Egy Zrt. 2008-2009-2010. üzleti évének átfogó ellenőrzése keretében tett Áfa megállapítási jogeset
A vállalkozás jellemzői • Magyar tulajdonú vágóhíd és húsipari termékeket előállító cég, • saját élősertést tenyésztő gazdasággal (teleppel) nem rendelkezik, • alapanyag beszerzése belföldről, illetve az EU-ból történik, • a beszerzések fizikai lebonyolításához szükséges saját fuvarozási részlege nincs, • árbevétele: - 2008 évben: 14,85 mdFt - 2009 évben: 14,42 mdFt - 2010 évben: 17,09 mdFt. • mindhárom vizsgált évben veszteséges, • folyamatos termelés-finanszírozási problémák.
Átfogó vizsgálat Átfogó ellenőrzésen belül az Általános forgalmi adó: •„alap”: pénzforgalmi, bevallások,
főkönyv-analitika,
főkönyv-
• mivel az Adózó a vizsgált időszakban folyamatosan áfa visszaigénylő pozícióban volt, kiemelten ellenőrzött témának minősült a levonható áfát indukáló belföldi élő és félsertés - beszerzés, • első körben szúrópróbaszerű kiválasztása és vizsgálata: - jelentős volument képviselő beszállítók, ezen belül - új beszállítónak minősülők, - céginfó adatai (státusz, tevékenységi kör, székhely,stb.)
Átfogó vizsgálat Az elsőkörös vizsgálat eredményeként 3 belföldi beszállítónál volt szükséges további vizsgálat az alábbiak alapján: - tevékenységi kör pl. faipari munkák, - a lebonyolított „sertésértékesítés” utáni megszűnés, cégértékesítés, - mindhárom gazdálkodó székhelye azonos (volt) - egy személyhez köthetőek, mivel a magánszemély vagy teljes körű meghatalmazással rendelkezett az értékesítésekkel kapcsolatban, illetve tulajdonos, vagy ügyvezető volt a vállalkozások valamelyikében, vagyis egy érdekcsoportot képeztek,
Második körben a kiválasztott szállítók tételes vizsgálata következett.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások •Az alábbi cégek beszállítása minősült kockázatos belföldi beszerzésnek: - L. egyéni vállalkozó által 2009.05.20 – 2010.01.11 között kibocsátott, összesen 447mFt + 102mFt Áfa értékű, számla - A. Kft. által 2010.01.18 – 2010.06.04 között kibocsátott, összesen 209mFt + 52mFt Áfa értékű számla, - Sz. Kft. által 2010.05.17 – 2010.12.28 között kibocsátott összesen 568mFt + 142mFt Áfa értékű számla.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások Mindhárom szállító esetében •
az Adózó a számlákon szereplő árunak megfelelő
mennyiséget bevételezte és a feltüntetett áfa összegeket, mint belföldi beszerzés levonható áfáját, bevallásaiban szerepeltette, • minden számla mellé csatolásra került egy engedményezési szerződés, melyben a szállító, mint engedményező, ugyanarra az egy SK vállalkozásra engedményezte a számla összegét (az első néhány 2009-es számla estében a teljes összeget, a későbbiekben az áfa nélküli összeget).
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások
• Minden egyes számla mellékletét képezte egy vagy több darab nemzetközi fuvarlevél (CMR). • A CMR-ek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a vásárolt árukat (élő sertés, bőrös félsertés) egy másik EU-s tagállamból (döntően SK-ból) közvetlenül szállították az Adózónak. • A fuvarokat az Adózó rendelte meg és fizette ki, a szállítást végző cégeknek. (Kapcsolódó vizsgálatok). • A CMR-eken feltüntetett szlovák szállítók jelentős részével már a vizsgált időszak kezdő évében 2008-ban is - volt üzleti kapcsolata a Zrt.-nek a nyilvántartásai szerint.
A tételesen ellenőrzött cégekre tett megállapítások
A revízió az L. egyéni vállalkozó, az A Kft. és a Sz. Kft. esetében vizsgálatot végzett, melynek az eredménye : • időben egymást követően végezték beszállításukat, • mindhárom gazdálkodó áfa bevallásainak adatai azt mutatták, hogy a Zrt-n kívül más belföldi cég felé nem jelentettek értékesítés, és gyakorlatilag befizetendő áfájuk nem keletkezett. (NAV belső rendszerében nyilvántartott információk: áfa bevallások,VIES adatok, stb. elemzése) • a társ adóhatóságok előző, illetve folyamatban lévő vizsgálatai során feltárt körülmények: irathiány, a cég elérhetetlensége, fiktív belföldi beszerzésekkel a fizetendő áfa „eltüntetése”.
Az elvégzett vizsgálat alapján tehető megállapítások
• revízió nem látta igazoltnak, hogy tényleges gazdasági tevékenység folyt a három cég és az Adózó között, • a feltárt tények alapján az Adózó, mint számlabefogadó, tudott és tudhatott arról, hogy az érintett cégek nem hiteles bizonylatot állítottak ki egy a valóságban meg nem történt eseményről, hiszen a feltárt konstrukciónak maga is aktív részese volt. • a gazdasági események meg nem történte miatt a Zrt. jogszerűen nem élhet a három cég által kibocsátott számlák után az adólevonási jogával.
Az elvégzett vizsgálat alapján tehető megállapítások
•Ugyanakkor a gazdasági ügyletek fizikailag megvalósultak, csak nem a három beszállítótól, hanem más közösségi értékesítőktől történt a vásárlás, (a revízió ezen beszerzésekhez köthető ráfordításokat elismerte). •A beszerzések azonban közösségi beszerzésnek minősülnek a Zrt-nél és ennek következtében a társaságnak fizetendő áfa kötelezettsége keletkezett. •A megállapítás számszaki értéke: - a levonásba helyezett áfa miatt:
296 millió Ft
- a közösségi beszerzés áfája miatt: 296 millió Ft.
A megállapítások alapjául szolgáló törvényi helyek
A revízió felhívta az Adózó figyelmét, ha rendelkezésére áll a valódi eladó által szabályosan kiállított számla, akkor a bevallásában levonásként is beállíthatja a fizetendő áfának megfelelő összeget. A Zrt. a fentiekben bemutatott eljárásával az alábbi törvényi helyeket sértette meg: • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1.§ (7) bekezdése kimondja, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.
A megállapítások alapjául szolgáló törvényi helyek
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15.§ (3) bekezdése: a valódiság elve. • Az számviteli törvény 166. § (2) bekezdése kimondja, hogy a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. • Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 21. § (1) bekezdése, • az Áfa törvény 50. §-a, • továbbá a törvény 143. § (1) a) pontja, illetve • az Áfa törvény 127. § (1) bekezdés ba) pontja.
Köszönöm a figyelmet!
