Egyesületi hírek Faiskolai Börze A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete immár 12. alkalommal rendezte 2005 év augusztusában börzéjét. A börzét Dr. Akácz Béla, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Szakigazgatási Fıosztály fıosztályvezetı helyettese nyitotta meg. Megnyitó beszédében elemezte a díszfaiskolai termesztés helyzetét. Ismertette, nehézségeinket, hangsúlyozta a szakmai összefogás fontosságát. A börze hagyományaihoz híven idén is bıvült, többen állítottak ki, néhány kiállító a területét is bıvítette. Örömünkre szolgált, hogy nıtt a külföldi kiállítók száma is. Sajnos a látogatók száma a kiküldött meghívók, a hirdetések ellenére a múlt évi alatt maradt. A visszajelzések a börze sikerérıl szólnak, külön kiemelik, hogy a magyar faiskolák egyre jobb minıségő növénynyel jelennek meg.
ENA közgyőlés Budapesten 2005. június 7–én tartotta az ENA, az Európai Faiskolások Szövetsége közgyőlését Budapesten. Hazánk és a további 12 tagország képviselıi megvitatták a Közösségi gyümölcs fajtajegyzéket, amely segítené a magyar faiskolákat az újdonságok szaporításában. Döntés született arról, hogy az ENA-t Hamar Balázs kollégánk fogja képviselni a COPA-COGECA "Virá-
Tartalom: Egyesületi hírek 1 A 62/2004.(IV.27.) FVM rendelet módosítás elıkészítése 2 1 nap Somogy-Zala megye határán 9
A borító képei: Címlapon és a belsı elsı borítón a 12. Faiskolai Börzén készült képek láthatók A hátsó belsı borító képei a Musztács Kert KFT, a Tölöskert Díszfaiskola, a VITaE Faiskola és a Kovács Faiskola látogatása során készültek A hátsó borítón az ENA közgyőlés résztvevıinek csoportképe (felsı kép) és a csoport az Alsótekeresi Faiskola KFT-ben tett látogatás során (alsó kép)
Faiskolai Értesítı 2005/3. (29.) szám (szeptember) Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (9700 Szombathely, Béke tér 1) Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika gok és Növények" nevő munkacsoportjában, ahol İ egyébként is tevékenykedik. A közgyőlés után a résztvevık Budapesttel ismerkedtek, másnap árudákat és faiskolákat látogattak meg, amelyek elnyerték tetszésüket. 1
A 62/2004.(IV.27.) FVM rendelet módosítás elıkészítése A Cserepes Dísznövénytermesztık Egyesülete és a Nyugat Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete a 62/2004. (IV.27.) FVM, illetve a 1217/2004.(VIII.9.)
FVM rendeletekkel kapcsolatban több paragrafust sérelmez. Ezzel kapcsolatban levelet küldtünk az OMMI Növénytermesztési Igazgatójának, amelyben kérjük a rendelet felülvizsgálatát. Az igazgató asszony pozitívan értékelte kérésünket, javaslatára a rendelet-változtatással kapcsolatos elsı megbeszélés várhatóan október közepén várható az FVM-ben.
BALOGH-EGYED-PINTÉR ÜGYVÉDI IRODA 1027 BUDAPEST II., MARGIT KRT. 50-52. FSZT. 7. 1535 BP. PF. 874.
TEL/FAX: 214-1101, 214-1106, 214-1068 e-mail:
[email protected]
ORSZÁGOS MEZİGAZDASÁGI MINİSÍTİ INTÉZET Budapest Keleti K. u. 24. 1024 Számunk: Pk-58/2005 Hiv.szám: II-4/D/17-60/4/2005. Elıadó: Pete Andrásné Tárgy: A 62/2004.(IV.27.) FVM ill.a 1217/2004.(VIII.9.)FVM rendeletekkel kapcsolatos észrevételek Tisztelt Ertseyné Dr. Peregi Katalin Növénytermesztési Igazgató Asszony!
2
Hivatkozással a 2005. május 20-án kelt fenti számú levelére a 62/2004. (IV.27.) FVM illetve a 117/2004. (VIII.9.) FVM rendeletekkel kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban ismertetjük: I. A 62/2004. (IV.27.) FVM rendelettel kapcsolatos észrevételek: 1. Értelmezhetetlen és zavart keltı a rendelet 2.§-ban foglalt egyes fogalmak meghatározása. Pl.: a 2.§. 1. pont szerint „dísznövény szaporítóanyag: …egész növényrıl történı termesztés esetében …”. A szakma ezt a kifejezést nem ismeri, ellenben ismeri az anyanövény vagy késznövény fogalmát. Egyesekben megfordult az a kérdés is, hogy alkalmazható-e a rendelet abban az esetben, ha az „egész növény” egy részét eltávolítják (levágják) és a megmaradt növényrıl történik a termesztés. Ebben az esetben is dísznövény szaporításról beszélhetünk? Ezért fontosnak tarjuk a szaporítóanyag fogalmának meghatározását elkerülve, hogy a termesztésben és forgalmazásban érdekelt személyek vagy az OMMI, mint hatóság szubjektív módon az érdekeiknek megfelelıen értelmezzék. A szakma részérıl a rendelet 2.§. 1. pontban foglalt meghatározás nem kielégítı. A Dísznövény Szövetség és Terméktanács szerint, a dísznövény szaporítóanyag fogalom alatt a vetımagot és a regenerálódni képes növényi részeket (dugvány, szem,…) kellene érteni. A faiskolások szempontjából szaporítóanyagnak elfogadható a magcsemete, amíg nem kerül a faiskolában kitelepítésre, a rászemezett, oltott nemes rész az elsı vegetációban, illetve a „regeneráció” során elıállított új növény, amíg az nem kerül be a termesztésbe (konténerbe beültetés, kitelepítés szabadföldbe). A termesztésben lévı növények már nem tartoznak a szaporítóanyag kategóriába. Nem szaporítóanyag az a növény sem, amelyet a végfelhasználó felé értékesítenek (karácsonyra szánt fenyı, balkonládába kiültetésre szánt cserepes faiskolai növény sem). 2. A rendelet különbséget tesz dísznövénytermesztı (2.§. 2.) és hivatásos dísznövénytermesztı között. (2.§. 9.) Létezik még a rendelet szerint hivatásos forgalmazó is. (2.§ 10.) Követve e logikai gondolatot feltételezzük, hogy létezik annak ellenére, hogy a rendelet nem tesz említést egy nem hivatásos forgalmazó kategória is. 3
A rendelet 8.§. (1) bek., illetve (2) bek. b. pont kizárólag a hivatásos dísznövénytermesztıkre és a hivatásos forgalmazókra érvényes. Álláspontunk szerint, ez a megkülönböztetés a gazdálkodó cégek (természetes és jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli társaságok) diszkriminációját jelenti. Megjegyezzük, hogy a „hivatásos” kifejezés ellentétes a Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXL IV. törvény (GT-vel), mint magasabb rendő jogszabállyal. A GT 11.§.c. pontja kötelezıen elıírja, hogy a társaság a tevékenységi körét alapításkor köteles megjelölni. A Cégbíróság mind a jogi személyiség nélküli mind a jogi személyiséggel rendelkezı cégek bejegyzésére irányuló eljárásban vizsgálja, hogy a társaságok alapító okirata törvényszerően tartalmazzák-e a tevékenységi kör megjelölését. A gazdálkodó szervezetek által végezhetı tevékenységek között nem lelhetı fel „hivatásszerően”, vagy „nem hivatásszerően” végezhetı dísznövénytermesztés, vagy forgalmazási tevékenységi kategória. A rendelet értelmében az a gazdálkodó (természetes és jogi személyek vagy jogi személység nélküli társaság), aki nem foglalkozik „hivatásszerően” dísznövénytermesztéssel és forgalmazással, jogában áll szaporítóanyagot elıállítani, forgalmazni anélkül, hogy rá vonatkozna e rendelet elıírásai. Álláspontunk szerint, nem „hivatásszerően” is több ezer darab szaporítóanyagot lehet elıállítani és forgalomba hozni, piaci zavarokat okozni. Kérdésként merül fel, hogy egy gazdálkodó (természetes és jogi személy, vagy jogi személység nélküli társaság) hány éves tevékenységet kell felmutasson, illetve milyen feltételek mellett válik hivatásos dísznövénytermesztıvé vagy forgalmazóvá. Ugyanez a kérdéssorozat vetıdik fel a 8.§.(2). bek. b. pontban foglaltakra is. 3. A rendelet sok helyen alkalmazza a „tétel” kifejezést (2.§.19.) Ha egy faiskolás 3 hétig egy fajtát szaporít, az hány tételnek számít? Hogyan változik a tételszám, ha közben mást is szaporít, ha több helyrıl szerzi be az alapanyagot? 4. A rendelet 8.§.(1) bek. teljesen érthetetlen. „Az a belföldi székhellyel, vagy lakóhellyel rendelkezı forgalmazó, aki hivatásos dísznövénytermesztı vagy forgalmazó részére dísznövény szaporító anyagot állít elı, illetve hoz forgalomba, köteles tevékenysége nyilvántartásba vételét a Minısítı Intézetnél kérelmezni.”
4
E paragrafust értelmezve álláspontunk szerint, a termesztıt (elıállítót) függetlenül, hogy hivatásos vagy nem, nem kell nyilvántartásba venni. E paragrafus úgy látszik, kizárja és nem is számol azzal, hogy Magyarországon vannak termesztık, akik a dísznövényt saját maguk állítják elı, és nem vásárolják forgalmazótól. A fent hivatkozott paragrafus elsıdlegesen a forgalmazóról beszél, aki hivatásos dísznövénytermesztıket és forgalmazókat lát el szaporítóanyaggal. A mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy a dísznövény szaporító anyagot kizárólag külföldrıl szerzik, illetve hozzák az országba a forgalmazók, és ık értékesítik a dísznövénytermesztéssel foglalkozó természetes vagy jogi személyek részére. E paragrafus ellentétes a 117/2004 (VII) FVM rendelet 2.sz. melléklet 1.5.pontjával, továbbá az Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet gyakorlatával is, mivel külön regisztrálásra kötelezi a termelıt (elıállítót), mint dísznövény termesztıt és mint forgalmazót is. Ezzel az eljárással kétszeres regisztrációs díj beszedésére kényszeríti a dísznövénytermesztıt, aki egyben forgalmazó is. 5. Olvasatunkban úgy néz ki, hogy a rendelet nyomozó feladatokkal is felruházza, sıt kötelezi a dísznövénytermesztıket, illetve forgalmazókat. A rendelet bizonyos hatósági tevékenységet (pl. ellenırzés) átruház, kötelezıvé tesz a termelıknek, illetve forgalmazóknak anélkül, hogy a beszedett díjból részesednének. A rendelet 8.§.2.bek. pont szerint: ”Mentesül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség aló, aki b) kizárólag olyan személyek részére értékesít, akik nem foglalkoznak hivatásszerően dísznövénytermesztés szaporításával, illetve értékesítésével.” Kérdésként merül fel, hogyan illetve milyen módszerekkel lehet megállapítani, kideríteni, igazolni stb., hogy akinek értékesít, hivatásos vagy nem hivatásos dísznövénytermesztı vagy forgalmazó? Ez a megállapítás véletlenül nem az OMMI hatáskörébe tartozik? A termesztı vagy forgalmazó kell bizonyítsa, hogy akinek értékesít az „hivatásos dísznövénytermesztı vagy hivatásos forgalmazó”, vagy „nem hivatásos” és ez fogja eldönteni hogy köteles regisztráltatnia magát? 6. Sérelmezzük a rendelet 8.§(4) bek. c. illetve f. pontokban felsoroltakat. Egyes elemek e pontokban nemcsak a termesztı kizárólagos hatáskörébe ,másnak nem átadható, szerzıi jogokat is érintı kérdést vet fel, hanem a rendeletbıl nem derül ki, hogy az átadott „bizalmas információk”-hoz kik 5
férhetnek hozzá, hogyan tárolják, mikor kerül megsemmisítésre stb.… 7. A rendelet 8.§.(7.) bek. szerint, a forgalmazót és nem a termesztıt veszi fel a dísznövény szaporítóanyag forgalmazók nyilvántartásában, annak ellenére, hogy a rendelet bizonyos paragrafusaiba, pontjaiba úgy néz ki, hogy a termelı (elıállító) és forgalmazó egy kategóriának minısül. Megjegyezzük, a termelı forgalmazás céljából állít elı dísznövényt. 8. A rendelet 9.§.(2) bekezdése a forgalmazó nyilvántartásból való törlését szabályozza. Azért hivatkozunk e paragrafusra, mivel számunkra érthetetlen az OMMI eljárása (gyakorlata), mert ha egyszer egy forgalmazó 2004. évben regisztráltatta magát és 2005. január 14-ig a nyilvántartásból nem került törlésre, akkor az OMMI 2005. évben nem kérheti a forgalmazó újbóli bejelentkezését, vagy netalán ez az ismételt nyilvántartási díj beszedése miatt történik? 9. Álláspontunk szerint a 11.§.(4.)c. pontja, illetve a g. pontjai ellentétesek a GTvel. Sehol nem találtunk szabályozást arra vonatkozóan, hogy az a személyzet, aki a rendelet értelmében „ellenırzés elvégzésére” kell legyen kijelölve, milyen felkészültséggel, végzettséggel stb. kell hogy rendelkezzen? A rendelet szubjektív megítélési lehetıséget biztosít a hatóságnak, indokolatlan beavatkozás a vállalkozók tevékenységébe, ami elfogadhatatlan egy jogállamban, piacgazdaságban. Amennyiben a FVM szakképesítéshez akarja kötni e tevékenységek elvégzését, ellenırzését stb. akkor tessék törvényben, illetve rendeletben leszabályozni mint pl. gyógyszerészek, ügyvédek tevékenységét stb. Ezzel el lehet kerülni, hogy ne egy hatóság szubjektív megítélése alapján határozza meg vagy döntése el ki az alkalmas vagy ki nem e tevékenység ellátására. 10. A rendelet 12.§.(2) bek. ellentétes magasabb rendő jogszabályokkal, sok jogszabályt felül ír. Szőkíteni és korlátozni kell az OMMI beavatkozását a felek szerzıdéses kapcsolati rendszerében. Elfogadhatónak tartunk egy bejelentési kötelezettséget korlátok között, de azt, hogy a felek között létrejött szerzıdés teljes másolatát megküldeni az OMMI részére, ezt törvényellenesnek tartjuk.
6
II. A 117/.VIII.9.) FVM rendelettel kapcsolatos észrevételek: 1. A rendelet 2. sz. melléklete „Vegetatív szaporítóanyag minısítési, valamint ültetvényberuházás ellenırzési feladatok díjtételei” egyes pontjai az APEH adózási rendszeréhez kötıdik, vagyis egy adóformához, amit az OMMI az APEH helyett a dísznövény termesztıktıl és forgalmazóktól adó formájában szed be, anélkül hogy a minısítı intézet szakmai, érdemi munkát végezne. A 2. sz. melléklet 1.1.1. pontja második mondata szerint, „Azon lágyszárú dísznövény és zöldség szaporítóanyagok esetében, ahol a díjkivetés alapja a tárgy évet megelızı évben forgalmazott szaporítóanyag mennyisége, a forgalmazó köteles a nyilvántartásba vételkor, illetve folyó év január 15-ig írásban nyilatkozni az általa forgalomba hozott szaporítóanyagok mennyiségérıl.” E nyilatkozat alapján az OMMI a 2. sz. Melléklet 5.b) pont alapján díjat vet ki a tárgyévet megelızı évben forgalmazott szaporítóanyag mennyiség után. Kérdésként merül fel, hogy az OMMI hogyan tudja szemlézni (ellenırizni) a tárgy évet megelızı évben forgalmazott szaporítóanyag mennyiséget, ha abban az évben, amikor történik az ellenırzés, a forgalmazó már értékesítette vagy már nem forgalmazza. A válasz egyszerő , a forgalmazó minden év január 15-i bevallása alapján. Megjegyezzük, hogy a törvényalkotónak nem is volt szándékában, hogy egy ténylegesen elvégzett ellenırzési munka után számolják fel a díjat, hanem egyszerően felruházta az Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézetet, hogy az APEH helyett a dísznövény szaporítóanyag forgalmazótól a szaporítóanyag forgalma után díjat szedjen be. A fenti tényállás a rendelet szövegébıl is kiderül „…a díjkivetés alapja a tárgyévet megelızı évben forgalmazott szaporítóanyag mennyisége…” Álláspontunk szerint, a dísznövény szaporítóanyag után kivetett díj FORGALMI TÍPUSÚ adónak minısül. Az EU áfa-irányelve szerint, a tagállamok nem vethetnek ki áfán kívül forgalmi típusú adókat. Márpedig a forgalomba hozott szaporítóanyag mennyisége után fizetendı díj „forgalmi jellegő”. 2. Az OMMI alaptalanul – jogszabály ellenesen – kéri az ismételt bejelentkezést azoktól a forgalmazóktól, akik már egyszer, mint pl. 2004 évben bejelentkeztek (nyilvántartásba vettek ). Az OMMI tevékenysége, cselekedete azért is ellentétes az FVM rendeleteivel mert olyan nyomtatványok, adatok kitöltésére szólítja fel a forgalmazót, amit sem a törvény sem a rendeletek, de még a 117/2004. (VII.9.) FVM rendelet mellékleteiben sem lelhetı fel. Pl. hivatkozik a 117/2004. (VII.9.) FVM rendelet 2 sz. Melléklet 1.1 pontjának elıírására és megküldi a 2004 évi tevékenység jelentkezéshez a szükséges 7
leltár őrlapot valamint a 2005 évre szóló bejelentı lapot. Az őrlap kizárólag 62/2004 (IV.27,)FVM rendelet 8 § (3) pontjában szerepel amikor a forgalmazót nyilvántartásba veszik. 3. Álláspontunk szerint az OMMI tévesen értelmezi és alkalmazza a 117/2004. ( VII. 9.) FVM rendelet 2. sz. Melléklet 1.1.5 pontját. A 117/2004.(VII.9.) FVM rendelet 2. sz. Melléklete 1.1.5 pontja – dísznövény szaporítóanyagok termesztésének és forgalmazásának új engedély kérelme esetén – egy díjtételt állapít meg, és nem külön - külön díjat a dísznövény termesztıre és külön díjat a forgalmazóra. A 2003 évi LII. törvény 2.§ 27 pontja meghatározza a szaporítóanyag-elıállító fogalmát. A szaporítóanyag-elıállító az, aki elıállításra, feldolgozásra, forgalomba hozatalra jogosult. A jogszabály felépítésébıl és annak mellékletébıl kiindulva megállapítható, hogy a szaporítóanyag–termesztı és forgalmazó e rendeletben egy kategóriának minısül.
Budapest, 2005. július 8.
Tisztelettel: Cserepes Dísznövénytermesztık és a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete Képv.: Dr. Balogh Árpád ügyvéd
8
1 nap Somogy-Zala megye határán A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 2005. szeptember 10-ére Délzalai faiskolák meglátogatására invitálta tagjait. A látogatást leginkább az motiválta, hogy a tagok megismerkedjenek a Dráva mente mikroklímájával, adottságaival, az ott folyó faiskolai munkával. Út közben derült ki, hogy a terület már Somogy megyéhez tartozik, hisz Surd után Somogy megye tábla akadt utunkba. A rendezvényre kevesen jöttek el, hiszen ezen a napon tartották az Alföldi Faiskolai Napot, valamint a reggeli órákban a környéken jelentıs mennyiségő, többször nagy intenzitású esı is esett. Ennek ellenére az idıjárás kegyes volt a csapathoz, hisz a nap folyamán csak kisebb szemerkélés volt. A jelentıs faiskolai termesztéssel foglakozó İrtilosban és Zákányban 4 faiskolát látogattunk meg. A faiskolák Somogy-Zala megyei határon a Mura- Dráva összefolyásától 2-3 km-re fekszenek. Klímájuk és talajuk ideális a földlabdás örökzöldek elıállítására.
Musztács Kert Kft. A Kft tulajdonosa a Musztács házas8854 İrtilos, Rákóczi u. 53. pár, Musztács Imre és felesége, aki Tel.: 06/82-596-070 mőszaki mérnök. Fax.:06/93-536-209 A család több mint harminc éve fogMobil: 06/30-283-8040 lalkozik örökzöld termesztéssel. Email:
[email protected] Musztács István, Musztács Imre édesapja erdészként dolgozott a SEFAG- nál. Odahaza családjával fenyı és egyéb erdészeti csemete elıállítással foglalkozott. A szakmai alapok megszerzésére ez kiváló lehetıség volt, hiszen ahogy megjelent az egyéb örökzöldekre az igény, elıször dugványokkal, majd oltványokkal bıvítették a fajtaválasztékukat. Musztács Imre önállóan 1982-óta foglalkozik faiskolai termékek elıállításával. Elıször csak néhány ezer m2-en termelt majd lassan bıvítette a területét és a fajtaválasztékot is. 1988-ban faiskolája egy részét eladta a Sasad Mg Tsz-nek, mely megszőnésével 2000-ben kibıvítve visszavásárolták és létrehozták a Musztács Kert Kft-t. Jelenleg 50 ha-on gazdálkodik, ebbıl közel 20 ha-on díszfaiskola, 5 ha-on a Vírusmentes Központi Magtermı Törzsültetvény van, a többi területen hagyományos mezıgazdasági termelés folyik. A díszfaiskolában jelenleg 80 fajta örökzöldet és 20 fajta lombos fát termeszt, amelyeket elsısorban földlabdás áruként kíván értékesíteni. 9
A termelésben jelenleg 9 állandó alkalmazott dolgozik. A munkájukat segíti egy Poly-BOB B54-es hidastraktor, egy Pazzaglia FZ-80-as földlabdázógép, 3 traktor a szállításhoz és a földmőveléshez a hozzávaló eszközökkel együtt. Szállítást nagyobbrészt a saját MAN 12224-es 12,5 t gépjármővükkel oldja meg. Ha nagyon szorít a munka, akkor 8-15 fı bérmunkában besegít a terület karbantartásában. Géptárolójuk idén bıvül egy 216 m2-es épülettel, melyben irodát, öltözıt, hőtıkamrát a vírusmentes magok tárolására, kiszolgáló és rakodó teret alakítanak ki. A régi hasonló mérető épület felújításra kerül, mellette pedig egy fedett rész szolgál a teherautó tárolására. A beruházás AVOP pályázat alapján készül. Konténer telep kialakítása a következı évek tervei közé tartozik, sajnos az idén felállított 2 db 9x25 m-es alumínium fóliavázukat egy éjszaka leszerelték és elvitték. A szaporító anyag nagy részét a Bíró Díszkert KFT–tıl vásárolják, ık szaporítják le a saját fajtáikat is, kisebb rész egyéb helyrıl származik. Évente 30-50 ezer növényt telepítenek, ami fajtától függıen 3-5 év alatt lesz kész áru. Értékesítési csatornákat egyre bıvítik, exportra közvetlenül és közvetítık útján is szállítanak. Tölöskert Díszfaiskola Földlabdás örökzöld dísznövényeket, fe8852 Zákány, Petıfi u .23. nyıféléket és cserjéket termesztenek. Tel.: 30-9026-625 A korábban szántóföldi növénytermeszFax.: 82-496-039 tést folytató Deme Krisztina Mária, a faiskola tulajdonosa és egyben vezetıje, a faiskolai termesztést tizenöt éve családi vállalkozásként alapította. Kezdetben 2 ha területen, szakképzett kertészek tanácsai alapján kezdte meg a telepítést. A kertészet bıvítése érdekében folyamatosan vonták ki a növénytermesztésbıl a földterületeiket. Jelenleg több mint 20 ha területen mőködnek. A faiskolában a 8 állandó dolgozón kívül igény szerint alkalmi munkásokat is alkalmaznak. Családjából fia és menye szakképzett kertészként dolgoznak a faiskolában. Évrıl évre bıvülı fajta- és méret választékkal, kiváló minıséggel és az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó kiszolgálással állnak a vevıik rendelkezésére. A termesztésbe kerülı szaporítóanyagot több belföldi termelıtıl vásárolják, azonban a fajtaválaszték bıvítése céljából külföldrıl (Lengyelország, Hollandia, Belgium) is vásárolnak alapanyagot. A vállalkozásuk fı profilja a díszfaiskolai növénytermesztés, de az utóbbi 5 évben a megrendelık egyre gyakrabban igényelték a faiskolájuktól vásárolt növények szakszerő ültetését és gondozását, ezért szolgáltatásaik körét kerttervezéssel, parképítéssel és parkfenntartással bıvítették ki. A piaci igényekre reagálva 10
közel 30 tulajdonossal létrehoztak nagybani értékesítési szövetkezetet is. A jelenleg kialakult piaci helyzet megköveteli tılünk, hogy külön hangsúlyt fordítsanak a marketing tevékenységre, ezért szakmai üzletkötık bevonásával is ajánlják faiskolájuk készletét. Fontosnak tartja a térségükben található nagyobb faiskolák összefogását az értékesítés terén, mert meglátása szerint a külföldi piacra jutás csak így lehetséges. Elengedhetetlennek tartja, hogy a jövıben mind a hazai, mind a külföldi szakmai kiállításokon résztvegyenek. Kovács Faiskola Faiskoláját 1962 alapította a már 75 8852 Zákány, Tölöshegy 1 évét betöltött Kovács István, aki Tel: 30/646-06-06 akkor a Nagykanizsai Erdészeti és Fax: 82/735-340 Fafeldolgozó Gazdaságnál volt Email:
[email protected] erdész. Magcsemetéket állított elı, amit az ÁFÉSZ-en keresztül értékesítette a Tahi, az Alsótekeresi és a Szombathelyi faiskolák felé. 1974-ben kezdi el az örökzöldek nevelését, ami akkor még nem volt engedélyköteles tevékenység. Amikor 1979-ben a dísznövény termesztést engedély-kötelessé teszik, be kellett szüntetni a dísznövény termesztést, mivel nem kapott rá engedélyt. Újra vissza kellett térnie a magágyi csemete nevelésre, amihez viszont megkapta az engedélyt. 1984-tıl örökzöldek nevelésére díszfaiskolai engedélyt kap, dugvány eredető fenyıt, és fenyıoltványokat is szaporít, nevel. 1990-es évek elejétıl a fenyıit meg is iskolázza. Kárpótlásban visszakapott földeket és mellette tagi tulajdont is vásárolt a Dráva partján. 60 ha-ra növelte területét, aminek egy része erdı, egy része még nincs faiskolai termesztésbe vonva. 25 ha faiskolát mővel, ahol 7 ha-on 2 m feletti fenyıket, a többin kisebb mérető fenyıket, fákat nevel, valamint 0,5 ha-on konténeres termesztést is folytat. A faiskolában lányával és 13 munkatársával dolgozik. Szezonban még idıszaki munkásokat is alkalmaz.. A szükséges szaporítóanyagot nagyrészt maguk állítják elı. A téli idıszakban munkásaival együtt dugványokat vág, és lomblevelő növények kézben oltását végzik. Fajtaválasztéka nagyrészt 1-3-szor iskolázott fenyı, 8/10 körmérető lombos fa. Egy kevés cserjét (Hibiscus, Syringa oltványok, Ilex) is nevel Munkáját 2001-tıl egy Rath hidastraktor segíti, ezen túl FZ-100-assal termeli ki a nagyobb mérető növényeket, valamint 5 traktor áll a faiskola szolgálatában. Traktorjai idısek, mivel a faiskola nyeresége nem ad fedezetet a cserére, hiszen a jó minıségben megtermelt növények kisebb részére talál piacot, emiatt sokat kell selejtezni. Megítélése szerint az országban túltermelés van, emellett
11
jelentıs az import, emiatt a belföldi piac telített, a külföldi pedig nincs felderítve Alapító tagja az 1990-es évek közepén alakult Plant Divisor Szövetkezetnek. Most is elmondta sérelmét, hogy a faiskolákra nagyon sok értelmetlen, bürokratikus elıírás vonatkozik, amit súlyosbít, hogy drágítja a termelést, hisz még fizetni is kell érte. VITaE Faiskola Az elnevezés Pávlicz Teréz és Tóth Vil8854 İrtilos, Kossuth L. u. 29. mos „családi vállalkozását" takarja, Tel: 82/ 596 082 melyben férj-feleségként együtt dolgozFax:82 / 596 083, nak. Mobil: 20/430-9197 Saját gyümölcs-és díszfaiskolát elıször E-mail:
[email protected] 2 1994. tavaszán, csupán néhány száz m www.hortusvitae.hu en telepítettek. Mára már 13 ha területen gazdálkodnak. Gyümölcsfaiskolájukban jelenleg 90 - 100 gyümölcsfajtát szaporítanak. Díszfaiskolájukban elsısorban földlabdás örökzöld növények nevelésével foglalkoznak. Megközelítıleg 120-140 fajta található meg kertészetükben, melyeknek konténeres továbbnevelését az idei évtıl kezdték el. 50-60 fajta lomblevelő díszfából fajtánként csak kisebb tételek találhatók meg kertészetükben. A faiskola teljes területét tudják öntözni, a konténertelep kialakításán dolgoznak. Faiskolájuk „gyengén” gépesített, egy kiöregedett hidastraktor, egy ugyanilyen korú Zetor és néhány kisebb munkagép alkotja a gépparkjukat. Faiskolájukban 6-7 állandó alkalmazott dolgozik. A látogatás során nagyon sok, jó minıségő pikkelyes fenyıt láttunk, sıt a Kovács Faiskolában nagy mennyiségben voltak 3 m feletti Thujá-k és Juniperusok is. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a mindegyik faiskolában voltak olyan növények, amelyek már az elmúlt szezonban is gazdára találhattak volna. A látogatás beszélgetéssel fejezıdött be. A résztvevık értékelték a magyar piacot. Gondnak érzik növényeik iránt a kereslet csökkenését, amelynek okát az áruházláncokba beérkezı, esetenként gyengébb minıségő fenyıkben, valamint a lakosság fizetıképes keresletének csökkenésében látják. Nagyon nagy szükség lenne a termelık korrekt, etikusan mőködı összefogására, mert, a túlkínálat miatt a termelık ki vannak szolgáltatva a vevıknek. Sajnos az etikáról viszont mindenkinek más-más elképzelése van. Szükségesnek érzik a magyar piac védelmét a külföldi gyenge minıségő árutól, valamint új piac keresését növényeikre. Megfogalmazódtak a szaporítóanyag rendelet anomáliái, amelyek változtatásaira lenne szükség.
12
