A VÁLLALATVEZETÉS RÉSZTERÜLETEI Egy kiváló lehetőség a termelékenység növelésére: az újragyártás Az Egyesült Államok iparában a termelékenység növelésének legnagyobb kihasználatlan forrása az újragyártás (remanufacturing). A gyártók nem ismerik fel az eljárás előnyeit és nincsenek tisztában az elérhető megtakarítások mértékével. A bemutatott példák segíthetik a vállalatokat az előnyök kihasználásában és a kihívások leküzdésében. Tárgyszavak: újragyártás; újrafeldolgozás; termelékenység; anyagmegtakarítás; energiamegtakarítás.
Recycling A termelékenység növekedésének egyik feltétele a gazdaságos anyagfelhasználás. Az amerikai gazdaságban az anyagok kiváltása csökkentette a költségeket, az anyagfelhasználást, korszerűsítette a technológiákat és javította a teljesítményt. Az anyagok újrafeldolgozását, visszaforgatását (reciklálás) a törvényhozás támogatta, a tömegkommunikáció népszerűsítette. Az erőfeszítések hatására a trend erősödött, a „recycling” divattá, életformává vált az USA-ban. Maga a tevékenység azonban csak néhány iparágra, fémdobozok, acél- és papírtermékek hasznosítására korlátozódott. Az összetettebb, bonyolultabb termékek újrafeldolgozása a hozzáadott érték döntő hányadának elvesztésével járt volna. Az újragyártás (remanufacturing) a recycling magasabb foka, fejlettebb formája. Nem csak a nyersanyagot őrzi meg, hanem az új termékek gyártása során hozzáadott érték nagy részét is.
A reciklálás végső formája Az újragyártás a használt, tartós termékek begyűjtésével kezdődik. Ezeket a jellemzően „magoknak” (cores) nevezett termékeket szétszerelik, megtisztítják és ellenőrzik, hogy megfelelnek-e az újrafelhasználás
minőségi követelményeinek. Szétválogatják a hulladékot és a javítható alkatrészeket. Ezeket felújítják, majd fődarabokká, végül újra „magokká” szerelik össze, esetleg más, eltérő funkciójú szerkezetbe építik be. Az újragyártott termékek teljesítménye és minősége csaknem olyan, mint az eredetié. Az újragyártott termékek két osztályba sorolhatók: beruházási javak vagy tartós fogyasztási cikkek. Beruházási javak a gépek, gépsorok, gyártó berendezések. A tartós fogyasztási cikkek esetében az újragyártás költségei meghaladhatják az új termék árát, ami korlátozó tényező. Vannak azonban sikeres példák az újragyártásra a számítástechnika (PC-k), az irodatechnika (tonerek) vagy a fotótechnika (egyszeri felhasználású fényképezőgépek) területéről. Újragyártással az USA-ban több tízezer vállalkozás foglalkozik (1. táblázat). Az ágazat termelési értéke meghaladja az évi 50 Mrd dollárt (2. táblázat). 1. táblázat Újragyártás az USA-ban A cégek száma (ezer)
73
Teljes éves értékesítés, Mrd USD
53
Közvetlen alkalmazottak száma (ezer)
480
Évi átlagos értékesítés, vállalatonként, M USD
2,9
Foglalkoztatottak átlagos létszáma (fő)
24
A termékterületek száma
45–50
2. táblázat Az újragyártás relatív méretei. Összehasonlítás más iparágakkal Iparág
Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
Kiszállított érték, Mrd USD
Újragyártás
480
53
Tartós fogyasztási cikkek előállítása
495
51
Acélipar
241
56
Számítógépgyártás
200
56
Gyógyszeripar
194
56
Az újragyártás nyertesei Az üzleti vállalkozások Az eredeti berendezésgyártók (Original Equipment Manufacturers = OEM), mint pl. a General Electric, a Boeing, a Caterpillar, a Deere, a Navistar, a Xerox és a Pittney Bowes üzleti modelljeinek szerves része a beruházási javak újragyártása. Ezek a vállalatok éves átlagban 130 Mrd USD értékben gyártanak újra és visznek piacra termékeket. A tartós fogyasztói cikkek újragyártásában a legtöbb (OEM) gépkocsigyártó érdekelt. A felújított és a gyári új alkatrészeket rendszerint ugyanaz az elosztási hálózat értékesíti. A ’90-es években az Eastman Kodak és a Fujifilm forradalmasította a fényképezést az egyszeri felhasználású gépeivel. A használók többsége még ma sem tudja, hogy a gépeket akár tíz alkalommal is újragyártják a film feldolgozásra való beküldését követően. Az újragyártás bővítésében számos vállalat érintett és érdekelt. Néhány példa: – újragyártott termékeket használó cégek, amelyek ezzel csökkentik a beruházási költségeiket; – a módszert használó OEM-ek, amelyeknek ez a nyereséget növelő stratégiája; – az eljáráshoz használt speciális (tisztító-, mérő- és optikai) berendezések gyártói; – OEM részvényesek, akik befektetéseik gyors növekedésében és stabilitásában érdekeltek; – az információs technológiák szállítói; – a termékbevezetést segítő tanácsadó cégek; – a tervező szoftverek szállítói, a pénzügyi és a logisztikai szolgáltatók. A dolgozók A gyártósorok kiszolgálása, a sorozatgyártás gyakran egyhangú, monoton tevékenység. Az újragyártást dinamikusabb, változatosabb környezet jellemzi. A „kékgalléros” munkaerőtől magasabb képzettséget igényel, a munka változatosabb, érdekesebb, nagyobb kielégülést ad. Hasznosítani lehet az „öreg szakik”, a (nyugdíjas vagy korábban a gyárban dolgozó) régi munkatársak szakmai tapasztalatait, szerelési jártasságát.
A fogyasztók Az újragyártott termékek fogyasztói ára rendszerint 30-40%-kal alacsonyabb, mint az újaké. Kiszolgálják a vásárlói igényeket, pl. a felújított járműalkatrészek estében, amelyek gyártását már leállították. A társadalom Az újragyártás legnagyobb nyertese maga a társadalom. Csökkenti a javak előállításához szükséges energia és a többi természeti erőforrás mennyiségét. A költségek 40–65%-kal alacsonyabbak az új termékekre fordítottaknál. Ennek az az oka, hogy a nyersanyagok már végleges formájukban vannak jelen, és az új termékek esetén szükséges feldolgozásnak csak a töredékét igénylik. Az energiafogyasztás az új termékének csak töredéke (átlagosan 15%-a). Az újragyártás világméretekben évi 400 Mrd BTU* (British Termal Unit) megtakarítást jelent az új termékekhez képest. Ez 16 millió barrel** (hordó) nyersolajnak felel meg! Az újragyártás csökkenti az üvegházhatást, évi 28 M tonna CO2 kibocsátása kerülhető el. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. Ha a beruházási javakat gyártó OEM-ek és az autógyárak termelésük 10–20%-át újragyártott termékek formájában bocsátanák ki, az újragyártás az USA-ban 100–200%-kal nőne, a hulladékmennyiség és az energiafelhasználás pedig 5–10%-kal csökkenne. Az USA kormányzata is kezdi felismerni az újragyártás környezeti előnyeit, és igyekszik azt ösztönözni törvénykezési eszközökkel, bár óvatosan. Az európai kormányok ebben határozottabbak. 2002-ben például az elhasznált gépkocsik max. 15%-ának a hulladékba helyezését engedték meg, és ezt az arányt 2015-ig 5%-ra kívánják csökkenteni. A vonatkozó német törvények mintának tekinthetők arra, hogyan segítik elő a „zöld” törvények az újragyártást. Az amerikai törvényhozás is ebben az irányban halad. New York városvezetése például tiltja, hogy az önkormányzati szervek olyan OEMektől vásároljanak, amelyek korlátozzák termékeik újragyártását (például a Lexmark). Texas, Connecticut és Kalifornia állam hasonló törvények kibocsátását készíti elő. A Kongresszus adókedvezmények bevezetését tervezi az újragyártó és recikláló berendezések beszerzésének támogatására. * Brit termikus egység. Egy font víz hőmérsékletének 1 Fahrenheit fokkal emeléséhez szükséges hőmennyiség. 1 BTU = 252 cal ~ 1055 Joule. ** Barrel = Űrmérték. 1 angol barrel = 163,656 l, 1 USA barrel = 158,7579 l.
Az újragyártás korlátai A konstrukció: Ha a terméket úgy tervezik, hogy könnyű legyen a szét- és összeszerelése – ami hagyományosan jellemző a hadiiparban – akkor újragyártása hatékony és nyereséges lehet. Sajnos a legtöbb ágazatban nem ez a helyzet. Az értékesítés: Az eladókat általában nem teszik érdekeltté abban, hogy alternatív megoldásként újragyártott termékeket kínáljanak a vevőknek, sőt az eladók úgy látják, hogy az ilyen termékek veszélyeztetik a jutalékukat. Marketing: A marketingvezetők rendszerint nem illesztik a stratégiájukba az újragyártott termékek értékesítését. Egyes esetekben az OEM csak azért kapcsolódik be az újragyártási üzletbe, hogy ellenőrizze, nem okoz-e kárt a márkájának a kis, független, nem felhatalmazott vállalatok által újragyártott termékek gyengébb minősége. Termék- és készletgazdálkodás: A hagyományos gyártásban ismert az alkatrészigény. Az új alkatrészeket a szükséges pontossággal gyártják. Az újragyártásban azonban az alkatrészigény nem ismert, a használt „magok” képezik az ellátás elsődleges forrását. A felhasználható alkatrészek száma csak a szétszerelés, ellenőrzés és vizsgálat után derül ki. Mindez a gyártókétól eltérő szakismereteket és berendezéseket igényel, nehezíti az újragyártási tevékenységet. Mérőszámok: Az új termékek gyártásában a mérőszámok rendszerint nem a nyereség, hanem a bevétel növekedését jelzik. Az újragyártott termékek értékesítése az újakénál alacsonyabb bevétellel, de gyakran nagyobb nyereséggel jár. A teljesítményt az új termékek gyártásának a termelékenységével mérik, emiatt kevés figyelmet fordítanak az újragyártás költségeinek a csökkentésére. Adóhitelek: A beruházási adóhitelek korábban csak az új termékeket gyártó berendezésekre összpontosultak, de ez a gyakorlat már változóban van. Reklám: A reklámok a legújabb termékek és technológiák beszerzését és a réginek a kidobását ajánlják. A mai Amerika „dobd el”-társadalom. Az újragyártott termékek piaca felvirágozhat, ha a vevőket ráébresztik arra, hogy az újragyártott ugyanolyan jó lehet, mint az új. Értékcsökkenés: Az adózási leírási idők rövidebbek, mint a beruházási javak fizikai élettartama. A mérlegbe állított vagyontárgyak 40%ának nulla a könyv szerinti értéke. A pénzügyi vezetés gyakran a gazdasági értéküket is nullának érzékeli, így nem adnak prioritást az élettarta-
muk újragyártással való meghosszabbítására, noha ezek lehetőséget kínálnak beruházási megtakarításokra. Számvitel: Az újragyártási tevékenységgel kapcsolatos számviteli módszerek még kezdeti állapotban vannak, ami pontatlan gyenge mérlegeket és bevételi beszámolókat eredményez, és hibásan tájékoztatja a felső vezetést a pénzügyi teljesítményről. 3. táblázat Újragyártási ráfordítások iparáganként USD/év
Iparág
>10 Mrd
hadiipar;
5–10 Mrd
szállítmányozás, járműipar;
1–5 Mrd
energetika, gépipar, bányászat, építőipar;
<1 Mrd
papír- és nyomdaipar, mezőgazdaság, műszeripar, irodatechnika, informatika (IT), épületgépészet.
Az akadályok leküzdése Az újragyártás a nyereség stabil, erős forrása. A társadalmi haszon is egyértelmű. A megvalósítást a vállalat gyártási stratégiája akadályozhatja, az ösztönzés hiánya késleltetheti. Az akadályok a menedzsment elkötelezettsége esetén könnyen leküzdhetők. A bemutatott példák és az újragyártásban élenjáró cégek követőkre várnak. Összeállította: Szende György
Irodalom: [1] Giuntini, R.; Gaudette, K: Remanufacturing: the next great opportunity for boosting US productivity. = Business Horizons, 46. k. 6. sz. 2003. nov.-dec. p. 41–48. [2] Schneider, M.; Schröder, D.; Steimle, U.: Reorganisationssimulator. Umsetzung betriebsorganisatorischer Lehrinhalte in eine multimediale Platform. = Zeitschrift für Unternehmensentwicklung und Industrial Engineering, 52. k. 4. sz. 2003. szept. p. 160–168.
