EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

1986

1-2.

Szerkesztette: Pdpayié KesBczer Ji

MŰHELY

ti SZiUOUKASKÉPzfl INTÉZET KÜNmíRÍHAK TüflTÍNETE

t Psteri ú t i iskolában az I?t5-«fi-os tanévben a mintegy 180 t szére

4 tanterén á l l t rendelkezésre. A Következőből a vidékrfil b

jldnak enelését, 19«7-ben ü j o b ^ e k t w l gyarapodott a tanui-parti 1. sz. Diákotthonai. Ebben az otttaiban már egészít korülnényeket tudtak biztosítani & tanulóknak.

9-Oen l á t o t t napvilágot a;

s

törvény, mely az Ipari tanulók foglal-

sál egységesen szabályozta, feghatározta az ipaci tanuld, j o g a i t , kbgelt, heti kritelezű vjnkaiűejüket t ninhaberüket, elhéleti i t a t á s i et É5 szabadsagukat. 195D-tül az ipari és kereskedelMi tanulúkápzés ün is teljes egészében állanlvá v á l t , egységes irányításával létrelitíny a Wí

5zolncfc Megyei l e i ü l e t i Szervezetének

kezdve az e l s i e t i t*tata.s egyedüli színhelye a Petőfi Sándor ú t i iskola. épületét is negkapták oktatási célokra. 4 létszán 3B0 főre növekedett. 1 Hofcaerfitartalékofc Hivatala a kor szellemnek aegíelelo új tantervet és a tankönyvek egész sorát adta k i . Megindult a nagyüzrail tanulóképzés. Az allani vállalatoknak egyte több szakwifcdsra volt szükséojg. Az intézet saját

szükségessé tették az építőipari szakau*ásKépzes nagyarányú fejlesztéséti 19»-0en negindult az építőipari tagozat. »z elnéleti oktatás ezen a tagozaton akkor un. turnusterendszeroentörtént. Beceober 1-töl 12 héten át tsak

H "C" tagozat 195S ulán indult, e taiévtűl kezdve Hinden évben érettsé-

19ÍJ-DBI tegszűnt a Hrtiaerttartalékott Mivatala és a képzés felügyele-

tét a Hjnkaugyi MinlsztSriuo vette á t , eUkor 1) Whi.atásü taiér, 32 szakoktató és attmnvezetfi l e t t a el a nagylélszáBi Intézet oktatd-nevelS Rmk

s fctozatns eielkedése szükségessé t

targyi QbjettUAok még így soi voltak elegoifik az oktatfj-nevelo iu*ta zavaxtalan biztosításira. Az IMD-as években a létsziii elérte, sít re^ialadta a 3 ezei I f i t , ezért újabb 5nikségtantem*et alakítottak k i . Az új iskoláhni

óla, valaunt afezogaidasagiés ElelDezésUgyl Htniszteriu

1

felügyelete alá tartózd Élelmiszeripari Szakmunkás tanuló Iskola Is. A gyi-

Az iskola p r o f i l j a tulajdonképpen hdrai nagyobb területet fogott át: «z SS szakma, amelyn* képzése 1973. szeptaitiec 1-iH az intézetben f o l y t . A vaaipar

legnépesebb szakmai: az autószerslfi, OieselmzOonyszeralS,

esztergályos, aeplakatas, vUlanyszetelo. i 26 vasipari szakodban HM) ts-

A; építőipar idpes szaknál: azobafeatfi-nzalú, kCiájves, ács-dllványozo, fopsdlúzú, aüanyagburkalú• I t t 0 szakmában 500-550 f i a t a l tanult. S sioloaltatdlDar népese* szaknál: n í i - és íaríiszabo, n61 foorasz és háztartási oápaieCElfi, a 70 szakmában JZ0-35G-en tanultak. Íz 1969-c*n megalkotna és el fogadó t i új szaknunkásképzési törvény - s 11/19(9.Ali.30/ MüH. sz. utasítás - egységesítette és ú) alapokra nelyeite a szBkMjnkaskúpzést. A s?akfh^taakép?fi iskola kn?épfi*ai jntázi^ny }eEt. Itapl T dcas M * a i o 6 t vezatett t e , f e l a w l t e a tanuló* évi szabadságát És lehetővé telte a szaknunkástanuloh továbbtanulását. 14 tanternes intéiBtpt létesített a Hjrtiaügyi Miniszterim Szolnokon. Tornateroe, vasipari tanühely s a tecvek szerint 800 személyes karcyna és ú j diáknltnm egészítette k i az objektmot. 1971

szeptaMier l-jén a ÉŰ5.

sz. Ipari B?ahHir^ásképzQ Intézet az ü j négyszintes József A t t i l a ü t i épü-

Az iskola szerkezetében is v a l t o i o t t . A Petőfi Eánrtar ú t i intéioÉny

tekét fogta á t : gépgyártás és szereifiipar, vas-- és fémipar, villainsgép és energiaipar,

lúszeripar, éle Ini szer ipar. A nintegy 30 szakna közül a leg-

népszerűbbek: negesite, autószerelő, víz-gázveíetékszerelű, esztergályos. Ifi, elektrolakati5 T gépjánrii villanossági •jszerész. A tanulok létszáma e

A l t . « gyakorlati oktatás az iotázet taiMJhelyétien és 5 nagycíib vállala^aműnelyben folyt, /rtíu Jánrfjavltd üzemi V i l l a l a t , MEZltóP Vállalat, felügyeleti hatásága a Munkaügyi Miniszteri!* Szakoktatási

Főosztálya,

mint s Megyei Tanács HJvelöOesügyi Osztálya. A szakelaéleti tárgyak t e l Qetét a Mimkaüagyi Miniszterim szakfelügyelői, a köziMereti tárgyakét .g afcgyeiTan^s 5zakfelógyelfii látták e l . /l975. szeptemter 1-töl a Aai relitgyelet Is a Megyei Tanács Művelődésügyi Qszlily feladatává v á l t /

2rfjszAkban,oelelűtt es délután i s f a l y t - de tia arra gondDlur^T hogy ' l a i l t 30 év alatt a szakjsunk^gkepzés olyan otat t e t t neg, kint aég az-

Iz iWolai könyvtár 1957-Mn j ö t t lét] Miklfls Misei

magyar-torténelm 5 iflki» ti

t i v dolgozójától

ÍBT kötetes

könyvtáros a; intáíet

iként, csekély lísízteletdtjért vállLalta ezt a u n t á t , a [aafötó kHnyvtárosi vlzs-

aeges szaki gát/ a 60-as éveltben i

1-fStéses szertárban),

ahol a könyveket zárta to szekrénytikon, tartották. jöl - főleg a HÍV Jánajjavítt1 U?eai V í l l a l a t t ú l - ket-fran regi,

ikben kiadott szakkönyvek Kflig szolgáltatDipari

nagyrészt a uasütipar

inyfejleHtéa 195B-ban ,\. Elsödlegs dél volt

kezdődött, évenként 2-.

a szépirodalmi á!tlüBán.1 K i a l í k i t ^,a, OE Ekkor kezdiMött a pedagógiai és ide i szakirooalon alapjainak Lerakása

1:

települt az ü l iskola a Petfif: szegű támgatást adott könyvti * r t t . 4 szűkös körülifények az< tarcan kappl retterjeszto jellegű a fontos kéztküiyvek, szí tárak. kel. Sajnálatos az a tény, hogy a nagy válla] anyagi lávQBtást a könyvtárnak, tgy az állón ügyi Miniszterim segítségével és intézeti beruházással ig&6-ban az intézet igazgatosáQa a könyvtárt nagyopn, E5 O H renDszerú voit. IMB-oan a konyvtártst az intézet igazgatóhelyettesévé nevezték k i , a könyvtári munkát Kárpáti Sándor nagy ar-tör táréira szakos tanár vette ; ozinten tiszteletdíjasként. Az ú j ktinyvtá£os 15 részt vett a H*ikaügyl I

d a l u é l l n á n y Elkülönítése, majd a szépirodaloa j e l z i

oan torténfi raktározása. Az akkor vár köiel 5 Ezer kötetes állnany Z/3 része S2épi[nddiin volt, így a fent jelzett tevékenység n; az EgyÉthÉnt magas öraszánCan tanitd hönyvtárosTtak, aki i

gezle az elavult könyvek selEvezéséi i s . A beszerzési keret is Jelentősen

látóval, a»i azt jeleni "ÍSlszerelve" k^rta.

i

kSnyvdi" tajáknztató i zakóktatok igényei

a noznaltn eraMnyBit. A kony.téri úrik kulakltésatwn : Irányadó", nc^jy minden tanuló hozzájuthasson az iskolai Mivel a tanítás két műszakban f o l y t , a kölcsönös heti ótlután viltakoiott. Mimjsn csocortlian létrejött agy

5-1

3 iöfiszaktan füzetbe rögzftettéh az olvasúk nevét és a kikölcsro!k adatait, Í késfittiek folyamin áttették a karlonos [endsiecce. irtás betScentfcen tortént, majd a:

[légimu l e t é t i könyvtái ttak. Ugyancsak i 60-as évektfil melt 00 itoűalju lolyóicatokait /Üj ír

-ilág,

könyvtar szűkös kürul-Sfi^ 1 let* t . nyilvántartása

tetté gyakian

t könyvtárra njküantt, 5

törékenységükkel l

a alapjatt az intézetben. Qlyan na elyekre építeni

nulói létszám, a gyarapodó könyvtári állonány

azon

nd a könyvtári feLoolQozonMika szenpontjabúl olyan elyet tanítás t e l l e t t n™ lehetett iHEaoektalBnul B i t i m a; 1972-;)-as tanév falyaaín jelentős selyüjtatt a könyvtári i u * a szenélyi és tárgyi teltételeinek j a v i t lyvtiri állnsny fejlesztésére pedig 100 ezer Ft összegű támgata

katóre ellátásálioz szükséges szakképesítése negsieriéséért 1SJJ aieptertielében beiratkozott az ELTE kon,vtát kiegészitG szakára. Az első hónapokat az átvétel, s leltározás, az állonányrevlziú töltötte k i . Sok el B viilt,az idők folyarén ngiongálDdntt

hiányns példány Foglalta a

helyet az egyébként i s helyhiánnyal kuzdö könyvtárban, a polcok alatt összeéVfolyanj ttodaliii és egyéb folyóiratok, tankönyvek. A széplrodalni müvek n f t e t t szakirodalon jelzetelése és szakcsoportos raktározása J^g csak kezde-

- A könyvek nagy részében nen szerepelt a l e l t a r i szám, tehát az azonosításkor a leltárkönyvbe bejegyzett és a példányokon szereplő ár lehetett az egyetlen tá^wnt. - A leltárkmyvet szabálytalanul vezették. A? első részben a szépiroüa2
t példányok

hetett a i á t v i t e l idején/, tgy esőket s köteteket a kfllcsBnzSkartonoi alánján kellett átvüsgálnl Cejeken szintén nen szerepelt a l e l t á r i szára']T i t t is az ét s i o l o á l t a t u csupán az azonosítási alapot. Hí á t v i t e l t három dolgozd végezte: ai átadó, és az átvéve könyvtáros s az intézet gazdasági csoportjának egy nunkatása. A í ezer köt sa elég IKHSZÜ idSt vett Igénybe, 9 araikor ez oeíejezeoütt, a.

t é r i szakfelügyelő vteglátogatta a künyvtáro: ú j , szabályos könyvtári leltárkönyv megnyit* l e l t á r t o vételflt. tj

intézet igazgatósága ninden távogatái

ka elvégzéséhez. A kfllcaönzést Stnenetlleg beszüntették, és •Bojnoült a nagyszabású munka (nelyben a könyvtároson kívül az iskola két dolgozója is részt vett) s ointegy nástél húnap alatt De 19 fejezOdótt: az állaolnyba tartozó példányok szabályos oélyeczésével És a l e l t á r i szánok bevez?tésév?l.

tal kiknlcsqiaott könyvek ktínyvtároa gyűjtése időigényes tevékenység volt; 3i intézet jEllegéafil adáooan a l e l n ű t l könyvtári tagok legtöbbje ne« az Hiínelyödien, i i z ^ ^ b e n . Hivel ít intézőén^ 1973. szeptettoer l-ig egyben >bgyei Igazgatóság volt, könyveitől 05ven került a vidéki szakmunkásképző intézetek oolgozóiiti i s . A felszölltö körlevelekre igen kevés példány érkezett be. Legtöbbször 3 könyvtárosnak kellett kioennie a tamúhelyelibe, és az o t t levflfcezikönyvtarafctidlkiválogaUiia a könyveket a kölcsönző kartonok

Aj áSlarinygyarapitást igen jelentősen sesltette a Kmkaügyi Wnia?tériiMtdl kapott anyagi t a n í t á s : deceülier folyamán 6Ű ezer Ft értéktai vásárolt a könyvtáros a helyi könyvesbőltokoan. (Az Új kdrryvek feldolgozása ké&obbre hala^ítúdott az átvétel gondjai n i a t t , így a kötryvcsoBagokat a 3. sz. Qiáfcottfion a*
Az 1972-7J-B3 tanévben az olvasóvá nevelés bizonyos nertetüg hát tárté szorult. Az átvétel Blatt az adBlniaztrativ j e l l e g i tevékenység ketult el6téroe. A diakolvasúk létsíána a tanév utolsó harmadéban

/amikor issét « g -

a könyvtáros, egyik az iskolában, a risik a HÍV Jármi jav ( t i Üzeai Vállalat tamühelyében z a j l o t t 1 B /Kiss Tstóssal és Garai Gáborral/, Az ünnepi könvvhét rendezvényeit szervezetten látogatták a tárulok. A "könyvudvarhan" könyvkiállítást, író-olvasó találkozókat és irodali esteket rendezett a könyvtár. Az ú j tanév US73/7O a József Attila ú t i ú.1 iskola epületében kezdődött, s ez ú j szakaszt jelentett 3 könyvtár történeteben i s . Az igazgatóság hatá-

rthno" lilfi alatt negtörtent, s már augieztus folynán negirelultak az ú j könyvtár telepítésével kapcsolatos beszerzések a könyvtáréi látó központi raktárából, oűszakl könyvesből tjából ás a helyi

lö 12 JI

könyvkereskedesekbfll.

alapterületű belső szertárhelyiség-ielyet negkdzelítOTi csak a

gyár szaktanterem aellé. Az üj kcnyvtártielyiseg alapterülete i s csupán 15 • -nyl volt, keúvezfi Eekváse niatt Mégis lontos lépést jelentett a könyv-

A beszerzés folyanatosságát biztosította a könyvtárellátóval kötött szerződés negüjltása, enellett azonban szinte hawttént vásárolt a könyvtáros jelentfis összegekért, nelyet a Munkaügyi

Miniszterim és e Megyei

Ta-

nács aOott a könyvtárfejlesztésre. 1971. decerter 31-én a könyvtár állató-

aláüb 60 t-a a népszerű titícntínyns issenstterjesita trodalKt képv t l e n i l táti •>, legalább3-4 iiéldányban be. Az iskolák külertjs gmtot ézikönyvtái ív v é ^ r e a

A Könyvek értéhe:

-t kötet

ebbftl isieretteriesz

15 • ' alapterülElfi ktnyvtárnslylség a tana rerende2és az esztetlkun-a való t o n * -

nehez&i lehetett tartani a zsúíoltaág miatt. Eleken a gondokon az saa segít e t t , hogy a A további igen fontom feladat 51 alldoány EeltáráSának alapvctS esíkbze, a katalógus elkészítése v o l t . Mind az Útmutató, nind pedig a könyvtári "OTrend szerint Először a betücerate katalúgust, ezt követően pedig a 3z*katatiKsá vált a helyhiány problémáját nEgalddni. Az állomány kérdésével függ össze

az iskolai könyvtárakban ninden tanév

vegén iaétlGdo jelenség: a tanulok a tCTév falyajrdn több könyvet elveszítenek, ezekntí< a ktinyveknek az értékét befizetik a? intézet pénztárába, £v végén a különböző tételekből kialakult összeget a könyvtáros beszerzésre fordEtja. A hiányzü könyveket

1 ö r l i az állaorinybúl.ftzállc—ényvédel^ tdiat i ügyrendjében előírtak Biellereten ! Ó H É -

*i « g i s ismerjek a könyvtárat, és mirt] topoai iratkozzanak In rendszeres alvásukká. Ebben a tevékenyságb&i a könyvtáros a le$ Léget a nagyar-törtánelen munkaközösség tagjaitól kapta. Mindpi , az ánonánnyal. Helyszűke miatt egy teljes osztály foglalkoztatása l e ttlen volt, fgy 10 [Ss esaportoWian lórtónt a könyvtár bawtatása. íon•ozzsnat volt az Is, hogy a könyvtáros hr

» könyvtári tájékoztatás cS rendezett künyvkialtttásnk. A könyvi könyvtionapak anyagáról, eredményei]

- fagyon jó» hogy a szakHihastanulok jelentákeny resíe raidszeres, sot szorgalvas könyvtári olvasóvá válik, olvasási gyakorlatra tesz szert, wgisEtkeoik az olvasás arovével, a Könyvtár hasznalatával es az abban rejlő ldietfiséOEkkel. hz viazint adr ra j ó , hogy olvaaányaiknak nintegy fele az iratalon-alatti oűve^jGl kerül k i , nev alkaliias arra, hogy igazi nivészl élményt adjcn. A; olvass negkedveltetése szenpontjáböl talán ez is hasznos. A könyvtérügyi konferencia anyaga is neg-

á válik az igazi núveszi élmény befogadásának, tanulok legnagyobb százaléka nem j u t el a HŰ lényegéhez. Az

alvás-

ányi* rossz niegértésenek rta^a? alapvető akadály: a tanulok gyenge

z iskola jellegéből adódom elsősorban

arra törekszik, hogy a tanú-

könyvtáros a magyar iwikaközüsség c i n j e l z i , hogy a válogatás a nai pelt a pályázaton,fcüztiikSalotuv; aányszání beszerzése, relybm a Egyei könyvtár és az SZUT Központi Könyvtara nyújtott segítséget. Az irodaiul szakkörijén atóveketfeldolgoztak, isnertették, közösen megvitatták. A szaktanárok lrodBlanúrél.on

lépszerü-

1

sítetták a pályázatot. A vetélkedő léjusban z a j l o t t le ürrepélyes keretek cajzát, B>«<ásságat ( v e t í t e t t portrékkal, f ilsrászleteldieO, ffijd a versenyzfik aegkapták a sdislnrosttott feladati apókat, s emek alapján dolgoztak. A <ű egy-egy

rtsíletát

oag^ószalagra rögzítettek a nmkaközösseg tagjai,

az a türekvés áményosült, hogy ne szegje a versenyzők kedvét, akt ismert a nivet, az negbírkozhasson velük, de arról egyértelráen győzze meg a 'zsún

r t l a g j a i t , hogy elolvastak a süvítet. A? igazgatóság jelentűs tisszeggel támgatta a pályázatot, a díjak között zseoradio, helrdldi üdülés és köny.j u t a l m szerepelt. A vetélkedőn jelen volt a Szolnok negyei Néplap egyik

azok a feladatok, rel,tekét a tanulök a tandrákon

eretek legfotao forrása]

csak smatt kei:I az olvasást regszerette:tni a tanulA k a i , Ixjgy elsajátttsák a hasznos és ku]Ituralt szabad idG leihasinálás egyik nWjilt, lejnen, hogy nál Milözhetetlennel i és oagukhoi tartozón* érezzék a nyomtatott betűt egész életük folyaain. Ha a tamlo a tanítási folyamat snrfn olyan f iíladatot kap, Klyek Kgoloas: tusán tudatossá válik b ű r e ,togyaz ls»eretterjesztfl núvek, l imiko™*, szűtárak, kézionyví* Bjnkaeszközök, és a tanuláshoz eleoenlietetltn j 1 szüksegefolyamán. « tanulok a könyvtárban készülnek a j aaiUlyfoniiki úi^ k r a , az oszalöverssnyekre és - sajjnos - ritkáh-

tályümepaágekrt

*z egyik legf ontasabb feladat éppen a I m t vázolt törekvés .BgvalDsltásahogy ai iskolai löinyvtár nagiobti sierepet kapjon az oktató-nevelő wikab 2

Ugyanakkor a 13 a

alapterületű kixiyvtác •ánüihábta szűkösre* bizonyult

évben- 197a szeptepberétül a következő periodikák hiánytalanul megta lalMstök 3 könyvtárban: Szaknritísnevelés, Köznevelés, Magyar Pedanú ais! Infornúcio, Külföldi Pedagógiai Informéciú, ú j Írás, U f ó i d , Kr Uka, Könyv és Nevelés, Könyvtáros. A felsoroltakon ktwil vég sziaos folydirat, napi lap érkeilk az intézethez, Be rakta cozási*at a könyvtá: ran tudja vállalni nelysiOW n i a t t . A odösiertani [olyúlratcíiBt a *J kakeibsságefc oyOJUk. 1975. jaruárjában ú^ helylséQbe kültüzott a könyvtár, nelyne** alaptasás, i l l e t v e az oitélyfofilalkoztatSs

is,

Hinüezekkel természetesen megszaporodtak ^ könyvt

lvasást, a könyvtárat nápszer

zafias NSpErocrt, a Szakszervezetük Országos Tanácsa és a Nűue)6de3nisztériut á l t a l neghírdetett "Az olvasd mricásért" pályázat. «elyn t í z e t i kcviyvtár is benevezett. A pályázat elsfirendü céljaként j e a könyvtárhasinálöli táborába: "Egyre többen keressék és értsék a klaüszi-

lokkal: - a könyvtár törtenetének, fejlődésének folyatűtDs benitgtása bejegyzésekkel, fényképekkel; - a rendezvényeit sgörökltese a könyvtár vendégeinek véleaényé.el, nlétrasával; - Kintien nlyan kulturális eseaény rögzítése, Mely az intézetben a

tesen tartalmazta azokat az akciókat, aelyeket a naplöüan csak egy-két mo Oat vagy

fénykép j e l / e t t .

"Az olvasó ™riíáséct

H

kereteben zajlott a tanév ktinyvtárl nunkájanak

het a könyvtár eddigi auikaja során t 5 igyekezett iiegvalösítani, p á r a k k ösztönzőleg hatott; aíg toöO, Wtínlálúbb arogranal legnyernl a szaKnin

Szeptertieerben elkésni

jén kés^rlt el az elsO darab> nely az el^fi eveseh ircjdalmtanításahcí

és

tamíSsahaz adott segítséget. ( í tantér" 3ierint az « s f l osztályos tanulói Sánta stb. egy-egy nővén* feldolgozásával.! Az ajánlű bibliográfia arra iteítönzi a tanulókat, hogy a kötpleiS egy vers vagy novella nellett ninél több gűvel isKckedjai^i, esetleg rézzsnei bele a tanulntanykstetbe Is. Tudjak K g , hogy erre az Iskolán belül i s vai lehetteégT a könyvtárban tö^gesen találnak a tanával kapcsolatos irodaitust. * tanárak szánára is segítséget nyújt: egy-egy iní vagy költű benuta tásaknr ne« k e l l végigböngészni* a tanulnányktlteteket. A bibliográfia alapján pár perc alatt kiválaszthatúk azok a sövek, relyiSijgi például Sánegy Kloany^t nghapjáh az I . áves tanulok i s n szaktanárok. Heg a tanév

.

Dktoberten kijnvvtotát indított a könyvtár- Minden hónapban egy-egy is-

meretterjesztő n j felrfnlgozasa kecilH sorra 1>1 kérdés alapján. /Az ö t l e tet a Küiyvvilág könyvíejtvény rovata adta./ A kérdések vunden hónap elején a könyvtár • e l l e t t l íaliOjságoi Jelentek neg. Hellette a "totoléda",

Jte*. Ilyen szesponti* alapján került soi Földes Páter: A Nagy Október és atagyararszágfelszabadítása c. nüvekre, rts szerepelt TaHás-Virdgfi: Hasznos tanácsok a Zsigulihoz c- könyve i s . K i ; a HGszaki Könyvhónap rendezvényeihez fűzOdbtt. A könyvtáros a szaktanáriak; ztf tanulú i s . * játékban résztvevő tárulok sza»o a ténritgl függBen változott:

a Zsiguli-könyv elsősorban az autúszerelűket érdekelte* (A beérke-

zett Kgfejtésefc szán 42 v o l t . ) & Nagy Október viszont alnden tanuló érdél'

A M}szaki Könyvhünap rendez>ényei a tanulúfc 30 t - á t nupatták n tézet folyásúin könyvkiállítással egybekötött könyvvásárt szervezt isknla vendégje volt Tanás Györoy^ az ankéton az autószerelő tanulű j á t , nel,et az SZMI Kbipont Könyvtára szervezett. Deceifier fnlyanán hirdette

veg a könyvtár a

a felszabadulás 30. évfordulójához kapcsolódatt irodalooiből

válogatta s iu*akozösség. Lengyel Júzseí; IgéiO, Síirta fe-

Oo!: stb./ A pályázat értékelése m

bei irudaUü siínpaai tevékenységet v á l l a l t : Az első a nár említettfefeledd c. ailekn3s Országos Diáknapok megyei bemjtatajára ké^Tü

I. novsiteráben a szaknurhástanjlö i lebonyDlítísáért a Í05. S Í . Ipari Szahiwkásképia Intájet » vetelkedí igen soktétű (eladat»at íoglalt magába, Szerei r t , aíoaaáOoias, Ünnepi ü s o r , tabld 5tB. Cálja; hazái*, ár* KI éves fejlíkfeánek aenlsoerése, BemJtatása,femtázet ünnepi idBDrát az irudalni szfnpad vállalta. 4 ; egyik oa^ze-

et "C" csapata biztos gyüzelnet aratott, így tnrfbbjutütt az országos nyra. irodaiul színpad iMÍtBja alkaloBioz kütűdO, versenyszerű, Oe a cso• ü j t talált arra Is, hogy az inláiet tanulni ninel nagyot* száialékegli9llga35ák a njsorokat, hiszen fgy lesz igazán olvasdvá reveiő teBlaűati*. Fmitos at i s , hogy naguk a cs«iotttagok a aűsor*

sűoalyazat*, sravalóversenyek résztvevői, f k látogatták legirfcábh a Hegyei WuelOdési XiÉpmt "PMim" sorozatát, és 6h nyújtottak legtoUi seglt-

A tanév feladatai közé tartozott Hég az Unr^ii Könyvhét n

Az intézeti könyvtár közel 20 Éves tevékenységét áttdtintve (egállaalthato, hogy nagy előrelépést jelent a szakmunkásképzés területén a «önyvtSri nunka megerősítése, helyének Biztosítása az intézeti oktató-neve IS tevékenységben. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a kulturális rendezvények központba az iskolában a könyvtar legyen, hiszen minden ilyen eseoény azt a célt szolgaija, nagy ű v e l t , sokoldalúan képzett szakiufeasok váljanak a? intézet tanulóiból. Nea szabad azután lEgfeledkezni a r r ó l , hogy a látványos könyvtár, ahol nind a tanán*, iiind a tanulók negtalal^ák a száajkra elsSrfItíinetetlenek íelaaatuh végrehajtásajan. E felfogást k e l l B í l y í t e n i , tudatossá tenri, ebben k e l l a könyvtáros-tanárnak a legnagyobb feladatot vállalnia. Az iskulai könyvtár

elsődleges célja negtanftam nondűlkoOva tanulni,

a tanulókat öntevékeny •jvelödésce nevelni, hogy az olvasást ne célnak, han

nen eszköznek tekintsek. Hiszen a könyvt* azért .annak, hogy a tudást Bennük tartsuk, míg fejünket v a l a ü okosabbra használjuk."

Felhasznált 1.

irodaion

Arató Ferenc: íz ulvasáspsoagúgia problematikájánál! kürvoalszana = Pedagógiai. Szemle, 1J70. 7-B. sz.

2.

Bakonyi Ferencné: iskolai könyvtár - könyvtáros szakkör. = Könyv és te-

3.

Balléc Enorene: Iskola es iíholai könyvtár. = Kojnevelás, 197*. 35. sí.

4.

Bídlér Eítíréníi Fővárosi tslyzEtkép ^ Könyv és Nevelés, 197*. 6. sz.

Saller Endréne: Az olvastatás szerepe az önálló gondolkodásra nevelés

sarui László: »z isknlsi könyvtárak és a pedagógiai szakigazoatás.

poiattságában. = Könyv és Heveles, 197}. 4-5. sz. Sfrd ígnes: Nyelvtan a könyvtárban. = Könyv és Nevelés, 1973. 1. sz,

'. Csillák Mihály: Együtt a t e s t ü l e t t e l . = Kbnyv és Nevelés, 1974. í.

rű kénJései harfi*Ban. Bp. 1969. Tankönyvkiadó.

i l kisiyvtárugy érdekében.

s;.

Dudapesti bizottsága el* h Gál Islvamé: Könyvi ki

könyvtárában. = Könyv és Nevelés, 1974. fi. az. 22. Gulyás Miset:

Akinek k e l l a j ó könyv. = B i o l n *tegye)néplap, 197*.

•áj. 70.

náziurtian. = Könyvtáros, 197*. 9. sz. 24. Győri György: Könyvtárat az ötvtnezer kotethSl. = Könyvtáros, 191J.

Q . Gyftri lare: Iskolai künyvtári sakkölok. = Kdnyvtáros, 1972. 6. s ; . 26. Harsányl István: Vissza a könyvhöz. 8o. 1973. Tankönyv*iaotf.

2B. Havas Ervin; Kbnyvek, künyvtátak az iskniáto •éjua 29. 29, Horváth Lászlóné: » könyvtár az iskola lelke. = Könyvtáros, 197.

31. I11É5 Lajosrá: OXvasová nEvelá^- = A l f ö l d , 1970- 11- sz12. Irányelvek a 1B éven a l u l i ifjúság könyvtári

ellátottságának j ,

= Középfokú Szahokta

37. károlyi Ágnea: Az iskolai könyvtárak Hint audiovizuális /M/ központok = Könyvtári Figyelő, 1973. i . 38. Károlyi ígres: Iskolai

sí.

könyvtáros nunkaközasségeli a fővárosban. = Kbnyv-

19. Katsányi Sándor: Borsodi barangolások. = KBnyvtáros, 197). 1. sz.

( 1 . Keinen Elertr: A könyv mrkses&Az.

= Köznevelés, 1974. 4-5. sz.

I. Itistaludi Sándor: 500 év - 500 ÍSiola - 500 kbnyvtír. = Könyv és MBve-

». Kiss Jűzsefné: Tanári vélenény az ishalai könyvtárral valú együttBSköd & r t l . = Kanyvtáros, 1977. 7. sz. jk nlvasirinyainak hatásvizsgálátH. ^ Szak-

•7. Koeztia József: Az iskolai könyvtárak szerepe az nktatd-nevelfi mmha korszerasf-lésében. Díjnyertes pályaunkÉk. 1973. Szolnok, 1971.

getéseti. Siúfnk, 1972. j ű l . 3-5. /kiae. Soungysiegyei Tanács Országos Könyvtár és Hizeuni. Szcrfvszto Kelonen Elerér, Kisfalud! 5án-

Hurkában. = Könyv és

Könyvtáros, 1972. 7.

= Könyvtáros

látyás 1;

i: Ipari-

MSsrély Magda, 1.: fkn

küépiskli l a i kbnyvlá

= Könyv és itevelés, 19 Miklós Jűzsefz Néhány gondolat ,a Olvasú Ifjúságért fe 1968. 1

Murányi Lsjos: Könyvtá

u

iskolában

(fagy Géza: Hogy a new o k t a t * - l o ^ ó l a l j í mak. = Peda

1. Hagy Géza, Iskolai könyvtár. = Pedagógusok Lapja. i. Nagy CÉia-. la Iskolai könyvtári szakfelügyelet. = i

ÍS. Nagy Géza: A legfontosatti eszköí. - PBdagűguOTk Lapja, 197). 1.

«.

6£. Nagy Géza: Az d t t a l a s p o l i t i k a i határozat nyraan. = Könyv és Nevelé

>. Nagy Géia: TananyagcSDkkHntés és önálló ísieretszer.

!. Nagysrentpéterl Gíza: Kevesebbel - jobban. = Kónyv i

69.flnevelés É5 a könyv. Kongresszusi hfradú /az V. nevGlésúsyi kongresszus sokszorosított kiadványa/ 4. sz. 1970. 70. Olvasd ifjúság. Bp. 1972. M5ira Kiadú. 71. Olvasó ífjűaaoert a KISZ KB IntéiO Bizottságának natarn«ta. HatározatgvfljtfflÉny 1568-69. Bp. 1970.

73. Orosz László: Néhány ö t l e t az iskolát könyvtárak szakkátaloousának finonítdsanoz. = Könyv ős Nevelést 1974, 4-5. sz. 71. ötszáz év - 500 iskolai könyvtár = M

76. Petényi Lászlú; Olvasóvá nevelni Bket. ^ SzakmmkísnevelÉs, l

1

lás rendszereben. =
79. Pirc9^i tászlú: Alapfokú könyvtáros vizsga a szolnoki Varga Ki

S0. Prukner Pál: A könyvtárak gZETBpe a közrfvelodesber*. - Pest B

lap, ! * " • nov- MB l . Rác; Atarta, N; Együttműködés elrelErűen és szecvezeltm. = Ki

Könyv es tevelSs, 197*. «-5. sz. Szabó György: A fűvdrosi nevelŰottTKjnok éa k o l l é g i m * . = Ktinyv é;

A szaknmkáskepzfi ishalák iionyvtán ügyrendje. - Munkaügyi Közlöny

.

Szász Béla: i 300 éves karcagi giaiáziijH könyvtára. = üqnyvtároB.13

Szűcsi Hajnal: Nogyan é l h e t i 3 ltíietfi

.

lanczos Gábor: Mit olvasnak s l i a t a l * ? l pedagógia időszerű kétd hazánkban. Bp. 1972. lankönyvkiadú. Tasnádi Hártiri: "Könyves" légkört az iskolába- = S?aknunkásnevele

léaugyi kongrEssius ás a I I I . Országos Kanyvtánjgyi krnferercia

Túth Beia: Olvasóvá nevelés a kózépiskaliban. Bp. 1969. Taifcbnyvkíadő. Tolgye^j 3Ú25ef: Ik közmtívelodósi és az iskclai könyvtárak egvüttBiQkönése Kertán. = Könyvtáros, 1974. 10. sz. Töckey LAsilái

Hízeun, hönyvtár a tapolcai gianaziuste

Vargánk Major Judit: Hz slso ereotények egy szalwXiásképze i könyvtSrtwi - szaksíervezeti segítséggel. = Könyvtáros, 1973. Yargtia Baláisi Kézikönyvek - játékszen*. = Könyvtáros, 1970. Vargha Balázs: b? négyzet^tec. = Élet és Irodaion, 1973. 19. Vé&i Jözseíne: Kcnple« tanúra a konyvtíroar. • Baranyai MÍVEI

. Virágos F ^gsriiotf

f

Iai könyvi

A a rfvelfc*£si

t ó s « r t . = Budaijesti Nevtílfl , 1970. 2.

egyenlőt lenségek

SÍ

. Varos Kai•nlyné; * ; é r d * .lűdési köiTi* kialakítása és kielégítése kölyv S6£lítséggel. = Wö

. ŰtBiUtd támláim

iái: lenények, IS^ÍJ. 3. s í .

fű ISflDléli 1!J7»-J5.tartívj i wataKÍ és tmtácg

•UTAKON A "KÖNYVTÁR FELÉ"

I t a l lBBB-tól s z e r k e z t e t ! JASZSÍG c. t a r s a d a l tékonyság" cíiű

rovat é r d e k e l ,raertez a rovat ad h í r t a "könyvtárügyről"

i s . í z e m l í t e t t újság " m i k r o f i l m j é n é l " f o r d u l t á n , hiszen Vándorty János ' i r j a ugyan, tmgy űásiapátm 1695-ben h e l y r e á l l í t o t t á k a " p a r t c h i á t " , 3 vele tan nem tesz e m l í t é s t , n y i l v á n neo

i s

t e l i é t , hogy v a l a M f é l e könyvtár

is

l e h e t e t t a; iakpláoan. A "Hánaas k i s t ü k ö r " korában 5W t a l á l t a m kézzelEognato adatot könyvtá-

l y e t községünkben nyomtattak. Az emlegetett újság 1EUUI. é v i ^ z e p t g r i ^ r 2. szénában t a l á l t á n az alábbi k ö z l é s t : "Saját könyvtáralapja javára a helybel i iparos i f j ú s á g e hú B-án /kézségünkben ez a nap az ún. ~bücsü"napja/ a

A kesOObi evekben megjeienü saját újságaink /3ás;5ági Néplap, Já5íapáti é 5 Vidéke, Já5! Újság, s t b . / i s elég gyakran 3 * B * h i r t az ún. "olvasúköri

v n l t legalább egy siekcényöen e l h e l y e i E t t "könyvtár". Az olvasókör "választ o t t vezetősége", atiová a könyvtáros i s t a r t o z o t t , igyekezett

gyarapítani

enlehezűk elmondjak, Ujgy a legszívesebben az kin. Göre G cigány és Ducbints sógor kalandjait olvasták

(parasztságuk nea

vagy n a akart ráismerni az öroga k.cgjfolására? He. t u d j . * . ) , forgatták a kör tagjai a "termesztéssel" foglalkozó könyveket, va

Egy-egy szekrény könyv legfeljebb kétszaz kötetet tartalmazott. A gazdagabb olvasóköröknek, példáu1 a "Gazdasági ás Polgári Körnek" /"selyses" körnek is csúfolták/ már közel

ötszáz könyve i s v o l t .

Hintái kör külön kfriyvtárossai cendelkea e t t , aki - mai szível - társadal •t srkaban végezte a kölesönzést. A tagok csak téefiak l a e t t d i . Ei képpen a t é l i estéken

léiajattak a kör hely iségeit, ahol a legtöbb esetbsi

szeszes i t a l l is mértek. A bosszú t é l i este azonban újságolvasással. de íeképpen a nagy pipsfüstben 1 efolyt kártyázással t e l t e l . /Pénzre, telilát nyerészkeöés táljából nem kártyáztak./ A "kivst t könyvet" esetleg ottho

« • « ™ >•!"•" <•!» . . .

Petsze a Í6Dtvasoány a "kalendáridi"

Az olvasókör gazdasági ügyeit

asz a

e l 3 táncául atságot, a teaköltségvetése azt szükséges

irlbpTle^áisrflát is, hTTkör •asokör "fiatalsága" szintE oínden

évben cenöezelt ™ükedvel6 5zlnielaedásdut, aai a legtöbbször nagy imyagi 3ikertel j á r u l t . Sokszor fcd vette ezt, u n t jutalcn, nagy evés-ivss i nagyja. Az ilyen események aindig

Ilyenkor aztán együtt tánco bizonyos élénkségé v i t t d t se életükbe. 5

is v o ^ L Í ^ s z Í ^ű

hallgatóság e lfitt.

Az elfiadúk a község lelké-

szei vagy tanítói közül akadtak. Ezek az e lfiadások sokszor loglalkoztak

a

rípbetegségekkel /tüöövész/ vagy éppen történelmi téaákkal. Az elfiadtikat díjazás nem i l l e t t e meg. A könyvtárak felé vezetö'úttalan-utak" azonban ai évtizedek múltával egyre gondozottabbá válnak. A "Hizeinok és Könyvtárak Országos Tanácsa"

je-

lentekeny száfiú könyvet adanányozhatott a "Jászapáti Iparostanonczot t h m Népkönyvtára" számára i s . EpbSl a snroiatbú.1 flrii a "helytörtéiEti gyüjte•ényünk" i s .

Ebből a sorozatbol őrzi a "helytörténeti gyűjte»ényiir*" példá-

ul Ksdossy Imre: Félszegsé

i c. könyvét, anely a S. szán i népkönyvtárra vonatkozik

mai 15 felhívjuk a nívelt ízlésű olvasóközönség figyelnét."

amely 1879-ben alakult, és nindig szívesen adott otthont rracsak a színjátszásnak, nanei a "könyvtárügynek" is. Községünk iparosai az "ipartestületi korban" i s szívesen forgattak a könyvet. Az Ipartestületet- bár a pártoló tagok révén a község lakosai száeára nyílt intézménynek s r í n í t o t t , /szinjatszócsopnrtja, zene- és énekkara, könyvtára lűkddott/ aégis jobbára az iparosi* /kisiparosok/ viszonylag zárt csoportja

Természetesen a Belügysinlsziériun á l t a l jóváhagyott alapszabály szerint működött, l i n t Biliden más kör vagy eoyesület is- Erre példa s helyi "Mv Alkalnsiittak és Hyugdijasok ttotépzS és Qlvasúkáre' alapszabályzata 19;S-t«Sl, e í t ó l idéízük: "í köt c é l j a ; . . . egyesületi pontot képezni, ahol a B.kir. á l Ivivasutak alkalnazattai és nyugdíjasai egyaással ninél gyakrabban találkozhassanak, hogy szelleni lűveltségüket önképzés á l t a l fejlesszék, a barátságos érintkezést Összetartást elősegítsék, és társadalmi állásuknak érvényt szerezzenek. - A kor sem p o l i t i k a i , sem szolgálati ügyekkel nan foglalhoz-

Ezeket a célokat olyan eszközökkel igyekeztek elérm, mnt a/ hírlapok, ismeretterjesztő síakköilanyok, neli és havi Eolyúiratok olvasása, célszerűen összeállított és Derendezett könyvtár... estéiyeket, a köruliiányeklez képest színi,

Iskolai

ének és szavalati elSHtasokat

könyvtarak

k síd. römsní gonooskodott arrúl, rogy ar elem iskoláldHr i:

legyen nevelői és ifjúsági könyvtár. Dr.

Szabó István

aít í r j a ' . Hogy [87J-can 8 'áros - Jászapáti - ü j ftet antenes iskolát épített könyvtárszobával, szolaaszabaval. Anikor a tante mek szűknek bizonyulnak lB85-ben a könyvtárat és a szolgaszobát is atalak tották tantereoné... Erről az időszakról sincm *

„iztos adataink, de

alán jnggal feltéte-

lezheto, hogy említésre téi ú könyve llortreiyal rerdellezett a tízezer lakosú község egyetlen eleni is tolá.ia. Ez armál is valosz rűaO, « r t

a felszaba

dulás idején Bár több ezer f jűségi könyvről adnak n i t a leltárak. Ennek a könyvtárnak a kötetei a fel zabadu lés idején a helyi

lát cseréltess csak egy ki

Ügy Kg-

akosság körében "gaz-

JnyTzLeir^^zInL

tudjJt, hogy a legtötib könyv az ün.

ebben a; iskolai könyv árban Í3,

-Itorthy-ko -síak alatt telepedett

de errSljSajnos

nincsenek adataink,

nint Sogy a kölcsönzés nér ékéről, az olvasottság f » á r f l sen. ban,

TudjJí azon-

ölesönzés, de annak mértéiárúl szintén ten

hogy ingyenes volt a

ta-

A "visszaaalékezok- is Bár inkába napjait*

is-

kalai könyvtárairól beszel™ sz. vegén i s volt

gin-

náziifl, de csak rövid ideig Dosa Pál, a Jász Kerület ek a közHlvelOdesért is hevülfi kapitánya vetette aeg emek a középiskolána

a? alapját egy 2000.-

R-O5 alapítvánnyal 1764-ben Gróf Esternázy Károly, egri puspok t^yanehhen az évben jóvá is hagyta az alapítást, s az iskola iga gatójíul Liettkey Háte akkori plébánost nevezte k i ,

akit együttal azzal i

gimáziunrűl évente jelentés t küldjön fel

•egbizott, hogy a

hoiiá. Ez a kétosztályü k i s g i ^ á -

ziu> az 177?. év novenber húnapjáig «ükijdott Jászapát ban, berénybe helyezték át.

aikor aztán Jász-

Csak sokkal később, 1512-ben n

z i m kölcsönnélyiségekQen. »z lili-ib. ben.

iskolai évben n y i l t Heg az intézet

A "Jászapáti Kir.Katii, Fűgimázim" első

értesítője azt m m j a , hogy a taníci ktínyvtác vétel ü t j í n siaporndo sen két njvel - két kötetben - It K ériékben. Aj i í j i a á g i könyvtár útján ía tanulóktól fejenkent beszedett 2 K afjool/ gyarapodott oss. nul6 Mennyi volt akkor a tanulák összes létszáaa/, akik olvastak 50S nivet. a könyvtár használatban volt 1913.

ös:

január 15-tol Bájos t>

Szénák: Ifjúsági könyvtári Jegyzék, Arany: Elsfl lopás (10 példány), Arany; Katalin CIO példány), JÉZUS csodál és példabeszédei (5 példány), Benedek:

A honfoglalás sandái, Benedek, A tatárjárás mondái, Benedek: Mesék és aondák Mátyás király korából, Benedek: Krisztus legendák. Boros: 300 Fzopus Hese, BöngéFfi: hin-magyar nondák, Gaál: Magyar királyvondák, Gaál: Dsontns Szig-

s é i , Kolunoán, 4 délvidéken, Krúdy: Utazás a Tiszán, Petiífl: János vitéz Í5 példány), SzerelevtieQyi: líúnai királyniondák, Benedek: Magyar nepDese és Bondonyi: Hindentudá Gergely bácsi, i - I I . [10 példány), W*ta bácsi: Legszebb

A giHiáziun násodik értesítüjéoen, l?13-l*-ben, Gyufkú János tandrT i i f j ú s á g i könyvtár Sre j e l e n t i , hogy: "összes állonány 83 wü 136 kdtetbei 7n

K aí f i l l -

é r t é k t m . A k i n y v t á t t használta 7B tanuló, akik olvastak

október 15-tSl május hú 15-ig." 5 Teraészeteseri az eLnult

évtizedek a l a t t nen;sak tartalHábvi, hanen i

Helytörténeti gyuitanBnyünk 6 r z i a két könyvtár - s t a r t é i t a t á t " , amelye

iskola alapító igazgatója, Keití Jozefin /diáknyelven: Jozsika néni/ zí l e évenként. Az egykori "visszaenlékezó polgáristák" elnindják, hogy m

•leányregényBfcet" i

be könyvtárával együtt-

irtenenta jellegű kiadványokat, vagy éppen a kirívóan vallásos jellegű dokukeirt. Összegezésként talán aeg lehet állapítani, hogy a2 ún. "kiírok könyvtárai-, de az egyesületi és kulinféle jellegű iskolák könyvtárai stu érhették el a n i fiözsűveisaesi könyvtárak tevékenységi szintját. Sen a könyvtárak anyaga, sea flz» "rendezettsége", ér tretű Hídon,neo lehetett a megfelelő szinten. Kétségtelen azonban, hogy ezek a könyvtárak is bizonyos Bértékben elűaEgílEtték a náveláUsl- Vismnylag sokan, ne legalább ninten ÉrdeklodD, Így vagy úgy

olvasnivalóhoz juthatott.

Azt IS észre kell venimk, hogy ki kezdve "kölcsonkönyvtár" -jkúdött. Erre utalhat a Jász Újság 1921. augusztus hő 18-án aegjelent hire, w ] y szerint: "A nodem és értékes könyvekkel felruházott és a leányegyesület gondos kezelésében lévő Kolcsönkiinyvtar ü j helyiségben nyert elhelyezést. Ugyanis r d a laptflzsdében, hanem a leányegyesulet ú j otthonában - Korháj iskola, sarok szoba - van kezelésben. » községi elöljáróság szivesaégéafil nagynan bSvult, amennyiben az elöljáróság könyvtárát szintén a leányegyesülétnek adta használatba. Könyvtárnyitás

- egészen ú j kiadás -, valanint k b r t i n u i i i c. Bt íelvanásos szonorüjáték, és egyéb ú j könyvek a külcsHniiSnyvtárbsn találhatok. Tagok ír^yen, non tagok 1 Karona beEizetési d í j n e l l e t t olvashatják. Könyvtári úrák vasárnap

.átsiik azonban, hogy magánkünyv tárakbúi 15 letetett kölc Kétel™", Mely igy szol: "Nagyim kér™ a i O n kedves bará ik kedves i s K r o s e i i K t , kik néha napján valtak szívesek Ii

mivel évenként egyszer magán is e l szoktál olvasat, 5 pz a

fetAMI 7ÖRVÍWEK í KÖHYVTÍR SZDLQ*LATÍB*M

oányat, az iskolák könyvtárait lényegében "szétnorttta* a lakosság. E; alul egyetlen kivétel a nelyi ^H^V. Alitatnaznltak és Nyugdíjasok olvastV- es ürrkÉpTAköFe" kcnyvtáía volt- Fft a könyvtárat nem Érte károsmtis.

rdk epülete, nanen minién Oiínwiyal 3 "naratJ* könyvtár" 15. Feltessii*, - s talán joggal - , fmgy s e n könyvtárak anyagárak egy résíe nekemlt a ke5KS1Í évek "néskönyvtárába" a horaBÉian a C I t e t t "knzségi könyvtár" allonönyával együtt. E?ektiűl a példányokból azonban na HOT egyetlen könyvel se*

a könyvtárügy továBbi egységes fejlesztéséről « [

a minisztertanács e l -

nöke, Dodi István á l t a l a l á i r t "A Magyar Népköztársaság Minis2Iertanád5á-

a könyvtárügy fejlesztéséről szölfl MW/13/1952. a i . mniaítertaoácak hatá-

•ondja, hogy az -Országos Könyvtári Kiizpnnt íelaűaütíinSt részijén az Országos Széchenyi Könyvtár, részben pedig a Népkönyvtár! Központ veszi 31. * l o v á u l pontokban azt mondja az idézett határozat, hogy a Népkönyvtári Központot toanyagának összegyűjtése és rendezése, továbbá az újonnan szervezendő könyvtárak részére a régebben és újonnOT aegjelent könyvekből tartalék könyvalap lételítése- Az 1952. év

végéig ainden negyében a negyei tanára intézEÉnyefcéni

megyei és járási könyvtárakat k e l l szervezni. A határozat 1. pontja pedig k j Mindjii, hogy a "helyi tsnóöok kötelesek e l l e n f i r u m é3 tánnQalni a könyvtárak munkáját, A könyvek propagálását, az olvasok számának és a könyvel' forgalaának növekedését, az olvasok igényeinek kielégítését."

tKsSban gondoskodik a könyvtárak konyva 11 mányinak védelnérfil. Mindjárt az 1- pontban elrendeli, hogy a könyvtárat fenntartó szerv köteles negterenteni és személyi /megfelelő könyvtárosok ás segédszemélyzet/ feltételeket, svlyek a KSnyvállrrtny negfelelfi elhelyezését, nyilvántartását, biztonságos őrzését, tűz és rongálások elleni védelmét, gondos raktározását és az olvasúk igényeiszerv a tanács, a v l y n ^ t költségvetésében a kfjnyvtá. fenntartási költséges

lyezett könyvek száma i s . * i olvasók számát viszont w

sikerült neBállspita-

a kapott ütBitatásobra küldött "válaszlevele*" hiányoznak. Többször elfifordul azonban a Központi Statisztikai Hivatal Járási Felügyelőségének átirata,mely augusztus hő 15-én kelt sürgető levél - talán a nagyot* nyíretek kedvéért így fejerfdik be: "A natáridfl pontos betartásával és s pontos jelentéssel szocialista hazánk építését segíted elő. Boiyús János lelügyelSségvezetfl.' Jás;berényb61 Varga *ntal köoyvtárvezetfl síintén sürgeti a "ÍBpköiyvláras elvtársat", hogy igényeljen havi jelentési űrlapot, és ne tévessze össze a havi jelentést a Statisztikai Felügyel fiségnek küldött jelentéssel. ít%2- noveiiber 3. keltezéssel a 5zo]nok megyei lanács Körzeti Könyvtárától

neghívo éihezili a könyvtárba, anely j e l z i , nogy a Megyei dnyvtár ünne-

pélyes negnyltúja f.ruSfi-ándu. l í urakor lesz, /Szolnok Kossuth tér 9./ nelyte sí Elvtársat szeretettel meghívjuk és megjelaiésérE sjírttunk, * ; ú t i k ö l t ségét és napidíját megtérítjük. 111c* Xlseí

könyvtárvezető-.

A hóöégi népkönyvtár ta-jgatoi közé lép a Magyar Tűrténelai lársulat Szolnak negyei szervezete i s . Kisfalud! Sándor negyei összekötő /Szolnok, Sonogyi Béla ü t . 8./ 19S2. novembeE 4-én küldBtt levelében Jelzi, hogy a Ifegyar TörtóTKLiü Társulat Központja a történelmi előadók jobb [elkészülésének elősegítésére az alábbi könyveket küldi a könyvtárnak: 1. Ozeczsinsikij:

Wlo-

a Könyvtár a fejlesztési tervében A Gazdasági és Polgári Kör helyiségétől armban rövid idő oülva áttele-

váltonattáii

egynást a könyvtárosok. Ezek voltak Arvay Kaiméiuhí, Déváid W—

r i a . majd is«ét Arvay Kálmánné, végül pedjg Halfe? Irén.

sodlt _ ntlhnnn'

: Művelődési I

szóló átvételi jegyiek szerint a Jászberényi 3árísi Könyvtár látja el ki vekkel a községi népkönyvtárat. Néhány hónappal késfibb, októüerfi-én,V át

hiánytalanul" a Járási Könyvtártól. 1953. decenjerében a fépkimyvtári Központtá! is többszá! kiftet szép

dalai és isreretterjesitó könyv érkezik a "Községi Könyvtárba". t á r i Központ

15. sz. körlevele 1953. aectntierében a Posta Kóznonti Hirlap-

19^0-es száteít, a Könyvtáros 1952. évi egyes számait, az Új Kang 195?. évi számait,

és az Új Március 1951. évi egyes számait. Ezeknek a folyóiratoknak

az árát valószínűleg a helyi tanács költségvetése viselte. Különben pedig vélöen olvassuk, hogy 195*. Január l-jével "újra be k e l l iratkozni" az alvásoknak. £z azl j e l e n t i , -hogy a könyvtár olvasójának ez után csak aí tekint-

hető, aki január 1-je után iratkozott be a könyvtárba. A régi olvasóknak is A januác ravi jelentésben tehát már csak azok szerepelhetnek, akik jamárban tényleg könyvet kölcsönözte* a könyvtártól, mások nég akkoc se», ha esetleg a náluk l é v i könyveketrégnem adták vissza, 4 beiratkozási d í j a negyei, j á r á s i , várcxi könyvtárakban felnőtteknek 3.- Ft. gyertekeknek 1 . - Ft. Ttfiát tek nyilvános tanulói. Szervezési csoport".

síéről is útmtatás a nyári olvasonozcalHi feladatokra. ÉrduKS siószerint n

íöEjnn eí9-Z0/lS5J. S Í . Községi Népfcönvvtárosoknak Székhelyén. Kedves Elvtárs, a Hegyei Könyvtár a soronlevűffezűgazdaságifeladatok - a cséplés, begyűjtés - ktínyvtámunkával való segítésképpen az eddigi feladatokon kívül lég a

következek neovalósitását k é r i . 1./ Siabaű Nép, Néplap propagálása f a l i ú j -

dasígi könyvkiállítás; Marcolunk minden SZESI veszteségért cinnel, közé pedig

•eít közölni es propagálni. ! . / A begyűjtési eredményeket állandóan propagál-

Mindezek megvalósításáról, tcrváUjá a csoportos olvasások megszervezésér ő l ainden hét szonbatján rövid jelentésbe /hány csoportos olvasás volt, 'lány taggal és hal? / tájékoztassa ategyélKönyvtárat. A Jelentést ninpen szobaion pontosan adja f e l . Jelentését pártával is feianhatja, aurt a Hegyei Könyvtár f i z e t i a költségeket- Szolnok, 1933. JúL. 13- I l l e k Jdzsef 4

könyvtárvezető - Ha talán jogosan nosolygunk a közölt ^könyvtári

tennivalón",

1

de ez abban a l ÍOfloen "benne volt a levegőben '. Kapott azonban a könyvtáros oóa irányú feladatat ts a Hegyei konyvtátveietetSl. 1S5J. augusztusában arra kéri a negyei könyvtáros a községi könyvtárak veietoit, fO9y az "Élenjáró iBrotechnikal eljárások" c. ajánlú (uoKogEáf i á t hogyan H^Jták felhasználni hönyvkiállítás rendezésénél, könyvis^i-íetésn é l , cs^nrtos olvasásnál, nezagBídasági könyvek ajánlásénál, stb. Milyennek

A Nápüvelesi Hlnlsztériin Könyvtári és Ismeretterjesztn Főosztálya •eghirdeU a "TönegkítiyvUrak felszabadulási versenyét". í kiadott tájéktutartő verseny célját, jellegét, kategúriá'it, lefolyását, ellenőrzését, szert t t e n j "benevezés" aasclatát mái: 191 leltük Heg. Feltehetőleg nem vnlt könyvtárunk olyan helyzetijei, hogy "erednenyesen szerepelhettünK volna". fi Itpkönyvtári Központ 3- s í . körlevele is ad szervezési, szerzerényE2és i , gazdaságifcérdfceWienútoitatásokat. Fehlvják pilűáui a községi könyvtárosok figyelmét, hogytegánosofctólvaló könyvvásárlás esetén a Népkönyvtár! Központ á l t a l erre a célra küldött űrlapokat három példányban pontosan tölt— sék k i , és terjesszen jóváhagyás végett a Népkönyvtár!

Központba-.

De kapott a kiuségl könyvtár /«Sr hol Népkönrvtir, hol Kiizségl Könyvtár c í m / l e t é t i könyvállmányt is az ÍKV Könyvtárellítútál, Budapest VI. Sztál i n u t . 11. szán a l d l . KulDott azonban Sztkra-kiadványahat ar Országos Széchenyi Könyvtár Könyv-

vezetőit, hogy könyvkötési Kittét

ne adjanak ki addig, n í g "al előirányzat

felosztása neatfirténik". Tájékoztatásul azt i s k ö l t i k , hogy az eoOigi előirányzatnak körülbelül a felét tudják biztosítani. I r a t t á r i anyagukból v i sznnt már nea oenil k i , hagy köttettek-e egyáltalán könyve* vagy sen. A Népoüvelési Minisztérium Konyvtárosztálya pedig 1354. Évi iárcius 1jén az antikvár-könyvek vgvásárlási Idvtfiaégeiröl é r t e s í t i a könyvtárakat. [954. Dktúber 23-An az Országos Versenybizottság ad újabb útmutatásokat a f?ls£abadulás5at kapcsolatos könyvtári velsenyrűl. ] n v n t u d ^ meg, tagy

negyánkbAl A 115 künyvtárbúl 43 a versenyben résztvevők szaBa. Azt hisszük, zött. \t a a l í t e t t versenyhirartt külünben nagyon erőteljesen buzdít arra, hogy " t o r d i t s i * figyeluiritet afcolcsoreesiHmka színvonalának evelésére. Javítsuk Heg a? olvasókkal valú foglalkozás munkáját. ELenczztf* l^^y ^z Dl~ vasok knzul k i n i t olvas, mit szeretne olvasni, hogyan t u f r a i * lényeiket a legjobban k i p l é g í t s i l - Igyc^ezzüri^ olvasóink helyes ízlését kialakítani, a túlsúlyban lévO közvetlen agitációt helyes arányú közvetett agitecio, propagama váltsa tel".

A jelzett útmutatás könyvtári 5ra^3oritaúl nagyon sokat

fgecfl, s egyre jobban rátereli a f i g y e l ő t ai "olvasás" f o g a l t r a . Úgy tűnik, hogy valójában túlsúlyban volt a közvetlen agitácio, arc ain-

denre vonatkozott talán, csak éppen ntm a könyvtárak fo feladatára, ftkáppen ne" az olvasásra. WalosaggKÍ f e l c s i l l a n a szemünk, amknr Halasz Irén kmyvtaros feljegyzését olvassa* a r r ó l , hogy a Jászapáti Népkonyvtárban 195*. évi é r t e t i Szabd Pál Nyugtalan élet c. regényét. Közben, a

F 1955-Ds év hiányos könyvtál A könyveket «ar az í l l a i i ki

és tanyást lakosság jooa Kn,-jellítási

érdekében a Netnüvelésl KLni

könvvgyQjtS hónapokat k e l l t a r t a n i . Enned erethényérfil azoríjan tél

- A Megyei Tanács V&. Hápnjvelési Osztálya /Kádár Ágoston osztályvezető fogBÜBíásában/ pedig "Irodalmi hagyonányok gyűjtésére" biztatja a konyvtárosokat. Hm valúszínű, nogy küíségüidtiEn írodalni nagymánycikra Butóant volna a küiyvtáros, v e t Wizben " f l j m a néphadsereg napja" c. kiállításra is ké-

Ilyen "soKirányü teendC" nellett nen lenét csidálknznl a?cvxt hogy általában ktit évenhént váltottak egynst a Konyvtá^asok. Állani TendeletehOen pedig lem vnlt fllárty, aaelyek nSr irind az "olvasilst- smlgálták. E m t o l i i * pél-

rendeletre, KÉtaégt^Len, Imgy az e n l f t e t t rendelkezések egyre tisztultatft léoliöct terentettek az egyes könyvtárak "remrtartasaten", anelyöi végűi 15 a nagy c é l t , a? 'olvasást- szolgálják.

a Megyei Könyvtá

an elhelyezett községi könyvtá

nak a könyvek elhelyezve, s nindbssze 4-5 féle űjsag jár 3 küiyvtátba. Azonos időpontban

és helyen folyik a kölcsönzés a gyencfc- és felnfttt kölcsönzők

Szására. A szekrényefc és polDDk miatt gyakorlatilag legfeljebb 2-3 szabad H jatasi firticiűt nea t ö l t be a könyvtar i s . A könyvtáros tízfl kapcsolatot

teteBteni ss iskolákkal:

játékos gyér-

.4 i..cnyvtác egyszemélyes, mégis a 60-a3 évek elején «dr ]árási feladatofimkciök szerepe a könyvtár eletében azrrtm nár az újabb állomáshelyen válik yi'. vtSsettbé. I ->. ékezetünk

szerint 196Ű-ban nár a harmadik helyén kezdi neo, aGköOá-

járási feladatokat t ö l t be néhány évig, a Jászapáti járás •egszúnéséig.

k o l t a . Az épület azonban felszabadult, aert a szövetkezet saját aűhelyt vásárolt magának a Jáz^ef A t t i l a utcában. (A Festfeüvész nűtenét kulerten l?05 táján ZvAory festűaúvész tervezte, es Hezey Júzsef építésvállalkozú

ékessége * Hevesi útnak, aaelyen a jeles núvesz szép lakása fekszik'.) IQe költözött hát a községi könyvtár. Hagy kár, tcgy a Eűteren falára festett

A könyvtár járási tevékenységet az j e l z i , hogy 3 dolgozok létajána ? fOoen állapmJott meg. A könyvtár vegetfije volt Török Sánöon^ pedagógus, •űibzertani könyvtáros Szlkszai t t í r i a , Czakű SándPrné pedig kdlcsbnzflWinyvtárös. Jellenzi "ég a járási tevékenységet az i s , hogy a beszerzési keret mintegy százezer f o r i n t l e t t , A núdszertanl könyvtárom "látogatási könyve"

fí könyvtár

harmad*

jotthöna'

ttlgó

Tál /"íS^'muVeji

I 1

I

- -

-Jl

i

'fi

ff Tompa Hihaíf 'utcai kónyi/tdr

aloprojza

fl könyvtár harrmrí-k töltbr.nd.

műterme). Ve'nlet a felnőit

tyágo

Pál festő?

kóícsónzöból

ntosan értesít a járás községei siámárs aoott mfidszertani segltésÉriL. '.:

A könyvtár iárási jellegénekromtflnéseután a könyvtár funkciói oysko. t í l a g nem csökkentek, hiszen az olvasólétszáa fejlesztése, ez állonány 01

ú Sandámé kölcsonzö-konyvtáros és Szikszai Mária könyvtárvezető. Szakmai képesítését a könyvtárvezető Mgazorezte. A könyvtár járási jellegének megszűnése után azonban Ciakó Sándor™! helyébe Bagi Zs.Ilona került, aki Budapesten negkezdte, de családi okt* alatt tsnulnényait befejeail nea tudta. így képesítés nélkül l á t t a e l gyemekkaiyvtáro51 feladatát. A kóf^ági könyvtár 1962-ben 10-470 kötet könyvvel és 1345 olvasóval kezdte neg Miködéaét. A kdlistínHitl könyvek száma pedig U.&2

volt. Hús? Svvel

kéíűbb, siSr najdneo a negyedik helyre vatú koHíiítóctSs idején, 3 könyvállovpl azElÖtt, vagyis !536 fű volt. 1 kblcíonzolt kötetek széna peOig 6J.69S *

könyv. Viszonylag konoly fejlődés ez, négha lepésrai-léoésre naladt is

előre a húsz év a l a t t . A könyvtár adottságai azokban a? években nég negfele1

részleg, srégegészoi kiesi "olvasóteremre* nan ™Sg egy kis Irodahelyiség i s igaz, nogy

a l

is j u t o t t hely. Ezen f e l ü l aznn-

siecenykeoett

a könyvtárban, ke viszont

inuáoan és az ún. raktárhelyiségben a mennyezetig valtak a

polcok b&épftve, s azon a könyvek egyrés nógött sorakozva vártak, hogy vala-

részlegüen is a "kettős könyvelés volt

Az lfÉ4-es évek táján "azt ar álnot kergettük" éveken keresztül, hogy a község lakosságának legalátb 15 %-a olvasónk legyen. Azt akartuk •sgvalteitani, hogy "nlnden házból legyen olvasónk". Ez persze c s * Htm maradt, aáij sem sikenilt

regvalósltani!

Aásd az "olvasói lérkép" stB./ Megis«erlűk a>-

nefc a mígalomak előnyeit, de hátrányait IS.

A könyvtár külön feladatinak tekintette a mezőgazdasági irodaion olvastatatását. Ezt segítette a gitor^zijróan lűkDdfi nezooszdasági oktatás 15. Siker ü l t j o kapcsolatot kialakítani a térne lfiszövetkezettel. A •egrendezett mezőgazdasági lro-olvasö találkozókon nár nagyon lehetett érezni, hogy igazán nem

Sokat fejlődött és szépen tevékenykedett szolgálta a kbnyvefc elhelyezése, negosilísa, a könyvtár egész bére™ /feseszínpad, nesekepek, u j a i t negjelenito falváúfi, amit egyik kedin adoiányazDtt a könyvtárnak,azután kis ülőkék, játékok

5I0./ Amíg IÍ59-6

356 fő volt a la év a l a t t i olvasók szána, addig 1%2-Ben nár bBB fS, 1SS pedig Búr BJÉ. A könyvtár alvasoszervezű mjnkája aelett jelentőssé vált

t t afcéíikanyvekkülön elhelyezésére. A "kultúrházi Uen kéeittonyv 5BB v o l t . [gen szép eredlrÉnyriek tactjuk f elejétől [okozatosan B y ű l t ez az álloBány és néhány év t i l a g néhány antikváríuil öeazernís nElleti nincs régi anyaga. Kihasznált ga aindig nagy v o l t . Az egye3 Iskolák tanulói igen hana? oegtanulták használni - erre az iskola i s rafcényszerítette őket- ífe égésien furcsa erről l n i t hiszen ninoossze két asztal és közte szorosan ca

vasas ügyét. Községünk ugyanis jelentős tanyavilágnal rendelkezett. A kulteszás, felolvasó-estek

stb./.Érthető, nogy ezek a tanyai iskolák/Vasárus-

dűlöi iskola, Pethes-dűlöi iskola, stb./ kaptak először könyviiölcsonzo j o got. De njködtek l e t e l i könyvtárak a höiségtúl távolatib esfl helyben i s , nint az Al^oUiány és Veiesi tS2. tanyai központjaiban, a Dankű telepen a n i gány-olvasúk léslére,

a KSltséguetéai üzentien, Rufiáiati KISÍ-ben, stb. VÉ-

Qül azor£>an az üzeni alvafi>V( i s szívesebben válogattak könyvet a könyvtár-

ban, nint a kihelyezett -kölcsönzőben", oéf/a tsJwjlat* kellett is j o m i i * a

könyvekárf. EUien a könyvtárban v^tetlíik HGQ a helytdrtEOEtl nyÜTtatf^ny alapjait. g y ű j t ö g e t t * az anyagot, a ü t helytörténetinek nittünk. EIsí példányair* a szolnoki Danjanlch János Hízeut kiadványai voltak, nint oélilául Csete Balázs; János: -Jászaoáthy Egyházának mjltja és jelate" c. ovrkAjét.

Folyanatosan

gyarapodott azután az anyásunk a szakdolgozatokkal. Majd peOig a Velmi és a Vdoá Pál anyag gyüjtésE következett. Mató Pé] gyűjteaénnyel rendelkeíunK.

tottak a Hazafias Népfront helyi és 1

Könyvtár, a helyi tanács, a tetiElöszü

A központi alapbúi i s Mindig kaptunk & évben 24 hátrányos helyzetű j ú képességű gyérnek tudott részt venni (ennyi volt helyoen a KISZ-íúz befogSdoképessége). Fontos volt szamí*r3 a közös-

ségi életre nevelés. Külön célunk volt a szűkebo környezet: községért megisraése.

De jártunk Egerben, Kiskörén, Tiszafüreden, Paradsasváron, Cegléden,

Nagykoroson, Kiskunfélegyházán, Bugacon, Budapesten, Visegrádon i s . Kedves /Beecher Stome: Tands bátya kunyhd>. Verne: Tizenöt-éves kapitány stO./. Tábori vendégeink között szerepelt íuú /Rigó Béla, Huh István,flothE1M, ., védőnő, tanacsvezetfi, könyvtáros, csillagász 3ti>. az olvasotábori tevékenységet, de zai den gyerek azűta 13 rentíszeres olvasí sal, és a könyvtári rendezvényeken s;

Külön - igen JdlesA érzéssel - árdates EgalékEzni a könyvtárban 3, tcas- és paras;ttistal(* voltak, l larmre f i a t a l elnyerte a jelzett évek kfrzDtt: kétsier a -Kívilű" és egyszEr az "Aranykosranis klub' CÍBEI, "int ptszá-

gns n i ^ s f t é s t .

Az "IfjükcBBtfiísta" c. folyóirat szerkesztősége egyszer arra

kérte Űket, nogy a folyúiratban adjan^t h í r t "kiválóságé t i t k a i f ő i " . A kis közösség tagjai így vallottak e r r ő l : " . . . idejét á l l t dolog lenne? és n » teriszurh , ez i s ternészetes,

r

. . de az i s r hogy szeretünk jót kacagni,... hogy

évatóit vendégeit* a szulűk is / i t t is varnak szívesen nindnyájan/... vagy ndrainMcal, vagy felnflttesen vltatkomi községürk párthinrttságan* titkácáselflnkkel,... egyszetűen j ú Kikérdezni tőlük; •! az élet é r t e l e , Nigyan t j á n , . . . meg aztán végtére látásra létre JövG szereié-, van-e egyáltalán s í r i g tartó szerelea?... de nagyon szeretünk a közösen 'ki ffizötf Szeged, Debrecen, s*tb./,... aztán vteg amyi érdemleges dolog történik manapság falirfchan i s , ahol érdeves társadalmi munkában segíteni... Hát így él és találkozik a könyvtárban minden szerdán és szombaton harminc 13-2} év között i f i a t a l . Valaai ilyenfélék ltfietnek a mi "arányosságunk" t i t k a i . . . " - fejezi* be az interjút a Jász Ifjúsági Klub tagjai. » kluti veletfije Siíksiai Wtia könyvtárvezető és BorOás Kiklos kluoelnök

v o l t . Ha mar nint felníttet

jtxrak a Béky

tat tatlak foglalkozást, ahol könyvismertetéssel, előadás* negnallgatásával, - sajnos - egyre jobban fogy. Jelentős tevékenység veit Könyvtárunkban a Könyvbarat Ho^galcn távgatáimzBalon tevékenysége nea ugyanaz, az utóbbi szsmottevfl ereOnányt noiott ÍZ • Ivasdk számának növelésében, de kapány jellege i i i a t t iCVojdése nen volt tartás. Az olvaaűk szerverse végered^nyben igen j d l siherült > Oe az olvasdfc negtartása i ^ r nep noncttatú teljesen ereAényesiek. A Konyvbarát Bizottság tagjaként a KBtanács lé f6 aktivistája 79 olvasút szervezett, az o l v a s *

«ényt aégis I

Ultién Magdolna népi ellenőr, szakszervezeti bizalmi. Szűke laréné víztársul a t i elnökségi tag, Csintú Etelka pártt*tatási ellenfic, Siilcaai W r i a tanaratag, a nelyi Vöröskereszt tagja. A helyi tanács régreftajtűbizottsága - a kialakult szokásoknak negfelelűen - szinte Bintten évben vizsgálta a könyvtár ajiitájét,

azt iiíndBrfcgr júnak

értekelte, a könyvUc DOlflozdit dicséretben részesítette ( e r r f l a i ^ g r a i a j tőbilPttság jegyzökönyvei nyezett. így kapott F kitünletfl jelvényt.

szonylag igen sokat [ejlGdött nocsak könyvállonánya, olvasúinak s^án dudst seeczett rdla & f a l u , Megtalálta a nelyct, szerepét a község 1; életá&en. A köTyvtárosok megszerezték szakKápeaí tésiket, a legtöbben i les-könyvtár 5zahon. li

állorinygyarapItaB - úgy tűnik - 3 község élei

•VTARA hl 19B0-A5 ÉVEK aEJÉTÖL WPJAJ

a könyvtár:

új

pari- és tanácshíz épült, azért a régi megUre-

:hataUan nelyíetiink negnloasdt jelenthette* j e l l e g ü épületként tartjifc nyilván a ™ i l tanácsházát, a küiyv-

1765—ben épült, ízX enlegeti dr. Fodor Ferenc is

*A Jászság életrajza™

CÍIIŰ Hunkájaban M l f i . n,/ i s . A nostani városháza tervét Gál József épftű-

ie3ter készítette lB«5-ben. A rajzon lathatő, hogy a középrészre eredetileg nárm ablakot tervezett Gál József, és nyilván a helyi tanács kívánságára át a j t a t . A kijgrú középrész j ú l tagolja az épület tKDilohzatát. Az udvari részen pedig DSÍIDP^DTIB tornác hűzídik végig az épület égés horaánan. A

kö!5ég főterére nyilé honlokzata vánsttápi szovontaöl i s kelleses hatást nyújt. Az eredeti tervezés vutat^a, hogy az ^lyes tetiEket nire használták

Bizonyos "átépí lésen" Bent n s t i s keresztül az épület, hogy a könyvtári furikciúfcnak is negleleljen. Az "átépítésre" végerettaÉnybon két terv is kézíje fcészitette az első lanulnáiiytervet (erről í r t az Együtt 1983. 1-2. szaaz Egyiitt

5

szerkesztőjén* síavait vessii* át: "A könyvtárrá alakításhoz

jelentősen Hozzájárult az Országos Közművelődési Tanács: 1 m i l i ő forintot j u t t a t o t t - soron kiuúj - Jászapáti™*- A belső terek kialakítása végül - fftleg pénzügyi meggondolások oiatt - a tanúlnénytervtől eltáiőleg valüsuit megt

2

területének, azaz ÍU B . Sikerűit - a helyi tanács Wiltségvetési Üzen á l tal - kialakítani a felnőtt - és gyervkkQlcstinző tereket, a szép nagy olva-

j ú l negfelel. Jelenleg 7 föíoglal«ozású könyvtáros dolgozik i t t .

Iskola

iettaégüket tekintve 3 főr«* faiskolai képzettsége van, 2 íonek KBnyvtá zelfli vizsgája van, 2 fő pedig képesítés nélküli könyvtáros.

tftgijtdiH fOtthonunk "•

0 "olt

(913. június

Tanácshdic

mi £rt

-|

"1

l! •

.

- •

.

li % ""2

1

jl

4<

§ -= J

T

í

t szoöájápan kattfi a szakrészleg, három pedig 3 szeot az olvasószolgálati feladatot Mihályi Sándomé látja e l . Tera, hogy a könyvtár lehetőségei ezt biztosítják, alvasásszocias vágsz s könyvtáros K olvasoví nevelés szolga latátan. eitek t e s i t a W* á l t a l sierwezett olvasíí goltíasatw. A jürajnkáérta könyvtár dolgozói elismerést a "begyújttitt" sretMnyeK az orszdoos kinutatds Teszel l e t t ^ t j [ültínüsen figyelsnuel vagyunk i t t a tennelfiszüvetkezet psraaztolvasijira. llvssű-portrék is Készülnek az olvasók j o t * aegisnetésa és igényeinek klelej i t é w céljálxSl. »jánlú oibliogrifiákat állítunk össze a különbört r é t i e k danára. Az ifjúság olvasását segítendő kapcsolatot t a r t fűm

a

konyirtár a

:oz£pfokú mtézi^nyekkel /ez i p a r i es nezAgazcaaági JellcgQekkel egyaránt/es

Sajnos, csak kisebb közösség

alüas ez a helyiség.A resileg vezetflje Ttítiré

Urtján Magdolna,

kználjiik a gyermekrészleget könyv- és könyvtárhasználati urak negtartásáí s . Tuoatosan türekszünk arra, hogy tevékenységünk összhangban á l l j o n

iskolai tantervvel. A napközis nevelők és úttörő vezetőink élfiek a könyv-

i letetöségekkel. Gyenekolvasdink figyelőét ninden esetben f e l t i f v j i * a

I"B T hogy renifcZEtesen használják n Qyemekek. k gyermekrészleg foglalkoztatási "terae" zenehallgatásra i s alkaljna Etat M erre a nír meglevő -Hangzó anyagúi*." I s . Segítséget t u d u * nyújtani a különböző pályázatokhoz Is /Verseghy n; ifi verseny

stb./.

Jelen tfts ű j szüígáltatást nyt luyagyobti helyisége,rtgeöberiB

i

volt

ni lűkEHlésjTik alatt azt tapasztaltig, hogy a különféle tendezványehre i s na gyön alkalnas (elfiadás soroiatofc, irö-olvasú taldlkozék, helytócténeti veti t í s , a gazdasági egységek reszérs renlszett veUlkedfikT KISZ rGnűezvénytk lyezett heziftünyvehet, fülyúiratcfcat. AtkSltfizésünk úta több száz referensz'

Az niva5ÚtefaAen kapott helyet a zenei részig SiakvélwÉuy s p r i n t igen j o l válogatott állotóny ez. I t t a "ZB ilúgusát. lönEéle célú zenei rendezvényed ^=gtartása zervpedagúgusok me&x

tekercs o i k i o f i l i v e l ' A n i k c n f i l v ^ a régi 3as?apátin negjelent újságokat /Jászág ISae-túl és a űási Újság l?19-154i-ig/ tartalmaiíák. Slép állmÉn y u * van szakOilgDzatc^Dúl es egyéb nelyi anyagbáí. DTívnel tapasztaljuk, hogy egyre többen veszi* igénybe ezt a könyvtári szolgáltatást i s . Terveink

egyre igényesebbek lesznek, de ezek teljesítésének lehetősé-

gei 15 negnCttek. Könyvtarunk allcHrinya vindenk^ppen, oe talán dalgozúink ia alkalmsak atta, hogy idfivel a ni küzsági kQmdveloöési könyvtánjik is a Talu dolDOíb5zoöaja"-ként funkcionálhasson. Érezzük és t u d j * , fiogy aerész kijelentés ezk /Bondják, hogy plvasű Í^P sose leszünk!/, de ennek a

Szolnak

KONWBARAT

K SZftttUK HHOífát.

Gyérnek- és i f j ú s á g i

i

kolás k o r ú * széma 1.260 fB. Ebbíl olvasö; 9

SZÁMVETÉS ÉS TERVEK

A könyvtarak közművelődésijén betöltőit szerepét körünkben nea saikséges különösebben ecsetelni. Az általános, alapvető feladatukat •egfonalmazta s köaiáivelodési párthatátdíat és a Közművelődési Torvény. Mindenekelőtt k i a e U a riívelSdesi intén^nyefc különleges sierepét az ideológiai, világnézeti, erkölcsi nevelésben, a hazafisag, hagyoBányípolas, kitzéletiség, az Gmegvslósí-

tegeivel nalú ttíraoést ( f i a t a l o k , hátrínyos helyzetűek, nyvgHfja5dk, kevésbé xűvelUú létegek). Ahhoz, hogy ezeket a társadatw feienelkedest szolgáld alapelveket valdra váltsuk, hogy a aeglérf igényeket kianzdíi5id( nyugvó helyzetükből, ahhoz képzett, szakképzett, a szaknát szgEetfi, értő, a pályához nű mmVatársakra van siíikséflünk. Ez azonban nen öncélú, nanem igenis Mnadalai igSny. E r f r t nélkülözhetetlen stlmm*ra atícsaoSIOPtolkapott, elvárt negoec3tilé5, tánogatás. Hnstani felnéFésiBik éppen azt igyekszik vEgvilágítani, hogy szűkebb na-

annak a f e l í r á s r a : végzeH a (ofoglaIkozásd könyvtárosi* köreten. A cikket valószínűen wnkatárs olvas la l a Szolnok megyeiek talán többször i s ! ) r a könyvtárosi átlagkereset országos szintet. *.3ÍÖ Ft v o l t . Vidra következőket állap

is leo-

beosztás határai;a neg, és sakkal kevésbe a siakkepzEttség vagy az végzettség. JottUfi negén vezetúj pozícióra törekedni, mint nagasabb végzettséget vagy szakképzettséget szerezni... A fizetési* átlagostó eresét leginkább a beosztás határozia K g és legkevésbé a a zakkép. . . í s végül, "leg•ágasabb a fizetés Tolna negyében 4.270 Ft), ieg-

zölnér*

e

vizsgálódás anyagit, negjegyezzük, hogy 1S8Í. január 1-tfll s könyv-

tárosok BÉCB átlag 5 X-kal oelkedett.

(Vizsgalddásurti csak a fcioqlalkozá-

gijah ktirére terjed k i , nen űolooztií* a tiszteletdíjas és részfoglalkozású könyvtárosok adataival.) SzánításaiiKat a 24/1933. ÁMJ sz. rendelet alapján végeztük, ez rögzít i a kozüúvelodeSi dolgozok «i(*aBérét. Hasznaltidt lovaHtá a I/19B0. KN sí. tendpletet Ca aegnatározott Bunkaköiök betöltésének képesítéshez kötéséről).

felnérésurt
lofoglalkozasij hönyvtárosnah a Jegyei könyvtárttan

évek óta fclyárafcsan vezetelt adatlapjaival oQlgnítui*, A 196 könyvtáros közül £9 vezető beosztásúd 1 ^ ^ y e i künyvfáf igazgató, 2 •egyei könyvtít igaigaMhelyettes, B osztályvezető, 2 csoportvezető, 5 vátoaí küiy.tangaigató, } városi könyvtárigazgató helvettes, 16 nagyközségi könyvtárvezető,

14 községifcönyvtárvezeteés 1* klutakönyvtarvezetS. a 127

S községi

fclubfcünyvtárvezetűk esetében jelleozo és gyal

lelő szakképzettségre vagy iskolai végzettségre hivatkozva nai sorolták át a könyvtárvezetőt. A képesítési renJelet azonoan leretoséget aö arca, hogy a *D. életevei betöltött r i és a « .

életévét betültdtt f é r f i Oolgozfll nea l e -

het kSteleiní a i e l ő i r t p o l i t i k a i képzettség. I l l e t ő l e g iskolai végíettség iettség -oegszerzésérej

A másik, a 6/19Q5-Ü5 rendelt pedig az igazgató V, és VI., tehát a községi könyvtár és klubkönyvtBEvezetok szánára iehetövé teszi, hogy egyetem., rfii?-kolai végzettség hiányában a megyei tanács vb pűvelűdési szakigazgatási szerve engedélyezze a vezető besorolást; persze, középiskolai végzettség.

A jászberényi körzetOci Jánoshida, JászjáKöhaIma ( i t t 7 fS), JászszentKisűjsíállás ( i t t is 2 f i ) , Kenderes, Kjihegyes (3 f ő ) , KaiszBitaátton (2 16), Cibakháza, Csépa, CserkeszGlG, Öcsöd, Tiszakürt, liszasas, Iiszaig, ttezGiür és 3 községe, a Szolnoki járás* k&iyvtáisinak szinte níndegyifce, végül a türökszentHiiklási körzetből 7 községi könyvtár vezetöje vagy könyvtárosa van a jelenlegi fizetésük alapján 8 X~os az átlagos bérszintbeállás képesítés megszerzését nen követi átsorolás. Lásd: Kunhegyes, K ttezotüc, liszafdldvár. Hegvizsgáltuk a hálózat 196 könyvtál sz-*képzett3ég és 9 ou-kaviszony iijeje s; •EzOny azérűúáaa a következő: a városi könyvtárigazgatúk és helyetteseik ?3 X-ott állnak, az osztályvezetők 16, a nagyközségi kitiyvtácvezetűh 3, a községi kiinyvtarvBzelflk -0,5 * , a kliíikönyvtárvezetSk 3 * , a fínunkatársak (ez a 3522-e5 kulcsszám, nindössze 3 van a "Begyében- ategyeiKönyvtárban, Fitarosok 1} í-Dn.íMe&fegyejíük, tiogy a bérbeállásokat a helyes liulcsszáii alapján s z á w l t i * . tehát azzal, ahová be k e l l , hogy sorolják a szakalkalna-

* felsőfokú (egyeteni, főiskolai) szakképesítéssel cendelkeiö veié tök

ft középfokú szakképzett vezetők J t - t A veietfih igen alacsony, a beosztottak vi^iDnylag (tágasabb b csak egy ténnyel magyartztiatö: a hirtáhlazat egyes kategíri

A 5Zdhglk9lBazott IFl-ba hesortilt könyvtárosok csoportjában vezető beosz-

i, nini a megyei átlag: 2.000 ft-ért szórtan r»a tmkrti sehol étettségi-

alapidp átlagoltuk, 3 b tik egyndat. Vezetők:

fn könyvtárosi ouifeakürüen &

Irányban nö, fizetésük ai lafl teltével képtelen kflvBtnl a rendelet tiéraoD t í v a l t , a forlrit ne" tudja követni az éveket. Ugyanez a h e l y e t a tOczaBfiroataonk

esetében i s , tehát átoknál, akik

könyvtárosi pályán 15-25, illetve 26 és tűtab évet tűltdttek e l . A vezetőin 15-!5 évi köovvtáti szolaaiat 11 X-cs, 8 25 éven f e l ü l i la X-CH Mrazinu* láasal j á t . a beosztott könyvtáros* esetiben fordítva: 15-25 Év: U \, 2!

i hérszintöeállís* osszEgeiéseként tenat a következőket állapiIhatjul

t rétegek a következők: kóisési kdnyi •l több ideje pályán lévő ounkatár 4. Szolnok legyében i s ígazolúd isa: a fizetéseket leginkább a t * ^

(tegyei Könyvtár Városi konyvtársh HBgyfcozséai könyvtárak Községi küiyvtárak XHC-k klubkönyvtár-vB^tok beá.

Végül názzűk v g , « t

^

t * i m » az eddig e»légetett, százalekOan kifeje-

Szolnok legye tanácsi közmjvelödési könyvtáraiban - mnden síakslkalrail tüdő mint 1 évvel ezelőtt. (Un hisszük, hogy e.

neresét illetően.)

£lfil jártban hasonlításként: hazánkban 5183 az átlagfizetés, 1050 f n t i n t t a l magasabb, aint a Szolnak negyei könyvtárosoké. A Megyei Könyvtár igazga-

tója és igazratöhelyettesei:

B.600ft.A városi könyvtárak í g a z ^ t ű í :

6.970.-

R, helyetteseik 5.770.-ft.DSiUlyvezetoK 5.730.- FI. Csoportvezet*: 5.020.- f i : Nagyközségi könyvtárvezetők: 4.780.- it: Köíségi könyvtiirvezetftki 3.SÍ0.-fi. KlU*önyvtir«ezet»<:

3.SM.- R: A beosztott könyv tarosok átlagbére: J.6ID.-ft.

A fEosztott könyvtárosok átlagoérét szakképzettség és a arfcaviszonyban e l t ö l t ö t t ívek száné swrirrt is nsgvizsgálu*. A felsőfokon szaktiepzette* átlagbére 4.380.- R, a közepíoídjaké J.2Í0-- a. a 111-as képesítési fokozatba tartózta? 3.?30, a szakképzetleneké 3.134).- Ft (Megdöbbentő, hegy a középfokú képesítés Regszerzése után ninüössze BQ.- Ft-tal ugrik a könyvtárosok

A legalacsonyabb fizetés náluk 2.7D3, a legmagasabb S. ainten képzett beosztott könyvtárosok átlagbérE 3.430.- I 4 szakalkaluazott FV-ben, tehát az egyetavt, ffiiskol.

] . - Itisguk » 1.000 Ft-tal keresnek töBBet a felaflfokü azakXépas' fa a BTakJ**p"tlBn beosztott könyvtárosok.

Ai átlaabereket varcsomént fa k a r a t e k é n t is klszetirítottijk: felsőfokú szakképzettsk, nem felsőfokon /vagy egyáltalán nem/ szakképzettek, továbOá

f o r i n t , JászDertnyben *.70G. Jászberény községeiben 4.JTD. Karcagon t.710, Kisújszállásén 5.220, a községeiben Í.55D. Kunsientnártontnn 5.a7t), a köiBégelQBn 3.B0Ű. HeiOtúron 4.180, 9 kúzsfgeiben 3.600. A Szolnok Vártai Könyv Oen 5.2BD, s kilzsígeltiBi ".750. TűroksientnaHii5on S.H0 íi, a kozségeinen «.»70.- I t t csak amyit jegyzürK. «eg, hogy a kunszentnártmí és a t i s i í f ü redi inagasabb átlagbér az igazgatúk fizetésével van összefüggésben, t . i . ftír elnonútuk, a beosztott, egyeteai, fCi^ujlai uégzetteégü könyvtáros dtlaobére 4.6711.- R. Emel alacsonyát* tuiajdortiéppen általában s i n t e i küiség felsőszintű végzettségű könyv tarosainak átlagbérE. taroltak atlaotiéce a Begyében 5.630 R. SzínottevSen elmradtah a negyei átlagtél a Megye! Knnyvlár, a jászsági községek, Kisújszállás, Kunszenujarlcn, .alamint a ttiótürlioz és Tiszafüreddé; tactozű kdzíágEk.

ten; 2.970.- R
feleOTietjüfc e l , hogy ha ebben a kategóriában

töob a Celsűfokií szakképzett entier, sz étiagfcér is fiagasabb lesz!) A 15 éven f e l ü l i nunkaviszonnyal rendelkező* összes könyvtárra negyei átlagbérét az növeli, nogy j ú részük vezető beosztású. £mek ellenére alacsony a bérátlag e esopottban a jászberányj és a kunszojtBártoni korzetoBt:

A kbrzetemiáiiti átlagbéreket vezetők-beosztottak negoszlásQan is kiszá-

m i t o t t i * : a városi ioazgaü* átlaga tulajdonképpen csaknai BinOeniitt aeg-

:ik az igazgatói fizetéssel, Kifejezőbb talán egy-egy körzet kdnyvtárve,rt*t átlagbére: a községi könyvtárvezetők átlagkeresete, a jászberényiek [, Kunszentnárton kozságsí: 3.910, Mezótúr községei: 3.550, Szolnok köz. t-140, Tiszafüreo községei Í.75D, Tarok5ZBnTmiklÓ8 községi köryvtárvn-

,. Hegyei Könyvtár: 4.070, Jásibertny t.000. JászOerény kczsegei 3.H 3.350, Hezfitúr 3.77Ű, MezOtüc* UttzséQet 3.250, Katcag 3.99D, egyetlen községe, Kunnaasras J.060, Kisújszállás 3.610, Kisújszállás községei J.390. Siolnok Városi KbnyvUr J.B10, SzolnoV községei 3.520, Tiszafüred 3.940, Tiszafüred küz9égei 3.370, Torokszentfüklds 3.5B0, Tcrükszerrtaitklús kfcségei 3-910, végül Tikfceve 5.35D n. Tehát a Deosztottsk átlagoEt^Den elei szerepel a Hegyei Könyvtár és a Jászberény, az utolsók között pedig a jászberényi és a mezfltúr l községek. A viszonylagos éln&>9nybQ"i a Hegyei Könyvtár szerepel (4.9Q1.- P. átlag-

szolmki körze

Ait a hipo közötti helyet f « ] l a l j u k e l , t ten 5ií*ta5(HEtt könyvtóma* •ost tehát, jovai az országos

igazgatóhelyettesről van szó, az egyetmet végzett fizetése 3.2^0.- H, a kíUápfrtai szakképzett 6.4OD.- R. Mindketten több u n t 2(1 éves lufcBviszanynyal (lörökszBiöilklós - ttezötúc). Wg egy példa: a nagyközségi könyvtárvetetSi alaptJére felsfitekü végzettséggel t.000-tól 5-700,- Ft-ig terjed. Hinű

Úrvezetőre vonatknilk (az egyik Mszfényszatu - a násik Kunhegyes ft Üjszáaz). * nagasabb bérösszeget veképp nen sokalljuk, hisien 3 ku^egyesi és az ú j szdszi könyvtárvezető bérbeállása 14 * ,

a iászfénysiaroi vezetői s

A községi könyvtárvezetSk z v e középfrtü képesítésű. Fizetésük 3.050-161 Í.B50.- a-ig terjed, a különbség az alsó és felső bér közritt 1.800.-ft.I t t is teljesen azonos környezetű vezetők kapják a n i n . u n t , i l l e t v e a « < ! • , mot ÍJászaozsa - CserkeszolO).

kategóriájában is vannak ellentmondásos esetek, izedes nmkaviszonnyal, középlohü szakképesítéssel az (ÖraényesJ, a Dásiknak 5.J00.- II (Bakőcziűjralu) a

E szakaUralnzotti réteg bértáblázatában nác korántsen húzAllk szát ügy a mezSriy, mint a vezetői kategóriákOan. ZöiuK nmkaviszonya 9-15 év, i t t a fizel i s Í.60Ü-- fi i s csalán a *-os hérsi-inlbeállást jelent? Egy "ásik felsöfrton sjakiiépiett kategóriából példa: 20 evén t ú l i munkaviszonnyal az egyih kolléga *.BO0.- R-ot (ttsgyei Könyvtár), atósik5.S».- R-nt (JásiteninyJ keres. £lgoni»lkoztfltű és lehangoló, hogy az egész hálózatban "indössze 7 f e l -

síszinten szakképzett f i a t a l dolgozik, átlagBén* 3.540.- f i , ez -5 i-05 bét-

Whány észrevételt a kft Srosokrol- Dsszességetien 71 í *-a. ítlagbérük S.21Q.- I

* kijzépfcfcüí* 2 egymás m e l l e t t i , a 9-15, v a l a i i r t a lé-20 éves i szárnyal refKJelke?fik átlagbére •egkczelltoleg azonos. Náli* a legal t é r 2.JS0.- (Jászladány), a le^agesat* »,]00.- (Jászberény). Amit

i s , lugy az utóCbi 3 év a!

J70.- f t - t a l , végül s középfokú wakhépjett hEtBilottaké 590 (t-tal növekedett. Nen tartozik ogyai siorosan a tárgyhoz, Oe ha «ár korábban Begcnl i tettuh a könyvtáros tácsadalm anyagi-erkölcsi e l i s « r é a á t , néhány szöt engedjaiek

túrtetfeeket vettük f i g y e l a * e , így a jelenleg, aktívan dolgozó hálózati kbnyw

összeg nagyságái,

(képesítés, « í * a . i s .

afeövetKertkönyvtárosi kategúriífc a fciubkbnyvtar-vezetöh.

* SZOLNOK WCYEI TANÁCSI KONTVIiUUK AL4PIERU.ETI GQNDJAimX

Egyáltalán nen t ú l r f a azt á l l í t a n i , hogy Szálnak Hegyiben a l i g van olyan koznívelődési Idnyvtáf, ahol nincsenek alapterületi gondok. Sajnos, a

rfkö-

dáshei szükséges alapterület hiánya, a gyakran elviselhetetlen raktározási gondok neiesak esztétikailag, de funkcionálisan i s zavarják a könyvtári tevékenységet, a napi m r * á t . Hea álunk a szánok bűvöletétől, oe a helyzetet mindig tárgyi tagosabban vutatják be az adatok Nmint a szenelyes beszánrlák. Eiért s t a t i s z t i k a i jelentések alaoián ö s s i e á l l i t o t t i r t i egy táblázatot, anely kepét ad á r r a l , hogy az s l n i l t 15 év a l a t t mlyen irtrtékű és ütemű uolt a kúnyvtácak alapterület

az az irányelv,

»ly

a tanácsi khzaűvelfidési kónyvtírak

távlati

rejlesitését szabályozza, ás a noraatívákat - többek között a könyvtárak alsptfitületének nagyságára i s - aegfonalKizza. A násik Bázisévül*

19B5. K*en az évben a síiikséges alapterület k i s i á -

•Itásánál más íigyelertie vettük a Zll/19BVWv.K.23./ W . s a t a i űtautatóban több lakost szanlálP tel^^ilesek künyvtárainak a szükseQes alapterületét üQy Tatarozzuk neg, hogy a nagyság a Könyvtár feladatainak v g t e l e l j e n . (Ezzel •aovaraihatü, hogy a táblázatunkban a városi könyvtárak szükséges alapterülete jóval több isa^-ben a i n t 1972-ben v n l t . ) A könyvtára aldfjtBruieténeb nagysága 1972-ben is ^ ^ s z e elisaradt az irányelvekben •eghatároiottaktúl. Hiszen a Megyei Kiinyvlár a 27 X-ával, a városi könyvtárak 37 1-kal, a községi könyvtárak pedig a szükséges alapterület 36 X-ával rendelkeztek. Ez •egyei szinten azt j e l e n t i , hogy 197Z-ben a szük2

sáe^s aíaptenilet % »-a volt M G . / Í Í W m / fa adatok szetttetőnobten különOöznt^ na az alapterületüket külön-külön i s •egvizsgáljuk: 1972-ben 33 könyvtárnál a szü<séges 30 t-at

SEB érte e l ' Ezek közül a

k o o é g i , valamint a türkevei és a törütszefrtBiklfc! városi könyvtár.

Ezek

fetflségét ik üjsk építése, vagy a nagyobb, tátetés adna lehetőséget, erre azonban az elkövet-

?

i t t . Mlg 1972-ben az I « -re Julii - a MegyEi Könyvtárban

- í tt-gyei Köny. tárban

se.-: -

• -.esn a k

15 a teljes gyűjtenérry egyetlen kölcsöniz6t5rsági könyvtárakban sen jobb a helyzet, ahol . J

••_

•

•

:

- •

••.•,:sÉg

mert azokat s e . tuűják rendel telesének •egfeleli k a r itóeakózokt o l az nlajoskamálilg niii oent o t t t á r ó i n * , így aztán

3

!eg

kevesebb hely a könyveknek j u t . Sajnos a városi és a nagyközségi könyvtár raktárainak Detogaíifcepessíge 15 a vége felé U>Feledik. Hagyományos rakta

^ Ivll ,TZ t*et vaoy ut teZ Ja polcai lévő könyvek közé kalapáccsal se

könyvitáros, ak, nar a könyvtár! jerm Bág egyet? Azt, hogy

a DUpluHokat és az állománynak azt a részét, - n l y e t ügy i t e l neg, hogy k j esnek az olvas* érdeklődési koréból - li-csmagolja. * g l e h e t , hogy ezek között nagyon sok ai értékes, a j ú állapotban lévG, esetleg sásoknál hiányolt olvasók kezébe.

kuBentuwt selejteztek a könyvtárak, illetve azt: "ilyen a selejtezés aránya a gyarapításhoz fc * teljes állonanyhoz viszonyatva. Hogy nilyen

a

j5 arány,

í r j u n k kE a gyűjtanénytiöl. Ha a könyvtárak áll
n

üehajthatatian" köve-

e í i * a le£<eresettebb núvek,

és aert beszerezhetetlenek, a település olvasóközönségének iga?i vesztesé-

gek.) 4llo"ánygDndo?ást, tervszerű

apaszti^t - az érdektelen, fölösleges

da, hogy egy bizonyos egyensúly helyett

irtcátto egyre duzzadútb kviyvtára-

a jó választéknál is nagyobb nennyiségj könyvek hi ^nnyiségét sokalljuk (ez helyenként a n i n n u n t is a l i g é r i e l , s nincs olyan könyvtár, ahol az elégnél Ifibb l e m ) , hanen az elavult, elfekvő könyvek öátrabb kivonását hiányoljuk. Azt a szemléletet kifogásoljuk, aBEly csupán a határozott teapúban növekvő állonany nagyságával várj egy gyújte-jny értékét, s ne> a használati értékkel. Nagyon szorongat tehát a helyszűke, s a csnmgnhba gyűjtött - néha ez-

rti) fálÖ5példányraktár

létével "tisztítsuk iieg" a

tuk, számn tartjuk. Különösen rtltányolnunK k e l l a ct évben (a nehéz gazdasági helyzetben} H lendületes

.zladányban a belvíz e l v i t t e épület újjáalakítása a padld

dalékepülétének tetfiterében a gyerekek állmánya I

hány újabb négyzetnateret; söűbn-ugyancsak helyisegcsatlakiHIatassal- neanyitliattak egy ki5 m •lvastiteraet és gyerekkönyvtátat^ ái&zalúk szinten a tanácsi elköltözésnek köszünhett a (tágas? niva* teniÉt és a raktárát; szafirs lakossága egy telSíahaJulú étfilelOen kapott nagyobo kőnyvtái

liliÉ!- SS

f! .-££15-

t

l "• l^

5 '»' 5

SEB |

;Esa £ ies 5 E£ Í £ R Í = S Í K ! S = i R Í i S s = I? i£É3 = 5 = E| iísí = 5 = * 1 i = ISsi S S5Í % SS KC=

=

==!

i£ SE

|g SS s%Z

t

* 3Í5 I KÉS - =51 Sss * =ss I S^s e 5S! 1 RSS

1*

1 i

55ÉB3:jg==

"]& 1

1

j

~ S S 5 Í 3 |

'§•=23

3 S

S

=a

V E S S

i

3**.*

1!

rí*

•_

11 i „ * > , . 7 t -

S £

*

s s

S

|

itimlll {

lí

állta

UH!1 iifc

liiíliliiííiii.

ífíJlíljPl

Megyénk közBŰvelodéapalititoi célkitűzéseit az országos eg>5éggs tervek leretáben ugy k e l l felvállalnunk, hogy a i a negye teherbíró képessegeivel rasinangban, lemaradás nélkül valósuljon megftkonvttácug> a koaiuvelfldfc tntt szolgáltatásai revén hat- Mindezek tudatában fogalnaizuhregkozéotávu

és a hálúzati könyvtárak tevéksiysegot ' tSnaatai, valadünt a* 19B5 os negyei PI 19M-9S felügyeleti vizsgálata alapjd

Siolnok negye könyvtáiúgye w l l á tesszük amak a ténynek a rögzítésit, nogy a prcgca icBartnyijs •egvalosítása elieran a tar ada j é t a i , elnar3d a negyei tarsadalni szükségletek tűi sárban kulsü, gazdasági tényeínhlien Keresendő tar szűkös, a síolgáltatást gá nyilvánul nes- A f e j l e t t szocialista társaO B\Ö szalunkca, AZ ügy elkötelezettjei szánd nalca aelését. A gazoaságl n^iézségek ismeretében azt 1

Sznlgáltatű helyek a

•ennyi alfcozpontjnfc városi könyvtárként rffcödik. A járások •egszüntetése nyi

\z e l n j l t tervidőszak legjellenzöfti vonása az általános iCveladési központokfliegjelenese,kialakítása volt- AH<-szervezetben 14 könyvtár

rfködött

:SB4-ÖHI. A uctalmi célok negualósítását, s í integricia kSlcsönns előnyei-

n^t Érvényesülését sok helyen nátolja a rész—intsznÉnyek t c r ü l s t i szétszórt

ir*

Ezána I t , a t í l l ő gypn^ktésíleg^l n könyvtár rentíel-

kezUc. A tervidőszakban Jelentős fejlődés következett be a Í Í T Ü Í siolgálta-

ÍAs tertiletén ÍSÍ a zenei részleooel vaQy zenesaroVd
A könyvtárak többségiben 5!erény lértékG . o l t a tárgyi é

Siépen k i á l l í t o t t ú j

vagy á t a l a k í t o t t , bővített épületet kapott a

könyvtár Kunhegyesen /19B1/, Jászapatin, Jászladányban /193Í/, Újszászon /1984/, és lyfi?, év vegére befejezés e l ő t t á l l t Kendereden a negye t l s f l | k fejezetten könyvtári célra t e r v e i é i t Épülete.

lylségek területe változatlan naradt. la ü j épület negvalfcitásának ugyan-

ítegyei Könyvtár

Új i e n e l részlegek k i

relének bővülése n

gepöítettség Bérsekéit u

t korszerűsítést: ;

i rgjeié

Könyvtárban és néhány vár AaűWWes.

javulása a hel

szítések mellett a

= közsjvelőclesi alkoknak k osíönhet « ífifogla:Ifcozásű szak alkalpHzotlak szása 23-.« i í natt, de Bég fc n dolgoznak Kdn^vtárainkban a szi^ségesnál Könyv

sza«a

fofogl.

•fcgyei Könyvtár Alközpontok Községek

i i

« szakképzettek arányát teOueiBen Befolyásolta ategyeiKűdyvtír á l t a l

aránylag sok peflagú^is-végiettségü miitatáis

került a könyv-

A szakképesítést adú oktatási formák . e l l e t t aijjaus lehetőség kínálko?ntt Hegyei Könyvtác továbUcépzései, f#£ rendezvények,

sdgi intáSiedeBelinek a Könyvtárak elsősorOan a töbOespálflányok 1,

* tarvidfiszakot a városi lomtárakban a hanQoskönyvek és - szűk körben a videokazetta* BeBjelenése, kB?ségekben a hangzó anyagok gyűjtésének f e l lendülése, a helyismtreti külongyűjtenányek Begerfisöaese jellemzi. Jdrészt a Hegyei Könyvtár nsztorcésáre, * ! a korábbinál szélest*) kocDen - á« a szütségeirel kisebb « IBsIegesaé v á l t tóveket.

t t könyvek és egyáb ookuaentumjk szása. Száz lakosra 19B0-bsn 21,7,

A tervidőszakban a - kbz^é^klen egyéDhént i s akadazva folyó - fe munka netiézségelt súlyosbította a lUonenUalefrási és katalo9is*szer 51 szabályi Búrtosftása. A negyei könyvtártian es a városi könyvtárífui nödoy nagyközség sikerrel birkózott a feladatokkal, de a kisküiüégek

A tervid&szakben általánossá vált a bangldEzek - több-kevesebb s rűséggel végzett - feltárása, illelvE a feltárás aegkeicfésE. S kmete hez igazodtak, tEljesenBekké váltak a gyentEkieszlegeh katalúgosaiA nagyoöb könyvtárakban f o l y t a szakkatalógus r e v í i i ű j a , töoO t e l

haladta az 19B0. Évi erednényt. Megyénk m

t t kötetszán csökkenését - a2 országos te súlyozza a helybenolvasási igény jelentős llekletet/

A könyvtárak rétegekhez szólva igyekeztek növelni a szolgáltatásokét igénybe vevők k ö r i t . Jellemző vonásként a hátrányos helyzetűek, fdleg s w aásukoan korlátozottak ellátása emelhető k i , melyet jo néhány községben i !

A gyermekkönyvtárak hangsúlyozót tan t i i

tervidőszak wSgáti negjelent ú j i :

lépeseket szinte kizárólag 3 Hegyei Könyvtár t e t t , 4 kazetták nagas ára m a t t általános és gyors vegnanosodására a közeljövőben se» lehet számítani.

váltott k i , igen sok olvasd é l t a lehetőségekkel. Gyorsnásoló hiányában n

példát kívánunk hozni, Biely a negyei könyvtárügy nehézségeit nintegy HBgt t e s í t i . A jiélda a gyernekfcönyvtánigyet, teftát az olvasóvá nevelés fontos t rületét é r i n t i . A negyei tanács 1975-ös VB határozata szerint az 19B5, BS tenda végéig k e l l e t t vulra negvalúsltani a 18 éven a l u l i Szolnok negyei it iusáq hönyvtafi ellátásának fejlesztési tervét. Sajnos, az elképzelések k tet nen Kérte SÍÍBOO, így az aprí lépésekoen tervezett, tehát 10 esztendG

alatt megvalasíttiatd fejlesztés ség csírájáUan a * t e l j e s ü l t ; ne«sak a s i • é l y i . tárgyi korulnények nEgtEtoitésévEl, de az elképzelt - na is helytál korszerúbti tartalni tevékenységgel is adúsak Kraátirfc. Men gyarapodott pé u l az iskolai és a közróvelúdési könyvtárak álloninygyarapíto és szolgálta tevékenységének az összehangolása. Ne« sikerült a gyermekek könyv- és foly

Fflliént a községekre vonatkpzoan - és nemcsak a gyereke* olvasói arányá hoz vtsztaiyUva, óé általános helyzetképként is - negállapftnat>k: kicsi

egyei Könyvtár nlnoan évben sikerrel szervezte meg a Versegh versenyt, hegyaitínyossá és országosan eiignerttá vált a Kala idei oSlysieta, eredményesen Dolgozott együtt a TEHZÖV-vel a vetélkedik ( m e l l e t t lSS5-Ben B Pettíntyüs-vetílkecSl) setwi, hogy csak a JelentBseMKket enlltsük. A Hsgyei Könyvtáron kívül s hálózatban Is hagyOBlnyB van az olv ak. Évente átlag 15-?0 tábor n

* tervidfczakDan növekedett az irodaim és szs."

A hinyv újmpfir&l

rendre mgenlékeztele intézmídv

idGszaWtfi a Hegyei Könyvtár n gy-egy területen igényei > kbnyvt •egyel vagy országos szaksajtóban. Folytatta a könyvtár a bibliográfiai sorozatait i s , a Verseghy lan irtaainak megjelEntetesét, fplyaiHtosan készültek a Rbvid Úton Együtt c. időszaki kiadvány Eíátei, a Népl^j-repertiSriia újabb köt készült a! átnolgoíDtt, kiegészített Győríí* bibliográtia kézirata

tlenek a [Endszetes igényes kutatánmka es

A negyei könyvtár es a Magyar Könyvtáros** Egyesületének negyei Szervezete ISM-ben kDnyvtartBrtéreU pályáját tálts a kut3t*unkát.

zati központnak - a v g y e i könyvtárnak - ü j épületben valű ell továbblépés alapja.

fDoalraazzuk >Egf aisly ugyanakkor a könyvtárakban úolgozú ntfíkatársaink

j

pest. Mini •inden általános l e g á n a p i t i s , ei is azt j e l e n t i , hogy település ként, könyvtáranként eltérőek a feladatok, tehát nen nandhattfffe le a aár sie-'itlen - könyvtárnak 15 alig neveihelS - egységein íáüárfi /Kengyel. Jásihisár stb./ a i ú j lakonegyedehben könyvtárak létesité5érfil T a *B" típusú könyvtárak információs Dáfisnelyekké fejleszléséról, a közságEk gyerptekolvasöinak jobb ellátásáról, a kdnyvtán hálózata erettiényesebb egvvttMJkdaésérfil, ai « E tleges p

1. Néhány *M< létrejöttével K g -a

posabb megfontolás, a körülmények gonoijs mit legeié;

A hálózati központ - és ar alközpontok - núdszertani tevékenységátien k i emelten k e l l foglalkozni az m l i ü r t t általanoa nűveltoásl központokkal és a klubkonyvtárakkal, hogy szolgáltatási színvonaluk emelkedj*- KiilOnosen 91 általános ajvelodéai központok sajátos könyvtarai jelleginek

rogfelelS

te-

vékenységKar kialakítását Kell segíteni. Következetes tanácsokkal és renlszBces ellenőrzé

Törekedni k e l l arra, hogy minden nagyot* községben megszerve á l l ú gyernekreszleg /ol- Zagyvarékas, Rákoczifalva, Já^;kl5ét, b./, 5 hogy aznk a; iskolai könyvtárakkal ^yuttjrfködve végezz

a zenei részlegek községekben /Pl. Tisíafölűvár/, s fö

zárkózni könyvtárainknak a szánl-

tógépes szolgáltat;is .gényéhez.

Szolgáltatások.

hatokürböv í t é s

A IV. országos kfkiyvtárügyi konferencián elfogadott t á v l a t i prngran alap ján oind a "Egyel könyvtártan, •ind (étiig hálúzatunkban a tervioSszak legfőbb célja k e l l , hogy legyen a könyvtári szolgáltatások kiterjesztése és

A hátúkor kiterjisztésénél kieseit feladat az értelmiség, a fiatalok és és kulturális szempontból hátrányos helyzetűek figyelmes ellátásának «eg-

1.1 a megyeszékhelyen és a városokban nűköott tudo-ányos és szaknat szervezetefckel, egyesiilelekkel

aegkereraik az együtMJköitfs lehetőségét. El

k e l l érni, hogy az i t t Holgozú értelniségiek éljenek jobban a könyvtárai* nyújtotta infonricíűs lehetőségekkel, i l l e t v e segítsék a könyvtára* i a e r e t terjesztS tevékenységét: k^xsoltMjsnak be például a nőszaki, ae:5oazitesági könyvhonap cenoeztfényeibe, t^rtsanah egy-egy előadást, segítsék a könyvtári

eladati* sikeres megválás

ib együtn un kívánjuk tájéknztatni a könyv táros<*at. De tervezzük a szakkönyvei rakoan Töknek. Ugyancsak kísérletet teszünk arra i s , tiogy a negyei könyvtár és a nejyeszékhelyek nagy szakkönyvtárai kúiött kialakítsunk egy flininális gyüjtokö-1 és szolgáltatási egyeztetést és együttműködést. 1.3 1 ; Együtlnjkiklés ú j fontjaként - a korszeríi UjeKoitatásl feladati* dsiolgálásara - a megyei könyvtár a negye nagyot*) v í l l a l a U i v a l , 5iSuetke;EtEivel Verseny Infornáciás Kotréven/a jngt tagság lehetősége

/ társu-

a§szülteOb segítséget k e l l nyújtani egy-egy kutatónak /témafigyelés, írodaLoBjegyzékT 5tb./. Heg k e l l szervezni ermA a szolgáltatásnak a propagandat « is.

lalatckkal, üzemekkel. » szakszervezeti kmyvtárflalúzattal közösen negkecesa * aiofcat a Inri^kat, aKlyek az ümlSvelés igényetek kialakítását, c fcész&Q fejlesztését segítik. Eraiek écdek^en sfntusabb egyutbiűkode^st kezduHL jesftíieto reáUs feladatokat fogalmazzunk veg. El k e l l érni például, hogy tívák lássák és Isnerjék DEg teletülésük közművelődési könyvtárát, araiak

2. «!

i f i ú s i g müveloBési, szorafcoiáai igénjieinek íeUteltÉse, kielégí-

reladata. E kntusitály Bár hosszú ideje jelentős hányada 3 negyei tanácsi láSnzat könyvtári tagságának. Összetételüket vizsgálva latrunk k e l i azonban, vgy az egyébként Í5 túvelfidási hátrárnygl bffo szakninhástaiulú olvasák

arra, hogy a aíataunkásképzök valaKsrryi elsfe évfalya

lltáEl időién,

csoportosan látogasson el a hely i köznúveloaési kviyvtárba. A könyvtáraknak fontns feladatává k e l l t a m , hngy ennek a rétegnek ol'rasási, igényét, izlesét isnerják I B J , a a réteg valú:s érdeklMésifeni vasiístect•nikai szintjéhej alfisl«azkoava tapintatosan legye.«< képesek szánikra o.Lvasn!kiyt ajánlani, körükből könyvtári - például zenei, .ifleo 5tb. - Wubo

•etnziu.

2.2 Nagyobb akarattal l e l t segíteni - valamennyi ktínyvlíimák - a l i a t a lok lüdonínyiH tevékenyságét: az DKTV d j l g o i a t i * sikens kintiek a könyvtárosok a refereit,i-mj*3

felnőttekével

eltLésiítését.

hoz, házi dolgozatáhoi gyüjtsenel< irodalnat. Seoitsék ;

Te-

15 rangú felsoa-

tártak azt 15, hogy egy-egy középLskolía tandrai beszanJlöjához,

ki^löadasJ-

alokat a

tu*^-

nyos .unka alapelveit elsajátita>l i , egyénileg is "taníiIsák" a könyvtári appa tátus használatát. Kimejek sifcei^ s •esvalűsltasánoz a felW •tel: tolysietos együthűiödés az iskolákkal. 2-3 A felsőoktatási intézaények nappali, e s t i és lí!velez6 taguzalán tam, lak 5zakttal9Matsik elkeszílásáni•j aégBind.g a l i g vagi' kévéssá veszik Igény be könyvtárainkat. Gyűjte«ÉnyeinV
- infomíció

reilili.

élcek vele s

* negyei könyvtár se* n gyen k ö t i azok - negyei von, intézménynek átnüak.

tevékenységet viinden településty^ön fogják a település könyvtárosait eme

ösztönözni k e l l az intézmények tűi távoli területen élflk közeli könyves hflrTytaeténeh negterentését: családoknál lűiöda, kisebb letétek kitelepítésével. hz ÚJ laka telepeken eddig is *egol óhatatlan v o l t , s a jövőben i s kilátás-

az ú j iskolák is oly zsúfoltak, hogy még az intézményi feladatokra i s nehenk sen tudott v á l l a l n i . A lehetőségekkel számolta k i k e l l dolgozni* nas, ellátási nóoDt /családokhoz, lépcsőházaiként alakult közösségeknek kia:t apróbb letétek sih./,

s nagyobb városainkban a megvalósítást is seglte-

vonalát saelni snikséges.

n

l e t t a B" típusú ktkiyvtárair^ten általánossá k e l l tenni a nasolathan tortára szolgáltatást i s . Ehhez természetesen

- országos és negyei pályázatok-

kal, a helyi erőforrásokra taraszkodva - neg k e l l teremteni a negfetelo rep-

ÍÜOÉSÍ könyvtárak egász világon v a l l o t t és •egvalosított

:, apelyhez lakóhelye vagy anyagi helyzete m a t t nehezen i. 4 közhelyként i s K r t elvbfil jfgyáiridieTi akkor lesz társadalmi is ennek negvalósításán ni nagiu* 15 fátaOoiunk.lehat a Drága, és fontos infoniricidt tartalsazű ú.isáookat. folyóiratokat

«ég

ideljék aeg a kisebb települések könyvtárosai, ha arra kevesebo igényt, de az ilyen könyv tárakban is biztosítsunk egy nyugoot ikönyvek haszna latára. foraájában - a nagyot* könyv- BEOtaláltiatd. Fontos feladatnak Uctjifc - éppen azért, mert igény - , hogy a közepes településeken is legye

trangzú anyagok k< l.» Szinte segengafietetlEn, hogy a társadalmi igény nügütt Bennyire e l -

denokratikus vaiáBB: úgy s z o l g á l t a t n i , hogy ne érezze a liírasság egyetlen r é tege SBH, hogy valaailyen OckiMenUm liozzátérhetBilen a szánéra, legalább a

nagyobb /A r B, Z ttpusü/ könyvtárainfcüan k i kel] aldcitani a viofeirtáfcát és

V a l a w n y i egységünkben ösztönözni fogjuk, alvaransagát,

- Meg a legkisi

t közintézményeinek nyitvatr

i]-

1 korábbi idfczaWioz hasoildan a Júian gocüilkodés, emellett az egyn ritóhb gazdasági helyzet változatlanul szükségessé teszik az állományi

AtainyvállD»4nygyarapi

A Megyei Künyvtar ismételten egyezteti a gyarapítás elveit a város j e l H S t í t kdzgyüjte^nyeivel és szakkftiyvtáraival, és az összehangolást kiter jeszti a ™gye nagyoÖO szakkönyvtáraira. A gyarapítás során a Hegyei Künyvtáton klvul a városi kbnyvtáraknah is fikázott figyelhet k e l l fortlítani az iOeflen nvelw<j kézikönyvek és a nyelvt njlást elnsegítfi irodalcn beszerzésére. Idegen nyelvű aűvek, Fapilapok vég

zsttákbúl. t tervidGszak

végárE a dokiaer

inak i s nagynÉtt ke2aerétiyez0ké5?5ágEt

k e l l tanú'

k dokuientuBlefrás és a katalógusszerkesztés ü j szabványainak alkalnat , a kataló^isi*; átszerhesztését községi kímyvtárainkban 15 lEg k e l l eni, és e nunhát oly módon tervezni, végezni, hogy a tervidőszak végére

Városi és nagykóoéBi konyvtáraHBii ugyancsak rc hangzögyűjterfny szahszerü feltárását, és az önálló gyermekrészlegbe katalejpisait. A városi könyvtárak feltárú oufeájában kapjon klenéit szerepet a TSK könyv jellegű helyisrereti dcfcu«ntuiok minél tEljesEto körű feldolgozása. A tervidőszak feladata lesz a katalógufözerkesztési házi szabátyzatDk elkészítése. A Megyei Künyvtár segitseckent vdlancmyi tagVonyvtárba elj*itA 5iakkatalúgus(* revíiiíjána. belejezése elengaíiBtetlen, nivel várhatúan megjelenik az ETD j a v í t o t t kJ adási- Ezt követően hozzá k e l l látni az

A gyUjteaényeli nagysága, összetétele, a fejlesztés fi

A városok és a nagyütn kgzségefe Mikrofilmek, fénymásolatok készíttetésével törekedjenek a gyüjtatény teljeüt**é telelére, i l l e t v e törekedje™* a gyújtott ookLPientuBGk korének bővítésére /fényképek, fotók, videa-felvé-

A ktegyei Könyvtár negkeidi a "egye neves kórusai, együttesei előadásain k hangszalagra vételét, a fnntosaoo esevnyefc videokazettán törfárci riigíiléaét, folytatja a hianyío aegyei lapok •ikrofilneztetését. tfeszeallitja és kiadja a negyei nelyisnereti lelohelykatalágust, Klynek alapján nirden

fornájú/ leiaElykatalágust.

* könyvtári ellátása 3 IV. könyvtárügyi konferencia

iskolai könyvtárakat a könyvtárhasználat bázisává k e l l f e j rltétele amak, hogy a tanácsi könyvtári hálózat egységei Ijanak a funkcioioegen érák megtartása aloí, s •egvalűsíthasanüvelídési feladata ikat. A csoportos foglalkozások és könyvtárhasználati látogatások szánét eüokkmtve kiemelt gonctat k e l l fordítani az olvasás egyéni icányítá| s , a gyenekek tájékoztató szolga la ltának ^gterentésére. líílanennyi hát i egység könyvtáram nyitott Bjeoélyiségével, 3 tűre! . lájftür szabadabb negterentésével próbálja ellf

idott, hogy a g y e m * intelligenciájának 50 »-a 5 éves korig ala«l k i , a továbti jelentSs szá2alek a kisiskolás éveké. Az tehát, hogy n i M i k , nire lesz fogéktny, nyitott a sitnályisége, szinte döntően s l , ha aeglelelo kulturális, könyves környezettel nm alakítjuk k i ezekíz években, később m& szinte reménytelenül nehéz feladatra k e l l v á l l a l -

V I I . iitéres tervOen olvashattuk, hogy "HÍ óvodáskorú nyerneke l j e s óvodáztatásának biztosítása reális valóság a középtávú M végére." Ai óvodákban nég a szaoléltetésre is alig van könyv, a k i KoztUí a kulturális ingerszegény családi ktit-nye«i élSk is jelen vannak. Mindezek együttesen e r t s i t i k ; ha a t e l j e s kor11

y jntézaényesen együtt találhati^kiízüs "negnyeresük '

a könyvnek, a

könyvtarnak a jöv&ben cejliaabban elképzelhető. Tecviinkben a legfontosabb iro52tályn* ellátása k e l l , hogy legyen. Ennek jyerekeknek és siüleiWiek szdlí - könyvtóéte-

mtszeres csoportos kónyvcseréjét és foglalkozásait - ugyancsak valanenryi !lBpülé5eh. Az óvodai vezetésnek és a könyvtárosnak njndenütt gondoskodni

lehet a gondos könyvtári - egyéni - fogse e cél szakszerű Megvalósításában. fl ttfietséges, anyanyelvünk i r á detjük a Verseghy—versenyt, és 1987

úttorSriozgalM középtávú programja egyaránt - jelentős szerepet szán a könyvtáraknak. Könyvtarainknak tehát a napközisek foglalkozásaihoz érdekes, hasznos, a de főként a gyenDeh-szépirodalon olgozniuk és felajánlaniuk. Cél-

ftgyénk szamára ne. csekély dicsőség, hogy az általános iskolásoknak idus programot aí országos úttörőelnökség országos akcióként átvette- A KalanJos Nyár negyei játékát a V I I . ötéves terv idején évente újra kidolgoz-

tegyénkben "ár esztendők öta közel húsz az olvasó- közuljvelodesi táboküoyvtár gyemekrészlegétEk to a szakfel ügyeiéinek segítenie.

zni az egészséges apasztésnak / • gyermekek á l t i l lBbcn ) ezrelékét kellene - és lehetne! évente selejtezni/ t l í s r t l az egyenlates állooúnygyarapftéarűl gondoskad-

.nzepere valamennyi gyemekkönyvtír katalóQuscendszerét ellen teltétele az tmílló infontfclDgvuJIt j e l e n t i tevékenységnek.

r.időszak első évéüen f í i s k o U i hdny-rtér-kiE^HÍta szak indul Szol\Iregyházi tanárképzfl íOiskola kilielyezett tagozataként. Ezzel .san n a lesz kanyvtácliezelúi tarifnlyan a megyei kfkiyvtárban. Küzáp•iépesltésl a szomszédos negyekben szerezhetnek aajO az érintettek. r.ei képíéíl form nWceíti5a tegfelel az igényeknek. Konyvtirkezei r - talán a szükségeaiel is jobban - feltöltődtek a körryvtdrah. -i iK^vvekedett a pedagógus-végzettségek síére. Tgvátfca Í tájákni;íl«

kirqgáatalan ellátása, «

a "technika", a számítógepek jelen-

-gyre inkábO szükségessé teszi ™isiaki, tenÉszettudmányt, stD. vég5z*tsíje[E*; alKaloazását a könyv társban. Kinőhet hategúria szagra •: az új leletfiség. . l á t a i i * . elsősorban a «gyei könyvtác és sí alkttzpontdi, napjainkban

•• feltehetően folytatja magas szintű speciális siakmai tanfolyamai-

ataBi ismeretek bSiiítésére, korszerűsítésére Hegyén belül elsfisor-

a megyei könyvtől és a* * £ Szülni* Megyei Szegez továbbra i s . A »jgysi könyvtár sjakkápzettség alapjSnCköíép-,

i

» könyvtárosok általános és szalmái •üveltségáneK gyarapítását, naprakész tájékozottságát üfíiépzés biztosításával, tapasztalatcserék szemezésé-

vel is elflsegítik sí alKözpontok es a negyei könyvtár. •ugatni ket l l

a könyvtárosok De lépt

ÍSÉX a szamai eg

inböXI rendezvényeken va] mert s

inOez elfc

•egiU lítokónink szélesiitését, ú j ianere tek me

könyvtárveseUk ségw

i s találjanak nkk

grelelo el ismerést

i t arra. Hogy a n

egszer

15 kapjon.

Xiadv

A megyei künyvt& f n l y t a t j a a kéziratos Verseghy-Írások kiadását, a ND-

fegyel Néplap repertorizálását.

Kiadói tevékenységűidbe Colyanatosan besofoljuk a Verseghy nyeluvGvelG

verseny segítségével egy évtizede folyó gyermeknyelvi gyűjtés rendszerezését, feldolgozását, publikálását. Összeállítjuk és megjelentetjük Szolnok negye neves szeméiyelnek életr a j z i levikonát, a hegyei Könyvtári Minervát, kazzétesszifr a gyűjtenényes két alKaloonl, ü j sarozatkénl Kgjelentetjük a nem KSnyvértéfcestto Vállal a t t o l Beszerzett Mjvelt gyarapodási Jegyzékét.

parkja e l a v u l t , szinte iBsinalriatatlan, k i k e l l cserélni. rofilnlenlvasdkat k e l l beállítanunk. * /

teg

3./ Korszert i

Kell oldani a gyen»**tinyv

fodéacseréjét. 3/ Videó-tárunkat f e l kell fejleszteni és £elvevo kanerá

kell beszereznünk, t/ Bővíteni* kell szánftógépparkunhat,s v g kell tere«-

teni a nrogra«ok vásárlásának anyagi f e l t é t e l e i t . - Ez utóbbi két felad csak helyiségbSvftísael érhető e l . Mindehhez országos szervek, vállalatok, intáfflínyi* ieglt^égít is i|

szereléaael és sienélyi siáBita^ppel. A nefiéz pénzügyi helviEt ellenáte i s törekedni kell arra, hogy a tervidőszak folvsnán

- legalább valasenr^i a l -

központban - nenjelenjék a szanítá^p. Ha csak C 64-esekkel siámlhatunk: azok kapacitása - főleg a legyei könyvtár néreteinez - erűsen kcrlátczott. Kisebb gyüjtaíényreszek, adathal•aíok kezelésére alkalnas, és alkaliss a társadalan száBitúgépes kultim nak alapoiísára, fejlesztésére. 4 jdvS útja: a küüy.tín* speciális Íel1 visslffcetesfl feladatait ellátni tudí, orsíágos adatbázisckiioi csatlakoztathatú, nagy t e l j e s i t ^ n y ű gépeh beszerzése. (» Verseghy Könyvtár és a hálózat számi tógépfelhasináis-dnak tervet

•inkára van szükség artmi, hogy

igyunk lépést tartson a tarsadalm igényük-

kel, elvárasakkal. Az ú j negyei könyvtár a negyei könyvtárügy szuBúlina: építésének várható indítása a2 egész Iáimat Könyvtárügyének megnyugtató •egoldását j e l o i t i , árnak elmaraoasa pedig a csooot. Iz utúEibira ezért gondolnunk se> szabad.

6,30

599.89!

8,00

Ml.129

7,10

7,20

1.264.J77

8,30

1,518.876

B,ÍD

1.CZ3.0W

B.10

1.TS7.W3

8,^0

1.B7Í.D78

8,90

l.?17.*T6

WJ.1J7 10,40 9.10

e,*O

l\.

sí.

nwlltíklBt folytatása/

us 3 ?ea dokumentum pvarancaasanak

1,948.668

2.12).]Zfl

AUtbipontdk KÜzséook

usaiesHTi!

32.Í99 »?.95B

37-561

95.7(1

32.61! íj.6

Bl.M)

21,3 17.7

21.7

21,) 607

IJ.í

2.350 1.074 2

768 _

«.377 2.450 3

12,BG

10.00

E é I

- S S s| g i s -. % =

S K S 5 |

j I S II S

sass= ífI i

iil

ma-

na?.

mao.

i?B5.

HM.

igas.

nao.

1D.JO7

11.085

13,7

14,7

B1.1Í3

95.873

19S.ÍZ5

i?B5.. • 202.352

KÖNYV-KÖNYVTÁR-OLVASÓ NINCS SE*I HIIELESEBB, MIN! S SUÍT

SZlSADSteAR* ESZMÉLI

slfcalKábál non a szokványos neQBBlékezfeek egyikén, hanaa ezen a szoboravaton vehetek részi. Vagyis rfvészettel és nen pusztán protoknSirts, intéznényesitett gesztussal ünnepeljük a nűvészetet és egy kivételesen nagy Bűvészt. Nézze* el nekoi, rogy Fbbúl ^

bevezetn mruatUil kientelen, negegyszer

hanosülytam, nogy egy aűvés; szülHlésnapjál, s 3 művészetet nagát ürmepeljijíi i t t . József A t t i l a hatalsas éleöüvét ugyanis évtizedeken keresztül - és saj-

zfivel e l l á t o t t szó. Íz iskoláktsi lég mst is előszeretettel sulykolják a gyerekekbe azokat a hölt^Bényeit, amelyehtiez történelm élnény hiján nehezen

Szetetrén libául elmonilani> hogy emek a konszolidációs áralátnak is sílyos torzító tatása lehet - s persze nen a lezárt, bárki száaSra n á d i é i íthetfi József A l t i l a - i költészetet s é r t i , hancn Blndtrtuir sí olvasókat, a vershallteni az életniból, tehet aaelyik p o l i t i k a i , didaktikus vagy egyéb okokból k i lúgozná, benurtet, a Bt nagykorúságunkat, a n i vágyai/hat és Jogairfcat, B S tani öntudatunkat táredja. Jdzsef A t t i l a csodagyerekhént, 17 évesen pualikálta első ve^seskbtetát, s így is nindossze iparéi évtizede maradt a roppant arányúrfmegtereiBtésé-

l a t t a l , stílusirányzattal, ainden ivgélrEtúvel szenbesült; kipróbálta •indig, nnOen helyiéiben a

zálodést, hanem egyidejűleg az eszmeileg talán vég tragikusai* s z t á l i n i n k len volt az önáltalásra, arra, nogy vágyait létező valóságak hazudja. és kápteloi volt a kiegyezésekre, az ügynevezett józan és szükséges kQBpramisz-

leheteUenné tette végül az eletet. Összeroppanásából azonban caak a nyárspolgáriság szűrheti le a tanulságát, hogy Ián, jobb l e t t volna legalább i t t o t t egy kevés hajlékonyság. Csak rövéazettol idegen, kisszerűsegbe ragadt szemlélettel lehet negfeleAemi a létrehozott m j i f i l , anelyet - meglehet, bár egyáltalán nen bizonyos - csak önfeláldozással t e r í t h e t e t t nEg. Élete utolsó időszakában József A t t i l a ndEgyszer tus-sorsot,

érzi magén beteljesedni a Krisz-

m e l l y e l egyébként nyugtalan öntudattal szinten nea bekult tisí-

sze, s a halálba nErülésröl és a legmagasabb, tökéletesedést kereső nagatarlásról is azt í r j a , nagy nen egyéb az ender-árulásnál, - de négis: szinte

aníg é l , nem szükséges kiárusítania. Vagyis lehet, hogy a világot ámen noi S Í igényérBli és lóképpen tudja, hogy a világhoz való viszonyát iunflei*or maga a l a k í t j a . Ez ez eater eredendő szabadsága és ezt - ha tételesen nea i s

az Esznílet, A Dunánál vagy a Levegfrt! például. Melyek csak a világirodalom kivételes, egy-egy kort aeghatárnzo fúveihez nemetök. Ebb&i a századbai f é l e l w t e s esi™* hódítottak és gyönyörűségesek fordultak ördögibe, 3 technikai c i v i l i z á c i ó & mga gépesített hadseregeivel és gépesített boldog— sagajánlataival iszonyúan t a r o l t ; a történelem során soha, Bég a r&bs;nlgat a r t í társadaInakban sem volt olyan aérhetetlenül nagy különbség az emberek élethelyzete között, nint napjainkban. Ilyen körülmények között pedig nincs SEOni hiteles&ib, mint a saját szabadságára esznélt oUer szav&, egy-egy autonóm személyiség varázsa - tulajdonképpen a költészet. 3 talán a legfontnsano dOlgair* krizé tartozik, hogy ezt a varázst, alt az erflt újra és újra "egnerjük, hogy segítségével erősödjünk, hogy n i magunk öntudathoz és siabadságha? jussunk.

wgköszünhetaft, hogy részesei

le-

» jelenlévők jórészt tuOJák, de azért elnonam, hogy a társadalmi fejlBs snrán a könyvtárak egyre nagyabb szerepet töltöttek be s z e l l n i e l e t ü * -

Han ragyog ez a szép ú j könyvtár teljes p nogy a nagyközséD l^ossága öictiWH vaoye.Kár uolní egy perce ca, nagy a teljes keSzOltség híján rélkülóztesaik nég tnvát* s látásban az ú j intázBény bizrniyal gyarapodú olvasóit.

a kenderesei könyvtár átadásán.

Kenderes könyvtarépf tfl síannékat I s . Ezzel együtt seo volt könnyű - iris sür a tanács vezetfli - ás Poldnyi Szűcs Lajos bácsi, a nagyközség tégi legyei tanácstagja - tudnának igen sokai beszélni. Wsi vnlt komyü a községnek azt a 7 n i l l i o forintot elBterenteni, anibe ez a széa ú j létesltoény került. Szükség volt - jelentős értékben - a Ke-la tanulúi é5 a nezfigazdasagi szahiiB*^5képza intézet K15Z TiatBljai jeles-

dolgozójának \gtveí alapján a Hm&íxt

7- Hg.TemelosziivetkGíet végezte i koViyvtár esetijén i s -

ík Gyöngyvér terveihez ]

* I ú j könyvtárban 39.000 *

dokune-rtuii van. Ez az épület azt is lenetS-

vé teszi T hogy a kölcsönzés • e l l e t t kialakuljamk ai intézményben azok az egyéb szolga Itatások i s , amelyek ne cúr elválaszthatatlanok a könyvtártólX könyvtárak fejlődése közben ugyanis sokat változtak az olvasdk küiyvtáchasználati szokásai i s . Az a XIX. századi ideál, hogy az atber elkezOl "építeni- magát, 3 szeaélyiségét, a nűveltségel, és eraa* érdeháben olvasási programot készít nógattak, ez na BÚÍ na* divat. Az ^Éierefa legtöbteíür azonnali iiegcjldási keresnek olvaanányaikDan. Egyre iifcább t e t t hódít Mnyvtárainkban is a szaRftogép, a video-teOinifca.feBúr egy könvtár úgy tud lépést tartani az igényekkel, ^>a az alvasdbúl könyvtáUBsznalúvá vált tagjainak ninden ú j tectmikdt olyan terneszeteaen épit be állortnyába, nint koribnsn a könyvet, később a nagnetqfon-

A jövő könyvtárainak elisaerese nagy^rtékben attúl függ, hogy icnnyLre tuüják tieggyűzni nélkülözhetetlenségükről a társaüalni környezetüket.

részeként s rfszakl fejlesztés soi ált szendén a könyvtárak tifcie könyvtarpolitikai essráknek a negvaiúsftását szolgálja, aaelyek az tíveitedes könyvtári nagyuHnybúl tavibb élnek napjainkDan i s . Így v i l i k .sióra ugyanis az, hogy QaroBly teleülés könyvíárirak olvssdja az orsiáo,illBtve világ konyvtamésáBSl válaszirat. Kedves VerűÉgeirt! 4; új könyvtár lenetfeégei ternászetesen csak IWoza-

g egyce gazdagodó leheUségekEt a könyvtár sokoldalú

ÚJ KGHYUÍfi TISZASZ£MTII«£N, AZ ALÍAUÍÍJOS MMLÍiCíSl MJZP3NT AEY EhWEtfVELfiOÉSIHABIBAN

Az ünreoi tanácsülésre invitáld neghlvö ugyan szerényen hallgatott e r r ő l ,

, végre (rriltdbo korülnények fogadják a könyveket, az olvasókat Tiszast számláld település központjában emelkedő inpozáns, kétszintes épület DI EfCHE WJVELÖDÉSl HÍZ- f e l i r a t o t hordja tvald
Oít. Ai ElScsamcMiúl balra nyíld könyvtári ajtón átlépve, szmtei, a lápcaSé tanác-^íjnyvtáros és Bjrkatársa fogaüja a látogstút. A OyerilO5iinti tér köiepén, a léprafi és a lépcsflt tartú p i l [- A lépeafitúl. pillérektől tat<artTdG Júl világított fíát-

sdhellyel együtt tElepúlt. Az emele' gozás olvasóktól elválasilatt lúveleteint*, i t t a mertnyetetig étö Dolfsorokon Uwel 2000 kötet raktározható. A sötétté pácolt nyílásszár*, sí egyszínű, világos falak határolta térben a lépcső burkolatának élénk-piEGsa, a natúr-világos fafelületek a szanyi iHetoségQ Téka állványzattal kellemes eszt é t i k a i hatást keltenek, amilyben a gyűjtaiÉny - sajnos, kissé kopottas tarkasága j ó l érvényesül. A msdo-HC csoportot a könyvtár látogatói az elsfi s z i n t t ő l , a bejárattól jobtita közelíthetikreg,az eneleten a kézikönyv tár gyubb ÉnfeklSdésre számot tarldrarnJezvenyalkalnával, Bint a nagytere* kiegeszite nézőtéri részére van szi*síg. A szakmai isrerkedés első és elisnerő goniiolats kétségkívül a közös t a nácsú község lakosságáé, amely a közművelődési célii félti)[Us-beruházas srf- pára nea éppen hálás idoszakBan, E nyolcvanas évek könpén áldozott, s áldozatát továbtn BO.000 társadalai KD*aorával növelte, kUvethetfi példát

S * v t t . ( i D Í 5 i KÖZPONT KÖNYVTARA

i

V

a á_TAiAnO5rfrvELÍWÉSIKDZPtWI WWYVTÁR*

J

i i

Lz "OSSZTTRV GW" •unkatársa, D az újabb középületek satréha, éní tészet

és szervezése a településtípus atlaga f e l e t t i szinten végelhetS, a nar oalíl e t t galéria igénybevételével 9 további 10-15 évi gyarapodás is befogadható.

A ház könyvtári ellátás szervezésére rendelt ""balszároya" - vél juh nm egyértelműen a tervező Miatt - minden világossága, eleganciája •ellett; a szak^ i aeggondolások oldalárul vitathatü T v i t a t o t t •egoldásnknak harnozája. 2

szintes/ negnldásokat 1000-1500 n

al^terület

f ű l ö t t j e g y i i . Egyetéctés-

sel. TisiflszBntiBrÉn, a C típusú köziBjvelfldési könyvtár esetében a

gyűjtés,

feltárás és az olvasószolgálat nü vele t e l I 16 szakalkalnazntti nmkaidúfedetatás-tanácsaűás Bar szintenként igényel könyvtáros jelenlétet. Ezt kívánja

Tervező és úzeaeltető szavára különös figyelmet követeifi probléma a szintek közötti kapcsolatot biztnsítd iépcsű elhelyezése, liszaszentinrén tectnikai

megközelítéssel azonban a középen elhelyezett és a kb. 70-70 n

nyemtk egyszerre, s együtt fpgaiíiatú, fogUlRoitatható. Tdvábbá egyik, szin-

A ház fölöszintjen, a könyvtárból i s •egközeltthetQ klEditerBa künyvtáti

neletkepzés további hátrányai ezzel a lépcsövei az i zavElt köteteket elosztó könyvtárost és a lépcsőt in t /öregehet, nehezebben •ozgofcat / egyaránt érintik

zatot, hogyróvelíklésiház jellegű intéznény építésének gondolata nár 1906ban felmerült, 1957-ben ismétlődött. A volt gazdakör épülete, amelyben ügyéjszakáján l a k o t t . A rekonstn*qni terveit a községi közös tanács nár 19SJ. sén hagyta júvá. Az alapozási njnfcák 19S5 tavaszára fejeződtek Qe, a további építési ntfveletek

a l i g több nini egy Évig tartottak. í

generalkivltelezés

feladatait a helyi tanácsi apparátus a tisztség viselet irányításával látta OKA 1.5, a negyei KöznCivelSdési Alap D.2Í « t

támogatással fásiesedik, a cél

a Ptgyei HaziüzHii Vállalat 200.000 Ft-ig, szstélyi szánittíQÉp vásárlásával a Tisíafiffed es Vidéke Af(.S2. A ház könyvtárral, külso-belso negjelenésével j ű l i l l i k a negyében 1901-85 között e p i t e t t , átalakított, bOvitett köznövelodesi Lntéznenyein^ sorába, Etéltán ad okot a helyi lakosság büszkeségére. A rfködtetés, uzeneitetés könyvtári jelenét é5 közeli jövűjét az AtK szervEzetben könyvtárra háruld funkciók teljesítése képezi az e célra kétségkívül síűk alapterületen. Csak a két szint Biatt, olvasűsiolgáláti és állnnányvédeUu indokok alapján megoldásra vát a nunkaidGalap bdvítése. WB5" kdnyvtártechntkaj feladat a

M

lzgal-

gyűjterény elnelyezésebefi a tétDeli adott-

ságok, a berendezés á l t a l nyújtott lehetőségek és a könyvtárpedagogiai f e l -

Hogy s jelenlegi üzeneltetGi.s elsősorban künyvtártecnniiiai gondok senynyite voltak elháríthatok a felújítás korábbi, íflleg az előkészítés fázisaib3nr na Bár kíOerlthetetlff^;. ATTŰI •eggyözfidtunk, hogy s tervezés és júválB-

gyis nüveleteibol a knzreíCWxti Könyvtáros jelenléte hinaradt, a l a l ó i a t l központ vezetőinek ez ügyben elsfi tiszaszentimrei látogatds^or aác álltak a falak, a könyvtárosi szataia a berendezéstervezés és a beköltözés omkáibol részesült csillán. A viszonylag ízük i f d n i érdekszférán kfvul az ünneplés

Összegzésként, a létrejött patenciális érték elisnerése í e l t e t t figyel«et éroeael, hogy a tervezői program megíogalnaiása, az elkészült f e l ú j í t á si terv jóváhagyása a hálázattál elszigetelt körUlaények koíatt tortént, Így a szaknál értékelés során fonBSlŰOÚ, •^glehetosen vegyed benyonások

13 -giamaíSABíssTn s j ajtfsö^suaiaf iiaiapBazs 9iat

pedig a tervezés vgalapmására" /Choinohy GyöiO = Könyvtáros tudott, hogy a tartalfd-nÉnóségi nufca fontos vgha tározó teegy gOatt könyvtárban a tájékoztató i u * a színvonala.

ntjából ne» aindegy, n

Ezek s gondolatok késztettek végül is arra, hogy kol vel - tia nem i s a legtakéleteseöB 11511111 - Kgfirátjáljufc n

* tíjékoitatá rajr*afi* nagyon sok asszetcvfljB van; t 3i állcoanv Binósése, reltártságánah szerveiéttsege ás s tiai&txtt

3 kijnvvtáros szaktudása, egyéni tdjékuottsága.

ként rögzítettük. Ide a adott válafiztitat, BElyE^tct egyetlen jnfomácTús anyag egyszeri ftas2naEatázítás, adatszolgáltatás vagy péloául a katalúcpis segítságévEt egy adott

ű

•egkeíesése, egy-egy l c i k o n adat, vagy esetleg egy bizonyos nŰre vpnatkozó inforaáciú. Könyvtáros

nyelven tehál nlyan t é r o é s * aselyehre -egylépcsős"

£ t , «lyek megválaszolása két vagy többlépcsőstevékenységetIgenyeltek.

lyawk.: az egy témával kapcsolatos irotíalonajánlás, egy bizonyos szamai émfc aegválaszolása, a* plvasási tanácsadás

vagy az analitikus katalógus-

on való keresés és visszakeresés. DE ide soroltuk a tájéka;tatásban gyakran való anyaggyűjtést i 5 . í harmadik csiipnrtlja a kutatás került. Ezen a tevekEnységen valójában oss?et£tt sdatgyújtést értettünk. Ezzel a fajta tájékoztatással a f e l é r é s

időszakában I H I vált gondunk. Egyetlen alkslomal kértek tőlünk egy táaabinl i f i g r i f i i t a hentes helyismereti veit: Heifitüf iwnkásiKizgaUöra vonaöiaió I o r n i 5 i u * * a l - cikkedet, tamlnSnyokat, könyveket vagy egyéb uQkmentuKi-

» vizsgálat egy hónapig t a t t o t l

ás a gyenie*konyvtári tájéköílatásl n » jegyeztük. A nétést egyszerű n t o l t íelwrSlapon -stcigutáiassal" wegeztük. jelöltünk K g : t

- s i ^ l y e k r E , ese^nyekre voiattüzí (ájékmtalás és - egyöi különleges, a fentiekbe m

tartozó tejekoz-

legalacsonyabb egy pénteki A j e l z e t t időszakban n i ebbSl

egyéb tájékoz ege inclukolja a viszianylagoSan nagas i n x(aln: áFúeklG' -ásók kriiéle-

íB

tiségét, a p o l i t i k a , a

napi élet iráii t i érdeklődését a U18 táraadalM-

toományos tájékoztató

l y i t j a . Viszőni

todcmany lénakörében f

a könyvtáránál

gazdag állománya és az

•aktájékoitatás jó SJ Jnvonala.

atos tajéfcozt,>tís

ioa,

- szenélyekre-eSHi•ínyekre

- egyéb speciális szaktájékoztatás

79.

Ebben a csoportban legjelentoseoo a konkréttótébankért szaktájékozta (1DQ), valanint az egyes személyekre és esenényekre vi

voltak az a d a t * , i u r t ponto kiderült, hogy egyértelnCen a

A hát vegén fele amyi olvasó kár inionnáciút. Hint a nét elgfl relében. Intéményiirfcneri a vizsgált időszak

átlagosnak tekinthető. Í B h3 arra

táci kiadványt*, olvasőoályéíatc* össieállítisa, a helyisnereti sajtófigyelés, a beszerzési javaslattétel, az olvasomzgaliHk segítése, a különkalalúgrffiája stti./ gondozása, talán sokan i »

a legirlgyeltetC könyvtári tevé-

kenységnek í t é l i k a mi tújéknztaU szolgálatiadat. a felperes teniszetesB* neo tidonányos inénnyGl készült, erre valúdan '- £s r d is csak aíSÉle önigazolás, ha-en a , értékelésének fontos eszköze, nellyt

Hegedűs Airiaaária

sége nincs szoros kapcsulBtban a! oktatással. * "vezetők" n « véletlenül keS ezáltal a világgal /és ezen keresztül/ öraagukkal kapcsolatos kérdéseiket, többször csak araiyit tettünk, lűgy - az előadok és Egy általinfc előzetesei 1

ösgieállított -ISraOékek ' c. szaveggyűjioény segítségével - értelwiési keretefiet, ahat löietséges vaít - bér ilyen eset ritkán aűooott - értelpezá-

í Eüdszer erafeényefcápp íntemfv, gyakran az éjszakába, a hajnalukba nyúló beszélgetést*, viták alakultak k i . Igyekeztüi* végérvényesen somit sea l e i a r o i , -

ahogyan B világnoz és ömagunkhoz való viszony i s lezárna-

tallan a halálig - , h a m irtiábD újaUi és ú j * * kénléseh n

Végsű céliaéí a kérdésfeltevő és válaszolni akaró e ízé az e*eré, a*i na. zárja nagára saját -ajtaját", n

|túl elvilasrtiitt a j t * , 3 gyerekek Krtek beszélni, véleaényt illegtél,

jósfcríil és üregükről- NuKsah intellektuálisan, ha-

leg is reflektív visrony alakult k i . Nemegyszer kinentiatott a rakran szégyenplr övezte felisucrés: csak ahVar vagyok, ha a Má

- ébreaitfl - reggeli "ráhangolódás" a na

sport játá

- reggeli - délelőtti kötött program*: k i t filwetitések, előadok

- ÍÜnidífe roQlalkazasök, a

tatlvprogr

nanuálts technikáK elsajáti tasa,, ÍOtÖkÉBIÍ v í t o a f e l f a t r f i és enMkutat ó aé•tak, üíínja - kiscsoportos vagy plenáris fogl slkoíás* - "logsszrekor" (szabad válás b képei - f*J3ZDrfp3Jkij

ű

- esti " á h i t a f (beszél g.

tes nyenyecéjej t.

- kiscsoportfoglalkozás (a bE^^élgEtás cálja egynás J D U neoiawrese). A Sípold Hacskakű •:. Ga?dag Gyula lilfn megtekintése,najd tébe nyúlóan. Zambon Oltú csillagas; isiErettEtjesztö eBadúestje.

tés a jellegzetes3égekro*l. Ezt követően vendégürfc Takács Péter(a

lulán

BGYTKf történél™ tanszék tanára), aki a »áros ás

A délelőtti té » folytatása kiscsűportna

Sár-

keretben.

fcányttészltés a zenetörténet világaira kalauzol bairit*t

te gitárjával.

Egésznapos ki rándulás a szatnár-Qereg: v .dékenaut

ú-

ájáodl készült

elfiadás megtekintése. Beszélgetés a darabról. lelett

lután

Beszélgetés a h i t r ő l Kamarás Istvánnal ple.áris

»g!al-

beszélgetéseken a téna íoly népi hiedelme(., babonák világával isnetta

te

Loue story c. f i l m ; £jsiakai barangolás ,az erdOben

lelStt

Beszélgetés a giccsről a tegnap e s t i f i l n alapján

BeszelQetes az elfizfi esti F i i ' kapcsán kiscsoportos ki rétben. ("Csontvary-jelensán"). Fakultativ progran (röneszméíOKindmaz Pál Cltegyei Ped.Int- Nyíregyháza) Cesjélta Ki rtisi cícBa nyiBán « g t e t t ú t j á r t l , diatópekkel i Husit-

'. Pálíy Balázs újságíróval b :. Irodaim kávéház.

illában a legjelentősebb ki

ilábbi O55zeállitás, amelyben "vezetők" es 'vezetettek" egyaránt i

=ert egy szigetre vágytam. Egy ! olyan érzelmi szigetre, amely hizínyziüc az é l e t b c l . S ugy érzea, hogy sok ember, aki I t t V3lt, hozzásegicett ahhoz, hogy megtaláljam ezt a kis Bzigetet, 6

TaláS azért érette^ítt

j ó l nsgan, aert martint gondolkodtam, nem l e az, hogy másképp gondolkodtam, hanem olyan d-'

..... „oi bisoníoB SlgokönT talán ^j:ía£yon Jo v o l t .

taíc B talán egy Jobbat adtak, mint ami nekan aegvol s egy tjat adtak B egy sokkal

könnyebb fúlsz.EÍiDolni emberi, kapcsolatokat,

_.._„ —_*ir térének tűnik -, hogy ilyen ha felnősz, há nagy l e szel? Un ilyenkor - egye6

BLretaek"fiMÍ- Seomi kotartos a legnagyobb életcél—™

- _,.„

--- -

-

|1 aindannylalT- a tábőrvexe"Béget is beleértve - közér t szerintem ez az a cél, elyért mindia, egészen adg amíg valakit a halál el a válásit, küzdeni kell. nagyon Jónak ériem azt, gy i t t ebbe az irányba

azt, hogy minél Jobb legyek aa emberek között. "Furcsán hangzik ugyan, ebbe a táborba eljöttem, illetve ugy indult, hogy a nyáron elkezdtem Járni az országot s nagyon sokfelé vcltan e nagyon eckféle eBberrsl

nekrűl, illetve volt aki hasonld lépéseket t e t t s próbálta esetleg megcsinálni. S kimndottan leikiismeretfurdalást éreztem akkor, amivolna azért a másik emberért, konkrétan értetek. nagy a másik mit szeretne. Kert nem biztos, hogy megmondja. Vagyis

próbálni megérteni egynést. Ami ugy gondolom, hogy i t t nagyrészt

„. ,„ . , „,„„. _, __k érsek, jnseon eezvtekba a Gaodhi film. Valúszinilleg sokan l á t t á t ó l . S SS, amit Gandhi mondott s Í Ü a ben. hóé? S 0 M u e , g o n d o l j , hogjr a Júnalt By6 l n ia k e l i , a Júoak elflhb wagj utóbb gyíanie k a U . En Így Bondoloo. sérveket, hogy a vígén már aajdhüEjnen Bor á l l t a konzerrokkel, hogy sért bontom i á a koozerreket. Ez ié nhhoi f ü i ő d ü , azért aoaáoa e l . Kert l á t t á n , hogy o t t kinlódtai vele azck az emberek, akiknek vég-il ibontottam, e én ug7 éreztem, hogy én könnyebben nag tudom ceil , s ez s e g í t e t t nekik. S az nekes p l . d r i á s i Öctimet okozott,

••

Szánionra az volt a legjofc

nevetni, Bsípen élni 3 boldogan.

pedig ha egyszer-kétszer kedvenc dalod dudolgato

idézetem i s bozza, ami most találd l a , hoey i t t az erdőben v a l ó n k , s e r t „Ai emberélet utjának felén mivel az Igaz utat nem lelem-' -'ahogy a Dante szöveg Beadja. Az ember a itfiEztusl kor tájéban inkább készteti magát önvizsgálattűi - nem tudom pontosén - ,

1 7

^

azt niezem sz Aprú képek balladája az,

? t ílT t ^

de Tolt néhány olyan intenziv p ü l a n a c , amikor az ptójer ugy érezte, hogy „megfogom a peroat, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeeet." Aztán talán aég egy Idézetet - nem tudom hányadik - kedvenc t ö l t óntól, Jeszenyintől ezarmazlk „tü íügyok, csak álmodom, tlinűdüm, Szemea kékjét homály i t t a föl, Helléxeeen élek i t t a faidbn. k ugy. együtt tla n a p e í ő t L _ _ _ _ amlKop az esber ugy "érezte, ugí'é resten, "ingj nem"neIlékeBén*élek B o4ttányos helyzet gyakran eltbnt. Aztán azért i s élményazeriX volt, sert az első piXLanattól kezave a sokat kárhoztatott és sokseof •egbeszélt tanár-diák ellentét i t t eztán egyáltalán n e a létezett, B et különösen nagy élmény volt, épp eaért a i t hiezen aeo néí azer i n t , de BeöcöBzönöa ásóknak, akik ezt az ellentétet segitettík l e -

tUnlf. 3 hogy egy idézetlel fejezzen be, e í a tábor ÍE ezt huKta

"... sn*,

- S Z Ü K . . . " Cs wts "

A nagyarság lélekszénát tekintve n » tartozik a nagy népek körf: nyelvünHet anyanyelvként mintegy tizenötülllio ssber beszélj. A világ nyelveinek sorában ez a szán ko. a "0. helyet biztosítja száfflurtira. Kétezer különböző nyel-

Anyanyelvünk a nagy nemzetek nyelvérel szegen nem terjed k i kontinenssfcre. Eübfll a tényből többek között az a kézzelfogható igazság következik ,hrgy a?t csak n i aagunk ápolhatjuk /vagy ronthatjuk/. A francia nyelvről t u d j * , hogy annak njvelését, -karbantartását" - a íotrsöalcm vívoanyaként - aa i s tarvények biztosítják. í kanadai Ouefiec tartondnyban vagy nondjuk Algánáhan e nyelv tisztaságát ugyanolvan feladatuk-

is sújtják a nyelvi vétségeket.

ugyancsak nagy gcnJot fordítanak anyanyelvük tisztaságára, fcij nek óvására- frthetfi, hogy erépekköreben a nyelvközösség sz; arányban níi a nyelvnlvelfik tábora. Ezt tudva is elgondolkodtál radoZDk kis csapatát többszörösen is f e l u l i ű l h a t j a . A cél pedi k e l l tartanunk, tovább ksl] fejlesztenünk anyanyelvünknek gyorsult fejlődéséhez való alkalMikqdasát, alkalmazkodóképességéi, kii ezáltal a nyelvrcntás fitnjen válfaja ellen. A nyelv - az anyanyelv - a kultúra hocdazűja. Erwtefc tisztántartása dtnányok í v e l é s e szalontJábúl is az első és legfontosabb lépcsőfok. Az egyértelnúséget hordozó nyelvtisztasápnak pedig van ellensége minoei helyenként a£g a ktinyvtároan i s . Közotiveloaesí intéznény lévén tehát ki résen i s feladatunk, hagy ezt szóvá tegyük.

w

mérlegét. U y a . sajátosság p l . .

sietten a magyar nyelv képes kifejezni a felszólítást ai ige ninden szenelyáben - egyes és többes száoDan egyaránt, S5t, az úgynevezEtt tárgyas igék esetében arra is alkalnas nyelvünk, hogy vágzAdéselvel a tárgy általános vagy

'vdrjál', i l l ,

1

várjad süt- alakban szerepelhet, nelyek bdzül at utóbbi a l

tárgyas alak. Mos a "baj" dtt keídfloik, hogy igéink egy résie na. wgannangIfira és ne* a vár i ^ h e í nasonló "egysierű" tA^alhar^ióts

végifidik, hanem

is vsgytrfc! Üsszejoveteleinken, értekezleteinken, nagáiCeszélgetéseiEfe során,

" . . . tovább te.ilasszük lájél-oztatji ramkánkat." " . . . ezt az aljasságunkat is torlesszUk." " . . . flt Í5 eleresszük E^lután." /értsd: nalasztjutc, lejlesztjük, törlesztjük, eleresztjíW Hint céloztas rá, frdsüan szefencsere nen jeletvisk Heg ezek a súlyom nyelrtani hibák, ügy látszlk.-írásképük riasitflan t a r t vissza «int*!yájií*at 3 t t ú l , hogy papírra vessük fcet. Tudnunk k e l l azonban, hogy szobán ugyanúgy

jelenik neg a nyelvi igénytelenség egy násik változata - teraeszetesen /r sajnálatosan/ nen csak könyvtári dolgozóinknál. A határozott neveli nelli s e r t l , elnagyásánil van szó, 31 alábbihoz hasonld tsetekOen:

Hág a Művelődési Miniszterim tntéményei is "takarékosan- nevezik meg « g kat több esetben, p l . : -Művelődési Wnisztériun Továbbképző Intezete", HM Könyvtári Dsitálya s t t . Van persze helyes "egoldas is - így: S határozatot kapják: - a Politikai Bizottság tagjai, - a Központi Bizottság t i t k á r a i

Apróságról, figyelnél kívül hagyható nyelvi jelenségről "takarékos"

Kérdezzük seg nagyrabecsult elődeinket, idézzük könyvtáru* riívaddját, dést: "Mi a határozott névelő használatának főszabálya?" Válaszaiból néftány gondolat:

M/K,.,. „,: -. knt a fenti idézetben ealftett "Megyei Tanács e l i ö t e t r ö l szólunk, vagy csak úgy általában az nrszég báraely oegyei tárcsának elnökárfll akariEfi "határo-

Erdösi Sylvester Jáno^ költő és hiüliafardítö kitöró ^g hajoúnán, hogy a nagyar nyelv nÉvelűrendszere hasonló nt a görögé. Oröiie jég inkább lokozűdott, mikor a klass igvarra történő átültetését éppen e névelflk BÖrognóz has

HI negíiTii - teljes sikerrel - az Evar- £ verseket aztán, te r a i is » őket ncgilletö helyen, de a kiadvány végén

k i is nyontatta. Qjárásat a következőképpen indokolta: "£z 5zioi*árii«Dt,

stv&it h l v j i * segítségül, aki Sylvi

jsúlyazta, hogy a mi nyelvűikben éppenúgy megtalálható a névelő, mint a gSríbBn, majd megállapítja a nyelvtanba- elfoglalt helyét és lasmálatánaK szabályait."

/)/

A felfedező jogns büszkesége szúlal meg az Újszövetség megjelenése után.

íjéra nagyar nyElven mindenféle verse iszukájából fenti példáirfc

\«lfi s t i l i s z t i k á j a temeszetesen változott az évszázadi* sor&i. Az i t f o r r i s r f tanüsása arerint a^nntan éppen az általunk vizsgált bírerkezet névelőjének fui*cioja nei - vagy csak alig - okiogilt Syj, ts: Az elsfl foFTdsnú Szeme Uadár Sytvester-tanulnánya. Belőle idéa a birtokos na* személyes névoas, hanem egyéb sió /njnt lenti pélí 5 /,

a návelfl tiasznSlala /Sylvestemél/ általános: »es ai tengher-

y nrntanárii: £ tenger nélysége /es nen: tenger rély5ége!/; a Jotoán sik forrásai a Nyelvüvelfi kézikünyv /AkaO.Kiadú,

19B0./ EmeK iDe-

telezfl a /hatarozntt/ nírelfl olyankor, ha a birWkos j e l i S . . . polltiliai egységet je)ol6 állaoiév, tá^gységnév... i n t á í ^ n y n é v . . . c l m . . . stb.

A Hagyat Népköztársaság k u l t n l i l i k á j a i * Tiszántúl ipartelepei; ai Egész-

ségügyi Mimszlérivai felhívásai a_ Tár3a&lni Szemle szerkesztősége s t b ^ '

eflillapíthatjuk, hogy egy-

értelaűen hibát kbveturti =1, árukor ugynonű "megtakarítjuK" a határozott néve l 6 t , "rövidítüi*" .agy "csak" r r a figyelünk oda, A birtoKos jelzSnek tartóikká az említett és az alábbi e s e t i b ő l a névelő- Elhagyá&a tehát nesi lehet a nyelvet használó egyén hangulatinak, onkényeshedésínek függvénye: - Minisztertanács tanácsi Hivatala.helyesen: £ Minisztertanács Janácsi Hivatala;

- Városi Könyvtár gvernekkanyvtár-a. Helyesen: A városi Tanács Qyernekkmyvtára; - Ünnepi Konyvnát cenoezvényei.

Helyesen: Az Ünrepi Könyvhát

íendené-

- MezSgazaasáB kivalö dolgozúja. Helyesen: A MeiSgazdssag kiválű dol-

- Drsiáffis Síéchenyi Könyvtár Helikon Könyvtára. Helvesen: Aí Diszá^s Szédvnyi Kinyvtír túlikon Könyvtára; - Olvasó Népért h í r e i . Helyesen: Az Olvasd Népért /az iaEEt folyúititt-

A fenti példákhoz hasonló nyelvi vétségek sora sajnos Qég tovább folytatható lenne. Ehelyett inkább a jelenségnek nár-rnár a nyelvi struktúrát énnto veszélyére hozunk f e l egy példát: A Szolnok Megyei Héplap 1906- V- ?9-i siáwban olvasható ez a hibás mondat: " . . . példamjtato tevékenységéért GyerbSt cs^t a határozott névelő hiányzik, de a tárgyas igeragozás rendszere hagyása ellen Sylvester János tilt^cozns. Mi sen telvtüf^t Másképp!

Hát nég ha az i l l e t ő a nagy nyilvánosságnak szánja gondolatait...

Verseghy Ferenc: & nagyar nyelvrondnttana/ 3 . Í . / 19. o. Balázs János: Sylvester János és kara. Bp. 195B. TanKönyvkíadú. Szatmári István: Régi nyelvtanaink és egységestiifi i r o d a l q i nyelv

KÖRKÉP-KITEKINTÉS EGYÜTT KÖWIYEBB 5Z0CULIST* BHIGtoOK ÉS »Z l(

'A f e j l e t t iníoniáciOBíadasáB nem annyira közvetlen k i v á l t ó j a , Hint

inkább feltétele a versenyképes

A 5ZIH Karcagi Gépgyárában i; könyvtár, mely az üzra és a Városi CsoKonat Könyvtár OE^llapodása alapján j ö t t l é t r e . A könyvtár e l l á t j a az üzeni könyvtár feladatát, valamint a kört á r i szolgáltatásaival rendelkezésre á l l .

Egy könyvtáros heti kát t e l j e s

lajnkanappal, közsl hat ezer kötet könyvvel végzi leiadatát. - Ennyit e í d l j á -

• i n t nap olvasható a sajtóban, hallható a rádióban, televízióban az a stat i s z t i k a i adatokkal alátámasztott "bánat", hogy csökken az olvasói lélszá",

is hangulat. £z így igaz!

gyik oldal a kultúra " k t t e t e " ;

l e g y e n az k D n y v t a n s ,

vagy népa^

tben e z t nes i s l e h e t k ü l ö n v á l a s z t a n i / a z a f k i t t lehetőségeivel;

lvs5Ú,

vagy w v e l f i ű n i vágyd /n^a vágyő/ pélOául üzaBi dalgoíú.

és a könvvtáros hasábjain m i is olyan regen olvastattirts- és zve szataiai alapállásnak is tekintek - "Elenyészik az a könyvtá

dekeben, hogy az nlvasni vagyok bejöjjenek a könyvi a könyvtárosi

h i v a t d s egyfcori neghatáriKásál. Új

« B a kurrens infomacldk "tálalásához" i s . Ez nini

•unkát igényel a Könyvtárostul, és ez így természetes. Nincs két eqyfanaa könyvtár, sínt ahogyan niras két egyforoa könyvtáros 5 ^ . Mások a lenetőségek, más a könyvtáros egyéniség, oés sz olvasok összetétele. Felmérve a lehetőségeket, az igényeket, afcörfiyeietet,össze k e l l ereket hangolni. Az ü ; n i könyvtár olyan könyvtártipus, amelynek sikerültet a mnkásokat hogy i t t a felnőtte* aránya neghaladja a fiatalokat. az -olvasó —fcáV az üzen terelékenyséoét növelfi tánveriifcnoz tartozU,, k e l l , hogy legyen, i l l e t v e kial^tuljon benne olyan infaraaCtobefagadúi beélléseken elhangzottak értekelésére, lÉrlegelesere és vélaiényének kifejtésá-

asd nea jrotíaliat vác a k r i n i t o i , hanem gyönyört, szórakozást. Hég a s tos, csak a rejtvényre kell koncentrálni."

tgínylSkWz, relhiísználákhnz. Ezek a csatornák kereaitnetszetaet, nosszüság*3t tekintve nagyim küliirtiózoel' lehetnek, a j i s előfordul, hogy elűugulnak és újta aeg k e l l nyitni azokat /például erKölcsi, anyagi felteteleket

* brigád v á l l a l j a ,

hogy £i

tárnak; egyénileg vagy közosi

dalai müvet; résztvesznek a könyvtár rendezvényein;

a br-igádvezetA

félévenként negbesiéli a könyvtárossal

a!

andigi olvasási kultúra

fejlődését* a brigád á l t a l patronált szegélyekkel /nyugdíjasok, gyerekek stb/ igyekeznek negsrerettetni az olvadást; igények alapján javaslatokat tesznek 3 könyvbeszerzésekre T rendezvényötre. » könyvtár v á l l a l j a , hogy a bripád t a g j a i t , családtagjait ellátja ta igenyelt irodaloaiál; a brigádtssok i l l e t v e caalddtagjaik tanulHányalhoz oiztosltjs a negfelelö szép- és szak irodaija t ; negyedévenként "Gyarapodási jegyzéken" tájékortatja a örigáoot ai üzeni könyvtártH érkezett ú j kónyvekifil; hetenként cseréli a? üzeni kantinnál kihelyezett "Új könyvek- tatolm a í r 155 irodalait; ainden könyvtári rendezvényrűl •eghivtit küld a brigáfrak, vagy plakátokon tájékoztatja a tagokat.

fbbűl B brigád ütötte « g az együtbiCKödési negállapodást. Közülük 130, a többi szocialista brigádbúi 54, összesen 234 fű iratkozott be a könyvtárba* Az év folyamán - kulim erre a célra sokszorosított nyomtatványon renth kölcsűníütt ki a könyvtáEtiol. A teljesség kedvéért mind 3 19 szocialista I b i szokások, a«lyek lehetőséget adtak azon kövatkeztetósek levonására, aaelyek a további (inkához - szerzeoényeiés, katalógusépilés, figyeleszoloá-

M év folyamin az üzen szocialista bfioádjaibd] 2J0 Ifi kerrete fel a

EbbSl! Filozófia, pszicholűgiB té-ájút TárssdalwtuoMá ny

'

15 kdtet V) "

csünzott •evei', mind a reodezványörar való részvétel tekintetében sokkal ahkintve najoneii ninden brigád felvette a könyvtárral a kapcsai a tnt/. Ha negvizsgalm 3 szánkat ás aráítyosan lebontó* napokra és ^zaiélyAre

SWinyvet olvasott e l .

tárakban és 10-15 könyvet kölcsönözve e l l á t t a a tagokat, azok qsaláoj á t olvasni valóval. Ne* követhető ténylegesen, hogy hány ffi, mennyi könyvet olvasott e l . - Egy-egy srakkHnyv például a "Miszaki táblázat"-dk vagy a "Gépipari tecnralógusok zsebkönyve " szinte állandóan használatom mjikaeszköz,

f e l r í t t szepiroi»liii könyvek a lenkHCeaeltebbek. * gépgyár profiljához pcsolódá lüszaki szakkönyvek beszerzése kívánja a iegragytűi odafigyelést

Sokan kölcsönözni* ovEneieiknek ifjúsági irodalmat;

SÍ ere tik a törté-

nelmi tónájj káiyveket, útleírásokat, i mrka jellegébűi adúdóan, valanint a p o l i t i k a i oktatásra járok igényéhez igazoddan viszonylag iKBjas a társadalomtudományok körébfil kikölcsönzött k ö l e t * szána. A nonismereti- es luveszeti ténajü könyvetet tooCfiyire vetélkedőkre valú

Ezek a kblcsdníési adatok i a a i

ljes üzeni könyvtári oitaUk, tiiaien a

legtöbb nJ5z*i irmaira t igényifi felsfifokii végzettségű u a k s t e r - aint ve^eta - no* lenét tagja a szocialista brigádoknak, ugyancsak hiányzik az adatohOűl a környéktől járú gyerekek, felnőttek nápes csoportja. A gyűjtött aflatok alapján nintíen brigád í r í

bibliográfiákat készíteti, irodalnat biztosított. Egy-eny Driaád á l t a l patronált osztályn^. vagy ovoaÉsesopoctnak gye™ntámtiat. Ajándékéról /legtoob esetben könyvet/, valamint emi-imivalordl,

táse remtlkezésíe bocsájtotts az autóbuszt - lehetőség adód kapcsolódó könyvismertetők, ajánló bibliográfiák keszítésáre, melyet a kdnyv-

űú a kapcsolat az üzeni könyv terjes; tokkel: a könyves ünnepeken közös akciókat szervezüi*. Például az Ünnepi Könyvhéten a "Könyvrfil-könyvirt" irod a i n rejtvenynűsort, könyvkiállítással« * "űszaki-, nezogazoasági-, környe-

Monyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthatni a továbbtanuló felnőttek azrithoz a nehezen beszerezheti szakirodalni könyvekhez, xerodásolatddioz, nelyet a hönyvtdi- kér neg száHukra. Renfiagyá nódia a szocialista brigídok konyvtártKi vald bevonásán* az e l « i l t évben 2J fővel Begalakult uremi Környezet vedelni Klub. Mint könyvtáros tagja vagyok a hluOvezetoségret. így közvetlen, élC kapcsolat alakult k i .

•elynek íalyaMtosságát a imkalerv szerinti program biztosítja. Kettfi telével minden brigád képviselteti magát a klubban. A rendezvények müs. illetve ismeretterjesztő jellegűek. A k i í r t pályázatok, ötletoörze, kei rejtvény sto. szükségessé teszik a résztvevők száotira a szakirodalom o3

•ényk&rt

a

könyvtár nlnden brigádnak b

irodaim nangulatol tereetve. (Legutóljti Fekete Gyula, az fntazövetség a l e l -

Béhez ötletekkel, Ja.aalatnkkal segít a könyvtár. Közös m k i n k alapja a bizalm. a seoítOkászsáB, "elvet B Í Uzea vezetfli

A SZOLNOK «GY£I TAKtó lERVEZÖ-8ER"WliŰ V4LL*Hrit«K

ÉPlTÖIPWH SZAKKŰNYVTÍfW Napjainkban 3 WilönbözS szakterületeken hatalmas ínfornSciós anyag /í dat/ halnozodik f s l , Melyek résztteni ismerete a szakeafierek Mindennapi P kájához elengedhetetlenül szükséges. E helyzet iifibeni felisnerése szükségessé, hagy

tette

v á l l a l a t u k n á l 197ú-töl függetlenített kbnyvtáci&t al

kalmazianati, alnne* feladata a tervezési nmfcához sníoéges szakaai infor ciós anyag iűöbeiu DegyűjtéaeN feltárása, naprakészségének biztosftása. Künyvtánvik i l y f n vmatkozástian az Építőipar területén a wgyében egy

tve a gyűjtűkör igen száleskfirG, siakMtiyvek, szatwínydi /országos és ágazati/, gydrt^nyfcatalúgusoft, szerftezettervgyQjteBenyek, f o l y o i r a t i * , / b e l - és

teilroldi/

tervezési segédletek, v a l a i j n t

rfllalati

i r o d a l » , é s z a k i iranyelned és o ű 3 « * i Elfiírások. A szakkönyvek példáVtyszáBa 3000 kötet, ami a v á l l a l a t nagy^ágrműjéhef v i -

EzekrSl szak-, ci»- és tárgyszúkatalnSus késni!, együttesen segítve a

A könyvtár jelentős reszét a segédleted alkotják, amelyt* beszerzése, érvényességének figyelése, a meg fele 16 szafceWiernez /épitész-gépász-elekta

Wtian a szerencsés helyzetben uagyunfc, hogy nincs évenként Beghatarozol Besieczési keretünk, ez elsősorban a tervezési segédletek tekintetében l é nyeges, hiszen ezek, az esetek többségében korlátozott peldányszáiÉian jeler nefc l e g , a benrijk található információs anyag nagy százalékban a tervezési hogy mi és nilyentisszggbenjelenik neg, Temészetesen beszerzésük rainden

Kapcsalatunk van

a fÚMJSZ Könyvesbolt-hálózattal, valaaint a Hiszaki

KiinyvártriQzzal, amelyek iüOben értesítenek a varhalúan lEgjeleno ú j szakkönyvekről. S a j u s szakterüleUinkün /épitCipar/ eléggé kevés ú j , vagy á t -

, eOtiűl 5 kultöldi /szovjet, frantsszeti j e l l e g e k , 5 * ábtával,aiu van szükség a néoetnyelvü Eolyoira-

A könyvtáros napolKíséri ezek «izgfbát, beszerzését, a tervezoknöz való ldfltEn i c l j u i i s á t /lehetőség szerint mg a hatálybalépés tdípantja előtt/ valaA hatályát vesztett tarvezési segéületeliOBt bizonyos nennyisegű példánysza-

&*vz, nogy e teculften az állaoány fünel teljesebb legyen, hozzájárul ai a s/erzödfe, nelvet az foitósügyi lájéKoztatési Küípont debreceni Inforrtcifc

Irmöjával kötöttünk. Minden Wilon értesítés r í l k ü l az újnnnan

«g-

jelenű és gyújtOktirúnkben tartozó ínConfécids anyagbúl bizcnyos példanyszáIiayeinetlenségbSl Bdöaú hiányosság. A szabványok érvényessége,elévülése j ú l kav^thetfi a Szabványügyi Közlöny alapján, a szifcségea peii&iyazán* beszerzése - a; »GZ Szdniánybol t b i l - a szakterületeken végiett kürüíéSsel. Ezekről katalűgus késiül e»elkctlt sorszán siecinti elhelyezésben, míg naguk a szájványok szakrendbe ke-

porloaítva rögtön tovabbítj

anyagokat is FÉ évenként jelen tetiűfc ma 3 könyvtáros sze hesztéséDen anyagát

valaunt az ú j rendeleteket

dánygiá

vezo i l l e t v e riszaki elleno

a "Műszaki Ti

szabályiatokat, annyi pél-

A v á l l a l a t i iroda .nat, a kiil^rléle ü j épltoii a r i anyagokról, eljárási

n

52akeitieEek a ninkájokkal kapcsolatos tálában klv&Bét; közölnf \ a könyvtára ' anyagból ke Könyvtárunk e l . i eg rfrt könyvtár, azért csak elvileg neit ez ncn jelsn-

t i ast, hogy társvál álatok, vagy kívülálld s-zenély^ részére nes kölcsönzüf

latainkat átaíjuk, k i c s e r é l j * . Nen tartozik szorosan a szakKönyvtár felaoaöiörebe ugyan, ote a vállalat köziüvelodést nagynertehben elősegíti a különféle kulturális rendezvények szervezése, a vetélkednie, kiállításokrendezése-Az Ünnepi Könyvháten vagy a Kiszaki Könyvtiúnap alkalnabúl kbnyvárusftáat is szervezünk.

LÍTOGÍTÍS «

fafar^jj amatőr tajv^szeti kör tagját tervezett NSZK-beli h

* kbipontja. E kisvárosbúl tettünk kirándulásokat

afaragóink Harseuirtielbentfolgnztakés i t t á l l í t o t t á k l e l a város emekkel díszített altatásaikat. Én a tolmácsol ival valő besTélg&tesre. Tapasztalat

nelly* varázsolják. Hívei pedig a családi hazak telekigénye nagyuOH, e?ért j á r , hogy egy£5 hü^epületei csak járnűvel közelíttietűk aeg kényeloesen. Ez

a aegáHapítás a kfízpontOan ethelyezett városi könyvtárra is vonatkozik. Könyvtára egyébként nigy van a városok: e t t o l egy a Cl333 K gazdag ibuakt Könyvtára, egy-egy a katEilikus, i l l e t v e az kaz^gú, egy pedig a i é k í t e t t nyilvános könyvtár. (!*» vo •áciút szereini az iskolaifcönyvtátakrol,ezért a i i i i r o l ne

ra nyitott városi könyvtár a teo-plom árnyékában ületeinek borába. A hajdani mezőgazdasági település h

hogy a könyvön t ú l az ísnerethoroazók legtöbbjét (száaitogép, videotettoi lakásukban sajátjaiként használhatják, 4 könyvtár csak akkor csábító száju ra, ha szolgáltatása künelkert. A neglátogatatt két könyvtár egyikére - éppen a tiarsewin-kelire - ez a állapftás nta jellemző. Az egyetlen helyiségből álló biDliotéka ugyanis Bi össze 96 n

?

alapterülettel refxJelHezik. Raktára neifl lévén, a llfiOO kötetny

könyvet 3zab3(*>alcakDn lelyezte^ e l , tematikus reiKJszerOen. Szerény le*ez kazettanyűjtaiényen t ú l egyéb rfdiával (vioeoiozetta, sjámítogép) neo i s

tiWj társafelH]

A könyvtárnak egyetlen fizete t t a l k a l s

linkhoz képest rendtfvül kei l a ) . A tanulű.. Bintegy 20 %-a könyvtdrtag csi^tán, s

lakosságba]L a la nőkről i »

Renqbzvínyeli - ÍSleg a gyeretailvasi* Könyvtári úrák szervezés

toiratliozolrt fáríinlva-

kaptam siámára

* . Évente Wt-

i;ú kérfláSETve a könyvtár*TuetírtS e l -

használatát sosen a pedagdgus, nanen a könyvtáros ofjtatja be, E foglalioizá' sak c é l j i * a l tekirtvE sem azonosak a ni könyvtárhasználati urainkkal. < legnagyobb érdeklöilfet a gyerekek szántíra egyébként a lolydiratdi és a képregé-

nyek* jelentik, a felnőttek szánáta pedig a közelnjlt türtáneliö regényei, chykiaentunai, a szakitai kttnyvek és a krinik. Hilcaünzési díjként 10 pfenniget 5záoltanak f ö l kötetenként.

aAi egy idd után bevallottan js a gyarapítással azonos kötetszáflú apa-jztást jelent. A kiwinás egyébként a gyorsan elavuld 3Z3kirodal>at é r i n t i -Ejönen kizárulagnssn. Cél i t t i s , nagydob könyvtártan is az, hogy kurrens jrodalni anyagot biztositsanak odnoenkoi: az érdeklődéinek.

g egy «glepo dolog: e könyvtár a a i értelezésünk sze ásítja, a felügyelet

•n üküdik p l . 3 könyvtárközi kölcsönzés, vagyis

nek, rangjának és nelyzetének t e l e l neg. Könyvtára a n i lehetőségeinkhez n ten: ultraroüern. Beme a szolgáltatás, a kényeién és az esztétikus olyan összhangja valósul peg, a e l y a könyvek és más vediák számát tekintve « s t •úr egyetlen családi fészekben sen képzelheti e l .

a négy szint nyújtotta több ezer négyze i legújabb vfvrényait 15 nagyban foglzlú ts álnaii* retovábtaját l í t j u k e könyvtá nnden fontos adat siánilúgeprE keriilt - a pa irigység fog e l temünket, Szolnok megyeieket. Erorrtmyonásra kapft3t infor•^ciút ugyanis a könyvtári tag, m i a? idávsl vald takarékosság neUett a taetjkus /és nessz^enöen esztétikus/ elrende^se úgy, hogy a i olvssdtenne'

akkor alndent könnyen negtalál az "utcárúl betévedt" egyszerű alvasá. Apro-besétál" a tudomány fellegvárába, s észre sea veszi, M r i s olvaab lesz t t Ifile,tfagyha naii, hát kölcsönző, aoi egyre aegy, fiert mindenkeppen a "köz" BfŰjtenényét fogyasztja - demokratikusan. A könyvtár anyaga egyé£fcént a "tribliotnek -- t r l bibliotéka' laritra ta-

E csodálatos könyvtár t e r e i t járva Itthoni gondjaink jutottak eszesbe; olnoki könyvtárosul helyhiányra panaszkodik - Jogosan,

{h Gutersloh-

bnvCT birtokában vannak a szabad temek, nelyet a krinyvtán egységek tart negduplázása esetén sen fognaH negközelítfien soa betölteni. A könyvek lségöt egyébként i t t sa> klvánjiü, 1:

sznlniai 1/ név, 1/ síuletési 100, 3/ lakcfn. Egyéb kérdések k az olvasó txtccl

jogait",flktudjak.

jzűíni a szalonra nagy álnényt jelente gyera^tkanyvtar vanzá gyönyörét varnak hivatva szolgálni. Erre találták ki p l . a nesekosarat i s , •elvbe na a kis srác betömörödik, kiinyvet vesz a kezéBe vagy f ó l t f s ? i a fDlkezd. Ki tud ilyen csábításnak ellenállni? 4 gyeroekrészleg egyábkáfit szlnpán bBcsalogstja, haneB azokat meg is t a r t j a , s j ű részükéi olvasóvá I B V E I I .

A güterslohL kdnyvtár neozetiségi részleggel, artotékával is renoelkezik. Hangoskönyv- és videokólcsonzíjB gazdaQon fölszerelt. Pazar berendezésével és wgas szintű szolgáltatásával - benyorfso« szerint - felveszi a versaiyt a polgári lakás kenyelnével, éppen ezért feltűnő, hogy nágsea tolong üenne arrryi oluasd, mnt amennyi szerintünk ideális lenne..- Vagy csak használtnak ezt a könyvtári paradicsmt? Már csak a kérdea eldöntése celjaWl i s í e l kell/ene/ építeni Siolnokon a tervezett új negyei könyvtárat.

Katsányi Sándor ugyancsak foglalkozik a hármas tagolású k ö n y v t á r i

elv-

v e l . A; 6 esznefuttatásából idézünk néhány gondolatat. (Ezzel azoknak a könyvtárosoknak

a

tájékoztatását kívánjuk megkönnyíteni, akik nem jutnak

htará a Könyvtári Figyelőhöz). Katsányi Heinz Enwida iljnsteri könyv tárigazoatot aéltatja a téna kao-

Az útkereső könyvtárosai egyike, Heinz E n n & 1976-bw jelentetett Jwg egy tanulaányt Hmsteri hánias tagolású könyvtáráról. Ezt értékeli Enunds egyik híve, •ontván: 'A szabadpolc bevezetése űta aég n a volt h a m l n pályamódosítás a köntfvelaaési könyvtárügyben.' Ugyanakkor a nyugatnémet könyvtárügy vezető egyénisége a hámas tagolású könyvtár lényegét abban l á t j a , hogy o t t "a legolvasottabb könyveket a bejárat közelében helyeíik e l . " Ez -e- éppen az elismerés hangja.

össze? "A könyvtár szolgáltatásainak tartalmát és f o r ^ J á t az olvasó tényleges szükséglete határozza meg. A könyvtáros feladata nen az, hogy szakértelmére hivatkozva az olvasói igények ellenében tevékenykedjék, hanem sz, hogy szaktudása segítségével Kiépítse az n l v n á i igényeknek saxUélisan neg-

B

A leglátványosabb változás - í r j a Katsányi - , aely a •odellnefc is ne-

vat atott, az íllmiány felállításában történt. Az nlvasö keresési stratégiájából indultak k i , s úgy találták, hogy a cím szerinti keresésnek megfelel a hagyoirinyos szabadpolcos betűrendes állondnyfelállítása, a téma (szakterület) szerinti keresésének megfelel (bír n a problenátlanul) az ismeretközlő* lajvek szisztematikus szakrendje, áHle az igen gyakori - érdeklődési kör - Bíermti keresésnek ( p l . lurar, fantasztiki*, l i g á i m , hobby 5 t b . ) nincs a hagyományos szabadpolcos rendszerben negfelelQ álloaiányfeltárás. az utóbbi negkettűfésével létrehozták a hamadikat, melyben az áilgnányt a rési elnevezése az olvasótól volo távolságot j e l ö l i :

tebb könyvi, az aktuális olvasnányok részlegével találkozik; a müvek osoportositása megfelel az olvasók közvetlen igényeinek ( p l . orvos történetek.

áttétele nélkül válogatna* belöliik. a hagyotrinyiis szabarftiolc, a könyvtár s a raktárba tielyeiett állomány, rely

kataldgisun kére;

'Elvtónt hangoztatja*; a kóiyrtár nyílattságát e f a n t í z i a , az igényekre vall reagálás és a változtatás készsége adja." 1 fó cél -a,

hogy ainAaégba), ösz

setéiéiben (ás nen mennyiségben!) állviddan vmzd, ketEsatt allaiSnyt t e ! l v a i Sllcnany

egy Dizooyos nagysága után amak továböi

i t nea v á l l a l j a , tan* a szerzenényezéssel azonos «ért£oi apasiöst,

klvoróst t é t e l ö l e l . /Könyvtárt Figyeld, 1984.fi.sí.

633-63Í. p./

HÍREK-ESEMÉNYEK ere Mesés András könyvtárigazgató: kis^onhet négyzetnéter alapterületen, 1DO0 kötet kólcsönöztieUi könyv-

r íeresen jelentkerf videó nűso82S f6 látogatója volt az e l & f i ávben. E i t az igényt kielégíte t s * aegfelelo válaszukkal le-

nyi Városi Könyvtár GyemeWtönyvtára. Egy ssital rellett helyDen Is olvashattak (tár a pajtások, m r t

19 ke ;e

renoelkezesükre á l l t . Egyetlen ujnyvtároa "néni" segítette a gye-

nBtt fel Jászterenyben, ahik szívesen temek vissza egy-egy látogatásra a gyer"*könyvtárba Heg m is[ratják be a gyernelikonyvtártia. Hi várja na
s nlvasös^lg^rtevítenyr I «• sokáig öregbítse a jászTiirft.

afi fi gyerekkönyvtár g berényi gyerekköny

i-

a legolcsóbb aűsoros videoka-

»

RT-en keres;tül enQeOnínyenen j u tcui egy-egy újabb videó anyaghoí, ne ozds össiefogásra nagy szükjnlegí álltmSnyur* áO cin 69 h f l

1^ - E LIBRIS | ^**^^^& 1 íf x

•^

JflRflsi F T W g W 1 ,

^ j " siolgáltatásíi pavitésére. istolai oktatóninkát szetetnék segítenie felvettek a kapcso

Fakém M

csönöitefc t o l f l k i ' Á t i l i e k e foglallitKásnkkor és a fieta n Beohirdetott

utolsó negyedévében keiűtt* e l : 2» fű / i l l e t v e intézneny/ )1 núsos i Könyvtár videó-

* táborban a készségrejleaztfl fnglslZoltántdl, 3 Szolnok !*gyei Néplap régi ayerekjátékcHat; gyuraiztafc ás nintázú irányításával. GyeiK í n t a l -

sével - táncházat vezetett. Volt az évek tolyaaán Wkiyvtártasinálati vEPseiiy, ügyességi-bátorságl játéksor sfit ság síakiraverseny is. :ah vonattal vagy kerékpárKStrafDredre i, JászQerenyDe, Alattyán-

nogy ratnde2ek n i l y ^ i élnényt a

íy

könyvtári tevákenységühkel azt k i énaerelték / p l . a legaktívabb kliAA szervezöti /könyvtárosok, KlSZ-tag* helyi születésűek pedig a tábor napján vettek részt, így Konca Sárca 1 tflr ?°L " > íesta. Oáiid Sánflor faAz UiaüátogatásoHjöl tt; a jászklaéri HÍV a

n flgyelente vették a gyerekek t ú , kEZdEBényeZfi készségét. Arörekedtek, hogy a progran rfltos, eseoényekben és éljnényeti-

jakácsverseny, gyuradvartás. Fafaragás; és i a találkoz* /fiilekl Jánossal, a Pajtás lösmrfcesiWjé-

A tábor ] dezetet t

a anyegl ft rtíl

és a

Népfrtnti t

v e i / , Baka i s t w b m l , a K i n c s h e ^ 5fi sjerkesztSjevel, 3dfi Katalin &

Í_J, l i ^ , „^ín,

részt veszek a tatior n i évben nyüjtött valani ét. Onilök, hogyrészeseletieti j u b i l e m i kfizailvel&fesi tábor

r^j]»* t földrajzi,

y

t i , sport srtti./i a i UgyessÉgi, Irf tocsagi versenvek & a kErtkpáct rák, kiránduEasgk^ a oüzanlátog tasok /Damjanich, W t r a , HepúlígÉ Matyú, Vágó Pál helytörténeti Eü-

/ stb

ujenlátogatásoi '"*í'.

nérlnek, a tó

sa nagyon gondos ívfeát igényel í r j a kolléganői* - '"ár töbh hónappal elflob [elkészítjük a kiscsoportvezetőket és a gyerekeiét i s . (Azt

Úgv érezzük a 4D los (*-6. osztályos) tábor keöves élminyekkel térhetett h j i i a "CsillagolrodaloCdl", a ne-

helye nínJig Ujszászon

prngcaijának keretei Antoine de Saint-EjnfiáFy. * kis herces c. rEgényo alapján

koiysag, barát, tarátsáB, szépség, felelősség, értelén, ésszerűség, :t nunká stb. tovébbá-. szerénység.

még JOOO progcamiBl!'

* köivélBuény, a mindennapi Ideológiák szer "•" íz <3j péfK-

A katalúgusf* szerkesztése ',a községi könyvtárak katalógusai, a szer•on Ferencné c^Esak az alapelveket isaertEtte, de sok apró gyakorlati fogás ' "trartatasával" is segítette az élénken érdeklődő hallgatókat. A; olvasószolgálatban a kölcsönzés és nyilvántartás gyakorlati t e f n i « W l « « " sok -fegyelrezetlenséget" tapasztalnak a nűdszertanos kollegák, erekmk a napi teendőknek pmtos vegzísSiez attatt üegitseget Széphalú Istvánné ( p l . az elcser é l t vagy hiányzú kar toros könyvek nyilvántartása, a künyvtáiMtei kölcsönzés, s tájékoztatási kérdések nyilvántartása a l B J . Végül a gyereke* olvasószolgálatáu l az úttörWv várható köryvtáil feladatait és a nyíri küaúvelödési j á t * o t oesrfllük « s HORVÍII • " -' lané és "*"•«•• "-- '*•-

Tonegkonuiiki ösdó: BOROS László, az IGDV k iudotínyos nunkstáC3a;

Szocialiauskepek & érték renS* Eiöadő: TRÍ5EB László, a SZŐJE aBjunktusa, Olvasási ás könyvtáThassdlati szcfcásrtt változásai naajainkban ElSaao: GEREBEN Ferenc, az OSZK*3* tudonányos luikatársa; A nCvelodés esélyei a nyolcvanas Elfiado; FOBOR Páter, az MSW KB tézmények

Csokonai Könyvtár közig _ ysege: f r i s s e n , gyorsan tájékoztatni az alvásokat és a város — — közösségét az 6ket érdeklő r ó l . Összeállításaik segítik - -lvasó t a l á l k á n * é3 a könyvrendezvények előkészítését, a az iskalákat stta., a Pedagógiai

Latinka Sándor bibliográfia * segSdartyag üzeni vetélktsöhgz

nu\ népszerűek ' városi könyvtárban 3 kisdobosok napközis irodalmi k l i * j a , a zenét Iradvelnft a íeneBona összejövetelein találkoznak, nz idősebbeké a Nyugdíjas olvísok rangos rmúezvárryKif a Környezettanai Könyvlér ByBOKkréazl^je több

Pedagfiguunapi kdatíintn - itoűalj d válogatás iskolai nűsorokhoz (Nagy Kihályné - Pácz SárUornÉ) KéziffuKBkEdvelbknek ajánljiit AJánlobibUngrifia (ogvökúcázoknak (dr. BellDn l i t o m í ) , KörnyeietvéitlM xc ipatbai - ajánló bibliográfia (dr. Nyír i Lászlóié). Mar Újság l o n d t u r t volt az Nyári Újság (Pácz Sándorné).

irodalmi renJezvériy.zerveiett a "Helikon" drás pu«<ásságát iwtatta hály kozrenikadfeével.

i»án gy B n«*ftslalkorepi könyvhét alkalMÚ lűsorral egybekötött rendhagyó iradalonúrat. A rendezvé-

irija kapcsolódót 1 a kop *talű-mveia mn»iájáfioz A könyvtári fpglalkcaásolian M « J 1 egy-egy rentiagyd inntelmírft 15 szereztek l f e ú é s z És liú kö

t e é5 é 5e^

tag3a,"»integy M-50 ífl heier*finx találkozott a künyvtár olvasditfrBehen. A versenyek alkalná-

* sorozat célja:

El&aoo: né5z,MI Budapest

EliaOö- Szörényi Lásilú i r o d a i n gyakran f folyóirat

ramte;vén>t tartnttaii. E z * közül kioKinetji* a rapkbzisetaWi szervEieit oK35óUbnrt, a hetertónt

február 17. ÉlaKÉ találko Intézet, uudapest •árcius I J Aaitior a függöny legördül. A drámai építkezés t i t k a i b ó l .

mlongtiázi könyvtárvezető.

Szepirmlaliii Kladú. április 21.

Aol a burkon belül von. Mit iiíen az svantgaroe és postavantgarde el bé-

Feloinhein-e a klas d d kd fcniár 4-én a BEgyei KARCAGON a Déryné K j ^ szSveg - j e l « Elfiadú: Kulcsár 31305 Intéjet,

Budapest

A vendégeke' koszöntöttB, «gnyitdt ocndntt; Sípos isírpKnl a Ssnlrt* negyei TE5Í0V t i tkárhelyettese. Előadást tartott: dr. Borsos János arfMfflosltilyve?eiaielyettesÉ -Az innováciű Iehet6ségei és probtérái élelois?ergazda5ágtri€ban" e l m e i .

nek i s : - A Kunszentmártoni Vírosi KünyvtaF~r*tározasí gondjain ú j rahtárhelyjBég építésével sikerült enyhíteni, 3 eziel egyidejülee koraiért vizesblokk is létesült. - Vezseny klubktinyvtaraban ugyant Ugyaresak KARÖCON "Hezögmúrság

á l l ű rejtvény készült szocialist a brigádoknak, KIS/ alapszervevelő resíéce- A rejtvényt 1B

rendövénysar toor. Liptai Ervifi veíértmagy fi történeti Intézet es Hizeun fö aatoja volt a Jászberényi V sl Könyvtár vendioB.

egészségvédel* •elyEtflr.Jtfias; Péter a karcagi í 1 latkúrnái vezete áliatncvusa t a r t o t t . Utána S

_„__ * * ü ksnyvezésrtl, k i é l l i í á s o k r f l , adfeferfl ás egy* problenékrol tartott tájéhoztatásttír-*teionki István jogá5!. március 12-én "Gyi^ílcsíBbk temörmetsiése c l i w l Da.ika Sánbi kertósirfrrtk tartott iaiete tterjeszti elűadást, szinea diákkal

gon tiagymáransan iiEga 3. osztályosok rajzA rendezvényt szntoat irtották áa négMvták a Mura lesét, «ajd lea szeceplöket. itoíg a rajzok b •}sort r

»eí jute

_ verseny Könyvtár olvasúterneben BánrJy Györny 5zlművész "Étes-érdes anyanyelvünk- cimi eloattttetje

verssel történt. * [elhívásra I K jelentkezett. A versenyt a zi

" elyeiáseli s.

j , j Wnorl Erzsébet /glwi. tanula/ 500- ft /KISZ-oíj/ na>s ID-en SZ0LWK0N a Megyei MüveiGoesl és iljúsáol Központ volt 16 verseny negyei dcntfijénBk.

L Kenderesen május 30-án rőh negyei olvasútábora Kaptalsi-

r e i i snyagának feltiaszTtálábával w t a t t á k be a települést a nénet BQONÍR GYÖRGY (Tbrökszentniklás), CSALDE ZSOLT (Karcag, Szol™*, TiEHŰSStajTA(Xarcag>, ' G.FORRAI MMOOLItt (Tiszafüred), HORGAS 8 Í U [Nagyi ván, Ilaíaigar, TlszaBrs), KATKÚ I5TVÍN (JászjakctBlasi), KűmctOI LAJOS (Karcag, tezötűr), ÖRST FtRENC (Fegyvernek, Tisz±G), PETROViCZ ISfVÍN (Szajol, SlDlnah, SDChlíS H^IA (Ünényes, Ti^zapj^pöki), liBIElYI ŰÍWOS (KinszenlnSrton, ! i -

3ás?berenv Iá A jásifelsöszefrtgyörgyi BíLDGH LIÍSZLOÍ NSG¥ MAGDOLNA és a jási-

___» GYES-re • bájának jd egészséget kívánunk. S szerelnénk-ha helyettese

Dfi. SZiMTB LÁSUtlH uramét lelnÉ a könyvtári nu-fcaban.

Könyvtárban.így képzelBi környe-

könyvtár 16 keprejtvényOfil á l l í

b tiszasasi klitfcbnyvtár vezetije PSFP ZDLlAM^ gyenekgandozási szabadságra ment. Ndtí 15 azt k i vínjuk, hogy k i c s i j é t szeretettel

nevelje, 5 n i e l ö t * jöjjön m j d

zetvédelemel kapcsnlatns fagalrejtveny egyben az 1986. év mot1 jával - "Béke és kijiriyeietvede] '1B1 " l i legtötb pontszáaot i

reptórakben r e l j u k , nindtetten j n l érzik « B

BALraTcRZSÉBET (érettségizett)

BETMaB0OHtR ERIKA {átettsegi-

E

IS

(

g

)

Besenysingön.

i p á l y á i elhagyta: UEKíRES JLLMMW, köiyvtáras BEKERE5MÉ DOROGI EfCSE, künyv1

RISCH.EWÉ KPVAra" LÍÖl», könyvtáros -

Tiszatöldvát.

2S&£g%SZ£rS ATAKI HlSTí családjába gyetwfckent hisláiry érkezett,

IRSAUÍ SZENTCrflHGYl GABfilaLÍ-

DEZSI PIROSKA (tódsiertanos) és MAGYrf KEZOODY JBIT (helyignen t i küiyvtártra), i i n A e t t ^ i

ftis

diplcBÉval Nyíregyházarűl érkei

a műszaki szaktájékoí tatást és a szánitógSpes könyvtári felaflaFARH3SI TIBOBÍ az olvasmzolsáPUSZTA1 «NIIA a titfcárségcn gápMACI KÍHOLYrf [aktánsként Qol-

künyvtárvezetö, Nagyközségi KOTyvtár - Újsiási könyvtárigazgató, Városi Könyvtár - Tiszafüred könyvtárvezető, SZOLNQKTDfV -. Siolnofc könyvtáros, Megyei Könyvtár - Szólni* igaigatúhelyettes. Városi Könyvtár - MezStür könyvtárosT Verseghy Ginnáziin - Síolnirit igazgató, Hegyei Könyvtár - & n l n * künyvtérvezeto^ Községi Kiriyvtár - Jdszszi Leogyelné Molndr K

asitályvezetfi. Hegyei Könyvtár - Sic

igarnatd. Városi Könyvtár - Jászberény kónyutáras, Városi Könyvtár - Karcag Hekéne Mondok Ildlká

könyvtáros, Ffegyei Könyvtár - Szolnok könyvtárvezető, Nagyközségi könyvtár - ű

Szikszai Mária:

A jászapáti kbzrijvelStié^i könyvtár története

SZÍWE1ÉS ÍS TERVEK Lsgyelné folnár Klára; A könyvtárosok bérhelyzete negyenkben Gregsroá Földi Kária: A Szolnok negyei tanácsi könyvtárak alapterületi gondjairól A Verseghy Ferenc fegyei Könyvtár és hálózatának középtávú prog-

dr, Vincze Sándor: Kony^táravatás Kenderesen Gaál Sándor: Új könyvtár TlSiaszenünrén az Általános HÜVElödési Központ Ady Endre WJvelOdési Házában

KÖRKÉP - KITEKINTÉS ör. Mylri Lászlóné: Együtt kótFivetö - SíOCialista hrigáook é: üzaii Könyvtár lalatának építűipari szakkönyvtára dr. torváth Károly: Láto^táa az NSZK kát könyvtarába

• illusztrációkat s Jászberényi városi Könyvtár k i l válugattuk; készítették: Bt " ' d.), Henyfiírt Jóisef (1*7., I

! s » i l t a Verseghy Ferenc tfegyei Könyutá '5 oéretboi, 200 példányban,

ílelos ki^db: dr. Horváüi Károly