A
T Á R K Á N Y I
"EGYETÉRTÉS" MG. TERMELŐSZÖVETKEZET.
Lánczos
Zoltán.
- Kézirat. Budapest, 1985. -
-
1 -
T A R T A L O M .
Bevezetés
...
2
A tagság
4
Az épületek
10
Gépesítés
.
Mezőgazdasági termékek
11 .
13
Állattenyésztés Végszó
14 .
.
17
FÜGGELÉK: A szövetkezeti mozgalmaktól megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiig
.
..
18
- 2 -
B E V E Z E T É S .
Tárkány, Komárom megye
nagyközségének 1920-ban 3.015
lakos
volt. Ez a létszám az 1920-as évek végén az Európaszerte je lentkező gazdasági visszaesés és a városok viszonylag könnyebb elhelyezkedést ígérő hatására 2952-re csökkent. A járás és f ő leg a község elöljárósága a lakosság számának további apadását okos gazdasági politikával igyekezett lefékezni, s ez a törek vés sikerrel is járt. 1930-ban már egy mezőgazdasági
gépjavító
üzem mellett egy sajt- és vajgyár is létesült, s ezek elsősor ban a földnélküliek számára biztosítottak a megélhetéshez szük séges szerény jövedelmet. A lakosság anyagi szempontból való lényeges felemelkedése a felszabadulást követően kezdődött és a sikertelen próbálkozá sok, sok vita után, az "EGYETÉRTÉS" M G . Termelőszövetkezet meg alakulásával tetőződött. E nagyszerű, példaképként állitható termelőszövetkezet meg alakulásét a sokat tapasztalt, rátermett, jelenlegi elnök - Tóth Károly - így mondja el : "Tárkány községben 1959. márciusában két termelőszövetkezet alakult. Az egyik "Búzakalász" a másik "Béke" néven. A "Búzakalász Tsz." zömében középparasztokból, /elnöke Nagy Lajos volt/, a "Béke Tsz." volt zsellérekből és más szegényebb rétegből te vődött össze. /Elnöke Marosvári István, majd Nagy Vilmos volt./ A szervezést elsősorban külső szervek és a bábolnai ÁG. dolgozói végezték. A szervezők egyik leglelkesebb tagja - Petrovszki K á l mán - volt járási hivatalnok, aki ma már
nyugdíjas
és Bábolnán
lakik, ma is tartja a kapcsolatot a termelőszövetkezettel, öt leteivel, tanácsaival is igyekezve tiván.
-
segíteni
a nagyszerű kollek
A "Búzakalász" és a "Béke" termelőszövetkezet 1963-
ban "EGYETÉRTÉS" M G . Termelőszövetkezet néven egyesült, azóta a szakszerű vezetés és a tagság pozitív hozzáállása révén egyre fejlődőbb tendenciát mutat. "
Mi sem
bizonyítja
a vezetőség
előrelátó gondoskodását, hogy már az első években aszfaltozták a 2506 hektárnyi terület különböző részeihez vezető utakat az
- 3 -
emberek, gépek és járművek megkímélése, közlekedésének meg könnyítése
céljából.
Ez a 2506 hektárnyi terület 1983-ra 2576 hektárra, 1984re 2779 hektárra növekedett. Ebből : közös műve lésben
2565 hektár,
háztáji művelésben .
...
14 hektár áll
művelés alatt.
A közösen művelt területből - szántó 1983-ban 2013
ha.
1984-ben 2066 hektár,
- szőlő, gyümölcs 1983-ban 105 h a . - rét, legelő 1983-ban 290 h a . - erdő
1983-ban 52
ha.
1984-ben 52 hektár,
1984-ben 291 hektár,
1984-ben 52 hektár,
- egyéb 1983-ban 105 hektár, 1984-ben 104 hektár. A szövetkezet vagyoni alakulását az 1. sz. ábra, az árbevétele ket a 2 . számú ábra tünteti f e l . Az alaptevékenységen kívüli bevételek /ezer Ft-ban/ 1984-ben a tervezett 29,686 Ft© helyett 32.239 Ft-ot tettek k i , A tervbe vett egyéb bevételek /szintén ezer Ft-ban/ 3.896Ft. helyett 5.874 Ft-ot eredményeztek.
1. sz. ábra : Jellemző adatok alakulása /ezer Ft-ban/ : M e g n e v e z é s
1981.év.
1984.év.
120.165
142.900
44.348
49.018
54.182
Termelési érték
116.458
130.261
173.159
Nettó árbevétel
120.734
119.125
157.702
3.686
8.100
26.260
összes költség
117.048
111.025
131.442
Költségszint %-a
100.5
85.2
75.9
3.2
6.2
16.7
Összes vagyon
1980.év, 113.221
Forgóeszköz érték
Nyereség
Jövedelmezőség %-a
2. sz. ábra : 1984. évi 1985 évi tény /ezer F t . / Összes ráfordítás Mérleg szerinti nyereség
terv
131.456
118.071
26.260
18.095
- 4 -
A
T A G S Á G .
A tagság igen kis kivétellel tarkányi "őslakókból" áll. A v e zetőség minden igyekezetével azon van, hogy a műszaki és a m e zőgazdasági vonalon dolgozók olyan munkát végezzenek, amire tu dásuk, testi erejük alkalmassá teszi őket és a kedvükre végzett munka mellett élvezzék a közösség meleg, egymást
segítő,
csalá
dias légkörét, mely egyúttal biztonságérzetet is kelt bennük. Rendszeresen
biztosítva
van a tagok és dolgozók üdülése.
A szövetkezet a hévízi területi üdülőszövetség tagja, s ezen a vonalon is évente 30-40 főt
- főleg házaspárokat -
részesít
ingyenes üdültetésben, csak zsebpénzt kell vigyenek magukkal. Balatonudvarin saját üdülője van a szövetkezetnek, melyben évente száz felnőtt és negyven gyermek pihen. Az egy-egy turnus ba beosztottak lehetőség szerint ugyan abból az ágazatból vesz nek részt, hogy ez által is erősödjön a
kollektív
szellem.
A fiatalok megbecsülésének is számos tanújelét adja a v e zetőség. Tanulási kedvüket és szándékukat messzemenően támogat ják. - Meghallgatják és a lehetőség szerint teljesitik ésszerű javaslataikat. Az ő javaslatuk alapján készült el egy harminc személyes öltözőt. Az ő javaslatukra idején a mindenki számára
rendszeresítették
biztosított,
méltányos kihordási idő
re adott munkaruhát. - Minden családi házat fiatal kamatmentes
építési
annak
építeni
szándékozó
segélyben részesül.
A tsz-tagok betegápolási és gyermekápolási segélyezése. 1985. szeptember 1.-től a beteg gyermek ápolása címén igény be vehető segélyezési időt a Tsz-tagok esetében is lényegesen meghosszabbította
egy kormányrendelet és e jogosultságot ettől
az időponttól a gyermek tíz éves koráig meghosszabbították. A z egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása ill. ápolása címén a betegségi segély időbeli korlátozás nélkül jár. Az egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolása miatt az eddigi 60 nap helyett évenkint és gyermekekként 84 napot le het betegségi segélyben tölteni, A három évesnél idősebb, de
- 5 -
hat évesnél fiatalabb gyermek után a betegségi segély az eddigi 30 nap helyett 42 napra, egyedülállóknak 84 naptári napra jár, A hat évesnél idősebb, de tíz évesnél fiatalabb gyermek ápolása után évenkint és gyermekekként 1 4 , egyedülállóknak pedig 28 nap ra fizetik ki a betegségi segélyt. Az ú j , 1985. évi rendelet szerint a tsz-tagokra is vonat kozik az a kedvező intézkedés, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő évre is átvihetők, feltéve, hogy a tag az adott évben folyamatosan dolgozott, azaz teljesítette az előirt 2180 órát, illetve a tagsági viszony első évé ben az előirt 2180 órából a hat hónapra jutó átlagos munkamenynyiséget. A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőkép telenség előtti naptári évben elért egy napra jutó átlagrészese dés
65 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem lehet.
Folyamatos keresőképtelenség eseten a keresőképtelenség 31.-ik napjától a 9 0 , napig a betegségi segély az átlagrészesedés öt százalékával, a 91. naptól kezdve pedig annak további 5 %-ával emelkedik. A betegségi segély alapja 1985. január 1.-től válto zott m e g . A z alap
- a táppénzhez hasonlóan -
szesedésnek a tag által kifizetett
az éves átlagré-
nyugdíjjárulékkal
csökkentett
összege. A munkába belefáradt nyugdijasokkal is ugyan olyan gondos szeretettel törődik a szövetkezet, mint az aktív dolgozóival, ők is részesülnek az üdülőkbe való beutalásokból és a kisebb összegű nyugdíjjárulékban részesülők járadékát kiegészíti a tagság. Minden évben a községi tanáccsal, a Hazafias Népfront tal és a Vöröskereszttel karöltve nyugdijasok- illetve öregek napját rendeznek, melynek keretén belül a
nyugdíjba
került ala-
pítók és továbbfejlesztők különböző formában érzékelhetik meg becsülésüket, a feléjük áradó hálát és szeretetet. Mindezt a tagság becsületes, szorgalmas munkával hálálja meg. Ennek az összetartó közösségnek szorgalmát mutatja, hogy a szövetkezet vagyona 1967-től 1977-ig 60 millió forintról 110 millió forintra növekedett és azóta is évről-évre hasonló arány ban n ő . A nagyszerű fejlődés és a jó kollektíva kialakításának ér deme nem kis mértékben az eddigi elnökök rátermettségének és
- 6 -
nem utolsó sorban emberségének
köszönhető.
Az eddigi elnökök az alábbiak voltak :
- Szabó László /1963-1966./, - Nagy András
/1966-1978./,
- Horváth Káro]y /1978-1983./ és jelenleg - Tóth Károly / 1 9 8 3 -
/
Szabó Lászlót kivéve valamennyi elnök tárkányi. A jelenlegi e l nök számára
- aki maga is felsőszintű vezetőképző tanfolyamot
végzett a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium mérnök és vezetőképző főiskoláján -
egyes szakágakban nagy
segítségére
vannak : - Győri József agrármérnök főagronómus, - Sárközi Ferenc főkönyvelő, - Nagy Gusztáv párttitkár, - Marosvári István agrármérnök, növény term. ág. vezető, - Majoros Gyula szarvasmarha ágazatvezető, - Hutflesz Pál állagtenyésztő üz.mérnök, baromfi ág.vez. - Szakács Ferenc üzemmérnök, műszaki ágazatvezető, - Farkas József technikus, ipari üzemvezető, A tagság szakértelmét, a munkához való példás hozzáállását bizonyitja, hogy 1966 óta a következők részesültek kitüntetésben :
Név: Beosztás: Kitüntetés Adományozás megnevezése: Alapi O. Lajos Nagy Károly Pintér Lajosné Gyurák Lajos Futó Lajosné Nagy Károly Alapi 0. Lajos Nagy András Horváth Károly Tóth Károly Futó Lajosné Kovacsics Béla Laczó Sándor Pintér Ferenc Nemcsek Vince Hartmann Ottó Alapi O. Lajos
növ.term. brigádvez. tejkezelő magtáros növ.term. brig.vez. növ. term. elnök elnök h . bfi. t.vez. növ. term. főkönyvelő főmérnök fogatos növ.term.á.v. ágazatvezető növ. term.
Min.Elism.Okl. Min.Elism.Okl. Min.Dics.Okl. Min.Elism.Okl. Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Kiváló Dolgozó Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Min.Dics.Oklevél Munkaérd.Bronz fok. Min.Dics.Oklevél Mg.Kiv.Dolgozója Min.Dics.Oklevél Min.Dics.Oklevél Mg.Kiv.Dolgozója Kiváló Dolgozó
éve : 1966 1968 1969 1966 1968 1970 1971 1972 1972 1972 1972 1973 1973 1973 1973 1974 1971
- 7 -
Nagy Imre Nagy Lajos Nagy Ferenc Széles Ferenc Á. Tóth Sándor Vigh Jánosné Németh Sándorné Sárközi Istvánné Tóth Károly Hartmann Ottóné Pintér Árpád Kiss Józsefné Alapi Ferencné Széles János Gyurák Lajos Kalmár Sándor Horváth Károly Nagy András
brig.vezető brig. vezető brig. vezető brig. vezető traktorvezető főkönyv. h. növ.term. bfi.teny. üz.agronómus üzemgazdász traktorvez. b f i . gond. növ. term. traktorvezető magtáros mezőőr elnök h . tsz.elnök
Nagy András Tóth Károly Tóth K. Lajosné Szür Lajos Buda István Széles Mihály Karvaly Gyula ifj.Marosvári István ifj.Fülöp Lajos Németh Sándorné Szántó Sándor Hadverő Ferenc Venczlik Gábor Kálóczi János ifj.Marosvári István Farkas Imre Szabó Ernőné Magdics Árpád Tóth Sándor Sárközi Istvánná Nagy Gusztáv Farkas József Nagy Gusztáv
tsz. elnök párttitkár állatgondozó növ. term. traktorvezető ü z . agronómus szm.brig.vez.
Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Min.Dics.Oklevél Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Min.Dics.Oklevél Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Min.Dics.Oklevél Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Munk.Érd.Ezüst f. Tűzbiztonsági Érem Arany Fokozata Munk.Érd.Bronz f. Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Tsz.Kiv.Dolgozó Tsz.Kiv.Dolgozó
1978 1978 1981 1981 1981 1983 1983 1983
ágazatvezető traktorvezető növ. term. szm. gondozó fogatos lakatos traktorvezető
MÉM Dics.Okl. 1983 TOT Kitüntetés Mg.Kiv.Dolgozója Mg.Kiv.Dolgozója Kiv.Mg.Tsz. tag Tsz.Kiv.Dolgozó Tsz.Kiv.Dolgozó
1983 1983 1983 1984 1984 1984
ágazatvezető bet. ács könyvelő gk. vezető mezőőr bfi. gondozó szem. v e z . üzemvezető szem.vezető
Tsz.Kiv.Dolgozó 1984 Tsz.Kiv.Dolgozó Tsz.Kiv.Dolgozó Mg.Kiv.Dolgozó Mg.Kiv.Dolgozó Munkaérd.Bronz f. Kiv.Társ.Munkás Érd.Társ.Munkás Kiv. Munkáért
1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984 1984
Az 1984. évi zárszámadás alkalmával kilenc dolgozónkat ki a "Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója" címmel : -
Horváth Jenő Farkas Bálint Pintér Károly Végh Béla Szabó Vincéné Széles Imréné Pintér Károlyné Kovács Ferencné Répási János
1974 1974 1974 1974 1974 1974 1976 1976 1976 1976 1976 1977 1977 1977 1977 1977 1977
tüntettük
autószerelő, lakatos szarvasmarha-gondozó, kőműves, betanított munkás, bérelszámoló, baromfi-gondozó, baromfi-gondozó, traktoros.
X
Bérkiegészítéssel korrigált.
Egytízórásnapra jutó jövedelem Ft. 199
208
230
60.571
57.820
54.176
Egy főre jutó jövedelem Ft.
1.005
1.000
262
64.543X
60.779X
18.247
16.830
14.688
56.742
646
1.260
736
277
72.923
63.479
2.755
17.601
1984.év
15.570
1983.év
Ft./
13.952
52.266
1.407
13.395
13.395
1982.év
/ezer
50.103
1.063
13.077
13.077
1981.év
A L A K U L Á S A
Egy főre jutó munkadíj színvonal Ft.
Részesedési alap
Összes m.bér m.díj
Jutalom
Évközi alapmunkadíj
1980.év
J Ö V E D E L M E K
M e g n e v e z é s
S Z E M É L Y E S
- 8 -
Ami az elmúlt négy év alatt a személyes jövedelmek alakulását illeti, az alábbi kimutatás tünteti fel :
- 9 -
A kétkezi munkák végzéséhez időnkint és szükség szerint igény be veszi a termelőszövetkezet a helybeli iskola növendékeit, aki szívesen
vállalják a számukra nem csak változatosságot, de anya
gi előnyöket is jelentő burgonya- és gyümölcsszedést. A pedagó gusok is örömmel bocsájtják rendelkezésre a tanulókat, hiszen a munkának óriási nevelőhatása v a n . A szövetkezet a nyújtott kereseten kívül autóbuszkirándulásokkal is kedveskedik alkalmi kis munkatársainak. A termelőszövetkezet munkaerő létszáma 1983-ban 287 és 1984-ben 288 fő v o l t . A tagság szinte minden egyes tagja külön megérdemelné, hogy életútjáról, problémáiról megemlékezzünk, de erre e rövid kis ismertetőben nem térhetünk k i . A jelenlegi elnök
- Tóth Károly
- életútjáról azonban nem csak azért kell megemlékeznünk, mert a szövetkezet fejlesztése terén elért eredményekben, már elnök ségét megelőzően is, oroszlán része van, de első sorban azért, mert küzdelmekkel teli életével, szorgalmával, akaraterejével példaképe lehet falusi fiatalságunknak. Élete tanulságul szol gál mindenkinek, hogy az életet komolyan kell venni, csak a törekvő, tanulnivágyó honpolgárok lehetnek hasznos és ez által megbecsült tagjai az egyre nagyobb szorgalmat, felkészültséget, magasabb követelményeket
megkívánó
társadalmunknak. Ma már a
legegyszerűbb fizikai munkás munkája is mellett -
- a fokozott szorgalom
több tudást, hozzáértést kíván meg, mint apáink éle
tében. A vezetők számára az állandó tanulás kívánalom,
ma mér nem csak
hanem elengedhetetlen feltétel.
Tóth Károly szülei tárkányi születésűek voltak. Apja zsel lér, anyja középparaszt származású volt. A z 1940-es évek ele jén
- Erdély egy részének visszacsatolása után -
kerültek K o
lozsvárra, ahol 1943. november 22.-én megszületett Károly fiúk. 1944-ben a család visszakerült Tárkányba, ahol a szorgalmas, te hetséges, széles érdeklődésű fiúk elvégezte a nyolc
általános
iskolát. Tudásvágya sarkalta, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság nál elvégezze a baromfitenyésztő szakiskolát. Az itt szerzett tudását azzal
kívánta
kiszélesíteni,
hogy 1964-ig, katonai szol
gálatra való behívásáig, ennél a külföldön is nagy nevet szer zett gazdaságnál helyezkedett el mint baromfitenyésztő szakmunkás.
- 10 -
A katonaságtól való leszerelése után a tárkányi "EGYETÉRTÉS" M G . Termelőszövetkezetben helyezkedett e l , mint baromfigondozó. Szorgalma és szakértelme révén hamarosan csoportvezető lett, majd 1968-ban a baromfitelep vezetője. 1967-ben megválasztot ták a községi KISZ alapszervezet titkárénak. E tisztségét 1972ig töltötte be, amikor is a községi Hazafias Népfront elnökévé nevezték k i . 1968 és 1978 között a szövetkezetben, a tagság és a vezetőség bizalmából, többféle vezető munkakört is sikerrel látott e l . 1969-1972 között levelező úton elvégezte a mezőgaz dasági technikumot. 1976-1977-ben egy egy éves pártiskolát vég zett és a község párttitkára lett. Felettesei mát -
- látván rátermettségét és értékelve szorgal
1982-ben a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium
mérnök és felsőszintű vezetőképző tanfolyamára
irányították.
1980-ban már a szövetkezet elnökhelyettese, majd 1983. márciusától a szövetkezet elnöke. -
AZ ÉPÜLETEK. 1959-ben, az alakuláskor, több nagyon régi épület került a ter melőszövetkezet birtokába. Ezekbe zsúfolódtak be az irodákon kívül,
a lovak, a szarvasmarhák, a sertések, a birkák, stb...
Ma is ezek az épületek képezik a szövetkezet központját, bár már sok ú j , korszerű épülettel rendelkeznek, melyek a fejlődés során kerültek tető alá. Hogy hogyan jutott ezek
felépítésére
kapacitás, azt az a körülmény is lehetővé tette, hogy már a megalakuláskor foglalkoztattak néhány kőműves szakmunkást, akikkel kezdetben csak kisebb-nagyobb házi tettek. Évente 9-10 millió forintot
javításokat
fordítottak
végez
fejlesztésre
és így szükségessé vált a kőműves-brigád létszámának fokozatos emelése is, végül lassan külön részleggé fejlődött, képzett technikus került a brigád élére. Szorgalmas, lelkes munkájuk is hozzájárult, hogy ma már : 2 db. 200 férőhelyes hízómarha istálló, 1 d b . 98 4 db
50
1 db
75
"
"
"
- 11
2 db. 1
100 férőhelyes borjúnevelő,
db.
50
2 db.
108
1 db.
98
1 db. 1 db. 18 db.
-
"
tehénistálló,
40
"
elletőistálló,
150
"
nyári fejőállás,
1000 m2-es baromfiistálló,
1 d b . 27000 db-os batériás tojóház és 1 db.
500 vagon termény tároláséra alkalmas raktár, ahol ikresített Colmann szállítórend szer működik.
1977-ben készült el a baromfitelepen dolgozó asszonyok munkájá nak
könnyítésére
az ú j szociális épület központi fűtéses helyi
ségekkel, tágas, virágokkal öltözővel, melegvizes
díszített
ebédlővel, fekete-fehér
mosdóval.
Az építőrészleg küldő munkákat is vállal. ők a tárkányi presszót és ma már 5-6 családi ház
építették építését
fel p l . is e l
vállalják a megrendelők legnagyobb megelégedésére.
Gépesítés.
A közös gazdaság vezetői már kezdetben rájöttek, hogy a cél feladatokat a legkorszerűbb gépekkel lehet a legkönnyebben és a legjobban kaerőt
teljesíteni,
helyettesíteni.
valamint az egyre csökkenő kézi mun
Célszerűségi szempontból az egy
típusú
gépek beszerzésére törekedtek, így a tartalék alkatrészekkel kapcsolatban adódó problémák is könnyebben megoldhatók voltak és bizonyos fokig a gépkezelők alkalmazásának szokásos gondjai is enyhültek. Zömmel M T Z - k k e l dolgoztak. 1984-ben már 20 d b . MTZ traktor volt a szövetkezet birtokában. A géppark
kiszélesítésének
üteme 1966 után, Nagy András
elnöksége és Laczó Sándor főmérnöksége idején élénkebb lendü letet kapott. Természetesen ezt alapvetően az okos gazdálkodás anyagi eredményei tették lehetővé. Mindketten Laczó Sándor -
- Nagy András és
eredményes munkájukért 1972-ben ill. 1973-ban
elnyerték a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet. A fejlődés mértékére abból is következtethetünk, hogy 1966-ban a géppark
- 12 -
értéke alig haladta meg a másfél millió forintot, tíz év múlva
1976-ban -
az érték közel 9 millió forintot tett k i .
Ez az összeg Horváth Károly és Tóth Károly elnöksége idején túlhaladta a 11 millió forintot. Az 1976-ban beszerzett gépek közül jelentősebb munka-könynyitést eredményezett az E 301-es önjáró, szárzúzó kaszaj a 280 as járvaszecskázó; a két 512-es kombájn; két IFA gépkocsi, v a lamint egy Cyclo 400-as vetőgép, mely két műszakban üzemeltet ve optimális idő alatt minden nehézség nélkül elveti a kukori cát. 1977 nyarán két T 088-as Dutrákkal üzemeltetett trágya szóró került a T s z . birtokéba, A trágya gyors rakodásának meg oldására két U M H Z 750-es és két UMHZ 500-as csehszlovák gyárt mányú rakodógépet is munkaerőt és időt
beállítottak.
takarítottak
Mindezzel
rendkívül
sok
meg.
A szőlő, gyümölcs, a lucerna, a cukorrépa és egyéb szán tóföldi növények permetezéséhez többféle permetezőgépet vásá roltak és mivel az állattenyésztésre is nagy gondot fordítanak, ennek modernizálása és jövedelmezősége érdekében külön böző célmunkát végző gépet 1985 januárjában "szerény"-nek
/ p l . t a k a r m á n y k e v e r ő / szereztek be.
- Tóth Károly elnök által szerényen
minősített
géppark -
a növényvédő, talajművelő,
stb... gépek mellett a következő nagyfontosságú gépekből áll : 2 db. Rába Steiger erőgép, 20 d b . MTZ traktor, 13 d b . tehergépkocsi több pótkocsival, 2 d b . Claas 105-ös kombájn, 3 db. önjáró takarmánybetakarító Még Nagy András
gép.
- aki 1966-1978 között volt elnök -
mondta
1977-ben : "A gépeket fiatal szakemberek vezetik. Köztük sok olyan van, aki akkor született, amikor a tárkányi szövetkezet megalakult. De nem csak vezetik, hanem ha szükséges, szerelik is a gépeket, mert egyúttal mezőgazdasági gépszerelők i s , A jól képzett szakember, a szakmunkás ma éppen olyan szükséges a mezőgazdaságban, mint az iparban. Ezért tanul ma is a tár kányi tagok közül több ember. Törekvésüket a szövetkezet pénz zel, szabadsággal támogatja. Többen megszerezték a technikusi képesítést
is." +
+
+
- 13 -
A gépek karbantartására, szakszerű tárolására is igen nagy gondot
fordítanak.
Az éppen nem használt gépek garazsirozásá-
ra télen-nyáron tágas
gépszínek
állnak rendelkezésre, melyek
területe meghaladja a 2.000 négyzetmétert.
M E Z Ő G A Z D A S Á G I
T E R M É K E K .
A kormányzat célja a termelőszövetkezetek
megszervezésének
szorgalmazásával a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemek ké való átszervezése v o l t , melynek feladata elsősorban a k ö z ellátás
biztosítását
volt hivatott szolgálni azzal, hogy a
mezőgazdasági terményeket ésszerű, szakszerű megfelelő géppark
üzembeállításával,
sával maximális mennyiségben
állítsa
irányítással,
a vegyipar felhasználá elő az ország lakossága
igényeinek kielégítésére, s amennyiben e téren felesleg mutat kozik : exportunk növelésére. Az "EGYETÉRTÉS" M G . Termelőszövetkezet kezdettől fogva a legnagyobb buzgalommal látott neki e célok megvalósításának. Eredményeit évről-évre fokozta, mint azt az eddigi, valamint az alábbi táblázatok is mutatják : Főbb növények vetésterülete és átlagtermése 1984-ben :
Megnevezés
Tervezett Terület Termés átl. ha kg/ha
Tényleges Terület Termésátlag ha kg/ha
Búza
640
5000
640
6665
Kukorica
800
7500
800
10028
59
4500
59
6400
Borsó
160
2700
150
4661
Cukorrépa
110
41800
110
44369
99
5900
99
3930
180
30000
208
33823
47
4300
47
1522
Tav. árpa
Lucerna Silókukorica Szőlő
Bevételek alakulása /ezer Ft-ban/ 1984-ben : Megnevezés Szántóföldi növénytermelés
Terv: 28.014
Tény: 38.057
- 14 -
Megnevezés:
Terv:
Tény:
Szőlő, gyümölcs
1.860
520
Mg.jellegű melléktevé kenység és szolgáltatás
2.390
4.657
Az 1985. évi terv főbb mutatószámai :
Vetésterület ha
Megnevezés
Termésmennyiség tonna
680
3.400
58
261
Kukorica
800
6.000
Borsó
179
537
67
2.546
190
5.720
Búza Tavaszi árpa
Cukorrépa Tömegtakarmány
Á L L A T T E N Y É S Z T É S .
A szövetkezet egyik jelentős pénzforrása a baromfitelep, mely a bábolnai technológiával működtetve az év majdnem minden h ó napjában
- csak a tojástermelésével -
átlag 3 millión felet
ti árbevételt biztosit. A baromfitelepen cca. 120-130 ezer ba romfit gondoznak. A tojástermelés átlagosan 80 százalékos. Egyegy évjáratnál, vagy mint itt mondják : "turnusnál", az évek multával természetszerűleg a tyúkok tojáshozama fokozatosan csökken. Ha egy évjárat tojáshozama 35 százalékra csökken, el adják, sok esetben exportálják. A baromfitelep is magas fokban gépesített,
az etetés is "gombnyomásra" történik.
A baromfitelep épületeiről az "Épületek" c. fejezetben már szóltunk.
- 15 -
A baromfitelep gépesítése folytán jóval kevesebb emberi munkaerőre van szükség. Bár a tehenek és birkák gondozásánál is sok könnyítést eredményezett a gépek beállítása, de ezeknél az etetés, trágyázás, stb. több kézierőt igényel, s a gondozók legtöbbször napi 10 órát töltenek a rájuk bízott állatok mellett. A vezetőség nagy gondot fordít a szarvasmarha ágazat f e j lesztésére. 1977-ben p l . 314 d b . volt a fejőstehenek létszáma, melyet a mai napig fokozatosan növeltek. Külön nevelnek ü s z ő ket is, melyekkel a kevésbé jól tejelő tehenek pótlását igye keznek biztosítani. Gondos szakszerűséggel növelik az egy te hénre jutó tejhozamot. Ez p l . 1977-ben, már az első félévben egy tehénre eső 8,6 százalékos növekedést eredményezett. V o l tak olyan évek, melyekben 3000 liter feletti hozamot is elér tek, ma már 4878 litert is elértek. Már évekkel ezelőtt elő térbe került a minőségjavító tenyésztői feladat, amellyel az ellesi forgót kívánták 13 hónapra lecsökkenteni. A tenyésztésben a tenyésztői munka javítására évente két szer végeztetnek vér- és takarmányvizsgálatot a pápai agrolaborral. A termelőszövetkezet területén termelt takarmányok á l talában kevesebb nyomelemet tartalmaznak, mint amennyire az állatoknak szükségük lenne, s ez tenyésztés-biológiai problé mákat okoz. Ezért a szövetkezet az agrolabor által javasolt nyomelemek pótlásával speciális takarmánytápot
készít
a tehe
neknek, erre a célra szereztek be modern takarmánykeverőt. Az abraktakarmányt megtermelik a földeken, a koncentrátumot megvásárolják. Külön említést érdemel a bika-állomány, mely a továbbtenyésztés mellett az exportra tenyésztést is szem előtt tart ja. 1977-ben 60 bikát exportáltak Libanonba, s további 60-at más országokba. Az exportra történő szállítások nem csak a szövetkezetnek, de hazánknak is jelentős deviza-jövedelmet biztosit, s növeli hazánk és a szövetkezet állattenyésztésé nek jó hírét. Az idegen országokkal kapcsolatos adás-vételt, a szállítást az Állatforgalmi Vállalaton keresztül bonyolítják.
A továbbterjesztésre alkalmatlan állatokat felhizlalás után értékesitik. Mindez esztendők óta előnyös jövedelemfor rása a szövetkezetnek. A tehenészet téli takarmányozására nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányt tárolnak az e célra épült objektumokban.
-
1984-re
így
alakult
16 -
az állatlétszám
és az e z z e l
kapcsolatos
hozam :
Megnevezés
:
Mennyiség egys.
Szarvasmarha
Tervezett:
Tényleges:
tenyésztés.
Év v é g i s z a r v a s m . Év végi tehén
létsz.
létszám
db
951
1.243
db
330
310
ebből:
tejhasznú
db
137
140
"
húshasznú
db
192
170
db
365
357
Borjúszaporulat
össz.
ebből:
tejhasznú
db
195
178
"
húshasznú
db
170
179
db
341
400
to
152
194
657
718
4310
4878
191
279
Vágómarha " "
értékesítés
Tejértékesítés
össz.
ezer
1 tehénre
tejterm.
liter/db
Összes
jutó
liter
to
élősúlytermelés
Baromfitenyésztés. Év v é g i b a r o m f i
állomány
- Tetra S L tojó
db
99.645
- Tetra SL növendék db Tojástermelés Növend. baromfi Vágócsirke
125.323
ezer db ért.
értékesítés
Vágótyúk értékesítés
61.044
10.986
11.580
ezer db
240
ezer db
—
49
to
—
77
ezer db
91
91
to
164
163
278
A bevételek alakulása 1984-ben /ezer Ft-ban/ : Terv: Szarvasmarha tenyésztés Baromfitenyésztés Alaptevékenységen kiv. terv. Egyéb bevételek
Tény: 15.760 56.174 29.686 3.896
17.274 59.089 32.239 5.874
- 17 -
Az 1985. évi terv főbb mutatószámai vágóállat és állati ter mékekkel kapcsolatban :
Vágómarha /bérhizlalással együtt/
611 d b .
Tehéntej /ezer liter/
537
Étkezési tojás /ezer db./
245 tonna.
12.385
V É G S Z Ó .
E rövid kis beszámoló is elegendő annak
bizonyítására,
hogy
Komárom megye e jeles M G . Termelőszövetkezetében kiváló mun ka folyik. A Tagság és a Vezetőség egyaránt mindent megtesz szorgalmas, lelkiismeretes munkájával ill. szakszerű, okos irányításával,
hogy kormányzatunknak a M G . termelőszövetkeze
tekkel szembeni elvárásait maradéktalanul teljesítse. Sok-sok termelőszövetkezetünknek példaképe lehetne a tárkányi "EGYET ÉRTÉS" M G . Termelőszövetkezet ! Működésére már az 1970-es években felfigyeltem, de most ju tottam csak hozzá, hogy adataimat a végtelenül előzékeny
Tóth
Károly elnök elvtárs által nyújtott óriási segítséggel kiegé szítsem és e kis dolgozatban elrendezzem, megyénk helytörténe ti kutatóinak munkáját remélve ezzel megkönnyíteni. Ezért az ő nevükben is ez úton mondok számára hálás köszönetet
Budapest,1985. február 20. Lánczos Zoltán.
- 18 -
F Ü G G E L É K .
A
S Z Ö V E T K E Z E T I
M O Z G A L M A K T Ó L
M E G Y É N K
MG.
T E R M E L Ő S Z Ö V E T K E Z E T E I I G .
- 19 -
A termelők szövetkezetekbe való tömörítésének gondolatát a XIX. század második felében
- Németországban -
Schultze-
Delitzsch, Huber és Raiffeisen vetették fel először. Céljuk a termelő- és fogyasztóközönség lehetőség szerinti függetle nítése a nyerészkedésre alakult kereskedelmi vállalatoktól és azáltal, hogy a gazdasági tevékenység folytatását maguk nak az érdekelteknek kezébe teszik le, a gazdasági demokrácia kialakulása
volt.
Elgondolásaik szerint a szövetkezetbe önként belépő tagok maguk választják meg vezetőiket, a tagok száma nem előre meg határozott, a szövetkezetbe
beszolgáltatott értékek sem egyen
lők. Hazánkban nagyon nehézkesen alakult ki a szövetkezeti mozgalom annak ellenére, hogy egyes kormányok hivatalosan is propagálták annak előnyeit. Az első komoly lépés ez irányban az 1920: XXX.t.c. megalkotása volt, mely létrehozta az Orszá gos Központi Hitelszövetkezetet. Ennek megalakulását követte a szociáldemokrata munkásság által alapított "Általános F o gyasztási Szövetkezet", majd a "Vasutas Szövetkezet", melynek népszerű neve "Konzum" volt, továbbá a "Hangya-" és a "Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő- és Értékesítő Szövetke zete", később a "Futura". A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezésére
csak
a felszabadulást követő években került sor, akkor is nagyon nehezen ment, s ennek az oka nem csak a háború alatt megcsap pant állatállomány és a nagyon korlátozott mértékben rendel kezésre álló tőke voltak az okai, de az évszázadokon át egyéni gazdálkodást folytató, konzervatív, minden ú j iránt bizalmat lan
- olyan sokszor becsapott - földműves rétegünknek a "kö-
zössel" szembeni idegenkedése. Az anyagi akadályok csökkentése, lehetőség szerinti le küzdése érdekében számos kormányhatározat született és több intézmény jött létre. Így p l . a Mezőgazdasági Szövetkezeti Bank, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet. Ezek 1953. ja-
- 20 -
nuár 1.-én megszűntek, feladataikat átvették az ugyan azon területen lévő Magyar Nemzeti Bank fiókjai. 1971-től egy kormányhatározat révén a Magyar Nemzeti Bankba beolvadt a megszüntetett Magyar Beruházási Bank is, melytől viszont ugyanazon kormányhatározat alapján - a költségvetésből g a z dálkodó szervek és intézmények pénzügyeinek intézését az Or szágos Takarékpénztár vette é t . Az anyagi
megsegítés
mellett más módon is gondoskodott
a kormányzat a termelőszövetkezetek fejlesztésének, gazdálko dási hatékonyságának növeléséről. A z Elnöki Tanács 1951-ben országos szervként létrehozta a Termelőszövetkezeti Tanácsot, mely alakulásakor 101 tagból állt. Elnökét az Elnöki Tanács, titkárát és tagjait a kormány nevezte k i . Komárom megye ter melőszövetkezeteit a Tanácsban Hodek József, a kisbéri Virágzó Tsz. elnöke, Mike István, a környei Dózsa T s z . , Musitz József, a koppánymonostori Dózsa T s z . elnöke képviselte. A Tanács e l nöke is Komárom megye szülötte, Dobi István volt. A Termelőszövetkezeti Tanács nagy érdemeket szerzett a szövetkezeti tagság társadalmi és
nyugdíjbiztosítását
rendező
jogszabályok megalkotásával, továbbá a termelőszövetkezetek jogi képviseletének megszervezésével i s . A Tanács munkáját megyei szinten segítette,
megbízottak
hálózata
melyet 1954-ben hoztak létre. Ennek feladatát 1967
júliustól a Mezőgazdasági Szövetkezetek Komárom megyei Terüle ti Szövetsége vette á t . Az első ilyen területi szövetség az országban Komárom megyében alakult meg az önkéntesség elvének érvényesülésével. Létrehozását a termelőszövetkezetek közös közgyűlésen határozták e l . Első elnöke Kádár László, a tokodi Aranykalász Tsz. elnöke,
függetlenített
titkára Dr. Técsi Já
nos lett. A Területi Szövetség nagyon sokat tett a gazdaságok egymás közötti együttműködése, a gazdálkodás
színvonalának
emelése érdekében. Érdemes még
megemlíteni
a Mezőgazdasági Beruházási Válla
lat /MEZŐBER/ Komárom Megyei Kirendeltségét, mely 9 dolgozóval 1968. január 1.-én alakult meg önálló megyei kirendeltségként és a mezőgazdasági lebonyolítását
létesítmények
hivatott —
beruházásainak tervezését és
lebonyolítani. • —
