Egyesülési szabadság A pártok jogi helyzete 1
Az egyesülési jog fogalma Az egyesülési jog alapján az egyéneknek joguk van önkéntesen, törekvéseik, érdekeik kinyilvánítása és védelme céljából különféle nonprofit egyesülési formákat, alakzatokat létrehozni, ahhoz csatlakozni, tevékenyégében részt venni. + önkéntesség >< köztestület (kényszertagság)
+ közös cél
+ nonprofit jelleg >< nyereségorientált formációk
+ autonómia >< köztestület (semlegesség, pluralizmus) 2
Az egyesülési jog funkciója Az egyesülési jog lehetővé teszi a társadalomban a különböző érdekek és értékek alapján való önszerveződést. Önszerveződés: „szervezeti erő” + „másokkal együtt” történő célelérés > a társadalmi-politikai akaratképzés A funkcionalitás szempontjából 3 csoport: + politikai jelleg (pártok – politikai akaratképzés) + érdekképviseleti (érdekvédelem, nyomásgyakorlás) + alapjogok gyakorlását biztosító (civil szervezetek – szabadidő, sport, kultúra, szórakozás stb. – lényege: magánjellegű)
Az egyesülési szabadság funkcionális értelemben garantálja a méltóság, a meggyőződés, a szólás, a lelkiismereti és a véleménynyilvánítási szabadságot is. 3
Az egyesülési jog jellege Mindenkit megillető, korlátozható emberi jog Első generációs alapjog Klasszikus polgári és politikai szabadságjog (csak egy részét lehet politikai alapjognak tekinteni, mivel nem csak politikai irányultságú egyesülési formák hozhatók létre bizonyos tekintetben és mértékben kommunikációs jogként is felfogható) Sajátos, kettős jellegű alapvető jog az egyesülési forma megválasztásának szabadsága
az egyesülési folyamatban való részvétel szabadsága
o kettős jellegéből fakadóan az egyesülési jog egyénileg és csoportosan is gyakorolható. Szerves része az egyesülési alakzat vagy forma 4 működésének szabadsága is.
4
Az egyesülési jog az alapjogok között Az egyesüléshez való jog összefügg: + az emberi méltósághoz való joggal (a személyiség szabad kibontakoztatásához való joggal, magánszféra tiszteletben tartásához való alapjoggal, az önmeghatározás eszközén túl az önkifejeződésnek is teret ad); + a véleménynyilvánítás szabadságával (a véleményszabadság eszköze) + a lelkiismereti- és vallásszabadsággal (speciális kapcsolat – vallási egyesülési jog, vallási tevékenységet végző szervezet) + a gyermeki jogokkal (alanyi kör), + a gyülekezési szabadsággal: a gyülekezés szabadsága nélkül az egyesüléshez való jog sem gyakorolható, ennek előfeltétele: gyülekezés – bizonyos rendszeresség – szerveződés – mozgalom – szervezet).
5
Az egyesülési jog tárgya Védett magatartás: az elhatározott közös cél valamilyen egyesülési alakzatban történő elérése. Az egyesülési jog tárgyát – általános értelemben – olyan magatartások képezik, amelyek adott cél elérésére rendelt egyesülési alakzat létrehozására, azaz alapítására, az abban való részvételre, a formációhoz való csatlakozásra, ill. az alakzat célorientált működésre irányulnak. 6
Egyesületalapítási rendszerek Szabad alapítás rendszere A bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel nem előfeltétele a magánjogi jogalanyiság megszerzésének (veszély: aránytalan utólagos közjogi korlátok) Normatív feltételek rendszere Ha a megalakulásra vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesíti, akkor az erre jogosult állami szerv a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg Engedélyezési (koncessziós) rendszer Az állami diszkréciótól függ az alapítás, célok támogatása – az egyesülési szabadsággal ellentétes [6/2001. (III. 14.) AB határozat] 7
Az egyesülési jog szabályozása - előzmények Nemzeti alkotmányok (19. sz., belga, holland) PPJNE, EJEE 1989. Alk. – egyesülési jog (korlát: politikai célú fegyveres szervezet nem), pártalapítás szabadsága, koalíciós szabadság 1989. évi II. tv. az egyesülési jogról (társadalmi szervezet) + régi Ptk. AB döntések a kamarai tagság és egyesülési jog összefüggéseivel (1994), a gyermekek egyesülési jogának gyakorlásával (1996), a nyilvántartásba vételi eljárás időtartamával (2001), a közfeladat-ellátással összefüggő állami akkreditációval (2008), ügyészi törvényességi felügyelettel (2011)8 kapcsolatban.
Az egyesülési jog szabályozása az Alaptörvényben VIII. cikk (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
9
A törvényi szabályozás 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.) A törvény - az egyesületet – az alapítvány és a civil társaság mellett – a civil szervezet fogalomkörbe sorolja, - szabályozza az egyesülési jog korlátait, az egyesületet és annak „különös formáit” (egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek), az egyesülési jog alapján létrehozott egyéb közösséget, a törvényességi ellenőrzést + [a civil szervezetek csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárását], a nyilvántartást, a gazdálkodást, [a könyvvezetést, a beszámolást, a közhasznúságot, az állami támogatást…] A Ptk. szabályozza az egyesület alapítását, működését, megszűnését 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról 10
Az egyesülési jog tartalma Az egyesülési jog gyakorlása keretében arra van mindenkinek joga, hogy másokkal szervezeteket, ill. közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen. Vö. Ectv. 3. § (1) bek. Szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Ectv. 3. § (4) bek. Olyan egyesületi formák létrehozására irányuló szabadság, amelynek legfőbb jellemzői a cél megválasztásának szabadsága, továbbá a célra rendelt közösség vagy szervezet alapításának szabadsága, a folyamat mindkét szakaszához való csatlakozás önkéntessége, valamint az önkéntes kilépés lehetősége, ill. a negatív egyesülési szabadság, valamint az egyesülés működésének a szabadsága.
Az egyesülési forma alapításának szabadsága és az ahhoz való csatlakozás önkéntessége egymástól független, nem feltételei egymásnak, de van közöttük kapcsolat.
11
Az egyesülési jog gyakorlásának formái Egyesület [Ectv. 4. § (1)-(2) bek.], ez jogi személy - sajátos alakzatai („különös formái”): szövetségek, pártok, szakszervezetek, külön tv hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületek Közösség [5. §]: egyesülési jog alapján jön létre, nem jogi személy, működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete. Sajátosság: vagy valamely más szervezethez kapcsolódva, ill. annak keretében fejtik ki tevékenységüket, vagy önállóan ugyan, de alkalmi jelleggel, ügyintéző és képviseleti szervek működése nélkül, alapszabály és nyilvántartott tagság nélkül, és működésük célja alkalmanként változó, eshetőleges. [Nem az egyesülési jog alapján jön létre: alapítvány, civil társaság; köztestület - 22/1994. (IV. 16.) AB határozat] 12
Biztosítékok és az állam intézményvédelmi kötelezettsége Az egyesülési jog az állam által elismert és biztosított, nem pedig adományozott alapvető jog: az állam kötelessége a túlzott beavatkozástól tartózkodni. Túlzott beavatkozásnak minősülne az alkotmányosan elfogadott és szükséges korlátozások átlépése. Az állam elsődleges feladata olyan jogi szabályozás megalkotása, ami a legjobban biztosítja mind a szervezett, mind közösségi jellegű egyesülési alakzatok alakulásának, célmeghatározásának, ill. az ahhoz való csatlakozásnak, valamint a működésnek a szabadságát. Az egyesülési jog gyakorlásához az állam védelmet is nyújt az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő jogtalan akadályozással szemben. Az egyesülési jog nemcsak az állam meghatározott mértékű tartózkodását követeli meg, hanem ennek az alapjognak, ill. mások más alapjogainak biztosítására vonatkozó pozitív kötelezettségét (intézményi garanciákat). 13
Az egyesülési jog korlátai Általános korlát: - gyakorlása nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, ill. kizárólagos birtoklására (Alaptv. C) cikk (2) bek.) - nem valósíthat meg bűncselekményt és annak elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével (Ectv. 3. § (3) bek.) - fegyveres szervezet nem hozható létre, állami szerv át nem ruházható feladata nem látható el (Ectv. 3. § (5) bek.) Speciális korlátozás: - Különleges jogrend idején felfüggeszthető vagy korlátozható - A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját külön törvény határozza meg - A jogalkotó vagy a bíróság ennek az alapjognak a gyakorlását a gyermekek tekintetében korlátozhatja, 21/1996. (V. 17.) AB határozat 14
Egyesület alapítása (Ptk.) Legalább 10 alapító tag > természetes személy (de a gyermekek részvételét a jogalkotó v. a bíróság korlátozhatja), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja és magyarországi székhelyet biztosít. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület a) alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek. 15
15
Nyilvántartás A nyilvántartásba vételt a törvényszék végzi (elektronikus is lehet, külön tv szerinti eljárásban) – ez konstitutív hatályú, indokolatlanul nem húzódhat el, AB meghatározta a nyilvántartásba vételi eljárás időtartamával kapcsolatos követelményeket [6/2001. (III. 14.) AB határozat] Országosan egységes, elektronikus, ingyenesen hozzáférhető, közhiteles nyilvántartás Civil információs portál (társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter feladatköre). 16
Működés, tagok jogai és kötelezettségei (Ptk.) Legfőbb szerv: Tagok összessége/választott testület Legalább évente ülésezik Többségi döntések Alapszabály, költségvetés Ügyintéző/képviseleti szervek megválasztása, éves beszámolójának elfogadása Megszűnés, összeolvadás Demokratikusnak kell-e lennie? Tagok: Részvétel Választhat és választható az egyesület szerveibe Alapszabályi kötelezettségek Fellépési jog az alapszabályt sértő határozat ellen Tagfelvétel és tagkizárás szabadsága? 17
17
A civil szervezet gazdálkodása A létesítő okiratban meghatározott cél elérése érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, de elsődlegesen gazdasági célból nem alapítható. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Emellett bevétel származhat költségvetési támogatásból, pályázatból [NEA], EU-tól, más államtól, NK szervezettől, SZJA meghatározott részéből, közszolgálati szerződés ellenértékeként, befektetésből, ill. gazdasági-vállalkozási tevékenységéből. Tartozásaiért csak saját vagyonával felel – a tagok a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, a tagdíjat kötelesek megfizetni. Külön – szigorúbb – szabályok a közhasznú civil szervezetekre. 18
A civil szervezetek ellenőrzése, állami beavatkozás Az ügyészség ellenőrzi, hogy a belső szabályzatok, működés, határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak. Ha a törvényes működés másképp nem állítható helyre, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság: + megsemmisítheti a civil szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; + összehívhatja a civil szervezet legfelsőbb szervét; + határidő tűzésével felhívja a legfőbb szervet a törvényes működés helyreállítására; + megszünteti a szervezetet, ha a törvényes működés nem állítható helyre, vagy az erre megadott határidő lejárt; + feloszlatja az egyesületet, ha annak működése alaptv.- vagy törvényellenes, vagy ha bcs.-t és erre való felhívást valósít meg, vagy ha mások jogainak és szabadságának sérelmével jár; + megállapítja az egyesület megszűnését, ha (1) határozott idő eltelt, feltétel bekövetkezett, cél megvalósult; (2) tagjainak száma 6 hónapon keresztül az alapításhoz megkívánt létszám alatt van. 19
Feloszlatás – bírói gyakorlat Az egyesület feloszlatásának van helye, ha a tevékenysége adott személyi körnek közösségi szinten is érzékelhető és értékelendő biztonsághoz, szabadsághoz való jogát sérti, fajgyűlöletről tesz tanúságot, és ennek következtében sérül a közrend és a köznyugalom is. A feloszlatás hatálya kiterjed arra a közösségre is, amelyik az egyesületen, mint anyaszervezeten belül tevékenykedik. BH2010. 126. és EBH2009. 2053. (Magyar Gárda ügy)
20
A politikai pártok Magyarországon Alaptörvény VIII. cikk (3) bek. 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) Ectv.
21
A pártok funkciója, tevékenységük korlátai Alaptv. szerinti funkció [VIII. cikk (3) bek. 2. mondat]: „közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában” Pártalapítás és párttevékenység szabad [VIII. cikk (3) bek. 1. mondat] Korlátok Nem törekedhetnek a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, kizárólagos birtoklására [Alaptv. C) cikk (2)] Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak [Alaptv. VIII. cikk (3) bek. 3. mondat] Egyesülési jog korlátai (Ectv. alapján) Fegyveres testületek, rendvédelmi szervek hivatalos állományú tagjai nem lehetnek párt tagjai - Rekvényi kontra Magyarország ügy 22
Pártok alapítása, működése, megszűnése – Ptv. Formális pártdefiníció (egyesület, nyilvántartott tagság, Ptv. Hatálya) Alapítás (tagok csak természetes személyek; alapító és tisztségviselő: OGY-i vagy helyi választójog) Korlát: nem tevékenykedhetnek munkahelyen, tanintézetben Szervezet (keretjellegű szabályok, szabadon alakítható) Párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány Működés kontrollja (ügyészség – csak a Ptv. szerint, bíróság) Megszűnés Összeolvadás, beolvadás, különválás (csak párt lehet a jogutód); feloszlás Bíróság feloszlatja / megszünteti / megszűnését megállapítja az ügyész indítványára a) tevékenységével felhagy, b) két egymást követő ált. OGY-választáson nem állít jelöltet (de ekkor egyesületként tovább működhet) 23
A pártok vagyona, gazdálkodása Vagyon (tagdíj, költségvetési támogatás, ingatlan, adomány, hagyaték, gazdálkodó tevékenység, vállalkozás) Tiltott adomány (pl. névtelen, más államtól származó, külföldről származó) Költségvetési támogatás: 25% - 75% - 1% Pártalapítványok támogatása (ha a párt kv-támogatásra jogosult, alapítványa az OGY-választáson a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában kap támogatást)
Gazdálkodó tevékenység (társasági adómentes) Befektetés: értékpapír (kivéve részvény) Éves gazdasági beszámoló Ellenőrzés: ÁSZ – csak törvényességi szempontból (törvénysértés esetén felhívás – ennek eredménytelensége esetén az ügyészséghez fordul) 24
Köszönöm a figyelmet!
25
