EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA
1988.
1-2.
EGYÜTT
A Szolnok megyei könyvtárak együttműködési körének híradója
19. évfolyam 1-2.
1988.
„flhelyében, B Felelős kiadc
MŰHELY GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN
Sxolnok nett bővelkedik aflealékekben. SŐt •űeBlékJellegu épGlete Is kevés van. Úgy Illenék, hogy a város negbecsülje, méltó
Egyik ilyen épület a Eoasuth téren áll. Főhomlokzatát új klasszicista stílusban komponálták, a többi homlokzat tűzfalként meredezlk a város központjában még megmaradt vegyes állapotú kisazinten - könyvtár. Eredetileg szállodának épült az 1860-as években» Széles bejárata és kapualja, belső árkádos udvara alkalmas volt a lovaskocsik befogadására. A jelenlegi kapu-portál nen méltó a ház arcához: feketére mázolt, üvegezett vasszerkezet. Kas bejárat nen lévén éten át közlekedik minden szállítmányt hozó autó
Gyerekkorom óta szeréten és keresem a mázéinak, könyvtárak csöndjét, nyugalmát, ahol mindig felfedeztem valami újat,lelten kincset magamnak. Kiért vagyok hát nyugtalan,és elért szeretnék inkább menekülni, mint visszatérni ebbe a valaha szép, kellemes belső sdvarú épületbe? Elhatároztam, hogy megkaree** rossz benyomásain okát. Több könyvtár belsőépítési* ti orvét késti tettem el, és résztvetcesi a Szolnok «egyei Könyvtár építési terv-pályázatán la. így
faragott k5tábla Jelzi "Verseghy Könyvtár". Mellette egy fehéren virító, cicomás, rajta adatok az épületről, stílusáról, építőjéről.
U n a Damjanich Múzeum tekintélyes hirdető szekrényei hívják fel a lídan Borberekl-Kovács Zoltán két szép domboraűve, belátván, hogy a művészet reklámozása lám fontosabb, mint naga a műalkotás. A jobb oldalon több esésén? van. Lépcső indul, kis tábla jelzi, hogy a Gyerekköayvtár felé. Egy jóindulatúan barkácsolt állvá-
FBlösleges is ide a porta, eligazodunk magunk is, miközben beljebb haladunk,hogy megnézzük az udvart. Megnyugodhatunk! az épüiaoszlapokkal gondoskodtak a megtámasztásáról - Talán nem dol a fe-
iépünk, és két lepényire a ruhatári pult állja utunkat-ltt nyugodgyunk, és szerencsés esetben közben nem jön senki jobbról nekünk
hányunknak félre kell húzódnunk a WC-aJtók elé. és: Itt vagyunk
zett foteleken, dohányzó asztalon).
Ba a könyvszállító liftnél
olvasóiéi tér ahova étkeztünk a könyvtár fogadóövezete,"előcsarnoka1.1 az érkező látogatók fogadása, tájékoztatásába a távozók
Azt a szorongást, asit a. könyvtárba lépéskor érzek, nem tudj feloldani az ott dolgozók segítőkészsége, kedvessége sem. Az olvasóteredbe indulok. Szemben találom magam a surun elhe rekkel. A könyvtáros háttalabelépónek ül egy dobogón, szemben as olvasókkal. Kint egy hagyonányos, sí Igor ú, hítbéil rendű iskolában a gyetekek és a tacitó. Az az érzésem elkésteia az órától, gyötör a bűntudat és zavarban vagyok, hová is üljek? A szorosan egynás •ögé és oellé sorolt asztaloknál UlSk háta mögött nen férek el. jek középre, ahonnan majd nem fogok tudni könnyen kijönni, ha keresgélni szeretnék az állványokon. As =.ég ilyeo szoros elhelyezés
és lapozgató is. SÖt alkalnanként ez a rendezvények helyszíne. Ea a
íeti általános világítást nen egészití ki ai olvasás helyén szüksépapi.ro folyó italok, könyvek fölé hajolva — tanulással, kutatással* annak aegfájdul a szeme, a feje. Ez a legforgalmasabb régz: 50-90
aki csak átfutja a napilapokat, böngészi a képesújságokat,járkál, gékony&k, hangosabbak. Ércbeto, hogy zavarják azokat,akik tanulni. Itt az olvasó? Ai újságokból, folyóiratokból csak a legfrissebb szánokat, DecC helyhiány miatt az előzdek kiszorulnak az eneleti raktárba. A ftiss lapok 500 féleségéből sincs nind a tárlókon, a helykét lehet közvetlenül keibe venni. A polcokon ts csak a legkeresettebb enciklopédiáknak,lexikonoknak, szótáraknak jut hely. Az állványokhoz nehéz hozzáférni-, a
bet, a könyv a halban van, éa néhány percen belül megkapja. Ha nets, akkor valamelyik külső [aktáiból kell behozni. Hasonló sorára jutezek többsége is az épületen kívül található. Szállítás pedig csak
fonsációkhoz. Érthetően idegesek, szidják, a könyvtárat, a kön legjobb tudás,
olvasókat egy órával zárás előtt haza kell küldeni, hogy a könyvtárosoknak legyen idejük az asztalokat kihordani az árkádok alá, és helyükre székeket helyezni /ha lehec, a kicsi helyen a nagyszánii közönségnek olyan rendbe, hogy az állványokon lévő drága és értékes könywagyonból semmi se tűnjön el/. Országosan elsók között tartják szánon a rendezvényeiket, de hogy milyen áron valósíthatók •Kg. azt senki sem firtatja. És hogy kedvezőbb körülmények kBzBtt a látnokok képzelik el. hogy zajlik le. Az osztály betódul a bejárati folyosóra a ruhatári
érc jöttek, megtanulják a könyvtári kutatómunkát, könyveket, folyóiratokat kell önállóan Megkeresni, kézbe venni, a bennünk lévő in-, hogy milyen nehézkes ez. Nehézkes, mert egyszerre osztálynyi létszáa hagyná el az ülőhelyét, keresne a kézikönyvek között, a katalógusokban - s mindenütt szűkös a hely, nen férrek egymástúl. Mindez lassitnyű Ilyenkor
annak az olvasónak
oí, jegyletelni... /A könyvtárosok igyekeznek oldani ezt a konfliktust, s lehetőleg csak nyitás előtt fogadják az osztályokat. Az Iskoláktól ez többszörös óracserét kíván, tovább nehezíti tehát a könyvtárhasználatot, 8 növelj, a fenntartást az intéznény iránt./
teremben kell leülniük. De könyvért, folyóiratért, információért viszhoz és
könyvtárosokhoz. Igen nagy az érdeklődés szűkebb pátriánk
Kenjünk át a kölcsönzőbe. Az ajtónak ismét csak a fél szárnya nyílik, a másik elStt asztal. A sarokban könyvekből épített oszlop
den működik a 34,0 m Z területen.
efj mai igényeket kielégíteni akaró könyvtárban, hiszen lehetővé teból. vagy könyvből is, amit csak helybea lehet megtekinteni. A gép
A kölcsSnzőpultnál zajlik a beiratkozás, a könyvelójegyzés, a könyvek, vl&szahazatálának és elvitelének adminisztrációja s igen Biabozott könyvekből a könyvtáros segítségével, mint a szabadpolcos térben/ és eseti tájékoztatás is. A pultban hozzáférhetően 7000 olvasó nyilvántartását kellene elhelyezni. A 4,5 materen a törzslapok
ványsornak kell fogadni a visszahozott könyveket /napi 500 db/. A
t köt e-
A pult mögül a könyvtáros 45 cm-es réseo tud - oldalazva - kijönni, oiközbeo kezében könyvekkel egyensúlyoz, mert csak nymodon folyaaaEösan visszajuttatni. Normális körülnények között a könyveket kocsiba rakják és a helyükre tolják. Ebben a zsúfoltságban a ko-
e gonmagasan és az Igen alactionyan lévő fiók okba betekint lehetétlen/. Erre egyetlen mód adódik.: egy ülőke és egy dohányzó asztal Alacsony és kényelmetlen, akadályozza Is a terem közlekedését, de
gusokba cédulát soroló könyvtárasnak Is. Naponta 250 fó halad át, vasóndk a katalógusban keresni a könyvtáros segít. Segít és akadályoz
polc és a katalógusszekrény közötti zsilip már balesetveszélyes. A könyvtár 300 ezret meghaladó állonányából csupán 15.000 kötet helyezhető el a szabadpolcos, könyvkiválasztó térben (melynek
, a böngészés örömétől, pedig
a résílegnek ez lenne a funkciója,
m anyagot, és csak cégi elavult könyveket találtán. A keresett té-
zonytalaa tartalmú kérdésekkel nea szivsaen zavartan volna őket.
hogy megtudjam vaci-^ számomra mondanivalója a könyvtárnak. Önállóaa
te»,be vagyunk csapva, meg vagyad: rövidítve. És megint a hiányos tér miatt! A könyvek megvannak valahol, de nem használhatók a természetes, a legkézenfekvőbb közvetlen módon. Csak nehézkesen, körülményesen, bosszú idó után - behozatva a raktárból - kapjuk iieg. Sokszor már nes vigasztalja a könyvtáros készséges felajánlása, hogy "holnapután előadásra - amelyre a könyvek segítségével készülhettek, volna fel - nea
hiszen feladatainak elvégzésében nem hivatkozhat a könyvtár nebézsé— kiszolgálást megkövetelek is átéreznék egyszer!/ Abból, hogy a könyvek jelentős része nem ott helyezhető el,ahol vétlenül használják őket,több a kár mint hinnénk. Rengeteg idó és rgia /benzin is/ kell a könyvek szállítgatására. A szükséges hely-
könyvtárközi kölcsönzés, a belső adnlnlszcráció és a számítógép.
pette tönkremeno Könyvállomány, a könyvek utaztatásából származó költség és bosszúság is megoldásért kiált. A könyvtár perspektívája a szétforgácsolás lenne? A kezdeményezéseivel, gyerekcentrikus tevékenységével a gyének a részlegnek a helyzete, mert úgy érzem, mindazért a nulasztásért,
A gyerekkönyvtár 8,5 i 16,30 m,155,5 a 2 slaptetüléten él. Napi forgalna a délutáni arákban A , 5 óra alatt/ 80-202 gyerek, ez napi 1BO-600 könyv kölcsönzését jelenti. A tfélelőtti órákbai óvodai és általános iskolai foglalkozásokat, tartanak, a tarcév 9 hónapjabal 12U13O-at /heti 8 órányit/. Vegyünk egy átlagos napot, amikor 107 gyerek látogatja neg a enryl megy ki. Nézzükp ezt a forgalmat milyen belsőépítészeti kórül•ények szolgálják? A fogadótér: 2 x 5 m-es folyosó, ebben zajlik a megérkezés, rátok is. A ruhatár 8,75 m^, pultja benyúllk a közlekedőbe, ami így
rolni a 6-7 fiókkönyvtár anyagát is szállításig, valamint a foglalko-
zások eszközeit, igy a sok. doboz miatt raktár-szindróna fogad a bé-
nájában
a könyvtárnak működnie kell. Hogyan beszélhetünk egy ampa—
nánk el ettől a könyv cár tói, hogy ilyen körülmények között a kultúra
a lépcsőkkel szabdalt térben nem könoyfl mozgatni. Egy méteres, ala-
aunkához szükséges anyaggal. A gyerekkönyvtár elsS termébe egy lépcsőn jutunk be. /Balra irodalmi műsorokhoz, habozáshoz ajánlott irodalomból. Ha már két
nak kölcsönző-válogató tere. Ebből a 35, 75 n 2-ból szakították ki a könyvtárosok munkahelyét /7,5 m2-nyi/. let kellene három embernek nunka" kinyomul a gyerekeknek szánt, kedves, kerek asztalra* - jobb híjján - itt veszik át, rendszerezik az üj könyveket. Szortíroznak, nyilvántartanak, a katalógusba cédulát sorol-
ik, foglalkozásokra készülnek stb. A gytrekköoyvtát helyzetén sen javít, hogy a könyvállomány nagy része távoli raktárakban van. Még a kézikönyvek, a különgyüjtemények isi Sem Is gondoljuk,nitöl vagyunk juk itt, amelyet kiegészítettek a század vége óta megjelent felbe-
L aásik nagy egység: a nagyobbak kölcsönzője. Valanikor szép, tá f gas, világos volt, de a növekedés, az állonány gyarapodása, a bővülő í állványok, a könyvek elérhetetlenek, a közlekedők keskenyek, egyes világítást a 20 évvel ezelőtti állapotra tervezték. A bet átalakítása /fűtés, világítás, technológiai követelmények/. A katalógusok íl x 2 m-es tér/ olyan szűk helyre vannak beisii-
kától. Ez a csoportos foglalkozások és rendezvények helye is. á látni: ha egy osztály megérkezik, a tanulni vágyóknak, hokell - a legfontosabb kézikönyveket lekapkodva a polctól - fürvtáros pakolni, hogy helyet adjon az olvasó igényének.
A számi-tógép megjelenést az újra a korszerűre fogékonyságot
forrást jelentve, s iljsbb kutatógyerekeket kiszorítva. Emlékszem, gyerekeim alsós általános iskolásak uolrak, amikor nagy eseményként mesélték nekem: "Anya, voltunk sz osztállyal a könyvtárban". Később egyedül, önállóan is elindultak, de mindig szorongva, mert féltek a gyerekekkouyvtárhoz vezető félhomályos tal felszerelt, nagy szekrények, a kicsinyek neo tudhatják, hogy ne zö anyagokat. Iratokat, takarítóeszközöket tárolnak itt. Talán nem kell nagy fantázia elképzelni.mennyivel kellemesebb
rülményekkel. m az Irodákat is. Ha a könyvtár közönségforgalmi agikus helyzetben van, akkor ezekről nen is tudoa
loegyei könyvtár a jelenlegi ható szolgáltatásokat. Hogy
A könyvtárrőx környezettanulmányt éo Í B szaks&i köteXességből készítettem, mert meggyóiSdésem, hogy a jelenlegi, tragikus helyzet cem elsősorban a könyvtárosok ügye, banem a megyéé, a városé, a hal világba megkapaszkodni igyekvő nemzeté. Nem éa találtam ki, hogy t
könyvtárral is töiödni.
KÖNYVVEL KÖNNYEBB
képességének megfelelő sz-intre, míg másoknál elő kell segíteni t« A jelenlegi 3~4. osztályom anyanyelvi tankönyveik csak részbei oldják meg ezt a feladatat. Nehéz nyelveiét3 szövegeivel, az ol-
ntk a természet vagy történelmi témájú olvasmányaikkal, hogy kíHlndkét csoport ugyanakkor csak úgy lesz képes 3 permapens öninüvelésEe, ba megeanítjuk iá: bol és hogyan keresse, használja
Több éves pedagógiai tapasztalaton alapján valló gyer>eket a könyv szeretetére ég aoriak használni tu
dó lehetőséget adva 8 cselekedtetésre jutnak el a tanítványain oda, hogy mindennapos igényükké váljon a könyv. Tantárgycsoportos oktatás keretében 3-ft. osltálybsn tanítok magyart és környezetismeretet, igy az itt alkalnazoet eljárásaimat ismertetés: hogyan ébresztettem rá tanítványaimat a könyvhasználat szükségességére, 5 annak hasznára. A 2i osztályból tiozzási került gyerekeknél először mindig tájé—
d ó i ; a könyvtár fogaina; gyermek- és napilapok.gyermekleitlkan,helyesírási szótár. Ha itt helyén van minden,aktot haladunk tovább, ha viszont jelentős a hiányosságaakkor először ezeket mindenképpen pótolva végze- a nunkát. A 3. osztályos olvasókönyvünkkel ismerkedve állapítom meg az
könyvet! Tájékozódjunk benne! Kiválasztok egy olvasmányt, s önállóan negkerestétem tartalomjegyzék alapján. - Milyen témákra osztották a könyvünket? Miről szólhatnak? Beleolértenek, felteszem a kérdést: honnan tudhatják meg, mit jelent?
b
.u
nak. Bét á l
.oezór
f i B yelje nö
madár aka
r.t..
l e pkéket. Mindé
la
kapni. Amikor vége a bófclászásoafc.
hogy * e n nyíre
epsz
gomba; stt>. Ilyenkor "kerül elö" a táskámból néhány Búvár zseba Kirándulás nüvényűcszágba és a Kis növényhatározó. Ezek segít-
tudja használni ezeket. Irányításoimial és az ő segítségükkel hahasznos, illetve káios voltára. Nagyon örülnek a gyerekek, amikor Önállóan állapítják meg egy-egy természeti lényről, a leg£onto— sabü tudnivalókat. A témakör egyéb olvasmányainak feldolgozása során sem marad
A könyvtiassnálati ismereteket pedig játékosan oldat meg; 3. tályban például bábozás fornájában* (Segítaégemre van ebben
néhány ügyes gyerek i s ,
akikkel előre
felkészülünk.)
A Gyógynövények c. olvasmány feldolgozása
a feJnassnált
Bú-
vár aoror.at hasonló című könyvének bemutatása. A gyerekek 4-5 fős csoportjainál
van egy-egy mű.
A könyv "báb-formában" megjelenik, -
Szervnszrok
kiválogatni
és
megszólal:
gyerekek! Emlékeztek még rám? Segítettem nektek
a füvek kBzül a gyógyító hatásúakat. Megkóstoltátok
Legyünk továbbra i s barátok, jó? Bit akkor én most bemotatkoztnr: Gyógynövények a neves. rfr. Ispéry István i r t , ö az apán, F.Gyoi-
nlus
képet, hogy jobban tudjak
segíteni
annak, aki kézbe vesz
engem. Ellenőrizzétek csak,
-
Találjátok
igazat mondok-e? Megtaláltatok nindent,
k i , hogy hol é . mikor születtem! Aki ügyes, kap
tólen egy szép gyógynövényképít. könyvkiadóban születtem, -
(A válaszok után ):lgen,
hogy csípkedjék
csalánt,
magukat, mert most nehezebbet kérdezek,
segíteni a gyerekeknek.
Kik s e g í t e t t e k
resEÖk az elSállításban
közreműködik nevétj:
-
a Móra
1979-ben.
Tanító néni! Tísaék adni a gyerekekre* egy szép
a születésemnél!
cessék /lfegke-
Hány testvérem van? /példányszám keresése7. Nea tudtok n*c
addig számlálni? Majd segítek nektek! -
Aki engtH gyorsan meg akar i s s t r n i ,
vagy bánnelyik társam
tartalmáról tájékozódni kíván, az olvassa el ső oldalon az Elősző— t !
i t t , mindjárt
(Amikor már ködösen elolvasták):
az e l -
- Most
könyvön ugyanazt, amit az előbb közösen egy kötetben találtunk. könyvről! C Í H ; író; kiadc neve, helye. Ideje; az előállításban közreműködők; példányszám; előszó. Elmélyítését pedig olyan formán végeztet™ folyamatosan,hogy rán) használt könyvből a beszámolást ezekkel az adatokkal kezdjük, érem azt, hogy mindenki sorra kerül többször is, és a társaitól á l lottakkal is tögzödnek. az ismeretek.
OÍZTÁT.1:
3. osztály
FELADATOK: 3/ A honfoglalás jelentőségének megismertetése népünk életének alakulásában b/ A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztése. Szókincs
MÚDSZEKEK: beszélgetés, problémalátó- felfedeztető, gondolkodtató gyakorlás, Benoyiségi, tainöségi differenciálás.
Magyarország a honfoglalás elótt Hegedűs Géza: Honfoglalás, Hazádnak rendületlenül, AZ ÖttA MENETE: 1. SOTIVACIÚ, AZ ÉRDEKLŐDÉS F
versenyszerűen az értelmező kéziszótár segítségével. /7—8 fős csoportokban dolgosunk, és mindenkinek leg&Iább egy szót dnSzavak: jobbágy, fóltötó, pruszlik. saroglya, rokolya, karabély véka, szúr, guba, fokos, sparherd /írásvetítőn le regje lenit em/. b/ A csoportok képeket nézegetnek: honfoglaláskori níi-féífi janak ueg kérdezni az aláírásnálkuli képekről, amelyeket ragasztottam./ azok a nevek, amiket a szótárból kikerestünk. A feladat: 5 percet kaptok rá, hogy ki-ki írja le kérd t a látottakról, /a legtöbb 10 kérdés volt, a legkeves 2. PROBLÉMAFELVETÉS, PROBLÉMAMEGOLDÁS
iránt, aktivitás./ ki, hogy óra végéig meglesi rá a válasz.
Ítészült! Honnan vették az anyagot? Kik készítették? Lettem, hogy nit ábrázol. /Harcolnak valakik ellen. A legnaml Őseink, a magyarok./ i. CÍMÉRTELMEZÉS Ifjabb kérdések segítségével:
Többen tudták-, néhányan nem, de az értelmező s
í. FELDOLGOZÁS DIFFERENCIÁLTAK /Már az óra elején úgy választottam a csoportokat, hog íra ezen részében Is a képességük fejlesztésére irányú
Néoű olvasassál olvassátok el az olvasmányt az olvasókönyv— Kérdések: Mi a tárgyak neve? Mire használják? Kiből késiült? Kik készítették? /Magyarország a honfoglalás előtt; Hegedűs Géza: Honfoglalás c. könyvet kapták. Ebbe helyeztem rajzlapra felragasztott képeket is,csak már aláírással./ B-csoport: A lényegkiemelo* képesség fejlesztése. Az írásvetítőn Lévő kérdésre az olvasmányhan keressétek meg
)lt
Árpád Salán
se, a kifejező
o
latosan az ese»ényeket. Kövessétekflmagyarok útját Etelköztől a Kárpát-medencében z a j l o t t események végéig!
vünk nem
szól!
D-CBoport: Tehetséggondoíás. Az olvasmány elolvasása után báraelyik könyv segítségével válaszoljatok a tőlen kapott kérdésekre! Az elBzfiekbeo felsorolt núvek mindegyikéből 2-2 példány. Duna közét? Miért választottak, vezért? Hogyan pecsételték Akik elkészültek, készüljenek fel egy csata utáni beszélgetésre Árpáddal, wagy Salánnal arról, hogy mit éreznek a
Hlnden csoport beszinol szóban a végzett .unkáról. Ügyelek a hangos olvasás kelifi •ínnyiaégére, annak technikai javítására. /Nem-feladat kiemelése./ 6. ÖSSZEFOGLALÁS A honfoglalás ideje, eseoényel Időrendben. Árpád szeaélyének bemutatása
k megfelelően, megbeszélve szófajukat, helyesí A 90 perces magyarórában ezek után - fogalaazás jellegű órában - szituációs játék fornájában oegszőlaltattuk az ese— az eseményhez: mi lett volna, ha Salán nen fogadja el az
7. HÁZI FELADAT Az órán használt könyvek segítségével ki-ki érdeklődésének megfelelően egészítse ki a tanultakat. Újabb, a témához kapcsolódó könyveket keressenek a könyvtárban.
4. osztályban tár könnyebb a dolgom, aert a 3. osztályban esen végeztem a könyvhasználat! Ismeretek elmélyítését. Ebtályban oár nagyobb önállósággal tudom beépíteni az isne-
osc következő k önyvliasinálat a
YAG: Zalai tájakon
VELADATOK: a/ A Zalai-dombság fő ásványkincse s kőolaj: A kőolaj keletkezese, •zánazékai, lelSh.lvei. hl Az önálló íswretsíenés gyakorlása Könyvek hasznalatával, c/ A gyerekek reális és dialektikus világképének alakítása. Kölcsönhatások, időbeliség kialakítása, a változás dialektikaja. il olvasókönyv, Magyarorsiág képes Éoldrajza, Egy aiénatom kalandoiáaal, A természet titkai, Földrajil atlasz. SZEMLÉLTETÉS: A kőolaj származékai A2 ÓRA HENETE (részletek) A zalai táj földrajzi fekvésének, talajának seb. megbeszélés* után eljutottunk legfontosabb ásványkincséhei, a kőolajhoz. Ehhez kaptak előzetes feladatot, hogy gyűjtsenek könykájáról. Hogyan becsüli meg munkájukat a társadalom! jdság. Nők Lapja, Élet és Tudomány. Kérdések: - Mit bányásznak az olajbányászok? - Mi a különbség a azén- és olajbányász nunkája között? - Milyen a megbecsülésük. Ma megismerkedünk egy igen fontos nyersanyagunk, a kőolaj kclecketésével, a belőle készült termikekk*1, hazánk kőolaj-
FELDOLGOZÁS DIFFERENCIÁLTAN A-csoport 1 Kiegészítő anyag si helyen található-e még? Bogyan kerül a felalínre? /Segédanyag: Új magyar lexikon, Természettudományi ki B leliB-csoport: Törzsanyag Hl készül a kőolajból? f. keleckesetc teraékeket hol állít/Segédanyag: Új magyar Lexikon, Természettudoaányl klslexi—
A kőolaj származékai. Bazánkbsn hol bányásznak kőolajat Hol flnoaítják? /Segédanyag: Földrajzi atlasz, Magyarország képes földrajza. Földrajzi olvasókönyv./ res, ha a csoportok figyelnek egyoás beslísolóíra. HÁZI FELADAT: A könyveárban keresEö* válaazt a "Keletkezik-e ma is kö-
B/
Tanítási óra a kBnyvtirban Többec szóltam eddig az osztályban történő könyvhasználatról.
1Ó« készít magának egy U i pontoz 6 lapot, amire a könyvtárP B nénik piros pontot írnak és aláírással Igazolják, ha a gyerek önál-
ezt közösen értékeljük, B jutalmazom. Jó partnerein ebben a könyv
A tanév során még két céllal tartok föltétlenül könyvtári
lalásakor. Mindkettő során nagyon lényeges az, hogy ilyenkor ki-
müvei
1. í j t é a
tájékozódunk az adott korról, ez megkönnyit feldolgozást.
A reformkor eseményeinek bevezetésekor ja a politikai és művészeti élet nagyjait, koMlebbrfil, alaposabban is megismerni. s z a b a d s á g h a r c
szavak foga Inának tisztázásával kez-
dődik. Azután pedig csoportokra osztva az osztályt, ismerkednek
meg a gyerekekben. Ilyenkor "lazább",játékosabb az óta.FelcBendül például egy ze
ségeket, például Mátyásról, Kinizsiről, Árpádról, Széchenyiről, Rákócziról, Leninről keresnek történetet, B dramatizálják (de ax
olvasás, s beleélés, a felfedező képesség naxlnállsan fejlődik a könyvtári Ismeretek valanennyi elemét! Hert azt is figyeljOk
például: a nagy qkeóberl szocialista forradalom tárgyalását gelózóen
Gyüjtsetek egyszerű mondatokat erről! Irodaion: H.Gorkij; IIja gyermekkora; Gyermekéveim; Lenin lámpácskái; A NOSZF eseményeihez kapcsoládó művészi alkotások gyűjtése /ajánlás nélkül/.
Sajnálatos, hogy igen sok iskolánál - így a miénknél sem kéZsúColtak az iskolák, így a könyvtár a legkisebb helyiségbe szoóra sikerét csökkenti, badpolcos könyvtárat, vagy csak közvetlenül óra előtt visssük. be annak, hogy a gyerekek alkalaiazhassát a katalógusra vonatkozó •a'r negszerzett isnereteiket. lei a könyvtári elloglaltság engedélyesése helyett, ha lehetsé-
A saját könyv viszont azért jó, nett tetszés szerinti Időben
gyarapításának Eiükségességét. Igen nagy gondom az is, hogy akár 8 könyvajánló jegyzékből kiválogatott könyveket, akác azokat, amelyekről tapasztalatból
VÁLOGATÁS NSZENTMÁRTON HELYISMERETI IRODALMÁBÓL
CSALLANY Deisö ny. 54. 1. DÚSA Jóísef, ifj.
lat, 1929. 51 1., 7 t. illusztr. SCHEFTSIK Cy8tgy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye núltja éB jel gelékíj (Adattár.) Pécs,1935. Kalotai László, / 20 £. 1 térk.
A Jászkunság megvélcsas- Bp. 1903, Háy ée Güo ny. 499. 1. KHZtB.; 19, 32, 85, 124, 142, 146, 152, 248, 289, 307, 31 309, 337. 342 1. Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesitésérfil és ezt völgyben alakult vízrendező társulatokról, i-2. köt. Slelk. C l. köt. 306, 316, 407, 4lÓ-41l! 416, 475, 476. 4i 506. 508, 529 1. ée mell. (A mell. az 1829-1895. évi gazdasági összeírást tartalmazz
Nagykun városok. Karcag, Kui nhegyes, Kisújszállás. 1920-1? rcag, 1930. Klein cy. 192 1. Kszcm.: 115-146 1. OSZK 73600-ban található.
3. köt. Jász-kun kerületek. III. 444 1., 3 oell. Kssee.: 212-214. 1.
1879. Szeck. Sípos Orbán. Szolnok, 1880. Eitteraanc ny. 381 1. 13 aell. 343, 345, 347, 352, 356, 374. l! OSZK 211 639-ben található. VERESS János
GYÁRFÁS István Jászkunság! kSzsé 1874. 10. SÍ.
löny,1B86. ápr. 158-163. 1. ili Kun-Szent-Márton vidékén - Történelmi é
szentsárton, 1899. Csanád; ny. 26. 1. OSZK 159 784-ben található . Rajuolattya a Körös vize Kunszentnirton alatt eső tárt folyásának. Toot András. 1821. Méretarány nélkül. Nagysága: 69x^2 cm. Kéziratos térkép. Az Egri Allaoi Levéltár tönsanyaga. ZOMBOKl Gábot
KÖRÖS-TISZAVIDÉK 1931-193B. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és kSzgazdasági hetilap. KISKACSA 1931-1936.
KÖZÉRDEK 1902-1913, Vegyestartalmú hetilap. fCUNSZENTHÁBTOS ÉS VIDÉKE 1887- 1889. Kunszentsárton. Helyi és s Tiszazug érdekeit képviselő het
Szépirodalmi, társadalmi
ESTKÁRTONI HÍRADŰ 1918-1944 Szünetel: 1919. márc. 30. - 1919. jún. 11. KUNSZENTMÁRTONI KATOLIKUS TUDÚSlTÓ I9Z4-I933. KiraszentiBárton. (Kegj. havonként.) KUNSZENTMÁRTONI ÚJSÁG 1910-1916.
TISZAUCI REFORMÁTUS NÉPMISSZIÓ 1936-1944. (Megj. havonként) ÜZENET 1936-1939. Szépirodalmi, társadalmi, kritikai folyóirat. (Kegj. évenként tizenegyszer.)
ASTAL Árpád Olvasókönyv Szolnok negye történetéhez. Szolnak, 1969. Ksztn-: 29, 55, 62, 138, 156, 208 1. Értünk éltek, II. köt. (A munkásomigal™ kiemelkedő, elhunyt Szolnok negyei harcosainak életrajzgyűjteménye.) Szerk. Zádor aéla. Szolnok, 1984.
JÖZSA László A kunsientiiártoni cagyiakola története 1838-1968. 1 marton, 1968. Gyulai ny. 127 1.
A JászkuD kerület parasztsága a Néoet Lovagrend földesúri hatósága Idején, 1702-1731. Bp. Akad. Kiadó, 1979. Saztm.: 105, 109, 115, 130, 131, 132, 134, 135, 150-153, 158-160, 203. 1. JisikUDBÍgl igrárBozgalwik a kiegyezéstől (1867-1895). Bp. Akad. Kiadó, 1968. 144 1. 2 t. KOSAIT DoBDkos B*ve»eté« Magyaroraííg történetének forrás I. köt. Bp. Taukvk. 1970. K 256 502 1
lya,
Szabó László. Síolnok, Daajaolch Húzeiu, 1982. A Kunszentnártoní 3ózs«í
Attila
534 1.
Glmázlum jubileual
évtöny
Hagyarázatok Magyarország geológiai és talajiBaereti t é r képeihez . KunszeatDárcDQ. Talaj tani lag f e l v e t t e : Buday György, fip. 1941. Attila ny. 57 1. PESTY Frigyes — kéziratos
helynévtárából.
Ksztn.: 160, 298. 1. TÓTH DeEsó (1945-1973.) Bp. 1977. (Sportpropagandaí 87 1. TŰTH Dezsó Nagyüzem születik: A kuoszentmirtoni és a szelevéAvl BezSgazdasigl szövetkezetek történtté 1948-1980. Sp- Múzsák, 1989. 104.1
URBÁN László Búzakalísi a ml se noki aj. 62 1. VADAY Andrea - VÖRÖS I
Ksitn.; 567-58
A kunszentmártoni kovács-bognár céh műkadése. 1800-tól 1872ig. H.é. o. 32 l. CSÍK Mihály A tanácsi közművelődési kHnyvtárak története a kunszentnírtoni Járásban 1945-1980. (Pályamunka^
GÁL Gyula - GYŐRI Tibor - SELKECZI László K í i t n . : 41-6Í. 210, 2Z9, 446, 548-550. GYÖRITT Lajos Adatok az Alí öld törökkori t elepülfistöc ten e t t h e z . Szolnok * Damjanich Múzeum, 1956. 63 1. Ksztn.: 35-36. 1.
HERCÍEG Katalin & tömegkommunikáció hatása AZ emberek művelődéséce Kunszentmáctonbaa. 1980. 34 1. (Szakdolgozat) JEKEI József - JÓZSA László - TURCSÁNY1 István Kunsieotmircoa 25 éves története a felszabadulás után. 1970. (Pályamunka.) KAKUK Mátyás Kunszeocniárton földrajzi nevei. Szolnok, 1956. Szolnok Hegyei Tanács VB. 90. 1. KAK0K Mátyás A legrégibb kunszentmártoni anyakönyv (1718-1729) vizsgálatának tanulságai-. * Az anyakönyvek mint a történi ti kutatások for— Bavns Gábor, Szabó László. Szolnok, 1980. 19 1. KALICZ Nándor
59, 75, 79. í. A népművelés története Kuaszentmartónban. 1971-1975. Szolnok, 1977. 39 lev. (Szakdolgozati
I.S! 3 Gáborral és Smutza Kálnánnéval. Kuiiszentnárton; Szolnoki ny. 93. 31 1. Kunszentmárton helyisnereti bibliográfiája. !
SZABÓ Mihályné - KOVÁCS Magdo (Szakdolgozat.) SZABŰ László 10 éves a Tiszazug kutatása.(Kutatási beszámoló). Szerk. Sza
SzoLnok megye 19i8/í9-es eseményeiből, összeáll. Hészáro ne, Siolnok, 1969. 79 1. TÚTH DeisS ziaa a népi demckratitais átalakulás idején. • ELTE TTK, Tudományos Szocializnus Tanszéke kozleoényei. II. Bp., 1979. 122 1. TÚTH Dezső ság szocialista struktúrájára. ™ ELTE TTK Tudományos Szo£ializ— mns Tanszéke közleményei. I. Bp., 1975. 63-99. 1.
•ve. VATI, 1980. 147, Illusztt.
Olvasókörök Szolnok negyében 1870-1975. - Olvaid Nép. Az atsá oépért mosgalon tájékoztató folylrata. Bp. 1979. Június.
Pályázat Kunazentsárton nagyközség, középfokú társközpont
A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár évkönyve XXX. 1963. Stal-
árva: 1985. július 19. Csík Mihály
tet kívánjuk kielégíteni tepectórlusul, és semmi niat." (Együtt. 1986. 3. 41. 1.) Gondolon, hogy a te per töri™ elindítói, ha nem is •régeitek "fcinerltfi igényfelneréV'-t,alaposan negfontolták a dolgot. Aidta azonban kiderülhetett, hogy a feltárás jóval több munka a tervecettaél, ennélfogva drágább és lassúbb. Talán ai la kiderült,hogy
(fSleg olvasószolgálatos) könyvtárosát, a velük ltöiöaen döntenék a folytatásáról. £„ a helyekben megelégednék egy vidékről telefonon jainkig (de szép válna!), loODdjuk egy—két hetes len^radásasl. Ezzeí
tágan értelmeivé, hogy a megyében negjelent bérmely jelentős cikk. beleférne a wgjelepés helye nistt) és a könyvtárba járó 600-800 egy-egy cédulát kapnának az őket ériotő tételekről, hasonló kartoték készítéséhez. Talán rem lenne drágább, de mindenképpen használhatóbb egy napilap mégoly igényes föltárásánál. Kimondom tehát: s Szolnok Kegyei Néplap ilyen mélységH feltárását fölöslegesnek tartoB.ség cédulakatalógus formájában is. kötetben sladenképp. Surján Hiklósaal (Együtt, 19S6. 3.) értele egytt abban, hogy a LLsztes László által javasolt szintig sea érdnes elunni a fel-
szagos és &-10 Begyei napilap politikai-közeiéti tárgyú írásaié 60-as, akar a 70-ea évekből!
ak
Kíváncsi vagyok, mennyi - az olvasói érdeklődéaére számot tar isneretterjesztő (családi, hobbi stb.) anyagoknak színvonalasabb forrásai s tudomanyos-népEzerCBÍtö periodikák (É'.et E S Tudoaány, Delta, Búvár stb.). Ne essünk a P!ovinela5J*mus csapdájába, a ne t sunk valamit fontosnak pusztán azért, sert a megyénkben jelenik *e sú közleményeknek lehet. Termésíeteser. a aiolnoklak Eelelőssége és joga, hogy mindezt figyelmen kívül hagyják, és akár cédulakatalógus, akár kötetben megjevagy változat lan formába . Erce számitva néhány megjegyzésem van az
Elnagyolt és . végén szinte értbe tétlen
"A repertórium rendeze-
' PP 'l elyet számomra Érthetetlenül egy meglehetősen rosszízű pi zerlQt alakított ki. Bizonyára azért kezdte a politikai, t
dalml BZtrvezaceUul és Bcigalaakkul, •cet a lap Jellege alapvetően politikai, négie ai általa ábrázolt valósághoz kellett volna Igaíf-
volna.a Begye sajátosságait tükrötó csoportaUcotásaal. Jónak tinik
maii
—
vag)
"
port.isi
j
Önoasukban i s
fontos
inforaációc hordoznának.
Gondoljunk
C a a
Szóba Jöhetne »ególosaként a Fttőfl Irodaijai Mútna, által kiadott napilap repertóriumok •zerkczet* (Magyar Heazet. Az Est-lapok, Világ), a szigorúan kroDoldglkus ílrsodizés, de ehhez tgycéazt kitűnő nutatók
Túrkevtn. ••
t ünnepi ez az 1959. évi taggyűlés? Jó a folyaoatoa tételBEáaozü, a többször besorolható közle»ényeknél hiányzik n "lásd még" első leírd
:aláltan. Ken ércen p
az 1. részbea leírt tételek tartalmaznák a helynevet ls,a 2. részbea
van, hogy a 2, részben Tószegnél 9 cikk lelőhelye szerepel, de a kö* tec végére került, B az 1- részhez tartozó (I?) földrajzi „evek mu9 lelőhelye között. Az 1. és 2. rész tehát nlncE összhangban egymássá; Megoldásul azt javasion, hogy ai 1. réniber legyen részletező a letató zárja (szeaélynév, helyBégnév, tárgyszó), anelyben oyondai eszközükkel seg lehet különböztetni a neveket éa tárgyszavakat. A Függelékben közölt Eseménynaptár szegényes. Ilyen foraában elhagyható. Furcsa, hogy Ide került a Vezércikkek Jegyzéke, a így pél- I dául A könyv ünnepére című vezétclkket hiába kerestem a 3.22 Könyv- |
KÖNYV - KÖNYVTÁR - OLVASÓ KÁLLAI GYULA KÖSZÖNTÉSE TISZAFÜREDEN*
más ezúttal az őszinte kétely és rácsodálkozás hangján szólal rag, mintha a "hogyan eshetett meg mindez?" elkerülhetetlen kérdésén túl a "megtötcéohet a szocializmusban ekkora törvénytelenség?" kételyét ÍB lépten-nyomin fölvetné. A választ az olvasóval együtt fogalmazza és a törvénysértés nem a szocializnrus természetes velejárója. Hogy
szuggesztív hangjának az olvasóban kialakult Írói becsületnek.
tatott körülményei kö*6tt Kállai Gyulához hasonlóan töretlenül, tegyok-e ott folytatni a tácsadalomépítS munkáC, ahol abbahagyni kényszerültén. Mect az £tó azzal, hogy kimondja & rettenetet, nemhogy saját lelkén könnyít, hanen elén, az olvasó elé is tükröt tart, melybe bele kell néznea, s ha őszinte ember vagyok, akkor például felelnem
kell olyan kérdésekre, hogy a u i buktatót, napjaink nehézségei i megnyitóján,
optinlstán, eloreir íállal Gyula a negaláztatasok, a testi lelki gyötrelmek okát, ráiatát vizsgálva a három és fél éves fogság nagámárkáJában
a aegalázó bánásmód. És nem Is annyira at én lealacsonyít ásom, tiar ségyelltem oagra."
dekából születnek. S Rákosi "Sstálin
elvtárs legjobb tanítványa"!
Ezt a kétes értelmű kijelentést as 50-es években gyakran és büszkén tak a koncepciós perek. Ezek egyikéről tudósít, elenl hatást klvált-
Betessékeltek egy vasalt ajtón. "Két állanvédel
takat v
a szobában látható kellékek is. Hosszú padok, mennyezetről lelógó kötelek, gumibotok, sarokba dobált bilincsek. Világos volt, álért Is hoztak ide engem. Fülembe csengtek F.V. alezredes szavai; "Dgy bánjanak vele, mint a legutolsó fasiszta toneggyilkosssl!" - Remélem - szólalt meg az ismeretlen tiszt -, látj. , hogy hol van! - Igen, látom, - válaszoltam nyugodtan.
- 1942-ben, Horthy böncönében jártam már hasonló halyen. -Figyelmeztetőn, ae azonosítsa ezt a helyet Horthy börtönével. De ha már ilyen jól ismeri az ilyen szobákat, kérem, vetkőzzön le. Emberi méltóságom durva megsértését éreztem a parancsban.
B a kín,mely földig megaláz." A külvilágtól évekig elzárva hogyan reagálhat az ember s kitalált vádakra, a szemenszedett hazugságokra7 Úgy, ahogy Kállai Gyula tette, idézem: "A kihallgató tiszt az előre elkészített jegyzőkönyv alapjai
énük. Tudomásukra hoztam, hogy én csak valamiiéle
magasabl
em iámért érdekbSl vállalom magasra e bGocseleknényeket, i
I könyvhét kapcsán még erősebb hangsúlyt a börtöokönyvtárbsn
elenetcel i s
kap. Az olvasásról v a n
a sematikus műveken t ú l klasszikusok i s
calslkozunk a fogságban. Ez I s az olvasással
sió.
jelen
kapcsola-
A fogoly Kállai Veca FJ-£uer: Vihar Oroszország íeleCt cíinfl kitíf—
ö aüvét olvassa. Vera Bgnert II.Sándor Beggyilkolása niatc több cársáai együtt letartóztatják
és néhány napca a Péter-Pál erődbe iárjáic.Vera
Igner l e i t j a , hogy egy földszinti
nagán zár Icában helyezték e l , ahol vé-
ígzését.Elbeszéli azt iB.hogy a Bagánzárka mennyire ő r j í t ő :
Erre az clviselhetetleimek
iKsntelenül feltörő
fniokára
a kül v ilág-
t a r t o t t pác napra — a fliaganzárkában
kacagással. Ennek az éczelni kitörésnek a hó-
kinyílt az a j t ó ,
s az óc negkérdEZte tőlem:
- Elnézést kérek, csak elnevettem magamat. - S nln mulat ilyen jól? - Olvastam valamit. - Ha magának a könyv csak arra való, hogy zavarja vele a börtön fordul, megvonjuk magától a könyvtár igénybevételét. Ez bizony súlyos fenyegetés!" - fejeződik be az Idézet. Kállai Gyula Hegkésett bÖrtSnnaplója csak az évek számát - és nem a uu tanulságát - tekintve aegkésett ad. Kert nem késett el abban az értelembea, hogy mind korunk, mind jSvSnk számára szolgál sával, az emberség követésre oéltí példájával. Az pedig, hogy si Szolnok Begyeié* a fent emiitett Újabb Kállaiinét és megtiszteltetése: Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, nem első alkalommal nyit megyénkben Ünnepi Könyvünnepi köityvheti író-olvasó találkozón náluak aratta legnagyobb közönségsikerét. Akik a Jelenlevők kögTÍl emlékeznek e találkozót' erősíthetnek annak bensőséges, mély humánumot sugalló hangulatában. emlékhez kStnl mai ünnepségünket.
Az a Kállai, akinek a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomban egyar jelentős tevékenységének bízooyitékái ott sorakoznak történelenk.öny-* veinkben. Azt a Kállai Gyulát üdvözölhetjük szívet-lelket gyönyörkW tető új tiszafüredi könyvtárunkban, akinek újságíró-alerkeaztői éle:
ve kötetekbe gyűjtött kBzklncs. Azt, aki nagyívfl pályája nlékeit aaga Í E negírta több kötetben, 6 tette ezt a - bölcsek szerénységé vei - a taculaág kedvéért,mindmnyluiik okulására. Pályájának méltatéi előezerecettel idézik Kállai Gyulát az utóbbi Eél évszázad esenényelnek koronatanújaként. S valóban koro-
elól forrásértékGek. De Kállai jóval több mint koronatanú, ö a magyar e&rténelem alakítója, formálója, E ott van minden sorsfordulón sál: irtsunk pozitív leányítójaként. Külügyminiszter volt, anikor letartóztatták, s antkot szabaPályája 1956 után, a tlaztultsbb világban ívelt legmagasabbra. A Párt KSzponti BÍZDtt5ágánakrés éveken át Politikai Bizottságának, tagjaként bizonyított. Később volt miniszter, miniszterelnök-helyet tes és aiulazterelnök la, ült az OrszágySlés elnöki székében, s évtizedek óta a Bazafias Népfront elnökségi tagja, s több éve a Népfront elnökeként szolgálja népit, az egész ragyáigágot.
résünket, újabb kötetéért kSszönönetünket kifejezve hadd k Kállai Gyulának, kedves vendégünknek hosszantartó nyugodt Jó egészséget és további alkotÓMinkát - •lndsnnyiunk épülé
Horváth Károly
IDEGEN NYELV GYAKORLÁSAI SEGÍTŐ TÖREKVÉSEK EGT VÁROSI KÖNYVTÁRBAN
törökszentmiklósi Városi Könyvtár régóta
, amellyel Idegen nyelv tanulásá-
A beküldött pályázatink szána évről-évre gyarapodva a
tanúi, de javult a fordítások minősége le. A gyerekek egyre neörönniel láttuk, hogy pályázatunk anyanyelvük tudatosabb haszná-
elózó ünnepi készülődésének. A pályadijakat a gyermeknapon adjuk át. Igyekszünk ezt az alkalmat a kitűzött colhoz néltó könyvtári eseményként megrendezni: mái kát felnőtt műfordító vendégünk Is
ügy véljük a díjak is ösztönzőek: a legjobb pályamunkák készítői könyvjutalmat, s a legtöbb fordítást beküldő két úttörőcsapat 2000-2000 forintot kap. A későbbiekben tervezzük, Hogy kiadványban is közzétesszük a legjobb és legérdekesebb fordításokat. Ügy hisszük, hogy kezdeményezésünk kellő visszhangra talált
új
KÖNWTAH JÁNOSH
Iámét bővült a könyvtárunk: az eddigi 100 m - r ő l 140
^**
a t
2€S.wá-n
J
A régi felnóttkolcsöníöhöz az épület oldalszárnyában újabb a funkcionális telek elhelyezésének újragondolását is megkívánta. Az volt az alapelvünk* hogy a felnőttek — főként idős embe— rek - gyorsan elérjék bejáratunkat. (A gyerekeknek nen okozott lalkoíásokra naponként érkeznek a művelődési ház - ugyancsak az Bégébe.) A minden olvasóréteg által használt tereket (olvasóte-
nyagából, s az Idősebbek is vihetnek haza mesét - nem olyan oagy raktár előnytelen kialakítását. Heg kell jegyeznem még, hogy ez raktározási gondokkal küzdünk. lódési alapjából kaptunk 100 eforintot, ebből bővítettük az állványok sorát, a községi tanács támogatásából (70 ezer Ft) alakítottuk ki az olvasótermet, s szőnyegekkel, függönyökkel tettük barátságossá a helyiségeket. a tapétázást és a parketta csiszolását végezték szakemberek. A
nélkül végezték.
Zámbori Jánc
"ÍGY ÉLHI KÍT, ÉRTELMESEN..."
Egy új típusii olvasótábor kapuit nyitotta megy Szolnok megye
családgondozók segítségével és a személyes meggyőzés erejével a Begye tíz településéről szervezte a 35 táborlakót- A tábort iríiStúrról kÖL/vtárosolc, népművelők, Abádszalókról orvos és pedagógus vállalta fel az üfyet. Az otthon- és közösségteremteéhez a Megyei Tanács üdülője adott ideális otthont a Balaton partján íbrahánhegyen. így született meg ABRAHÍHVAR. Az államalapítással, pávai és fogadaIontétellel) megalkottuk a tábori tBrvéayeket és A táboc lakóit úgy Igyekeztünk közösséggé kovácsolni, hogy ségeilt, szellemi és fizikai adottságaik latbavetésével. A tábor tehetség gondozása és jövőkép formálása volt. A továbbtanulás lényegét igyekeztünk úgy
felkelteni, hogy az olvasás, a szóbeli
írásbflli itifejezökészség és s gyerekek egyéb onkifejezö tartalékén c foglalkoztunk az önműveléshez, önneveléshez szükséges segítségnyújtással, ismereteik, íenei, eztétlkai, irodalmi ízlésük
Fontosnak tekintettük a gyermekek családi, otthoni. Irodalmi, rténelmi, közéleti élményeinek mozgósításával együttesen átgonInl és megbeszélni az élet lényeges szféráit. A legkülönfélébb
billiósra. Történelmi aúltunk, haladó hagyományaink, népi kultúránk •!-
tának elmélyítésére irányítani (egyenjogúaág, egyenrangúság, egyealö követelnényrendszérrel - egyénid arányú felelősség jegyében ). A tábor tartalmi munkájának segítélésében a gyerekek, a tábort látogató vendégek, barátok, családgondozdk, az üggyel azono-
élményt azonban feltétlenül neg kell említeni. lermésletesen a legnagyobb élmény az egymással és a Balatonnal való varázslatos találkozás volt. A táborozok közül csupán öt tán rendkívüli izgalmak kisérték a Pozsonyba (a magyar ttcályok
"...Szép hazámba ismerSsBk •ennek; Jó anyunak tólök mit lienjek?" Az olvasótáborban közel 500 kötet könyv segítette a legkülönfélébb problénákban való eligazodást. (Megtalálható volt még a Háttér, a História c. folyóirat és a Romano Nyevlpe cigány újság minden száma.) E gyűjtemény felhas Ica Iá sával indítottuk az István — Matyas történelmi bi.ro sági tárgyalást (türveíiyeki korabeli jelképek stb. voltak a "segédleteiDk"). ti előadása segített valamennyiünket annak elképzelésébea: mi is valójában a világegyetem, hol is vagyunk., milyen kicsi és mégis milyen nagy az ember, mi is a mi feladatunk ~ az én feladata ~ aésietes: táboil könyvtárunk, forgalmát nagyon megnövelne, hogy a táborlakót. Nagy érdeklődés kísérte Bada Márta cigány festő fuglalkozását. A vele folytatott beszélgetésből iMglsmerhetcük gyerekkorát, életét t a küzdeni akaró — és tudóI — asszony portréját« Hacsicássy Ka~tilln filmrenilein 3 rajz filmkészítés és bábfilmkészítés rejtelmeibe vezette be a gyerekeket. A kész "művet" - mert forgatásra is sor került - nagy élvezettel nézték vissza a gyerekek a videón. megismerése, tudatosítása szempontjából rendkívül sikeresek és közkedveltek voltak a reggeli és esti közös együttlétek, uelyekfószerepet. Síép élményt jelentett a Barna Gyöngyök cigány folklór
együttes DŰEora. A bemutatón az aka11 tábor lakói teljes értékű partnerként vettek részt! A különböző programokhoz mannáiia foglalkozások is kapcsolódtak: Eosztás játékok, filc, anyagfor&ázás, káka-csörgő, r&dsip és arató koslorű készítése, gyöngyfűzés stb.
megmutatás!, önkifejezési vágy kiélését, a t«ljeBÍtmény-orientált-
ftlnt "a tabot szeme" mindent látott és hallott. Hogy az önképzés-
a tábox életérüli munkajárul készült 7 órás anyafl ~ és ^^ ebből ké— szült 1 órás dokumentumfilm pontosan bemutatja. (A Nylregybázáa Értékesek és tapasztalatgyűjtésre rendkívül kaszaosak voltak az önismereti tesztlapok, az életcélok éa más fontos dolgok iránt érdeklődő felmérések. Ezek. értékelése, megbeszélése nagyban segítette a gyerekek, megismerését.
Ql a problémák megértéséhez, a kiutak megtalálásához. élmények és Ismeretek nyújtásával, sikereikkel, a szabadidő hasi-
Ion és a művészetek iránti fogékonyság erősítésével, az önismeret problénfllban való eligazodásban és a kisebbségi érzések, gátlások, agresszió oldásában. A 11 napi közös életünk segítette a demokrácia szabályainak megértését, a m á s (!) értékek Iránti tisztelet és türelem szükségességének feliBmertetését. És segí-
áreztek (vagy Jobban megértettek), sert tudatosan figyeltek rá... egy oegmagyaráíhatatlan hangulatot, varázslatot. így élni hát, éttelmesen! Segítsd te is, hogy csak jó legyen!
Ábiahámvár nen felejtünk. Rád boldogan emlékezQok, Kedves tábor, vidám napok, JSvS nyáron újra itt vagyok! - hittük mindannyian, hogy a tábortűz lángjával együtt felszállt dalunk igaz, óhajunk jogos és valóra válik.
szinte barátságokat könyveljük Igaz sorokat:
etném köszönetemet kifejezni a tartalmas szép táborozásért. Nefáradtságoc nem ismerő munkát. A gyermkek élményekkel teli,
ábhl eredményes munkát kívánunk: Nagyközségi KÖ2Ös Tanács VB. zakigazgatási Szerve, Jászapáti" apcsolödik egy nevelési kísérlethez, amely jelenleg is zajlik
ás levelezések és találkozások formájában él* Legutóbb november 3-29-én Bánhorvátiban töltöttünk együtt is»ét kit csodálatos na3C, ahonnaa a nagy közös beszélgetések emlékével és egy újabb tábori filmmel" tértünk haza. gedűs A
AZ ÖBALLÖ ISMERETSZERZÉSRE NEVELÉS PEDAGÓGIAI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS KÉRDÉSEI
a végrehajtását szolgáló jogszabályhoz.
Nem l e h e t és nem i s szaba
felidézése akkor I s szükséges, ha bevezetőin
A B agyar
™«
önkritik
így k i e s é skolasztikus
közoktatás 1970-ea. évekhez fflzód 5 fejlődésiii ek, majd
vizsgáló, ss iskolai
lekvési tervé t Is felvázoló 1984
adatait
«™ „<_. ^
os6ze-
figyelaé t. Ez ek közül a z első határozó társadalon , a politlkai élet Eejlődése
a gazdas
és az
•üveltsé ge kö
val,
;r
as
•el,
javításáv al
érheti
sokszor kalandos -
a gondolatnak szellemében fogalmazta seg a j e l e n l e g i i
emberek
dszer keretei között elvégzendő tartalni - minőségi fejlesztési ndőket. Ezek sorsban a korábbiakkal szemben — fl kor ki-hívásai—
ének. így kapott nagyobb hangsiilyt a differenciált képesaégfe]ztés, a tehetséggondozás kötelezettsége, s erősödtek fel olyan mélylségvonások, képességek, tulDt az önálló tájékozódás és isetszetzÉs képessége, a kreativitás igénye, a problémamegoldó dolkodás fej leszteaének a feladata. A kSzoktatásfejlesztésl prograu másik fnütos no^anata: a fel-
igazolhatnánk - a magyar közoktatásügy voluntarisztlkus edagógiai. nÜvelödéselnLélet
teremteni. A modern pedagógiai elgondolásokkal szemben állt a magyar cainak oka is itt keresendő./ Az iskolának és környezetének lufra-
salitások gondos síétválaszt •sztésének. Lényeges és új B
rendszer dinamikus önfejlődésének alapvető feltétele: az oktatásban
Hadaimat, az új módon segfogál&azott jogokat és kötelezettségeket,
fanjában elhatározott tartálai-minőségi változás útjában álló irányí-
rendszerével radikális szakítást is jelent azzal, hogy a törvény és a végrehajtási jogszabályok az Intézmény és a pedagóeus azakmai önállóságát deklarálja.
a speciális, az egyéni felkészülésen és a gyerekekhez igazodó szaknál magatartáson alapuló önállóságra.
bályozn dokumentumokat, terveket, az ezekhez kapcaolodó tanfcÖDyveket és a fontosabb taneszközöket a központi irányításnak /a Művelődési Így szabályozzuk ai intézmények működésének legáltalánosabb kérdéseit: noraatív előírások megfogalmazásával gondoskodunk a mtiködés feltételeinek minimuiiaról. Központilag szervezzük a nevelési-oktatási korábbitól eltérően - nagyobb tér jut az intézményekben dolgozó pe-
körülményekhez, hagyományokhoz, igényekhez igazodva határozhatják
B kell kiépíted. Am az lotézaényéknek rendelkezniük kell a
A végrehajtást szabályozó minisztertanácsi rendelet pontosan előírja, hogy a mUvelődési ntlclezternek - az illetékes gazdasági, egynttinű'ködve - irányelveket kell kidolgoznia az intézmények létesítésének, mflködésének személyi, tárgyi feltételeiről és fejlesztéséről. /Valójában ennek jegyében született meg a ZO3/19B6. (MDv. K.24. ) MM sz. útmutató is az iskolai könyvtárak fejlesztéséről./ súlyozza, hogy B E általános iskolának kell kialakítania a társadal-
szólása van a szakmai fejlesztésekre szolgáló pénzeszközök iskolai
Az 1978-as nevelési-oktatási tervben kiemelten szerepel az Önál ló Ismeretszerzés igényének, készaégének, képességének kialakítása, a ennek érdekében tételesen meg is jelenik a könyv- és könyvtárhasználati tudnivalók sora. Mégis mintha a ma általános iskolájában
szerepe, az önálló tanulói nnifikára, az önálló tanulásra, tájékozódásra, ismeretszerzésre késztető pedagógiai tevékenység hatékonysága. Érdekes módon a 60-as évek végéről a 70-es évek elejéről - teíiát az 1978-as tantervek megjelenését megelőzően - a könyv, a könyvkások kialakításában igen jelentős pedagógiai eredményekről tudunk iés vagy a Fővárosi Pedagógiai- Intézet gondozásában megjelent ^rák a könyvtárban címfl kitflnő gyűjtemény pontos dokumentáció erről/. Mi lene t a magyarázata annak• hogy ez a spontán módon, nagy pedagő—
dokumentumok hangsúlyozottan foglalkoztak ezzel. Hl több kötelelóin elsajátftandóként írtak eló számos, a könyv és a könyvtár használatára vonatkozó elemi ismeretet. Az okokat a tantervi korrekciós viták tanulságai tárták fel. A modern tudományos eredményeket nagy mennyiségben felhasználó-alkaldásavárrá, egy szigorúan Ismeretátadás
- közvetítésre berendezkedett
•Kvaíkú •flbellTé tették az Iskolát. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével sitikült a feldolgozáshoz rendelkezésre álló Idákeret is.
totta a frrfrm dokumentumokban Becf ogaliuzott tudományos ég pedi— gógial Igényeket és aíándékokfit.
nek swely
aegbízbató kialakítása:-. Létrejött egy ellehetetlenül: állapot, - az iameretanyag szorításában - egyaránt Bzi, hajtja a tanítót,
elnarad a gyerekek Jelentős hányada. Bonyolítja a dolgot a szocíokulturális háttínyként ealegetett helyzet. S mlAdezek siralaas végerednényét a szakmunkásképzők első osztályaiba kerülők Írás- és olvasási késíségéo mérhetjük le. LemorZEOlódáeuk pedig már nem csupán iskolai-közoktatási, hanem egyre fényegetobb társadalmi kérdés is - Becsléseit szerint tekintélyest az álta~ lános iskolát véaz-ettek 15-25 Z-ára kiterjedő jelenségről van sz-ó. Egy nehezen kezelhető, szociallzálatlan tBiaeR jelenlétéről és böví•aradásuk D E B csupán az egyéni Bohillzácló tekintetében jelent ptoblésát, de szánunkra azért is jelent gondokat, mert belső peúsftófiíaí gyökerei és okai visszavezethetők aa alaó tagozat alapozó szerepének
módszertani önállóságát, ugyanakkor, ennek az iszonyatos tömegS aiorul a (anltó és a tanát: nlnél nagyobb lstretanyaitQt gyönössöl-
alsó tagozatból. A Környezetismeret tantárgy a legnodernebb vivmányazt bizonyítják, hogy rosszkor és túlméretezett tartalomnál, Jlyan nagy mennyiségű1, - a gyerekek számára érdektelen, a pedagógus saánára
terrort Jelentettr Valójában a progranozoCt oktatás /^gy önmagában
kedvét, s a pedagógus számára is fölöslegessé vált a tankönyvek nérhetetler. lsioeretanyaga mellé további infornációkac felsorakoztatni. A aódszectani korlátozás lefegyverió, mert eszközteleané teszi
a pedagógust a változó körÜloényékhez és a sokféle gyerekhez való pe-
lenlegl fejlecteégéböl a jovöre interpretált mtveltBégképet- S ebbói
velteeg tartalatt. A vllig ka a tudományok azonban ne« kotta siet Inc rejlődnek, naoea assziMtrlkusso. És nincsenek tekintettel a meglévő tantárgyi blokkra sem. Példíul új Isseretefc /környezetvédelem stb./ •aradnak tantárgy nélkül, a síorulnsk ki a túlméretezett ág túlparcellázott tantárgyi struktúrából.
tételezésén alapul. A túlméretezett tananyag és as egysíkú dokuiumpedagűglai törelcvéeeketA polgári küzoktstásiak hálánkban több nint ssáiévea, világsiertf eonél korosabb a története. Mindkettő azonbar aít bizonyítja, hogy a ftrerekek érdekelt, képességeit, tájékozottságát, motiválását fi-
A tantervi kurrekciák során éppen ezétt mát megfogalmazödotc, da^ógiai technológia hagyományos gyakorlaténak. £s a teklntetünkft •ás irányba kell fordítanunk: a világ minél több oldalú blrtokbavélásl HÓdok kialakítása re. Napjainkban tehát a klenelkedS icépesEÉgfl
talánOB Iskolához s tantervi - síerényléptékfl - korrekciók helyett
s újragondolása szükségen. Ez segítheti a gyereket ti a pedagó-
A pedagógus nyitottsága és felkészültsége Az ÚJ program megvalósításában a döntó sz-erep a pedagógusé és a nevelőtestületé. Elengedhetetlen - és na űgy tOnlk, kiesé líreátanl kultúra, amelyben a tantárgypedagógiák tegyemányos eleaein túl /és aiokat ternésíetesen erősítve/ beletartozik a:, hogy a pedagógus el tudja Igazítani, tanítványait & tájéltoződás eszköztárában és módszerei között. Ügy gondol.™, nagyon sokat kell tennünk a pedagógus kompetenciájának, illetékességének, hozzáértésének, szakértelmének a javírásáért. Megállapításómmal a pedagógusképzés évtizedek óta vissza-vissza térő gondjaira utalok. Arra, hogy pedagógusképzésünk valójában nem
ezelőtt - Igen sokat vlaekodtaa, hogy legalább
ott elérjem:-a az»k-
felsőoktatási tanteivekben,a képzési gyakorlatban még ma sea került retek hiányát jelenti. Sokkal inkább azt, hogy a tájékozódd képeshat ki a pedagógusokban az a szemléiétaód, mentalitás, nyitottság,
pedagógiai gyakorlat.
rehát a közoktatásnak oa a kedvező alspkondlciök egyöntetfl kialakításához az anyagi feltételek nem állnak rendelkezésére. Közismert tény,
zonyos küszöbértékei: alul részesül, az stagnálásra, visszafejlődésre itélt. Ml nagyon a küszöbérték tájin oozgunk. Ezért lrreálla az ilyi
A loásik. álláspont enntl lazább: ez a noraatfv szabályozás• Csupán a fejlesítés távlatait érzékelteti, és lehetővé teszi, hogy a
nélyl, tácgyi és egyéb feltételeit.
.Állításodat közismert példával illusztrálon. A magyar általános lskol nintegy 15 Z-a működik olyan feltételek között, hogy be kellene zá-
z,H Is, hogy a; egyes Iskolák között - a helyi körülmények által meghatározottan - továbbia is lényeges különbségek alakulhatnak, ki. S hogy a fejlődés Üteme nem csak katooásan azonos léptu, hanem el-
Nagyobb szerep Jut ialakításában, ugyanak
I s . Enriek é •rtelm :ben
készü:L most egy nagyon szerény program a !a
gyobt összeggel .
segítjü
És• vég
követkéz,5 BtéveB tervidősiákban.
kflnyvtá-ros beá l l í t á s á v a l
az fekolL a i
kflnyvtá tudj uk. Ho
„ka
ink ennek a pályáz a t i
helyi erőforrásokat
cendszerén. Te]
is.
Butát.
15 £-nál jóval nagyobbra becsülhető szokoűk az iskolák ahol az önálló tójékazódáahoz - isaeretszerzéshez ezük struktúra:
a künyvállonány, a folyóiratok, a oífködés
BeEejezásül e r ő s í t e n i szeretné.:to pedagógisl
l
nég egy i
v 50 lskolLai
ben éve
l
tevékenységgel
aeedieni igenje
fogja >egb
t
.
könyvtárosok szekciója. Egészséges türelmetlenségiik, nyugtalanságuk
PÁLYÁNK VONZÁSÁBAN KÉTSZER IS A N U L L A B Ö L Könyvtáralapítók Tószegen
özkönyvtár is aűkodott: külön volt a kisiparosoknak, a dolgozó arasztoknak és az úgynevezett '48-as körnek is. A felszabadulás
Teltek-múltak az évek, a éppen 1951-ce fordult a naptár, knc a köiségben "szinte lépett" egy fiatal a E ilÍs pedagógus,
íj közművelődési könyvtárat, illetve akkoli nevén népkönyvtár központ ajándékával. Még „a is negvan az a szekrény, amelyben
cenc -, s a könyvtár egészen 1956-ig szépen gyarapodott, de a tán banar seétzllálódott: a könyvtárosok gyakran váltották eg teljesen
nullára futott az állomány. Ekkoriban kért fel enge
megyei könyvtár vezetése, hogy vállaljam el újból a könyvtár »egszervezését. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ekkor mindössze ][£{
iskola egyik rendelkezésünkre bocsátott szekrényében.
C-jlykocsit, s férjem azzal fuvarozta Szolnokról a könyveket. A
kBnyvtárat - veszi vissza a szót a férj. A negyei tanácstól kaptunk húszezer forintot, amely óén kevés pénznek számított, s ebből hangulatosan berendeztük a termet. Mindjárt függönyöket, foteleazokba a fotelekbe ülhetnek az olvasók, anelyek" ml annak idején térből állott. Más kulturális jellegű klub nem lévén Tószegen, a dúlt meg a faluban, mint azelőtt sohasem. író-olvasó találkozókat szerveztünk, amelyen a kortárs magyar irodalom színe-java képvi-
A falu olvasóközönsége, az irodalonbarátok tódultak ezekre a rendezvényekre, szinte mindig tömeg volt itt. Az ünnepi könyvhetek alkalnából könyvsátrat állítottunk fal a falubaa. Munkánkat támogatta az Aféaz; akkoriban még volt bö-
alakult. Jelenleg - 19S8 januárjában - pontosan kileneszázbatvankét tagja van a könyvtárnak, aanüv kér év óta az Általános Húve-
197fl-ban aent nyugdíjba nint pedagógus, felesége pedig továbbra
ban — oondja Feri bácsi- Korábban m ^ nem tapasztalcuk azt, he nindenki a hobbitelekért, a kocsiért, meg miegymásért hajt. \
bog; a glmnazlstiák többsége is csak a kötelező olvasmányokkal b el!) könyveket pedig roppant hanyagul hozzák v ba terűit az olvasás milyensége. Itt jegyien • De Ilyenkor lép
olvasókra a saját maga által jónak ítélt könyveket, ím megpróbálja a szabad válásitis mellett udvariasan ajánlani az értékesebb nagyon sokszor ezt is elolvasták. Valószínűleg általános tendenaz idősebb korosztály forgatja a 1égszívesebben. tónál - mondja Karika néni -, s a kerti minkákhoz szükséges, kivált gy iímö 1 c s t e m e s ztéssel kapcsolatos szakkönyveket kérnek tő lünk a legtöbben. Egyébként érdekes módon olvasóink zöme a Tiszamert ha jól tudom, a vállalatnál tekintélyes állományú könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Úgy látszik, a Vegyiművek dolgozói Ha sár nálam a szó, hadd ragadjon meg az alkalmat, hogy elcnondjam: pár éve létrehozták a községben az Általános Művelődési tünk Snálló közművelődési könyvtár lenni. Az ifjúsági és a gyer-
ielnött könyvtárunkba, mivel ez majdhogynem idegen számukra. *
A legtöbb településen jellemző a könyvtárakra, hogy vagy szűke miatt vagy más meggondolásokból eredően bizony elég s, ahol kielégítőéit a körülmények. Tószegen néhány évvel
előtt a község központjában kapott egy tágas épületet a könyvr. Úgy tűnik, Itt "égre hosszabb Ideig ugayugtatóan rendeződfc a dolgok. Feri bácsi azóta is bejár a könyvtárba. Bogy miért?
ben pedagógus vol-
Jurkovics János
KÖRKÉP-KITEKINTÉS
A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTAHI HALÖZAT 1987-BEN A hálózathoz az elműlt évben 9 öoálló, 11 letéti I. és 80 zö évhez képest csökkent, 5 életképtelen letéti könyvtárat negslün tettük illetve - feltételek hiányában - iár nem Bnillé kSnvvtál 3 MEJÖCCT Töröksze nemi ki oson nGkÖdő egysége. A iDUJikahelyeken bovi tesre alig került sort és ez a könyv tálrakat kus könyvtárak jöttek létre a HAV Építőgépjavító Ülésben /Jászkisé és az "Április 4" Í5M Bungarothera Gépgyártó Leányvüiaiatnál / Ö m é
unkát
a letéti könyvtátronolt fluktuációja. A táreadalni írun-
lyanán 2 A HEDOSZ ágazathoz tactozó könyvtárosok szátaára a H£DOSZ Kö nti Vezetőséggel, a Nógrád megyei SZMT könyvtárral közösen 3 n
E ünálló költségvetéss entunok árának növekedésével a
egységgel növekedett. A hálózat teljes állománya 350.574.Növekedem ugyanakkor 5,9-ról 6,2-re az egy dolgozóra jutó állonányegység. A letéti könyvtárak többségében 500-2000 közötti az állomány. Tervszerű gyarapításuk és apasztásuk hatására tovább javult gyujteoényük összetétele. Általánossá vált a dolgozók igényeinek, kéréseinek továbbícása a Központi Könyvtárba. Igen kedvezően alakul Néhány, í
séget jellé
számadat
Az e U a küztük szoc.brig.tag:
31 875
A beíratkozott olvasok s z á u :
57 ,1/
16 537
29 6/
kBitOk szoc.brig.tag.:
9 516
57 51
kBMttk fizikai dolgozó:
S 231
49 ,11
A látagatók azáBS:
7/
Lll 435 '•
A könyvbeszerzés! keretből egy dolgozó jutó ÖSSZES /Ft/:
olvasói arány - is r
tekintettük a könyvtárak működési feltételeinek alakulását, az olvasóvá nevelés tartalmi tapasztalatait. Az összegzést az SZMT Elnök-
•kok miatt. A szakszervezeti könyvtári hálózat 1987 évi tevékenysége tíraé-
konplex közművelődési pályázat kltQzött céljainak megvalósításához.
Szalontainé Fádár Háiis
K MEGYE TANÁCSI KÖZMŰVELŐDÉSI
KÖNYVTARAI
1987-BEN,
redi, a Jánoshidal, a besenyszögi. a nagykörűi könyvtár bővülésé
egy 108 a 2 alapterületű önálló helyiségbe. A városi könyvtárak a szükségéé alapteriilet 40 Z-ával, a községiek, pedig a 66 Z-ával rendelkeiaek. A növekedés egy év ala
korábbinál magasabb szint!! könyvtári munka végzését tették lébe vé. Felújítási munkát végeztek az alattyáni.
a Jászboldogházi é
a mezőhéki községi könyvtárban, ezekkel alapvető hiányosságokat
. I & I s 8 •!
| .1 í Í I
..
,
j
i
•I l... ! ! í s: 111 j i i ! I ü ! 311 • : * i I .1 ,|lial I f i t á; = s l l > | i í l i j l - I §f!i i 3
„ , % 11 f ] 1 ! ; I í:: -
| e J | ^ S 2 | | t | | 1 3 a '•• _ s|3? a •• S J & a I I *
s
•S
S I ' < § | 1 --3
s
S 1 1 s •£
'» 3 "3 .
ti J-M- ^77 i Ü
3
l i
ÍJ
nappal volt tÖT>b,«int 1986-ban. A kölcsönzési órák száma 1 városi és 6 községi könyvtárban enelkedett. Évközben több községi k.ön.-vtái úgy aódositott a nyitvatartásán - a megállapított heti kölcsönzési szabadidejéhez. Aa elmúlt év folyaaán a hálózathoz tartozó könyvtáiBkbao-ajáazkiséri és a aagyrévi községi könyvtárak kivételével
könyvtálban. Ezek a aárvatartások azonban kellemes esenényefchez kapcsolhatók, hiszen a tiszafüiedi városi könyvtár egy 952 m^ alapterületű űj helyiségbe költözött /a rágl 391 o 2 -röl/, Jáposhidán pe
A könyvtárak állonánygyarapltása az eredeti költségvetésben méghatárniatt beszerzési keretből és egyéb támcgatásbál /pl- ajándék, pénzmaradvány stb/lebetséges.E két forrástól szemező összeg 1987-ben
Bégeknél E Z ax Ssszeg 14,50 Ft (ez 34 fillérrel több mint 1986-ban negyei átlaghoz viszonyítva - aí emelkedés ellenére is - még mindig nagyon alacsonynak tartjuk az 1 lakosra eső beszerzési keret összegét:
a állományba vett új dokurantunok száma 100 059
AHK könyvtárába. A ténylegesen vásárolt ú] dokumentumok száma
Az új vásárlások 91 í-a könyv, 2 %-a id5siaki kiadván 5 I-a hangzó anyag és 2 S -a egyéb dokumentum. A 100 lakosra jutó ú dokumentumok száma a városokban 15,6 (ez 1986-ban 21,9 db volt), a községekben 22, 5 (ez 1986-b»n 21,3 db volt),1987-ben a negyei átla 18,8 (ez 19B6-ban 22,6 db volt).
-tent j 1
ntegy
e esegge , ugyaaa or a szo no
varos
onyvtar
könyvtárban általában as 1986 evi maradt, vagy esetleg 3~4 féleséggel gyarapodott. A kézségekben előfizetettek csupán a Szolnok éa
folyóirat jár/. A negye könyvtárosai 1987-ben álloaányukből Ssszesen 36 671 dokumentumot töröltek. Mindannyian tudjuk, hogy egy egészséges, isztás és tisztítás. A baj csak az, hogy - fóleg községi kSnyv:, hanem csak az elveszett és behajthatatlan követeléseket CBrill 19S7-ben 3 Szolnok megyében muködö közművelődési könyvtárait szesített állománya: 2 248 445 db dokumentum volt. Ennek több
rosokban 5,1 (ez 1986-ban l>,9 v o l t ) , a községekben 5.2 (ez 1986-ban
re jutű dokumentumok számát mutatja. Ideális dokumentum/ csak egy helyen,
Z
állapot /1 m -re 60-70
Tiszafüreden van a megyében /hogy
med-
dig, idő* kérdése- Sajnos, máshol ez
a szám 150-200 között mozog,de
nem számít ritkaságnak az sem,
3Q0-4OD dokumentum található
ahol
1 m -en /ez rnár raktározási surflség/.
S . . l M l t . U . A . MJnroárnt 1.1..1 t r d . U ö i á ,
Zenei részléggel minden városi könyvtár rendelkezik, kivéve a kisújszállásit,ahol hely hiányában csak zenei sarkot tudnak muköd-
csak zenei sarkok működtetésére volt lehetőség. Talán 2 év óta kéri a Statisztikai Hivatal a könyvtárakban lévő ülőhelyek számát is. így ez.elsö hallánra,oe« tflnik fontos adatnak. csak aaíkor e kis tájékoztatón elkészítésén dolgozta*, akkor néztea meg alaposabban ezt Is. Egy kissé megdöbbentem, amikor kiderült, hogy a vegye könyvtárainak
35 Z-ban nincs annyi ülőhely, hogy 10 olvasó
kényeimsen helyet foglalhasson! Ami a képet megdöbbentévé teszi az
az, hogy szép szanaal vao közöttük ÁHK könyvtár Is, amelyeknek iskolai könyvtári funkciót is be kell tölteni.
A kölcsönzött köteteket vizsgálva látjuk, hogy az olvasói ét deklódés a gyermekeivasók körében csőkkent nagyobb arányban. A U volt több, nint 1986-ban, ugyanakkor 3 gyermeke Iva s ók kölcsönzése
gyemé leolvasók átlagban 21, a £elnót tolvaeók átlagban 24 kötetet kevesebbet, a felnőttek egy kötettel Többet vittek haza. A megyei átlagnál kedvezőbb volt az olvasói érdeklődés a szolnoki, a jászt1 rényi, a kisújszállási, s kunszentmártoni, a mezőtúri, a túrkevei községi könyvtáraiban. A megyei átlagnál alacsonyabb volt a megye konyvt árban * s karcagi, a törökszentmiklósi, a tiszafüredi, városi közeégi könyvtárakban. A könyvtárközi kölcsönzések száma emelkedett úgy, hogy a vá-
Befejfzésül. Az 19S7 évi statisztikai adatok Összeállltásakc
A FIHN KÖNYVTÁRÉPÍTÉSZET ÉS RIIHDttKI PÍROS KÖNYVTÍRA
lág érdeklődésén is felkeltette. Ez emelte nemcsak Finnország, hanem az európai építőművészek vezéregyéniségei Icözé. Az úgynevezett
micdCD apró részletben - ma is élő, ható alkató elv. /1-4. kép/. ugyanilyen érdeklődést váltott ki napjainkban a Raili és Belmi
csakis - a felhasználhatóság és az ésszerűség volt a megoldások a elve, teljesen figyelmen kivttl hagyták az építészet hangulati, "é
sokoldalúbb, i
2. A vllpuri könyvtár épületének bejárati
3: Ifjúsági kBoyvtái
iipuEl könyvtárépület eló-
pere városi könyvtátának alaprajzi
tamperei könyvcár
könyvtár Eágas
Q C K -* megadni 3 sajátos, a többi városi épülettői eltérő s2l.mboli.ku3 megjelenését. Igen sok és különböző típusú könyvtárral gazdagodtunk a közeimásokat nüvelődésl központként építették meg /Imatra, lyvaskyla/, vagy egy régi felújított épület kap új, könyvtári funkciót /például Porssa - 10. kép -, ahol az lij könyvtár a régi pamutfeldolgozó gyár fonodájába került/, gyakran kétesnek lij együttműködési lehetőségeket is
eielőtt, 1986-ban készült el.
É B krlstályváros, mlvifl már cégtől fogva több üveggyár Is működik, itt. kögpont parkjában vas az épületünk, aoelynek tervezői Osmc Lappo» Juhani Uesterholm és Iljia Poucanen /11-14. kép/. Az új létesitnvény.
Könyvtárunk 3 364 m 2 alapterületi, és részben kétemeletes /ugyanis az első emelet nyilvános tere két emelet magasságú/. /IS. kép/ Az épület mögötti parkolóhelyek a könyvtári személyzeté. A házban egy lakás is van /most a zenei könyvtár osztályvezetője lakik ott/.
15. R i i h l a i k l . Az e
A földszinten /16. kép/ helyeztük el a zenei könyvtárat a he
aaielynek. tökéletes akusztikája az egyéni zavartalan - hangos? zenehallgatást szolgálja. A lenéi részleggel szemben /tehát a bejárattól jobbra/ találja a látogató a hírlap- és folyóiratolvasót. A könyvtárba érkező per dikik jelentfis részét - -lintegy 450 folyóiratot és 70 újságot - i helyeztük el. A földszint nyilvános terében van a klubhelyiség és az élűn terén. /Ezek bérelhetők is./ Az előadóterem Bakuiddá helyiség, a: tásoltat, kis hangversenyeket és más Összejövetelt is rendezni. A elhelyeztük itt - egy riihinakihez kötődő író. /Varosunkban nagy tesen mind a klubhelyiségben,mind az előadóteremben a hallássérteket segítő készülékek is vannak..
zőszobák nagyobb részét, a mintegy 30 főnyi személyzet szodáu.helyiaégeit, és itt található a tágas könyviaktárak is-
lifttel is fel lehet neoni, a legkisebb "olvasók" közlekedését s
A bejárati térben Salme Karvanen textilaunkája fogadja a kezoket. Az alkotás - amelynek címe "Az élmények lépcsői" - e
tár minden helyiségéből. slobsnÖvény az otthonosságot teremti meg. A második szinten /17. kép/ a liftből kilépő elé impozáns látvány tárul. Az épület tervezésekor Osmo Lappo professzor főgondolahiányaznak a válaszfalak és a tartóoszlopok. Hogyan lehetséges ez? antartó tetőaetet, amely önmagában is építészeti és művészeti látvá-
ezés egyedi nunka, könyvcárunk számára készfiit. Tervezője: Leena Az emelet - amely egy közös tér-eeyik szárnyában a felnőttek ép/. A felnőttek osztályán két szint található
/a második mintegy
illetve egy lejtős részen közelíthető neg. /Az épület minden része ahol a legkisebb nértékü szintkülönbség van ilyen rámpán közieked-
1: bejárat, előtér a lépcsövei 3: klub
40 B 2
4: hírlspolvaaó 5: raktár
122 m2
308 » 2
6: WC-Bosdó 7: Irodák, nnksszobák
2; gyermekkönyvtár 262 m 3: meseszoba 47 m 2 4: ifjúsági sarok 38 m2 5: irodák, munkaszobák 6: kutatóezobák 7: osztályvezető 8: olvasóterén 157 m 2 9: szabadpolcos (felnőtt) kölesül (9/1: rámpa; 9/2 ez emelt szint)
lakozásokra egy meseszobát. Itt, az előtérben zenei le hallgatóhely eV.
tük el. Ugyanitt egy állványokkal elkülönített, kicsinyke a^an kisebb e portban hallgathatnak mesét, zenét is a gyerekek.
közös központi helyen, számítógéppel történik. Valamennyi könyvtári anyagát és az olvasók kölcsönzőkártyáját vonalkódos ragasztólappal láttuk el, amelyet a kölcsönzéskor és a visszavételkor optikusán bői hány kötet van a könyvtárban /és hol: raktárban, a szabadpolcos A szímlcógép elkészíti a szükséges statisztikát, a feIszöUtasokat. Az évi ko^sönzés mintegy 400 000, a könyvállományunk 130 000 kötet.
gépes rendszert használ. Ennek segítségével lehet hozzáférni az országos regiszterhez is, amelyben 400 000 könyveim van. Készülékeink alkalnasak a hazai számítógépes rendszerekbe való bekapcsolódásra. most kezdődött. 120. kép/ godt munkahelyeket kínál. /Itt ninca felügyelet, a tájékoztatás az
20. Riihiaakl.
21.
Riihináki
helyben! basznál ók FendeXkczéGérE all. néhány mficmf H ^nj^n'pjmri ísíülék is. /21. kép/ A helyiséghez három kutacászoba és a "Rlihl-
síikeCfajd-'kÖnyvtár" olyan, mint egy szimfónia, Salo hagyományos pülete, nint egy népdal. A miénk? Egy sanzon: könnyed, világos és
VAAI
HfREK- ESEMÉNYEK
vforduldj* alkalnáirenko-bibliográflát
a dokumentumok megé
sa. Nagy Mihályné. Karcagon műszaki könyvek gyarapodási jegyiékét adott ki a Vá1988. év elsd neeye-' nyálból. A könyvjegy-
t kia kiadvány közli a könyvtá zás'tudnivalúitjá'könyvtár külön-
tet gerincet az
levelek
a>4so ásí dijakat, a katalúqusrendsze t.Véoül felsorolja a felnőttplvasú-szolgálat áilandd klubjait, köreit.
lyeket Verseghy hercegprímáshoz
tergoml tt Kaldi
Hépfr'ont kezd eoényezésére iodípüle sféayképezésl akcióIOZ kapc olód vá nagymennyiségű fényképf Ivét el készült a város
nak ügyében. X Hegjelent az In néma claai Ver seghy Ferenc 3 7. márc . 27-29és Verseghy-tu donányos iilésszak anyagából ta
51 nyújt válogatást 8 "BetGlábyonok" c. kötet, mely Horváth Ká16 festőművész borítólapjá\ lent meg. A kötetben szerei zök: Donkö László, Jenéi (
liogr áfiáját adta ki a Megyei bibliográfiai kepzőmE.rozatának keretében. A tjoS adatait Kiss Sánsaina fc negnyltó beszédeit, az a müv azóló , ill'. az azokat említő Iráajzi
1985. címnél Kosa Károly, a Hegyei Könyvtár helyianecetl munkatársa liográfiájáoak újabb köta közre. Az adattár el-
Tiszafüreden ismét napvilágét látott az évente megjelenő Ti-
Látogatottak a karcagi Városi Könyvtár klubjai. A Nyugdíjáé Klub szására filmvetítéseket, me-
gjai
A mezőgazdasági könyvhónap al-. k a W b ó l előadások, iró-olvasó es cim- találkozók követték egysást a szt karcául Városi Könyvtárban. A káros időjárási tényezőkről (Dajka Sándor előadása a SzlM könyvtára-
•ólt, a jelen és a jövő öröksegi c í w l . Régi fényképekkel, irat! ksl. meghívókkal. újságcikkekké •altatták be a település múltját
evidéki Takarékpénztár Rt zapáti osztályának betéti
Az ünnepi könyvhét ilkals Czine Mihály Irodalma, vendégül a f áfjEfipáfi Nagy] KBnyveár. Á rendezvényt a együttes műsora szinesltet "Magyar-tuda t nevelés" cinnel Cií ne Mlhálv ts •tberényi Vár követően a Hunkáa és Ifjúsági Ház ban Tiszta a.orok c, irodalmi zeillitáeát kon együttes.
vezeti és nBködési szabályzatot állítottak össze és igazolványokat készítettek a klub tagjai számára. A rendezvényeknek a könyvtár ad Az negind
könyvhét alkalmából ™T hangoskanyvek kfilcsönszállásl Városi Könyv-
étóeod ny, elsösorbac az örege k napközi otthonának lakóinak és a szociál érdeklődése t meg erőteljes
adás, melyet T a s M Haria t
A mezőgazdasági könyvh*
gazdasági szakéleadási
zakkönyvekből rendezet
klálli
ból irodalmi vetélkedőt indító
r fedezni tudja az ÚJ videoka-
ury Tisokkal való foglalkozás kére
köztisztaságról szóló kiselőadása éa egy környezetvédelmi eló-
a népouv eló-könyv táros szak di ni indításának 25. évfordulój, pelték 1988. június 25-én a fc diplomát e tagozaton szerzett velók. könyvtárosok, valamint tanáraik. 1972-tól Mg; t kielégítés gyeköz t o l s ó évfalyan 1 képzés.
k új vonásairól.
községi könyvtárak éves
a jubileumi ünnepséget Sí Városi Tanács dísztermébe neg, 160 résztvevővel.
ő beszélt, majd Szurmay Ernő, a Me;el Könyvtár nyűg. igazgatója, a ki-
a főiskola nyűg. főigazgató helyettese BOQdott pohárköszÖDtőt. X
klubkönyvtár vezetője írja: klubkönyvtárban könyvbarát
végzi. Programjukban szerepel könyvismertetés. élménybesíámóló és az ünnepi könyvheti
•ok negye regionális módszertani
Az utóbbi jdhangulatú rendéivé-
rendelte meg a Menyei Könyvtár módszertani osztálya. A 75 réBztvevó "Módszertani gondozás és szakfelügye-
A szocialista brigádok résiére is szerveztünk a könyves ünnepe vetélkedőt,itt 5 brigád kapcso-
re, Kunhegyesre és TiszafÜ-
ztünk «
t napja alkalmából ket éB zené. hallgathatnak a kis b ál-
szent ml lel ősi. a tlszateuyöt és a kengyeli fia
sokkal kedveskedünk
ink politikai kérdéseivel kapcs könyvcár anyák napi. köszöntője,
lal
KÖNYVTÁKÉPITÉS, FELÚJÍTÁS, TÁMOGATÁSOK
televízióval és egy videomagn
Előkészítő megbeszél tek részt s tiszafüredi ' nyelvész-szövetség (ICFUf döttel. Megbeszélésül! tál. 1990. évi nemzetközi kong]
Könyvtárban került sor. A rendezvény író-vendége Kállai Gyula,a
kétpoi Altalános MÖvelöd zpont könyvtárának épüle :ében - a többszörös beázás D
a mezőtúri Városgazdáiké tervezték: 1988-ban el-
Zene 1 került
r D
8 kialakitására
ki
bői áj
ánné könyvtái•vezi:tó vol réaz tvevök száma 30.
...
:náe
a edd igi sstftös •éltd, önálló hely isége t kapott.
:, ki [rándul
kat haliga "Mert t. lost, szépet az ember feltalál - Van, ki jót
A aeiöhéki ségeiben kiese a padlót és fe Felavatták
rosi Könyvtár
tőjébe jut ott 27. 111
e Tanácsának elcökiicgyerek száaárs lyetteae adta át az épületet. A ftyel Könyvtár.A tábor progrsmjárende^vényea Jelen volt Juhász Jeban etikai kérdéseket, pozitív
k klubjának aJkodnulók számítástechnikai tábora ÍZ 000 Ft támogatásban részesült.
OLVASÓTÁBOROK
35 Könyvtár által szervezett tábor vezetője Reke Lajos főiskolai
lét paradoKonai" témakörben Bor beciti Pál, Boros László és Huszár ágoes tartottak elöadásootand-
veggyBjteményt is sserkesitettek.
Három,éves olvasótábort vökkel 1988 nyarán zá ta máso-
é. „»«,«„,, .<_Uri
ena-a-
raval
segi
záshoz
Nagyon drül unTTnagyközségi eklödésnek his en mind a fen
A tábor letajepedési he ye mindig más; Salgótarján-Bsgl asalja. rokaj. Pápa. Egy-egy
dése tü kröz Tájékoz ul röviden le ítjuk, tábor progra.
kül készítették el.
vagi to rnaí sport- és ügyességi
Ülszászról Balogh Regina, a
F^ámháb oril, filnvetités, jászboldogházi B C randra,
vezéee községünkben. Az 1988. zonyult a táborozás, soha enydos, körültekintő válogatása. Az szép"
ók stés e g í t e t t . A jól
előkészített
mára. A versengéshen a kéziköny-
szervezőmunka eredménye,bogy nem ralt anyagi ^nd^iert a fiaata^ágf
vek használatából, helyesírásból, közoandás^magyarázacból vizagáz-
gatást nyújtottak (az ÁFÉSZ 2000, a Vasipari Kisszövetkezet 2000, a Nagyközségi Taoáca 3000,
* Sikeresek a karcagi Városi Könyvtár á l t a l szervezett v e t é l -
A termelészövetkezet kedvezményeis
fiók
- 88", a Magyar Nyelv Hete
e^/tarcagí'ér^da^sT:. sz.ályos tanulók számára.
^ ^I - **** \' "•' B u d a P e *° " t 8 1 8 0 0 5 Iskola
He
cár. Síolnok Megye és Város Tanácsa, a Magyar ÖttörSk Siövetsége Szolnok Hegyet ElnSksége, a
FDRGÓ NOÉMI 8.O., Csongrád, Kosautft-L. Altalános Iskola NAGY ZOLTÁN 8. a., Nagykanizs
sulat a Művelődési Minisztérium támogatásával 1968. május 13-15én rendezte meg az országos Ver-
KISS MARTA 8. o., BúcspáPTE II. sz. Gy^k. Ü t . Ist. SzflCS TERÉZIA^, o., Pudapest,
BENKÖ ANITA 6.0., Tisaaladány, HAVASI ANDR>.S 6.( Sárkonyi I. iltalan 1000 megfejtést 329 gyér
ségügyi
. Keiögazí káaképzt A Péehy Blacka á l t a l a l a p i -
:I GIralázium és Eget izskiskola, Ssolnok .sági és Ipari Szakz:
6, Közalkalmazottak Szaksze 7. «AV JánDÚjavító Özem, óvoda,
ben
3.
és hangsúlyozás
300 Ft-os könywásárláai u t a l ványt nyert. Seluecl Bojána, Koltól Úti Alt. Iskola 3.oszt., 200 Ft-os könyvvásárlás! utalványt nyert.
A " T i s i t a szívvel" irodalmi etélkedő döntőjét 3 fordulóban iinkafíclyi
és a Bsakmunkásképző
eredményesen műk&dtek egyQtt nácsi, az iskolai könyvtárak társszervek.
gyát könyvtárosa Huszár Györgyné a cibakház! községi Könyvtár vezetője Honoki Kálaánné, a kisújszá 625. s í . Ipari SíkSBUnkisképi
jutalomban részesültek.
vevő 40 brigád döntő vetélkedőgád vett réazc.
SZEMÉLYI HtREK Kosa Károlynafc, a Hegyei Könyvkön yvt árasának Zoltán nevű kisfia
70. évébea által jól J
Szorgalma, hunanitása péld
1988-ban érkezett kollégák
Csajka Gizella, helyismeteti könyvtáros. Megyei Könyvtár
Major Judit, könyvtárvezető, Jászladány ^agy Magdolna, klubttönyvtárvezető, Tlszagyenda Sajtos Brigitta, könyvtáros, Tiszsföldvár
1988-ban távozott kollégák
Gyóni Sándoraé, könyvtáros, Jáazároksiállás Kocsis Erzsébet, könyvtáros. Tiszaföldvár
Kóré Gáborné, klubkÖnyvtárvazetó, Tiszaug Nagy Ferenc, gyerekkönyvtáros, Hezötdr Rozmla Margit, könyvtárvezető, Alattyán
19Sa-ban k i t i i i t e t e t t kolléqák Czenke Judit, Miniszteri Dicséret, hegyei Könyvtár Dóra Jozsefné, Úttörő Elnökség Dicsérő Oklevél, Szolnok Városi Kvt. Ecseki Jánosné, Szocialista Kultúráért és MKF. Emlékérem,Hegyei KvtEhrlich Ivármé, Miniszteri Dicséret, Meqyei Könyvtár FodDrné Hámori Ágnes, Szocialista Kultúráért, Tiszafüred Hidas Ferencné, Társadalmi munkáért arany Fokozat, JánosMda Júisa Lászlóné, Hiniazteri Dicséret, Hegyei Könyvtár Hodla Dezsőné, Kiváld Munkáért, Megyei Könyvtár Mozsár Lászlóné, HNF Kiváló társadalmi munkáért, Jászágö Neues András, Kiváló Munkáért, Városi Könyvtár, Jászberény Néeeth Margit, Miniszteri Dicséret, Hegyei Könyvtár Dián Mihályné, Miniszteri Dicséret, Tiszafüred Ördög Béláné, Kiváló Munkáért, Hegyei Könyvtár Pápayné Keraenczey J u d i t , A Megyei Tanács Közművelődési Díja és Darvaa József emlékérem. Megyei Könyvtar Szlovák Ferencné, Hiniazteri Dicséret, Tú3zeg Szurmay Emfl, Népfront Munkáért kitüntetés ezüst fokozata, Megyei Tini Antalné, Aranykoszorús KISZ-jelvény, Mezöhék Zámbori Jánosné, Társadalmi inunkáért arany fokozat, Jánoshida
Salánki István, könyvtáros. Mezőtúr Szávai Istvanné, könyvtáros, Szolnok Városi KSnyv Zánbori Józsefné, könyvtárvezetS, Zagyvaréltas
IK
Blazsek Gyöngyvér
belsőépítész, Szolnok
Ceik Mihály
könyvtárigazgató. Városi Könyvtár Kunazentmárton
Gregorné Földi Hstia
könyvtáros, Negyei Könyvtár - Szolnok
Hegedűs Annamária
igazgatóhelyettes, Városi Könyvtár -
Horváth Károly
Igazgató, Hegyei Könyvtár - Szolnok
Jurfcovics János
újságíró, Szolnok Hegyei Néplap
Kelemen Elemér
főosztályvezető. Művelődési Miniszter
rtalaoné
tanító, Gyakorló Általános Iskola Jáazheréoy
, Aanikkl
igazgató. Városi Könyvtár - Riihimaki
Igazgató, Városi Könyvtár - Mos könyvtárvezető, Községi Könyvts
MŰHELY Blazsek Gyöngyvér; Gondolatok a könyvcárban. í echa Bertalanné: Könyvvel könnyebb. Könyv- és könyv használat az általános Iskola 3-4. osztályában
KÖNYV-KÖKYVTÁR-OLVA5Ő Mezei Lászlóné: Idegen nyelv gyakorlását segítő törekvése Záabori Jánosné: Új könyvtár Jánoshidán
PÁLYÁNK VONZÁSÁBAN Tószegen KÖRKÉP-KITEKINTÉS Szalontaicé Padár Hárla: A szakszervezeti könyvtári hálózat 1987-ben Gregomé Földi Mária: Szolnok megye tanácsi közművelődési alapján
dvány ok, do kume • tumo KBnyvtárépícés, felújít Olvasótáborok Pályáíatdk, versenyek
CIKKEINK SZEBZOl
