EGYÜTTMŐKÖDÉSEK A CSALÁDDAL ÉS HELYI TÁRSADALOMMAL

TÁMOP-3.1.4.-08/2-2008-0162 ,,Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés- innovatív intézményekben”

EGYÜTTMŐKÖDÉSEK A CSALÁDDAL ÉS HELYI TÁRSADALOMMAL Oktató-nevelı munkát segítı dokumentum

Készítették: Bujdosóné Takács Tímea Kapitány Erzsébet Regısné Bujdosó Anna

Helyszín: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája

Sükösd, 2010. június 30.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés........................................................................................................... 5 II. A sükösdi oktatás............................................................................................. 7 II.1. A sükösdi oktatás fejlıdése......................................................................... 7 II.2. Mai iskolánkról ............................................................................................ 9 III. A család szerepe a gyermek életében ......................................................... 11 IV. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés színterei ........................ 12 IV. 1. Tanévnyitó ünnepség ............................................................................. 13 IV. 2. Idısek napja ........................................................................................... 14 IV. 3. Óvoda - iskola átmenet ........................................................................... 15 IV. 3. 1. Iskolai Integrációs Program ............................................................ 15 IV. 3. 2. Óvoda- iskola átmenet program ..................................................... 16 IV. 3. 3. Az óvoda- iskola átmenet munkacsoport tevékenysége ................. 17 IV. 4. Szülıi értekezletek, fogadóórák.............................................................. 25 IV. 5. Folyamatos spontán beszélgetések szülık és pedagógusok között....... 28 IV.6. Az IPR keretében való hivatalos találkozások ......................................... 28 IV.7. Továbbtanulás ......................................................................................... 29 IV.8. Adventi készülıdés.................................................................................. 30 IV.9. Mikulás ünnepség.................................................................................... 31 IV.10. Karácsonyi ünnepély.............................................................................. 32 IV.11. Farsangi bál ........................................................................................... 33 IV.12. Nyílt hét.................................................................................................. 35 IV.13. Március 15-i ünnepség........................................................................... 36 IV.14. Versenyek.............................................................................................. 36 IV.15. Xl. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Mőveltségi Találkozó.......... 37 IV.16. Anyák napi megemlékezés .................................................................... 39 IV.17. Osztálykirándulások............................................................................... 41 IV.18. Közös programok a családdal................................................................ 42 IV.19. Családi gazdaság megtekintése ............................................................ 43 IV.20. Pedagógusnap....................................................................................... 43 IV.21. Kulturális bemutató ................................................................................ 44 IV.22. Ballagás ................................................................................................. 45 2

IV.23. Tanévzáró ünnepség ............................................................................. 46 IV.24. Helyi újság ............................................................................................. 47 IV.25. Sükösdi Anna Napok ............................................................................. 47 V. A civil szervezetek létrejötte Magyarországon............................................ 49 VI. Helyi társadalmi szervezetekkel való együttmőködés színterei ............... 50 VI.1. Sükösdi Helytörténeti és Kulturális Egyesület.......................................... 51 VI.2. Együttmőködés a „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvánnyal ................. 51 VI.3. Kapcsolat a Térségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal ............ 53 VI.4. Kapcsolat a helyi Egészségügyi Központ dolgozóival ............................. 53 VI.5. Kapcsolat a helyi egyházzal..................................................................... 54 VI.6. Együttmőködés az 547-es számú Belon Gellért Cserkészcsapattal ........ 54 VI.7. Kapcsolattartás a Sükösdi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal............. 56 VI.8. Kapcsolat az Apáczai Kiadóval................................................................ 57 VI.9. Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal................................................... 58 VI.10. Kapcsolattartás a középiskolákkal ......................................................... 58 VI.11. Együttmőködés a Sükösdi Népdalkörrel ................................................ 59 VI.12. Együttmőködés a Vöröskereszt szervezettel ......................................... 60 VI.13. Együttmőködés a Tanodával ................................................................. 61 VI.14. Kapcsolat a Sükösdi Sportklubbal ......................................................... 63 VI.15. Szüreti felvonulás .................................................................................. 65 VII. Új lehetıségek.............................................................................................. 65 VIII. Befejezés ..................................................................................................... 70 IX. Bibliográfia .................................................................................................... 71

3

,,Az, amit az iskolának el kell végeznie elsısorban, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/Szent-Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai/

4

I. Bevezetés Az utóbbi húsz évben jelentıs változásoknak lehettek tanúi gyermekeink. A mai diákok élete, a felnıttekéhez hasonlóan feszült, hajszolt. Sokféle inger éri ıket, ezért figyelmük töredékes. Tanulási nehézségekkel küzdenek, egyre több a hiperaktív gyermek. Felgyorsult világunk követelményei megkívánják az iskoláktól a megújulást céljaiban, módszereiben egyaránt, hogy képesek legyenek a tanulókat felkészíteni a valós életre, és diákjainak sikerüljön beilleszkedni a felelısségteljes felnıtt életbe. A NAT ezen célok szem elıtt tartásával fogalmazza meg az iskolákkal szemben támasztott követelményeit. Kiemelt fejlesztési feladat a helyes önismeret, helyes énkép kialakítása, mely fokozza az erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Ehhez a tanulót az iskolai élet aktív részesévé kell tenni. A hon- és népismeret elengedhetetlen feltétele a személyiség egészséges fejlıdésének, hiszen nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, hazánk természeti, társadalmi, gazdasági viszonyainak megismerése erısíti a nemzettudatot. Ismerjék az egyetemes emberi civilizáció eredményeit és problémáit, veszélyeit. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítását, életvitelével hozzájáruljon a társadalmak fenntartható fejlıdéséhez. Ehhez fel kell a gyermekeket készíteni az életfogytiglan tartó tanulásra. Az alkalmazásra képes tudás kialakítása csak a megismerési képességek, a kommunikációs kultúra fejlesztésével lehet eredményes. Ma a számítógép és az internet használata szinte alapkövetelmény, amit az idısebb korosztály egy része már nem ismer, és nem is kívánja megismerni, mert számára ez már egy idegen világ. Kiemelt feladat a NAT szerint az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, a tanulás tanítása, a könyvtár, az internet rendszeres használata.

5

Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében.

A

család,

mint

a

társadalom

alapegysége

megkülönböztetett figyelmet követel az iskolától a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatra való felkészítés terén. Szoros, közös célért küzdı kapcsolat kialakítására van szükség az iskola és a szülık között. A felnıtt létre való felkészülést szolgálja szinte minden iskolai tevékenység, de kiemelendı ezek közül a pályaorientáció. A tanulónak átfogó képe kell, hogy legyen a munka világáról. Hangsúlyozottan fejlesztendı ezzel kapcsolatban a rugalmasság, az együttmőködés, a bizonytalanság kezelésének képessége és a szociális és társadalmi - állampolgári kompetenciák, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos cselekvési kompetenciák. Az SNI tanulók esetében a NAT meghatározott, egységes fejlesztési feladatokat ír elı, követelményeket fogalmaz meg és irányelvet ad a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésre, oktatásra, valamint a HHH tanulók felzárkóztatására, esélyeinek növelésére. A NAT elıírja, hogy be kell építeni olyan foglalkozásokat a helyi tantervbe, amelyek a mindennapi testedzés céljait szolgálja. Biztosítania kell a helyi tantervnek, hogy a tanulók koruknak megfelelı ismereteket szerezzenek az egészségfejlesztéssel,

a

fogyasztóvédelemmel,

a

környezetvédelemmel,

a

közlekedésre neveléssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal kapcsolatban, azokat a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület lehetıséget nyújt a tanulóknak a világ tapasztalati megismerésére, a gyakorlati tudás megszerzésére, a tájékozottság képességére a természetes és mesterséges környezetben. Segít a környezettudatos

magatartás

kialakításában,

a

fenntartható

fejlıdés

fontosságának megértésében. A munka szeretetére, a természet és környezet védelmére

fektet

hangsúlyt.

Lehetıséget

teremt

az

alkotás

örömének

megtapasztalására és a szépérzék alakítására is. A tudásról alkotott kép a rendszerváltás óta gyökeresen megváltozott. A hagyományos ismeretközlés, magyarázás útján megszerzett tudást ma fel kell váltania az életszerő tudásnak, az életben alkalmazható tudásnak, amellyel a mai 6

munkaerı-piaci versenyben megállják a helyüket a tanulók. Képességet kell szerezniük arra, hogy felelıs állampolgárként éljék majd felnıtt életüket. Ezen kompetenciák megszerzéséhez az iskola falai szőkek. Kapuit kitárva, külsı kapcsolatok létrehozásával, széleskörő kapcsolatrendszer kialakításával (szülıi közösség, civil és egyéb társadalmi szervezetek) igyekszik iskolánk is korunk világában eligazodni tudó, sikeres, kiegyensúlyozott gyerekeket útjukra bocsátani. Ez a feladat indított arra bennünket, hogy témánknak iskolánk kapcsolatait, a kapcsolatok új formáinak kialakítását válasszuk.

II. A sükösdi oktatás II.1. A sükösdi oktatás fejlıdése Sükösd nagyközség Bács-Kiskun megyében, Bajától északra, a Baja-Kecel magaspartnak nevezett hátságon fekszik. Régi helye a Duna partján, a mai Ósükösd területén volt, ahonnan az 1806-os évtıl költöztették fel az állandó árvizek miatt a lakosságot. Az oktatás korai kezdete annak is köszönhetı, hogy Patachich Gábor kalocsai érsek, mint kegyúr, - haladó gondolkodású ember lévén - a plébánia megszervezésével párhuzamosan iskolát is építtetett, így 1744 végén elkezdıdött Sükösdön az oktatás. A tanítás ekkor még csak a téli hónapokban folyt, mivel tavasztól késı ıszig a mezıgazdasági munkák lekötötték a gyermekeket. Így az oktatás a vallási ismeretek elsajátítására korlátozódott. Nagy lépés volt Mária Terézia 1777-ben kiadott Ratio Educationis-a, a magyar oktatásügy elsı átfogó szabályzata, mely elıírta a tanítandó tantárgyakat, valamint a tanév hosszát és a tanköteles tanulók korát. A falu lakosságának magaspartra való felköltözése után is nagy gondot fordítottak arra, hogy mielıbb elkezdıdhessen a tanítás, hisz 1816-ra már a feltelepült községben megépült az iskola, melyet az évtizedek során folyamatosan újabb és újabb tantermekkel bıvítettek. A századfordulóra a tanulók létszáma már meghaladta a 450 fıt.

7

A levéltári adatok szerint a községben szolgálatot teljesítı plébánosok - 1935-ig, mint az iskola igazgatói, majd mint az iskolaszék elnökei- mindig szívügyüknek tekintették az iskola sorsát, s a benne folyó nevelı-oktató munka színvonalát. Az iskola típusát tekintve hatosztályos római katolikus elemi népiskola volt, melyre az 1868-as oktatási törvény alapján a 12-15 év közötti tanulók ismétlı iskolai oktatása épült, amit a századfordulótól szakjellegő gazdasági ismétlı iskolává alakítottak át. Az iskola államosítása nagy érvágást jelentett a községnek. A tantestület tagjai egy emberként álltak ki az államosítás ellen. a falu lakosságának több, mint 90%-a is katolikus vallású volt. A szovjet mintájú diktatórikus államhatalom szétzúzta az akkor már több mint 200 éves múltra visszatekintı katolikus szellemiségő oktatást Sükösdön, és vele merıben ellentétes ideológiát erıszakolt rá. 1948-tól nyolcosztályos általános iskolává alakult. Az ötvenes években a pedagógusokat önmagukkal való megalkuvásra kényszerítették: azt kellett tanítaniuk, amivel többnyire nem értettek egyet, állandó ellenırzésnek, rendszabályozásnak volt kitéve az oktatás. Az új általános iskolai tantervek gondoskodtak a vallásos világnézet és a demokratikus - humanista - nemzeti mőveltségeszménynek a marxizmus-leninizmus dogmatizmusával való felváltásáról. A Kádár-korszak oktatási célkitőzése is a kommunista ember személyiségének kialakítása volt, azonban az 1972-es oktatáspolitikai határozat nyomán kidolgozott tantervek az oktatás tartalmi kérdéseiben egyfajta pluralizmust engedélyezett. 1961 ıszén adták át az új iskolaépületet Sükösdön. Ekkor 16 osztállyal indult el a tanév. A szakos ellátottságot igyekeztek biztosítani elsısorban a meglévı tanítók nyári szünetekben történı átképzésével. A tanulók létszámának emelkedése szükségessé tette az iskola épületének további bıvítését, melyre már a nyolcvanas évek közepén került sor. A rendszerváltás az oktatásban is már 1989-ben elkezdıdött. Legfontosabb tartalmi változás a korábban kötelezıen elıírt marxista szemlélet kiiktatása volt az ideológiahordozó tantárgyak rendezıelvei közül. Újra alakultak az államosításkor betiltott diákszervezetek.

8

II.2. Mai iskolánkról Sükösd és a szomszédos Érsekcsanád nevő községgel 2007. augusztus 1-tıl közoktatási intézményfenntartó társulást mőködtet a helyi közoktatási feladatok közös ellátására. Így iskolánk neve: Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája.

A

fenntartói

Intézményfenntartó

hatásköröket

Társulás

a

Társulási

Sükösd-Érsekcsanád Tanácsa

gyakorolja.

Közoktatási Közoktatási

megállapodása a társulásnak a következı fenntartókkal és feladatokra van: a Bajai Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásában közoktatási, szakmai szolgáltatásra, pedagógiai szakszolgálat kistérségi szintő mőködtetésére, közoktatási intézményi feladatellátásra is szervezıdtek a tagönkormányzatok. Tanuló létszámunk évek óta csökkenı tendenciát mutat, melynek egyik legfıbb oka az elvándorlás a környékünket sújtó munkalehetıségek hiánya. A 2009/2010es tanévben ezért 4 évfolyamon sor került osztályösszevonásokra. Iskolánkban így az osztályok száma 12, tanulólétszám 203 fı. A szociális problémákat tekintve viszonylag magas a hátrányos helyzető - 80fı – és a halmozottan hátrányos helyzető – 48fı – tanulók létszáma. A BKM Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján 16 sajátos nevelési igényő tanulónk van, a Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján pedig 2 tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd. Ezek a tanulók az osztálylétszámok megállapításánál két tanulónak számítanak. A sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztését a Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó alkalmazásában álló gyógypedagógusok látják el, az SNI „B” tanulók fejlesztését pedig iskolánk fejlesztı pedagógusai végzik. Az iskola egy épülettömbben helyezkedik el. Az épület karbantartása folyamatos. Az elmúlt három évben a tantermek, a folyosók festése lezajlott, a parketta felújítása megtörtént. Jelenleg az általános iskolák infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó központosított elıirányzatból szármató támogatás igénybevételével nyílászáró cserére kerül sor az épületben. Az intézményhez tartozik egy sportcsarnok, ami a testnevelés órák valamint a tömegsport foglalkozások mellett községi feladatokat is ellát. A sportudvar

9

korszerő világítással van felszerelve, rendezése folyamatos felújítást igényel. Hasznosítása érdekében célszerő lenne mőfővel beborítani, amelynek költségeit pályázat útján lehetne biztosítani. A futópálya felújítása is szükségessé vált. Iskolánkhoz hatalmas kert tartozik, ami azonban nincs kihasználva. Alkalmas lenne szabadidıs programok megszervezésére, a terület átalakításával játszótér, kispályás foci, teniszpálya, röplabdapálya létrehozásával. Az oktató-nevelı munka 17 tanteremben folyik, amelybıl 3 szaktanteremként mőködik. A rajz szaktanterem az elıírásoknak megfelelı berendezéssel és felszereléssel rendelkezik. A kémia-fizika szaktanterem alkalmat teremt a természettudományos tantárgyak szakszerő oktatásához. A számítástechnika szaktanteremben 20 számítógép van hálózatba kötve Internet hozzáféréssel. A gépek felújítását, teljesítményük növelését folyamatosan fejlesztjük. A terem felszereltségéhez tartozik egy nagyképernyıs televízió, videó, szkenner, színes és lézernyomtató, projektor, valamint egy digitális fényképezıgép és kamera. Minden feltétel biztosított az informatikai ismeretek elsajátításához. A tantermekben a bútorzat cseréje folyamatosan megtörtént. Az IKT eszközök alkalmazásához nélkülözhetetlen az interaktív tábla, mely négy tanteremben áll rendelkezésünkre, megkönnyítve az oktató-nevelı munkát. Iskolánkban a következı szakmai munkaközösségek mőködnek: alsó tagozatos munkaközösség,

osztályfınöki

munkaközösség,

humán

munkaközösség,

természettudományi munkaközösség. Iskolánk egyik sajátossága, hogy emeltszintő angol és német nyelvoktatás folyik benne Az utóbbi felmenı rendszerben megszőnıben van. Az angol nyelvet heti öt órában tanulják tagozatos tanulóink. Mivel iskolánk tanulói között magas a roma kisebbséghez tartozók létszáma, ezért tagintézményünkben megszervezésre került a cigány kisebbségi oktatás. Ez az oktatási forma biztosítja tanulóink számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a pedagógia eszközeivel segíti a cigányság integrációját. Szolgáltatásaink között választható tantárgyként kínáljuk a cigány népismeretet, szakköri keretek

között

pedig elsajátíthatják

a cigányság

népdalkincsét,

tánckultúráját. Emellett számos szakkör közül választhatnak tanulóink: énekkar, 10

természetjáró szakkör, történelem szakkör, kézmőves szakkör, néprajz szakkör, színjátszó szakkör, rovásírás szakkör.

III. A család szerepe a gyermek életében A történelem során minden emberi társadalomban létezett a családnak valamilyen formája. Az emberi társadalmak intézményei közül a legfontosabb a család, mely a társadalom számára létfontosságú feladatokat lát el. A szociológia értelmezése szerint olyan együtt élı kiscsoportot jelent, melynek tagjait vérségi kapcsolat köt össze. A családnak öt fı szerepét szokás megkülönböztetni: a termelést, a fogyasztást, a népesség reprodukcióját, a gyermekek szocializációját, és a felnıttek lelki védelmét. A gazdasági változások következtében a családok termelési és fogyasztási szerepe visszaszorult, ugyanakkor felerısödött a családtagok egymás közti érzelmeinek a fontossága. Ch. Lasch szociológus szerint a család „menedék egy szívtelen világban”, mert a modern társadalomban az emberi kapcsolatok felszínessé váltak, így a család maradt az egyetlen közeg, ahol érzelem-gazdag kapcsolatok vannak. Ez biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését. A gyermek a család számára értékké csak a 18. századtól kezdett válni. Ekkortól ugyanis a kisgyermekkor után egy külön életszakasz alakult ki, amikor a gyermek elkezdett iskolába járni, így nem vehetett részt a család munkáiban. Ekkortól jelentek meg a gyermekruhák és gyermekjátékok. A modern kor gyermeke már igazi értékké, Aries szerint „királlyá vált” a családban. A gyermekkor egyre hosszabbá vált, így a felnıttkor eltolódott, ugyanakkor a családok egyre kevesebb gyermeket vállalnak, mert gyermekeiknek egyre kedvezıbb anyagi hátteret akarnak biztosítani. A család szerepe ma a gyermek fejlıdésében különösen megnıtt, hiszen a média világa is szinte állandóan arról beszél, amikor az oktatásról esik szó, hogy a mai iskolák mennyire kevéssé nevelnek. Pedig a régebbi korokban az iskola ezt a feladatot is ellátta a különbözı civil és diákszervezetekkel, - mint például 11

cserkészet, - illetve a rokonság szerepe is meghatározó volt. Ma e szervezetek, civil társadalmak nevelı ereje is gyengült. Ezért fordul elı, hogy ahol a család nem tudja ezt a feladatot ellátni, a gyerekek az utcán nevelıdnek. A különbözı negatív viselkedési formákat tanúsító fiataloknál vizsgálatokkal kimutatható, hogy gyermekkori fejlıdésüket a szülık problémái, konfliktusai zavarták meg. A mindennapokban felmerülı feszültségek, kudarcok elviselésére a család ad legnagyobb segítséget azzal, hogy a gyermek számára egy biztos és szeretı hátteret nyújt. A gyermek fejlıdésében a családot soha nem tudta, és nem is fogja tudni pótolni semmilyen intézmény sem,a családban egészséges körülmények közötti fejlıdés hiánya súlyos sérüléseket okoz a gyermekek személyiségfejlıdésében. A fentiekbıl következik tehát, hogy az iskolának elengedhetetlen feladata, hogy a társadalom legfontosabb intézményével, a családdal karöltve együttmőködjön a gyermekek testi-lelki egyensúlyának egészséges fejlıdésében, hogy a jövı társadalmát általa biztosítsa.

IV. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés színterei Az együttmőködési- partnerségi kapcsolatok kialakításánál legfontosabb a pedagógus - szülı kapcsolat. A nevelési intézményeknek hosszú idı óta talán legkényesebb pontja a szülıkkel való jó kapcsolat kialakítása és megtartása. Sok szülı és pedagógus tapasztalja, hogy a másik fél ellenfélként és nem partnerként kezeli. Ennek legfıbb oka, hogy nem alakul ki megfelelı párbeszéd a felek között. A szülı gyakran megkérdıjelezi, vagy félre értelmezi a pedagógus gyermekre tett kijelentéseit, értékelését. Bár mindkét fél elismeri, hogy a pedagógus - szülı kapcsolat fontos, sokan mégis elhárítják a felelısséget, mintsem komolyan tegyenek érte. Pedig a partneri viszony kialakulásához az kell, hogy mindkét fél belássa, közös a céljuk: a gyermek legjobb körülmények közötti fejlıdése, nevelése, tehetségének kibontakoztatása. Ehhez azonban fontos, hogy közös álláspontot tudjanak képviselni. Ez akkor valósulhat meg, ha elfogadják egymást a gyermek életében meghatározó személynek. Ha a pedagógus belátja, hogy a szülı ismeri legjobban gyermekét, a szülı pedig elismeri a pedagógus

12

szakértelmét mind tantárgyi, mind nevelési kérdésekben. Igaz, mindketten másmás oldaláról látják a gyerek életét, de ha összeillesztik az oldalakat, akkor könnyebben boldogulnak. A nyertes mindenképpen a gyerek lesz. E kétoldalú, tiszta kommunikációban az intézménynek könnyebb lépni a szülı felé, tudatosan irányítva a kapcsolatot. Mivel iskolánk is, mint a legtöbb iskola, küzd a gyermeklétszám csökkenésével, így fontos kérdés számunkra, hogyan tudjuk intézményünket a szülık számára vonzóvá tenni. A legfontosabb, hogy megpróbáljuk bevonni ıket iskolánk életébe, mindennapjaiba. „Az iskola csak akkor érhet el tartós nevelési, oktatási eredményeket, ha a szülık elfogadják, és tudatosan támogatják törekvéseinket. A gyermekek fejlesztése, fejlıdése csak úgy biztosítható, ha az iskola következetesen támaszkodik a szülıkre, elsısorban a nevelési feladatok megoldásában. Intézményünkben, ebben a szellemben folyik a munka.” /Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolájának Integrációs Programja 2009/2010./ A szülık hivatalos szervezte az Szülıi Munkaközösség, melyet évenként választanak. Minden osztály két fıt delegál, ık vesznek részt az SZMK győléseken, valamint az iskola vezetısége és az SZMK összekötı. A tagok egy fı vezetıt és két helyettest választanak. Tanévenként két alkalommal üléseznek, amikor

megtehetik

hozzászólásaikat,

bátran

elmondhatják

véleményüket,

ötleteiket. Az Szülıi Munkaközösséggel közös rendezvényeink is vannak. Ezek a Farsangi bál és a Petıfi Szavaló verseny. A Karácsonyi ünnepség alkalmával a szülık megajándékozzák a tanulókat, Pedagógus nap alkalmával pedig bennünket, pedagógusokat látnak vendégül. Célunk természetesen nemcsak az Szülıi Munkaközösség, hanem minden szülı bevonása az iskolai programokba, azok tervezésébe, szervezésébe, hogy valóban közös érdemünk legyen gyermekeink boldog, kiegyensúlyozott fejlıdése.

IV. 1. Tanévnyitó ünnepség Az iskolakezdés elsı fontos eseménye, ahol diákok, szülık, pedagógusok újra találkozhatnak egymással, a tanévnyitó ünnepség. Rendszerint nagy a nyüzsgés,

13

az izgalom. Boldogan köszöntik egymást a barátok, a rég nem látott iskolatársak. A pedagógusok ekkor szembesülnek a ténnyel: megint nagyot nıttek tanítványaik. A szülık, nagyszülık várakozással tekintenek az új tanévre. Vajon lesznek- e személyi változások? Vajon ugyanolyan eredményes lesz- e gyermeküknek az új tanév, mint az elızı volt? Az ünnepség minden évben a 4. és 6. osztályosok zenés- verses mősorával kezdıdik, ahol felelevenítik a nyár egy- egy emlékezetes pillanatát, a táborok élményeit, a pihenés gondtalanságát. Ezután az ÁMK igazgatónıje tartja meg tanévnyitó beszédét, melyben kitér az iskolánkat érintı változásokra, a nyár során végzett fejlesztésekre, felújításokra, s ismerteti a tanév során induló osztályokat és személyi feltételeket. Külön köszönti az elsıs kisdiákokat és szüleiket, akiknek még nagyobb izgalmat jelent az iskolakezdés. Iskolánkban régi hagyomány, hogy a nyolcadik osztályos tanulók az elsı osztályos tanító nénikkel és az iskola vezetésével együtt elmennek az óvodába, és a kicsik rövid búcsúzó mősora után átvezetik ıket a tanévnyitó ünnepségre. A tanító nénikre már nem kell idegenként tekinteniük az apróságoknak, hiszen nagycsoportos korukban több alkalommal is találkozhattak leendı tanító nénijükkel. A szülık mindig féltve kísérik gyermeküket, hiszen ık maguk is félve tekintenek az új, a mérföldkövet jelentı iskolapad elé. Bátorításul igazgatónınk mindig intéz hozzájuk néhány kedves szót, s hogy a kis elsısök se legyenek megszeppenve, a helyi önkormányzattól és az iskolától is kapnak egy- egy kedves ajándékot. Az is hagyomány már nálunk, hogy néhány kis elsıs is szerepel a tanévnyitó mősorban. Ezt nagy tetszéssel fogadják szülık és diákok egyaránt. Az ünnepség után az osztályok osztályfınökeik vezetésével, szüleik kíséretében elvonulnak tantermeikbe, s újra birtokukba veszik azokat. Kezdıdhet az új tanév!

IV. 2. Idısek napja Községünkben minden év szeptemberében emlékezünk meg az idısekrıl. A programot a Mővelıdési Ház vezetıje szervezi az Ifjúsági Házban. Meghívást kapnak a képviselıtestület tagjai, polgármesterünk, jegyzınk és az ÁMK vezetısége is. Az idıs nénik, bácsik személyre szóló meghívó útján kapnak értesítést. A polgármester úr köszöntıje után iskolánk második osztályos tanulói 14

kedveskednek mősorral. Megható versekkel, dalokkal és egy kis vidám jelenettel teszik emlékezetessé ezt a napot. A nagyszülıket, dédszülıket külön büszkeség tölti el, ha unokájuk is éppen szerepel. Jó színtere ez az esemény a különbözı generációk találkozásának. A gyerekeket az idısek megbecsülésére, tiszteletére tanítja. Annak ellenére, hogy az itt jelen lévık a tágabb értelemben vett család tagjai

fontos,

hogy

az

iskolának

velük

is

kapcsolata

legyen,

hiszen

élettapasztalataikkal segíteni tudják a szülık-pedagógusok közti párbeszédet és ık is be tudnak kapcsolódni az iskola mindennapjaiba. Az iskolások után a népdalkör színvonalas dalcsokorral szórakoztatja a vendégeket, majd településünk legidısebb polgárait köszöntik. Ezután finom ebéddel vendégelik meg a jelenlévıket. A délután további részében a beszélgetésé és a mulatozásé a fıszerep. Meghívott zenész húzza a talpalávalót, melyre az idısek korukat meghazudtolva ropják a táncot és énekelnek. Örülünk, hogy iskolánk ilyen módon is ki tudja fejezni háláját az öregeknek.

IV. 3. Óvoda - iskola átmenet IV. 3. 1. Iskolai Integrációs Program „A társadalomban bekövetkezı változások nem kerülték el Sükösd térségét sem, az oktatás területén, a munkaerıpiacra való bekerülés egyre növekvı kihívásai rengeteg új problémát fektettek a családok, a tanulók és a pedagógusok elé.

15

A pedagógusok számára már nem a mit, hanem a hogyan kérdése okoz problémát. Az új módszerek felé való elmozdulás jelenheti csak a korszerő pedagógiai munkát. Régóta és állandó probléma az oktatásban az eltérı szociális környezetbıl érkezı tanulók oktatása/nevelése, valamint az esélyegyenlıség megteremtése, mind az oktatás, mind a munkaerıpiac terén. Ezáltal kerül egyre inkább elıtérbe a tanulók személyiségformálása, a szocializációs hiányok korrekciója, valamint magatartási problémák kezelése. Az intézményben bevezetett Integrációs Program célja a halmozottan hátrányos helyzető

gyermekek

eltérı

szociális

és

gazdasági

hátterébıl

adódó

esélykülönbségek csökkentése, az integrációs oktatáshoz szükséges módszertan elsajátításával, a tárgyi feltételek fejlesztésével javul ezen gyerekek iskolai sikerélménye,növekszik a továbbtanulási esélyeik és javul a munkaerıpiacon az elhelyezkedésük

esélye.”

/Sükösd-

Érsekcsanád

ÁMK

Sükösdi

Általános

Iskolájának Integrációs Programja 2009/2010./ A két éve bevezetésre került Integrációs Programban különbözı munkacsoportok alakultak

meg:

IPR

menedzsment,

Intézményi

környezeti

csoport,

Pályaorientációs csoport, Óvoda- iskola átmenet csoport, Egyéni fejlesztést segítı csoport. E csoportok tagjainak összetétele tanévenként változik. Az ı munkájukat további pedagógusok segítik.

IV. 3. 2. Óvoda- iskola átmenet program Célja, az óvoda és iskola közötti átmenet segítése. Az óvodák és iskola közötti szakmai együttmőködés. Az óvodákban elkezdıdı folyamatos és tervszerő fejlesztı munka iskolában való folytatása. „A program a nagycsoportban kezdıdik, ahol a gyerekek megismerkednek a tanító nénivel óvodai foglalkozások keretében. Konzultálnak az óvónıkkel a várhatóan az iskolánkba kerülı gyermekekrıl, annak családjáról. A tanév végén az óvónı elkíséri csoportját az iskolába, ahol részt vesznek az iskola rendhagyó óráin. 16

Kezdetben, az iskolában az óvodai életmódszervezés keretei között foglalkoznak a gyerekkel, akik fokozatosan lépnek át az iskolai munkaformákba. Az „átmenet” segítése céljából a folyamatok tervezését a nevelési és oktatási feladatok megvalósítását az óvodapedagógushoz, a tanítóhoz és a gyerekek egymáshoz való tartós kötıdésére alapozza. Az iskola a nagycsoportos gyermekek szülei számára rendezett nyílt tanítási napokat biztosít.” /Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolájának Integrációs Programja 2009/2010./ Az óvoda- iskola átmenet munkacsoport tagjai a mindenkori nagycsoportos óvónık és a leendı elsı osztályos tanító nénik. Az ı munkájukat segítik az elızı évben részt vevı pedagógusok.

IV. 3. 3. Az óvoda- iskola átmenet munkacsoport tevékenysége A tanítók hospitálása az óvodákban A munkacsoport már ısz végén megkezdi tevékenységét. A leendı elsı osztályos tanító nénik hospitálásokon vesznek részt a község mindkét óvodájának nagycsoportjában, hogy a leendı elsı osztályos kisgyerekeket a saját, megszokott környezetükben figyelhessék meg. Tanítók és gyerekek mindig nagy izgalommal és várakozással készülnek erre az elsı találkozásra, hiszen fontos az elsı benyomás, melyet egymásról alkotnak. Az óvoda visszajelzései alapján a kicsik lelkesen mesélik el otthon szüleiknek e nagy eseményt, s boldogan mutatják meg az apró kis ajándékot, mellyel a tanító nénik kedveskednek nekik. Néhány apróságot nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, ha valamelyik tanító néniben ismerıst vél felfedezni, esetleg nagyobb testvérének a tanító nénijét. A tanítók bekapcsolódása az óvodai foglalkozásokba egy- egy alkalommal Legközelebb a tanítók már be is kapcsolódnak egy- egy technikai jellegő foglalkozásba. A kicsikkel közösen festenek, gyurmáznak, ragasztanak. Mivel a gyerekek rendkívül nyitottak és közvetlenek, a tanít nénikkel csaknem olyan baráti viszonyt alakítanak ki, mint a már több éve ismert óvó nénijükkel. 17

Adventi dekoráció készítése a szülıkkel és óvónıkkel A következı találkozásra az ovisok és szüleik közös adventi ajándékkészítésekor kerül sor. Ez azért is fontos esemény iskolánk szempontjából, hiszen a leendı elsı osztályos tanító nénik ekkor találkoznak elıször a nagycsoportos gyerekek szüleivel. Mivel az óvó nénik meghitt, karácsonyi hangulatba berendezett környezetben tartják ezen programot, így jó alkalom nyílik a bizalmas beszélgetésekre szülık, tanítók és óvónık között. Az együtt tevékenykedésen túl az ismerkedésé is a fıszerep. Részvétel a karácsonyi ünnepélyen Az óvodai karácsonyi ünnepélyre az iskola vezetısége és a leendı elsı osztályos tanító nénik is meghívást kapnak. A nagycsoportos gyerekek színvonalas mősorral lepik meg szüleiket, nagyszüleiket és a meghívott vendégeket, sıt maguk készítette ajándékokkal és süteményekkel is kedveskednek. A tanító nénik is viszonozzák figyelmességüket karácsonyi ajándékkal. Ez az együttlét újra remek alkalmat kínál a szülık, gyerekek, tanítók közti kötetlen beszélgetésekre. A szülık nagy megelégedéssel fogadják ezt. Közös óvodai-iskolai szülıi értekezlet a nagycsoportos szülık részére – az iskola bemutatkozása Januárban kerül sor a közös óvodai- iskolai szülıi értekezlet megtartására a nagycsoportos szülık részére az óvodában, családias hangulatban, teadélután keretében. Ekkor mutatkozik be hivatalosan az iskola, a tanító nénik. Részt vesz rajta az iskola részérıl az iskola vezetısége, a leendı elsı osztályos tanító nénik, a napközis nevelı, valamint az alsós munkaközösség vezetıje. Az óvoda részérıl az óvoda vezetısége, a nagycsoportos óvó nénik és természetesen a szülık. Igazgatónınk bemutatja iskolánkat, majd a tanító nénik is bemutatkoznak. Az elmúlt évben minden gyermek egy névre szóló DVD- t kapott ajándékba, melyen az iskola képes bemutatkozója után a leendı elsıs tanító nénik mutatják be az elsıs osztálytermet, felszereléseket. A DVD borítóján a nagycsoportos egy- egy oviban készített rajza és óvodai jele volt látható. Az idei tanévben prezentáció keretében a leendı elsı osztályos tanító nénik mutatják be intézményünket, és 18

egy portfoliót készítenek a gyerekek számára. Ez tartalmaz egy levelet is, melyet a tanítók saját kezőleg írnak, s melyben személyre szólóan szólítják meg a gyerekeket. Az ismertetı után kötetlen beszélgetés következik, ahol a szülık bátran feltehetik kérdéseiket az iskola vezetésének, s ık meg is teszik ezt. Bízunk benne, hogy azok a szülık, akik részt vesznek ezen a szülıi értekezleten megelégedéssel térnek haza, s megerısítjük bennük az elhatározást, hogyha gyermeküknek a legjobbat akarják, akkor iskolánkat választják számukra. Részvétel a farsangi bálokon Februárban a vidámság jegyében folytatódnak az óvoda- iskola közötti találkozások, hiszen a farsangi bálok következnek. Elsıként az oviban rendezik meg ezt a bohókás eseményt, melyre a leendı elsı osztályos tanító nénik is meghívást kapnak. Mivel náluk az a hagyomány, hogy az óvó nénik is és dadus nénik is jelmezbe öltöznek, így természetes, hogy a tanító nénik is beöltöznek. A tavalyi évben macskáknak, az idén pedig hóembereknek öltöztek. Az ovisok és szüleik kitörı lelkesedéssel üdvözölték a pedagógusok ezen hozzáállását. A jelmezes felvonulás után a gyerekek tréfás versei, dalai következtek, majd a nagy sikert arató táncház. A meghívott bohóc zenés mősorára felnıttek és gyerekek együtt mulatoztak. Természetesen mi is visszahívjuk az ovisokat és szüleiket az iskolai farsangi bálra. Itt újra találkozhatnak leendı tanító nénijükkel, akik most negyedikes osztályaikkal öltöznek be. Ismerkedhetnek az iskola épületével is, hiszen a bált, az iskola sportcsarnokában rendezzük. A tanító néniknek sikerült bevonni az apróságokat a táncos mulatságba is. Egyáltalán nem voltak megszeppenve a nagy tömegtıl, az új helytıl. Tetszett nekik a nagy tér, ahol jól kiélhették mozgásigényüket. Szemmel láthatóan tetszett a szülıknek, ahogyan tanítók és gyerekek keresték egymás társaságát. A nagycsoportos gyerekek és szüleik látogatása az iskolában Amíg az elsı félévben inkább a tanítók látogatják a kicsiket az oviban, a megszokott környezetükben, addig a második félévben már mi hívjuk ıket, hogy megismerhessék leendı új környezetünket. 19

A

leendı elsı

szüleiket

az

osztályosokat

és

években

is

elızı

meghívtuk

iskolánkba,

hogy

megnézhessék az elsı osztályokban folyó

munkát.

azonban szerveztünk délutánon

Az

már

idei

játékdélutánt

számukra. részt

tanévben

vett

Ezen

is a

iskolánk

vezetısége, az alsós tanító nénik, és nagy örömünkre sok nagycsoportos kisgyerek és sok szülı is. Egyik elsıs tantermünkben fogadtuk a vendégeket, hogy szemügyre vehessék milyen is egy osztályterem, milyen új dolgok vannak itt, amelyek az óvodában nincsenek. Több helyszínt alakítottunk ki, ahol beülhettek az iskolapadokba is. Különbözı fejlesztı játékokkal játszhattak, rajzolhattak, színezhettek a kicsik. Ki lehetett próbálni a krétával írást a táblára és megismerhették „varázsládánk” tartalmát is. Legnagyobb tetszést az interaktív tábla kipróbálása jelentette számukra, melyben a leendı elsı osztályos tanító nénik voltak segítségükre. Amíg a gyerekek jól szórakoztak, addig szüleik megismerkedhettek iskolánk épületével, melyet igazgatónınk és helyettese mutatott be. Egy kis vendéglátással is kedveskedtük a résztvevıknek. Vidám hangulatban telt a délután, így bízunk benne, hogy élményekben gazdagon tértek haza gyerekek és szülık egyaránt. Ez a délután olyan jól sikerült, hogy a jövıben is megrendezzük. Rendkívül hasznos volt, hiszen a szülık szeptemberben nyugodt szívvel küldhetik a már ismert iskolai környezetbe gyermeküket.

20

Nyílt napok az iskolában és az óvodában Iskolánkban hagyomány a nyílt hét szervezése, amikor a szülık a délelıtti tanulás alkalmával ismerhetik meg az intézményünkben folyó munkát. Az alsó tagozaton erre két napon keresztül van lehetıségük. Erre hívjuk és várjuk a nagycsoportos gyerekeket és szüleiket is, hogy munka közben is megismerhessék a leendı elsı osztályos tanító néniket vagy ellátogassanak az elsı osztályokba és megtekintsék az ott folyó munkát. Örömmel tapasztaljuk, hogy minden évben van néhány olyan szülı, aki él ezzel a lehetıséggel. Mivel az óvodában is megrendezésre kerül a nyílt nap ezért a leendı elsıs tanító nénik is részt vesznek rajta, hogy foglalkozásokon, a mindennapi élet tevékenységei közepette is ismerkedhessenek leendı tanítványaikkal. Mivel ez a rendezvény az ovis szülık körében nagy népszerőségnek örvend, ezért szép számmal jelennek meg, ami újabb lehetıséget teremt a szülık, tanítók közti beszélgetésekre. Sportnap az iskolában Az idei tanévtıl újdonság iskolánkban, hogy egy felszabadult, kötetlen sportdélelıttöt szervezünk. Ezen szintén az alsós tanító nénik, az iskola és az óvoda vezetısége, és a nagycsoportos óvó nénik vesznek részt. A gyerekeket szüleikkel, testvéreikkel együtt várjuk, hogy vegyes csapatokat alakíthassunk a sorversenyekhez. A feladatok a leendı elsı osztályos tanító nénik irányításával zajlanak. Jó látni, hogy a versenyszámokban felnıttek

épp

résztvevı oly

izgalommal

küzdenek, mint az apróságok. Minden versenyszám végén a csapatok a befutási sorrendjüknek megfelelı számú mosolygós piros pontot kapnak. Az éppen nem versenyzık hangos buzdítással szurkolnak. Jutalmul minden csapat „aranyérmet” kap, hiszen itt mindenki csak gyıztes lehet. Az elfáradt „sportolókat” finom lángossal és teával kínáljuk, hogy legyen erejük még a közös játékra. Újra jó alkalom nyílik a szülık, pedagógusok közti ismerkedésre, párbeszédre. Volt olyan

21

anyuka, aki a sportnapon határozta el véglegesen, hogy iskolánkba íratja gyermekét. Úgy tőnik tehát, hogy ezentúl mindenképp megéri ilyen programokat szervezni!

Beiratkozás az iskolába Március második felében érkezik el az ideje, hogy a szülık írásban is közöljék elhatározásukat és beírassák intézményünkbe gyermekeiket. Ekkor megkapják az elsı osztályban szükséges felszerelések listáját is, hogy jó elıre tudják, mit kell beszerezniük.

Sajnos

még

mindig

vannak

olyanok,

akiket

nem

sikerül

meggyıznünk és más iskolát választanak. A leginkább azt sajnáljuk, hogy éppen ık azok, akik nem vesznek részt az általunk szervezett programokon, így esélyt sem adnak arra, hogy megismerjenek bennünket. Részvétel az óvodai mesemondó versenyen A beiratkozás után sem ér véget a munkacsoport tevékenysége.

Tavasszal

rendezik meg az óvodákban a házi emsemondó versenyt, melyre a leendı elsı osztályos tanító nénik is meghívást kapnak. Itt leginkább a szerepelni vágyó, bátrabb kiállású gyermekek vesznek részt, akik között több hátrányos helyzető óvodással is találkozhatunk. A tanítók, akik nagy örömmel hallgatják a jól felkészült mesemondókat, arról is képet kapnak, hogy kik azok, akikre leginkább 22

számíthatnak majd az iskolában egy- egy mősor összeállításánál. A szülık természetesen nagyon büszkék ügyesen szereplı gyermekeikre. Családi sportnap az óvodában Az oviban nagy hagyománya van a minden év májusában megrendezésre kerülı sportnapnak. Ez az egyik legközkedveltebb program mind a gyerekek, mind a szülık körében. Ez némileg hasonlít az iskolai sport-délelıtthöz. Az ovisok egész családját várják a látványos programokból, különbözı sportvetélkedıkbıl álló napra. Természetesen a leendı elsı osztályos tanító nénik is meghívást kapnak, így a jó hangulat, a spontán kialakult beszélgetések mind- mind mélyítik a leendı szülıkkel való jó kapcsolatot. A nagycsoportosok látogatása az iskolában Ennek a programnak a célja, hogy a gyerekek ne csak a játékos foglalkozásokon keresztül ismerjék meg az iskolai munkát, hanem a tanórákba is bepillantást nyerjenek. Mindkét óvoda nagycsoportosai, óvó nénijük kíséretében ellátogatnak az elsı osztályosok egy-egy tanítási órájára. Mi, pedagógusok igyekszünk olyan érdekes, változatos órákat tartani, amelyben az ovisokat is aktívan be tudjuk vonni az óra menetébe. Sokat énekelünk, mozgunk, játszunk, de persze tanulunk is. A kicsik jelentkezhetnek és fel is szólítjuk ıket, ahogyan az igazi tanítási órákon is tesszük. Kihívjuk ıket a táblához, s még piros pontokat is győjthetnek.

23

Az idei tanévben nagy örömmel oldották meg az interaktív tábla feladatait is. A kis elsısök óriási izgalommal várták a nagycsoportosokat, még ajándékkal is készültek a fogadásukra. A technika órán dióhéjból, vattából, és papírból elkészített kiscsibe jól kapcsolódott az óra anyagához, aminek nagyon örültek a nagycsoportosok. A találkozás végén megelégedve nyugtázták magukban, hogy mégiscsak sokat okosodtak ık az elsı osztály végére. Azért, hogy ez a nap ne múljon el nyomtalanul, a tanító néniktıl egy színezıt kaptak az ovisok, s az volt a házi feladatuk, hogy legjobb tudásuk szerint kiszínezzék, s az elkészült képet másnap megmutassák az óvó nénijüknek. Az apróságok nagyon élvezték, hogy ık is kaptak igazi házi feladatot. Tanévzáró ünnepség A tanév utolsó közös rendezvénye az ovisok tanévzáró ünnepsége, melyre iskolánk vezetısége és a leendı elsı osztályos tanító nénik is meghívást kapnak. A nagycsoportosok mősorral készülnek. Bemutatják, milyen ügyesen tudnak verset, dalt, jelenetet elıadni, hogy milyen sokat okosodtak az utolsó év alatt, s hogy igazán felkészültek az iskolakezdésre. Megható pillanatok között búcsúznak el kedves óvó nénijüktıl, dadus nénijüktıl és óvodájuktól. Szemükben azonban ott látszik a reménysugár, hogy ugyanilyen jó lesz az iskolában is. Szüleik szemébıl pedig a félelemmel teli várakozás olvasható ki, hiszen nagy változás elıtt állnak gyermekeik. De hisszük, hogy az óvoda- iskola átmenet keretében, az év során megvalósított programok megnyugtatják a szülıket és elhiszik, hogy újra jó kezekbe kerülnek kicsinyeik. A program folytatása az elsı osztály megkezdésekor Az óvodai évvel azonban nem ér véget az óvoda- iskola közti kapcsolat, ahogyan az óvó nénik sem hagyják magukra volt növendékeiket az iskolába lépéskor. Az iskolai tanévnyitó ünnepségre ık is átkísérik a nyolcadikosokkal együtt a gyerekeket,

majd

szeptemberben

többször

ellátogatnak

hozzánk,

hogy

megnézzék ıket munka közben is. A kis elsısökkel pedig visszalátogatunk régi óvodájukba, hogy újra találkozhassanak ottmaradt barátaikkal, társaikkal s újra egy jót játszhassanak együtt.

24

Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szülık örömmel veszik az óvodaiskola átmenet munkacsoport tevékenységét és szívesen kapcsolódnak be a közös programokba. A gyerekek biztonságban érezhetik majd magukat az iskolában, hiszen nem lesz már számukra idegen a környezet és a nevelık. Bízunk benne, hogy az olvasás, írás, számolás tudományát is könnyebben sajátítják majd el ez által. Mi pedagógusok pedig alaposabban megismerhettük az intézményekben folyó munkát, sok újat tanulhattunk egymástól. Teljesen elégedettek azonban csak akkor lehetünk, ha minden tanköteles kisdiákot iskolánkba íratnak majd be a szülık.

IV. 4. Szülıi értekezletek, fogadóórák Évente három alkalommal szervez iskolánk osztály szülıi értekezletet és egyszer közös szülıi értekezletet, de szükség esetén megrendezésre kerülhet úgynevezett rendkívüli értekezlet is. Ezen találkozókon kapnak tájékoztatást a szülık az iskola, az osztály, egy- egy tantárgy helyzetérıl, illetve az egyes gyermekeket érintı tanulmányi és magatartási kérdésekrıl. Minden tanév az úgynevezett „táskás” szülıi értekezlettel kezdıdik, melyet az elsıs gyerekek szülei számára tartunk, az elsı tanítási nap délutánján. Azért neveztük

el

„táskásnak”,

mert

a

szülık

ekkor

hozzák

el

gyermekük

iskolatáskájában a számára vásárolt összes felszerelést. Ezt azért vezettük be, hogy ne a kis elsısöknek kelljen cipelniük az iskolakezdés napján a nehéz csomagot. Mivel az óvoda- iskola átmenet programnak köszönhetıen a szülık és a pedagógus már ismerik egymást, így csak rövid bemutatkozásra kerül sor. Ezután a tanító néni ismerteti a szülıkkel az iskola házirendjét, szokásrendjét. Elmondjuk milyen tanításon kívüli szakkörök, foglalkozások közül választhatnak gyermeküknek. Kitérünk ünnepélyeinkre, rendezvényeinkre, elmondjuk azok idıpontját. Az idei tanévben ismertettük a TÁMOP pályázat keretében bevezetésre került kompetencia alapú oktatás céljait, az egyes kulcskompetencia területek megvalósításának módjait. Beszámoltunk a pályázat adta újszerő lehetıségekrıl. Ezután kerül sor a taneszközök rendszerezésére. Amit csak lehet, beszed a tanító néni, hogy a kis elsısöknek csak a mindennap használatos felszereléseket kelljen hozniuk. Amelyik szülınél hiányosság mutatkozik, az felírja és a következı 25

napokban pótolja. Sajnos minden évben akad olyan szülı is, aki annak ellenére, hogy már az iskolai beiratkozásnál megkapta a szükséges felszerelések listáját, nem szerzi be azokat iskolakezdésre, csak az elkövetkezendı hónapokban pótolja. Ezen személyek a nagyon szegényes körülmények között élı, roma szülık közül valók. A szülıi értekezlet a kötetlen beszélgetéssel folytatódik, hiszen a két óvodából való gyerekek vegyesen kerülnek a két elsı osztályba, így a felnıtteknek is össze kell csiszolódniuk. Leginkább azoknak a szülıknek adódnak kérdéseik, akiknek elsı gyermekük kezdi meg az iskolát. İket igyekszik megnyugtatni, biztatni a tanító néni. Októberben tartjuk a közös szülıi értekezletet a napközis konyha ebédlıjében iskolánk összes diákjának szülei számára. Ezen részt vesz iskolánk vezetısége és

a

teljes

tantestület

is.

Igazgatónınk

tájékoztatja

a

szülıket

a

tanulólétszámokról, az induló osztályok, napközis csoportok számáról, majd beszámol a személyi feltételekrıl. Ezután a pedagógiai munkánkról beszél, kitérve az egyes szakkörökre, nyelvoktatásra, nem szakrendszerő oktatásra. Aztán az újdonságot ismerteti. Az idei évben a TÁMOP pályázat eredményeként bevezetésre kerülı kompetencia alapú oktatás céljairól, feladatairól, a bevont osztályokról,

azok

kompetenciaterületeirıl

szól.

Beszámol

még

iskolánk

Integrációs Programjáról és a nyár során végzett felújításokról is. A tájékoztató végén a szülık feltehetik kérdéseiket, elmondhatják javaslataikat. Ezután a szülık és nevelık elvonulnak osztálytermeikbe, és az osztály szülıi értekezlettel folytatódik a közös munka. Mivel az elsı osztályosok kivételével a többi osztályban ez az elsı találkozási alkalom, ezért az osztályfınökök most adnak

tájékoztatást

a

házirendrıl,

a

tanév

munkarendjérıl,

az

iskolai

rendezvényekrıl. Ismertetik az év eleji felmérések eredményeit, felhívják a figyelmet néhány különösen fontos területre. Ilyenek a magatartás, szorgalom javítása, a hiányzások, késések visszaszorítása. A hatodik és nyolcadik osztályokban a továbbtanulásról is szó esik. Felhívják a szülık figyelmét, hogy ık is biztassák gyermekeiket tehetségük kibontakoztatására különbözı versenyeken való indulással. Ekkor választják meg a Szülıi Munkaközösség tagjait is és természetesen szó esik az adott osztályt érintı egyéb témákról is.

26

A harmadik szülıi értekezletet februárban tartjuk, külön idıpontban az alsós és a felsıs diákok szülei számára. Ezen tájékoztatást adunk a félévi felmérések eredményeirıl és átfogó értékelést az osztály elsı félévben végzett munkájáról. Kiemeljük az erısségeket és megjelöljük a javítandó területeket. Megbeszéljük az év végéig ránk váró feladatokat és azokat az iskolán kívüli találkozási lehetıségeket, amelyekkel erısíthetjük az osztályközösséget és a szülıkkel való kapcsolatot. Fogadóóra minden hónap elsı szerdáján van, kivéve a szülıi értekezletek hónapjait. Ezeknek a négyszemközti beszélgetéseknek a célja, hogy minél többet találkozhassanak a szülık velünk, pedagógusokkal, s hogy nyíltan, ıszintén elmondhassák véleményüket, esetleges problémáikat. Figyelünk arra is, hogy a kommunikáció ne legyen alárendelı, hiszen egy közvetlen beszélgetés során, ahol a szülı érzi, hogy egyenlı partnerként kezeljük sokkal inkább megnyílik, ezáltal jobb rálátást kaphatunk a család életére. Nem egyszer elıfordult már olyan beszélgetés is, amikor a nevelési párbeszédbıl magánéleti beszélgetésbe, tanácsadásba váltottunk át. Igyekszünk elérni, hogy a szülı ne csak akkor jöjjön el a fogadóórára, ha gyermekével probléma adódik, tanulási nehézségei vannak, esetleg mi hívtuk. A sikerek, pozitív elırelépések után is szeretnénk velük közösen osztozni az örömben. A szülıi értekezletek és a fogadóórák alapvetı momentumai a szülıkkel való kapcsolattartásnak, mégis szomorúan vesszük tudomásul, hogy éppen azoknak a gyerekeknek a szülei nem jönnek el, akikkel sok problémánk adódik. Néhányan annak ellenére sem keresnek fel bennünket, hogy elızetesen írásban megkérjük ıket erre. İk legtöbbször hátrányos helyzető, roma szülık. Talán szégyellik szegényes körülményeiket, alacsony iskolázottságukat vagy egyszerően még nem alakult ki bennük az igény. Velük leginkább a folyamatos, napi beszélgetések és az IPR keretében tartott találkozások alkalmával tudunk információt cserélni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az alsó tagozaton nagyobb az érdeklıdés, mint a felsısöknél. Kivéve a nyolcadik osztályt, a továbbtanulás fontossága miatt.

27

IV. 5. Folyamatos spontán beszélgetések szülık és pedagógusok között A szülıi értekezleteken és fogadóórákon kívül is bármikor készek vagyunk fogadni, meghallgatni a szülıket. Elsısorban az alsós szülık, közülük is leginkább az elsıs gyerekek hozzátartozói azok, akik igénylik a napi beszélgetést, tájékoztatást. Ezen nem is csodálkozunk, hiszen az óvodás évek alatt megszokhatták, hogy minden nap informálódhattak az eseményekrıl. Reggelente vagy tanítás után szívesen jönnek be az osztályba és teszik fel kérdéseiket, érdeklıdnek gyermekük elımenetele felıl vagy kérik ki tanácsainkat. Mi minden esetben készségesen állunk a rendelkezésükre, hiszen tudjuk, hogy fontos a problémák,

nézeteltérések

azonnali

tisztázása,

adott

esetben

a

szülık

megnyugtatása. Legtöbbször az ilyen spontán beszélgetések során tudunk találkozni azokkal a szülıkkel, akik nem jönnek el a szülıi értekezletekre, fogadóórákra. İket arról kell leszoktatnunk, hogy ne óra közben zavarjanak. Mivel legtöbbjüknek

nincs

munkahelye

talán

más

az

idıérzékük,

nincsenek

hozzászokva az idıkorlátokhoz. İket is meg kell tanítanunk a házirend pontos betartására. A felsı tagozatosoknál leginkább egy-egy konkrét eset megbeszélése kapcsán látogatnak be a szülık az iskolába. A nyolcadikosok megint kivételt jelentenek, hiszen a továbbtanulás, ballagás számtalan kérdése, tennivalója miatt folyamatos az év során a kapcsolat a szülık és az osztályfınök között. De nemcsak az iskola falai között nyílik lehetıségünk a spontán találkozásokra. Mivel egy kb. 4000 fıt számláló községben lakunk, így gyakran találkozunk az utcán, a boltban, a fodrásznál, a kozmetikusnál, stb. a szülıkkel. Ilyenkor is mindig váltunk néhány szót az iskolával kapcsolatos dolgokról vagy az adott gyerekrıl. Ezek a beszélgetések is rendkívül fontosak a szülıkkel való nyitott kapcsolat kiépítésében.

IV.6. Az IPR keretében való hivatalos találkozások Az iskolánkban két éve bevezetésre került Integrációs Program fontos eleme a gyermekek hátrányainak feltérképezése, a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése. Egyéni fejlesztési tervet készítünk a gyermekek számára, 28

így

valósítva

meg a folyamatos,

személyre

szabott, egyéni fejlesztést.

Háromhavonként kerül sor az értékelı megbeszélésre, melyek idıpontjáról elıre értesítjük a szülıket és a diákot. Ezen alkalmakkor adunk tájékoztatást a gyermek fejlıdésérıl,

a

még

fejlesztendı

területekrıl.

A

szülık

a

megfelelı

dokumentumokat aláírásukkal hagyják jóvá.

IV.7. Továbbtanulás Iskolánk Integrációs Programja az intézménybe járó hátrányos helyzető gyerekek pályaorientációjának segítését, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való folyamatos felkésztését is tartalmazza. A pályaválasztás az egyik legfontosabb állomás a tanuló életében, mely sok fiatalnál okozhat megtorpanást, az eredmények csökkenését, különösen a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esetében. Ezért iskolánk kiemelkedı célja, hogy a szülıkkel kooperálva segítsük a sikeres iskola, illetve pályaválasztást. A pályaválasztásnál a legnagyobb motiváló erı a szülık iskolai végzettsége és társadalomban elfoglalt helye. A gyerek jövıképét formálja és segíti, hogy célokat tőzzön ki maga elé. A hátrányos helyzető tanulóknál a családi háttérre kevésbé lehet számítani, ezért az iskola felelıssége megnı. A gyermeknek alaposan meg kell ismernie önmagát, lehetıségeit, és segíteni abban, hogy jövıképe legyen, és érzelmi-akarati életét erısíteni, hogy a kitőzött célt el tudja érni. Ennek érdekében iskolánkban az Integrációs Program keretében mőködik a Pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítı munkacsoport, melynek tagjai az igazgatóhelyettes, hetedikes és nyolcadikos osztályfınökök. Tudatosan készítik fel már ötödik osztálytól kezdve tanulóinkat a pályaválasztásra. Ekkor különösen megnı a szülıkkel való kapcsolattartás fontossága, ennek érdekében pályaválasztási szülıi értekezletek zajlanak, s a szülıkkel együtt az osztályfınökök elmennek a gyerekekkel a területi Munkaügyi Központ által megszervezett pályaválasztási kiállításra. Egyéni elbeszélgetésekkel, nyílt órák megtekintésével s a különbözı középiskolák továbbtanulási tájékoztatójának meghallgatásával sikerült elérnünk, hogy tanulóink az általuk választott iskolában megállják helyüket, s kevés a lemorzsolódás.

29

IV.8. Adventi készülıdés Az

iskolakezdés

után

három

hónappal már a gyermekek is, szülık is és a pedagógusok is egy nehéz idıszakon vannak túl. Az advent

az

elıkészületi várja

a

iskolában idıszak.

is

Mindenki

karácsonyt,

legbensıségesebb

egy

a

családi

ünnepet és természetesen a téli szünetet. November vége táján rendezi meg iskolánk az adventi ajándékkészítést. Csodálatos koszorúk, karácsonyfadíszek, dísztárgyak készülnek a szülık, pedagógusok és gyerekek keze nyomán. Van, aki méhviaszból gyertyát sodor, mások gyöngyöt főznek és van, aki szalvétatechnikával képet készít. A pedagógusok és a szülık ráérısen beszélgetnek a gyermekekrıl, a tanulók iskolai és nem iskolai örömeirıl, gondjairól. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje is meglátogatja a rendezvényt, az ajándékkészítésben cigány szülık is részt vesznek. Az elkészített tárgyakat azután az adventi idıszak alatt a tanulók árusítják reggel, amikor a szülık elkísérik gyermekeiket az iskolába, és csütörtökönként a piacon is sokan vásárolnak belıle.

A nyersanyagot a Diák Önkormányzat biztosítja. Az

árbevétellel a Diák Önkormányzat gazdálkodik a gyerekek javára.

30

IV.9. Mikulás ünnepség A jóságos, ajándékot osztogató Mikulás alakjával már egészen kicsi koruktól kezdve találkoznak a gyerekeke, nem csoda hát, ha minden évben izgatottan várják eljöttét. Iskolánkban az a hagyomány, hogy minden osztály teadélután keretében emlékezik rá vagy találkozik vele. Mivel a kisebb gyerekek még hisznek a létezésében, ezért az elsı és második osztályokban „személyesen” is ellátogat. Egy nyolcadikos fiú öltözik be Mikulásnak és osztálytársai közül választ néhány vállalkozó szellemőt segítıknek, azaz krampuszoknak. Tılük az elsıs kislányok rendszerint már elıre félnek, feketébe öltözött alakjuktól megszeppennek. Sok kisdiák készít rajzot, ír levelet a Mikulásnak, melyben felsorolja, milyen ajándékokat szeretne kapni tıle. Az ajándékcsomagokat azonban a Szülıi Munkaközösség tagjai állítják össze, amit megérkezése elıtt elhelyeznek a Mikulás puttonyába. Ezekben az osztályokban a szülık, testvérek is eljönnek az ünnepségre, hiszen ez az elsı olyan alkalom a tanév során, amikor gyerekeiket szerepelni láthatják. A kicsik ügyesen

megtanulják

verseket,

dalokat,

a

hiszen

bizonyítani akarják, hogy jók voltak, tehát jár nekik az ajándék. Mégis megilletıdve mondják el a Mikulás elıtt, aki néhány kedves szóval bátorítja ıket. Minden kisgyereket megszólít: van, akit megdicsér, van akinek ad néhány jó tanácsot, hogy mire vigyázzon az elkövetkezendı idıkben, majd átadja ajándékait. Nagyon figyelmes, hiszen a tanító nénit is megjutalmazza! A Mikulás távozása után a szülık által készített sós- és édes aprósüteményeket, üdítıket, teát fogyasztják el a gyerekek. Ezután a tanító néni irányításával közös játék kezdıdik. A továbbképzéseken elsajátított és a tanítási órákon is alkalmazott közösségépítı játékokat szoktuk bemutatni a szülıknek, melyekbe természetesen ıket is és a testvéreket is bevonjuk. Ezek mindig vidám hangulatban telnek. Felnıttek és gyerekek egyaránt jól érzik magukat a humoros játékokban. 31

Harmadik osztálytól kezdve már nem látogatja meg a Mikulás a gyerekeket, ık egymást ajándékozzák meg. Felírják a nevüket egy cédulára, és azt bedobják egy kalapba. Mindenki húz egyet. Akinek a nevét húzta, annak kell majd adnia a csomagot. Természetesen a kihúzott társ nevét az ünnepség napjáig titokban kell tartaniuk egymás elıtt. Rendszerint egy kis verset kell írniuk róla, ebbıl találják ki a többiek, hogy kirıl van szó. Ezután náluk is játékkal, vetélkedıvel, tánccal folytatódik a program. Bár a felsıbb osztályok már nem igénylik a szülık jelenlétét, az alsó tagozaton mindenképp egy újabb jó alkalom a velük való kapcsolatunk elmélyítésében.

IV.10. Karácsonyi ünnepély A

kereszténység

legbensıségesebb

legszebb, ünnepérıl

iskolánkban is minden évben megemlékezünk.

Régi

hagyomány szerint helyszínéül a falu

templomát

választjuk.

Nagyon jó kapcsolatokat ápolunk az

egyházzal,

így

szívesen

vettük, amikor évekkel ezelıtt a plébános

úr

felajánlotta

a

lehetıséget, hiszen így igazán meghitt, ünnepélyes keretek között tarthatjuk. Iskolánkban minden évben a harmadik osztályosok készülnek ünnepi mősorral. Több héten keresztül gyakorolják, próbálják verseiket, énekeiket, hiszen az egész község elıtt fognak majd szerepelni. Az elıkészületekbe a szülık is besegítenek. A jelmezek beszerzéséhez, a díszletek elkészítéséhez mindig elkél a segítı kéz. A szülık szívesen vesznek részt ezekben a munkálatokban, a pedagógusokkal közös munkában. A megemlékezést a tél szünet elıtti utolsó tanítási nap délutánján tartjuk. Délelıtt a Szülıi Munkaközösség ajándékkal kedveskedik iskolánk minden dákjának, így már akkor megkezdıdik az ünnepre való ráhangolódás.

32

Este a fenyıfákkal feldíszített templomban mi is ünneplıbe öltöztetjük a szívünket. A

rendezvényre

polgármestere,

meghívást jegyzıje,

kapnak

a

iskolánk

képviselıtestület

partnerei tagjai,

is:

az

községünk érsekcsanádi

tagintézményeink vezetısége, az óvoda vezetısége, a kisebbségi- az oktatási képviselı, nyugdíjas pedagógusaink és a plébános úr. Természetesen eljönnek a szülık, nagyszülık hozzátartozók is és mindenki, aki ily módon is ünnepelni szeretne. Diákjaink karácsonyi versekkel, dalokkal készülnek és elıadnak egy szívmelengetı jelenetet is. Betlehemes játékkal mesélik el a kis Jézus születését, melybıl a pásztorok vidámsága sem hiányozhat. Volt olyan év is, amikor projektoros kivetítéssel színesítettük, emeltük

az

est

meghittségét.

A

mősort rendszerint a tanári kórus éneke zárja, ami nagy tetszést arat a közönség

körében.

mindenkinek

Így

kívánunk

boldog,

békés

karácsonyi ünnepeket.

IV.11. Farsangi bál A

farsang

gazdag

néphagyományokra

épül.

Vízkereszttıl

(január

6.)

hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. Ezt az idıszakot vidámság jellemzi. A közösségek bálokat, népünnepélyeket, mulatságokat rendeznek. Utolsó néhány napja a karneválok ideje. Nem véletlen, hogy ekkor rendezik meg a riói és a velencei karnevált is. Magyarországon a mohácsi busójárás zárja a magyar farsangot, mely egyben télbúcsúztató is. Iskolánk minden év februárjában megrendezi

az

iskolások

jelmezes

farsangi

bálját.

Fı

szervezıje

a

Diákönkormányzat, azonban a munkában jelentıs részt vállalnak a szülık. Már a téli szünet után, januárban elkezdenek készülıdni az osztályok a bálra. A helyi hagyomány

szerint

minden

osztály

tervez

csoportjelmezt

és

beöltözik.

Elıfordulnak egyedi, páros, vagy kiscsoportos jelmezek is. A tervezés a szülık, a gyermekek és az osztályfınökök együttes munkája. Rengeteg ötlet születik, szárnyaló fantáziáról árulkodnak a jelmezek, és minden évben újakat láthat a

33

közönség. A jelmezek elkészítése sok idıt igénylı munka. dolgoznak

A szülık sokat

otthon

a

ruhák

elkészítésével, majd a bál elıtt az osztályfınökkel együtt öltöztetik fel a gyermekeket a versenyre. A zsőrizésre az iskola és a Szülıi Munkaközösség vezetıjét

szokta

felkérni

szervezı

Diákönkormányzat. A rendezvény helyszíne a tornacsarnok, ahol elég nagy a tér. A termet a gyermekek és a pedagógusok együtt díszítik fel szalagokkal, léggömbökkel, ahogy az egy farsangi mulatsághoz illik. Az anyagot a Diákönkormányzat adja. A farsangi bál a jelmezesek felvonulásával kezdıdik. A jelmezesek többször végigvonulnak a zsőri elıtt, kellı idıt hagyva a döntés megalapozására. Természetesen a mősorvezetınél bemutatkoznak, hogy kik ık tulajdonképpen, bár ez legtöbbször egyértelmő. A bemutatkozás némi humorral színezve fokozza a báli hangulatot. Az

idei

tanévben

pedagógusok,

a

cserkészvezetı

a szülık

nagy

bálon

a

és

a

meglepetést

okozott a nézıknek. A Hófehérke és a hét

törpe

címő

mese

parodizált

változatát adta elı, természetesen jelmezben. Óriási derültséget váltott ki a közönségben. Az elkövetkezendı években

hagyományt

szeretnénk

ezzel teremteni, mert ez nagyon jó példája a szülık, a helyi társadalom és a pedagógusok közötti együttmőködésnek. A zsőri a felvonulás után visszavonult, hogy meghozza a döntést. Ez idı alatt a gyermekek

jelmezben

táncolhattak,

a

büfében

ehettek,

eredményhirdetés után szüleik segítettek a jelmezeseknek átöltözni.

34

ihattak.

Az

A zsőri csoportos és egyéni kategóriában dönt

elsı,

második

és

harmadik

helyezésrıl. A nyertesek ajándékát a Szülıi Munkaközösség állja. Ez általában csoki, sütemény, torta, amit a csoport tagjai el tudnak osztani egymás között. Azoknak a jelmezeseknek is kedveskedik a

Diákönkormányzat,

akik

beöltöztek

ugyan, de nem értek el helyezést, értékelve aktivitásukat. Ez a rendezvény szép példája az iskola és a szülık összefogásának. Túl azon, hogy a jelmezeket jobbára a szülık készítik el (fıleg alsó tagozatban), sütnek, szendvicseket készítenek és a bál ideje alatt üzemeltetik a büfét, melybıl a Szülıi Munkaközösségnek bevétele származik. A bálról az egész falu értesül, hiszen a helyi újság képekkel illusztrálva tudósít a rendezvényrıl.

IV.12. Nyílt hét Több évtizedes hagyomány már iskolánkban a nyílt tanítási nap, amikor a szülık, nagyszülık nem csak hallanak, hanem betekintést is nyerhetnek az iskolában folyó oktató-nevelı munkába az által, hogy az órákat látogathatják. Az érdeklıdés nagysága miatt ma már nem csak egy nap, hanem egész hét áll rendelkezésre, így lehetıséget biztosítunk a különbözı idıbeosztással dolgozóknak. A szülı valamennyi órán végig követheti gyermeke munkáját. A többgyermekes szülı így mindegyik gyermekének óráit meglátogathatja. A nyílt hét sikerét jelzi, hogy mind a gyerekek mind a szülık élvezik a hét során eltöltött órákat. A tanárok is igyekeznek minél érdekesebb feladatokat összeállítani, s elérni, hogy minél több szerepet kapjanak a gyermekek a tanórákon. 35

IV.13. Március 15-i ünnepség „Emeld fel fejedet büszke nép!” Ez március 15-e központi gondolata. Ezt üzente ez a nap nemesnek, jobbágynak, magyarnak és nem magyarnak egyaránt. Mindenki építse hazáját legjobb tudása szerint. E gondolatok jegyében készítetik el az iskola pedagógusai a megemlékezés forgatókönyvét. Sükösdön a községi szintő ünnepség az egykori moziban zajlik. A megemlékezı mősort az iskola 5. osztályos tanulói adják elı osztályfınökeik vezetésével. Az ünnepséget a mősor után a Sükösdi Népdalkör színesíti Kossuth nótákkal és citerazenével. Ilyenkor az iskola énekkarosai is együtt énekelnek a felnıttekkel. Az 5. osztályosok már az esemény elıtt egy hónappal elkezdik a próbákat. Közben a szülık elıkészítik a korabeli ruházatot, segítik otthon a gyermekeket a szövegek megtanulásában. Sokszor ık is eljönnek a próbákra. Ötleteikkel, javaslataikkal viszik elıre a pedagógusok munkáját. Tartják a lelket a gyerekekben, mert bizony megterhelı minden délután a próba, de a mősor sikere kárpótolja ıket.

IV.14. Versenyek Intézményünkben különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink kulturális téren is

bemutathassák

tehetségüket.

Ennek

érdekében

mesemondó,

szavaló

versenyeket rendezünk. A legjobbak tovább jutnak a területi fordulókra ahol mindig dobogós helyen végeznek. A helyben megrendezett versenyeinken számos szülı, nagyszülı szurkol gyermekeiknek, unokáiknak. Iskolánk több mint tíz éve májusban megrendezi a Petıfi Sándor területi szavalóversenyt, ahol a környék iskoláinak legjobbjai mérik össze tehetségüket. A vendéglátásról a Szülıi 36

Munkaközösség gondoskodik. Másik kiemelkedı verseny a helyi könyvtár által megrendezett

könyvtári

vetélkedı,

amelynek

célja,

hogy

gyermekeinkkel

megszerettesse a szépirodalmat, és rendszeres könyvtárlátogatóvá váljanak. Valamennyi verseny jutalmazásához a ,,Sükösdiek a gyermekekért” alapítvány járul hozzá.

IV.15. Xl. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Mőveltségi Találkozó 2010. április 24-én, szombaton a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája adott otthont a Forrai Sándor Rovásíró-kör által szervezett XI. Kárpátmedencei Rovásírásverseny és Mőveltségi találkozó elıdöntıjének. Ezzel egy idıben az országban még 6 helyen, Budapesten, Szolnokon, Balassagyarmaton, Alsópáhokon, Püspökladányban, Móron, valamint a határon kívüli Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken tartottak szintén elıdöntıket. Sükösd a dél-magyarországi régió közepén fekszik, könnyen megközelíthetı, ezért is vállalta az iskola azt a megtiszteltetést, hogy Rovásírásversenyt rendez. Az iskolában 2002 óta tanulják a sükösdi kisdiákok a rovásírás ısi jeleit és valamennyi eddig megrendezett országos versenyen sikeresen szerepeltek. A 10 37

sükösdi tanulón kívül még 9 helyrıl összesen 20-an jelentkeztek a rovás írni tudó fiatalok:

Dunaújvárosból,

Szedresrıl,

Kalocsáról,

Szabadszállásról,

Bonyhádvarasdról, Pécsváradról, Csátaljáról, Tengelicrıl, Medináról.

A megmérettetésen három korosztály vett részt: 9 alsó tagozatos, 15 felsı tagozatos és 6 középiskolás tanuló. A verseny során rovásírás szöveget kellett latin betősre átírni, majd fordítva, a latin betős szöveget rovásírással leírni. A harmadik feladatban a mai magyar nyelvbe beépülı idegen szavakat kellett felismerni és annak magyar megfelelıjével párosítani. (Pl. aktív – dolgos, tevékeny stb.) A versenyzési idı 45 perc volt. Aki hamarabb végzett a feladatokkal mehetett a rovásírásos szöveg hangos olvasására. Amíg

a

rovásírás

feladatokat

javították,

oktatók

a

addig

a

fiatalok kézmőves foglalkozásokon pihenhették ki a fáradalmakat. Volt fafaragás,

ónöntés,

körmön-fonás, főzvesszıbıl

nemezelés,

gyertyamártás, gyermekjátékot

is

fontak, valamint a közelgı anyák napjára

is

gondolva,

szép

ajándékokat készítettek. Az alapanyagokat az Általános Iskola, a vendéglátást a „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvány biztosította.

38

Azok juthattak tovább a június 19-én, Budapesten megrendezendı országos versenyre, akik a legkevesebb hibával írtak. Azonos hibapont esetén a feladatok elkészítési ideje döntött. A gyıztesek értékes könyvekkel és emléklappal térhettek haza. A könyveket sükösdi vállalkozók ajánlották fel, akik értékelik azt, hogy a gyermekek rovásírást tanulnak. A versenyzıket elkísérı szülık kellemes napot töltenek el az iskolában eszmecserével, ónöntéssel, és egyéb kézmőves tevékenységgel. Egyre több szülı érdeklıdik a rovásírás szakkör iránt.

IV.16. Anyák napi megemlékezés Iskolánkban minden évben minden évben megemlékezünk az édesanyákról, nagymamákról. Ez az az ünnep, melynek fénye soha sem halványul el az emberek szívében, hiszen azokat köszöntjük e napon, akiknek a legdrágábbat, az életünket köszönhetjük. Az alsó tagozaton minden osztály külön tartja a rendezvényt meghitt, bensıséges keretek között. A gyerekek saját kező meghívót készítenek

édesanyjuknak,

nagymamájuknak.

A

kezdési

idıpontok

meghatározásánál arra is figyelünk, hogy akinek másik osztályban is van alsós testvére, a szülık oda is el tudjanak menni. Mi tanítók hetekkel elıbb összeállítjuk a mősort, gondosan ügyelve arra, hogy minden

kisdiák

lelkiismeretesen,

megszólítsa, pontosan

köszönthesse

meg

is

tanulják a kapott verseket, szövegeket, dalokat. Hagyomány már, hogy minden mősorban helyet kap egy megható vagy éppen

humoros

anyák

napi jelenet,

amelyben a gyerekek gyakran a felnıttek bırébe bújva mutathatják meg színészi képességeiket. Ez a szülık körében minden

esetben

nagy

sikert

arat.

39

édesanyját.

A

gyerekek

Természetesen minden kisdiák készít ajándékot is az édesanyjának, amibe szívétlelkét

beleadja.

A

faliújságra

képeket

festenek,

rajzokat

készítenek

az

édesanyjukról. A nagy nap délutánján ünneplıbe öltözve érkeznek a gyerekek szüleikkel, nagyszüleikkel, testvéreikkel. Örömmel tapasztaljuk, hogy az édesapák is eljönnek, sıt olyan szomszéd néni is, akivel szoros kapcsolatban van a kisgyerek. A vendégek rendszerint meghatódva és büszkén figyelik a szereplıket, akik izgatottan, néhányan remegı hangon adják elı mősorukat. Az elsı osztályosoknál néha az is megesik, hogy elsírják magukat. Ilyenkor szükség van a tanító néni vagy a szülı vigasztalására. Szem nem marad szárazon, azonban az ajándék- és virágátadás megható pillanataiban, amely alatt csodaszép zenei aláfestés szól. Néhány osztályban lehetıség nyílt anyák napi prezentáció kivetítésére is, amely még inkább színesítette, gazdagította ezt a szép ünnepet. Sajnos olyan is megtörtént már, hogy nem jött el a kisgyerek édesanyja és más hozzátartozója sem a családból a mősorra. Ilyenkor a többi szülınek szorult el a szíve, s a tanító néninek kellett elmagyaráznia, hogy otthon újra mondja el a versét és adja át az ajándékát. Ez leginkább a halmozottan hátrányos helyzető, roma gyerekeknél fordult elı. Bízunk benne, hogy az ilyen esetek nem fognak megismétlıdni, és ezeknél a szülıknél is kialakul az igény, hogy legalább ezen az ünnepen odafigyeljenek gyermekük iskolai tevékenységére. Hiszen ez az a program, ahol csaknem a teljes család megjelenik az iskolában és a mősor után lehetıség nyílik néhány szót váltani a szülıkkel, legyen szó akár közvetlen beszélgetésrıl, akár a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatásról.

40

A felsı tagozatosok már nem rendeznek ünnepséget, de ık is megemlékeznek az édesanyákról. Magyar órán anyák napi verseket olvasnak, technika órákon pedig a kicsikhez hasonlóan ajándékot készítenek, ezzel lepik meg anyukájukat.

IV.17. Osztálykirándulások Minden

év

májusának

elejére

szervezik

az

osztályfınökök

az

osztálykirándulásokat. Évtizedek óta él ez a szokás. A gyerekek izgalommal készülnek rá, alig várják, hogy eljöjjön a május. A pedagógusok már szeptemberben elkezdik a szervezést. Az elsı szülıi értekezleten ismerteti a szülıkkel elképzeléseit a kirándulással kapcsolatban. A szülık is javaslatokat tesznek, majd az osztályfınökkel közösen meghatározzák az úti célt. Ma jelentısen befolyásolja a döntést a szülık anyagi helyzete, hiszen ık állják az utazás költségét. Az iskola minden évben igyekszik úgy tervezni, hogy lehetıleg minden gyermek részt tudjon venni a kiránduláson. A kirándulás költségét havi részletekben fizetik be a szülık a Szülıi Munkaközösség pénztárosának, így könnyebb a családnak kigazdálkodni az összeget. Régebben még két-három napos osztálykirándulásokat is tudtunk szervezni, mert meg tudták engedni maguknak a szülık. Szakmai szempontból is könnyebben tervezett a pedagógus. Rendszert tudott felállítani az iskola, a kirándulások tartalmi

része

jobban

egymásra

épülhetett.

A

több

napos

kirándulást

tartalmasabbá lehet tenni, több helyre el lehet jutni, mert arányosan kevesebb az utazás. Az esti együttlétek újfajta szituációkat teremt a gyerekekkel, jó alkalmak a közösség formálására, a tanulók megismerésére. Az utóbbi években egyre kevesebb osztály tud két napos kirándulást vállalni. 2010-ben minden osztályfınök egy napos kirándulást szervezett. Szokás iskolánkban, hogy a kirándulókat elkíséri néhány szülı. Az idén az elsı és második osztályosok nagy utat vállaltak: a budapesti állatkertben töltötték el a napot. Az esıs idı ellenére sok-sok élménnyel érkeztek haza. A harmadik és negyedik osztályosok Ópusztaszerre látogattak. Az ötödik és

41

a hatodik osztályosok Székesfehérvár nevezetességeivel ismerkedtek meg és láthattak egy római kori villagazdaságot. A hetedik és a nyolcadik osztály a Balaton-felvidékre utazott.

IV.18. Közös programok a családdal Az osztályközösség építése céljából minden osztály havonta egy közös programot szervez. Ez lehet színház- vagy mozi látogatás, kerékpártúra, vetélkedı, osztálydekoráció készítése, stb.. Ötleteket nemcsak a gyerekektıl, hanem a szülıktıl is várunk, s igyekszünk ıket is bevonni e rendezvényekbe. A legsikeresebbek a fızéssel egybekötött biciklitúrák. Az idıjárástól függıen ısszel vagy tavasszal valósulnak meg. Ilyenkor apukák, anyukák és testvérek is elkísérnek bennünket, akik a biztonságos közlekedésen is segítenek. Több túránk során akadt probléma a kerékpárokkal, ezeket is az ı segítségükkel oldottuk meg. A csomagok szállítását utánfutós autó szokta biztosítani. Kedvelt helyszínünk a Duna ártere, de túráztunk már a közeli erdıbe is. Közösen veszünk részt a fızés elıkészítésében, majd míg a gyerekekkel felfedezzük a környéket, addig néhány szülı elkészíti az ebédet. A délután a közös játéké, a kötetlen beszélgetéseké. Szülık és pedagógusok ilyenkor barátként viszonyulnak egymáshoz. Olyan témákról is szó esik, melyek a szülıi értekezleteken, fogadóórákon nem kerülnek elı. Olyan szülık is közelebb kerülhetnek egymáshoz, akik elıtte esetleg

42

kevesebbet beszélgettek. A gyerekeket is egy teljesen más oldalukról ismerhetjük meg ilyenkor. Volt már közös kirándulás lovas tanyára is. Ügyességi vetélkedıkkel, lovaglással és finom palacsintával tették emlékezetessé a szülık a gyerekek és maguk számára ezt a napot. Nagyon fontosak a szülıkkel való kapcsolattartásunk szempontjából az ilyen közös rendezvények, hiszen kötetlen jellegükbıl adódóan rendkívül építı hatásúak.

IV.19. Családi gazdaság megtekintése A szülıi segítség a tanítási órák megszervezésénél is jelen van. Faluhelyen, így Sükösdön is sok eredményes családi gazdaság mőködik. Az alsó tagozatosok környezetismeret órán látogatnak el egy-egy ilyen gazdaságba, a felsı tagozatosok pedig természetismeret, vagy biológia órán. Megtudhatják a házigazdától, hogy melyik állatot hogyan kell gondozni, mi az igénye. Milyen idénymunkákat kell elvégezni a kertben. Láthatnak a gyermekek ritka tenyésztett állatokat is. Sok ismerethez jutnak így, tapasztalás útján a tanulók. Ezek a szülık iskolán kívül is szívesen fogadják vendégül a tanulókat, gyermekük barátait, akik szívesen játszanak az állatokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok gyermek olyan elızetes ismerettel érkezik a természetismeret órára, hogy a tananyagot szinte tudja. Így kiegészítı anyagra is marad idı az órán.

IV.20. Pedagógusnap Június elsı hétvégéje a pedagógusnap jegyében zajlik az iskolában. Sok szülı neveli úgy gyermekét, hogy tisztelje tanárait, akik egész évben fáradoztak érte. Délelıtt egy- egy szál virággal köszöntik a pedagógusokat. Van olyan tanuló is, aki rajzzal kedveskedik a tanító néninek. A

Szülıi

Munkaközösség

tisztelete

jeléül

minden

évben

meghívja

a

pedagógusokat egy meghitt, vacsorával egybekötött beszélgetésre. Ezen az estén mindig jelen vannak a nyugdíjas pedagógusok is. A szülık ıszinte, önzetlen 43

szeretete nyilvánul meg abban a munkában, amit ennek a megrendezésére és lebonyolítására fordítanak.

IV.21. Kulturális bemutató A

tanév

utolsó

elıtti

hetében

kerül

megrendezésre

mintegy

a

tanév

összegzéseként a kulturális bemutató. Itt fellépnek a szakköreink tanulói, kulturális versenyek szereplıi, valamint azok a diákok, akik meg szeretnék mutatni, hogy valamilyen téren tehetségesek. Így a vendégek betekintést nyerhetnek az iskolában folyó oktató-nevelı munkába egy kicsit más szemüvegen keresztül. A rendezvényt a nagy érdeklıdés miatt a mozi épületében tartjuk. Vendégeink a szülık, nagyszülık mellett a község polgármestere, jegyzıje, a képviselı testület tagjai, valamint egykor az iskolában tanító nyugdíjas pedagógusok. A változatos mősorszámok jó szórakozást nyújtanak diáknak, felnıttnek egyaránt. Az elıkészületekben a szülık is kiveszik a részüket, hiszen a színdarabokhoz szükséges kellékek összegyőjtésében, jelmezek készítésében segédkeznek a pedagógusoknak. A szülık mindig nagy elégedettséggel nyugtázzák a bemutatót.

44

IV.22. Ballagás Iskolánk legmeghatóbb ünnepsége a ballagás. Az iskola valamennyi dolgozója és diákja búcsúzik el a nyolcadikosoktól. Az iskolát virág köntösbe öltöztetik, a díszítéshez az iskola apraja-nagyja hozzájárul. Különösen a ballagtató hetedik osztály és szüleik munkája elızi meg az eseményt. Gondoskodnak a ballagók tarisznyáiról, virágairól. Igyekeznek minél találóbb gondolatokkal útra bocsátani a ballagókat.

Az

elmúlt

években

az

ünnepséget a sportcsarnokban tartjuk, melyet

különösen

ízléses

módon

díszítenek fel a szülık. Az elmúlt nyolc év élményeirıl, eseményeirıl képeket győjtenek össze titokban, melyekbıl videó összeállítás készül és kivetítésre kerül a ballagási ünnepség végén.

45

Jólesı érzés, amikor a ballagók vidékrıl érkezı

rokonai

elismerıen

szólnak

iskolánkról, a mősor színvonaláról. Eredményes

nyolcadikosaink

jutalmazásához gyermekekért” értékes

a

,,Sükösdiek

alapítvány

könyvekkel,

járul

a

hozzá

ajándékokkal,

kitüntetésekkel.

IV.23. Tanévzáró ünnepség A tanév utolsó eseménye, ahol diákok, szülık, pedagógusok találkozhatnak egymással, a tanévzáró ünnepség. Erre az eseményre is meghívást kapnak

iskolánk

nyugdíjas

partnerei

kollégáink.

és

Örömmel

tapasztaljuk, hogy nagyon sok szülı, nagyszülı jön el erre a vasárnap délutáni programra. Ugyanúgy, mint a tanévnyitón, most is a negyedik és a hatodik

osztályosok

készülnek

tanévbúcsúztató, nyárcsalogató versekkel. Vidám tánccal, strandkellékekkel idézik elénk a hın áhított nyári pihenést. Színes mősoruk minden évben nagy tetszést arat.

Ezután

iskolánk

igazgatónıje

értékeli

a

tanévet,

majd

igazgatóhelyettesünkkel közösen kiosztják a jutalomkönyveket azoknak a diákoknak, akik a tanév során szorgalmasan, kitartóan, eredményesen dolgoztak. Jó látni a szülık büszke arcát, amikor gyermekük átveszi megérdemelt jutalmát. Nemcsak az iskola ad át díjakat, hanem az önkormányzat is. Minden évben külön elismerésben részesül az a két diákunk, akik az adott évben kimagasló teljesítményt értek el valamely területen. Ezt a díjat polgármesterünk és az oktatási bizottság elnöke adják át. Közös díjban részesülnek jubileumi kitüntetettjeink is. Az idei évben is volt olyan nyugdíjas pedagógusunk, aki 50 évvel ezelıtt szerezte meg tanítói képesítését, ez alkalomból vehette át 46

aranydiplomáját.

Ezután

igazgatónınk

egy- egy virágcsokorral köszöni meg az Szülıi Munkaközösség vezetıségének és a „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvány titkárának bejelenti

az a

éves

tanév

munkáját, lezárását.

majd Minden

osztály elvonul tantermébe, hiszen a bizonyítványosztás következnek.

izgalmas

pillanatai

Természetesen

a

szülık

is

bekísérik

gyermekeiket.

Az

osztályfınökök röviden összegzik az osztály munkáját és megköszönik a szülıknek a tanév során nyújtott segítségüket, támogatásukat.

IV.24. Helyi újság A rendszerváltás után önálló helyi lap jelent meg községünkben Sükösdi Napló néven. A lapindítás célja az volt, hogy a helyi eseményekrıl a lakosság minél részletesebben tájékozódjon. E feladat ellátására néhány év múlva megkezdte adását a Sükösd Televízió, amelynek mősoraiban megjelent az iskolai élet minden fontos pillanata. Így a szülık rendszeres, szinte naprakész tájékoztatást kaphattak intézményünkrıl. A televízió üzemeltetése azonban 2009. december 31-én megszőnt. Ezért ismét elindították a Sükösdi Napló nyomtatását 2010. március 1jén

az

ÁMK

gondozásában.

Az

idei

évben

megnyitottuk

honlapunkat:

www.sukosd-csanad-amk.hu . Honlapunkon a látogatók megtalálhatják az iskolai dokumentumokat, melyek tartalmazzák az oktató-nevelı munkánk céljait és feladatait. Olvashatnak sikeres pályázatainkról, aktuális híreinkrıl. Képeken keresztül betekintést nyerhetnek színes rendezvényeinkbe.

IV.25. Sükösdi Anna Napok Így nevezik Sükösdön a falunapi rendezvénysorozatot. Az elnevezés eredete egy sükösdi legenda, amelynek több változata ismeretes, de a közös vonás mindegyikben az, hogy a XVlll. században élt egykori uradalmi erdész vadászata során tévedésbıl rálıtt 13 éves lányára, aki belehalt a sérülésbe. Apja a tragédia 47

helyére kápolnát építtetett, melyet azonban késıbb búcsújáró hellyé Szent Anna kultusza tett. A Szent Anna búcsúhoz kapcsolódnak Sükösdön az Anna-napok rendezvényei, mely a faluvezetés és a katolikus egyház együttmőködése jegyében szervezıdik. Megvalósításában a társadalmi szervezetek széles köre vesz részt, az iskola különösen nagy szerepet vállal benne. A falunap Sükösdön is, mint minden más településen jó alkalom arra, hogy megmozgassa a falu lakosságát, formálja a közösséget, erısítse az összefogást. Iskolánk minden évben aktív részese a Sükösdi Anna-napok rendezvényeinek. A három napos rendezvénysorozat (minden évben péntek, szombat és vasárnap) gazdag és változatos kínálattal szolgál a

falu

apraja-nagyjának.

Pénteken

kispályás focin mérkızhetnek a spontán összeállt csapatok. A helyi mővelıdési házban

megnyíló

helytörténeti

kiállításnak sok látogatója van. Szülık, nagyszülık elevenítik fel fiatal koruk emlékeit és mesélnek gyermekeiknek, unokáiknak a régmúlt idıkrıl. Képet kapnak a tanulók a régi iskoláról, látják nagyszüleiket a megsárgult tablókon. Megelevenednek számukra az egykori taneszközök, berendezések, amelyekrıl csak Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk címő, vagy Móra Ferenc: Kincskeresı kisködmön címő regényekben olvastak (tintatartó, toll, régi pad, és még sok érdekes tárgy). Este az Egyházközségi Házban a hagyomány szerint kiállítás nyílik. 2010-ben az erdélyi származású Vargyas Ildikó képei tekinthetık meg. Este a sportpálya színpadán a Danubia musical-tanszakának elıadásában az iskola tanulói is szerepelnek. A szombat délelıtti program mindig nagy vonzerı a gyermekeknek, kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Az óvodások számára az óvónık játszóházat rendeznek, ahol különbözı barkácsoló, ábrázoló tevékenységgel köthetik le magukat a kicsik, és természetesen az ıket elkísérı anyukák.

48

2009-ben elsı alkalommal az általános iskola pedagógusai magyar kézmőves napot szerveztek a kicsik és a nagyok szórakoztatására. A sportpálya mellett felállított két jurta sátorban kézmőves foglalkozásokon fejleszthetik mővészi érzéküket a nagyobbak (az általános iskolások, a középiskolások és a szülık).

Megtanulhatják

tőnemezelést,

a

készíthetnek

papírsárkányt, agyagot formázhatnak. A másik sátorban csuhéból virág készül.

A

türelmesebbek

kipróbálhatják a szappanos nemezelést, vagy megismerhetik a körmön-fonást. A pólófestésnél is megmutatkozik az alkotókedv és a fantázia. Szebbnél szebb alkotásokkal térnek haza a gyerekek. A foglalkozásokat tartó pedagógusoknak is nagy élmény ez a program. A kisebb gyerekekkel odalátogató szülık is szívesen kézmőveskednek a békés beszélgetések közben. Ott kellemes és tartalmas idıt tölt el együtt a szülı, a gyermek és a pedagógus. A felsorakoztatott programok mutatják, hogy minden alkalmat megragadunk annak érdekében, hogy a szülıkkel minél jobb kapcsolatot alakítsunk ki. Tudjuk, hogy a lehetıségek tárházát még nem merítettük ki, ezért minden évben igyekszünk valami újjal kibıvíteni.

V. A civil szervezetek létrejötte Magyarországon A civil, pontosabban a nonprofit elnevezést olyan szervezetekre használjuk, melyek

anyagi

haszonszerzéstıl

eltérı

céllal

léteznek,

társadalmi

öntevékenységet folytatnak, és mőködésüket valamely közösségi szükséglet mozgatja. Az elsı ilyen szervezıdések Magyarországon a 18. század utolsó évtizedeiben jöttek létre. A reformkorban egymás után alakultak meg a társadalmi és gazdasági problémák kezelését szolgáló szervezetek. Az önkényuralom idıszakában a Habsburg-kormányzat megbénította az egyesületek mőködését. Az önkéntes 49

szervezetek mőködése a kiegyezés után gyorsult fel újra, s a 20. század elejére már szinte minden társadalmi réteg, szakmai, vallási, etnikai és életkori csoport létrehozta a maga szervezetét. A magyar nonprofit szektor igazi virágzását a két világháború közt élte: az egyesületek kulturális, érdekképviseleti szerepet játszottak, tevékenységük a mindennapi élet és a szabadidı eltöltés szerves részét alkották. Az önkéntes szervezetek a minıség és az innováció szempontjából játszottak kulcsszerepet, hiszen ık alapították az elsı óvodákat, nınevelı

és

felnıttoktatási

gyermekkórházakat

és

intézményeket,

munkaközvetítı

múzeumokat,

irodákat.

Azonban

könyvtárakat, a

kommunista

hatalomátvétel hosszú idıre megtörte a nonprofit szervezetek fejlıdését. A háború következtében a tagság nagy része meghalt, így egyes szervezetek megszőntek, míg másokat megszüntettek. 1948-tól megkezdıdött a megmaradt egyesületek és alapítványok

felszámolása:

az

alapítványt,

mint

jogintézményt

1959-ben

szőntették meg. Adományozni csak közérdekő kötelezettségvállalással lehetett, s a megmaradt társadalmi szervezeteket és egyesületeket teljes párt- és állami ellenırzés alá vonták. A hetvenes évek végétıl, a nyolcvanas évek elejétıl kezdıdıen az egyesületek jogi szabályozásának szigora némiképp oldódott. Az emberek politikamentesnek látszó egyesületeket hoztak létre, melyek továbbra sem kérdıjelezhették meg a szocialista rendszert, de már a puszta létezésük is a pártállammal szembeni társadalmi ellenérzést fejezte ki. A nyolcvanas évektıl pedig már éppen a pártállam válsága adott nagy lendületet az egyesületek tevékenységének, ami ugyan nyugtalanította a hatalmat, de e szervezetek betiltását már nem merte. A kommunista kormányzat felismerte, hogy az állam már nem képes a jóléti szolgáltatások biztosítására, ezért a Polgári Törvénykönyv 1987-es módosításával törvényesítette a nonprofit szervezetek létrehozását. Így ismét lehetıség nyílt alapítványok megalakulására. Az 1989. évi II: törvény pedig megteremtette az egyesülési szabadságot. Tehát Magyarországon egyesületek és alapítványok létrehozásának jogi rendezése megelızte a politikai rendszerváltást.

VI. Helyi társadalmi szervezetekkel való együttmőködés színterei A helyi társadalmi szervezetekkel való együttmőködésnek hagyományai vannak iskolánkban, hiszen Sükösdön is már a századforduló elején megjelentek a civil

50

szervezetek, egyesületek, melyek szervesen összekapcsolódtak az iskolai élettel és a tanulókkal. Ilyenek voltak a teljesség igénye nélkül felsorolva a KALOT, KALÁSZ,

Levente-mozgalom,

Cserkészet,

Önkéntes

Tőzoltó

Egyesület,

Színjátszó Társulat. Ezek mőködése a pártállam idején betiltásuk miatt megszőnt. A rendszerváltás azonban ismét felélesztette, sıt új egyesületek, alapítványok létrehozását eredményezte, melyekkel iskolánk kezdettıl fogva együttmőködik.

VI.1. Sükösdi Helytörténeti és Kulturális Egyesület Az egyesület 2003-ban alakult meg azzal a céllal, hogy felkutassa, és összegyőjtse a helyi hagyományokat, a népi kultúra és a mindennapi élet eszközeit, hogy megırizze a jövı nemzedéke számára. Az egyesület 2004 óta minden évben az Anna-napok rendezvénysorozat keretében kiállítást rendez az összegyőjtött anyagból, melyet nemcsak a felnıtt lakosság, hanem a tanulók is érdeklıdéssel tekintenek és csodálnak meg. A kiállítás megnyitóját az iskola tanulóinak irodalmi-zenei összeállítása gazdagítja. Valamennyi osztály megtekinti a kiállítást történelem, rajz, hon-és népismeret vagy osztályfınöki óra keretében. A kiállítások remek lehetıséget biztosítanak, hogy a gyermekek bepillantást nyerjenek nagy- és dédszüleik egykori életébe. Az egyesülettel való együttmőködés erısítésének egyik lehetısége, hogy a néprajz és történelem iránt érdeklıdı tanulókat is bevonják kutató munkájukba.

VI.2. Együttmőködés a „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvánnyal Az alapítványt 1996-ban a Sükösdi Általános Iskola hívta életre. Az alapítvány célja az általános iskolai oktatás formában részt vevı tanulók magas szintő mővelıdésének, az általános iskolai nevelés-oktatás tárgyi feltételeinek, valamint a 6-14 éves korosztály társadalmi beilleszkedésének elısegítése, támogatása, tehetséges tanulók felkarolása. Az alapítvány mőködése nyilvános, feladatai megvalósításában azonban önálló jogi személy. Létezése óta az alapítvány jutalmakkal ösztönzi a kimagasló tanulmányi, kulturális és

sporteredményt

elért

tanulókat. 51

Maximálisan

támogatja

az

iskola

oktatástechnikai gépparkjának bıvítését, így iskolánk a környék egyik legjobban és legkorszerőbben felszerelt gépparkjával rendelkezik. Az oktató-nevelı munkához elengedhetetlenek a szemléltetı eszközök, melynek bıvítéséhez

folyamatosan

versenyeken,

anyagilag

pályázatokon,

hozzájárul.

sportrendezvényeken

A

tehetséges

való

tanulók

részvételéhez

oly

mértékben járul hozzá, hogy a nevezési díjakat és az utazási költségeket rendezi. A helyi versenyek fı támogatója. Szakköröseink kirándulásához is hozzájárul, hogy diákjaink tapasztalat útján szerezzenek maradandó ismereteket. A mai világunkban elengedhetetlen követelmény idegen nyelvek ismerete. Iskolánkban kiemelt szerepet játszik az idegen nyelv oktatása. Tanulóink heti öt órában tanulják az angol, illetve német nyelvet. Nyolcadikosaink alapfokú komplex nyelvvizsga díját az alapítvány finanszírozza. Sportolóink támogatását is igen fontosnak

tartja

az

alapítvány:

sportruhával,

sporteszközökkel

támogatja

tehetséges sportolóinkat. Intézményünk legmeghatóbb ünnepsége a ballagás. E szép eseményt az teszi még

emlékezetesebbé,

hogy

ballagóink

jutalmazásához

hozzájárul,

s

a

legkiemelkedıbb eredményeket elért tanulóknak díjat adományoz. Az

alapítvánnyal

való további

együttmőködés

lehetısége, hogy a jövıben segíti

külföldi

angol

német,

nyelvterülető,

valamint magyar

–

határon –

testvériskola

túli

iskolákkal kapcsolat

kiépítését. Így a hátrányos helyzető tanulóink elıtt is kitárulna a világ.

52

VI.3. Kapcsolat a Térségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal Minden tanév elején a veszélyeztetett tanulók felmérése során iskolánk konzultációt folytat és megbeszéli a tapasztalatokat a szolgálattal. Az iskola gyerekvédelmi felelıse és a családgondozó közös családlátogatásokat végez a veszélyeztetett tanulók családjainál. Az igazolatlan mulasztások számának csökkentése végett az iskola jelzéseket küld a szolgálat felé, ha valamely tanuló hosszú ideig hiányzik. Késıbb tılük írásos visszajelzés érkezik a probléma okairól és a lehetséges megoldásokról. A családsegítı vezetıje és az iskola gyermekvédelmi felelıse is részt vesz az önkormányzat

Szociális

és

Egészségügyi

Bizottságának

ülésein

minden

hónapban. Itt döntéseket hoznak segélyek ügyében, lakhatási támogatásokban, ingyenes étkezésrıl. A helyi önkormányzat jegyzıje igénybe veszi az iskolai gyermekvédelmi felelısének segítségét abban is, hogy írásban értesíti a halmozottan hátrányos helyzető tanulók szüleit a nyári ingyenes étkeztetésrıl, fürdetési lehetıségekrıl. Kéthavonta esetmegbeszélések zajlanak a gyermekjóléti szolgálat vezetıi és családgondozói, az óvoda gyermekvédelmi felelıse, az iskola gyermekvédelmi felelıse, a körzeti megbízott, a védınık és az önkormányzat gyámügyekkel foglalkozó munkatársa között. Mindez tanulóink érdekében történik, hogy minél inkább kiküszöböljék a veszélyeztetett tanulók gondjait, problémáit.

VI.4. Kapcsolat a helyi Egészségügyi Központ dolgozóival Az

egészségügyi

dolgozókkal

jó

kapcsolatot

tartunk

fenn.

Az

iskola

gyermekvédelmi felelıse tanév elején elkíséri felülvizsgálatra a gyermekorvoshoz a gyógytestnevelésre javasolt tanulókat. Az osztályfınökök vezetésével tanulóink rendszeres szőrıvizsgálaton vesznek részt. A szőrıvizsgálatok alkalmával megmérik a tanulók súlyát, magasságát, vérnyomását, illetve tesztelik látásukat. Kiszőrik az esetleges színvakságot, gerincferdülést. A kötelezı oltásokra is tanáraink kísérik el diákjainkat.

53

A

gyermekvédelmi

felelıs

telefonon

vagy

személyesen

érdeklıdik

a

gyermekorvosnál a mulasztók hiányzásairól. A védınık rendszeresen higiéniai ellenırzést tartanak minden osztályban, felhívják a tanulók figyelmét a helyes hajápolásra és tisztálkodásra. Azok a tanulók, akiknél valamilyen rendellenességet fedeznek fel, idıpontot kapnak a gyermekorvoshoz, és ott gyógyszeres ellátásban részesülnek. Tanulóink félévente fogászati ellenırzésen vesznek részt. A védınık a tanév során felvilágosító elıadásokat tartanak: az elsı és második osztályosoknak tisztálkodásról,

a

fogápolásról;

egészséges

harmadik-negyedik

étkezésrıl

és

életmódról;

osztályosoknak ötödik

és

a

hatodik

osztályosoknak a serdülıkori változásokról; hetedik-nyolcadik osztályosoknak a dohányzásról, kábítószerekrıl, alkoholról és ezek káros hatásairól.

VI.5. Kapcsolat a helyi egyházzal Az iskolánk történeténél már utaltunk rá, hogy az államosításáig római katolikus népiskola volt. A rendszerváltás után ismét kialakult iskolánk és a helyi egyház között a jó kapcsolat. Tanulóink többsége hittanos. Iskolánkban a hittanórák beépítésre kerültek az órarendbe, megtartásukra tanterem áll a hitoktató rendelkezésére. Több éve a karácsonyi ünnepséget a templomban bonyolítjuk le. Évek óta tanulóink eredményesen szerepelnek az egyházmegye hittanos versenyein.

Az

egyházi

ünnepeket

tanulóink

szereplése

teszi

még

színvonalasabbá.

VI.6. Együttmőködés az 547-es számú Belon Gellért Cserkészcsapattal A csapat 1990-ben alakult újjá a Sükösdi Római Katolikus Egyházközség fenntartásában. Olyan önkéntes, politikamentes, vallásos alapokon nyugvó ifjúságnevelı mozgalom, mely hasznos idıtöltést kínál a fiatalok számára a nemzeti, kulturális értékek megismerésére, hazánk természeti adottságainak felfedezésére, hagyományápolásra. Emellett a cserkészet gyakorlatias életre nevel. 54

Célja, hogy kifejlessze a fiatalok lelki, fizikai, szellemi és érzelmi adottságait, szociális érzékeit. Igyekszik a fiatalokat arra nevelni, hogy mővészei legyenek életük

tökéletesítésének,

kibontakoztassák

képességeiket,

és

jellemes

egyéniségként hasznos tagjai legyenek a helyi közösségnek, a nemzetnek, és ez által hozzájáruljanak a világ jobbá tételéhez. A cserkészet arra törekszik, hogy az ismeretszerzés alapja a személyes megfigyelés, cselekvés, és tapasztalat legyen. Ezért folyamatos, ösztönzı és változatos programokon és tevékenységeken vesznek részt, amelyek az ismeretszerzést, közösségi

játékokat,

szolgálatokat

kialakításához

énekeket foglalnak

nagymértékben

és

hasznos

magukba.

hozzájárul

a

Az

gyakorlatokat,

valamint

egészséges

életmód

különbözı

sportprogramokkal,

vetélkedıkkel, vízi programokkal, kerékpáros és gyalogtúrákkal. A nyári táborok különösen segítik a közösség összekovácsolódását, erısíti az egymásra figyelés fontosságát a természet közelségében. A cserkészcsapat tagjainak többsége iskolánk jelenlegi vagy végzett tanulója. Elıttük számos kerületi és országos cserkész rendezvény lehetısége is nyitott. A jó társaság, a hasznos programok mellett tanulóink községünk megbízható, a közéletben szereplı személyiségeivé válhatnak. A gyerekkel való szoros kapcsolat utat nyit a szülık felé, mely egy összetartó közösség kiépülését eredményezte. A sükösdi iskolás cserkészek a megyei szavalóversenyeken mindig dobogós helyezéseket értek el. Sportversenyeken - fıleg a labdarúgás területén - értek el sikereket a sportkedvelık. Iskolánk

törekszik

a

cserkészcsapattal

való

további

szoros

kapcsolat

fenntartására, ennek erısítéséhez kiváló alkalmat jelenthet a közeljövıben az Anna-napok rendezvényeinek keretein belül a közös programok szervezése és lebonyolítása, továbbá sportvetélkedık rendezése.

55

VI.7. Kapcsolattartás a Sükösdi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A rendszerváltással lehetıség nyílt nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben kisebbségi önkormányzatok létrehozására. Sükösdön jelentıs a roma lakosság száma, ezért nálunk cigány kisebbségi önkormányzat alakult. A Sükösdi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal intézményünknek mindennapos a kapcsolattartása.

Utóbbi

tankönyvtámogatással,

kedvezményes

kirándulás,

táboroztatás, színházlátogatás szervezésével segíti az iskolát. Mikuláskor a kisebbségi

önkormányzat

ünnepséget

rendez,

ahol

a

roma

gyermekek

ajándékokat kapnak. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatok vezetıi segítséget nyújtanak a

roma családok problémáinak

megoldásában. Pályázatfigyelı

tevékenységükkel a tehetséges cigány tanulókat ösztöndíjhoz segítik. Az osztályfınökök

gyermekvédelmi

munkájába

aktívan

bekapcsolódnak,

családlátogatásokat végeznek a gyermekvédelmi felelıssel. Rendezvényeinken részt vesznek. A kisebbségi önkormányzat vezetıje segít az iskola etnikai programjának

megvalósításában.

Segítségével

roma

tanulóink

területi

versenyeken vesznek részt, s az elmúlt idıben eredményesen helyt álltak népdaléneklési és cigánytánc versenyeken. Kapcsolattartásunkat

az

elkövetkezendıkben

erısítené,

ha

ismét

felelevenednének az évek óta elmaradó iskolánkban megrendezett területi roma mese-és szavalóversenyek. Továbbá lehetıséget kellene biztosítani roma tanulóinknak, hogy a cigányság nyelvét elsajátítsák. Ehhez mindenképpen szükség lesz a kisebbségi önkormányzat támogatására.

56

VI.8. Kapcsolat az Apáczai Kiadóval Iskolánk szoros kapcsolatot tart fenn az Apáczai Kiadóval évtizedek óta. Tankönyveink nagy részét tılük rendeljük. Szakmai programokat, bemutató órákat, továbbképzéseket szerveznek iskolánk részére, mely Bázisiskolaként mőködik, ezért számos kedvezményre jogosult. Az oktató-nevelı munkát korszerő szemléltetı eszközökkel, térképekkel segíti. A kiadó minden évben anyagi támogatást nyújt a gyermeknap megrendezésére, amikor tanulóink felhıtlenül szórakozhatnak a meghívott vendégek mősorán. E napon a gyermekek meglepetésben is részesülnek. Ez minden évben másfajta édességgel, különleges ennivalóval, üdítıvel jár. A kiadó különös figyelmet fordít a valamiben tehetséges tanulók támogatására. Számos pályázatot, versenyt hirdet, melyen tanulóink részt vesznek, sıt dobogós helyezést is elérnek. A kiadó nyolcadikos diákok számára díjat alapított, melyet az országban olyan diákok nyerhetnek el, akik kiemelkedı tanulmányi munkájuk mellett számos versenyeredménnyel is büszkélkednek, és nemzeti történelmünk valamely eseményérıl pályamunkát készítenek. Tanulóink közül három diák pályázott az elmúlt években az Apáczai Díjra, s mindhármuknak sikerült elnyerni e kitüntetést. A kiadó kikötése, hogy e diákjaink kézzel fogható emléket is hagyjanak maguk után iskolájukban egy fa ültetésével.

57

VI.9. Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal A rendszerváltással ismét lehetıség nyílt a Diákönkormányzat létrehozására az iskolában. A diákönkormányzat kötelezı feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Emellett a törvény lehetıséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. Tehát döntésétıl függ, hogy az érdekképviseleti tevékenységen kívül milyen feladatokat vállal fel. Többféle jogkörrel rendelkezik: döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel. Az iskolai Szervezeti és Mőködési Szabályzat szabályozza a diákönkormányzat és az iskola vezetıi közötti kapcsolattartás formáját és rendjét. A diák-önkormányzati SZMSZ pedig konkrétan magába foglalja a DÖK mőködésével kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben készül munkaterv, amely a megvalósítandó programokat tartalmazza. Minden ısszel megrendezi és lebonyolítja a papírgyőjtést, melyben tanulók, szülık, nagyszülık és pedagógusok egyaránt lelkesedéssel vesznek részt. Rendszeresen szervez színházi és mozi látogatást. A téli hónapok beköszöntével korcsolyázni mehetnek a tanulók a DÖK szervezésében. Minden tanév elején a DÖK meghirdeti az osztályok közötti tisztasági és magatartás versenyt, melyet félévente értékel. A gyıztes osztályok jutalmazását a DÖK biztosítja. A nyári szünidı alatt is szervez programokat, ilyen például a nyári tábor, mely már több éve sikeresen mőködik és évrıl-évre egyre több diákot vonz.

VI.10. Kapcsolattartás a középiskolákkal A kapcsolattartás folyamatos a középiskolákkal. Felvilágosítást adnak a tanulók eredményeirıl.

Lehetıséget

biztosítanak

továbbtanulási

tájékoztatójukkal,

hogy

a

nyílt

nyolcadik

napok

alkalmával

osztályos

és

diákjaink

megismerkedhessenek a középfokú oktatási intézményekkel. Intézményünk a következı középfokú intézményekkel tartja a kapcsolatot: Jelky András ÁMK Szakképzı Iskolája-Baja; Bereczki Máté Szakképzı Iskola-Baja; Bányai Júlia ÁMK Kereskedelmi

és

Vendéglátóipari

Szakképzı

Iskola-Baja;

Katona

József

Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola-Kecskemét; Teleki Zsigmond Mezıgazdasági Szakképzı Iskola-Villány; Bedı Albert Középiskola, Erdészeti

58

Szakiskola és Kollégium - Ásotthalom; Dózsa György Gazdasági, Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. E középiskolák az ısz folyamán felkeresik iskolánkat, hetedik és nyolcadikosaink számára színes bemutatót tartanak intézményükrıl. Különféle prospektusokkal, CD-kel látják el tanulóinkat, hogy otthon is tanulmányozhassák szüleikkel együtt. Diákjaink télen felkereshetik az általuk kiválasztott középiskolát, és részt vehetnek nyílt napon, ahol órák keretében még közelebbrıl bepillanthatnak az adott iskola életébe.

VI.11. Együttmőködés a Sükösdi Népdalkörrel 1973-ban alakult meg községünk népdalköre, mely fennállása óta számos országos rendezvényen részt vett. Az idık folyamán citera zenekarral bıvült. A népdalkör a gyönyörő éneklés mellett megırizte a sükösdi népviseletet, melyet minden szereplésekor visel. Így a fiatal korosztály számára is ismert, hogy mit hordtak dédszüleik ünnepekkor. Az idei tanévben iskolánk énekkara együtt énekelt a március 15-i községi szintő megemlékezésen a népdalkörrel. Felemelı érzés volt hallgatni, ahogy kicsi és nagy, fiatal és idıs együtt énekelte a Kossuth-nótát, és a 48-as dalokat. Karácsonykor tanulóink maguk által készített ajándékkal kedveskedtek a népdalkör tagjainak. Az ajándékokat technika órán készítették, ami papírból készített színes karácsonyfa volt.

59

VI.12. Együttmőködés a Vöröskereszt szervezettel Sükösdön régi és nagy hagyománya van az iskola és a Vöröskereszt Szervezet kapcsolatának. Az 1980-as években pedagógus irányításával 70-80 gyerek vett részt a vöröskeresztes munkában. Házról-házra járva ık toborozták a falu lakosságát véradásra és rákszőrésre. Rendszeresen adtak mősort az idısek otthonában. Egész éven át tanulták, gyakorolták az elsısegélynyújtást és a csecsemıgondozást, év végén pedig versenyen mutathatták be tudásukat elméletben és gyakorlatban. Egyensapkát is varrtak maguknak az aktivista gyerekek. Rendezvényeken, jeles vöröskeresztes alkalmakkor büszkén viselték. Az iskolában tisztasági mozgalmat indítottak el és tartottak életben. Ma is jó alkalom nyílik a vöröskeresztes tevékenység kapcsán a gyerekek szociális

érzékenységének

fejlesztésére,

az

együttérzés

képességének

kialakítására, a segítıkészség fejlesztésére. A Magyar Vöröskereszt alapvetı feladata a szegények és a rászorulók segítése. Az Ifjúsági Vöröskereszt tagjai (vezetı

pedagógus

és

gyerekek

egyaránt)

önként

vállalnak

feladatot

adománygyőjtésben, az adományok eljuttatásában az elosztó helyre. Részt vesz iskolánk az idısek számára rendezett falu szintő ünnepség szervezésében és lebonyolításában. Az

Ifjúsági

segítségével

Vöröskereszt iskolánk

felsı

tagozatában újra elindítottuk a tisztasági mozgalmat, amely nem csak a tantermek tisztaságára vonatkozik, hanem a személyi higiénére elvárható,

is.

A

hogy

tanulóktól hozzanak

magukkal törölközıt és poharat. A tízórai elıtt kezet mosnak. Minden osztály folyékony szappant kap, amelyre a hetes ügyel. A tízórait szalvétára teszik és nem a padra. Ülve, nyugodtan esznek a nevelı felügyelete alatt. A szülık partnerek ebben a mozgalomban. Igyekeznek gyermeküket úgy elindítani otthonról, hogy a táskában minden benne legyen. Tisztaságfelelısök, az 60

osztályfınökök és a tízóraiztató tanárok együtt dolgoznak, hogy mindez jól mőködjön. Hagyomány iskolánkban a csecsemıgondozási és az elsısegélynyújtó versenyre való felkészülés és a versenyen való részvétel. A felkészítést a helyi védını vállalja, melynek kapcsán megismerik a tanulók a Vöröskereszt alapelveit, kialakul bennük az önzetlen segítségnyújtás és a másik ember iránti érzékenység. Gyermekeink örömmel vesznek részt a megmérettetésen. A verseny komolyságát mutatja, hogy az elsısegélynyújtó versenyt mentıtiszt bonyolítja le. Az iskola tanulói minden évben katasztrófavédelmi versenyre is jelentkeznek. E versenynek a bajai Tőzoltóság ad otthont. A felkészüléshez anyagot kapnak a gyerekek, ezen kívül igénybe veszik egy helyben lakó tőzoltó segítségét is. Fıként gyakorlati ismeretekre épülnek a versenyfeladatok, így azok a gyerekek, akik a tanulásban kevésbé sikeresek, de gyakorlati érzékük fejlettebb, itt jó eredménnyel szerepelnek.

VI.13. Együttmőködés a Tanodával A tanodák elsısorban a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető felsı tagozatos és középiskolás tanulóknak hivatott segítséget nyújtani abban, hogy tovább tudjanak tanulni, illetve meg tudják szerezni az érettségi bizonyítványt. Nevelési és oktatási programját a pedagógus közösséggel közösen készíti el a szakmai vezetı. A tanoda alaptevékenysége a tantárgyakhoz

61

kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Szorosan kapcsolódik az Iskolai Integrációs Programhoz is. A Sükösdi Szent Anna Alapítvány pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési

Terv

Társadalmi

Megújulás

Operatív

Program

támogatási

rendszeréhez tanoda program mőködtetésére. A pályázat eredményes volt, így 2010 januárjától elkezdıdhetett a munka, amely 2011. december 31-ig tart. Az alapítvány kuratóriumának döntése alapján a települési önkormányzattal és a Cigány

Kisebbségi

Önkormányzattal

együttmőködve

biztosítja

a

tanoda

mőködését. A projekt megvalósulásával megalapozható a programban résztvevı gyermekek eredményesebb életpálya-építése, minél magasabb iskolai végzettség megszerzése. A program hosszú távú célja a bevont gyermekek iskolai lemorzsolódásának csökkentése, a továbbtanulási és munkaerı-piaci esélyeik javítása. Közvetlen cél a tanulók pályaválasztásának segítése, érettségit adó szakközépiskolai továbbtanulásuk segítése. Feladatának tekinti a program a gyermekek önbizalmának erısítését, a tehetségek gondozását, az elıítéletek csökkentését és identitásuk erısítését. A mentorok szakmai tudásukkal segítik a gyermekek fejlıdését. A Tanoda a sükösdi Kossuth Lajos utcai Roma Közösségi Ház épületében indította el foglalkozásait. A pályázati kiírásokhoz alkalmazkodva felsı tagozatos és középiskolás diákokat vont be a programba. İk lehetıséget kapnak a Tanoda keretein belül arra, hogy a tanulási eredményeikben mutatkozó lemaradásokat a megfelelı szintre hozzák, illetve meglévı erısségeiket tovább fejleszthessék. A tanulás segítése mellett a Tanoda számos szabadidıs tevékenységet kínál a jelentkezı diákoknak. Lehetıségük nyílik a sport, a dráma, az informatika, a zene, a tánc, valamint a kézmővesség és életviteli tevékenységek területén fejleszteni, kibontakoztatni képességeiket. A foglalkozások délutánonként a gyerekek órarendjéhez igazodva zajlanak az épületben hétfıtıl szombatig. A Tanodába érkezı diákok szabadon választhatják mentorukat, akitıl szakjának megfelelı segítséget kérnek. Azzal, hogy a tanuló választ mentort, kialakulhat olyan személyes kapcsolat, amelyben a tanuló elfogadja segítıjének a felnıttet. A csoportfoglalkozások és személyes elbeszélgetések kiváló alkalmat nyújtanak a személyiség

fejlesztésére.

Ugyancsak

62

személyiségfejlesztı

szituációk

az

értékelés, az önértékelés, célok kitőzése, a másokkal való együttmőködés, az önismeret fejlesztı és közösségépítı gyakorlatok. A Tanoda tervei között szerepelnek településen kívüli programok is, mint a kisvasutazás Gemencbe, túra a Mecsekbe, fürdızés Kiskunmajsán, városnézés Baján, Szegeden és Budapesten. A Tanodával való kapcsolat nagy segítség a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásában.

A

Tanodában

dolgozó

pedagógusokkal folyamatos a

kapcsolatunk, naponta konzultálunk velük a leckérıl, a gyerekek viselkedésérıl, iskolai munkájáról, családi és egyéb problémájukról.

VI.14. Kapcsolat a Sükösdi Sportklubbal Nem véletlen, hogy a sükösdiek, így az általános iskolások számára is a figyelem középpontjában van a foci, hiszen ez a sport falunkban régi múltra tekint vissza. A sükösdi futball múltjáról az elsı hiteles dokumentum egy fénykép 1931-bıl. Rajta az alapító Atyák, a Levente Egylet felsı zubbonyában. Az elsı próbálkozások a szomszéd községek csapataival történtek nagyobb ünnepeken, alkalomszerően. A Sükösdi Sportegylet 1948-ban alakult hivatalosan, és innen számítjuk a rendszeres – elıbb járási, majd megyei - szövetség által kiírt bajnokságban való szereplést. A helyi állami gazdaság felkarolta a csapatot. Elıször Sükösdi Kinizsi, majd Sükösdi MEDOSZ néven többször nyert járási bajnokságot, majd felkerült a megyei ll. osztályba, 1975-ben pedig a megyei l. osztályba. Most a megyei ll. osztálynak stabil csapata. A Sükösdi Sportklub célja a sport szeretetére, egészséges életmódra, a közösségi életre nevelés. A közös munka, az erıfeszítés a közös célért igazi embert formáló lehetıség. A labdarúgó mérkızések nagy eseménynek számítanak a faluban. Együtt szórakozik ilyenkor felnıtt és gyerek.

63

A sportklub folyamatosan neveli a futball utánpótlást. Az iskola és a sportklub közösen készítik elı a serdülı csapatot (6-8 éves kortól 16 éves korig). Fı feladat a csapatépítés és természetesen a bajnokságokon való jó szereplés. Tanulóink számára igen közkedvelt szabadidıs tevékenység a futball, annak ellenére, hogy nagy erıfeszítést és kitartást követelnek az edzések. A tehetségesebbek az ifjúsági csapatban folytatják a sportot 20 éves korukig, ahol úgy igyekeznek teljesíteni, hogy bejuthassanak a felnıtt csapatba. Az idei tanévben elıször került sor a foci csapat

és

iskolánk

tanulóinak

közös

barátságos

mérkızésére.

Ezen

találkozón

részt

községünk

vett

a

polgármestere, a sportklub vezetısége, felnıtt válogatottunk, és természetesen jól focizó diákjaink. Karácsonykor az iskola tornacsarnoka volt a színhelye ennek a vidám rendezvénynek. A meccset a testnevelı tanárunk vezette. A jó hangulathoz hozzájárult iskolánk többi diákjának és tanárainak hangos biztatása. Az iskola csapatának tagjait büszkeség töltötte el, hogy együtt focizhattak a felnıtt csapattal. Örömüket tetézte, hogy több gólos fölénnyel gyıztek. A Sportklub vezetıségétıl focizó diákjaink focilabdát kaptak ajándékba. Úgy gondoljuk, hogy ennek a rendezvénynek minden évben helye van iskolánkban, mert hatékonyan járul hozzá gyermekeink egészséges életmódra neveléséhez.

64

VI.15. Szüreti felvonulás Az iskola, a civil és a társadalmi szervezetek, valamint a szülık összefogásának kitőnı példája volt az október elején megrendezett szüreti felvonulás és mulatság. Ezzel a falu egy régi hagyományt elevenített fel, melyben kicsinyek és nagyok, idısek és fiatalok sükösdi népviseletbe öltözve lovas fogatokkal járták az utcákat. A lovas kocsin foglalt helyet a kisbíró, a falu bírója és bírónéja. A falu központjában sor került szılıtaposásra, préselésre, lányrablásra. Iskolánk kiemelt szerepet vállalt e rendezvény lebonyolításában. Néptánc csoportunk sok gyakorlással készült a szereplésre. A szüreti felvonulás útvonalán több helyszínen is megállt, ahol diákjaink vidáman ropták a csárdást. A néptáncosok ruháit a „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvány adományozta. A napot hajnalig tartó mulatozás zárta. Bízunk benne, hogy ennek az eseménynek a megrendezésére ezentúl minden évben sor kerül, hiszen a helyi hagyományok ırzése fontos gyermekeink személyiségének fejlıdése szempontjából.

VII. Új lehetıségek A tanulókban azok az ismeretek jobban elmélyülnek, amelyeket tapasztalati úton szereznek. A családi gazdaságok látogatását célszerő lenne kiterjeszteni a mesteremberek (asztalos üzem, cipész, autószerelı) munkájának megfigyelésére is akár technika órán. Egy-egy mesterember meghívásával pedig elsısorban azok a gyermekek kapnak segítséget, akik szakmunkások szeretnének lenni. Ezekkel a

65

programokkal a tanulók közelebbi kapcsolatba is kerülnének a falu életével. Újdonság lenne a mesterségek délutánja. Ennek célja a különbözı foglalkozások, mesterségek szülık általi bemutatása, megismertetése a tanulókkal. Ez által erısödne a szülı- gyerek kapcsolat, hiszen minden gyerek büszke, ha valamelyik hozzátartozója iskolai környezetben szerepel a társai elıtt. A gyerekek számára elıtérbe kerülne a becsületes munka szeretete, fontossága. A szülık számára egészséges önbecsülést eredményezne. A hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók számára érdekes és hasznos lenne ellátogatni a Polgármesteri Hivatalba, ahol egy „idegenvezetı” elmondaná, hogy hol milyen ügyeket lehet elintézni. A farsangi bál jó alkalom lehet arra, hogy a gyermekek szórakozási kultúráját fejlesszük. A bál egy részében egyfajta tánc alaplépéseit együtt megtanulhatnák a gyerekek, a szülık és a pedagógusok. A szülık között akad tánctanár is, aki feltehetıleg szívesen vállalná ezt a feladatot. A községi szintő ünnepségek megrendezése során sok segítséget nyújtanak a szülık a gyermekek felkészítésében. Szép lenne, ha a mősorban szereplıként is vállalna feladatot egy-egy szülı, vagy középiskolás tanuló, aki iskolánk tanulója volt valamikor és színpadi szereplésben, versmondásban tehetséges. Iskolánkban szokás, hogy minden hónapban legalább egy délutánt együtt tölt az osztályközösség. E délutánok egyikének programja lehet, hogy a tanulók képet kapjanak a rovásírásról. Az osztálykirándulások szervezése minden évben erısen függ a szülık anyagi helyzetétıl. Ezért célszerő lenne iskola szintjén kidolgozni egy stratégiát a szaktanároknak és az osztályfınököknek a hon- és népismeret mőveltségterület követelményeihez igazodva. Nehezebb években a megye, vagy a szomszédos megyék megismerése lehet úti cél, ha pedig lehetséges több napra tervezni, akkor a távolabbi tájak látnivalóit vehetjük sorra. Új kapcsolatok felvételét tervezi az iskola azokkal a társadalmi és gazdasági szervezetekkel, akik segíteni tudnak egy mini tanösvény létesítésében az iskola területén. Itt gondolunk a Gemenci Erdı- és Vadgazdaságra, ahonnan 66

facsemetéket kérnénk. A szülıkre és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatra a telepítési munkákban számítanánk. Elsısorban olyan növényfajokat szeretnénk telepíteni, amelyekrıl a környezetismeret, természetismeret és biológia órákon tanulnak a gyermekek, és amelyek hazánk távolabbi tájain honosak. Ezeket csak képen látják a tanuló. A tanösvény lehetıséget ad szabadtéri óra megtartására is, a természettudományos ismeretek tapasztalati úton való megszerzésére. Mai világunkban az emberek rengeteg árucikkhez hozzájuthatnak a boltokban. Sajnos olyan termékek, élelmiszerek kerülnek a polcokra, amelyek eredete bizonytalan, esetleg fogyasztása hosszú távon egészségtelen. Egyre elterjedtebb téma manapság az egészséges táplálkozás, amit a szükség hívott életre. Gyakori az elhízás, az emésztırendszeri panaszok, az immunrendszer gyengesége. Szükség van arra, hogy a gyermekek tudjanak tájékozódni a termékek között, hogy tudjanak olvasni a címkéken levı információkból. Váljon tudatos vásárlóvá egészsége megırzése érdekében. Célszerő lenne felvenni a kapcsolatot a Fogyasztóvédelmi Fıfelügyelıséggel és meghívni egy elıadót. Valószínő érdekelné a gyermekeket és hasznukra is válna. A szülıkkel való minél jobb partneri viszony kialakításához igyekszünk újabb lehetıségeket találni, illetve a már régebben meglévı, de feledésbe merült jó programokat újra életre kelteni. Ilyen a szülık- nevelık bálja. Éveken keresztül sikerrel került megrendezésre, de az utóbbi néhány évben elmaradt. Talán a családok egyre szőkülı anyagi lehetıségei is közrejátszottak ebben, de úgy gondoljuk, hogy egy szerényebb körülmények között megrendezésre kerülı bál is tökéletesen szolgálná a valódi célt. Hiszen az nem az anyagi javak csillogtatása, hanem a szülık- pedagógusok közötti kapcsolat elmélyítése. Ezt a rendezvényt a Szülıi Munkaközösség szervezte, a bevételbıl pedig az iskola javára vásároltak nagyobb értékő technikai eszközöket. A jövıben is közösen megrendezve képzeljük el, ahol iskolánk tanulói lépnének fel egy kis mősorral, hiszen így a szülık még inkább ösztönözve lennének a részvételben. Rajtuk kívül iskolánk tantestülete is elıadhatna egy vidám

színdarabot,

jelenetet.

Ezt

már

régebb

idı

óta

tervezzük

pedagógustársaimmal. Ezáltal új oldaláról mutatkozhatna be nevelıtestületünk, mely nagyban árnyalná a rólunk kialakított képet. Úgy gondoljuk, ezt a szülık is 67

szívesen fogadnák. Az est bevétele - ha szerényebb is lenne – mindenképp jó helyre kerülne. Szintén újításként képzeljük el egy Szülıi Klub létrehozását. Ennek célja a szülık ismereteinek

bıvítése,

konfliktuskezelési

tanácsok

átadása,

életmódbeli

tanácsadás. A szülık itt találkozhatnának, beszélgethetnének az ıket érintı iskolai vagy egyéb témákról. Bıvíthetnék ismereteiket meghívott vendégek elıadásaival az általuk kért témákban. (pl.: védını, családorvos) Gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsokat kaphatnának pszichológus elıadásában. (pl.: serdülı kor problémái, drog, alkohol, dohányzás felismerése, stb.) Az ilyen rendezvényeknek fontos közösségformáló ereje van, hiszen közelebb hozzák egymáshoz a különbözı gondolkodású, anyagi helyzető, életkorú embereket. A közös kirándulások mellett a jövıben közös vetélkedıket, „ki mit tud”- ot is rendezhetnénk a szülıkkel az osztályokon belül. Erısítené a szülı- gyermek kapcsolatot, a kreativitást, a csapatszellemet. A szülık gyermekük társait is jobban megismerhetnék. A felsoroltakból látható, hogy iskolánk valamennyi helyi szervezettel, társadalmi csoporttal igyekezett jó kapcsolatot kialakítani az elmúlt években. Ezeket a kapcsolatokat azonban tovább lehet erısíteni, mélyíteni az elkövetkezendı idıszakban. A Sükösdi Helytörténeti és Kulturális Egyesület munkájába a néprajz és történelem iránt érdeklıdı tanulók és szakkörösök bevonásával történhetne a helyi

hagyományok,

tárgyi-

és

írásos

emlékek,

valamint

népszokások

összegyőjtése. A „Sükösdiek a gyermekekért” Alapítvány anyagi támogatásával szükséges lenne az elkövetkezı években külföldi – német, angol nyelvterülető, valamint határon túli magyar – iskolákkal testvériskola kapcsolat kiépítése. Ezzel a halmozottan hátrányos helyzető tanulóink elıtt is kitárulna a világ, s lehetıvé válna estleges cserediák kapcsolat útján külföldre való eljutásuk, amit egyébként a nehéz anyagi gondokkal küzdı szülık képtelenek lennének biztosítani gyermekeiknek. A tanulóink pedig a gyakorlatban is érezhetnék, hogy milyen nagy szükség van az idegen nyelvek tanulására. 68

A helyi egyházzal további lehetıség lenne az együttmőködésre, hogy jó hangú hittanos diákjaink részt vállalnának az egyházi kórus munkájában, mely gazdagítaná tanulóink egyházi kultúráját. A cserkész-csapattal pedig az Anna-napok rendezvényeinek keretein belül közös programok, sport-és szellemi vetélkedık rendezése is lehetıséget adna a kapcsolatok további erısítésére. A Sükösdi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal a kapcsolat erısítésében fontos elırelépés lenne, ha iskolánkban újra megrendezésre kerülnének a roma meseés szavalóversenyek. Közös táncházakat lehetne rendezni, ahol a cigány tánc és népzene iránt érdeklıdık is bepillantást nyerhetnének, és elsajátíthatnák e roma kultúrát. Mivel iskolánkban jelentıs a cigány tanulók létszáma, szükséges lenne valamely cigány nyelv fakultatív oktatásának megszervezése. Iskolánkban sok jó hangú, és jó zenei képzettséggel rendelkezı diák tanul. A helyi népdalkincs és népviselet csak akkor marad fenn az utódok számára, ha gyermekeink már általános iskolás korukban megismerik. Ezért az elkövetkezı idıszaknak fontos feladata lesz, hogy szorosabb kapcsolatot ápoljunk a népdalkörrel, s ösztönözzük tanulóinkat, pedagógus társainkat e helyi kincsünk megırzésére, s az együtténeklés örömére. Bár az egészségügyi dolgozókkal is szinte mindennapos a kapcsolatunk a tanév során, ám nagyon fontos lenne az elsısegélynyújtás ismereteinek kiterjesztése a tanulók körében, hiszen számtalan híradás tanúskodik arról, hogy az ország lakossága ezen a területen mennyire tájékozatlan. Pedig sok-sok emberi életet lehetne megmenteni, ha már általános iskolás korban folyamatosak lennének a felkészítések, s ezek gyakorlati bemutatása.

69

VIII. Befejezés A 21. század az iskola, a pedagógus, és a diák elé is nagy követelményeket állít. A követelmények csak akkor lesznek megvalósíthatók, ha ebben partnerként együttmőködik a családdal, és a helyi társadalommal. A gyermek fejlıdésének elsı és legfontosabb színtere a család. Az iskola sohasem pótolhatja, legfeljebb kiegészítheti, formálhatja azt. Mindehhez azonban elengedhetetlen a bizalomra épülı partnerkapcsolat szülık és pedagógusok között. Fontos egymás segítése, támogatása, a kétoldalú, tiszta kommunikáció, hiszen ezek szolgálják leginkább a gyermek fejlıdését. Mi, pedagógusok mindent elkövetünk ennek érdekében és bízunk benne, hogy a szülık is mindig partnereink lesznek az együttnevelésben. Igyekeztünk minél több tartalmas programot szervezni az idei tanévben, melyek által a szülık bekapcsolódhattak iskolánk életébe, s aktív részesei lehettek annak. Rohanó világunkban és a számítógépek világában különösen fontos az emberi kapcsolatok ápolása, a közös munka, közös kirándulások, közös beszélgetések. Csak így biztosíthatjuk gyermekeink számára, hogy a társadalom egészséges és alkotó polgáraivá váljanak. Az oktató-nevelı munkát segítı dokumentációnkban számba vettük azokat a területeket, ahol már jól mőködik iskolánk kapcsolata a szülıi házzal, és a helyi társadalommal, szervezetekkel, továbbá rávilágítottunk a lehetıségek bıvítésére, és a kapcsolatok szorosabbra főzésére.

70

IX. Bibliográfia 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, 2003, Osiris Kiadó. 2. Fehér Márta – Kiss Tamás – Szebényi Csilla – Tallér Júlia: Például… Pedagógusok gyakorlati példái a fejlesztésközpontú szemlélet iskolai megvalósítására. Budapest, 2005, Sulinova Patria nyomda. 3. Nemzeti Alaptanterv 4. Regısné Bujdosó Anna: Az oktatás története Sükösdön a kezdetektıl 1948-ig. Baja, 2006, Arculat Nyomda. 5. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. 6. Sebestyén István: A civil szektor története. Internet http://hu.wikipedia.org/wiki/civil 7. Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolájának Integrációs Programja 2009/2010. 8. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2001, Osiris Kiadó.

71