Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet
Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése
Bognár Zsuzsanna 2015.
Tartalom 1.
Bevezetés.................................................................................................................................... 3
2. Mezőgazdaság elméleti alapjai....................................................................................................... 5 2.1. A mezőgazdaság kezdetektől a második világháborúig .......................................................... 5 2.2. Mezőgazdaság a második világháború után ............................................................................ 7 2.3. Út az iparosítás felé ................................................................................................................. 7 2.4. Közös agrárpolitika és változások az Európai Uniós csatlakozás után ................................... 8 2.5. Gazdasági világválság, ahogy a mezőgazdaság megélte....................................................... 11 3. Eredményes és hatékony gazdálkodás a mezőgazdaságban ........................................................ 13 3.1. Stratégia és tervezés .............................................................................................................. 13 3.2. Mezőgazdaság a közgazdaság szemszögéből........................................................................ 14 3.2.1. A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban ............................................................ 15 3.3. A mezőgazdasági tevékenység és a változások elemzése, vizsgálata ................................... 18 3.3.1. Alapvető fogalmak a mezőgazdaságban ........................................................................ 18 3.3.2. Az elemzés eszközei: a mutatók ..................................................................................... 20 4. A bázisvállalat bemutatása ........................................................................................................... 23 4.1. Agroszan Kereskedelmi és Mezőgazdasági Betéti Társaság................................................. 23 4.2. A vállalkozás tevékenysége .................................................................................................. 24 4.3. Gépek, berendezések ............................................................................................................. 25 4.4. A vállalkozás működését befolyásoló tényezők .................................................................... 28 4.4.1. Az időjárás szerepe a gazdálkodásban ........................................................................... 28 4.5. Éves működés, körforgás a vállalkozásnál ............................................................................ 30 4.6. A betakarított termés felhasználása ....................................................................................... 31 4.7. Eredmények elemzése ........................................................................................................... 33 4.8. Adózott eredmény elemzése.................................................................................................. 35 4.9. Kapcsolatok, támogatások, lehetőségek ................................................................................ 36 5. A bázisvállalat gazdálkodásának elemzése .................................................................................. 38 5.1. Gazdálkodás 2012-2014. ....................................................................................................... 38 5.2. Az adott évi gazdálkodás megkezdéséhez szükséges költségek ........................................... 38 5.2.1. Területenkénti vetőmagköltségek................................................................................... 39 5.2.2. Egyéb költségek ............................................................................................................. 41 5.3. Hatékonyság .......................................................................................................................... 45 5.3.1. Naturáliákban mért hatékonyság .................................................................................... 45 5.3.2. Gazdasági hatékonyság .................................................................................................. 49
1
5.3.3. Termelékenységi mutató ................................................................................................ 51 5.3.4. Munkatermelékenységi mutató ...................................................................................... 52 5.4. Jövedelmezőség..................................................................................................................... 53 5.4.1. Árbevétel arányos jövedelmezőség ................................................................................ 53 5.4.2. Élőmunka arányos jövedelmezőség ............................................................................... 54 5.4.3. Költségarányos jövedelmezőség .................................................................................... 55 5.4.4. Eszközarányos jövedelmezőség ..................................................................................... 56 5.4.5. Termelési érték arányos jövedelmezőség ....................................................................... 56 6. Következtetések, javaslatok ......................................................................................................... 58 Összegzés ......................................................................................................................................... 60 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 61 Ábrajegyzék ..................................................................................................................................... 63 Táblázatok jegyzéke ......................................................................................................................... 63 Summary .......................................................................................................................................... 65
2
1. Bevezetés Napjainkban egyre inkább hódítanak teret a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok, melyek leginkább műszaki termékek gyártásával foglalkoznak (Bosch, Takata). Túlnyomó részt ezek a vállalatok foglalkoztatják térségünkben a legtöbb aktív korú embert. A legfontosabb és legnagyobb létszámot foglalkoztató pozíciók gyakorta nem igényelnek szaktudást, vagy magas végzettséget, ezért sok embernek adnak lehetőséget a vállalatnál. Sokak számára meglepő, hogy egy ilyen természeti adottságokkal rendelkező országban, mint Magyarország, egyre több az ipari vállalat, mely lassan robotokként foglalkoztat százezreket,
és
az
egyébként
mezőgazdasági
tevékenységre
alkalmas
területek
kihasználatlanok, vagy beépítés alatt állnak. Egyre kevesebb az a vállalat vagy vállalkozó, aki a kedvező adottságokat kihasználva igyekszik a mezőgazdaságban tevékenykedni, ebből az ágazatból profitálni, megélni. A szakdolgozatom első részében a mezőgazdaság és állattenyésztés elméleti alapjairól lesz szó. Részletesen mutatom be a gazdálkodási folyamatot, az állattenyésztési tevékenységet, valamint a fejlődést, mely az ágazatban megfigyelhető a kezdetőktől napjainkig, kiemelve az elmúlt évtizedekben történt változásokat. A szükséges eszközökről is beszámolok és arról is, hogyan változott az évek során használatuk a mezőgazdaságban. Vizsgálom a mezőgazdaság munkaerő-szükségletének alakulását is. A gazdálkodás éves körforgását és a vele járó kockázati tényezőket, azok kiküszöbölési, megoldási lehetőségeit is megvizsgálom. Elemzem, hogyan és miként változott hazánk mezőgazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében, miről szól a közös agrárpolitika és milyen támogatásokhoz juthatnak a magyar gazdálkodók. Részletezem, hogyan járul hozzá a mezőgazdasági tevékenység a nemzetgazdasághoz. Bemutatom a mezőgazdaságban használatos alapfogalmakat és azokat a mutatókat, melyek alapján elemzik a mezőgazdaság hatékonyságát, eredményességét, jövedelmezőségét. A szakdolgozat második részében kerül bemutatásra a bázisvállalat. Az elemzés alapjául szolgáló vállalat nem sorolható a nagyvállalatok kategóriájába, inkább egy kis családi vállalkozásnak mondható. A hosszú évek óta mezőgazdaságban tevékenykedő, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás a tökéletes példája annak, hogy ha rendelkezünk megfelelő nagyságú és állapotú termőterülettel és azt jól kihasználjuk – hozzáadva szaktudásunkat, kitartásunkat, türelmünket – akkor egy jól jövedelmező vállalkozásnak lehetünk tulajdonosai. Bebizonyítom, hogy aki a családi
3
örökségeket nem hagyja veszni, nem kezdi azonnal árulni a területeket, hanem veszi a fáradságot és utána jár, hogyan is lehet azt hasznosítani, milyen módon kell művelni, az bizonyára néhány év leforgása alatt eredményét láthatja a befektetett munkának. Azért esett választásom az Agroszan Bt. vállalatra, mert úgy vélem, az eliparosodó országunkban
kevés
figyelmet
kapnak
a
kemény
munkával
pénzüket
kereső
mezőgazdászok. Amellett, hogy kevesen becsülik az általuk elvégzett tevékenységet, még kevésbé adják át fontosságát a jövő generációinak. A választott vállalat esetében bemutatom a tevékenységet, vázolom, hogy honnan hová jutott el a cég az alapítás óta, milyen válságos helyzeteken ment keresztül, hogyan fejlődött a birtokában lévő terület nagysága, a gépparkja, az eszközállománya. Elemzés alá vetem a vállalkozás eredményeit, vizsgálva mellette a külső befolyásoló tényezőket is, melyek hozzá tesznek (pályázatok, lehetőségek, kapcsolatok) vagy elvesznek (természeti károk, körforgás az évszakokban) az eredményekből. A szakdolgozat harmadik részében kapnak szerepet azok a mutatószámok, melyek segítségével elemezhetők a mezőgazdasági vállalkozások. Bemutatom, hogy a báziscég mezőgazdasági vállalat lévén is sikeresen működik, a megfelelő irányításnak és hozzáértésnek köszönhetően jól profitál és folyamatosan fejlődik. Elemzem az elmúlt három év gazdálkodási adatait, a termés alakulását, ennek függvényében a bevételeket és a gazdálkodással járó ráfordításokat. Végül néhány javaslat kerül bemutatásra, melyek segítségével még tovább fejlődhet a vállalat, javulhatnak az eredményei és hosszú távon fenn maradhat.
4
2. Mezőgazdaság elméleti alapjai 2.1. A mezőgazdaság kezdetektől a második világháborúig
„A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is „termelt”, és munkát adott a vidék embere és közösségei számára.”1 – fogalmazza meg Ángyán József (okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora) 2008-ban írt jegyzetében, hogy mennyire összetett is a mezőgazdaság és mennyire sokrétű, ami ennek kapcsán a természetben lezajlik. Valóban igaz, amit Ángyán József állít, hiszen ha bele gondolunk, a mezőgazdaság tulajdonképpen a legősibb megélhetési forma, melyet az emberek valaha alkalmaztak. Visszatekintve, az ősemberek is a természet adta növényekkel táplálkoztak, gyűjtögették, tárolták a talált és ehető terméseket. A folyamatba azonban – mialatt az elvetett magból kifejlett növény és termés lesz – megfelelő szaktudás és eszközök híján nem tudtak beavatkozni. Később aztán az évszázadok múltával egy komplex gazdálkodási formát öltött a mezőgazdaság. A felfedezések során egyre több növényfajta lett elérhető – termés vagy ültethető formában - az emberek számára, megtanulták a gazdálkodás folyamatának lépései mentén termeszteni a növényeket. Kezdetben a munkálatokat és a hozzá kapcsolódó időszakos beavatkozásokat mind kézzel végezték el az emberek. Az idők folyamán ehhez is társultak a munkát megkönnyítő eszközök – először az állatok erejével kiegészülve majd gépekkel –, amelyekkel sokkal hatékonyabban lehetett elvégezni a köztes munkálatokat. Ezek használatához azonban elengedhetetlen volt a megfelelő szakértelem, a minél magasabb képzettségi szint.2 A korszerű eszközök, gépek megjelenésével azonban a fizikai munkaerőigények megszűntek, minden gépesített módon működött. A fejlett technológia lehetővé tette, hogy azokat a munkafázisokat – ellenőrzés, szabályozás – amiket eddig munkások végeztek, most gépek helyettesítsék. A mezőgazdasági tevékenység végzése során jelentkező munkaerő-szükséglet éves szinten nem egyformán jelentkezik. Az egyes hónapokban hol kevesebb, hol több munkálat Ángyán József: Mezőgazdálkodási stratégiák, egyetemi jegyzet 3. oldal Szent István Egyetem, Gödöllő 2008. 2 Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül, 126. oldal Budapest 2011. 1
5
elvégzése szükséges, a munkaerő-szükséglet is ennek arányában változik. A gépesített munkavégzés segítségével megszűnik a segédmunkások idényszerű alkalmazása és az ezzel járó bérköltségek is. (Ennek gazdaságossága viszont országonként és gazdasági helyzetenként eltérő lehet.) A munkaerő-szükséglet havi eloszlását szemlélteti az alábbi ábra is.
Éves munkaerő-szükséglet alakulása 8
Munkaerőszükséglet (fő/nap)
7 6 5 4 3 2 1 0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Hónapok
1. ábra Éves munkaerő-szükséglet Forrás: Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül, Budapest 2011. 127. oldal
Hiábavaló volt minden fejlesztés és változtatás a mezőgazdaságban, mivel a történelem során bekövetkezett változások arra késztették az embereket, hogy mind inkább az iparosítás felé irányuljon figyelmük. A folyamatos háborúzás, a népek közötti harc a területekért csak kárt okozott a mezőgazdaság számára értékes területekben. A mindennapi megélhetést nyújtó növénytermesztés helyett a napra kész hadi készültség került előtérbe, leigázva ezzel az emberek befektetett munkáját. Mindamellett, hogy hatalmas bevetett területek semmisültek meg, az országhatárok is „átrendeződtek” a háborúk következtében. Magyarországot tekintve a békekötések országunk területének nagy mértékű csökkenését eredményezték, mely teljesen átalakította a magyar gazdasági helyzetet is, az exportra termelt mezőgazdasági termékek helyett ipari termékeket termeltek. Sajnos az ipar nem volt képes annyi embernek munkát adni, mint a mezőgazdaság, ezért az aktív népesség 6
nagy része feleslegessé vált a munkaerőpiacon. A bizonytalan helyzet rendeződése után hiába próbált talpra állni a mezőgazdaság, a fejlődést megakadályozta a gazdasági világválság bekövetkezése és a nem sokkal később kialakult második világháború.
2.2. Mezőgazdaság a második világháború után
A második világháború következtében hazánkban a mezőgazdaság szenvedte a legtöbb kárt. Az összes háborús kár 53%-a ezt az ágazatot érintette. Ezt követően hosszú idő volt, míg a helyzet rendeződött. Először a magángazdaságok beolvasztása vette kezdetét, ezzel létre jöttek a termelőszövetkezetek. A huzavona és a mezőgazdaság helyzetének elrendezése egészen az 1990-es évekig eltartott. Az ekkor bekövetkezett rendszerváltás az ágazatban is változásokat hozott. A legtöbb nagyüzem megszűnt, mivel keleten már nem vették meg exportra termelt árucikkeinket, kénytelenek voltak csődöt jelenteni az üzemek, aminek következtében emberek milliói váltak munkanélkülivé. Az ebből következő túlkínálat miatt, minden nagyon olcsón kelt el és került külföldi tulajdonba.3Az emberek magángazdaságokban folytathatták a gazdálkodást, azonban a kárpótlási rendszer igazságtalansága miatt nem kaptak akkora nagyságú és olyan minőségű földterületet, amelyen jól tudtak volna gazdálkodni.
2.3. Út az iparosítás felé
Ekkor indulhatott el a folyamat, mely az emberek többségét ipari, vagy egyéb más foglalkozások felé terelte. Mindemellett az addig rendelkezésre álló nyersanyagokat külföldi forrásból kellett beszerezni a termelés gördülékenysége érdekében, ezért az élelmiszerárak folyamatos növekedést mutattak. Ennek következménye az egy főre jutó élelmiszer fogyasztás évenkénti folyamatos csökkenése, melyet az 2. ábra szemléltet.
3
Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül 62. oldal, Budapest 2011.
7
Egy főre eső élelmiszerfogyasztás alakulása (rendszerváltástól napjainkig) 720 700 680 660 640 620 600 580 560 540 520
701,6 681,2
674,3
614,7 588,9
1990
1995
2000
2005
2013
Élelmiszerfogyasztás (kg/fő) 2. ábra Élelmiszerfogyasztás alakulása (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/elm14.html)
Az 1990-es évek első felében nagy visszaesés figyelhető meg az élelmiszerfogyasztás egy főre eső mennyiségének alakulásában. A helyzet csak a 2000-es évek elejére rendeződik, de akkor sem marad túl sokáig stabil. 2005-től újabb hirtelen csökkenés következik be. A helyzet alakulása több összetevő eredménye, de mindenképp szerepet játszik benne, hogy a legtöbb nyersanyagot, élelmiszerek alapanyagait külföldi forrásból szerzik be hazánkban, ami drágább, mintha itthon termelnénk meg azokat, a jövedelmek azonban nem nőnek az élelmiszerek árával egyenes arányban, időről időre csökken a bérek reálértéke. Mindeközben országunk az Európai Unióhoz is csatlakozott, ami szintén történelmi fordulópont volt és a mezőgazdaság átalakításának, újragondolásának kezdetét is jelentette.
2.4. Közös agrárpolitika és változások az Európai Uniós csatlakozás után
Az Európai Unió közös agrárpolitikája hosszú évtizedekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is megalapították az Európai Gazdasági Közösséget, ami a kölcsönösen előnyös gazdálkodás céljául szolgált. A közösség létrejöttétől kezdve (1957) az Európai Unióhoz csatlakozó országok is a szerződés szerint voltak kötelesek alakítani gazdaságukat és
8
piacaikat. A szerződés 39. cikkelye pontosan és világosan fogalmazza meg, a közös agrárpolitika céljait4: "- a mezőgazdaság termelékenységének növelése, - a mezőgazdasági foglalkoztatottak méltányos jövedelemhez juttatása, - a piacok stabilizálása, védelme, - az ellátás biztosítása, az önellátás fokának javítása, - méltányos fogyasztói árak kialakítása." 2004. május 1-jén 9 másik országgal együtt Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás – mint minden újdonság bevezetése egyébként – vegyes érzelmekkel töltötte el az embereket. Sokan voltak, akik az újat, a lehetőséget, a fejlődést, az előre lépési esélyt látták az Európai Unió szó láttán, de számos olyan ember volt, aki nem szívesen akart osztozkodni másokkal sem a területen, sem az embereken, sem pedig a támogatásokon. A csatlakozás következtében szinte az élet minden területén változások mentek végbe országunkban, nem volt ez alól kivétel a mezőgazdaság sem, hiszen a csatlakozás következményeképp hazánk is a Közös Agrárpolitika részesévé vált, ami ekkorra már számos változáson ment keresztül az évtizedek során. A Közös Agrárpolitika helyett ekkor az agrár- és vidékpolitika lépett életbe. Ez a politika, egy összetett fejlesztési forma, mely két fő pillér mentén valósul meg: "I. pillér: A mezőgazdaságban élők számára az alapvető megélhetés biztosítása. II. pillér: Az agrárágazatnak, mint a közjavakat előállító ágazat versenyképességének a növelése, a környezeti és vidéki funkcióinak a támogatása, a vidéki területek fejlődésének elősegítése."5 A két alapot jelentő pillér tehát hangsúlyt fektet azokra a gazdákra, akik a mezőgazdasági tevékenységből élnek meg. Különös figyelmet kapnak azok, akik vidéken élnek, olyan régióban, ahol egyébként is nehezebb az emberek számára a megélhetés. Ha a gazdálkodók elég figyelmet fordítanak a környezetre, a táj ápolására, fenntartható és fejleszthető a mezőgazdaság. Ezáltal a termelékenység is növekszik és az emberek megfelelő
Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül VI. fejezet 243. oldal, Budapest 2011 Buday-Sántha Attila: Agrár- és vidékpolitika tanulságok nélkül VI. fejezet 262. oldal, Budapest 2011
4 5
9
élelmiszereket vásárolnak, megbízható alapanyagforrásból. A gazdák különböző támogatásokra pályázhatnak a Közös Agrárpolitika keretein belül. Amennyiben sikeres a pályázat, a gazdálkodó kisebb-nagyobb mennyiségű pénzbeli hozzájárulást kap meghatározott
keretek
közötti
felhasználásra
(eszköz,
ingatlan,
géppark,
területfejlesztésre). A költségvetés összege számos tényező függvénye. A támogatás elosztása egy előre meghatározott rend szerint történik az Uniós tagországok között. Magyarország esetében ez úgy alakult, hogy a csatlakozástól számított 9 évre elosztva részesültünk a támogatásban. 1. táblázat
Magyar termelők várható támogatása 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU- forrás(%)
25
30
35
40
50
60
70
80
90
100
Nemzeti
30
30
30
30
30
30
30
20
10
0
55
60
65
70
80
90
100
100
100
100
támogatás(%) Összes támogatás(%) Forrás: Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió 14. oldal
A támogatások ésszerű felhasználása közös érdek minden ember számára. A jövedelmünkből felhasznált pénzösszeg jelentős részét a mindennapi bevásárlás teszi ki, fontos tehát, hogy olyan termékekre költsünk, melyet kiváló minőségű alapanyagokból készítettek. Lehetőség nyílik a közelben levő termelőktől vásárolni az általuk feldolgozott termékeket, amik garantáltan megbízható forrást jelentenek. Mindamellett, hogy biztonságot jelent az élelmiszeripar számára, a vidéki környezet fenntartásának, ápolásának is hasznot jelent a gazdák munkája. Ennek is köszönhető, hogy a – néhány évvel az Uniós csatlakozás után – bekövetkező gazdasági válság kevésbé viselte meg az ágazatot.
10
2.5. Gazdasági világválság, ahogy a mezőgazdaság megélte A gyengülő gazdaság ellenére a mezőgazdaságban – mivel a rendelkezésre álló területeket művelni tudták – kevésbé mutatkozott az egyébként jellemző negatív tendencia. A leginkább megtérülni látszó ágazat a válság idején a mezőgazdaság volt, sokan vélték, hogy érdemes termőföldekbe beruházni. A KSH adatait elemezve láthatjuk, hogy 2008-ról 2009-re a betakarított szántóterület nagysága és a betakarított összes termés mennyisége is jókora növekedést mutatott, pedig ez volt a válság első éve. A 2009-es évet követően feltűnik egy visszaesés, valószínűleg ez annak következménye, hogy a mezőgazdaságban ekkor csapódtak le a válság hatásai. Ezt követő években, tehát 2010 után azonban folyamatos növekedés figyelhető meg újra mind a betakarított szántóterület nagyságában, mind a betakarított összes termés mennyiségében. Az elmúlt öt évben ÉszakMagyarországot tekintve a művelés alatt lévő szántóterület nagysága stabil növekedést mutat, csupán 2013-ban jelentkezik kis mértékű visszaesés. Megyék szempontjából vizsgálva Borsod-Abaúj-Zemplén megye az élenjáró a művelt szántóterületek tekintetében, 2011 óta az akkor elért 250,4 ezer hektárnyi terület nagysága nem növekedett, de nem is csökkent. Leggyakrabban a mezőgazdaságban a takarmánynövények termesztése az elsődleges cél, ezt vélik a leginkább jövedelmezőnek a vállalkozások, mivel erre van a legnagyobb kereslet hazánkban. A gabonafélékből betakarított összes termés nagyságának alakulása Észak-Magyarországon az országos betakarított terméshez hasonlóan alakult. 2008 és 2010 között közel 40%-os visszaesést mutatott a gabonafélékből betakarított összes termés. Ezt követően növekedés figyelhető meg, 2010 és 2014 között közel 300 000 tonnával nőtt a betakarított termés, azonban a 2014. évi érték még mindig csak 96%-a a 2008-as évi mennyiségnek.6 A leggyakrabban termesztett szántóföldi növények Magyarországon a búza, a kukorica, az árpa, a napraforgó, a zab és a lucerna. Ezek azok a növények, melyek termésére a legnagyobb a kereslet belföldön és külföldön egyaránt. A gazdálkodók legtöbb esetben nagykereskedők részére értékesítenek, így jutnak el
a hazánkban megtermelt
takarmánynövények külföldre. Belföldön legnagyobb felvásárlók az étolajgyártó vállalatok, a sörgyárak, szeszfőzdék.
6
Forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_4 adatai alapján
11
A legnépszerűbb gabonafélék, szántóföldi- és takarmánynövényekből Magyarországon betakarított mennyiséget az elmúlt négy évben (búza, kukorica, árpa, napraforgó, zab, lucerna) a következő vonaldiagram szemlélteti:
Termés (tonna)
Termés alakulása Magyarországon 10000000 9000000 8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 2011.
2012.
2013.
2014.
Évek Búza
Kukorica
Árpa
Napraforgó
Zab
Lucerna
3. ábra Szántóföldi betakarítás alakulása Forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_4
Az elmúlt években a legnagyobb termést a kukorica hozta a mezőgazdaságban Magyarországon. Nem sokkal ugyan, de mégis kevesebb tonnát takarítottak be a búzából. Köszönhető mindez annak, hogy ezek a leginkább felhasznált takarmányok az állattenyésztésben, folyamatosan nagy kereslet van rájuk és az élelmiszeriparban is gyakran használatos alapanyagok. A napraforgó termés mennyisége a következő a sorrend tekintetében, éves szinten körülbelül ugyanakkora (1300000-1400000 tonna) mennyiségű terméssel. Ezt követi az árpa, aminek betakarított mennyisége évről évre növekszik. Valószínűleg a hazai sörgyárak megfelelő felvásárló erőt biztosítanak az árpa termésnek, így a mezőgazdászok előszeretettel ültetik. Utolsó előtti helyen a sorban a lucerna áll, ezt leginkább takarmányozás céljából vetik a gazdálkodók, főként, ha nagy az állatállomány is a vállalkozásnál. Legkevesebb éves termést a zab hozta az elmúlt években, mindössze ~130000 tonnát évente. Ahhoz, hogy a körforgás, a vetésforgó és minden tervszerűen működjön komoly logisztikai munka szükséges. Évről évre figyelembe kell venni milyen területen milyen növényfajtát ültettünk és mekkora termést takarítottunk be, ennek függvénye, hogy a továbbiakban hogyan változik a területek felosztása.
12
3. Eredményes és hatékony gazdálkodás a mezőgazdaságban
3.1. Stratégia és tervezés
Napjainkban a vállalkozások tulajdonosai minél nagyobb eredmény elérésére törekednek. Ahhoz, hogy az üzleti évet pozitív eredménnyel zárják számos tényezőnek megfelelően egyezni, működni kell az év során. Mezőgazdasági vállalkozások esetében – ahogyan azt már előzőleg is elemeztem – még több külső tényező kap szerepet az eredmények elérésében, mint egyéb vállalkozásoknál. Csak megfelelő stratégia birtokában képesek a mezőgazdasági
vállalkozások
eredményesen
működni.
A
termőföldek
legjobb
kihasználtsága érdekében hosszú távú tervekre, előző évekből leszűrt tapasztalatra, információkra
van
szükség.
A
mezőgazdaságban
megtermelt
nyersanyagok
az
élelmiszeripar alapját képezik, ezért tisztában kell lenni a piaci kereslettel, annak változásaival, a rá vonatkozó összefüggésekkel. A fogyasztói igényeket figyelve látható, hogy évről évre előtérbe kerül az egészséges táplálkozás és az ezekhez szükséges nyersanyagok termesztésének növekedése. Bár a fogyasztás mindig a fogyasztók reáljövedelmétől függ, mégis törekednek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek az egészségüket szolgálják. Nem árt vizsgálni az exportérdekeltségeket és azok alakulását, hogy tervezhetőbb legyen az értékesíteni kívánt mennyiség eléréséhez szükséges befektetés is. Az értékesíteni kívánt nyersanyagfajta eladási árát a világpiaci ár határozza meg, aminek alakulását előre nem tudjuk meghatározni. Szerencsés helyzetben vannak azok a vállalkozások, akik nincsenek rákényszerülve az azonnali értékesítésre, megfelelő tároló helyiségekkel rendelkeznek, ezért van lehetőségük várni a világpiaci árváltozások függvényében az eladással. Minden terv és stratégia hiábavaló azonban, ha a természeti tényezők nem adottak az eredményes gazdálkodáshoz.
13
3.2. Mezőgazdaság a közgazdaság szemszögéből
A mezőgazdaságot közgazdasági szempontból szükséges vizsgálni ahhoz, hogy a fentebb írt összefüggésekre, kérdésekre választ kapjanak a gazdálkodók, mely segítségül szolgál számukra a sikeres működéshez. Napjainkban két kutatási területet különböztetünk meg, mikro- és makroszinten. „Az agrárökonómia a makro szférában, a nemzetgazdaság mezőgazdasági ágában, a vállalati gazdaságtan pedig a mikro szférában, a termelés alapegységében végbemenő termelési folyamatokat, gazdasági jelenségeket (vállalati tervezést, szervezést, munkaerőgazdálkodást, stb.) vizsgálja.”7 A két területnek párhuzamosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy a kérdésekre, feltárt jelenségekre közösen választ adhassanak. A mikro szinten jelentkező problémák számos vállalkozás esetében fennállhatnak, ha nem kerülnek megoldásra, az ágazat egészére is kiterjedhetnek. A kutatási területek együttműködése azért fontos, hogy a mezőgazdasági ágazat hatékonyan működhessen hazánkban. Az agrárgazdaság működésének szabályozása épp olyan fontos, mint bármely más gazdasági terület esetében. Az agrárgazdaság szabályozásával az agrárpolitika foglalkozik. „Az agrárpolitika gyakorlatilag az általános gazdaságpolitika része, amely a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul. Kiterjed a mezőgazdasági termelés, az értékesítés, az ár, a hitel, a beruházás és a támogatás kérdéseire, a birtokviszonyok alakítására stb.”8 Az agrárpolitika feladata tehát, hogy a mezőgazdaság folyamatosan fejlődjön mind a módszerek, mind az eszközök tekintetében, vizsgálva a fejlődésre ható tényezőket, lehetőségeket, korlátozásokat. Az állami beavatkozások is az agrárpolitika részét képezik, ez a szerv határozza meg, milyen szinten kell a mezőgazdasági folyamatokat – földhasználat, földbérlés, általános jogszabályok, támogatás elosztása – szabályozni. Figyelemmel kíséri, hogyan alakul az éves termelés és, hogy ez hogyan mutatkozik meg nemzetgazdasági szinten. Az éves termelés eladási árának alakításában és az értékesítési csatornák meghatározásában is részt vesz.
Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 9. oldal 8 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 10. oldal 7
14
Az agrárgazdaság egy olyan komplex rendszer, melyben a különféle rendszerelemek jó összehangolása szükséges az eredmények elérése érdekében. Az integráció és a dezintegráció9 párhuzamos működése a felelős azért, hogy a maximális teljesítmény eléréséhez szükséges állandó hatékony funkciók, mindemellett a változtatások egyidőben alakítsák a mezőgazdaságot. A külső befolyásoló tényezők okozta változásokra reagálnia kell az integrált rendszernek, hogy fenntartható legyen a pozitív működés. A technológiai fejlődés és a kutatások eredményei befolyásolják a gazdálkodási folyamat egyes lépéseit, ezeket figyelembe véve kell alakítani a rendszert és annak működését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta magával a mezőgazdaságban az újraintegrálás10 fogalmát, mely szerint a meglévő technológia alkalmazása mellett kellő mértékben figyelni kell a természeti környezet megóvására. A mezőgazdaság ipari gazdálkodási formává történt átalakulása magával hozta a folyamatos rombolást is. Ahhoz, hogy nagy mennyiségű termést tudjanak elérni évről évre a gazdálkodók, rengeteg olyan növényvédő szert, gyomirtókat, bogárirtó szereket használnak, melyek - amellett, hogy jótékony hatást fejtenek ki a károkozókkal szemben - hatalmas károkat okoznak a talajban, szennyezik a vizeket és megfosztják a termőföldeket az öntisztítástól. Arra kell törekedni, hogy a termőföldeken az emberi beavatkozás nélkül végbe menő folyamatok legyenek előtérben, az ökológiai adottságok kihasználásával tevékenykedjünk a mezőgazdaságban, csökkentsük a pusztító hatású kémiai anyagok használatát.
3.2.1. A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban
A mezőgazdaság által létrehozott éves termés legnagyobb része közvetlenül az élelmiszeriparba kerül át, ahol feldolgozás után késztermékekbe beépülve jut el a fogyasztói társadalomhoz.11A megtermelt érték tehát nem közvetlenül épül be a nemzetgazdaságba, hanem az élelmiszeriparban gyártott termékeken keresztül. Az alábbi táblázat azt mutatja, az összevont mérleg alapján, éves szinten hány tonnát használtak fel belföldi élelmezésre a fontosabb gabonafélékből, takarmánynövényekből. Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 15. oldal 10 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 18. oldal 11 Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 20. oldal 9
15
2. táblázat
Élelmezésre fordított termés mennyisége 2011.
2012.
2013.
Búza
1.168.865 tonna
1.153.466 tonna
1.172.394 tonna
Kukorica
384.096 tonna
365.153 tonna
369.225 tonna
Árpa
22.912 tonna
22.806 tonna
15.060 tonna
Napraforgó
600.785 tonna
602.996 tonna
617.867 tonna
Zab
1.469 tonna
3.054 tonna
3.970 tonna
Forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_4_1
A táblázatban szereplő növények közül a búza az, melynek legtöbb termését élelmezésre használják fel – 2011 és 2013 között az összes mennyiséget. Ez a leginkább hasznosítható gabonaféle, számtalan élelmiszer alapanyagául szolgál. A kukorica esetében az összes mennyiséghez viszonyítva csak egy kis részét használták fel élelmezésre, legnagyobb részét takarmányként értékesítették, illetve kivitelre szánták. Árpából szintén csak nagyon keveset használtak fel élelmezésre, a legnagyobb rész takarmányozás céljára és kivitelre értékesítették. Napraforgóból nagy mennyiséget használtak fel élelmezésre, de közel ugyanakkora mennyiséget értékesítettek ipari feldolgozásra és egy jelentős részt kivitelre is. A zab legnagyobb részét takarmánynak értékesítették, csak keveset használtak fel élelmezés céljából. A táblázat tehát bizonyításul szolgál annak a ténynek, hogy a mezőgazdaságból származó termékek nagy részét az élelmiszeripar veszi át és dolgozza fel. Ezzel hozzájárul hazánk éves GDP értékéhez. „A bruttó hazai termék (Gross DomesticProduct = GDP) az adott évben az adott ország területén létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek fogyasztási és beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke.”12 Nemzetgazdasági szinten folyamatosan arra törekednek, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke minél nagyobb legyen. Erre szolgálnak azok az Európai Uniós programok és tervek is, melyek szeretnék elérni, hogy Dr. Villányi László, Dr. Vasa László: Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika Debrecen 2007. 22. oldal 12
16
még több hasznos területen gazdálkodjunk, ezzel hozzájárulva az országban létrehozott termékek és szolgáltatások összértékéhez. A hozzájárulás mértékének éves alakulását mutatja a 4. ábra. (mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halászatot együtt véve)
Érték, folyó áron, millió Ft
Bruttó hozzáadott érték értéke 1250000 1200000 1150000 1100000 1050000 2011
2012
2013
2014
4. ábra Bruttó hozzáadott érték értéke Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002c.html
Az elmúlt négy évet vizsgálva az látható, hogy 2011 óta folyamatos növekedés megy végbe a mezőgazdaság által termelt bruttó hozzáadott érték értékét tekintve. 2012 óta nagyobb mértékű növekedés ment végbe. A teljes bruttó hozzáadott értéknek a mezőgazdaság mindössze 4,6 százalékát adta 2011 és 2013 között, 2014-ben egy tizeddel kevesebb, 4,5 % volt a mezőgazdaság által létrehozott bruttó hozzáadott érték.13 Sajnos ez még mindig nagyon alacsony az egészhez képest, de pozitívum a stabilitás, melyet az érték mutat az elmúlt években. Bízni kell abban, hogy a támogatások felhasználásával tovább bővítik hazánkban a mezőgazdasággal foglalkozók körét és ezzel jobb eredményeket fognak elérni a termést illetően, növelve ezzel egyidejűleg a GDP-hez hozzáadott értéket is.
13
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002c.html
17
3.3. A mezőgazdasági tevékenység és a változások elemzése, vizsgálata A vállalkozások általában előre egy évre (gazdasági év) konkrét célokat tűznek ki az eredményeket illetően. Ahhoz, hogy egy üzleti évet lezárva megvizsgálják az elért eredményeket és összehasonlítsák azokat a tervben meghatározott adatokkal, különböző mutatószámokat használnak. Elemzés alá vonják a területeket, a munkaerőt, a ráfordításokat, az elért termést, a termés értékesítéséből származó bevételt és az ezek összefüggéseiből keletkező mutatókat is megvizsgálják. Az elemzések, vizsgálatok elvégzéséhez ismernünk kell azokat az alapvető mezőgazdasági fogalmakat, amik alapjául szolgálnak mindenféle számításnak.
3.3.1. Alapvető fogalmak a mezőgazdaságban A fogalmak részletezése a Központi Statisztikai Hivatal fogalomtára alapján történik.14 A
mezőgazdasági
ágazat
esetében
a
mezőgazdasági
tevékenységet
folytató
kisvállalkozásokat gazdasági szervezeteknek, másnéven gazdaságoknak nevezzük, amelynek irányítója a „gazdálkodó, az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli.”15 A gazdaságokat termelési típus szerint három csoportba sorolhatjuk. 1. Növénytermesztő gazdaság: ez esetben a tevékenység földhasználaton alapul, csak a használatban lévő földterület alapján minősítjük gazdaságnak. 2. Állattartó gazdaság: az állatállomány nagysága alapján minősítjük gazdaságnak. 3. Vegyes gazdaság: az előző kettő kombinációja, vagyis a földterület és az állatállomány nagyságát tekintve minősül gazdaságnak. Leggyakoribb gazdaság típus a vegyes gazdaság, a legtöbb gazdálkodó valamekkora állatállományt
tart
mindamellett,
hogy
növénytermesztéssel
is
foglalkozik.
A
növénytermesztésből származó termés egy részét az állatállomány élelmezésére használja fel és az így felhizlalt állatokat valamilyen formában – az állatot vagy melléktermékét – értékesíteni tudja. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t
14 15
18
A gazdaság a rendelkezésére álló földterület nagyságától, minőségétől függően dönti el, hogy milyen módon hasznosítja azt, vagyis milyen művelési ágat választ az adott földterületen. Művelési ág szempontjából a földterület lehet szántó, kert, erdő, nádas, halastó, gyep, szőlő vagy gyümölcsös, illetve ezek kombinációja. Hazánkat tekintve ez gazdálkodónként vegyesen oszlik meg: vannak, akik csak egyfajta művelési ágat választanak (kizárólag szőlőültetvények, vagy erdőgazdálkodás, vagy szántó, vagy gyümölcsösök),
és
vannak,
akik
több
fajta
művelési
ágban
tevékenykednek.
Magyarországon a hasznos földterületek legnagyobb részén szántó található, amin vetésforgóban gazdálkodnak. Szántó: "Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki."16 A gazdálkodó az éves tervtől függően használhatja a teljes földterületet, vagy csak egy részét. A használt földterület 17 az a terület, melyen adott időszak alatt ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytattak, a földhasználó viselte a műveléssel járó kockázatot, és őt illette a föld hasznosításából szerzett haszon vagy ráfizetés. A használt földterület lehet a vállalkozás tulajdonosainak saját tulajdona, bérelt vagy más jogcímen használt földterület. Szántó művelési ág esetében sem mindig művelik a teljes rendelkezésre álló területet, hanem több részletben hasznosítják egy-egy részét – ez esetben vetésterületről18 beszélünk, ahol a fővetést végzik. A bevetett terület azonban nem minden esetben egyezik az összes betakarított terület nagyságával, hiszen ha valamilyen kár éri (árvíz, belvíz, stb.) akkor csak kisebb területről tudnak termést betakarítani – ilyen esetben szántóföldi betakarított területről19 beszélünk.
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t 18 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t 19 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t 16 17
19
3.3.2. Az elemzés eszközei: a mutatók
Minden üzleti év végén vizsgálni kell, hogy mekkora a szántóföldi betakarított területen növénytermesztésből és az állattenyésztésből származó termékek értéke. Ennek meghatározására szolgál a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke.20 "A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként különkülön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató."21 A sikeres termeléshez, termékek előállításához a rendelkezésre álló földterületen kívül egyéb termékek és szolgáltatások felhasználására van szükség. Akár saját termelésű, akár más forrásból vásárolt terméket vagy szolgáltatást használunk fel, tudnunk kell, mekkora ezeknek az értéke. Ennek megállapítására használjuk a mezőgazdasági termékek termelésének folyó termelő-felhasználása22 mutatót. Annak vizsgálatára, hogy milyen hatékonyan gazdálkodtak a gazdaságban egy adott üzleti évben termelékenységi mutatókat23 használnak. Vizsgálható a naturális hatékonyság, ekkor az átlaghozam lesz az eredmény, vagyis az egy hektárra jutó átlagos termésmennyiség. Ez számolható a teljes vetésterületre, a szántóra, növényenként a vetésterületre. Legjobb módja annak, hogy lássuk, adott üzleti évben, adott vetésterületen, adott növényből mekkora átlagtermést értünk el. Egy gazdaság adott évi gazdasági hatékonyságát úgy elemezhetjük, ha egy vizsgált növényfajta terméséből származó bevétel és a növényfajta vetésterületének hányadosát vesszük. Ennek segítségével az egy hektárra jutó termelési értéket kapjuk eredményül. A vizsgálat után a gazdálkodó döntése, hogy hatékony volt-e az adott területre a vizsgált növényfajtát vetni. 20
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t 22 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t 23 Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/gazdalkodasi-ismeretek/a-mezogazdasagivallalkozasok-gazdalkodasaval-kapcsolatos-alapmutatok-es-alaposszefuggesek/a-mezogazdasagivallalkozasok-jovedelmezosegi-mutatoi 21
20
A termés és annak értékesítéséből származó bevétel nagysága attól is függ, hogy milyen módon hasznosítják a gazdálkodók a tulajdonukban lévő gépeket. Minél hatékonyabban – csak a szükséges időt és ráfordításokat felhasználva – segítik a gazdálkodást, annál jobb eredményt tudhat magáénak a gazdaság. Ennek elemzésére szolgál a termelékenység24 mutató, mely a bevétel és a gépüzemi idő hányadosa. A mutató segítségével kiderül, hogy gépóránként mekkora bevételt ért el a gazdaság. Az eredmény annál kevesebb, minél nagyobb a gépüzemi idő, vagyis minél több gépi beavatkozás szükséges, annál kisebb az egy gépórára jutó bevétel. A gazdaságban használt mezőgazdasági gépek irányításához szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a gépek használatához szükséges jogosítványokkal. Az emberek munkaideje befolyással van a gazdaság eredményeire is. A gazdaság számára az a legeredményesebb, ha minél kisebb a kieső munkaidő. A munkaerő vizsgálata a munkatermelékenységi mutató25 segítségével végezhető el. A termelési érték és a munkaóra hányadosával meghatározható az adott évre vonatkozó munkatermelékenység értéke. Érdemes a kapott eredményt az előző évekhez is viszonyítani, ebből láthatóvá válik több év távlatában hogyan változott a munkatermelékenység. A vizsgálat során a munkaidő három típusának összegzésével kell számolni: 1. Tiszta nettó munkaidő: ténylegesen a termelőmunkára fordított idő. 2. Munkában ténylegesen eltöltött idő: a veszteségekkel együtt számított idő. 3. Fizetett munkaidő: a szabadságot és a távollétet is bele számoljuk. Ezeket összeadva kapjuk meg tehát a munkaórát, ami a mutató hányadosa. Annak függvényében is változhat havonta vagy negyedévenként a mutató hányadosa, hogy a gazdaság az állandó alkalmazottak mellett időszaki alkalmazottakat foglalkoztat. Ez leginkább az idénymunkák esetében használandó foglalkoztatási forma.
Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/gazdalkodasi-ismeretek/a-mezogazdasagivallalkozasok-gazdalkodasaval-kapcsolatos-alapmutatok-es-alaposszefuggesek/a-mezogazdasagivallalkozasok-jovedelmezosegi-mutatoi 25 Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/gazdalkodasi-ismeretek/a-mezogazdasagivallalkozasok-gazdalkodasaval-kapcsolatos-alapmutatok-es-alaposszefuggesek/a-mezogazdasagivallalkozasok-jovedelmezosegi-mutatoi 24
21
A gazdaságosság és eredményesség mérésére Erdei Ferenc26 három mutatót vélt érdemesnek: 1. Termelékenység 2. Hatékonyság 3. Jövedelmezőség Ezen három mutató segítségével mérhető az élőmunka hasznossága, a ráfordítások nagysága a termeléshez viszonyítva és a teljesítményekhez kapcsolódó költségek nagysága. Mindent összevetve a gazdaság számára legfontosabb tényező a jövedelem és annak alakulása. A jövedelmezőség27 mindig a termelési érték termelési költséghez való viszonyításával állapítható meg – termelési érték mínusz a termelési költségek=nettó jövedelem. A kapott értéket viszonyítjuk a vele kapcsolatba hozható értékekhez. Többféle jövedelmezőségi mutatót28 használnak a viszonyítási alapoktól függően: 1. Költségarányos jövedelmezőség: a nettó jövedelem összes eszközhöz viszonyított nagyságát mutatja meg. 2. Termelési érték arányos jövedelmezőség: a nettó jövedelem és az összes termelési érték hányadosaként számszerűsíthető. 3. Eszközarányos jövedelmezőség: a nettó jövedelemnek az összes eszközhöz viszonyított nagyságát fejezi ki. Ismeretes néhány olyan mutató, mely kifejezetten a mezőgazdasági üzemek működését vizsgálja: 1. Élőmunka arányos jövedelmezőség: az üzemi tevékenység eredménye és az átlagos dolgozói létszám hányadosa, megmutatja az egy főre jutó üzemi eredményt. 2. Árbevétel arányos jövedelmezőség: az üzemi tevékenység eredménye és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa, százalékban fejezzük ki. A leírt mutatók alapján teljes körűen vizsgálható a gazdaságok működése, illetve a gazdálkodásban bekövetkezett változások. Mind az adott üzleti évet illetően, mind pedig több
év
távlatában
egymáshoz
viszonyíthatóak
az
adatok.
A
távlati
tervek
meghatározásához és a tanúságok levonásához megfelelően használhatóak a bemutatott mezőgazdaságban alkalmazott mutatók. Forrás: Erdei Ferenc: Agrárgazdasági tanulmányok II. kötet (gazdaságosság és termék fejlesztés). Budapest 1976. 27 Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/gazdalkodasi-ismeretek/a-mezogazdasagivallalkozasok-gazdalkodasaval-kapcsolatos-alapmutatok-es-alaposszefuggesek/a-mezogazdasagivallalkozasok-jovedelmezosegi-mutatoi 28 Forrás: http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/vezetes/alapfogalmak_gazd_BSc.pdf 26
22
4. A bázisvállalat bemutatása 4.1. Agroszan Kereskedelmi és Mezőgazdasági Betéti Társaság
A céget 1999-ben alapították, családi vállalkozásként töretlenül működik azóta is. A családfő
kezdeményezte
a
tevékenység
létrehozását,
szakirányú
hozzáértését
mezőgazdasági szakközépiskolában, majd azt követően agrár egyetemen szerezte, mely megfelelő alapot nyújtott ahhoz, hogy egy eredményesen működő vállalkozás alakuljon és fejlődjön. Mindamellett, hogy a vállalkozását működtette, vezető pozíciót töltött be egy három megye gabona gazdálkodásával foglalkozó vállalatnál is. Ennek kapcsán, napi szinten járta az országot, tartott kapcsolatot a hasonló tevékenységet folytató szakemberekkel, mely szintén saját vállalkozásának fejlesztésére szolgált. Naprakész információkkal rendelkezett a vetőmagot árusító vállalkozások kínálatával, áraival, minőségével kapcsolatban. A céget 1999-ben jegyezték be egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis telephelyre, Szendrőbe. A vállalkozás székhelye az ügyvezető lakóhelye, azonban a vállalkozás telephelye a város külterületén található. A telephelyen az említett cég alapítása előtt is mezőgazdasági tevékenységet folytattak, valamint állattenyésztéssel foglalkoztak, ugyanis a vállalkozás alapját a szocializmusban ismert termelőszövetkezet jelentette. A vállalkozás betéti társaságként működik, tulajdonosai a családtagok, egy fő beltag és négy fő kültag. A családfő egyéb vezetői feladatok ellátását végzi állami fenntartású szervezetekben, ezért kisebbik fia vette át a vállalkozás irányítását és az ügyvezetést. Három gyermeke közül a középső fia volt az, akit tinédzser korában elragadott a szakma, olyannyira, hogy tanulmányait is ez irányba folytatta. A gimnáziumi érettségi után villamosmérnök pályára készült, azonban időközben világossá vált, mégis csak a mezőgazdaság lesz az a szakma, amelyben a későbbiekben kiteljesedhet. Édesapja kapcsolatait ápolva, a vállalkozás partnereivel a legjobb viszonyt ápolva működteti sikeresen a céget. Ügyvezető pozíciót képvisel, aláírásra jogosult tag a vállalkozásban.
23
4.2. A vállalkozás tevékenysége A mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek szinte minden fajtájával találkozhatunk a vállalkozásban. A jelenleg művelés alatt álló területek egy része rokoni örökség volt, sok apróbb részre oszlott az örökösödés során, azonban a rokonok bérbe adták a kisebb részterületeket a vállalkozónak, így egy egységes területen tud gazdálkodni. A vállalkozás tulajdonában egyáltalán nincs földterület. A művelés alatt álló területek mind magánszemélyek tulajdonát képezik, ezeket a földterületeket adják haszonbérbe a vállalkozás számára (a vállalkozás tulajdonosainak lehet földterülete és azt haszonbérbe adhatja a vállalkozásnak). A haszonbérleti szerződések általában 10 évre szólnak, egyedi esetben lehet több vagy kevesebb, a törvény maximálisan 20 évre engedi megkötni ezeket a szerződéseket. Az elsődleges kezdeti tevékenységek a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, élőállat nagykereskedelme, valamint egyéb termelési célú termék nagykereskedelme voltak. Az elmúlt néhány évet tekintve a jelenlegi gazdálkodásban legfőbb szerep a növénytermesztés, ezen belül is búzát, kukoricát, árpát, zabot, napraforgót, szóját és lucernát termesztenek felváltva a vetésterületeken, összesen 420 ha szántón és 50 ha legelőn gazdálkodnak. Nagy odafigyelést és tervezést igényel, hogy évről évre megtervezzék, melyik vetésterületre milyen növény termesztését kell ütemezni. A tevékenységek sora folyamatosan bővült, a mezőgazdasági termelési célú gazdálkodás mellett megjelent az állattenyésztés is, főképp sertés, szarvasmarha, juh és kecske tenyésztésével foglalkoztak. Jelenleg 400 anyajuhot és 10 tenyészkost tartanak, ebből évente átlagosan 600 bárány a szaporulat, melyet értékesítésre bocsátanak, ha elérték a megfelelő súlyt, ami általában 2025kg, eladási ára 750-950Ft kilogrammonként. Két fő juhászt foglalkoztat a vállalkozás, akik az állatokkal foglalkoznak. Bár az etetést saját terményből meg tudják oldani, ahhoz hogy vágósúlyra növekedjenek a bárányok indítótápot szükséges adni nekik, valamint minden hónapban állatorvos vizsgálja meg a bárányokat, megkapják a szükséges oltóanyagokat, fürösztő anyagokat is, ami elég nagy költséget jelent a vállalkozásnak éves szinten, azonban mégis szívesen gondoskodnak erről a tevékenységről is és elfogadható bevételre tesznek szert a szaporulat értékesítéséből.
24
4.3. Gépek, berendezések Amellett, hogy a tevékenységeket saját célra végezték, később más, hasonló tevékenységet végző gazdálkodók számára szolgáltatásként kínálták azokat például Szendrő környékén, valamint Mezőcsát térségében. A vállalkozás tulajdonában lévő géppark és eszköztár segítségével lehetőség van arra, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak olyan mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások és magánszemélyek számára, akiknek a termőföld rendelkezésére áll, azonban nincsenek meg a megfelelő eszközök a megműveléshez. Ez a szolgáltatás jól jövedelmez a vállalkozás számára, az eszközökbe befektetett pénz így sokkal hamarabb megtérül, bár hozzá kell tenni, a munkavégzés miatt az amortizáció is nagyobb értéket mutat, mivel teljesítményarányosan számolják el az eszközök után az értékcsökkenést. A 2012-ben vásárolt kombájn lízingdíját fedezi a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel. Éves szinten nagy pénzösszeget fordítanak a gépjavításra is, hiszen a különböző munkálatok során óhatatlan, hogy megsérüljön, elkopjon egy-egy alkatrész és a munka nem állhat meg, szükség van a gépekre. Jelenleg az alábbi gépek és berendezések vannak a vállalkozás tulajdonában: - 1 db kombájn - 6 db traktor - 1 db rakodógép - 4 db pótkocsi - 1 lajtos kocsi - 2 db tárcsa - 5 db eke - 3 db vetőgép - 1 db műtrágyaszóró - 1 db bálázó - 1 db talajlazító - 2 db kultivátor - 2 db rendsodró - 2 db vegyszerező 25
- 3 henger - terményszárító és tisztító gép - 2 db kombinátor - digitális hídmérleg Néhány eszköz kivételével a rendelkezésre álló gépek, berendezések öt évnél régebben beszerzett eszközök. 2012-ben vásárolták a kombájnt, 2013-ban szerezték be a rakodógépet, a tavalyi évben pedig egy kombinátort és a digitális hídmérleget vásárolta a vállalkozás. Az eszközök folyamatos kopását és elhasználódását mutatja, hogy a gépjavítás költsége éves szinten átlagosan 3 millió forint. Az eszközök számából jól látszik, mennyire sok féle tevékenységet kell elvégezni egy gazdálkodónak a vetéstől az aratásig. A gépek működtetéséhez természetesen emberi erőforrásra van szükség, Az átlagos állományi létszám 2012-ben még csak 5 fő volt, azt követő évben már 6 fő, idei évtől kezdve 7 fő. A dolgozók közül mindenki állandó alkalmazásban van a vállalkozásnál, nem alkalmaznak segédmunkásokat vagy idénymunkásokat, minden munkafázist az állandó dolgozók végeznek. Két fő munkavállaló juhász tevékenységet folytat, négy fő pedig gépkezelőként dolgozik a vállalkozásnál. Az ő munkájuk a legfontosabb, mondhatni ettől függ a vállalkozás eredményessége. A gépek nem automatizáltak, folyamatos irányítás szükséges a működtetésükhöz, ezért minden munkanapon minden gépkezelő dolgozó részt vesz a munkában. Attól függően, hogy épp milyen munkafázis elvégzése szükséges, olyan gépre kerülnek dolgozni. Az összes gép egymással átfedésben működik, mert a tevékenységek egymásra épülnek. Legtöbb esetben a traktor jelenti az erőgépet, ehhez csatolják a munkához megfelelő munkagépet, mellyel a tevékenységet végzik. A már előkészített talaj vetése kétféleképpen történik: a napraforgót, a kukoricát és a szóját szemenkénti vetőgéppel, a búzát, az árpát és a zabot pedig gabonavetőgép segítségével vetik. A vetésidő minden évben attól függ, hogy melyik növényfajtát mekkora területek vetik. Szemenkénti vetés esetében 2,75ha területet, gabonavetés esetében pedig 2ha területet tudnak bevetni egy óra alatt.
26
3. táblázat
Vetésidő alakulása 2012-2014. 2012.
2013.
2014.
Szemenkénti vetés
275 ha →100 óra
305 ha →110 óra
285 ha →105 óra
Gabonavetés
130 ha →65 óra
155 ha →78 óra
112 ha →56 óra
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A vetést követő munkák általánosan ugyanannyi időt vesznek igénybe minden évben, hiszen a szántó nagysága nem változik, csak a növények területi elosztásában történik némi változtatás. A vetést követő első beavatkozás a permetezés, melyet egy adott évben kétszer szükséges elvégezni a minél jobb termés elérése érdekében. Ezek alapján a 420ha-s területet két alkalommal permetezik, egy óra alatt 7ha-t permeteznek le, vagyis összesen 120 órába telik ez a munkavégzés egy évben. A következő művelet a műtrágyázás, melyet csak úgy, mint a permetezést, két alkalommal végzik el a teljes szántóterületen. Idejét tekintve is megegyezik a két munkafázis, egy óra alatt 7ha-t műtrágyáznak le, kétszer a 420ha műtrágyázása összesen 120 órába telik. A termés betakarítása, vagyis az aratás a leghosszabb ideig tartó munkafázis. A teljes vetésterület learatása 140 órát vesz igénybe, egy óra alatt 3ha betakarítását tudják elvégezni. A talajmunkák szintén sok időt igényelnek. A talajlazítózás körforgásszerűen zajlik, évente körülbelül 100 ha területet lazítanak fel – így 4-5 év alatt frissül fel az egész terület – ami hektáronként egy óra, vagyis éves szinten összesen 100 órát fordítanak erre a tevékenységre. A szántást igénylő terület nagysága összesen 300 ha, ezen óránként 1,5ha-t tudnak megművelni vagyis összesen 200 órát vesz igénybe a szántás évente. A tárcsázás munkafázis az egész szántóterületet érinti, kétszer is megtörténik egy évben ez a tevékenység, mely összesen 210 órába telik, óránként 4 ha területet tudnak megtárcsázni. A kombinátorozás, vagy más néven magágy-előkészítés 84 órát vesz igénybe évente, az egész szántón szükséges elvégezni, viszonylag gyorsan, óránként 5 ha területet művelnek meg.
A
kaszálás-rendsodrás-bálázás
egymást
követő
tevékenységek,
szorosan 27
összefüggnek. Háromszor kaszálnak egy évben, ez összesen 50 órát vesz igénybe, az ezt követő rend sodrás 20 órába, a bálázás pedig 35 órába telik. Általánosan a vetést követő beavatkozások, tevékenységek éves szinten 1079 gépórát jelentenek a vállalkozás számára, és ehhez adjuk hozzá a vetésidőt, ami körülbelül 160 órát vesz igénybe egy évben, vagyis a gépek átlagosan 1200 órát dolgoznak általában egy adott évben.
4.4. A vállalkozás működését befolyásoló tényezők 4.4.1. Az időjárás szerepe a gazdálkodásban A vállalkozás működésében az épületek, géppark, eszközök és munkaerő mellett jóval több tényező játszik szerepet. Aki mezőgazdasági tevékenységbe kezd, nagyon jól tudja és kell is, hogy tisztában legyen vele, a pozitív eredmény eléréséhez nem csak a piac alakulása szükséges, hanem számos egyéb körülmény is befolyásolja, milyen évet zárhat egy mezőgazdasági vállalkozás. Az időjárás változékonyságát a saját bőrünkön is gyakran tapasztaljuk. Ahhoz, hogy egyegy elültetett magból egészséges növény legyen, az időjárás megfelelő dinamizmusa is szükséges. A különböző növények esetében eltérő, hogy mennyi napsütés, víz és tápanyag segítségével fejlődhet ki tökéletesen, milyen betegségek támadhatják meg, milyen gyomnövények telepednek meg szívesen a környezetében. Minden évben a költségek jelentős részét teszik ki a növényvédelemre, kártevők pusztítására fordított növény védőszerek, gyomirtók. Talajtípusonként más-más növényeket termesztenek a mezőgazdászok, törekedve arra is, hogy ugyanabba a vetésterületbe két egymást követő éven nem ültetnek ugyanolyan növényt. Ez azért fontos, hogy a talaj regenerálódni tudjon egy-egy növény után. A különféle szárbetegségek miatt a biztonsági idő 5 év, de leghamarabb 3 év múlva kerülhet ugyanaz a növény ugyanabba a vetésterületbe. Négy növény – búza, kukorica, napraforgó, szója – termesztése esetében minden évben ügyelnek arra, hogy nagyságrendileg azonos vetésterületen kerüljön termesztésre. A napraforgó és a szója gyomirtás szempontjából problémásabb növények, mert a kétszikű gyomokat nehezebben tudják kiirtani a vetésterületen. Arra is ügyelni kell, hogy egyes vetésterületek környezetében nagyon nagy 28
a vadállomány, ami jelentős károkat okoz a vállalkozásnak a vetésterületben. A vadveszély miatt erdő mellé napraforgót és kukoricát nem vethetnek, mert ezek nagyon csalogatóak a vadak számára. Az adott területen keletkezett károkat elviekben a területileg illetékes vadásztársaságnak szemlét követően a kárfelmérés eredményének függvényében meg kell térítenie a gazdálkodó számára. Sajnos az éghajlati változások – csekély mértékben ugyan –, de mégis befolyásolják a növénytermesztést. A növény fejlődésének szakaszaiban néhol emberi és/vagy gépi beavatkozással javítható a helyzet tápanyagokkal, öntözéssel, termőföld javítással. Ezek a kiegészítő, segítségül szolgáló módszerek azonban költséggel járnak, gyakran nem is kevés költséggel. Évek egymásutánjában láthatjuk és tapasztalhatjuk folyamatosan, mennyire nagy különbség van egy-egy nyár, ősz, tél és tavasz között. Az évszakoknak bár megvannak a sajátosságaik, mégsem mindig tökéletesen úgy telik el, ahogyan az szükséges lenne a növénytermesztéshez. Elég egy szárazabb év, vagy épp egy csapadékban bővelkedő és máris oda veszhet az adott évi termés. Ebbe a folyamatba beavatkozni emberi erőkkel képtelenség, az éves előrejelzések sem megbízhatóak. A vállalkozó csupán megérzéseire, tapasztalataira hagyatkozva tervezi meg a vetésterületekre kerülő növényeket, az ültetéstől a betakarításig tartó folyamat lépéseinek dátumát, sőt gyakran ez időközben módosul, amikor már biztosabban láthatóak néhány hétre előre a körülmények. A legjobb példa az időjárás okozta vis maior helyzetekre a 2010. évi hatalmas árvíz és az annak következtében keletkezett károk. Az első kép szemlélteti leginkább, mekkora területeket öntött el abban az évben az áradás. Tisztán látszik, hogy a városban lévő és a környező vetésterületeket is érintette az árvíz, ezzel megsemmisítve minden addig bevetett területet és a benne fejlődésnek indult növényeket. Egyik pillanatról a másikra törte át a gátat az áradó folyó, a gazdák tehetetlenül álltak a helyzettel szemben. A víz olyan hosszú ideig uralta a területet, hogy a 2010. évi termés menthetetlen volt.
29
1. kép: 2010. évi árvíz Szendrőn Forrás:http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/01_kosdi/100606_arviz/arviz.html#sze
Az árvíz következtében nagyon gyenge évet zárt a vállalkozás. A helyreállítás nem kevés pénzbe és komoly erőfeszítésbe került. A vállalkozók célja viszont az lenne, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással járó beavatkozással, minél több termést tudhassanak magukénak.
4.5. Éves működés, körforgás a vállalkozásnál
Az állattenyésztés folyamatos 365 napos munka, nincs havi bontása, minden nap etetni kell az állatokat, havonta vizsgálja őket az állatorvos, tehát a juhászok feladata egész évben, az év minden napján szinte ugyanaz. A növénytermesztés esetében már lebontható az éves tevékenység hónapokra, mikor minek van az ideje, hogyan követik egymást az elvégzendő feladatok sorban. Január a szabadságolások hónapja, a telephelyen karbantartási munkálatok folynak, illetve terményértékesítés, esetleg rakodózás. Februárban zajlanak a műhelyi munkák, előkészítik a gépeket és kezdetét veszi a szükséges inputanyagok beszerzése. Márciussal kezdetét veszi a tavaszi talajmunka, de ez java részt az időjárás függvénye is, hogy mennyire tudnak haladni a munkálatokkal.
30
Április a vetések hónapja, az előre megtervezett vetésterület elosztás alapján neki látnak a vetési munkafázisnak. Májusban az elvetett növények védelme az elsődleges feladat, ekkor történik a vegyszerezés, valamint a mezei munkák, a kaszálás, takarmányozás. Júniusban még mindig a növényvédelemé a főszerep, de megkezdődik a készülődés az aratásra, rendbe teszik a magtárakat és előkészülnek a betakarításra. Júliusban megindul a gabonafélék betakarítása, általában a búza az első, amit arathatnak, ha az időjárás is úgy alakul. Az augusztus havi tevékenység időjárás függő, ekkor is lehet még aratás, ha úgy alakul, valamint elkezdődnek az aratást követő talajmunkák és a takarmányozás. Szeptember a vetés előkészületek hónapja, illetve ekkor aratják a napraforgót és a szóját. Októberben az őszi vetések zajlanak, illetve még a napraforgó szója kukorica betakarítása, majd az őszi szántás kezdete. November az őszi szántások ideje, a kukorica szárítása jelentős munkának számít, ekkor aratással párhuzamban és után folyamatosan végzik. Decemberben a gépek letakarításával, téliesítésével telik az idő, ekkor már a földeken nem végeznek munkát, ha mindent sikerült időben elvégezni.
4.6. A betakarított termés felhasználása A termés legnagyobb részét a vállalkozás értékesíti, ez képezi a bevételek jelentős részét. Leginkább hazai felvásárlóknak, nagykereskedőknek, integrátoroknak értékesítik az aratott termést, előfordul, hogy közvetlenül a feldolgozóiparnak – búza értékesítése a malom részére. A napraforgót Martfűre értékesítik, közvetlenül az olajgyárba. A zabot részben a saját állatállomány etetésére használják fel, de amennyiben nagyobb fennmaradó mennyiség is rendelkezésre áll, akkor libatenyésztők számára is értékesítik. Abban a szerencsés helyzetben van a vállalkozás, hogy a tároló helyiségek mérete elegendő a learatott termés tárolására. Négy tároló áll rendelkezésre a vállalkozás telephelyén, ebből három magtárként szolgál, a negyedikben vegyesen van magtár, lucerna és széna. Ezek következménye, hogy nem kell aratáskor azonnal értékesíteni, hanem hosszabb ideig tudják tárolni és a tőzsdei árváltozásokat figyelve lehet a megfelelő időben értékesíteni,
31
ezáltal nagyobb bevételre tehet szert a vállalkozás. Külföldre közvetlenül nem értékesít a vállalkozás. Az első ábra a vállalkozás közvetlen értékesítésből származó bevételének alakulását mutatja az elmúlt három évre vizsgálva.
Közvetlen értékesítésből származó bevétel alakulása 180000 160000
Bevétel (e Ft)
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
2012.
2013.
2014.
Évek Búza
Kukorica
Árpa
Napraforgó
Zab
Szója
5. ábra Közvetlen értékesítésből származó bevétel alakulása 2012-2014. között Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Az ábrán jól látható, hogy a legnagyobb bevételt a vállalkozás számára a kukorica értékesítése hozza. Nagy területeken vetik és nagy mennyiségű termést aratnak belőle, melyet három részre osztanak ezután: saját takarmányozásra, földbérleti díjak megtérítésére és értékesítésre bocsátják. Búzából évente közel azonos mennyiséget értékesít a vállalkozás, ami szintén nagy részét képezi a bevételnek, a maradék részt földbérleti díjként adják a földtulajdonosoknak. Szójával csak néhány éve kezdett foglalkozni a vállalkozás, azonban nagyon nagy részét képezi a bevételnek, ehhez hozzá járul az is, hogy magas a piaci ára a többi terményhez képest. A napraforgó közvetlen értékesítéséből származó bevétele közel azonosan alakul a szójáéval, nagy mennyiséget értékesítenek minden évben és jó piaci áron. Összességében megállapítható, hogy a közvetlen értékesítésből származó bevétel minden évben magas értéket mutat, 2012-ben ~160 millió Ft volt, ezt követően 2013-ban – nagyrészt az akkori aszálynak köszönhetően – fele ennyi, csak ~80 millió Ft bevételt értek el, majd 2014-ben már egy jobb év következett, ekkor ~116 millió Ft volt a bevétel.
32
4.7. Eredmények elemzése Rengeteg gonddal jár ez a szakma, de a megfelelő szakértelem és hozzáértés az eredményekben is meglátszódik. A választott vállalkozás – ahogyan azt a törvények is megkövetelik – évente beszámolót készít tevékenységéről. A következőkben az éves beszámoló eredménykimutatását elemezve vizsgálom a vállalkozás tevékenységét és az azt alakító tényezőket. Az elemzés során három évre visszamenőleg vizsgálom az eredménykimutatás alakulását. Fontos megemlíteni, hogy 2010-ben a vállalkozás birtokában álló területeket nagy mértékben érintette, sújtotta az árvíz, komoly károkat okozva ezzel a gazdálkodónak. Abban az évben negatív eredménnyel zártak (mérleg szerinti eredmény 2010-ben -20.625 eFt) és bár az árvíz okozta komoly megpróbáltatások nyomukat hagyták, mégis egy év alatt sikerült újra pozitív eredményt elérni (mérleg szerinti eredmény 2011-ben 7208 eFt). Az értékesítés nettó árbevétele az elemzés alá vetett években folyamatosan 100 millió forint felett volt, ez nagyon jónak mondható, ha ahhoz viszonyítunk, hogy előtte az árvíz rendkívül komoly károkat okozott a vetésterületeknek, de ezek szerint sikerült a károkat helyre állítani és a következő években nagy mennyiségű termést értékesíteni. 2012-ben az árbevétel az előző évhez képest 78%-kal több lett, ezt követően visszaesett és 2013-ban már csak 105661 eFt volt, ami 14%-kal kevesebb a 2012-es évhez képest. 2014. év végén egy nagy léptékű növekedés figyelhető meg, ekkorra az értékesítés nettó árbevétele 9%-kaltöbb, mint 2013. év végén. Értékesítés nettó árbevétele és változásának alakulása (eFt) 125000 120000 115000 110000 105000 100000 95000 2012
2013
2014
Értékesítés nettó árbevétele (eFt)
6. ábra: Árbevétel alakulása 2012-2014. Forrás: http://ebeszamolo.im.gov.hu/oldal/kereses_merleglista?f=ay4exosiqXBrp4ytAg675w%3d%3d&so=1
33
Az anyagjellegű ráfordítások összege minden vizsgált évben nagyon magas, ~180-200 millió forint körüli, mely körülbelül a nettó árbevétel duplája. Folyamatos csökkenés figyelhető meg azonban évről évre az anyagköltséget illetően, mely a talajminőség javulásának is köszönhető. A vállalkozás tehát anyagigényes tevékenységet folytat, rendkívül sok anyagot szükséges beszereznie egy adott üzleti évben. Az elültetendő vetőmagok mennyisége is elég nagy költséget okoz, de a tápanyagok, permetező szerek, gyomirtó szerek is mind az anyagköltséget növelik, főképp, ha ezeket nagy területen kell alkalmazni. A talaj és a benne elültetett növények tökéletes terepet biztosítanak a külön féle – ezekből táplálkozó – bogaraknak, kártevőknek, amik szintén nagy kárt képesek okozni a termesztett növényekben. Szintén veszélyt jelentenek a különböző növényeket megtámadó „betegségek”, melyeknek oka sokszor ismeretlen, mégis kezelni kell a növényeket annak érdekében, hogy mentsék, ami menthető. Sajnos nem mindig sikerül ezt időben észlelni, megoldani, emiatt komoly veszteséget okozhat egy-egy ilyen baktériumtámadás, néha akár egy teljes vetésterület termését tönkre teheti, ezáltal a vállalkozás elesik a bevételtől, költségei pedig megnövekednek, míg helyre nem hozza a károkat. A személyi jellegű ráfordítások kevésbé terhelik meg a vállalkozást, 2012-ben és 2013-ban alig haladja meg a 8 millió forintot, 2014-ben valamivel 10 millió forint felett alakul az értéke. A vállalkozásnál csak néhány személy van alkalmazásban, ekkora létszámmal kényelmesen működtethető a vállalkozás. Az ő közreműködésük nélkül azonban nem mehetne ilyen gördülékenyen a gazdálkodási folyamat. Szintén nagy szerepet játszanak a vállalkozás tevékenységében a gépek, berendezések, melyek nélkül nem tudnának ilyen eredményt elérni a mezőgazdaságban. Az előzetes munkálatoktól a vetésen át a köztes munkákkal együtt – gyomirtás, vegyszerezés, talajmunkák – az aratásig és az azt követő utómunkákig szükség van mezőgazdasági gépekre, amik megkönnyítik a munkát. (A technika nagyon komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20-30 évben) Az említett munkálatokhoz viszonylag nagy, de legalábbis sok féle munka elvégzését szolgáló gép szükséges. Az értékcsökkenési leírást vizsgálva láthatjuk, hogy milyen mértékű a vállalkozás tulajdonában álló gépek amortizációja éves szinten, annak ellenére, hogy ezeket a gépeket hosszú távra tervezik. A vállalkozás is hosszú távon használja gépeit, de oly mértékben igénybe veszik a munkálatok során, hogy egy-egy év alatt is sokat veszítenek értékükből. A pénzügyi műveletek eredménye minden vizsgált évben negatív értéket mutat, 2013-ban kiemelkedően negatív, -5443 eFt, melyet 2014-re sem sikerült csak kicsit több mint 2 millió forinttal csökkenteni.
34
4.8. Adózott eredmény elemzése
Az adózott eredmény alakulását a harmadik ábrán látható vonaldiagram szemlélteti. 2012. év végén jó eredménnyel zárt a vállalkozás, azonban a következő év végén egy éles visszaesés figyelhető meg. 2013-ban az értékesítés nettó árbevétele kevesebb volt, mint az azt megelőző évben, mindamellett sokkal kevesebb volt az aktivált saját teljesítmények értéke is. A bevételhez képest a ráfordítások túlnyomóan nagy értéket mutattak, és a pénzügyi műveletek ráfordításai is csak rontottak az eredményen, ebből következik ez az alacsony összeg 2012. év végén. 2014-ben hirtelen növekedést látunk a vállalkozás eredményében. Az értékesítés nettó árbevétele újra meghaladja a 110 millió forintot és az aktivált saját teljesítmények értéke is ~11 millió forinttal több, mint 2013-ban. Az anyagjellegű ráfordítások esetében is jelentős csökkenés figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a személyi jellegű ráfordítások és az egyéb ráfordítások növekednek, mégis magas az üzemi tevékenység eredménye. A pénzügyi műveletek ráfordításainak nagy mértékű csökkenése szintén hozzá járul a kimagaslóan jó eredményhez. Adózott eredmény alakulása (eFt-ban) 30000
26306
25000 20000
14838 15000 10000 5000
255
0 2012. év végi
2013. év végi
2014. év végi
Adózott eredmény alakulása 7. ábra Adózott eredmény alakulása (Forrás: http://ebeszamolo.im.gov.hu/oldal/kereses_merleglista?f=%2f4fEiuvTLzYjMJWPx4PpYg%3d%3d&so=1)
Láthatjuk tehát, hogy az adózott eredmény rendkívül nagy különbségeket mutat évről évre. Az azonban mindenképpen pozitív, hogy nincs negatív adózott eredmény, tehát minden évben nyereséget realizál a vállalat, ennek nagysága viszont számos tényezőtől függ. 35
4.9. Kapcsolatok, támogatások, lehetőségek
A
vállalkozás
kapcsolatai
leginkább
az
inputanyagok
beszerzésével,
valamint
terményfelvásárlással foglalkozó cégekhez kötődnek. Ilyen hosszú időre visszanyúló kapcsolat fűzi a vállalkozást a Borsod Agroker Zrt-hez, a GTR. Creator Kft-hez, a KITE Zrt-hez és az IKR Rt-hez. Ezek régebbi, még rendszerváltás előtti kapcsolatok, nagy múltú komplex cégekkel, akik nagy integrátornak számítottak, számítanak a szakmában, szinte minden szükséges eszköz, inputanyag beszerezhető tőlük. Az utóbbi 5-10 évben három nagy vállalat a 343 Kft., a Cargill Zrt. és a Glencore Grain Hungary Kft. jelenti a legfőbb beszerzési forrást és értékesíteni is tudják ezen vállalatok számára a betakarított termést. A Hosszúvölgy Kft., a BS Agrár Kft. és a UBM Zrt. is az értékesítésben jelent fontos kapcsolatot a vállalkozás számára. Az ügyvezető folyamatosan keresi az új kapcsolatokat annak függvényében, hogy milyen ajánlatot kap az egyes integrátoroktól az inputanyagokat és eszközöket illetően. A pályázatok útján elnyerhető támogatások tekintetében a vállalkozás ügyvezetőjének szilárd meggyőződése, véleménye van, ezért nem foglalkoznak az Európai Unió adta lehetőségekkel. Utoljára 2009-ben pályáztak és nyertek, a pályázat tárgya munkagép volt. Az elmúlt években annyira megszigorították a feltételeket és olyan apró véletlen hibákon múlhatnak a pályázatok, hogy nem mernek kockáztatni, inkább beérik az állandó, állam által biztosított terület alapú támogatással. Évente hektáronként 65 000Ft-t kapnak az államtól, mely kétfelé oszlik, 40 000Ft az alap támogatás és 25 000Ft, amit a zöldítésre kell felhasználniuk. A vállalkozás esetében ez évente összesen 30 550 000Ft-t jelent, ami nagyon fontos a vállalkozás sikeres működtetéséhez. A mezőgazdaságban tevékenykedők az év szinte minden hónapjában nagyon elfoglaltak, a téli időszak az, amikor több idejük marad arra, hogy a lehetőségeket keressék és tovább képezzék magukat szakmailag. Télen számos szakmai rendezvényre ellátogatnak, ahol általában az ügyvezető képviseli a vállalkozást, a gépkiállításokra azonban minden gépkezelő ellátogat. Ezek a rendezvények azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozók megismerjék az új növényfajtákat, az új technológiákat, új gépeket, az új vegyszereket, megtudják mi az, amit kivontak a forgalomból és azokat mi helyettesíti ezután. A szántóföldi bemutatók leginkább szezonban kerülnek megrendezésre, erre nem mindig van idő eljutni, de azért igyekszik az ügyvezető részt venni néhány ilyen bemutatón is. Idén 36
saját maguk rendeznek egy szántóföldi bemutatót, ahol egy kísérleti kukorica fajtasor kísérleti betakarításán vehetnek részt a szakmabeli kollégák. A vetőmag-forgalmazó anyacégek helyezik ki ezeket a kísérletet, majd egy bemutató keretében mutatják be annak eredményét. Kötelező képzéseken is részt kell venni a dolgozóknak, ezt mindig egy-egy újabb törvény vagy szabályozás követeli meg, ilyen például a mezőgazdasági erőgép kezelő képzés, vagy a növényvédelmi képzés.
37
5. A bázisvállalat gazdálkodásának elemzése
5.1. Gazdálkodás 2012-2014.
A fejezetben részletesen elemzem az Agroszan Bt. gazdálkodását 2012 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan. A rendelkezésre álló tényadatokat összehasonlítva bemutatom a vállalkozás termelékenységének, eredményességének, jövedelmezőségének alakulását a vizsgált időszakban. A különböző növényfajtákból származó bevételeket, a vele járó ráfordításokat, valamint az állattenyésztés eredményességét is elemzem. A számítások célja, hogy bizonyítsák, a vállalkozás magához mérten jól működik, eredményes, fejlődőképes. A vállalkozás vegyes gazdaság, vagyis egyidejűleg folytat növénytermesztést és állattenyésztést is, ezek nagyságát tekintve minősül gazdaságnak. Az elemzés alá vont években – és jelenleg is – összesen 470 ha területen gazdálkodnak, ez egyben a teljes használt földterület is és mivel az egész területet használják, így az megegyezik a vetésterülettel is. A terület minőségét és állapotát figyelembe véve leginkább szántó művelési ágat választotta a vállalkozás, így a területet két részre osztották: állandó 420 ha területet szántóként és állandó 50 ha területet rét, legelőként hasznosítanak. A szántó terület legnagyobb részén búzát és kukoricát termesztenek –ezekből származik bevételük nagy része –, a maradék területen pedig szója, napraforgó, árpa, zab és lucerna termesztésével foglalkoznak. A rendelkezésre álló terület mind haszonbérleti szerződéssel van a vállalkozás használatában, ezért a bérbeadóknak minden éven bérleti díjat fizetnek, melynek kifizetése minimálisan pénzben, leginkább termény formájában történik.
5.2. Az adott évi gazdálkodás megkezdéséhez szükséges költségek
A betakarított termés, vagyis a mezőgazdaságból kikerülő termékek megfelelő mennyiségének termesztéséhez egyéb szolgáltatásokat és termékeket kell igénybe venni, például vetőmag, növényvédőszer, üzemanyag, melyek költségként jelentkeznek a vállalkozásnál, ezek mutatják a vállalkozás termelésének folyó termelő-felhasználását. 38
Az előkészített vetésterületbe kerülő vetőmagok beszerzése mindig fontos feladat. Ha rendelkezésre áll a megfelelő beszállító, kezdődhet a kalkuláció a vetőmagok költségét illetően. Az előkészítési munkálatok a gépek költségeit növelik, amikortól kezdetét veszi a vetés, a vetőmagok költsége már anyagköltséget jelent a vállalkozás számára. Szerencsére nem minden növényhez szükséges hibrid vetőmagot vásárolni, van olyan növény, amihez saját vetőmag is rendelkezésre áll megmaradt termésből.
5.2.1. Területenkénti vetőmagköltségek
2012-ben az alábbiak szerint alakult a területi felosztás: 4. táblázat
Területfelosztás 2012. Búza
Kukorica
Árpa
Napraforgó
Szója
Lucerna
110 ha
150 ha
20 ha
80 ha
45 ha
15 ha
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A területi felosztás és a vetőmagszükséglet adatok alapján kiszámolható, hogy egyes növényfajtákhoz mennyi vetőmagra volt szükség és az mennyibe került. Búzát 110 hektár vetésterületbe vetettek, ennek esetében hektáronként 250 kg (2,5 q) vetőmagra van szükség. Szerencsés helyzetben van a gazdaság a búzavetés szempontjából, mivel mindig az előző évi termésből mezei leltárba helyezett mennyiség képezi a következő évi vetést. Ezek alapján 2012-ben 27500 kg búzát vetettek el, aminek anyagköltsége nem volt. Kukoricát vetettek legnagyobb területen, 150 hektáron. A kukorica vetéséhez hibrid vetőmagra van szükség, melyet beszállítótól vásárol a vállalkozás. Zsákban szállítják a vetőmagot, egy zsák körülbelül 80 000 szem vetőmagot tartalmaz. Mivel a kukoricát szemenként vetik, egy zsáknyi vetőmag 1,1 hektárra elég. 150 hektár területre tehát körülbelül 137 zsák vetőmag szükséges. Ennek eladási ára 2012-ben zsákonként 22 000 Ft volt, tehát összesen 3 014 000 Ft-ba került a kukorica vetőmag ebben az évben.
39
Egy kicsivel kisebb területen, mint az előző két növény esetében, 80 hektáron került sor napraforgómag vetésére. A napraforgót, csak úgy, mint a kukoricát hibrid vetőmag segítségével termesztik. Egy zsákban 150 000 mag fér el, ami 2,5 hektár bevetésére elég. A 80 hektáros területhez tehát 32 zsák vetőmag szükséges, eladási ára 60 000Ft/zsák, vagyis 2012-ben napraforgó vetőmagra 1 920 000Ft-t költött a vállalkozás. A teljes terület mindössze ~10 százalékán – 45 hektáron – vetettek szóját. Ehhez, csak úgy, mint az előző két növény esetében, meg kell vásárolni a szükséges vetőmag mennyiséget. Hektáronként körülbelül 500 000 szem vetőmag szükséges, ami nagyjából egy mázsának felel meg. A 45 hektár bevetéséhez 45 mázsa vetőmag szükséges összesen, aminek eladási ára 40 000Ft/q, tehát 2012-ben 1 800 000 Ft-t költött a vállalkozás a szója vetőmag beszerzésére. Lucerna minden évben az éppen megmaradó minimális területre kerül, 2012-ben csupán 15 hektárnyira.
Ennek
költséget
szintén
nem
számolnak,
mert
csak
az
állattok
takarmányozására használják és jelentéktelen a vetési költsége. 2013-ban keletkezett vetőmagköltséget az alábbi táblázat mutatja: 5. táblázat
Vetőmagköltség 2013. Búza
Kukorica
Napraforgó
Zab
Szója
Lucerna
120 ha
175 ha
60 ha
35 ha
70 ha
10 ha
Vetőmag
30 000 kg
160 zsák
24 zsák
6400 kg
700 kg
-
Költség
-
3 520 000Ft
1 440 000Ft
-
2 800 000Ft
-
Terület
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A 2012-es évhez képest minimális változás figyelhető csak meg. Árpát 2013-ban már nem vetett a vállalkozó, helyette egy kis területen zabot vetettek, saját vetőmagból, így ennek nem volt anyagköltsége. A szója vetésterületét majdnem kétszeresére növelték, napraforgót kisebb szántóra vetettek, a kukorica területét növelték, míg a búzáét minimálisan csökkentették. A vetőmagok eladási árai nem változtak az előző évhez képest.
40
2014-ben már jelentősebb változások mentek végbe a vetőmagszükségletet illetően: 6. táblázat
Vetőmagköltség 2014. Búza
Kukorica
Napraforgó
Zab
Szója
Lucerna
100 ha
135 ha
60 ha
12 ha
90 ha
23 ha
Vetőmag
25 000 kg
123 zsák
24 zsák
2400 kg
900 kg
-
Költség
-
3 075 000Ft
1 440 000Ft
-
3 600 000Ft
-
Terület
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
2014-ben a búza, a kukorica és a zab vetésterülete jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A szója vetésterülete tovább növekedett, nagyon jó bevételi forrásává vált a vállalkozásnak, ezért bővítették a vetésterületét. A vetőmag eladási árakat tekintve csak a kukorica vetőmag ára növekedett 3000Ft-tal zsákonként, a többi vetőmag ára nem változott.
5.2.2. Egyéb költségek A vetést követő beavatkozások, munkálatok is jelentős költséget jelentenek a vállalkozás számára, azonban ezek nagysága éves szinten az állandó területnagyság miatt közel azonos, így minden évre előre meghatározható egy körülbelüli költség, melynek jelentkezésére számítanak. A vállalkozás alkalmazásában álló munkavállalók munkabére minden évben a minimálbér szerinti legkisebb összeg volt. Sajnos nem tudnak ettől több fizetést adni a dolgozóknak, kiegészítésként terménybérben részesülnek a fix jövedelmükön kívül, ami kompenzálja az alacsony fizetést.
41
7. táblázat
Bérköltség 2012-2014. 2012.
2013.
2014.
5 fő
6 fő
6 fő
Havi bruttó bér járulékokkal együtt
636 075Ft/5fő/hó
796 700Ft/6fő/hó
824 972Ft/6fő/hó
Éves bérköltség járulékokkal együtt
7 632 900Ft
9 560 400Ft
9 899 664Ft
Létszám
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A bérköltség csupán töredéke az összes többi költségnek, a vetőmagköltséggel közel azonos a mértéke évente. A terménybérrel kiegészített alapbér így nem jelent túl nagy költséget a vállalkozásnak, több költséggel jár a gépek karbantartása, az épületek fenntartása, az állatállományról való gondoskodás. 8. táblázat
Gépekhez kapcsolódó költség 2012-2014. 2012.
2013.
2014.
Gépjavítás
3 000 000Ft
3 000 000Ft
3 000 000Ft
Üzemanyag
19 500 000Ft
20 000 000Ft
19 800 000Ft
Gépvásárlás
11 500 000Ft
5 000 000Ft
7 300 000Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Legnagyobb költséget a gépekkel kapcsolatosan az üzemanyag jelenti minden évben, egy tankolás során egyszerre átlagosan körülbelül 900 liter gázolaj is szükséges lehet, mivel szinte folyamatos használatban vannak a gépek. Az erőgépekkel, illetve az azokhoz kapcsolt munkagépekkel elvégzett tevékenységekhez szükséges anyagok is költséget jelentenek a vállalkozás számára. A vegyszerezés és a műtrágyázás is olyan tevékenység, melyet kétszer kell elvégezni, így még nagyobb költséggel jár.
42
9. táblázat
Növényvédelem költségei 2012-2014. 2012.
2013.
2014.
Vegyszer, permet
19 750 000Ft
20 000 000Ft
19 900 000Ft
Műtrágya
19 700 000Ft
19 800 000Ft
20 000 000Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vállalkozás eredményességéhez, egészséges, nagy mennyiségű termés eléréséhez minden éven sok vegyszer szükséges a kártevő bogarak, baktériumok, szárbetegségek ellen, melyek megtelepedése elkerülhetetlen a klíma és a környezet miatt. A telephelyen lévő épületek, tároló helyiségek fenntartása, fűtésből, vízhasználatból és áramfelhasználásból származó közüzemi költségek minimálisnak tűnnek a többi költséghez képest. 10. táblázat
Közüzemi költségek 2012-2014. 2012. 2013.
2014.
Víz
1 500 000Ft
1 600 000Ft
1 400 000Ft
Gáz
9 000 000Ft
8 800 000Ft
9 200 000Ft
Villany
4 500 000Ft
4 600 000Ft
4 400 000Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Legnagyobb költséget a gázszolgáltatás okozza, ami annak köszönhető, hogy az aratást követően a szárítógép, mely elvégzi a termény kiszárítását, folyamatosan gáz felhasználással működik, ezáltal növelve a fogyasztást.
43
Az állattartással járó költségek az abból származó bevételhez viszonyítva alacsonyak, azonban ezekhez hozzá adódik a juhászok jövedelme, az etetéshez használt termény, mindamellett nagyok sok munka van az állatokkal, így nem ez a legjövedelmezőbb tevékenység, de valamennyi bevételt így is sikerül elérni. 11. táblázat
Állattartás költsége 2012-2014. 2012. 2013. Állatorvos,
oltó-,
2014.
1 000 000Ft
980 000Ft
990 000Ft
500 000Ft
475 000Ft
485 000Ft
fürösztőanyag Indító táp
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Egy ilyen vállalkozás esetében, ahol rengeteg a munkagép az amortizáció nagysága is elég magas értéket mutat, hiszen a fizikai elhasználódás, kopás megviseli a gépeket. A telephelyen található tároló helyiségek folyamatos használata, a termés okozta szennyeződések az épületek amortizálódásában nagy szerepet játszanak. 12. táblázat
Amortizáció 2012-2014. Amortizáció
2012.
2013.
2014.
15 981 000Ft
20 332 000Ft
20 024 000Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
44
5.3. Hatékonyság
5.3.1. Naturáliákban mért hatékonyság A vállalkozás bevételének legnagyobb részét a növénytermesztésből betakarított termés értékesítése teszi ki. A gondosan megtervezett területfelosztás is azt a célt szolgálja, hogy a legjobban jövedelmező növények termesztésével foglalkozzon a vállalkozás. A vetőmagszükségletet bemutató táblázatokban pontos számok mutatták, hogyan alakult a vetésterületek nagysága az elemzés alá vont években. A termés értékesítéséből származó bevétel hasonló változásokon ment keresztül 2012 és 2014 között. A bevételek számszerűsítéséhez először az összes betakarított termés adataira van szükség, majd az eladási árakkal felszorozzuk az értékesítésre bocsátott mennyiséget és így kapjuk meg a termékértékesítésből származó bevétel összegét. 13. táblázat
Búza
Termésátlag 2012-2014. Kukorica Árpa Zab
Napraforgó
Szója
2012
4,5 t/ha
8,8 t/ha
4 t/ha
-
3 t/ha
3 t/ha
2013
4 t/ha
5,6 t/ha
-
2,5 t/ha
2,6 t/ha
1,5 t/ha
2014
5,8 t/ha
11 t/ha
-
5,5 t/ha
3,8 t/ha
3 t/ha
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A termésátlagok és az előzőekben táblázatba foglalt vetésterületek nagysága alapján kiszámolható, hogy az adott területen mennyi termést takaríthattak be az adott üzleti évben. A legkisebb változások a búza termésátlagában keletkeztek az évek során, a legnagyobb változások pedig a kukorica termésátlagában mutatkoznak. Az összes betakarított termést a 14. táblázat mutatja: 14. táblázat
Összes betakarított termés Kukorica Árpa Zab 1320 t 80 t -
2012
Búza 495 t
Napraforgó 240 t
Szója 135 t
2013
480 t
980 t
-
95 t
156 t
90 t
2014
580 t
1485 t
-
66 t
228 t
270 t
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
45
A növényfajták eladási árait az ügyvezető tartja szemmel a világpiacon, és mivel elegendő tároló helyiség áll rendelkezésükre, csak akkor kell értékesíteniük – a tervezett értékesítendő mennyiséget –, amikor megfelelőnek találják a növények eladási árát. 15. táblázat
Búza
Eladási árak alakulása Kukorica Árpa Zab
Napraforgó
Szója
2012
65 000Ft/t
64 500Ft/t
56 000Ft/t
-
135 000Ft/t
144 000Ft/t
2013
44 000Ft/t
40 000Ft/t
-
-
80 000Ft/t
110 000Ft/t
2014
45 000Ft/t
41 000Ft/t
-
38 000Ft/t
77 000Ft/t
90 000Ft/t
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A búza, kukorica és a zab kivételével – ezekből terménybért szolgáltatnak és takarmányozásra, következő évi vetőmagnak különítenek el – minden növényfajta betakarított összes termése értékesítésre kerül. 2012. év: 16. táblázat
Termésértékesítésből származó bevétel 2012. Értékesített mennyiség
Eladási ár
Bevétel
Búza
400 t
65 000 Ft/t
26 000 000 Ft
Kukorica
1200 t
64 500 Ft/t
77 400 000 Ft
Árpa
80 t
56 000 Ft/t
4 480 000 Ft
Napraforgó
240 t
135 000 Ft/t
32 400 000 Ft
Szója
135 t
144 000 Ft/t
19 440 000 Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A legnagyobb bevételt a kukorica értékesítéséből szerezte a vállalkozás, köszönhető ez a nagyon jó eladási árnak és a nagy mennyiségnek, de a napraforgómag értékesítése is nagy bevételi forrást jelentett 2012-ben. Összesen 159 720 000Ft bevételt realizáltak az értékesítésből.
46
2013-ban az aszály és az alacsony világpiaci árak miatt sokkal kevesebb bevételt értek el az értékesítéssel. 17. táblázat
Termésértékesítésből származó bevétel 2013. Értékesített
Eladási ár
Bevétel
mennyiség Búza
440 t
44 000 Ft/t
19 360 000 Ft
Kukorica
900 t
40 000 Ft/t
36 000 000 Ft
Napraforgó
156 t
80 000 Ft/t
12 480 000 Ft
Szója
90 t
110 000 Ft/t
9 900 000 Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A táblázatból tökéletesen megfigyelhető mekkora különbség van az 2012. évi értékesített mennyiség és az abból származó bevételek között. Az előző évi összes bevételnek mindössze 48,67%-t érték el 2013-ban, vagyis az előző évi bevételnek kevesebb, mint a felét. 2014-re sikeresen fellendült a gazdaság, nagyobb mennyiségű termést sikerült betakarítani, a kedvező időjárásnak köszönhetően, így nagyobb bevételt értek el az értékesítéssel. 18. táblázat
Termésértékesítésből származó bevétel 2014. Értékesített mennyiség
Eladási ár
Bevétel
Búza
500 t
45 000 Ft/t
22 500 000 Ft
Kukorica
1250 t
41 000 Ft/t
51 250 000 Ft
Zab
28 t
38 000 Ft/t
1 064 000 Ft
Napraforgó
228 t
77 000 Ft/t
17 556 000 Ft
Szója
270 t
90 000 Ft/t
24 300 000 Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
47
A 2014-es évben újra 100 millió forint felett volt az értékesítésből származó bevétel, pontosan 116 670 000 forint. Ez a 2012-es évi értékesítésből származó bevételhez képest kevesebb, annak mindössze 73%-a, de jóval több, mint 2013-ban. Az állattenyésztés eredménye minden évben a szaporulat, melyet teljes egészében értékesítenek. Az éves szaporulat ~600 bárány, az eladási ár itt is a világpiaci árak függvényében alakul, de a bárány súlyától is függ, hogy milyen áron vásárolják fel, ezért három kategóriát különböztetnek meg az értékesítésnél: 20kg súlyú bárányért 750Ft-t, 22kg
súlyú
bárányért
800Ft-t,
25kg
súlyú
bárányért
pedig
950Ft-t
fizetnek
kilogrammonként. 19. táblázat
Szaporulatértékesítésből származó bevétel 2012-2014. 2012. 2013.
2014.
Szaporulat
600 db
565 db
580 db
20kg
371 db
349 db
358 db
22kg
156 db
147 db
152 db
25kg
73 db
69 db
70 db
10 044 350 Ft
9 460 950 Ft
9 655 200 Ft
Bevétel
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Az értékesítésből származó bevételek összehasonlításában megfigyelhető, mekkora károkat tud okozni az időjárás és milyen hatással van ez az értékesítésre. Minél kevesebb az időjárás okozta viszontagság egy mezőgazdasági területen, annál eredményesebben gazdálkodhatnak. A világpiaci árak szintén meghatározóak az értékesítésben, ebből a szempontból az Agroszan Bt. előnyt élvez, hiszen kivárhat egy jobb piaci ár megjelenéséig a tároló helyiségek adta lehetőségeknek köszönhetően. Gyakran előfordul, hogy az aratást követően csak 4-5 hónappal később értékesítik a termést, mert akkorra ér el olyan eladási árat, amiért megéri értékesíteni. A bárányok esetében sajnos kevés a nagy súlyú állat, ráadásul a piaci keresletet két nagy ünnep, a húsvét és a karácsony határozza meg, ekkor jóval több állatot sikerül értékesíteni, mint az év más időszakaiban.
48
5.3.2. Gazdasági hatékonyság A gazdaság által adott üzleti évben használt vetésterület hatékonyságát legjobban közvetítő mutató a gazdasági hatékonyság. A vetésterületen egy hektár megművelésével elért bevételt vizsgálja meg, mely a bevétel és a vetésterület hányadosaként számszerűsíthető. Segítséget nyújthat a vetésterületek elosztásának tervezésekor. A vizsgált vetésterületi elosztás és az értékesítésből származó bevételek alapján kiszámítható a gazdasági hatékonyság. 20. táblázat
Egy hektárra jutó bevétel 2012.
Bevétel Vetésterület Egy
Búza
Kukorica
Árpa
Napraforgó
Szója
26 000 eFt
77 400 eFt
4 480 eFt
32 400 eFt
19 440 eFt
110 ha
150 ha
20 ha
80 ha
45 ha
236 363,63Ft/ha 516 000Ft/ha 224 000Ft/ha 405 000Ft/ha 432 000Ft/ha
hektárra jutó bevétel Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Vetésterületre vetítve a bevételt – csak úgy, mint egyébként a bevételek esetében – a kukorica adja a legnagyobb bevételt. Bár nem kiugróan magas, mégis az egy hektárra jutó második legnagyobb bevételt a szója éri el, számos élelmiszer alapanyaga, nagy népszerűségnek örvend az élelmiszergyártásban, ezért fontos a minél több termés elérése és értékesítése. A napraforgó kisebb területen van, mint a búza, mégis az egy hektárra jutó bevétele majdnem kétszer akkora. A napraforgó az étolaj alapanyaga, gyakorta használatos a háztartásokban és mivel az előállításhoz sok napraforgó kell, minél több termés értékesítésére van szükség az élelmiszeripar számára, így magas bevételt hozva a gazdálkodóknak. A bevételek alapján látható tehát, hogy a gazdasági hatékonyság szempontjából nem a minél nagyobb vetésterület a fontos, hanem, hogy minél több termést hozzon egy adott növényfajta és azt minél jobb eladási áron tudja értékesíteni a vállalkozó.
49
2013-ban az alábbiak szerint alakult az egy hektárra jutó bevétel: 21. táblázat
Egy hektárra jutó bevétel 2013.
Bevétel
Búza
Kukorica
Napraforgó
Szója
19 360 eFt
36 000 eFt
12 480 eFt
11 550 eFt
120 ha
175 ha
60 ha
70 ha
Vetésterület
Egy hektárra 161 333,33Ft/ha 205 714,28Ft/ha 208 000Ft/ha 165 000Ft/ha jutó bevétel Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A vetésterület nagysága a szója és a kukorica esetében növekedett 2013-ban. Az egy hektárra jutó bevétel nagy mértékű csökkenését az alacsony eladási árak okozták. A búza 32%-kal, a kukorica 61%-kal, a napraforgó 49%-kal, a szója pedig 62%-kal kisebb bevételt ért el egy hektárra vetítve, mint 2012-ben. Elmondható tehát, hogy gazdasági hatékonyság szempontjából a vállalkozás 2013-ban nem mondható nagyon eredményesnek. 22. táblázat
Egy hektárra jutó bevétel 2014.
Bevétel Vetésterület Egy hektárra
Búza
Kukorica
Zab
Napraforgó
Szója
22 500 eFt
51 250 eFt
1 064 eFt
17 556 eFt
24 300 eFt
100 ha
135 ha
12 ha
60 ha
90 ha
88 666,67
292 600
270 000
Ft/ha
Ft/ha
Ft/ha
225 000Ft/ 379 629,62Ft/h ha
a
jutó bevétel Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A 2014-es év fellendülés az egy hektárra jutó bevétel szempontjából az előző évhez képest. Változott a vetésterület felosztása is, valamint növekedtek az eladási árak, ami növelte a mutató értékét. Ismét a kukorica érte el az egy hektárra jutó legnagyobb bevételt, azonban ami szembe tűnő növekedés, az a napraforgó és a szója bevétele, melyek esetében a vetésterület nagyságához viszonyítva nagyon magas az egy hektárra jutó bevétel. Bár a 50
2013-as évhez képest növekedett az egy hektárra jutó bevétel, 2012-höz viszonyítva még mindig kevesebb: a búzáé5%-kal, a kukoricáé 27%-kal, a napraforgóé 28%-kal, a szójáé pedig 37,5%-kal alacsonyabb, mint 2012-ben. A vállalkozás igyekszik aszerint alakítani a vetésterületek elosztását, ahogyan az azok műveléséből származó bevétel nagysága alakul az évek során. A szója termesztése nem olyan rég vette kezdetét, mégis egyre jobb eredményeket produkál, de még mindig a kukorica és a napraforgó a legnagyobb bevételi forrás és a legnagyobb termelési értéket érte el az elemzett években.
5.3.3. Termelékenységi mutató A termelékenység a betakarított termés értékesítéséből származó bevétel és a gépüzemi idő alapján
számszerűsíthető
az
elemzett
évek
során,
hiszen
a
növénytermesztés
munkafázisaiban szükséges a gépeket üzembe helyezni és segítségükkel elvégezni azokat. 23. táblázat
Termelékenység 2012-2014.
Bevétel Gépüzemi idő
2012.
2013.
2014.
159 720 000Ft
77 740 000Ft
116 670 000Ft
1244 óra
1267 óra
1240 óra
61 357,53Ft/gépóra
94 088,70Ft/gépóra
Egy gépórára jutó 128 392,28Ft/gépóra bevétel Forrás: bázisvállalat dokumentumai
Összességében elmondható, hogy egy gépórára magas bevétel jut, ez a korszerű gépparknak és a folyamatosan összehangoltan működő gépkezelőknek köszönhető. 2012ben nagyon sikeres évet zárt a vállalkozás, a bevételhez viszonyítva a gépüzemi idő nem volt túl sok, így magas volt az egy gépórára jutó bevétel. 2013-ban az aszály okozta problémák miatt több talajmunkára volt szükség, így több volt a gépüzemi idő, a bevétel sokkal kevesebb volt, így az egy gépórára jutó bevétel az előző évi értéknek a felét sem érte el. 2014-ben az egy gépórára jutó bevétel másfélszerese volt az előző évinek, a 51
gépüzemi idő 27 órával kevesebb volt, a bevétel meghaladta a 100 millió forintot, de 2012höz képest még így is rosszabbul alakult a termelékenység a gazdaságban.
5.3.4. Munkatermelékenységi mutató A vállalkozásban tevékenységet végzők átlagosan 264 napot dolgoznak egy évben. A könnyebb elszámolás érdekében egy munkanapra nyolc órát számolnak, vagyis évente összesen 2112 órát. Ebből naponta két óra a veszteségidő, amikor tényleges termelőmunkát nem végeznek, de a telephelyen, vetésterületen előkészítik, illetve lezárják a munkavégzést, tehát évente 528 óra a veszteségidő. Mivel a mezőgazdaságban decemberjanuár holt időszaknak számít, így ekkor történnek a szabadságolások, tehát amennyivel szezonban többet dolgoznak, itt annyival kevesebbet. Ezek alapján a munkában ténylegesen eltöltött idő a két adat különbsége, 1584 óra. Több műszakos munkavégzés nem lehetséges, csak nappal végezhetők el a munkafázisok, egy-egy munkafázisnál minden emberre szükség van, körforgásszerűen halad a munka, például amíg két dolgozó két vetésterületen permetez, addig egy fő a vízhordást végzi, egy fő a permetanyagot szállítja. 24. táblázat
Munkatermelékenység
Bevétel Munkaóra Egy
munkaórára
2012.
2013.
2014.
159 720 000Ft
77 740 000Ft
116 670 000Ft
1584 óra
1584 óra
1584 óra
100 833,34 Ft
49 078,29 Ft
73 655,3 Ft
jutó bevétel Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A mezőgazdaságban tevékenykedő gazdák tisztában vannak vele, hogy bármekkora erőfeszítéseket tesznek is egy adott üzleti évben, a legnagyobb hatást az időjárás gyakorolja a termésre. Attól függetlenül, hogy aszályos vagy túl csapadékos az időjárás, a munkavégzés ugyanannyi időt vesz igénybe, mert minden munkafázist el kell végezni.
52
Ha mind a két tényező megfelelően teljesül, tehát az időjárás is kedvező és a dolgozók is mindent rendben elvégeznek, ahogyan az a 2012-es évben is történt, akkor magas lesz az egy munkaórára jutó bevétel, ha azonban az időjárás kedvezőtlen, hiába a tökéletesen elvégzett munkafázisok, a 2013-as év a legjobb példa rá, – az aszály miatt – hogy alacsony lesz az egy munkaórára jutó bevétel. A 2012-es év olyan szempontból is sikeres, hogy abban az évben mindössze 5 fő volt az állományi létszám, ebben az esetben több feladat jutott egy emberre, míg a következő években 6 fő végezte el ugyanazokat a munkafázisokat és tevékenységeket. Összességében az elemzett években a bevételhez képest arányaiban jó eredményt értek el az egy munkaórára jutó bevételt illetően.
5.4. Jövedelmezőség 5.4.1. Árbevétel arányos jövedelmezőség
A vállalkozás jövedelmezőségét az árbevétel arányában elemezve megkapjuk, hogy az üzemi tevékenység eredménye hány százaléka az értékesítés nettó árbevételének. 2012-ben az üzemi tevékenység eredménye 18 733 eFt volt, az értékesítés nettó árbevétele 122 489 eFt volt. Ezek alapján az árbevétel arányos jövedelmezőség 15,29%. Az üzemi tevékenység eredménye azért ilyen alacsony az árbevételhez képest, mert anyagigényes a vállalkozás, az anyagjellegű ráfordítások jelentik az összköltség 89%-t, melynek elszámolása jelentősen lecsökkenti az értékesítésből származó árbevételt, és bár az értékesítés nettó árbevétele kétszerese volt az előző évinek, az anyagjellegű ráfordítások értéke 54%-kal nőtt. A következő évben az értékesítés nettó árbevétele 105 661 eFt volt, ami 14%-kal kevesebb, mint 2012-ben, az üzemi tevékenység eredménye 6 229 eFt volt, az előző évi eredmény felét sem érte el, ezért ilyen alacsony a jövedelmezőség: 5,9%. Az aszály miatt a bevétel sokkal kevesebb volt, a ráfordítások nagysága ennek ellenére nem csökkent, sőt egy új munkavállalót is alkalmaztak, amivel a személyi jellegű ráfordítás is növekedett, ezért ez az év kevésbé volt jövedelmező.
53
A 2014-es év jövedelmezőbb volt az előzőeknél. Az üzemi tevékenység eredménye 31 539 eFt volt, ez ötszöröse az előző évi értéknek, az értékesítés nettó árbevétele 9%-kal nőtt, 115 478 eFt volt, a jövedelmezőség 27,31%, vagyis az árbevételhez viszonyítva 2014-ben volt a legjövedelmezőbb a vállalkozás. A jól megtervezett vetésterületi elosztásnak és a magasabb eladási áraknak köszönhetően nagyobb volt az árbevétel, az anyagjellegű ráfordítások 4%-kal csökkentek, ami elősegítette a magas jövedelmezőség elérését.
Jövedelmezőség 15,29%
5,90%
2012.
2013.
27,31%
2014. Jövedelmezőség
8. ábra Jövedelmezőség alakulása 2012-2014.Forrás: bázisvállalat dokumentumai
5.4.2. Élőmunka arányos jövedelmezőség
A vállalkozás jövedelmezőségét az élőmunka arányában vizsgálva megtudható, mekkora jövedelmezőséget ér el a vállalkozás az átlagos dolgozói létszámmal, ekkor az üzemi tevékenység eredményét az átlagos dolgozói létszámhoz viszonyítjuk. 25. táblázat
Élőmunka arányos jövedelmezőség
Üzemi tevékenység eredménye Átlagos létszám
2012.
2013.
2014.
18 733 eFt
6 229 eFt
31 539 eFt
5 fő
6 fő
6 fő
3 746 600Ft
1 038 166,67Ft
5 256 500Ft
dolgozói
Egy főre jutó üzemi tev. eredmény
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
54
A vállalkozás működésében az élőmunka szerepe a legfontosabb, ezt tükrözik a táblázat adatai is, az eredményességhez nagy mértékben járul hozzá az élőmunka. Annak köszönhetően,
hogy
a
dolgozók
folyamatosan
részt
vesznek
a
vállalkozás
tevékenységében, az üzemi tevékenység eredményének nagy hányada, 16-20%-a jut egy főre. Az élőmunka hatékonysága tehát nagy eredményt hoz a vállalkozás számára.
5.4.3. Költségarányos jövedelmezőség
Ez a mutató számszerűsíti, hogy az összes költséghez viszonyítva mekkora a nettó jövedelem nagysága. A nettó jövedelem mindig a termelési érték és a termelési költségek különbsége. 26. táblázat
Költségarányos jövedelmezőség 2012.
2013.
2014.
Nettó jövedelem
65 447 750Ft
-14 374 050Ft
21 835 536Ft
Összes költség
104 316 900Ft
101 575 000Ft
104 489 664Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A táblázat alapján megállapítható, hogy a nettó jövedelem aránya a költségekhez viszonyítva egyáltalán nem dinamikusan alakul az évek során. Az elemzett évek közül 2012-ben volt legmagasabb a jövedelmezőség: 62,73%, ami azt jelenti, hogy a nettó jövedelem a költségek több, mint felét fedezte. 2013-ban az aszály és a nagyon alacsony világpiaci árak miatt a termelési érték 14,3 millió forinttal volt kevesebb, mint a termelési költségek, jövedelmezőség szempontjából negatív eredményt értek el. 2014-ben újra jövedelmező volt a tevékenység, 20,89%-t tudták fedezni a termelési költségeknek a nettó jövedelemből.
55
5.4.4. Eszközarányos jövedelmezőség
27. táblázat
Eszközarányos jövedelmezőség 2012.
2013.
2014.
Nettó jövedelem
65 447 750Ft
-14 374 050Ft
21 835 536Ft
Összes eszköz
200 551 000Ft
157 727 000Ft
187 038 000Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A nettó jövedelem aránya az eszközökhöz képest nagyon alacsony, ha a százalékos értékeket vizsgáljuk. 2012-ben a nettó jövedelem az eszközöknek mindössze 32,6%-a volt, 2013-ban a nettó jövedelem negatív, a termelési költségek meghaladták a termelési értéket. 2014-ben 11,67% volt az eszközarányos jövedelmezőség. A vállalkozás tulajdonában sok a nagy értékű befektetett tárgyi eszköz – gépek, épületek, tároló helyiségek – melyek hosszú évek alatt amortizálódnak csak le, ezért ezek értékének felét sem éri el a nettó jövedelem.
5.4.5. Termelési érték arányos jövedelmezőség
28. táblázat
Termelési érték arányos jövedelmezőség 2012.
2013.
2014.
Nettó jövedelem
65 447 750Ft
-14 374 050Ft
21 835 536Ft
Termelési érték
169 764 350Ft
87 200 950Ft
126 325 200Ft
Forrás: bázisvállalat dokumentumai
A termelési érték a növénytermesztés és állattenyésztés bruttó termelési értékének összegét mutatja. 2012-ben a nettó jövedelem 38,55%-a volt az összes termelési értéknek, a költségekhez képest a piaci árak kedvezően alakultak, így a termelési költségek jelentős részét fedezte a nettó jövedelem. A 2013-as év nagyon kedvezőtlenül alakult, a termelési költségek meghaladták a termelési értéket, a nettó jövedelem negatív eredményt ért el. 56
2014-ben a 17,29% volt a termelési érték arányos jövedelmezőség, ez az előző évihez nagy fejlődés, a 2012. évi értéknek azonban kevesebb, mint a fele. Összességében az elemzett évek során, a 2013-as évet leszámítva, jövedelmező volt a vállalkozás. A növénytermesztésből és az állattenyésztésből származik a bevétel legnagyobb része, azonban a tevékenységhez szükséges anyagok és munkaerő nagy költséget jelentenek a vállalkozásnak.
57
6. Következtetések, javaslatok
A választott ágazat elemzése során, a bázisvállalat tevékenységén keresztül világossá vált, milyen erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy egy mezőgazdasági vállalkozás eredményes évet zárhasson. Mindemellett rengeteg bosszúságot okoz a gazdálkodóknak, ha az időjárás a megszokottól eltérően alakul és minden befektetett munka megsemmisül néhány nap alatt. Ahhoz, hogy valaki ezt a tevékenységet válassza egy életre, nagy elhivatottság és szakma iránti elkötelezettség szükséges. Szenvedéllyel szeretni kell a gazdaságot, a területet, az állatokat, türelmesnek kell lenni a legnehezebb helyzetekben is és kitartani, küzdeni az eredményességért. Szerencsés a vállalkozás és az ügyvezető is, hogy ilyen összetartó csapatban dolgoznak nap, mint nap a gazdaságban. Felelősségteljesen látják el a feladatokat, céljuk, hogy minél jobb eredményekkel fennmaradhasson még hosszú évtizedeken át a vállalkozás. A földterületek szétdaraboltsága az, ami miatt egyre nehezebb lesz összetartani a jelenleg művelés alatt álló területet. A régi tulajdonosok nagyon idősek, sokan haláloznak el közülük, az örökölt földterületek pedig ennek következtében nagyon sok felé darabolódnak, az új tulajdonosok felkutatása, megkeresése rengeteg erőfeszítést igényel az ügyvezetőtől. Igyekszik minden évben néhány kisebb földterületet megvásárolni, hogy ne legyen annyi gond a bérleti szerződésekkel kapcsolatosan, de sajnos azt nem tudja megtenni, hogy rövid idő alatt az egész területet megvásárolja. A hazai mezőgazdaság fejlesztése és fenntartása az ügyvezető számára is fontos. Akik ismerik, elismerik munkáját, kitartását, ennek eredményeképp idén Szendrő város önkormányzatának képviselő testülete kitüntette az ügyvezetőt a településen és környékén sikeresen végzett termelőmunkájáért. Ezek is arra buzdítják az ügyvezetőt, hogy bár a befektetett munkához képest a bevétel minimális, mégis érdemes és fontos ezt a szakmát művelni. Véleményem szerint keresni kellene az ügyvezetőnek azokat a lehetőségeket, támogatásokat, amelyek igénybevételével fejlődhetne a vállalkozás az eszközöket, tevékenységet illetően. Ebben nagy segítséget nyújthat a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program is.
58
Az Európai Unió által létrehozott Vidékfejlesztési Program rendkívül jó lehetőségeket nyújt a mezőgazdasággal foglalkozó gazdák számára. A vidéken élők közreműködése a fejlődés motorjának is nevezhető. A pályázati felhívások idén ősszel kerülnek napvilágra, ezzel beruházási lehetőségeket biztosítva a magyar gazdák számára. A cél az, hogy minél többen értesüljenek a program által kínált lehetőségekről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is közreműködik a lehetőségek terjesztésében. A két pilléren alapuló Közös Agrárpolitikára az EU költségvetés 38%-t fordítják, Magyarországra 13,061 milliárd € jut ebből. A legfőbb tématerületek, melyekre támogatások pályázhatók: a vidéki térségek, erdőgazdálkodás, fenntartható gazdálkodás, illetve mezőgazdasági termelés, élelmiszer feldolgozás. Azt gondolom, a vállalkozás számára nagyon jó lehetőség lenne a meglévő terményszárító technológiának és infrastruktúrájának felújítására vonatkozó pályázat. Ez az a gép, melyet legjobban kihasznál a vállalkozás a terményfeldolgozás során és a legnagyobb közüzemi költséget jelenti számára. Egy hatékonyabb, korszerűbb terményszárító beszerzésével, esetleg a meglévő gép felújításával rövidebb ideig, kisebb energiafelhasználással is megvalósulhatna ez a munkafázis, ami költséget takarítana meg a vállalkozás számára. Úgy gondolom, a vállalkozás másodlagos tevékenységét, az állattenyésztést lenne fontos átalakítani, ugyanis a kizárólag juhtenyésztésből minimális a bevétel, más fajta állatokat kellene tenyészteni a jelenlegi állatállomány mellett. A vidékfejlesztési program keretein belül lehetőség van védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták állományának megőrzésére irányuló pályázatra. Ennek keretein belül racka juhokat és szürkemarhákat vásárolhatna a gazdaság, amelyek tenyésztésével és értékesítésével nagy bevételre tehetne szert. A juhászok képesek lennének ellátni ezeket az állatokat is, mivel őshonos állatok, így etetésüket a legeltetés jelenti, így ez nem jelentene költséget a vállalkozásnak. Ezzel megnövekedne az állattenyésztésből származó bevétel, a vállalkozás eredményessége javulna. Véleményem szerint a vetésterületek elosztását is át kellene alakítani a jövedelmezőség érdekében. Az elmúlt néhány év adatai alapján a legnagyobb bevételt a kukorica mellett, szója és a napraforgó értékesítéséből szerzi a vállalkozás. A vetésterületet tehát úgy kellene felosztani, hogy nagyobb területre kerüljön szója és napraforgó, így ezekből még több termést takaríthatnának be, melynek értékesítése nagyobb bevételt jelentene a vállalkozásnak, ezáltal biztosítva a költségek nagyobb részének finanszírozhatóságát. 59
Összegzés
A szakdolgozatom első részében részletesen írtam le a mezőgazdaság fejlődésének szakaszait az őskortól kezdve, a több százados fejlődéseken át napjainkig. Részleteztem, hogy a történelem során a háborúzások milyen hatással voltak a mezőgazdaságra és hogyan élte meg az ágazat a gazdasági világválságot. Elemeztem az Európai Unióhoz való csatlakozás utána bekövetkezett változásokat a mezőgazdaságot illetően, a közös agrárpolitika megvalósulásának körülményeit és hatását az ágazatra. Megvizsgáltam, hogy közgazdasági szempontból mit is jelent a mezőgazdaság és milyen hatása érezhető nemzetgazdasági
szinten
hazánkban.
A
mezőgazdaságban
használatos
fogalmak
részletezése után megvizsgáltam, hogy milyen mutatókat használnak ebben az ágazatban a vállalkozások eredményeinek elemzésére, a tényadatok és a változások számszerűsítésére. A bázisvállalat bemutatása képezi a szakdolgozat második részét. Részletesen vizsgáltam meg, hogyan indult be a vállalkozás, hogyan jött létre a jelenlegi cégvezetés. Leírtam, milyen tevékenységekkel foglalkozik a vállalkozás, ezekhez a tevékenységekhez milyen eszközöket használ fel. Megvizsgáltam, hogyan befolyásolja a vállalkozás működését a folyamatos időjárás változás. Részleteztem, melyik hónapban milyen tevékenységeket végeznek el a vetésterületeken és a telephelyen. A termés felhasználásának részletezése után a vállalkozás eredményeit vizsgáltam meg, az adózott eredmény és az értékesítésből származó árbevétel alakulását. Bemutattam, hogy mivel foglalkoznak a holt időszakban a vállalkozás dolgozói, milyen cégekkel állnak kapcsolatban és hogyan keresnek új kapcsolatokat más kereskedő cégekkel. Szakdolgozatom harmadik részében a bázisvállalat gazdasági tevékenységét elemeztem 2012. és 2014. közötti időszakra vonatkozóan. Megvizsgáltam milyen költségekkel jár a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezen felül keletkező költségek nagysága hogyan alakult az elemzett években. A vetésterületek, a betakarított termés és az eladási árak segítségével kiszámítottam a vállalkozás értékesítésből származó bevételeit, és az állattenyésztés esetében a szaporulat értékesítéséből keletkező bevételeket. Ezt követően megvizsgáltam a vállalkozás hatékonyságát, a termelékenységi mutatókat és a vállalkozás jövedelmezőségét, az ezekben bekövetkezett változásokat a 2012-2014-es időszakban. Végül a szakdolgozatban végzett elemzés és vizsgálat alapján leírtam következtetéseimet és néhány javaslatomat, melyekkel a vállalkozás fejlődhetne a későbbiekben. 60
Irodalomjegyzék
Ángyán József (2008): Mezőgazdasági stratégiák, Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő Dr. Buday-Sántha Attila (2011): Agrár- és vidékpolitika, Tanulságok nélkül, SALDO Kiadó, Budapest Erdei Ferenc (1976): Agrárgazdasági tanulmányok II. kötet (gazdaságosság és termék fejlesztés), Akadémiai Kiadó, Budapest Pete Nándor (2003): A magyar mezőgazdaság és az EU, Baranya Megyei Európai Információs Pont, Kiadó: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest Dr. Vasa László, Dr. Villányi László (2007): Agrárgazdaságtan, EU agrár-, és környezetpolitika, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen
Internetes források
Dr. Arutyunjan Alex és Dr. Kacz Károly, Vállalatgazdaságtani alapfogalmak, NyugatMagyarországi
Egyetem,
Mezőgazdaság-
és
Élelmiszertudományi
Kar,
http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/vezetes/alapfogalmak_gazd_BSc.pdf, letöltés ideje: 2015. október 14. Központi Statisztikai Hivatal, Élelmiszerek egy főre jutó hazai fogyasztása 1970-2013., Központi
Statisztikai
Hivatal
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/elm14.html,
honlapja, letöltés
ideje
2015.
szeptember 15. Központi Statisztikai Hivatal, Területi Statisztika a Mezőgazdaság ágazatra vonatkozóan 2000-, Központi Statisztikai Hivatal Honlapja, http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_4, letöltés ideje: 2015. szeptember 15.
61
Központi Statisztikai Hivatal, A fontosabb növények termesztése és felhasználása, 20122014., Központi Statisztikai Hivatal honlapja, http://www.ksh.hu/stadat_eves_4_1, letöltés ideje 2015. szeptember 17. Központi Statisztikai Hivatal, A bruttó hozzáadott érték értéke és megoszlása nemzetgazdasági
áganként,
1995-,
Központi
Statisztikai
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002c.html,
Hivatal letöltés
honlapja,
ideje
2015.
szeptember 17. Központi Statisztikai Hivatal, Fogalomtár, Központi Statisztikai Hivatal honlapja, http://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/fogalomtar.html#t, letöltés ideje: 2015. szeptember 26. Sulinet
Tudásbázis,
Gazdálkodási
ismeretek,
Sulinet
honlapja,
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/gazdalkodasi-ismeretek/amezogazdasagi-vallalkozasok-gazdalkodasaval-kapcsolatos-alapmutatok-esalaposszefuggesek/a-mezogazdasagi-vallalkozasok-jovedelmezosegi-mutatoi, letöltés ideje 2015. október 10.
BAZ Megye Műemlékvédelmi, Régészeti Hírmondója, A Bódva, a Sajó és a Hernád 2010. június
elején
újra
kilépett
a
medréből,
2010.,
http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/01_kosdi/100606_arviz/arviz.html#sze, letöltés ideje: 2015. szeptember 17. Elektronikus Beszámoló Portál, Agroszan Bt. elektronikus beszámolója, 2013., Elektronikus
Beszámoló
Portál
honlapja,
http://ebeszamolo.im.gov.hu/oldal/kereses_merleglista?f=ay4exosiqXBrp4ytAg675w%3d %3d&so=1, letöltés ideje: 2015. október 13. Elektronikus Beszámoló Portál, Agroszan Bt. elektronikus beszámolója, 2014., Elektronikus Beszámoló Portál honlapja, http://ebeszamolo.im.gov.hu/oldal/kereses_merleglista?f=%2f4fEiuvTLzYjMJWPx4PpYg %3d%3d&so=1, letöltés ideje: 2015. október 13.
62
Ábrajegyzék 1. ábra: Éves munkaerő-szükséglet alakulása 2. ábra: Élelmiszerfogyasztás alakulása 3. ábra: Szántóföldi betakarítás alakulása 4. ábra: Bruttó hozzáadott érték értéke 5. ábra: Közvetlen értékesítésből származó bevétel alakulása 2012-2014. között 6. ábra: Árbevétel alakulása 2012-2014. 7. ábra: Adózott eredmény alakulása 8. ábra: Jövedelmezőség alakulása 2012-2014. 1. kép: 2010. évi árvíz Szendrőn
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Magyar termelők várható támogatása 2. táblázat: Élelmezésre fordított termés mennyisége 3. táblázat: Vetésidő alakulása 2012-2014. 4. táblázat: Területfelosztás 2012. 5. táblázat: Vetőmagköltség 2013. 6. táblázat: Vetőmagköltség 2014. 7. táblázat: Bérköltség 2012-2014. 8. táblázat: Gépekhez kapcsolódó költség 2012-2014. 9. táblázat: Növényvédelem költségei 2012-2014. 10. táblázat: Közüzemi költségek 2012-2014. 11. táblázat: Állattartás költsége 2012-2014.
63
12. táblázat: Amortizáció 2012-2014. 13. táblázat: Termésátlag 2012-2014. 14. táblázat: Összes betakarított termés 15. táblázat: Eladási árak alakulása 16. táblázat: Termésértékesítésből származó bevétel 2012. 17. táblázat: Termésértékesítésből származó bevétel 2013. 18. táblázat: Termésértékesítésből származó bevétel 2014. 19. táblázat: Szaporulatértékesítésből származó bevétel 2012-2014. 20. táblázat: Egy hektárra jutó bevétel 2012. 21. táblázat: Egy hektárra jutó bevétel 2013. 22. táblázat: Egy hektárra jutó bevétel 2014. 23. táblázat: Termelékenység 2012-2014. 24. táblázat: Munkatermelékenység 25. táblázat: Élőmunka arányos jövedelmezőség 26. táblázat: Költségarányos jövedelmezőség 27. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőség 28. táblázat: Termelési érték arányos jövedelmezőség
64
Summary
In the first part of my thesis I wrote about the progress of agriculture from the prime during the secural developement up to now. I wrote in details how the agriculture was influenced by the wars and the economic crisis. I analyzed the connection and it’s influence to the European Union from the view of agriculture. I wrote about the common agricultural policy’s advantages. I analyzed the agriculture from the view of economy and the contributions to the national economy. Then I explained the main notions and analyzing techniques we use in agriculture, how the numerical changes can be written in this sector. The second part of the thesis is about the base company. I wrote in details the start of the company until the standing of today. Then I wrote about the activities of the company and the tools and vehicles they use to the activities. I analyzed how the weather influences the agency. I wrote the activites from month to month in the company. I wrote about the use of yield and the outcome of the company. I showed how the workers spend the time in december and january and I wrote about the relationships with other companies. The last part of my thesis was about the economical activities and outcome of the company from 2012 to 2014. I analyzed the cost of the raise and stock-raising and the other costs of the activities in the company. Then I counted the return from the sale from 2012 to 2014. Then I analyzed the efficiency of the company and the profitability of the company during the chosen years. Finally on the basis of the analyzing I wrote my consequences and suggestions the company can develope in the future.
65
