Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre

1

A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Lezárva: 2009. augusztus 31. Készítette: S & K Kkt.

2

Felelôs kiadó Pirisi Károly fôigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal www.afsz.hu

Készült a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyomdájában F.v.: Szauer Miklós 1129/2009 Budapest

Tartalomjegyzék

A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet elôre! .................................................................... 4

Méltán népszerû a nyitott és rugalmas program .......................................................................... 7 Mérlegen a második szakasz ................................................................................................. 12 Egy lépés a romák integrációja felé ........................................................................................ 26 Elôremutató tanulságok .......................................................................................................... 30 Lépj egyet elôre! – a projektvezetô szemével ............................................................................ 32 Személyes visszajelzések ....................................................................................................... 35

3

Munkaadói igények alapján indult képzések ............................................................................ 38 Mentôsök korszerû szaktudással ............................................................................................. 40 Új perspektívák Közép-Dunántúlon .......................................................................................... 62 A szakképzés az elôrelépés útja ............................................................................................. 76 Javultak a munkához jutás esélyei ........................................................................................... 90 Népszerû képzések Dél-Alföldön . ......................................................................................... 102 Megélhetést adó szakképzések . ........................................................................................... 120 Szakemberre váró állások a régióban ................................................................................... 136

A válaszadók többsége elégedett ......................................................................................... 152 Személyes visszajelzések ..................................................................................................... 159 Szemelvények a sajtóból....................................................................................................... 160

A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet elôre! Az Európai Unióban csaknem minden második felnôtt bekapcsolódik a felnôttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelô mennyiségû és minôségû munkavállaló. Ma hazánkban több mint egymillió ember, a foglalkoztatottak 30 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel, sôt, sokaknak általános iskolai végzettségük sincsen. Nem volt kétséges, hogy a legsikeresebb felnôttképzési program az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) is fontos részét képezi, vagyis nemcsak folytatódott a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, hanem annak egyik prioritásává emelkedett.

4

A

magyar kormány 2006. január 9-én hirdette meg elôször a Lépj egyet elôre! programot, amely a felnôtt lakosság képzettségi színvonalának, közvetve munkához jutási esélyeinek javítását tûzte ki célul. Az eredetileg négymilliárd forintos – végül több mint hatmilliárd forintos – programban szakképzetlen felnôttek szerezhettek ingyenesen a munkaerôpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. A programban eredetileg 11 000 fô kiképzése szerepelt, de már az elsô hónapban jelentôs túljelentkezést regisztráltak, így a létszámot 15 000-re emelték. A nagy érdeklôdésre való tekintettel a programot meghosszabbították, a nagyobb létszámhoz sikerült többletforrást (879 millió forintot) is teremteni. A Lépj egyet elôre! projekt elsô szakasza 2007. december 31-én zárult, majd a többszörös túljelentkezés miatt 2008 májusától december 31-ig újabb folytatás következett. A pótlólag bevont forrásokkal együtt összesen 6,2 milliárd forintot forintot fordítottak a programban részt vevô 20 107 felnôtt képzésére.

Nincs megállás A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében megvalósított elsô Lépj egyet elôre! felnôttképzési program finanszírozását 75 százalékban az Európai Unió

(Európai Szociális Alap) és 25 százalékban hazai állami források biztosították. Nem volt kétséges, hogy a legsikeresebb felnôttképzési program az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) is fontos részét képezi, vagyis nemcsak folytatódott a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, hanem annak egyik prioritásává emelkedett. Finanszírozását az eddigi gyakorlattól eltérôen az Európai Unió nagyobb arányban, 85 százalékban vállalta, a magyar államnak 15 százalékot kell biztosítania. A rendelkezésre álló keretösszeg 10,665 milliárd forint. A Lépj egyet elôre! kiemelt projekt alapvetô célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetôséget kínál számukra arra, hogy ingyenesen megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettségre tegyenek szert. A Lépj egyet elôre! képzési program második üteme 2007. szeptember 1-jétôl 2009. augusztus 31-ig tartott. A programba 2008. december 1-jéig, illetve visszavonásig lehetett jelentkezni. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a területi különbségek figyelembevételével határozta meg az egyes régiókból képzésbe vonhatók létszámát: • a munkavállalási korú lakosság területi megoszlása, • az iskolai végzettségben, illetve a szakképzettségben mutatkozó különbségek, • a munkanélküliségi mutatók.

Kiknek szólt a Lépj egyet elôre! program? Iskolarendszeren kívüli képzés keretében – kérelem alapján – támogatható a képzése annak a felnôttnek, aki • rendelkezik legalább a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal, és alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésben kíván részt venni; • a 6. osztály befejezését igazoló általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, és a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciák megszerzésére irányuló felzárkóztatóképzésben, s ezt követô szakképzésben kíván részt venni; • alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben kíván részt venni; • érettségivel rendelkezik, de nem rendelkezik szakképzettséggel, és olyan képzésben kíván részt venni, amelyre a munkaerôpiacon kereslet mutatkozik;

A Lépj egyet elôre! program keretében a 2007. szeptember 1-jétôl 2009. augusztus 31-ig tartó képzési periódusban újabb 19 837 fô kapott támogatást, így jelenleg a program keretében ingyenesen képzett felnôtt hallgatók száma meghaladja a 40 ezret. A szakmák köre rendkívül változatos, régiónként eltérô az érdeklôdés a munkavállalók részérôl, illetve a kereslet a munkaadók részérôl. A legtöbb jelentkezô a hiányszakmákban képezi magát, nehézgépkezelôként, gépjármûvezetôként vagy parkgondozóként általában munkahelyet is találnak a bizonyítvány megszerzése után. Az utóbbi idôszakban az egészségügy, az agrárium és a falusi turizmus, valamint a gépipari szolgáltatások iránt nôtt meg a kereslet.

5

• azok a felnôttek, akik már rendelkeznek valamilyen szakmai elôképzettséggel, lehetôséget kapnak magasabb szintû, hiányszakmára irányuló szakképesítés megszerzésére; • az elavult szakmával rendelkezô felnôttek számára lehetôséget biztosít a program olyan új szakképesítés megszerzésére, amely iránt kereslet mutatkozik a munkaerôpiacon. A program keretében felsôfokú végzettséggel rendelkezô felnôtt képzése nem támogatható. A résztvevôk életkora 18 és 62 év közötti lehet. A képzésbe olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzôintézmények kapcsolódhattak be, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén.

Jelentkezettek megoszlása régiók szerint 12 783

14 000

6

12 000 10 000 8 000

6788

6117

2188

4882

6 000

4690

2540

4 000 2 000 0 Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

KözépMagyarország

NyugatDunántúl

Jelentkezettek és támogatottak

19 837

Támogatottak

42 988

Jelentkezett

0

5000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

Méltán népszerû a nyitott és rugalmas program Javult a Lépj egyet elôre! programmal elért hátrányos helyzetû emberek életminôsége, mindennapi megélhetésük, munkaerô-piaci helyzetük pedig biztosabbá vált képzettségük növelésével. A hallgatók egytôl ötig terjedô skálán 4,6-ra értékelték a tanfolyamok minôségét, az oktatók felkészültségét. A mindössze öt százalék körüli lemorzsolódás azt igazolja, hogy a képzést elkezdôk csaknem minden esetben le is vizsgáztak – összegezte a tapasztalatokat Szentirmai Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. – Milyen célokkal indult a Lépj egyet elôre! program? – A program célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el. A program lehetôséget kínál arra, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezô felnôttek megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, vagy a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciákat, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettséget szerezzenek. A program támogatja az általános iskolai végzettséggel rendelkezô, de szakképesítés nélküli felnôttek szakképzését, illetve az elavult szakmákkal rendelkezôk esetében új szakképesítés megszerzését. A program kulcseleme, hogy a képzésbe való bekapcsolódást és a tanfolyamok sikeres elvégzését mentorok segítik. A projekt keretében megvalósuló szakképzések döntôen a hiányszakmákat célozzák, és a ténylegesen betölthetô munkakörökhöz kapcsolódnak. A támogatások Szentirmai Judit szakállamtitkár megítélése országosan egységes elvek alapján történik, így rövid idô alatt Szociális és Munkaügyi Minisztérium nagyszámú jelentkezô képzésének támogatása válik lehetôvé. – Mi a jelentôsége a TÁMOP 2.1.1. keretén belül megvalósuló Lépj egyet elôre! programnak? – Magyarországon a nemzetközi átlaghoz képest rendkívül alacsony a felnôttkori képzésben való részvétel. A foglalkoztatottak csaknem 30 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel, ez több mint 1,1 millió embert érint. Ezen belül igen magas azoknak az aránya, akiknek az iskolai végzettsége is alacsony. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkeznek, hiszen a legtöbb szakképesítés megszerzésének, a képzésbe való bekapcsolódásnak feltétele az alapfokú iskolai végzettség. Bár folyamatosan emelkedik a népesség iskolázottsági szintje,

7

8

A Lépj egyet elôre! program ügyintézôinek felkészítô és csapatépítô tréningje Egerben

ennek ellenére újratermelôdik az alacsony iskolázottság. A munkaerôpiac nem képes „felszívni” az alacsonyan képzett, illetve szakképzettség nélküli embereket, nem tudnak elhelyezkedni, többségük inaktív marad, vagy a feketegazdaságban keres megélhetést. Az alacsony iskolai végzettségû, illetve szakképzetlen felnôtteket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érik el, részben a motiváció és az ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A Lépj egyet elôre! program – nagyban támaszkodva a kiépített mentori hálózatra – segítséget nyújt, hogy ezek a rétegek is részt vehessenek az uniós forrásból megvalósuló képzésekben. A konstrukció közvetlenül járul hozzá a Társadalmi Megújulás Operatív Program 2. prioritás (az alkalmazkodóképesség javítása) céljaihoz, éppen azzal, hogy azoknak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezô emberek felnôttkori képzésbe történô bekapcsolódását ösztönzi, akik támogatás nélkül, önerôbôl nem vennének részt képzésben. – Milyen forrásból finanszírozták a program egyes projektjeit? – A 2006-ban indult és 2008-ban kifutott elsô ütemre a Humánerôforrás Operatív Program (HEFOP) keretében rendelkezésre álló keretösszeg 6,21 milliárd forint volt, majd a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a második ütemre 10,665 milliárd forintot biztosított az Európai Unió és társfinanszírozással a magyar állam. A támogatást konkrétan az Európai Szociális Alap nyújtotta mind az elsô, mind a második ütemben.

Az Európai Szociális Alap a foglalkoztatottság bôvítése érdekében a többi európai forrásból finanszírozott programnál magasabb, 85 százalékos támogatást nyújt, melyhez a magyar állam 15 százalékos saját erôvel járul hozzá.

9

Vizsga az Autópest V. Sebesség gépjármû-vezetôi képzésén

– Milyen szerepe van nálunk a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításában az Európai Szociális Alapnak? – Az Európai Szociális Alap (ESZA) az EU strukturális alapjainak egyike: humán beruházásokat finanszírozó, az európai foglalkoztatási stratégia megvalósításának legfôbb uniós pénzügyi eszköze. Közösségi támogatásokkal segíti elô a tagállamok több és jobb munkahely létrehozására irányuló, közösen elfogadott célkitûzéseinek megvalósítását. Az alap küldetése, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliség megelôzéséhez és leküzdéséhez, hogy az európai munkaerôt és vállalatokat jobb helyzetbe hozva képessé tegye ôket arra, hogy meg tudjanak felelni az új kihívásoknak, miközben biztosítja, hogy az emberek ne veszítsék el kapcsolatukat a munkaerôpiaccal. A 2007–2013 közötti idôszakra vonatkozó európai uniós források felhasználására vonatkozó kereteket az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) teremti meg. Ezen a stratégiai dokumentumon alapulnak a Magyarország által kidolgozott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok. Az Európai Szociális Alap forrásainak felhasználására vonatkozó intézkedéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) tartalmazza. A foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az ESZA két fô irányban támogat intézkedéseket, fejlesztéseket. Az egyik fô irány a munkanélküli vagy inaktív emberek munkaerôpiacra való belépésének ösztönzése és segítése. Az ESZA-ból megvalósuló fejlesztések másik nagy iránya a munkavállalók, a vállalkozások, és egyéb szervezetek alkalmazkodóképességének növelését célozza. A szociális fejlesztések számos területet ölelnek fel: a kiemelt leghátrányosabb helyzetû térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések, a szociális ellátórendszer fejlesztése, a halmozottan hátrányos helyzetû csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, munkaerô-piaci integrációjuk elômozdítása, gyermek- és ifjúsági programok támogatása, valamint helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése tartozik bele. – Hogyan mûködik? – A kormány 2007-ben jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) és az operatív programokat, valamint az operatív programokban megvalósítandó támogatási konstrukciókat részletesen

10

Gyakorlati vizsga tehergépjármû-vezetôknek

kibontó akcióterveket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feladata az ÚMFT végrehajtása. A miniszterek feladata a szakmai felelôsségükbe tartozó programok szakmai kidolgozása. A közremûködô szervezet befogadja és értékeli a projektjavaslatokat, megköti és módosítja a támogatási szerzôdéseket, nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat, illetve lebonyolítja az ellenôrzéseket. – Mekkora forrásból gazdálkodik a TÁMOP, milyen eredménnyel? – A TÁMOP-program költségvetése 4097 millió euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85 százalékban az Európai Unió biztosítja, 15 százalékban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. – Az uniós támogatások aránya általában 75 százalék, amelyhez 25 százalékos hazai forrás társul. Mi az oka, hogy az uniós gyakorlattól eltérôen nálunk 85–15 százalékos az uniós/hazai forrás aránya? – Az uniós rendeletek rögzítik, hogy melyik tagállam esetében hogyan alakul az uniós és a nemzeti forrás aránya. A kevésbé fejlett tagállamokra ebben a ciklusban a 85 százalékos uniós finanszírozási arány az irányadó. – Milyen szerepe, gyakorlata és hatása van a foglalkoztatáspolitikai, munkaerô-piaci programoknak a többi uniós országban? Vannak-e hasonlóságok és különbségek? – Az ESZA-rendelet kijelöli azokat a célterületeket, amelyekre a tagállamok támogatást vehetnek igénybe. Vannak olyan területek, amelyeket több célkitûzés, tehát a konvergencia és a regionális versenyképesség, valamint a foglalkoztatás-célkitûzés keretében is támogat az unió, és vannak olyan célterületek, amelyek kizárólag a fejletlenebb, a konvergencia-célkitûzés alá tartozó régiók területén támogathatóak. Magyarország régiói közül a fejlettségi szint alapján hat tartozik a konvergenciacélkitûzés alá, a közép-magyarországi régiót sorolták egyedül a regionális versenyképesség- és foglalkoztatás-célkitûzés alá. Az ESZA felhasználásában természetesen tapasztalhatóak hasonlóságok az egyes országok között. Ezek abból adódnak, hogy minden tagállamban alapvetô cél a munkaerôpiaci szempontból hátrányos helyzetû rétegek minél nagyobb arányú bevonása a foglalkoztatásba. Ehhez az érintett országok – mind a munkaerô, mind a vállalkozások alkalmazkodóképességének

A Lépj egyet elôre! program elsô mortorkerékpár-szerelô képzése Felsôtárkányban

növelésére – programokat indítanak. A különbségek pedig az egyes tagállamok eltérô gazdasági és társadalmi helyzetére vezethetôk vissza. Az ESZA felhasználására vonatkozó operatív programokban meghatározott stratégia és az arra épülô konkrét programok az adott tagállam problémáira adnak megoldást, ezért természetes, hogy az egyes tagállami stratégiák és az arra épülô fejlesztések között vannak különbségek. De eltérések lehetnek – és vannak is – az ESZA-programokra vonatkozó végrehajtási mechanizmusokban, mivel azt a tagállamok – a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek keretei között – maguk alakítják ki. – Milyen tapasztalatokat hozott a Lépj egyet elôre! program? – A program a HEFOP keretében 2005 decemberében indult el, majd a meghosszabbítást követôen 2008 decemberében zárult. A TÁMOP keretében 2007 novemberében kezdôdött és 2009 augusztusában zárult. A HEFOP keretében 20 107 fô, a TÁMOP keretében 19 837 fô kapott támogatást. A program iránti érdeklôdés mindvégig igen jelentôs volt. Nagy elônye, hogy a legkülönbözôbb élethelyzetben levô felnôttek számára a leginkább elérhetô, mert nem csak a regisztrált álláskeresôk igényelhetik a támogatást. A Lépj egyet elôre! meghirdetésekor a hiányszakmák voltak a fókuszban, a képzések nagy része ebben a körben folyt és csak munkáltatói szándéknyilatkozattal lehetett más szakmához támogatást kapni. Bár a program keretszámai alapján elônyben részesültek az álláskeresôk és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezôk, mód nyílt munkában állók és érettségizett, vagy elavult szakmával rendelkezô felnôttek képzéseinek támogatására is. A program kezdete óta kiépült országos mentorhálózat megyénként két fô mentor segítségével több száz civil szervezetbôl, kisebbségi önkormányzatból, családsegítô szolgálatból áll. Az általuk kiépített kapcsolatrendszeren keresztül sikerült azokat a leghátrányosabb helyzetû, alacsonyan iskolázott, nehezen elérhetô felnôtteket a programba bevonni, akik egyébként a hagyományos csatornákon nem érhetôk el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programban részt vett hátrányos helyzetû emberek életminôsége, munkaerô-piaci helyzete javult, a képzés révén biztosabbá vált a mindennapi megélhetésük. A hallgatók egytôl ötig terjedô skálán 4,6-ra értékelték a tanfolyamok minôségét, az oktatók felkészültségét. Az igen alacsony, mindössze öt százalék körüli lemorzsolódás azt igazolja, hogy akik a képzést elkezdték, csaknem mindenki le is vizsgázott.

11

Mérlegen a második szakasz

12

Folytatódott a Lépj egyet elôre! program sikersorozata, az alacsony képzettségû társadalmi rétegek felemelkedését segítô képzések második, 2007 szeptemberétôl 2009. augusztus 31-ig tartó szakaszában az volt a cél, hogy megközelítôleg húszezren szerezzenek a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképesítést, illetve alapfokú iskolai végzettséget – mondta el dr. Soós Adrianna, a programot koordináló Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fôigazgató-helyettese.

I

mmár bebizonyosodott, hogy hazánkban az egyik legsikeresebb munkaerô-piaci, felzárkóztatási képzési projekt a Lépj egyet elôre! – hangsúlyozta Soós Adrianna. Megvalósítására a forrásokat ezúttal is az Európai Unió Szociális Alapja (ESZA), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai állami társfinanszírozás biztosította. A 10,655 milliárd forintos keretnek azonban – a cél fontosságára való tekintettel – az unió az általános 75 százalékos forrásarányától eltérôen 85 százalékát bocsátotta rendelkezésre, és a magyar állam hozzájárulása 25 helyett 15 százalékot tett ki. A Lépj egyet elôre! elsô, meghosszabbított szakaszának tapasztalatai alapján számítottak arra, hogy ismét nagy lesz az érdeklôdés Dr. Soós Adrianna, a képzések iránt, így nem is volt meglepô, hogy a keretszámoknak ezúta Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fôigazgató-helyettese tal is éppen a kétszeresét tette ki a jelentkezôk száma. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.1.1 Lépj egyet elôre! II. címû projektje egyértelmûen elérte célját, 19 837 fô képzését támogattuk a rendelkezésre álló 10,665 milliárd forintos keretösszeg felhasználásával. Jelentôs változás az elôzô tervezési idôszakban a HEFOP keretében megvalósított képzésekhez képest, hogy ezúttal a résztvevôk pénzbeli támogatásban is részesültek. Ez lehetôvé tette számukra, hogy a tanulás idôszaka ne okozzon anyagi kiesést, és jelentôsen növelte a képzések vonzerejét azon alacsony képzettségûek körében is, akik korábban nem vállalkoztak a tanfolyamokon való részvételre. A program keretében a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezôk a mindenkori minimálbér egyhavi összegének megfelelô összeget kaptak minden 150 óra teljesített képzési idô után. Az állásban lévôk képzési támogatás, míg az állás nélküliek megélhetési támogatás formájában vehették fel a pénzt, az utolsó részletet a képzés eredményes befejezése után. Ugyanígy az alapfokúnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezôk is a mindenkori minimálbér egyhavi összegének megfelelô utólagos pénzbeli támogatásban részesültek, amennyiben a képzést eredményesen befejezték. A hallgatók számára a képzések – a pénzbeli támogatás ellenére – természetesen ezúttal is ingyenesen hozzáférhetôek voltak, sôt, a képzôk kötelessége volt biztosítani számukra a szükséges speciális tananyagokat és a megfelelô tanulási körülményeket is. Elmondhatjuk, hogy a program másik fontos vonzereje az, hogy a résztvevôk számára teljesen ingyenes volt, nem kellett sem képzési, sem regisztrációs és vizsgadíjat fizetniük.

A támogatás mértéke 2007.

2008.

65 500 Ft

69 000 Ft

OKJ-s képzéseknél:

(alap 110%-a) 72 050 Ft

(alap 120%-a) 82 800 Ft

50 év felettiek képzésénél:

(alap 115%-a) 75 325 Ft

(alap 125%-a) 86 250 Ft

Alap (akkreditált) képzéseknél:

Végül összesen ezúttal is több mint 40 ezer jelentkezôt regisztrált a hivatal. – Úgy vélem, ez a felnôttképzési program, amelyben egyrészt a fizikai szakmákra, másrészt a hiányszakmákra való képzést támogattuk, az elmúlt idôszakban nemcsak ismertté vált a potenciálisan érintettek körében, hanem rövid idô alatt társadalmi elismertséget, rangot is kapott. És nem csak az érettségizettek, szakképzettek várták az újabb lehetôséget a tanulásra, hiszen azt tudjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál könnyebben, szívesebben képezi tovább magát, hanem az alacsonyabb iskolázottságú embereket is sikerült megszólítani, és felkelteni az érdeklôdésüket. Ez rendkívül fontos értéke a Lépj egyet elôre! felnôttképzési programnak.

Aktív kommunikáció, újabb képzések

13

– A program szervezésekor törekedtünk arra, hogy az ország egész területén, minden régióból, megyébôl legyen lehetôség a jelentkezésre. A lehetô legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon – tévé, rádió, újságok, internet – keresztül felkelteni az emberek érdeklôdését. A munkaügyi kirendeltségek is aktívan segítették a munkánkat, emellett hatékony eszköznek bizonyult a sok „szóróanyag”, a hasznos, célzott tartalmú tájékoztatók, amelyeket országszerte terjesztettünk. Megpróbáltunk minden olyan szervezettel – érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel – kapcsolatba lépni, amelyekkel közös lehet a potenciális „ügyfélkörünk”, vagyis akikkel ôk rendszeres kapcsolatban vannak, s a program által megcélzott körbe tartoznak. Emellett nagyban támaszkodtunk az önkormányzatok segítségére is. Erénye a programnak az is, hogy a munkából idôlegesen kikerültek mellett egyre többeket sikerült bevonni az inaktívak közül is, a képzések résztvevôinek csak mintegy fele volt korábban regisztrált munkanélküli. Ezt mutatja, hogy a képzésnek ebben a szakaszában már túlsúlyba kerültek a nôk, egyre többen érzik úgy közülük, hogy tanulással sikerül visszatérniük a munka világába. Míg korábban a fizikai szakmák között viszonylag kevesebb volt a kifejezetten nôknek való, arra törekedtünk, hogy minden régióban legyen olyan foglalkozás, amely a nôk számára is ajánlható. Így kerültek be a képzések közé

Támogatott képzések a szociális ellátáshoz kapcsolódó szakmákban Nô

Férfi

Összesen

Gyermek- és ifjúsági felügyelô

62

4

66

Iskolatitkár

18

–

18

174

–

174

15

1

16

Óvodai dajka Pedagógiai asszisztens Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó, szervezô Összesen:

13

–

13

955

89

1044

19

1

20

1256

95

1351

a virágkötô, vagy az élelmiszer- és vegyiáru-, valamint a ruházati eladó szakmák, illetve a korábbi csaknem kizárólagos dajkatanfolyamok mellé a hiányszakmának számító szociális gondozó, ápoló foglalkozások. E tipikusan nôi szakmákra jelentôs igény van, így a program második ütemében a szociális ellátáshoz kapcsolódó szakmákban a támogatott 1351 hallgató háromnegyede szociális gondozó, ápoló szakképesítést szerzett. Míg a program elsô ütemében kilencvenen végeztek házi betegápolóként, közülük harmincketten a fogyatékkal élôk segítésére szakosodtak, ugyanakkor 424 dajka és 35 óvodai dajka végzett sikeresen. Több régióban elsôsorban roma származású lányok, asszonyok szereztek ilyen képesítést, akiknek korábban csak nyolc általánosuk volt. Támogatottak nemek közti megoszlása A program iránti bizalmat igazolja, hogy viszonylag nagyarányú volt az állásnélküliek jeFérfi lentkezése, annak ellenére, hogy a Lépj egyet Nô elôre! kezdettôl fogva a foglalkoztatási státustól függetlenül fogadta a jelentkezôket. Sôt, hangsúlyozottan nem állás nélkülieknek meg55,77% 44,23% hirdetett program – mutatott rá a fôigazgatóhelyettes –, mégis jelentôs volt a regisztrált munkanélküliek aránya a jelentkezôk között, holott az utóbbi idôszakban több új, a gazdasági válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódó munkaerô-piaci program is indult, a 14 már meglévô, kifejezetten ezt a réteget támogató, egyébként sokkal több kedvezményt nyújtó uniós programok mellett. Azt gondoljuk, hogy a Lépj egyet elôre! esetében bizonyára az adott képzési irány, a képzés helyszíne kínált a hallgatók számára vonzóbb, elônyösebb lehetôséget. A TÁMOP 2.1.1. keretében a korábbi Lépj egyet elôre! programhoz képest változást jelentett, hogy nemcsak azok a szakképzettek tanulhattak, akik az eredeti szakmájukra ráépülô képzést választottak, hanem azok is, akik elavult szakmával rendelkeztek, illetve egészségileg alkalmatlanok, hogy a meglévô szakmájukban elhelyezkedjenek. A képzésre maximum középfokú végzettséggel rendelkezôk jelentkezhettek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban álltak vagy nem. A támogatásra pályázó több mint 40 ezer kérelem feldolgozása során kiderült, hogy jelentkezôk – a program céljának megfelelôen – elsôsorban a fizikai szakmákat, azok közül is a hiányszakmákat részesítették elônyben. Gyakorlatilag a jelentkezôk mintegy fele részesült a program keretében támogatásban, közülük 11 125-en állástalanok voltak és 835-en rendelkeztek már valamilyen szakképesítéssel. Ebben a szakaszban is jelentôs számban támogattunk felzárkóztatóképzésben részt vevôket. A felzárkóztatóképzést – 7–8. osztály – 1754 felnôtt vette igénybe. A program új eleme a 9–10. osztályos felzárkóztató, amelyet a jelentkezô igények alapján vettünk fel a támogatott képzési körbe, 313-an végezték el. Erre szintén lehetôséget adott az uniós program, hiszen elvégzése után újabb, magasabb szintû szaktudásra lehet szert tenni.

Több mint 130 intézmény 1100 tanfolyama – A Lépj egyet elôre! program – immár hagyományosan – nemcsak a hallgatók, hanem a képzôintézmények számára is nyitott. Népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezúttal is összesen több mint 130 intézménnyel kötöttünk együttmûködési megállapodást – emelte ki Soós Adrianna. A képzôk köre a program megvalósítása során folyamatosan bôvült, ma már az intézmények sokszorosa vesz részt a felnôttképzés e formájában az elsô tanfolyamokat megszervezô intézményi létszámhoz képest. A képzési lehetôségek iránt ugyanúgy érdeklôdnek felnôttképzést végzô civil szervezetek, gazdasági társaságok, mint felsôoktatási intézmények, középfokú szakiskolák vagy szakmai, területi kamarák, egyéb érdekképviseletek képzôintézményei. A támogatott tanfolyamok száma a most záruló idôszakban elérte az 1100-at. Nem minden esetben a teljes tanfolyam kapott támogatást, gyakran csak egy-egy programra jelentkezett hallgató. Elôfordult, hogy más – a munkaügyi központ által a munkáltatók által szervezett – képzéshez csatlakozott egy-

két hallgató, s olyan is volt, hogy egyéni jelentkezésekre szervezett képzéseknél kaptak támogatást a program keretében. Örvendetes, hogy több régióban a munkáltatók kezdeményezésére indultak a képzések, a dolgozók a munkahelyük megtartása érdekében végezték el a speciális tanfolyamot és szerezték meg a munkavégzésükhöz szükséges magasabb szakképesítést. A támogatások odaítélésénél minden esetben figyelembe vettük az adott régió munkaerô-piaci igényeit. Kiemelten törekedtünk arra, hogy egy-egy térségben a Lépj egyet elôre! program ne okozzon túlképzést. A szakmák kiválasztásában folyamatosan támaszkodtunk a munkaügyis kollégák szakértelmére, tudására, információira. Minden régióban a keresett foglalkozásokat hirdettük meg, s ezt úgy változtattuk a program során, ahogy a régió munkaerôpiaca megkívánta. Külön figyelmet fordítottunk a hosszú távra szóló munkaerô-piaci prognózisokra, és tájékozódtunk, információkat gyûjtöttünk a várható fejlesztésekrôl, a gazdasági válság okozta struktúraváltásról is. Ezek feltérképezése alapján igyekeztünk olyan képzéseket is beiktatni a programba, amelyek a rövid távú prognózisban még nem jelennek meg, de amelyekre nagy valószínûséggel szükség lesz, hosszabb távon számítani lehet arra, hogy keresett lesz az a szaktudás. Erre alapozva újabb szakirányokat indítottunk, mint például a számítástechnikában a szoftverkezelô, vagy vendéglátásban a falusi vendéglátó, az agráriumban pedig az ezüst- és aranykalászos gazdaképzés. Mint minden uniós támogatás, a Lépj egyet elôre! program is utólagos finanszírozással mûködik, szigorú elszámolási szabályokkal és ellenôrzéssel. Ez a TÁMOP keretében induló programban kezdetben nehézségeket okozott a hallgatói kifizetések hatvannapos határidejének betartásában, a kezdeti nehézségeket azonban rövid idô alatt sikerült elhárítani.

Elôtérben a szolgáltatószakmák A képzések között dominálnak a szolgáltatási szakmák, mint a szociális gondozó, az ápoló, a takarító szakképesítés. Népszerûnek számítottak a kereskedelmi szakmák, az élelmiszer- és vegyiáru-, a ruházati eladó, sokan jelentkeztek parkgondozónak, vagy biztonsági ôrnek. A gépjármûvezetés – különbözô fokozatokban – is egyre keresettebb foglalkozás, a szakács-, a pincérképesítés hasonlóképpen vonzó. A fizikai szakmák közül általában jó elhelyezkedési esélye van a könnyû- és nehézgépkezelô szakembereknek, s egyre népszerûbbek a számítógéppel, informatikával összefüggô foglalkozások.

Támogatott képzések az egészségügyi szakmákban Nô

Férfi

Összesen

Ápolási asszisztens

22

2

24

Fogászati asszisztens

29

1

30

Fogyatékosok gondozója

4

–

4

24

–

24

112

31

143

15

1

16

Gyógyszerkiadó szakasszisztens

241

2

243

Gyógyszertári asszisztens

Gerontológiai gondozó Gyógymasszôr Gyógypedagógiai asszisztens

334

24

358

Mentôápoló

33

355

388

Összesen:

814

416

1230

15

Bekapcsolódott az egészségügy is Az egészségügyi intézményekben közismerten hiány van a jól képzett szakápolókból, szak asszisztensekbôl. A Lépj egyet elôre! program 2008 decemberében zárult elsô ütemében már több tucat mentôs szakápoló szerzett képesítést, a második ütemben pedig 1230 felnôtt vett részt ingyenes egészségügyi szakképzésben. A szakmák köre is bôvült, a mentôs szakápolókon kívül fogászati as�szisztenseket, gyógyszertári asszisztenseket, gyógyszerkiadó szakasszisztenseket képeztek a jó nevû képzôintézmények. – A program eredményeit nemcsak azon mérjük le, hányan kapcsolódtak be, hányan jelentkeztek, hányan végeznek. Nagyon fontos tényezô az is, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódás, az eddig végzettek körében öt százalék körül mozog. A programra összességében jellemzô, hogy a hallgatók egymást „húzzák”, biztatják, így zömmel sikeres vizsgával zárják a tanfolyamot. A szakképesítés megszerzése ugyanis nemcsak az egyének érdeke, nemcsak ôk profitálnak belôle, hanem a foglalkoztatók számára is elônyös, hiszen megfelelô képzettségû munkaerôvel dolgozhatnak. S ha több ember rendelkezik olyan tudással, amellyel jobban tud boldogulni, ez az egész társadalom javát szolgálja. Sokan bírálják a programot azért, hogy a mai helyzetben túl nagyvonalú dolog volt még külön pénzt is adni azoknak az embereknek, hogy felnôttfejjel szakmát tanuljanak, hogy bepótolják, amit korábban, fiatalon elmulasztottak. Lehet, hogy ha nem járt volna a képzéssel anyagi juttatás is, nem lett volna ekkora érdeklôdés a program iránt, és talán többen abba is hagyták volna a tanu16 lást. Szerintem még így is megérte, hiszen már megvan az esélyük arra, hogy valóban lépjenek egyet elôre.

A folytatás – Természetesen szeretnénk minden olyan elemét megôrizni a programnak, amely az eddigi tapasztalatok alapján eredményesnek bizonyult. A fôbb célok az elsô és a második ütemben nem változtak meg, elsôsorban a képzetlen emberek számára szeretnénk megadni a lehetôséget arra, hogy megszerezhessék elsô szakképesítésüket. A program indulásakor a statisztika szerint mintegy 1,1 millió felnôttnek nem volt szakképesítése Magyarországon. Még mindig jelentôs ez a réteg, ezért a felnôttkori képzéseknek egyre nagyobb szerep jut a következô években is. A program sikere alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a továbbiakban még nagyobb eredményeket érjünk el.

Támogatott hallgatók munkaerô-piaci státusa szerint Nyugat-Dunántúl

Regisztrált álláskeresô

Közép-Magyarország

Munkaviszonyban álló

Közép-Dunántúl

Egyéb állás nélküli

Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld 0

500

1000

1500

2000

Támogatottak munkaerô-piaci státusa

Jelentkezettek munkaerô-piaci státusa

Egyéb állás nélküli Munkaviszonyban áll Regisztrált álláskeresô

34%

Egyéb állás nélküli Munkaviszonyban áll Regisztrált álláskeresô

31%

36%

30%

35%

34%

Országos hiányszakmákban támogatottak száma 1789 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

17 468

527

557

478

Tehergépkocsi-vezetô

Szakács

Könnyûgépkezelô

Kômûves

Szerkezetlakatos

26

21 Géplakatos

15 Épületasztalos

21 Egyéb eljárás szerinti hegesztô

2 CNC-forgácsoló

51

Bútorasztalos

240

Ács, állványozó

9–10. osztályos felzárkóztató

313

Támogatott hallgatók iskolai végzettsége régiónként 3000

Alapfokú iskolai végzettség nélkül

2500 2000

Alapfokú iskolai végzettség: 8 osztály

1500


1000

Érettségizett (szakképzettség nélkül) Szakképzett

500 0

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

KözépNyugat-Dunántúl Magyarország


Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

73

15

44

23

95

18

40

77

27

168 136 388 147

Veszprém

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Gyôr-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Budapest

74

Összesen

1

34

Zala

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

88

110 156

8. osztályos felzárkóztató

89

64

92 1754

8

35

5

34

21

16

25

136

76

313

igen

3

22

10

1

15

51


1

14

9

24

Aranykalászos gazda

108

108

Autóbuszvezetô + belföldi személyszállító + nemzetközi személyszállító

1

7

1

1

1

10

1

1

1

9

33

Autóbuszvezetô

35

60

1

1

97

Autóbuszvezetô + belföldi személyszállító

2

2

1

1

5

56

67

Autóbuszvezetô + nehézpótkocsi-vezetô

1

2

21

4

19

47

Autóbuszvezetô + nemzetközi személyszállító

19

48

67

Autószerelô

1

3

32

36

Barcs

22

22

Baromfifeldolgozó

47

18

1

66

Bérügyintézô

52

52

Betanított kosárfonó

20

20

Betanított varrómunkás

13

1

14

Betonelemgyártó

15

15

Bevont elektródás hegesztô

1

23

24

Bionövény-termesztô

1

24

25

Biztonsági ôr

100

1

43

85

50

144

1

1

3

23

142

1

1

1

35

40

671

Bolti pénztáros

16

16

Borász

30

19

49

Burkoló

6

1

1

53

1

88

150

Ács, állványozó

18

Baranya


Bács-Kiskun

„E” kategóriájú gépjármûvezetô

Országos hiányszakma

KÉPZÉS

Bútor- és lakástextil-eladó

1

6

7

Bútorasztalos

igen

1

1

2

CNC-forgácsoló

igen

11

2

30

9

13

13

3

79

2

46

27

4

1

240

10

4

2

16

Cukrász Egyéb eljárás szerinti hegesztô

igen

21

21

Elektronikai mûszerész

17

17

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

224

50

48

55

64

21

14

70

59

53

55

1800

103 309

144 164

130 111 126


Bács-Kiskun

Baranya

Békés


Budapest

Csongrád

Fejér

Gyôr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves


Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy


Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Összesen

Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedô

23

23

Ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs

32

32

Épület- és építménybádogos

2

13

2

7

17

1

2

3

3

50

igen

15

15

Ezüstkalászos gazda

1

1

1

297

300

Fakitermelô

34

27

61

Famegmunkáló

22

16

38

Festô, mázoló és tapétázó

2

1

3

2

1

1

10

Fodrász

8

13

11

1

9

42


12

1

1

5

9

1

29


1

1

Fogyó elektródás hegesztô

17

3

1

2

23

Fûszernövény-termesztô

44

44

Gazdasági informatikus

26

17

33

76

Gépíró, szövegszerkesztô

3

15

18

igen

21

21

Gerontológiai gondozó

23

23


4

2

29

2

19

56

Gyógymasszôr

11

1

42

18

1

1

3

1

1

30

3

1

9

2

19

143

Gyógynövény-termesztô

24

24

Gyógypedagógiai asszisztens

16

16


21

2

15

55

8

11

5

5

11

15

11

10

44

9

3

1

3

8

6

243


4

1

2

21

44

1

4

26

81

5

7

22

27

25

9

4

19

7

36

345

Gyorséttermi és ételeladó

1

11

2

1

15

Hegesztô

16

26

8

26

9

1

78

1

1

1

167

Hidegburkoló

19

19

Hulladékgyûjtô és -szállító

15

24

4

11

54

Informatikai rendszergazda

2

23

25

Ingatlanközvetítô

13

1

14

Irodai asszisztens

65

35

14

18

8

1

141

Iskolatitkár

17

1

18

Kereskedelmi ügyintézô

2

2

Kereskedô

23

23

Kereskedô, boltvezetô

5

76

25

12

7

10

124

39

92

25

25

2

442

KÉPZÉS

Épületasztalos

Géplakatos

19


Bács-Kiskun

Baranya

Békés


Budapest

Csongrád

Fejér

Gyôr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves


Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy


Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Összesen

Kéz- és lábápoló, mûkörömépítô

42

19

7

68

Kiadvány- és képszerkesztô

1

13

14

Kisgyermekgondozó, -nevelô

4

4

Kis teljesítményû kazán fûtôje (max. 2 tonna)

1

1

Kômûves

igen

39

64

3

1

15

17

64

27

13

10

1

202

1

7

4

468

Könnyûgépkezelô

igen

46

3

3

60

1

56

38

36

21

41

35

44

96

5

1

3

8

15

15

527

KÉPZÉS

20

Közbeszerzési referens

37

12

49

Logisztikai ügyintézô

19

23

32

1

38

10

45

10

1

2

7

17

5

12

2

224

Mentôápoló

13

25

7

14

86

2

29

10

6

32

35

93

11

15

2

7

387

Mezôgazdasági erô- és munkagépkezelô

21

2

23

Mezôgazdasági gépkezelô

19

19

Mezôgazdasági vállalkozó

43

43

Mikroszaporító

24

5

29

Motorfûrész-kezelô

17

19

36

Motorkerékpár-szerelô

1

15

16

Multimédia-fejlesztô

18

18

Mûanyag-feldolgozó

1

4

5

10

Mûszakicikk-eladó

6

14

5

6

6

5

1

43

Nehézgépkezelô

109

62

40

82

16

61

76

61

48

26

172

4

145

1

1

13

22 1274

Nôi szabó

11

27

38

Nyilvántartási és okmányügyintézô

1

1

2

Óvodai dajka

19

44

31

36

2

1

1

6

40

180

Panziós, falusi vendéglátó

10

96

6

1

2

13

157

16

32

1

193

527

Parkgondozó

66

51

2

119

Pedagógiai asszisztens

1

10

7

1

19

Pénzügyi-számviteli ügyintézô

50

41

60

12

2

1

23

64

52

1

9

1

316

Pincér

3

1

9

16

4

7

1

21

5

67

Raktáros

11

11

Ruházati eladó

11

14

67

164

45

41

19

12

62

7

10

66

21

117 124

21

5

23

829

igen

51

18

28

36

21

22

8

19

40

6

16

1

51

33

44

43

12

24

3

2

478

Szállodai szobaasszony

24

26

50

Számítástechnikai szoftverüzemeltetô

9

9

9

1

22

11

28

86

1

176

Számítógépes adatrögzítô

2

23

25

Szakács

177 158


Bács-Kiskun

Baranya

Békés


Budapest

Csongrád

Fejér

Gyôr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves


Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy


Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Összesen

Számítógép-szerelô, -karbantartó

1

14

15

Szárazépítô

7

34

41

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztô

2

9

11

igen

26

26

Szobafestô

15

10

25

Szociális asszisztens

7

1

5

13

Szociális gondozó és ápoló

99

8

60

55

78

58

24

44

59

4

14

1

79

132

1

135

3

45

1

Szociális gondozó, szervezô

19

1

Szoftverfejlesztô

Takarító

Társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó

1

Társadalombiztosítási ügyintézô

Táskajavító

KÉPZÉS

Szerkezetlakatos

146 1046

20 46

43

1

1

1

55

18

3

57

31

26

209

15

40

12

1

350

57

22

19

25 1383

2

110

3

19

40

1

1

76

1

16

270

19

36

8

63

10

1

5

16

Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó (autómentô)

2

1

7

2

8

88

4

112

Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó + nemzetközi árufuvarozó

1

1

34

2

1

32

1

9

78

15

25

199

Tehergépkocsi-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô (CE-kategória)

4

1

1

5

139

1

26

18

32

4

4

187 162

4

5

2

53

648

Tehergépkocsi-vezetô + nemzetközi árufuvarozó

13

1

28

46

2

1

1

92

68

1

37

38

2

1

107

3

75

2

63

29

557


197 246

igen 131

Tehergépkocsi-vezetô + autóbusz-vezetô

2

4

4

10

Tejtermékgyártó

10

2

12

Településkarbantartó

4

4

Titkárságvezetô

2

1

3

Ügyintézô titkár

6

18

18

42

Vendéglátó-eladó

112

11

58

21

15

37

1

8

2

265

Vendéglôs

12

1

13

Villanyszerelô

8

19

1

1

10

17

18

74

Virágkötô

11

17

11

2

12

25

18

96

Vízvezeték- és vízkészülék-szerelô

6

8

14

Zöldség-gyümölcs eladó

24

3

24

2

1

3

12

47

14

130

Végösszeg

1641 853 847 1628 1228 437 536 623 1322 1062 445 314 952 1695 1183 3099 487 402 344 739 19837

21

Összesen


Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

„E” kategóriájú gépjármûvezetô

0

0

0

88

0

0

1

89


92

148

246

159

439

429

241

1754

8. osztályos felzárkóztató

8

0

0

27

0

0

0

35


97

0

0

5

25

136

50

313

Ács, állványozó

22


KÉPZÉS

1

25

22

3

0

0

0

51


igen

0

0

0

1

0

0

23

24

Aranykalászos gazda

0

0

0

0

0

108

0

108

Autóbusz-vezetô + belföldi személyszállító + nemzetközi személyszállító

1

11

11

1

0

1

8

33

Autóbusz-vezetô

1

0

0

36

60

0

0

97

Autóbusz-vezetô + belföldi személyszállító

1

3

0

0

56

0

7

67

Autóbusz-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô

0

4

2

0

1

0

40

47

Autóbusz-vezetô + nemzetközi személyszállító

0

0

0

0

0

67

0

67

Autószerelô

0

0

0

1

35

0

0

36

Barcs

0

0

0

0

22

0

0

22

Baromfifeldolgozó

0

0

0

65

0

1

0

66

Bérügyintézô

0

0

0

0

0

52

0

52

Betanított kosárfonó

0

0

20

0

0

0

0

20

Betanított varrómunkás

0

0

14

0

0

0

0

14

Betonelemgyártó

0

0

0

0

15

0

0

15

Bevont elektródás hegesztô

0

1

0

0

23

0

0

24

Bionövény-termesztô

25

0

0

0

0

0

0

25

Biztonsági ôr

219

73

44

100

3

5

227

671 16

Bolti pénztáros

0

0

16

0

0

0

0

Borász

19

30

0

0

0

0

0

49

Burkoló

0

0

0

8

0

141

1

150 7

Bútor- és lakástextil-eladó

7

0

0

0

0

0

0

Bútorasztalos

igen

0

0

0

0

0

0

2

2

CNC-forgácsoló

igen

4

14

122

11

48

30

11

240

0

0

4

0

0

10

2

16

igen

21

0

0

0

0

0

0

21

Elektronikai mûszerész

0

0

0

0

17

0

0

17


74

119

543

382

220

284

178

1800

Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedô

0

23

0

0

0

0

0

23

Ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs

0

0

32

0

0

0

0

32

Épület- és építménybádogos

5

18

7

0

0

1

19

50

0

0

0

0

0

15

0

15


0

0

1

0

0

298

1

300

Fakitermelô

0

0

61

0

0

0

0

61

Famegmunkáló

0

0

0

0

0

38

0

38

Festô, mázoló és tapétázó

1

2

0

0

7

0

0

10

Fodrász

0

1

0

8

0

11

22

42


10

1

1

0

0

0

17

29


0

0

1

0

0

0

0

1

Cukrász Egyéb eljárás szerinti hegesztô

Épületasztalos

igen

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld


Összesen


Fogyó elektródás hegesztô

0

0

0

0

19

1

3

23

Fûszernövény-termesztô

0

0

44

0

0

0

0

44

Gazdasági informatikus

0

0

0

0

43

33

0

76

Gépíró, szövegszerkesztô

0

0

0

3

15

0

0

18

0

0

0

0

0

21

0

21

0

0

23

0

0

0

0

23


0

0

33

2

0

21

0

56

Gyógymasszôr

29

4

1

30

4

3

72

143

Gyógynövény-termesztô

0

0

24

0

0

0

0

24

Gyógypedagógiai asszisztens

0

0

0

16

0

0

0

16


14

30

36

29

12

23

99

243


81

11

48

7

30

97

71

345

Gyorséttermi és ételeladó

0

0

0

14

0

1

0

15

Hegesztô

26

1

105

0

17

9

9

167

Hidegburkoló

0

0

19

0

0

0

0

19

Hulladékgyûjtô és -szállító

35

4

0

0

0

0

15

54

Informatikai rendszergazda

0

0

0

0

25

0

0

25

Ingatlanközvetítô

0

0

0

0

0

1

13

14

Irodai asszisztens

1

14

53

65

0

0

8

141

Iskolatitkár

1

0

0

0

17

0

0

18

Kereskedelmi ügyintézô

0

0

0

2

0

0

0

2

Kereskedô

23

0

0

0

0

0

0

23


2

74

241

88

0

0

37

442

Kéz- és lábápoló, mûkörömépítô

0

0

0

61

0

0

7

68

Kiadvány- és képszerkesztô

0

0

0

14

0

0

0

14

Kisgyermekgondozó, -nevelô

0

0

0

0

0

4

0

4

Kis teljesítményû kazán fûtôje (max. 2 tonna)

0

0

0

0

0

1

0

1

Kômûves

igen

24

19

91

40

2

279

13

468

Könnyûgépkezelô

igen

61

106

68

47

11

78

156

527

Közbeszerzési referens

0

0

12

37

0

0

0

49

Logisztikai ügyintézô

10

4

49

80

12

51

18

224

Mentôápoló

36

19

8

0

59

208

57

387

Mezôgazdasági erô- és munkagépkezelô

0

21

0

0

2

0

0

23

Mezôgazdasági gépkezelô

0

0

0

19

0

0

0

19

Mezôgazdasági vállalkozó

0

0

0

0

0

43

0

43

Mikroszaporító

5

0

0

0

24

0

0

29

Motorfûrész-kezelô

0

0

36

0

0

0

0

36

Motorkerékpár-szerelô

0

0

16

0

0

0

0

16

Multimédia-fejlesztô

0

0

0

18

0

0

0

18

Mûanyag-feldolgozó

5

0

0

0

5

0

0

10

Mûszakicikk-eladó

15

0

12

0

5

11

0

43

Nehézgépkezelô

99

122

224

187

5

383

254

1274

Nôi szabó

0

0

0

0

0

0

38

38

KÉPZÉS

Géplakatos

igen

Gerontológiai gondozó

23


Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

1

0

0

0

0

1

2

0

2

1

99

0

7

71

180


0

34

163

10

96

222

2

527

Parkgondozó

0

0

51

66

0

2

0

119

Pedagógiai asszisztens

0

0

0

1

1

0

17

19


9

3

64

103

0

25

112

316

Pincér

25

21

0

3

2

0

16

67

Raktáros

0

0

0

0

11

0

0

11

Ruházati eladó

40

19

237

119

152

196

66

829 478

45

12

93

101

74

99

54

Szállodai szobaasszony

50

0

0

0

0

0

0

50

Számítástechnikai szoftverüzemeltetô

0

9

31

0

29

87

20

176

Számítógépes adatrögzítô

0

2

0

0

0

0

23

25

Számítógép-szerelô, -karbantartó

0

0

0

0

15

0

0

15

Szárazépítô

0

0

34

7

0

0

0

41

Személyügyi gazdálkodó és fejlesztô

0

0

0

0

11

0

0

11

0

0

0

0

0

26

0

26

0

0

15

0

0

10

0

25

Szerkezetlakatos

igen

Összesen

Közép-Dunántúl


Nyugat-Dunántúl 0

Óvodai dajka

Szakács

24


Nyilvántartási és okmányügyintézô

KÉPZÉS

igen

Szobafestô Szociális asszisztens

0

0

1

0

0

0

12

13


235

26

138

217

12

208

210

1046

Szociális gondozó, szervezô

19

0

0

0

0

1

0

20

Szoftverfejlesztô

44

2

0

0

0

0

0

46

Takarító

73

62

33

309

304

599

3

1383

Társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó

17

0

110

3

1

135

4

270

Társadalombiztosítási ügyintézô

0

0

44

19

0

0

0

63

Táskajavító

0

1

0

0

0

0

15

16

Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó (autómentô)

4

2

0

1

90

0

15

112

Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó + nemzetközi árufuvarozó

26

17

33

1

79

0

43

199

Tehergépkocsi-vezetô + nehézpótkocsi-vezetô (CE-kategória)

53

32

27

6

168

36

326

648

Tehergépkocsi vezetô + nemzetközi árufuvarozó

1

1

1

0

30

59

0

92

30

0

37

134

70

173

113

557

Tehergépkocsi-vezetô + autóbusz-vezetô

0

0

0

2

0

0

8

10

Tejtermékgyártó

0

0

0

0

12

0

0

12

Településkarbantartó

0

0

0

0

4

0

0

4

Titkárságvezetô

0

0

0

0

0

0

3

3

Ügyintézô titkár

0

0

6

0

36

0

0

42

Vendéglátó-eladó

8

17

207

11

0

22

0

265

Vendéglôs

12

0

0

0

1

0

0

13


igen

Villanyszerelô

0

1

9

0

18

17

29

74

Virágkötô

18

27

17

11

0

0

23

96

Vízvezeték- és vízkészülék-szerelô

0

0

0

0

0

0

14

14

Zöldség-gyümölcs eladó

2

1

0

48

29

47

3

130

1764

1194

3642

2925

2523

4866

2923

19837

Végösszeg

Cukrászok vizsgája a hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképzô Iskolában

Czipa Péterné tortadíszítés közben

25

Török Jánosnénak is sikerült a vizsgamunka, a mákos rétes

Sipos Gyuláné, Orbán Julianna és Czipa Péterné

Sipos Gyuláné sok szakmai fogást ismer már

Egy lépés a romák integrációja felé A Lépj egyet elôre! program nagyon sok lehetôséget adott a romáknak, de a társadalomban nyílttá vált diszkrimináció és a gazdasági válság együttes hatása megnehezíti az elhelyezkedésüket – mondta el Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízott. – A romák különösen nehéz helyzetben vannak ma a munkaerôpiacon. Mit tud változtatni ezen egy képzési program? – A Lépj egyet elôre! alapvetô célja az alacsony iskolai végzettségû, illetve 26 szakképzetlen felnôttek képzése. Olyan embereké, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és az ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. Ez a program lehetôséget kínál arra, hogy térítésmentesen megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentô alapfokú végzettséget, illetve arra, hogy a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképzettséget szerezzenek. Az is nagyon fontos cél, hogy a résztvevôk a képzettségüknél, illetve az iskolai végzettségüknél magasabb szintû szakmai tudást érjenek el. A program bôvíti az egész életen át tartó tanulás lehetôségeit, javítja a Teleki László szakképzés hozzáférhetôségét és minôségét, ezáltal hozzájárul a gazdaság romaügyi miniszterelnöki megbízott számára szükséges mennyiségû, a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerô biztosításához. A képzés támogatása elôsegíti a végzettség hiánya, vagy az elavult szakképesítés miatt hátrányban lévô munkavállalók sikeres és tartós munkaerô-piaci integrációját. Ez csupa olyan cél, amely a romák számára jó esélyeket ad a felzárkózáshoz. Annál is inkább, mert a romák között nagyon sokan megfelelnek a program feltételeinek, vagyis alapfokú, többnyire általános iskolai, ritkábban középfokú végzettséggel rendelkeznek, szakképzetlenek vagy elavult szakmával rendelkeznek. Sokan közülük állás nélküli, inaktív személyek. – Tapasztalatai szerint a romák közül mennyien akartak és tudtak élni a lehetôséggel? – A programba bevonandók felkutatása a munkaügyi központ, a kisebbségi önkormányzatok, helyenként az OFTEK, a családsegítô szolgálatok, a teleházak, az önkormányzatok, a körjegyzôségek, a képzôintézetek és a civil szervezetek közremûködésével történt. A megkeresés módja is változatos, voltak csoportos tájékoztatók, személyes megkeresés és írásbeli tájékoztatás. Széles körû információnyújtás folyt a médián keresztül is, a megyei napilapok, a helyi, városi érdekeltségû újságok, rádiók, tévék riportokat készítettek a résztvevôkkel, a képzôkkel, megszólaltak a regionális munkaügyi központok is. Intenzív volt a tájékoztatás annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a lehetôségeket. Mindenki, aki akart, részt vehetett az induló képzéseken. Nincsenek pontos adataim, nem is lehetnek, mert a törvény nem teszi lehetôvé a regisztrációt, de láthatóan jelentôs arányban vettek részt romák – nôk és férfiak egyaránt – a képzéseken. – Milyen tapasztalatokra tettek szert a képzések gyakorlati lebonyolításával kapcsolatban? – Úgy vélem, kifejezetten jó volt a program társadalmi elfogadottsága, elsôsorban azzal, hogy térítés-

27

Tájékoztató a képzési lehetôségekrôl Endrôcön

mentes lehetôséget adott a résztvevôknek képzettségi szintjük emelésére, s nemcsak munkanélküliek, hanem akár állásban lévôk, munka mellett is „léphettek egyet elôre”. Mindenki számára elérhetô volt a program, aki megfelelt a megcélzott társadalmi célcsoport feltételrendszerének. – Milyen szakmák és területek iránt volt érdeklôdés a romák körében? – Ez nagyon szerteágazó, hiszen az országos palettán szinte minden szakma megjelent, a borásztól a bútorasztalosig, a szakácstól a különbözô típusú kereskedelmi eladókig, gyógyszertári asszisztenstôl a szerkezetlakatosig. A romák számára legjellemzôbb képzések: a 7–8. osztályos felzárkóztató, 9–10. osztályos felzárkóztató, illetve a „C”, „D” (busz), „E” kategóriájú gépkocsivezetô, melyhez esetenként kapcsolódott a nemzetközi vagy belföldi árufuvarozás is tudomásom szerint. – Mennyire illeszkednek ezek a szakmák a munkaerô-piaci igényekhez? – A program tervezésekor meghatározó szempont volt a munkaerô-piaci igények figyelembe vétele, ezért a képzéseket kizárólag az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által támogatott hiányszakmában szervezték. A megvalósult képzések változatossága, a területi, a regionális jellegzetességek ezt is igazolják. – Mennyiben járulhat hozzá a képzés a roma lakosság életmódváltozásához? – A képzések révén a résztvevôk foglalkoztathatósága javult, s ennek eredményeként jobbak a munkaerôpiaci esélyeik az elhelyezkedésre. Aki munkát talál, annak közvetve a családja is jobb helyzetbe kerül, nô a jövedelem és az életkörülmények is javulnak. Sokak számára a szakképzettség megszerzése a megélhetés lehetôségét teremtette meg. – Mivel lehetne még erôsíteni a program hatásait? – Vannak konkrét javaslatok, amelyekkel növelni lehetne az eredményeket. Jó lenne, ha a képzôk gyorsabban reagálnának, ha egyszerûbb lenne az adminisztráció. Célszerû lenne menet közben is számszerûen követni a folyamatokat, jobb információáramlásra is szükség lenne, és szerintem sokat

28

Berki István motorkerékpár-szerelést tanult

segítene a mentorálás kiterjesztése a program teljes idejére. Nemcsak a Lépj egyet elôre!, hanem a többi, hasonló célú állami programok finanszírozási ütemezéseit is átgondoltan kellene megtervezni a jövôben is. (Elôfordult, hogy a megélhetési támogatásokat, a keresetpótló juttatásokat nem a szerzôdéseknek megfelelô határidôn belül, hanem sokszor csak több hónapos késéssel utalták a program résztvevôinek.) A romák számára azonban a legnagyobb gondot a diszkrimináció nyílttá válása okozza. A roma kis- és középvállalkozásoknak nagy szükségük van arra, hogy az esélyegyenlôség követelménye belekerüljön minden NFÜ-s és európai uniós programba. Hogy mennyire súlyos a helyzet, azt jelzi annak a vállalkozónak a példája, aki bár kiváló építôipari referenciákkal rendelkezik, a megbízója mégis felajánlotta neki, hogy inkább kifizeti a több tízmillió forintos bánatpénzt, csak vonuljanak le a romák az építkezésrôl. A diszkrimináció miatt – amelyet a gazdasági válság hatása is felerôsít – még a szakképzett romák is nehezebben jutnak munkához. Berki Zsolt nem akart lemaradni testvérétôl

Motorkerékpár-szerelô vizsga Felsôtárkányban a Talentum 99 szervezésében

29

Forgó Melinda, a motorkerékpár-szerelôk képzési vezetôje

Kertész Péter a gyakorlati vizsgán

Kórozs Péternek is sikerült szakmát szereznie

Elôremutató tanulságok

30

Elérte célját a Lépj egyet elôre! program, hiszen húszezer olyan embert juttatott hiánypótló szakképesítéshez, akik korábban – különbözô okoknál fogva – kihullottak az iskolarendszerbôl. A program lebonyolítása azonban több olyan fontos tanulsággal is szolgált, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni a tervezésnél – mutat rá Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal fôigazgatója, aki azt tartaná kívánatosnak, ha a program harmadik üteme a meglévô eljárásrendre és informatikai háttérre épülne.

– Hogyan értékeli, beilleszkedett a Lépj egyet elôre! program az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat életébe, tevékenységébe? – A Lépj egyet elôre! annak idején kifejezetten újszerû programnak számított. Kezdetben ugyan voltak még félreértések, de a második ütem idején már teljesen beépült a hivatal és a 180 kirendeltség ügyintézôinek munkájába. Ráadásul az is nagyon hamar megmutatkozott, hogy mennyire hiánypótló a program a célcsoportjai, azaz a képzetlen felnôtt lakosság számára. Mindenki várta a folytatást, már csak azért is, mert az elsô ütem után várólisták alakultak ki. – Milyen többletfeladatokat jelentett a program második ütemének lebonyolítása? – A szerzôdéskötés után sajnos nagyon sokat kellett várnunk az elôleg kifizetésére. Idôközben felhalmozódott a potenciális ügyfelek száma, csaknem húszezren szerepeltek már a regiszterünkben, amikor megkaptuk az elôleget. Ezért nagyon sok képzés indult el egy idôben, ez már önmagában is jelentôs többletterhet rótt a munkatársakra. Ráadásul a második ütembe új elemeket is beépítettek, ilyen volt például a megélhetési támogatás 150 óránként történô kifizetése. Mindez teljesen új informatikai rendszert igényelt, amelynek ráadásul integrálódnia kellett a már meglévô rendszerekhez. Forrás hiányában azonban nem tudtuk megrendelni ezt a fejlesztést sem. Márpedig egy ilyen rendszer kiépítése és beüzemelése több hónapot vesz igénybe – esetünkben öt hónap telt el az éles indulásig. Az átmeneti idôszak alatt óriási többletfeladatot jelentett a nyilvántartás megszervezése, a kollégáknak elôször mindent papíron kellett rögzíteniük, ezek után pedig az összes adatot fel kellett vezetniük az új rendszerbe. – További nehézséget jelentett, hogy a képzéseknek körülbelül nyolcvan százaléka egy idôben indult el, az elôlegnek viszont csak a 25 százaléka érkezett be. Az ebbôl adódó problémákat természetesen a hallgatók és a képzôk is érezték a bôrükön. Nehézséget okozott, hogy pontosan tudjuk ütemezni a kifizetéseket: elôször a magánszemélyeknek igyekeztünk utalni a megélhetési támogatást, és utána fizettünk a képzôknek. A kormány szerencsére idôben felismerte ezt a problémát, és – egyebek között Pirisi Károly Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, fôigazgató

épp e program miatt is – döntött arról, hogy az elôleg összegét 300 millió forintról két és fél milliárdra emeli. Így pótlólagos forráshoz jutottunk. Mindez számos olyan tanulsággal szolgált, amelyet mindenkinek figyelembe kell venni a tervezésnél. Ezért szeretnénk, hogy a harmadik ütem a meglévô eljárásrendre épüljön. – Milyen tapasztalatokat lehetett leszûrni a hivatal tevékenységére vonatkozóan? – Mivel komoly tapasztalatokkal rendelkezünk a nagy adatbázisok kezelésében, a Lépj egyet elôre! második üteme technikai és szakmai oldalról nem okozhatott volna problémát. A nehézségek és az ügyfelek részérôl érkezô panaszok, mint említettem, a elôkészítés hiányosságaiból adódtak. Véleményem szerint a program egyébként teljesítette a kitûzött célokat és az információs igényeket is megfelelôen ki tudtuk elégíteni. – Milyen segítségre számított a hivatal a külsô résztvevôk részérôl? – Csak pozitív dolgokról tudok beszámolni. Kiemelt jelentôségû program volt ez a kormány számára, s ezt az elôlegemelés is mutatja. Nem is tudtuk volna lebonyolítani, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium nem áll pozitívan a problémák megoldásához. – Hogyan ítéli meg a munkatársak teljesítményét? – Nem szokásom szuperlatívuszokban beszélni, de azt kell mondanom, hogy maximálisan elégedett vagyok a munkájukkal. Az említett okoknál fogva a program bizonyos szakasza óriási többletterhet jelentett, s ebbôl kifolyólag sajnos elég nagy volt a fluktuáció a hivatali átlaghoz képest. A kollégák 31 azonban minden tôlük telhetôt megtettek, sokszor szó szerint éjt nappallá téve dolgoztak a program sikeres végrehajtásáért, és a többségük szerencsére kitartott.

Lépj egyet elôre! – a projektvezetô szemével A Lépj egyet elôre! projekt második ütemének tervezési munkálatai 2007 nyarán kezdôdtek meg, ám ezzel egyidejûleg a program elsô ütemének lebonyolítása is zajlott. A projektiroda a menedzsmenti tevékenységet dr. Soós Adrianna fôigazgató-helyettes szakmai irányítása mellett látta el.

A

támogatási kérelmek elbírálásában, a képzôi és hallgatói elszámolások elkészítésében, a beszámolók összeállításában, a hallgatók 32 tájékoztatásában harminchárom ügyintézô vett részt. A kifizetésekkel tizenegy pénzügyes munkatárs foglalkozott. A program megvalósításában fontos szerepet kaptak a mentorok, akik a munkaügyi központok kirendeltségén látták el feladataikat, valamint az ellenôrök, akik a tanfolyamok megvalósítási helyszíneit ellenôrizték. – Korábbi tapasztalatainkat felhasználva néhány programelemet úgy igyekeztünk módosítani, hogy a támogatott hallgatók számára kedvezôbb feltételeket biztosítsunk – idézte fel a Lépj egyet elôre! második szakasza elindításának körülményeit Kéri Gabriella projektvezetô. – Mivel az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezôk számára korábban elkülönített létszámkere-

Kéri Gabriella projektvezetô

teket az elôzô ütemben nem sikerült kellô mértékben feltöltenünk, az alacsonyan iskolázottak részére kidolgoztuk a képzés ideje alatt járó megélhetési támogatás koncepcióját. Ezzel sikerült elérnünk, hogy a felzárkóztatóképzésekre is nagy számban érkeztek be támogatási kérelmek. Ugyanakkor ez az újszerû programelem nem várt kihívások elé állította a megvalósítókat. – A képzôk által használt informatikai rendszert ugyanis tovább kellett fejleszteni, annak használatát pedig – mind a menedzsment, mind pedig a résztvevô képzôintézmények számára – be kellett tanítani. Az elektronikus rendszert alkalmassá kellett tenni arra, hogy a húszezer támogatott hallgató képzési óráit egyénenként nyomon kövesse, hiszen az uniós programok pénzügyi elszámolásaira szigorú megkötések vonatkoznak. – További kihívást jelentett a projektszemélyzet számára, hogy számos esetben a hallgatók nem úgy értelmezték a hivatallal megkötött támogatási szerzôdésben foglaltakat, ahogyan azt a vonatkozó eljárásrend is tartalmazza. Ezért ki kellett alakítani egy ügyfélszolgálatot, amely a beérkezô telefonokat, hallgatói megkereséseket kezelte – tette hozzá Kéri Gabriella. Mivel a képzések iránt ezúttal is óriási érdeklôdés mutatkozott, több ezer pályázati anyagot kellett elbírálniuk az ügyintézôknek, a rendelkezésre álló források pedig ismét néhány hónap alatt kimerültek. – A cél adott volt: húszezer hallgató piacképes szakmához juttatása. Az eddig eltelt 24 hónap alatt mindvégig ez lebegett a szemünk elôtt, és igyekeztünk A Lépj egyet elôre! (TÁMOP 2.1.1.) program megminden segítséget megadni valósításában részt vettek: a képzôintézményeknek és a hallgatóknak annak érdekében, 33 Ügyintézôk: Balogh Tímea, Baranyai Anita, Csomor Kahogy a képzések sikeresen megtalin, Csornyák Erika, Deák Katalin, Dékány Ida, Dévai Juvalósuljanak – hangsúlyozza a dit, Dirner Zsuzsanna, Érdiné Karl Erzsébet, Gaborják Péter, projektvezetô. – A támogatási Gácsi Lóránt, Fijó József, Fülöp Judit, Hill Krisztina, Horváth kérelmek elbírálása, az elszáImola, Hunyadi Réka, Jánosi Gábor, Kapodisztriász Alemolások elkészítése, a hallgatói xa, Kása Gabriella, Kovács Attila, Körmendy Eszter Viola, juttatások kifizetése, a beszámoLechner Ferencné, Nagymáthé Enikô, Németh Csilla, Pénlók összeállítása, illetve mindzes Ágnes, Ruzsom Edina, Susánszki Sára, Szabó Györgyi, ezen tevékenységek koordináSzentesné Barna Éva, Takács Tímea, Tóth Zsuzsanna, dr. lása az elmúlt két év minden Turiné Tolnay Mariann, Varga Szilvia. napjára tartogatott megoldandó feladatot. Pénzügyes ügyintézôk: Fodor Jánosné, Gonda Nikolett, Hegedûs Edina, Kovács Beáta, Kozma Ivett, Salga Krisztina, Szabó Krisztina, Szabó Marianna, Stubinszky Nikolett, Tóthné Jakab Ágnes, Tóthné Király Krisztina. Ellenôrök: Éliás János, Bécsy László, dr. Braun Judit, Lerch Gabriella, dr. Matoricz Anna. Mentorok: Aranyi Magdolna, Asztahov Anikó, Balogh Ildikó, Berta Somogyi Dóra, Besenyô Ágnes, Bocskayné Tóth Katalin, Csiszár Erik, Csizmadia Gyuláné, Dobainé Sótonyi Mónika, Fancsalszki Éva, Fizl Attila, Fodor Krisztina, Füzesi Szilvia, Gáspárné Perencsik Katalin, Hatvani Zoltán Péter, Hellenbárt László, Herczegné Benkô Zsuzsanna, Hoffmanné Piskó Beáta, Horváth Ferencné, Istók Anna, Jamnik Judit, Kóténé Rózsa Mónika, Kun-Pál Ágnes, Martonné Augusztin Katalin, Nagy Erika, Nagy Péter, Nagyné Csatlós Irén, Pethô Rozália, Reszegi Gabriella, Rózsavölgyi István, Sipos Anna, Steff István, Szente Edina, Sulyokné Szanyi Beáta, Szilágyi Imre, Tilk Anikó, Tóth András, White Anikó.

A program koordinátorai

34

A Lépj egyet elôre! program megvalósításában részt vevôk, középen dr. Soós Adrianna fôigazgató-helyettes

Köszönöm a lehetôséget, hogy részese lehettem a programnak és ezáltal képesítéshez jutottam. Tisztelettel: Szalai Edina, Békéscsaba A Lépj egyet elôre! programban vettem részt 2008-ban az V. Sebesség Kft.-nél Budapesten, ahol megszereztem a „D” kategóriájú jogosítványt, illetve a belföldi és nemzetközi személyszállítási engedélyt, amit saját erôbôl nem lett volna lehetséges, mert az anyagi körülményeim nem engedik meg. Ezzel a munkahelyem, munkám biztossá vált! Remélem, még sok embernek tudnak ebben a nehéz gazdasági helyzetben ilyen programmal segíteni, és ezzel biztossá tenni a munkahelyüket, vagy éppen találni valami munkalehetôséget! Munkájukhoz sok sikert kívánok! Üdv.: Csönge Zsolt

Személyes visszajelzések

T. Cím! Köszönettel tartozom Önöknek, amiért ezt a lehetôséget biztosították számomra. Gondolom, rajtam kívül még nagyon sok embernek visszaadták a reményt, hogy munkát kaphat a képzés után. Nagyon jó lehetôségnek tartom ezt a képzési (tanulási, ösztönzési) formát, hisz rajtam kívül még sokan nem tudtak volna ekkora összeget áldozni a tanulásra. Sok új információhoz jutottam a nagyszerû oktatógárda segítségével. Ez egy olyan szakterület, amit választottam, hogy nyugdíjasként is dolgozhatok bárhol az országban. Ismételten köszönöm a lehetôséget és az Önök további munkájához sok sikert kívánk. Tisztelettel: Vad Miklósné, Miskolc 35

Tisztelettel megköszönöm a fábiánházai önkormányzat nevében, hogy ilyen lehetôséget kaptunk, hogy minden egyes férfi/nô, aki akart élni a lehetôséggel, annak lehetôsége volt a 9–10. osztályt elvégezni. Sokan voltunk és nagyon szép eredményel végeztünk, csak sajnos az a baj, hogy 9–10. osztállyal senki nem tud elhelyezkedni, semilyenféle szakmában, mert szakma nincsen meghirdetve, de ha kapunk olyan lehetôséget, hogy bolti, ruházati eladó és vagyonôri képzések lennének. De sajnos a vagyonôri képzés 60 000 Ft, amire sok jelentkezônek nincsen rá pénze. De ha olyan szakmai képzést tudnak ajánlani, amiért ugyanúgy járna a bér, úgy mint a 9–10. osztályért, akkor nagyon sok nôi/férfi tudna szakmát szerezni. Tisztelettel: Szabó Béla CKÖ-elnök, Fábiánháza

Személyes visszajelzések

36

Tisztelt Cím! Nagyon bízunk benne, hogy a 9–10. továbbképzést el fogják indítani. Nagyon sokan jelentkeztünk itt Pilisen a kisebbségnél. Szeretnénk továbbtanulni. Köszönettel: Forgácsné Kemencei Éva, Pilis

Reménykedünk, hogy indul tovább a képzés. Sokan vagyunk a 9–10. osztályra. Kenderes Lászlóné, Pilis Tisztelt Hivatal!

Tisztelt Ügyintézô! Tisztelettel megkérném, hogy adjanak tájékoztatást, hogy hol lehetne olyan iskolát találni, amit el lehetne végezni estin és középfokú végzettséget ad. Ha tudnak ilyet, akkor tájékoztassanak engem. Köszönettel: Horváth Rudolf, Celldömölk

Nem is tudom hogyan kezdjem, számomra nagyon meglepô volt, hogy válaszoltak a levelemre, mert eddig senki nem tette ezt. Nagyon-nagyon megköszönöm, hogy utánajártak kérdéseimnek, válaszoltak, és már az elsô összeget meg is kaptam. A mai világban gyakran elôfordul, hogy eltûnnek cégek, nem válaszolnak a levelekre, de jelen esetben nem így történt, ezért hálás vagyok Önöknek. Most már bízom benne, hogy a második támogatási részlet is hamarosan megérkezik. Kívánok Önöknek jó munkát, sok sikert, boldog békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! Tiszteletel és köszönettel: Vámosi Sándor, Nyíregyháza

Tisztelt Hivatal! Elnézésüket kérem késedelmes válaszomért. Önöknél végzett kereskedô és boltvezetô tanfolyamot sikerrel elvégeztem, de balesetem miatt jelenleg még nem hasznosíthatom képzettségemet. Ötleteim már megvannak, melyeket elôreláthatólag egy éven belül hasznosítani fogok. Ez gyógyulásom idôpontjának függvénye. Nagyon köszönöm a lehetôséget, hogy ezen bizonyítványt megszerezhettem. Tisztelettel: Kovács Pál, Salgótarján

A projektiroda bébiprogramja is sikeres

Dr. Kádas Vera és Jánosi Gábor kislánya, Gréti

37

Balogh Timi Németh Erika kisfiával, Tomival

Ott Szilvi a kislányával, Lilivel

Kapodisztriász Alexa Almával

Munkaadói igények alapján indult képzések Közép-Magyarországon a Lépj egyet elôre! program második üteme 5188 jelentkezôt vonzott. A gazdaságilag legfejlettebbnek számító régióban, amely Budapestet is magába foglalja, a programban újnak számító képzések is indultak, jellemzôen a munkaadók igényeinek kielégítésére. Bôvültek a képzésben az egészségügyi szakmák, egyrészt a jelentkezô szakképzett munkaerôhiány pótlására, illetve a szakmai képzettség követelményének elôírása miatt a meglévô munkahelyek megtartása érdekében.

38

A

támogatott képzéseken 2923-an vettek részt, ebbôl 1695-en Pest megyébôl, a legnagyobb számban alapfokú végzettséggel. A 8 általánost 1793-an végezték el, a képzésben részesülôk közül 7–8. osztályos felzárkóztatóképzésre 240-en jártak, a 10. osztály elvégzése után 74-en kívántak továbbtanulni a program keretében. Érettségivel szakképzettséget adó tanfolyamon a támogatást 451 hallgató vette igénybe, a már szakképzettséggel rendelkezôk 365-en választottak új, piacképes szakmát. A legtöbb képzést a hiányszakmákban indították, a régióban 326-an szereztek tehergépkocsi- + nehézgépkocsi-vezetôi és 113-an sima tehergépkocsi-vezetôi jogosítványt, 254-en nehézgép-kezelôi és 156-an könnyûgép-kezelôi szakmát tanultak, 178-an élelmiszer- és vegyiáru-eladóként, 178-an biztonsági ôrként végeztek, pénzügyi-számviteli ügyintézô és szociális gonTámogatottak Közép-Magyarországon dozó, ápoló képesítéssel 112-en, illetve 210-en léptek egyet elôre. A képzésben részt vevôk legBudapest nagyobb létszámban – az iskolai végzettséget fiPest gyelembe véve – az állás nélküli (772) alapfokú képzettséggel rendelkezôk közül kerültek ki, a közép-magyarországi régióban a szakképzettek kö42% 58% zül pedig 515-en voltak állás nélkül a tanfolyam kezdetén. Összesen a támogatottak között 514en voltak regisztrált álláskeresôk, 779-en munkaviszonyban álltak és egyéb okok miatt állás nélkül 471-en éltek.

Bôvültek a képzésben az egészségügyi szakmák, a legtöbb képzést a hiányszakmákban indították.

Leggyakoribb képzések, Közép-Magyarország 113

Tehergépkocsi-vezetô Tehergépkocsi- és nehézgépkocsi-vezetô

326 210

Szociális gondozó és ápoló 112


254

Nehézgépkezelô 156

Könyûgépkezelô

178


227

Biztonsági ôr

241

7–8. osztályos felzárkóztató 0

50

100

150

200

250

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Közép-Magyarország 514


779


471

Egyéb állás nélküli 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

300

350

A képzésben részt vevôk jobb esélyekkel helyezkedhetnek el új, piacképes szakmájukban.

Támogatottak iskolai végzettsége, Közép-Magyarország

1200

Budapest

1000

Pest

800 600 400 200 0 Alapfokú iskolai végzettség nélkül



Érettségizett (szakképzettség nélkül)

Szakképzett

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Közép-Magyarország

2923

Támogatottak

5188

Jelentkezett

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

A támogatott képzések iránt töretlen az érdeklôdés, a régióban többszörös volt a túljelentkezés.

39

Mentôsök korszerû szaktudással Napjainkban ritkán lehet olyan embereket látni, akik esküt tesznek valamilyen nemes ügyre és közben látszik is rajtuk: komolyan gondolják. Az új okleveles mentôápolók esküjének szövegét Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentô Szolgálat (OMSZ) fôigazgatója mondta elôre, és a szavait ünnepélyes hangulatban, átéléssel ismételték a frissen végzettek. 40

– Nagy dolog, hogy idáig eljutottak a sokszor feszített munka és a családi elfoglaltságaik mellett – mondta elismerôen Göndöcs Zsigmond. – Az pedig nagyszerû, hogy az Országos Mentô Szolgálatnak a Lépj egyet elôre! programnak köszönhetôen immár 350-nel több szakápolója van. Célunk az, hogy valamennyi szakápoló és mentôs gépkocsivezetô vegyen részt a képzésen. Ma már egyetlen szakmában, így a mentôsöknél sem lehet leállni, folyamatosan tanulni kell, mindig újabb ismereteket kell elsajátítani. – Erre azért is nagy szükség van, mert 2008. január elsejétôl a mentôszolgálat munkája megváltozott, szétvált a mentés és a betegszállítói tevékenység – tette hozzá Göndöcs Zsigmond. – Az OMSZ feladata a mentés, az ezzel foglalkozó mentôápolók egy részének viszont nincs meg a szakképesítése. De a szakképzettek közül is sokan évekkel korábban vizsgáztak, s azóta soGöndöcs Zsigmond, az Országos Mentô Szolgálat (OMSZ) kat változott, fejlôdött a mi szakmánk is, elengedhetetlen a tudás felfrissítése fôigazgatója – mondta a fôigazgató. Az Országos Mentô Szolgálatnál jelenleg mintegy 7300-an dolgoznak. A fôigazgató úgy véli, mintegy félezer alkalmazottnak még szüksége lenne hasonló képzésre. – A Lépj egyet elôre! programot rendkívül hasznosnak tartom – hangsúlyozta. – A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézetével igen jó kapcsolatunk alakult ki, kiváló az együttmûködésünk. Rendszeresen konzultáltunk szakmai kérdésekrôl, az oktatás tematikájáról, és ennek köszönhetôen azt hiszem sikerült megtalálni az elméleti és a gyakorlati képzés közötti optimális arányt. Azon leszünk, hogy folytatódjon ez az együttmûködés a jövôben is.

Az egészségügyben drága az oktatás – A Lépj egyet elôre! program talán legnagyobb elônye, hogy olyan képzések finanszírozását oldja meg, amelyekre nagy szükség van, de másutt nincs rájuk pénz. Az egészségügyi oktatás igen drága, viszont az ágazatban köztudottan kevés forrás áll rendelkezésre – mondta Perkó Magda, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézet vezetôje, aki egyben a Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképzô Iskola és Gimnázium vezetôje is. Így igen széles „rálátása” van az egészségügyi képzés helyzetére.

– Az általam vezetett mindkét intézmény meghatározó a hazai egészségügyi képzésben. A Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképzô Iskola és Gimnázium kulcsfontosságú a középfokú oktatásban, mert lehetôséget nyújt az esti képzésre azoknak, akik nappali iskolai oktatásban munkahelyi, családi, vagy egyéb okok miatt nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni. Az oktatás idôbeosztása igazodik a tanulók igényeihez, körülményeihez, igyekszünk rugalmas formát nyújtani a 18 évnél idôsebb, érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezô jelentkezôk számára. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézet Újpesten mûködik. Korszerûen felszerelt elôadó- és demonstrációs termekkel és igen felkészült, tapasztalt oktatókkal készíti fel hallgatóit. Perkó Magda, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Az OKJ-s szakképzésben részt vevôk többféle szakmát is megtanulhatnak. Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézet Olyanokat, amelyekre igény van a munkaerôpiacon. A Lépj egyet elôre! vezetôje program keretében képeznek mentôápolókat, gyógyszertári asszisztenseket, gyógyszerkiadó szakasszisztenseket, fogászati asszisztenseket és masszôröket is. Az itt szerzett bizonyítványokat elfogadják az Európai Unió valamennyi tagállamában. Az egészségügyi dolgozóknak ötévente 100 kreditpontot kell gyûjteniük, ebbôl 50-et továbbképzéssel szerezhetnek meg, amelyre a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézetben tág terük nyílik. – Az egészségügy az elmúlt években hatalmas átalakuláson ment keresztül. Már csak azért is igen nagy szükség van a dolgozók képzésére és továbbképzésére – mutatott rá az intézet vezetôje. – Nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyi intézményeknél nagyon szerény összeg jut képzés céljára. Ezért 41 rendkívül nagy segítséget jelentenek a pályázatok, a Lépj egyet elôre! program is, melynek révén több százan szerezték meg a legkorszerûbb tudást. – Az egészségügyi képzés erôsen eszközigényes, ezért nem meglepô, hogy egy-egy szakterületen az oktatás önköltsége hallgatónként 300–500 ezer forint. Ezt a nagy összeget az intézmény pályázatokból igyekszik elôteremteni. – Évente készítünk munkaerô-piaci felmérést. Megkérdezzük az ápolási igazgatókat, hogy mire van szükségük. Ennek alapján dolgozzuk ki a képzési terveinket – adott képet a munkájukról Perkó Magda. – Minden pályázatot figyelemmel kísérünk, és minden lehetséges alkalmat meg is ragadunk. Pályázunk, ahol csak tudunk, és többnyire sikerrel. Így vettünk részt a Lépj egyet elôre! programban is, és ingyenes képzést tudtunk nyújtani a mentô szakápolóknak is. Az intézet nagyon jó kapcsolatokat ápol a különbözô szakmai szervezetekkel és intézményekkel. Ez kiváló szakmai hátteret ad a képzésekhez. Szorosan együttmûködnek egyebek között az Országos Mentô Szolgálattal és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével is.

A Lépj egyet elôre! program keretében a SOTE képzésén egészségügyi szakmát szerzett hallgatók tablója

Több lábon állni biztosabb Bozó László több mint tíz éve ül a mentôautók volánjánál. Esztergomban dolgozik, onnét jelentkezett a mentôápoló tanfolyamra. – Szóltak a kollégák, hogy van egy ilyen lehetôség. Úgy gondoltam, jó ha továbbképzem magam, biztosabb a megélhetés, ha az ember több lábon áll. Sosem lehet tudni, mikor lesz szükség erre a tudásra, képzettségre. Egyelôre gépkocsivezetô maradok, de másként viszonyulok a dolgokhoz, ha ismerem azt is, ami az ápoló feladaBozó László ta. Amúgy érdekelt is, szívesen tanultam, évekkel ezelôtt – félállásban – már mentôápoló dolgoztam ápolóként is. Elégedett vagyok, hogy sikerült a vizsgám, jó érzés, hogy sokkal többet tudok, mint korábban és végül is van egy jó szakmám. A mentôápolók ünnepélyes évzáróját a fôvárosban 2009 nyarának egyik kánikulai napján tartották. De az ünnepnek a nagy melegben is megadták a módját, stílszerûen fehér kesztyûben vették át oklevelüket a frissen végzett szakemberek. A fiatalok és a meglett férfiak egyaránt büszkék a teljesítményükre, köztük Bozó László is…

Segíteni a betegeken Gábor Istvánnak komoly múltja van az egészségügyben. Sokat tapasztalt már, és megérti azt is, hogy a beteg ember kiszolgáltatott. Ezért is igyekszik 42 megtenni mindent, hogy akiket a mentô szállít, jobban érezzék magukat. Jelenleg a Kaposi Mór Oktató Kórházban betegszállító, régebben mûtôsként dolgozott Budapesten a Tétényi utcai kórházban. – A korom ellenére élveztem ezt a tanfolyamot, jó volt a fiatalok között lenni – mondta, és nem csinált titkot belôle, Gábor István, a hogy 58 éves. – Elég sok mindent megéltem már az egészségügyben. Tudom, Kaposi Mór Oktató Kórház betegszállítója hogy sok a gond, de úgy gondolom, sok múlik a hozzáálláson is. Ha annyit tudok segíteni a betegeken, hogy ne szenvedjenek, már megérte. A 600 órás tanfolyam igencsak embert próbáló feladat volt – ismerte el. – Nem volt ezalatt szabadidôm, elôfordult, hogy két hétig sem voltam otthon, mert hol a kórházban dolgoztam, hol meg a tanfolyamon ültem, vagy a gyakorlatot teljesítettem. Az oktatás igen komoly volt, 24 tantárgyat tanultunk nagyon felkészült tanároktól. Emellett alapos gyakorlati képzésre is volt lehetôség. Örülök, hogy elvégeztem a tanfolyamot és megszereztem a mentôápoló szakképesítést.

Kettôs hivatás Nem lehetnek sokan az országban, akik egyszerre két olyan hivatást mûvelnek, mint Maza Zoltán, aki fôállásban rendôr, Kaposváron szolgálatparancsnok, szabadidejében pedig a másik hivatásának áldoz, az Országos Mentôszolgálatnál gépkocsit vezet. – Kilencedik éve csinálom ezt a kettôs életet, s szerettem volna továbblépni. A mentôzés mindig vonzott. A rendôrségnél fix munkaidôben dolgozik, minden második szabadnapját a Maza Zoltán mentôknél tölti. Családos ember, két kislány édesapja, és nemrég építkeztek rendôr, szolgálatparancsnok is. Nyilvánvaló, hogy kell a pénz. – Igen, jól jön, de nem csak a pénzért vagyok a mentôsöknél. Nekem a szakma szeretete is nagyon fontos. A két szakma kétféle viselkedést igényel. Másképp kell foglalkozni az emberekkel rendôrként és mentôsként is. Amilyen ruha van rajtam, az adja magát. Számomra természetes, hogy mikor mit és hogyan kell csinálnom. Mind a kettôt szeretem.

A jövôre gondolva A friss mentôs szakápolók között többen is gépkocsivezetôként dolgoznak. Közéjük tartozik Perger István is, aki Pécsett teljesít szolgálatot. Korábban volt már mentôápoló is, de abba kellett hagynia,

mert hiányzott a szakképesítése. – Fontosnak tartom, hogy az embernek a mai világban több szakmája legyen – hangsúlyozta a fiatalember, aki már nôs, de még nincs gyerek a családban. – A jövôre is kell gondolni. Mindig szükség lehet újabb szakmákra, ha kell a másod-, harmad- vagy negyedálláshoz – jelezve, hogy tisztában van a mai kor viszonyaival. – Azért is fontos volt nekem ez a tanfolyam, mert a mentôautóban ketten dolgozunk, az ápoló és a gépkocsivezetô. Együtt többet tudunk tenni a betegekért, ha én is szakszerûen nyúlok a dolgokhoz és tudatosan teszem, amire szükség van. A Lépj egyet elôre! programról és a tanfolyamról is igen kedvezô a véleménye. Perger István, – Azt különösen jónak tartom, hogy a munkahelyünk adott lehetôséget a tanuaz Országos Mentô Szolgálat (OMSZ) lásra, és ingyenesen továbbképezhetjük magunkat. Végig azt tapasztaltam, mentôs szakápolója hogy az oktatásszervezôk és a munkahelyi fônökök is fontosnak tartják a tanulást, támogatták azt, aki részt vett a tanfolyamon. Eleve úgy osztották be a munkát, hogy el tudjuk látni a feladatainkat, és mellette a tanulásra is módunk legyen.

Másfél év a szakmai tudásért

Szilágyi Ágnes, az Országos Mentôszolgálat Oxiológiai Módszertani Központjának oktatásszervezôje

A frissen végzett mentôsök többsége férfi, így különösen feltûnô volt egy lófarkas hölgy, aki nem éppen a huszonévesek közé tartozott. És amint megkapta 43 az oklevelet, nyomban odament élete párjához, és adott neki egy puszit. Érezhetô volt: ezt az eredményt együtt érték el. Szilágyi Ágnes, az Országos Mentôszolgálat Oxiológiai Módszertani Központjában dolgozik. – Ez az intézmény a mentés szakmai irányelveit dolgozza ki, és szervezi az oktatást is – mondta. – Azért akartam eljönni erre a tanfolyamra, hogy tisztában legyek azzal, amit tudniuk kell azoknak, akiknek az oktatását szervezem. Így sokkal jobban tudok segíteni is nekik, ha szükséges. A kurzus másfél évig tartott, még nyáron is tanultunk. De megérte – tette hozzá elégedetten.

Összhangban az elmélet és a gyakorlat – Abban látom a Lépj egyet elôre! program keretében lezajlott képzés jelentôségét, hogy ideális arányban valósult meg az elméleti és a gyakorlati oktatás, igaz, olyan emberek kellettek hozzá, akik kellôen motiváltak a tanulásra – mondta Sziki Zoltán, az OMSZ Közép-magyarországi Mentôszolgálat vezetô mentôtisztje, akit szinte kérdezni sem kellett, olyan szívesen beszélt a mentôs szakápolóképzésrôl. – Tapasztalt mentôsök továbbképzése folyt, ezért nagyon fontos volt, hogy sikerült jól felépíteni a tananyagot, gyakorlatilag ráépült a korábbi szakmai ismeretekre és illeszkedett a mindennapi munkájukhoz. A siker másik lényeges tényezôje, hogy az EU által finanszírozott képzésben vehettek részt a kollégák. A mentôsök köztudottan igen keveset keresnek, jövedelmük a minimálbér környékén mozog, saját erôbôl biztosan nem tudnák megoldani, Sziki Zoltán, az OMSZ Közép-magyarországi hogy tanuljanak, képezzék magukat. Mentôszolgálat vezetô mentôtisztje – Ebben az iskolában érezni lehetett, hogy a hallgatók el akarják végezni a tanfolyamot. S túl a szakmai érdeklôdésen, az emberi hozzáállásuk is egészen más volt, mint egyéb kurzusokon, ahol tanítok. Emellett kiváló volt az elhelyezés, oktatástechnikailag is nagyon jó otthont adott a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézete. Ideális, kulturált körülmények között lehetett tanítani és tanulni.

Akik az egészségügyben léptek elôre

Dr. Soós Adrianna köszönti a végzett hallgatókat

44

Áj László átveszi a bizonyítványát

Mentôsök egy csoportja a bizonyítványosztáson

Balázs Henrietta Linda átveszi a bizonyítványát

A LépjÁkos egyetátveszi elôre! aprogram indító Erélyi bizonyítványát

Mentôsök, szakápolók

A családtagok is eljöttek

45

Patczai Tamás átveszi a bizonyítványát

Jakab Krisztina gyógyszerkiadó szakasszisztens

Az egészségügyben már várják ôket

Országos képzések tizenhárom szakmában A SZTÁV Felnôttképzô Zrt. a Lépj egyet elôre! TÁMOP 2.1.1. program keretében ös�szesen tizenhárom szakmában szervezett képzésein 423-an vettek részt és szereztek szakképesítést. A programban a felnôttképzés eddigi történetében elôször az egyén képzési céljainak támogatására nyíltak források, e személyes döntés szabadságának megteremtése a Lépj egyet elôre! legnagyobb sikere – foglalta össze véleményét Szilágyi Antal ügyvezetô igazgató, akivel a tapasztalatokról beszélgettünk. – Mikor kapcsolódott bele a cég a programba? Könnyen, elsôre, vagy csak többszöri nekifutásra sikerült? – Mivel a SZTÁV mindenben megfelelt a képzési felhívásnak és a módszertani útmutatóban szereplô jogszabályokban foglalt követelményeknek, így minden akadály nélkül regisztrálhattuk magunkat, illetve a képzéseinket a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatbázisában. A Lépj egyet elôre! pályázatra – a TÁMOP 2.1.1. program keretében – 2007 év végén kezdtük meg a jelentkezôk toborzását.

46

Szilágyi Antal, a SZTÁV Felnôttképzô Zrt. ügyvezetô igazgatója

– Milyen segítséget tudtak nyújtani a támogatásra egyénileg pályázóknak? – Cégünk teljes egészében átvállalta a benyújtandó pályázati kérelmek és az összes ezzel kapcsolatos dokumentum kiállítását és továbbítását. Ennek köszönhetôen 2008 januárjától a pályázók folyamatosan nyújtották be kérelmeiket a hivatalnak.

Nagy Attilának Kéri Gabriella gratulál a sikeres szakmunkás-bizonyítványhoz

47

A Lépj egyet elôre! program támogatott hallgatóinak bizonyítványosztási ünnepsége a SZTÁV képzésén

– Át kellett-e alakítani képzési kínálatukat a programhoz történô kapcsolódás miatt? – A képzési programok óraszámának meghatározásánál figyelembe kellett vennünk a programban lévô képzések ajánlott maximális óraszámát. A jelentkezôk igénye határozta meg a tanfolyamok típusát is. – Milyen hatással volt a cég tevékenységére a programban való részvétel? – A Lépj egyet elôre! program keretében szervezett képzéseinken összesen 13 szakmában 423-an vettek részt és szereztek szakképesítést. Harminc támogatott tanfolyamot hirdettünk meg, s ebbôl 29 megvalósult. A hallgatók választása alapján szervezett tanfolyamokhoz – a más finanszírozási formában tartott képzéseinkhez képest – pozitívabban viszonyultak, mind az oktatáshoz, mind pedig a vizsgákhoz nagyobb aktivitással álltak hozzá.

Tanulás három gyerek és munka mellett

Farkas Szabolcs vízvezeték-szerelô

– Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy elvégeztem ezt az iskolát – mondta el Farkas Szabolcs. A háromgyerekes családapa korábban betanított vízvezeték-szerelôként dolgozott, és egy kollégájától hallott arról, hogy van olyan tanulási lehetôség, amelyet munka mellett lehet végezni. – Nagyon jók a tapasztalataim. Sokat tanultunk, számomra fôleg az elmélet volt új, a gyakorlati ismereteimmel nem volt gond korábban sem. Farkas Szabolcs egy karbantartó-szolgáltató vállalkozásnál dolgozik. Úgy érzi, a vízvezeték- és vízkészülék-szerelô szakképesítés megszerzésével biztosabbá vált a helyzete a cégnél, sôt, bízik benne, hogy szakmunkásként magasabb bért is fog kapni. – Ez az iskola nagy elôrelépés volt a számomra. Nem volt könnyû elvégezni a három gyerek mellett. De így már akkor is jobb helyzetben leszek, ha valamilyen ok miatt megszûnne a munkahelyem. Biztos, hogy könnyebben tudok újat találni.

„Szeretnék megmaradni ennél szakmánál”

Gatyás István vízvezeték-szerelô

Az internet segítette Gatyás Istvánt abban, hogy megtalálja a szakmatanulás lehetôségét, illetve a Lépj egyet elôre! programot. A 35 éves fiatalember eddig különbözô munkahelyeken dolgozott, fôleg az építôiparban és a Vízmûveknél segédmunkát végzett. Érezte, ahhoz, hogy jobbak legyenek lehetôségei, valamilyen szakmára van szükség. – Bementem a SZTÁV Zrt.-hez az Angol utcába, mert az interneten láttam a hirdetést. Éppen indultak a képzések, jelentkeztem és sikerült bejutnom a vízvezeték- és vízkészülék-szerelô képzésre. Örülök neki, mert sokat tanultam. Szeretnék megmaradni ennél a szakmánál. A vizsgája jól sikerült, és reméli, hogy szakképzett szerelôként hamarosan sikerül munkát is találnia.

Többet jelent az oklevél az egyszerû papírnál – Huszonegy évi munkára tettem fel a pontot ezzel a vizsgával – mondta Kovács István, aki 38 éves korára immár bô két évtizede betanított munkásként dolgozott. Nyolc általánost végzett és a program keretében szerezte meg a 48 villanyszerelô-szakmunkás oklevelet. Az eltelt húsz év alatt nagy gyakorlatra tett szert, a villanyszerelés érdekelte, és mûvelte is, tíz évig például a Vígszínházban világosítóként dolgozott. – Nem kértek tôlem bizonyítványt, ott az számított, hogy mit tudok – mondta. De tisztában volt azzal, hogy a villanyszerelô szakma nagyon komoly és alapos tudást kívánó, felelôsségteljes munka. – Észnél kell lenni, mert nagyon sok buktatója van. Elkezdtem én a tanulást, 1985–1988 között jártam a szakiskolába, de nem sikerült befejezni. Most végre megvan a vizsgám. Jól sikerült a vizsga is. Még dicséretet is kaptam utána. Jólesett a szakmai elismerés! Magas színvonalú volt a képzés, teljesen elégedett vagyok vele. Ez az iskola nagyon fontos volt az életemben. Boldog vagyok, hogy sikerült elvégeznem. Nekem sokkal többet jelent ez az oklevél az egyszerû papírnál! Örülök, hogy eljutottam idáig.

Kovács István víllanyszerelô

Aki elôre menekült A Szôdi Híradóban látta meg a Lépj egyet elôre! program lehetôségét Mészáros Tamás. Éppen akkor, amikor már azon töprengett, mi fog tenni, ha megszûnik a munkahelye. Számítania kell arra, hogy hiába van gépipari szakközépiskolai érettségije, az ma már kevésnek bizonyulhat az elhelyezkedéshez. Úgy gondolta, inkább elôre menekül, és egy ma is keresett, jó szakmát választ magának. – Bebizonyosodott, hogy jó döntés volt jelentkezni és kitanulni a vízvezetékszerelô szakmát. Mert bekövetkezett, amire számítottam, valóban megszûnt a munkahelyem. De addigra már félig elvégeztem az iskolát – mondta Mészáros Tamás. – Sokat tanultunk, az elméleti képzés nagyon jó volt, a gyakorlatból viszont csak az alapismereteket szerezhettük meg ilyen rövid idô alatt. Sokkal több idô és gyakorlás kell ahhoz, hogy az ember belejöjjön egy új szakmába. Segített volna talán az is, ha több olyan könyvünk van, amelybôl fel lehet készülni a gyakorlatokra is. Mészáros Tamás igyekszik most saját erôbôl megszerezni a szakmai tapasztalatokat. Még munkanélküli, de bízik benne, hogy hamarosan el tud helyezMészáros Tamás vízvezeték-szerelô kedni az új szakmájában.

A szerencsén is múlt Petrovics Zoltán nehéz kálvárián verekedte át magát, mire eljutott a villanyszerelô szakmához. Eredetileg kisállattenyésztô a tanult szakmája, amely mára elavult, sokáig mégsem vették fel a hivatalosan elavultnak minôsített szakmák közé. Ez azért lett volna számára fontos, mert akkor részt vehet a támogatott képzéseken. Így viszont hiába szeretett volna más, korszerûbb szakmát tanulni, nem tudott százezreket kifizetni a képzésre. Ráadásul munkanélküli lett. De nem adta fel: hivataltól hivatalig járt, cégeknél próbálkozott, sokáig hiába. Végül az egyik munkaügyi központban ismerte meg a Lépj egyet elôre! program lehetôségét. Szerencsés véletlenen múlt, hogy bekerült a villanyszerelô képzésre, valaki helyére, aki lemondta a részvételét. Villámgyorsan, négy nap alatt kellett elôteremtenie minden iratot, hogy elkezdhesse a tanfolyamot. Szerencsére sikerült. – A képzés jó volt. Tiszteletre méltó és nagy tudású tanáraink voltak. Azt Petrovics Zoltán hiszem, ôk is elégedettek voltak a csoportunkkal. Fôként a negyvenes koroszvíllanyszerelô tály jött össze, akik már meglehetôsen sok élettapasztalatot és tudást hoztak magukkal. Petrovics Zoltán villanyszerelô a szakmunkás-bizonyítvány birtokában gyakorlatot szerez egy építkezé49 sen, és utána igyekszik elhelyezkedni új szakmájában.

Nehezen jött össze Féka Róbertnek nagyon nehezen sikerült rátalálnia és aztán bekerülnie a Lépj egyet elôre! programba. Hegesztôként végzett, s nem tud vele könnyen boldogulni. – Tizenhárom évig betegszállítóként dolgoztam két nagy budapesti kórházban. A végén a betegszállítók vezetôje voltam – mondta el. – Egy barátom tanácsolta, hogy próbáljam meg a Lépj egyet elôre! program lehetôségét, mert mégis csak jobb, ha van szakmám. Fél évig telefonálgattam mindenfelé, hogy megtudjam, mikor, hová jelentkezhetnék. Nagy nehezen sikerült egy szórólaphoz jutnom az egyik munkaügyi központban. Hiányszakmák közül lehetett választani, így lettem hegesztô. Az oktatás az elméletre koncentrált, a szakma elsajátításához kevés volt a gyakorlatra szánt idô. Úgy véli, ebbôl fakadnak mostani gondjai: a hegesztôket foglalkoztató munkahelyeken nagyon magasak a szakmai minôségi igények, és azokat kellô gyakorlati idô és tapasztalat nélkül nehéz teljesíteni. Szívesen menne bárhová gyakorolni, de erre nem talált lehetôséget. Manapság kevés a vasiparral foglalkozó cég. Végül sikerült visszatérnie az egyik kórházba, ahol korábban dolgozott, és ott kapott az új szakmájához kötôdô munkát.

„Már dolgozom is” Nagy Attila a helyi munkaügyi központban ismerte meg a Lépj egyet elôre! programot. Ott tanácsolták, hogy keresse fel a képzést végzô SZTÁV Kft.-t. – Évekkel ezelôtt már dolgoztam vízvezeték-szerelôként, de nem volt képesítésem – mondta el. – Nagyon örülök, hogy sikerült megszereznem. Levizsgáztam és már dolgozom is, méghozzá az új szakmámhoz kapcsolódó munkát kaptam.

Nagy Attila vízvezeték-szerelô

A bútorasztalos fában gondolkodik Juhász Ottónak nagyon világos és komoly elképzelései vannak a jövôjérôl. Ehhez adott alapot a Lépj egyet elôre! program. – Az interneten találtam rá a lehetôségre. Nyolc általánosom volt, mindenképpen szakmát akartam tanulni. Úgy gondoltam, elsôként a bútorasztalosság nagyon jó lesz, mindig is érdekelt a fával való munka – mesélte. – Nagyon jó tapasztalataim vannak. Fiatal csapatba kerültem. A hallgatók is fiatalok voltak és azok a vállalkozók is, akiknél gyakorlaton voltunk. Sok érdekes dolgot tanultunk. Szerteágazó ismereteket szerezhettünk, még az épületasztalosságba is belekóstolhattunk. Az is jó volt, hogy a képzést rugalmasan szervezték. Bármikor bemehettünk, ha kérdésünk volt, akár naponta is fordulhattunk a tanárokhoz. Mindig felkészült válaszokat kaptunk. A vizsgarendszer is jól volt kialakítva, és mindenrôl idôben kaptunk tájékoztatást is. A fiatalember egy Nógrád megyei tanyára költözött. Azt tervezi, hogy néhány év gyakorlat után saját mûhelyt nyit. – Most még korai lenne önállósulni, egyelôre keresek egy olyan vállalkozást, ahol alaposabban kitanulhatom és begyakorolhatom a szakmát. És ha eljutok odáig, meg sikerül tôkét is szereznem, akkor vágok bele a saját vállalkozásba. Arra gondoltam – mondja –, hogy Nógrádban, ahol amúgy is kevés a munkahely, és közel a szlovák határ is, jó lesz egy ilyen bútoripari vállalkozás, amely új munkahelyeket teremthet. 50

Kéri Gabriella projektvezetô köszönti a végzett hallgatókat

Jó volt tanulni Tíz éve települt át Erdélybôl Magyarországra Varga Csaba József. Családja, gyerekei vannak, de szakmája eddig nem volt. A 33 éves fiatalembernek a munkaügyi központban tanácsolták, hogy próbálja meg a Lépj egyet elôre! program keretében kitanulni a vízvezeték-szerelést. – Elmentem az Angol utcába a SZTÁV-hoz, és jelentkeztem. Nagyon örültem, hogy van lehetôség munka mellett is tanulni, mert akkorra már sikerült szereznem négyórás munkát egy hentesüzletben és nem szerettem volna elveszíteni – mondta. Segédmunkásként azóta már másik cégnél dolgozik, de még nem a friss szakmájában, vízvezeték- és vízkészülék-szerelôként. – Tulajdonképpen ott szeretnék elhelyezkedni, ahol a 150 órás gyakorlatomat töltöttem, bízom benne, hogy sikerül – tette hozzá. Visszagondolva az iskolára még megjegyezte: nagyon jó volt tanulni, talán mert kiváló tanárok oktattak. – Azt tervezem, hogy nem hagyom abba, idôvel még egy másik szakmát is kitanulok a SZTÁV-nál, természetesen már a saját költségemen. Úgy gondolom, ennél több támogatást nem lehet kívánni.

51

A frissen végzett szakmunkások egy csoportja

Keresett szakmákra képez a KIT A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzô Kft. (KIT) kezdettôl fogva aktív résztvevôje a Lépj egyet elôre! programnak. A legnagyobb hazai szakképzôtovábbképzô gazdasági vállalkozások közé tartozó cég budapesti központja mellett a fôvárosra és minden megyére kiterjedô oktatásszervezô hálózattal rendelkezik. Oktatási, szakképzési tevékenysége – jogelôdjein keresztül – több mint harmincéves múltra tekint vissza. Fô tevékenysége az iskolarendszeren kívüli szakemberképzés a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom számára. A KIT Kft. meghatározó szereplôje az iskolarendszeren kívüli oktatás, illetve a tanfolyami rendszerû szakképzés piacának. Képviseleti hálózata a fôváros mellett minden megyére kiterjed, ennek közremûködésével egyrészt államilag elismert szakképesítést nyújtó képzéseket, másrészt különbözô céltanfolyamokat szervez, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a munkaerôpiac képzési, átképzési igényeinek kielégítéséhez. A KIT tanfolyamai több mint száz államilag elismert szakképesítést nyújtó szakmai képzési programot kínálnak az érdeklôdôknek. A képzôcég évente mintegy 600 szakmai vizsgát szervez, jogosultsága 75 szakmai képesítés52 re terjed ki.

A jelentkezôk egy csoportja Marcaliban

Mint megtudtuk, a KIT-nél 50 fôállású és 700 külsô munkatárs adja át tudását a hallgatóknak. Az oktatók többsége elismert elméleti és gyakorlati szakember. A KIT az elmúlt években egyik bázisa volt az országos képzési jegyzékben szereplô kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) kimunkálásának.

A szakmai képzésekhez több felnôttképzési szolgáltatás is kapcsolódik. Van lehetôség elôzetes tudásszintfelmérésre, pályaorientációs és -korrekciós tanácsadásra, képzési tanácsadásra, elhelyezkedési tanácsadásra és álláskeresési technikák oktatására.

„Rajtam nem múlik” Élettapasztalat és bölcsesség vezette Dragus Tündét arra, hogy kitanulja a szakácsszakmát. Másfél évtizede gondnok egy állami cégnél, amely az oktatáshoz kapcsolódó intézmény. Jócskán megtapasztalta, hogy a közigazgatásban dolgozók sorsa is bizonytalan, s még egy gondnoki állás sem egy életre szól. – A nyolc általános ilyen helyzetben már kevés a fennmaradáshoz, mindenkinek szüksége van valamilyen szakmára – mondja a negyvenes éveiben járó asszony, akinek már felnôtt fia van. – Régebben dolgoztam konyhán, ezért úgy gondoltam, a szakácsmesterséget választom. Hallottam róla, hogy van tanulási lehetôség, de nem tudtam, hogyan kell elindulni – idézi fel Dragus Tünde. Majd eljutott az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, ahol segítséget kapott. – Négy-öt hónapig vártam ugyan, mire visszajelzés érkezett, hogy mehetek. Gondolom, azért tartott ennyi ideig, mert elôször azokat vették

Elméleti oktatás vendéglátós szakmát tanulóknak

fel, akiknek nem volt munkájuk, és aztán valaki talán lemorzsolódott – magyarázza. – Sokat tanultam, jól éreztem magam, a társaság is jó volt, olyannyira, hogy néhányan még most is összejárunk a csoportból. Dragus Tünde egyelôre nem szakácsként dolgozik. Amíg megvan a gondnoki állása, nem akarja fel- 53 adni. – Az új szakmára azért volt szükségem, hogy magabiztos legyek és ne essek pánikba, ha váltásra kényszerülök. Ennyi idôsen már nem könnyû munkát találni. Azt akartam érezni, hogy rajtam nem múlik.

A példa ragadós Somogyi Zoltánnal a fôszezon idején napközben nemigen lehet beszélgetni. Keményen dolgozik a Balatonnál, egy melegkonyhás büfében gyakorolja frissen szerzett szakácstudását. – Egyszer már belefogtam a szakma tanulásába – mondja a 23 éves fiatalember –, de abba kellett hagynom, mert különköltöztem a családtól és nem volt lehetôségem a folytatásra. Az építôiparban segédmunkásként tudtam elhelyezkedni. Nagyon szerettem volna befejezni az iskolát, hogy legyen szakképesítésem. Hallottam a Lépj egyet elôre! program lehetôségeirôl és felkerestem a Kereskedelmi és

Elôadás a KIT tanfolyamán részt vevôknek

Idegenforgalmi Továbbképzôt, ahol mindent elmagyaráztak és szerencsére folytathattam a tanulást. – Jó idôbeosztással meg lehetett oldani, hogy a tanfolyam mellett tovább dolgoztam – mondja Somogyi Zoltán, aki szerint nagyon színvonalas volt az oktatás. – Bár én egy kicsit soknak éreztem az elméletet és kevésnek a gyakorlatot – tette hozzá –, de összességében nagyon élveztem az egészet és szerettem tanulni. Mint elmondta, a példája ragadós, azóta sokan kérdezik tôle, hol szerezte a szakmáját és hogyan lehet bejutni hasonló képzésbe. – Biztosan megérné, ha a programnak lenne folytatása, mások is szeretnének ilyen lehetôséget kapni. Bevallom, engem is olyan sok minden érdekel, szívesen tanulnék még más szakmát is.

Somogyi Zoltán szakács

Konyhamûvészet magas fokon A Lépj egyet elôre! programmal valóban nagyot lépett elôre Cherner Gyula szakács. A 35 éves fiatalembernek csak nyolc általánosa volt, szakmai végzettség nélkül a családi vállalkozásban segített, amíg tehette. Teherautót vezetett, de nem ment jól a fuvarozóvállalkozásuk, abba kellett hagynia. Biztonsági ôrként helyezkedett el, de ez sem tartott sokáig. Aztán több mint két évig munkanélküliként élte az életét, pedig jó erôben van, szakma nélkül nem talált állást. 54 – Pedig sokat jártam a helyi munkaügyi központba, hogy el tudjak végre helyezkedni – emlékezett vis�sza. Aztán a XI. kerületi Munkaügyi Központban jó tanácsot kapott, s elindult a szakácskarrier felé. – Nem volt könnyû a tanulás, az eredményeimmel nem büszkélkedhetek, a matematika nem az erôsségem. A gyakorlatot viszont szerettem. Végül sikeresen megszerezte a szakácsvégzettséget, és jelenleg a fôváros egyik legelegánsabb éttermében a Csalogány 26-ban dolgozik. Vannak, akik szerint ez az ország egyik legjobb konyhája. Az biztos, hogy igen különleges ételeket szolgálnak fel. Csak néhány érdekesség az étlapról: Charolais bélszín kamutkásával, borjúkaraj sütôtökös rizottóval, zöldfûszeres báránygerinc polentával, bôrös malackaraj szalonnás speclivel, Angus rostélyos bearnimártással, vagy mondjuk, tengeri süllô grapefruitmártással. – Nem tipikusan azok a fogások, amelyeket hagyományosan otthon fôz az ember, igaz? Rengeteget lehet tanulni az ételekrôl. Már az alapanyagok is különlegesek, amelyeket használunk. Halak, rákok, feketerizs, csupa olyasmi, ami amúgy nem szokásos a magyar konyhában – magyarázza a fiatalember, aki egyelôre szakácstanulóként ismerkedik a szakma legmagasabb mûvészetével. – Nagyon jó referencia lesz a jövôben, hogy itt tanultam. Bár nem igazán szeretnék máshová elmenni, inkább maradnék...

Aki hadihajón fôz Nemes Szabolcs egy hadihajón fôz. A Lépj egyet elôre! program keretében a szakácsszakmát tanulta ki. – Elôször Csepelen próbálkoztunk, de ott nem volt elég a létszám. Akkor négyen-öten nyakunkba vettük a várost, és kerestünk olyan helyet, ahol tanulhatnánk. Így találtuk meg a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzôt. Jó hely. Nagyon jó tanárok tanítottak. A fiatalember beszélgetésünk idején éppen két hete végzett, és már állást kapott a honvédségnél. – A csoportban mindenki, akivel együtt végeztünk, korábban is szakácsként dolgozott éttermekben, de szakképesítés nélkül. Most viszont mindannyiunknak van szakmunkás-bizonyítványunk és biztos munkahelyünk is. A Lépj egyet elôre! programot nagyon jónak tartom mindazoknak, akik szakmát akarnak tanulni. A csoporttársaim között minden korosztályból voltak hallgatók. Az én generációm, a harmincasok voltak a legtöbben, de sokan elmúltak már 50 évesek Nemes Szabolcs szakács is és eljöttek tanulni, mert kaptak rá lehetôséget.

Házhoz vinni a tanfolyamokat A Barhács Kft. Lépj egyet elôre! program keretében könnyû- és nehézgépkezelôket, valamint élelmiszer-eladókat képzett. Mint Bársonyné Orosz Ida ügyvezetô elmondta, a tanfolyamokat olyan településeken szervezték meg, ahonnan a legtöbb jelentkezô volt, így inkább az oktatók utaztak. Budapest mellett Biatorbágyon, Pomázon, Turán és Bagon oktatták a könnyû- és nehézgépkezelôket, valamint az élelmiszer-eladókat.

Bársonyné Orosz Ida ügyvezetô

– A gépkezelôi tanfolyam országszerte népszerû, Önöknél hogy sikerült? – Elindult a képzés 350 fôvel, s mindössze ketten morzsolódtak le, ôk is egészségügyi okok miatt. Igaz, a képzés ideje mindössze két és fél hónap volt, így senki sem kényszerült arra, hogy idôközben feladja. Számított az is, hogy a 130 ezer forint értékû képzés számukra ingyenes volt, s ezen túl egyszeri minimálbért is kaptak. Az élelmiszer-eladói tanfolyam száz fôvel indult, ott már nagyobb volt a lemorzsolódás, hiszen hat hónapig tartott és jóval nehezebb volt elvégezni. A pótvizsgán viszont mindenki átment. Kedvezô tapasztalatokat szereztünk, s utólag is igazolva láttuk, hogy oda kell vinni a tanfolyamot, ahol a legtöbb jelentkezô lakik, mert akkor nem okoz problémát a közlekedés. Hiba lett volna minden tanfolyamot Budapestre hozni, meg lehetett szervezni az oktatást a helybéli iskolákban, mûvelôdési intéz- 55 ményekben.

– A csoportokban sok munkanélküli volt? – A jelentkezôk 85 százaléka munkanélküli volt. Sôt, a többség semmilyen szakmával nem rendelkezett, vagy olyan végzettsége volt, amivel már nem lehet elhelyezkedni. S miután munkanélküli segélybôl éltek, nem is tudták volna kifizetni a 130 ezer forintos tanfolyamdíjat. – Van-e visszajelzésük, hogy a tanfolyam után – szakmai bizonyítvánnyal a zsebükben – sikerült-e elhelyezkedniük? – Pontos visszajelzésünk még nincs, de a könnyû- és nehézgépkezelôk jó eséllyel indultak, hiszen az áruházakban, raktárakban már a kézi kocsis árupakolást sem lehet szakmai képesítés nélkül végezni. A nehézgépkezelôk pedig az útépítéseknél találnak munkát. Szerintem hozzáállás kérdése, ezek ugyanis keresett szakmák. A hipermarketekben is állandóan keresnek eladókat, persze a munka nehéz és a bér gyakran meglehetôsen kevés, de mégsem segély…

A vizsgabizottság a szociális gondozó, ápoló szakvizsgán

„Nyolcból heten már állásban vagyunk” György Imre könnyûgép-kezelôi tanfolyamot végzett Biatorbágyon. Nem kellett sokáig munka után járnia, az a cég alkalmazta, ahol a gyakorlati foglalkozásokat tartották. Úgy látszik, menet közben látták, hogy jól dolgozik. – Munkanélküliként iratkozott be a tanfolyamra? – Igen, akkor munkanélküli voltam, pedig elôtte karbantartóként dolgoztam egy cégnél, de leépítettek. Visszajártam a régi kollégáimhoz, ôk mondták, hogy indul ez a tanfolyam. Ráadásul szerencsém volt, mert a tanfolyamot Biatorbágyon tartották, ahol lakom. – Nem tartott a vizsgáktól? – Nem volt rá okom, hiszen nívós volt az oktatás. A tanáraink sem most szerezték a diplomájukat, jól elmagyaráztak mindent. Jegyzeteltünk és kaptunk nyomtatott anyagot is, nem sajnálták az idejüket, ha kérdésünk volt, mindig részletes, alapos választ kaptunk. A gyakorlati oktatás ugyancsak Biatorbágyon volt, a Lindab Kft. telephelyén. A megélhetési támogatás is jól jött, amit a három és fél hónapos tanfolyam ideje alatt kaptunk. – Hol talált munkát? – Nem kellett messzire mennem, mert a Lindabnál, ahol a gyakorlati oktatás folyt, gépkezelôt kerestek, 56 így rögtön leszerzôdtem. Ismerôs volt a terep, a vezetôk is, így hamar beilleszkedtem. – A többiek is szerencsével jártak? – Nyolcan voltunk a csoportban, heten már dolgozunk, a többiek targoncások lettek multicégeknél. Lehet, hogy azóta a nyolcadik társunk is talált állást.

A kômûvesek már találtak munkát A Közösségi Információs Térség Alapítvány (KITA) négy szakmából tíz településen tartott tanfolyamot, s ezek fölöttébb sikeresek voltak, ahogy azt Józan Tibortól, az alapítvány munkatársától megtudtuk. A 300–730 órás tanfolyamokról csak néhányan maradtak ki és a vizsgákat mindenki sikeresen letette. – Házhoz mentek, vagyis ott tartották a tanfolyamot, ahonnan sokan jelentkeztek? Az adatokból úgy tûnik, Kunszentmiklóson volt a legnagyobb érdeklôdés a Lépj egyet elôre! program iránt. – Kétségtelen, hogy folytattuk az eddigi gyakorlatot, vagyis a jelentkezôk érdekében azon a településen történt az oktatás, ahonnan a legtöbben jelentkeztek. A kômûvesek Kalocsán, Kunszentmiklóson és Tiszaalpáron járhattak a 730 órás oktatásra, a bolti eladóknak Kunszentmiklós mellett Dunapatajon és Tiszaalpáron indítottunk 600 órás tanfolyamot, az irodai asszisztensek ugyancsak 600 órás tanfolyamot végeztek Kunszentmiklóson és Kalocsán. És volt még egy ritka szakmai tanfolyamunk Dunapatajon és Kunszentmiklóson, a kéz- és lábápoló, valamint mûkörömépítô 300 órában. Tájékoztatót tartottunk több településen, s valóban Kunszentmiklóson volt a legnagyobb az érdeklôdés, így ott minden szakmában indítottunk tanfolyamot. – Mi volt a vonzóbb, az ingyenes szakmai tanfolyam vagy a megélhetési támogatás? Gyakorlat közben a leendô kômûvesek

– Nem nagyon lehet a kettôt különválasztani, mert egyfelôl fontos a szakma, különösen, hogy a saját pénzükbôl aligha tudták volna megfizetni a 150–400 ezer forintos költséget, s többségüknek csak 8 általános iskolai végzettsége volt, szakmája nem. Ugyanakkor kevesen voltak, akik már dolgoztak és ahhoz kellett a szakmai végzettség, hogy megtarthassák az állásukat. Így nagyon sokat számított, hogy a tanulás idejére megkapták a minimálbért is. Ez nagy segítség volt a családoknak. – Lehet-e már tudni, hogy immár szakmai képesítéssel sikeresebben kerestek munkát? – Kevés visszajelzésünk van, de úgy tûnik, hogy a kômûvesek, valamint a bolti eladók többség máris dolgozik, ezek persze amúgy is hiányszakmák.

Sikeres felzárkóztatás A Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft. Adu Oktatási Központja gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a támogatott felnôttképzés terén, 2005-tôl részt vettek a Normatív felnôttképzési programban, majd a Lépj egyet elôre! elsô projektjében is. Így kellô gyakorlattal pályáztak a a második szakaszban is a korábbi években kialakult ügyfélkörükre alapozva. Széles Sándor felnôttképzési igazgató elmondta: a felnôttképzésük célcsoportját elsôsorban az iskolarendszerbôl kimaradt, illetve a 8 általános iskolai végzettséggel elhelyezkedni nem tudók képezik.

Széles Sándor felnôttképzési igazgató

Képzési kínálatuk fókuszában jobbára a hiányszakmák szerepelnek, amelyeket a Lépj egyet elôre! is elsôsorban támogat. Ezen belül két fô iránya van képzési kínálatuknak. Az elsôbe az ipari jellegû szakmák tartoznak (például CNC-forgácsoló, lakatos, hegesztô), míg a másodikba a szolgáltatásjellegûek (például fodrászok, pénzügyi-számviteli ügyintézôk). Mivel a potenciális hallgatói kör kilencven százaléka nem elég felkészült a program támogatási pályázatainak elkészítésére, az Adu szakemberei szolgáltatásként e feladatot teljes egészében átvállalják tôlük, kitöltik a pályázati dokumentumot, ellenôrzik annak helyességét, és a cég be is adja a jelentkezô nevében. – Sajnos – mondta el az igazgató –, a második szakaszban a beadott pályázatoknak csak egyharmadára érkezett pozitív válasz, míg korábban ez 70–80 százalékos volt, feltehetôen a rendelkezésre álló források szûkössége, illetve a jelentôs túljelentkezés miatt. A programban való részvétel egyértelmûen pozitív hozadéka a képzôcég számára, hogy ezáltal emelkedett a tanfolyamszám, határozottan nôtt az érdeklôdés az oktatási központ iránt. Így például a Lee2es program hatására elindíthatnak egy szerszámkészítôi tanfolyamot is, amire 15 éve nem volt példa. Széles Sándor fontosnak nevezte azt is, hogy a program által az abban részt vevôk ismeretei jelentôsen bôvültek az Európai Unióról. – Amikor tájékoztattuk hallgatóinkat, hogy e programban az unió által biztosított pénzbôl szerezhetnek szakképesítést, érezhetô volt, hogy megváltozott a véleményük az EU-ról, és még az „EU-szkeptikus legyintôk” is pozitívan vélekedtek.

Fontos a személyes kapcsolat a hallgatókkal Nagy utat tett meg az elmúlt csaknem tizenöt évben a Szegényeket és Rászorultakat Segítô Alapítvány (SZERSA): 1995-ben a csellengô ifjúsággal, valamint az idôs emberek problémáival kezdett foglalkozni, majd bekapcsolódott a felnôttképzésbe, 2009 ôszén pedig saját iskolát nyit. – Amikor az alapítvány elkezdett dolgozni, a fiatalok és az idôsek szociális és jogi ügyeivel törôdtünk, táborokat, sportversenyeket szerveztünk, majd munkahelyeket kerestünk, a továbbtanulásban próbál-

57

tunk segíteni, magánszemélyek segítségével tanodát mûködtettünk. Zömében romákkal foglalkoztunk, hiszen nekik volt erre a legnagyobb szükségük – mondta el Orsósné Varga Mária, az alapítvány elnöke. – Nem mindig jártunk sikerrel. Hiába küldtünk a cégekhez embereket képzésre, munkára, amikor meglátták, hogy romákról van szó, se képzés nem volt, se munka. Ezért akkreditáltattuk magunkat 2006-ban, hogy magunk fogjuk képezni az embereket, hátha többre megyünk. Egy évvel késôbb már elindítottuk a 7–8. osztályos felzárkóztató tanfolyamot a Lépj egyet elôre! program keretén belül. A résztvevôk fôleg kisgyerekes anyák voltak, az irodánkban volt a „gyerekmegôrzô”, a kollégák vigyáztak a gyerekekre, amíg az anyukák tanultak az órákon. Az elsô körben 55 fô képzésére kaptunk lehetôséget az FSZH-tól. Nagyon sikeres volt a képzésünk, mindenki befejezte a felzárkóztató tanfolyamot, pedig volt köztük 57 esztendôs asszony is. – Szívügyem a népem felemelkedésének segítése – emelte ki Orsósné Varga Mária. – Nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolatot a leendô hallgatókkal, ez elengedhetetlen a siker érdekében. A tanfolyamokat országosan szervezzük, a romatelepekre személyesen megyünk el és biztatjuk az embereket, hogy érdemes és fontos tanulniuk. Komoly szemléletváltás történik, fôként azok körében, akiket sikerült meggyôzni a továbblépés szükségességérôl. Elsôsorban a felzárkóztatóképzést tartottam fontosnak, mert a 8 osztály elvégzése nélkül nem lehet szakmát szerezni. A résztvevôk többsége fiatal és munkanélküli. Már láthatók az eredmények: a nálunk végzett hallgatók több településen be tudtak bekapcsolódni olyan, az önkormányzatok által biztosított munkába, amihez feltétel volt az alapfokú végzettség. Ezek az emberek a következô programra is jelentkeztek, most már piacképes szakmát szeretnének szerezni. – A Lépj egyet elôre! program eddig egyértelmûen sikeres volt, sokat számí58 tott, hogy megélhetési támogatást is kaptak a hallgatók. 2008-ban ötszázan végeztek a SZERSA felzárkóztató és szakmai tanfolyamain. Szeptemberben az alapítvány saját iskolát indít, 450 nappali és 100 esti tagozatos hallgatóval. Nagy vállalás, de ha sikerül, sok emberen tudunk segíteni. A roma kisebbség ugyanis képzettség nélkül képtelen kitörni a mai helyzetébôl. Ha most nem fogunk össze, folyamatosan újratermelôdik a munkanélküliség és a kilátástalanság. Mint Orsósné Varga Mária közölte, továbbra is pályáznak a Lépj egyet elôre! program képzéseire. Orsósné Varga Mária, a SZERSA elnöke – Ha újra kapunk keretet, ôsszel szeretnénk egyebek között építôipari, kereskedelmi, számítógépes és vendéglátó-ipari szakmákban is képzést indítani.

– A Szegényeket és Rászorultakat Segítô Alapítvány 2009 szeptemberétôl Budapesten a Soroksári úton, a korábbi mûszerészszakmunkásképzô intézet épületében mûködô iskolájában roma és nem roma tanulók számára 9. és 10. osztályos felzárkóztató-, valamint vendéglátó-ipari, éítôipari, fazekas-, virágkötô-, tûzzománcos és kereskedelmi szakmai képzést nyújt.

Piacképes szakmákat szeretnénk adni a jelentkezôknek. Eddig 800 fô jelentkezett hozzánk és vár a Lépj egyet elôre! program harmadik ütemének indulására. Az ország érdeke a romák felzárkóztatása, felemelkedése, és ebben nagy szerepe van a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak, mert a vezetôi szívügyüknek tekintik a romák képzését, és a programban biztosítják az esélyegyenlôséget.

Mentôápolók gyakorlaton

Mentôápolók az újraélesztést gyakorolják

59

Az egészségügyi képzésekre munkahelyük támogatásával jelentkeztek a hallgatók, a mentôápoló szakma különösen népszerûnek bizonyult.

Gulyás Eszter mentôápoló gyakorlaton

Vakarcs Tamás mesterséges lélegeztetés közben

Bozó László és Kovács Ildikó

Nagy hangsúlyt kapott az elméleti képzés mellett a gyakorlat is, a leendô mentôápolók az életmentés minden lehetséges módját elsajátították.

Magabiztosan a volánnál

Tóth Péter az Autópest képzésén teherautó-vezetôi szakmát szerzett

Horváth Károly rutinosan vezet már

60

Teherautót vezethetnek: Horváth Károly, Varró László és Tóth Péter

Az Autópest különbözô kategóriájú tehetgépjármû-vezetôi képzésein szerzett jogosítvánnyal sokkal kön�nyebb az elhelyezkedés, a fiatal férfiak számára számos területen nyílik lehetôség a munkavállalásra a régióban és azon kívül is. A kerékcseréhez is érteni kell

Villanyszerelôk Csepelen

A villanyszerelés országosan is a népszerû szakmák közé tartozik, nem bánták meg, akik ezt választották. A támogatott képzésen a régióban 29-en végeztek sikeresen és szereztek szakmunkás-bizonyítványt. Horváth Gyula villanyszerelô-oktatójával, Kékesi Ferenccel

61

Huszti Kálmán villanyszerelô gyakorlat közben

Bakos Zoltán villanyszerelô fázist mér

Szakay György villanyszerelô már tudja, hol a hiba

Új perspektívák Közép-Dunántúlon Közép-Dunántúl három, gazdaságilag viszonylag fejlettebb megyéjében – Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyében – a Lépj egyet elôre! program iránt az országos átlaghoz hasonló érdeklôdés mutatkozott.

A

programra jelentkezôk többsége alapfokú végzettséggel, az általános iskola 6., illetve 8. osztályával rendelkezett (6. osztályt 148-an, 8. osztályt 615-en végeztek). A 10. 62 osztály elvégzésével 53-an vettek részt a képzéseken. Az érettségizett, de szakképzettség nélküli jelentkezôk közül 180 fô, a szakképzettek közül pedig 197 kapott támogatást a tanuláshoz. A többi régiótól eltérôen, Közép-Dunántúlon a résztvevôk között többségben voltak a munkaviszonyban állók, ez arra utal, hogy munkahelyük megtartásához, illetve a szakmai elôrelépéshez volt szükAkik villanyszerelô szakmát szereztek ségük az új tudás megszerzésére. Munkaviszony mellett 532-en tanultak, regisztrált álláskeresôként 325 fô, egyéb állás nélküli státusban lévô hallgató pedig 337 fô vett részt a képzéseken. A Közép-Dunántúlon a legnépszerûbb szakmának a nehéz- és könnyûgépszerelô (122, illetve 106 fô), az élelmiszer- és vegyiáru-eladó (119 fô), a kereskedô és a biztonsági ôr (74, illetve 73 fô), a takarító (62 fô), a panziós és a tehergépkocsi-vezetô (62, illetve 32 fô) számított. A 7–8. osztályos felzárkóztatóképzést 148-an vették igénybe. Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyét magába foglaló régió 51,7 százalékos foglalkoztatási szintje valamivel magasabb, mint az országos 48,9 százalékos mutató. A regionális munkaügyi központ által számított 8,4 százalékos munkanélküliségi ráta is alatta van az országos átlagnak 1,3 százalék ponttal. A régióban 58 ezer állástalan szeretne elhelyezkedni. Az esztendô közepén Fejér megyében regisztrálták a legtöbb, 21 942 fô álláskeresôt, míg Veszprém megyében 20 689-en, Komárom-Esztergomban megyében pedig 15 350-en voltak munka nélkül. Áprilistól valamelyest mérséklôdött a munkanélküliség, fôként Veszprém és Fejér megyékben érezhetô az idegenforgalmi szezon hatása, bár a régiót tekintve a Balaton csak kismértékben enyhíti a foglalkoztatási gondokat. A közép-dunántúli régióban a foglalkoztatottak száma mintegy 440 ezer volt 2009 nyarán, a gazdasági válság miatt összességében 22 ezerrel kevesebb, mmint az év elején.

A régióban meghirdetett képzésekre 2450-en jelentkeztek, s közü lük 1194-en részesültek támogatásban a fôként hiányszakmákban szervezett tanfolyamok elvégzéséhez.

A régióban a képzésben részt vevôk többsége állás nélküli volt.

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Közép-Dunántúl 325


532

Munkaviszonyban álló 337


100

200

300

400

500

600

Kiemelkedôen nagy igény mutatkozott a programban

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Közép-Dunántúl

1194

Támogatottak

2540

Jelentkezett

0

500

1000

1500

2000

2500

meghirdetett képzések iránt.

3000

Leggyakoribb képzések, Közép-Dunántúl Tehergépkocsi- és nehézgépkocsi-vezetô

32 62

Takarító 34


122


Könyûgépkezelô 74


119

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 73

Biztonsági ôr

148


20

40

60

80

100

120

140

160

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Közép-Dunántúl 350

Fejér

300

Komárom-Esztergom Veszprém





Szakképzett

63

A vizsgadíj egy részét is átvállaltuk A MICRO 2000 Kft. éppen tíz esztendeje kezdte el tevékenységét – tudtuk meg dr. Fürstné Szép Zsuzsannától, a MICRO-2000 Oktatási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetôjétôl, aki okleveles rendszerszervezô és még számos egyéb számítástechnikai végzettséggel is rendelkezik. Több mint húsz éven át a BGF Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Számítástechnikai Intézetében dolgozott. A MICRO 2000 Kft.-nél rajta kívül még három szakképzési dr. Fürstné Szép Zsuzsanna ügyvezetô menedzser szervezi a képzéseket, illetve foglalkozik a tanfolyamok sikeres lebonyolításával. – Képzéseinket Veszprém és Heves megyében, valamint Budapesten elsôsorban a területi igényekhez alkalmazkodva szervezzük meg. Veszprém megyében Balatonszôlôsön már korábban is tartottunk villanyszerelô-képzést, tizenöt hallgató közül tíznek a Club Tihany üdülôközpontban sikerült munkát találni. Vendéglátó-vállalkozó képzésre is vállalkoztunk, mivel a terület adottsága és a felvevôpiac is igényelte ezt. Virágkötôképzéseinket a Balatonfüreden, Pincehelyen, Veszprémben és Ajkán kínálkozó munkalehetôségek indokolták. Ezeken a településeken a sikeresen végzett hallgatók jó eséllyel helyezkedhettek el, egyrészt önálló vállalkozóként, másrészt már mûködô virágkereskedôknél. A képzésünket nagymértékben segítette a jó együttmûködés a balatonfüredi Széchenyi Ferenc Szakközépiskolával, amely kertészeti szakiskolaként biztosította a szaktanárokat a hallgatók felkészítéséhez. Heves megyében elsôsorban a területi 64 adottságokhoz igazodva nehézgépkezelô-képzéseket tartottunk, igen nagy létszámban iskoláztunk be hallgatókat. Ezek a hallgatók jobbára a térség logisztikai központjaiban, illetve a hûtôgyárakban helyezkedtek el. Heves megyében számítástechnikai szoftverüzemeltetô-képzésekre – egyetemi végzettséggel rendelkezô tanárok közremûködésével – is vállalkoztunk. Ezek hallgatói jórészt már rendelkeztek munkahellyel. Budapesten mindenekelôtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel mûködünk együtt, az ottani képzéseken is egyetemi, fôiskolai tanárok oktatnak. A villanyszerelôk részére a gyakorlati képzést, valamint a hallgatók vizsgáztatását a Csepel-sziget Szakközépiskola végezte. Képzéseink személyi, technikai feltételeit maradéktalanul biztosítjuk, gyakorlatilag az oktatást addig nem indítjuk be, amíg nincsenek meg a képzéshez szükséges feltételek. Anyagi támogatásban is részesítjük hallgatóinkat, elsôsorban a villanyszerelôket. Jelenleg ugyanis a villanyszerelôi vizsga ára hallgatónként 53 000 forint, amelybôl a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal csak 20 000 forintot biztosított, a fennmaradó különbözetet a kft. magára vállalta. Ugyanez vonatkozott a pénzügyi és számviteli ügyintézôi képzésre, ahol a szakképzés nehézségére való tekintettel még magasabb a vizsgadíj. Hallgatóink nagy része a korábbi Lép egyet elôre! programban végzett hallgatóktól szerzett rólunk tudomást, akik ajánlották az intézményt, valamint a programot. Így képzéseinket nem kellett meghirdetni. A mostani második ütemben a hallgatók több mint 95 százaléka – mintegy 210 fiatal – sikeresen végzett. Kiemelkedô eredményt értek el a villanyszerelô-hallgatók, az átlageredményük 4,75 volt. Majdnem minden képzésrôl felvételt készítünk, ha máskor nem, akkor a vizsgán. Ezt egyébként a hallgatók is igénylik, akikkel a képzés lezárása után is tartjuk a kapcsolatot, személyesen vagy az interneten keresztül. Talán ennek is köszönhetô, hogy jelenleg is csaknem 150 fô vár arra, hogy lehetôség szerint bekerüljön a következô képzési programba.

A program sikerének titka, hogy a képzések a helyi, területi igényekhez igazodtak: a turisztikailag frekventált megyékben kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy virágkötôképzéseket indítottak, az ipari, mezôgazdasági területeken pedig villanyszerelôket, nehéz- és könnyûgépkezelôket képeztek. Mindenütt sikere volt a számítástechnikai ismereteket kínáló tanfolyamoknak.

Virágkötô – több „lábon” Tihany közepén egy több mint 200 éves eredeti parasztházban immáron húsz éve fogadja a vásárlókat egy népmûvészeti terméket árusító bolt. A tulajdonos leánya, Farkas Szilvia nemcsak kínálja a szebbnél szebb holmikat, hanem az ô kezébôl kerülnek ki a tenyérnyi levendulazsákok, amelyek több kosárban is kelletik magukat. Igazolva a fiatalasszony növények iránti vonzalmát, s azt, hogy nem véletlenül vállalkozott a virágkötôi szakképzettség megszerzésére a Lépj egyet elôre! program keretében. A 32 éves Farkas Szilvia két kislány, egy hat- és egy négyéves édesanyja. A gyes alatt végezte el a virágkötészeti szakképesítést adó támogatott továbbképzô tanfolyamot, amelyet a Micro 2000 Kft. szervezett. Farkas Szilvia – Mindig is szeretettem volna kitanulni a virágkötészetet, amelyre tavaly nyílt virágkötô lehetôségem, méghozzá a közelben, Balatonszôlôsön. A közösségi házban tartott elméleti tanfolyamon csaknem kéttucatnyian vettünk részt. Az elméleti tantárgyakat a füredi kertészeti szakközépiskola tanárai oktatták, míg a gyakorlati képzésre a balatonfüredi virágboltosok vállalkoztak. – Amikor jelentkeztem a Micro 2000-nél, még úgy gondoltam, majd valamelyik virágboltban elhelyezkedem, tekintve, hogy a kereskedelem, a vendéglátás nem „családbarát” foglalkozás, teljes embert kíván. Aztán találkoztam a már említett iparmûvész barátnômmel, s úgy véltem, vele összefogva mégis- 65 csak kereskedôként önállósítom magam. A virágkötészet – mindenekelôtt a száraz növények feldolgozása – azonban változatlanul foglalkoztatja. Különösen a szakképzettség megszerzése óta, amely rendkívül sok hasznos ismeretet adott számára. – Nem zárom ki, hogy idôvel nyitok egy virágboltot, mert több is elkelne belôle, ha nem is éppen Tihanyban. Egyelôre azonban maradok az ipar- és népmûvészeti termékek értékesítésénél, miközben megnyugtató, hogy – legalábbis a képzettségemet illetôen – már több lábon állok...

Mindig vonzódtam a virágokhoz Herpai Lászlóné csaknem negyven éve Balatonfüreden él, biztos állása van egy sörözôben, pultosként dolgozik évek óta Arácson. Mégis jelentkezett a Micro 2000 Kft. által szervezett virágkötôi szakmai tanfolyamra. – Ennyire szereti a virágokat? – Hát ki ne szeretné! A házunk kertjébôl gyakorta úgy zavarnak ki a családom tagjai, annyi idôt töltök ott. Amikor a férjem hazajön a munkából – szerencsére neki is van állása –, elsôként mindig a kertben keres. Egyébként a vendéglátásban elég nehéz egész nap, télen, nyáron a pult mögött állni. Szakképesítés nélkül a pénz is kevés, úgy gondoltam, ideje lenni váltani, bár már túl vagyok a negyvenen. Másrészt a húgom virágkötô, ô is ösztönzött rá. Neki már többször segítettem, sôt, néhány helybeli üzletnek is. Így kapóra jött, hogy a támogatott felnôttképzés keretében virágkötészetbôl szakmunkás-képesítést is szerezhetek.

Herpai Lászlóné virágkötô

– Könnyen ment a tanulás? – A munka mellett a heti háromnapi bejárást elég nehéz volt megszervezni, szerencsére a tanfolyamot a közelben, Balatonszôlôsön tartották. A vizsga színhelye pedig még közelebb volt, Balatonfüreden a Széchenyi Kertészeti Szakközépiskolában. Az ottani tanárok oktatták az elméleti tantárgyakat. A gyakorlati oktató jobbára Havasi Bea volt, akinek népszerû virágüzlete van

Füreden. Az iskolába járáshoz persze az is kellett, hogy egyeztessem a beosztásomat a sörözôbeli munkatársaimmal. Megértôk voltak, egyszer sem hiányoztam az órákról. A férjem is gyakran segített, így aztán sikeresen vizsgázhattam. Szükség is volt rá, különben nem kaptam volna meg a kéthavi minimálbér-támogatást. – Most hogy már képzett virágkötô, munkahelyet vált? – Nem megy az olyan könnyen… Az iskolai végzettség mellett ugyanis a gyakorlatot is megkövetelik a foglalkoztatók. Igaz, némiképpen már belekóstoltam, de úgy vélem, még legalább egy évet besegítek, ahol lehet. – Arra nem gondolt, hogy önálló üzletet nyit? – Ahhoz tôke is kellene, nem is kevés. Az a fontos, hogy van szakmám, s ha eljön az ideje, remélhetôleg a mostaninál könnyebb munkám lesz, és azzal foglalkozhatom, amit igazán szeretek…

Felértékelôdött a felnôttképzés A pusztaszabolcsi Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapvetôen nappali tagozatos oktatási intézmény, az intézmény 2000 óta foglalkozik felnôttképzéssel is, 2004-tôl pedig akkreditációval is rendelkezik – tudtuk meg Csányi Kál66 mán igazgatótól. A felnôttképzés résztvevôi mindenekelôtt a városból és közvetlen környe zetébôl – Besnyô, Iváncsa, Velence, Adony, Szabadegyháza, Beloiannisz településekrôl – verbuválódnak. Az oktatási tevékenységet Czöndör Mihályné Csányi Kálmán felnôttképzési szakértô irányítja, s a tantestület szinte valamennyi tagja, valaigazgató mint számos külsôs szakember részt vesz benne. – Napjainkban igen csak felértékelôdött a felnôttképzés, a Lépj egyet elôre! projekt pedig különösen nagy érdeklôdést váltott ki – hangsúlyozta az igazgató. Véleménye szerint az ingyenes képzési lehetôség sokaknak perspektívát nyitott az elôrelépésre. Sajátos motivációt jelentett az úgynevezett „prémium” is, amely a fôként családos emberek számára anyagi segítséget jelentett. Mint az igazgató elmondta, a második ütemben az intézmény két képzô tanfolyamot szervezett bolti eladó-, élelmiszer- és vegyiárukereskedô szakmában 20 hallgatóval és szoftverüzemeltetôi képzést, amelyen 8-an vettek részt. Az elméleti képzésre a szakközépiskola tanárai vállalkoztak, ott folyt az elméleti képzés, a gyakorlati helyet a helyi élelmiszerüzlet biztosította a hallgatóknak. Az oktatás személyi feltételei adottak voltak, a technikai feltételeket pedig – az intézmény anyagi forrásainak függvényében – menet közben pótolták. Csányi Kálmán örömmel számolt be arról, hogy a Lépj egyet elôre! II. program keretében a felkészülés hibátlan és zavartalan volt, a bolti eladók mindegyikének sikerült a szakmai vizsga. A hallgatók elhelyezkedését az intézmény az álláskeresô technikák megtanításával, valamint az álláspályázatok elkészítésében való közremûködéssel segítette. Vizsgára várva

„Most én leszek a családfenntartó!” – Nem sokkal a kisebbik gyerekem születése elôtt – aki most kétéves, a nagyobbik pedig négy – megszûnt a munkahelyem. Velencén egy kisebb élelmiszerboltban dolgoztam szakképzetlen eladóként – mesélte Fekete Istvánné. – Korábban csaknem tíz éven át élelmiszer-eladó voltam egy élelmiszer-áruházban. A gyes alatt gyakran mondtam magamnak: mi lesz veled Fekete Istvánné, ha lejár a gyerekgondozási idô? El is mentem a Fejér megyei Munkaügyi Központba, ahol a kismamák beiskolázásnak, továbbképzésének egyik lehetôségeként megemlítették a Lépj egyet elôre! támogatott képzést. Megtudtam, hogy élelmiszereladó-szakmunkásoklevelet is szerezhetek. Megpályáztam a lehetôséget a pusztaszabolcsi Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskolában. A feltételeknek szerencsére megfeleltem, de elég lassan indult be a képzés. Még 2007 novemberében jelentkeztem és csak a következô év tavaszán indult be az oktatás, s valamikor a tél elején vizsgázhattunk. Hetente háromszor kellett bejárni Pusztaszabolcsra, kedden, csütörtökön és szombaton. Mivel Velencérôl több hallgató is volt, összefogtunk és egy kocsival utaztunk a tanfolyamra. A tanulás viszonylag könnyen ment, hiszen évtizedes eladói gyakorlat állt mögöttem. Anyagi megterhelést sem jelentett, mivel támogatásként háromhavi minimálbért kaptam. Így a férjem sem szólt egy szót sem, sôt, amikor csak lehetett, segített. Most meg különösen kiveszi a részét a családi teendôkbôl, mivel tavasszal a gazdasági válság miatt ô is elvesztette az állását. Így augusztusban fel is adom a gyest, mert a 67 Fekete Istvánné élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítványomnak köszönhetôen Kápolnásnyéken el tudtam helyezkedni egy kisebb élelmiszerboltban. A tulajdonos még az üzletvezetést is rám bízza. Amíg a párom nem talál munkát – ami a környékünkön elég kilátástalannak tûnik –, én leszek a családfenntartó. A nagyobbik gyereket óvodába adjuk, a kisebbre pedig a férjem vigyáz majd. Nem is tudom mi lett volna velünk, ha nem végezhettem volna el a szakképzô iskolát, és nem tettem volna sikeresen vizsgát…

Az új tulajdonos is számít rá Perjési Ildikó eredeti szakmája szerint cellulóz- és papírgyártó szakmunkás. Ezzel nem volt szerencséje, jó tíz éve leégett a munkahelye Budapesten. Amikor a férjével Gárdonyba költözött, hosszas keresgélés után Százhalombattán egy gyógynövény- és drogériaüzletben talált munkahelyet, mint kereskedelmi alkalmazott. Kislánya megszületését követôen, a gyed idején pedagógus ismerôse ösztönzésére jelentkezett a pusztaszabolcsi Szabolcs Vezér Gimnázium és Szakközépiskola élelmiszerés vegyiáru-eladó szakképzésére. Úgy vélte, a kereskedôi szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével nagyobb eséllyel kerülhet vissza korábbi munkahelyére, a drogériába. Jól számított. A tulajdonos elégedett volt munkájával, gyakran rábízta az üzletvezetôi teendôket is. Az idôs tulajdonos közben eladta az üzletet, ez kissé elbizonytalanította Perjési Ildikót. De mivel a tanulás különösebb megterhelést nem jelentett számára, kitûnôen vizsgázott, arra gondolt, hogy csaknem 40 évesen megszerzi az üzletvezetôi képesítést is. Ehhez már csak kiegészítôvizsgákat kellett letenni, két EU-s normatíváknak megfelelô úgynevezett modulelembôl. Az üzletvezetôi képzéshez ugyan már nem járt támogatás, mint a korábban a Lépj egyet elôre! program keretében megszerzett képesítéshez, de sikeres vizsga után egyszeri juttatásként egyhavi minimálbért biztosított. S a tankönyvek árát sem kellett megtérítenie. Az újabb próbatétel viszont – ugyancsak a pusztaszabolcsi szakközépiskolában – már nehezebbnek bizonyult, mivel idôközben elvált, s átmenetileg szüleihez költözött Százhalombattára. A megváltozott körülmények miatt kissé döcögôsebben ment a tanulás, de végül is kézbe kapta Perjési Ildikó üzletvezetô az újabb oklevelet. A drogéria új tulajdonosa szinte azonnal megüzente,

hogy októberre feltétlenül visszavárja. Perjési Ildikó erre alapozva, új, saját otthonának megteremtésére is vállalkozhatott.

A végzett hallgatók mindegyike kapott munkát – A Kereskedôk és Vállalkozók Veszprém megyei képviselete (KISOSZ) két évtizede a felnôttképzés egyik piacvezetôje Veszprém megyében. A kereskedelem és a vendéglátás a fô képzési irányunk, elsôsorban a mikró-, kis- és középvállalkozások számára képzünk szakembereket, bekapcsolódtunk a munkaerô-piaci átképzésekbe is. Cégünk akkreditált felnôttképzési intézmény, minôségbiztosítási rendszert mûködtet – mondta el Vágó Péter, a szervezet elnöke, aki harmincöt éve foglalkozik képzésekkel, iskolarendszerû szakképzéssel és felnôttképzéssel. Vizsgaelnöki tapasztalatai is segítenek abban, hogy a KISOSZ eredményesen készítse fel hallgatókat az egyre magasabb követelményeket állító szakmai vizsgára. – Kik segítik munkáját? – Három képzési referens fôállásban szervezi, irányítja és ellenôrzi a képzéseVágó Péter, ket, a pénzügyi rendszert adótanácsadó irányítja. 2000-tôl résztulajdonosai 68 a KISOSZ elnöke vagyunk a SÉF Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképzô Iskolának, amely a felnôttképzésünk fô bázisa, ahol ötven fôállású tanár vállal iskolarendszeren kívüli oktatást is. Az iskola jól felszerelt: huszonöt tanterem, szakács-, pincér-, cukrászkabinet, élô vendéglátóhely, két számítógép-kabinet, nyelvi termek állnak rendelkezésre. Ingyen parkolás és délután büfészolgáltatás segíti a felnôtteket, hogy kellemesen érezzék magukat tanfolyamainkon. – Milyen volt az érdeklôdés a Lépj egyet elôre! projekt iránt? – Rendkívül sokan érdeklôdtek, nagy volt a túljelentkezés is. Az érdeklôdök döntô része a kereskedelmi cégeken vagy az interneten keresztül informálódott, többen a Kereskedelmi és Iparkamara segítségét is igénybe vették. – Milyen szakmákban szerveztek képzést? – Kurzusainkat az új moduláris rendszerben szerveztük meg, a nyolc általánost végzetteknek élelmiszerés vegyiárueladó-, valamint szakács-, pincérképzést indítottunk. A balatoni idegenforgalom miatt ezek a szakmák változatlanul népszerûek a régióban. Az érettségizett hallgatók kereskedôi végzettséget szerezhettek, kereskedô-boltvezetô tanfolyamat is szerveztünk. Veszprém megyében a megyeszékhelyen, valamint Devecserben és Pápán zajlott a képzés a helyi óraadó tanárokkal. Figyeltünk arra, hogy a hallgatók minél kevesebbet hiányozzanak a munkából a tanfolyam miatt. A Lépj egyet elôre! második ütemében nálunk csaknem 150 hallgató szerzett szakképesítést. Vizsgaeredményük átlagosan meghaladta a 4-es minôsítést. Intézményünk a programot lezárta, valamennyi végzettünknek külön is gratuláltunk az elsô szakma megszerzése alkalmából. – Milyen anyagi támogatásban részesedtek a képzésbe bekapcsolódó hallgatók a KISOSZ közremû ködésével? – Valamennyi hallgatónk teljes képzési költségét a program finanszírozta, sôt, a tankönyvek, jegyzetek ingyenes biztosításával járult hozzá a projekthez. Emellett a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ egyedi elbírálások alapján utazási kedvezmények nyújtásával támogatta a hallgatókat. Mindez igen vonzóvá tette a Lépj egyet elôre! programot. Több korrektül együttmûködô szervezet munkájának is köszönhetô, hogy a projektet sikeresen és eredményesen tudtuk valóra váltani. – A végzett hallgatóknak sikerült-e elhelyezkedni új szakmájukban? – Valamennyi hallgatónk munkába állt, kilencven százalékuk az új szakmai végzettségének megfelelô munkakörben. Válságos idôkben, azt hiszem, ez kimagasló eredmény.

– Mi a személyes tapasztalata a Lépj egyet elôre! projekttel kapcsolatosan? – Egyértelmûen érdemes lenne az ilyen támogatott programokat folytatni. Állami és uniós segítség nélkül ugyanis a vállalkozások önállóan nem képesek a szakképzésre pénzt áldozni, a szakképesítés pedig kereskedelmi és vendéglátó szakmákban alapkövetelmény az alkalmazottak számára. Valamennyi munkatársam nevében mondhatom, megtiszteltetés volt részese lenni ennek a projektnek…

„A papírom már megvan az üzletvezetéshez” A révfülöpi kempingben, a Balaton északi partján immár harmadszor nyaral két gyermekével Véber Orsolya. Testvére is vele tartott a gyermekeivel, így valóságos gyermektábor zsibong körülöttük. – Nemcsak a nyaralást köszönhetem a Zirc Coop Zrt.-nek, amely a kempingbe telepített lakókocsikat fenntartja – mondja –, hanem, s ez a legfontosabb, a munkahelyemet, s azt is, hogy továbbtanulhattam. Így megnyugtatóbbnak tûnik a jövôm. A harmincnégy éves Véber Orsolya jelenleg a Veszprém megyei Csetényben él a szüleinél. Kislánya tizennégy, a kisfia tízéves. – Élelmiszer-ipari szakmunkásképzôt végeztem 1993-ban Pápán, de egy év múlva férjhez mentem, így nem álltam munkába, mert jöttek a gyerekek egymás után. Összesen mintegy nyolc évet töltött velük otthon, miközben megszerezte az 69 érettségi bizonyítványt. Ezt követôen a Zirc Coop Zrt. csetényi kirendeltséVéber Orsolya gén egy élelmiszerboltban helyezkedett el, képesítésének megfelelôen eladóüzletvezetô ként. – Nagyon jól érzem magam a cégnél. Mavizer István, a fônököm hívta fel a figyelmemet a veszprémi KISOSZ-nál meghirdetett támogatott képzésre. Jelentkezésemet a cég vezetôi is támogatták. S nemcsak nekem, hanem a társaság még három dolgozójának javasolták a továbbtanulást. Valamennyien az üzletvezetôi képzésre jelentkeztünk, mivel az alapképesítésünk már megvolt. A 2008 tavaszán elkezdett oktatás az esztendô végén fejezôdött be. A vizsgáim mindegyike jó sikerült, 4-es átlageredménnyel végeztem. Véber Orsolya úgy véli, a veszprémi tanfolyamon mind a szakmát, mind a boltvezetést illetôen egyaránt sokat tanult. A tanárok mindegyike sokat tett annak érdekében, hogy valamennyi hallgató eredményesen feleljen meg a követelményeknek. A gyakorlati oktatással is szerencséje volt, hiszen azt a munkahelyén folytathatta le, a fônöke vezetésével. – Az üzletvezetôi képesítés megszerzése egyelôre nem idézett elô nagyobb változást, továbbra is eladóként dolgozom. Ám idôvel talán üzletvezetô is lehetek, vagy az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer önálló boltot nyitok. Most még nem gondolhatok rá, tekintve, hogy egyedül nevelem a gyerekeimet. A papírom már meg van hozzá, s ez pénzembe se került. S ez korántsem mindegy a mai világban…

„Megtalálom a helyem ezen a pályán” Mavizer Szilveszter azt reméli, ha a Lépj egyet elôre! program keretében megszerzi az élelmiszerés vegyiáru-kereskedô szakképesítést, hosszabb távra szóló munkája, munkahelye lesz. Ám addig még át kell esni egy próbatételen, pontosabban egy matekvizsgán. – A Veszprém megyei Csetényben élek, egyelôre a szüleimnél. Amikor leérettségiztem Veszprémben, sok mindennel megpróbálkoztam. Elôször Móron találtam munkahelyet, egy gépjármûalkatrészgyártó üzemben. Betanított munkásként másfél évig dolgoztam, majd bevonultam katonának. Amikor leszereltem, már nem mehettem vissza, nem is nagyon volt hozzá kedvem, az autókereskedelemben helyezkedtem el. Több szalonban is dolgoztam Zalaegerszegen, Veszprémben csaknem öt évig. Aztán, hogy közelebb kerüljek szülôfalumhoz, Zircen az Áfész élelmiszerboltjában eladóként dolgoztam, de csak pár hónapot, mivel nagyon kellett volna a szakképesítés. Ekkor egy ismerôsömtôl,

Mavizer Szilveszter kereskedô

illetve édesapámtól, aki maga is élelmiszer-kereskedô, meghallottam, hogy a KISOSZ-nál (a Kereskedôk és Vállalkozók Veszprém megyei képviselete) egy támogatott képzés keretében megszerezhetem az élelmiszer- és vegyiáru-szakképesítést. Sikerült is bejutnom, ám hogy több idôm legyen, önállósítottam magam. Azaz hitelezéssel, biztosítással, valamint autókereskedelemmel kezdtem foglalkozni. Eközben szorgalmasan látogattam az órákat a KISOSZ veszprémi székházában, a gyakorlati oktatást is a megyeszékhelyen szervezték meg, egy nagy élelmiszer-áruházban. Hol a pult mögé állítottak, hol a polcokat töltöttük fel, minden rendben ment. Sajnos, a matekvizsgám viszont nem sikerült, egy-két óráról hiányoztam, mert nem tudtam mindig szabaddá tenni magam. Ebbôl a tárgyból pótvizsgáznom kell, készülök rá tisztességgel. Várom, hogy végre kézbe vehessem a szakképesítési bizonyítványt, nagyon remélem, hogy ezen a pályán végre megtalálom a helyem.

„A program képzései rendkívül népszerûek” A veszprémi székhelyû Turbó Gépjármûvezetô-képzô Kft. nemcsak Veszprém megyében, hanem az egész Közép-Dunántúlon foglalkozik gépjármû-vezetôi és ahhoz kapcsolódó szaktanfolyami képzéssel. Minden kategóriában – moped, motorkerék70 pár, traktor, személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz – vállalkoznak belföldi és nemzetközi szaktanfolyami oktatásokra. Az egykori MHSZ-gépjármûiskola jogutóda 1989 óta minôségbiztosítással rendelkezô, akkreditált intézményként végzi tevékenységét. Veszprém megyében hét kirendeltsége mûködik, összesen 28 alkalmazottat foglalkoztat. Linczmayer József ügyvezetô igazgató megkülönböztetett figyelemmel kíséri a különbözô pályázatokat és igyekszik kihasználni az ebben rejlô lehetôségeket. – Milyen érdeklôdést tapasztalt a Lépj egyet elôre! projekt iránt? – Az érdeklôdésre jellemzô, hogy 178-an jelentkeztek be nálunk a támogatott képzésre, de sajnos csak 14 pályázat befogadására kaptunk lehetôséget. Ezek jobbára a térségünk tûzoltóságának, vízmûvének dolgozóinak, illetve fuvarozómagáncégek alkalmazottjainak sorából kerültek ki. – Hogyan sikerült biztosítani az oktatás személyi, technikai feltételeit? Linczmayer József – A képzési rendelet által szabályozott feltételeknek – úgy érzem – magas ügyvezetô igazgató szinten megfelelünk. Ezt a nálunk végzett hallgatók és az ôket alkalmazó munkáltatók is igazolják. A program keretében az elméleti oktatás heti 40 órában egy hónapon át székhelyünkön folyt, a gyakorlati oktatás ugyancsak egy-másfél hónapos átfutással, mindig annak függvénye, miként tudják fogadni az oktatók a gépkocsikra ültetett hallgatókat. Sajnos, e projekt csúszott egy keveset, mivel a jelentkezésektôl és regisztrációktól túlságosan sok idô telt el, mire végre elindíthattuk a képzést. Augusztus végén azonban mindenki kézbe vehette a C kategóriás tehergépjármû-vezetôi, illetve a belföldi és a nemzetközi szaktanfolyam elvégzését igazoló dokumentumokat. – Milyen anyagi támogatásban részesültek a képzésbe bevont hallgatók? – A tanfolyam személyenként mintegy 300 ezer forintba kerül, ez a költség természetesen nem terheli a hallgatókat, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal biztosítja EU-s és állami forrásból. A hallgatók számára tehát ingyenes képzéshez ugyancsak térítésmentes a tankönyvellátás, s a sikeres vizsga esetén egy, illetve két hónapi minimálbér is jár.

– A hallgatók elhelyezkedését miként tudták, illetve tudják elôsegíteni? – A hallgatók hozzájárulásával megadjuk a nevüket, a végzettségüket a teherfuvarozással és a személyfuvarozással foglalkozó Volán-vállatoknak, illetve magánvállalkozóknak. A végzettek száma már megközelíti a százat. Azoknak viszont, akiket a munkáltatók küldtek hozzánk, természetesen nincs szükségük a segítségünkre. – Mi a személyes tapasztalata a Lépj egyet elôre! programmal kapcsolatban? – A programba bekapcsolódott hallgatók rendkívül lelkiismeretesen, kimagasló hozzáállással vesznek részt a képzésben. Azokat, akik dolgoznak, a foglalkoztatók is segítik, extra szabadidô, szabadság juttatásával vagy munkaidô-átcsoportosítással. Véleményem szerint az ilyen projektekkel nagymértékben segíthetjük az alacsonyan képzettek elhelyezkedését, illetve a munkahelyük megtartását és közvetve hozzájárulhatunk a családok létbiztonságához.

Bevetés után irány az iskolapad A 34 éves Fodor Norbert zászlós a tûzoltóság veszprémi állományában dolgozik, a megyeszékhelyre nagyesztergári lakóhelyérôl jár be. – Fiatal korunkban sokan fogadkoztunk: tûzoltó leszek. Ön is? – Én nem annyira, az általános iskola elvégzését követôen ugyanis Sopronba, az Erdészeti és Faipari Technikumba jelentkeztem, s el is végeztem. A 71 szakmámban Zircen dolgoztam, de néhány év után váltani kényszerültem. A fûrész- és lemezipari cégek sorra befuccsoltak, faipari technikusként egyre nehezebb volt munkát találni. Vonulós tûzoltó lettem, elvégeztem Budapesten egy tíz hónapos iskolát, majd zászlósként a veszprémi tûzoltóság állományába kerültem. Különleges szerkezelô beosztást kaptam, immár kilenc éve. – Biztos, megbecsült munkához jutott, mégis vállalta a továbbtanulás, a to vábbképzést? Fodor Norbert – Megnôsültem 2002-ben, idén az elsô gyermekem is megszületett, úgy vélzászlós tem, jó lenne, ha többet kereshetnék. Így igen csak kapóra jött, hogy amikor összehívták az állományt, s megkérdezték, ki akar C típusú gépjármû-vezetési képesítést szerezni, méghozzá térítésmentesen, nyomban jelentkeztem. S nemcsak én, hanem még jó páran. Végül is ötünk beiskolázására nyílt lehetôség. – A képzésen való részvétel összeegyeztethetô a szinte folyamatos készenléti szolgálattal? – A szolgálatvezetôk roppant rugalmasak. Azon túl, hogy a napi 24 órás szolgálatot követôen 48 óra pihenés jár, ha szükséges, megoldják a beosztáscserét, kiadják a szabadnapot, a munkaidôkedvezményt is. Mindegyikünk más-más csapatban dolgozik, így nem esett egybe a távollétünk. Egyébként az állománynak érdeke, hogy minél többünknek meglegyen a jármûvezetôi képesítése is. Persze, ha váratlan bevetéshez, magasabb fokozatú káresethez, tûzesethez szükség lett volna ránk, akkor vis�sza is rendelhettek volna bennünket. Szerencsére erre nem került sor. Pedig hát igen nagy a mûködési területünk, elég sok a tûzkár, különösen a nyári nagy melegben. De szükség esetén az RST, azaz a riasztási és segítségnyújtási terv szerint más megyékbe, vagy a fôvárosba is felrendelhetnek bennünket. – A képzés befejeztével vastagabb lesz a fizetési boríték? – Csak ha volán mögé vezényelnek. Ekkor pótlék illet meg, néhány ezer forint. Vagyis a beosztástól függ, mennyi kerül a borítékba. Engem nem is csak a pénz ösztönzött a tanulásra, hanem az, hogy felelôsségteljesebb munkát végezhetek, többet tehetek a csapatért. Mert nálunk mindenképpen érvényes: egy mindenkiért, mindenki egyért…

„Már majdnem lemondtam róla!” Szurics Ádám 22 éves, nôtlen fiatalember, Ajkán él a szüleivel. Érettségi után megpróbálkozott a veszprémi Pannon Egyetemmel, de két év után abbahagyta, nem ment neki a tanulás. – A szüleim – édesanyám nyugdíjas, a tûzoltóságnál dolgozott, édesapám katona Veszprémben – persze nem igen örültek, de tudomásul vették: ami nem megy, azt ne erôltessük. Megpróbáltam elhelyezkedni, elsôsorban Ajkán, aztán másutt is, de ez sem sikerült. Ekkor egy haverom szólt, hogy a Turbó Gépjármûvezetô-képzô Kft.-nél beindítanak egy támogatott tehergépjármû-vezetôi tanfolyamot, próbálkozzak meg náluk. Be is mentem az ajkai kirendeltségükre, ez még 2008 nyarán történt. Szívélyesen fogadtak, elmondták milyen papírokat szerezzek be, befogadták a jelentkezésemet. Ettôl kezdve elkezdtem várni. Közben továbbra is keresgéltem valamilyen munkahelyet, mindhiába. Aztán idén júniusban, legnagyobb meglepetésemre, kaptam egy ajánlott levelet, miszerint felvettek a Lépj egyet elôre! program tehergépjármû-vezetôi tanfolyamára. Az elméleti oktatás 2009. június végén meg is kezdôdött. Ajkáról még egy jelentkezôt fogadtak el, így hol vele, hol a nôvéremmel jártam be Veszprémbe, a költségeket így mérsékelve. Más kiadásom nincs, mert a tanfolyam szerencsére ingyenes. Sikeres vizsga esetén még kapok is valami pénzt. De miért ne sikerülne, hiszen három éve már van jogsim személyautóra, a tanulással kapcsolatosan is felszedtem valami gyakorlatot az egyetemen. Meg aztán, legalábbis számomra, érdekesebbek 72 az itteni órák, mint az egyetemen. Az elméleti oktatók, Fegyverneki Károly, Hegedûs István igazán remek „hapsik”, az általuk leadott négy-öt óra ropSzurics Ádám gépjármûvezetô pant élvezetes volt. Azt tervezem, hogy a jogosítvány birtokában felkeresem az ajkai fuvarozót, hogy az egy évvel korábbi állásajánlata aktuális-e még? Nagyon remélem, hogy igen, de ha nem, akkor sem esem kétségbe. A nemzetközi érvényességû tehergépjármû-vezetôi jogosítvánnyal bizonyára már könnyebben el tudok majd helyezkedni. Ideje lenne már, nem élhetek örökké a szüleim nyakán…

Szakmával könnyebb elhelyezkedni A Tréning Stúdió Kft. megalakulása, azaz 1998 óta foglalkozik felnôttképzéssel – tudtuk meg Sörösné Fekete Zsuzsától. Elsôsorban Fejér megye területén szervezik a tanfolyamaikat, de igény szerint a régió más megyéiben is indítanak képzéseket. A kft. ügyvezetôje 1995 óta áll kapcsolatban a felnôttoktatással, munkáját a cég oktatásszervezôi mellett a képzésben is részt vevô emelôgép- és munkavédelmi szakértôk is segítették. A Lépj egyet elôre! projekt iránti fokozott érdeklôdést elsôsorban a korábbi hallgatóik, az ismerôsök, barátok, rokonok, munkatársak ajánlásai alapozták meg. Három szakmában indítottak OKJ-s képzéseket: két könnyûgép-kezelôi, ugyancsak kettô nehézgép-kezelôi, s egy CNC-forgácsoló csoportban. A 136 jelentkezô közül végül a képzésbe csak 118-an kapcsolódtak be, többen visszaléptek, tízen lemorzsolódtak, egy hallgató elbukott, így végül is 107-en tettek sikeres vizsgát. A képzés személyi és tárgyi feltételei teljes mértékben rendelkezésre álltak. Az elméleti oktatás közoktatási intézményben bérelt termekben zajlott, míg a gyakorlati oktatást gazdasági szervezeteknél, életszerû körülmények között szervezték meg, így a hallgatók bepillantást nyerhettek a szakma mindennapjaiba. A vizsgaeredmények átlagosan a közepes és a jeles között mozogtak. – A vizsgák még a gazdasági válság elôtt zajlottak le, a Elméleti oktatás a Tréning Stúdiónál

hallgatók visszajelzései alapján a szakmai végzettség megszerzése nagy segítséget nyújtott az elhelyezkedésben – mondta el Sörösné Fekete Zsuzsa.

A tûzoltók hivatásos sofôrök lettek Mencseli Imre három éve vezeti a böhönyei önkormányzat önkéntes tûzoltóságát. Mint elmondta: a tûzoltóság számára a Lépj egyet elôre! program elsôsorban azért volt roppant vonzó, mert lehetôséget adott az állomány képzettségének emelésére, a tûzoltóknak módjuk volt a munkájukhoz szükséges gépjármû-vezetôi jogosítvány ingyenes megszerzésére. Ráadásul a képzésben részt vevôk még pénzt is kaptak! Így aztán igen nagy volt az érdeklôdés, de végül is csupán négy munkatársunkat tudtuk beiskolázni, ennyi hiányzóval még meg tudtuk szervezni az állomány készenléti szolgálatát. A beiskolázottak kivétel nélkül sikeresen levizsgáztak, s az új képzettségüknek Mencseli Imre tûzoltó, hivatásos gépjármûvezetô megfelelô foglalkoztatás is biztosított a számukra. Valamennyien elégedettek voltak a képzés szakszerûségével, gyorsaságával s rugalmasságával. Errôl személyes tapasztalata is volt a böhönyei önkéntes tûzoltóság fiatal parancsnokának. – Magam is jelentkeztem a C típusú jogosítvány megszerzésére, így ha szükséges, én is bevethetô vagyok gépjármûvezetôként. Egyébként kereskedelmi eladóként kezdtem dolgozni, ám olyan keveset kerestem, hogy arra a jövedelemre nem igen alapíthattam volna családot. Nem volt több szerencsém annál a vas- és fémipari cégnél sem, ahol rövid ideig dolgoztam, azt követôen, hogy felhagytam az 73 eladói munkával. Négy évvel ezelôtt beléptem a böhönyei önkormányzati tûzoltósághoz, ahonnét szinte azonnal elküldtek parancsnoki képzésre. Budapesten négy hónapig tanultam, majd visszatérve szinte azonnal rám bízták az állomány vezetését. Idôközben megnôsültem, az elsô gyerek hamar megszületett, már várjuk a másodikat is. Böhönyén lakunk, saját családi házunkban. Amikor a Didakta Kft.-nél Marcaliban megkezdôdött a támogatott gépjármûvezetô-képzés, a beosztottaimmal együtt én is beültem az „iskolapadba”. Mintegy három hónapot vett igénybe a rendkívül intenzív elméleti és gyakorlati oktatás. Nem mondhatok mást, mint hogy hasznos és szükséges a Lépj egyet elôre! támogatott képzés, a munkatársaim gyakorta érdeklôdnek: lesz-e folytatás?

„Kaptam munkát, az maga a csoda” Panziós tanfolyamot végzett Jásdon özvegy Tóth Béláné. Már évek óta nem volt munkája, azért vágott bele a tanfolyamba és nem csalódott. A tanulást nem bánta, mert jó tanárok oktatták ôket, s a vizsga sem volt nehéz. Azóta munkát is kapott, pedig 55 évesen erre már nem sok esélye volt. – Honnan tudta meg, hogy indul a tanfolyam? – A szervezô is itt lakik Jásdon és miután a jelentkezôk többsége is idevaló, itt helyben volt a tanfolyam, a tanárok jártak ide. Mondhatom, nagyszerû tanárokat fogtunk ki, élveztem mindegyik elôadást és a közösség is remek volt. Nem bántam meg, hogy belevágtam, de hát nekem már semmi esélyem nem volt, hogy valaha munkát kapok. A faluban majd mindenki munkanélküli, csak az önkormányzatnál dolgoznak többen közmunkán. Tudta ezt mindenki, le is vizsgáztak. – A megélhetési támogatást is megkapták? – Többnyire csúszott néhány hónapot, de végül is ki lettünk fizetve. Jól jött az a pénz, mert ahogy már mondtam, itt majdnem mindenki munkanélküli. – Ahogy tudom, ön kapott munkát, ha nem is panzióban dolgozik. – Nekem nagy szerencsém volt, pedig elmúltam 55 éves, ráadásul szívbeteg vagyok. A kocsmában alkalmaztak, igaz, nem panzió, de néhány dolgot, amit tanultunk, például az adminisztrációs ismereteimet, azért tudom hasznosítani.

A Lépj egyet elôre! képzései a régióban Veszprém megyében váltották ki a legnagyobb érdeklôdést. Egyes szakmákban többszörös túljelentkezés volt, végül 1194-en részesültek támogatott képzésben.

Támogatottak megyék szerint, Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém

29% 45% 26%

74

A Tréning Stúdió Kft. könnyûgépkezelô-tanulói ismerkednek a szakmával Székesfehérvárott

Egyre inkább felérté kelôdik a felnôttképzés szerepe, a projekt sokaknak perspektívát nyitott az elôrelépésre.

Nacsinák Nóra felszolgáló Maurer Istvánnál vizsgázik A veszprémi KISOSZ képzésén a pincér a kínálást is megtanulja

Borászok Badacsonyörsön

Kulcsár Attila az ABISÁI Kft. gyakorlati képzésén

75

Ez már a vizsgamunka

A borászok vizsgáját a Varga Pincészetben tartották

Bodai Róbert és Havasi Imre tesztelik a termést

Lenner Csaba, Tóth János és Tóth József borászok

A szakképzés az elôrelépés útja A Gyôr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket magába foglaló Nyugat-Dunántúl régióban 4690-en jelentkeztek a Lépj egyet elôre! program képzéseire. A jelentkezôk közül 1764-en kerültek a támogatottak listájára, és csaknem 1100 munkanélkülit választottak be a több mint ötven szakmát kínáló képzési programba.

A

legnépszerûbb szakmának a szociális gondozó és ápoló (325 fô), a biztonsági ôr (219 fô), a nehézgépkezelô (99 fô), az élelmiszer- és vegyiáru-eladó (74 fô) és a gyógyszertári asszisztens 76 (81fô) bizonyult, viszonylag jelentôs arányban jelentkeztek a 10. osztályos felzárkóztatóra (97 fô), valamint a 7–8. osztályos felzárkóztatóra (92 fô). Sokan jelentkeztek a takarító, a könnyûgépkezelô, Támogatottak megyék szerint, Nyugat-Dunántúl a szakács, a tehergépkocsi-vezetô + nehézpótkocsiGyôr-Moson-Sopron vezetô (CE-kategória), a szállodai szobaasszony, a Vas szoftverfejlesztô és a ruházati eladó képzésekre is. Zala A régióban a munkavállalók versenyképességének fejlesztésére különösen nagy szükség van, hiszen 35% 42% a gazdasági válság hatására a multinacionális cégek, köztük az autóipari vállalkozások, nem ke23% rülhették el a létszámleépítést. A régióban 2009 elsô félévében az álláskeresôk száma havi átlagban meghaladta a 43 és fél ezer fôt, miközben a megelôzô három évben ez a létszám alig érte el 29 ezret. A recesszió azokban a megyékben nagyobb mértékû, ahol az átlagot meghaladó az exportorientált feldolgozóipar részesedése. A Nyugat-Dunántúlon Vas, illetve Gyôr-Moson-Sopron megyét érinti, e területeken az elmúlt években átlagos 7–8 ezer álláskeresô száma 12–14 ezerre nôtt. A kedvezôtlen munkaerô-piaci folyamatok legerôteljesebben a szakmunkásokat és a szakképesítés nélkülieket érintették, az álláskeresôk között meghatározó az arányuk. Ugyanakkor a régió foglalkoztatói csaknem 13 ezer új álláshelyet jelentettek be a gazdasági szerkezetváltás következtében.

A képzésben részt vevôk közül 779-en munkaviszonyuk mellett, annak megtartása érdekében vállalkoztak tanulásra. A támogatásban részesült hallgatók döntô többsége mindhárom megyében rendelkezett 8. általános iskolai alapfokú végzettséggel (952 fô), a szakképzettség nélküli érettségizettek száma 460 fô volt, a szakképzettek 173 fôt számláltak, 6. osztályos végzettséggel mintegy 100-an részesültek a továbblépést jelentô felzárkóztatóképzésben. A légnépszerûbb öt szakmát csaknem ezren választották.

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Nyugat-Dunántúl

1764

Támogatottak

4690

Jelentkezett

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Nyugat-Dunántúl 514


779



100

200

300

400

500

600

700

800

A program sikerét a régióban a jelentkezôk kiemelkedôen magas száma is igazolja.

A munkaviszonyban állók az állásuk megtartásában, a munkanélküliek új munkahelyben bíznak.

Leggyakoribb képzések, Nyugat-Dunántúl 73

Takarító

235



Könnyûgépkezelô

81

Gyógyszertári asszisztens 74


219

Biztonsági ôr 97



50

100

150

200

250

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Nyugat-Dunántúl 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala





Szakképzett

77

Szakképzett hulladékkezelôk Németh Zsolt, a frissen képzett hulladékkezelôk egyike a kft. régi alkalmazottja. Eredetileg felszolgálónak tanult, de egészségügyi okok miatt fel kellett hagynia a pincérkedéssel. Nem egyedi eset az övé, hiszen a társaság alkalmazottainak zöme rokkantsági nyugdíja mellett részfoglalkoztatásban szerez e munkával némi jövedelemkiegészítést. Szerinte a nagyjából százötven órás elméleti képzés, valamint a megegyezô idejû gyakorlati oktatás jó alapokat adott. – Megérte, pedig miatta hónapokon keresztül a megyeszékhelyre jártunk – jegyezte Bakucz István és Németh Zsolt hulladékkezelôk meg. Mindannyiuk számára nagyon jól jött a kft.nél lévô munka, hiszen e térség sem bôvelkedik az álláslehetôségekben, s fôként igaz ez a csökkent teljesítôképességû emberek esetében. – A szakmaszerzés a munkánk megtartását jelentette – ismerte el Németh Zsolt. Ezt erôsíti meg Bakucz István is, aki harmincas éveiben, fiatalemberként lett rokkantnyugdíjas. A volt dízelmotor-szerelô egy motorbaleset nyomán kényszerült arra, hogy megváljon korábbi munkahelyétôl, a MÁV-tól. – Ha nem lenne ez a vasszécsényi munka – vallja –, valóban nagyon nehezen tudnám eltar78 tani a családomat, felnevelni apró gyermekemet. A „kényszernyugdíj” ugyanis nagyon kevés, épp csak a rezsire elég. A kft.-nél végzett napi hétórai munkabérrel együtt már biztos a megélhetés...

Az érvényes jogszabályok szerint a környezetvédelmi tevékenységet folytató cégnél a legális mûködéshez legalább egy szakképzett, hulladékkezelésben avatott dolgozóra van szükség. Érvényes ez a Csatár Kft.-re is, amely 2005 júliusától dolgozik Vasszécsényben, s bontja, kezeli a térség elektronikai hulladékait. – A hozzánk beérkezô anyag több mint 60 százaléka Vas és Zala megye elektronikai cégeitôl származik. Lényegében termelési selejt, amely nagy tisztaságú és részben újrahasznosítható. A mi feladatunk, hogy szabályosan és szakszerûen ártalmatlanítsuk – tájékoztatott Foki Imre üzemvezetô. Mint elmondta, bajba kerülhettek volna, ha szigorú ellenôrzést kapnak, mert dolgozóik nem rendelkeztek hivatalosan is elismert szakképzettséggel. – Értesültünk arról, hogy a Burgenlandi Felnôttképzési Intézet indít egy OKJ-s tanfolyamot, nagyon kedvezô feltételekkel, azonnal jelentkeztünk. Bár cégünkre nem jellemzô az elvándorlás, a biztonság kedvéért hat munkatársunkat is beiskoláztuk – hangsúlyozta Foki Imre. A tanfolyam a cégnek nem került pénzébe, mindössze a dolgozók munkaidô-kedvezményét kellett biztosítani, ami a mintegy 300 órás képzési idô alatt nem volt kis feladat, ám megoldható volt és megtérülô beruházásnak bizonyult. Immár nyugodtan nézhetnek a netán betoppanó ellenôrrel szembe. – Munkahelymegôrzô befektetés volt ez, a szó szoros értelmében – emelte ki az üzemvezetô.

Jó választás a pincérszakma Németh Dóra Zorka figyelmét újsághirdetés keltette fel a pincértanfolyamra. Az érettségi után egy osztrák fôiskolára iratkozott be, de hamarosan kiderült számára, hogy nem találta meg ott a helyét, váltania kell. Ez azonban nem ment egyik napról a másikra, de nem akart tennivaló, értelmes elfoglaltság nélkül élni. Arra gondolt, hogy valami gyakorlatias, pénzre váltható dolgot kellene tennie, vagy éppen tanulnia. A néhány soros reklám, majd a személyes érdeklôdés azt erôsítette benne, hogy mindenképpen hasznára válhat ez a kézzelfogható szakmai tudás. Németh Dóra Zorka A képzés ráadásul Sopronban, helyben volt, több hasonló érdeklôdésû fiatalpincér lal ismerkedett meg általa, így összességében ma is jó befektetésnek tartja a szakmai képzésre fordított idôt. Nem tett le arról, hogy felsôfokú végzettséget szerezzen, de úgy gondolja, felszolgálói ismereteit akkor is kihasználhatja, hiszen diákként is dolgozhat, hogy némi jövedelemkiegészítésre tegyen szert. A határ közelsége kedvezô a vendéglátós szakmát végzettek számára, az osztrák oldalon jóval több pénzt lehet keresni, mint itthon. A vendéglôk álláshirdetéseikben többnyire kifejezetten szakképzett dolgozókat keresnek, így az elhelyezkedés könnyebb. Mert igaz, hogy sok pincérre van szükség, de a vendéglôsök nagyon megválogatják, hogy kit vesznek fel.

Átmeneti megoldásként biztonsági ôr Zákányi László Pál korábban szállodában dolgozott, illetve eladó is volt, ám elveszítette az állását és a munkanélküliek keserû kenyerét ette, amikor felfigyelt a támogatott képzési lehetôségre. A képzéssel együtt járó pénzjuttatás, valamint az új lehetôséget kínáló szakma megszerzése is csábította, így lett biztonsági ôr. A soproni férfi 2008-ban kapta meg is a végzettséget igazoló dokumentumot, s már egyesztendôs ôrszolgálaton is túl van. Jól érezte magát a munkahelyén, de a cég áldozatul esett a válságnak, és ô ismét utcára került. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jól tette, amikor belevágott és elvégezte a tanfolyamot, mert ha csupán átmenetileg is, de megoldotta a gondjait. Reméli, hogy hamarosan talál új állást, azzal azonban szembesülnie kellett, hogy jelenleg a biztonsági ôr nem tartozik a hiányszakmák közé. Beszélgetésünk napján is állásinterjúra ment, s bár tudta, nagy a túljelentkezés, remélte, hogy sikerrel jár.

Hasznos évek a rács mögött Rigó János kômûvesként tavaly végzett és nem sokkal késôbb szabadult. A sopronkôhidai börtönben elítéltként kihasználta a szakképzési lehetôségeket, elôbb hegesztôi végzettséget szerzett, majd a Lépj egyet elôre! program keretében a kômûvesszakmát is kitanulta. – Egészen más emberként tértem vissza a társadalomba, a tanulás, a tanfolyamok a személyiségem fejlesztésében nagy segítséget jelentettek – állítja. – Korábban csak azon törtem a fejem, hogy miként szerezhetnék könnyen, munka nélkül pénzt. A képzések alatt azonban – s nem utolsósorban az ugyancsak a börtön falai között megtalált hit erejével – újjászülettem. Elég selejtet termeltem ez idáig, most más életet kell folytatnom – mondta Rigó János. Az elmúlt jó két évtizedben egy-egy büntetése között nem telt el több négy hónapnál. Immár egy éve szabadlábon van, újra egymásra találtak régi asszonyával. Sopronba költöztek, ahol reggelente újságot hord ki, majd kômûvesként dolgozik. Igyekszik tisztességgel végezni a rábízott munkát. Ez kifizetôdik – Rigó János kômûves mondja. Ma már annyi a megrendelése, hogy nem is tud mindent elvállalni.

79

Természetesen most még többnyire mester mellett dolgozik és önállóan „csak” kis feladatokat vállalhat, de bízik benne, hogy eljön majd az ideje a nagyobb megbízásoknak is. A kômûvesmunka ugyanis – szerinte – mûvészet, valódi alkotótevékenység, amit nem lehet félvállról venni. Ez a felismerés a munka elvégzésének vágyát hatalmasan megnövelte bennem – tette hozzá. Példája bizonyítja, van értelme a börtönképzéseknek: „ha van az emberben akarat, a tanulás pillért ad ahhoz, hogy kimásszon korábbi élethelyzetébôl”.

A képzô igazodik az igényekhez A Burgenlandi Felnôttképzési Intézet évek óta részt vesz a büntetés-végrehajtási intézetben folyó szakmai képzésekben.

80

Faragó Dorottya kirendeltségvezetô

– Minden kínálkozó lehetôséget igyekszünk kihasználni, s ebben abszolút korrekt partnerre leltünk a sopronkôhidai intézmény vezetésében – tájékoztatott Faragó Dorottya, a soproni kirendeltség vezetôje. Mint elmondta, a Rigó János által is elvégzett kômûvesképzés immár az ötödik rácson túl szervezett oktatásuk volt. Korábban kerékpárszerelôket és parkgondozókat képeztek, a közremûködésükkel szakmához jutott elítéltek száma meghaladja a százat. A Lépj egyet elôre! program keretében megvalósított kômûvesképzés azért is érdekes, mert az újfajta oktatási struktúra, az úgynevezett moduláris képzés elsô eleme volt. Lényege, hogy a 25 jelentkezôbôl kiválasztott 20 kômûvestanonc kilenc modulban szerzett ismereteket, s ezek

A Burgenlandi Felnôttképzési Intézet a Lépj egyet elôre! programba összesen 17 képzéssel kapcsolódott be, a sopronkôhidai kômûveseken kívül – Zalaegerszegen és Szombathelyen – egyebek közt hulladékkezelôket, gyógyászati asszisztenseket, biztonsági ôröket, bádogosokat, CNC-forgácsolókat és hegesztôket is képeztek. a modulok egy újabb, rokonszakmában való tanulmány esetén (például, ha valaki ács-állványozónak jelentkezne) lehetôséget ad arra, hogy bizonyos ismeretköröket, modulokat ne kelljen újratanulnia, hanem a korábban megszerzett, igazolt tudást „átemelhessék”. Újszerû a képzés abból a szempontból is, hogy nagyon gyakorlatias: 900 órából 630 volt a gyakorlat, s ehhez minden körülményt „bent” kellett megteremteni, azaz a börtönbe kellett szállítani a téglát, a cementet, a betonkeverôt, a szerszámokat… – A húsz végzett kômûvesbôl tizenegyen már szabadultak, és háromról-négyrôl tudjuk, hogy el tudtak helyezkedni a friss végzettségükkel – újságolta a kirendeltségvezetô.

Felesleges volt az aggodalom A Berecz és Társa Bt. a program keretében Zalaegerszegen szociális gondozókat és ápolókat képzett 1320 órás tanfolyamon. A képzési idô negyven százalékát a gyakorlat megszerzésére fordították. A tapasztalatokról Berecz Jánossal, a cég vezetôjével beszélgettünk. – Milyennek látta a csoport aktivitását az átlaghoz képest magas óraszámú, speciális hozzáállást kívánó képzésen?

– A tanfolyamon részt vevô huszonnyolc hallgató – Zala megye egész területérôl érkeztek a csoportba – felülmúlt minden eddigi tapasztalatot és várakozást, pedig elôtte – bevallom – kicsit tartottam ettôl a képzéstôl. Az aggodalmam felesleges volt, minden gördülékenyen ment, remekül mûködött és sok segítséget is kaptunk. Decemberben kezdtük a tanfolyamot, ami heti három-négy nap elfoglaltságot jelentett a felnôtteknek, sok esetben munka mellett. Huszonnyolc fô 1320 órás képzésen vett részt, amelynek 40 százaléka volt a gyakorlati idô. A hallgatók csak úgy szippantották magukba a tananyagot, mert megértették, hogy a tudásra szükség van. Bevált szokás nálunk, hogy igyekszünk a csapatot úgy összehozni, hogy segítsenek egymásnak. Ez most is sikerült, nagyon jól együtt dolgoznak, néhány hét alatt Berecz János összeszoktak. A romakérdés fel sem merült, mindenben segítették egymást. cégvezetô Ami pedig a gyakorlatot illeti, hát le a kalappal elôttük. Igaz, az oktatójukkal is nagyon nagy szerencséjük volt. Nála az elsô szempont az volt, hogy a hallgató az adott gyakorlatot teljesítse, nem az, hogy a szakkifejezéseket pontosan tudja-e. Megható volt, hogy a fôleg középkorú hallgatók az idôs emberekkel úgy foglalkoztak, mintha a saját szüleik lettek volna. Érezték, hogy itt nem csupán szakmáról, inkább hivatásról van szó. Csak az tudja az idôs embereket tisztába rakni, a fogukat mosni, megfürdetni, aki szereti ôket. – Hogyan vették az elméleti képzés akadályait? – A szakkifejezések megtanulása nehezebben ment a korosabb hallgatóknak. Sokan csak 8 osztál�lyal rendelkeztek elôtte és nagyon régen tanultak. Viszont voltak néhányan, akik szociális-egészségügyi 81 szakterületrôl érkeztek, nekik ez kevésbé okozott gondot. – Milyen visszajelzéseket kaptak a program sikerességérôl? – Több szempontból is pozitívak a visszajelzések. A hallgatók mind mentálisan, mind pedig a mindennapi életben való boldogulásuk terén tényleg elôre léptek. Voltak olyanok, akik azért jelentkeztek a képzésre, mert a munkahelyük megtartásának feltétele volt a szakmai képzettség megszerzése. Sokan pedig abban bíztak, hogy az új bizonyítvánnyal majd munkát találnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem mindenki jut munkához. Sokan már most akarnak jelentkezni a Lépj egyet elôre! harmadik programra, nagyon bíznak benne, hogy lesz rá alkalmuk. Óriási az érdeklôdés, mert amellett, hogy nagy vonzerôt jelent a pénzbeli juttatás, lehetôvé teszi, hogy dolgozhassanak és tanulhassanak a tartósan munkanélküliek is.

„Muszájból szántam rá magam” Zsiborásné Hajnalka a szakképzettség megszerzésével a falujában, Zalaapátiban immár biztos munkahelyet tudhat magáénak. Szívesen ápolja az idôseket, akik rászorulnak, és így nap mint nap fontosnak érzi azt, amit csinál. – Nem gondoltam volna, hogy majd 48 évesen fogok új szakmát tanulni – mondta. – Érettségi óta nem volt szükségem a tanulásra. Igaz, most is muszájból szántam rá magam, de már nagyon örülök neki, hogy így történt. Négy évig képesítés nélküli házigondozóként dolgoztam, majd mikor átkerültünk a keszthelyi kistérséghez, végzettséghez kötötték a további foglalZsiborásné Hajnalka koztatást. Tizenegy idôskorút gondozok, várnak, számítanak rám az öregek, ápolónô nagyon aranyosak. Ez a szakma szépsége. A tanfolyamon több tantárgy újdonságot hozott számomra, mindenképpen hasznos volt elvégezni. Laikusként, ösztönösen végeztem eddig a munkám, pelenkáztam, ágyaztam, úgy, ahogy otthon szoktam. Ma már mindez szakszerûen, sokkal gyorsabban és könnyebben megy. A szakképesítést akkor is meg kellett volna szereznem, ha nem lett volna a Lépj egyet elôre! program, de nem biztos, hogy anyagilag bírtam volna. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert szeretem a munkámat, a gyermekeim mellett jól tudom végezni és helyben is van. Remélem, sokáig csinálhatom még.

akikhez szakképzett ápolók szükségesek.

Keresettek a jól képzett házi ápolók

82

Minden önkormányzat kötelezô feladata a házi segítségnyújtás, új követelmény, hogy az alapszolgáltatásban dolgozók 50 százaléka szakképzett legyen – mondta el dr. Weller-Jakus Erika, a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szodr. Weller-Jakus Erika ciális Szolgáltató Központ intézményvezetôje. Az új intézményvezetô jogszabály szerint a házi segítségnyújtás csak intézményi kereteken belül oldható meg. Szolgáltatóközpontunk átvette a korábban az önkormányzat által alkalmazott dolgozókat. A kistérségben 16 településen 29 gondozó dolgozik, ebben benne van a jelzôrendszeres, a vezetôgondozó-támogatószolgálatos és a házi segítségnyújtó is. Mi bôven megfelelünk az új elvárásnak, de azért, hogy az arány megközelítôleg százszázalékos legyen, tanfolyamra küldtük a szakképzetlen munkatársainkat, illetve újakat is kerestünk. De nemcsak a „papír” miatt szükséges a képzés, mert egyre több az otthonában bizonyos ellátásokat igénylô gondozott, vagy idôs beteg, akikhez szakképzett gondozók, ápolók szükségesek. Ôk járatosak a gondozásban, az egészségügyi állapotfelmérésben, konzultálnak az orvossal, elmennek a receptért, ha kell, segítséget hívnak. Könnyebbséget jelentett, hogy a Lépj egyet elôre! program keretében támogatott képzésrôl volt szó, így nem került pénzébe sem az intézménynek, sem a hallgatónak, és az oktatási idôpontok is megfelelôen alakultak. Nagyon kevés a szakképzett munkerô, fôleg a kisebb településeken. Éppen ezért van igény a program folytatására, már vannak új jelentkezôk is, akik bekerülnek a rendszerbe, tehát ez a képzési lehetôség a szociális ellátás szempontjából is hihetetlen jelentôségû.

Nehéz szakmát választottak Karaderné Kovács Gyöngyi fônôvér Pózván, az idôsek otthonában a programban gyakorlati oktatásvezetôként vett részt. Véleménye szerint nagy elônyt jelentett, hogy a csoport tagjainak nagy része már dolgozott ezen a területen. Nagyon ügyesek, érdeklôdôk voltak, látszott rajtuk a gyakorlati idô alatt is, hogy akarnak tanulni. Felismerték, hogy képzettség nélkül visszakerülhetnek a munkanélküliek világába, és ennek elkerülésére megtettek mindent. Különö-

Karaderné Kovács Gyöngyi oktatást tart

sen becsülendô, hogy nem huszonévesekrôl, hanem meglett emberekrôl van szó. Maximálisan elismerem és támogatom, ha valaki munka és család mellett tanulni akar. Tartós munkanélküliként izoláltan élni a társadalomban egy idô után teljes beszûküléshez, a haszontalanság érzéséhez vezet. Ebbôl a helyzetbôl nagyon nehéz kitörni. A tanfolyam résztvevôi kaptak egy lehetôséget, és éltek vele. Pedig nem volt könnyû dolguk, a mély vízbe kerültek, hiszen a pozvai intézmény betegei szinte teljes ellátást igényelnek. Részt vettek az ápolásban és a mentálhigiénés gondozási munkában is. Ügyesek voltak a hallgatók, a bánásmód, a türelem, a tolerancia terén is megfeleltek. Rohamosan nô az ellátást igénylô idôsek száma, a kis községekben is több idôset kell naponta fürdetni, ellátni, országszerte egyre több gondozóra, ápolókra lesz szükség.

A házi gondozás bizalmi feladat A Zala megyei Vöröskereszt a hajléktalanok ellátásáról gondoskodik Nagykanizsán és Zalaegerszegen, ezenkívül két, a gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó családi átmeneti otthont tart fenn. dr. Baracskai Józsefné – Ebben a rendszerben nagyon sok szakem- a megyei szervezet vezetôje berre van szükség – tudtuk meg dr. Baracskai Józsefnétôl, a megyei szervezet vezetôjétôl. – Az ellátórendszerben 160 alkalmazott dolgozik, kilencven százalékuk rendelkezik valamilyen szociális végzettséggel. Számunkra nagyon fontos volt a lehetôség, hogy a Lépj egyet elôre! programban idôsebbeket és tartós munkanélkülieket is tudtunk képezni szociális feladatok ellátására. A házi segítségnyújtás keretében 700 embert gondozunk. A megyei, illetve a regionális munkaügyi kirendeltséggel közösen a falvakban olyan személyeket kerestünk, akik a munkaerôpiacról valamiért kiszorultak. Az is szempont volt, hogy az idôs emberek nem fogadnak be idegeneket, a házi gondozók lényegében bizalmi állást töltenek be. A jelentkezôk többnyire végzettség nélküli és 50 év feletti nôk voltak. Az ingyenes képzési lehetôség nagyon sokat jelentett nekünk, mert csak végzettséggel rendelkezôket alkalmazhatunk. Egy ember képzése 500 ezer forintba került, ennyi pénzt nem tudtunk volna kifizetni. A képzôhöz 76 szociálisápolóhallgatót vittünk, akik zömében azóta is nálunk dolgoznak, a lemorzsolódás minimális volt. Itt egy forint kidobott pénz sem akadt! Kedvezô volt, hogy a képzés mellett dolgozhattak is a hallgatók. Nagyon büszkék voltak magukra, hogy túl a középkoron sikerült elvégezniük egy fiatalokat is próbára tevô iskolát és a saját kis falujukban fontos feladatot töltenek be. Ha nincs ez a lehetôség, komoly gond elé nézett volna a megye ellátórendszere.

83

A program eljut azokhoz, akiknek szükségük van rá A kaposvári székhelyû ABISAI Kft. családi vállalkozásnak indult tíz évvel ezelôtt, s mára a regionális kereteket is átlépô, a felnôttképzésben meghatározó jelentôségû céggé vált. Attól függôen, hogy éppen milyen jellegû tanfolyamok folynak, 20–35, szigorú kritériumok alapján kiválasztott óraadót, oktatót foglalkoztatnak. Hallgatóik a Lépj egyet elôre! program képzéseire Somogy, Zala és Veszprém megyébôl érkeztek. Pintér István és Pintér Istvánné cégtulajdonosokat kérdeztük a képzô tevékenységérôl. – Hogyan értékelik a Lépj egyet elôre! program sikerességét a képzôk szempontjából? – A program elérte a kitûzött célt. A résztvevôk önállóan – az esetek többségében – nem lettek volna képesek megteremteni maguknak a tanuláshoz szükséges feltételeket. A mi képzéseink felkészítették ôket a továbblépésre, de legalábbis a lehetôséget a kezükbe adtuk. A többi már csak rajtuk múlik. Magyarországon ma senki sem tudja megmondani pontosan, hogy jövôre, vagy pár év múlva milyen szakmákra lesz szükség, a 84 munkaerôpiac folyamatosan változik, manapság pedig szinte kiszámíthatatlan. A felnôttképzés arA Pintér házaspár ról szól, hogy mindenki kiválaszthatja, mit akar tanulni, miben lát perspektívát. Mielôtt beiratkozik, végiggondolja az életútját, felméri a saját és környezetének helyzetét. Ez a különbség a fiatalkori és a felnôttkori tanulás között. A fiatalok gyakran úgy fejezik be nappali tanulmányaikat, hogy már nem is akarnak benne dolgozni, rájöttek, rosszul választottak. Ez a felnôttképzésben sokkal tudatosabban mûködik. Két olyan csoportunk is volt, amelyikben mindenki ötösre vizsgázott. Folyamatos az érdeklôdés a támogatott tanfolyamok iránt, mert nagyon sokan nem tudnák önerôbôl elvégezni. Sôt, nagyon sok esetben a havi juttatás is hihetetlen jelentôségû. – A hallgatók hozzáállását milyennek tapasztalták? – A legnagyobb változást talán a hallgatók viselkedésében érzékeltünk. Kezdetben többnyire önbizalomhiányban szenvedtek, azt gondolták, hogy semmire nem jók, semmihez nem értenek. Ez elsôsorban a nyolc általánost végeztek körében volt jellemzô. Ôket még a szakmunkásképzôbe sem vették fel annak idején. A képzés során viszont bekerültek egy közösségbe, ahol személyiségfejlesztô csoporttréningeken is részt vettek. Egy-két hónap elteltével jelentôsen megváltozott a viselkedésük, többen szinte kinyíltak, „kivirágoztak”, volt, aki már azóta tovább is tanult. Többen munkát találtak közülük, pedig azelôtt szinte már lemondtak róla. – Sokan ôszintén megmondták, csak a pénz miatt kezdték el a tanfolyamot, többen fel is adták volna, mégis igen kevesen morzsolódtak le. Rájöttek, hogy nincs más lehetôségük, ha ki akarnak kerülni hátrányos helyzetükbôl. Megértették a változatás lehetôségét és a döntés súlyát. Legtöbbjük 30–40 évesen kezdte újra a tanulást. Voltak élelmiszer-eladóink, akik már a gyakorlati idô alatt állást kaptak a képzés helyén. Azoknak pedig, akik betanított munkásként dolgoztak, a munkahelyük megtartásához kellett a bizonyítvány. A bionövény-termesztôk és a borászok indoka megint más volt: ôk a szakképesítést igazoló dokumentum nélkül nem tudtak volna piacra jutni. Elôbbiek közös vállalkozásba kezdtek és szövetkezetet alapítottak, a mikroszaporító-hallgatóink úgyszintén. – A munkáltatók szívesen fogadják a Lépj egyet elôre! programban képzett szakembereket? – A munkáltatók meg vannak elégedve. Mindenképp igyekszünk olyan elôadókat felkérni az oktatásokra, akik a szakmájukban tekintélynek számítanak. A képzés természetesen az új modulrendszer követelményei szerint folyik. A végzettek 30–35 százaléka már a tanfolyam végén elhelyezkedett. Az

ügyintézô-titkári képzésünk például fôként munkahelymegtartó célt szolgált. Többszázas listánk van már most, akik elôre jelezték, hogy jelentkeznének a következô támogatott programra. Legalább 70 százalékuk állásnélküli. A régióban óriási igény lenne kerékpár- és motorkerékpár-szerelôkre, az autószalon-tulajdonosok is megkerestek bennünket, hogy indíthatnánk márkakereskedô-értékesítô szakot. A logisztikusképzésre is lenne kereslet. Egyszerre van munkanélküliség és munkaerôhiány. Minden nehézség ellenére a program jó, eljut azokhoz, akik igazán rászorulnak. Már az is siker, ha az ember pár hónapra, egy évre kiszakad a megszokott környezetébôl, és olyan helyre kerül, ami inkább épít, mint rombol rajta. Emellett még munkahelyet is találhat. Leírhatatlan a különbség, amikor a hallgatók elôször összeroskadtan bejönnek a tanfolyamra, majd a vizsgák után büszkén vonulnak ki.

Tudtak újat mutatni Novák Ferenc Sümegcsehin egy barátjától hallotta, hogy lenne lehetôség támogatott képzés formájában többet tanulni a borászatról, amivel már évek óta foglalkozik, csak papírja nincs róla. Ötvennyolc évesen belevágott. – Bádogos-lakatosként dolgoztam sokáig vállalkozóként, de jött egy betegség és abba kellett hagynom. Méhészkedtem egy darabig, majd a szôlészettelborászattal kezdtem foglalkozni. A család meglepôdött kicsit, amikor bejelentettem, hogy tanfolyamra megyek, de egyetértés volt, nálunk nincs ebbôl probléma. Amikor megmutattam a bizonyítványomat, nagyot néztek, fôleg a fiam. 85 Kedvet kaptam rá, hogy megtanuljam minden csínját-bínját annak, amirôl persze addig azt hittem, mindent tudok… Érdemes volt belefogni, fôleg mert jó kis csaNovák Ferenc borász pat jött össze. Egyre többen csatlakoztak hozzánk, már menet közben családias hangulat alakult ki. Örülök annak, hogy nagyszerû emberekkel tudtam megismerkedni, jó kapcsolatok alakultak ki, a mai napig tartanak. Semmi gondom nem volt azzal, hogy ennyi idôsen iskolapadba kellett ülnöm. Felszabadult típus vagyok, mindegy, hogy mit kell tanulnom. Napi egy-két órát kezembe vettem a könyveket. Mindig akadt egy kis idôm rá, de legjellemzôbb az volt, hogy munka közben, amikor a szôlôben dolgoztam, elgondolkoztam az iskolában hallottakról. Ami szöget ütött a fejembe, elôvettem, megnéztem. Vidám órákon vettünk részt amellett, hogy egyáltalán nem „hülyéskedtük el”. Jók voltak az oktatók, le a kalappal elôttük. Sok dolog nekem nem volt új, de nagyon sok újdonságot is tanultam. A gyakorlati hely pedig egyenes „csúcs” volt. Igazi szakemberektôl tanulhattunk rengeteget, amibôl nagyon sokat hasznosítok a szôlôhegyen. Tervezem, hogy a késôbbiekben akár a piacra is kilépek, akár másokkal összefogva. Már olyan régóta borászkodom, hogy azt hittem, nekem nem is tudnak újat mutatni. És tudtak! A metszéseknél, a kéntartalommal kapcsolatban és még sorolhatnám. Nem bántam meg, és ha újra kellene kezdenem, nem gondolkoznék. A fiataloknak is csak ajánlani tudom az életen át tartó tanulást.

„Lehet, hogy nem hagyom abba a tanulást…” A szintén sümegcsehi Tóth János is úgy gondolta, hogy többet szeretne tudni a borászatról, ha már komolyabban foglalkozik vele. A hagyományos szôlôtermesztésben szerzett ismereteit elavultnak érezte, úgy érezte, szüksége van tudása megújítására. – Azóta is örülök, hogy véletlenül hallottam a képzésrôl. Nincs nagy szôlôm, de sokan vagyunk a faluban hasonló cipôben, talán közös vállalkozásba kezdünk. Nekünk ez az életünk. Nagy fantáziát látok a jövôben a boros üzletben a kis hegyközségek számára. A tanfolyamot olyan új ismereteket adott, amelyekre addig még csak nem is gondoltam volna. Pedig ha minôségi borokat akar az ember elôállítani, mindennel tisztában kell lennie, máskülönben nem is érdemes vele foglalkoznia. Amúgy pedig nagyon jó hangulat jellemezte az egész csoportot, ez ugyebár nem meglepô a borászok társadalmában. Emellett azért keményen figyeltünk, gyûjtöttük az információkat. Voltak házi vizsgáink, sokat tanultunk rájuk, de nem esett nehezemre ötvennégy évesen sem. Nem tudok készületlenül létezni semmilyen területen, folyamatosan jegyzeteltem, mert érdekelt. Lehet, hogy még nem hagyom abba a tanulást. Ki tudja, hogy milyen lehetôségek lesznek még...

Szívesen folytatnák a programot Zalaegerszegen az Üzleti Szakiskola (School of Business) fô profilja az iskolarendszerû oktatás, a felnôttképzésbe a Lépj egyet elôre! program második ütemében kapcsolódott be. Tarján Györgyné igazgatóhelyettes szerint a 9–10. osztályos felzárkóztatóképzés kihívás volt a képzô számára is. – Viszonylag kevés tapasztalattal fogtunk bele a felnôttoktatásba, mivel az elsô programban még nem vettünk részt. Egy-egy csoportunk volt Zalaegerszegen és Letenyén a 9–10. osztályban 30 fôvel, s csupán ketten adták fel menet közben – értékeli a programot az igazgatóhelyettes. – Zömében a fiatalabb korosztályból álltak a csoportok, csupán egy-két középkorú volt köztük. Hallgatóink akkor tudnak majd állást találni, ha lesz szakképzettségük, tehát a felzárkóztatóval tulajdonképpen csak a munkaerôpiac „elôszobájába” léptek be. Többségük lelkes, motivált hallgató volt, többeket azonban folyamatosan buzdítani kellett, hogy végigcsinálják, különösen akkor, amikor már nehezedtek a tanulnivalók. A matematika és fizika sokaknak okozott nehézségeket. Különbözô módszereket vetettünk be, hogy ne hagyják abba. Az önismereti tréningek például fontos szerepet töltöttek be az oktatásban. Próbáltuk ráhangolni ôket, hogy az iskola több hónapos elfoglaltságot jelent, másrészt hogy megértsék a képzés fontosságát a jövôjük szempontjából. Ezeket a tréningeket meg kellett ismételni. Többségben hátrányos helyzetû tanulók járnak felzárkóztató tanfolyamokra, ezért a tantestületnek kulcsszerepe volt abban, hogy sikeres lesz-e, vagy sem a képzés. A tanórán a figyelmet fenn kell tartani, tudni kell megválasztani az eszközöket, az is kérdés, hogyan szólítsuk meg a hallgatókat. Januárban osztottunk bizonyítványt, 86 és örömmel mondhatom, nagyon jó eredmények születtek. Sok hallgató végzett négyes-ötös osztályzattal. A végén többen már babával jöttek a vizsgákra. A hátrányos helyzetû célcsoportnál fontosak az egyéni fejlesztések. Ez nagy kihívás, de akinek van tapasztalata, az tudja, hogyan kell a készségeket fejleszteni, például elôször az önálló tanulásra. Örömmel vennénk, ha lenne folytatása a programnak, meg tudnánk tölteni felzárkóztató és szakképzô tanfolyamokat is hallgatókkal.

„Tovább csinálhatom, amit szeretek” Abonyi Zoltán három éve a nagykanizsai fröccsöntôüzemben dolgozik. Tavaly kiderült, a munkahelye megtartásához szükséges lenne a szakképzettség. Több kollégájával együtt neki is felajánlották a lehetôséget a Lépj egyet elôre! programban a szakmai képesítés megszerzésére. – A család és a munkahelyem is támogatott mindenben – mondta el. – Attól függetlenül, hogy 43 éves vagyok, nem volt furcsa tankönyveket a kezembe venni, többször is jártam már különbözô szakmai képzésekre. A gyakorlati képzés a munkahelyemen volt, ismerôs környezetben. Többen jártak velem együtt a munkatársaim közül is, úgyhogy a csoportba a beilleszkedés sem Abonyi Zoltán fröccsöntô volt kérdéses. Nagyon jó csapat kovácsolódott össze. Az elôadók színvonalas elôadásokat tartottak, az elméleti oktatásokon sok újat tanultam. Ez hasznos volt mindenféle szempontból. A mûanyagiparnak jelene és jövôje is van, hosszú távon lehet építeni rá. Nagykanizsa és Zalaegerszeg között ingázom naponta, szerencsére a képzés és a munkahelyem egy városban volt, ez megkönnyítette a dolgot. Összességében elégedett vagyok, a program segítségével elértem, hogy megtarthatom azt a munkát, amit szeretek és még sokáig szeretném csinálni. Ez most már biztosabbnak tûnik, szakképesítéssel a kezemben.

A tanulás az egyetlen megoldás Nem megszokott jelenség, hogy egy házaspár egyszerre ül be újra az iskolapadba. Kertész Géza János és felesége, Kertészné Völgyesi Mária azon ritka párok egyike, akik együtt ismerték fel a tanulásban rejlô lehetôséget. Biztatnak másokat is, hogy kövessék példájukat.

– A 7–8. és a 9–10. osztályos felzárkóztatón is részt vettem. Azért láttam jónak, mert a mai világban már nem lehet elhelyezkedni iskolai végzettség nélkül. Mindenképp képezni szerettem volna magam, és most sem szeretném abbahagyni – mondta el Kertészné Völgyesi Mária. Azt sem titkolja, hogy szándéka folytatni a tanulást. – Harminchárom éves vagyok, nagyon nehéz volt újra iskolapadba ülni, de csak az elsô pár héten. Késôbb én lettem a tanárok segítôje, aki lényegében tolmácsolt a többieknek. Elôször azt hittem, hogy nem Kertész Géza János Kertészné Völgyesi Mária is tudom végigcsinálni. De aztán annyira megtetszett, hogy belevágtam a 9–10. osztályba is. Teljesen más irányt, új célokat adott a tanulás. Sajnos azóta csak annyi változott, hogy másképp látom a dolgokat. Vannak olyan helyek, ahova többször elmehetek érdeklôdni, már másképp állnak hozzám a hivatalban és a munkáltatók is. De sajnos azóta sem dolgozom, egyszerûen nincs munka. Regisztrált munkanélküli vagyok, két éve nem találok állást. Más megoldásom nincs, mint hogy tovább képezzem magam. Szeptembertôl újra tanulni akarok, érettségizni szeretnék. Két nevelt gyermekem van, bentlakásos speciális intézménybe járnak. Halmozottan hátrányos mozgáskorlátozottak és hallássérültek. Nagyon örülnék annak, ha lenne még lehetôségem egy újabb, most már szakmát adó képzésen részt venni, de sajnos önerôbôl nem tudom biztosítani magamnak. A férjem az én biztatásomra végezte el az általános iskola befejezô két osztályát. Eljött 87 velem, és végigcsinálta. Kertész Géza János harminchat éves korában fejezte be az általános iskolát, amit a családja anyagi és szociális helyzete miatt annak idején nem tudott megtenni. – Más volt a szemlélet is – teszi hozzá. – Nagyon hasznosnak érzem az elmúlt pár évet, azt hiszem, hogy értelmes dolgot csináltam. Az, hogy szakmát szerezhetünk, külön szerencse. Igaz, nem mindig azok a hiányszakmák, amiket annak hirdetnek. Azt látom, hogy próbálnak segíteni az embereknek, de hiába minden erôfeszítés, ha egyszerûen nincs munkalehetôség. A felzárkóztatóképzésrôl viszont csak a legjobbakat tudom mondani. Szerintem sokkal jobban érezzük, hogy meg kell csinálni, felelôsségteljesebben ülünk a padba. Szívesen jelentkeznék egy következô tanfolyamra is, de most már csak olyanra, ami utána állást is biztosít. Az egész megyét bejártam már… Azért még bízom benne, hogy bizonyítványokkal a kezemben hamarosan találok valamit.

A cél az érettségi Ha nincs a támogatott felzárkóztatóképzés, soha nem fordul meg a fejemben, hogy továbbtanuljak – fogalmazott ôszintén Fábián Róbert húszéves fiatalember, aki a program keretében a 9–10. osztályt végezte el. – Ma már tudom, hogy nincs más esély a munkaerôpiacon érvényesülni. Szeptembertôl már az érettségire készülök, hála a Lépj egyet elôre! programnak. – Nem sok évet hagytam ki, azt hiszem, még idôben észhez tértem, és rájöttem, hogy muszáj továbbtanulnom. Változtatni akartam. Egy ismerôsömtôl hallottam errôl a képzésrôl. Akkor határozott idejû szerzôdéssel dolgozFábián Róbert tam, nehéz volt mellette az intenzív kurzust vállalni, de azt vallom, hogy ha valamit akar az ember, meg tudja csinálni. Nem volt könnyû, de nehéz sem a tanfolyam, azért naponta kellett készülni rá. Jónak tartottam, hogy a lényegre fektették a hangsúlyt, jól leadták az anyagot, és családias volt a hangulat az osztályban. Jó erôs közepesen teljesítettem a vizsgákon, ami mögött sok hónapos munka volt. Viszont úgy látom, hogy az iskola

elvégzése önmagában kevés, viszont arra kiváló volt, hogy megteremtett egy alapot a továbbtanuláshoz. E nélkül nem tudtam volna elvégezni a személy- és vagyonôrtanfolyamot sem. A jövôben bármikor bármilyen más szakmát is elvégezhetek. A célom az érettségi, amit szeptemberben le is akarok tenni. Így most csak két évet kell hozzá elvégeznem és tanulnom szorgalmasan. Összehangolom majd a munkámat és a gimnáziumi tanulmányokat, mert dolgoznom is kell. Hogy az érettségi után mihez kezdek, fogalmam sincs. Nagykanizsán nagyon rossz a munkaerô-piaci helyzet, ezért szeretnék inkább továbbtanulni, mert érettségivel a zsebemben mégiscsak több esélyem lesz. De ha annak idején nincs ez a program, és nem végzem el a felzárkóztatóképzést, most nem gondolkoznék ilyen mélységben a kérdéssel.

A gyes alatt kikapcsolódás volt a tanulás Orsósné Nagy Piroska a cigány kisebbségi önkormányzatnál hallott a Letenyén induló 7–8. osztályos felzárkóztatóképzésrôl. Nem elôször jutott eszébe, hogy talán végre be tudja bizonyítani, ô is képes elvégezni a nyolc osztályt. Azóta már újabb terveket szövöget, szeretne továbblépni. – Az elején szégyelltem, hogy harminchat évesen újra nekiálljak tanulni, viszont akartam. A gyes ideje alatt végeztem az iskolát. Kikapcsolódás volt, mert már tizenkét éve majdnem egyhuzamban csak otthon voltam a négy gyerekkel. Igaz, az iskolában néha elkalandoztam, mert nem szoktam meg 88 a hosszú távollétet, furcsa volt, hogy nem tudtam, hogy mi történik otthon. Hála égnek, nem panaszkodhatok a jegyeimre, hármasnál rosszabb nem is volt. Egyszer sikerült négy hónapra elhelyezkednem, de leépítés volt, nem maradhattam. Nem akarok megrekedni ezen a szinten, és a gyerekeimet is tanulásra buzdítom. Hála az égnek, a férjemnek van munkája, bízom benne, hogy még sokáig. Ez már nagy szó. Sokat számított, hogy mi is tettünk valamit azért a pénzért, amit támogatásként kaptunk a tanulásunkért. A bizonyítvány nagyon kellett már. A tanárokkal is jó kapcsolat alakult ki, néha, Orsósné Nagy Piroska amikor az idôbe belefért, még a családi dolgokról is tudtunk beszélgetni. Jól esett ez is – szerintem – mindannyiunknak. Nem áll távol tôlem a gondolat, hogy hamarosan újra csatlakozzam egy közösséghez, és ismét könyvet vegyek a kezembe. Rájöttem, hogy enélkül elveszek. Dolgozni csak úgy lehet, ha valamit felmutatok, addig szóba sem állnak velem. Most már szakmát kell szereznem. A munkaügyi központban nagyon aranyosak és segítôkészek, de a lényeg rajtam múlik. Ami munka van, azt el kell vállalni.

A felzárkóztatóképzések a munkaerôpiac „elôszobáját” jelentik. A hallgatók többsége felnôtt fejjel, hátrányos helyzettel küzdve ült vissza az iskolapadba. Sokuknak gondot okozott a rendszeres tanulás, a matematikai, a fizikai ismeretek elsajátítása. A képzôk elsô feladata az önbizalomhiány felszámolása volt. A tapasztalatok szerint húzóerôt adtak a tanulóközösségek, nem engedték lemaradni a nehézségekkel birkózó társaikat. Az emberi kapcsolatokra támaszkodó, a hallgatók képességeihez igazodó képzések csaknem minden esetben eredménynel jártak, sôt, a többség kifejezetten jó bizonyítvánnyal büszkélkedhet.

Szakmák nôknek és férfiaknak

89 A VLS Center ruházati eladókat képzett Sopronban

Hérics Nikolett és Molnárné Ratatics Noémi ruházati eladók lettek

Kovács Zsolt sikeres hegesztôvizsgát tett

Pénzes Balázs Tamás hegesztôvizsgáján

Javultak a munkához jutás esélyei Dél-Dunántúl három megyéjében, Baranyában, Somogyban és Tolnában az álláskeresôk száma egyértelmûen magasabb lett volna, ha a Lépj egyet elôre! programban több mint 2500-an nem szerehetnek szakmát, nem gyarapíthatják tudásukat, jelentôsen növelve ezzel a munkához jutási esélyeiket.

A

programnak szerepe volt abban, hogy a három megyében a legalább egy év óta állástalanok aránya a 2008 júniusi 36 százalékról 28,2-re csökkent 2009 nyarára. 90 A régió három megyéjébôl 2523-an vettek részt a Lépj egyet elôre! programban, csaknem harminc szakma ismereteit sajátították el, illetve a felzárkóztatóprogramban elvégezték az általános iskola 7–8. osztályát. E téren volt a program legsikeresebb a régióban, 439 fô vett részt a tanfolyamokon. A szakmát tanulók közül legtöbben, 304-en takarítók lettek, 1220-an élelmiszer- és vegyiáru-, 152-en ruházati eladók. Ôket követték létszámban azok, akik vezetôi engedélyt szereztek teherautóra, autóbuszra, nehézgépkocsira, összesen több mint 300-an kaptak jogosítványt. A szakácstudományt 74-en sajátították el. A nôk szívesen választották az irodaiasszisztens-képzést, a férfiak autószerelô, számítógép-szerelô, számítógép-karbantartó, informatikai rendszergazda, illetve villanyszerelô és elektronikai mûszerész szakma ismereteit sajátították el. A gépipari szakmák közül hiányszakmának számító hegesztô és CNC-forgácsoló szakmában is indult képzés.

Támogatottak megyék szerint, Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna

19%

34% 47%

A régióban a támogatott képzések terén Somogy megye vezet, a legtöbb (1183) hallgatót ott képezték. A megye gazdasági jellegének megfelelôen a legnépszerûbb szakma a ruházati eladó, a szakács és a különbözô kategóriájú tehergépjármû-vezetô volt.

2009. június végén 68 445 álláskeresô szerepelt a Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában, a világot sújtó gazdasági válság következtében majd 15 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 17,4 százalék, ezzel Dél-Dunántúl – Budapestet külön számolva – a hatodik a regionális rangsorban.

Leggyakoribb képzések, Dél-Dunántúl Tehergépkocsi- és nehézgépkocsi-vezetô Tehergépkocsi- + belföldi és nemzetközi árufuvarozó Tehergépkocsi-vezetô + belföldi árufuvarozó

168 79 90 304

Takarító 74

Szakács

152

Ruházati eladó 96


220


439


50

100

150

200

250

300

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Dél-Dunántúl 1083

Regisztrált álláskeresô 957



200

400

600

800

1000

1200

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Dél-Dunántúl

2523

Támogatottak

4882

Jelentkezett

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

350

400

A régióban 2523-an kaptak esélyt a program második ütemében az elôre lépésre a szakmai képzések révén. A Lépj egyet elôre! programban Dél-Dunántúlon is csaknem kétszeres túljelentkezést regisztráltak.

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Dél-Dunántúl 600

Baranya

500

Somogy Tolna





Szakképzett

450

91

Várják a folytatást Kilencvennégy hallgatója volt a Lépj egyet elôre! programban a szekszárdi 505 DIDACTIC Oktató és Oktatásszervezô Bt.-nek, a hallgatók mindegyike sikeresen levizsgázott új szakmai ismereteibôl. Az intézmény hivatalosan 1996. február 20-án alakult azzal a céllal, Schrott Jenô hogy részt vegyen oktatási vezetô a munkanélküliek, valamint a munka mellett tanulást vállalók át- és továbbképzésében, biztosítsa a piaci igényeknek megfelelô, iskolarendszeren kívüli képzéseket. A felnôttképzés gyakorlata egyébként még a jogelôd, a szekszárdi 505-ös szakmunkásképzô hagyományaira épült. A Lépj egyet elôre! program keretében szerve92 zett elsô tanfolyamukon CNC-gépkezelôk szereztek bizonyítványt, ezt követték az alapozó számítógép-, majd programozótanfolyamok. Rendszerinformatikus képzés résztvevôi Szekszárdon Közben a szakmunkásképzô feladatai nôttek, középiskolává alakult, ahonnét a felnôttképzés kezdett kiszorulni. Ekkor határoztam el – mondta el Schrott Jenô, az oktatási bt. vezetôje –, hogy magánvállalkozásként folytatjuk a tevékenységet. Hárman összeálltunk és céget alakítottunk. Eleinte bérelt helyiségekben, bérelt eszközökkel, aztán saját felszereléssel folytattuk az oktatást. A Lépj egyet elôre! programban indulása óta részt vettünk, már az elsô ütemben is, a másodikban pedig több mint százan kezdtek tanulni nálunk. Képeztünk élelmiszer- és vegyiáru-eladókat Bonyhádon és Szekszárdon, ruházati eladókat szintén Bonyhádon, volt rendszerinformatikus osztályunk és számítógép-szerelô tanfolyamunk is. Ezek sikeresen befejezôdtek, várjuk a Lépj egyet elôre! harmadik ütemét, mert nagy az igény a képzésekre.

Szakácsból lett rendszergazda Elegáns bonyhádi lakásban beszélgetünk Forrai Attilával, aki informatikai rendszergazda. Nemrég végezte el Szekszárdon az 505 Didactic Bt.-nél a Lépj egyet elôre! programban a végzettséget adó tanfolyamot. A 21 éves fiatalember a völgységi város közgazdasági szakközépiskolájában gazdasági informatika szakon érettségizett, de az a bizonyítvány kevés volt ahhoz, hogy munkát kapjon. Tanult szakácsnak, s dolgozott is másfél évig ebben a minôségében, de egészségi gondjai miatt abba kellett hagyForrai Attila rendszergazda ja. Még volt egy sansza, a számítógép mindig érdekelte… Unokatestvére számítástechnikai szaküzletében gyarapította ismereteit, meg otthon is sokat ült a komputer mellett, szerelte, bôvítgette, korszerûsítette. Amikor megtudta, hogy uniós támogatással informatikai rendszergazda szakképzés indul Szekszárdon, gyorsan jelentkezett. – Az iskola jó volt. Hetente háromszor kellett menni a tanfolyamra, csütörtökön, pénteken délután és szombaton délelôtt. Jó volt a csapat, érdekes dolgokat tanultunk. Bár a programozás nekem új volt, kicsit nehéz is, de a tanárok jól felkészültek és segítôkészek voltak, így azzal sem volt gond. – Mivel biztatták, ez a végzettség milyen lehetôséget nyújt majd az elhelyezkedéshez?

– Ezzel a végzettséggel nyugodtan el lehet menni bármilyen iskolába, céghez, intézményhez rendszergazdának, sôt külföldön is találhatok munkát. – Sikerült? – Egyelôre csak reménykedem. Ígéretet kaptam már egy iskolától, de jár a fejemben a külföldi lehetôség is. Édesapám már régóta külföldön dolgozik, elég jól beszélek németül, ha nem lesz más, végsô esetben megpróbálom.

Nagyobb tudás, biztosabb állás Telefonközpontokkal, számítógépes hálózatokkal foglalkozik évek óta Szekszárdon a Perfect-Pfone Kft.-nél Holtz János, aki nemrég a Lépj egyet elôre! programban informatikai rendszergazdai végzettséget szerzett. Ahhoz, hogy továbbra is a cégnél maradhasson, nem volt égetô szüksége az új szakismeretekre, bár, úgy gondolta, a mai világban nem árt jobban bebiztosítania magát, így nagyobb az esélye a megmaradásra. Magyarán, nem a munkaadója küldte, hanem neki támadt kedve többet tudni. Persze a munkahelyén jó néven vették, segítették is tanulási szándékát, az elôadások például délután háromkor kezdôdtek, a munkaidô viszont négyig tartott volHoltz János na, de János nem késett el mégsem az iskolából. rendszergazda 93 Munkájához egyre inkább hozzá tartozik a számítástechnika. Szakközépiskolai végzettséggel szerelte eddig a telefonközpontokat, rutinmunkát végzett, most sokkal több ismerettel, könnyebben dolgozik. – Egyébként furcsa volt újra iskolásnak lenni – jegyezte meg. Az idôvel kicsit szûkösen volt, de nem okozott ez sem nagy gondot. A tanulás elôször könnyen ment, sôt, bevallja, kicsit unta is, mert volt már ECDL-vizsgája (európai számítógép-használói jogosítvány), s kezdetben olyan dolgokat hallott, amit már korábban megtanult. Késôbb viszont már „kapaszkodnia” kellett, de az új, magasabb szintû ismeretekkel is megbirkózott. Ma már ért a szerverek, a routerek programozásához, s ezt a munkájában is hasznosítja. További tanulás, újabb tanfolyam, esetleg fôiskola csak távoli elképzelésként jut eszébe, most élvezi, hogy ismét több a szabadideje.

Ejtôernyôtôl a számítógépig Gazdasági informatikusi képzettséget szerzett Jankovicsné Majtényi Szilvia a Lépj egyet elôre! programban. Három gyerek és egy másik iskola mellett végezte el a tanfolyamot, ami nem kevés kitartást, akaraterôt feltételez. Miközben beiratkozott a mérlegképes könyvelôi tanfolyamra, úgy gondolta, az új tudáshoz jól jönnének a számítógépes ismeretek is. Nem sokat habozott, amikor újságban olvasta, hogy jelentkezni lehet egy ilyen tanfolyamra... Tulajdonképpen a szoftverüzemeltetô tanfolyamra gondolt, mondván, munkájához elengedhetetlen az internet, s a különbözô irodai programok használata, de ezekkel mint gazdasági informatikus is kiválóan boldogul. Felnôtt életét tizenhét évesen bôrdíszmûvesként kezdte, utána érettségizett. Hét évig ejtôernyôket, hôlégballonokat készített egy cégnél, aztán férjhez ment, s újabb hét évig anyuka volt. Három gyermeket szült, ôket nevelte, gondozta, s ezalatt határozta el, nem fog újra varrógép mellé ülni. Aztán következett a mérlegképes könyvelôi tanfolyam, decemberben fejezi be, s közben a Lépj egyet elôre! programban már megszerezte a gazdasági Jankovicsné Majtényi Szilvia könyvelô-szoftverüzemeltetô informatikusi végzettséget.

Jelenleg munkanélküli, illetve kis kék könyvével alkalmi munkákat vállal, de ígéretet kapott, hogy ôsszel, mikor amúgy is lejár a gyes, és kisfia óvodába megy, véglegesen alkalmazzák. Ez pedig egyértelmûen az informatikusvégzettségének köszönheti, mert a cégnél, ahol most alkalmanként dolgozik, máris rá bízzák a bonyolultabb számítógépes munkát.

„Mindig szerettem emberekkel foglalkozni” – Munkanélküli voltam, nem sikerült állást találnom – mesélte Magyar Tünde. – Amikor lehetôvé vált, hogy az uniós támogatású titkári, ügyintézôi képzésen részt vehetek, azt reméltem, nagyobb esélyem lesz elhelyezkedni. Nem csalódtam, július elejétôl Szekszárdon az Esélyek Házában dolgozom. – Kereskedelmi érettségivel addig is sok helyen kerestem munkát, elküldtem az önéletrajzom, mentem személyesen is, de nem jártam sikerrel. A tanulás nem esett nehezemre, inkább kellemes volt újra beülni az iskolapadba. Hetenként háromszor késô délután voltak az órák, jó társaságban, kedves csoporttársakkal együtt tanultunk közgazdaságtant, nyelvi ismereteket, kevés jogot, gép- és gyorsírást. Márciusban fejezôdött be a tanfolyam, akkor újra kezdtem munkát keresni, közben jártam még a másik iskolába is, a pénzügyi ügyintézôire. Azt júniusban végeztem el. Az Esélyek Házában jelenleg próbaidôs vagyok, s ha 94 ez sikeres, március végéig szól a szerzôdésem, de nagyon igyekszem, hogy Magyar Tünde titkár-ügyintézô maradhassak utána is, kedvemre való ez a munka, mert mindig szerettem emberekkel foglalkozni.

Mátisné Orsós Julianna vezeti Szekszárdon az Esélyek Házát. Az intézmény része annak az országos hálózatnak, amelynek feladata a szemléletformálás, a hátrányos helyzetûek esélyeinek növelése. Tolna megyében négyen látják el ezt a feladatot. Magyari Tündét a Kék Madár Alapítványnál „A sokszínû és befogadó munkahelyekért” címû közös programon ismerte meg Julika. Ez az alapítvány is a hátrányos helyzetûek segítéséért dolgo- Mátisné Orsós Julianna zik. A közös program része volt az álláskeresô tré- intézményvezetô ning, ahol az Esélyek Házának vezetôje, mint pszichológus, okította az álláskeresôket. Ott derült ki, hogy Magyari Tünde milyen tanfolyamra jár, és tart attól, hogy hiába szerzi meg az adminisztrációs végzettséget, gyakorlat híján nem tud majd elhelyezkedni. Így és ezért került az Esélyek Házába, ahol egyelôre próbaidôsként dolgozik.

Anyu is tanul Új tudománnyal, a logisztikával ismerkedett meg a Sárköz északi szélén, Ôcsényben élô Kozma Zoltánné, Erzsike a Lépj egyet elôre! programban. S valóban elôre is lépett, állást kapott, sôt, azóta már fôiskolára jár. Nem volt munkája, amikor lehetôsége nyílt, hogy az uniós programban tanulhasson. Már korábban megérlelôdött benne az elhatározás, hogy Dunaújvárosban a fôiskolán gazdálkodás szakon tanul majd tovább. Ezért kapóra jött a logisztikai ügyintézôi végzettséget adó tanfolyam, úgy érezte, közelebb viszi a késôbbi terveihez. Kozma Zoltánné jelenleg az ôcsényi önkormányzatnál dolgozik, ahol logisztiKozma Zoltánné, Erzsike kai ismereteit jól tudja kamatoztatni a munka szervezésében. Ez is bizonyítja, logisztikus az amerikai hadseregben, a szállítások szervezésébôl tudománnyá vált logisztika az élet ezernyi területén hasznosítható. Szerencsére az iskola nem volt szokatlan Kozma Zoltánnénak. Érettségi után nyomban elvégzett egy számítógépes tanfolyamot, s ezt követte a Lépj egyet elôre! program. Mit szólt ehhez a család? A gyerekek, szintén iskolások, jó szemmel nézték, hogy anyu is tanul. A férje talán kevésbé örült a sok elfoglaltságnak, de nem ellenezte azt sem, hogy a tanfolyamok után beiratkozott a fôiskola gazdálkodás és menedzser szakára is. Miért habzsolja így a tudományokat? – Aki többet tud, több pénz keres, jobban él – vallja. Az iskolákban sok ismerôsre, késôbb hasznos kapcsolatra is szert tehet, ez pedig a mai világban nem kis dolog. S Erzsike itt még nem hagyja abba a tanulást, régi vágya az is, hogy a turizmussal, vendéglátással kapcsolatban fejlessze ismereteit. 95

A tradíció kötelez Majdnem két évtizedes múltra tekint vissza Somogy megyében a Didaktika Jármûvezetôképzô Kft.: 1990-ben a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) gépjármûiskolájából alakult át társasággá. A cég jogelôdje révén gyakorlatilag bô fél évszázada, 1953 óta folytat elismerten jó színvonalú gépjármûvezetô-képzést. A nyolc kirendeltségen dolgozó autósiskola Balatonbogláron, Barcson, Kaposváron, Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon és Tabon a Lépj egyet elôre! program második részében 92 embernek tette lehetôvé, hogy teherautó, autóbusz, autómentô vezetéséhez jogosítványt, s a fuvarozó, szállító tevékenységhez szükséges ismereteket megszerezze. A Didaktika Jármûvezetôképzô Kft. képzést folytat a Somogy, valamint a Fejér megyei munkaügyi hivatalok, valamint gazdasági társaságok megrendelésére (DRV, Matáv). Folyamatos szolgáltatást nyújt a lakosság számára, az igényeknek megfelelôen minden jármûvezetôi kategóriában. Somogy megyében egyedülálló, a teljes megyét ellátó intézményrendszerrel, oktatási bázissal rendelkezik. A kirendeltségeket a kaposvári megyei központ irányítja. A cég dolgozóinak (fôállású, megbízásos, szerzôdés jogviszonyban) létszáma az oktatásban és a gazdasági, kiszolgáló állományban összesen 48 fô.

Rövid munkanélküliség Szalma Róbert a Lépj egyet elôre! programban szerzett elektronikai mûszerészi végzettséget. Abban, hogy jelenleg optikai kábeleket hegeszt és szerel Pécsett, alapvetô része van a képzés során elsajátított tudásnak, pedig nem ezért kezdte el az iskolát. A tanfolyamra még korábbi fônöke ösztönzésére jelentkezett, de mire befejezte az iskolát, munkanélküli lett. Korábbi cége ugyanis alvállalkozóként bedolgozott egy nagyobb cégnek, ám a fôvállalkozó felmondta vele a szerzôdést, így abbamaradt a munka. Szalma Róbertnek ekkor nagyon jól jött a frissen szerzett bizonyítvány, ennek köszönhetôen ugyanis csak rövid ideig volt munka nélkül, az új végzettségével szinte azonnal el tudott helyezkedni a Pantelnél. Jelenleg Pécsett az új optikai távközlési hálózatot építik.

Róbert eredetileg a riasztók szereléséhez szükséges elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi végzettséget akarta megszerezni, s mivel ô gépész volt, szükség lett volna még hozzá elektronikai szakképesítésre is. Csakhogy az a program elúszott, az iskola meg ingyen jött, sôt a végén még fizettek is. – A mai világban az ilyet nem szabad kihagyni – mondta mosolyogva. – Bár eleinte nehéz volt a péntek délutánt és a teljes szombatot iskolában tölteni, de amikor munkanélküli lettem, már erre is bôven volt idôm. A tanulás nem okozott gondot. Sokáig informatikát tanultam, megszoktam, hogy egy életen át tanulni kell. A vizsgára felkészülés már nehezebb volt. Most a munka a legfontosabb – hangsúlyozta. – No meg a pénz. A családot ugyanis el kell tartani, bár még csak ketten alkotják, de reméli, hogy nemsokára hárman lesznek. Még ugyan lenne kedve és energiája tanulni, de továbbra is csak az ingyenes képzések jöhetnek szóba.

Akinek a munkája a hobbija Nemrég ünnepelték Vasvári Miklós huszonhatodik születésnapját Balatonbogláron az Erzsébet vendéglôben. De ez nem családi ünnep volt, az étterem ugyanis néhány hónap óta a munkahelye. A látrányi állatorvos fia, szülei tanácsára, elkezdett egy fôiskolát, ahol pénzügyekkel, számvitellel ismerkedett. Tanulta, tanulta, de egyre jobban érezte, ez nem az ô világa. Egy dolog viszont mindig érdekelte: a fôzés. A fôiskolát abbahagyta, s mikor a Somogy megyei lapban olvasta, hogy Látránytól alig tíz kilométerre, Balatonbogláron az Excellent Oktatásszervezô Kft. a Lépj egyet elôre! program96 ban szakácsképzést indít, nyomban jelentkezett. Újra diák lett. Az iskolában tanulták az elméleti dolgokat, meg részben a gyakorlati ismereteket is, de a tankonyha mellett mindenkinek volt igazi gyakorlati helye is. Miklós az iskolához közeli Erzsébet vendéglôben töltötte gyakorlatát. Aztán jöttek a vizsgák, s a tanulóból szakács lett, s munkahelye az étterem, ahol korábban a gyakorlatot szerezte. Jól érzi ott magát, már gyerekkorában is szeretett otthon fôzôcskézni. Leginkább ragukat szeret készíteni, a másik kedvenc foglalatoskodása a terítés. – A jót szépen feltálalni, ez adja a tartalom és a forma egységét – jelentette ki. Szerencsés embernek tartja magát, hiszen hobbija a fôzés. Elôbb-utóbb mesterszakács szeretne lenni. – Miklós már bárhol megállja a helyét – mondta Ihász János, a balatonboglári Vasvári Miklós szakács Erzsébet étterem vezetôje, aki csak a dicséret hangján beszél az új szakácsról. Nemcsak azért, mert tanítványa is volt, hanem mert ötleteivel, munkájával nemcsak beosztott, hanem partner is. Kreatív és a munkában agilis. Az étterem hagyománya, hogy mindig 101 étel van az étlapon, s ebbôl évente húszat cserélnek. S az újak között az új szakács javaslatai is ott vannak már. Véleménye szerint sokkal jobb, ha valaki szinte már felnôtt fejjel tanulja meg a szakácsmesterséget, mert érett fejjel csak az vág bele, aki tudja miért pont ezt a szakmát választotta.

Eladónak bárhová elmenne – Megvolt a nyolc általánosom, de semmire se mentem vele, már régóta forgott a fejemben, hogy valamit tanulni kéne – mesélte a kaposvári Csima János, aki a Lépj egyet elôre! programban ruhakészítôeladó képesítést szerzett. Újságban olvasta, hogy ilyen képzés indul. Pénzbe sem került, ideje pedig volt bôven, hiszen éppen nem dolgozott. Jelentkezett és újra iskolás lett. – Az iskola nem volt nehéz, jó társaság jött ott is össze. – A vizsgák nem volt nehezek? – Jó tételeket húztam, pont azokat, amiket legjobban tudtam. – Hogyan tovább?

– Azóta még egy tanfolyamon részt vettem, arról is egy újságban olvastam, s gondoltam, egy próbát megér. Megszereztem az élelmiszer- és vegyiáru-eladói végzettséget is. De munkahelyet ezzel sem találtam, pedig keresek Kaposváron, Pécsett és Siklóson is. Nézegetem az újságokat, az internetes álláshirdetéseket, és ha valamelyik boltnál látom a kiírást, hogy eladót felvesznek, oda bemegyek. Eddig nem volt szerencsém, de nem adom fel a reményt.

Legtöbb hallgató az Excellentnél Tíz évvel ezelôtt alakult Bala tonbogláron az Excellent Okta tószervezô Kft. Borosán Beáta és férje, Jeles Zoltán a tulajdonosok. A vasútállomással majdnem szemben lévô intézményt az évek során a legkorszerûbb berendezésekkel gazdagították. Az igazgatónô büszkén mutatja a szakmai termeket. A konyha a legkorszerûbb étteremnek is dicsôségére válna. S hogy másfajta ismeretek is elsajátíthatók itt, jelzi a számítógépterem, ahol két Szakácstanulók gyakorlaton 97 hosszú sorban állnak egymás mellett a számítástechnika naponta megújuló világában is korszerûnek számító gépek. A Lépj egyet elôre! program elsô szakaszában félszázan, s a nemrég zárult másodikban 104-en szereztek itt szakképesítést. A Balatonbogláron, Kaposváron és Siófokon megtartott tanfolyamokon 54 szakács, 27 élelmiszer- és vegyiáru-eladó, 15 ruházati eladó és 12 zöldség-gyümölcs eladó tette le sikeresen a vizsgákat. A szakácsok szinte valamennyien munkát találtak, de már a képzés alatt részt vettek fôzôversenyeken, gasztronómiai fesztiválon, s ott jó helyezéseket értek el.

Gyerek, jogsi, tanulás Nem akármilyen év volt az eltelt tizenkét hónap a szedresi Bátai Attila életében. Újra beült az iskolapadba, hogy szakértelemmel végezhesse a kórházban takarítói munkáját. Míg iskolába járt, felesége megszülte elsô gyermeküket, az örömöt tetézi, hogy sikerült a vizsgája, ráadásul kezében a friss gépkocsi-vezetôi jogosítvány is. Hogy tanulnia kéne, azt a fônöke találta ki. Bátai Attila a szekszárdi kórházban dolgozik, a mûtôblokkban takarító. Az iskolát nem egyedül kezdte el, szinte valamennyi kollégája, kórházi takarítók vagy negyvenen együtt jelentkeztek. Fontosnak tartották, hogy lépjenek egyet elôre. Egy egész osztályt megtöltöttek. – Elsô pillanatban az ember nem is érti, mit lehet tanulni, hisz valamennyien takarítunk otthon anélkül, hogy errôl bizonyítványunk lenne. Csakhogy – magyarázza Attila – ma már nem a seprû, a porrongy meg a felmosóvíz a takarítás eszköztára. Seregnyi gépet és még több vegyszert használunk. Fôleg egy kórházi mûtôblokkban, ahol nemcsak a csillogás, hanem a fertôzésmentes környezet is elengedhetetlen. Az ipari szinten végzett takarításban használatos egyre korszerûbb s egyre bonyolultabb gépezetek kezelését, a vegyszerek használatát is meg Bátai Attila takarító kellett tanulni. S az sem volt megvetendô szempont, hogy a tanfolyamért nem kellett tandíjat fizetni, sôt, a tanulásért a végén még mi kaptunk pénzt is. Bátai Attilának nem volt szokatlan a tanulás. Huszonhét éves, még élénken forogtak agyában a kerekek. Voltak jóval idôsebb osztálytársai, ôk néha megizzadtak a betûrengetegtôl. Neki még inkább megjött a kedve a tanuláshoz, közben megszerezte a jogosítványt, ezután pedig nyelvet akar tanulni, az angollal fogja kezdeni.

A jövô az informatikusoké

Balogh Attila rendszergazdaként is megállja a helyét

98

Forrai Attila rendszerinformatikus tanfolyamon vett részt

Illés Anikó Szilvia a chipekkel ismerkedik

A munkaadói igények ma már csaknem minden szakmában meg követeleik az alapfokú számítástechnikai ismereteket. Annak még sokkal nagyobb esélye van az elhelyezkedésre, aki nemcsak felhasználói szinten, hanem rendszergazdaként ért az informatikához. Nagy Zsuzsanna nem ijed meg, ha baj van a géppel

Versenyképes szaktudás Szekszárdon

Az informatikai képzésekre a hallgatók érettségivel jelentkeznek, illetve a többség meglévô ismereteit egészíti ki a modern tudnivalókkal. Versenyképes szaktudás ma már elképzelhetetlen informatikai felkészültség nélkül.

99

Faragó László rendszerinformatikus gyakorlaton

Szekszárdon az 505 Didactic Bt. kezdettôl fogva részt vesz a program képzéseiben. A rendszerinformatikus tanfolyamot minden hallgató sikeresen befejezte.

Pataki Lajos a célszerszámmal

Cseke Attila belülrôl tanulmányozza számítógépet

közben megszerezte a jogosítványt, ezután pedig nyelvet akar tanulni, az angollal fogja kezdeni. Új szakmák a képzési palettán

Panziós vizsga Szentlôrincen

100

Figyelik a vendég minden szavát A jól végzett munka öröme

A falusi turizmusba a kézmûvesség felelevenítése is beletartozik

A panziós, falusi vendégfogadó képzéseket összesen 96-an végezték el a régióban. Egyre népszerûbb a falusi turizmus, az ágazat új távlatokat nyithat Baranya, Somogy és Tolna megye hátrányos helyzetû, apró falvas térségeiben élô családok számára is.

Szakácsok vizsgája Dunaföldváron

Érdeklôdô tekintetek figyelik a tanulók minden mozdulatát

A Lépj egyet elôre! programban Dél-Dunántúlon 74-en szereztek szakács szakképesítést. A végzett tanulók közül sokan úgy érzik: megtalálták igazi hivatásukat.

101

A tálalásra is nagy gondot fordítanak

Aki felnôttként tanulja ki a szakácsmesterséget, általában odaadóan végzi munkáját

Tudásukkal a vendégek is elégedettek lesznek majd

Népszerû képzések Dél-Alföldön

Dél-Alföldön a Lépj egyet elôre! programban meghirdetett képzésekre összesen 6117 regisztráció érkezett, a jelentkezôknek csaknem fele, összesen 2925-en nyertek támogatást.

D

él-Alföldön a képzésben részesülôk közül 2143-an voltak munkanélküliek. A támogatásban részesülô hallgatók ötvenhétféle szakmát tanultak. A szakmai toplista elsô helyén az élelmiszerés vegyiáru-eladó szerepelt 382 diákkal, a második helyen a takarító 309, a harmadik helyen a szociális gondozó és ápoló 217, a negyediken a nehézgépkezelô 187 résztvevôvel. Az ötödik legnépszerûbb képzés a 7–8. osztályos felzárkóztató volt 159 hallgatóval. A hatodik legnépszerûbb szakma a ruházati eladó 119, a hetedik helyen a teherpépkocsi-vezetô 134, a nyolcadikon a szakács 101, a kilencediken a kereskedô és boltvezetô 88, míg a tizedik helyen a pénzügyi és számviteli 102 ügyintézô áll 103 hallgatóval. Népszerû volt a logisztikai ügyintézô (80), a biztonsági ôr (100), az óvodai dajka (99), az irodai as�szisztens (65), a parkgondozó (63), a baromfifeldolgozó (67), a kéz- és lábápoló, mûkörömépítô (61), a könnyûgépkezelô (46), a zöldség-gyümölcs eladó (48), a kômûves (40) és az autóbusz-vezetô (36) képzés is. A képzésben részt vett férfiak-nôk aránya hasonló volt az országos 55,5 és 44,5 százalék hoz, a nôk javára.

Támogatottak megyék szerint, Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád 15% 29%

56%

A régió mindhárom megyéjében nagy volt a túljelentkezés, a legtöbben Bács-Kiskunban vehettek részt a képzéseken EU-s támogatással. A képzéseken az országos átlaghoz hasonlóan Dél-Alföldön is a nôk voltak többségben.

A legtöbben (1867 fô) alapfokú végzettséggel, 8 általános iskolai osztállyal jelenetkeztek a szakképzést nyújtó tanfolyamokra, az érettségizettek, de szakképzettséggel nem rendelkezôk 395-en vettek részt a képzésben. Csaknem ennyien, 386-an meglévô szakképzettségüket egészítették ki újabb, korszerûbb mesterség elsajátításával.

Leggyakoribb képzések, Dél-Alföld 134


309

Takarító 217


Szakács

119

Ruházati eladó 103


187

Nehézgépkezelô

382



50

100

150

200

250

300

350

400

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Dél-Alföld 1200

Bács-Kiskun

1000

Békés Csongrád





Szakképzett

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Dél-Alföld

Csaknem minden második jelentkezô támogatásban részesült.

2925

Támogatottak

6117

Jelentkezett

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Dél-Alföld 1221




200

400

600

800

1000

1200

1400

Az állás nélküliek többsége a szakma elsajátításával javította esélyeit a munkaerô piacon.

103

Szakképzéssel a munka világába Az IPSZILON Kiadó és Pedagógiai Szolgáltató Kft. lelkesen fogadta a kiemelt uniós projektet, a Lépj egyet elôre! felnôttképzési programot, amely azt a jelentôs küldetést tûzte célul, hogy piacképes szakmához segíti azokat az embereket, akik alulképzettség miatt kirekedtek a munka világából – hangsúlyozta dr. Becsei Józsefné, a cég ügyvezetô igazgatója. Az IPSZILON Kft. Békés megyében az egyik legrégebben mûködô felnôttképzési intézmény. A Lépj egyet elôre! program keretében három szakma oktatására vállalkozott: szociális gondozó és ápoló, óvodai dajka és gyógypedagógiai asszisztens. – A legnagyobb kihívást a három szakma közül a szociális gondozó és ápoló képzés jelentette – emelte ki dr. Becsei Józsefné. – A program tizennégy hónapja alatt minden pedagógiai módszertani eszközt igénybe 104 vettünk annak érdekében, hogy a hallgatóink Bizonyítványosztás után Békéscsabán megfelelôen teljesítsék a tantárgyi követelményeket. Az elméleti képzést magasan kvalifikált és széles körben elismert szakemberek tartották, akik korszerû szemléltetést, hatékony pedagógiai eljárásokat, új módszereket alkalmaztak. Sok esetben szüksége volt

Az IPSZILON Felnôttképzési Intézmény a szociális gondozó és ápoló képzés tizennégy hónapja alatt a Lépj egyet elôre! program keretében jelentôs értéket adott a hallgatóinak: szakmát, általános kultúrát, igényességet és mindezek alapján önbizalmat, önbecsülést ahhoz, hogy ôk is bekapcsolódhassanak a munka világába. a hallgatóknak tanulás-módszertani felkészítésére is, hogy mindenekelôtt megtanuljanak tanulni. A leszakadók felzárkóztatására egyéni fejlesztési programokat dolgoztunk ki és valósítottunk meg, mert azt a célt tûztük magunk elé, hogy a képzésben részt vevôk mindegyikét egyénileg segítjük és kísérjük végig azon az úton, amíg a szakmai végzettséget megszerzi. Hosszú és küzdelmes idôszak volt mindannyiunk számára! – hallottuk a cég vezetôjétôl. – Az IPSZILON Felnôttképzési Intézet büszke arra, hogy a kitûzött célt elérte, hiszen az iskola 2009. július 15-én minden tanulója szakmunkás-bizonyítványt kapott. Teljesült az intézmény mottója: „Gyönyörû, ha az ember célba lát, És el is éri azt tûzön, vízen át.” – Az eredmények – amelyek az iskolánknak, oktatóinknak és a hallgatóinknak közös sikere – minden várakozásunkat felülmúlták! – összegezte elégedetten a program zárását dr. Becsei Józsefné. A vizsgabizottságok véleménye, valamint az osztályok tanulmányi átlagai (Orosháza: 3,95; Csorvás: 4,1; Békéscsaba: 4,45!) azt bizonyítják, hogy érdemes volt az erôfeszítést megtenni. – Örömükre szolgál, hogy a most végzett szociális gondozó és ápoló osztályok mindegyikébôl már többen állását kaptak és dolgoznak civil szervezetéknél, szociális intézményekben, vagy például kórházban beteghordóként. Több hallgatónk „várólistán” van a megye néhány intézményében.

„A tanulás soha nem felesleges” A békéscsabai Balogh Zoltánné munkanélküliként kereste fel a békési megyeszékhelyen mûködô Euró Consult Bt.-t, ahol kiderült, hogy társadalombiztosítási ügyintézôi tanfolyam indul uniós képzési támogatással. A korábban közgazdasági érettségit szerzett asszony gyors- és gépírói képzettséggel rendelkezett, de a helyi szûk munkalehetôségek miatt úgy gondolta, nagyobb eséllyel helyezkedhet el, ha új ismereteket szerez. Balogh Zoltánné 2008 júniusa és októbere között sikeresen végezte el a társadalombiztosítási ügyintézôi tanfolyamot. Mint elmondta, nem félt a tanulástól, ô amolyan „bevállalós” fajta, a tanfolyammal kapcsolatos aggodalBalogh Zoltánné mai legfeljebb a vizsgadrukkra korlátozódtak. Ez is felesleges volt, mivel jó társadalombiztosítási ügyintézô eredménnyel teljesített. Az új képzettségének megfelelô állást még nem sikerült találnia, de van munkája, a helyi polgármesteri hivatal iktatójában dolgozik. – Reménykedem, hogy elôbb-utóbb tb-ügyintézôként is kamatoztathatom frissen megszerezett tudásomat – fogalmazott derûlátóan. – Széles körû képzésben részesültünk, a tanulást semmiképpen nem tartom feleslegesnek, még akkor sem, ha egyelôre nem ennek köszönhetôen találtam munkát.

Több szakma közül választhat Manapság kevés olyan jókedvû emberrel találkozni, mint a tizenkilenc éves, eredetileg békéscsabai, de ma már Budapesten dolgozó fiatalember, Botos Endre. Az általános iskolát nem sikerült befejeznie, és bár nagyon szerette volna ezt a mulasztását pótolni, ez idáig nem adódott rá lehetôsége. A Lépj egyet elôre! program nyújtotta képzési lehetôségrôl a pártfogóján keresztül értesült a fiatal férfi. Mindez többszörösen kapóra jött neki, korábban ugyanis minimális célként tûzte ki maga elé, hogy alapfokú tanulmányait befejezi. Az a tény, hogy erre most térítés nélkül és a képzés idejére pénzbeli ellátást is kapva nyílott módja, egészen kivételes alkalomnak gondolta. Nem is habozott, azonnal belevágott a tanulásba. – Ma már visszasírom az iskolát, bár annak idején ezt nem így gondoltam – vallotta be Botos Endre. – A képzés remek viszonyok között, lelkes és segítôkész tanárok irányításával folyt. A csabai fiatalember számára tehát emberileg is sokat jelentett a tavaly márciustól júniusig tartó idôszakasz, amíg a képzés tartott. – Összetehetjük a kezünket, hogy olyan feltételek mellett tanulhattunk, mint amilyet a Lépj egyet elôre! program kínált. A képzés idejére járó, minimálbérnek megfelelô összeg egzisztenciálisan zavartalanná tette a tanulás hónapjait. Az általános iskola befejezése Botos Endre számára csak a minimális célkitûzés volt, továbbtanulási terveket is forgat a fejében. – Sok mindenre gondoltam, például arra, hogy kômûves legyek vagy hegesztô, megfordult a fejemben, hogy esetleg fodrásznak kellene mennem, de az sem áll tôlem távol, hogy könnyû- vagy nehézgépkezelô legyek a jövôben – tanakodott. A képzés ideje alatt még munkanélküli Botos Endre életében azóta jókora változás következett be: Budapestre költözött, mert ott talált munkát. Emellett pillanatnyilag nincs ideje a tanulásra gondolni, mindez azonban csak idôleges, csupán egy kis szünetet engedélyezett magának – mondta el.

Piacképes tudást szerzett A békési megyeszékhelyen élô Csonki Zoltánné húsz éve szerzett szakosított érettségivel és másfél éves munkanélküliséggel a háta mögött fogott bele a Lépj egyet elôre! képzési programjába, pénzügyiszámviteli ügyintézôi tanfolyamot végzett a békéscsabai Euro Consult Bt.-nél. Aktívan kereste munka-

105

nélküliként a képzési lehetôséget, amelyet végül a helyi munkaügyi központ segítségével talált meg. Legelsôként azt kellett eldöntenie, hogy közbeszerzési vagy pénzügyi-számviteli ügyintézôi tanulmányokat folytasson. Végül az utóbbi mellett döntött. Ebben részben szerepet játszhatott az is, hogy korábban szállítmányozási-logisztikai területen dolgozott, és ennek során sok pénzügyi ismeretre tett szert. – Korábbi munkám során is folyamatos tanultam, ezért számomra nem okozott nehézséget, hogy felnôtt fejjel beüljek az iskolapadba – fogalmazott Csonki Zoltánné. Azért hozzáteszi, hogy a családban elsôsorban a férjével meg kellett beszélnie a munkamegosztást, hiszen két gyermekrôl kell gondoskodniuk. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Csonkiné idôközben munkáCsonki Zoltánné hoz is jutott, így egyszerre három fronton kellett helytállnia. pénzügyi-számviteli ügyintézô – Ez bizony nem ment másként, mint sok-sok éjszakai tanulással – fogalmazott a békéscsabai asszony. – Tanulni kell, tanulni muszáj – erôsíti meg a közkeletû igazságot. Csonkiné jelenleg a helybeli idôsek otthonában közalkalmazottként dolgozik, és ezt a státusát szeretné is megtartani. A jövedelme így több, mint amennyit pályakezdô pénzügyi-számviteli ügyintézôként keresne. A késôbbiekben azonban a képzettségének megfelelô állásban szeretne elhelyezkedni, hogy erre mikor nyílik lehetôsége, azt a munkaerô-piaci kereslettôl függ. Mindenestre megnyugtató számára, hogy piacképes tudással rendelkezik. 106

Sokszakmás kismama A Békéscsabán élô, eredetileg dísznövénykertész-végzettséggel rendelkezô Fülöpné Kiszely Margit története tipikusnak is nevezhetô. Hamar megtapasztalta, hogy szakmája nem feltétlenül biztosít számára megélhetést. – Már korábban elhatároztam, hogy pénzügyet és számvitelt fogok tanulni, és ehhez szorgalmasan kerestem is a lehetôségeket – avatott be az újabb pályamódosítás részleteibe Fülöpné Kiszely Margit. Munkanélküliként a helyi munkaügyi központban, majd a Perfekt Zrt.-nél érdeklôdött a tanulási lehetôségek iránt, ahol a Lépj egyet elôre! programhoz irányították. Megkezdte a pénzügyi és számviteli ügyintézôi tanfolyamot, idôközben sikerült elhelyezkednie, Fülöpné Kiszely Margit majd gyermeke született. A képzés számára így kissé hosszabbra nyúlt az pénzügyi-számviteli ügyintézô eredetileg tervezettôl, s mivel a tanulás a legkevésbé sem okozott neki gondot, egy év alatt sikerült eredményes vizsgát tennie. A gyes letelte után az újonnan megszerzett szakmájából szeretne megélni. Már elkezdte keresni a lehetôségeket...

Kivételes eset Hogy olykor milyen sokat jelentenek a családi kapcsolatok, azt szemléletesen példázza a Békés megyei Gyomaendrôdön élô huszonegy éves Hangya Henrietta esete. A Lépj egyet elôre! képzési programról édesanyjától értesült, akinek a barátnôje hívta fel a figyelmet a kínálkozó tanulási lehetôségre. Henrietta már nem volt diák, és még nem volt munkavállaló, de nem volt regisztrált munkanélküli sem akkor, amikor 2008 kora tavaszán jelentkezett az uniós pályázat nyújtotta képzési programba. Meglehetôsen határozott elképzelésekkel vágott bele a tanulásba, hogy kéz-, lábápoló és mûkörömépítô lesz. A divatos, érdekes és nagyon nôies szakma Hangya Henrietta esetében jól illeszkedett a családi vállalkozáshoz. Gyomaendrôdön szépségszalont mûködtetnek, és ennek a munkájába szeretett volna ô is mielôbb belekapcsolódni. – Nagyon érdekelt ez a szakma, ezért nem volt bennem egy csöpp félelem sem a tanulás miatt. A képzést kifejezetten élveztem, igaz, sok mindent tudtam már, de sokat is tanultam – vont gyorsmérleget az oktatásról. Henrietta esete bizonyára kivételes, mert a családi vállalkozás biztos munkahelyet jelentett számára. A Lépj egyet elôre! program záróvizsgája óta a szépségszalonban dolgozik.

Igazi sikertörténet A Medgyesegyházán élô Jenei Józsefné nagyon jó tapasztalatokat szerzett a Lépj egyet elôre! programról. A szó legszorosabb értelmében ugródeszkát jelentett számára az a lehetôség, hogy a programnak keretében befejezhette általános iskolai tanulmányait. Büszke rá, hogy kiváló eredmén�nyel végzett. A helyi általános iskola levélben tájékoztatta a Békés megyei településen élôket, hogy a korábban elmaradt tanulmányaik befejezésére kivételes alkalom kínálkozik – tudtuk meg Jenei Józsefnétôl. – Sokan éltek a lehetôséggel és nem bánták meg. Nagyon jó hangulatban folyt a képzés, a résztvevôk közel hetven százaléka roma származású volt – emlékezett vissza. – Amikor értesültem a képzési lehetôségrôl, arra gondoltam, hogy negyvenhárom évesen már öreg vagyok a tanuláshoz, de rövid idô alatt legyôztem Jenei Józsefné cukrász magamban ezt az érzést – fogalmazott Jeneiné. Sôt, a nyolcosztályos végzettség megszerzése után különbözeti vizsgával még két osztály tudásanyagát sajátította el. Erre feltétlenül szükség volt, mert cukrásztanfolyamra jelentkezett, és ennek elengedhetetlen követelménye volt az általános iskolai végzettség, valamit az azt követô 9–10. osztályos vizsga is. A tíz hónapos cukrásztanfolyam befejezése után Kunágotán, a szintén Békés megyei településen azonnal elhelyezkedett újonnan elsajátított szakmájában. Azóta is a lakóhelyétôl mindössze tizenöt kilomé- 107 terre található településen dolgozik. – Az enyém valódi sikertörténet – ismerte el. – Talán nem túlzás azt állítani, hogy kétszeresen is. A Lépj egyet elôre! programhoz tartozó képzés felhasználásával új szakmát tanultam, és ezzel idôközben el is helyezkedtem. Emellett nagyon fontos számomra, hogy a gyermekeim is büszkék rám.

Segítség az elhelyezkedéshez is Egyértelmûen sikeres és a hallgatók körében népszerû volt a Lépj egyet elôre! program második szakasza is – szögezte le Czibula Zoltán, a Kereskedôk, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetének igazgatója. A KISOSZ évek óta részt vesz felnôttképzési programok pályázatain, ennek köszönhetôen már komoly rutinra tett szert. A Lépj egyet elôre! elsô szakasza után tudatosan készültek a második ütemre. Ennek érdekében fejlesztették a képzés technikai háttér feltételeit, bôvítették a megyei KISOSZ számítástechnikai bázisát. – Ennek jelentôségét azok bizonyíthatják a legjobban, akik részt vettek a programban. Szinte valamennyi munkafolyamatot elektronikus úton az internet segítségével végeztünk. Az igazgató elmondta, képzési programjaik sok esetben speciális munkaerôigényt elégítenek ki. Naprakész információkkal rendelkeznek a munkaerô-piaci helyzetrôl, a megyei munkaügyi központtól megkapták a Lépj egyet elôre! programhoz kapcsolódó, a hiányszakmákra fókuszáló képzési listát is. Ennek köszönhetôen a náluk végzettek elhelyezkedési aránya magasabb az átlagnál. Korántsem elhanyagolható, hogy a képzési programjaikban részt vevôknek segíteni tudnak az elhelyezkedésben annak révén, hogy a KISOSZ alapvetôen munkáltatókat képviselô szervezet. Bizonyára a jó vizsgaátlagok összefüggenek azzal, hogy elôzetes tudásfelmérést végeztek, Czibula Zoltán igazgató és kiszûrték azokat, akik nem volnának képesek elvégezni a képzéseket. A tanfolyamokon a lemorzsolódók aránya az öt százalékot sem érte el, és csak néhányan nem tudták elsôre teljesíteni a vizsgakövetelményeket. Második nekifutásra már mindenki vette az akadályt.

Czibula Zoltán elismeréssel szólt arról, hogy a Lépj egyet elôre! program nemrégiben zárult második szakasza szinte minden vonatkozásban – a lebonyolításban és az ahhoz tartozó adminisztrációban is – nagyon jelentôs elôrelépés a korábbi programhoz képest. A program koordinálásához kialakított ügyfélbarát rendszernek azonban voltak sajátos „mellékhatásai”, egyebek közt többletmunkát róttak a képzéseket lebonyolító szervezetekre, a központi munkaszervezet nagyfokú leterheltsége pedig késedelmes kifizetésekhez vezetett. Czibula Zoltán ugyanakkor méltán büszke arra, hogy a munkaügyi kirendeltség vezetôi szerint az általa irányított szervezet készítette a legprecízebb elszámolásokat a Lépj egyet elôre! programhoz kapcsolódó adminisztrációban.

A tanulástól nem kell félni A Békéscsabán élô Lévai Lajosné a helyi KISOSZ-on keresztül értesült az uniós pályázat keretében elérhetô, kedvezô feltételeket kínáló képzésrôl. Az élelmiszer- és vegyiáru-eladó tanfolyamot is ennél a szervezetnél végezte el. Voltaképpen nem kellett sokat gyôzködnie magát a képzés megkezdése elôtt már két éve munkanélküli asszonynak, hogy felnôtt fejjel belevágjon a tanulásba. De nem volt könnyû újra felvenni a fonalat, hiszen az általános iskolai tanulmányait már régen befejezte. A képzési program arra is kiváló alkalomnak bizonyult, hogy Lévai Lajosné megbizonyosodjon arról: a tanulástól nem kell félni. A jövôre nézve ez alighanem hasznos útravaló. Az élelmiszer- és vegyiáru-eladókért jelenleg nem kapkodnak a munkaerôpiacon – szembesült a valósággal Lévai Lajosné. A tanfolyamot sikeres vizsgával zárta, de azóta minden próbálkozása ellenére 108 sem sikerült munkát találnia. Eleinte úgy gondolta, hogy mindenképpen helyben keres állást, és ezzel kikerüli az otthona és a munkahelye közötti ingázást. Eleinte nem is tûnt reménytelennek, hogy valahol el tud helyezkedni a hetvenezer lakosú békési megyeszékhelyen, ám ma már belemenne abba is, hogy valamelyik környékbeli településen – Gyulán, Békésen, Mezôberényben – találjon magának állást. Nagyon szeretne dolgozni, reméli, frissen szerzett képesítésével ez elôbb-utóbb sikerülni fog.

Nô a volánnál A B kategóriás jogosítványát szerezte meg a Süveges Autósiskolánál a 28 éves Bencsik Bernadett, amikor értesült arról, hogy a Lépj egyet elôre! program keretében lehetôsége van térítésmentesen részt venni a C kategóriás képzésben is. Az autósiskola mindenben a segítségemre volt. A pályázatot megnyertem, amivel egy régi álmomhoz kerültem közelebb. A C kategóriás képzés sikeres elvégzése ugyanis feltétele annak, hogy jogosítványt szerezzek buszra és egyéb gépjármûvekre. Nagyon élveztem a tanfolyamot, szeretek teherautót vezetni, és további terveim vannak, aminek valóra váltásában reményeim szerint újabb pályázati források is segítségemre lesznek. – Hogyan változtatta meg az életét a tanfolyam elvégzése? – Egyelôre sajnos nem gyakorolt pozitív változást az életemre. Próbáltam ugyan elhelyezkedni a teherautó-vezetôi jogosítványommal, de sajnos nem sikerült: telített a munkaerôpiac. Pedig egy kis „pakolnivalótól” sem ijedek meg... Jelenleg három órában dolgozom pizzafutárként. Ezt a munkát is nehezen találtam. – Milyen jövôt képzel el magának? – Helyi autóbuszjáraton szeretnék dolgozni, ez a gyerekkori vágyam. Nagyon szeretek vezetni: minél nagyobb a jármû, annál jobb. Bízom benne, hogy jövôre, amikor a D kategóriát is meg szeretném szerezni, ismét lesz pályázati lehetôség. Több százezer forint egy ilyen tanfolyam, és nekem nincs lehetôségem arra, hogy ennyi pénzt összegyûjtsek. Remélem, hogy sokáig megmarad ez a támogatási forma, és más embereknek is segítségére lesz egy kiszámíthatóbb jövô megteremtésében.

Házhoz vitték a képzést

A szorgalom meghozta gyümölcsét – bizonyítvánnyal a kézben Örömteli pillanat Jakabszálláson

109

Szóbeli vizsga Érsekhalmán

Gyakorlati vizsga elôtt Jakabszálláson

Felnôtt fejjel nem könnyû újra felvennia tanulás ritmusát, a megszerzett bizonyítvány öröme azonban feledtette a kezdeti nehézségeket.

Szóbeli vizsga Érsekhalmán

Munkahelyek is kellenének a teljes sikerhez Egy kecskeméti cégnél dolgoztam, betanított CNC-gépkezelôként. Érettségim van ugyan, de szakképzettségem nem volt. Ezt a fizetésem is visszatükrözte – mondja Buzder Endre Balázs, aki 24 évesen szerzett CNC-forgácsoló végzettséget a Szintézis Felnôttképzési Központnál. – Miért éppen ezt a szakmát választotta? – Az érettségi óta eltelt években kipróbáltam magam több területen is. Keresem mindig a lehetôségeket, szívesen tanulok új dolgokat. Nem ragaszkodom egy irányhoz, folyamatosan váltok, ha kell. Úgy gondoltam, hogy ezzel a szakmával jók az elhelyezkedési esélyek, és viszonylag kedvezô jövedelemre lehet szert tenni. A Lépj egyet elôre! második programjának keretében végeztem el a tanfolyamot, és nem bántam meg. 110

– Talált az elképzeléseinek megfelelô munkát? Buzder Endre Balázs CNC-forgácsoló végzettséget szerzett – Sajnos a válság miatt jelenleg nem találok munkát, munkanélküli segélyen vagyok. De nagyon bízom benne, hogy ez csak átmeneti helyzet. Biztos vagyok abban is, hogy ennek a képesítésnek a megszerzése nagyban hozzájárul majd az új munkahelyem megtalálásához. Mindenképpen a terveim között szerepel, hogy hasznosítsam ezt a végzettséget. Az is megfordult már a fejemben, hogy esetleg külföl-dön próbálok vele szerencsét. – Mi a véleménye a programról? – A tanfolyamot Kiskunfélegyházán végeztem el, kilenc hónap alatt. Végig nagyon jól éreztem magam, sok mindent tanultunk, és remek közösség alakult ki. A Lépj egyet elôre! programot nagyszerû lehetôségnek tartom, csak munkahelyek is kellenének, hogy a siker teljes legyen.

„Találtam egy szakmát, amit lehet szeretni” Haas Róbert a televízióban hallott elôször a Lépj egyet elôre! programról. Felfigyelt arra, hogy azokat célozta meg, akiknek van ugyan munkahelyük, de nincs szakmájuk. – Az én helyzetem is hasonló, ezért 2007 májusában elmentem a munkaügyi központba. Akkor ugyan már lecsúsztam az elsô szériáról, de nyilvántartásba vettek, és megígérték, hogy értesítenek, amikor lesz folytatás. Ez egy évvel késôbb meg is történt. – Milyen szakmát választott? – Amikor állást kerestem az interneten, rendszeresen találkoztam azzal, hogy CNC-forgácsolót keres-

Haas Róbert CNC-forgácsoló

nek a munkaadók. Én akkor még azt sem tudtam, hogy mit is jelent ez pontosan, de utánanéztem, és elhatároztam, hogy ha ennyire keresett szakma, akkor kitanulom. – Beváltotta a tanfolyam a hozzá fûzött reményeket? – Folyamatosan figyelemmel kísértem az interneten a programmal kapcsolatos információkat. Kecskeméten élek, és a közeli Kiskunfélegyházán találtam CNC-forgácsoló tanfolyamot, amit 2008 júniusában kezdtem el, és 2009 áprilisában ért véget. Hetente kétszer jártunk Kiskunfélegyházára. Néhány kecskeméti csoporttársammal összefogtunk, és közösen finanszíroztunk az utazás költségeit. Bár 40 éves vagyok, könnyen befogadtak a fiatalok, és remek közösség alakult ki. Úgy gondolom, hogy amit a szakmáról meg lehetett tanulni ennyi idô alatt, azt megtanították velünk. Beleértve az összes fémmegmunkálást a marástól az esztergáláson át a gyalulásig, valamint a programozást is. – Végsô soron mit nyert a Lépj egyet elôre! program által? – Mindenekelôtt találtam egy izgalmas, érdekes szakmát, amit lehet szeretni. Talán rosszkor, mert elhelyezkedni nem tudok. Voltak a csoportban, akik ebben a szakmában dolgoztak, csak nem volt szakképesítésük. Ôk vissza tudtak menni a munkahelyükre, de a többiek közül azok, akik ebben az iparágban képzelték el a jövôjüket, senkirôl sem tudok, aki el tudott volna helyezkedni. A legtöbb CNC az autóiparnak dolgozik, és mint közismert, a válság ezt az iparágat érintette elsôsorban. Most várjuk a fellendülést, hiszen itt szeretném kamatoztatni a megszerzett tudásomat. Jelenleg is a régi munkahelyemen, egy fémipari cégnél dolgozom gépkezelôként, ugyanabban a beosztásban, mint a tanfolyam elvégzése elôtt. Ha sikerülne megfelelô munkát találni, a jelenlegi fizetésemnek akár a dupláját is 111 megkereshetném, igaz három mûszakban. A CNC-forgácsoló ugyanis egy viszonylag jól megfizetett szakma még Magyarországon is. – Mi a véleménye a programról? – A Lépj egyet elôre! programot az utóbbi évek legjobb kezdeményezésének tartom, mivel rengeteg ember dolgozik betanított munkásként, és nincs lehetôsége szakmát szerezni, mert ezek a tanfolyamok több százezer forintba kerülnek. Tényleges hatása – véleményem szerint – a válság után mutatkozik majd meg.

Közösen tanultak a testvérek Az 50 éves Homoki Gézáné 56 éves nôvérével együtt vágott bele a 7–8. osztály felzárkóztató tanfolyam elvégzésébe, és mindketten sikerrel el is végezték. – A nôvérem szólt, hogy indul a tanfolyam, és rábeszélt, hogy jelentkezzünk mindketten – idézi fel Marika a kezdeteket. – Szeptembertôl tavaszig tartott a képzés, ami szinte mindennapos elfoglaltságot jelentett. Délután 2-tôl este 8-ig az iskolapadban ültünk. Húsznál többen voltunk a csoportban, 18 éves épp úgy akadt köztünk, mint 60 esztendôs. Ennek ellenére nagyon jó volt a hangulat, összecsiszolódtunk és csapattá kovácsolódtunk. – Milyen érzés volt évtizedek után ismét tanulni? – Egyszerre nehéz és csodálatos. Én a földrajzot szerettem a legjobban. Óriási öröm volt hallani más tájak-

Homoki Gézáné és testvére az iskolapadban

ról, idegen országokról… Hiszen jómagam nem nagyon jártam még a szülôvárosom határain túl, nem hogy külföldön. A matematikától viszont nagyon féltem. Szerencsére sokat segítettünk egymásnak a felkészülésben. A testvéremmel közösen tanultunk, és bevontam a gyerekeket is: a 17 éves lányomat és a 20 éves fiamat. Ôk meg néha csak nevettek rajtam, hogy „Anya, hát még ezt sem érted!?” – Sikerült munkát találni a tanfolyam elvégzése után? – Sajnos ma sem dolgozom, 28 ezer forint szociális segélybôl élek. Kaptam volna ugyan állást: kisegítô lehettem volna a rendelôintézetben. Az alkalmassági vizsgálatnál azonban munkaképtelennek nyilvánítottak. Az egészségügyi problémáim miatt nem sok esélyem van rá, hogy a közeljövôben el tudok helyezkedni. Szeretnék találni valami ülômunkát. Régi álmom például, hogy virágkötô legyek, mert nagyon szeretem a virágokat. Ki tudja, mit hoz a holnap. Talán még ez az álmom is teljesül!

„Csak így tarthattam meg az állásom” Egy évtizede dolgozott már szakácsként a szegedi Kiss Gábor, amikor azt mondták a felettesei: csak akkor dolgozhat tovább, ha a tehetségét, tudását papírral is alátámasztja. Megtette, maradhatott. A 44 éves férfi végigjárta a szamárlétrát: „kézilányként” kezdte, miközben folyamatosan figyelte a körülötte lévôk munkáját és szép lassan minden trükköt és fogást ellesett a konyhában. – Februárban végeztem el egy nyolc hónapos szakácstanfolyamot. A munkahelyem megtartása miatt kellett ez a képzés. Ha nem járom ki az iskolát, 112 elküldtek volna – mondta Kiss Gábor, aki egy éve dolgozik a fehértói Halászcsárdában. – Nagyon érdekes, változatos volt a tanfolyam, bár az elméleti képzésre nagyobb hangsúlyt helyezett, mint a gyakorlatra. Nekem szerencsém volt, mert a halászcsárda konyhafônöke oktatott, így valamivel többet tudtam gyakorolni – tette hozzá Kiss Gábor. A most már szakképzett szakács szerint a vizsga pont olyan volt, mint az érettségi: – Egy tételsorból kihúztuk a feladatot és azt kellett elkészíteni. Nekem magyaros burgonyaleves, milánói sertésborda és gyümölcsrizs volt a „tételem”, három órát kaptunk az elkészítésére. A 180 percbe a krumplipucolástól a tálalásig mindennek bele kellett férnie. Kicsit izgultam, Kiss Gábor hogyan tudok majd mindent egyedül, egyszerre megcsinálni, de aztán amikor szakács hozzáláttam, egészen megnyugodtam, mert éreztem, nem lesz baj, gond nélkül meg tudok fôzni mindent. A szakácsképesítéssel Kiss Gábor állása biztossá vált, s most abban reménykedik, talán a fizetése is több lesz. Saját bevallása szerint eddig nem nagyon sózott még el semmit.

„Számomra az elméleti képzés volt a leghasznosabb” Losjak László négy évet várt arra, hogy elinduljon az a kiadványszerkesztô tanfolyam, amit kinézett magának, de azt mondja, megérte. A fiatalember a Békés megyei Tótkomlósról költözött Szegedre. A csongrádi megyeszékhelyen a Délmagyarország címû napilapnál helyezkedett el és megismerkedett a kiadvány- és képszerkesztés alapjaival. Amikor elindult a képzés, már rutinos tördelônek számított. – Egyáltalán nem zavart, hogy ennyit kellett várni a tanfolyamra. Az újság szerkesztôségében számos dolgot autodidakta módon megtanultam. A tanfolyamon az elméleti képzés nagyon hasznos volt, a nyomdai alapismereteknek pedig különösen örültem – értékelte a tanfolyamot Losjak László. – A társaság elég vegyes összetételû volt, sokan, sok helyrôl jöttünk. Akadt köztünk, aki a hódmezôvásárhelyi porcelángyárban dolgozott korábban porcelánfestôként, más katona volt. Az elején még méregettük egymást, de viszonylag hamar Losjak László kiadványszerkesztô barátságokat kötöttünk, s jó hangulatban teltek az órák, a végére egészen

összerázódott az „osztály”. A tanárok is rendesek voltak hozzánk, nem a „nagy szigorral” közelítettek, hanem felnôttként, partnerként kezeltek bennünket. Ez is nagyon sokat számított – emlékezett vissza. Mint elmondta, nem esett kétségbe, amikor elbocsátották a megyei laptól, mert egy könyvkiadónál a képzésnek köszönhetôen szinte azonnal talált magának állást. – Bevallom, nem gondoltam volna, hogy egy OKJ-s tanfolyamon megszerzett papír ennyit számít az állásinterjúnál. Látták a munkáimat, a Délmagyarországnál készített grafikáimat, s egybôl azt kérdezték, milyen papírom van – avatott be a részletekbe a kiadványszerkesztô.

„Saját képregényt szeretnék kiadni” Szabadkézi rajzolótudása és képregénykészítô szenvedélye „vette rá” a hódmezôvásárhelyi Mihók Ferencet arra, hogy az Ipari és Kereskedelmi Oktatási Központ Bt. kiadvány- és képszerkesztô tanfolyamára jelentkezzen. A tanfolyam elvégzése után azon gondolkodik, hogy saját képregénysorozatot ad ki. – Érettségi után katonának álltam, majd miután leszereltem, arra gondoltam, jó lenne még valamit tanulni. Beiratkoztam egy felnôttképzéssel foglalkozó iskolába, majd a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi irodájában rábukkantam az Ipari és Kereskedelmi Oktatási Központ felhívására, hogy lehet jelentkezni kiadvány- és képszerkesztô képzésre. Mivel régóta szenvedélyem a képregények olvasása és készítése is, arra gondoltam, ez még jól jöhet nekem – emlékezett vissza Mihók Ferenc a kezdetekre. Hetente háromszor, kedd, szerda és péntek délután kellett iskolapadba ülnie. 113 A kiadvány- és képszerkesztô tanfolyam egy évig tartott. – Pont olyan volt minden, mint régen az általános és a középiskolában. Írtunk dolgozatokat is, amelyekkel a tudásunkat lemérték, s ugyanúgy kellett az órákon jegyzetelni is. Gyakorlatilag a kályhától kezdtük: a számítástechnika alapjait éppúgy átvettük, mint a tipográfiai, nyomdai alapismereteket, sôt még a gépírásba is belekóstoltunk. Sajnálom, hogy csak kevés idô jutott egyegy tantárgyra, sajnos nem fért bele minden a képzésbe – jegyezte meg –, ugyanakkor elégedett volt a tanfolyammal, az oktatók felkészültségével. Új tudásával kapcsolatban már tervei is vannak: – Eddig csak szabd kézzel Mihók Ferenc kiadványszerkesztô rajzoltam képregényeket, elsôsorban saját magamnak, meg a barátaimnak. Most úgy gondolom, a megszerzett ismeretek jó alapot adnak arra, hogy még tovább képezzem magam ezen a szakterületen, s talán már nem is kell olyan sokat arra várni, hogy az elsô Mihók-féle képregény kapható legyen az újságárusoknál. Rengeteg tervem, ötletem van, biztos vagyok abban, hogy meg tudom valósítani ôket – tette hozzá.

A többség komolyan vette a tanulást A kiskunfélegyházi Süveges Autósiskolánál a moped, motorkerékpár, személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz kategóriák mellett OKJ-s könnyû- és nehézgépkezelôi jogosítványt is lehet szerezni. Az iskola a Lépj egyet elôre! program mindkét ütemében részt vett. Az elsô projekt keretében 70–80, a másodikban pedig mintegy 50 hallgató végzett náluk – tudtuk meg Süveges Sándor cégvezetôtôl. Amikor elôször hallottak az emberek a programról, egész egyszerûen nem akarták elhinni, hogy ilyen lehetôség áll elôttük: nemcsak hogy ingyen tudnak részt venni a képzésben, de még egyhavi minimálbért is kaphatnak. Elôször a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezôk jöhettek, akik speciális törôdést igényeltek. Velük esetenként a felzárkóztatás is szóba került. Jó volt viszont látni, hogy többségüknek a pályázat megnyerését követôen egyre jobban visszatért a hite, és komolyan is vette a tanulást. Persze mindig akad példa az ellenkezôjére is. Elôfordult, hogy csak komoly erôfeszítések árán sikerült elérni egy-egy hallgatónál, hogy teljesítse az elvárásokat. Mi viszont ragaszkodtunk hozzá, hogy aki elkezdte, az csinálja is végig. Ezt sikerült elérni.

– Milyen szakmák képzésével vettek részt a programban? – Jármûvezetô-képzés tehergépkocsira, nehéz pótkocsira és autóbuszra, valamint OKJ-s könnyû-, illetve nehézgép-kezelôi képzésünk volt. Különösen nagy népszerûségnek örvendett a tehergépkocsi-kategóriás képzés. Ennek oka, hogy országos szinten is kevés a hivatásos gépjármûvezetô, így ebben a szakmában van esély az elhelyezkedésre. Sokan továbbfejlesztették a Lépj egyet elôre! program keretében szerzett végzettségüket, és további szaktanfolyami vizsgákat tettek le. – Mit jelentett az iskola számára a programban való részvétel? – Ma már a leendô munkavállalók, illetve a munkaadók is keresik a pályázati lehetôségeket. Ezzel élni létszükséglet az iskola számára is, hiszen ritka, mint a fehér holló, hogy valaki bejön az utcáról, és kifizet egy tanfolyamot. Ahhoz, hogy a pályázatokban meghatározott elvárásoknak megfeleljünk, elôre kell menekülni. Akkreditált intézmény vagyunk, ami igen komoly felkészültséget, anyagi és erôforrást takar. Az elsôk között vásároltunk korszerû szimulátorberendezést, 2008-ban megvásároltuk a kiskunfélegyházi tanpályát. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy tevékenységünk, figyelmünk középpontjában a képzésben részesülôk eredményessége áll.

Az osztályelsô Szalkai Istvánné 2007 februárjában olvasott elôször a Lépj egyet elôre! programról. Az akasztói asszonyt a gyerekei beszélték rá, hogy vágjon bele, tanuljon szakmát. 114 – Az újságban olvastam róla, hogy van egy képzési forma, amelynek során a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezôk ingyenes tanfolyamot végezhetnek. Akkor már 46 éves voltam, és bevallom, hosszú ideje könyv sem volt a kezemben, féltem, hogy nem fog menni a tanulás. A családtagjaim biztattak, hogy ôk majd segítenek. Így végül rászántam magam az élelmiszer- és vegyiáru-eladói tanfolyamra. – Munka mellett tanult? – A helyi cukrászdában dolgoztam édesipari csomagolóként. Itt is és minden korábbi munkahelyemen éreztem a szakképzettség hiányát. A fônököm mindvégig belátó volt, és figyelembe vette, hogy bizonyos napokon nem számíthat rám. – Milyen elônyökkel járt a tanfolyam elvégzése? – Ez év februárjában Németországban is szerencsét próbáltam, egy húsüzemben dolgoztam. Itt már nem segédmunkásként állapították meg a béremet, hanem figyelembe vették, hogy van szakképzettségem. Végül hazajöttem ugyan, de végre megtapasztaltam, hogy mennyit jelent, ha van az embernek egy szakmunkás-bizonyítványa. Jelenleg az édesanyámat ápolom. Emellett négyórás munkát vállalhatok, most ilyen állást keresek. Ígéretet kaptam az egyik boltban, hogy felvesznek négyórás kisegítônek.

– Nem érzi hiábavalónak a befektetett idôt és energiát? – Egyáltalán nem. Osztályelsôként sikerült levizsgáznom, 93 százalékos teljesítménnyel, amire nagyon büszke vagyok. Ha kellene, akár újra bele mernék vágni a tanulásba. Kedvet kaptam hozzá. Azóta megszereztem egy pénztárosi végzettséget is, fizetôs tanfolyamon. Most gondolkodom a dajkaképzôn, esetleg egy vagyonôri tanfolyamon, mert úgy tapasztalom, hogy az élelmiszer- és vegyiáru-eladóból telített a munkaerôpiac. Optimista vagyok a jövôt tekintve, és megtanultam hinni magamban.

„Akár ingáznék is egy jó állásért!” Már gyerekkorában vonzották a kreatív dolgok, mindig érdekelték a mûvészetek, a festészet, a rajzolás, és amikor egy nyomdában azt is végignézte, hogyan készülnek a könyvek, magazinok, heti- és napilapok, akkor eldöntötte, ô is valami ilyesmivel szeretne foglalkozni. A huszonegy éves hódmezôvásárhelyi Turzó Krisztina szerencséjére indult kiadvány- és képszerkesztô tanfolyam Csongrád megyében, így nem sokat gondolkozott azon, jelentkezzen-e. – Sajnos abba kellett hagynom egy korábbi képzést, amit nagyon sajnáltam, de akkor nem voltam abban a helyzetben, hogy befejezzem a tanfolyamot. Ám amikor értesültem arról, hogy indul ilyen képzés, eldöntöttem, ha törik, ha szakad, végigcsinálom. Nagyon szeretem ugyanis a kreatív dolgokat, a rajzolást, a festést – indokolta a választását Turzó Krisztina. – A tanfolyamon kedvezô idôpontban voltak az órák és a képzés hos�sza is megfelelt az elképzeléseimnek – mondta. – Leginkább a gyakorlati 115 rész tetszett, de az elméleti órák sem voltak unalmasak – emlékezett vissza Krisztina, aki úgy érzi, érettségivel és a most megszerzett OKJ-s képesítéssel övé lehet a világ, megvalósíthatja régen dédelgetett elképzeléseit. – Biztos vagyok abban, hamarosan állást találok egy grafikai vagy reklámstúdióban, esetleg nyomdánál. Akár ingáznék is egy jó állás kedvéért, Turzó Krisztina kiadványszerkesztô nem bánnám azt sem, ha Hódmezôvásárhelyrôl be kell járnom Szegedre, vagy akár Szentesre vagy Makóra. Manapság a munkavállalók nem válogathatnak, rugalmasnak kell lenniük, nem ritka, hogy a munka kedvéért akár 40–50 kilométert is utaznak – tette hozzá Turzó Krisztina. Attól nem tart, hogy hátrányba kerül, mint pályakezdô, mert hiányzik a szakmai gyakorlata. – Ez egyszerre jelent elônyt és hátrányt is, szerintem a képesség, a rátermettség számít.

Fontos, hogy az ember több lábon álljon Mezôgazdasági erô- és munkagépkezelônek tanult Viktor János a Szak-Instrukt Kft. tanfolyamán. Az 50 éves férfi gépkocsivezetôként dolgozott, amikor értesült róla, hogy ingyenesen elvégezheti a tanfolyamot. Nem habozott, azonnal jelentkezett. – Gépkocsivezetôként dolgoztam akkor és most is. Nem találtam ugyan új állást a tanfolyam elvégzése után sem, viszont van egy kis földünk, azon gazdálkodom, és nagy hasznát veszem az ott tanultaknak. Mindamellett biztonságérzetet ad az a tudat, hogy van szakmám, és ha a szükség úgy hozza, a mezôgazdaságban is tudok munkát vállalni. – Van erre esély? – Manapság, amikor minden bizonytalan, nagyon fontos, hogy az ember több lábon álljon. Nagykarácsonyban élek, és ezen a környéken nincsenek nagyobb mezôgazdasági üzemek, csak kisebb vállalkozások. Mivel a tanfolyamon nagyon sok munkagép kezelését megtanultuk a Rábától az MTZ-ig, remélem, hogy ha szükséges, találok munkát.

Parkgondozókat képeztek Kecelen A keceli T. G. Virágdekor Szakképzô Iskola és Kollégium tevékenysége a nappali tagozatos szakképzés mellett kiterjed a tanfolyami oktatásra és vizsgáztatásra is. A két hektáron elterülô intézményhez irodahelyiségek, korszerûen felszerelt tantermek, informatikaterem, könyvtár, 200 fôs kollégium, tankonyha, tanbolt, étkezde, szövettenyésztô labor tartozik, a nappali és a felnôttképzést korszerû eszközök, munkagépek segítik. Mint azt Téglás András igazgató elmondta, a térség mezôgazdasági jellegébôl adódóan tanulóik jó eséllyel érvényesülhetnek a munkaerôpiacon az agrár tagozaton tanult szakmákkal, így például dísznövénytermesztôként, parkgondozóként vagy virágkötôként. A 116 felnôttképzésben évente csaknem ezer hallgató vesz részt az iskolában. A Lépj egyet elôre! program keretében parkgondozókat képeztek, ez nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók körében is népszerû szakmának számít. Ezzel a képesítéssel a zöldfelületek – közkert, közpark, házi- és üdülôkert, temetô – kiültetett növényeinek szakszerû gondozására, ápolására, fenntartására, a létesítmények karbantartására készítik fel a tanulókat. Az elmúlt tíz évben több mint 15 ezer felnôtt jutott különbözô szakmai végzettséghez az intézményünkben – mondja az igazgató, majd hozzáteszi: nemcsak a térségbôl, hanem az ország egész területérôl, sôt, még a határon túlról is érkeznek hallgatók a keceli iskolába. – Az önerôs képzések mellett számos pályázati lehetôséget is megragadunk, így például 2007 ôszén csatlakoztunk a Lépj egyet elôre! programhoz. Mélykúton a parkgondozók vizsgamunkáját értékelik

– Milyen tapasztalatokat szereztek? – A program legnagyobb értékének azt tartom, hogy a hátrányos helyzetû embereknek ad lehetôséget szakképesítés megszerzésére. Mi nagyon sok jó tapasztalatot szereztünk. Voltak képzések, amelyeknél a hallgatók több mint fele roma volt, Parkgondozók gyakorlati vizsgája Érsekhalmán de akartak, tanultak és fejlôdtek. Ehhez persze kellett az is, hogy az adott település polgármesteri hivatalától is rengeteg jó szót, biztatást kaptak. Volt, aki sírva fakadt a meghatottságtól, amikor megkapta a bizonyítványát. – Érkeznek-e visszajelzések a végzett hallgatókról? – Van, aki fûnyírót vásárolt, vállalkozásba kezdett, és alig gyôzi a munkát a kiskertekben. Több településen – így például Érsekhalmán, Jakabszálláson és Mélykúton – a polgármesteri hivatalok alkalmazzák a nálunk kiképzett parkgondozó munkaerôt. Összességében az a tapasztalat, hogy ebben a szakmában még a gazdasági válság ellenére is találnak munkát az emberek, mert a környezet gondozására, rendben tartására van igény.

Versenyképes szakmák

A kiadványszerkesztôi képzés résztvevôi Szegeden

Ötvenhétféle szakmát tanulhatott a Dél-Alföldön a Lépj egyet elôre! program második ütemében részt vevô 2925 támogatott hallgató.

117

Kádas Mariann, a multimédia-fejlesztô tanfolyam hallgatója gyakorlat közben

Czombos Ferenc CNC-forgácsoló szakmunkás lett Kecskeméten

Izsák Zoltán gyógymasszôrnek tanult

Út az elôrejutáshoz

Gyógyszertári asszisztensként nem lesz nehéz elhelyezkednie

Bizonyítványosztás a békéscsabai IPSZILON Kft.-nél

118

Kvalifikált munkakörhöz magasabb presztízs társul

Az elméleti képzéseket magasan kvalifikált és széles körben elismert szakemberek tartották, akik korszerû szemléletet közvetítettek a hallgatóknak, s hatékony pedagógiai eljárásokat, új módszereket alkalmaztak munkájuk során. Lakatos Lajos átveszi bizonyítványát

CNC-forgácsoló vizsga Kecskeméten

119 Budzer Endre a Szintézis Felnôttképzési Központban tanult

Balogh János a legpróbb részletekre is odafigyelt a vizsgán

A CNC-forgácsolók keresett és megbecsült szakemberek

Gulyás Márton éppen az elméleti kérdésekre válaszol

Megélhetést adó szakképzések Észak-Alföld vezet a régiók között a Lépj egyet elôre! program népszerûségében: a második ütemben 12 783 jelentkezôt regisztráltak a három megye – Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg – ügyintézôi a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban.

T

ámogatott képzésben 4866-an részesültek, közülük 1735-en regisztrált álláskeresôként, 1557-en egyéni okokból állás nélküliként és 1574-en munkaviszony mellett kezdték el a tanulást, sokaknál a munkahelyük megtartásának feltétele volt a szakképzettség megszerzése. A képzésben részt vevôk több mint fele (2960 fô) alapfokú végzettséggel, 8. általános iskolai osztály elvégzése után 120 jelentkezett. A legtöbb hallgató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébôl került ki. Az általános iskola 6. osztályát végzettek száma 435, 10. osztály után pedig 113-an jelentkeztek szakképzés megszerzésére. Jelentôs számú érettségizett – szakképzettség nélküli – hallgató részesült támogatásban (795 fô), és 563-an már meglévô szakképzettségük mellé szereztek új, korszerûbb tudást. A gazdaságilag elmaradott térségeket is magában foglaló észak-alföldi régióban a legnépszerûbb szakképzésnek a takarító bizonyult (599 fô), nagy létszámban vettek részt a 7–8. osztályos felzárkóztatóképzésben is (429 fô). A hiányszakmák közül a nehézgépkezelô (383 fô), a szociális gondozó, ápoló (208), a mentôápoló (208), a kômûves (279 fô) és az élelmiszer- és vegyiáru-eladó képzés bizonyult a legkeresettebbnek. A térségben jellemzô, hogy viszonylag magas arányban (222 fô) igényelték a panziós, falusi vendéglátó és az ezüstkalászos gazda (298 fô) képzést, ezek ugyanis az önfoglalkoztatáshoz is alapot adnak.

Támogatottak megyék szerint, Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg

27% 64%

9%

A régió három megyéjében az országos átlagot meghaladó érdeklôdés mutatkozott a képzések iránt, a legtöbb hallgatót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében képezték, akik zömmel hiányszakmákat sajátítottak el.

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Észak-Alföld 1735




1500

1550

1600

1650

1700

1750

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Észak-Alföld

4866

Támogatottak

12783

Jelentkezett

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

Köztudottan ebben a régióban a legsúlyosabb az országban a mukanélküliség. A lehetôségekhez képest lényegesen nagyobb igény mutatkozott a támogatott képzésekre.

Leggyakoribb képzések, Észak-Alföld

599

Takarító 208


222


383


Mentôápoló

279

Kômûves

298


284


429


100

200

300

400

500

600

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Észak-Alföld 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg





Szakképzett

121

A szakma egyben esély és lehetôség is – Alig ért véget a program, máris várják a folytatást a térségünkben élô emberek – árulja el ezzel a Lépj egyet elôre! fogadtatását Zolnainé Szabó Ibolya, a hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképzô Iskola tagintézmény- és felnôttképzési vezetôje. Az iskola már hosszú ideje foglalkozik felnôttképzéssel, 2003-tôl akkreditált felnôttképzô intézményként, s ettôl az idôponttól kezdve jóval aktívabban vesz részt a különbözô pályázati rendszerekben. E folyamat részeként kapcsolódott be a Lépj egyet elôre! programba is, melynek eddig valamennyi szakaszában részt vettek.

Zolnainé Szabó Ibolya felnôttképzési vezetô

– Az észak-alföldi régió mindhárom megyéjében jelen vagyunk, a képzéseket összesen 15 településen és 19 szakmában folytattuk 66 csoporttal. A Lépj egyet elôre! program második projektjében is a leginkább mozgalmasnak tûnô szakterületeken hirdettünk képzést, a jelentkezô választhattak a szakács, a cukrász, a fodrász, a kômûves, a burkoló, az élelmiszer- és ruházati eladó, a kereskedô, a pék, a nehéz- és könnyûgépkezelô, a szobafestô, a virágkötô, a takarító és a szociális gondozó szakma közül – utal a széles választékra Zolnainé Szabó Ibolya. – A képzés végén – fûzi hozzá – 506 embernek 122 adtunk szakmai bizonyítványt a Lépj egyet elôre! második ütemében, amelyet nagyon jó vélemények, visszajelzések öveztek. Olyan emberek juthattak szakmához, illetve elismert és elfogadott szakmai végzettséghez, akik évek óta segédmunkásként vagy betanított munkásként dolgoztak. Ezúton megszerezhették a hivatalos képesítést, így stabilizálták helyzetüket a munkahelyükön vagy javították esélyeiket a munkaerôpiacon. Több olyan esetrôl tudunk, amikor a munkáltató korábban jelezte a dolgozójának, amennyiben nem szerez szakirányú képesítést, akkor kénytelen lesz megszüntetni a munkaviszonyát. Nemcsak szakmát adtunk az Cukrászvizsgamunka Hajdúböszörményben embereknek, hanem egy lehetôséget is. Akinek pillanatnyilag nincs munkahelye, nagyobb eséllyel kereshet, próbálkozhat, tágul a mozgástere. – A képzés keretében arra is felhívtuk mindenki figyelmét, ma már rugalmasabban kell alkalmazkodni a lehetôségekhez, a kínálkozó alkalmakhoz, napjaink gazdaságának szerkezete, mûködése megkövetelheti esetleg a lakóhely elhagyását is, de a boldoguláshoz mindenképpen folyamatos tanulás szükséges. Várjuk a folytatást, s bízunk abban, hogy lesz Lépj egyet elôre! programnak harmadik szakasza is, mert igénylik az emberek. Sokan vannak, akiknek még nincs szakmája, és nagy szükségük lenne olyan ismeretekre, amelyekkel elmozdulhatnának jelenlegi holtpontjukról. A munkáltatók is ilyen jellegû nyilatkozatokat tesznek, élnek a képzés lehetôségével, s megkeresik a képzôket. A mi esetünkben a legjobb példa a hajdúböszörményi Magyar Pékség, ahol a segédmunkásokat szakmunkásként szeretnék foglalkoztatni a jövôben – közelíti meg gyakorlati oldalról a képzést a Veress Ferenc Szakképzô Iskola tagintézmény- és felnôttképzési vezetôje.

Mentôövet kapott a képzéssel Pikó János kômûves tervezni sem tudta volna pontosabban, amikor megszûnt a munkaviszonya a korábbi munkahelyén, a tanulási idôszak közbeiktatásával már munkába is állt egy közös vállalkozásban. Ennek alapításából viszont a Lépj egyet elôre! projekt keretében indított képzésnek köszönhetôen

Kômûvesek gyakorlaton

A hiányszakmák között is vezet a kômûves, ilyen szakemberbôl különösen vidéken, soha nincs elég.

Vadász Béla, Berkes Zoltán, Molnár János, Lakatos Sándor gyakorlat közben

A szakma megszerzése sokaknak az önállósodás lehetôségét is megadja.

A szakma alapfogásait már megtanulták Hajdúböszörményben

Az építôipari szakmákat a képzésben részt vevôk többsége régóta gyakorolja, csak papírja nincs róla. A bizonyítvány megszerzése nagy elôrelépést jelent. Zatkó MIhály kômûves

123

vehette ki a részét. – Hajdúböszörményben élek, három kisfiam van. Az ô jövôjük miatt sem közömbös, hogyan sikerül elhelyezkednem, munkát találnom, s ezért mit teszek – világította meg a családi háttér felôl a folyamatos képzés iránti nyitottságát Pikó János kômûves. Majd egybôl a lényegre tért és kijelentette, az iskola segítségével sikerült segítô betéti társaságot alapítania. Jelenleg már ebben dolgozik, ami megnyugtató, pedig a közelmúlt eseményei adhattak volna izgalomra okot. Tavaly megszûnt a munkaviszonya, de néhány társával már akkor tervbe vette, hogy idôsek, egyedülállóak számára másodállásban végezhetô segítségnyújtásba kezdenek. – Eközben a helyi újságban olvastam, hogy lehetôség adódik elvégezni a kômûvesiskolát a Lépj egyet elôre! program keretében. Jelentkeztem és elvégeztem. Ez nekem nagyon kapóra jött, mert a tervezett segítô bt. csak akkor szerezhetett létjogosultságot, ha képesítéssel rendelkezô szakemberek dolgoznak benne. Szakmunkát nem végezhettünk volna enélkül, csak abban az esetben, ha a bt. alkalmaz egy szakirányú végzettséggel rendelkezô szakembert, legyen szó kômûvesrôl, szobafestôrôl vagy burkolóról. Olvastam a hirdetést a képzésrôl, s rögtön láttam, nekünk ez nagyon jó lenne, mert teljes szakképesítéssel tudnánk mûködni, nem kellene külsô embereket behozni a társaságba – emlékszik a szerencsés találkozásra. Mindeközben kiderült az is, hogy a korábbi munkahelyén a munkaviszonyát megszüntetik, így nagyon kapóra jött a vállalkozás, mert a bt. megalakításával szinte másnap újra munkaviszonya volt, kiesô napok nélkül. – Jelenleg a bizonyítvány megszerzésének köszönhetôen dolgozunk a bt. keretein belül. Nem mondhatok mást: személy szerint nekem nagyon jól jött a Lépj egyet elôre! – erôsítette meg. – Az pedig kifejezetten jó volt – fûzi még hozzá –, hogy a képzés alatt anyagi támogatottságot él124 veztünk. Nem kell nagyon bizonygatni, hogy ebben a régióban elhelyezkedni, munkát találni nem egyszerû dolog, de szakmunkás-bizonyítvánnyal növekednek az esélyek. Nem is tudom, hogyan alakult volna a sorsunk három gyerekkel, ha nem sikerül ennyire jól idôzítve elvégezni a szakképzôt. Kaptam egy mentôövet, méghozzá nagyon jókor, így a bt.-ben kezdettôl fogva részt vehettem az átalakításban, felújításban, mindféle egyéb munkálatban. A képzés egyébként maximálisan megfelelt, illeszkedett a felnôtt emberek igényeihez. Még arra is volt mód, hogy egyeztessük az elméleti és gyakorlati órák idôbeosztását, a képzôszervezetnél figyelembe vették, ki hogyan ér rá, s hogyan haladhatunk a legjobban, leghatékonyabban a tananyaggal. A képzés üteme szoros volt, elvégre egy év alatt kellett megtanulni, amit az iskolai képzésben több évig tart, de a tárgyi és személyi feltételek adottak voltak, minden eszközt és támogatást megkaptunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk – összegezte Pikó János kômûves.

A bizonyítvánnyal együtt megérkezett a munka is A lehetô legsikeresebben zárhatta a képzést Hajdúböszörményben Anda Mihály, amikor a tanfolyamot elkezdte, regisztrált munkanélküli volt, s mire elvégezte, munkát kapott: a hajdúdorogi önkormányzat foglalkoztatja. – A programról újsághirdetésbôl szereztem tudomást, és annak hatására jelentkeztem. Abból a megfontolásból határoztam így, hogy több esélyem legyen elhelyezkedni, hiszen ha szakmája van, annyival többet ér az ember. Szobafestô szakmunkás-bizonyítványt szereztem. Segédmunkásként korábban is belekóstoltam ebbe a szakmába, és most már a megfelelô szakmai ismeretek birtokában bátran vállalkozhatom önálló munkákra is – ragadja meg a számára legnagyobb elônyt Anda Mihály. A képzésre így tekintett vissza: – Lelkiismeretes, szimpatikus oktatókkal, jó elméleti és gyakorlati felkészítéssel, jó szervezéssel találkoztam, minden segítette a tanulást. No és persze jól jött az a juttatás is, amit a képzés ideje alatt kaptunk! Az elméleti oktatást Hajdúböszörményben tartották, a gyakorlatot pedig változatos helyszíneken: iskolai tantermeket, lépcsôházakat festettünk ki. A vizsga annak rendje s módja szerint történt: tételt húztunk, majd számot adtunk a tudásunkról szóban, írásban és gyakorlatban is. Anda Mihály jelenleg egy festô- és kômûvescsapat megbecsült tagjaként az önkormányzat közmunkaprogramjaiban vesz részt. A közcélú feladatok elvégzésében immár képzett szakemberként számíthatnak rá, s így nagyobb eséllyel kereshet állandó munkát is.

Szakképzett pékek sütik a kenyeret A Lépj egyet elôre! program második projektjében sok munkáltató is felismerte a számára kedvezô lehetôséget. Erre jó példa a hajdúböszörményi Magyar Pékség, a cég18 éve mûködik a jelenlegi tulajdonos vezetésével, 76 embert foglalkoztat. – A létszámot jelenleg egy munkahelymegtartó pályázat keretében tudjuk megtartani az év végéig -– tájékoztatott László Ferenc ügyintézô. – A cégtulajdonos mindig is nagy figyelmet fordított a fejlesztésekre, korábban a gépparkon volt a sor, most a humán erôforrás következett. Ezért kerestük meg a szakképzô iskolát. Egy cég csak úgy mûködhet hosszú távon eredményesen, ha szakképzett, hozzáértô dolgozókat alkalmaz – hangsúlyozta. – Nálunk több volt a betanított munkás, mint a szakképzett s arra gondoltunk, el kellene érnünk, hogy ez ne így legyen. Kerestük a lehetôséget, hogyan kapcsolódhatnának pékjeink egy szakirányú képzéshez, s így jutottunk el a Veress Ferenc Szakképzô Iskolához és a Lépj egyet elôre! programhoz. Lényegében elôre menekültünk, hiszen így már készen állunk, ha magasabb szintû szakképzettséget írnának elô a pékipari tevékenység folytatásához. Cégünktôl kilenc dolgozó vett részt a képzésben, a társaság üzemei pedig a gyakorlati oktatásba kapcsolódtak be. Pékségünkben, illetve cukrászüzemünkben tartották a gyakorlati foglalkozásokat, s a vizsga helyszínét is mi biztosítottuk. A képzés ideje alatt folyamatosan konzultáltunk az iskola vezetôivel. Az oktatást rugalmasan szerveztük, így valóban elônyös, sikeres együttmûködés volt.

A vezetôi engedély növeli az állásszerzés esélyeit A gépjármû-vezetôi engedély ma már egyre gyakrabban feltétel egy-egy állás betöltésénél. A nyíregyházi székhelyû Partner T-Hajdú Kft. a Lépj egyet elôre! program második ütemében ehhez a fontos okmányhoz segített 300 szabolcsi embert. – Hatósági képzésen belül gépjármû-vezetôi képzést folytattunk teherautó-, nehézpótkocsi- és autóbusz-kategóriákban, ezekhez a nagy kategóriás képzésekhez szaktanfolyamok is párosultak. Belföldi és nemzetközi árufuvarozói, valamint belföldi és nemzetközi személyszállítói szaktanfolyamok voltak, s örömmel nyugtázhattuk, mindenki sikeres vizsgát tett kategóriás képzésbôl és szaktanfolyamból egyaránt – értékelte a projekt eredményét Terjék Sándor, a Partner T-Hajdú Kft. ügyvezetô igazgatója. – A gépkocsi-vezetôi engedély önmagában még nem garancia az elhelyez-

Terjék Sándor ügyvezetô igazgató

125

kedésre, de mégis nagy segítség az álláskeresésben, és el is lehet vele helyezkedni – gondolta tovább a képzés kínálta lehetôségeket. Kft.-nk csaknem ezer álláskeresô, illetve a képzések iránt nyitott potenciális jelentkezô adatait rögzítette még 2008-ban, ez nagy merítési lehetôséget teremtett. – Azzal mindenki tisztában van, hogy az Észak-Alföldön az ország más részeihez képest sokkal rosszabbak a foglalkoztatási mutatók, lényegesen kevesebb a munkahely. Ebbôl következôen kisebb az esély, hogy egy álláskeresô a saját költségén szerezze meg a vezetôi engedélyt. Az említett kateSikerült megoldani a vizsgatesztet góriákban egy szaktanfolyammal párosuló képzés 200–500 ezer forint közötti költséget jelent, amit a mindennapi megélhetés nehézségei közepette önerôbôl aligha tudnának elôteremteni. Ebben hihetetlen nagy segítség volt a Lépj egyet elôre! második szakasza. A gépjármû-vezetôi oktatás a felnôttképzés más szakterületeitôl sok mindenben eltér, ezért érdemes lenne egyedi szabályozás alá vonni. Gondoljuk csak el, míg a nyelvoktatásban egy tanár egyszerre 10–20 hallgatónak is leadhatja az anyagot, a gépjármû-vezetôi oktatás a gyakorlati képzésre épít, s itt ugyanabban az idôben egy oktató csak egy tanulóval tud foglalkozni – magyarázta Terjék Sándor. – A másik sajátosság a gépjármû-vezetôi képzés átlagon felüli költségigénye. Az érvényes pénzügyi elszámolásban utólagos finanszírozás szerepel, miközben a képzésben hangsúlyos gyakorlat esetünkben azt jelenti, a jármûveket valamibôl meg kell tankolni. Az üzemanyag mellett tetemes összegre rúgnak az üzemeltetési költségek is – tette hozzá. – Háromszáz fôs 126 hallgatói létszámot alapul véve a képzôszervezetektôl ez komoly, 30–40 millió forintos tôkét követel. – A régióban sokakkal állunk kapcsolatban, akik még szeretnék a program keretében kedvezô feltételekkel a jogosítványt megszerezni. Mi készek vagyunk a folytatásra – jelentette ki Terjék Sándor.

Vidéken mentôövet jelent az önfoglalkoztatás – Többnyire önbizalomhiány jellemzi az alacsonyan képzettek embereket, általában csak sodródnak az életben. Ez senkinek sem jó, sem az egyénnek, sem a mikrokörnyezetnek, sem az országnak. Ebbôl az állapotból is segít kiemelkedni a Lépj egyet elôre! program, amely a rendszerváltás óta a hátrányos helyzetûek, a szakképzetlenek számára az elôrelépés és a kilábalás egyik legfontosabb és legsikeresebb kezdeményezése – hangsúlyozta Oláh Bertalanné, a Riviera Tours Kft. ügyvezetô igazgatója. A program nemcsak egyszerûen a szaktudás megszerzésének lehetôségét biztosítja, hanem arra is szolgál, hogy késztetést ébresszen az Oláh Bertalanné emberekben, mielôbb ügyvezetô igazgató térjenek vissza a mun kaerôpiacra. Ez fontos eleme az egyéni önépítô, önfejlesztô folyamatnak, különösen a vidéki iskolázatlan emberek számára. – Mint ismert, a képzésben részt vevôk számára ingyenesek voltak a tanfolyamok és nem kellett nagy távolságra sem utazni az oktatás kedvéért – részletezte Oláh Bertalanné a Lépj egyet elôre! program elônyeit. – Rájöttünk, hogy a lakóhelyen vagy ahhoz közeli településen szervezett képzésre sokkal szívesebben jelentkeznek. Ezért kihelyezett képzéseket indítottunk: a cég irodai központja ugyan Nyíregyházán mûködik, de az igazi székhely a A szakképesítés önbecsülést is ad az embereknek

Képzett gazdák


127

A régióban az egyik legnépszerûbb képzést az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok jelentették. A mezôgazdaságban elterjedt önfoglalkoztatás szakértelemmel eredményesebb.

Szigorú vizsga a veteményesben

Az ezüstkalászos gazdák önfenntartó gazdálkodók

Beregben, Tarpán található. Innen kiindulva számos kistelepülésen szerveztünk és indítottunk képzéseket, elsôsorban a helyi igényekhez igazodó tartalommal. Ilyenek voltak például a mezôgazdasági képzések. A vidék legnagyobb értéke és kincse napjainkban is a föld, a földhöz kötôdô munka, amelybôl önfenntartó formában az ôstermelôk vagy a családi vállalkozások megélhetnek. Ám ehhez szükséges a szakképzés, amely nélkül ma már nem lehet a földet sem úgy mûvelni, hogy az uniós elôírásoknak megfeleljen és versenyképes legyen. – Felmértük a piacot, hogy egyáltalán tisztán lássuk, mire is van igény. Kiderült, hogy három területen, a mezôgazdaságban, a turizmusban és a szociális gondozásban hiányoznak szakemberek, illetve hiányos az itt élô emberek tudása. Így az arany- és ezüstkalászos gazdaképzésen kívül a Riviera Tours Kft. a turisztikai szakmákra, ezen belül is a falusi vendéglátó képzésre, valamint az új OKJ szerinti panziós falusi vendéglátó képzésre fókuszált. Óriási igény jelentkezett, hiszen a vidéki környezetben a falusi turizmus az egyik kitörési lehetôsége a munka és jövedelem nélkül maradt embereknek. A települési önkormányzatok a térségben kiemelten fejlesztik a turisztikai feltételeket, egyre több színvonalas rendezvényt szerveznek. A munkába bevonják a helyi lakosokat is, s ehhez képeztünk mi a szakembereket. Egyre nagyobb szükség van az idôsek ápolására, gondozására is, akár házi betegápolás, akár otthoni szolgálat formájában. Rendkívül népszerûek és sikeresek voltak a szociálisgondozó-képzések. – Vidéken kevés az esélye annak, hogy az emberek munkahelyet találjanak, sokkal inkább az önfoglalkoztatás nyújthat mentôövet. A Lépj egyet elôre! program segít erre felkészülni, amiben jó partnernek bizonyultak az önkormányzatok is – emelte ki Oláh Bertalanné. – Nagyon bízunk abban, hogy a harmadik projekt is elindul. Ezzel a programmal olyan rétegeket sikerült megszólítani, amelyeket más formában korábban nem sikerült – összegezte véleményét a régió 128 meghatározó képzôjének ügyvezetô igazgatója.

Sokan bíznak a folytatásban – Igyekszünk hasznosítani az Európai Unió forrásait, mindig örömmel pályázunk, mert fantasztikusan jó lehetôségek, s velünk együtt örülnek a hallgatók is. Pontosan ez történt a Lépj egyet elôre! program esetében is – fogalmazott Szerényi Lászlóné, a Projekt Oktatási és Szolgáltató Kft. ügyvezetô igazgatója. – Nagyon sok uniós programban vettünk, és reméljük, veszünk még részt a jövôben is – mondta el az ügyvezetô igazgató. – Kezdetben a normaSzerényi Lászlóné tív támogatásokat vettük igénybe, az uniós csatlakozást követôen pedig ügyvezetô igazgató elsôsorban az agrár-vidékfejlesztési operatív programban pályáztunk és nyertünk mezôgazdasági képzésre támogatást. A HEFOP keretében országszerte számos cég dolgozóinak képzésében vettünk részt Kaposvártól Budapesten át Nyíregyházáig. A Lépj egyet elôre! elsô projektében 700 fôt képeztünk, a sikeren felbuzdulva már a második ütemre is sikeresen pályáztunk. Ennek keretében már csaknem ezer fôt vontunk be a kedvezményes képzésbe. – Ebben a térségben fizetôs tanfolyamokra nincs pénzük az embereknek, napi problémákkal küzdenek. Ha a képzéssel foglalkozó társaságok és a képzési programok meg akarnak felelni küldetésüknek, akkor forrást kell találni ehhez. Méghozzá olyan támogatott képzéseket kell ajánlani, amelyek esélyt adnak a jelentkezôknek az elhelyezkedésre és a rendszeres jövedelemre. A pénzügyi válság a múlt évben speciális helyzetet teremtett, de bízunk a folytatásban. Szükség van a Lépj egyet elôre! harmadik ütemére is, a hiányszakmákra koncentrálva az eddigiekhez hasonlóan sikeres lesz – Szerkezetlakatos-vizsga Nyíregyházán

Szarka Mihály szerkezetlakatos sikeres vizsgát tett

hangsúlyozta. Mint Szerényi Lászlóné elmondta, a hallgatók toborzása eddig sem jelentett gondot. A Projekt Oktatási és Szolgáltató Kft. folyamatos kapcsolatban áll a polgármesteri hivatalokkal, a mezôgazdasági képzések révén pedig az agrárközigazgatási szervezetekkel, hivatalokkal, falugazdászokkal, a növény- és talajvédelmi szolgálatokkal. Mindennek köszönhetôen rövid idô alatt képesek szinte tömegeket mozgósítani az ingyenes képzésekre. Ezekre egyébként is nagyon nagy az érdeklôdés. Azt tapasztalják, az emberekben egyre erôsödik az elszántság a tanulásra, de az is tény, hogy nagyon sok jelentkezônek elsôsorban a

Ebben a térségben fizetôs tanfolyamokra nincs pénzük az embereknek, napi problémákkal küzdenek. Olyan támogatott képzéseket kell ajánlani, amelyek esélyt adnak a jelentkezôknek az elhelyezkedésre és a rendszeres jövedelemre. megélhetési támogatás volt a motiváció. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a pontos kifizetésekre, ne maradjanak rossz emlékek a hallgatókban a képzôintézményekrôl, illetve a programról. – A Lépj egyet elôre! program kapcsán képzônket többször is ellenôrizték, minden alkalommal kedvezô eredménnyel zárult a vizsgálat – emelte ki az ügyvezetô igazgató. – Nem is számítottunk másra, hiszen akkreditált intézményként az ISO minôségbiztosítási rendszer garancia a magas színvonalú munkára, ami nálunk alapkövetelmény, hiszen ezek a rendszerek állandó szigorú ellenôrzésnek felelnek meg. A piacon csak így tudunk stabilan megmaradni, fejlôdni. A közelmúltban több beruházást hajtottunk végre, a székhelyünkön önálló iskolaépületet alakítottunk ki. Komoly felszereltséggel, megfelelô tárgyi, technikai háttérrel, felkészült szakmai gárdával veszünk részt országszerte az iskolarendszeren kívüli felnôttképzésben – mondta Szerényi Lászlóné.

Szakképzett mentôsként többet segíthet a betegeknek – „Hivatásom alapvetô törvényének tekintem az élet és az ember méltóságának tiszteletben tartását és védelmét... szakmai ismereteimet, tudásomat folyamatosan gyarapítom” – többek között ezt is megfogadta a bizonyítvány átvételét megelôzô ünnepélyes eskütételnél Jenei András, az Országos Mentô Szolgálat balkányi mentôállomásának gépkocsivezetôje, aki immár képzett mentôápolóként is dolgozhat. Sikeresen befejezte a Lépj egyet elôre! program keretében a mentôápoló szakképesítést nyújtó tanfolyamot. – Viszonylag idôs fejjel, 51 évesen vállalkoztam arra, hogy részt veszek a képzésben. Azért jelentkeztem, mert már néhányszor szembesültem azzal, hogy a mentôautóban szükség lenne minden segítségére. Idônként kerülünk olyan helyzetbe, hogy önállóan be kell avatkozni a sérültek, betegek ellátása érdekében. Tömeges baleseteknél nincs mód, sem lehetôség arra, hogy egy szakképzett ember utasításaira várjunk, azonnal szükség van minden hozzáértô kézre. Úgy gondoltam, ezzel a képzettséggel, szaktudással sokkal Jenei András Országos Mentô Szolgálat, gépkocsivezetô többet s jobban tudok segíteni a balesetet szenvedett, rosszulléttel küszködô

129

betegeknek. Eleinte kicsit nehéz volt, hiszen régen ültem már iskolapadban, de aki nem veszíti szem elôl a célját, az hamar átlendül a kezdeti nehézségeken – indul ki saját tapasztalataiból Jenei András, akinek a vizsgán nyújtott kiemelkedô teljesítményét külön dicséretben részesítette a vizsgabizottság. – Nem volt egyszerû dolog egyeztetni a tanulást a napi munkával, de közvetlen feletteseim és a szolgálat megyei vezetôi mindenben segítettek. A szolgálati beosztást is úgy készítették el, hogy azokon a napokon, amelyeken iskolába mentem, tehermentesítettek, illetve más napokra osztottak be. Otthon a ház körüli munkákat is alá kellett rendelni a képzéssel járó kötelezettségeknek. Bizony gyakran az éjszakába nyúlt és a hétvégéket is kitöltötte a tanulás. Felszínre törtek a régi iskolás emlékek: az izgalom, a vizsgadrukk és a frissen megszerzett tudás öröme, sok olyan dolog, amit már rég elfelejtettnek hittem. Szerencsére a végén igazi sikerélménnyel párosult – mondta Jenei András, a külön dicsérettel átvett mentôápolói bizonyítványát mutatva.

Betegeket, bajtársakat menthetnek a szakápolók – Az Észak-Alföld három megyéjében 210-en kezdték el a mentô szakápolói képzést a múlt év márciusában a Lépj egyet elôre! program lehetôségével 130 élve. Zömében olyan mentôsök, akiknek nem volt meg a szakképesítésük, illetve mentô gépkocsivezetôk, valamint tûzoltók és kórházban dolgozó ápolók vettek részt a tanfolyamon. Esetükben szintén a munkahely megtartásának kritériuma volt a szakképesítés megszerzése. Az idén áprilisban további három (megyénként egy-egy) osztály indult, csaknem 90 újabb hallgatóval – számol be a program kedvezô fogadtatásáról dr. Pápai György, az Országos Mentô Szolgálat (OMSZ) regionális orvosigazgatója. – Szerencsés egybeesésrôl van szó, ugyanis a mentôszolgálatnál alapkoncepció, hogy a gépkocsivezetô és a mentôápoló is rendelkezzen ápolói dr. Pápai György Országos Mentô Szolgálat szakképzettséggel. Ideális azért, mert így például a baleseti helyszínre egyszerre két szakápoló érkezhet, s akár fel is cserélhetôk a posztok. A betegek érdeke is ezt kívánja, hiszen ketten magasabb színvonalon tudják ellátni a sérülteket, betegeket. Számít az összeszokottság is, hiszen a mentôknél gyakran a másodpercek is számítanak. A tûzoltók számára is fontos ez a képzés, mert ha például hamarabb érkeznek a baleset helyszínére, mint a mentôk, elsôsegélyt nyújthatnak, vagy az alapbeavatkozásokat elvégezhetik, stabilizálhatják a beteg állapotát, s ezzel adott esetben életet menthetnek. Mivel a tûzoltás veszélyes üzem, az sem elhanyagolható szempont, hogy saját bajtársaikat is el tudják látni, ha szükséges. – A mi területünkön óriási jelentôségû ez a képzés, jó lenne még több embert felvértezni az életmentô ismeretekkel – értékelte a Lépj egyet elôre! programot dr. Pápai György.

Használható informatikai tudás – gyorsan és ingyen A számítógép és a különbözô programok ismerete, kezelése ma már – az élet bármely területén dolgozunk – nélkülözhetetlen a feladatok elvégzéséhez. Aki nem rendelkezik ilyen tudással, jelentôs hátránnyal indul a munkaerôpiacon. Ennek tudatában szervezett számítógépes szakképzést a nyíregyházi Rutinsoft Kft. a Lépj egyet elôre! program második ütemében. – Érettségire alapozó gazdasági informatikusi képzést indítottunk az új, moduláris OKJ-rendszerre építve két nyíregyházi csoportban tizenkilenc, illetve tizenöt fôvel. Minden hallgatónk sikeres vizsgát tett – foglalja össze tömören az eredményt Maleczki Péter ügyvezetô igazgató. A cég rutinos résztvevôje a szakképesítést nyújtó képzési programnak, s ez a toborzásnál is Maleczki Péter ügyvezetô igazgató nyilvánvalóvá vált: plakátokon és újsághirdetésekben hirdették a lehetôséget, közben együtt dolgoztak az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeivel, amelyek széles körben tájékoztatták a hozzájuk fordulókat a képzési lehetôségekrôl. A sokakhoz eljuttatott tájékoztatást követôen megkezdôdött a jelentkezés, majd a pályázatok elkészítése, amelyhez szintén sok segítséget nyújtott a Rutinsoft Kft. A képzést a gyakorlatorientáltság jellemezte, kiváló technikai háttérrel és felkészült oktatói gárdával. A Rutinsoft két oktatóterme 21–21 számítógéppel és projektorral van felszerelve, tehát a hallgatók ide- 131 ális körülmények között tanulhattak. A moduláris, azaz egymásra épülô tantárgyak között szerepelt a számítógép-kezelés, informatikai ismeretek, gazdasági informatika, számvitel, pénzügy, marketing és projektmenedzsment. A program nagy elônye, hogy rövid idô alatt használható tudást, szakképzettséget szerezhettek azok, akiknek önerôbôl erre nem lett volna módjuk intenzív képzésben részt venni. A Lépj egyet elôre! program valóban sikeres, számos kedvezô visszajelzést kaptunk a hallgatóktól és az ôket foglalkoztató cégektôl is – számolt be a kedvezô tapasztalatokról Maleczki Péter.

„Házhoz mentünk szakmát oktatni” A Keleti Ébredés Közalapítvány épületasztalos, burkoló, kômûves és szerkezetlakatos tanfolyamokat indított hét településen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Pethe Marianna, a közhasznú alapítvány munkatársa elmondta, hogy az érdeklôdés nagy volt, sôt ha több támogatást kapnak, még újabb csoportokat is beiskolázhattak volna, hiszen jelentkezôbôl nem volt hiány. – Minden hallgatójuk levizsgázott? – Természetesen, menet közben is csak néhányan maradtak ki, pedig többen a munkájuk mellett jártak a tanfolyamra. Amúgy a nagy többség munkanélküli volt, de néhányan hasonló szakmában dolgoztak, tehát nekik elôrelépés volt a szakképzés. Több burkolót egy nyíregyházi vállalkozó iskoláztatott be, hogy szerezzék meg a szakmát. – Hány fôs csoportokat állítottak össze? – A korábbi tapasztalatainkból okulva húszfôs csoportokat szerveztünk, s szinte házhoz mentünk. Így Balkányban forgácsoló-, Tunyogmatolcson burkoló-, Nyíregyházán kômûvestanfolyam volt. Szerveztünk csoportot Dombrádon, Nyírmihálydiban, Nyíradonyban és Nyírbéltelken is. A kômûveseké volt a leghosszabb, 990 órás, az épületasztalosoké 900, míg a burkolóké 600 órás tanfolyam. Miután ezek több százezer forint értékû tanfolyamok, nagyon elônyös volt minden résztvevô számára és meg is becsülték.

– A juttatásokat idôben megkapták? – Az kicsit késett, de kétségtelen az is motiválta a hallgatókat, hogy az ingyenesség mellett 150 óránként megkapták a minimálbért, vagyis 80 ezer forintot. – Találtak munkát miután megszerezték a képesítést? – Pontos ismereteink nincsenek errôl, hallomásból tudjuk, hogy a burkolók, valamint a kômûvesek elhelyezkedtek. Pedig ez most nem az építkezések ideje, de a szakképesítés nem avul el, ha beindul a gazdaság, már sokkal több esélyük lesz, mint a tanfolyam elôtt.

A kômûvesek könnyebben találnak munkát Hét csoportot indított négy szakmában a Rosava Bt. Nyilasné Köves Judit, a cég ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy a hat hónapos tanfolyamok sikere ôt is meglepte, hiszen a 152 jelentkezô mind „végigülte” a 900 órás oktatást. Végül csak ketten nem vizsgáztak le, mert közben elhelyezkedtek, s úgy látszik, már nem tartották fontosnak, hogy papírjuk legyen a szakmai képzésrôl. – Önök is házhoz mentek, vagyis nem Nyíregyházán tartották a tanfolyamokat, ez is a siker része? – Természetesen, mert a közlekedés drága és persze kényelmetlen dolog, ha hat hónapig be kell járni a városba. A kômûveseknél négy csoportot indítottunk, s ôket Beregszászon, Kölcsén, Jásdon és Nyírpilisen képeztük. A szakácsoknál, a panziósoknál és a szociális gondozóknál egy-egy csoportot 132 indítottunk, s ôk Beregszászon, Jásdon és Pátyodon járták ki a tanfolyamot. Többségük munkanélküli volt, elvétve akadt egy-két hallgatónk, aki munkaviszonnyal rendelkezett. Eleve kevés pénzû emberek, a többség nem tudta volna kifizetni a 300–400 ezer forintos tanfolyamdíjat. A legdrágább egyébként a kômûvestanfolyam, 474 ezer forintba kerülne, ha a hallgatók helyett nem fizetné ki az állam. Nagyon megbecsülték a tanfolyamot, a 152 fôbôl talán csak ketten nem jöttek el vizsgázni. Ahogy tudom, idôközben állást vállaltak. Én azért sajnálom, hogy nem vizsgáztak le.

A hallgatók megbecsülték a támogatott képzést

A szakácsok, panziósok remélik, hogy a szakma megélhetést ad

– A tanfolyam után sikerült a hallgatóknak elhelyezkedniük? – Utólag mindig felmérjük, hogy mennyire sikeresek a tanfolyamaink, de erre még nem került sor. Amirôl tudomásunk van: a kômûveseknek nem okoz gondot az elhelyezkedés, mert ugyan a nagy építkezésekbôl talán most kevesebb van, de magánházak épülnek, s a kômûvesség még mindig hiányszakma. Ahogy hallottam, a végzettek zöme meg is találta számítását, állítólag ketten azóta az ipart is kiváltották. A szakácsok közül többen azért szereztek szakképesítést, mert különben elvesztették volna a mostani munkájukat. A szociális gondozói tanfolyam 12 hallgatójának is a fele ugyanígy járt volna. A panziósok pedig a Tisza mellett a falusi turizmussal foglalkoznak, a saját házukból próbálnak megélni, s ma már ez sem megy képzettség nélkül.

Szoboszlói kômûves kiváltotta a vállalkozói engedélyt Simon Lajos Zsolt már évek óta kômûvesek mellett dolgozott, ki is tanulta a szakmát, csak éppen papírja nem volt róla. A munkaügyi hivatalban látta a hirdetést, hogy kômûvestanfolyam indul és azonnal jelentkezett rá. Néhány hónappal azután, hogy végzett, kiváltotta a vállalkozói engedélyt, sôt már saját alkalmazottja is van. Munka is akad bôven Hajdúszoboszlón. – Nem volt szakmája? – Szobafestônek tanultam, de otthagytam. Több mint 15 éve dolgoztam kômûves mellett, meg is tanultam, amit kellett, de hivatalos papír nélkül nem vállalhattam önállóan munkát. Tanulhattam volna elôbb is, de tudja, hogy van, a pénz mindig kell és mindig volt munkám. Ám amikor megláttam a hirdetményt a debreceni munkaügyi hivatalban, rögtön beadtam a jelentkezésemet. – Nem volt nehéz a vizsga? – Nekem ugyan nem. A gyakorlatban egyébként is jó voltam, az elméletet kellett megtanulnom. Amúgy sem húztam nehéz tételt, az állványozás és a betonozás volt a feladat, azt álmomban is felmondom. – S mihez kezdett a papírral? – Azonnal kiváltottam a vállalkozói engedélyt, sôt most már bejelentett emberem is van. Szeretem én, 133 ha a papírok rendben vannak. Munkám meg van rengeteg. Hajdúszoboszlón sokan építkeznek… – A csoporttársakról mit tud, ôk is találtak munkát? – Nem nagyon tartjuk a kapcsolatot, egy szoboszlói volt még a csoportban, azt tudom, hogy neki van munkája. Hiányszakma ez, aki szépen dolgozik, megél belôle.

Hegesztôképzés Tiszaújvárosban

Koscsó Dániel hegesztôtanuló és Timkó Béla oktató

Hiányszakmák

Szociális gondozók lettek Debrecenben

134

Dudicsné Juhász Anikó és Bogdács Sándorné szociális gondozók

Banya László szerkezetlakatos-vizsgát tett

Kiss József szerkezetlakatos Nyíregyházán tanult

Mentôsvizsga Debrecenben

Sebôk István mentôápoló

135

Kiss Györgynek is sikerült a vizsga

Tájok Gyula mentôápoló

Nagy Éva gyakorlat közben

Szakemberre váró állások a régióban Az észak-magyarországi régió három megyéjében – Nógrád, Heves és Borsod-AbaújZemplén megyében – az országos átlagnál nagyobb érdeklôdés mutatkozott a Lépj egyet elôre! program kínálta képzési lehetôségek iránt. A programba 6788-an jelentkeztek, és közülük 3642-en nyertek támogatást a tanfolyamokhoz.

A

hallgatók csaknem azonos arányban kerültek ki a regisztrált álláskeresôk (1472 fô), az egyéb állásnélküliek (1145 fô) és a munkaviszonnyal rendelkezôk (1025 fô) közül. A legnépszerûbbnek 136 az országos átlaghoz hasonlóan az élelmiszer- és vegyiáru-eladó, a kereskedô, a ruházati eladó, valamint a nehézgépkezelô képzés bizonyult, de az elsô tíz szakma között szerepelt a vendéglátós, a panziós, a CNC-forgácsloló, és a szociális gondozó, ápoló is. A régióban 246-an végezték el a 7–8. osztályos felzárkóztató tanfolyamot. A többség a képzésekre 8. általános iskolai végzettséggel jelentkezett, s 2128-an léptek elôre a szakképesítés megszerzésével. Érettségijük mellé 659-en szereztek szakmát, második szakképesítéshez pedig 488 jutottak. A régió területén legalább húszfôs hiányt jeleztek szabó, varrónô, modellkészítô, egyéb segédmunkások, hegesztô és lángvágó, lakatos, autóbusz-vezetô, tehergépkocsi-vezetô, egyéb mérnök, forgácsoló, gépészmérnök szakemberbôl.

Az észak-magyarországi régióban 2009 elsô félévében 105 200 regisztrált álláskeresô keresett munkát a munkaügyi kirendeltségek segítségével. Létszámuk az elôzô év azonos hónapjához viszonyítva valamelyest apadt ugyan, s változatlanul alatta maradt az országos létszámemelkedés ütemének, de az évtizedek során felhalmozódott munkaerô-piaci problémák mellé társuló, a gazdasági válsággal összefüggô gondok tovább súlyosbították a munkaerô-piaci szereplôk egyébként is nehéz helyzetét. Továbbra is fennáll azonban az a furcsa helyzet, hogy a jelentôs munkanélküliség ellenére a vállalatok egy részét mûködésében korlátozza a szakképzett munkaerô hiánya. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a régió 187 munkáltatója csaknem százféle munkakört jelölt meg, amit huzamosabb ideje nem tudtak betölteni.

Leggyakoribb képzések, Észak-Magyarország 207

Vendéglátó-eladó 138


237

Ruházati eladó 168

Panziós, falusi vendéglô

224

Nehézgépkezelô

241


543


CNC-forgácsoló

246


100

200

300

400

Jelentkezettek és támogatottak aránya, Észak-Magyarország

3642

Támogatottak

6788

Jelentkezett

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Támogatottak munkaerô-piaci státusa, Észak-Magyarország 1742



1145


200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

500

600

Az élelmiszer-, a ruházati kereskedelemben és a vendéglátásban szerzett szakmát a tanulók egynegyede. A régió munkaerôpiacán nem mindig találkozik a szakmák iránti kereslet és a kínálat.

Támogatottak iskolai végzettsége megyék szerint, Észak-Magyarország 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád





Szakképzett

137

Kezdô lökés a munkába álláshoz Az 1991-tôl mûködô Észak-magyarországi Regionális Képzô Központ (ÉRÁK) 2004 óta elsôsorban a lakóhelyük, iskolai végzettségük és életkoruk alapján (külön-külön, vagy együttesen) halmozottan hátrányos helyzetûek számára indít képzéseket. Ide tartoznak a több éve munkanélküliek is. Az uniós források megnyílásával a képzésekben részt vevôk között megnôtt e csoport részaránya. Mint azt Berkes József képzési osztályvezetôtôl hallottuk, azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, és olyan környezetben laknak, ahol nagy a tartós munkanélküliség, 7–8. osztályos felzárkóztatót indítanak, hogy szakmát tanulhassanak. Ebben a képzésben az vehet részt, akinek legalább hat osztálya van. Akinek még ennyi sincs, lehetôsége van arra, hogy elvégezzen egy úgynevezett kompetenciakurzust, amellyel beléphet bizonyos szakmákba. – Legalább ilyen nagy probléma, hogy sokan ugyan elvégezték az általános iskolát, de nem tanultak semmilyen szakmát. Nekik szakképzéseket indítunk, jellemzôen építkezéshez kapcsolódó szakmákban, vagy eladói munkaköBerkes József képzési osztályvezetô rökbe, kedveltek még a mezôgazdasági jellegû képzések, például az egyik legnépszerûbb a fûszernövény-termesztô tanfolyam. Akinek pedig van szakképesítése, de már elavult, tanulhat újat. Az OKJ-s képzések mellett a minden évben megjelentetett 138 hiányszakmákra szervezünk kurzusokat, így nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni, vagy munkahelyet váltani – sorolta Berkes József.A hiányszakmákat közreadja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi központok, a kamarák és számos fórum is szól errôl. – Az építôipari szakmák nagyon kedveltek, ezen belül többnyire a hiányszakmák, például a kômûves és a szárazépítô, de a kereskedelmi szakmák is népszerûek. S ha valakinek van egy eladói végzettsége, de nem tud elhelyezkedni, akkor továbbképezheti magát kereskedônek, ami magasabb szintû végzettség, de elôfeltétele az eladói bizonyítvány. Rendkívül kedvelt a bolti pénztáros, és igény is van az ilyen végzettségû szakemberekre, elsôsorban a multi kereskedelmi cégek megjelenése óta, ezeknél a jelentôs fluktuáció miatt gyakorlatilag mindig van felvétel. S ide tartoznak a gépipari szakmák is (hegesztô, forgácsoló, CNC-gépkezelô, CNC-forgácsoló stb.), erre a területre mindig keresik a jó szakembereket a cégek – összegezte tapasztalataikat a képzési osztályvezetô. Az ÉRÁK az észak-magyarországi régió megyéiben (Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban) indít képzéseket. Mint mondja, mindenhol nagy szükség van ezekre. A Lépj egyet elôre! program második ütemében döntôen építôipari szakmai (kômûves, szárazépítô, burkoló), bolti eladói és nehézgép-kezelôi képzéseket indítottak, de nagy létszámú volt a felzárkóztató tanfolyamuk is, hiszen a program éppen a hátrányos helyzetûeknek szólt. – Csaknem 530 fôvel indultak a képzések és mindössze 37-en morzsolódtak le különbözô okok miatt. Az elhelyezkedésekrôl még nincs pontos adatunk, az eddigi gyakorlat szerint három és tizenkét hónap után küldünk ki felmérôlapokat, amelyeken visszajelzéseket kérünk. Bár tudjuk, hogy vannak szakmák, ahol nagyon jó az elhelyezkedési esély, sajnos ebben a célcsoportban gyakran elmarad a visszajelzés, nagyon kevesen küldik vissza a kérdôíveket. Azt viszont határozottan mondhatom, hogy tapasztalataink szerint a végzettség megszerzésével megnô a munkába állási motiváció. A képzés nagyon sokat segít az elhelyezkedésben, a tanulás kezdô lökést ad ahhoz, hogy elinduljanak és ismét munkába állhassanak – hangsúlyozta Berkes József.

Pénzügyi-számviteli képzések iskolája A felsôzsolcai székhelyû, de miskolci telephelyû Inform-Adó Oktató és Szolgáltató Kft. 1994 novemberében alakult meg, s azóta foglalkozik felnôttképzéssel. Tevékenysége 2001-tôl tolódott el ebbe az irányba, s ma már árbevételének 90 százaléka ebbôl származik.

Szász Csaba, a társaság ügyvezetô igazgatója 1989-tôl foglalkozik pénzügyi-számviteli képzések szervezésével és a vizsgáztatások lebonyolításával, elôbb a Pénzügyminisztérium Továbbképzô Intézetének megyei felelôseként, késôbb a Perfekt Rt. regionális igazgatójaként, 1999-tôl pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. észak-magyarországi képviseletének igazgatójaként. Az Inform-Adó Oktató és Szolgáltató Kft. keretében 2001-tôl szervezi a képzéseket. – A felnôttképzésben szerzett sokévi tapasztalat motivált minket arra, hogy ezzel a területtel tovább kell foglalkozni. Az évek során egyértelmûen kiderült, hogy jelentôs igény van a felnôttképzésre, legyen ez akár továbbképzés, akár átképzés – hangsúlyozta Szász Csaba. A társaság pénzügyi, számviteSzász Csaba li, társadalombiztosítási, számítástechnikai területeken indít képzéseket, de a ügyvezetô igazgató munkáltatói igények alapján más területen is megteremtik a személyi és tárgyi feltételeket. Így indítottak egyebek között logisztikai ügyintézô, közbeszerzési referens, ellenôrzési és minôségbiztosítási szakemberképzést. – Képzéseink néhány kivételtôl eltekintve az érettségi vizsgára épülnek, amelyekre elsôsorban az önköltséges finanszírozási forrást választó hallgatók jelentkeznek. A támogatott képzésekre is mindig van igény, s ezeket igyekszünk kiszolgálni. Figyelünk minden lehetôséget (különösen a munkaügyi központ, a VÁTI Kht. és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kiírt pályázatokat), aminek segítségével ingyenes képzést tudunk kínálni az érdeklôdôknek. Emellett részt veszünk a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Intézet, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által szervezett tájékoztatókon – tudatta Szász Csaba, hozzátéve: a hiányszakmákról 139 elsôsorban a munkaügyi központ által kiadott dokumentumokból tájékozódnak. A társaság elsôsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szervezi a képzéseit, Miskolcon kívül Tiszaújvárosban, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Encsen, Ózdon, Kazincbarcikán indítanak tanfolyamokat. Az elmúlt években kiterjesztették tevékenységüket a teljes Észak-Magyarország régióra, így hirdettek meg képzést Egerben, Gyöngyösön és Balassagyarmaton is. – A Lépj egyet elôre! program keretében élelmiszer- és vegyiáru-eladó, társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó, logisztikai ügyintézô, ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs, közbeszerzési referens és társadalombiztosítási ügyintézô képzéseket indítottak Miskolcon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen, összesen 263 fô részére. Tapasztalataik szerint teljesen vegyes motivációk alapján jelentkeznek a résztvevôk a képzésre. A többség elsôsorban a munkaerô-piaci pozícióját akarja megtartani, vagy megerôsíteni. A Lépj egyet elôre! programban részt vevôk egyharmada munkanélküli volt, a többiek munkaviszony mellett jártak a képzésre. Alacsony volt a lemorzsolódási arány, mindössze kilencen nem szereztek bizonyítványt – összegezte Szász Csaba.

A legjobbkor kezdte a tanulást Szûcs Máriának egy kolléganôje hívta fel a figyelmét az Inform-Adó Kft. társadalombiztosítási és bérügyi szakelôadó képzésérôl szóló tájékoztatóra, s bár ekkor már 54 éves volt, úgy döntött, hogy elkezdi, mert soha nem lehet tudni, nem lesz-e rá szüksége. Az élet pedig hamar beigazolta döntésének helyességét... – A képzés indulásakor még a közszférában dolgoztam, de sajnos közben megszûnt a munkahelyem. Így nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy belevágtam. A képzés részletes volt, megtanultuk többek között, hogy a szükséges információkat hol találjuk meg. Alapos és jól képzett elôadóink voltak, nagyon hasznos ismeretekre tettünk szert. Februárban vizsgáztunk, és remélem, hogy ennek köszönhetôen sikerül hamarosan elhelyezkednem – mondta bizakodva –, bár Sátoraljaújhely mellett, Felsôregmecen lakom, s ebben a térségben nagyon nehéz munkát találni – jegyezte meg. A vidéki városokban a munkáltatók ugyanis rögtön azt kérdezik, bejáró-e, és nem szívesen alkalmazzák azokat, akik nem helyben laknak. Az utazás ugyanis sokba kerül, és csak kevesen vállalják az ezzel járó plusz költséget. Rajta nem múlik, eljárna messzebbre is dolgozni, hiszen korábban is bejáró volt. Marika azonban nem csügged, hiszen bérszámfejtôre mindig szükség lesz, és az adózáshoz is kellenek az ügyintézôk.

– Sajnos ebben a régióban sem a közigazgatásban, sem a magánszférában nem könnyû elhelyezkedni. Harmincnyolc éves munkaviszonnyal a hátam mögött estem bele a leépítésbe, és a lehetô legjobbkor kezdtem el ezt a képzést. Igaz, gyakorlatilag mindig tanultam valamit, nagyon sokféle ismeretre tettem szert, így az életkorom ellenére is biztos vagyok benne, hogy sikerül elhelyezkednem. Ígéretem már van...

Érettségivel nem ment... Zavaczki Béláné élelmiszer- és vegyiáru-eladó tanfolyamot végzett az Inform-Adó Kft.-nél, bár eredetileg mást szeretett volna tanulni. – Egy iskolában dolgoztam gazdasági ügyintézôként korábban, s egy volt kolléganôm mutatta nekem egy hirdetôújságban a társaság képzéseit. Mivel Miskolcon akkoriban sorra nyíltak a nagy áruházak, jó ötletnek tûnt, hogy elvégezzek egy kereskedôi tanfolyamot. Korábban próbáltam ugyanis elhelyezkedni ruházati üzletekben, de mindenhol szakképzett eladót kerestek, érettségivel nem vettek fel. S bár ruházatieladóképzés nem indult, jelentkeztem. A munkahelyem elvesztése után ugyanis addigra már kimerítettem minden támogatási lehetôséget és szerettem volna minél hamarabb munkát találni – mondta el. A képzés 2008 januárjában indult, szeptemberben pedig sikeres vizsgát tett. Maximálisan elégedett volt a pénteki és szombati konzultációkkal, a tanárok rugalmasak voltak, így még a munka mellett tanulóknak sem okozott problémát, hogy részt vegyenek az órákon. – A vizsgát követôen beadtam egy önéletrajzot az egyik hipermarketbe, ahová árufeltöltô és egyéb munkakörökbe kerestek embereket. A felvételi tesztet követôen behívtak elbeszélgetésre és 2008. de140 cember 1-jétôl ott dolgozom. Eredetileg egy hónapra vettek fel a karácsonyi forgalom miatt, de közben volt egy üresedés az osztályon, és megkaptam az állást – sorolja a történéseket Zavaczki Béláné. Nem titkolja, szeretne újabb képzésben részt venni, de a jelenlegi munkája mellett erre nincs lehetôség. Két mûszakban dolgozik, és még van egy köztes mûszak is, ráadásul a hétvégék sem szabadok, így nehéz bármit is tervezni. Hacsak a munkahelye be nem iskolázza... – Bízom benne, hogy itt hosszú távon megmarad a munkám. Remélem, hogy bírom majd fizikailag is, mert az árufeltöltés meglehetôsen kemény munka nap mint nap egy 51 éves nônek – tette hozzá.

Aktív hallgatók sikerei A BGY Közgazda Szaktanácsadó Bt. 1993 óta foglalkozik felnôttképzéssel, a pénzügyi-számviteli képesítésekkel kezdték, majd fokozatosan bôvítették a tanfolyamok kínálatát a keresletnek megfelelôen. – Önköltséges tanfolyamainkat hirdetések útján kínáljuk és a visszajelzések, a jelentkezések alapján következtetünk a keresletre. A támogatott tanfolyamok esetén azonban figyelemmel kísérjük a felhívásokat, pályázatokat és egyéb lehetôségeket, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi központok és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kínált képzéseket – jelezte Srancsik Józsefné dr., a társaság vezetôje. Általában Nógrád megyében hirdetik meg a képzéseiket, döntôen Balassagyarmat, Rétság és Szécsény vonzáskörzetében, de több tanfolyamot indítottak salgótarjáni helyszínnel és Budapesten is. Hallgatóik kisebb része Pest megyébôl érkezik. – A Lépj egyet elôre! program keretében ruházati és mûszakicikk-eladó, cukrász, kereskedô és boltvezetô, logiszA balassagyarmati cég képzésinek zömét Nógrád megyében tartotta

tikai, pénzügyi-számviteli ügyintézô, szakács, szociális gondozó és ápoló, vendéglátó-eladó és tbügyintézô képzéseket indítottunk csaknem 200 fô részvételével. A csoportok kialakításánál, az elméleti és gyakorlati oktatásnál figyelemmel voltunk a hallgatók lakhelyére, a bejárási lehetôségeikre és munkahelyi elfoglaltságaikra is – hangoztatta a cégvezetô. – Hallgatóink többsége rendelkezett munkahellyel, akiknél a motivációs cél a hiányzó szakképesítés megszerzése, vagy a meglévô, de elavult tudás megújítása volt. A hallgatók ezáltal új munkahelyet szereztek, vagy megerôsítették a meglévô pozíciójukat. Néhány példa arra is volt, hogy önálló vállalkozás indításához kellett a szakképesítés. A munkanélküli és szakképzetlen hallgatók pedig a szakképzettség megszerzését és elhelyezkedési esélyeik javulását látták a programban, de nem titkolt cél volt a képzési támogatás igénybe vétele sem – összegezte. Mint elmondta, a lemorzsolódás átlagosan tíz százalék körül alakult, voltak tanfolyamok, ahol egy hallgató sem maradt ki, míg más esetben az átlagot meghaladó arányban. Tapasztalataik szerint a munkahel�lyel rendelkezôk közül kevesebben maradtak ki, mint a munkanélküliek. A kimaradást néhány esetben betegség okozta, de a legfôbb ok inkább az volt, hogy a hallgatók nem mérték fel kellôen a lehetôségeiket, és nem tudták vállalni a tanfolyammal járó kötelezettségeket. Azokra a hallgatókra, akik nem regisztrált munkanélküliek, nagy terhet rótt az utazási költség, ôk ugyanis nem kaptak utazási kedvezményt. Összességében azonban pozitívak a programmal kapcsolatos tapasztalatok. A hallgatók többsége aktív volt, sikeres vizsgát tett. Javult az önértékelésük, gyarapodtak gazdálkodási, vállalkozási ismereteik, tájékozottabbak lettek a pénzügyi, adózási kérdésekben, munkajogi ismeretekre is szert tettek, és nem utolsósorban javult a kommunikációs képességük. Mindezek pedig együttesen alkalmassá teszik ôket a munkahelyük megtartására, illetve új munkahelyek keresésére. – Már a tanfolyam ideje alatt és azóta is kaptunk információkat arról, hogy több hallgatónak sikerült elhelyezkednie az új szakképesítésnek megfelelô munkakörben – mondta örömmel Srancsik Józsefné dr. 141

Sikeres képzések sikeres vizsgákkal A budapesti székhelyû Nomina 3P Zrt. 1992 óta foglalkozik felnôttképzéssel. Már a Lépj egyet elôre! program elôzô szakaszába is bekapcsolódott, és az ottani tapasztalatokat hasznosítva újabb képzéseket is indított a program második részében. Többek között szociális gondozó és ápoló, gyógyszertári asszisztens és gyógyszerellátási szakasszisztens képzést hirdettek meg az elmúlt Örömkönnyek a bizonyítványosztás után idôszakban Miskolcon – tudtuk meg Kázár Dittától, a társaság miskolci képzési szervezôjétôl. Mint jelezte, elôbbiek a Lépj egyet elôre! második ütemében indultak. A gyógyszerellátási szakasszisztens tanfolyam azonban fizetôs volt, de a visszajelzésekbôl tudták, hogy van rá igény. – A Lépj egyet elôre! programban indított gyógyszertári asszisztens, valamint szociális gondozó és ápoló képzés sokkal sikeresebb volt, mint az azt megelôzôen meghirdetett dajkaképzés. Ennek legfôbb oka, hogy a szociális gondozó és ápoló munkahelymegtartó képzés volt, a gyógyszertári asszisztens képzés pedig hiányszakmának számított, bár azóta eléggé telítetté vált a piac – magyarázta Kázár Ditta. A szocális gondozó és ápoló képzésre huszonkilencen jártak, egy kivételével mindenki támogatást kapott. – A képzésben részt vevôk elsôsorban kisebb településekrôl érkeztek, többnyire idôsek otthonában, ápoló- és gondozóotthonban dolgoznak, de van, akit az önkormányzat a házi segítségnyújtásban foglalkoztat. A közép- és az idôsebb korosztályhoz tartozókról van szó, akik munka mellett jártak a képzésre hétfônként és szombatonként több mint egy évig – tette hozzá. A gyógyszertári asszisztens képzésre jelentkezôk mindkét képzésen sikeres vizsgát tettek.

Teljes életmódváltás Molnár Mónika konyhalányként dolgozott az encsi kistérségi bentlakásos idôsek otthonában. Kollégái munkáját figyelve úgy érezte, szeretne bekapcsolódni az idôsek gondozásába. Elhatározása olyan szilárd volt, hogy jelentkezett a munkaügyi központnál, de állása lévén nem vehetett részt a munkanélkülieknek indított képzéseken. Utóbb azonban az intézmény vezetôje jelezte, hogy van ilyen lehetôség és beiskolázták a Lépj egyet elôre! programban. Mónika kapva kapott a lehetôségen, mert alkalmasnak érezte magát a munkára, és azt is tudta, hogy ha elvégzi a képzést, lesz helye az otthonban. – Mivel nem gondozói munkakörben dolgoztam, teljesen kezdôként vettem részt a képzésben, csak állandó tanulással tudtam tartani a lépést. Éppen emiatt, bár teljes mértékben elégedett vagyok a képzéssel, úgy érzem, egy pályakezdônek sokkal többre lenne szüksége mind az elméletet, mind a gyakorlatot illetôen. Anatómiából és pszichológiából viszont nagyon sokat adott a tanfolyam – jegyezte meg. A porcelánformázó szakmával rendelkezô 43 éves asszony sokáig varrt, közben gyesen volt két gyermekével, a kisebbik általános, a nagyobbik középiskolás. A képzést megelôzôen hét évet dolgozott konyhalányként az encsi otthonban. Munka mellett a pihenônapjai terhére vállalta a tanulást, ami azért is volt megterhelô számára, mert egyedül neveli a gyerekeket. A képzés elvégzése és az új munka elkezdése óta azonban teljes életmódváltáson ment keresztül. 142 – Örülök, hogy belevágtam, mert nagyon szeretek idôsekkel foglalkozni. Legalább ilyen lényeges, hogy azóta óriásit javult az életminôségem. Sokkal több idôm van a gyerekekre, türelmesebb vagyok velük és a pszichológiai tanulmányoknak köszönhetôen poSzociális segítôkre minden településen szükség van zitívan változott a viselkedésem és a hozzáállásom a dolgokhoz. Van idôm magammal is törôdni. Elégedett vagyok az életem alakulásával, s úgy döntöttem, nem állok meg, továbbtanulok. Részben a munkám során mindennap elsajátítok valami újat, egy fogást vagy szakmai kifejezést… Emellett szeretnék angolt tanulni és továbbfejleszteni a tudásomat. Korábban hiányzott a motivációm ahhoz, változtassak az életemen, hogy elôrébb lépjek. A képzés azonban megváltoztatta a gondolkodásomat. Járom a saját utam és jobban tudok segíteni a gyerekeknek is – avatott be új helyzetébe Mónika.

Gyógyszerkiadó a patikában A miskolci Csôkéné Máté Juditot a gyógyszertári asszisztensként dolgozó szomszédasszonya megkérdezte, nem lenne-e kedve kisegítôként dolgozni mellette, igent mondott. – Egy éve dolgoztam kisegítôként, amikor azt javasolták, végezzek el egy szakmai tanfolyamot. Így jelentkeztem a Nomina 3P gyógyszertári asszisztens képzésére, amit áprilisban fejeztem be. Két hete pedig szakképzettként dolgozom abban a gyógyszertárban, ahol elôtte kisegítô voltam – mondta el. A 38 éves Judit folytatta a tanulást, beiratkozott a gyógyszertári szakasszisztens képzésre is. A kettô között a gyógyszerkiadási jogosultság a leglényegesebb különbség, asszisztens ugyanis nem adhat ki vényköteles gyógyszert. Úgy tûnik, hogy jelenleg biztos munkahelye van, Judit azonban csak remélni tudja, hogy a jövôben is így marad. Gyógyszerész híján ugyanis a patika hónapokig zárva volt, rövid ideje nyitották meg újra. – Állandóan változik a helyzet, sok gyógyszertár nyílt és zárt be mostanában a környéken, nem lehet tudni, hogy hosszú távon megmarad-e a munkahelyem – tette hozzá.

Jól hasznosító szakma a fakitermeléshez A Nógrád megyei településeken, így Ecsegen is nagy hagyományai vannak a fakitermelésnek, ezért is elônyös, ha valaki ért a motorfûrészek kezeléséhez. – Egy egyesület bûnmegelôzési mentoraként az egyik szervezôje voltam a motorfûrész-kezelô tanfolyamnak, amelyre több mint húsz férfi jelentkezett két településrôl, Vanyarcról és Ecsegrôl. A háromszáz órás képzést közösen szerveztük a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztô Egyesülettel – mondta el Baranyi Sándor szervezô. – A résztvevôk, összesen húszan, elvégezték a 120 órás elméleti, valamint a 180 órás gyakorlati részbôl álló tanfolyamot, és mindannyian OKJ-s bizonyítványt vehettek át a kurzus sikeres teljesítését követôen. Az elôzetesen jelentkezôk közül mindössze ketten léptek vissza a szerzôdéskötés elôtt. A szakember úgy gondolja, a környéken nagyon jól hasznosítható szakmára tettek szert a helybéliek, hiszen például a tûzifa szedéséhez is szükségük van erre a jogosítványra. Mint azt kifejtette, a motorfûrész-kezelôi szakma egyre keresettebb lehet a késôbbiekben is, hiszen a Nógrád, illetve a szomszédos Heves megyében mûködô faipari vállalkozások, erdészetek is elhelyezkedési lehetôségeket nyújthatnak a végzett motorfûrész-kezelôknek. A motorfûrész-kezelô az erdô- és mezôgazdaságban hat centiméternél nem vastagabb fák döntését, egyéb fák nyesését, darabolását végzi. A motorfûrészt a gazdaság egyéb szféráiban is használhatják – mások mellett például ács-állványozók, tûzoltók, parkgondozók, útszegély-karbantartók – a biztonsági szabályok betartásával.

„Több lettem a tanulás által” Az egri Nyikosné Nácsa Anitának nem volt megterhelô, hogy újra iskolapadba üljön, sôt, számára inkább kikapcsolódást jelentett a Lépj egyet elôre! programban való részvétel, az új szakma megszerzése. Jelenleg gyesen van, két kisgyermekét gondozza. – A Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzô (KIT) Kft. ruházati eladó tanfolyamán vettem részt, s szereztem OKJ-s bizonyítványt. Gyermekem születése elôtt ugyan volt állásom, de nem tudom, hogy a gyest követôen vis�szamehetek-e, meglesz-e még a munkahelyem? Nem jó híreket hallok. Biztos, ami biztos alapon vágtam bele a tanulásba. Ha folytathatom a jelenlegi Nyikosné Nácsa Anita állásomban a munkát, akkor is hasznos volt az oktatás, mert több lettem a ruházati eladó tanulás által, több lábon állok, jobbak lettek az esélyeim. Úgy gondolom, hogy a ruházati eladó szakmával Egerben könnyebb lesz elhelyezkedni, hiszen számos ilyen jellegû üzlet nyílt a közelmúltban is – fejtette ki Nyikosné Nácsa Anita. Az újdonsült ruházati eladó nagyon meg volt elégedve a tanfolyammal, mint elmondta, korrektek voltak az oktatók és a szervezôk is, a tananyag is jól elsajátíthatónak bizonyult. A bizonyítvány megszerzése hét-nyolc hónapot vett igénybe, heti két napon voltak elméleti, illetve gyakorlati képzések. A tananyag elsajátítására 210, az eladói alapok megszerzésére 140 óra állt rendelkezésére. A felnôttképzésben megtanulta ellátni a kereskedelmi egység szabályszerû üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, az értékesítés, a készletezési, a raktározási feladatokat, valamint az árubeszerzést is.

„Örültem a lehetôségnek” Nem volt könnyû helyzetben a salgótarjáni Körös Tünde, amikor jelentkezett a Lépj egyet elôre! programban való részvételre. Az iskolából kikerülve nem rendelkezett szakképzettséggel, éppen ezért állást sem sikerült találnia. Úgy gondolta, hogy egy jó szakma elsajátításával érezhetôen megnônek majd a munkához jutási esélyei. A lány a Nógrád Gazdaságfejlesztô Kht. élelmiszer- és vegyiáru-eladói OKJ-s képzésében vett részt. – Mindenképpen szerettem volna szakképzettséget szerezni, ezért nagyon örültem a lehetôségnek. Az

143

élelmiszer- és vegyiáru-eladói képzés mindig nagyon érdekelt, ezért választottam. Tetszett a képzés, nem esett nehezemre a tanulás, s néhányszor voltunk gyakorlaton is, ahol azt ígérték, a tanulók közül a legjobbat alkalmazzák, de én nem tudok arról, hogy bárkinek is állást kínáltak... Igaz, Salgótarjánban eleve nagyon nehéz állást találni, a boltokban ugyanazok a tapasztalt eladók váltják egymást, a frissen végzetteknek ezért kevés az esélyük. Jelenleg is munkanélküli vagyok, bár a munkaügyi kirendeltségen megígérték, hogy majd kiközvetítenek valahová, de eddig még nem értesítettek. Azt gondoltam, hogyha elvégzem a tanfolyamot, lesz állásom, de sajnos nem ez történt. Ezzel együtt, amennyiben lehetôségem nyílna rá, hogy ismét részt vegyek egy ingyenes képzésben, újra beülnék az iskolapadba – beszélt jövôjérôl a fiatal lány. Hozzátette: nagy távolságban lévô munkahelyre nem szívesen menne, hiszen nem akar elszakadni Salgótarjántól, ám, ha a nógrádi megyeszékhely közelében kínálkozna álláslehetôség, azt biztosan megpályázná.

Takarítóként is többet akar A Lépj egyet elôre! program keretében takarítói ismereteket sajátított el az egri Boczki Árpádné, aki tavaly a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzô Kft. (KIT) tanfolyamán vett részt. – Már régóta dolgozom takarítóként az egri kórházban. Azért jelentkeztem a képzésre, mert a munkámhoz szükséges a szakmunkás-bizonyítvány, függetlenül attól, hogy az elméleti és gyakorlati ismereteknek már korábban is 144 birtokában voltam. Manapság azonban nem lehet tudni, hogy a megszerzett „papír” mire lesz jó a késôbbiekben. Így biztosabbnak láttam a jövômet – fejtette ki az egri asszony. Boczki Árpádné azonban nem akar takarítóként Boczki Árpádné megöregedni, szeretne továbblépni, úgy tervezi, hogy elvégzi a segédápolói takarító tanfolyamot is. A képzés sikeres teljesítésével a kórházban magasabb jövedelemre tehetne szert, s a munkahelyét is nagyobb biztonsággal tarthatná meg késôbb is. – A mai világban mindenkinek több lábon kell állnia, minél több végzettsége, képesítése van, annál nagyobb az esélye, hogy el tud helyezkedni, és több jövedelemre tehet szert. Manapság senki sem válogathat az állások között, hiszen a legfontosabb, hogy fönn tudja tartani magát. A jelenlegi munkámat szeretem, de más is vonz, kipróbálnám magam más munkakörben is, de ezen a munkahelyen – avatott be terveibe Boczki Árpádné.

Mindenütt kellenek a számítógépes ismeretek A Micro 2000. Kft. csányi kihelyezett képzésén szerzett számítástechnikai szoftverkezelô bizonyítványt a helybéli Csuka Zoltánné. Jelenleg a csányi idôsek otthonában dolgozik nôvérként. Szereti a munkáját, de bôvíteni kívánta tudását, ezért is választotta ezt a tanfolyamot. Mint elmondta, az informatikai eszközök ismerete, biztos használata ma már ezen a területen is nélkülözhetetlen. Otthon is van számítógépük, internetkapcsolatuk, s miután autodidakta módon sajátította el annak használatát, szeretett volna többet megtudni a számítógép mûködésérôl, az alkalmazási lehetôségekrôl. – A több lábon állás miatt választottam a tanulást, s – ha lenne rá lehetôségem – megpróbálnék még további, erre a képzésre alapozó ismereteket szerezni. Kevésnek találtam ugyanakkor a gyakorlatot, csak alapszintûnek éreztem az ott elsajátított tananyagot, a szövegszerkesztési, táblázatkezelési feladatokat. Egészségügyi vonalon nem tervezem a továbbtanulást, bár ennek legfôképpen az idôhiány az oka, hiszen családom van és mezôgazdasággal is foglalkozunk – indokolta elhatározását Csuka Zoltánné. – Nagyon elégedett vagyok a munkahelyemmel, hiszen helyben dolgozhatom, s nem is annyira kötött a munka, mint egy gyárban, szalag mellett állni. Idôs emberek mindig lesznek, velük pedig törôdni kell, s én szívesen teszem a dolgom. Továbbra is szeretném ezt csinálni, nem gondolkozom azon, hogy pályát módosítsak. A tanuláshoz egyébként is egyre kevesebb a türelmem. A csányi szoftverkezelôi képzés nem volt megerôltetô, mintegy fél évig tartott és csupán szombaton kellett iskolapadba ülnünk, akkor is csak négy órát töltöttünk a monitor elôtt, jutott idô a családra is…

Egyszerre több irányban képezi magát Kovács Marianna a Lépj egyet elôre! program keretében a Micro 2000 Kft. kihelyezett számítástechnikai szoftverkezelô képzésén vett részt Csányban. Munkáltatója nem írta elô a továbbképzést, teljesen önszántából döntött a tanulás mellett. – Korábban, hat-hét évvel ezelôtt már elvégeztem a számítógép-kezelôi képzést, de többet szerettem volna megtudni az irodai programok használatáról. Eddig az ugyanilyen OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezô kolléganômtôl kérdeztem meg mindent, ha valamit nem tudtam. Bár a tanfolyam végül is a korábban szerzett ismereteimen és a munkám során elsajátított módszereken nem nagyon mutatott túl, inkább megerôsítette azokat – értékelte Kovács Marianna, aki kifejezetten szeret tanulni. A tanfolyam hétvégenként jelentett elfoglaltságot, emellett párhuzamosan egy másik képzésben is részt vett. – A családom nem nagyon szól bele a tanulásomba, én döntöm el, hogy mi fér bele az idômbe. Szeretem képezni magam, ezért amennyiben lehetôségem lenne, szívesen részt vennék egy másik, gyakorlatorientáltabb informatikai oktatáson is. Könyvelési területen dolgozom, vannak emellett társadalombiztosítási és munkaügyi ismereteim is, fôként az utóbbit bôvíteném még egy képzés segítségével – hangsúlyozta a könyvelô.

Keresi önmagát és a megélhetést Sok területen kipróbálta már magát az életben a hatvani Szabó Tibor. A megélhetéshez szakképzettség nélkül kevésnek bizonyult a fizetés, végül a kereskedeemben helyezkedett el. Több helybéli 145 élelmiszerüzletben is volt eladó, árufeltöltô, pénztáros. Valójában több okból ez sem tetszett neki, ezért inkább új kihívást keresett. Jelenleg éppen beugróként pincérkedik. Közben elvégzett egy nehézgépkezelôi tanfolyamot is, amelyet a Micro 2000 Kft. szervezett. – Fiatal vagyok, úgy gondolom, hogy minél több területen kell ismeretekkel rendelkeznem ahhoz, hogy több lábon állhassak, amennyiben úgy alakul az életem, hogy változtatni kell. A tanfolyamon Volvo 380-ra és JCB 350-es gépekre szereztem típusvizsgát. – Érdekelt a gépkezelés, korábban például targoncáztam is, így nem volt teljesen ismeretlen a terep. Álmaimban nem ezen a területen képzeltem el a jövômet, de ha úgy alakulna, szívesen dolgoznék ilyen gépekkel. A legnagyobb probléma azonban, hogy a környéken nem keresnek ilyen végzettségû embereket, s nem is kecsegtetnek szakmába vágó állással a közeljövôben sem. Ezenkívül minél hamarabb C és E kategóriás vagy D-s jogosítványt szeretnék szerezni. A családban van buszvezetô, s nekem is az volt a régi álmom, hogy egyszer a busz volánja mögé ülhessek. Remélem teljesül a vágyam, én legalábbis mindent meg is teszek érte – mesélt terveirôl Szabó Tibor. A hatvani fiatalembernek jelenleg nincsen munkája, abban bízik, hogy véglegesítik ott, ahol most idônként kisegít.

Azonnal dolgozhattam a mezôgazdaságban Meggyes Milán a Micro 2000. Kft. nehézgép-kezelôi oktatásán vett részt, s meg volt elégedve a képzéssel. Mint elmondta, örült, hogy munka mellett jutott ideje az iskolába járásra, illetve a tanulásra. Azt tapasztalta, hogy rugalmasak és türelmesek voltak az oktatók a felnôtt fejjel tanulókkal. Az elmélet mellett a gyakorlatot is fontosnak tartja, arra pedig csak a mindennapokban lehet szert tenni. – Nehézgép-kezelôi tanfolyamra jelentkeztem, szükségem volt a papírra, de egyébként is régóta érdekelt a képzés, szóval kapóra jött a Lépj egyet elôre! program. A megszerzett tudást a gyakorlatban is tudom hasznosítani, jelenleg a mezôgazdaságban dolgozom. Tavaly nyáron kaptam meg a bizonyítványt, a nehézgép-kezelôi jogosítványt, s szinte azonnal tudtam munkát vállalni. Idényjelleggel lehetôségem van nehézgépkezelôi munkára, az ôszi betakarításoknál például itt helyben, Csányban

Meggyes Milán nehézgépkezelô

tudok dolgozni és pénzt keresni. Szeptembertôl néhány hónapig szintén így dolgozom majd – vázolta körülményeit Meggyes Milán. – Amennyiben lehetôségem nyílik rá, további tanfolyamokon is részt veszek majd. Az eredeti terveim között volt a könnyûgép-kezelôi szakképesítés megszerzése is, ez azonban egyelôre elmaradt, pedig a targoncavezetést jól tudnám hasznosítani a környéken, ilyen szakembereket mindig keresnek. De például a CNC-esztergályos szakma is jó elhelyezkedési lehetôséget nyújt, a késôbbiekben szeretnék majd jelentkezni arra a tanfolyamra is – tette hozzá.

Hegesztôként szeretne elhelyezkedni Hegesztôtanfolyamot végzett a nógrádmegyeri Oláh Csaba a Lépj egyet elôre! program keretében. Mivel a munkaügyi központ segítségével nem sikerült állást találnia, ezért döntött úgy, hogy keres egy megfelelô tanfolyamot, amelyet, ha elvégez, talán könnyebben talál magának munkahelyet a környéken. Azt ajánlották neki, hogy hegesztést tanuljon, így jelentkezett a Nógrádi Gazdaságfejlesztô Kht. által meghirdetett tanfolyamra. – Nyolc hónapig tartott a képzés, tavaly februárban kezdôdött. Azért is gondoltam, hogy OKJ-s bizonyítványt szerzek, mert nem rendelkeztem szakképzettséggel. Azonkívül amellett, hogy tanulhattam, még egy kis pénzt is kaptam az oktatás ideje alatt. Nem volt rossz az iskola, körülbelül a tanfolyam felét tette ki a gyakorlatszerzés. Mivel még nincs elég tapasztalatom, nehezebben alkalmaznak. Pedig biztosan megy a hegesztés, csak kicsit lassabban haladok, mint ahogy elvárnák a mûszakokban – véle146 kedett Oláh Csaba. A tavaly végzettséget szerzett férfi folyamatosan munkát keres, de eddig még nem sikerült állást szereznie. A munkaügyi központban sem tudtak neki ajánlani olyan munkahelyet, ahol hasznosíthatná a megszerzett tudását. Nógrád megyében már a gazdasági válság kezdete elôtt is nehezen lehetett munkát találni. Oláh Csaba hozzátette: ha már megszerezte a hegesztôbizonyítványát, akkor mindenképpen ezen a területen szeretne elhelyezkedni.

A faipart választaná A Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztô Egyesület motorfûrész-kezelô képzésében mintegy húszan szereztek szakmai végzettséget, köztük a vanyarci Búzás Pál is. A nyolc osztály elvégzését követôen ipari iskolában tanult tovább, ahol két évet fejezett be, utána pedig fôként alkalmi munkákból tartotta fönn magát. Örült a Lépj egyet elôre! program kínálta lehetôségnek, abban bízott, hogy a tanfolyam elvégzése után könnyebben talál majd magának állást. – Még nem kaptam meg egy szükséges papírt, anélkül pedig – mint mondták a kiszemelt vállalkozásoknál – nem tudnak alkalmazni, így már csak arra várok. Télen voltak kisebb munkáim, most azonban már darabolási lehetôség sincs, a faipari cégeknél a környéken már mindenhol megvannak a fûrészkezelô emberek. Mindössze egy tanfolyamtársamról tudok, aki már el tudott helyezkedni. Az önkormányzat sem tud most munkát biztosítani, pedig ezzel a képzettséggel el tudnánk látni a parkgondozói, kertészeti feladatokat is, hiszen nemcsak a motorfûrész, hanem a fûkasza kezelését is elsajátítottuk. Sajnos nem hívnak közmunkára sem, pedig oda is szívesen mennék – foglalta össze eddigi tapasztalatait a férfi. Hozzátette: távolabbi településekrôl sem kecsegtetik munkalehetôséggel, nagyon messzire pedig nem is tudna eljárni dolgozni. Amennyiben lenne másik olyan tanfolyam, amely kapcsolódik a már tanultakhoz, még szívesen elvégezné. Talán az elôbbre vinné, s több tudással talán jobb esélye lenne állást találni. Leginkább a faiparban tudja elképzelni a jövôjét.

Nógrádban kitörést jelenthet a szakmaszerzés A Nógrádi Gazdaságfejlesztô Nonprofit Kft. immár több mint tíz esztendeje foglalkozik felnôttképzéssel. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában álló cég emellett kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik. Ismeretes: az északi térség az or-

szág egyik legelmaradottabb területe, így nagyon fontos szerep hárul az oktatásra. A Lépj egyet elôre! program második ütemében eddig 290 olyan embert juttattak szakképzettséghez, akik addig csupán az általános iskola nyolc osztályát végezték el. – Ruházati és élelmiszer-eladókat, hegesztôket, CNC-kezelôket és könnyûgépkezelôket képeztünk. A tanfolyamon részt vevôk túlnyomó része, mintegy kilencvenöt százaléka, munkanélküli volt. Sajnos arról nincsenek hivatalos információink, hogy sikerült-e elhelyezkedniük az új tudás birtokában, hiszen a bizonyítványosztást követôen két-három hónappal kiküldött kérdôíveinkre senki sem válaszolt – számolt be a tapasztalatokról Varga Gyula, a Nógrádi Gazdaságfejlesztô Nonprofit Kft. ügyvezetôje. – A tanfolyamvezetôink beszámolójából ugyanakkor kiderült: az oktatás jól sikerült. Csupán néhányan voltak olyanok, akik nem a tanulás lehetôségét tartották szem elôtt, hanem a jövedelemforrást látták a képzésben. Összességében kevesen, mindössze a résztvevôk egy-másfél százaléka bukott meg a vizsgákon. A szakember szerint a hegesztôk és a CNC-sek jó eséllyel el tudnak helyezkedni a megyében is, hiszen mindkettô hiányszakmában keresnek megfelelô tudással rendelkezô munkaerôt a cégek. A hölgyekrôl, akik eladói OKJ-s bizonyítványokat szereztek, nincs információja, hogy találnak-e állást. Hozzátette, ezzel együtt nagyon népszerû volt a program, több tanfolyamot – az anyagi források kimerülése miatt – nem is tudtak elindítani. Varga Gyula feltétlenül a legfôbb kitörési pontnak tartja a tanulást, mint mondta, korábbi tapasztalatai szerint már betanított munkásnak sem vették föl azokat, akik csak az általános iskolát végezték el. Tapasztalatai szerint ma már több helyütt például akkor is kérik a szakmunkásvégzettséget, ha az egyébként nem feltétele az adott munkakörnek.

Több mint ezren tanultak a Talentum ’99 Oktatási Centrumban Tíz esztendeje mûködik Egerben a Talentum ’99 Kft., fô profilja a felnôttképzés, amelynek szinte minden területén jelen van: a pedagógiától a mûszaki ismeretekig, a nyelvi képzésektôl a fizikai szakmákig rendszeresen indít különbözô tanfolyamokat. Az intenzíven fejlôdô vállalkozás hamarosan minden megyében jelen lesz, a Lépj egyet elôre! programban már tizenkét megyében szervez tanfolyamokat.

Szabó Dezsô Attila motorkerékpár-szerelô

147

– Nagyon keresettek voltak a Lépj egyet elôre! programban a képzések, mindenhol túljelentkezéssel találkoztunk, sokan a létszámkorlát miatt nem kaphattak támogatást. Remélem, hogy majd a következô programban lehetôséget kapnak. Az ingyenes képzés nagyon népszerû, sokaknak szinte csak ez ad esélyt a szakmaszerzésre – mondta Szikoráné Sike Bernadett cégvezetô. Hozzátette: ugyanakkor motiváló tényezô volt az is, hogy az iskolapadba ülôk sikeres vizsga esetén anyagi juttatásban is részesültek. A Talentum ’99 Kft. képzésein országszerte mintegy 1284-en vettek részt, s közülük eddig mindössze hárman nem kapták meg bizonyítványukat. A jelentkezôk egyebek közt kereskedelmi, vendéglátós, pénzügyi tanfolyaSzikoráné Sike Bernadett mok, illetve kômûves-, motorkerékpárszerelô-oktatás közül választhattak. cégvezetô – A jelentkezôk többsége munkanélküli volt, egy részük pedig már rendelkezett szakképzettséggel, és egy arra épülô tanfolyamot választott. Ez sok hallgatónknak elôrelépést jelentett a munkahelyén. Visszatérô hallgatóink is vannak, akik, ha új szakmát szeretnének tanulni, mindig hozzánk jönnek, így figyelemmel tudjuk kísérni pályájukat. A kereskedô-boltvezetôink zöme úgy tervezte, hogy saját vállalkozást indít, a gyermek- és ifjúsági felügyelôk közt akadt, akinek már a külsô gyakorlati helyén ajánlottak állást, több panziós-falusi vendéglátó képzésben részt vett hallgató szintén saját vállalkozást indított – részletezte az elhelyezkedési esélyeket Szikoráné Sike Bernadett. Újdonság volt a támogatott motorkerékpár-szerelô tanfolyam, amelyrôl a cégvezetô elmondta: iskolarendszeren kívüli képzésként elsô ízben a Talentum ’99 148 Oktatási Centrum adott ki ilyen bizonyítványt, ôk állították össze a minisztérium számára a vizsgán szereplô tételsorokat is. A tizenhat végzôs tanuló átlageredménye 4,6 lett. A végzett motorkerékpárszerelôk ünnepélyes keretek között vehették át bizonyítványukat az egri Hunguest Hotel Flórában. A Talentum ’99 Kft. cégvezetôje összességében sikeresnek ítélte a programot s bízik benne, hogy hamarosan jön a folytatás...

Bizonyítványosztás Egerben

Új szakmák a palettán

Frissen végzett motorkerékpár-szerelôk Egerben

Bíró Norbert átveszi szakmunkás-bizonyítványát

Kovács Attila motorkerékpár-szerelô bizonyítványt szerzett

149

A jelentkezôk többsége munkanélküli volt Az Emberért, az Emberségért Alapítvány öt tanfolyamot is indított Borsod megyében a Lépj egyet elôre! program keretében. S ahogy Kalányosné Náni Anikó, az alapítvány esélyegyenlôségi munkatársa elmondta, a többségében munkanélküli hallgatók sikeresen vizsgáztak, és azóta bátrabban lépnek fel, nagyobb önbizalommal keresnek munkát. Úgy tûnik, többségük talált is munkát. – Sokan lemorzsolódtak menet közben? – Nem volt jellemzô. Igaz, mi már régóta oktatunk, tehát túl vagyunk a gyerekbetegségeken. Ott szerveztük a csoportokat, ahol amúgy is nagy a munkanélküliség, s lehetôség szerint az oktatást is helybe vittük. Végül élelmiszer- és vegyiáru-, ruházati, valamint vendéglátó-eladó, szakács- és pincérszakmákban indítottunk tanfolyamot. A jelentkezôk többsége munkanélküli volt és többen jelentkeztek, akiknek a mostani állásukhoz szükség volt a papírra, vagyis a szakképzettségre. – Számított-e, hogy a tanfolyamok ingyenesek? Egyébként hányan jelentkeztek volna? – Hogyne számított volna. Egyébként talán csak azok jöttek volna, akiknek amúgy is szükség volt a munkájukhoz vagy szakképzettség nélkül nem tudnak elhelyezkedni. A többségnek viszont nincs pénze rá, hogy kitanuljon egy szakmát. Ha alkalmi munkát találnak, az a jövedelem kell a megélhetésre, a családra. És a 360 órás bolti eladói tanfolyam is százötven ezer forintba kerül, a többi, 800 vagy 150 1000 órás tanfolyam természetesen még drágább. Így viszont kényelmesen jöhettek a tanfolyamra, hiszen még megélhetési támogatást is kaptak, 150 óránként a minimálbérnek megfelelô összeget. Késve bár, de végül is megkapták. – Találtak-e munkát a hallgatók, immár szakképesítéssel a zsebükben? – Pontos ismereteink egyelôre nincsenek az elhelyezkedésükrôl, de azt tudjuk, hogy sokan kaptak munkát az új hipermarketekben, így Miskolcon, Kazincbarcikán, Ózdon és Tiszaújvároson. A tanfolyam, a vizsga után érezhetôen más emberek lettek, megnôtt az önbizalmuk és bátrabban mentek el az állásinterjúkra is. Sokan évek óta munkanélküliek voltak, s ez elbizonytalanította ôket, a szakma megszerzése viszont megerôsítette mindnyájukat, szinte más emberek lettek.

Támogatottak megyék szerint, Észak-Magyarorsz. Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád

26% 45% 29%

Borsod-AbaújZemplén megye vezet a régióban a programban részt vevôk számát illetôen. E térségben a munkanélküliség is magasabb az országos átlagnál.

Bizonyítványosztás Salgótarjánban

A Nomina Bt. bizonyítványosztása Salgótarjánban

151

A szakképesítés „útlevél” a munka világába

A tanfolyam sikeres befejezése jelentôs esemény a projekt résztvevôi életében

Akik sikeres vizsgát tettek Salgótarjánban

A válaszadók többsége elégedett A monitoringvizsgálat is megerôsítette a program sikerességét. Az igen kedvezôtlen foglalkoztatási környezet ellenére a válaszadó képzést befejezettek csaknem 40 százaléka álláshoz jutott a program befejezését követô hat hónap alatt. Az állásban levôk is úgy ítélik meg, hogy biztosabb lett a munkahelyük, és az érintettek négy százaléka fizetésemelést is kapott. A képzési feltételeket, a tanárok teljesítményét, a tanfolyamok elérhetôségét, idôbeosztását jónak ítélték.

152

Az első kérdőívet visszaküldők Az elsô kérdôívet visszaküldôk életkora életkora

16–24 1614% 24 14

51 51– 15% 15 %

%

25-

25–50 50 71 71%

%

6 hónapos kérdőívet visszaküldők A második Akérdôívet visszaküldôk életkora életkora

51év felett 16 %

16–24 1615% 24 15

51 év felett 16%

%

25-

25–50 50 69 69%

%

A

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a programban végzettek nyomon követéses vizsgálatát kérdôíves megkérdezés formájában végezte el. A képzés közvetlen befejezése után 2128-an, a képzést követô hat hónap után 2475-en küldték vissza a kitöltött kérdôívet. Ez az arány a kiküldött kérdôívek körülbelül 25 százaléka (a képzések jelentôs része június, júliusban fejezôdött be), ami nagyjából megfelel a hasonló monitoringvizsgálatok arányainak. A kérdések egy része a válaszolók ös�szetételére, más része a képzés feltételeinek minôsítésére, míg fontos része a hallgatók képzést követô munkaerôpiaci helyzetére vonatkozott. A képzésbe kerülôket tekintve a Lépj egyet elôre! második ütemében a magasabb juttatás miatt nagyobb volt azoknak az aránya, akik rövid távú megélhetési szempontok miatt, és nem csak az elhelyezkedés érdekében kapcsolódtak be a képzésbe. A képzés egészének megítélését segítette az a kérdés, hogy ha lehetôsége

volna, újra bekapcsolódna-e hasonló programba. A további tájékoztatási tevékenységeink szempontjából fontos kérdés volt az is, hogy honnan szerzett tudomást a programról a képzésbe kerülést megelôzôen. A válaszadók jellemzôi Az elsô kérdôívet visszaküldôk közül 70 százalékban 25–50 év közöttiek, a hat hónapot követôen 69 százalékban 25–50 év közöttiek találhatóak. Az elsô kérdôívet visszaküldök kétharmada, a második kérdôívnél 64 százaléka nô volt. A nôk a visszaküldések során magasabb arányt reprezentáltak, mint a képzésben, ahol kisebb volt a nôk túlsúlya a nemek között, bár itt is beigazolódott, hogy a nôk szívesebben vállalkoznak tudásuk bôvítésére. Kisebbséghez tartozónak vallotta magát 331 fô, amelybôl legnagyobb arányban a roma kisebbséghez tartozók voltak, 229 fô. A második megkérdezés alkalmával 281 válaszadó vallotta magát romának. Az életkor és nem szerinti összehasonlításra jellemzô, hogy a fiatalabb korosztályban a visszaküldésekben a férfiak hasonló arányt képviseltek, mint a nôk, a 25 év felettieknél a férfiak vis�szaküldési hajlandósága alacsonyabb. Ezt az elhelyezkedés arányainál mindenképpen érdemes figyelembe venni, mivel a férfiak a képzést követôen nagyobb arányban helyezkednek el. A kérdôívet visszaküldôk között mindkét megkérdezés alkalmával a gyermekes családban élô felnôttek voltak túlsúlyban, a megkérdezettek 75 százalékban 18 év alatti gyermeket neveltek. Legnagyobb számban az egy-két gyermeket nevelô felnôttek voltak a válaszadók között.

Az elsô kérdôívet visszaküldôk Az első kérdőívetneme visszaküldők neme

férfi férf 33%

i 33 %

n ő 67 %

nô 67%

A 6 hónapos kérdőívet visszaküldők A második kérdôívet neme visszaküldôk neme

férfi 36%

n ő 64 %

férf i 36 %

153

nô 64%

Első kérdőívet visszaküldők társadalmi

Elsô kérdôívet visszaküldôk társadalmi csoportmegoszlása csoportmegoszlása egyéb egyéb hátrányos hátrányos helytetû 21% helyzet ű 21 % fogyatékkal fogyatékkal élő 6élô 6% % kisebbsé g 59 %

nem magyar nem magyar állampolgár14% állampolgár 14 %

kisebbség 59%

6 hónapos kérdőívet visszaküldők társadalmi csoportmegoszlása

A második kérdôívet visszaküldôk társadalmi csoportmegoszlása egyéb hátrányos helytetû 43% egyéb hátrányos helyzet ű 43 %

fogyatékkal fogyatékkal élő 4 élô 4% %

kisebbség 42%

kisebbsé g 42 %

nemmagyar magyar nem állampolgár 11 állampolgár11% %

Az elsô megkérdezés alkalmával a válaszadók 36 százaléka olyan személy, aki a képzés megkezdésekor munkaviszonyban állt, a második körben a munkaviszonyban állók 30,1 százalékot képviseltek a válaszadók között.

Elsô kérdôívet visszaküldôk életkormegoszlása

Első kérdőívet visszaküldők életkormegoszlása nemenként

120 0 102 2

100 0 80 0 60 0

45 8

40 0 20 0

13 9

0

9 3

férfi férf

férfi férf

férfi férf

i

i

i

23 4

15 6

nô n ő

nô n

nô n

ő

ő

162551 162551 16–24 25–50 51– 16–24 25–50 51– 6 hónapos kérdőívet visszaküldők 24 50 24 életkormegoszlása 50 nemenként

A második kérdôívet visszaküldôk életkormegoszlása 120 0 100 080 0 60 0 40 0 20 00

109 6

58 7

26 20 16 14 0 3 0 3 Nem férfi férfi férfi nô nô nô Ne férf férf férf n n n m i i i ő ő ő Életkor visszaküldők 16–24 25–50 51– 16–24 25–50 51– Életko 1625- munkaerő-piaci 51 1625- a képzés 51 Első kérdőívet helyzete r 24 50 24 50 kezdetekor

154

S 1

Elsô kérdôívet visszaküldôk munkaerô-piaci helyzete a képzés kezdetekor egyéb állásnélküli volt egyéb állásnélküli24volt 24% %

munkaviszonyban munkaviszonyban áll 37% állt 37 %

regisztrált regisztrált állást álláskereső vol keresô volt 39% t 39 6 hónapos kérdőívet visszaküldők munkaerő-piaci helyzete a képzés %

A második kérdôívet visszaküldôk munkaerô-piaci helyzete a képzés kezdetekor

kezdetekor

egyéb egyéb állásnélküli volállásnélküli volt 27% t 27 %

munkaviszonyba

munkaviszonyban álláll 30% n t 30 %

regisztrállegmagasabb iskolai végzettsége a Első kérdőívet visszaküldők regisztrált állást t álláskereső kezdeteko képzés keresô volt 43% volt

43 r %

Elsô kérdôívet visszaküldôk legmagasabb iskolai végzettsége a képzés kezdetekor gimnázium gimnázium, szakközépiskola, , szakközépiskola , techniku technikum 30% m 30 %

szakmunkásképző szakmunkásképzô, , szakiskol a 13szakiskola 13% %

8

8 álltalánosnál általánosnál keveseb kevesebb 10% b 10

A képzés kezdetén a regisztrált álláskeresôk aránya a válaszadók 38,8 százaléka elsô megkérdezéskor, 42,7 százaléka második válaszadásnál. Az egyéb állásnélküliek aránya 30 százalék alatt volt mindkét körben. A képzés kezdetekor a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezôk aránya mindkét felmérésben a megkérdezett válaszolók között 10 százalék körüli arányt képviselt. A projekt fontos prioritása volt, hogy minél több szakképzetlen embert juttasson szakképesítéshez, amely a válaszadók összetételében is visszatükrözôdik, a monitoringvizsgálat résztvevôi a képzés megkezdésekor 70 százalékban szakképzetlenek voltak. Az elsô körben megkérdezettek iskolai végzettsége a képzés megkezdésekor 59 százalékban legfeljebb 8 általános iskolai végzettség, a második fordulóban 65 százalékban legfeljebb 8 általános iskolai végzettség. A képzésbe kerültek fele-fele arányban éltek városban, illetve kisebb településen (elsô körben válaszadók 51–49 százalék, a második körben 53–47 százalék). A területi megoszlást tekintve legtöbb választ a Borsod, illetve Szabolcs megyei megkérdezettek adták le. A válaszadók többsége (55 százalék) a képzést lakóhelyén folytatta, 45 százalék más településrôl járt be. A képzôhelyek értékelése

%

befejezett 8. 47 %

osztály befejezett 8. osztály 47%

A felmérés egyik célja az volt, hogy képet kapjunk arra nézve, hogy a képzést végzô nagy számú akkreditált képzôintézmény mennyire megelége-

désre végezte a munkáját. Ötfokozatú skálán értékelték a képzôhelyek felszereltségét, a tanárok felkészültségét, az alkalmazott tankönyveket, az elméleti és gyakorlat arányát, az oktatás idôbeosztását, az oktatás terjedelmét, a képzôhely megközelíthetôségét.

hónapos kérdőívet visszaküldők legmagasabb A második6kérdôívet visszaküldôk legmagasabb iskolai iskolai végzettsége a képzés kezdetekor végzettsége a képzés kezdetekor gimnázium ,

A tanárok felkészültsége

8 álltalánosnál általánosnál keveseb kevesebb 10% b 10

m 18 %

%

szakmunkásképzô,

szakmunkásképző 17% , szakiskola szakiskol a 17 %

A képzôhely felszereltsége A képzôhely felszereltségét a válaszadók többsége a jobb osztályzattal értékelte, mindkét felmérés esetén több mint 70 százalék 4-es, 5-ös osztályzatot adott a felszereltségre, csak 6 százalék volt azoknak az aránya, akik igen gyengének találták a felszereltséget, és minden ötödik válaszadó adott közepes minôsítést a felszereltségre. Bár az eredmény kedvezô, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a képzés megkezdése elôtt és az ellenôrzéseknél is továbbra is figyelmet kell fordítanunk a tárgyi feltételek ellenôrzésére, az akkreditáció megléte még nem garantálja automatikusan a megfelelô felszereltséget.

8

szakközépiskola gimnázium, szakközépiskola, , techniku technikum 18%

befejezett befejezett 8. 8. osztály osztály 55 55% %

Képzôhely felszereltségének megítélése Képzőhely felszereltségének megítélése 78 9

5

92 2

4 50 7

3 12 4

2 2 8

1 0

10 0

20 0

30 0

40 0

50 0

60 0

70 0

80 0

90 0

100 0

Tanárok felkészültségének Tanárokmegítélése felkészültségének

155

megítélése 166 1

5 56 5

4 12 6

3 2 2 3

11 0

0

20 0

40 0

60 0

80 0

Tankönyvek megítélése

100 0

120 0

140 0

160 0

180 0

Tankönyvek megítélése 97 0

5

A tanárok felkészültségének megítélése igen kedvezô. Mindkét felmérés azt mutatta, hogy a végzett válaszadók igen elégedettek voltak az oktatók felkészültségével. A válaszadók 68–69 százaléka a legmagasabb értékelést adta az oktatókra, és több mint 93 százaléka a két felsô osztályzattal (4-es, 5-ös) minôsítette az oktatói teljesítést, és nem érte el az 1,5 százalékot a gyenge (1-es, 2-es) minôsítés aránya. 68 8

4

43 4

3

16 3

2

10 9

1

0

10 0

20 0

30 0

40 0

50 0

60 0

70 0

80 0

90 0

100 0

Tankönyv A tankönyvek megítélése már nem volt olyan kedvezô, mint a tanároké, bár a többség a tankönyvekkel is elégedett volt. A tankönyvek színvonalát csak 40 százalék ítélte a legmagasabb fokozatúra és további 30 százalék 4-esre, azonban a válaszadók 30 százaléka közepes vagy annál is gyengébb osztályzatot adott a tananyagokra. A következô program kapcsán a tanfolyam indítását megelôzôen fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfelelô színvonalú tananyagok rendelkezésre álljanak. A program korábbi szakaszánál gyengébb jelenlegi minôsítés hátterében az áll, hogy a program az új OKJ-ra való áttéréssel egy idôben zajlott, ahol a teljesítménykövetelmények is fokozatosan készültek el, a képzôknek menet közben kellett a tananyagokat is elkészíteniük, és esetenként elmaradt a megfelelô minôségbiztosítás.

Az elméleti-gyakorlati órák aránya

Elméleti és gyakorlati órák arányának Elméleti és gyakorlati órák megítélése arányának megítélése 96 6

5

A jogszabályban elôírt mértékeket kö4 vette az elmélet-gyakorlat aránya, amit 3 a hallgatók többsége jónak, 38–40 2 százalékuk 5-ös fokozattal, 38–36 1 százalékuk 4-es fokozattal értékelt. 0 10 20 30 40 0 0 0 0 Érdekes módon a második fordulóra a pozitív megítélés kedvezôbb volt, mint az elsô válaszadói körben.

85 9

42 0

10 0

3 0

Az oktatás idôbeosztása

156

50 0

60 0

70 0

80 0

90 0

100 0

Az oktatás idôbeosztásának megítélése

A tanfolyamok idôbeosztását igen pozitívan értékelték a válaszadók. A válaszadók 84 százaléka gondolta úgy, hogy számára kedvezô volt az idôbeosztás, és csak a hallgatók 3–4 százaléka szerint alakult kedvezôtlenül a tanfolyamok ütemezése. A képzés hossza

Képzés hosszának Képzés hosszának megítélése megítélése

5 Megkérdeztük a hallgatókat arról is, 4 hogyan vélekednek a tanfolyamok hosszáról. A többség elégségesnek 3 tartotta a képzés idôtartamát. A kép2 zés közvetlen befejezését követôen a 1 válaszolók 85 százaléka, a hat hónap 0 20 40 60 80 100 120 140 0 0 0 0 0 0 0 után megkérdezettek 87 százaléka gondolta úgy, hogy a képzés hossza jó vagy igen jó volt. Egy százalék alatti azoknak a száma, akik szerint egyáltalán nem volt megfelelô a tanfolyamok idôtartama. 125 3

80 9

24 1

5 6

1 3

A képzôhelyek megközelíthetôsége A programba bekapcsolódott kép A képzôhely megközelíthetôségének megítélése zôintézmények többsége a résztvevôk számára könnyen elérhetô helyszínt választott az oktatás helyszínéül. A hallgatók több mint 90 százaléka mindkét felmérésben pozitívan nyilatkozott a képzôhely megközelíthetôségérôl, és egy százaléknál kevesebben találták azt kifejezetten rossznak, tehát elmondható, hogy a képzôk igyekeztek megfelelôen elérhetô helyszínt biztosítani a képzésekhez.

A képzés összességének megítélése

Oktatás összességének megítélése Oktatás összességének megítélése 111 7

5

A képzésrôl szerzett összbenyomást te4 kintve mindkét felmérés kedvezô képet 3 festett. Az elsô felmérés válaszai 95,7 2 százalék, a második felmérésben 88 1 százalék ítélte jónak vagy nagyon jó0 20 40 60 80 100 120 0 0 0 0 0 0 nak a képzés egészét. Ezzel van összhangban az arra a kérdésre adott válasz is, hogy ha módja lenne újra bekapcsolódna-e a képzésbe kérdésre 87–88 százalék igen választ adott. 98 0

24 4

3 0

1 1

A képzésen kívüli szakmai és egyéb támogatás, mentorálás A programba való bevonást a legalacsonyabb iskolai végzettségûeknél, akik a programban mintegy 10 százalékot tettek ki, mentorok segítették. A válaszadók 6–7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részesült ilyen támogatásban a program során. Bár a program nem nyújtott támogatást másfajta szolgáltatások igénybevételéhez, de részben a képzôk, részben a munkaügyi központok egyéb szolgáltatást is nyújtottak a hallgatóknak, mint szakmai alkalmassági vizsgálat, munkaerô-közvetítés, elhelyezkedési tanácsadás stb. Ilyen szolgáltatásban minden ötödik válaszadó részesült. Fôként a bejáró hallgatók számára jelentett nagy segítséget a közlekedési költségtérítés, melyet az állás 157 nélküliek kaphattak a munkaügyi központok igazolása alapján. A válaszadók közül minden harmadik igénybe vette ezt a szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy szinte minden állás nélküli, akinek nem a lakóhelyén folyt a képzést. A válaszok szerint a képzésen kívül más támogatást a hivataltól vagy a képzôtôl a hallgatók 30 százaléka kapott. A képzéssel és a kifizetésekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenység

A képzéssel és a kifizetésekkel kapcsolatos adminisztratív tevékenység értékelése

A program indítása a megemelt összegû, többszöri kifizetések, a késôn érkezô elôlegek és a megváltozott informatikai háttér miatt igen komoly adminisztratív terheket rótt a hivatalra. Mivel jelentôs részben egy igen hátrányos anyagi körülmények közt élô hallgatói kört is érintett a program, komoly jól szervezett jelentôs kisebb hiányosságok súlyos hibái voltak elfogadhatatlan volt hiányosságok jellemezték, igény jelentkezett a gyors kifizetésekjellemezték de elfogadható re, részben a programmal kapcsolatos félreértések miatt is. A korábbinál több fizetési nehézség és ezzel összefüggô panaszos levél is érkezett, ezért is tartottuk fontosnak informálódni a hallgatóktól az adminisztrációval kapcsolatosan is. Az adminisztratív tevékenységet jónak vagy megfelelô színvonalúnak tartotta a hallgatók 75 százaléka, az elôbb említett problémák ellenére is. A hallgatók 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adminisztratív tevékenység elfogadhatatlan volt, amelynek oka a hallgatói kifizetések késedelme volt, ami csak részben írható a hivatal számlájára. Tekintve, hogy a program folytatásában a képzési motivációkra erôsebb, míg a megélhetésire kisebb súly helyezôdik, másrészt számos elôremutató szervezési, informatikai fejlesztési döntés is született, reményeink szerint az adminisztrációval kapcsolatos elégedettséget javítani tudjuk.

A hallgatók élethelyzetének változása A képzés egyik eredményességi mutatója a lemorzsolódás mértéke, ami ebben a programban is alacsony volt. A másik eredmény a munkaviszonyban állók esetén a munkahelymegtartás, a szakképzettséget szerzett korábban állás nélküliek esetén az elhelyezkedés. Sajnos a program második szakasza igen kedvezôtlen munkaerô-piaci helyzetben bonyolódott, amikor a munkaA képzés befejezése után változott-e az élethelyzete? nélküliek száma igen jelentôsen, több mint 20 százalékkal nôtt, és a munkahelymegtartás is csak igen jelentôs kormányzati támogatások mellett volt lehetséges. Jellemzôen a munkaadók nem bôvítették a foglalkoztatást sem az üzleti, sem a közszférában. A programban részt vevôk egy része, több mint 10 százaléka Igen, romlott Igen, nem Igen, vállalkozó felzárkóztatóképzésben vett részt, a 8 változott elhelyezkedtem fizetésemelést a munkahelyem lettem biztosabbá vált kaptam általános iskolai képzettség megszerzése, illetve akik számára már a 10. osztály befejezése volt az alapkövetelmény, ott a felzárkóztatás a 9–10. osztály elvégzését jelentette. 158 Az ô esetükben a sikeresség az iskola befejezését jelentette, az elhelyezkedés még nem várható el. A munkaviszonyban levôk esetén a munkahely megtartása, a jobb elômenetel a sikeresség mérôszáma. Az általános iskolai képzésbe balkapcsolódottak közül 1811 fô sikeresen befejezte a képzést, a lemorzsolódás ennél a célcsoportnál 5 százalék volt. A válaszadók közül 12 százalékot képviselt az a kör, ahol az elhelyezkedés vizsgálata nem releváns. A képzést követôen elhelyezkedettek aránya 36 százalék volt a képzést követôen közvetlenül, és a hat hónapos nyomon követések alkalmával valamivel kedvezôbb, 38 százaléka a válaszadóknak jelezte, hogy elhelyezkedett, vagy vállalkozóvá vált. A válaszadók között a vállalkozóvá váltak aránya 1,3 százalék, a program egészére kivetítve ez több száz új vállalkozót jelent. Ezek az elhelyezkedési arányok – bár elmaradnak a Lépj egyet elôre! program elsô ütemében tapasztalt arányoktól – a megváltozott foglalkozatási helyzetben, amikor a munkanélküliség több mint 100 000 fôvel nôtt, ez kedvezô aránynak tekinthetô. A vizsgálatot érdemes lehet egy következô idôpontban megismételni, amikor a gazdaság már túljutott a válságon. Az eredmény annál inkább kedvezônek tekinthetô, mivel a résztvevôk arányaiban nagyobb súllyal a foglalkoztatási szempontból hátrányosabb régiókból kerültek ki, ahol az elhelyezkedés az átlagostól nehezebb a munkahelyek és az álláskeresôk kedvezôtlen aránya miatt. A támogatottak 70 százaléka a kedvezôtlenebb foglalkoztatási helyzetben levô négy régióból került ki. Tájékozódás a programról Tájékozódtunk a hallgatóktól arról is, honnan szereztek tudomást a programról. Mivel a program indulásakor már igen sok, a korábbiakban be nem jutott hallgató volt, így jelentôs sajtókampány nem látszott induláskor indokoltnak, és a hosszadalmas közbeszerzési eljárás miatt lehetségesnek sem. A legtöbb válaszadó, csaknem a válaszadók fele, az ismerôsétôl szerzett tudomást a programról. A munkaügyi szervezet is jelentôs szerepet játszott a tájékoztatásban, minden hetedik hallgató innen nyerte az információját. A nyomtatott és elektronikus sajtó 15 százalékos súlyt képviselt a tájékoztatásban.

Személyes visszajelzések Köszönöm a lehetôséget, hogy közel 39 évesen szakmához jutottam az Önök segítségével! Így könnyebb volt az elhelyezkedésem. Szakmai vizsgaeredményem osztályzattal: jeles (5). Szívesen képezném magam, ha kapnék támogatást. Mélységes tisztelettel: Jónás Jánosné, Budapest

159

Tisztelt Foglalkoztatási és Szociális Hivatal! Ez úton is szeretném megköszönni Önöknek a támogatást, amit nyújtottak mind anyagi (prémium), mind szakmai (tankönyvek) formájában. Az Önök segítsége nélkül nagy anyagi terhet rótt volna a tanfolyam költsége a családunkra, mert három gyerek eltartásáról gondoskodunk. (Legnagyobb gyermekünk is tanul még, ô 19 éves.) Tisztelettel és hálás köszönettel: Bodor Mária, Sándorfalva

Köszönöm a lehetôséget, hogy elvégezhettem az eladói szakmát! Sajnos nehéz elhelyezkedni, mivel kevés a gyakorlati idô, gyakorlati tapasztalat. Jó lenne, ha a képzés után el tudnánk helyezkedni, lenne lehetôség a kereskedelem területén dolgozni és nem csak ígéreteket kapnánk! Próbálok munkát találni, ha megépül Nagyatádon a Tesco, vagy csurgón a Lidl bolt. Szeretném, ha kapnánk segítséget, hogy elhelyezkedhetnénk, dolgozhatnánk a kereskedelemben. Köszönöm, hogy elolvasta ezt a pár sort! Tisztelettel: Szilinger Györgyné, Berzence

Köszönöm a lehetôséget a képzéssel kapcsolatban! Remélem a jövôben is lesz lehetôségem másmilyen képzésben részt venni. Érdeklôdésem középpontjában jelenleg az ács szakma áll. Tisztelettel: Dianis Sándor, Hernád

Szemelvények a sajtóból

160

'PHMBMLP[UBU»TJÃT4[PDJ»MJT)JWBUBM 5FMFGPO &NBJM FHZMFQFTUBNPQ!MBCIV XFC XXXBGT[IV

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Recommend Documents