Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl és kiegészítô jegyzõkönyvei
1
Official version: Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms – as amended by Protocol No. 11 / Convention de sauvegarde des droits de l’homme et des libertés fondamentales – telle qu’amendée par le Protocole n° 11 (European Treaty Series, Nos 5, 9, 46, 114, 117, 155 / Série des traités européens, n° 5, 9, 46, 114, 117, 155) Strasbourg, Council of Europe Protocol No 12. to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms / Protocole n° 12 à la Convention de sauvegarde des droits de l’homme et des libertés fondamentales (European Treaty Series, No 177. / Série des traités européens, n° 177) (bilingual edition, English and French) Strasbourg, Council of Europe, November 2000 ISBN 92-871-4519-9 Protocol No 13. to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms concerning the abolition of the death penalty in all circumstances / Protocole n° 13 à la Convention de sauvegarde des droits de l’homme et des libertés fondamentales, relatif à l’abolition de la peine de mort en toutes circonstances (European Treaty Series, No 187. / Série des traités européens, n° 187) (bilingual edition, English and French) Strasbourg, Council of Europe, 2002 ISBN 92-871-4911-9 Protocol No 14. to the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, amending the control system of the Convention / Protocole n° 14 à la Convention de sauvegarde des droits de l’homme et des libertés fondamentales, amendant le système de contrôle de la Convention (Council of Europe Treaty Series, No 194. / Série des traités du Conseil de l’Europe, n° 194) (bilingual edition, English and French) Strasbourg, Council of Europe, July 2004 ISBN 92-871-5500-3 A jelen kiadvány az Egyezménynek a 11. jegyzõkönyv szerinti egységes szerkezetbe foglalt szövege; a Magyar Közlöny 1998/90. számában kihirdetett hiteles magyar nyelvû fordítás. A 12. jegyzõkönyv szövege nyersfordítás. A 13. jegyzõköny szövege a Magyar Közlöny 2004/25. számában kihirdetett hivatalos magyar nyelvû fordítás. A 14. jegyzõkönyv szövege a Magyar Közlöny 2005/152. számában kihirdetett hivatalos magyar nyelvû fordítás. Harmadik, bõvített, javított kiadás Kiadja az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. Felelõs kiadó: Pappné Farkas Klára igazgató Nyomdai elõállítás: Porszinter Kft. Példányszám: 1000
MEGJEGYZÉS Az Egyezmény szövegét módosították az 1970. szeptember 21-én hatályba lépett 3. számú, az 1971. december 20-án hatályba lépett 5. számú és az 1990. január 1-jén hatályba lépett 8. számú kiegészítô jegyzôkönyvek rendelkezései, és tartalmazta a 2. számú jegyzôkönyv szövegét is, amely 5. Cikk 3. bekezdése értelmében 1970. szeptember 21. napján történt hatályba lépésével az Egyezmény szerves részévé vált. A 11. jegyzôkönyv 1998. november 1-jei hatályba lépésével felváltja az ezen jegyzôkönyvek által módosított vagy beillesztett összes rendelkezést. Ettôl az idôponttól kezdve az 1994. október 1-jén hatályba lépett 9. számú jegyzôkönyv hatályát veszti.
3
4
EGYEZMÉNY AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai, figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 1948. december 10-én meghirdetett, figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása, és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvetô szabadságok megóvása és további fejlesztése, újra megerôsítve mélységes hitüket azokban az alapvetô szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon, és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak, abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású Kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek – megteszik az elsô 5
lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására, az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására A Magas Szerzôdô Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. Fejezet JOGOK ÉS SZABADSÁGOK 2. Cikk
Élethez való jog 1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétôl szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bûncselekményre ezt a büntetést állapította meg. 2. Az élettôl való megfosztást nem lehet e cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az a 6
feltétlenül szükségesnél nem nagyobb erôszak alkalmazásából ered: a) személyek jogtalan erôszakkal szembeni védelme érdekében; b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének megakadályozása érdekében; c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
3. Cikk
Kínzás tilalma Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek alávetni.
4. Cikk
Rabszolgaság és kényszermunka tilalma 1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani. 2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelezô munkára igénybe venni. 3. E cikk szempontjából a „kényszer- vagy kötelezô munka” kifejezés nem foglalja magában: 7
a) azt a munkát, amelyet az Egyezmény 5. Cikke rendelkezéseinek megfelelôen eszközölt letartóztatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatás alól történt feltételes szabadlábra helyezés idején általában megkövetelnek; b) a katonai jellegû szolgálatot, illetôleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelezô katonai szolgálat helyett megkívánt szolgálatot; c) a közösség létét vagy jólétét fenyegetô szükségállapot vagy természeti csapás esetén elôírt szolgálatot; d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. Cikk
Szabadsághoz és biztonsághoz való jog 1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján: a) törvényes ôrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követôen;
8
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy ôrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvényes rendelkezésének, illetôleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából történô letartóztatás vagy ôrizetbe vétel; c) törvényes letartóztatás vagy ôrizetbe vétel abból a célból, hogy e bûncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák, vagy amikor ésszerû oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bûncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben; d) a kiskorú ôrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvényes ôrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából; e) törvényes ôrizetbe vétel fertôzô betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamint elmebetegek, alkoholisták, kábítószer-élvezôk vagy csavargók ôrizetbe vétele; f) törvényes letartóztatás vagy ôrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozása céljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy ôrizetbe vétele, aki ellen intézkedés van folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
9
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene felhozott vádról. 3. E Cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy ôrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselô elé kell állítani, és a letartóztatott vagy ôrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerû idôhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthetô, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést. 4. Szabadságától letartóztatás vagy ôrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során ôrizetbe vételének törvényességérôl a bíróság rövid határidôn belül dönt, és törvényellenes ôrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el. 5. Mindenkinek, aki e cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy ôrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
10
6. Cikk
Tisztességes tárgyaláshoz való jog 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerû idôn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetôleg az ellene felhozott büntetôjogi vádak megalapozottságát illetôen. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történô belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes idôtartamára vagy egy részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetôleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei vagy az eljárásban részt vevô felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetôleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné. 2. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bûnösségét a törvénynek megfelelôen meg nem állapították.
11
3. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy a) a legrövidebb idôn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetérôl és indokairól; b) rendelkezzék a védekezésének elôkészítéséhez szükséges idôvel és eszközökkel; c) személyesen vagy az általa választott védô segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védô díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz, és kieszközölhesse a mentô tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.
12
7. Cikk
Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül 1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bûncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bûncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. 2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bûncselekmény volt.
8. Cikk
Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bûncselekmény megelôzése, a közegészség vagy az erkölcsök védel13
me, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
9. Cikk
Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeretés vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyôzôdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyôzôdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elôtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyôzôdés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetôleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
10. Cikk
Véleménynyilvánítás szabadsága 1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vélemény14
alkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió, televízió vagy mozgókép vállalatok mûködését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelôsséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerûségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetô alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minôsülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bûnözés megelôzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. Cikk
Gyülekezés és egyesülés szabadsága 1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. 15
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bûnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetôleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erôk, a rendôrség vagy az államigazgatás tagjai által történô gyakorlását a törvény korlátozza.
12. Cikk
Házasságkötéshez való jog A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nôknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. Cikk
Hatékony jogorvoslathoz való jog Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság elôtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minôségben eljáró személyek sértették meg.
16
14. Cikk
Megkülönböztetés tilalma A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történô megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
15. Cikk
Az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén 1. Háború vagy a nemzet létét fenyegetô más rendkívüli állapot esetén bármely Magas Szerzôdô Fél a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségeitôl eltérô intézkedéseket tehet a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesek egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel. 2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. Cikk rendelkezéseitôl, kivéve a jogszerû háborús cselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. Cikk, 4. Cikk (1. bekezdés), valamint a 7. Cikk rendelkezéseitôl.
17
3. Az eltérés jogával élô Magas Szerzôdô Fél az Európa Tanács Fôtitkárának teljes körû tájékoztatást ad az általa tett intézkedésekrôl és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács Fôtitkárát, amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az Egyezmény rendelkezéseit ismét teljes mértékben végrehajtják.
16. Cikk
Külföldiek politikai tevékenységének korlátozása A 10., 11. és 14. Cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a Magas Szerzôdô Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. Cikk
Joggal való visszaélés tilalma Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékû korlátozására irányul.
18
18. Cikk
Jogkorlátozás alkalmazásának megszorítása A jelen Egyezményben említett jogok és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyre elô vannak írva.
II. Fejezet EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA 19. Cikk
A Bíróság felállítása A Magas Szerzôdô Felek által az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) létesül. A Bíróság állandó jelleggel mûködik.
20. Cikk
A bírák száma A Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a Magas Szerzôdô Felek száma.
19
21. Cikk
A hivatalviselés feltételei 1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük. 2. A bírák egyéni minôségükben vesznek részt az ítélkezésben. 3. Hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a függetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidôt igénylô tisztség betöltésének követelményeivel; e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Bíróság dönt.
22. Cikk
A bírák választása 1. A bírákat a Parlamenti Közgyûlés valamennyi Magas Szerzôdô Fél tekintetében szótöbbséggel, a Magas Szerzôdô Fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékbôl választja. 2. Ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítésére új Magas Szerzôdô Felek csatlakozása, valamint az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával. 20
23. Cikk
A hivatalviselés ideje 1. A bírákat hatéves idôszakra választják. A bírák újraválaszthatók. Mindamellett az elsô választáskor megválasztott bírák felének hivatalviselési ideje három év elteltével lejár. 2. Azokat a bírákat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három év elteltével lejár, az Európa Tanács Fôtitkára az elsô választást követôen haladéktalanul sorshúzással választja ki. 3. Avégbôl, hogy hacsak lehetséges, a bírák hivatalviselési idejét minden harmadik évben megújítsák, a Parlamenti Közgyûlés minden újabb választást megelôzôen határozhat úgy, hogy egy vagy több megválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltér a hatévi idôszaktól, de az ekkor sem lehet kilenc évnél hosszabb és három évnél rövidebb. 4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül és a Parlamenti Közgyûlés az elôzô bekezdést alkalmazza, a hivatalviselési idôk elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács Fôtitkára általi sorshúzással történik. 5. Az a bíró, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött bíró helyére választottak, tisztségét elôdje hivatali idejének hátralevô idôszakára viseli.
21
6. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár. 7. A bírák utódjuk megválasztásáig viselik tisztségüket. Hivatali idejük lejárta után is eljárnak azonban a már folyamatban levô ügyeikben.
24. Cikk
Elmozdítás Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani, hogy többé már nem felel meg a tisztsége ellátásához megkívánt feltételeknek.
25. Cikk
A Bíróság Hivatala és jogi titkárai A Bíróság Hivatallal rendelkezik, melynek mûködését és szervezetét a Bíróság eljárási szabályzatában kell megállapítani. A Bíróság munkáját jogi titkárok segítik.
22
26. Cikk
A teljes ülés A Bíróság teljes ülése a) megválasztja az elnökét és egy vagy két alelnökét hároméves idôtartamra, akik újraválaszthatók; b) meghatározott idôtartamra Kamarákat állít fel; c) megválasztja a Bíróság Kamaráinak elnökeit, akik újraválaszthatók; d) elfogadja a Bíróság eljárási szabályzatát; és e) megválasztja a Hivatalvezetôt és egy vagy több helyettesét.
27. Cikk
Tanácsok, Kamarák és a Nagykamara 1. Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság háromtagú bírói tanácsban, hét bíróból álló Kamarában vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott idôtartamra tanácsokat hoznak létre. 2. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának az érdekelt állam tekintetében választott bíró, illetve ilyen hiányában, vagy ha ez a bíró eljárásában akadályoztatva van, az ezen állam által választott személy, aki bírói minôségben jár el. 23
3. A Nagykamarában részt vesznek még: a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és az eljárási szabályzatnak megfelelôen választott más bírák. A 43. Cikk alapján a Nagykamara elé utalt ügyben nem járhat el a Nagykamarában a határozatot hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökét és az érdekelt állam tekintetében eljárt bírót.
28. Cikk
Elfogadhatatlanná nyilvánítás a tanácsok részérõl A tanács egyhangú szavazással elfogadhatatlannak nyilváníthat vagy az ügylajstromból törölhet a 34. Cikk alapján benyújtott olyan egyéni kérelmet, amelyben ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható. Ez a határozat végleges.
29. Cikk
A Kamarák határozatai az elfogadhatóságról és az érdemrõl 1. Ha a 28. Cikk alapján nem hoztak határozatot, a Kamara hoz határozatot a 34. Cikk alapján benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatósága és érdeme tekintetében.
24
2. Kamara hoz határozatot a 33. Cikk alapján benyújtott, államok közötti kérelmek elfogadhatóságáról és érdemérôl. 3. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozatot hoznak, hacsak a Bíróság rendkívüli esetekben másképpen nem dönt.
30. Cikk
Hatáskör átadása a Nagykamarának Amennyiben a Kamara elôtt folyamatban levô ügyben az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek értelmezése tekintetében lényeges kérdés merül fel, vagy valamely kérdésnek a Kamara általi megítélése a Bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes lehet, a Kamara határozatának meghozatala elôtt bármikor hatáskörét a Nagykamarának adhatja át, feltéve, hogy a felek egyike sem ellenzi azt.
31. Cikk
A Nagykamara hatásköre A Nagykamara a) határozatot hoz a 33. Cikk vagy a 34. Cikk alapján benyújtott kérelmek esetén, ha egy Kamara a 30. Cikk alapján hatáskörét átadta, vagy ha az ügyet a 43. Cikk alapján terjesztették elé; és 25
b) megvizsgálja a 47. Cikk alapján tanácsadó vélemény iránt benyújtott kérelmeket.
32. Cikk
A Bíróság joghatósága 1. A Bíróság joghatósága az Egyezmény és az ahhoz csatlakozó jegyzôkönyvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden olyan ügyre kiterjed, amelyet a 33., a 34. vagy a 47. Cikknek megfelelôen elé terjesztettek. 2. Ha a Bíróság joghatósága vitatott, a kérdésben a Bíróság határoz.
33. Cikk
Államok közötti ügyek Bármely Magas Szerzôdô Fél a Bíróság elé terjesztheti az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek rendelkezéseinek bármely más Magas Szerzôdô Fél részérôl történt állítólagos megsértését.
34. Cikk
Egyéni kérelmek A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytôl, nem-kormányzati szervezettôl vagy szemé26
lyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerzôdô Fél részérôl történt megsértésének áldozatai. A Magas Szerzôdô Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
35. Cikk
Az elfogadhatóság feltételei 1. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetôséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelôen, éspedig attól az idôponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták. 2. A Bíróság a 34. Cikk alapján elôterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az a) névtelen; vagy b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más nemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyre vonatkozó új adatokat. 3. A Bíróság a 34. Cikk alapján elôterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyi27
ben úgy találja, hogy az az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minôsül. 4. A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az eljárás bármely szakaszában megteheti.
36. Cikk
Harmadik fél beavatkozása 1. Annak a Magas Szerzôdô Félnek, amelynek a kérelmezô az állampolgára, a Kamara vagy a Nagykamara elôtti ügyekben jogában áll írásos véleményét benyújtani és a tárgyaláson részt venni. 2. A Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás megfelelô mûködése érdekében az eljárásban félként részt nem vevô bármely más Magas Szerzôdô Felet vagy bármely érintett személyt, aki nem kérelmezô, felhívhat írásos vélemény benyújtására vagy a tárgyaláson való részvételre.
28
37. Cikk
A kérelmek törlése 1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromból törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy a) a kérelmezô nem szándékozik kérelmét tovább fenntartani; vagy b) az ügy megoldódott; vagy c) a Bíróság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem vizsgálatát tovább folytatni. A Bíróság mindazonáltal folytatja a kérelem vizsgálatát, ha az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvekben meghatározott emberi jogok tisztelete ezt megkívánja. 2. A Bíróság a kérelemnek az ügylajstromba való újbóli felvételérôl határozhat, ha úgy tekinti, hogy ezt a körülmények indokolttá teszik.
29
38. Cikk
Az ügy vizsgálata és a békés rendezésre irányuló eljárás 1. Ha a Bíróság a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, a) a felek képviselôivel együtt folytatja a kérelem vizsgálatát, illetve szükség esetén tényfeltárást végez, amelynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok minden szükséges segítséget megadnak; b) az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügynek az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján történô békés rendezését biztosítsa. 2. Az 1. bekezdés b) pontja alapján folytatott eljárás bizalmas jellegû.
39. Cikk
Békés rendezés elérése Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromából.
30
40. Cikk
Nyilvános tárgyalások és iratok hozzáférhetõsége 1. A tárgyalások nyilvánosak, hacsak a Bíróság rendkívüli körülmények esetén másképpen nem határoz. 2. A hivatalvezetônél elhelyezett iratok a nyilvánosság számára hozzáférhetôek, hacsak a Bíróság elnöke másképpen nem határoz.
41. Cikk
Igazságos elégtétel Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerzôdô Fél belsô joga csak részleges jóvátételt tesz lehetôvé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.
42. Cikk
Kamarák ítéletei A Kamarák ítéletei a 44. Cikk 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelôen válnak véglegessé.
31
43. Cikk
Az ügynek a Nagykamara elé terjesztése 1. Kivételes esetekben a Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül az ügyben részes bármely fél kérheti az ügynek a Nagykamara elé terjesztését. 2. A Nagykamara öt bíróból álló kollégiuma határozatával akkor fogadja el ezt a kérelmet, ha az ügy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintô lényeges kérdést, vagy egy egyébként általános jelentôségû lényeges kérdést vet fel. 3. Ha a bírói kollégium elfogadja a kérelmet, a Nagykamara az ügyben ítélettel dönt.
44. Cikk
Végleges ítéletek 1. A Nagykamara ítélete végleges. 2. A Kamara ítélete véglegessé válik, a) ha a felek közlik, hogy nem kérik az ügynek a Nagykamara elé terjesztését; vagy b) az ítélet meghozatalát követô három hónap elteltével, amennyiben az ügynek a Nagykamara elé terjesztését nem kérték; vagy 32
c) ha a Nagykamara kollégiuma elutasítja a 43. Cikk szerint elôterjesztett kérelmet. 3. A végleges határozatot közzé kell tenni.
45. Cikk
Ítéletek és határozatok indokolása 1. Az ítéleteket, továbbá a kérelmek elfogadhatóságát, illetve elfogadhatatlanságát megállapító határozatokat indokolással kell ellátni. 2. Ha egy ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
46. Cikk
Az ítéletek kötelezõ ereje és végrehajtása 1. A Magas Szerzôdô Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezônek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. 2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenôrzi annak végrehajtását.
33
47. Cikk
Tanácsadó vélemények 1. A Bíróság a Miniszteri Bizottság felkérésére az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzôkönyvek értelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat. 2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az Egyezmény I. Fejezete és az Egyezményhez kapcsolódó jegyzôkönyvek által meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével összefüggô kérdésekre, sem olyan más kérdésekre, melyeket a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizottságnak kellene vizsgálnia az Egyezménynek megfelelôen kezdeményezett eljárás folytán. 3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérô határozatát a Bizottságban részvételre jogosult képviselôk többségi határozatával kell meghozni.
48. Cikk
A Bíróság tanácsadó hatásköre A Bíróság határoz arról, hogy a Miniszteri Bizottság tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó felkérése a 47. Cikkben meghatározott hatáskörébe tartozik-e.
34
49. Cikk
Tanácsadó vélemények indokolása 1. Tanácsadó véleményét a Bíróság indokolással látja el. 2. Ha a tanácsadó vélemény egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, a bíró jogosult különvéleményt csatolni. 3. A Bíróság tanácsadó véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
50. Cikk
A Bíróság költségei A Bíróság költségeit az Európa Tanács viseli.
51. Cikk
Bírák kiváltságai és mentességei A bírák feladataik gyakorlása során jogosultak az Európa Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
35
III. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 52. Cikk
Fõtitkári tudakozódás Az Európa Tanács Fôtitkára által elôterjesztett megkeresésre minden Magas Szerzôdô Fél tájékoztatást ad arról a módról, ahogy belsô joga biztosítja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtását.
53. Cikk
Már elismert emberi jogok védelme Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítja azokat az emberi jogokat és alapvetô szabadságokat, amelyeket bármely Magas Szerzôdô Fél joga vagy az olyan egyezmény biztosít, melynek ez a Magas Szerzôdô Fél részese.
54. Cikk
A Miniszteri Bizottság hatásköre Az Egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács Alapokmánya által a Miniszteri Bizottságra ruházott hatáskört. 36
55. Cikk
Viták más eszközökkel történõ rendezésének kizárása A Magas Szerzôdô Felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nem alkalmazzák a közöttük hatályban levô szerzôdéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból a célból, hogy kérelem alapján a jelen Egyezmény értelmezésébôl vagy alkalmazásából eredô vitákat a jelen Egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérô más módon rendezzék.
56. Cikk
Területi hatály 1. Az Egyezmény megerôsítése alkalmával vagy ezt követôen bármikor, bármely állam az Európa Tanács Fôtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy – fenntartva az ezen cikk 4. bekezdésében foglaltakat – az Egyezmény minden olyan területre vagy e területek egy részére terjed ki, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelôsséget visel. 2. Az Egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az Európa Tanács Fôtitkára általi kézhezvételét követô harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
37
3. A jelen Egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellô tekintettel kell alkalmazni. 4. A jelen Cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevô bármely állam ezt követôen bármikor nyilatkozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát az egyének, nem-kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint elôterjesztett kérelmek átvételére.
57. Cikk
Fenntartások 1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerôsítésrôl szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet annyiban, amennyiben a területén ebben az idôpontban hatályban levô valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegû fenntartásokat nem lehet tenni. 2. A jelen Cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
38
58. Cikk
Felmondás 1. A Magas Szerzôdô Felek az Egyezményt csak 5 évvel azt követôen mondhatják fel, amikor annak részesei lettek, éspedig az Európa Tanács Fôtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos felmondással. A Fôtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerzôdô Felet. 2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerzôdô Felet mentesítené a jelen Egyezménybôl folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, mely e kötelezettségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének idôpontja elôtt hajtott végre. 3. Minden olyan Magas Szerzôdô Fél, melynek tagsága az Európa Tanácsban megszûnik, ugyanazon feltételek mellett megszûnik a jelen Egyezmény részese lenni. 4. Az Egyezményt az elôzô bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyan területek vonatkozásában, amelyekre az a 56. Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
39
59. Cikk
Aláírás és megerõsítés 1. Az Egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az Egyezményt meg kell erôsíteni. A megerôsítésrôl szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni. 2. Az Egyezmény tíz megerôsítésérôl szóló okirat letétbe helyezését követôen lép hatályba. 3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erôsíti meg az Egyezményt, az a megerôsítésrôl szóló okirat letétbe helyezésének idôpontjában lép hatályba. 4. Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az Egyezmény hatálybalépésérôl, az azt megerôsítô Magas Szerzôdô Felek nevérôl és az utóbb letétbe helyezett minden megerôsítésrôl szóló okiratokról. Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Fôtitkár minden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
40
KIEGÉSZÍTÔJEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács tagjai, elhatározván, hogy megfelelô intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl, Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében már benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében, a következôkben állapodtak meg:
1. Cikk
Tulajdon védelme Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbôl és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. Az elôzô bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melye-
41
ket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történô használatát szabályozhassák, illetôleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. Cikk
Oktatáshoz való jog Senkitôl sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülôk vallási és világnézeti meggyôzôdésével összhangban lévô oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. Cikk
Szabad választásokhoz való jog A Magas Szerzôdô Felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerû idôközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetôen biztosítja a nép véleményének kifejezését.
42
4. Cikk
Területi hatály Minden Magas Szerzôdô Fél e jegyzôkönyv aláírásakor, vagy megerôsítésekor, vagy bármely késôbbi idôpontban az Európa Tanács Fôtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzôkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ô a felelôs. Minden Magas Szerzôdô Fél, mely az elôzô bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor további nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetôleg, amellyel e jegyzôkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti. A jelen cikknek megfelelôen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelôen tettek.
5. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A Magas Szerzôdô Felek e jegyzôkönyv 1., 2., 3. és 4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen kell alkalmazni. 43
6. Cikk
Aláírás és megerõsítés A megerôsítésrôl szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden újabb megerôsítésrôl. Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Fôtitkár valamennyi aláíró Kormány részére hiteles másolatot küld.
44
NEGYEDIK KIEGÉSZÍTÔ JEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ AZ EGYEZMÉNYBEN ÉS AZ ELSÔ KIEGÉSZÍTÔ JEGYZÔKÖNYVBEN MÁR BENNE FOGLALTAKON FELÜLI EGYES JOGOK ÉS SZABADSÁGOK BIZTOSÍTÁSÁRÓL Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai, elhatározván, hogy megfelelô intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl, Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) I. fejezetében és az Egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt elsô kiegészítô jegyzôkönyvének 1-3. Cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében, a következôkben állapodtak meg:
45
1. Cikk
Adósságokért való szabadságelvonás tilalma Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerzôdéses kötelezettségének nem tud eleget tenni.
2. Cikk
Mozgásszabadság 1. Mindazokat, akik jogszerûen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga. 2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is. 3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévô korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bûnmegelôzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetôleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek. 4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, a törvény által elrendelt korlátozásoknak is, melyeket egy demokratikus társadalomban a köz érdekei igazolnak. 46
3. Cikk
Saját állampolgárok kiutasításának tilalma 1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területérôl kiutasítani, melynek honosa. 2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, melynek honosa.
4. Cikk
Külföldiek kollektív kiutasításának tilalma Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. Cikk
Területi hatály 1. Minden Magas Szerzôdô Fél e jegyzôkönyv aláírásakor vagy megerôsítésekor, vagy bármely késôbbi idôpontban, az Európa Tanács Fôtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát e jegyzôkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, melyek nemzetközi kapcsolataiért ô a felelôs. 2. Minden Magas Szerzôdô Fél, mely az elôzô bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor további 47
nyilatkozatot tehet, melyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetôleg, amellyel e jegyzôkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti. 3. A jelen Cikknek megfelelôen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. bekezdésének megfelelôen tettek. 4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzôkönyvet ezen állam által történt megerôsítése vagy elfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, melyre e jegyzôkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2. és 3. Cikkeknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendô. 5. Bármely állam, amely ezen Cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a késôbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektôl, nem-kormányzati szervezetektôl vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikke szerint kérelmeket fogadjon ezen jegyzôkönyv 1-4. Cikkei közül valamennyi vagy bármelyik vonatkozásában.
48
6. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A Magas Szerzôdô Felek e jegyzôkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen kell alkalmazni.
7. Cikk
Aláírás és megerõsítés 1. Ez a jegyzôkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. Azt az Egyezmény megerôsítésével azonos idôpontban vagy ezt követôen kell megerôsíteni. A jegyzôkönyv öt megerôsítésrôl szóló okirat letétbe helyezését követôen lép életbe. Azon aláíró államok vonatkozásában, melyek ezt követôen erôsítik meg, a jegyzôkönyv a megerôsítésrôl szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe. 2. A megerôsítésrôl szóló okiratokat az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamok részére értesítést ad minden megerôsítésrôl. Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítô jegyzôkönyvet.
49
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Fôtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
50
HATODIK KIEGÉSZÍTÔ JEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ A HALÁLBÜNTETÉS ELTÖRLÉSÉRÔL Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl, Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e kiegészítô jegyzôkönyvének aláírói, tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetés eltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki, a következôkben állapodtak meg:
1. Cikk
Halálbüntetés eltörlése A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
51
2. Cikk
Halálbüntetés háború idején Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésrôl háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és elôírt rendelkezéseknek megfelelôen lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács Fôtitkárával jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. Cikk
Hatály felfüggesztésének tilalma E jegyzôkönyv elôírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
4. Cikk
Fenntartások tilalma E jegyzôkönyv elôírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni.
52
5. Cikk
Területi hatály 1. Az aláíráskor vagy a megerôsítésrôl, elfogadásról, illetôleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése idôpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzôkönyv alkalmazást nyer. 2. Az Európa Tanács Fôtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely késôbbi idôpontban kiterjesztheti e jegyzôkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzôkönyv a nyilatkozatnak a Fôtitkár általi kézhezvétele idôpontját követô hónap elsô napján lép hatályba. 3. Az elôzô két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható a Fôtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Fôtitkár általi kézhezvételének idôpontját követô hónap elsô napján válik joghatályossá.
6. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A részes államok e jegyzôkönyv 1-5. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô cikkeinek tekintik, és az Egyezmény 53
valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen alkalmazzák.
7. Cikk
Aláírás és megerõsítés Ez a kiegészítô jegyzôkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek az Egyezményt aláírták. A jegyzôkönyv megerôsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzôkönyvet csak akkor erôsítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejûleg megerôsíti, vagy már korábban megerôsítette az Egyezményt. A megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
Hatálybalépés 1. Ez a jegyzôkönyv azt az idôpontot követô hónap elsô napján lép hatályba, melyen az Európa Tanácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzôkönyv a 7. Cikknek megfelelôen kötelezô legyen reá nézve. 2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követôen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a 54
jegyzôkönyv kötelezô legyen reájuk nézve, az a megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idôpontját követô hónap elsô napján lép hatályba.
9. Cikk
Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti a Tanács tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerôsítô, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérôl; c) e jegyzôkönyvnek az 5. és 8. Cikkeknek megfelelôen történt hatálybalépése idôpontjairól; d) az e jegyzôkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrôl, értesítésrôl vagy közlésrôl. Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítô jegyzôkönyvet. Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fôtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld. 55
56
HETEDIK KIEGÉSZÍTÔ JEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ Az Európa Tanács ezen jegyzôkönyvet aláíró tagállamai, elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl, Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) általi közös biztosítása érdekében, a következôkben állapodtak meg:
1. Cikk
Külföldiek kiutasításának eljárási garanciái 1. Az állam területén jogszerûen lakóhellyel rendelkezô külföldit onnan csak a jogszabályoknak megfelelôen meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetôvé kell tenni számára, hogy
57
a) kiutasításával szemben felhozott indokait elôterjeszthesse; b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse; és c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy e hatóság által kijelölt személy, illetôleg személyek elôtt. 2. A külföldit az 1. bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelôzôen akkor lehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okok indokolják.
2. Cikk
Fellebbezéshez való jog büntetõügyekben 1. Annak, akit bíróság bûncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bûnössége megállapítását, illetôleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsôbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni. 2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentôségû bûncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét elsô fokon a legfelsô bírói 58
fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentô ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bûnösség megállapítását tartalmazó ítéletet.
3. Cikk
Kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén Ha büntetôügyben hozott jogerôs elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltet kegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedés történt, azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adott államban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelôen, hacsak be nem bizonyítják, hogy a tények nem kellô idôben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. Cikk
Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma 1. Ha valakit egy állam büntetôtörvényének és büntetôeljárási törvényének megfelelôen egy bûncselekmény kapcsán már jogerôsen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyane bûncselekmény miatt nem folytathatnak büntetôeljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki. 59
2. Az elôzô bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam büntetôtörvényeinek és büntetôeljárási törvényeinek megfelelôen az eljárást újból megindítsák, ha új vagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvetô hibái természetüknél fogva kihatással vannak a meghozott ítéletre. 3. A jelen Cikk rendelkezéseitôl az Egyezmény 15. Cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. Cikk
Házastársak egyenjogúsága A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlô jogaik vannak és felelôsségük is egyenlô egymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tartama alatt és felbontása esetében. Ez a Cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekek érdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. Cikk
Területi hatály 1. Az aláíráskor vagy a megerôsítésrôl, elfogadásról, illetôleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezé-
60
sének idôpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyekre ez a jegyzôkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen terjedelemben vállalja e jegyzôkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alkalmazását. 2. Az Európa Tanács Fôtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely késôbbi idôpontban kiterjesztheti e jegyzôkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzôkönyv a nyilatkozatnak a Fôtitkár általi kézhezvétele idôpontjától számított kéthónapos idôszak lejártát követô hónap elsô napján lép hatályba. 3. Az elôzô két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Fôtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Fôtitkár általi kézhezvétele idôpontjától számított kéthónapos idôszak lejártát követô hónap elsô napján válik joghatályossá. 4. A jelen Cikknek megfelelôen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikk 1. bekezdésének megfelelôen tettek. 5. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzôkönyvet ezen állam által történt megerôsítése vagy elfoga61
dása folytán alkalmazni kell, és minden terület, melyre ezt a jegyzôkönyvet ezen állam által az e Cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. Cikknek egy állam területére való hivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendô. 6. Bármely állam, amely ezen Cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a késôbbiekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikor kinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektôl, nem-kormányzati szervezetektôl vagy egyének csoportjaitól az Egyezmény 34. Cikkében meghatározottak szerint kérelmeket fogadjon ezen jegyzôkönyv 1-5. Cikkei vonatkozásában.
7. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A részes államok e jegyzôkönyv 1-60. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen kell alkalmazni.
62
8. Cikk
Aláírás és megerõsítés Ez a jegyzôkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, melyek aláírták az Egyezményt. A jegyzôkönyvet meg kell erôsíteni, illetôleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erôsíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítô jegyzôkönyvet, ha ezt megelôzôen vagy egyidejûleg megerôsítették az Egyezményt. A megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni.
9. Cikk
Hatálybalépés 1. Ez a jegyzôkönyv az azon idôpontot követô kéthónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzôkönyv a 8. Cikknek megfelelôen kötelezô legyen számára. 2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követôen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzôkönyv kötelezô legyen számukra, az a megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló
63
okirat letétbe helyezésének idôpontját követô kéthónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba.
10. Cikk
Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti a Tanács tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerôsítô, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérôl; c) e jegyzôkönyvnek a 6. és 9. Cikkeknek megfelelôen történt hatálybalépés idôpontjairól; d) az e jegyzôkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrôl, értesítésrôl vagy közlésrôl. Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzôkönyvet. Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fôtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld. 64
TIZENKETTEDIK KIEGÉSZÍTÔ JEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ
Az Európa Tanács ezen jegyzôkönyvet aláíró tagállamai, tekintettel arra az alapvetô elvre, miszerint a törvény elôtt mindenki egyenlô és mindenkinek joga van a törvény egyenlô védelmére; elhatározván, hogy további lépéseket tesznek minden ember egyenlôségének elômozdítására a megkülönböztetés általános tilalmának az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl Rómában, 1950. november 4-én aláírt egyezmény (a továbbiakban „Egyezmény”) útján történô kollektív végrehajtásával; ismételten megerôsítve, hogy a megkülönböztetés tilalmának elve nem gátolja az egyes Tagállamokat abban, hogy a teljes és hatékony egyenlôség elômozdítása érde-
65
kében intézkedéseket tegyenek, feltéve, hogy ezen intézkedések tárgyilagosan és ésszerûen igazolhatók; az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A megkülönböztetés általános tilalma 1. A törvényben meghatározott jogok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történô megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. 2. Hatóság senki ellen nem alkalmazhat megkülönböztetést semmilyen, például az 1. bekezdésben említett alapon.
2. Cikk
Területi hatály 1. Az aláíráskor vagy a megerôsítésrôl, elfogadásról, illetôleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idôpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyre ez a jegyzôkönyv alkalmazást nyer.
66
2. Az Európa Tanács Fôtitkárához intézett nyilatkozattal minden állam bármely késôbbi idôpontban kiterjesztheti e jegyzôkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzôkönyv a nyilatkozatnak a Fôtitkár általi kézhezvétele idôpontjától számított három hónap idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba. 3. Az elôzô két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Fôtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás a nyilatkozatnak a Fôtitkár kézhezvétele idôpontjától számított három hónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba. 4. A jelen Cikknek megfelelôen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az Egyezmény 56. Cikke 1. Bekezdésének megfelelôen tettek.
3. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A részes államok e jegyzôkönyv 1. és 2. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô Cikkeinek tekintik, és az Egyez-
67
mény valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen kell alkalmazni.
4. Cikk
Aláírás és megerõsítés Ez a jegyzôkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek aláírták az Egyezményt. A jegyzôkönyvet meg kell erôsíteni, illetôleg el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Az Európa Tanács tagállamai csak akkor erôsíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá ezt a kiegészítô jegyzôkönyvet, ha ezt megelôzôen vagy egyidejûleg megerôsítették az Egyezményt. A megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni.
5. Cikk
Hatálybalépés 1. Ez a jegyzôkönyv azon idôpontot követô harmadik hónap elsô napján lép hatályba, melyen az Európa Tanács tíz tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzôkönyv a 4. Cikknek megfelelôen kötelezô legyen reá nézve. 2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követôen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, 68
hogy a jegyzôkönyv kötelezô legyen reájuk nézve, az a megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idôpontját követô harmadik hónap elsô napján lép hatályba.
6. Cikk
Letétbehelyezéssel kapcsolatos feladatok Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti a Tanács tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerôsítô, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérôl; c) e jegyzôkönyvnek a 2. és 5. Cikkeknek megfelelôen történt hatálybalépése idôpontjairól; d) az e jegyzôkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrôl, értesítésrôl vagy közlésrôl. Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítô jegyzôkönyvet. Készült Rómában, 2000. november 4. napján, angol és francia nyelven, mindkét nyelven egyaránt hiteles szöveggel, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács Fôtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hitelesített másolatot küld. 69
70
TIZENHARMADIK JEGYZÔKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÔ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÔL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ A HALÁLBÜNTETÉS MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT TÖRTÉNÔ ELTÖRLÉSÉRÔL Az Európa Tanács e jegyzôkönyvet aláíró tagállamai, abban a meggyôzôdésben, hogy az élethez való jog alapvetô érték egy demokratikus társadalomban, és hogy a halálbüntetés eltörlése nélkülözhetetlen e jog védelméhez és a minden emberben természettôl benne rejlô méltóság teljes elismeréséhez, attól a kívánságtól vezérelve, hogy megerôsítsék az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: az Egyezmény) biztosított élethez való jog védelmét, megjegyezve, hogy az Egyezmény Strasbourgban, 1983. április 28-án aláírt Hatodik kiegészítô jegyzôköny-
71
ve a halálbüntetés eltörlésérôl nem zárja ki halálbüntetés alkalmazását háború vagy háború közvetlen veszélye idején elkövetett cselekmények tekintetében, abban az elhatározásban, hogy megteszik a végsô lépést a halálbüntetés eltörlésére minden körülmények között, az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
A halálbüntetés eltörlése A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. Cikk
Hatály felfüggesztésének a tilalma E jegyzôkönyv elôírásaitól az Egyezmény 15. Cikke alapján nem lehet eltérni.
3. Cikk
Fenntartások tilalma E jegyzôkönyv elôírásainak vonatkozásában az Egyezmény 57. Cikke alapján nem lehet fenntartással élni. 72
4. Cikk
Területi hatály 1. Az aláíráskor vagy a megerôsítésrôl, elfogadásról, illetôleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezése idôpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat a területeket, amelyeken ez a jegyzôkönyv alkalmazást nyer. 2. Az Európa Tanács Fôtitkárához intézett nyilatkozattal minden állam bármely késôbbi idôpontban kiterjesztheti e jegyzôkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. E terület vonatkozásában a jegyzôkönyv a nyilatkozatnak a Fôtitkár általi kézhezvétele idôpontját követô három hónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba. 3. Az elôzô két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a Fôtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás az értesítésnek a Fôtitkár általi kézhezvételének idôpontját követô három hónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján válik hatályossá.
73
5. Cikk
Az Egyezményhez fûzõdõ viszony A részes államok e jegyzôkönyv 1-4. Cikkeit az Egyezmény kiegészítô Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelôen alkalmazzák.
6. Cikk
Aláírás és megerôsítés Ez a jegyzôkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. A jegyzôkönyv megerôsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az Európa Tanács tagállama a jegyzôkönyvet csak akkor erôsítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá, ha egyidejûleg megerôsíti, vagy már korábban megerôsítette az Egyezményt. A megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács Fôtitkáránál kell letétbe helyezni.
7. Cikk
Hatálybalépés 1. Ez a jegyzôkönyv az azon idôpontot követô három hónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagálla74
ma hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy e jegyzôkönyv a 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelôen kötelezô legyen számára. 2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követôen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz, hogy a jegyzôkönyv kötelezô legyen számukra, a jegyzôkönyv a megerôsítésrôl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idôpontját követô három hónapos idôszak lejárta utáni hónap elsô napján lép hatályba.
8. Cikk
Letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok Az Európa Tanács Fôtitkára értesíti a Tanács tagállamait: a) minden aláírásról; b) minden megerôsítô, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérôl; c) e jegyzôkönyvnek a 4. és 7. Cikkeknek megfelelôen történt hatályba lépése idôpontjairól; d) az e jegyzôkönyvre vonatkozó minden cselekményrôl, értesítésrôl vagy közlésrôl. Minek hiteléül a kellôképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzôkönyvet. 75
Készült Vilniusban 2002. május 3. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fôtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
76
TIZENNEGYEDIK JEGYZÕKÖNYV AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ, AZ EGYEZMÉNY ELLENÕRZÕ RENDSZERÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Preambulum Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl, Rómában, 1950. november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) e jegyzõkönyvének aláírói, tekintettel a 2000. november 3. és 4. napján Rómában az emberi jogokról tartott Európai Miniszteri Konferencián elfogadott 1. számú határozatra és nyilatkozatra, tekintettel a Miniszteri Bizottságnak a 2001. november 8-án, 2002. november 7-én és 2003. május 15-én, a 109., 111., illetve 112. ülésén elfogadott nyilatkozataira, tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének 2004. április 28-án elfogadott 251 (2004) sz. véleményére, figyelemmel arra, hogy az Egyezmény egyes rendelkezéseit sürgõsen módosítani kell annak érdekében, 77
hogy az ellenõrzõ rendszer hatékonysága hosszú távon megmaradjon és javuljon, fõként az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának folyamatosan növekvõ munkaterhe fényében, figyelemmel különösen arra, hogy biztosítani kell azt, hogy a Bíróság továbbra is kiemelkedõ szerepet játszhasson az emberi jogok védelme terén Európában, a következõkben állapodtak meg:
1. Cikk Az Egyezmény 22. Cikkének 2. bekezdése törlésre kerül.
2. Cikk Az Egyezmény 23. Cikke az alábbiakra változik: 23. Cikk – A hivatalviselés ideje és az elmozdítás 1. A bírákat kilencéves idõszakra választják. Nem választhatók újra. 2. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár. 3. A bírák utódjuk hivatalba lépéséig viselik tisztségüket. Továbbra is eljárnak azonban a már folyamatban levõ ügyeikben. 78
4. Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalából elmozdítani, hogy többé már nem felel meg az elõírt feltételeknek.
3. Cikk Az Egyezmény 24. Cikke törlésre kerül.
4. Cikk Az Egyezmény 25. Cikke a 24. Cikk lesz és szövege az alábbiakra változik: 24. Cikk – A Bíróság Hivatala és az elõadók 1. A Bíróság Hivatallal rendelkezik, melynek feladatait és szervezetét a Bíróság eljárási szabályzatában kell megállapítani. 2. Amikor a Bíróság egyesbíróként jár el, akkor elõadók segítik, akik feladataikat a Bíróság elnökének alárendelten látják el. Az elõadók a Bíróság Hivatalához tartoznak.
5. Cikk Az Egyezmény 26. Cikke a 25. Cikk („A teljes ülés”) lesz és szövege az alábbiak szerint módosul: 79
1. A d) bekezdés végén a vesszõ helyére pontosvesszõ kerül és az „és” szó törlendõ. 2. Az e) bekezdés végén a pont helyére pontosvesszõ kerül. 3. Egy új, f) bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: f) elõterjeszti a 26. Cikk 2. bekezdése szerinti kéréseket.
6. Cikk Az Egyezmény 27. Cikke a 26. Cikk lesz és szövege az alábbiakra változik: 26. Cikk – Egyesbíró, tanácsok, Kamarák és Nagykamara 1. Az elé terjesztett ügyekben a Bíróság egyesbíróként, háromtagú bírói tanácsokban, hét bíróból álló Kamarákban vagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott idõtartamra tanácsokat hoznak létre. 2. A Bíróság teljes ülésének kérésére a Miniszteri Bizottság egyhangú határozattal, meghatározott idõtartamra, öt fõre csökkentheti a Kamarák tagjainak számát.
80
3. Az egyesbíróként eljáró bíró nem vizsgálhat olyan kérelmet, amit azon Magas Szerzõdõ Fél ellen terjesztettek elõ, amely tekintetében õt megválasztották. 4. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának a félként érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében választott bíró. Ha nincs ilyen, vagy ha a bíró az eljárásban akadályoztatva van, akkor az a személy jár el bírói minõségben, akit a Bíróság elnöke az érintett Szerzõdõ Fél által elõzetesen elõterjesztett listáról kiválaszt. 5. A Nagykamara tagjai, továbbá a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és a Bíróság eljárási szabályzatának megfelelõen választott más bírák. A 43. Cikk alapján a Nagykamara elé utalt ügyben nem járhat el a Nagykamarában az ítéletet hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökét és az érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében eljárt bírót.
7. Cikk Az új 26. Cikk után egy új 27. Cikk kerül beiktatásra az Egyezménybe az alábbi szöveggel: 27. Cikk – Az egyesbírák hatásköre 1. Az egyesbíró elfogadhatatlanná nyilváníthatja vagy törölheti a Bíróság ügylajstromából a 34. Cikk
81
alapján elõterjesztett kérelmet, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható. 2. A határozat végleges. 3. Ha az egyesbíró nem nyilvánítja a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nem törli az ügylajstromból, akkor további vizsgálat céljából megküldi valamelyik tanácsnak vagy Kamarának.
8. Cikk Az Egyezmény 28. Cikke az alábbiakra változik: 28. Cikk – A tanácsok hatásköre 1. A 34. Cikk alapján elõterjesztett kérelmet a tanács egyhangú szavazattal a) elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy törölheti az ügylajstromból, ha az ilyen határozat további vizsgálat nélkül meghozható; vagy b) elfogadhatóvá nyilváníthatja, és egyúttal ítéletet hozhat az ügy érdemérõl, ha az ügyben felmerült, az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek értelmezését és alkalmazását érintõ kérdéssel kapcsolatban a Bíróság jól megalapozott esetjoga rendelkezésre áll. 2. Az 1. bekezdés szerinti határozatok és ítéletek véglegesek. 82
3. Ha a félként érintett Magas Szerzõdõ Fél tekintetében választott bíró nem tagja a tanácsnak, akkor – figyelembe véve minden releváns tényezõt, beleértve azt is, hogy a Szerzõdõ Fél kifogásolta-e az 1. bekezdés b) pontja alatti eljárás alkalmazását – a tanács az eljárás bármely szakaszában felhívhatja azt a bírót, hogy a tanács valamelyik tagjának helyébe lépjen.
9. Cikk Az Egyezmény 29. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Az 1. bekezdés szövege a következõre változik: „Ha a 27. vagy a 28. Cikk alapján nem hoztak határozatot, vagy ha a 28. Cikk alapján nem hoztak ítéletet, akkor az egyik Kamara hoz határozatot a 34. Cikk alapján benyújtott egyéni kérelmek elfogadhatóságáról és érdemérõl. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozat hozható. 2. A 2. bekezdés vége egy új mondattal egészül ki az alábbi szöveggel: „Az elfogadhatóság tekintetében a Bíróság külön határozatot hoz, hacsak rendkívüli esetekben másképpen nem dönt. 3. A 3. bekezdés törlésre kerül.
83
10. Cikk Az Egyezmény 31. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Az a) bekezdés végén az „és” szó törlésre kerül. 2. A b) bekezdésbõl c) bekezdés lesz és egy új b) bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: b) határozatot hoz azokban a kérdésekben, amelyeket a Miniszteri Bizottság a 46. Cikk 4. bekezdése alapján a Bíróság elé terjeszt; és”.
11. Cikk Az Egyezmény 32. Cikke az alábbiak szerint módosul: Az 1. bekezdés végén a „34.” szám után egy vesszõ, és a „46.” szám iktatódik be.
12. Cikk Az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése az alábbiakra változik: 3. A Bíróság a 34. Cikk alapján elõterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, amennyiben úgy találja, hogy a) a kérelem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek rendelkezéseivel összeegyeztet-
84
hetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minõsül; vagy b) a kérelmezõ nem szenvedett jelentõs hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelõen.
13. Cikk Az Egyezmény 36. Cikkének végére egy új 3. bekezdés kerül az alábbi szöveggel: 3. Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a Kamara és a Nagykamara elõtt folyamatban lévõ minden ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.
14. Cikk Az Egyezmény 38. Cikke az alábbiakra változik: 38. Cikk – Az ügy vizsgálata A Bíróság a felek képviselõivel megvizsgálja az ügyet, illetve szükség esetén tényfeltárást végez, amelynek ha85
tékony lefolytatása érdekében az érintett Magas Szerzõdõ Felek minden szükséges segítséget megadnak.
15. Cikk Az Egyezmény 39. Cikke az alábbiakra változik: 39. Cikk – Békés rendezés 1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában az érdekelt felek rendelkezésére állhat abból a célból, hogy az ügynek az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapján történõ békés rendezését biztosítsa. 2. Az 1. bekezdés szerinti eljárás bizalmas. 3. Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozó határozattal törli az ügyet a lajstromából. 4. Ezt a határozatot továbbítani kell a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenõrzi a békés rendezéssel kapcsolatos határozatban foglalt feltételek végrehajtását.
86
16. Cikk Az Egyezmény 46. Cikke az alábbiakra változik: 46. Cikk – Az ítéletek kötelezõ ereje és végrehajtása 1. A Magas Szerzõdõ Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezõnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. 2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenõrzi annak végrehajtását. 3. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy egy végleges ítélet végrehajtásának ellenõrzését az ítélettel kapcsolatos értelmezési probléma akadályozza, akkor az ügyet a Bíróság elé terjesztheti, hogy az döntsön az értelmezési kérdésrõl. A Bíróság megkeresésére vonatkozó határozat meghozatalához a Bizottságban részvételre jogosult képviselõk kétharmados többségi szavazata szükséges. 4. Amennyiben a Miniszteri Bizottság úgy találja, hogy valamely Magas Szerzõdõ Fél megtagadja a végleges ítélet végrehajtását egy olyan ügyben, amelyben félként szerepel, akkor ezen Szerzõdõ Fél formális értesítését és a Bizottságban részvételre jogosult képviselõk kétharmados többségi szavazatával elfogadott határozatának a meghozatalát követõen a Bizottság a Bíróságtól kérheti annak a 87
kérdésnek az eldöntését, hogy ez a Szerzõdõ Fél elmulasztotta-e az 1. bekezdés alapján õt terhelõ kötelezettség teljesítését. 5. Amennyiben a Bíróság megállapítja az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a meghozandó intézkedések megfontolása céljából megküldi a Miniszteri Bizottságnak. Amennyiben a Bíróság nem állapítja meg az 1. bekezdés megsértését, akkor az ügyet a Miniszteri Bizottság elé terjeszti, amely lezárja az ügy vizsgálatát.
17. Cikk Az Egyezmény 59. Cikke az alábbiak szerint módosul: 1. Egy új 2. bekezdés kerül beiktatásra az alábbi szöveggel: 2. Az Európai Unió csatlakozhat ehhez az Egyezményhez. 2. A 2., 3. és 4. bekezdés a 3., 4., illetve 5. bekezdéssé válik.
88
Záró és átmeneti rendelkezések 18. Cikk 1. Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az Egyezményt aláírták. Ezen államok kötelezettségvállalásukat az alábbi módok egyikén juttathatják kifejezésre: a) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírás; vagy b) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történõ aláírás, amelyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
19. Cikk Ez a jegyzõkönyv az azon idõpontot követõ három hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Egyezményben részes valamennyi Szerzõdõ Fél kifejezte kötelezettségvállalását a 18. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen.
89
20. Cikk 1. E jegyzõkönyv hatálybalépésének az idõpontjától kezdve a jegyzõkönyv rendelkezéseit a Bíróság elõtt folyamatban lévõ minden kérelemre és minden olyan ítéletre alkalmazni kell, amelynek végrehajtását a Miniszteri Bizottság ellenõrzi. 2. Az e jegyzõkönyv 12. Cikke által a 35. Cikk 3. bekezdésének b) pontjaként beiktatott új elfogadhatósági kritérium nem alkalmazható a jegyzõkönyv hatálybalépését megelõzõen elfogadhatóvá nyilvánított kérelmek tekintetében. A jegyzõkönyv hatálybalépését követõ két évben az új elfogadhatósági kritériumot csak a Bíróság Kamarái és Nagykamarája alkalmazhatja.
21. Cikk Azon bírák hivatalviselési ideje, akik e jegyzõkönyv hatálybalépésének idõpontjában elsõ hivatali idejüket töltik, ipso jure meghosszabbodik olyan módon, hogy az összességében kilenc évet tegyen ki. A többi bíró kitölti hivatali idejét, amely ipso jure két évvel meghosszabbodik.
90
22. Cikk Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait a) minden aláírásról; b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl; c) e jegyzõkönyv 19. Cikknek megfelelõen történt hatálybalépésének az idõpontjáról; és d) az e jegyzõkönyvre vonatkozó bármely más cselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl. Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzõkönyvet. Készült Strasbourgban, 2004. május 13-án, angol és francia nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles; egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
91
