Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra

Egy pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumai * Ajánló literatúra

Abaúj Antikvárium 2011

A régi ügyvédvilágban minden jó nevű ügyvédnek saját könyvtára volt. A könyvtárak gyakorlati hasznukon felül szakmai felkészültségük szimbólumai. Impozáns könyvek hirdették az ügyfelek számára, hogy ügyük jó kezekben van. Többek ezek a könyvek a tudás hordozóinál, egyszersmind a szép kultuszának is népszerű terjesztői. A régi ügyvédi könyvtárak a II. világháborút követően szinte teljesen eltűntek. Számos könyvtár megsemmisült. Azok a könyvek, amelyek jogalkotásunk alappillérei részben üldözötté válltak, vagy elhitették velünk, hogy hasznavehetetlen elavult munkák. A kommunista vezetés rendeletek útján szabályozta életünket a demokratikus jogalkotást kivezették életünkből. A régi jogi könyvek gyűjtésének fontosságát már a XIX. században felismerte a magyar országgyűlés. Ugron Gábor eképp szólalt fel a képviselőház 1893 január 21-i ülésén: „Mit érünk egy könyvtárral, amelyben a világ minden létező jelentékeny és számottevő munkái vannak beszerezve, de éppen a magyar törvényhozásnak régebbi múltjára és történelmére vonatkozó forrásmunkák hiányoznak belőle?” Ugron – általános helyesléssel kísérve – határozati javaslatot nyújtott be: „A könyvtári bizottságot utasítja a ház, hogy a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni igyekezzék." Ajánló literatúránk számos jogi, politikai, történelmi kuriózumot és jogalkotásunk alappilléreinek munkáit tárja Ön elé, érdekes életrajzi és történeti adalékokkal kísérve. Számos olyan kötetet mutatunk be, amelyeknek ez az egyetlen kiadása létezik, egyes kuriózumok szinte fellelhetetlenül ritkák. Egy régi pesti ügyvéd könyvtárának becses kuriózumait ajánlom szíves figyelmükbe!

Pogány János antikvárius

Az ajánló literatúra tételei megvásárolhatók az Abaúj Antikvárium kinálatában. Vásárlási igényüket az alábbi elérhetőségeken jelezhetik: Abaúj Antikvárium 3553 Kistokaj, Táncsics u. 11. E-mail: [email protected] Tel.: +36-20/428-9105 www.konyvlap.hu További információk, képek kérhetők az antikváriumtól, igény esetén Budapesten előre egyeztetett helyen és időpontban megtekinthetők a tételek.

Államjog, közjog, alkotmányjog 1., Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban /A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Erdélyi Tudományos Intézetének kiadványa./ Kolozsvár, én. Ny.: Bethlen ny. (Nagyenyed) 592 p. Első kiadás! Korabeli félbőr kötésben. Tételünk egyik főműve! Bónis György (Bp., 1914. – Bp., 1985) történész, jogtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1969). Az 1956. évi forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt egyetemi tanári tisztségétől megfosztották. 1957től nyugalomba vonulásáig (1974) Bp. Főváros Levéltárának munkatársa, majd osztályvezetője. Főkutatási területe a középkori és a XVIII. sz.-i magyar jogtörténet, valamint a magyar jogi néprajz volt.

15.000,2., Deák Ferencz: Adalék a magyar közjoghoz Észrevételek Luskandl Venczel munkájára: „Das Ungarisch-Österreichische staatsrecht” A magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, 1865. Pfeifer F. 188 p. Első kiadás! Kiadói papírborítóban.

2.

Deák Ferenc (Söjtör, 1803 - 1876) ügyvéd, politikus, jogtudós, alispán, országgyűlési követ, igazságügyi miniszter, államférfi, az MTA tagja, „a haza bölcse”.1833-tól vett részt az országgyűlés tanácskozásain, ahol csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Az 1839–40-i országgyűlésen tevékenységével nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány időlegesen felhagyott a nyílt erőszakkal. 1840 tavaszán amnesztiával szabadult Kossuthot, valamint a Lovassy-per elítéltjei, és megszüntették a folyamatban levő hűtlenségi pereket. A nevéhez fűződik az első büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítése, ami mellőzte a testi és a halálbüntetést. Az 1847/48-as országgyűlés munkájában március 20-tól vett részt. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel, amiről 1858. szeptember 11-én lemondott. 1850 tavaszán Ő lett a megszemélyesítője a passzív ellenállás politikájának. 1854-ben Pestre költözött, és az „Angol királynő” szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekezőhelye lett politikai elvbarátainak. Az Októberi Diploma (1860) kiadását követően meghívták az 1861-ben tartott országbírói értekezletre. 1865 elején jelentette meg tételünket, életének fő művét, Lustkandl osztrák szerző államjogi tanulmányával vitázva, majd 1865. április 16-án a Pesti Naplóban a „húsvéti cikk” néven emlegetett írását. A kiegyezést követően Andrássy Gyula gróf kormányában nem vállalt szerepet, kitüntetést, rangot nem fogadott el. Az állam és az egyház

6.

3

szétválasztásának, a kötelező polgári házasság bevezetésének szükségességéről tartott 1873. jún. 23-i képviselőházi felszólalását követő tapsvihar utolsó nyilvános szereplését jutalmazta. Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz.

1839-től 1848-ig álladalmi konferenciális miniszter. A Magyar életrajzi lexikon szerint „jogi irodalmi működése erősen reakciós-konzervatív”.

20.000,6., (Jakabfalvay Gyula): Kisérlet az állam körül Pest, 1861. Müller Gy. 31 p. Kiadói papírborítóban. „Szathmáry Károly publicistánknak olaszországi utunk emlékéül Gyula” dedikált példány! Jakabfalvy Gyula (Gagy-Bátor, 1828 – Bp., 1895) ügyvéd, királyi kúriai bíró. Az 1848–49. évi szabadságharcban, mint honvédtüzér vett részt. Cikkein és tételünkön kívül csupán még egy önálló munkája ismert.

50.000,3., Ferdinandy Gejza, Dr.: Az arany bulla – Közjogi tanulmány. Bp., 1899. MTA. 182 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Rendkívül ritka! Mindössze 200 példányban jelent meg!

Szathmáry Károly (Szilágy-Somlyó, 1831 – Bp., 1891) bölcseleti doktor, országgyűlési napló-szerkesztő, a Kisfaludy- és a Petőfi - Társaság tagja. Részt vett az 1848–49. szabadságharcban. Dévánál tette le a fegyvert. Börtönt szenvedett, az újabb zaklatások elől Máramarosba menekült, azután Pestre jött. 1859-től kezdve csaknem minden évben jelent meg egy regénye, melyeknek tárgyát többnyire a történelemből s nevezetesen az erdélyi fejedelmek korából vette. 1869–78 között a nagyatádi kerület országgyűlési képviselője, 1878-tól az Országgyűlési Napló szerkesztője. Sokat buzgólkodott mind parlamenti, mind társadalmi, mind pedig irodalmi téren a népnevelés, különösen a kisdedóvás ügyében. 1872. megalkotta az Országos Kisdedóvó Egyesületet melynek titkára, 1877-től elnöke, s a hazai kisdedóvók miniszteri biztosa volt. Számos törvényjavaslatot is készített a kisdedóvás ügyében. Elnöke volt egy ideig a Magyar Pedagógiai társaságnak is.

Ferdinandy Gejza (Kassa, 1864 – Bp., 1924) közjogász, egyetemi tanár, honvédelmi államtitkár, az MTA levelező tagja. A magyar közjog történetével és alkotmányjoggal foglalkozott. Korábban Széchenyi és – bizonyos korrekciókkal – a dualizmus híve, de utolsó írásaiban az önálló magyar államiság mellett foglalt állást. Tudományos működése mellett – különösen 1903–05-ben – élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki.

20.000,4., Ferdinandy Gejza: A magyar alkotmányjog tankönyve Bp., 1911. Franklin-T. 415 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Jelen tételünk egyik főműve! 15.000,-

20.000,7., Kmety Károly, Dr: A magyar közjog kézikönyve Bp., 1900. Politzer Zs. és Fia. X. 399 p. Első kiadás! Korabeli félbőr kötésben. Ajánlójegyzékünk tételét (ami az egyik főműve) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tankönyveként használták, így a szövegben helyenként ceruzás aláhúzások találhatók.

5., Hegedűs Lajos: A magyar közjog alapvonalai Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta ---. Pest., 1861. Heckenast G. IV. 260 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

Kmety Károly (Hódmezővásárhely 1863 – Bp. 1929) a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár, 1888tól báró Sennyey Pál országbíró legidősebb fiának jogi tanára, 1889-től Szilágyi Dezső igazságügy miniszter fogalmazója, 1896tól haláláig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. Egyetemi tanárként részt vett a közigazgatási bírósági törvény megalkotásában is. 1905-től két cikluson keresztül Esztergom országgyűlési képviselője. Mandátumának leteltével az 1910-es választásokon a kollégája, vásárhelyi Kun Béla, jelöltsége mellett korteskedett. Mint jogász a közjogi, közigazgatási, valamint hatásköri kérdések szélső konzervatív felfogású ismertetője és magyarázója volt. Műveiben kerülte mind a böl-

A munka Cziráky Antal Conspectus juris publici regni Hungariae ad annum 1848. Historicis animadversionibus illustratus. c. munkájának magyar nyelvű fordítása. Cziráky Antal Mózes (Sopron, 1772 – Pozsony, 1852) országbíró, az MTA egyik alapító tagja. Már joghallgató korában egyik alapítója az első magyar. jogászegyesületnek (1791). 1825-ben tárnokmester, 1827-29 között országbíró, elnöke az 1827. évi VIII. tv. alapján kiküldött tanügyi reformbizottságnak. 182839 között a pesti egyetem konzervatív aulikus szemléletű elnöke.

4

cseleti alapok, mind a jogszabályok mögötti társadalmi tartalom tárgyalását. Jogtudományi cikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban, a Politikai Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Jogban, a Közgazdasági Szemlében, politikai írásai pedig a Nemzetben és Magyar Ujságban jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikon több mint száz szakcikke is az Ő nevéhez fűződik.

15.000,8., Kolosváry Miklós: Értekezés. Mikép lehetne a római és angol bírák s tisztviselők rendtartásait honunkban is létesíteni, a nélkül, hogy ősi intézményeinket helyéből mozdítsuk Hn., 1843. Kn. Nyn. 37 p. + 2 sztl.lev. (kézirat) Hozzákötve: A cenzúra által kitörölt részek a szerző saját kezű írásával 3 számozatlan oldalon. Korabeli félvászon kötésben. Petrik nem ismeri! Szinnyei szerint a szerző jelen munkája nem jelent meg, csupán kéziratban létezik cenzúrai példányként a Magyar Nemzeti Múzeumban a következő címen: Mikép lehetne a rómaiak és angolok biráskodásit honunkban létesíteni a nélkül, hogy ősi intézeteinket helyökből mozdítsuk. Különösen ritka „nem létező” jogi kuriózum!

8.

Kolosváry Miklós (?, 1779 – Szil-Sárkány, 1844) országgyűlési követ és több megye táblabírója.

80.000,9.

9., Kosutány Ignácz: A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve I. (Unicus!) Bp. 1895. Athenaeum. 334 p. 6 térk. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Tételünk első és egyben egyik főműve! Hozzátartozik: Kosutány Ignácz névjegye, kézírásával javítva. Kosutány Ignácz ( Mátészalka, 1851- Szeged, 1940) jogász, egyetemi tanár. Publikált a Pécs, a Pécsi Napló, a Századok, a Nyugatmagyarországi Híradó c. folyóiratokban, de a Magyar jogi Lexikonban is több cikk őrzi a nevét. A Magyar életrajzi Lexikon szerint „Polgári liberális felfogású, akinek pozitivista szemlélete keveredett protestáns egyházi nézetekkel is.”

25.000,10., Kovách Pál és Kovách Sándor: A magyarhoni törvényhozás történeti vázolata Törvénytárunk és pótgyűjtemények nyomán. Árpád korától fogva mostanig, évsor s a nevezetesebb pontok szerént készítve, és egy törvénykönyvi szótárral felvilágosítva kiadták - .-. 5

Szeged, 1861. Burger Zsigmond. III. 282 p. 1 sztl.lev. Első és egyetlen kiadás! Kiadói gerincén javított papírkötésben. Az első hitelesnek tekinthető magyar törvénytár!

(1.) 1 sztl.lev. XXIV. 366 p. (2.) 376 p. (3.) 336 p. Első, magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott, vaknyomással díszített egészvászon kötésben. (3 db.) A fordító nevének feltüntetése nélkül megjelent mű fordítója a kutatások szerint Rédly Károly uradalmi főszámvevő Pozsonyban. Rendívül ritka!

Kovách Pál (Vác, 1810 – Vác, 1888) jogi doktor, egyetemi tanár, táblabíró, a királyi tábla hiteles jegyzője, váci kanonok, Vác díszpolgára. Cikkei többek között az Idők Tanujában, a Magyar Államban, a Váczividéki Lapokban, a Religióban jelentek meg.

Montesquieu (La Brède, 1689 – Párizs, 1755) 1708-ban Bordeaux-ban szerzett jogi diplomát. 1721-ben már irodalmi sikert ért el. Ekkor írta a korabeli társadalom abszurditásait bemutató Perzsa levelek című szatirikus regényt, amely azonnal hatalmas sikert aratott. 1728-ban a Párizsi Akadémia tagjává választották. 1729-ben Angliába utazott, ahol találkozott a hatalmi és szellemi élet vezető személyeivel. Tagja lett a Királyi Társaságnak és a szabadkőműves nagypáholynak is. 1731-ben visszatért Párizsba, ahol még Pompadour is a kegyeibe fogadta. Eljárt az Akadémia üléseire, valamint részt vett szabadkőműves páholyok összejövetelein. 1748-ra készült el A törvények szelleméről című munkájával. Az eredetileg névtelenül megjelentett könyv azonnal elsöprő hatást váltott ki. A művet Franciaországban mind a hatalom támogatói és ellenzői ellenségesen fogadták, a legsúlyosabban egyházi körökből támadták. Hiába írta meg 1750-ben A törvények szellemének védelmét, a könyv 1751-ben tiltólistára került. Európa többi részén viszont már ekkor széles körű megbecsülésnek örvendett, Amerikában az új amerikai alkotmány kidolgozói pedig munkájuk során a modern alkotmányozás elvi alapjaiként használták fel a művet. E műben jelenik meg először a világon az ún. hatalommegosztás elve. E szerint a hivatali hatalom megoszlik a törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás között. A „társadalmi rendet” az biztosítja, hogy mindegyiknek van hatalma a másik felett. Ez az elv szélsőséges volt, mert a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből és a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte.

25.000,11., (Kövy Sándor): A magyar törvények rövid summája a gyermekek számára S. Patakon. 1837. Nádaskay András. 90 p. 1 sztl.lev. Korabeli ízléses papírkötésben. A könyv szerzője valószínű, hogy Kövy Sándor. Szinnyei Ferenc Magyar írók c. munkájában az Ő művei között sorolja fel a munka 1798-as, első kiadását. Petrik csak az első és a második kiadást ismeri, tételünket nem. Kövy Sándor (Nádudvar, 1763 – Sárospatak, 1829) ügyvéd, táblabíró, jogakadémiai tanár. Ügyvédi vizsgája után előbb főúri családoknál nevelő, majd 1793-tól haláláig a sárospataki református jogakadémián a hazai jog első tanára, és mint ilyen egyebek közt Kossuth Lajos, Szemere Bertalan tanára is volt. A gyakorlatias jogi oktatás egyik legelső képviselője. Mint jogtudós, úttörő, irányadó munkásságot fejtett ki és saját iskolát alapított, melynek hívei egész 1848-ig kimutathatók jogi irodalmunkban. Országos hírét, tekintélyét bizonyítja az is, hogy tagjává választatott annak a bizottságnak, mely a MTA alapszabályait készítette el. Előadásait latin nyelven tartotta. A nyelvújításnak nagy ellensége volt. Azok közé a pataki tanárok közé tartozott, a kik a Kazinczy eljárásban s modorában megbotránkoztak, a kik a dunántúliakkal tartva, a Mondolat kiadását örömmel fogadták.

150.000,-

30.000,-

14., Pálosi Ervin dr.: Az összeférhetetlenségi kérdés Magyarországon Társadalmi selejtezés és emelkedés. Bp., 1932. Ny.: Ifj. Kellner E. – Szerző. 1 sztl.lev. 189 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. „Igaz barátsággal…” dedikált példány! 15.000,-

12., Mikler Károly dr.: Magyar alkotmány és jogtörténet Miskolcz, 1920. Ferenczi. 143p. Egyetlen kiadás. Fűzve, kiadói papírborítóban, gerince szépen pótolva. Az egyik legritkább magyar alkotmány és jogtörténet! Mikler Károly (Nagykároly, 1872 – Balatonfüred, 1955) jogi doktor, jogakadémiai tanár. Jogászként protestáns egyházjoggal és jogtörténettel foglalkozott.

15., Récsi Emil: Magyarország közjoga Bővítve és rendezve Dr. Lőw Tóbiás által. Buda-Pest, 1871. Pfeifer Ferdinánd. XVI. 564 p. Harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, bordázott félbőr kötésben,

15.000,13., (Montesquieu) Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója: A’ törvények lelkéről I-III. Fordítatott a’ párisi 1816-dik esztendei kiadás szerint. Posonyban, 1833. Belnay örököseinek bet. 6

körben márványozott lapszéllel. Zechmeister Károly közés váltóügyvéd, Győrött – könyvtárából. Szép kötés! Récsi Emil (Kolozsvár, 1822 – Pest, 1866) bölcseleti és jogi doktor, ügyvéd, egyetemi rendes tanár és az MTA levelező tagja. Már 15 éves korában doktorrá avatták, 1841-ben pedig ügyvédi vizsgát tett. 1846-tól egyházjogot és statisztikát, 1847től politikát tanított. A szabadságharc bukása után a pesti egyetemen az állam- és közigazgatási jogot, 1858-tól római jogot is tanított.

30.000,16., Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon A budapesti Kir. M. Tudományegyetemen pályadíjjal jutalmazott jogtörténeti tanulmány. Előszóval ellátta: Dr. Timon Ákos. Bp.1900. Kilián F. utóda. 336 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Tételünk főműve! Schiller Bódog (Pozsony, 1877 – Bp., 1914) jogász, bíró, egyetemi tanár, jogtörténész. Ő fordította le németre Timon Ákos Magyar alkotmány – és jogtörténet c. munkáját.

13.

25.000,17., Szabó Béla: A magyar korona országainak státusjogi és monarchiai állása a pragmatica sanctio szerint Pozsonyban, 1848. Az író. –(Ny.: Schmid Ferencz és Busch J. J.) XVI. 166 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben, illusztrált táblával. Tételünk az egyetlen nyomtatásban megjelent munkája! Rendkívül ritka!

137.

Szabó Béla (?, 1808 - ?, ?) ügyvéd, Győr és Moson megyék táblabírája.

40.000,18., Tanárky Gedeon: Magyarország helyzete az európai államrendszerben Történeti és politikai tanulmány. Pest, 1866. Pfeifer F. 205 p. 1 sztl.lev. 1 errata Korabeli félvászon kötésben márványozott lapszélekkel. Tételünk a főműve! Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815 – Bp., 1887): váltóügyvéd, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, az MTA levelező tagja. 1842-től Nagykőrös főjegyzője, 1848 – 49-ben Nagykőrös képviselője az első népképviseleti országgyűlésen. A kormányt Debrecenbe is követte. 1850-ben a szabadságharc alatt folytatott politikai szereplése miatt haditörvényszék elé állították, de 1851ben kegyelmet kapott. A közélettől visszavonult és csak a protestáns egyházi élet terén működött, valamint történelmi és

7

15.

263.

217.

101.

pénzügyi tanulmányokkal foglalkozott. Szerepe volt a nagykőrösi református főiskola újjáteremtésében. Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor baráti köréhez tartozott.

20., (Törvények) Articuli Diatales Regni Hungaria ab anno 1764-1836 Marae II. Leopoldi II., Francisci I., Francisci II., Ferdinandi I. decretum anni 1764-1836. (Az 1836-dik évi országgyűlési törvény-czikkelyek magyar és latin nyelven) (Posonii-Budae, 1764-1836. Nyn.) 428-438 p. ; 30 p. ; 470-480 p. ; 14-16 p. ; 486-498 p. ; 500-506 p. ; 510-525 p. ; 528-546 p. ; 548-552 p. ; 497-520 p. ; 526-622 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Folio. Az első hivatalos magyar nyelvű törvénygyűjtemény! 40.000,-

20.000,19., Teleki Pál gróf: Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez – Államtudori értekezés. Bp., 1903. Kilián Frigyes utóda. 84 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblákra ragasztva. Rendkívül ritka! A szerző első nyomtatásban megjelent önálló műve! „Őszinte tisztelettel 1916. jul. a szerző” dedikált példány!

*** A bolsevizmus rémtettei

Teleki Pál (Bp., 1879 – Bp., 1941) szolgabíró, politikus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA tagja, a Turáni Társaság (1913 – 1916), majd 1918 – 19-ben a Területvédő Liga elnöke. Az Antibolsevista Komité, majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. május 3-tól augusztus 12-ig). A párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja. 1920. április 19-től a Simonyi – Semadam - kormány külügyminisztere, július 19-től 1921. április 13-ig miniszterelnök (1920. szeptember 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes „numerus clausus” törvényt, és a Nagyatádi Szabó-féle földreformot. Az első királypuccs után lemondott, de továbbra is Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége és a Menekültügyi Hivatal elnöke. 1922 – 23-ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója. 1920 – 21-ben nemzetgyűlési, 1922 – 26-ban országgyűlési képviselő pártonkívüli programmal. 1926ban belépett a kormánypártba. 1927-től 1938-ig felsőházi tag, majd ismét képviselő. Az 1925-ben kirobbant frankhamisítási botrány egyik szereplője. A nemzeti propaganda ellenőrzésére kinevezett kormánybiztos, a Szociográfiai Intézet és Államtudományi Intézet alapítója (1926), a Magyar Revíziós Liga megteremtője (1927). Elsők közt ismerte fel a hitleri birodalom veszélyességét; harcolt befolyásának növekedése ellen. 1938. május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy kormányában. 1938-ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. 1939. február 16-tól 1941. április 3-ig másodízben miniszterelnök. Csatlakozott az antikomintern paktumhoz, végrehajtotta Magyarország kilépését a Népszövetségből. Meghozatta a második zsidótörvényt s egy mérsékelt földreformtörvényt. 1941-ben, miután a Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelében elítélte a Jugoszlávia elleni akciót, öngyilkos lett.

21., Alliluyeva, Szvetlana: Húsz levél egy jóbaráthoz Fordította: Halász Péter (USA, 1967.) Pilvax. 249 p. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítékban. Szvetlana Alliluyeva (Moszkva, 1926 – USA, 1967) Sztálin és második felesége, Nagyezsda Alliluyeva, legfiatalabb gyermek és egyetlen lánya. Miért csöngetett be egy márciusi estén az Új Delhi-i amerikai nagykövetség épületébe és miért fordult ezzel a kéréssel az elősiető tisztviselőhöz: menedékjogot kérek. Honnan indult el Szvetlana Allilujeva, mi az, amin keresztülment, és miféle tapasztalatok, élmények, megrázkódtatások vezették el ehhez a két szóhoz? Ezt mondja el ebben a könyvében Sztalin leánya”.

20.000,22., Béraud, Henri: Mit láttam Moszkvában? Fordította: Orbók Attila. Bp., 1926. Pfeifer F. (Zeidler Testvérek). 237 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945ben megsemmisítésre ítélt munka! Henri Béraud (Lyon, 1885 - Saint-Clément-des-Baleines, 1958) francia író és újságíró. A német megszállás után – bár a nácizmust elítélte - támogatta a Vichy kormányt (érdekes paradoxon), amiért Charles de Gaulle 1944-ben halálra ítélte, de életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták az ítéletet. 1950-ben szabadult egészségi állapotára való tekintettel. Kötelességem volt, hogy leleplezzem annak a gazdasági egyenlőségnek a csődjét, amit az októberi felkelőknek ígértek; el kell mondanom, hogy magában a proletárok fővárosának a szívében a szegények jobban szenvednek, mint bármely más pontján a világnak s ki-

50.000,-

8

hívóbb a gazdagság és undorítóbb a konjuktúra - lovagok mohóbb étvágya” – így összegzi egy hónapos utazásának tapasztalatait a szerző.

20.000,23., Fehérváry István: Szovjetvilág Magyarországon 1945-1956 München – Santa Fe, 1984. Nemzetőr. 256 p. Hozzátartozik: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon Bp., 1990. Magyar Politikai Foglyok Szöv. 230 p. Mind két mű kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) A kivégzett politikai foglyok jegyzékével! Fehérváry István, vitéz (Budapest, 1925 - ) mérnök, a Magyar Királyi Légierő katonatiszje.1948-ban részt vesz a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége illegális szervezésében, amiért 1949 Bécsben letartóztatják és 20 évi börtönre ítélik. 1956-ban szabadul, Bécsbe emigrál, ahol létrehozza a Nemzetőr c. lapot. 1969-89 között az Új-mexikói egyetemen politikatörténetet tanít, majd hazatér. 1990-től az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége elnöke.

15.000,-

21.

24., Gábor Áron: Az embertől keletre Los Angeles- München –Sydney –New York, 1980. („XX. Század”.) 327 p. Harmadik kiadás. Hozzátartozik: Gábor Áron: Szögletes szabadság Los Angeles- München –Sydney –New York, 1980. („XX. Század”.) 333 p. Harmadik kiadás. Gábor Áron: Évszázados emberek Los Angeles- München –Sydney –New York, 1980. („XX. Század”.) 365 p. Harmadik kiadás. Mind három mű kiadói, egységes egészvászon kötésben, papír védőborítóban. (3 db.)

23.

Dr. Gábor Áron sajátságos utat jár a magyar irodalomban. Megdöbbentő őszinteséggel tárja a világ elé tizenöt éves szibériai száműzetése élményanyagát. Olyan mélyről világítja meg a kommunista rendszer lélektani szerkezetét, a szovjet emberképzés titkait, amilyenre a világirodalomban nincs példa. Kritikusai szerint "Dosztojevszkij, hogy a szovjet élet fekélyeivel rémítse a nyugati jólét társadalmait." Gábor Áron azonban ennél többet tesz, szomorú, de hiteles tanúvallomást ad, hogy századunk neofáraoizmusáról egyszer méltó ítéletet alkothasson a történetírás.

30.000,25., Gábor Áron: Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon (Bp., 1941.) Stádium. 324 p. 8 t. (képek) Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben.

9

Jászi Oszkár (Nagykároly, 1875 – Oberlin, USA, 1957) író, politikus, egyetemi tanár, szociológus, a magyarországi polgári radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Jelentékeny publicisztikai tevékenységet fejtett ki, amelyben határozottan állást foglalt a nagybirtokrendszer, a klerikalizmus és a nemzetiségi elnyomás ellen, az általános választójog és a polgári demokratikus követelések teljesítése mellett. Szoros barátság fűzte Szabó Ervinhez. Ady Endre barátja és népszerűsítője. Felesége Lesznai Anna volt. A Társadalomtudományi Társaság főtitkára és a munkások magas szintű szabadoktatását vállaló Szabad Iskola igazgatója, a Huszadik Század főszerkesztője, az Országos Radikális Párt elnöke. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárcanélküli minisztere, a Külügyi Tanács elnöke. A Berinkey-kormányban nem vállalt tárcát. 1919 januárjában a szociológia tanárává nevezték ki a budapesti egyetemen. A Tanácsköztársaság kikiáltása után külföldre emigrált. Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság főszerkesztőjeként támadta a magyarországi fehérterrort, de ugyanakkor élesen megnyilvánult kommunistaellenessége is. 1924-ben felolvasókörútra hívták meg az USA-ba. 1925-ben végleg ott telepedett le és az Ohio államban levő Oberlin College szociológiaprofesszora lett. Kezdetben – részben Szabó Ervin hatására – hajlott a szindikalizmus, később pedig a bernsteini revizionizmus felé. Eleinte a spenceri pozitivizmus, később a moralizáló neokantiánus idealizmus hatott rá legerősebben. Elméleti és gyakorlati politikai működésében nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, amelyet a polgári demokratizmus szellemében Magyarország „Keleti Svájc”-cá alakítása útján kívánt megoldani.

A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Gábor Áron (Kaposvár, 1911 – Saarbrücken, 1982) jogi doktor, író, újságíró a II. világháború alatt haditudósító, a háború befejezése után a Magyar Vöröskereszt főtitkára. Ebben a minőségében vitték el az oroszok 1945. augusztus 7-én a Szovjetunióba. Koholt vádak alapján sokéves kényszermunkára ítélték. Az ítéletet különböző munkatáborokban töltötte le. 1960 júliusában térhetett vissza Magyarországra. Az elkövetkező öt esztendőben az Ország - Világ című hetilap főmunkatársa és az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965-ben Németországba költözött és Münchenben telepedett le. Itt haláláig rendszeresen publikált nyugati magyar lapokban (Kanadai Magyarság, Új Hungáriában, Új Világ) Megírta rabságának történetét és foglalkozott a Nyugatra került magyarok életével is.

20.000,26., Garbai Sándor: Új utakon a hatalomért Bratislava, 1935. Munkásakadémia. 264 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóba. A szerző egyetlen önállóan írt műve. Rendkívül ritka! „Tarics István elvtársnak…” dedikált példány! Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879 – Párizs, 1947) eredetileg kőműves, majd miniszter, szociáldemokrata politikus, az ún. Forradalmi Kormányzótanács elnöke. 1902-tól az SZDP vezetőségének tagja, 1903-től a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) elnöke, 1903-tól 1919-ig a Munkásbiztosító Intézet elnöke, 1907-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöke, 1910-től elnöke. 1907-től szerkesztette az Építőmunkás c. szaklapot. Az 1918. évi októberi forradalom után az Országos Lakásépítési Bizottság elnöke és a lakásügyek kormánybiztosa. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Peidl-kormányban közoktatásügyi miniszter. Ausztriába, majd Franciaországba emigrált, ahol az ausztromarxizmus elveit képviselte. Később teljesen eltávolodott a munkásmozgalomtól.

45.000,28., Kirchner Gyula: Hét hónap szovjetszolgálatban /A toll mesterei/ Bp., 1932. Dante. 164 p. Egyetlen kiadás. Kiadói festett, illusztrált egészvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! „Ha átlépjük Szovjetoroszország határát, nemcsak más országba, más néphez és más szokások közé kerülünk, hanem oly világnézettel találjuk magunkat szemben, amely minden vonatkozásban tagadja mindazt, amit mi évszázadok tapasztalata alapján, mint legjobbat és legtökéletesebbet fogadtunk el életberendezkedésünk alapjául. A felületes szemlélő a kommunizmusban nem lát egyebet, csak a nincstelenség harcát a tőkével s új gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedés kifejlődését, holott mindezek csak részei az eddigi életfelfogások és életberendezések összességét alapjukban megrendítő törekvéseknek”- írja a szerző a könyve előszavában.

50.000,27., Jászi Oszkár: Magyar kálvária magyar föltámadás A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Bécs, 1921., Bécsi Magyar Kiadó (Vernay Johann N. A.G. kny) 182 p. 1 sztl.lev. Második bővített kiadás. Korabeli félvászon kötésben. „Lehner Richárdnak emigrációs emlékül régi szeretettel” ajándékozó sorokkal!

20.000,-

10

29., Knickerbocker, H. R.: Vörös gazdálkodás – fehér jólét Fordította: Havas József. /A világjárás hősei – A világ körül/ (Bp.), én. Dante. 202 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói festett, aranyozott egészvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! A szerző rendkívül jó ismerője a korabeli szovjet állami és társadalmi viszonyoknak. Azon szerencsések közé tartozott, akinek még Sztálin anyjával is sikerült interjút készíteni. Könyvét John Maynard Keynes angol közgazdászt idézve az alábbi megállapítással zárja: „Aki a gazdasági helyzet megjavítására a kommunizmust ajánlja eszközül, sértést követ el a józan eszünk ellen. De ha a gazdasági helyzet megrontására ajánlja, akkor szinte ellenállhatatlan vonzóereje van”.

20.000,30., Marjay Frigyes: Keresztes hadjárat 1941… (Bp., 1941.) Stádium. 349 p. 100 kétoldalas t. képekkel gazdagon illusztrálva. Első kiadás! Kiadói félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945ben megsemmisítésre ítélt munka!

26.

A kommunisták világromboló tevékenysége úgy pereg le előttünk Marjay Frigyes nagyszerű könyvéből, mint egy izgalmas, borzalmakkal túlzsúfolt film. Párizsban kezdődik a cselekmény, 1871-ben. Tűz, pusztulás és halál jár a kommunárdok nyomában majd nevek tűnnek elő, Marx, Lenin, Trockij, Kun Béla, Szamuelli, Molotov, Kaganovics, Kusinen, Timosenko. Meggyilkolják a cárt, Franciaország a forradalom lázában ég, Bécsben géppuskák ropognak az utcán, a spanyol félszigeten a vörös háború tüze csap az égig, s közben Litvinov-Finkelstein „úr” Genfben udvarias mosollyal a világbékét építgeti. Marjay könyve nem vádol, nem vitatkozik. Elbeszél. Okiratokat, fotokópiákat, fényképfelvételeket mutat be páratlan gazdagságban. S ez az óriási anyag meggyőzi az olvasót. A Vörös Álarc lehull, és aki végigolvassa ezt az egyedülálló, hallatlanul érdekes művet, igazat ad a címnek: valóban keresztes hadjárat folyt a Szovjet ellen.

30.

30.000,31., Ossendowski (Ferdinand Antoni): Lenin I-II. Bp., én. Franklin-T. (1.) 286 p. 1 sztl.lev. (2.) 293 p. 1 sztl.lev. Egyetlen magyar kiadás. Kiadói félvászon kötésben. (2 db.) A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka!

11

Vlagyimir Iljics Uljanov ( Szimbirszk, 1870 – Gorkij, 1924) ügyvéd, orosz nemzetiségű szovjet államférfi. A Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója. A „Lenin” név az egyik forradalmi álneve volt. Ennek eredetéről több elmélet is létezik; ő maga soha nem tisztázta, hogy miért választotta ezt a nevet. Valószínűleg a Léna folyóhoz van köze, ahogyan egy másik orosz marxista, Gregorij Plehanov álneve „Volgin” volt a Volga folyó alapján. Az elmélet alapján Lenin azért választotta a Léna folyót, mert hosszabb, és a Volgával ellenkező irányba folyik. A nyugati antikommunista irodalom gyakran „Nyikolaj Lenin” néven emlegeti, ami az eredeti álneve volt, azonban nem ezen a néven vált ismertté. Egy kutató Lenin apját is kétségbe vonja (aki szerint valójában Ivan Szidorovics Pokrovszkij, a család orvosa nemzette a későbbi politikust), ennek alapján apai neve is Ivanovics lenne, ahogyan egyébként a diplomájában is szerepel. Minden egyéb megtudható Leninről ebben a 2 kötetes, objektív, rendkívül olvasmányosan megírt életrajzból.

159 p. Első kiadás! Korabeli félvászon kötésben. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945ben megsemmisítésre ítélt munka! A Tanácsköztársaság ideje alatt (1919) erőszakos, jellegükben az oroszországi eseményekhez hasonló, atrocitások történtek. Ezek nem maradtak ideológiai megalapozás nélkül, amit főképp Szamuely Tibor és Lukács György népbiztosok végeztek, és ők voltak a Kormányzótanácsban a terrorisztikus eszközök bevetésének legkitartóbb támogatói is. Szamuely és a vele egy véleményen lévők politikai háttértámogatásával, Cserny József vezetésével 200 fős különítményt állítottak fel, akik „Leninfiúk”- nak nevezték magukat. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek. Váry Albert (Makó, 1875 – Csengőd, 1953) ügyvéd, politikus, 1908-tól bp.-i királyi ügyész, 1914-től sajtóügyész, 1918. áprilistól a budapesti ügyészség vezetője, a Tanácsköztársaság bukása után, 1919 szeptemberétől főügyész. Mivel a kommunisták elleni hírhedt perekben a jelentősebb vezetőkkel szemben ő képviselte a vádat - az általa képviselt vád alapján több halálos ítéletet hoztak – így első kézből értesült annak az 587 meggyilkolt áldozatnak a kálváriájáról, amit a jelen munkájában dokumentál a gyilkosságok elkövetési módjának leírásával együtt.

30.000,32., Szolzsenyicin, Alekszander: A Gulag szigetcsoport 1918-1956. I-II. (kötet) I. kötet: Kísérlet művészi feldolgozásra I-II. II. kötet: Szépirodalmi igényű tanulmány III-IV. Oroszból fordította: Szente Imre. München, 1975-76. Danubia – Nemzetőr. (1.) 531 p. (2.) 581 p. Első, magyar nyelvű emigráns kiadás! Kiadói papírborítóban. (2 db.)

25.000,-

***

Szolzsenyicint 1945-ben, egy gyermekkori barátjának írott levele miatt, melyben bírálta Sztálint, letartóztatták. Ezután 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szovjetunióban nem jelenhettek meg alkotásai: a Pokol Tornácán, és a Rákosztály. Külföldön viszont igen, és az egyre elismertebb Szolzsenyicin 1970-ben elnyerte műveiért a legrangosabb irodalmi elismerést: az irodalmi Nobel-díjat. Az 1973-ban írt A Gulag szigetcsoport című regénye miatt a Legfelsőbb Tanács megfosztotta szovjet állampolgárságától és kiutasította az országból. A Gulag szigetcsoport című művét pamfletnek nyilvánították a szocializmus és kommunizmus ellen. Az Írószövetség által kiadott nyilatkozat értelmében minden, a szovjet blokkhoz tartozó országban a Nobel-díj átadást szovjet-ellenes politikai megnyilvánulásnak kellett minősíteni, az írót kapitalista, imperialista pártinak, valamint fasisztának, sovinisztának és népellenesnek mondták ki, így magyarul is csak Münchenben jelenhetett meg először fő műve.

Büntetőjog, büntetőeljárási jog, büntetésvégrehajtási jog 34., Angyal Pál, Dr.: A becsület védelméről szóló 1914: XLI. T.-cikk. /A magyar büntetőjog kézikönyve 1./ Bp., (1928), Athenaeum. XV. 120 p. „Nagyságod dr. Ruber József egy. m. tanár kedves barátomnak igaz nagyrabecsüléssel Dr. Angyal Pál” dedikált példány! Hozzákötve: Angyal Pál, Dr.: Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal /A magyar büntetőjog kézikönyve 2./ Bp., (1928.) Athenaeum. XXIV. 120 p. „Nagyságos dr. Ruber József kedves barátomnak Dr. Angyal Pál” dedikált példány! Hozzákötve: Angyal Pál, Dr.: A testi sértés és a közegészség elleni bűntettek és vétségek /A magyar büntetőjog kézikönyve 3./ Bp., (1928.) Athenaeum. XV. 100 p.

20.000,33., Váry Albert, Dr.: A vörös uralom áldozatai Magyarországon Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja: - - koronaügyészhelyettes. (Bp., 1922.) A Váci Kir. Orsz. Fegyintézet kny.

12

Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Mindhárom kötet papírborítói bekötve. Angyal Pál (Pécs, 1873 - Bp., 1949) jogász, egyetemi tanár, 1911-től a MTA levelező-, majd 1930-tól rendes tagja, 1939től a Magyar Jogászegylet elnöke. Főként büntetőjoggal, büntetőeljárás joggal és jogbölcselettel foglalkozott. Fiatalabb korában számos modern jogintézmény (fiatalkorúak feletti bíráskodás, patronázs intézmény stb.) pártfogójaként lépett fel. Mint büntetőjogász elvileg a klasszikus büntetőjogi iskola híve volt. Részt vett a büntetőjogi kodifikációban, jelentős része volt „Az állam és a társadalmi rend hatályosabb védelméről” szóló 1921. évi III. törvény tervezetének elkészítésében, amely büntethetővé tette a forradalmi mozgalmakhoz való puszta tartozást. 1913-tól 1917-ig még Pécsett szerkesztette és adta ki az első magyar nyelvű büntetőjogi és büntető eljárásjogi folyóiratot, a Bűnügyi Szemlét, majd 1920-tól 1944-ig a Magyar Jogi Szemlét. Publikált e mellett többek között a Magyar Jogász Újságban és a Társadalomtudományban is.

80.000,35., Angyal Pál, Dr.: A magyar anyagi büntetőjog hatályos joszabályai Bp., 1941. Grill K. XXIII. 762 p. Hozzátartozik: Angyal Pál, Dr.: A magyar bűnvádi perrendtartás hatályos jogszabályai Bp., 1942. Grill K. XIII. 1 sztl.lev. 462 p. Mind két mű, kiadói egységes félvászon kötésben, aranyozott táblával. (2 db.) 20.000,-

34.

37.

36., Auer György, Dr.: A magyar bűnvádi eljárásjog rövid tankönyve Bp., 1927, Grill K. 415 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Auer György (Bp., 1888 – Bp., 1958) egyetemi tanár, budapesti főügyész, kúriai tanácselnök. Büntetőjoggal és eljárásjoggal foglalkozott pozitivista szemlélettel. Az 1896. évi büntetőeljárási törvénykönyvhöz Mendelényi Lászlóval írt kommentárja a maga idején nagy hatású munka volt. 1945 után a Magyar Köztársaság Törvénytára (1945–1946) c. jogszabálygyűjtemény első szerkesztője.

15.000,37., Edvi Illés Károly, Dr. – Gyomai Zsigmond, Dr.: Csemegi Károly művei I-II. I. kötet: I. Közjogi és publicisztikai dolgozatok, II. Jogászegyleti beszédek. II. kötet: III. Anyagi büntetőjog, IV. Bűnvádi eljárás. Bp., 1904. Franklin T. 1 t. (Csemegi Károly metszet)

13

XXIII. 446 p. VIII. 504 p. Egyetlen kiadás. Mindkét kötet kiadói, aranyozott egészvászon kötésben márványozott lapszélekkel. Rendkívül ritka!

Fayer László (Kecskemét, 1842 – Bp., 1906) újságíró, jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1865–85-ben országgyűlési gyorsíró volt. 1866-ban és 1867-ben Feuer László néven kiadta a magyar gyorsírók évkönyveit, a magyar gyorsírási irodalom első termékeit. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Mint anyagi büntetőjogász a klasszikus büntetőjogi iskola híve. A bűnözés megelőzését tartotta a büntető igazságszolgáltatás alapvető feladatának. Mint eljárásjogász a századvég liberális és humanista elveinek harcosa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta és kiadta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét, amelyhez értékes bevezetőt és részletes magyarázatokat írt. A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, 1903-tól alelnöke. A Magyar Themis c. folyóirat (1876–80) szerkesztője, majd a lapnak a Jogtudományi Közlönybe való beolvadása után szinte haláláig főmunkatársa, ill. szerkesztője.

Csemegi Károly (Csongrád, 1826 – Bp., 1899) ügyvéd, büntetőjogász, igazságügy miniszteri államtitkár, 1879-1893 között kúriai tanácselnök, a Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke. Ő dolgozta ki az igazságügyi szervezeti törvények tervezeteit (1869. évi IV. tc. a bírói hatalomról, 1871. évi XXXIII. tc. az ügyészségi szervezetről), amelynek alapján a bírói hatalom elkülönült a közigazgatástól. Ugyancsak Ő készítette el a liberális felfogású magyar büntetőtörvénykönyvek tervezeteit (1878. évi V. tc. és 1879. évi XL. tc.), amelyek a haladó polgári eszméknek feleltek meg, de nem voltak oly mértékben haladók, mint az 1843. évi javaslatok. Több büntetőeljárási jogi javaslatot is készített, az esküdtszék intézménye ellen elfoglalt merev álláspontja miatt nem vett részt az 1896. évi büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozásában. Mint kúriai tanácselnök korszerű eljárásjogi elveket (vádelv, védelem elve, kétoldalú meghallgatás, szóbeliség elve stb.) vezetett be az akkor még nem kodifikált eljárásjogi gyakorlatba.

30.000,40., Finkey Ferenc, Dr.: Szemelvények – Kisebb szakdolgozataiból 1890-1940. Bp., 1940. (Szerző.) – Dunántúl Pécsi Egyetemi Kk. és Ny. 159 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. „Bernolák Nándornak, régi barátsággal, hálás emlékezéssel…” dedikált példány! Bernolák Nándor könyvtárából, a borítóján autográf aláírása.

60.000,38., Edvi Illés Károly, Dr.: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata I-III. Bp., 1894. Révai T. (1.) VII. 452 p. (2.) VIII. 581 p. (3.) VI. 605 l p. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Mind három kötet kiadói aranyozott, egészvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. (3 db.) Tételünk, melyet már vakon írt, önálló büntetőjogi főműve!

Bernolák Nándor (Radvány, 1880 – Bp., 1951) politikus, miniszter, jogász, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár. Az 1920-22-i nemzetgyűlésen Debrecen képviselője keresztény nemzeti programmal. Az első Bethlen-kormányban népjóléti és munkaügyi miniszter (1921. ápr. 14.- 1922. jún. 16.).

Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842 – Bp., 1919) ügyész, ügyvéd, jogi író, az MTA tagja. Szegeden részt vett a Bach-korszakban megrendült közbiztonság helyreállításában, majd bűnügyi védőként büntetőjoggal és büntető eljárásokkal foglalkozott. Balogh Jenővel és Vargha Ferenccel közösen kiadták a büntető eljárásjogi kommentárt, Gyomai Zsigmonddal sajtó alá rendezték Csemegi Károly műveit. Számtalan értekezése a büntetőjog köréből a Jogtudományi Hetilapban, a Magyar Jogászegylet Évkönyvében, a Magyar. Igazságügyben, a Jogban, az Ügyvédek Lapjában és a Jogi Szemlében jelentek meg, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Emellett szépirodalommal is foglalkozott. Cifra Juci c. népszínművét 1888-ban mutatták be.

Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870 – Sárospatak, 1949) jogász, egyetemi tanár, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA és 1939-től a Felsőház tagja, az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság elnöke. Az anyagi büntetőjogban dogmatikai téren K. Binding, kriminálpolitikai kérdésekben Franz List követője, a büntető eljárásjogban a liberális, humánus irányzatot képviselte.

25.000,41., Fürst István, Dr.: A vádlott és az elítélt joga a bűnvádi eljárásban különös tekintettel a politikai és a sajtóperekre Dr. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp., 1929. A Magyarországi Szociáldemokrata Jogászok Szervezete. (Világosság Rt.) 79 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. 10.000,-

50.000,39., Fayer László, Dr.: A magyar büntetőjog kézkönyve I-II. Bp., 1905. Franklin-T. (1.) XX. 447 p. (2.) XI. 555 p. Harmadik, bővített kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Mojzes János bajai ügyvéd könyvtárából. (2 db.) Tételünk egyik főműve!

14

42., Irk Albert: A büntetőjog racionális és irracionális elemei Székfoglaló értekezés. Bp., 1938. MTA. 46 p. 1 sztl. lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Irk Albert (Csernátfalu, 1884 – Pécs, 1952) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Mint jogbölcselő a jog irracionális elemeivel foglalkozott, mint büntetőjogász a List-féle kriminológiai iskola egyik jelentős hazai képviselője, egyben a korabeli kriminológiai szemléletnek egyik hazai úttörője volt.

10.000,43., Jogászegyleti Szemle (Bp.) 1947. Magyar Jogászegylet. 88 p. Kiadói papírborítóban. A Magyar Jogászegylet tagjai kapták tagilletményként, könyvárusítási forgalomba nem került! Benne: Szladits Károly, Dr.: Az alapvető emberi jogok és a demokrácia, Zalán Kornél, Dr.: A gazdasági rend büntetőjogi védelme, Schultheisz Emil, Dr.: A bűncselekményfogalom új eleme, Rudolf Lóránt, Dr.: A magyar szénbányák államosításának jogi vonatkozásai … stb.

44.

10.000,44., (Napoleon, Bonaparte) (I.): A franczia büntetőtörvénykönyv (Code Pénal) A törvényjavaslat bemutatásakor az 1810. évi franczia törvényhozótest üléseiben kifejtett ministeri előterjesztvényekkel, és a törvényen egész a legujabb időkig tett változtatásokkal együtt. A hivatalos szöveggel egyeztetett kiadások nyomán fordította: Németh Antal, T. Sopron megye szolgabírája. Sopron, 1867. Seyring Ádolf. XVIII. 299 p. 1 sztl.lev. Első és mindmáig egyetlen magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka!

47.

A Code Pénal, a francia büntető törvénykönyv, 1810-ben lépett hatályba. Akárcsak a Code Napóleonnak, a hatása is szinte felmérhetetlen. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a világ büntetőjogi törvényhozásában itt jelenik meg először az ún. trichotóm, vagyis hármas felosztású bűncselekménykategória rendszer, amely megkülönbözteti egymástól a kihágást, a vétséget és a bűntettet. A bűncselekmények trichotóm felosztását átveszi a P. J. A. v. Feuerbach nevéhez fűződő, Bajorországban született első modern büntetőjogi kódex is, ami aztán a világ büntetőjogi törvényhozásának az alapjává vált.

50.000,-

15

45., Pauler Tivadar, Dr.: Büntetőjogtan (I-II.) Pest, 1864. Pfeifer F. (1.) VI. 300 p. 1 sztl.lev. (2.) V. 458 p. Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. (egybekötve) Az első magyar nyelvű büntetőjogi tankönyv első kiadása! Tételünk, ami egyik főműve, mérföldkő a magyar büntetőjog oktatása terén.

Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tauffer Emil (?, ? – Zenicza, 1891) orvosdoktor, fegyház igazgató, a németországi fegyintézeti hivatalnokok egyletének, a párisi Société generale des prisons, a Société de legislation comparé, a londoni Howard-Association és a zárgrábi kereskedelmi és iparkamara tagja, a zeniczai nagy fegyház tervezője. Cikkei a Budapesti Szemlében, az Igazságügyben, a Jogtudományi Közlönyben és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Tételünk, amit Pulszky Ágosttal közösen írt első és egyben főműve.

Pauler Tivadar (Buda, 1816 – Bp., 1886): büntetőjogász, jogbölcsész, egyetemi tanár, igazságügy miniszter, az MTA tagja. 1863-ban rövid ideig a hétszemélyes táblának, 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírója. 1871. február 10től 1872. szeptember 4-ig vallás- és közoktatásügyi, 1872. szeptember 8. – 1875. március 2. között igazságügy miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban; majd 1878. július 1-től haláláig ismét az igazságügy miniszteri tárcát töltötte be Tisza Kálmán kormányában. 1871-től 1886-ig országgyűlési képviselő. Számos fontos jogalkotás kezdeményezője. Minisztersége alatt kezdődtek meg a magyar. polgári törvénykönyv, valamint a büntetőeljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatai. Jogbölcsészként Kant gyakorlati bölcsészetének híve, lényegében azonban kompromisszumot fogadott el az észjogi és a történeti jogi iskola között.

Pulszky Ágost (Bécs, 1846. – Budapest, 1901.) jogfilozófus, szociológus, politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Társadalomtudományi Társaság első elnöke. 1872-től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet, illetőleg szemléletváltással a jogszociológiát. A jogintézmények vizsgálatát beágyazta a társadalmi-történeti körülmények elemzésébe. Nagy hatást gyakorolt tanítványaira, akik között ott volt pl. Jászi Oszkár is. 1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot. 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett. Társadalom-elméletében Pulszky középutat keresett a liberális és szocialisztikus tanok között. Megjelenik elméletének horizontján egy nemzetek fölötti gazdasági társadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista társadalom egy tökéletesített változatának. Pulszky tehát ideológiailag szociálliberális gondolkodónak tekintendő. Nem véletlenül írta ő az első tudományos igényű munkát a szociális problémákról A munkáskérdés címmel (1890).

45.000,46., A prostitució kérdése Előadatott a Nemzeti Szövetség 1917. évi enquétején. /„Nemzetvédő Szövetség a Nemibajok ellen” 16./ Bp., 1917. Nemzeti Szövetség a Nemibajok ellen. 204 p. 2 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva.

25.000,48., Schick Sándor, Dr.: A büntetőjog őskora Adalék a népek lélektanához. Bp., 1878. Aigner L. 264 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben, a címlap javított.

„A társadalomnak talán a legégetőbb rákfenéje a prostitució. A prostitució soha meg nem szüntethető, ki nem írtható. Meg volt, meg van és meg lesz beláthatatlan időkig. Ártalmai azonban mérhetetlenek. Ily helyzetben a voltaképpeni feladat szerintem: kikutatása és megállapítása a meglevő és teljesen ki nem írtható prostitúció ártalmai elleni védekezés eszközeinek és módozatainak. Másodsorban pedig erélyes propagálása az alkalmasnak talált eszközök és módozatok megszerzésének, illetve megvalósításának.” A felszólalók között találjuk többek között Lukács Györgyöt, Nékám Lajost, Vass Lajost, Weiss Emilt és Pekáry Ferencet, hogy csak a legnagyobb neveket emeljük ki.

A szerző jogi doktor, budapesti ügyvéd. Jelen munkáját Csemeghy Károlynak ajánlja. A büntetőjog tárgyú cikkei a Magyar Themisben jelentek meg.

20.000,49., Vámbéry Rusztem: A bűnvádi perrendtartás tankönyve Bp., 1916. Grill K. XXII. 1 sztl.lev. 472 p. Harmadik kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. Tételünk egyik főműve!

12.000,47., Pulszky Ágost és Tauffer Emil: A börtönügy multja, elmélete jelen állása különös tekintettel Magyarországra A M. K. Tud. Egyetem által 1866. évben első díjra érdemesített pályamű. Pest, 1867. Emich G. 325 p. Egyetlen kiadás.

Vámbéry Rusztem (Bp., 1872 – New York, 1948) ügyvéd, büntetőjogász, táblabíró, publicista, az MTA tiszteletbeli tagja.

16

1918-ban a Nemzeti Tanács tagja. 1919 januárjától a budapesti egyetem rendes tanára. 1920 után azonban a katedrájától megfosztották. 1938-ban a hitlerizmus elől Londonba emigrált, később az USA-ba költözött. 1947 szeptemberétől 1948 márciusáig Magyarország washingtoni követe. Elsősorban büntetőjoggal és büntető eljárásjoggal foglalkozott. Széles körű társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező író. Mint védőügyvéd különösen a Tanácsköztársaság bukása után indított politikai perekben állt ki bátran (1920-ban a népbiztosok pere, 1935-ben (Rákosi-per) a vádlottak mellett. 1913-tól a Jogtudományi Közlöny c. liberális irányzatú szakfolyóiratnak felelős szerkesztője volt betiltásáig (1934). 1926tól 1938-ig szerkesztette a Századunk, c. polgári radikális szemléletű társadalomtudományi folyóiratot. De emellett jelentős szerepet vitt a Társadalomtudományi Társaságban és a Magyar Fabiánus Társaságban is. A kriminológia egyik első hazai művelője, behatóan foglalkozott a fiatalkorú bűnözéssel.

15.000,50., Vámbéry Rusztem dr.: Büntetőpolitikai követelések Bp., 1900. Politzer Zs. és fia. 2 sztl.lev. 133 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban fel-, és körülvágatlan példány. „Pistának és Gézának őszinte szeretettel Rusztem” dedikált példány! 25.000,-

55.

*** Egyházjog

56.

51., Bohl János, Dr.: A vallás politikai és jogi szempontból Németből fordította az Egri Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Eger, 1876. Ny.: Érs. Lyceum Kny. 2 sztl.lev. 371 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. „A világi és egyházi hatalomnak olykép kell szabályoztatniuk, hogy egymással ellenségeskedésbe ne jöhessenek. A kölcsönös szabadalmak minden átlépése a legveszedelmesebb következményeket vonja maga után mindenütt és mindenkor. A kölcsönös viszonyok kérdése azonban a képzelhető legkényesebb, legnehezebb kérdés. Mert a világi és a vallási törvényhozás gyakran oly közelről érinti egymást, hogy a határok megkülönböztetése igazán élesen látó szem, s a szabadalmak áthágásának elkerülésére a legnagyobb óvatosság szükséges. Mind kettőnek meg kell fontolnia minden egyes törvényjavaslatnál, vajjon nem ütközik-e az állam az egyház jogaiba, vajjon nem merészel-e emez olyas valamit, a mi a kormány jogköréhez tartozik. Mihelyt valamely polgári törvény a lelkiis

17

meretet sérti – s vajmi könnyen történhetik ez – jogkörét átlépte; s mihelyt valamely egyházi rendelet valamely jogos államtörvénybe ütközik, az is átlépi jogkörét” – írta a szerző 135 éve.

54., Lutter János, Dr.: Az egyházi büntetőjog története és jelenlegi állása I. (Unicus!) A történeti fejlődés az apostoli kortól Gratianig. Bp., 1913. Franklin-T. 269 p. 1 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. „Főtisztelendő Túri Béla Úrnak szeretetteljes megemlékezésül” dedikált példány! Az egyházi büntetőjog történetének mindmáig a legjobb magyar nyelvű összefoglalása. Bibl.: Petrik nem ismeri! 20.000,-

20.000,52., Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Történeti tanulmány. Bp., 1895. MTA. 1 sztl.lev. 559 p. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Tételünket, amely a szerző egyik főműve, Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia történetet c. 1932-ben írt munkájában az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel!

55., Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam I-II. A két hatalom eredete, egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. /Munkálatok 47-48. évf./ Budapest, 1884-85. Budapesti Növendékpapság. – Ny.: Buschmann F. (1.) XXXI. 395 p. (2.) XXVII. 266 p. Kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.) Hézagpótló, a témáját tekintve mindmáig alapmű!

Fraknói Vilmos (Ürmény, 1843 - Budapest, 1924) történetíró, kanonok, címzetes püspök, az MTA titkára, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának őre. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított. Történészi munkássága során a középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történetnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. Szerkesztette az Akadémiának az Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatát (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét (1876-tól 1879-ig). Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899) és Mátyás király levelezését a római pápákkal (1891).

„Általános és egyetemes tény, hogy a világon két társadalom van, vallási és politikai, s ugyancsak két hatalom, mely a két társadalom élén áll. Az emberiség életének bármely időszakát tekintjük is, e két hatalmat és társadalmat mindenkoron érintkezésben látjuk egymással. Igy volt a dolog a multban, így van ez a jelenben, s igy lesz a jövőben is. Az emberektől származó alkotmányok czikkelyei elhatározhatják, kimondhatják, kimondhatják az államnak az egyháztól való elválasztását, de azt sohasem fogják elérni, hogy az a viszony, mely a két hatalom között fönnáll, valaha megszünjék” – olvashatjuk a rendkívül alapos és tárgyilagos munka bevezetésben.

25.000,53., Hergenrőther József, Dr.: A katholikus egyház és keresztény állam I-II. /Munkálatok VIII. évf./ Bp., 1874-1875. Pesti Növendékpapság. - Ny.: „Hunyadi Mátyás”. (1.) 4 sztl.lev. 468 p. 2 sztl.lev. (2.) XVI. 478 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban, fel-, és körülvágatlan példány. (2 db.) Hézagpótló, a témáját tekintve mindmáig alapmű!

25.000,56., Timon Ákos: A párbér Magyarországon Jogtörténeti fejlődése és jelen állása szerint. Oklevéltári nyomozások alapján. Függelék: A párbér vezérlő okmányai. Bp., 1885. Pallas. XV. 411 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A Magyar állam- és jogtörténet c. főműve még életében 9 magyar és egy német kiadást ért meg, tételünket pedig Langer Mór A magyar és a külföldi bibliofília története c. művében már 1932-ben az 1000 legritkább és legbecsesebb magyar könyv között sorolja fel!

Hergenröther, Joseph (Würzburg, 1824 - Mehrerau, 1890) bíboros, egyháztörténész, az egyházjog és az egyháztörténelem professzora, az I. Vatikáni Zsinat előkészítő bizottságának tagja, a Vatikáni Levéltár első prefektusa. Hírnevét a ma már alapműnek tekinthető munkáin kívül az alapozta meg, hogy elméleti síkon Ő szállt szemben Döllinger ókatolikus eretnek nézeteivel. Munkája - szemben Moulart jogelméleti művével az egyház és az állam egymáshoz való viszonyának történetét dolgozza fel a korai középkortól az I. Vatikáni Zsinatig.

Timon Ákos (Eger, 1850 – Bp., 1925) jogi doktor, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, a Szent István Társulat igazgatótanácsának tagja stb. Bővebb tudományos kiképzése végett Trefort Ágost miniszter az 1875–1876-diki tanévre állami ösztöndíjjal külföldi egyetemekre küldte. Berlinben Momsent hallgatta és

25.000,-

18

Brunner Henrik jogtörténeti szemináriumán vett részt. Strassburgban Laband jogtörténeti szemináriumának tagja és részt vett Sohn Rudolf jogtörténész és egyházjogi író magán társalgási szemináriumában is. A párizsi nemzeti könyvtárban a germán alkotmányra vonatkozóan folytatott tanulmányokat. 1890-ben József főherceg ő reá bízta elsőszülött fiának, József Ágost hercegnek két évig tartó jogi oktatását, majd 1897 októberétől magyar közjogi oktatását vezette. Egy ilyen széles látókörű jogtudósról nehezen hihető el a Magyar Életrajzi Lexikon azon állítása, hogy munkáiban „úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyta az újabb kutatások eredményeit”.

30.000,57., Vargha Dezső, Dr.: A kereszténység jogi helyzete a Római Birodalomban Bp. 1901. Athenaeum. 83 p. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben. Vargha Dezső (Győr, 1863 - ?) pap, teológiai doktor, szentszéki jegyző. Főként egyháztörténettel és az ehhez kapcsolódó jogi-, politikai- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozott.

10.000,58., (Vesztróczy Ferencz): Nem a haza híve, hanem önkény és önzés szülöttje az, ki a törvény s belső csend feldulásával zavarosban halászni, s e kép a nemzetközti meghasonlásra, öldöklésre, és a haza pusztulására utat nyitni nem irtózik Esztergamban, 1841. Beimel J. 46. p. Fűzve. Reformkori, szekularizáció ellenes, az egyházi birtok létjogosultsága érdekében írott röpirat!

58.

60.

Vesztróczy Ferencz (Devecser, 1791 - ?, ?) káptalani ügyész Esztergomban és több megye táblabírája. Tételünkön kívül még az alábbi műve jelent meg nyomtatásban: Rövid értekezés nemes Pest vármegyének 1840. aug. és nov. hónapokban közgyűlés alkalmával a vegyes házasságok érdekében kelt határozatai fölött.

20.000,-

*** Emlékiratok, életrajzok és politikai beszédgyűjtemények 59., Apponyi Albert gróf: - - beszédei I-II. 1872-1890. – 1890- 1895. Bp., 1897. Singer és Wolfner. (1.) XI. – 17-738 p. (2.) 2 sztl.lev. 762 p. 2 kihajtható t. (kézirat hasonmás) 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Nyáry Béla ügyvéd, főszentszéki ügyész könyvtárából. (2 db.)

19

Apponyi Albert, gróf (Bécs, 1846 – Genf, 1933) politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja. 1872-től Deák-párti -, majd a Sennyey - féle konzervatív párt országgyűlési képviselője, 1878-tól az egyesült, majd mérsékelt ellenzéki párt vezére. 1899ben belépett a kormánypártba (Szabadelvű Párt). 1901-től 1903ig a képviselőház elnöke. 1903 végén kilépett a Szabadelvű Pártból és újból megszervezte az ellenzéki Nemzeti Pártot, majd 1904-ben belépett az Ellenzéki Pártok Szövetségébe és a Függetlenségi Pártba. Ettől kezdve az I. világháború végéig a párt egyik vezetője. 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig a koalíciós kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nevéhez fűződik az iskolatörvény keresztülvitele. 1917. június 15-től 1918. május 8-ig ismét közoktatásügyi miniszter. Az I. világháború után a magyar békedelegáció vezetője, 1920-tól a legitimista ellenzék vezérszónoka. 1923-tól haláláig Magyarország fődelegátusa a Népszövetségben. Kitűnt nagy nyelvtudásával és szónoki képességével, amelyet a trianoni békeszerződés revíziójáért folytatott harc szolgálatába állított.

gárává választotta. Kevésbé népszerű volt politikai szereplése Pestmegye közgyűlésein. Az 1839–40. országgyűlésre Sárosban versenyzett a követségért, de ismét megbukott. A kormány is igyekezett szolgálatait megjutalmazni s Metternich herceg kinevezte a büntető törvénykönyv kidolgozására alakított bizottság tagjává s a külföldi börtönrendszerek tanulmányozása végett nagyobb tanulmányútra küldte. Főként az angol alkotmánnyal és társadalmi viszonyokkal ismerkedett meg. Párisban találkozott Thierssel is. Hazajötte után egész erővel akart sorompóba lépni a sajtóban szerinte felmerült téveszmék ellen és hasonló fegyverrel, a sajtó útján, szándékozott megküzdeni. 1841 közepén megszerezte a Világ című lapot, melyet pártja közlönyévé tett. Cikkeit a toll könnyűsége, a stílus melegsége, egyszerű s mégis erőteljes szépsége, a nyelv hatalma jellemzik. E tekintetben első volt a magyar irodalomban és kortársai magyar Juniusnak nevezték el.

20.000,-

30.000,-

62., Eötvös József, B(áró): - - beszédei I-II. 1840. február – 1867. márczius. 1867. április – 1870. május. Bp., 1886. Ráth Mór. (1.) IV. 456 p. (2.) VI. 369 p. Kiadói díszesen aranyozott, festett egészvászon díszkötésben, körben aranyozott lapszéllel. (2 db.)

60., Cseh Béla, Dr.: Daróctól a talárig 1919-1939 (Komárom, 1939. Szerző.) 160 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban. „Rácz Kálmán képviselőúrnak testvéri szeretettel…” dedikált példány! 15.000,-

Eötvös József, báró (Buda, 1813 – Pest, 1871) író, költő, reformpolitikus, ügyvéd, királyi táblabíró, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere, az MTA tagja, de zenei tanulmányokat is folytatott. Politikai fellépése az 1832–36. évi országgyűléshez fűződik. A főrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott. 1840-ben Szalay Lászlóval együtt szerkesztette a Budapesti Szemlét. Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot védte, bár sohasem volt vele azonos állásponton. Az 1843–44. évi országgyűlésen, mint a centralista ellenzék vezetője, harcolt a feudális intézmények ellen, a polgári reformok érdekében. Politikai gondolatait 1844-től a Pesti Hírlapba írt cikkeiben fejtette ki. 1848-ban az első felelős, független magyar minisztériumban ő kapta a vallás- és nevelésügyi tárcát. 1849 törést jelentett közéleti és írói pályáján, amennyiben nemzetközi meggondolásokból a Habsburg monarchiához, mint politikai formához való alkalmazkodásban a jogos nemzeti érdekeket átmenetileg nem vette számba, de haladó társadalmi elveit azután sem tagadta meg. 1861-ben azonban már ismét országgyűlési képviselő. 1865-ben megalapította a Politikai Hetilapot, 1867-ben Deákhoz csatlakozott; újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett és megalkotta az általános és kötelező népoktatásról és a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt.

61., Dessewffy Aurél, Gróf: - - összes művei Sajtó alá rendezte, életrajzzal és jegyzetekkel kísérte: Ferenczy József. Bp., 1887. Méhner Vilmos. 1 metszett t. LIII. 450 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dessewffy Aurél, gróf (Nagymihály, 1808 – Pest, 1842) jogász, politikus, publicista, az MTA levelező -, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Az 1825. évi országgyűlésen kezdődött a baráti összeköttetése gr. Széchenyi Istvánnal, báró Wesselényi Miklóssal, az Eszterházyakkal és Károlyiakkal. Az 1830. évi országgyűlésen, mint a király fogalmazója, német naplót irt a király számára. Éjjel ifjú társaival mulatott, reggel pontosan megjelent az ülésben. A nők miatt két párbaja is volt; mindemellett az említett naplót pontosan vezette s politikai cikkeket is irt. Miután adósságokba igen elmerült és az idegenekkel való társalgás miatt is sok kellemetlensége volt, 1832-ben odahagyta Bécset és helytartósági titoknoknak neveztetett ki Budán. Ugyanazon évben követségre vágyódván, fellépett Zemplénben, de sikertelenül. Kossuthtal kellett megküzdenie, ki győzelmeskedett rajta; de azért 1833-ban megjelent a felsőházban és részt vett a vallási ügyek felett folyt vitatkozásban. E politikai szereplés mellett részt vett a Magyar Tudományos Akadémia ülésein is. Az 1838. évi nagy árvíz után, mint a segélyező bizottmány tagja, nagy tevékenységet fejtett ki a főváros nyomorának enyhítésénél, Pest városa ezért díszpol-

30.000,63., Grosschmid Géza, Dr.: Kisebbségi sors Kassa, 1930. Szerző. 499 l. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. „A minden tiszta ügyért lelkesülő Magyar Dezsőnek és

20

az ő, minden magyar szenvedést a világ rokonszenvének felkeltésével enyhíteni törekvő kis feleségének. Parádfürdőn, 1933. szeptember 5-én őszinte barátsággal…” dedikált példány! A szerző, Márai Sándor apja, Kassa szenátora, nemzetgyűlési képviselő. A kötet tartalmazza 1918-tól-1929-ig a nemzetgyűlésen mondott összes beszédét, törvényjavaslatát, interpellációját, továbbá a hírlapi cikkeit és alkalmi beszédeit. „Ez a könyv részben fájó visszhangja az elmúlt 12 év eseményeinek, részben a jogaink tudatában való további kitartásra ösztönző bátorítás.” „A magyarság helyzete Csehszlovákiában; Hlinka és a magyarság; A magyarság egységéről; Benes és a magyarok…”

30.000,64., Hajnal Hugó, Dr.: Csemegi Károly A magyar büntetőtörvénykönyv s a bírói szervezetről szóló törvény megalkotójának élete és működése. (Bp., 1943.) A Pesti Lloyd-T. – (Szerző.) 155 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban. 15.000,-

62.

65., Hetényi Imre: Amikor a rend őre voltam Bp., én. Pantheon. 272 p. 1 t. (képek). Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén restaurált félvászon kötésben. Számozott (100/75.) példány! Ritka kordokumentum! Hetényi Imre (Pest, 1871 - Bp., 1946) orvos, jogász, Budapest főkapitány helyettese, a Horthy-rendszer politikai rendőrségének főnöke. 1914-ben, mint detektívfelügyelő, belépett a budapesti államrendőrség kötelékébe. 1918-ban tanácsos, 1920-ban főtanácsos, 1922 után főkapitány-helyettes. 1932 márciusában a politikai rendészeti osztály vezetésével bízták meg. Nevéhez fűződik a „kommunista és más haladó mozgalmak brutális üldözése”. 1938-ban vonult nyugdíjba. Nagy érdemeket szerzett államellenes mozgalmak sikeres kinyomozásával. Tételünk az egyetlen írásban megjelent munkája.

63.

15.000,66., Sanson (Károly Henrik): A vérpad titkai (I-II.) (III-IV.) (V-VI.) Emlékiratai a hét nemzedéken keresztül Párizsban hóhéroskodott Sanson családnak. Fordította Lauka Gusztáv (Erdőd) és Ozoray Árpád. Pesten, 1868. Lauffer Vilmos. (1.) 216 p. (2.) 1 sztl.lev. 243 p. (3.) 1 sztl.lev. 253 p. (4.) 1 sztl.lev. 232 p. (5.) 216 p. (6.) 1 sztl.lev. 243 p. Korabeli gerincén aranyozott egységes félvászon kötésben. (3 db.) Egyetlen magyar kiadás.

21

69., Szatmári Mór: Húsz esztendő parlamenti viharai Előszó: Hegedüs Lóránt. Bp., 1928. Amicus. 1 fametszett t. (Reiter László munkája) 245 p. 3 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói papírborítóban. Készült merített papiroson, ez a (50/34.) aláírt és „bárczyházi Bárczy István államtitkár úrnak baráti szeretettel…” dedikált példány! A fametszet illusztráció készítője egyben az Amicus kiadó alapítója. Szép, bibliofil példány! Rendkívül ritka!

Mindmáig pótolhatatlan történelmi és jogtörténeti kordokumentum! Rendkívül ritka! Ez a könyv a „halálbüntetés végrendelete, leírva az utolsó hóhértól”. Tartalma „őszinte és hiteles, és csak olyan egyén gondolataiból szülemlhetett, ki öregségében kapott fájdalmak által próbáltatott meg, s ki tanúságait e fájdalmakból meríté”. A Sanson-család eredetét egészen a XI. századig vezette vissza, mikor is egy Sanson, mint normandiai hercege, elkísérte Ördög Róbertet a „hitetlenek” elleni keresztes hadjáratra, de már részt vettek Anglia meghódításában is. Sanson Miklós, mint az „ujkori földleirat atyja”, Richelieu bíbornok bizalmas, egyike volt a XVII. század legelőkelőbb férfiainak. 1638-ban XIII. Lajos Abbevillet meglátogatása során nála szállt meg, annyira tisztelte. De ugyancsak Sanson volt az is, aki XVI. Lajost 1792ben lefejezte.

Bárczy István (Budapest, 1866 – Budapest, 1943) jogász, politikus, Budapest polgármestere majd főpolgármester. A Tanácsköztársaság után, 1919. november 25-től 1920. március 14-ig a Friedrich-, illetve a Huszár - kormány igazságügyi minisztere. 1920 és 1931 között országgyűlési képviselő.

150.000,-

Szatmári Mór (Józsefháza, 1856 - ?. ?) publicista, politikus, megszűnéséig az Egyetértés főmunkatársa, majd a Budapest c. napilap felelős főszerkesztője, és a Magyarország főmunkatársa volt. Emellett a szépirodalmi hetilapokba és Szabolcsi Miksa életében az Egyenlőségben is állandóan publikált. 1901-től 1910-ig függetlenségi programmal a margitai kerület országgyűlési képviselője. Részt vett a Budapesti (Magyarországi) Újságírók Egyesületének alapításában és az egyesületnek sokáig alelnöke volt. Egész publicisztikai és politikai működése alatt állandóan önzetlen munkásságot fejtett ki a magyar zsidóság kulturális és politikai jogainak megőrzése érdekében. Tételünkben is főként Istóczy Győző antiszemitizmusával szembeni harcát ismerteti.

67., Szabó László, Dr.: Mi okozta az összeomlást és a forradalmakat? Hadvezérek, államférfiak és diplomaták emlékiratai nyomán. Közzéteszi: - -. Bp., 1922. Athenaeum. 158 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. „E könyvben elénk áll Hindenburg és Ludendorff, Helfferich, Erzberger és Czernin és mindazok, akik sorsintézők voltak. E nagy emberekhez nem igen ér fel az elfogultságnak vagy éppen a tények hamis beállításának gyanúja, mert hiszen vallomásaikat tíz millióknak ellenőrzése alatt teszik meg, s ami ennél sokkal biztosabb ránk nézve: ők valamennyien egymás ellenőrzése alatt is állnak; ha milliókat és tíz milliókat lehetne is félrevezetni, de egy hadvezér és egy igazi államférfiú sem kockáztat meg a legnagyobb nyilvánosság előtt oly állítást, melyet a másik hadvezér vagy államférfiú valótlanságnak nyilváníthat. A vallomások jóhiszeműségéhez tehát nem fér kétség. Ha olvassuk e vallomásokat, meglepő egyetértést tapasztalunk a dolgok lényegében: azért vesztettük el a háborúk, mert gyengék voltunk, s oly körülmények között veszítettük el, hogy a vereség után logikusan, szükségszerűen forradalomnak kellett következnie” – írja a szerző.

50.000,70., Szilágyi Dezső beszédei I-IV. Szerkesztik: Dr. Fayer Gyula és Vikár Béla. I. Közös ügyek. Közös egyetértéssel czélszerűbben elintézhető ügyek. - A keleti kérdés. A Tisza-Széll-féle kiegyezés. II. Az egyházpolitika. III. Közös ügyek és rokon tárgyak. IV. - - Ferencz Ferdinánd főherczeg házassági nyilatkozata. Bp., 1906-13. Athenaeum. (1.) 1 t. XX. 428 p. (2.) XV. 480 p. (3.) XII. 490 p. (4.) XII. 386 p. Egyetlen kiadás. Mind a 4 kötet kiadói gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. (4 db.)

20.000,68., (Szász Károly): Egy képviselő napló-jegyzetei az 1865. deczember 10-kén megnyilt országgyülés alatt. I-II. (egybekötve) Pest, 1866-1867. Ráth Mór. 290 l. ; 73l. Korabeli félbőr kötésben.

Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840 – Bp., 1901) politikus, ügyvéd, egyetemi tanár (politika, büntetőjog) igazságügy miniszter, az MTA tagja, Deák-párti, a pártfúzió után 1875-ben szabadelvű párti képviselő. 1877-ben a vámkérdés miatt kilépett a szabadelvű pártból és az egyesült ellenzék egyik vezéralakja lett. 1886-ban kivált az ellenzékből, 1889-ben újból a Szabadelvű Párt tagja. 1889. ápr. 9. – 1895. jan. 15. között igazságügy miniszter Tisza Kálmán, Szapáry Gyula és a Wekerle Sándor kormányban. 1895 – 98 között a képviselőház elnöke.

A szerző Deák Ferenc egyik legközvetlenebb hívének számított.

12.000,-

22

Igazságügy miniszterségére a kodifikációs tevékenység a legjellemzőbb, több polgári jellegű törvényalkotás fűződik nevéhez. Előkészítette a büntető perrendtartást, amelyet már utóda alatt fogadtak el (1896: XXXVI. tc.). Megkezdte a polgári törvénykönyv kodifikációját, előkészítette az anyagi büntetőjog reformját. Rendkívül heves politikai harcok, a király és a klérus ellenzése ellenére is sikerült megszavaztatnia az ún. vallásügyi törvényeket, amelyek a polgári liberális körök törekvéseit fejezték ki (1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról, 1894. évi XXXII. tc. a gyermek vallásáról, 1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvezésről).

50.000,71., Tisza István: Küzdelem a parlamentarizmusért. Gróf --- beszédei Bp., 1904. Athenaeum. 110 p. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban. Tisza István (Geszt, 1861 – Bp., 1918) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. Berlinben, Heidelbergben és Budapesten jogi és közgazdasági tanulmányokat végzett, majd öt évig a család bihari birtokán gazdálkodott. 1886-tól szabadelvű párti programmal képviselő. A Magyar. Ipar- és Kereskedelmi Bank elnöke, több részvénytársaság igazgatósági tagja volt. Politikai pályája kezdetén felismerte, hogy a Monarchia előbb-utóbb válságba, háborús konfliktusba keveredik és az erre való felkészülést sürgette. Ennek érdekében erélyes intézkedéseket kívánt a parlamenti ellenzék obstrukciós tevékenysége ellen már az első miniszterelnöksége idején (1903. november 3. – 1905. június 18.) is. 1906-ban feloszlatta a Szabadelvű Pártot és maga is visszavonult a közvetlen politikai tevékenységtől. 1910-ig csak a főrendiház működésében vett részt. 1910. február 19-én régi szabadelvű párti híveire támaszkodva megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely a választáson nagy győzelmet aratott. Herczeg Ferenccel együtt indította 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot. 1912. május 22-én az a képviselőház elnökévé választották. Megbízatása másnap a korszak legnagyobb, „vérvörös csütörtök” néven ismert munkásmegmozdulását, sztrájkok sorát váltotta ki. Kovács Gyula képviselő a parlamentben sikertelen revolveres merényletet kísérelt meg ellene. 1913. június 10-én kezdődő második miniszterelnökségére a közvetlen háborús készülődés jegyében került sor. 1914 júliusában, a szarajevói merénylet után, a háború megindítása ellen foglalt állást, azonban amikor a német kormány a háború megindítását sürgette, feltétlen támogatásáról biztosítva a Monarchiát, és hozzájárult a Szerbiához intézendő, lényegében hadüzenetet jelentő ultimátum elküldéséhez. Háborús politikáját a német szövetséghez való ragaszkodás, a belső gazdasági és politikai erőknek a háború szolgálatába állítása jellemezte. Ellenezte IV. Károly – a birodalom megmentésé érdekében – mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját is, s amikor az ellenzék és az SZDP tüntetéseket szervezett ellene, a két tűz közé szorult. 1917. május 23-án kénytelen volt beadni lemondását, pártjának vezetéséről azonban nem mondott le. 1918. október 31-én fegyveres katonák, mint a háború és a régi rendszer egyik

66.

69.

23

legfőbb megszemélyesítőjét; a demokratikus átalakulás ellenségét budapesti lakásán agyonlőtték.

küzdelmeire: "Mennyi per, mennyi küzdelem, folyt a körül a három láb széles és öt láb hosszú deszka körül, mely az én világom, számát se tudom a pereknek, zaklatásoknak, sarcolásoknak, hajszáknak. Kidülledt pofacsontokkal kiáltotta oda az esküdtszéki tárgyalásokkor az eszlári vérvád rituális főügyésze: "Csak minél több bírságot, hogy a szerkesztő is megérezze!" – olvashatjuk többek között tételünkben.

15.000,72., Vázsonyi Vilmos: - - beszédei és írásai I-II. Bp., 1927. Orsz. Vázsonyi-Emlékbizotság. (1.) 1 t. 568 p. (2.) 1 t. 558 p.Egyetlen kiadás. Mind a két kötet, gerincén aranyozott, kiadói félbőr kötésben. (2 db.)

30.000,74., Zimándy Ignác: Kossuth Lajos a józan magyar közvélemény ítélőszéke előtt A debreceni trónfosztás ötvenedik évfordulója emlékére közli: - -. /Ébresztő hangok XVI./ Bp., 1899. Ny.: Bagó M. és Fiánál. 506 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben.

Vázsonyi Vilmos, Weiszfeld (Sümeg, 1868 – Baden, 1926) jogász, ügyvéd, miniszter, polgári liberális, legitimista politikus. 1894-ben megalapította a Demokratikus Kört, s még ugyanebben az évben bekerült Budapest törvényhatóságába. 1901-ben demokrata párti programmal országgyűlési képviselővé választották. 1904-ben a vasutassztrájk idején vezette a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat, majd a perbe fogott vasutasok védőügyvédje volt. Mint ügyvéd sikert aratott a Polónyi-Lengyel Zoltán-féle sajtóperben, majd a Lukács-féle panamaperben is. 1917. június 15-től augusztus 18ig az Eszterházy-, majd 1918. január 25-től május 8-ig igazságügy miniszter a második Wekerle-kormányban, közben választójogi tárcanélküli miniszter. Élesen fellépett a megélénkülő háborúellenes, forradalmi mozgalmak ellen, ellenezte a forradalmi Oroszországgal való békekötést. Választójogi törvényjavaslata védte az uralkodó körök érdekeit. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom napján emigrált s csak a proletárdiktatúra bukása után tért vissza Magyarországra. Nemzeti Demokrata Polgári Párt néven (Gál Jenővel együtt) újjászervezett pártjával a legitimistákat támogatta. Tevékenyen részt vett az 1924-ben alakuló, a baloldali ellenzék egy részét összefogó Demokrata Blokk létrehozásában és működésében. A frankhamisítási ügy parlamenti tárgyalásán a kisebbségi vélemény egyik szerkesztője volt. Emiatt súlyos támadások érték a szélsőséges soviniszta, nacionalista körök részéről.

Zimándy Ignácz (Radosócz, 1831 – Budapest, 1903) plébános, középiskolai tanár, tanfelügyelő, szentszéki ülnök, országgyűlési képviselő. Mint kezdő törökbálinti plébános mostoha anyagi viszonyok közt élt s irodalmi munkássággal, főleg fordítással kellett szerény jövedelmét kiegészítenie. 1879–89-ig szerkesztette és kiadta az oly hírhedtté vált Ébresztő Hangokat s ezzel az irodalmi vállalatával szép vagyont szerzett, melyet falujában zárda- és iskola-építésre valamint más hasznos intézmények létesítésére és fenntartására fordított. 1884–87 között a nyitramegyei szeniczei választókerületet képviselte mérsékelt ellenzéki és antiszemita programmal. A község hálából még életében utcát, majd halála után általános iskolát is nevezett el róla, melynek udvarán ma is ott áll a mellszobra.

25.000,75., Zimándy Ignácz: Kossuth Lajos a magyar intelligencia és emigráció ítélőszéke előtt /Ébresztő hangok XV. könyve/ Bp., 1898. Ny.: Bagó Márton és Fiánál. 1 t. (szerző) XXII. 599 p. 3 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. 25.000,-

30.000,73., Verhovay Gyula: Az álarcz korszaka Bp., 1889. Buschmann F. 160 p. Későbbi gerincén bordázott félbőr kötésben.

76., Zimándy Ignácz: Kossuth Lajos a világtörténelem ítélőszéke előtt /”Ébresztő hangok” XIV-ik könyve/ Bp., 1898. „Szent Gellért” Kny. XV. 366 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. 25.000,-

Verhovay Gyula (Nátafalva , 1849 – Battonya, 1906) jogász, újságíró, politikus. Az Ellenőr, majd 1879-ig az Egyetértés szerkesztőségében dolgozott, mint újságíró. 1878-tól függetlenségi párti programmal ceglédi országgyűlési képviselő lett. Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot. Magatartása és lapjának antiszemita hangja miatt a Függetlenségi Párt 1880-ban megszakította vele a kapcsolatot. A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának országgyűlési képviselője Cegléden. „Az álarc korszaká”-ban Verhovay visszapillantást vet

***

24

Fasizmus, nemzeti szocializmus 77., Angyal Pál, Dr. és Rácz György, Dr.: Az olasz büntetőtörvénykönyv Magyarra fordította és bevezetéssel ellátta: - -. Battaglini Giulio (a bolognai egyetem professzora) előszavával. Bp., 1937. Attila-Ny. XLII. (a fordítók bevezetése) 228 p. 1 errata. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban. A Mussolini – Rocca alkotta Codice Penale a fasizmus által véghezvitt politikai, társadalmi és erkölcsi átalakulás legjelentősebb törvényhozói megnyilatkozása volt. A Codice Penale teljes határozottsággal valósítja meg a fasiszta szellemi forradalom ideológiáját. A fordítás célja, hogy mintául szolgálhasson egy új magyar büntetőtörvénykönyv megalkotásában. Angyal Pál tervei között szerepelt a szomszédos államok büntetőtörvénykönyveinek lefordítása is, azonban erre már a kirobbant II. világháború miatt nem került sor.

15.000,78., Bencs Zoltán, Dr.: A munka alkotmánya Olaszországban Carta del Lavoro. A fordítást átnézte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta ---. Bp., én., Stádium. 163 p. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka!

75.

77. Mussolini miniszterelnök beszéde az olasz képviselőházban; Rocco igazságügyminiszternek a képviselőházban tartott beszéde; Mussolini miniszter-elnök beszéde az olasz szenátusban; Rocco igazságügyminiszternek az olasz szenátusban tartott beszéde; A munka alkotmánya...

20.000,79., Bikkal Dénes, Dr.: Totális állam, érdekképviseleti állam, munkakamarák Dr. Halla Aurél előszavával. Bp., 1941. (Dr. Bikkal Dénes) Mérnökök ny. 77 p. Egyetlen kiadás. Kiadó papírborítóban. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945ben megsemmisítésre ítélt munka! 20.000,80., Buza László, Dr. – Faluhelyi Ferenc, Dr. – Polzovics Iván, Dr.: Uj irányok a nemzetközi jogban A Magyar Jogászegylet kebelében működő nemzetközi jogi egyesület magyar csoportja által rendezett előadássorozat:

25

1. A német nemzeti szocializmus nemzetközi jogi felfogása 2. Az olasz fasizmus nemzetközi joga 3. A bolsevizmus nemzetközi jogszemlélete Bp., 1938. Attila-Ny. 53 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban.

82., Csekey István, Dr.: A német vezéri állam /A M. Kir. Ferencz J. Tud.egyetem baráti egyesületének jogés államtudományi szakosztályában tartott előadások 22./ Szeged, 1936. Szeged városi ny. 29 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Dr. Iványi Béla jog- és művelődéstörténész, politikus könyvtárából. „Dr. Iványi Béla kedves kartársamnak…” dedikált példány!

Buza László (Sárospatak, 1885 – Budapest) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Jogász Szövetség elnöke. Részt vett abban a tudósokból, közéleti vezető személyiségekből álló testületben, amely 1945 decemberében Márton Áron püspök vezetésével memorandumot dolgozott ki és azt eljuttatta a nagyhatalmak 1946. május 7-én béketárgyalásokra összeülő képviselőihez. Kezdeti publikációi közjogi és az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkoztak, majd az I. világháború idején fordult erőteljesebben a nemzetközi jog vizsgálatához. Különösen a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét elemezte. A II. világháború után a megújult nemzetközi közjog alapvető problémáit vizsgálta és közreadta az új szellemű nemzetközi jogi kapcsolatokra vonatkozó kutatási eredményeinek összefoglalását. Tanítványai közül számtalan tudós került ki. Nála doktorált Bibó István is. Buza László szállóigévé vált, ma is idézett mondása: “Ha valamit nem értesz, írj róla tanulmányt.” Az Ő nevéhez fűződik a mai nemzetközi joggyakorlatban jelentőssé vált fogalom (a „programjellegű norma”, azaz soft law) megalkotása is.

Csekey István (Szolnok, 1889 – Pécs, 1963) jogi író, egyetemi tanár. Elsősorban közjogi kérdésekkel foglalkozott.

15.000,83., Hitler vezér és birodalmi kancellár 1939 október 6án a Birodalmi gyűlésen elmondott beszéde Hn., én., Kn., Nyn., 30 p. Kiadói papírborítóban. Adolf Hitler (Braunau am Inn, Osztrák–Magyar Monarchia, 1889. április 20. – Führerbunker, Berlin, Harmadik Birodalom, 1945. április 30.). 1933-tól német kancellár, 1934-től Führer (vezér) haláláig. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, röviden az NSDAP, vezetője, a német történelem leghírhedtebb és legismertebb személye. Fajelméleti, szociáldarwinista fejtegetései a mai napig hatással vannak egyes szélsőséges ideológiákra. Kísérlete egy Nagy-Németország létrehozására, először Ausztria annexiójával (Anschluss, 1938), majd Csehszlovákia (1938) és Lengyelország 1939-es lerohanásával, a második világháború kitörésének fő oka volt Európában. Birodalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta a kontinens nagy részét. Kormánya hajtotta végre a holokausztot, melynek során több millióan – főként zsidó, illetve szláv, cigány és más nemzetiségűek – vesztették életüket. Miután szándéka - egy ezer éven át tartó birodalom létrehozására - kudarcot vallott, a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini földalatti bunkerében öngyilkos lett.

Faluhelyi Ferenc (Nagyvárad, 1886 – Pécs, 1944) nemzetközi jogász, egyetemi tanár. 1936-ban életre hívta a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetet, és kiadta annak folyóiratát, a Kisebbségi Körlevelet (I–VIII. évf.). Tagja volt az angol Grotius Societynek és munkatársa a Londoni Egyetem által kiadott nemzetközi közjogi döntvénytárnak, az Annual Digest of Public International Law Cases-nek (I–V.) Polzovics Iván (Bp., 1909 – Bp., 1978) jogász, közgazdász, szerkesztő, egyetemi tanár. Jogi tevékenységén kívül úttörő munkát végzett a műszaki dokumentációs szolgáltatás területén is. Kezdeményezte a hazai tárgyszavas témafigyelést (1955), melyet az OMKDK vezetett be, s amely 1959 óta Selective Dissemination of Information (SDI) néven világszerte elterjedt.

15.000,-

*** Gazdasági-, és pénzügyijog, váltójog, közgazdaságtan

25.000,81., Ciano gróf olasz külügyminiszter beszéde Elmondta 1939 december 16-án a fasciók és a testületek házában. Bp. 1939. (Dr. Pálinkás László. - Franklin-T.) 32 p. Kiadói papírborítóban. Egyetlen kiadás.

84., Angyal Pál, Dr. sikabonyi: A munkamegosztás Tanulmány a társadalmi gazdaságtan köréből Bp., 1898. Politzer Zsigmond. (Taizs József kny., Pécs) 38 p. 1sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. A szerző azonos a híres büntetőjogásszal, annak első nyomtatásban megjelent önálló munkája! 15.000,-

Gian Galeazzo Ciano, Cortellazzo grófja (Livorno, 1903 Verona, 1944) olasz fasiszta politikus, külügyminiszter, Benito Mussolini veje, akit végül az apósa elleni puccsban való részvételéért végeztek ki.

10.000,-

26

85., Barcza Ferenc, dr., vitéz: Váltójog a gyakorlatban Dunavecse, 1931. Weiner Miksa kny. 80 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. A szerző királyi közjegyzőként tevékenykedett. 12.000,86., Bedő Mór, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve /Jogi zsebkönyvek gyűjteménye V./ Bp., (1912.) Grill K. 388 p. Második, bővített kiadás. Kiadói egészvászon kötésben, festett lapszélekkel. Bedő Mór (Szeged, 1879 - Budapest, 1928) jogász, ügyvéd, várospolitikus. A kereskedelmi jog specialistája, aki több szenzációs magánjogi pörben elvi jelentőségű döntések hozatalára adott alkalmat a bíróságoknak. A főváros törvényhatósági bizottságának éveken át tagja volt, a budapesti községi demokrata párt programjával, egyúttal a Beszkárt igazgatóságában is helyet foglalt pártjának megbízásából. Több sikeres akciót folytatott a főváros közigazgatásának és pénzügyi gazdálkodásának purifikálásáért a túltengő bürokrácia ellen az adózó lakosság védelmében. Jogi irodalmi munkásságot is kifejtett. Önállóan megjelentek tollából a kereskedelmi, váltó- és csődjognak gyakorlati kommentárokkal ellátott kiadásai.

82.

10.000,87., Büky József, Dr.: A papírpénz fejlődésének történelmi vázlata (Különös tekintettel Angliára) Bp., 1947. Káldor Gy. 140 p. Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben, illusztrált papír védőborítóban. „Káldor Pista barátomnak sok szeretettel…” dedikált példány! 15.000,-

88.

88., Conrad Otto: A tőkekamatadó A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének Walko-Lukács dijával jutalmazott adópolitikai tanulmány. Előszóval ellátta: Hegedüs Loránt dr. egyetemi m. tanár. Bp. 1906. Magyar Pénzügy. (Athenaeum.) 117 p. 3 sztl.lev. (hirdetések) Egyetlen kiadás. Korabeli aranyozott egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók bekötve. 15.000,89., Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története Bp., 1943. Gergely R. IV. 602 p. 1 sztl.lev. Későbbi ízléses, gerincén bordázott félbőr kötésben.

27

Heller Farkas Henrik (Bp., 1877 – Bp., 1955) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Közgazdasági Lexikon szerkesztője. 1922-ben a genfi nemzetközi munkaügyi értekezleten Ő képviselte Magyarországot. 1925-től 1949-ig szerkesztette a Közgazdasági Szemlét. Széles körű elméleti közgazdasági elmélettörténeti munkásságot fejtett ki. Az osztrák iskola híve és követője volt. Később az áralakulás, jövedelemeloszlás egyensúlyi elmélete felé hajlott. Behatóan foglalkozott a konjunktúrakutatással, e területen elméletileg a cambridge-i iskolához közeledett. A piaci folyamatok elemzésében Marshall tanaiból indult ki, és mind több figyelmet fordított a kvantitatív vizsgálatokra és azok eredményeire. Későbbi munkáiban nagy hatással voltak rá Keynes alapvető megállapításai a kapitalista gazdaság fejlődésével kapcsolatosan. Ezzel függ össze, hogy élete utolsó évtizedében nagyszabású pénzelméleti-, és külkereskedelem elméleti kutatásokat végzett. Egész munkássága során sokat foglalkozott a gazdaságpolitika tudományos megalapozásának a bonyolult kérdésével.

ták az 1876-i kongresszust Budapesten. Ezután a kongresszusokat helyettesítő állandó bizottság elnöke. A magyar statisztikai felvételek első megtervezője és irányítója. Az 1869-es népszámlálás szervezője és az 1880-as népszámlálásnál az egyéni számláló laprendszer bevezetője. A statisztika tudományos igényű művelésének egyik úttörője, Magyarországon az első iparstatisztika szervezője. Részt vett a 60-as években az Országos Iparegyesület új életre keltésében, 1867-ben történt megalakulásakor annak egyik igazgatója, később több ízben elnöke.

20.000,92., Kmety Károly, Dr.: A magyar pénzügyi jog kézikönyve Bp., 1902. Politzer Zs. és Fia. XXIII. 657 p. XXIV. (függelék) Korabeli egészvászon kötésben. „Tek. Vekerdy József Úrnak a népbank igazgatójának régi tiszteletem jeléül a szerző: Hódmező-Vásárhely…” dedikált példány! 25.000,-

25.000,-

93., Nagy Dezső, Ifj. Dr..: A csendes társaság Bp., (1943) Minerva Ny. 143 p. Kiadói papírkötésben.

90., Heller Farkas: Közgazdaságtan I-II. Bp., 1921-23. Németh József. (1.) XII. 400 p. (2.) XV. 619 p. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Korabeli félvászon kötésben. (2 db.) 25.000,-

A szerző a „nagy” Nagy Dezső fia, akinek a nevéhez fűződik az Országos Ügyvédszövetség elnökeként az ügyvédi rendtartás, a Függetlenségi Párt alelnökeként pedig a képviselőházi bíráskodásról szóló törvény tervezetének az előkészítése.

91., Keleti Károly: A gyakorlati statistika kézikönyve Bp., 1875. Athenaeum. 2 sztl.lev. 219 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésbe. Tételünk egyik főműve!

15.000,94., Nagy Ferencz, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve különös tekintettel a bírói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra Bp., 1906. Athenaeum. VIII. 576 p. Ötödik javított és bővített kiadás. Korabeli egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve. A MTA. által a Sztrokay-díjjal jutalmazott munka. Tételünk egyik főműve!

Keleti Károly (Pozsony, 1833 – Bp., 1892) statisztikus, az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az MTA tagja. A szabadságharcban honvéd tüzér. A szabadságharc után József nádor örököseinek alcsúti uradalmában több évig gazdasági gyakornok. Budán, majd Szolnokon pénzügyi tisztviselő. Közben befejezte a szabadságharc idején félbeszakadt tanulmányait, az 50-es évek végén politikai okokból lemondott állásáról, visszatért Pestre, ahol 1865-től Eötvös József Politikai Hetilapját is szerkesztette. Az 1860-as években folyóiratokban, valamint az MTA általa szerkesztett statisztikai és nemzetgazdasági közleményeiben bank-, vám-, iparügyi és pénzügyi statisztikai tanulmányokat közölt. A kiegyezés után a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium statisztikai osztályának vezetője. Ebből alakult 1871-ben az Országos Statisztikai Hivatal, melynek megszervezésében jelentős szerepet játszott. E hivatal első igazgatója volt haláláig. Jelentős szerepe volt a nemzetközi statisztikai kongresszusokon is. Az 1872-i szentpétervári kongresszus egyik alelnöke. Kezdeményezésére tartot-

Nagy Ferenc (Verőce, 1852 – Röjtökmuzsaj, 1928) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1900-tól 1902-ig kereskedelemügyi államtitkár, 1900-tól szabadelvű párti országgyűlési képviselő. 1905-ben kivált a szabadelvű pártból és részt vett az Alkotmánypárt megalapításában. 1910-től a munkapárthoz csatlakozott. 1909-től a Magyar Jogászegylet elnöke. Jelentős része volt a hazai kapitalizmus fejlődését tükröző törvényhozás előkészítésében (szövetkezeti jog, tengeri magánjog stb.). Számos kommentárt (szövetkezeti törvény, kereskedelmi törvény, végrehajtási törvény stb.) is közzétett. 1927-től felsőházi tag.

20.000,-

28

95., Pethő Tibor, Dr.: A váltó Gyakorlati kézikönyv, törvénymagyarázat, üzletesetek, minták, példák, joggyakorlat. /TÉBE könyvtár 35. szám./ (Bp.,) 1927. A TÉBE. 182 p. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, az első papírborító a kötéstáblára ragasztva. A szerző királyi járásbíróként, majd törvényszéki bíróként tevékenykedett. 15.000,96., Pethő Tibor, Dr.: Az 1932. évi VI. törvénycikk az uzsoráról /TÉBE könyvtár 71. szám./ (Bp., 1932.) TÉBE. (Pestvidéki Ny., Vác) 38 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. 10.000,97., Pethő Tibor, Dr.: Váltójog Adreánszky István, Dr.: A váltók illetéke. /TÉBE zsebkönyvtár 2. szám./ Bp., én., TÉBE. 298 p. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, az első papírborító a kötéstáblára ragasztva. 15.000,-

91.

98., Plósz Sándor, Dr.: A magyar váltójog kézikönyve Bp., 1889. Eggenberger-féle Kk. IV. 454 p. 1 sztl.lev. Második, átdolgozott kiadás. Korabeli félvászon kötésben.

94.

Plósz Sándor (Pest, 1846 – Bp., 1925) bíró, egyetemi tanár, igazságügyi államtitkár, igazságügy miniszter, az MTA tagja, 1895-től országgyűlési képviselő, 1914-től főrendiházi tag. A polgári perjog terén kifejtett működésével a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője volt. Munkásságának legfontosabb eredménye az 1911. évi I. tc., a polgári perrendtartás, amelyet közel 30 évi kutatómunka, tervezet és részletreform után dolgozott ki végleges formában. Minisztersége alatt lépett életbe a büntetőeljárásról szóló 1896. évi XXXIII. törvény.

20.000,99., Széchenyi István, Gróf: Hitel Pesten, 1830. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi I. XX. 21-270 p. 1 sztl.lev. Harmadik kiadás. Az első kiadás évében, azzal megegyező kiadás. Korabeli kissé foltos egészvászon kötésben, a kötéstábla verzóján felragasztott ex-libris (Dr. Mattyasovszky Elemér). 40.000,-

29

100., Szeniczey Gusztáv: A magyar váltó- és kereskedelmi törvény és a magyar váltóeljárás, az 1840. és 1844. törvényczikkekből s az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok szerint Pest, 1862. Heckenast G. 236 p. Korabeli bordázott gerincű, gerincén aranyozott, félbőr kötésben. Petrik Géza 1861-re datálja a kiadás évét.

tipikus képviselője”. 1930-ban belépett a Taby Árpád nyugalmazott testőrőrnagy által alapított Magyar Élet Szövetsége nevű titkos fajvédő társaságba, s annak egyik szervezője, hangadója lett, majd 1935-ben megalakította a Nemzet Akaratának Pártja elnevezésű nemzetiszocialista szervezetet. A feltörő és erősödő nyilas mozgalomban Szálasi a „radikális” szélsőségesek közé tartozott, s tevékenységét a horthysta körök is – a pillanatnyi bel- és külpolitikai helyzettől függően – veszélyesnek ítélték. 1937-ben és 1938-ban az alkotmányos rend felforgatására való törekvése miatt bebörtönözték. 1939-ben a németek anyagi és politikai támogatásával megalakította a Nyilaskeresztes Pártot. Az 1940-es évek nyilas megmozdulásainak egyik aktív szervezője, de a hanyatló mozgalomtól a németek ekkor már megvonták támogatásukat, s csak 1943 őszétől tartották vele ismét a kapcsolatot. 1944. március 19-e után ismét a nyilas mozgalom központi alakja, s miután a németek a magyar uralkodó osztályok más elemeiben nem találtak „megfelelő” partnert, 1944. október 15-én puccsal őt segítették az ország élére. Mint az ún. hungarista állam „nemzetvezetője” totális gazdasági és katonai mozgósítással támogatta a németeket. 1944 decemberében Nyugat - Magyarországra tette át székhelyét, majd a szovjet csapatok elől Németországba szökött. Amerikai csapatok fogták el, s itthon 1946-ban az ún. „Népbíróság” mint „háborús főbűnöst” halálra ítélte.

Szeniczey Gusztáv (Paks, 1816 – Bp., 1875) tanácsjegyző, majd királyi váltófeltörvényszéki biró. Váltójogon és csődjogon kívül még foglalkozott cégjoggal és polgári eljárásjoggal is. A Jogtudományi Közlönynek állandó munkatársa volt.

25.000,101., (Több pesti jogtudós): Közönséges váltórendszabály Bevezetéssel, s utasító és felvilágosító jegyzetekkel kísérve. /Új törvénytár II./ Ideiglenes utasítás a peres ügyeken kívül való jogegyletekbeni eljárás iránt - Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb-vajdaság és a Temesi bánság számára. /Új törvénytár V./ Uj csődrendtartás /Új törvénytár VI./ Pest, 1853. Heckenast G. (1.) 2 sztl.lev. VIII. 75 p. (2.) 2 sztl.lev. 155 p. (3.) XVI. 93 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén díszesen aranyozott félbőr kötésben, körben márványozott lapszéllel. Szép kötés! Mindhárom munka egyetlen magyar kiadás! (egybekötve) 45.000,-

15.000,104., Balassa Armin Dr.: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbiróság előtt 1910. október 11-én- -. Szeged, 1910. Dugonics-ny. 69 p. Egyetlen kiadás. Korabeli papírborítóban. Cseres Tibor könyvtárából. 12.000,-

102., Varga Lajos, Dr.: Bankpolitika és nemzetpolitika Debrecen, 1931. Városi Ny. 79 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. „Dr. Szentpéteri Kun Béla úrnak atyafiságos szeretettel…” dedikált példány! 15.000,-

105., Bary József: A Tiszaeszlári bűnper - - vizsgálóbíró emlékiratai. Bp. 1944. Magyar Élet. 848 p. Ötödik kiadás. Kiadói félvászon kötésben.

***

Bary József (Beregsom, 1858 – Nagyvárad, 1915) bíró. 1880ban, mint a nyíregyházi törvényszék aljegyzője, vizsgálóbíró volt a tiszaeszlári ún. vérváddal kapcsolatban indított bűnügyben. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint a „vizsgálatot a jogtalanul gyanúsítottakkal szemben nagy elfogultsággal vezette”. A per befejezése után más vidéki városokban szolgált, 1914-ben kúriai bíró címet kapott. 1932 április 1-én volt ötven esztendeje annak, hogy egy Tisza menti faluban, Tiszaeszláron, nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter, 15 éves parasztleányka, kinek neve csakhamar az egész világsajtót bejárta, s az egész művelt világ érdeklődését az addig ismeretlen kis falu felé irányította. Eltűnése arra a napra esett, midőn a tiszaeszlári zsidók új hitközségi metszőt választottak és e célból több idegen zsidó fordult meg a községben. Csakhamar felmerült a gyanú, hogy a leánykát idegen zsidók tüntették el, és megindult a tiszaeszlári

Híres perek, bűnesetek 103., Ábrahám Ferenc – Kussinszky Endre: A Szálasi per - A vád, a vallomások és az ítélet. A Magyar Országos Tudósító és a Magyar Távirati Iroda hivatalos kiadásaiból. (Ítél a történelem) Szerkeszti: --Bp., 1946., Híradó Könyvtár (Forrás ny.) 191 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötésben. Szálasi Ferenc (Kassa, 1897 – Bp., 1946) katonatiszt, politikus, „a Horthy-korszak katonatiszti rétege szélsőjobboldalának

30

bűnper, amely másfél éven át a legnagyobb izgalomban tartotta az országot, és naponta foglalkoztatta a világsajtót is. Bűnper sem azelőtt, sem azóta nem keltett nagyobb izgalmat és érdeklődést nemcsak Magyarországon, hanem - a Dreyfus ügy kivételével – világszerte sem. A nyolcvanas évek legnagyobb eseménye volt ez a bűnper, nemcsak bűnügyi, hanem politikai és társadalmi vonatkozásaiban is, és ennek folyamán és ennek eredményeként indult meg az a nagy antiszemita mozgalom, amely az ország határain is túlterjedt és egészen a nyolcvanas évek végéig tartott” – olvashatjuk az első kiadás előszavában.

20.000,106., Fábián Béla, Dr.: A Désy – Lukács pör Előszóval ellátta Andrássy Gyula gróf. Bp., én. Dick Manó. XII. 227 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A per lényege röviden az, hogy Désy Zoltán 1912. szeptember 18-án a Sas-körben tartott ifjúsági gyűlésen „megvádolta a munkapártot azzal, hogy lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, Lukács László pedig Európa legnagyobb panamistája. Ezt a beszédet inkriminálta a királyi ügyészség, de csudálatos módon a beszédnek csak azt a részét, mely Lukács Lászlót vádolja meg azzal, hogy Európa legnagyobb panamistája. Azt, hogy a munkapárt lopott pénzen került a parlamentbe, hogy a munkapárt és a kormány egyik erkölcsi alapja a lopás, ezeket nem találta olyan tényállításoknak, melyek miatt vád emelendő és emelhető lett volna”.

106.

107.

15.000,107., Fényes László védőbeszéde a Tisza-perben - A forradalom okai és a Tisza-bünper vádja. Bp., 1922. Löblovitz Andor. 131 p. Későbbi gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Fényes László (Éradony, 1871 – New York, 1944) újságíró. Gyógyszerésznek, majd mérnöknek készült, de 1894-től újságíró, 1910-től Az Est munkatársa lett. 1917-ben Nyíregyházán képviselővé választották. Pártonkívüli volt, de közel állt a polgári radikálisokhoz és a Károlyi-párthoz. Riportjait nemcsak művészi forma, emberi-politikai bátorság is jellemezte. 1918 októberében a Nemzeti Tanács tagja és a nemzetőrség kormánybiztosa. 1919 végén nyílt levélben tiltakozott a fehérterror embertelenségei ellen, ezért a Tisza István meggyilkolásában való bűnrészesség ürügyével vád alá helyezték. 1921-ben bizonyítékok hiányában felmentették. Ezután a Népszava munkatársaként folytatta a Horthy-rendszer leleplezését, újabb sajtópere elől azonban 1926-ban kénytelen volt Bécsbe emigrálni. 1934-ben az osztrák fasizmus előretörése miatt Pozsonyban telepedett le, Csehszlovákia német megszállása után, 1938-ban Franciaországba, onnan 1940-ben az USA-ba 20.000,menekült.

31

108., (Guthi Soma, Dr.), Gutius: A törvény nevében – Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! Hozzátartozik: (Guthi Soma, Dr.), Gutius: Jeles firmák Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! (Guthi Soma, Dr.), Gutius: Nevető vádlottak – Humoros törvényszéki karczolatai. Bp., 1908. Adorján Testvérek. 96 p. Első kiadás! Mind három kötet kiadói festett, aranyozott egészvászon kötésben. Az első kötet eltérő, díszesebb kötésben. (3 db.)

Ujvidék, 1904. Ivkovics Gy. kny. 128 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben. 15.000,-

Guthi Soma (Tállya, 1866 - Bp., 1930) ügyvéd, író. A Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa. A Pesti Napló méltatása szerint Pest leghíresebb tréfacsinálója volt éveken át, akinek szállóigévé vált kiszólásain és anekdotáin városszerte mulattak. Guthi Soma nem írónak készült. Ügyvédnek indult és csak szűkös viszonyai késztették arra, hogy az ügyvédi munkával egyidejűleg törvényszéki tudósítói állást is vállaljon. Finom és szellemes törvényszéki karcolatai azonban, amelyeket Gutius néven irt, csakhamar mindenfelé ismertté tették a nevét: humoros tárcáit sokáig Mikszáth híres képviselőházi karcolataival együtt emlegették. Újságírói és színpadi sikerei eltérítették Guthit az ügyvédi pályától, amelyen a fiatal Guthi doktort, mint Magyarország egyik legkitűnőbb jövendő kriminalistáját emlegették és Zsitvay Leó, a legkeményebb magyar bíró nem egyszer külön is aposztrofálta ítéleteiben a kezdő ügyvéd tehetséges védelmét.

Benda Jenő (Huszt, 1882 – Dachau, 1944) író, újságíró, ügyvéd. Mint újságíró és gyorsíró vett részt a párizsi béketárgyalások magyar delegációjában, melyről „A béke kálvária-útja” címmel naplót is írt.

111., Láng Béla Dr.: Védőbeszéd gyilkosság és rablás bűntette miatt vádolt Balázs István elleni bűnügyben Elmondotta a temesvári esküdtbíróság előtt 1911 november 23-án - - temesvári ügyvéd. Bp., én. Grill K. 47 p. Egyetlen kiadás. Későbbi keménytáblás papírkötésben. „Benda Jenő úrnak mély tisztelettel…” dedikált példány!

15.000,112., Lucián: Klasszikus bűnperek Bp., 1900. Politzer Zsigmond és Fia. 152 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A szerző – kinek személyét nem sikerült kideríteni – „nagyságos Eötvös Károly úrnak a magyar humor fővajdájának” ajánlja jelen munkáját, ami Dávid király-, Páris-, Medea-, Brutusz és társai-, Borgia Lukréczia és társai-, Margit és Dr. Fauszt-, Don Quijote- és Herosztratusz bűnperét, továbbá Szókratész bűnperének-, és a Shylock-per revízióját tartalmazza eléggé sajátos formában. A szerző a vádlottak által elkövetett cselekményt a Csemegi-kódex által minősíti és teszi a vád tárgyává, s a XIX. század fordulóján hatályos bűnvádi perrendtartás szabályai alapján folytatja le az eljárást, vádlottat, védőt, bírót, tanúkat felvonultatva.

25.000,109., Hegedűs Lajos Kandid, Dr.: Árnyak - Nevezetesebb bűnesetek gyűjteménye. I-II. Pest, 1859. Heckenast G. (1.) 1 sztl.lev. 199 p. (2.) 2 sztl.lev. 251 p. Egyetlen kiadás. Korabeli aranyozott egészvászon kötésben.

20.000,-

Hegedüs Lajos Candid (Nagyvárad, 1831 – Rákospalota, 1883) jogi doktor, bíró, magyar királyi vallás - és közoktatási miniszteri tanácsos, az MTA levelező tagja. Cikkei a Vasárnapi Ujságban, a Jogtudományi és Törvénykezési Tárban, a Kelet Népében, a Hazánkban, a Jogtudományi Közlönyben és a Századokban jelentek meg. A kötet főként nevezetes magyar bűnügyekkel foglalkozik (legismertebb Zách Felicián esete) de ismerteti pl. a maga korában nagy felvert damascusi vérvádat és zsidóüldözést is.

113., Lukinich Imre, Dr.: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története 1701 (Különlenyomat az Archivum Rákóczianum I. osztály XI. kötetéből) Bp., 1935., MTA. 1 t. (II. Rákóczi Ferenc arcképe) 143 l. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén aranyozott félbőr kötésben, a kiadói papírborító a kötéstáblára ragasztva.

30.000,-

Rákóczi Ferenc, II. (Borsi, 1676 – Rodostó, 1735) Sáros vármegye örökös főispánja, erdélyi fejedelem, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme, a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. 1705-ben fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fe-

110., Jankovics Pál, Dr.: A román metropolita a szerb alapítványok ellen A Trandafil-féle alapítványra vonatkozó per főbb iratainak ismertetése. Közli: - - ujvidéki ügyvéd mint Brankovics György szerb patriarchának ügyésze és perbeli képviselője.

32

jedelem is elhárította. Egyénisége nagy hatással volt környezetére és a kortársakra általában. A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította, de gondoskodott arról is, hogy a harc indokait és eseményeit a külföld megismerje. Mercurius Vetidicus címmel még bizonytalan időközökben megjelenő hírlapot is kiadott. A róla elnevezett szabadságharc leverését követően egy ideig Lengyelországban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciaországban élt. 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a törökosztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. A pozsareváci béke (1718) után a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Itt élt haláláig, bujdosókból alakult kicsiny kíséretével. Bujdosását diplomáciai tervezés, az emigránsok szervezése és írói tevékenység töltötte ki; szívesen dolgozott asztalosműhelyében is.

15.000,114., Mátrai Sándor: Az ítélet nem jogerős… (Bp., 1943.) „Mundus”. 654 p. 5 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon kötésben. 108.

„Az ítélet nem jogerős … Milyen sokszor hallottam az izgalmaktól túlfűtött tárgyalótermekben a hidegen csengő végszavakat, amelyek hol életek felemelkedését, hol sorsok bukását jelentették. Esztendők során át ezer és ezer bírósági tárgyalás történetét, ezer és ezer ítélet körülményeit – előzményeit és utórezgését – gyűjtöttem össze. Pontosan, hivatásszerű hűséggel jegyeztem fel a vád, a védelem és az igazságtevő bíró szavait az újságok hasábjain. De nem fértek bele a tiszavirágéletű napi tudósítás kereteibe, mert sokkal mélyebbek, bonyolultabbak és elrejtettebbek, semhogy a rideg tények területén fel lehetne ismerni őket. Végighallgattam a tárgyalásokat, amelyek a könyv lapjain most újra életre kelnek” – írja a szerző a könyve előszavában.

111.

15.000,115., Pongrácz Bálint: Igazságszolgáltatás Magyarországon (Három per története.) Rozsnyó, 1887. Szerző. – Ny.: Kovács Mihály kny. 2 sztl.lev. 112 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. „A honattyáknak kedveskedik a kiadó" szerzői ajánlással! A szerzőről Szinnyei csupán annyit tud, hogy közbirtokos volt Bodva-Lenkén és 73 éves korában írta (!) tételünket, ami az egyetlen munkája. Nagyon tanulságos olvasmány, a XXI. század jogászai számára! A szerző 3 konkrét per ismertetése által bemutatja a XIX. századi magyarországi „igazságszolgaltatás” működését. Az olvasás során a múlt és a jelen között számtalan hasonlóságot lehet felfedezni.

20.000,-

33

116., A Révai-Franklin per Bp., 1912. Révai T. 234 p. 1 szt.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve.

jelent meg a szaklapokban. 1871-től az ügyvédvizsgáló-bizottság és az ügyvédi kamara megalakulása után a választmány tagja. Zsidó egyházának ügyeivel is sűrűn foglalkozott, és úgy a budapesti zsidó egyházközség választmányának, mint a magyar izraelita irodalmi társaságnak egyik igazgató tagja volt. Cikkei az Ország Tükrében, Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Themisben és a Magyar Pénzügyben jelentek meg.

A könyv a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnak a Franklin – Társulat elleni, egy szállítási szerződésből kifolyó, a tőzsdebíróságon letárgyalt perének anyagát tartalmazza a bíróság megalakulásától az ítélet kihirdetéséig bezárólag rendkívül részletesen. A tőzsdebíráskodás teljes területét felölelő, jogi kordokumentum.

25.000,119., (Vámbéry): A Rákosi per Vád – védelem –ítélet. Vámbéry Rusztem előszavával. Bp. 1935. (Vikrória Ny.) 158 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

15.000,117., Rosadi, Giovanni: Jézus pöre (Bp.), én. Révai. 384 l. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon kötésben.

Rákosi Mátyás (Ada, 1892 – Gorkij, 1971) a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, miniszterelnök.1910-től az SZDP és a Galilei Kör, 1918 novemberétől a KMP tagja, majd vidéki titkára. 1919 febr. 20án – először - a KMP vezetőivel együtt letartóztatták. A Tanácsköztársaság idején kereskedelmi népbiztos-helyettes, a szociális termelés népbiztosa, majd a Vörös Őrség országos parancsnoka. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált, de 1924 végén hazatért Magyarországra. 1925 szeptemberében letartóztatták. Előbb statáriális, majd a nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására polgári bíróság elé állították, amely 8 és félévi fegyházra ítélte. A büntetésének letelte után (1934. április 24.) nem engedték szabadon, a Tanácsköztársaság idején folytatott népbiztosi tevékenységéért ismét bíróság elé állították (1935. jan. 21.). Életét a nemzetközi tiltakozó mozgalom mentette meg, de 1935ben életfogytiglani fegyházra ítélték. A szovjet kormány kezdeményezésére a cári csapatok által zsákmányolt 1848–49es honvéd zászlókért cserébe 1940-ben kiadták a Szovjetuniónak. 1945 januárjában tért haza ismét Magyarországra. Az MKP főtitkára, a Nemzeti Főtanács tagja, az MKP-MSZDP egyesülése után az MDP főtitkára, majd 1953 júniusától a párt első titkára. A munkáshatalom megteremtése után személye körül kultuszt alakított ki, súlyos politikai hibákat követett el. Szektás irányvonala a politikában, dogmatikus állásfoglalásai az ideológiában, gazdaságpolitikai voluntarizmusa katasztrofális károkat okoztak, megrontották a párt és a tömegek kapcsolatát. Döntő felelősség terheli a törvénysértő perekért, amelyeket kezdeményezett, és amelyeknek ártatlan emberek tömegei, köztük a munkásmozgalom harcosai sorra estek áldozatul, ártatlanul. Az MDP Központi Vezetőségének 1956. július 1–2-i ülése leváltotta első titkári tisztségéből és kizárta a Politikai Bizottságból. 1956 júliusától haláláig a SZU-ban élt.

A szerző kiváló toscanai író, a firenzei fórum messze híres büntetőjogásza, „aki a büntetőjogász szemével nézi a Jézus-pör világtörténelmi eseményét s a kitűnő író alkotó zsenialitásával rekonstruálja a kereszténység kezdeteit s e bűnper tárgyalásának lefolyását. Végső következtetése az, hogy Jézus keresztre feszítése nem egyéb, mint egyszerű politikai gyilkosság, melynél a mózesi törvény szigorú rendelkezéseit éppúgy felrúgták a csodálatos próféta s az új rabbi elvakult ellenségei, mint a római perrendtartás alapvető elveit az a hitvány helytartó, aki a római törvény és méltóság reprezentánsa volt 29-ben Jeruzsálem városában.”

15.000,118., Stiller Mór, Dr.: Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben 1870-1880 Bevezetésül: Törvényszéki szónoklatunk és ügyvédségünk. Bp., 1881. Pfeifer F. 2 sztl.lev. 240 p. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi kissé kopottas, gerincén bordázott félbőr kötésben. „Kedves Wellisch Alfréd jogoronznak szíves üdvözlettel…” dedikált példány! Wellisch Alfréd műépítész könyvtárából. Wellisch Alfréd a nagy fellendülésének idején egy sorozat bérházat és villát tervezett. Legismertebbek voltak a maga korában: az állami főgimnázium a Tavasz mező utcában, a Vilma királynő úti Izraelita Fiúárvaház, az Izraelita kórház több pavilonja.

15.000,-

Stiller Mór (Miskolc, 1842 – Bp., 1917) ügyvéd, jogi író, neves kereskedelmi jogász, a Jog c. szaklap alapítója. Ügyvédi pályája első éveiben csaknem kizárólag sajtó- és bűnügyekkel foglalkozott és a 70-es éveknek csaknem minden nagyobb sajtó- és bűnügyében, mint védő szerepelt. Ügyvédsége későbbi éveiben a kereskedelmi jogot tette tanulmányai tárgyává és a vasúti, biztosítási, bizományos és részvényjog köréből számos dolgozata

120., A „Viharsarok” a bíróság előtt - Féja Géza pere. A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1937 október 14én tartott főtárgyalásának gyorsírói feljegyzések alapján készült teljes szövege. (Bp., 1937.) Márciusi Front. 47 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban.

34

Féja Gézát a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette és az 1921. évi III. tc. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző, sajtó útján elkövetett a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség címén azzal vádolta meg, hogy a „Viharsarok” című könyvében a munkásosztályt a munkaadó és a Földbirtokos osztály elleni gyűlöletre izgatta és olyan valótlan tényeket állított, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsák és hitelét sértsék.

10.000,-

*** Iratminták ("puskák") és "önügyvédek" 121., Bedő Mór, Dr. – Hoselitz Gyula, Dr. – Lányi Márton, Dr. – Polakovics Ödön, Dr. – Tatics Péter, Dr.: Perenkívüli igazságügyi iratmintatár Szerkesztették: ---. Bp., 1911. Grill K. 2 sztl.lev 882 p. Egyetlen kiadás. Mind két kötet kiadói egészvászon kötésben. 25.000,117.

122., Bellaagh József: Közhasznu levelező a közélet mindennemű eseményeiben előforduló levelezésre… Segédkönyv vagy házi titoknok mindazok számára, kik a levélírásban és törvényes föltevényekben oktatást és ügyességet szerezni kivánnak. Magába foglalava: … Házi ügyvédül rövid magyar magán jogtan, jogszabályokat és váltójogot. Staut József nyomán szerkeszté: - -. Pesten, 1848. Emich G. 1 sztl.lev. 394 p. Tetemesen javított és számos uj rovattal bővített harmadik kiadás. Kiadói gerincén díszesen aranyozott egészvászon kötésben.

122.

Bellaagh József (Bp., 1819 – Bp., 1884) jogtudor, ügyvéd, pesti váltójegyző, az államvizsgálati bizottmány bírói s jogtörténelmi osztályának tagja. 1845–51-között Pest város törvényszéke rendes jegyzője, később Pestmegyei törvényszéki ülnök és a budai országos törvényszék tanácstitkára. Jogi tevékenysége mellett rejtvényeket, költeményeket írt és „beszélye”-ket is fordított, amik a Regélőben (1838–40.), Pesti Divatlapban (1848.), Nemzetőrben (1848.) jelentek meg. Később politikai cikkeket is írt a lapokba s jogi kérdéseket fejtegetett a szaklapokban. Bírálatai s ismertetései többnyire álnév alatt vagy nevének kezdőbetűjével jelentek meg.

40.000,123., Fodor Sándor, Dr.: Jogi tanácsadó Segédkönyv a hatóságokkal való érintkezésre. Beadványok, okiratok szerkesztésére a a legkülömbözőbb jogügyletekben való eljárásra. Szerkesztette: - -.

35

Bp., 1898. Az Eggenberger-féle. V. 783 p. Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén aranyozott, restaurált egészvászon kötésben. 25.000,-

Sándor Aladár, Dr. – Isaák Gyula, Dr.: Igazságügyi iratmintatár II. Váltójog, cégjog, kereskedelmi vétségekre vonatkozó eljárás, csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás, csődjog, bűnvádi eljárás. Szerkesztette: - -. Bp., 1932, Grill K. XVIII. 603 p. Hozzátartozik: Sági János – Lányi Máron, Dr. – Sándor Aladár, Dr.: Igazságügyi iratmintatár III. Telekkönyv, perenkívüli iratminták / Szerkesztette: - -. Bp., 1932, Grill K. XIII. 521 p. Hozzátartozik: Lányi Márton, Dr. – Sándor Aladár, Dr.: Igazságügyi iratmintatár IV. Perenkívüli iratminták. Szerkesztette: - -. Bp., 1932. Grill K. XI. 470 p. Mind a négy kötet kiadói aranyozott egészvászon kötésben. (4 db.) 50.000,-

124., Iratminták a kir. törvényszékek és a kir. járásbíróságok számára I-II. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából kiadja az Igazságügyi Közlöny szerkesztősége Bp., 1913. Grill K. XL. 691 p. ; 849 p. Egyetlen kiadás. Mindkét kötet kiadói egészvászon kötésben. 30.000,125., Knorr Alajos: Önügyvéd vagyis gyakorlati útmutatás jogügyletek elintézésére, okiratok s beadványok szerkesztésére. A legújabb törvények alapján 450 iromány – példával felvilágosítva bírák, ügyvédek, jegyzők és felek használatára. Szerkesztette: --- . Bp., 1894. ifj. Nagel Ottó. XV. 1015 p. Ötödik újra átdolgozott kiadás. Kiadói gerincén restaurált, díszesen aranyozott kiadói egészvászon kötésben. 25.000,-

*** Jogbölcselet, jogfilozófia, etika, szociológia 128., Angyal Pál: A szociologia vázlata Pécs, 1922. Dunántúl. 70 p. Későbbi gerincén címkével ellátott, papírkötésben, a kiadói papírborítók bekötve. A szerző azonos a híres büntetőjogásszal. 15.000,-

126., Szokolay István, Dr.: Nemzeti önügyvéd (A jogi rész.) Előadja: Hogy mily törvények és szabályok követendők a különböző ügyleteknél, jogi cselekedetknél. Bécs, 1881. Bensinger Zs. (Ny.: Stein V.-nál) 717 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. Petrik nem ismeri, de más bibliográfiákban sem leltünk nyomára.

129., Borbély Zoltán, Dr.: A jogérték elmélete Kolozsvár, 1910. Stief Jenő és Társa. 154 p. Egyetlen kiadás. Korabeli, gerincén aranyozott, félvászon kötésben. „A jogakadémia könyvtárának tisztelete jeléül…” dedikált példány! 15.000,-

Szokolay István (Vác, 1822 – Bp., 1904) ügyvéd, jogi író. A szabadságharc alatt nemzetőr, a radikális Március 15. és Demokratia c. lapok állandó munkatársa, de szerkesztette a Törvénykezési Csarnok (1859 – 83) c. jogi szakfolyóiratot is. A maga korában sok gyakorlati jellegű munkája volt közhasználatban (az abszolutizmus alatt az osztrák büntetőtörvénykönyv, büntető eljárás, polgári jog stb. kommentárja), így tételünk is.

130., Horváth Barna: Angol jogelmélet /A MTA. Jogtudományi Biz. kiadványsorozata 13./ Bp. 1943. MTA. X. 1 sztl.lev. 657 p. Első kiadás! Kiadói keménytáblás kötésben. Tételünk az utolsó Magyarországon publikált munkája, főműveinek egyike!

25.000,127., Tatics Péter, Dr.: Igazságügyi iratmintatár I. Magánjog, perjog, kereskedelmi jog, ingó – és ingatlan végrehajtás. Szerkesztette: --Bp., 1932, Grill K. VI. 543 p. Hozzátartozik:

Horváth Barna (Bp., 1896 – New York, 1973) jogfilozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1948-tól az USA-ban élt. 19501956 között New York-ban a politikatudomány, a nemzetközi

36

jog és a jogelmélet tanára a New School of Social Research egyetemi fakultásán. Zürichben (1948, 1964), Bécsben és Berlinben (1962), Freiburgban (1964), Koppenhágában és is Genfben (1966) tanított. Az újkantiánus jogbölcselet képviselője. Elsősorban jogelmélettel, jogfilozófiával, jogszociológiával foglalkozott. 1952-ben az Académie Libre International des Sciences et des Arts (Párizs) tagja lett.

20.000,131., Janet, Paul: A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában I-III. Fordította: Lőrincz Béla és Angyal Dávid. Bp., 1891-92. MTA. (1.) VI. 1 sztl.lev. 608 p. (2.) 2 sztl.lev. 543 p. (3.) 2 sztl.lev. 567 p. Egyetlen kiadás. Kiadói préselt (MTA) egészvászon kötésben. (3 db.) Fejérpataky Tibor könyvtárából. Tételünk a főműve és az egyetlen magyar nyelvre fordított munkája! Paul Janet (Párizs, 1823 – Párizs, 1899) francia író, az erkölcsfilozófia és a logika professzora. Jelentős hatást gyakorolt Hegelre és Kantra egyaránt.

30.000,125.

132., Medveczky Frigyes: Társadalmi elméletek és eszmények / Kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődés-történetéhez. Bp., 1887. MTA. IV. 410 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk magyar nyelvű főműve!

127. Medveczky Frigyes (Buda, 1855 – Bp., 1914): filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja. a Magyar Filozófiai Társaság és a Felsőoktatásügyi Egyesület elnöke. Műveiben a kantiánus filozófiai és társadalomtudományi nézeteket képviselt. Műveinek nagy részét németül írta, aminek egy része Friedrich v. Bärenbach néven jelent meg.

15.000,133., Moór Gyula dr., vitéz: A joghézag kérdéséről Különlenyomat a Kolozsváry-emlékkönyvből, 1939. Bp., 1939. Grill K. 16 p. Kiadói illusztrált papírborítóban. „Őszinte barátsággal…” – dedikált példány! Moór Gyula (Brassó, 1888 – Bp., 1950) jogász, jogfilozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Újkantiánus jogfilozófiája nagy hatást gyakorolt kora jogtudományára. 1947-től 1948-ig Pfeiffer-párti országgyűlési képviselő volt. Polgári demokrata felfogása szembeállította a magyar és a német fasiszta törekvésekkel; másrészt azonban tagadta a marxista elméletet, 10.000,az SZU történelmi jelentőségét.

37

134., Moór Gyula: A jogi személyek elmélete /A MTA. Jogtudományi Biz. kiadványsorozata 2./ Bp. 1931. MTA. 379 p. Egyetlen kiadás. Kiadói keménytáblás kötésben. Tételünk – ami egyben székfoglaló akadémiai értekezése is – egyik főműve! 20.000,-

vonás van (a feudális természetjogi iskola elleni harc, az 1900 után az ő vezetése alá került Társadalomtudományi Társaságnak és folyóiratának, a Huszadik Századnak tevékenysége, a polgári radikálisok által Pécsett 1907-ben rendezett szabad tanítás kongresszusán való részvétel stb.)” – olvashatjuk a Magyar Életrajzi Lexikonban. Pszichológiai kutatásai az érzékszervek életés lélektanára terjedtek ki.

15.000,137., Pulszky Ágost: A jog és állambölcsészet alaptanai Bp., 1885. Eggenberger-féle. 2 sztl.lev. 349 p. 1 sztl.lev. Korabeli (Gottermayer Nándor által készített) gerincén bordázott, aranyozott félbőr kötésben, körben festett lapszéllel. Ízléses, szép kötés! „Tauffer Emil kedves barátomnak régi együtt töltött napok emlékéül…” dedikált példány! 30.000,-

135., Pauer Imre, Dr.: Az ethikai determinismus elmélete Az MTA-tól a „Gorove”-díjjal kitüntetett pályamunka. Bp., 1899. Hornyánszky V. 2 sztl.lev. 185 p. Második kiadás. Kiadói aranyozott, gerincén bordázott egészbőr kötésben, körben aranyozott lapszéllel. A szép kötés Müller György könyvkötő munkája, Budapest (Az első táblán kisebb kopás). Az első levélen, teljes oldalon, dedikált példány! Tételünk főművének tekinthető!

138., Séda Ernő: Az öngyilkosság - Fejtegetve vallási, bölcsészeti, jogi, történeti, lélektani, erkölcsi és társadalmi szempontokból. Bp., 1877. „Hunyadi Mátyás” Int. XI. 490 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félbőr kötésben. Jelen munkája, amit a budapesti magyar királyi tudományegyetem hittudományi kara a Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályaműnek ítélt – főművének tekinthető!

Pauer Imre (Vác, 1845 - Bp., 1930) egyetemi tanár, az Athenaeum szerkesztője. Elsősorban logikával és pszichológiával foglalkozott. Hazánkban elsőként követte Wundt néplélektani felfogását. Művei hatással voltak a korszak elméleti pedagógiájának alakulására és filozófiai megalapozására is.

30.000,136., Pikler Gyula: Az emberi egyesületek és különösen az állam keletkezése és fejlődése Első folytatás A jog keletkezéséről és fejlődéséről című műhöz. Bp., 1905. Politzer-féle. 100 p. Ötödik javított és bővített kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban, körülvágatlan példány.

Séda Ernő (Chinorán, 1851 – Budapest, 1898) római katolikus lelkész, főszentszéki jegyző, pápai kamarás, majd bankhivatalnok. Cikkei a Pesti növendék papság Munkálataiban, az Új Magyar Sionban, az Irodalmi Értesítőben, a Magyar Államban, a Tájékozóban, és a Magyar Koronában jelentek meg. Több álneve volt, mint pl. Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd.

Pikler Gyula (Temesvár, 1864 – Bp., 1937) könyvtáros, jogbölcsész, egyetemi tanár. A pozitivista állam- és jogbölcselet legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője. Pozitivista felfogása nemcsak írásaiban, hanem tudománypolitikájában és társadalmi tevékenységében is érvényesült. Tudományos felfogásának bátor kifejtése miatt szinte élete végéig kemény harcban állott a konzervatív és klerikális irányzatok hazai képviselőivel. A társadalom fejlődését kezdetben „természettudományos társadalomszemléletből” magyarázta. Ezt a felfogást az államra és a jogra is érvényesnek tartotta. Tulajdonképpeni állam- és jogelméletét fő műve: A jog keletkezéséről és fejlődéséről (Bp., 1897) c. munkája tartalmazza, amelyben az állam és a jog lényegét meghatározó teljes rendszert fejt ki. Magát a szocializmushoz közel állónak vallotta, de nem volt szocialista: szembe fordult a történelmi materializmussal és – reakciós filozófiai alapokra épített – „belátásos elméletét” maga is igyekezett elhatárolni a marxizmustól. „Hibás elméleti alapjai ellenére működésében sok haladó

20.000,139., Werner Rudolf, Dr.: A bölcsészeti jogtudomány történelme Kiegészitésül Schilling természetjogi művéhez. Bp., 1875. Franklin-T. XVI. 198 p. 1 sztl.lev. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Werner Rezső Rudolf (Kalocsa, 1838 – Bp., 1907) jogász, egyetemi tanár. Jogbölcselettel foglalkozott, Schelling vallásos természetjogi irányzatának híve, akinek tankönyvét lefordította (Természetjog, Pest, 1869). A jogbölcselet történetéről írott tételünket – ami fő művének tekinthető - e munka kiegészítésének szánta.

20.000,-

***

38

Kordokumentumok, kéziratok, nyomtatványok 140., Alapítványi Alapító Okirat 1918-ból (Hajdu Gyula és neje sz. Weisz Fáni alapítványa). Bp., 1918. 2 lev. Az alapítványt készítette: Dr. Hajdu Frigyes temesvári ügyvéd Hajdu Imre debreceni -, és Bekény Istvánné sz. Hajdu Zseni tolcsvai lakos szüleiknek ötven éves házassági évfordulója alkalmából. Az alapító okirat szerint az alapítók - 6%-os VI. kibocsátású hadikötvényekben 10000 koronát (azaz: tízezer) bocsátottak az alapítvány rendelkezésére, melynek „kamatai minden esztendőben egy budai zsidó vallású vagyontalan hajadonnak kiházasítási segélyül adandó”-k. 25.000,141., Bírói és ügyvédi vizsga oklevél Bornemisza Elemér részére kiállítva 1915-ből. Maros-Vásárhely, 1915. 2 lev. (1 beírt oldal) Kiállította a marosvásárhelyi Bírói és Ügyvédi vizsgálóbizottság. A bizottsági elnöke, Pap Farkas, és a tagjai többek között - Császár Béla és Dr. Csiki Kálmán aláírásával ellátva és szárazpecséttel hitelesítve. 25.000,-

138.

142., Bírói és ügyvédi vizsga oklevél dr. Weisz Elemér részére kiállítva 1925-ből. Budapest, 1925., 2 lev (1 beírt oldal) Kiállította a Budapesti Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottság. A bizottsági elnöke, Bubla Ferenc, és a tagjai - többek között – Dr. Finay Gyula és Dr. Kemény Miklós aláírásával ellátva és vizsgálóbizottság pecsétjével hitelesítve. 25.000,143., Bodó László: A magyar tanácsköztársaság hatása az 1919. évi jugoszláviai forradalmi mozgalmakra Hn., én., Kn., Nyn., 4 sztl.lev. 166 p. Aranyozott egészvászon kötésben. Folio. Kiadatlan kézirat! A kézirat - tekintettel a felsorolt forrásmunkák jegyzékére és a „korszellemre” - valószínű, hogy valamikor 1966 után és 1989 előtt keletkezhetett! Egyedi példány! 40.000,-

140. 144.

144., Endre Lászlónak Gödöllő főszolgabírójaként kiállított, géppel írt, saját kezűleg aláírt, hadiszolgálatot elismerő igazolványa 1928-ból Hanczkó Illés huszár tiszt helyettes, budapesti lakos számára. Gödöllő, 1928. 1 lev.

39

Endre László igazolja, hogy Hanzkó Illés parancsnoksága alatt, az I. számú honvéd huszárezredben, mint szolgálatvezető őrmester teljesített szolgálatot és a kifogástalan, példás magatartása által mindenkor a legnagyobb elismerését érdemelte ki.

dományos, Kulturális és Adminisztratív Osztályát helyezték irányítása alá, és megbízták a Szabad Nép operatív felügyeletével. Az év novemberében többek között az ő sugallatára indított a lap hasábjain Darvas József támadást az értelmiségiek és az írók reformmozgalma ellen. Az MDP KV 1955. áprilisi ülésén kihagyták a Titkárságból, valamint a PB-ből, és egy időre a Szovjetunióba küldték katonai akadémiára. 1956-ban Rákosiék rá és Péter Gáborra akarták hárítani a törvénysértések felelősségét, ezért márciusban az MDP KV vizsgálatot indított ellene. Júniusban kizárták a pártból, és hadseregtábornokból honvéddé fokozták le, és parlamenti mandátumát is elvették. 1956. október 13-ától fiával, Vladimirral együtt letartóztatatták. 1957. március 23-án hat évre ítélték, majd április 19-én újratárgyalták ügyét, és jogerősen 16 évi börtönbüntetéssel sújtották. 1960. április 5-én egyéni kegyelemmel szabadult, és a Gondolat Kiadónál helyezkedett el, mint társadalomtudományi idegen nyelvű lektor.

Endre László, Dr., vitéz (1895-1946) politikai pályafutását szolgabíróként kezdte 1919-ben Temesrékáson. Ezt követően Gödöllőn volt szolgabíró, majd 1923-tól főszolgabíró. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, a Magyar Országos Véderő Egyesület, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség, az Etelközi Szövetség akcióiban. és 1921 őszén Prónay Pál oldalán a Nyugat-magyarországi bandaharcokban. 1937 tavaszán létrehozta a Fajvédő Szocialista Pártot, amely 1937 augusztusában a Szálasival kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a Nemzeti Akarat Pártjával. 1937 szeptemberében - Pest vármegyei alispánjává történt megválasztása után - azonban kilépett a pártból. 1944 áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára. 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki. A Népbíróság, mint háborús főbűnöst halálra ítélte és kivégeztette.

30.000,146., Fleischer Ferenc: A magyar alkotmány fejlődésének története (Egyedi kézirat) Írta: --- főreálisk. VIII. oszt. tanuló. (Pécs, 1902) 77 l. (kézzel írva) Későbbi aranyozott egészvászon kötésben. A „szerzőről” semmilyen információt nem találtunk. Valószínű, hogy a későbbiekben „pályát módosított”. A pécsi „Nemzeti Casino” 4 db. cs. és kir. arany pályadíjával” jutalmazta a munkát. Igazi kuriózum! 20.000,-

25.000,145., Farkas Mihály elleni vádirat leíró része Hn., én., Kn., 23 p. Géppel írt kézirat. Farkas Mihály (Abádszalók, 1904. – Budapest, 1965) már 16 évesen bekapcsolódott a nemzetközi munkásmozgalomba. Magyarországra Rákosi Mátyás kérésére került miután átigazolt a CSKP-ból a magyar pártba. 1944. november 5-én érkezett Gerő Ernővel, Révai Józseffel és Nagy Imrével Moszkvából Szegedre, ahol megalakították az MKP Központi Vezetőségét. 1945 áprilisától a Pártmunka (később Pártmunkás, Pártépítés) című lap főszerkesztője. 1945. május 11-én az MKP KV Titkársága, majd a Politikai Bizottság tagja lett; július 15-től november 23-ig belügyi politikai államtitkár, 1945 decemberétől az MKP KV Szervezési, Káder-, Tömegszervezési, Gazdasági és Információs Osztályának vezetője. Ő felügyelte a hadsereget és a rendőrséget is. 1947 végén az MKP KV Szervezési, az Agitációs, a Gazdasági, a Rendőr- és Katonaosztály, az Információs Osztályt, illetve a Nő-, az Ifjúsági és a Sportbizottságot helyezték az irányítása alá. 1948-ban tagja lett a közös MKP-SZDP PB-nek, és a Közös Szervezőbizottságnak. 1948. szeptember 9-től honvédelmi miniszter és a magyar haderő erőltetett fejlesztésének irányítója. 1949-ben vezérezredes, 1952-től hadseregtábornok - katonai képzettség nélkül. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Gerővel titkos csúcsbizottságot hoztak létre (Honvédelmi Bizottság vagy `Trojka`). 1953. június-júliusban minden pozíciójából elmozdították, szovjet utasításra, azonban hamar vissza-került a PB-be, valamint az MDP KV Agitációs és Propagandaosztály élére. Rövidesen szembefordult Nagy Imrével is, és teljesen elszigetelődött. 1954-ben az MDP KV Tu-

147. Fővárosi Főügyészség vádirata -a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt Kiss László és társai ellen 1957-ből Bp., 1957. 6 lev. Géppel ír kézirat. Kiss Lászlót és társait azért vádolták meg, mert „1956 október hó végétől kezdve Kiss László mint tanácselnök, Szabó László mint a munkástanács titkára és Váczi Mihály munkástanácstag a vállalati ideiglenes s végleges munkástanácsot a gazdasági feladatok megoldása helyett a politikai hatalomban való részesedés kiharcolására, ellenforradalmi követelések teljesítésére használták fel. Ennek érdekében működésük kezdeti időszakáról következetesen párt, szovjet és kormányellenes tevékenységet fejtettek ki: a párt és a Szovjetunió lejáratásával igyekeztek alapot adni azon követelések számára, amelyek végső fokon a népi demokratikus államrend megdöntését célozták.” 20.000,-

40

148., Gerő Ernő által közlekedési miniszterként, miniszteri fejléces papírján saját kezűleg aláírt, szárazpecséttel ellátott, kinevezési okmány 1947-ből, ami dr. Faragó Istvánné havidíjas időjelző rajzolót az állami rendszerű XI. fizetési osztály 3. fokozatába sorolja. Bp., 1947. 1 lev. Gerő Ernő (1898-1980) kommunista politikus, miniszter, NKVD tiszt (a KGB elődszervezete). A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben katonai szolgálatot teljesített, majd 1919 végén Bécsbe menekült. 1922-ben Budapesten fegyházbüntetésre ítélték, majd 1924. november 18-án kiadták a SZU-nak. 1945 után Magyarországon kulcsszerepet kapott a kormányzásban és a gazdasági ügyekkel kapcsolatos döntésekben. Kereskedelem- és közlekedésügyi (1945), közlekedésügyi (1945-49), pénzügy- (1948-49), állam- (1949-52), belügyminiszter (1953-54), miniszterelnök-helyettes (1952-56), 1949-52ben a Népgazdasági Tanács elnöke. 1949-53-ban Rákosi Mátyással és Farkas Mihállyal tagja volt annak a titkos csúcsbizottságnak, amely teljhatalommal irányította az országot. 195456-ban a Központi Vezetőség Gazdaságpolitikai Bizottságának elnökeként irányította a Nagy Imre által bevezetett reformok felszámolását célzó politikai akciókat. Rákosi Mátyás leváltása után, 1956 közepétől 1956. október 25-ig a Központi Vezetőség első titkára. 1956. október 23-án rádióbeszédében durván támadta a forradalmat, elutasított minden engedményt. 1956. október 25- én leváltották minden tisztségéről. A SZU-ba menekült. Visszatérése után (1960), az MSZMP Központi Bizottságának augusztusi ülésén felelőssé tették az 1948-1956 között elkövetett törvénytelenségekért, a politikai torzulásokért, kizárták a pártból. Nyugdíjas éveiben fordítói munkát végzett teljes visszavonultságban.

148.

149.

25.000,149., Gömbös Gyula miniszterelnökként írt, szárazpecsétjével ellátott, saját kezűleg aláírt levele 1934-ből vitéz Regéczy János főhadnagy, magántisztviselő úrnak címezve. Kelt.: Bp., 1934. január 22. 1 lev. Gömbös Gyula levelében tolmácsolja Horthy Miklós, Magyarország Főméltóságú Kormányzójának elismerését a Vitézi Rend érdekében kifejtett értékes és eredményes hazafias munkásságáért.

159.

Gömbös Gyula (1886-1936) politikus, honvédelmi miniszter, miniszterelnök. Bécsben részt vett az ellenforradalmi komité szervezésében, a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára, Horthy bizalmas híve. Nagy szerepe volt az 1921. októberi királypuccs letörésében. 1922 januárjában csatlakozott a Bethlen–Nagyatádi-féle Egységes Párthoz és irányította az 1922. évi választási harcot. 1923 nyarán kilépett a kormánypártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot. 1928-ban meg-

41

egyezett Bethlen Istvánnal, visszatért az Egységes Pártba és hadügyi államtitkár lett. 1929. október 10-től a Bethlen- és a Károlyi-kormányban honvédelmi miniszter. 1932. október 1től a nagybirtokosok és a jobboldali katonai körök támogatásával miniszterelnök. Meghirdette 95 pontból álló programját, törvényt hozatott a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, átszervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére, a nagybirtok megsegítése érdekében (hitbizományi reform, törlesztések részleteinek elhalasztása, telepítési törvény), kísérletezett a szakszervezetek felszámolásával, a munkásosztály fasiszta jellegű szervezetekbe való bevonásával (Nemzeti Munkaközpont). Folytatta a fasiszta Olaszországgal és Németországgal való szoros együttműködés kiépítését. 1933 júniusában a kormányfők közül elsőnek kereste fel Hitlert. 1934-ben szerződést kötött Olaszországgal és Ausztriával (római hármas paktum), majd Németországgal is, és elkötelezte magát Németország agressziós tervei mellett. 1935 márciusában szembekerült a kormánypárt konzervatívabb Bethlen-csoportjával, de felülkerekedett. Átalakította kormányát, majd kormányzói kézirattal feloszlatta az országgyűlést. Az általa irányított 1935. évi választásokat követően - miután a régi szegedi különítményes tiszttársait fontos politikai és katonai pozíciókba helyezte - egyre súlyosabbá váló vesebaja miatt visszavonult a politikától.

háborús bűnöst életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte. A büntetést a váci fegyházban töltötte, ahol szervezete nehezen viselte a megpróbáltatásokat. A jól megtermett férfi a beszámolók szerint rövid idő alatt 60 kilogrammra fogyott és 1951. június 2án elhunyt.

25.000,152., Idegen váltó 1895-ből Bleicher Miksa és Kóbor Tamás autográf aláírásával, mely váltónál fogva Bleicher Miksa rendeletére Kóbor Tamás 3 hónap múlva köteles kétszázhetven forintot fizetni. Hn., 1895. 1 lev (2 beírt oldal) Bakonyi (Bleicher) Miksa (Dunaföldvár, 1862 – Bp., 1935) író, újságíró, szabadkőműves író. Az orvosi diploma megszerzése után, 1885-től újságíró, a Magyar Föld segédszerkesztője, a Magyarország és a Nagyvilág tárcaírója és az Egyetértés cikkírója. Ezután a Magyar Ujság vezércikkírója és közgazdasági. szerkesztője, 1899-től a Magyar Nemzet munkatársa. 1904-től haláláig Az Újság, majd helyébe lépett Újság vezércikkírója és közgazdasági rovatvezetője. 1908-tól 10 éven át szerkesztette a Dél c. szabadkőműves lapot. Ő ismertette először Magyarországon Henry George Haladás és szegénység c. művét és a földtulajdon államosítására vonatkozó elméletet.

25.000,-

Kóbor Tamás (Pozsony, 1867 – Bp., 1942) író, publicista. Jogi tanulmányait bevégezve a Magy. Általános Hitelbank tisztviselője lett, majd sógora, Kiss József költő mellett A Hét c. folyóiratnál kezdte meg írói működését. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, majd Az Újság munkatársaként tevékenykedett; ő írta a Rovás c. rovat politikai reflexióit is. A Horthy-korszak egyik legbátrabb újságírója. Az Újság 1925. május 31-i számában közreadta Beniczky Ödön volt belügyminiszter vallomását, amelyből fény derült Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolására. Regényeiben, melyek közül a Ki a gettóból a legismertebb, a budapesti zsidó polgárság asszimilációs folyamatát ábrázolta.

150., A Győri II. Ker. Munkás Testedző Egyesület Vadásztársaság Alapszabálya 1946-ból illetékbélyeggel, aláírásokkal, pecsétekkel. (Bp.,) 1946. Athenaeum. 15 p. Kötés nélkül. 20.000,151., Hóman Bálint által saját kezűleg aláírt - Szabó Mihályt állami népiskolai helyettes tanítóvá kinevező – okirat a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minister fejléces papírján 1940-ből. Bp., 1940. 1 lev.

25.000,153., Idegen váltó 1934-ből Búza Barna autográf aláírásával, mely váltónál fogva Buza Barna köteles Búza Máriának rendeletére tízezer aranypengőt fizetni. Bp., 1934. 1 lev. (2 beírt oldal)

Hóman Bálint (1885-1951) történész, egyetemi tanár, politikus, az MTA tagja. Politikusként az 1930-as évek elejétől mindinkább a németbarát orientációt képviselte. 1932. október 2-től 1938. május 13-ig a Gömbös-, majd a Darányi-kormányban, 1939. február 16-tól 1942. július 3-ig a Teleki-, Bárdossy, és Kállay-kormányban volt vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1938 januárjától a Nemzeti Egység Pártja pártvezér-helyettese (mai értelemben „elnök-helyettese”) volt annak Magyar Élet Pártjává alakulásáig. Hevesen ellenezte az 1943-as béketárgyalásokat a nyugati szövetségesekkel. A törvényhozás munkájában az ország 1944. márciusi német megszállása, majd az októberi nyilas hatalomátvétel után is részt vett. 1944 végén Szálasiékkal együtt visszavonult a Dunántúlra, később német területre menekült tovább. Amerikai fogságba került, ahonnan a magyar hatóságok 1945-ben hozták haza. 1946-ban a Népbíróság mint

Buza Barna (Tolcsva, 1873 – 1944. május ?) politikus, földművelésügyi miniszter, ügyvéd. 1897-től a Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője, 1905-től 1910-ig országgyűlési képviselő, 1906-tól a Budapest, 1908-tól a Magyarország c. lap cikkírója. 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai körútjára. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, 1918. október 31-től 1919. március 21-ig a Károlyi- és Berinkey-kormányok földművelésügyi minisztere, de a Károlyi-kabinetben az igazságügy minisztérium. ideiglenes vezetésével is megbízták 1918. október. 31-től november 3-ig. Károlyi földreform-

42

elképzeléseinek képviselőjeként elkészítette a földosztásról szóló ún. néptörvényt (1919: 36. tc.), amely szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5-20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna. Mint miniszter 2 millió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalakítására. A Tanácsköztársaság megdöntése után antibolsevista, revizionista munkákat írt, 1921-től a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos verse és más szépirodalmi munkája is megjelent főként Krónikás álnéven. Legismertebb munkái: A magyarság jövője (Bp., 1918); Magyarország igaza (Bp., 1919); Öt év multán. A Károlyi korszak előzményei (Bp., 1923)

20.000,154., Jaross Andor géppel írt, autográf kézírásával ellátott levele – saját fejléces papírján -, ismeretlennek címezve „Kedves Feri” (Szálasi?) megszólítással. Bp., 1943. 1 lev. Jaross Andor a levélben értesíti a címzettet, hogy a képviselőházi naplót elolvasásra megküldi részére. Jaross Andor (1896 – 1946) felvidéki magyar politikus, több magyar kormány minisztere, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője, Szálasi Ferenc egyik legközvetlenebb munkatársa. 1921-ben belépett a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Pártba, majd 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt alelnöke lett. 1935-től a prágai Képviselőház tagja. Az I. bécsi döntés után az Országgyűlés meghívott képviselője lett az Egyesült Magyar Párt színeiben, ami a felvidéki képviselőket tömörítette. 1938-tól 1940-ig a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere volt a mindenkori magyar kormányban. 1940-ben Imrédy Bélával megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. A Sztójay-kormány belügyminisztereként államtitkárai - Baky László és Endre László - segítségével ekkor megszervezte a zsidók deportálását. 1944. augusztus 17-én Horthy nyomására lemondott tisztségéről. Pár hónapig a Ferencvárosi TC elnöke volt. A nyilas ha-talomátvételt követően részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége létrehozásában, amelynek 1944 decemberétől 1945 márciusáig soproni elnöke volt. A háború után nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba került. Csehszlovákia és Magyarország is kikérte, mint háborús bűnöst, végül Ma-gyarországnak adták ki, ahol államtitkáraival együtt a népbíróság halálra ítélte, majd kivégeztette.

25.000,155., Kétnyelvű (magyar-német), hitelesített, német „birodalmi sasos címerrel díszített”, szárazpecséttel és Dr. Ernst Katinszky berlini jegyző autográf aláírásával ellátott, válóperi keresetet megindítását megelőző meghallgatási jegyzőkönyv 1942-ből. (Berlin, 1942.) 5 lev. (8 beírt – 4 magyar, 4 német) oldal. A jegyzőkönyv tanúsága szerint Marschewki Elza és Matthiesen Margarete eskü alatt egybehangzóan azt val-

153.

43

lotta, hogy a „Szegöffy házaspár házassági együttélése azáltal bomlott fel, hogy Szegöffy, a férj, a házaspár közös lakását 1937 október 1-én elhagyta. A házastársi együttélés hat hónapnál hosszabb ideje felbontatott és időközben nem állítatott helyre.” Ritka kordokumentum! 20.000,-

tosításáról szóló” 616. számú törvényjavaslat (közismertebb nevén az I. zsidótörvény) tárgyában a „Magyar Országgyűlés Méltóságos Felsőházához és Tekintetes Képviselőházához” 1938-ból. Hn., (1938, Pesti Lloyd) 16 p. 2 sztl.lev. A magyar izraelita vallásfelekezet azért fordult 1938-ban az Országgyűléshez, mert az I zsidótörvény (akkor még csak) törvényjavaslata „alapvető jogaiban érinti Magyarország izraelita vallású polgárainak jogállását” és „a Törvényhozás iránti mély tisztelettel és honpolgári alázattal, de forró hazaszeretetünk és évezredes vallásunk adta határozottsággal, s az igazságnak mindent legyőző hitébe vetett bizalommal” fel kívánta emelni a szavát „1. e haza alkotmánya és joga, 2. a magyar hazánk érdeke, 3. és az emberiség szent parancsa nevében.” Az indokokat és az okfejtést majd a tétel leendő boldog tulajdonosa el tudja olvasni. Rendkívül érdekes kordokumentum! 25.000,-

156., Királyi Ítélőtáblai, nagyon dekoratív, kinevező okirat Mailáth György országbíró autográf aláírásával 1866ból, melyben Bellagh István ítélőtáblai fogalmazót ítélőtáblai titkárrá nevezik ki. Bécs, 1866. 2 lev. (3 beírt oldal) szárazpecséttel, illetékbélyeggel. Mailáth György (Pozsony, 1818 – Bp.) nagybirtokos, főkancellár, országbíró, az MTA tagja, az abszolutizmus kori ókonzervatív irányzat egyik vezéralakja. 1839 – 1840-ben Baranya vármegye országgyűlési követe, majd első alispánja. 1843 – 1844-ben ismét követ, az országgyűlés után pedig Baranya adminisztrátorává, 1847-ben főispánjává nevezték ki. Az 1847 – 1848-as országgyűlésen a Konzervatív Párt egyik vezetője, a márciusi forradalom után visszavonult a politikai élettől. Az abszolutizmus alatt egy ideig hivatalt nem vállalt, de az udvarral megegyezést kereső ókonzervatív irányzatban fontos szerepet vitt. A Dessewffy Emil, Apponyi György és általa vezetett csoportnak nagy része volt a birodalmi centralizációtól eltávolodó, a föderalizmus irányába mutató 1860. október 20i ún. Októberi Diploma létrejöttében. A diploma kibocsátása után tárnokmester, a Helytartótanács elnöke. 1861-ben tagja a bécsi megerősített birodalmi tanácsnak és másodelnöke a magyar főrendiháznak. Az országgyűlés föloszlatása után lemondott állásáról, majd október végén visszavonult a közélettől. 1865-től azonban mint főkancellár közreműködött a kiegyezés előfeltételeinek megteremtésében. 1867-től haláláig a főrendiház elnöke, 1869-től a Kúria semmítőszéki osztályának elnöke, 1882-től a Kúria elnöke. Ő viselte utoljára egy személyben a főrendiház és a legfelsőbb bíróság elnökségét. Rablógyilkosság áldozata lett.

159., Nagy Sándor konzuli iroda tisztviselő hivatali esküje 1919-ből az eskütevőnek és Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követnek, mint esküvevőnek (Ő volt a Trianoni békediktátum egyik aláírója) autográf aláírásával. Bp., 1919. 1 lev. Drasche-Lázár Alfréd (Dorog, 1875 - Meyerhofen, 1949) diplomata, politikus, író. A flamand, nagyiparos családból származó thordai Drasche-Lázár Alfréd, hivatali pályafutását 1900-ban kezdte, mint miniszterelnökségi fogalmazó. 1904-ben gazdag nyelvtudása révén a Külügyminisztériumban diplomata-vizsgát tett. Több évnyi pénzügyminisztériumi, majd miniszterelnökségi munka után, 1913-tól, mint miniszteri tanácsos, megkapja a Miniszterelnökség elnöki osztályának vezetését, 1914-től pedig a sajtóirodát is hatáskörébe vonják, ami a korban egyet jelentettet a főcenzori tisztséggel. 1920 júniusában, a trianoni békeszerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott békedelegáció helyett Benárd Ágoston társaságában őt jelölték ki, mint rendkívüli követet és megbízott minisztert az aláírásra. Június 3-án érkeztek meg versailles-i szállásukra és június 4-én, egy mindössze negyedórás ceremónia után, délután fél ötkor, Bénárd után másodikként látta el kézjegyével a dokumentumot. Vállalva mindennek politikai felelősségét, egészen 1922-ig folytatta diplomáciai karrierjét. 1930-tól az IBUSZ elnöke, 1932től a budapesti lapok szindikátusának igazgatója volt. 1944-ben Meyerhofenbe (Ausztia) emigrál, ahol 1949. augusztus 28-án érte a halál.

25.000,157., Kitöltetlen idegen váltó 3 olvashatatlan autográf aláírással és a hátoldalán Gömbös Gyula autográf aláírásával. Bp., 1928. 1 lev. Nem valószínű, hogy sok (főleg kitöltetlen) váltót írt volna alá a néhai honvédelmi miniszter, miniszterelnök. Rendkívül ritka kordokumentum! 25.000,-

25.000,160., Peyer Károly sajátkezű aláírásával ellátott Bérleti szerződés melyben Peyer Károly bérbeadó bérbeadja, Börcsök Antal főhadnagy bérlő pedig bérbeveszi Peyer Károly lakását.

158., A Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes képviseleti Szerveinek Tiszteletteljes Folyamodása a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biz-

44

Bp., 1945. 1 lev. (2 géppel beírt oldal) Peyer Károly (1881-1956) szociáldemokrata politikus, miniszter. Az őszirózsás forradalom idején, mint bányaügyi kormánybiztos 1919 januárjában részt vett a bányászok forradalmi mozgalmának lefegyverzésében. A Tanácsköztársaság idején a jobboldali szakszervezeti funkcionáriusok csoportjának egyik fő vezetője. A Peidl-kormány belügyminisztereként (1919. augusztus 1 – 6.) Ő volt a forradalmárok letartóztatására kiadott rendelet értelmi szerzője. A Friedrich- és a Huszár-kormányban 1919. november 24-től 1920. január 16-ig munkaügyi és népjóléti miniszter. Mint a Bethlen Istvánnal 1921-ben kötött BethlenPeyer paktum egyik aláírójának nagy szerepe volt a Horthyrendszer politikai konszolidációjában. 1922-től 1944-ig az SZDP országgyűlési képviselője, a szociáldemokrata jobboldal vezetője, 1927-től a Szakszervezeti Tanács főtitkára, a Nemzetkőzi Munkaügyi Konferencia küldötte. 1945 után, mint a munkásegység ellenségét, 1947 nyarán kizárták az SZDP-ből. Ezt követően a Magyar Radikális Párthoz csatlakozott, majd az USA-ba emigrált. Távollétében a népbíróság 1948-ban 8 év börtönre ítélte.

25.000,161., Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a parlamentben (1922-26) Kandidátusi értekezés. Hn., én., Kn., Nyn., 2 sztl.lev. 433 p. Aranyozott egészvászon kötésben. Kézirat. Folio.

155.

A szerző valószínű, hogy ezt az értekezését adta ki 1967-ben azonos címen, amiről a korabeli kritika így ír: „A szociáldemokrata párt parlamenti tevékenységének bemutatása, elemzése és értékelése szintén nagyon gazdag forrásanyagra támaszkodik. Említésre érdemes a kommunista sajtó széles – szinte teljes – spektrumának a feldolgozása. A bennük közölt információk ütköztetése az eltérő beállítottságú lapok véleményeivel, kommentárjaival illetve mindezeket összevetve az archív anyaggal. Az így megrajzolt kép – a korabeli Magyarország egy szelete – izgalmas, feszültségekkel teli időszakban egy aktív, számos erényt felmutató egyáltalán nem eredménytelenül küzdő munkáspártot mutat be: „az SZDP nemcsak objektíve állott a legális politikai pártok baloldalán, hanem a pártvezetés és a parlamenti frakció minden jobboldalisága és megalkuvása mellett is ténylegesen a legbaloldalibb, a legharcosabb parlamenti ellenfele volt a rendszernek” – olvashatjuk a konklúzióként is felfogható sorokat. E könyv jelentős hozzájárulás ahhoz is, hogy a munkásmozgalom történetének a kutatása – amelyet számos európai és angolszász egyetemen külön diszciplínaként művelnek ma is – próbálja függetleníteni magát a politikai széljárástól. Az objektivitásra törekvés (egyáltalán a történész kivonhatja-e magát kora hatása alól?) természetesen nem zárja ki a politikai elkötelezettséget. Ám ha a kutató a tényekre, források sokaságára támaszkodik és módszertanilag is rigorózus, akkor képes maradandót alkotni. S ez nyugodt szívvel elmondható Serfőző Lajosnak erről a monográfiájáról.”

156.

40.000,-

45

162., Szladits Károly géppel írt, autográf kézírásával ellátott levele ismeretlenhez, „Tisztelt Barátom!” megszólítással, a Budapesti M. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Magánjogi Szemináriumának fejléces papírján. Szladits Károly örömmel értesíti a levél címzettjét arról, hogy „felvételi bizottságunk Wlasics Pál pártfogoltadat a jogi karra felvette. Másik pártfogoltad kérését felvételi bizottságunk a nagyon szűkre szabott létszám betelte miatt nem teljesítette”. Bp., 1932. 1 lev. (1 beírt oldal)

Nyugat persziflázsa. Ezek a művek országosan is ismertté tették a kis nyomdát, s felkeltették az érdeklődést a további Tevan kiadványok iránt. 1912-től jelentek meg a Tevan Könyvtár sorozat kis, olcsó, sárga füzetei, amelyek mind szellemi, mind tipográfiai és könyvművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségűek voltak, s rendkívül népszerűvé váltak. Az 1920as évektől kiadói tevékenysége a politikai viszonyok alakulása miatt fokozatosan háttérbe szorult. Tevan Andort 1944-ben először belföldön internálták, majd Bécsbe deportálták, ahol havat lapátolt és romokat takarított. 1945-ben visszatért Békéscsabára s ismét működtetni kezdte nyomdáját, amelyet 1949ben felajánlott az államnak. Ez az államosítás után a Békési Nyomda elnevezést kapta, ahol Tevan még kilenc hónapig dolgozott műszaki igazgatóként, majd váratlanul elbocsátották. Ezután a Művelt Nép kiadónál, majd 1950-től az Ifjúsági Könyvkiadónál működött képszerkesztőként, egészen 1955. október 5-én bekövetkező haláláig.

Szladits Károly (Dunaszerdahely, 1871 – Bp., 1956) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas jogtudós. Ő az első, akit sub auspiciis regis avattak doktorrá a budapesti egyetemen 1895-ben. A kötelmi és dologi jog terén a magyar polgári jogi tudományban a német-osztrák jog szolgai követése ellen küzdő Grosschmid Béni követője. Irodalmi tevékenységét a gondos anyaggyűjtés, a meggyőző elemzés és a világos kifejezésmód jellemzi. Irányító-szerkesztő, a részfeldolgozásokat kijelölő munkájával valóságos iskolát teremtett. Tudományos munkásságának legfőbb eredménye a Magyar magánjog c. gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Részt vett a polgári törvénykönyv (1901) előkészítésében, majd később az újabb tervezet (1918 – 28) kidolgozásában is. Szerkesztette a Magánjogi Döntvénytár c. időszakos döntvénygyűjteményt, továbbá a Békejog és Békegazdaság c. folyóiratot. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai állandó nemzetközi választott bíróságnak tagja volt.

20.000,164., Törley Dezső (Törley Pezsgőgyár pesti kereskedelmi részlegének vezetője) géppel írt és autográf aláírásával ellátott beadványa a Budafok Megyei Város Tekintetes Árvaszékének 1942-ből - Törley Antal (Dezső fia) törvényes képviselőjeként - néhai Törley Bálint, volt budapesti lakos hagyatéka ügyében. Bp., 1942., 9 lev. Hozzátartozik: Dr. Pastrovits Iván ügyvéd géppel írt és autográf aláírásával ellátott levele - Törley Dezsőnek, a kiskorú Törley Antal (Dezső fia) törvényes képviselőjének meghatalmazásából - Dr. Albrecht Ferencz ügyvéd úrnak címezve 1942-ből. Bp., 1942. 1 lev.

20.000,163., Tevan Andor könyvművész által saját kezűleg aláírt ügyvédi meghatalmazás, melyben meghatalmazza Dr. Péter Imre budapesti ügyvédet, hogy nevében és helyette lakás ügyében járjon el. Hn., én. 1 lev.

A Törley család első ismert képviselője, Schmierl Valentin (1823-1900) volt, aki - miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben – nevét Törlei Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szerepet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, a schmieren-bõl illetve a streichen-bõl származik, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni (Törlei). A vadászhadnagy Törlei a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába az emigrációba, ahol az érdemes honfi Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. Törley Bálintnak és feleségének, bajsai Vojnits Máriának három fia volt: Antal (1853-99), Gyula (18551934) és Törley József (1858-1907), a charmant-pezsgő feltalálója. Mivel Törley Józsefnek saját gyermeke nem volt, a gyárat és a vagyont bátyjainak, Törley Antalnak a fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, majd 1949-ben államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd az 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.

Tevan Andor (Békéscsaba, 1889 – Budapest, 1955) nyomdász, könyvművész, kiadó, nyomdászati író. Még apja, Tevan Adolf vásárolta meg 1903-ban a Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését és ez kapta később a Tevan Nyomda és Könyvkiadó elnevezést. Tanulmányait 1907-1909 között a bécsi Graphische Lehr und Versuchsanstaltban, vagyis a grafikai és nyomdaipari főiskolán végezte majd hazatérve átvette a kis nyomda irányítását. Elsőként Dapsy Gizella, költői álnevén Nil verseskötetét készítette el, akinek későbbi férje, Rozsnyay Kálmán igen nagy hatással volt a nyomda művészi szemléletének kialakulására. A pesti újságok is az ő két művének kiadása kapcsán említik először a Tevan nevet. Első nagyobb sikere Major Henrik és Kürthy György karikatúráinak Harsányi Zsolt humoros rigmusaival való megjelentetése volt. Ezt követte Major Panoptikum című munkája, majd Lovászy Károly Ugat című

25.000,-

46

165., Váltóügyvédi oklevél 1864-ből Kóti József nevére kiállítva, melyben „Ő Császári Apostoli Királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében mindenkinek tudtul adatik, hogy Kóti József a váltó- és egyéb hiteltörvényekből megvizsgáltatván ebbeli tudománya s jártasságának kitűnő jelét adja” ezért „váltóügyvédséggel felruháztatik”. (Pest), 1864. 1 lev. (1 beírt oldal) aláírásokkal, szárazpecséttel, illetékbélyeggel. 30.000,166., Végbizonyítvány Dr. Pauler Tivadar rektor és Dr. Konek Sándor dékán autográf aláírásával 1862-ből Kóti József nevére kiállítva arról, hogy nevezett a „jog és államtudományi tanulmányokat a fenálló szabályok szerint bevégezte” Pest, 1862. 2 lev. (4 beírt oldal) szárazpecséttel, illetékbélyegekkel.

162.

Konek Sándor (Pest, 1819 – Balatonfüred, 1882): statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Előadásaiban, könyveiben a statisztika önálló tudomány voltát hirdette. Művei részben összefoglaló jellegűek, részben a népesedési és bűnügyi statisztika kérdéseivel foglalkoznak. Közgazdasági-statisztikai értekezéseiben a magyar érdekek érvényesüléséért küzdött.

30.000,-

163.

167., Weiss Manfred Acél- és Fémművei Részvénytársaság levele Korbuly Károlynak, a Részvénytársaság igazgatójának címezve 1929-ből, a Rászvénytársaság 2 igazgatósági tagjának aláírásával hitelesítve. Bp., 1929. 1 lev. Hozzátartozik: A Weiss Manfred Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára Alapszabálya Bp., (1929), Reichenberg Géza. 29 p. Kiadói papírborítóban.

166.

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek vagy WM Acél- és Fémművek alapító tulajdonosa a pesti születésű Weiss Manfréd gyáros volt. Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882-ben. Pár hónap múlva áttelepültek a Soroksári útra. A gyár 1886-tól tölténytárakat, majd lőszereket is előállított. 1892-ben a Weiss Manfréd Lőszergyár az akkor még szinte puszta Csepelre költözött, miután az üzemben robbanás történt. Az Rt. fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt, a háború után azonban hatezer alá apadt. A háború után a gyár átállt a szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek és kerékpárok építésére. Később autó- és repülőgépgyártásba is belefogtak. Az 1920-as évek elején a Weiss-művek a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve

47

meghonosította Csepelen a csőgyártást. Miután Weiss Manfréd 1922-ben meghalt, a gyár vezetését fiai és egyik veje folytatták. 1929-ig a tű-, bergmanncső-, a kályha- és a tűzhelygyártást is megszervezték. Az évtized vége felé indult meg a repülőgépmotor-, kerékpár-, varrógép- és traktorgyártás is. Kétütemű autómotorokat is kikísérleteztek, de a gyártás nem valósult meg. Az 1930-as évek közepén a gyár már 15 ezer embert alkalmazott. A második világháború idején a WM harckocsikat és terepjárókat is előállított, valamint Messerschmitt 210 típusú repülőgépekhez is készítettek motorokat. 1944-ben, a német megszálláskor a tulajdonosokat a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át, majd 1946 végén, más forrás szerint 1948-ban államosították. A neve WM Acélés Fémművek Nemzeti Vállalat lett. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek.

170., Leckekönyv 1922-/23-ból Jancsi László Mihály nevére kiállítva a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog és Államtudományi karán folytatott tanulmányainak igazolásáról fényképpel, szárazpecséttel, a dékán és a rektor autográf aláírásával. Az aláírók között szerepel többek között Dr. Timon Ákos (Magyar alkotmány- és jogtörténet), Dr. Szentmiklósi Márton (Római jog) Dr. Concha Győző (politika), Dr. Pauler Ákos (Ethika). Bp., 1922. 38 p. Kiadói papírkötésben. 15.000,-

*** Közigazgatási -, és szociális jog, közigazgatási eljárásjog

20.000,-

171., Boér Elek: Magyar Közigazgatási és Pénzügyi jog I. kötet Általános rész. Unicus! Több nem jelent meg! Bp., 1912. Grill K. XV. 502 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben.

168., Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszterként - a magyar királyi vallás és oktatásügyi miniszter címeres fejléces papírján - tintával írt és saját kezűleg aláírt kinevező okirata, amelyben Dr. Csengeri János egyetemi tanár urat kinevezi a kolozsvári országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagjává a classica philologiai szakra. Bp., 1896. 1 lev.

Boér Elek (Maroscsapó, 1872 – Újfehértó, 1952) jogász, egyetemi tanár. Kolozsvári és külföldi tanulmányok után közigazgatási pályára lépett. 1906-ban a kolozsvári egyetemen magántanár, 1908-tól a közigazgatási és pénzügyi jog tanára. 1916-tól közigazgatási bíró és öt éven át a washingtoni hármas vegyes döntő bíróságnál Magyarországot képviselte.

Wlassics Gyula (1852-1937) jogász, közjogi író, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja. Az ügyvédi diploma megszerzését követően 1875-től bíróként tevékenykedett Budapesten. 1882től komáromi adóügyész, 1886-tól budapesti alügyész, később miniszteri titkár. Pauler Tivadar és Fabinyi Teofil megbízásából főleg a bűnvádi eljárásról szóló, de emellett más törvényjavaslatok szerkesztésével foglalkozott. Az első Wekerle-kormány lemondása után a király 1895. január 15-én őt hívta meg a vallás- és közoktatásügyi székbe, amit el is fogadott és több mint nyolc évig töltötte be ezt a hivatalt (1903. november 3-áig). 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal, 1897ben pedig az első osztályú Vaskorona Renddel tüntették ki. 1906-tól 1933-ig a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság elnöke, a Lipót Rend nagykeresztese. 1918-ban a főrendiház, 1927 – 1935-ben pedig a felsőház elnöke, 1923-tól a Hágai Bíróság tagja volt. 1916-ban bárói rangot kapott. 1926-ban a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjét is megkapta.

15.000,172., Egyed István, Dr.: Vármegyei önkormányzat Bp., 1929. Eggenberger-féle. 468 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. „Mély tisztelete jeléül a szerző” – dedikált példány, „Concha Győző könyveiből” tulajdonosi pecséttel! Egyed István (Bp., 1886 – Bp., 1966): jogász, ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár. Több társadalmi és szakegyesületben, ill. bizottságban (Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, Statisztikai Vizsgabizottság) viselt tisztséget, de tagja, majd elnöke volt a Szent István Akadémiának is.

25.000,-

30.000,-

169., Hirdetmény. A Cs. Kir. pénzügyi kerületi igazgatóság hirdetménye magyar és német nyelven többféle rézpénzek, különösen pedig a bécsi váltó rézpénzeknek forgalomból való kizárásáról. Kelt.: Győrött, 1858. május 21-én. Ny.: Raab (Győr) Victor Sauervin. 1 nyomtatott lev. 10.000,-

173., Ember Győző: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848 Bp., 1940. M. Kir. Orsz. Levéltár. - Szerző. 1 sztl.lev. 298 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. „Csapodi Csabának a bécsi év emlékére… ” dedikált példány!

48

Ember Győző (Stájerlakanina, 1909 - Budapest, 1993) történész, levéltáros, az MTA tagja, Szekfű Gyula tanítványa. 1933-34-ben a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaként az osztrák főváros levéltáraiban végzett kutatásokat. 1934 augusztusától lett a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd Főigazgatója. Különféle tisztségeket töltött be a magyar tudományos közéletben. 1942-ben egyetemi magántanár lett Szekfű Gyula mellett, 1946-tól az újkori magyar történelmi tanszéken oktat. 1967 és 1976 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke, szerkesztette a Levéltári Köz-leményeket, és a Századok szerkesztőbizottságának is tagja volt. Mint történész, főként az újkori magyar közigazgatás történetével, illetve gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott.

15.000,174., Fésüs György: A magyar közigazgatási jog kézkönyve A jogtanulók s egyéb vizsgálati jelöltek igényeihez alkalmazva rendszeresen egybeállította: - -. Bp., 1876. Eggenberger-féle Kk. XVI. 474 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Tételünk az első magyar nyelvű közigazgatási jogi tankönyv első kiadása! Rendkívül ritka! 172. Fésüs György (Pest, 1841 – Pozsony, 1914) jogász, szakíró, egyetemi tanár. Szakirodalmon kívül szépirodalommal és ifjúsági irodalommal is foglalkozott.

25.000,175., Gelléri Mór: Szocziális napikérdések Munka nélkül. – Munkás-érdekképviselet. – Munkásjóléti intézmények. Bp., 1903. Pesti Kny. 604 p. Kiadói egészvászon kötésben. „Vázsonyi Vilmos urnak tisztelettel a szerző” dedikált példány!

173.

Gelléri (Glück) Mór (Apátfalva, 1854 – Bp., 1915) közgazdasági – és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés és a magyarországi szabadkőművesség kiemelkedő alakja. 1879-ben csatlakozott a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyhoz, melynek nemsokára a helyettes főmestere lett. 1882ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot. 1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját. 1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, majd főtitkára lett. Részt vett a szabadkőműves rituálé kidolgozásában is. 1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt. Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét és a „Demokratia” páholy könyvtárának a szerkesztése és rendszerezése is az ő nevéhez fűződik.

25.000,-

49

176., Harrer Ferenc, Dr.: A német városi szervezet kifejlődése és mai alakja Bp., 1910. Grill K. 102 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Dr. Buza Lászlónak dedikált példány!

témakörökben. Ugyancsak Ő volt az első, aki magyar nyelven adta elő a politikai tudományokat, amiért magyar nemességet nyert és a MTA tagjává választották. Publicisztikai írásait főleg a Magyar Academiai Értesítő, a Törvényszéki Csarnok és a Jogtudományi Közlöny közölte. Tucatnyi könyve tankönyvnek vagy szakkönyvnek készült, de az utóbbiak is hamarosan az első kategóriába kerültek, vagy másképp fogalmazva a tankönyvként használt művek sorába emelkedtek.

Harrer Ferenc (Bp., 1874 – Bp., 1969) politikus, miniszter, jogász, a Városi Szemle alapító szerkesztője, a Városok Országos Kongresszusának főtitkára, később ügyvezető elnöke. 1918ban Budapest alpolgármestere, 1918. október 25-től a Nemzeti Tanács tagja. 1925-től ismét részt vett a közéletben. Az újjáalakult budapesti törvényhatósági bizottság demokrata párti programmal képviselővé választotta. 1925-től 1942-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt, majd Budapest felsőházi képviselője (1934–43). 1945-től címzetes egyetemi tanár, tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a fővárosi törvényhatósági bizottságának és az Országos Építésügyi Tanácsnak. 1946-tól a jogi reformbizottság tagja, a Polgári Radikális Párt elnöke (1947), országgyűlési képviselő (1949– 69), az országgyűlés korelnöke (1949, 1953, 1958, 1963, 1967), a jogi és igazságügyi bizottságának alelnöke, az államigazgatási jogi bizottság tagja. 1957-től, az országgyűlés jogi- és igazságügyi bizottságának elnökhelyettese. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a budapesti népfrontbizottság elnöke.

25.000,179., Kmety Károly, Dr.: A magyar közigazgatási és pénzügyi jog kézikönyve I-II. Bp., 1911. Grill K. (1.) 742 p. 1 sztl.lev. (2.) 735 p. Hatodik, javított kiadás. Kiadói gerincén aranyozott félvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. 30.000,180., Koncz János, Dr.: Ötvenéves Jegyzőegyesület 1877-1927 A Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesületének félszázados története. Szerkesztette: - -. Bp., 1927. Az Egyesület. 286 p. 15 t. Egyetlen kiadás. Későbbi keménytáblás papírkötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestre ragasztva. „Nagyságos Milotay István dr. Úrnak a „Magyarság” felelős szerkesztőjének hazafias üdvözlettel…” a szerkesztő elnök és az egyesület titkára által dedikált példány! 20.000,-

20.000,177., Heller Farkas: Magyarország socialpolitikája Bp., 1923. Németh József (Centrum). VII. 253 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben.

181., Kovács Lajos: Kisérlet a rendezési kérdések részletezett megoldására Pest, 1863. Kertész József. 1 sztl.lev. 122 p. Hozzákötve: Bolgár Ferencz: A hadsereg kérdése Bp., 1886. Pallas. 41 p. (Grünwald Béla): Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség Bp., 1874. Ráth M. 102 p. Szigetvári Iván, Dr.: Az Országos Liberális Nagygyűlés emlékkönyve A Végrehajtó Bizottság megbízásából szerkesztette: ---. Bp., 1894. Az Országgyűlési Értesítő. 148 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A kötet gerincén Politicai Röpiratok aranyozással. A kolligátum kiemelkedő műve a névtelenül megjelent röpirat, amely Grünwald Béla (1839-1891) a vármegyei rendszer átszervezéséről vallott nézeteit tárja elénk. (4 röpirat egybekötve)

15.000,178., Karvasy Ágost: A közrendészeti tudomány Pest, 1862. Emich G. 2 sztl.lev. 162 p. 1 sztl.lev. Első kiadás! Korabeli félbőr kötésben. Karvasy Ágost (Győr, 1809 – Bécs, 1896) jogtudós, államtudós, közgazdász, az MTA levelező tagja. A reformkori magyar államés közgazdaság-tudomány haladó szemléletű, úttörő alakja. Nevéhez fűződnek az e témakörökben megjelent első magyar nyelvű összefoglalások. Írásaiban a képviseleti demokrácia mellett tört lándzsát. Az állam működését a cenzus gondos meghatározásával látta megvalósíthatónak. Fontos szerepet játszott a magyar jogi és közgazdasági szaknyelv kialakulásában is. 1843–1844-ben megjelent államtudományi műve (A politicai tudományok rendszeresen előadva), valamint 1861-ben kiadott közgazdaságtani munkája (Népszerű nemzetgazdaságtan) az első, teljes áttekintést adó magyar nyelvű monográfiák voltak e

50

Jogot tanult, ifjúkorában járt Párizsban, Berlinben, Heidelbergben, majd hivatalnoki pályára lépett. 1868-ban Zólyom vármegye főjegyzőjének választották, 1871-ben ugyanitt alispán lett. Az itt szerzett tapasztalatokat használta fel a hetvenes években írott, a közigazgatás és a nemzetiségi kérdés, valamint a közszabadság kérdéseit boncolgató röpirataiban. Származása ellenére nem jelentett számára problémát a szlovák nemzetiségi mozgalommal szembeni fellépés. Nevét 1874-ben ismerte meg az ország, mikor az ő kezdeményezésére a vármegye közgyűlése követelte a kormánytól a közművelődési céllal 1862-ben létrehozott Matica Slovenska és a három szlovák gimnázium bezárását, Turócszentmártonban, Nagyrőcén és Znióváralján, mivel ott – indoklása szerint – „pánszláv propaganda" folyt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium némi vonakodás után meghajolt a felvidéki vármegyék mozgalma előtt és a bezárás mellett döntött. A Maticát szintén betiltották. Grünwald neve ezzel fogalommá vált: a „grünwaldizmus" ettől kezdve a kisebbségekkel (elsősorban a szlovákokkal) szemben követett erőskezű, a jogokat lehető legszűkebben értelmező nemzetiségi politikát jelölte.

60.000,182., Ladik Gusztáv, Dr.: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai Szombathely, (1935.) Martineum. XVI. 412 p. Korabeli egészvászon kötésben. Tételünk az egyik főműve!

178.

Ladik Gusztáv (Feketebátor, 1860 – Bp., 1959) ügyvéd, közigazgatási jogász, jogi író, az Országos Törvénytár szerkesztője.

180.

15.000,183., Szontagh Vilmos, Dr.: A közigazgatás szabad belátása (Diszkrecionális közigazgatás). Közigazgatásjogi dogmatikai tanulmány. Miskolc, 1928. Magyar Jövő. XXIII. 253 p. 1sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, márványozott lapszélekkel. Szontagh Vilmos (Cselnek, 1885 – Debrecen, 1962) jogász, jogi író, egyetemi tanár, 1914-ben Jolsva város polgármestere, 1922-ben pénzügyi tanácsos. 1925-től a közigazgatás és pénzügyi jog tanára Miskolcon, majd Debrecenben.

15.000,-

***

51

Kriminológia, kriminalisztika, viktimológia

187., Laky Imre: - - Emlékkönyve - Rendőrökről rendőröknek Bp., 1926. Ráth M. 1 t. 164 p. 2sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány.

184., Balás P. Elemér: Az okozatosság büntetőjogi problematikája /A MTA. Jogtud. Biz. Kiadványsor. 7./ Bp. 1936. MTA. 219 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban, felvágatlan példány. Tételünk büntetőjogi főműve!

Laky Imre neve „fogalom, amely szorosan összeforrt a rendőri szakoktatás fejlődősével; a volt tanítványait pedig szinte már össze sem lehet számlálni. Nemzedékek kerültek ki a keze alól”. „Ott volt Przemysl hősi védői között, azután hosszú éveken át ette a rabság keserű kenyerét, megjárta Szibéria végtelen hómezőit, hogy végül Ázsia legkeletibb részéről hajózzon vissza a megcsonkított hazába”. Ízelítő a könyv tartalmából: Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Fatia negra stb., Hortobágyi betyárok, Angyal Bandi, Dobos Gábor stb., A régi magyar peres eljárás, A „Polizei” szó eredete, A rendőrség történeti fejlődése ... stb.

Balás P. Elemér (Szabadka, 1883 – Bp., 1947) jogász, egyetemi tanár, kúriai bíró, az MTA levelező tagja. Több jogág területén tevékenykedett (polgári jog, sajtójog, büntetőjog, gazdasági jog), részt vett a Szladits - féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munka megírásában (szerzői jogi rész). A Sajtójogi gyakorlat (A Sajtó, A Sajtó Könyvtára) c. füzetekben folyamatosan dolgozta fel az 1923–29. évek bírói gyakorlatát.

15.000,-

15.000,-

188., Lombroso Cesare: Lángész és őrület Fordította: Szabó Károly. Bp. (1906.) Vass József. 199 p. Kiadói gerincén aranyozott, egészvászon.

185., Beccaria, Cesare: Bűntett és büntetés Fordította és bevezette Dr. Tarnai János. Bp., 1916. Franklin-T. 191 p. Második, átdolgozott kiadás. Kiadói papírkötésben.

Cesare Lombroso, születési nevén Ezechia Marco Lombroso (Verona, 1835 – Torino, 1909), orvos, olasz kriminológus , az olasz pozitivista kriminológiai iskola alapítója. Elutasította a klasszikus iskola tanítását, amely szerint a bűnözésre való hajlam az emberi természetben rejlik. Elmélete, az antropológiai kriminológia, lényegében azt állította, hogy a bűnözés örökletes, és bizonyos fizikai tulajdonságokból kétség kívül megállapítható, hogy ki a "született bűnöző". Híres könyvében meglehetősen részletesen foglalkozik gróf Széchenyi István döblingi korszakával, külön megemlítve például a gróf sakkozás iránti szenvedélyét, ami szintén az őrületbe hajlott. Fel kellett fogadni egy diákot mellé, akivel napi 10-12 órát sakkozott. A végén a diák megőrült, Széchenyi viszont jobban lett (77-79. p.). Másutt az elmebeteg zseni listáján kitüntetett szerepet tulajdonít a grófnak (56. p.).

Cesare Beccaria (Milánó, 1738 – Milánó, 1794) olasz jogtudós, egyetemi tanár, író, publicista, a modern büntetőjog és a felvilágosodás jelentős alakja. Kapcsolatban állt a felvilágosodás olyan nagy személyiségeivel, mint Voltaire és Diderot. Büntetőjogi főműve – tételünk - Dei delitti e delle pene címmel 1764-ben jelent meg (magyarul először 1834-ben). Műve tanulmány a börtönviszonyokról. Követelte, hogy csak törvények állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekménynek. A büntetés célja szerinte az, hogy visszatartsa a bűnelkövetőt újabb bűncselekmények elkövetésétől, de egyúttal generál prevenciós hatást is szolgált: a társadalom többi tagjára is visszatartó hatással van. Beccaria úgy vélte, az igazságos büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett bűncselekmény súlyának. Egyértelműen elvetette a halálbüntetést, ahogy a kegyetlen büntetéseket is. Munkájának eredményeként hódított tért egyre inkább a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. Közgazdászként a tőke működését és a munkamegosztás kérdéseit tanulmányozta. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy írt egy könyvet a filozófia nyelvéről, valamint a stílustanról is.

15.000,189., Schafer István, Dr.: A kábítószerek és a nemzetközi büntetőjog feladatai /A M. Külügyi Társaság kiadványa/ Bp., 1946. Fővárosi Ny. – (Szerző). 176 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. „Lacinak baráti szeretettel Pista 946. I/29.” dedikált példány! A kábítószerkérdés bűnügyi vonatkozásainak első rendezett feldolgozása! 15.000,190., Székely Vladimir: Házi rendőr - Közhasznú rendőri tanácsadó. Bp., 1929. Omnia. 167 p. 4 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói egészvászon kötésben.

12.000,186., Irk Albert: Kriminológia I. - Kriminálaetológia. A bűntett embertani, fizikai és társadalmi tényezői. Bp., 1912. Politzer. V. 1sztl.lev. 301 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. A szerző első nyomtatásban megjelent önálló munkája! 15.000,-

52

Székely Vladimir a XX. század első felében rendőrtanácsos volt, akit kiváló érdemeinek elismeréséül Ferenc József a II. osztályú hadi érdemkereszttel tüntetett ki. Ő vezette a Huszadik Század "Bünügyi Krónika" c. rovatát, majd a Tanácsköztársaság leverése után jelentős szerepet játszott a rendőrség újjászervezésében és a politikai osztály létrehozásában.

12.000,191., Tarde: Összehasonlító tanulmányok a kriminológia köréből Paul Cuche előszavával. Fordította s a bevezetést írta Dr. Lengyel Aurél. Bp., 1908. Athenaeum. 161 p. Egyetlen kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Jean - Gabriel Tarde (Sarlat, 1843 - Párizs, 1904), francia kriminológus és szociológus, a szociológia egyik alapító atyja. Kriminológusként ellenezte Lombroso szélsőséges biológiai oksági elképzeléseit és azt állította, hogy a környezet jelentős szerepet játszik a bűnözői magatartás kialakulásában. Tételünk az egyik főműve amiben többek között a „bűntettes Egyesülések”-kel, a bűnözéssel, mint foglalkozással, a magánjog és büntetőjog kapcsolatával, a bűntény és hazugság viszonyával... stb. foglalkozik.

185.

15.000,192., Tatárjárás Magyarországon 1896-ban Bp., 1897. Kn. 289 p. 4 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben. Rendkívül ritka!

193.

A Néppárt ebben könyvben foglalta össze a választások során elszenvedett sérelmeit. A választási visszaélések részletes felsorolásában 16 fejezetben veszi sorra a különböző praktikákat a választók összeírásától kezdve az ellenzékiek internálásáig, bebörtönzéséig.

25.000,193., (Tömörkény István): Betyárlegendák – Az alföldi rablóvilág történetei. – Első könyv. (Unicus! Több nem jelent meg!) Szeged, 1898. Engel L. 158 p. 1 sztl.lev. számos szövegközti rajzzal illusztrálva. Első kiadás! Korabeli gerincén címkével ellátott félvászon kötésben. Juhász Gyula a szerzőről írott életrajzában Tömörkényt nevezi meg szerzőnek. Péter Lászlótól úgy tudjuk, hogy a könyvnek nem mindegyik írása származik Tömörkénytől, Cserzy Mihály (Homok) társszerzője lehet a ritka kis kötetnek. A könyv egyik fejezete a tolvajnyelvvel és az álnevekkel foglalkozik, mintegy 250 nevet sorol fel egy per iratai alapján. 30.000,-

53

194., Varga Károly, Dr.: A büntetés alapjai, nemei és rendszerei Előszó: vitéz Felszeghy János. Pécs, 1935. Kultúra. 316 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban.

198., Fehérváry Jenő: Magyar magánjog kistükre Bp., 1942. Barkóczy L. XV. 618 p. 1 sztl.lev. Korabeli félvászon kötésben. Az egyik legritkább magánjogi tankönyv! 15.000,-

15.000,-

*** 199., Fodor Ármin, Dr.: Magyar magánjog I-V. I. Általános rész. II. Dologjog. III. Kötelmi jog. IV. Családjog. V. Öröklési jog. Bp., é.n., Singer és Wolfner. (Pallas Rt. ny.) (1.) XIX. 549 l. (2.) VII. 824 l. (3.) VI. 904 l. (4.) XXII. 1018 l. (5.) VI. 729 l. Mind az 5 kötet kiadói, dombornyomású - Justicia Istennő szobrát ábrázoló - aranyozott egészvászon kötésben. Mind az 5 kötetben Neubauer Ferenc Dr. exlibrisével. (5 db.)

Magánjog, polgári jog, polgári perjog, polgári eljárásjog 195., Almási Antal, Dr.: A dologi jog kézikönyve I. /TÉBE Könyvtár 45. szám./ Bp., 1928. TÉBE. 752 p. Egyetlen kiadás! (A II. kötet 1932-ben jelent meg.) Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. „Baráti tisztelettel Budapesten 1929. január 28 Almási” – dedikált példány!

Fodor Ármin (Nagymihály, 1862 – ? )bíró, kúriai tanácselnök, jogi író. Részt vett a polgári perrendtartási törvény (1911. évi I. tc.) tervezetének előkészítésében. Nevét az utókor számára mégis a Magyar magánjog c. gyűjteményes munkája őrizte meg, amiben a magánjogi törvények alapján kialakított bírói gyakorlatot is feldolgozta.

Almási Antal (Galgóc, 1873 – Bp.) ítélőtáblai-, majd kúriai bíró, egyetemi tanár. Magánjoggal foglalkozott, Grosschmid Béni iskolájának egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. A Fodor-féle Magyar magánjog (jogok védelme) és a Szladits-féle Magyar magánjog (házassági jog, kötelmi jog) c. gyűjteményes munkák munkatársa, döntvénytár-szerkesztő.

80.000,-

20.000,-

200., Horváth József: A magyar honpolgár jogai és kötelességei Népszerü modorban. Nyitra, 1893. özv. Neugebauer Nándor. 494 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 20.000,-

196., Azzoni: Ausztriai magánjog - Kérdések és feleletekben. Bp., 1881. Eggenberger-féle. (1.) 89 p. (2.) 89 p. Korabeli egészvászon kötésben. (egybekötve) A sorozat kis terjedelmű füzetei kérdések és feleletek formájában foglalják össze a jog különféle területeinek legfontosabb ismereteit. Eredeti rendeltetésük szerint a vizsgára készülést voltak hivatva elősegíteni. Azok számára készültek, akik - ismerve az eredeti szövegeket - a kis káték révén könnyebben tudták azok szövegét felidézni. A szerzők - a professzorok megrovó tekintetét kerülni igyekezvén - szellemes módon az adott területhez kapcsolódó olyan álneveket választottak mint pl. Anonymus, Azzoni, Grotius, Yrnerius... stb.

201., Ideiglenes törvénykezési szabályok Az Országbírói értekezletnek országgyűlésig ajánlott javaslata a törvénykezés tárgyában. Pest, 1861. Ráth M. 131 p. 2 sztl.lev. Második, az árvaügyekbeni utasítással bővített kiadás. Hozzákötve: Réső Ensel Sándor: A hazai polgári eljárásra vonatkozó szabályrendeletek Pest, 1864. Kugler A. VII. 207 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. (2 mű, egybekötve)

20.000,197., Egri Bónis Pál, Dr.: Meghatalmazás, megbízás és képviselet Bp., 1915. Szerző. 171 p. Kiadói papírborítóban. A magyar képviseleti jog rövid, gyakorlatias foglalata. 12.000,-

Réső Ensel Sándor (Pest, 1833. febr. 1. – Bp., 1899. febr. 24.) ügyvéd, jogi író. Főleg büntetőjogi, eljárási és börtönügyi kérdésekkel foglalkozott. Az esküdtszékek működését külföldön is tanulmányozta. Börtönügyi tapasztalatairól írt cikkeiben a börtönügy akkori állásáról részletes beszámolókat adott. 1867ben felállította az első budapesti ügyvédi ügynökséget. A német-

54

országi fegyházegylet tagsági oklevéllel tisztelte meg. A magyarországi börtönkönyvtáraknak is Ő az első alapítója, melyhez ő maga is tetemes áldozattal járult hozzá.

25.000,202., Karvasy Ágost: Az ausztriai általános polgári törvénykönyv Pest, 1870. Eggenberger-féle. 2 sztl.lev. 349 p. Korabeli egészvászon kötésben. 20.000,203., Kiss Albert, Dr.: Az elévülés a magyar anyagi magánjogban –Tanulmány. Bp., 1902. Politzer Zs. és Fia. VII. 244 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Kiss Albert (Kecskemét, 1874 - Szikra, 1937) jogász, egyetemi tanár. Magánjogot, majd 1921-től haláláig a szegedi egyetemen római jogot tanított, aminek 1934-35-ben rektora is volt.

15.000,204., Lányi Bertalan: A tulajdonjog Bp., 1903. Pallas. 426 p. Egyetlen kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben.

196.

Lányi Bertalan (Hibbe, 1851 – Bp., 1921) jogász, ügyvéd, törvényszéki bíró, igazságügyminiszter. 1905 – 06-ban szabadelvű párti országgyűlési képviselő, 1905. június 18-tól 1906. április 2-ig Fejérváry ún. darabont kormányában igazságügyminiszter. Részt vett számos fontos törvényjavaslat előkészítésében. Munkatársa volt a Fodor Ármin-féle Magyar magánjognak (tulajdonjog).

200.

15.000,205., Magyary Géza, Dr. - Nizsalovszky Endre, Dr.: Magyar polgári perjog A MTA nagyjutalmával koszorúzott mű. Bp., (1939.) Franklin-T. XVI. 762 p. Harmadik kiadás. Korabeli egészvászon kötésben, gerincén címkével ellátva. Magyary Géza (Alsólóc, 1864 – Bp., 1928) perjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Foglalkozott római joggal, kereskedelmi és váltójoggal, perjoggal. Sokoldalú, európai látókörű, alapos képzettségű jogi író, legjelentősebb munkái a polgári eljárásjog köréből valók, de foglalkozott a nemzetközi bíráskodás kérdéseivel is. A polgári perjog, valamint a nemzetközi jog körében megjelent műveiért halála után az MTA nagydíját kapta (1929). Nizsalovszky Endre (Békéscsaba, 1894 – Bp., 1976) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. A kereskedelmi és váltójog, ezen

55

belül a valorizáció jogának kérdéseivel foglalkozott, majd a dologi jog – ide értve a korlátolt dologi jogokat és a jelzálogjogot is – és a kötelmi jog témájával. 1945 után érdeklődése a népgazdaság polgári jogi rendszerének fejlesztése felé fordult. A szociológia elveit érvényesítve a családjog fejlesztésén munkálkodott. Jog összehasonlító módszerével a német jogrendszer addig döntő befolyása ellen lépett fel. Irodalmi munkássága a polgári eljárási jog, a magyar magánjog, sőt a római jog és a jogtörténet kérdéseire is kiterjedt. Úttörő jellegű volt a szerv- és szövetátültetések jogi vonatkozásainak elméleti kifejtése is. 1945 után közreműködött a gazdaság kialakuló állami tulajdonára vonatkozó jogszabályok szerkesztésében, és harmadmagával végleges formába öltötte a Polgári Törvénykönyv szövegét.

Szászy István (Bp., 1899 – Bp., 1976) jogász, törvényszéki-, majd ítélőtáblai bíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1937-40 között az egyiptomi Nemzetközi Vegyes Bíróság bírája. A II. világháború kitörése után tért haza. Kolozsvárott (1940–45), majd Budapesten oktatta a polgári jogot, majd az összehasonlító és nemzetközi magánjogot (1945–50). A hágai Állandó Választott Bíróság tagja (1947–53), majd a Nemzetközi Jogtudományi Intézet és a Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományi Intézet is tagjává választotta. Főként a nemzetközi magánjog anyagi és eljárásjogi területével, bírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdéseivel foglalkozott. „Haladó szellemű tudós volt, szocialista jogalkotásra, a szocialista jog érvényesítésére törekedett” – olvashatjuk a Magyar Életrajzi Lexikonban. Elkészítette a magyar nemzetközi magánjog kodifikációs tervezetét (1948). Felhívta a figyelmet a nemzetközi magánjog, munkajog és polgári eljárási jog kodifikálásának szükségességére (1967). Élete utolsó éveiben a fejlődő országok kollíziós jogával foglalkozott.

25.000,206., (Napoleon, Bonaparte) (I.): Francia polgári törvénykönyv (Code Napoleon) Fordította: Kún Barna. Pest, 1866. Kugler Adolf. XII. 13-448 p. Első, és mindmáig egyetlen magyar nyelvű kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Rendkívül ritka!

15.000,208., Szécsi Ferenc, Dr.: Önálló közjegyzőség vagy ügyvéd-közjegyzőség? Bp., 1911. Grill K. 2 sztl.lev. 174 p. Egyetlen kiadás. Kiadói gerincén aranyozott egészvászon kötésben.

Bonaparte Napóleon 1800-ban, mint Első Konzul, felállított egy négy jogászokból álló bizottságot, melynek feladata volt, hogy hozzon létre egy tisztán racionális jogi felfogás alapján álló, minden múltbéli előítélettől mentes, az erkölcsi jog, és az ésszerűség alapján álló polgári törvénykönyvet. A bizottság tagjai - Jean-Etienne-Marie Portalis, Jaques de Maleville, FélixJulien-Jean Bigot de Préameneu és François-Denis Tronchet négy évi munka eredményeként megalkották a 1804. március 21-én hatályba lépett Code Napoléon-t, a világ első polgári törvénykönyvét, ami Franciaországban – számos módosítással – ma is hatályban van. A törvénykönyv a világon először bevezette a polgári jogegyenlőséget, eltörölte az elsőszülöttséget, az öröklődő nemességet és az osztálykiváltságokat. A polgári intézményeket függetlenítette az egyházi ellenőrzéstől, deklarálta és alapelvéül tette meg többek között az egyén szabadságát, a szerződés szabadságát és a magántulajdon sérthetetlenségét. A Code Napoleonnak a világ törvényhozására gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. A 19. század folyamán számos európai és latin-amerikai ország önkéntesen átvette a Code Napoléont vagy egyszerű fordításként, vagy számottevő módosításokkal. Haitiban és a Dominikai Köztársaságban még mai napig hatályos.

Szécsi Ferenc (Pest, 1861 – Bp., 1941) író, újságíró, ügyvéd, közjegyző, a Magyar Királyi Közjegyzők Egyletének titkára. Jogi munkássága mellett, Franciscus álnéven, tárcákat és színibírálatokat jelentetett meg, de sikereket ért el elbeszéléseivel, színműveivel és fordításaival is. Munkatársa volt a Borsszem Jankó szatirikus hetilapnak is. A Vígszínház alapítása körüli érdemeiért 1894-től 1901-ig a színház első dramaturg igazgatója volt.

15.000,209., Szladits Károly, ifj. Dr.: A köztestületek felelőssége az angol jogban Különlenyomat a Kolosváry Bálint 40 évi tanárságának ünneplésére szerkesztett Emlékkönyvből. Bp., 1919. Grill K. 43. p. Kiadói papírborítóban. „Dr. Picker Ernő bátyámnak tisztelő barátsággal Károly” dedikált példány! A szerző nem azonos a „nagy”, Kossuth díjas, polgári jogász Szladits Károllyal. Ifj. Szladits Károly, (1911-1986), a későbbiekben Charles Szladits Junior, jelen munkáját a Pesti Kereskedelmi Bank alügyészeként, ügyvédként írta a Kolozsváry Bálint tanárságának 40. évfordulóján megjelent emlékkönyvbe. Később Kolumbiába költözött ahol jogi könyvtárosként és dokumentátorként dolgozott, majd a Kolumbia Egyetemen könyvtárigazgatója lett és haláláig emellett oktatási tevékenységet is végzett.

50.000,207., Szászy István, Dr.: A magyar magánjog alapintézményei - - egyetemi professzor előadásai. Jegyezték: Dr. Asztalos Tihamér – Dr. Tiba István. Bp., 1949. MEFESZ Jogász Kör. 272 p. Korabeli félvászon kötésben. Tételünk a „fordulat évét” követően megjelent első magyar magánjogi jegyzet!

20.000,-

56

210., Tóth Lajos, Dr.: A növedékjog Debreczen, 1908. Hegedüs S. V. 301 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dedikált példány! Tóth Lajos (Kiskunhalas, 1876 – Budapest, 1936) a magyar magánjog professzora, az MTA levelező tagja, a Tisza István Tudományos Társaság főtitkára. Joghallgatóként Concha Győző, Grosschmid Béni, Plósz Sándor, Nagy Ferenc és a fiatal Polner Ödön előadásait, fejtegetéseit hallgatta, ami a közjog felé csábította érdeklődését. Grosschmid Béninek a Fejezetek kötelmi jogunk köréből című munkájának megjelenése azonban a magánjog irányába indította el, és kijelölte a későbbi meghatározó oktatási és kutatási területét. 1914-től haláláig a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar Magánjogi Tanszékét vezette. Számos közigazgatási és egyházi tisztséget töltött be, de bekapcsolódott az önkormányzati igazgatásba is. Részt vett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának munkájában és a magyar országgyűlés felsőházának munkájában is. Érdemei elismeréséül Horthy Miklós kormányzó a Magyar Érdemérem középkeresztjével (hivatalos nevén II. osztályú Magyar Érdemkereszt) tüntette ki. Munkássága a magánjog egészét átfogta, bár elsősorban az öröklési jogban érvényesülő belső törvényszerűségek feltárására koncentrált. Művei tartalmukat tekintve a magánjog „nemzeti konzervatív” irányzatához sorolhatók. Úgy gondolta, hogy a magyar jogot a magyar hagyományokból kell (és lehet is) megújítani, nem pedig idegen jogintézmények befogadásával és meghonosításával.

206.

210.

15.000,211., Várady Béla, Dr.: A perbeli mulasztás jogi természete és szabályozásának irányelvei /A Kir. M. Pázmány P. Tud.egyetem... kiadványai 5./ Bp., 1942. (Szerző.) 110 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Dedikált példány! Hozzátartozik: A szerzőnek a dedikált címzettjéhez (Palásty Évához) intézett újévi jókívánsága és a könyv postai feladóvevénye. 15.000,212., Zachár Gyula, Dr.: A magyar magánjog alaptanai Bp., 1928. Grill K. 548 p. Negyedik, teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. Zachár Gyula (Besztercebánya, 1875 – Gödöllő, 1964) jogász, egyetemi tanár, bíró, 1915-től 1920-ig budapesti ítélőtáblai bíró. 1920-tól budapesti ügyvéd és a közgazdaságtudományi egyete15.000,men a magyar magánjog előadója.

57

Magyar-, és egyetemes alkotmány és jogtörténet

Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877 – Bp., 1955) történetíró, egyetemi tanár, az MTA rendes, a lengyel és az osztrák tudományos akadémia levelező tagja, a Comité International des Sciences Historiques tagja, a Századok szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. 1939-től a felsőházi tag. Mindig gondosan adatszerű szakirodalmi munkássága során főleg a magyar történet középkori forrásaival és egyes gazdaságtörténeti problémákkal foglalkozott.

213., Ballagi Géza: Az 1839/40-diki országgyűlés visszhangja az irodalomban - Székfoglaló értekezés. Bp., 1890. MTA. 163 p. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben. „A Kelet Népe és a Pesti Hírlap; A zsidó-emancipatio; A bűnvádi eljárás és a börtönügy reformja…” 15.000,-

15.000,216., Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Bp., 1946. Politzer Zs. és Fia. 468 p. Kiadói papírborítóban. Az első olyan magyar jogtörténeti tankönyv, mely kora európai polgári történeti színvonalán áll!

214., Büchler Pál Dr. (fordította): Manu törvényei Manava Dharmasastra. Szanszkrisztből fordította: - -. Bp., 1915. Erdélyi Múzeum-E. 262 p. 1 sztl.lev. Egyetlen magyar nyelvű kiadás! Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtest végébe kötve.

Eckhart Ferenc (Arad, 1885 – Budapest, 1957) jog- és gazdaságtörténész, az MTA levelező majd rendes tagja, 1928-tól a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszék vezetője. A történettudományon alapuló programját 1931-ben hirdette meg. Ezt a programot a forráskutatás és a Timon Ákos-féle nacionalista irányzattal, valamint a feudális eredetű alkotmánytörténeti illúziókkal szembeni kritika jellemezte. Tézisei miatt az országgyűlésben is támadások érték, tanszékét csaknem elvesztette. 1943 és 1945 között a Századok szerkesztője, 1946 és 1949 között pedig a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Munkásságából a vérszerződés, a szentkorona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kérdése emelkedik ki. 1956-os tevékenysége miatt „szellemtörténettel” vádolták. Meghurcoltatástól halála mentette meg.

Manu, legendás ókori indiai uralkodó, törvényhozó bölcs, az emberiség vízözön utáni ind ősatyja. Neki tulajdonítják a legrégebbi, egyben legnagyobb tekintélyű dharmasasztrát (törvénykönyv, világi és vallási jogszabályok gyűjteménye), az időszámításunk kezdete körül, vagy valamivel korábban keletkezett Mánava-dharmasásztrát, más néven Manuszmritit, amelyet magyarul Manu törvénykönyvének neveznek. A Manu törvénykönyve néhány rendelkezése: tisztességes katona nem öli meg a vak, fegyvertelen, meztelen, legyőzött, menekülő ellenségét; nem szabad mérgezett fegyvert használni; nem szabad a szántóvető parasztot bántani; a hadifoglyokat emberségesen kell kezelni; a meghódított népek vallását és jogát tiszteletben kell tartani (a vallás és a jog az ókori törvénykönyvekben nem különül el egymástól). Néhány diplomáciai tanács Manu törvénykönyvéből: a király tekintse ellenségnek szomszédait és azok szövetségeseit, tekintse barátnak ellensége szomszédait; a követ ne tegyen olyan túlzó ígéretet, amit később meg kell szegni, ne tegyen ellenséges megjegyzéseket, ne tegye kétségessé államának barátságos magatartását; az uralkodó sohase ölesse meg a követeket, mert a követ más ügyét képviseli. Manu szerint „a diplomácia annak művészete, hogyan kerüljük el a háborút és őrizzük meg a békét”. Több részét erősen kritizálják, napjainkban a hinduizmus legtöbbet vitatott szövegének számít.

15.000,217., Geörch Illés: - - törvényes tárgyú értekezései (I-II.) Pesten, 1833. Ny.: Landerer. (1.) X. 11-196 (2.) 232 p. 1 kihajtható nagyméretű t. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén címkével ellátott, aranyozott félbőr kötésben, körben festett lapszéllel. (egybekötve) Jelen munkája utolsó és egyben főművének tekinthető! Georch Illés (Etre-Karcsa, 1772 – Pest, 1835) kiugrott pap, főhadnagy, tanár, az MTA tiszteleti tagja, Pest és több megyék táblabírája.

20.000,215., Domanovszky Sándor: A szepesi városok árumegállapító-joga Lőcse és Késmárk küzdelme az árumegállításért 13851570. Az Ipolyi – díjjal jutalmazott pályamunka oklevéltárral és egy térképmelléklettel. Bp., 1922. MTA. X. 522 p. 1 sztl.lev. 1 kihajtható térk. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva.

40.000,218., Gergelyffy Géza, Dr.: Bevezetés a jog és államtudományokba Szolnok, 1915. Ny.: Varga J. 77 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban.

58

Gergelyffy Géza (Arad, 1889 - ?, ?) bíró, ügyész, majd 1921-től ügyvéd, a Független kisgazdapárt elnöke, megyei pártigazgató. Valamivel többet foglal magában a könyv, mint amit a címe jelez. A jog- és államtudományokon kívül tárgyalja ugyanis mindazokat a tudományokat, amelyek a jog- és államtudományi fakultásra nézve előírva vannak. Ilyen munka tudomásunk szerint még nem jelent meg a magyar könyvpiacon” – írja a szerző az előszóban.

15.000,219., Hajdu János: Eötvös József báró első minisztersége (1848.) Bp., 1933. MTA. VIII. 283 p. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja felragasztva. „Mérei Ferenc főigazgató Úrnak…” dedikált példány! 15.000,220., Hajnik Imre: Egyetemes európai jogtörténet - A középkor kezdetétől a franczia forradalomig. I. kötet (Unicus!) Bp., 1899. Athenaeum. IV. 389 p. Ötödik javított kiadás. Későbbi gerincén aranyozott, címkével ellátott, XX. századi bordázott gerincű félbőr kötésben, márványozott lapszélekkel. Jelen tételünk főműve!

214.

Hajnik Imre (Pest, 1840 – Bp., 1902) jogtörténész, az MTA tagja. Hajnik Pál ügyvéd, rendőrfőnök fia. Úgy hajlama, mint családi hagyományai a jogtanári pályára vezették. Egyetemi tanárként jogtörténeten kívül magyar történelmet és statisztikát is tanított. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Heraldikai s Genealogiai Társaság igazgatóválasztmányának, az Országos Közoktatási Tanácsnak, a Vallás és Tanulmányi Alap ellenőrző bizottságának.

137.

20.000,221., Huszár Ferenc, Dr.: A magyar alkotmány története a szatmári békétől napjainkig Pécsett, 1913. Ny. Wessely és Horváth. 192 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben. „Kiváló tisztelettel a szerző” dedikált példány! 15.000,222., Illés József, Dr.: A magyar szerződési jog az Árpádok korában /Magyar jogászegyleti értekezések XXII./4./ Bp., 1901. Franklin-T. 145 p. 1 sztl.lev. Korabeli félvászon kötésben. lllés József (Huszt, 1871 – Bp., 1944): ítélőtáblai bíró, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1913-tól 1918-ig

59

15.

263.

217.

101.

nemzeti munkapárti, 1922-től 1939-ig egységes párti nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint „mint jogtörténész a Werbőczyt magasztaló konzervatív, erősen feudális szemléletű iskola egyik utolsó képviselője”. Munkássága során több tanulmányában foglalkozott az Árpád-házi királyok korának jogintézményeivel.

tikatörténeti kérdéseket, utóbb a magyar polgári történetírás fejlődését tanulmányozta. Egyetemi jegyzeteket készített; társszerzője volt a Magyarország története (1957) c. egyetemi tankönyv I. kötetének; szerkesztette a Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához (1964) c. segédkönyvet.

15.000,-

15.000,-

223., Király János: Magyar alkotmány és jogtörténet Különös tekintettel a nyugat-európai jogfejlõdésre. I. kötet (Unicus!) Bevezető rész: A nyugati alkotmány- és jogfejlődés a kezdő középkorban. II. Magyar alkotmánytörténet a középkorban. Bp., 1908. Grill K. XV. 727 l. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén bordázott félbőr kötésben.

226., Máday Andor, Dr.: A magyar nő jogai a multban és a jelenben Bp., 1913. Athenaeum. 215 p. Kiadói gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Máday Andor (Bp., 1877 – Genf. 1958): társadalomtudományi író, egyetemi tanár, könyvtáros. Jogot tanult a genfi és lipcsei egyetemen. 1900-tól a Pest vidéki pénzügyigazgatóságon tisztviselő, 1902-től a bp.-i Kereskedelmi Akadémia tanára. Kapcsolatban állt a polgári radikálisokkal, munkatársa volt a Huszadik Század c. folyóiratnak. A munkások törvényes jogaiért harcoló Általános Közjótékonysági Egyesületnek 1904 – 1905-ben főtitkára. 1906-ban a genfi egyetem magántanára, 1908-ban ugyanott a szociológiai tanszéken tanított. 1911-től Svájcban a neuchateli egyetem tanára. 1923-ban kinevezték a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal könyvtárának vezetőjévé. Az 1920-as években megalapította a genfi magyar diákok Hungária egyesületét. Tudományos munkáiban a nők jogaival, a munkavédelem nemzetközi szabályozásával, a szociális törvényalkotások összehasonlításával, a könyvtári decimális rendszerrel foglalkozott.

Király János (Kőszeg, 1858 – Bp., 1929) jogász, ügyvéd, Pozsony város ügyésze, egyetemi tanár, 1888–1896 között hadbíró. Egyetemi tanárként egyetemes és hazai jogtörténettel foglakozott.

20.000,224., Kolosváry Bálint: Magánjog - Vezérfonal a magyar magánjogból tartott egyetemi előadásokhoz. Bp., 1944. Studium. 407 p. Kiadói papírborítóban. Jelen tételünk egyik főműve! A „felszabadulást” megelőző utolsó magánjogi tankönyv!

12.000,227., Mandel Károly, Dr.: A nőkről szóló magyar törvénycikkek Szent Istvántól napjainkig (100-1928) A Magyar Törvénytárból egybeállította, áttekinthető bevezetéssel és kísérő jegyzetekkel, valamint betűrendes tárgymutatóval ellátta --- pécsi ügyvéd. Bp., 1929. Grill K. IV. 586 p. Egyetlen kiadás. Kiadói aranyozott, a gerincén címkével ellátott egészvászon kötésben. 20.000,-

Kolosváry Bálint (Kolozsvár, 1875 – Bp., 1954) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Konzervatív szemléletű jogi szakíró, monográfiáin kívül tankönyveinek volt nagyobb hatása. Mint a gyakorlatias jogi oktatás egyik propagálója, több esetgyűjteményt állított össze a magyar magánjogból az egyetemi hallgatóság számára. Részt vett a Fodor–Márkus-féle Magyar magánjog (öröklési jog stb.) és a Szladits-féle Magyar magánjog (tulajdonjog stb.) c. gyűjteményes munkák megírásában.

20.000,225., Lederer Emma, Dr.: A középkori pénzüzletek története Magyarországon (1000-1458) Bp., 1932. (Ny.: Kovács J.) 272 p. Egyetlen kiadás. Korabeli egészvászon kötésben. Tételünk egyik korai főműve, ami a témában mindmáig alapműnek tekinthető!

228., Östör József, Dr.: A nemzeti ellenállás Sopronvármegyében A Százas-bizottság megbízásából írta: - -. (Sopron, 1906.) Kn. 2 sztl.lev. 89 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli díszesen aranyozott egészvászon kötésben. „Nagyméltóságú Kossuth Ferenc m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnak…” címzett autográf ajánlással!

Lederer Emma (Bp., 1897 – Bp., 1977) történész, tanszékvezető egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, MTA Történettudományi Bizottságának tagja. Az Ő nevéhez főződik az egyetemi levéltáros képzés és a historiográfia oktatásának a bevezetése. 1945-től társadalom- és poli-

Östör József (Gyülevíz, 1875 – Sopron, 1949) ügyvéd, Sopron vármegye tiszti ügyésze, majd árvaszéki ügyész, végül tiszti főügyész. 1920 – 35-ben pártonkívüli, ill. 1929-től egységes

60

párti programmal nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, a Soproni Napló szerkesztője. Több tanulmányban foglalkozott a Széchenyi-kérdés különféle vonatkozásával. Jelen munkájában, országgyűlési képviselőként a Fejérváry-kormány iránti ellenállásról értekezik.

20.000,229., Récsi Emil: Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1948-ban fenállott Bp., 1861. Pfeifer Ferdinánd. VI. 530 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. 20.000,230., Salamon Ferencz: A magyar királyi szék betöltése és a Pragmatica Sanctio története Bp. 1881. Ráth Mór. VIII. 250 p. Második kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, félvászon kötésben. Salamon Ferenc (Déva, 1825 – Bp., 1892): publicista, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nagyenyeden tanult, közben báró Kemény Simonné gyermekeit nevelte. 1848-ban beállt honvédnek. A szabadságharc bukása után Nagyváradon süketnéma gyerekeket tanított. 1854-ben Nagykőrösön tanári állást vállalt, 1856-ban azonban otthagyta a tanári pályát, Pestre költözött és újságíró lett: a Magyar Hírlap, utóbb a Pesti Napló munkatársa. Kemény Zsigmond, Deák és a kiegyezés híve volt. 1867-től a Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerkesztője, utóbb 1870-től haláláig a pesti egyetemen a magyar történelem tanára, 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja.

226.

230.

20.000,231., Sándorfy Kamill, Dr.: Törvényalkotásunk hőskora Az 1825-1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Bp., 1936. Szerző. 359 p. Második kiadás. Kiadói papírborítóban. „Mély tisztelete jeléül a szerző” dedikált példány! Sándorfy Kamill (Veszprém, 1880 – Bp., 1953) bíró, kúriai tanácselnök, jogi író, kodifikátor. Jogi tanulmányainak elvégzése után járásbíró, 1921-től ítélőtáblai bíró, 1930-tól kúriai bíró, majd 1945-től kúriai tanácselnök. Mint jogi író elsősorban kereskedelmi joggal foglalkozott, több döntvénytárat szerk. és számos kommentárt írt.

20.000,232., Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet Tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Bp. 1903. Hornyánszky.

61

IX. 724 p. Második, bővített kiadás. Korabeli egészvászon kötésben.

kötelezettsége, a főpapok dézsmaszedési jogának korlátozása stb. A Dózsa György-féle parasztháború leverésében fegyveresen vett részt. Egyik kezdeményezője a jobbágyság földhözkötöttségét kimondó 1514. évi törvénynek. 1516-ban királyi személynök (az ország egyik főbírája), majd 1525-ben – mint a köznemesség képviselőjét – nádorrá választották. Ezután hűtlenség címén pert indított ellene; elmarasztalták, száműzetésre ítélték és minden vagyonától megfosztották. Mohács idején visszavonultan élt, majd Szapolyai János királlyá választása után ennek kancellárja és tanácsosa, törökbarát politikájának támogatója és követe a szultánnál. Budavár elfoglalása után 1541-ben a szultán a magyarok főbírájává tette, de hamarosan meghalt; valószínűleg megmérgezték. Életének fő műve a latin nyelvű Hármaskönyv (Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae), amely a „feudális jogrendszert a köznemesség szempontjából kodifikálja”. A munka formálisan ugyan nem emelkedett törvényerőre, de mint „szokásjogi” forrást 300 éven át törvényként használták.

20.000,233., Toldy Ferenc: A Magyar Birodalom alaptörvényei Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, közjogtani segédkönyvül kiadta: - - . Pesten, 1866. Emich G. XVI. 17-336 p. Első és egyetlen magyar kiadás! Korabeli aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk Béla király névtelen jegyzőjének Ősi szerződésétől (Vérszerződés) követi nyomon törvényalkotásunk dokumentumait - eredeti latin szöggel és magyar fordításával egészen Ferenc József 1860. október 20-án kelt Októberi diplomájáig.

40.000,-

Toldy Ferenc (Buda, 1805 – Bp., 1875) orvos, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA titkára, az Atheneum szerkesztője, 1846-tól haláláig az Egyetemi Könyvtár igazgatója. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Társaság létrehozást, melynek 1841-től 1860-ig igazgatósági tagja; 1860tól másodelnöke, 1873-tól elnöke. 1831 – 32-ben a Magyar Orvosi Tár (amelyet Bugát Pállal, együtt alapított), 1834 – 35ben a Tudománytár, 1837 – 40-ben a Figyelmező, 1850 – 60ban az általa és Pauler Tivadar által alapított Új Magyar Múzeum szerkesztője. Mint a Bajza – Vörösmarty - Toldy „triumvirátus” tagja, irányító szerepet töltött be az 1830-as és 40es évek szellemi életében, de az ellenzéki mozgalom radikalizálódásával már nem tartott lépést. A szabadságharc idején távol tartotta magát a közélettől. Az 1849 utáni korszakban befolyása már a szorosabban vett tudományos élet területére korlátozódott, melynek fellendítése érdekében széles körű tevékenységet fejtett ki. 1871-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából országos méretű ünneplésben volt része. A tudományos igényű magyar irodalomtörténet írás megteremtője. Igen sok magyar nyelvemléket és történelmi kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus írónk műveinek kiadását rendezte sajtó alá.

235., Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (Függelék: A törvények szövege) Bp., 1904. Szent István-T. 215 p. Egyetlen kiadás. Későbbi, félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a könyvtestbe kötve. „Dolgozatom megírásánál a pályatétel czéljához híven, fősúlyt a források pontos feltüntetésére és párhuzamba állítására helyeztem. E czélból a korábbi s egykorú egyházi és világi törvényeket átnéztem, kutatva a magyar törvényekkel való szószerinti, tárgyi és gondolatbeli azonosságukat vagy hasonlóságukat. Fejezetről-fejezetre haladva rövid magyarázat után, a melyet csak ott hagytam el, a hol valamely tárgy ismétlődik, párhuzamos oszlopokban állítottam össze az eredményt. Ez néhol a hasonlóság megállapításán túl nem megy, vagyis nem követeli szükségkép egyúttal a forrásbeli kapcsolatot is. Hogy pedig az összehasonlítás helyes kritikai szöveg alapján történhessék, a megfelelő codexeket fölhasználva, magam állapítottam meg a törvények szövegét, a melyet függelékül a munkámhoz csatoltam. Szent István törvényeit Admontban másoltam le a XII. századi admonti codexből, míg a Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok szövegét a XII. századi Pray, a XV. századi Túróczi és a XVI. századi Ilosvai codexekből állapítottam meg.” – írja a szerző.

20.000,234., Werbőczi István: - - hármaskönyve Az MDXVII-ki eredeti kiadásra ügyelve magyarul kiadta A’ Magyar Tudós Társaság. Pesten, 1844. Eggenberger J. és Fia. IV. 456 p. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben.

20.000,-

*** Werbőczi István (Verbőc, 1458 – Buda, 1541) ítélőmester, királyi személynök, nádor, kancellár. Politikai pályafutása a vármegyénél (Ugocsa) kezdődött és lassan a Szapolyai-féle köznemesi párt egyik vezére lett. Több, a köznemességet gazdaságilag is érintő politikai siker fűződött ekkor nevéhez. A szabad királyválasztás joga, a főrendek bandériumállítási

62

Nemzetközi jog 236., Apáthy István, Dr.: Tételes európai nemzetközi jog Bp., 1878. Franklin-T. XVI. 416 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén bordázott, félbőr kötésben. Apáthy István (Hidja, 1829 – Bp., 1889) jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja országgyűlési képviselő, a Jogtudományi Közlöny munkatársa. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharcban tüzértisztként vett részt. A kereskedelmi és váltójog egyik legelső tudományos hazai művelője, jelentősen közreműködött a kereskedelmi jognak a 70-es években a klasszikus kapitalizmust tükröző, legnagyobbrészt német mintára készült kodifikációjában (kereskedelmi törvénykönyv – 1875 XXXVII. tc., váltótörvény 1876: XXVII. tc., csődtörvény – 1881: XVII. tc.). Elkészítette a magánjogi törvénykönyv első tervezetének kötelmi jogi részét (1885). A kodifikáció terén kifejtett munkásságáért 1874-ben királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. oszt. vaskorona-rendet kapta.

25.000,237., Csarada János, Dr.: A nemzetközi jog története A legrégibb időktől a vesztfáliai békéig tekintettel Magyarország nemzetközi viszonyaira a középkorban. Bp., 1894. Eggenberger-féle. IX. 1 sztl.lev. 391 p. V. 1 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott félbőr kötésben, márványozott lapszélekkel.

234.

239.

Csarada János (Nyitra, 1850 – Bp., 1923) jogász, az európai nemzetközi jog és jogbölcselet egyetemi tanára. 1891-től József Ágost főhercegnek római jogból, magyar magánjogból, büntetőjogból, politika történetből, diplomácia történetből és nemzetközi jogból tartott előadásokat. A Magyar életrajzi lexikon szerint a „nemzetközi jog konzervatív szemléletű művelője” volt.

25.000,238., Faluhelyi Ferenc, Dr.: A Kellogg-egyezmény nemzetközi jogi jelentősége /Magyar Jogászegyleti értekezések XXI./105-106./ Bp., 1929. Franklin-T. 86 p. 1 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. 12.000,239., Faluhelyi Ferenc, Dr.: Locarno és a német – orosz semlegességi szerződés Nemzetközi jogi és politikai tanulmány az egyezmények eredeti és magyar szövegével. /A Magyar Külügyi Társaság kiadványai 10./

63

Pécs, 1926. Karl Könyvesbolt. 2 sztl.lev. 92 p. CXIII. (függelék) Kiadói papírborítóban.

a jogakadémia igazgatója. 1910-től Debrecenben a jogakadémián, 1914-1937 között az egyetemen tanított.

15.000,-

***

15.000,-

Politológia, politika-, és diplomácia történelem

240., Gajzágó László, Dr.: A nemzetközi jog eredete annak római és keresztény összefüggései különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola Bp., 1942. Stephaneum Ny. XI. 433 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. „Dr. Drucker György Urnak, a Külügyi Szemle főszerkesztőjének őszinte nagyrabecsüléssel…” dedikált példány!

243., A Gömbös kormány nemzeti munkaterve (Bp., 1932. M. kir. állami nyomda) 32 p. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban. A fasiszta szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzékén szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! 10.000,-

Drucker György (1942-től Baross György) politikus, politikai szakíró. Eöttevényi Olivérrel szerkesztette a Külügyi Szemle folyóiratot. Főként nemzetközi jogi és diplomáciai kérdésekkel foglalkozott.

244., Balla Antal: A liberalizmus történelme Gazdasági és politikai tanításai. Bp., 1926. Légrády Ny. 364 p. Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban, amely Végh Gusztáv munkája. „Bánhidy Jolánnak őszinte tisztelettel…” dedikált példány!

Gajzágó László (Karcag, 1883 – Bp., 1953) diplomata, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Több ízben képviselte Magyarországot a Népszövetségben. 1936-tól 1949-ig a budapesti egyetemen a nemzetközi jog tanára. Tagja volt az Institut de Droit Internationalnak. Művei a jog osztályok feletti voltát hirdető természetjogi iskola hatását tükrözik.

Balla Antal (Kiskunhalas, 1886 – Bp., 1953) újságíró, történész és politikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Nemzet munkatársa, 1919 után szerkesztője. 1922-ben átkerült a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, amelynek 1926-tól belső munkatársa. Szabadelvű polgári politikusként csatlakozott a Független Kisgazda Párthoz, amelynek programjával nemzetgyűlési képviselővé (1945–47) választották. 1945. november 15-től 1946. november 20-ig tájékoztatásügyi miniszter. Egyik szerzője a Magyarország köztársasági államformájáról szóló 1946. évi I. törvény indokolásának. 1946-tól a Kis Újság felelős szerkesztője. 1946–48-ban a közgazdasági egyetemen a gazdaságtörténet tanára.

25.000,241., Kiss István: Európai nemzetközi jog Eger, 1876. Ny.: Érsek-Lyceumi. XV. 312 p. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben, a szövegben aláhúzások, kisebb firka. Tételünk az első magyar nyelvű nemzetközi jogtörténet!

15.000,Kiss István (Ürmény, 1836 – Óbecse, 1918) jogakadémiai tanár, jogi szakíró. Előbb a piarista, később a premontrei rend tagja, majd kilépett és jogot végzett. 1874-től 1907-ig egyetemi magántanár. Irodalmi működése során alkotmányjoggal, nemzetközi joggal és államigazgatási joggal foglalkozott.

245., Balogh Arthur dr.: A társadalmi forradalom (Az anarkizmus) Bp., 1894. „Vasúti Lapok”. 109 p. Egyetlen kiadás. Későbbi keménytáblás papírkötésben. A szerző e fiatalkori első munkája nagyon ritka!

30.000,242., Teghze Gyula: Nemzetközi jog Debrecen, 1930. Városi Nyomda. XVI. 739 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben.

Balogh Artúr (Abony, 1866 - Kolozsvár, 1951) jogász, egyetemi tanár, politikus, az MTA levelező tagja, majd a román parlament szenátora. Fő szakterülete az államjog, és alkotmányjog volt, de a Magyar Kisebbség munkatársaként a kisebbségi jog területén is kiemelkedő munkásságot fejtett ki.

25.000,Teghze Gyula (Szatmár, 1867—Bp., 1939) jogász, egyetemi tanár. 1895-től a kecskeméti református jogakadémián a büntetőjog, jogbölcselet és erkölcstan tanára. 1908-1910 között

64

246., Bluntschli, J. C.: Az általános államjog és a politika története I-II. A tizenhatodik század óta a jelenkorig. Fordította: Acsádi Ignácz. Bp., 1875. MTA. (1.) 3 sztl.lev. 383 p. (2.) 2 sztl.lev. 398 p. Egyetlen kiadás! Kiadói, (MTA) préselt egészvászon kötésben. Dr. Mangold Samu nagy-becskereki ügyvéd könyvtárából. (2 db.) Johann Caspar Bluntschli (Zürich, 1808 - Karlsruhe, 1881) német jogi és politikai író, egyetemi tanár a zürichi magánjogi törvénykönyv kodifikátora, magas fokú szabadkőműves. Hírnevére Heidelbergben, mint az államtudományok tanára tett szert. A drezdai jogászgyűlés 1861-ben elnökévé választotta és tagja lett a badeni első kamarának is. A brüsszeli nemzetközi jogi konferencián a német császár küldötteként jelentékeny érdeme volt a genti «Institut de droit International» létrehozásában. Bluntschli jogirodalmi munkássága - amit a mérsékelt, bizonyos konzervativizmussal árnyalt liberalizmus jellemez - igen jelentős. Szakított a nehézkes német előadási modorral, azért művei nagyon népszerűek voltak. Többet ezek közül idegen nyelvekre – magyarra is - lefordítottak és néhánynak a magyar jogi irodalomra, közfelfogásra is befolyása volt. Emlékét Münchenben már a halálát követő évben Bluntschli alapítvánnyal örökítették meg, amelynek feladata nemzetközi jogi pályakérdések kitűzése és megjutalmazása. Jelen tételünkön kívül magyar nyelven csak „A politikai pártok” c. munkája jelent meg.

243.

30.000,244.

247., Concha Győző: Hatvan év tudományos mozgalmai között II. -.-igazgató és tiszteletbeli tagnak összegyűjtött értekezései és bírálatai. /A MTA. Jogtudományi Bizottságának kiadványsorozata 5./ Bp. 1935. MTA. 2 sztl.lev. 664 p. Kiadói papírborítóban. Concha Győző (Marcaltő, 1846 – Bp., 1933): jogász, ügyvéd, egyetemi tanár, az MTA tagja és több alkalommal alelnöke. 1913-tól 1918-ig főrendiházi tag, 1927-től felsőházi tag. A Magyar életrajzi lexikon szerint „a századfordulót előző és követő évtizedekben a politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású, bár az uralkodó osztályok ilyen jellegű ideológusainál magasabb színvonalú művelője; eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást”. „Az országgyűlés tagjainak tanúskodási kötelezettsége; A rendőrség természete és állása a szabad államban; Közjog és obstrukció; Az állam, mint öncél; Dante államideálja; Akik szerint van zsidókérdés; A konzervatív és liberális elv…”

20.000,-

65

248., Concha Győző: Politika I. kötet: Alkotmánytan Bp., 1894. Eggenberger-féle. XII. 619 p. Első kiadás! Korabeli gerincén aranyozott egészvászon kötésben. Tételünk egyik főműve, amiért az MTA nagyjutalmát kapta! 20.000,-

végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának. A keresztényeknél, araboknál, zsidóknál egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott. A Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter), de nevét egy kisbolygó is viseli.

249., Concha Győző: Politika. II. kötet Közigazgatástan Bp., 1905. Grill K. VII. 447 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott, egészvászon kötésben. 20.000,-

30.000,252., Horváth Emil, Báró: A politikai tudomány fejlődése I. (Unicus!) Tanulmány az államtan köréből. Bp., 1912. Franklin-T. 190 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve.

250., Ferenczy Árpád, Dr.: A politika rendszere (Alkotmány- és közigazgatástan) Bp., 1909. Benkő Gyula. XII. 456 p. Második kiadás. Kiadói papírborítóban.

Horváth Emil, báró (Dés, 1881 – Bp., 1945) politikus, ügyvéd, a politikai tudományok magántanára, nemzetgyűlési képviselő, az Erdélyi Szövetség egyik alapítója. 1917 – 18-ban Nagyküküllő vármegye főispánja, 1919 – 24-ben az Országos Menekültügyi Hivatal vezetője.

Ferenczy Árpád (Győr, 1877 – Ceylon, 193?) könyvtáros, jogi író, jogakadémiai tanár, utóbb buddhista szerzetes. Az I. világháború alatt haditudósító a nyugati hadszíntéren. Az I. világháború után Indiába távozott, onnan állítólag Ceylonba ment, ahol áttért a buddhista hitre, és mint buddhista szerzetes egyházjoggal foglalkozott. Hazai jogi irodalmi működése során elsősorban a nemzetközi jogról írt. Közjogi munkásságában a polgári demokrácia híveként egyes angol jogintézményeket tanulmányozott.

15.000,253., Horváth Jenő: Magyar diplomácia A magyar állam külpolitikai összeköttetései a bécsi végzésektől a kettős monarchia felbomlásáig 1815-1918 Bp., 1928. Pfeifer F. 4 sztl.lev. 202 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben. „Tisztelete jeléül a szerző” dedikált példány! Tételünk, amit még az MTA is jutalomban részesített, egyik főműve!

15.000,251., Haberern Jonathán: Aristoteles politikája Fordította s jegyzetekkel ellátta: - -. Pest, 1869. Osterlamm Károly. XVI. 510 p. 2 sztl.lev. Első magyar nyelvű kiadás! Korabeli, gerincén aranyozott félbőr kötésben.

Horváth Jenő (1881-1950) diplomáciatörténész, külpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatója. Tudományos és gyakorlati politikai munkásságának tengelyében a Duna menti népek sorsközösségének tanulmányozása, a Trianoni tragédiához vezető út és annak feldolgozása állott. 1945 után minden műve indexre került és gyakorlatilag hozzáférhetetlenné vált.

Arisztotelész (I. e. 384 – i. e. 322) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára, Nagy Sándor nevelője. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. A legtöbb, modernnek tekintett tudományban jeleskedett. De nemcsak a filozófiában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, hanem az irodalmi művek terén is. Alig van az államtudomány körén belül oly elmélet, mely oly hosszú időn át akkora hatást tett, már-már feltétlen uralmat jelentett volna a legkülönbözőbb népek államtudósainak és bölcsészeinek fölfogására, mint amelyet Arisztotelész Politikájában kifejt. Ez az arisztotelészi államformatan, amely az ideális, az egyén és a közösség érdekellentéteit harmonizálni képes állam mibenlétének platóni kérdésére keresi a választ. Arisztotelész jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a középkor

20.000,254., (Kun Béla, kókai): A magyar nemzet politikája Bp., 1873. Ráth M. 2 sztl.lev. X. 394 l. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. A címlapon korábbi tulajdonos ex-libris bélyegzője (Debreceni Bertalan köz- és váltó-ügyvéd Szentpéteren).

66

Kun Béla, kókai (Gagy-Bátor, 1845 – Budapest, 1896) bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, 1871. április 4-től Andrássy Gyula gróf miniszterelnök sajtóosztályának fogalmazója. „Tollával és egész lelkével” Deák Ferencz kiegyezési politikájához csatlakozott, később a Lónyay és Sennyey pártárnyalatnak lett a híve. Többször volt országgyűlési képviselőjelölt, de mandátumhoz nem tudott jutni. Cikkei a Kecskeméthy Aurél által szerkesztett Magyar Politikában, a Halász Imre alatt megindult Közérdekben, majd a Kállay Béni vezetése alatti Kelet Népében jelentek meg. 1878. decembertől 1881-ig a Magyarországnál folytatta hírlapírói működését. Élete végére elméje elborult és a budapesti tébolyházban halt meg. A névtelenül megjelent munka a kezdetektől a karloviczi békekötésig ad alapos képet a magyar politika történelméről.

20.000,255., Lengyel László, Dr. – Vidor Gyula, Dr.: Magyar Országgyűlési Almanach Ötszáz magyar élet 1931-1936. Szerkesztik: ---. Bp., én., Globus Ny. 575 l. Egyetlen kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Mindkét szerkesztő által „Berényi Sándornak igaz szeretettel és meleg barátsággal” dedikált példány! 253. Lengyel László (Temesvár, 1883 – Bp., 1935) jogász, újságíró, író. Pályája elején Temesvárott a Dél Magyarországi Közlönyt szerkesztette, majd 1910-ben Magyar Dél címmel szépirodalmi folyóiratot indított. Budapestre költözését követően a Pester Lloyd munkatársa, majd az Országgyűlés c. rovat vezetője volt haláláig.

256.

20.000,256., Szász József: Politikai Magyarország. I-IV. Főszerkesztője: - -. A munka vezérszellemét kidomborító tanulmányt írta Timon Ákos, Dr. I. Magyarország története az Arany Bullától 1795-ig. II. Magyarország története Ferenc császár korától 1910-ig. III. Magyarország politikai élete. IV. A politikai pártok története. Bp., 1912-14. Anonymus Történelmi Kk. Váll. (1.) 439 p. 3 t. (2.) 8 sztl.lev. 470 p. 11 t. (3.) 8 sztl.lev. 549 p. 10 t. (4.) 4 sztl.lev. 413 p. 1 t. mind a 4 kötet rendkívül gazdag képanyaggal. Egyetlen kiadás. Mind a 4 kötet kiadói, dombornyomású - a Szent Koronás címerrel és a történelmi vármegyék címereivel díszített - dúsan aranyozott kiadói egészvászon kötésben. (4 db.) Néhány név ízelítőül a monumentális munka szerzőgárdájából: Angyal Dávid, Ballagi Aladár, Pór Antal, Ábrányi Kornél, Kacziány Géza, Csuday Jenő. 150.000,-

67

Római jog

261., Mészöly Gedeon, Dr,: Justinianus császár Institutiói négy könyvben Fordította: ---. A fordítást átnézte Dr. Marton Géza. /A Bp.-i Kir. M. Pázmány P. Tud.egyetem... kiadványai 3./ Bp., 1939. Egyetemi Kk. 230 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötésben. 10.000,-

257., Bozóky Alajos, Dr.: Római magánjog I-II. I. Institutiók. II. Pandekták. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 8-9./ Bp.,-Pozsony. 1899. Stampfel Károly. (1.) 73 p. 1 sztl.lev. (2.) 74 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Mindkét kötet kiadói illusztrált papírborítóban. (2 db.)

262., Ploskál-Tempis Rudolf, Dr.: Tanulmány a XII táblás törvényről Római jogtörténeti értekezés. Bp., 1913. Franklin-T. 237 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. „Szeretettel barátomnak Kis-Erős Ferenc Urnak igaz nagyrabecsüléssel…” dedikált példány!

Bozóky Alajos (Buda, 1842 – Nagyvárad, 1919) jogakadémiai tanár. Római joggal és egyházjoggal foglalkozott, lefordította Gaius Institutióinak négy könyvét.

15.000,258., Hoffmann Pál: A római jog történelme és Institutiói. I. (Unicus!) Külszerű történelem és perjog. Pest, 1866. Heckenast G. 500 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Az első magyar nyelvű, magyar szerző által írt római jog történelem!

Ploskál-Tempis Rudolf, dr. (Hidasnémeti, 1874. - Rákoscsaba, 1931) egyetemi tanár, tábori esperes.

20.000,263., Récsi Emil, Dr.: A római jog elemei, tekintettel a történelmi fejlődésre Dr. Scheurl Adolf erlangeni tanár után - -. Pesten, 1864. Emich G. VIII. 275 p. Második kiadás. Korabeli gerincén díszesen aranyozott félbőr kötésben. Reiser Antal ügyvéd könyvtárából, autográf bejegyzésével. 25.000,-

Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830 – Sopron, 1907) jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. A római jog egyik első magyar nyelvű hazai művelője! 1865-től szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Mint jogbölcselő az észjogi irányzattal harcoló tiszta jogtörténeti felfogást képviselte, önálló részletkutatások nélkül – főleg Arndt, Puchta és Kuntze műveit követve – római jogi tankönyveket írt. Lefordította Justinianus Institutióit. Részt vett a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban.

264., Récsi Emil: A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazhatóságára, vázlatban Puchta Fr. Gy. után: - -. Pest, 1862. Emich G. 2 sztl.lev. 276 p. Egyetlen kiadás. Korabeli, félvászon kötésben. Marselek Béla jogász, korábban Komjátszegi Pál egyetemi joghallgató könyvtárából. 25.000,-

30.000,259., Kiss Géza, Dr.: Interpretatio és szokásjog a római magánjogban Bp., 1909. MTA. 23 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. 10.000,260., Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve - Instituciók. Debrecen, 1937. Méliusz Kk. VIII. 336 p. Korabeli papírkötésben. Tételünk egyik főműve!

265., Schvarcz Gyula: Adalék a római alkotmánypolitikához és az államjoghoz Bp., 1888. MTA. 68 p. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,-

Marton Géza (Lovasberény, 1880 – Bp., 1957) jogász. egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Kossuth- díjas (1957). Római joggal és polgári joggal foglalkozott. A kártérítési felelősséggel kapcsolatos kutatásai nemzetközi viszonylatban is jelentősek. Munkatársa volt a Szladits-féle Magyar magánjog c. gyűjteményes munkának. Idegen nyelveken megjelent munkái nevét külföldön is ismertté tették.

266., Vécsey Tamás, Dr.: Római családi jog Bp., 1875. Eggenberger-féle. 2 sztl.lev. 346 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben.

15.000,-

Vécsey Tamás (Szikszó, 1839 – Bp., 1912) jogász, egyetemi

68

tanár, az MTA tagja, 1861-től Eötvös Loránd nevelője. 1870től 1881-ig balközép, majd szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő. Elsősorban római joggal foglalkozott. Pauler Tivadar alatt részt vett a polgári törvénykönyv tervezetének előkészítésében. Szemléletében a történeti jogi iskola híve, a „nemzeti feudális hagyományok ápolója”. A római jog köréből igen sok részlettanulmányt, forráskiadványt, magyarázatot írt és tett közzé.

25.000,267., Vécsey Tamás: Sextus Caecilius Africanus jogtudósű Székfoglaló értekezés. Bp., 1889. MTA. 96 p. 1 sztl.lev. Későbbi gerincén aranyozott félvászon kötésben. 12.000,-

*** Szabadkőművesség története és hatása a társadalmi folyamatokra és a jog fejlődésére 268., A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmánya Az 1913. évi kiadás változatlan szövegű utánnyomása. Bp., 1947. (A Páholy. – Gerő Andor.) 152 l. Kiadói papírborítóban. 15.000,-

257.

269., A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora Bp., 1920. M. Kir. Belügyminister. 263 p. Egyetlen kiadás! Kiadói papírborítóban. Rendkívül ritka történelmi és politikai kordokumentum!

258.

„A szabadkőművességnek a háboru felidézésében, a háboru folyamán, majd pedig annak szerencsétlen országunkat balsikerrel sulytott befejeztével a defetizmus és az általános destrukció felkeltésében és állandó élesztgetésében, a forradalomnak és a bolsevizmus felidézésében való tudatos aknamunkája köztudomású tény…” – ezért Dr. Dömötör Mihály magyar királyi belügyminiszter az 1550/1920. számú belügyminiszteri rendeletével „Magyarország egész területén létező mindennéven nevezendő szabadkőműves egyesületet … véglegesen” feloszlatott. A feloszlatást követően, kizárólag szabadkőműves dokumentumokra támaszkodva jelent meg még 1920-ban ez a mindmáig egyetlen és hiteles névsor a szabadkőműves „egyesületek” tagjairól.

30.000,-

69

270., Barcsay Adorján – Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei – Egy vidéki páholy titkai. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. I-II. rész. Előszóval ellátta: Wolff Károly. Budapest, 1921. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. (1.) VIII. 248 p. 2 t. (2.) 364 p. Egyetlen kiadás. A két kötet egymástól eltérő, korabeli egészvászon kötésben. (2 db.) 30.000,-

273., Gelléri Mór: Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában - - szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása 1880-1905. Bp., (1905.) A „Demokrata” Páholy. 691 p. Egyetlen kiadás. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapjának részlete a kötéstáblára ragasztva, gerincén címkével ellátva. Tételünkben mindazt összefoglalja és leírja, amit egy „profán” megtudhat e „titkos társulat” titkaiból. 40.000,-

271., Bartha Tamás, Dr.: A szabadkőművesség Kimerítő felvilágosításul a magyar intelligentia számára. Egerben, 1873. Ny.: Érseki Lyceumi Kny. 242 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Korbeli gerincén aranyozott, vaknyomással díszített egészvászon kötésben. Az első magyar nyelvű szabadkőművesség- ellenes munka! Rendkívül ritka!

274.,Hollós László: A szabadkőművesség története különös tekintettel a magyar szabadkőművesség fejlődésére Bp., 1873. Szerző. 105 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Tételünk az első magyar nyelvű szabadkőművesség történet! Rendkívül ritka!

Bartha Tamás (Poroszló, 1843. aug. 31. - ?, ?) ciszterci szerzetes, teológiai tanár. Jelen munkája fő művének tekinthető. Ezen kívül csupán egy önálló munkája jelent meg 1876-ban Zsenge áldozati szent beszéd címen. 1870 és 1873 között értekezéseket irt a Magyar. Államba és a Religióba.

A szerző orvos, ideggyógyász, életéről azonban – kivéve a szinte megszállottságig fokozott pápaság és Római katolikus Egyház ellenességét – semmit sem tudunk.

40.000,-

30.000,-

272., Bíró Márk: A magyarországi szabadkőműves páholyoknak Nagyvárad kel. megtartott első vándorgyűlésének naplója Szerkeszti: - -. Szabadkőműveseknek kézirat gyanánt. Nagyváradon, 1904. László Király Páholy. – Sonnenfeld Adolf. 120 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Nem a „profánok részére” íródott történelmi kordokumentum! Petrik nem ismeri!

275., Lévy Jenő: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt álló törv. és tök. Madách Páholy almanachja 1905-1906 Bp., (1906.) Márkus Samu. 2 sztl.lev. 114 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblákra ragasztva. Lévy Jenő főmester szerint az almanach a páholy kétévi munkája, ami a „sok, sok jó szándék, sok nemes lelkesedés és végtelen szeretet érlelte gyümölcsöket” tartalmazza a „jövendő generáció okulására”, a tagok „buzdítására, serkentésére”. Nagyon vegyesek ezek a „gyümölcsök”. A névadóra, Madách Imrére történő emlékezéstől a buddhizmuson át a párbajkérdésről, a gyermekhalandóság ellen való védekezésről és a tüdővész terjedésének meggátlásáról szóló értekezésig szinte minden van benne, mint a jó boltban.

A magyarországi szabadkőműves páholyok 1903. október 2425-én tartották első vándorgyűlésüket Nagyváradon a László Király törvényes és tökéletes páholy kezdeményezésére. A vándorgyűlés „Magyarország szabadkőműveseinek határozottan körvonalazott feladatok és célok megvalósítására való egyetemes szervezkedése, egydöntetű munkálkodásának minél tökéletesebb alakban való biztosítása, az előrehaladás és felvilágosodás ellenségeinek hadserege ellen való eredményes fölléptetése céljából” tartatott meg, amelyen 16 páholy képviseltette magát. A vándorgyűlés foglakozott többek között a reakció elleni harccal, az iszákosság ellen való küzdelemmel, az oktatásügy államosításával… stb.

20.000,276., (Pecci, Gioacchino, gróf), XIII. Leó pápa: Szentséges atyánknak - - nak beszédei és levelei Fordította: Dr. Prohászka Ottokár. Bp., 1891. Szent István-T. 395 l. XV. Egyetlen kiadás. Korabeli félvászon kötésben.

20.000,-

70

Tételünkben jelentek meg először magyar nyelven a munkások helyzetéről, a kommunizmusról, a szabadkőművességről szóló enciklikái, hogy csak a legnagyobbakat emeljük ki! XIII. Leó pápa (Carpineto Romano, 1810 – Róma, 1903). Szent Péter 256. utódaként, 1878–1903 között, 25 éven át kormányozta a Katolikus Egyházat. Pápai tevékenységét végigkísérték a nagy tudományos felfedezések, a század végi háborúk sora és az emberek életszínvonalának növekedése. Legfontosabb célja az egyház és a kultúra összhangba hozása, valamint a modern társadalom megnyerése volt, amelyet azonban nem tudott elérni. A rendkívül szorgos pápa – ő írta a legtöbb, összesen 85 enciklikát a pápák között – a katolikus élet minden aspektusába beavatkozott, és foglalkozott minden nemzettel. Erkölcsi tanításában a keresztény embereknek mutatott helyes utat a politikától kezdve a munkáig. Olyan nevekkel illették, mint a „munkások pápája” vagy „szociális pápa”, de társadalmi kérdésekben a konzervativizmust és a szocializmust egyaránt kritizálta. A béke híve volt, és többször is felemelte szavát a háborúk ellen. A Vatikánt alig hagyta el, de tevékenysége az egész világra kiterjedt. Ő volt az első modern pápa.

20.000,-

270.

277., Sullay István: Szabadság, egyenlőség, testvériség, vagy: mi a szabadkőművesség alapelve, czélja, kiviteli eszközei, eredménye és veszélye az államra és egyházra? Eger, 1879. Ny.: Érseki Lyceum. IV. 226 p. 1 sztl.lev. Második, javított kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Pályanyertes munka. Tételünk az első és egyben fő műve! Bár négy kiadásban jelent meg (Petrik csak kettőről tud!), ennek ellenére rendkívül ritka, mint minden XIX. századi szabadkőműves - ellenes munka!

271.

Sullay István (Berencsen, 1841 – 1892, Bogács) plébános, alesperes, hitelemző.

30.000,-

***

71

Trianoni békediktátum és irodalma

németbarát kül - és reakciós belpolitikáját, harcolt Magyarországnak a háborúból való kilépése érdekében és követelte a délvidéki tömegmészárlásért felelősök szigorú megbüntetését. A polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. november elején a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére hivatott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották és részt vett a fegyveres felkelés tervezetének kidolgozásában. A nyilasok elfogták, december 23án kötél általi halálra ítélték és december 24-ének reggelén a három kommunista ifjú (Kreutz Róbert, Pataki István, Pesti Barnabás) agyonlövetése után kivégezték.

278., Czakó István, Dr.: A trianoni „békekötés” felelőssége Adattár a modern nemzetközijognak a „megtévesztésen alapuló nemzetközi törvényhozás”-ról szóló új fejezetéhez. Bp., én. Kir. M. Egyetemi Ny. 53 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói illusztrált papírborítóban. 12.000,-

45.000,-

279., Bajcsy-Zsilinszky Endre, vitéz: Nemzeti radikalizmus Bp., (1930.) Stádium. 173 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi keménytáblás papírkötésben, a kiadói rajzos papírborító címlapja a kötéstáblára ragasztva. Lázár Miklósnak (újságíró, országgyűlési képviselő, a Szabad Európa Rádió munkatársa) dedikált példány!

280., Egy halálra ítélt nemzet, - A nation sentenced to death – Una nazione condannata a morire Bp. 1929. Magyarság. 160 l. gazdag képanyaggal, magyar, olasz és angol nyelven. Kiadói Márton Ferenc rajzával illusztrált papírkötésben, Jeges Ernő belső címlapjával. A szélsőjobboldali Milotay István Magyarság című lapjának kiadása. 20.000,-

Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886 – Sopronkőhida, 1944) publicista, jogász, politikus, a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége és vértanúja, Áchim L. András parasztvezér gyilkosa, Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) egyik megalapítója. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, majd visszatérve Szegeden csatlakozott az ellenforradalmi erőkhöz. A proletárdiktatúra megdöntése után a Gömbös vezetése alatti nacionalista és fajvédő csoport (Eckhardt, Kozma stb.) tagjaként szerkesztette a Szózat c. fajvédő lapot. Derecskén 1922-ben egységes párti programmal képviselővé választották, de 1923ban Gömbössel együtt kilépett Bethlen pártjából és részt vett a Fajvédő Párt megalapításában. 1925-ben vitézzé avatták és ettől kezdve anyja nevét felvéve, a Bajcsy-Zsilinszky kettős vezetéknevet használta. 1926-tól a Magyarság vezércikkírója. 1928-ban megindította Előőrs c. lapját, amely fórumot adott József Attilának, Féja Gézának, Szabó Dezsőnek, Szabó Pálnak stb. Ettől kezdve lassanként eltávolodott Gömbös Gyulától és megkezdődött fordulata a demokratikus ellenzéki politika felé. 1930–31-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, majd 1932. március 15-től kezdve az Előőrs utódaként megindította a Szabadság c. hetilapot, amely a náciellenes szellemi és politikai ellenállás harcos orgánuma volt. Politikai fejlődésében jelentős fordulatot hozott az 1935-ös év, amikor az országgyűlési választások idején pártszövetségre lépett az októbristákkal és a polgári radikálisokkal, Gömbös azonban megakadályozta, hogy a tarpai választókerület képviselője legyen. Válaszul leköszönt vitézi rangjáról, 1936-ban pártja fuzionált a Független Kisgazdapárttal és 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett az országgyűlési képviselője. Publicisztikai tevékenységét akkor a Független Magyarország c. hétfői lap főszerkesztői tisztében, valamint a Magyarország c. napilap hasábjain végzi. A II. világháború időszakában parlamenti felszólalásaiban, cikkeiben és memorandumaiban bátran támadta a magyar kormányok

281., Hegedüs Loránt: Harc a magyar igazságért Bp., én. Légrády Ny. 174 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi félvászon kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestre ragasztva. „Concha Győzőnek hálával és szeretettel ajánlja munkáját Loránt 1927 III/23.” dedikált példány! Hegedüs Lóránt (Budapest, 1872 - Budapest, 1943) pénzügyminiszter, tanár, közgazdasági író, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA igazgatója, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének az elnöke, a Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, az első Teleki-kormány, majd a Bethlen-kormány pénzügyminisztere. Két évtizedig szerkesztette a Közgazdasági Szemle című folyóiratot.

20.000,282., Jancsó Benedek: Defensio Nationis Hungaricae Fellebbezés az emberiség elfogulatlanul gondolkozó tudományos közvéleményének ítélőszékéhez. Kiadja: Mo. Területi Épségének Védelmi Ligája. Bp., 1920. Pfeifer F. (Zeidler Testvérek). 228 p. Egyetlen kiadás. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. Dr. Szandtner Pál jogász, egyetemi tanárnak dedikált példány! A címlapon a jogtudós autográf 3 soros bejegyzése: „A magyarországi irredentista törekvések fejlődésének története”.

72

Nagynyújtódi Jancsó Benedek (Gelence , 1854 - Budapest, 1930) pedagógus, publicista, a MTA. levelező tagja, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a M. Társadalomtudományi Egyesület igazgatója, 1916-tól a M. Paedagogiai Társaság tiszteleti tagja, 1905-től haláláig az Orsz.Középiskolai Tanáregyesület alelnöke. Műkedvelő történészként az 1890-es évektől foglalkoztatták a Kárpát-medence nemzetiségi és Magyarország kisebbségpolitikai kérdései. Különösen a magyarországi (erdélyi) román kisebbség népességtörténete és politikai - ideológiai mozgalmai (pl. dákoromán - elmélet, román irredentizmus, Nagy-Románia eszméje) terén képezte magát szakértővé. A Budapesti Hírlap, és a Magyar Szemlében, illetve önálló kötetekben megjelent publicisztikái java része is e tárgykört járta körül. Ezekben általában az erdélyi románság törekvéseinek lehetséges következményeire, s a leszűrt következtetéseken keresztül valamennyi nemzetiség térnyerésével járó veszélyekre figyelmeztetett.

25.000,283., Karácsonyi János, Dr.: A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig Nagyvárad, 1916. Szent-László-Ny. 160 p. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén aranyozott címkével ellátott, egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblákra ragasztva.

279.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. – Nagyvárad, 1929) címzetes püspök, történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főleg Magyarország (s külön figyelemmel Békés megyére) középkori történetével és katolikus egyháztörténetével foglalkozott számos tanulmányban.

280.

15.000,284., Kosztolányi Dezső (szerk.): Vérző Magyarország Magyar írók Magyarország területéért. Előszó: vitéz, Horthy Miklós. Bevezető: Lord Rothermere. Bp., 1928. Helios-Ny. 238 p. 1 kihajtható térk. 1 sztl.lev. számos szövegközti rajzos képpel, amelyek Jeges Ernő munkái. Második kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Számozott (37.) különpéldány! 15.000,285., A magyar békefeltételek Bp., 1920. Táltos. 194 p. 1 kihajtható térképmelléklet (az 1920 január 15-én Neuillyben, a magyar kormány megbízottainak átnyújtott békefeltételekhez) Későbbi félvászon kötésben. A trianoni békediktátum teljes és hiteles szövege a hozzá tartozó (általában hiányzó) kihajtható színes térképpel! 20.000,-

73

286., A Párisi Magyar Békeszerződés és magyarázata Az Atlanti-óceáni Alapokmány és a Fegyverszüneti Egyezmény teljes szövegével. /Documenta Danubiana 3./ Bp., 1947. Gergely R. 82 p. Kiadói papírborítóban. 15.000,-

Review nevű nemzetközi síkon is ismertté vált külpolitikai szemle, melynek az 1950-60-as években főszerkesztője volt. A nyugati szellemi élet számos személyisége, ismert gondolkodók, politikusok írtak benne s nyugati államfők, miniszterek is megszólaltak hasábjain. Munkásságának fókuszában a magyarság nemzetközi hírnevének javítása áll, s a világ felé irányított, korszerű magyar hírverés terén vezető úttörőnek tekintik.

287., Pozzi, Henri: A háború visszatér… Fordította: Felkai Ferenc és Marjay Frigyes. Az előszót írta: Orbók Attila. (Bp.), 1935. Dr. Marjay Frigyes. 243 p. Tizenegyedik kiadás. Kiadói álbordázott félbőr kötésben, a kiadói illusztris, rajzos papírborító a könyvtestbe kötve. Dr. Knob Sándor országgyűlési képviselőnek, a Gyáriparosok Országos Szövetsége főtitkárának Henri Pozzi munkatársa, Marjay Frigyes által 10 sorban dedikált példány! Tételünk főműve. Csupán francia nyelven 15 kiadást élt meg!

290., Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században Bp., 1938. (Sylvester Ny.) 98 p. Kiadói papírborítóban. „Charlesnak baráti szeretettel Bandi” dedikált példány! 15.000,-

20.000,-

Zsidóság szerepe és jogállása a magyar politikai és gazdasági életben 291., Csiky János, Dr. vitéz: Zsidó magánalkalmazottakra és elbocsátásukkor járó illetményeikre vonatkozó jogszabályok a Kormánybiztos joggyakorlatával – A zsidókra vonatkozó erdélyi jog-szabályok – Nemzsidó magánalkalmazottak illetményeinek szabályozása Összeállította és magyarázatokkal ellátta: - - kir. törvényszéki bíró. Bp., 1941. Grill K. VIII. 220 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány. A borítón és címlapon felülbélyegezve: „A leltári naplóból törölt, elkülönítetten zár alatt őrzendő könyv. Kizárólag a törvényelőkészítő osztály vezetője által engedélyezett hivatalos használatra adható ki.” „Méltőságos dr. Lutilszky Jenő úrnak min. osztályfőnök mély tisztelettel…” dedikált példány! Vitéz KolozsváryBorcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma című kötetében és A fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek listáján egyaránt szereplő, 1945-ben megsemmisítésre ítélt munka! Rendkívül ritka! 40.000,-

Pozzi, Henri francia publicista, aki a trianoni békediktátum után 14 évvel bejárta „a jog béke” alapján átrendezett Európát és már 1934-ben figyelmeztetett, hogy a háború visszatér.

20.000,288., A romániai magyar kisebbség sérelmei tekintettel a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között Párisban 1919 december hó 9-én kötött kisebbségek védelméről szóló szerződésre I. (1919-1922) (Unicus!) (Bp.), 1922. Magyar – Székely Egyesület. 122 p. Kiadói papírborítóban. 15.000,289., Sisa István: Nemzet határok nélkül Cleveland, Ohio, 1993. Árpád. 256 p. számos szövegközti képpel és térképpel. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben, illusztrált papír védőborítóban. Aláírt példány! Tételünk a világsikert aratott The Spirit of Hungary című, Kanadában, majd Amerikában többszörösen kiadott angol nyelvű műnek politikailag legfontosabb része.

292., Csondor János: Gazdaságbéli számadó és számvevő tiszti utasítások, mellyekben mind a’ fő tiszteknek az urodalmi gazdaságok visgálására, és igazgatására, mind a’ számadóknak a’ számadások’ rendes vezetésére szolgáló rendszabásokat, úgy a’ számadó könyvek, tanulevelek, laistromok, tabellák hasznos esmértetését, s készittések módját, nem külömben a’ számadások visgálásának, és birálásának rendtartá-

Sisa István a külföldi magyarság Amerikában élő egyik legismertebb közírója. A még Európában kiadott Tájékoztató Szemlével először irányította az emigráció figyelmét a kisebbségi kérdésekre, szomszédnépeink életének gyűlöletmentes szemléletére. Az USA-ba áttelepedve tevékenységét - immár angol nyelven kiadott - Exiled Europe c. időszaki folyóirat szerkesztésével folytatta. Ennek sikeréből fejlődött ki a Free World

74

sait elő adja, és hoszszas tapasztalásiból meritve közre botsátja - -. Keszthelyen, 1819. Perger F. 4 sztl.lev. XII. 343 p. 38 kihajtható t. 2 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Későbbi gerincén bordázott félbőr kötésben, a könyvtest körülvágatlan. A kötet szerepel vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma című kötetében is! Különösen ritka! Csondor János, jószágigazgató gróf Festetich Györgynél, utóbb Lászlónál Keszthelyen. Saját birtoka is volt ZalaBerzenczén és Kaczorlakon, neje Horváth Katalin után pedig Beleznán. Több vármegye táblabírája és Kisfaludy Sándor jó barátja volt. Tételünk első egyben az egyetlen nyomtatásban megjelent magyar nyelvű munkája. Irt még több német könyvet is, melyeket nem ismerek. Magyar és latin versei, többnyire epigrammák és egy elbeszélő költemény töredéke kéziratban maradtak fenn. Értékes kordokumentum Csondor Jánosnak 1819-ben Keszthelyen, a gazdatisztek vezérfonalául kiadott rendszeres és alapos munkája, amelyben fejezetenként praktikus példákkal figyelmeztet a zsidók csalárdságára, összejátszására és álnok üzelmeire, ezért a történetírás ezt a könyvet tekinti az első magyar nyelvű gazdasági jellegű antiszemita munkának, de az első magyar nyelvű gazdasági számviteltannak is. 100.000,-

287.

293., Déry Endre, Dr. (rendőrnagy) – Elbert Endre, Dr. (sz.főv. népjóléti főtiszt) – Friedmann Endre, Dr. – Vági József, Dr. (ügyvédek): A fasizmus üldözötteit védő jogszabályok (1945-1946) Az előszót írta: Reis István, Dr. (igazságügyminiszter) Bp., 1946. American Joint Distribution Committee Magyarországi Bizottsága. VIII. 179 p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban.

291.

1945-ben és 1946-ban egymás után születtek jogszabályok, amelyeknek összefoglaló neve "A fasizmus üldözötteit védő jogszabályok" volt. Ezek egyrészt a politikai okból okozott személyi szabadságkorlátozás kompenzálását, másrészt pedig a vagyonvesztést lettek volna hivatottak rendezni. A helyzet fonáksága azonban a rendezés utáni államosítási hullámban csúcsosodott ki, amikor is az 1945-46-ban visszaszolgáltatott vállalkozásokat, nagykereskedéseket - a bolsevista diktatúra gazdasági elképzelései alapján - a kommunista párt a tulajdonosaitól elvette.

15.000,294., Eötvös Károly: A nagy per mely ezer éve folyik még sincs vége I-III. Bp., én. Révai. (1.) 1 sztl.lev. 333 p. 1 sztl.lev. (2.) 1 sztl.lev. 332p. (3.) 1 sztl.lev. 323 p. Ötödik kiadás.

75

Kiadói papírborítóban, fel-, és körülvágatlan példány. (3 db.) A nagy per az egyik főműve, amelyben az 1883-as tiszaeszlári gyilkosság és az azt követő per eseményeit írja le – természetesen a saját szemszögéből.

297., Herzl Tivadar, Dr.: Ősujország (Altneuland) – Regény. Ha akarjátok nem mese… Fordította: Márkus Aladár. Bp., (1931.) Zsidó Irodalmi T. 231 p. Ötödik kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Kézzel számozott (100/36.) példány! Tételünk a leghíresebb (cionista) politikai utópia. A szerző leírja azt a módszert, amelynek eredménye a zsidó állam megvalósulása lesz. Álom az új társadalomról, mese egy új világról, amelyet fel kell építeni. Az egyetlen utópia, melynek eszméi közvetlenül vezettek egy állam, Izrael létrehozásához!

Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842 – Bp., 1916) író újságíró, szónok, bíró, ügyvéd, vármegyei ügyész, a Függetlenségi Párt politikusa. 1863-ban részt vet az Almássy-féle összeesküvésben, ezért pár hónapig fogságot szenvedett. 1872ben Deák-párti programmal, mint országgyűlési képviselő nagy hatású szónoklataival hívta fel magára a figyelmet. Deák Ferenc halála után rövid időre birtokára vonult, de 1877-től, mint ellenzéki vezér, ismét szerepet vállalt a közéletben. 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári perben a vádlottak védőügyvédjének szerepét vállalta és neve túljutott az ország határain. 1892-ben egy ideig a Függetlenségi és 48-as pártkör elnöki tisztségét töltötte be, rövidesen azonban új ellenzéki pártot alakított. Több budapesti lap számára dolgozott, így a Pesti Napló; Egyetértés stb. Szépirodalmi műveiben, emlékezéseiben; útirajzaiban a reformkort, a 48-as szabadságharcot és a köznemesi liberalizmust lelkesítő példaként ábrázolta. Mesélő kedve és anekdotikus humora teszi írásait vonzóvá.

Herzl Tivadar (Pest, 1860 - Edlach, 1904) jogász, író, politikus, Heltai Jenő unokatestvére. A Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója. 1891-ben a Neue Freie Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett. Párizsban ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről, melynek során megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg a Zsidó Állam c. értekezése, amelyben javaslatot tesz, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték. Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és ez később elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már ekkor nem tetszését váltott ki az ottani arab lakosságban.

15.000,295., A házassági törvény kiegészítéséről és a fajvédelemről szóló 1941 évi XV törvénycikk és végrehaj-tási rendeletei Bp., 1942. Dr. Pongrácz Jenő (Neuwald Ny.). 71 p. Fűzve, kiadói papírborítékban. 15.000,296., Hegedüs István: Őrségváltás Bp., (1942.) Szerző. – Stádium. 508 l. Egyetlen kiadás. Kiadói félvászon kötésben. Áttekintést ad a zsidótörvény végrehajtásának eddigi eredményeiről", célja "az, hogy a magyar közvéleményt a rendelkezésre álló adatok felsorakoztatásával tájékoztassa: hol, milyen mértékben és milyen keretek között történt meg az őrségváltás". Számba vesz minden bankot, biztosítót, a Budapesti Áru és Értéktőzsdét az összes nagy iparvállalatot, budapesti kávéházat stb. Az őrségváltás abban az időben a zsidók kiszorítását, kiüldözését jelentette a közéletből, a kulturális és gazdasági életből. Mint Ungváry Krisztián írja egy tanulmányának az egyik jegyzetében: Az őrségváltás szó meghatározó fogalommá vált a kor sajtójában: jellemző, hogy még a könyv címét is ez adta. Rendkívül ritka, hézagpótló munka! Különösen gazdag adattár! 60.000,-

20.000,298., Istóczy Győző: - - öt országgyűlési beszéde a zsidókérdésről Bp., 1942. M. Tudományos Fajvédő Egyesület. (Bosnyák Zoltán). 67 p. Kiadói papírborítóban. Nagyon ritka! Istóczy Győző (Szentkereszt, 1842 – Bp., 1915) ügyvéd, politikus, Vas vármegye aljegyzője, törvényszéki bírája majd szolgabírája. 1872-ben Deák Ferenc híveként a rumi választókerület országgyűlési képviselő lett, majd 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz. 1875. április 8-án a parlamentben elmondott beszédével az antiszemita mozgalomnak kezdeményezője lett, melyhez lassanként mások is csatlakoztak és egy antiszemita frakció alakulásához vezetett. 1878-ban mondotta el beszédét a zsidók kitelepítéséről (Palesztinába). Ennek hatásától felbátorítva, egy országos antiszemita gyűlés előkészítésébe fogott, melyet azonban a kormány betiltott. A betiltás ellen 1881. március 3-án interpellált a parlamentben. Ugyanekkor 12 röpirat

76

címen antiszemita irányú folyóiratot indított meg, mely egybeesett a tiszaeszlári perrel járó társadalmi mozgalmakkal. A mozgalmak elfajulása, a fővárosi vidéki botrányok arra azonban arra bírták, hogy a zsidó kérdés nyilvános feszegetése elejtse. Tizenkét röpirat c. havi folyóiratában (1880–1884) és Füstölő c. élclapjában közölt cikkeiben foglalt faji izgatásért sajtópert is indítottak ellene. 1894-től haláláig a Jogi tanácsadó szerkesztője.

20.000,299., Kiss Arnold, Dr. – Vámbéry R. – Levatich L.: A nagy per (Zsidókérdés) Bp., én. Soli Deo Gloria. 110 p. 1 sztl.lev. 1 mell. (errata) Egyetlen kiadás. Kiadói rajzos papírborítóban. A kötet további írói: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kühnelt-Leddihn Erik, Sebestyén Jenő, Máthé Elek, Milotay István, Berkes József, Bernáth István, Ravasz László. 20.000,300., Simon László: Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790-1848.) különös tekintettel a nemzetiségre. Debrecen, 1936. Dr. Bertók Lajos. 75 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Tételünk szerepel vitéz Kolozsváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma című kötetében! 20.000,-

292.

299.

301., (Sós Endre): Egyház és társadalom a fajelméletről és a II. zsidótörvény javaslatáról Egyházfők, tudósok, államférfiak, közírók és testületek megnyilatkozásai. Szerkesztette: - -. (Bp., 1939.) Periszkóp. 82 p. 1 sztl.lev. Egyetlen kiadás. Kiadói papírborítóban. Szerzők a teljesség igénye nélkül: Dr. Ravasz László, Dr. Csekey István, Gróf Apponyi György, Eckhardt Tibor, Dr. Gratz Gusztáv, Pallavicini György őrgróf, Mikszáth Kálmán, A budapesti, szegedi, miskolci frontharcosok, Gróf Bethlen István… 20.000,302., Székely Sándor István, Dr.: A második zsidótörvény teljes, hiteles szövege részletes magyarázatokkal Összeállította és magyarázatokkal ellátta: --- bp.i ügyvéd. Bp., 1939. (Kellner Albert Könyvnyomdája). 64 p. Fűzve, kiadói papírborítékban. 15.000,-

77

303., Zehery Lajos, Dr. – Térfy Béla, Dr.: A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. t.c. és annak végrehajtásáról szóló rendeletek. Függelék: Az 1938:XV. t.c. érvényben maradt §-ai. Összeállították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták: ---. Bp., 1939. Grill K. VIII. 271 p. Későbbi egészvászon kötésben, a kiadói papírborítók a kötéstáblára ragasztva. 20.000,304., Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M.: Magyar zsidók a Millenniumon Művelődéstörténeti tanulmány. Szerkesztik: - -. Bp., 1896. Miljkovic Dragutin. 256 p. 1 sztl.lev. számos portréval illusztrálva. Egyetlen kiadás. Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Rendkívül ritka! 50.000,305., A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942 évi XV. törvénycikk és végrehajtási rendeletei Bp., 1942. (Neuwald Illés Utódai ny.) 84p. Fűzve, kiadói papírborítékban. 15.000,-

Ajánlataink a készlet erejéig érvényesek.

78