Egy korszerű utasforgalom-számláló bevétel-számláló, elszámoló és utas információs rendszer alkalmazása és eszközei BARACSKAI MELINDA okl. közlekedés mérnök, doktorandusz - HORVÁTH RICHÁRD okl. közlekedés mérnök, egyetemi tanársegéd, doktorandusz - DR. OLÁH FERENC okl. villamos mérnök, főiskolai docens WÁBITS GYŐZŐ okl. villamos mérnök, rendszertervező
1. Bevezetés Az EMKE fogalomkör három egymáshoz kapcsolódó nagy rendszert foglal magában. Mind a három a hazai menetrend szerinti közúti közlekedést megvalósító társaságok igényei alapján került kifejlesztésre. Első a műszaki eszközök rendszere, amely a bevétel beszedését, az utas kiszolgálását – tájékoztatást és az adatgyűjtést szolgálja. Második a szoftver eszközök rendszere, amely a műszaki eszközök adatfeltöltését, adatszolgáltatását kezeli, a bevétel elszámoltatást, a statisztikai adatok gyűjtését, pénztárak elszámoltatását, készletkezelését, az analitikakönyveléshez szolgáló adatátadást végzik. Harmadik a szervizszolgáltatások rendszere, amely biztosítja a műszaki eszközök megfelelő üzemállapotát, elvégzi a törvényi és rendeleti előírásokhoz való működés adaptálását, felhasználó tanácsadást és teljes körű oktatási szolgáltatást biztosít, amely a kezelő, ellenőrző, elszámoltató, vezetői állományú személyzet felkészítését és begyakoroltatását is magában foglalja. Az 1. sz. ábra mutatja az EMKE jegykiadó pénztárgép családot.
1. ábra EMKE jegykiadó pénztárgép család Az EMKE rendszere a felhasználóval két irányban áll adatkapcsolatban. Egyik a készülékek adatszolgáltatása. Ide tartoznak azon információk, amelyek a rendszer tevékenységéről, mint alap adatok állnak rendelkezésre további feldolgozáshoz elektronikusan kinyerhető (lefejthető – konvertálható) formában. Az információk jellemző csoportjai: a) állapotinformációk (saját szám, GT állás, üzemhelyzet stb.) b) tevékenységi információk (eladott jegykészlet nyugta, kezelt jegy mennyisége, felmutatott bérletek száma, stb).
c) kapcsolódó egységek információi (km adó impulzusszám, kezelt jegy db szám, tankolt hajtó- és kenő-anyag, stb.) Másik a közlekedési adatátvétel, amely közvetlenül történhet a menetrendszerkesztő program által nyomtatott díjszabási táblák fogadásával vagy egy leírt text állomány előállításával. A közlekedési vonalak a közlekedés során érintett és utas felvételre használt megállók sorozatai úgy helyközi, mint helyi (városi) közlekedés során. Ez a módszer biztosítja a későbbiekben az utasforgalmi statisztikák vonali, járati, megállóhelyi pontos kimunkálását. A viteldíj 11-féle lehet egy övezetben (teljes ár és kedvezményei, bérletek, kutya, csomag, stb.) A helyközi vonalba ágyazódó helyi vonalszakaszból 49 féle különíthető el. Mind a 49 különféle viteldíj értékeket tartalmazhat. A helyközi vonal kezdődhet, végződhet (vagy mindkettő) helyi tarifa közösségben (pl.:BKSZ). Az árak ellenőrzését a PAKK.EXE program egy DIJSZAB.TXT állomány (egy ártábla) segítségével végzi. A DIJSZAB.TXT része a helyi bérletár is (helyi jegy és bérlet 31-féle lehet). A DIJSZAB.TXT biztosítja a közlekedési adatállományba egy későbbi időpontban bekövetkező tarifaváltásnak előre történő betárolását. A bérletjegy statisztikai, ellenőrző és érvényesítő rendszer két eszközre van kidolgozva. Egyik a saját számmal rendelkező (például: érintkezés nélküli chipes eszköz), ilyen az ELEKTRA HUNGARIA rendszer szerinti közlekedési kártya, amelynek díjtermékei hónapról hónapra (vagy feltöltéstől feltöltésig) ciklikusan használhatóak, másik az egyszer használatos (például: vonalkód jelölés a hagyományos bérletjegyen). A térítésmentes utazások félesége helyköziben 4-felé, helyiben 7-felé osztható el a jelölések alapján. A többször felhasználható adathordozó eszköz esetében a göngyöleg jelleg a támogatott, ami azt jelenti, hogy az adathordozó, mint bérlet-szelvény a vizuálisan ellenőrizhető azonosítókból (pl.: tulajdonos fényképe, érvényes közlekedési viszonylat) semmit sem tartalmaz, így a tanuló-, dolgozó-, nyugdíjas életkorból következő változás, vagy a közlekedés viszonylatának változása kizárólag az elektronikusan tárolt adatokkal („beltartalommal”) követhetők. Az eszközön vizuálisan kizárólag egy szám látható, ez az eszköz száma, amely az eszközre rá van gravírozva, és rá van írva a személyhez és viszonylathoz kötött bérletigazolványra. Ellenőrzéskor, érvényesítéskor (feltöltéskor) a kezelőkészülék kiírja ezt a számot, így megállapítható, annál van-e a kártya, aki erre jogosult. Későbbiekben egy személyhez nem kötött jogosultsági rendszerben sem előnytelen a saját szám alapján történő nyilvántartás lehetősége. Az ELEKTRA HUNGARIA rendszerben a bérletet és a bérlet igazolványt egyaránt megtestesítő kártya megszemélyesített ezért az EMKE ELEKTRA HUNGARIA rendszerű utazási kártyája thermo diffúziós eljárással a kártya felszínébe „benyomtatott” fényképet, személynevet tartalmaz. 2. Műszaki eszközök általános leírása Az EMKE szerkezetek felépítése intelligens, működésüket programozott mikrovezérlők irányítják, a működésük logikája alapvetően a minimális kezelési beavatkozás elvét követi, így javarészt minden funkciót (például: jegykiadás) összesen egyetlen gomb egyetlen megnyomásával lehet kiválasztani, egyben a kedvezményét beállítani és kiadni. Az EMKE-0 - EMKE-3 típusjelzésű jegykiadó gépek helyközi járműfedélzeti és elővételi pénztár kiszolgálására alkalmasak. Az EMKE-2 és EMKE-3 pénztárgépesített típus. Az EMKE-5 a helyi közlekedésre is jól használható jegykiadó gép. A gépek megnevezése voltaképpen az APEH OPTTB által megkülönböztetésként adott program verzió számot hordozzák, lényegi eltérés a működtető programban van. Az EMKE-2 típustól kezdve mindegyik gép működési jellege, jegyféleségei, számítási paraméterei adattárból változtathatók. Kezelik az adattárból történő jegykiadás vagy a kézi árállítás lehetőségét. Kötött önműködő díjszabás-váltáshoz kettős tarifatárral rendelkeznek. A díjszabási táblát a
2
gépek vonalanként tárolják, így lehetséges bármilyen tetszőleges relációban egyedi kedvezmény alkalmazása. A jegy és bérlet adása adott reláció szerint történik. A relációs adatok a megfelelő szerkesztő-program segítségével közvetlen a menetrend-szerkesztő programból minden emberi közreműködés nélkül tölthetőek le az EMKE gépek adattárába. Kézi működtetésű utasszámlálás adattárból vezérelten bizonylat kiállítással vagy anélkül 6féle elkülönítéssel lehetséges. Pénztárgép esetén nyugta kiadható a jegyről (maga a nyugta a jegy) vagy bérletszelvény értékesítés segítségével. 4-féle nem készpénz-fizetésű jegy elkülönítésére is mód van. A nyugtaformátum átváltható készpénzfizetési számla formátumra. A jegykiadásról tárolt adatok három különböző műszaki szerkezetben vannak gyűjtve, ebből két gyűjtési mód tételes nyilvántartású. A jegyadatok vonalszámmal, fel- és leszállóhellyel, valamint kiadási időponttal jellemezhetők. A gépek támogatják a rendszerben vagy egyedileg történő felhasználást egyaránt. Az adómemória-tartalom közvetlen kiírható. Számítógépes feldolgozáshoz offline adat-pakkok állnak rendelkezésre, amelyek PC-be csatlakoztatott speciális modulon keresztül fejthetőek le. Az EMKE-3 és EMKE-5 típus, mint alapgép különféle eszközökkel kiegészíthető, így kilométeróra-adóval, amely a járműmozgás adatainak betárolását biztosítja, lehetővé téve a jegykiadó gép „végigvezetését" a közlekedési vonalon. A kiállás, telephelyre vonulás, a közlekedés adatait is rögzíti, megteremtve az elektronikus menetlevél-vezetés lehetőségét. A közlekedési vonalon a „végigvezetés” GPS segítségével, nagy pontossággal végezhető el. A 2. sz. ábra az alapgépet mutatja. Ezekhez a géptípusokhoz viszonylatjelző tábla vagy vonalszám kijelző is csatlakoztatható az utazóközönség külső informálása céljából. A jármű belsejében történő tájékoztatáshoz a következő megállót jelző alfanumerikus kijelző és/vagy akusztikus információs berendezés szintén csatlakoztatható. Bérletszelvény (bérletjegy) kezelő (ellenőrző, regisztráló) egység az alapgéphez hozzá-kapcsolható. A bérletszelvény vagy bérletszelvényt helyettesítő eszköz ellenőrzéséhez, a felmutatás adatainak egyedi tételes tárolásához vonalkód olvasó berendezés vagy érintkezés nélküli, . 2. ábra. EMKE alapgép intelligens kártya (chipes kártya), olvasó áll rendelkezésre. A helyi közlekedésben az előre váltott papírjegy kezeléséhez csonkolással és ráírassál működő elektronikus eszköztől az átszálló jellegű jegy kezelésére (érvényesítés, illetve érvénytelenítés) alkalmas eszközök is csatlakoztathatók az alapgépekhez A műszaki eszközök rendszerei a közlekedési jellegtől, a felhasználás céljától függő kiépítésekben konfigurálhatóak, úgy az eszközök, mint az azokat működtető programok vonatkozásában.
3
3. Szoftvereszközök a) Rendszerkapcsolati szoftver Az elektronikus jegykiadó gépeken alapuló rendszer, működése során egy feladatorientált szoftvercsoportot vesz igénybe. Az EMKE-hez négy különböző szoftvercsoport tartozik, amelyek főbb funkcióikban azonosak, azonban több apró részletében eltérőek. A szoftvercsoport a gyakorlatban több, egymástól elkülönülten funkcionáló szoftver alkalmazását jelenti. A csoport tagjai közötti kapcsolatot a jegykiadó gép szintjén megfogalmazott standard adatstruktúrák biztosítják. Ezek a következők: -A közlekedési társaságok által az egyes menetrendi mezőkben közlekedtetett vonalak adatai, megállóhely és díjszabási információkkal. Ezt a menetrendkészítő program egyik modulja állítja elő és a felhasználók szintjén paraméterezhető funkciókat is tartalmaz. -A jegykiadó géppel végzett tevékenységek tételes információi. A számítógép és a jegykiadó gép közötti adathordozó kiolvasásával olyan adatállományok készülnek, amelyek a további feldolgozások során többszintű információkat szolgáltatnak. A csoport a következő szoftvereket tartalmazza: - A jegykiadó gép és a számítógép közötti adatkommunikáció biztosítására egy interfész program. - A menetrendkészítő program egy modulja, amely előállítja a vonali díjszabási állományt. - Bevétel elszámoló és vonali statisztikai elemzőprogram. - Az elszámolási programhoz kapcsolódóan egy jegykészlet-nyilvántartó program. - A kiolvasott adatok feldolgozását egy komplex bevétel elszámoló és információs program végzi el, amely a következő főbb információkat állítja elő: - A jegyárusítók elszámolásához szükséges információk (napi, időszakonkénti bevétel összesítők). - Időszakonkénti bevétel információk a közlekedés gazdasági mutatóinak elemzéséhez, elszámolási egység szinten. - Havi szintű bevétel információk, áfa- és árkiegészítés-számítással. - Bevételhez tartozó bérpótlékok kiszámítása. - Adatok a bérrendszer és a főkönyvi feldolgozásokhoz (közvetlen elektronikus a főkönyvbe történő feladással). Vonalforgalmi információk különböző szempontok szerinti bontásban: - utasforgalmi és vonali bevételi járatonként, naponként, jegytípusonként, - részletes megállóhelyenkénti bontásban történő információk utazási szokások megállapításához, - elektronikus bérletjegy-leolvasás, azonosítás esetén (vonalkód vagy chipkártya) utasonként történő utazási információk, - jegykiadó gépek bevétel dokumentálása (naplózása), rontott jegyek regisztrációja, - elszámolást segítő technikai információk (adatmodul-lefejtési információk), - adatkapcsolat és információszolgáltatás a hitelezett jegyek elszámolása során, a hitelezett jegyeket fizető intézményekkel, - bevétel elkülönítések egyedi felhasználói igények alapján. Az EMKE-hez használt rendszerkapcsolati szoftverek gyakorlati alkalmazhatóságát bizonyítja, hogy Magyarországon előfordul, hogy más típusú gépek adatait EMKE szoftverek segítségével dolgozzák fel. b) Készüléket működtető szoftver
4
Az EMKE készülékek működését az adott készülék mikro-vezérlőjének programja határozza meg. A program - ezzel együtt a készülék – működése, paraméterekkel állítható be. Külön programváltozat határozza meg a gép alapvető jellegét: jegykiadó gép vagy pénztárgép. Az EMKE pénztárgép intelligens vezérlőprogramja biztosítja, hogy bizonylatolás (nyugta vagy számla) kiadása csak a kezelő személy azonosító adatainak a gépbe történő betáplálása után történhet meg. A bizonylat maga az utazási menetjegy. A bérletjegy értékesítésről az EMKE rendszerében csak bizonylat készül. A bizonylatok adatainak gyűjtése ennek következtében mindaddig az adott kezelő személy terhére történik, amíg a bizonylatolási állapot lezárásra nem kerül. A készülék lezárt vagy nyitott (gyűjtőüzemű) állása rátekintéssel jól megkülönböztethető. A kezelők közötti közvetett vagy közvetlen átadáskor a készülék főgyűjtőinek állása egyértelműen megállapítható. A készülék működése közben az adott kezelő személy összes pénz- és bizonylat forgalma mellett, jegy-típusonként külön-külön darab és forintbevétel gyűjtést végez. Ez alapján a bevétel összesítő statisztikák közvetlenül elkészíthetők. A készülék belső tárolóiban (a kezelő személyhez rendelt záró elszámolás és műveleti adattároló) mindig az utolsó adatától visszamenőleges jelleggel tárol, a kapacitása által nyújtott végső határig. Nyitáskor a jegykiadó készülék az előző zárás adataival indítja a nyugtasorszám és a bevételi forint gyűjtőjét (ezek a főgyűjtők). A főgyűjtőket a forgalommal egy időben, folyamatosan növeli a pénztárgépnél. A nap végi záráskor kerül át a forint főgyűjtő tartalma és a zárás időpontja az APEH memóriába. Az APEH memória beteltére az utolsó 120 tárolási lehetőség során a napi zárás kiírásakor írásban figyelmeztet. E memória beteltével a pénztárgép nem nyitható meg (nem helyezhető jegykiadási üzemállapotba). Az intelligens pénztárgép nagymértékben megkönnyíti a nyugtaformátumú jegykiadást, mert: - Az egyes szolgáltatás típusainak utoljára kiadott árait megőrzi, így újabb szolgáltatásféleség beállítása után - Pl. helyközi járatoknál az esetek többségében nem szükséges új jegyárat is beállítani (helyi járati jegy, csomagjegy, kutyajegy stb. ára mindig azonos). Azonnal kiadhatók a jegyek, a bérlet kiegészítő jegyek önálló típusonként egyszerűen elkészíthetők, a felszállóhelyek száma feltüntethető, (vonali adatpakk használata esetén a fel- és leszállóhelyet szövegesen megnevez a berendezés), és a teljes árúból (csak egészjegy esetén) vonali pakk nélkül egyetlen gomb megnyomásával származtathatóak a %-os kedvezmények. Ezáltal a jegykiadónak csak az alapdíjszabást kell ismernie. (A díjszabásban meghirdetett kötelező kedvezményeken kívül az ún. üzletpolitikai %-os kedvezmények is ily módon származtathatóak). Vonali adatpakk használatakor az árat a gép automatikusan előkeresi. A kedvezmények a vonali adatpakkból közvetlenül vehetőek. A bérletszelvények kiadása a pénztárgéphez csatlakoztatott külső nyomtatóval megfelelő adattartalmú és méretű formátum beállításával lehetséges, (a bérlet árát is a vonali pakkból képes előkeresni), fix árú jegy (pl. fürdőjegyek) kiadása lehetséges. - A nyugtaformátum mellett lehetőség van egyszerűsített (készpénzfizetési) számlaformátumnak megfelelő adattartalom kiíratására, - Egy utas vagy vendég (vevő) által egy időben igényelt összes szolgáltatásról egyetlen összevont, összegzett árú jegy állítható elő. Utazó- vagy vendégcsoport részére egyetlen összegzett árú csoportos jegy állítható elő az igénybe vett azonos áfa-tartalmú szolgáltatásokról (csak az azonos áfa-tartalmú szolgáltatások adhatók ki egy csoportos jegyen belül). A fizetés módja készpénz, vagy hitelkártya. - A kutya- és csomagjegy övezetenkénti ára a vonali pakkból vehető. A fizetés módja, kp. vagy hitelkártya, külön is kijelölhető.
5
A készülék támogatja a legkülönbözőbb statisztikák számítógépes elkészítésének lehetőségét, mert: - A tárolóiban a kiadás pontos időadataival jellemezve őrzi meg az egyes adatokat, - A szükséges azonosítókat rögzíti (a személyi pakkban), ennek részei: - Kezelő törzsszám - Jármű rendszáma - Vonal- és járatszám - Készpénz vagy utalványtérítéses (pl.:MEP) szolgáltatás igénybevétele mellett a közvetlen, utazáskor nem fizetett, elővételi jegy, vagy bérletszelvény felhasználással, ill. térítésmentes utazással kapcsolatos utazásszámlálási információk (összesen hatféle elkülönítéssel való) regisztrálása is lehetséges. A pénztáros, az ellenőrző, az elszámoltató, a tovább feldolgozást végző személy részére a következő segítő információkat biztosítja: - átadási adatok (gyűjtő állása), - készülék azonosító adatai (tulajdonos neve, a gép száma, következő jegy sorszáma), - dátum és pontos idő, - kezelő személy azonosító adatai és a pillanatnyi kassza összege, - a kezelő által kiadott jegyek tetszés szerinti tartományú listája, - az írómű ellenőrzéséhez fejléc készítése, - a kezelő személyek listája, - a kezelő napszakonként, vagy járati vonalanként elkülönítheti (max. 12-féle) forgalmát, - összegző gyűjtőjébe adott számú zárástípusonkénti göngyölítése, - személyi adatpakk alkalmazásakor számítógépes tevékenység feldolgozási rendszerébe kapcsoltan használható. c) Rendszerkapcsolati szoftver és a jegykiadó pénztárgép kapcsolata A rendszerkapcsolati szoftver és a jegykiadó pénztárgép mindkét irányú adatkapcsolatát a pénztárgép pakkjai segítségével és a pakkot hagyományos IBM PC-ből elérhetővé tevő pakklefejtő modul és a hozzákapcsolódó PAKK.EXE szoftver biztosítja. A pakklefejtő modul és a szoftvere háromféle formában érhető el: a régebbi, még AT buszt tartalmazó PC-ken az AT buszra csatlakozó pakk-kezelő modullal, és a DPAKK.EXE programmal. Hálózati rendszerben működő alkalmazásnál a pakk-kezelő kártya egy kizárólagosan pakklefejtő feladatú szerver gépbe telepített IP alapú hálózaton keresztül a teljes hálózat elérési biztonsággal rendelkező módon lehetséges az adatpakkok lefejtését, vagy feltöltését végezni. Addig, amíg az AT buszra telepített eljárásnál, pl. minden elszámoltatónak a gépébe pakk-kezelő modul kell, addig a szerver alapú megoldásnál bármelyik elszámoltató a hagyományos kommunikációs hálózaton keresztül képes elérni egyetlen pakk-kezelő modult. A pakk-kezelő modul szerver LINUX operációs rendszer alatt működik, az ún. szabadprogram típusú kód alkalmazásának és a vírus biztonságának érdekében. A legújabb nagysebességű 3,3 V-os PCI busszal rendelkező WINDOWS alapú gépekhez PCI buszos kártya vagy USB portra telepíthető önálló egység áll rendelkezésre, az ún. WPAKK.EXE pakk-kezelő program segítségével. 4. EMKE 2 jegykiadó pénztárgép Az EMKE jegykiadógép családon belül helyhiány miatt csak ezt tárgyaljuk. Ez a típus pénztárgépesített változat, amely igen sok tevékenység elvégzésére alkalmas. Az EMKE 2 jegykiadó pénztárgép konstrukcióját tekintve eredendően szélsőséges felhasználási viszonyok
6
közötti üzemeltetésre készült. Háza műanyag bevonattal ellátott acéllemez. Mobil üzemeltetéshez gyors csatlakozású mechanikus rögzítéssel és tápfeszültség-csatlakozással rendelkezik. Tápfeszültség ellátása törpefeszültségről, 24 V egyen- vagy váltófeszültségről történik. Méreteivel, kialakításával alkalmazkodik a szűk pénztárhelyek lehetőségeihez, az időben folyamatos, ellenőrzés nélküli üzemeltetéshez. A 3. sz. ábra vevőár kijelzővel kiegészített alapgépet mutat.
3. ábra. Vevőár kijelzővel kiegészített alapgép A készülék alapja egy számítógép, amelyhez perifériaként csatlakoznak a pénztárgép alapvető funkcióit ellátó szerkezetek és az opcionálisan kiegészítő egységek. A pénztár-gép kezelőszervei kétfelé vannak választva. Egyik része az áru- vagy szolgáltatás típusának kiválasztó és árbeállító egysége. Másik része a beállított tétel származtatását (különféle vásárlási, szolgáltatási kedvezmények nyújtását), megkülönböztető gyűjtőkben történő eltárolását, valamint a nyugta kiírását kiváltó egység. A 4. sz ábra az EMKE család billentyűzetét mutatja .A pénztárgép kijelzője alfanumerikus, áru- vagy szolgáltatás típusának kiválasztója pedig az ABC 26 betűjét tartalmazza, amely műszakilag alkalmassá teszi a gépet nyugtaadásán túl megfelelő programváltozattal – készpénzfizetésű számlaadási tevékenység ellátására is. Az EMKE 2 jegykiadó pénztárgépcsalád programja segítségével felkészült 63-féle cikk vagy szolgáltatás megkülönböztetésére, egyetlen gombnyomás segítségével, így a működtető programváltozattól függően dolgozhat típusonként fix árral, vagy szabadon állítható árral. Lehetőség van típusonkénti fizetési mód elhatárolást végezni. Így lehetséges nem készpénzben fizetett árakat, díjakat (bón, kupon, hitelezett stb.) jelölni a nyugtára, illetve külön gyűjteni azokat az elszámoláshoz.
7
Utasszámláláshoz, utas-statisztika összeállításához, előreváltott jegy- és bérletszelvényfelhasználást vagy díjmentes utazást rögzítő információs adatfelvevő - közvetlen készpénzbevételt nem jelentő - jegyek kiadására is képes a készülék. A gép által készített nyugtaformátumú jegy a feltüntetett pontos idő adata alapján alkalmas időtartamhoz kötött szolgáltatások igénybe-vételére (jégpálya, gyógyvizes medence). A forgalomról, tetszőleges időnként statisztikai, vagy elszámolási gyűjtések készíthetők (például egy napon belül elkülöníthető több napszak - max. 12 db - forgalma, mobil
4. ábra. EMKE család billentyűzete elhelyezésnél, pedig adott távolságok vagy útszakaszok alatti forgalom). A pénztárgéppel végzett tevékenységről összesített, különböző típus szerinti gyűjtések, és tételenként, a tétel beütéséhez kapcsolódó időponttal jellemzett adatok állnak rendelkezésre. Az EMKE 2 jegykiadó pénztárgépcsalád bármely tagjának kezelője, üzemeltetője a gépben lévő adathoz a gép programján keresztül fér hozzá. A gép programjához, pedig kizárólagosan a szerviz. A gép programjának helyességét a szerviz megbontás nélkül, egyszerű eszközökkel, bármilyen üzemhelyzetben képes ellenőrizni. A készülék szolgáltatási körének bővítését célzó programváltozat csere az APEH memóriatartalmát nem érinti. Az adatgyűjtés göngyölítése zavartalan marad. Egy EMKE 2 jegykiadó pénztárgép bármely programváltozata a pénztárgépre vonatkozó előírásokat és elvi működésben szabályokat maradéktalanul teljesíti és megtartja.
8
5. ábra. EMKE jegykiadó pénztárgép Az EMKE intelligens pénztárgép, felépítésénél fogva saját működésének folyamatát ellenőrzi. A külső tápellátás kimaradásakor passzív állapotba kapcsolódik. Illegális helyzetű, kezelési állapotait (pl.: nyomtató használata tápfeszültség nélkül stb.) kijelzi. Belső meghibásodás esetén a hibakijelzéssel egy időben a működést felfüggeszti. Egyedi felhasználásnál a pénztárgép a napi tevékenységről a zárás során elszámolást készít amely akárhányszor ismételhető. Számítógépes bevétel elszámoltatáshoz a gép kezelői adat pakkal (személypakk) látható el. Opcionális kiegészítő egységként, ellátható vonali adatpakkal is, amely segítségével a vonal kiválasztása után a felszállóhelytől a leszállóhelyig történhet a nyugta vagy készpénzfizetési számla adattartalmú jegy és bérletbizonylat kiadása, előre eltárolt díjszabási adatokkal, lehetővé téve egyfelől a fel- és leszállóhely megnevezésének kiírását, másfelől a kezelőtől nem kívánja meg a díjszabás ismeretét. A vonali pakk nélküli gép hagyományosan (viteldíjbeállítással) működik. Az EMKE 2 jegykiadó pénztárgépek felhasználási területe a jellemzően kevés szolgáltatástípussal, vagy árucikkel bíró pénzbevételi helyek, ahol gyakran egy vevő egyetlen szolgáltatást, vagy cikket, egyetlen példányban igényel. Az 5. sz ábra mutatja az EMKE 2 jegykiadó pénztárgépet. 5. Vonalkód alkalmazása A termékek vonalkóddal történő azonosítása a kereskedelemben közismert. Az ilyen típusú technológia közlekedésben történő alkalmazásának eredményeként létrehozható a viszonylatokkal jellemzett utazások szerteágazó statisztikája. Az EMKE jegykiadó pénztárgéppel járműfedélzeten és elővételi pénztárban egyaránt ideálisan teljesíthető a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség. Az EMKE alkalmas a különféle helyi- és helyközi jegyek, bérletszelvények, egyéb bevételek pénztárgépi nyugtázására. Képes magát az utazási jegyet (menet-, menettérti- vagy bérletjegy) előállító nyomtatót is vezérelni. Az EMKE jegykiadó pénztárgép működtethető manuálisan (kézileg) a kezelőgombok megnyomásával, vagy külső interfészről származó információval, amelynek forrása lehet valamely PC alapú számítógép, vagy egy vonalkód olvasó, esetleg egy érintkezés nélküli elektronikus kártyaolvasó (pl. utazási kártya). A 6. sz. ábra mutatja az elővételi EMKE jegykiadó pénztárgépet a vonalkód olvasóval. Vonalkód olvasó használatával gombnyomás nélküli automatikus nyugtakiadás vagy külön nyugtázó gombbal történő engedélyezés hatására bekövetkező nyugtakiadás valósítható meg. Az EMKE jegykiadó pénztárgéphez lézernyomtatót csatlakoztatva - amely megfelelő védelemmel ellátott papírral van feltöltve önműködően kitölthető a bérletszelvény. Ekkor lehetőség van a bérlet kitöltése közben egy vonalkód jelölést is elhelyezni a papíron, amelynek eredményeként, pl. lehetőség nyílik az érvényesség gépi ellenőrzésére (ez a bérletszelvény az érvényesség lejárta után
9
alkalmas lehet a következő havi bérlet6. ábra. Elővételi EMKE jegykiadó vonalkód olvasóval szelvény megvásárlásakor az EMKE jegykiadó pénztárgép vezérlésére). A bérletszelvényt kitöltő nyomtató mellett - vagy önállóan - csatlakoztatott vonalkód nyomtató egység a pénztárgép működésekor (amely történhet manuálisan vagy vonalkód vezérléssel) képes vonalkód formában kinyomtatni a kiadott nyugta közlekedési adatait. A vonalkód tartalma a közlekedés jellemző adatai, így a vonalszám, a fel- és leszálló állomás szám, kibocsátó cégkód stb. Bizonyos átcsoportosításokkal az érvényesség időtartama vagy egy bérletigazolvány szám megjeleníthető. Az EMKE jegykiadó pénztárgép vonalkódos vezérlése történhet táblázatban megadott vonalkódok segítségével. Ekkor a vonalkódok számának csökkentése érdekében lehetőség van egy olyan külső egység alkalmazására, amely vezérlőkódok segítségével előre választható, hogy jegy vagy bérlet, illetve hogy ami kiadásra kerül az dolgozó, tanuló, havi vagy félhavi legyen. Majd egy másik kódtáblázat segítségével a viszonylat vihető be. A táblázatos vonalkód kezelésnél nagyobb előkészületet kíván meg, azonban hatékonyabban használható, pl. a bérletváltó kártya, amelyet bemutatva (a vonalkód olvasó elé helyezve) vezérelheti maga az utas a nyugtakiadás és a bérletszelvény kitöltés folyamatát. Nyomdai úton előállított fix árú jegyeknél és bérleteknél (pl. összvonalas, kombinált, helyi járatiak) a vonalkód jelölés (mint díjtermék jelölő kód) már a nyomdában felkerülhet a bérletre annak nyomtatása során. Ez a vonalkód tartalmazhat egyedi azonosító számot, bérlettípusokat továbbá érvényesség, valamint kibocsátó jelölést. A vonalkód jelölésű bérletet az utas kiszolgálásakor "bemutatva" a vonalkód olvasónak a nyugta a pénztárgéppel "emberi kéz érintése nélkül" kiadható. Az elővételi pénztárakban jellemző számlakiadás is meggyorsítható vonalkód alkalmazásával. Ekkor a vevők adatai kódolva kerülnek be a vevők vonalkódos listájába, amely listából egyet beszkennelve, automatikusan megtörténik a számla fejlécének a vevő adataival történő kitöltése. A gyakorta egyszerűsített számlát igénylő utasok részére egyszerűsített számla fejléc kitöltést vezérlő kártya adható ki, amelyet beszkennelve az önműködően (külön táblázatból való előkeresés nélkül) kezdheti meg az egyszerűsített számla kitöltését a pénztárgéppel. A rendszer elindításának, majd üzemeltetésének lépései lehetnek pl.: 5.1. Elővételi EMKE jegykiadó pénztárgépek vonalkód vezérlése a) Elővételi pénztári jegy és bérlet viszonylatra történő váltása: Az utazó közönség és az elővételi pénztárak bérletváltási gyakorlatában a viszonylatra történő bérletváltás teljes körű bevezetése biztosítja a rendszer alapját. b) Típus és viszonylati kódok táblázatból történő vétele: Ekkor a pénztáros az utas által kért típust és viszonylatot egy táblázatos formában szerkesztett vonalkód gyűjteményből rászkenneléssel olvassa be az EMKE gépbe. Eredménye: - a nyugta automatikusan kinyomtatódik, - bevételi információ viszonylatra bontható. A folyamat minden bérletváltási időszakban azonosan ismétlődő. A 7. sz ábra a vonalkód készítésre mutat példát. c) Számlakészítés vezérlése vonalkód táblázatból: A vevő neve, címe táblázatba rendezett vonalkód gyűjteményből kereshető elő. A kódra történő rászkennelés számlakészítési funkcióba állítja az EMKE gépet. d) Az utazási kódok kinyomtatása:
10
A jegykiadó pénztárgép vezérlése történhet manuálisan vagy vonalkód segítségével. Ekkor, ha a nyugta vagy egyszerűsített számla kiadásával egy időben, pl. tikett címkére kerül a kód kinyomtatásra, akkor az alkalmas arra, hogy az utas felragassza: - a bérlet szelvényére, vagy
7. ábra. Példa vonalkód készítésére - a bérlet igazolványára, vagy - egy külön bérletváltó kártyát készítünk részére ezzel a vonalkóddal ellátva. Eredményeként a továbbiakban nem kell táblázatból válogatni, a típusok és a viszonylat az esetek döntő részében az utas közreműködése nélkül a nála lévő kódról beolvasható. A 8. sz. ábra a vonalkóddal ellátott bérlettípusokra mutat példát. e) Vonalkód jelöléssel ellátott nyomdai készítésű bérletszelvények: A fix árú bérletek készítésekor a nyomdai előállítás során vonalkóddal kerül ellátásra a bérletszelvény, amelyet akár az utas a pénztárgép szkennerének bemutathat és így önműködően előállítható a következő hónapra szóló bérletek nyugtája. A vonalkód tartalmazhatja a bérletszelvény saját sorszámát is. Ekkor a pénztáros rászkennel a kiadásra kerülő bérletszelvény kódjára és az EMKE rögzíti annak számát. Ez alapján a bérletárus jegykészlet fogyása is automatikusan mentesíthető. f) Vevőkártyáról az egyszerűsített számla fej-léc készítésének vezérlése: Az előzőekben részletezettekkel egyezően készíthető vevőkártya, amelyen a vevő adatai vonalkóddal is megjelennek. Eredménye: a számlán a vevő név, cím automatikusan és mindig hibátlanul jelenik meg. Az elővételi pénztári kiszolgálásnál jelentkező bankkártyás fizetési igény kielégítésére az EMKE pénztárgéphez POS terminál csatlakoztatható. A POS terminál nem zárja ki a vele együtt használható vonalkódos vagy chip kártyás rendszert. 5.2. Járműfedélzeten nyerhető utazási adatok a) Utazásszámlálás vonalkód olvasóval ellátott EMKE készülékkel: A tervezett időszakban a számlálásra célzott vonalcsoportok járműveire mobil utasszámláló EMKE készüléket elhelyezve, annak vonalkód olvasóval ellátott bérletfogadó egységébe leolvasásra behelyezi az utas a kóddal ellátott bérletét (váltókártyáját, vagy igazolványát stb.).
11
Több napos utasszámlálási adatokból az azonosító számmal ellátott vonalkód jelölésnél egyszerű módszerekkel meghatározható a bérletes utasok tényleges bérlet-felhasználása (pl. utasok száma egy-egy megállóban stb.).
8. ábra. Vonalkóddal ellátott bérlettípusok A vonalkódba foglalt adatokat az EMKE készülék a számítógépes adathordozó egységében tárolja, lefejtése után az adatok statisztikává dolgozhatók fel. b) Érvényességvizsgálat vonalkód olvasóval ellátott EMKE készülékkel Kínálkozó lehetőség, hogy a bérletre nyomtatott vonalkód, pl. egy helyi járati bérlet esetében tartalmazza az érvényességi idő adatokat.
12
A járművön, fixen elhelyezett bérletellenőrző egység minden vonalkód egész havi előfordulásáról (utazásáról) pontos információt gyűjt. Összegezve: a közúti közlekedésben a vonalkód alkalmazására számtalan technikai megoldás létezik, amelyek nem költséges és nem is bonyolult rendszerek. A 9 sz. ábra az érvényességi vizsgálatot mutatja. 6. Vonalkódos bérletváltó kártya 6.1. Bérletváltó kártya előállító rendszer 1. Bérletváltó kártya rendszer funkciója és célja Az EMKE bérletváltó kártya rendszer bevezetése lehetővé teszi a bérletvásárlási időszakban az utazóközönség zökkenőmentes kiszolgálását, a sorban állási idő csökkentésével és a bérletváltás elektronikusan automatikussá tételével. Továbbá nem elhanyagolható az elővételi pénztárakban dolgozók munkájának megkönnyítése, fizikai igénybevételük mérséklése. A bérletváltó kártya segítségével megvalósuló bérletváltás csak és kizárólag vonalra és vonalon belüli viszonylatra történhet. Kizárólag olytípusokban, amely a bérletváltó kártyán feltüntetett. Ily módon az elővételi pénztárban eladott bérletek pontos viszonylata a 9. ábra. Érvényességi vizsgálat járműfedélzeten eladottakéhoz hasonlóan teljes mértékben ismertté tehető. Jelentős bizományosi bérletárusítási forgalom esetén a bizományos is felszerelhető bérletváltó kártya kezelésére alkalmas EMKE jegykiadó pénztárgéppel. A bérletjegy megvásárlásakor elegendő az utas részére korábban kiállított bérletváltó kártyát felmutatnia a bérletárusító helyen, majd az azon található vonalkód (-ok) vezérlése által a pénztárgép azonnal előállítja a bérlethez tartozó nyugtát, illetve egyszerűsített számlát. Ha a bérletváltó kártyát az utas a bérletigazolvány tokjában meghatározott helyen tartja, akkor járműfedélzeti utasszámláláshoz is használható, az ugyanis a bérletváltó kártya száma, típusa, viszonylata egyértelműen leolvasható és a fedélzeti EMKE jegykiadó pénztárgépben tárolható. A bérletváltó kártya a 10. sz. ábrán látható. A bérlet váltókártya bérlet váltási funkcióit az intelligens chipes kártya is hasonlóan valósítja meg a benne tárolt adat segítségével. 6.2. Bérletváltó kártya kialakítása Kártya leírása A bérletváltó kártya szabványos ISO 7810 méretű PVC alapú kártya, amelyet pl. az Állami Nyomda is készít nyomtatás nélkül. A rányomtatást plasztikkártya nyomtatóval lehetséges elkészíteni, amely a kártya felületébe diffundáltatja a műanyag festéket. Lehetséges színes, vagy fekete-fehér nyomatót készíteni. A kártya használható egyoldalas nyomattal (ekkor egy nyomtatási menetben készül), vagy kétoldalas nyomattal (ekkor két nyomtatási menetben készül). Egyoldalas nyomatra a bérletváltási információkat lehet elhelyezni, kétoldalas nyomat esetén a másik oldal a bérletigazolvány funkcióját töltheti be, vagy egyik oldalon a
13
helyi, másikon pedig a helyközi bérletváltáshoz szükséges adatok helyezhetőek el. A kártyára vízjel jellegű nyomattal kopás ellen védő fólia is felvihető. Arcképes bérletváltó kártya A bérletváltó kártyára rányomtatható a tulajdonos neve, az utazás viszonylata, az általa igénybe venni jogosult bérlet típusa, egy igazolványszám, valamint a tulajdonos arcképe. Ilyen módon a kártya tulajdonképpen bérletigazolványként is használható. A nyomtatás készülhet többtónusú monochrom nyomatban, vagy 300 dpi felbontású színes nyomtatásban. Arckép nélküli bérletváltó kártya Az előző kártya fénykép nélkül, a többi adatot tartalmazva. Ez esetben egyértelműen elegendő a monochrom nyomat. 6.3. A bérletváltó kártya kiállításának folyamata A bérletváltó kártya előállítása történhet a jegy-, és bérlet elővételi pénztárban, vagy teljesen különálló bérletváltó kártya kitöltő helyen. Arcképes bérletváltó kártya készítésénél felhasználható az ügyfél jelenleg használatos papíralapú arcképes bérletigazolvány, oly módon, hogy a bérletigazolvány tulajdonosának igazolványképe, az igazolvány száma síkágyas lapszkennerrel beszkennelésre kerül – ezzel is csökkentve az új kártya készítésének költségeit. Ezt követően manuális bevitellel a kiállító személy a számítógépbe táplálja a bérletváltó kártya tulajdonosának nevét, majd a további adatokat (a közlekedés vonalszámát, a vonalon az induló és célállomás megnevezését, valamint a bérlet típusait) a számítógépes szoftver segítségével egy listából a kezdőbetű begépelésével választhatja ki. Az EMKE rendszerében szokásos vonali adatok (vonalszám és felszállóhelyek megnevezése) mellett szükséges az egyes vonalakon túlnyúló utazási relációkat is tartalmazó, a valóságban átszállással történő utazási relációkat az eredeti EMKE állomány vonalaihoz hozzáfűzni. Lehetséges az utazás, folytató utazás (esetleges), de díjövezet változás formájában is kezelhető az átszállás. A bérletváltó kártya egyik hosszanti végére kerül a bérlet típusát, 5 karakteres vonalszámát, a fel-, leszállás viszonylatát, és az igazolvány számát tartalmazó havibérlet teljes magasságú vonalkódja. A kártya másik hosszanti végére ugyanezen bérlet félhavi vonalkódja kerül fél magasságban. (Az első és második fél hónap között a pénztárgép fog majd bérlet váltásakor a váltási időpont alapján dönteni.) Ha a bérletet hivatásforgalmi utazáshoz használják, akkor a bérlet egyik oldala mellett el van helyezve az a kód, amely a pénztárgépet adott vevő neve, címe vonali pakkban tárolt előkeresésére utasítja. A bérletváltó kártya tulajdonosának fényképes előállítása történhet a bérletigazolvány felhasználása nélkül, ekkor azonban a síkágyas szkenner helyett egy egyszerű, PC-hez kapcsolható kamerát (pl. webkamerát) kell alkalmazni. 10. ábra. Bérletváltó kártya Arckép nélküli bérletváltó kártya készítése esetében sem síkágyas szkennerre, sem webkamerára nincs szükség. Kétoldalas bérletváltó kártya nyomtatásánál természetesen az adatokat két külön nyomtatási képre külön kell válogatni, és a nyomtatást két egymás utáni menetben kell elvégezni (vagy költségesebb, a kártya két oldalára alkalmas nyomtatót kell használni). Költségtakarékos
14
11. ábra. Bérletváltó kártyakészítő rendszer eljárás, ha az egyik oldalra a fentebb részletezett helyközi bérletváltó kártya adatai, a másik oldalra pedig a helyi bérletváltó kártya adatai kerülhetnek. 6.4. A bérletváltó kártya előállításának rendszere 6.4.1. A bérletváltó kártyakészítő szoftver (11. sz. ábra) 6.4.1.1. Főbb jellemzői: a) A kezelő képes a bérletváltó kártya tulajdonosának nevét (teljes hosszúságú begépeléssel) a vonalat és ezen belül a kezdő és végállomást, valamint a bérlet típusát betű formájában történő begépelésével, illetve listából keresési folyamattal biztosítva beírni. b) A kezelő képes az egyszerűsített számlabizonylat EMKE jegykiadó pénztárgéppel történő kiállításához vevő nevét, címét betű begépelésével a bérletváltó kártyára rányomtatni. Ugyanez vonatkozik az egyszerűsített számla fejlécének kitöltését vezérlő adatokra is. A törzsállományban nem lévő vevő neve, címe hibaállományba kerül rögzítésre. A bérletváltó kártya készítő hely és a vevő neve, címe tárolóhely szám alapján a hibaállományban rögzített szöveges név rendelkezésre áll a vonali pakkba való beszerkesztéshez. c) A kezdő- és végállomás ugyancsak karakter begépelési lehetőség segítségével történő megadás hatására a lehetséges vonalszámok megjelennek és azok közül kell egyet kiválasztani. d) A bérletváltó kártyára nyomtatandóak: ’bérletváltó kártya’ felirat bérletváltó kártya száma (ha be van szkennelt, ez az igazolványszám legkisebb (utolsó) 6 számjegye) bérlet típusának felirata, tulajdonos neve, lakhelye (csak helység-név vagy irányítószám)
15
közlekedési viszonylat (pl. Szeged Mars tér – Makó pu.) teljes magasságú vonalkódban felírt havi bérletkód, félmagasságú vonalkódban félhavi bérletkód és (ha van) vevő neve, címének kódja VOLÁN társaság és EMKE Kft. embléma félmagasságú vonalkódban vevő neve, címe kitöltésvezérlő kód (ha szükséges) arckép (ha beszkennelt, vagy webkamerával felvett) e) A bérletváltó kártya nyomtatásával egyidejűleg adatállományban tárolt az adott bérletváltó kártya száma, tulajdonosának neve, a bérlet típusa és viszonylata, valamint az időpont. f) Olyan viszonylatok esetén, amelyek nem illeszkednek bele egyik vonalba sem (átszállás jellegű közlekedés) hibaállományba történik a viszonylat rögzítése. g) A vonalkód Interleaved 2/5 típusú. Tartalma sorrendben a következő: vonalszám (5 számjegy), induló állomás kódja (2 számjegy), célállomás kódja (2 számjegy), bérlet típusának kódja (2 szám-jegy), bérletváltó kártya száma (6 szám-jegy), nulla (1 számjegy) Bérletváltó kártya száma: Nem bérletigazolványról beszkennelt bérletváltó kártyaszám esetén, kártyakiállító helyenként önálló számtartományból induló szám. Ez esetben a bérletváltó kártya sorszáma a nyomtatás után automatikusan növekszik eggyel. h) Bérletváltó kártya kiállító helyekre történő telepítéskor módot biztosít a program az adott munkahely paramétereinek beállítására (pénztárosok adatai, jogosultsági rendszer). A még nem katalogizált vevő neve, címe adatok elhelyezésére a bérlet-váltó kártya kiállító helyenként szabad számtartományok oszthatóak ki, amely alapján a felhasználói rendszer vonali pakkjaiból lehetőség nyílik a későbbiekben (a bérletszelvény vásárlásakor) a vevő neve, címe adatok előkeresésére. B) A szoftvert XP szoftverrendszerrel ellátott Compaq számítógépre készítjük WINDOWS operációs rendszer alá. C) A fejlesztői munkához a VOLÁN társaság EMKEH.TXT jellegű vonali állomány adattárai szükségesek, és a gyakran készpénzfizetési számlát kérő ügyfeleinek vevő neve, címe adatállománya is. 6.4.2. Kártyanyomtató Kártyanyomtató a 12. sz. ábrán látható. A bérletváltó kártya előállítását egy speciális, kifejezetten szabvány méretű, ISO 7810 szerint definiált kártyanyomtatóval tudjuk megoldani, amely egy ún. thermoszublimációs nyomtató. Festékszalagon keresztül hő hatására égeti a kért információt a műanyag kártyára. Ez a termotechnológia nem festékanyag felvitelét jelenti a plasztik felületére, hanem a plasztik felső, néhány század milliméteres mélységébe történő gyanta beolvasztást. Ezek a nyomtatók gyantafilm szalaggal működnek. 7. Bérletváltó kártya felhasználó rendszer Bérletkártya felhasználó rendszer a 13. sz. ábrán látható. 7.1. Bérletváltó kártya felhasználó rendszer leírása
16
A bérletváltó kártya felhasználása elővételi pénztári bérletváltáskor lehetséges. A bérletváltó kártya miután elválasztható a bérletszelvénytől, illetve a bérletigazolványtól megteremti a csoportos (pl. családi) bérletváltásnak a lehetőségét,
12. ábra. Kártyanyomtató 13. ábra. Bérletkártya felhasználó rendszer amikor a bérletváltó számára mégis tejesen egyértelmű és pontos, hogy a következő hónapra kinek, milyen bérletszelvényt fog váltani. A bérletváltó kártyát az EMKE jegykiadó pénztárgép kétféleképpen tudja fogadni. Az egyik esetben a szkennernek történő bemutatás után közvetlenül kiváltja a bérletváltó kártyán feltüntetett viszonylatra szóló, a jegykiadó pénztárgép vonali pakkjában tárolt bérletről szóló nyugta kiadását. A másik esetben a pénztárgép a kijelzőjén kijelzi, hogy milyen viszonylatra és milyen típusra utal a kártyáról beolvasott vonalkód a nyugta. A nyugta kiadása a pénztárgép ENTER gombjának megnyomásával valósítható meg. A helyközi közlekedésben szokásos EMKE vonali állományt természetesen a pénztárgép oly módon tartalmazza, hogy abban az átszállásos közlekedési viszonylatok a fő vonalának kinevezett vonal, mintegy folytatásaként - mintha azon lévő következő megállók lennének - szerepelnek benne. A FLASH vonali pakkba több mint 20.000 vevő neve, címe adategység tárolható, amely a felhasználás során megjelenő (a rendszer beindításakor még nem létező) utazási bérletről számlát igénylő vállalkozások pótlólagos beléptetésére lehetőséget nyújt. A pénztárgéphez kapcsolódó vonalkód olvasó illesztő egység segítségével a pénztárgép a későbbiekben képes közvetlenül működtetni bérletszelvényt, kitöltő nyomtatót is. 7.2. Bérletváltó kártya felhasználó rendszer elemei A bérletváltó kártya rendszer felhasználásához az ismert EMKE 2010-1/M pénztárgépet interfésszel kell ellátni, amin keresztül a vonalkód olvasó illesztő egységgel becsatlakozik egy kézi lézer szkenner, és a későbbiekben bármikor becsatlakoztatható egy nyomtató-berendezés is. Az elővételi pénztári felhasználáshoz a pénztárgépet önálló 230V/24V-os tápegységről kell működtetni. A pénztárgép alá asztali talpat kell helyezni. Vonali pakként FLASH pakkot kell használni. A vonali pakkba a szokásos vonali állományokon túl az átszállásos viszonylatokat
17
is tartalmazó EMKEH.EMK állományt kell betölteni, valamint vevő neve, címe adategységeket. 8. HEFEJE jegykezelő készülék Az EMKE Kft-nél kifejlesztett előreváltott jegykezelő készülék, HEFEJE a Magyar Találmányi Hivatalnál bejelentett és mintaoltalmat 2398 lajstromszámon kapott műszaki megoldás alapján készül. A HEFEJE jegykezelő készülék a magyar alkalmazási gyakorlat során kialakított működésű, hazai fejlesztésű, gyártású szerkezet. Alapvető funkciója az előreváltott jegykezelés. A készülék alkalmas a közlekedésben használatos (autóbusz, troli, villamos) és egyéb (parkoló, beléptető stb.) előre váltott jegyek érvényesítésére. A jegykezelő felépítése a 14. sz. ábrán látható.
14. ábra. HEFEJE jegykezelő felépítése A készülék funkciója az előre váltott jegykezelési feladatainak ellátása, amelyet végezhet az utas vagy a jármű személyzete. A jegykezelés során a jegy ellátásra kerül a kezelésre vonatkozó 15. ábra. HEFEJE jegykezelő készülék azonosítókkal, és ekkor történik meg a csonkolása, amely a jegy körülbelül 30%-ának elvételét jelenti egy hulladéktartályba gyűjtve azt. A HEFEJE jegykezelő készüléket a 15. sz. 18
ábra mutatja. A készülék alkalmas minden külső vezérlés nélkül önálló működésre vagy különböző intelligenciájú vezérlővel működtetve rendszertagkénti működésre. A készülékből több összefűzhető csuklós járművön vagy járműszerelvényen történő felhasználáshoz. A jegykezelő készülék alapvető funkcióját úgy látják el, hogy a későbbiekben kizárja a jegy ismételt felhasználását, biztosítva a kezelés időpontjának, helyének megállapíthatóságát, megteremtve ezzel a közlekedés területén a kizárólagosan alkalmazott egység díjas tarifálás mellett más típusok használatát, ilyenek: az időtartamérvényességen, a szakaszhatáron belül felhasználható és az átszálló tarifák. A készülék eredményesen alkalmazható jegykezelésre a közlekedés területén kívül minden olyan helyen, ahol előreváltott jegyet használnak. Jegykezelés módja a 16. sz. ábrán látható. A jegy kezelése a jegynek a jegybevezető bronzból készült torokba történő behelyezésével kezdődik. A jegy a krómozott sárgaréz jegyvezető pályára érve, ha a minimális szélességet meghaladja, akkor a pálya két szemben lévő szélén elhelyezett optoérzékelő elindítja a hajtómotort. A hajtómotor forgatja a továbbító tengelyeket a papírfogó szilikon gumihengerekkel és a körkéses ollóval együtt. A jegy hosszirányú félbevágása a jegynek a továbbító tengelyek 16. ábra. Jegykezelés módja közötti áthaladásával kezdődik meg. A jegy használatos fele a jegypályán marad, a hulladék része a felhasított pályalemez körülbelül 15°-ban felhajlított része által a hulladéktárolóba vezetésre kerül. A jegy a pályán tovább haladva a kijárati optoérzékelő elé ér, amely indítja a jegyre a ráírást. A jegyre írás a kezelő felől nézve a jegy megmaradó részének hátoldalára történik. A hulladékra jelzés, írás nem kerül. A jegy tovább haladtában a végével kiér a bejárati optoérzékelők elől, ekkor egy késleltetés kezdődik, amely leteltével a motor megáll. A motor megállásáig a jegy a vágókések és a továbbító gumik közül kiér a jegypálya szabad részére, ahol a gravírozott embléma vagy a jegyvezető pálya lemez orr-része megállítja. A jegy innen vehető el. A jegy az orr-rész által tartva sem kerül ki a kijárati optoérzékelő elől, így a készülék újabb jegy kezelését mindaddig kizárja, amíg a korábbit el nem vették belőle. A jegykezelő készülék elülső részén van a fedő tömb, amely egyetlen 90°-os kulcselfordítással nyitható és zárható. A fedőtömb nyitott helyzetében eltávolítható, szabaddá téve az optoérzékelőket és a teljes jegypályát. Zárt helyzetében a fedőtömböt zárszerkezet
19
rugója feszíti alaphelyzetébe. Az alaphelyzetben a pálya és a fedőtömb belső felső éle által határolt távolság 0,9-1,1 mm, amely kizárja például az 1 Ft-os érme beleejtését a készülékbe. A készülék felhasználható önmagában álló egységként, vagy rendszerbe kapcsoltan rendszertagként vezérlővel működtetve. Egy vezérlőhöz címzés szerint elkülönítve több készülék láncba fűzve kapcsolható. A rendszertag az interfészen keresztül a speciális karaktersorozatokkal vezérelhető. A készülék jegykezelési technikája a beazonosításon túl biztosítja az ismételt felhasználás kizárását. Ha a jegy mindkét hosszanti széle mellett sorszámmal el van látva, akkor a hulladéktárolóban minden ott kezelt jegy levágott fele, mint egy „ellenőrző szelvény" megtalálható. (Vita esetén előkereshető.) A készülék önálló üzem esetén a tápfeszültség megjelenése után aktív állapotba kerül és a beletett jegyet kezeli. Használaton kívül passzív üzemhelyzet létrehozható ideiglenesen ,például: az ellenőr ellenőrzése idején, de tartósan is, amikor a rendszer lezárt állapotba kerül és letiltja a jegykezelő gép további felhasználását. A készülék aktív állapotban a jegybehelyezéssel indítható és a jegyelvétellel szabadítható fel a következő jegy kezelésére. A jegykezelés egyik fázisa a jegy félbe vágása a hossztengely mentén, másik fázisa a kezelt jegyre történő ráírás. A két fázis egy időben történik. A jegykezelő készülék előnyös tulajdonságai: 1, A készülék a jegykezelés során a jegyet, amelyet az önkiszolgáló kezelő a kezelőnyílásba helyezett, önműködően behúzza, megkezdi a csonkolását, majd miután a kezelőnyílásban már a jegy vége sem érhető el, megkezdi az érvényesítő ráírást. Ilyen módon a jegykezelést végző személy sem véletlen, sem szándékolt módon az érvényesítő ráírást nem tudja befolyásolni (számokat egymásra íratni, az írást elkenni stb). 2, A jegykezelés folyamán a "HEFEJE2" készülék a jegyet hosszában csonkolja, a jegycsonkot a készülék alatt elhelyezett zárt gyűjtőedényben gyűjti. A készülék használatához egy viszonylag pontosan gyártott szélességű jegyre van szükség (a névleges méret +0,2 mmtől -0,5 mm-ig). A készülék a kezelés során vizsgálja a jegy szélességét, így az egyszer kezelt jegyet - annak hosszanti csonkolása következtében - még egyszer nem fogadja el. 3, A jegycsonkolás ilyetén megoldása miatt, ha a jegyet az előállításakor mindkét szélén azonos jegyszámmal látja el a nyomda, akkor a hulladéktartályba kerülő jegycsonk funkcióját tekintve egy bevont ellenőrző szelvénynek tekinthető. A hulladéktartály rendszeres ürítése esetén a jegyellenőrzés során a hulladéktartályból közvetlen előkereshető bármely jegynek ez az ellenőrző része, vagy a hulladéktartály telítettsége miatt egy zárható zsákba történő ürítés után a későbbiekben. 4, A jegy fénymásolással történő reprodukálása ellen egy ezüst vagy aranyszínű keresztirányú sáv felvitelével védhető. Ez a sáv készülhet bronzpor rányomással vagy alumíniumfólia felhengerlésével. A fém-alapú hologram jellegű nyomat is képes betölteni a fémsáv funkcióját. Ez esetben a készülék jegyvizsgáló egysége a jegy behelyezésekor vár egy közel 6 mm-es papírérzékelést, majd ezt követően 6 mm fémezést, ami után ismét papírt kell érzékelnie, ahhoz, hogy a jegybehúzó szerkezet működésbe lépése megkezdődjön. Ezzel az eljárással a fénymásolással reprodukált jegyet lehet a kezelésből kizárni. 5, A "HEFEJE2" készülék külső, utas által elérhető részei mind fémből készülnek, így a szándékos rongálásnak eredményesen ellenáll, ugyanakkor szélei, sarkai ívesek, lekerekítettek a humán kezelési környezetbe jól illeszkedők. A kezelés során az utas által érintendő részei figyelemfelkeltő színezéssel mintegy a jegykezelő helyre vezetik a tekintetet, míg a hulladéktartály színezése sötét, jelezvén a kezelő számára semleges voltát. 6, A készülék rögzítését különböző felszerelő, rögzítő szerelvényekkel lehetséges megvalósítani. A rögzítés fix (egy határozott irányba álló) helyzetet eredményez, a függőleges kapaszkodó oszlopba csavarozott, és a sík szerelőlappal síkfelületre történő felszerelés esetén. Elfordítható felszerelést lehetővé tevő módok azok, amikor függőleges kapaszkodó oszlopba
20
szerelőbilinccsel történik a felszerelés, vagy amikor egy a készülékre szerelt oszlopcsonk acélhevederes bilincsben van megfogva (ún. forgóoszlopos megoldás), vagy pedig amikor egy vízszintes felületű szerelőtalpra a szerelőállvánnyal történik a felszerelés. A műszaki megoldásból következően a készülék (pl. vagyonvédelmi szempont) fel- és leszerelése gyorsan és problémamentesen elvégezhető. 7, Készülék számolja a kezelt jegydarab-számot, amelyet fedélzeti számítógép számára át tud adni, vagy pedig hordozható kézi jegy darabszám kiolvasóval időközönként lehet lekérdezni. A készülék belső óra- és naptárművel rendelkezik, amelynek saját tápellátása biztosítja a külső feszültségtől mentes helyzetben az idő múlásának nyomon-követését. A kezelt jegydarab szám kiolvasó a 17. sz. ábrán látható.
17. ábra. Kezelt jegydarab szám kiolvasó 8, A készülék a szélsőséges hőmérsékletű üzemeltetési helyekhez alkalmazkodva belső temperáló egységgel rendelkezik. A ráírás adattartalma csoportokba osztva jelenik meg a következők szerint: Csoport Karakterek száma Jelentése 1 4 gépszám 2 4 az év utolsó 2 szám-jegye és a hónap 3 4 a perc és óra 4 4 a perc és másodperc 5 3 tetszőleges szám, vagy betű ill. a kettő kombinációja 6 2 tetszőleges szám A két utolsó csoport például a közlekedésben történő felhasználás esetén lehet a vonalszám jelzése és a megállóhely számának megadása. Vonalszám-megadásnál (az EMKE preferálja a 7 szegmenses kijelzőn beállítható betűk megadását (A, C, c, E, F, H, L, P U, v, y) mert ez esetben a helyi járati járatszám kijelzővel együtt vezérelhető (közös vezérlés). A nagy fényerejű 120 fokos szögben látható LED pontmátrix kialakítású járatszám kijelzők a teljes magyar abc karakter készletét és grafikát is képesek megjeleníteni. Jegyminta (18. sz. ábra)
21
A készülék a jegykezeléssel kapcsolatos állapotát jelzésekkel közli. A jegybevezető torok feletti zöld LED világít, ha van tápfeszültség és szabad a jegykezelő pálya. A piros LED világít, ha foglalt a jegykezelő pálya, a kezelés folyamatban van vagy a kezelt jegyet nem vették el. Ha a jegykezelő készülékbe a minimális szélesség alatti jegy kerül, egy sípoló szirénahang hallatszik, felhívja a figyelmet a nem megfelelő méretű jegy bevezetésének megtörténtére.
yJáratszámkijelző vezérlővel
9. Kártyakezelő rendszerek és kártyák Az elektronikusan érzékelhető kártyákkal kialakítható rendszerek alapvetően két eltérő csoportba sorolhatók, egyik az, amelynél a 18. ábra. Jegyminta kártyák közvetlen közlekedési információkat tárolnak. A másik olyan rendszer, ahol az elektronikus eszköz csak egy nagy megbízhatóságú (vagy gyakran cserélt, de a kibocsátáskor beazonosított) kódot tartalmaz, ami alapján a leolvasó-egység dönti el a jogosultságot. Ez látszólag bonyolult, a közlekedésben nehezen (inkább drágán) kivitelezhető on - line kapcsolatot igényel, de jól ellenőrizhető, kézben tartható, hasonlóan a banki rendszerekhez. Az antropometriai beazonosító rendszerek esetén ilyen rendszer szükséges (az utas ujjlenyomata alapján állapítják meg, érvényes-e virtuális bérlete). Ha az ujjlenyomat betárolásakor személyre jellemző adatok nem kerülnek felvételre, tárolásra, akkor nem történik személyes adat kezelés, ám mégsem veheti más személy igénybe a személyre szóló szolgáltatást. A 19. sz. ábra mutatja a helyi járati eszközök járműfedélzeti felépítését vonalkódos bérletleolvasóval. 19. ábra. Helyi járati eszközök vonalkód olvasóval Az elektronikusan érzékelhető bérletszelvények négy funkciót látnak el. Felmutatáskor történő beazonosítás, amely történhet fiktív számra (utazási gyakoriság), vagy bérletszelvény egyedi azonosításra (érvényességi vizsgálatra) vonatkozólag is. A kibocsátó beazonosíthatóságának megteremtése, illetve a készletfelhasználás pontos tényének rögzítése. A vonaljelzéssel (esetleg viszonylatjelzéssel) ellátott elektronikus érzékelésű bérletszelvények felhasználás-jogosultsági vizsgálatának biztosítása.
22
A következő bérletváltáshoz (megújításhoz) a típus és viszonylati információk pontos szolgáltatására. Ezen funkciók segítségével az érvényesítő (bérletárus) szolgáltató és a szállítási szolgáltató különválasztható. A beszedett bérletár a tényleges szolgáltatást nyújtók között tényadatok alapján osztható meg. Az EMKE fogalomkörébe tartozó eszközök fejlesztése a bevételbeszedés, a jegyellenőrzés szempontjából korszerű, elektronikus (bankkártyához hasonló) megoldások irányában történik, biztosítva a hagyományos készpénzfizetést vagy a korszerű készpénzmentes fizetést, a kedvezmények igénybevételét, illetve az elektronikusan kezelhető, feltölthető utazási kártya használatát. 10. Utazási kártya Az elektronikus utazási kártya a jelenleg használatos havi érvénytartalmú bérletjegy-rendszert szolgálja ki. A kialakított belső adattárolása lehetővé teszi eltérő (utazási szám érvényességű vagy viteldíjösszeg tárolásán alapuló) rendszerben való felhasználását. Az utazási kártya elektronikus pénztárca jelleggel is alkalmazható. Az utazási kártya göngyöleg jellegű, csupán egy begravírozott szám segíti a külső beazonosítását. A hosszú élettartam miatt (100 000 db írás - feltöltés jellegű akció) bármiféle személyiségi jogot nem sértő - adat feltüntetése a későbbiekben korlátozná a felhasználást, kizárja a tulajdonosváltást. A kialakított utazási kártya jelölése biztosítja a visszaválthatóságot, az ismételt használat-bevételt, a közlekedési adatok szabad megválasztását. Az utazási kártya elektronikusan tárolt adatai a jelenlegi rendszerben: a kártyaazonosító szám, az utazási típus megnevezése, vonalszáma, relációja, érvényességi tartama, a feltöltő állomás azonosítója. Az utazási kártya felhasználható különféle közlekedési nemek egyedi vagy tarifaközösségi rendszerében megtestesítve egy, illetve több bérletjegyet. (Pl.: helyi és helyközi bérlet.) Példaként 20. sz. ábrán bemutatjuk a helyi járati eszközök járműfedélzeti felépítését érintkezés nélküli chipes bérletleolvasóval. A kártyakezelő egység a fedélzeti vezérlőtől, jegykiadó géptől elválasztva is használható érvényesség-ellenőrzésre, utazási egyenleg-közlésre. A kezelőegység az ellenőrzésre felmutatott adatokat tételesen tárolja, vagy gyűjtésre átadhatja a jegykiadó gépnek, fedélzeti vezérlőnek. A kezelőegység össze-kapcsolható pénztárgéppel vagy bank-terminállal. Ekkor az újrafeltöltéshez (az érvényesítéshez) tartozó bevétel nyugtázási feladatokat a kapcsolódó egység végzi el. Az utazási kártya adatai segítségével a kártyakezelő egység a nyugtázó egységet az utas közreműködése nélkül önműködően vezérli. A kártyakezelő egység azonos felépítéssel, de eltérő programmal képes ellátni a tőle megkívánt funkciót, így a kártya teljes körű utazási adatait írni, olvasni képes. A járműfedélzeti és a bizományosi felhasználású (a jelenlegi rendszer szerint) csak az érvényesítésre képes. Az ellenőri és egyenlegközlő (kártyamonitor vagy kártyadiszplé) egység pedig csak a kártya tartalmát képes 20. ábra. Helyi járati eszközök chipes olvasóval
23
megjeleníteni (a tartalomkiolvasás, természetesen az előző két alkalmazási típusról is működik). Az EMKE rendszerében kidolgozott az elektronikus utazási kártya ottlétekor (a tulajdonos személyesen érvényesít) és a távollétekor (valakit megkért a tulajdonos, neki is „vegyen bérletet", de az utazási kártyáját nem adta oda - mert pl.: éppen használja) történő érvényesítés rendszere. A munkáltatói csoportos bérlet vásárlása esete is kezelhető ezzel az eljárással. Az elektronikus utazási kártya lehetőséget nyújt a „néma” bérletvásárlásra, ugyanis az érvényesítésre átadott kártya az elővételi pénztárban, az EMKE jegykiadó gépet a kártyában rögzített vonalra és viszonylatra vezényli, a típus leállításával a bérletváltás (érvényesítés) mindössze a pénztárgép egy általános használatú gombjának megnyomásával kiváltható. A bérletváltással együtt a nyugta adása is megtörténik. Az elektronikus utazási kártya végül is önkiszolgáló jelleggel, esetleg önműködően is érvényesíthető (feltölthető), ha a feltöltő-egység egy bankterminállal kapcsolódik össze. Az utazási kártya leolvasó rész kialakítása biztosítja a jelenleg át nem ruházható bérletjegy és a jegy felhasználójának (felmutatójának) személyzet által történő ellenőrzését (összehasonlítását). A kártya-kezelő egység leolvasója 1-2 cm távolságban hatásos, amely lehetővé teszi az érintkező nélküli intelligens kártyákra jellemző, a környezetet terhelő, pulzáló nagyfrekvenciás villamosteljesítmény-kibocsátás minimális értékre történő korlátozását. Az EMKE jegykiadó és jegyérvényesítő rendszer az utazások elektronikus úton történő regisztrációjával minden egyes járatról utazási tényadatokat tárol. A kiadott menetjegyek mellett minden bérletes utazás alapadatként bekerül egy feldolgozórendszerbe. A Személyforgalmi Bevétel - Elszámoló és Információs Rendszer - SZEBIR - a TISZA VOLÁN Rt. fejlesztésében készült, elsődlegesen a bevételek pontos számítógépes feldolgozási tevékenység után rendelkezésre állnak a bevétel információk. 11. Járatszám kijelző Az EMKE családot kiegészíti még egy helyi járati járatszám kijelző készülék, amely alkalmas a helyi járati járműveken, járműszerelvényeken szokásos, több helyen elhelyezett közlekedési vonalszámot mutató kijelző feladatainak ellátására. A kijelző eleinte egyszerű 7 szegmenses számkijelzővel épült és 2-4 számjegy kijelzésére volt alkalmas, de 2004 évtől azonos méretben LED pont mátrix kijelzők is készülnek. Bármelyik számjegy helyén a 7 szegmensből kiformálható betűk, ill. jelek jeleníthetők meg. A legáltalánosabban használt kialakítás a 2 számjegy és egy betű elrendezése. A berendezés vezérelhető kézi vezérlővel, fedélzeti vezérlőegységgel vagy pénztárgéppel. Az utóbbi esetben a járatszám kijelző egyszerre működtethető más gyártmányú pont mátrixkijelzővel. Járatszám kijelzőt mutat kézi vezérlővel a 21. sz. ábra.
21. ábra. Járatszám kijelző kézi vezérlővel 12. Vizuális utastájékoztató egység
24
A gépjármű fedélzeten történő belső utastájékoztatás céljára készülő EMKE készülék, amely nagy fényerejű LED modulok (fényerősség: 500 mCd) segítségével működik. Alkalmas a következő megálló kijelzésén túl egyéb szöveges információk, pl. átszállási lehetőségek kijelzésére. A 22. sz. ábra beltéri utastájékoztatót mutat LED mátrixszal színezetlen előlappal
22. ábra. Beltéri utastéjékoztató LED mátrix-szal színezetlen előlappal Felépítése: Az akusztikus utastájékoztatóhoz hasonlóan járműfedélzeti 24 V DC névleges feszültségű akkumulátorra köthető. A kijelző külső mérete: 785 x 112 x 100 mm, kijelezhető karakterek száma: 16 db, 725 x 60 mm területen. A kijelző 3 színű kijelzésre képes, amelyet kijelzett karakterenként változtathat. A kijelzett karaktereket pontonként képes jobbra, illetve balra léptetve a kijelző mezőben megjeleníteni. A kijelző színezetlen vagy füstszínű borító előlappal látható el. Felfüggeszthető függőleges falra vagy mennyezetre. A felszerelés után szögállása változtatható. A kijelző működését a helyi járati utastájékoztató rendszer vezérlője közvetlenül tudja ellátni. Egy vezérlőhöz több vizuális utastájékoztató készülék csatlakoztatható. A 23. sz. ábrán látható egy változata a beltéri utastájékoztatónak LED mátrixos kivitelben füstszínű előlappal
. 23. ábra. Beltéri utastájékoztató LED- mátrix-szal, füstszínű előlappal 13. Akusztikus utastájékoztató egység A vezérlő egységbe csatlakozik 1 db digitális adatpakk (a vonali adatokat tartalmazza: megállók neve, egymáshoz mért távolsága, megállókód), 1 db analóg pakk (amely 8 vagy 16 perc összhosszúságú elektronikus rögzítésű analóg információt tárol). A vezérlő egység RS232 interfésszel rendelkezik a helypozíciós adóval, a vizuális kijelzővel és előreváltott jegykezelő készülékkel, vagy elektronikus bérletkezelő készülékkel való kapcsolat-tartásra (ez utóbbiakat információval látja el, mely vonal, melyik megállójánál tartózkodik a jármű). Az adatgyűjtő vezérlő egység ez utóbbi egységeket lekérdezni is tudja. Az akusztikus utastájékoztatás analóg jelét a vezérlő egység közvetlenül állítja elő. A hangfrekvenciás erősítő modul látható a 24. sz. ábrán. A készülék analóg kimenő jelét egy hangfrekvenciás erősítő modul erősíti fel (önálló zárt dobozban), amely szintén a jármű 24 V-os hálózatára köthető, és 10W effektív teljesítményt képes kibocsátani, 2-16 Ω terhelés mellett. 14. Helyi járati utas információs rendszer Az EMKE helyi járati utastájékoztató rendszer 24. ábra. Hangfrekvenciás erősítőmodul feladata az utazó közönség vizuális és akusztikus tájékoztatása. A rendszer egyszerűbb felépítésében manuálisan vezérelt. Ekkor a személyzet beavatkozásának hatására kezdődik meg a kijelzés. Hatékonyabb felépítésében, amikor a jármű mozgásának érzékelése 25
segítségével következik be az utastájékoztató kijelzés. A jármű mozgását, pl. tachográf készülék jelének a felhasználásával érzékeli a rendszer. a) Az EMKE helyi járati utastájékoztató rendszer elemeinek működését egy vezérlő egység irányítja. A vezérlő egység az EMKE rendszerben szokásos adathordozókon tárolja a vizuális és akusztikus utastájékoztatás adatait. A közlekedés útvonalai vonal/járat/megálló rendszerben vannak tárolva. A megállók közötti távolság legalább 50 m-es felbontásban van tárolva vonalanként, megállónként. A rendszer ilyen módon a következő megálló elérése előtt, pl. 150 m-rel érzékeli a megállóba érkezés bekövetkeztét, majd a megálló elhagyása után, pl. 100 m-rel már a következő megálló kijelzésére nyújt lehetőséget. Adatgyűjtő vezérlő egység látható a 25. sz. ábrán. A vezérlő egység a kijelző szerveken túl képes adatokat átadni hagyományos előreváltott jegykezelő készülék, vagy bármilyen intelligens elektronikus adattárolós jegy-, illetve bérlet funkcióját ellátó eszköz kezelő egységének. Az adattárolós fedélzeti vezérlő a jegy-, bérletkezelő, ellenőrző szerkezetek tételes adatainak gyűjtésére alkalmas. Ezen adatokat vonal/megálló/időpont, illetve kilométer információkkal jellemezve gyűjti. 25. ábra. Adatgyűjtő vezérlője b) A vezérlő egység kezelő szervei segítségével lehet kiválasztani a járat indulásakor a vonal/járatszámot. A vezérlő egységen lévő fel és lemutató nyilak segítségével a vonalon közvetlenül kézi vezérléssel végig léptethető a vezérlő, amely léptetés végig vitele kiváltja a tárolt akusztikus, és vizuális információk megjelenítését. Nem adatgyűjtő vezérlő egység nyomógombos előlappal a 26. sz. ábrán látható.
26. ábra. Nem adatgyűjtő vezérlő 27. ábra. Nem adatgyűjtő vezérlő egység egység nyomógombbal fóliamembránnal A vezérlő az EMKE információs eszközök mellett közvetlenül képes meghajtani a járművet kívülről tekintő utas számára tájékoztatást nyújtó karakteres vagy pontmátrix felépítésű, alfanumerikus viszonylatkijelzőket. Nem adatgyűjtő vezérlő egységet fóliamembrános előlappal 27. sz. ábrán láthatunk. c) Megállóléptető egység esetében a vezérlő egységtől távolabb elhelyezhető egy megálló kijelzővel ellátott nyomógombos egység, amely a kézi megállóléptető egység feladatát látja el. A vezérlő egységen beállított vonalon a járatnak megfelelő irányba a megállóléptető egységen lévő nyomógomb megnyomásával utasítható a vezérlő egység a következő megálló információinak közlésére. Kézi állomásléptető egységet mutat a 28. sz. ábra. Az automatikus megállóléptető egység, voltaképpen egy helypozíciós adó, amelynek az elnevezése “KM adó” a jármű mozgásának függvényében váltja ki az információk
26
megjelenítését. A KM adó a megtett távolság abszolút értékét számolja, tárolja (úgy mint a járművek kilométer-számlálója) és küldi be a vezérlő egységbe. A vezérlő egység a járatszám megadásakor rögzített KM adó számlálóálláshoz mérten a megállók közötti távolság elteltét vizsgálja a rögzített számlálóálláshoz képest. A GPS-re épülő megálló kijelző egység 28. ábra. Kézi állomásléptető egység a jövőben várhatóan az EMKE palettáról a KM adót és a kézi állomás léptetőt egyaránt lecseréli. Adatgyűjtő funkciójú vezérlő egység a járatszám megadásához tartozó időpontot és az érvényes km számláló állást eltárolja, mintegy vezetve a jármű menet-levelét. Lehetőség van megállókat is naplózni, vagyis az összetartozó időpontot és a KM adó számláló állást. A közlekedési vonalakhoz hasonlóan megadott rezsivonalak, illetve garázs és indulási állomás közötti vonalak esetén voltaképpen az adatgyűjtő vezérlő egység minden adatot rögzít, amit a közlekedési (kalauzi) menetlevél tartalmaz. Így ez a készülék menetlevél vezetését is helyettesíteni tudja. A KM adó a tachográffal a 29. sz. ábrán látható. d) Vonali analóg és digitális állományszerkesztő eszközök közül a digitális adattároló állományainak feltöltéséhez PC-be ültetett pakk-kezelő modul és a PAKK.EXE program tartozik. Az analóg pakk feltöltéséhez, PC-hez csatlakoztatható analóg pakk-kezelő modul és hozzátartozó hangfelvevő, illetve formáló szoftver tartozik. A helyi utas információs rendszer digitális és az analóg állományainak előállításához, adathordozó pakkba töltésének fejlesztő eszközei részei a rendszernek. A teljes adattároló egységek doboza a 30. sz. 29. ábra. Km adó tachográffal ábrán látható.
30. ábra. Teljes adattároló egység 15. Fejlesztési irányok Az EMKE család fejlesztése tovább folyik. Két alkalmazás van figyelembe és tervbe véve a fejlesztési irányelvekben. Az egyik a vonalkód jelölés és az elektronikus utazási kártya személyhez kötött használata mellé az utas önkiszolgálással működtethető automatikus ellenőrző és feltöltő berendezések (automaták) kifejlesztése. Az automaták számtalan kihívásnak (környezeti hatások, támadás, rongálás, stb), elvárásnak (egyszerűség, konfortosság, utca képbe illeszkedés, stb), előírásnak (műszaki, biztonságtechnikai, banktechnikai, stb) kell, hogy megfeleljenek. A másik - amely alkalmassá teszi az egész EMKE családot, telematikai rendszerként történő alkalmazásra - egy modem használatával megvalósítani az EMKE család minden adatának automatikusan, rádiók - pl. GSM,
27
INMARSAT, stb.- segítségével történő átvitelére, pl.: a diszpécser-központba. A vezeték nélküli kommunikáció előfutárának tekinthető az EMKE-nél az infravörös kétirányú kapcsolati port kiépítése a pénztárgépbe, amely a pénztárgép vagy adatpakkjának a járműfedélzetéről való eltávolítása nélkül lehetőséget nyújt az adatpakk lefejtésére. A WIFI és a Bluetooth technikák fejlődése is a következő időszak alkalmazását szolgálja. Az elmúlt időszakban igény jelent meg a közvetlen értéket tároló kártyák alkalmazására a közlekedésben, amikor is a kártya, mintegy elektronikus pénztárca használható fel. Nem kizárt, hogy a viszonylatra érvényes havi bérlet vagy jegytömb jellegű adattartalommal feltöltött elektronikus kártya helyett egy készpénz feltöltésű elektronikus pénztárca nagyobb szabadságfokot biztosít a közlekedésben és a közlekedésen kívül történő felhasználásnál egyaránt. A GKM által kiírt ELEKTRA HUNGARIA közforgalmi közlekedési kártya EMKE rendszerben történő realizálása, várhatóan minden korszerű díjtermék iránti igényt maradéktalanul ki fog elégíteni. Irodalom: 1, Az EMKE Kft. Belső anyagai
28
