EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

GÁL FRUZSINA

A BORÁSZATI MELLÉKTERMÉKEK KÖTELEZŐ KIVONÁSÁVAL KELETKEZŐ MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉKEK ENERGIACÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS VIDÉKRE GYAKOROLT HATÁSAI

KONZULENS: DR. OLAJOS ISTVÁN, PhD. egyetemi docens

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁRJOGI, KÖRNYEZETJOGI ÉS MUNKAJOGI SZEKCIÓ | 2011

Köszönetnyilvánítás (acknowledgements) "A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg" “The described work was carried out as part of the TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-20100001 project in the framework of the New Hungarian Development Plan. The realization of this project is supported by the European Union, co-financed by the European Social Fund.”

2

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 4

2. A BORÁSZATI MELLÉKTERMÉKEK KIVONÁSI KÖTELEZETTSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS HAZÁNKBAN ............................................................................. 6 2.1 A borászati melléktermékek energiacélú felhasználásának lehetőségei a rendeletben meghatározott lehetőségek szerint ................................................................................................. 10 2.1.1

2.2

Az ellenőrzés melletti kivonás szabályai: ........................................................................................ 10

Az energiacélú felhasználás lehetőségei a gyakorlatban ..................................................... 11

3. A BORÁSZATI MELLÉKTERMÉKEK ENERGIACÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................. 14 3.1

3.1.1

A biogáz energetikai jellemzőiről: ................................................................................................... 16

3.2.1

A bioetanol energetikai jellemzőiről................................................................................................ 17

3.2

4.

Megújuló energiaforrásaink: a biogáz és bioetanol szerepéről .......................................... 14

A bioetanolhoz kapcsolódó jogi dilemmák, kihívások ........................................................ 19

3.2.1

Az adórendszer, mint a bioetanol felhasználás ösztönzésének eszköze:.......................................... 20

3.2.2

A pénzügyi ösztönző eszközök dominanciája a fogyasztásban ....................................................... 20

3.2.3

A biotanol jövedéki adójára vonatkozó szabályozásáról: ................................................................ 21

3.2.4

A jövedéki adó emelésével összefüggő probléma meghatározása ................................................... 22

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN ............ 24 4.1

A decentralizált energiaellátás jövője................................................................................... 24

4.2

Élelmiszer vagy energia? ....................................................................................................... 26

4.3

A kivonásról szóló Rendelet kritikája .................................................................................. 29

4.4

A külföldi működőtőke jelentősége a vidékfejlesztési célok megvalósításában ................ 31

4.4.1

A jogi szabályozási környezet, különös tekintettel a vidékre ható eszközökre ................................ 33

4.4.1.1.

4.5

A helyi iparűzési adóról .......................................................................................................... 34

A külföldi működőtőke szerepe egy napjainkban zajló bioetanol beruházásnál ............. 36

5.

JÖVŐKÉPEK, KÖVETKEZTETÉSEK ................................................................................... 38

6.

FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................. 41

3

1. BEVEZETÉS

Évek, de talán már évtizedek óta aktuális kérdés mind politikai, mind pedig szakmai körökben, különösen a klímaváltozás hatásaitól való megerősödő félelmeink nyomán, a bioenergiahordozók felhasználásának kérdésköre. Mégis a benne rejlő lehetőségek kiaknázása csak kritikus helyzetekben merül fel: az agrárpiaci helyzet súlyos változásai, a kitűzött klímavédelmi céloknak való megfelelni akarás mind-mind előrevetítik az alkalmazás lehetőségeit, jószerivel azonban csak jövőbeli megoldásként tekintve rá. Egy, 2011 októberében elfogadott Európai Parlament elé terjesztett és elfogadott magyar jelentés szerint a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió széndioxid kibocsátásának csökkentéséhez. Ezen túlmenően azonban a mezőgazdasági termékek energiacélú felhasználása jelentős hatásokat hozhatna magával a vidékfejlesztés területén is. A minőségi magyar bortermelés létjogosultságába vetett őszinte hitem vezetett elsődlegesen arra, hogy dolgozatomban kifejezetten a borászati melléktermékek kötelező kivonásának szabályozásával foglalkozzam. Mert hiszem, hogy a bor napjainkra már nemcsak egy, a hétköznapi mezőgazdasági termékek sorában. Különleges értékkel bír, mert önazonossá válik a borász keze munkája, a termőhelye, a szőlőfajtája, a palackozása, a címkéje, a forgalmazója által. De egy sor „kiegészítő” szolgáltatás is kapcsolódik hozzá, növelve hozzáadott értékét, s ezzel magasabb áron lehet a piacon értékesíteni, több munkaerőt foglalkoztat, és még inkább hozzájárul kapcsolódó iparágak fejlődéséhez és alternatívákat kínálhat a magyar vidék jövőképében. A mezőgazdaságban keletkező szerves anyagok, melléktermékek alternatív, megújuló energia forrásaként történő felhasználása természetesen több területet is érint, nemcsak a borászati melléktermékek felhasználásának esetkörét. Ugyanakkor szükséges volt mégis egyfajta szűkítés, tekintve azt, hogy a megújuló energiaforrások széles spektrumának feldolgozása összességében jóval meghaladná a dolgozat tartalmi követelményeit. Ugyanakkor a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása alatt nemcsak a benne keletkező melléktermékek felhasználását értjük, hanem ide tartoznak még a szántóföldi, kifejezetten energetikai célokat szolgáló növények termesztésének kérdései is (mint például a repce, zöld pántlikafű, a fű és nyár.) Az energetikai célú szántóföldi termesztés kérdéseivel azonban jelen 4

tanulmány keretei között nem foglalkozom, érintőlegesen azonban szólok róla ott, ahol a választott téma megkívánja. A borászati melléktermékek ipari céllal történő kivonásának szabályozása nem is olyan régi keletű, 2011 júliusában került be az ezt szabályozó rendelet szövegébe. Energetikai szempontból innentől kezdve tehát nemcsak annak van jelentősége, hogy támogatjuk az energetikai céllal termesztett növények előállítását (repce, kukorica), melynek nyomán azonban számos nehézségbe ütközhetünk, ám ezek közül a legsúlyosabb mégis termőföldjeink értékének elvesztése lehet. A kérdés tehát az, hogy találunk-e más formát arra, hogy hogyan állítsunk elő megújuló energiát? A borászati melléktermékek kötelező kivonásának kérdéseit vizsgálva többek között ennek a kérdésnek a megválaszolását tűztem ki célul. Munkám során érintem a kötelező kivonást és a nyomában keletkező problémákat, mint pl. borhamisítás, termelői tevékenység elnehezedése, ám elsődlegesen a szőlőtörköly és borseprő energiacélú felhasználásával foglalkozom, kiegészítve mindezt azzal, hogy a dolgozat végén egy saját alternatívát kínáljak a vidék fejlesztésének lehetőségeire. A dolgozat tartalma olyan komplex területet érint, tekintve azt, hogy a vidékfejlesztés szegmenséből is vizsgálódik, mely a megoldások keresése során nem elégedhet meg csupán a jogi eszközök keresésével. A megújuló energiák alkalmazása felvet műszaki és közgazdasági kérdéseket is és a vidékre gyakorolt hatásoknál nem tekinthettem el a szocio- ökonómiai vonatkozásoktól sem. Az energiajogi szabályozás sajátja egyébként is, hogy nem kezelhető kifejezetten és csak a jog és meghatározott területeinek specifikumaként. A megújuló energiákkal való foglalkozás mindazonáltal ezért is izgalmas és új lehetőség. A fenntarthatóság szellemében született jogszabályokban éppen az szép, hogy csak akkor szolgálhatják céljuk tökéletes megvalósulását, ha leképezik a gyakorlati lehetőségeket, technológiai feltételeket. Ezekben a szabályokban benne él egyfajta mögöttes felelősség a Földünk és a jövő generáció sora iránt, mégis ennek a felelősségnek a mély, belülről jövő érzését csupán a jog eszközeivel kikényszeríteni nem lehet.

5

2. A BORÁSZATI MELLÉKTERMÉKEK KIVONÁSI KÖTELEZETTSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS HAZÁNKBAN

A borászati melléktermékekkel kapcsolatos kivonási kötelezettség szabályozása kettős célt szolgál. Kívánatos, hogy valamennyi, a bortermelés során keletkező melléktermékek kivonásra kerüljön elősegítve ezzel a minőségi magyar bortermelés előtérbe kerülését. Másrészt a környezetterhelés csökkentésével a pedig a kivonási kötelezettség előírása környezetünk védelmének szolgálatában áll. Hazánkban a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet (továbbiakban: a Rendelet) is ezeknek a céloknak való megfelelés érdekében született meg, a borászati melléktermékek kivonási kötelezettsége alatt a szőlőtörköly1 és a borseprő2 kivonására vonatkozó kötelezettséget értve. Az Európai Unió Tanácsának a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete és más, hazai és közösségi borpiaci jogszabályok a szőlőtermelés és borkészítés valamennyi elemét szabályozzák, így a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékekre is kitérnek. Ezek a szabályok egymással összhangban előírják a borászati melléktermékek minimális minőségi követelményét. A legfontosabb melléktermékekre vonatkozó tilalmak a következők:3 -

A környezet védelmének, a bor minőségének megóvása és a gyenge minőségű borfeleslegek képződésének megelőzése érdekében tilos, hogy a szőlőt túlpréseljék. A tagállamok döntési kompetenciája meghatározni ennek érdekében kivont borseprő és szőlőtörköly minimális alkoholtartalmát.

1

2.§ a.) szőlőtörköly: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány, amelynek tényleges vagy potenciális alkoholtartalma nyersalkoholban kifejezve legalább 2,8 liter/100 kg; 2

2.§ b.) borseprő: az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék, amelynek tényleges vagy potenciális alkoholtartalma nyersalkoholban kifejezve legalább 4 liter/100 kg; 3

Dr. Kiss Eliza: Borjogász, Kézikönyv a gyakorlat számára, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008, 235-236.pp

6

-

Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt – kivéve ez alól természetesen a borpárlat, alkohol és törkölybor esetét – nem lehet előállítani.

-

A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölybor elkészítésétől eltérő célra tilos.

A melléktermék kivonási kötelezettsége a borágazathoz kapcsolódó uniós támogatások tekintetben is jelentőséggel bír – ahogy a későbbiek során szólok róla, - hiszen, aki a borászati melléktermék kivonási kötelezettségének nem tesz eleget, a következő borászati évben nem részesülhet az unió meghatározott támogatásaiból. Ezért a borászati melléktermékek hasznosítása egyfelől a borászatok felé jelent kötelezettséget, másfelől a lepárlóüzemek számára egy olyan termelési potenciált biztosít, amely szinte teljes fedezetet nyújt az alapanyag és a lepárlás költségére, ráadásul biztos piacot termet a számukra.4 A Rendeletünk főszabályként írja elő, hogy aki személyesen és saját birtokán 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő bort, annak a keletkező borászati melléktermékek kivonásáról gondoskodnia kell. Annak, aki személyesen és saját birtokán 500 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő bort, vagy 500 hektolitert meghaladó mennyiségű bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, annak a keletkező borseprő kötelező lepárlás útján történő megsemmisítéséről gondoskodnia kell. A

borászati

melléktermékek

kivonására

vonatkozó kötelezettség akkor

tekinthető

teljesítettnek, amennyiben a kivonásra kötelezett termelő legkésőbb a szőlőfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évének végéig a keletkezett borászati melléktermékek teljes mennyiségét - lepárlóüzem részére leadja, vagy - ellenőrzés melletti kivonási eljárás alkalmazásával kivonja. A borászati melléktermékek kivonásának kötelezettsége nem vonatkozik a tokaji fordítás, a tokaji máslás és a jégbor előállításához felhasznált szőlőtörkölyre, illetve borseprőre.

4

KISS Eliza, i.m., 235.p

7

A Rendelet komoly szankciók előírásával kívánja biztosítani, hogy említett kettős célja maradéktalanul megvalósulhasson. Akik ugyanis az adott borpiaci évben megszegik a borászati melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségeiket, a következő borpiaci évben nem részesülhetnek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben rögzített meghatározott támogatásokból.5 Ezek a támogatások olyan jellegűek, amelyek esszenciálisan érinthetik bortermelés mikéntjét és sikerességét (pénzügyi eszközök átcsoportosítására, biztosításra, szüreti tevékenységek támogatására éppúgy vonatkoznak, mint a versenyképesség és az ismertség javítására, elősegítésére.)

5

A 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103o-103p., valamint 103r-103y. cikkében meghatározott támogatások a különös támogatási intézkedések körében: 103o. cikk Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása: A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezetének értelmében támogatási jogosultság biztosításával támogatásban részesíthetik a szőlőtermesztőket. A tanácsi rendelet részletezi, melyek azok a szóban forgó támogatások, beleértve a pénzügyi eszközöket is, amelyek az egységes támogatási rendszerbe történő további átcsoportosításra kerülnek. 103p. cikk Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán: a támogatások kiterjednek a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban. Ám ez csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak. 103r. cikk Zöld szüret: A zöld szüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítását jelenti, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát. A támogatás célja, hogy a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közösségi borpiacon. 103s. cikk Kockázati alap: Segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat. 103t. cikk Szüreti biztosítás: Hozzájárul a termelők bevételeinek védelméhez olyankor, amikor azokat természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti. Közösségi pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható. A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon. 103u. cikk Beruházások részletes leírása azokra a feldolgozó létesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházások támogatására vonatkozik, amelyek összeségükben javítják a vállalkozás összteljesítményét. 103v. cikk Melléktermék-lepárlás: A borkészítés melléktermékeinek önkéntes vagy kötelező lepárlásához nyújtható támogatás. 103w. cikk A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás céljára azok a termelők igényelhetnek támogatást, akik olyan borokat állítanak elő, amelyeket szeszes ital készítésére párolnak le. 103x. cikk Krízislepárlás: Indokolt kényszerhelyzetben támogatás nyújtható a borfelesleg önkéntes vagy kötelező lepárlásához a felesleg csökkentése vagy megszüntetése, és egyúttal a szüretek közötti ellátás folyamatosságának a biztosítása érdekében. A krízislepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni. 103y. cikk Sűrített szőlőmust alkalmazása: Támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak – beleértve a finomított szőlőmustsűrítményt is – a termékek természetes alkoholtartalmának növelése érdekében.

8

A kivonási kötelezettség teljesítése és a támogatás elnyerésének szempontjából is elengedhetetlen, hogy a melléktermékek alkoholtartalma elérje a szőlőfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évében megtermelt bor alkoholtartalmához képest meghatározott százalékot, amelyet a szőlőtörköly és a borseprő leadása estén 10%-ban, csak szőlőtörköly leadása esetén az 5%-ban, illetve csak borseprő leadása esetén 5%-ban határoztak meg. Ez a rendelkezés a minőségi bortermelés biztosításának alapköve, a termelt bor alkoholtartalmával arányos alkohol mennyiséget a melléktermékekben vissza kell tartani, ezzel bizonyítva a korlátozott lékinyerést és a kíméletes feldolgozást.6 A jövőben ugyanis kizárásra kerülnek támogatásokból azok is, akiknél a kivont borászati melléktermék alkoholtartalma nem éri el a Rendeletben korábban meghatározott mértéket. A Rendelet azonban lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az előbbiekben meghatározott alkoholtartalmat nem éri el a kivont borászati melléktermékek alkoholtartalma, akkor a kivonásra kötelezett a hiányzó alkoholmennyiségre vonatkozó előírásoknak úgy is megfelelhet, hogy kiegészíti a megfelelő mennyiségű bornak lepárlóüzembe történő, lepárlási célú leadásával. Nem tartozik közvetlenül jelen dolgozat témájához, ám fontosnak tartom, hogy említésképpen szóljak a fenti rendelkezés problémájáról. Ez a probléma ugyanis nemcsak, hogy visszaélésekre adhat okot, de nem áll tökéletes összhangban a Rendelet egyik elsődleges céljával, a minőségi bortermelés védelmével és létjogosultságának hangsúlyozásával. A borhamisítás egyidős az emberiséggel, és többféle módon valósulhat meg: ilyen lehet többek között a hamis címkézés, az adalékanyagok használata, vagy a nem szőlőből készült borok („tablettás” borok, lőre) esete.7 Kimondva – kimondatlanul, de mára a borral foglalkozók körében egyre nyilvánvalóbb, hogy a borhamisításnak napjainkra egy további, „új dimenziója” valósul meg, pontosan a lepárló üzemek tevékenysége nyomán. A lepárlóüzemekbe került bor mennyisége miatt előfordul(hat), hogy a lepárlásra szánt borok mégis palackozva, címkézve kerülnek a boltok polcaira, természetesen olyan alacsony áron, ami köszönő viszonyban sem lehet egy valóban minőségi bor árával. A Rendelet idézett rendelkezését az előbbiek miatt mindenképpen továbbgondolásra érdemesnek tartom, mert 6

www.aranykapu.eu

7

http://hu.wikipedia.org/wiki/Borhamis%C3%ADt%C3%A1s , 2011. november 25.

9

felveti a lepárlóüzemek felelősségét, az ellenőrzés kérdését éppúgy, mint a fogyasztók megtévesztésének lehetőségeit. A bor továbbá élelmiszer, ezért a fogyasztóvédelmi szabályokon túl tekintettel kell lennünk az élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályokra is.8 E mögött szintén a fogyasztói érdekek védelme húzódik meg: az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről szóló jogszabályok megalkotásának elsődleges célja ugyanis a végső fogyasztók egészségének, valamint a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme.9 Egyébiránt a kivonási kötelezettség termelői oldalról történő teljesítésének ellenőrzését a jogszabály előírja, ahogyan az MVH jóváhagyásával működő lepárló üzemek felelősségi körébe tartozó begyűjtő helyek üzemeltetésére vonatkozó részletszabályokat is. A további, témámhoz nem közvetlenül kapcsolódó rendelkezéseket nem ismertetem. 2.1 A borászati melléktermékek energiacélú felhasználásának lehetőségei a rendeletben meghatározott lehetőségek szerint A Rendelet számos lehetőséget biztosít arra, hogy a szőlőtermelés és borkészítés során felhalmozódó melléktermékeket az arra kötelezett termelő kivonja. Jelen dolgozat keretei között nem kívánok részletesebben foglalkozni a lepárlóüzemek felé történő leadás opciójával, a „borhamisításra” utaló korábbi kisebb kitekintés inkább felhívó jellegű volt a napjainkra jellemző tendenciák vonatkozásában. A dolgozat célja az energiacélú felhasználás kereteinek tárgyalása, melynek során speciálisan a szőlőtörköly és a borseprő ellenőrzés melletti kivonásának lehetőségeivel foglalkozom, ezen belül kifejezetten azokkal az opciókkal, melyek a melléktermékeknek, mint megújuló energiaforrásoknak a használatát lehetővé teszik. 2.1.1 Az ellenőrzés melletti kivonás szabályai: A rendelet az alábbi eljárások alkalmazásával teszi lehetővé a szőlőtörköly ellenőrzés melletti kivonását: a) takarmánykészítés, 8

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

9

Dr. Prónay Bence, Borjog Hírlevél, 2011. szeptember/ 24. szám (forrás: www.borjog.hu , 2011. november 27.)

10

b) szerves trágyaként, annak megfelelő mennyiségben történő felhasználás, c) komposzt készítésére történő felhasználás, d) szőlőmag, illetve szőlőmagolaj kinyerés, e) törkölypálinka készítés, f) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba, g) hulladékbegyűjtő telep vagy veszélyeshulladék-égetőmű részére történő igazolt átadás, h) biogáz előállítás céljára történő átadás i) ipari energetikai célú lepárlása vagy elégetése10 Az ipari energetikai célú lepárlás biztosítása új keletű lehetőségként került be a Rendeletbe, s a rendelkezés 2011.július 30-tól hatályos. Borseprő esetén az alábbi eljárások valamelyikének alkalmazásával teljesíthetjük a kivonási kötelezettséget: a) borseprőpárlat készítés, b) borkősav vagy más anyag kivonása, c) exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba, d) hulladékbegyűjtő telep vagy szennyvíztisztító telep részére történő igazolt átadás, e) égetőműben történő ártalmatlanítás, f) biogáz előállítás céljára történő átadás g) komposzt készítésére történő felhasználás Dolgozatom keretei között – ragaszkodva az előzetes célkitűzésékhez – a továbbiakban a biogáz előállítás céljára történő átadás és az ipari energetikai célú lepárlás lehetőségeivel foglakozom. 2.2 Az energiacélú felhasználás lehetőségei a gyakorlatban Habár a lepárló üzemek működésének részletes szabályait, engedélyezésüknek menetét a dolgozatom részletekbe menően nem kívánja tárgyalni, egy rövid kitekintés erejéig mégiscsak érdemesnek tartom megemlíteni hazánk legnagyobb kapacitással működő lepárló üzeme, a

10

72/2011 (VII.29.) VM rendelettel, 2011.07.30-tól hatályos rendelkezés.

11

kunfehértói ARANY KAPU Borászati Melléktermék Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésének ide vonatkozó aspektusait.11 A kivonás és megsemmisítés Rendelet szerint meghatározott egyik módja - a korábbiakban ismertetettek szerint – a melléktermékek kötelező lepárlása. Ennek során az MVH által jóváhagyott lepárlóüzemek a melléktermékekből ipari és energetikai célokra felhasználható alkoholt állítanak elő és egyben gondoskodnak – az egyébként hulladéknak minősülő – melléktermékek ártalmatlanításáról. Az Arany Kapu Zrt-nél a feldolgozás komplex technológiával történik, amelynek során az üzem a szőlőtörkölyből és borseprőből nyersalkoholt, törkölypálinkát, kalcium-tartarátot, szőlőmagot, továbbá hőenergiát állít elő.12 A Zrt. ugyanis felismerte annak a sürgető igényét, hogy egyre inkább olyan energiatermelési lehetőségeket kell találnunk, melyek nem környezetszennyezőek, valamint nem terhelik meg a légkört üvegházhatású gázokkal. Az EU csatlakozást követően lehetőség nyílt olyan pályázatok elkészítésére, melyek elősegítik a Kiotói Szerződésben vállalt kötelezettségeink sikeres teljesítését. A támogatás célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, a hazai megújuló energiaforrások bővítése, valamint a tudatos és ésszerű energiafelhasználás növelése volt.13 Az Arany Kapu Zrt. az elnyert pályázatnak köszönhetően14 alkalmassá vált a hazánkban keletkező borászati melléktermékek teljes körű, környezetkímélő, ellenőrzött feldolgozására. A teljes beruházáson belül a cég a szőlőtörkölyből történő alkoholkinyerés maradékának energetikai célú hasznosítására is kidolgozott egy projektet. Ennek indoka egyrészt volt, hogy a szőlőtörkölyt, mint megújuló energiaforrást használják fel energetikai célokra az üzem alaptechnológiája energiaigényének ellátására. Másrészt az alkohol kondenzációs hőjének hasznosításával lehetőség nyílt az energiahatékonyság szélesítésére.

Nem

elhanyagolható annak a ténynek a megemlítése sem, hogy az említett pozitívumok mellett van 11

www.aranykapu.eu, a cég elektronikus elérhetősége: [email protected]

12

www.aranykapu.eu

13

HORVÁTH József: Az alternatív energiatermelés hatása a vállalat értékére, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, forrás: www.odin.agr.unideb.hu ,

2011. november 26. 14

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében az „Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése”.

12

még egy járulékos előnye is a megújuló energia ilyen formában történő felhasználásának, ami jelentős lehet a cég életében ugyanúgy, mint a vidékének fejlesztése szempontjából. További közvetett

célként

ugyanis

megfogalmazható

az

energetikai

melléktermék

továbbértékesítési szándékkal történő előállításának lehetősége is.15 Ezzel és a hasonló megoldások alkalmazásával és elterjedésével nemcsak a megújuló energiaforrások hasznosítását növelhetjük jelentősen, hanem egyúttal hozzájárulhatunk a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény által preferált célok maradéktalan megvalósításához

is.

Gondolok

itt

a

hulladékgazdálkodás

olyan

alapelvi

szintű

követelményeire is, mint a megelőzés és az elővigyázatosság elve, vagy az elérhető legjobb eljárás elvének magvalósítása mögött a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjedésének motiválását. Ahogyan a törvény is kívánatosnak tartja, a fenntartható fejlődés, a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása csak úgy valósulhat meg, ha mérsékeljük nyersanyag- és energiafogyasztásunkat, a felhasználás hatékonyságát növeljük, és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentjük. Mielőtt a következő témakör ismertetésébe belekezdenék, az Arany Kapu Zrt. példáját alapul véve (habár elsősorban biomassza alapú a bioenergia termelési tevékenysége) a továbbiakban úgy kívánok tekinteni a megújuló energiák alkalmazásának lehetőségeire, melyek egyértelmű versenyelőnyt jelenthetnek egy azt alkalmazó cég számára,16 illetve a továbbértékesítés opcionális lehetőségét kihasználva a vidék jövőjét is kedvezően befolyásolhatják. Teszem mindezt, mert könnyen átlátható, hogy amennyiben – ahogyan jelen esetben is – költség nélkül (lényegében ingyen) áll rendelkezésre megújuló energiák alapjául szolgáló energiahordozó-típus (itt: borászati melléktermék, mezőgazdasági meléktermék), ott mindenképpen meg kell fontolni annak felhasználását.17 Nyilván ezeknek a technikai újításoknak az alkalmazását általánosítani nem lehet, az Arany Kapu Zrt. példája mégis jól

15

HORVÁTH József, im.

16

HORVÁTH János, i.m.

17

Természetesen ehhez hatástanulmányokat és ökonómiai kalkulációkat kell végezni. Lásd. uo.

13

érzékelteti, hogy az újítás értéknövelő,18 nyereséges, arról nem is beszélve, hogy a költségek csökkenése miatt kedvező hatékonysággal térülhet meg.19 Az eredmények inspirálhatják a vidék egyéb hasonló adottságú vállalkozásait, hogy érdemes alternatív energiatermelésre alapozni az energiaellátásuk egészét vagy egy részét. Természetesen ennek az alapfeltétele, hogy olcsón vagy viszonylag ingyen beszerezhetőek legyenek a rendelkezésre álló energiahordozók, minimálisra csökkentve mind a szállítási, logisztikai feladatokkal járó költségeket. Fenti elképzelések talán nem is tűnnének utópisztikusnak egy borvidék illetve a borvidéket környező települések vállalkozásainak alternatív energiák felhasználást célzó fejlesztésére irányuló törekvései kapcsán. 3. A BORÁSZATI MELLÉKTERMÉKEK ENERGIACÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

3.1 Megújuló energiaforrásaink: a biogáz és bioetanol szerepéről Energiatermelésünket napjainkban a fosszilis energiaforrások dominanciája jellemzi. Az emberiség növekvő energiaigénye azonban hamar felszínre hozta, hogy meglévő készleteink hamarosan kimerülhetnek, a kőolaj és földgáz kitermelése egyre költségegesebb, nem is beszélve a nyomukban járó jelentős környezetszennyezésről. Ezek a hatások önmagukban olyan jelentősek, hogy az energiaipar jelentős változását kényszerítik ki, s a lehetőségeink kecsegtető reményeket korántsem mutató - mérlegelése után, akarva-akaratlanul egyetlen út áll előttünk: a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése, felhasználási lehetőségük minél szélesebb körben történő elterjesztése. Hazánkban évről évre igen jelentős mennyiségű melléktermék és hulladék keletkezik a mezőgazdaságban, ezért óriási potenciált rejt magában, ha megújuló energiaforrások meghatározott részének alapanyagaként tudunk tekinteni rá. A melléktermékek maradéktalan felhasználása azonban ma még jórészt megoldatlan és költséges feladat, hatékony kezelésük ugyanakkor jelentős megtakarítást eredményezhet mind a vállalkozók, mind a magyar 18

Kimutatható, hogy a cég értéknövekedése a befektetett fejlesztési költségeknél nagyobb mértékű. Ez még inkább reális lehet a fosszilis energiahordozók árainak várható emelkedésével. A megvalósításhoz azonban fel kell kutatni minden olyan pályázati lehetőséget, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt az energetikai korszerűsítéshez. Lásd, uo. 19

Lásd részletesen, számításokkal, adatokkal alátámasztott igazolásokkal: HORVÁTH János, im.

14

gazdaság számára. Talán éppen ezért is dicséretesek a hazai borágazat szereplőinek mindazon törekvései, amellyel – bár jelezném, hogy még közel sem ez a meghatározó tendencia – a fenntarthatóság

szolgálatába

szegődtek:

a

bio-

vagy

biodinamikus

termesztés

természetközeliségét felismerve a borászok egyre szívesebben alkalmazzák ezt a termesztési módot, ám ez kifejezetten a magas minőségű borokat alkotó pincészetek tevékenysége nyomán valósul meg. Érdemes kiemelnünk a Pannonhalmi Főapátság elnyert projektjét is, melynek során a gazdaságosabb energiagazdálkodás érdekében biomassza fűtőmű létesült a Főapátság melegének biztosítására.20 Bár még nem ismerték fel, hogy Pannonhalmi Apátsági Pincészet tevékenysége nyomán milyen lehetőségek rejlenek abban, hogy a biomassza alapanyagát a szőlészeti-borászati tevékenység szolgáltassa, ám a szőlővenyige már a biomassza alapanyagát képezi.21 A már említett Arany Kapu Zrt.-re, mint lepárlóüzemre pedig az általa felhasználni kívánt alapanyagok elszállításának saját költségen előírt fedezésével pedig a borászatok likviditását növeli, megjelenő költségcsökkentő tényezőkét elősegítve a hulladéknak minősülő melléktermékek eredményes felhasználását. Az alternatív energiaforrások hosszú távon kiegyensúlyozott, olcsón hozzáférhető energiaforrást jelentenek, ugyanakkor ösztönzik a helyi munkahelyteremtést is.

22

Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a jövőben a biomassza felhasználása rejti a legnagyobb lehetőséget, mivel szállítható, tárolható, így folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, és nem utolsó sorban univerzálisan felhasználható.23 A biomassza az összetevőitől függően lehet szilárd halmazállapotú, így felhasználható hő- és villamosenergia, illetve bioüzemanyagok előállítására is, ám biogáz, villamos energia alapanyagként, vagy földgázként is hasznosulhat.24 Nem foglalkozom közvetlenül a biomasszára vonatkozó hatályos szabályozással, illetve a benne rejtőző végtelen lehetőségekkel, a borászati melléktermékek energiacélú felhasználása – a Rendelet adta keretek között – jelen dolgozatban a biogáz, illetve a bioetanollal való foglakozást teszi lehetővé. Tekintve azonban azt, hogy a bioetanol előállítás alapfeltétele 20

Biomassza fűtőmű létesítése a Pannonhalmi Főapátság hőellátására, KEOP-4.1.0-2008-0042.

21

forrás: http://bences.hu/data/files/projektek/sajtoanyag_atadas.pdf

22

www.agrarkutatas.net ,2011. november 28.

23

lásd uo.

24

NAGY Zoltán – OLAJOS István – RAISZ Anikó – SZILÁGYI János Ede: Környezetjog, II. kötet, Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2011, 190.p

15

magának a szilárd biomasszának a megléte, így természetesen javaslataim csak egy olyan vidékfejlesztési rendszer részeként képzelhetőek el, ahol a biomassza termelés feltételei adottak. 3.1.1 A biogáz energetikai jellemzőiről:25 A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a biogáz olyan gáznemű üzem-, tüzelő vagy fűtőanyag, melyet biomasszából vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, és bioüzemanyagként felhasználható, továbbá a fagáz. A biogáz összetételét nézve 60-70%-ban metánt és 30-40%-ban szén-dioxidot tartalmaz. Szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) környezetben való lebomlásával keletkezik. Ez az eljárás kifejezetten a mezőgazdasági termékek előállítása és az állattartás kapcsán keletkező szerves melléktermékek, tulajdonképpeni hulladékok eltüntetésében, feldolgozásában bír szignifikáns jelentőséggel. Ám lényegében bármely szerves anyag alkalmas biogáz előállításra, kivéve a szerves vegyipari hulladékot. A kifejezetten biogáz termelésre termesztett növények nagyon ritkák. A biogáz termelésre leginkább a könnyen bontható, magas szénhidráttartalmú növények alkalmasak. A legfontosabb feltétele, hogy elfogadható mennyiségben, ám mégis gazdaságosan állítsunk elő a biogázt, hogy a mezőgazdasági növénytermelés egész éven át biztosítsa a folyamatos nyersanyagellátást. Itt azért némi buktatóba ütközhetünk, hiszen ez a feltétel a gyakorlatban elég nehézkesen valósítható meg. A biogáz fejlesztés technológiája ma nagyrészt a hulladékokra épül,26 ezért ma a biogázfejlesztés a tulajdonképpeni hulladékhasznosítás részének tekinthető.

25

Dr. FOGARASSY Csaba, Energianövények a szántóföldön, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Agrár- és Regionális Gazdasági Intézet, Gödöllő, 2001, 32-33.pp alapján, forrás: www.gak.hu/eutk/new/docs/Energianovenyek_a_szantofoldon.pdf 26

Oka az, hogy a gyakorlatban a kiindulási szervesanyag mindössze 50-60%-ban bontható le, a többi elem pedig visszamarad a szilárd vagy híg komposztban. Lásd: FOGARASSY, im., 33.p 16

Örvendetes, hogy a megtermelt biogáznak csak a mezőgazdaság területén27 és azon kívül is számos felhasználási területe van. A biogáz felhasználása ugyanis javarészt a hő- vagy villamosenergia előállításán keresztül valósul meg.28 Európa biogáz termelését az elmúlt évek során nagyobb arányú növekedéssel jellemezhetjük. A vidékfejlesztés szempontjából ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a biogáz telepek számának szaporodása mögött főként az állattartó telepek működése sejthető, amely telepek szívesen működtetnek kiegészítő egységként, anaerob biogáztermelő berendezéseket.

3.2.1 A bioetanol energetikai jellemzőiről A mezőgazdaságban régi gyökerei vannak a nyers növényi anyagokból való alkoholnyerés alternatívájának. A különböző mezőgazdasági termékekből nyert cukor fermentációja alkohol készítésére, majd desztillálása ma már jól megalapozott technológia.29 A 343/2010. Korm.rend. 1.§ (1) bekezdésének 4. pontja értelmében30 a bioetanol, a bioETBE, illetve a biogáz bioüzemanyagnak minősülnek.31 A bioetanol a rendelet értelmében kizárólag a Közösségben termelt biomasszából előállított etanol. A bio-ETBE pedig bioetanol-alapon előállított etil-tercier-butiléter, ami tulajdonképpen egy átalakítás után keletezett éter üzemanyagadalék. A bioetanol a gyakorlatban nem más, mint nagy tisztaságú víztelenített finomszesz. A „bio” előtag előállítás módjára utal, vagyis, hogy a növényi alapanyagok felhasználásával készül: Például: különböző helyiségek (istálló, keltető) fűtése, melegvíz-ellátás, terményszárítás, üvegházak, fóliasátrak fűtése stb. Lásd. uo. 27

28

A biogáz felhasználási lehetőségét nagyban javítja, ha fűtőértékét növelik, oly módon, hogy a metánon kívül benne lévő (jórészt CO2) gázokat belőle eltávolítják. Egyéb eljárások alkalmazásával szinte földgáz minőségű biogáz nyerhető, mely alkalmas már robbanómotorok hajtására (benzin-dízel) is. Ezt a felhasználást a költségek gátolják, ugyanis a biogáz cseppfolyósításának költsége viszonylag magas. Lásd. uo. 29 FOGARASSY, im., 23-25-pp. 30

167/2007. (VIII.24.) Korm.rendelettel módosított

31

a biobutanol, biodízel, bio-DME, biohidrogén, biometanol, bio-MTBE, bio-TAEE, szintetikus bioüzemanyag, hidrogénnel kezelt növényi olaj mellett

17

cukortartalmú (pl. cukornád, cukorrépa), keményítő tartalmú (kukorica, búza, rozs, árpa, zab, burgonya), lignocellulóz tartalmú (gabona szalma, kukorica szár, fa) növények képezhetik az alapanyagát. A szesz előállításának alapja az alkoholos erjedés, amikor élesztőgomba cukorból alkoholt állít elő, közben pedig széndioxid is keletkezik. Legegyszerűbb tehát ez a folyamat a magas cukortartalmú gyümölcsök és a cukornád cukrából. 32 A bioetanol üzemanyagként való felhasználásának különböző lehetőségei vannak: -

Lehetőség van a közvetlen használatra is, de ez csak speciális vagy módosított motorok esetén alkalmazható.

-

A legelterjedtebb mód, amikor eredeti formájában különböző arányban keverik benzinnel. [E85 : 85%-ban bioetanolt tartalmazó üzemanyagok megjelölése]

-

Illetve alkalmazzák üzemanyagadalékként, a már említett etil-B-butil éterré (ETBE) való átalakítás után, oktánszám javítás céljából.33

Ha az utóbbi két esetet tekintjük (ami a legelterjedtebb módja a bioetanol üzemanyagként történő alkalmazásának) akkor az üzemanyagcélú etilalkohol gyártásban elengedhetetlen a szesz víztelenítése (első esetben nincs szükség ugyanis dehidratálásra). Ez egy fontos technológiai lépés, hiszen ezekre az üzemanyagokra az illékonyság és a víztolerancia hiánya jellemző. A felhasználásnak ez a gyakorlati aspektusa az egyik kiemelt oka, hogy jogi szabályozás célkitűzései és az Unió egyre nagyobb mértékű kibocsátás csökkentési vállalásai ellenére sem szimpatizálnak az olajvállalatok, illetve az autógyártók a bioetanol keverékek bevezetésével.34 A másik ok fogyasztóvédelmi szempontokkal hozható összefüggésbe, ugyanis a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga olyan erős, hogy kikerülni természetesen ezen a területen sem lehet: a keverékek árusításánál ugyanis a vevőket tájékoztatni kell arról, hogy a keverék a hagyományostól eltérő összetételű. Ahhoz, hogy ezek a keverékek a köztudatban elterjedjenek és az eladásból, felhasználásból származó költségek pozitív mérleget adjanak az előállítás költségeivel szemben, ahhoz ezeket a termékeket „marketingelni” kell. A vevőtájékoztatók készítése, a figyelemfelhívás mind-mind további plusz költséget eredményeznek, és közel sem garantált eszközei annak, hogy a felhasználási kört szélesítsék a hagyományos 32

forrás: http://www.ddkkk.pte.hu , 2011. november 28.

33

lásd uo.

34

FOGARASSY, im., 34.p

18

benzinnel szemben. Habár megújuló energia áll szemben fosszilis energiahordozóval, mégis beszélhetünk

egyfajta

alapanyaghiányról,35

amely

nehezíti

az

előállítást.

Ez

az

alapanyaghiány nyilván a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával lenne leküzdhető, a bioetanol nagy mennyiségű mezőgazdasági előállításával. 3.2 A bioetanolhoz kapcsolódó jogi dilemmák, kihívások Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy véges készletekkel rendelkezünk egy „végtelenül növekvő” világban. Ez kifejezetten igaz az üzemanyagok előállítására alkalmas nyersanyagok tekintetében is. Mára stabilan tudjuk és érzékeljük, hogy a fosszilis energiahordozóink forrásai nem kiapadhatatlanok, s emiatt felhasználásuk egyre inkább ütközik majd nehézségekbe az évek múlásával. A probléma ismert vetülete ugyanolyan kihívásokat rejt magában globális szinten, mint az egyes régiók vonatkozásában. Az energiaforrások kimeríthetőségének ténye adja a globális, tartalékaink elhelyezkedésének egyenlőtlensége pedig a regionális szinten megfogalmazódó problémákat vetíti elénk.36 megoldására jószerivel két opciót vázolhatunk fel: -

A problémák

37

Ha fenntartjuk és nem csökkentjük jelentősen a kőolaj felhasználásunkat, a növekvő energiaigénynek megfelelően hamarosan teljes kapacitással működnek majd a jelenlegi kőolajkutak, ami természetesen belátható időn belül a készletek kimerüléséhet vezet.

-

A másik alternatíva, hogy fokozatosan átállunk a megújuló energiaforrások használatára, közben egyre csökkentve a felhasznált kőolaj mennyiségét. Ez viszont hatalmas és nagy költségigényű új beruházásokat feltételez az energia-termelési technológiák terén. (Tanulmányom későbbi, a magyar vidék fejlesztésére vonatkozó részében erre kifejezetten kitérek.)

Hazánk, bár saját fosszilis energiahordozók tekintetében viszonylag csekély készletekkel rendelkezik, a mezőgazdaságban rejlő potenciál - a felmerülő nehézségek ellenére is – 35

lásd uo.

36

PÁLYI Zoltán: A bioüzemanyagok felhasználásának pénzügyi vonatkozásai, a szabályozás továbbfejlesztése, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2011,5.p, forrás: http://www.szie.hu/file/tti/archivum/Palyi_Zoltan_disszertacio.pdf, 2011. november 28. 37

lásd uo.,11.p

19

jelentős. Éppen ezért indokoltan érzem talán éppen úgy, hogy hazánk számára különösen fontos lehet a korszerű, energiahatékony megoldások alkalmazásának elősegítése a tudományos, műszaki és gazdasági feltételek erősítésével, a K+F hangsúlyozásával, stabil és transzparens jogi környezet megteremtésével. 3.2.1 Az adórendszer, mint a bioetanol felhasználás ösztönzésének eszköze: Meghatározott

termékek

preferáltabb

fogyasztási

és

felhasználási

lehetőségeinek

megteremtése során nem tekinthetünk el az adórendszer adta keretek és lehetőségek vizsgálatától sem. Ez az adórendszer vonatkozásában különböző ösztönzők (rendszerint adókedvezmények, itt különösen a jövedéki adó, ÁFA, illetve állami támogatás) létrehozásával és fenntartásával valósul meg. Az adórendszerünkben az ösztönzők, illetve a megmaradás feltételei nagyban függnek politikai helyzettől, de minden időben áll az a megállapítás, hogy az ösztönzés legsikeresebb forrása a kedvező pénzügyi feltételek biztosításában keresendő. A bioüzemanyagok elterjedésének ösztönzése is az a terület, amely nagymértékben függ a felhasználásukat ösztönző pénzügyi kedvezményektől, ám az utóbbi években ország érzékeny gazdasági-költségvetési pozíciója miatt - a nemzetközi szerződésekben tett klímavédelmi vállalásaink ellenére - folyamatosan háttérbe szorul.38 A bioetanol bevezetését az állam több módon is támogathatja, a támogatás célja pedig elsősorban annak ellentételezéseként nyer létjogosultságot, mert kiegyenlíti a környezetet kímélő, de drágább előállításából származó hátrányokat. A támogatás másik indoka lehet, hogy a bioetanol támogatása kiválthat több más, változatos területen jelentkező költségvetési tételt: például a munkanélküli segélyt, exporttámogatást, a környezetkárosítás elhárítási költségeit (preventív), parlagoltatási támogatást.39 3.2.2 A pénzügyi ösztönző eszközök dominanciája a fogyasztásban40 38

lásd uo., 3.p. (2011. november 24.)

39

A bioetanol elterjesztése egyébiránt nem jár nagy változtatásokkal, ugyanis a mai gépjárműveken nem kell kifejezett átalakításokat végrehajtani a bevezetéshez. Ugyanakkor a bioetanol már kis százalékú benzinhez történő keverésének előnyei már közvetlenül a bevezetés után megmutatkoznak: javul a füstgáz összetétele, csökken a károsanyag-kibocsátás. Lásd uo. 40

Kérdőíves felmérés eredménye alapján, melyben a szerző az üzem beruházási támogatás, a jövedéki adókedvezmények, a kedvezményes ÁFA kulcs, az agrártámogatás, a parkolási kedvezmény, a regisztrációs

20

Általában véve elmondható, hogy a fogyasztói magatartás vizsgálata tekintetében a kedvezményes ÁFA kulcs és a jövedéki adó kedvezmény messze felülmúl minden egyéb ösztönzőt. (Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy a társadalom jó része tudomással bír annak vonatkozásában, hogy az üzemanyagok árának megfizetésekor a magas adótartalmat is meg kell fizetniük, melynek néhány százalékos csökkentése is olyan árelőnyt jelent, mellyel fokozható az adott termék versenyképessége.)

3.2.3 A bioetanol jövedéki adójának vonatkozó szabályozásáról: Hazánkban hasonlóan a többi uniós tagországhoz a jövedéki adó és az ÁFA szabályok gyakorolnak hatást a bioüzemanyagok árára, illetve azok elterjedésére. Jelen dolgozat keretei között nem kívánok kitérni az E85 jövedéki szabályainak részletes ismertetésére. Annyit jegyeznék meg, hogy az E85 tekintetében a jövedéki törvény minimum 70%, maximum 85%ban határozza meg a bioüzemanyag (Közösség területén előállított) bioetanol tartalmának követelményeit, az ezen felüli részarány benzint tartalmaz. Adómértékének alapja az etanolon felüli benzin részarány, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az E85 bioetanol tartalma adómentes. Az adómentesség azonban 2012. december 31. napján megszűnik. A 2011. októberében elfogadott Nemzeti Energiastratégia kiemelt céljai között szerepel a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. “Magyarország a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti” – így határozza meg az Új Széchenyiterv zöldgazdaság-fejlesztésről szóló fejezetében a megújuló energiák kiemelt szerepét, és adókedvezmény és a kedvezményes autópálya használati díj, mint bioetanol fogyasztói felhasználására vonatkozó pénzügyi ösztönzőket vizsgálta. in: PÁLYI, im., 64-67.pp

21

fejezetben felhívja a figyelmet is arra, hogy többek között a bio- és alternatív üzemanyagok jelentik a megújuló energiaforrásokra épülő zöldipar alappilléreit. 41 mégis úgy tűnhet, mintha az adómentesség megszűnésével a Kormány már nem támogatná a bioetanol előállításának és felhasználásának szélesítését, ugyanis a tervek szerint növelni akarják a bioetanol jövedéki adó terheit. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslathoz42 benyújtott 4662/87. számú módosító javaslat43 70 Ft-tal emelné az E85 jövedéki adóját (ezzel együtt az áfát is) tehát összesen akár 89 forinttal is növekedhet a fogyasztói ár.44

3.2.4 A jövedéki adó emelésével összefüggő probléma meghatározása A jövedéki adó emelése a bioetanol piac ellehetetlenedéséhez vezethet, amikor a Kormány nem kívánja kihasználni az adórendszer adta ösztönző alternatívákat. Noha a jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetben az adórendszerünk súlyos és mélyreható reformja zajlik, mégis vannak bizonyos adónemek, melyek esetén a változtatás és terhek növelése nem indokolt. Megszámlálhatatlan törvényt fogadott el az Országgyűlés a környezet védelme, a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Meglátásom szerint ezekkel a célokkal egyenest szembe helyezkedünk akkor, amikor nem támogatjuk, pénzügyi ösztönzőkkel nem motiváljuk azon termékeknek a használatát, melyek a gyakorlati alkalmazásukkal ténylegesen járulnának hozzá a kibocsátás csökkentési céljaink teljesítéséhez, a környezet védelméhez és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben foglalt célok teljesítéséhez, miszerint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált

41

http://www.ujszechenyiterv.info/2011/07/a-szechenyi-tervvel-megy-szembe-a-biouzemanyag-adojanakemelese , 2011. november 29. 42

http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662.pdf , 2011. november 28.

43

http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662-0087.pdf , 2011. november 28.

44

http://etanol.info.hu/hirek/Tovabb_sarcoljak_a_bioetanolt , 2011. november 28.

22

részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10%-a kell legyen (ezt a részarányt 2020-tól kell teljesíteni).45 Az Uniós célkitűzések mindenképpen azt szorgalmazzák, hogy növeljük a megújuló energiákba vetett hitünket, és fordítsunk különös figyelmet a bioüzemanyagokra, mert ezek rajzolják ki a fosszilis energiafüggőségtől való megszabadulás lehetőségeit.

46

Ugyanakkor

megállapította azt is, hogy a közlekedés ma jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, ám egyben ez a legrugalmasabb is a tekintetben, hogy ebben az ágazatban tudjuk leginkább megvalósítani a CO2 kibocsátás csökkentés vállalásait.47 A bioüzemanyag árak jövedéki adójának emelésével a fogyasztói igények további csökkenése várható, akár azáltal is, hogy a társadalom újra a benzint fogja előnyben részesíteni az olcsóbb, ugyanakkor többletkockázatokkal járó bioetanol helyett.

Az elhibázott

intézkedésekkel várhatóan romlik Magyarország versenyképessége, és a megújulókhoz tartozó K+F tevékenységek támogatottsága. Az, hogy hazánk nem használja ki a bioetanol gyártásban rejlő kitörési lehetőségeket, segíti a térség többi országát abban, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon.48

45

2010. évi CXVII. törvény 2.§

46

Expert group report: Alternative fuels could replace fossil fuels in Europe by 2050; Brussels, 25 January 2011 , forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/61&format=HTML&aged=0&language=EN&gu iLanguage=en , 2011. november 28. 47

Alternative fuels for transport, Brussels, 25 January 2011, forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/41&format=HTML&aged=0&language=E N&guiLanguage=fr , 2011. november 28. 48

lásd: 43

23

4. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

Dolgozatom következő fejezetében annak a vizsgálatára törekszem, hogy bemutassam, hogy a megújuló energiafelhasználás milyen áldásos hatásokat mutathat a magyar vidék jövőképében. Annak ellenére, hogy én magam talán feltétel nélkül hiszek a megújuló energiatermelés fokozatos bevezetésének sikerében, láttatni szeretném azokat a hatásokat és a nyomukban felmerülő, a jog területére is kiható problémákat, melyek a vidékfejlesztés Janus arcát megmutatva, inkább a nehézségeket és buktatókat gördít a célok maradéktalan megvalósítása elé. A korábbiaktól nem elszakadva e fejezetben a biogáz, bioetanol (illetve a biomassza) felhasználása köré építem fel a gondolataimat. Tekintve, hogy dolgozatom a borászat melléktermékeinek felhasználása köré épül, a továbbiakban egy olyan rendszer alternatíváját kívánom bemutatni, melyben kiemelt szerepet kap a borvidékeinkben rejlő potenciál kiaknázása. Elvitathatatlan ugyanis, hogy a bor egy régió identitásának meghatározó részét49 képezi, s ennek nemcsak az oly sokat emlegetett borászat – turisztika kellemes kapcsolatának összefonódása tekintetében kellene megmutatkoznia. A borászati melléktermékek energiacélú felhasználásának alternatíváit lehetővé tevő Rendelet bizonyos szakaszainak felülvizsgálatára is itt térek ki, mivel a bor ágazat fejlesztése egyértelmű versenyelőnyökhöz jutatja a magyar vidéket. 4.1 A decentralizált energiaellátás jövője Nem szeretném részletekbe menően tárgyalni azokat az evidens összefüggéseket, melyeket általában véve tudunk a megújuló energiák használatának vidékre gyakorolt jótékonyon oldaláról. Említésképpen csupán: fontossága nemcsak abban mutatkozik meg, hogy csökkenti a környezetterhelést és plusz forrásként fellépve a fosszilis energiák mellett növeli az 49

VARGA Zsuzsanna- KALMÁRNÉ dr. Hollósi Erika: A helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben, in: Mezőgazdaság és vidék jövőképe, Konferenciakötet II., Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, 2009, 281.p

24

energiaellátás biztonságát. De tökéletesen áll a Nemzeti Energiastratégiánk által megfogalmazott célok szolgálatában is, jelesül, hogy alkalmas arra, hogy csökkentse az ország energiaimport függőségét. A nyomán megvalósuló beruházások jó hatással vannak a vidék foglakoztatáspolitikájára is. Számomra mégis az jelenti az alternatív energiaforrásokban rejlő legnagyobb lehetőséget, hogy biztosítani tudja a vidék függetlenségét és megerősödését (pénzügyileg is), növeli a magyar vidék összetartó erejét. Ezeket az elképzeléseket úgy tudjuk megvalósítani, ha úgy tekintünk a megújuló energia felhasználásának lényegére, mintha azokat elsődlegesen a helyi igények kiszolgálására predesztinálták volna. A nagy energiaellátó rendszerek mellett így létrejöjjenek elsődlegesen olyan, a helyi igényeket kiszolgáló energiaellátó rendszerek, melyek a helyi energiaforrásokból forrásokból táplálkoznak, és bár egyenként kis kapacitásúak, ám együtt mégis nagy horderőt képviselnek, s az így megtermelt energia az energiapiacon hasonlóan jó eséllyel indul, mint az egyéb, hagyományos energiaforrások. 50 Lényegét tekintve ez egy decentralizált rendszer képét mutatja, ahol a települések – ideális esetben – maguk használják el az általuk meg is termelt energiamennyiséget. A rendszer ugyanakkor integrált is: a már elterjedt, hagyományos energiatermelők mögött álló, kidolgozott és jól kommunikált technológia segítheti a megújuló energiahordozók elterjedését, az ott sikerrel alkalmazott megoldások növelnék azok gazdasági hasznát.51 Tény, hogy századunkban a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi hozzáállás korántsem mentes az érzelmektől: a „klímaalarmizmus”52 együtt jár az éghajlat változásával járó károk mértékének felnagyításával, s annak a képzetével, hogy a túlzások hatására talán drasztikusabb cselekvési tervek születnek, s hogy a lakosság a felmelegedés-katasztrófával való félelmében képes lesz változtatni pazarló életvitelén. Változtatni rögtön, egyik napról a másikra viszont nem lehet. A megújuló energiák alkalmazása egy szisztematikus, folyamatos változás eredményeként valósulhat csak meg, mely folyamatban kifejezetten a támogatások életrehívásával adhatnánk esélyt ezen energiahordozók térnyerésének.

50

LUKÁCS Gergely Sándor: Megújuló energia és vidékfejlesztés, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009, 11.p

51

lásd uo, 13.p

52

Bartus Gábor: A klímaváltozás mint apokalipszis, in: Közösség, hagyomány, szabadság, KOMMENTÁR,

2009.évi 5. szám, főszerk.: Ablonczy Balázs, Kommentár Alapítvány, Budapest, 3 – 12. oldal

25

A megújulók alkalmazása egyszerre szükségszerűség és lehetőség. Szükség egyrészt energiafüggőségünk megszüntetése miatt, mert primer energiaszükségletünk 75%-a importból származik, másrészt a környezetei vállalásaink miatt.

53

Ugyanakkor lehetőség is, mivel

kiválóak a lehetőségeink, főként geotermikus energia területén, Észak –Magyarországon a biomassza előállítás területén.54 Miért fontos a zöldenergia a vidék életében? Mert az energetikai növénytermesztés folytatható azokon a vidéki területeken is, amelyek a rosszabb termőföld adottságokkal rendelkeznek.55 Óriási hasznot hoz ez a gyengébb adottságú vidéki területen, a nyomán megvalósuló beruházások eredményeként, azonban az energetikai célú növénytermesztésnek mégis lehetnek árnyoldalai. 4.2 Élelmiszer vagy energia? A nem étkezési célú növénytermesztésben megmutatkozó többletigények viszonylag jól tervezhető piacot jelentenek a mezőgazdasági szektor számára. tisztázva

azonban

a

gyakorlatban,

például

az

sem,

56

hogy

Számos kérdés nincs az

élelmiszer-

és

takarmánynövényeink között vagy ezektől külön ültetvényeken képzelhető-e el az energetikai célú termesztés? Ma az Európai Unióban élelmiszer-túltermelés van, míg a világ más részén éheznek. A Túltermelés visszaszorítását a parlagon hagyási támogatással próbálják megoldani. Másik alternatíva a földek további hasznosítására, hogy nem élelmiszerként felhasználandó növényeket termelnek rajta.57 53

Dr. GERGELY Sándor - NAGY Zsuzsa: A zöldenergiaklaszter létrehozásának feltételei, in: Mezőgazdaság és vidék jövőképe, Konferenciakötet II., Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, 2009, 345.p 54

lásd uo., 347.p

55

A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat kedvezményezett térségeinek tekintetében rejthet ez nagy lehetőséget. 56

POPP József- POTORI Norbert, A bioüzemanyag termelés ökonómiája és kilátásai, in: AVA Nemzetközi Konferencia, Konferenciakötet, Debrecen, 2009, 34.p 57

ZÖLDY Máté: A bioetanol magyarországi bevezetésének műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételei, in: Magyar Tudomány, 2005/3, 278.p

26

A bioüzemanyagok – legfőképp ha a kukoricából, illetve cukornádból készített etanol hatékonysága, illetve az előállításukhoz szükséges erőforrások használata önmagában jelentős terheket ró a környezetünkre. Arról nem i beszélve, hogy egy nagyobb terepjáró tankjának feltöltéséhez annyi alapanyagra van szükség, amennyivel egy embert egy éven keresztül el lehetne látni táplálékkal. Kéthetente történő tankolással egy autó üzemeltetése annyi növényi anyagot emészt fel, amennyivel egy kisebb falut lehet élelmezni egy esztendőn át.58 Ennek nyomán felmerül a kérdés: szabad-e élelmiszernövény helyett energiahordozó növényeket termelni, mikor a világ más részein éheznek? A felvetés más jogágba tartozó kérdéseket is érinthet, így érintheti az egészséges élelmiszerhez való jogunkat is. Figyelembe véve az előbbi adatok alapján azt, hogy milyen óriási mennyiségű növényre van szükség akkor, ha bioetanol előállítás céljából energetikai céllal termesztünk, felmerül a gondolata, vajon hogyan lehet ezt a mennyiséget előállítani? Magyarország hivatalos GMO mentessége ellenére, évről – évre röppenek fel hírek arra vonatkozóan, hogy a hagyományos vetőmagok közé GMO vetőmagok keveredtek.59 Kérdés az, hogy ennek kikerülésével – hagyományos eszközök alkalmazásával – hogyan lesz növelhető a terméshozam az energetikai céllal termesztett növények esetén? Itt ugyanis nem kritérium a minőség, gyengébb minőségű terményt is tökéletesen fel lehet használni energetikai célzattal. Egészséges élelmiszerhez való jogunkat nemcsak az sérti, ha a GMO vetőmagok keverednek olykor hagyományos vetőmagjainkkal. A gyengébb minőségű, ám óriási mennyiségű termény esetén kérdés, hogy el lehet-e hatékonyan különíteni egymástól az energetikai céllal termesztett növényeket azoktól, amelyeket élelmiszerezési céllal termesztünk? Vajon meg lehet-e akadályozni ennek nyomán, hogy profitszerzési célból kikerüljenek ezek a növények az élelmiszer piacra is? Helyes-e az, hogy a harmadik világ országaiban az export bevételeinek növelése érdekében energetikai céllal termesztenek növényeket, amikor az alapvető élelmiszerek megtermelésére nincs kapacitásuk?

58

PÁLYI, im.20-21.p

59

GMO keveredés - ellenőrzés és kártérítés, in: Agrárium, A Magyar Agrárkamarák lapja, 21. évf., 2011. augusztus, 12.p.

27

Sok ennek nyomán felmerülő kérdésünk lehet még, a problémákat pedig csak fokozza az, hogy az óriási mennyiségű monokultúrás termesztés egyértelműen kiszipolyozza a termőföldek értékét.60 Kedvezőtlen hatással van a fajtaösszetételre és nyomában csökken a biodiverzitás. A nagyipari, monokultúrás termesztés pedig egyértelműen hátrányt jelent a kisés középbirtokok tekintetében. Aktuális Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiánk kiemelt prioritásként kezeli, hogy a vidéki társadalmi stabilitása érdekében a hazai kis- és középbirtok struktúra megerősödjön, Nemzeti Energiastratégiánk pedig a megújuló energiaforrásokban, elsődlegesen a bioüzemanyagokban látja a jövőnk sikerének kulcsát. A megújuló energiában rejlő lehetőségeket szívesen hozzák össze a vidékfejlesztésben rejlő lehetőségekkel, kérdés csak az, hogy hogyan lehet megerősíteni ilyenkor a kis- és középbirtok struktúránkat, amikor nagyüzemi, monokultúrás energetikai célú termelésben megmutatkozó előnyök a bioetanol termelés körében vitathatatlanok? Úgy érzem, hogy ennek a kikerülésében jó szolgálatot tenne a biomassza szerepének – mint egyebek mellett a bioetanol alapanyagának- megerősítése. Meglátásom szerint ez komplex lehetőségeket rejt, ám jelenleg kifejezetten a borászati melléktermékek felhasználásának esetét vizsgálom meg. Fontosnak érzem a felmerült kérdések tekintetében annak hangsúlyozását, hogy egy ideálisan működő rendszerben csak akkor kellene exportra termelnünk, amikor a saját szükségleteinket már fedeztük. A termőföld direkt módon történő energetikai hasznosítása azonban egyre közelebb kerül a tömeges megvalósításhoz. Hangsúlyozottan azonban a következő sorrendiségnek kell(ene) óriási szerepet tulajdonítanunk: először a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékeket, majd a parlagokat, hasznosítatlan föld területeket kell energiacéllal hasznosítani, majd csak ezt követő szükség esetén a jobb gabonatermő területek kisebb részét.61

60

PÁLYI, im. 51.p.

61

LUKÁCS, : Megújuló energia és vidékfejlesztés, 34.p

28

A termőföld kiszipolyozásának jó alternatívája, ha előtérbe helyezzük a biomassza előállítását, hiszen szinte a mezőgazdaságban keletkező valamennyi szerves anyag, hulladék tökéletes alapanyagot szolgáltat hozzá. A biomassza előtérbe helyezése, használatának valamennyi energetikai területre történő messzemenő kiterjesztése megfelelő arra, hogy a termőföldeink értékes kapacitásainak elvonása nélkül tudjunk fenntartható módon energiát termelni. Érdemes átgondolni ennek nyomán, hogy a jogalkotási eszközökkel és a Kormány megfelelő ösztönző rendszereinek kidolgozásával a cél tökéletes szolgálatába állhatnánk.

Ezekkel

ugyanis ki lehetne zárni azt, hogy az élelmezésre, illetve üzemanyaggyártásra szánt termények között gazdasági versengés alakuljon ki, illetve hogy a víz, a termőföld és a biodiverzitás essen áldozatul a közlekedési ágazat oltárán.62 4.3 A kivonásról szóló Rendelet kritikája A borászati melléktermékek lepárlása lényegénél fogva eleve magában hordozza az alkohol energetikai célú lepárlási lehetőségeit. A borászat melléktermékei a borseprő – az erjedés után letisztult újbor üledéke – és a törköly - a szőlősajtolás szilárd maradéka – jelentős, akár 10 százalékos alkoholtartalommal rendelkeznek. Ahogyan a korábbiakban láthattuk, a Rendelet több lehetőséget kínál a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek felhasználására, s ennek csak egyik része az energetikai célokkal történő hasznosítás lehetősége. A felhasználás ezen módjának következőkben történő előtérbe helyezésével korántsem kívánom kétségbe vonni a többi meghatározott cél létjogosultságát. Csupán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogyha valóban értékes és kívánatos cél az energiafüggőségünk csökkentése, akkor érdemes lenne a kérdésben valamilyen módon motiválttá tenni a magyar borásztársadalmat. Jelenleg nincs preferált jelleggel megfogalmazva, hogy a Rendelet személyi hatálya alá tartozó termelő, melyik célt kell, hogy előnyben részesítse, ha kivonásra átadja a szőlőtörkölyt, illetve a borseprőt. A borásztársadalom a kivonási kötelezettség bevezetését csak újabb útjába gördülő nehézségnek tartotta akkor, amikor az bevezetésre került a 2004-es

62

PÁLYI, im., 65.p

29

uniós csatlakozásunk nyomán.63 A háttérben pedig az uniós igyekezet állt (amit a Rendelet is értelemszerűen továbbvisz), hogy megelőzzék az illegális szeszfelhasználást, elejét vegyék a bor minőségi romlásának, valamint a túltermelésnek. Ezekből az anyagokból valamikor ugyanis úgynevezett másodbort készítettek, ami az eredetinél lényegesen gyengébb minőségű borfajta. A lepárlási kötelezettség előírásával próbálták például elejét venni annak, hogy túlpréseljék a gazdák a szőlőt, gyengébb minőségű és a szükségesnél nagyobb mennyiségű bort készítve ezzel. A gyakorlati lebonyolítás a csatlakozás után úgy történt, hogy a gazdák – kötelező jelleggel – úgynevezett nevesített lepárlóhelyekre szállították a törkölyt és borseprőt. A lepárlás már akkor is az óriási kapacitásokkal rendelkező kunfehértói Arany Kapu Zrt.-nél történt meg. A termelők előre meghatározott időben vitték leadni a mellékterméket, addig pedig vigyáztak a légmentesen tárolás körülményeinek biztosítására, nehogy elpárologjon az alkohol. Ha ugyanis a törkölyt és a borseprő elérte a meghatározott alkoholtartalmat, a lepárlóhely jelentős összeget fizetett érte. 2008-ban azonban a helyzet megváltozott. A termelők beszállítási kötelezettsége ugyan kifogástalanul megmaradt, a lepárló üzem azonban a borászati melléktermékért csak beszállítási költséget térít, a jelentős alkoholtartalmú törkölyt és borseprőt ingyen kell neki átadni. Ez természetesen nagy felháborodást keltett a gazdák körében.64 Persze a kivonási kötelezettség teljesítésének még mindig az a legegyszerűbb módja, hogy legalább a szállítási költségeket nem kell megfizetni, és igazán gondolkozni sem kell azon, hogy a borászat hová adja le a mellékterméket, a leggyorsabb megoldás ugyanis átadni a lepárlóüzemnek, aki el is szállítja azt. A kivonási lehetőségek időközben azonban kívánatos célok érdekében szélesedtek, a termelők azonban egyáltalán nincsenek motiválttá téve a tekintetben, hogy meghatározott célokat preferáljanak egy másik cél érdekében. Megfontolásra érdemesnek tartom a pénzügyi ösztönzők visszavezetését a rendszerbe. Ezt a változtatást kettős cél szolgálatába lehetne állítani: nemcsak a megújuló energiaellátás 63

Könnyítik a borászati melléktermékek szabályozását, forrás: http://kiskunsag.hu/hun/s_!news/i_kis_kunsag_12/i_konnyitik_a_boraszati_mellektermekek_szabalyozasat_20383/t_K% C3%B6nny%C3%ADtik%20a%20bor%C3%A1szati%20mell%C3%A9kterm%C3%A9kek%20szab%C3%A1ly oz%C3%A1s%C3%A1t/index.html , 2011. november 27. 64

lásd uo.

30

tökéletes alapanyagának, a biomassza termelésnek válna a javára, de hatást gyakorolna a magyar borágazat fejlesztésére az a plusz költség, melyet a borászatok saját fejlesztésükre, a minőségi tételek megalkotására használhatnának fel. Az egyetlen gyakorlati buktatatóját abban látom a dolgoknak, hogy a termelők meglátása szerint így is jelentős adminisztrációs többletteherrel jár a kivonási kötelezettség teljesítése, és az esetleges újítás is ennek a további nehezedését jelentheti. 4.4 A külföldi működőtőke jelentősége a vidékfejlesztési célok megvalósításában Napjainkra egyre több vállalat érzi a felelősségét annak, hogy tegyen valamit a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. Jelen esetben teljesen mindegy, hogy ezt tényleges, mélyről jövő megfontolásból teszik-e meg, vagy a jogszabályi kötelezettségeiknek való megfelelések céljából. A tény, hogy egyre több vállalat - ideértve a transznacionális vállatokat (TNC) is - jelen van a környezetvédelem palettáján elősegíti azt, hogy a figyelem a megújuló energiák felé forduljon. Nyilván nem kívánok illuzórikus álmokat kergetni arról, hogy valóban a jövő generációk iránt érzett végtelen felelősségtudat az, ami a multikat vagy a nagy beruházókat a az alternatív energiákban rejlő lehetőségeket kiaknázása felé viszi, de egyre „divatosabb” az ebbe történő beruházás. Ha a vállalat a saját energia felhasználását alakítja át úgy, hogy annak egy jelentős részét a megújuló energiákból fedezi, az hosszútávon jelentős költség csökkenést eredményez. Amennyiben azonban beruház megújuló energia projektekbe, az – sikeres esetben - a bevételeinek növekedését idézi elő, s ez nem kevés esetben indukál külföldi tőkeberuházást, amennyiben ez a cél ily módon hatékonyabban és nagyobb mértékben elérhető.65 Jelen esetben – az uralkodó álláspontot elfogadva66 - abból indulok ki, hogy fontos és szükséges szerepet játszanak egy ország gazdaságának fellendítésében a külföldi vállalatok

65

DORNER Anikó: A külföldi közvetlen befektetések tovagyűrűző hatása a mexikói gazdaságra, PhD. értekezés, Budapest, 2008, 15-16.pp. forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/502/1/dorner_aniko.pdf 66

UNCTAD, WIR, World Investment Report, 2010 adatai szerint a pénzügyi-gazdasági válság ellenére nem nőtt jelentős mértékben a protekcionizmus, az országok 70%-a továbbra is a külföldi tőke liberalizálása mellett áll.

31

közvetlen tőkebefektetései és gazdaságélénkítő hatásuk jelentős, nemcsak az ország, hanem a régiók tekintetében is.67 A külföldi működőtőke (KKB) a kelet-közép európai, s így a magyar gazdaságban is dinamizáló szerepet tölt be, különösen az utóbbi évtized mérlegét tekintetbe véve, s összességében elmondhatjuk, hogy a magyar nemzetgazdaság modernizációját alapvetően határozzák meg a külföldi tőke hazánk területére irányuló befektetései. 68 Nem csoda tehát, hogy Magyarország folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy melyekkel vonzóvá tudják tenni országunkat a külföldi befektetések számára. A transznacionális vállalatok általában versenyhátránnyal indulnak a kiválasztott helyi piacon, hiszen nem ismerik a helyi vállalatokhoz hasonlóan a helyi fogyasztói piac általános és speciális igényeit, a vonatkozó szabályozást, illetve nyelvi problémákkal is küzdhetnek. Mindezen hátrányokat azonban kompenzálja az ún. tulajdonspecifikus eszközök alkalmazása, ez alatt értve a marketing és menedzsment, illetve a K+F tevékenységet is. A TNC gazdasági szakirodalomban egyre gyakrabban „spillover”-ként emlegetett (magyarul „tovagyűrűző hatásként” fordított) előnye abban áll,69 hogy a külföldi leányvállalattól áramlik a tudás, a technológia a tőkét befogadó ország helyi cégeihez, elősegítve ezzel a befogadó nemzetgazdaságának fejlődését. E tekintetben tehát a külföldi befektetések jótékony hatása nem annyira a beruházott tőkemennyiségben érhető nyomon, hanem a technológiai fejlődésre gyakorolt pozitív hatásában, érve ez alatt azt a pozitív hatást is, mellyel a környező vállalatok motiválása, fejlesztéseinek ösztönzése tekintetében ér el.70

67

Lásd erről bővebben: ANTALÓCZY Katalin – SASS Magdolna: A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon, in: Közgazdasági Szemle, LII. évf, 2005. május, 494-520.pp

68

LENTNER I., 7.p.

69

Lásd erről: LIMPÓK Valéria: A működőtőke és az adópolitika kapcsolata, különös tekintettel Magyarországra és Ausztriára, PhD. értekezés, Győr, 2010, 26-31.pp. forrás: http://rgdi.sze.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=83 (2011. július 2.) 70

Lásd erről bővebben: DORNER, i.m., 29-77.pp.

32

Hazánk, mint beruházási célország, tekintetében pedig nem mindegy, hogy milyen feltételeket határozunk meg annak érdekében, hogy a már meglévő tőke hazánk területén maradjon, illetve, hogy ösztönzően hassanak új befektetők hazánk területére érkezéséhez. Az ösztönzők, illetve a megmaradás feltételei nagyban függnek politikai helyzettől, ugyanakkor az ösztönzés legsikeresebb forrása a itt is kedvező pénzügyi feltételek biztosításában keresendő. Jelen esetben ismét egyértelműsíthetjük, hogy a pénzügyi ösztönzők megteremtésének lehetősége nélkül szintén kicsi az esélye annak, hogy jó irányban induljunk el a KKB történő hazánkba „csábításának” útján. Az egyik legfőbb eszköz tehát a külföldi tőke megszerzésében a kormányok által kimunkált, kifejezetten valamilyen beruházás-ösztönzési eszköz alkalmazása a külföldi tőke vonzására, s ez alatt elsődlegesen továbbra is az adópolitikára ható intézkedéséket tartjuk számon.71 Az UNCTAD72 a Transnational corporations, Agricultural Production and Development [Transznacionális vállalatok, mezőgazdasági

termelés

és fejlesztés]

című 2009-es

elemzésében a befektetési politikára ható intézkedéseket három csoportba sorolta, és mindhárom csoport tartalmaz adópolitikára vonatkozó intézkedéséket is:73 a.) Kifejezetten befektetés-specifikus gazdaságpolitikai intézkedések: pl. külföldi befektetőknek fizetett osztalék szabályozása b.) Befektetésekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések: pl. adókedvezménymódosítás, a társasági nyereségadó rátájának csökkentése, tőkenyereség adójára vonatkozó szabályok módosítása c.) Befektetésekre ható nemzetközi szintű szabályalkotás: pl. kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények elfogadása 4.4.1 A jogi szabályozási környezet, különös tekintettel a vidékre ható eszközökre 71

DORNER, i.m. 78.p.

72

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, United Nations Conference on Trade Development, www.unctad.org 73

LIMPÓK, i.m., 31.p.

33

A szabályozási környezettel kapcsolatosan általában elmondhatjuk, hogy Magyarországon 2007-től kezdve több olyan intézkedést hoztak, amelyekben adókedvezmények nyújtásával, illetve az ügyintézés megkönnyítésével kívánják elősegíteni a külföldi befektetéseket. 74 A Világbank 2009-es „Doing Business” éves jelentése (mely a vizsgált országokban az üzleti tevékenység végzésének könnyűségét hivatott vizsgálni) szerint jelentősen javul az üzleti környezet Magyarországon.75 Hazánkban a külföldi működőtőke hatására a gazdaság mellett átalakult a termelékenység, a munkakultúra, javult a műszaki színvonal, kiéleződött a verseny, s ez némely szektorban a versengő termékek minőségének javulását is eredményezte.76 A külföldi működőtőke beruházások vizsgálata több, komplex kérdést is magával hoz, azonban a háttérjogszabályokkal77 itt nem kívánok foglalkozni. Jelen dolgozat keretei nem teszik lehetővé, hogy foglalkozzak a társasági adó78 vonatkozó kérdéseivel sem, de szükséges leszögezni, hogy a társasági adó kérdésköre is rejteget magában lehetőségeket a befektetések ösztönzése terén. A dolgozatban a vidékfejlesztési célokhoz közel maradva a helyi iparűzési adó által nyújtott lehetőségekkel foglalkozom.

4.4.1.1.

A helyi iparűzési adóról (HIPA)

Az ún. zöldmezős beruházások79 elterjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy a külföldiek magyar cégek bevonása nélkül, egyedül alapítsanak társaságot. Ehhez nagyban hozzájárult korábban a befektetői környezet olyan irányú változása, aminek köszönhetően már nem 74

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/GENF_WTO/hu/Hirek/081231unctad.htm (2011. július 6.) http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20080910-vilagbank-doing-business-2009-javult-a-magyar-uzletikornyezet.html (2011. július 7.) A vizsgált 181 országból a 41. helyen végeztünk, kilenc helyet javítva 2008-as eredményünkön. 75

76

Bizonyos esetekben azonban a vállatok erőfölénye nyomasztóan hatott a magyar vállalatokra. Lásd: LIMPÓK, i.m., 58.p 77

Elsődlegesen a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

78

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

Külföldi anyavállalattal rendelkező, tőkeerős társaságok beruházási formája. Teljesen új beruházás, termelő kapacitás létrehozása. 79

34

szorult a külföldi tőke arra, hogy a helyi viszonyok közötti eligazodás céljából magyar céggel társuljon.

Ilyenekre

gondolhatunk

itt,

mint

a

tanácsadó

cégek

megjelenése,

az

infrastruktúrával ellátott ingatlanok kiépítése vagy a helyi önkormányzatok rugalmasabb tevékenysége.80 A társasági adó törvény kedvezményei és a helyi iparűzési adó kedvezményei az adóoptimalizálás lehetőségével kecsegtetve elvi alapját képezhetné a befektetőbarát környezet kialakításának. A beruházások nagy részét a tőkeerős külföldi vállalatok végzik. Hazánkban régiónkét, területenként is változik a KKB megoszlása, illetve ezáltal az adott terület fejlesztésében betöltött szerepe is felerősödik. Ezért nem csoda, hogy a helyi önkormányzatoknak érdeke fűződik a tőke vonzásához, s ezért – különösen a csatlakozás előtt – számos kedvezményt kínáltak a befektetőknek: adókedvezmény, adómentesség biztosítása, elsősorban befektetési és foglalkoztatáspolitikai célzattal.81 Amikor 1991-ben az Európai Megállapodásban eldöntöttük, hogy jogszabályainkat közelítjük az uniós elvárásokhoz, akkor le kellett mondanunk olyan eszközök alkalmazásáról is, melyek versenytorzító hatásukkal a káros adóverseny megvalósulásához vezetnek. 2001-ben sor került a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítására annak fényében, hogy a vállalásainkat teljesíteni tudjuk. Ugyanis megállapításra került, hogy a helyi önkormányzatok által a helyi sajátosságok figyelembe vételével kialakított és alkalmazott iparűzési adókedvezmények megvalósítják a káros adóverseny tilalmát.82 Az önkormányzatoknak a csatlakozásig fel kellett tehát számolniuk a tilalommal szemben álló kedvezményeik körét, illetve új, tilalomba ütköző kedvezményeket nem nyújthatnak. A helyi adók közül tényleges költséget a HIPA jelent, ez képezi az önkormányzat bevételi forrásának nagy részét. A külföldi befektető számára viszont ennek az adótehernek a csökkentése, elengedése jelentette a legnagyobb könnyebbséget. A kettőség ellenére mégis éles harc folyik a tőke megszerzéséért.

80 81

SPECIÁLIS, 232. p ERDŐS II., 175. p

82

ERDŐS II., 175.p

35

Jelenleg az adómentesség és adókedvezmény,83 illetve a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség84 kedvezményeivel operál a helyi adókról szóló törvény a HIPA szabályozásánál, hozzátéve, hogy a diszkriminációmentesség elvének biztosítása érdekében ezek a kedvezmények ugyanúgy illetik meg a hazai, mint a külföldi vállalkozók tekintetében.85 4.5 A külföldi működőtőke szerepe egy napjainkban zajló bioetanol beruházásnál86 Az etanolt előállító gyárak létrehozása természetesen a bioüzemanyagok előállításánál jelentős költségként jelentkeznek. Ezek a befektetések olyan magas összeget tesznek ki, hogy megvalósításuk külföldi tőkebefektetés nélkül aligha lenne sikeres. Egy most is folyó, ötvenmilliárdos amerikai-ír beruházás előkészítése is jól példázza ezt. A beruházás célja, hogy Mohácson a tervek szerint a kontinens legnagyobb bioetanol gyárát hozzák létre 2014-től. Történt már több etanol, illetve biogáz erőmű telepítés is hazánkban, ám Mohács bemutatását jelen témám tekintetében a borvidékekhez való közelségének specifikuma miatt tartom kiemelt jelentőségűnek, ennek a magyarázatára később kitérek. A tervek szerint ez az üzem lehet Európa legnagyobb bioetanol előállítója. Mohács önkormányzata egyöntetűen támogatja a beruházást, és mintegy negyven hektárnyi területet

83

A helyi önkormányzat rendeletben jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára. Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. A törvény továbbá kimondja, hogy az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie. 84 Az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe azon létszámbővítés esetén, amely állami támogatás igénybevételével jött létre.

Jó példa azonban egy multi erős alkupozíciójának megmutatására a lex Audi85 néven ismertté vált az államháztartási egyensúlyt javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény. A kérdéses törvény elfogadása előtt az Audi Motors Hungária Kft. a tárgyalásai során elérte, hogy a K+F tevékenységhez tartozó kedvezmények bekerüljenek a törvénybe s ezáltal mentesüljön a különadó megfizetésének kötelezettsége alól. Az alkupozíció erejét jól mutatja, hogy 2009-ben az Audi termelte megy a hazai GDP mintegy 6%-át, s exportunk közel 7,5% szintén a cég hazai ténykedésének köszönhető. 85

86

Bioetanol megaüzem ötvenmilliárdból Mohácson forrás: http://www.bama.hu/baranya/gazdasag , 2011. november 29.; illetve az Alkohol óriási mennyiségben – bioetanol gyár Mohácson, forrás: http://hirek.logportal.hu , 2011. november 29. cikkek alapján

36

kíván biztosítani is az üzem számára. Előzetesen úgy vélik, hogy kétszázezer köbméter bioetanolt állít majd elő, amelyhez ötszázötven-hatszázezer tonna kukoricát használ fel. Az előnyöket a teljesség igénye nélkül abban foglalhatjuk össze, hogy építkezés során több száz embernek jut majd munka, az üzemben pedig hetvenöten dolgozhatnak majd. További előny a foglakoztatás bővítése, hogy a helyi bioetanol-gyártás beindulása után Mohács megduplázhatja majd az iparűzési adó bevételét. Az üzemben a tervek szerint a legkorszerűbb, környezetbarát technológiát alkalmaznák, az alapanyagot pedig Mohács száz kilométeres körzetéből szereznék be, s az alapanyag a kukorica lenne. Jelenleg is a legkorszerűbb, környezetbarát technológiát alkalmazzák, azonban már zajlanak azok a fejlesztések, amelyek célja, hogy ne csak a kukoricaszemeket hasznosítsák az előállítás során, hanem a teljes növényt. A kukorica, tehát a keményítő alapú bioetanol gyártás valamelyest más technológia feltételeket igényel, mint a magas cukortartalmú hulladékokból történő etanol előállítás. Ennek ellenére a beruházás maradéktalan megvalósítása előtt megfontolásra érdemesnek tartanám annak a figyelembe vételét, hogy a már említett monokultúrás termelés kiszipolyozza értékes termőföldjeinket. Az óriási mennyiségű bioetanol előállításhoz természetesen óriási mennyiségű kukoricára van szükség, s a mennyiség mindenkori előállítása csak a terméshozam növelésével érhető el. Ezzel kapcsolatos aggályaimat a korábbiakban kifejtettem. Mohács abban a tekintetben is kedvező helyen fekszik, mert élvezi kiemelkedő borvidékeink közelségét is, a kunsági és a villányi borvidék közelségét is. Az itt termelő pincészetek mezőgazdasági melléktermékeinek elszállítása szintén fontos alapanyagát képezhetné a szilárd biomasszának, melyből bioetanolt állíthatnak elő. Egy már vázolt – termelőket motiváló és a borászatba visszaforgatható - pénzügyi ösztönző rendszer kialakításával a bioetanol erőmű a megújuló üzemanyag előállításán túl, ha csak közvetett formában is, de még egy kiemelt cél szolgálatába állhatna, ami jelesül nem más, mint hazánk csodálatos borkultúrájának fejlődése, fejlesztése.

37

5. JÖVŐKÉPEK, KÖVETKEZTETÉSEK

A dolgozat témájának kiválasztásánál egy olyan komplex terület feldolgozását tűztem ki célul, mely már az elején sejtette, hogy a vizsgálódás nem engedheti meg kizárólag a jog területén való mozgolódást. A megújuló energiák vidékfejlesztésre gyakorolt hatásától úgy érzem, hogy eltekinteni nem lehetett, hiszen jelentős potenciált magában hordozó alternatívát kínál a nyomában megvalósuló fejlesztéséneknek köszönhetően. Úgy tűnhet, mintha olyan területek feldolgozásáról írtam volna a tanulmányban, melyek első látásra egymástól távolinak tűnnek. Ez nem is meglepő, hiszen kifejezetten a borászati melléktermékek kivonásában keletkező energetikai lehetőségek kutatása valóban egy eddig fel nem mért terület volt, talán ez köszönhető annak is, hogy csupán a 2011. augusztusától hatályos rendeletmódosításnak köszönhetően vált nyilvánvalóvá, hogy érdemes lenne a környezetünk védelme érdekében a borászati melléktermékek ipari célokra történő kivonásával is foglalkozni. Ez a lehetőség szinte adta magát, hiszen a kivont szőkötörköly és borseprő alkoholtartalma magas, cukortartalmuk megfelelő, így alkalmassá válnak arra, hogy egy szignifikáns megújulónk, a bioetanol alapját képezzék. Ezzel a megközelítésmóddal szerettem volna elszakadni attól a „beidegződésétől” is, hogy a borászat – turisztika összekapcsolásában kellene látni a borászat vidékfejlesztésre gyakorolt jótékony hatásait, talán lázadva ezzel kicsit az ellen is, hogy a pénzügyi forrásainkat ne csak a borturizmus fejlesztésére fordítsuk, hanem ismerjünk fel egy másik lehetőséget is: a bortermelés és szőlőfeldolgozás melléktermékei a szilárd biomassza (ami a bioetanol alapfeltétele) alapját adják. Ennek ellenére a jelenlegi rendszerben nincsen ösztönző arra, hogy a borászok bizonyos célokat előnyben részesítsenek akkor, amikor kiválasztják, hogy kivonási kötelezettségeiket milyen módon teljesítik. A lepárlóüzem csak a melléktermék elszállítás költségeit fedezi, mert már korábban megszűnt, hogy a termelőket a melléktermék meghatározott alkoholtartalma után kifizessék. Ebben az egyébként a termelői részről adminisztrációs bonyodalmakkal járó rendszerben a borászoknak még mindig az a legegyszerűbb választása, ha további bonyodalmat nem teremtve maguknak a mellékterméket a lepárló üzem részére leadják. 38

Arra, hogy a termelőket miként tudjuk motiválni arra, hogy a biogáz és bioetanol előállítására tökéletesen alkalmas melléktermékeiket – az adminisztrációs terhek ellenére – egy fenntartható cél érdekében vonják ki, a pénzügyi ösztönzők visszavezetését javasoltam a rendszerbe. Tanulmányomban kitértem a könnyebb érthetőség érdekében a biogáz és bioetanol energetikai jellemzőinek ismertetésére is, ám részletekbe menően a bioetanol szabályozása körül felmerülő problémákkal foglalkoztam. Abból kiindulva, hogy a bioüzemanyag előállításnak igényét és széles spektrumú elterjedését a fogyasztói kereslet teremti meg, meg is találtam a téma aktualitását egy elhibázottnak tűnő – jelenleg is vita tárgyát képező törvényjavaslat problematikáinak vizsgálata során, mely a bioetanol jövedéki adójának emeléséről szól. Elvitathatatlan az adórendszer szerepe a pénzügyi ösztönzők tekintetében és könnyen belátható az az összefüggés is, hogy a Kormány az adópolitika eszközeit alkalmazva képes arra, hogy bizonyos termékek iránti keresletet növelje. A bioetanol jövedéki adójának emelésével azonban nemcsak hogy az iránta kialakult keresletet csökkent, hanem egyenesen szembe helyezkedik a Nemzeti Energiastratégiában korábban elfogadott céljaival. A vidékfejlesztésre gyakorolt hatások vizsgálata során elsősorban annak az alternatíváját kívántam felvázolni, hogy az energetikai szántóföldi növénytermesztés helyett sokkal jobb alternatívát kínál a biomassza alapanyagú energia előállítás. Az energetikai növénytermesztés ugyanis amellett, hogy az egészséges élelmiszerhez való jogunk határterületeit sértheti, a gyakorlatban sem tesz jót értékes termőföldjeinknek. A monokultúrás termesztés ugyanis hamar a földek elfáradásához vezet. A csak nagy területen elképzelhető energetikai növénytermesztés hátrányosan befolyásolja a vidéki területek fejlődését, mert nem kedvez a vidéki életre jellemző kis- és középbirtok struktúrának. A megújuló energiaforrások előállítása csak úgy fejtheti ki áldásos hatását a vidéken, ha ott ehhez kapcsolódó beruházások történnek. Elismerve azt - és ezzel magam mögött hagyva minden protekcionista gazdaságvédő ellenérvet – hogy ezek a beruházások óriási költségeket vonnak maguk után, vidékfejlesztési javaslataim között a külföldi működőtőke (KKB) 39

hatásának vizsgálata szerepel. A külföldi befektetések ugyanis szívesen terjednek ki a ma „divatos” megújuló energia projektekbe való befektetésekre, így lehetőségeit nem szabad kizárnunk. Dolgozatomban röviden kitértem a KKB kapcsán előtérbe kerülő jogi kérdések vizsgálatára is, ás itt is arra a következtetésre jutottam, hogy a Kormány alapvető adópolitikára ható eszközei lehetnek azok a pénzügyi ösztönzők, melyekkel befolyásolhatják a KKB hazánk területére érkezését és maradását. A gyakorlatban egy jelenleg is futó bioetanol projekt keretében igyekeztem bemutatni a KKB áldásos hatását, ugyanakkor a mohácsi projekt egyértelműen rávilágít arra, hogy nem a kívánatos úton haladunk a bioetanol előállítás során. A 2014-ben megvalósuló elképzelés ugyanis még mindig a kukorica szántóföldi termesztésében látja a siker kulcsát, és nem számol a körülötte elterülő borvidékek (kunsági, villányi) értékes, termőföldet megkímélő lehetőségeivel. Látnunk kell azonban, hogy a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket akkor kell kihasználni, amíg van rá lehetőségünk. A mezőgazdasági termelésre ez azért fokozottan igaz, mert óriási az időjárás-függősége. A klímaváltozás drámai hatásai pedig egyre csak eltűntetik, rontják a földek minőségét, melyen megteremhetnek mindazok az energiát adó növények, melyek a megújuló energiahordozóink alapját szolgálhatják.

40

6. FELHASZNÁLT IRODALOM Irodalomjegyzék Alternative fuels for transport, Brussels, 25 January 2011, forrás:http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/61&format=HTML&ag ed=0&language=EN&guiLanguage=en , 2011. november 28. ANTALÓCZY Katalin – SASS Magdolna: A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon, in: Közgazdasági Szemle, LII. évf, 2005. május BARTUS Gábor: A klímaváltozás mint apokalipszis, in: Közösség, hagyomány, szabadság, KOMMENTÁR, 2009.évi 5. szám, főszerk.: Ablonczy Balázs, Kommentár Alapítvány, Budapest BARTHA Judit - FAZEKAS Judit- HARSÁNYI Gyöngyi – MISKOLCZI BODNÁR Péter – UJVÁRINÉ ANTAL Edit: Speciális társaságok, a társaságok különös formái: KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003 [SPECIÁLIS] DORNER Anikó: A külföldi közvetlen befektetések tovagyűrűző hatása a mexikói gazdaságra,

PhD.

értekezés,

Budapest,

2008,

15-16.pp.

forrás:

http://phd.lib.uni-

corvinus.hu/502/1/dorner_aniko.pdf Dr. FOGARASSY Csaba, Energianövények a szántóföldön, Szent István Egyetem, Gazdaságés Társadalomtudományi Kar, Agrár- és Regionális Gazdasági Intézet, Gödöllő, 2001, forrás: www.gak.hu/eutk/new/docs/Energianovenyek_a_szantofoldon.pdf Dr. GERGELY Sándor - NAGY Zsuzsa: A zöldenergiaklaszter létrehozásának feltételei, in: Mezőgazdaság és vidék jövőképe, Konferenciakötet II., Mosonmagyaróvár, NyugatMagyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, 2009

41

Dr. KISS Eliza: Borjogász, Kézikönyv a gyakorlat számára, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Dr. PRÓNAY Bence, Borjog Hírlevél, 2011. szeptember/ 24. szám (forrás: www.borjog.hu , 2011. november 27.) ERDŐS Éva: A külföldi befektetők adókedvezményei és a jogharmonizáció, in: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003 [ERDŐS II.]

Expert group report: Alternative fuels could replace fossil fuels in Europe by 2050; Brussels, 25 January 2011, forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/61&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en , 2011. november 28. GMO keveredés - ellenőrzés és kártérítés, in: Agrárium, A Magyar Agrárkamarák lapja, 21. évf., 2011. augusztus, 12.p. HORVÁTH József: Az alternatív energiatermelés hatása a vállalat értékére, Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, forrás: www.odin.agr.unideb.hu , 2011. november 26. LIMPÓK Valéria: A működőtőke és az adópolitika kapcsolata, különös tekintettel Magyarországra és Ausztriára, PhD. értekezés, Győr, 2010, 26-31.pp. LUKÁCS Gergely Sándor: Megújuló energia és vidékfejlesztés, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009 NAGY Zoltán – OLAJOS István – RAISZ Anikó – SZILÁGYI János Ede: Környezetjog, II. kötet, Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2011

42

PÁLYI Zoltán: A bioüzemanyagok felhasználásának pénzügyi vonatkozásai, a szabályozás továbbfejlesztése, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő POPP József- POTORI Norbert, A bioüzemanyag termelés ökonómiája és kilátásai, in: AVA Nemzetközi Konferencia, Konferenciakötet, Debrecen UNCTAD, WIR, World Investment Report, 2009 és 2010 VARGA Zsuzsanna- KALMÁRNÉ dr. Hollósi Erika: A helyi termékek jelentősége a vidékfejlesztésben,

in:

Mezőgazdaság

és

vidék

jövőképe,

Konferenciakötet

II.,

Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar, 2009, 281.p ZÖLDY Máté: A bioetanol magyarországi bevezetésének műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételei, in: Magyar Tudomány, 2005/3 Internetes hivatkozások http://bences.hu/data/files/projektek/sajtoanyag_atadas.pdf , 2011. november 28. http://etanol.info.hu/hirek/Tovabb_sarcoljak_a_bioetanolt , 2011. november 28. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/41&format=HTML&ag ed=0&language=EN&guiLanguage=fr , 2011. november 28. http://hu.wikipedia.org/wiki/Borhamis%C3%ADt%C3%A1s , 2011. november 25. http://www.ddkkk.pte.hu , 2011. november 28. http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/GENF_WTO/hu/Hirek/081231unctad.htm (2011. július 6.) http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20080910-vilagbank-doing-business-2009-javult-amagyar-uzleti-kornyezet.html (2011. július 7.) http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662-0087.pdf , 2011. november 28. http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662.pdf , 2011. november 28. http://www.szie.hu/file/tti/archivum/Palyi_Zoltan_disszertacio.pdf, 2011. november 28. http://www.ujszechenyiterv.info/2011/07/a-szechenyi-tervvel-megy-szembe-a-biouzemanyagadojanak-emelese , 2011. november 29. 43

Könnyítik a borászati melléktermékek szabályozását, forrás: http://kis-kunsag.hu , 2011. november 27. Bioetanol

megaüzem

ötvenmilliárdból

Mohácson

forrás:

http://www.bama.hu/baranya/gazdasag , 2011. november 29.; Alkohol óriási mennyiségben – bioetanol gyár Mohácson, forrás: http://hirek.logportal.hu , 2011. november 29. www.agrarkutatas.net ,2011. november 28. www.aranykapu.eu, 2011, november 28. Jogszabályok A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

44