EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

EGYÜTT Ü A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

EGYÜTT

A Szolnok megyei könyvtárak együttműködési körének híradója

18. évfolyam o.

•űhelyében, B/5-ös nére Felelős kiadó: dr. Horv ISSN 0230-1806

MŰHELY A TISZAFÜREDI JÁRÁSI KÖNYVTÁR TÖBTÉNET

1. Tiszafüred könyvtári miiltia Településünk, igen gazdag könyvtári hagyományokkal rendelkezi*. Már 1878-ban Polgári Olvasókör működött, 1896-ban a Törzskezett. Ezekből, illetve a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet muzeális kÖnyvanyagábóí alakult meg 1896-ban a Múzeum ég Könyv-

Bzánítottak. JellenaD a korra az nlvasók alacsony száma: 100-135 fő (ők elsősorban a kispolgárság sotaiból kerültek ki). Ennek el-

nyagában: mindössze

pókon nyugvó hálózati rendszerbe lile M t . melynek jelentős hagyománya Is v.

. Megfelelő könyv és b

cárul is egyben).

lsö könyvtáros Mlhalcslk Menyhért, jdnius 18-áa

A könyvtár pénztárkönyvében az elsÓ bejegyzés július I-jei, kapcsolásáért fizettek

(lásd a túloldali mellékletet!),18-án ér-

Ai 1952-es Qnnepl könyvhetet (szeptember 6. és 14. között) a tetessél ünnepelték. Az 1953. június 9-én kelt Jelentés szerint a Járási Könyvtár "megfelelő könyv és bútorzat hiányában" sem kiállítást, sem könyvisnertetest nem tudott rendezni. berendezést csak a következő év májusában. A kölesBalés ennek ellenére folyt, októberben, a kfinyvtár hivatalos negnyitágakor már

olgáltatás - ezeket a fogalmakat idézhetjük fel, i

az iskolák pedagógusai, a járásból hat népkönyvtáros ég 95 olvasó. Az ünnepi beszédet Orosz János, a Játági Tanács VB elnökhelyettese mondta, rajta kívül még kilenc hozzászóló méltatta a könyvtár jelentőségét. bek között az addigi munkájukban fellelhető hiányokról is - azzal

velekkel, réaaleteaen kidolgozott kiállítási forgatókönyvekkel, könyvismertetésekhez témaajánlással, egyéb segédanyagokkal segítette a gyakorlatlan könyvtárosok mun&áját. 1952-ben alakult meg

t könyvvel

is. M« B y*

könyvnsndeléseket

is

hozzájuk k e l l e l t

beküld eni.

ók láttánlOItifc

V7IÍ-

eel- Negyedévenként k e l l e t t beosztaniuk 3 beszerzési

elejétől

indul neg a

fejlő

keretet, t

sét, amire Mibalcsik Menyhért azzal válaszolt, hogy a ládákat a felhasználni, célén fúteclen volt. 1957-ben a temet padlózták, szélfogó ajtóval látták el. Enne* ellenére Nagy Jánoa könyvtárvezető még 1959-ben Is így panaszkodik: "az Igények emelkednek. Az alvások. az eszpresszóból fényűző' berendezést találnak, furcsa kontraszt, ha a könyvtárban rossz- székek, elhasznált polcok, agyonhasznált könyvek fogadják."4 3.3 Személyi ellátottság Kár a megnyitón panaszkodott a könyvtárvezető, hogy egyedül gyan az évek során gyarapodik., de így 1 B nehezen birkóznak meg a helyi könyvtár és á két járás adta feladatokkal. Egészen 1959-ig, a kunbegyesi - könyvtá itoaan könyvvel Is. Az első könyvtárvezető, Mihalesik Menyhért fiatal és szakképzetlen. 1953. október 3O-tól 1954. anpusztus 17-ig Horváth Mihály veszi át a könyvtár vezetését, ő előzőleg elvégezte az öt hónapos

vezeti felállás egészen l96G-Íg megmarad.

195^. novemberétől VU.-

tölti itt) egészen 1956 elejéig. 1955 elején Kihalcsifc Menyhértet és Dénes Béláné admínisztrá-

tea szervező ég adminisztrátor) kerülnél: a könyvtálhoz- 1956. január 15-én veszi át 3 E intézmény irányítását Ka^y János pedsgókönyvtárl tevékenységet. Az évek során az olvasók szervezéséért, kiváló propagandamunkájáért több kitüntetést kapott. 4.

A könyvtár állománya

húzódott), 1953. áprilisában 1980 kötet könyvet

év

1952

1953

db

2.200

-

1954

1955

1956

1957

1958

1959

2.265

2.916

4.084

6.498

7.561

8.341

A könyvállomány összetételéről 1958-ban az alábbi táblázat tájétárs, tud:

10,91

technika:

3,21

mezógazd.;

3,lt

nyelvtud:

0,581

tern.tud.

2,41

orvostud.:

1,111

művészet:

4,11

Írodtud.

1,51

földrajz:

1.41

ált-oűvek:

1,91

szépÍrod. 48,41

gyernekii.: 21,11

sadalomtudományi nü. Az ifjúsági könyvek aránya 21 Z, ugyanakkor • a könyvtár, hivatalos megnyitásakor az olvasók 92 X-a, 1957-ben 1 B ÍZ

ben Ifjúsági könyvekből állut

vult könyv i B (1957-ben 500 kötet). A kevés kötet, a sok olvasó, a kötetek nagy forgási sebessége ifidokolja a visszatérő goadot: a könyvállomány erős használtsági fokát. Minden eszközt megpróbáltak igénybe venni ennek a folyamatnak a mérséklésére: a gyevásionborítót

kértek, a könyvekbe figyelő.kartont ragasztottak,

a notórius könyvrongálók ellen bírósági eljárást indíttattak. A könyvállosányt is sokféleképpen próbálták gyarapítani. 1953 nyarán papírgyűjtő heteket rendeztek, és a könyvtárvezető anyagot. 1954-ben a Kiss Pál Múzeumtól - a K ü z e m és Könyvtáregylet megmaradt anyagából 7 - kaptak 210 könyvet és 54 brossurát.

(lásd a túloldali mellékletet!). Kaptak ajándékköayveket is, részb^n a Népművelési Hiniszt érintőt ól, rés?ben az olvasók.tól. !956 végén, az ellenforradalom után leállt a könyvjegyzékek útján történő könyvrendelés, a következő év elején jó darabig pénzt sem kaptak a beszerzésre, tgy az olvasóktól kértek és g y ü >

rak
;g£elelően ai ötvenes évek végéíer volt Füreden is. Részben a ísztani, illetve a témát BégjeIve a kolc .ndna C j u k a legkeveseéte hetse 57-es megy .1 ellenőri si Jegy

?

őkRn V v

UQkaerót ke 11

dic s é r ó l ee

enliti,

oda-

1958 végén tértek át a szabadpolcos rendszerre, "A szabadpolkirakott könyvekből, a a részben kiépített katalógusból aen tud

lományában nen található könyveket könyvtárközi kölcsönzés útján

Az 1958-as évi Jelentésben fejegyezték a legkeresettebb írókat:

tát jegyeztek fel. A kölcsönzési Idő 1952-ben heti három alkalommal összesen ki-

rendelkeztek könyvtárosi képzettséggel. így azután érthető, hogy

volt. Ezt az idén két doboznyira egészítjük ki. Sajnos kevesen hasinálják." A Megyei Könyvtár feljegyzése 1958-ban: "A szépiro-

dlk. Mindeo feldolgozott műnek megvan a raktári lapja, szarosba a "régi.rossi címleírások" helyett. 5.2 A könyvtárhasználat A megnyit: ás kor, 195?. októberében 479, ai év végén már 735 50 I-ra módosul. 1953-ban 1248, 1954-ben 1207, a követkeiő esi-

év 1954 Í957 1958 1959

munkás

paraszt

194 106 112 211

167 127 149 164

értelmi- tanuló ségi 52 710 73 1.028 60 691 101 692

egyéb 84 324 343 292

ossz. 1.207 1.658 1.355 1.460

1957 jelent kiugrást 1.658 olvasóval, a következő evekben ismét visszaesik a beiratkozok száma. (Az igazi fellendülés a hatvanas évek elején következik be.) Minden eszközt felhasználtak,

ránt (lásd a következő fejezetet!)év 1952 1953.

az olvasók száma 736 1.248

ebből 14 év alatti

köles. kot. száma

710

19.784

V

az olvasók. szána 1.375 1.384 1.656 1.355

955 956 957 958 959

ebből 14 év

adatokat nem fogadhatjuk kritika nélkül. A korra jellemző volt záBok, a mennyiség bűvölete. Nehéz elképzelni, hagy például 5-ben 1.375 olvasó a meglévű 2.916 kötetet 44.331 alkalommal te haza. A negyei könyvtár Irányszámai 1956-ra: a két járás a járási könyvtárra együtt: 6.500 olvasó és 150.000 kölcsönzött

6.

Propaganda

Az ötvenes évek közművelődési könyvtárai sabb munkaterülete a könyvtári propaganda. £

beidegzettséget, meggyőzni az embereket az c

sal volt a könyv, az olvasás eTOteljes oepsi

könyvtár feladatiról: "Mint

népkönyvtárnak feladata az, hogy minél nagyobb

Lóban és literben gyümölcsöztes&e a könyvtár munkáját." Ez a szemlélet tükröződik az 1953-33 év két nagy politikai kampányában is- Májusban a választási propagandából vették ki 8 részükén, a nyár folyamán a nezSgazdasági munkákat segítették változatos eszközökkel: könyvkiállításokkal, könyvismertetésekkel (Kísgyócs község könyvtárosa könyvismertetés! versenyt hir detett)folvasókörök szervezéséveli az írásbeli porpaganda eszkö

mit faliújság, s felhívást küldtek a nég be nem iratkozottaknák,könyvajánlássál ösztötiSzve a könyvtár ha sin á lat ára. ritókból is készítettek ajánlókatalógust:. Nagy János, a Szolnok Hegyei Néplap levelező tudósítója a könyvtárról is rendszeresen hírt adott a lapban. 1957. április 2-án Sági Pál, a Begyei könyvtár munkatársa írt-terjedelnes, dicsérő cikkei a füredi könyvtárral az akkor Tiszavidék cínú negyei

lagjliu.BdA CiUUgi ti

<>»li

HiTtlgBriM^tl Julla *• BrKTiteid I ^>.

ismertetésekkel

megünnepelték az ünnepi könyvhetet,

a neiőgaidasági,

műszaki Itünyvbánapot,

1956-ban a Hagyar-Szovjei

Barátsági Hónapot. Több ízben rendeztek szavalóversenyt

fiatalaknak,

június í-én, a "Költők napján" l e , 80 f i a t a l

1955 végén indult meg országszerte

így

a József

Attila

olvasómoz-

galoa. KSzpontilag határolták meg a jelvények elnyeréséhez .

,

sotC könyvekről,

1956.

részvételével.

elol-

2

i l l e t v e a l á t o t t filBektöl.

Az ellenforradalom

kozunk Isimét vele. 1957. Bzeptenber 30—ác ismét mozgalTf^t i n d í t a fiataloknak a könyvtár; a "Leghűségesebb olvasó" címért versenyezhetnek.

a

könyvtárra, tekintve, hogy igen nagy távolságokat

len vés,

igen hasínált.

k e l l e t t ellátniuk a

sok felesleges kötettel terhelt két

járási

könyvtár könyvanyagával

20.344

(a

könyvanyagból

járást.

ködött népkönyvtár. 19W-ben a két járásban élő 68

ban

k e l l e t t - té-

járhatatlan utakon - egy kis motorkerékpárral utazol. És: ke-

együtt

ezer Lakosra a

11.505 kötet J u t o t t .

1958-

két kiemelt népkönyvtár Kenderes és Kunhegyes nél-

Uveges szekrényekben, többnyire iskolákban tartották a tiétiányszáz kötetes állományt, és pedagógusok -társadalmi munkában-

\ kint lévő könyvekre mindegyik könyvtárnak szüksége voLt, teháE A kedvezőtlen körülmények ellenére nemcsak kölcsönaés folyt i letéti köayvtárakban. 1952-ben az Ünnepi Könyvhét (szemptember

ismertetéseket. 1959-töl a negyei könyvtár művelődési autót i be a távoli települések jobb ellátására.

I

/ll.H. 1

dll.e.

lírljii

At.nt.

HM. V

[. . n-..

"' • j,_

«•!» n.l..Bl>.'*. _

Eobii

n.lU

SírlOU

l m

klti UB4iil J l n a l Mnut <(»• n .

'

JEGT-EEIEK

SÓLYOKNÉ SZEGŐ Ágnes: A tiszafüredi Múzeua és Könyvtáregylet története 1877~1949- Faiskolai szakdolgozat* Debrecen, 198Q. 100* 1. munkás, 12 (BldHÚves, illetve napszámos.

THOEOCZKAY Rudolfné; A Szolnoki Városi Könyvtár története 19341963. • Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár évkönyve. 1963. Szolnok., 1964. 76. 1. 2. Tiszafüred. 1969. 58 1. - 2 1. sa, "a könyvtár első keíelöje" nem azonos a későbbi könyvtárve3. THOBOCZKAi Rudolfné i.n,

di Járási Tanács 809-59/52. siámú VB. határozata a Tiszafüredi

elfogadja ás a Tiszafüred, Somogyi B. út (Braua Gábor féle) állami tulajdonba kerülE üzlethelyiséget, a mellette lévS ket hege, a helyiségeket legjobban így tudjuk kihasználni. K.Tóth Lajos főelőadó."

míg az intézmény működésének befejezése egész pontosan megállapítható az 1954. június Z8-i iratból. „Értesítjük az Elvtársaké hogy a Népkönyvtár! Központ működése 1954. július l-jén megszűtézlcedlk. Ez alatt a két év alatt szinte ainden könyvtári Eelad tot sorra vett körleveleiben, elvi és konkrét feladatokat szabó Sürgeti már a kézikönyvtárak létesítését, lexikonokkal, szótára kai. Másutt nég a legfontosabb közép- és főiskolás tankönyvek b

1960-ban már 145.000,- F

"Helyileg szereztek be:

Könyv tá

Megoszlása igy alakul: hétköznap de. 9-12, du. :

1953. évi munkaterve

Utattár)

c. könyve 8O-tó

Jókai: É B irégis nozDg a föld

Gogolt Tárász Bulba

Illés B-i Kárpáti rapszódla

Fűtik: Czenec ai élőknek

g József Jolán:

agyejev elvény meg3 Józse k: Válogat

da

(

es J.: Ai

célt negeds u megnéz

Felszabadult ország - fejlődő könyvtárügy. - Könyvtáros. 1960. Könyvtári éleciink fontos fordulója. - Könyvtáros. 1959. 3. S z. HONDK Károlyné: Adatok a könyvgyűjt redi Nagyközségi-Jácási Könyvtárban Nagyközségi-Járási Könyvtár adattár

ténetéhez a Tiszafii-

ík. 1957. ;

A FENNTARTÓ SZEMÉVEL KÖZPONTI E L U T Ú R E N D S Z E R TÜRÖKSZENTM1KLŰSON általános iskolák kapcsolata

neg az iskolát könyvtárak működtetése. Lényegei az iskolai kSnyvtárak könyveliátását és működését a városi könyvtár és az általános iskolák - együttműködési szerződés alapján - közösen blzveit, ezeket feldolgozza s feladata a szakmai-módszertani gondo-

lesznés lehetóságéin. A T 60-as Évek vegén fogalmazódott meg a gondolat, hogy más

edig a valóság ténye volt, hogy a meglévő iskolát könyvtárak

kiterjedően teljessé a sajátos, az iskolák könyvtárairól központilag gondoskodó rendszerünk.

funkciót betolta (iskolai és gyermekkönyv!ári feladatokat vál-

ban módosítottuk az együttműködést szabályozó szerződéseket- (Ezekról az együttműködési megállapodáaokról itt nem kívánok bővebben szólnt, de annyit feltétlenül meg kell említenem, hogy pontosan rögzítette mind a városi könyvtar» mind az adott okta—

szakot leginkább jellemző fejlődésről: járulnia, mert sokszorosára nőtt az iskolák könyvbeszerzés! ke-

bázisfeladat ellátására is kapott oegbiz

gítő támogató figyelemnél kisérte ezt s "vállalkozást". Többször

nüleg kisebb módosításokkal valósítanák meg, lehetne változtat-

ás oktatásuk eredményesebbé tételében. E közös munka egyériísbeii véleményt mondunk, ez motivál bennünket. A rendszer

tábládati amely az Indulási adatDkat veti egybe a Legutóbblak

bb51 lépirodalon:

50 1

55 X

84,4 X

80,6 X

Jelenlet

ií fogyatékosságokon túl - a selejtezések elmaradása, siaksze-

hoita az intéinényveietőket• így a rendszer hozzájárult az általános iskolák és a tanácsi könyvtár .jó kapcsolatának kialakulásáhp^. E rendszerben jobban érvényesíthetjük a központi előírásokat és koncentrált segítséget adhatunk egy-egy nagyobb feladat nee;oldásáhnz. Meggyőződésen, hogy mindkét intéznénytípusnak potentok tág lehetőségeket nyújtanak az együttműködésre, mellyel élnek is az intézmények. Azáltal, hogy az iskolai könyvtárak a városinak fiókjaiVént működnek, nagyobb a lehetőség a tartalmi te31

tervezheti és oldhatja meg például: - a fakultációs foglalkozások bővítését, koordinálását,

hetek. Valamennyien érzik al együttműködés előnyét, hiszen ai iskolai könyvtárosok munkája lényegesen könnyebbé vált azzal, hogy a városi könyvtár végzi az összes könyvrendelést, s hogy oda ía ér

dratnisztrácíős terheit, Az állomány alakításának elvi és gyaás vészébe is) jelentős seBÍt sécct atloak a kaCalóítusok énitésé~

je Jut a tartalmi nunkára. Arra, hogy behatóbban és eredménye-" olvasáspegagógia. E££el a rendsserrel el lehetett érni, hogy az iskolai könyv-

orlata alapján segít rendhagyó irodalom órák, író-olvasó találOEÓk szerveiésében, lebonyolításában, a költségek egy részét s magára vállalja.

A tSrSksEentniklósl könyvtári hálózathoz hozzátartozik, a aár említett báziskönyvtár is, aaely sí int én a városi könyvtár fiókjaként működik a Rózsa Ferenc Téri Iskola Kölcsey úti épületéinarad az. adott lehetősegektől. Ráziskönyvtácunk 17 általános iskolai könyvtár aödszertani központjaként működne: a naInt folyó feldolgozó és szolgáltató

használják) i a kölcsönző viszont canteretbként is üzenel (elöre^

lyóiraC mnonyiaége is; 8 napilap, 11 hetilap, 44 havonta segjelők. Az iskolai könyvtárnak több nint 700 tagja van.

érül éten 1* fe l k é szültek ciószerzés te

kajának e l

és

átÍEtacá sá-

példa. Feldől

iai-föld

átadásának l e hetö ségét iL..

tevékeny ,s,gük

nagyban

.....«..

l_u

<E

j z i nunlLakozÖBséggel

osságflt, hat ókorét k .

vál

néhár

t á blázatbs f, í g l a l t

1 n t

oí™

é

zné

n

y

c

D BellBtk. Látó- 1Be ÍJratk. Láto^ BeIratk. Lát gató Ív. gat

A

Év

- ada

k. 1 1

977. 978.

29 26

980.

26

2

34

2 0

2

85

216

2957 5485

356 446

2954 50 3 ) 9 0 504

s

438

28O0 3502 5002 4413

465 417

328 333

426

573 44:

5857 6847

616 638

1 6

9S3.

33

z

98b.

40 37 30

3

1

2 2

334

490 489 672 743 606

2 393 2 279 4

5^

7462 423 6950 498 7 4 9 8 414

kü-

-

a négy Iskola közül *

977.

6 .200 9

32

.329 .000 .520

10

979. 981. 982. 983. 984. 985. 986. 987.

12 14 156. 177. 198. 201. 216.

02

.328

97 23 98 24 98

66

60 83 73 06

.551 .031 .820

17

40

I .219 .680 2 .003 2 .531 2 .848 3 .130 3 .427 J .731 .652 3

1980. 1981. 1982.

123.1 129.1 43.8 55.9 71.0 90.6 211.1 28.4 56.3 266.2

9 3 9 0 6 2

.242 -75B .132 .599

2.666 3.010

.706 .329 .236

ív Fr

1979. 1980, 1981, 1982, 1983. 1984. 1985. 1986. 1987.

143.013 156.230 170.249 188.934 207.439 223.624

.850 .270 .695 .059 .460

250.506 270.028

.867 .238

.726 .854 .029 .218

.451 .538

.996 .563 .841 .093 .372 .416 .700

1987.

3.054

.519

2.591 6.640

! » 1

0.592 6.629 7.666 5.548 34:3.428

.347 .913 .447 -343

.924

tésaként tervelak között szerepel, hoey tovább bővítjük a ÍURgetlenített könyvtárosok siásiát. (Ehhez kérjük a negyei nűveJ.idési osztály sígitségét is. és ni is inspiráljuk a helyi intiTz-

ít, és ellátja

időt kell a "könyves órák." előkészületeire fordítani, nem beszél-

szer segítségével sokkal jobban tudják segíteni a gyermekek felvárosi könyvtár ez irányú tevékenységét. Sokkal több ez az együttműködés mint bizonyos admínisztráci-

kor nagyon nagyra értékelem azt a hatást is, nely a küioüvelödéE I könyvtár területén jelentkezik, hiszen a kapcsolat e szabáés közös munkát, és ennek hatására lényegesen kiszélesedtek az együttműködés íocaáí. HiQdenképpen dicséretes a Városi Könyvtár - elsősorban a gyer-

központban milyen létszám szükséges e feladatkör hiánytalan m e 6 oldására. Folyamatnsan elemezni kell ezt a tevékenységet, és gon-

iskolák nagyobb részvétele 1 B a - saját katalógus-szerkesztő) munkában.

ben.

könyvtári (péld

Eleinte így tűnt, az iskolai könyvtárak

mekolvasót kötnek magukhoz a gyermekkönyvtár

w - és könyvtárhasználati órák a gyetaekkönyvtá

ozás:

18

22

41

ÍQ

30

22

5k (fű): *Z6

729

1303

3B0

840

681

1984

1933 Foglalkoíás:

39

;>isztvev& (fő): 1271

1985

19B6

15

25

24

1987 23

466

708

718

613

z mindannyian ismerjük az anyanyelvi nevelés terén je-

39

L'tolsó gondolatként szeretném megemlíteni-, hogy rendszerünk mely az országban elsőnek, valósult meg - már több Kelyen köu

A Bevezető ejt egy-két szót a lap szerkezetéről, megemlít néhány rovatot. Jó lenne ezt a fajta Ismertetést következetesen végigvinni- Ebből kiderülhetne, pl. hogy a Néplap mostani évfolyamaiban minden hónapban egy szombaton a 10. oldalon Szolnok meinEonnáció a kutatóknak. A Honismereti áldalak repertóriuma kéUiányzik a repertóriumból a Néplap munkatársainak jegyieké.

szempontunkból nem

látOH. A szépirodalom feltárására vonatkozó

gondolatait az elkészítendő Szolnok megye irodaiul topográfiája miatt ia támogatom.

adhatják a hangulatát. A szakemberek ezt tudják és kellőképpen mérlegelve, de forgatják a Néplapot és repertóriumát, a tanulók kutatásai pedig szaktanárok által irányítottan folynak. A könyv-

azt nem kis örömmel, meg is tesszük.

ri és földrajzi feltárási mód nea/elel a használók lgéayének. jelenééi körű lényeiről, s feldolgozás

rendszeréről. használatá-

ról is.

cliűkAt nem dolgozza fel * *J&y tapaszCalomi ez nem is szükséges •

BÍÍAB

öt főosztslyra tagoladik! 1/ Politikai , társadalmi szer

letek. Buzgalmak;

2/ Gazdasági élet: 3/ Művelődésügy; 4/ Szo

álpolitlka; 5/ Helyi azerzók szépirodalmi írásai. A tárgyköri

jelentőségé írásokról nem készül címleírás csak a lelőhelyet kat zavarja. Sivárja a

használót még akkor is, ha indokolt,hogy

fiáiható a tételszámra, vagy a lelőhelyre. Tartalál szempontból rajzi mutatónál egységes a hivatkozás a tételszámra. Az 1. rész-

feltárja. Az álneveket a lehetséges esetekben feloldja, de jó

za újra a teljes anyagot, követve a megjelenés idején fennálló közigazgatási helyzetet (megye, járások, városok, községek). Az első részben alkalmazott rendszerezést találjuk a közigazgatási lelőhelyre tSrténlk egységes hivatkozás. Dicsérendő a munkában az is, hogy függelékben közli a nem helyi szerzők széplrodaljai írásait, a vezércikkeket és főként, hogy eseménynaptárt is ad. végző olvasok, - többnyire diákok - véleménye alapján alakítottuk ki.

ad a kezünkbe dr. Nylcral Lajos, a negyei kői igazgatóhelyettese. A feldolgozást nagy szaki kollégánk minkáját csak megköszönni tudjuk.

nyugdíjas m e l végzS

atáné Háté Hárla

K REPERTÓBIUM És A HELYISMERETI FELTÁBÁS

a Néplap repertórium*, általa pontosabbá, teljesebbé tetető a katalógus. A benne feltárt Írásokat folyamatosan egybevetjük meglévő céduláinkkal. A Szolnok Megyei néplap repertóriumának X. (1959. évi) füzetét is összehasonlítottuk a tiszafüredi helyismereti avJitenény katalógusával. Összevetésünk eredménye: a repertorlun Tiszafüredre és a j árasra üsszeseu 41, a helyIsmereti 23 cíobfio találkozik, A repertórium által használt 2 tárgyszó ebbart a uűfajban-és egy évre-elegendő a rendszerezésre, a katalógusban 44 tárgysző szerint rendezünk, ebből 12 szerélynév, a na-

Ják be a fíókok.az 1959-et megelőző és következő évek címei is Valanikor^ még lS7B-ban, amikor az 1959-es Néplap óvfolyatnot feltártuk, a mostani repertóriumban szereplő IS címet nem vettük ben aert ai ellenőrzés szükséges művelete kimaradt. Közel 40 cím ri katalógusban szerepel. akik számára a tiszafüredi mezőgazdasági kiállítás (20/3), a sportéletrSl szóló klsbír (30/6)pa mezőgazdaság átszervezésének menetéril szóló tudósítások. (31/5, 36/2, 51/1, 5Z/1, 113/4) fontosak, azok vagy a teljes évfolyam átnézésére,vagy a tiszafüredi kata-

száma az é"vl 120-150-eC meg nem haladja.könyvtárunknak a feltá-

szá&járó-ldegenvezecő, a TIT városi elnöksége tagja, cöbb közéleti megbízatással...

•ek előkészítésére. Éppen összehasonlításunk alapjan az is bizo— része egymással nem helyettesílhelS. Ha felisiDCrhet6, hogy az ezredfordulóig a közmüve lödé a 1 könyv-

A fizetőképes kereslet pedig ... nos, ha lenne, úgy a vállalkozásban Biinden bizonnyal részt venne {anyagiakban és szellemiekben úgy legyen. •

• "

Gaál Sándor

KÖNYV - KÖNYVTÁR - OLVASÓ A MEGYEI KÖNYVTÁB MÓDSZERTANI MUNKÁJA

munkaterületről. Erre esetleg egy későbbi beszámoló alkalmával gyűjtést igényel egy 35 évet átfogó dolgozat összeállítása. Most, e rövidebb térjedelenben a módszertani munka jelenlegi helyzeté2fiJ, „unkánk fSbb területeivel kívánok foglalkozni.

aé Földi Mária mődszertanos 19&1. úta dolgoznak együtt, a hárma— dlk munkatárs ellenbea B uVűn váltakozott. (Dr. Varga Istvánná da-siervező wckit végzett. 1983-ban lépett be Szilágyi Éva vezecö &zakf ej ügyelő, sEintéxt csak alkaleiünkéQt vcgteCt pódszectani munkát. Egy év múlva elment könyvtárunkból. 1985-ben Vinciéné Nagy Máilác vettük fel, alti Lengye Inét Öl átvette a Szolnoki jáKSnyvtámak. 1986. szeptenber 1-től kaptuk neg Dézsi Piroskát, osztály harmadik nódszertanosa, a Szolnokhoz tartozó községek

igazgatásától - számítva a hatodik gaídáját számolja. Merjük re-

Az osztályon belül és kívül - régi hagyományok alapján - te-

tút, Tiirkeve és a hozzájuk tartozó k5*Bégek. Csátiné kapta Szolnak 11 községét (a további négyet a Városi Könyvtár gondozia).

fl szakmodszertanos kollé6ák szakterületi felállása:

Ecseki Jánoané igazgatóhelyettes is a gyarapítást, feldolgoti tevékenység gondozása is; Pápayné Kenenczey Judit általános igazgatóhelyettes, szakterendezes, az általános mivelódési köipontok könyvtárai, a rendezvények Ut-ó-olvaso találkozók, kot^dntek ath.) és PR tevékenység;

képzés, hálózati ej lesztés.

pét a könyvtári gazdálkodásban, a* általános nűveládesl kSipontok helyzetét, a -<deo és a számítógép elterjedtségét »«gyénkb«i stb. Ezekre az értekezletekre - a ténétől függően - meghívjak a városi közwJvelSdési felügyelőket t s . A hálózat irányításában fontosna.it tartjuk a fenntartókkal való rendszeres megbeszéléseket la, amelyek Jó lehetőséget nyújre, s javaslatok egyeztetésére. A városi, főként pedig a községi könyvtárok munkatervének Összeállítását - az országos éa begyei irányelvek flgyelembevé— feladatok végrehajtása felől évente két alkalommal tájékozódunk, s abban év közbea tevőlegesen is közreműködünk (így a katalógusszerkesztésben, selejtezésben). Meghívás esetén résgt veszünk a könyvtár •unkáját tárgyaló VB-üléseken, ahol nádunk nyílik vitára, véleBéoynyilvánításra,

A Szolnokhoz tartozó 15 község tanácskozását a Városi Könyvtárral közösen szervezzük; itt Dóráné Igazgató és a Megyei Könyvtár könyvtárbelyzetéről. IüMÁron MBQdik éve szervezünk az alközpontok módszertanosal ezáaára tanácskozásokat, évi két alkalommal. Az a célunk, hogy

lati munka során is jól használhatják a szakfelügyelői jelenté-

velodesét szolgáló kritériumok, amelyekkel a módezertan foalalElsöként a könyvtárak funkcionálásával kapcsolatos körülBe-

rítás, munkavédelem. A személyi feltételeknél a szakalkalmazotés -elosztás. Vizsgáljuk a könyvbeszerzés! pénzösszegek időarányos elköl-

látását- Segítjük az állonanyfeltárást, a katalógusépitést. az Figyelenmel kísérjük p. könyvtár írásos és egyéb ajánlö-profl nagymérvű fluktuáció miatt nélkülözhetetlen az újonnan beállitott könyvtárosok betanítása, képzése, gyakori meglátogatása.

hogy ti hová i mié irt , hányszor utazott el.

A vidéki látogatásoka

gépkocsival, vonattal, autóbusszal bonyolítjuk, esetenként stopVégül tervelnkről pár mondatban.

CÍDÍUB kiszállási terveket, mennyiségileg, minőségileg is több kiutalást kell szerveznünk. A szakmódsíertannal Intenzívebb együ •Dnkillcodásra van szükség, egymás folyamatáé, kölcsönös cájékozt

Továbbra is negszervezzük az allcö^pcntok módszertanosainak

szagos eredmények alapján. Az 1000 lakosra jutó állományegység

a hálózatban dolgozó könyvtárosok ennek a szintnek megtartásából, az országos élgárdában elfoglalt helyünk stabilizálásához szeretnénk hozzájárulni erőnkkel, tudásunkkal és módszereinkkel.

Lengye Iné Molnár Klá%a

R SZÓ A VERSEGHY FERENC MEGYEI KÖNYVTÁRBA SZÁHÍTÓCÉPES MUNKÁRÓL

gőpparK

KovetKezö

Huiutecn

500 pc ma

HumtecH Citizen

700

összetételű

:

K RAH. 1 db 350

PC/XT (filo

Kbyte

RAM, 21,5

HSP-15 m á t r i x n y o m t a t ó (EOO

szélesltv

SZÁMÍTÓGÉPES KÖNYVTÁRISMERTETŐ"

Egy korábbi EgyQttben megjelenő cikkemben javaslatot tetten kinccsé. S én nőst megkezdem a sort.

szólaló zenéket (hét klasGzikus dallam). A megjeleoő formái™ egy Spectrum megabaslc-jében íródott, a nyomtatás pedig Comodore HPS 803-sal készült. A definiált karakterek kódjai részben aegegyez-

betűtipust isser, és ezek megjelenítése aégy különböző nagyságban lebetsége. GET_ és PÜT utaEÍtással a képernyőn lévő alakzatot lehetővé teszi, hogy ezt a képet nagyítsuk a képernyő adta lehetőségek, közönt).

ságú, s még rendelkezik a gép 7500 bíce-tal, ami még további hat kép megjelenését teszi lehetővé. a fórum máskor is lehetőséget ad programok közléaé re . További léi

t érdekel, akkor

ÁMK-könyvtárak - n e r t gépeik vannak - j ó l l

& EHELETEH

OIwa 3e,,B

nyitvatartási HPK„

SZUNMRP

!iSIs°Í, 1 'f!í:!*2 u 'ít3:" < "

»•"»">'•

nit az az olvasó* -aki b e i r a t k o zott v a l a n s í y i kfconyvt a i i r-esz — 5ZDl9aitdt d^ra ig«nyt tái'lhat • I7»nube v e f»fc-1i az oluaaotere pib e található kpzikotiyvpket, helyis iwken

levő

helyi

lapok

f-iasol ats

^ t a s r a uan lehetőség, Mintegy Sintezrteny^ki.ek nusoct Is al 1 i -

?"an

E 53

aR^őr ela j c ^ e i t n ' e u

Sím

JELIÉI /CUJIEg

fi kai ^lodusokban a besoroLas alapja az aláhúzott- rendszo. Iga a szakkatalógusban a sorrtndít a% aláhúzni-4- szahszan jelentip

Síi 5f

HÍ íí!tssJP?Inií !ií"tén!!»

s í i ! : =.'"*.B'~™'S-ís'-—'

Ki"

£4£ PRIHTflT£ . 1 3 : ' F I _ Á S H 1; -3-'- PR1NT AT 11, 3F F

720 MfTHT •

PR1HT " KflTALOGIjGmHK • "

-~js 5!l^^^„-5^^~_3 "íríi'Is'i'SítiKí-^:

•l?f>T

#14AdK*0K— IVE £ * p i u * 9 v t

tflttrA'tflbtn

*x i• I• !• In I l i i I hr• N• i

~

L

í

folyóirata-

tkSKASLOl

K*t.

*h* 1 i'Mtt -«9OP1BI1

f ufl—d*>t 1 tffpU 1

IÉ Indán** 1

kiui-

nm

h u r r n ] Fut 1A

lik-- I

is gsasf ,r™ SSuSfii""

H.íJs. íeep awi.ia SEEP n,i2

delkeznie „hhoz. hogy feladatat hivatásszerSen tudja betölteniCsak. akkor van lehetősége a gyermek személyiségének megfelelő

D Í tud gondolataival. Kár , hogy "csúcsidőkben" nagyon kevés az az Idő, amennyit egy-egy gyerekkel foglalkozhatunk.

gött lássák., érezzék. És főként: élvezzék a történetet (ternéaiera" összpontosul, ám: minél erősebb az esztétikai élmény, annál tökéletesebb az öröm érzése, és ekkor fogékonnyá válnak a tartalom befogadására is.

sák a meséskönyvekett a 7. és 8. osztályos "nagyok" már szégyenlik kikölcsönözni, bár - tapasztalatom „zerint - szívük szerint azt tennék, különösen ha gyönyörű, színes, új mesekönyv érkezik

szereti, amelyekhen sok, szép, színes rajz található. A történetet például egy issert mesefigurától is felismeri. Azéct válik kedvencévé a történet, mert olyan "aranyos a királylány", vagy

get, megragadja egy-egy Jelenet, amelyet saját kis konfliktusai megoldásának érdekében átlénytgít magára. Megkülönbözteti a jót a T D S K I C D I , elraktározza fejében az ismereteket: alapot képez a következő 'mesék ráépítéséhez - tanul.

Sok véleménnyel ellentétben rfeip harnflfr r. -Idául H P B félti Jancsit a boszorkány hizlalásától,

Didódnak, levezetődnek. A meséken keresztül úgy érzi, hogy vágyai teljesülhetnek, bánatában megvfgasztalódlk, sérelmeire elégtlkua hőssel történő érielal azonosulással ez lehetővé is válik. "Jótevő varázs"—nak mondj4 flettelhelB, mely megoldja a gyermek •ély lelki problémáját. kooy olvasást elsajátítják, lassan kinőnek a tündérmesékből. Ez nagy kár! A 7-10 éves korig könnyen formálható, alakitható gyeraekl lélek nélkülözi azt az érzélni feltöltődést, amely elkísérhetné égésien a felnőtté válásig.

ható, és sok-sok oka van. Nagy ellentmondás például a mese varázslatának igénye és az olvasási technika alacsony szintje. Hem csodálkozhatunk tehát azon, hogy korukben népsierűek a képregények. Azok a gyermekek, akiknek szövegolvasási nehézségei vannak; a

volna képregényekben a 7-10 éves korosztály érdeklődési kiírének Grlvi-aiesét, az Andersen meséket stb. Ezeket egy-egy

kölcsönzés

A kiadási gyakorlat azonban n n ez. Megítélése* szerint jobban kellene válogatni a képregények éa diafilmek késíítésénél. Probléma, hogy sok esetben (például A kőszívű enber fiai* amely

kereskedelmi forgalomból, A könyv nyelvezete, igazi hangulata ístozódik, e felüleres élmény elmosódik. Valóban szükséges, hogy a

vek gazdagabb illusztrálásával pótolni lehet. Különösen az ingeinagy szükségük. Az igaz, jó mesék iránti érdeklődés felkeltése - és mert nakönyvst" - adta az ötletet, hogy az évenkénti téli szünidő kezdetén rendszeresen kiadásra kerülő fiókkönyvtári újságunkat 1985—

törésre és köoyvek, lexikoook forgatására késztette őket. A kisebbek színezték, kivágták A rajzokat, ezzel kéz Ügyessé gilicét f e j — sókat, mert csak könyvtáti tagok kaphattak az újságbői, de azok megfejtők között jutalomkönyveket sorsoltunk ki, a kisebbek könyv-

A mesék kiválasztásánál egyik, szempont, volt, hogy népszerű sék kerüljenek a rejtvények közé, a násik: elegendő példány-

a-álhatók, nert szerintük "ezeknél lehet izgnlni". míg a m o d e m ~ ik sensnl • Grinuflf D Aulnoya Beshstelnj Arany János» Tordon Akos>

étkeztetni a mese és a könyv cinére, a tündér nevére. Összefog-

Bsuk

"kénytelen.ek voltak" a meséket végig

el<Jlvasni.

Ő-

esetejt

v.-ny külön lapon szerepelt. A lap alján kérdése óként anny i

««-

•i. Mivel a lapok külön is értékelhetők voltak, mindenki csak annyi lapot küldött be, amennyire sikerült választ adnia. A fiókkönyvtárnak a jelzett időszakban 205 általános iskolás

5.osztályos

7

6.osztályos 7.osztályos 3.osztályos

5 1 2

A visszaérkezett lapok számából és a kölcsönzés gyakorisága-

terjedelme ideális, bár az illusztrálására több gondot lehetne

Másodiknak a magyar mesék ás népmesék következnek- Bár biz san több olvasót vonzanának, ha általában több és színes lenne nnük a képanyag. (Étre jó példa a Legeltetés a három sárkány

rejtvényeiméit v o l t . A füzetet

1

^

k t i

S

szerkesato

íz la ta

nagymér tétben

lajdon

sán"

nkac .

ka

bb kéttük

diját

kapt

tőie. Étre - a nagy ÖS3Z egén

A klkölcsönsBtt köny. végül

.«!.,«,» e - "hos helye

vegyti

levél

üntette a bélyeg iSnke í k é Kedeliml

is érk

díj vis

nem vásárolt, hanem a saját könyvünket (bár kiesé "megkezdve") "Tisztelt Címzett!" Néhány sorban válaszolva önök l e v e l é r e , hadd mondjam e l :

t. Kunmadaras, 1987.

július 2 9 . "

Utószó; " N y á j a s " olvasónkkal tÜb

ele-

-ALYÁNK VONZÁSÁBAN EGY KÖNYVTAROS PÁLYA MMtGÖJÁRA

ri

Könyvtár

élére.

Mindannyian t u d j u k ,

hogy a z o k az é v e k n

ézségeken. Töh? gint

Béhány év a könyvtár élén és a 60-as évek elején már

14 le

kölcsönzőhelyec teremtett, közülük IZ külterületen működöt

kenységüket. Később a művelődési autó állomáshelyeinek beindítása-

ge. De ott találhattuk ot a klubmozgalom kialakításánál csakúgy. Szakmai és együttműködési kapcsolatait igyekezett mindig fon

& megyében mind máig példát add fiókkönyvtárat sikerült kialakí— Kedves közös ealékeink kozötc őrizzük - többek között - a ze

ét olyan szép munkával tölthette Idejét, nelyne* bölcsőjét is Ő

és megérdemelt pihenést! Hegedűs Annamária

KÖRZETI KÖNYVTÁR - SZOLNO!

Már-már azt hittem, régen elfelejtették, hogy a népkönyvtár! lózat kiépítését 1950—ben én kezdten neg Szolnok (Begyében, sni-

rténetírágra, tudományos dolgozatra vállalkozóin, "csak"

éves kezelés és pihenés után az orvos Is úgy látta, én is dgy év végéire készültek, nem volt felvétel. Tört éne lem-nagyar szakon "Körzeti Könyvtár - Pécs" felirattal. Benyitok, de a várt kölcsönző vagy olvasótermi hangulat helyett csendes, nyugodt könyv-

könyvtár vezetője, akivel csakhamar közös cérnára leltünk, a könyvekre. Második találkozásunkkor megkérdezte, volna-e kedven itt dolgozni, bár a munka inkább mozgalmi, szervezői feladatokból áll, így keidödott könyvtári pályafutásom 1949. május 15-én a Fé1949. decemberében behívtak Budapestre könyvtárosi tanfolyamra. Valóban szükségünk volt szakmai isme re telexe, de már el. BŐ nap

napjának Ünneplésére való készülődés jegyében telt el java Időnk. riumba, ahol hosszan elbeszélgettek velem. A beszélgetés lényege az volt, hogy 3 könyv cár hálózat fejlesztésére újabb körzeti, könyv— tárakat kell megnyitni. Ezek egyikének vezetésére engem szemeltek ki. Engem, akinek már kellő elméleti felkészültsége és gyakorlaadtak: Pásztó vagy Szolnok. Hiába bizonygattam, hogy nagyon jól érzem magam Pécsett mint szervezS könyvtáros; hogy nem érzek különösebb elhivatottságot a vezetői posztra, véleményük egyértelségem dolgozni, ahol szükség van rám. Közeitek velem, ne gondolkodjam sokáig, mert a választás lehetőségét is elvesztem, és egyszerűen hivatalból áthelyeznek valahova. Ezt visszautasítani penieggyőzött — persze nem vezetői elhivatottságomról, hanem a Éel—

lapján {legalább Budapesthez van köiel, folyója van: a Tisia)

Itt mát várnak, A Népművelési Központ előkészítette a könyvT Biűlcöd&set. Helyet BZÍÍcztek a Városháza Kossuth térre cezö

nok" feliratú címeres tábla mögött. (Ez a mai házasságkötő

2O-án nyissa meg a könyvtá

;m. Én a

lekben egyes fontosságáról. Mégsem szöktem meg, m r t mind többszar megtörtént a csoda, működni kezdtek a könyvtárak. Sem egyszer csodálatranél-

időn. flekl a ládáknak! Festitóvas, lia lapács — íme könyvtárvezetői nen volt idó: nyitásra a polcokra tellett szakszerűen el helye m i dat is dekorálni kellett a szokásos kopekkel, középen Sztálln, nellette két oldalt Marx és Engels képei vörös drapériával övezve. A Hasik falon piros vászon alapon fehér kartönbetűkből egy jelnondat, amloek pontos szövegére már nem emlékszem, de valahogy

domásul, hogy a Körzeti Könyvtár feladata nem a kölcsönzés, hanem si könyvtár fejlesztését várták volna inkább. Igazuk volt'. A városból néltatlan, nagyon nehéz körülnények között egy kis alagsori helyiségben működött kölcsönköoyvtár. Az akkori könyvtáros (Torocskay Rudolfné) minden bizonnyal többet tud erről mondani. volt az egész orsiágbaa. Ezt az állapotot jóval hésőbb a :legyei Könyvtárrá alalkulás oldotta meg- A megnyítascol 3 h£lyi sajtó egy kis cikkben adott hírt. így születtünk meg!

Hég a nyitásra való készülődés kü E ben tudatták velem, hogy a Népkönyvtári CÍSipont nemcsak Szolnokra küldött ládaszámra könyvekönyv szekrénybeo kb. 160-180 könyvet juttatta^ ag alsó tiákokbai-. kölcsönző kartonokkal, olvasójegyekkel, katalógus cédulákkal, cl-

vasai nyilvántartó törzslapokkal- & z ek teljesen egy£ormák voXtak -ind a 25 küldeményben. Igazán megörültem ennek a hímek, mert JLde már nem kellett nekünk szállit&ni az anyagot. Est az örö&et azonban csakhamar keserű csalódás követte a legtöbb helyen. Volt bau találtunk rá a könyvszekrényre, Ha nem bontották ki, akkor kikölcsönözték, de a könyvek kölcsönzői Ismeretlenét maradtak. A végén ezekkel az előre telepített könyvtárakkal több gondunk

vánsága az volt: egy szekrényben könyveket kapjanak. Az elképzeegymástől. Nemcsak könyvekben, létszámban is gyarapodni kezdett a könyv~ tál. JÖCt egy adminisztrátor, akire már a pénzkezelést, a levelezést, süt a leltározás gondjait is rábízhattuk. így egyszerre na-

szervezo könyvtárusunkat egy salgótarjáni üveggyár! munkás szenélyében. Így jött a könyvtárhoz Illek József (aki később utódon lett). Hárman voltunk már a könyvtárban! hőst már igazán nagy eróvel dolgozhattunk a falusi könyvtárak alakultak meg* fl nagyobb községekben a jegyzőp a kisebbekben a b£~

Ezek biztosítása külön-kulöa is nehéz feladat volt, hát még egyszerre. Helyzetünket még központi elképzelés is nehezítette: javasolták, hogy ne az iskolákba telepítsük a könyvtárat, hanem a gépállomásokra, vagy valamilyen más üzembe. És lehetőleg külön épületbe, de 1950-ben alig akadt a megyében kultúrház, ahogy akkor aeu túl szerencsésen elnevezték a művelődés központjsít. NaItör, vagy iparos-egylet helyisége, és ndavihetcük a könyveket. Honkánkat igazán a népművelést felügyelők segítették* ak-lk

fel. Kádár Gusztival, Páldi Jánossal ismerkedhettem meg ekkori gazdát kapott, ml pedig tárgyalóképes és intézkedésre jogosult

megadta a jalt a iwgye Lobbi városának, településének is. A sz

(ŰBy látszik ez a lemaradás nár hagyomány lett, amint aíC az Együtt folyóirat L9B6. 1-2. számban a 62-63. oldalon lévő felmáVégül mégiscsak elrendeződtek a dolgok. és máris..-

ahová lij könyvtár telepítését vagy az állonány erőteljesebb bövivetkezetek szervezése. Ennek értelmében 8 könyvtárak fejlesztését

ft központból kapott könyveket mt kisebb csomagokra bontva küldtük vagy személyesen vittük tovább. Ez így leírva egyszerűnek

rra. éneikül pedig csomagot készíteni igen nehéz dolog. Végül y pénzügyes ismerősöm felfedezte, hogy nyomtatványok beszeriétaogy olyan számlákat "szerezzünk be", amelyekre csomagolópapír végre megoldotta a gondunkat. A könyveket postán nem tudtuk küldeni, mert egy-egy csomag

könyveket. Hegjött a válasz: örömmel fogadják az adományt, sőt

sorban álló kocsikat látok, kiderült, hogy a környékbeli gazdikCKakhamac rátaláltam egy tiszaugí bortermelőre. Gyorsan megértéé-

beértünk

a

faluba, alig

volt

a fonott

üvegben. A hely-

iskolába, ahol már gyülekeztek az emberek a könyvátadásra- Nagyon jó hangulatban megtörtént az is. Mindenki megígérte, hogy olvasni fogja a könyveket.

rat aztán egy második kiszállással kellett véglegesen megalaki-

Koa=ponttöl egy Csepel 125-ös motnrke ré kp á r r kaptunk. kedvűek részére Budapesten motorkerékpár-vezetői tanfolyamot tar-

tem át a helybeliek tanácsára a gáton, hogy az akkor még gödrös

ni a gátont valami kiszúrta a hátsó guntiioat. Biztattam magsinz

rosan rájöttem, hogy e •i mire a gumin táncai—

a 2 kn-re lévő faluig. Szerencsémre ott találtán

njvtar. emberré alakult m .

a)

.y n n is e R y e u e E e n , köívetlenül. A kilyn

a k alig fele volt s*épir O d 8 -

an rne)

n

*

P

,jet mezőgazd aság i

példányban - és Solohov hír

g

tokát a szövetkelésre "megagitálni". A ni feladatunk padig, hogy

szágik, és mindenekeiatt a fiataloknak ajánlott Fagyejev: Az ifjii gárda, a magyar írók közül Illés Béla: Fegyvert s vitézt éneklek cíoú regényét kaptuk meg. Alig, vagy egyáltalán nem volt könyvünk a magyar és orosz iro-

nen küldtek például Vajda János, Babits Hihály, Koazrolányí De^ ISO, Tóth Árpád. Aprily U j o s köteteket vagy válogatásokat. Illyés Gyulát i 8 csak a Puszták népe képviselte.

kezükbe könyveket. És mi ezekre a kérésekre csak azt válaszolhat-

könyvből. Ha az nen Begy. legalább az újságbál s legfontosabb cikkeket. - Még a könyvtárak között folyó versenynek Is e B yik

tartott könyvisnertetéaek, működő olvasókörök.

rásl statisztikai bivacalba. A jelentésben fel kellett bontani foglalkozások szerint az olvasókat és műfajok szerint (siépiro-

?! Azt sem lehetett elemi, hogy társadalmi feladatnak fogadéi az 5 munkájukat, hogy így mentesüljenele egyéb más társaraelnek ennek az időszaknak a községi könyvt

sak is. Közbea anyagilag is felelt a könyvállományért! Nem c

hálózat már teljesen kiépült, könyvállományunk megnőtt és a könyvtárak közötti könyvcserék mind több munkát igényeltek., de létscá-

alig javítható hibát eredményezhet. így aztán n m kedvelték meg ezt a munkát, és szép lassan el

felajánlotta segítségét. Pontosságával aegbilható aktívánkká vált, s igen sokat' dolgozott nekünk. Ez a társadalmi munkás Dékönyvtáros. A könyvtárosok kiválasztásában nagyon sok gonddal küszködtünk. Ajánlás volt, hogy fizikai munkásokat nyerjünk meg erre

került jó megoldást találnunk. Nagykörűben Galsi Mária vállalta ezt a minltát. ö volt ae első, akit erednényei alapján 5 hónapos get is szerzett és na is könyvtáros, ha jél tudom Veszprémben dolgozik. Nagyon szép eredményeket ért el Kisójszálláson Csípő Gizella, de 6 na nár nincs a pályán. Külön egyéniség volt Jászkésöbb járási könyvtáros lett, és aki könyveinél talán csak a - valóban jó - rizlingjére volt büszkébb. hol a tantestületből vállalta valaki a munkát. így Jászladányban Paraj Margit nevére emlékszem. Jászszentandráson pedig Kunráth Működésen alatt a könyvtárosság valóban mozgalmi jellegű volt.

lent meg feladataink között az írók és olvasók találkozásának megszervezése is. De emlékezetesek voltak a könyvismertetéseink.

etkezet könyv-

hogy az enberek élményhez jutottaktelepülésén - községekben és tanyaközponcokban - létrehoztuk a pépkönyvtárakat. Az akkor még alig egy-két házból álló központok egy része ma már komoly községgé fejlődött: Szászberek, Pórtelek (most Jászteleknek hívják), Kispó, hogy csak néhányat említsek.

Viharfelhők nyJltek fejem fölé 1952-ben személyi ellentétek miatt megromlott a kapcsolat a Jécsai Andort, a Városi Tanács egyik előadóját 5 hónapos könyv-

ki Irodalmi folyóirat megindítása is. Az, hogy ennek szerkeszté-

sében és összeállításában ó Is szívesen részt venne. Kivel akko-

küldték fegyelmivel, bár később Budapesten egy nagy üzem lapjának lett a szerkesztője.

Később katonai behívót kaptam, pont akkor amikor a negyei könyv-

vel az előbb lezajlott fegyelmi igazolni látszott ezeket a sza-

így váltam meg a Szolnok megyéhen végzett 2 év és 3 hónapi műn-

kön yv táróéból. Új munkahelyemen, a szolnoki Gépipari Technikumban

Érzem, hogy ez a visszaemlékezés kicsit borzasra sikerült, de

láttatta alt a hatalmas fejlődést, amelyet a magyar könyvtárak a elmúlt 35 év alatt megtettek. S ez a mai könyvtárosok szására is erőt adhat a napi gondok-bajok leküzdésében. Tudom, hogy a ma gondjai nem oldódnak meg a miiltra való emléke-

a Petőfi szobornál nagy a tömeg... erre s bolt vezetője hamar be akart zárni, s közölte; nincs mát idó csomagolásra, számlázásra, majd holnap jöjjek be vagy elküldik a könyveket. (Soha nea kaptuk neg a könyveket, aióta is sajnálom.) Pestről tsak két hét tanra, pont jókorra. Utólag hallottaa, milyen szerencsém volt, nítsény'1, de nem találták a megbízottjukat, aki átadhatta volna a kiszemeltek névsorát. Abban pedig én voltán a 3. (a jár.p.titkár csak 15.). A könyvtárban egy ideig kerültük a politikai könyvek ajánlását. Az 1957. II. negyedévi jelentésünk már merész kiállásunkra emlékeztet: "Míg az iskolákban ol'yan bizonytalanságban tengett az dttörSvett fel úttörőnyakkendőt, aki akart. A könyvtár dekorációja könyvtár faláról az előtte'felvonuló ünneplőket. Aláírás: Május 1. a ni béketüntetésünk!" "1959-ben a politikai művek, forgalma kétszerese volt az 1958, évinek^ Leginkább keresik az ellenforradalomról, szclo könyve—

nék említésre méltót feljegyezni. Tudom, nénelyiken ma már mosó-

hoz sok és színes propagandával, rendezvényekkel közeledtünk.

Nem akarok tanulmányt írni, mégis engedjék neg, hogy néhány

Tisiafüreden 1954-ben a lakosság 9,6 I-a olvasott (mint könyvtári tag) 1955-61 köíött 12-U I kötött Ingadozott ez az arány, 1962-ben történt egy "nagy ugrás": 18 l-ig, 1963-ban 21 I, 1965-ben: 27 I, 1969-ben 28 I felért. 1974-ig 29 I-OE, majdnem 30 I-ot értünk el. bűvésiked tél Dác megint? - Sz nélkül. I alán nég a Megyei Ko gyár oép v iszonyát . be túhSi ,

3

lil

Könyvt

hittek be

művelődé .....

Mindig időszerű érdekes köny

tt 1 ajánlósorok (annotá-

A bonismereti bállapban minden Tisz

faragú mestertől ,vagy karikás a nyugdíjas pásztor alkotása. zá népművészetről szóló könyvek és képek az MTI-től, fgy az aiial tértek be: megkaphatnám a kirakatbeli könyvet? Odaadtu Milyen olvasó válr --151e, az már a fogadtatáson, kapcsolatu

jávsl, ismerkedett a könyvtárral, s valószínű a presszóval is. felSlról kezelt engem, s kollégáimat. No, tényleg máris a fejébe szflXlt — gondoltán. De nem ü dicsőség* hanem nás. De ezc nár 3 tünk, s ezzel be is fejeztük a progranot. Számomra a folytatás: Eegyelnl eli^rasztslás - Az ii\dí*k' TTÍért engedtem oda, ha látom- - időbec nem láttán.

ha hoízájárul, egy bírósági tárgyalás keretében ismertetjük kol-

A bírú tehát Dccnyltotcs ű cárcyalást. Utána a vádló és védő

lenaég és hazátlanság is sorra került. A közönség eleinte megbuktatást. Hígnem az egyik pedagógus nem bírta cérnával, szót kért. IOEV lehet Ilyet necengednl C E V költővel s zeniben — néXtat lanko*~

s "TükrSsBZivű huszárral1: Vendégünk volt a Kékszemü élet írója Végh Antal is 1966-ban.

tudtuk megvalósítani, hogy ~- ..-^ -p könyvet ajjink olvasóink h

Emödi Pista hácsit Tlszaigaron, akinél szinte minden este kedés volt ez a könyvekkel, hogy amelyik megérdemli odaír

ványai szüleit. Valóban hősi korszaka volt ez a könyvtárügynek* ról (három la volt, például a "Minden háiból olvasót". Önállóskodásumat időnként partizántevékenységnek vette egyik megyei módArról sra szóltam, hogy 125 a> 3 -es »torral jártunk egyidősen egészeo Kenderesig (télen a csűszóa úton a kormányzást a két oldalt kitartott láb biztosította ) . - De miért is sirok, akkor ennyire futott, a gépesítés. csak mások. A ma ifjúságát (sőc a felnőttek egy részét isjrabzaknak mondom (befejezésként) Hegedűs Gézával: - Én a felnőttek

KÖNYVTÁRI KEZDETEK TÖRÖKSZENTMIKLÓSIM

Nem volt a legszívélyesebb 1953. április l-jén. Gondjalaban csán "játniottsk" velem. Először lakást kerestem. Feltűnt, ha egyre ráakadtam, s mentem a címmel a lakásügyi osztályra, ott azt közülték velem, hogy annak már van gazdája. Négy hónap s

ezö lépésként - hasonló móc ultiirház egy helyiségét jel

könyvtárosairól se= feledkezhettem el: az addigi tíz főbSl ötnek míg kellett köszönnöm a tevékenygégét, s olyan emberekre biznl ezt a feladatot, akik nemcsak a könyveket, hanem az embereket 1 B 1961-re teljessé vált a hálózatunk: 35 községi és flókköoyv-

hónapon át heti egy alkalommal könyvtárunkban tanítottuk 8 könyvtári ismereteket. Ezt követően egyik munkatársammal felkerestük

al. Illetve a Tsi elnökével. Velük később érültünk. Saját munkatársaintra úgy emlékszem, valanenayiei munka

S hogy jó könyvtárosaink voltak bizonyítja, egyrészt, hogy 1954-1963 között minden adatunkkal {olvasók: száma, állomány, for galom) a megye legjobb "könyvtári hálózata"-ként tartottak szá-

A megyei könyvtárügyi előadó szerint nulla volt. Ezt 1961— ben egy értekezleten közölte. Előzőleg ugyanis plakátot sem Iá-

t körünk mintegy 20 főnyi "aktívát" tömörített. Kö-

készítem (ugyanígy járt el az új diafilmekkel is). Eieket a kétal mérnök megrajzolta az albumok ízléses belső címlapját, ml pedig a képek alá ajánló szöveget fogalmaztunk. Az elkészült "kotük el (természetesen előzőleg mindezt az orvasokkal megbeszéltük.). Mondán™ sem kell, hogy - akkor még - napról napra újabb olvasók jöttek a könyvtárba. A gyernekaktívák hetenként ellenőrizték eieket az albumokat, feljegyezték a hiányzó fényképeket és másnap vitték a pótlásokat. Ugyanígy a gyerekekre bíztuk a késedelmes olvasóktól a könygaloukért cserébe ők válogathattak először az új könyvekben. Hatásos könyvpropaganda volt az évenként 2-3 alkalommal renbezetes számomra az 1959-es: a Tanácsköztársaság kikiáltásának fegyverekből és az ezektől az időkről tanúskodó könyvekből válu-

nég 10 ezer forint azonnali készpénzt Is ígért érte, csak hagyjuk ott neki. Mondtam: még 100 ezerért sem hagyhatom. így tovább utazott a kiállításunk. Minden lehetőséget felhasználtunk a könyv- az olvasás propa-

t az akkoti Mezőgazdasági Gépgyárban sokszorősitottan), négy füzetben nemcsak mozgalmi cikkeket, hanem irodalmi

van (aki jelenleg Szolnokira él) verseit is. A könyvtárak fejlesztés* Az 50-es, 60-fls évek fordulóján a községek kezelésébe

őket az új könyvtáriéontartái feladataikról. Élénk eszmecs

kihatcolnoa, hogy VB vagy tanácsüléseken - lehetőleg évenként tárgyalják meg,külön napirendként a könyvtár ügyét. Ezekre magac is előre felkészülten és felkészítettem a községi könyvtárosokat is. űgy érzem rendszeres hozzászólásaimmal segíteni tudtam közként kupacokban égetik a könyveket. Segítségre, tanácsadásra Ben reltkel átmentem a könyvtárba és mintegy 300 kötetnyi, főként pobe. siekrény nögá, ágyba> el is rejtettem. November 4. után ap-

A 60-as évek elején egy awgyel felhívás Jelent M g , »ely szerint a közeli években minden településen el kell érői ezar lakosra az ezer kötetet (akkor a megyei átlag, úgy emlékezem, 460 volt). Nekünk ezért alig kellett valamit tennünk: a ni járásunkban szinte átlagosan megvolt ez a szám. 5 ez - talán - a megközelítően tíz társadalmi funkciómnak is köszönhető, mert O E O csupán könyvtárvezetőként találkoztam a községek irányitóival, építve értem el, hogy az év végén megmaradt községfejlesztési veket vásároltattam. Természetesen mar év elején gondoskodtam mezzék: néhány ezer forintot előlegként adjanak a könyvtáraknak, lasztott köteteket. Kapcsolataim révén több és jobb könyv lutha-

Az 1950-es évek végén nagy sikere volt a diafilmek kölcsöpnem csak az új filmek vásárlására futotta, de ebből végre vásárolhattunk egy új írógépet la. Amikor ez a "pénzügyi rugalmasságionnal áthívatott, s közölte: ebből fegyelmi lesz. Hallgatáson látva megkérdezte; nem is vagy megijedve? Engem már oly sokszor clóról. Válaszom annyira meglephette, hogy a £ egye Iáiból s e _ l

zati központból egy-egy szakterületről (olvasászolgálatos, Scatalóguaszerkesztő stb-) ég a módszertani csoportból jöttek hozzánk.

daképűl kellene állítani mindannyiunkat, mert becsületes munka folyik nálunk, ami a jó kollektív szellem eredménye. Ám a két e nökhelyettes a dicséretet másként értelmezte: tőlük nem a megbe

gyeraekköayvtár falaira freskókat is készített. (A bejárattal

ez a gyerekek körében. Egy példával illusztrálnám: a festmények elkészülte utáni első két héten naponta megszökött néhány gyerek

rendeztünk. Jó érzéssel emlékszem a hangulat03 vetélkedőkre (amelyeken egy-egy sportszeletet kaphattak a legjobbak), a Mikulásestekre, ahol nég Jutalmat is kaphattak a gyerekek.

Hogy milyen volt a költségvetésünk, mennyiért vásároltunk, azt a korabeli dakunentunok igazolják, de hofty mennyit kellett "ügyeskedni", ''besegíteni11, csak az emlékezetünk őrei. Azt példa

rinttal (és néhány féldecivel). U

(a megyében egyedül én) Kisújszálláson a "Szocialista kul

ismerést nem adott, a megyei könyvtár elölegzett meg 500 fnc toc, s ezt később a költségvetésünkből levonták.

kapcsolatokat tipikusan is bemutatják. Bizonyára az idők múltával najd ezek az emlékek is közzé tehet Sk, ma még személyes bántásPéIdaként egy apróságot enlitek. 1962 tavaszán egy értekeile-

apját már rég kirúgták az igazgatói állásból? így válás

Egr alkaloBaal a Hegyei Tacács VB tárgyalta a könyvtárügyet * • úgy foglalt illást, hogy jó •inkánk elisneréseként munkatárBBI n a k 100-100 Pt-tal, ne ken pedig 200 Ft-tal emeljék a fizetést, s «ire a helyi apparátuson hozzánk eljutott a megvalósítás, csak

tolt a Népnevelési Miniszterlunban. A referátumok után -

tem, hogy a kis falusi házbál beköltözhetek ai ájonnan épült, saép

csak ennyit nandott, csak a testenen keresztül! Hajd az ajtóra mu-

tan, kétszer is kínáltak násik állást: 1957-ben Jászberényben a •ikldsi pártbizottság titkárának "agitáltak", de a negyei tanács elnökhelyettese ifi küldött két elvtársat, hogy menjek dolgozni a Begyei tanács titkárságára. Egyikből sem lett semmi. Valahogy illik szólni) mindent meg tudtak akadályozni.

építésével fog munkámért és e

HÍREK-ESEMÉNYEK a lakosság könyvtári ells tásátál s központban aukodó felnőtt és gyermekrészleg,ti

kat és Ladoa Béla könyv

levényi könyvtár gondoskodik léseién és a külterületekén élő lakosság könyvellátása. Az utóbbi Időben aíonban a í ókintéznények könyvtári szol

hat6 néhány intézménynél, így például az Állami Gazdaságban, Palóczi-pusztán és a Killlán

könyvtár munkalévő Öregek Napközi

i lakóit: Lommal került sor felra, házi ünnepségre,

leE«agyobb "itönyvtári

negyedévenként

gyatapodá-

LR. [JYIRI LÁ5ZLÖNÉ a SZIM

vasási kultúra további

fejlődését.

fejlődésének

lehetse-

könyvekrdl, a városi

könyvtár

rendez^

nadában FŰZŰ HÁEIA a 100 éves eazperantó nyelv i l l e t v e a Bab

tiszteletéce,

Zsuzsa

író-ol-

nyagát, DR. BELLOK TI BORSÉ a Syet^eklúniytári sokrdl k é s z í t e t t

szolgáltatátájékoztatót.

*

T i s z a b u r á n

az

ílta-

lános Művelődési Központ könyrt á r t ö i t é M t é n e k legbossiabb még decembei végéig sen

feje-

i ö d ö t t be. A munka elhűiódásara t e k i n t e t t e l először a nevelőit, később a tanulók s z á -

HERCZEG LASZLÖ kollégánk Összegyűjtötte éa megírta a Hazafias Népfront és a könyv-

T ö r ö k s z e n t m i k l ó soo a Városi Könyvtárban d j j á s z e r -

itozgalúB l e b e t ő s é g e i t , eredntényeit a h e l y i könyvtárban, s

enaek eredményeképpen j e l c a tösen negnövekedett az űjjáva

csökkenő anyagi nehézségek, a kunszentmártoni válács v á l l a l t a a köoyvijításával járó jeleo-

ile tének be ást augusztus 21kar 1 ke z d t é k

^

Művészet és világkép

»: SZELFSIEY [ASÍ

gúla

nyvtá r elő lállí

•nokában Icészíte

köayv tár

működésé

mel

vár osi

esébe {csapat és e "

k

Jtbaj •okságot eni dítottak

nyílt az Lmpozáns művelódéai II.'emeleti helyiségébe költözött. (A könyvtár előző épületét, amelyet 1982-ben megyei és országos közművelődési alap te át.)

dagógusok zenei iaunkaközÖ8séPÉTER tartott előadást A zene világtörténete címmel.

caok elnökei, résEt vett 3 veFetenc Megyei Könyvtár lgazga-

a M g az őszi üiegyel künyvheek eseményeit. Az ünnepi nuacban amacűr kórusok léptek

hasasának 35. évf ,ve(. esei!1 é n j, c si e m l ékeztek me

n(

gen

teletéré szakmai elöads

NEMESE ISTVÁN

gükről: BARICZNÉ RÚZSA MÁRIA, DANKÓNÉ SZABÓ EDIT, DK.HORVÁTH KAROLY, LADOSKÉ VARJÚ IRÉN, LENGYELNÉ MOLNÁR KLÁRA, PALLOS LÁEZLÖ, PÁPAYNÉ KEHENCZEY JUDIT, KEKÉNÉ HONDOK 1LBIKÖ, SZÉPHALMI ISTVÁSNÉ, SZLTíKAT

kirándulásként ye gyermekkönyvtál . A témáról -. A 6vasók - pszlcholóf előadást. A négy t ottakról a Versegf

gyüjtenényének ben, a könyvtái készítésében.

ti. MEZŐGÉP L.OOO,- Ft, [II. Vas-, Fa- és Ép.Szöv. Petfifi Szoc. brigádja 800,-Ft. 1 könyvtár dalrosl könyvtár közreműködésévé

I ün-

ista bilgadok pályáza.kedókre való felkészBléndalonkutatás fornájában októberi szocialista forrada-

A SZALADZE núfo íóÍrzÖLTAN,Tsz^íígetiaSzInház Biüvésze ünnepi p irodalmi

é s j **óbeíi _ l r á a b e i i . «J*?!*»* kiemelt feladatuknak tekin ték.

Kisújszállás on a városi könyvtár a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának együtt•űködésével, a József Attila Művelődési Ház és a város MSZBTtagcsoportjaival olvasópályá-

pályázat, amely vetélkedjél " m i t - A jó helyezést elérÓk*t budapesti kirándulással jutalmaztak.

Eriék^B^^SéSÍLiit

irodalom örök éttékű alkotásalt. ki közséBekb31 3 egyéni, Klsúj-

idiját

Szolnokon

g5

vei lebonyolított nűfordító dítását 40 tanuló készített

pályázatát bírálták el.

felsu s

tanulók

vállalkoztak.

az ok t ó b e r l eseményekkel. A négy gyeraekkünyvtári foglalko-

J,a ...

új

könyvtári

i r o d a l m i nüso : , " , ; : saóva 1

épii-

rvezetTa

közöse

takoz á a i progran külgazdasági KATALIN,flMagyar Tudoná-

előad á s t fl SZIM-ben. 27-én S z o l n o k o n 50. a l kfllOBmai á z o t t e l a v á r o s i könyv a f a l t s l á l k u z á s á a á l az e r k é be és á l l t végig

könyv

Mg a r a k t á r p a d l ó -

okok m i a t t - 1983 o tfl^atodik

által ánoa fogla

mSv elódés i

központ.

mellett elödéssel

tézméoy •katár

SEKK JÁNOS " Ríco, a Karib - t e n g e r gyöngy e" címnél etítéssel egybe k ö t ö t t e löadás t a SZIM-

' " "

R1GÚ BÉLA, a Bobur azerk

régi gyermekjátékokkal isSok oromét szí

it TISZA TIBORSÉ vezetésével;

a városi könyvtár vendége MARÉK VERONIKA volt, a megyei könyvtár meghívására a Rigó

yújtott maradandó

b e

H Ó V A R A Z S L Ő című irod TISZA TIBORNÉ régi n i íróvendég BÉKÉS PÁL

és

találkozón is beszálget-

szángép Kport-import árak a Közös Pien" címmel QB. BOTOS JŰZSEF, előadást fl >1 könyvtárának r

attaséja nyitotta meg azt „ népnese-illusitcáclós kisllítást, amelyet a Verseghy Könyvtát az HK£ Gyernekkönyvtároa

be, ezekn51 250-et > a kiállításra a zeüt nek elnöke SZ1LÁDI ra Kiadó igazgatója

igen sok gyermekkönyvtár! fog-

gisztráltak, s ezek között

Kunszentmáitanhan ebbea az évben 1B 100-űál több

elnökséggel közösen hirdetett - könyvhöz és irodalomhoz kap-

Zsigmond Városi Könyvtár gyérgyedévében közel negyven rendez-

Sokan a könyvtárban szokásokkal. Naey sikert

ugy összeállítani, hogy az óvo— dáaoktól a 7-8. osztályos tanulókig mindenki találjon olyat.

SZEMÉLYI HÍM.K nbsn a városi

c anácBtól á t h e l y e z é s s e l k e r ü l t a könyvtárba KÁRSAI JÓZSEF z e t t s é g e van, a :8nyvtári S-L. tanai k é p e s í t é s e vekben k í v á n j a megszerezni.

NAliYNÉ KEZDÖDY JUD g y e i Müvei ő d é s l é s Ifjúsági Központ ko n y v t á t á b a ^ r a e n t , é s viszonyát

;HÓSZ FI TER gépnkakörük v é g é i g sen k i sem v BORT beh helyére

BOSI CSAB, t vettül

Szolnokon a v á r o s i b í n y v t á r ó l TASNÁDINÉ TÓTH 1LC

DK6(O1V.B

VegyinSvek nu

könyvt.). dolg.).

munkája SZÁVAINÉ IKRE ÉVA'Bagyar-m- t e m a t i . a l t a e l . Ug; ié, FALUSI GYÖRGY

h e l y e t t e JECS

olvasósíolgál atában.

nak - MAf e l . Ugyan

zolgt)!

VADÁSZNÉ ÍRGYI ( g TÖRÖK ÁG

A FARMOSI h á z a s p á m a k k i s l á n y a , LADOSNÉ VARJÚ I RÉSNEK fia szüleC e t t . Jó e g é s z s é g e t kívánva gr atulálun k ELindőjüknek!

DON NK KÚ Ú K K Á ÁR H O O LL Y Y N N É É könyvt könyv t á r k e z e l í Bunkavigzonya ntegszűnc, dj Bunkatársak a v á r o s i könyvtái ban: JUHASK ANDREA é s VAJKÖ ILDIKÓ. Mindkettőjük könyvtái

CIKKEINK SZERZŐI

Fannosi Tibor

Törökszentmiklós könyvtáros. Megyei Könyvtár, Szolnok

Hegedűs AnnBBária

igazgatóhelyettes. Városi Könyvtár, He-

Illyés Mózes

ny. tanár - Szolnok

Lengyelné Molnár Klára

osztályvezető. Megyei Könyvtár - Szolnok

Nyíri Lászlóné

könyvtáros, Városi Könyvcár - Karcag

Szabó Sándor

könyvtáros, Városi Könyvtár - Törökszentmiklös

Tar Ferenc

ny. könyvtáros - TörökszentHlklóa niklós

kaiból válogattuk- Készítették; Barta Margit, 12 éves - Tiszakürt (114.old.), Győri József - Szabó László, 1) évesek - Karcag
1 FENNTARTÚ SZEMÉVEL A Törökszentmiklósi Városi Köoyvcá

ri Gyöngy! Háté (Urii.: A repertórl™

KÖNYV - KÖNYVTAR - OLVASÚ mjnkija iyös Szabó Sándor: Slámitógépes könyvtárismertető Nyiri Lászlóné: Gondolatok egy rejtvényújság Horváth Károly: Megkerült PALYASK VONZÁSÁBAN