttorna, versenytorna; ~juĝisto: sp versenybíró; ~kuracisto: sp orv versenyorvos; ~prezidanto: sp versenyelnök; ~sekretario: sp versenytitkár artkonkurso, biciklokonkurso, bobkonkurso, briĝkonkurso, ĉevalkonkurso, kurkonkurso, obstaklokonkurso, remkonkurso, studkonkurso, terenkonkurso, trotkonkurso, vinkonkurso konoid/o=mat konoid cirkla ~o: körkonoid konosament/o=gazd hajóraklevél, hajófuvarlevél szin ŝarĝatesto konotaci/o=nyt ir jelentésárnyalat, mellékjelentés, konnotáció szin kromnocio vö. denotacio Konrad/o=Konrád konsci/i=1 ntr tudatánál van la malsanulo ne plu konsicas: a beteg már nincs a tudatánál; 2. tr tudatában van vminek (n) li ~as siajn valorojn: tudatában van az értékeinek li ne ~is, ke: nem volt annak tudatában, hogy ni ~as ties danĝerecon: tudatában vagyunk a veszélyességének; ~o: 1. öntudat szin mi-sento perdi la ~on: elveszíti az öntudatát reakiri sian ~on: visszanyeri az öntudatát; 2. vminek a tudata ~o de identeco: azonosságtudat kun klara ~o mi diktas ĉi tiun testamenton: tiszta tudattal mondom tollba ezt a végrendeletet li havas klaran ~on pri la malfacilaĵoj: tudatában van a nehézségeknek; ~a: tudatos ~a celado: tudatos törekvés ~e li agas: tudatosan cselekszik ~e li misgvidis min: tudatosan félrevezetett; ~igi: tr tudatosít mi volas nur ~igi al vi la danĝerojn: csak tudatosítani akarom előtted a veszélyeket; duon ~o: kábulat, félöntudat szin duonsveno; ek~i: tr tudatára ébred li ek~is sian nesufiĉecon: tudatára ébredt elégtelenségének; mem~o: 1. öntudat la knabino perdis la mem~on: a lány elvesztette öntudatát; 2. öntudat (>büszkeség) kun mem~o li rebatis la ofendojn: öntudattal utasította vissza a sértéseket; mem~a: öntudatos; ne ~o: fn pszi tudattalan (>Freud); ne ~a: nem tudatos, akaratlan ne ~a gesto: akaratlan gesztus; re ~iĝi: 1. ntr orv visszanyeri az öntudatát; 2. ntr átv felocsúdik; sen~a: 1. öntudatlan en sen~a stato: öntudatlan állapotban; 2. öntudatlan, akaratlan por peko sen~a puno nenia Z: közm kb. akaratlan véteknek nincsen büntetése sen~a imitado: öntudatlan utánzás; sen ~eco: 1. öntudatlanság, öntudatlan állapot; 2. tudatlanság ŝi troviĝis en sen~eco pri sia peko: tudatlanságban leledzett a vétkéről; sen~iĝi: ntr elveszti az öntudatát, öntudatlanná válik; sub ~o: pszi fn tudatalatti devokonscio, klaskonscio konscienc/o=lelkiismeret ~o senmakula estas kuseno plej mola Z: közm nyugodt lelkiismeret, nyugodt álom kovri la buŝon de sia ~o Z: el ~atja a lelkiismeretét kun pura ~o: tiszta lelkiismerettel la ~o lin turmentas: gyötri a lelkiismeret pezi sur la ~o: nyomja a lelkiismeretét; ~a: 1. lelkiismereti ~aj problemoj: lelkiismereti problémák; 2. lelkiismeretes fari ~e sian taskon: lelkiismeretesen végzi a feladatát Petro estas ~a laboristo: Péter lelkiismeretes munkás; ~eco: lelkiismeretesség; sen~a: lelkiismeretlen sen~a fripono: lelkiismeretlen gazember; ~odubo: erkölcsi kétely; ~obĵetanto: kat szolgálatmegtagadó; ~riproĉo: lelkiismeret-furdalás konsekr/i=tr 1. vall (istennek) szentel, megszentel, felszentel (>vmit) ~i manĝajojn al Dio: ételt szentel Istennek ~i ŝafon sur la ~aro de la Eternulo: birkát szentel az Úr oltárán ~i templon al Venuso: templomot felszentel Venusnak monato ~ita al Marso: Marsnak szentelt hónap; 2. vall szentel, felszentel (>vkit) ~i episkopon: püspököt szentel ~i reĝon: királyt felszentel ~i sin al la Eternulo: az Úrnak szenteli magát; 3. kr szentel, felszentel ~i hostion: ostyát szentel ~i la panon kaj vinon: megszenteli a kenyeret és bort; ~o: vall felszentelés ~o de la imperiestro: a császár felszentelése ~o de preĝejo: templom felszentelése konsekvenc/o=1. következmény en lasta ~o: végső soron, végső fokon, mindent egybevetve jen la ~o de via facilanimeco: íme a könnyelműséged következménye lando sen ~oj: következmények nélküli ország
mezuri la ~ojn: felméri a következményeket; 2. következetesség la ~o estas ofte utila: a következetesség gyakran hasznos procedi kun ~o: következetességgel jár el; ~a: 1. logikus, logikusan következő ~a konkludo: logikus következtetés tio estis la ~a sekvo de viaj misfaroj: ez az elhibázott tetteid logikus következménye volt; 2. következetes ~a homo: következetes ember ~a konduto: következetes viselkedés; ~e: 1. következésképpen vi forlasis la societon, ~e vi perdis viajn rajtojn: elhagytad a társaságot, következésképpen elveszítetted a jogaidat; 2. következetesen ~e reprezenti la interesojn de la asocio: következetesen képviseli a szövetség érdekeit; ne ~a: következetlen; ne ~o, ne ~eco: következetlenség; sen~a: következménynélküli sen~eco: következménynélküliség konsent/i=1. ntr egyetért vkivel (kun) vmiben (pri v. en) ili ambaŭ ~is en tio, ke: mindketten egyetértettek abban, hogy ~i pri la proceduro: egyetért az eljárással mi ~as kun vi pri tio, ke: egyetértek veled abban mi ne ~as pri viaj farmanieroj: nem értek egyet a módszereiddel nur pri unu afero ili ne ~is kun ni: csak egy dologban nem értettek egyet velünk pri tio mi ~as kun vi: ebben egyetértek veled; 2. tr beleegyezik, belemegy vmibe (n), hozzájárul, jóváhagy vmit la banko ~is la prunton: a bank jóváhagyta a kölcsönt, a bank hozzájárult a kölcsönhöz li ~is aĉeti glaciaĵon ankaŭ al la bubo: hozzájárult, hogy a lurkónak is vegyünk fagyl ~ot li ~is la aĉeton de nova biciklo: beleegyezett új kerékpár vételébe mi ĉion ~os en la mondo: mindenbe beleegyezem a világon mi ne ~as neleĝajn solvojn: nem megyek bele törvénytelen eszközökbe ni ~is al ili, sendi al li paketon: hozzájárultunk, hogy csomagot küldjenek neki vane vi tentas, mi ne ~os Z: még a te két szép szemedért se; ~o: 1. egyetértés, konszenzus (>személyek között) ili vivas en ~o: egyetértésben élnek ~o konstruas, malpaco detruas Z: közm béke orvosság, cívódás méreg ni venis al ~o: egyetértésre jutottunk reciproka ~o: közös egyetértés szin interkonsento 1; 2. összhang (>dolgok között) en ~o kun liaj ideoj: eszméivel összhangban meti en ~on diversajn aferojn: különböző dolgokat összhangba hoz; ~ite: rendben van; egyetértek; 3. beleegyezés, hozzájárulás doni sian ~on: hozzájárulását adja vane vi postulas mian ~on: hiába kéred a beleegyezésemet; ~a: egyetértő, hozzájáruló, beleegyező eĉ du homoj ne havas ~an opinion pri tio: két embernek sincs azonos véleménye erről ~e movi la kapon: egyetértően bólogat; ~ebla: megengedhető, elfogadható ĉi tiu konkludo estas la sola ~ebla: ez a következtetés az egyedül elfogadható ne estas ~eble, ke: nem megengedhető, hogy; ~ema: békülékeny, előzékeny; ~igi: 1. tr rávesz, rábír, egyetértésre bír post longa persvado mi sukcesis ~igi ilin: hosszas rábeszélés után sikerült egyetértésre bírni őket; 2. tr összhangba hoz, kibékít ~igi du principojn: két elvet összhangba hoz ~igi la postulojn inter si: egymással összhangba hozza a követelményeket; ~iĝi: ntr egyetértésre jut post longa diskuto ili fine ~iĝis: hosszú vita után végre egyetértésre jutottak; ~ite!: rendben!, oké!; inter~i: 1. ntr kölcsönösen egyetért ni inter~is pri la realigeblo de la plano: kölcsönösen egyetértettünk a terv megvalósíthatóságában; 2. tr megállapodik, közösen megegyezik vmiben (n) ili inter~is la bazajn principojn: megállapodtak a közös elvekben la armeestroj inter~is ĉesigi la militagojn: a fővezérek megállapodtak a harci cselekmények beszüntetésében; inter~o: 1. kölcsönös egyetértés ili ĉesigis en inter~o la kverelojn: kölcsönös egyetértésben abbahagyták a civakodást; 2. megállapodás, egyezség, egyezmény eksterprocesa inter~o: jog peren kívüli megállapodás inter~o de Kioto: kiotói egyezmény inter~o pri salajroj: bérmegállapodás interregistara inter~o: kormányközi egyezmény pli valoras inter~o, ol juĝa dokumento Z: közm jobb az ösztövér alku, mint a bíró kövér végzése principa inter~o: elvi megállapodás silenta inter~o: hallgatólagos megállapodás socia inter~o: közmegegyezés, társadalmi egyetértés veni al inter~o: megállapodásra jut; mal ~i: 1. ntr nem ért egyet, eltér a véleménye, ellentétes véleménye van pri tio mi mal ~as kun vi: ebben nem értek egyet veled la fratoj mal ~is pri la testamento: a testvéreknek eltért a véleménye a végrendeletről; 2. tr elutasít, visszautasít, ellenez la patro mal ~is la geedziĝon: az apa ellenezte a házasságot mi mal ~as ĉiajn duonsolvojn: elutasítok minden félmegoldást; mal ~o: 1. nézetkülönbség, meg nem egyezés; 2. elutasítás, ellenzés konserv/i=1. tr megőriz, megtart ~i agrablan memoron pri la somero: kellemes emlékeket őriz a nyárról ~i deponaĵon: letétet megőriz ~i la ĝustan mezuron: helyes mértéket tart ~i la pacon: megőrzi a békét ~i la vidkapablon: megőrzi a látását ~i sekreton: titkot megőriz ~i sian konvinkon: megtartja a meggyőződését ~i sian opinion: megtartja a véleményét ~i sian vizaĝon: megőrzi a becsületét ni ~os eterne en niaj koroj la memoron de nia heroo: szívünkben örökre megőrizzük hősünk emlékét termobotelo ~as la varmon: a termosz megőrzi a meleget; 2. tr konzervál, tartósít, (konzerválva) tart, tárol ~i fiŝojn per salo: sóval konzerválja a halat ~i fruktojn: gyümölcsöt konzervál ~i lakton per pasteŭrizo: pasztőrözéssel tejet tartósít ~i porkaĵon en graso: zsírban tartósítja a disznóhúst ~i ŝinkon per fumado: füstöléssel sonkát tartósít;
76 3. inf elment ~i dosieron: fájlt v. állományt elment ~i kiel: ment másképp; ~ado: 1. megőrzés, megtartás ~ado de la tradicio: a hagyomány megtartása; 2. konzerválás, tartósítás ~ado de historiaj monumentoj: történelmi műemlékek konzerválása ~ado de nutraĵoj: élelmiszerek tartósítása v. konzerválása; ~aĵo: gaszt konzerv; ~ejo: 1. őrzőhely, tárolóhely, raktár muzea ~ejo: múzeumi raktár ~ejoj de la Belarta Galerio: a Szépművészeti Galéria raktárai; 2. öko rezervátum besta ~ejo: állatrezervátum biosfera ~ejo: bioszféra-rezervátum planta ~ejo: növényrezervátum; ~ema: konzervatív természetű v. szellemű szin konservativa; ~emo: konzervatív szellem v. természet; ~iĝi: ntr megőrződik, megmarad; ~iĝo: megőrződés, megmaradás ~iĝo de bonaj moroj: jó szokások megőrződése ~iĝo de ŝargo: vill töltésmegmaradás leĝo pri ~iĝo de impulso: fiz impulzusmegmaradás törvénye, mozgásmennyiség megmaradásának törvénye; ~inda: megőrzendő niaj ~indaj konstruvaloroj: megőrzendő építészeti értékeink; ~isto: konzervátor; ~ujo: konzervdoboz, konzervedény; aŭto~ado: inf automatikus mentés; mem~o: önfenntartás; ~obokalo: gaszt befőttesüveg aŭtokonservado, fiŝkonservaĵo, graskonservi, kolorkonserva, laktokonservaĵo, mediokonservado, pankonservujo, sankonservado, statkonservo, tomatkonservaĵo konservativ/a=konzervatív ~aj opinioj: konzervatív nézetek ~a politiko nun ne helpos nin: konzervatív politika most nem segít rajtunk; ~ismo: konzervativizmus, hagyományőrzés; ~ulo: konzervatív ember konservatori/o=zene zenei főiskola, konzervatórium ~o Ferenc Liszt en Budapeŝto: budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konsider/i=1. tr megfontol, mérlegel, átgondol antaŭ ol agi ~u la sekvojn: mielőtt cselekednél, mérlegeld a következményeket ~i la situacion: mérlegei a helyzetet ~i siajn agojn: megfontolja cselekedeteit li longe ~is, antaŭ ol decidi: a döntés előtt sokáig mérlegeld; 2. tr tekintetbe v. figyelembe vesz ~u, ke li estas ankoraŭ tro juna: vedd figyelembe, hogy még túl fiatal se ~i, ke: ha figyelembe vesszük, hogy; ahhoz képest, hogy siatempe mi ~os vian rekomendon: annak idején figyelembe veszem ajánlásodat; 3. tr tekint, vél vminek v. vmilyennek ~i multa: sokall, soknak vél mi ~as la aferon finita: befejezettnek tekintem az ügyet mi ~as lin amiko: barátnak tekintem ne ~u min avara: ne gondolj fukarnak; ~o: 1. megfontolás, meggondolás, szempont humanecaj ~oj: méltányossági szempontok, emberiességi megfontolások leĝaj kaj ne politikaj ~oj devigas min rifuzi: törvényi, ne pedig politikai szempontok kényszerítenek a visszautasításra longa ~o savas de sufero Z: közm tízszer mérd meg, míg egyszer levágod politikaj ~oj: politikai megfontolások v. tekintetek post mallonga ~o li decidis: rövid megfontolás után döntött preni en ~on: tekintetbe vesz, fontolóra vesz; 2. tekintet, figyelembevétel havu ~on al mia malsano: légy tekintettel a betegségemre kun ~o de via petskribo: kérvényére tekintettel preni en ~on: figyelembe vesz, tekintetbe vesz; ~e: tekintettel vmire ~e al via aĝo mi ne permesos al vi stiri: tekintettel a korára nem engedélyemez a vezetést ~e ĉion, ni gajnis multe: mindent egybevetve sokat nyertünk; ~ema: megfontolt, meggondolt; ~inda: megfontolandó, mérlegelendő, méltánylandó, figyelemre méltó, jelentős ~inda argumento: méltánylandó érv ~inda parto de la loĝantaro: a lakosság jelentős része; re ~i: tr átgondol, újragondol, újra mérlegel re ~u, kion mi diris: még egyszer gondolt meg, amit mondtam; sen~a: 1. meggondolatlan, megfontolatlan ne faru sen~ajn paŝojn: ne tégy meggondolatlan lépéseket sen~e al via sentemo: tekintet nélkül az érzékenységedre; 2. tekintet nélküli, tiszteletlen sen~a mal ~igo de la salajroj: a fizetések tekintet nélküli csökkentése konsign/i=1. tr gazd bizományba ad v. szállít, konszignál mi ~is al via firmo rezervopartojn por mil forintoj: tartalékalkatrészt szállítottam bizományba az önök cégének darabonként ezer forintért; 2. tr kat laktanyában tart, kimenőtilalmat rendel el ~i la tutan regimenton: laktanyában tartja az egész ezredet ~i soldaton: katonát laktanyafogságra ítél; ~aĵo: bizományi áru gazd; konszignációs áru gazd; konszignációba ad gazd; laktanyafogságra ítél kat; laktanyában tart kat; ~o: gazd árubizomány, konszignáció; ~into: gazd megbízó, bizományba adó, árubizomány tulajdonosa; ~isto: gazd bizományos konsil/i=tr tanácsol kion vi ~as al mi?: mit tanácsolsz nekem? kiu ~as kaj rezonas, tiu helpon ne donas Z: közm jó tanács kalács nélkül keveset ér mi ~as al vi hejmeniri: azt tanácsolom, hogy menj haza neniu ~is min, kiam estis al mi bezone: senki sem adott nekem tanácsot, amikor szükségem volt rá; ~o: tanács, ajánlás aŭskulti kaj akcepti ~on: meghallgat és elfogad tanácsot doni ~on: tanácsot ad kontraŭ ĉiu malfacilo ekzistas ~o Z: közm minden bajra van orvosság montroj kaj ~oj estas facilaj Z: közm mondani könnyű; könnyű másoknak tanácsokat osztogatni peti ~on de sia frato: testvérétől kér tanácsot post dorma trankvilo venas bona ~o Z: közm az álom jó tanácsadó; ~ado: tanácsadás; ~ano:konsilisto, konsiliano; ~anto: 1. fn tanácsadó, aki tanácsot ad li estas mia financa ~anto: ő az én pénzügyi tanácsadóm; 2. fn tanácsos,
tanácsadó szin konsiliano ~anto ĉe la ĉefministro: miniszterelnöki tanácsadó urba ~anto: pol városi tanácsos, tanácsnok, városatya; ~antaro: tanács (testület) szin konsilio departementa ~antaro: pol megyei tanács Hungarlanda Esperanto-~antaro: eo Magyarországi Eszperantó Tanács ~antaro de ministroj: pol minisztertanács szin ministraro, konsilio de ministroj kontrola ~antaro:kontrolkonsilio prezida ~antaro: pol elnöki tanács ŝtata ~antaro: pol államtanács urba ~antaro: pol városi tanács vilaĝa ~antaro: pol községi tanács; ~ebla: tanácsolható kie ne estas ~eble, tie ne estas helpeble Z: közm ahol nincs mit tanácsolni, ott nem lehet segíteni; ~inda: 1. tanácsos, tanácsolandó estas ~inde hejmeniri: tanácsos hazamenni; 2. olyan, hogy nem lehet neki tanácsot adni li ne estas ~ebla pri privataj aferoj: magánügyekben nem lehet neki tanácsot adni; ~iĝi, inter~iĝi: ntr tanácskozik, konzultál la kuracistoj ~iĝis pri la malsanulo: az orvosok tanácskoztak v. konzíliumot tartottak a betegről li ~iĝis kun sia amiko pri sia intenco: tanácskozott a barátjával a szándékáról; ~iĝo, inter~iĝo: tanácskozás, értekezlet, gyűlés, konzultáció imperia ~iĝo: birodalmi gyűlés kuracista ~iĝo: orv konzílium parlamenta ~iĝo: parlamenti tanácskozás popola ~iĝo: népgyűlés; ~ilo: inf szakértői rendszer; ~isto: pol tanácsos financa ~isto: gazd pénzügyi tanácsadó jura ~isto: jog jogtanácsos reĝa ~isto: királyi tanácsos regna ~isto: birodalmi tanácsos; for~i: tr eltanácsol József Attila estis for~ita el la universitato: József Attilát eltanácsolták az egyetemről; mal ~i: tr lebeszél, nem tanácsol, eltanácsol ili mal ~is ĉi tiujn rimedojn: eltanácsoltak ilyen eszközöktől la registaro mal ~is la reĝon uzi militan forton: a kormány nem tanácsolta a királynak katonai erő alkalmazását mi mal ~as vin baniĝi nun: nem tanácsolom, hogy most fürödj; mem ~iĝi: ntr morfondírozik; sen~a: tanácstalan nun mi staras ĉi tie tute sen ~a: egészen tanácstalanul állok itt konsili/o=jog tanács (testület) administra ~o, direkcia ~o: igazgatóság, igazgatótanács Ekonomia kaj Sociala ~o: gazd pol Gazdasági és Szociális Tanács, ECOSOC Ekumena ~o de la Eklezioj: kr Egyházak Ökumenikus Tanácsa Eŭropa ~o: pol Európai Tanács, EiT Eŭropinua ~o, ~o de Eŭropa Unio: pol Európai Unió Tanács, EUT gepatra ~o: isk szülői munkaközösség ~o de Ekonomia Interhelpo: ex gazd Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, KGST ~o de Eŭropo: pol Európa Tanács, ET ~o de la krono: pol koronatanács ~o de ministroj: pol minisztertanács szin ministraro, konsilantaro de ministroj ~o de Sekureco, Sekureca ~o: pol Biztonsági Tanács ~o pri publikaj laboroj: gazd közmunkatanács lerneja ~o: isk iskolaszék Ministra ~o de EU: pol EU Miniszterek Tanácsa Papa ~o por Laikoj: kr Világiak Pápai Tanácsa paroĥa ~o: kr egyháztanács, egyházközségi képviselőtestület pontifika ~o: kr pol pápai tanács; ~ano, ~isto: jog tanácsos, tanácsi tag ~sto de embasado: követségi tanácsos entreprenkonsilio, ŝtatkonsilio konsist/i=ntr áll, összetevődik vmiből (el) horloĝo ~as el multaj partetoj: egy óra sok apró alkatrészből áll unu minuto ~as el sesdek sekundoj: egy perc hatvan másodpercből áll; 2. ntr áll vmiben en kio ~as lia granda forto?: miben áll a nagy ereje? en tio ~as lia ~irforto: ebben áll az ő vonzereje lerni ~as ne nur en tio, ke ni parkerigas: a tanulás nem csak abból áll, hogy magolunk; ~o: összetétel etna ~o: etnikai összetétel kemia ~o: kém vegyi összetétel la ~o de la klaso: az osztály összetétele la socia ~o de la laboristaro: a munkásság társadalmi összetétele molekula ~o de elemento: egy elem molekuláris összetétele; ~aĵo, ~ero: alkotórész, komponens; ~igi: 1. tr alkot, összetesz, összeállít la substancoj, kiuj ~igas la homan korpon: az anyagok, amelyek az emberi testet alkotják diversaj libroj ~igas mian bibliotekon: különböző könyvek alkotják a könyvtáramat ~igi programon el diversaj programeroj: programot állít össze különböző programrészekből pura sablo ~igas la strandon: tiszta homok alkotja a strandot; 2. tr vminek (n) a lényegét adja, alkot, képez jen kio ~igas la bonan regadon: ez alkotja a jó uralkodás lényegét kio ~igas ŝian ĉarmon?: mi adja az ő bájának lényegét?; miks ~a: vegyes összetételű, különböző összetételű diverskonsista konsistenc/o=fiz állag, konzisztencia konsistori/o=1. kr konzisztórium, consistorium (>bíborosok ülése); 2. kr egyháztanács, konzisztórium (>protestáns egyházak) konskripci/o=kat sorozás konskript/o=fn kat sorköteles, hadköteles konsol/i=tr vigasztal ~i plorantan infanon: síró gyermeket vigasztal li ~is sin per tio, ke: azzal vigaszt~a magát, hogy min ~as la fakto, ke: az a tény vigasztal, hogy; ~a: vigasztaló ~a Sankta Spirito: vigasztaló Szent Lélek ~aj vortoj: vigasztaló szavak; ~o: vigasz ~on tempo donas: közm az idő a legjobb orvosság; ~iĝi: ntr megvigasztalódik; ~iĝo: megvigasztalódás; ne ~ebla: vigasztalhatatlan; sen~a: vigasztalan; ~batalo: sp vigaszverseny konsolid/o=növ szarkaláb (Consolida) konsome/o=gaszt sűrített erőleves, consommé konsonanc/o=1. zene összhang, konszonancia; 2. ir egybecsengés
77 konsonant/o=nyt mássalhangzó antaŭpalata eksplode-frota ~o: íny-zárrés hang szin gingivalafrikato antaŭpalata frota ~o: íny-rés hang szin gingivalfrikativo antaŭpalata ~o, palatalveola: ínyhang, hátulsó foghang, palato-alveoláris hang szin gingivalo denta eksploda ~o: fog-zár hang szin dentalplozivo denta eksplode-frota ~o: fog-zárrés hang szin dentalafrikato denta flua ~o: foglikvida, dentális likvida szin dentallikvido denta frota ~o: fog-rés hang szin dentalfrikativo denta ~o, alveola ~o: foghang, dentális, alveoláris szin dentalo denta naza ~o: fog-orr hang szin dentalnazalo duobla ~o: kettős mássalhangzó eksploda ~o: zárhang, explozíva szin plozivo eksplode frota ~o: nyt zár-réshang, affrikáta szin afrikato flua ~o: folyékony hang, likvida szin likvido frota ~o: réshang, frikatíva, spiráns szin frikativo laringa frota ~o: gége-rés hang szin laringallikvido laringa ~o: gégehang, laringális szin laringalo lipa eksploda ~o: ajak-zár hang szin labialplozivo lipa frota ~o: ajak-rés hang szin labialfrikativo lipa ~o: ajakhang, labiális szin labialo lipa naza ~o: ajak-orr hang szin labialnazalo naza ~o: orrhang, nazális szin nazalo palata frota ~o: palatális réshang szin palatalfrikativo palata ~o: elülső szájpadláshang, palatális szin palatalo palata naza ~o: palatális orrhang szin palatalnazalo senvoĉa ~o: zöngétlen mássalhangzó uvula ~o: uvuláris hang, ínycsappal képzett hang vela eksploda ~o: veláris zárhang szin velarplozivo vela frota ~o: veláris réshang szin velarfrikativo vela ~o, gorĝa ~o: veláris mássalhangzó, hátsó szájpadláshang szin velaro vibra ~o: pergő hang, tremuláns voĉa ~o: zöngés mássalhangzó; ~oŝoviĝo: nyt hangváltás, hangeltolódás konsorci/o=gazd konzorcium ~o de kompanioj, bankoj: társaságok, bankok konzorciuma konspir/i=1. pol összeesküszik, szervezkedik, összeesküvést sző, konspirál vö. komploti ~i por renversi la ŝtaton: összeesküszik az állam megdöntésére; 2. átv összeesküszik hodiaŭ ĉio ~is kontraŭ mi: ma minden összeesküdött ellenem; ~o: pol összeesküvés, szervezkedés, konspiráció konspiraci/o=ne konspiro konstabl/o=rendőrbiztos (GB) Konstanc/o=1. geo Konstanz (DE) ~a Lago: Konstanci-tó (Boden-tó); 2. geo Constantca (RO) Konstanci/o=tört Constantius konstant/a=1. állandó, változatlan, konstans, stabil havi ~an lokon en la teatro: állandó helye van a színházban ~a amikino: állandó barátnő ~a gutado: állandó csepegés ~a laboro: állandó munka ~a manko: állandó hiány; 2. átv állandó, örökös (>gyakori) ~aj lokŝanĝoj: állandó helyváltoztatás viaj ~aj duboj: örökös kételyeid; ~e: 1. állandóan, folyamtosan, tartósan li loĝis ~e en unu urbo: állandóan egy városban lakott ne sama la vento blovas ~e Z: közm nincsen olyan hosszú nap, hogy estéje ne volna; 2. átv állandóan, örökké, mindig (>gyakran) ~e venas novaj malfacilaĵoj: mindig újabb nehézségek merülnek fel ~e vi ŝanĝas vian opinion: örökösen változtatod a véleményedet vi ~e kriadas: mindig kiabálsz; ~o: 1. konstans, fn állandó; 2. fiz állandó fajnstruktura ~o: finomszerkezeti állandó ~o de Avogadro: Avogadro-szám ~o de Boltzmann: Boltzmannállandó ~o de diseriĝo: bomlási állandó ~o de Faraday: Faraday-állandó ~o de latiso: rácsállandó ~o de Planck: Planck-féle állandó, Planck-féle hatáskvantum ~o de Rydberg: Rydberg-féle állandó materia ~o: anyagállandó suna ~o: napállandó, szoláris állandó, szolárkonstans; ~eco: állandóság ~eco de lumvelocito: fénysebesség állandósága manko de ~eco: állandóság hiánya vi ne havas ~econ: nincs benned állandóság; ~igilo: vill stabilizátor ~igilo de kurento: áramstabilizátor ~igilo de tensio: feszültségstabilizátor; ne ~eco: állhatatlanság, változékonyság gaskonstanto, gravitokonstanto, induktokonstanco, tempokonstanto Konstant/o=Szilárd (utónév) konstantan/o=tech konstantán (réz-nikkel ötvözet) Konstanten/o=1. tört Constantinus; 2. Konstantin (utónév) Konstantin/o=geo Constantine Konstantinopol/o=tört geo Konstantinápoly vö. Istanbulo konstat/i=1. tr megállapít estis ~ite, ke: megállapítást nyert, hogy la kuracisto povis nur ~i la morton: az orvos csak a halált tudta megállapítani la protokolo ~is, ke: a jegyzőkönyv megállapította, hogy; ~o: megállapítás fari la ~on, ke: azt a megállapítást tette, hogy; ~ebli: tr megállapítható, kitűnik el la protokolo ~eblas: a jegyzőkönyvből kitűnik el la supra ~eblas: a fentiekből megállapítható konstelaci/o=csill csillagkép, csillagzat, konstelláció szin stelaro 2, stelfiguro ~o de Oriono: Orion csillagkép ~o de la Virgulino: a Szűz csillagkép konstern/i=tr megdöbbent, megrendít lia morto ~is nin ĉiujn: halála mindnyájunkat megdöbbentett stari ~ita: döbbenten áll; ~o: döbbenet, iszonyat ~o kaptis la popolon: döbbenet kerítette hatalmába a népet; ~a: döbbenetes, iszonyatos; ~iĝi: ntr megdöbben; ~iĝo: megdöbbenés; ne ~ebla: rendíthetetlen, hidegvérű konstip/i=tr orv szorulást v. székrekedést okoz vkinek (n) szin mallaksigi
incitaj nutraĵoj ~as infanojn: az izgató ételek szorulást okoznak a gyermekeknek; ~o: orv szorulás, székrekedés, obstipatio, constipatio szin mallakso; ~iĝi: ntr orv szorulása van, székrekedése van konstitu/i=tr képez, alkot, létrehoz szin konsistigi 2 ~i bazon: alapot képez la diversaj projektoj ~as unu tuton: a különböző projektek egy egészt alkotnak la intenco ~as la krimon: a szándék teszi a bűnt; ~anto: összetevő, alkotóelem konstituci/o=1. jog alkotmány, alaptörvény; 2. anat testalkat homo de debila ~o: gyenge testalkatú ember homo de fortika ~o: erős testalkatú ember; ~a: 1. jog alkotmány~, alkotmányi ~aj dispozicioj: alkotmányi rendelkezések ~aj preskriboj: alkotmányi előírások; 2. jog alkotmányos ~aj rajtoj kaj devoj: alkotmányos jogok és kötelezettségek ~a reĝimo: alkotmányos berendezkedés; ~eco: jog alkotmányosság; ~rompo: jog alkotmányszegés; ~i: ntr jog alkotmányoz; ~anto: fn jog alkotmányozó, alkotmányozó törvényhozó; kontraŭ ~a: jog alkotmányellenes kontraŭ~a leĝo: alkotmányellenes törvény konstrikt/i=biol összehúz szin maldilati 2 vazokonstrikta konstru/i=1. ép épít, felépít, megépít ~i domon: házat épít ~i vojon: utat épít; 2. átv épít, alkot, létrehoz bone ~ita viro: szép termetű férfi ~i frazon: mondatot alkot ~i kastelojn en la aero: légvárakat épít ~i landon: országot épít ~i al si revon: álmot sző magának ~i romanon: regényt felépít ~i sur diletanteco: a dilettantizmusra épít ~i sur sablo: homokra épít ~i sur solidaj bazoj: szilárd alapokra épít; 3. tech épít, szerkeszt, konstruál, létrehoz ~i maŝinon: gépet épít; ~o: 1. ép építés, építkezés szin konstruado la ~o daŭris tri jarojn: az építkezés három évig tartott nenia ~o povas esti sen bruo Z: ahol fát fágnak, ott hullik a forgács; 2. felépítés, szerkezet (>építésmód) financa ~o: gazd pénzügyi konstrukció la ~o de la parolorganoj: a beszédszervek felépítése la ~o de lingvo: nyelv felépítése v. szerkezete; 3. ép épület szin konstruaĵo; ~ado: ép építés, építkezés szin konstruo 1; ~aĵo: ép épület, építmény privata ~aĵo: magánépület publika ~aĵo: középület; ~ejo: ép építési terület, építkezés (>hely) malpermesite eniri la ~ejon: az építkezés területére tilos a belépés; ~ero: ép építőelem, épületelem; ~igi: tr ép építtet li ~igis al si pompan kastelon: pompás kastélyt építtetett magának; ~iĝi: ntr ép átv épül la mezepokaj katedraloj longe ~iĝis: a középkori katedrálisok sokáig épültek sur dek kvin reguloj ~iĝis Esperanto: az eszperantó tizenöt szabályra épült; ~isto: ép építő, építőmunkás; ~igisto: 1. ép építtető; 2. ép gazd építési vállalkozó; ~iva: átv építő, konstruktív; al ~i: tr ép hozzáépít; al ~aĵo: ép fészer, toldaléképület; ali ~i: tr ép átépít; antaŭ~aĵo: ép előépület; en~ita: beépített en~ita ŝranko: beépített szekrény; krom~aĵo: ép melléképület, toldalék; mal ~i: tr ép lebont, leépít mal~i kadukan domon: rozzant házat lebont; pret ~ita: ép előre gyártott, készre gyártott pret~itaj elementoj: előre gyártott elemek pret~ita loĝejo: kulcsrakész lakás; pri ~i: tr ép beépít la montetflanko estas jam tute pri ~ita: a domboldal már teljesen be van építve; pri ~o: ép beépítés; re~i: 1. tr ép újjáépít re ~i la urbon post la tertremo: újjáépíti a város a földrengés után; 2. tr átv rekonstruál re~i la trajtojn de de la reĝo kompletigante lian kranion: rekonstruálja a király arcát koponyájának kiegészítésével; sub~aĵo: ép alépítmény, alap szin fundamento; super~aĵo: ép felépítmény loĝdomo el pret~itaj elementoj: előregyártott elemekből épült lakóház; trans~i: tr ép átépít; ~arto: ép műv építőművészet; ~briko: jték építőelem, építőkocka; ~entreprenisto: ép gazd építési vállalkozó; ~fosaĵo: ép alapozóárok; ~industrio: ép ip építőipar; ~inĝeniero: ép építészmérnök; ~laboristo: ép építőmunkás szin konstruisto; ~ligno: ép épületfa, ácsfa szin ĉarpentligno; ~ludilo: jték építőkocka; ~ludo: jték építőkocka (>játék), lego; ~materialo: ép építőanyag; ~objekto: ép tech műtárgy; ~permeso: ép építési engedély; ~plano: ép építési terv; ~skatolo: tech építőszekrény principo de ~skatolo: építőszekrény-elv; ~ŝtono: ép falazókő; ~teknikisto: ép építésztechnikus; ~tekniko: ép tech építéstechnika; ~tereno: ép építési terület; ~valoro: ép építészeti érték ~konstruaĵo, angulkonstruaĵo, domkonstruado, fervojkonstruado, frazkonstruo, maŝinkonstruado, metalkonstruo, ŝipkonstruejo, ŝtalkonstruaĵo, vojkonstruado konstrukci/i=tech tervez, szerkeszt, konstruál ~i maŝinon: gépet tervez; ~aĵo: tech (mérnöki) terv; ~ejo: tech szerkesztés (helyiség); ~isto: tech szerkesztő, tervezőmérnök, konstruktőr konstrukt/o=tech szerkezet, konstrukció konsubstanci/a=samsubstanca konsul/o=1. tört konzul; 2. pol konzul (>diplomácia) honora ~o: tiszteletbeli konzul; ~ejo: pol konzulátus konsult/i=tr megkérdez vkit vmiről, konzultál vkivel (n) ~i fakulon: szakemberhez fordul ~i sian advokaton pri la proceso: konzultál az ügyvédjével a perről ~i sian kapkusenon: tréf alszik egyet rá ~i sian kuraciston pri sia malsano: megkérdezi az orvoság a betegségéről; 2. tr utánanéz
78 vminek (pri) vhol (n) ~i la punkodon pri krimo: utánanéz a büntető törvénykönyvben egy bűnténynek ~i vortaron pri nekonata vorto: utánanéz a szótárban egy ismeretlen szónak; ~ado: konzultáció, megbeszélés; ~ejo: konzultációs helyiség, fogadóiroda szin konsultkabineto advokata ~ejo: ügyvédi iroda familia ~ejo: családsegítő (>intézmény) kuracista ~ejo: orv orvosi rendelő porpatrina ~ejo: terhesgondozó (>intézmény); ~ato: 1. isk témavezető (tanár); 2. konzulens; ~iĝi: ntr tanácskozik; ~iĝo: tanácskozás, konzultáció gepatra ~iĝo: isk szülői értekezlet partopreni la ĝeneralan kunvenon kun ~iĝa rajto: tanácskozási joggal vesz részt a közgyűlésen; ~libro: kézikönyv; ~kabineto: konzultációs helyiség, fogadóiroda szin konsultejo popolkonsultado konsum/i=1. tr fogyaszt, elfogyaszt ~i malmultan grason: kevés zsírt fogyaszt mia aŭto ~as multe: a kocsim sokat fogyaszt ~i la provizojn: feléli a készleteket ~i sian antaŭan grason Z: a saját zsírját éli fel; 2. emészt, felemészt, elpusztít envio ~as lin: irigység emészti ~i multan energion: sok energiát emészt fel ~ita de laceco: fáradtságtól gyötört la fajro ~is la tutan domon: a tűz elpusztította az egész házat la malsano de la amo lin ~as: a szerelmi betegség emészti li konsumis siajn fortojn tia okupo ~as multan tempon: az ilyen foglalkozás sok időt emészt fel; ~o, ~ado: fogyasztás socia ~o: társadalmi fogyasztás socio de ~ado: fogyasztói társadalom; ~aĵoj: fogyasztási javak; ~anto: 1. fn fogyasztó produktanto kaj ~anto: termelő és fogyasztó; 2. fn tech fogyasztó ~anto de vaporo, elektro: gőzfogyasztó, áramfogyasztó; 3. öko fogyasztó szervezet, konzumens; ~iĝi: 1. ntr elfogy, kifogy la hejtoligno ~iĝis: elfogyott a tűzifa mia pacienco ~iĝis: elfogyott a türelmem; 2. ntr elhasználódik, tönkremegy miaj ŝuoj tute ~iĝis: a cipőm teljesen elhasználódott; 3. ntr emészti magát, sorvad, senyved li ~iĝas pro senespera amo: reménytelen szerelem miatt senyved pro vivozorgoj li ~iĝas: megélhetési gondok miatt emészti magát; ~ismo: fogyasztói szemlélet, konzumizmus; ~iteco: kimerültség; fin~anto: gazd ip végfelhasználó; for~i: tr teljesen felemészt ĉi tiu laboro for~is lin: ez a munka teljesen felemésztette niaj rezervoj estas for~itaj: tartalékaink teljesen elfogytak; ne ~ebla: 1. kimeríthetetlen ne ~ebla energio: kimeríthetetlen energia; 2. fogyaszthatatlan ne ~eblaj nutraĵoj: fogyaszthatatlan élelmiszerek; ~idioto: pej konzumidióta; ~imposto: gazd fogyasztási adó; ~lineo: vill fogyasztói vezeték; ~peli: tr agyonhajszol vi ~pelas vin: agyonhajszolod magad; ~socio: fogyasztói társadalom; ~varo: gazd fogyasztási cikk amaskonsumado, energikonsumo, gaskonsumo, kurentkonsumo, uzkonsumi kont/o=1. gazd számla deviza ~o: devizaszámla fikcia ~o: fiktív számla forinta ~o: forintszámla gajnoperda ~o, ~o de profito kaj perdo: eredményszámla; nyereség-veszteség számla havi nereguligitajn ~ojn kun iu: elszámolnivalója van valakivel je sia propra ~o: saját számlájára, saját szakállára kuranta ~o: folyószámla postuli ~on: kéri a számlát; átv számon kér propraĵa ~o: vagyonszámla reguligi la ~ojn: rendezi a számlát salda ~o: egyenlegszámla teni ~on: számlát vezet; számon tart viŝi la ~on: törli a számlát vi ŝuldas ~on al mi: magyarázattal tartozol nekem; 2. inf előfizetés, felhasználói számla, account; ~ado: gazd számvitel ~ada sistemo: számviteli rendszer; ~adi: tr gazd számlát vezet; ~isto: gazd könyvelő, számlavezető; ~ulo: gazd számlatulajdonos szin kontohavanto, kontoposedanto; ĉef ~isto: gazd főkönyvelő; en~igi: tr gazd elkönyvel, könyvbe bevezet; ~eltiro, ~resumo: gazd számlakivonat; ~ohavanto, ~oposedanto: gazd számlatulajdonos; ~okortumo:financkontrola kortumo, revizora kortumo; ~olibro: gazd főkönyv, üzleti könyv; ~osaldo: gazd számlaegyenleg; ~registristo: gazd könyvelő, számlavezető; ~revizoro: gazd számlaellenőr, revizor bankkonto, ĉekkonto, ĝirkonto, helpkonto, poŝtĉekkonto, poŝtĝirkonto, profito- kaj gajnokonto, spezokonto, ŝparkonto kontaĝ/i=1. tr orv fertőz, betegséget terjeszt vö. infekti, infesti ratoj povas ~i: a patkányok járványt okozhatnak; 2. tr átv pej fertőz, mételyez nova modfrenezo ~as la junulojn: új divatőrület mételyezi a fiatalokat; ~o: 1. orv ragályos betegség, ragály, métely mensa ~o: szellemi fertőzés; 2. átv métely; ~a: orv ragályos, fertőző; ~aĵo: orv fertőzésforrás, fertőző anyag, fertőző közeg, contagium kontakt/o=1. érintkezés skabio komunikiĝas per ~o: a rüh érintkezéssel terjed; 2. vill érintkező elektra ~o: villamos érintkező glita ~o: csúszóérintkező; 3. kapcsolat, érintkezés (>viszony) flegi bonajn ~ojn: jó kapcsolatokat ápol mi troviĝas en ~o kun li: kapcsolatban vagyok vele resti en ~o: kapcsolatban marad; ~ema: jó kapcsolatteremtő; ~i: 1. tr érintkezik vmivel (n), érint vmit la kablofino ~is la metalan surfacon: a kábelvég érintette a fémes felületet; 2. tr kapcsolatban v. érintkezésben van vkivel (n) ni ~as la klubanojn: kapcsolatban vagyunk a klubtagokkal; ~aĵo: vill érintkezővég, érintkezőfém, érintkezőanyag; ~eblo: elérhetőség mi notos al vi miajn ~eblojn: lejegyzem önnek az elérhetőségeimet; ~igi: 1. tr összeérint, érintkezésbe hoz; 2. tr kapcsolatba hoz ~igi la
interesatojn: kapcsolatba hozza az érdekelteket; ~iĝi: 1. ntr érintkezésbe kerül; 2. ntr kapcsolatba kerül, érintkezésbe lép ni ~iĝis kun la koncernatoj: érintkezésbe léptünk az érintettekkel; ~ilo: vill érintkező; ~ingo: vill foglalat, hüvely ~ingo de lampo: lámpafoglalat; ~ulo: kapcsolattartó, ügymegbízott, tárgyalófél, összekötő szin kontaktopersono; ek~i: 1. tr hozzáérint li ek~is la draton al la ampolo: az izzóhoz érintette a drótot; 2. tr érintkezésbe lép, felveszi a kapcsolatot vkivel (n) mi ek~os la lokajn esperantistojn: felveszem a kapcsolatot a helyi eszperantistákkal; inter~igi: tr összehoz vkit vkivel, kapcsolatot létesít vkik között inter~igu iel la disputantojn: hozd valahogyan össze a vitatkozókat; inter~o: kölcsönös érintkezés v. kapcsolat; mal ~igi: tr szétkapcsol, megszünteti az érintkezést; mis ~o: 1. nem megfelelő érintkezés; 2. rossz kapcsolat; tele ~i: tr távk távkapcsolatot létesít tele ~i planedon per radaro: radaros távkapcsolatot létesít bolygóval; ~adreso: kapcsolati cím; ~angulo: fiz illeszkedési szög; ~interfaco: tech érintkezőfelület; ~lenso: gysz kontaktlencse; ~lineo: vill közl felsővezeték, munkavezeték; ~olinearo: vill közl felsővezeték-hálózat; ~lingvo: nyt érintkezési nyelv; ~opersono: kapcsolattartó, ügymegbízott, tárgyalófél, összekötő szin kontaktulo; ~opunkto: érintkezési pont; ~relo: vsút áramvezető sín; ~orezisto: vill átmeneti ellenállás, érintkezési ellenállás; ~oskatolo: vill csatlakozóaljzat, csatlakozódoboz, konnektor fuŝkontakto, kamkontakto, retkontakto, sekskontakto, ŝtopkontaktilo, terkontakto kontaktor/o=kontaktilo kontant/a=gazd készpénz~, készpénzes, készpénzben fizetendő ~a mono: készpénz szin kontantaĵo ~a prezo: készpénzár ~aj elspezoj: készkiadások, készpénzkiadások; ~aĵo: gazd készpénz szin kontanta mono; ~e: gazd készpénzzel pagi ~e: készpénzzel fizet; ~igi: tr gazd készpénzre vált; mal ~a: gazd nem készpénzes, készpénzkímélő mal ~a pagmaniero: készpénzkímélő fizetésmód kontempl/i=1. ntr vall szemlélődik, elmélkedik, kontemplál ~i pri la eternaj valoroj: örök értékekről elmélkedik; 2. tr átv szemlél, nézeget li longe komtemplis la belan panoramon: hosszasan szemlélte a szép panorámát; ~a: szemlélődő, elmélkedő, kontemplatív ~a ordeno: szemlélődő rend; ~ado: szemlélődés, elmélkedés, kontempláció profundiĝi en ~adon: elmélkedésbe merül kontener/o=közl konténer fridiga ~o: hűtőkonténer 20-futa ~o: 20 lábas konténer aera ~o: légi konténer fervoja ~o: vasúti konténer grandkapacita ~o: nagy kapacitású konténer surmara ~o: tengeri konténer surŝosea ~o: közúti konténer surtera ~o: szárazföldi konténer; ~izi: tr közl konténeresít, konténerizál ~izi la trafikon: konténerizálja a közlekedést; ~ŝipo: hajó konténerhajó; ~trajno: vsút konténervonat; kontenervagon/o=vsút konténerszállító kocsi, vasúti konténerkocsi kontent/a=elégedett vmivel (pri v. per v. pro v. je) li estas ~a pri sia sorto: elégedett a sorsával pli valoras ~a spirito, ol granda profito Z: közm az elégedett ember a gazdagnál gazdagabb; ~eco: elégedettség ~eco estas pli bona ol riĉeco Z: közm leggazdagabb, aki semmit nem kíván; ~iga: kielégítő ~iga respondo: kielégítő válasz; ~igi: 1. tr kielégít, elégedetté tesz vkit ~igi ĉiujn eĉ anĝelo ne povas Z: az isten sem tud mindenki kedvére tenni ~igi la katon kaj kune la raton Z: a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon; 2. tr kielégít vmit ~igi bezonon: szükségletet kielégít ~igi sian malsaton: kielégíti az éhségét mi ne povas ~igi vian scivolon: nem tudom kielégíteni a kívánságát ne eblas ~igi ĉiujn dezirojn: nem lehet kielégíteni minden vágyat; ~igo: kielégítés, elégtétel doni ~igon: elégtételt ad la ~igo de sociaj bezonoj: társadalmi szükségletek kielégítése postuli ~igon por la perdoj: elégtételt követel a veszteségekért; ~iĝi, ~igi sin: ntr megelégszik, kielégül, elégedett lesz li ~igis sin per tio, ke li forlasis la ejon: megelégedett azzal, hogy elhagyta a helyiséget ni ne ~iĝis je nura observo: nem elégedtünk meg a puszta megfigyeléssel; ~iĝema: kevéssel beérő, könnyen kielégíthető, nem követelőző; ~ulo: elégedett ember ~ulo estas pli feliĉa, ol homo plej riĉa Z: közm elég gazdag, aki a magáéval megelégszik; mal ~a, ne ~a: elégedetlen ne ~a pri si: elégedetlen magával; mem~a: önmagával elégedett, önelégült; ne~iga: elégtelen kontest/i=tr vitat, kétségbe von ~anto de la Holokaŭsto: holokauszttagadó ~i la verecon de aserto: vitatja egy állítás igazságát; ~ebla: vitatható viaj argumentoj estas ~eblaj: érveid vitathatók; ~ema: vitatkozó hajlamú, okoskodó, szőröző; ne ~ebla: vitathatatlan ne ~ebla avantaĝo: vitathatatlan előny; sen~e: vitán felül kontinent/o=geo földrész, kontinens, szárazföld; ~a: geo szárazföldi, kontinentális, kontinens~ ~a blokado: tört kontinentális zárlat v. blokád ~a deklivo, ~a glaciso: kontinentális lejtő ~a drivado: kontinensvándorlás ~a krusto: kontinentális kéreg ~a marĝeno: kontinensperem ~a platformo: kontinentális platform v. tábla ~a soklo: kontinensláb; inter~a: interkontinentális, földrészközi; trans ~a: transzkontinentális;
79 sub~o: geo szubkontinens; ~breto: geo kontinentális talapzat, pad v. küszöb szin ŝelfo kontingenc/a=fil esetleges, járulékos, véletlen; ~o: fil esetlegesség, járulékosság, véletlenség, kontingencia; ~ismo: fil véletlenségelmélet kontingent/o=1. kontingens, kötelező rész, beszolgáltatandó mennyiség ~o de armeo: kiállítandó katonák, seregkontingens liveri sian ~on da greno: beszállítja a kiszabott gabonamennyiséget mi jam pagis mian ~on al la bankedo: én már kifizettem a saját részem a banketthez; 2. gazd árukeret starigi import~on: importkeretet határoz meg; ~i: tr gazd kontingentál, kontingenst v. keretet állapít meg ~i la importadon de kortobirdoj: keretet állapít meg szárnyadok importjára kontinu/a=1. folyamatos, folytonos, szakadatlan szin senĉesa ~a neĝado: folyamatos havazás ~a bendo: ip folyamatos szalag ~a produktado: ip folyamatos gyártás; 2. mat folytonos; 3. vill egyen~ ~a kurento: egyenáram ~a tensio: egyenfeszültség; 4. nyt folyékony ~a konsonanto: folyékony mássalhangzó; ~i: ntr ige folyamatos, folytatódik la apero de la revuo ~as de 2000: a folyóirat megjelenése 2000-től folyamatos la monto ~as tie per ~ebenaĵo: a hegy ott fennsíkban folytatódik; ~o, ~aĵo: folytonosság (vmi folytonos), continuum; ~eco: folyamatosság, folytonosság, szakadatlanság, kontinuitás la ~eco de la evoluo de Esperanto ne estas rompita: az eszperantó fejlődésének folyamatossága nem tört meg; ~ega: mat egyenletesen folytonos; ~igi: 1. tr folytat, folyamatossá tesz la filo ~igas la verkon de la patro: a fiú folytatja apja művét li ~igas studi: folytatja tanulmányait ni sukcesis ~igi la aperon de la revuo: sikerült folyamatossá tennünk a folyóirat megjelenését; 2. tr vill egyenirányít; ~isto: film szkriptes, naplóvezető; ~istino: film script-girl, naplóvezetőnő; mal ~a, ne ~a: nem folytonos, megszakított; sen~aĵo: folytonossági hiány; supren duon ~a: mat alulról félig folytonos; ~ecekvacio: fiz folyamatossági egyenleg, kontinuitásegyenlet; ~kurenta: vill egyenáramú vö. alternkurenta ~kurenta motoro: egyenáramú motor; ~rompo: folyamatosság megszakítása, folyamatossági hézag; ~tensia: vill egyenfeszültségű vö. de alterna tensio kontoid/o=nyt contoid vö. vokoido kontor/o=iroda, irodahelyiség ~o de la sekretario: a titkár irodája; ~isto: irodista, irodai dolgozó; ~aĵoj, ~aj utilaĵoj: irodaszerek; ~estro: irodavezető; ~meblo: irodabútor; ~maŝino: irodagép kontra=előképző; kontra~: zene kontra~, kontrabass (>legmélyebb regiszterű hangszer); vö. kontrafagoto, kontrasaksofono kontraband/o=gazd jog csempészet; ~i: tr gazd jog csempész, csempészik; ~aĵo: gazd jog csempészáru; ~isto: gazd jog csempész kontrabas/o=zene nagybőgő, gordon, kontrabasszus; kontradanc/o=exkvadrilo kontradmiral/o=subadmiralo kontrah/i=tr biol összehúz, megmerevít (izmokat); ~iĝo: biol izom-összehúzódás; de ~iĝi, mal ~iĝi: ntr biol elernyed, kilazul (>izom) kontrakt/i=tr v. ntr jog szerződik, szerződést köt, szerződésbe foglal ~i la sekurigon de la fabrikejo: szerződést köt a gyártóhely biztonságáról ~i pri liverado de kamionoj: kamionok szállítására szerződik; ~o: jog szerződés duflanka ~o: kétoldalú szerződés fari ~on: szerződést köt ~o pri geedziĝo: házassági szerződés ~o pri kunlaboro: együttműködési szerződés, kooperációs szerződés ~o pri liverado: szállítási szerződés ~o pri vendo: adásvételi szerződés la ~o finiĝos la sekvan monaton: a szerződés a következő hónapban lejár malobservi ~on: szerződést megsért, szerződést nem tart be nuligi ~on: szerződést megsemmisít plenumi ~on: szerződést teljesít plilongigi ~on: szerződést meghosszabbít plurflanka ~o: sokoldalú szerződés, multilaterális szerződés socia ~o: társadalmi szerződés subskribi ~on: szerződést aláír tempolima ~o: határidős szerződés; ~anto: jog szerződő fél, szerződő partner ~anta partio: szerződő fél, szerződő partner la ~aj ~antoj: a Magas Szerződő Felek; ~aro: jog szerződéscsomag; sub~anto: jog gazd alvállalkozó aĉetkontrakto laborkontrakto lukontrakto packontrakto vendokontrakto; kontraktur/o=orv izomrövidülés, izomzsugorodás, kontraktúra, contractura kontr~/o=zene ~; ~ulino: zene ~énekes kontramark/o=1. gazd második jelzet, ellenjelzés (árun); 2. gazd ellenőrző sorszám (pl. számlán); 3. visszatérőjegy, kilépőjegy, ellenőrzőjegy (pl. színházban) kontrapost/o=műv kontraposzt kontrapunkt/o=zene ellenpont, kontrapunkt duobla ~o: kettős ellenpont kontrast/o=kontraszt, éles ellentét, szembetűnő különbség ~o de lumo kaj ombro: fény és árnyék kontrasztja senti la ~on: érzi a különbséget; ~e: 1. kontrasztosan, ellentétesen; 2. vmivel (kun v. al) ellentétben ~e al via supozo: az ön feltételezésével ellentétben ~e kun la arabaj lingvoj: az arab nyelvekkel ellentétben; ~i: tr v. ntr ellentétben áll vmivel (n v. kun), szembetűnően különbözik vmitől (n v. kun) la blanko ~as la nigran
fonon: a fehér szín ellentétben áll a fekete háttérrel niaj opinioj ~as unu kun la alia: véleményünk szembetűnően különbözik egymástól; ~igi: tr szembeállít, élesen megkülönböztet li ~igis la diferencojn: kiemelte a különbségeket; ~iga: szembeállító, megkülönböztető, kontrasztív; vö. kontrastiga akcento, lingvistiko; ~anto: orv kontrasztanyag kontratenor/o=zene kontratenor kontraŭ=I. elöljárószó; kontraŭ: 1. vmivel szemben (>hely) ili sidas unu kontraŭ la alia: egymással szemben ülnek la urbodomo staras kontraŭ la katedralo: a városháza a székesegyházzal szemben áll; 2. vmivel szembe, vminek neki (n) kuri kontraŭ la muron: a falnak szalad la muŝo batiĝis kontraŭ la vitron: a légy az ablaknak csapódott li ĵetis sin kontraŭ la malamikon: az ellenségre vetette magát li ŝovis la ŝrankon kontraŭ la muron: a falhoz tolta a szekrényt; 3. vmi ellenében karesi katon kontraŭ la haroj: szőr ellenében simogatja a macskát kontraŭ ĉia atendo: minden várakozás ellenére kontraŭ la fluo: ár ellen úszik kontraŭ sia volo: akarata ellenére; 4. vmi ellenében (>csere) interŝanĝi nutraĵon kontraŭ vestoj: élelmet ruhára cserél kontraŭ kvar frankoj aĉeteblas paneto: négy frank ellenében kapható egy cipó; 5. vmihez v. vkihez képest (>hasonlítás) kontraŭ la pasinteco la nuno estas nura mizero: a múlthoz képest a jelen csupa nyomorúság kontraŭ la tataroj la turkoj estis paca popolo: a tatárokhoz képest a törökök békés nép volt; 6. vkivel v. vmivel szemben, irányában kontraŭ neniu ni batalas: senki ellen nem harcolunk la popolo levis sin kontraŭ la tirano: a nép felkelt a tirannus ellen li estis maljusta kontraŭ ni: igazságtalan volt velünk szemben por kaj ne kontraŭ vi mi murmuras: érted és nem ellened morgok; 7. vmi ellen asekuro kontraŭ fajro: tűz elleni biztosítás medikamento kontraŭ febro: láz elleni orvosság voĉdono kontraŭ atomcentralo: atomerőmű elleni szavazás; II. előképző; kontraŭ~: ellen~, ~ellenes, ~elleni; vö. kontraŭdiri, Kontraŭduringo, kontraŭflanke, kontraŭleĝa, kontraŭvole kontraŭflanke: az ellentétes oldalon kontraŭleĝa: törvényellenes kontraŭvole: akaratlanul; III. önállóan; kontraŭa: ellentétes kontraŭa direkto: ellentétes irány kontraŭa flanko: ellentétes oldal kontraŭa rezulto: ellentétes eredmény; kontraŭe: 1. szemben, szemközt, az ellentétes oldalon; 2. ellentétesen, ellentétes irányban la vento blovas kontraŭe: a szél ellentétes irányban fúj kontraŭe al la kutimoj: a szokásokkal ellentétben; 3. ellenkezőleg, viszont ĉu malbela?, kontraŭe, la plej bela: csúnya?, ellenkezőleg, a legszebb mi, kontraŭe, nenion ricevis: én viszont semmit sem kaptam; kontraŭema: dacos, ellenkező; kontraŭemo: ellenszenv; kontraŭi: 1. tr v. ntr ellenez vmit, ellene van vminek (n v. al) la gepatroj kontraŭis ilian geedziĝon: a szülők ellenezték az esküvőjüket; 2. tr v. ntr vmivel v. vkivel szemben áll, ellenkezik kontraŭis al mi du obstakloj: két akadály állt velem szemben tio kontraŭas la bazajn principojn: ez ellenkezik az alapelvekkel; kontraŭaĵo: ellentét, ellentétes v. ellenkező dolog da kontraŭaĵoj ni havis sufiĉe: meglehetősen sok ellentét volt közöttünk; kontraŭeco: ellentétesség, szembenállás; kontraŭiĝi: ntr ellenáll, ellenszegül, akadályoz ĉi tiuj tendencoj kontraŭiĝas al la evoluo: ezek a tendenciák akadályozzák a fejlődést kontraŭiĝi al la komuna volo: ellenszegül a közös akaratnak; kontraŭilo: ellenszer, eszköz vmi ellen; kontraŭulo: vminek az ellenzője, ellenfél kontraŭuloj de la atombombo: az atombomba ellenzői la kontraŭuloj de ’ĥ’ ofte skribas ’k’ anstataŭ ĝi: a ’ĥ’ ellenzői gyakran ’k’-t írnak helyette li estis mia kontraŭulo en la ŝakpartio: ellenfelem volt a sakkjátszmában kontre/o=zene country kontribu/i=1. ntr hozzájárul, közrejátszik ~i al la kostoj: hozzájárul a költségekhez ~i per artikolo al la omaĝado: cikkel járul hozzá a méltatáshoz la aŭtoj grave ~as al la mediopoluado: az autók súlyosan közrejátszanak a környezetszennyezésben; 2. ntr bedolgozik vhova li ~as per prilingvaj artikoloj al La Gazeto: nyelvi cikkeket ír a La Gazeto-ba; ~aĵo: hozzájárulás (pl. saját rész, adomány, cikk, referátum) ~aĵoj povas esti mondonaco, artikoloj, prezentadoj, prelegoj: a hozzájárulás lehet pénzadomány, újságcikk, bemutató, előadás jen mia ~aĵo al la komuna afero: ez az én hozzájárulásom a közös ügyhöz; ~anto: 1. fn hozzájáruló; 2. cikkíró kontribuci/o=kat gazd háborús jóvátétel, reparáció kontrici/o=kr tökéletes bűnbánat, megbánás, töredelem, contritio kontrol/i=tr ellenőriz ~i la fakturon: ellenőrzi a számlát ~i la ĝustecon de aserto: állítás helyességét ellenőrzi ~i la inventaron: gazd rovancsol ~u, ĉu vi kunportis la trajnobileton: ellenőrizd, hogy elhoztad-e a vonatjegyet li ĉiam ~as sin: mindig ellenőrzi magát; ~o: ellenőrzés ~o de pasporto: útlevélellenőrzés li ne tenas la ~on pri si: elveszíti a fejét ne kredu al parolo sen propra ~o Z: közm csak azt hidd, amit szemeddel látsz transsenda ~o: távk átvitel-ellenőrzés; ~ebla: ellenőrizhető facile ~ebla aserto: könnyen ellenőrizhető állítás; ~ilo: 1. ellenőrzőeszköz la registaro ne havas sufiĉe da ~iloj en sia mano: a kormánynak nincs elég ellenőrző eszköz a kezében; 2. tech ellenőrzőkészülék, ellenőrzőműszer; ~isto: ellenőr; antaŭ~i: tr előzetesen ellenőriz; post~i: tr utólagosan ellenőriz; re ~i: tr felülvizsgál, újraellenőriz; sen ~a: ellenőrzés nélküli, ellenőrizetlen
80 la sen~a povo estas danĝera: az ellenőrizetlen hatalom veszélyes; tra ~i: tr végigellenőriz, elejétől végéig ellenőriz tra~u la kalkulon, eble vi trovos la eraron: ellenőrizd végig a számítást, talán megtalálod a hibát; ~bito: inf ellenőrző bit, check bit; ~cifero: ellenőrző számjegy; ~iro: ellenőrző körút; ~komisaro: ellenőrző biztos; ~komisiono: ellenőrzőbizottság; ~kompari: tr egybevet, összevet, összehasonlít; ~konsilio: gazd felügyelőbizottság; ~kortumo: gazd számvevőszék ŝtata ~kortumo: állami számvevőszék; ~laboraĵo: isk dolgozat fina ~laboraĵo: záródolgozat; ~lampo, ~lampeto: tech ellenőrzőlámpa, jelzőlámpa; ~legi: knyv lektorál, (kéziratot) ellenőriz szin provlegi; ~leganto: knyv lektor, (kézirat) ellenőrzője szin provleganto; ~libreto: isk ellenőrzőkönyv; ~nombro: gazd ellenőrző végösszeg; ~posteno: ellenőrzőposzt; ~punkto: 1. ellenőrzőpont (>rendészet); 2. inf töréspont; ~sistemo: ellenőrző rendszer; ~stampi: ip bélyegez, blokkol (>bélyegzőóra); ~stampilo: ip bélyegzőóra; ~sumo: ellenőrző összeg; ~voko: névsorolvasás, névsorellenőrzés atingokontrolo, biletkontrolisto, dogankontrolo, etatkontrolo, farmaciaĵkontrolo, financkontrolo, gaskontrolisto, kvalitkontrolo, librokontrolo, pareckontrolo, normkontrolo, opinikontrolo kontumac/o=jog (bíróság előtti) meg nem jelenés, távollét, contumatia; ~a: jog szándékosan távolmaradó (vádlott) kontur/o=körvonal, kontúr klara ~o: éles körvonal; ~i: tr (körvonalat) kirajzol, körvonalaz; ~iĝi: ntr kirajzolódik, körvonalazódik kontuz/i=tr orv lezúz, összezúz, zúzódást okoz falante li ~is sin: estében összezúzta magát li ~is al si ambaŭ kubutojn: lezúzta mindkét könyökét; ~o: orv zúzódás (>esemény); ~aĵo: orv zúzódás, kék folt (konkrétum); ~iĝi: ntr orv összezúzza magát, zúzódásokat szenved pro la kolizio li ~iĝis: az ütközéstől zúzódásokat szenvedett konukl/o=tex guzsaly szin ŝpinbastono konulari/o=ősl Conularia ~uloj: Conularida konur/o=áll ékfarkú papagáj (Conurus) konus/o=1. mat kúp paraleltrunkita ~o: párhuzamosan metszett kúp trunkita ~o: csonka kúp szin konustrunko vertico de ~o: kúp csúcsa; 2. kúp (alakú tárgy) ~o da sukero: egy süvegnyi cukor; 3. növ toboz szin pinfrukto, pinkonuso, strobilo; ~a: kúp~, kúpos ~a projekcio: mat kúpvetület ~a tranĉaĵo: mat kúpszelet szin koniko; ~eto: anat retinakúp, conus retinalis; ~ĉapelo: tex vietnami szalmakalap; ~pendolo: tech kúpinga, centrifugális inga; ~osurfaco: mat kúpfelület; ~trunko: mat csonka kúp szin trunkita konuso; tri ~dentuloj: ősl Triconodonta berkonuso, keratkonuso, lumkonuso, sukerkonuso konval/o=növ gyöngyvirág (Convallaria) maja ~o: májusi gyöngyvirág (C. majalis) szin majfloro konvalesk/o=orv lábadozás, convalescencia; ~a: orv lábadozó, convalescens; ~i: ntr orv lábadozik konvekci/o=met tech függőleges légáramlás, konvekció vö. advekcio; ~a: met tech kovekciós ~a varmo: konvekciós hő konveks/a=1. domború, konvex szin malkava; 2. mat konvex ~a tegaĵo: konvex burok; ~eco: domborúság, konvexitás; du ~a: fiz kétszer domború, bikonvex vojkonvekso konvekt/i=tr fiz (hőt) áramoltat, hőt szállít, konvektál; ~o: 1. fiz hőszállítás, hőáramoltatás; 2. met függőleges légáramlás, konvekció szin konvekcio konven/i=ntr megfelel vminek, illik vmihez, odaillik, passzol vö. deci 2 al ĉiu ~as, kio al li apartenas Z: közm a magáé mindenkinek kedves ĉi tie ne ~as tiel konduti: itt nem illik így viselkedni ĉi tiu robo ~as al vi: ez a ruha illik hozzád kio ~as al sciuro, ne ~as al vulturo Z: közm amit szabad Jupiternek, nem szabad a hatökörnek ~i, kiel ringo al fingro: mintha rászabták volna li regas sin, kiel ~as al filo de reĝo: uralkodik magán, amint egy király fiához illik tio ~as, kiel botoj sur manĝotablo: hogyan kerül a csizma az asztalra?; ~a: megfelelő, alkalmas, odaillő ~a al la celo: a célnak megfelelő ne estas ~e fumi en nefumanta societo: nem illik dohányozni nem dohányzó társaságban por la ekskurso surmetu ~ajn ŝuojn: a kiránduláshoz alkalmas cipőt húzzatok trovi ~an okupon: megfelelő elfogl~ságot talál; ~o: illem kiel la ~o deziras: ahogyan az illem kívánja; ~eco: 1. helyesség, megfelelőség mi ne estas konvinkita pri la ~eco de la proceduro: nem vagyok meggyőződve az eljárás helyességéről; 2. illendőség nur por ~eco li aŭskultis lin: csak illentőségből halgatta meg; inter~a: tech inf csereszabatos, kompatibilis szin kongrui 3 la maŝinpartoj devas esti inter~aj: a gépalkatrészeknek csereszabatosnak kell lenniük la nova Vindozo ne estas inter~a kun la malnova: az új Windows nem kompatibilis a régivel; inter~i: ntr tech inf csereszabatos ĉi tiuj programoj inter~as: ezek a programok kompatibilisek la ŝraŭboj de la du aparatoj inter~as: a két készülék csavarjai csereszabatosak; mal ~a: 1. alkalmatlan, helytelen apliki mal ~ajn rimedojn: alkalmatlan eszközöket használ ne faru ne ~ajn aferojn: ne csinálj helytelen dolgokat; 2. illetlen ne uzu mal ~ajn vortojn: ne használj nem odaillő v. illetlen szavakat via konduto estas mal ~a: viselkedésed illetlen; mal ~aĵo: alkalmatlan dolog, illetlenség, illetlen v. oda
nem illő dolog ne diru mal ~aĵojn en societo: ne mondj illetlenségeket társaságban; ne ~a: 1. nem megfelelő, nem odaillő, nem passzoló; 2. illetlen mankonvena, mediokonvena konvenci/o=1. bevett szokás, hagyomány, kölcsönös megegyezés, konvenció lingvaj ~oj: nyelvi szokások v. konvenciók sociaj ~oj: társadalmi szokásformák v. szabályok teatra ~o: színházi szokás v. hagyomány; 2. jog (államközi) egyezmény aera ~o: rep légügyi egyezmény dogana ~o: gazd vámegyezmény Eŭropa ~o pri Ekstradicio: Európai Kiadatási Egyezmény Ĝenerala ~o pri Dogano kaj Komerco: gazd Általános Vámtarifaés Kereskedelmi Egyezmény, GATT ~o pri aŭtoraj rajtoj: szerzői jogi egyezmény posta ~o de Berno: távk berni postaegyezmény; 3. pol elnökjelölő pártgyűlés, konvenció (US); ~o: tört Konvent (FR); ~a: 1. jog egyezményi; 2. egyezményes, hagyományos, konvencionális; ~ano: tört konvent tagja konvent/o=1. konvent (szerzetesi közösség) dominikana ~o: dominikánus konvent franciskana ~o: ferences konvent; 2. ép konvent (épület); 3. szabadkőműves nagypáholy nagygyűlése konverĝ/i=1. fiz ált konvergál, összetart trapasinte konveksan lenson, la lumradioj ~as al ĝia fokuso: domború lencsén áthaladva a fénysugarak konvergálnak gyújtópontja felé; 2. mat konvergál, egymás felé közelít, közös ponton áthalad; 3. biol konvergál la flugiloj de birdoj kaj insektoj rezultas el ~inta evoluado: a madarak és rovarok szárnyai konvergál fejlődés eredményei; ~a: 1. fiz ált összetartó, egymáshoz közelítő, konvergens; vö. konverĝa lenso; 2. mat konvergens absolute ~a: abszolút konvergens ~a en distribuo: eloszlásban konvergens ~a en mezuro: majdnem mindenütt konvergens (mérték szerint) ~a en probablo: sztochasztikusan konvergens malforte ~a: gyengén konvergens norme ~a: normában konvergens preskaŭ certe ~a: majdnem mindenütt konvergens simple ~a: pontonként konvergens unuforme ~a: egyenletesen konvergens; 3. biol konvergens ~a evoluado: konvergens evolúció; ~o: összetartás, konvergencia simpla ~o: mat pontonkénti konvergencia; ~eco: összetartás, egymáshoz közelítés, konvergencia; ~igi: tr egymáshoz közelíttet, összetarttat, konvergáltat programo de ~igo: pol gazd konvergenciaprogram; mal~a: széttartó, divergens; mal ~i: ntr széttart, elkülönbözik, divergál; ne ~a: nem konvergens, nem összetartó; ~intervalo: mat konvergenciatartomány; ~ocirklo: mat konvergenciakör; ~radiuso: mat konvergenciasugár konvers/i=konversacii konversaci/o=1. társalgás sin enmiksi en la ~on: bekapcsolódik a társalgásba ŝanĝi la temon de la ~o: változtat a társalgás témáján teni la ~on: fenntartja a társalgást, társalgást vezet; 2. nyt diskurzus; ~i: ntr társalog ~i kiel grandmonda sinjorino: nagyvilági dámaként társalog; ~analizo: nyt diskurzuselemzés konvert/i=1. tr vall visszatérít, a jó útra térít ~u min, kaj mi ~iĝos: bibl téríts meg engem, és megtérek; 2. tr vall (más hitre) térít, megtérít ~i afrikanojn al islamo: az iszlám hitre téríti az afrikaiakat ~i al komuna kredo: közös hitre térít; 3. tr átv térít, megtérít kiu ~is vin al Esperanto?: ki térített meg az eszperantónak? ~i al sia partio: saját pártjára téríti; 4. tr fiz átalakít ~i grafiton en diamanton: grafitot gyémánttá alakít; 5. tr gazd átalakít, átvált ~i deprunton al deprunto kun malpli ~a interezo: kölcsönt alacsonyabb kamatozású kölcsönné alakít ~i deprunton en akciojn: kölcsönt részvényekre vált; 6. tr konvertál, átvált ~i dolarojn en pundojn: dollárt fontra vált át; ~ebla: gazd átváltható, konvertálható, konvertibilis ~ebla ŝtatprunto: konvertálható államkölcsön ~ebla valuto: konvertibilis valuta, átváltható valuta; ~iĝi: 1. ntr vall megtér, jó útra tér ~iĝi al la Eternulo: megtér az Úrhoz; 2. ntr vall áttér, betér (vmilyen hitre) li ~iĝis al katolikismo: katolikus hitre tért; 3. ntr átv megtér, meggyőződik; ~iĝo: vall megtérés, betérés; ~ilo: tech átalakító, konverter; bio~i: tr öko biológiailag átalakít; bio~ilo: öko biokonverter; re~i: tr tech visszaalakít, rekonvertál datumkonvertilo konvertor/o=1. vill átalakító elektromeĥanika ~o: elektromechanikus átalakító ~o de fazo: fázisátalakító ~o de kontinua kurento: egyenáramátalakító rotacia ~o: forgó átalakító unuarmatura ~o: egyarmatúrás átalakító; 2. koh konverter; ~a kompleto: vill gépcsoport, aggregát konvikt/i=tr jog rábizonyít vkire (n) vmit (pri) la prokuroro ~is la akuziton pri la rabo: az ügyész rábizonyította a vádlottra a rablást; ~o: jog bizonyítás ~aj montraĵoj: tárgyi bizonyítékok; ~aĵo: jog bizonyíték konvink/i=tr meggyőz vkit vmiről li ŝatus ~i nin pri la utileco de sia plano: szeretné meggyőzni minket terve hasznosságáról mi ne estas ~ita pri tio, ke: nem vagyok meggyőződve arról, hogy; ~a: meggyőző ~aj argumentoj: meggyőző érvek ~aj pruvoj: meggyőző bizonyítékok; ~o: meggyőződés, nézet (>szilárd nézet) rokfirma ~o: sziklaszilárd meggyőződés tio havas nenion komunan kun viaj religia ~o: ennek semmi köze az ön vallási meggyőződéséhez veni al la ~o, ke: arra a meggyőződésre
81 jut, hogy; ~adi: tr győzködik mi ne ~ados vin pri mia starpunkto: nem fogom győzködni az álláspontomról; ~iĝi: ntr meggyőződik mi ~iĝis pri via praveco: meggyőződtem az igazáról; ~iĝo, ~iteco: meggyőződés (>állapot); ne ~ebla: meggyőzhetetlen ne~ebla ŝtipkapulo: meggyőzhetetlen fafejű; ~opovo: meggyőzőerő konvoj/o=kat hajó konvoj, hajókaraván védőkísérettel; ~i: tr kat hajó védőkíséretet ad ŝipoj de la usona milita floto ~is komercajn ŝipojn navigantajn al Eŭropo: az USA katonai flottájának hajói védőkíséretet adtak Európába tartó kereskedelmi hajóknak konvolvul/o=növ szulák (Convolvulus) agra ~o, kampa ~o: mezei szulák, apró szulák, folyófű (C. arvensis) szin kampa volvulo heĝa ~o: felfutó sövényszülék (Calystegia sepium) szin heĝa volvulo, heĝa kalistegio konvulsi/o=orv rángógörcs, görcsös vonaglás, rángatózás, konvulzió, convulsio li estas trafita de ~o: elkapta a görcs, rángógörcse van, rángatja a görcs; ~a: orv görcsös ~a ploro: sírógörcs ~a rido: nevetőgörcs ~a tuso: köhögőgörcs; ~i: ntr orv vonaglik, rángatózik; ~terapio: pszi konvulzív terápia, convulsio-therapia konzern/o=gazd konszern konzol/o=1. ép falikar, kiugró gyámkő v. tartó, konzol la du ~oj de la balkono: az erkély két gyámköve; 2. konzol, díszasztalka; 3. inf kezelőpult, vezérlőpult, konzol grafika ~o: grafikus konzol ludkonzolo kooper/a=gazd szövetkezeti ~a banko: szövetkezeti bank ~a laktejo: szövetkezeti tejcsarnok ~a societo: szövetkezeti társulás, szövetkezet ~a vendejo: szövetkezeti üzlet, szövetkezeti bolt; ~i: ntr gazd szövetkezetben dolgozik v. tevékenykedik; ~ado: gazd szövetkezeti tevékenység v. munka; ~anto: gazd szövetkezeti tag; fi ~ado: pej összejátszás kooperativ/o=gazd szövetkezet, szövetkezeti társulás agrara ~o: agr földműves-szövetkezet agrikultura ~o: agr mezőgazdasági szövetkezet etindustria ~o: ip kisipari szövetkezet konsuma ~o: fogyasztási szövetkezet ~o de Literatura Foiro: eo Literatura Foiro Szövetkezet produktada ~o: termelőszövetkezet; ~ano: gazd szövetkezeti tag; ~ismo: gazd szövetkezeti mozgalom koopt/i=tr beválaszt, kooptál pro mortokazo oni devis ~i novan komitatanon: haláleset miatt új bizottsági tagot kellett beválasztani; ~ado: beválasztás, kooptálás koordinat/o=mat geo koordináta cilindra ~o: hengeres koordináta pezocentra ~o: súlyponti koordináta, tömegközponti koordináta, baricentrikus koordináta polusa ~o: poláris koordináta sfera ~o: gömbi koordináta x-~o: x-koordináta szin absciso y-~o: y-koordináta szin ordinato z-~o: z-koordináta, kóta, applikáta; ~aro: mat geo koordináták; ~sistemo: mat koordinátarendszer kartezia ~sistemo: Descartes-féle koordinátarendszer; ~akso: mat koordinátatengely kopaifer/o=növ kopálfa (Copaifera) kopaiv/o=kém kopaiva; ~ujo, ~arbo: növ kopálfa kopal/o=kém kopál, kopálgyanta amerika ~o, brazila ~o: dél-amerikai kopál duonmalmola ~o: félkemény kopál fosilia ~o: bányászott kopál kaŭria ~o: kaurikopál konga ~o: kontókopál madagaskara ~o: malgaskopál manila ~o: manilakopál malmola ~o: kemény kopál; ~ujo, ~arbo: növ kopálfa kopek/o=kopek, kopejka (váltópénz) unu~a kandelo bruligis Moskvon Z: közm szikrából lesz a tűz Kopenhag/o=geo Koppenhága ~o estas la ĉefurbo de Danujo: Koppenhága Dánia fővárosa kopepod/oj=áll evezőlábú rákok (Copepoda) Kopernik/o=csill (Nikolausz) Kopernikusz ~a mondbildo: kopernikuszi világkép; ~io: kém kopernícium (Cn) kopi/i=1. tr másol ~i akton: ügyiratot másol ~i notojn: kottát másol ~i malnovan manuskripton: régi kéziratot másol; 2. tr műv másol ~i pentraĵon, statuton: festményt, szobrot másol; 3. tr fot másolatot v. képet készít szin presi 2 ~u de ĉi tiu negativo: erről a negatívról készítsen másolatot; 4. tr átv másol, utánoz ~i la stilon de Petőfi: Petőfi stílusát utánozza li perfekte ~is mian voĉon: tökéletesen utánozta a hangomat; ~o: 1. másolat, másodpéldány, kópia fari ~on: másolatot készít; 2. fot másolat, fénykép; 3. film filmkópia; 4. utánzat mallerta ~o de la ĉefverko: a mestermű ügyetlen utánzata; ~ado: másolás, utánzás; ~ilo: másológép; ~isto: másoló ~isto de muzikaĵoj: zene kottamásoló; fi~i: tr pej koppint, illegálisan másol fi ~i DVD-filmojn: DVD-filmeket koppint; foto~i: tr fénymásol; foto~o: fot fénymásolat; foto~ilo: fot fénymásoló; mis~i: tr félremásol, hibásan másol; re ~i: tr újramásol; tra~i: tr átmásol, pauszol szin paŭsi; tele ~i:faksi; tele ~o:fakso; tele ~ilo:faksilo; ~kadro: fot másolókeret; ~papero: 1. fot fényérzékeny papír szin fotopapero; 2. másolópapír; ~rajto: jog sokszorosítási jog vö. aŭtorrajtoj ekrankopio, filmkopio, fotokopio, karbokopio, kaŝkopii, restaŭrkopio, savkopio, sekurkopio kopl/o=1. ir kuplé, párvers; 2. zene copla (improvizált dal); 3.kuplo 1
kopr/o=kopra el ~o oni elpremas oleon kaj la resto servas kiel furaĝo: a koprából olajat préselnek, és a maradék takarmányként szolgál kopren/o=növ tintagomba (Coprinus) kopris/o=áll ganajtúró bogár (Copris) koprofagi/o=orv bélsárevés, trágyaevés, koprofágia koprolali/o=orv obszcén szavak hajtogatása, koprolália koprolit/o=ősl fosszilis ürülék, koprolit kops/o=agr sarjerdő, sarjúerdő kopt/o=fn kopt; ~a: mn nyt kopt la bohajra dialekto de la ~a: a kopt nyelv bohairi dialektusa la ~a eklezio: kr a kopt egyház la ~a lingvo: a kopt nyelv la sahida dialekto de la ~a: a kopt szahid dialektusa kopul/i=1. ntr biol párosodik, közösül, párzik; 2. ntr biol ivarosan szaporodik; ~ado: 1. biol párosodás, közösülés, párzás; 2. biol ivaros szaporodás; ~igi: tr biol pároztat, fedeztet, hágat kopul/o=nyt létige, kötőige, kopula szin rilatigverbo kopulaci/o=kopulado; ~i:kopuli; ~igi:kopuligi kopulativ/o=nyt állítmánynéveset, copulativus Kor=La epistolo de la apostolo Paŭlo al la Korintanoj kor/o=1. anat szív, cor artefarita ~o: gysz műszív batoj de la ~o: szívverés preskaŭ krevis al li la ~o: majd megszakadt a szíve rompita ~o: megtört szív; növ nagyszívvirág szin rigardinda dicentro; 2. átv szív (>érzelem) alpreni la aferon al la ~o: a szívügyének tekinti a dolgot ami el la tuta ~o: tiszta szívből szeret bona ~o valoras pli, ol oro Z: közm jó a jószág, de jobb a jóság edziĝi laŭ ~o: a szíve szerint házasodik el la tuta ~o: teljes szívből elŝuti la ~on: kiönti a szívét fiero ŝveligis lian ~on: büszkeség dagasztotta a szívét frakasi lian ~on, rompi lian ~on: összetöri a szívét homo de milda ~o: lágyszívű ember homo kun ora ~o: aranyszívű ember homo sen ~o: szívtelen ember kio iras el ~o, venas al ~o Z: közm szívből ki, szívbe be kion ~o portas, vizaĝo raportas Z: közm kinek mi szívében, kitetszik színében ~o pleniĝas – lango moviĝas Z: közm a szív bőségéről beszél a száj ~o tro plena – buŝo parolas Z: közm kinek szíve telve, megnyílik a nyelve kun facila ~o: könnyű szívvel kun peza ~o: nehéz szívvel lia ~o fendiĝas: majd meghasad a szíve lia ~o moliĝis: megenyhült v. meglágyult a szíve lia ~o rompiĝas: megszakad a szíve lia ~o ŝrumpiĝis: összeszorult a szíve li metas sian ~on en la aferon: a szívétlelkét beleadja a dologba malŝarĝi sian ~on: kiönti a szívét mia ~o sangas: vérzik a szívem mi ne havas ~on lasi lin en peĉo: nincs szívem cserben hagyni premi lian ~on: nyomasztja se okulo ne vidas, ~o ne avidas Z: közm amit a szem nem lát, azért a szív sem fáj; szem nem látja, szív felejti ŝi malkovris al li sian ~on: a lány feltárta a fiúnak a szívét ŝiri lian ~on: megszakítja a szívét; 3. szívem!, szívecském! (>megszólítás); 4. vminek a közepe, szíve la ~o de Hungario estas Budapeŝto: Magyarország szíve Budapest la ~o de la tero: a föld belseje; 5. növ szív, torzsa, csutka, geszt ~o de trunko: törzs gesztje putrado de ~o: belső rothadás; ~a: 1. anat orv szív~; vö. kora apekso, insuficienco, medikamento, valvo; 2. szívből jövő, szívélyes ~a akcepto: szívélyes fogadtatás ~a Entento: tört entente cordiale ~a invito: szívélyes meghívás; ~eco: szívélyesség; bon~a: jószívű; el ~a: szívből jövő, szívélyes szin kora 2 kun el ~aj salutoj: szívélyes üdvözlettel; plen ~a: tiszta szívből jövő plen~a pardono: tiszta szívből jövő megbocsátás; sen ~a: szívtelen, érzéketlen, irgalmatlan; tut~e, plen~e: teljes szívből penti tut~e sian pekon: teljes szívből megbánta a vétkét plen~e peti Dion: teljes szívből kéri az Istent tut~e mi estos por vi: teljes szívből melletted leszek; ~afero: szívügy; ~amiko: (szexuális) barát, fn kedves, fn szerető szin umiko; ~amikino: (szexuális) barátnő, fn (női) szerető szin umikino; ~aritmo, ~misritmo: orv szívritmuszavar; ~atako: orv szívroham, infarctus myocardii; ~a-vaskula: orv szív-érrendszeri, cardiovascularis ~a-vaskula malsano: szív-érrendszeri betegség; ~bato: orv szívverés; ~ekscita: szívdobogtató, szívderítő; ~favoro: kegy, jóindulat; ~favori: tr szívlel, kegyeiben részesít, jó szívvel v. jóindulattal van vki iránt (n); ~frapo: orv szívszélhűdés; ~frato: kebelbarát; ~infarkto: orv szívinfarktus; ~inklino: vonzalom; ~inkliniĝi: ntr vonzalom ébred benne; ~ĥirurgo: orv szívsebész; ~ĥirurgio: orv szívsebészet; ~karesa: szívderítő; ~kaveto: anat szívüreg, antrum cardiacum; ~klapo:korvalvo; ~krizo: orv szívroham; ~ligiteco: kötődés, érzeli elkötelezettség; ~linio: szívvonal (kézen); ~malsano: orv szívbetegség, szívbaj; ~malsanulo: fn orv szívbeteg, szíves; ~malsanulejo: orv szívkórház; ~prema: szívszorító, szívszorongató; ~premo: szívszorulás, szorongás; ~ritmilo, ~stimulilo: gysz szívritmus-szabályozó, pacemaker szin pulsatoro; ~ŝiri: tr szívébe markol; ~ŝira: szívtépő, szívet tépő, szívszaggató ~ŝira plorego: szívszaggató zokogás; ~torda: szívfacsaró; ~tuŝa: megható, megindító; ~tuŝi: tr meghat, elérzékenyít, megindít; ~tuŝiĝi: ntr meghatódik, elérzékenyül; ~tuŝita: meghatott, elérzékenyült; ~valvo: anat szívbillentyű, valva cordis, valvula cordis szin kardiovalvo, kora valvo; ~vortico: orv szívörvény, vortex cordi favorkora, leporkoro, molkora kor/o2=bibl kór (kb. 364 l)
82 koraci/o=áll szalakóta (Coracias) Koraĥ/o=bibl Korach korak/o=áll holló (Corvus corax) szin granda korvo, korvo 2; ~oida: anat hollócsőrnyúlványhoz hasonló, hollóorr ~, coracoideus; vö. korakoida apofizo, proceso, osto korakl/o=hajó gyékénycsónak szin korboboato koral/o=1. korall, korallváz; 2. ált áll korall ~uloj: áll virágállatok, korallok, virágpolipok, korralpolitok (Anthozoa) ok~uloj: nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) ses~uloj: hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) stel ~o:madreporo; ~a: 1. korrall ~, korallból készült ~a Maro: geo Korall-tenger; 2. korralpiros szin koralruĝa; ~rifo: geo korallzátony; ~ruĝa: korallvörös szin korala 2; marserpento: mit tengeri kígyó; ~ŝtono: ásv korallkő koralin/o=növ korallmoszat (Corallina) koraloriz/o=növ korallgyökér (Corallorhiza) Koran/o=iszl Korán szin Kurano ~a lernejo: isk korániskola la ~o estas la sankta libro de la islamanoj, diktita de la ĉefanĝelo Gabrielo al Mahometo: a Korán a mohamedánok szent könyve, amelyet Gábriel arkangyal mondott tollba Mohamednek korazi/o=geo szélmarás, korrázió szin eola erozio korb/o=kosár ~o plektita el salikvergoj: fűzfavesszőből font kosár pano estas alportita, ~o estu forĵetita Z: közm a mór megtette kötelességét, a mór mehet; ~aĵo: kosáráru, fonott áru; ~eto: kis kosár, kosárka ~eto por kudrilaro: varrókosár; ~ansa: ép kosáríves; ~oboato: hajó gyékénycsónak szin koraklo; ~obotelo: demizson; ~opilko: sp (kosárlabdánál használt) labda; ~opilkado: sp kosárlabda (>sport) szin basketbalo; ~opilkejo: sp kosárlabdapálya; ~oplektado: kosárfonás; ~oplektisto: kosárfonó; ~otabulo: sp palánk (>kosárlabda) abelkorbo, aĉetkorbo, aktokorbo, bastokorbo, bazarkorbo, brustokorbo, dekantkorbo, dorsokorbo, fajrokorbo, fruktokorbo, litkorbo, manĝaĵkorbo, pankorbo, paperkorbo, rulkorbo, suĉkorbo, terkorbo, ventumkorbo, vestokorbo korbel/o=ép falkiszögellés; ~a: ép ált kiugró, kiszögellő ~a roko: kiugró szikla ~a turo: kiugró torony, kiülő torony; ~fenestro: ép zárt erkély, kiserkély szin orielo Korcir/o=geo Kerkira kord/o=1. zene húr akompana ~o: kísérőhúr borduna ~o: bordóhúr drata ~o: dróthúr dratkovrita ~o: vont húr kunvibra ~o: rezonátorhúr melodia ~o: dallamhúr soprana ~o: diszkanthúr streĉi ~on: húrt megfeszít; 2. anat húr, szalag, chorda timpana ~o: dobhúr chorda tympani; 3. mat ne húrŝnuro 2; ~a: húr~, húros ~a mezurilo: zene húrmérő, chordometer ~a tenilo:kordankro; ~ito: orv hangszalaggyulladás, chorditis; bas~o: zene basszushúr; unu ~a: 1. egyhúros unu~a instrumento: egyhúros hangszer; 2. egyhangú, monoton; ~ankro: zene húrtartó (pl. hegedűn); ~instrumento: zene húros hangszer; ~kvaropo: zene vonósnégyes, vonóskvartett; ~oponteto: zene húrláb, húrtartó keresztpánt; ~orkestro: zene vonós zenekar; ~vermo: áll vékonytestű húrféreg, húrféreg (Nematomorpha) ŝraŭbkordo, voĉkordo kordelier/o=1. kr ferences barát szin franciskano; 2. tört pol Cordeliersklub tagja kordial/o=gaszt szíverősítő (ital) Kordiler/oj=geo Kordillerák, Cordilleras kordit/o=kat kordit, füst nélküli lőpor kordon/o=1. tex díszzsinór, sujtás; 2. rendszalag; 3. átv sor, sorfal, kordon ~o de arboj: fasor ~o de vinberoj: szőlősor; 4. átv védősorfal polica ~o: rendőrsorfal sanitara ~o: egészségügyi kordon; 5. ép pálcatag; 6.funiklo izolkordono kordov/o=córdoba (pénznem) Kordov/o=geo Córdoba ~a Kalifujo: tört Córdobai Kalifátus; ~leda: mn szattyánbőr, kordován~ ~leda boto: szattyánbőr csizma, kordováncsizma korduroj/o=tex kordbársony kore/o=1. orv chorea hereda ~o: Huntington-kór, chorea hereditaria maĵora ~o: chorea major minora ~o: vitustánc, Sydenham-kór, chorea minor reŭmata ~o: chorea rheumatica; 2. ált orv vitustánc szin danco de Sankta Vito vö. minora koreo kore/o2=fn koreai; ~a: mn nyt koreai (ko) ~a Duoninsulo: geo Koreai-félsziget ~a Popola Respubliko: geo pol Koreai Népköztársaság (KP) ~a Respubliko: geo pol Koreai Köztársaság (KR); ~ujo, ~io: tört geo Korea Nord-~ujo, Nord-~io: geo Észak-Korea (KP) Sud-~ujo, Sud-~io: geo DélKorea (KR) koregidor/o=corregidor (polgármester, falubíró) (ES) koregon/o=áll maréna (Coregonus)
koregraf/o=műv koreográfus; ~i: tr műv koreografál; ~io: 1. műv tánctervezés, koreográfia; 2. műv táncleírás korekt/i=tr kijavít, helyesbít, korrigál ~i la direkton: korrigálja az irányt ~i miskribon: elírást kijavít ~i presprovaĵon: kefelevonatot kijavít mi devas ~i vin: helyesbítenem kell önt; ~o: kijavítás, helyesbítés, korrekció; ~a: 1. javító, helyesbítő, korrigáló, korrekciós ~aj reguloj de presejo: nyomda korrekciós szabályai; 2. helyes, korrekt jen la ~a adreso: itt a helyes cím ~a konduto: korrekt viselkedés; ~eco: helyesség, korrektség szin ĝusteco; ~iĝi: ntr javul, kijavul, megjavul, helyesbedik; ~isto: knyv korrektor; mal ~aĵo: helytelen dolog, pontatlanság, hiba szin malĝustaĵo; mis~i: tr félrejavít, rosszul javít; sur~i: tr (korrigálva) felülír sur~u la malĝustan tekstoparton: írd felül a helytelen szövegrészt; ~obendo: javítószalag; ~odomo: nevelőintézet, javítóintézet; ~ofara: korrigáló, helyesbítő; ~ofarbo: javítófesték punkorektado korektur/o=presprovaĵo korelaci/o=1. viszonylagosság, kölcsönös megfelelés v. összefüggés, korreláció szin korelativeco; 2. mat korreláció ~a koeficiento: korrelációs együttható korelativ/a=korrelatív, viszonylagos, kölcsönösen összefüggő, egymásnak megfelelő ~aj konjunkcioj: nyt páros kötőszó p kaj b estas ~aj fonemoj: a p és b korrelatív fonémák; ~o: eo nyt tabellaszó, egyszerű szó negativa ~o: tagadó viszonyszó; ~eco: viszonylagosság, kölcsönös megfelelés v. összefüggés, korreláció szin korelacio 1 koreops/o=növ szépecske, menyecskeszem (Coreopsis) korespond/i=1. ntr levelez post la disiĝo la amikoj ~is unu kun la alia: az elválás után a barátok leveleztek egymással; 2. közl ne csatlakozása vankonekti 3; ~a: levelező, levelezési ~a sekcio: levelező tagozat ~a Servo Mondskala: eo Levelezési Világszolgálat; ~o, ~ado: 1. levelezés; 2. közl ne csatlakozáskonekto 3; ~aĵo: levelezés, posta (levelek); ~anto: 1. levelezőtárs; 2. tudósító (>újság) eksterlanda ~anto: külföldi tudósító kriminala ~anto: bűnügyi tudósító milita ~anto: kat haditudósító tribunala ~anto: bírósági tudósító; 3. tud levelező tag ~anto de la akademio: az akadémia levelező tagja; ~isto: gazd kereskedelmi levelező; ~adreso: postacím, levelezési cím; ~amiko: levelezőpartner szin plumamiko Korfu/o=geo Korfu kori/o=1. anat magzatburok, korion, chorion glata ~o: sima magzatburok, chorion laeve vila ~o: bolyhos magzatburok, chorion frondosum; 2. áll tojás külső burka, chorion, korion; ~oida: anat érhártyaszerű, chorioideus koriandr/o=1. növ koriander (Coriandrum); 2. gaszt koriandermag koribant/o=vall koribant, Kübelé istennő papja koridal/o=növ keltike (Corydalis) koridor/o=1. ép folyosó; 2. átv geo pol folyosó Kaliningrado estas kunligita kun Rusio per ~o: Kalinyingrádot folyosó köti össze Oroszországgal la pola ~o: tört a lengyel korridor; 3. közl sáv (>út) aera ~o: rep légi folyosó lantmova ~o: külső sáv preterpasa ~o: előzősáv ŝoseo kun kvar ~oj: négysávos út; 3. öko élőfolyosó verda ~o: zöld folyosó; 4. vágat, tárna, járat balkonkoridoro, ŝirmkoridoro korife/o=1. ir karvezető, korifeus (ókori drámában); 2. műv szólótáncos, vezető táncos; 3. átv hangadó, vezéregyéniség, vezető személyiség, korifeus szin ĉefrolulo 2 korifen/o=áll makréla (Coryphaena) koriks/o=áll búvárpoloska (Corixa) koril/o=növ mogyorófa (Corylus) korimb/o=növ sátorvirágzat, corymbus kunmeta ~o: összetett sátor, corymbus compositus Korint/o=geo Korinthosz ~a Istmo: Korinthoszi-szoros ~a Kanalo: Korinthoszi-csatorna; ~ano: fn korinthoszi epistoloj al la ~anoj: bibl a korinthosziaknak írt levelek korintik/a=ép korinthoszi vö. dorika, ionika ~a kapitelo: korinthoszi oszlopfő ~a ordo: korinthoszi oszloprend Koriolan/o=tört ir (Caius Martius) Coriolanus koriz/o=orv nátha szin akuta rinito, nazkataro perioda spasma ~o: szénanátha szin fojnokataro kork/o=1. agr parafa plandumo el ~o: parafatalp; 2. parafadugó; ~i: tr bedug (parafadugóval) ~u la vinbotelon: dugd be a borospalackot; mal~i, sen~igi: tr kidugaszol mal ~i vinbotelon: borosüveget kinyit, kihúzza a dugót a borosüvegből; ~flosilo: parafaúszó; ~okasko: parafasisak; ~tirilo: dugóhúzó botelkorko korkor/o=növ juta (Corchorus) korm/o=növ hajtás, cormus; ~ofitoj, ~oplantoj: hajtásos növények, száras növények (Cormophyta)
83 kormoran/o=áll kárókatona, kormorán (Phalacrocorax) korn/o=1. áll szarv, tülök, szaru al porko Dio ~ojn ne donas Z: közm tudja Isten, miért nem adott szarvat a disznónak preni la bovon per la ~oj Z: szarvánál ragadja meg bikát, nem lacafacázik; 2. áll agancs szin ramuro; 3. átv szarv dehaki al li la ~ojn, rompi al li la ~ojn: letöri a szarvát li ricevis ~ojn: felszarvazták riĉulo havas ~ojn, malriĉulo dornojn Z: közm ritka gazdag kevélység nélkül; 4. áll ált szarvacska, csáp, tapogató ~oj de gufo: fülesbagoly fülei ~oj de insekto: rovar csápjai ~oj de limako: csiga tapogatói; 5. gaszt ivókürt, kupa, szarupohár; 6. zene kürt alpa ~o: alpesi kürt, havasi kürt angla ~o:aldhobojo natura ~o, senvalva ~o: természetes kürt, natúrkürt; 7. szarv (alakú tárgy) golfo Ora ~o: geo Aranyszarv-öböl ~o de amboso: üllő gömbölyű szarva ~o de velo: hajó vitorlaszarv ~oj de la luno: a hold szarvai tri ~a ĉapelo: háromágú kalap; 8. nyt knyv veszsző, ékezet dekstra ~o: éles ékezet, accent aigu szin akuto, akuta supersigno du~o: kettős ékezet, dupla ékezet maldekstra ~o: tompa ékezet, accent grave szin malakuto, malakuta supersigno; 9. szaru (>anyag) arta ~o: kém műszaru, galalit, Galalith szin galalito kombilo el ~o: szarufésű tranĉilo kun tenilo el cerva ~o: agancsnyelű kés; ~i: 1. ntr zene kürtöt fúj; 2. tr felszarvaz, szarvakkal lát el v. díszít ~ita edzo: átv felszarvazott férj ~ita helmo: kat szarvdíszes sisak ~ita kapo de diablo: ördög felszarvazott feje; ~aro: áll agancs szin kornobranĉaro, ramuro; ~eca: szarus, szaruszerű; ~eto: (vmit tartalmazó) tölcsér, zacskó donu ~eton da bombonoj: adjon egy zacskó cukorkát fari ~eton el papero: papírból tölcsért formál vendi glaciaĵon en ~etoj: tölcsérben árulja a fagyl ~ot; ~iĝi: ntr elszarusodik, megkeményedik (mint a szaru); ~ulo: biz felszarvazott férfi szin kokrito; ~ohava, ~oporta: szarvakat viselő; dek~ulo: áll tízes agancsú szarvas; du~a: kétszarvú, kétsarkú, kétcsúcsú du~a ĉapelo: kétsarkú kalap du~a flago: kétcsúcsú zászló; du ~ulo: áll kétszarvú állat; fis~o: zene szárnykürt, szaxkürt; long~uloj:cerambicedoj; tri ~a: háromszarvú, háromsarkú, háromcsúcsú tri ~a ĉapelo: háromszögletű kalap; unu ~ulo: 1. mit egyszarvú, unikornis; 2.rinocero; Unu~ulo: csill Egyszarvú, Monoceros; ~obruto: áll szarvasmarha; ~obati, ~opiki: tr (szarvával) felöklel; ~obranĉaro: áll agancs szin kornaro, ramuro; ~obulko: gaszt kifli; ~ofolio:ceratofilo; ~kapulo: fn a patás, ördög; ~opapavo:glaŭcio abundkorno, amboskorno, aŭtokorno, basetkorno, bronzkorno, ĉaskorno, fiskorno, flugilkorno, kurbkorno, nebulkorno, orelkorno, paperkorneto, sakskorno, signalkorno, ŝukorno, tenorkorno, valvokorno korne/o=anat szaruhártya, cornea; ~ito: orv szaruhártya-gyulladás szin keratito korned/o=kr tex kétágú apácafőkötő korned/o2=kat lovaszászlós, kornétás Korneli/o=1. tört Cornelius; 2. ir (Pierre) Corneille kornemuz/o=zene duda szin sakfluto, sakŝalmo; ~isto: zene dudás, sakflutisto, sakŝalmisto kornet/o=1. zene kornett; 2. hallókürt kornic/o=1. ép párkány tegmenta ~o: tetőpárkány; 2. ép koszorúfőpárkány; 3. ép mennyezetpárkány; 4. geo sziklapárkány; ~a: párkány~ ~a stango: függönykarnis, függönyrúd ~a vojo: párkányút fenestrokornico, gablokornico, pordokornico kornik/o=áll kormos varjú, fekete varjú, varnyú (Corvus corone) griza ~o: dolmányos varjú, kálomista varjú, kánya, hamvas varjú (C. cornix) szin griza korvo inter konrikoj ne konvenas predikoj Z: közm aki ördöggel lakik, ördöggé kell lenni ~o vundita propran voston timas Z: közm leforrázott macska a hideg víztől is fél kornus/o=növ somfa, sombokor (Cornus); ~bero, ~frukto: növ som (bogyó) Kornval/o=geo Cornwall britia ~o: brit Cornwall bretonia ~o: breton Cornwall; ~a: mn nyt cornwalli korod/i=1. kém korrodál, oxidál, kimar akvo ~as metalojn: a víz korrodálja a fémeket fero ~ita de rusto: rozsda marta vas; 2. átv mar, marcangol ĵaluzo ~as lian koron: a féltékenység marja a szívét ~a ironio: maró gúny; ~o: kém korrózió, rozsdásodás, korrodálódás; ~aĵo: kém korrodáló anyag, korrozív anyag; ~imuna: kém rozsdamentes, rozsdaálló, nem oxidálódó, inox; ~protektado: kém korrózióvédelem koroid/o=anat szem érhártyája, choroidae; ~ito: orv érhártyagyulladás, chorioiditis irisokoriodito korol/o=növ párta, corolla szin petalaro kuniĝpetala ~o: forrtszirmú párta liberpetala ~o: szabadszirmú párta; krom~o: növ mellékpárta, coronula, paracorolla; ~folio: pártalevél, sziromlevél, petalum szin petalo korolari/o=fil mat folyomány, egyenes következmény, korollárium koron/o=csill napkorona; ~viruso: bakt koronavírus koronari/a=anat koszorús, koszorúszerű ~aj arterioj: koszorús artériák, arteriae coronariae; ~to: orv koszorúér-gyulladás, coronaritis koronel/o=áll rézsikló (Coronella)
koronil/o=növ koronafürt (Coronilla) koronul/o=kromkorolo Koror/o=geo Koror ~o estas la ĉefurbo de Palaŭo: Koror Palau fővárosa koroz/o=növényelefántcsont, növényi elefántcsont szin vegetaĵa eburo korp/o=1. anat test ĉeesti per propra ~o: fizikailag jelen van fortika ~o: erős test klopodi sen limo, per ~o kaj animo: belead apait-anyait la ~o de Jesuo: kr Krisztus teste nur lia ~o: csak a teste senviva ~o: élettelen test tremo trakuris lian ~on: remegés futott át a testén; 2. átv törzs szin trunko la kvaronigita ~o de Koppány estis pendigita sur kvar urbopordegoj: Koppány felnégyelt testét városkapukra függesztették ki li kovris sian ~on per tuko: lepellel fedte el a törzsét; 3. átv test, törzs (>tárgy fő része) en la ~o de la dokumento: a dokumentum törzsében la ~o de la violono: a hegedű teste; 4. átv fiz test (>anyagtömörülés) neorganika ~o: szervetlen test nigra ~o: feketetest organika ~o: szerves test rigida ~o: merev test solida ~o: szilárd test; 5. átv anat (>szerv) ĉela ~o: sejttest, cytosoma flava ~o: sárgatest, corpus luteum szin luteo stria ~o: csíkolt test, corpus striatum vitreca ~o: üvegtest, corpus vitreum szin vitreo; 6. átv test (>sűrűség) ĉi tiu vino havas ~on: ez a bor testes; 7. test, számtest radika ~o: felbontási test supera ~o: bővített test, relatív test szin superkorpo; ~a: test~, testi ~a laboro: fizikai munka ~a puno: testi fenyítés ~aj deziroj: testi vágyak; ~eto: 1. anat testecske, corpusculum rena ~eto: vesetestecske, corpusculum renis; 2. fiz testecske, részecske; ~igi: tr megtestesít, testté formál, formába önt la skulptisto ~igis sian virinidealon: a szobrász megtestesítette nőideálját Madách ~igis en la figuro de Eva la eternan virinon: Madách Éva alakjában az örök nőt testesítette meg; ~iĝi: ntr megtestesül, testté válik, alakot ölt liaj ideoj ne ~iĝis: eszméi nem öltöttek formát; el~igi: tr testből kivesz, kiűz el ~igi demonon: démont kiűz a testéből; en ~igi: tr magában megtestesít la statuo en~igas la virinecon: a szobor a nőiességet testesíti meg magában li en~igas la laboremon: a munkakedvet testesíti meg magában; en~iĝi: ntr megtestesül, testet ölt Jesuo, kiel la dua Dia persono, en~iĝis: Jézis, mint a második isteni személy, megtestesült; en ~iĝo: kr megtestesülés; sen~a: testetlen; sub~o: mat résztest; super~o: mat bővített test, relatív test; ~oekzerco: testgyakorlat; ~oekzercado: testgyakorlás; ~ogardisto: testőr vö. gvardiano; ~olaboristo: fizikai munkás; ~olaborulo: fizikai dolgozó; ~ornamo: testdísz; ~opezo: testsúly; ~opentrado: testfestés, body-painting; ~otemperaturo: testhőmérséklet; ~oteno: testtartás; ~otrejnado: testedzés antikorpo, bobenkorpo, ĉielkorpo, denskorpa, frakcikorpo, fruktokorpo, invariantokorpo, masivkorpa, ŝipkorpo, violonkorpo korporaci/o=1. jog szakmai testület, ipartestület, szakmai kamara Internacia Financa ~o: gazd Nemzetközi Pénzügyi Társaság, IFC ~o de la tajloroj: a szabók testülete ~o de medicinistoj: orvosi kamara; 2. ált testület publika ~o: köztestület; ~ema: kasztszellemű, csoportérdekű; ~emo: testületi szellem; ~ismo: korporációs rendszer, korporativizmus korporal/o=kr korporálé korpulent/a=testes, nagytestű, korpulens korpus/o=1. kat hadtest, seregtest komandanto de ~o: hadtestparancsnok szin korpusestro ~o de trupoj: csapattest rapidreaga ~o: gyors reagálású hadtest; 2. nyt forrásanyag, korpusz szin tekstaro 2; ~estro: kat hadtestparancsnok szin komandanto de korpuso korpuskl/o=expartiklo; ~oakcelilo: expartikloakcelilo kors/o=korzó, sétány korsaĵ/o=tex ruhaderék (női ruha felső része) korsak/o=áll pusztai róka, korzak (Vulpes corsac) szin stepvulpo korsar/o=kat hajó kalóz (állami jóváhagyással); ~ŝipo: kat hajó kalózhajó korset/o=tex fűző, corset, míder ortopedia ~o: gysz ortopéd fűző gainkorseto Korsik/o=geo Korzika; ~a: mn nyt korzikai (co); ~ano: fn korzikai lakos kort/o=ép udvar en la interna ~o de la Templo: a Templom belső udvarában en sia ~o ĉiu kok’ estas forta Z: közm a kakas is úr a maga szemétdombján kokina ~o: tyúkudvar oni sternis la grenon sur la ~o: az udvaron szétterítették a gabonát parada ~o: díszudvar; ~a: udvari ~a pordo: udvari ajtó ~aj birdoj: áll baromfiak; ~ego: 1. átv (királyi, fejedelmi) udvar grandduka ~ego: nagyfejedelmi udvar imperiestra ~ego: császári udvar papa ~ego: kr pápai udvar, Curia reĝa ~ego: királyi udvar; 2. udvartartás; ~egano: udvaronc, udvari ember; ~eganino: udvarhölgy; ~egestro: tört udvarmester, hoppmester; ~isto: fn udvaros, udvargondnok; ~umo: jog felsőbíróság, törvényszék administracia ~umo: közigazgatási bíróság apelacia ~umo: fellebbviteli bíróság, táblabíróság, ítélőtábla arbitracia ~umo: döntőbíróság, választott bíróság Eŭropa ~umo de Homaj Rajtoj: Európai Emberjogi Bíróság Eŭropa ~umo: Európai Bíróság financkontrola ~umo, revizora ~umo: gazd számvevőszék homrajta ~umo: emberjogi bíróság Internacia Arbitra ~umo: Nemzetközi Döntőbíróság Internacia ~umo: Nemzetközi Bíróság kasacia ~umo:
84 semmísítőszék, felülvizsgálati bíróság konstitucia ~umo: alkotmánybíróság ~umo de la Eŭropaj Komunumoj: Európai Közösségek Bírósága puna ~umo: büntetőbíróság, büntetőtörvényszék szin puntribunalo supera ~umo: legfelsőbb bíróság, kúria; antaŭ~o: ép előudvar; post~o: ép hásó udvar; ~obirdo: áll baromfi, háziszárnyas, szárnyas jószág; ~ohundo: áll házőrző kutya birdokorto, kastelkorto, kontokortumo, kontrolkortumo, laborkortumo, lumkorto korteks/o=anat kéreg, cortex cerebela ~o: kisagykéreg, cortex cerebelli szin cerebelŝelo cerebra ~o: agykéreg (szürkeállomány), cortex cerebri szin cerboŝelo Kortes/oj=pol kortez (nemzetgyűlés), Cortes (ES, PT) kortez/a=ritk ir udvari li ne ŝatis la ~an poezion: nem kedvelte az udvari költészetet kortici/o=növ vargomba (Corticium) kortik/o=1. anat kéreg, cortex rena ~o: vesekéreg, cortex renis surrena ~o: mellékvesekéreg, cortex suprarenalis; 2. növ kéreg; ~a: anat kéreg~, kérgi, kortikális, corticalis ~a substanco: kéregállomány; ~otropa: biol mellékvese működésére ható, kortikotrop, corticotrop; ~osteroido: biol kortikoszteroid, corticosteroid kortikosteron/o=biol kortikoszteron, corticosteron; kortikoterapio:kortizonterapio kortinari/o=növ pókhálósgomba (Cortinarius) szin kurtenfungo kortizol/o=biol kém hidrokortizon, kortizol szin hidrokortizono kortizon/o=biol kém kortizon hidro~o: hidrokortizon, kortizol szin kortizolo; ~terapio: orv kortizonterápia Kortrejk/o=geo Kortrijk korund/o=ásv korund korupt/i=1. tr pej megront, megveszteget, megvásárol, korrumpál ~i juĝiston: bírót megveszteget ~i oficistojn: tisztviselőket megveszteget; 2. (erkölcsileg) megront ~i lian karakteron: megrontja a jellemét ~i liajn morojn: megrontja az erkölcseit; ~o, ~ado: megvesztegetés, megrontás, korrumpálás, korrupció ~ado de neplenaĝulo: jog kiskorú megrontása; ~ebla: megvesztegethető, korrumpálható; ~iĝi: ntr elromlik, elzüllik, korrumpálódik; ~ita: megvesztegetett, megrontott, korrupt; ne ~ebla: megvesztegethetetlen, nem korrumpálható; ~ilo: megvesztegetés eszköze korus/o=ĥoro korv/o=1. áll varjú (Corvus) (nemzetség) granda ~o: holló (C. corax) szin korako korniko griza kampo~o:frugilego ~o:griza ~eto:monedo mont~o:pirokorako nigra ~o:nigra korniko; 2. ált áll holló (C. corax) szin nigra korvo, korako ~o al ~o okulon ne pikas Z: közm holló a hollónak nem vájja ki a szemét la ~o grakas: a holló károg; ~oskarabo: áll hollóbogár (Epicauta) ruĝflavdorsa ~oskarabo: pirosnyakú hollóbogár (Epicauta rufidorsum); korvet/o=1. kat hajó korvett; 2. kat hajó (könnyűpáncélos) kísérőhajó; ~etkapitano: kat hajó korvettkapitány kos/o=guŝo kosm/o=csill kozmosz, világűr; ~a: csill kozmikus, űrbeli ~a radiado: fiz kozmikus sugárzás; ~ologo: csill kozmológus, világűrkutató; ~ologio: csill világűrkutatás, kozmológia; makro ~o: csill világegyetem, makrokozmosz szin universo; mikro~o: 1. átv mikrokozmosz, világegyetem kicsiben; 2. átv mikrokozmosz, belső világ; ~obiologio: csill biol űrbiológia; ~ogeologio: csill geo űrgeológia, kozmikus geológia; ~okemio: csill kém kozmokémia; ~opramo: csill rep űrrepülőgép, űrsikló, űrkomp; ~ostacio: rep űrállomás szin kosma stacio, spacostacio; ~oŝipo: csill rep űrhajó szin spacoŝipo kiberkosmo kosmetik/o=kozmetika, szépségápolás; ~aĵo: kozmetikum, szépítőszer szin beligaĵo, belŝminkaĵo; ~isto: kozmetikus; ~istino: kozmetikusnő; fito~o: növénykozmetika, fitokozmetika szin plantokosmetiko plantokosmetiko, virkosmetiko, virinkosmetiko kosmogoni/o=csill kozmogónia kosmograf/o=ex csill kozmográfus; ~io: ex csill kozmográfia, világleírás kosmonaŭt/o=csill rep űrhajós, kozmonauta, asztronauta szin astronaŭto; ~iko: csill rep űrhajózás, űrkutatás, kozmonautika, asztronautika szin astronaŭtiko kosmopolit/o=világpolgár, kozmopolita; ~a: 1. mn kozmopolita ~aj konvinkoj: kozmopolita nézetek ~a urbo: kozmopolita város; 2. biol kozmopolita; ~eco: világpolgárság, kozmopolitizmus (>állapot); ~ismo: kozmopolitizmus (>nézet); sub ~a: biol szubkozmopolita kosmos/o=növ pillangóvirág, pillevirág (Cosmos) Kosov/o=geo pol Koszovó; ~ano: fn koszovói kost/i=tr gazd vmibe (n) kerül kio ~as malmulte, ~as plej kare Z: közm az olcsó mindig drága kiom ~as unu bulo da glaciaĵo?: mennyibe kerül egy gombóc fagyl ~? ~i penon: fáradságba kerül ~i tempon: időbe kerül la libro ~as dumil forintojn: a könyv kétezer forintba kerül la ŝtofo ~as po
mil forintojn por metro: a szövet métere ezer forintba kerül pli ~as la sako, ol la tuta pako Z: közm többe kerül a hús, mint a leves; 2. tr átv fáradságba kerül kio multe ~as, multe valoras Z: közm kedves a drága ~i multajn klopodojn: sok igyekezetébe került ~u, kiom ĝi ~as: kerüljön bármibe tio ~is multan laboron: ez sok munkába került tiu s~o ~is al li la vivon: az az ugrás az életébe került; ~o: 1. gazd költség fiksaj ~oj: fix költségek ĝeneralaj ~oj: általános költségek, üzemi költségek, rezsi ~oj de loĝado: lakhatási költségek ~oj de vivteno: megélhetési költségek kovri la ~ojn: fedezi a költségeket nominala ~o: névleges költség proceduraj ~oj: eljárási költségek vivtenaj ~oj: létfenntartási költségek, megélhetési költségek; 2. átv ár li havis viandon, mi havis nur oston – li havis la ĝuon, mi pagis la ~on Z: megeszi a koncát, másnak hagyja a csontját li volas doktoriĝi je ajna ~o: bármi áron le akar doktorálni; ~a: költséges, pénzbe kerülő jen la ~aj kaj jen la sen~aj servoj: ezek a költséges, ezek pedig az ingyenes szolgáltatások ~e de sia vivo: élete árán malpli ~a: kevésbé költséges, olcsóbb pli ~a: költségesebb, drágább; ĉiu ~e: mindenáron, mindenképpen szin ĉiupreze; malmulte ~a: olcsó szin ĉipa; mem~a: gazd önköltséges; multe ~a: költséges, drága; pli ~o: gazd többletköltség; pli ~iĝi: ntr gazd drágul, megdrágul la karburaĵoj pli~iĝis: megdrágultak az üzemanyagok; sen~a: költségmentes, ingyenes; sen ~e: költségmentesen, ingyen, bérmentve; ~efika: gazd költséghatékony; ~efikeco: gazd költséghatékonyság; ~opago: költségfizetés; ~orepago: költségtérítés, napidíj aldonkostoj, dogankostoj, energikostoj, juĝokostoj, loĝokosto, proceskostoj, salajrokostoj, sendokosto, vivokostoj, vojaĝkosto Kostarik/o=geo pol Costa Rica (CR) kostumbal/o=maskobalo kostum/o=tex viselet, öltözet, kosztüm, jelmez dimanĉa ~o: vasárnapi ruha en la ~o de Adamo: Ádám-kosztümben festa ~o: ünnepi viselet generala ~o: tábornoki öltözet gimnasta ~o: sp isk tornaruha szin gimansta vesto marista ~o: matrózruha nacia ~o: nemzeti viselet; ~i: tr (viseletbe) öltöztet feste ~itaj vilaĝanoj: ünnepi viseletbe öltözött falusiak; ~isto: fn öltöztető, kosztümös (>színház); ~desegnisto: jelmeztervező; ~jupo: tex kosztümszoknya; ~ĵaketo: tex kosztümkabát balkostumo, bankostumo, plaĝkostumo, popolkostumo, tajlorkostumo koŝ/o=1. kötélszem, kötélszív, csatszem; 2. vill kábelsaru szin kabloŝuo almasiga ~o: földelő kábelsaru premkoŝo, rapidkoŝo koŝer/a=vall kóser ~a palinko: kóser pálinka ~a restoracio: kóser étterem Koŝi/o=mat (Augustin Louis) Cauchy ~-vico, ~a vico: Cauchy-sorozat koŝmar/o=lidérces álom, rémálom szin inkubsonĝo, premsonĝo, terursonĝo kot/o=1. sár ni marŝis ĝisgenue en ~o: térdig sárban jártunk; 2. átv sár, mocsok, piszok, ürülék treni en la ~on: meghurcol treti en la ~on: sárba tapos kiu ludas per ~o, malpurigas la manojn Z: közm aki sárban járkál, sáros a papucsa ĵeti ~on sur lin: mocskolja, sárral dobálja; 3. ásv iszap; ~a: 1. sáros demetu viajn ~ajn ŝuojn: vesd le a sáros cipődet ~a vojo: sáros út; 2. átv koszos, piszkos, nemtelen ~aj atakoj: nemtelen támadások ~aj insidoj: piszkos ármánykodások; ~i: 1. tr besároz, beken sárral; 2. átv rondít, piszkít, odacsinál ~i en la kalsonon: a nadrágba csinál ~i sub si: maga alá csinál ne ~as besto en sia nesto Z: közm rossz madár az, melyik saját fészkébe piszkít; ~ejo: pocsolya; ~ujo: pej sárfészek; en~iĝi: ntr sárba süllyed la kaleŝo en~iĝis: a hintó sárba süllyedt; sen ~igi: tr sártalanít, letisztítja a sárt sen~igi la botojn: letisztítja a sárt a csizmájáról; ~banejo: dagonya, dagonyázóhely; ~baniĝi: ntr dagonyázik, iszapfürdőt vesz; ~briko: ép vályogtégla; ~broso: sárkefe; ~forigilo: fn sárkaparó; ~opetro: ásv iszapkő, aleurolit; ~ŝirmilo: jm sárvédő, sárhányó; ~ŝmiri: tr besároz, sárral beken Kotdivor/o=neEburbordo koteri/o=klikk, érdekszövetség, kotéria politika, beletra ~o: politikai, irodalmi klikk kotiledon/o=1. növ sziklevél, kotiledon szin ĝermofolio; 2. anat placentalebeny, méhlepénysziget, cotyledo; bi ~oj, du~oj, du~uloj: növ kétszikűek (Dicotyledones) szin magnoliospidoj; mono~oj, unu~oj, unu~uloj: növ egyszikűek (Monocotyledones) szin liliopsidoj; du~a: növ kétszikű, dicotyledoneus; unu ~a: növ egyszikű, monocotyledoneus kotiljon/o=zene kotillon, füzértánc kotiz/i=ntr (saját részt) befizet, díjat v. illetéket v. járulékot fizet ĉu vi jam ~is por via membreco?: már befizetted a tagdíjat? ~anta membro: fizető tag ni jam ~is por la kongreso: már befizettünk a kongresszusra; ~o: 1. befizetés, díj kongresa ~o: kongresszusi díj; 2. tagdíj szin membrokotizo; 3. járulék, hozzájárulás ~o de sociala asekuro: társadalombiztosítási járulék pensia ~o: nyugdíjjárulék; ~ado: befizetés, díjfizetés, járulékfizetés; ~tabelo: díjtáblázat, tagdíjtáblázat
85 kurskotizo, membrokotizo, partoprenkotizo, studkotizo kotlet/o=gaszt bordaszelet, karaj, kotlett panumita ~o: rántott borda, rántott karaj panumita porko~o: rántott hús, bécsi szelet ŝafkotleto koto/o=zene kotó (JP) koton/o=növ tex gyapot, pamut puriga ~o: háztartási vatta; ~a: gyapot~, pamut~ ~a robo: pamutruha ~a ŝtofo: pamutszövet ~a T-ĉemizo: pamutpóló ~aj kalsonŝtrumpoj: pamut harisnyanadrág; ~aĵo: tex pamutholmi; ~eca: bolyhos, molyhos, vattás, gyapjas, pihés; ~ujo: növ gyapotcserje (Gossypium); ~fadeno: tex pamutfonal; ~plantejo: agr gyapotültetvény brilkotono, fulmokotono kotop/o=éssatöbbiktp kotorn/o=tört koturnus (magas színházi cipő) surmeti la ~ojn: átv drámát játszik koturn/o=áll fürj, pittypalatty (Coturnix); ~fajfilo: fürjsíp (>vadászat) koŭtoŭ/i=ntr ritk arcra borul kov/i=1. tr áll kotlik, költ, kikölt ~i fremdan ovon: idegen tojást költ, idegen tojáson kotlik; 2. tr átv gyengéden vigyáz, óv ~i sian filon: a széltől is óvja a fiát, anyáskodik a fia felett; 3. tr átv táplál, melenget ~i en si ambiciajn planojn: nagyratörő terveket forgat magában ~i esperojn: reményt táplál ~i friponaĵon: rosszban sántikál, gazemberségen töri a fejét ~i malamon al ĉiu: mindenki iránt gyűlöletet táplál; ~ado: áll költés, kotlás; ~ejo: 1. áll költőhely, keltető; 2. átv fészek, kiindulópont, keletkezési hely ~ejo de epidemio: járvány fészke ~ejo de konspiro: összeesküvés fészke; ~igi: tr agr keltet; ~igejo: agr ip keltetőüzem; ~ilo: 1. agr keltetőgép, inkubátor szin inkubatoro 1; 2. orv inkubátor szin inkubatoro 2; ~itaro: áll fészekalja; duon~ita: megzápult, záp~ duon~ita ovo: záptojás; el ~i: 1. tr áll kikölt szin elovigi; 2. tr átv kifőz, kitervel kiu el ~is ĉi tiun stultan ideon?: ki főzte ki ezt az ostoba ötletet?; el ~iĝi: 1. ntr áll kikel ĉijare el ~iĝis multaj kokidoj: az idén sok csirke kelt ki; 2. ntr átv születik, kiötlődik el~iĝis multaj planoj por la reformo de Esperanto: sok terv született az eszperantó megreformálására; ~ĉelaro: agr lép (méhészet); ~kokino: áll kotlóstyúk kovalent/a=fiz kém kovalens ~a ligo: kovalens kötés kovard/a=ritk gyáva, meghunyászkodó, hitvány bati infanon estas ~e: hitvány dolog gyermeket verni; ~eco: gyávaság, meghunyászkodás, hitványság kovert/o=boríték fenestra ~o: ablakos boríték; ~i: tr borítékol, borítékba tesz Kovn/o=tört geo Kovnó (Kaunas) kovr/i=1. tr befed, betakar, letakar, beburkol ~i kaserolon per fermoplato: fedővel fedi be a fazekat ~i la kapon per tuko: kendővel fedi be a fejét ~u la fromaĝon per kloŝo: takard le búrával a sajtot neĝo ~is la montojn: hó fedte a hegyeket tapiŝo ~is la pargeton: szőnyeg takarta a parkettát; 2. tr beborít, elborít floroj ~is la tutan kampon: virágok borították el az egész mezőt li ~is per kisoj ŝiajn vangojn: csókokkal borította (a nő) arcát; 3. tr eltakar, elfed li ~is la vizaĝon per la manoj: eltakarta mindkét kezével az arcát nuboj ~is la sunon: felhők takarták el a napot tuko ~is la mortinton: lepel takarta a halottat; 4. tr elrejt ~i per arta gajeco sian malĝojon: tettetett vidámság mögé rejtette bánatát masko ~is lian vizaĝon: álarc rejtette az arcát ne ~u antaŭ mi vian vizaĝon: ne rejtsd el előlem az arcodat; 5. tr gazd fedez ĉi tiu sumo ~os viajn elspezojn: ez az összeg fedezi a költségeidet ~i la deficiton: hiányt fedez; 6. tr kat sp fedez, fog brava trupo ~is la retreton: bátor csapat fedezte a visszavonulást ~u vian turon: fedezd a bástyádat la arieruloj sukcese ~is la avanulojn de la kontraŭulo: a védőjátékosok fogták az ellenfél csatárait; ~o: 1. takarás, fedés szin kovrado financa ~o: gazd pénzügyi fedezet; 2. mat fedés; 3. kat sp fedezés, fogás, kötés (sakk); 4. burkolat, takaró szin kovraĵo; 5. fedél, borító szin kovrilo; ~aĵo: burkolat, fedőréteg, takaróréteg sterni gruzan ~aĵon sur la vojo: murva fedőréteget terít az útra; ~iĝi: ntr betakaródik, befedődik, beburkolódik, elrejtőzik la grundo tute ~iĝis sub la falintaj folioj: a földet teljesen eltűnt az avar alatt la montoj ~iĝis per neĝo: a hegyek hóba burkolóztak; ~ilo: 1. fedél, fedőlap ~ilo de kesto: láda fedele; 2. ablaktábla szin fenestrumo, fenestrotabulo; 3. takaró, terítő etendu la piedojn, kiom la ~ilo permesas Z: közm addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér neĝa ~ilo: hótakaró; 4. knyv borítólap szin kovrilpaĝo kartonaj ~iloj de la nova libro: az új könyv karton borítólapjai; 5. átv takaró, borító viaj vortoj defaligis la ~ilojn de miaj okuloj: szavaidra lehullott a hályog a szememről; ~ita: 1. terített, megterített sidi ĉe ~ita tablo: terített asztalánál ül tablo ~ita faras amikojn Z: közm terített asztalnál mindig akad barát vivi inter forno hejtita kaj tablo ~ita Z: közm úgy él, mint a paradicsomban; 2. fedett, takart, rejtett paroli per ~itaj vortoj: rébuszokban beszél; ~umo: jm kocsiernyő szin kapuĉo 2; ĉirkaŭ~i: tr bebugyolál, beburkol, begönyöl; inter~iĝo: átfedés; krom~ilo: knyv könyvborító; mal ~i: 1. tr felfed, kitakar
mal ~i statuon: szobrot leleplez pro la varmo li mal ~is la piedojn: a meleg miatt kitakarta a lábát; 2. tr átv felfedez, talál mal ~i la mal ~itan Amerikon: feltalálja a spanyolviaszt mal ~i novan kontinenton: új kontinenst fedez fel mal ~i orminejon: aranybányát talál mal ~i trezoron: kincset talál; 3. tr átv kiderít, felfedez, nyilvánosságra hoz mal~i komploton: összeesküvést felfedez mal ~i la veran kaŭzon: kideríti az igazi okot mal ~i la veron: kideríti az igazságot; 4. tr feltár ma~i sekreton: titkot feltár mal ~i sian koron al sia amiko: feltárja a szívét a barátjának; mal~iĝi: 1. ntr kitakarózik; 2. ntr lelepleződik, felfedeződik; 3. ntr kiderül, nyilvánosságra kerül; 4. ntr feltárul; mal~o: 1. kitakarás, felfedés; 2. feltárás, felfedezés; 3. leleplezés; 4. találmány szin inventaĵo; mal ~aĵo: 1. kitakart, leleplezett dolog; 2. fedetlen rész; mal ~into: 1. felfedező; 2. leleplező; plej ~i: tr növ dominál vhol (n); sen ~a: nem fedett, szabadtéri; vö. senkovra naĝejo; super~ilo: 1. ágytakaró, ágyterítő; 2. knyv borítólap; ~ilpaĝo: knyv borítólap; ~ilpunado: pokrócozás; ~ilsako: tex huzat, ciha; ~oharo: biol fedőszőr; ~ooperaco: kat fedező hadművelet; ~opovo: fedőképesség (>festék); ~otiri: tr összehúz li ~otiris la kurtenon de la alkovo: behúzta az a benyíló függönyét; ~otuko: terítő, takaró, lepel; ~ovitro: biol fedőüveg, fedőlemez (>mikroszkóp) szin lameneto 2 buŝkovrilo, domkovristo, fenestrokovrilo, herbokovro, klinkovri, librokovrilo, litkovrilo, nubkovraĵo, superkovrilo, ŝutkovri, tabulkovri koz/o=1. ritk fil dolog; 2. ritk valami, dolog, izé kozak/o=1. tört kozák, szabad jobbágy; 2. kat kozák, könnyűlovas; 3. átv szilaj, durva ember krab/o=1. ált áll rák; 2. áll rövidfarkú rák, tarisznyarák (Brachyura)braĥiuroj ermitokrabo kp.=komparu! KPSU=Komunista Partio de Sovetunio KR=konstanta reprezentanto, Kongresa Regularo kr.=krono krabl/i=ntr araszol, araszolva megy; ~ejo: járóka krabr/o=áll lódarázs (Vespa crabro) kraĉ/i=1. ntr köp mi ~as sur tion, kion vi volas: köpök rá, hogy mit akarsz ne ~u sur la plankon: ne köpj a padlóra; 2. tr átv köp, okád, kiköp vmit ~i venenon kaj galon: kígyót-békát szór Vezuvo ~is varmegan lafon: a Vezúv forró lávát okádott; ~o: 1. köpés; 2. köpet szin kraĉaĵo kiu supren ~on ĵetas, sian barbon al ĝi submetas Z: közm ne köpj a kútba, mert innod kell belőle; ~adi: ntr köpköd; ~aĵo: köpet szin kraĉ 2; ~eti: ntr köpköd (beszéd közben); ~igi: tr köptet; ~inda: pej köpnivaló; ~ujo: köpőcsésze; el~i: tr kiköp el ~u, kio estas en via buŝo: köpd ki, ami a szádban van; ~ospiri: ntr (dühösen) fúj la kato ~ospiris al mi: a macska dühösen fújt rám tuskraĉi krad/o=1. rács, rostély difrakta ~o: fiz elhajlási rács, diffrakciórács ebena ~o: mat síkrács ~o de helmo: sisak rostélya ~o de malliberejo: börtön rács neĝretena ~o: hófogó rács; 2. gaszt rost, sütőrostély szin rostokrado; 3. tech tűzrács szin fajrokrado; 4. vill rács (elektród) rega ~o: vezérlő rács; 5. rács (szerkezeti elem) szin latiso 3 akumulatora ~o: vill akkumulátorrács kristala ~o: ásv kirstályrács metala ~o: kém fémrács; 6. inf számjel (#); ~a: rács~, rácsos ~a energio: fiz rácsenergia ~a fenestro: rácsos ablak ~a konstanto: eltr rácsállandó ~a pordego: rácsos kapu; ~i: 1. tr rásoz, berácsoz; 2. tr kockásan bevonalkáz; ~ero: rácsrúd szin kradstango; ~ita: 1. rácsozott; 2. kockás, kockázott ~ita kajero: isk kockás füzet ~ita pasto: gaszt kockára vágott tészta; ĉirkaŭ~i: tr ráccsal körbevesz, ráccsal bekerít; de ~i: tr ráccsal elkerít, ráccsal leválaszt; ~ĉarego: jm agr szénásszekér; ~kesto: ip rácsláda; ~kurento: vill rácsáram; ~lito: vaságy; ~ludejo: hempergő; ~planko: rácspadló; ~pordo: rácsos kapu; ~rostaĵo: fn gaszt rostonsült; ~rostejo: gaszt grillezőhely; ~rosti: tr gaszt roston süt, grillez; ~rostilo, ~rostujo: gaszt grillsütő; ~rostita: gaszt roston sült ~rostita ŝafida brustaĵo: roston sült bárányszegy; ~stango: rácsrúd szin kradero fajrokrado, kuirkrado, paŝkrado, rostokrado, vaporkrado krajon/o=ceruza; ~i: tr ceruzával ír v. rajzol la pentristo ~is la modelon: a festő ceruzarajzot készített a modellről li ~is marĝenajn notojn: ceruzával lapszéljegyzeteket készített; ~fajlilo: ceruzareszelő; ~kerno, ~grafitaĵo: ceruzabél szin grafitkoloneto; ~pinto: ceruzahegy; ~pintigilo: ceruzahegyező ĉukkrajono, farbokrajono, globkrajono, karbokrajono, puŝkrajono, ŝraŭbkrajono krajt/o=áll ált krait, bungár kígyóbungaro krak/i=ntr hgut reccsen, roppan, csattan ~i ĉe ĉiuj kunkudroj: recseg-ropog minden eresztékében ~is vangofrapo: pofon csattant ~is vipo: ostor csattant la tablo ~is sub la tropezo: az asztal megroppant a túlsúly alatt pafo ~is: lövés csattant; ~o: reccsenés, roppanás, csattanás, ropogás helpas ~o kontraŭ atako Z: közm rossz edény nehezen törik; ~!: hgut
86 reccs!; ~adi: ntr hgut recseg, ropog, csattog, pattog fajro ~adas: tűz ropog pezaj radoj obtuze ~adas: nehéz kerekek tompán csattognak sekaj branĉoj ~adis sub la piedoj: száraz gallyak ropogtak a lábak alatt; ~eti: ntr pattog, serceg; ~igi: 1. tr ropogtat, csattogtat, recsegtet ~igi vipon: ostort csattogtat; 2. tr kém krakkol termika ~igo: kém ip termikus krakkolás kataliza ~igo: kém ip katalikus krakkolás; en~i: tr (lakást illegálisan) elfoglal, beköltözik ciganoj ofte en~as neloĝatajn domojn: a cigányok gyakran költöznek be lakatlan házakba; ek ~i: ntr megreccsen, megroppan; en~into: jog önkényes lakásfoglaló; ~fajraĵo: jték petárda; ~maĉi: tr ropogtat(va rág); ~manĝejo: bisztró; ~mordeti: tr ropogtat la azeno ~mordeti fojnon: a szamár szénát ropogtatott; ~pano: gaszt ropogós rozskenyér; ~pizo: durranó borsó (pirotechnikai termék); ~rompi: tr feltör ~rompi keston: ládát feltör ~rompi pendseruron: lakatot feltör; ~stangetoj: gaszt ropi, sós rudacskák; ~tinti: ntr hgut csörög, csörömpöl lia armaĵo ~tintis: páncélzata csörömpölt tiam ek~tintis la telefono: ekkor megcsörrent a telefon Krakataŭ/o=geo Krakatau (vulkán) kraken/o=gaszt perec Krakov/o=geo Krakkó kraks/o=áll hokkó (Crax) krakt/o=experisoreo kral/o=agr karám, cserény, gazdasági udvar kramb/o=növ tátorján (Crambe) kramf/o=orv izomgörcs havi ~on en la suroj: görcsöl a lába kramp/o=1. ép ácskapocs, kapocsvas, vaskapocs; 2. kém bürettafogó; 3. knyv zárójel angula ~o: csúcsos zárójel ferma ~o: berekesztő v. záró zárójel szin finkrampo kuniga ~o: kapcsos zárójel, kapcsolójel malferma ~o: nyitó zárójel szin ekkrampo rekta ~o: szögletes zárójel ronda ~o: kerek zárójel; 4. növ kúszóhajtás, kapaszkodóhajtás; ~i: 1. tr összekapcsol ~i ĉarpentaĵon: ácsolatot összekapcsol; 2. tr rögzít, megfog, rákapcsol plantoj ~is sin sur la roko: növények kapaszkodtak meg a sziklán; ek~o: knyv nyitó zárójel szin malferma krampo; en~e: zárójelben szin parenteze; fin~o: knyv berekesztő v. záró zárójel szin ferma krampo; inter~igi: tr zárójelbe tesz dentokrampo, paperkrampo, ŝraŭbkrampo krampf/o=exkramfo kran/o=csap akvopelila ~o: nyomó öblítőszelep malfermi la ~on: kinyitja a csapot malvarmakva ~o: hidegvizes csap trivoja ~o: háromutas csap varmakva ~o: melegvizes csap; el ~i: tr csapol, csapból kiereszt; ~akvo: csapvíz, vezetékes víz akvokrano, drenkrano, gaskrano, gaŭĝkrano, mikskrano, pinĉkrano krangon/o=áll homoki garnéla, közönséges garnéla (Crangon) krani/o=anat koponya, cranium Monto ~o: Koponya-hegy dufenestra ~o: kétablakos koponya en ĉiu ~o regas aparta opinio Z: közm ahány fej, annyi gondolat; ahány ember, annyi vélemény granda ~o, sed interne nenio Z: feje, mint egy hordó, esze, mint egy dió kapoj diferencas, ~oj egalas Z: közm a halál nem válogat, mindenki egyenlő a halálban; ~a: anat koponya~, cranialis ~a bazo: koponyaalap, basis cranii ~aj ostoj: koponyacsontok, ossa cranii ~a volbo: koponyaboltozat, koponyatető, calvaria szin kalvario 3; ~ologio: 1. koponyatan, frenológia; 2. orv koponyatan, koponyaisme, kraniológia, craniologia; pneŭmo ~o: orv pneumocranium; ~ometrio: orv koponyaméréstan, kraniometria, craniometria; hemi ~o:migreno; larĝ~eco:braĥicefaleco; larĝ~ulo:braĥicefalo; long~eco:dolikocefaleco; long~ulo:dolikocefalo; mez~eco:mezocefaleco; mez~ulo:mezocefalo; post~o: anat nyakszirt, tarkó szin okcipitro; sen~uloj: áll koponyátlanok, csőszívűek (Acrania); ~ostenozo: orv koponyaszűkület, craniostenosis krank/o=tech forgattyú, forgatókar, kurbli kulisa ~o: kulisszás forgattyú; ~i: tr forgattyúval teker v. forgat, kurbliz ~i la flankoglacon malsupren: letekeri az oldalablakot ~i la motoron: kurblizza a motort ~i supren la flankoglacon: felteker az oldalablakot; ~oborilo: tech furdancs; ~oŝafto: tech forgattyús tengely, könyökös tengely, motor főtengely mankranko Krass/o=tört Crassus krasul/o=növ pozsga (Crassula) kraŝ/i=1. ntr rep lezuhan; 2. ntr jm összetörik; 3. ntr átv gazd tönkremegy, csődbe jut; ~!: hgut puff!, bumm!; ~o: 1. rep lezuhanás; 2. jm összetörés; 3. átv gazd krach, tőzsdekrach, összeomlás, csőd kratag/o=növ galagonya (Crataegus) krater/o=1. tört vegyítő edény; 2. geo kráter, tölcsér luna ~o: holdkráter meteora ~o: meteorkráter vulkana ~o: vulkántölcsér; ~eto: 1. közl kátyú; 2. vill anódkráter kraterel/o=növ trombitagomba (Craterellus) kraton/o=geo kraton kraŭl/o=gyorsúszás szin rampnaĝo; ~i: ntr gyorsúszik, krallozik
kraŭn/o=fot koronaüveg kravat/o=tex nyakkendő marista ~o: matróznyakkendő nodi ~on: nyakkendőt köt papilia ~o: csokornyakkendő; ~nodo: nyakkendőcsomó; ~pinglo: nyakkendőtű bantkravato, ŝnurkravato kraz/o=1. nyt hangösszevonás, szóösszevonás; 2. orv crasis, nedvkeveredés kre/i=1. vall (isten) teremt, megteremt en la komenco Dio ~is la ĉielon kaj la teron: bibl kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet; 2. átv alkot, teremt, létrehoz, létesít, alapít ~i akademion: akadémiát alapít ~i episkopon: püspököt kinevez ~i frazon: mondatot alkot ~i kavaliro: lovaggá üt ~i modon: divatot teremt ~i ŝiparon: hajóhadat hoz létre ~i stilon: stílust hoz létre; 3. átv teremt, szül (vmi elvontat) ~i precedencon: precedenst teremt ~i malpacemon: békétlenséget szül okazo ~as ŝteliston Z: közm alkalom szüli a tolvajt; ~o, ~ado: 1. vall teremtés; 2. átv létrehozás, alkotás, alapítás, megteremtés la ~o de favoraj kondiĉoj: a kedvező feltételek megteremtése; ~a: teremtő, alkotó ~a laboro: alkotómunka; ~aĵo: 1. vall teremtés, teremtett dolog; 2. átv alkotás, mű Esperanto estas la ~aĵo de Zamenhof kaj liaj sekvantoj: az eszperantó Zamenhof és követői alkotása; ~aĵaro: teremtett világ (>élettelen); ~ema: kreatív, alkotókedvű; ~emo: alkotókedv; ~iĝi: 1. vall megteremtődik; 2. átv keletkezik, létesül, megteremtődik se ~iĝos por ĝi la kondiĉoj: ha megteremtődnek hozzá a feltételek; ~into: fn létrehozó, megteremtől, alapító; ~into: fn vall Teremtő; ~ito: vall teremtmény (>ember); ~itaro: vall teremtmények, teremtett világ szin kreitaĵaro; ~itaĵo: vall teremtmény virina ~itaĵo: asszonyállat; ~itaĵaro: vall teremtmények, teremtett világ szin kreitaro; ~iva: alkotni képes, kreatív szin kreokapabla, kreopova ~iva intelekto: kreatív intellektus; ~ivo: alkotóképesség, kreativitás szin kreokapablo, kreopovo; re ~i: tr újjáteremt, újraalkot, rekonstruál el la kranio de Adalberto 4a oni re ~is lian kapon: IV. Béla koponyájából rekonstruálták a fejét; ~okapabla, ~opova: alkotni képes, kreatív szin kreiva; ~okapablo, ~opovo: alkotóképesség, kreativitás kreatin/o=kém kreatin; ~ino: kém kreatinin; ~urio: orv kreatinvizelés, kreatinuria Krebs/o=biol kém (Hans Adolf) Krebs ~a ciklo: Krebs-ciklus, citrátkör, citromsavciklus szin citratociklo kred/i=1. ntr vall hisz vmiben (je) ~i je antaŭsignoj: hisz az előjelekben ~i je Dio: hisz Istenben ~i je fantomoj: hisz a szellemekben v. kísértetekben ~i je la senmorteco de la animo: hisz a lélek hallhatatlanságában; 2. tr hisz, elhisz vmit li ne ~is al siaj okuloj: nem hitt a szemének mi ~as tion al mia amiko: elhiszem ezt a barátomnak mi ~as, ke: (úgy) hiszem, hogy mi ne ~as viajn vortojn: nem hiszek a szavaidnak ne ~i al la propraj oreloj: nem hisz a saját fülének ne ~u al li eĉ unu silabon: fél szavát se hidd neki ne ~u al orelo, ~u al okulo Z: közm a szemednek higgy, ne a fülednek ni ~is al via promeso: hittünk az ígéretednek oni rapide ~as, kion oni deziras Z: közm amit az ember szeretne, könnyel el is hiszi; ~o: 1. vall hit fontoj de la ~o: a hit forrásai ~o estas unu el la tri virtoj: a hit a három remény egyike ~o je Dio kaj la anĝeloj: hit Istenben és az angyalokban ~o je la transmorta vivo: hit a túlvilági életben mi ne neos la ~on de miaj prapatroj: nem tagadom meg ősatyáim hitét religia ~o: vallásos hit; 2. ált hit blinda ~o: vak hit kiu mensogis per unu vorto, ne trovos ~on ĝis la morto Z: közm aki egyszer hazudni mer, többé hitelt nem érdemel ~o je la homaro: hit az emberiségben laŭ la ĝenerala ~o: a közhiedelem szerint; ~aĵo: hiedelem; ~anto: vall fn hívő, hívő ember; ~antaro: vall a hívők közössége; ~ebla: hihető tio estas malfacile kredebla; ~eble: hihetően, hihetőleg li ~eble transvivis la kraŝon de la helikoptero: ő hihetőleg túlélte a helikopter lezuhanását; ~ebleco: hihetőség, valószínűség laŭ ĉia ~ebleco: minden valószínűség szerint; ~ema: hiszékeny; ~emo: hiszékenység; ~igi: tr elhitet, áltat, hiteget ĉu vi volas ~igi al mi eventon ne okazintan?: meg nem történt eseményt akarsz elhitetn velem? la fripono ~igadis al li multan monon: a gazember sok pénzzel hitegette li volas ~igi al mi sian fidindecon: el akarja hitetni velem a megbízhatóságát; ~inda: hihető, hitelt érdemlő; ~indeco: hihetőség, szavahihetőség; ali ~a: vall más hitű; ali ~anto: vall más vallású, más felekezetű; di ~anto: vall istenhívő; ĝuste ~anto: vall igazhitű; mis~o: tévhit, téveszme; ne ~ado: hitetlenség; ne ~anto: fn vall hitetlen; ne ~ebla: hihetetlen Esperanto estas ne ~eble facila: az eszperantó hihetetlenül könnyű; ne ~ema: hitetlen, bizalmatlan ne ~ema Tomaso: hitetlen Tamás; ne ~umi: ntr tamáskodik; oni ~o: közhiedelem; sen~e: hitetlenül li balancis sen~e la kapon: hitetlenül rázta a fejét; ne ~inda: nem hihető, hitelt nem érdemlő; liber~a: vall szabadhitű; ~artikolo: vall hitcikkely; ~oatesto: kr tanúságtevés; ~komunumo: vall hitközség; ~konfeso: kr hitvallás szin simbolo 3 apostola ~konfeso: apostoli hitvallás, hiszekegy aŭgsburga ~konfeso: ágostai hitvallás nicea ~konfeso: niceai hitvallás; ~overo: kr hitigazság bonkredemo, facilkreda, firmakreda, kreokredanto
87 kredenc/o=1. pohárszék, tálalószekrény, kredenc; 2. kr előkészületi oltár, protézisz kredit/o=1. hitel, bizalom, szavahihetőség banka ~o: banki hitel, bankhitel doni ~on al la famo: hitelt ad a hírnek havi ĉe li ~on kaj meriton Z: hitele van nála, hisz neki, élvezi a bizalmát perdi la ~on: elveszti a hitelét v. szavahihetőségét; 2. gazd hitel, kölcsön aĉeti, vendi je ~o: hitelre vásárol, elad dokumenta ~o: okmányos meghitelezés, hitellevél, akkreditív szin akreditivo, kreditletero hipoteka ~o: jelzáloghitel konsenti ~on al li: hitelt ad neki ~o kontraŭ nemoveblaĵo: ingatlanhitel lombarda ~o: kézizáloghitel, lombardhitel longperioda ~o: hosszú lejáratú hitel mallongperioda ~o: rövid lejáratú hitel mezlongperioda ~o: középlejáratú hitel rifuzi ~on al li: nem ad neki hitelt, visszautasítja a hitelkérelmét; 3. gazd követel oldal enskribi sumon en lian ~on: összeget hitelez neki, összeget a hitelszámlájára ír malfermi ~on al liveranto: szállítónak számlát nyit v. hitelt nyújt; ~i: 1. tr gazd hitelez, hitelt nyújt vkinek (n) la banko ~is la entreprenon per grandaj sumoj: a bank nagy összegeket hitelezett a vállalatnak ni ~itos vin per du milionoj da forintoj: két millió forintot hitelezünk önnek; 2. tr gazd (összeget) javára ír, jóváír, követel oldalra ír, elismer vö. debiti hieraŭ ni ~is al vi la konsentitan sumon: tegnap jóváírtuk önnek a megállapodott összeget mil forintojn ni ~is en via konto: ezer forintot jóváírtunk a számláján; ~e: gazd hitelben, hitelre aĉeti, vendi ~e: hitelre vásárol, elad ~e mi ricevis la loĝejon: hitrelre kaptam a lakást; ~igi: 1. tr bizalmat ad v. szavaz vkinek v. minek (n); 2. tr gazd hitelhez juttat vkit, számlát nyit vkinek (n) ~igi entrepenon ĉe banko: vállalatot hitelhez juttat egy banknál mi ~igos vin ĉe la spicvendisto: hitelt nyitok önnek a fűszeresemnél; ~indeco: gazd hitelképesség szin kreditkapablo taksisto de ~indeco: fn hitelminősítő; dis~igi, mis~igi: tr rossz hírét költi, hitelét rontja, lejárat, lehetetlenné tesz, diszkreditál szin diskrediti dis~igi Esperanton per falsaj asertoj: hamis állításokkal lejáratja az eszperantót vi mis~igis min ĉe la samideanoj: lejárattál az eszmetársaknál; mal ~o: hiteltelenség; mal ~igi, sen~igi: tr hiteltelenné tesz, megfosztja hitelétől per via konduto vi mal ~igis vin mem: viselkedéseddel saját magadat tetted hiteltelenné viaj pli fruaj mensogoj sen ~igis vian nunan aserton: korábbi hazugságaid megfosztották hitelétől a mostani állításodat; mikro~o: gazd mikrohitel; mis~o: rossz hírnév, hitelvesztés; ~asekuro: gazd hitelbiztosítás; ~banko: gazd hitelbank; ~inflacio: gazd hitelinfláció; ~kapablo: gazd hitelképesség szin kreditindeco; ~karto: gazd hitelkártya; ~kooperativo: gazd hitelszövetkezet; ~letero: gazd hitellevél, akkreditív, okmányos meghitelezés szin dokumenta kredito, kreditletero; ~merkato: gazd hitelpiac; ~noto: gazd hiteljegyzék, jóváírójegy; ~odonanto: fn gazd hitelező, hiteladó; ~oprenanto: fn gazd hitelfelvevő, hitelezett; ~rimedo: gazd hiteleszköz; ~saldo: gazd hitelegyenleg; ~transigo: gazd hitelátruházás diskontkredito, eksportkredito kreditor/o=fn gazd hitelező szin kreditodonanto ne sufiĉas ploro al ~o Z: közm búsulássál nem fizetsz adósságot ne helpas plendo, nek ploro kontraŭ ~o Z: közm pénzzel, nem búsúlással fizetik az adósságot; ~lando: gazd hitelező ország KREH=Konsilio de Reciproka Ekonomia Helpo krejcer/o=krajcár (váltópénz) krek/o=áll csörgő réce, apró réce (Anas crecca) krek/o2=geo kis öböl, halászkikötő kreks/o=áll haris (Crex crex) krem/o=1. gaszt tejszín dolĉa ~o: tejszín kirlita ~o: tejszínhab; 2. krém (>kozmetika) senf~iga ~o: ránctalanító krém; 3. átv krém, színe-java, legjava ~o de la socetio: a társaság krémje; ~a: gaszt krém~, krémes ~a ĉokolado: krémcsokoládé; ~aĵo: gaszt krém ĉokolada ~aĵo: csokoládékrém; sen~igi: tr gaszt lefölöz; sen~igilo: tech fölőzőgép; ~fromaĝo: gaszt krémsajt; ~kafo: gaszt tejszínes kávé; ~kolora: krémszínű; ~pufaĵo: gaszt krémes fánk, képviselőfánk; ~supo: gaszt krémleves; ~torto: gaszt habos torta, krémtorta; ~vaflo: fn gaszt nápolyi, nápolyi szelet acidkremo, buterkremo, haŭtkremo, kafokremo, koldkremo, laktokremo, razokremo, sunkremo, ŝpruckremo, vizaĝkremo kremaci/o=hamotthamvasztás, halottégetés, hullaégetés; ~i: tr (halottat) hamvaszt; ~ejo: krematórium, halottégető, hullaégető krematori/o=kremaciejo krement/i=tr inf adott értékkel módosít; ~o: 1. inf adott értékkel történő módosítás; 2. inf adott módosító érték; al ~i: tr inf adott értékkel növel, inkrementál; al ~o: 1. inf adott értékkel történő növelés; 2. inf növekmény, inkrementum; de ~i: tr inf adott értékkel csökkent, dekrementál; de ~o: 1. inf mat csökkenés, csökkenmény, dekrementum logaritma de ~o: logaritmikus dekrementum; 2. fiz csillapítási dekrementum; memal~o: inf önnövelés; memde ~o: inf öncsökkentés kreml/o=kat kreml, erődítmény (RU); ~o: kat pol (a moszkvai) Kreml kren/o=1. növ torma szin kampara armoracio; 2. gaszt torma (fűszer) krenel/o=kat ép lőrés szin embrazuro 2, paftruo; ~i: tr ép lőrésekkel ellát,
csipkéz (oromfalat); ~a: 1. ép csipkézett; 2. növ csipkés szélű, csipkézett; ~aro: ép védőpártázat, falcsorbázat, oromfogas párkány, pártakorona, oromcsipkézet; ~eta: növ finoman csipkézett kreodont/oj=ősl ősragadozók (Creodonta) szin prarabobestoj kreol/o=kreol; ~a: 1. kreol; 2. nyt kreol en la insulo oni parolas ian ~an lingvon: a szigeten valamilyen kreol nyelvet beszélnek Kreon/o=mit Kreón, Creon kreozol/o=kém kreozol kreozot/o=kém fakátrány, kreozot; ~i: tr kém kreozottal átitat v. tartósít; ~oleo: fakátrányolaj, kreozotolaj krep/o=tex krepp ĉina ~o: krepdesin krepid/o=növ zörgőfű (Crepis) krepit/i=ntr hgut pattog, serceg, sistereg szin kraketi fajro ~as: tűz pattog varmega graso ~as: forró zsír serceg krepusk/o=1. alkony, szürkület, derengés; 2. átv alkony la ~o de dioj estas opero de Vagnero: az Istenek alkonya Wagner operája en la ~o de sia vivo: élete alkonyán; ~a: 1. alkonyati, szürkületi ~a lumo: alkonyati v. szürkületi fény; 2. átv leáldozó en la ~a periodo de sia vivo: élete leáldozó szakaszában; ~i: ntr alkonyat van, szürkület van, dereng komencis ~i: elkezdett alkonyodni ~is en Hortobágy: alkonyodott a Hortobágyon; ~iĝi: 1. ntr alkonyodik, kezd derengeni ~iĝas, baldaŭ falos la nokto: alkonyodik, hamarosan leszáll az éj; 2. átv ntr elsötétül mia menso ~iĝis: az agyam elsötétült; el ~iĝi: ntr hajnalodik, szürküll, pitymallik el ~iĝas, baldaŭ iĝos mateno: szürküll, hamarosan reggel lesz matenkrepusko, vesperkrepusko kres/o=növ zsázsa, pórmustár akvo~o:oficina nasturtio ĝarden~o:kultiva lepidio herbej ~o:herbejkardamino moner~o: mezei tarsóka (Thlaspi arvense) vintro~o:ordinara barbareo, printempa barbareo; ~ejo: növ zsászatermő hely, zsázsaágyás krescent/o=tech félhold v. sarló (alakú tárgy), félkör krescenti/o=növ edényfa (Crescentia) vö. kalabaso kresĉend/o=fn zene crescendo; ~e: hsz zene crescendo; mal ~o: fn zene decrescendo, halkító ütem; mal ~e: hsz zene decrescendo, halkítva; ~pedalo: zene redőnytal (>orgona) kresk/i=1. ntr biol nő, növekszik, megnő ĉi-jare la maizo rapide ~as: idén a kukorica gyorsan növekszik la hirundidoj ~as konvene al la sezono: a fecskék az igénynek megfelelően növekszenek via filo ~e ~is: a fiad magasra nőtt; 2. ntr biol terem, megél en la dezerto apenaŭ kelkaj bestoj ~as: a sivatagban alig néhány állat él meg en Hungario ne ~as palmoj: Magyarországon nem terem meg a pálma; 3. ntr átv növekszik, gyarapszik eksponenciale ~i: exponenciálisan növekszik ĝia temperaturo ~as: növekszik a hőmérséklete ~i pro fiero: dagad a melle a büszkeségtől kun ĉiu tago ~is lia potenco: minden nappal nőtt a hatalma la homamaso pli kaj pli ~is: a tömeg nőttön-nőtt lia havaĵo rapide ~is: a vagyona gyorsan gyarapodott; ~o: 1. növés, növekedés szin kreskado; 2. átv termet havi gracian ~on: kecses termete van homo de bela ~o: szép termetű v. jó alakú ember infanoj de sama ~o: azonos termetű gyermekek ~o mamuta, sed saĝo liliputa Z: feje, mint egy hordó, esze, mint egy dió; ~ado: növekedés, gyarapodás; ~aĵo: növ növény szin planto, vegetaĵo; ~anta: 1. felnövekvő, növekedő; 2. mat monoton növekvő; ~ejo: növ termőhely; ~igi: 1. tr biol termeszt, tenyészt, nevel ~igi anasojn: kacsát tenyészt, kacsát nevel ~igi grenon: gabonát termeszt; 2. tr felnevel du infanojn mi ~igis: két gyermeket neveltem fel; 3. átv növel, növeszt, gyarapít li nur ~igis sian monon: csak a pénzét gyarapította ni iom ~igu la temperaturon: egy kicsit növeljük meg a hőmérsékletet; al ~ado: növekedés, gyarapodás (anyag hozzáadódásával) al ~ado de kontinento: geo kontinensnövekedés, kontinensgyarapodás; ĉirkaŭ ~i: tr körbenő herbaĉoj ĉirkaŭ~is la tomboŝtonon: a gaz körbenőtte a sírkövet; dis ~i: ntr burjánzik, széltében-hosszában nő la Izraelidoj fruktis kaj dis ~is kaj multiĝis: bibl Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak plantago dis~as vojrande: útilapu burjánzik az út mentén; el ~i: 1. ntr kinő vhonnan barbo el ~is, sed saĝon ne naskis Z: csak szakállra nézve tisztelendő la rozo el ~is tra la barilo: a rózsa kinőtt a kerítésen kívülre li el~is el siaj ŝuoj: kinőtte a cipőjét; 2. ntr kifejlődik, felnő kiam liaj filoj el~is: amikor fiai felnőttek; el ~aĵo: 1. orv kinövés; 2. biol kinövés (>szerv); el~igi: tr kihajt, kinöveszt la arbo el ~igis freŝajn foliojn: a fa friss levelekett hajtott; kun~i, kun~iĝi: ntr összenő flanke kun~intaj ĝemeloj: oldalukon öszszenőtt ikrek li kvazaŭ kun~iĝis kun sia ĉevalo: mintha összenőtt volna a lovával; kun~aĵo: összenövés (összenőtt dolog); mal ~i: ntr csökken, viszszaesik, visszafejlődik ĝia temperaturo mal ~as: csökken a hőmérséklete mal ~is la nombro de naskiĝoj: csökkent a születések száma; mal ~o: csökkenés, fogyás mal ~o de fidindeco: hitelvesztés mal ~o de fido: bizalomvesztés; mis~i: ntr félrenő, elfajul, elcsökevényesedik mis~inta rozujo: elcsökevényesedett rózsabokor; super~i, tro~i: tr túlnő vmin (n) la arbo super~is la domon: a fa túlnőtt a házon la nombro de mortoj super~is la pasintjaran nivelon: a halálozások száma túlnőtt a tavalyi szinten tro~i la
88 ŝuojn: kinövi a cipőt; super~o, tro~o: túlnövés, túlburjánzás, túlzott növekedés; sur~i: tr vmin (n) nő la tomboŝtonon sur~is muskoj: a sírkövön moha nőtt dometo sur~ita de volvoplantoj: folyondárral benőtt házikó; sur~anta: 1. vmin növekvő; 2. növ járulékos, adventiv szin adventiva; alt~a: magas növésű; alt~inta: magasra nőtt; mez~a: középtermetű; plen~a: mn felnőtt; plen~i: ntr felnő, felnövekszik; plen~ulo: fn felnőtt szin adolto; ~opinto, ~opunkto: növ osztódószövet, képzőszövet, meristema szin meristemo; ~ostrategio: gazd növekedési stratégia belkreska, plektokreskaĵo, volvokreskaĵo kresp/o=gaszt palacsinta farĉita ~o: töltött palacsinta kakaa ~o: kakaós palacsinta kazea ~o: túros palacsinta krest/o=1. áll taraj, taréj la ruĝa ~o de koko: a kakas vörös taraja; 2. áll bóbita szin egreto, plumtufo; 3. átv taraj, gerinc (alakú vmi) ~o de kasko: sisak taraja ~o de monto: hegy gerince ~o de ondo: hullám taraja; sen~igi: tr átv letöri a szarvát; ~okasko: kat tarajos sisak; ~opunkto: fiz tetőpont (>ballisztikus görbe); ~ovaloro:pintvaloro montokresto krestomati/o=isk ir szöveggyűjtemény, kresztomátia kreŝĉend/o=kresĉendo kret/o=1. ásv kréta dekantita ~o: iszapolt kréta; 2. isk kréta, írókréta tajlora ~o: szabókréta; ~aĵo: kém lecsapott v. precipitált kréta; ~i: tr bekrétáz, krétával beken polurkreto, vakskreto Kret/o2=geo Kréta kretace/o=geo tört kréta időszak kreten/o=1. pszi kretén; 2. átv hülye, barom, agyalágyult, ütődött, idióta; ~ejo: diliház; ~iĝi: ntr bedilizik; ~ismo: pszi kreténizmus kreton/o=tex kreton, karton flordesegna ~o: virágmintás karton ~o estas tolplekta, presornamita teksaĵo: a kreton vászonkötésű, nyomott mintás textil Kreuz/o=mit Kreusza, Creusa krev/i=1. ntr hasad, szakad, reped, megreped, kipukkan la ovo ~is: megrepedt a tojás la sapveziko ~is: kipukkant a szappanbuborék pro la incendio la sonorilo ~is: a tűzvész miatt a harang megrepedt unu fenestro ~is, la alia rompiĝis: az egyik ablak megrepedt, a másik eltörött unu pneŭo de mia biciklo ~is: kidurrant a biciklim egyik kereke; 2. ntr átv megpukkad, megszakad lia koro ~is pro la doloro: szíve megszakadt a fájdalomtól ni preskaŭ ~is pro la rido: majd megszakadtunk a nevetéstől; ~o: repedés, szakadás haŭta ~o: bőrrepedés ~o de pneŭo: gumi repedése ~o sur la vestaĵo: szakadás a ruhán; ~igi: tr repeszt, szakít, hasít, kipukkaszt la kolizio ~igis la baloneton: az ütközés kipukkasztotta a lufit la malvarmego ~igis la betonon: a nagy hideg megrepesztette a betont najlo ~igis unu pneŭon de mia aŭto: egy szeg kihasította a kocsim egyik abroncsát; ~maizo: pattogatott kukorica glacikreviĝo, pneŭkrevo Krez/o=1. tört Kroiszosz, Croesus ~o estis la lasta reĝo de Lidio: Kroiszosz Lüdia utolsó királya volt; 2. átv Krőzus riĉa, kiel ~o: gazdag, mint Krőzus krezol/o=kém krezol orto-~o: orto-krezol meta-~o: meta-krezol para~o: para-krezol kri/i=1. ntr kiált ~i pro doloro: kiált a fájdalomtól ~i por helpo: segítségért kiált ~i pri ŝtelisto: tolvajt kiált; 2. ntr átv kiált ~anta eraro: ordító hiba ~anta koloro: rikító szín ~anta maljustaĵo: égbekiáltó igazságtalanság ~i alarmon: riadót fúj; ~o: kiáltás eligi ~on: elkiáltja magát ĝis la unua ~o de la koko: az első kakasszóig ne atingos ~o ĝis la trono de Dio Z: közm messze van az Isten, jajszavunk nem hallja; ~aĉi: ntr ordít; ~aĉadi: ntr ordibál, ordítozik; ~adi: ntr kiáltozik, kiabál; ~egi: ntr ordít li ~egas, kiel leono: ordít, mint az oroszlán; ~ema: kiabálós; ~eti: ntr sivít, csipog; ~isto: kikiáltó aŭkcia ~isto: árverési v. aukciós kikiáltó foira ~isto: vásári kikiáltó; al ~egi: tr ráförmed vkire (n); ek ~i: ntr felkiált, kiált egyet; el ~i: tr kikiált (kiáltva hirdet); el ~isto: tört kikiáltó, kisbíró szin anonckriisto; post~i: ntr utánaszól, utánakiált vkinek (al) li post~is al la foriĝanta amiko: utánaszólt a távozó barátnak; pri ~i: tr kiabálva ajánl, rikkancsol pri ~i gazeton: újságot rikkancsol; pri ~isto: rikkancs; super~i: tr túlkiabál la heroldo super~is la amason: a hírnök túlkiabálta a tömeget; ~kolora: rikító színű; ~plori: ntr jajveszékel; ~signo: knyv felkiáltójel anonckrii, batalkrio, ĝojkrio, kokokrii, militkrio, plorkrii, vekrii kri/o=nyt krio krib/o=kripo kribr/i=1. tr szitál, rostál ~i farunon: lisztet szitál ~i grenon: gabonát rostál; 2. tr átv rostál, kiválogat ~u viajn vortojn: válogasd meg a szavaidat; ~aĵo: megszitált v. megrostált anyag; ~iĝi: 1. ntr kirostálódik; 2. ntr átv kiszűrődik, kirostálódik, elválasztódik la netaŭgaj ~iĝis: az alkalmatlanok kiszűrődtek; ~ilo: szita, rosta molekula ~ilo: kém molekulaszűrő; ~ileto: (konyhai) szűrő; el ~i: 1. tr kiszitál, kirostál; 2. tr átv kirostál, kiszűr el~u la nenecesajn informojn: szűrd ki a szükségtelen információkat; ~otubo:floema tubo
kriceted/oj=áll hörcsögfélék (Cricetidae) szin hamstredoj; kriĉ/i=1. ntr vijjog, rikolt (madár); 2. ntr átv sipít, sivít krif/o=áll karom krik/o=tech emelő, kocsiemelő szin radlevilo kriko2=előképző; kriko~: anat crico~, gyűrűporc~, gyűrűporccal kapcsolatos krikotireoida: gyűpűporchoz és pajzsporchoz tartozó, cricothyreoideus kriket/o=sp krikett; ~i: ntr sp krikettezik; ~isto: sp krikettjátékos krikri/i=ntr hgut ciripel krikoid/o=anat gyűrűporc, cartilago cricoidea kril/o=áll krill krim/o=jog bűncselekmény, bűntett, bűntény aropa ~o: halmazati bűncselekmény daŭra ~o: folytatólagosan elkövetett bűncselekmény fari ~on: bűntényt követ el finfarita ~o: befejezett bűncselekmény ~o kontraŭ humaneco: emberiesség elleni bűn ~o kontraŭ la homaro: emberiség elleni bűn ~o kontraŭ la proprieto: tulajdon elleni vétség mortpunebla ~o: főbenjáró bűn prova ~o: megkísérelt bűncselekmény; ~a: 1. bűn~, büntető, bűnügyi szin kriminala ~a afero: büntetőügy ~a kodo: bűntető törvénykönyv szin kriminala kodo, krimjura kodo; 2. bűnös ~a junulo: bűnös ifjú; ~i: ntr bűnözik, bűntényt követ el v. hajt végre kiu ne ~as, tiu ne timas Z: közm legjobb párna a tiszta lelkiismeret tajloro ~is, botisto pendas Z: közm vétkezik a szabó, bűnhődik a varga; ~ado: jog bűnözés vivtena ~ado: megélhetési bűnözés; ~anto: jog bűnelkövető; ~eco: jog bűnösség, kriminalitás; ~ego: jog súlyos bűntett, rémtett, gonosztett; ~ejo: jog elkövetés helyszíne, bűntett helyszíne szin krimloko; ~eto: jog vétség, szabálysértés, kihágás szin delikto; ~into: fn jog elkövető, tettes; ~ulo: fn jog bűnöző, gonosztevő ~ula bando: bűnszövetkezet ~ula mondo: alvilág; ~ularo: jog alvilág; arki ~ulo, ĉef ~ulo: cégéres gazember, főbűnös; kun ~ulo: jog tettestárs, bűntárs, cinkos; sen ~a: jog ártatlan sen~a akuzito: fn ártatlanul megvádolt; ~ago: jog bűncselekmény, bűntett; ~bando: jog bűnbanda, bűnszövetkezet; ~filmo: film bűnügyi film, krimi; ~helpinto: jog bűnsegéd; ~jura: jog büntetőjogi szin kriminaljura ~jura afero: büntetőügy ~jura kodo: büntető törvénykönyv szin kriminala kodo, krima kodo; ~loko: jog elkövetés helyszíne, bűntett helyszíne szin krimejo; ~protektado: jog bűnpártolás; ~romano: ir bűnügyi regény, krimi; ~viktimo: jog bűntény áldozata militkrimo Krime/o=geo Krim-félsziget; ~-tataroj: krimi tatárok Krimhild/o=Krimhilda (utónév) kriminal/a=jog bűnügyi, büntető~, bűnvádi ~a afero: büntetőügy ~a juĝisto: büntetőbíró ~a juristo: büntetőjogász ~a leĝo: büntetőtörvény ~a proceso: büntetőeljárás, bűnvádi eljárás veni antaŭ ~an tribunalon: büntetőbíróság elé került; ~igi: tr jog büntetendőnek minősít ~igi la konsumon de haŝiŝo: büntetendőnek minősíti a hasisfogyasztást; ~isto: 1. jog büntetőjogász, kriminalista, bűnügyi szakértő; 2. fn nyomozó, detektív szin detektivo; ~jura: jog büntetőjogi szin krimjura; ~policisto: fn rendőrnyomozó szin polica detektivo krin/o=áll sörényszőr, farokszőr; ~aro: áll sörény, (szőr)farok kring/o=gaszt karikafánk, cukros perec krinoid/oj=áll tengeri liliomok (Crinoidea) krinolin/o=tex abroncsszoknya, krinolin krinozo/oj=áll Crinozoa krinum/o=növ ernyősliliom (Crinum) kriofor/o=fiz kriofor kriogenik/o=fiz kriogenika, mélyhőmérséklettan kriolit/o=ásv kriolit kriometri/o=fiz kriometria krioskopi/o=fiz kém krioszkópia kriostat/o=fiz kriosztát krioterapi/o=fridoterapio krip/o=1. jászol; 2. kr műv betlehemi jászol, betlehem kripl/a=1. orv nyomorék, rokkant ~a je la ambaŭ kruroj: mindkét lábára nyomorék; 2. átv rozzant, rozoga, hibás, sérült ne sidiĝu sur ~a seĝo: ne ülj rozzant székre; ~aĵo: 1. orv testi hiba, rokkantság; 2. átv hiba, sérülés la ~aĵoj en la motoro malkapabligas ĝian startigon: a motorban lévő sérülések lehetetlenné teszik a beindítását; ~igi: 1. tr orv megnyomorít, nyomorékká tesz; 2. tr átv elront, megsért (sérülést okoz) la kolizio ~igis mia aŭton: az ütközés összetörte a kocsimat la trouzo de la angla ~igas la hungaran: az angol túlzott használata rontja a magyar nyelvet; ~iĝi: 1. ntr orv megrokkan, megnyomorodik, nyomorékká lesz; 2. ntr átv elromlik, meghibásodik, tönkremegy; ~ulo: nyomorék, rokkant; sin ~igo: öncsonkítás kript/o=1. kripta; 2. anat bemélyedés, kripta, crypta tonsilaj ~oj: mandulakripták, cryptae tonsillares kripto2=I. előképző; kripto~: rejtett, titkos; vö. kriptoorkideco,
89 kriptotoksino, kriptotuberkulozo, kriptogeneza, kriptokomunisto; II. önállóan; kripta: rejtett, titkos, rejtjeles kripta lingvo: titkos nyelv kripta skribo: rejtjeles írás, titkosírás szin kriptaĵo; kriptaĵo: rejtjeles írás, titkosírás szin kripta skribo; elkriptigi: tr megfejt (>titkosírás) kriptogam/oj=növ virágtalanok, virágtalan v. kriptogám növények, spórás növények, kriptogámok (Cryptogamae) kriptogram/o=növ bodorpáfrány (Cryptogramma) kriptogram/o2=titkosírás kriptomeri/o=növ sarlófenyő, szugifenyő (Cryptomeria) kripton/o=kém kripton (Kr) kriptonim/o=álnév szin kaŝnomo, pseŭdonimo kris/o=maláj tőr, risz szin malaja ponardo krisided/oj=áll fémdarazsak (Chrysididae) krism/o=kr kenet, szentelt olaj, krizma szin sanktoleo krisol/o=koh olvasztótégely, öntőüst szin fandujo, fandvazo; ~tenilo: tégelytartó, üsttartó krisp/o=1. tex nyakfodor; 2. anat bélfodor szin mesentero; ~a: 1. tex fodros ~a jupo: fordros szoknya ~a manumo: fordos kézelő; 2. göndör ~aj haroj: göndör haj; ~igi: 1. tr fodrosít milda vento ~igis la akvosurfacon: enyhe szél fordrosította a víztükröt ~igi la kalsonetrandon: fordrosítja az alsónadrág szélét; 2. tr göndörít, bondorít ~igi la harojn: göndöríti a hajat; ~iĝi: 1. ntr fodrosodik; 2. ntr göndörödik, bodorsodik; ~igilo: hajcsavaró szin harkrispigilo Krist/o=1. a Felkent; 2. kr Krisztus antaŭ ~o: Krisztus (születése) előtt post ~o: Krisztus (születése) után vi estas la ~o, la Filo de la vivanta Dio: bibl te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia; ~ana: mn keresztény, keresztyén, keresztényi, keresztyéni ~ana vivmaniero: keresztényi életmód la ~ana mondo: a keresztény világ la ~anaj eklezioj: a keresztény egyházak la ~anaj valoroj: a keresztény értékek; ~ano: kr keresztény; ~anaro: kr kereszténység, keresztények; ~anigi: tr kr keresztény hitre térít; ~aniĝi: ntr kr keresztény hitre tér; ~anismo: kr kereszténység, keresztény hit okcidenta ~anismo: nyugati kereszténység orienta ~anismo: keleti kereszténység; ~anujo: kr keresztény világ, Krisztus országa; ~ismo, ~okredo: kr Krisztus-hit; ~ologo: kr krisztológus; ~ologio: kr krisztológia; Anti ~o: bibl Antikrisztus; anti ~o: kr antikrisztus, a megtestesült gonoszság; kontraŭ~ana: keresztényellenes; pra~anismo: kr őskereszténység; sen~anigi: tr kereszténytelenít, (keresztényeket) elüldöz Nerono volis sen~anigi Romon: Néró ki akarta üldözni a keresztényeket Rómából; ~andemokrata: pol kereszténydemokrata ~andemokrata popolpartio: kereszténydemokrata néppárt; ~andemokrato: fn pol kereszténydemokrata; ~ansocialismo: pol keresztényszocializmus; ~ansocialisto: fn pol keresztényszocialista; ~arbo: karácsonyfa; ~arbingo: karácsonyfatartó; ~nasko: kr karácsony antaŭvespero de ~nasko: szenteste gracoplenan ~naskon: kegyelemmel teljes karácsonyt varma ~nasko, malvarma Pasko: meleg karácsony, hideg húsvét; ~nask-Insulo: geo Karácsony-sziget; ~obapto: kr vízkereszt szin Epifanio; ~korpa Festo: kr úrnapja kristal/o=1. ásv kristály duonkondukta ~o: vill félvezető kristály kuba ~o: köbös kristály, szabályos kristály kvadrata ~o: négyszöges kristály, tetragonális kristály likva ~o: fiz kém folyékony kristály minerala ~o: ásványi kristály, ásványkristály monoklina ~o: egyhajlású kristály, monoklin kristály organika ~o: szerves kristály romba ~o: rombos kristály romba ~o: rombos kristály romboedra ~o: romboéder kristály sesangula ~o: hatszöges kristály, hexagonális kristály triklina kirstalo: háromhajlású kristály, triklin kristály; 2. kristályüveg bohemia ~o: cseh kristály(üveg) venecia ~o: velencei kristály(üveg); 3. átv kristálytiszta valami; ~a: 1. ásv kristály~, kristályos; 2. átv kristálytiszta ~a fonto: kristálytiszta forrás; ~aĵo: ásv kristálytömeg; ~igi: 1. tr ásv kikristályosít; 2. tr átv kikristályosít, körvonalaz la kongreso ~igis la strategion de la movado: a kongresszus körvonalazta a mozgalom stratégiáját; ~iĝi: 1. ntr ásv kikristályosodik; 2. ntr átv kikristályosodik, körvonalazódik certaj tendencoj ~iĝis: bizonyos tendenciák körvonalazódtak la koncepto finfine ~iĝi: a koncepció végre kikristályosodott; ~ujo: kém kristályosító edény; ~ografo: ásv krisztallográfus, kristálytani szakember; ~ografio: ásv ásványtan, krisztallográfia; el ~iĝi: ntr kém kristályosan kiválik, kristály formában kiválik; et~a, mikro~a: ásv mikrokristályos; et~o, mikro~o: ásv mikrokristály; mono~o: ásv egyes kristály, egykristály, monokristály; ne ~a: fiz kém nem kristályos; re ~igi: tr kém újrakristályosít, átkristályosít; pseŭdo~o: kém pszeudokristály; kvazaŭ ~o: kém kvázikristály, parakristály; ~klara: 1. kristálytiszta ~klara akvo: kristálytiszta víz; 2. átv világos viaj argumentoj estas ~klaraj: érveid világosak, mint a nap; ~eĝo: ásv kristályél; ~krado: ásv kristályrács; ~luminesko: fiz krisztallolumineszcencia; ~nadlo: ásv tűkristály; ~sistemo: ásv kristályrendszer; ~sukero: gaszt kristálycukor glacikristalo, neĝokristalo, rokokristalo kristalin/o=anat szemlencse, lens crystallina szin okullenso kristaloid/o=fiz kém krisztalloid, kristályszerű anyag; ~a: mn fiz kém
krisztallodi, kristályszerű ~a solvaĵo: krisztalloid oldat Kristian/o=Krisztián kristiani/o=sp krisztiánia (>síelés) Kristiani/o2=ex geo Christiania, Kristiania (Oslo) Kristin/o=Krisztina (utónév) kristobalit/o=ásv krisztobalit Kristofor/o=Kristóf (utónév); Sankta-~o kaj Neviso: 1. geo Saint Kitts és Nevis; 2. geo pol Saint Kitts és Nevis (KN) Kriŝn/o=vall Krisna krit/a=tud kritikus ~a maso: fiz kritikus tömeg ~a resurso: inf kritikus erőforrás temperaturo: fiz kritikus hőmérséklet; ~a hiper~a:superkrita; super~a: fiz kritikus pont feletti, hiperkritikus, szuperkritikus kriteri/o=ismérv, mérce, kritérium szin versigno por Kartezio la evidenteco estas la ~o de la vero: Descartes számára az evidencia az igazság kritériuma kriticism/o=kritikismo kritik/i=1. tr tud műv kritizál vö. recenzi ~i la marksistajn filozofojn: kritizálja a marxista filozófusokat ~i la verkon el historia vidpunkto: történelmi szempontból kritizálja a művet; 2. tr ált bírál, kifogások, kritizál kiu ~as kuraĝe, mem agas malsaĝe Z: közm mondj igazat, betörik a fejed ~i estas facile, fari malfacile Z: közm könnyű beszélni v. mondani, nehéz megtenni; ~o: 1. tud műv kritika vö. recenzo favora ~o de la komedio: a vígjáték kedvező kritikája lia opero ricevis akran ~on: operája éles kritikát kapott literatura ~o: irodalmi kritika muzika ~o: zenei kritika scienca ~o: tudományos kritika teksta ~o: szövegkritika; 2. ált bírálat, kifogás, kritika mi refutas la ~ojn kontraŭ mia konduto: visszautasítom a viselkedésemet ért kritikákat via ~o estas maljusta: a kifogásod igazságtalan; ~a: 1. tud műv kritikai ~a aparato: kritikai apparátus ~a eldono: kritikai kiadás ~aj notoj: kritikai jegyzetek; 2. ált kritikus, bíráló, kifogásoló ~a tono: kritikus hang; ~aĉi: tr ócsárol; ~anto: fn bíráló, kifogásoló, kritizáló silentigi la ~antojn: elhalgattatja a bírálókat; ~ebla: kritizálható; ~ema: kritikus hajlamú; ~ismo: fil kriticizmus; ~isto: 1. fn tud műv kritikus, bíráló teatra ~isto: színházi kritikus; 2. ált fn bíráló, kifogásoló, kritizáló szin kritikanto; dis~i: tr (kritikával) ízekre szed; mem~o: önkritika, önbírálat; meta~o: tud metakritika; orto~o: ortokritika; sen~a: kritikátlan sen~a akcepto de politikaj konceptoj: politikai elképzelések kritikátlan elfogadása sen~a entuziasmo: kritikátlan lelkesedés artkritiko filmkritiko fontokritiko literaturkritiko socikritiko kritm/o=növ tengerikömény (Crithmum) kriz/o=1. orv krízis, válságos állapot; 2. orv roham ~o de astmo: asztmás roham; 3. ált válság, krízis agrara ~o: agr gazd agrárválság, mezőgazdasági válság ekonomia ~o: gazd gazdasági válság financa ~o: gazd pénzügyi válság financa ~o: gazd pénzügyi válság komerca ~o: gazd kereskedelmi válság monda ~o: világválság morala ~o: erkölcsi válság, morális válság politika ~o: pol politikai válság registara ~o: pol kormányválság; ~ostato: jog rendkívüli állapot; ~a: 1. válságos, kritikus, krízis ~ ~a situacio: válsághelyzet ~a stato: válsághelyzet; 2. tud kritikus szin krita ~a angulo: határszög, kritikus szög ~a maso: kritikus tömeg ~a premo: kritikus nyomás ~a surteriĝo: rep kényszerleszállás ~a temperaturo: kritikus hőmérséklet; ~i: ntr válságban van, krízisben van; ~eco: vminek a válságos volta v. kritikus állapota; ~igi, en~igi: tr válságba sodor v. dönt, válságossá tesz; ~iĝi: ntr válságba kerül; hiper~a:superkrita; sen~igo: pol gazd válságkezelés; ~administrado: pol gazd válságkezelés; ~okaza: vész~, biztonsági, sürgősségi ~okaza ambulanco: orv rohamkocsi ~okaza elirejo: vészkijárat ~okazaj aranĝoj: biztonsági intézkedések; ~omeĥanismo: pol válságmechanizmus; ~osimptomo: válságjel; ~ostabo: válságstáb fidokrizo, korkrizo, mediokrizo, monkrizo, petrolkrizo krizalid/o=1. áll báb, chrysalis; 2. átv bábállapot, átmeneti állapot krizantem/o=1. növ margitvirág, margaréta, aranyvirág (Chrysanthemum) ara ~o:ara tanaceto balzama ~o:balzama tanaceto ĝardena ~o: kerti krizantém, téli margitvirág (Dendranthema x gradiflorum) ordinara ~o, verma ~o: varádics, varádicskóró, gilisztavirág (Chrysanthemum vulgare) szin ordinara tanaceto, verma krizantemo, vermoherbo; 2. kerti krizantém, téli margitvirág szin ĝardena krizantemo; ~ata acido: kém krizantémsav Krizeis/o=mit Krüszeisz Krizip/o=fil Khrüszipposz, Chrysippus krizokal/o=kém tombak, hamisarany krizolit/o=ásv krizolit krizomel/o=áll levélbogár (Chrysomela) orskarabo krizop/o=áll fátyolka (Chrysopa) krizopraz/o=ásv krizoprász Krizostom/o=kr Khrüszosztomosz, Aranyszájú Johano ~o: Joannész Khrüszosztomosz, Aranyszájú Szent János
90 krizotil/o=ásv krizotil Kr/o=Kroniko kroat/o=fn horvát; ~a: mn nyt horvát (hr) ~a banuso: horvát bán ~a Reĝlando: tört Horvát Királyság ~-serba lingvo: horvát-szerb nyelv; ~ujo, ~io: geo pol Horvátország (HR) kroĉ/i=1. tr felakaszt (kampóra, horogra) ~i mantelon sur la vesthokon: kabátot a ruhafogasra akaszt ~i ordenon sur lia brusto: rendjelet a mellére akaszt ~i pentraĵon sur la muro: festményt a falra akaszt; 2. tr öszszekapcsol, összeakaszt, beakaszt, bekapcsol bonvolu ~i la sekurzonojn: legyenek szívesek bekapcsolni a biztonsági övet ~i la boaton per hokstango: csáklyával megakasztja a csónakot ~i vagonon kun lokomotivo: vagont mozdonnyal összekapcsol; 3. tr átv megragad, erősen tart ~u vin al mi: kapaszkodj belém li ~is la randon de la boato: megragadta a csónak szélét; ~iĝi: 1. ntr belekapaszkodik, beakad, beleakad, ráakaszkodik kardoj ~iĝis al mia pantalono: bogáncs akaszkodott a nadrágomba la infano ~iĝis al sia patrino: a gyermek belekapaszkodott az anyjába; 2. ntr ragaszkodik vkihez (al) ~iĝi al la malnova kutimo: ragaszkodik a régi szokáshoz li ~iĝis al sia malnova amatino: ragaszkodott a régi kedveséhez; ~ilo: akasztó, kampó, horog, kapocs ~ilo de remorko: utánfutó horga ~ilo por vestoj: ruhafogas; al ~i: 1. tr ráakaszt, hozzákapcsol; 2. tr átv csatol, mellékel; al ~iĝi: ntr: ráakaszkodik, hozzákapcsolódik vkihez v. vmihez (al) al ~iĝi kiel lapo: ragad, mint a bojtorján avarulo avide al ~iĝas al mono: a fösvény mohón ragaszkodik a pénzhez hedero al ~iĝas al muro: a borostyán a falba kapaszkodik li ĝene al ~iĝis al sia nova konato: zavaróan ráakaszkodott az új ismerősége; al ~aĵo: csatolmány, melléklet; de ~i, mal ~i: 1. tr leakaszt de ~i la ĉapelon: leakasztja a kalapját; 2. tr lekapcsol, szétkapcsol mal ~i la remorkon de la kamiono: lekapcsolja az utánfutót a vontatóról; dis ~i: tr szétkapcsol dis~i vagonojn: vagonokat szétkapcsol; kun~i: tr egybekapcsol, összekapcsol; ~triki: tr horgol szin kroĉeti; ~trikilo: horgolótű szin kroĉetilo invitkroĉi, okulkroĉa kroĉet/i=tr horgol szin kroĉtriki; ~aĵo: horgolt holmi, horgolt áru; ~ilo: horgolótű szin kroĉtrikilo; ~ita: horgolt ~ita tablokovrilo: horgolt aszt~erítő krokant/o=gaszt grillázs; ~bonbono: gaszt grillázsbonbon kroked/o=gaszt krokett kroket/o=sp krokett; ~i: ntr sp krokettezik; ~isto: sp krokettjátékos krokiz/i=tr műv felvázol, leskiccel; ~o: 1. műv kroki, vázlat, skicc; 2. ir vázlat krokodil/o=áll krokodil (Crocodylus); ~a: krokodil ~ ~a ledo: krokodilbőr ~aj larmoj: átv krokodilkönnyek; ~i: ntr eo pej krokodilkodik (eszperantisták között anyanyelven beszél); ~eto: ruhacsipesz, szárítócsipesz szin tukpinĉilo; ~gardulo: áll krokodilusmadár (Pluvianus aegyptius) krokus/o=növ sáfrány, krókusz (Crocus) krom=I. elöljárószó; krom: vmin v. vkin kívül ĉu ni ne povus ion alian fari krom trinki kaj manĝi?: az iváson és evésen kívül nem tudnánk valami mást csinálni? krom la praktika Esperanto havas ankaŭ idean flankon: a gyakorlatin kívül az eszperantónak van eszmei oldala is krom laŭdoj vi ricevis nenion por via laboro: dicséreten kívül semmit sem kaptál a munkádért krom ni neniu ĉeestis: rajtunk kívül senki sem volt jelen krom studi, mi volus vidi ankaŭ sporti: tanuláson kívül sportolni is szeretnék krom tio, ke: azon kívül, hogy krom vi neniu venis: rajtad kívül senki sem jött el krom ke: amellett hogy krom se: hacsak nem krom tio: ezenkívül, azonkívül, emellett, amellett; II. előképző; krom~: mellék~, pót~, plusz~, külön~; vö. kromakcento, kromĉaro, kromhoro, kromlabori, krominstrui, kromleciono, kromnomi; III. önállóan; kroma: további, plusz, járulékos dek kromaj personoj aliĝis al la kongreso: tíz további személy jelentkezett a kongresszusra kromaj taskoj: további v. plusz feladatok; krome: azonkívül, ezenkívül, emellett, amellett, pluszban kaj krome kaj krone: és mindezek tetejébe li havis krome ankaŭ monon: azonkívül volt pénze is; kromaĵo: 1. ráadás, plusz dolog, extra, kiegészítő; 2. inf plug in, beépülő modul krom/o=kromio Kromanjon/o=geo Cro-Magnon kromat/a=1. fiz kromatikus, szín~, színes; 2. zene kromatikus; vö. kromata gamo; mono~a: fiz egyszínű, egyfrekvenciájú, monokromatikus mono~a lumo: egyszínű fény, monokromatikus fény; mono ~igilo: fiz monokromátor kromatid/o=biol kromatid, kromatida kromatin/o=biol kém kromatin; ~ero: biol nukleoszóma szin nukleosomo kromatografi/o=kém kromatográfia ~o sur maldika tavolo: vékonyréteg-kromatográfia likva ~o: folyadékkromatográfia gaskromatografio, ĝelkromatografio kromi/o=kém króm (Cr) ~a diklorido: króm(II)klorid ~a triklorido: króm(III)klorid; ~i: 1. tr koh krómoz, krómmal bevon; 2. tr krómoz (>bőr); ~ato: kém kromát bikromato: exdikromiato di ~ato: dikromát; ~ilo: kém kromilgyök; ~flavo: kém krómsárga
kromist/oj=növ növényszerűek, színes moszatok, kromiszták (Chromista) kromit/o=ásv kromit kromleĥ/o=tört kromlech (megalitikus emlékhely) kromofor/a=kém színhordozó, kromofor ~a grupo: színhordozó v. kromofor csoport kromofotografi/o=fot színes fényképezés kromolitografi/o=knyv színes kőnyomás, kromolitográfia; ~aĵo: knyv színes kőnyomat kromoplast/o=növ kromoplasztisz szin karotenplastido kromosfer/o=csill kromoszféra kromosom/o=biol kromoszóma homologaj ~oj: homológ kromoszómák neseksa ~o: A-kromoszóma, testi kromoszóma, autoszóma szin aŭtosomo seksa ~o: ivari kromoszóma, nemi kromoszóma, heteroszóma, heterokromoszóma szin heterosomo; ~aro: biol kromoszómaállomány szin kariotipo 2; ~paro: biol kromoszómapár kromotipi/o=knyv kromotípia Kromvel/o=tört (Oliver) Cromwell kron/o=I. kör alakú dísz 1. koszorú funebra ~o: gyászkoszorú; 2. koszorú (fejen) civita ~o: tört corona civica (polgári érdemekért adott koszorú) fianĉina ~o: menyaszszonyi koszorú la dorna ~o de Jesuo: Jézus töviskoronája laŭra ~o: babérkoszorú nupta ~o: nászkoszorú rempara ~o: tört bástyakorona (a bástyára elsőként felhágónak) ŝipa ~o: tört hajókorona (az ellenséges hajóra elsőként átugrónak) triumfa ~o: győzelmi koszorú; 3. korona imperia ~o: birodalmi korona imperiestra, reĝa, princa, grafa, markiza, barona ~o: császári, királyi, hercegi, grófi, márki, bárói korona la duobla ~o de la faraonoj: a fáraók kettős koronája la Sankta ~o de Hungario: Magyarország Szent Koronája la triobla ~o de la papoj: a pápák hármas koronája tomba ~o: halotti korona; II. korona alakú tárgy, dolog; 1.a növ fakorona; 1.b növ koronácska, coronula; 1.c növ mellékpárta, coronula szin kromkorolo imperiestra ~o: császárszakáll, császárkorona (Fritilaria imperialis); 2. tonzúra szin tonsuro 2; 3. korona (ékkő felső része); 4. anat fogkorona; 5. áll párta, korona (pata fölötti rész); 6. tech korona alakú tárgy, gyűrű ~o de borilo: fúrókorona ~o de horloĝo: óra felhúzó koronája ~o de sonorilo: harangkorona ~o de tranĉilo: késnyél fémgyűrűje; 7. korona vízjeles papír (36 x 46 cm); 8. korona (pénznem); 9. nyt eo félkör, félkörös ékezet (diakritikus jel); III. átvitt értelemben 1. koszorú, korona (>jutalom, érdem, dicsőség) la ~o de martireco: a mártíromság koszorúja ne ~o sen kruco: nincs korona kereszt nélkül; 2. korona (>uralkodás, uralkodói hatalom) aspiri al la ~o: a koronára vágyik la bienoj de la ~o: a korona birtokai; 3. korona (>befejezettség) la homo estas la ~o de la kreado: az ember a teremtés koronája meti la ~on al la granda verko: felteszi a koronát a nagy műre; ~o: csill Korona Aŭstrala ~o: Dél Koronája, Corona Australis Boreala ~o: Északi Koronája, Corona Borealis; ~i: 1. tr megkoszorúz ~i per floroj: virággal koszorúz; 2. tr megkoronáz Napoleono ~is sin imperiestro: Napóleon császárra koronázta magát; 3. tr orv koronát tesz (fogra); 4. tr átv kupolo ~as la palacon: kupola koronázza a palotát la fino ~as la verkon: jó vég köti a munka koszorúját liajn klopodojn ~is sukceso: törekvéseit siker koronázta; ~ado: 1. megkoszorúzás; 2. megkoronázás; ~aĵo: gysz korona (fogon) szin dentokrono 2; ~eto: 1. tört nemesi korona; 2. ex átv szűzesség; ~iĝi: ntr koronát kap, megkoronázódik mia laboro fine ~iĝis per sukceso: a munkámat végül siker koronázta; sen ~igi: tr koronájától megfoszt sen~igi arbon: fa koronáját levágja sen~igi reĝon: királyt koronájától megfoszt; ~efluvo: vill koronakisülés; ~juveloj: koronaékszerek; ~kuko: gaszt kuglóf; ~princo: koronaherceg, trónörökös szin tronprinco adventokrono, dentokrono, glorkrono, harkrono, ĵaketkrono, laŭrokrono, lumkrono, mirtokrono Kron/o2=mit Kronosz; ~oido: mit kronoida Hadeso, Pozidono, Zeŭso estas ~oidoj: Hádész, Poszeidón, Zeusz kronoidák kronaksi/o=ex biol chronaxia kronik/o=1. tört krónika la ~o de la Sennomulo: Anonymus krónikája la ~o estas dulibra verko en la Malnova Testamento: a Krónika kétkötetes mű az Ószövetségben; 2. krónika, híradó (>újság, tv) la ~o de la tago: a nap krónikája la vespera ~o: az esti krónika sporta ~o: sporthíradó teatra ~o: színházi krónika; ~oj: bibl Krónikák könyve (Krón) szin Paralipomenoj; ~i: tr krónikában elmesél; ~a: krónika~; krónikás mn; ~isto: 1. tört krónikás; 2. híradós, híradószerkesztő (>újság, tv) kronik/a=orv idült, krónikus ~a malsano: idült v. krónikus betegség kronograf/o=fiz kronográf, időíró, időregisztráló készülék kronologi/o=tört kronológia, időrend; ~a: időrendi, időrendbeli, kronológiai ~a ordo: időrend, kronológiai sorrend ~a tabelo de la hungaraj reĝoj: a magyar királyok időrendi táblázata kronometr/o=1. hajó kronométer; 2. stopperóra szin klikhorloĝo; ~i: tr kronométerrel v. stopperórával mér; ~io: fiz időméréstan, kronometria; ~isto: 1. fn sp időmérő; 2. fn ip normázó, normaidőmérő
91 kronostratigrafi/o=ásv időrétegtan, kronosztratigráfia krop/o=1. áll begy, ingluvies; 2. orv ne golyvastrumo; post~o: áll zúza, őrlőgyomor; ~oŝtopi: tr töm(éssel hízlal) ~oŝtopi anseron: libát töm kros/o=ritka közl útkereszteződésvojkruciĝo krosopterig/oj=áll bojtosúszósok (Crossopterygii) krotal/o=áll csörgőkígyó (Crotalus) szin sonserpento krotalari/o=növ Crotalaria junka ~o: bengálikender, szunnkender (C. juncae) kroton/o=növ kroton (Croton); ~alo: kém krotonaldehid, 2-butenál; ~ata acido: kém krotonsav; izo~ata acido: kém izokrotonsav kroz/i=1. ntr kat hajó cirkál, járőrözik; 2. ntr hajó sétautat tesz; 3. ntr inf szörfözik, interneten böngész szin retumi; ~anto: 1. fn kat cirkáló, járőröző; 2. fn inf szörföző, böngésző, internetező; ~ilo: inf böngészőprogram; ~isto:krozoŝipo; ~misilo: kat cirkálórakéta, robotrepülőgép szin flugilraketo; ~rapido: hajó utazósebesség; ~oŝipo: fn kat hajó cirkáló, járőrhajó helpa ~oŝipo: fn segédcirkáló krozofor/o=növ Chrozophora tinktura ~o: lakmusznövény, lakmuszfű, festőkroton (C. tinctoria) kruc/o=1. vall kereszt (a négy égtáj szimbóluma); 2. ált kereszt (alakú tárgy) glavtenilo en formo de ~o: kereszt alakú kardmarkolat Ruĝa ~o: Vöröskereszt Suda ~o: csill Dél Keresztje, Crux; 3. tört kereszt (kivégzőeszköz) apud la ~o de Jesuo staris Sankta Maria: Jézus keresztje mellett állt Szűz Mária; 4. kr feszület, kereszt ĉevoja ~o: útszéli v. útmenti kereszt porti ~on en procesio: körmenetben feszületet visz starigi ~on sur tombon: sírra keresztet állít; 5. átv kereszt bataloj inter la ~o kaj Lunarko: a kereszt és a félhold közötti küzdelmek kiu ne prenas sian ~on kaj sekvas post mi, tiu ne estas inda je mi: bibl aki nem veszi fel keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám preni sur sin la ~on de la edukado: magára veszi a nevelés keresztjét; 6. cím kereszt andrea ~o: andráskereszt ansa ~o: füles kereszt antonia ~o: antalkereszt apostola ~o, duobla ~o: apostoli kereszt, kettős kereszt greka ~o: görög kereszt jerusalema ~o: jeruzsálemi kereszt latina ~o: latin kereszt lorena ~o: lotharigiai kereszt m~a ~o: máltai kereszt ortodoksa ~o: ortodox kereszt, orosz kereszt papa ~o: pápai kereszt; 7. kereszt (>kitüntetés) Fera ~o: vaskereszt Granda ~o de M~o: máltai nagykereszt; ~a: kereszt~, kereszt alakú, keresztes, átlós, keresztben lévő ~a entranĉo: kereszt alakú bevágás, kereszthorony ~a morto: kereszthalál ~a punkto: metszéspont Sankta~a Provinco: geo pol Szentkereszti vajdaság (PL); ~e: keresztben, kereszt alakban; ~i: 1. tr keresztbe tesz v. rak ~i la brakojn: keresztbe teszi a karját ~i la krurojn: keresztbe teszi a lábát ~i la spadojn: átv öszszeakaszkodik, ölre megy, tengelyt akaszt vkivel (kun) resti kun ~itaj brakoj: átv ölbe tett kézzel ül, tétlenkedik; 2. tr keresztez ~i liajn intencojn: keresztezi a szándékait niaj vojoj ~is sin: útjaink keresztezték egymást; 3. tr biol keresztez ~i virĉevalon kun azenino: mént szamárkancával keresztez; ~aĵo: 1. metszéspont, kereszteződés; 2. biol hibrid szin hibrido; ~igi:kruci; ~igo: 1. keresztberakás; 2. sp pengekötés (>vívás) kvarta ~igo: belső pengekötés prima ~igo, septima ~igo: körkötés sekunda ~igo, oktava ~igo: alsó pengekötés tercia ~igo, seksta ~igo: külső pengekötés; ~iĝi: 1. ntr kereszteződik, keresztezi egymást tie fervojo ~iĝas kun ŝoseo: ott vasút kereszteződik közúttal la vojoj ~iĝas antaŭ la urbo: az utak a város előtt kereszteződnek niaj interesoj ~iĝis: érdekeink keresztezték egymást niaj leteroj ~iĝis: a leveleink elkerülték egymást; 2. biol kereszteződik se tritiko kaj sekalo kruĉiĝas, fariĝas tritikalo: ha a búza és a rozs kereszteződik, tritikálé lesz belőlük; ~iĝo: 1. kereszteződés ~iĝo de interesoj: érdekek kereszteződése ~iĝo de pafoj: lövések kereszteződése; 2. biol ~iĝo de diversaj specioj: különböző fajok kereszteződése; 3. közl útkereszteződés szin vojkruciĝo; ~iĝejo:vojkruciĝo; ~isto, ~ulo: fn kr tört kat keresztes szin krucmilitisto ~ista militiro: keresztes hadjárat; ~umi: tr tört jog keresztre feszít, megfeszít Jesuo estis ~imita inter du latronoj: Jézust két lator között feszítették meg Jesuo, la ~umito: Jézus, a Megfeszített; ~umado: tört jog keresztrefeszítés, megfeszítés; de ~igi: tr levesz a keresztről; de ~igo: levétel a keresztről; inter~iĝo: 1. anat X alakban kereszteződés, decussatio; 2. biol rekombináció (>gének); ~bekulo:loksio; ~brako: tech keresztkar; ~entranĉo: tech kereszthorony; ~hava: keresztes, kereszttel bíró; ~kardo:eringio; ~kavaliro: kr tört kat keresztes lovag; ~konekto: vill keresztkapcsolás; ~kvociento: mat kettősviszony; ~ligno: rétegelt lemez; ~loko: kereszteződés; ~milito: kr tört kat keresztes háború; ~militisto: fn kr tört kat keresztes szin krucisto; ~navo: ép kereszthajó szin transepto; ~referenco: knyv kereszthivatkozás; ~osigni: tr kr keresztet vet la popolo ~osignis sin: a nép keresztet vetett; ~osigno: kr keresztjel, keresztvetés li faris ~osignon al si: keresztett vetett; ~pasi: tr közl keresztez la kamiono ~pasis la vojon: a kamion keresztezte az utat; ~vojo: kr keresztút; ~vortenigmo: keresztrejtvény aksokruco, fadenkruco, fenestrokruco, garbokruco, hokokruco, krurkruca, mankruca, meritkruco, ogivkruciĝo, rozkrucismo, sagokruco,
ŝpatkruco, trefkruciĝo, turnokruco, vojkruciĝo krucifer/oj=brasikacoj krucifiks/o=kr feszület kruĉ/o=korsó, kancsó, kanna longe ĉerpas la ~o, ĝis ĝi fine rompiĝas Z: közm addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik akvokruĉo, akvokruĉeto, argilkruĉo, benzinkruĉo, bierkruĉo, bolkruĉo, fajfokruĉo, kafkruĉo, kakaokruĉo, ladkruĉo, lavkruĉo, meskruĉeto, mezurkruĉo, tekruĉo, varmokruĉo, vinagrokruĉeto, vinkruĉeto krud/a=1. nyers (megmunkálatlan, feldolgozatlan) ~a fero: koh nyersvas ~a frukto, viando: nyers gyümölcs, hús ~a grundo: agr szántatlan föld ~a lano: tex nyersgyapjú ~a ledo: nyers bőr ~a marmoro: nyers v. megmunkálatlan márvány ~a petrolo: kém nyersolaj ~a prilaboro: ip nyers megmunkálás, előmegmunkálás; 2. átv nyers, durva, faragatlan (kellemetlenül ható) ~a konduto: faragatlan viselkedés ~a skizo: nyers v. kidolgozatlan vázlat ~a vino: kiforratlan bor, murci ~a voĉo: durva hang ~aj koloroj: nyers színek ~e skulptita seĝo: durván faragott szék; 3. átv nyers, durva, erőszakos, goromba ~a perforto: nyers erőszak ~a respondo: goromba válasz ~a vento: goromba szél ~a vetero: kellemetlen időjárás ~aj fortoj de la naturo: a természet nyers erői; 4. nyers, faragatlan, otromba, civilizálatlan ~aj manieroj: civilizálatlan modor ~a traktado: nyers bánásmód; ~aĵo: 1. ip gaszt nyersanyag, nyers élelmiszer; 2. nyerseség, durvaság, gorombaság (tett, gesztus); ~eco: nyerseség (állapot, tulajdonság); ~ulo: nyers v. faragatlan ember, tuskó, bunkó ~ulon ~ulo tretas: közm aki bottal köszön, annak doronggal válaszolnak se vi ~ulon salutos, li vin tutan englutos Z: adj szállást a tótnak, kiver a házadból; mal ~a: finom, kidolgozott; ~fero: koh nyersvas; ~formi: 1. tr durván formáz, nagyolva kialakít; 2. tr ip nagyol, előalakít; ~giso: koh nyersöntvény; ~ledo: nyersbőr; ~materialo: ip nyersanyag; ~rabotilo: tech nagyológyalu; ~ŝtono: terméskő, macskakő pavima ~ŝtono: nyers burkolatkő mineralkrudaĵo kruel/a=kegyetlen, kíméletlen ~a tirano: kegyetlen zsarnok ~a sorto: kegyetlen sors; ~aĵo: atrocitás, kegyetlenkedés diktatoro konata pro siaj ~aĵoj: kegyetlenkedéseiről ismert diktátor fari ~aĵojn: kegyetlenkedik; ~eco: kegyetlenség ĉu vi akuzas min pri ~eco?: te vádolsz engem kegyetlenséggel? krumkorn/o=kurbkorno; kruor/o=biol véralvadék, coagulatum szin sangokoagulaĵo krup/o=orv diftériás torokgyulladás v. gégelob, krupp szin difteria laringito krupier/o=jték krupié krupuk/o=gaszt krupuk, indonéz rákchips v. rákszirom krur/o=1. láb (végtag) havi lignajn ~ojn: falába van homo havas du, ĉevalo kvar ~ojn: az embernek kettő, a lónak négy lába van kien portas vin la ~oj?: hová visz az utad?, merre tartasz? li konfidis sin al siaj ~oj: futásnak eredt streĉi la ~ojn poreterne: beadja a kulcsot, feldobja a talpát; 2. anat lábszár, crus la ~o troviĝas inter la genuo kaj piedo: a lábszár a térd és a lábfej között található; 3. átv szár, láb (alakú tárgy) ~oj de seĝo: szék lábai la du ~oj de la cirkelo: a körző két szára; ~aĵo: gaszt comb, láb fritita kokina ~aĵo: sült csirkecomb; ~ingo szin ~ŝirmilo: 1. kat lábvért szin krurkiraso; 2. lábszárvédő; ~umo: 1. csizmaszár; 2. nadrágszár; dis~e: terpesztett v. szétvetett lábbal; dis~ado: sp spárga, terpesz; inter~igi: tr két lába közé vesz v. fog; kvar~e: négykézláb; unu~a: féllábú; ~falĉi: tr elgáncsol; ~falĉo: gáncs, gáncsolás; ~kiraso: kat lábvért szin kruringo 1; ~kruce: törökülésben; ~protezo: gysz műláb; ~ŝirmilo szin ~ingo: 1. lábszárvédő; 2. kat lábvért; ~ungo: áll sarkantyú szin ergoto 1; ~zono: tex térdfix, térdszalag szin ĝartero kurbakrura, seĝokruro, valgakrura krust/o=1. gaszt héj, bevonat ĉokolada ~o de torto: torta csokoládés bevonata ~o de fromaĝo, pano: sajt, kenyér héja; 2. gaszt töltenivaló tészta; 3. ált kéreg ~o de sekiĝinta ŝlimo: megszáradt iszap kérge; 4. orv var; 5. ásv földkéreg; ~aĵo: gaszt krusztád, töltött ropogós tészta; ~eca: kérges, kéregszerű; ~eto: gaszt pirított kenyérkocka (>köret); ~iĝi: ntr kérgesedik, kéreggel borítódik; dekpiedaj ~uloj:krustacoj ~uloj:dekapodoj kaldronkrusto, pankrusto, terkrusto, variolkrusto krustac/oj=áll rákok (Crustacea) krut/a=meredek ~a klifo: meredek szikla ~a vojo: meredek út; ~i: ntr ige meredek, meredeken áll, meredeken esik; ~aĵo: geo szakadék, meredély, meredek part; inter~ejo: geo hasadék, szurdok; mal ~a: enyhe (>lejtő); ~flanko: meredek oldal kruzad/o=cruzado (pénznem) kruzejr/o=ex cruseiro (pénznem) ks=kaj simile, kaj similaj ks-ks!=hgut cicic! Ksant/o=Skamandro
92 ksantelasm/o=orv xanthelasma ksanti/o=növ szerbtövis (Xanthium) ksantin/o=kém xantin Ksantip/o=Xanthipposz (utónév); ~ino: Xantippa (utónév) ksantofil/o=kém xantofil ksantoprotein/o=kém xantoprotein ksantom/o=orv xanthoma; ~ozo: orv xanthomatosis ksantosom=növ aranybibe (Xanthosoma) Ksaver/o=Xavér (utónév) k. sekv.=kaj sekvaj, kaj sekvantaj ksenartr/oj=áll vendégízületesek (Xenarthra) szin gastartikuloj ksenofob/o=fn idegengyűlölő, xenofób; ~io: pol idegengyűlölet, xenofóbia Ksenofon/o=fil Xenophón ksenon/o=kém xenon (Xe) Kserks/o=tört Xerxész vö. Aĥaŝveroŝo kseroderm/o=orv száraz bőr, xeroderma kserofit/oj=növ szárazságkedvelő növények (Xerophyta) kseroftalmi/o=orv xerophthalmia kserografi/o=knyv xerográfia, elektrofotográfia ksestobi/o=áll Xestobium ksi=knyv ξ, kszi, (görög 'x' betű) ksifi/o=áll kardhal (Xiphias) szin glavfiŝo, spadfiŝo ksifoid/o=anat kardnyúlvány, kardporc, processus xyphoideus ksifozur/oj=áll kardfarkú rákok, törfarkú rákok (Xiphosura) szin ponardvostuloj ksil/o=kém xilgyök; ~ozo: kém xilóz; ~ito: kém xilit; ~itolo: kém xilitol ksilari/o=növ agancsgomba (Xylaria) cervokorna ~o: szarvasagancsgomba (X. hypoxylon) szin cervokorna fungo ksilem/o=növ farész, xilem, xylema ksilen/o=kém xilén, xilol (>kereskedelem) ksilofon/o=zene xilofon, facimbalom ksilograf/o=műv fametsző, xilográfus; ~i: tr műv fametszetet készít; ~aĵo: műv fametszet szin lignogravuraĵo; ~io: műv fametszés, xilográfia szin lignogravuro ksiloste/o=növ ükörke, ükörkelonc (Lonicera xylosteum) k.sk.=kaj sekvaj, kaj sekvantaj KSKE=Konferenco pri Sekureco kaj Kunlaboro en Eŭropo KSM=Koresponda Servo Mondskala ksos/o=fn xhosza, xhosa; ~a: mn nyt xhosza, xhosa (xh) KSŜ=Komunumo de Sendependaj Ŝtatoj kŝatri/o=tört ksatrija, harcos (harcosok kasztjába tartozó) ktenofor/oj=áll bordásmedúzák (Ctenophora) ktp=kaj tiel plu k.t.p.=kaj tiel plu ku/o=knyv q (betű) Kuala-Lumpur/o=Kuala Lumpur ~o estas la ĉefurbo de Malajzio: Kuala Lumpur Malajzia fővárosa kub/o=1. mat kocka, szabályos hatlap szin regula sesedro; 2. jték dobókocka szin ĵetkubo la ~oj jam falis, la ~oj estas jam ĵetitaj: a kocka el van vetve; Rubik-~o: Rubik-kocka; 3. gaszt kocka, (kocka alakú) darab ~o de lardo: "katona", szalonnakocka tranĉu la viandon en ~ojn: vágd a húst kockákra; 4. mat köb la ~o de 3 estas 27: 3 a köbön 27; ~a: 1. kocka~, kocka alakú ~a ŝtono: kocka alakú kő; 2. fiz ásv köbös ~a kristalo: köbös kristály; 3. mat köb~ (>térfogat) ~a futo: köbláb ~a metro: köbméter; 4. mat harmadfokú szin triagrada; 5. mat köb~; vö. kuba radiko; ~i: ntr vmennyi az űrtartalma ĉi tiu barelo ~as 300 litrojn: ennek a hordónak 300 liter az űrtartalma; ~etigi: tr kockára vág, felkockáz ~etigi karoton: sárgarépát felkockáz; ~igi: 1. tr mat köbre emel; 2. tr űrtartalmat mér, köböl ~igi grenon: gabonát köböl; ~ismo: műv kubizmus; ~isto: műv kubista; ~oido: anat köbcsont, os cuboideum; ~ludi: ntr jték kockázik, kockajátákot játszik; ~okruĉo: kocka alakú kanna; ~sukero: gaszt mokkacukor; ~suŝio: gaszt szusikocka ĵetkubo, ludkubo, sukerkubo Kub/o2=geo pol Kuba (CU); ~a: kubai; ~ano: fn kubai lakos Kuban/o=geo Kubány (folyó) kubeb/o=növ kubébabors (Piper cubeba) kubut/o=1. anat könyök, cubitus apogi sin sur la ~oj: felkönyököl, könyökére támaszkodik havi la ~ojn kontuzitaj: lezúzta a könyökét labori per pintaj ~oj: átv könyököl; 2. átv könyök (alakú tárgy) ~o de jako: zakó könyöke ~o de tubo: csőkönyök ~o de vojo: útkanyar, útkönyök; ~i: ntr könyököl, könyökére támaszkodik; ~umi: tr könyökével meglök, könyökével oldalba bök; ~apoge: könyökölve, könyökére támaszkodva; ~borilo: tech furdancs, mellfúró; ~kiraso: kat könyökvért; ~osto: anat singcsont, alkarcsont, ulna; ~ŝirmilo: könyökvédő riverkubuto, vojkubuto
kudr/i=varr vö. stebi ~i manikojn al p~o: kabátra ujjat varr ~i pantalonon: nadrágot varr; ~o: 1. varrás; 2. varrat la felsako likas ĉe la ~oj: a tömlő ereszt a varratoknál; ~adi: tr varrogat; ~aĵo: tex varrás, varrt holmi; ~ejo: varroda, szabóság; ~ero: öltés ĉena ~ero: láncöltés kuranta ~ero: folyamatos öltés, folyóöltés randa ~ero: szegélyöltés retroira ~ero: visszaöltés; ~ilo: 1. varrótű serĉi ~ilon en fojnostako: tűt keres a szénakazalban; 2. ne varrógépkudromaŝino, stebilo; ~ilaĵujo: varródoboz; ~ilego: fn ár (szerszám) szin aleno; ~isto: tex szabó szin tajloro; ~istino: tex varrónő szin tajlorino; al ~i: tr felvarr, rávarr, hozzávarr, odavarr al ~i butonon: gombot felvarr al ~i kolumon: gallért felvarr; ĉirkaŭ~i: tr körbevarr, beszeg; duon ~i: tr fércel, összefércel; en ~i: tr bevarr vmit vhova en~i monon en la subŝtofon: pénz varr be a bélésbe; en ~iligi: tr befűz (cérnát) vö. tredi en~iligi fadenon: fonalat befűz; kun ~i: tr összevarr kun~i foliojn en broŝuron: lapokat füzetté varr össze kun~i la lipojn de vundo: a sebszéleket összevarja; mal ~i: tr (varrást) felfejt; mal ~iĝi: ntr (varrás) felfejtődik; pret~i: tr készre varr; pret~ita: készre varrt; re ~i: tr visszavarr re ~u al mi ĉi tiun butonon: varrd vissza nekem ezt a gombot; sen~a: varrat v. varrás nélküli sen~aj ŝtrumpoj: varrás nélküli harisnya; sur~i: tr rávarr sur~ita poŝo: rávarrott zseb; ~arto: tex ruhatervezés, ruhaművészet; ~ofadeno: tex cérna szin tvirno; ~olinio: tex varrat; ~omaŝino: tex varrógép szin stebmaŝino; ~otablo: varróasztal dradkudrilo, flikkudri kuf/o=1. tex főkötő, fejkötő, fityula; 2. áll tollbóbita 3. a növ becősapka (>mohák) 3. b növ gyökérsüveg; 4. anat csuklya, galea naskiĝi kun ~o sur la kapo: burokban született noktokufo, Ruĝkufulineto Kuf/o=geo Kúfa; ~a: 1. kúfai; 2. knyv kufikus ~a skribo: kufikus (óarab) írás kugl/o=kat golyó, lövedék fajrostreka ~o: nyomjelző lövedék, fényjelző lövedék szin spurkuglo; ~ego: kat ágyúgolyó; ~etaĵo: sörét; ~ingo: kat hüvely (>lövedék); ~obuso: kat srapnel szin ŝrapnelo; ~oludi: jték golyózik; ~omontrilo: inf hanyattegér, track ball szin renversita muso, stirglobo; ~opafilo: kat lőfegyver lumkuglo, spurkuglo kuir/i=tr gaszt (ételt) készít, főz, süt ~i sorĉan trinkaĵon: bájit~ készít ~i supon: levest főz ~i teon: teát főz ~i viandon: húsételt készít malmole ~ita ovo: kemény tojás mole ~ita ovo: lágy tojás; ~aĉi: tr pej kotyvaszt; ~o, ~ado: főzés; ~aĵo: főtt étel, főzet; ~ejo: konyha; ~eti: tr kis lángon főz; ~iĝi: ntr fő ~iĝi en la propra suko: átv is saját levében fő; ~ilo: főzőedény, főzőalkalmatosság; ~isto: szakács, kukta ~iston vaporo satigas Z: közm a szakács jóllakik az étel szagával is tro da ~istoj kaĉon difektas Z: közm sok szakács elsózza a levest; ~istino: szakácsnő; ĉef ~isto: séf, konyhafőnök, főszakács; fuŝ~isto: pej kontár szakács; duon ~ita: gaszt félig főtt, félig nyers; ne ~ita: gaszt főtlen, nyers; tro~iĝi: ntr leég, odaég, odakozmál; ~aparato: főzőkészülék; ~arto: gaszt szakácsmesterség, szakácsművészet, konyhaművészet, kulinária; ~arta: konyhaművészeti, kulináris; ~bani: tr gaszt (forró vízben) főz; ~bano: gaszt vízforralós melegítés; ~forno: (konyhai) tűzhely, sparherd szin fornelo; ~dometo: nyári konyha; ~krado: gaszt főzőrács; ~kulero: főzőkanál; ~libro: szakácskönyv; ~plato: gaszt főzőlap, platni elektra ~plato: vill (villamos) főzőlap, rezsó; ~poto: főzőedény, fazék, lábas; ~preta: konyhakész; ~pretaĵo: konyhakész étel; ~salo: gaszt konyhasó; ~ŝranko: konyhaszekrény; ~vazo: gaszt főzőedény, konyhai edény bolkuiri, gaskuirilo, kafkuirilo, premkuirilo, vaporkuiri Kujavi/o=geo Kujavia ~a-Pomeria Provinco: geo pol Kujávia-Pomerániai vajdaság (PL) kuk/o=1. gaszt sütemény al ~o kaj kaso ĉiam venas amaso Z: közm sok bogár gyűl ott össze, hol sok a tej de pli da suko ne malboniĝas la ~o Z: közm a bélesnek nem árt a vaj, a jóból sosem elég eĉ per dolĉa ~o vi min ne allogos Z: a világ minden kicséért se seka ~o: száraz sütemény; ~aĵo: gaszt guba ~aĵo kun konfitaĵo: lekváros guba papava ~aĵo: mákos guba; ~ejo: gaszt cukrászda; ~eto: 1. gaszt aprósütemény jen kelkaj ~etoj por la teo: itt van néhány aprósütemény a teához tia ~eto ne taŭgas por via buŝeto: átv nem neked való; 2. inf cookie; ~isto: gaszt cukrász; ~etŝtancilo: süteményszaggató; ~lando: mézeskalácsország, tejjel-mézzel folyó ország; ~oblato: gaszt ostyatölcsér; ~oplado: süteményestál; ~prenilo: süteményfogó; ~telero: süteményestányér fiŝkuko, fritkuko, kronkuko, mielkuko, pankuko, patkuko, plektokuko, pletkuko, potkuko, rulkuko, rumkuko, sablokuko, spickuko, tavolkuko, turkuko KUKO2=Kuriero de la Komisiono Kuk-Insul/oj=geo pol Cook-szigetek (CK); ~ano: Cook-szigeti lakos kukol/o=áll kakukk (Cuculus) ~o kukuas: a kakukk kakukkol al la ~o!: isz a fenébe!; ~fajfilo: zene kakukksíp; ~horloĝo: kakukkos óra; kukulfloro:kukolflora sileno
93 kuku/i=ntr hgut kakukkol kukum/o=1. növ uborka (Cucumis sativus); 2. növ uborka (termés) szin kukumfrukto; ~eto: növ fiatal uborka, fűszeruborka vinagritaj ~etoj: ecetes uborka; ~frukto: növ uborka (termés) szin kukumo 2 kukumis/o=növ uborka, sárgadinnye (Cucumis) Kuku-Nor/o=geo Kuku-Nór, Quinghai Hu, Csinghaj-tó kukurb/o=1. növ tök (Cucurbita) botel ~o, kalabas~o:lagenario ĉap~o: csillagtök, patisszon (C. pepo var. patissoniana) ~eto, itala ~o: cukkíni, olasz tök, csíkos tök (C. p. v. giromontiina) szin itala kukurbo maksimuma ~o:sütőtök, óriás tök, sonkatök (C. maxima) szin potirono; 2. növ tök (termés) szin kukurbofrukto; ~okerna oleo: tökmagolaj botelkukurbo, kalabaskukurbo kul/o=áll szúnyog (Culex) vö. moskito longakruraj ~oj: lószúnyogok (Tipulidae) sekala gajlo~o:majetiolo suĉ~oj: árvaszúnyogok (Chironomidae) vulgara ~o: dalos szúnyog (C. pipiens) ~o nenion valoras, sed ĝia piko doloras Z: közm szúnyogcsípésben is meghalhat az ember svarmo da ~oj: szúnyograj, szúnyogfelhő; ~piko: szúnyogcsípés; ~vualo: szúnyogháló kulak/o=agr pol kulák kulan/o=áll kulán, kiang (Equs hemionus kiang) kulas/o=1. kat zárszerkezet, závár, závárzat movebla ~o: mozgatható zárszerkezet szin seruro 2; 2. tech hengerfej szin cilindrokapo; ~bloko: kat zárblokk; ~riglilo: kat retesz (>zárszerkezet); ~levilo: kat felhúzókar (puskán) kuleks/o=vulgara kulo kuler/o=kanál ligna ~o: fakanál pli allogas ~o da mielo, ol da vinagro barelo Z: közm egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel prenu ankoraŭ kelkajn ~ojn da supo: vegyél még néhány kanál levest ŝovi sian ~on en ĉiun teleron: minden lében kanál; ~i: tr kanalaz ~i supon: levest kanalaz; ~ego: merőkanál; ~eto: kiskanál; el~i: tr kikanalaz ĉerpkulero, desertkulero, enpremokulero, kafkulero, kuirkulero, legomkulero, salatkulero, supkulerego, supkulero, tekulero, termpokulero kuleret/o=kokleario kuli/o=kuli kulinar/a=konyhai, kulináris ~a aparato: konyhai robotgép ~aj plezuroj: kulináris élvezetek kulis/o=1. színfal, kulissza post la ~oj: a kulisszák mögött; 2. átv kulissza (a színfal mögötti rész) malfacile orientiĝi en la ~o de la politiko: nehezen tájékozódik a politika kulisszái mögött resti en la ~o: a kulisszák mögött marad; ~oŝovisto: díszletmunkás, kulisszatologató; ~timo: lámpaláz kulm/o=növ gabonaszár, szalmaszál szin pajlero, ŝalmo 4; sen~igi: tr agr tarlóz, tarlót írt v. hánt kulmin/o=1. vminek a teteje, tetőpontja, csúcsa, legmagasabb pontja la ~o de la arbo: a fa teteje la ~o de la turo: a torony csúcsa; 2. átv csúcspont, tetőpont, tetőfok, kulmináció ĉe la ~o de la danĝero: a veszély tetőfokán la entuziasmo atingis sian ~on: a lelkesedés a tetőfokára hágott; 3. csill delelés, kulminálás, tetőpont; ~a: csúcsponti, tetőponti en ~a tempo: csúcsidőben la ~a punkto de la solenaĵo: az ünnepély csúcspontja; ~i: 1. ntr tetőponton van, kulminál, tetőzik lia m~rankvilo ~is: nyugtalansága a legnagyobb volt; 3. ntr csill delel la suno ĝuste ~is: a nap éppen delelt; ~konferenco: csúcskonferencia szin pintkonferenco trafikkulmino kulminaci/o=kulmino Kulomb/o=fiz (Charles Augustin) de Coulomb; ~o: fiz coulomb (C); ~ometro: fiz coulométer, voltaméter szin voltametro kulot/o=1. tex térdnadrág, halásznadrág; 2. tex bermuda, rövidnadrág szin duonpantalono; sen ~ulo: tört sans-culotte (francia forradalmár) jupkuloto, ledkuloto, rajdkuloto, sportkuloto kulp/a=hibás, vétkes, bűnös esti ~a pri misinformo: hibás a félretájékoztatásért la kuracisto ne estas ~a pri la morto de la malsanulo: az orvos nem hibás a beteg halálában mi estas ~a pri la eraro: én követtem el a tévedést; ~i: tr v. ntr elkövet vmit, vétkes, bűnös vmiben, tehet vmiről (pri) ~i pekon: bűnt követ el ~i pri ŝtelo: lopásban vétkes pri sia ebriiĝo li mem ~as: a lerészegedéséről ő maga tehet; ~o: vétek, bűn de kiu la ~o, por tiu la puno Z: közm akié a bűn, azé a büntetés ĵeti la ~on sur aliulon: másra keni a bűnt la Eternulo forviŝos viajn ~ojn: az Úr eltörli vétkeidet ne ekzistas naiva vulpo, ne ekzistas homo sen ~o Z: közm halat szálka nélkül, embert hiba nélkül nem lehet találni; ember hiba nélkül, fa csomó nélkül nincsen ne ŝovu vian ~on sur min: ne kend rám a bűnödet pardonu miajn ~ojn: bocsásd meg a vétekeimet tio ne estas mia ~o: ez nem az én bűnöm; ~eco: bűnösség konfesi sian ~econ: megvallja a bűnösségét pruvi lian ~econ: bebizonyítja bűnösségét; ~igi: tr vádol, gyanúsít, hibáztat, kárhoztat kiu tro sin pravigas, tiu mem sin ~igas Z: közm
az beszél, akinek a háza ég ~igi lin pri ŝtelo: lopással gyanúsítja vi povas ~igi vin mem pri la monperdo: magadat hibáztathatod a pénveszteségért; ~igo: gyanúsítás, hibáztatás, vádemelés; ~iĝi: ntr bűnbe esik, vétket v. bűnt követ el li ~iĝis pri rabo: rablás bűnébe esett; ~ulo: fn bűnös, vétkes; kun~a: cinkos, bűnrészes; kun~eco: cinkosság, bűnrészesség; kun ~ulo: fn cinkos, bűntárs; mia~e: az én hibámból; re ~iĝi: ntr visszaesik (bűnbe); re ~iĝinto: fn visszaeső (bűnöző); sen ~a: vétlen, ártatlan, bűntelen verŝi sen~an sangon: ártatlan vért ont; sen ~eco: ártatlanság, bűntelenség la sankta sen~eco: a megtestesült ártatlanság, Sancta Simplicitas sen~igi: 1. tr jog felment; 2. tr menteget, kiment szin ekskuzi sen~igi sin: mentegetőzik, kimenti magát szin ekskuzi sin; sen~igo: 1. jog felmentés; 2. mentegetés, mentség szin ekskuzo; sin~igo: önmaga hibáztatása, önkárhoztatás; ~atesto: jog bizonyíték, bűnösség tanúsítása; ~oscio, ~osento: bűntudat kult/o=1. vall vallásos tisztelet, kultusz ~o al idoloj: bálványimádás la ~o de la Sankta Virgulino: Szűz Mária kultusza v. tisztelete; 2. vall vallásgyakorlat aprobitaj ~oj: bevett vallások libereco de ~oj: szabad vallásgyakorlás ministro pri la ~oj: pol kultuszminiszter, vallásügyi miniszter; 3. átv nagy tisztelet, hódolat, imádat ~o al la memoro de la granda verkisto: a nagy író emlékének ápolása la ~o de Vagnero: Wagner-kultusz persona ~o: pol személyi kultusz praktiki ~on de personeco: személyi kultusz űz; ~a: kultusz~, kultikus; ~i: 1. tr vall imád, istenként tisztel, kultuszt v. vallást gyakorol ~i duondiojn: félisteneket imád; 2. tr átv imád, mélyen tisztel, hódol vkinek en Sovetunio oni ~is Stalinon: a Szovjetunióban istenként tisztelték Sztálint li ~is sian patron: mélyen tisztelte apját; ~anto: 1. fn vall hívő, tisztelő ~antoj de Budho: Buddha tisztelői li estis ~anto de Mahometo: Mohamed híve volt; 2. fn átv rajongó, imádó ~anto de Bethoveno: Beethoven-rajongó; ~ismo: ir nyt culteranizmus, kultizmus; ~objekto: vall kegytárgy, kegyszer szin devotaĵo 1 kultiv/i=1. tr agr termeszt, növeszt ~i grenon: gabonát termeszt ~i rozojn: rózsát termeszt; 2. tr biol tenyészt ~i histon: szövetet tenyészt ~i mikrobojn: mikrobákat tenyészt ~i perlojn: gyöngyöt tenyészt; 3. tr átv ápol, gondoz, növeszt ~i la postlasaĵon de Zamenhof: Zamenhof örökségét ápolja ~i patriotan spiriton: hazafias szellemet ápol ~i siajn muskolojn: izamit erősíti; ~o, ~ado: 1. agr termesztés alterna ~o: vetésforgó ~ado de tulipoj: tulipántermesztés terasa ~ado: teraszos művelés; 2. biol tenyésztés ~o de baciloj por eksperimentaj celoj: bacilusok tenyésztése kísérleti célból; 3. átv ápolás, gondozás, növesztés; ~aĵo: 1. agr növénykultúra, termesztett növények, ültetvény ~aĵo de tabako: dohányültetvény subvitra ~aĵo: melegházi növények; 2. biol tenyészet ~aĵo de pestaj baciloj: pestisbacilus-tenyészet; ~ebla: agr termeszthető facile ~ebla specio: könnyen termeszthető fajta; ~ejo: agr megművelt föld v. terület, termesztési hely; ~ilo: agr mezőgazdasági termelőeszköz, művelőeszköz; ~isto: agr termelő, növénytermesztő; ~atoro: agr kultivátor; ek~i: tr agr termeszteni kezd; re ~i: tr agr rekultivál, újraművel; sen~ejo: agr parlagföld; unu~o: agr monokultúra; ~oformo: agr termesztett változat szin kultivaro; ~likvo: bakt tápfolyadék, tenyészfolyadék szin buljono 2; ~maŝino: agr mezőgazdasági gép; ~medio: biol bakt tenyészkörnyezet, tenyésztalaj; ~perlo: tenyésztett gyöngy, tenyészgyöngy; ~plantoj: növ termesztett növények; ~ovariaĵo: agr termesztési változat arbokultivo, arbarkultivo, forstkultivo, florkultivo, grenkultivo, legomkultivo, sangokultivo, unukultivo, vinberkultivo, vinkultivo kultivar/o=agr termesztett változat szin kultivoformo kultur/i=1. tr agr művel, gondoz, kezel (>termőterület) ~i fiŝlagon: halastavat kezel v. gondoz ~i ĝardenon: kertet művel v. gondoz ~i teron: földet művel; 2. tr átv kulturál, kiművel ~e ~ita homo: magas műveltségű ember klasike ~ita: klasszikus műveltségű; ~o: 1. agr művelés, gondozás, kezelés, kultúra bakteria ~o: bakt baktériumtenyészet ĝardena ~o: kertművelés, kertgondozás agra ~o: mezőgazdasági művelés v. kultúra; 2. testkultúra; 3. átv kultúra, műveltség antikva, kristana, humanisma, socialisma ~o: antik, keresztény, humanista, szocialista műveltség v. kultúra ~o de konduto: viselkedéskultúra; ~ado: művelés, kiművelés, kulturálás subvitra ~ado: üvegházi kertészet; ~a: 1. agr művelési, kultúr~ ~a pejzaĝo: kultúrtáj ~a vegetaĵo: kultúrnövény; 2. átv kulturális, művelődési, kultúr~ ~a manaĝero: művelődésszervező ~aj valoraĵoj: kulturális értékek; ~ita: művelt, kulturált; ~iteco: műveltség, kulturáltság; ali~a: más kultúrájú; eko~o: öko agr ökoművelés, bioművelés, környezetbarát kultúra; hidro~o: agr hidroponika, tápoldatos kultúra (tápoldatos növénytermesztés); inter~a: interkulturális, kultúrközi; mult~a: multikulturális; mult~eco: multikultúra, kulturális sokszínűség; ne ~ita: kulturálatlan, műveletlen; sen~a: 1. agr műveletlen; 2. átv műveletlen, kulturálatlan; sen~ejo: agr parlagföld; sub~o: szubkultúra; ~antropologio: tud kultúrantropológia; ~centro: művelődési központ, kultúrközpont; ~domo: művelődési ház, kultúrház; ~esploristo: tud művelődéskutató; ~grundo, ~tero: agr termőföld; ~instituto: kulturális intézet;
94 ~komunumo: kulturális közösség, művelődési közösség; ~ministerio: pol művelődési minisztérium; ~ministro: pol művelődési miniszter; ~organizisto: népművelő, kultúros; ~politiko: pol művelődéspolitika, kultúrpolitika; ~politikisto: pol művelődéspolitikus, kultúrpolitikus; ~scienco: tud művelődéstudomány; ~tavolo: tört kultúrréteg abelkulturo, agrokulturo, akvokulturo, amaskulturo, ĝardenkulturo, loĝejkulturo, proletkulturo, terkulturo, vinkulturo kulvert/o=víz vízátvezető, áteresz, csatornahíd tubkulverto Kum/o=1. tört geo Kümé; 2. tört geo Cumae kumar/o=dipteriko; ~ato: kém kumarát kumata acido: kumársav, hidroxi-fahéjsav; ~ino: kém kumarin kumen/o=kém kumol kuman/o=fn kun, polovec; ~a: mn kun; ~ujo, ~io: tört geo Kunország kumin/o=1. növ kömény (Cuminum); 2. gaszt római v. fehér köménymag, borsosköménymag kumis/o=gaszt kumisz kumul/i=jog halmoz (>funkció, mandátum) li ~as la oficojn de urbestro kaj parlamentano: halmozza a polgármesteri és képviselői tisztet kumulonimbus/o=met zivatarfelhő, kumulonimbusz, cumulonimbus kumulus/o=met gomolyfelhő, halmazfelhő, cumulus (Cu); frakto ~o: met foszladozó gomolyfelhő, fractocumulus; ~nimbuso: met zivatarfelhő, cumulonibus (Cb) kun=I. elöljárószó; kun: 1. ~val, ~vel (>társhatározó) promeni kun sia amiko: barátjával sétál konversacii kun la ĉeestantoj: társalog a jelenlévőkkel; 2. ~ú, ~ű (>tulajdonság, jellemző) barelo kun granda kapacito: nagy űrtartalmú hordó homo kun bruna haŭto: barna bőrű ember junulo kun promesplena estonteco: ígéretes jövőjű fiatalember knabino kun blondaj haroj: szőke hajú lány; 3. (>körülmény) foriri kun malplenaj manoj: üres kézzel távozik kun la tempo la demando solviĝos: idővel megoldódik a kérdés studi kun insisto: kitartással tanul; 4. (>irányultság) estu singarda kun la fajro: óvatos légy a tűzzel kio okazu kun li?: mi történjen vele kion mi faru kun vi?: mit tegyek veled?; II. előképző; kun~: 1. (>azonos hely) kunestado: együttlét kunsidi: összeül kunporti: magával visz; 2. (>azonos idő) kunĉambrano: szobatárs kunokazeco: időbeli egybeesés, együttes előfordulás kunsoldato: katonatárs; 3. (>azonos cél) kunbatali: együtt harcol kunlabori: együttműködik, kooperál; III. önállóan; kuna: együttes, közös kunaj deziroj: közös vágyak kunaj fortostreĉoj: együttes erőfeszítések; kune: együtt, közösen kune kun ĉio: mindenestül, mindennel együtt, mindent egybevetve kune kun vi ni atingos la celon: veletek együtt elérjük a célt kune ni iru: együtt menjünk; kunaĵo: 1. köteg, csomó szin fasko; 2. biol öko társulás; 3. mat unió; kuneco: közösség, együttlét, együttesség kuneco de interesoj: érdekek közössége la kuneco kun vi tedas min: untat a veled való együttlét; kunemigi: tr összehoz, megbarátkoztat kunemigi katon kun hundo: macskát kutyával megbarátkoztat; kunigi: tr összehoz, egybetesz, összevon kunigi amikojn: barátokat összehoz kunigi la brovojn: összehúzza a szemöldökét kunigi la manojn: egymásba teszi v. összeteszi a kezét kunigi la trupojn: összevonja a csapatokat kunigi utilon kun agrablo: a kellemeset összeköti a hasznossal; kunigaĵo: mat unió; kuniĝi: ntr összejön, összegyűl, társul kun kiu vi kuniĝas, tia vi fariĝas Z: közm aki kutyával él, bolhásan kél; kuniĝo: összejövetel, egyesülés en li mi vidas la kuniĝon de saĝo kaj honesteco: az ész és a tisztesség egyesülését látom benne familia kuniĝo: családi összejövetel; kunariĝi: ntr összeverődik, csoportosul (>tömeg); kunalie: többiekkel együtt, vegyesen, keverten; kunulo: társ; kunuli: ntr társként együttt van, pajtáskodik vkivel; kunuliĝi: ntr hozzászegődik, betársul vkihez (kun); ĉi-kune: mellékelten, idetéve ĉi-kune vi trovos la fakturon: mellékelten találja a számlát; malkune: külön ili vivas jam delonge malkune: már régen külön élnek; malkunigi: tr szétválaszt, elkülönít; malkuniĝi: ntr szétválik, elkülönül; nekunigebla: összeegyeztethetetlen; surkunigi: tr tech átlapol tegolojn oni metas surkunige: a cserepeket átlapolva rakják sekskuniĝi, sortokunulo, studkunulo, ŝnurkunulo, vivkunulo kuna/o=kuna (pénznem) kungfu/o=sp orv kungfu, gongfu szin uŝuo; kunikl/o=áll üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) doma kuniklo: házi nyúl sovaĝa kuniklo: vadon élő üregi nyúl; kunikleto: áll nyulacska; kuniklaĵo: gaszt nyúlétel; kuniklejo: 1. agr nyúlketrec; 2. áll nyúlvacok, nyúlüreg KUNKE=Konferenco de UN pri Komerco kaj Evoluigo Kunlun/o=geo Kunlun (hegység) Kunming/o=geo Kunming Kunmingo estas la ĉefurbo de Jünnan Kuomintang/o=pol Kuomintang, Guomindang kup/o=1. gysz köpöly; 2. áll tapadókorong; ~umi: tr orv köpölyöz kupe/o=jm vsút szakasz, kupé, fülke ~o por fumantoj: dohányzószakasz kupe/o2=jm kupé (csapott végű autó) kupel/i=koh kiolvaszt, színít, (nemesfémről) leűz, leválaszt; ~ujo: koh
leűzőcsupor, leűzőtégely kuperoz/o=orv rosacea, borbetegség Kupid/o=mit Cupido Kupidon/o=Kupido kupl/i=1. fiz tech kapcsol, összekapcsol ~i du maŝinojn: két gépet összekapcsol ~i du vagonojn: összekapcsol két vasúti kocsit ~i la kvar radojn de aŭto: kocsi négy kerekét összekapcsolja ~ita oscilado: fiz kapcsolt rezgés; 2. vill csatol; 3. agr biol párosít, pároztat ~i porkinon kun virporko: kocát kandisznóval párosít; 4. tech (tengelyt) kapcsol, kuplungolkluĉi; ~o, ~ado: 1. fiz tech kapcsolás, összekapcsolás artika ~ado: csuklós kapcsolás elasta ~ado: rugalmas kapcsolás galvana ~o: galvanikus csatolás reaga ~o: inf visszacsatolás, feed-back szin retrokuplo; 2. agr biol párosítás, pároztatás; ~ilo: 1. tech kapcsolószerkezet; 2. vill csatoló, csatoló szerv akustika ~ilo: zene akusztikus csatoló; 3. zene kopula; mal ~i: 1. tr tech szétkapcsol; 2. tr vill szétcsatol; retro~i: tr inf visszacsatol, visszavezet; retro~o: inf visszacsatolás, visszavezetés, feed-back; sen~o: vill zavarszűrő; termo~o: vill hőelempár, termoelem; ~oĉeno: tech transzmissziós v. meghajtó lánc, biciklilánc; ~ofaktoro: vill csatolási tényező; ~ostango: tech hajtórúd kuplet/o=rarstrofo kupoks/o=kaŭpokso kupol/o=1. ép kupola bulba ~o: ép hagymakupola duonsfera ~o: félgömb alakú kupola pinta ~o: hegyes kupola; 2. kat kupola (>ágyú); ~preĝejo: ép kupolás temlom montkupolo kupon/o=1. szelvény, kupon, jegy; 2. gazd osztalékszelvény, kamatszelvény ~o de akcio: részvényszelvény ~o de interezo: kamatszelvény; ~sistemo: gazd jegyrendszer donackupono, manĝokupono, pankupono, respondkupono, sukerkupono kupr/o=kém réz, vörösréz (Cu) flava ~o: sárgaréz szin latuno; ~a: 1. mn réz~, rézből való gravuro sur ~a plato: metszés rézlemezre ~a klorido: kém rézklorid ~a kombinaĵo: kém rézvegyület; 2. rézszínű ~a haŭto: rézbőr; ~i: 1. tr kém ip rézzel bevon, rezez; 2. tr rézlemezzel borít; ~aĵo: réztárgy; ~ero: átv apró rézpénz; ~isto: rézműves; ~izi, ~umi: nekupri; ~oza klorido: réz(I)klorid; ~odrato: rézhuzal; ~oepoko: tört rézkor; ~oerco: kém rézérc; ~ogravuraĵo: műv rézmetszet; ~ogravuristo: műv rézmetsző; ~okolora: rézszínű; ~olado: rézbádog, rézlemez; ~ominejo: ip rézbánya; ~omono: rézpénz; ~opirito: ásv rézpirit, kalkopirit, rézkovand; ~oplato: rézlemez kupres/o=növ tud ciprus, ciprusfa, valódi cinerária (Cupressus) somer~o:basio ~acoj: ciprusfélék (Cupressaceae) kuprit/o=ásv kuprit kupul/o=növ kupacs, csésze, cupula szin glaningo kupulifer/oj=fagacoj kur/i=1. ntr fut, szalad ~i en danĝeron: vesztébe rohan ~i kapantaŭen: eszeveszetten rohan ~i kiel rabia: fut, mint az őrült li ~is en la buŝon al la malamiko: egyenesen az ellenségnek rohant, belerohant az ellenségbe muso ~is sub la liton: egér futott az ágy alá; 2. ntr átv fut, szalad, rohan (gyorsan halad) akvo bolas, murmuras, sed fine ĝi ~as Z: közm hosszú kötél hamar szakad la tempo ~as: szalad az idő malbona famo ~as rapide Z: közm a rossz hír szárnyon jár nuboj ~is sur la ĉielo: felhők suhantak az égen tremoj ~is sur mia dorso: libabőrös lett a hátam; 3. ntr átv fut, folyik (folyamatosan halad) en la jaro, kiu nun ~as: a most folyó évben la limtempo ~as de hodiaŭ: a határidő mától fut la vojo ~as tra multaj vilaĝoj: az út sok falun át megy ruĝa fadeno ~as tra la ŝtofo: vörös fonál fut végig a szöveten; ~o, ~ado: 1. ált sp futás al malamik’ en ~o faru ponton kun plezuro Z: közm aranyhidat építs a futó ellenségnek ekfluga ~o: felszállás előtti nekifutás en ~o ni akiris la oran medalon: futásban aranyérmet nyertünk longdistanca ~o: hosszútávfutás mallongdistanca ~o: rövidtávfutás; mezdistanca ~o: középtávfutás orientiĝa ~o: tájfutás; 2. átv folyás, haladás la ~o de la rivereto: a patak folyása la neh~igebla ~o de la tempo: az idő megállíthatatlan folyása lasi liberan ~on al sia fantazio: szabad folyást enged a fantáziájának; ~adi: ntr futkorászik, szaladgál ~adi enen-elen: ki-be szaladgál ~adi, kiel venenita muso Z: mindennek nekimegy, mint a vak légy ~adi post virinoj: nők után szaladgál; ~anta: 1. folyó, aktuális ~anta jaro: folyó év ~antaj aferoj: folyó ügyek; 2. szokványos, folyó, rendes ~anta korespondado: folyó v. rendes levelezés ~antaj elspezoj: folyó v. szokványos kiadások; ~egi: ntr rohan; ~ejo: 1. sp futópálya szin dromo 1; 2. sp lóversenypálya szin ĉevalkurejo, dromo 1; 3. rep kifutópálya szin dromo 2; ~igi: tr futtat, szalaszt ~igi ĉevalon: lovat futtat ~igi misfamon pri li: rossz hírt terjeszt róla li ~igis serviston al sia najbaro: egy szolgát szalasztott a szomszédjához; ~isto: 1. tört futár, hírvivő, hírnök; 2. sp futó longdistanca ~isto: hosszútávfutó mallongdistanca ~isto: rövidtávfutó; ~umo: sp futam; al ~i: ntr idefut,
95 odafut, befut la trajno al ~is en la stacidomo: a vonat befutott az állomásra li al ~is al la pordo: az ajtóhoz futott; antaŭ~a: megelőző, elő~ antaŭ~aj eventoj: megelőző események antaŭ~a signo: előjel; antaŭ~anto: tört fullajtár; de ~i: ntr elfut vhonnan; dis ~i: ntr szétszalad, szétfut, szétrebben; ek ~i: ntr futni kezd; el ~i: ntr kifut; en~i: ntr befut; for~i: 1. ntr elfut vhova for~i piedpele: eliszkol, ellohol mi for~os, por aĉeti panon: elfutok kenyeret vásárolni; 2. ntr elmenekül, megszökik for~i el la malliberejo: megszökik a börtönből for~i de siaj persekutatnoj: elmenekül az üldözői elől; 3. ntr átv eltűnik, elszáll for~is la junulaj jaroj: elszálltak az ifjúi évek lia animo for~is en la pinton de la piedo Z: az inába szállt a bátorsága; kun ~i: ntr együtt fut; laŭ~i: tr vmi mentén fut li laŭ~is la remparon: végigfutott a sánc mentén; malsupren~i: ntr lefut, lerohan vhova; plen ~e: lélekszakadva; post~i: tr vki után (n) fut, üldöz, kerget, hajkurász li post~is la ŝteliston: a tolvaj után futott post~i virinojn: nőket hajkurász, nők után szalad; preter ~i: tr elfut vki v. vmi mellett (n) gazeloj preter~is la marŝantojn: gazellák futottak el a menetelők mellett morgaŭ mi preter~os vin: holnap beugrom hozzád preter~a rideto: futó mosoly preter~e mi rimarkigas: mellékesen megjegyzem; re ~i: ntr visszafut; re ~anta: 1. anat visszatérő, recurrens; 2. orv visszatérő, kiújuló, recurrens; supren ~i: ntr felfut, felrohan vhova; tra~i: tr átfut, keresztülfut vhol (n) la famo tra~as la urbon, ke: az a hír járja a városban, hogy tra~i la placon: átfut a téren tra~i longan distancon: nagy távolságot fut be tremo tra~is lin: remegés fogta el; trans ~i: 1. ntr átfut vhova trans~i al la alia flanko: átfut a másik oldalra; 2. ntr kat átszökik, dezertál szin dizerti trans~i al la malamiko: átszökik az ellenséghez; trans~into: kat szökevény, dezertőr szin dizertinto; ~antaŭiĝi: ntr előreszalad; ~ataki: tr kat rohamoz, megrohamoz, megrohan; ~atako: kat roham; ~atingi: tr futva utolér v. elér mi sukcesis ~atingi la buson: sikerült futva elérnem a buszt; ~biciklo: jm gyalogkerékpár, gyalogbicikli, „vesszőparipa”; ~birdo: áll futómadár (Cursorius curso); ~ĉasi: 1. tr (vadat) hajt; 2. tr átv pej fut vki után; ~ĉasado: falkavadászat, hajtóvadászat; ~ĉevalo: sp versenyló; ~dromedaro:meharo; ~hundo: áll agár szin levrelo; ~knabo: kifutófiú; ~kon~so: sp futóverseny; ~leno: sp futópálya; ~rado: mókuskerék; ~skarabo:cicindelo; ~svingiĝi: ntr futásnak ered; ~ŝuo: futócipő; ~tapiŝo: sp futógép; ~tempo: sp futamidő (>futás); ~umvenkinto: sp futamgyőztes; ~vego: sp futópálya etapkurumo, glitkuri, stafetkuro, tempokurumo, vetkuri kurac/i=tr orv gyógyít, gyógykezel, orvosol ~i malsanulon: beteget kezel v. gyógyít la tempo ~os lin el lia amdoloro: az idő kigyógyítja szerelmi bánatából unu vundo alian ~as Z: közm kutyaharapást szőrével gyógyítják; ~o: orv gyógyítás; ~ado: 1. orv gyógyítás; 2. orv gyógykezelés ortofona ~ado: logopédiai kezelés psiĥanaliza ~ado: pszichoanalitikus gyógykezelés varmakva ~ado: melegvizes gyógykezelés; ~ato: orv páciens, kezelt beteg; ~ejo: 1. orv gyógyhely, gyógyüdülőhely szin kuracloko; 2. orv gyógyintézmény, gyógyintézet szin kuracinstituto; ~ilo: gysz gyógyeszköz, gyógyszer, gyógyító eszköz szin farmaciaĵo, medicinaĵo, medikamento; ~isto: orv orvos, doktor, gyógyász ambulanca ~isto: mentőorvos armea ~isto: kat katonaorvos distrikta ~isto: orv körorvos familia ~isto: háziorvos ĝenerala ~isto: általános orvos interna ~isto: belgyógyász szin internisto ~istoj Kontraŭ la Nuklea Milito: pol Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért, IPPNW ~istoj sen Limoj: pol Orvosok Határok nélkül kvartala ~isto: körzeti orvos laboreja ~isto: üzemi orvos milita ~isto: kat tábori orvos praktikanta ~isto: gyakorló orvos sentitola ~isto: diploma nélküli gyógyász venigi ~iston: orvost hivat; ~istino: orv orvosnő; ~istaro: orv orvosi kar; ĉef ~isto: orv főorvos sekciestra ĉef ~isto: osztályvezető főorvos; ne ~ebla: orv gyógyíthatatlan, orvosolhatatlan; ~akvo: gysz gyógyvíz; ~arto: orv gyógyászat, orvostudomány; ~balzamo: gysz gyógyír; ~banejo: gysz gyógyfürdő; ~gimnastiko: orv gyógytorna; ~herbo: gysz növ gyógyfű, gyógynövény szin drogherbo; ~hotelo: gyógyszálló; ~instituto: orv gyógyintézet szin kuracejo 2; ~loko: gyógyhely, gyógyüdülőhely szin kuracejo 1; ~parolo: szómágia, megbűvölés (szóval); ~pedagogo: orv isk gyógypedagógus; ~pedagogio: orv isk gyógypedagógia; ~planto: orv növ gyógynövény; ~teo: orv növ gyógytea, herbatea bestkuracisto, dentkuracisto, ekspertizo-kuracisto, entreprenkuracisto, fakkuracisto, haŭtkuracisto, helpkuracisto, infankuracisto, jurkuracisto, konkurskuracisto, naturkuracisto, okulkuracisto, orelkuracisto, ostokuracisto, regimentkuracisto, stabkuracisto, virinkuracisto kuraca/o=gaszt curaçao, küraszó-likőr kuraĝ/a=bátor kiu ~e aliras, facile akiras Z: közm bátraké a szerencse ~a ago: bátor tett ~a homo: bátor ember ~a mieno antaŭ propra kameno Z: bátor katona a kemence mögött nur rekte, ~e kaj ne flankiĝante Z: csak egyenesen, bátran és rendületlenül tenu vin ~a!: fel a fejjel!; ~o: bátorság la danĝero elprovis lian ~on: a veszély próbára tette a bátorságát kolekti ~on: összeszedi a bátorságát ~o ĉion atingas Z: közm aki mer,
az nyer li ~on kolekti ne bezonas Z: egy kis bátorságért nem megy a szomszédba lia ~o falis en la pantalonon: inába szállt a bátorsága lia ~o svenis: elfogyott a bátorsága malantaŭ barilo ~o estas facila Z: közm könnyű ott vitéznek lenni, ahol nincs ellenség mi havas la ~on inviti vin: bátorkodom meghívni önt perdi la ~on: elveszti a bátorságát tenu vin ~a!: fel a fejjel!; ~i: ntr bátor, mer, bátorkodik li ne ~is eniri al la leono: nem mert bemenni az oroszlánhoz mi ~as prezenti mian familion: bátorkodom bemutatni a családomat; ~ega: merész; ~igi: tr bátorít, bíztat; ~iĝi: ntr felbátorodik; ~ulo: bátor ember ~uloj havas futuron: bátraké a jövő; mal ~a: gyáva; mal ~o: gyávaság; ne ~a, sen~a: bátortalan szin timida; re ~igi: tr új hitet önt bele (n), megvigasztal; sen ~igi: tr elbátortalanít; tro~a: vakmerő; tro~o: vakmerőség; ~opruvo: bátorságpróba, erőpróba Kuran/o=Korano kurar/o=kém gysz nyílméreg, kuráreméreg; ~i, ~izi: tr nyílméreggel kezel; ~ado, ~izo: 1. nyílméreggel v. kuráréval való mérgezés; 2. gysz kurárés kezelés kuratel/o=kuratoreco kurator/o=1. jog gyám, gondnok; 2. (múzeumi, könyvtári) gondnok, konzervátor; 3. jog kurátor; ~aro: jog kuratórium; ~eco: jog gondnokság, gyámság esti sub ~eco: gondnokság alatt van kurb/a=görbe ~a estas la ligno, sed rekte ĝi brulas Z: közm a görbe fának is egyenes a lángja li havas ~ajn krurojn: görbe a lába; ~o: 1. göbület, kanyar, kanyarulat; 2. mat görbe ebena ~o: síkgörbe gaŭsa ~o, kloŝforma ~o: Gauss-görbe, haranggörbe kloŝforma ~o: haranggörbe neebena ~o: térgörbe; 3. tud ip görbe karakteriza ~o: jelleggörbe ~o de magnetado: vill mágnesezési görbe ~o de produktado: termelési görbe ~o de temperaturo: orv lázgörbe ~o de vendoj: értékesítési görbe; ~aĵo: görbeség, görbe vmi; ~eco: 1. görbeség; 2. mat görbület; ~igi: tr meggörbít, elferdít, meghajlít la Eternulo restarigas la ~igitojn: bibl az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket; ~iĝi: ntr meggörbül, meghajol, meggörnyed ~iĝu hoko laŭ postuloj de l’ loko Z: közm kinek szekere farán ülsz, annak nótáját fújjad la branĉo ~iĝis sub la pezo de la pomoj: az ág meghajolt az alma súlya alatt; ~iĝadi: ntr hajolgat, hajlong, görbedezik ~iĝadi, kiel diablo en akvo benita Z: fél, mint ördög a szenteltvíztől humile ~iĝadi: alázatosan hajlong; ~iĝo: görbület, hajlat, hajlás, kanyar, kanyarulat; ~ilo:kurboŝablono; sen ~igi: tr kiegyenesít szin elrektigi; ~akrura: görbelábú; ~ecocentro: mat görbületi középpont; ~ecocirklo: mat görbületi kör; ~ecoradiuso: mat görbületi sugár; ~korno: zene görbekürt, krummhorn; ~oŝablono: tech íves idomszer, ívsablon kurblinia, nivelkurbo Kurci/o=tört (Quintus) Curcius (Rufus) kurĉatovi/o=kém kurcsatóvium (Ku) kurd/o=fn kurd; ~a: mn nyt kurd (ku); ~ujo, ~io: geo Kurdisztán kurent/o=vill villanyáram szin elektro, elektra fluo aga ~o: hatásos áram allasebla ~o: megengedett áramerősség alterna ~o: váltakozó áram, váltóáram ~frekvenca ~o: nagyfrekvenciás áram cirkla ~o: köráram derivita ~o: söntáram, mellékáram direkto de ~o: áramirány fotoelektra ~o: fényelektromos áram, fotoáram kontinua ~o: egyenáram kirla ~o: örvényáram kurtcirkvita ~o: rövidzárlati áram, hibaáram lika ~o: szivárgási áram mal ~frekvenca ~o: kisfrekvenciás áram neaga ~o: meddő áram plurfaza ~o: többfázisú áram primara ~o: primer áram pulsa ~o: lüktető áram, pulzáló áram rekta ~o: egyenirányú áram rektifita ~o: egyenirányított áram sekundara ~o: szekunder áram senŭata ~o, senvatta ~o: meddő áram, watt nélküli áram termoelektra ~o: hőáram, hőelektromos áram, termoáram trifaza ~o: háromfázisú áram unufaza ~o: egyfázisú áram vaganta ~o: kóboráram; retro~o: vill visszáram; super~o: vill túláram; ~impulso: vill áramlökés, áramimpulzus; ~intenso: vill áramerősség; ~konsumo: vill áramfelvétel, áramfogyasztás; ~kulmino: vill csúcsterhelés; ~olimigilo: fn vill áramkorlátozó; ~liveranto: vill áramszolgáltató; ~obloko: vill tápegység; ~odenso: vill áramsűrűség; ~odeprenilo: vill áramszedő; ~ofonto: vill áramforrás; ~ogeneratoro: vill áramfejlesztő, áramgenerátor; ~okomptilo: vill villamos mérőóra, villanyóra; ~prezo: vill áramdíj; ~produktisto: vill ip áramtermelő; ~provizado: vill ip áramszolgáltatás; ~provizanto: vill ip áramszolgáltató atomkurento, kirlokurento, ŝovokurento, vokkurento kuret/o=gysz kaparókanál, küret; ~i: tr orv kikapar, kaparást v. küretet végez; ~ado: orv kaparás, küret, kürettázs utera ~ado: méhkaparás, küret kuri/o=1. vall tört curia (családok vallási csoportosulása) vö. fratrio; 2. tört curia (nemzetség); 3. tört szenátus; 4. tört ép szenátus épülete; 5. kr pol pápai udvar, curia Sankta ~o: Szentszék, Pápai Udvar; Kuri/o=fiz (Pierre és Marie) Curie; ~o: ex fiz curiebekerelo; ~a punkto: Curie-pont; ~umo: kém kűrium, curium (Cm); ~-terapio: orv Curie-terápia, sugárkezelés kurier/o=1. távk hírnök, küldönc, kézbesítő szin mesaĝisto atendi bonan veteron kaj laman ~on Z: várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön ekspresa ~o: gyorsfutár szin rapidkuriero; 2. sp huszár, ló (>sakk); ~o:
96 knyv Courier (betűcsalád); ~aviadilo: rep kat futárgép, futár-repülőgép; ~knabo: kifutófiú; ~kolombo: áll postagalamb; ~ŝipo: hajó postahajó; ~veturilo: jm futárkocsi rapidkuriero Kuril/oj=geo Kuril-szigetek kurioz/a=érdekes, furcsa, sajátságos, különös, különleges ~a homo: különleges ember ~a okazaĵo: furcsa eset; ~aĵo: ritkaság, különlegesség, furcsaság, sajátosság, nevezetesség, kuriózum kolekti ~aĵojn: ritkaságokat gyűjt kurkuli/o=áll makkormányos, mogyorófúró ormányos (Curculio) kurkum/o=növ kurkuma (fűszernövény) (Curcuma); ~ino: kém kurkumin (festékanyag) kurl/o=numenio Kurland/o=geo Kurzeme, Kurföld, Kurland kurling/o=sp curling ~a ŝtono: curlingkő kurm/o=növ süvölténykörte, barkóca; ~ujo: növ kerti berkenye, fojtóska (Sorbus domestica) szin doma sorbuso Kuroŝi/o=geo Kuroshio (áramlat) kurs/o=1. isk tanfolyam, kurzus ĉeesta ~o: nappali tanfolyam daŭriga ~o, progresiga ~o: haladó tanfolyam fari ~on por meze progresintoj: középhaladó tanfolyamot vezet forlasi ~on: tanfolyamról kimarad gvidi ~on por komencantoj: kezdő tanfolyamot vezet intensa ~o: intenzív tanfolyam koresponda ~o: levelező tanfolyam ~o por progresantoj: haladó tanfolyam perfektiga ~o: továbbképző tanfolyam pluprogresiga ~o: középhaladó tanfolyam prepara ~o: előkészítő tanfolyam sendi al ~o: tanfolyamra küld, (tanfolyamra) beiskoláz startigi ~on: tanfolyamot indít studi la ~on de la helena lingvo: ógörög tanfolyamra jár vespera ~o: esti tanfolyam viziti ~on de Esperanto: eszperantó tanfolyamra jár; 2. közl távk (rendes) útvonal, útirány, menetirány la ~o de la buso n-ro 4: a 4es busz útvonala la poŝtaj veturiloj sekvis la ~on Peŝt – Vieno: a postakocsik a Pest – Bécs útvonalon jártak; 3. gazd ne árfolyamkurzo; ~i: ntr közl útvonalat követ, vmerre tart la ŝipo ~as al Bratislavo: a hajó Pozsonyba tart; ~adi: 1. ntr közl közlekedik, (vmilyen útvonalon) jár ĉiuhore ~adas trajnoj inter Győr kaj Budapeŝto: minden órában járnak vonatok Győr és Budapest között; 2. gazd (pénz) forgalomban van nuntempe ~adas forinto en Hungario: mostanában forint van forgalomban Magyarországon; ~ano: isk tanfolyamhallgató, tanfolyam résztvevője; ~ilo: inf adatútválasztó, útvonalválasztó, router szin enkursigilo; el ~igi: 1. tr közl útjáról letérít, eltérít, elterel pro teknikaj kialoj la trajno al Budapeŝto estis el ~igita al Székesfehérvár: technikai okok miatt a pesti vonatot Székesfehérvár felé terelték el; 2. tr gazd (pénzt) forgalomból kivon post la enkonduko de la eŭro la forinto estos el~igita: az euró bevezetése után a forintot kivonják a forgalomból; el ~iĝi: 1. ntr közl letér az útvonaláról; 2. ntr isk lemorzsolódik (>tanfolyam); en ~igi: 1. tr közl forgalomba helyez, útirányba állít dek novajn busojn oni en ~igis: tíz új buszt állítottak forgalomba la leterojn oni en~igas en nova centro: új központba válogatják szét a leveleket; 2. tr gazd (pénzt) forgalomba hoz; en ~igilo: inf adatútválasztó, útvonalválasztó, router szin kursilo; re ~i: 1. ntr közl viszszatér (az előző útirányba); 2.rikuri; re ~o: 1. közl visszatérés (az előző útirányba); 2.rikuro; ~fininto: isk tanfolyam végzőse, végzett tanfolyamhallgató; ~gvidanto: isk tanfolyamvezető; ~kotizo: isk tanfolyamdíj Ĉe-kurso, fulmokurso, lingvokurso, rapidkurso, retkurso, trejnkurso, videokurso kursiv/o=1. dőlt betűs írás, kurzív írás; 2. knyv dőlt betűminta, kurzív betűforma ~e presitaj tekstopartoj: dőlt betűvel szedett szövegrészek skribi ~e: dőlt betűkkel ír; ~igi: 1. tr inf dőlt betűssé alakít; 2. tr knyv dőlt betűvel szed kursor/o=musmontrilo, tajpsignilo kurt/a=ritk vill rövid szin mallonga; ~igi: tr megrövidít, lerövidít szin mallongigi; ~iĝi: ntr megrövidül, lerövidül szin mallongiĝi; ~iĝo: rövidülés, lerövidülés szin mallongiĝo perspektiva ~iĝo: műv perspektivikus rövidülés; ~cirkviti, ~konekti: tr vill rövidre zár; ~onda: fiz távk rövidhullámú; ~onde: távk rövidhullámon disaŭdigi ~onde: rövidhullámon közvetít; ultra~onda: fiz távk ultrarövid hullámú kurtaĝ/o=gazd alkuszdíj, ügynöki jutalék kurten/o=1. függöny flankentiri la ~on: félrehúzza a függönyt kuntiri la ~o: összehúzza a függönyt levi la ~on: felhúzza a függönyt (>színház) tirfermi la ~on: behúzza a függönyt; 2. növ fátyol, burkolóhártya-foszlány, cortina (>gomba); 3. átv függöny, fátyol ~o el nebulo kovris la urbon: ködfüggöny takarta a várost tra la ~o de siaj larmoj ŝi rigardis lin: könnyei fátyolán keresztül nézte a lány a fiút; ~i: tr függönnyel takar v. leválaszt ~ita alkovo: függönnyel takart benyíló; flank ~o: oldalfüggöny; super~o: sötétítő függöny; ~levo: a függöny felgördülése (>színház); ~mallevo: a függöny legördülése (>színház); ~stango: függönyrúd, karnis bidokurteno, ferkurteno, ekrankurteno, fenestrokurteno, flankkurteno, glitkurteno, latkurteno, litkurteno, pordokurteno,
rulkurteno, striokurteno kurtin/o=kat kötőgá, kötőfal, középfal, kortina kuruk/o=áll kis poszáta, molnárka, csóvánka (Sylvia curruca) kuruŝ/o=kurus (pénznem) kurvimetr/o=geo hosszúságmérő (műszer) kurz/o=gazd árfolyam alpara ~o: pari árfolyam ~a, meza, mal~a ~o: magas, közép-, alacsony árfolyam borsa ~o: tőzsdei árfolyam eksterborsa ~o, neoficiala ~o: tőzsdén kívüli árfolyam, nem hivatalos árfolyam fiksa ~o: rögzített árfolyam la ~o ~iĝas: emelkedik az árfolyam la ~o de la eŭro falas: esik az euró árfolyama monŝanĝa ~o: beváltási árfolyam oficiala ~o: hivatalos árfolyam ŝancela ~o: ingadozó árfolyam varia ~o: változó árfolyam; sen~a: gazd nem jegyzett; ~altiĝo: gazd árfolyam-növekedés, árfolyam-emelkedés, hossz; ~fluktuado: gazd árfolyam-ingadozás; ~ofalo: gazd árfolyamesés, árfolyamcsökkenés, bessz; ~ohava: (tőzsdén) jegyzett; ~onoto: árfolyamjegyzés; ~otabelo: árfolyamjegyzék kus/o=1. növ koszófa (Hagenia abyssinica); 2. gysz kusszó (féreghajtó) kusen/o=1. vánkos, párna lanuga ~o: pehelypárna, pihepárna pneŭmata ~o: tech légpárna szin aerkuseno; 2. jték biliárdasztal belső oldalfala; ~ego: tollmatrac, derékalj; ~eto: 1. kispárna; 2. tűpárna szin pinglokuseno; 3. bélyegzőpárna szin inkokuseno; 4. tex ruhatömés; ~lafo: ásv párnaláva; ~meblo: kárpitozott bútor; ~sako, ~tego, ~tegaĵo: párnahuzat, vánkoshuzat aerkuseno, fingrokuseno, hejtkuseno, inkokuseno, kapkuseno, kolbaskuseno, palpkuseneto, piedkuseno, pinglokuseno kusinet/o=tech csapágypersely fandita ~o: öntött csapágypersely kuskus/o=1. gaszt párolt dara, darakása; 2. gaszt kuszkusz kuskut/o=növ aranka (Cuscuta) szin diablofadeno kusp/i=tr feltűr, visszahajt, felborzol ~i la ĉapelrandon: feltűri a kalap karimáját ~i la jupon: felhajtja a szoknyáját ~i la manikojn: felgyűri az ingujját la kato ~is la harojn: a macska felborzolta a szőrét; ~e: szőr ellenében, ellentétesen brosi ~e la ĉapelon: szőr ellenében keféli a kalapot; ~o: 1. visszahajtás, feltűrés; 2. mat csúcspont, fordulópont (>görbe); 3. ép ívcsúcs ~o de gotika arko: gótikus ív csúcsa kuspid/o=anat csúcs, hegy, cuspis ~o de dento: fogcsücsök, foggumó, cuspis dentis ~o de ungo: körömhegy, cuspis unguis ~o de valvo: szívbillentyű-vitorla, cuspis valvulae; ~a: anat csúcs~, hegy~, cuspidalis du~a valvo: kéthegyű billentyű, bal vitorlás billentyű, valva bicuspidalis kustard/o=gaszt tejsodó kuŝ/i=1. ntr fekszik kajero ~as sur la tablo: füzet fekszik az asztalon ~i en malsanula lito: az ágyat nyomja ~i flanke: az oldalán, old ~ fekszik ~i malsana: betegen fekszik ~i senviva: élettelenül fekszik la tegoloj ~as malrekte: ferdén fekszenek a cserepek nebulo ~is sur la urbo: köd feküdt a városon; 2. ntr együtt hál vkivel (szexuálisan) li ~is kun stratulino: utcalánnyal hált; 3. ntr átv honol, található, ott van kie ~as la problemo?: hol van itt a probléma? kio post la montoj ~as, tio min neniom tuŝas Z: közm ki mit nem tud, azon nem bánkódik la malfacilaĵo ~as en tio, ke: a nehézség abban van, hogy mia sorto ~as en viaj manoj: a sorsom a kezedben van nia forto ~as en la unueco: erőnk az egységben van tio ~as ankoraŭ sur la genuoj de la dioj: ez még a jövő titka v. zenéje; ~a: fekvő en ~a pozicio: fekvő helyzetben; ~ado: fekvés; ~anto: fn fekvő; ~ejo: 1. fekhely, fekvőhely poreterna ~ejo: örök nyugvóhely; 2. tech fészek ~ejo de risorto, kusineto: rugófészek, csapágyfészek; 3. geo meder, folyóágy szin fluejo; 4. lelőhely arĥeologia ~ejo: régészeti lelőhely ~ejo de fererco: vasérclelőhely; ~ema: henye, henyélő, heverészgető; ~igi: tr lefektet ~igi infanon en lulilo: gyermeket bölcsőbe fektet ~igi la trabon sur la muro: a falra fekteti a gerendát; ~iĝi: 1. ntr lefekszik ~iĝu dormi: feküdj le (aludni); 2. ntr átv lefekszik, összefekszik vkivel ne ~iĝu kun ĉiesulinoj: ne feküdj le utcalányokkal; ~ujo: 1. ásv réteg; 2. vacok, üreg ~ujo de vulpo: róka ürege; ek~i: ntr lefekszik; ge~i: ntr együtt hál vkivel szin gedormi, kuŝi 2; inter~i: ntr vkik v. vmik között fekszik ankoraŭ inter~as granda obstaklo: még van közben egy nagy akadály; kun ~anto: hálótárs; sub~i: 1. ntr vki v. mi alatt fekszik; 2. ntr átv alulmarad li sub~is en la lukto: alulmaradt a küzdelemben; 3. ntr átv vmi alá tartozik tio sub~as al hungaraj leĝoj: ez a magyar törvények hatálya alá tartozik; ~benko: priccs szin benkolito, litbenko, tabullito; ~eskaro: orv felfekvés, decubitus; ~gasto: szállóvendék; ~loko: fekhely, fekvőhely; ~seĝo: nyugágy; ~vagono: fekvőhelyes kocsi erckuŝejo, karbokuŝejo Kuŝ=tört Kusita Királyság kut/o=tört kat (vértezet fölött viselt) zubbony fermaŝa ~o: páncéling, sodronying szin maŝkuto maŝkuto kutikl/o=növ áll kutikula, cuticula kutim/i=1. ntr szokott vmit csinálni, az a szokása post tagmanĝo li ~as dormeti: ebéd után szunyókálni szokott; 2. ex ntr hozzászokikkutimiĝi; ~o: 1. szokás, megszokás alpreni ~on, fari al si ~on: szokást felvesz
97 establita ~o: bevett szokás esti la sklavo de la ~o: a szokás rabja iri en la fluo de la ~o: a szokás rabja ~o estas dua naturo Z: közm a szokás második természet li havas la ~on, ke: az a szokása, hogy popola ~o havas valoron de leĝo Z: közm régi szokás törvénnyé válik; 2. gazd szokvány unuformaj ~oj: egységes szokványok; ~a: szokott, megszokott, szokásos, átlagos ~a gesto: megszokott mozdulat ~a okupo: szokásos elfoglatság; ~e: szokásosan, szokott módon, általában estas ~e, ke: szokás, hogy kiu mensogas ~e, mensogas sentime Z: közm szemrebbenés nélkül hazudik a megrögzött hazudozó ~e mi ne fumas: általában nem dohányzom ni festos kiel ~e: a megszokott módon ünneplünk; ~igi: tr hozzászoktat, rászoktat vmire (al) ~igi infanon al akurateco: gyereket pontosságra szoktat; ~iĝi, al ~iĝi: ntr hozzászokik, rászokik vmire (al) li ankoraŭ ne ~iĝis al ĉi tiu laboro: még nem szokott hozzá ehhez a munkához li ne ~iĝis longe marŝi: nem szokott ahhoz, hogy hosszan gyalogoljon mi ne povas al ~iĝi al la penso, ke: nem tudok hozzászokni a gondolathoz, hogy; al ~iĝo: 1. hozzászokás, rászokás post al ~iĝo doloras disiĝo Z: közm nehéz attól elállanod, amihez hozzászoktál; 2. orv hozzászokás post al ~iĝo la medikamento ne plu efikas: hozzászokás után az orvosság már nem hat; de ~igi, mal ~igi: tr leszoktat vmiről (je v. de) de~igi lin je la drinkado: leszoktatja az ivászatról; de ~iĝi: ntr leszokik vmiről (je v. de) li de ~iĝis de la fumado: leszokott a dohányzásról; eks ~a: szokásban volt, már nem szokásos, elavult estas jam eks~e doni doton: már nem szokás hozományt adni; ekster~a: nem szokványos, nem megszokott; kontraŭ~a: szokásellenes; laŭ~a: szokás szerinti, szokásnak megfelelő; ne ~a: szokatlan; ~gasto: törzsvendég; ~juro: szokásjog jurkutimo kutin/o=kém kutin kutireakci/o=orv bőrreakció, cutireactio kutr/o=hajó kutter (egyárbocos vitorláshajó) kuv/o=kád, dézsa neceseja ~o: vécékagyló; ~ego: ip nagy kád, tartály; ~eto: 1. dézsa, vájling; 2. kém küvetta bankuvo, baptokuvo, dorskuvo, lavkuvo, sidbankuvo Kuvajt/o=1. geo Kuvait (város) szin Kuvajturbo; 2. geo pol Kuvait; ~urbo: geo Kuvaitváros ~urbo estas la ĉefurbo de ~o: Kuvaitváros Kuvait fővárosa kuvas/o=áll kuvasz kuz/o=unokatestvér, unokafivér pli juna ~o: unokaöcs pli maljuna ~o: unokabáty; ~ino: unokanővér, női unokatestvér pli juna ~ino: unokahúg pli maljuna ~ino: unokanővér; pra~o: dédunokatestvér, dédunokafivér; pra~ino: dédunokanővér; prapra~o, postpra~o: ükunokatestvér, ükunokafivér; prapra~ino, postpra~ino: ükunokanővér kŭaks-kŭaks=hgut kutykurutty kŭaks-kŭaks brekekeks: kutykurutty-brekeke Kŭanĵu/o=geo Gwangju kŭanz/o=kwanza (pénznem) kv/a=kvak-kvak kvaĉ/o=kwacha (pénznem) kvadr/o=mat téglatest szin orta paralelepipedo, ortepipedo, ortoedro kvadrant/o=mat kvadráns kvadrat/o=1. mat négyzet (>alakzat) latina ~o: latin négyzet leĝo de inversa ~o: fiz inverz négyzetes törvény fiz; mat reciprocitási tétel metodo de minimuma ~o: legkisebb négyzet módszere; 2. mat négyzet, második hatvány (>szám) szin dua potenco la kvadrato de 3 estas 9; 3. kat négyszög alakzat la bataliono formis ~on: a zászlóalj négyszöget alkotott; 4. knyv kvadrát, négyszög (űrpótló); ~a: 1. mat négyzetes, négyzet alakú ~a notacio: zene korál v. kvadrát hangjegyírás, kvadrátnotáció ~a prismo: négyzetes hasáb ~a velo: hajó derékszögű vitorla, keresztvitorla; 2. fiz ásv négyzetes, tetragonális ~a kristalo: négyzetes kristály; 3. négyzet~ (>területmérték) ~a metro: négyzetméter; 4. mat másodfokú szin duagrada; 5. mat négyzet~ (>gyök); vö. kvadrata radiko; 6. mat homogén (>polinom) szin homogena 2; ~i: tr kockásra vonalkáz; ~ita: kockás, négyzethálós, négyzetrácsos ~ita folio: kockás lap ~ita ŝtofo: kockás szövet; ~igi: 1. tr négyszögesít, négyszögűre alakít ~igi batalionon: zászlóaljat négyszögbe állít ~igi ŝtonon: követ négyszörűre vág; 2. tr mat négyzetre emel; ~egala: mat idempotens longkvadrata kvadratur/o=mat négyszögesítés, kvadratúra ~a de la cirklo: a kör négyszögesítése; ~a: fiz kvadratikus, kvadratúra~ kvadriceps/o=anat négyfejű combizom, musculus quadriceps femoris kvadrig/o=kat quadriga, négylovas harci szekér kvadrik/o=mat másodrendű görbe kvadril/o=francia négyes, quadrille (tánc) kvadrilion/o=kvariliono kvadrirem/o=tört hajó négy evezősoros hajó, quadriremis kvadrupleks/o=távk quadruplex rendszer; vö. kvadrupleksa telegrafio kvaker/o=kr kvéker; ~ismo: ktr kvékerizmus
kvak-kvak=hgut kutykurutty; kvaki: 1. ntr hgut kuruttyol; 2. tr átv pej vartyog, hápog mi ne komprenas, kion li kvakas: nem értem, amit vartyog kvalifik/i=1. tr minősít, kategóriába v. osztályba sorol, osztályoz ~i kadrojn: kádereket képez ~ita krimo: minősített bűntény tion la leĝo ~as ŝtelo: ezt a törvény lopásnak minősíti; 2. nyt pontosít, minősít la adverbo ~as la verbon: a határozószó pontosítja az igét; ~o: 1. minősítés; 2. isk végzettség; 3. isk érdemjegy; 4. sp továbbjutás, bejutás; ~iĝi: 1. ntr vmilyennek minősül, vmilyen osztályba v. kategóriába sorolódik; 2. sp továbbjut, bejut ~iĝi por la finalo: bemut a döntőbe; plu ~i: tr isk továbbképez; trans~i: 1. tr átminősít, más kategóriába v. osztályba sorol; 2. tr isk átképez kvalit/o=1. minőség, tulajdonság, sajátosság bona, malbona ~o: jó, rossz minőség ~o bona ne bezonas admonon Z: a jó bornak nem kell a cégér ne kvanto, sed ~o decidas pri merito Z: közm jobb egy isten száz papnál posedi ĉiujn ~ojn de bona oratoro: rendelkezik egy jó szónok minden tulajdonságával; 2. átv jó minőség, jóság karbo de malsupera ~o: silány minőségű szén tolo de la plej ~a ~o: a legjobb minőségű vászon unuaranga ~o: elsőosztályú v. kiváló minőség; ~a: 1. minőségi, minőség~, kvalitatív (minőséggel kapcsolatos) ~a ofero: tisztáldozat (>sakk) ~a s~o: fil minőségi ugrás; 2. átv jó minőségű; ~igi: tr minősít, osztályoz; alt~a, bon~a: jó minőségű; malalt~a, malbon~a: rossz minőségű; mez~a: közepes minőségű; ~kontrolo: ip minőség-ellenőrzés; ~kontrolisto: ip minőségellenőr, meós; ~manaĝerado: ip minőségirányítás; ~provo: minőségpróba kompara ~provo: gazd benchmark mediokvalito, sonkvalito, vivkvalito kvanjam/o=fn kvanjama; ~a: mn nyt kvanyama (kj) kvankam=habár, jóllehet, ámbár, ugyan, noha, pedig (>ellentétes értelem) kvankam jam maljuna, li ankoraŭ bone vidas: bár már öreg, még jól lát kvankam mi vokis lin plurfoje, tamen li ne venis: bár többször hívtam, mégse jött kvankam ŝi estas riĉa, ŝi vestas sin simple: bár gazdag, egyszerűen öltözködik mi vidas nenion, kvankam estas lume: nem látok semmit, jóllehet világos van mia laboro, kvankam malfacila, estas tre bela: a munkám, jóllehet nehéz, nagyon szép kvant/o=1. mennyiség certan ~on da libroj mi transpenos: bizonyos mennyiségű könyvet átveszek ĉiu ricevis sian ~on da pano: mindenki megkapta a maga kenyéradagját la kvalito pli gravas, ol la ~o: a minőség fontosabb, mint a mennyiség; 2. mat fiz szám, mennyiség, nagyság elementa ~o: elemi kvantum ~o de elektro: elektromos mennyiség ~o de magnetismo: mágneses tömeg, mágneses töltés ~o de varmo: hőmennyiség neglektebla ~o: elhanyagolható mennyiség nekonata ~o: ismeretlen mennyiség; ~a: mennyiségi, mennyiségre vonatkozó el ~a vidpunkto: mennyiségi szempontból ~aj konsideroj: mennyiségi megfontolások; ~eco: mennyiségi tulajdonság; ~eca: mennyiségi, kvantitatív ~eca analizo: mennyiségi elemzés v. analízis ~eca diferenco: mennyiségi különbség; ~igi: tr számszerűsít se mi volus ~igi la rezultojn: ha számszerűsíteni szeretném az eredményeket; ~izanto: fil mat kvantor, kvantifikátor ekzista ~izanto: létezési v. egzisztenciális kvantor universala ~izanto: általános v. univerzális kvantor; mez~o: átlagos mennyiség, középérték, átlag; mez~a: közepes mennyiségű, átlagos; ~adverbo: nyt mennyiséghatározó szó, fokhatározó szó agokvanto, eldonkvanto, elektrokvanto, morbokvanto, mortokvanto, movokvanto, naskokvanto, pluvokvanto, varmokvanto, varokvanto kvantum/o=fiz kvantum; ~igo: fiz kvantálás; gama-~o: fiz gamma-kvantum; ~fiziko: fiz kvantumfizika; ~kromodinamiko: tud kvantum-színdinamika, kvantum-kromodinamika; ~meĥaniko: fiz kvantummechanika; ~mekaniko:kvantummeĥaniko; ~nombro: fiz kvantumszám; ~stato: fiz kvantumállapot; ~teorio: fiz kvantumelmélet energikvantumo kvar=négy kvar anguloj de la mondo: a világ négy sarka kvar okuloj vidas pli ol du: közm öbb szem többet lát kvar piedoj de la ĉevalo: a ló négy lába; kvara: negyedik Ferdinando, la kvara estis hungara reĝo: negyedik Ferdinánd magyar király volt kvara en la vico li kvalifikiĝis kvara en la konkurso: negyedik lett a versenyen li naskiĝis la kvaran de julio: július negyedikén született mi alvenis kvara: negyedikként érkeztem; kvare: negyedszer (felsorolásban); kvaro: 1. fn négy (>mennyiség) ĉevala kvaro tiris la kaleŝon: négyes fogat húzta a hintót donu al mi kvaron da naztukoj: adjon négy zsebkendőt kvaron da personoj mi renkontis: négy személlyel találkoztam trefa karo: jték treff négyes; 2. a négyes szám alskribu ankoraŭ unu kvaron: írj hozzá még egy négyest; 3. fn isk négyes (>osztályzat) Petro ricevis kvar en historio: Péter négyest kapott történelemből; kvarilo: mat kvartilis; kvariliono: kvadrillió (10 24); kvarobla: 1. négyszeres vi pagis por ĝi kvaroblan prezon: négyszeres árat fizettél érte; 2. négyes, négyszeres, négy részből álló kvarobla jungitaro: négyes fogat kvarobla plektaĵo: négyes fonat; kvaroble: négyszer kvaroble du estas ok: négyszer kettő nyolc kvaroble faldita papero: négyrét hajtott papero kvaroble fleksita stango: négyszer hajlított rúd; kvaroblo: vminek
98 a négyszerese vi metis al mi la kvaroblon de tio, kion mi povas forporti: a négyszeresét tetted oda nekem annak, amit el tudok vinni; kvarobligi: tr megnégyszerez li sukcesis kvarobligi sian gajnon: sikerült megnégyszereznie a nyereményét; kvarobliĝi: ntr megnégyszereződik; kvarolo: zene kvartola; kvarono: 1. negyed, negyedrész en du kvaronoj de la okazoj: az esetek két negyedében kvarono de la jaro: az év negyede kvarono de pomo: alma negyedrésze; 2. zene negyedhang szin kvarona noto punktita kvarono: pontozott negyed; kvarone: negyedrészben kvarone fremda loĝantaro: negyedrészben idegen lakosság; kvaronigi: tr négy egyenlő részre oszt, felnégyel; kvaronumi: tr tört jog felnégyel Koppány estis kvaronumita: Koppányt felnégyelték; kvaropo: 1. négyes csoport, négy egyedből álló csoport kvaropo da kolonoj tenis la korncon: négyes oszlopcsoport tartotta a párkányt kvaropo da soldatoj alvenis al la pordego: négy katonából álló csoport érkezett a kapuhoz; 2. zene négyes, kvartett szin kvarteto arĉa kvaropo: vonósnégyes szin kordkvaropo; 3. jték kvart (>kártya); kartludo: négyes sorozat a kártyában, kvart kvaropaj societoj ~abliĝis: négy főből álló társaságok ültek asztalhoz; kvarope: négyen kvarope en vico ni marŝis: négyen egy sorban meneteltünk; kvarto: 1. zene kvart (hangköz, 4. hang) kvarto perfekta: tiszta kvart; 2. knyv kvart, negyedrét alak; 3. knyv kvart v. negyedrét (alakú) könyv; 4. sp kvart (vívóállás; kvarteto: zene kvartett (mű és zenészek); diskvarigi: tr négy részre szed szét; kvarcent: négyszáz; kvardek: negyven; kvarfoja: négyszeri, négy ízbeni, négy alkalommal történő la tage kvarfoja hiso de la flago: a zászló napi négyszeri felvonása; kvarfoje: négyszer, négy ízben, négy alkalommal; kvarafoje: a negyedik alkalommal, negyedik ízben kvarangulo, kvaredro, kvarlatero, kvarmurpilki, kordkvaropo, kvaronjaro, kvaronnoto, kvarpiedi, kvarpoluso, kvartermo, lunkvarono kvaranten/o=1. orv vesztegzár, karantén; 2. inf karantén; ~i: ntr orv vesztegzárban van, (vesztegzárban) vesztegel; ~igi: 1. tr orv vesztegzárba helyez, karanténba tesz; 2. tr inf karanténba helyez kvarc/o=1. ásv kvarc beta-~o: béta-kvarc fumeca ~o: füstkvrc lakteca ~o: tejkvarc roza kristalo: rózsakristály vitroida ~o: hegyikristály; 2. eltr kvarc; ~horloĝo: kvarcóra kvarcit/o=ásv kvarcit metamorfa ~o: metamorf kvarcit sedimenta ~o: üledékes kvarcit kvark/o=fiz kvark; anti ~o: fiz antikvark kvart/o=1. knyv negyedrét ív, kvart; 2. knyv negyedrét alakú könyv, kvartó; 3. sp kvart (>vívás); 4. ne negyedliteres bögre kvartal/o=ép lakónegyed, városrész industria ~o: ip ipari negyed juda ~o: zsidó negyed komerca ~o: kereskedelmi negyed Latina ~o: Latin negyed, Quartier Latin (diáknegyed Párizsban) privatdoma ~o: villanegyed, családiházas negyed registara ~o: pol kormánynegyed; ~estro: 1. tört kat fertálymester; 2. lakótömbmegbízott kvartan/a=orv negyednapos, quartana (láz) kvarteron/o=negyedvérű férfi (fehér és mulatt utóda) vö. mestizo, mulato kvartir/o=kantonmento; en~igi:enkantonmentigi kvartirmastr/o=kat hajó negyedes (alsó rendfokozat a francia haditengerészetnél) kvas/o=gaszt kvasz; ~supo: gaszt kvaszleves (húsos savanyú leves) kvasi/o=növ kvassziafa (Quassia); ~ino: kém kvasszin kvast/o=tex bojt ~o de fezo: fez bojtja ~o de glavo: kard bojtja bulkvasto kvaternar/o=1. geo tört negyedidőszak, negyedkor, kvarter; 2. geo tört negyedkori képződmény v. réteg; ~a: 1. geo tört negyedkori; 2. kém négyértékű, négyalkotós, kvaterner kvazar/o=csill kvazár, csillagszerű rádióforrás szin kvazaŭstelo kvazaŭ=I. alárendelő kötőszó; kvazaŭ: 1. mintha (>látszat) kvazaŭ la tero brulus sub liaj piedoj: ég a lába alatt a talaj kvazaŭ nenio okazis: mintha semmi sem történt volna li volis kredigi al mi, kvazaŭ li estas la aŭtoro: azt akarta bebeszélni nekem, mintha ő lenne a szerző ŝajnis, kvazaŭ li dormas: úgy tűnt, mintha aludna; 2. úgy, mintha (>képzelt eseményhez hasonlítás) mi kisis lin, kvazaŭ li estus mia frato: úgy csókltam meg, mintha a testvérem volna ni interparolis tiel, kvazaŭ delonge ni konus unu la alian: úgy társalogtunk, mintha már rég ismernénk egymást; II. módosítószó; kvazaŭ: mintegy, szinte kvazaŭ longe atendatan gaston oni akceptis lin: mintegy rég várt vendéget, úgy fogadták li gardis ĝin kvazaŭ trezoron: mintegy kincset, úgy őrizte ŝiaj okuloj kvazaŭ parolas: szinte megszólal a szeme tio kvazaŭ portis al li la feliĉon: ez szinte meghozta neki a boldogságot; III. előképző; kvazaŭ~: 1. látszat~, kvázi ~, nem igazi kvazaŭafableco: látszatnyájasság kvazaŭedzo: élettárs kvazaŭhomo: próbababa, homunculus, mesterséges ember kvazaŭvero: féligazság; 2. inf virtuális kvazaŭmondo: virtuális világ; III. önállóan; kvazaŭa: látszólagos, állítólagos la kvazaŭa egaleco de la komunisma reĝimo: a szocialista rendszer látszólagos egyenlősége lia kvazaŭa diplomo: az ő állítólagos diplomája; kvazaŭe: majdhogynem liaj mensogaj antaŭdiroj kvazaŭe
realiĝis: hazug jövendölései majdhogynem teljesültek kvecal/o=nekecalo kveĉ/o=növ kökényszilva, kék ringló (Prunus domestica ssp. insititia) kver=előképző; kver~: kereszt~ kverfosto: sp keresztléc (futballkapu) kversekco: keresztszelvény, keresztmetszet kverstrato: keresztutca kver/i=1. ntr áll turbékol szin kolombumi 1, rukuli; 2. ntr átv turbékol szin kolombumi 2 kverel/i=ntr veszekszik, civakodik kompanoj ~as inter si: cimborák veszekszenek egymás között mi ne volas ~i kun vi: nem akarok veszekedni veled; ~o: veszekedés, civakodás; ~iĝi: ntr összeveszik, összeszólalkozik, vitába keveredik; ~ema: veszekedős, civakodó természetű, házsártos, összeférhetetlen kverk/o=növ tölgy, tölgyfa (Quercus) korko~o: paratölgy (Q. suber) muska ~o: cserfa (Q. cerris) pedunkla ~o:roburo petra ~o, sesila ~o: kocsánytalan tölgy, muzsdajtölgy (Q. petraea) verda ~o: magy~ölgy, kövi tölgy (Q. ilex) szin ilekskverko; ~aro: növ tölgyerdő; ~ido: növ fiatal tölgy kvest/i=vall (adományt) gyűjt ~i por la malriĉuloj: gyűjt a szegényeknek ~i por la monaĥejo: gyűjt a kolostornak; ~o: vall adománykérés, adománygyűjtés; ~aĵo: vall adomány; ~isto: vall adománygyűjtő frato-~isto: kolduló barát; ~ujo: vall adománygyűjtő persely kvestor/o=1. tört quaestor, kincstárnok; 2. gazd házgondnok, gazdasági vezető (parlament, egyetem stb.); 3. rendőrfőnök, rendőrkapitány (IT); ~eco: 1. questori tisztség v. hivatal; 2. házgondnoki v. gazdasági vezetői tisztség; 3. rendőri vezetői tisztség (IT); ~ejo: 1. gazd gazdasági hivatal; 2. rendőrkapitányság (IT) kvestur/o=1. kvestoreco; 2.kvestorejo kvi/a=áll (élettanilag) nyugvó; ~eco: áll (élettanilag) nyugvó állapot vö. diapaŭzo kviet/a=1. nyugodt, nyugvó, csendes, háborítatlan (>vmi) ~a maro: nyugodt tenger ~a movo: sp csendes lépés (>sakk) ~a pejzaĝo: nyugodt táj ~a pluvo: csendes eső ~a ripozo: háborítatlan pihenés; 2. nyugodt, rezzenéstelen (>vki) mi restis ~a: nyugodt maradtam; 3. átv békés, szelíd, nyugodt természetű ~a ĉevalo: nyugodt természetű ló li estis ~a homo: békés ember volt; ~o, ~eco: nyugodtság, nyugalom, békésség, háborítatlanság admoni al ~o: nyugalomra int la ~o de la pejzaĝo profunde impresis lin: a táj nyugalma mélyen érintette; ~igi: 1. tr nyugtat, enyhít, csillapít ~igi disputon: vitát csillapít ~igi doloron: fájdalmat enyhít ~igi kverelantojn: civakodókat nyugtat ~igi la spiradon: kifújja magát ~igi lian koleron: csillapítja a haragját ~igi la soifon: szomját enyhíti; 2. tr áll megszelidít ~igi urson: medvéd szelidít; ~iĝi: ntr csillapul, enyhül, megnyugszik la tempesto ~iĝis: a vihar enyhült la vento ~iĝis: elült a szél lia eksciteco ~iĝis: izgatottsága csillapult lia kolero ne ~iĝas: haragja nem enyhül post la akra disputo li ~iĝis: az éles vita után lecsillapodott; ~igaĵo: gysz nyugtató, nyugtatószer, csillapítószer szin kvietiga medikamento; ~igilo: vill zajzár, elhalkító; ~ismo: vall kvietizmus; mal ~a: nyugtalan, háborgó, izgatott mal ~a maro: háborgó tenger mal ~a popolamaso: izgatott tömeg; ne ~igebla: csillapíthatatlan, nyughatatlan kvik/o=1.ordinara elimo; 2.elimo kvin=öt dek minus kvin estas kvin: tízből öt az öt kvin fingroj: öt ujj kvin sensoj: öt érzék mi havas kvin trafojn en la loterio: ötös találatom van a lottón; kvina: ötödik je la kvina (horo) kaj tridek minutoj: öt óra harminc perckor Karolo la Kvina: V. Károly kvina rado ĉe veturado Z: ötödik kerék la kvinan de oktobro: október ötödikén; kvine: ötödször (felsorolásban); kvino: 1. fn öt (>mennyiség) ĉevala kvino: ötös fogat kvino da pecoj en unu fasko: öt darab egy kötegben; 2. az ötös szám unu kviro troviĝas en la telefonnumero: egy ötös van a telefonszámban; 3. fn isk ötös (>osztályzat) hodiaŭ mia filo ricevis nurajn kvinojn: ma a fiam csupa ötösöket kapott; kviniliono: kvintillió (1030); kvinobla: ötszörös kvinobla superforto: ötszörös túlerő; kvinoble: ötször, ötszörösen kvinoble du: ötször kettő kvinoble pli granda: ötször nagyobb; kvinoblo: vminek az ötszöröse; kvinolo: zene kvintola; kvinono: ötöd, ötödrész dek kvinonoj: tíz ötöd li ricevis nur la kvinonon de la heredaĵo: az örökségnek csak az ötödét kapta meg; kvinopo: 1. ötös (csoport) kvinopo proksimiĝis al mi: öt fős csoport közeledett felém; 2. zene kvintett; kvinto: zene kvint kaŝitaj kvintoj: rejtett kvintpárhuzam kvintoj aŭ oktoj sinsekvaj: kvint- vagy oktávpárhuzam kvinto perfekta: tiszta kvint; kvinteto: zene kvintett (mű és zenészek); superkvino: isk csillagos ötös; kvincent: ötszáz; kvindek: ötven; kvinfoje: ötször, öt ízben; kvinafoje: ötödik alkalommal, ötödik ízben; kvinpinta: ötágú; kvintokto: zene duodecima kvinangulo, kvinlatero, kvinmastulo kvino/o=perua kenopodio Kvinsland/o=geo pol Queensland (AU) kvintal/o=1. métermázsa (100 kg); 2. ex mázsa (kb. 50 kg) kvintesenc/o=1. kvintesszencia (>alkímia); 2. átv vminek a lényege, veleje, kvintesszenciája Kvintilian/o=műv isk (Marcus Fabius) Quintilianus
99 kvintilion/o=kviniliono Kvirinal/o=1. tört geo Quirinalis, Quirinale (domb Rómában); 2. átv pol Quirinale (>köztársasági elnöki palota) (IT) kvit/a=1. adósságtól mentes, kvitt bieno ~a de hipoteko: jelzálogmentes birtok ne ~a per mil forintoj: ezer forinttal még adós nun mi estas ~a al vi: nem tartozom neked, nincs adóssága veled szemben nun ni estas ~aj: most kvittek vagyunk, most nem tartozunk egymásnak post la pago mi estos ~a al vi: a fizetés után nem tartozom önnek; 2. átv (kötelezettségtől) mentes esti ~a pri ĉiuj devoj: minden kötelezettségtől mentes mi estas ~a plu akompani vin: nem kell tovább kísérnem önt; ~igi: 1. tr (adósságot) kiegyenlít, elszámol ĉi tiuj dumil forintoj ~igas min: ezzel a kétezer forinttal megszűnik az adósságom morgaŭ mi ~igos min ankaŭ kontraŭ vi: holnap veled szemben is kigyenlítem az adósságomat, holnap veled is elszámolok; 2. tr átv (kötelezettségtől) mentesít nefaro ne ~igas vin de la kunkulpeco: a tétlenség nem mentesít önt a cinkosság alól; ~iĝi: ntr elszámol, leszámol vkivel (kun) ~iĝas servo per reservo Z: közm kölcsönkenyér visszajár, szolgálatért viszontszolgálat jár ~iĝi de ŝuldo: adósságot kiegyenlít, adósságtól megszabadul; inter~iĝo: gazd kölcsönös elszámolás kvitanc/i=tr nyugtáz bonvolu ~i la ricevon de la pako: legyen szíves nyugtázni a csomag átvételét kun ĝojo mi ~as vian pretecon: örömmel nyugtázom a készségét ~i al li la lupagon: nyugtát ad neki a bérletfizetésről ~i la pagon de la ŝuldo: nyugtázza az adósság kifizetését; ~o: 1. fizetési elismervény, nyugta szin pagatesto; 2. átvételi elismervény, nyugta szin ricevatesto bagaĝdepona ~o: vsút csomagmegőrző cédula kontraŭ ~o: nyugta ellenében; ~marko: gazd számlabélyeg, nyugtabélyeg kviv/i=kviviti kvivit!=hgut csirip; kvivito: csiripelés, csivitelés, csicsergés; kviviti: ntr csivitel, csicsereg, csiripel kviz/o=jték vetélkedő, tudáspróba, kvíz televida ~o: televíziós vetélkedő; ~i: ntr jték vetélkedik kvocient/o=mat hányados, kvóciens intelekta ~o, mensa ~o: intelligenciahányados, IQ szin inteligentokvociento la ~o de 12 per 4 estas 3: 12 per 4 hányadosa 3 kruckvociento, sekskvociento kvodlibet/o=zene egyveleg, quodlibet kvorum/o=határozatképesség, kvórum kvot/o=1. gazd hányad, részesedés, járandóság, saját rész, kvóta ~o de interezoj: kamathányad ~o de plusvaloro: értéktöbbletráta, kizsákmányolás foka szin ekspluadgrado plenumi sian ~on: kiveszi a maga részét; 2. gazd árjegyzés, tőzsdei jegyzés; ~i: tr jegyez (árat, árfolyamot) importkvoto, merkatkvoto, profitkvoto} ; l=l (hang és betű); L: 1. római 50; 2. L alakú; vö. L-anteno, L-fero, L-relo; lo: ell (betűnév)
100 v=v (hang és betű); vo: vé (betűnév) duobla vo, ĝermana vo: w, dupla v szin vavo V2=1. római 5 V: 5 IV: 4 VI: 6 LV: 55; 2. V alakú; vö. V-dentaĵo, V-fero, V-pulio v.=verso, vidu vaĉ/o=hajó őrszolgálat; ~i: ntr hajó őrségben van, őrszolgálatot teljesít; ~ano: hajó őrszolgálatos, őrszolgálatban lévő; ~oficiro: hajó őrszolgálatos tiszt vad/i=ntr gázol ~i en marĉo: mocsárban gázol ~i en sango: átv vérben gázol ~i ĝismaleole en koto: bokáig gázol a sárban; ~ejo: gázló; tra~i: tr átgáol vmin (n) tra~i rivereton: patakon átgázol; ~baseno: kacsaúsztató, gyermekmedence; ~birdoj: áll gázlómadarak, gázlók (Grallatores) szin stilzobirdoj; ~botoj: gázlócsizma vadi/o=uedo Vaduz/o=geo Vaduz ~o estas la ĉefurbo de Liĥtenŝtejno: Vaduz Liechtenstein fővárosa vadjang/o=gaszt wadjan(g) (lyukacsos fenekű sütőedény) vafl/o=gaszt (ízesített) ostya, gofri; ~aĵo: gaszt töltött ostya; ~eto: gaszt fagyl ~tölcsér, falgyl ~ostya; ~ilo: fn gaszt ostyasütő (vas), gofrisütő szin vaflofero; ~isto: fn ostyasütő; ~ofero: gaszt ostyasütő (vas), gofrisütő szin vaflilo kremvaflo vag/i=ntr kóborol, kódorog, kószál, barangol, bolyong dek tagojn ni ~is en la dezerto: tíz napig bolyongtunk a sivatagban kelkaj hundoj ~is sur la malplena foirplaco: néhány kutya kóborgott az üres vásártéren mi iom ~is en la urbocentro: egy kicsit kódorogtam a városközpontban ~anta holandano: bolygó hollandi ~anta kavaliro: kóbor lovag ~i en la arbaro: az erdőben bolyong; ~a: 1. kóbor, bolyongó ~a vivo: kóbor élet; 2. anat vándor~, bolygó~ ~a nervo: bolygóideg, nervus vagus szin vago ~a reno: vándorvese, ren migrans; ~aĉi: ntr pej csavarog, csatangol; ~ado: kóborlás, bolyongás, csavargás; ~anto: 1. kóborló, bujdosó; 2. tört vándordiák; ~emo: mehetnék, csavaroghatnék; ~igi: tr kóborlásra késztet, bolyongtat lia ribelemo ~igis lin: lázadó természete bujdosásra kényszerítette ~igi la rigardon: átv körbehordozza a tekintetét; ~isto:vagulo; ~ulo: fn csavargó senhejma ~ulo: hazátlan csavargó; ĉirkaŭ~i: tr kóborol, ólálkodik vki v. vmi körül (n) spionoj ĉirkaŭ~is la tendaron: kémek ólálkodtak a tábor körül; for~i: ntr elkóborog, elkószál, elkódorog, elcsavarog, elcsatangol du ŝafidoj for~is: két bárány elcsatangolt; tra~i: tr bebarangol, becsavarog li tra~is la tutan Germanion: bekóborolta egész Németországot ni tra~is la ĉirkaŭlagon: bebarangoltuk a tó környékét; ~lumo: lidércfény, bolygótűz erarvagi, gapvagi vag/o=anat bolygóideg, nervus vagus szin vaga nervo; ~otomio: orv nervus vagus átvágása, vagotomia vagabond/o=vándor, csavargó, vándorkoldus Vagadugu/o=geo Ouagadougou ~o estas la ĉefurbo de Burkino: Ouagadougou Burkina fővárosa vagin/o=anat hüvely, vagina; ~ito: orv hüvelygyulladás, vaginitis; ~ismo, ~algio: orv vagina fájdalmas összehúzódása, vaginismus vaginal/o=anat tok okulbulba ~o: szemgolyótok, Bonnet-tok, Tenontok, vagina bulbi; ~ito: orv inhártyagyulladás, scleritis Vagner/o=zene (Richard) Wagner vagon/o=vsút vagon, vasúti kocsi li eniris en duaklasan ~on: másodosztályú kocsiba szállt; ~aro: vsút vonat, szerelvény; ~eto: ip csille; el ~iĝi: ntr vsút vonatból kiszáll, vonatról leszáll szin eltrajniĝi; en~iĝi: ntr vsút vonatra száll, vasúti kocsiba száll szin entrajniĝi; trans~iĝi: ntr vsút átszáll, másik vonatra száll; ~arpramo: hajó vasúti komphajó; ~fabriko: ip vagongyár; ~kargo: vsút kocsirakomány; ~lazareto: vsút orv kórházvonat; ~riparejo: vsút vagonjavító, vasútikocsi-javító műhely barelvagono, brutvagono, cisternovagono, fridvagono, funelvagono, kablovagono, kanguruvagono, karbovagono, kargovagono, kontenervagono, kuŝvagono, litvagono, loĝvagono, motorvagono, municivagono, pakaĵvagono, pasaĝervagono, platvagono, poŝtvagono, rapidmanĝvagono, restoracivagono, salonvagono, varvagono vaĝrajan/o=bud vadzsrájána, tantrikus budhizmus vahab/o=iszl vahabita felekezet; ~ano: fn iszl vahabita (hívő); ~ismo: iszl vahabitizmus vaiŝj/o=vaisja, közember (>kaszt) vajc/o=tech satu szin ŝraŭbtenilo fiksa kaj movebla makzelo de ~o: satu fix és mozgó pofája forĝista ~o: kovácssatu lignaĵista ~o: asztalossatu premstango de ~o: satu forgatókarja serurista ~o: lakatossatu ~o por bormaŝino: fúrósatu; ~ostablo: tech satupad manvajco, tubvajco vajd/o=1. növ festő csülleng (Isatis tinctoria) szin tinktura izatido; 2. tex kékfesték (kékfestéshez); ~a, ~oblua: kékfestő ~oblua ŝtofo: kékfestő kelme
Vajmar/o=geo Weimar la ~a Respubliko: tört a Weimari Köztársaság Vajoming/o=geo pol Wyoming (US) vajr/o=cím evetbőr; kontraŭ~o: cím fordított evetbőr Vajroĉan/o=bud Vairócsana, Virocsana vak/i=ntr ige üres, szabad, nem fogl ~ ĉu la sidilo ~as?: szabad az ülés? lia koro ~as: üres a szíve lia posteno nun ~as: a posztja most üres tiutempe ~is la prezidanteco: akkoriban üres volt az elnöki poszt; ~a: üres, szabad, nem elfogl ~ en viaj ~aj horoj vi povus fari tion: üres óráidban megtehetnéd la kupeo estis ~a: üres volt a kupé li gapis al mi kun ~a rigardo: üres tekintettel bámult rám; ~ado: szünet, működési szünet ~ado de tribunalo: bírósági szünet; ~eco, ~anteco: üresség, betöltetlenség la ~anteco de la domo premas min: nyomasztóan hat rám a ház üressége ni atentigis vin pri la ~anteco de lia ofico: figyelmeztettük önöket hivatalának betöltetlenségére; ~igi: tr kiürít la reĝo ~igas la kancelarian postenon: a király szünetelteti a kancellári tisztet ~igi la loĝejon: kiüríti a lakást vakame/o=növ wakame (Undaria pinnatifida) vakari/o=növ tinóöröm, tinószegfű, tehénfű (Vaccaria) vakcin/o=gysz oltóanyag, vakcina, vaccina; ~i: tr orv olt, beolt, vakcinát bead oni ~i la infanojn tra la buŝo: gyermekeknek szájon keresztül adták be a vakcinát; ~ado: orv védőoltás, vakcinálás kontraŭtifa ~ado: tífuszoltás, tífusz elleni védőoltás kontraŭvariola ~ado: himlőoltás, himlő elleni védőoltás preventa ~ado: védőoltás; ~ilo: gysz injekciós tű; ~ujo: gysz injekciós ampulla; re ~i: tr orv újraolt enterovakcino, serovakcinado vakcini/o=növ áfonya (Vaccinium) szin arbara bero blua ~o: fekete áfonya (V. myrtillus) ruĝa ~o: vörös áfonya (V. vitis-idaea) vaker/o=cowboy, amerikai tehénpásztor vö. gaŭĉo; ~filmo: film western, cowboyfilm vaks/o=viasz blanka ~o: fehér viasz esti mola kiel ~o Z: kenyérre lehetne kenni flava ~o: sárga viasz lana ~o: gyapjúviasz vegetaĵa ~o: növényi viasz; ~a: viasz~, viaszos ~a modlaĵo: viaszfigura, viaszbábu szin vaksfiguro ~a vizaĝo de malsanulo: beteg viaszsárga arca; ~i: tr viaszol, viaszoz, vakszol, vikszel ~i fadenon: fonalat viaszoz ~i la plankon: vikszeli a padlót; ~arbo:miriko; ~flava: viaszsárga; ~figuro: viaszfigura, viaszbábu szin vaksmodlaĵo; ~haŭto: áll viaszbőr, cera; ~kandelo: viaszgyertya; ~krajono: műv pasztelceruza; ~kreto: műv pasztellkréta; ~maŝino: vikszelőgép; ~tabulo: viasztábla; ~tapiŝo: tex linóleumszőnyeg; ~tolo:laktolo abelvakso, orelvakso, parafinvakso, plankvakso, sigelvakso, skivakso, tervakso vaku/o=1. fil űr, üresség naturo hororas antaŭ ~o: a természetben irtózik az ürességtől, horror vacui; 2. fiz tech légüres tér, vákuum; ~a: fiz tech vákuum~, vákuumos ~a purigado: vákuumos tisztítás ~a tubo: vákuumcső; ~igi: tr légüres teret hoz létre, vákuumot hoz létre vhol (n) ~igi vazon: edényben légüres teret hoz létre; ~metro: tech vákuummérő, vákuummanométer; ~pumpilo: tech vákuumszivattyú szin suĉpumpilo vakuol/o=biol sejtnedvüreg, vakuólum, vacuolum val/o=1. geo völgy, folyóvölgy Danuba ~o: Duna-völgy ~o de ploroj: bibl átv siralomvölgy szin larmovalo; 2. ép hajlat, vápa szin tegmentvalo; ~ano: fn völgylakó; al ~i: ntr völgybe megy; ~baraĵo, ~digo: víz völgyzárógát; ~ĉevrono: ép hajlatszarufa; ~fundo: geo völgyfenék szin talvego; ~glaĉero: geo völgyi gleccser; ~ponto: közl völgyhíd, viadukt szin viadukto; ~voje: közl völgymenetben glaĉervalo, larmovalo, Luar-valo, ondovalo, rivervalo, rorkvalo, rondvalo, sekvalo, tegmentvalo valabi/o=áll kis kenguru, törpe kenguru valaĥ/o=tört havasalföldi oláh, vlach; ~io: tört geo Havasalföld, Oláhország, Valachia Vald/o=kr (Pierre) Valdes v. Waldus; ~ano: kr valdens; ~anismo: kr valdens kereszténység Valdemar/o=Valdemár (utónév) Valenc/o=geo Valence Valenci/o=1. geo Valencia (város); 2. geo pol Valencia (tartomány) (ES) Valencien/o=geo Valenciennes ~a punto: valenciennes-i csipke valent/o=1. kém vegyérték libera ~o: szabad vegyérték; 2. nyt valencia, vonzat; ~a: 1. kém vegyértékre vonatkozó, vegyértékű du~a: két vegyértékű; 2. nyt vonzatra vonatkozó, ~vonzatú "donas" estas tri ~a verbo: a "donas" háromvonzatú ige; ~elektrono: kém vegyértékelektron, valenciaelektron Valenten/o=Bálint, Valentin tago de ~o: Bálint-nap, Valentin-nap Valentinian/o=tört Valentinianus valer/o=kém valeriángyök ~ata acido: valeriánsav, pentánsav szin pentanata acido; ~laktono: kém valerolakton Valeri/o=Valerius, Valér (utónév) valerian/o=növ macskagyökér (Valeriana) szin katherbo
101 Valerian/o2=tört Valerianus romia imperiestro ~o: Valerianus, római császár valerianel/o=növ galambbegy, madársaláta, mezei saláta (Valerianella) valet/o=ĉambristo 1 Valez/o=geo pol Wallis, Valais, Vallese (CH) Valezi/o=1. geo Valois; 2. tört Valois la domo ~o donis pluraj reĝojn al Francio: a Valois-ház több királyt adott Franciaországnak; ~anoj: tört Valois-ák valg/a=orv kifelé fordított, görbe, gacsos, valgus; ~akrura: x-lábú Valhal/o=mit Walhalla valid/a=jog hatályos, érvényes laŭ la ~a juro: az érvényes jog szerint ~a akto: érvényes okmány ~a busbileto: érvényes buszjegy ~a kontrakto: érvényes szerződés; ~i: ntr jog érvényes, hatályos, érvényben van la bileto ~as por unu prezento: a jegy egy előadásra szól la statuto ~as nur por la membroj: az alapszabály csak a tagokra vonatkozik via pasporto ne plu ~as: az ön útlevele már nem érvényes; ~o, ~eco: jog érvényesség kun senprokrasta ~o: azonnali hatállyal neniu pridubas la ~on de la interkonsento: senki sem vonja kétségbe a megállapodás érvényességét renovigi ĝian ~econ: megújítja az érvényességét; ~igi: tr jog érvényesít, érvényre juttat, hatályba léptet lia morto ~igis la testamenton: halála hatályba léptette a végrendeletet li ne sukcesis ~igi siajn rajtojn: nem sikerült jogait érvényesíteni ~igi la bilenton: lekezeli a jegyet; ~iĝi: ntr jog érvénybe v. hatályba lép la leĝo jam ~iĝis: a törvény már életbe lépett; eks~a, mal ~a: érvénytelen, lejárt; eks~iĝi, mal ~iĝi: ntr jog évényét v. hatályát veszti, elérvénytelenedik, érvénytelenné válik, lejár la limdato por aliĝo eks~iĝis: lejárt a jelentkezési határidő la malnova kontrakto per tio eks~iĝis: a régi szerződés ezennel érvényét veszítette; eks ~iĝo, mal ~iĝo: jog hatályvesztés, érvényvesztés, érvénytelenedés; ek~i: ntr jog érvénybe v. hatályba lép (vmitől kezdve) la priparolitaĵo ek~as de la sesa ĉimonata: a megbeszéltek e hó hatodikától lépnek életbe; ne ~a: jog nem érvényes, nem hatályos; plu ~igi: tr jog érvényt meghosszabbít; retro~e: jog visszamenőleges hatállyal, visszamenőlegesen; sen~igi: tr jog érvénytelenít, visszavon Jozefo 2a sen~igis antaŭ sia morto la "hungarajn leĝojn": II. József halála előtt visszavonta a magyar törvényeket; ~odaŭro: jog érvényesség, érvényességi időtartam jurvalidigo valin/o=biol kém valin Valis/o=geo Wallis (sziget); ~o kaj Futuno: geo pol Wallis és Futuna (FR) valiz/o=bőrönd plasta ~o: műanyag bőrönd; ~eto: diplomatatáska; ~rako: vsút csomagtartó; ~ujo:kofrujo valkiri/o=mit valkűr Valmiki/o=ir mit Válmíki valon/o=fn vallon vö. flandro; ~a: mn vallon la ~a dialekto de la franca: a francia vallon dialektusa ~aj solduloj: vallon zsoldosok; Valojuno, ~io: geo pol Vallónia, Vallonföld (BE) valor/o=érték absoluta ~o de nombro: szám abszolút értéke deklarita ~o: mat deklarált érték efektiva ~o: tényleges érték eksperimenta ~o: tud kísérleti érték en malfacila horo eĉ groŝ’ estas ~o Z: közm ha beköszönt a szükség, a fillér is nagy kincs humanismaj ~oj: humanista értékek li atribuas grandan ~on al sia orĉeno: nagy értéket tulajdonít az aranyláncának momenta ~o: pillanatnyi érték nemoveblaĵoj de ~a ~o: nagy értékű ingatlanok nombra ~o: mat számérték objektoj de la sama ~o: azonos értékű tárgyak observita ~o: megfigyelt érték perdi sian ~on: értékét veszti pozicia ~o: mat helyérték proksimuma ~o: közelítő érték propra ~o: mat sajátérték, karakterisztikus érték ~o de la nekonato en la ekvacio: az ismeretlen értéke az egyenletben ~on de objekto ni ekkonas post difekto Z: közm akkor érezzük vminek az értékét, amikor elveszítjük; ~i: 1. tr ér vmennyit, megér vmennyit, felér vmennyivel eĉ groŝon ne ~as: fabatkát v. fityinget sem ér tio kandelon ne ~as Z: közm fabatkát sem ér la ŝtofo ne ~as mil forintojn por metro: a kelme métere nem ér meg ezer forintot neniom ~as mia vivo: az életem semmit sem ér pli ~as io, ol nenio: a valami a semminél többet ér tio ne ~as la penon: ez nem éri meg a fáradságot ~i, kiel pasintjara neĝo: fabatkát sem ér; 2. tr érdemes, megéri ĉu ~as viziti la kastelon?: megéri meglátogatni a kastélyt? ne ~as la faro la koston de l’ preparo Z: közm drágább a folt, mint a ruha ne ~as paroli pri tio: nem érdemes beszélni róla; 3. ntr jog ex érvényesvalidi; ~a: érték~, értékes ni perdis ~an tempon: értékes időt veszítettünk ~aj artobjektoj: értékes műtárgyak ~aj konsiloj: értékes tanácsok; ~aĵo: értéktárgy, értékes holmi ne kunportu ~aĵojn: értéktárgyakat ne vigyél magaddal; ~igi: tr hasznosít, hasznossá tesz ~igi dezertajn areojn: sivatagi területeket hasznosít ~igu vin: tedd magad hasznossá; ~iga: értékteremtő, hasznosító valiriga laboro: értékteremtő munka; ~izi: 1. tr értéket ad vminek (n), értéket rendel vmihez, felértékel ~izi la domon: felértékeli a házat; 2. inf valorizál ~iza ordono: értékadó v. hozzárendelő utasítás; ~izo: inf értékadás, hozzárendelés, valorizálás; et ~a:
csekély, kis értékű; grand ~a: nagy értékű; krom~o: különleges érték, külön érték; laŭ~a: érték szerinti, az értéknek megfelelő laŭ~a dogano: érték szerinti vám laŭ~a traktado de la homoj: az emberek értéküknek megfelelő kezelése; malpli~eco: pszi kisebbértékűség; malpli~igi: tr gazd devalvál, leértékel; malpli ~igo: gazd devalváció, leértékelés; mal ~a: silány, vacak; mal ~aĵo: értéktelen holmi, vacakság, bagó; mez ~o: mat középérték, átlagérték, átlag szin averaĝo, mezumo, meznombro aritmetika mez~o: számtani közép; mult~a, multe ~a: nagy értékű, nagyon értékes via mult~a kontribuo: az ön nagyon értékes hozzájárulása; plen~o: teljes érték; pli ~o: gazd értékkülönbség, értéknövekedés; pra~izi: tr inf inicializál, megadja az alapértékeket; re ~igi: tr újrahasznosít, újra hasznossá tesz; sam~a: ugyanolyan értékű, egyenértékű la du esprimoj estas sam~aj: a két kifejezés egyenértékű; sam~i: tr ugyanannyit ér, egyenlő értékű ĉi tiuj juveloj preskaŭ sam~as: ezek az ékszerek majdnem ugyanannyit érnek; sen~a: értéktelen tiu homo estas sen~a nulo: az az ember értéktelen nulla; sen~aĵo: kacat, értéktelen holmi; sen ~igi: tr gazd elértéktelenít, devalvál; sen~iĝi: ntr gazd elértéktelenedik, értéktelenné válik; sen~ulo: senkiházi, egy senki; super~igi: tr gazd túlértékel super~igita forinto: túlértékelt forint; tro ~igi: tr túlértékel; ~aĵpresejo: pénznyomda; ~egali: tr egyenlő értékű vmivel (n), ugyanannyit ér, mint ĉi-momente la du devizoj ~egalas: e pillanatban a két deviza egyenlő értékű mia domo ne ~egalas vian: az én házam nem ér annyit, mint a tied; ~eksceso: értéktúllépés, értékkilengés; ~juĝo: értékítélet; ~krea: gazd értékteremtő, értékképző ~krea laboro: értékteremtő munka; ~kreado: gazd értékteremtés; ~kreaĵo: teremtett érték; ~letero: értéklevél; ~libera: értéksemleges ne ekzistas ~libera edukado: nincs értéksemleges nevelés; ~obeo: gazd értékkövetés; ~orientita: értékorientált; ~papero: gazd értékpapír; ~parametro: tud értékparaméter; ~proporcio: értékarány; ~proporcia: értékarányos; ~sava: értékmentő ~sava agado: értékmentő tevékenység; ~sistemo: értékrend; ~taksi: tr kiértékel, felértékel lia domo estis ~taksita: felértékelték a házát ni ~taksis vian laboraĵon: kiértékeltük a dolgozatát; ~takso: 1. gazd értékbecslés; 2. ált értékítélet laŭ mia ~takso: az értékítéletem szerint, az értékelésem szerint cifervaloro, egalvaloro, hakvaloro, hejtvaloro, interŝanĝvaloro, konstruvaloro, krestovaloro, laborvaloro, laborvalorteorio, limvaloro, merkatvaloro, mezurvaloro, penvaloro, pintvaloro, plusvaloro, produktvaloro, sonvaloro, stilvaloro, uzvaloro, vervaloro Valparais/o=geo Valparaíso Valpurg/o=Valburga, Valpurga, Walpurgis (utónév) en la ~a nokto sorĉistinoj rajdis sur balailbastonoj: Valpurgis-éjjel a boszorkányok seprűnyélen lovagoltak la festo de Sankta ~o: Szent Valburga ünnepe vals/o=zene keringő, valcer (zene és tánc); ~i: ntr keringőzik V~er/o=V ~er (utónév) valut/o=1. gazd (hazai) valuta, pénznem la alparo de la ~o estis ŝanĝiĝema: a valutaparitás változékony volt Hungario deprecis sian ~on: Magyarország leértékelte valutáját ni ne havas konverteblan ~on: nincs konvertibilis valutánk; 2. gazd (idegen) valuta pagi per fremda ~o: idegen valutával fizet; ~sistemo: gazd valutarendszer komuna ~osistemo: közös valutarendszer; ~ŝanĝejo: gazd valutaváltóhely; ~unio: gazd valutaunió valv/o=1. tech szelep ensorba ~o: szívószelep redukta ~o: nyomáscsökkentő szelep reguliga ~o: szabályozószelep sekuriga ~o: biztonsági szelep; 2. anat billentyű, valva aorta ~o: aortabillentyű dekstra atrioventrikla ~o: jobb vitorlás billentyű, valva tricuspidalis szin trikuspida valvoileo kora ~o: szívbillentyű, valva cordis szin kardiovalo, korvalvo mitra ~o: vitorlás billentyű, valva mitralis szin dukuspida valvo pulmarteria ~o: tüdőverőér-billentyű trikuspida ~o: háromhegyű szívbillentyű, valvula tricuspidalis; 3. áll teknő, kagylóhéj; 4. növ kopács, valva; 5. vill szelep dudirekta ~o: kétirányú szelep; ~a: anat billentyű ~a insuficenco: billentyűelégtelenség ~a klako: billentyűzörej; ~eto: anat kis billentyű, valvula duonluna ~evo: tüdőérbillentyű, valvulae semilunares; du~uloj: áll kagylók, lemezes-kopoltyúsok (Bivalvia) szin musloj; ~aparato: zene ventilszerkezet; ~odifekto: orv szívbillentyűhiba, vitium cordis; ~okorno: zene ventilkürt; ~otrombono: zene ventilharsona, ventilpozaun diskovalvo, ellasvalvo, glitvalvo, kardiovalvo, klapvalvo, korvalvo, nadlovalvo, regvalvo, superfluvalvo, valvotrombono vamp/o=pej vamp szin vampirino 2 vampir/o=1. áll nagy álvámpír (Vampyrum spectrum); 2. vámpír Drakulo estis ~o: Dracula vámpír volt; 3. átv vérszopó uzsorás, szipolyozó ember; ~ino: 1. áll nőstény nagy álvámpír; 2. pej vamp; ~ismo: vámpirizmus, vérszívás, szipolyozás van/a=1. hiábavaló, eredménytelen, hatástalan, meddő, sikertelen kontraŭ forta mano la leĝo estas ~a: erős kéz ellen a törvény tehetetlen ~a klopodo: meddő igyekezet ~a laboro: hiábavaló munka; 2. csalóka, hiú, hamis, hazug ~a espero: hiú remény ~a fantomo: csalóka káprázat
102 ~aj promesoj: hamis ígéretek; ~e: hiába ~e mi avertis vin: hiába figyelmeztettelek ~e vi tentas min: hiába csábítasz; ~aĵo: haszontalan v. hiábavaló dolog; ~eco: hiábavalóság, hasztalanság rekonu la ~econ de viaj klopodoj: ismerd el törekvéseid hiábavalóságát; ~igi: tr meghiúsít, hiábavalóvá tesz; tut~e: mindhiába vanad/o=kém vanádium (V) vand/o=septo, parieto vanda/o=növ pártáskosbor, vanda (Vanda) vandal/o=1. tört vandál (germán törzs tagja); 2. átv vandál (műtárgyrombóló); ~eco, ~ismo: műv vandalizmus, műtárgyrombolás Van-Dejk/o=műv (Antoon) van Dijck Vandegraf/o=fiz (Robert Jemison) Van de Graaff ~-generatoro: Van de Graaff-generátor, szalaggenerátor vanel/o=áll bíbic (Vanellus) vanes/o=áll Vanessa (lepkenem) vang/o=1. anat arc, orca, bucca al tiu, kiu frapas vian dekstran ~on, turnu ankaŭ la alian: bibl annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is knabino kun rondaj ~oj: kerek arcú lány lanugaj ~oj: szőrpihés arc sulkoplenaj ~oj: ráncos arc; 2. tech pofa, oldal la ~oj de lagrokuseno: csapágypersely pofái la ~oj de martelo: kalapács pofái la ~oj de ŝnurpulio: kötéltárcsa pofái; ~aĉo: pej pofa; ~ego: áll pofa ~ego de porko, bovino: disznó, tehén pofája; post~o ex: farpofa, fél fenék; sur~o: pofon, arculcsapás szin vangofrapo; ~barbo: pofaszakáll; ~obati, ~ofrapi: tr megpofoz, pofon vág; ~odentoj: anat őrlőfogak (kis- és nagyőrlőfogak); ~ofrapo: pofon, arculcsapás szin survango; ~oharoj: barkó, pajesz; ~okaveto: gödröcske (az arcon) szin belkaveto; ~okisi: tr arcon csókok, megpuszil; ~oruĝigilo: arcpirosító, arcrúzs; ~osako: áll pofazacskó; ~osto: anat pofacsont, járomcsont, zygoma szin zigomo; ~rimeno: pofaszíj brosvanga, pufvanga, rozvanga, sidvango vanil/o=1. növ vaníliacserje (Vanilla); 2. gaszt vanília; ~a: vanília~ ~a glaciaĵo: vaníliafagyl ~; ~i: tr gaszt vaníliával ízesít ~ita sukero: vaníliás cukor; ~ino: kém vanilin Vankuver/o=geo Vancouver; ~-insulo: geo Vancouver-sziget vant/a=1. pej üres, tartalmatlan, sekélyes, sületlen, értelmetlen ~aj amuzoj: sekélyes szórakozások ~aj ŝercoj: sületlen tréfák ~a babilo: üres fecsegés ~a vivo: tartalmatlan élet; 2. pej üresfejű, hiú, öntelt, léha al mi ne plaĉas viaj ~aj amikoj: nem tetszenek nekem az öntelt barátaid ~a babilulo: üresfejű fecsegő ~a virino: hiú nő; ~aĵo: pej léhaság, értelmetlen dolog, hiúság, hiábavalóság, dőreség estas ~aĵo, kion li faras: dőreség, amit tesz li kolerigis min per ~aĵoj: hiábavalóságokkal bosszantott lin interesas nur ~aĵoj: csak a léhaságok érdeklik ne okupiĝu pri ~aĵoj: ne foglalkozz hiábavalóságokkal ~aĵo de ~aĵoj: igen nagy hiábavalóság, vanitas vanitatum; ~i: ntr pej hiú vmire, dicsekszik vmivel (pri) li ~as pri sia eksteraĵo: hiú a külsejére; ~eco: 1. pej hiábavalóság, dőreség, léhaság la ~eco de la vivo: az élet hiábavalósága la ~eco de via plano estas evidenta: terved dőresége nyilvánvaló; 2. pej hiúság, üresség, üresfejűség, hivalkodás la korteganoj konkuras en ~eco: az udvaroncok versengenek a hivalkodásban lia ~eco min nervozigas: idegesít az üresfejűsége; ~igi: 1. tr hiábavalóvá v. értelmetlenné tesz, meghiúsít mi ne volas ~igi la diskuton: nem akarom meghiúsítani a vitát; 2. tr pej kiüresít la neindaj posteuloj ~igis la grandan ideon: a méltatlan utódok kiüresítették a nagy eszmét; ~amo, ~emo: hiú v. léha természet, hiúság, üres jellem; ~ulo: hiú v. öntelt ember, léha ember vant/o=hajó oldalmerevítő, csarnak, csarnok; post ~o: hajó hátramerevítő kötél, patrác vanu/i=ntr ritk elhal, elenyész, eltűnik, megszűnik la esperoj ~is sur la rokoj de la realo: a remények elenyésztek a valóság szikláján lia voĉo ~is en la malproksimo: hangja elh ~ a messzeségben mia juneco ~is por eterne: ifjúságom örökre eltűnt Vanuatu/o=geo pol Vanuatu (VU) vapor/o=1. pára, köd inhali jodan ~on: jódpárát inhalál havi iom da ~o en la kapo: kicsit beszívott, pityókás, kapatos li elspiris varman ~on: meleg párát lehelt ki malaperis, kiel ~o: köddé vált ~o leviĝis el la suptelero: pára szállt fel a levesestálból ~o plenigis la lavejon: pára töltötte meg a mosókonyhát; 2. gőz ĉi tiu lokomotivo funkcias per ~o: ez a mozdony gőzzel működik hidrarga ~o: higanygőz saturita ~o: telített gőz seka ~o: száraz gőz supervarmigita ~o: túlhevített gőz ~o de ~a premo: nagynyomású gőz; ~i: ntr párolog, gőzölög bonodora supo ~as: jó illatú leves gőzölög la herbejo ~as post la pluvo: a rét párolog az eső után la tubo de la lokomotivo ~as: gőzölög a mozdony kéménye; ~aĵo: gőzfelhő, párafelhő; ~eto: finom pára ~eto kovris miajn okulvitrojn: pára lepte be a szemüvegemet; ~igi: tr (el)párologtat, gőzölögtet oni povas ~igi metalon je tre ~a temperaturo: nagyon magas hőmérsékleten a fém elpárologtatható ~igi akvon en kaldrono: kazánban vizet párologtat; ~igilo: tech gőzfejlesztő, gőzgenerátor; ~iĝi: ntr gőzzé válik, elpárolog; ~iĝo: gőzölgés, párolgás; ~iĝema: illó, illékony, könnyen párolgó; ~umi: tr
gaszt gőzöl, párol szin vaporkuiri ~umita rizo: párolt rizs; ~izi: tr gőzöl ~izo drapon: posztót gőzöl; dis ~iĝi: ntr átv szertefoszlik, köddé válik ĉiuj niaj esperoj dis~iĝis: minden reményünk szertefoszlott; el~iĝi: ntr elpárolog; el ~ilo: tech gőzszelep; for~iĝi: 1. ntr elpárolog, elgőzölög; 2. ntr átv elpárolog, elillan, eltűnik ĉu via kuraĝo jam for~iĝis?: elillant a bátorságod? liaj esperoj for~iĝis: szertefoszlottak a reményei mia dubo for~iĝis: elmúlt a kételyem; 3. ntr átv biz lelép; ~bani sin: szaunázik, gőzfürdőt vesz; ~bano: gőzfürdő preni ~banon: gőzfürdőt vesz; ~banejo: ép gőzfürdő; ~blovi: 1. ntr párát lehet; 2. ntr gőzt fúj; ~cilindro: tech gőzhenger; ~elektrejo: ip gőzturbináls hőerőmű; ~energio: fiz gőzenergia; ~fajfilo: gőzsíp; ~forta: tech gőzerővel működő ~forta ŝipado: gőzhajózás; ~gladilo: gőzvasaló, gőzölős vasaló; ~hejtado: gőzfűtés; ~hoso: gőztömlő; ~kaldrono: tech gőzkazán szin kaldronego, boligujo; ~krado: gaszt pároló rács, gőzrács szin vaporkuirilo; ~kuiri: tr gaszt gőzöl, párol szin vaporumi; ~kuirilo: gaszt pároló rács, gőzrács szin vaporkrado; ~lokomotivo: vsút gőzmozdony; ~maŝino: tech gőzgép ~maŝino kun triobla ekspansio: triplex gőzgép, háromszoros expanzióval dolgozó gőzgép; ~metro: tech gőznyomásmérő, vaporiméter; ~motoro: tech gőzmotor; ~muelejo: agr gőzmalom; ~plugilo: agr gőzeke; ~premo: fiz gőznyomás; ~segilo: tech gőzfűrész; ~ŝipo: hajó gőzhajó padelrada ~ŝipo: lapátkerekes gőzhajó; ~trakcio: vsút gőzvontatás; ~turbino: tech gőzturbina akvovaporo, ellasvaporo, hidrargovapora, natrivapora, vinvapora var.=vario var/a=orv befelé görbülő, varus ~a piedo: dongaláb, pes varus; ~pieda: orv O-lábú, dongalábú var/o=gazd áru doganpaga ~o: vámköteles áru facile pereema ~o: romlandó áru grupigita ~o: gyűjtőáru putrema ~o: romlandó áru rompiĝema ~o: törékeny áru transporti transitan ~on: tranzit árut szállít ~o de komerca kvanto: kereskedelmi mennyiségű áru; fi ~o: pej bóvli, silány áru; ~ejo: áruraktár; ~borso: gazd árutőzsde; ~borso: gazd árutőzsde; ~ekonomio: gazd árugazdaság, árutermelő gazdaság; ~eksporto: gazd árukivitel, áruexport; ~ekonomio: gazd árugazdaság, árutermelő gazdaság; ~eksporto: gazd árukivitel, áruexport; ~fetiĉismo: gazd árufetisizmus; ~foiro: kirakodó vásár; ~importo: gazd árubehozatal, áruimport; ~interŝanĝo: gazd árucsere; ~marko: gazd jog áruvédjegy; ~nomrajto: gazd jog áruvédjegyjog; ~okvanto: árutétel; ~olisto: gazd árujegyzék, árukatalógus; ~otrajno, ~vagonaro: vsút tehervonat; ~ŝipo: hajó kereskedelmi hajó; ~trafiko: gazd áruforgalom longdistanca ~trafiko: távolsági árufuvarozás mallongdistanca ~trafiko: helyi árufuvarozás; ~transporto: gazd árufuvarozás, áruszállítás; ~vagono: vsút tehervagon, vasúti teherkocsi amasvaro, eksportvaro, ekspresvaro, importvaro, kaŝvaro, konsumvaro, modvaro, nutrovaro, pecvaro, skribovaro, ŝutvaro, tabakvaro, viandovaro var/o2=vill var (meddő teljesítmény) Var/o3=1. geo Var (folyó); 2. geo pol Var (megye) varan/o=áll varánusz (Varanus) Varanasi/o=geo vall Váránaszi vö. Banaraso varang/o=hajó bókonytalp, bordatalp varap/o=sp sziklamászás szin rokgrimpado varb/i=1. tr kat toboroz, verbuvál ~i junulojn en la armeon: fiatalokat toboroz a hadseregbe; 2. tr megnyer vminek li ~is apogantojn por sia afero: támogatókat nyert meg az ügyének ni sukcesis ~i lin por Esperanto: sikerült megnyernünk az eszperantónak ~i komputilaj fakulojn por la firmao: számítógépes szakembereket keres a cégnek ~i lernantojn por kurso: tanfolyamra tanulókat keres ~i por lernejo: iskolai felvételt hirdet; 3. tr gazd vevőt csábít v. keres, vminek reklámot csinál nun oni forte ~as por la nova poŝtelefono: most erősen reklámozzák az új mobiltelefont; ~ado: 1. kat toborzás, verbuválás, verbunk; 2. felvételhirdetés ~ado por lernejo: iskolai felvételhirdetés; 3. gazd reklámozás ~ado de novaj abonantoj: új előfizetők toborzása ~ado por televidiloj: televíziók reklámozása; ~ilo: gazd reklámhordozó; ~isto: 1. kat toborzó; 2. gazd reklámszakember szin varbfakulo; ~fakulo: gazd reklámszakember szin varbisto; ~okampanjo: gazd reklmámkampány; ~omuziko: kat zene verbunk, toborzó; ~oteksto: gazd reklámszöveg membrovarbado vareng/o=fn tört varég varf/o=hajó kikötőhíd, stég vari/i=ntr változik, váltakozik, variálódik (vminek a függvényében) la koloro de la kameleono ~as: a kaméleon színe váltakozik la esmprimmaniero ~as de lingvo al lingvo: a kifejezésmód nyelvenként változik la moroj ~as laŭ tempoj kaj landoj: a szokások változnak idővel és országonként la prezoj ~as laŭ landoj: az árak országonként váltakoznak la senco de la vorto ~as laŭ la kunteksto: a szó jelentése változik a szövegkörnyezet függvényében la temperaturo ~as inter dek kaj dudek
103 gradoj: a hőmérséklet tíz és húsz fok között váltakozik; ~o, ~ado: 1. változás, váltakozás, variáció la ~ado de la temperaturo laŭ la taghoroj: a hőmérséklet változása a nap óráinak függvényében ~ado plaĉas: a változatosság gyönyörködtet, varietas delectat; 2. fiz térfogatváltozás ~o de metalo laŭ temperaturo: fém térfogatváltozása a hőmérséklet függvényében; ~a: változó, változatos, különböző aranĝo kun ~aj programoj: rendezvény változatos programokkal flagoj kun ~aj koloroj: különböző színű zászlók lia laboro estas ~a: munkája változatos volt ~a interparolo: változatos beszélgetés ~a vetero: változatos időjárás; ~aj teknikoj: változatos technikák; ~aĵo: 1. változat, variáció kondiĉita kaj libera ~aĵo de vorto: nyt egy szó feltételes és szabad változata skotero estas ~aĵo de motorciklo: a robogó a motorkerékpár változata ~aĵoj de fonemo: nyt fonéma változatai ~aĵoj de klavaro: billentyűzet változatai ~aĵoj de mineralo: ásv ásvány változatai ~aĵoj por temo: zene variációk egy témára; 2. mat variáció; 3. biol változat, varietas; ~anco: mat szórásnégyzet, variancia; ~ema: változékony; ~igi: tr variál, változtat ~igi la kondiĉojn: változtatja a feltételeket ~igi la premon dum la eksperimento: változtatja a nyomást a kísérlet során; ko ~anco, kun~ado: mat kovariancia; mal ~a: egyhangú, sivár; ne ~a: nem változó, változatlan ne ~a elparolo malgraŭ la diversaj situacioj: változatlan kiejtés a különböző szituációk ellenére ne ~a grando: változatlan nagyság; sen ~e: változatlanul; ~kolora: változó színű, színjátszó; ~longa: változó hosszúságú ~longa kodo: változó hosszúságú kód; ~ometro: 1. vill variométer (változtatható induktivitású tekercs); 2. met légnyomásváltozás-mérő, variométer kultivovariaĵo, varipunkta variabl/o=mat változó dependa ~o: függő változó hazarda ~o, stokasta ~o: valószínűségi változó szin stokasto 2 sendependa ~o: független változó stata ~o: állapotváltozó; ~odeklaro: mat változódeklaráció; ~oparametro: mat változóparaméter variaci/o=zene variáció szin variaĵo 1 variant/o=1. exvariablo; 2. ir szövegváltozat rekonstrui la originalon el la ~oj: az eredetit visszaállítja a szövegváltozatokból; 3. nyt változat, variáns ~oj de fonemo, morfemo, dialekto: fonéma, morféma, dialektus változatai; 4. ált változat la angla estas la plej evoluinta ~o de gotiko: az angol a gótika legfejlettebb változata la ~oj de movo en ŝako: egy lépés változatai a sakkban fonemvarianto, legvarianto, lingvovarianto, morfemvarianto, radikvarianto varietat/o=variaĵo varicel/o=orv bárányhimlő, varicella variete/o=műv varietéműsor, kabaré; ~a: mn műv varieté ~ varieta prezentado: varietéelőadás varieta teatro: varietészínház varik/o=orv visszértágulat, görcsér, varix; ~a: orv visszeres, varicosus ~a kruro: visszeres lábszár ~a ulcero: visszeres fekély; ~eto: orv varicula, kis varicosus véna; ~otomio: orv visszérműtét, varicotomia skrotovariko varikond/o=vill varikond Varingjen/o=eo (Gaston) Waringhien variol/o=orv himlő, variola; ~oida: orv himlőszerű, varioloid; ~ulo: orv himlős beteg; ~krusto: orv himlővar; ~makula, ~markita: orv himlőhelyes, himlőfoltos; ~marko: orv himlőhely, himlőfolt variolit/o=ásv variolit varistor/o=vill feszültségfüggő ellenállás, varisztor varlet/o=1. tört apród szin paĝio; 2. tech padvas (>satupad) szin tenpeco varm/a=1. meleg ĝisblanke ~a metalo: fehéren izzó fém hodiaŭ estas ~e: ma meleg van teni al si la piedojn ~aj: melegen tartja a lábát ~a plado: meleg fogás ~a supo: meleg leves ~a vesto: meleg ruha ~a vetero: meleg időjárás; 2. átv meleg, forró, heves amiko kun ~a koro: melegszívű barát li estas homo de ~a temperamento: heves természetű ember per ~aj vortoj li memoris pri la forpasinto: meleg szavakkal emlékezett meg az elhúnytról sekvi sur ~aj spuroj: meleg nyomon követ Ticiano pentris per ~aj koloroj: Tiziano meleg színekkel festett ~a akcepto: meleg fogadtatás ~a batalo: heves küzdelem ~a disputo: heves vita; ~o: 1. fn meleg ne ellasu la ~on de la ĉambro: ne engedd ki a szoba melegét senti la ~on de la forno: érzi a kályha melegét; 2. fiz hő produktado de ~o: hőtermelés ~o de Joule: Joule-hő ~o de solidiĝo: dermedési hő, szilárdulási hő ~o de vaporiĝo: párolgáshő; ~o~: hő~, meleg~, termo~ szin termo~; vö. varmobedo, varmodomo, varmokapacito, varmokonduka, varmomaŝino, varmoondo; ~eco: melegség la ~eco de la ĉambro: a szoba melegsége la ~eco de la akcepto: átv a fogadás melegsége la ~eco de liaj sentoj: átv érzései melegsége; ~akvujo: melegvíztartály; ~arko: áruvédjegy; ~banejo: gőzfürdő; ~ega: 1. forró la supo estas ~ega: a leves forró; 2. átv forró, nagyon heves ~ega amo: forró szerelem ~ega batalo: rendkívül heves csata ~ega danko: forró köszönet ~ega kiso: forró csók; ~ego: 1. forróság, hőség; 2. átv hév, hevesség; ~ejo: agr melegház szin vitrodomo; ~eta: langyos ĉar vi estas
~eta, mi elsputos vin el mia buŝo: bibl mivel langyos vagy, kiköplek a számból ~eta akvo: langyos víz ~eta vetero: enyhe időjárás; ~igi: 1. tr melegít la suno bele ~igas: a nap szépen melegít ni ~igis nin ĉe la forno: a kályhánál melegedtünk ~igi provtubon super brulilo: kémcsövet melegíti égőn 2. tr átv hevít, fűt ili ~igas sin per brando: pálinkával fűtik magukat pasioj lin ~igas: szenvedélyek fűtik unu sento ~igas min: egy érzés hevít; ~igilo: melegítő(készülék); ~iĝi: 1. ntr melegszik, megmelegszik eniru, por ~iĝi: menj be melegedni la supo ~iĝis: a leves megmelegedett; 2. ntr átv hevül, felhevül ĉe tiu penso lia koro ~iĝis: erre a gondolatra a szíve megmelegedett li ~iĝis en la diskuto: a vitában nekihevült; ~umi: ntr égető érzése van pro la strika kolumo mia kolo ~umas: a szűk gallér miatt ég a nyakam; ~oeliga: fiz hőtermelő, hőkibocsátó szin varmoprodukta; ~oeniga: fiz hőelnyelő szin varmokonsuma; ek~iĝo: orv hőhullám dum la klimaktero ŝi ofte havis ek ~iĝojn: a klímax alatt gyakran voltak hőhullámai; mal ~a: 1. hideg estas mal ~e ĉi tie: hideg van itt havi mal ~ajn fingrojn: hidegek az ujjai mal ~a marmoro: hideg márvány sidi en mal~a ĉambro: hideg szobában ül; 2. átv hideg, rideg estas malfacile, vivi apud mal ~a edzo: nehéz hideg férj mellett élni homo kun mal ~a koro: rideg szívű ember li mal ~e rilatis al nia peto: hidegen viszonyult a kérésünkhöz mal ~a beleco: hideg szépség mal ~a rezonado: hideg okoskodás; mal~o: hideg el la sama buŝo li blovas ~on kaj mal ~on: egyazon szájból fúj hideget és meleget estis akra mal ~o: éles hideg volt tremi de mal ~o: hidegtől remeg; mal ~eco: átv is hidegség la mal ~eco de la knabino ofendis lian memamon: a lány hidegsége sértette az önérzetét pro la mal ~eco de la ĉambro mi restos en la salono: a szoba hidegsége miatt a szalonban maradok; mal ~ega: nagyon hideg, fagyos mal ~ege li estis akceptita: fagyosan fogadták siberie mal ~ege estas ĉi tie: szibériai hideg van itt; mal ~ego: fagy, zimankó; mal~eta: hűvös mal~eta aerblovo: hűvös szellő; mal ~eto: hűvösség en la kelo regis agrabla mal ~eto: a pincében kellemesen hűvös volt; mal ~etigi: tr lehűt, hűvössé tesz mal ~etigu mian vinon: egy kicsit hűtsd le a boromat; mal ~igi: tr átv is lehűt, hideggé tesz la okazintaĵo mal ~igis la pasiojn: az eset lehűtötte a szenvedélyeket mal ~igi trinkaĵon per glacipecoj: it~ jégkockákkal lehűt; mal ~igilo: hűtőkészülék; mal ~igujo: hűtőszekrény szin fridujo; mal ~iĝi: 1. ntr kihűl, lehül la aero mal ~iĝis: lehült a levegő la supo mal ~iĝis: kihült a leves; 2. ntr átv elhidegül mal ~iĝi al sia amiko: elhidegül a barátjától; mal ~umi: ntr orv meghűl, megfázik; mal ~umo: orv hűlés, megfázás; mez~a: mérsékelten v. közepesen meleg mez~a akvo: közepesen meleg víz mez~a klimato: met mérsékelt éghajlat v. klíma; ne~a: nem meleg, "hideg" ne~a manĝo: hideg étel; per~a:termika 2; pri ~a:termika 1; re ~igi: tr átv is újramelegít, újra felmelegít la forĝisto re ~igis la ferpecon: a kovács újramelegítette a vasdarabot la reviditaj kamaradoj re ~igis lian koron: a viszontlátott pajtások újramelegítették a szívét por vespermanĝo li re ~igis la tagmanĝon: vacsorára megmelegítette az ebédet; re ~iĝi: ntr újramelegszik, újra felmelegszik; supermal~iĝo: túlhűlés; super~igi: 1. tr túlmelegít, túlhevít szin trovarmigi; 2. tr tech forrásponton túlra melegít; super~iĝi, tro~iĝi: ntr túlmelegszik, túlhevül; tro~igi: tr túlmelegít, túlhevít szin supervarmigi 1; mal ~-akvujo: jégtömlő; mal ~sanga: 1. áll hidegvérű mal ~sanga besto: hidegvérű állat; 2. átv hidegvérű mal ~sanga murdisto: hidegvérű gyilkos; mal ~sango: hidegvér; mal ~segilo: tech hidegfűrész; ~egsanga: forróvérű; ~eltena:varmorezista; ~energio: fiz hőenergia; ~izola: hőszigetelő ~izolaj paneloj: hőszigetelő lapok; ~kora: melegszívű; ~obanejo: orv gyógyfürdő, termálfürdő, melegfürdő szin termobanejo; ~obedo: melegágy; ~obotelo: hőpalack, termosz; ~ocentralo:varmoenergia centralo; ~odomo: agr melegház, üvegház szin forcejo, varmejo, vitrodomo; ~oelektra: fiz hőelektromos; ~oelektrejo:varmoenergia centralo; ~ofluo: 1. geo melegáramlás; 2. fiz hőáram; ~ofonto: hőforrás; ~ofontejo: melegfürdő; ~ofrapo, ~oikto: orv hőguta, ictus caloris; ~ogrado: fiz hőfok; ~ointerŝanĝilo: fn tech hőcserélő; ~oizoli: tr tech hőszigetel; ~okapacito: fiz hőkapacitás; ~okondukado: fiz hővezetés; ~okonsuma: fiz hőelnyelő szin varmoeniga; ~okruĉo: ágymelegítő palack; ~okvanto: fiz hőmennyiség; ~oluminesko: fiz termolumineszcencia; ~omaŝino: tech hőerőgép; ~oondo: fiz met hőhullám; ~oprodukta: fiz hőtermelő, hőkibocsátó szin varmoeliga; ~oproduktado: ip biol hőtermelés; ~oradiado: fiz hősugárzás szin termika radiado; ~oreflekto: fiz hővisszaverődés; ~orekuperilo: fn tech hővisszanyerő; ~oreguligo: biol tech hőszabályozás szin termoreguligo; ~oreguligilo: fn tech hőszabályozó; ~orezista: hőálló ~orezistaj vazoj: hőálló edények; ~otekniko: tech hőtechnika; ~oterapio: orv hőterápia, termoterápia, thermotherapia szin termoterapio; ~otralasa: hőáteresztő; ~otropismo: biol termotropizmus szin termotropismo; ~sanga: áll melegvérű szin homeoterma vö. malvarmsanga akvomalvarmigilo, brulvarmo, fandvarmo, glacvarmigilo, glacimalvarma, molvarmo, pladvarmigilo, rubovarmo, somervarmego, telervarmigilo
104 Varn/o=geo Várna varp/o=tex lánc szin fundamentaĵo 2; ~i: tr tex felvet (fonalat); ~ero: tex láncfonal szin varpofadeno; ~ocilindro: tex lánchenger; ~ofadeno: tex láncfonal szin varpero; ~oringo: tex nyüstszem Varŝav/o=Varsovio Varsovi/o=geo Varsó ~o estas la ĉefurbo de Pollando: Varsó Lengyelország fővárosa vart/i=1. tr ápol, gondoz ~i bebon: csecsemőt ápol v. gondoz ~i esperojn: reményeket táplál ~i ĝardenon: keret gondoz ~i malsanulon: beteget ápol; 2. tr tech karbantart ~i aŭton: kocsit karbantart ~i maŝinon: gépet karbantart; ~ado: 1. ápolás, gondozás; 2. tech karbantartás; ~ejo: bölcsöde; ~istino: fn ápolónő, dajka li dungis ~istinon por sia malsana patro: ápolónőt fogadott beteg apjához; vanjo: dada, dadus; kun~ito: tejtestvér; ~otablo: pelenkázóasztal szin vindotablo bebovartejo, gastvartistino, helpvartistino, infanvartejo Varun/o=vall Varuna vasabi/o=növ lótorma (Wasabia) vasal/o=tört hűbéres, vazallus; ~ĵuro: tört hűbéri eskü, hűbéreskü vask/o=ép kagylómedence vask/o2=exeŭsko vaskul/o=anat ér, edény, vas; 2. növ szállítóedény neperfekta ~o: edényalakú fasejt, vízszállító sejt, tracheida szin traĥeoido perfekta ~o: vízszállító cső, faedény, trachea szin traĥeo 2; ~aro: anat érhálózat, érrendszer; ~ito: orv érgyulladás, vasculitis; ~izi, ~arizo: tr orv beerez; ~dilata: orv értágító, vascodilatator; ~konstrikta, ~maldilata: orv érszűkítő, érösszehúzó, vasoconstrictor; ~plantoj: növ edényes növények (Plantae vasculares) ĉilovaskulo, limfovaskulo, sangovaskulo vast/a=1. széles, tágas, terjedelmes la ~a mondo: a nagy világ ~a ĉambro: tágas szoba ~a gamo de varoj: áruk széles skálája ~a kampo: széles mező ~a panoramo: széles panoráma ~e konata: köztudott; 2. bő ~a jupo: bő szoknya ~a mantelo: bő köpeny; 3. átv széles, tág, széleskörű en la pli ~a senco de la vorto: a szó tágabb értelmében la parto plej ~a venos la lasta Z: még hátravan a java ~a gamo da ebloj: lehetőségek széles skálája ~aj konoj: tág ismeretek ~a programo: széleskörű program; 4. nyt nyílt szin malfermita ~a vokalo: nyílt magánhangzó; ~aĵo: tág tér, végtelen la ~aĵoj de la Granda Ebeneĵo: a Nagyalföld rónái lin ~iris la ~aĵo de la maro: vonzotta a tenger végtelenje; ~eco: szélesség, tágasság, kiterjedtség la ~eco de la lando malebligas traveturi ĝin dum unu tago: az ország kiterjedése lehetetlenné teszi, hogy egy nap alatt átmenjünk rajta; ~igaĵo: 1. kibővített v. kiszélesített rész vi loĝos en la ~igaĵo de la kastelo: önök a kastély kibővített részében laknak majd; 2. mat kiterjesztés; ~igi: 1. tr kibővít, kitágít, kiszélesít, kiterjeszt; 2. tr ex terjesztdisvastigi; ~iĝi: ntr kiszélesedik, kibővül, kitágul; dis ~igi: 1. tr kiszélesít, kiterjeszt la cigno dis~igis siajn flugilojn: a hattyú kiterjesztette szárnyait; 2. tr átv terjeszt, elterjeszt dis~igi kalumniojn: rágalmakat terjeszt li dis~igis Esperanton inter la laboristoj: az eszperantót terjesztette a munkások között; dis~iĝi: 1. ntr kiszélesedik, kiterjed, szétterjed, szétterül la rivero dis~iĝas sur la ebenaĵo: a folyó kiszélesedik a síkságon la sangoflako dis~iĝis sur la planko: a vértócsa szétterült a padlón; 2. ntr átv terjed, elterjed Esperanto dis~iĝis tra la tuta mondo: az eszperantó elterjedt az egész világon dis~iĝis la famo, ke: elterjedt az a hír, hogy; dis~iĝo: 1. kiterjedés, szétterülés; 2. elterjedés geografia dis~iĝo de la specio: a faj földrajzi elterjedése spacotempa dis~iĝo de la homo: az ember tér- és időbeli elterjedése; pli ~igi: tr szélesebbé tesz, szélesít, bővít pli ~igi la rondon de aĉetantoj: bővíti a vásárló körét pli~igi sian horizonton: kitágítja látókörét; pli~iĝi: ntr kibővül, kitágul dum la uzo miaj ŝuoj pli ~iĝis: a cipőm kitágult használat közben viaj eblecoj pli~iĝis: kitágultak a lehetőségeitek; mal ~a: 1. szűk en mal ~a loko: szűk helyen mal~a loĝejo: szűk lakás mal ~a placo: szűk tér; 2. szoros mal ~a kolumo: szoros gallér mal ~a pantalono: szoros nadrág; 3. átv szoros, szűk, beszűkült ili vivis en mal ~a komuneco: szoros közöségben éltek li estas mal ~a spirito: ő beszűkült elme mal ~a ligo: szoros kötelék; 4. nyt zárt mal ~a vokalo: zárt magánhangzó szin fermita vokalo; mal ~eco: szűkösség, szorosság pro la mal ~eco de liaj monrimedoj li ne aĉetos ĝin: pénzeszközeinek szűkössége miatt ne veszi meg pro la mal ~eco de nia loĝejo ni ne akceptas gastojn: lakásunk szűkössége miatt nem fogadunk vendégeket; mal ~igi: tr szűkít, leszűkít mal ~igi liajn rajtojn: szűkíti a jogait mal ~igu mian pantalonon: szűkítse le a nadrágomat; mal ~iĝi: ntr leszűkül, szűk lesz ĉi tie la rivero mal ~iĝas: itt a folyó leszűkül liaj ebloj mal ~iĝis: szűkültek a lehetőségei mia pantalono mal ~iĝis: szűk lett a nadrágom; mal ~igo: szűkítés, leszűkítés; mal ~igaĵo: 1. szűkület; 2. mat leszűkítés; ~asence: nyt tág(abb) értelemben; ~asperta: tapaszt~, nagy tapasztalatú; ~skala: széles körű, széles skálájú Vaŝington/o=1. tört (George) Washington; 2. geo Washington (város) ~o
estas la federacia ĉefurbo de Usono: Washington az USA szövetségi fővárosa; 3. geo pol Washington (állam) (US) Vaŝt/i=bibl Vasti, Vásti vat/o=vatta meti ~on en la orelojn: vattát tesz a fülébe sorbigi per ~o: vattával felitat; ~i: tr vattával bélel, vattával töm, kivattáz la neĝo dike ~is la tegmentojn: a hó vastagon kipárnázta a tetőket la ŝultroj de la jako estas ~itaj: a zakó vállai vattával vannak bélelve; ~bastoneto: fültisztító pálcika; ~bulo: vattacsomó, tampon vö. tampono; ~herbo:siria asklepiado sukervato Vat/o2=tech (James) Watt; ~o: vill watt (W); kilo~o: vill kilowatt (kW); mega~o: vill megawatt (MW); sen~a: vill meddő szin senaga; kilo~horo: vill kilowattóra (kWh); ~horo: vill wattóra (Wh); ~metro: vill wattmérő, teljesítménymérő; ~sekundo: vill wattsecundum (Ws) Vaterl/o=tört Waterloo ĉe ~o estis la lasta batalo de Napoleono: Waterloónál volt Napóleon utolsó csatája Vatikan/o=1. geo Vatikán, Vaticano, mons Vaticanus (domb); 2. geo pol: geo pol Vatikán (VA); ~urbo: geo Vatikánváros vatt/o=vato vatu/o=vatu (pénznem) Vaŭd/o=geo pol Vaud (CH) vav=knyv vav (héber v betű) vav/o=knyv dupla vé, vevé (w) szin duobla vo, ĝermana vo vaz/o=1. edény ĉina ~o: kínai váza komunikiĝantaj ~oj: fiz közlekedő edények kuirejaj ~oj: konyhai edények lavu la ~ojn: mosd el az edényeket ne ~u nazon en fremdan ~on Z: közm ne üsd az orrod más dolgába templaj ~oj: templomi edények viŝu la ~ojn: törölgesd el az edényeket; 2. anat ér, edény limfa ~o:limfa angio ~aj ~etoj: erek erei, vasa vasorum; ~aro: edények, edénygarnitúra; ~lavejo: mosogatókonyha; ~lavilo, ~lavmaŝino: edénymosogató, mosogatógép szin telerlavilo; ~lavisto: fn edénymosogató; ~lavujo: 1. fn mosogató; 2. mosogatóedény; ~lesivo: mosogatószer; ~odilata: gysz értágító, vascodilatator; ~odilato: orv értágulás, vasodilatatio; ~okonstrikto: orv érszűkítés, vasoconstrictio; ~okonstrikta, ~omaldilata: gysz érszűkítő, érösszehúzó, vasoconstrictor; ~okonstriktiĝo: orv érszűkülés, érszűkület; ~okonstriktilo: fn gysz érszűkítő, vasoconstrictor; ~omotora: anat érmozgató, vasomotoricus; ~ospasmo: orv érgörcs, vasospasmus; ~sekigilo: fn edényszárító fandvazo, florvazo, hostivazo, kuirvazo, mesvazoj, noktovazo, sangovazo, trinkvazo, trinkvazeto vazelin/o=kém vazelin, petrolátum, puha paraffin vazistas/o=ép szellőztetőablak vazopresin/o=biol antidiuretikus hormon, vazopresszin (hormon) VD=vicdelegito ve!=1. isz jaj! (>szívfájdalom) ve al mi!: jaj nekem! ho ve!: ó jaj!; 2. isz jaj! (>fenyegetés) ve al la venkitoj!: jaj a legyőzötteknek!, ve victis! ve al vi estos, se vi ne plu impertinentos!: jaj lesz neked, ha továbbra is szemtelenkedsz! ve al vi, sentaŭga bubo!: jaj neked, haszontalaj kölyök!; ve/o=fn jaj ne helpos ĉi tie veoj kaj lamentoj: nem segítenek itt a jajok és a bajok; vei, veadi: ntr jajgat, jajong; vekrii: ntr jajong, jajkiáltoz; vespiri: ntr keservesen sóhajt; veaspekta: siralmas v. fájdalmas kinézetű hejmveo VEA=Venezuela Esperanto-Asocio, Vjetnama Esperanto-Asocio VEB=Virtuala Espernato-Biblioteko Veber/o=fiz (Wilhelm Eduard) Weber; ~o: fiz weber (Wb); peta~o: fiz petaweber Ved/oj=vall Védák vedant/o=vall fil védánta; ~ismo: vall fil védantizmus veft/o=tex vetülék; ~ero: tex vetülékfonal szin veftofadeno; ~ofadeno: tex vetülékfonal veg/o=sp pálya sur la dua ~o kuris la mondĉampiono: a második pályán futott a világbajnok rondvego Veg/o2=csill Vega vegan/o=vegán (>csak növénnyel táplálkozó) vö. vegetariano ~oj manĝas neniajn bestajn produktojn: a vegánok semmilyen állati terméket nem esznek; ~a: mn vegán ~a dieto: vegán étrend; ~ismo: veganizmus (>csak növénnyel táplálkozás) vö. vegetarianismo veget/i=1. ntr növ tenyészik, növekszik en la korto herbaĉoj abunde ~as: az udvaron a gaz buján tenyészik; 2. ntr átv vegetál, tengődik, tesped szin viveti; ~ado: növ tenyészés, növekedés, vegetáció; ~aĵo: 1. növ növény szin vegetalo ĉambra ~aĵo: szobanövény flosa ~aĵo: úszónövény; 2. orv növedék, kinövés, szövetburjánzás, túlsarjadzás, vegetatio; ~aĵa: növ növényi ~aĵa ĉelo: növényi sejt ~aĵa kovraĵo: növénytakaró ~aĵa oleo: növényolaj; ~aĵano:vegano; ~aĵaro: növ növényzet, flóra, vegetáció; ~aĵismo:veganismo vegetal/o=vegetaĵo; ~a:vegetaĵa; ~ino: növényi zsír, növényi
105 zsíradék, vegetalin; ~ismo:veganismo vegetar/a=vegetárius, vegetariánus vö. vegana; ~ano: fn vegetariánus, vegetárius vö. vegano ~anoj manĝas ovojn kaj laktaĵojn: a vegetariánusok esznek tojást és tertermékeket; ~ismo: vegetarianizmus, vegetáriusság vö. veganismo vehikl/o=1. gysz kém kötőanyag, oldószer, vehiculum ~o de ungvento: kenőcs kötőanyaga; 2. fn biol orv hordozóanyag, közvetítőanyag, vehiculum ~o de malsanoj: betegséghordozó v. betegségközvetítő anyag; 3. fn átv közvetítő, hordozó Granda ~o: bud mahájána ("nagy jármű") szin mahajano Malgranda ~o: bud hinajána ("kis jármű") szin hinajano ~o de ideoj: eszmék közvetítője ~o de pensoj: gondolatközvetítő, gondolathordozó; ~a: közvetítő, hordozó ~a lingvo: nyt közvetítő nyelv ~a substanco: kém orv hordozóanyag, közvetítőanyag; ~i: tr orvátv hordoz, terjeszt, közvetít ceceoj ~as malsanon: a cecelegyek betegséget közvetítenek ~i malfeliĉon al ni: bajt hoz ránk vojaĝantoj kaj komercistoj ofte ~is peston: utazók és kereskedők gyakran terjesztettek pestist vejĉi/o=jték gó szin goo; ~i: ntr jték gózik, gót játszik Vejkinsul/o=geo Wake-sziget vejn/o=1. anat visszér, gyűjtőér, véna kava ~o: üres visszér, vena cava kola ~o: nyakér, nyakvéna, nyaki visszér, torkolatér, vena jugularis ora ~o: orv aranyér pulma ~o: tüdővéna, tüdővisszér, vena pulmonalis porda ~o: májkapugyűjtőér, portaér, vena portae se ankoraŭ fluas sango en viaj ~oj: átv ha még folyik vér az ereidben; 2. ásv ér, telér erca ~o: értelér karba ~o: széntelér; 3. ép ér, erezet (pl. márványban); ~a: 1. anat ér~, eres, vénás, cenosus; 2. ép erezett ~a kolono: erezett oszlop; 3. ásv telér~ ~a petro: ásv telérkőzet; ~i: tr ép erez; ~aro: anat erezet, érrendszer; ~eto: anat hajszálér, kis ér, vasa canellaria; ~ito:flebito; intra~a, tra~a: orv intravénás intra~a injekto: intravénás injekció; intra~e, tra~e: orv intravénásan; tra~i: ntr (erezetszerűen) áttetszik; ~orokaĵo, ~opetro: ásv telérkőzet VEK=Veterana Esperanto-Klubo, Virtuala Esperanto-Kongreso vek/i=1. tr ébreszt, felébreszt, felkelt mi ~is lin el la dormo: álmából ébresztette fel ~u min je la sesa: kelt fel hatkor; 2. tr átv kelt, ébreszt, előidéz ~i apetiton: étvágyat gerjeszt ~i atenton: figyelmet kelt ~i danĝeron: veszélyt idéz fel ~i envion: irigységet kelt ~i intereson: érdeklődést kelt ~i ĵaluzon: féltékenységet ébreszt ~i rememorojn: emlékeket ébreszt ~i resonon: visszhangot kelt; ~o: ébresztés, ébresztő malfeliĉo kaj peko leviĝas sen ~o Z: közm jön a nyomorúság,ha nem is hívjuk ~o je la kvina: ébresztő ötkor; ~iĝi: 1. ntr ébred, felébred, felkel ~iĝi laca: fáradtan ébred; 2. ntr átv ébred espero ~iĝis en mi: remény ébredt bennem sovaĝaj instinktoj ~iĝis en li: vad ösztönök ébredtek benne ~iĝis en li la voĉo de la konscienco: felébredt benne a lelkiismeret szava vento ~iĝis: szél támadt; ~iĝadi: ntr ébredezik ĉu li jam ~iĝis? Ne, sed li jam ~iĝadis: már feléébredt? Nem, de már ébredezik; ~iĝo: ébredés; ~iteco: ébrenlét; ~horloĝo: ébresztőóra, vekker amorveka, apetitveka, fidoveka, kompatveka, pensoveka, salivoveka, skuveki, timoveka VEKI2=Virtuala Esperanto-Klubo Internacia veksil/o=cím zászló, vexillum; ~ologio: cím zászlótan, vexillológia szin flagoscienco vekt/o=1. vízhordó rúd, válljárom szin sitelportilo; 2. tech mérlegkar, himba; 3. vill zárójárom szin ferma jugo timonvekto vektor/o=fiz mat inf vektor baza ~o: bázisvektor, alapvektor, egységvektor szin bazvektoro polariga ~o: polarizációs vektor pozicia ~o: helyzetvektor ununorma ~o, unita ~o: normált vektor ~o de Poynting: Poynting-vektor ~o de stato: állapotvektor; ~a: fiz mat inf vektor~, vektoriális; vö. vektora grafiko, ebeno, rekto, spaco, tiparo; baz ~o: mat alapvektor; ~potencialo: vill vektorpotenciál ajgenvektoro, nulvektoro, ondovektoro, radiusvektoro, vektorreĝima vel/o=1. hajó vitorla brajli ~on: vitorlát bevon hisi ~on: vitorlát felvon v. kifeszít korno de ~o: hajó vitorlaszarv kvadrata ~o: négyzetes vitorla, keresztvitorla szin jardvelo latina ~o: latin vitorla malrefi la ~on: fogást kiengedi mata ~o: gyékényvitorla oblikva ~o: élvitorla plenblovita ~o: dagadó vitorla refi ~on: vitorlát kurtít rekta ~o: keresztvitorla subbusprita ~o: pányvás vitorla ŝkoti ~on: vitorlát kivon unua ~o:antaŭvelo; 2. agr szárny, vitorla (>szélmalom); 3. anat vitorla, velum palata ~o: ínyvitorla, lágyszájpad, velum palatinum szin mola palato valva ~o: billentyűvitorla, velum valvulare; ~o: csill Hajóvitorla, Vela; ~i, ~adi: ntr közl vitorlázik ~i kontraŭ vento: szél ellenében vitorlázik; ~ado: hajó vitorlázás szin velveturo; ~adisto: fn hajó vitorlázó, vitorláshajós; ~aro: hajó vitorlázat veturi kun plena ~o: teljes vitorlázattal halad; antaŭ~o: hajó elővitorla, előtörzsvitorla; ĉef ~o, grand~o: hajó nagyvitorla, fővitorla, főtörzsvitorla; ek ~i: ntr vitorlással elindul, kivitorlázik; flank~o: hajó szárnyvitorla, toldatvitorla; post~o: hajó hátsó törzsvitorla;
~barko: hajó vitorlás bárka; ~boato: hajó vitorlás csónak; ~ĉaro: jm vitorlás kocsi; ~fadeno: islég (hajókötél-fonál); ~flugi: ntr kering (a levegőben), vitorlázva repül; ~sono: nyt veláris mássalhangzó, hátsó szájpadláshang szin velaro; ~stango: hajó vitorlafa, árbocfa szin jardo; ~stangaro: hajó vitorlarudazat; ~ŝipo: hajó vitorláshajó unumasta ~ŝipo: egyárbocos vitorlás(hajó) szin unumastulo trimasta ~ŝipo: hajó háromárbocos vitorlás(hajó) szin trimastulo; ~tabulo: sp vitorlás szörfdeszka, vitorlásdeszka; ~veturi: ntr hajó vitorlázik szin veli, veladi; ~veturo: hajó vitorlázás szin velado; ~tolo: tex vitorlavászon bramvelo, brigvelo, ĉielvelo, gafvelo, jardvelo, lugrovelo, reĝvelo, skunvelo, spritvelo, stajvelo, topvelo velar/o=nyt veláris mássalhangzó, hátsó szájpadláshang szin velsono veld/i=1. tr tech hegeszt vö. brazi, luti; 2. tr átv forraszt ~i plastan saketon: műanyag zacskót forraszt; ~isto: tech hegesztő; ~o, ~ado: tech hegesztés metalaldona ~ado: felrakó hegesztés metalelektroda ~ado: fémelektródos hegesztés stumpa ~ado: tompahegesztés surkuniga ~ado: átlapolt hegesztés; ~maŝino: tech hegesztőgép; ~odrato: tech hegesztőhuzal, hegesztőpálca velen/o=1. knyv velin, borjúbőr pergamen; 2. knyv velinpapír Velington/o=1. tört (Arthur Wellesley) Wellington; 2. geo Wellington ~o estas la ĉefurbo de Nov-Zelando: Wellington Új-Zéland fővárosa velk/i=1. ntr növ hervad, fonnyad la tulipoj rapide ~is: a tulipánok hamar elhervadtak ~inta pomo: fonnyadt alma; 2. ntr átv hervad, sorvad, fonynyad la fraŭlino frue komencis ~i: a kisasszony korán kezdett hervadni ŝia beleco rapide ~is: szépsége hamar elhervadt ~i en karcero: börtönben sorvad ~inta haŭto: fonnyadt bőr; ~a: hervadt, bágyadt, hervatag ~a ĉarmo: hervatag báj ~a kalko: kém oltott mész szin estingita kalko ~a sunbrilo: bágyadt napsütés ~e pendis lia mano: ernyedten csüngött a karja; ~igi: 1. tr növ elhervaszt, elfonnyaszt, megfonnyaszt la sekeco veligis la maizojn: a szárazság megfonnyasztotta a kukoricát; 2. tr átv elhervaszt la aĝo ne povis velikigi ŝian belecon: a kor nem tudta elhervasztani a szépségét ne ~igu mian entuziasmon: ne hervaszd le a lelkesedésemet; ~inteco: fonnyadtság, hervadtság; ~ozo: növ hervadás, fonnyadás (növénybetegség); for~i: 1. ntr növ elhervad, elfonnyad; 2. ntr átv elsorvad, lassan tönkremegy kun vero severa komercaĵo for~os Z: közm hazugság nélkül csődbe jutna a bolt; ne ~ema: el nem hervadó la ne ~ema gloro de niaj herooj: hőseink el nem hervadó dicsősége; ~ofino: zene elhalkulás (zenedarab végén) aĝvelka, sanvelka velociped/o=jm kerékpár, velocipéd velocit/o=fiz sebesség szin rapido eskapa ~o: szökési sebesség, második sebesség fina ~o: végsebesség grupa ~o: csoportsebesség komenca ~o: kezdősebesség meza ~o: átlagsebesség, középsebesség momenta ~o: pillanatnyi sebesség radiala ~o: sugárirányú sebesség relativa ~o: relatív sebesség, viszonylagos sebesség rezultanta ~o: eredő sebesség ~o de propagado: terjedési sebesség velodrom/o=sp ép kerékpárverseny-pálya, kerékpárstadion, velodróm velŝ/o=romando velter/a=sp váltósúlyú (>ökölvívás) velur/o=1. tex bársony sur la ventro ~o, en la ventro murmuro Z: bársony mellény, üres has; 2. átv bársony(os réteg), moholy, barka la ~o de la cerva kornaro: a szarvasagancs barkája la ~o de la persiko: az őszibarack molyha; ~a: 1. tex bársony~ ~aj vestoj: bársonyruhák; 2. átv bársonyos tapintású, hamvas la ~aj plandoj de la kato: a macska bársonyos talpai; ~eca: bársonyos, bársonyszerű; ~impresa: bársonyosan ható ven/i=1. ntr jön ĉu vi ~os morgaŭ?: jössz holnap? la vorto ~is el iu slava lingvo: a szó valamelyik szláv nyelvből jött li ~is el Bulgario: Bulgáriából jött mi ~as de la onklo kaj iras al la avo: a nagybácsitől jövök és a nagypapához megyek ~i kvazaŭ vokite: épp jókor jön, szinte hívásra érkezik ~u al ni: gyere hozzánk; 2. ntr érkezik, ér, kerül vhova, vhova jut la knabino ~is al fonto: a lány egy forráshoz érkezett la vojaĝanto ~is al gastejo: az utas egy fogadóhoz ért li ~is en malbonan societon: rossz társaságba került ~i antaŭ liajn okulojn: szeme elé kerül ~i en kverelon: összetűz, összetűzésbe kerül ~i en la menson: eszébe jut ~i en malbonan staton: rossz állapotba kerül ~u al la temo: térj a témára; 3. ntr átv jut vmire ni ~is al la konkludo: arra a következtetésre jutottunk ~i al interkonsento: megállapodásra jut ~i en kontakton kun la partnero: kapcsolatba kerül a partnerrel; 4. ntr átv ered, következik, származik (>ok) de kie ~as la bruo?: honnan jön a zaj? de tio ~as via miskompreno: innen ered az ön félreértése de tio ~is al mi malagrablaĵoj: ebből kellemetlenségeim származtak; 5. ntr átv elérkezik, megjön al mi ~is bona ideo: jó ötletem támadt nun ~as la vico al vi: most te kerülsz sorra printempo ~is post vintro: tavasz jött télre ~is klaro pri la trompo: fény derült a csalásra ~is la fino: eljött a vég ~is la horo agi: eljött a cselekvés órája ~os tempo, ~os konsilo Z: közm az idő a legjobb tanácsadó; ~o: jövetel, érkezés li ne anoncis sian ~on: nem jelentette be
106 érkezését via ~o ĝojigis min: jöveteled megörvendeztetett; ~onta: jövő, jövendő la ~onta edzino al ~is: megérkezett a jövendő feleség ~ontfoje: a következő alkalommal szin la venontan fojon; ~igi: 1. tr hivat, kéret la reĝo ~igis min: a király hivatott ~igu al mi vian fraton: hozza el hozzám a testvérét ~igu kuraciston: hívass orvost; 2. tr juttat vhova, hoz, hozat la humido ~igis la kulojn: a nedvesség meghozta a szúnyogokat la librojn mi ~igis el Budapeŝto: a könyveket Budapestről hozattam ~igi taksion: taxit rendel tio ~igis malfeliĉon al ni: ez bajt hozott ránk ~igu al mi la hundon: hozd ide a kutyát; al ~i: 1. ntr megérkezik, beérkezik, befut la gastoj al ~is en la hotelo: a vendégek megérkeztek a szállodába la tranjno al ~is en la stacio: a vonat befutott az állomásra malfrue mi al ~is en la lernejo: késve érkeztem az iskolába tio al ~is kvazaŭ vokita kaj petita Z: ez kapóra jött vi ~is kvazaŭ vokita kaj petita Z: a legjobbkor jöttél, épp jókor jöttél; 2. ntr átv eljön, beköszönt fine al ~is mia tempo: végre eljött az én időm la printempo al ~is: beköszöntött a tavasz; al ~o: 1. érkezés komuniku al mi la horon de via al ~o: közölje velem érkezése időpontját la al ~o de la trajnoj: a vonatok érkezése; 2. átv eljövetel, beköszöntés ĉe la al ~o de la sezono: a idény beköszöntekor; al ~onta: eljövendő, közeledő la al ~ontaj intertraktadoj: az eljövendő tárgyalások; ~de ~a: előkelő származású; antaŭ ~i tr v. ntr: előbb érkezik, (időben) megelőz Johano Baptista esits la antaŭ ~into de Jesuo: Keresztelő János Jézus előfutára volt kiu antaŭ~os, tiu malŝlosu la ejon: aki előbb jön, nyissa ki a helyiséget la geedziĝo antaŭ~is la kronadon: a házasságkötés megelőzte a koronázást; biode ~a: biol szerves eredetű, biogén szin biogena; bon~a: szívesen látott, üdvözlendő estu bon~a en mia domo: légy üdvözölve a házamban bon~a iniciato: üdvözlendő kezdeményezés vi estas ĉiam bon~a ĉe mi: te mindig szívesen látott vagy nálam; bon ~o: szívélyes fogadás v. fogadtatás, istenhozzád bon~on al vi en nia urbo!: Isten hozta városunkban! diri bon~on al la gasto: istenhozzádot mond a vendégnek; bon~igi: 1. tr üdvözöl (érkezéskor), üdvözléssel fogad la prezidanto bon~igis la gastojn: az elnök üdvözölte a vendégeket; 2. tr átv üdvözöl, helyesel mi bon~igus ĉian helpon: mindenféle segítséget üdvözölnék; bon~igo: fogadás, üdvözlés; de ~i: ntr származik, ered de ~i de nobela familio: nemesi családból származik la itala de ~as de Latino: az olasz a latinból száramzik la malsano de ~as de mikroboj: a betegséget mikróbák okozzák; de ~o: származás, eredet homo de nobela de ~o: nemesi származású ember; de ~igi: tr származtat de baronoj li de ~igas sian familion: báróktól származtatja a családját esterojn oni de ~igas de acidoj: az észtereket savakból származtatják; el ~i: ntr kijön el ~u por momento: gyere ki egy pillanatra nenio el~os el tio: semmi sem jön ki ebből; en ~i: ntr bejön en~u!: tessék! (kopogtatásnál) en~u, ekstere frostas: gyere be, kinn fagy; en~igi: tr behív, behoz en~igu la almozulon: hívd be a koldust en~igu la hundon: hozd be kutyát li estis en~igita en la konsilion: behívták a tanácsba; inter~i: 1. ntr közbelép, beavatkozik li inter~is en la intertraktadon: beavatkozott a tárgyalásba mi ne volas inter~i en vian aferon: ne akarok beavatkozni az ügyetekbe la prezidanto inter~is, kaj la diskuto ĉesis: az elnök közbelépett, és abbamaradt a vita; 2. ntr közbejön io inter~is, mi ne veturos: valami közbejött, nem utazom; inter ~o: 1. beavatkozás, intervenció; 2. közbejövetel; inter~aĵo: incidens malagrabla inter~aĵo: kellemetlen indicens; inter~ismo: pol állami beavatkozás v. intervenció; kontraŭ~i: tr vkivel szembe (n) jön kontraŭ~is min ursego: egy nagy medve jött velem szembe; kun ~i: ntr összejön la ekskursantoj kun~is en la stacidomo: a kirándulók az állomáson gyülekeztek ni kun~os sekvasemajne: jövő héten összejövünk; kun ~o: gyűlés, összejövetel, gyülekezet amase ĉeestita kun~o: tömeges részvételű összejövetel delegita kun~o: választmányi gyűlés, küldöttgyűlés faka kun~o: szakmai összejövetel; kun~ejo: gyülekezeti terem, összejövetel helye; kun ~igi: tr összehoz, összegyűjt kun~igu sufiĉe da homoj: gyűjts össze elegendő embert ni kun~igis la malnovajn malamikojn: összehoztuk a régi ellenségeket; laŭde ~e: származás szerint mi estas germano laŭde ~e: származás szerint német vagyok; malbon ~a: rosszkor jött, nem kívánatos, nem üdvözlendő; malsupren~i: ntr lejön; miksde ~a: vegyes származású; nere ~ebla: vissza nem térő nere ~ebla okazo: vissza nem térő alkalom; nere ~igebla: visszahozhatatlan la juneco nere ~igeble forpasis: az ifjúság visszavonhatatlanul elmúlt; noval ~into: jövevény, újonnan érkezett; post~i: tr vmi (n) után következik v. jön la pluvon post~is sekeco: az eső után szárazság következett la post~intoj nenion ricevis: az utána érkeztek semmit sem kaptak reĝon Masiason post~is Vladislavo sur la trono: Mátyás kirány után Ulászló közvetkezett a trónon; re ~i: ntr visszatér, viszszajön, visszaérkezik hieraŭ mi re ~is en la urbon: tegnap érkeztem vissza a városba kio pasis, ne re ~os Z: közm ami volt, az elmúlt ni re ~u al la demando: térjünk vissza a kérdésre tiu ora tempo neniam re ~os: az az aranykor soha nem jön vissza; re ~o: visszajövetel, visszaút, visszatérés; re ~igi: tr visszatérít, visszahoz la reĝo re ~igis sian armeon: a kirány viszszafordította seregét la rivereton oni ne povas re ~igi al la fonto: a patakot nem lehet visszatéríteni a forráshoz re ~igu al mi mian edzon: hozd
vissza nekem a férjemet; senre ~e: visszavonhatatlanul, véglegesen; supren~i: ntr feljön; de ~atesto: származási bizonyítvány v. okmány; de ~lando: származási ország; de ~linio: vérvonal, leszármazási ág; kun~libero: pol jog gyülekezési szabadság; re ~bileto: közl visszaútra szóló jegy, retourjegy; unua~aĵo: agr primőr, első termés szin unuaĵo amkunveno, amuzkunveno, danckunveno, datreveno, fondokunveno, invitkunveno, jarkunveno, klubkunveno, laborkunveno, membrokunveno, partikunveno, pintkunveno, preĝkunveno, retkunveni, tekunveno, vesperkunveno venad/o=áll pampaszarvas (Ozotoceros bezoarticus) Vencesla/o=Vencel (utónév) vend/i=1. tr elad, értékesít hundidoj por ~i po mil forintoj: kutyakölykök eladók egyenként ezer forintért kiu ne mensogas, tiu ne ~as Z: közm hazugság nélkül nem megy az üzlet ~i aŭkcie: elárverez ~i kontante: készpénzért ad el ~i kredite: hitelre ad ~i pogrande kaj pomalgrande: nagyban és kicsiben értékesít ~i subpreze: ár alatt értékesít, elkótyavetyél; 2. tr (árut) tart, árul ĉu vi ~as farunon?: tart lisztet? kion vi ~as?: mit árul?; 3. tr átv elad, elárul kare li ~os sian vivon: drágán adja az életét la krimulo ~is siajn komplicojn: a bűnöző eladta a bűntársait li ~is sian animon al la diablo: eladta a lelkét az ördögnek; ~o, ~ado: eladás, értékesítés kontanta ~o: készpénzes eladás libermerkata ~o: szabadpiaci értékesítés ~oj: gazd forgalom; ~anto: eladó (aki elad) mi traktis kun la ~anto de la aŭto: tárgy ~a a kocsi eladójával; ~ejo: üzlet(helyiség), bolt, kereskedés szin butiko tagnokta ~ejo: nonstop üzlet, éjjel-nappali (üzlet) szin tagnokta butiko; ~ejestro: üzletvezető; ~iĝi: ntr (áru) fogy, elkel, eladásra kerül la domo jam ~iĝis: a ház már elkelt la modvaroj bone ~iĝas: jól fogynak a divatáruk ~iĝis granda stoko da ŝtofoj: nagy készlet kelme fogyott el; ~iĝo: kelet, kelendőség, keresettség (>áru); ~isto: eladó, boltos, értékesítő por ~isto mensogo estas necesa apogo Z: közm hazugság nélkül csődbe jutna a bolt se ~isto ne mensogas, li aĉetanton ne allogas Z: közm hazugság nélkül csődbe jutna a bolt; ~istino: eladónő; dis ~i, el~i: tr kiárusít; dis~o, el ~o: kiárusítás inventara el ~o: leltártári kiárusítás; for~i: 1. tr pénzzé tesz li for~adas siajn librojn: fokozatosan pénzzé teszi a könyveit; 2. tr kiárusít; ne ~ebla: eladhatatlan, nem értékesíthető, elfekvő ne ~eblaj stokoj: elfekvő készletek; ne ~eblaĵo: elfekvő áru; re ~i: tr újra elad, újra értékesít, viszontelad; re ~isto: viszonteladó; super~ejo: nagy élelmiszer-áruház, szupermarket, szupermagazin; ~ant-merkato: gazd kínálati piac, eladók piaca; ~aŭtomato: áruautomata; ~bakejo: látványpékség; ~imposto: gazd forgalmi adó; ~obudo: elárusító-bódé, vásári sátor; ~ocentro: üzletközpont; ~ohalo: vásárcsarnok; ~okontrakto: gazd adásvételi szerződés; ~oplaco: piactér; ~oprezo: gazd eladási ár; ~ospaco: eladótér; ~osumo: gazd forgalom kiomas la hodiaŭa ~osumo?: mennyi a mai forgalom?; ~otablo: eladópult, bolti pult artaĵvendejo, brikolvendejo, ĉiovendejo, delikataĵvendejo, diskovendejo, farbovendejo, feraĵvendejo, fiŝvendejo, florvendejo, juvelvendejo, legomvendejo, librovendejo, ludilvendejo, markovendejo, meblovendejo, memoraĵvendejo, metalaĵvendejo, muzikvendejo, nutraĵvendejo, panvendejo, papervendejo, porcelanvendejo, rabatvendejo, retvendejo, spicvendejo, sportvendejo, tabakvendejo, viandovendejo, vindendejo, vitraĵvendejo venda/o=fn vend; ~a: mn nyt vend Vende/o=1. geo Vendée la rebelo de ~o: a Vendée-i felkelés; vendemier/o=tört vendémiaire, szüret hava (szept. 22–okt.21. ) vendet/o=vendetta, vérbosszú vendred/o=péntek Sankta ~o: kr nagypéntek; ~e: pénteken; ĉiu~e: péntekenként Veneci/o=geo Velence la ~a doĝo: a velencei dózse la ~a karnavalo: a velencei karnevál la ~a Respubliko: a Velencei Köztársaság ~a spegulo: velencei tükör venen/o=méreg kaliko de ~o: méregpohár mi vetriskus ~on pri tio: mérget vennék rá mortiga ~o: halálos méreg ~o de vipuro: vipera mérge; ~a: mérgező, mérges ~a fungo: mérges gomba, bolondgomba; ~i: 1. tr mérgez, megmérgez li ~is siajn rivaloj: megmérgezte riválisait ~i la putojn: megmérgezi a kutakat; 2. tr átv méregez li ~is mian maljunecon: megmérgezte az öregségemet ~i la atmosferon: mérgezi a levegőt; ~eca: mérges nyelvű ~eca maljunulinaĉo: mérges nyelvű banya; ~iĝi: ntr megmérgeződik, elmérgeződik la putakvo ĉe ni ~iĝis: nálunk a kútvíz elmérgeződött; anti ~o, kontraŭ~o: gysz ellenméreg; mem~ado, sin~ado: önmérgezés; sen~igi: tr orv méregtelenít; ~ekzekuti: tr jog méreggel kivégez; ~gaso: kat mérgező gáz, ideggáz; ~imuna: orv mérgezésnek ellenálló, méregimmunis fungoveneniĝo, nervovenena, ratveneno Venet/o=geo pol Veneto (IT); ~a: 1. mn geo venetói; 2. nyt venét la ~a lingvo: a venét nyelv (vec); ~ano: fn venetói; pra~ano: tört venét, venetus Vener/o=Venuso; ~a: orv nemi, nemi úton terjedő, veneral ~a koliero: szifiliszes nyaki kiütés, leucomelonaderma syphiliticum ~a kontaĝo:
107 nemi úton terjedő fertőzés ~a malsano: nemi betegség; ~ologio: orv nemi kórtan, venerológia venere/a=nevenera Venezuel/o=geo pol Venezuela (VE) venĝ/i=1. tr megbosszul vkit li ~is sian mortintan amikon: megbosszulta megh~ barátját ni ~os nin pro la ofendoj: megbosszuljuk magunkat a sérelmekért; 2. tr megbosszul vmit li ~is la ofendojn al sia eksa mastro: megbosszulta a sérelmeket egykorú mesterén ni ~is la morton de nia amiko al la murdinto: megbosszultuk barátunk halálát a gyilkoson; 3. ntr bosszút áll vkin ne ~u al senkulpuloj: ne áll bosszút ártatlanokon ni ~os al la invadintoj: bosszút állunk a behatolókon; ~o: bosszú ĉi-foje ni preterlasos la ~on: ezúttal elhagyjuk a bosszút ĵuri sangan ~on: véres bosszút esküszik li faris ~on al sia najbaro: bosszút állt a szomszédján via ago krias por ~o: tetted bosszúért kiált; ~a: bosszúálló, bosszuló, bosszú ~a kampanjo: kat boszsúhadjárat; ~anto: bosszúálló ni ne vidu ~antojn inter ni: ne lássunk bosszúállókat közöttünk; ~ema: bosszúvágyó; ~emo: bosszúvágy; ~avido: bosszúszomj; ~obsedo: megszállott bosszúvágy; ~mortigo, ~omurdo: vérbosszú szin sangovenĝo sangovenĝo venial/a=1. kr bocsánatos vö. mortinda, mortmerita ~a peko: bocsánatos bűn; 2. átv megbocsátható, nem súlyos ~a eraro: elnézhető hiba venk/i=1. tr legyőz vkit Dobó ~is la turkojn ĉe Eger: Dobó legyőzte a törököket Egernél mi ~is lin en du bataloj: két ütközetben győztem le Napoleono estis ~ita ĉe Vaterlo: Napóleont legyőzték Waterloónál ~as ne forto, ~as la sorto Z: közm a szerencsével nem lehet kontraktust kötni ~i en konkurso: versenyen győz ~iton oni ne batas Z: közm földön fekvőbe nem illő belerúgni; 2. tr legyőz vmit ~i malfacilaĵojn: nehézségeket legyőz li ~is sian lacecon: legyőzte fáradtságát; 3. tr átv legyőz, legyűr ĉirkaŭ mateno lin ~is laceco: reggel felé legyűrte a fáradtság la vero ĉiam ~as: az igazság mindig győzr lia scivolo ~is lian timon: kíváncsisága legyőzte félemét; ~o: győzelem granda sportaj ~oj: nagy sportgyőzelmek lavangeca ~o: lavinaszerű győzelem oni devas elbatali la ~on: ki kell harcolni a győzelmet ~o sur la batalkampo kaj ĉe la intertraktadoj: győzelem a csatamezőn és a tárgyalásokon; ~igi: tr győzelemre visz la dioj ~igis lin: az istenek vitték győzelemre lia persistemo fine ~igis lin: kitartása végül győzelemre vitte; ~iĝi: ntr legyőzet, vereséget szenved nia teamo ~iĝis: csapatunk vereséget szenvedett; ~into: fn győztes la ~into estas nia teama: a győztes a mi csapatunk; dis ~i: tr győzelmesen szétver ni dis~is la invadintan armeon: szétvertük a behatoló sereget; mal ~i: ntr veszít, vereséget szenved ilia futbala teamo mal ~is kontraŭ ni: az ő futballcsapatuk veszített ellenünk la hungara armeo mal ~is ĉe Mohács: a magyar hadsereg vereséget szenvedett Mohácsnál; mal ~o: vereség, bukás sporta kaj milia mal ~o: sport- és katonai vereség; mal ~a: vesztes la mal ~a armeo: a vesztes sereg; mal ~igo: 1. legyőzetés; 2. sp leléptetés; mal ~into: fn vesztes ankaŭ mal ~intoj devas esti: veszteseknek is kell lenniük; ne ~ebla: legyőzhetetlen; ~obati: tr megver, tönkrever la Ruĝa Armeo ~obatis la nazian armeon: a Vörös Hadsereg tönkreverte a náci hadsereget; ~okanto: zene győzedelmi ének, diadalének; ~opreni: kat bevesz, elfoglal ~opreni fortikigitan urbon: megerődített várost bevesz; ~osigno: győzelmi jelvény, trófea szin trofeo egalvenko, etapvenko, finvenkismo, kurumvenkinto vent/o=1. met szél bloveto de ~o: szélfuvallat konstanta kaj perioda ~o: állandó és időszakos szél milda ~o: enyhe szél nordeosta ~o: északkeleti szél posta ~o: hátszél sub la ~o: szélárnyékban suduesta ~o: délnyugati szél suna ~o: csill napszél ~o leviĝis: szél támadt veturi kun favora ~o: kedvező széllel hajózik; 2. átv szél batati la ~on Z: szelet kapdos, szelet fontol depreni la ~on el liaj veloj: kiveszi a szelet a vitorlájából kiu semas ~on, rikoltos fulmotondron Z: közm aki szelet vet, vihart arat kiu ~o vin alblovis?: mi szél hozott? li kaptis nur ~on: semmit fogott, a semmi ragadta meg li scias, de kie blovas la ~o: tudja, honnan fúj a szél paroloj en la ~o: pusztába kiáltott szó; 3. bibl világtáj al ĉiuj ~oj: minden égtáj felé; ~oj: orv szelek lin turmentas ~oj: a szelek gyötrik; ~a: szél ~, szeles la mal ~a flanko de la ŝipo: a hajó szélcsendes oldala la ~a flanko de la ŝipo: a hajó széloldala ~a vetero: szeles időjárás; ~as: ntr met fúj a szél; ~adas: ntr met fújdogál a szél; ~aĵo: átv haszontalanság, hiábavalóság ĉio tio estas vantaĵo kaj ~aĵo: mindez haszontalanság és hiábavalóság; ~ego: met erős szél, szélvihar neĝa ~ego: hóvihar; ~ega: erősen szeles, szélviharos kun ~ega rapideco: szélsebesen ~ega nokto: szélviharos éjjel; ~egas: ntr met viharos szél fúj; ~en!: hajó széllel szembe!; ~eto: met szellő; ~etas: ntr met szellő fúj, szellő lengedez; ~umi: 1. tr legyez li ~umis sin per sia ĉapelo: legyezte magát a kalapjával; 2. tr agr (gabonát) szelel sur la draŝejo oni ~umis tritikon: a szérün búzát szeleltek; ~umilo: 1. legyező; 2. agr szórólapát; ~umaĵo: agr polyva, pelyva; al ~a: hajó szél felőli Al ~aj Insuloj: geo Szélfelőli-szigetek; al ~e, kontraŭ~e: széllel szemben al ~e de la insulo ni pretervelis: a sziget széloldala mentén vitorláztunk el
li turnis la ŝipon al ~e: széllel szembe fordította a hajót; dis ~iĝi: ntr (széllel) szétszóródik, széthullik; mal ~en!: hajó szélirányba!; sen~o, sen~eco: met szélcsend szin kalmo; sub~e: szélirányban ni ŝipis sub~e: szélirányban hajóztunk sub~e de la insulo estis golfeto: a sziget szélvédett részén volt egy kis öböl; ~anima: szeles, meggondolatlan; ~birdoj: áll viharmadár-alakúak, viharmadár-alkatúak, csövesorrúak (Procellariformes); ~blovata: széljárta; ~cirklo: szélrózsa, tájolórózsa; ~energio: fiz szélenergia; ~harpo: zene eolhárfa; ~indico: met szélindex; ~indikilo: met szélirányjelző; ~kamero, ~kesto: zene szélkamra (>orgona); ~kapa: szeles, hebehurgya, szeleburdi, kelekótya, szeleverdi; ~kapulo: hűbelebalázs, hebehurgya ember; ~latiso: agr szélrács; ~mordita: szélcserzett; ~motoro: tech szélmotor; ~muelejo: agr szélmalom; ~nesto:fefasko; ~odirekto: szélirány; ~odirekte: szélirányban; ~oelektrejo: vill ip szélerőmű szin eolcentralo; ~oflago: szélkakas, szélzászló; ~oforto: met hajó szélerősség; ~ogeneratoro: vill szélgenerátor; ~ojako: tex széldzseki; ~okoko: szélkakas; ~omontrilo: met szélirányjelző; ~oposte: szélirányban, hátszéllel; ~opuŝo: met széllökés; ~orado: tech szélkerék; ~osako: 1. zene szélzsák (>duda); 2. met szélzsák; ~ospico: növ nagy széltippan (Apera spica-venti); ~osulketo: szélbarázda; ~otubo: zene szélcsatorna (>orgona); ~oturbino: vill szélturbina, szélkerék; ~oturno: met szélirányváltozás; ~raliko: hajó alsó szegélyző; ~rapido: met szélsebesség; ~rezista: szél ellen védő, szélálló; ~ŝirmilo: jm szélvédő szin glaco 2; ~tunelo: tech szélcsatorna; ~umilforma: legyező alakú; ~umkorbo: agr rosta; ~ummaŝino: agr gabonatisztító gép, rostagép, szelelőgép dorsovento, kirlovento, largvento, turnovento, ventrozo ventol/i=tr szellőztet ~i ĉambron: szobát szellőztet ~i tunelon: alagutat szellőztet; ~ado: szellőztetés; ~ejo: szellőzőnyílás; ~ilo: ventilátor, szellőzőberendezés; ~krado: szellőzőrács; ~ŝakto: szellőzőakna ventoz/o=tört ventôse, szél hava tört (febr. 19–márc. 20.) ventr/o=1. anat has froti al si la ~o: a hasát vakarja kuŝi sur la ~o: hason fekszik liaj okuloj estas pli grandaj ol la ~o Z: már csak a szeme kívánja mia ~o murmuras: korog a hasam supra ~o: gyomorszáj teni al si la ~on de ridego: a hasát fogja a nevetéstől; 2. anat izomhas, venter; 3. átv has(szerű tárgy), kidudorodás la ~o de la kruĉo: a kancsó hasa la ~o de la velo: a vitorla hasa; 4. fiz hullámcsúcs; ~aĉo, ~ego: pocak; el ~iĝo, dis~iĝo: orv hasi sérv, abdominális hernia; sub ~o: anat alhas, hypogastrium szin hipogastro; ~obendo, ~ozono: hevederszíj; ~odanco: hastánc; ~odancistino: hastáncos; ~ofluo: orv hasmenés, diarrhoea szin diareo, lakso; ~okiraso: kat csatakötény; ~oparoli: ntr hasbeszél; ~oparolisto: hasbeszélő; ~opoŝo: áll erszény; ~osegilo: tech ácsfűrész; ~ozo: szélrózsa, tájolórózsa dikventra, platventra, pufventra, rondventra, ŝvelventra ventrikl/o=anat kamra, tasak, gyomrocs, ventriculus cerba ~o: agykamra, agygyomrocs, ventriculus cerebri dekstra ~o: jobb kamra, ventriculus dexter kora ~o: szívkamra, ventriculus cordis laringa ~o: gégetasak, ventriculus laryngis maldekstra ~o: bal kamra, ventriculus sinister Venus/o=1. mit Venus szin Venero la milosa ~o: műv a milói Venus; 2. csill Vénusz; 3. áll vénuszkagyló (Venus); ~banejo:dipsako; ~hararo:venushara adianto; ~monto: anat szeméremdomb, mons veneris szin puba monto; ~spegulo:venusspegula leguzio; vepr/o=növ bozót; veprejo: növ bozótos, csalit, fn sűrű; senveprigi: tr bozóttól megtisztít, bozótot irt; veprofajro: bozóttűz veps/o=fn vepsze; ~a: mn nyt vepsze (vep) ver/o=igazság amiko estas kara, sed ~o pli kara Z: közm barátodért se tagadd az igazat; Platón a barátom, de még inkább az az igazság eĉ el sub la tero aperas la ~o Z: közm kibújik a szeg a zsákból jen estas la nuda ~o: ez a kendőzetlen v. puszta igazság kio estas la ~o?: mi az igazság? kiu diras la ~on, havas suferon Z: közm mondj igazat, betörik a fejed la tempo ĉiam malkaŝas la ~on Z: közm kideríti az idő az igazságot, idővel mindenre fény derül la ~o ĉiam venkas: az igazság mindig győzedelmeskedik malsaĝulo kaj infano parolas la ~on Z: közm a bolond és a gyermek mondja meg az igazat mi diras al vi la puran ~on: a tiszta igazságot mondom neked paroli la tutan kaj puran ~on: az igazat és a színtiszta igazat mondja; ~a: 1. igaz (>nem hamis) diru la ~an, ne nur la realan: az igazat mondd, ne csak a valót ha, se tio estus ~a!: ó, ha ez igaz volna! ne ĉiu raporto estas ~a vorto Z: közm nem mind igaz, ami hírlik ~a amiko: igaz barát ~a, kiel vorto de profeto: igaz, mint a próféta szava; 2. igazi, valóságos, valódi la ~a Dio: a valóságos Isten tio estas la ~a temo de nia interparolo: ez a beszélgetésünk igazi témája ~a beno de Dio: valódi Isten áldása ~a diamanto: igazi gyémánt ~a opinio montriĝas en ebrio Z: közm borban az igazság; ~e: 1. tényleg, valóban (a valóságnak megfelelően) li ~e mortis: ő valóban megh~ mi ~es gajnis la kvintrafan loterion: tényleg megnyertem az ötös találatot ~e kaj fakte: ténylegesen és igazából; 2. igazából (az igazságnak megfelelően) ~e mi volis diri al vi, ke: igazából azt akartam mondani neked; 3. igaz, megengedem (közbevetés) ni
108 ne estas riĉaj, ~e, sed ni ne devas malsati: igaz, nem vagyunk gazdagok, de nem kell éheznünk vi diligente laboris, ~e, sed ne atingis la deziratan nivelon: szorgalmasan dolgoztál, megengedem, de nem érted el a kívánt színvonalat; ~aĵo: igaz v. valós dolog li diris nur ~aĵojn: csak igaz dolgokat mondott; ~eco: igazság, valódiság, vminek az igaz volta mi kontrolus la ~econ de lia atesto: én ellenőrizném vallomásának igazságát; ~ema: igaz, igazságszerető szin verama li estis ~ema homo: igaz ember volt; ~igi: 1. tr igazol, beigazol la tempo ~igis lian konjekton: az idő beigazolta sejtését; 2. tr mat kielégít ~igi la ekvacion: kielégíti az egyenletet; ~iĝi: ntr beigazolódik, igazzá válik ~iĝis la vorto de la profeto: beigazolódott a próféta szava; ~ismo: műv verizmus; ~isto: műv verista; duon~o, mez~o: féligazság; en~e: valóban, tényleg(esen); mal ~a: hamis, valótlan mal ~a aserto: valótlan állítás mal ~a atesto: hamis tanúság, hamis tanúvallomás; mal ~aĵo: valótlanság, hamisság; ne ~ŝajna: valószínűtlen; ~ama: igaz, igazságszerető szin verema; ~dira: igazat mondó, igazmondó; ~dire: valójában, tulajdonképpen, igazat szólva; ~direma: igazmondó természetű; ~diremo: igazmondás; ~fidela: igazmondó, szavahihető, hiteles; ~oserĉanto: fn igazságkereső; ~signo:kriterio; ~simila:verŝajna; ~ŝajna: valószínű szin versimila, probabla la ~ŝajna kaŭzo de la akcidento: a baleset valószínű oka; ~ŝajne: valószínűleg; ~ŝajnigi: tr valószínűsít la astronomoj ~ŝajnigis la aperon de la kometo: a csillagászok valószínűsítették az üstökös megjelenését; ~tabelo: 1. mat igazságtábla; 2. vill inf igazságtáblázat; ~tordo: pej csúsztatás; ~valoro: mat igazságérték; ~~e: isten bizony vivovera Verakruc/o=1. geo Veracruz (város); 2. geo pol Veracruz (szövetségi állam) (MX) verand/o=ép veranda veratr/o=növ zászpa (Veratrum) blanka ~o: fehér zászpa (V. album) szin blanka heleboro verb/o=nyt ige szin i-vorto ad-~o, iterativa ~o, ripeta ~o, ~o de ripeta aspekto: gyakorító ige aktiva ~o: cselekvő ige, verbum activum daŭra ~o, durativa ~o, ~o de daŭra aspekto: folyamatos ige ek-~o, inkoativa ~o, komenca ~o, ~o de komenca aspekto: kezdő ige faktitiva ~o, ig-~o, kaŭza ~o: műveltető ige szin faktitivo fina ~o: határozott ige, személyragos ige, ragváltós ige, verbum finitum szin finitivo imperfekta ~o: befejezetlen ige konjugacii ~on: igét ragoz mediala ~o: visszaható, mediális ige, középige modala ~o: módbeli segédige momenta ~o, ~o de momenta aspekto: mozzanatos ige neregula ~o: szabálytalan (ragozású) ige netransitiva ~o: tárgyatlan ige pasiva ~o: szenvedő ige, passzív ige, verbum passivum perfekta ~o: befejezett ige reciproka ~o: kölcsönös ige refleksiva ~o: visszaható v. reflexív ige, verbum reflexivum regula ~o: szabályos (ragozású) ige transitiva ~o: tárgyas ige ~o de fina aspekto: befejező ige ~o kun daŭro kaj rezulto: teljesítményige; ~igi: tr nyt igésít, igévé alakít, igét képez; de ~a: nyt igéből képzett, deverbális de ~a substantivo: igéből képzett főnév; ~otempo: nyt igeidő szin tenso kompleksa ~otempo: összetett igeidő simpla ~otempo: egyszerű igeidő; ~igi: tr nyt igévé alakít; ~isto: kr verbita (szerzetes) agverbo, helpverbo, i-verbo, rilatigverbo, statverbo verbask/o=növ ökörfarkkóró (Verbascum) verben/o=növ vasfű, verbéna (Verbena) verbesin/o=verbezeno verbezen/o=növ ürüvirág (Verbesina) verbit/o=kr verbita Vercingetoriks/o=tört Vercingetorix verd/a=1. zöld ili sidiĝis al tablo kun ~a tapiŝo: zöld asztalhoz ültek (tárgyalni) la ~a stelo de la esperantistoj: az eszperantisták zöld csillaga ~a kampo: zöld mező ~a trafiklumo: zöld közlekedési lámpa ~e farbita: zöldre festett; 2. átv zöld, fiatal, éretlen ankoraŭ ~a maljunulo: még éretlen öregember ~a pruno: zöld v. éretlen szilva; 3. öko pol zöld ~aj movadoj: zöld mozgalmak; ~o: zöld szín la ~o estas la koloro de la espero: a zöld a remény színe; ~i: ntr zöldell la kampo ~as: zöldell a mező la semaĵo jam ~as: a vetemény már zöldell; ~aĵo: 1. zöld holmi, zöld valami; 2. a "zöld", növényzet ~aĵo surkreskis la barilon: a zöld benőtte a kerítést; ~eca: zöldes; ~ejo: a "zöld", természet volonte li ripozis en la ~eo: szívesen pihent a zöldben; ~eta: világoszöld; ~igi: tr zöldre fest, zöldre színez la printempo ~igis mian ĝardenon: a tavasz zöldre festette a kertemet; ~iĝi: ntr zöldül, kizöldül la naturo ~iĝis: a természet kizöldült; ~ulo: 1. eo eszperantista; 2. fn pol zöldpárti; ~akabaj Insuloj:Kaboverdaj Insuloj; ~eblua: türkiz (színű), kékeszöld; ~greno: gaszt zöldgabona; ~paco: öko pol Greenpeace botelverda, celadonverdo, ĉiamverda verdigr/o=1. kém rézoxid, rézrozsda, patina, grünspan; 2. kém bázisos rézacetát; ~a: patinás la ~aj turkaskoj de la preĝejo: a templom patinás toronysisakjai
verdikt/o=1. jog ítélet duagrada ~o: másodfokú ítélet eldiri la ~on: kimondja az ítéletet popola ~o: népítélet unuagrada ~o: elsőfokú ítélet; 2. sp ítélet; ~i: ntr jog ítél, ítélkezik, ítéletet hoz, ítéletet mond Verdun/o=geo Verdun verg/o=1. növ vessző salika ~o: fűzfavessző; 2. pálca, vessző (>büntetés) kiu ŝparas sian ~on, tiu malamas sian filon: bibl aki kíméli botját, gyűlöli a fiát kondamni al ~oj sub punkolono: pellengéren való megcsapatásra ítél li meritis la ~on: megérdemelte a pálcát regali per ~o: jól megveszszőz ~o doloras, sed saĝon ellaboras Z: közm aki a vesszőt kíméli, nem szereti a fiát; 3. ált pálca metala ~o: fémpálca sorĉa ~o: varázspálca; 3. átv farok (>hímvessző); ~i: tr megvesszőz, (vesszővel) megcsap en lernejo nuntempe oni ne ~as: iskolában manapság nem vesszőznek ~i lin sur la ungoj: isk körmöst ad neki; ~ado: vesszőzés, megvesszőzés; tra~i: tr elnáspángol; ~odivenisto: varázsvesszős v. ingás kutató; ~ofasko: vesszőnyaláb fiŝvergo, kanvergo, mezurvergo, orvergo, platvergo, punvergo, taktovergo Vergili/o=1. ir (Publius) Vergilius (Maro); 2. Virgil (utónév) verk/i=tr műv tud alkot, ír, költ ~i novelon: novellát ír ~i operon: operát komponál ~i vortaron: szótárt ír; ~o: 1. műv tud alkotás, írás(mű), mű epokfaraj ~oj: korszakalkotó művek la ~o de Mozarto eksonis en la operejo: Mozart műve szól ~ meg az operában literatura ~o: irodalmi mű; 2. átv mű (vkinek a tette) tio estis via ~o: ez a te műved volt ~o de la malamiko: az ellenség műve; ~ado: műv tud írás, alkotás; ~aro: vkinek a művei la ~aro de Kalocsay: Kalocsay művei; ~eto: műv tud kisebb mű v. alkotás, művecske; ~ilo: fn inf szövegszerkesztő; ~isto: ir tud szerző, alkotó, író szin aŭtoro popolanisma ~isto: népi író urbanisma ~isto: urbánus író; ~istino: ir tud írónő; ĉef ~o: műv tud vkinek a fő műve; re ~i: tr műv tud átír, újraír; re ~aĵo: ir műv átdolgozás; ~ateliero: ir alkotói műhely artverko, dramverkisto, dungverkisto, komediverkisto, muzikverko, romanverkisto, tragediverkisto, vivoverko Verlen/o=1. ir (Paul) Verlaine; 2. csill Verlaine verm/o=1. áll féreg faruna ~o: lisztféreg, lisztkukac ĉiu havas sian ~on Z: közm mindenkinek megvan a maga baja; 2. átv féreg, rongyember; 3. tech végtelen csavar; 4. inf féreg, illegálisan behatoló program, worm; ~oj: 1. áll ex férgek (Vermes); 2. bélférgek; anti~aĵo, kontraŭ~aĵo: gysz féreghajtó; ~icido: agr féregirtó; ~borita, ~otruita: féregrágta, szúette; ~oherbo:ordinara tanaceto; ~osemo: gysz bélféregűző szer, semen contra; ~otruo: áll szújárat fadenvermoj, fromaĝvermo, ĝemelvermo, kordvermo, librovermo, lumvermo, platvermoj, ringovermoj, rondvermoj, suĉvermoj, tervermo, zonovermoj vermiĉel/oj=gaszt cérnametélt, levestészta vö. spagetoj, nudeloj vermifug/o=1. gysz féreghajtó; 2.ordinara tanaceto vermiljon/o=cinóberszín, vermillon vö. karmezino, karmino, skarlato; ~a: mn cinóberpiros, cinóbervörös (élénk világospiros) vermis/o=anat kisagyféreg, vermis cerebelli Vermland/o=geo Värmland Vermont/o=geo pol Vermont (US) vermut/o=gaszt vermut, ürmösbor szin absintvino vernaci/o=növ türemlés, vernatio vö. estivacio vernaliz/i=tr agr tavaszosít, jarovizál szin javorizi vernier/o=tech finombeállító, nóniusz vernis/o=1. kém tech kence, firnisz, színtelen lakk alkohola ~o: szeszkence linolea ~o: lenolajkence; ~i: tr bemázol, lakkoz Veron/o=geo Verona la geamantoj de ~o: a veronai szeretők veronal/o=gysz veronál Veronez/o=műv (Paolo) Veronese veronik/o=növ veronika (Veronica) Veronik/o2=Veronika (utónév) vers/o=ir verssor blankaj ~oj: rímtelen sorok jamba ~o: jambikus sor liberaj ~oj: szabad verssorok societaj ~oj: társasági rigmusok; ~a: verses, versben írt ~a rakonto: verses elbeszélés; ~i: ntr versel, verset ír; ~ado: verselés laŭakcenta ~ado: hangsúlyos verselés; ~aĵo: vers, költemény szin poemo ~aĵo en prozo: vers prózában; ~eto: versecske, rövid vers; ~igi: tr versbe szed ~itiga prepoziciaro: versbe szedett elöljárók; ~isto: fn versíró, verselő; ~umi: ntr verselget; pri ~i: tr ir megversel, versbe önt; ~arto: ir versírás művészete; ~farado: ir verselés akcentonombra ~farado: hangsúlyos verselés piednombra ~farado: időmértékes verselés silabonombra ~farado: szótagszámláló verselés; tri ~o, kvar~o, ok~o...: ir háromsoros, négysoros, nyolcsoros vers...; ~faristo: pej versfaragó; ~piedo: ir versláb; ~tekniko: ir verselési technika Versajl/o=geo Versailles versal/o=nyt nyomdai nagybetű, verzál, verzális versi/o=1. verzió, változat, szövegváltozat la korektita ~o de la romano: a regény javított szövegváltozata la usona ~o de la filmo: a film amerikai
109 változata ni aŭskultu nun ankaŭ vian ~on: most halgassuk meg a te verziódat is; 2. inf verzió la nova ~o de oficeja programaro: az irodai programcsomag új verziója; 3. orv fordítás, versio (születendő megfordítása); ~tena: inf változatfelügyelő ~tena sistemo: inf változatfelügyelő rendszer versikl/o=bibl tud vers (>szövegegység) verst/o=geo orosz mérföld, verszt (1067 m) verŝ/i=1. tr önt, tölt (folyadékot) ~i vinon el botelo en glason: bort önt palackból pohárba ~i vinon en likantan barelon: lyukas hordóba hordja a vizet ~u ankoraŭ iom da kafo al mi: önts még egy kis kávét nekem ~u fuelon en la benzinujon: tölts üzemanyagot a benzintartályba veŝu akvon al li: önts neki vizet; 2. tr átv önt, ont, eláraszt ili ~is nin per insultoj: sértéseket vagd~ak a fejünkhöz li ~is sur min sian koleron: rajtam töltötte ki a bosszúját ~i aeron al aero Z: szelet fontol, szeled kapdos ~i en formon: formába önt ~i larmojn: könnyeket ont ~i lumon sur ĝin: fénnyel árasztja el ~i oleon sur la ondojn: lecsillapítja a háborgó kedélyeket ~i sangon: vért ont ~i siajn favorojn sur lin: elárasztja kegyeivel; ~iĝi: ntr ömlik akvo ~iĝis en la dronantan ŝipon: víz ömlött a süllyedő hajóba pluvo ~iĝis senfine: ömlött vég nélkül az eső; ~isto: 1. tört pohárnok; 2. gaszt csapos, pultos, bárpincér; ~isto: csill Vízöntő, Aquarius; de ~i: tr leönt vmiről de ~u la oleon de la akva surfaco: öntsd le az olajat a víz felszínéről; dis~i: tr szétönt, szétlocsol li dis~is benzinon kaj ekbruligis ĝin: benzint locsolt szét és meggyújtotta; el~i: tr kiönt, kiont el~i la koron: átv kiönti a szívét el~i sangon: vért ont el~i sian amarecon: átv kifakad el~i sian koleron sur li Z: kitölti rajta a haragját li el ~is sian galon kontraŭ la novvenintoj: kígyót-békát kiáltott az újonnan jöttekre; el ~iĝi: ntr kiömlik, kifolyik; en~i: tr beönt, beleönt, betölt en~u iom da akvo en mian vinon: tölts egy kis vizet a boromba; pri ~i: tr megöntöz, eláztat li pri~is la paston per iom da rumo: egy kis rummal öntözte meg a tésztát; super ~i: tr átv is elönt, eláraszt la reĝo estis super~ita per petskriboj: a királyt elárasztották kérvényekkel la rivero super~is la mal ~ajn urbopartojn: a folyó elöntötte az alacsony városrészeket; sur~i: tr ráönt, leönt vmivel li sur~is sin per malvarma akvo: hideg vízzel öntötte le magát; trans ~i: tr áttölt, átönt ni trans~is la vinon en botelojn: palackokba töltöttük át a bort; ~knabino: gaszt italoslány, csaposlány; ~lumilo: fényszóró, reflektor; ~ofero: vall italáldozat; ~otablo: gaszt italpult fandverŝi, oferverŝi, sangoverŝo, sentelverŝo, vinverŝisto vert/o=1. anat fejtető, koponyatető, vertex cranii de la ~o ĝis la piedfingroj: tetőtől talpig; 2. átv tető, csúcs ~o de monto: hegytető; ~kalva: tonzúrás ~kalvaj monaĥoj: tonzúrás barátok; ~kalvo: 1. tonzúra, pilis; 2. kopasz fejtető; ~haroj: fejtetőhaj; ~oĉapo: 1. kr pileolus; 2. mat gömbsüveg; ~obalko: ép torokgerenda vertag/o=áll borzeb, tacskó, dakszli szin melhundo vertebr/o=anat csigolya, vertebra dua nuka ~o:aksiso kokciga ~o: farokcsigolya kola ~o: nyakcsigolya, vertebra cervicalis lumba ~o: ágyékcsigolya, vertebra lumbalis prominenta ~o: nyakcsigolya, hetedik nyaki csigolya, vertebra prominens ripa ~o: bordacsigolya, costa vertebralis sakraj ~oj: keresztcsonti csigolyák, vertebrae sacrales toraka ~o: hátcsigolya, vertebra thoracicae; ~aro: anat gerinc, hátgerinc, spina szin spino; ~uloj: áll gerincesek (Vertebrata); inter~a: anat csigolyaközi, csigolyák közötti, intervertebralis inter~aj diskoj: csigolyaközi porckorongok, disci intervertebrales; sen ~uloj: áll gerinctelenek (Evertebrata vostovertebro vertic/o=mat csúcs ~o de angulo: szög csúcsa ~o de grafeo: gráf csúcsa ~o de konuso: kúp csúcsa ~o de plurlatero: sokszög csúcsa; ~angulo: mat csúcsszög verticil/o=növ örv, verticillus; ~a, ~aranĝa: növ örvös, örvös elrendezésű, verticillaris; pseŭdo~o, ŝajn~o: növ álörv, pseudoverticillus verticili/o=növ verticillium (Verticillium) szin verticilŝimo vertig/o=áll orv kergekór, coenurosis vertiĝ/o=orv szédülés szin kapturno; ~i: ntr szédül; ~iga: szédítő ~iga profundo: szédítő mélység vertikal/a=függőleges ~a ekarto: kat függőleges eltérés ~a rekto: mat függőleges (egyenes); ~o: 1. függőleges vonal; 2. oszlop (>táblázat) ~o de matrico: mátrix oszlopa ~o de tabelo: táblázat oszlopa; 3. csill magassági kör; 4. knyv függőleges vonás (|); ~eco: függőlegesség; ~ilo: ép függőón szin lodo 3 vertotoksin/o=biol kém verotoxin vertrag/o=leporhundo, levrelo veruga/o=orv eperszemölcs, eperkinövés veruk/o=1. orv szemölcs, bibircsók, verruca; 2. növ szemölcs, bibircs, verruca; ~ozo: növ burgonyavarasodás; ~herbo:kelidonio verumontan/o=anat ondódomb, colliculus seminalis; ~ito: orv ondódombgyulladás verv/o=hév, lendület, tűz polemiki kun ~o: hevesen vitázik; ~a: heves, tüzes, energikus, lendületes; sen~a: enervált, lankadt, apatikus
vesel/o=hajó tengeri hajó; ~kapitano: hajó sorhajókapitány; ~leŭtenanto: hajó sorhajóhadnagy vesp/o=áll darázs (Vespa) enterigo~oj:sfegedoj faldo~oj:vespedoj foso~oj:sfegedoj (Sphegidae) ~edoj: társasdarázsfélék, redősszárnyú darazsak (Paravespula rufa) szin faldovespoj; ~ujo: áll darázsfészek szin vesponesto; ~onesto: áll darázsfészek szin vespujo; ~otalio: darázsderék Vespazian/o=tört Vespasianus vesper/o=fn este antaŭ ~o ne estu fiera Z: közm nyugtával dicsérd a napot aŭtora ~o: szerzői est bonan ~on!: jó estét! ĉirkaŭ la ~o ni alvenis: este körül érkeztünk dum la ~o de sia vivo li komencis verki: élete alkonyán kezdett alkotni Sankta ~o: kr szenteste; 2. estély dum ~o ĉe la grafo mi konatiĝis kun ŝi: a grófnál egy estélyen ismerkedtem meg vele (nővel) interkonatiĝa ~o: ismerkedési est li ne donas ~ojn: soha nem ad estélyeket; ~a: esti ~a kanto: esti dal ~a preĝo: esti ima; ~e: hsz este laŭdu tagon nur ~e Z: közm nyugtával dicsérd a napot venu al mi hodiaŭ ~e: gyere el hozzám ma este; ~as: ntr este van matenas, ~as kaj tago malaperas Z: közm telik az idő, múlik az esztendő; ~iĝas: ntr esteledik; antaŭ~o: 1. koraest; 2. előest antaŭ~o de Ĉiuj Sanktuloj: kr mindenszentek előestéje; ĉiu~e: esténként, minden este; ~festeno: esti mulatság; ~krepusko: esti szürkület; ~kunveno: estély doni ~kunvenon: estélyt ad; ~laŭdo: kr vesperás, vecsernye, vesperae szin vespro; ~lernejo: isk esti iskola; ~manĝi: tr vacsorázik; ~manĝo: vacsora; ~manĝejo: 1. vacsorázóhely; 2. bibl utolsó vacsora terme; ~meso: kr esti mise; ~ruĝo: alkonypír; ~skipo: ip délutáni műszak; ~skipano: fn ip délutáni műszakos, délutános (dolgozó); ~stelo: csill esthajnalcsillag amuzvespero, artvespero, dancvespero, debatvespero, filmvespero, fruvespere, kantvespero, klubvespero, rokvespero vespert/o=1. áll denevér szin ĥiropteroj; 2.vespertiliono vespertilion/o=áll simaorrú denevér (Vespertilio) vespr/o=kr vesperás, vecsernye, vesperae (előírt papi zsolozsma) szin vesperlaŭdo vest/o=1. ruha, öltözet, öltözék, ruházat eliri en civila ~o: civil ruhában megy ki kudrigi dupecan ~on: kétrészes ruhát varrat la gimnasta ~o estas deviga: kötelező a tornaruha la pluma ~o de birdo: átv madár tollruházata li metis sur sin sian plej bonan ~on: a legjobb ruháját vette fel makulita kaj disŝirita ~o: pecsétes és szakadt ruha ŝanĝi ~on: ruhát vált v. cserél ŝi ŝatas gainajn ~ojn: testhezálló ruhákat szeret surhavi ĉifonan ~on: rongyos ruha van rajta surhavi funebran ~on: gyászruhát visel unua atesto estas la ~o Z: közm ruha teszi az embert valora ne la ~o, sed la enesto Z: közm nem a ruha teszi az embert ~o de moda fasono: divatos szabású ruha ~o homon prezentas Z: közm ruha teszi az embert; 2. átv külső; ~i: 1. tr öltöztet, felöltöztet la patrino ~is la infanon: az anya felöltöztette a gyereket li ne ~is sian kapon: nem takarta be a fejét, nem vett fejfedőt li ~is sin en nigro: feketébe öltözött mi ~is min per ledaj gantoj: bőrkesztyűt húztam fel mi ~os min per mia plej bela jupo: a legszebb szoknyámat veszem fel mia edzino ~as sin ŝike: a feleségem divatosan öltözködik ni estis ĉiuj feste ~itaj: minden ünneplőbe voltunk öltözve ~ita, kiel Eva antaŭ la falo Z: anyaszűlt meztelen; 2. tr átv ruház, öltöztet la armeo kontentige ~as la soldatojn: a hadsereg kielégítően ruházza a katonákat la printempo ~is verde la arbaron: a tavasz zöldbe öltöztette az erdőt mi ne plu volas ~i miajn plenkreskajn infanojn: már nem akarom ruházni felnőtt gyermekeimet; ~aĉo: rongy, ócska ruha mi ne surmetos ĉi tiun ~aĉon: nem veszem fel ezt a rongyot; ~ado: öltöztetés, öltözködés la ~ado de la reĝo estas mia ofico: a király öltöztetése az én hivatalom lia edzino multe elspezas por sia ~ado: felesége sokat költ az öltözködésére; ~aĵo: ruhadarab szin vestopeco; ~aro: ruházat, ruhatár (ruhakészlet) mia ~aro ne estas tro riĉa: a ruhatáram nem túl gazdag; ~ejo: ruhatár, ruhamegőrző li lasis sian mantelon en la ~ejo de la restoracio: kabátját az étterem ruhatárában hagyta ni pruntis kostumojn el la ~ejo de la filmfabriko: a filmgyár ruhatárából kölcsönöztünk ruhát; ~iĝi: ntr felöltözik, öltözködik li pente ~iĝis per sakaĵo: vezeklésképpen zsákruhába öltözött ŝi ~iĝas laŭ la plej nova modo: (nő) a legújabb divat szerint öltözködik; ~iĝo: felöltözés, öltözködés; ali~i sin: vminek öltözik, álöltözetet vesz fel li ali ~is sin kiel virino: nőnek öltözött por la maskobalo mi ali ~os min almozulo: az álarbocbálon koldusnak öltözöm; ali ~o: álöltözet, maskara; ali ~ismo: pszi transzvesztizmus; ali ~ito: pszi transzvesztita; mal ~i: tr levetkőztet szin senvestigi la ĉiesulino mal ~is sin nuda: az utcalány csupaszra vetkőzött Petro mal ~is la knabinon: Péter levetkőztette a lányt; re ~i: tr újraöltöztet poste mi re~os min: utána majd újraöltözöm; sen ~igi: tr levetkőztet szin malvesti li sen~igis sin por bano: fürdéshez levetkőzött sen~igu la infanon: vetkőztesd le a gyereket; sub ~o: fehérnemű, alsóruha; super~o: felöltő, felsőkabát, köpeny; trans~i: tr átöltöztet ni trans~u nin unue: először öltözzünk át; ~aĵkesto: ruhásláda; ~arko: vállfa; ~hoko: ruhaakasztó; ~hokaro: ruhafogas; ~maniero: öltözködésmód; ~maski: tr álruhába öltöztet szin maskovesti; ~obrokantejo: használtruhabolt, turkáló; ~obroso: ruhakefe;
110 ~oĉelo: öltőzőfülke; ~ofosejo: fn turkáló, használtruhabolt szin vestobrokantejo; ~okorbo: ruháskosár; ~opeco: ruhadarab szin vestaĵo; ~orako: álló ruhafogas; ~oŝanĝejo: öltöző; ~oŝranko: ruhásszekrény, öltözőszekrény; ~otenejo: ruharaktár; ~pendilo: ruhaakasztó banvesto, dormovesto, kapvesto, kaŝvesto, laborvesto, litvesto, ludvesto, maskovesti, mesvesto, militvesto, modvesto, neĝvesto, novevesti, ordenvesto, piedvesto, plumpvesta, rajdvesto, rampvesto, ripozvesto, sportvesto, streĉvesto, ŝirmvesto, ŝtormovesto, talivesto, trejnvesto Vest/o2=mit Vesta vestal/o=1. vall Vesta-szűz; 2. átv tiszta (erkölcsös) nő, szűzies nő Vestfali/o=geo tört Vesztfália; Nordrejn-~o: geo pol Észak-Rajna-Vesztfália (DE) vestibl/o=1. ép előcsarnok, pitvar ~o de la infero: vall a pokol tornáca; 2. anat előcsarnok, pitvar, tornác, vestibulum labirinta ~o: labirintus-előcsarnok, vestibulum labyrinthi vagina ~o: hüvelytornác, vestibulum vaginae vestiĝ/o=1. ép maradvány, rom, építészeti emlék ~oj de antikva templo: egy ókori templom maradványai ~oj de la antikva civilizo: az ókori civilizáció nyomai; 2. biol maradvány, csökevény, vestigium ~o de brankoj: kopoltyúcsökevény ~o de vaginala proceso: Nuck-csatorna, vestigium processus vaginalis Vestminstr/o=geo Westminster la ~a Palaco: a Westminster-palota Vestrogoti/o=geo Västergötland veŝt/o=tex mellény trikota ~o: kötött mellény vet/i=tr fogad vmiben ĉu ni ~u pri la hundo?: fogadjunk a kutyára? ili ~as je grandaj sumoj: nagy összegekben fogadnak mi ~as centmil forintojn por la ĉevalo Tulipo: százezer forintot teszek a Tulipán lóra mi ~as mian kapon, ke: a fejemet teszem rá, hogy mi ~os kun vi je dekmil forintoj, ke: fogadok veled tízezer forintban, hogy ni ~is ne kontraŭ, sed por vi: nem ellened, hanem rád fogadtunk ~i dek kontraŭ unu: tíz az egy ellenében fogad; ~o: 1. fogadás gajni, perdi la ~on: megnyeri, elveszíti a fogadást per kio la ~o?: miben fogadunk? ~o je granda sumo: nagy öszszegű fogadás; 2. (fogadási) tét szin vetaĵo; ~e: 1. fogadva, fogadáson ~e mi gajnis dumil forintojn: fogadáson nyertes kétezer forintot; 2. versenyezve, versengve la hundoj ~e kuris por la kolbaso: a kutyák versengve futottak a kolbászért; ~aĵo: (fogadási) tét; ~anto: fn fogadó ludis multaj ~antoj en la loterio: sok fogadó játszott a lottón; pri ~i: tr vmire (n) fogad, vmit megtesz en la tria kuro pri ~u Vaglumon: a harmadik futamban tedd meg Lidércet pri ~u ĉi tiujn numerojn en la loterio: tedd meg ezeket a számokat a lotótn; ~armado: kat pol fegyverkezési verseny; ~batali: ntr (tétért) versenyez, vetélkedik, verseng; ~batalo: sp tétmérkőzés, vetélkedés, verseny; ~biciklado: sp kerékpárverseny; ~kura: sp versenyfutó ~kura aŭto: versenyautó ~kuraj atletoj: versenyfutó atléták ~kuraj ĉevaloj: versenylovak; ~kuri: ntr sp versenyt fut; ~kuristo: sp versenyfutó; ~kuro: sp versenyfutás, futóverseny ~kuro en sako: zsákfutás, zsákban futás; ~libro: fogadási napló; ~negocisto, ~peristo: bukméker, könyves; ~oficejo: fogadóiroda; ~remado: sp evezősverseny, csónakverseny, regatta szin remkonkurso; ~riski: tr (fogadáson) feltesz mi ~riskas mian domon kontraŭ miliono da forintoj: felteszem a házamat egy millió forint ellenében; ~veturi: ntr sp kocsiversenyez, autóversenyez veter/o=met időjárás en pluva, venta ~o ni ekiris: esős, szeles időben indultunk kia ~o estos?: milyen idő lesz? kota ~o: sáros idő malseka ~o: nedves idő post ~o malbela lumas suno plej bela Z: közm borúra derű jön; ~isto: met időjárás-előrejelző, meteorológus szin meteologo; ~aŭguristo: időjós; ~aviadilo: met rep meteorológiai repülőgép; ~detruiĝi: ntr elrozsdásodik, elmállik; ~informoj: időjárás-jelentés; ~mapo: met geo időjárástérkép; ~prognozo: met időjárás-előrejelzés; ~prognozilo: met időjárás-előrejelző készülék; ~prognozisto: fn met időjárás-előrejelző, meteorológus; ~sentema: orv időjárásváltozásra érzékeny, időjárás-érzékeny; ~situacio: met időjárási helyzet; ~ŝanĝiĝo: időjárás-változás, időváltozás degelvetero veteran/o=1. tört veterán; 2. kat kiszolgált katona, veterán; 3. átv veterán esperantistoj ~oj: veterán eszperantisták veterinar/o=áll orv állatorvos szin bestkuracisto; ~a: áll orv állatorvosi veterianra ĉevalo: átv állatorvosi ló veto/o=pol jog vétó absoluta ~o: abszolút vétó prezidenta ~o: elnöki vétó prokrasta ~o: halasztó hatályú vétó; ~i: tr pol jog megvétóz la prezidanto ~is la leĝon: az elnök megvétózta a törvényt; ~rajto: pol jog vétójog li validigis sian ~rajton: élt a vétójogával vetur/i=1. ntr utazik, (járművel) megy kiu bone ŝmiras, bone ~as Z: közm a kerék is jobban forog, ha kenik mi ~os per mia aŭto: a kocsimmal megyek per la buso je la naŭa mi ~os: a kilences (kilenc órai) busszal megyek ~i per akvo: vízen utazik ~i per kaleŝo: hintóval megy ~i sur sia paro da kruroj Z: az apostolok lován megy, lábbusszal megy; 2. ntr (jármű) megy
li falis sub la tie ~antan fiakron: az arra haladó fiakker alá esett mia trajno ~os tra Budapeŝto: a vonatom átmegy Budapesten; ~o: út (utazás) la ~o al Parizo estas nuligita: a párizsi utat törölték unu ~o kostas dek eŭrojn: egy út tíz euróba kerül ~o tien kaj reen: oda- és visszaút; ~ado: utazás la ~ado al Parizo daŭras dek horojn: Párizsba az utazás tíz órát vesz igénybe; ~ebla: (járművel) járható la landvojoj ĉi-sezone ne estas ~eblaj: az országutak ebben az évszakban nem járhatók; ~anto: utas, utazó; ~ejo: közl kocsiút, úttest szin veturvojo algaraĝa ~ejo: közl kocsibehajtó szin algaraĝejo; ~igi: 1. tr szállít, (járművön) visz, fuvaroz kaleŝo ~igis nin en la urobcentron: hintó vitt bennünket a városközpontba per ĉaroj oni ~igis la municion: szekereken fuvarozták a lőszert; 2. tr (járművet) vezet ~igi aŭton: autót vezet; ~igisto: kocsis, hajtó; ~ilo: jm jármű aerglita ~ilo: légpárnás jármű akvaj kaj teraj ~iloj: vízi és földi járművek amfibia ~ilo: jm kétéltű jármű aŭtotransporta ~ilo: autószállító jármű ni uzis diversajn ~ilojn: különböző járműveket vettünk igénybe; ~ilaro: közl járműpark, járműállomány szin aŭtofloto; al ~i: ntr (járművel) megérkezik, ideutazik, odautazik la buso al ~is en la celstacio kun malfruo: a busz késéssel érkezett meg a célállomásra la komisiono al ~is, por kontroli surloke la situacion: a bizottság odautazott, hogy a helyszínen ellenőrizze a helyzetet mi al ~is, por vidi vin: ideutaztam, hogy lássalak ni al ~is per trajno en Budapeŝto je la sesa: hatkor érkeztünk vonattal Budapestre; al ~o: ideutazás, odautazás, érkezés al ~o de trajnoj: vonatok érkezése lia al ~o atendeblas por la oka: megérkezése nyolcra várható; ĉirkaŭ~i: tr körbeutazik, (járművel) megkerül la kamionoj ĉirkaŭ~as la urbokernon: a kamionok megkerülik a városmagot li ĉirkaŭ~is la vilaĝon: megkerülte a falut; ek ~i: tr elindul (>jármű, ember járművel); ek~o: indulás (járművel) ek~o de trajnoj: vonatok indulása mi ne plu volas prokrasti mian ek ~on: nem akarom tovább halasztani az indulásomat; el ~i: 1. ntr kiutazik ĵaŭde ni el ~is el la urbo: csütörtökön utaztunk ki a városból; 2. ntr kijár, kihajt (járművel) atentu, ĉi tie aŭtoj el ~as!: figyelem, itt autók járnak ki la eksprestrajno el ~is el la stacio: az expressz kihúzott az állomásról; el ~o: 1. kiutazás; 2. kihajtás (járművel); en~i: 1. ntr beutazik sen vizo estas malpermesite en ~i: vízum nélkül tilos beutazni; 2. ntr (jármű) bejár, behajt en~i malpermesite!: behajtani tilos! la kaleŝo en~is en la korton: a hintó bejárt az udvarra la varotrajno en~is en la stacidomon: a tehervonat behúzott az állomásra; en ~anto: 1. fn beutazó; 2. fn bentülő (>utas); en~o: 1. beutazás; 2. behajtás (járművel); en~ejo: kocisbejáró; for~i: ntr elutazik for~is azenido kaj revenis azeno Z: tinóból ökör lett li for~is por du monatoj: két hónapra elutazott; kun~i: ntr együtt utazik multaj eksterlandanoj kun ~is en nia trajno: sok külföldi utazott velünk a vonaton; kun ~anto: 1. utitárs; 2. átv pol társutas; post~i: tr vki v. vmi után utazik la trupoj post~is la municitrajnon: a csapatok a lőszervonat után mentek se mi havos tempon, mi post~os vin per la sekva trajno: ha lesz időm, utánad megyek a következő vonattal; plu~i: ntr továbbutazik; post~ilo: fn jm utánfutó, pótkocsi szin remorko; preter~i: tr közl (járművel) megelőz ni preter~is maljunan Trabanton: megelőztünk egy öreg Trabantot; re ~i: ntr visszautazik post semajno mi re ~os: egy hét múlva utazom vissza; re ~o: visszautazás, visszaút; retro~i: ntr tolat; sur~i: 1. (járművel) rájár, feljár bonvolu sur~i la pesilon: járjon rá kérem a mérlegre sur~i la pramon: feljár a kompra; 2. tr elüt, elgázol (járművel) la aŭto sur~is katon: a kocsi elütött egy macskát; tra~i: 1. tr átutazik, áthajt vmin li tra~is duonan Eŭropon: átutazta fél Európát tra~ante nian urbon vizitu nin: városunkon átutazóban látogasson meg; 2. tr végighajt vhol unue tra~u la rektan etapon de la vojo: először menjen végig az út egyenes szakaszán; tra~anto: fn átutazó; trans~i: 1. tr átmegy, túlmegy vmin (n) járművel la kamiono trans~is la celstacion: a kamion túlment a célállomáson la trajno trans~is al li ambaŭ piedojn: a vonat átment mindkét lábán; 2. tr vmin túlra utazik v. megy ni trans~os la monton: a hegyen túlra utazunk trans~inte la urbon ni h~os: miután átutaztunk a városon, megállunk; ek ~kajo: 1. vsút indulási peron; 2. hajó indulási rakpart; ~bileto: menetjegy fervoja ~bileto: vsút vasúti menetjegy; ~domo: jm lakókocsi; ~fotado: film kocsizás, fahrt; ~ilindustrio: ip járműipar; ~ilkriko: fn tech kocsiemelő; ~pordo: nagykapu, kocsibejáró; ~ilpramo: hajó kocsikomp, járműkomp; ~kodo: közl jog KRESZ, A közúti közlekedés szabályai; ~malsano: orv mozgásbetegség, kinetosis szin kinezopatio; ~prezo, ~tarifo: közl viteldíj, menetdíj; ~tempo: menetidő, utazási idő; ~vojo: közl kocsiút, úttest dukoridora ~vojo: kétsávos úttest aerveturado, akvoveturilo, akvumveturilo, aŭtoveturado, boatveturi, busveturado, ĉarveturi, ĉelveturilo, ĉerkoveturilo, ĉevalveturilo, domveturilo, fojnveturilo, garbveturilo, glitveturilo, kaŝveturanto, kirasveturilo, kurierveturilo, loĝveturilo, marveturanto, mortveturi, motorveturilo, municiveturilo, naĝveturilo, petveturi, poŝtveturilo, radveturilo, raŭpveturilo, spacveturilo, ŝarĝveturilo, ŝipveturi, trakveturilo, trenveturilo, velveturi, vetveturi vezani/o=pszi elmebaj, téboly, őrültség Vezer/o=geo Weser (folyó)
111 vezik/o=1. anat hólyag, vesica; 2. anat húgyhólyag szin urinveziko; 3. buborék; 4. knyv szövegbuborék ~oj en bildstrio: szövegbuborékok képregényben; ~eto: 1. anat hólyagocska, hólyagcsa, vesicula; 2. orv vízhólyag szin blazo; 3. tech léghólygocska ~etoj sur farbita surfaco: hólyagok festett felületen; ~iga: orv hólyaghúzó ~iga gaso: kat hólyaghúzó gáz; ~iĝi: ntr felhólyagosodik; ~arbusto:kolueto; ~fenestro: ép hólyagablak; ~plastro: gysz hólyaghúzó flastrom aerveziketo, galveziko, sapveziko, naĝveziko, urinveziko vezir/o=tört vezír (török miniszter); ĉef ~o: tört nagyvezír Vezuvi/o=geo Vezúv vi=1. te, ti vi, kara: te, kedves vi aliaj: ti ott vi ĉiuj: mindegyiktek, mindegyikőtök; 2. maga, maguk, ön, önök vi estas mia amiko: te a barátom vagy vi, sinjoroj, ne vizitis min: önök, uraim, nem látogattak meg; via: 1. tiéd, tiétek la mia estas ankaŭ la via: az enyém a tiéd is via amiko estas mi: a te barátod én vagyok viajn rekomentojn mi akceptas: elfogadom az ajánlásaidat; 2. magáé, maguké, öné, önöké la decido estis la via: a döntés az öné v. önöké volt la laboristoj estis la viaj: a munkások az önéi v. önökéi voltak la viajn mi redonas: az önéit v. önökéit visszaadom mi trovis viajn okulvitrojn: megtaláltam a szemüvegét via ĉeesto: az ön v. önök jelenléte via konduto estas neakceptebla: a maga viselkedése elfogadhatatlan vian oferton ni akceptas: az önök ajánlatát elfogadjuk; viaflanke: 1. a te oldaladon, a ti oldalatokon, az ön v. önök oldalán; 2. részedről, részetekről, az ön v. önök részéről; viumi: tr magáz, önöz szin vidiri, viparoli; vidiri, viparoli: ntr magáz, önöz vkit (al) szin viumi la fremdulo viparolis al mi: az idegen magázott viadukt/o=közl völgyhíd, viadukt szin valponto viand/o=gaszt hús abstini je ~o: tartózkodik a hústól blanka kaj ruĝa ~o: fehér és vörös hús buljona ~o: levesben főtt hús fritita ~o: sült hús, pecsenye grasa kaj magra ~o: kövés és sovány hús nek ~o, nek fiŝo: se nem hús, se nem hal peklita ~o: sózott (sóban tartósított) hús stufita ~o: párolt hús; ~aĵo: gaszt húsétel; ~ejo: húsbolt; ~isto: hentesboltos; sen~a: hústalan, hús nélküli, húsmentes sen~aj platoj: húsmentes fogások; ~batilo: gaszt húsverő, húsklopfoló; ~bazaro: húspiac; ~biskoto: gaszt húskétszersült; ~buleto: gaszt húsgombóc; ~faruno: agr húsliszt; ~haketaĵo: gaszt vagd~ hús; ~muelilo: gaszt húsdaráló; ~oforko: gaszt tálalóvilla (húshoz); ~oknelo: gaszt húsgombóc; ~omanĝulo: fn húsevő; ~oplado: gaszt húsostál; ~opoto: gaszt húsosfazék; ~osupo: gaszt húsleves; ~otranĉilo: gaszt szeletelőkés (húshoz); ~ovaro: húsáru; ~ovendejo: húsbolt, hentesbolt buĉviando, ĉasviando, kolbasviando, porkoviando, ripviando viatik/o=kr utolsó kenet, Szent Útravaló, betegek szentsége, viaticum vibr/i=ntr rezeg, vibrál, remeg la kordoj ~as: a húrok rezegnek li ~as de ĝojo: átv örömtől remeg lia koro ~as de emocio: átv a szíve meghatottságtól remeg lia voĉo ~as: zeng a hangja; ~o: rezgés kalkuli la ~ojn: számolja a rezgéseket la ~oj de la sonorilo: a harang rezgései; ~a: 1. rezgő, vibráló ~aj movoj: rezgő mozgások; 2. nyt pergetett, vibráns ~a ro: pergetett r ~a sono: pergetett hang, fn vibráns; ~ado: rezgés, vibráció la ~ado de pinĉita kordo: megpengetett húr rezgése propra ~ado: fiz saját rezgés; ~igi: tr rezegtet per frapo li ~igis la sonorilon: egy ütéssel megrezegtette a harangot; ~ilo: fiz vibrátor, rezgéskeltő; ~atoro: tech tömörítőgép, vibrátor; kun ~i: ntr együtt rezeg, rezonál; mult~ilo: vill multivibrátor szin multivibratoro dustata mult~ilo: bistabil multivibrátor oscila mult~ilo: astabil multivibrátor; post~i: ntr utórezeg, utórezgést végez; post~o: utórezgés; ~okordo: zene pergőhúr (dobon); ~oskopo: zene (hang)rezgésmérő vibraci/o=vibro, vibrado vibrafon/o=zene vibrafon vibri/o=bakt Vibrio (egyszeresen hajlított pálca) koma ~o: kolerabaktérium (Vibrio cholerae) vibris/o=1. anat orrszőr, vibrissa; 2. áll tapintószőr, vibrissa szin palpvilo; 3.fadenplumo viburn/o=növ bangita (Viburnum) lentan~o: ostorménfa, ostorménbangita (V. lantana) szin lentano 2 vic/o=I. önállóan 1. sor (helyben) de kiu estas la ~o?: ki van soron? ili marŝis po kvar en ~oj: négyes sorokban menetektek sidi en la unua ~o: az első sorban ül stari en ~o: sorban áll stariĝi en ~o: sorba áll, sorba beáll stariĝu en ~oj po tri: álljatok hármas sorokba ~o da domoj: egy sor ház; 2. sor (időben) post ~o da bataloj: egy sor küzdelem után post ~o da jaroj: évek múltán sekvu la preskribitan ~on de agoj: kövesd az előírt cselekvéssort; 3. átv sor en la ~o de la esperantistoj: az eszperantisták soraiban ĝisatendi sian ~on: kivárja a sorát kiam venis al mi la ~o: amikor rám került sor nun venis via ~o: most te vagy soron; 4. mat sor, sorozat aritmetika ~o: számtani sorozat szin aritmetika progresio finia ~o, finilonga ~o: véges sor geometria ~o: mértani sorozat harmona ~o: harmonikus sorozat ~o de funkcioj: függvénysorozat; ~i: ntr biz sorban áll szin vicatendi; ~e:
sorban ili staris ~e unu post alia: sorban álltak egymás után; ~a: sor~, soron következő, sor szerinti ~a soldato: kat sorkatona; ~e al: vki v. vmi helyett szin antatataŭ ~e al la falintoj venis novaj: az elesettek helyett újak jöttek; ~ero: 1. sor tagja v. eleme; 2. mat tag (>sor) szin termo 2; ~estro: helyettes vezető, főnökhelyettes, másodfőnök; ~igi: 1. tr sorba állít li ~igis la ŝakfigurojn: felrakta a sakkfigurákat ~igu viajn homojn: álltsa sorba az embereit; 2. tr sorol, elsorol mi ~igis al vi nerefuteblajn faktojn: megdönthetetlen tényeket soroltam önöknek; ~iĝi: ntr sorba áll, sort alkot, felsorakozik la lernantoj ~iĝis laŭ la muroj: a tanulók felsorakoztak a falak mentén; al ~igi: tr hozzásorol, odasorol, besorol al ~igu la restintajn soldatojn al la regimento: sorolja be a megmaradt katonákat az ezredbe min ne al ~igu al viaj adeptoj: engem ne sorolj a híveid közé; al ~iĝi: ntr hozzásorolódik, besorolódik, hozzáadódik la novevenintoj al ~iĝis al la procesio: az újonnan jöttek besoroltak a körmenetbe nova krimo al ~iĝis al via longa listo: új bűneset adódott hozzá az ön hosszú listájához; dua~e: 1. a második sorban; 2. átv másodsorban; el ~igi: tr kivesz v. kiállít a sorból; el ~iĝi: ntr kisorol, kiáll a sorból; en ~igi: tr besorol, sorba állít en~igu vin: álljatok be a sorba; en ~iĝi: ntr besorol, sorba áll ni en~iĝis en la aŭtokolonon: besoroltuk a kocsioszlopba; ekster ~a: soron kívüli ekstr~aj havigoj: soron kívüli juttatások; ekster~e: soron kívül; el ~igi: tr kiállít v. kitesz a sorból; elviĉĝi: ntr kiáll v. kiválik a sorból; laŭ~a: sorban következő, soron következő nia laŭ~a kunsido: soron következő ülésünk; laŭ~e: sorrendben, sorban venu laŭ~e: sorrendben jöjjenek; sia~e: sorjában sia~e ĉiu alparolis: sorjában mindenki hozzászólt; sub~o: mat részsorozat; sur~igi: tr sorban rátesz; unu~e: egy sorban; unua~e: elsősorban; ~atendi: tr sorban áll; ~atendo: sorban állás; ~grafo: vikomt, vicegróf, vicomte; ~instruisto: isk segédtanító; ~iri: ntr sorban megy; ~juĝisto: jog másodbíró; ~luaĵo: albérlet; ~luanto: albérlő; II. előképzőként; vic~: 1. al ~, ~helyettes; vö. vicjuĝisto, vicprezidanto, vicprefekto, vicrektoro, vicsekretario, vicurbestro; 2. tech pót~, segéd~; vö. vicparto, vicrado; 3. mostoha~ (>névleges rokonság); vö. vicfrato, vicfratino vici/o=növ bükköny (Vicia) vö. fabo vicprez.=vicprezidanto, vicprezidento vid/i=1. tr lát kiom longe ni ne ~is nin?: mennyi ideje nem láttuk egymást li ne plu ~as: már nem lát ~as okulo, sed mano ne trafas Z: kapaszkodik, mint a körmetlen macska; szeme látja, de keze nem találja ~i duoble: orv duplán lát, kettős látása van ~i ĝis la pinto de sia nazo: csak az orra hegyéig lát ~i sin en la spegulo: látja magát a tükörben; 2. tr átv lát, szemlél, vélekedik ĉu mi povus ~i nun vian sinjoron?: láthatnám most az uradat? el tio mi ~as, ke vi bone laboris: ebből azt látom, hogy jól dolgoztál ili ~is en li nur fremdulon: csak idegent láttak benne kiel vi ~as la aferon?: hogy látja az ügyet? li ne povis ~i lin suferi: nem tudta elnézni, hogy szenved ni ~os, se ni vivos: majd meglátjuk vi ~ias la aferon nigra: feketén látod a dolgot ~i ĉion en roza lumo: rózsaszínben látja a világot ~i mil stelojn: csillagokat lát; ~u!: lásd! ~u, sinjoro!: nézze, uram!; ~o: 1. látás ĉe la ~o de la katastrofo: a katasztrófa láttán ĉeko je ~o: látra szóló csekk for de mia ~o!: tűnj a szemem elől! ludi ĉe ~o: zene lapról játszik, blattol tunela ~o: orv pej csőlátás unu ~o pli taŭgas, ol dek aŭdoj Z: többet hiszünk a szemnek, mint a fülnek; 2. tech nézet flanka ~o: oldalnézet supra ~o: felülnézet; 3.vidaĵo; ~a: látás~, látási ~aj halucinoj: látáshallucinációk ~aj perturboj: látászavarok; ~ado: 1. látás lin ĝenis la ofta ~ado de lia eksedzino: zavarta volt felesége gyakori látása; 2. biol látás, látásérzék szin vidsenso; ~aĵo: 1. látvány; 2. látkép ~aĵo el Florenco: firenzei látkép; ~al ~a: szemközti, átellenben lévő la ~al ~a domo: a szemközti ház; ~al ~e: átellenben, szemben, szemközt ~al ~e al la restoracio malfermiĝis alia restoracio: az étteremmel szemben egy másik étterem nyílt ~al ~e al ni: velünk szemben; ~ebla: látható ili sentis sin ~eble tre bone: láthatóan nagyon jól érezték magukat ~ebla ankaŭ per nearmitaj okuloj: szabad szemmel is látható; ~ebligi: tr láthatóvá tesz, megjelenít, kimutat ŝi ~ebligis sian malkontenton: (nő) kimutatta elégedetlenségét ~ebligi sur ekrano: képernyőn megjelenít; ~ebliĝi: ntr megjelenik, láthatóvá válik; ~ate-~ote: inf WYSIWYG; ~ejo: kilátóhely, kilátópont; ~ema: kíváncsi természetű; ~igi: tr láttat, megjelenít, mutat eĉ plej etan miron li ne ~igis: a legkisebb csodálkozást sem mutatta la grafitpulvoro ~igis la konturojn: a grafitpor láthatvá tette a körvonalakat la milito ~igis sian kruelan vizaĝon: a háború megmutatta kegyetlen arcát; ~igilo: fn inf kijelző, megjelenítő, monitor vektorreĝima ~igilo: vektorgrafikus megjelenítő; ~iĝi: ntr látszik, mutatkozik la aŭto ne ~iĝis en la nebulo: a kocsi nem látszott a ködben jam ~iĝas la indikoj de evoluo: már látszanak a fejlődés jelei; ~ilo: 1. tech látókészülék infraruĝa ~ilo: éjjellátó készülék, infravörös látcső; 2. biz szem, látóka kie estas viaj ~iloj?: biz nem látsz a szemedtől?; ~inda: látnivaló, nevezetes malmulte da ~indaj lokoj estas ĉi tie: kevés nevezetes hely van itt; ~indaĵo: fn látnivaló, nevezetesség mi montris al ili la ~indaĵojn de la urbo: megmutattam nekik a város nevezetességeit; ~into: szemtanú; al ~e: szemben, szemközt; antaŭ ~i: 1. tr előre
112 lát mi antaŭ~is la fiaskon: előre láttam a bukást; 2. tr átv eltervez, előirányoz la buĝeto antaŭ~as striktigojn: a költségvetés megszorításokat irányoz el ni antaŭ~as balon por la deka: tizedikére bált tervezünk; antaŭ~ema: előrelátó, előretekintő, körültekintő, gondos; antaŭ~emo: előrelátás, körültekintés, gondosság; dis ~igi: távk ad, közvetít (>televíziózás) dis~igi filmon: filmet közvetít; dis~igo: távk adás, közvetítés (>televíziózás); ek~i: tr meglát, megpillant, észrevesz ek~i la taglumon en vilaĝeto: egy kis faluban látta meg a napvilágot; el ~i: tr kilát vhonnan apenaŭ ili povis el ~i el la tranĉeo: alig láttak ki a lövészárokból; el ~o: kilátás el la turo prezentiĝis bela el~o al la turistoj: a toronyból szép kilátás tárult a turisták elé; el ~iĝi: ntr kilátszik vhonnan apenaŭ el ~iĝis la knabeto el la herbo: alig látszott ki a fiúcska a fűből; en ~i: ntr belát vhova; ĝisre ~i: tr istenhozzádot mond, elbúcsúzik antaŭ nelonge ni giŝre ~is niajn amikojn: nemrég búcsúztunk el barátainktól; inter ~iĝi: ntr találkozik la politikistoj nun inter~iĝis la unuan fojon: a politikusok most találkoztak első ízben; laŭ~e: látásból, látszatra li violonis la sonaton laŭ~e: lapról játszotta le a szonátát mi konas lin nur laŭ ~e: csak látásból ismerem laŭ~e li estas honesta homo: látszatra tisztességes ember; mem ~igema: magamutogató; neantaŭ~ebla: előre nem látható mia instrukcio por okazoj neantaŭ~eblaj: utasításom előre nem látható esetekre; ne ~anto: fn nem látó, vak; ne ~ebla: láthatatlan ember la ne ~ebla homo: a láthatatlan ember; preter~i: tr elnéz, nem vesz észre, elsiklik vmi felett (n) pardonu, mi preter~is vin: bocsásson meg, nem vettem észre preter~u miajn misojn: nézze el a hibáimat vi preter~is gravan punkton: elsiklottál egy fontos pont felett; retro ~o: visszatekintés; re ~i: 1. tr viszontlát Dio volu, ke ni re ~u nin!: Isten adja, hogy viszontlássuk egymást!; 2. trrevizii; re ~o: viszontlátás ĝis re ~o!: viszontlátásra!; re ~igi: 1. tr újraláttat, újra megmutat re ~igu vin: mutasd magad újra; 2. tr visszatükröz la lago re ~igis la kastelon: a tó visszatükrözte a kastélyt; retro~ilo:retrospegulo; sen~a: vak, látást nélkülöző sen~a flugado de aviadilo: repülőgép vakon repülése sen~a nebulo: áthatolhatatlan köd; tele ~i: tr tévén néz, tévézik, televíziózik li ofte tele~as: gyakran tévézik ni tele ~is la matĉon: tévén néztük a meccset; super~i: tr felügyel vmire v. vkire (n); tele~o: 1. televíziózás, tévézés szin televidado; 2. távk televízió, tévé fermcirkvita tele ~o: zártláncú tévé kabla tele ~o: kábeltévé komerca tele ~o: kereskedelmi tévé komunuma tele~o: közösségi televízió, városi tévé publika tele ~o: közszolgálati tévé satelita tele ~o: műholdas televízió ŝtata tele ~o: állami televízió; tele ~aĵo: tévéműsor; tele ~anto: fn tévénéző; tele ~igi: tr tévén közvetít ĉu oni tele ~igas la teatran prezentadon?: közvetíti a tévé a színházi előadást?; tele ~ilo: eltr tévé(készülék), televízió; tele~isto: fn tévés; tra~i: 1. tr átlát ĉu vi povas tra~i la vitron?: át tudsz látni az üvegen?; 2. tr átlát vkin v. vmin Jesuo tra~is la fariseojn: Jézus átlátott a farizeusokon ni tra~as viajn artifikojn: átlátunk a mesterségeiden tra~i la vualon: átlát a szitán; tra~ebla: átv is átlátható, átlátszó, transzparens tra~ebla buĝeto: átlátható költségvetés tra~ebla vitro: átlátható üveg; tra~ebleco: átv is átláthatóság, transzparencia; unu~e: egy pillantással uni ~e li komprenis la situacion: egy pillantással megértette a helyzetet; unua~e: első látásra unua~e li enamiĝis al ŝi: első látásra beleszeretett; tele~aparato: eltr tévékészülék; tele~bendo: távk tv-sáv; tele~ĉeno: távk tévélánc; tele~ĵurnalisto: televíziós újságíró, tévés; tele ~kanalo: távk televíziócsatorna, tv-csatorna; tele ~kompanio: tv-társaság; tele ~riparisto: tech tévészerelő; tele ~serio: tv-sorozat; tele ~stacio: távk tévéállomás; tele~teamo: tévéstáb; ~akreco: orv látásélesség ~akreca tabulo: látásvizsgáló tábla; ~alloga: szemrevaló; ~angulo: látószög; ~atestanto: jog szemtanú; ~atingi: tr ellát vmedig ĉu vi ~atingas la ŝipon?: ki tudod venni a hajót? mi ~atingas nur la finon de la moleo: csak a móló végig látok; ~bendo: film videoszalag, képszalag; eltr képmagnó, videó(készülék); ~bendilo, ~bendaparato: ~bendregistrilo: eltr videofelvevő; ~difekto: orv látássérülés szin vidhandikapo; ~difektito: látássérült; ~disko: DVD-lemez, lézerlemez; ~distanco: látótávolság en ~distanco: látóközelben, látótávoságban; ~distingi: tr (szemével) kivesz ni sukcesis ~distingi la konturojn de la monto: sikerült kivennünk a hegy körvonalait; ~handikapo: orv látássérülés; ~handikapita: mn orv látássérült; ~handikapito: fn orv látássérült; ~kampo: látómező, látókör; ~kapablo, ~povo: látóképesség; ~maniero: szemlélet, látásmód; ~materialo: film videoanyag; ~nervo:opta nervo; ~organo: anat látószerv, organum visus; ~punkto: nézőpont, szempont, szemszög; ~senso: biol látásérzék szin vidado 2; ~serĉilo: fot kereső (>fényképezőgép) akrevida, aŭdvida, belvidejo, ĉiovida, hororvidaĵo, informtelevido, kablotelevido, klarvida, kolortelevidilo, larĝvida, mondvido, murtelevidilo, nigravidulo, noktovida, okulvidebla, rokvideo, viddisko video=előképző; video~: video~; video: film videó, videofilm; videaĵo: film videoanyag; videoamplifilo: eltr videoerősítő; videoaparato: eltr videokészülék, videomagnó szin vidbendilo; videobendo: film videoszalag szin vidbendo; videodisko: inf DVD-lemez, videolemez szin viddisko,
lumdiskego; videofilmo: film videofilm; videokamerao: eltr videokamera, videofelvevő; videokarto: inf videokártya szin ekrankarto; videokasedo: film videokazetta; videokonferenco: videokonferencia; videokurso: isk videotanfolyam; videoludo: jték videojáték; videoludilo: jték videojáték (készülék); videomagnetofono: eltr videomagnó szin vidbendilo, vidbendaparato, magnetoskopo; videomemoro: inf videomemória, video RAM, VRAM; videomesaĝo: távk videoüzenet; videoregistraĵo: film videofelvétel; videoregistrilo: eltr videofelvevő; Videoteksto: inf Videotext; videotelefono: távk videotelefon, képtelefon; videovidigilo: eltr (csak lejátszó) képmagnó muzikvideo vidikon/o=vill vidikon(cső) vidv/o=özvegy(ember); ~eco: özvegység, özvegyi állapot; ~iĝi: ntr megözvegyül; ~ino: özvegyasszony pajla ~o: átv szalmaözvegy; ~opensio: özvegyi nyugdíj militvidvino Vien/o=1. geo Bécs ~o estas la ĉefurbo de Aŭstrio: Bécs Ausztria fővárosa; 2. geo Wien (patak); 3. geo Vienne (folyó, város és megye) (FR) vifi/o=inf WiFi szin sendrata reto vigil/i=ntr virraszt szin maldormi; ~o: virrasztás vigl/a=1. fürge, eleven, virgonc la lacerte ~e malaperis: a gyík fürgén eltűnt ~a knabeto: eleven fiúcska ~e li els~is el la lito: fürgén kiugrott az ágyból; 2. élénk, pezsgő ~a interparolo: élénk társalgás ~a kalko: oltatlan mész ~a stilo: eleven stílus ~a trafiko: élénk forgalom ~a vivo: pezsgő élet; ~i: 1. ntr sürög-forog, szorgoskodik, sürgölődik ~u, infanoj!: szaporán, gyerekek! kuiristoj ~is ĉirkaŭ la kaldronoj: szakácsok sürgölődtek az üstök körül; 2. ntr pezseg, forr la vivo ~is en la tendaro: pezsgett az élet a táborban; ~eco: 1. fürgeség, elevenség; 2. élénkség, pezsgés; ~igi: tr felélénkít, megpezsdít, elevenné tesz la aŭtovojo ~igis industrion: az autópálya megpezsdítette az ipart la vino ~igis la societon: a bor megpezsdítette a társaságot ~igu vian amikon: élénkítsd fel a barátodat ~igu vin!: mozogj már!; ~iĝi: ntr megélénkül, felélénkül, megpezsdül; mal ~a: lomha, renyhe, tunya, enervált; mal ~eco: lomhaság, renyheség, tunyaság, enerváltság; mal ~i: ntr teng-leng, pang, tesped; mal ~igi: tr ellanyhít, eltunyít, lomhává tesz; mal ~iĝi: ntr ellanyhul, eltesped, eltunyul; pli ~igi: tr serkent, élénkít; pli ~iga: serkentő; re ~igi: 1. tr felvidít; 2. tr átv újraéleszt, újraserkent, feléleszt la printempo re ~igis la naturon: a tavasz újraélesztette a természetet; ~apensa: élénk eszű, gyors észjárású vign/o=növ trópusibab (Vigna); vö. azukio, mungo, voandzeo vigvam/o=vigvam, indián (bőr)sátor vikar/a=biol vikariáns, vikarizáló ~a specioj: vikariáns fajok; ~iiĝo: biol vikarizáció; ~ismo: biol vikarizmus vikari/o=kr helynök, vikárius episkopa ~o: püspöki helynök ĝenerala ~o: általános helynök paroĥestra ~o: káplán ~o de Jesuo Kristo: Krisztus földi helytartója; ĉef ~o: kr általános helynök Viki/o=inf Wiki (hipertextrendszer és szoftver); ~likoj: inf pol wikiliks; ~pedio: inf Wikipédia (enciklopédia); ~versitato: inf Wikiversitas (virtuális egyetem); ~vortaro: inf Wikiszótár viking/o=fn tört viking Vikipedi/o=inf Wikipédia vikstremi/o=növ Wikstroem-cserje (Wikstroemia) viktim/o=1. vall élőáldozat szin buĉofero; 2. átv áldozat la ~oj de militoj kaj epidemioj: háborúk és járványok áldozatai; ~iĝi: ntr áldozatul esik Viktor/o=Győző, Viktor (utónév) reĝo ~o-Emanuelo: Viktor Emánuel király; ~io: 1. geo pol Victoria (AU); 2. geo Viktória-tó; 3. geo Victoria ~io estas la ĉefurbo de Sejŝeloj: Victoria a Seychelle-szigetek fővárosa; ~ino: Viktória (utónév) reĝino ~ino: Viktória királynő; ~ina: tört viktoriánus ~ina epoko: viktoriánus kor ~ina prudeco: viktoriánus prűdség ~ina stilo: viktoriánus stílus viktuali/o=élelmiszerkészlet, útravaló, elemózsia vikun/o=áll vikunja, vikunya (Lama vicugna); ~lano: tex vikunyagyapjú vil/o=1. áll serte, sörte, durva szőrzet; 2. tex bolyh; 3. anat bolyh, villus intestaj ~oj: bélbolyhok, villi intestinales; ~a: szőrős, drótszőrű, bolyhos ~a hundo: drótszőrű kutya; ~igi: tr tex bolyhosít, bolyhoz vila/o=ép villa, nyaraló; ~aro: ép nyaralótelep vilaĝ/o=falu, helység ili transloĝiĝis el la urbo en ~on: a városból egy faluba költöztek át; ~a: falu~, falusi ~a idilio: falusi idill ~a kostumo: falusi viselet ~a turismo: falusi turizmus ~a vivo: falusi élet; ~e: falun, faluhelyen somerumi ~e: falun nyaral ~e oni ne vizitas teatron: faluhelyen nem járnak színházba; ~ano: fn falusi, falun élő vö. kamparano; ~estro: 1. tört falubíró; 2. (falusi) polgármester; sam~ano: fn falubeli, földi; ~muzeo: tört falumúzeum, skanzen; ~pedelo: tört kisbíró ladvilaĝo Vilemurb/o=geo Willemstand ~o estas la ĉefurbo de Antiloj: Willemstand az Antillák fővárosa Vilhelm/o=Vilmos (utónév) ~o de Oranĝio: tört Orániai Vilmos ~o la
113 Konkeranto: tört Hódító Vilmos; ~ino: Vilhelmina (utónév); vill/o=1. tört ép villa; 2.vilao Viln/o=geo Vilnius ~o estas la ĉefurbo de Litovio: Vilnius Litvánia fővárosa vimen/o=1. növ kosárkötő v. nemes fűz, kenderfűz, kötőfűz (Salix viminalis) flava ~o: sárgaüstökű fűz, aranyüstökű fűz (S. alba var. vitellina); 2. (kosárfonó) vessző, fűzfavessző; ~aĵo: fonott áru; ~tegi: tr veszzővel befon ~tegita botelo: vesszőfonatú palack; ~tego: vesszőfonat Viminal/o=1. tört geo Viminalis, Viminale (domb Rómában); 2. átv pol Viminale (>miniszterelnöki palota) (IT) vimpl/o=1. csíkba szabott zászló, kopjalobogó, pennon; 2. árbocszalag vin/o=gaszt bor adulteri ~on, bapti ~on: bort vizez akvon prediki, kaj ~on trinki: vizet prédikál, és bort iszik blanka, roza kaj ruĝa ~o: fehérbor, rozé és vörösbor bona ~o ŝildon ne bezonas Z: közm a jó bornak nem kell a cégér bonaroma ~o, bonbukeda ~o: kellemes bukéjú bor bordoza kaj rejnlanda ~o: bordói és rajna bor burgonja ~o: burgundi bor ĉi-jara ~o kaj pasintjara ~o: idei és tavalyi bor dekanti ~on: bort lefejt dolĉa, duondolĉa kaj seka ~o: édes, félédes és száraz bor donu al mi du glasojn da ~o: adjon két pohár bort en ~o estas vero: közm borban az igazság, in vino veritas fermentanta ~o: erjedő bor juna ~o kaj maljuna ~o: újbor és óbor korkogusta ~o: dugóízű bor kuirita ~o: forr~ bor moskatela ~o: muskotály regiona ~o: tájbor tabla ~o: asztali bor szin tablovino ~o kun duk~ona sodakvo: házmester ~o kun duona sodakvo: kisfröccs ~o kun kvardekona sodakvo: házmester ~o kun sodakvo: fröccs ~o kun triona sodakvo: nagyfröccs; ~ejo: agr borospince, bortároló helyiség; ~isto: 1. tört pohárnok, pincemester szin vinverŝisto; 2. agr borász; ~ologo: agr borszakértő szin enologo, vinspertulo; ~ologio: agr tud borászat szin enologio; ~umi: ntr borozgat; ~berarbusto:vinberujo; ~barelo: agr boroshordó; ~bero: növ szőlőszem, szőlő (gyümölcs) korinta ~bero: korinthoszi szőlő; ~beraro: növ szőlőfürt szin vinbergrapolo, traŭbo; ~berejo, ~berĝardeno: agr szőlő(ültetvény), szőlőskert; ~beristo: agr szőlőtermelő, szőlőműves, szőlősgazda, vincellér szin vinberkultivisto, vitkultivisto; ~berbranĉo: növ venyige, szőlővessző; ~berbrando: gaszt borpárlat; ~berfolio: növ szőlőlevél; ~berfromaĝo: gaszt szőlősajt; ~bergrapolo: növ szőlőfürt szin vinberaro, traŭbo; ~berkerno: növ szőlőmag ~berkerna oleo: szőlőmagolaj; ~bieno: agr szőlőbirtok; ~kruĉo: boroskancsó; ~kruĉeto: kr boroskancsó, boros ampolna; ~berkultivo: agr szőmőművelés, szőlőtermesztés; ~berkultivisto: agr szőlőtermelő, szőlőműves, szőlősgazda, vincellér szin vinberisto, vitkultivisto; ~berrekremento: agr szőlőtörköly; ~bersuko: agr szőlőlé; ~bertrunko: növ szőlőtőke szin rebo; ~berujo: növ (bortermő) szőlő (Vitis vinifera) szin vina vito; ~botelo: borospalack, borosüveg; ~distilaĵo: gaszt borpárlat; ~falsisto: jog borhamisító; ~farado: agr borkészítés; ~feĉo: agr borseprő; ~gisto: biol kém borélesztő; ~glaso: gaszt borospohár; ~gustumo, ~gustumado: gaszt borkóstolás, borkóstoló; ~gustumisto: fn borkóstoló; ~haladza: pej borgőzös; ~kanto: zene bordal; ~karafo: gaszt (asztali) borospalack; ~kelo: agr borospince; ~kelestro: agr pincemester; ~komercisto: gazd borkereskedő; ~konfitaĵo: gaszt bólé szin boleo; ~konkurso: agr borverseny; ~kulturo: agr borkultúra; ~listo: gaszt borjegyzék, borárlista; ~makulo: borfolt; ~miksaĵo: gaszt cuvéé, küvé; ~ometro: agr borfokoló, borfokmérő; ~pokalo: gaszt boroskupa; ~premejo: agr présház; ~premilo: agr szőlőprés; ~produktado: agr bortermelés; ~produktisto: fn agr bortermelő; ~regiono: borvidék; ~rekremento: agr borseprő; ~rikolti: ntr agr szüretel; ~rikolto: agr szüret; ~ruĝa: bordó; ~sako: bortömlő; ~spertulo: agr borszakértő szin enologo, vinologo; ~tino: agr boroskád, taposókád; ~trempita: pej (bortól) elázott; ~trinkado: borivás; ~trinkejo: gaszt borozó; ~trinkulo: fn borivó, borkedvelő; ~vapora: pej borgőzös; ~vendejo: borszaküzlet; ~verŝisto: tört pohárnok szin vinisto 1; ~vinagro: kém gaszt borecet agavvino, desertvino, glacivino, mielvino, palmvino, pirvino, pomvino, rekrementovino, rizvino, sekvinbero, spicvino, ŝaŭmvino, tablovino vinagr/o=kém gaszt ecet ĉesis esti vino, sed ~o ne fariĝis: se hal, se hús; se széna, se szalma; se íze, se bűze; ~a: 1. kém gaszt ecet~, ecetes ~a acido: ecetsav ~aj kukumoj: ecetes uborbka; 2. átv savanyú, kedvetlen havi ~an humoron: citromba harapott; ~i: tr gaszt ecetez, ecetben tartósít; ~iĝi: ntr gaszt megecetesedik; ~ujo: gaszt ecetesüveg szin vinagrokruĉeto; ~okruĉeto: ecetesüveg szin vinagrujo pomvinagro, rizvinagro, vinvinagro Vincent/o=Vince (utónév) Sankta-~o kaj Grenadinoj: geo pol Saint Vincent és Grendine-szigetek (VC) vincetoksik/o=növ méreggyilok (Vincetoxicum) vina/o=zene csőcitera, vina vinaj/o=bud vinaya vinĉ/o=tech csörlő vertikala ~o:kapstano; ~i: tr (csörlővel) felteker ~i ĉenon: láncot felteker; ~oputo: kerekes kút vinĉestr/o=1. kat winchester (puska); 2. inf ne merevlemezfiksita disko
vind/o=pólya, kötés, pelenka li ne elrampis ankoraŭ el la ~oj Z: még a tojáshéj a hátán van teni lin en ~oj: rövid pórázon tart; ~i: 1. tr bepólyáz, becsavar, beköt la mortinto estis ~ita en tolo: a halottat vászonba csavarták ni ~is al li la okulojn: bekötöttük a szemét ~i vunditan brakon: sérült kart beköt; 2. tr bepelenkáz; ~aĵo: pelenka; ~iĝi: ntr csavarodik, tekeredik vmi köré hedero ~iĝis ĉirkaŭ la kolono: borostyán tekeredett az oszlopra; el ~iĝi: ntr (kötelékből) kiszabadul malfacile li el~iĝis el la vepro: nehezen szabadul ki a bozótból; re ~i: tr újra beköt v. bepólyál re ~u la infanon: cseréld ki a gyerek pelenkáját; ~bendo: orv sebkötöző pólya; ~infano: pólyás csecsemő; ~oŝranko: pelenkázószekrény; ~otablo: pelenkázóasztal szin vartotablo; ~otuko: pelenka szin vindaĵo vindas/o=hajó horgonycsörlő, gugora, járgány szin ankrovinĉo Vindhuk/o=geo Windhoek ~o estas la ĉefurbo de Namibio: Windhoek Namíbia fővárosa vinil/o=kém vinilgyök; ~benzeno: kém vinil-benzol; ~gluo: ip vinilenyv; ~klorido: kém vinil-klorid vinjet/o=1. knyv fejléc, záródísz, keretdísz; 2. knyv iniciálé, díszes kezdőbetű; 3. nyt címke (szakjelzet) vink/o=növ meténg, télizöld (Vinca) madagaskara ~o: rózsás meténg, rózsameténg (Catharantus roseus) szin roza kataranto; ~amino: kém gysz vinkamin vinkt/o=1. tech ex szegecsnito; 2. tech tűzőkapocs; ~i: 1. tr tech ex szegecselniti; 2. tr összetűz, összekapcsol ~i foliojn: lapokat összetűz ~ita broŝuro: tűzött brosúra; ~ilo: tűzőgép; ~oringeto: tech orros alátét˙; vinkul/o=1. mat kapcsolójel; 2. knyv kapcsos zárójel Vindoz/o=inf Windows la lasta versio de ~o: a Windows legfrisebb verziója; ~ulo: fn inf Windows-felhasználó vintr/o=met tél akra ~o: kemény tél; ~a: téli ~a tempo: télidő, téli időszak; ~e: télen marmoto dormas ~e: a mormota télen alszik; ~i, ~umi: ntr telel, áttelel szin travintri la armeo ~is en la urbo: a sereg a városban telelt; ~as: met tél van ~is, kiam la ekspedicio revenis: tél volt, amikor az expedíció visszaérkezett; ~iĝas: ntr met kezdődik a tél; tra~i: ntr telel, áttelel szin vintri, vintrumi cikonioj tra~as en Afriko: a gólyák Afrikában telelnek; tra~ejo: 1. kat téli tábor; 2. áll telelőhely; ~oavo: Télapó; ~odaŭra: növ örökzöld szin ĉiamverda; ~odormado: áll téli álom; ~oĝardeno: agr télikert; ~omezo: csill téli napforduló szin vintra solstico; ~osporo: növ kitartóspóra, téli spóra, teliospóra, teleutospóra szin teliosporo; ~ostacio: sp síparadicsom vinz/i=ntr nyüszít viol/o=1. növ ibolya (Viola) trikolora ~o:trikolora penseo; 2.penseo, violego; ~o: Ibolya (utónév); ~a: lila szin violkolora; ~ego:ĝardena penseo; ~eto: Violetta (utónév); trans ~a, ultra~a: fiz ultraibolya, ibolyántúli; ~kolora: lila szin viola violent/a=pej erőszakos, szilaj, vad, heves ~a homo: erőszakos ember ~a morto: erőszakos halál; ~o: jog erőszak, tettlegesség; ~i: tr jog megerőszakol szin perforti; ne ~a: erőszakmentes ne~a politika kampanjo: erőszakmentes politikai kampány violon/o=zene hegedű ponto de ~o: hegedű lába dua ~o: másodhegedű la animo de la ~o troviĝas inter la sontabulo kaj la dorso: a hegedű lelke a tető és a hát között található la selo de la ~o troviĝas fine de la fingroplato: a hegedű nyerge a fogólap végén található ludi ~on: hegedűn játszik ne el ĉiu ligno oni faras ~on Z: közm nem minden fából leszen gerenda ne skrapu tiun ~on: ne nyekergesd azt a hegedűt se vi prenis la ~on, prenu ankaŭ la arĉon Z: közm aki á-t mond, mondjon b-t is sontabulo de ~o: hegedűtető unua ~o: elsőhegedű; ~a: hegedű~, hegedűs ~a voĉo: hegedűszó; ~i: tr hegedül szin violonludi ~i suiton: szivttet hegedül; ~isto: fn zene hegedűs, hegedűművész dua ~isto: másodhegedűs unua ~isto: elsőhegedűs; ~ujo: zene hegedűtok; bas~o: zene nagybőgő, gordon, kontrabasszus; ĉef ~isto: zene hangversenymester; ~dorso: zene hegedűhátlap; ~kolo: zene hegedűnyak; ~koncerto: zene hegedűhangverseny; ~konĉerto: zene hegedűverseny; ~korpo: zene hegedűtest; ~ludi: tr hegedül szin violoni; ~voluto: zene hegedűcsiga aldviolono, najlviolono, poŝviolono violonĉel/o=zene gordonka, cselló ludi ~on: gordonkánt játszik szin violonĉeli; ~i: tr zene csellózik szin ludi violonĉelon; ~isto: fn zene gordonkás, csellós; ~ujo: zene gordonkatok, csellótok vip/o=ostor krakigi ~on: ostort csattogtat oni batas per ~o, por ke sentu la ripo Z: közm nyerget ütik, hogy a ló érezze ~o krakas: ostor csattog; ~i: 1. tr ostoroz, ostorral ver li ~is la vojrabistojn: ostorral verte az útonállókat; 2. tr átv (élesen) ver la branĉoj ~adis la fenestron: az ágak verdesték az ablakot la hajlo ~is lian vizaĝon: a jég verte az arcát la sabloŝtormo kruele ~is la vojaĝantojn: a homokvihar kegyetlenül verte az utazókat; 3. tr átv ostoroz, kritizál li ~is la maljustan sistemon: ostorozta az igazságtalan rendszert per moko li ~is la regantojn: gúnnyal ostorozta a hatalmon lévőket; ~eto: lovaglóostor; ~oturbo: jték ostorral hajtott csiga rajdvipo
114 vipak/o=bud vipáka, a karma következménye viper/o=vipuro vipur/o=áll vipera (Vipera) dezerta ~o: parlagi vipera (V. ursinii rakosiensis) kruca ~o: keresztes vipera (V. berus); ~drako: cím sárkánykígyó vir/o=1. férfi Dio kreis la homon ~o kaj ~ino: Isten az embert férfivá és nővé teremtette estu do ~o!: átv hát légy férfi! knabo, vi batalis kiel ~o: átv fiú, férfiként harcoltál la ~o kaj ~ino kompletigas unu la alian: a férfi és a nő kiegészítik egymást tio estas tasko por ~oj: ez férfiaknak való feladat; 2. biol hím, hímnemű egyed szin masklo; vir~: biol hím~, kan~, bak~; vö. virbesto, virbovo, virĉevalo, virhundo, virkapro, virkoko, virŝafo; ~a: 1. férfi ~, férfias, hím~ ~a genro: nyt hímnem ~a modo: férfidivat ~a vizaĝo: férfias arc ~aj kutimoj: férfiszokások; 2. biol hím~, kan~, bak~ ~a gameto: hímivarsejt; 3. ir hím~, férfi, éles (>rím) ~aj rimoj finiĝas per akcentita silabo: a hímrímek hangsúlyos szótaggal végződnek; ~aro: 1. férfinépség; 2. legénység, férfi személyzet la ~aro de la ŝipo: a hajó legénysége; ~eco: férfiasság; ~eca, ~eska: férfias ~ecaj ~inoj: férias nők; ~eciĝi: ntr férfiasodik kelkaj ~inoj komencas ~eciĝi: néhány nő férifasodni kezd; ~estrata: apajogú, patriarchális; ~iĝi: ntr férfivá válik, férfivá érik; ~ino: 1. nő, asszony szin femino graveda ~ino: terhes nő kien diablo ne povas, tien ~inon li ~as Z: közm ahová az ördög nem mehet, asszonyt küld maga helyett kie regas ~ino, malbona estas la fino Z: közm nem jól mennek a dolgok abban a házban, ahol az asszony viseli a kalapot; óvakodj a szakállas asszonytól malbona ~ino diablon superas Z: közm a rossz asszony az ördögnél is rosszabb malforto, via nom’ estas ~ino!: gyarlóság, asszony a neved!; frailty, thy name is women! ne ekzistas savo kontraŭ malbona ~ino Z: közm a rossz asszony nagy gyötrelem a háznál serĉu la ~inon!: keresd a nőt!, cherchez la femme! tio estas rezono de ~ino: ez asszonyi okoskodás ~ino bonorda estas muta kaj surda Z: közm hallgatással szép az asszony ~ino havas haron longan kaj saĝon mallongan Z: közm hosszú haj, rövid ész ~ino kolera pli ol hundo danĝera Z: közm az asszonyok nyelve üti a legmélyebb sebet ~ino kun pasintaĵo: nő, akinek múltja van ~ino vin serĉas: egy asszony keresi; 2. biol nőstény, nőnemű egyed szin femalo; ~ina: nő~, női, asszonyi ~ina federacio: nőszövetség ~ina modo: női divat ~ina tenero: asszonyi gyöngédség ~ina ruzo: asszonyi v. női ravaszság; ~ineco: nőiesség; ~ineca: nőies; ~inejo: 1. asszonyház, női lakosztály; 2. ex bordélyházbordelo; ~iniĝi: ntr nővé érik, nővé válik ĉi tiu knabino frue ~iniĝis: ez a lány hamar nővé érett; ~ineciĝi: ntr nőiesedik, nőiessé válik eŭnukoj ofte ~ineciĝas: az eunuchok gyakran nőiessé válnak; ~ingo: pej ribanc, ringyó, szajha; ~ulino: férfias nő; krom~o: férfi szerető; krom~ino: fn ágyas, szerető la reĝo dormis ĉe sia krom~ino: a király az ágyasánál hált teni krom~inon: szeretőt tart; ~adulto: pszi ex szodomia, uranizmus, férfi homoszexualitásvira samseksemo; ~ekipi: tr legénységet toboroz vmire (n); ~gametogenezo:spermatogenezo; ~inĉasa: pej nőbolond; ~inĉasisto: pej nőcsábász; ~inevitulo: nőgyűlölő; ~inkosmetiko: női kozmetika; ~inkuracisto: orv nőgyógyász; ~inseksulo: biol nőstény, női egyed; ~insterileco: orv női meddőség v. terméketlenség; ~intago: nőnap Internacia ~intago: nemzetközi nőnap; ~kosmetiko: férfi kozmetika; ~osterileco: orv férfi meddőség v. terméketlenség; ~ŝildo:androzaco ĉevalviro, kaproviro Virakoĉ/o=1. vall Viracocha, Virakocsa (inka teremtőisten); 2. csill Viracocha vire/o=áll lombgébics (Vireo) virg/a=1. szűz (>szexualitás) la geknaboj estis tiam ankoraŭ ~aj: a fiúk és lányok akkor még szűzek voltak ŝi malkovris siajn ~ajn mamojn: felfedte szűz keblét; 2. átv szűz, szűzi, érintetlen, romlatlan, tiszta ~a animo: szűzi lélek ~a arbaro: őserdő ~a bluo de la ĉielo: az ég tiszta kékje ~a lito: szűzi ágy ~a oro: termésarany ~a tero: szűzföld; ~o: 1. csill Szűz, Virgo (>csillagkép); 2. csill Szűz (>állatöv); ~eco: szűzesség, szűziesség ŝi konservis sian ~econ: megőrizte a szűzességét ŝi perdis sian ~econ: elveszítette a szűzességét; ~ulo: szűz férfi; ~ulino: fn szűz nő Beata ~ulino: kr Boldogasszony la ~ulino de Orleano: az orléans-i szűz la ~ulino: kr a Szűz Plej Sankta Maria ~ulino: kr Szentséges Szűz Mária Sankta ~ulino: kr Szent Szűz ~ulino Maria: kr Szűz Mária; mal ~igi: tr elveszi vkinek (n) a szűzességét, megbecstelenít, deflorál vö. deflori la edzo ankoraŭ ne mal ~igis sian edzinon: a férj még nem vette el felesége szűzességét la soldatoj mal ~igis la monaĥinojn: a katonák megbecstelenítették az apácákat; ~ulininsuloj: geo Virgin-szigetek Usonaj ~ulininsuloj: geo pol Amerikai Virgin-szigetek (US); ~ulinofojno:odora galio Virgil/o=Virgil (utónév) Virgini/o=1. Virgínia (utónév); 2. geo pol Virginia (US) Okcident-~o: geo pol Nyugat-Virginia (US) virĝinal/o=zene virginál virial/o=fiz viriál; ~ekvacio: fiz viriálegyenlet; ~maso: fiz viriáltömeg; viri ~eoremo: fiz viriáltétel
virion/o=bakt virion virj/o=viruso virologi/o=virusologio viroz/o=virusozo, virusmalsano virt/o=1. erény civitanaj ~oj: polgári erélnyek eĉ ~o ne evitas kalumnion: az erényt is kikezdi a rágalom el la neceseco oni devas fari ~on Z: közm a szükségből erényt lehet kovácsolni homo kun multaj ~oj: sok erénnyel bíró ember kredo, espero kaj karitato estas kristanaj ~oj: a hit, remény és szeretet keresztényi erkölcsök pli bona ~o sen oro, ol oro sen honoro Z: közm több az ember vagyon nélkül, mint a vagyon ember nélkül; 2. ex női erényĉasto; ~a: erényes, tisztes mi havas ~an edzinon: nekem tisztes feleségem van por ~a orelo ne danĝeras vorto malbela Z: közm minden tiszta a tisztának ~a ago: erényes cselekedet ~a konduto: erényes viselkedés ~a virino straton ne konas Z: közm asszonynak otthon a helye; ~eco: erényeség; ~ulo: erényes ember; mal ~a: buja, romlott, erkölcstelen mal ~a diboĉulo: buja kicsapongó vivi mal ~an vivon: romlott életet él; mal ~o: hiba, bűn, fogyatékosság, vétek li ne konis ŝiajn mal ~ojn: nem ismerte a (nő) hibáit lia plej granda mal ~o estas pigreco: legnagyobb hibája a lustaság neniu ŝatas paroli pri siaj mal ~oj: senki sem szeret beszélni a fogyatékosságairól pardonebla mal ~o: megbocsátható vétek; mal ~igi: tr megront, erkölcstelenné tesz, korrumpál; mal ~eco: erkölcstelenség; mal ~ulo: erkölcstelen ember Virtemberg/o=tört Württemberg virtual/a=1. fil virtuális, lehetőségként létező ~a realo: virtuális valóság; 2. fiz inf virtuális, fizikailag nem valós ~a bildo: virtuális kép ~a disko: virutális lemez ~a memoro: virtuális memória ~a partiklo: virtuális részecske virtuoz/o=1. zene virtuóz Paganini estis ~o de la violono: Paganini a hegedű virtuóza volt; 2. átv vminek a mestere li estis ~o de spritaj ŝercoj: a szellemes tréfák mestere volt; ~eco: zene átv is virtuózság, virtuozitás virulent/a=orv virulens, megbetegítésre képes ~aj mikroboj: virulens mikróbák; ~eco: orv virulencia, virulentia virus/o=1. bakt vírus enkromosoma ~o: elővírus, provírus szin proviruso homa insuficienciga ~o: humán immunelégtelenséget okozó vírus libera ~o: szabad vírus tabakmozaika ~o: dohány-mozaikvírus; 2. inf vírus komputila ~o: számítógépes vírus; ~ero: bakt vírusrészecske; ~ologo: orv biol víruskutató, virológus; ~ologio: orv biol víruskutatás, vírustan, virológia; ~ozo: orv vírusbetegsgég szin virusmalsano; kontraŭ~ilo: inf vírusirtó program; makro~o: bakt makrovírus; retro~o: bakt retrovírus; ultra~o: exviruso 1; ~malsano: orv vírus okozta betegség, vírusos megbetegedés; ~portanto: fn orv vírushordozó, vírusgazda; ~skanilo: inf víruskereső program herpetviruso, koronviruso viscer/o=anat zsiger, belső szerv, viscus; ~a: anat zsigeri; ~aĵo: gaszt belsőség visigot/o=fn tört vizigót, nyugati gót vö. ostrogoto visk/o=növ fagyöngy (Viscum) amerika ~o:foradendro; ~eca: ragadós, nyúlós, viszkózus viski/o=gaszt whisky, whiskey skota ~o: skót whisky m~viskio Viskonsin/o=geo pol Wisconsin (US) viskoz/a=1. fiz sűrűn folyó, viszkózus szin viskeca; ~o: fiz viszkozitás, sűrűnfolyósság; 2. tex műselyem, műszál, viszkóz szin viskozaĵo; ~aĵo: tex műselyem, műszál, viszkóz szin viskozo 2; ~eco: fiz sűrűnfolyó v. viszkózus állapot; ~ometro: tech nyúlósságmérő, viszkoziméter, viszkozitásmérő vist/o=jték whist (kártyajáték) visteri/o=növ lilaakác, glicínia (Wisteria) Vistul/o=geo Visztula viŝ/i=1. tr töröl, megtöröl la banko ~is la konton: a bank törölte a számlát ni ~is sekaj la vazojn: eltörölgettük az edényeket ~ebla memoro: törölhető memória ~i al si la okulojn: megtörli a szemét ~i la fenestrovitron: megtisztítja az ablaküveget ~i la tablon: letörli az aszt~ ~u seka la forkon: töröld szárazra a villát; 2. tr letöröl vhonnan ~i dosierojn: inf fájlokat töröl ~i polvon: port töröl ~u viajn larmojn: töröld le a könnyeidet; ~ilo: törlő(eszköz); de ~i: tr letöröl de ~i la ŝviton de la frunto: letörli homlokáról az izzadságot de ~u al la infano la ĉokoladon de la buŝo: töröld le a csokit a gyerek szájáról; el ~i: tr kitöröl el~i el la memoro: kitörli az emlékezetéből mi el~os la fritaĵsukon el la pato: kitörlöm a szaftot a serpenyőből; for~i: tr eltöröl, letöröl vhonnan, törléssel eltávolít for~i de la tersurfaco: eltöröl a föld színéről for~i el la memoro: kitöröl az emlékezetéből for~i kulpojn: vétkeket eltöröl for~i la larmojn: letörli a könnyeit for~i la ŝuldon: eltörli az adósságot la pasinteco ne estas forvisebla: a múlt nem törölhető el ni for~on la honton: letöröljük a szégyent; for~iĝi: ntr eltörlődik, letörlődik la diferencoj for~iĝis: a különbségek eltörlődtek; ~klavo: inf törlőbillentyű, Delete-billentyű; ~tuko: törlőrongy, porrongy
115 glacviŝilo, manviŝilo, plumviŝilo, purviŝi, polvoviŝilo, sekviŝi, tabulviŝilo, vitroviŝilo Viŝnu/o=vall Visnu; ~ismo: vall visnuizmus vit/o=növ szőlő (növény) (Vitis) szin vinberujo sovaĝa ~o: vadszőlő, díszszőlő (Parthenocissus) vina ~o: bortermő szőlő (Vitis vinifera) ~acoj: szőlőfélék (Vitaceae); ~ejo: agr szőlő(ültetvény) szin vinberĝardeno, vitokampo, vitomonto; ~ologio: agr szőlészet; ~kultivisto: agr szőlőtermelő, szőlőműves, szőlősgazda, vincellér szin vinberisto, vinberkultivisto; ~laŭbo: szőlőlugas; ~okampo: agr szőlő(ültetvény) szin vitejo, vinberĝardeno; ~omonto: agr szőlőhegy Vit/o2=Vitus (utónév) katedralo Sankta ~o en Prago: a prágai Szent Vitus székesegyház vital/a=fil vitális, élet~ ~a elano: életlendület, élan vital ~a forto: életerő, vis vitalis; ~eco: vitalitás, életerő, életképesség; ~ismo: fil vitalizmus; nov~ismo: fil neovitalizmus, újvitalizmus vitali/o=tech gysz vitallium vitamin/o=biol vitamin akvosolveblaj kaj lipoolveblaj ~oj: vízben és zsírban oldódó vitaminok antipelagra ~o: pellagra elleni vitamin, antipellagra vitamin antiskorbuta ~o: skorbut elleni vitamin, antiskorbut vitamin; ~ologio: orv biol vitaminológia; hiper~ozo: orv hipervitaminózis, hypervitaminosis; sen~ozo: orv vitaminhiány-betegség, avitaminosis; ~riĉa: vitamindús; ~terapio: orv vitaminterápia vite/o=áll szőlőtetű, szőlő-levéltetű, filoxéra (Viteus vitifolii) vitel/o=biol szik, peteszik, vitellus; unu ~a: biol egyszikű viterit/o=ásv witherit vitilig/o=orv vitiligo, fehérfoltosság vitr/o=1. üveg (>anyag) akva ~o: vízüveg elblovi ~on: üveget fú lakta ~o: tejüveg szin laktovitro nesplitebla ~o: törhetetlen üveg venecia ~o: velencei üveg; 2. üveg (>tárgy) fenestra ~o: ablaküveg grandia ~o: nagyító(üveg) szin lupeo li rigardas ĉion tra sia persona ~o Z: mindent saját szemüvegén keresztül néz; ~a: 1. üveg~, üveges ~a bido: üveggyöngy ~a glaso: üvegpohár ~a statueto: üvegszobrocska; 2. üvegezett ~a domo: agr üvegház ~a fenestro: üvegablak; ~i: tr üvegez, beüvegez ~ita pordo: üvegezett ajtó; ~aĵo: üvegtárgy, üvegholmi, üvegeszköz laboratoriaj ~aĵoj: laboratóriumi üvegeszközök; ~eca: üveges, üvegszerű ~eca substanco: üvegszerű anyag rigardi per ~ecaj okuloj: üveges szemmel néz ~eca rigardo: üveges tekintet; ~ego:vitralo; ~igi: 1. tr üveggé olvaszt la varmego ~igis la ŝtonojn: a hő üveggé olvasztotta a köveket; 2. tr üvegessé tesz la morto ~igis la okulojn de la malsanulo: a halál üvegessé tette a beteg szemét; ~iĝi: 1. ntr üveggé olvad; 2. ntr üvegessé válik, megüvegesedik la okuloj ~iĝis al li: kifejezéstelenné vált a szeme; ~isto: fn füveges; en~a: mn orv in vitro; sen~a: (ablak)üveg nélküli li esploris la stelojn per sen~a okuloj: szabad szemmel vizsgálta a csillagokat ni preteriris sen~ajn domojn: ablaküveg nélküli házak mellett mentünk el; sub~a: agr melegházi, üvegházi; ~aĵvendejo: üvegbolt; ~oarto: műv üvegművesség, üvegművészet; ~oblovado: tech üvegfúvás; ~oblovisto: tech üvegfúvó; ~oceramiko: tech üvegkerámia (anyag); ~oceramikaĵo: tech üvegkerámia tárgy; ~odentino: gysz fogzománc; ~odomo: agr melegház, üvegház szin forcejo, varmodomo; ~ofaristo: tech üveggyártó (munkás); ~ofibro: tex fot üvegszál; ~ofibra: tex fot üvegszálas; ~olano: ip üveggyapot; ~omanufakturo: ip üvegmanufaktúra; ~omaso: üvegmassza; ~opanelo: üvegtábla; ~oplasto: plexiüveg, szerves üveg; ~oplato: üveglap; ~oŝranko: üvegszekrény muzea ~oŝranko: vitrin, (múzeumi) tárló szin vitrino; ~otegmento: ép üvegtető; ~oviŝilo: jm ablaktörlő szin glacviŝilo domvitro, dratvitro, ebenvitro, fenestrovitro, fumvitro, kovrovitro, laktovitro, muntovitro, okulvitroj, plumbvitro, sekurecvitro, sunokulvitroj, ŝirmokulvitroj vitral/o=műv festett üvegablak, színes üvegablak rozvitralo vitre/o=anat üvegtest, corpus vitreum szin vitreca korpo; ~a: anat üvegtest~, vitreus ~a membrano: üveghártya, üvegtesthártya, membrana vitrea vitrin/o=vitrin, (múzeumi) tárló szin muzea vitroŝranko vitrinit/o=ásv vitrinit vitriol/o=1. kém ex gálic (szulfát) szin sulfato blanka ~o: fehérgálic, cinkszulfát blua ~o: rézgálic, kékgálic, rézszulfát verda ~o: zöldgálic, vasgálic, vasszulfát; 2. ált kém ex vitriol, tömény kénsav szin vitriololeo; ~a: 1. kém vitriolos, gálicos, kénsavas ~a atenco: vitriolos merénylet; 2. átv vitriolos, élesen bíráló ~a kritiko: vitriolos kritika; ~i: tr kénsavval leönt; ~oleo: kém ex törmény kénsav szin vitriolo 2 Vitruvi/o=ép (Marcus) Vitruvius (Pollio) viv/i=1. ntr él ĉi tiu ankoraŭ ~as: ez még él ili ~as per unu animo en du korpoj Z: ők két test egy lélek la avino ~as nur por siaj genepoj: a nagymama csak unokáinak él ~i duoblan ~on: kettős életet él ~i ermitan ~on: remeteéletet él; úgy él, mint egy remete ~i for de sia hejmo: otthonától távol él ~i sola, ~i solece: magában v. magányosan él ~i sub la
basko de sia mastro: gazdája árnyékában él ~u la reĝo!: éljen a király!; 2. ntr átv (jól) él nun mi komencas ~i: most kezdek élni ~i en ĝuo kaj bruo: él, mint Marci Hevesen ~i larĝe kaj lukse Z: nagy lábon él; 3. ntr átv vmiből él, megél ne ~u, kiel vi volas, ~u, kiel vi povas Z: közm nem mint akarnók, hanem amint lehet ~i de estontaj enspezoj Z: feléli a jövőjét, adósságra él ~i de sia laboro: munkájából él ~i el ŝteloj kaj raboj: lopásból és rablásból él ~i laŭtage: egyik napról a másikra él ~i mizeran ~on: nyomorúságos életet él ~i mizere: nyomorog ~i per siamana laboro: saját keze munkájából él meg ~i per sistemo de „el mano al buŝo” Z: márol holnapra él ~i sate kaj glate Z: jól megy a sora, mindene megvan ~i, kiel ĉe la brusto de Dio Z: úgy él, mint a Szűzanya kötényében; aranyélete van ~i, kiel Dio en Francio: éli világát ~i, kiel hundo kun kato Z: úgy élnek, mint kutya meg a macska; kutya-macska barátságban élnek ~i, kiel kuko en butero Z: él, mint hal a vízben; 4. ntr átv él (>vmi) lia nomo eterne ~os: a neve örökké élni fog via amo ĉiam ~os en mia koro: a szerelmed örökké élni fog a szívemben; ~o: 1. élet afero pri ~o ka morto: életfontosságú dolog esti inter ~o kaj morto: élet és halál között lebeg familia ~o: családi élet hunda ~o: kutyaélet kia ~o, tia morto Z: közm amilyen az élet, olyan a halál la ~o glate ne fluas, ĝi ĉiam batas kaj skuas Z: közm olyan az élet, mint a hold, néha telik, néha fogy li lernis la tutan ~on: egész életében tanult li rakontis al mi sian ~on: elmesélte nekem az életét li restis kripla por la resto de sia ~o: életének hátralévő részére rokkant maradt lia ~o pendis nur sur unu fadeno: az élete csak egy hajszálon függött mi estas la releviĝo kaj la ~o: bibl én vagyok a feltámadás és az élet mi konfidas mian ~on en viajn manojn: a kezedre bízom az életemet perdi la ~on: életét veszti plena de ~o: élettel teli privata kaj publika ~o: magánélet és közélet tio kostis al li la ~on: ez az életébe került vegeta kaj animala ~o: növényi és állati élet vekiĝi al nova ~o: új életre kel vian ~on ĝuu, sed fremdan ne detruu Z: élni és élni hagyni; hagyj békét másnak, magadra viselj gondot ~o de bohemiano: bohém élet; 2. átv élet (>élénkség) la urbo estis plena de ~o: a város csupa élet volt li enportis ~on en nian ĉiutagojn: életet hozott a mindennapjainkba; ~a: 1. élet~, élő desegni laŭ ~a modelo: élő modell alapján rajzol oni bruligis lin ~a: élve elégették ~a akvo: élővíz ~a lingvo: nyt élő nyelv; 2. átv élénk ~a knabo: élénk gyerek ~a disputo: élénk vita; ~aĵo: élőlény; ~anta: élő ~anta bildo: élőkép ~anta bildo de sia patro: kiköpött apja; ~anto: fn élő eĉ unu ~anton mi ne vidis: egy árva lelket sem láttam ~antoj kaj mortintoj: élők és holtak; ~antigi: 1. tr életben tart oni sukcesis ~antigi la malsanulon: sikerült életben tartani a beteget; 2. tr átv élővé tesz la du okuloj ~antigas la pentraĵon: a két szem élővé teszi a festményt; ~eco: élénkség, életteliség; ~eca: élénk, életteli; ~ejo: biol élőhely, vivárium la ~ejo de la antilopoj estas Afriko: az antilopok élőhelye Afrika; ~ema: 1. tartós, makacs, szívós ~ema antaŭjuĝo: makacs előítélet ~ema malamo: tartós gyűlölet; 2. életigenlő; ~emo: élniakarás, életigenlés; ~eti: ntr vegetál, tengődik, tesped szin vegeti 2; ~igi: 1. tr éltet, életben tart szin vivantigi liaj nepoj ~igas lin: unokái éltetik se Dio min ~igos, mi revenos: ha Isten éltet, visszajövök; 2. tr élénkít ~igi la komercon: élénkíti a kereskedelmet; ~ui: tr éljenez, megéljenez; ~uo: fn éljen, vivát oni kriis ~uojn al ni: éljent kiáltottak felénk; ~uado: éljenzés; ~ulo: biol élőlény szin bionto animalaj kaj vegetaĵaj ~uloj: állati és növényi élőlények fluakveja ~ulo: folyóvízi élőlény stagnakveja ~ulo: állóvízi élőlény; ~ularo: biol élővilág, élőlények; ~ulicido: biol kém biocid (élő szervezetet károsító anyag) szin bionticido; apud~i: ntr egymás mellett él; apud~o: egymás mellett élés; bon~anto: életművész, világfi, bonviván; dum ~a: örökös, jog életfogytiglani dum~a membro de la asocio: a szövetség örökös tagja dum~a rento: életjáradék szin porviva rento kondamnita al dum~a mallibereco: életfogytiglani börtönre ítélve; en ~iĝi: ntr beleéli magát ŝi en~iĝis en sia rolo: (nő) beleélte magát a szerepébe; ge ~o: páros élet (férfié és nőé); ĝis~i: tr megél vmit, elél vmeddig (n) ĝis~i la edziĝon de sia filo: megéli fia esküvőjét li ĝis~is la 21an jarcenton: megélte a 21. századot; kun~i: ntr fegyütt él ni kun~is du jarojn: két évet éltünk együtt; kun~ado: együttélés; kun~anto: élettárs; longe ~a: hosszú életű; mal ~a: élettelen, holt la romano Mal ~aj animoj de Gogol: Gogol Holt lelkek c. regénye Mal ~a Maro: geo Holt-tenger; mal ~o: élettelenség; mal ~ulo: élettelen lény, fn holt; por~a: életre szóló por~a amikeco: életreszóló barátság por~a marŝo: az élet menete por~a rento: életjáradék szin dumviva rento; por~aĵo: megélhetés, életszükséglet ili malfacile akiras la por~aĵon: nehezen szerzik meg az életszükségletet la maljunuloj restis sen por~aĵo: az öregek megélhetés nélkül maradtak; post~i: tr túlél szin supervivi, transvivi neniu post~is la katastrofon: senki sem élte túl a katasztrófát la patro post~is sian filon: az apa túlélte fiát lia famo post~is lin: híre túlélte őt; post~anto: fn túlélő; pra~ulo: ősl őslény; re ~i: ntr újra él lia entuziasmo re ~as: lelkesedése újra él transmonde li re ~as: a túlvilágon újra él; re ~igi: 1. tr vall feltámaszt Jesuo re ~igis Lazaron: Jézus feltámasztotta Lázárt; 2. orv újjáéleszt la ambulancanoj re ~igis la akcidentulon: a mentősök újjáélesztették a balesetet szenvedett embert;
116 re ~igo: 1. vall feltámasztás; 2. orv újjáélesztés, revitalizáció; re ~iĝo: 1. vall feltámadás; 2. újjáéledés la re ~iĝo de la movado: a mozgalom újjáéledése; sen~a: 1. élettelen, holt ili kuŝis tie sen~aj: élettelenül feküdtek ott; 2. átv élettelen, sivár sen~a pejzaĝo: sivár táj; sen~aĵo: élettelen dolog; sen~igi: tr elveszi vikinek (n) az életét la malfeliĉulo sen~igis sin: a szerencsétlen elvetette az életét ne sen~igu min: ne vedd el az életemet; sol ~ulo: fn egyedülálló, szingli; super~i:postvivi; tra~i: 1. tr átél, végigél (>élet) li tra~is la duan mondmiliton: átélte a második világháborút li tra~is sian junecon en malliberejo: börtönben élte végig az ifjúságát tra~i la ~on estas malfacile: nehéz az életet végigélni; 2. tr átél, tapasztal (>élmény) ni multe tra~is: sokat átéltünk, sokat tapaszt~unk tie ni tra~is feliĉajn momentojn: ott boldog pillanatokat éltünk át tra~i sur la propra haŭto: a saját bőrén érzi; tra~aĵo: élmény; trans~i:postvivi; ne ~ipova: életképtelen szin nevivkapabla; ne ~kapabla: életképtelen szin nevivipova; ~aranĝo: életvitel, életberendezés szin vivopraktiko; ~arbo: életfa; ~asekuro: gazd életbiztosítás; ~bezono: életszükséglet; ~bruligi: jog elevenen megéget, máglyán megéget; ~bruliĝo: jog máglyahalál; ~cirkonstanco: életkörülmény; ~danĝera: életveszélyes; ~daŭra: életre szóló, halálig tartó, élettartam~ ~daŭra amikeco: életre szóló barátság; ~daŭro: tech élettartam szin vivotempo ekzamenoj de ~odaŭro: élettartam-vizsgálatok meza ~daŭro: átlagos élettartam; ~decida: életbevágóan fontos; ~dimensia: életnagyságú szin vivgranda; ~ekspekto: várható élettartam (>statisztika); ~eliksiro: életelixír; ~enuo: életuntság, általános közöny, spleen szin spleno; ~estaĵo: biol élőlény; ~etapo: életszakasz; ~fidela: élethű ~fidela figurado: élethű ábrázolás; ~filozofio: életfilozófia; ~granda: életnagyságú szin vivdimensia; ~grava: életfontosságú ~gravaj organoj: életfontosságú szervek; ~historio: élettörténet; ~ipova: életképes szin vivkapabla; ~ipovo: életképesség szin vivkapablo; ~ivolo: élni akarás; ~kamarado: élettárs szin vivkunulo, kunvivanto; ~kapabla: életképes szin vivipova; ~kapablo, ~kapableco: életképesség szin vivipovo; ~komuneco: életközösség (>állapot) ~i en ~komuneco: életközösségben él; ~komunumo: életközösség; ~koncepto: életfelfogás, életszemlélet; ~kondiĉoj: életfeltételek spartaj ~kondiĉoj: spártai életfeltételek; ~kunulo: élettárs szin vivkamarado, kunvivanto; ~kunularo: 1. életközösség; 2. biol élőlénytársulás, biocönózis szin biocenozo; ~kvalito: életminőség; ~lerta: életrevaló; ~lerteco: életrevalóság, élni tudás; ~linio: életvonal (kézen); ~loko: biol élőhely, biotóp, élettér szin biotopo, ĉirkaŭumo; ~maniero: életmód; ~medio: biol élettér; ~minimumo: életminimum; ~necesa: életbevágóan szükséges; ~necesaĵo: életszükséglet, létszükségleti cikk; ~nivelo: életszínvonal; ~obildo: műv életkép; ~oĉambro: fn nappali (szoba); ~ociklo: biol életciklus; ~odona: életadó; ~oformo: életforma; ~oforta: életerős; ~oforto: életerő; ~oĝojo: életöröm; ~oĝuo: életélvezet; ~ograva: életbevágóan fontos; ~ojesa: életigenlő; ~ojesado: életigenlés; ~okostoj: gazd megélhetési költségek; ~okuro: életrajzi vázlat, önéletrajz, curriculum vitae; ~onaska: áll élveszülő; ~onaskuloj: áll igazi emlősök szin terioj; ~onea: élettagadó; ~oneado: élettagadás; ~opano: mindennapi kenyér, betevő falat; ~oplena: mozgalmas, életteli; ~opraktiko: életvitel szin vivaranĝo; ~orajto: jog az élethez való jog, létjog, létjogosultság vö. ekzistorajto; ~realo: az élet valósága; ~oritmo: biol életritmus; ~osceno: műv életkép; ~osciencoj: tud biológiai tudományok, biotudományok; ~osekco: áll tud élveboncolás, viviszekció; ~osento: életérzés; ~osfero: biol életkörnyezet; ~osigno: életjel doni ~osignon pri si: életjelt ad magáról; ~ospaco: biol élettér; ~osperto: élettapasztalat; ~ostilo: életstílus; ~overa: élethű; ~overko: életmű; ~overva: életteli, eleven; ~oviglo: vitalitás, elevenség; ~ovojo: életút; ~ozorgoj: megélhetési gondok; ~percepto: életérzés; ~perspektivo: életkilátás, átv perspektíva; ~plezuro: életöröm; ~protokolo: szakmai életrajz; ~pulsa: élettől duzzadó, élettől lüktető; ~rakonto: ir élettörténet, életraj; ~randa: perifériára szorult, az élet peremén élő; ~reĝimo: életvitel, életberendezés; ~resumo: (szakmai) önéletrajz; ~rimedoj: gazd megélhetési eszközök, létfenntartási eszközök; ~sekco: biol élveboncolás, viviszekció; ~tabelo: halálozási táblázat; ~tempo: élettartam szin vivdaŭro; ~teni: 1. tr orv átv életben tart, éltet oni sukcesis ~teni la malsanulo ĝis la hospitalo: sikerült életben tartani a beteget a kórházig ~tenas lin la espero: élteti a remény; 2. gazd eltart li ~tenas kvar infanojn: négy gyermeket tart el ili povas ~teni sin: el tudják tartani magukat; ~tenaĵo: élelem; ~teno: 1. orv átv életben tartás; 2. gazd létfenntartás, megélhetés, eltartás; ~ukrio: éljenkiáltás aerviva, kaŝvivo, libervivulo, ovovivonaska, sabloviva, saprovivulo vivari/o=terrárium, vivárium viver/o=áll cibetmacska (Viverra) vivisekc/o=vivosekco viz/o=vízum, láttamozás; ~i: tr vízummal ellát ~i pasporton: útlevelet vízummel ellát elirvizo, enirvizo, restadvizo, transitvizo vizaĝ/o=1. arc acida ~o: savanyú ábrázat antaŭ la ~o de Dio: Isten színe
előtt f~oplena ~o: ráncokkal teli arc kun glacia ~o: fagyos tekintettel mi ĵetis la veron al li rekte en la ~on: egyenesen az arcába vágtam az igazságot ni staris ~o kontraŭ ~o: szemtől szembe álltunk rigardi al la morto en la ~on: farkasszemet néz a halállal trafi per la ~o en la koton Z: pofára esik, hoppon marad ~o sen kulpo, sed koro de vulpo Z: szava méz, szíve jég; 2. átv arc, külső, becsület, tekintély antaŭ la ~o de reĝo: a király színe előtt bela ~o estas duono da doto Z: közm a szépség fél hozomány la pejzaĝo montris sian afablan ~on al la vojaĝantoj: a táj kellemes arcát mutatta az utazóknak mi montros mian ~on: pofafürdőt veszek nur pano kun fromaĝo, sed afabla ~o Z: amink van, szívesen adjuk oni batas ne la aĝon, sed la ~on Z: közm ingre verik, nem az inget a katonán perdi la ~on Z: hitelét veszti, elveszti a becsületét se en kor' io sidas, ~o perfidas Z: közm kinek mi szívében, kitetszik színében; ~i: ntr viki v. vmi felé fordítja az arcát li ~is flanken, tial mi ne rekonis lin: félrefordította az arcát, ezért nem ismertem meg; ~aĉo: pej pofa; ~eto: arcocska, pofika; al ~i: tr szembenéz vkivel v. vmivel (n) li ofte al ~is la morton: gyakran szembenézett a halállal; du ~a: 1. kétarcú du~a Jano: kétarcú Janus du~a urbo, kamparana kaj industria: kétarcú város, falusias és ipari; 2. pej kétarcú, kétszínű li estis du~a homo: kétszínű ember volt; ~altere: arccal a földnek; ~-al-~e: szemtől szembe szin vizaĝo kontraŭ vizaĝo; ~aspekto: ábrázat, fizionómia, fizimiska szin fizionomio 1; ~esprimo: arckifejezés; ~koloro: arcszín; ~kremo: arckrém; ~libro: inf Facebook szin Fejsbuko belvizaĝa, kavavizaĝa, pokervizaĝo Vizbaden/o=geo Wiesbaden vizi/o=1. pszi látomás, rémkép, káprázat, látáshallucináció; 2. vall látomás, vízió profetaj ~oj: profétai látomások; ~i: 1. tr vall látomása van vmiről (n), vizionál la profeto ~is la alvenon de la Mesio: a prófétának látomása volt a Messiás eljöveteléről; 2. tr pszi rémeket lát, vizionál la malsanulo ~is blankajn musojn: a beteg fehér egereket vizionált; ~eca: látomásszerű; ~ulo: vall látnok, vizionárius vizier/o=1. kat sisakrostély; 2. tex sapkaellenző, sild, simléder szin ĉapobeko; ~ĉapo: tex ellenzős sapka, lovaglósapka, zsokésapka; ~saluti: ntr kat tiszteleg, szalutál; ~tegmento: ép eresztető vizit/i=1. tr látogat, meglátogat, felkeres ĉiutage ~as min la kuracisto: az orvos minden nap meglátogat ni iras ~i niajn amikojn: megyünk meglátogatni a barátainkat ~u min morgaŭ: keress fel holnap; 2. tr meglátogat, megnéz vmit ~i ekspozicion: kiállítást megnéz ĉi-jare ni ~os Romon: idén elmegyünk Rómába ~i muzeon: múzeumot látogat ~i teatron: színházba megy; 3. tr (rendszeresen) jár vhova szin vizitadi 2 ~i kurson: tanfolyamra jár; ~o: 1. látogatás, vizit fari mallongan ~on: rövid látogatást tesz ni atendas la ~on de la kuracisto: az orvos látogatását várjuk oficialan ~on: hivatalos látogatás ~o de ĝentileco: udvariassági látogatás; 2. látogatás, megtekintés ~o al muzeo: múzeumlátogatás; ~e: látogatóban ni estis ~e en la urbo: látogatóban voltunk a városban; ~adi: 1. tr gyakran látogat li ~adis siajn amikojn: gyakran látogatta a barátait; 2. tr jár vhova (n) szin frekventi ~adi infanĝardenon: óvodába jár ~adi lekciojn: előadásokra jár; ~anto: látogató la sinjoro hodiaŭ ne akceptas ~antojn: az úr ma nem fogad látogatókat ~antoj de teatroj kaj muzeoj: színház- és múzeumlátogatók; ~antino: 1. női látogató; 2. kr vizitációs apáca; ~ejo: fogadószoba, fn társalgó, beszélő (>helyiség); inter~o: kölcsönös látogatás; ~ĉambro: szalon; ~karto: névjegykártya, vizitkártya szin karteto 1; ~listo: isk katalógus akceptovizito, laborvizito, lernejvizitado, punviziti, rondviziti, surprizvizito vizon/o=áll észak-amerikai nyérc, amerikai nyérc (Mustela vison) vjel/o=zene tekerőlant, forgólant, nyenyere Vjentian/o=geo Vientiane ~o estas la ĉefurbo de Laoso: Vientiane Laosz fővárosa vjetnam/o=fn vietnámi; ~a: mn nyt vietnámi (vi); ~ujo, ~io: geo pol Vietnám (VN) vjol/o=zene viola, brácsa; ~eto: zene violetta; sopran~o: zene diszkantviola, szopránviola; bas ~o: zene viola bassa gambovjolo Vladimir/o=Vlagyimir (utónév) Vladislav/o=Ulászló (utónév) estis du hungaraj reĝoj kun la nomo ~o: két Ulászló nevű magyar király volt Vladivostok/o=geo Vlagyivosztok voandze/o=növ angolai borsó, Bambara-dió, voandzu (Voandzeia subterranea) vobl/i=1. ntr tech üt, imbolyog, támolyog la antaŭa rado ~as: üt az első kerék; 2. ntr vill ingadozik (>frekvencia); ~igi: tr vill rezegtet; ~igilo: vill vobulátor; ~oskopo: vill vobbleroszkóp voĉ/o=1. hang aŭdigi sian ~on: hallatja a szavát aŭskultu la ~on de la prudento: hallgas az ész szavára dika ~o: vastag hang havi dian ~on: isteni hangja van havi la ĉefan ~on Z: döntő szava van, döntő befolyással rendelkezik havi ~on en la konsilio: szava van a tanácsban, hallatja a
117 hangját a tanácsban homaj kaj bestaj ~oj: emberi és állati hangok homo de laŭta ~o: nagyhangú ember kaverna ~o: öblös hang klariona ~o: kürtszó la interna ~o diras ion kontraŭan: a belső hang az ellenkezőjét mondja li klarigis la ~on: megköszörülte a torkát li parolis kun elokventa, konvinka ~o: ékesszóló, meggyőző hangon beszélt maldika ~o: vékony hang ne levu vian ~on: ne emeld fel a hangod paroli per trema ~o: remegő hangon beszél tirita ~o: elnyújtott hang vi ne obeis mian ~on: nem engedelmeskedtél a szavamnak ~o de krianto en la dezerto: bibl kiáltó hangja a pusztában; 2. zene hang, énekhang, szólam kvar~a kanto: négyszólamú ének muzikaĵo por du ~oj: két hangra írt zenedarab tenora ~o: tenor hang; 3. szavazat donu vian ~on por aŭ kontraŭ la decido: adják a szavazatukat a döntésre vagy ellene jesa ~o, pora ~o: igen szavazat kalkulado kaj kontrolado de la ~oj: a szavazatok számlálása és ellenőrzése la projekto estis akceptita per granda plimulto de la ~oj: a tervezetet nagy szótöbbséggel elfogadták li estis elektita per 20 ~oj kontraŭ 5: 20 szavazattal 5 ellenében megválasztották li havas finfine la decidan ~on en la afero: neki van végülis döntő szava az ügyben nea ~o, kontraŭa ~o: ellenszavazat, nemleges szavazat; 5. nyt igenem, igefajta, genus verbi aktiva ~o: cselekvő v. aktív igenem szin aktivo faktitiva ~o: műveltető igenem, verbum factitivum szin faktitivo mediala ~o: visszaható v. mediális igenem szin medialo pasiva ~o: szenvedő v. passzív igenem szin pasivo; ~a: 1. hang~ ~a faldo: anat hangredő, plica vocalis ~a ligamento: anat hangszalag, ligamentum vocale ~aj osciloj: hangrezgések; 2. szóbeli, vokális ~a interkonsento: szóbeli megállapodás ~a muziko: vokális zene ~a rimarkigo: szóbeli megjegyzés; 3. nyt zöngés ~aj sonoj: zöngés hangok; ~e: szóban, fennhangon, hangosan li promesis tion ~e kaj skribe: szóban és írásban ígérte meg; ~i: 1. ntr ex szavazvoĉdoni; 2. ntr ritk monddiri; ~iĝo: nyt zöngésedés; duon~a: halk; duon~e: halkan; kontraŭ~o: ellenszavazat, nemleges szavazat; mez~o: zene középhang; mis~ado: hangzavar; plen~e: hangosan, teljes hangerővel; plur~a: zene többszólamú ili kantis plur~e: több szólamban énekeltek; sen~a: 1. néma sen~a anaso: néma kacsa; 2. szótlan, néma li restis sen~a post la sciigo: szavát vesztette a hírre; 3. nyt zöngétlen sen~a sono: zöngétlen hang; sen ~iĝo: 1. elnémulás; 2. nyt zöngétlenedés; sub~e: 1. suttogva; 2. zene sottovoce, tompa hangon; unu~a: egyhangú unu~a decido: egyhangú döntés; unu ~e: 1. zene egy szólamban, unisono; 2. egyhangúan, egybehangzóan; ~amplekso: hangterjedelem; ~babili: ntr inf hangosan cseveg v. csetel; ~bruado: zsivaj, hangzavar; ~dokumento: hangdokumentum; ~doni: tr szavaz, megszavaz oni ne ~donis la proponon: nem szavazták meg a javaslatot ~doni jese: igennel szavaz ~doni kontraŭe: ellene szavaz, nemmel szavaz ~doni nee: nemmel szavaz; ~dono, ~donado: szavazás ~donado per manlevo: kézfelnyújtásos v. kézfelemeléses szavazás; ~donejo: szavazóhelyiség szin balotejo; ~donilo: szavazócédula, szavazólap; ~donrajto: szavazati jog, szavazásra jogosultság; ~donrajta: szavazásra jogosult, szavazati jogú, szavazati joggal rendelkező; ~donrajtigito: fn szavazásra jogosult; ~donslipo: szavazócédula; ~ensemblo: zene énekegyüttes, vokális együttes; ~estingo: orv hangszalagbénulás, paralysis ligamenti vocalis; ~kanalo: távk hangcsatorna; ~koloro: hangszín szin tembro; ~kordo: anat hangszalag, ligamentum vocale; ~legi: tr felolvas, hangosan olvas; ~libro: hangzókönyv; ~mesaĝo: távk hangüzenet; ~nombrado: szavazatszámlálás; ~nombranto: fn szavazatszámláló; ~poŝto: távk hangposta; ~tono: hangnem, beszédmód; ~tubo: átv is szócső akravoĉa, brustovoĉo, firmavoĉe, kantvoĉo, kapvoĉo, potencvoĉa vod/o=vota vodevil/o=műv zene énekes v. zenés bohózat; ~isto: ir bohózatíró vodk/o=gaszt vodka vodu/o=vall vudu, vovu; ~ano: fn vall vuduhívő Vogez/oj=geo Vogézek (hegység) voj/o=1. közl út anstataŭa ~o: terelőút aviadila ~o de Budapeŝto al Parizo: repülőút Budapesttől Párizsig bicikla ~o: kerékpárút bonvolu montri al mi la ~on al la vilaĝo: legyen szíves megmutatni a faluba vezető utat disforkiĝo de ~o: útelágazás fari al si ~on: utat tör magának kava ~o: mélyút kiu ĉe l’ ~o konstruas, tiun ĉiu instruas Z: közm ki az úton épít, sok bíróra talál Lakta ~o: csill Tejút la ~o al Vieno: a bécsi út la ~o ĉi tie duiĝas: út itt elágazik li malfermis ~on al la novigoj: utat nyittott az újításoknak li trabois al si ~on en la praarbaro: utat tört magának az őserdőben makadamita ~o: makadámút mi perdis la ĝustan ~on: letértem a helyes útról nia ~o kondukis preter la preĝejo: útunk a templom mellett vezetett el pavimita ~o: kövezett út, kövesút perdi la ~on: utat veszít, eltéved piedira ~o: gyalogút publika ~o: közút transporti per akva ~o: víziúton szállít ~o Appia: tört Via Appia ~on batitan herbo ne kovras Z: közm járt úton nem terem fű; 2. átv út, utazás bonan ~on!: jó utat! entrepreni longan ~on: hosszú útra vállalkozik li estas laca de la ~o: elfáradt az úttól, fáradt az utazástól; 3. átv út, mód esti en bona ~o al la efektiviĝo: jó úton van a megvalósulás felé iri la ĝustan ~on: helyes úton
jár iri sian ~on: a saját útját járja kalvaria ~o kun 14 stacioj: kr keresztút 14 stációval la celo estas atingebla per du ~oj: a cél két módon érhető el la knabino trovis la ~on al lia koro: a lány utat talált a szívéhez li iras sian kalvarian ~on: kálváriát jár li iras sian ~on: a saját útját járja ni mallongigis nia ~on: lerövidítettünk utunkat per natura ~o: természetes módon taŭga ~o al riĉiĝo: megfelelő mód a meggazdagodáshoz; 4. tech út, pálya la ~o de la piŝto en la cilindro: a dugatyú útja a hengerben la ~o de la ilo dum la prilaborado: a szerszám pályája a megmunkálás során ruluma ~o: görgősor; 5. anat pálya, út, tractus digesta ~o: emésztőcsatorna, tápcsatorna, tractus digestorius nerva ~o: idegpálya, tractus nervii opta ~o: látóköteg, látópálya, tractus opticus supra spira ~o: felső légutak, tractus respiratorius superius; ~a: közl út~, úti, közúti ~a reto: úthálózat szin vojaro, vojreto ~aj obstrukcoj: közlekedési dugók; ~i: ntr utazik, úton jár, úton van ili ~is tra Pireneoj: a Pireneusokon keresztül mentek hundo bojas, homo ~as Z: közm a kutya ugat, a karaván halad mi ~is ĝuste al Jerusalemo: éppen útban voltam Jeruzsálem felé; ~aro: közl úthálózat szin voja reto, vojreto; ~eto: mellékút, utacska, ösvény; ~isto: útkaparó; ~ulo: 1. vándor, világjáró; 2.rovero; apud~a, ĉe ~a: útmenti, útszéli apud~aj floroj: útszéli virágok ĉe ~a drinkejo: útmenti kocsma; ĉef ~o: közl főút, főközlekedési út, fő útvonal szin ĉefŝoseo; ĉirkaŭ~o: közl kerülőút fari ĉirkaŭ~on: kerülőt tesz; ĉirkaŭ~e: 1. kerülő úton; 2. átv közvetve; de ~igi: tr közl letérít az útról, eltérít, elterel de~igi la trafikon: eltereli a forgalmat; de ~iĝi: ntr letér az útról, kitér vmi v. vki elől antaŭ loĝataj lokoj ni de ~iĝis: lakott helyek előtt letértünk az útról la ĉaro devis de ~iĝi antaŭ la milita kolono: a szekérnek ki kellett térnie a katonai oszlop elől; de ~iĝo: letérés (útról), eltérés (iránytól); dis~iĝo: közl útelágazás, útelágazás szin vojforko; dum~e: útközben, az út alatt (>idő) dum~e ni babilis: útközben beszélgettünk; duon ~e: félúton Győr situas duon~e al Vieno kaj Budapeŝto: Győr félúton fekszik Bécs és Budapest között; ek~i: ntr elindul, útra kel; en~e: útközben, az úton en~e ni devis trairi riveron: útközben egy folyón kellett átmennünk; en ~igi: 1. tr útnak indít, elindít Napoleono en~igis sian novan armeon: Napóleon útnak indította új seregét ni en~igi nian novan projekton: átv útnak indítottuk új projektünket; 2. tr útba igazít ni demandis policanon, kiu en ~igis ni: megkérdeztünk egy rendőrt, aki útba igazított bennünket; flank~o: közl mellékút; flank~eto: közl mellékösvény; krom~o: különút, plusz út, kitérő ni faris krom~on, por rigardi la arbaran kapelon: kitérőt csináltunk, hogy megnézzük az erdei kápolnát pro la pli favora poŝta tarifo nia revuo faras krom~on tra Danio: a kedvezőbb postai díjszabás miatt folyóiratunk Dánian keresztül plusz utat tesz meg; laŭ ~a: útmenti, út melletti; mez~o: átv is középút; mis~o: tévút; mis~i: ntr eltéved, letér az útról; mis~into: 1. fn eltévedt; 2. fn átv eltévelyedett; sen~a: úttalan ni devis trairi sen~an arbaron: úttalan erdőn kellett átmennünk; preter ~o: 1. közl elkerülő út la preter~o estas jam konstruita, ni ne devas traveturi la urbon: már megépítették az elkerülő utat, nem kell átutaznunk a városon; 2. tech gysz bypass, elkerülő vezeték; re ~e: visszaúton; sub~o: közl közúti aluljáró; super~o: közl közúti felüljáró; sur~e: közl úton, útban mi estas ĝuste sur~e: éppen úton vagyok sur~e al la ĉefurbo: útban a főváros felé; sur~i: ntr közl úton van la helpo jam sur~as: a segítség már úton van li sur~as, ne povis veni: úton van, nem tudott jönni; sur ~iĝi: ntr útra kel; ek~iri: ntr útra kel; ~akcidento: közúti baleset; ~blokado: útlezárás; ~borilo: tech útbontó kalapács pneŭmata ~borilo: légkalapács; ~direkto: útirány; ~disiĝo: közl útelágazás szin disvojiĝo, vojforko; ~erari: ntr eltéved, elvéti az utat; ~flanko: közl útszél; ~forko: közl útelágazás szin vojdisiĝo, disvojiĝo; ~foso: közl útmenti árok; ~gvidisto: kalauz, vezető helpe de nia ~gvidisto ni atingis la serĉatan vilaĝon: vezetőnk segítségével elértük a keresett falut; ~ĝibo: közl fekvőrendőr, forgalomcsillapító küszöb; ~imposto: gazd útadó, úthasználati adó, autópályadíj; ~indikatoro: rep pörgettyűs irányjelző; ~iri: ntr utazik, úton jár; ~iranto: utazó; ~kavo: közl kátyú szin vojtruo; ~koloneto: közl kilométerkő; ~konstruado: közl ép útépítés; ~konstruisto: fn közl útépítő; ~konvekso: közl úttestdomborulat; ~kruciĝo: közl útkereszteződés; ~kunulo: útitárs szin kunvojaĝanto; ~kurbo, ~kubuto, ~turno: közl kanyar; ~laboristo: közl ép útépítő munkás; ~lampo: jm fényszóró; ~leviĝo: közl emelkedő; ~linio: útvonal; ~longo: úthossz libera ~longo: szabad úthossz; ~mezo: közl útközép; ~montrilo: 1. közl útjelző tábla; 2. fn átv útmutató; ~navigilo, ~navigaciilo: közl GPS-készülék; ~nodo: közl (közúti) csomópont; ~nomo: inf útnév; ~perdinto: utat tévesztett ember, eltévelyedett ember; ~plano: közl útiterv, tervezett útvonal szin itinero 1; ~planilo: fn közl úttervező; ~rabisto: betyár, útonálló szin bandito; ~rande: útszélen, út szélén, útpadkán; ~rando: közl útpadka; ~reto: közl úthálózat szin vojaro; ~rulilo: tech úthenger; ~signalo: közl közúti jel; ~signaligo: közl közúti jelzőrendszer; ~ŝildo: közl közlekedési tábla; ~ŝtopiĝo:trafikŝtopiĝo; ~streko: közl útszakasz; ~sulko: közl keréknyom, kerékvágás szin radkavo, radsulko; ~taluso: útrézsű; ~trafiko: közl közúti forgalom; ~truo: közl kátyú szin vojkavo
118 akvovojo, alirvojo, aŭtovojo, biciklovojo, elirvojo, eskapvojo, fervojo, flosvojo, fluvojo, forstovojo, glitvojo, kablovojo, kampvojo, kavovojo, krucvojo, Laktovojo, landvojo, magnetvojo, marvojo, migrovojo, navigvojo, piedvojo, piŝtovojo, promenvojo, rapidvojo, relvojo, rulvojo, rundovojo, sakvojo, segilvojo, sekavoje, spirvojoj, ŝipvojo, ŝparvojo, tagvojo, tervojo, tramvojo, trafikvojo, transportvojo, valvoje, veturvojo, vivovojo vojaĝ/i=1. ntr utazik returne ni ~is tra Madrido: visszafelé Madridon át utaztunk ~i duaklase al Vieno: másodosztályon Bécsbe utazik ~i eksterlanden: külföldre utazik; 2. ntr átv utazik (drog hatása alatt áll); ~o: utazás, út bonan ~on!: jó utat!, jó utazást! ĉirkaŭmonda ~o: földkörüli utazás entrepreni longan ~on: hosszú utazásra vállalkozik plezura, turisma kaj negoca ~o: kéjutazás, turistaút és üzleti utazás; ~a: utazási,úti ~a rapideco: utazási sebesség ~aj necesaĵoj: úti szükségletek, utazási kellékek szin vojaĝilaro ~aj preparoj: úti előkészületek; ~anto: fn utas szin pasaĝero; ~ilaro: úti szükségletek, utazási kellékek szin vojaĝaj necesaĵoj; ~isto: fn utazó Kolumbo estis granda ~isto: Kolombusz nagy utazó volt komerca ~isto: kereskedelmi utazó; ek ~i: ntr útra kel, megkezdi utazását; for~i: ntr elutazik; kun~i: ntr együtt utazik ni kun~is kun kelkaj infanoj: néhány gyerekkel utaztunk együtt; kun ~anto: 1. útitárs, utastárs szin vojkunulo; 2. átv pol társutas; mult~inta: világlátott; re ~i: ntr visszautazik; re ~o: visszautazás bileto por ~o kaj re ~o: jegy oda- és viszszaútra; tra~i: tr átutazik vhol (n) ni tra~is la landon: átutaztunk az országon; reen~o: visszautazás szin revojaĝo; tien~o: odautazás; ~agentejo, ~oficejo: utazási iroda; ~celo: úti cél; ~dokumento: úti okmány, utazási okmány; ~gvidanto: (utazásért felelős) idegenvezető, utazásvezető; ~kofro: útibőrönd; ~kosto: útiköltség, utazási költség; ~libro: útikönyv; ~oĉeko: gazd utazási csekk; ~pakaĵo: útiholmi, málha; ~plano: útiterv; ~rakonto: úti elbeszélés; ~raporto: úti beszámoló, úti jelentés; ~sako: útitáska, utazótáska afervojaĝo, esplorvojaĝo, kaŝvojaĝanto, koncertvojaĝo, laborvojaĝi, marvojaĝo, mondvojaĝanto, oficvojaĝi, piedvojaĝi, rondvojaĝo, staĝvojaĝo, tempovojaĝo vojevod/o=tört pol vajda ~o de Transilvanio: erdélyi vajda; ~ujo, ~io, ~lando: 1. tört vajdaság la transilvania ~io: az erdélyi vajdaság; 2. geo pol vajdaság (PL) Vojvodin/o=geo pol Vajdaság (RS) vok/i=1. ntr kiált, felkiált, (hangosan) szól vkihez lastafoje li ~is kaj mortis: utoljára felkiáltott és megh ~ Samuel ~is al la Eternulo por Izrael: bibl Sámuel az úrhoz kiáltott Izráelért ~i al dio: istenhez fohászkodik ~i por helpo: segítségért kiált; 2. tr hív, szólít ĉar multaj estas ~itaj, sed malmultaj estas elektitaj: bibl mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak li ~is Petron per telefono: telefonon hívta Pétert ni ~is kuraciston: orvost hívtunk oni ~is lin al la kortego: az udvarba hívták ~i al si: magához szólít, magához hív ~i helpanton: segítséget hív ~i sian hundon per fajfo: füttyel hívja a kutyáját; ~o: 1. hívás; 2. távk hívás longdistanca ~o: távhívás; ~anto: 1. fn hívó; 2. távk hívó fél; ~ato: 1. fn hívott; 2. távk hívott fél; ~isto: jog (törvényszéki) hivatalsegéd; al ~i: 1. tr felhív, felszólít al ~i al ordo: rendre szólít fel la proklamo al ~as al la daŭrigo de la batalo: a kiáltvány a harc folytatására szólít fel mi al ~as vin resti en la ĉambrego: felszólítom önöket, hogy maradjanak a teremben; 2. tr hív, magához kér v. szólít al ~i kiel atestanton: tanúnak szólít la reĝo al ~is siajn konsilantojn: a király magához kérette tanácsosait per kapsigno li al ~is lin: fejbiccentéssel magához hívta; al ~o: 1. felhívás al~o al la nacio: felhívás a nemzethez; 2. felszólítás la knabo leviĝis nur post la dua al ~o: a fiú csak a második felszólításra állt fel; al ~igi: tr hivat, kéret la sinjoro al ~igis min per sia servisto: az úr magához hívatott a szolgájával; al ~iteco, al ~iĝo: elhivatottság, hivatás; ek ~i: 1. ntr felkiált; 2. tr hívni kezd; el ~i: 1. tr kihív vhonnan vhova el ~i spiritojn: szellemeket megidéz el ~u vian fratinon: hívd ki a nővéredet li el~is min al duelo: kihívott párbajra; 2. tr átv előidéz, kivált, kelt el ~i konfuzon: zavart kelt el ~i la impreson: azt a benyomást kelti el~i malpacon: békétlenséget idéz elő v. kelt el ~i mokridon: nevetséget kelt, gúnykacajra fakaszt el~i skandalon: botrányt kelt el ~i suspekton: gyanút kelt la muziko el ~is en li agrablajn rememorojn: a zene kellemes emlékeket ébresztett benne lia naiveco el~is ridon: a naívsága nevetést váltott ki; el~aĵo: pszi nyt képzet; el ~iva: szemléletes, plasztikus; flanken~i: tr félrehív, félreszólít; for~i: tr elhív vhonnan neniam for~u min el mia laborejo: soha ne hívj el a munkahelyemről; kun~i: tr összehív kun~i kunvenon: gyűlést hív össze kun~i la membrojn: összehívja a tagokat; kun ~ilo: fn meghívó sendu kun~ilon al niaj membroj: küldjön meghívót a tagjainknak; nere ~ebla: visszavonhatatlan nere~ebla decido: visszavonhatatlan döntés; ne ~ite: hívatlanul; post~i: tr utánaszól vkinek (n); re ~i: 1. tr visszahív re ~u viajn trupojn: hívja vissza a csapatait; 2. tr átv visszavon mi ne povas re ~i mian proklamon: nem tudom visszavonni a kiáltványomat; supren~i: 1. ntr fel-
kiált vhova; 2. tr felhív vhova; el ~forto: kifejezőerő; ~butono: távk hívógomb ~butono de telefono: telefon nyomógombja; ~kazo: nyt megszólító eset, vocativus; ~kurento: távk hívóáram; ~nomo: nyt szólítónév, becenév; ~sekvenco: inf hívási szekvencia; ~signalo: távk hívójel; ~vorto: knyv hívószó, tárgyszó fingrovoki, helpalvoko, helpvoki, konkursalvoko, kontrolvoko, ofertalvoko, penselvoka, telefonvoko vokal/o=nyt magánhangzó akuta ~o: magas magánhangzó malakuta ~o: mély magánhangzó antaŭa ~o: elöl képzett magánhangzó malantaŭa ~o: hátul képzett magánhangzó fermita ~o, malvasta ~o: zárt magánhangzó malfermita ~o, vasta ~o: nyílt magánhangzó longa ~o: hosszú magánhangzó mallonga ~o: rövid magánhangzó naza ~o: orrhang, nazális ronda ~o: ajakkerekítéses magánhangzó ~oj estas voĉaj sonoj: a magánhangzók zöngés hangok; ~a: nyt magánhangzó~, magánhangzóra vonatkozó ~a harmonio: magánhangzó-harmónia; duon~o, kvazaŭ~o, semi ~o: nyt félhangzó; ~harmonio: nyt hangrend; ~harmoniiĝo: nyt hangrendi illeszkedés; ~ŝanĝo: nyt hangváltás ligvokalo vokativ/o=nyt megszólító eset, vocativus vokoid/o=nyt vocoid vö. kontoido; ne ~o: nyt contoid szin kontoido vokt/o=ispán, pallér, munkafelügyelő vol.=volumo vol/i=tr akar Dio ~u!: adja Isten! ili ne ~is helpon: nem akartak segítséget kion oni ~as, tion oni povas Z: közm mindent lehet, csak akarni kell kiu ~as, tiu povas: aki akar, az tud is li ~is en la armeon: katona akart lenni li ~is, ke ni foriru: azt akarta, hogy elmenjünk mi ~as aĉeti ĉi tiun aŭton: meg akarom venni ezt a kocsit mi ~as malsupren: le akarok menni prenu kiel vi ~as, la poto ĉiam bolas Z: közm minden hiába, nincs menekvés ~anta kruro ne laciĝas de kuro Z: közm aki akar, az tud is ~i aŭ ne ~i neniu malpermesas Z: akarni lehet ~us kato fiŝojn, sed la akvon ĝi timas Z: közm a macska is szereti a halat, de kerüli a vizet; ~o: akarat, akarás, szándék fari la ~on de Dio: Isten akaratát teljesíti homo de firma ~o: szilárd akaratú ember kie estas ~o, tie estas vojo Z: közm mindent lehet, csak akarni kell kiom da koroj, tiom da ~oj Z: közm ahány szív, annyi szándék kontraŭ mia ~o: akaratom ellenére libera ~o: szabad akarat malgraŭ mia plej bona ~o: legjobb akaratom ellenére por lia ~o ne ekzistas malmolo: fejjel megy a falnak vi plenumis lian ~on: teljesítetted az akaratát ~o kaj deziro leĝojn ne konas Z: közm a vágy nem ismer határokat; ~a: szándékos, akaratlagos, akarati ~a ago: szándékos cselekedet ~a movo: akaratlagos mozgás ~aj manifestiĝoj: akarati megnyilvánulások; ~e: akarattal, szándékosan ~e kaj dole: szántszándékkal ~ene ~e Z: akarva-akaratlanul; ha akarja, ha nem; ~ado: akarás ~ado de la bono: a jó akarása; ~ema: akaratos; ~ismo: fil pszi pol voluntarizmus; de ~igi: tr elveszi a kedvét vmitől mi de ~igos vin de tiaj ŝercoj: elveszem a kedved az ilyen tréfáktól; kontraŭ ~a, malgraŭ~a: nem kívánt, akaratával ellentétes, botcsinálta kontraŭ~a edziĝo: kényszerházasság kontraŭ~a gravediĝo: nem kívánt terhesség la verko Moliero, La malgraŭ ~a kuracisto: Molière műve, A bocsinálta doktor; kontraŭ ~e, malgraŭ~e: akarata ellenére, akaratlanul; laŭ ~a: tetszés szerinti, szabadon választható en laŭ~aj koloroj: tetszés szerinti színekben laŭ~a kurso: szabadon választható tanfolyam; laŭ ~e: tetszés szerint, szabadon választhatóan trinkeblas kafo aŭ teo laŭ ~e: tetszés szerint iható kávé vagy tea; mal~i: tr vonakodik, elutasít, nem akar ili mal ~is enarmeiĝi: vonakodtak bevonulni a seregbe la malsanulo mal ~is la kuracistan helpon: a beteg elutasította az orvosi segítséget li mal ~is ĉi tiun infanon: nem akarta ezt a gyereket; mem~a: 1. önkéntes, szabad akaratból történő li retiriĝis en mem~an ekzilon: önkéntes száműzetésbe vonult; 2. akaratos mem~a knabineto: akaratos kislány; mem~e: önként, saját akaratából; ne~a, preter~a: akaratlan, önkéntelen, spontán fari ne ~an movon: önkéntelen mozdulatot tesz; sen~a: akarat nélküli li estas sen~a pupo: ő egy akarat nélküli báb; ~deklaro: jog akaratnyilvánítás; ~forta: erős akaratú bonvoli, libervola, malbonvola, propravola, scivola volan/o=sp tollaslabda szin plumpilko; ~i: ntr sp tollaslabdázik, "tollasozik"; ~ado: sp tollaslabdajáték; ~batilo: sp tollaslabdaütő, tollasütő Volapuk/o=nyt volapük; ~aĵo: értelmetlenség, zagyva beszéd, zagyvaság tio estas por mi ~aĵo Z: ez nekem kínai volatil/a=kém illó, illékony, könnyen párolgó ~a oleo: illóolaj volb/o=ép boltozat, bolthajtás depremita ~o, korbansa ~o: kosáríves boltozat krania ~o: anat koponyaboltozat, koponyatető, calvaria szin kalvario 3 monaĥeja ~o: kolostorboltozat ogiva ~o: csúcsíves boltozat pordega ~o: kapuboltozat ripa ~o: bordás boltozat romanika kaj gotika ~o: román és gótikus boltozat superlevita ~o: emelt boltozat; ~i: tr ép boltoz; ~iĝi: ntr boltosodik, kiboltosodik; pseŭdo ~o: ép álboltozat; ~oeĝo: ép boltozatél, gerinc; ~opato: gaszt kínai serpenyő, wok szin uoko; ~oŝlosilo: ép boltozat záróköve; ~oŝtono: ép boltkő, boltozatkő barelvolbo, eĝvolbo, ĉielvolbo, tombovolbo
119 volejbal/o=retpilko Volfgang/o=Wolfgang, Farkas (utónév) Volfram/o=Volfram (utónév); volfram/o=kém volfrám (W) Volg/o=geo Volga Volgograd/o=geo Volgográd volitiv/o=nyt felszólító mód szin u-modo, ordona modo vö. imperativo 1 vol. kor.=volas korespondi volof/o=fn volof; ~a: mn nyt volof (wof) volont/e=szívesen, készségesen mi ~e akceptas la inviton: szívesen elfogadom a meghívást; ~eco: vmire való készség, szívesség via ~eco veni al ni vizite ĝojigas min: az ön készsége, hogy eljön hozzánk látogatóba, örömmel tölt el; ~i: ntr szívesen csinál, önként tesz li ~is helpi al mi: szívesen segített nekem; ~igi: tr kedvet csinál vkinek (n), rávesz vkit li ~igis min al la donacado: rávett az ajándékozásra ni ~igis lin por la entrepreno: kedves csináltunk neki a vállalkozáshoz; ~ulo: önkéntes; ne~e: kelletlenül, vonakodva; ne ~emo: vonakodás, nemakarás volovan/o=gaszt vol-au-vent (töltött leveles tészta) volt/o=vill volt (V); kilo~o: vill kilovolt (kV); mega~o: vill megavolt (MV); mili ~o: vill milivolt (mV); super~i: tr vill feltranszformál, vminek a feszültségét növeli; ~metro: vill voltmérő, feszültségmérő, voltméter elektronika ~metro: eltr elektronikus voltmérő v. feszültségmérő elektronvolto Volta/o=fiz (Alessandro) Volta; ~a: vill Volta~, galván~ ~a baterio: galvántelep ~a kurento: galvánáram ~a pilo: Volta-elem, Volta-oszlop, galvánelem; foto~a: fot vill fotoelektromos, fényelektromos foto~a ĉelo: fényelem szin fotopilo; ~metro: vill coulométer, voltaméter szin kulombometro Volta/o2=geo Volta (folyó); ~lando: geo Felső-Volta vö. Burkino volte/o=sp (lóval) kanyarulat, körlovaglás; ~i: ntr sp lóval kanyarodik, lovát karéjozza Volter/o=fil ir Voltaire (François-Marie Arouet); ~ano: fil voltairiánus; ~anismo: fil voltairianizmus volum/o=knyv kötet postrikolta ~o: kiegészítő kötet romano en du ~oj: kétkötetes regény volumen/o=1. mat térfogat, űrtartalom mola ~o: fiz móltérfogat; 2. ált terjedelem; ~pezo: térfogatsúly volupt/o=érzéki gyönyör, kéj; ~a: kéjes, gyönyörteli; ~i: ntr élvezkedik, kéjt v. gyönyört érez ĉu vi ~as karesante virinon?: érzel-e kéjt nő simogatása közben?; ~aĵo: érzéki dolog v. cselekedet; ~eco: érzékiség, kéjesség; ~ema: érzéki, kéjvágyó, buja; ~igi: tr érzéki gyönyört okoz vkinek (n) ŝia danco ~igis la reĝon: tánca érzéki gyönyört okozott a királynak; ~ama, ~avida: kéjvágyó, kéjsóvár volut/o=1. ép csigadísz, voluta; 2. zene csiga (hangszeren) volv/i=1. tr teker, csavar vmi köré la vinberbranĉoj ~is sin ĉirkaŭ la kolono: a szőlővesszők az oszlopra tekeredtek li ~is tukon ĉirkaŭ la kolo: kendőt csavart a nyakára ~i ŝnuron ĉirkaŭ bastono: botra zsinórt teker; 2. tr felcsavar, felteker, összeteker, pödör, sodor, göngyöl la petaloj de la rozo estas ~itaj de la sekeco: a rózsa szirmait a szárazság összesodorta postskribu a ~itan: ír utána egy kukacot ~i cigaredon: cigarettát sodor ~i paperfolion: papírlapot összeteker ~ita kokinbrustaĵo: gaszt göngyölt csirkemell ~u la tapiŝon: tekerd fel a szőnyeget; ~o: tech menet; ~aĵo: 1. göngyöleg, tekercs, gombolyag ~aĵo da tabako: egy göngyöleg dohány ~aĵo de lanfadeno: gyapjúfonal-gombolyag; 2. vill tekercs dratrefalda ~aĵo: bifiláris tekercs, indukciómentes tekercs; ~iĝi: 1. ntr feltekeredik, felcsavarodik, összetekeredik serpento ~iĝis ĉirkaŭ la supra branĉo: egy kígyó tekeredett a felső ágra; 2. ntr növ felfut la fazeolo ~iĝis sur la paliseto: a bab felfutott a karóra; ~ulo:konvolvulo, kalistegio; ĉirkaŭ~i: tr körbeteker, körbecsavar la virino ĉirkaŭ~is sian kapon per tuko: a nő kendőt csavart a fejére li ĉirkaŭ~is la draton per izolbendo: szigetelőszalaggal körbetekerte a huz~; ĉirkaŭ~iĝi: 1. ntr körbecsavarodik, körbetekeredik lupolo ĉirkaŭ~iĝis sur la kolono: komló tekeredett az oszlopra; 2. ntr átv körbefonódik; dis~i: 1. tr kitereget, kibont, kiteker, kiterít dis~i la flugilojn: kibontja a szárnyát li dis~is la desegnon sur la tablo: kiterítette a rajzot az asztalra; 2. tr átv fejleszt, kibontakoztat, kifejt szin evoluigi dis~i agadon: tevékenységet fejt ki dis~i la ekonomion: fejleszti a gazdaságot li dis~is siajn kapablojn en la fabriko: a gyárban kibontakoztatta a képességeit; dis~o: 1. kiterítés, kibontás; 2. kibontakoztatás, fejlesztés szin evoluigo daŭrigebla dis~o: öko fenntartható fejlődés; dis ~iĝi: 1. ntr kibomlik, kiterül; 2. ntr átv kibontakozik, fejlődik, kifejlődik szin evolui; dis~iĝo: 1. kibomlás, kiterülés; 2. átv kibontakozás, fejlődés; el~i: 1. tr kibont, kiteker szin disvolvi 1; 2. tr átv kifejt, elmagyaráz sian koncepton li el ~is en dika libro: elképzelését egy vastag könyvben fejtette ki; 3. tr mat kifejt; el~aĵo: mat kifejtés; el ~anto: mat evolvens szin evolvento el~anto de cirklo: kör evolvense; el~ato: mat evolúta, lefejlő vonal szin evoluto; en~i: tr beburkol, bebugyolál, becsavar, begöngyöl vmibe la almozulo en~is la monerojn en tuketon: a koldus a pénzdarabokat egy kis kendőbe
csavarta be li en~is la viandon en paperon: papírba göngyölte be a húst; en~aĵo: 1. göngyöleg, burkolat dekalkulu la pezon de la en~aĵo de la varo: vonja le az áru göngyölegének a súlyát; 2. mat burkológörbe szin envelopo; inter~i: tr egymásra teker, (két dolgot) összegöngyöl la serpentoj inter~is sin: a kígyók egymásba kekeredtek; inter~iĝi: ntr egymásba tekeredik, (két dolog) összetekeredik la fazeolo kaj hedero inter~iĝis: a bab és a borostyán összetekeredtek; kun ~i: tr összegöngyöl, összeteker li kun~is la longan tukon en bulon: egy csomóba göngyölte össze a hosszú kendőt; kun~aĵo: pólya pansobenda kun~aĵo: gysz mullpólya; kun~iĝi: ntr összegömbölyödik; mal ~i: 1. tr kibont, kigyöngyöl; 2. tr lefejt, lecsavar, leteker; subdis~iĝo: alulfejlettség; supren~i: felteker, feltűr li supren~is la manikojn: feltűrte az ingujját; ~obranĉo: növ ágkacs, cirrhus ramcaneus; ~okreskaĵo, ~oplanto: növ folyondár; ~olibro: knyv tekercs (>könyv); ~onombro: tech menetszám; ~oplanto: futónövény; ~orisorto: tech tekercsrugó; ~otigo: növ szárkacs, kapaszkodószár, cirrhus caulinus; ~ovosta: áll kunkori farkú ampervolvo, dekstrenvolviĝa, fadenvolvaĵo, regiondisvolvado, rulvolvi volvariel/o=növ bocskorosgomba (Volvariella) volvok/o=áll Volvox (moszat) volvul/o=orv bélcsavarodás, volvulus vom/i=1. tr hány li ~is sangon: vért hányt; 2. tr átv hány, okád ~i lafon: lávát okád ~i fumon: füstöt okád; ~o, ~ado: orv hányás; ~aĉi: pej okád ebriuloj ~aĉis en la necesejo: részegek okádtak a vécében; ~aĵo, ~itaĵo: hányadék; ~egi: tr sugárban hány; ~emo: orv hányinger havi ~emon: hányingere van; ~iga: 1. hánytató ~iga tartro: gysz hánytató borkő, tartarus emeticus; 2. pej okádnivaló ~iga pornografio: okádnivaló pornográfia; ~igilo: gysz hánytatószer; el ~i: tr kihány, kiöklendez la fiŝo el~is Jonan: a hal kihányta Jónást; re ~eti: tr visszabüfiz la bebo re ~etis la lakton: a csecsemő visszabüfizte a tejet; ~arbo:strikno; ~nukso: gysz hánytató dió, nux vomica; ~tubo:gargojlo vombat/o=áll vombat, csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus) vomer/o=anat ekecsont, vomer vomit/o=orv sárgaláz, vomito szin flava febro vor/i=1. tr fal tri tagojn li ne manĝis, li ~is ĉion: három napja nem evett, mindent felf~; 2. tr áll eszik (>állat) ursoj ~as ankaŭ fiŝojn: a medvék halat is esznek; ~aĉi: tr pej zabál; ~ema: nagyétkű, falánk ĉiovora, karnovora, fekvora, grundovora, insektovoruloj, kadavrovora Vorarlberg/o=geo pol Vorarlberg (AT) vork/o=1. ép tech műtárgy, objektum, létesítmény; 2. kat erődítés antaŭ~ita ~o: előretolt erődítés, külső védmű; ~omastro: ép fővállalkozó, főépítésvezető vormian/o=anat varratos csont, os suturale szin sutura osto vort/o=1. nyt szó derivita ~o: képzett szó, származékszó enhava ~o: tartalmas szó gramatika ~o: viszonyszó szin funkcivorto internacia ~o: nemzetközi szó kunmetita ~o: összetett szó la ~oj konsistas el unu aŭ pluraj morfemoj: a szavak egy vagy több morfémából állnak nega ~o, negacia ~o: tagadószó pluroble kunmetita ~o: többszörösen összetett szó plursignifa ~o: többjelentésű szó, poliszéma simplaj ~oj: eo egyszerű szavak, tabellaszavak; 2. ált szó de ~o ĝentila ne doloras la lango Z: közm szép szó pénzbe nem kerül eĉ unu ~o ne diru pri tio: egy szót se szólj róla el la buŝ’ multaj ~oj eliras, sed ne ĉiuj ion diras Z: közm sok szó, kevés só; sok beszédnek sok az alja havi ĉefan ~on en la afero: döntő szava van a dologban la ~o frostiĝis al li sur la lango: torkán akadt a szó maldeca ~o: illeteln szó mi ankoraŭ ne diris la lastan ~on pri ĝi: még nem mondtam ki felette az utolsó szót mi lasas al vi la lastan ~on: legyen a tiéd az utolsó szó mi ne trovas la ĝustan ~on por ĝi: nem találom rá a megfelelő szót perdi ~ojn: szót veszteget vi mistordas miajn ~ojn: elferdíted a szavaimat ~’ en ĝusta momento faras pli ol arĝento Z: közm erő van a szóban ~o dirita al la mondo apartenas, kaj neniam revenas Z: közm a kimondott szót nem lehet visszanyelni ~o sona estas plej admona Z: közm szóból ért az ember ~oj sakon ne plenigas Z: közm tanáccsal nem telik a tüsző; 3. átv szó, ígéret ja mia ~o!: szavamra! rompi sian ~on: megszegi a szavát teni sian ~on: tartja a szavát ~o donita estas kiel leĝo Z: közm az adott szó kötelez ~on de honoro!: becsületszavamra!, becsszó!; 4. inf szó; ~o: kr Ige en la komenco estis la ~o, kaj la ~o estis kun Dio, kaj la ~o estis Dio: bibl kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige la ~o fariĝis karno: bibl az Ige testté lett; ~a: szó~, szóbeli pro ~a piko ofte perdiĝas amiko Z: közm kb. éles szó barátot veszejthet ~a promeso: szóbeli ígéret; ~aro: nyt szótár enciklopedia ~aro: enciklopédikus szótár etimologia ~aro: szófejtő szótár, etimológiai szótár granda ~aro, plena ~aro: nagyszótár ilustrita ~aro: képes szótár szin bildvortaro inversa ~aro: szóvégmutató szótár, a tergo szótár klariga ~aro: értelmező szótár, egynyelvű szótár szin difinvortaro laŭtema ~aro: tematikus szótár szin temvortaro mez(grand)a ~aro: középszótár mi konsultos la ~aron pri tiu ~o: megnézem a szótárban azt a szót ortografia
120 ~aro: helyesírási szótár Plena Ilustrita ~aro de Esperanto: eo Képes eszperantó nagyszótár reta ~aro: inf online szótár, internetes szótár szin retvortaro teknika ~aro: műszaki szótár ~aro el mil ~oj: ezerszavas szótár; ~aristo: nyt szótáríró, szótárkészítő, lexikográfus szin leksikografo; ~arumi: 1. ntr szótároz, szavakat kikeres; 2. ntr nyt szótárt szerkeszt; ~ero: 1. szótöredék malsaĝulo diris ~eron, saĝulo komprenas la tutan aferon Z: közm kevésből is sokat ért az okos; 2. nyt szóelem, morféma szin morfemo, vortelemento en Esperanto prepozicio povas fariĝi ~ero: az eszperantóban az elöljárószó szóelemmé válhat nekonsciata ~ero: elhomályosult szóelem; ~eto: 1. rövid szó, rövid beszéd szin partikulo eĉ ~eton li ne diris pri tio: egy árva szót sem szólt róla; 2. nyt partikula alproksimiga ~eto: közelítő szócska ekkria ~eto: indulatszó szin interjekcio kunliga ~eto: mellérendelő kötőszó szin konjunkcio 1 modifa ~eto: módosítószó nombra ~eto: számjegynév; ~igi, ~umi: tr megfogalmaz, szavakba önt, kifejez ~igu vian peton: fogalmazza meg a kérését; ~igo, ~umo: megfogalmazás, szavakba öntés; ~umeca: inf szószervezésű; ali~e: más szóval; antaŭ~oj: előszó; al ~e: apropó, erről jut eszembe al ~e mono: apropó pénz, a pénzről jut eszembe; ĉef ~o: nyt alaptag, vezérszó; duon~e: fél szóból, röviden eĉ duon~e ni komprenas unu la alian: fél szóból is megértjük egymást rakontu ĉion duon ~e: mondj el mindent röviden; eg~o:aŭgmentativo; et-~o:diminutivo; et~aro: nyt kisszótár; laŭ~a: szó szerinti la laŭ~a deklaro de la ministro: a miniszter szó szerinti nyilatkozata; laŭ~e: szó szerint; nov ~o: nyt új szó, neologizmus szin neologismo; re ~igi, re ~umi: tr átfogalmaz, újrafogalmaz; sen~a: szótlan; unu~e: egyszóval unu~e, ĉio estis perfekta: egyszóval, minden tökéletes volt; ~akcento: nyt szóhangsúly; ~aranĝo:vortordo; ~artikolo: nyt szócikk; ~ataki: tr ráförmed vkire (n) mia bopatrino tuj ~atakis min: az anyósom nyomban rámförmedt; ~abunda: bőbeszédű; ~avara: szófukar; ~batali: ntr pöröl, pörlekedik, szócsatát vív; ~batalo: szóváltás, pörlekedés; ~efiko: nyt eo szóhatás rekta kaj inversa ~efiko: egyenes és fordított szóhatás; ~elemento: nyt szóelem, morféma szin morfemo, vortero; ~enigmo: szórejtvény; ~familio: nyt szócsalád, szóbokor; ~farado: nyt szóképzés, szóalkotás; ~fidela: szavatartó, szavahihető, szavahű; ~figuro: ir szókép, szóalakzat, képes kifejezés, beszédfordulat, trópus; ~fina: nyt szóvégi; ~fin~aro: nyt szóvégmutató szótár; ~formo: nyt szóalak; ~galopi: ntr hadar; ~grupo: nyt szócsoport, szintagma szin sintagmo; ~honesta: szókimondó, őszinte beszédű; ~klarigo: szómagyarázat; ~kombinaĵo: nyt szókapcsolat szin sintagmo; ~komenca: nyt szóeleji, szó elején levő; ~kunmeto, ~kunmetaĵo: nyt szóösszetétel; ~listo: knyv nyt szójegyzék, glosszárium; ~ludo: jték szójáték; ~melodio: nyt szódallam, szó hanglejtése v. intonációja; ~mueli: ntr pej karattyol; ~muelado: pej karattyolás, szócséplés; ~nesto: nyt szóbokor, szócikk; ~oklaso, ~ospeco: nyt szófaj, szóosztály szin parolelemento; ~okreado: nyt szóalkotás; ~olakso: pej szómenés, szófosás; ~ordo: nyt szórend fiksa ~ordo, ligita ~ordo: nyt kötött szórend libera ~ordo: szabad szórend rekta kaj inversa ~ordo: egyenes és fordított szórend; ~ospaco: knyv szóköz; ~ostoko, ~provizo, ~trezoro: nyt szókészlet, szókincs, szóállomány; ~otranĉo: knyv szóelválasztás; ~parado: pej szópufogtatás; ~radiko: nyt (abszolút) szótő relativa ~radiko: relatív szótő; ~sintakso: nyt szintagmatan; ~trejnilo: isk inf szógyakorló program; ~ulo: a szavak embere agitvorto, akravorta, anoncvorto, a-vorto, belvorta, bildvortaro, demandovorto, difinvortaro, e-vorto, fakvortaro, frapvorto, fremdvorto, frazvorto, funkcivorto, i-vorto, insultvorto, kapvorto, kelkvorte, kernvorto, klarvorte, kodvorto, krucvortenigmo, mal-vorto, modvorto, ne-vorto, nomvorto, nombrovorto, o-vorto, pasvorto, poŝvortaro, pruntvorto, radikvorto, retvortaro, rimvortaro, rolvorteto, salutvortoj, signalvorto, ŝlosilvorto, ŝparvorta, ŝtopvorto, temvortaro, tradukvortaro, vokvorto, vostvorto vortic/o=1. fiz örvény aera ~o: légörvény; 2. anat örvény, vortex hara ~o: hajörvény, vortex pilorum ~o de la koro: szívörvény, vortex cordis vorticel/o=áll harangocska (Vorticella) vost/o=1. áll farok svingeti la ~on: csóválja a farkát subtiri la ~on: behúzza a farkát; 2. áll (toll)farok la pavo radie disstreĉis sian ~on: a páva sugarasan széttárta a farkát; 3. átv biz farok (>pénisz) melki sian ~on: durv kiveri a farkát; 4. átv vminek a vége la ~o de la marŝkolono ankoraŭ ne atingis la vilaĝon: a menetoszlop vége még nem érte el a falut ~o de tranĉilklingo: késpenge szára; ~a: farok~ ~aj haroj: farokszőrök ~a naĝilo: farokúszó; ~umi: ntr csóválja a farkát; sen~a: áll farkatlan, farok nélküli sen~a kato: farkatlan macska; sen~uloj:anuroj; ~naĝilo: áll farokúszó; ~obazo: áll gaszt fartő; ~oglitado: rep csúszás farokirányba; ~opiano: zene hosszú zongora, hangversenyzongora; ~osegilo: tech rókafarkfűrész szin trapeza segilo; ~os~uloj: áll ugróvillások (Collembola); ~overtebro: anat farokcsigolya, vertebra coccygea; ~skuanto:motacilo; ~vorto: végszó afustovosto, ĉevalvosto, harvosto, hirundovosta, hundovosto, lirvost-
ulo, ponardvostuloj, ponevosto, ŝipvosto, ruĝvostulo, silkvostulo, volvovosta, vulpovosto vot/o=1. vall fogadalom szin ĵurpromeso por sia saviĝo li faris ~on, konstrui kapelon: megmenekülése esetére fogadalmat tett, hogy kápolnát épít; 2. kr (papi, szerzetesi) fogadalom szin sanktpromeso fari la ~ojn: szerzetesi fogadalmat tesz monaĥa ~o: szerzetesi fogadalom pastra ~o: papi fogadalom; ~i: tr vall esküvel fogad, fogadalmat tesz monaĥoj ~as ĉastecon, malriĉecon kaj obeon: a szerzetesek tisztaságot, szegénységet és engedelmességet fogadnak; ~ofero: vall fogadalmi áldozat; ~opreĝejo: kr ép fogadalmi templom vot/o2=fn vót; ~a: mn nyt vót (vot) Votan/o=mit Wotan, Odin VP=Varsovia Pakto; Verda Partio VPEA=Vjetnama Pacdefenda Esperantista Asocio VPNLM=viŝebla, programebla, nurlegebla memoro vrak/o=jm roncs homa ~o: átv emberi roncs ~o de aviadilo, ŝipo kaj aŭto: repülőgép-, hajó- és autóroncs; ~iĝi: ntr jm ronccsá lesz, tönkremegy, tropára megy mia aŭto ~iĝis sekve akcidento: baleset következtében a kocsim tropára ment; ~damaĝita: totálkáros aŭtovrakejo vring/i=tr kifacsar, kifacsar, kicentrifugáz szin premtordi ~i ĉemizon: inget kicsavar ~i citronon: citromot kifacsar ~i siajn manojn: tördeli a kezét ~i sian cerbujon: átv töri a kobakját; el~i: tr átv kicsikar, kifacsar tordelpremi el ~i monon: pénzt csikar ki; ~ilo: 1. facsarógép, centrifúga; 2. tech hajtóvas, fordítóvas szin turnostango 1 Vroclav/o=geo Wrocław vs=vastasence vuajerism/o=skopofilio vual/o=1. tex fátyol fianĉina ~o: menyasszonyi fátyol funebra ~o: gyászfátyol; 2. növ burok, velum parta ~o: részleges burok, velum partiale totala ~o: teljes burok, velum universale; 3. átv fátyol, homály, hályog la tempo ĵetos ~on sur la okazintaĵojn: az idő fátyolt terít majd az eseményekre la ~o de la forgeso: a feledés homálya ~o falis de lia okuloj: lehullt a hályog a szeméről; ~i: 1. tr lefátyoloz la vidvino funebre ~is sin: az özvegy gyászfátyolt öltött oni ~is la fianĉinon: lefátyozolták a menyaszszonyt; 2. tr átv eltakar, elkendőz, elfátyoloz ĉi tiu ŝajno ~is la fakton, ke: ez a látszat elkendőzte azt a tényt, hogy larmoj ~is ŝiajn okulojn: könnyek fátyolozták a szemét nuboj ~is la lunon: felhők takarták el a holdat; ~eto: tex kalapfátyol, arcfátyol; ~iĝi: 1. ntr elfátyolozódik, lefátyolozódik, elkendőződik liaj okuloj ~iĝis per larmoj: könnybe lábadt a szeme; 2. fot fátyolosodik (negatívlemez); sen~a: 1. fátyol nélküli; 2. átv kendőzetlen sen~e mi diros al vi: nyíltan megmondom önnek sen~igi: 1. tr fellebbenti v. leveszi vkinek (n) a fátylát, (szobrot) leleplez la nekonata virino sen~igis sin: az ismeretlen nő fellebbentette a fátylát oni sen~igis la buston de Kaloĉajo: leleplezték Kalocsay mellszobrát; 2. tr átv leleplez mi sen~igos viajn artifikojn: leleplezem a mesterkedéseidet; ~nubo: met fátyolfelhő kulvualo Vuhan/o=geo Vuhan, Wuhan vukeri/o=áll Wuchereria (fonalféreg) vulgar/a=1. köznapi, közönséges, szokványos, vulgáris la ~a araba lingvo: az arab köznyelv la ~a Latino: a vulgáris latin ~a antaŭjuĝo: közönséges előítélet; 2. biol közönséges; 3. pej elcsépelt, útszéli, triviális; ~aĵo: vulgáris kifejezés v. szófordulat; ~eco: köznapiság, szokványosság, vulgárisság, vulgaritás; ~igi: tr köznapivá v. szokványossá tesz, népszerűsít, vulgarizál ~igi sciencon: tudományt népszerűsít; ~ulo: közönséges ember, átlagember Vulgat/o=bibl Vulgata Vulkan/o=mit Vulcanus vö. Hefesto; ~o: ásv vulkán, tűzhányó aktiva kaj neaktiva ~o: aktív és nem aktív vulkán estingita ~o: kialudt vulkán subglacia ~o: szubglaciális vulkán submara ~o: tengerfenéki vulkán subtera ~o: szubvulkán szin subvulkano; ~a: ásv vulkáni ~a aktivado: vulkáni tevékenység, vulkánosság ~a bombo: lávabomba ~a cindro: vulkáni hamu ~a konuso: vulkáni kúp ~a kratero: vulkáni kráter ~a petro: vulkáni kőzet szin vulkajrokaĵo; ~aĵo: ásv vulkánkőzet, vulkanikus kőzet szin vulkana petro; ~ismo: ásv vulkánosság, vulkáni tevékenység; ~ologo: ásv vulkánszakértő, vulkanológus; ~ologio: ásv vulkánkutatás, vulkanológia; sub~o: ásv szubvulkán szin subtera vulkano; sub~aĵo: ásv szubvulkáni kőzet; super~o: ásv szupervulkán; ~eksplodo: ásv vulkáni robbanás; ~erupcio: ásv vulkánkitörés; ~rokaĵo: ásv vulkánkőzet szin vulkana petro ŝildvulkano, tavolvulkano vulkaniz/i=tr tech vulkanizál, vulkánoz vulp/o=áll róka (Vulpes vulpes) arkta ~o:izatiso blua ~o: kékróka (Alopex lagopus) step~o:korsako ĉe la ~oj ĉiam naskiĝas nur ~oj Z: közm kutyának csak eb a kölyke eĉ plej ruza ~o en kaptilon falas Z: közm kevés róka kerüli el a csávát se ~o pentofaras, gardu la kokidojn Z: közm
121 alázatos macskának nem kell hinni; ~eto: csill Róka, Vulpecula; ~ohundo: áll rókakopó; ~ovosto: 1. áll róka farka, rókafarok; 2.alopekuro Fajrovulpo, marvulpo, mustelvulpo, stepvulpo vultu/a=orv vértolulásos, puffadt, congestivus vultur/o=1. áll kondorkeselyű (Vultur gryphus) szin anda kondoro; 2. áll ált keslyű szin grifo 2 malnovmonda ~o: óvilági keselyű monaĥ~o: barátkeselyű, csuklyás keselyű (Aegypius monachus) novmonda ~o: újvilági keselyű orel~o: füles keselyű (Torgos tracheliontus) ~oj: keselyűk, keselyűfélék (Aegypiinae) vulv/o=anat női szeméremtest, vulva szin femina pudendo ~a lipo: szeméremajak, labium pudendi; ~ito: orv szeméremtest-gyulladás, vulvagyulladás, vulvitis vund/i=tr orv megsebez, megsebesít la vitrero ~is al li la fingrojn: az üvegdarab megsebezte a kezét la amo ~is lian koron: a szerelem megsebezte a szívét multaj soldatoj estas ~itaj: sok katona megsérült; ~o: orv seb, sérülés anima ~o: lelki seb bandaĝi ~on: sebet bekötöz fari ~on al sia malamiko: sebet ejt az ellenfelén langa ~o plej profunda Z: közm nyelvnek nincs csontja, mégis sok embernek betörte a fejét resanigi ~on: sebet begyógyít psikaj ~oj: lelki sérülések unu ~on alia kuracas Z: közm kutyaharapást szőrével gyógyítják ~o sekreta doloras plej multe Z: közm az a seb fáj legjobban, amely el van rejtve ~on pro ~o, kontuzon pro kontuzo: bibl sebet sebért, kék foltot kék foltért; ~a: orv sebes, seb~ piki al li la ~an lokon Z: elevenére tapint, érzékeny pontot érint nála ~an lokon protektis, alian difektis Z: közm cirógatással is lehet ártani; ~ebla: sebezhető, megsebezhető; ~ebleco: sebezhetőség; ~eto: orv karcolás, felületi seb; ~iĝo: orv sérülés, (meg)sebesülés; ~ito: fn orv sebesült; ne ~ebla: sebezhetetlen; sen~a: sértetlen li elvenis sen~a el la batalo: sértetlenül került ki az ütközetből; ~benzino: gysz sebbenzin, sebtisztító benzin; ~froti: tr orv kidörzsöl, sebesre dörzsöl; ~ofebro: orv sebláz; ~opudro: gysz sebpor; ~orando: orv sebszél brulvundo, mordvundo, pafvundi, premvundo, ungovundi Vurtemberg/o=Virtembergo Vuŝi/o=geo Vuhszi, Wuxi z=z (hang és betű); zo: zé (betűnév) Z2=1. Z alakú; vö. Z-infanseĝo; 2.Zamenhof z.=zorge de Za=Zamenhofa zabajon/o=gaszt zabaione, borkrém, borsodó Zadig/o=ir Zadig Zagreb/o=geo Zágráb ~o estas la ĉefurbo de Kroatio: Zágráb Horvátország fővárosa zain=knyv zajin (héber z betű) Zair/o=geo tört Zaire (folyó) vö. Kongo; ~ujo, ~io: tört geo pol Zaire vö. Demokratia Respubliko Kongo Zakari/o=Zakariás (utónév) vö. Zeĥarja Zakint/o=geo Zákinthosz (sziget és város) zakusk/o=gaszt zakuszka (előétel) Zambez/o=geo Zambézi Zambi/o=geo pol Zambia (ZM) Zamenhof=eo (Lazar Markovics) Zamenhof la kutima nomo de Zamenhof en Esperantujo estas Lazaro Ludoviko Zamenhof: Zamenhof megszokott neve Eszperantóországban Lazaro Ludoviko Zamenhof Zamenhof estas la kreinto de Esperanto: Zamenhof az eszperantó létrehozója; zamenhofologo: eo Zamenhof-kutató, zamenhofológus; zamenhofologio: eo Zamenhof-kutatás, zamenhofológia; Zamenhof-EsperantoObjekto: eo Zamenhof-eszperantó emléktárgy; zamenhofa: eo zamenhofi zamenhofa esprimo: zamenhofi kifejezés; zamenhofeco: eo zamenhofi jelleg v. eredet; zamenhofismo: eo zamenhofizmus, zamenhofi nyelvi jellegzetesség Zanzibar/o=geo Zanzibár zap/i=tr távk kapcsolgat (>televízió) li ĉiam ~as la televidilon: mindig kapcsolgatja a tévét Zaporiĵ/o=geo Zaporizzsje, Zaporozsje zaporog/o=tört zaporizzsjei v. zaporozsjei kozák Zapat/o=tört (Emiliano) Zapata; ~isto: tört zapatista zapoded/oj=áll szöcskeegérfélék (Zapodidae) Zaragoz/o=geo Zaragoza Zaratuŝtr/o=vall (Ahriman) Zarathusztra, Zoroaszter szin Zoroastro Tiele parolis ~o: fil Imígyen szóla Zarathustra ze/o=tud növ kukorica (nemzetségnév) (Zea) vö. maizo; ~ino: biol kém zein zebr/o=1. áll zebra (Equus zebra); 2. biz közl zebra; ~ostrio: zebracsík; ~ostria: zebracsíkos ~ostria pasejo: gyalogos-átkelőhely, zebra szin stripasejo, zebro 2 zebu/o=áll zebu, púpos tulok (Bos indicus) szin ĝibobovo Zefir/o=mit Zephürosz, Zephyrus; ~o: 1. met zefír, enyhe nyugati szél; 2.
tex zefíranyag; ~lano: tex zefírgyapjú Zeĥ=Zeĥaja Zeĥaj/a=bibl Zakariás könyve, Zakariás próféta könyve (Zak); Zeĥarjo: Zakariás (utónév) szin Zakario ZEI=Zimbabva Esperanto-Instituto zekin/o=1. tört zecchino, dukát (aranypénz); 2. érmedísz (ruhán) Zeland/o=geo pol Zeeland (NL); Nov-~o: geo pol Új-Zéland (NZ); nov~ano: fn új-zélandi zelkov/o=növ gyertyánszil (Zelkova) zelot/o=1. tört zelóta; 2. átv vminek a vakbuzgó követője; 3. sp szurkoló szin fanatikulo 3, fano 2 zemgal/o=fn zemgal (lett törzs) zemstv/o=pol zemsztvo zen/o=bud zen; ~ismo, ~budhismo: vall zen buddhizmus zenan/o=zenana, asszonyház, indiai hárem zend/o=avesta zenit/o=1. csill tetőpont, csúcspont, zenit vö. nadiro; 2. átv zenit, csúcspont, tetőfok la entuziasmo atingis la ~on: a lelkesedés a tetőfokára hágott lia gloro estis ĉe la ~o: a dicsősége a csúcsponton volt Zener/o=fiz (Clarence Melvin) Zener ~a diodo: Zener-dióda, Z-dióda, feszültségstabilizáló dióda Zenon/o=fil Zénón ZEO=Zamenhof-Esperanto-Objekto zeolit/o=ásv zeolit Zepelin/o=rep (Ferdinand von) Zeppelin; ~o: rep zeppelin, Zeppelin-léghajó zepto=előképző; zepto~: tud zepto~ (10-21) zeta=knyv ζ, zéta, dzéta (görög z, dz betű) zeta2=előképző; zeta~: tud zetta~ (10 21) zeŭgm/o=nyt zeugma Zeŭksis/o=műv Zeuxisz zeŭs/o=áll kakashal, Szent Péter hala, heringkirály (Zeus) szin fiŝo de Sankta Petro Zeŭs/o2=mit Zeusz zibel/o=áll coboly (Martes zibellina); ~aĵo: cobolyprém zibet/o=áll ázsiai cibetmacska (Viverra zibetha) szin azia civeto zidovudin/o=azidotimidino zigen/o=áll acélszínű csüngőlepke (Zygaena filipendula) zigofil/o=növ járomfű, járomlevél (Zygophyllum) zigom/o=anat pofacsont, arccsont, járomcsont, zygoma szin vangosto, pometo 2 zigomicet/oj=növ kapocsspórás gombák (Zygomycetes) zigomikot/oj=növ járomspórás gombák (Zygomycota) zigospor/o=növ zigospóra, zygospora zigot/o=biol zigóta, megtermékenyített petesejt zigurat/o=ép zikkurat, toronytemplom zigzag/o=cikkcakk kion signigas ĉi tiuj ~oj sur la papero?: mit jelentenek ezek a cikkcakkok a papíron? la ~oj de la tranĉeoj: a lövészárkok cikkcakkjai; ~a: cikkcakkos, cikázó li kuris ~e, por eviti la pafojn: cikkcakkban futott, hogy elkerülje a lövéseket ~a vojo de velboato: vitorlás csónak cikázó útja; ~i: ntr cikázik fulmoj ~is: villámok cikáztak; ~iri: ntr cikázva jár v. halad zim/o=biol kém zimáz, zymase Zimbabv/o=geo pol Zimbabwe (ZW) zimbalon/o=zene cimbalom; ~isto: fn zene cimbalmos zingibr/o=1. növ gyömbér (Zingiber); 2. gaszt gyömbér; ~i: tr gaszt gyömbérrel ízesít zini/o=növ rézvirág (Zinnia speciosum) zink/o=kém cink, horgany (Zn); ~a: kém cink~, horgany~ ~a klorido: cinkklorid ~a kombinaĵo: cinkvegyület ~a tegaĵo: horganybevonat; ~i: tr kém cinkez, horganyoz; ~ato: kém cinkát; ~isto: fn cinkező, cinkedénykészítő; ~blendo: exsfalerito; ~erco: ásv cinkérc; ~oblanko: kém cinkfehér; ~ogravuraĵo: műv cinkmetszet zip=inf zip; zip-igilo: inf zipes tömörítő program; el-zip-igi: tr inf zip fájlból kitömörít; en-zip-igi: tr inf zip fájlba tömörít; zip-disko: inf zip-lemez; zipdosiero: inf zip-fájl zip/o=cipzár, villámzár szin fulmofermilo vö. lapofermilo; ~i: tr becipzároz, behúzza vmin (n) a cipzárt vi forgesis ~i la pantalonfendon: elfelejtetted behúzni a cipzárt a slicceden; mal ~i: tr kicipzároz, lehúzza vmin (n) a cipzárt zirjen/o=fn zürjén, komi; ~a: mn nyt zürjén, komi (kpv) zirkon/o=ásv cirkon zirkoni/o=kém cirkónium (Zr) zizel/o=áll ürge (Citellus) zizif/o=növ jujubafa (Ziziphus) zl.=zloto
122 ZLAB=zono libera de atombataliloj zlot/o=zloty (pénznem) zo/o=1. áll állat (összetételekben); 2. biz állatkert szin zoolparko; ~ofito: biol növényállat, zoofita; ~ologo: áll fn állattanos, állattantudós, zoológus; ~ologio: áll állattan, zoológia; ~ologia: állattani, zoológiai ~ologia parko: állatkert szin zo/o2, zooparko; ekino~oj: áll nyeletlen tüskésbőrűek (Eleutherozoa); paleo~ologio: ősl ősállattan, paleozoológia; proto ~o: áll protozoon, állati egysejtű, állati véglény; proto ~oj: áll állati egysejtűek, állati véglények (Protozoa); proto ~o~: orv protozoon-fertőzés, protozoonózis; ~oceno~: áll állattársulás, zoocönózis; ~oforma: állat alakú, zoomorf; ~ogeografio: áll geo állatföldrajz, zoogeográfia; ~ohigieno: áll orv állategészségügy, zoohigiéné; ~oparko: állatkert; ~oplanktono: áll zooplankton; ~osporo: biol rajzóspóra, planospóra, zoospóra; ~osterolo: biol kém zooszterid szin animalsterolo; ~otekniko: áll tech zootechnika; ~otoponimo: nyt állati helynév, zootopiníma szin bestotoponimo sporozooj, zooflageluloj zoarc/o=áll anyaangolna (Zoarces) zodiak/o=csill állatöv, zodiákus; ~a: csill állatövi ~aj signoj: állatövi jegyek Zohar/o=vall Zóhár Zoil/o=ir Zoilosz Zoltan/o=Zoltán zom/i=1. ntr rep kihúz (zuhanó repülésből), repülőgépet felránt, gyertyát repül, meredeken emelkedik; 2. ntr átv repül (kábítószertől); 3. ntr fot zoomol, gumiobjektívval vesz fel; 4. tr inf (ablakot) kinagyít; ~o: 1. rep gyertya, meredek emelkedés; 2. fot zoomolás; 3. fot gumiobjektív, gumilnecse, varioobjektív, zoom; 4. inf (ablak) kinagyítása); mal ~i: tr inf (ablakot) lekicsinyít; mal ~o: inf (ablak) kicsinyítése zombi/o=zombi, előhalott zon/o=1. deréköv buki sian ~on: bekapcsolja a derékövét ĉasteca ~o: erényöv leda ~o: bőröv silka ~o: selyemöv; 2. átv öv frapi sub la ~o: övön alul üt fortikigita urbo kun ~o de fuortoj: erődített város előerődök övével li malligis la ~on de la virgulino: megoldotta a szűz övét (elvette a szűzességét); 3. mat gömböv; 4. met klímaövezet, éghajlati öv szin klimatzono malvarma ~o: hideg övezet modera ~o: mérsékelt övezet polusa klimato: sarki övezet subtropika ~o: szuptrópusi övezet tropika ~o: forró övezet, trópusi övezet; 5. zóna, övezet, sáv (>terület) dolara ~o: gazd dollárövezet intertajda ~o: víz hajó árapályzóna liberkomerca ~o: gazd szabadkereskedelmi övezet lima ~o: határsáv marborda ~o: litorális öv okupacia ~o: kat okkupációs övezet piedira ~o: közl gyalogos övezet, sétálóövezet sekureca ~o: biztonsági övezet senmilita ~o: kat demilitarizált övezet stepa ~o: sztyeppeövezet ~o de danĝero: veszélyzóna ~o de influo: befolyási övezet ~o libera de atombataliloj: kat atomfegyvermentes övezet, NWFZ; 6. anat öv szin cinturo pelva ~o: medenceöv, cingulum membri inferioris skapola ~o: vállöv, cingulum membri superioris; 7.zoster/o2; ~i: 1. tr felövez, (övként) felvesz v. felrak li ~is sin per tuko: kendőt kötött a derekára oni ~is lin per ŝnuro, por suprentiri lin: kötelet kötöttek a derekára, hogy felhúzzák; 2. tr derekára köt, derekára ölt li ~is al si glavon: kardot kötött az oldalára ĉeno estis ~ita al la kaptito: láncot kötöttek a fogoly oldalára; 3. tr átv övez, körbevesz la kampon ~as arboj: a mezőt fák övezik; ~aĵo: ágyékkötő szin lumbotudko; ~ego: hasló, heveder, hasszíj; ~eto: anat kis öv, zonula ciliara ~eto: sugárcsövecske, szemlencse-függesztőkészülék, Zinn-zonula, zonula ciliaris; bio~o: geo biol életöv, bioszféra szin biosfero; flank~o: távk oldalsáv; ~buko: övcsat; ~lukto: sp övbirkózás; ~muro: kat falöv; ~overmoj: áll övesféregek (Clitellata); ~saketo: övtáska; ~tuko: övkendő adreszono, arbarzono, bufrozono, eŭrozono, faŭltzono, forstozono, horzono, ĥronozono, influzono, ĵartelzono, kartoĉzono, klimatzono, krurzono, ledzono, mamzono, naĝzono, ripozzono, savzono, sekurzono, ŝnurzono, ŝtrumpozono, ŝultrozono, tempozono, terzono, ventrozono zonul/o=zoneto zoofili/o=pszi állatokkal való fajtalankodás, zoofília zoomorf/a=zooforma zorb/o=sp zorb(gömb); ~i: ntr sp gömbözik, zorbozik zorg/i=1. tr v. ntr gondoskodik vkiről v. vmiről, törődik vkivel v. vmivel, intézkedik vmiről ĉu la gastoj estas bone ~ataj?: megfelelően gondoskodnak a vendégekről? faru vian aferon, Dio ~os ceteron Z: közm segíts
magadon, Isten is megsegít faru, kion mi diris, mi ~os pri la cetero: tedd, amit mondtam, a többiről én gondoskodom li ~as pri vi, kiel pri neĝo pasintjara Z: ügyet sem vet rád, semmibe vesz ŝi ĉiam bone ~is pri sia fileto: mindig jól gondoskodott a kisfiáról ~u pri via propra afero: törődj a magad dolgával ~u pri vi, kaj nenion pli Z: törődj a magad dolgával ~u, ke taksio atendu nin: intézkedj, hogy taxi várjon bennünket; 2. ntr aggódik szin timzorgi ne ~u pro la morgaŭo: ne aggódj a holnapért via patrino ~is pro vi: anyád aggódott miattad; ~o: 1. gond, törődés, gondoskodás li akceptis la infanon sub sian ~on: gondozásába vette a gyermeket materialaj ~oj premas lin: anyagi gondok nyomasztják mia estas la ~o pri la instruado de niaj infanoj: az enyém gyermekeink taníttatásának a gondja patrinaj ~oj: anyai gondok; 2. gond, aggodalom lia sanstato faras al ni ~ojn: egészségi állapota gondot okoz nekünk ne faru al vi superfluajn ~ojn: ne csinálj magadnak felesleges gondokat sidi en ~oj: gondban van ~o pro la morgaŭ: aggodalom a holnapért ~oj pro la pano: kenyérgondok; ~a: gondos la libro aperis ~e de la aŭtoro: a könyv a szerző gondozásában jelent meg ~a esploro: gondos vizsgálat ~a patro: gondos apa; ~ado: gondoskodás la ~ado de la instruisto pri la lernantoj: a tanító gondoskodása a tanulókról manke de ~ado la domo ruiniĝis: gondoskodás híján a ház elromosodott; ~anto: fn gondozó, gyám; ~ato: fn gondozott, gyámfiú; ~atino: fn női gondozott, gyámleány; ~ema: gondos v. gondoskodó természetű, lelkiismeretes; ~emo: gondosság, lelkiismeretesség; ~igi: tr gondot okoz vkinek (n) via konduto ~igas min: a viselkedésed gondot okoz nekem; ~ilo:pelilo; antaŭ~i: tr előre gondoskodik vmiről v. vkiről (n) li antaŭ~is sian sepulton: előre gondoskodott a temetéséről; antaŭ~a: előrelátó, előre gondoskodó antaŭ~a ekonomia politiko: előrelátó gazdaságpolitika antaŭ~a ekskursanto kunportas akvon: előrelátó kiránduló visz magával vizet; antaŭ ~ema: elővigyázatos; mal ~i: tr elhanyagol, nem törődik vmivel v. vkivel (n) ni mal ~is la malfacilaĵojn: nem törődtünk a nehézségekkel vi mal ~is viajn taskojn: elhagyagoltad a feladataidat; mal ~a: gondatlan, hanyag; mal ~o: gondatlanság, hanyagság; mal ~emo: gondatlan v. hanyag természet; mempri ~a: önellátó; mempri ~o: önellátás, öngondoskodás; mem ~anto: fn önellátó; pri ~i: 1. tr gondoz, ellát mia frato pri ~as la ĝardenon: a testvérem gondozza a kertet pri ~i malsanulon: beteget gondoz teknike pri ~i: karbantart; 2. tr ellát, beszerez, gondoskodik vmiről (n) antaŭ ĉio ni pri ~u nutraĵon: mindenek előtt élelmeről gondoskodjunk la fabriko pri ~is la krudmaterialon: a gyár beszerezte a nyersanyagot li pri ~is nin per ĉio bona: miden jóval ellátott; 3. tr ellát (tevékenységet) li pri~as la taskon de sekretario: titkári feladatot lát el; pri ~o, pri ~ado: gondozás, ellátás akuta pri~o: orv sürgősségi v. akut ellátás la knabon oni donis por pri ~o al virino: a fiút gondozásra kiadták egy asszonynak pri ~o de la hospitalo per medikamentoj: a kórház gyógyszerellátása teknika pri ~o: karbantartás, műszaki ellátás; pri ~anto: fn gondozó; pri ~ejo: gondozóintézet; sen~a: gondtalan sen~a ofico: szinekúra, zsíros állás sen~a vivo: gondtalan élet; sen~eco: gondtalanság; sen~ejo: ép sans-souci, nyári palota; ~oplena: gondterhelt; ~opremata: gondokkal gyötört animzorganto, bestozorgisto, domzorgisto, materialprizorgisto, premzorgo, socialprizorga, timzorgi, vivozorgoj zori/o=vietnami papucs mi aĉetis ~ojn: vettem egy vietnami papucsot zoster/o=növ tengerifű, tengerihínár, afrik (Zostera) szin margreso zoster/o2=orv övsömör, herpesz, zoster szin zona erupcio zuav/o=kat zuáv zulu/o=fn zulu; ~a: mn nyt zulu (zul); ~lando: geo Zuluföld zum/i=1. ntr hgut zümmög, dong abeloj ~as en la abelkesto: méhek zümmögnek a kaptárban impertinenta muŝo ~as ĉirkaŭ mia kolo: egy szemtelen légy dong a fejem körül; 2. tr hgut dúdol szin zumkanti li ~is kanton: egy éneket dúdolt; 3. ntr hgut zsong, zsibong, zúg la drinkejo ~is en gaja babilo: a kocsma zsibongott a vidám beszélgetéstől la radioricevilo ~as: súg a rádió ~as en mia kapo: zúg a fejem; ~a: hgut zümmögő, zsongó, zsibongó; ~o, ~ado: zümmögés, zsongás, zsibongás, zúgás li havas orelajn ~ojn: fülzúgása van pro la ~ado mi ne bone komprenas vin: a zsibongás miatt nem értem jól; ~ilo: fn eltr berregő, hangjelző; ~biciklo: jm tréf dongó (segédmotoros kerékpár); ~fero: zene doromb; ~kanti: tr dúdol szin zumi 2; ~turbo: jték búgócsiga
123
A szótárról A szótár keletkezése A mag egy kb. 1000 elemből álló szószedet volt. A La Vortaro elektronikus szótársorozat szerkesztője, B. Vivier felkért, hogy ellenőrizzem egy f ranciamagyar és francia-eszperantó szólistából összefésült szótár helyességét. Mivel ez képtelen torzszülöttnek bizonyult, az esz perantó rész alapján újraszerkesztettem a szószedetet. A továbbiakban ezt a listát bővítettem olvasmányaim és az élő szóhasználat megfigyelése révén gyűjtött újabb elemekkel hozzáadásával. Az elsődleges cél egy magánhasználatra szánt fordítószótár összeállítása volt. Munkámban sokat ösztönzött a Szerdahelyi István által kezdeményezett, ún. Szerdahelyi-Koutny féle Magyar-eszperantó középszótár megírásában való részvétel, valamint a Reta Vortaro magyar részének a szerkesztése. A későbbiek során pedig a Petro de Smedttel együtt szerkesztett Bildvortaro de Esperanto összeállítása. A szótár jellege A szótár keletkezése és alakulása során csupán elektronikus formában működött. A különböző szótárolvasó programok meghatározták mindenkori struktúráját, amely kényszerűen többször változott. Hálás köszönetemet fejezem ki Bernard Viviernek, Deák Jahn Gábornak, Bata Gábornak, Sárosi Józsefnek és Eric d’Hondnak, akik olvasóprogramjaikkal lehetővé tették a szótár gyors és kényelmes használatát. Az a tény, hogy a szótár saját gyűjtés és az említett szótárak szerkesztésében való közreműködés révén bővült, valamint a szó tár alapvetően elektronikus jellege azt vonta maga után, hogy a szólista nem tudatos összeállítás eredménye, az átlagos felhasználó számára kevésbé fontos és szakmai elemeket egyaránt tartalmaz, ami egy elektronikusan használt szótár esetében igazából nem zavaró tényező. A szótár mennyiségi bővülése és a felhasználó igények egy idő után szükségessé és célszerűvé tették az NPIV-vel való összevetést, korrekciót és kiegészítést. Az átdolgozás nem mindenben követte a NPIV struktúráját. Célszerűbbnek tartottam a magyar felhasználó szempo ntjából a szóbokrok (szócikkek) következők szerinti szervezését: 1. címszó, 2. címszóból képzett szavak, 3. a címszót jobbra bővítő szóösszetételek, 4. utalás a címszót balra bővítő szóösszetételekre. A jelentésmező feltárását számos példaszintagma segíti. A szótár a tényleges nyelhasználatot kísérli meg leírni, tehát nem normatív jellegű. Nem kíván állást foglalni a neologizmusokról, a sematizmus kontra naturalizmusról szóló vitákban. De nem teljesen leíró, mivel bizonyos esetekben utal a normatívnak számító változatokra. Bizonyos felhasználói kör igényére felmerült a szótár papírformában történő kiadásának szükségessége. A könyv jellegnek inkáb b megfelelő átszerkesztés túl nagy munkát igényelt volna, ezért az elektronikus jelleg rányomja bélyegét a papírki adásra. Természetesen történtek bizonyos módosítások az elektronikus formához képest, főleg e második kiadásnál, pl. a biológiai neveknél a nem- és felsőbb taxonok elhagyása, a fajnevek alaptaxonra redukálása, egy kötetbe szorítás a címszavak tildésítésével stb. A szótár használati értékét ezek a változtatások lényegében nem érintik. Munkatársak A szótárnak főleg közvetett munkatársai vannak. A legtöbbet a Reta Vortaro szerkesztői gárdájának, jelesül a ReVo levelezőfórumának (Sz. Pokrovszkij, B. Wennergren, C. Minnaja, B. Pabst, J. Finkel, Ĵ. Vaŝe, M. Bavant, R. Corsetti, D. Gabinski, W. Pusch, T. Flores, M. Malovec, S. Cyprich, P. Peeraerts) és Petro de Smedtnek köszönhetek. Kossey János a hibakeresésben segített nagyon sokat. Azonban lehetetlen felsorolni azok számát, akik saját anyagaikkal, ötleteikkel, javaslataikkal és korrekcióikkal segítették a munkámat. Horváth József
[email protected]
Pri la vortaro La naskiĝo de la vortaro La kernon konsistigis vortolisto el ĉ. 1000 eroj. La redaktanto de la elektronika vortarserio La Vortaro, B. Vivier petis min kontrollegi vortaron kunkombitan el franca-hungara kaj franca-Esperanta vortolistoj. Ĉar ĝi evidentiĝis absurda misnaskito, mi rekreis la liston surbaze de la Esperanta parto. Plue ĉi tiun liston mi ampleksigis per aldono de novaj elementoj kolektitaj el miaj legaĵoj kaj per la observado de la parola lingvouzo. La ĉefa celo estis konsistigi tradukistan vortaron por propra uzo. Dum mia laboro min multe instigis la partopreno en la verkado de la Hungara-Esperanta mezvortaro de Szerdahelyi-Koutny, iniciatita de István Szerdahelyi, krome la redaktado de la hungara parto de Reta Vortaro (ReVo). Kaj pli malfrue la kompilado de la Bildvortaro de Esperanto, kunredaktita kun Petro de Smedt. La karaktero de la vortaro La vortaro funkciis ekde eko kaj dum ĝia disvolviĝo nur en elektronika formo. La diversaj vortarlegaj programoj difinis ĝian ĉiaman strukturon, kiu laŭnecese plurfoje ŝanĝiĝis. Mi esprimas mian koran dankon al Bernard Vivier, Gábor Deák Jahn, Gábor Bata, József Sárosi kaj Eri c d’Hondt, kiuj ebligis per siaj legoprogramoj la rapidan kaj komfortan uzadon de la vortaro. La propre elektronika karaktero de la vortaro kaj la fakto, ke ĝi ampleksiĝadis per propra kolektado kaj partopreno en la red aktado de la menciitaj vortaroj rezultigis, ke la vortolisto ne estas produkto de konscia kompilado, ĝi egale entenas elementojn gravajn por averaĝaj legantoj kaj p or ili malpli gravajn terminojn, kio ja ne ĝenas en okazo de elektronike uzata vortaro. La kvanta ampleksiĝo de la vortaro kaj la postuloj de ĝiaj uzantoj necesigis post certa tempo kompari ĝin kun NPIV, kaj surbaze de tiu korekti kaj kompletigi ĝin. La novredaktado ne sekvis fidele la strukturon de NPIV. Mi konsideris pli celtaŭga organizi la vortartikolojn en jena, por hungaraj uzantoj pli konvena maniero: 1. ĉefvorto, 2. derivaĵoj el la ĉefvorto, 3. kunmetaĵoj kun maldekstra ĉefvorto, 4. plusendo al kunmetaĵoj kun dekstra ĉefvorto. Ĉe la malkovro de la sencokampoj helpas pluraj ekzemplaj sintagmoj. La vortaro celas priskribi la faktan lingvouzon, do ĝi ne pretendas esti normiga. Ĝi ne deziras preni starpunkton en la diskutoj pri neologismoj, skemismo kontraŭ naturismo. Sed ĝi estas ne tute priskriba, ĉar en certaj okazoj ĝi plusendas al variantoj konsiderataj kiel normaj. Laŭ postulo de certa rondo de uzantoj prezentiĝis la neceso eldoni la vortaron paperforme. Ĝia novredakto, pli konforma al ties libra karaktero postulus tro grandan laboron, tial la elektronika karaktero postlasis siajn spurojn sur la papera eldonaĵo. Kompreneble okazis certaj modifoj kompare kun la elektronika formo, ĉefe ĉe jena dua eldono, ekz. forlaso de genraj taksonoj, reduktado de specionomoj al la bazaj taksonoj, unuvolumigo per la tildigo de la radikoj ktp. Ĉi tiuj ŝanĝoj tamen ne tuŝas esence la uzvaloron de la vortaro. Kunlaborantoj La vortaro havas propre nerektajn kunlaborantojn. Plej multe dankindas la redaktaktantaro de Reta Vortaro, precipe ties dissendolisto (S. Pokrovskij, B. Wennergren, C. Minnaja, B. Pabst, J. Finkel, J. Vaŝe, M. Bavant, R. Corsetti, D. Gabinski, W. Pusch, T. Flores, M. Malovec, S. Cyprich, P. Peeraerts) kaj Petro de Smedt. János Kossey multe postkorektis. Tamen ne eblas listigi la nomojn de tiuj, kiuj per propraj materialoj, ideoj, proponoj kaj korektoj helpis mian laboron. Jozefo Horvath
[email protected].
124
Források / Fontoj Az eszperantó irodalom és közbeszéd / Skriba kaj parola uzo de
André Albault: Anatomia Nomenklaturo 1989
Esperanto
Fervoja Terminaro Esperanto-Magyar, Magyar-Esperanto 1997
Plena Ilustrita Vortaro de Esperanto 2005
Doug Portmann, Donald Rogers: Kemia kaj Scienc-Teknika Vortaro 1993
L.L. Zamenhof: Fundamento de Esperanto 1963
H. Katsumori, S. Makino, J. Makino: Esperanta Terminaro de Fiziko 1992
L.L. Zamenhof: Esperanta Proverbaro 1974
H. Paruzel, E. Wojtakowski, J. Lanzoni, R. di Prinzio: Biblia Vortaro 1984
L.L. Zamenhof: Lingvaj Respondoj 1962
Marc Bavant: Matematika Vortaro kaj Oklingva Leksikono 2003
Rihej Nomura: Zamenhofa Ekzemplaro 1989
Jan Werner: Matematika Vortaro Esperanta-Ĉeha-Germana 1990
Reta Vortaro http://www.reta-vortaro.de/revo/
Ada Csiszár, Kalocsay Kálmán: 6000 Frazeologiaj Esprimoj Hungaran-
Aktoj de la Akademio
Esperantaj 1975
Berlina Komentario 2012
Stefan Maul: Deklingva Manlibro pri Politiko 1994
Kabe: Vortaro de Esperanto 1985
L. Gozmány: Vocabularium Nominum Anomalium Europae septem
Erich-Dieter Krause: Grosses Wörterbuch Deutsch-Esperanto 2007
lingvis redactum 1979
Umberto Broccatelli: Vocabolario Esperanto-Italiano 1984
Priszter Szanszló: Növényneveink 1998
Carlo Minnaja: Vocabolario Italiano-Esperanto 1996
Brecsán: Orvosi Szótár 2006
Fernando de Diego: Gran Diccionario Español-Esperanto 2003
Donáth Tibor: Anatómiai nevek 1986
Boris Kontratjev: Bolŝoj esperanto-russkij slovar
Yves Nevelsteen: Komputeko prikomputila terminokolekto
http://eoru.ru/sercxo/
Sergio Pokrovskij: Komputada leksikono 2006
Peter J. Benson: Comprehensive English-Esperanto Dictionary 1995
M.C. Butler, F. Merrick: Muzika Terminaro kun Alfabeta Indekso
John C. Wells: English-Esperanto-English Dictionary 2010
Alfredo Aragón: Muzika Terminaro 2011
Alen Kardec, Alfonso Costa: Novo Dicionário Portuguęs-Esperanto 1987
Terminorum Musicae Index Septem Linguis Redactus 1980
Rüdiger Eichholz: Esperanta Bildvortaro 1988
V. Horbaĉuk, F. Poddubnij, L. Tuĥvatullina, G. Ŝilo: Jura Vortaro Esprante-
Petro de Smedt: Vortaro Nederlandas – Esperanto – Nederlands 2004
Ruse-Ukraine-Angla 1994
Petro Desmet' – Jozefo Horvath: Bildvortaro de Esperanto 2012
Tom Arbo Hoeg: Juraj Vortoj kaj Esprimoj 1990
Sylla Chaves: Originala Esperanta Bildvortaro 1991
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 1982
Praktika Bildvortaro de Esperanto 1979
Wilfried Koch: Építészeti stílusok 2005
Yamazoe Saburoo: Esperanta-Angla Medicina Terminaro 2006
Gilbert R. Ledon: Aviada Terminaro 2002
Eugen Wüster: Enciklopedia Vortaro Esperanta-Germana 1923
Polinszky Károly: Műszaki lexikon 1970
Eugen Wüster: Maţinfaka Esperanto-Vortaro 1923
Juhász J., Szőke I., O. Nagy G., Kovalovszky M.: Magyar értelmező kézi-
Rudolf Hafenkorn: Technisches Wörterbuch Deutsch-Esperanto 1967
szótár 2003
K. Kalocsay, G. Waringhien: Plena Analiza Gramatiko de Esperanto 1985
Magyar Nagylexikon 1993
Bertilo Wennergren: Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko
Görföl Tibor, Máté-Tóth András: Világvallások 2009
http://bertilow.com/pmeg/menuo.html
Arcanum DVD-k / DVD-serio de Arcanum
Internacia komerca-ekonomika vortaro en dekunu lingvoj 1990
És sok egyéb / Kaj multaj aliaj
