Egyéni feladat
Sirokkó TDO – 60 dohányszárító átalakítása automata üzemre biomassza tüzelésű kazán alkalmazásával
Készítette: Májer Ferenc, BME Gépészmérnöki kar, BSC Épületgépész hallgató Lektorálta: Eisler József Májer Ferenc Ipari konzulens: Szabó István Pócspetri, 2014. november 23.
Tartalomjegyzék 1. A szakmai gyakorlat helyszínének bemutatása
3.
2. A projekt általános bemutatása
3.
3. A kiszolgált technológia bemutatása a. Mi a dohány? Miért is termeljük?
4.
b. A dohánytermesztés Magyarországon
4.
c. A dohány mesterséges szárításának folyamata
6.
4. A Sirokkó TDO – 60 dohányszárító és az átalakítás bemutatása
8.
5. Az Irsa – Therm kazáncsalád bemutatása
9.
6. Az Irsa – Therm 150 prototípus kazán bemutatása
11.
7. Az Irsa – Therm kazánok épületgépészeti alkalmazása
14.
8. A prototípus kazán üzemeltetési tapasztalatai
14.
9. Az apríték tüzelésű kazánra való áttérés gazdasági szempontjai
16.
10. Felhasznált irodalom
18.
-2-
1. A szakmai gyakorlat helyszínének bemutatása A Dolina kft. egy Albertirsa külterületén, a 3763 helyrajzi szám alatt található családi vállalkozás. A társaság 1991. – ben kezdte meg működését, ekkor még építőipari gépek és gépalkatrészek gyártása volt a fő tevékenységi kör, majd 1995 – től kezdődően mezőgazdasági, gépipari és feldolgozóipari láncok gyártása került a vállalkozás középpontjába. A cég ügyvezető igazgatója 2003 – ban ismerte fel, hogy Pest megye környezetében nincs tűzihorganyzó szolgáltatás,
így
támogatásból
a
Széchényi
felépült,
az
Terv
ipari
keretében
méretekben
nyert
is
állami
alkalmazható
tűzihorganyzó csarnok, mely a vállalat egyik legfontosabb üzletága a mai napig. 5 évvel később, 2008 – ban felismerve, hogy a jövő az alternatív energiaforrások és az energiafüggetlenség felé halad, elkezdődött az Irsa – Therm apríték tüzelésű kazáncsalád fejlesztése és gyártása, mely a mai napig tart. A kazánok folyamatos fejlesztésének hatására mára elérték a 95 % körüli hatásfokot, sikerült
szinte
teljes
mértékben
minimalizálni
a
kigyulladás
kockázatát. A fejlesztés fő célja egy olyan mezőgazdasági hulladék és apríték tüzelésű kazán létrehozása volt, mely hasonló komfort és biztonsági
szint
mellett
üzemeltethető,
mint
a
hagyományos
gázkazánok, csak alacsonyabb költségek mellett, mind ökológiai, gazdasági és gépészeti oldalról vizsgálva a kérdést.
2. A projekt általános bemutatása A szakmai gyakorlatom fő projektje egy 1976 – ban gyártott Sirokkó TDO – 60 gázüzemű dohányszárító alkalmassá tétele automatavezérlésű biomassza üzemre, melyhez szükséges volt egy minimum 150 kW teljesítményű faapríték tüzelésű kazán és a hozzá tartozó 6,8 m3 térfogatú, moduláris rendszerű siló építése, valamint a
dohányszárító
eredeti
gázkazánjának -3-
szétbontása,
egyedi
gyártmányú hőcserélő gyártása, a hőcserélőt tartó keret beépítése, majd a hőcserélő beszerelése.
3. A kiszolgált technológia bemutatása a. Mi is a dohány? Miért termeljük?
[1]
A dohány egy az Észak – és
Dél
–
Amerikában,
Ausztráliában és Délnyugat – Afrikában őshonos növényféle, melyet
először
az
őslakosok
Amerikai
fogyasztottak,
melyet magas nikotintartalma miatt pszichedelikus szerként tartottak számon. Az ismerték
első
telepesek
fel
rekreációs
hatását, mivel a nikotin kis mértékben
serkenti
Forrás: www.madosz.hu
a
szívműködést, élénkíti az agyat és növeli az izmok teljesítő képességét. Hátránya, hogy a szervezet nagyon gyorsan hozzászokik, így mindig nagyobb adagra van szükség a kívánt hatás
eléréséhez,
ami
már
rövidtávon
is
függőség
kialakulásához vezet. A telepesek felismerve a dohányzás jótékony hatásait, kereskedni kezdtek vele, ez nagyban hozzájárult a déli államok gazdasági felemelkedéséhez.
b. A dohánytermesztés Magyarországon
[2]
Az európai dohánytermesztés körülbelül 500 éves múltra tekint vissza, a bölcsője Erdély. A magyarországi dohánytermesztés kezdetét az 1650 – es évek végére teszik, első írásos emlék 1702 – ből származik, mikor is Lipót a dohánytermesztést szabaddá nyilvánította az -4-
országban, csak a kereskedelmi jogokat tartotta királyi kézben. A magyarországi dohánytermesztés a Trianoni békeszerződés aláírása után került mélypontra, mely után fellendülés következett az ágazatban, a II. világháborúra Európa legkorszerűbb agrárágazata lett. Az 1970 – es években gépesítették az ágazatot – ebből a korból származik a későbbiekben tárgyalt dohányszárító is –, majd az 1980 – as években az ágazat stabilizálódott. A magyarországi dohánytermesztésben két fajta dohányfaj terjedt el, a Burley és a Virginia. Az előbbinél pajtákban,
természetes
szárítás
során
érik
el
a
fermentáláshoz szükséges állapotot, e fajtát a népnyelv csak fűzős dohányként emlegeti, mivel zsinórra fűzve történik a szárítási folyamat. Az utóbbi fajnál mesterséges szárítás során érik el a kívánt szín és illatállapotot. Itt a szárítás tűkeretes szárítókban történik. A hazai termesztés 80 %-a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében található meg, 10 %-a Hajdú – Bihar megyében, míg a fennmaradó 10 % az országban elszórtan található meg, 50 - 70 km2 területen, körülbelül 6000 termelővel, évente 18 ezer tonna terméssel. A dohánytermesztés rendkívül élőmunka igényes ágazat, főképp az alacsonyabb végzettségűek vesznek részt a földeken
folyó
munkában,
emiatt
fontos
az
ágazat
későbbi fenntartása. Mint
látszik,
hazánkban
a
szárítóberendezések
tervezett élettartamuk vége felé járnak, így cseréjük egyre sürgősebb, a jelenlegi berendezésekkel hosszú távon nem biztosítható a stabil üzem. A jelenlegi nemzet
-5-
és európai uniós támogatási rendszerből a cserére nem lehet támogatást igényelni, így csak a környezetvédelmi alapból
lehetséges
segítséget
remélni,
a
megújuló
energiaforrásokra való áttérés az egyik járható út lehet az ágazat fenntartása érdekében, hiszen igen energiaigényes technológiáról beszélünk. A folyamat energiaigénye 1000 m3 földgáz 8 000 kg maximális szárítókapacitásra vetítve. c. A dohány mesterséges szárításának folyamata
[3]
Hazánkban a dohány mesterséges szárítása az 1930 – as években kezdődött el és máig folytatják eme magas szaktudást igénylő munkát. A tárgyalt dohányszárító ventillátora 40 000 m3/h fix
levegő
térfogatáram
szállítással
működik,
mely
frisslevegő arányát egy keverőzsalu segítségével lehet állítani. A dohány szárítása a termőföldön kezdődik, hiszen ki kell választani a megfelelő ültetvényt, megbecsülni a már érett levelek mennyiségét, lehetőleg azonos fajta azonos szövetszerkezetű leveleit törjük le egyszerre a reggeli órákban. A kora reggeli töréskor a harmatot akkumulálja a dohánylevél és ez igen kedvező a szárítási folyamat szempontjából. A szárítás a színesítéssel kezdődik, ez a legnagyobb figyelmet igénylő szakasz, hisz ekkor mennek végbe a dohány
értékét
meghatározó
kémiai
folyamatok.
A
színesítés 32 °C hőmérsékletről indul zárt szellőzők mellett, óránként emelve a hőmérsékletet 1 °C – al, amíg el nem éri a szárítókamra a 38 °C hőmérsékletet 88-94
-6-
%-os relatív páratartalom (RH) mellett, majd ezen állapot biztosítása 30 – 60 órán át, a dohány minőségétől függően. E szakaszban a légcsere igény igen kismértékű. Ha a levelekben a klorofil bomlása végbement, elvesztik tartásukat, ekkor következik a színrögzítés folyamata. A színrögzítés célja, a színesítés során elért állapot rögzítése,
mely
a
levélben
lévő
víz
egy
részének
elvonásával történik. A kamra hőmérsékletét óránként 0,5 – 1 °C – al emelve érjük el a 46 – 47 °C kamrahőmérsékletet, ezen a hőmérsékleten tartva 10 – 12 órán át, közben a szellőző zsalu segítségével a nedves léghőmérsékletet 38 – 39 °C – on célszerű tartani, a kezdeti 90% fölötti RH a ciklus végére 70% RH-ra csökken.
Ha a dohány elérte a kívánt állapotot, tovább
növeljük a hőmérsékletet az előbb tárgyalt módon 57 °C – ig, ez a fázis 10 – 16 órát vesz igénybe. E szakaszban a relatív páratartalom 45 – 50 % között optimális, ehhez a friss levegő arányát növeljük a zsalu segítségével. A
dohánylevél
kocsánya
sokkal
magasabb
nedvességtartalommal rendelkezik mint a levél többi része, ezért ennek szárításáról külön kell gondoskodni, a levegő hőmérsékletét 68 °C – ig lehet növelni óránként 2 °C – al, miközben a hozzáadott friss levegő mértéke folyamatosan
csökkenthető
a
páratartalom
csökkenésének ütemébe, ha az RH eléri a 25%-os értéket, csukott szellőzőzsalu mellett fejezzük be a főérszárítást. A szárítás utolsó szakasza a puhítás, ekkor a kamra visszahűtése következik 32 – 34 °C – ra, majd zárt
-7-
szellőzők
mellett
fecskendezett
a
ventilátor
finomporlasztású
levegőáramába
víz
hozzáadásával
megvárjuk, hogy a levél nedvességtartalma 16 – 17 % os értékre álljon be. A
szárítás
leírásából
látszik,
hogy
a
folyamat
energiaigénye folyamatosan változik igen tág határok között, így a gazdaságos, megbízható üzemeltetéshez olyan kazántípusra van szükség, mely az előremenő hőmérsékletét
viszonylag
gyorsan
képes
változtatni,
emellett folyamatosan jól kontrolálható. Ezen okok miatt célszerű, ha PLC vezérlés alá vonható a kazán, valamint a szárítási folyamat.
4. A
Sirokkó
bemutatása
TDO-60
dohányszárító
és
az
átalakítás
[4]
A Sirokkó TDO-60 egy 1972 – ben bemutatott olasz gyártmányú dohányszárító 1974 – ben áttervezett változata, mely módosítások a gyártás és üzemeltetés 2 éve során szerzett
tapasztalatok
alapján
történt.
A
berendezés
kényszerlevegő áramlású, tűsorkeretes gép. A gép hőforrása jelenleg 150 kW teljesítményű gázkazán, mely
egy
lemezes
hőteljesítményt
az
hőcserélőn áramló
keresztül
levegőnek.
A
adja
le
a
szárítósághoz
szükséges térfogatáramot egy VZP – 160 M típusú, 40 000 m3/h szállítóteljesítményű ventilátor biztosítja. A berendezés átalakítása során a gázkazán eltávolításra került, helyére egy lemezes, tűzihorganyzott keresztáramú hőcserélő került, melyhez a szükséges melegvíz áramot egy Irsa – Therm 150 típusú, 150 kW névleges teljesítményű -8-
apríték tüzelésű kazán szolgáltatja. Mivel ez az új konfiguráció még csak prototípus fázisban van jelenleg, így a kazán és a hőcserélő külön házban foglal helyet, a kapcsolatot a két eszköz
között
DN40
átmérőjű
varrat
nélküli
acélcsövek
biztosítják, míg a víz áramlásáról egy Wilo P40/160R típusú keringető szivattyú gondoskodik.
5. Az Irsa – Therm kazáncsalád bemutatása
[5]
Az Irsa – Therm kazáncsalád fejlesztéséért az albertirsai Dolina Kft felel. A fejlesztésnél az alapmotiváció egy olyan apríték tüzelésű
kazán
létrehozása
volt,
mely
a
lehető
legnagyobb
komfortot tudja biztosítani a felhasználó számára, ezért a legjobban felszerelt változatok képesek a teljesen felügyelet nélküli üzemre. A
kazáncsalád
alapkonfigurációban áll egy PLC fekvő silóból
vezérléssel
ellátott
tengelyelrendezésű és
kazántestből. folyamatosan
magából A méri
a siló az
Égőfej lépcsős mechanikával az Irsa – Therm 150 kazában
előremenő és visszatérő víz hőmérsékletét,
mely
különbségéből
következtet
a
szükséges
hőteljesítményre. Ha a visszatérő ág hőmérséklete alacsonyabb, mint a rendszer előírt hőlépcsője, akkor a behordó csigával együtt elindul a tárolótérben lévő bolygató – a homogén anyageloszlás miatt – és behordja az aprítékot az 50 kW teljesítményű kazánoknál a silón lévő égőfejre, míg a nagyobb teljesítményűeknél a tűztérben lévő, lépcsős mechanikával ellátott égőfej sorra, melyek után rendszerint hamukihordó csigát helyeznek el. A begyújtást egy Bosch gyártmányú kompakt felépítésű, kézi műanyaghegesztő gép végzi, mely el van látva gyárilag gyulladásérzékelő egységgel, így -9-
csak addig áramlik a forró levegő, amíg az apríték el nem éri a gyulladási hőmérsékletét és be nem gyullad. A rendszer el van látva elektronikus és termikus védelmi funkciókkal is. Elektronikus oldalról a siló fedele és az kazán tűzterének
ajtaja
nyitásérzékelővel
van
ellátva,
így
forgó,
a
felhasználóban esetlegesen kárt okozó alkatrészek leállnak, ha üzem közbeni ajtónyitás történik. Az
apríték
tüzelésű
kazánok
egyik
legveszélyesebb
tulajdonsága, a visszaégés képessége. Ez akkor történik meg, ha a szállítócsiga megszorul, a szállítás leáll, az automata begyújtó rendszer vagy a forró levegő és a hővezetés együttes hatására a csigavályúban lévő apríték begyullad. Erre az esetre az összes silót és kazánt felszerelik automata tűzoltó berendezéssel, mely áll egy 5 dm3 térfogatú tartályból, egy vízvezető csőből és egy biztonsági olvadó tömítésből. Ha a csigavályúban a hőmérséklet eléri a 450 °C – t, az olvadó tömítés elolvad, a tartályban lévő víz lezúdulva elvonja a szállított közeg és a silótest termikus energiáját. Az oltóvíztartály vízszintérzékelővel van látva, mely a maximális szint 2 cm – es csökkenésekor jelet küld a PLC – nek, melynek hatására még kézi vezérlésben sem lehetséges a kazán indítása az oltóvíz pótlása nélkül. A
termikus
védelemhez
tartozik
továbbá
egy
biztonsági
hőcserélő, ennek szelepe csak akkor kerül nyitott állásba, ha a kazán hőmérséklete túl magasra szökik, vezérlése mechanikus úton történik egy termosztát segítségével, így áramszünet esetén is védve van a kazán a túl magas kazántest hőmérséklettől. A kazán üzemeltetéséhez G50 méretosztályú, legfeljebb 30 % nedvességtartalmú
apríték
bármilyen
növényi
szerves
használható, melléktermék
alkalmazható is,
de
ez
továbbá esetben
csökkenhet a kazán teljesítménye a tüzelőanyag fűtőértékének függvényében.
E
kellemetlen
- 10 -
hatás
elkerülésének
érdekében
állítható a szállítócsiga üzemideje - a kisebb energiatartalmat nagyobb tömegárammal lehetséges kompenzálni-.
6. Az Irsa – Therm 150 prototípus kazán bemutatása
[5]
Az Irsa – Therm 150/1
sorozatszámú
kazán jó példa a cég technológiájának bemutatására, mivel a készülék
az
összes
üzemeltetést megkönnyítő 3
berendezéssel fel van
6,3 m térfogatú siló
szerelve, így optimális esetben a megrendelőnek csak az apríték folyamatos pótlásáról kell gondoskodnia. Az
apríték
tárolásáról
egy
6,8
m3
térfogatú
moduláris
rendszerű siló gondoskodik, ennek előnye az átlagos silókkal szemben, hogy bármikor, egyszerűen bővíthető a térfogata. Anyaga tűzihorganyzott és hajlított, 2 mm vastagságú
S235
lemez,
melyek
összefogatása M8 – as csavarokkal történt, így viszonylag egyszerűen a bővítése vertikális irányba. A siló tetejét
egy
lemezkupolával
oldalra zárják
nyíló el
az
csapadékvíztől. A kazántest két részből áll, egy alsórészből és egy felsőrészből. Az alsó
rész
korábban
tartalmazza taglalt
a
már
A kazántest alsó része
lépcsős
mechanikával ellátott égőfejet, a hamukihordó csigát és egy fordítókamrát, mely a füstben szálló pernye leválasztására és - 11 -
szállítócsigával való kihordására szolgál. A tűztérben a lemez az átégés ellen samott téglával és kerámia gyapot hőszigeteléssel védett.
A
fordítókamra
két
függőleges
oldalán
a
rögzítés
megkönnyítése miatt kerámiagyapot, a ferde oldalain samott tégla és kőzetgyapot szigetelés gondoskodik a hosszú élettartamról. A része
kazán a
felső
klasszikus
értelemben
vett
hőcserélő,
mely
esetünkben
körülbelül
30%-al
túl
van
méretezve
a
hőigény
biztonságos
leadása
miatt.
speciális
A
Füstcsövek és a tisztító spirálok
hőcserélő 42 darab 40 mm átmérőjű füstcsőből és a rajta körül áramló vízből áll. A
hőcserélő
összes
elemét
nyomáspróbának vetik alá beépítés előtt, mely abból áll, hogy feltöltik vízzel,
majd
az
üzem
sűrített
levegős rendszerére kötik fix 5 bar túlnyomás mellet. Azt a hőcserélőt nyilvánítják megfelelőnek, mely 12 órán át képes a túlnyomás mellett is vízszivárgás menetes maradni. Ez a nyomáspróba
jó
képet
ad
a
munkadarab színvonaláról, mivel az üzemi
túlnyomás
minden
munkapontban 1 és 3 bar közé esik. A füstcsövek tisztításáról acél spirálok
gondoskodnak
melyek
a
A szállítócsigák és a tisztítóspirálok meghajtása
folyamatos vertikális mozgásukkal gondoskodnak, így biztosítva a - 12 -
hőátbocsátási tényező folyamatos maximalizálását. A lehulló korom a fordítókamrába távozik, mely alján a szállítócsiga kiviszi a koromtartó ládába. A szállítócsigák valamint a füstcső tisztító spirálok hajtásáról egy 120 W teljesítményű, aszinkron villanymotor gondoskodik egy lassító csigahajtással (i=15), majd egy újabb lassító lánchajtással (i=10) jut el a két csigáig, egyenlő szögsebességgel forogva. A tisztító spirálokig a hajtás egy kétcsuklós mechanikán át jut el, ahol hegesztett kötés segítségével adja át a mozgási kényszert a középső spiráltengely a többi tengelynek. A két csuklós mechanikához tartozó rúd munkavédelmi szempontok miatt a kazántest burkolata alatt lett elvezetve. A
moduláris
rendszerű
siló a geometriájából adódóan alkalmatlan behordási
a
tüzelőanyag
folyamat
teljes
ellátására, emiatt a kazán egy saját behordó rendszerrel van ellátva,
kiegészítve
elektromechanikus
egy záró
szerelvénnyel, ami áramszünet esetén lezárja a torkot 350 Nm
Behordó garat
nyomatékkal. A garatba van beépítve az automata begyújtó rendszert, továbbá a tűzvédelmi rendszert jeladója, oltófeje, a biztonságos üzemeltetés biztosítására. A kazán burkolata 1 mm vastagságú, S235 lemezből készült, melyet megmunkálás után szinterezéssel munkálták készre. A felső részen lévő burkolat fő célja a kazán esztétikai megjelenésének javítása. A burkolat alatt kapott helyet az oltóvíz tartály és a fent már említett kétcsuklós mechanika is. Az alsó burkolat tisztán munkavédelmi célokat szolgál, mivel a szabadon futó láncok és lánckerekek így felelnek meg a hatályos előírásoknak. - 13 -
7. Az Irsa – Therm kazánok épületgépészeti alkalmazása Az Irsa – Therm kazáncsaládot alapvetően épületgépészeti alkalmazásokhoz fejlesztették, fő felvevőpiaca hazánkban jelenleg a közintézmények,
külföldön,
főképp
Ausztriában
keresettek
a
consumer piacon is, mivel körülbelül fele akkora bekerüléssel képes közel ugyan olyan hatásfokon üzemelni, mint a Herz hasonló kazánjai. Méréseink szerint, ha megfelelően laza rostú fából származó aprítékkal történik a tüzelés, akkor a 95 % hatásfok elérése is lehetséges optimális üzemi körülmények között, emiatt az egyik vezető hazai alternatív tüzelésű kazángyártó és tervező cégnek is tekinthetjük a Dolina Kft-t.
8. A prototípus kazán üzemeltetési tapasztalatai A kazán üzemeltetése során igen fontos szempont az apríték minősége, mivel a szállítócsigák bármelyike elakadhat, ami az egész rendszer
leállásához
vezet.
A
hiba
megszüntetése
a
motor
forgásirányának megfordításával lehetséges, az ellentétes irányú mozgás hatására nagy valószínűséggel kifordul a kritikus pozícióból az akadályt képező tüzelőanyag. A PLC korlátozott funkciószámának köszönhetően,
csak
az
etetőcsiga
van
ellátva
automatikus
visszafutás üzemmóddal, itt ez elengedhetetlen, hisz egy elakadás visszaégéshez vezethetne. A siló szállítócsigája nem tartalmazza ezt az automata funkciót, a vezérlőszekrényben fáziscserével lehetséges a forgásirány változtatása, normál esetben képzett villanyszerelő végezheti, az ő állandó jelenléte viszont nem várható el, ezért egy irányváltó
kapcsoló
vezérlőszekrény
került
belsejében
beépítésre, kapott
amely helyett
a a
zárható véletlen
forgásirányváltás elkerülése miatt. Az elakadás az elakadások minimalizálása
érdekében
az
aprítékot
érdemes
megbízható
forrásból vásárolni a méretosztály betartása miatt. Az üzemeltetés - 14 -
szempontjából
igen
fontos
az
apríték
tárolása,
mivel
a
tüzelőanyagba
bele
került
törmelékek,
kavicsok
elakadást
okozhatnak bármely csigánál. A kazán vezérlésének másik nagy problémája, hogy jelen állapot szerint kézi üzemben a füstgáz ventilátor nem indul a kézi begyújtással automatikusan, de ez a következő szoftverfrissítéssel orvosolható. A gyártónál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a csiga peremén lévő – a sorjázás ellenére is – lévő mikrosorják lekopásáig gyakoribbak az elakadások apríték üzemmel, barackmag és más hasonló mezőgazdasági melléktermékekkel pedig nem biztosítható a folyamatos üzem. Miután a fent említett problémát a folyamatos csiszoló
hatás
megszünteti,
már
nagyobb,
kevésbé
rugalmas
tüzelőanyag is alkalmazható, beleértve a barackmagot és a dió héját. Az üzemeltetés során kiderült, a távozó füstgáz hőmérséklete elmarad a tervezett 180 °C – tól, a valóságban 120 °C, ami miatt aggályos kénessav képződés lép fel, így a jövőben a konstrukció e pontja változtatást igényel - saválló cső alkalmazása, a hőcserélő újbóli méretezése, megvizsgálandó a füstgáz ventilátor helyes méretezése is-. Nagy valószínűséggel nagyobb füstgáz térfogatáram esetén növelhető lenne a primer és a szekunder levegő mennyisége, ezzel közelítőleg egyenes arányban nőne a tűztér hőmérséklete, melynek következményeként a füstgáz hőmérséklete is emelkedne, elérve az optimálisnak tekinthető szintet. A rendszer, az említett hibák ellenére alkalmasnak tekinthető dohányszárító üzemeltetésére, apróbb hibajavítások – szabályozható füstgáz térfogatáram- árán kifogástalan üzem biztosítható akár egy, akár több dohányszárító energiával történő ellátására. A rendszer jelenlegi kapcsolása 1db szárító üzemeltetésére alkalmas, mivel a változó
térfogatáram
biztosításáról
egy
keringető
szivattyú
gondoskodik, amíg egy több szárítót tartalmazó rendszerben ez a - 15 -
vezérlési
mód
csak
hidraulikai
leválasztók
alkalmazásával
valósítható meg – külön hidraulikai egységekre bontva a rendszert – magas rendelkezésre állási szint mellett. Ha a hidraulikai blokkokra osztás nem lehetséges, háromjáratú, motoros szelepekkel kell megoldani a hőcserélőre eső tömegáram változtatását, megkerülő kapcsolások alkalmazásával. A szárítási rezsimfolyamat biztosításáról, egy külön PLC vezérlés gondoskodik, melynek programozása a jelenleg termesztett dohányfajtákhoz igazítva készült el.
9. Az
apríték
tüzelésű
kazánra
való
áttérés
gazdasági
szempontjai Épületgépészeti alkalmazás során a fő előnye a gáz üzemű készülékekkel szemben, hogy faaprítékban megvett energia ára lényegesen alacsonyabb, emiatt a beruházás megtérülési ideje – ha csak az energiaárakat vesszük alapul – 3-5 év, miközben maximális komfortot biztosít az épület használói számára. Fő hátránya a helyigény, mivel már a legkisebb, 50 kW teljesítményű kazán is minimum 3100 x 770 x 1580 mm mérettel rendelkezik, ami egy nagyságrenddel nagyobbnak tekinthető, mint a hagyományos fali kazánok. A második probléma a méretéből és az üzemeltetéséből fakad, mivel faaprítékkal üzemel, még megfelelően szállított
és
elkerülhetetlen
kezelt a
–
pormentes
porképződés,
– ami
fűtőanyag egy
mellett
is
komforttérben
elfogadhatatlan. A harmadik nagy probléma az apríték utántöltése, mivel a legkisebb siló is 500 liter térfogatú, igen komoly fizikai munka. A hátrányok miatt véleményem szerint nagyvárosban erre a fűtési módra való áttérés túl sok hátránnyal jár, kezdve azzal, hogy a legtöbb budapesti társasház nincs felkészítve ekkora mennyiségű apríték fogadására és tárolására.
- 16 -
Családi házaknál a legfőbb gond a helyigény. Véleményem szerint, ehhez az eszközhöz elengedhetetlen egy nagyméretű kazánház megléte vagy telepítése, apríték tároló építése, ezekkel együtt már egy soha meg nem térülő befektetéssé válhat az áttérés a biomassza tüzelésre egy magas komfortfokozatú kazán esetén. A biomassza tüzelési módra való áttérés azok számára kifizetődő, akik a mezőgazdaságból élnek és rendelkezésre áll igen nagy mennyiségű melléktermék, melyet legtöbb esetben csak pénzért lehetséges megsemmisíteni. A másik kör, akik számára igen nagy
hőteljesítmény
szükséges,
ebben
az
esetben
a
nagymennyiségű biomassza vásárlásnál a volumenből adódóan jobb tárgyalási pozícióból indul az ártárgyalás, alacsonyabb ár kialkudása lehetséges. A szakmai gyakorlat projektje kapcsán mindkét csoportba beletartoznak a dohánytermelők, így számukra nagy valószínűséggel rentábilis lenne az áttérés.
- 17 -
10.
Felhasznált irodalom • [1]:http://hu.wikipedia.org/wiki/Doh%C3%A1ny 2014. szeptember 10 – ei állapot • [2]: Mislovics Anita: Az EU – csatlakozás hatása a magyar dohányvertikumra, Agrártudományi Közlemények 2005/16. Különszám • [3]:
Májer
Ferenc:
A
dohány
mesterséges
szárítása,
http://www.madosz.hu/index.php?mod=1&akc=olvas&cid=51 2014. szeptember 10 – ei állapot • [4]: Sirokkó TDO – 60 dohányszárító gépkönyv, kiadás dátuma ismeretlen http://www.madosz.hu/fileok/File/majerferenc/Sirokko%20TD O-60-2.pdf • [5]: Irsa – Therm 150 Műszaki leírás és kezelési könyv, 2014
- 18 -
