Együttműködés az állatokkal

Együttműködés az állatokkal Tevékenységek állatokkal/állatterápia

Iskolai programok

1

Tartalom oldal 3

Milyen állatokat lehet használni állatterápiás foglalkozáshoz?

4

Általános szempontok: mit vegyünk fontolóra, amikor állatokat alkalmazunk gyermekeknél?

6

Tevékenységek kutyákkal

7

Különböző kutyafajták

8

Tevékenységek cicákkal

9

Tevékenységek lovakkal

10

Tevékenységek tengerimalacokkal és nyulakkal

11

Tevékenységek kisebb rágcsálókkal

12

Tevékenységek madarakkal és halakkal

13-14

Tevékenységek tanyán élő állatokkal

15

Tevékenységek kétéltűekkel és hüllőkkel

2

Milyen állatokat lehet használni állatterápiában (ÁT)?

Számos különböző állatot használhatunk az állatterápiában, mégis úgy tűnik, hogy a két legnépszerűbb faj ebben a műfajban a kutya és a ló, bár lehetséges sok másfajta állattal is végezni e tevékenységet, például macskával, nyúllal, tengerimalaccal, kis rágcsálókkal, madarakkal és halakkal úgy, mint tanyán élő állatokkal, hüllőkkel és kétéltűekkel. A kisebb állatok talán alkalmasabbak az osztályteremben vagy iskolai környezetben; bár egy kirándulás a helyi kisállatfarmra, lovastanyára vagy állatterápiás központba megkönnyítheti a nagyobb méretű állatok, például ló vagy más tanyai állatok alkalmazását. Mindegyik hasznos nevelőeszköz lehet a gyermekek számára. A legfontosabb szempont az állat vagy állatok kiválasztásában az, hogy végiggondoljuk a találkozás típusait, a remélt hasznot, a legfontosabb célokat és az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az állatok a lehető legalkalmasabbak és legjobban felkészítettek az együttes tevékenységekre.

3

Általános szempontok: mit vegyünk fontolóra, amikor állatokat alkalmazunk gyermekeknél? Az állatok osztálytermi alkalmazásának sok előnye ellenére el kell gondolkodnunk azon, hogy hozhatunk-e állatokat ilyen szoros közelségbe a gyermekekhez. Számos fontos dolgot figyelembe kell venni, amikor előkészülünk az állatterápiára, hogy biztonságos és pozitív környezetet teremtsünk mind a gyermekeknek, mind az állatoknak. MINDIG legyünk körültekintőek, hogy a gyermekek ÉS az állatok is jól érezzék magukat.

A terapeuta (vezető) felkészülése  Értsük meg az állattal való kapcsolat lehetséges hasznát egy adott gyermek vagy célcsoport számára  Döntsük el előre a legfontosabb célokat, illetve az azokat elősegítő tevékenységeket  Ismerjük a kiválasztott állat valószínűsíthető viselkedését úgy, hogy információt gyűjtünk a a fajról, a fajtáról, illetve magáról az állatról (jóval azelőtt ismerjük meg az állatot, mielőtt a gyermekkel kapcsolatba kerülne)  Tudjuk azt, hogy hogyan ismerjük fel és kísérjük figyelemmel az állat idegállapotát, (ha szükséges, biztosítsunk az állat számára pihenőidőt, távolítsuk el a környezetéből/feszültségforrástól vagy változtassuk meg a környezetét/feszültségforrást)  Képesek legyünk felismerni az egészség vagy betegség jeleit, különösen a zoonozis-t (emberre is veszélyes bakteriális betegséget)  Öltözködjünk megfelelően (ha szükséges, használjunk védőruhát, kerüljük a bő ruhákat, ékszereket)

4

Az állat felkészítése  Előre nézzük meg az állatot, és utána a gyermekkel való találkozásig ezt naponta tegyük meg  Szoktassuk hozzá az állatot a környezetethez, melyben dolgozni fog  Tanítsuk be az állatot a tevékenységre  Győződjünk meg arról, hogy az állat be legyen oltva, féregtelenítve és hogy megfelelően tiszta legyen

A gyermekek és a környezet előkészítése  Készítsük elő a környezetet, ellenőrizzük, hogy az az állat számára biztonságos-e (menekülőutak, akadályok, veszélyes tárgyak)  Készítsük elő a szükséges eszközöket  Tanítsuk meg és készítsük fel a gyermeket a találkozásra, vegyük figyelembe a multikulturális vonatkozásokat és különbségeket úgy mint az előzetes tapasztalatokat  Biztosítsuk az egészségügyi eszközöket és a személyes higiéniát (pl. a találkozás előtti és utáni kézmosást, stb…)

5

Tevékenységek kutyákkal – ‘K’ K1 Jutalomfalatok K2 Vakarás és simogatás K3 KIképzés jutalomfalatokkkal (klikkerezéssel**) K4 Irányított játék játékszerekkel K5 Fésülés K6 Segítségadás körömvágásnál K7 Nyakörv vagy póráz felcsatolása K8 Sétáltatás K9 Akadálypálya/fürgeség K10 Bújócska (falatok, játékok vagy gyerekek megtalálása) K11 Felolvasás K12 Ételkészítés kutyatálba vagy itatótál megtöltése K13 Mancsok vagy lábujjak megszámolása K14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) K15 Súlymérés K16 Mancsfestés K17 Öltöztetés K18 Mikrochip keresés K19 Kötözés K20 Vizsgálat/Egészségügyi vizsgálat K21 Fantáziajáték K22 Azonosító cédula elolvasása K23 Testbeszéd megértése

6

K24 Kutyakaki felszedése, kidobása K25 A kutya viselkedésének megfigyelése

Különböző kutyafajták Minden állat hasznos az állatterápiában, de mivel a kutya “az ember legjobb barátja”, a kutyák valami nagyon egyedit képesek nyújtani. Bár minden állatot lehet tanítani, a vezető számára óriási terület áll rendelkezésre, hogy egyedi és bensőséges foglalkozásokat teremtsen egy jól betanított kutyával. Nagyon fontos, hogy a kiképzés a pozitív megerősítés elvén alapuljon, ami azt jelenti, hogy a kutya (vagy bármely más állat) jutalmat kapjon azokért a dolgokért, melyeket helyesen végez el. A helytelen viselkedést sohasem szabad testi fenyítéssel megbüntetni (ütéssel, veréssel vagy akár kiabálással), ez csak rémültté és rettegővé teszi az állatot. Ez végül veszélyeztetheti az embereket (a gyermekeket is), mert az állat rendszeresen agresszív és támadó viselkedést választ védekezésként, amikor megijed. A programban és a kapcsolatépítő alkalmakkor alkalmazott állatokat jól fel kell készíteni a környezetre, az emberekre, és a tervezett tevékenységekre. Ezt az állat fiatal korától kezdve, körültekintő környezethez szoktatással lehet elérni, mely az ismert, veszélyt nem jelentő ingerekre és helyzetekre beidegződött válaszadást segíti. Ha az állat akár egy gyenge veszélyt is érzékel (melyet egy kis feszültség vagy elkerülő viselkedés jelez), egy jól megtervezett deszenzitizációs (elérzéktelenítés) ütemtervhez kell hozzákezdenünk. Az állatot nem szabad visszavinni abba a helyzetbe, ahol az szenzitivitást mutatott addig, amig a tréner nem biztos abban, hogy sikeresen deszenzitizálta az állatot. Változatossá és újszerűvé teheti állatterápiás foglalkozásokat az, ha a kutyáknak a következőket tanítjuk meg (a teljesség igénye nélkül):          

Hogyan találjon meg (gyerekeket vagy tárgyakat) Hogyan hozzon vissza eldobott dolgokat Hogyan adjon vissza vagy ejtsen vödörbe/dobozba valamit Hogyan ugasson számolásképpen vagy igen/nem válaszokban Hogyan bökdössön figyelemfelkeltésül Hogyan adjon pacsit és használja a mancsát valaminek a megérintésére Hogyan húzzon-vonjon dolgokat Hogyan ugorjon valamire rá vagy felette át Hogyan menjen át valami alatt Hogyan fessen… és sok másra! 7

Tevékenységek cicákkal – ‘C’ C1 Etetés jutalomfalatokkal C2 Vakarás és simogatás C3 Tanítás jutalomfalatokkkal (klikkerezéssel) C4 Irányított játék játékszerekkel C5 Fésülés C6 Játékkészítés cicáknak C7 Cicahangok megfigyelése és utánzása C8 Cicamozgások megfigyelés és utánzása C9 Egy ideiglenes cicamasni felkötése a nyakörvre C10 Előkészíteni a cica utazódobozát vagy fekhelyét C11 Felolvasás C12 Ételkészítés cicatálba vagy itatótál megtöltése C13 Cicavécé kitisztítása, előkészítése C14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) C15 A cica felhasználása ‘csendélethez’ (festés, rajzolás, modellezés, stb.) C16 Megtanulni jó felemelni a cicát C17 Megelőző élősködő elleni kezelést adni a cicának (“helyben”) C18 Mikrochip keresése

8

Tevékenységek lovakkal – ‘L’ L1 Jutalomfalatok elkészítése és etetése (pl. sárgarépa) L2 Vakarás és simogatás L3 Idomítás jutalomfalatokkkal (klikkerezéssel) L4 Lovasgyakorlatok (Mozgó és nem mozgó ló hátán ülni/feküdni) L5 Csutakolás L6 A paták kitisztítása L7 Fejhám és vezérszár felrakása L8 A ló vezetése L9 Akadálypálya (vezetés vagy lovaglás közben) L10 A ló felszerszámozása (a nyereg és a zabla felrakása) L11 Felolvasás L12 Ételkészítés vagy itatóvödör megtöltése L13 A lábak/farok, fülek megszámlálása L14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) L15 A testsúly megbecslése L16 A ló befestése L17 A ló sörényének befonása L18 Mikrochip keresés H19 Az istálló kitisztítása H20 A ló részeinek megtanulása H21 A ló kikötése H22 Szénaetetők feltöltése H23 Az istálló komfortossá tétele/javítása H24 A lószerszám megtisztítása H25 A viselkedés megfigyelése 9

Tevékenységek nyulakkal és tengerimalacokkal – ‘NY’ NY1 Etetés kézből (pl. sárgarépa vagy más zöldség) NY2 Vakarás és simogatás NY3 A láda vagy ketrec kitakarítása NY4 Fű vagy más “zöld” szedése NY5 Csutakolás NY6 Segítségadás körömvágáskor NY7 Hám vagy póráz felrakása NY8 Mogzgások és viselkedés megfigyelése, megszemélyesítése NY9 Állathangok megfigyelése, jelentések megértése, leutánzása NY10 Akadálypálya készítése, a ketrec berendezésének gazdagítása (alagutak, ugróhelyek éa búvóhelyek) NY11 Felolvasás NY12 Étel rakása etetőtálba NY13 Itató megtöltése vízzel NY14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) NY15 Súlymérés

10

Tevékenységek patkány) –

kisebb

rágcsálókkal

(hörcsög,

egér

és

‘R’

R1 Etetés jutalomfalatokkal R2 Vakarás és simogatás R3 Ketrec vagy tartály kitisztítása R4 Kölönböző bélelőanyagok megfigyelése és alvóhely készítés R5 Csutakolás R6 Az állat megfigyelése labdában vagy kerékben R7 A ketrec lemérése, térfogat, stb. kiszámolása R8 A farok hosszának lemérése, a farkhossz-teljes testhossz százalékának kiszámolása R9 Ideiglenes hordozóeszköz készítése (pl. kilyuggatott doboz) R10 Akadálypálya készítése, a ketrec berendezésének gazdagítása (alagutak és búvóhelyek) R11 Alagútrendszer/labirintus készítés; lemérni, hogy milyen gyorsan megy keresztül rajta R12 Az étel tálba rakása vagy elszórása R13 Itató megtöltése R14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) R15 A rendszertani besorolás megnézése, hogy a rágcsálók milyen közeli rokonságban állnak egymással

11

Tevékenységek (kalitkába zárt) halakkal – ‘M’ MADARAK M1 Etetés (jutalomfalatok vagy magvak) M2 Víz adása (ivásra vagy fürdéshez) M3 Idomítás jutalomfalatkákkal M4 A ketrec kitisztítása M5 Madárhangok/madárcsiripelés hallgatása M6 Ételdíszek készítése (magkarikák vagy gyümölcsrudak) M7 A kalitka megmérése; smirgli és ülőrúd-borító méretre szabása M8 A szárnyszélesség megmérése HALAK M9 A tartály térfogatának kiszámolása M10 A tartály hőmérsékleteinek feljegyzése egy adott időn keresztül M11 Halak etetése, és az etetés időtartamának feljegyzése M12 A halak úszásának megfigyelése és leutánzása M13 A halott halak eltávolítása és kidobása M14 Különböző variációk megnézése (méret, alak, szín) M15 A tartály megtisztítása

12

madarakkal és

Tevékenységek tanyán élő állatokkal kecske, szárnyasok) – ‘T’

(tehén, malac, juh,

Mivel ezeket az állatokat kevésbé találjuk meg osztálytermi környezetben, az itt felsorolt tevékenységeket nem csatoltuk a brosúra elején leírt fő célkitűzésekhez. Amint a terapeuta gyakorlatot szerez a központi célok szerinti osztálytermi alkalmak megszervezésében, feltételezhető, hogy képes máshol is megszervezni az alább javasolt tevékenységeket. TEHENEK T1 Fejés T2 Az állomány ellenőrzése (a jelenlevő állatok megszámlálása, egészség jeleinek ellenőrzése) T3 Megmozgatás/terelés T4 A féregtelenítő szer adagolása szájon át T5 A gyógyszer ráöntése (élősködők elleni kezelés) T6 A jelölőcédula leolvasása/ rábélyegzés…../Fülön lévő számok T7 Az állat környezetének kitakarítása T8 Az akol/istálló kitakarítása és friss széna lerakása T9 Etetés vagy silózás T10 A kisborjak etetése cumisüvegből (ld. még T22)

MALACOK T11 Az étel elkészítése (ételek és jutalomfalatok) T12 A malacok vakargatása/lecsutakolása T13 A malac lefürdetése T14 Dagonyázó helyek készítése malacoknak T15 Malachangok megfigyelése T16 Az ól gazdagítása (labdákkal, vakaródzó helyekkel, ételkülönlegességekkel) 13

T17 A malacok megmozgatása T18 A malacok megmozgatása (a vödör követése) T19 Malacversenyeztetés T20 Ételkeresés

JUHOK/KECSKÉK T21 Az állomány ellenőrzése (a jelenlevő állatok megszámlálása, egészség jeleinek ellenőrzése) T22 Kiskecskék (és kisborjak) szarvtalanítása T23 Kisbárányok/kisállatok etetése T24 Nyírás megfigyelése/kipróbálása T25 A juhok lábápolásának megfigyelése T26 Szájon át/külsőleg adott gyógyszerkezelés megfigyelése T27 Ételadás T28 Széna adás T29 A juhok átvizsgálásának megfigyelése T30 Juhok/kecskék befogása/elkapása SZÁRNYASOK T31 Gabona elszórása T32 A tojások összegyűjtése T33 Szárnyvágás T34 A viselkedés és állathangok megfigyelése T35 Az állatok befogása és tartása

14

Tevékenységek hüllőkkel és kétéltűekkel- ‘H’

H1 Az akvárium/terrárium/élőhely előkészítése (tartály, aljzat és berendezések) H2 Az élőhely megvilágításának előkészítése H3 Az élőhely fűtésének előkészítése H4 A hőmérséklet feljegyzése H5 Etetés (gyakran élő gerinctelenekkel vagy halott egérrel, csirkével) H6 Figyelmeztető jelzések felismerése (a veszélyt jelző színek és a figyelmeztető hangok) H7 Hüllők gondozása/kézbe vétele (kisebb kígyók, gyíkok és teknősök) H8 Békák, varangyok, gőték és szalamandrák elfogása hálóval H9 A halikrák “gondozása”, számuk megbecslése, biztonságos elhelyezésük ragadozó halak elől H10 Ebihalak “gondozása”; a metamorfózis (átalakulás)megértése H11 Az állat mozgásának megfigyelése H12 Az álcázás megfigyelése H13 Tojások inkubálása (melegítése) H14 A hüllő levedlett bőrének összegyűjtése H15 A kígyó hosszúságának lemérése, összevetése az élettér hosszával/magasságával

15