TERÜLETFEJLESZTÉSI, GAZDÁLKODÁSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI BT
TGT BT
GYÖMRŐ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA jóváhagyva a 11/2008. (IV. 25.) számú Önk. Kt. rendelettel
1118 Budapest, Somlói út 5/b, II.4. • Telefon/fax: (36-1) 466 0107 • email:
[email protected]
TARTALOMJEGYZÉK
GYÖMRŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzata Gyömrő Övezeti Terve Gyömrő Városközpont Szabályozási terve
Budapest, 2008. május
M= 1:4000 M= 1:2000
Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008. (IV. 25.) számú rendelete Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyömrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésének c) pontjában, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotja Gyömrő Város Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: GYÉSZ) és jóváhagyja a városközpont szabályozási tervét. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § (1) A rendelet hatálya Gyömrő Város közigazgatási területére terjed ki, kivéve a Kőhatár melletti (4601 jelű összekötő út, a szennyvíztisztító telepet feltáró 060/12 hrsz-ú út által feltárt) területet (szabályozási terve elfogadva a 27/2005. (IX.15.) önk. rendelettel) és a Kóczán úti (Nefelejcs-Kóczán-Dózsa Gy. utcák által határolt) területet (szabályozási terve elfogadva a ….. önk. rendelettel). (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A GYÉSZ mellékletei: a) 1. számú melléklet: övezeti térkép M=1:4000, b) 2. számú melléklet: városközpont szabályozási terve M=1:2000, c) 3. számú melléklet: Gyömrő város közigazgatási területén lévő, helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzéke, d) 4. számú melléklet: Fogalom meghatározások. (4) A GYÉSZ függelékei: (a) 1. számú függelék: Gyömrő város területén található régészeti lelőhelyek jegyzéke, (b) 2. számú függelék: Gyömrő város igazgatási területén lévő országos védelem alatt álló építmények jegyzéke, (c) a védett láp területére eső telkek helyrajzi számai, (d) nagy létszámú állattartó telep létesítési feltételei. 2. § (1) Gyömrő Város – Földhivatal által nyilvántartott – belterületi határvonalát, építési övezeteit és övezeteit az övezeti térkép jelöli. (2) A közművek elhelyezésénél a közmű-elhelyezési szabvány, illetőleg egyéb esetekben a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított védőtávolságok figyelembevételével kell eljárni. (3) Építményt közterületen elhelyezni csak a tűzvédelmi szakhatóság által előírt tűztávolság megtartásával lehet. A közterületi építmények építménymagassága nem érheti el a környezetében elhelyezkedő építmények építménymagasságát. Építési anyagok céljára csak természetes anyag használható. (4) Az építési engedélyezést megelőzően elvi építési engedélyben kell tisztázni: 1
a) egy telken több épület építése esetén az ingatlanon elhelyezhető építmények számát és helyét az építési helyen belül; b) helyi értékvédelmi területen a kialakult városkép védelme, a környezethez történő csatlakozás, illetve illeszkedés módját, az építmény tömeg- és homlokzatképzését, a tömör és az áttört homlokzat-felületek arányát, a jellemző homlokzati és fedési anyag-használatot, a színezés módját; c) közparkban építmény elhelyezése során az építmény helyét és az illeszkedés szabályait. Az elvi építési engedélyezési dokumentációhoz kertészeti tervet is kell csatolni; d) az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a nagy létszámú állattartó telep, továbbá bármely gazdasági épület létesítését, ha az alapterületük a hozzájuk tartozó udvarral (művelésből kivett területtel) együtt eléri a 6000 m2-t. Elvi építési engedélyben kell tisztázni a beépítés és a táji illeszkedés szabályait (4. sz. függelék 1. pont). e) közterület alá nyúló építményrész építése, átalakítása esetén az aláépítés mértékét; f) A közterületen pavilon jellegű építmény elhelyezési feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Általános előírások 3. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) kisvárosias lakóterület (Lk), b) kertvárosias lakóterület (Lke), c) falusias lakóterület (Lf), d) településközpont vegyes terület (Vt), e) gazdasági terület (Gksz, Gip), f) üdülő terület (Üü) g) különleges terület (K). (2) A beépítésre szánt területeken a beépítés feltétele a teljes közművesítettség, annak megvalósulásáig azonban az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi közmű is alkalmazható. (3) A beépítésre szánt területek telkeinek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a telekterületre az övezeti paraméterekben előírt zöldfelületi arány a használatba vételig kialakuljon. Az előírt zöldfelületi minimum-érték, illetőleg a kötelező ültetés növényanyaga tetőkertek, zöld homlokzatok létesítésével az OTÉK szerint csökkenthető. (4) A beépítésre szánt területeken a telekhatártól számított legkisebb ültetési távolság: 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb cserje esetén 3,0 m, 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint cserje esetében 1,5 m. (5) A beépítésre szánt területeken az állattartó épületek védőtávolságát az állattartásról szóló, hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni. (6) Az új és az átépülő lakóházak esetében a kialakult lakóterületeken az utcaképbe történő illesztést az engedélyezési tervben a szomszédos 3-3 lakóház feltüntetésével kell bemutatni. (7) Kisvárosias lakóterületen maximum 6 lakás, kertvárosias lakóterületen maximum 2 lakás építhető telkenként. 2
(8) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak hidrogeológiai és geotechnikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett. Lakóterület 4. § (1) -
Lk kisvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke kialakult. A megengedett legnagyobb építménymagasság kialakult. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 40 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint.
(2) -
Lk-2 kisvárosias építési övezet A kialakítható telek területe minimum 1000 m2 A beépítési mód oldalhatáros. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 méter. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50 %.
(3) Lke-tn kertvárosiasépítési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Utcai homlokzatmagasság: maximum 4,5 méter. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 80 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Építési hely határa: a telek homlokvonalától 60 m-ig. A telek fennmaradó területe be nem építhető kert-rész. Épület karaktere oromhomlokzatos, utca tengelyére merőleges gerincű tetőidommal. (4) -
Lke-tk kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint.
(4) -
Lke-te kertvárosias építési övezet (műemlék magtár telke) A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód szabadon álló A megengedett beépítettség mértéke kialakult. A megengedett legnagyobb építménymagasság kialakult. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 70 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. 3
(5) Lke-1 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Építési hely határa: a telek homlokvonalától 40 m-ig. A telek fennmaradó területe be nem építhető kert-rész. A tetőidom az utcában kialakult szerint. (6) Lke-2 kertvárosias építési övezet − A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Építési hely határa: a telek homlokvonalától 40 m-ig. A telek fennmaradó területe be nem építhető kert-rész. A tetőidom az utcában kialakult szerint. (7) -
Lke-3 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint.
(9) -
Lke-4 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód zártsorú. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 60 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 20 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint.
(9) Lke-5 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe kialakult, további megosztása nem kívánatos. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint.
4
(10) Lke-6 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe minimum 750 m2. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint. (11) Lke-7 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe minimum 900 m2. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Építési hely határa: a telek homlokvonalától 40 m-ig. A telek fennmaradó területe be nem építhető kert-rész. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete 3,0 méter. A tetőidom oromhomlokzatos. (12) -
Lke-8 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe min. 4500 m2, 1 lakásra minimum 450 m2 telekterület jár. A beépítési mód csoportos. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete 3,0 méter.
(13) -
Lke-9 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe minimum 450 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete 3,0 méter. A tetőidom utca tengelyével párhuzamos gerincű.
(14) -
Lke-10 kertvárosias építési övezet A kialakítható telek területe minimum 700 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %. Az előkert mérete tájolás szerint, északi utcafronton 3,0 méter, déli utcafronton 12,0 m. A tetőidom utca tengelyével párhuzamos gerincű.
(15)Lf falusias építési övezet A kialakítható telek területe legalább 1500 m2. A beépítési szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4.5 m. 5
-
Az előírt zöldfelület mértéke minimum 50%. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Településközpont vegyes terület 5. §
(1) Vt-1 településközpont vegyes építési övezet (igazgatási, művelődési, kulturális létesítmények) A kialakítható telek területe 2000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 60%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 20%. A előkert mérete az utcában kialakult szerint. Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. Új építmény esetén térszin alatt kell kialakítani a szükséges gépkocsi tárolót, illetve ahhoz kapcsolódó kiegészítő funkciót. A szint alatti beépítés legfeljebb 70% lehet. (2) Vt-2 településközpont vegyes építési övezet A kialakítható telek területe kialakult. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 60%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 10%. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. (3) Vt-3 településközpont vegyes építési övezet A kialakítható telek területe kialakult. A beépítési mód zártsorú. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 60%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 10%. A előkert mérete 0 méter. Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. A csatlakozó új épület(rész) zárópárkánya (ereszvonala) a csatlakozástól számított 3 méteren belül maximum 0.8 m-rel lehet alacsonyabb, illetve - városképileg indokolt esetben magasabb a csatlakozó meglévő épület megfelelő eleménél. A további homlokzati szakasz magassága nem lépheti túl a magasabb csatlakozási értéket; új vagy átalakított magastető látványának csökkentenie kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét. A lakások elhelyezését a földszinten kerülni kell. A szükséges gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. A gépjárműves megközelítés érdekében minimálisan 4,5 m-es áthajtót kell biztosítani a parkolóhoz. A földszinten, a telek homlokvonalán bármely lakótól eltérő funkció esetén árkádot kell kialakítani. Az árkád minimális szélessége 3 m. 6
(4) Vt-4 településközpont vegyes építési övezet A kialakítható telek területe kialakult. A beépítési mód zártsorú. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 60%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 10%. A előkert mérete az utcában kialakult szerint. Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. A csatlakozó új épület(rész) zárópárkánya (ereszvonala) a csatlakozástól számított 3 méteren belül maximum 0.8 m-rel lehet alacsonyabb, illetve - városképileg indokolt esetben magasabb a csatlakozó meglévő épület megfelelő eleménél. A további homlokzati szakasz magassága nem lépheti túl a magasabb csatlakozási értéket; új vagy átalakított magastető látványának csökkentenie kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét. A lakások elhelyezését a földszinten kerülni kell. A szükséges gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. A gépjárműves megközelítés érdekében minimálisan 4,5 m-es áthajtót kell biztosítani a parkolóhoz. A földszinten, a telek homlokvonalán bármely lakótól eltérő funkció esetén árkádot kell kialakítani. Az árkád minimális szélessége 3 m. (5) Vt-5 településközpont vegyes építési övezet A kialakítható telek területe kialakult. A beépítési mód zártsorú. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60%. A előkert mérete 5,0 méter. Építési hely határa: a telek homlokvonalától 40 m-ig. A telek fennmaradó területe be nem építhető kert-rész. A beépítés során a környező telek- és beépítési struktúrára az épület homlokzati- és tömegtagolásával utalni kell. Az épületek utcafrontján a tető kialakítását a szomszédos épületek tetőmegoldásaival összhangban, az utcaképbe illeszkedően kell megoldani. A csatlakozó új épület(rész) zárópárkánya (ereszvonala) a csatlakozástól számított 3 méteren belül maximum 0.8 m-rel lehet alacsonyabb, illetve - városképileg indokolt esetben magasabb a csatlakozó meglévő épület megfelelő eleménél. A további homlokzati szakasz magassága nem lépheti túl a magasabb csatlakozási értéket; új vagy átalakított magastető látványának csökkentenie kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét. A lakások elhelyezését a földszinten kerülni kell. Gazdasági terület 6. § (1) Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató építési övezet A kialakítható telek területe 4000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 40%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 9,0 m. 7
Az előírt zöldfelület mértéke legalább 30% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő). Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. (2) Gksz-2 kereskedelmi, szolgáltató építési övezet A kialakítható telek területe 3000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 40%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke legalább 30% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő). Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. (4) Gip ipari gazdasági építési övezet A kialakítható telek területe kialakult szerint. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke 30% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő). Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. Az övezetben a lakóterületre vonatkozó környezetterhelési határértékeket kell biztosítani. (5) Ge erdőgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezet (az erdő- és vadgazdálkodással összefüggő építmények elhelyezése céljából kijelölt terület) Az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás üzemi építményei, erdészház, vadászház és az erdőhöz kötődő turisztikai építmények helyezhetők el. A kialakítható telek területe minimum 5000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke 50% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő). Építési hely határvonalai: elő-, oldal- és hátsókert 10-10 m. (6) Gm mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (a művelésből kivett mezőgazdasági majorok és mezőgazdasági üzemi jellegű építmények elhelyezése céljából kijelölt terület) A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is. A kialakítható telek területe minimum 3000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke 30% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő). Építési hely határvonalai: elő-, oldal- és hátsókert 10-10 m.
8
Üdülő terület 7. § (1) Üü-1 üdülőházas építési övezet A kialakítható telek területe minimum 2000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 70 %. Az előkert mérete legalább 20,0 méter. A hátsókert mérete legalább 10,0 méter. A 8. sz. régészeti lelőhelyen a telekalakításhoz ki kell kérni a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalását. A telekalakítást megelőzően a területen lévő régészeti lelőhely megelőző feltárását egy ütemben kell elvégezni. (2) -
Üü-2 üdülőházas építési övezet A kialakítható telek területe kialakult. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 70 %. Az előkert mérete az utcában kialakult szerint. A tetőidom az utcában kialakult szerint. Különleges területek 8. §
(1) Kt temető építési övezet területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények helyezhetők el a következő feltételekkel: A telek területe kialakult. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke 40 %. (2) Ksp sportterület építési övezetbe a nagy kiterjedésű sportolási célú területek tartoznak. Az építési övezet területén elhelyezhetők: sportolási létesítmények, kereskedelmi szállásférőhelyek és ahhoz kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények. A kialakítható telek területe 10000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 70 % (a gyepes sportterületek a zöldfelületbe számítanak). Új építmény esetén térszin alatt kell kialakítani a szükséges gépkocsi tárolót, illetve ahhoz kapcsolódó kiegészítő funkciót. A szint alatti beépítés legfeljebb 15 % lehet.
9
(3) Ktf termál fürdő építési övezet Elhelyezhetők a termál fürdőhöz kapcsolódó komplex fitness szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás és kereskedelmi szállásépület. A kialakítható telek területe 10000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 40 % (a gyepes sportterületek a zöldfelületbe számítanak). (4) Kst szabadstrand építési övezet A kialakítható telek területe 10000 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 30%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke legalább 60 % (a gyepes területek a zöldfelületbe számítanak). (5) -
Kb bányaterület homok kitermelésére szolgáló terület A kialakítható telek területe minimum 50000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
(6) Ktr-1 (Teleki kastély) építési övezet Elhelyezhetők: oktatási, kulturális, sportolási, kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények. A kialakítható telek területe kialakult, megosztani nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 10%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 80 % (a gyepes sportterületek a zöldfelületbe számítanak). (7) Ktr-2 (Kis kastélyok) építési övezet Elhelyezhetők: kereskedelmi szállásférőhelyek, kulturális, hagyományőrző és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények. A kialakítható telek területe kialakult, megosztani nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 % (a gyepes sportterületek a zöldfelületbe számítanak). A kis kastélyok mögött, a jelenleg ipari funkcióként üzemelő létesítményeken csak olyan építési tevékenység hajtható végre, amely életveszély esetén állagmegóvást biztosít, illetve az ipari tevékenység környezeti hatásait csökkenti, de nem okoz arányaiban irreális érték növekedést.
10
(8) Ktr-3 (malom) építési övezet Elhelyezhetők: kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények, illetve kulturális funkciók és hagyományőrzéssel összefüggő tevékenységek. A kialakítható telek területe kialakult, megosztani nem lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló. A megengedett beépítettség mértéke kialakult. A megengedett legnagyobb építménymagasság kialakult. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 40 %. (9) -
Ke (egészségügyi) építési övezet A kialakítható telek területe 3400 m2-nél kisebb nem lehet. A beépítési mód szabadon álló. A megengedett beépítettség mértéke legfeljebb 20%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az előírt zöldfelület mértéke minimum 60 %.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Általános előírások 9. § A beépítésre nem szánt területek a következő területfelhasználási egységek közé soroltak: a) közlekedési és közmű terület (KÖ) b) zöldterület (Z) c) erdőterület (E) d) mezőgazdasági terület (M) e) vízgazdálkodási terület (V) Közlekedési területek és létesítmények 10. § (1) A közlekedési területbe az országos közutak és a csomópontok, az önkormányzati közutak, közterek (KÖu), továbbá a vasút (KÖk) területei tartoznak, amelyet a HÉSZ 1. sz. melléklete, az övezeti térkép tüntet fel. (2) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak, a hatályos jogszabályoknak, a szakági előírásoknak és a jelen helyi építési szabályozási előírásoknak megfelelően szabad. (3) A közlekedési területen (ill. építési területen) belül csak a közút, ill. vasút létesítményei és berendezései, közművek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények létesíthetők, ill. növényzet telepíthető. (4) A közúthálózat elemei számára az övezeti tervekben az alábbi szerkezeti jelentőségű közlekedéshálózati elemek területét kell biztosítani (a tervezett elemek a felsorolásnál dőlt betűvel szerepelnek): a) országos főutak 11
a 31.sz. Budapest-Jászberény-Dormánd II. rendű főút beépítésre szánt szakasza mentén 40,0 m, b) országos mellékutak 3111.j. Ecser-Monor összekötő út (Dózsa Gy. út-Bajcsy-Zsilinszky utca) 4603.j. Mende-Üllő-Ócsa összekötő út (Mendei út-Kossuth L. utca-Gróf Teleki Pál utca-Üllői út) 31305.j. vasútállomáshoz vezető út (Tulipán utca-Szegfű utca) 31306.j. volt Tófürdő állomáshoz vezető út (Szent István utca) c) gyűjtő- és feltáróutak Táncsics Mihály utca Nefelejcs utca-Bimbó utca/Arany János utca-Rózsa utca Wesselényi utca-Széchenyi utca-Bajza utca Vörösmarty utca-Bocskai utca-József Attila utca Kóczán utca-Toldi Miklós utca-Maglódi utca A gyűjtőutak területe általában kialakult, az övezetek szabályozása során a keresztmetszeti elemek helyszükségletét biztosítani kell. Az országos közutak, és a települési gyűjtőutak által alkotott hálózat csomópontjainak területét a rálátási háromszögek alapján kell biztosítani. A tervezett nyomvonalakon min. 20 m-es építési szélesség biztosítandó. d) lakóutcák a meglévő lakóutcák szabályozási szélessége általában kialakult, ezek megtartandók, az új lakóutcák szabályozási szélessége nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés esetén min. 16,0 m, zárt vízelvezetésnél min. 14,0 m. (5) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított alábbi védősávokat kell biztosítani: gyorsforgalmi- és főutak esetén 100–100 m, országos mellékutak esetén 50–50 m A védőtávolságon belül építmény csak a közlekedési hatóság hozzájárulásával és az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően helyezhető el. (6) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és gyűjtőutak mentén mindkét oldalon min. 2,00 m, a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,00 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,50 m szélességű járdát jelent. (7) Az országos közforgalmú vasút mentén a (az állomás esetében a szélső) vágánytól számított 50-50 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építményt elhelyezni csak az erre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek mellett szabad. (8) Új beruházással esetén azzal egyidejűleg az OTÉK által előírt parkolóhelyeket a létesítmény saját telkén belül kell biztosítani. Városközpont közlekedési területei 11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, 12
vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló: közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület igazgatási épület a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (3) A közutak elhelyezése céljára a jelen szabályozási tervben előírt szélességű építési területet biztosítani kell. (4) A közúthálózat elemei számára a beépítésre szánt területek mentén az alábbi szélességű építési területeket ill. szabályozási szélességet kell biztosítani: Országos mellékút 3111.j. Ecser-Monor összekötő út (Dózsa Gy. út-BajcsyZsilinszky utca) 4603.j. Mende-Üllő-Ócsa összekötő út (Kossuth L. utca-Gróf Teleki Pál utca-Üllői út) 31306.j. volt Tófürdő állomáshoz vezető út (Szent István utca) Belterületi gyűjtőút
min. 14,0 m, kialakult megtartandó min. 13,5 m, kialakult megtartandó min. 11,5 m, kialakult megtartandó
Táncsics Mihály utca
min. 12,0 m, kialakult megtartandó
Kiszolgáló- és lakóutcák Meglévő lakóutcák Tervezett lakóutcák Külterület Külterületi közutak szabályozási szélessége
ált. kialakult, - szabályozási tervlap szerint szabályozási tervlap szerint min. 12,0 m
(5) Önálló nyomvonalon haladó gyalog- és kerékpárutak alakítandók ki a szabályozási tervlapon jelölt irányokban. Ezek burkolatszélessége min. 3,60 m, szabályozási szélessége min. 6,0 m kell legyen. (6) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez az országos mellékutak és gyűjtőút mentén mindkét oldalon min. 2,00 m, a lakóutcákban egyoldali kiépítés esetén 2,00 m, mindkét oldalon elhelyezett járda esetén min. 1,25 m szélességű járdát jelent. (7) Vegyesforgalmú utak alakíthatók ki a max. 10 telket kiszolgálását biztosító nyomvonalakon. (8) A 40 m-nél hosszabb zsákutcák végén a max. 12,0 m hosszú, kéttengelyes tehergépjárművek számára szükséges fordulókör helyigényét biztosítani kell. (9) Az országos mellékutak, és a települési gyűjtőutak által alkotott hálózat csomópontjainak területét a rálátási háromszögek alapján kell biztosítani. 13
(10)Az országos mellékutak mentén az autóbusz-megállóhelyeket öbölben kell elhelyezni. (11)Új létesítmények esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához legalább a helyi önkormányzati parkolási rendelet által előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken belül biztosítani. A helyi parkolási rendelet hiányában, ill. annak hatályon kívül helyezése esetén az OTÉK előírásai válnak irányadóvá. (12)Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett. (13)A közterületi parkolóhely megszüntetése esetén az átépítés, ill. a parkolóhely pótlása– közterületen, vagy közforgalom számára megnyitott magánterületen- annak a beruházónak a kötelezettsége, akinek az érdekében a tárgyi parkoló megszüntetésére sor került. (14)A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. Közművekre vonatkozó előírások 12. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú, vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. (3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. (5) A fejlesztéseket a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű összehangolt közös kivitelezés érdekében. 14
(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. (7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítés mértéke szerint, ha: a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közműellátás rendelkezésre áll, b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Vízellátás (10)A vízvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es és a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet 4.sz. mellékeltében rögzített előírás szerint biztosítandó. (11)A vízbázisokra, vízműkutakra az előírásoknak megfelelően a hidrogeológiai védőidomot ugyancsak a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerint biztosítani kell. Csatornázás (12)A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem engedélyezhető. b) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A település csatornázásra kerülő utcáiban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell. d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad. (13)A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani. (14)Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a csatornára bocsáthatóság megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Közcsatornába kizárólag a 204/2001 (X.26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. (15)Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára a) a Alsó-Tápió patak partéleitől 10-10 m, b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, 15
c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5,0 m szélességű sáv szabadon hagyandó. d) Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem engedélyezhető építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet. (16)Közművet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közművet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhető, amelynek folyamatos közműellátását biztosítani nem kell. (17)Vízi létesítményeket (vezetékes víz, szenny- és csapadékvíz elvezető hálózat) építeni és vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (18)A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt tervezhető és építhető. b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén. (19)A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (20)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (21)20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba. Energia közmű előírások 13. § Villamosenergia-ellátás (1) A település közigazgatási területén a DHE-Zugló 220 kV-os villamos távvezeték mentén a szélső száltól mérten 18-18 m, a tengelytől mérten pedig 25-25 m védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. (3) A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor és a hálózat építéssel együttjáró felújítás során, a földalatti vezetést szabad csak engedélyezni. 16
(4) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-energia hálózatoknak a földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a hírközlési szabadvezetékes hálózatokat egy oldalon vezetett közös oszlopsoron kell vezetni. (5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek felállítása engedélyezhető. (6) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgázellátás (7) A település területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek csőszéltől számított biztonsági övezete: a Testvériség II. NA 700 nagynyomású gázvezeték mentén 30-30 m, a Barátság II. NA 600 kõolajvezeték mentén 18-18 m és a Vecsés-Szolnok nagynyomású gázvezeték mentén 20-20-m. (8) A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a gáz- és kőolajüzemi létesítmény üzemben tartójának a hozzájárulását meg kell kérni. (9) A nagynyomású szénhidrogén vezetékek biztonsági övezetében tilos: mindennemű építési tevékenység, tűzrakás, illetve anyagok égetése (Pl. tarlóégetés), bányaművelés, a vezeték állagát veszélyeztető maró és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása, anyagok ideiglenes illetve állandó tárolása, zagytér létesítése, a robbantás, 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés, rizstelep, halastó, víztároló létesítése, 5-5 m távolságon belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ( egres, ribizke, szőlő stb.) ültetése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés. (10) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat - lehetőség szerint - földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. Hírközlés (11) Településrendezési, esztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező utcákban, illetve az utak szilárd burkolatának a megépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (12) A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyenlőre fennmaradhat területgazdálkodási okokból. Ez esetben a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. 17
(13) Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomások egyikére helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjével jár. (14) Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. Zöldterület 14. § (1) Zöldterület a HÉSZ 1. sz. mellékletében, az övezeti térképen Z, Z*, Zk jellel jelölt növényzettel fedett közterület. (2) A Z jelű zöldterület (közpark) területén az OTÉK 27.§ szerinti építmények helyezhetők el, a közpark legfeljebb 2 %-os beépítésével. Az épületek szabadon állóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. (3) A Z* jelű zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak. (4) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. (5) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. (6) Közpark területén fák kivágása, csonkolása csak akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) a baleset-elhárítás, c) vagy közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. (7) A Zk jelű zöldterület (kegyeleti park) területén épületek nem létesíthetők. Az övezetben csak a kegyeleti funkcióhoz illeszkedő építmények helyezhetők el. Erdőterület 15. § (1) Erdőterület a HÉSZ 1. sz. mellékletében, az övezeti térképen “E” jellel jelölt - erdő művelési ágú - terület. (2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) védelmi (Ev), b) gazdasági (Eg). (3) Ev védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. 18
(4) Eg gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), b) a beépítés mértéke a telek területének legfeljebb 0,1%-a, de nem lehet több 300 m2-nél, c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, d) beépítési mód: szabadon álló e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők. f) a közművesítettség mértéke: részleges (ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót kell létesíteni.) (5) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki. (6) Erdőterületen épületek csak akkor létesíthetők, ha ahhoz az erdészeti szakhatóság is hozzájárul. Mezőgazdasági terület 16. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: a) kertes mezőgazdasági terület (Mk), b) általános mezőgazdasági terület (Má és Má*), c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko). (2) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1%-át. (3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítást kell alkalmazni. (4) Mk kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló mezőgazdasági terület. (5) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető legfeljebb 60 m2 területű pince. (6) A Mk övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők: a) a beépíthető telek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 9,0 m, b) a kialakítható telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14,0 m, c) a beépítettség mértéke a telek területének 3 %-a, de legfeljebb 60 m2 lehet, d) a beépítési mód 9-14 m széles telkek esetén oldalhatáros, 14 m-nél szélesebb telek esetén szabadon álló, e) csak tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, f) az épületek legalább 5 m előkert biztosításával építhetők. 19
(7) Má általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület. (8) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. (9) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következők: a) az övezetben a beépíthető és kialakítható telek (földrészlet) területe legalább 10000 m2 (1 ha), szélessége legalább 20,0 m, c) a 720-10 000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető, d) a legalább 10 000 m2 (1 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (8) bekezdés szerinti építmények, e) a legalább 100 000 m2 (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is, f) az épületeket a telek határától legalább 15,0 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni, g) az építmények a telek legfeljebb 3 %-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál, h) az épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (10) Má* jelű általános mezőgazdasági terület jelű övezetében a (9) bekezdés előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ebben az övezetben állattartó telep nem létesíthető. (11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe (birtoktest) Gyömrő igazgatási területén eléri a 10 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők: a) a beépíthető telek területe legalább 10000 m2, b) a beépítettség mértéke legfeljebb 3,0 %, c) az épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet; d) az épületeket a telekhatártól minimum 10,0 m távolságra, szabadonállóan lehet elhelyezni, e) a zöldfelület mértéke legalább 30 %, amelyen belül a telekhatárok mentén kétszintes növényállomány (cserjesor és fasor) telepítendő. (12) Mko korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi, szempontból érzékeny továbbá mély fekvésű mezőgazdasági terület. (13) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épületek, szint alatti építmények nem létesíthetők. Az övezetben távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető. (14) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják. (15)
Az övezet területén 10 000 m2-nél (1 ha-nál) kisebb telkek nem létesíthetők. 20
Vízgazdálkodási terület 17. § (1) a. b. c.
Vízgazdálkodási terület a vízfolyások medre (V) tavak medre (Vtó) vízműkutak területe (v)
(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és a horgászat építményei helyezhetők el. (3) A Strandtó szabályozott területén elhelyezhetők a szabadtéri strandolás és a vízi sportolás épületnek nem minősülő építményei. (4) A Tőzeges tó területén csak a horgászat műtárgyai helyezhetők el, ha ahhoz az illetékes természetvédelmi hatóság is hozzájárul. (5) Vízfolyások külterületi szakaszán a medertől 50-50m védőtávolságon belül épületek nem helyezhetők el. (6) Vízfolyások partjától számított 6-6m széles parti sávban, csak olyan építmények helyezhetők el amelyek a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását, a meder megközelítését nem akadályozzák (21/2006. (I.31) Korm. rendelet alapján). Táji és természeti értékek védelme 18. § (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet. (2) Közterületeken, védett természeti területeken fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha a) ha a fa egészségi állapota b) baleset - elhárítás c) vagy közegészségi szempontok feltétlenül szükségessé teszik. (3) Adótorony, távközlési magasépítmény csak általános mezőgazdasági területen létesíthető a belterülettől, meglévő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 100 m védőtávolság biztosításával. (4) Közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (5) Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. (6) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.
21
(7) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. (8) Mezőgazdasági és erdőterületen hagyományos történelmi tájkarakter védelmében csak a helyi hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek építhetők. (9) Mezőgazdasági és erdőterületen 1 m2-nél nagyobb önálló reklámtábla nem helyezhető el. (10) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. (11) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására. (12) A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1,0 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie. Környezetvédelem 19. § (1) A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység és anyagtárolás csak zárt térben engedélyezhető. (21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet) (2) Üzemanyagtöltő állomás 50 m széles védőövezetén belül új lakóépület, oktatási, egészségügyi vagy üdülési célú létesítmény nem alakítható ki. (3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt zajterhelési határértékeket nem haladja meg. (4) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek: a) különleges területek (turisztikai célú területek és temető) b) zöldterületek, c) az üdülőterületek, d) védett természeti területek, e) iskola, óvoda területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.) (5) Kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.) 22
(6) Településközpont vegyes területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 dB; éjszaka 45 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.) (7) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a gazdasági és a mezőgazdasági terület övezetei, ahol a mezőgazdasági tevékenységből származó üzemi eredetű zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 dB; éjszaka 50 dB határértéknél. (A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján.) (8) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges. (9) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. (10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. (11) A közcsatornával ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (12) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. (13) A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. (14) Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet. (15) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. (16) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető. (17) A 31-os főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 100 m, egyéb országos közút tengelyétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető. (18) Állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők. 23
(19) A szennyvíztisztító teleptől 1000 m védőtávolságon belül lakóépület, kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető. (20) Temető 50,0 m védőtávolságán belül, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki. Régészeti lelőhelyek védelmének előírásai 20. § (1) A védelem alatt álló régészeti lelőhelyeket a GYÉSZ 1. számú függeléke, az övezeti térkép, továbbá a városközpont szabályozási terve tartalmazza. A régészeti emlékek védelmében a régészeti lelőhelyeken a földmunkák megkezdése előtt a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni és a lelőhelyet megelőző feltárás keretében – a tulajdonos terhére – fel kell tárni; a régészeti lelőhelyen már a telekalakításhoz ki kell kérni a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalását. Országos építészeti értékvédelem előírásai 21. § Az országos védelem alatt álló műemlék épületeket és a műemléki környezetük lehatárolását a GYÉSZ 1. számú függeléke, az övezeti térkép, továbbá a városközpont szabályozási terve tartalmazza. A városkép védelme, helyi értékvédelem 22. § (1) A kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a Teleki kastély sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A műemléki együttes látványát meghatározó vonulat gerincvonalát épülettel eltakarni nem lehet. (2) Helyi értékvédelem alatt áll a GYÉSZ 3. számú mellékletében felsorolt, az övezeti térkép, továbbá a városközpont szabályozási terve által lehatárolt egyedi településszerkezetet és telekstruktúrát jelentő településtörténeti terület (he). (3) A helyi értékvédelem alatt álló területen belüli közterületek nem változtathatók meg. (4) Az (1) bekezdés szerinti területeken telekstruktúrába való beavatkozás során, az építésügyi hatósági eljárásokba a műemlékvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. (5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények bővítését, átalakítását, felújítását úgy kell megvalósítani, hogy az építmény korhű megjelenése biztosított legyen a beépítés módban, a tömeg-alakításban, az anyaghasználatban, a tető és a homlokzat jellegében, a részletek világában (deszkázott oromhomlokzat, kapuk, kerítések, nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés). (6) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével. 24
(7) Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez, azok karakteréhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és a tömegarányok a meghatározók. (8) Lejtős terepszakaszon az új épület homlokzatmagasságát - utcakép alapján - a szabályzat keretei között úgy kell meghatározni, hogy annak magassági tagolása kövesse a tereplejtést és a környező beépítés karakterét. (9) A telkek összevonása esetén az új épületek homlokzati- és tömegtagolásával az eredeti telekosztásra utalni kell. (10) Meglévő épület részleges vagy teljes bontása esetén az új (átalakított) épület homlokzatmagassági és gerincmagassági értékeinek jellemzően meg kell egyezniük a bontott épület(rész) megfelelő magassági értékeivel. (11) A tetőtér csak egy használati szinttel építhető be. A tetőtéri nyílászárók a tetőfedés síkjában helyezhetők el. (12) A helyi egyedi védelem alatt álló építményekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (13) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező. (14) Meglévő épületen a homlokzaton jelentkező rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Egyéb rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés – amennyiben erre lehetőség van – csak a portál- vagy nyílászáró szerkezetek belső oldalán helyezhető el. (15) A meglévő épületek akár részleges felújítása során – ahol más fűtési rendszer műszaki feltételei adottak – a közterületről látható homlokzaton létesített, az épület architektúrájától idegen gázüzemű parapet-konvektorok kivezetéseinek megszüntetését az illetékes Építésügyi Hatóság elrendelheti. (16) A meglévő épületeken közterületről látható homlokzaton ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, a közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át. (17) A műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét, az érintett szakhatóság véleménye alapján az illetékes Építésügyi Hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja.
25
Kerítések 23. § (1) Tömör (át nem látható) kerítés általában nem létesíthető, kivéve, ha azt támfalként, vagy épületrészként alakítják ki és az a kert, vagy az épület közterületről feltáruló látványát jelentősen nem takarja. (2) A városkép kedvezőbb alakítása érdekében előnyben kell részesíteni a természetes anyagok használatát és a hagyományos kerítés típusokat. Támfal 24. § (1) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. (2) Támfalat létesíteni csak a minimálisan szükséges méretben, a megengedett építmények elhelyezése, illetve tereprendezési célból, geológiai, talajmechanikai, hidrogeológiai okok miatt lehet. (3) Támfal létesítése, átalakítása során a meglévő növényzet (fák) megóvását elsődlegesnek kell tekinteni. (4) Támfallétesítmény a meglévő támfalba építve abban az esetben létesíthető, ha: a rendezett felszínen az eredeti terepszint legfeljebb 1,00 m-rel változik meg. (5) A közterületről láthatóan csak kő- vagy téglaburkolatú illetve ezekkel azonos karakterű burkolat készíthető. Pavilon jellegű építmények 25. § (1) A pavilon jellegű építmény a) csak ideiglenes jelleggel (meghatározott időre szóló engedély alapján) és csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető. b) csak időszakos vendéglátó egység célra, valamint virág-, hírlap-, fagylalt-, zsűrizett népi-, iparművészeti-, képző- és fotóművészeti termékek árusítására, valamint turisztikai információ-ellátás céljára létesíthető, illetve működtethető. (2) A pavilon bontását el kell rendelni, illetve végre kell hajtani, ha: a) Az engedély érvénye lejárt, b) az engedélyt területrendezési, közlekedési, városképi okokból visszavonják, c) a pavilont szabálytalanul üzemeltetik.
26
Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás 26. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak a teljes homlokzati felület arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el.
(2) Új reklámberendezés, a favédők kivételével, csak kötelező elvi engedély alapján létesíthető, illetve alakítható át. (3) A jogszabályban egyébként nem tiltott hirdetés, hirdetőtábla, reklámberendezés az (1) bekezdésben meghatározott módon, az érintett-homlokzaton és tetőzeten meglévő, oda nem illő, látványt zavaró épületrészek, berendezések, reklámok, cégérek egyidejű eltávolításával helyezhető el. Az illetékes Építésügyi Hatóság a beavatkozások körét és a létesítéssel együtt indokolt felújítási munkákat a főépítész közreműködésével határozza meg. (4) Óriásplakát, "óriás-poszter" csak kivételes esetben, építési terület lehatárolására, ideiglenesen, meghatározott időre létesíthető. Egyéb építmények 27. § (1) Melléképítmények: a beépítésre szánt övezetekben fekvő építésre kijelölt telkeken a következő melléképítmények helyezhetők el: közmű becsatlakozási műtárgy hulladéktartály-tároló kerti építmény kerti víz- és fürdőmedence kerti szabadlépcső zászlótartó oszlop. (2) Szobor, emlékmű, díszkút létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával a teljes területen megengedett. (3) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente november 1. és március 31. közti időtartamra, ideiglenesen létesíthető. (4) Egyéb sátor, ponyva a) közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, b) nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra ideiglenes jelleggel, meghatározott időre állítható fel. Kialakításukra, városképi megjelenésükre a főépítész szakmai véleményt ad. (5) Üvegház vagy ún. fóliasátor közterületről láthatóan nem létesíthető. (6) Mobil árusítóhely (árusító illetve bemutató asztal, állvány, vendéglátó terasz) a területen csak közterületen és csak ideiglenes jelleggel létesíthető.
27
(7) Hulladéktárolás építményei Hulladéktároló építmény, -tartály – a közterületi hulladéktároló tartály kivételével – csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető. Vegyes és záró rendelkezések 28. § (1) E rendelet 2008. május 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 14/2007. (V. 16.) számú rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. Gyömrő, 2008. április 21.
Gyenes Levente polgármester
Varga Ernő jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: 2008. április 25. Varga Ernő jegyző 3. számú melléklet Gyömrő város közigazgatási területén lévő, helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzéke Helyi egyedi védelem alá helyezett középületek: a) a Polgármesteri Hivatal A épületét (1 hrsz) b) a Házasságkötő terem épületét (1214 hrsz); c) a Weöres Sándor Általános Iskola régi épületét (Szabadság tér 2/b. 13 hrsz) d) a Weöres Sándor Általános Iskola Erzsébet utcai régi épületét ( Erzsébet u. 20-24. 3498/2 hrsz) e) a II. Rákóczi F. Általános Iskola régi épületét ( Bajcsy Zs. u. 79-81. 431 hrsz) f) a Malom épületét (Dózsa Gy. u. 49. 77 hrsz) g) Kossuth F. u. 5. 7. h) Helyi védelem alá helyezett lakóépületek: a) Bajcsy Zs. u. 39., 49. b) Baross u. 22. c) Dózsa Gy. u. 68. d) Eötvös u. 22-24., 30. e) Gr. Teleki u. 11, 39. 40. 41. 43. 64. f) Kossuth L. u. 8. 28
g) Petőfi S. u. 12. 14. 42. h) Rákóczi u. 3. i) Rózsa u. 2. j) Szent Imre u. 16. 129. k) Szt. István u. 8. l) Tompa M. u. 13/b., 15. m) Táncsics M. u. 61. 101. 4. számú melléklet Fogalom meghatározások Árkád: Az épület(rész) alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület vagy közhasználat céljára átadott terület. Gerincmagasság: A magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb – általában – vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont – ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja – között függőlegesen mért távolság. Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat. Homlokzatmagasság: (H): Az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát; b) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú – tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., – a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát; c) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét; d) az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszés- vagy érintővonalára az épület irányába legfeljebb 3 méter magasságig emelkedő 45 fok sík elé nem nyúló tetőemelet, illetve tetőbevágás felületét. e) A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ("tetőépítmény") homlokzatmagasságát, ha az a – 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, – 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozás nélkül: Telek közhasználatra megnyitott gyalogos-forgalom által igénybe vehető része.
29
1. számú függelék Gyömrő város területén található régészeti lelőhelyek jegyzéke Rövidítések: MNMA = Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, CKMA = Kossuth Múzeum Adattár (Cegléd), TBMA = Blaskovich Múzeum Adattár (Tápiószele) Gyömrő közigazgatási területén miniszteri rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely nincs. 1. Honfoglalás-, kora Árpád-kori temető. Kiterjedése ismeretlen. 1970-ben az Állomás u. 10. teleknél honfoglalás kori (TBMA 157-71.), 1984-ben a Wekerle u. 3/b. telken kora Árpádkori sír (CKMA 2953-88.) került elő. A közeli telkeken is találtak különböző földmunkák közben sírokat. 2. Dobó István u. – 1969-ben, pinceásáskor, őskori (?) csontvázas temetkezés. TBMA 17071. 3. Szegfű u. 12. – 1960 körül, a Vasas KTSZ udvarán szkíta (Kr. e. 6-4. század) urnasír. MNMA XXI.317/1965., TBMA 167-71. 4. Deák F. u. 21. – 1960 körül szkíta hamvasztásos temetkezés. MNMA XXI.317/1965., TBMA 171-71. 5. Késő avar (7. század vége – 8. század) temető. Kiterjedése ismeretlen. Az 1950-es, 60as években a Tompa u. 24-26., az Andrássy és Steimetz kapitány (ma Szent István) utcák telkein, 1981-ben az Andrássy u. 25. telken találtak késő avar sírokat. A Tompa u.-ból késő középkori leletek is ismertek. MNMA 38.Gy.I., MNMA XXI.317/1965., CKMA 1881-82., TBMA 182-71. 6. Viola és Dózsa Gy. utcák közötti Vegyiüzem (PEVDI) területén, földmunkák során korai és középső bronzkori, szarmata és Árpád-kori település részletei, leletei kerültek elő. MNMA XXI.317/1965., TMBA 172-71. 7. Lengyel utca. Az utca Ny-i részén levő telkeken az 1950-60-as években rézkori(?), bronzkori-késő bronzkori telepnyomok és urnasírok kerültek elő. A vízmű közelében, 1980ban alkalmi talajbányászás közben késő rézkori és késő bronzkori telepobjektumok, leletek. MNMA XXI.317/1965., CKMA 1901-82., TBMA 174-71. 8. Tőzeges-tó. Az 1960-as években, tőzeg kitermelése során szarmata és késő középkori leleteket találtak. MNMA XXI.317/1965., TBMA 166-71. 9. Farkasdi út, TSz homokbánya. Honfoglalás kori sír, 1960 körül. MNMA XXI.317/1965. 10. Gróf Teleki Pál u. nyugati részén levő temető É-i részén késő középkori leletek, 1950-60as évek. MNMA 38.Gy.I. 11. Öregszőlők 1. Őskori és középkori(?) edénytöredékek. MNMA XXI.317/1965. 12. Öregszőlők 2. Ismeretlen korú és középkori leletek, kőépület maradványai. MNMA XXI.317/1965. 13. Szilhát 1. Az ÉNy-DK irányú dombhát középső részén, az ÉK-i (patakparti) domboldalon középkori településre utaló leletek, 1950-60-as évek. MNMA XXI.317/1965. 14. Szilhát 2. A dombhát DK-i, patakparti részén bronzkori, szarmata, Árpád-kori és késő középkori településre utaló leletek, római és középkori pénzek. MNMA XXI.317/1965., TBMA 164-, 173-, 177-71. 15. Kőhatár. Szarmata településre utaló leletek. MNMA XXI.317/1965. 16. Mánya-rét 1. Homokos talajú dombon szarmata és Árpád-kori(?) település, 1956. MNMA 23.Ü.I., MNMA XXI.317/1965. 17. Töves-alja-dűlő. Szarmata település, 1956. MNMA 23.Ü.I. 18. Zsellér-szőlők. Az Üllővel határos dűlőben urnasírok kerültek elő, koruk bizonytalan. MNMA XXI.317/1965. 30
19. Mánya-rét 2. A Gyömrő-Űllő műúttól Ny-ra, a Rákóczi-emlékmű közelében késő középkori szórványleletek. MNMA XXI.317/1965. 20. R.k. templom. Az 1777-ben épült templom nagy valószínűséggel a középkori templom helyén áll. 21. Fromm Antal u. Az egykori Kasznár-udvar területén szarmata településre utaló edénytöredékek. MNMA XXI.317/1965. 22. Szent István u. és Dózsa Gy. u. kereszteződése É-i oldalán levő telkeken ismeretlen korú csontvázas sírok. A temető kiterjedése ismeretlen. MNMA XXI.317/1965. 23. Tulipán u. és a Dózsa Gy. u. kereszteződésétől É-ra levő telken római pénzeket találtak. MNMA XXI.317/1965. 24. Lucernás-dűlő. A belterület Ny-i szélén levő, É-D irányú patakmeder Ny-i partján, domboldalon bizonytalan kiterjedésű lelőhely: újkőkori (?), késő rézkori, késő bronzkori településekre, hamvasztásos sírokra utaló leletek. MNMA XXI.317/1965., TBMA 168-, 17371. 25. Szilhát 3. A Halas-patak É-i partján, a dombhát déli lábán szarmata településre utaló leletek. MNMA XXI.317/1965. 26. Kopoja 1. A Halas-patak rétjétől északra levő, ÉNy-DK irányú domb DK-i részén szarmata edénytöredékek. MNMA XXI.317/1965. 27. Kopoja 2. A Halas-patak rétjétől északra levő, ÉNy-DK irányú domb ÉNy-i részén, Unyi István földjén Árpád-kori edénytöredékek, III. Béla rézpénz. MNMA XXI.317/1965. 28. Kopoja 3. A maglódi határ közelében, egykor vizenyős rétből kiemelkedő, kisebb dombon, Kovács József földjén településre utaló leletek, urnasírok, csontvázas szarmata(?) sír. MNMA XXI.317/1965. 29. A belterület DK-i szélén, a Kossuth L. és a Farkasdi u. kereszteződéstől ÉK-re, a Szilasitanya mellett ismeretlen korú csontvázas sírokat találtak. MNMA XXI.317/1965. 30. A Márta-tanya melletti földön avar kopjahegy került elő. MNMA XXI.317/1965. 2. sz. függelék Gyömrő város igazgatási területén lévő országos védelem alatt álló építmények jegyzéke 2. Református templom, Gróf Teleki u. hrsz: 711 3. volt Teleki-kastély – Gyógypedagógiai Nevelő intézet, Üllői u. hrsz: 632 4. Teleki-kiskastély, gazdasági épületek, istálló és egykori park. Teleki u. 118. hrsz: 583, 587 5. Lakóház, népi. Tájház, Gróf Teleki u. 44. hrsz: 612 A fentiekben említett műemlékek műemléki együttest alkotnak egységes műemléki környezettel, a szabályozási terven ábrázoltaknak megfelelően, az alábbi hrsz- ú ingatlanokon: 111–115, 427–431, 527, 579–582, 584-586, 588–593, 592–610-ig hrsz-ú – a városközpont szabályozási tervén jelölt - hátsó telekrészek, 611–613, 690, 710, 713 hrsz. 6. Teleki kripta és sírkert, R.k. temető hrsz: 032/53 Műemléki környezete: 032/52, 032/46–51, 032/54 hrsz.
31
7. Magtár. Gróf Teleki u. 62-72. hrsz: 560 Műemléki környezete: 450–455, 523, 558, 559 hrsz. 3. sz. függelék A természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény 23.§ (2) bekezdése alapján Gyömrő területén a védett láp területére eső telkek helyrajzi száma: 164/1, 164/2, 168, 169/2, 171, 172/1, 172/2, 173-176, 192-196, 197/2-4. 4. sz. függelék 1. pont (2. § (4) bekezdéshez) Nagy létszámú állattartó telep a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet – Állategészségügyi Szabályzat – 1. számú függeléke szerint: a) olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske, vagy - száz sertés, vagy - kettőezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. b) Nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete; - egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: - az állattartó telep kerítése, kapuja, - fekete-fehér rendszerű öltöző, - állatrakodó, - tejház, tejátadó helyiség, - kényszervágó hely, - baromfikeltető, - takarmánykeverő, - járműfertőtlenítő, - juhfürösztő medence, - kezelőfolyosó, - kút, ivó-, itatóvíztároló, - takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű), - trágyakezelő telep és kerítése, - hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség), - hullatemető, hullaemésztő verem, állathulladékégető és kerítése.” (A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.) - „egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: - szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, - trágyakezelés létesítményei, - szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények, - hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító építmények.” 32
