Egyeztetés az állampolgárok elvárásaihoz alkalmazkodó adóigazgatásról

XVII. évfolyam • 2015. 09. szám

Egyeztetés az állampolgárok elvárásaihoz alkalmazkodó adóigazgatásról Az adózás, az adóeljárás rendje, az intézményrendszer felépítése, működése egyaránt fontos kérdés a gazdaság szereplői, a szervezet, és nem utolsó sorban az állampolgárok számára – fogalmazta meg kiindulópontként az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán. Az MKIK megítélése szerint a NAV eddigi teljesítménye elismerést érdemel. A költségvetési bevételek az elmúlt évben az előirányzatoknak megfelelően alakultak, javult a költségvetés egyensúlyi helyzete. Sikerült előre lépni a feketegazdaság visszaszorításában, kedvező változások történtek az adóigazgatásban (egyszerűsítés). Javult az ellenőrzés hatékonysága, az adózók és a hatóság közötti kapcsolatok szintén javulóban vannak – rögzítette dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK Közteherviselési Kollégiumának elnöke a Kollégium ülésén. Mára megváltozott a világ, a gazdaság modernizálódott, szerkezete átalakult. A digitalizáció, az elektronizáció, az informatika új kihívásokat jelentenek, amelyekhez a vállalkozásoknak, a lakosságnak és a közigazgatásnak, részeként az adóhatóságnak egyaránt alkalmazkodniuk kell. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összegyűjtötte a vállalkozásoknak az adóztatás szervezetével szemben megfogalmazódott – jórészt a lakosság számára is fontos – elvárásait. Az eddigi eredmények illetve a hatékonyság megőrzése mellett ezek az alábbiak: a költségvetési bevételek „védelme”; az adózással kapcsolatos szabályok, intézkedések, irányelvek stb. összehangolása, közérthető megfogalmazása; korszerűbb adózási struktúra;

dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK Közteherviselési Kollégiumának elnöke és Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára

védelme, az adóelkerülők • az (adó)bürokrácia módszeres és ösz- folytatók számának csökkentése; szehangolt csökkentése; elv érvényesítése; • a vállalati közérzet, a gazdálkodói • aazbizalmi elektronika, informatika által nyújés a befektetési környezet érezhető • tott lehetőségek maximális kihasznájavulása; egységes joggyakorlat megteremtélása (elektronikus adóbevallás) bő• se, alkalmazása; vítése, elektronikus számla követés az adóalanyok jogbiztonságának erő• sítése (pl. az ellenőrzések határidejé- bevezetése minden számla esetében nek újraszabályozása);

bizonyos körben, meghatározott értékhatár felett; az adóhatóság szolgáltatási tevékenységének erősítése; az adóhatósági munkatársak munkakörülményeinek javítása, a kor kihívásainak megfelelő – modern technikai, informatikai háttérre épülő – technológiák, objektív számszaki ellenőrzési módszerek bevezetése, alkalmazása. Az átalakítás akkor lehet sikeres, ha a folyamatba a teljes adózói kör, így az állampolgárok elvárásai is beépülnek – állapodtak meg az egyeztetésen. – szerk. –

ellenőrzés és a kockázatkezelés • • azhatékonyságának javítása; egyszerűsített, átlátható, rugalmas • •

• •

•

•

•

szervezeti felépítés, az intézményi struktúra „laposítása”, a regionális főigazgatóságok tevékenységének átszervezése, vagy megszüntetése, jobb kommunikáció; együttműködő, a megoldást kereső szervezet – együttműködő adózó szemlélet, illetve gyakorlat érvényesítése; a jogszerű gazdasági tevékenységet

2

Gazdasági

Hírtükör

Félmilliárd eurós hitelszerződést kötött Magyarország az Európai Beruházási Bankkal Az 500 millió euróról szóló hitelszerződés egy 1,5 milliárd eurós hitelkeret első részeként került aláírásra, amelyet Magyarország három éven belül használhat fel négy európai uniós projekt társfinanszírozására, illetve az operatív programok keretében megvalósuló projektek központi költségvetési kiadásainak refinanszírozására.

Fotó: MTI

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott kedvező kondíciójú források hozzájárulnak a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források minél szélesebb körben való felhasználhatóságához, Magyarország gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához, valamint az emberek életkörülményeinek javításához. A nemzetgazdasági miniszter emléVarga Mihály nemzetgazdasági miniszter (jobbra) félmilliárd euró hitel keztetett arra, hogy Magyarország legfelvételéről írt alá szerződést Baranyay Lászlóval, utóbb 2015 júniusában kötött egy félaz Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével Budapesten. milliárd eurós hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal, refinanszírozását gyar kormány és az Európai Beruházási Pozitív hatás amely három európai Bank kitűnő együttműködésének nevezte, fogja biztosítani. A nemzetgazuniós program meghogy a hitelt a Bank igazgatósága kedden a vállalkozásokra dasági minisz- tárgyalta, és a szerződést már a következő valósításához kapcsoter megjegyezte, hét hétfői napján alá is írták. Megjegyezte lódik egy 1 milliárd A hitelkeret felhasználása az euhogy az Európai továbbá, hogy a hitelkerettel az Európai eurós keret részeként. rópai uniós programokkal összBeruházási Bank Beruházási Bank ahhoz is hozzájárul, hogy A 2014-2020-as hangban hozzájárul majd a mik1990 óta helyez ki Magyarország tartósan fenn tudja tartani programozási időro-, kis- és középvállalkozások hiteleket Magyar- a gazdasági növekedést és új lehetőségeszakra az Európai termelési kapacitásainak bővíországon, előse- ket kapjon a kohézió folytatására. Beruházási Bank most téséhez, a munkahelyteremtő gítve ezzel a maegy újabb, 1,5 milliForrás: MTI beruházások támogatásához, az gyar gazdaság uniárd euró összegű hiipari parkok fejlesztéséhez, ilós felzárkózását. telkeretet biztosít letve barnamezős iparterületek Magyarország uniMagyarország számámegújításához. ós tagsága létrejötra, a hitelt ebben az Varga Mihály kiemelte, hogy e tével egyidejűleg, esetben is több részcélok mellett a hitel turisztikai 2004 májusa óta letben, külön-külön szervezetek fejlesztését, illetve már a pénzintézet hitelszerződések rénemzeti turisztikai marketing és részvényeseként vén veheti igénybe az működik együtt az ország. keresletösztönző program megEurópai Beruházási A szeptember valósítását is lehetővé teszi. Bankkal. Az EIB28-án megkötött A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú első hitelszerződés 500 millió euró- források lehetővé teszik a gazdaságfejVárosi Kereskedelmi és Iparkamara ról szól, az Európai Beruházási Bank 1,5 lesztési célokat szolgáló beruházások költHivatalos Lapja milliárd eurós hitelkerete a 2014-2020- ségvetési kiadásainak hosszú lejáratú, alaas programozási periódus négy opera- csony kamatozású finanszírozását, miközMegjelenik havonta, tív programja – a Gazdaságfejlesztési ben a meglévő és csökkenő államadósság kamarai tagoknak ingyenes és Innovációs (GINOP), a Versenyképes szerkezete is kedvezőbbé válik. Az ország kedvező feltételekkel jut a Közép-Magyarország (VEKOP), a TerületFelelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán és Településfejlesztési (TOP), valamint az hitelkerethez, amely változó kamatozású Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOP) opera- ugyan, de árazása hosszabb távon is kedISSN 1585-1400 tív program keretében megvalósuló pro- vező lesz – tette hozzá Varga Mihály. jektek központi költségvetési kiadásainak Baranyay László, az EIB alelnöke a ma-

Hírtükör

Gazdasági

Hírtükör

3

MEGHÍVÓ A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Alkalmazkodás a munkaerő piaci igényekhez című Megyei Szakképzési Fórumára Időpont: 2015. november 5. (csütörtök) 09:00 óra Helyszín: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Magyar – Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy utca 124. (GPS koordináta: 47.446941,18.895429)

Tervezett program 8:30 – 9:00

Regisztráció

9:00 – 9:10

Meghívottak köszöntése dr. Vereczkey Zoltán elnök – PMKIK

9:10 – 9:40

A gazdasági igényekhez igazodó szakképzésben rejlő lehetőségek és várható változások a 2016/2017–es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tükrében Előadó: Nagy Norbert szakképzési főosztályvezető – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

9:40 – 10:00 A munkaerő-piaci kereslet és kínálat sajátosságai Pest megyében Előadó: Hajdú Miklós elemző – Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 10:00 – 10:30 Együttműködési potenciálok a szlovák– magyar határtérségben. Különös tekintettel a határon átívelő munkaerő-áramlás, illetve a szakképzés szerkezeti sajátosságaira Előadó: Jaschitz Mátyás tervezési igazgató – Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép – európai Segítő Szolgálata 10:30 – 11:00 A duális szakképzés helyzete Pest megyében, a kamarai garanciavállalás tapasztalatai alapján Előadó: Tóth Ferenc szakképzési főelőadó – PMKIK 11:00 – 11:30 Kávészünet 11:30 – 12:00 A kamarai garanciavállalás jogintézményének országos tapasztalatai, aktuális feladatok Előadó: dr. Szilágyi János képzési igazgató – MKIK

12:00 – 12:30 Melyiket válasszuk: képzés, felnőttképzés és/vagy felnőttoktatás? Melyik képzési úton célszerű elindulni és miért? A 2015. évi (felnőtt)képzési változásözön releváns elemei. Előadó: dr. Henczi Lajos felnőttképzési szakértő, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet oktatója 12:30 – 13:00 A minőségi duális szakképzés feltétele, a színvonalas mesterképzés Előadó: Szabóné Zéman Mária szakképzési vezető – PMKIK 13:00 – 13:30 A felnőttképzés mindennapjai Előadók: Barhács Anna PMKIK elnökségi tag, a PMOSZ Nonprofit Kft. ügyvezetője és Szuromi András ügyvezető igazgató –Szada és Társa Gazdasági Tanácsadó Kft. 13:30 – 14:30 EBÉD A Fórumon való részvétel ingyenes, de a rendezvényhelyszín befogadóképességére tekintettel, regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk fogadni! Regisztrálni az alábbi linken lévő adatlap kitöltésével lehet: http://jelentkezes.pmkik.hu/2015/11/szakkepzesi-forum A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!

A fórum megrendezéséhez a támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium NFA – KA – NGM – 1/2014/TK13 számú szerződése biztosítja.

dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök

Gazdasági

Hírtükör

4

JVSZ konferencia – Célzott innovációs ösztönzők nélkül nincs növekedés Az üzleti kultúra részévé váló innováció az egyetlen igazán hatékony eszköz, aminek segítségével a magyar gazdaság növekedési üteme a jelenlegi szintről elmozdítható. Ez az egyik fő tanulsága a Joint Venture Szövetség (JVSZ) EU Bizottsága által szervezett konferenciának, amelyen Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke új szempontrendszerről számolt be az állami KFI-ösztönzési stratégiában. Hatékonyabb innováció-menedzsment nélkül Magyarország nem képes elérni versenyképességi potenciáljának maximumát, hangoztatta a szeptember 28-i eseményen a JVSZ újonnan megválasztott elnöke, Tálos Péter és a társszervező Magyar Innovációs Szövetség elnöke, dr. Szabó Gábor is. Bár a hazai akadémiai szektor nemzetközi mércével mérve is kifejezetten jól teljesít – átlagosan feleakkora forrásból képes azonos súlyú tudományos eredményeket produkálni, mint más országok –, ugyanakkor komoly hiányosság nálunk, hogy ezek a ku-

tatási eredmények jellemző módon nem vagy kevéssé hasznosulnak innovációként a gazdaságban. Pálinkás József előadása rávilágított az elmúlt évek innovációs támogatásai lesújtó tanulságaira: a támogatott projektek eredményei csak a legritkább esetekben kerültek ténylegesen hasznosításra, nemzetközi szinten pedig nem voltak versenyképesnek nevezhetők. A fejlesztések mértéke ritkán állt arányban a befektetett közpénzzel, a pályázók jelentős része valódi innovációs cél nélkül, csak a könnyebben megszerezhető forrásért pályázott. A tapasztalatokból okulva a most kezdődő támogatási ciklusban megújul a versenypályázati portfólió ösztönzési szempontrendszere. A minden eddiginél bővebb KFI forrásokra épülő (GINOP: 257,3 milliárd forint; VEKOP: 13 milliárd forint, NKFI Alap: 28,4 milliárd forint) pályázati felhívásokhoz a korábbi forrásorientált pályázói megközelítés helyett feladatorientált közelítés szükséges. A jövőben az NKFI Hivatal elsősorban

célszerűség és piacképesség szempontjából bírálja el a benyújtott projektjavaslatokat, és a feltételrendszert is ennek megfelelően alakította át. A források pályáztatásával párhuzamosan a hivatal tevékenyen részt vállal a KFI szféra szereplőinek (vállalatok, kormányzat, felsőoktatás) együttműködését megvalósító ökoszisztéma kialakításában, amely a szereplők közötti bizalmi viszony és kapcsolatok kialakítása révén segíti a valóban értékteremtő innovációt. Az NKFI Hivatal elnöke hozzátette: távlati cél lehet olyan „innovációs együttműködéseket ösztönző központok” létrehozása, melyek gerincét az egyetemi-vállalati együttműködések adnák, és amikhez sajátos beszállítói szerepkörben a kkvszektor tagjai is csatlakozni tudnának. Ez azonban csak annak tükrében válhat realitássá, hogy a jelenlegi érdekeltek hogyan tudnak alkalmazkodni az innováció-ösztönzés új szempontjaihoz. Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Folyamatos növekedés tapasztalható a kiskereskedelemben A fejlődés a növekvő lakossági bizalomnak, a rekord méretű foglalkoztatásnak és a reálbérek emelkedésének is köszönhető. A növekedéssel hazánk a harmadik leggyorsabb kiskereskedelmi forgalombővülést érte el az Európai Unióban. Az európai uniós átlag 3,3%-os növekedést mutatott, míg az eurózónában 2,7%-os bővülést regisztráltak. Az elmúlt időszak adatai világosan alátámasztják, hogy az üzletek mellett az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró családok is alkalmazkodtak a vasárnapi pihenőnaphoz: a forgalom áttevődött a hét többi napjára, a forgalomnövekedés pedig a foglalkoztatottak számának emelkedését is segítette. A növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, az élelmiszerkereskedelem, valamint az üzemanyagforgalom mellett ugyanis a nem élelmiszer-kiskereskedelemben is erőteljes bővülés figyelhető meg. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,3%-kal emelkedett az értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A júniusi hónaphoz képest is nőtt a forgalom: a szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindex 0,6%-os növekedést mutatott. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes termékek forgalma 0,8%kal, a nem élelmiszer termékek forgalma 0,4%-kal, az üzemanyag-értékesítés pedig 0,7%-kal emelkedett egy hónap alatt. Az év első hét hónapját tekintve szintén bővülést regisztráltak, január–júliusban a forgalom volumene 6,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Szép Nóra

Gazdasági

Hírtükör

5

„Egymilliárd látogató és lehetőség” – Rekordot dönthet a turizmus 2015-ben is Az idén is rekordot dönthet a turizmus Magyarországon: a szálláshelyek vendégeinek a száma év végére elérheti a 10 milliót, az általuk eltöltött éjszakák száma meghaladhatja a 25 milliót, az árbevétel pedig a 350 milliárd forintot. 2010 óta minden évben nőtt az ágazathoz tartozó vállalkozások bevétele, és az eddigi adatok alapján valószínűleg ez idén is prognosztizálható. A turizmus azonban egy igen érzékeny ágazat, amelynek néhány rossz hír is komoly károkat okozhat. Ezért fontos minden lehetséges fórumon hangsúlyozni például a migránshelyzettel kapcsolatban, hogy Magyarország teljesen biztonságos, barátságos úti cél, ahol a turisták nagy valószínűséggel egyáltalán nem is találkoznak a jelenséggel. Már hagyománnyá vált, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Turisztikai Világszervezete minden évben mottót ad a világnapnak. Az idei évben ez az „Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség” lett, hiszen a nemzetközi utazások száma évek óta meghaladja az egymilliárdot. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint a világ GDP-jének 10 százaléka, és minden 11. munkahely a turizmusnak köszönhető, így van ez Magyarországon is. A Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére hagyománnyá vált Magyarországon

is a turizmus világnapjának megünneplése. A turizmusban dolgozók és a turisták 2011-ben ünnepelték meg hazánkban első alkalommal. A belföldi és a beutazó turizmus az elmúlt években egyaránt jelentősen bővült – Magyarországon a világátlag több mint négyszeresével, 17,5 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015 első felében –, az állami szerepvállalás és fejlesztések mellett a magyar emberek vendégszeretetének, nyitottságának és a szakmában dolgozók kemény munkájának eredményeként. A Magyar Fürdőszövetség előzetes adatai alapján a fürdőknek rekordforgalmat hozott a kánikula hazánkban. Több fürdőben harmadával nőtt a látogatók száma, átlagosan 10-15 százalékos volt a forgalomnövekedés. A budapesti strandoknak sincs okuk a panaszra, a hat strand május 1-je és augusztus 31-e között 700 ezer vendéget fogadott, ami tavalyhoz képest 43 százalékos növekedést jelent. 2015-ben a korábbinál több fürdőző érkezett a Dunakanyar strandjaira is. Mindemellett idén nyáron kétszer annyian barlangfürdőztek Észak-Magyarországon, mint tavaly, köszönhetően az év elején megnyílt demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdőnek. A Tisza-tavi Berekfürdőn szintén ugrásszerűen nőtt a fürdőzők száma, nyáron 20.000-rel több fürdőbelépő fogyott, mint az előző években.

A magyarországi fesztiválokon és kulturális rendezvényeken is új látogatórekordok születtek: a Sziget Fesztivál 6 napja alatt több mint 430 ezren látogattak ki a Hajógyári-szigetre, ezzel háromszor lett telt házas. A soproni Volt fesztiválon idén 123 ezren, a Balaton Sound Fesztiválon 145 ezren, az EFOTT-on pedig több mint 103 ezren vettek részt. A sárvári Nádasdy Fesztiválhoz hasonlóan a debreceni Campus Fesztivál is nézőcsúcsot döntött 84 ezer látogatójával, akárcsak a nyárzáró Szegedi Ifjúsági Napok, ahol több mint 90 ezren voltak. A turizmus állami irányító szervezetei és a legfontosabb szakmai szövetségek közös nyilatkozatot írtak alá a turizmus világnapja alkalmából. A nyilatkozatban a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége és a Magyar Fürdőszövetség vállalták, hogy a jövőben is szorosan együttműködnek abban, hogy a magyar turizmus kedvező tendenciái megmaradjanak, erősödjenek, és az ágazat nemzetközi pozíciói is tovább javuljanak. A szakma képviselői szerint, az ágazat jó irányba halad, a növekedéshez közös feladat az ország további népszerűsítése. Szép Nóra

A turisták kedvelt kirándulóhelye Pest megyében Szentendre

Gazdasági

Hírtükör

6

A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége A villamos fűtés (tiszta, környezetkímélő fűtés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthető energiahatékony módszernek. A legfejlettebb országokban pl. Japánban terjedő hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemelje”, „szivattyúzza” hasznosítható hőmérsékletre. A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtésihűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Magyarország napenergia, földenergia és hulladékhő potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhatna hazánk ipari fejlődéséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a rövid cikk1 a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, időszerű témára koncentrál. 2009-ben elindult a hazai fejlesztésen alapuló villamos hajtású ún. geotermikus hőszivattyúgyártás Békéscsabán. Hőszivattyúgyártásunk fejlődése egyben a kis- és középvállalkozások fejlődését támogató európai és magyar terveket is szolgálja! Rohamos fejlődés előtt áll ez az innovatív technológia, kitörési pont lehet, új és nagyszámú munkahelyeket hozhat létre, támogatása tehát jogos. Előretörésünk egyik kulcsszava: a technológiai innováció. Az importált hőszivattyús technikát nem a magyarországi geotermikus adottságokra konstruálták és a fejlesztéseknél értelemszerűen nem vették figyelembe azt, hogy a magyarországi energiaviszonyok – földgázellátottság – mellett a hőszivattyúktól, az EU átlagától eltérően, nagyobb az

elvárt energiahatékonyság érték nagysága, azonfelül eltérnek a különféle felhasználható energiák (áram/földgáz) árarányai. Az EU-ban forgalmazott villamos hőszivattyúk nagy része csak fűtési feladatra, legfeljebb 55 °C-ig használható. A magyar geotermikus hőszivattyú többcélú (fűtés, hűtés2 és hmv) és növelt hőmérsékletű (65 °C, pl. 65/59 °C-os fűtési hőlépcsővel) megoldása miatt a hőszivattyús rendszerek fajlagos beruházási költsége csökkenthető. A villamos hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, ill. a működésére bevezetett villamos energiát – természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban már 3,0–7,0-szeresére. A villamos hajtású hőszivattyú a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, hűtését és hmv-ellátását bármilyen forrásból származzék is a villamos energia. A hőszivattyúprogram támogatást nyújtana a lakosság egészségi állapotának a javítására, tehát segítheti a környezet és a társadalom fenntartható fejlődését. A kitűnő minőségű hőszivattyúk hazai gyártásával exportunk is növekedhet, hőszivattyú importunk pedig csökkenhet. A földgázimportot és a károsanyag-kibocsátást is csökkenteni tudjuk a megújulóenergia-felhasználás jelentős növelésével („Függetlenedés az energiafüggőségtől”). Szakmai műhelyekben ma már széles körben ismert az ún. Heller-terv3 (2005től). A projekt lényege, hogy hosszú távon a gázkonvektorokat, a kazánokat és gázbojlereket, valamint a villanybojlereket, továbbá az ún. „energiafaló légkondikat” váltsák fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú, és elsősorban geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék (pl. csurgalék-hévíz, távozó levegő) hőforrást hasznosító villamos hajtású hő-

szivattyúk.4 Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaerővel kellene az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, és a terméket, a szolgáltatást, valamint a technológiát exportálni elsősorban Közép- és KeletEurópában. Kitűnő műszaki tulajdonságú termékek alkalmazásával – a hazai fejlesztésnek és gyártásnak köszönhetően – kedvező áron tehetők energiahatékonyabbá az épületeink. Az új és meglévő épületek hőszigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a melegvízüzemű sugárzó fűtéseknél (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a fancoil-nál, hanem a radiátoros központi fűtéseknél is lehetővé teszi a hőszivatytyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekelőtt a méretezési külső hőmérséklethez tartozó, 90 °C-nál jóval kisebb fűtési előremenő hőmérsékletből adódik. A hőszivattyúk használata az épületgépészetben (fűtés–hmv–hűtés) egyre nagyobb szerepet kap például a – meglévő állami és önkormányzati épületeknél; – új és meglévő bérlakásoknál (szociális épületeknél); – kórházak és társasházak energetikai felújításánál; – passzívházaknál; – közel nulla energiaigényű épületeknél (EU-direktíva); – az aktívházaknál (fejlődési irány); – a fűtési és hűtési-igény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás). Befejezésül Heller László gondolatával zárom cikkemet: „Egy nagy találmány megvalósításának három fázisa van: először kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni.” Komlós Ferenc

1

A teljes tanulmány megjelent: POLGÁRI SZEMLE (GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT) 11:(1-3) pp. 412-429. (2015)

2

Nagy hűtési hőigénynél az aktív hűtés 7/12 °C-os hőlépcsővel is biztosítható!

3

Szakfolyóiratokban pl. Elektrotechnika, Magyar Épületgépészet (http://www.komlosferenc.info/publikacio.html) és szakmai honlapokon közismert a következő elnevezéseken is: Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés, Heller-program, Heller-projekt, Válasz a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira.

4

Jelzem, hogy hazánkban néhány éve megjelentek a földgázmotoros- majd a földgázabszorpciós hőszivattyús rendszerek is. Alkalmazásából eredő földgázimport kiváltás megfelelő, terjedésüket még jobban szorgalmazni lehetne, ha ezen eszközöket hazánkban is előállítanánk.

Gazdasági

Hírtükör

7

Szeptember 15 –17., Törökbálint – Nemzetközi Korrózióvédelmi Konferencia A közlekedéstől a családi háztartásokig, nap, mint nap, számtalan helyen találkozunk és használjuk a különféle fémekből és fémötvözetekből készült szerkezeteket (vasút, járművek, hidak, egyéb műtárgyak) és kisebb nagyobb eszközöket és alkatrészeket (gyártóberendezések, csővezetékek, tartályok, gépelemek, elektronikai cikkek), melyek biztonságos működéséhez a korrózióvédelmük is szervesen hozzátartozik. Ennek elhanyagolása akár katasztrofális baleseteket (robbanás, omlás, áramütés) és nagyobb haváriát is okozhat. A Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) kezdeményezésére és közreműködésével – több éves kihagyás után –, ismét megszervezte a 16. HUNGAROKORR kiállítást és nemzetközi konferenciát, amelynek Kamaránk törökbálinti Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központja adott otthont. A három napos konferenciát kamaránk főtitkára, dr. Vincze Gábor nyitotta meg. Köszöntötte a hazai és külföldről érkező szaktekintélyeket, az érdeklődőket, és a Pest megyéből érkező korrózióvédelemben és a bevonattechnológiákban érdekelt ipari vállalkozásokat. Kiemelte, hogy a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara komoly hangsúlyt fektet arra, hogy tagjai számára elérhetővé tegye azon nemzetközi témákat, amelyekben a fenntartható fejlődés, valamint a vál-

A Tudományos Konferencián résztvevők

Dr. Ostorházi László a HUNKOR elnöke

Az Ipari Fórum résztvevői

lalati, társadalmi felelősségvállalás törekvései érvényesülnek. A nemzetközi nagy vállallatok már rég felismerték, hogy hosszú távon csak úgy növekedhetnek, ha a fenntarthatóságot mindennapi életünk részévé teszik, ehhez igazítják üzleti gyakorlatukat. Kamaránk főtitkára ismertette a három nap programját – első nap: IPARI FÓRUM, a második napon: TUDOMÁNYOS KONFERENCIA, a harmadik napon: ÜZEMLÁTOGATÁS a MOL Nyrt. százhalombattai finomítójában – amelyek megszervezésében, lebonyolításában kamaránk, mint házigazda és szervező is részt vállalt. A Magyar Korróziós Szövetség nevében dr. Ostorházi László a HUNKOR elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy a HUNKOR jövőre ünnepli 25. születésnapját. Büszke arra, hogy tagjaik a korrózió elleni védekezés elismert tudósai, szakértői, vállalatok, kereskedelmi képviseletek és magánszemélyek, akik célja, hogy a gazdaság szereplői számára az elérhető legjobb technika alkalmazását dolgozzák ki, és ezzel hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, a vállalkozások felelős gazdálkodásához. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a korrózió elleni védekezés tudományát hazánkban is minél magasabb színvonalra kell emelni. A tudományág mai állásának megismerését a konferencia hazai és külföldi szaktekintélyeinek előadásai segítették. Nagy Andrea

Gazdasági

Hírtükör

8

Másodszor nyitottuk meg a „Törökbálinti Ő Szeptember 19-20-án, második alkalommal került megrendezésre a két napos vásár és kiállítás Törökbálinton. Az eseményről beszámolónk mellett képes összefoglalónkkal adunk hírt Olvasóink számára. A PMKIK 12 000 m2-es törökbálinti ingatlana minden szegletét belaktuk, több programelemmel dúsítottuk a klasszikus vásári, kiállítói sorokat. Az udvarban felállított 800 m2-es kiállítói sátorban több mint száz vállalkozás várta és szolgálta ki az érdeklődőket bőséges kínálatával. A különböző termékek, portékák és tevékenységek között válogatva láthattuk, hogy a kiállítók igazán kitettek magukért, színvonalas palettát mutattak be. Szabadtéri programként szombaton belekóstolhattunk a főzőversenyen résztvevők bográcsaiba, az ételeket minősítő zsűri nehezen tudta meghozni az arany-, ezüst-, bronzminősítésre vonatkozó döntését. A vásár égisze alatt idén útjára bocsátott nemzetközi petanque verseny, az „I. Ezüst Golyó Kupa” nagy sikerrel került megrendezésre. Mindkét nap szurkolhattunk a hazai csapatok mellett Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából és Szlovéniából érkező versenyzők mérkőzésein, ismerkedve ezzel az érdekes sportággal. Hasznos információkat és tudnivalókat gyűjthettünk be a szakmai fórumokon is, melyeket inkább a témában érintett szakmai közönség látogatott. A rendezvénysátorban felállított színpadon pezsgő, vidám élet zajlott. Egymást követték a különböző előadók, énekesek, táncosok, sportbemutatók. Színvonalas műsor-összeállításukkal szórakoztattak úgy a helyi, mint a meghívott vendégelőadók. Külön köszönetet érdemelnek a tiszteletdíj nélkül fellépő törökbálinti és környékbeli csoportok, egyesületek! A Tüdőgyógyintézet Törökbálint rögtönzött „rendelőjében” dr. Antal Gabriella főigazgató és csapata ajánlották fel szaktudásukat az érdeklődők számára. Ingyeses tesztméréseket végeztek és sok hasznos tanáccsal látták el az egészségükre figyelőket. Kötetlen, kedves, családias hangulat jellemezte standjukat ez alkalommal is. A vásárt büfé jelleggel kiszolgáló Munkácsy Kávéház asztalai mellett pihentek meg a nézelődők, és válogatva a hidegmelegkonyha kínálatából, a csapolt sör vagy cappuccino fogyasztása közben beszélgettek.

A programsorozat megnyitóján (balról jobbra): dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke, dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Antónia Kárpát régiós és Önkormányzati titkár, Elek Sándor, Törökbálint Város polgármestere

A gyerekek számára mindkét napon Szinkulics Ágnes kínálta az érdekességeket, asztalai mellett sokan ügyeskedtek a különböző kézműves praktikák gyakorlásával. A sportról sem feledkeztünk meg, hiszen a TTC jóvoltából, Pilis Péter és segítői mindkét napon közreműködtek, és igyekeztek bevonni a közönséget is. Legnépesebb tábora a sakkversenyeknek volt, öt éves kortól a felnőtt korosztályig többen összemérték tudásukat. Az udvaron felállított focikapunál is sokan „ringbe szálltak”, s a rögtönzött versenyek mellett kedvtelésből is rugdosták a focilabdát. A különböző látnivalók és aktivitás mellett Fortuna szerencsecsillaga sok látogatóra ráragyogott, ugyanis minden látogató nyereményszelvényt kapott, s naponta többször sorsoltuk ki közöttük a kiállítók által szép számmal felajánlott ajándékcsomagokat! A gyerekek és felnőttek között egyaránt népszerű programelemmé vált minden vidám hangulatú sorsolás, melyet elsősorban a rengeteg nyereményt felajánló kiállítóknak köszönhetünk. A vásárba való eljutást a helyiek számára ingyenes vásári buszjárat segítette, mely a város központjától a vásár bejáratáig szállította az utasokat. Köszönjük mindazok segítségét, akik

hozzájárultak rendezvényünk sikerességéhez támogatásukkal, munkájukkal, felajánlásukkal, együttműködésükkel! Akik ezt a népes tábort alkotják, a teljesség igénye nélkül: Törökbálint Város Önkormányzata, Munkácsy Mihály Művelődési Ház, TTC vezetősége, munkatársai, Antal Jenő és csapata, a programajánlóban szereplő résztvevők, fellépők és az őket kísérő vezetők, Sebők és Társa Kft., Mezei Gyula és munkatársai, Doktor Step Kft., a főzőcsapatok tagjai, a fellépők ellátásához hozzájáruló Kürcsi Kft., Retro Rétes Kft., Kemencés-Teki, Agro Compass Kft., Munkácsy Kávéház, és még sokan mások… Tekintsék meg rövid összefoglalónkhoz tartozó képriportunkat, és ha kedvet kaptak, tartsanak velünk következő vásárunkon. Szeretettel várjuk kiállítóként vagy látogatóként a III. Érdi Nyitnikék-en! Dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Antónia

Gazdasági

Hírtükör

9

i Ősz” kapuit

Folytatás a 10. oldalon ➤

10

Gazdasági

Hírtükör

Gazdasági

Hírtükör

11

Harmadik alkalommal osztotta ki a kamara a Korrekt Partner védjegyet A II. „Törökbálinti Ősz” Vásár és Kiállítás záró napján került sor a Korrekt Partner díjátadó ünnepségre. Harmadik alkalommal adta át a kitüntető címet a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Vereczkey Zoltán és a pályázatokat elbíráló Etikai Bizottság elnöke, Regősné Gali Margit.

ségben. Mivel a fokozatos növekedés hívei, a céget is ennek a hitvallásnak megfelelően fejlesztették, lépésről-lépésre. 1999 óta üzemelnek könyvesházként, egy 530 m2-es, háromszintes épületben. A könyvesház tervezésekor egyik szempont volt egy olyan közösségi tér kialakítása, ahol havonta, első sorban helyi és környéken alkotó festők, grafikusok és fotósok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A könyvárusítás mellett évente több író-olvasó találkozót is rendeznek. Céljuk, hogy mindenki megtalálja a keresett könyvet, ezért segítenek nehezebben beszerezhető, nagyobb kutatást igénylő könyvek, tankönyvek, cd-k megszerzésében is.

(jakuzzi, szauna, szolárium) ajánlatok is. Első sorban az aktív, sportos, egészséges életet kedvelő embereket célozzák meg kínálatukkal. A komplexum kialakítása, és a magasan kvalifikált szakembergárda alkalmassá teszi a céget bálok, céges rendezvények, esküvők és találkozók lebonyolítására is. 2011-től „Paleofutár” néven új szolgáltatást vezettek be. A hagyományos ételek mellett az egészséges táplálkozás elterjedése érdekében cukor-, glutén- és laktózmentes cukrászati készítményeket és ételkülönlegességeket is készítenek, és ezeket igény szerint házhoz is szállítják. Alapanyagaikat javarészt helyi termelőktől, illetve ellenőrzött minőséget forgalmazó nagykereskedőktől szerzik be. A szakember utánpótlás kinevelésében is aktívan részt vesznek, évek óta foglalkoznak tanulóképzéssel.

A pályázatot korábban a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta életre, célja egy olyan pozitív értékeket magában hordozó határon átnyúló „KORREKT PARTNER” elismerő védjegy létrehozása, mely a tisztességes kereskedelmi és szolgáltatói magatartás garanciáját jelenti. A védjegy kialakítására a fogyasztói réteg egyértelmű igénye alapján kerül sor, mely megkönnyíti a fogyasztók részére a vásárlás helyének megválasztását. A kamara feltett szándéka, hogy a védjegy odaítélése és használata a vállalkozásokat hozzásegítse a forgalom és árbevétel növekedéséhez, illetve elősegítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, fejlődését. A pályázatokat minden évben két alkalommal bírálja el a bizottság. Ebben a fordulóban négy vállalkozás jelentkezett a címre, és mind a négyen megfeleltek a feltételeknek. A következő vállalkozások vehet- Balról jobbra: dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke, Vincze Imréné (Grillték át a kitüntető címet a ’’Törökbálinti palota Kft.), Beleznai Orsolya (Wagner Solar Hungária Kft.), Kovács Ákos (SQ Gastro Kft.) és Regősné Gali Margit PMKIK, a Bíráló Bizottság elnöke Ősz’’ elnevezésű rendezvényen:

Grillpalota Vendéglátó Kft. A budaörsi székhelyű családi vállalkozás két telephellyel is pályázott, és nyert is. A családtagokon kívül két alkalmazottat foglalkoztatnak, melyek közül az egyik munkavállaló egy gyermekotthonból kikerült fiatal. Számukra az a legfontosabb, hogy a vendég elégedetten távozzon, és később szívesen térjen vissza. Ennek érdekében mindig friss és prémium minőségű alapanyagokkal dolgoznak, helyben sütnek, náluk nincs előre elkészített, melegített étel. Mindkét büféhez tartozik parkoló, így könnyen megközelíthetőek autóval is. Fogyasztói reklamáció még egyik helyen sem érkezett, és nagyon ügyelnek arra, hogy a jövőben se forduljon elő. Folyamatosan követik a vásárlói igényeket, ezért időről-időre frissítik a kínálatukat.

Lyra Könyvesház Kft. Az első Lyra könyvesboltot 1987-ben nyitották Vácott, egy lakótelepi tároló helyi-

Előjegyzési rendszert is működtetnek, melyben a később átvehető könyvekről sms értesítést küldenek a vásárlóknak. A hosszú évek alatt nevük összefonódott a minőséggel és megbízhatósággal. Ezt vásárlóik hűsége, és több díj (HermészDíj-2003, Hattyú Díj-2007, A Vidék legjobb Könyvesboltja 1. helyezés 2011-ben és 2012ben) is igazolja. Fontos számukra a mozgáskorlátozottak kiszolgálása is, ezért a környéken elsőként csatlakoztak a Járható.hu civil akadálymentesítési programhoz, melynek eredményeként az eladótér földszinti része kerekes székkel is könnyen bejárható.

SQ Gasztro Kft. 2008-ban alakult a cég, mely családi vállalkozásként üzemelteteti az Oxigén Squash Klub és Étterem komplexumot Fóton. Fő profiljuk a vendéglátás, rendezvényszervezés, de szolgáltatásaik között megtalálhatók a sport (squash, aerobik, biliárd) és wellness

Wagner Solar Hungária Kft.

A Wagner Solar Hungária Kft. egy 2002-ben alapított, családi vállalkozás. Fő tevékenységük a „Megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések forgalmazása és kivitelezése”. A berendezéseket rendszerbe foglaltan forgalmazzák, így biztosítják a tökéletesen összehangolt, üzembiztos működést, a maximális hatásfokot a kedvező árral kombinálva, és így még a garancia is egyszerűbben érvényesíthető az ügyfél számára. A fő profiljukba tartozó tevékenység mellet egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a hozzájuk fordulóknak. Többek között tanácsadás, pályázatírás, helyszíni felmérés, rendszertervezés és szimulációs számítások végzése, teljes épületgépészeti tervezés, helyszínre történő kiszállítás, teljes körű kivitelezés, karbantartás és garanciális javítás színesíti a cég szolgáltatási palettáját. Minden évben minimum két alkalommal nyílt napot tartanak – szombati napokon –, így személyesen is kapcsolatba kerülhetnek a lakossággal, megismerhetik az igényeket, és választ adhatnak a szakmai kérdésekre. A bemutatóteremben az érdeklődők működés közben tekinthetik meg a különböző berendezéseket. A minőség biztosítása fontos szempont a cégpolitikájukban, ezért az általuk forgalmazott termékeket a legtöbb esetben saját épületükön tesztelik. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy Európában gyártott termékeket árusítsanak. Szép Nóra

Gazdasági

Hírtükör

12

Négy Pest megyei kézműves vállalkozás örülhetett a kitüntető címnek

Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatára beadott több mint 110 pályaműből 43 kapta meg a díjat, közülük hetet magas színvonala alapján külön is méltattak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke a díjátadó ünnepségen kiemelte: a valódi kreativitást díjazták, azt a munkát, amelyben együtt él a hagyományőrzés az új alkotással. A kézművesek a hagyományokat úgy örökítik át, hogy közben hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is. Képesek újat alkotni, anyagba foglalva a tradíciókat úgy, hogy közben használható, piacképes terméket állítanak elő – tette hozzá. A miniszter utalt arra, hogy a díjjal – amelynek célját a kormány elismeri és támogatja – nemcsak a magyar termékek jó hírnevét öregbítik, hanem a hazai termékek piacra kerülését is támogatják. A pályázat egyben a magyar vállalkozói kultúra, és a kézműipari szakma rangjának elismerését is szolgálja: ennek legfontosabb eszköze a címmel járó marketingtámogatás, bemutatkozási lehetőség – tette hozzá. Kijelentette: a kézművesség ágazatai az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a magyar gazdaság válságból való kilábalásához, és a növekedés megteremtéséhez. Szavai szerint a világ egyre inkább arra halad, hogy nem a tömegtermelés által kínált termékek piacra jutását segítik elő, hanem specializálódik – ahogy a díjazottak is a maguk szakterületén. Fel kell fedezni a hagyományok ápolásában rejlő értékeket, és támogatni kell az alkotóikat – mondta. Kitért arra, hogy a kormány támogatása számos területre kiterjed, közöttük a hungarikum-törvényt, a családi gazdaságok számára nyújtott kedvezményeket, vagy a szakképzési rendszer átalakítását emelte ki.  Dr. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: a kamara 13. alkalommal rendezi meg a hagyományőrző vállalkozói kultúra, a kézműves szakma elismerését szolgáló ünnepséget. Egyre növekszik a kereslet a minőségi, speciálisan magyar és művészi termékek iránt, és azok színvonala is emelkedik – tette hozzá. Kitért arra, hogy a kézművesség képviseli azokat az értékeket, amelyek az elmúlt ezer évről szólnak. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kézműves társadalom a hagyományőrzés feladatát a jövőben is el tudja látni, a művekből rendezett kiállítás mindennek a

Balról jobbra: Pethő Sándor, Csokonay házaspár, dr.Vereczkey Zoltán, Csörsz Krisztina, Kondor Gábor

tanúbizonysága. Egy-egy alkotás létrehozása több mint munka, rengeteg szeretet, és a szakma iránti hódolat – mondta, megköszönve a díjazottak munkáját Az MKIK 2002-ben indította útjára a Magyar Kézműves Remek pályázatot. A kézműves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetőség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg, marketing-, illetve megjelenési lehetőséget nyújtva. A díjak száma nem korlátozott, a pályázók teljesítménye számít, eszerint szinte egyedülálló elismerésről van szó. A cím elnyeréséhez követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző,

A Csokonay Manufaktúra Kft. száraztészta pályamunkája

egyedi értéket képviselő hagyományhűsége, a kivitelezés kiváló minősége és turisztikai hasznosíthatósága. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett „Magyar Kézműves Remek” pályázat ünnepélyes díjátadó rendezvényére idén a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával az OMÉK keretén belül került sor. Itt volt látható a díjat nyert Csokonay Manufaktúra Kft. „Ceglédi Remek” címmel készített száraztészta pályamunkája, melyet a Csokonay házaspár hozott létre. A zsűri hangsúlyozta, hogy a kitűnő minőségű funkcionális csomagolás szerencsésen emeli ki a termék minőségét és tulajdonságait. A kalocsai hagyományok újragondolt, korszerű alkalmazását láthatjuk az igényesen megalkotott – „Kalocsa színei” gyönggyel horgolt ékszereken, melyet a szentendrei KOMP Művészeti Kft. képviseletében Csörsz Krisztina iparművész készített. A zsűri elismerését vívta ki a Dunakesziről érkezett Kondor Gábor asztalos magas színvonalú munkája, a faágakat és madarakat precízen ábrázoló intarziás díszdoboza. Díjat kapott a Székelykapuk Kft. képviseletében pályázó gödi Pethő Sándor fafaragó a székelykapuk tradicionális funkcióit színvonalasan megvalósító alkotása. Gratulálunk a díjazottaknak! Forrás: MKIK

Folytatás a 13. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

13

„Kiváló Gyakorlati Képzőhely” díj 2015 pályázati felhívás A gazdasági kamarák közreműködésével bevezetett duális szakképzésben kiemelt jelentősége van a megfelelő számú és minőségű gyakorlati képzőhelyeknek. A gyakorlatorientált képzés alapfeltétele, hogy a szakiskolai tanulók valós munkakörülmények között sajátítsák el az adott szakmához szükséges kompetenciákat. A gyakorlati képzésben régóta, magas színvonalon résztvevő gazdálkodó szervezetek elismeréseként, illetve a jövőbeni képzőhelyek motiválásaként, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamra (PMKIK) hagyományteremtő jelleggel, 2014-ben bevezette a „Kiváló Gyakorlati Képzőhely” díjat. A Díjat a Pest megyében működő, szakiskolai tanulókat oktató képzőhelyeknek ítéli oda a PMKIK, elsősorban az alábbi feltételek megléte esetén: a gyakorlati képzőhely min. 5 éve, szervezetten, a jogszabályoknak megfelelően magas színvonalon látja el a tanulók képzését

•

képzőhelyen képzett szakemberek, • a gyakorlati képzésre vonatkozó kama• amodern eszközökkel, gépekkel, folyamarai határozat száma tos felügyelet mellett végzik az oktatást • a gazdálkodó szervezet alkalmazottaképzőhelyen elsősorban a munkainak létszáma (2015. szeptemberi álla• aerő-piaci igényeknek megfelelő képzés pot alapján) folyik és a hátrányos helyzetű tanulók • az oktatott szakképesítés(ek) megneveképzésében is részt vállalnak zése, OKJ száma szakmai versenyre való felkészítésre is kezdetének időpontja • adottak a körülmények • aa képzés képzőhely rövid bemutatása • a képzőhely az elméleti képzést biztosí• tó intézménnyel és a kamarával együtt- A pályázati adatlap letölthető a pmkik.hu működve szervezi meg a képzést a pályázatok elbírálásánál a kamarai tagság előnyt jelent A gazdálkodó szervezet nagyságától függően, kettő képzőhelynek adományoz elismerő oklevelet és díjat a PMKIK. 10 fő alatti és 10 fő feletti alkalmazotti létszám kategóriában lehet pályázni. Pályázni egy adatlap alapján lehet, mely többek közt az alábbi adatokat tartalmazza: a gazdálkodó szervezet neve, címe képzőhely neve, címe kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe

(szakképzés rovat) weboldalról.

•

A kitöltött pályázati adatlapot a toth. [email protected] e-mail címre kérjük megküldeni 2015. november 16-ig. A pályázatokat a PMKIK Oktatási Bizottsága bírálja el, a szakképzési tanácsadók képzőhely látogatásainak tapasztalatait is figyelembe véve. A pályázat nyilvános eredményhirdetése 2015. decemberében lesz.

• • •

A pályázattal kapcsolatban további információ, illetve a pályázati adatlap a 70/320-0264-es (Tóth Ferenc) telefonszámon vagy a fenti e-mail címen kérhető.

➤ Folytatás a 12. oldalról

Gyönggyel horgolt ékszerek – Csörsz Krisztina iparművész munkája

Kondor Gábor asztalos intarziás díszdoboza

Pethő Sándor fafaragó munkája – székelykapuk

Gazdasági

Hírtükör

14

Vendégünk volt az ECHO TV-ben… jellegű döntéseknek is nagyobb hatása lesz. Másrészt azonban a fogyasztói oldalon is növelni kellene a tudatosságot, sokszor a vásárló dönt meggondolatlanul és utána próbálja a felelősséget a vállalkozásra hárítani.

• A békéltető vagy az etikai bizottsági eljárás lehet hatékonyabb egy jogeset megoldásában?

Regősné Gali Margit

Regősné Gali Margit a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: Kamara) Etikai Bizottságának Elnöke, emellett a Pest Megyei Békéltető Testület (továbbiakban: Békéltető Testület) tagja és könnyűipari vállalkozó. Tapasztalatai alapján mindig több oldalról közelíti meg a fogyasztóvédelmi problémákat. Arról beszélgettünk, hogy a fogyasztók és vállalkozások hogyan rendezhetik konfliktusaikat...

• A Pest Megyei Békéltető Testület megalakulás óta békéltet, a legutóbbi vonatkozó jogszabályi változások a vállalkozások számára szigorúbb együttműködési kötelezettséget írnak elő, Ön szerint így több egyezség születik? A Békéltető Testület megalakulása előtt a Kamara Etikai Bizottság etikai eljárásában tudtuk a fogyasztói jogvitákat rendezni, évente kétszáz-háromszáz ügyet, akkor szinte minden esetben eljöttek a vállalkozások az etikai tárgyalásra. A vállalkozás képviselőjének jelenlétében sikerült az ügyet véglegesen rendezni, vagy az ügy további sorsáról tudtunk dönteni. A személyes részvétel mindig fontos, a jelenlegi szigorításnak már kezdetektől fogva élnie kellett volna – a vállalkozás köteles lesz válaszadásra, az esetek többségében megjelenésre is, így foglalkoznia kell az üggyel. Véleményem szerint nemcsak a kötelezést tartalmazó, hanem az ajánlás

Az Etikai Bizottságnak nincs döntési jogköre. Elsősorban két vállalkozás közötti vitát vizsgálunk, évente 10-15 panasz érkezik hozzánk, anyagi követelésről sosem döntünk. A tagok számára nem előírás a jogi végzettség. Az ügy részleteit mindig egy vagy két vizsgálóbiztos deríti fel és javaslatot tesz a Bizottságnak a lezáráshoz szükséges határozat meghozatalára. A Békéltető Testület azonban konkrét összeg viszszatérítését is hozhatja döntésként, az eljáró tanács tagjainak egységesen kell kialakítaniuk végleges álláspontjukat, jogász közreműködésével – éves szinten több mint ezer ügyben. Mindkét fórum elsődlegesen a beadott iratok alapján ismeri meg az ügyet, ezt követi a felek meghallgatása, adott konfliktustól függ, hogy melyik a megfelelő eljárás.

• Milyen ügyekben lehet fordulni az Etikai Bizottsághoz? Az Etikai Bizottság hatásköre a kamarák Etikai Kódexében foglalt etikai szabályok megsértése miatti panaszok vizsgálatára terjed ki. Az Etikai Bizottság járhat el minden olyan ügyben, amely nem tartozik bíróság, hatóság, rendőrség hatáskörébe – így például nem tartozik hozzánk egy számlakövetelés, egy szavatossági igényérvényesítés, de akkor sem járhatunk el, ha valaki egy vállalkozó szakképesítésének hiányát kifogásolja. A kontárokkal kapcsolatos bejelentések száma az utóbbi időben megnövekedett, a Kamara feladata lehetne a hatékonyabb fellépés, persze ehhez szigorúbb jogszabályok is szükségesek lennének.

• Hogyan

és milyen estekben tud segíteni az Etikai Bizottság a hatékonyabb jogérvényesítésben?

Elmondanék egy konkrét esetet – egy fröccsöntő egyéni vállalkozó fordult hozzánk azzal, hogy az áramszolgáltatóval fennálló vitás ügyében járjunk el. A vállalkozónak a házával közös ingatlanon volt a műhelye. Annak ellenére, hogy a megrendelései jelentősen csökkentek, az áramszolgáltató változatlan mennyiségben számlázta az elektromos fogyasztást. A vállalkozó reklamációját elutasították és változatlan mennyiségben számláztak továbbra is. Miután a számla nem került kiegyenlítésre, az áramszolgáltatást is kikapcsolta a szolgáltató, az etikai tárgyaláson nem jelent meg, azonban, az ügyet megismerve, kértük döntésének felülvizsgálatára, melynek eredményeként elismerték, hogy a számlaleolvasó rendszerük hibájából adódott a probléma és több mint négyszázezer forintot visszatérítettek a vállalkozónak. Kamarai önkéntes tag vállalkozással szemben etikai figyelmeztetéssel vagy megrovással élhetünk, kezdeményezhetjük bizonyos szolgáltatások, kedvezmények átmeneti vagy végleges eltiltását, vagy a Kamarát kérhetjük további intézkedések megtételére. Azzal a vállalkozással szemben azonban, amelynek nincs tagsági viszonya, figyelemfelhívással élhetünk, ahogy tettük ezt ebben az esetben is. A vállalkozók sokszor összetévesztik a kötelező regisztrációt a kötelező tagsággal, 2000-ig volt kötelező kamarai tagság a vállalkozások számára. A kötelező regisztráció meghatározott szolgáltatások igénybevételének lehetőségét jelenti, azonban nem jelent tagsági jogviszonyt – mi a tagokkal szemben alkalmazhatunk szankciót.

• Hogyan működik az Etikai Bizottság, milyen előírások vonatkoznak eljárására? Az Etikai Bizottság a Kamara Etikai Kódexe, valamint Eljárási Szabályzata szerint működik. Célunk az etikus piaci magatartás normáinak betartatása és ezzel a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítása. Az Etikai Bizottság eljárását kérheti bárki, akinek vitás ügye merül fel gazdasági tevékenysége során. Elsősorban a beadott iratok alapján vizsgáljuk az ügyet, vagy ezt követő tárgyaláson lehetőséget adunk a feleknek álláspontjaik kifejtésére. Minden esetben határozatot hozunk, mely ellen jogor-

Gazdasági

Hírtükör

15

voslatnak helye nincs. A kamara tagja kérheti a bíróságtól az Etikai Bizottság által hozott határozat felülvizsgálatát, ha az valamely jogszabály rendelkezéseivel ellentmondásban áll.

• Mint

vállalkozó hogyan látja a mai vállalkozások helyzetét?

Én a könnyűiparban kezdtem pályafutásomat, mint ruhaipari technológus üzemmérnök egy varrodát vezettem. Az 1990-es években a könnyűipar visszaesése miatt áttértem PVC fólia hegesztésre a gyermek- és betegápolás területén. Vállalkozásom székhelye Törökbálinton van. Nyugdíjazásom után a lányomék családja átvette volna a vállalkozást, azonban én nem adtam volna nyugodt szívvel, mivel saját könyvelés, anyagbeszerzés és saját ingatlan mellett is nehéz fenntartani. Én ragaszkodom hozzá, mert évtizedek óta ezt csinálom, de manapság nem kezdenék bele. Az alapanyagra vonatkozó szigorú előírások, valamint a csökkenő kereslet mellett nehéz nyereségesen működni.

• Milyen életfilozófia segíti azt, hogy párhuzamosan ennyi helyen sikerül helytállni hosszú idő óta? Az Etikai Bizottságnak megalakulása óta tagja és 12 éve elnöke, a Békéltető Testületnek megalakulása óta tagja vagyok. A jelenlegi vállalkozásom is több mint húsz éve működik, nem kis erőbefektetéssel. Több oldalról van rálátásom a mai vállalkozói, fogyasztói problémákra, nehéz talpon maradni, de mindig azt vallottam, hogy a „siker jön és megy, de a tisztesség örök”, ezzel a szemlélettel vezetem a vállalkozást, kezdek egy etikai meghallgatást vagy veszek részt egy békéltető eljárásban.

• Kedves

Margit, köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk!

Az Etikai Bizottság a Kamara székhelyén (1056 Budapest, Váci utca 40. IV. emelet) működik. Dr. Kovács Krisztina jogász, fogyasztóvédelmi tanácsadó Pest Megyei Békéltető Testület

Hibás terméket vásárolt? Nem felelt meg a szolgáltatás? Magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és társasházak is rendezhetik termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszaikat, a PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET segítségével. Az eljárás egyszer , gyors és ingyenes. PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 81 Ügyfélfogadási id : K-Cs: 9:00-14:00 Telefon/Fax: (06-1) 269-0703 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.panaszrendezes.hu www.pestmegyeibekelteto.hu Médiapartner: ECHO TV M sorunk címe: Jogvita és egyezség A premieradás minden hónapban az utolsó héten, hétf n 22:30 a Híradó után.

Gazdasági

Hírtükör

16

Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye [Tao. tv. 4. § 16/c. pont, 7. § (1) bekezdés z) pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] rendszerébe 2014. november 27-étől beiktatott új kedvezmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás alapján érvényesíthető, a 2014. évben kötött ilyen megállapodás alapján először már a 2014. adóévi adókötelezettségnél alkalmazhatómódon. Felsőoktatási támogatási megállapodás – a Tao. tv. 4. § 16/c. pontja szerinti definíció szerint – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. Tekintve, hogy felsőoktatási intézményt – önállóan vagy más jogosulttal együttesen – alapíthat a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, s az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a fenntartással kapcsolatos feladatokat is, így bármely alapítású egyetem, főiskola támogatására köthető megállapodás. A legalább 5 éves – amely nem feltét-

lenül 5 adóéves – időtartamra kötött szerződés alapján az adózónak 5 (vagy több) egymást követő év mindegyikében támogatást kell nyújtania. Felsőoktatási támogatási megállapodás közhasznú felsőoktatási intézmény támogatására [Nftv. 96. § (1) bekezdés] is köthető, vagy – az adózó döntése szerint – ilyen jogállású felsőoktatási intézménnyel köthető tartós adományozási szerződés [2011. évi CLXXV. törvény 2. § 27. pont], vagy bármiféle írásos megállapodás nélkül is támogatható a közhasznú intézmény. Ilyen esetben az adózó a döntésének megfelelően érvényesíthet ahhoz kapcsolódó kedvezményt, azonban „halmozottan” nem élhet azzal. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet, 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapo-

• •

dás alapján történő támogatása esetén, de – a zb) alponttal – együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Ennek alapján az adózó egy támogatási ügylet tekintetében vagy a 20, vagy a 40, vagy az 50 százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére jogosult. A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelvből következően ugyanis – amely szerint, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését, azzal egy esetben lehet élni – az együttes alkalmazás [pl. (50+40)%-os mértékben] akkor is kizárt, ha a felek esetleg 5 évet érintően kötnek tartós adományozási szerződést, vagy ha ugyanazon ügyletre mindkét típusú szerződést kötnek is. A felsőoktatási megállapodás alapján az adózót akkor is 50 százalékos mértékű kedvezmény illeti meg, ha közhasznú egyetem, főiskola támogatására köt megállapodást. [Nemzetgazdasági Minisztérium 27333/3/2015. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2218398728/3/2015.] Forrás: NAV

A Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Nonprofit Kft. novembertől az alábbi szakmákban indít képzést: Kozmetikus

Villanyszerelő

Női szabó

Óraszám: 480 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Bugyi Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Vecsés Tervezett indulás: Folyamatos

Hegesztő

Kőműves és hidegburkoló

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Maglód Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Csepel Tervezett indulás: Folyamatos

Pedagógiai- és Családsegítő munkatárs

Gyakorlati helyszín: Örkény Tervezett indulás: Folyamatos

Kereskedő Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 960 óra Elméleti helyszín: Törökbálint

Részletfizetési lehetőség! Kamarai tagoknak 10% kedvezményt tudunk biztosítani. Képzéseink tárházát folyamatosan bővítjük. Várható tanfolyamaink: Emelőgép-ügyintéző • Építő- és anyagmozgató gép kezelője • Hűtéstechnikai berendezés üzemeltető • Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő • Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő • Ingatlankezelő • Ingatlanközvetítő • Ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő; Lábápoló • Társasházkezelő • Uszodamester • Boltvezető • Eladó • Logisztikai ügyintéző. Elérhetőség: [email protected], telefon: 06-30-658-63-25

Gazdasági

Hírtükör

17

Döntött az Európai Unió Bírósága: a változó munkavégzési helyre történő utazás a munkaidő része Olyan munkavállalóknál, akik nem egyetlen állandó helyen dolgoznak– például a villanyszerelőknél – az utazással töltött idő a munkaidő részének számít, az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében. Az állandó munkahelyre történő ingázás viszont továbbra sem számít bele a munkaidőbe. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint munkaidőnek az az idő minősül, amelyet a munkavállalók a lakóhelyük és a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek. A döntést az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is irányadónak kell tekinteni.

Alkotmánybíróság: alkotmányellenes a férfiak nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés Az Alaptörvény értelmében a nők kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt a férfiakhoz képest. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint a Kúria június végi döntése – amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést – ezért is alkotmányellenes. A határozat indokolásából kiderül továbbá, hogy azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mivel az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti. Az ügyben a Kúriának az Alkotmánybíróság döntése következtében új, az AB határozatnak megfelelő tartalmú határozatot kell majd hoznia, mely alapján a Nemzeti Választási Bizottság ismét dönthet arról, hogy a népszavazási kérdéseket – szintén az AB határozattal összhangban – hitelesíti-e. dr. Vincze Gábor

Könyvelők, egyéni vállalkozók figyelmébe!

Változás az egyéni vállalkozói engedélyek ügyintézésében A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos online bejelentések ügyintézése terén az alábbi változásokat eszközölte. Az egyéni vállalkozók ügyeinek intézése kapcsán, szélesebb kört tekintve pedig a közigazgatási eljárások esetében, az. elektronikus ügyintézés megvalósítása terén döntő változást hozott az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.). Az. EKOP-2.1.15-2012-2013-0001 számú, „Integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása” elnevezésű projekt keretében megvalósuló teljes körű elektronikus ügyintézés eredményeképpen – a 2000. óta működő egyablakos modul (adószám, statisztikai szám-

jel beszerzése) egyidejű fenntartása mellett – 2015. október 1-jétől az eddigi Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (a továbbiakban: ÁNYK) keresztül beküldött elektronikus űrlapok helyett kizárólag az ú. n. Webes Ügyscgéd megnevezésű, elektronikus ügyintézést támogató keretprogram segítségével, on-linc teheti meg egyéni vállalkozói bejelentését az ügyfél http://kekkh.gov.hu/ hu/webes_ugyseged). Az új rendszer előnye, hogy a bejelentések nyilvántartásba vétele – úgy, mint az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése, szüneteltetése, illetve a tevékenység szünetelés utáni folytatása és a tevékenység megszüntetése, valamint a tevékenységgel kapcsolatos adatváltozások – valamint minderről az ügyfél értesítése, valóban csak egy-két percet vesz majd igénybe.

További újdonság az eddigiekhez képest, hogy az egyéni vállalkozóknak lehetősége nyílik a Webes Ügysegéden keresztül saját az. egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak térítésmentes online lekérdezésére, valamint ezen adatok igazolásáról vállalkozói igazolvány kiállítását kérni, illetve a nyilvántartásban kezelt adataik tekintetében hatósági bizonyítványt igényelni (utóbbi két ügytípus illetékköteles). Forrás: KEKKH

Gazdasági

Hírtükör

18

A vállalkozási tevékenységet nem szolgáló eszközök értékcsökkenési leírási korrekciója [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont, 8. § (1) bekezdés b), d) pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek [Tao. tv.] az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásához kapcsolódó – általános szabályok szerinti – előírásai alapján a számviteli törvény szerint az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeggel meg kell növelni az adózás előtti eredményt [8. § (1) bekezdés b) pont], és a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóévi összegével csökkenteni lehet azt [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont]. A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja értelmében továbbá az adózás előtti eredményt meg kell növelni azzal a

költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeggel – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. A Tao. tv. kifejezett rendelkezése alapján tehát – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja és 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti korrekció-páros alkalmazása mellett – az olyan immateriális javak, tárgyi eszközök, amelyek nincsenek összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, terv szerinti értékcsökkenési leírásának és terven felüli értékcsökkenésének az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolása, a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt.

A szabályozás alapján egyértelműen rögzíthető, hogy a két növelő korrekciós tétel nem választható módon, hanem kötelezően alkalmazandó. A vállalkozási tevékenységet nem szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke alapján a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenés összegével a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja és d) pontja szerint is meg kell növelni az adózás előtti eredményt, annak egyidejű – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – csökkentésének lehetősége mellett. [Nemzetgazdasági Minisztérium 27333/2/2015. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2218398728/2/2015.] Forrás: NAV

Kisvállalati adóalanyiság megtartásának létszám-feltétele [Katv. 2. § 1. pont, 19. § (5) bekezdés h) pont] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 19. § (5) bekezdés h) pontja szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. A Katv. 2. § 1. pontjában foglalt fogalmi meghatározás szerint – e törvény alkalmazásában – az átlagos statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám [Útmutató]. Az Útmutató 5. pontja rendelkezik az átlagos állományi létszám számításáról. Az itt rögzítettek szerint: alapértelmezésben – eltérő rendelkezés hiányában – az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján

számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett. Az átlagolást tehát havonta kell elvégezni; minden hónap végén – az addig eltelt időszak adatai alapján az év elejétől „halmozottan” – kell meghatározni az átlagos állományi létszámot az éves átlagos állományi létszám számítására vonatkozó szabályok szerint.

Például, ha a kisvállalati adóalanynál a január havi átlagos létszám 30 fő [a hónap minden napján 30 fő, azaz (31 nap x 30 fő) : 31 nap], továbbá a havi átlagos létszám februárban szintén 30 fő, márciusban 40 fő és áprilisban 60 fő, akkor az átlagos statisztikai állományi létszám az egyes hónapok végén a következő: január: 30 fő február: (30 + 30) : 2 = 30 fő március: (30 + 30 + 40) : 3 = 33,33 fő április: (30 + 30 + 40 + 60) : 4 = 40 fő.

• • • •

Ha pedig a példa szerinti adózónál az év hátralévő hónapjaiban (májustól decemberig) újra 30 fő lesz a havonkénti átlagos létszám, akkor az éves átlagos állományi létszám év végén [(30 + 30 + 40 + 60 + (8 x 30)] : 12 = 33,33 fő. Ennek megfelelően az adózó – a létszámkorlát túllépése okán – nem veszíti el a kisvállalati adóalanyiságát, hiszen az adóéven belül az átlagos létszám egyetlen hónap végén sem haladja meg az 50 főt. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5166460468/2015.] Forrás: NAV

Gazdasági

Hírtükör

19

Kihirdetésre került az új közbeszerzési törvény A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény  a Magyar Közlöny 142. számában  került kihirdetésre. A törvény lényeges módosulásokat eredményez a közbeszerzési eljárások lefolytatásában, a változások többsége már 2015. november 1-jén hatályba lép. Az alábbiakban foglalhatók össze a legfontosabb változások.

minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja továbbá a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.

Csökkennek az ajánlattételi határidők

Az uniós értékhatár alatti eljárások rendje továbbra sem lesz egységes, ugyanis a törvény a beszerzések becsült értéke alapján differenciálja a szabályokat. Fő szabály szerint nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívását nem teszi közzé hirdetményként a Közbeszerzési Értesítőben, hanem a Közbeszerzési Hatóság honlapján legalább 5 nappal az eljárás megindítása előtt egy összefoglaló tájékoztatást jelentet meg. Ezt követően azonban az ajánlatkérő nemcsak az általa kiválasztott minimum három gazdasági szereplőnek köteles megküldeni a felhívását, hanem azoknak is, akik a tájékoztató alapján jelezték érdeklődésüket az eljárás iránt. Ezek a szabályok csak az uniós értékhatár alatti árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések, valamint a 100 és 500 millió forint közötti építési beruházások esetén alkalmazhatók. A nemzeti eljárásrenden belül további egyszerűsítő szabály is található a 18 millió forint alatti árubeszerzésekre és szolgáltatás-megrendelésekre, valamint 100 millió forint alatti építési beruházásokra vonatkozóan. Ezekre a beszerzésekre a korábbi törvényben foglaltakhoz hasonló, „tényleges” hirdetmény nélküli eljárás folytatható le. Az ilyen esetekben nem lesz kötelező az előzetes tájékoztató megjelentetése sem a Közbeszerzési Hatóság honlapján, azonban az új szabályok értelmében legalább 4 (nem a korábbi szabályok szerinti 3) – az ajánlatkérő által kiválasztott – ajánlattevőt kell felkérni ajánlattételre.

Több eljárási határidő is csökken, amely a közbeszerzési eljárások gyorsítását szolgálja. Az uniós eljárásrendben például a 45 napos minimális ajánlattételi határidő 35 napra mérséklődik. Ettől eltérően azonban legalább 5 nappal hosszabb határidőt kell hagyni az ajánlattételre, ha az ajánlatkérő egyes dokumentumok esetén nem biztosítja a közvetlen elektronikus hozzáférést az ajánlattevők számára. Nemzeti (uniós értékhatár alatti) eljárásrendben a minimális ajánlattételi határidő – árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén – 10 nap, míg építési beruházásnál 15 nap, azonban az egyszerűsített szabályokkal lefolytatott eljárásban még ezek a határidők sem kötelezőek.

Változnak az értékelési szempontok Ajánlatkérő a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására három módszer közül választhat: – a legalacsonyabb ár, – a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy – a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel. Fontos kiemelni, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, amennyiben az igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további

A nemzeti eljárásrendben szintén lényeges módosulások lesznek

A közbeszerzési kötelezettség alól 18 millió forint alatt mentesülő szolgáltatások köre Az új törvény, illetve annak melléklete módosítja a szolgáltatások felosztását, és változnak a szabályok a kedvezőbb el-

járási szabályok alá eső szolgáltatásokra vonatkozóan is. A törvényben meghatározott szociális és egyes speciális szolgáltatásokra akkor is nemzeti eljárást kell lefolytatni, ha azok becsült értéke egyébként az uniós értékhatárt is meghaladja. Amennyiben ezen szolgáltatások becsült értéke nem éri el a 18 millió forintot, akkor egyáltalán nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel a törvény ezeket a kivételi körbe sorolja, így az ajánlatkérő mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. Többek között az ilyen szolgáltatások körébe tartoznak az egészségügyi, oktatási és képzési szolgáltatások, valamint az őrzésvédelmi vagy az étkeztetési-készétel szolgáltatások is.

A közbeszerzési eljárásokban bevezetésre kerülő további lényegesebb változások közbeszerzés becsült értékeként az • Aannak tárgyáért az adott piacon ál-

•

•

talában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ezzel a szabállyal kikerült a törvényből a „legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás” meghatározás, amely gyakran okozott bizonytalanságot az ajánlatkérőknek. Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentációt térítésmentesen, elektronikus úton hozzáférhetővé tenni, a dokumentációért már a nyertes ajánlattevőtől sem lehet ellenértéket kérni. Az összeférhetetlenségi szabályok bővülése eredményeként sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban a törvényben nevesített állami vezetők és hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetek, a nyilvános részvénytársaságok kivételével. dr. Vincze Gábor

§

Gazdasági

Hírtükör

20

Vámügynöki szolgáltatás áfamentessége Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) kifejezetten a vámügynöki tevékenységre vonatkozó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. § a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésének megfelelően 27%-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre vonatkozó valamely előírása nem alkalmazható. A vámügynök által nyújtott vámjogi képviseleti szolgáltatás jellemzően az Áfa tv. 93. § (2) bekezdésében, illetve 102. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes lehet. Az importált termék adóalapjába beépülő szolgáltatási díj (Áfa tv. 93. § (2) bekezdés) Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján adómentes az olyan szolgáltatásnyújtás, amelynek az ellenértéke az import szolgáltatás adóalapjába beépül. Az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartoznak azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belüli első rendeltetési helyig merülnek fel. Ilyen járulékos szolgáltatás lehet a vámügynök által ellátott vámjogi képviseleti szolgáltatás is. A vámjogi képviseleti szolgáltatás ellenértéke az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján olyan esetben épülhet bele az importált termék adóalapjába, ha a képviselet díja egyértelműen és közvetlenül egy adott termékimporthoz kapcsolódik és a díj összege az importot terhelő

áfa megállapításának időpontjában ismert. A vámügynöknek az adómentesség alkalmazásához egyértelműen alá kell tudnia támasztani, hogy a szolgáltatásának ellenértéke a termékimport adóalapjába beépült. Azt, hogy a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése hogyan bizonyítható, a termékimport, valamint a vámügynök és a megbízója közötti ügylet jellegzetességei alapján határozható meg. Amennyiben a képviseletet ellátó vámügynök és a megbízója közötti szerződés/megállapodás alapján a vámügynök a szolgáltatását időszakra megállapított díj (átalánydíj) ellenében végzi, nem értelmezhető a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése. Az Áfa tv. 95. §-a szerint adómentes termékimport esetén (42-es eljáráskóddal végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alkalmával) eljáró – és az Áfa tv. 95. § szerinti adómentességet érvényesítő – közvetett vámjogi képviselő szolgáltatása esetén például, ha a közvetett vámjogi képviselő megbízása eseti jellegű és a meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására is, a vámügynöknek közvetlen lehetősége van a szolgáltatása ellenértékét a termékimport adóalapjában érvényesíteni és ezt egyértelműen alá is tudja támasztani. Termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás (Áfa tv. 102. §) Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termékhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva el-

hagyja az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Az Áfa tv. 102. §-a alapján az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján tehát ahhoz, hogy a vámügynök vámjogi képviseleti szolgáltatása adómentes legyen, nem elégséges annak bizonyítása, hogy a vámügynök szolgáltatása kiviteli eljárás alá vont termékhez kapcsolódik, azt is egyértelműen alá kell tudni támasztani, hogy a kérdéses termék a Közösség területét elhagyta, így a vámügynöknek a kiléptetési igazolással rendelkeznie kell. Amennyiben a vámügynök közvetlen vámjogi képviselőként jár el, a képviseletre jogosító meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására, valamint valamennyi, a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb cselekményre is, akkor az áru kivitelre történő kiadását követően a kiléptetés tényleges megtörténtéről – a vámhatóság által történő visszaigazolás esetén – értesül a vámáru-nyilatkozat benyújtója. Amennyiben vámáru-nyilatkozatot maga az exportőr nyújtja be, és a közreműködő vámügynök nem kap elektronikus értesítést a kiléptetésről, akkor az exportőr és a vámügynök egymás közötti polgári jogi jogviszonya határozza meg, hogy egymást hogyan értesítik a kiléptetésről. Forrás: NAV

Kötelező a regisztrációs matrica használata Az új taxisrendelet szabályozza az infokommunikációs eszközön keresztül megrendelt személyszállítási szolgáltatást is. Személygépkocsival üzletszerűen, ellenérték fejében személyt csak személytaxi-szolgáltatást vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozás szállíthat, utas pedig kizárólag az előírt feltételeknek megfelelő vállalkozás által nyújtott szolgáltatást vehet igénybe – ez a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendelet lényege. A rendelet a személyszállító szolgáltatást két részre bontja. Egyik a személytaxi-szolgáltatás, amely taxiórával és sárga színű rendszámmal, valamint a foglaltságra utaló, úgynevezett szabad jelzővel végezhető. A másik a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, amely egyéb szolgáltatás részeként kiegészítő szolgáltatásként, vagy valamilyen fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető. Ez utóbbinál nem kell taxióra, sem sárga rendszámtábla, sem szabad jelző, viszont kötelező a regisztrációs matrica használata. A taxiengedély csak meghatározott földrajzi területre, míg a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás az ország egész területére szól. A személyszállító szolgáltatás hatósági engedéllyel végezhető. Ez a tevékenységi engedély személytaxi-szolgáltatásra vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra szólhat. Az engedélyt – kérelemre – a vállalkozás székhelye szerint illetékes közleke-

dési hatóság adja ki. A kérelmező vállalkozás meg kell, hogy feleljen a helyi önkormányzati rendelet előírásainak is. Mindkét kategóriában a kocsit személyszállításra kell vizsgáztatni, a vezető pedig megfelelő jogosítvánnyal, külön vizsgával rendelkező és 21 évnél idősebb személy lehet. Személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó gépkocsit vezetni csak személyszállító-vezetői igazolvánnyal – speciális jogosítvánnyal – lehet. A rendelet felsorolja a vállalkozás szakmai irányítójával kapcsolatos követelményeket, valamint azt, hogy a cég pénzügyi teljesítőképessége mikor megfelelő. A munkát segítő diszpécser szolgálat is kétféle lehet, de ilyet működtetni nem kötelező. Az egyik a személyszállító vállalkozások által fenntartott diszpécser szolgálat, a másik pedig a szállítóktól független, úgynevezett önálló diszpécser szolgálat. Ez utóbbinak – a vele szerződött vállalkozások által használt autók számától függő – vagyoni biztosítékot kell letenni. Ennek a legkisebb összege 20 személygépkocsiig egymillió forint, de 200 személygépkocsi felett már 20 millió forint. A rendelet kiemeli: az infokommunikációs eszközön keresztül megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra is a bemutatott szabályokat kell alkalmazni. Forrás: Turizmus.com

Gazdasági

Hírtükör

21

Tájékoztató a Korlátolt Felelősségű Társaságok szabályozásával kapcsolatos törzstőke emelésre vonatkozó – 2016. március 15-i véghatáridejű – kötelezettségről Mi az új szabály? A 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatállyal bevezette, hogy a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. Ez azt jelenti, hogy 2014. március 15-e óta ennél kisebb összegű törzstőkével kft. nem alapítható. A már bejegyzett, illetve az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzés alatt álló 3 millió forintnál kevesebb – jellemzően a korábbi minimum szerinti 500 ezres - törzstőkéjű kft.-k legkésőbb 2016. március 15éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni legalább 3 millió forintra vagy átalakulni, egyesülni a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával. A határidő értelmezése Az érintett kft. legkésőbb 2016. március 15-ig köteles meghozni a döntését, arról, hogy a törzstőkét felemeli az elvárt mértékre és, hogy ennek milyen formában tesz eleget, illetve ha nem emel

törzstőkét, akkor az ezen kötelezettséget megszüntető döntést meghozni (pl. végelszámolás megindítása, átalakulásról döntés stb.). A fenti dátumból következően a társaság döntését és az ehhez kapcsolódó valamennyi cégiratot a hatályos cégeljárási törvény alapján 30 napon belül az illetékes cégbíróságnak meg kell küldeni, vagyis a legkésőbbi – szankció nélküli – beküldési határidő 2016. április 15. Hogyan emeljünk törzstőkét? Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján a törzstőke emelés a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával összhangban történhet. Ez azt jelenti, hogy a kft.-k alapításkori szabályai és a törzstőke felemelésre vonatkozó szabályok egyaránt alkalmazhatók. Fontos! A társaság tagjai a még nem teljesített törzsbetét erejéig helytállnak a társaság tartozásaiért.

Költségek A törzstőke emelés illetékmentesen és költségtérítés megfizetése nélkül hajtható végre az előírt határidőig. De (!), ha a változással együtt más cégjegyzéki adatot érintő módosítást is be akar jegyeztetni a társaság, úgy 15.000 Ft eljárási illeték és 3.000 Ft közzétételi költségtérítés fizetendő. Szankciók Fontos, hogy a mulasztó – vagyis késedelmesen teljesítő – cégeket a Cégbíróság mérlegelés nélkül bírságolni fogja, a mérték tekintetében van csak mérlegelési jogköre. A bírság 50.000 – 900.000 forintig terjed, míg az ilyen jellegű módosítást végre nem hajtó cégeket az illetékes Cégbíróság az előbbieken felül törvényességi felügyeleti eljárásban akár legvégső esetben törölhet is a cégnyilvántartásból, 100.000,Ft-os eljárási illeték megfizetésére kötelezés mellett. dr. Pusztai Zsuzsanna Rita ügyvéd a PMKIK jogi tanácsadója (T.: 20/388-2282)

Elindult a Duna Transznacionális Program Hivatalosan is elindult a Duna Transznacionális Program, amelyben várhatóan kulcsszerep jut Magyarországnak. A Duna-medence 14 országának együttműködésével kidolgozott program célja a rendkívül sokféle Duna régió szorosabb területi integrációja. A program a 9 uniós tagállam (Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint 3 Unión kívüli ország (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró) régióit foglalja magában. Moldova és Ukrajna ugyancsak támogatható lesz majd a program alapján, amint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből származó finanszírozás rendeződik. Nemcsak a résztvevő országok hosszú távú fejlesztési koncepcióinak összehangolását végzik el a program keretében, hanem több országot érintő közlekedési, energetikai, árvízvédelmi, gazdasági beruházások előkészítését is.

Csaknem 70 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre 2020-ig a Duna régión belüli együttműködési és támogatási projektekre. A program középpontjában a közös kutatás-fejlesztés és társadalmi innováció, a vállalkozói készség ösztönzése, a környezeti és kulturális felelősségvállalás, a közlekedésfejlesztés és az energiabiztonság, a karbonszegény gazdaság felé történő elmozdulás támogatása áll. A programok elsődleges célcsoportját az adott programterületen bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, non-profit jelleggel valamilyen közcél érdekében tevékenykedő szervezetek jelentik (közintézmények, területi tervező- oktató- kutató-intézetek, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek, stb). A két szakaszból álló pályázat első fordulójában a pályázó konzorciumoknak a tervezett transznacionális együttműködési projektek vázlatos tervét kell benyújtaniuk. Az értékelés és döntéshozatal után a legígéretesebb tervek készítői fel-

kérést kapnak pályázatuk részletes kidolgozására. Az együttműködési projektekben minimálisan három partnernek kell részt vennie a program legalább három országából, amelyek közül legalább az egyiknek uniós tagállamnak kell lennie. A partnerek az együttműködési projekttel kapcsolatban felmerült költségeikre 85 százalékos uniós támogatást igényelhetnek. A résztvevő partnerországok döntése alapján a Duna Transznacionális Program végrehajtásának koordinációja Magyarországról, a Nemzetgazdasági Minisztériumból történik, a szaktárcánál létrejött a program nemzetközi irányító hatósága és közös titkársága. Az országok közötti együttműködéstől azt várják, hogy a keretprogramok, eszközök, szolgáltatások és konkrét befektetések kidolgozásával, illetve gyakorlati megvalósításával eredményesen kiegészítse az egyéb uniós fejlesztések végrehajtását a Duna régióban. Szép Nóra

Gazdasági

Hírtükör

22

Le kell-e cserélni a régi kazánokat? függetlenül – nem vehető használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/ EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre

Képünk illusztráció

A Magyar Közlöny 2015. évi 134. számában megjelent az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 276/2015. (IX. 21.) kormányrendelet. A rendeletmódosítással kapcsolatban sok a félreértés. Szárnyra kapott a hír, hogy mindenki számára kötelező lesz a hatékonysági elvárásoknak nem megfelelő fűtőberendezéseket legkésőbb 2016. július 1-ig lecserélni. A rendelet szerint nem vehető használatba, a hatékonysági elvárásoknak meg nem felelő készülék, tehát, a rendeletmódosítás azokra vonatkozik, akik 2016. július 1. után cserélik le kazánjukat, vagy építenek új lakást. Akinek a kazánja jelenleg nem éri el a megfelelő hatásfokot, de hibátlanul működik, azt természetesen nem kényszerítik arra, hogy cserélje le a készülékét. Sőt, amenynyiben 2016. július 1. előtt megy tönkre valakinek a jelenlegi kazánja, úgy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó 2016. július 1 előtt még akár vásárolhat és is beüzemeltethet kisebb hatékonyságú kazánt is, mint amit a rendelet előír. A helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a vízmelegítők és a melegvíztároló tartályok használatbavételére vonatkozó előírások a 276/2015. (IX. 21.) kormányrendelet alapján az alábbiak szerint módosultak: 2015. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem vehető használatba nem egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfűtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/ EU bizottsági rendeletben foglalt vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. 2016. július 1-ét követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától

vonatkozó előírásoknak nem felel meg. 2017. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe olyan melegvíztároló tartály, amely a 814/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt hőtárolási veszteségre vonatkozó előírásoknak nem felel meg. 2018. szeptember 26-át követően – a típusengedély megszerzésének időpontjától függetlenül – nem helyezhető üzembe a) olyan fűtőberendezés, amely a 813/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra, b) olyan vízmelegítő, amely a 814/2013/ EU bizottsági rendeletben foglalt nitrogénoxid-kibocsátásra vonatkozó előírásoknak nem felel meg.

A gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárásban történő cseréje esetén a jogszabály betartása a gázszerelő felelőssége A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felhívja a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGMr.) 6. §-a sze szerinti gázfogyasztó készülék cseré réjét egyszerűsített eljárással végző gázszerelők figyelmét, a fenti jo jogszabályok alapján arra, hogy a re rendeletben foglalt előírást a gázfo fogyasztó készülék egyszerűsített eeljárással történő cseréjét végző g gázszerelőnek kell alkalmaznia. M Mivel ebben az esetben nem készül kkiviteli terv, melyet a földgázelosztó jóváhagyna. Az NGM rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében az 6 eegyszerűsített gázkészülék cserét az NGMr. 2. melléklete szerinti Műszaki N Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjáB ban előírtak szerint kell elvégezni b éés a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkkozat és bejelentő bizonylat megkküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni. b Az NGMr. 6. § (2) bekezdése szerrint (2) bekezdése szerint az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti. Az NGMr. 6. § (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben feljogosított gázszerelő rendelkezzen mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. Források:

• Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal http://mkeh.gov.hu/hirarchivum?page=det ails&oldal=1&news_id=944&parentID=1285

• Magyar Közlöny http://www.kozlonyok.hu/ nkonline/MKPDF/hiteles/MK15134.pdf

• Építési

portál http://www.epitesiportal. hu/cikkek/bajban-lesz-akinek-elromlik-akazanja_474.php

Gazdasági

Hírtükör

23

Több marad az emberek zsebében jövőre Az személyi jövedelemadót érintő, 2016-ban hatályba lépő változások java az adóterhek csökkentését eredményezi. Az adócsökkenés kapcsán változik a családi adókedvezmény és az első házasok kedvezményének kulcsa is és jól járnak a magán-nyugdíjpénztárakat elhagyók is. A legfontosabb szja-t érintő változás, hogy a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek kapcsán a szja adókulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődik. Aktualizálásra került a családi kedvezmény mértéke az adókulcs változásával összhangban, így 2016-tól ugyanakkora kedvezmény illeti majd meg az érintetteket, mint a 2015-ös szabályok alapján. Tehát az adókulcs változásától függetlenül továbbra is ugyanolyan mértékű kedvezményekre számíthatnak a családok. A valorizálás kiterjed a kétgyermekes családokat érintő 2014 végén elfogadott, de csak 2016-2019. közt hatályba lépő változásokra is. Hasonlóképpen aktualizálták még az adókulcs-csökkentés kapcsán az első házasok kedvezményének szabályait (a kedvezmény összege így továbbra is havonta 5 000 Ft). Csökkenni fognak továbbá az adóterhek több olyan jövedelem esetében is, ahol a jövedelem növelt összegére (pl. 119%-ára) kell kiszámolni a fizetendő szja-t. Ezekben az esetekben a törvényalkotó csökkentette az adóalap-növelő szorzó mértékét. Így a személyi jövedelemadót például tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, kamatkedvezmény szerzése, valamint tárgynyeremény esetén a jövedelem 118%-a (2015: 119%), kamatjövedelmek esetén 118% és 127% (119% és 128% helyett) után majd kell megfizetni. Ez a változás is 2016-tól lép majd életbe.

Kamatjövedelmek esetében ez a módosítás a fenti időponttól megszolgált jövedelem esetében alkalmazandó.

Kedvezmények a nyugdíjrendszerben A jogalkotók 2015 elejéig visszamenőleg érvényesíthető kedvezményekkel próbálják ösztönözni a magán nyugdíjpénztárakat elhagyókat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre. Az a kifizetés, amely az állami nyugdíjrendszerbe átlépő személyt illeti meg a magán nyugdíjpénztár elhagyásakor, az új szabályozás értelmében már nem számít jövedelemnek, tehát lényegében adómentes. Szintén visszalépőknek kedvez – 2015. január 1-jéig visszamenőleg – hogy ha a visszalépéskor a magán nyugdíjpénztári kifizetést önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalják, akkor az átutalt összeg 20%-a (de legfeljebb 300 000 forint) adó-visszatérítésként megkapható.

A Stabilitás Megtakarítási Számlát (SMSZ) érintő változások Kedvezőbbé váltak a stabilitási megtakarítási számlával kapcsolatos szabályok, amelyek kvázi „amnesztiát” nyújtanak a külföldön felhalmozott pénzek hazahozatalára. A stabilitási megtakarítási számlán tartott pénz a számlára való befizetés időpontjában megszerzett belföldi jövedelemnek minősül. Főszabály szerint minél tovább tartja a számlán a magánszemély befizetését, annál inkább csökken az alkalmazandó adóalap (200%-ról 50%-ra), majd az ötödik év eltelte után adómentessé válik a kifizetés. A 2015. július 1-vel hatályba lépett új rendelkezések a régi szabályok fenntartása mellett meghatározott időre további ked-

vezményeket biztosítanak. A 2015. július 1. és 2016. július 1. között befizetett összegek mindenképp adókötelesek, azonban a kedvezményes szabályokhoz szükséges minimális tartási idő lerövidül. Azoknak a magánszemélyeknek, akik a hazahozott pénzüket a stabilitási megtakarítási számlán tartják legalább egy évig, kivételkor mindössze 10% adót kell fizetniük. Az egy év letelte előtt azonban a kivételt 20%-os adó sújtja. Figyelemmel arra, hogy egyrészt stabilitási megtakarítási számlával adott kvázi „amnesztia” nem teljes körű, másrészt mivel egyre mélyebb és szélesebb körű a nemzetközi információcsere, érdemes a döntés előtt minden szempontból megvizsgálni a stabilitási megtakarítási számla alkalmazását.

Egyéb változások További változás, hogy egy pénzügyi intézmény (pl. bank) felszámolásának esetén garantálják, hogy az érintett magánszemély nem kerül adójogilag hátrányos helyzetbe: nem keletkezik például adókötelezettsége azon jövedelem kapcsán, amelyet az intézménnyel szemben fennálló követelése (pl. befektetések) vagy kárrendezés kapcsán szerez meg. Amennyiben pedig a nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető intézményt számolják fel, és így az adóhatóság nem tudja az adóbevallásban rendelkezett adót az érintett számlára kiutalni, az összeget a magánszemély lakcímére kézbesítik, vagy bankszámlájára utalják át. Az érintett összeg maximuma változatlan: a nyugdíjelőtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a, de maximum 100 000 Ft (2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 000 Ft). (szerk.)

Munkahelyteremtés és fejlesztés Veresegyházán

Gyártócsarnok átadására került sor Tápiószőlősőn

Az amerikai General Electric (GE) repüléstechnikával foglalkozó veresegyházi üzeme 4600 négyzetméteres csarnokkal bővült szeptemberben. Az üzemet 1,7 milliárd forintból bővítették, ami a 2,8 milliárd forintos fejlesztés része. A berendezések és a technológia fejlesztésébe 1,1 milliárdot fektettek. Ezzel a repülőgép-hajtóművek alkatrészeit javító üzem területe megduplázódott és 25 új munkahely jött létre. Az új csarnokkal több mint 10 ezer négyzetméterre bővült az üzem területe. A GE Aviaton tervezi, hogy az üzletág új technológiai központját ugyancsak a veresegyházi üzemben alakítja ki. Itt az alkatrész-helyreállítási eljárások és technológiák továbbfejlesztésére kerülne sor. A két veresegyházi gyár jelenléte meghatározó a térség életében, mivel kétezer embernek biztosít munkát.

A Ferzol Kft. 520 millió forintból készült beruházása 50 fő létszámbővítést is jelent a cégnél. A 25 évvel ezelőtt garázsból indult családi vállalkozás mára olyan innovatív vállalkozássá fejlődött a finomlemez-megmunkálás területén, melyet ötmilliárdos árbevétel és egymilliárdos nyereség jellemez. Termékeit a hűtés- fűtéstechnika a járműipar és a telekommunikáció területén alkalmazzák. A térség egyik legnagyobb 370 alkalmazottat foglalkoztató cége14 ezer terméket gyárt, 60 cég beszállítója. Gyártó-illetve raktárbázisa 23000 négyzetméter összterületű. Az 5500 négyzetméteres új épületben 60 fős oktatóterem is átadásra került, mivel a 2015/16-os tanévtől a Ferzol Kft. részt vesz a duális képzésben.

Farkas Mária

Hogyan vezessem az elektronikus építési naplót? Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet szerinti elektronikus építési naplót (e-építési naplót) kell vezetni azon építőipari kivitelezési tevékenységek esetén, amelyek általános építmények esetében 2013. október 1-jét követően kezdődtek meg.*

Az e-építési napló, mint webes alkalmazás a vezetésére kötelezettek és a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak számára ügyfélkapus azonosítás után bárhonnan, a nap bármely szakában elérhető. Így a kivitelezés teljes folyamata nyomon követhető, távolról is figyelemmel kísérhető az egyes építkezések készültségi foka, az épp folyó építési tevékenységek. Az alkalmazás számítógépet és internet kapcsolatot igényel, de nem szükséges semmilyen programot megvásárolni. Hálózati lefedettség hiányában, illetve egyéb (műszaki) probléma fennállása esetén offline (internet kapcsolat nélküli) naplóvezetés is lehetséges. Az így készült bejegyzéseket maximum 3 naponként fel kell tölteni az elektronikus alkalmazásba. Az e-építési napló megnyílik, ha az első főnaplót megnyitják. Az e-építési napló mindaddig megnyitott állapotban van, amíg az utolsó e-főnaplót is le nem zárták és a beruházás a használatbavételi engedélyezéssel vagy egyéb módon teljesen be nem fejeződött, és a legutolsó terület-visszaadási aktus is le nem zárult.

Akik a kormányrendeletben meghatározott időpont előtt már papíron kezdték el a naplóvezetést, azok papír alapon be is fejezhetik azt. Az építési napló vezetésére, tartalmára vonatkozó szabályok nem változnak meg az elektronikus építési napló bevezetésével, viszont az alkalmazás segíti a szabályoknak megfelelő építési napló vezetést. Kötelezően építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez (ideértve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről. Olyan esetekben, amikor jogszabály az építési napló vezetését nem teszi kötelezővé – az építtető és a vállalkozó kivitelező megállapodása szerint –, az építési napló önkéntesen is vezethető elektronikusan az e-építési napló alkalmazásban. Egy építési beruházáshoz a több papír alapú napló helyett csak egy elektronikus https://enaplo.e-epites.hu/enaplo/ építési tartozik. Ezzel együtt A lezárt elektronikus építési naplók megszűnt a kivitelezés megkezdéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötele- elektronikus formában kerülnek megőrzettség és tudomásulvételi eljárás, de zésre. Az archiválás központi tárhelyen építményfajtától függetlenül minden történik. Szükség esetén a napló nyomépíttetőnek az Országos Építésügyi tatását is könnyen meg lehet oldani. Az e-építési napló készenlétbe helyeNyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén keresztül (https://www.e-epites.hu/ zésével, megnyitásával, vezetésével és oeny/) kell kezdeményeznie az elektroni- lezárásával kapcsolatos tájékoztató, és kus építési napló készenlétbe helyezését. oktatási anyagok, segédletek folyamato-

san frissítve elérhetőek a http://www.eepites.hu/e-naplo honlapon. A szakmai szervezetek, kamarák így a PMKIK is oktatásokat szerveznek az e-építési napló használatával kapcsolatban. Kamaránk kétféle előadással áll az építőipari vállalkozók rendelkezésére. Az e-naplóval ismerkedők számára az előadás és kiscsoportos gyakorlat témái: • az e-napló vezetésének megkezdéséhez legszükségesebb eszközök, jogszabályok • a saját profil kialakítása • az e-napló készenlétbe helyezése • szerződések feltöltése – a TSZSZ szerepe • az e-napló vezetése lépésről lépésre. Az e-naplót már használók a naplóhasználat problémás területeiről tájékozódhatnak. Bemutatjuk a naplóhasználat során építésfelügyeleti szempontból elkövetett tipikus hibákat, válaszolunk a jelenlévők naplóvezetéssel kapcsolatos kérdéseire, valamint lehetőséget biztosítunk a résztvevők közti tapasztalatcserére is. A rendezvényeken a részt vevők azt is megtudhatják mikor érdemes és milyen módon vehetik igénybe a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által havi rendszerességgel szervezett oktatásokról tájékozódhatnak kamaránk honlapján: www.pmkik.hu, valamint az alábbi elérhetőségen: Mihók Viktória építőipari referens [email protected]

* A hivatkozott kormányrendelet szerinti elektronikus építési naplót kell vezetni továbbá azon az európai uniós beruházásból megvalósuló

általános építmények tekintetében 2014. január 1-jét, sajátos építményfajták tekintetében a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában 2014. július 1-jét, a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú valamint elektronikus hírközlési építmények tekintetében a 2014. október 1-jét, a közlekedési építmények vonatkozásában 2015. január 1-jét, az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építmények tekintetében a 2016. október 1-jét követően kezdődnek meg.