Egy sikeres megújuló távhőtermelési program (ár)szabályozási előfeltételei Magyarországon
Kaderják Péter Igazgató, REKK
Budapest, 2014 november 13.
EU távhő: megújuló energiaforrások fokozatos térnyerése Tüzelőanyag összetétel változása, 2007-12, EU28
3000 2500 2000
157 262
169 290
515
508
160 315
191 351
476
461
1498
1482
1540
1355
2009
2010
2011
2012
171 283 462
PJ
Az Európai Unió egyes országaiban jelentős előrelépések: • RES DH támogatások • Towards2030 REKK-es kutatás távhő fejlesztési irányokról • EU 28 tagországban összes távhő termelés 18%-a RES
404 479
1500 1000
1726
1657
190
500 0
Magyarországon: •Kis/közepes hőpiaci részesedés (távhővel ellátott lakosság aránya 15%) •Országos jelenlét (97 település) •Erősen földgázfüggő termelés (77%) •Kapcsolt részarány: magas, de nem kiugró (45%) •Sok apró távhőtermelő-távhőszolgáltató (104) •Számottevő, de nem kiugró szórás a helyi távhőárakban (1,7 szeres)
2007
2008
Fossil CHP
Fossil
RES
Waste and other
Tüzelőanyag összetétel a távhőellátásban, a Towards2030 projektben vizsgált országokban, 2012 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Austria Denmark Estonia Germany Hungary Poland Sweden Solid Biomass
Biogas
Geothermal
Other RES
Waste
Fossil
2
Megújuló (táv)hőtermelés: ambíciózus célok Megújuló hőtermelés tervezett alakulása (PJ) 80 70 60
nap hőszivattyű geotermikus biomassza
50
Megújuló távhőtermelés tervezett alakulása (PJ) 30 25 20 15
40 30
10 terv
20
tény
5 10
0
0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
• Időarányosan kedvező megújuló távhőtermelési adatok, de: •az évtized második felére tervezett ugrásszerű (7 év alatt 7-szeres) növekedés feltételei adottak? • csökkenő kereslet mellett hogyan lehet a megújuló távhőtermelés volumenét növelni? • az NREAP-okban vállalt célok alapján Románia, Magyarország és Franciaország vállalt jelentős növekedést Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve; Jelentés A megújuló energiaforrások 2011-2012 évi felhasználásáról; REKK számítás
3
Megújuló távhő: friss tapasztalatok • Pécs – biomassza ‣ 2012: 35 MWe + 72 MWth – 1000 TJ/év, 24 mrd Ft (beruházási támogatás nélkül, áramoldali működési támogatással -KÁT) ‣ 2004: 49 MWe + 150 MWth – 300-600 TJ/év, 9 mrd Ft (együttes végrehajtási projekt)
• Miskolc – geotermia, biomassza, biogáz, nap ‣ 2014 (geotermia): 30+30 MWth ≈ 550-800 TJ/év, 7,5 mrd Ft (beruházási támogatással) ‣ 2000: napkollektor, 2010: depóniagáz (0,5 MW), 2011: faapríték (3 MW); összesen kb. 50 TJ/év
2012-2014 között min. 1,5 PJ megújuló távhő növekmény ‣ a 2015-re kitűzött megújuló távhőcél bizonyosan megvalósul 4
Biomassza és geotermikus hő előtérben Hőtermelési megújuló energia potenciálok (PJ) Elméleti potenciál
2012-es felhasználás
2020-ra tervezett felhasználás
Biomassza
59,3
42,0
53,5
Geotermikus energia
63,5
4,5
14,9
Napenergia
24,0
0,3
3,4
Forrás: NFM (2010): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve; NFM (2014): Jelentés a megújuló energiaforrások 20112012 évi felhasználásáról Magyarországon (tagállami jelentéstétel a 2009/28/EK irányelv 22. cikke alapján); REKK gyűjtés
Forrás: forrás: Source: Typologie des systèmes géothermiques HDR/HFR en Europe, Open file report BRGM/RP-53452-FR, 165 pp (2004).
5
Távhő árszabályozási rezsimek Szabad piaci árszabás Alternatív szabályozás Ex-ante árszabályozás 1. Ex-ante árszabályozás 2.
Forrás: Fortum
Ex post Távhő árszabályozás típusa
Ország példa
Ex ante
Piaci alapú, csak versenytörvény szerinti vizsgálat
Árképlet jóváhagyása mellett szolgáltatói hatáskörben lévő árazás
Költségalapú hatósági árak, szabályozott profit mellett
Szabályozott árak technológiai benchmark alapján
Hatósági árak, a fogyasztók által megfizethető árszint alapján
Ausztria, Németország
Észtország
Magyarország
Dánia
Oroszország, Kína
6
A hazai árszabályozás fogyatékosságai • Transzparencia, normativitás és kiszámíthatóság hiánya ‣ Ármeghatározás egzakt módszertana nem ismert ‣ Elismerésre kerülő költségek köre tisztázatlan ‣ Éves ármeghatározás vs. 15-20 éves hőértékesítési szerződések
• Nyereségkorlát diszkrecionális alkalmazása ‣ Hitelek tőketörlesztése és kamatai: egyedi vizsgálat alapján minősülhetnek elismert költségnek ‣ ‚Jó’ hatósági árszabályozás mellett szükségtelen a nyereség korlátozása ‣ Jelenlegi szabályozás nem díjazza a hatékonyság javítási erőfeszítéseket
• Bürokratikus szolgáltatói támogatási rendszer ‣ A termelői és szolgáltatói árak nem biztosítják a költségek megtérülését ‣ A veszteséges szolgáltatókat kompenzálni kell ‣ Támogatások kikerülhetnek a távhő szektorból (városi szolgáltatói holdingok); távhő termelői eszközök felélése
7
Jövőbeni árszabályozási lehetséges keretei • A lakossági távhő szektor teljes vertikumában a hatósági ármeghatározás politikai adottság (?) • Központi árszabályozói intézmény (MEKH) • Új távhőtermelők: tendereztetés és erős verseny esetén szükségese az árszabályozás? • Meglévő távhőtermelők: technológiai benchmarkon és piaci tüzelőanyagárakon alapuló, transzparens árszabályozás • Kiszámíthatóság megteremtése: árképlet jóváhagyás, több (≥3) éves szabályozási ciklus, utólagos árellenőrzés? • RES-DH specialitásainak figyelembevétele az árszabályozásban: ‣ ‚fejnehéz’ költségstruktúra (kis változó költség arány) miatt 4-5 évre meghirdethető árak ‣ projektindítás kockázatainak (pld. fúrási kockázatok) kezelésében állami szerepvállalás (kockázati alap) ‣ beruházási támogatások vs. működési támogatások
• TPA idehaza realitás?
8
Finanszírozás kulcskérdései • Eltérő fix költség – változó költség arányú beruházások eltérő finanszírozási támogatást igényelnek • A megújuló energia alapú távhőtermelés jellemzően eltérő költségszerkezettel rendelkezik, mint a hagyományos erőművek, a „fejnehéz” RES projektek alacsonyabb működési költséggel rendelkeznek az erőmű élettartama alatt • Ki viselje a beruházás költségeit? A távhő körzetbe tartozó fogyasztók, az összes távhő fogyasztó, vagy mindenki? Beruházási támogatások
Hitelfelvételi lehetőség
Fix összegű vagy a beruházás %-ában meghatározott
Kedvezményes hitelkamatláb
RES technológia típus alapján sávos
Hitelkockázati biztosítás
Önellátási prémium
Technológiai kockázati biztosítás
Területi, regionális alapú Kiszolgált fogyasztók típusa, száma alapján
Kitermelési mennyiségre vonatkozó biztosítás
Működési támogatások Megtermelt hőmennyiséggel arányos
Adókedvezmények Adóalap csökkentő kedvezmény Ingatlanadó fizetési kedvezmény ÁFA kedvezmény
9
Következő időszak lehetséges finanszírozási irányai • Meglévő (KEOP/KEHOP) támogatások megtartása ‣ 2011-2014 között átlagosan évi 0,5 PJ megújuló hőtermelés-növekedést értünk el évi 42 milliárd Ft támogatással ‣ 2014-2020 között átlagosan évi 3,5 PJ növekedést tervezünk – milyen támogatásigénnyel számolhatunk?
• Új -beruházási- támogatási formák bevezetése ‣ Állami garanciavállalásokkal kombinált kedvezményes hitellehetőségek (beruházási hitelgarancia) ‣ Geotermikus-specifikus (fúrási/forrás) kockázatok kezelésére állami szerepvállalással létrehozott/működtetett kockázati alap
• Működési támogatások alkalmazásának vizsgálata ‣ Német, angol, skandináv tapasztalatok alapján; Litvániában 5-6%-os prémium a hagyományos távhő megtérüléshez képest ‣ Hőtermelésben meglehetősen ritka (áramszektorban általános) támogatási forma
10
Néhány indító kérdés 1. Van-e nyitottság árszabályozási ciklusokon alapuló, transzparens megújuló távhő termelői árszabályozás alkalmazására? 2. A szabályozott kapacitás- és hődíj rendszer mennyiben tükrözze az adott RES-DH technológia költségszerkezetét? 3. Érdemes-e működési támogatás alkalmazásában gondolkodni? 4. Hogyan valósítható meg a rendelkezésre álló uniós beruházás támogatási források hatékony szétosztása? Tendereztetés? 5. Van-e esély a növekvő ETS kvótabevételekből többlet forrásbevonásra e területen? 6. Milyen további feltételei vannak a piaci finanszírozási források bevonásának? 7. Ki élvezze az alacsonyabb hődíjak előnyeit (geotermia)? 8. Versenyképes lehet-e az új, megújuló energiát hasznosító távhő rendszer kiépítése egyéni szinten mint a jelenlegi egyedi fűtési megoldások? Érvényesülhet-e a méretgazdaságosság és az olcsóbb fűtőanyag hatása? (új városrészek / fogyasztók bevonása) 11
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! www.rekk.eu
[email protected] +36 1 482 7071
12
