Debreceni Egyetem Természettudományi Kar
Egy magyarországi település geoinformatikai adatbázisának kiépítése
Rácz Mariann Földrajz BSc. Geoinformatika szakirány
Témavezető: dr. Szabó Gergely
Debrecen, 2009.
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS.............................................................................................3 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................3 2. CÉLKITŰZÉS ....................................................................................................................4 3. A VÁLASZTOTT MINTATERÜLET, ÓPÁLYI ..........................................................................4 II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS.....................................................................................5 1. LIS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE .....................................................................................5 2. EGYSÉGES TELEPÜLÉSIRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER ..............................................6 3. A SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GONDJAI .............................................7 4. TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON ...................................8 4. 1. Szolnok...................................................................................................................9 4. 2. Szombathely ...........................................................................................................9 4. 3. Gyöngyös..............................................................................................................10 4. 4. Budakalász............................................................................................................10 III. FELDOLGOZÁS ANYAGA, MÓDSZERE ...................................................................12 1. AZ ADATGYŰJTÉS MENETE .............................................................................................12 2. EGYSÉGES ORSZÁGOS VETÜLETI RENDSZER ...................................................................13 3. A TÉRKÉPI ADATBÁZIS RASZTERIZÁLÁSA ÉS GEOREFERÁLÁSÁNAK MENETE .....................13 4. AZ OBJEKTUMORIENTÁLT ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE .............................................................16 5. A DIGITÁLIS ALAPTÉRKÉP AKTUALIZÁLÁSA ŰRFELVÉTELEK ALAPJÁN ..............................18 IV. EREDMÉNYEK ............................................................................................................20 1. AZ ALAP ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÍTETT TEMATIKUS TÉRKÉPEK ......................20 2. ŰRFELVÉTELEK ALAPJÁN NYERT INFORMÁCIÓK MEGJELENÍTÉSE TEMATIKUS TÉRKÉPEKEN .........................................................................................................................................25 3. A GEOINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELHASZNÁLHATÓSÁGÁNAK EGY PÉLDÁJA ..................27 4. AZ ADATBÁZISBÓL NYERT STATISZTIKAI ADATOK ...........................................................30 V. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ........................................................................31 VI. ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................33 VII. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................34
2
I. Bevezetés, célkitűzés 1. Bevezetés Napjainkban egyre több területet hódítanak meg a különböző térinformatikai alkalmazások. Az utóbbi évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül, önálló kutatási területté vált. Interdiszciplináris tudomány, különböző tudományágak között teremt kapcsolatot. Elméletét, módszereit, az eljárásokat és adatait számos területről gyűjti össze, foglalja egységes rendszerbe. (MUCSI L. 2006) A közigazgatásban, így az önkormányzati igazgatásban is megnövekedett a térinformatika iránti igény. A városi, községi polgármesteri hivatalok törekednek az adatok, információk digitális formában való tárolására, feldolgozására. A térinformatikai rendszereket az önkormányzatok a közigazgatási feladatok végrehajtásánál alkalmazzák a legszélesebb körben. Az ilyen típusú rendszerek kiépítésének fő célja az önkormányzati munka támogatása, segítése. Diplomadolgozatom témájaként ezt a dinamikusan fejlődő területét választottam a geoinformatikának. Dolgozatomban egy magyarországi település példáján keresztül szeretném bemutatni a térinformációs rendszerek előnyeit, kiépítésének lépéseit. Az általam választott település Ópályi, a lakóhelyem. Az elmúlt években a település több fejlesztési projektet valósított meg, és újabbakat is terveznek. A hasonló fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához az önkormányzat számára egy geoinformatikai rendszer nagy előnyökkel járhat.
3
2. Célkitűzés Egy önkormányzat geoinformatikai adatbázisának létrehozását tűztem ki célul, melynek alapját az FM Földmérési és Térképészeti Főosztálya által 1989-ben kiadott alaptérkép digitális formává átalakított változata adja. Elsősorban az önkormányzat munkáját szeretném segíteni a geoinformatikai adatbázis kiépítésével. Cél, hogy használatával egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az önkormányzati munka. A jövőben az adatbázist egy egységes önkormányzati információs rendszer részeként képzelem el.
3. A választott mintaterület, Ópályi A Szatmári síkságon, a Kraszna partján terül el. Közigazgatási értelemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azon belül is a mátészalkai kistérség része. A község területe 26,72 km2 , lakossága
2004-ben
3045
fő
volt,
népsűrűsége
113,96
fő/km2.(Internetes hiv. 15) Az első írásos emlék a településről 1294-ből származik. Nevét egykori birtokosáról kapta, az 1289 körül élt Kozma fia Páltól. Neve latinul Pauli, jelentése: Pál tulajdona, Pálé. Jellege szerint, a Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő útifalu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. 90-es évek előtt már szilárdburkolatú utak voltak a községben és már volt vízvezetékes hálózata. Később kiépült a telefonhálózat, gázhálózat, szennyvízhálózat. (Internetes hiv. 1)
4
II. Szakirodalmi áttekintés A térinformatika a helyhez kötött információval, jelenségekkel és a köztük lévő térbeli kapcsolatokkal foglalkozik. A közművek, telekommunikáció, önkormányzatok, földügy, közlekedés területén alkalmazzák legtöbbször, de egyre nagyobb jelentőséggel bír az üzleti világban, és a marketingben is. Ennek számos oka van, az egyik hogy a mindennapi élet számtalan területén megnőtt az igény a modernizációra, a fejlett technikai eszközök használatára. (DETREKŐI Á. – SZABÓ GY. 2007.) Ebben a fejezetben röviden áttekintem az önkormányzati rendszerek fejlődését, kiépítésének nehézségeit. Az ilyen típusú rendszerek legfőbb funkciója az adatok gyűjtése, kezelése, megjelenítése az adott település lakosságának kielégítésére. Legfontosabb alkalmazási területei: gazdálkodás, tulajdon-nyilvántartás, népességnyilvántartás,
oktatás,
kultúra,
egészségügy,
infrastruktúra,
közlekedés,
építési
tevékenység szabályozása, környezeti kataszter, zöldterület kataszter. (DETREKŐI Á. 2000.) Olyan magyarországi önkormányzatokat mutatok be, ahol már kiépítették az információs rendszert. A városi, települési térinformatikával kapcsolatosan viszonylag kevés szakirodalmi könyv született, ezzel a témával leginkább konferencia anyagok, folyóiratokban megjelent cikkek, és e területen tevékenykedő cégek prezentációi foglalkoznak.
1. LIS kialakulása és fejlődése LIS (Land Information System) fogalma 1974-ben Washington D.C.-ben hangzott el először egy konferencián. Az angol kifejezés „Land” már utal a rendszer tárgyára a földre. A LIS alapeleme a parcella vagy földrészlet. Gyakran használják a városi térbeli információs rendszer szinonimájaként, ennek oka, hogy fokozatosan alakult át többcélú kataszteri rendszerré. Eredetileg arra a célra hozták létre, hogy rögzítse a földrészletekre és a rajtuk lévő épületekre vonatkozó műszaki és jogi adatokat. Azonban az első rendszerek kiépülése után egyre több igény merült fel egy összetettebb, többcélú LIS létrehozására.
5
Továbbfejlesztésének igénye elsősorban a városokban merült fel, ezért nevezik városi információs rendszernek. Optimális esetben a városban lévő számítógépes rendszer részeként építik ki. Városi információs rendszerek kialakulása a 80-as évek elejére tehető, azonban kiépítése attól függött, hogy sikerült-e meggyőzni az önkormányzatot a LIS szükségességéről. Sajnos ez a hozzáállás a mai napig jelen van a közigazgatásban, de elsősorban a kisebb településekre jellemző. (Internetes hiv. 2) A földügyi információs rendszereknek két típusát különböztetjük meg, a topográfiaikartográfiai és a kataszteri rendszereket. (DETREKŐI Á. – SZABÓ GY. 2007.)
2. Egységes településirányítási információs rendszer Az önkormányzatok hatalmas mennyiségű adatokkal dolgoznak, amelyek egy része térbeli vonatkozású. Szakirodalmi vizsgálatok kimutatták, hogy az információk jelentős hányada helyhez kötött, becslések szerint több mint 50%. (DETREKŐI Á. 2000.) Ilyen térbeli adatokra támaszkodnak a kommunális tervezési, igazgatási, és környezetvédelmi feladatok, továbbá a területi tervezés, a terület-felhasználás, a vonalas létesítmények tervezésének stb. célkitűzései. A
legtöbb
önkormányzat már rendelkezik valamilyen szintű számítógépes
adatfeldolgozással, azonban ezek a feldolgozott adatok elszigetelten léteznek a rendszerben. Napjainkban indokolttá vált egy egységes településirányítási információs rendszer kialakítása. Ennek segítségével az önkormányzat vezetői, dolgozói könnyebben juthatnak adatokhoz, ezáltal gyorsabban tudnak döntéseket hozni. (Internetes hiv. 3) A
rendszer
különböző
feladatok
támogatását
szolgálja:
építéshatóság,
településrendezés és tervezés, vagyonkataszter, városfejlesztés, közműtervezés, ingatlannyilvántartás, közlekedés, zöldterület, építmény, műszaki nyilvántartás, döntéstámogatás. Kiépítésének köszönhetően átalakul az önkormányzati működés, az eddig elszigetelten működő alkalmazások helyett integrált rendszerek jönnek létre, egyre szélesebb körben alkalmazhatóak a térinformatikai eszközök. További előnyökhöz juthatnak: testületi döntések elősegítése, gyorsabb és pontosabb ügyintézés, egyszerűbb adatszolgáltatás, folyamatos adatfrissítés, e-ügyintézés bevezetésének lehetősége, interneten történő tájékoztatás a lakosság felé. (Internetes hiv. 4)
6
3. A szükséges fejlesztések megvalósításának gondjai Az önkormányzati hivatalok nagy mennyiségű térbeli adattal rendelkeznek, ahhoz, hogy ezeket egy térinformatikai rendszer kezelni tudja adatbázisba kell rendezni őket. Egy ilyen rendszer létrehozása sok akadályba ütközik, mert: -
a települési önkormányzatoknál nem alakult ki az igény az e-közigazgatás bevezetése iránt, amely tartalmazza a térinformatikai fejlesztési terveket.
-
nem rendelkeznek megfelelő adatbázis kezelő rendszerekkel, adatállományaik rendezetlenek.
-
egy térinformatikai rendszer kiépítése és fejlesztése az egyszeri beruházáson kívül rendszeres kiadást is jelent az önkormányzatok számára, amelyek költségvetése egyébként is szűkös. Mindemellett szükség van egy hozzáértő személyzet vagy egy külső munkatárs alkalmazására.
-
a korszerű technológia beszerzése és fenntartása is komoly anyagi megterhelést jelent.
-
az önkormányzatoknál nincs elkülönített keret a térinformatikai fejlesztések elvégzéséhez, és nem áll rendelkezésükre pénzügyi erőforrás sem. A hazai és Európai Uniós támogatások önmagukban nem elegendőek a rendszer kifejlesztéséhez, mindenképpen szükséges az önkormányzati önerő egy projekt elindításához.
-
sok esetben a vezetőség nem nyitott az új fejlesztések irányába, az átképzések és a továbbképzések idő- és költségigényesek, ez az egyik lehetséges oka annak, hogy a képviselők részéről nem kapnak kellő támogatást az ilyen fejlesztések. Az előbb felsorolt akadályok leküzdhetőek, a következő megoldási lehetőségeket
dolgozták ki: -
a megfelelő módszertani háttér az e-közigazgatás bevezetésére rendelkezésre áll az önkormányzatok számára. A meglévő rendszerek korszerűsítése elkerülhetetlen lesz egy idő után, és ebben valamint az előző esetben is a kistérségi együttműködés csökkentheti az önkormányzatok költségeit.
-
egy centralizált fejlesztési terv által a beruházás és a szükséges technológia beszerzési, valamint a szakképzett személyzet alkalmazásának költségei is csökkennének.
-
ismeretszerzésre kiváló lehetőség konferenciákon, tanfolyamokon való részvétel.
(Internetes hiv. 5)
7
4. Térinformatikai rendszerek bevezetése Magyarországon Magyarországon a térinformatika közigazgatási alkalmazása a nyolcvanas évek végén indult. Az ország önkormányzatai nagyon különböző szinten állnak a térinformatikai fejlesztések terén. 1997-ben készítették az első tanulmányt, amelyben 52 önkormányzati térinformatikai projektről számoltak be. (SZABÓ SZ. 1999.) A rendszer bevezetéséhez először is adatokra van szükség, az adathiány sok problémát okoz. Az 1996 évi LXXVI földmérési törvény kötelezővé tette az állami digitális alaptérkép használatát az önkormányzati rendszerek kiépítéséhez. (Internetes hiv. 6) E térképek alapján készítik el az adott település digitális alaptérképét. Napjainkra szoftverekből nagy választék áll rendelkezésre: ArcGIS, Mapinfo, Autodesk. 1992-ben az OMFB pályázatot hirdetett településirányítási rendszerek kiépítésére. Első körben összesen 25 önkormányzat nyerte el a pályázatot. (1. ábra) Azóta számos önkormányzat építette ki saját rendszerét és vásárolt térinformatikai szoftvert. (KUMMERT Á. 2002.)
1. ábra Pályázatot nyert települések Forrás: Kummert Á. Merre érdemes elindulni? Az utóbbi évtizedben Magyarországon a települési önkormányzatok térinformatika iránti igénye megnövekedett. Térinformatikai Nemzeti Projekt keretén belül több településen kíséreltek meg létrehozni információs rendszert. A kezdetekben a települések nem rendelkeztek digitális alaptérképpel, s a kísérletek gyakran kudarccal végződtek. Az 8
azóta bekövetkezett informatikai fejlesztések elterjedésének köszönhetően javultak a feltételek egy információs rendszer telepítéséhez.(KIS PAPP L. 2000.)
4. 1. Szolnok Magyarországon 1991 óta minden évben megrendezésre kerül az Országos Térinformatikai Konferencia, röviden OTK, amelynek évekig Szolnok városa adott helyet. Ez nem véletlen, hiszen már 1986-ban megfogalmazódott a város térinformatikai rendszerének kiépítése. A megvalósítási tervezet 1989-re készült el, a munkálatok különböző fázisait már 1990-ben elkezdték. A város 1:1000 méretarányú alaptérképeit a következő év tavaszára digitális formává alakították. A térképekről a következő digitális állományokat rögzítették: telekhatárok, épületek, építmények, helyrajzi számok, utcanevek és a házszámok. A digitalizálás nem a földmérési alaptérképről készült, hanem az alumíniumra kasírozott térképszelvények asztralonra készült fóliamásolatáról. A rendszer tesztelése céljából hozzárendelték a népességi adatokat, és különféle lekérdezéseket végeztek. Komoly eltéréseket észleltek, mint például olyan beépítetlen területek vannak a térképen ahol már több éve laknak. Ez egy jó példa a térinformatikai rendszer bevezetésének előnyére, mert rá tud világítani a nyilvántartások hiányosságaira. Egy egységes közműtérkép elkészítése is elkezdődött, a vízművek ivóvíz- és szennyvíz hálózatának digitalizálását befejezték. Ha a többi szakági térkép digitalizálása befejeződik, akkor a digitális állományok egymásra helyezésével megkapjuk a város egyesített közműtérképét. Az eddigi fejlesztéseket a városi és megyei önkormányzat finanszírozta. A következő évek célja a közműnyilvántartás, az önkormányzati, polgári védelmi, tűzoltósági, rendőrségi és egyéb alrendszerek létrehozása.(Internetes hiv. 7)
4. 2. Szombathely Más városokhoz hasonlóan Szombathely is városirányítási, üzemeltetési és fejlesztési alkalmazások ellátásának biztosítására építette ki térinformatikai rendszerét. Az önkormányzati nyilvántartások elszigeteltségének feloldásához indokolttá vált egy komplex, integrált rendszer létrehozása. A fejlesztés kezdetén az egész hivatalt átfogó helyi hálózatot építettek ki, melyre különféle rendszereket telepítettek, például népességnyilvántartási,
lakossági
adónyilvántartási,
pénzügyi,
építésműszaki,
9
vállalkozónyilvántartási, vagyonnyilvántartási rendszer. A térinformatikai rendszer megvalósításához szükséges pénzt egy pályázat elnyerésével teremtette elő az önkormányzat. (Internetes hiv. 8) A hivatal különböző részein 1995 óta üzemel a város térinformatikai rendszere. Kialakításának célja a hivatali munka segítése, támogatása, hatékonyabbá tétele. A rendszer alapja a város földmérési alaptérképe, tartalmaz továbbá közműtérképeket, a rendezési tervet, az ortofotókat, közúti adatbázist, közterületi adatbázist, választási adatbázist.
4. 3. Gyöngyös Polgármesteri hivatal térinformatikai rendszer kiépítését tűzte ki célul. A város már rendelkezett egyesített közműtérképpel, azonban ezek nehezen kezelhetőek voltak, ezért az önkormányzat a korszerűsítés mellett döntött. Cél, hogy az adatszolgáltatás megoldódjon az önkormányzat és a közmű üzemeltetők között, azaz egy egységes rendszer kiépítése. A projekt megvalósítását ErdaGIS szoftver alkalmazásával kívánták megoldani. Digitális közmű alaptérképre épül a rendszer, amely tartalmazza a város ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz ellátásáról szóló információkat. A közmű alaptérkép helyrajzi számai alapján tartja nyilván a földrészlet, építés, telekalakítás, telepengedély, műalkotás, híd, útnyilvántartás, valamint a felvonó és mozgólépcső nyilvántartás adatlapjait. A rendszer minden felhasználónál telepítésre került, az új információkat folyamatosan frissítik. A projekt kiépítése még nem teljes, hiszen a polgármesteri hivatal lokális hálózatán történő működtetése még nem valósult meg. További fejlesztési lehetőség az ingatlanvagyon kataszter, településrendezési terv, és zöldterület modulok kiépítése. (Internetes hiv. 9)
4. 4. Budakalász Budakalász térinformatikai rendszerének kiépítése kitűnő példája egy kistérségi együttműködés hasznosságának. Pomáz, Csobánka, Szentendre településekkel együtt 1993-ban kezdték el a fejlesztéseket. A környező településekkel együtt megalapították a Pilis informatikai szövetséget, s egy OMFB pályázat elnyerésével megfelelő anyagi háttért biztosítottak az alapok megteremtéséhez. Először a szükséges infrastruktúra kiépítése és a
10
digitális térkép előállítása valósult meg. Ezután az önkormányzatok önálló fejlesztések keretén belül alakították ki rendszerüket. Térinformatikai rendszer kiépítésének elsődleges mozgatórugója az önkormányzat településfejlesztési tervezete. Elsősorban a belterület közműfejlesztése, utak burkolása, fásítás, természeti és épített értékeinek védelme és a település arculatának javítása volt a cél. A településfejlesztési terv megvalósítása érdekében vált szükségessé egy egységes önkormányzati információs rendszer kiépítése. Célja az önkormányzati munka hatékonyságának javítása. Budakalász többlépcsős fejlesztés során alakította ki tervezett rendszerét. Eredményeként bővült a felhasználói kör, javult az ügyfélkiszolgálás, döntéshozatal mechanizmusa gyorsult és az önkormányzat sok pénzt takarított meg az adatok többcélú felhasználása által. A következő alrendszerek valósultak meg az eddigiek során: közműnyilvántartás, ingatlannyilvántartás, rendezési tervkezelő rendszer, a település helyi építészeti értékeinek nyilvántartása. Rövidtávú célok közé sorolható az építéshatósági alrendszer és digitális térképtár létrehozása, hosszútávon az adatok szélesebb körű alkalmazását és az interneten való hozzáférést szeretnék biztosítani. A sorozatos nehézségek ellenére Budakalász térinformatikai fejlesztése sikeresnek mondható, a rendszer működőképes. (Internetes hiv. 10)
11
III. Feldolgozás anyaga, módszere 1. Az adatgyűjtés menete A helyi önkormányzat engedélyének megszerzése után elkezdtem az adatok begyűjtését. Egy hiteles önkormányzati térinformatikai rendszer elkészítéséhez közhiteles állami térképeket és állami alapadatokat használunk fel. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) digitális állami földmérési, térképészeti és távérzékelési adatokat szolgáltat az önkormányzatok számára. (Internetes hiv. 11) Ópályi önkormányzata kérelmezte az adatok digitális formában való kiadását, de nem tudta vállalni a túl magas költségeket, ezért a saját tulajdonában lévő Földmérési alaptérkép került általam feldolgozásra. Az alaptérkép az FM Földmérési és Térképészeti Főosztálya által került kiadásra EOV vetületi
rendszerben.
Viszonyítási
rendszere
a
balti
alapszint.
A
belterületet
fotogrammetriai eljárással mérte fel a Kartográfiai Vállalat. A térképezés méretaránya 1:2000. A terepi munkát 1989. augusztus 31-én fejezték be. A belterület hat szelvényen terül el. A térképi adatbázis aktualizálásához a Google Earth felvételeit használtam fel, amely bárki számára ingyenesen hozzáférhető. A felvételeket a Quickbird műhold készítette, amelyet 2001. október 18-án állított pályára a DigitalGlobe vállalat. A kereskedelmi műhold nagy felbontású felvételeket készít pankromatikus és multispektrális üzemmódban 450 km-es magasságból. Ópályi területéről 2005. október 31.-én készült az űrfelvétel, felhőzöttség értéke 0%, ezért a felvétel kiváló minőségű. (Internetes hiv. 12) Terepi
munka
során
Ópályi
területén
végeztem
méréseket
gps
készülék
alkalmazásával. A településen található tűzcsapok földrajzi koordinátáit vettem fel. A mérés során igyekeztem a lehető legpontosabb eredményeket elérni, a készüléken összesen 42 koordináta értéket mentettem el.
12
2. Egységes Országos Vetületi Rendszer Az anyaggyűjtés során gyakran előfordul, hogy különböző vetületi rendszerben lévő adatok, térképek állnak rendelkezésünkre. Egy adatbázisban az egyidejű felhasználhatóság érdekében célszerű azonos vonatkoztatási rendszerben lévő adatokat felhasználni. Magyarországon a sokféle vetületi rendszer számos nehézséget okozott, így 1976-ban bevezették az Egységes Országos Vetületi rendszert (röviden: EOV), amely az Egységes Országos Térképrendszer (röviden: EOTR) alapját képezi. (KRATOCHVILLA K. 2003) Alapfelületül az IUGG/1967 elnevezésű ellipszoidot választották, amely később a HD-72 (Hungarian Datum 72) elnevezést kapta. Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Vetületi kezdőpontja a Gellérthegy tetőpontján áthaladó kezdőmeridián φ = 47°10' 00'' és λ = 19°12' 54.8584'' földrajzi koordinátákkal jellemezhető pontja. A sík koordináta rendszer x tengelyét a kezdőmeridián képe, az y tengelyt a gellérthegyi meridiánra merőleges gömbi főkör (segédegyenlítő) képe adja. ÉK-i tájékozású rendszer, melynek sajátossága, hogy az x tengelyt nyugatra 650, illetve az y tengelyt délre 200 kmrel eltolták annak érdekében, hogy csak pozitív koordináta értékeket kapjunk. (UNGER J. 2004)
3. A térképi adatbázis raszterizálása és georeferálásának menete A továbbiakban a térképszelvények digitális formává való átalakítása, azaz a szkennelés következett. E technika segítségével a hagyományos, papír alapú térképekből raszteres (digitális) térképet lehet előállítani, s ez által feldolgozhatóvá válik a számítógépes szoftverek számára. A térképek szkennelése három lépésre bontható: előkészítés, digitalizálás, adatok szerkesztése. Az előkészítés a térképlapok szkennelésre alkalmassá tételét jelenti, ez gondos odafigyelést igényelt, mivel a szelvényeket igen rossz állapotban kaptam meg. Szerencsére nem volt olyan nagy sérülés a térképeken, amely a későbbiekben akadályozta volna a folyamatot. A digitalizálás során az eredeti vektoros állományból raszteres állomány jön létre. A szerkesztés révén az esetleges hibák kerülnek javításra.
13
2. ábra Az egyik térképszelvény sérült darabja Forrás: Saját szerkesztés A szkennelés eredményeként igen nagy felbontású térképek jöttek létre. A szelvények felbontása 6,9M - 19,5M között változik. Könnyebb kezelhetőség érdekében csökkentettem a felbontást, oly mértékben hogy az még ne akadályozza a szelvények minőségét, nagyobb nagyítás esetén sem. Az így létrejött állományokat a térinformatikai szoftverek már könnyebben feldolgozzák. A térképszelvények felbontásának csökkentésével megváltoztattuk a pixelek minden egyes tulajdonságát, ezért azokat újra kellett definiálni. Ezt az eljárást nevezzük újramintavételezésnek (angolul resampling). A cél, hogy EOV vetületi rendszerbe transzformáljuk a szelvényeket. A műveletet az ESRI által kifejlesztett ArcGIS 9.2 elnevezésű szoftverrel végeztem el. Fontos az illesztőpontok (GCP, Ground Control Point) kiválasztása, ezek segítségével két rendszerben megtalálható azonos pontokat feleltethetek meg egymásnak. A GCP-k két koordináta párt (X, Y) tartalmaznak: - forrás koordináták (source coordinates) - vonatkoztatási koordináták (reference coordinates). Minél több illesztőpontot érdemes felvenni és törekedni kell arra, hogy azok egyenletesen fedjék le a területet, mert annál megbízhatóbb lesz a képtranszformáció. Általában útkereszteződéseket, kiemelkedő épületeket, repülőterek kifutópályáit, hegytetőket választunk illesztőpontoknak. Esetemben a térképeken adottak voltak a vetületi koordináta
14
vonalak, illetve ezek metszéspontjai az őrkeresztek, melyek a lehető legmegfelelőbb illesztőpontok. Ezek segítségével vetületi koordinátákat rendelhetek a településről készült szelvényekhez. Egy-egy szelvényen 28 darab illesztőpontot jelöltem ki. A koordináták transzformációjához polinomok szükségesek. Általában első- és másodfokú transzformációkat alkalmazunk. A transzformáció mátrixát a GCP-ból számítjuk ki. RMS hibának nevezzük a GCP vonatkoztatási koordináta és a görbe távolságát, minél kisebb az értéke, annál pontosabb a transzformáció. Ebben az esetben elsőfokú polinomot használtam. Az első fokú transzformációt lineáris transzformációnak is nevezzük. Elsőfokú transzformációt használunk, ha nyers felvételt transzformálunk térképi vetületre. Mátrixa hat együtthatót tartalmaz, mindkét koordinátához három tartozik: a0 a1 a2; b0 b1 b2. Az elsőfokú polinom egyenlete a következőképpen néz ki: x0=a0+a1x+a2y, y0 = b0+b1x+b2y, ahol x és y a forrás koordináták, x0 és y0 a transzformált koordináták. (ERDAS FIELDGUIDE 2003)
3. ábra Az első négy illesztőpont kijelölése Forrás: Saját szerkesztés Az újramintavételezést minden szelvénynél a legközelebbi szomszéd módszer (nearest neighbour) alkalmazásával hajtottam végre. Előnye, hogy a legkönnyebben és leggyorsabban kiszámítható a három módszer közül. (ERDAS FIELDGUIDE 2003)
15
4. Az objektumorientált adatbázis kiépítése Ópályi digitális alaptérképét manuális digitalizálással készítettem el. Minőségét döntően befolyásolja a felhasznált térkép minősége. A digitalizálást számítógépen végeztem el az ArcView GIS 3.2 szoftver használatával. A szkenner által digitális formára, raszterformára hozott térképet, az újramintavételezés után a számítógép monitorán az egér segítségével tudom digitalizálni. Ez egy olyan eljárás, mely során különböző információkat alakítunk a számítógép számára értelmezhető digitális formává, a térképlapon található pontokhoz koordinátákat rendelünk. A település adatbázisa a földrészletekre és azok helyrajzi számára épül, ezen kívül külön rétegként tüntettem fel az épületeket, a település utcáit. Az egyes rétegek attribútum adatai határozzák meg, hogy mely területeken alkalmazható majd az adatbázis, minél többféle adatot tárolunk, annál több feladat megoldásában lehet segítségünkre a térinformatika. Számítógépen történő digitalizálás nagy előnye, hogy tetszőlegesen tudom kicsinyíteni és nagyítani a térkép minden egyes részletét. A tájékozódás és az esetlegesen felmerülő problémák szempontjából fontos a helyismeret, ez az egyik oka, annak hogy a saját településem került általam kiválasztásra. A digitalizáláshoz 1:500 méretarányt választottam, hogy az általam elérhető legpontosabb eredményt érjem el. Az adatbázis objektumait geometriai elemekkel írtam le, ezek az elemek lehetnek pontok, vonalak, poligonok. A digitalizált poligonok a raszteres térkép fölött jelennek meg, stílusuk, színük, vonalvastagságuk
tetszőlegesen
változtatható.
A
digitalizálást
vertex
pontok
(csomópontok) lerakásával végeztem el. A vertexeket a töréspontokra helyeztem el.
16
4. ábra Töréspontokon elhelyezett vertexek Forrás: Saját szerkesztés A település földrészletek sokaságával jellemezhető, melyeknek közös határvonala van, azonban a poligonok tárolásakor kétszer kell kódolni őket, azaz mindkét szomszédos poligonnál. A topológia létrehozása során többféle hibalehetőség áll fenn, például vonalak túlhúzása, vagy éppen nem csatlakozása. A felmerülő hibák kijavítására többféle szerkesztési eljárás alkalmazható: vertexek beszúrása, törlése vagy akár elemek mozgatása, törlése, összekapcsolása, szétválasztása.
A digitalizálás és a szerkesztés
szorosan összefügg egymással, minél pontosabban digitalizálunk annál kevesebb hibát kell kijavítanunk. Itt fontos lehet a megfelelő méretarány megválasztása. Legnehezebb feladatnak a térképszelvények keretén lévő objektumok körberajzolása, az egymáshoz tartozó alakzatok összeillesztése bizonyult. Ez a nehézség a szelvények rossz állapotából is adódott. A földrajzi objektumokat a helyzeti-, a leíróadatok és a térbeli kapcsolatok jellemzik. (Internetes hiv. 13) A helyzeti vagy más néven geometriai adatok az objektumok földrajzi elhelyezkedéséről adnak tájékoztatást, ezek betöltése az objektumok digitalizálásával valósul meg. A topológia, azaz az objektumok közötti térbeli kapcsolat a digitalizálással párhuzamosan épül fel. Az adatbázist ezután leíró adatokkal egészíthetjük ki. Az attribútum adatokat táblázatos formában tárolja a szoftver. Az objektumokhoz csatlakozó leíró adatok objektumosztályonként különbözőek. A földrészletek objektumosztályhoz
17
például helyrajzi szám, házszám, utcanév, utca-e, tulajdonos attribútumokat kapcsoltam. Itt említem meg, hogy a tulajdonos attribútum a 2009-es Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telefonkönyv alapján került kitöltésre, mivel az önkormányzat nem bocsátott rendelkezésemre
megfelelő
adatbázist
a
háztulajdonosokról.
Az
épületek
objektumosztályhoz a helyrajzi szám, mint elsődleges attribútum került megadásra. A legtöbb attribútumot a digitalizálással párhuzamosan írtam be a táblába, de természetesen lehetőség van az adatok későbbi bevitelére is. Létezik egy negyedik adatfajta is, az adatokról tárolt adat, vagyis a metaadat. Az adatbázis felépítéséről szolgáltat részletes információkat, az adatokkal együtt tárolódik. (INTRODUCTION TO ARCGIS II. 2006)
5. A digitális alaptérkép aktualizálása űrfelvételek alapján Az önkormányzat tulajdonában lévő alaptérkép 1989-es adatok alapján készült el, azóta többször is változott a község arculata: új földrészleteket nyitottak meg, épületeket, melléképületeket építettek, ezért tartottam szükségesnek a térkép aktualizálását. Ehhez a Google Earth adatbázisát használtam fel, amely igen jó felbontású felvételeket szolgáltat Ópályi területéről. A község belterületéről 25 kép került mentésre, ezek alapján sikerült az 1989 óta bekövetkezett változásokat beépíteni a település geoinformatikai adatbázisába. Természetesen az űrfelvételek alapján bedigitalizált objektumok nem adnak pontos képet, csak a változásokról tájékoztatnak.
18
5. ábra Ópályi központjának műholdképe Forrás: Google Earth A Google Earth-ről lementett felvételeken újramintavételezési eljárást alkalmaztam a megfelelő koordinátarendszerhez. Az újramintavételezést ebben az esetben is az ArcGIS 9.2 szoftverrel végeztem el. Az illesztőpontok kiválasztása már nem volt olyan egyszerű feladat, mint az előző alkalommal, hiszen itt nem voltak adottak az őrkeresztek. GCP pontoknak útkereszteződéseket, épületek, földrészletek sarokpontjait választottam, átlagosan 10-15 illesztőpontot jelöltem ki szétszórtan egy-egy felvételen. Az elfogadható RMS hibaérték elérése után, az újramintavételezési módszerek közül a köbös konvolúciót (cubic convolution) alkalmaztam. Ezt a módszert a nem lineáris transzformációk közé soroljuk, mert ezekkel a nem lineáris torzulásokat is korrigálhatjuk. A köbös konvolúció harmadfokú polinomot használ a transzformációhoz. Azért választottam ezt a módszert, mert a torzult légifényképeket, űrfelvételeket harmadfokú transzformáció alkalmazásával korrigálják. (ERDAS FIELDGUIDE 2003) Miután a felvételeket EOV vetületi rendszerbe transzformáltam, a már bedigitalizált földrészletek és épületek fedvényeimet felhasználva láthatóvá váltak az 1989 óta történt változások. Az eltéréseket új rétegként mentettem el. A digitalizálást ez esetben is 1:500 méretarányban végeztem el vertex pontok lerakásával. Legnehezebb feladatnak az objektumok határvonalának a megállapítása bizonyult. Az attribútum táblázatba a helyrajzi szám került be.
19
IV. Eredmények Ebben a fejezetben különböző tematikus térképeket láthatunk Ópályi községről. Ezeket az ArcGIS 9.2 szoftver segítségével hoztam létre, leválogatások, kijelölések alkalmazásával. A megfelelő alaptérkép és adatbázis felhasználásával könnyen és gyorsan készíthetünk tematikus térképeket. (LÓKI J. 2007.) Az elkészült térképek többségét EOV vetületi hálóval láttam el, esetenként szélrózsa elhelyezésére is sor került, és mindegyikhez tartozik jelmagyarázat.
1. Az alap adatok felhasználásával készített tematikus térképek Az első tematikus térképen az FM Földmérési és Térképészeti Főosztálya által 1989ben
kiadott
alaptérkép
digitális
formává
átalakított
változatát
láthatjuk.
A
jelmagyarázatban különböző színnel jelöltem a földrészleteket és a rajtuk található épületeket. A vetületi háló segítségével a település helyzetét is megadhatjuk. Tanulmányozhatjuk a község szerkezetét, amelyről megállapíthatjuk, hogy kiterjedése észak- déli irányban a legnagyobb. (1. térkép)
20
1. térkép Ópályi község digitális alaptérképe Forrás: Saját szerkesztés A következő térképen az úthálózat látható sárga színnel kiemelve (2. térkép). Ópályi jellege szerint útifalu, amely a Nyírség és az Ecsedi láp határán terül el. Ha tanulmányozzuk történetét, akkor kiderül, hogy a XVIII. században újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. Utcái előkertes beépítésűek, szalagtelkei keskeny, de igen mély szerkezetűek. (Internetes hiv. 1)
21
2. térkép A község úthálózata Forrás: Saját szerkesztés A térképeken szöveges kiírásokat is alkalmazhatunk, és tetszőlegesen nagyíthatjuk a területeket. Sok esetben ez hasznos lehet a tájékozódás elősegítése végett. A 3. térképen láthatjuk a község utcáit, az előzőektől nagyobb felbontásban, az utcanevek feltüntetésével. Turisztikai célú térképeken fontos feltüntetni az utca neveket, esetenként a település egy-egy jellegzetes épületének nevét is kiírják.
22
3. térkép A község utcái Forrás: Saját szerkesztés Nemcsak az utcaneveket lehet a térképeken megjeleníteni, hanem bármit, ami az attribútum táblába mentésre került, például a földrészletek helyrajzi számát. Ez a funkció az önkormányzat dolgozóinak munkáját sok esetben megkönnyítheti, felgyorsíthatja. (4. térkép) Helyrajzi szám azonosítóként szolgál, mivel településen belül egyedi, egyértelmű azonosító. Ez alapján összeköthetünk több különálló adatbázist, táblázatot.
23
4. térkép Földrészletek helyrajzi számokkal Forrás: Saját szerkesztés A térinformatikai szoftverek egyik legfontosabb funkciója a leválogatás, ez többféle módszerrel megvalósítható. Egyszerű leválogatások közé tartozik a kurzorral és kereső poligonnal történő kijelölés. Összetett lekérdezést tesz lehetővé az SQL (Structured Query Language). Ez széles körben alkalmazott lekérdező nyelv, amely relációs adatmodell alapján felépülő adatbázisok kezelésére képes. A leválogatás a SELECT parancs használatával történik. (LÓKI J. 2007.)
24
6. ábra A kijelölés egyik típusa: az attribútum alapján történő kijelölés Forrás: Saját szerkesztés
2. Űrfelvételek alapján nyert információk megjelenítése tematikus térképeken Ópályi belterületéről igen nagy felbontású űrfelvételek állnak az érdeklődők rendelkezésére a Google Earth szoftver használatával. Általam kiválasztott nagyításban összesen 30 felvételt rögzítettem a településről. Ezeket a képeket EOV vetületi rendszerbe transzformáltam, így a már korábban elkészített digitális alaptérképet ráhelyezve láthatóvá váltak az 1989 után történt változások. Az 5. térképen a település déli fekvésű területét láthatjuk nagyobb felbontásban. A tematikus térkép készítése során a település ezen részéről készített űrfelvételeket jelenítettem meg, amelyekre az 1989-es adatok alapján készített alaptérkép digitális állományát helyeztem.
25
5. térkép Az űrfelvételek mozaikos elrendeződése és rajtuk a digitális alaptérkép Forrás: Saját szerkesztés A következő térképen látható, hogy az 1989 és 2005 között történt változások is digitális formában jelennek már meg. A jelmagyarázat alapján kiderül mely épületek álltak, amikor a Kartográfiai Vállalat a terepi méréseket végezte, és melyek épültek fel utána. A térkép tanulmányozása után elmondhatjuk, hogy több földrészletet nyitottak meg és több ház épült fel az elmúlt évek alatt. (6. térkép)
26
6. térkép 1989 óta bekövetkezett változások megjelenítése Forrás: Saját szerkesztés
3. A geoinformatikai adatbázis felhasználhatóságának egy példája Egy településen kialakított geoinformatikai adatbázis létrehozásának nagyon sok oka, de elsősorban az önkormányzati munka megkönnyítése a cél. Fontos szerepe lehet különböző döntések meghozatalában, ezért döntéstámogató szerepe meghatározó. Alkalmazható területi nyilvántartási feladatok ellátására, területrendezésre, közművek nyilvántartására
és
tervezésére,
lakossági
adatok
tárolására,
tulajdonviszonyok
megállapítására, engedélyek kiadására, stb.. (KERTÉSZ Á. 1997.) Egy konkrét példán keresztül szeretném szemléltetni milyen széleskörű területen használható fel az adatbázis. Ehhez saját mérési adatokat használtam fel, a településen 27
található tűzcsapok koordinátáit mértem fel gps készülék használatával. A mérési eredményeket tematikus térképen ábrázoltam. (7. térkép)
7. térkép Tűzcsapok elhelyezkedése a település térképén Forrás: Saját szerkesztés A térképen feltüntetésre kerültek a földrészletek, az épületek és az úthálózat is. A térkép tanulmányozása után elmondhatjuk, hogy a tűzcsapok egyenletesen helyezkednek el, az egész belterületet lefedve. Az ilyen típusú térképeket nemcsak az önkormányzati hivatalok hasznosíthatnak, segítheti a tűzoltók munkáját, akiknek a pontos úthálózat mellett szükségük van az épületeknél kialakított legközelebbi tűzcsap helyére is.
28
Lehetőségünk van különböző mérések elvégzésére, például hogy egy kiválasztott tűzcsap 100 méteres körzetébe mely épületek tartoznak. (8. térkép)
8. térkép Egy tűzcsap 100 méteres körzetébe eső épületek Forrás: Saját szerkesztés
29
4. Az adatbázisból nyert statisztikai adatok Az ArcGIS szoftverek egyik fontos funkciója hogy képesek táblázatos adatok megjelenítésére és statisztika készítésére. Szinte minden fontos adatbázis kezelő formátum használatát lehetővé teszi, például ORACLE, dBASE III, dBASE IV, stb.. Az adatokat Microsoft Excel-be jelenítettem meg, amely a Microsoft irodai szoftvercsomag részeként alkalmas táblázatok létrehozására, kezelésére. Itt lehetőségem volt különböző statisztikai adatok kiszámítására, mint például hány földrészlet található a településen, mekkora ezek területe, épületek területe, stb.. Földrészletek darabszáma: 1149 db. Földrészletek összterülete: 2886901, 795 m2. Földrészletek területeinek átlag értéke: 2512, 534 m2. Legnagyobb területű földrészlet: 41685, 374 m2. Legkisebb területű földrészlet: 2, 468 m2. Épületek darabszáma: 1483 db. Épületek összterülete: 126191, 493 m2. Épületek területeinek átlag értéke: 85, 095 m2. Legnagyobb területű épület: 1264, 647 m2. Legkisebb területű épület: 5, 155 m2.
30
V. Következtetések, javaslatok Az előző fejezetből láthattuk, hogy az elkészült geoinformatikai adatbázist sokféle területen hasznosíthatja az önkormányzat. Kitűnően alkalmazható mentők, tűzoltók, rendőrség számára kifejlesztett útvonal optimalizálására. Tűzoltók esetén szükséges lehet az épületeknél kialakított tűzcsapok helye, és más leíró adat is. Polgárvédelem területén is alkalmazható a rendszer, veszély esetén például mekkora területet kell lezárni, mely útszakaszok vehetők igénybe, hol lehet elszállásolni az embereket. Az adatok felhasználásával statisztikai elemzések, piackutatások támogathatók. További eszközökkel bővíthető az információs rendszer: közműtérkép, elektromos hálózat, vízellátási hálózat, szennyvíz hálózat, gázellátás, stb.. Fontos az adatok aktualizálása, mert a legfontosabb alkalmazási területek az eddigieknél is jobban megkövetelik a naprakész információkat. Az adatok állandó karbantartása nagy odafigyelést igényel. A jövőben lehetőség van arra is, hogy egy már meglévő és nagyobb térinformatikai rendszerbe integráljuk a település adatbázisát. Ilyen például azaz országos közigazgatási adatbázis, amely az ország 3113 településeiről válogatott közigazgatási, népességi, ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, lakásellátottsági, oktatási, közművelődési, népszámlálási adatokat tartalmaz. Röviden MATÉRIA, ez egy mozaik szó, a magyar közigazgatási térinformatikai adatbázis nevét takarja. Alapja a Kartográfiai Vállalat 1992-es kiadású közigazgatási térképe. (Internetes hiv. 14) A térinformatikai adatbázis kiépítésének egyik legfontosabb mozgatórugója a döntéstámogatás elősegítése az önkormányzat mindennapi munkájában, például területrendezési tervek elfogadásában, környezetvédelmi döntések támogatásában, infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek támogatásában, különböző engedélyek kiadásának elbírálásában, pénzügyi bírságok kiadásában. Egy ilyen adatbázis kitűnő alapot szolgáltat zöldfelület rendezési, parkosítási tervek kidolgozásához. Hasonló fejlesztési tervek modellezésével, vizuális megjelenítésével elősegíti a döntések meghozatalát, esetlegesen felmerülő problémák megoldását, kiküszöbölését, ezzel növeljük a hatékonyságot és a döntési idő is lerövidül.
31
További fejlesztési lehetőség, hogy ezt a rendszert az interneten hozzáférhetővé tegyék a polgárok számára. Magyarországon egyre több városi és települési önkormányzat tájékoztatja lakosait hasonló információs rendszereken keresztül. Ópályi önkormányzata már üzemeltet egy honlapot, általános cél lehet munkavégzésre alkalmassá tétele. Így a jövőben megvalósítható a lakosság és az önkormányzat közötti információcsere az interneten keresztül, a különféle hivatali ügyek folyamata felgyorsul.
32
VI. Összefoglalás Diplomamunkám során a térinformatikának egy dinamikusan fejlődő területével ismerkedhettem meg. Dolgozatom első részében igyekeztem szemléltetni az e területen rejlő lehetőségeket, azok gyakorlati alkalmazásait konkrét példákon keresztül. Ezt követően egy általam kiválasztott település geoinformatikai adatbázisának kiépítési lépéseit mutatom be. Igyekeztem szemléltetni, hogy milyen sok információ nyerhető ki az adatbázisból, mennyi területen alkalmazható az önkormányzat számára. Az adatbázis kiépítéséhez több térinformatikai szoftvert és módszert alkalmaztam, és bemutattam egy praktikus felhasználási lehetőségét a Google Earth szoftver felhasználásának az adatok aktualizálásához. A településen tervezési, fejlesztési és az önkormányzati feladatkörök hatékonyságának növelése érdekében építettem ki térinformatikai rendszert. A cél az önkormányzati munka segítése és támogatása volt. A rendszer alapja egy digitális földmérési alaptérkép, amelyhez különféle adatbázisokat kapcsoltam. Földrészletek, épületek, úthálózat adatbázisát hoztam létre, amelyekhez különböző adatokat rendeltem. Elvégeztem az önkormányzat tulajdonában lévő térképi adatok aktualizálását, valamint az adatbázis egy konkrét felhasználási lehetőségét mutattam be saját mérési adatok felhasználásával. Tematikus térképeken szemléltettem az adatok feldolgozásának eredményeit. Szakdolgozatommal szerettem volna rávilágítani arra, hogy egy önkormányzat számára milyen lehetőségeket rejt a térinformatika, mert bizonyos problémák megoldása megfelelő informatikai háttérrel leegyszerűsíthető. Olyan kis települések esetében is hasznos egy geoinformatikai adatbázis kiépítése, mint Ópályi.
33
VII. Irodalomjegyzék Detrekői Á. (2000): Térinformatika a városi informatikában. Térinformatika, 2000/1. pp. 8-10. Detrekői Á.- Szabó Gy.: (2007): Térinformatika, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. pp. 31-40, 310-314 Dr. Kis Papp L.: (2000): Adatgyűjtési eljárások a település-irányítási térinformatikai rendszer kialakításához. Geodézia és Kartográfia, 2000/8. Dr. Lóki J.: (2007.): A. Digitális tematikus térképészet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, p. 61. B. GIS (Geographic Information System) alapjai. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 36-37 ERDAS Field Guide Seventh Edition: Copyright © 2003 Leica Geosystems GIS & Mapping, LLC. All rights reserved. Printed in the United States of America. Chapter 10, pp. 339-369 Introduction to ArcGIS II, Copyright © 2000–2007 ESRI, All rights reserved, Course version 5.1. Revised December 2006, Printed in the United States of America. 6-13 Kertész Á.: (1997): A térinformatika és alkalmazásai, Budapest, Holnap Kiadó pp. 3392. Kratochvilla K. (2003): Az EOV-alapfelületek térbeli helyzetének vizsgálata. Geodézia és Kartográfia, 2003/55. 10. szám pp. 3-6. Kummert Á. (2002): Merre érdemes elindulni?. Térinformatika, 2002/8. pp. 22-24. Mucsi L. (2006): A geoinformatika tudomány és a földrajz kapcsolata – in: Táj, környezet és társadalom, Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére, p. 521., Szeged, 2006. Szabó Sz. (1999): Digitális városok. Térinformatika, 1999/6. p. 6. Unger J.: (1999): Bevezetés a térképészetbe, JATEPress, pp. 71-73., 138-140. Internetes hivatkozások: 1. Ópályi önkormányzatának honlapja. http://www.opalyi.hu. Letöltés időpontja: 2008. 2. Sárközy Ferenc - Térinformatika. http://gisfigyelo.geocentrum.hu/sarkozy_terinfo/tbev.htm. Letöltés időpontja: 2008.
34
3. Dr. Niklasz László - Az állami földmérés szerepe és feladatai az önkormányzatok térinformatikai igényeinek kielégítésében. http://www.otk.hu/cd19xx/1991/niklasz.htm. Letöltés időpontja: 2009. 4. Dénes György - A térinformatika megvalósítása a hazai önkormányzatok körében. http://www.otk.hu/cd04/4szek/D%C3%A9nes%20Gy%C3%B6rgy.htm. Letöltés időpontja: 2009. 5. Piróth István – Az e-közigazgatás bevezetéséhez kapcsolódó IT-fejlesztések gondjai az önkormányzatoknál. http://www.otk.hu/cd04/4szek/Pir%C3%B3th%20Istv%C3%A1n.htm. Letöltés időpontja: 2009. 6. A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja. http:// www.fvm.hu Letöltés időpontja: 2009. 7. Németh Róbert – Szolnok város térinformatikai rendszerének tapasztalatai. http://www.otk.hu/cd19xx/1991/nemethrobert.htm. Letöltés időpontja: 2009. 8. Dr. Nagy Imre - Szombathely város felkészülése a térinformatika alkalmazására. http://www.otk.hu/cd19xx/1994/nagyimre.htm. Letöltés időpontja: 2009. 9. Gyöngyös Városi Általános Térinformatikai Rendszer http://www.erda.hu/gyongyos.html. Letöltés időpontja: 2009. 10. Számítógépes tervező- és térinformatikai rendszerek alkalmazása intelligens települések tervezésében és fejlesztésében. http://miau.gau.hu/szien/ymmfkfull.doc. Letöltés időpontja: 2009. 11. A Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja. http://www.fomi.hu. Letöltés időpontja: 2008. 12. Google Earth üzemeltetőjének honlapja. http://www.digitalglobe.com. Letöltés időpontja: 2009. 13. Czimber Kornél – Geoinformatika. http://www.geo.uszeged.hu/~joe/fotogrammetria/GeoInfo/geoinfo5.htm#TOC4. Letöltés időpontja: 2008. 14. Szikszai Csaba - MATÉRIA Magyar közigazgatási TÉRInformatikai Adatbázis. http://www.otk.hu/cd19xx/1993/szikszaicsaba.htm. Letöltés időpontja: 2009. 15. Központi Statisztikai Hivatal honlapja. http:// www.ksh.hu. Letöltés időpontja: 2008.
35
