EGYETEMES KÖZÉPKOR TÖRTÉNETI SZEMINÁRIUM 2008-2009. tanév, II. félév
Lupescuné Makó Mária egyetemi tanársegéd
Szakok: Történelem, I. év Történelem – Könyvtártan, I. év Történelem – Régészet, I. év Történelem – Mővészettörténet, I. év Történelem – Levéltártan, I. év
EGYETEMES KÖZÉPKOR TÖRTÉNET SZEMINÁRIUMI TEMATIKA 2008-2009. tanév
1. téma: Bevezetés (a középkor fogalma, a középkor kiterjedése és határai) 2. téma: A Római Birodalom válsága. A barbárok (kelták, hunok, avarok) 3. téma: Barbár királyságok (Odoaker állama, vandálok, osztrogótok, burgundok, vizigótok, langobardok) 4. téma: A Meroving-kori frank állam és a frank törvénykönyvek 5. téma: Nagy Károly reformjai 6. téma: A kora középkor kultúrája 7. téma: Az arab birodalom szervezete és intézményei 8. téma: Az Egyház reformja 9. téma: A keresztes hadjáratok 10. téma: A XII. századi reneszánsz. A koldulórendek és az egyetemek 11. téma: A szerencsétlen XIV. század 12. téma: A százéves háború és kora 13. téma: A középkori eretnekmozgalmak. Az elıreformáció 14. téma: A lutheri és kálvini reformáció
KÖTELEZİ IRODALOM
1. A szemináriumi témákhoz kapcsolódó Forrás és Irodalom címszó alatt megjelenı könyvek (a megadott oldalszámok) 2. Le Goff, Jacques: Banii şi viaŃa. Bucureşti, 1993, Erasmus. (Fénymásolat, Történeti Intézet Könyvtára) 3. Zemon Davis, Natalie: Martin Guerre visszatérése. Budapest, 1999, Osiris. (EME, Központ) 4. Duby, Georges: A lovag, a nı és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Ford. Fázsy Anikó. Budapest, 1987, Gondolat. (EMEJordáky Könyvtár) vagy Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Ford. Klaniczay Gábor. Budapest, 1979, Magvetı Kiadó. (EME-Jordáky Könyvtár) 5. Swanson, R. N.: Religion and Devotion in Europe c. 1215 – c. 1515. Cambridge, 1995. (Történeti Intézet Könyvtára) vagy Power, Eileen: Medieval Women. Cambridge, 1996, Cambridge University Press. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
SZEMINÁRIUMI KÖVETELMÉNYEK
1. 2. 3. 4.
A folyamatos hallgatói részvétel kötelezı Egy referátum bemutatása (a megadott szempontok alapján) A felmérık megléte Félévi szemináriumi dolgozat írásbeli leadása (téma: A középkori ember) 5. Aktív részvétel a szemináriumi munkában A szemináriumi követelmények bármelyikének nem teljesítése a nyári vizsgaidıszakból való kizárást vonja maga után.
Megjegyzés: a félévi dolgozatot folyamatosan le lehet adni a félév folyamán egészen május 29-ig (!!!!, figyelem, ez nem az utolsó tanítási hetet jelenti). Szerkesztésükkel, megírásukkal kapcsolatban kérem vegyék figyelembe a hátul csatolt javaslataimat.
AJÁNLOTT KÉZIKÖNYVEK Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. 2. kiad. München, 1975, Aurora Könyvek. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Ford. Magyar István. Budapest, 2000, Osiris Kiadó – Teológiai Irodalmi Egyesület. (EME-Jordáky Könyvtár) Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, 1996, Kairosz Kiadó. (EMEJordáky Könyvtár) Engel Pál (szerk.): Világtörténet évszámokban 1789-ig. 1. köt. 2. kiad. Budapest, 1988, Gondolat. (EME-Jordáky Könyvtár) Gyurgyák János: Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. (EMELakatos utcai könyvtár, fénymásolat EME-Jordáky Könyvtár) Kinder, Hermann – Hilgemann, Werner: SH Világtörténelem. Budapest – Berlin, 1992, Springer-Verlag. (EME-Jordáky Könyvtár) Körkép a középkorról. Szerk. Robert Bartlett. Ford. Balázs Éva és mások. Budapest, 2002, Magyar Könyvklub. Le Goff, Jacques – Schmitt, Jean-Claude: DicŃionar tematic al Evului Mediu. Iaşi, 2002, Polirom. Markó László (szerk.): Általános történelmi fogalomgyőjtemény. Budapest, 1990, Novotrade Kiadó. vagy Simándi Irén (szerk.): Történelmi fogalmak kisszótára. Budapest, 1999, Korona Kiadó. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
AJÁNLOTT SZAKIRODALOM A Bayeux-i faliszınyeg. Második, átdolgozott kiadás. Sajtó alá rendezte és az elsıszót írta Jójárt Júlia, Varga Vanda Éva. Szeged, 1998, JATE Történész Diákkör. (Documenta Historica 34) Barthélemy, Dominique: Anul o mie şi pacea lui Dumnezeu. FranŃa creştină şi feudală în anii 980-1060. Iaşi, 2002, Polirom. (Történeti Intézet Könyvtára)
Bloch, Marc: Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában. Ford. Haas Lídia. Budapest, Osiris, 2005. Boyer, Régis: Islanda medievală. Vikingii. Bucureşti, 2002, Bic All. (Történeti Intézet Könyvtára) Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása 200-1000. Ford. Pálosfalvi Tamás. Budapest, 1999, Atlantisz. (EME-Jordáky Könyvtár) Uı: A szentkultusz. Ford. Sághy Marianne. Budapest, 1993, Atlantisz. (EME-Jordáky Könyvtár) Burke, Peter: Az olasz reneszánsz. Kultúra és társadalom Itáliában. Ford. Bérczes Tibor. Budapest, 1999, Osiris. Chaunu, Pierre: L’aventure de la Reforme: Le monde de Jean Calvin. Paris, 1991. Chaunu, Pierre: Le Temps des Reformes. Paris, 1971. Cloulas, Ivan: Lorenzo Magnificul. Bucureşti, 1987, Meridiane. (Történeti Intézet Könyvtára) Clot, André: Mahomed al II-lea, cuceritorul BizanŃului. Bucureşti, 1990, Artemis. (Történeti Intézet Könyvtára) Davis, R. H.: A normannok. Mítosz és valóság. Ford. Bánki Vera. Budapest, 2002, Osiris. Dawson, Cristopher: Európa születése. Budapest, é. n., Athenaeum. (EME-Jordáky Könyvtár) Delumeau, Jean: Reneszánsz. Ford. Sujtó László. Budapest, 1997, Osiris. Delumeau, Jean: Naissance et affirmation de la Reforme. Paris, 1965. Delumeau, Jean: Păcatul şi frica. Culpabilizarea în Occident (secolele XIII – XVIII). Vol. I-II. Iaşi, 1998, Polirom. (Történeti Intézet Könyvtára) Delumeau, Jean: Mărturisirea şi iertarea. DificultăŃile confesiunii. Secolele XIII – XVIII. Iaşi, 1998, Polirom. (Történeti Intézet Könyvtára) Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Budapest, 1985, Helikon. Duby, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Budapest, 1978, Magvetı Kiadó. (EME-Jordáky Könyvtár, fénymásolat) Uı: Cele trei ordine sau imaginarul feudalismului [A három ordo vagy a feudalizmus képzete]. Ford. Elena-Natalia Ionescu, ConstanŃa Tănăsescu. Bukarest, 1998, Editura Meridiane. Uı: Anul 1000 [Az 1000. év]. Ford. Maria Ivănescu. Iaşi, 1996, Polirom. Uı: A lovag, a nı és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Ford. Fázsy Anikó. Budapest, 1987, Gondolat. Uı: A nı a középkorban. Budapest, 2000, Corvina. (EME-Jordáky Könyvtár) Uı: Evul mediu masculin. Despre dragoste şi alte eseuri [A hím középkor. A szerelemrıl és más esszék]. Bukarest, 1992, Editura Meridiane.
Uı: A katedrálisok kora. Budapest, 1984, Gondolat. (EME-Jordáky Könyvtár) Duby, Georges – Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve. Budapest, 1975, Gondolat. Durand, Frédéric: Vikingii. Bucureşti, 2003, Corint. (Történeti Intézet Könyvtára) Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. 2-3. köt. Budapest, 1995-1996, Osiris. (EME-Jordáky Könyvtár) Endrei Walter: A középkor technikai forradalma. Budapest, 1978, Magvetı. Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó. (EME-Jordáky Könyvtár) Erlande-Brandenburg, Alain: Catedrala. [A katedrális] Ford. Dinu Moarcăş. Bucureşti, 1993, Meridiane. Favier, Jean: Aur şi mirodenii. Naşterea omului de afaceri în Evul Mediu. Bucureşti, 2001, Artemis. (Történeti Intézet Könyvtára) Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest, 1987, Akadémiai Kiadó. Gimpel, Jean: RevoluŃia industrială în evul mediu. Bucureşti, 1983, Meridiane. (Történeti Intézet Könyvtára) Goldenberg, S.: Columb. Omul şi fapta. Cluj, 1973, Dacia. (Történeti Intézet Könyvtára) Goldenberg, S. – Belu, S.: Epoca marilor descoperiri geografice. Bucureşti, 1971, Ed. ŞtiinŃifică. (Történeti Intézet Könyvtára) Febvre, Lucien: Life in Renaissance France. Harvard, 1977, Harvard University Press. Febvre, Lucien: Problema necredinŃei în secolul al XVI-lea: Religia lui Rabelais. ClujNapoca, 1996, Dacia. Ferdinandy Mihály: III. Ottó, a szent császár. Budapest, 2000, Balassi. Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Közép- és Kelet-Európa a 10-12. században. Budapest, 2005, Balassi. Garin, Eugenio (szerk.): Omul Renaşterii [A reneszánsz ember]. Ford. Dragoş Cojocaru. Iaşi, 2000, Polirom. Gunst, Péter (szerk.): Európa története. Debrecen, 1993, Csokonai Kiadó. Gunst Péter: Barbarossa Frigyes. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó. Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974, Gondolat. (EME-Jordáky Könyvtár) Uı: A középkori népi kultúra. Budapest, 1987, Gondolat. Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. A középkor zenéje. Budapest, 1979, Zenemőkiadó. (EME-Jordáky Könyvtár) Hajnal István: Technika, mővelıdés. Tanulmányok. Budapest, 1993, História.
Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a mővészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és a XV. században. Budapest, 1976, Magyar Helikon. (EME-Jordáky Könyvtár) Jakó Zsigmond – Manolescu, Radu: A latin írás története. Budapest, 1987, Európa.(EMELakatos utcai könyvtár) Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Budapest, 2000, Balassi. (EMEJordáky Könyvtár) Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban. Nyugat-Európa a XI-XV. században. Budapest, 1967, Gondolat. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Le Goff, Jacques (szerk.): Omul medieval [A középkori ember]. Ford. Ingrid Ilinca, Dragoş Cojocaru. Iaşi, 1999, Polirom. Le Goff, Jacques: Sfîntul Francisc din Assisi [Assisi Szent Ferenc]. Ford. Mihai Ungurean. Iaşi, 2000, Polirom. Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Ford. Klaniczay Gábor. Budapest, 1979, Magvetı Kiadó. (EME-Jordáky Könyvtár) Le Goff, Jacques: Negustorii şi bancherii în Evul Mediu. Bucureşi, 1994, Meridiane. Lırincz László: Életmódtörténet. 2. Középkor. Budapest, 1999, AKG Kiadó. Makkai László: Az európai feudalizmus jellegzetességei. Budapest, 1987, Tankönyvkiadó. Maria Perry, Elizabeth: The World of a Prince. London, 1990. Mezey László: Deákság és Európa. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó. Murray, Alexander: Reason and Society in the Middle Ages. Oxford, 1985. (Történeti Intézet Könyvtára) Pernaud, Regine: La femme au temps des cathedrales. Stock, 1980. Platon, Alexandru-Florin: Societate şi mentalităŃi în Europa medievală. O introducere în antropologia istorică. Iaşi, 2000. (Történeti Intézet Könyvtára) Pósán László: A Német Lovagrend története a 13. században. Debrecen, 1996, Debrecen UP. Power, Eileen: Medieval Women. Cambridge, 1975, Cambridge University Press. Quillet, Jeannine: Cheile puterii în Evul Mediu. Bucureşti, 2003, Corint. (Történeti Intézet Könyvtára) Riché, Pierre: II. Szilveszter, az ezredik év pápája. Ford. Somorjai Gabi. Budapest, 1999, Balassi. Runciman, Steven: A szicíliai vecsernye. Budapest, 1999, Balassi. Schmitt, Jean-Claude: Les marginaux. In: La Nouvelle histoire. Ed. Jacques Le Goff, Paris, 1978, pp. 277-307.
Schmitt, Jean-Claude: RaŃiunea gesturilor în Occidentul medieval. Bucureşti, 1998, Meridiane. (Történeti Intézet Könyvtára) Shahar, Shulamith: Gyermekek a középkorban. Budapest, 2000, Osiris. Sire, H. J.: The Knights of Malta. New Haven and London, 1994, Yale University Press. Swanson, R. N.: Religion and Devotion in Europe c. 1215 – c. 1515. Cambridge, 1995. (Történeti Intézet Könyvtára) Tuchmann, Barbara W.: Távoli tükör. A szerencsétlen XIV. század. Budapest, 1987, Európa. Váczy Péter: A középkor története. Budapest, 1936, Magyar Szemle Társaság. (EME-Jordáky Könyvtár) Vauchez, André: Spiritualitatea evului mediu occidental (secolele VIII-XII) [A középkori nyugati szellemiség (VIII-XII. század)]. Ford. Doina Marian, Daniel Barbu. Bucureşti, 1994, Meridiane. Wilson, John Dover: Life in Shakespeare’s England. Penguin, 1991. Zemon Davis, Natalie: Martin Guerre visszatérése. Ford. Laferton Emese, Sebık Marcell. Budapest, 1999, Osiris. (EME-Központ) Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. A középkori pápák története a historiográfia tükrében. Budapest, 2002, Gondolat/Janus. Zimmermann, Harald: Veacul întunecat. Bucureşti, 1983. (Történeti Intézet Könyvtára) Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Budapest, 1988, Kozmosz.
1. téma: Bevezetés (a középkor fogalma, a középkor kiterjedése és határai) Irodalom: Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 15-26. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 7-15. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 1366. p. (EME-Központ) Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon, 8-24. p. (fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Cantor, Norman F.: Medieval History. The Life and Death of a Civilisation. New York – London, 1963. Guerreau, Alain: Viitorul unui trecut incert. (Ce fel de istorie a Evului Mediu în secolul al XX-lea.). Bucureşti, Cartier. (Történeti Intézet Könyvtára) Körkép a középkorról. Szerk. Robert Bartlett. Ford. Balázs Éva és mások. Budapest, 2002, Magyar Könyvklub, 7-37. p. Le Goff, Jacques: Európa születése a középkorban. Budapest, 2008, Atlantisz, 15-29. p. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Ford. Jászay Gabriella. Budapest, 1987, Gondolat, 13-59. p. (Akadémiai Könyvtár, EME-Jordáky Könyvtár)
2. téma: A Római Birodalom válsága. A barbárok (kelták, hunok, avarok)
Forrás: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Európa és Közel-Kelet IV-XV. század. Egyetemes történeti szöveggyőjtemény, középkor. I/1. Budapest, 1981, Tankönyvkiadó, 9-11. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Szádecky-Kardoss Samu (szerk.): Az avar történelem forrásai. Szeged, 1993.
Irodalom: Angi János és mások: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 3-19, 131-137. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 87100. p. (EME-Központ) Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 15-28, 32-35, 45-49. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Bóna István: A hunok és nagy királyaik. Budapest, 1993. Le Goff, Jacques: CivilizaŃia occidentului medieval. [A középkori Nyugat civilizációja.] Bucureşti, 1970, Editura ŞtiinŃifică, 53-69. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Németh Gyula (szerk.): Attila és hunjai. Repr. kiad. Budapest, 1986, Akadémiai Kiadó, IXXXV. p. Makkai László – Mócsy András (szerk.): Erdély története. I. Kötet. Budapest, 1987, Akadémiai Kiadó, 134-137, 164-177. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Székely György (fıszerk.): Magyarország története tíz kötetben. I. kötet. Budapest, 1984, Akadémiai Kiadó, 310-346. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Musset, Lucien: Invaziile. Vol. I-II. Bucureşti, 2002, Corint. (Történeti Intézet Könyvtára) Riché, Pierre – Le Maitre, Philippe: Invaziile barbare. Bucureşti, 2000, Corint, 19-50, 51-71. p. (Történeti Intézet Könyvtára)
Riché, Pierre: Europa barbară din 476 până în 774. Bucureşti, 2003, Corint, 31-34. p. (Történeti Intézet Könyvtára)
Referátum témák: A késırómai társadalom Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest, 1996, 115-132. p.
Attila portréja Bóna István: A hunok és nagy királyaik. Budapest, 1993. Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok. Budapest, 1994, Kossuth Könyvkiadó, 16-28. p. (EME)
3. téma: Barbár királyságok (Odoaker állama, vandálok, osztrogótok, burgundok, vizigótok, langobardok) Forrás: Jordanes: A gótok eredete és tettei. Ford. Bokor János. Szerk. Gombos F. Albin. Brassó, 1904, Brassói Lapok (Középkori krónikások III) (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 81-84, 114-115. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 36-55. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 53-69. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 99109, 111-116. p. (EME-Központ) Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon, 38-39, 41-43. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Izidor, Sevillai: A gótok, vandálok és szvébek története. Szeged, 1998, Hispánia Kiadó. Goffart, Walter: Barbarians and Romans A.D. 418-584. The Tehniques of Accomodation. Princeton, 1980, Princeton University Press. Goffart, Walter: The Narrators of Barbarian History A. D. 550-800: Jordanes, Gregory of Tours, Bede and Paul the Deacon. Princeton, 1988, Princeton University Press. Pirenne, Henri: Mahomed şi Carol cel Mare. [Mohamed és Nagy Károly.] Ford. Sanda Oprescu. Bucureşti, 1996, Editura Meridiane, 34-46, 126-130. p. (Történettud. Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, EME-Jordáky Könyvtár)
Riché, Pierre: Éducation et culture dans l’Occident barbare, VIe–VIIIe siècles. Paris, 1962, Seuil. Riché, Pierre – Le Maitre, Philippe: Invaziile barbare. Bucureşti, 2000, Corint, 9-19, 85-107, 136-141. p. (Történeti Intézet Könyvtára)
Referátum témák: Gundobad és a burgund törvénykönyv Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok. Budapest, 1994, Kossuth Könyvkiadó, 45-50. p. (EMEJordáky Könyvtár) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó. (burgund törvénykönyv) (EMEJordáky Könyvtár)
Alboin és a langobardok Bóna István: A középkor hajnala. A gepidák és langobardok a Kárpát-medencében. Budapest, 1974, Corvina Kiadó, 64-72, 76-91 p. (EME-Jordáky Könyvtár) Paulus Diaconus: A longobárdok története. Gombos F. Albin. Brassó, 1901, Brassói Lapok (Középkori krónikások I) (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok. Budapest, 1994, Kossuth Könyvkiadó, 74-78. p. (EMEJordáky Könyvtár)
Jordanes történeti munkássága Breisach, Ernst: Historiográfia. Budapest, 2004, Osiris. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Ford. Bokor János. Szerk. Gombos F. Albin. Brassó, 1904, Brassói Lapok (Középkori krónikások III) (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Goffart, Walter: The Narrators of Barbarian History A. D. 550-800: Jordanes, Gregory of Tours, Bede and Paul the Deacon. Princeton, 1988, Princeton University Press.
4. téma: A Meroving-kori frank állam és a frank törvénykönyvek Forrás: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 84-92, 99-113. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 56-70. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 105-117. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 109110, 175-186. p. (EME-Központ) Ariès, Philippe – Duby, Georges (szerk.): Istoria vieŃii private. [A magánélet története.] 2. köt. De la Imperiul Roman la anul o mie. [A Római Birodalomtól az ezredik évig.] Ford. Ion Herdan. Bucureşti, 1994, Editura Meridiane, 124-138, 143-152, 160-164, 173190, 204-214. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Mezey Barna: Képviselet és alkotmány a középkori Európában (Európai parlamentarizmusés alkotmánytörténet). Budapest, 1998, Rejtjel, 41-54. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Collins, Roger: Early Medieval Europe, 300-1000. London, 1991, Macmillan. Geary, Patrick J.: Before France and Germany. The Creation and Transformation of the Merovingian World. Oxford, 1988, Oxford University Press. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon, 39-41. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok. Budapest, 1994, Kossuth Könyvkiadó, 56-63. p. (EMEJordáky Könyvtár)
Váczy Péter: A középkor története. 2. kiad. Budapest, é. n., A Magyar Szemle Társaság Kiadása, 108-112, 158-174. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Wallace-Hadrill, John Michael: The Long-Haired Kings and Other Studies in Frankish History. London, 1962, Methuen. Uı: The Frankish Church. Oxford, 1983, Oxford University Press. Wemple, Suzanne: Women in Frankish Society: Marriage and the Cloister 500 to 800. Philadelphia, 1981, Pennsylvania University Press. Wood, Ian N.: The Merovingian Kingdoms, 450-751. London, 1994, Longman.
Referátum témák: A frank törvénykönyvek Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 84-92, 99-113. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Ariès, Philippe – Duby, Georges (szerk.): Istoria vieŃii private. [A magánélet története.] 2. köt. De la Imperiul Roman la anul o mie. [A Római Birodalomtól az ezredik évig.] Ford. Ion Herdan. Bucureşti, 1994, Editura Meridiane, 124-138, 143-152, 160-164, 173190, 204-214. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Mezey Barna: Képviselet és alkotmány a középkori Európában (Európai parlamentarizmusés alkotmánytörténet). Budapest, 1998, Rejtjel, 41-54. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Tours-i Gergely, a frankok krónikása Breisach, Ernst: Historiográfia. Budapest, 2004, Osiris. Gregory of Tours: The History of the Franks. London, é. n. (Fénymásolat, Történeti Intézet Könyvtára) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, (a Tours-i Gergelyre vonatkozó rész). (EME-Jordáky Könyvtár)
5. téma: Nagy Károly reformjai
Forrás: Három középkori germán törvénykönyv (Válogatás a 802. évi Frank Birodalmi győlés rendelkezéseibıl). Ford. és sajtó alá rendezte Huszár Edit. Szeged, 2003, JATEPress (EME-Jordáky Könyvtár, fénymásolat) Einhard: Nagy Károly élete. Latinból fordította, bevezetıvel és névmutatóval ellátta Dékáni Kálmán. Budapest, 1901, Franklin-Társulat (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, (a Karoling-kori capitularék). (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 151-169. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 117-133. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 188195. p. (EME-Központ) Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Budapest, 1982, Gondolat, 72-128. p.
Ajánlott irodalom: S. Fischer-Fabian: Nagy Károly, az elsı európai. Budapest, 2000, Corvina. Kleinclausz, A. : Charlemagne. Paris, 1934. (Történeti Intézet Könyvtára) Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai. Budapest, 1993, Kossuth Könyvkiadó, 7-21. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Pirenne, Henri: Mahomed şi Carol cel Mare. [Mohamed és Nagy Károly.] Bucureşti, 1996, Editura Meridiane. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, EMEJordáky Könyvtár)
Referátum témák: A Karoling királyi birtok Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, (Karoling-kori capitularék). (EMEJordáky Könyvtár) Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Budapest, 1982, Gondolat, 89-94. p.
A Karoling nagybirtok Angi János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 169-173. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Einhard Nagy Károly portréja Breisach, Ernst: Historiográfia. Budapest, 2004, Osiris. Einhard: Nagy Károly élete. Latinból fordította, bevezetıvel és névmutatóval ellátta Dékáni Kálmán. Budapest, 1901, Franklin-Társulat (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
6. téma: A kora középkor kultúrája Irodalom: Angi János és mások: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media – Debrecen University Press, 285-306. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 140-155. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Ford. Klaniczay Gábor. 2. átdolgozott kiadás. Budapest, 2000, Osiris, 31-33. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Ford. Pálvölgyi Endre. Budapest, 1982, Gondolat, 128149. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Fischer-Fabian, S.: Nagy Károly, az elsı európai. Budapest, 2000, Corvina, 241-269. p.
Referátum témák: Nagy Szent Gergely pápa Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. Budapest, 1999, Atlantisz, 133-148. p. Markus, Robert A.: Nagy Szent Gergely és kora. Budapest, 2004, Kairosz. Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. Budapest, 2002, Gondolat/Janus, 41-46. p.
7. téma: Az arab birodalom szervezete és intézményei
Forrás: Korán. Ford. Simon Róbert. Budapest, 1987, Helikon. vagy Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 45-46, 54-58, 77. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Benke József: Arab kalifák. Budapest, 1994, Kossuth, 10-20, 29-43, 50-71. p. (EME-Jordáky Könyvtár, fénymásolat) Angi János és mások: Európa a korai középkorban (3-11. század). 2. kiad. Debrecen, 1999, Multiplex Media –Debrecen University Press, 106-130. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 160-167. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 159164. p. (EME-Központ) Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektıl az Oszmán Birodalom létrejöttéig. Budapest, 1989, Gondolat, 11-240, 287-302. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Pirenne, Henri: Mahomed şi Carol cel Mare. [Mohamed és Nagy Károly.] Bucureşti, 1996, Editura Meridiane, 136-171. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, EME-Jordáky Könyvtár) Robinson, Francis: Az iszlám világ atlasza. Budapest, 1996, Helikon Kiadó – Magyar Könyvklub, 22-44. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 72-79. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon, 49-51, 68-73. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Mazahéri, Aly: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-tıl a 13. századig. Ford. Fridli Judit. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1989, 19-42, 204-227. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Miquel, André: Islamul şi civilizaŃia sa. [Az iszlám és civilizációja.] 1. köt. Bucureşti, 1994, Editura Meridiane, 136-171. p. (Egyetemi Könyvtár) Rogers, Michael: A hódító iszlám. Budapest, 1987, Helikon. Simon Róbert: Az iszlám keletkezése. Budapest, 1967, Kossuth.
8. téma: Az Egyház reformja Forrás: Lékai Lajos: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, 1991, Szent István Társulat, 414420, 428-432. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, (a VII. Gergely pápára vonatkozó részek). (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex Media – Debrecen U. P., 144-150. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 314-322, 326-329, 332-333. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 232243, 313-320. p. (EME-Központ) Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Ford. Jászay Gabriella. Budapest, 1987, Gondolat, 307-335. p. (Akadémiai Könyvtár, EME-Jordáky Könyvtár) Zarnecki, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Ford. Sarodi Tibor. Budapest, 1986, Corvina, 36-91. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. 2. kiad. München, 1975, Aurora Könyvek, 8990, 119, 132. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Ford. Magyar István. Budapest, 2000, Osiris Kiadó – Teológiai Irodalmi Egyesület, 153-154, 176, 190-191, 202-204. p. (EMEJordáky Könyvtár) Constable, Giles: Cluny from the Tenth to the Twelfth Centuries: Further Studies. Aldershot, 2000, Ashgate.
Duby, Georges: A szerzetesség és a mezei gazdálkodás. In uı: Emberek és struktúrák a középkorban. Ford. Vekerdi László. Budapest, 1978, Magvetı kiadó, 27-48. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Uı: Saint Bernard, l’art cistercien. Paris, 1979, Flammarion. Uı: Anul 1000 [Az 1000. év]. Ford. Maria Ivănescu. Iaşi, 1996, Polirom. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár) Uı: Cele trei ordine sau imaginarul feudalismului [A három ordo vagy a feudalizmus képzete]. Ford. Elena-Natalia Ionescu, ConstanŃa Tănăsescu. Bukarest, 1998, Editura Meridiane, 198-207, 268-285. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár) Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 53-55, 135-144. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Kowalski, Jan Wierusz: Szerzetesek, egyházak, társadalom. Ford. Pfeifer Daniel. Budapest, 1975, Kossuth Könyvkiadó, 179-196. p. (fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Lékai Lajos: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, 1991, Szent István Társulat, 13-22, 32-59, 72-83, 240-251, 270-284, 318-329. p. (fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Leclerq, Jean: Clairvaux-i Szent Bernát. Budapest, 1998, Szent István Társulat. Le Goff, Jacques (szerk.): Omul medieval [A középkori ember]. Ford. Ingrid Ilinca és Dragoş Cojocaru. Iaşi, Polirom, 1999, 35-68. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár) Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1. köt. 2. kiad. Budapest, 1986, Ecclesia, 228234, 354-357, 429-430. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
9. téma: A keresztes hadjáratok Forrás: A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend Regulája. Ford. és jegyzetekkel ellátta Homonnai Sarolta és Hunyadi Zsolt. Szeged, 1996, JATEPress. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 206-210, 213-223. p. (EMEJordáky Könyvtár) vagy Veszprémy László (szerk.): Az elsı és második keresztes háború korának forrásai. Budapest, 1999, Szent István Társulat, 14-21, 66-70, 104-108, 117-128. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex Media – Debrecen U. P., 242-252. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Halecki, Oscar: Európa millenniuma. Ford. Bérczes Tibor. Budapest, 1993, Századvég Kiadó, 161-169. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel. Ford. V. Tóth László. Budapest, 1997, Európa Könyvkiadó, 17-39, 357-402. p. (Történettudományi Intézet Könyvtára) Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 77-84, 94112, 217-224, 244-258, 289-299, 457-479, 645-654, 667-696, 721-739, 985-993. p. (EME-Jordáky Könyvtár, EME-Központ) vagy Zöllner, Walter: A keresztes háborúk története. Ford. Jólesz László. Budapest, 1980, Kossuth Könyvkiadó, 36-154. (EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Balard, Michel et al.: Cruciadele. Bucureşti, 2003, Artemis. (Történeti Intézet Könyvtára) Borchardt, Karl: The Templars in Central Europe. In Hunyadi Zsolt és Laszlovszky József (szerk.): The Crusades and the Military Orders Expanding the Frontiers of Medieval
Latin Christianity. Budapest, 2001, Department of Medieval Studies-Central European University, 233-244. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Burgtorf, Jochen: Leadership Structures in the Orders of the Hospital and the Temple (Twelfth to Early Fourteenth Century). Select Aspects. In Hunyadi Zsolt és Laszlovszky József (szerk.): The Crusades and the Military Orders Expanding the Frontiers of Medieval Latin Christianity. Budapest, 2001, Department of Medieval Studies-Central European University, 379-394. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Bozsóky Pál Gerı: Keresztes hadjáratok. Szeged, 1995, Agapé, 42-99, 192-202. p. (EMEJordáky Könyvtár) Căzan, Florentina: Cruciadele. Momente de confluenŃă între două civilizaŃii şi culturi. Bucureşti, 1990, Ed. Academiei Române, 15-166. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Demurger, Alain: Cavalerii lui Christos. Ordinele religios-militare în Evul Mediu (secolele al XI-lea – al XVI-lea). Bucureşti, 2003, Cartier. (Történeti Intézet Könyvtára) Font Mária: A német lovagrend alkonya. Pécs, 1997, JPTE TK Kiadói Iroda. Grămadă, Ilie: Cruciadele. Bucureşti, 1961. (Történeti Intézet Könyvtára) Hiestand, Rudolf: Some Reflections on the Impact of the Papacy on the Crusader States and the Military Orders in the Twelfth and Thirteenth Centuries. In Hunyadi Zsolt és Laszlovszky József (szerk.): The Crusades and the Military Orders Expanding the Frontiers of Medieval Latin Christianity. Budapest, 2001, Department of Medieval Studies-Central European University, 3-20. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Rusu, Gabriel-Virgil: Vremea cruciadelor. Cluj-Napoca, 2005, Grinta. (Történeti Intézet Könyvtára) Sághy Marianne: Crusade and Nationalism: Pierre Dubois, the Holy Land, and the French Hegemony. In Hunyadi Zsolt és Laszlovszky József (szerk.): The Crusades and the Military Orders Expanding the Frontiers of Medieval Latin Christianity. Budapest, 2001, Department of Medieval Studies-Central European University, 43-50. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár) Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1. köt. 2. kiad. Budapest, 1986, Ecclesia, 412419, 433-434. p. (EME-Jordáky Könyvtár)
10. téma: A XII. századi reneszánsz. A koldulórendek és az egyetemek
Forrás: Carmina Burana. Szerk. Kardos Tibor. Budapest, 1979, Helikon.
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex Media – Debrecen U. P., 355-378, 385-392. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 300312. p., II. 10-35. (EME-Központ) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 334-342. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Ford. Klaniczay Gábor. 2. átdolgozott kiadás. Budapest, 2000, Osiris, 29-90. (EME-Jordáky Könyvtár) Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Budapest, 1987, Gondolat, 335-369. (EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Benson, R. L. – G. Constable (eds.): Rennaissance and Renewal in the Twelfth Century. Cambridge, 1982. Bloch, Marc: A feudális társadalom. Ford. Sujtó László. Budapest, 2002, Osiris, 124-141. p. (EME-Jordáky Könyvtár, EME-Központ) Brooke, Cristopher Nugent: The Twelfth Century Rennaissance. Norwich, 1970, Harcourt. Constable, Giles: The Reformation of the Twelfth Century. Cambridge, 1996, Cambridge University Press. Hajnal István: Írásoktatás a középkori egyetemeken. Budapest, 2008, Gondolat, 71-132. p. Kowalski, Jan Wierusz: Szerzetesek, egyházak, társadalom. Budapest, 1975, Kossuth, 214230.
11. téma: A szerencsétlen XIV. század Forrás: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, (A nagy pestis c. rész) (EMEJordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex Media – Debrecen U. P., 57-71. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, Pannonica – Rubicon, 2001, 343-348. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. II. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 199203. p. (EME-Központ) Tuchmann, Barbara W.: Távoli tükör. A szerencsétlen XIV. század. Budapest, 1987, Európa.
Ajánlott irodalom: Cohn, Samuel Kline: The Black Death Transformed. Disease and Culture in Early Renaissance Europe. London, 2002, Arnold. Gottfried, Robert Steven: The Black Death: Natural and Human Disaster in Medieval Europe. New York, 1983, Collier Macmilan-Free Press. Horrox, Rosemary (ed.): The Black Death. Manchester, 1994, Manchester University Press. Platt, Colin: King Death: The Black Death and its Aftermath in Late Medieval England. London, 1996, UCL Press. Ziegler, Philip: The Black Death. London, 1997, Sutton Publishing.
12. téma: A százéves háború és kora Forrás: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 498-499, 506-510. p. (EMEJordáky Könyvtár) vagy Froissart: Krónikája. Ford. Hap Béla, Szeredi Anna. Budapest, 1971, Gondolat, 70-72, 79-81, 84-87. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár, Akadémiai Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex MediaDebrecen U.P., 168-177. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, 2001, PannonicaRubicon, 348-355. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. II. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 186198. p. (EME-Központ) Duby, Georges – Duby, Andrée: Jeanne d’Arc perei. Ford. Kamocsay Ildikó. Budapest, 1989, Európa Könyvkiadó, 7-133, 309-326. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 250-256. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Ford. Falvay Mihály. Budapest, 1989, Helikon, 196-198. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320 – 1450). Szeged, 2003, 17-44, 214-227. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Manolescu, Radu: Istoria în apel. Procesele Ioanei d’Arc. [A történelem fellebbez. Jeanne d’Arc perei.] Bucureşti, 1972, Editura ŞtiinŃifică (Történettudományi Intézet Könyvtára, Egyetemi Könyvtár) Pernoud, Régine: Jeanne d’Arc. Budapest, 1991, Ecclesia.
13. téma: A középkori eretnekmozgalmak. Az elıreformáció Forrás: Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Európa és KözelKelet IV-XV. század. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 292-295, 528-533. p. (EMEJordáky Könyvtár)
Irodalom: Angi János – Barta János – Bárány Attila – Orosz István – Papp Imre – Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban (11-15. század). Debrecen, 2001, Multiplex MediaDebrecen U.P., 154-156, 278-283. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. 2. kiad. Budapest, 2001, PannonicaRubicon, 329-332. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 320323. p., II. kötet, 21-22. p. (EME-Központ) Palacký, František: A huszitizmus története. Fejezetek a cseh nemzet történetébıl. Ford. Benedek Gábor, Farkas Géza, Holka László. Budapest, 1984, Európa Könyvkiadó, 7494. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Kulcsár Zsuzsa: Inkvizíció és boszorkányperek. 2. kiadás. Budapest, 1961, Kossuth Könyvkiadó, 13-48. p. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. 2. kiad. München, 1975, Aurora Könyvek, 141-143, 163. p. (EME-Jordáky Könyvtár) vagy Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Ford. Magyar István. Budapest, 2000, Osiris Kiadó – Teológiai Irodalmi Egyesület, 253-259. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Barber, Malcolm: The Cathars: Dualist Heretics in Languedoc int he High Middle Ages. Harlow, 2000, Longman. Benazzi, Natale – d’Amico, Matteo: Cartea neagră a InchiziŃiei. Reconstituirea marilor procese. Bucureşti, 2001, Saeculum. (Történeti Intézet Könyvtára) Bernard Gui: Manuel de l’inquisiteur. 1-2. kötet. Paris, 1964, Gallimard.
Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektıl 1440-ig. Budapest, 1990, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 333-340. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Grigulevics, I. R.: Az inkvizíció története. Ford. Gerı Ernı. Budapest, 1972, Kossuth. Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320 – 1450). Szeged, 2003, 175-191. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Hyatt-Verrill, A.: InchiziŃia. Bucureşti, 1992, Mondero. (Történeti Intézet Könyvtára) Klassen, John M.: The Nobility and the Making of the Hussite Revolution. New York, 1978, Columbia University Press. Kulcsár Zsuzsánna: Eretnekmozgalmak a XI-XIV. században. Bibliográfia. Budapest, 1964, Tankönyvkiadó. (Egyetemi Könyvtár) Lambert, Malcolm D.: Medieval Heresy: Popular Movements from the Gregorian Reform to the Reformation. Oxford, 1994, Blackwell. Le Roy Ladurie, Emmanuel: Montaillou, egy okszitán falu életrajza (1294-1324). Ford. Jászay Gabriella. Budapest, 1997, Osiris. Seibt, Ferdinand: Hussitica: Zur Struktur einer Revolution. Köln-Wien, 1990, Böhlau. Stoyanov, Yuri: TradiŃia ascunsă a Europei. Istoria secretă a ereziei creştine în Evul Mediu. Iaşi, 1999, Polirom, 135-167. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Šmahel, František: La révolution hussite: une anomalie historique. Paris, 1985, PUF. Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1. köt. 2. kiad. Budapest, 1986, Ecclesia, 439444. p. (EME-Jordáky Könyvtár) VlăduŃescu, G.: Ereziile evului mediu creştin. Bucureşti, 1974, 7-90. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Wakefield, Walter Legett – Evans, Austin Patterson: Heresies of the High Middle Ages. New York, 1991, Columbia University Press.
14. téma: A lutheri és kálvini reformáció Irodalom: Chadwick, Owen: A reformáció. Ford. Szabó István. Budapest, 1995, Osiris Kiadó, 9-70, 7790. p. (EME-Jordáky Könyvtár, EME-Központ) McGrath, Alister E.: Kálvin. A nyugati kultúra formálódása. Ford. Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest, 1996, Osiris Kiadó, 15-35, 62-66, 93-136, 158-160, 216-264. p. (EMEJordáky Könyvtár) Péter Katalin: Hitújítók és hitvédık. Budapest, 1993, Kossuth, 7-34. p. (Fénymásolat, EMEJordáky Könyvtár) Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Budapest, 2004, Nemzeti Tankönyvkiadó. (Fénymásolat, EME-Jordáky Könyvtár)
Ajánlott irodalom: Friedenthal, Richard: Luther élete és kora. Ford. Terényi István. Budapest, 1973, Gondolat, 153-394. p. (EME-Jordáky Könyvtár) Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. Ford. Magyar István. Budapest, 2000, Osiris Kiadó – Teológiai Irodalmi Egyesület, 285-302, 305-310, 313-328. p. (EME-Jordáky Könyvtár) OŃetea, Andrei: A reneszánsz és a reformáció. Ford. Réz Pál, Klumák István. Budapest, 1974, Gondolat, 242- 273. p. (EME-Jordáky Könyvtár, Történettudományi Intézet Könyvtára) Tanulmányok a lutheri reformáció történetébıl. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Budapest, 1984, A magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya.
ÚTMUTATÓ A SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT MEGÍRÁSÁHOZ
Téma: A középkori ember
Az eddigi tanítási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hallgatók a legtöbb formai és szakmai hibát tanulmányaik során a szemináriumi dolgozatok megírásakor vétik. Ezért az alábbiakban a leggyakoribb hiányosságok kiküszöböléséhez próbálok segítséget nyújtani. Ez a rövid útmutató azonban nem pótolja sem az erre vonatkozó szakirodalomban való elmélyülést, sem a szaktanárral való rendszeres konzultálást!
1. A szemináriumi dolgozat formai megjelenése: A dolgozat szerkezeti felépítésére a tudományos írásmővekre általánosságban jellemzı tulajdonságok érvényesek. Az egyik legfontosabb követelmény a világos szerkezet, amelyet legkönnyebben az egyértelmő formai tagolásokkal lehet elérni. Megvalósítása:
1.1 A szöveg megszerkesztése: A szöveget célszerő egymástól jól elkülönített részekre bontani. Általában két fı rész különböztethetı meg: 1. a dolgozat törzsét alkotó fıszöveg = téma, amirıl a dolgozat szól (bevezetés, fıszöveg, összegzés) (max. 7 oldal) és 2. 2. az úgynevezett járulékos részek = címlap, tartalomjegyzék, bibliográfia, mellékletek (táblázat, felmérés, kép, stb.). 1.2 Gépelés (szövegszerkesztıvel): •
1,5-es sortávolság, 12-es pontméret a szöveg számára, 10-es pontméret a lábjegyzetek számára, ajánlott a Times New Roman betőtípus. (Ha mást választanak, érdemes a TT jelzéső fontok (betőtípusok) közül keresgélni. A TT=True Type egy olyan technológia, amelyben a karakterek ugyanolyan formában jelennek meg a nyomtatón, mint a képernyın.)
•
A szemináriumi dolgozatnak külön címlappal kell rendelkeznie, amelyen fel kell tüntetni a hallgató pontos adatait (név, csoport, évfolyam), elérhetıségét (e-mail tetszılegesen), a tantárgy és az oktató tanár nevét is.
•
Oldalszámozás: szükséges. Helye tetszés szerint választható, de az elıszót, a mellékleteket, képeket, a tartalomjegyzéket stb. szintén el kell látni oldalszámmal.
•
A margók beállítása: bal margó 3 cm (a kötés számára), jobb 2,5 cm, felsı 2,5 cm, alsó 2,5 cm.
1.3 Tartalomjegyzék: A dolgozat végsı megformázása és az oldalszámok megadása után a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címének és a hozzájuk tartozó oldalszámoknak a megadása ugyancsak szükséges a jelenlegi modern jelöléssel, a tizedes számrendszer
alkalmazásával, amely a szerkezet egyes részeinek alá- és fölérendeltségi viszonyát szemlélteti. Ilyen ennek az útmutatónak a szerkezete is.
2. Hivatkozások elkészítése különféle dokumentumtípusok esetében: A dolgozatírás során meg kell különböztetni a hivatkozott vagy idézett, és a felhasznált irodalmat. Mindehhez kiváló segítséget nyújt Gyurgyák János: Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Budapest, 2000, Osiris, akinek a munkáját melegen a figyelmükbe ajánlom. Segítségként szeretném világosan leírni, hogy a hivatkozás mindig egy konkrét esetben történik, amikor a dolgozat írója felhasznál, idéz egy adott mővet (ezt teszi lábjegyzetbe). Ettıl függetlenül a dolgozatot bibliográfiával is el kell látni. A bibliográfiában azokat a mőveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. A kutatás és publikálás etikája megkívánja, hogy az érintett mő adatait pontosan, kellı részletezéssel közöljük és annak forrását meg is adjuk. A források átvételének két módja van: a) Szó szerinti idézés: ilyenkor az idézıjel használata az adott szövegrészre kötelezı. b) A gondolati tartalom nem szó szerinti idézése. Amennyiben egyes szerzık megállapításait, gondolatmenetét vesszük át, ebben az esetben is fel kell tüntetni a hivatkozott szerzıt az idézıjel használata nélkül. Formáját tekintve a lapalji hivatkozást kérem, vagyis a lábjegyzetek alkalmazását.
Ezen a helyen ismételten felhívom figyelmüket, hogy az idézıjel nélkül átvett, nem jelölt szövegek szó szerinti dolgozatba való átmásolása, az Internetrıl letöltött és hivatkozás nélkül beillesztett munkák felhasználása etikátlan, tilos és komoly következményekkel járhat. Ez nemcsak a tanszék, hanem a szakma, az írástudókkal szembeni általános követelmény és hogy így legyen, az az "írástudók (tehát az Önök) felelıssége" is. 2.1 A lábjegyzetek A fıszöveget kiegészítı olyan rövid megjegyzések, magyarázatok, irodalmi hivatkozások, idézetek, vagy a dolgozat szövegébe be nem illeszthetı utalások tartoznak ide, amelyek esetleg a téma kifejtését zavarnák, de a tudományosság, valamint a megalapozottság bizonyítása érdekében szükség van rájuk. E csoportba tartoznak még az ellenvélemények (pl. történészek közötti viták esetén), az összehasonlítások (jelölése: vö. = vesd össze) vagy a szóbeli adatközlık megnevezése. Figyelem! A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet. Fontos azonban, hogy a választott formai leíráshoz mindig következetesek maradjunk az adott dolgozat egészén át. Például: ¹Kakucs Lajos: Santiago de Compostella: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon. Budapest, 2006, METEM, 16-25. p. (METEM Könyvek, 52.) •
A hivatkozásokat elıfordulásuk sorrendjében számozni kell felsı indexbe tett számmal (ezt a Word szövegszerkesztı programja automatikusan megteszi).
2.2 Hivatkozási típusok 2.2.1 Az egyszeri hivatkozás Amennyiben a dolgozatban egy szerzınek csak egy mővére történik többször is hivatkozás, akkor a szerzı neve mellett az i.m. (idézett mő) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni. A nagy vagy a kis betős változat is elfogadható, de a választott formát mindig következetesen kell alkalmazni. Például: I. m. 25. p. vagy i. m. p. 25. (a 25. oldalon), I. m. 25-27. p. vagy: i. m. pp. 25-27. (25. oldaltól 27. oldalig) Ha ugyanannak a szerzınek különbözı, már hivatkozott mőveire kell ismételten hivatkozni, akkor a szerzı neve után az évszámot, majd a hivatkozott oldalszámot kell írni. Például: Kosáry 1980, 28. p., Kosáry 1971, 10. p. Tetszés szerint vagy az o. = oldal, vagy a p. = a latin pagina rövidítést alkalmazhatjuk. A pp.= paginae jelzést mindig akkor, ha több oldalra hivatkozunk pl.-tól, -ig. 2.2.2 Az ismétlıdı hivatkozás 2.2.2.1 Két egymás után következı jegyzetben ugyanarra a mőre/mőrészre történı hivatkozás Ilyenkor nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette az Uo. (Ugyanott) rövidítést célszerő használni. 2.2.2.2 Ugyanazon mőnek egy másik helyére hivatkozunk Az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot/oldalszámokat kell írni: Uo. 21. p. vagy: uo. p. 21. Vagy: Uo. 21-28. p. vagy: uo. pp. 21-28. 2.2.2.3 Hivatkozás a kiadvány egy részére vagy egy meghatározott oldalon található szövegre •
Kosáry Domokos: „Magyar történetírás a két világháború között.” In: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Bp., 1987, Magvetı, 120-125. p.
•
Horváth János, ifj.: „Anonymus és a Kassai Kódex.” In: Középkori kútfıink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth János-Székely György. Bp., 1974, Akadémiai K., 81-110., 147. p. (Memoria Saeculorum Hungariae, 1.)
•
Pataki Vidor: „A XVI. századi várépítés Magyarországon.” In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. 1. köt. Bp., 1931. 98-133. p.
•
Skaliczki Judit – Rónai Iván: „A könyvtárak és közgyőjtemények szerepe az információs társadalomban.” Könyvtári levelezılap 9. évf. 10. sz. (1997) 2-5. p.
2.3 Dokumentumtípusok szerinti hivatkozás 2.3.1 Könyvek a) egy szerzıs mő esetén: Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar mővelıdéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdıdı másfél évszázadból. Bp., 1995, Ráday Győjtemény, 263 p. Zvara Edina: "Az keresztyén olvasóknak". Magyar nyelvő bibliafordítások és -kiadások elıszavai és ajánlásai a 16-17. századból. Bp., 2003, Balassi, 48., 55-57. p. (Régi Magyar Könyvtár Források, 14.) b) Két szerzıs mő esetén: Barátné Hajdu Ágnes-Babiczky Béla: Bevezetés az információkeresı nyelvek elméletébe és gyakorlatába. Bp., 1998, Universitas, 224 p. b) A háromnál több szerzıs mő esetén: Ez esetben nem a szerzıket, hanem a szerkesztı nevét célszerő kiemelni. Például: Mátyás király 1458-1490. Szerk. Barta Gábor. Bp., 1990, Akadémiai K., 226 p. 2.3.2 Idıszaki kiadványok 2.3.2.1 Folyóiratcikkek leírása: Szerzı: „Cím.” Idıszaki kiadvány elnevezése évf. szám (dátum: év.) oldalszám. Például: Kubinyi András: „Az 1505-ös rákosi országgyőlés és a szittya ideológia.” Századok 140. évf. 2. sz. (2006.) 361-374. p. 2.3.3 Elektronikus források Rendkívüli szerteágazó problematikája (eredetileg is digitalizált, csak elektronikusan megjelenı mő, elsıként nyomtatott formában kiadott, majd digitalizált kiadvány, nyomtatott változat nélküli e-folyóirat, nyomtatott változattal is rendelkezı e-folyóirat, e-folyóiratcikk stb.) miatt itt csak egy-egy példát mutatunk be, egyébként feltétlenül meg kell nézni az erre vonatkozó szakirodalmat. Az alábbi irodalom interneten is hozzáférhetı: Sipos Márta-Ungváry Rudolf: Hivatkozás távoli hozzáféréső HTML-dokumentumokra. Tudományos és mőszaki tájékoztatás, 47. évf. 12. sz. (2000.) 495-502. p. A szögletes zárójelben lévı adat az adathordozó típusát, ill. azt a dátumot jelöli, amikor még élt az internet oldal. Az URL címet mindig a két < > jel közé kell tenni (szóköz nélkül)! Példák: •
HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp. : OSZK, 1999. [2003. 01. 31.]
•
Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövı. In: INCO [online]. 4. évf. 2002. 1. sz. [2003.01.31.]
3. A bibliográfia formai követelményei A bibliográfiában azokat a mőveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. Sokféle forrás felhasználása esetén célszerő azokat valamilyen szempont szerint csoportosítani. Ajánlott a szerzı és cím szerinti betőrend alkalmazása (vagyis az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelı betőrendben követik egymást. A névelıket nem kell figyelembe venni a betőrendbe soroláskor!). A leadott félévi dolgozatok bibliográfiájának minimálisan tíz, a témához kapcsolódó felhasznált szakirodalmat kell tartalmaznia. A szerzık nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelızékeket, mert azok nem képezik a betőrendbe sorolás alapját, pl. DLA, dr., prof., PhD stb. A bibliográfiában mindig a teljes oldalszámot kell megadni, a hivatkozásban viszont csak azt az oldalszámot, ahonnan a gondolatot vagy az idézetet vettük.
4. Néhány, a témához, a tudományos kutatómunka technikájának elsajátításához kapcsolódó irodalom a bıséges választékból: Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp., 1996, Gondolat, 255 p. Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás - felsıfokon. Bp., 2002, Krónika Nova, 91 p. Gyurgyák János: Szerkesztık és szerzık kézikönyve. Bp., 2000, Osiris, 540 p. (Osiris kézikönyvek) Szabó Katalin: Kommunikáció felsıfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? 2. átd., bıv. kiad. Bp., 2001, Kossuth, 404 p.
A középkori ember Félévi szemináriumi dolgozat
Bibliográfia Kiindulópontként ajánlom (nem kötelezı): Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1974, Gondolat. (EME-Jordáky Könyvtár) Le Goff, Jacques (szerk.): Omul medieval. Ford. Ingrid Ilinca, Dragoş Cojocaru. Iaşi, 1999, Polirom. 165-191. p. (Történeti Intézet Könyvtára) Le Goff, Jacques: Negustorii şi bancherii în Evul Mediu. Bucureşi, 1994, Meridiane. (Történeti Intézet Könyvtára)
Megjegyzés: a dolgozathoz csatolt Irodalomjegyzékben minimum 10 tételnek kell szerepelnie kötelezı módon (szakkönyvek, tanulmányok, cikkek szakfolyóiratokból). Haszonnal forgathatják e célból:
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: A középkor. I. kötet. Budapest, 2004, Osiris, 2566. p. (EME-Központ)
HOGYAN TARTSUNK REFERÁTUMOT?
A félévi szemináriumi dolgozat mellett leggyakrabban a referátum tartozik a gyakorlati órák követelményei közé. Ez utóbbi mőfaj lényege egy adott téma fontosabb pontjainak összefoglalása, a probléma vázolása általában 15 percben. Célközönsége elsısorban a szemináriumi csoport, nem a tanár.
Az alábbiakban összefoglalva találják a legfontosabb tudnivalókat, melyeket egy referátum készítésekor figyelembe kell venni. Részben saját tapasztalatból és a sőrőn elkövetett hibákból indultam ki, részben pedig az ezzel foglalkozó szakirodalmat is felhasználtam. Természetesen nem alkalmazható az összes tanács minden esetben, de érdemes egyben szemlélni és válogatni az éppen aktuális és használható megjegyzések közül.
1) Fellépés, technikai lehetıségek •
Testtartás
Sok minden meghatározza, milyen helyzetben tartjuk az elıadást – legtöbbször ülve, bár sokszor nagyobb hatást gyakorol egy álló elıadó. Utóbbi esetben figyelni kell a kezekre (zsebbe ne dugjuk ıket), a lábakra (van egy kényelmes kisterpesz, melyen mindenki hosszabb távon is megáll a lábán – ezt célszerő alkalmazni, a keresztbe vetett lábak helyett). •
Ne álljunk/üljünk háttal a közönségnek
Az olyan termekben, ahol nem körben, hanem a tanárral szemben levı sorokban ülnek a diákok, célszerő kimenni a tanár mellé, hogy szembıl tartsuk az elıadást. •
Szemkontaktus
Az elıadást nem a tanárnak tartjuk, elvégre a csoportból ı ért legjobban a témához. Elsısorban az a fontos, hogy a diákok megértsék, amit mondunk – hogy ez megtörtént-e, azt pedig csak akkor tudjuk meg, ha rájuk nézünk. •
Nem felolvasás!
Egy rövid, tömör vázlat alapján saját szavainkkal próbáljuk meg összefoglalni mondandónkat, mert így követhetıbb. Sokan nagyobb biztonságban érzik magukat, ha ragaszkodnak a megírt szöveghez, de ebben az esetben is fel kell nézni a papírból! •
Az elıadás idıtartama
Az elıadás idıtartamát célszerő a tanárral egyeztetni. Az idızítés és az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében nagyon hasznos egy otthoni „fıpróba” megtartása. Az esetek többségében 15 perces elıadást kell tervezni.
Segédeszközök
•
o
Handout
Lehetıség szerint készítsünk rövid, a téma fontosabb pontjait tartalmazó vázlatot (továbbiakban: handout), melynek kiosztása nagyban segíti az elıadás megértését és késıbbi hasznosítását. Egy-, maximum kétoldalas vázlatra van szükség, melybe nem foglaljuk bele az elıadás teljes tartalmát, pusztán a vezérgondolatokat, fıbb vázlatpontokat írjuk le. Évszámok, nevek, fogalmak, helyszínek, esetleg egy-egy ábra, amely szükséges az adott téma feldolgozásához. Idınyerés céljából fel lehet sorolni a handout végén a felhasznált irodalmat. Ha hosszabban idézünk forrást vagy szakirodalmat az elıadás közben, célszerő azt is feltüntetni a papíron, hogy a hallgatók könnyebben tudják követni. Az elıadás idıbeli kereteit meghaladó fontosabb dolgokat, például egy szereplı életrajzi adatait is fel lehet sorolni a handouton. o
Illusztráció (kép, fénykép, táblázatok, ábrák stb.)
Az elıadás tartalmát minél közelebb kell hozni a közönséghez. Ha olyasmirıl beszélünk, amit meg lehet mutatni, tegyük meg! Például ha határmódosításról beszélünk, mutassunk térképet, személyek bemutatásánál mutassunk róluk képet stb. Ha képet, dokumentumot vagy egyéb anyagot adunk körbe, a közönségnek tudnia kell, hogyan kapcsolódik az elıadás témájához, illetve mit kell rajta megfigyelni. Indítsuk el idıben az illusztrációt, hogy az utolsó sorokban is meg tudják nézni az elıadás befejezte elıtt. Ha adatokkal támasztjuk alá mondandónkat, legyen egyszerő, érthetı, pontos és odaillı, amit mondunk. o
Írásvetítı
A szemléltetéshez készíthetünk írásvetítın kivetíthetı fóliákat. Ezeknél figyelni kell arra, hogy egy oldalra nem érdemes sok mindent összezsúfolni, mert akkor nem tudják elolvasni, illetve nem tudják, mire figyeljenek. Az ábrák, betők méretére figyelni kell, nehogy csak az elsı sorból legyen olvasható. o
Projektor
Ha van üres falfelület, és meg tudjuk szerezni a felszerelést hozzá (számítógép, kivetítı), akkor érdemes élni ezzel az eszközzel, mert rendkívül feldobja az elıadást. El kell sajátítani továbbá a használat fortélyait: nemcsak az eszközök kezelését, a kivetítendı programok (pl. Power Point) használatát, hanem a megjelenítendı diák szerkesztését is. A képen található sorok és a sorban szereplı betők számára figyelni kell, hogy a szöveget a hátul ülık is el tudják olvasni. Ha mindenképpen sokat szeretnénk írni egy oldalra, akkor különbözı technikák vannak, melyekkel a hallgatóság szemét vezethetjük (pl. csak azt a 2-3 sort világítja meg a program, amelyekrıl éppen beszélünk). Figyeljünk, hogy csak pillanatokra forduljunk a kivetítı vászon felé. Mindegyik segédeszközre általánosan igaz, hogy idıt igényelnek: a handoutot nem az utolsó pillanatban nyomtatjuk és fénymásoljuk, mert lehet, hogy éppen elfogyott a festék; a számítógépet és a kivetítıt idıben összekapcsoljuk, és ellenırizzük, hogy az anyag tényleg rajta van-e az adathordozón stb.
2) A referátum tartalma •
Válasszunk olyan témát, amelyet szeretünk, és érdeklıdéssel, átéléssel adjuk elı! Ha minket nem érdekel az adott téma, akkor a hallgatóságot sem fogja! Ha nem rajtunk múlik, hogy mirıl beszélünk, akkor is meg kell szeretni a témát, legalább a felkészülés és az elıadás idejére.
•
Azokon az órákon, ahol a bemutatandó témáról a csoportnak el kell olvasnia bizonyos kötelezı szakirodalmat, ügyelni kell arra, hogy a referátum ne ezekre a szövegekre támaszkodjon. Ha pusztán ezekbıl tartjuk meg az elıadást, valószínőleg mindenki unatkozni fog az órán.
•
Ha van rá lehetıség vagy a bemutatandó téma jellegébıl szükségszerően következik, térjünk ki a historiográfiai vonatkozásokra. Itt bemutathatjuk a legfontosabb forrásokat, szakirodalmi tételeket, röviden ismertethetjük a szerzı(k) korábbi munkásságát, szemléletmódját, lehetıség nyílik rá, hogy az olvasott munkákat történészi szemmel értékeljük. Ha nem kifejezetten historiográfiai elıadást tartunk, ez a rész semmiképpen se legyen hosszú és részletezı. Ilyenkor a vonatkozó szakirodalmat és forrásanyagot célszerő egy handouton (lsd. feljebb) feltüntetni.
•
Az alapvetı információkat lényegre törıen ismertetni kell, nehogy az alapoknál elveszítse a fonalat a hallgatóság.
•
Az idegen szavak kiejtésének nézzünk utána még az elıadás elıtt! A referátum alatt már nagyon kínos, ha a tanárnak kell folyton javítania a kiejtést.
3) A referátum szerkezete •
Az elıadás megnyitása:
Az elsı néhány másodperc alapvetı fontosságú a közönség figyelmének megragadásában, valamint az elıadó és a közönség közti viszony kedvezı kialakításában. Néhány módszer: 1. Megdöbbentı kijelentés 2. Kérdés feltétele 3. Sejtelmes nyitás, amely elgondolkoztatja a közönséget A figyelemfelkeltı nyitás a referátum céljának megjelölése, esetleg egy rövid, lényegre törı mondatban az elıadás „velejének” összegzése. •
Az elıadás zárása:
Az elıadás zárásának célja a tartós hatás elérése, az összefoglalás és a motiválás a továbbgondolásra. Néhány lehetséges módszer: 1. Összefoglalás pár szóban 2. Fı gondolat dramatizálása 3. A legfıbb elınyök, hátrányok, következmények hangsúlyozása 4. Idézet Érdemes megtervezni, hogy miként fejeznénk be elıadásunkat, ha csak 30 másodperc-1 perc állnak rendelkezésünkre.
4) Módszerek az érdeklıdés fenntartására Feljebb már láthattuk a hatásos nyitás elınyeit és technikáit, de az elıadás alatt is figyelni kell, hogy ne lankadjon az érdeklıdés. •
Saját adottságok
A ruházatról nem érdemes közhelyeket említeni: az illı és kényelmes öltözet segít az elsı pozitív benyomás kialakításában. Vannak egyéni adottságok, melyeknek célszerő tudatában lenni, és a negatívumokat tompítani, a pozitívumokat kiemelni. •
Beszédstílus
Bármilyen jó az elıadás tartalmilag, ha hadarunk vagy motyogunk, nem fognak érteni belıle semmit. Kerek, egész mondatokban beszéljünk, egyeztessük a mondat részeit. •
Humor
Csak ha van… Egy humor nélküli elıadás kevésbé kelt rossz hatást, mint néhány rosszul elsütött poén. •
Kérdések
Hasznos eszköz a hallgatóság érdeklıdésének felkeltésére. El kell döntenünk, hogy költıi kérdést teszünk fel vagy választ is várunk. Mindkettınek megvan az az elınye, hogy elgondolkoztatja a hallgatókat, és motiválja ıket, hogy figyeljenek a továbbiakban is. Többek között be lehet vezetni kérdéssel a következı gondolatsort, logikai összefüggésre is rá lehet világítani vele, illetve ellenırizni lehet azt is, hogy az eddig elhangzottak világosak-e mindenki számára. 5) És végül… Jó esetben nemcsak túl szeretnénk lenni az elıadásokon, hanem a három év során fejleszteni is szeretnénk elıadói képességeinket. Sok esetben segít, ha néhány kérdést felteszünk az elıadás után magunknak és egy vagy több csoporttársnak, aki hallotta a produkciót. •
Mennyire készültem fel?
•
Mennyire volt világos a mondandóm célja?
•
Meggyızıen beszéltem?
•
Jók voltak-e válaszaim a hallgatók kérdéseire?
