KT – 94/16
BUDAÖRS, Budapesti út – BUDAPEST, Budaörsi út – Felsőhatár utca – Alsóhatár utca kereszteződésben körforgalmú csomópont építéshez kapcsolódó szennyvízcsatorna kiváltás Egyesített engedélyezési és kiviteli terv
MŰSZAKI LEÍRÁS
Megbízó: Budaörsi Polgármesteri Hivatal, 2040 Budaörs, Szabadság út 134. Tervező:
Pest-Terv Kft. 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 68.
Budapest, 2017. február hó.
Grőb János tervező VZ-TEL/01-13905
Bogár Szabó László tervellenőr VZ-TEL/13-1513
1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 68. telefon: (1) 453-08-95 fax: (1) 453-08-94 E-mail:
[email protected]
KT – 94/16
1. Bevezetés, előzmények: Az építtető Budaörsi Polgármesteri Hivatal a Budaörs, Budapesti út – Budapest, Budaörsi út – Felsőhatár utca – Alsóhatár utca kereszteződésben körforgalmú csomópont építését tervezi. Jelenleg a Budaörs és Budapest határánál az 1-es sz. főútba eltérő pontban csatlakoznak a merőleges utcák, jelzőlámpa nélküli csomópontban. A tervezett körforgalom a csomópontba becsatlakozó utak forgalmának biztonságos átvezetését szolgálja majd. Az úttervezés során a Közlekedés Kft által a kapcsolódó szakági közművek (csapadékcsatorna, közvilágítás) és a kiváltandó közművek (víz, elektromos, távközlés) is megtervezésre kerültek. Az Önkormányzat megbízásából a feladatunk, az új szennyvízcsatorna engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, engedélyeztetése. A tervezési alaptérképet helyszíni felmérés valamint az Önkormányzattól és út generáltervezőtől kapott és a közműszolgáltatóktól beszerzett adatok alapján készítettük el. Tekintettel a nyilvántartások hiányosságaira az adatokért szavatosságot vállalni nem lehet, a meglévő közműveket az illetékes közművállalat vonatkozó nyilatkozata szerint ábrázoltuk tervünkön. A helyszínrajzon jelölt, meglévő keresztező közművek (elektromos, és telefonkábel, gázvezeték, vízvezeték, egyéb...) pontos nyomvonalát a kivitelezés megkezdése előtt kutatóárkokkal, kizárólag kézi földmunkával és az illetékes üzemeltető cég, tulajdonos képviselőjének jelenlétében szabad feltárni és az eredeti állapotba visszaállítani. A kiviteli tervhez ideiglenes forgalomtechnikai állapotterv nem készül, mert az útépítéssel egyszerre történik a megvalósítása.
2. Meglévő állapot: A tervezési terület környezetében az alábbi közművek üzemelnek. Felsőhatár utca – Budapesti út között Megnevezés Méret, anyagminőség Vízvezeték DN 150 ac Szennyvízcsatorna DN 200 /csőanyag nem ismert/; járda és zöldterület alatt Elektromos vezetékek 1 kV elektromos vezeték földkábel közvilágítás földkábel Távközlési vezetékek (Magyar Telekom Nyrt.) TV-vezeték
járdában földkábel, légvezeték légvezeték
Budapesti út – Alsóhatár utca között Megnevezés
Méret, anyagminőség
Vízvezeték Szennyvízcsatorna Elektromos vezetékek 1 kV elektromos vezeték 10 kV elektromos vezeték
DN 150 ac DN 300 KG-PVC; út alatt földkábel, légvezeték földkábel 2. oldal
KT – 94/16
közvilágítás Távközlési vezetékek (Magyar Telekom Nyrt.) TV-vezeték
földkábel
járdában földkábel, légvezeték légvezeték
A Budapesti út 129 hsz.-ú ingatlan előtt csapadékcsatorna található. A meglévő állapotot és a meglévő közművek elhelyezkedését a mellékelt SZ1.sz. M 1:250 méretarányú helyszínrajz mutatja. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a meglévő közművek adatait a Közmű Szolgáltatók szakági tervtárából szereztük be, így azok helyességéért Tervező semmilyen felelősséget nem vállal. A mellékelt helyszínrajzon szereplő meglévő közművek adatai tájékoztató jellegűek. Fentiekre való tekintettel a kivitelezés megkezdése előtt a keresztező közművek pontos helyét, méretét kutatóárkok létesítésével fel kell tárni. A feltárás eredményének ismeretében a terv esetleges módosítását el kell végezni!
3. Tervezett állapot A tervezett körforgalmi csomópont kialakítása során a meglévő DN 200 és DN 300 KG-PVC szennyvíz csatorna kiváltásra kerül. Ezen kívül a vízvezeték, elektromos földkábelek és távközlési földkábelek kiváltásra kerülnek, valamint csapadékcsatorna létesül. Ezeket a beavatkozásokat a társszakági cégek készítették el, ezért a részletes leírását nem tartalmazza a fejezet. Az új szennyvízcsatorna a Felsőhatár utca – Budapesti út között egy szakaszon a tervezett út tengelyébe esik, majd a kereszteződés előtt illetve a kereszteződésben a zöldterületben illetve a járdában található. A kiváltás során a Budapesti út 131. előtti szennyvízcsatorna szakasz is kiváltásra kerül, mert a kereszteződésben található akna áthelyezésre. Ezen a szakaszon épülő új szennyvízcsatorna a Felsőhatár utcai – Alsóhatár utcai tervezett szennyvízcsatorna „SZ-3” jelű aknájába köt be. Ez az egy bukóakna, mivel a beérkező (151,60 m Bf.), a becsatlakozó (151,30 m Bf.) és a kiinduló szint (150,85 m Bf.) nem egy szinten van. Az új szennyvízcsatorna DN 200 mm átmérőjű, PVC-U anyagú és SN8 típusú csőből épül ki. A tervezett szennyvízcsatorna aknák előregyártott elemekből épülnek. Az aknakamra és a magasítógyűrűk belső átmérője 100 cm, míg az akna fedlap 60 cm átmérőjű öntöttvas anyagú, D400-as terhelésű. A tervezett állapot helyszínrajzi elrendezését a mellékelt SZ-1.sz. M 1:250 méretarányú helyszínrajz, míg a magassági elhelyezkedését a mellékelt SZ-4 .sz. M 1:100 méretarányú keresztszelvények mutatják.
3. oldal
KT – 94/16
Tervezett szennyvízcsatorna hidraulikai adatai: - gerincvezeték átmérője: DN 200 - anyaga: KG-PVC SN8 - hossza: 150 fm - lejtése: 20 – 46 ‰ A tervezett szennyvízcsatornán, előregyártott beton elemekből készülő tisztítóaknák száma: 6 db A meglevő befogadó akna is átépítésre kerül, a két ág indító aknája viszont nem kerül átépítésre, csak a kicsatlakozó új vezeték faláttörésénél kell vízzáró helyreállítást elvégezni. A csatornán összesen 2 db házi bekötés készül. - átmérőjük: DN 150 - anyaguk: KG-PVC SN8 - teljes hosszuk: 14 fm Tervezett vízvezeték által érintett területek: Érintett terület: Budaörs, Budapesti út Budaörs, Felsőhatár utca Budapest, Felsőhatár utca Budapest, Budaörsi út Budaörs, alsóhatár utca
Helyrajzi száma: 109/3 3018/2 1288 1287/1 1283/1
Tulajdonosa: Magyar Állam Budaörsi Önkormányzat Bp. XI. ker. Önkormányzat Bp. Fővárosi Önkormányzat Bp. XI. ker. Önkormányzat
A városi szennyvízcsatorna hálózat mértékadó szennyvízterhelése a vezetéképítést követően csak az eddig csatornázatlan Felsőhatár utca 2. és 4. sz. ingatlanokonn keletkező 6 m3/nap mennyiséggel növekszik.
4. Kivitelezés: A tervezett vezetékek nyomvonalán kutatóárkok létesítendők a kivitelezés megkezdésekor a nyomvonal feltárása előtt. A munkaárok szélessége 1,00 m DN150-es és 1,10 m DN200-as vezetéknél. A dúcolás függőleges pallózású, zártsorú. A csatorna feletti min. takarás 80 cm legyen. A vezeték alá 120-os beágyazási szög figyelembevételével 20 cm vastag homokágyazatot, felette 50 cm homok feltöltést, valamint az 50 cm-en túli részre helyi anyagot kell felhasználni a műszaki ellenőr döntése alapján. A kivitelezési munkálatok után a növényzetet eredeti állapotában kell visszaállítani. Vezetéképítési sorrend: munkaterület körülhatárolása ideiglenes forgalmi rend kialakítás burkolatbontás, földmunka vezeték-, és műtárgyépítés vízzárósági próba nyíltárkos geodéziai bemérés 4. oldal
KT – 94/16
földvisszatöltés, tömörítés, burkolat helyreállítása rákötés a hálózatra eredeti forgalmi állapot visszaállítása A tervezett vízvezeték nyomvonala útburkolatot érint. A burkolatokat az út üzemeltetője, kezelője vagy tulajdonosa által előírt módon kell helyreállítani. A munkaárkot körül kell keríteni, éjszaka, vagy ha a látási viszonyok olyanok a kivilágításukról gondoskodni kell. A hálózatba csak a TÖRSVÍZ által jóváhagyott anyagok építhetők be. Az elkészült vízvezetéken üzembehelyezés előtt vízzárósági próbát kell elvégezni az üzemeltető előírásai alapján és jelenlétében. Vízzárósági vizsgálat: A lefektetett csővezetékek vízzárósági vizsgálata nyitott munkaárok mellett az MSZ 10-311-86 előírása alapján történjen. A belső víznyomással végzett vizsgálathoz a csatornát szivárgásmentesen kell lezárni, majd vízzel feltöltve 2 órán át 0,2 MPa nyomás alatt tartani. Ezt követően 15 perc alatt a ténylegesen elfolyó vízmennyiséget mérni kell, melynek mennyiségét az alábbiak szerint számítjuk ki. v = a d l + 1,3 n v = a számított szivárgó vízmennyisége (l) a = a csatorna anyagától függő állandó d = a csatorna belső ármérője (cm) l = a vizsgált csatorna hossza (m) n = a vizsgált szakasz aknáinak darabszáma A sikeres vízzárósági vizsgálatot követheti az ágyazati réteg visszatöltése (ld. munkaárok mintakeresztszelvények). A közművek közterületen való egymástól való távolságát az MSZ 74 87-2/82 sz. előírás szabályozza. Alkalmazott aknák: Az aknák előregyártott beton elemekből épülnek, S54 cement anyaggal, vízzáróan összerakva, belül vízzáró kikenéssel. Az egyenletes fektetés érdekében az akna fenékelem alá 10-15 cm tömörített kavicságyazatot kell készíteni. A felmenő falszerkezet függőleges helyzetének biztosítása érdekében az alapozási sík tűrése ± 5 mm lehet! Az aknák belső átmérője Ø 1000 mm. A fenékelemek beépített csatlakozó idommal készülnek. Az egyedi becsatlakozások (bukóakna) kialakítása esetében az aknagyűrű elemen kell a csővezeték csatlakozását vízzáróan kialakítani. Az akna fenékelemre a további elemek csaphornyos illesztéssel csatlakoznak. A tömítő anyag vízzáró cementhabarcs. Ebben az esetben a betonelemeket illesztés előtt nedvesíteni kell. A cementhabarcs HVZ110-es. Bukóaknák esetében az aknák fenékkiképzését helyszíni betonozással, vagy kiskockakő alkalmazásával, legyezőszerűen kell kialakítani. Bukóakna alkalmazása 75 cm-es bukásig lehetséges, e felett a bukást ejtőcsővel kell megoldani. A tervezés során ejtőcső alkalmazása nem vált szükségessé.
5. oldal
KT – 94/16
Az aknákban acélhágcsókat kell elhelyezni Ø 22-24 köracélból. A fokokat egyenletes távolágban, 35 cm-es kiosztással kell elhelyezni, amennyiben az előre gyártott betonelemek illesztéseibe nem ütközik. Fedlapok: A pántos, öntöttvas aknafedlapok szintbehelyezését előregyártott szintbehelyező elemekkel kell elvégezni. Az akna és fedlap teljes szerkezetének egyenszilárságú rendszert kell alkotnia az adott útszakasz terhelési osztályának megfelelő teherbírással, mely jelen esetben D400-as. A felbetonozással történő szintbehelyezés nem megengedett, kivéve a nagy lejtésű útszakaszokon készülő monolit fedlapbefoglaló szerkezeteket. A szűkítő peremét megvésni nem lehet. Szilárd burkolat és fedlap szintkülönbsége közterületen építés közben a pályaszinthez képest max. +10 mm/-0 mm, új út és csatorna esetében + 5 mm/-0 mm lehet. Burkolat helyreállítás: A tervezett csatorna nyomvonala útburkolatot érint. A burkolatokat eredeti állapotban kell helyreállítani, amennyiben a jóváhagyás során az út kezelője vagy tulajdonosa mást nem ír elő. Tervezett burkolat helyreállítások l.: minta keresztszelvény (változhat a közútkezelői illetve tulajdonosi hozzájárulás alapján) aszfalt burkolat (úttest): térkő burkolat (járda): - 20 cm homokos kavicságyazat - 20 cm homokos kavicságyazat - 15 cm CKT alap - 15 cm C10-32 /FN betonalap 6 cm AC 11 kopóréteg (F) - 3 cm homokágyazat - 6 cm térkő burkolat A 34/2008. (VII.15.) Főv. Korm. rendelet szerint a burkolat helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezi. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. A közút Üzemeltetője tömörségi ellenőrző mérést végezhet.
5. Környezetvédelem: A megvalósításával kapcsolatban a következő veszélyes hulladékok keletkezhetnek: elhasznált felitató rongy szennyezett textília olajjal szennyezett föld fáradt olaj szennyezett üzemanyag elhasznált hidraulika olaj bontott aszfaltburkolat Veszélyes hulladék kizárólag a gépi munkavégzés során keletkezhet. Meg kell akadályozni, hogy veszélyes hulladék talajba, vízbe, levegőbe jutva szennyezze a környezetet. Kapcsolódó rendeletek: 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék
6. oldal
KT – 94/16
kezelésének részletes szabályairól valamint a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. A földmunkákat a környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A gépek olajfolyását meg kell akadályozni. Üzemanyag feltöltéskor csepegtető tálca alkalmazandó. Felszívató anyagokat kell készenlétbe helyezni. A burkolatbontásból származó aszfalt-törmeléket kijelölt lerakóhelyre kell szállítani. A munka során keletkeznek nem veszélyes hulladékok is. Gyűjtéséről, elszállításáról rendszeres időközökben gondoskodni kell. Nem veszélyes hulladék keletkezik a munkát végzők szilárd és folyékony hulladékaiból. A munkagépek, szállítóeszközök által keltett zaj időszakos jellegű, nem folyamatos. Feltételezve korszerű gépek alkalmazását a zajkibocsátás értéke a nappali időszakban végzett munkára megengedett 60 dBA értéket nem fogja meghaladni. A Vállalkozónak a munkálatait úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse, az alkalmazott gépei, berendezései és technológiái környezet kímélők legyenek. A Vállalkozón köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítással érint. A keletkezett szennyezés nem lépheti túl a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket. A Vállalkozónak eredményes módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető utakon a sár- vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a létesítmény megvalósításával összefüggésben használt járművei, vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania minden az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat, szennyeződést. Külön óvintézkedést kell foganatosítani a köz védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyeződés megelőzésére. A Vállalkozó köteles a zaj- és rezgésártalmaktól az építés, felvonulás és szállítás által érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A keletkezett zaj és rezgés mértéke a magyar jogszabályokban (28/2011. (IX.6.) BM. rendelet) előírt határértékeit nem haladhatja meg. Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területekről a felszíni vízelvezetést meg kell oldani.
6. Biztonsági és egészségvédelmi fejezet: A csatornázás tervezett módját a befogadó adottságai, domborzati viszonyai, településfejlesztési és beépítési szempontok, valamint a műszaki és gazdaságossági számítások határozták meg. - A csatornahálózatot úgy kell megvalósítani és üzemeltetni, hogy a szennyvíz a rothadási állapot elérése előtt a tisztító berendezéshez jusson. A vezeték szellőzéséről gondoskodni kell (Hosszabb távvezetékeknél kompresszoros vezeték leürítés vagy vegyszeres szennyvízkezelés alkalmazása szükséges.) - A csatornát, a vezetéket és műtárgyaikat úgy kell kialakítani, hogy bennünk pangó víz vagy iszap lerakódás ne keletkezzék. - Ha a zárt csatorna öntisztulása nem biztosított, akkor a csatornát rendszeresen tisztítani kell. - A zárt csatorna szelvény- és irányváltozásainál, továbbá az üzemeltető által előírt távolságokban ellenőrző és tisztítóaknák (tisztítószemek) épülnek. - A tisztítóaknák (tisztítószemek) közötti zárt gravitációs csatornaszakasz egyenletes lejtésű, nem mászható szelvény esetében egyenes vonalvezetésű és változatlan szelvényű legyen. 7. oldal
KT – 94/16
- Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornát védeni kell a talajból beszivárgó víztől. A szennyvíz kiszivárgását a csatornából meg kell akadályozni. - Csapadékvizet elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. - Szennyvízcsatornába csak a vonatkozó jogszabályban előírt minőségű szennyvizet – szükség esetén előtisztítva – bevezetni. - A csatorna karbantartási, javítási vagy átépítési munkái alatt a szennyvíz továbbvezetéséről gondoskodni kell. ÁLTALÁNOS, AZ ÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások: Az építőipari kivitelezési munkák szervezésére és irányítására az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében, a munkavédelmi előírások megvalósításáért is felelős személyt a munkáltató, illetve az általa megbízott építésvezető jelöli ki. Az építési munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy - az építési munka sajátosságának - a változó építési körülményeknek és állapotnak - az időjárási követelményeknek - a mindenkori szakmai tevékenységnek megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei. A munkálatok irányítását és ellenőrzését csak olyan vezető láthatja el, aki a munkavégzésnek megfelelő munkavédelmi vizsgát tett, az előírt rendeleteketszabályokat ismeri, betartja és betartatja. A munka kivitelezésénél minden dolgozónak rendelkeznie kell az előírt munkavédelmi oktatással és vizsgával, tesztlapos beszámolással. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik dolgozót mefg kell bízni a munka irányításával és ezt írásban a többiek tudomására kell hozni. Termelőeszközt, védőeszközt, védőruházatot a szabályokban előírt mennyiségben és minőségben kell biztosítani, hogy a dolgozó munkáját biztonságosan, egészségi ártalom nélkül végezhesse, illetőleg másokat ne veszélyeztessen. A munkák elvégzésére kiadott megbízásoknak tartalmazniuk kell a biztonságos munkavégzés irányításával, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat is. A munkaterületet kerítéssel, korláttal körül kell határolni, az építés idejére veszélyes területnek kell nyilvánítani és idegenek belépését MSZ 17066 szerinti táblákkal is meg kell akadályozni. - Építményt és részeit, segédszerkezeteket, állványokat, feljárókat, munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell méretezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, lehorgonyozni, kialakítani, hogy a fellépő terhelés elviselésére illetve átadására alkalmas legyen. - Építményt és részeit csak annak megszilárdulása a szükséges kötések kialakulása és ezekről történt meggyőződés után szabad megterhelni, munkahely céljára, vagy segédszerkezet elhelyezésére felhasználni. - Építési munkagödrök, árkok falait – a talajállékonyságot figyelembe véve úgy kell kitámasztani, rézsűzni vagy más megoldással biztosítani, hogy az építkezés valamennyi szakaszában biztosan megőrizze állékonyságát. 8. oldal
KT – 94/16
- Segédszerkezetek állványok továbbá munkagödrök és árkok állékonyságát és teherbíró képességét rendszeresen ellenőrizni kell. - Építési kivitelezési munkahelyen csak olyan személy tartózkodhat, illetve végezhet munkát, aki alkohol, vagy a munkavégzési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll. - Valamennyi építéskivitelezési munkát úgy kell megszervezni, hogy a munkavállalóra, illetve a környezetben tartózkodókra a veszélyforrások hatásukat ne tudják kifejteni. IRÁNYÍTÁS - Építési kivitelezési munkát csak jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező és intézkedési joggal felruházott, a munkavédelmi előírások megvalósításáért is felelős személy irányítása mellett szabad végezni. Az irányító személyt a munkáltató, illetve az általa megbízott építésvezető jelöli ki. A kijelölés hiányában a munkáltató személyesen köteles a szükséges az egészséges és biztonságos munkavégzést érintő – irányítási, intézkedési feladatokat megvalósítani. - A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély ártalom illetve munkabaleset ne érje. - Az irányító személyt fel kell készíteni arra, hogy az irányítási feladatok ellátásához szükséges munkavédelmi előírásokat megismerje és ezeket megfelelően alkalmazni tudja. - Az irányító személy köteles a - munkavégzés ideje alatt - a munkahelyen tartózkodni. Amennyiben munkahelyét elhagyja kijelöli azt a személyt aki a távollétében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, valamint a kijelölést többiek tudomására hozza. - Ha különböző munkáltatók egyidejűleg végeznek munkát, akkor minden munkáltató külön-külön bízza meg az irányító személyt. Együttműködésüket jogszabályban rögzítettek szerint kell megvalósítani. - Az irányító személy köteles ellenőrizni, hogy az építési munka végzése során valamennyi leesés elleni védelem elhatárolás megfelelő állapotban legyen, állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag ne változtassák meg a szükséges egyéni védőeszközöket az érintett személyek viseljék és alkalmazzák. Amennyiben a munkát valamilyen okból meg kell szakítani, vagy a munkaidő lejárt, az irányító személy gondoskodni köteles arról, hogy a munkavégzéssel összefüggő ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezések helyreállításra kerüljenek, vagy pedig azonos értékű más védőintézkedés megvalósuljon. - Az irányító kötelessége a szükséges intézkedések megtétele a munkavállalókat fenyegető veszély és/vagy ártalom megszüntetésére, ha ez nem lehetséges, a munkavégzés leállítása és a veszély körzetéből az érintett személyek eltávolítása. - Az irányító személy gondoskodik arról, hogy az építkezés területe úgy körül legyen kerítve, illetve határolva, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. Illetéktelen személy bejutása esetén annak eltávolítására azonnal intézkednie kell. - Ha bármely munkavállaló az építési munkahelyen megállapítja, hogy a használt munkaeszköz, berendezés vagy segédszerkezet, - az alkalmazott technológia, vagy – a felhasznált anyag veszélyforrást jelent, köteles ezt azonnal jelenteni, a munka irányítójának és intézkedését kérni. A MUNKAVÁLLALÓ ALKALMASSÁGA 9. oldal
KT – 94/16
- Építéskivitelezési munkahelyen csak azokat a személyeket szabad foglalkoztatni, akik az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasak a munkavégzésre. - Egyedül munkát csak olyan személy végezhet, akit erre felkészítettek, és alkalmasságáról a munkáltató meggyőződött. - Járművet, munkagépet vagy egyéb segédeszközt csak az a személy vezethet, illetve kezelhet, aki megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek. MUNKAHELYEK ÉS KÖZLEKEDÉSI UTAK - Építési munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy o az építési munka sajátosságainak o a változó építési körülményeknek és állapotnak o az időjárási követelményeknek o a mindenkori szakmai tevékenységnek megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei - A munkahelyekhez vezető utakat és a járműforgalom számára megnyitott közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő teherbírásúak a rajtuk lebonyolódó közlekedési és szállítási feladatok szempontjából elegendő szélességűek, lyukaktól, gödröktől mentesek legyenek és feleljenek meg a külön jogszabályokban meghatározott egyéb követelményeknek - A munkavégzés helyszínének megközelítése – amennyiben ez csak szintkülömbség áthidalásával biztosítható a biztonságos közlekedés követelményeit kielégítő megoldással lehetséges. - A munkahelyek és közlekedési utaknak a szeméttől, törmeléktől és építési anyagmaradéktól mentesnek kell lenni. - A munkahelyeket a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól védettek legyenek. - Anyagot a munkahelyen csak olyan mennyiségben szabad tárolni, hogy az a munkát ne zavarja, tegye lehetővé a biztonságos közlekedést és a segédszerkezet állóképességét ne veszélyeztesse. - Valamennyi építési munkahelynél biztosítani kell a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges mozgásteret. - Ha a természetes megvilágítás nem kielégítő, továbbá sötétedés után a munkahelyeket és a közlekedési utakat meg kell világítani. - Azokon a munkahelyeken, ahol nincs természetes világítás, biztonsági világítást kell kialakítani. E világítás olyan legyen, hogy a munkavállalók a kijelölt menekülési utak használatával a munkahelyet biztonságosan el tudják hagyni. LEESÉS ELLENI VÉDELEM - Földmunkák végzésekor: o Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 mtmeghaladó mélységnél védőkorlátot o Vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell létesíteni. - Jelzőkorlát is alkalmazható az 5.2. pontban előírtak alapján o Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között
10. oldal
KT – 94/16
o Vonalas létesítmény esetén lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között. o Vonalas létesítmény esetén lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt. SZÁLLÍTÁS ÉS RAKTÁROZÁS - Épületszerkezeteket, anyagokat, készülékeket, munkaeszközöket rakodni, továbbá szállítani és raktározni csak úgy szabad, hogy azok leborulás, feldőlés, elcsúszás, leesés ellen megfelelően biztosítva vannak. - A raktározott árut úgy kell elhelyezni, hogy az a külső hatásoktól védett legyen, veszélyes kémiai és fizikai változások ne következzenek be, az áru csomagolása sértetlen maradjon és a felhasználhatóság és/vagy tárolhatóság időtartama jól olvasható legyen. - Az anyagokat csak olyan mennyiségben szabad egymásra helyezni, hogy a rakat állékonysága megfelelő legyen. - Kőrkeresztmetszetű oszlopokat, csöveket és hasonló formájú anyagokat elgördülés ellen rögzíteni kell. - Ömlesztett anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy azokról ne kerülhessen anyag a közlekedési utakra. Rézsű kialakításánál figyelembe kell venni a belső súrlódási tényezőt. Az ilyen halmazokat aláásni tilos. - A szállító jármű ki-, illetve berakodása csak a jármű teljes megállása után kezdődhet meg. - Felfüggesztett teher alatt és a gép mozgáskörzetében, továbbá a rakodó rámpa és a gépjármű között tartózkodni tilos. - Veszélyes és/vagy ártalmas anyagokat élelmezési célra készített edényben üvegekben tartályokban hordókban elhelyezni tilos. EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉS - A jogszabályokban meghatározott egyéni védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy biztosítsa a fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet. Megfeleljen a munkavállaló testi méreteinek - Amennyiben többféle veszély együttes hatása ellen kell egyéni védőeszközt biztosítani ezeket egymással összhangban kell megválasztani oly módon, hogy valamennyi hatás ellen védelmet biztosítsanak. - Az egyéni védőeszközt mindazon dolgozók részére biztosítani kell, akik az adott munkaterületen munkát végeznek, illetve egyéb ok miatt ott tartózkodnak. - Amennyiben az 5.1. pontban meghatározott leesés elleni védelmet nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahova a munkavállaló a védőfelszerelést rögzíteni tudja. FÖLDMUNKÁK - A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni.
11. oldal
KT – 94/16
- A Földmunkák területén levő vezetékek nyomvonalát és a berendezések helyét, a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. - A térszint alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, továbbá a munkák során fellelt vezetékeket tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal, vagy kutató árok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóakna legalább 1,80 x 0,80 m legyen. A kutató árkot vagy aknát kézi erővel lépcsősen haladva kell kiemelni. - Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert, stb.) vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről – szükség esetén szakértő bevonásával – meggyőződtek. - A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás méretezve van a terhelésből származó többlet teher felvételére. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. - A talajt alávágással kitermelni nem szabad - Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba - A munkagödörnél (munkaároknál) legalább 200 m-enként, illetve az épületek, ingatlanok bejáratai előtt építési átjárókat kell létesíteni. Szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 m kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,00 m. Ha az átjáró szintje alatt 1 m-nél nagyobb mélység van, akkor az átjárót egyedileg kell kialakítani. - A járműközlekedés céljára ideiglenesen épített hidakon és átjárókon a terhelhetőséget fel kell tüntetni. - A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböző talajok és rézsűhajlások esetébe a következő: - Kézi munkával a rézsűket az anyag minőségének és rétegződésének megfelelően lépcsőzetesen haladva kell kitermelni. Lépcsőzött kiképzés esetén azok padkamagassága legfeljebb 1,0 m lehet: a padkák (lépcsők) szélessége nem lehet kisebb azok magasságánál. - Az 1,0 m-nél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig mozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet, ezt meghaladó méret esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni. - A dúcolás olyan legyen hogy az a kidúcolt földtömeg vagy építmény állékonyságát és a munkahelyeken dolgozók testi épségét védje, valamint a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, és a kidúcolt munkatérben a munka elvégezhető legyen. - A dúcolást a talaj állékonysága és a munkaszint mélysége, továbbá a fellépő igénybevételnek megfelelően kell kialakítani. Amennyiben a munkagödör 5 m-nél mélyebb vagy ha a munkagödör mellett – a szakadó lapon belül – statikus és dinamikus terhelés is várható, ebben az esetben a dúcolás biztonságát számítással igazolni kell. - A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthetők össze. - A dúcokon átjárni, azokat munkaállásként és anyagtárolásra használni nem szabad. - A dúcolás mögött képződött üregeket vagy kagylósodást kitöltéssel meg kell szüntetni. - A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 m-enként, nem állékony talajban legalább 0,5 m-enként a dúcolással követni kell. - A kidúcolást munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 m-nél kisebb nem lehet. Ettől eltérni abban az esetben szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem
12. oldal
KT – 94/16
történik és a tervező az alkalmazott technológiai, csőátmérő stb. figyelembevételével a terveken írja elő a biztonságos munkavégzés feltételeit. - Meglevő építmények mellé kerülő falak alapozásánál – amennyiben az új létesítmény földmunkájának, illetve alapozásának legalsó szintje mélyebb, mint a meglevő fal alapozási szintje – a meglevő falat és a hozzá csatlakozó födémeket méretezett dúcolással alá kell támasztani az alapozás tervezet kiegészítéséig. ZSALUZATOK ÉS ALÁTÁMASZTÁS, ÁLLVÁNYOK - Zsaluzatot és alátámasztó állványzatot úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a fellépő terheléseket és igénybevételeket a kivitelezés teljes időtartama alatt biztosan viselni tudja, továbbá a talajnak, illetve az alatta elhelyezkedő épületrésznek megfelelően átadja. - A zsaluzatokat és az alátámasztó állványokat úgy kell kialakítani és megtervezni, hogy az építésük, illetve a szükséges betonozási munkák közben a munkát végzők részére elegendő méretű munkahely rendelkezésre álljon, a munkavégzés ne igényeljen különleges testhelyzetet, továbbá az esetlegesen használt emelő vagy süllyesztő berendezések könnyen kezelhetők legyenek. - Ha a talaj nem alkalmas a várható teher viselésére, akkor teherelosztásról kell gondoskodni gerendából, vagy egyéb olyan anyagból, amely alkalmas a teher viselésére, átadására. - Táblás nagyfelületű zsaluelemeket csak a gyártó által készített kezelési utasításban rögzítettek szerint szabad használni. Úgy kell kialakítani az elemeket, hogy azok egymással, illetve az egyéb szerkezeti elemekkel megfelelően rögzíthetők legyenek. Az emelés, mozgatás közbeni stabilitásuk biztos legyen. Zsalutáblák, zsaluelemek emelése közben személyek nem tartózkodhatnak közvetlenül az emelt elem környezetében. Szükség esetén a táblák kötéllel irányítandók. - A nagy méretű zsaluelemeket, táblákat csak olyan helyen szabad tárolni, ahol a talaj a teherviselésüknek megfelelő. A táblákat állóhelyzetben egymással összerögzítve kell elhelyezni. Valamennyi táblát súlypontja felett meg kell támasztani. Csak akkor emelhetők le és távolítható el a kötözőelem, ha a táblát eldőlés ellen biztosították. - Építményeket, illetve ezek elmeit csak akkor szabad kizsaluzni, illetve a támasztó állványokat eltávolítani, ha a beton, illetve az építmény már megfelelő szilárdságú, erről a munka irányítását végző meggyőződött és a kizsaluzásra engedélyt adott. - A beton, vagy az építmény megfelelő szilárdságának elérése érdekében az építményt fagytól, illetve az idő előtti kiszáradástól védeni kell. A kötési idő alatt rázkódás, vagy egyéb terhelés nem érheti az építményt. - A zsaluzatot úgy kell elkészíteni, hogy a kizsaluzás biztonságosan végezhető legyen. - Alátámasztással készült vasbetonszerkezetek (födémszerkezetek, áthidalók) kizsaluzásánál a munkát két ütemben kell elvégezni: a segédszerkezet kilazulása, kisméretű leengedése. állékonyság ellenőrzése után a zsaluzat elbontása. - A kizsaluzást megfelelő szerszámmal szabad elvégezni. A zsalutábláka daru, vagy más emelő berendezés igénybevételével csak akkor szabad megmozdítani, ha azt előzetesen megfelelően fellazították. Zsalutáblát emelőberendezéssel vagy egyéb gépi szerkezettel elszakítani nem szabad. - Kizsaluzásnál az állványok stabilitását és biztonságát a zsalutáblák nem veszélyeztethetik. - A kizsaluzásnál a rázkódásokat kerülni kell - Kizsaluzási munkánál a munkát végzőkön kívül más személy nem tartózkodhat. 13. oldal
KT – 94/16
- A kizsaluzást a megépítés fordított sorrendjének megfelelően kel végrehajtani. - A zsalutáblákat, vagy mezőket egyszerre tilos leengedni. A kibontást elemenként kell végezni. - A lebontott zsalutáblákat zsaluelemeket közvetlen a kizsaluzás alatt, illetve utána a munkahelyről el kell távolítani és a tisztításuk kezelésük után szakszerű és biztonságos tárolásukról gondoskodni kell. - A zsaluanyagból, táblákból kiálló szögeket, éles hegyes tárgyakat el kell távolítani, vagy pedig be kell burkolni. - Kizsaluzás megkezdése előtt a szerkezeteket meg kell vizsgálni, hogy azokon nincs-e túlterhelés, vagy egyéb olyan hiányosság, amely a kizsaluzás befejezése után, vagy aközben veszélyeztetné az ott dolgozókat. ELŐRE GYÁRTOTT ELEMEK KÉSZÍTÉSE, ÖSSZESZERELÉSE - Előre gyártott elemekből történő építési munka során mind az építmény, mind az elemek stabilitását a szerelés valamennyi fázisában biztosítani kell. - Az elemeket úgy kell kialakítani, hogy biztonságos szállításuk és szerelésük megvalósítható legyen. - Az elemek mozgatására kialakított kötöző elemeket úgy kell megtervezni, méretezni és kialakítani, hogy azok lehetővé tegyék a biztonságos emelésüket, a szerelési helyre történő behelyezésüket. - Elemeket csak e célra alkalmas szállító-, emelő-, és kötőzőeszközzel szabad szállítani, mozgatni. - Az elemek beemelését csak az esetben szabad végezni, ha a szél sebessége nem haladja meg a 36 km/órát. - Elemekből készülő épületek szerelési munkáit csak külön ezzel a feladattal megbízott szakképzett és a munka elvégzésére kiképzett szerelésvezető irányíthat. - Az elemeket úgy kell tárolni és szállítani, illetve beépíteni, hogy helyzetük akaratlan elmozdulás ellen rögzített legyen. MUNKAVÉGZÉS GÉPI ESZKÖZÖKKEL Általános követelmények: - Az irányító kötelessége, hogy kialakítsa az építési munkahelyen a munkagépek, járművek közlekedési rendjét, és ezt a megfelelő jelzések elhelyezésével az érintettek tudomására hozza. - Az építési munkahelyeken üzemeltetett valamennyi gépi meghajtású munkaeszközt, annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a működtető-, és biztonsági berendezések megfelelőek. - Amennyiben a gép kezelője a gép bármely hibáját észlelte és azt elhárítani nem tudta, köteles a szükséges intézkedéseket legrövidebb időn belül megtenni, a munkairányítónak a műszaki hibát jelenteni, a gépnaplóba ezt bejegyezni, műszak váltás alkalmával a gépet átvevő személy részére ezt közölni. A hiba elhárításáig azon munkát végezni tilos. - Gépet, berendezést csak az e célra kialakított vezető-, vagy kezelőállásból vagy ülésből szabad vezetni, illetve működtetni. - A gépre fel-, illetve leszállni csak az e célra kialakított fellépő, vagy lépcső igénybevételével szabad, a kapaszkodó egyidejű használata mellett keréktárcsára, köpenyre, láncra, vagy egyéb részre fellépni nem szabad. 14. oldal
KT – 94/16
- Járművet, munkagépet csak akkor szabad megindítani, ha azon tartózkodók elfoglalták a részükre kijelölt helyet. Menetirányváltásnál a jármű vezetője köteles meggyőződni arról, hogy személyek emiatt nem kerülnek veszélyhelyzetbe. Veszély esetén a jármű, munkagép vezetője a veszélyre figyelmeztető hangjelzést köteles adni, és azonnali intézkedéseket tenni a berendezés leállítására. - Ködben, nem kielégítő látási körülmények mellett a munkagép világító berendezését működtetni kell. - Hátramenetben a jármű, illetve a munkagép vezetője köteles a haladási irányra tekintve meggyőzőződni, hogy nem okoz veszélyhelyzetet. Amennyiben a kilátás legkisebb mértékben is akadályozva van, irányító személyt kell kijelölni, akinek feladata a közlekedő jármű, munkagép körül az ott tartózkodó személyeket eltávolítani, illetve jelzéseivel a járműmozgatást irányítani. Az irányító e feladata ellátása során más tevékenységet nem végezhet. Az irányító úgy köteles elhelyezkedni, hogy jól látható legyen és a mozgó gép, illetve környezetben álló létesítménytől távol haladjon a jármű előtt. - Építési munkahelyen a jármű, illetve munkagép vezetője csak akkor hagyhatja el a vezetőállást, ha biztosítja, hogy illetéktelen azt ne indíthassa el és megtette a szükséges intézkedéseket az elgurulás megakadályozására. - Járműveket összekapcsolni csak az e célra kialakított berendezéssel lehet. - Építéskivitelezési munkáknál csak olyan gépet szabad használni, amely megfelel a gépekkel szembeni támasztott minőségi követelményeknek, azt a vonatkozó jogszabályok szerint megvizsgálták, illetve a gyártó a minőséget tanusította, és úgy van kialakítva, hogy a munkavégzés folyamán védelmet biztosít a gép kezelője, illetve kisegítő személyzete részére. - Az építőipari gépeket jól látható helyen elhelyezett táblával meg kell tiltani a gép hatókörében tartózkodást. - A motoros kézi szerszámok és kisgépek kivételével belsőégetésű motor meghajtású építőipari gépet csak biztonsági indítókulccsal lehessen elindítani. - Munkahidakon történő közlekedés előtt, födémekre, boltozatokra történő felállítás előtt a munkavégzés irányítójának meg kell győződni arról, hogy az adott szerkezet a munkagép tömegének biztonságos elviselésére alkalmas. - Aluljárókba, alagutakba, vagy egyéb korlátozott ürszelvényű létesítményekbe történő behajtás előtt meg kell győződni arról, hogy a munkagép méretének megfelelő szabad nyílás rendelkezésre áll-e. - Munkaeszközt, vagy egyéb berendezést személyekkel együtt szállítani a földmunkagépen tilos - Földmunkagéppel lejtőn lefelé kiiktatott erőátviteli szerkezettel közlekedni tilos. - Az olyan földmunkagéppel, amelynek vezető-, illetve kísérő ülése biztonsági övvel van kialakítva, közlekedni, illetve munkát végezni csak akkor lehet, ha az be van kapcsolva. - Földmunkagéppel a munkavégzés során csak annyira szabad megközelíteni a munkaárkot, szakadékot, bevágást, mélyedést, hogy a talaj megcsúszása és a gép lezuhanása ne következhessen be. A felügyeletet ellátó személy ilyen esetben köteles kijelölni azt a távolságot, amelyen belül a földmunkagép vezetője nem közelítheti meg az adott veszélyes helyet. - Leeső, lezuhanó tárgyak ellen a földmunkagépeket védőpalánk kialakításával kell védeni. - A földmunkagép elhagyásakor valamennyi működő elemét ki kell kapcsolni és akaratlagos megmozdulás ellen biztosítani. A földmunkagép vezetője köteles a tőmeghajtó művet úgy biztosítani, hogy azt illetéktelen személy ne tudja elindítani. 15. oldal
KT – 94/16
- A földmunkagépet a munkaszünet ideje alatt a gép kezelőjének megfelelő teherbírású talajon kell leállítania és elgurulás, illetve lecsúszás ellen biztosítani. - A földmunkagép kezelője köteles a gép üzemeltetésénél, karbantartásánál, szerelésénél, illetve az azzal történt szállításnál a gyártó által készített kezelési utasításban foglaltakat betartani. - A munkáltató a kezelési utasításban foglaltakat a helyi körülmények figyelembe vételével – ha szükségesnek tartja – köteles kiegészíteni. A munkáltató a földmunkagép kezelője részére a helyi körülmények miatti ismeretek megszerzését a munka megkezdése előtt biztosítani köteles. - A kezelési utasítás és az egyéb munkavégzéshez szükséges utasítás és dokumentum a gép kezelőjénél állandó rendelkezésre kell állni és a munkavégzés teljes ideje alatt meg kell őrizni. - A közforgalom számára megnyitott területen csak akkor szabad közlekedni, ha a földmunkagép kielégíti a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki feltételeit. - Földmunkagépet közúton csak az vezethet, aki a közúti közlekedés szabályaiban meghatározott jogosítvánnyal rendelkezik. - A közforgalom számára meg nem nyitott területen – építési munkahelyen a földmunkagép vezetőjének az ott meghatározott közlekedési szabályokat be kell tartani. - A földmunkagépek veszélyes körzetében személyek nem tartózkodhatnak. Erre a földmunkagép két oldalán elhelyezett: „A gép veszélyes körzetében tartózkodni tilos!” táblával kell felhívni a figyelmet. - A földmunkagép vezetője a munkát csak akkor kezdheti meg, ha a gép körzetében személyek nem tartózkodnak. - Amennyiben a földmunkagép vezető/kezelő üléséből a kilátás nem kellően biztosított, holttér keletkezik, az illetéktelen személyek bejutását elkerítéssel kell megakadályozni. Az elkerítésről el lehet tekinteni akkor, ha a földmunkagépen ultrahangos érzékelő berendezés van elhelyezve. - Építményektől, állványoktól, és munkagépektől és berendezésektől legalább 0,80 méterre szabad csak megállni. - A földmunkagép vezetője személyt csak akkor szállíthat a gépen, ha a gyártó által kialakított üléssel van felszerelve. Az ülésnek jól rögzítettnek kell lenni és az itt helyet foglaló személy leesés elleni védelmi biztosított legyen. - A földmunkagépekkel munkát, illetve mozgást végezni csak akkor szabad, ha annak felborulási veszélye nem áll fenn! - A földmunkagép vezetője a közlekedés sebességét úgy köteles megválasztani, hogy bármikor meg tudjon állni, és az emelt, vagy szállított terhet a talaj közelében kell tartania. - A földmunkagéppel a bevágás szélétől, munkaároktól szakadéktól olyan távolságra kell maradni, hogy a lezuhanás veszélye ne következhessen be. A munka irányítója köteles a szükséges távolságot meghatározni, melynél jobban a földmunkagép nem közelítheti meg az árok szélét. - Építési árkok, bevágások, szakadékok, csatornák széleinél végzett munkáknál a gépeket megcsúszás vagy megbillenés ellen biztosítani kell. - A szállító járműveket úgy kell megrakni, hogy azok ne legyenek túlterhelve, és közlekedésük alatt a szállított anyagot ne hullajtsák el. - A ki vagy lerakodási helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok megközelítéséhez a hosszabb tolatási művelet nélkülözhető legyen. - Anyagot kiönteni csak akkor szabad, ha az a leomlástól védett. 16. oldal
KT – 94/16
- Ha a földmunkagépek munkavégzési területén a látás korlátozott, vagy egyéb biztonsági követelmények ezt indokolják, a munkaterületet ki kell világítani, különösen a kiürítés helyét. - A munkagép vezetője és/vagy kezelője, továbbá a munka irányítója között meg kell állapodni az adandó jelzésekben. E jelzéseket csak a gép vezetője, illetve a munka irányítója adhatja. A gép vezetője mások által adott jelzést csak vészjelzés tekintetében vehet figyelembe. - A munka irányítója nem bízható meg az irányítási munka idejére más feladattal. - Nehéz tárgyak (sziklák, kövek nagyobb tömegű föld stb.) esetén csak olyan földmunkagép alkalmazható, amelynek vezető és/vagy kezelő helye védőtetővel van kialakítva. - Talaj- és sziklafejtésnél a földmunkagépet úgy kell felállítani és üzemeltetni, hogy az anyag akaratlan megomlása esetén a gép vezetőfülkéjét el lehessen hagyni. - Földmunkagéppel végzett földkiemelési munkák megkezdése előtt a munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a tervezett munkaterületen földkábelek nincsenek elhelyezve és ezáltal személyek nem veszélyeztetettek. Amennyiben földvezeték található a tervezett munkavégzési területen, a munkáltató köteles meghatározni a munkavégzés biztonsági követelményeit a helyi körülményeknek megfelelően és a szükséges munkabiztonsági intézkedéseket megtenni. - Előre nem ismert földvezeték felfedezése, vagy megértése esetén a földmunkagép vezetője a munkát köteles azonnal abbahagyni és a munka irányítóját értesíteni. - Elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezeték között a feszültségének megfelelő, biztonsági távolságot kell hagyni. A biztonsági távolság Névleges feszültség 1000 V-ig 1 kV-tól 110 kV-ig 110 kV-tól 20 kV-ig 220 kV-tól 380 kV-ig Ismeretlen feszültség
Biztonsági távolság 1,0 m 3,0 m 4,0 m 5,0 m 5,0 m
- Ha a 16.3.32. pontban meghatározott biztonsági távolságot nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni az áramütem veszélyének elkerülésére. Ezek lehetnek: - A földmunkagép elhagyása előtt a gép kezelőjének valamennyi kezelőelemet semleges állásba kell állítani és a gépet be kell fékeznie. - A gép elhagyásakor a meghajtó motort le kell állítani és biztosítani kell, hogy illetéktelen személy azt ne tudja működésbe hozni. - Mozgó gépalkatrészek védőelemeit eltávolítani csak a működés teljes leállítása után, akaratlan indítást meggátló biztosítás alkalmazása után lehet. - Bármilyen jellegű beavatkozás után valamennyi védőberendezést a gyári előírásoknak megfelelően ismét vissza kell helyezni és rögzíteni. - Kotrógéppel történő teheremelés megkezdése előtt a kotrógép vezetője köteles meggyőződni a biztonsági berendezések működéséről, különösen a fékek működéséről, a végálláskapcsolókról és a vészberendezésekről. - Terhet elhelyezni a kotró emelő részébe csak a kotrókezelő engedélyével, annak teljesen leállított állapotában szabad. A teherelhelyezést végző személynek és az esetleg kijelölt irányítónak úgy kell elhelyezkedni, hogy őket a kotrógép kezelője jól láthassa. 17. oldal
KT – 94/16
- A terhet úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy az ne csúszhasson meg, ne eshessen ki. - A kotróvezető köteles figyelemmel kísérni, hogy a teher vízszintesen álljon. A terhet személyek fölött átemelni nem szabad és azt a talaj közelében kell mozgatni, a rezgést el kell kerülni. BETON-, VASBETON MUNKÁK - Acélbetétek egyengetéséhez legalább 4 m hosszú munkapadot kell használni. A munkapad elhelyezésénél biztosítani kell a kellő szél- és oldaltávolságot, amely mellett a munka biztonságosan elvégezhető. - A betonkeverő gépet úgy kell elhelyezni, hogy az biztonságosan megközelíthető legyen, a keverendő, illetve a kész anyag oda-, illetve elszállítására megfelelő méretű és biztonságosan kialakított szállítási út álljon rendelkezésre. - Ha a betonkeverő gép emelvényen, állványon áll, az ürítéshez csúszdát kell építeni. - A betonkeverőt úgy kell elhelyezni, hogy a gép vészleállítását biztosító „ki” kapcsoló a kezelőállásból elérhető legyen. - A betonkeverő gép keverőtartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indító berendezést „A gépet elindítani tilos!” táblával ellátták, továbbá a gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn olyan veszély, mely a keverődob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok miatt a tisztítás végző személyt veszélyeztetné. - A betonozási munka elvégzéséhez leesés és megcsúszás ellen kialakított munkaterülete kell létesíteni. Itt biztosítani kell, hogy a munkát végző részére megfelelő mozgási tér álljon rendelkezésre. Ennek minimális szélessége 80 cm. A betonozási munkák céljára kialakított betonozó állvány készítését az állványokra meghatározott előírások vonatkoznak. - A beton szivattyúval történő bedolgozása esetén a szivattyút és a szállító járművet a betonozás helyétől olyan távolságra kell leállítani, hogy a rézsű vagy az ideiglenes építmény ne legyen túlterhelve. - A betonszivattyú járművet az üzemeltetés ideje alatt ki kell támasztani úgy, hogy megfelelő nagyságú felületen tudjon felfeküdni a támbak. - A betonszivattyú flexibilis kiömlő csövét nem szabad megtörni és úgy kell megtartani, hogy a nyomásból adódó erőhatások ne eredményezhessenek ellenőrizhetetlen mozgást. - A csőrendszerben bekövetkezett dugulást tilos nyomásnöveléssel megszüntetni, a nyomás alatti vezetéket megbontani. - A munka befejezése utáni betonszivattyú és csővezeték átfújásakor illetve tisztításakor senki sem tartózkodhat a cső kiömlő végénél. Ekkor a cső végét rögzíteni kell. MUNKAVÉGZÉS SZŰK TÉRBEN - Aknákban, csatornákban árkokban munkát végezni csak akkor szabad, ha a munkavégzés megkezdése előtt a munka irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok, vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződtek, vagy képződnek, és ezek a munka során felhasznált anyagokkal vagy eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik-e a munkavégzőket. - Csatornákban, aknákban végzendő munka esetén a szükséges helyi adottságoktól függő biztonsági előírásokat a munkavégzés irányítójának meg kell határozni, és ezt a munkát végzőkkel ismertetni kell. 18. oldal
KT – 94/16
- A csatorna, illetve akna lejáratánál biztosítani kell figyelő személyek jelenlétét, aki a bent tartózkodókkal kapcsolatot tart. A kapcsolattartás történhet rádió vagy egyéb erre alkalmas elektronikai berendezés útján. Közvetlen beszéddel, abban az esetben, ha a munkát végzők nem távolodnak el olyan távolságra a figyelő személytől, hogy az értekezés lehetetlenné válik. Vagy fényjelzések útján. A felállított figyelő őr nem hagyhatja el azt a helyet amelyet számára kijelöltek. Biztosítani kell, hogy veszély esetén a figyelő őr legrövidebb időn belül a szükséges segítség megszerzése érdekében a legrövidebb időn belül intézkedni tudjon. - Biztosítani kell, hogy megfelelő nagyságú és számú bebúvónyílás álljon rendelkezésre a munkavégzés idején, hogy veszély és/vagy baleset esetén a szűk teret minden időben, gyorsan el lehessen hagyni, a balesetet szenvedettet ki lehessen menteni. - A bebúvó nyílások környékét eltorlaszolni tilos! - Azokban a munkaterekben, ahol ismeretlen gáz jelenlétével számolni kell a helyiséget át kell szellőztetni, vagy levegő befúvással a gázkoncentrációt a megengedett érték alá csökkenteni. - Amennyiben a szellőztetés, illetve átlevegőztetés nem biztosítható, izolációs zártrendszerű) légzésvédő készüléket kell használni. - A munka elvégzésére gyakorlattal rendelkező munkavállalókat kell kiválasztani, akikkel ismertetni szükséges az őket érő veszélyeket, a leendő védelmi és mentési intézkedésekre pedig ki kell oktatni. - Amennyiben több csoport végzi egyidejűleg a munkát, előre kijelölt személyek felelősek a munka koordinálásáért. - A munka irányítója a beszállítása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a munkát végzők szükséges egyéni védőeszközökkel fel vannak-e szerelve. A SZERVEZET VÍZÜGYI MUNKAVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK - A munkahelyen tartózkodó személyek kötelesek a munkavégzésre vonatkozó biztonsági szabályokat betartani. - A vízépítési munkahelyet figyelmeztető jelzéssel kell ellátni. Az MSZ 17066 szabványnak megfelelő biztonsági szín- és alakjel alkalmazása kötelező. A munkahelyek éjjeli megvilágításáról és őrzéséről gondoskodni kell - A munkahelyeken elsősegélynyújtásra legalább 1, de 50 főként egy-egy kiképzett munkavállalót kell kijelölni. - A munkák időtartamára gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésekről. - Munkaeszközt munkahelyen a munkaközi szünetben csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni. - Közlekedési útvonalak menti munkáknál az ott dolgozó munkavállalókat feltünő, élénk színű ruhával kell ellátni. - Lőszer, robbanóanyag észlelésekor, vagy feltételezésekor csak tűzszerész engedélye után szabad a munkát folytatni. - Veszélyes tevékenységhez legalább két munkavállaló egyidejű alkalmazása szükséges. - Gép- és szivattyúházba csak az oda beavatottak, illetve az ellenőrzésre jogosult személyek léphetnek be. - Zárt csatornákban és azok műtárgyaiban dolgozók, illetve azok akik a szennyvízzel naponta kapcsolatba kerülnek, csak 18 életévet betöltött személyek lehetnek. A vonatkozó jogszabályokban rögzített alkalmassági és időszakos orvosi vizsgálaton meg kell felelniük, és az előírt védőoltásokat meg kell kapniuk. Zárt csatornában és azok műtárgyaiban csak férfi munkavállaló dolgozhat. 19. oldal
KT – 94/16
- A vizi építmények használatba vételénél a vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat a jelen és a vonatkozó munkavédelmi szabványok előírásainak betartását ellenőrizni kell. - A nem másolható szelvényű csatornát csak gépi technológiával szabad tisztítani. - Csatornába a szennyezettségi fokát feltüntető zároltsági térképek figyelembevételével megfelelő szellőztetés után (3 szomszédos fedlap kinyitása félórás szellőztetési idő betartásával) a légtér vizsgálata alapján (Davy-lámpa, Drager- gázanalízis hőmérő), ennek megfelelősségéről való meggyőződés után szabad lemenni, és ott munkát végezni, a szükséges védőeszközök (gumiruha, gumikesztyű védősisak, szükség esetén biztonsági mentőöv használata mellett. - A csatornában és műtárgyaiban egyidejűleg legalább 2 munkavállalónak kell dolgoznia. Ezek biztonságára a dolgozókon kívül a munkavállalónak kell ügyelnie. - A csatornában dolgozó munkavállalók részére óránként 5 perces szabad levegőn eltöltendő szünetet kell biztosítani. A munkavállaló rosszulléte esetén a csatornában nem tartózkodhat. - A nyitott aknát korláttal körül kell keríteni és a közlekedési viszonyoknak megfelelően a forgalom elterelését (forgalomirányító, lámpa stb.) biztosítani kell. - A csatornában a munkavállaló köteles a munkát haladéktalanul befejezni és a felszínre jönni ha: - gázszag észrevehető. - A csatorna szemmel láthatóan beszakadhat. - A csatornában a vízszint emelkedik. - Forró vizet, vagy egészségre káros (sav, lúg, benzin stb.) biztonságot veszélyeztető anyagot észlel. - A csatornatisztítás során kiemelt iszapot zárt szekrényű járművel haladéktalanul el kell szállítani a szennyezet felületeket (útburkolat) meg kell tisztítani. - A csatorna javításánál amennyiben elzárásra van szükség a visszaduzzasztásnál meg kell győződni arról, hogy a megemelt vízszint ne okozzon elöntést, a tározótér elegendő legyen a szennyvíz befogadására. - Az oxigénpalackos önmentő készüléket csak a 80/120 cm vagy ennél nagyobb szelvényű csatornában, frisslevegős készüléket pedig csak az aknában, vagy annak közvetlen közelében szabad használni. KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK Csőfektetés, vezetéképítés: A gépi munkavégzés esetén az irányító kötelessége, hogy kialakítsa az építési munkahelyen a munkagépek, járművek közlekedési rendjét és ezt a megfelelő jelzések elhelyezésével az érintettek tudomására hozza. Aknákban, csatornákban, árkokban munkát végezni csak akkor szabad, ha a munkavégzés kezdése előtt a munka irányítója meggyőződött arról, hogy ott gázok, vagy egyéb veszélyes anyagok nem képződnek, és ezek a munka során felhasznált anyagokkal és eszközökkel reakcióba lépve nem veszélyeztetik a munkavégzőket. Csatornákban, aknákban végzendő munka esetén a szükséges helyi adottságoktól függő biztonsági előírásokat a munkavégzés irányítójának meg kell határozni, és azt a munkát végzőkkel írásban ismertetni kell. Acél, azbesztcement, öntöttvas csövet és szerelvényt kézi erővel a munkaárokba beengedni tilos! A csővezetékeken végzendő szerelési –hegesztési munkákat, lehetőleg a felszínen kell elvégezni. (Munkaárokban csak a legszükségesebbeket.) A cső és szerelvényeinek leeresztésekor a cső súlyával a dúcolatot megterhelni tilos! 20. oldal
KT – 94/16
Nyomáspróba – fertőtlenítés: Nyomáspróbát végezni csak nyílt munkaárokban, szálanként kellőképp leterhelt csővezetéken szabad, melynek kötései szabadon vannak. Nyomáspróba során a vezeték ellenőrzésekor fokozott figyelemmel kell eljárni. Nyomáspróba alatt álló vezetéken javítási munkát csak a nyomás megszüntetése után szabad végezni. Fertőtlenítéskor a munkákhoz előírt védőeszközöket és ruházatot kell használni. A védőeszközök használatára a dolgozókat ki kell oktatni! A klórmeszet napfénytől és csapadéktól óvni kell. A nátrium-hyperklorit edényeket tilos légmentesen lezárni. A gázos klórozáskor ügyelni kell, hogy a klórgáz a vízben maradéktalanul elnyelődjék, mert a keletkezett gázbuborékok és gázpára a cső végén kiáramolva mérgezést okozhat. Nyomás alatti klórozásnál ügyelni kell, hogy a gázpalackban nagyobb nyomás legyen, mint a vezetékben. Fertőtlenítő szereket csak küszöb nélküli ajtóval ellátott, külön erre a célra szolgáló helyiségekben szabad tárolni. Klórozás (fertőtlenítés) előtt meg kell győződni, hogy a klórozandó csőszakasz teljesen ki lett-e iktatva a hálózatból. Emelés, rakodás: Emelendő és lehelyezendő tárgyhoz csak az emelőgép kezelőjének utasítására nyúlhat a betanított kötöző. Emelt tárgy leoldása, elhelyezése, kitámasztása a meglévő építmény stabilitását nem veszélyeztetheti. A beemelt szerkezetet a végleges rögzítésig meg kell támasztani, ki kell ékelni. Emelés közben az emelt tárgy alatt és biztonsági körzetében tartózkodni tilos! Általános biztonságtechnikai előírások: A csatornacső fektetéséhez kapcsolódó, máshol szabályozott munkanemek: Útburkolatbontás, árokkiemelés, dúcolás, víztelenítés, földvisszatöltés, ágyazatkészítés, anyagmozgatás, szállítás, rakodás, csővezetékek építése, nyomáspróbája, tisztítása, elektromos energiaellátás.
A csőfektetés biztonságtechnikai előírásai: Munkakezdés előtt a munkaárok biztonságát ellenőrizni kell. Rézsűs munkaároknál a rézsűk állapotát és a munkaárok melletti sávot kell figyelemmel kísérni. Dúcolt ároknál a dúcolatot kell átvizsgálni, a meglazult feszítéseket után kell verni, a túlterhelt elemeket ki kell váltani. A csövek és idomok mozgatásánál egy főre 50 kg-nál nagyobb teher még rövid időre sem juthat. 21. oldal
KT – 94/16
A csőnek az árokba helyezésénél a munkaárokban tartózkodni tilos! Amennyiben a csőfektetés daruval történik, az emelőgépekre vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat be kell tartani. A dolgozókkal be kell gyakoroltatni a daru irányítását. Meg kell velük ismertetni azokat a hang- és fényjelzéseket, amelyeket a daru teheremelés közben vagy az megelőzően alkalmaz. A darukezelőnek az „ÁLLJ” jelzést bárkitől el kell fogadnia akkor is, ha azt szabálytalanul adják. Nyomáspróba alatt a munkaterületen csak a nyomáspróbát végző és arra kioktatott dolgozók tartózkodhatnak. A túlnyomás alatt lévő vezetéken – a kötési helyek ellenőrzésén kívül – semmilyen munkát nem szabad végezni. A túlnyomás alatt a vezeték bármilyen mozgása tilos! A szivattyú indításakor a kezelőnek meg kell győződni arról, hogy az indítással senkit nem veszélyeztet. Ő felelős azért is, hogy illetéktelen személy a gépet el ne indíthassa. Csatornaépítési munkák: Közúti szállítás során betartandók a KRESZ ide vonatkozó előírásai. Rakodás során figyelembe kell venni a jármű teherbírását, azt túllépni nem szabad. A csöveket lekötözéssel, kiékeléssel biztonságosan kell rögzíteni elcsúszás, leborulás ellen. A rakat magassága nem lehet nagyobb, mint a szállító jármű oldalfalának magassága + a szállítandó cső átmérőjének a fele. Az építési munkával kapcsolatban – a fennálló rendelkezések értelmében – az építő vállalat technológiai utasítást kell kiadjon. A technológiai utasítás a munkavédelmi követelményeket messzemenően figyelembe kell vegye. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a veszélyforrásokat, amelyekre a csatornaépítési munkáknál különös figyelmet kell szentelni: 1./ Kedvezőtlen időjárás hatása (szabadban végzett munkáknál). A védelem módja: esős időben esőkabát és gumicsizma használata, hideg időben meleg ruházat használata, melegedőhely és meleg védőital biztosítása. 2./ Elcsúszás , elesés veszélye (anyagok szállítása közben). A védelem módja: megengedett súlyhatár alatti terhelés, rendezett, akadály és csúszásmentes szállítási útvonal biztosítása. 3./ Szerelés közben, le illetve beeső tárgyak veszélye. A védelem módja: emelőkötél és eszköz rendszeres használata és ellenőrzése védősisak használata. 4./ Munkaárokba, munkagödörbe történő le, illetve beesés veszélye. A védelem módja: védőkorlát előírás szerinti alkalmazása, le- és feljáráshoz biztonságos létra alkalmazása. 5./ Betemetés veszélye (földbeomlás esetén). A védelem módja: talajminőségtől és állapottól függő dúcolat készítése, azok rendszeres ellenőrzése. dúcolat elbontásának elkerülése, illetve szakemberrel való elvégeztetése. 22. oldal
KT – 94/16
6./ Kézsérülés veszélye (éles szélek, peremek, sorják illetve érdes felületek a csöveken). A védelem módja: ötujjas bőr védőkesztyű használata, fokozott figyelemmel történő munkavégzés. 7./ A gázolás, elütés veszélye (közúti forgalom alatt végzett munka esetén). A védelem módja: forgalomelzárás és a munkaterület korláttal való körülhatárolása fényvisszaverő mellény használata KRESZ táblák és jelzőfények kihelyezése. 8./ Tűz- és robbanás veszélye (robbanómotoros tömörítő gépek alkalmazása esetén). A védelem módja: a munkaterület nagyságától függő tűzoltó készülék helyszínen tartása a technológiai fegyelem szigorú betartása az üzemanyag tárolására és a robbanómotoros gépekre előírtak betartása. 9./ Vizes anyagokkal végzett munka: A védelem módja: az illesztő habarcs bedolgozásával foglalkozó dolgozóknak gumikesztyűt kell biztosítani. Éjszakai munkavégzés esetén a munkaterület megfelelő megvilágításáról gondoskodni kell. Közterületen végzett munka esetén a munkaterület korláttal való elzárásán túlmenően figyelmeztető lámpák alkalmazása is előírt. A napi munka befejeztével a szerszámokat, felszereléseket, gépeket meg kell tisztítani, munkakörzeten belül össze kell gyűjteni és rendezetten össze kell rakni. A munkaterületet tisztán, rendezetten kell hátrahagyni. Fokozott figyelem! Az építés során talált nem azonosítható lőszer, robbanóanyag, vezetékkábel esetén a munkát azonnal fel kell függeszteni és intézkedni a veszély elhárítása érdekében. A munkavédelemről szóló 1993. évi XIII. Törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII.26.) MÜM. rendelettel. 33/1998. (VI.24.) NM rendelet, a 3/2002. (II. 08.) SzCsM-EÜM együttes rendelet, a 65/1999. XII.22. EÜM rendelet a 2000. évi XXV. Törvény 44/2000 (XII.27.)EÜM rendelet és a 25/2000 (IX.30.) EÜM- SzCsM rendelet szabályozásait a létesítmény tervezésekor kivitelezéskor figyelembe kell venni. A munkaárokban történő vezeték, vagy műtárgy építésével kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a kivitelező figyelmét: Ha a munkaárokban, vagy munkagödörben az építendő vezeték vagy műtárgy mellett meg-lévő üzemelő közművezeték is van, akkor a tervben meghatározott módon az üzemelő vezetéket biztosítani kell. Ezen túlmenően ha az üzemelő vezeték: Gázcső A dohányzás és nyílt láng használata a munkaárokban, vagy munkagödörben szigorúan tilos! 23. oldal
KT – 94/16
A gázszivárgás észlelése esetében a munkaárkot, vagy munkagödröt azonnal ki kell üríteni! A TIGÁZ Zrt. ügyeletét a 06-80-300-300 telefonszámon azonnal értesíteni kell! A hiba elhárításáig a munkát folytatni tilos!
Vízcső
A nyomócső törésekor a víz a munkát elárasztja, ezért a munkaárokban menekülés céljából létrákat kell elhelyezni, a munkaárokban tartózkodók létszámának függvényében, de legalább 10 m-enként. A létrák elhelyezését, állékonyságát és rögzítését naponként ellenőrizni kell. A Fővárosi Vízművek Zrt. ügyeletét értesíteni kell a 06-40-247-247 telefonszámon.
Csatorna
Ha a csatorna a munkaárok, vagy munkagödör felé levegőzik, a dohányzást és a nyílt láng használatát meg kell tiltani. Nagy intenzitású zápor után a csatorna nyomás alá kerülhet. Tégla, vagy kőfalazatú csatorna esetében kellően le nem terhelt szabadon lévő csatorna mellett munkát végezni tilos mindaddig, amíg a csatorna nyomás alatt van. Fertőzés veszély elkerülésére az esetleg megsérült csatorna, vagy csatorna-akna falazatot ki kell javítani. Csatorna-törés, vagy csatorna-szivárgás esetén a munkaárkot ki kell üríteni. Szennyvízcsatorna esetében a TÖRSVÍZ ügyeletét a 06-23-337-726 telefonszámon, csapadékcsatorna esetében az Önkormányzatot értesíteni kell.
Kábelek
A munkaárokban, vagy munkagödörben szabadon vezetett kábelek biztosítását a sérülés elleni védelmét meg kell építeni. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a munkavégzés során a kábelek megsérülhessenek. A sérült kábel közelében munkát végezni tilos! A megsérült kábel kijavítására ki kell hívni az illetékes ügyeletet!
A tűzoltó és mentő autók forgalmát az építkezés minden szakaszában biztosítani kell.
7. Tűzrendészet: Az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletében kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a műszaki leírásban ismertetett létesítmény az „NAK” jelű, kockázat kategóriába sorolható.
Budapest, 2017. február
24. oldal
KT-94/16
TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott a PEST – TERV Kft. nevében az alábbi nyilatkozatot teszi: BUDAÖRS, Budapesti út – BUDAPEST, Budaörsi út – Felsőhatár utca – Alsóhatár utca kereszteződésben szennyvízcsatorna kiváltásának terve az alábbiakban részletezettek szerint készült. Az építés megnevezése: Budaörs, Budapesti út – Budapest, Budaörsi út – Felsőhatár utca – Alsóhatár utca kereszteződésben körforgalmú csomópont építéshez kapcsolódó szennyvízcsatorna kiváltás A tervezett építési tevékenység helye, címe, helyrajzi száma: Budaörs, Budapesti út Hrsz : 109/3 Budaörs, Felsőhatár u. Hrsz : 3018/2 Budapest, Felsőhatár u. Hrsz : 1288 Budapest, Budaörsi út Hrsz : 1287/1 Budapest, Alsóhatár u. Hrsz : 1283/1
a szennyvízcsatorna építéssel érintett ingatlanokon nincs jogszabályi védettség, a környezet meghatározó jellemzői: kertvárosi.
A tervek és tervezett műszaki megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, különösen:
a 253/1997. (XII. 20.), az országos településrendezési és építési követelményekről (OTEK) szóló Korm. rendeletnek, az 1993. évi XCIII. számú, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak, az 1996. évi XXXI. számú, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvénynek, és a kapcsolódó, 54/2014. (XII. 5.) BM, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról szóló rendeletnek, az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet előírásainak, 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről.
A tervek és a tervezett műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó és érvényben lévő nemzeti szabványok
1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 68. telefon: (1) 453-08-95 fax: (1) 453-08-94 E-mail:
[email protected]
előírásainak, melyektől nem volt szükséges eltérni. Az MSZ 7487/2-80 „Közmű-és egyéb vezetékek elrendezése közterületen” előírásait a tervezés során betartottuk.
a dokumentáció biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, az érintett ingatlanok nem állnak műemléki védettség alatt, a munkaterület régészeti érdekű területet, régészeti lelőhelyet nem érint.
A betervezett építési termékek gyártói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznek, amelyet a Vállalkozó tanúsítvánnyal igazol. A dokumentáció elkészítéséhez a közterületi közmű- és közműjellegű vezetékek adatait, az üzemeltetők, kezelők és tulajdonosok hozzájárulásait a következőkben felsorolt cégektől illetve intézményektől beszereztük, és azt a tervezés során figyelembe vettük:
TÖRSVÍZ Csatornamű Kft., 2045 Törökbálint Raktárvárosi utca 1. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság, közműegyeztetés Budapest, XIII. Váci út 23 – 27. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. 2049 Diósd, Petőfi S. u. 40. Magyar Telecom Nyrt. Műszaki Szolgáltatások Igazgatóság Közép-magyarországi szolgáltatási központ Közműegyeztetés 1073 Budapest, Dob utca 78. ELMŰ –ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Hálózatdokumentációs osztály 1132 Budapest, Kresz Géza u. 3-5. UPC Magyarország Kft. 1092 Budapest, Kinizsi u. 30 – 36. GTS –Datanet Távközlési Kft. 2040 Budaörs, Ipartelep utca 13-15. Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt., 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Antenna Hungária Zrt. 1119 Budapest, Petzval J. u. 31 – 33. MAVIR Zrt, ÁIG-HLO 1031 Budapest, Anikó utca 4. MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt., 1134 Budapest Róbert Károly körút 59. Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 2040 Budaörs, Szabadság út 134. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Polgármesteri Hivatal, 1113 Budapest Bocskai út 39-41. Budapest Főváros Önkormányzata, 1052 Budapest Városház utca 9-11. Magyar Közút Nonprofit Zrt., 1183 Budapest Gyömrői út 93-95. Budapest Közút Zrt., Út-, Híd, Műtárgyfenntartási Igazgatóság, Útüzemeltetési Osztály 1115 Budapest, Bánk bán u. 8-12.
Továbbá kijelentem, hogy a vonatkozó tervdokumentáció rajzi és szöveges részei - valamint a költségvetés kiírás tételei, mennyiségei a közútkezelői hozzájárulással és egyéb nyilatkozatokkal összhangban vannak és azonos műszaki tartalmat határoznak meg.
Budapest, 2017. február hó.
Grőb János VZ-TEL 01-13905
2/2
