Egy európai kísérleti (minta) projekt megvalósítása a globális klímaváltozás hatásának megelőzésére, Magyarországon ”Homokhátság” vízellátása. DUNA-TISZA CSATORNA MEGVALÓSÍTHATÓS[GI ELŐTANULM[NY KIVONATOS T[JÉKOZTATÓ PÉLD[NY
Készült:
Budapest, 2009. 05. 24. 10 péld{nyban III/7. sz. péld{ny
Össze{llított{k:
Csizmazia P{l P{kh L{szló
2
ELŐSZÓ
Az előtanulmány, egy alkotó csoport eszmei terméke, ami azért készült, hogy – kormányzati egyetértés esetén – alapja lehessen egy részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásának, hogy a magyar kormány kész projekttel léphessen elő, EU elnöksége idején, kezdeményező szerepet játszhasson a felmelegedés veszélyének elhárításában, és a vízhasznosítás ügyében. A csoport azzal is számol, hogy a projekt, ismertté válása esetén, nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Az öntöző csatorna a Vajdaságba is átvezethető, Ukrajna számára a nyugat felé irányuló áruexport válna kedvezőbbé. Az előtanulmány készítőinek határozott meggyőződése, hogy az ajánlott projekt, minden tekintetben megfelel Magyarország érdekeinek, középtávú programot nyújt egy korszerűbb mezőgazdasági struktúra kialakításához, új munkahelyeket teremt, új foglalkozási ágak kialakulását teszi lehetővé, növeli, és biztonságossá teszi a mezőgazdasági termelést, elősegíti a válságból történő kilábalást. Mindez a törekvés pontosan egybeesik az Európai Unió céljaival is: a felmelegedés elleni küzdelemmel, a vízkészletek hasznosításával és védelmével, a nemzetközi összefogás szükségességével.
3
ELŐTANULMÁNY. a Homokhátság vízutánpótlásának biztosítása egy Hajózható Duna-Tisza csatorna Tass – Szolnok nyomvonalon, valamint az Alföld hossz-tengelyében egy új öntőző csatorna létesítésével. 1. Általános megjegyzés -
„Duna-Tisza Csatorna Tanulmány Előkészítő Mérnökcsoport” egy Tanulmányt állított össze, amely műszaki alapját képezi jelen felkérésben szereplő munkák elvégzéséhez az Előtanulmány adatai tájékoztatató jellegűek, azok a Végleges Tanulmány készítői javaslatai, döntései alapján változtathatók, ill. változnak
2. Projekt megvalósításának indoklása Magyarország kedvező természeti adottságai mellett, kedvezőtlennek számít az a helyzet, hogy két bővizű folyónk – a Duna és a Tisza – egymástól 100 km-es távolságra, párhuzamosan haladva hagyja el az országot. A nyugat-keleti vízi út hiánya, mindig hátráltatta az ország fejlődését, nehézzé tette az Alföld felzárkózását az ország nyugati feléhez. Az elmúlt századokban, elsősorban a hajózás, az áru-, főként a só, és gabonaszállítás megindításának szükségessége indokolta a csatorna megépítését, ma azonban – a régieken túl - sokkal erősebb érvek, és érdekek szólnak mellette. Melyek azok a tényezők, amelyeket – a víz célszerű és gazdaságos hasznosítására törekedve - számításba kell vennünk, és melyek azok a feladatok, amelyek megoldására vállalkozhatunk? -
A Föld lakosságát fenyegető legnagyobb veszély, korunkban, a klímaváltozás, a már elkerülhetetlen, felmelegedés, és az iható víz hiánya. Az időjárás változása nem okoz minden országban, minden régióban, ugyanolyan nagyságú károkat. Tudós kutatók megállapítása szerint, Európában, Magyarország a leginkább veszélyeztetett területek közé
tartozik, elsősorban az un. „Homokhátságot” fenyegeti az el sivatagosodás réme. Nagy segítséget jelent számunkra az a tény, hogy az Európai Unió összefogást sürget e téren, és támogatást nyújt. A Duna-Tisza Csatorna ZRt. vállalkozása, a Homokhátság megvédésére, és a Duna-Tisza csatorna megépítésére, pontosan egybeesik az EU törekvéseivel.
-
Az Európai Unió tevékenységének egyik legfontosabb célja, az európai népek, országok kapcsolatának, együttműködésének erősítése, ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amelyik, több ország együttes munkájával valósul meg. A DTCS ZRt. projektje teljesen megfelel az EU irányelveinek, mert a hajózható csatornával, hazánk keleti régiói, és Ukrajna is csatlakozhat az európai vízi út rendszerbe. Az öntözőcsatorna meghosszabbításával a Vajdaság, illetve Szerbia is építője, és használója lehet az öntöző rendszernek. Ukrajna számára nemcsak azért lenne fontos a csatorna, mert exporttermékeinek kapna rövidebb és olcsóbb utat, Nyugat-Európa országai felé, hanem azért is, mert a csatornán meginduló áruforgalommal új érintkezési lehetőségeket nyerne, az EU-hoz közeledő folyamatban.
4
-
-
-
Alapvető célunk, a Duna-Tisza között elterülő un. Homokhátság vízben szegény, a klímaváltozás hatása miatt, a sivatagosodás veszélyének kitett régióban az életfeltételek megvédése, a gazdasági tevékenység javítása. A csatorna folyamatos vízellátása lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését a teljes területre, ami számottevő termelési többlettel, és a gazdasági szerkezetváltás következtében, jelentős számú munkahely teremtését is lehetővé teszi. (Kert-Magyarország koncepció).
A Tisza összekapcsolása a Dunával, és a hajózás elindításával, végre átjárás valósítható meg az ország hajózható vizei között, a jelenleginél olcsóbb lesz az áruszállítás, raktárak épülhetnek, és európai logisztikai rendszer működtetése is lehetővé válik. A csatorna mindkét partja bázisa, és kiinduló pontja lesz a régió megújulásának, modernizálódásának, felpezsdíti majd a befektetői kedvet, szállodák, vendéglátóhelyek épülnek. Vízi sportélet és turizmus fejlődik majd ki a csatorna melletti falvakban. Az ország, az Alföld, és mindenekelőtt az érintett megyék lakossága, történelmi mértékű tettnek tekinti majd a csatorna megépítését, ami feltétlenül erősíteni fogja az emberek jövőbe vetett hitét, és bizalmát. Megmutatja azt is, hogy merre van a gazdasági válságból kivezető út. Ezek, a röviden vázolt adottságok, és gazdasági követelmények, várható gazdasági és társadalmi előnyök, szükségessé teszik a DTCS ZRt. projektjének megvalósítását. Az Európai Unió törekvéseinek teljes egybeesése szándékainkkal, pedig értékes történelmi adottság, ami azt jelenti, hogy az előttünk álló évek, különösen kedvező lehetőségeket kínálnak Magyarország számára: -
Magyarország a következő években, az Európai Unió elnökségében betöltendő szerepe révén, fontos kezdeményező szerephez jut, és aktívan vehet részt a döntésekben.
-
Csak ezek az évek nyújtanak számunkra olyan alkalmat, amikor ilyen nagy jelentőségű projekt megvalósításához szükséges összegek, nem terhelik majd a magyar költségvetést.
Magasan kell értékelnünk azt a tényt, hogy a magyar EU elnökség idejére elkészül egy olyan magyar érdekeket szolgáló, és európai törekvésekkel egybevágó, nagy jelentőségű projekt, amely mentesíti az államot a költséges és időigényes előkészítő munka alól és a legjobb időben nyújtja át a megvalósíthatóság dokumentumait. Mi, a DTCS létrehozói, és velünk együttműködő alkotó csoport, felismertük, hogy a klímaváltozás hátrányait már évek óta elszenvedő Homokhátság térségében, kultúra, együtt van a jó föld, munkaerő, szakértelem, fejlett a termelés, bőséges a napfény, de nagyon hiányzik a víz. Meggyőződésünk, hogy az öntözőcsatorna megépítésével a víz pótolható, a felmelegedés káros hatása elhárítható. Saját kezdeményezésre - egy tartalmas, minden összefüggést számításba vevő, új koncepcióra épülő dokumentum született, ami biztos alapja lehet, -
egy végleges megvalósíthatósági tanulmány, „Feasibility study” gyors elkészítésének, széleskörű vitáknak, szakmai szervezetekkel, minisztériumi szakértőkkel, és az érintett megyék, falvak lakosaival, vezetőivel, vállalkozóival, a mindenkori kormányzat támogatásával a projekt megvalósítása, építése megkezdődhessen.
E feladat teljesítésére hoztuk létre a Duna-Tisza Csatorna ZRt.-t. A DTCS ZRt.-nek tőkéje mellett, az a szellemi apport a tulajdona, amely képes a végleges tanulmányt, megfelelő szinten, Magyarország számára a legkedvezőbb időre, elkészíteni.
5
3. A projekt jellemzői, várható hatása, és eredményei -
Már a nyolcvanas években jelezték a magyar kutatók, és a gazdálkodók, hogy a Homokhátságban egyre kevesebb a csapadék, a talajvíz szintje veszélyesen csökken, a termelés biztonsága egyre kiszámíthatatlanabb. Először kezdtek beszélni arról, hogy a felmelegedés néhány évtized múlva, sivataggá változtathatja a vidéket. Ma pedig Spanyolország bizonyos területei után, a Duna-Tisza közötti területet tekintik a klímaváltozás első áldozatainak. 2020-2030 táján érheti el a folyamat azt a küszöböt, amikor már lehetetlenné válik a termelés és a megszokott élet fenntartása.
-
Az érintett területen élő mintegy 860.000 fő kitelepítése, más lakóhelyre költöztetése óriási költségekbe kerülne az államnak, nagyobb gondot okozna, mint a jelenlegi gazdasági válság. Arról nem is beszélve, hogy a túlzsúfolt országban, a telepesek számára helyet sem lehetne találni. A mi projektünk megvalósítása 6-8 évbe kerülhet, azaz működése megelőzheti az életfeltételek romlásának gyorsulását. Ezért, a Duna-Tisza Csatorna megépítésének programját, kivételes projektnek kell nyilvánítani, megvalósítását országos ügynek kell tekinteni. Helyes lenne, ha a kormány, a projekt támogatását, országgyűlési határozattal, a következő kormányok kötelezettségévé tenné.
-
A Tass és Szolnok között épülő hajózható csatorna, és a Homokhátság gerincén az országhatárig, vagy azon is túlnyúló öntözőcsatorna, amiből fokozatosan, a csatornák egész hálózata alakul majd ki, teljesen megváltoztatja a jelenlegi földhasználati kultúrát, magasabb szintre emeli, új munkamódszereket, új szakmákat alakít ki, mert az új kultúra alapja, a vízzel való hozzáértő gazdálkodás lesz. A víz, ami eddig csak esetlegesen volt, az eső nem akkor esett, amikor leginkább szükség lett volna rá, állandóan rendelkezésre áll majd, a gazda kívánsága szerint, ezért, akaratlanul is módosítani fogja a földművelés technikáját, a termelés szerkezetét, a munka szervezésének szokásait. A víz átalakítja majd a gazdálkodók magára hagyatottságát, a vízhasználatban kialakuló közös érdekeltség kifejleszti az összehangolás szükségességét, a tervszerű együttműködés valamilyen formáját. Feltehetően, a megyei, vagy kistérségi szinten, olyan kezdeményezések születnek, amelyek segíteni fogják az új kultúra elsajátítását.
-
A csatorna melletti falvakban, ma még fel nem mérhető nagyságú, és szakmai összetételű munkahely keletkezik majd, sok esetben olyanok, amelyek ezen a vidéken eddig ismeretlenek voltak. A hajózás, a hajóépítés, a kikötő építés és működtetés, raktárak, éttermek, szállodák, és sportlétesítmények, öntöző csatornák építése és karbantartása nagyon sok munkahelyet teremt majd, és hosszútávra munkalehetőséget nyújt.
-
Projektünk rendkívül fontos értéke, hogy a csatorna a XXI. század műszaki színvonalán épül meg. A projekt a csatornán közlekedő hajók villamos meghajtással működnek majd, nem szennyezik sem a vizet, sem a levegőt. Számítógépek kötik össze a létesítmény minden elemét, a rendszer automatikusan jelzi, és irányítja majd a közlekedést, a víz mozgását a csatornán, és mind a két folyón. (Részletesebb leírás a műszaki részben található).
6
4. Az előtanulmány tartalma 4.1.1. Tárgya A Homokhátság vízutánpótlásának biztosítása. 4.2.
Célja és értékmérője
4.2.1. Célja Bemutatni a megye, a régió vezetésének egy lehetséges változatot a Homokhátság életkörülményeinek fenntarthatóságára vízutánpótlás biztosításával, amely egyben kielégíti az UNFT-ben meghatározott vertikális és horizontális célokat. 4.2.2. Értékmérője A megye vezetése és polgárai támogatásával egy olyan Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése, melynek birtokában megyei és állami összefogással - bizonyíthatóan - a cél megvalósítható. 4.3.
Terjedelme
A Duna-Tisza köze teljes szélességében Tass - Szolnok vonalától D-re eső területei az országhatárig. Megjegyzés: A terepviszonyok lehetőséget adnak arra, hogy a csatorna tetőpontjáról két öntöző csatorna Pest megye felé is elindítható legyen. Egy ÉNy-i, egy ÉK-i irányba. E két alternatív ág megépítésének szükségességét a végleges Megvalósíthatósági Tanulmányban lehet (szükséges) vizsgálni. 5. Alapadatok 5.1.
A hajózható csatorna
= Hossza: 100 km = Szélessége: - egyirányú forgalom esetén felszín: 35 m, fenék: min 20 m - kétirányú forgalom esetén felszín: 45 m, fenék: 35 m = Mélysége: 3 m = párhuzamosan kötött vonták száma max: 2db.
5.2.
Az öntözőcsatorna
= Hossza: 120-130 km = Szélessége:
7 egyirányú forgalom esetén felszín: 25 m, fenék: 15 m - kétirányú forgalom esetén felszín: 35 m, fenék: 20 m = Mélysége: 1.5 m Megjegyzés: az egy időben egy vagy kétirányú forgalom vonatkozásában, csak a várható forgalmi adatok, és a költségek végleges ismeretében lehet dönteni. Jelen anyag a kétirányú forgalomra alkalmas változatot mutatja be. -
5.3.
Vízigény
A vízigény adatai előzetesen két módón került meghatározásra: - Beszédes programból átvett adatok: 30-50m3/sec - saját számítással 100x100 km-es terület figyelembevételével a szükséges vízmennyiséget 38.6 m3/sec, kerekítve 40 m3/sec,-mal vettük figyelembe. A tanulmányba egy szivattyú vízszállítását 10m3/sec-ban határoztuk meg. (Megjegyzés: a szükséges teljesítményű szivattyúk magyar gyártmányok.) A szivattyúk tervezett működési ideje: 3000-6000 óra/év a természetes csapadék változásának függvényében. A kiemelt víz szétosztása külön fejezetben kerül leírásra. Függ a földek minőségétől, a termelt mezőgazdasági termékek vízigényétől. Az elosztás a terület egészére kiterjedő monitoring rendszerről vezérelt. A vízigény meghatározásában a 2008-09-es év adatai változást hoztak. Megerősödött az a Mosonyi professzor Úr korábbi feltevése, hogy a globális időjárás változás szükségessé teszi a Tisza vízpótlását a Dunából.
5.4.
A kivett víz mennyiségének megosztása
- Elvi arány a Duna 2/3, Tisza (megfelelő vízállás esetén) 1/3, de szükség szerint, egy monitoring rendszeren keresztül, illetve a folyók vízszintjének függvényében egy program alapján számítógépes irányítással automatikusan változó.
5.5.
Forgalom a csatornán
Egyirányú forgalom esetén 12 óránként (8.3-8.5 km/h): - egy konvoj Tasstól Szolnok felé, - egy konvoj Szolnoktól Tass felé, - kétirányú forgalom esetén: korlátlan. 1. Projekt általános leírása A projekt a Dunát a Tiszával összekötő mesterséges - többfunkciós - hajózható vízi út létrehozása, amellyel egy időben, közel azonos nyomvonalon a tervezett M-8 autóút is kivitelezhető és: -
Tass - Szolnok vonalában összeköti a Dunát a Tiszával, árvíz esetén a két csatlakozási pont területén az árvízveszély csökkenthető,
8
6.1.
A Duna Tisza közi homokhátság domborzati viszonyai
A homokhátság a Duna és a Tisza folyók között terül el. Északon a Gödöllői dombság délen az országhatár határolja. A két folyót változó szélességben teljesen sík területek övezik, ahol is a magasságkülönbségek legfeljebb néhány m-re tehetők. Ezen területek szélessége a folyóktól számítva 1 – 20 km között változik. A Duna menti síkterület átlag tengerszint feletti magassága kb. 95 – 97 mBf, a Tisza mente ennél alacsonyabban kb. 83 – 85 mBf szinten helyezkedik el. Legmagasabb pontja a 165m-es Kopaszhegy, Bajától északkeletre Kecskeméttől délnyugatra - Helvécia, Ágasegyháza és Orgovány térségében hatalmas nagykiterjedésű több km²-es sík „nyereg” figyelhető meg, amelynek mindkét irányban a Duna és a Tisza felé is lejtése van. A vízválasztó mentén pedig, mind északra, mind dél felé emelkedik a homokbuckás terület. A Homokhátságot magába foglaló terület kelet – nyugati irányban 100 km, észak-déli viszonylatban pedig 120-130 km kiterjedésű. 6.2.
A Hajózó Csatorna nyomvonala és magassági vezetése
6.2.1. A Hajózó Csatorna nyomvonala Dunai torkolat: A Soroksári Duna a tassi zsilipnél torkollik vissza a főfolyamba, itt ér véget a Csepel-sziget. Nyilvánvaló, hogy a DTCS dunai csatlakozását csak ettől a ponttól lefelé /dél felé/ célszerű kialakítani. Pontosabban ez a torkolat lehet a tassi hajóállomás és zsilip környéke, ahol már némi infrastruktúra most is jelen van. Az 1586 fkm-es vízügyi szelvény alkalmasnak és megfelelőnek látszik a dunai csatlakozásra, kb. 10 km-re Dunaújváros felett. Tiszai torkolat: A tiszai csatlakozó pontként Szolnoktól délre eső térség jöhet számításba. Tószeg község magasságában torkollik a Gerje-Perje főcsatorna a Tiszába. Ez a pont a 328 fkm vízügyi szelvénybe esik, a szolnoki déli ipari övezet közvetlen közelében. A természeti környezet és a mederviszonyok is alkalmassá teszik ezt a folyószakaszt a DTCS tiszai torkolatának. A nyomvonal: Az így kiválasztott csatlakozási pontok két nagyváros, Dunaújváros és Szolnok közvetlen vízi összeköttetését is megteremti. A nyomvonal kijelölés elsősorban műszaki szempontok alapján motiváltak: - a lehető legrövidebb hossz simuljon az elméleti egyeneshez, - illeszkedjék a domborzati viszonyokhoz, használja ki az észak-nyugati, illetve a dél-keleti irányú természetes széles mélyvonulatokat "völgyeket". A dunai torkolattól északkelet-keleti irányban egy kb. 28 km-es egyenes jelölhető ki a hajózó csatorna nyomvonalául. Ez a terület a Duna menti síksághoz tartozik, átlag tengerszint feletti magassága 96-98 mBf Tasst és Kunszentmiklóst leszámítva településektől távol eső területeken halad a nyomvonal, közben keresztez néhány jelentősebb vonalas létesítményt pld.: - az 51 sz. főközlekedési utat, a Budapest - Kelebia vasúti fővonalat és a Duna-völgyi főcsatornát. - Tasstól közvetlenül északra, Kunszentmiklóstól ugyancsak északra, de kissé távolabbra, kb. 2 km-re jelölhető ki a nyomvonal. A terület jellemzője, hogy teljesen sík mezőgazdasági művelésű területek, legelők, rétek váltják egymást. Ez utóbbiak zömében természetvédelem alatt állnak.
9 - a 28 fkm-es csatornaszelvényben a tervezett nyomvonal eléri a XX. csatornát, amelynek lejtése van a Duna felé, a Homokhátság északi részének felszíni vizeit vezeti be a Duna-völgyi fő-csatornába kb. 1,5 ezrelékes fenéklejtéssel. - a továbbiakban a XX. csatorna nyomvonala megfelel a DTCS nyomvonalának is a kisseb kanyarok átvágásával. A tervezett nyomvonal Felsőlajosnál keresztezi a régi 5. sz. főközlekedési utat, illetve a Budapest-Kecskemét vasútvonalat. - Felsőlajosnál Csemő község irányába fordul a nyomvonal, keresztezi az M5 autópályát és az 50 fkm csatornaszelvényben felér a legmagasabb szakaszára, kb. 140 mBf szintre. E szakasz végétől a kijelölt nyomvonal már a Tisza felé lejt folyamatosan. - Csemőtől délre a Gógány-ér vonulata kisseb korrekciókkal a DTCS nyomvonalául is szolgálhat. - Nagykőrös és Cegléd között a közút-vasút, kereszteződésnél halad át tartva ezt az irányt a 80 fkm-es csatornaszelvényig, a "Kutyakaparó" csárdáig. Ebben a pontban kis töréssel északra fordul a hajózó csatorna javasolt nyomvonala és párhuzamosan követi a Kocsérd - Kőröstetétlen közötti összekötő utat. Mintegy 5 km-es együtt haladás után a műút eltávolodik a tervezett nyomvonaltól, amely tartja az irányát egészen a 95 fkm-es szelvényig, ahol is találkozik Gerje-Perje közös főcsatornával. Innen a hajózócsatorna a főcsatornával párhuzamos vezetéssel éri el a tiszai torkolatot. A DTCS leírt nyomvonala egy lehetséges változat, elsősorban műszaki szempontok figyelembevételével készült. A folyami csatlakozásoknál a szükséges létesítmények kialakíthatók, elhelyezhetők. A nyomvonal egyeztetés -jelen fázisban- a hatóságokkal nem történt még meg. Pl.: természet-, és környezetvédelem, önkormányzatok, stb. Ezen hatóságok befolyásolhatják a nyomvonal végleges kialakítását, de vélhetően koncepcionálisan nem változtatnak rajta. A nyomvonalon három Centrum kialakítását terveztük. Ezek: - D-I jelű Centrum a Dunai torkolatnál, - D-T-C-I, II jelű Centrum Táborfalva térségében, - T-I jelű Centrum a Tisza torkolatnál. A nyomvonalat lásd a DTCS-E-00-01-Tel. sz. terven. A Centrumok leírását, elrendezési terveit lásd a 7. fejezetben. A nyomvonal teljes hosszában lehetőség nyílik egyéni kezdeményezéssel, helyi összefogással üdülőtelepek, halastavak, autóspihenők, horgásztanyák, stb. létesítésére. (Megjegyzés: Az UNFT-ben rögzített elvek alapján, - amennyiben a projekt befogadásra kerül a helyi vállalkozók, közösségek pályázatok benyújtásával támogatást kaphatnak saját beruházásuk megvalósítására.) A tanulmány helyet ad a forgalom felfutása esetén újabb két Centrum kiépítésére is. Ezek: - D-II jelű Centrum Középpeszér térségében, - T-II jelű Centrum Nagykörös térségében. 6.2.2.
A Hajózó Csatorna magassági vezetése
A csatorna magassági vezetése vonatkozásában két – megvalósítható - változat lett előzetesen vizsgálva. Ezek: 6.2.2.1. „A” változat A Duna meghatározó vízszintjeit alapadatnak felvéve a hajózó csatorna magassági vezetése a kezdőponttól a végpontig azonos szinten történhet. Ez esetben 2 db. parti vízmű és 1 db. öntöző csatornai átemelő állomás készítendő.
10 A terepviszonyok lehetőséget adnak arra, hogy a Duna menti (26 km) és a Tisza menti (20 km) sík terepen töltéssel védett csatornában legyenek vezetve kb. 46-km-es szakaszon, míg a dombságot kb. 52 km-es hosszban át kell vágni. = Előnye: - a sík vezetés, - szükség esetén a Tisza vízpótlásának lehetősége gravitációs úton, - zsilip építésére kizárólag a két végponton van szükség, = Hátránya: - a dombság térségében a bevágás nagy mérete (legmagasabb ponton 36.8 m magassági különbség van), - az öntözőcsatorna vízellátási szivattyúit 40 m emelő magasságra kell megválasztani. = A Duna jellemző műszaki adatai az 1586 fkm-es vízügyi szelvénynél: - átlagszintje: 91,50 mBf (220 cm) - minimum 0 pont: 89,30 mBf - terepszint: 97,00 mBf (változó) - töltésszint: 105,50 mBf (tervezet) - vízhozam: m3/sec = A csatorna vízszintje a teljes szakaszon: - vízszint: 105,00 mBf - fenékszint a Dunánál: 102,00 mBf - fenékszint Tiszánál: 92,00 mBf (fenékszint esése 0.016 o/oo) - vízhozam: min. 20 m3/sec, átlag: 30 m3/sec, max: 40 m3/sec - a magassági vezetést lásd a DTCS-E-00-02-Tel. sz. terven. (Az adatok tájékoztató jellegűek.) 6.2.2.2. „B” változat. Kétszintes vezetés A tervezett (dunai) indulási pontban, a Duna menti síkságon az adatok azonosak a 6.2.2.1. pont adataival Középpeszér térségéig, ill. a Duna-völgyi Főcsatorna keresztezési pontjáig. Itt létesülne a Duna II. Centrum, zsilippel, szivattyúházzal és a dombságon, egy magasabb nyomvonalon haladna tovább Nagykörös térségéig. = A HCS jellemző adatai az emelt szinten: - a HCS vízszintje: 116.50 mBf - a HCS fenékszintje: 113.50 mBf A magassági vezetés az emelt szakaszon is vízszintes. Táborfalva térségében létesülnének a D-T-C-I és a D-T-C-II jelű centrumok. A D-T-C-I centrum a hajózó csatorna síkjában telepítve, míg a D-T-C-II a rendszer magas pontján kerülne kialakításra, kb. 145 mBf-i magasságban. Itt történhet a víz átemelése az öntözőcsatornába. Amennyiben az öntözőcsatorna kialakítása úgy történik, hogy kompszerű -100 tonnás teherbírásúvizijárművekkel szállításra alkalmassá tesszük, akkor a két centrum között a szállított anyagok átemelését speciális darukkal, kell (lehet) megoldani. Nagykörösnél kialakítandó T-II jelű centrumtól a Tisza torkolatig a Tisza menti síkságon a csatorna magassági adatai megegyeznek a 6.2.2.1. „A” változatban leírtakkal. - a magassági vezetést lásd a DTCS-E-00-03-Tel. sz. terven. (Az adatok tájékoztató jellegűek.)
11 = Előnye: - a földmunka lényegesen kevesebb, mint az „A” változatnál, - a víz beszivárogtatása a talajba az emelt szakaszon –magasabban- történik, - az öntözőcsatorna vízellátási szivattyúi közel azonos méretűek, mint a parti szivattyúk. = Hátránya: - az emelt szint miatt kettővel több zsilip létesítésére van szükség, mint az „A” változatnál. Megjegyzés: figyelembe véve a nemzetközi tudósok, valamint Mosonyi Emil professzor, és Dr. Ördögh József urak, valamint A JÖVŐNK A VÍZ CÍMŰ KONFERENCIA (2009. május 7-8.). globális klímaváltozásra vonatkozó előrejelzéseit – a 2020-25-ös évektől a Tisza vízpótlásra szorul-, ezért a nagyobb költséghányad ellenére az „A” változat megvalósítását javasoljuk, és részleteiben ezt a változatot dolgoztuk ki.
6.3.
Az öntözőcsatorna nyomvonala, magassági vezetése
A Homokhátság "gerince", vízválasztója igen széles, helyenként több kilométeres sáv. Ezért jelen stádiumban a nyomvonal egy sávot jelöl, amelynek széleitől a felszíni vizek a Duna, illetve a Tisza felé indulnak. A domborzati viszonyok elemzéséből egyértelműen kitűnik, hogy ez a vízválasztósáv enyhén, egyenletesen lejt dél felé. A felszín 140-150 mBf tengerszint feletti magasságról az Ágasegyháza – Orgovány – Helvécia /Kecskeméttől délnyugatra/ alkotta háromszögbe 110 mBf-re ereszkedik és több négyzetkilométeres síksággá terül szét. Innen az "orgoványi nyereg"-ből ismét emelkedni kezd a vízválasztósáv Jánoshalma - Mélykút vonaláig. Az országhatárig ezután újból lejtésbe kezd a felszín. A DTCS tervezett nyomvonalának legmagasabb szakasza Lajosmizse térségében az M5 autópálya keresztezése környékén van. Ebből következik, hogy az öntözőcsatornának is itt kell keresni a kezdőpontját, innen indulhat dél felé. Lajosmizsét északról és délről megkerülve Ladánybene irányába fordul az öntöző csatorna tervezett nyomvonala, majd Ladánybene előtt /keletre/ nagy ívben déli irányra vált. Kecskeméttől nyugatra Kerekegyháza és Hetényegyháza között elhaladva a javasolt nyomvonal eléri az 52 sz. KecskemétDunaföldvár közötti főközlekedési utat. Néhány kilométeres együtt haladás után a nyomvonal északi irányba, Fülöpháza felé tesz egy kisebb hurkot és visszafordulva keresztezi az 52-es sz. főutat. A továbbiakban az öntözőcsatorna áthalad az Ágasegyháza – Orgovány - Helvécia háromszögön, majd újból emelkedni kezd. A következőkben az 54-es sz. főúttal párhuzamosan lehet kijelölni a nyomvonalat. A vízválasztó irányultsága továbbra is dél felé mutató, Tázlár kelet, és Kiskunhalas nyugat jelölhető meg főirányként. Kiskunhalastól nyugatra /145 mBf/ két irányba folytatódhat az öntöző csatorna. A nyugati ág tovább emelkedik Kunfehértótól és Jánoshalmától északnyugatra egészen az Ólom-hegyig (172 mBf). A másik ág továbbra is délnek tart, de már lejtmenetben Bácsalmásig, az országhatárig (135 mBf). A nyomvonalat lásd, az átnézeti helyszínrajzon. A magassági vezetés egy változatát külön metszet mutatja be. A végleges vezetés kialakítása, a csatorna méreteinek meghatározása ugyancsak a szakértők feladata. 6.4.
Technológiai ismertetés
A beruházás alapvetően több célt szolgál: - fő célkitűzés a globális felmelegedés okozta vízhozam csökkenés és szélsőséges csapadékeloszlás káros hatásainak mérséklése,
12 -
az öntözőcsatorna megvalósításával, a kunsági homokhátságon s a mezőgazdasági kultúra megóvása, az öntözéses termelés lehetőségének kialakítása, a Tisza vízhiányának pótlása szükség szerint, a Duna és a Tisza folyókat összekötő, átlagosan 3 m mélységű csatorna szállítási útvonalat biztosít a Dunán keresztül a tengerekig, ezen túlmenően, mint mesterségesen létesített élővíz csatorna, környezetvédelmi és egyéb szociális szolgáltató hatása sem elhanyagolható.
Mindkét folyó partján egy-egy vízátemelő és zsilipelő telep létesül, ezektől 25-30 km távolságra egyegy áruszállítást szolgáló kitérő – parkoló - és öntözést segítő megfigyelő telepek épülnek ki. A homokhátság tetőpontján, a központi telepen lesz kialakítva a teljes hajózó csatorna és öntöző rendszer üzemviteli felügyelete. Átlagosan 3 m mélységű víztározó tartozik a központi telephez, amelyből kiindul a hátsági öntöző csatorna kiépítve egészen a déli határig. A központi telepen történik a hajóforgalom felügyelete, talajnedvesség mérésen alapuló, öntözést segítő rendszer. Reális megfontolások szerint a hajóforgalom biztosításához az öntözővíz elvételtől is függően, a csatornába 40 m3/s vízmennyiség töltése szükséges. Ennek a térfogatáramnak elvileg 2/3 része a Dunából, 1/3 része a Tiszából kerül kiemelésre a vízállásoktól függően. Ez azt jelenti, hogy a Duna parti átemelő és zsilipelő telepen min: 27, max. 40 m3/s vízmennyiség 10-12 m magasra történő emeléséhez, a Tisza parti telepen pedig 13 m3/s – árvíz esetén- 27 m3/s vízmennyiség 10-12 m magasságba történő szállításához szükséges technológiai és kiszolgáló üzemi létesítményei valósítandók meg. A Duna, illetve a Tisza folyók sík parti sávjaiban a hajózási csatorna kiemelt töltések között kerülhet kialakításra. A sík területet elhagyva, az enyhén emelkedő, 30-35 km széles hátsági területen a hajózási csatorna megfelelő rézsűs, ill. teraszos átvágással alakítható ki. A hátság tetőpontján létesülő központi telepen kikötői tó is létesülhet, melyből 36 m emelő magasságú szivattyúk biztosíthatják az öntözővíz csatorna felső víztározójának töltését. Az átemelő- zsilipelő, hajókikötő és központi telepeken kialakításra kerülő létesítményeket a kapcsolási sémákon tüntettük fel. A folyó parti és kikötői telepek technológiája alapvetően megegyező, eltérés a berendezések számában, a helyszíni viszonyokhoz igazodó telepítésben van. Az egyes telepek felügyelő és kezelő személyzettel rendelkeznek, de műszerezési és védelmi szintjük megfelel a távfelügyeleti üzemvitelnek. A Duna –Tisza csatorna telepei három műszakos beosztás szerint, folyamatos, 24 órás szolgáltatást nyújtanak, ennek ellátásához 200 fő számára munkahelyet teremtenek. Egy telep munkaerő igénye: - telepvezető - diszpécser - technológiai kezelő - kikötői üzemeltető - recepció - kisegítő személyzet
1 fő 1 fő 3 fő 4 fő 1 fő 3 fő
mérnök technikus szakmunkás szakmunkás szakmunkás betanított munkás
A műszakbeosztást és a munkáltató kötelező szolgáltatásait figyelembe véve telephelyenként 45- 50 fő, illetve a csak kikötői telepeken 20-22 fő alkalmazása szükséges. Tervszerű karbantartáshoz, rendkívüli meghibásodások elhárításához, a központi telepen felszerelt műhelyben 20 fő (csőszerelő, lakatos, esztergályos, villanyszerelő, műszerész) foglalkoztatására kerülhet sor.
13 Vízátemelő és zsilipelő telepek A Duna, illetve a Tisza folyópartokon létesülő telepek rendelkeznek a szállító hajóknak a folyók felöli, illetve csatorna felöli fogadására alkalmas, automatikusan zárható – nyitható zsilipkamrákkal. A zsilipkamrák feltöltését nagyteljesítményű szivattyúk végzik. Megfontolandó egymás mellett két zsilipkamra létesítése, mely költségnövelő ugyan, de hosszabb távon jelentős szivattyúzási munka megtakarításával jár, tekintettel arra, hogy a zsilipkamrák egymásba átfejthetők. A zsilip kapuk felügyeleti helyiségből működtethetők, el vannak látva a nyitott - zárt állapotjelzéssel, teljes zárásállapot ellenőrzésével, egymástól függetlenül működő vízszintmérő, ellenőrző és alsószint jelzésekkel, melyek a meghatározott alsó-, illetve felső vízszinteknél hangjelzést adnak, és vezérlő jelet biztosítanak a zsilipkamra töltéséhez, vagy a feltöltés leállításához. A vízszivattyú GANZ HOLDING ZRT. gyártmányú, függőleges tengelyű, fix lapátozású, fél axiális átömlésű, egyfokozatú, közvetlen villamos motoros hajtással. Néhány jellemző adata: szállított vízmennyiség: szállítómagasság: szükséges motor teljesítmény: szivattyú hossza: szivattyú tömege: nyomócsonk mérete:
9,5 . 10,5 m3/s 12 – 15 m 1750 kW 14000 mm 48000 kg DN1800
A gép rendelkezik, a Gyártó által szállított ellenőrző és védelmi berendezéssel, mely az üzemi paramétereknek (csapágy hőmérséklet, rezgésmérés) megfelelően biztosítja a szivattyú működését, vészleállítását. A folyókból átemelt, eltérő vízmennyiségeknek megfelelően, a dunai telepen 5 db, a tiszai telepen 3 db szivattyú kerül letelepítésre, a gépek közül egy egység tartalékot képez. A szivattyúk öt- illetve háromállásos, kétszintes épületben lesznek elhelyezve, az épület 150 kN teherbírású daruval is el lesz látva, mely lassított emelésre is alkalmas. A gépház szintjét a folyók tapasztalati minimális és maximális vízszintjeihez kell illeszteni. Az épület legalsó szintje, egyben a szivattyúk szívó oldali csatornája, mely gépállásonként egymástól, és egy mozgatható zsilip segítségével a folyó változó vízszintjétől is elszigetelhető. Ez lehetővé teszi, hogy karbantartás alkalmával az egyes gépállások leüríthetőek legyenek. A szivattyúk szívó csonkja felett a Gyártó által meghatározott minimális vízzárat kell biztosítani, melynek ellenőrzését szintmérő műszerek végzik, a meghatározott szintnél hang- és fényjelzést adnak a felügyeleti helyiségben, valamint vezérlő jelet biztosítanak a szivattyú leállítására. A kiemelésre kerülő folyóvíz egy rostélyon át juthat a szivattyúkhoz, melynek feladata a hordalék leválasztása. Időnként a rostély megtelhet, melynek mértékét egy nyomáskülönbség mérő jelzi, egyben automatikusan indítja a gereb tisztító berendezést, mely a hordalékot a rostélyról lekaparja és szállító szalagon konténerbe gyűjti. A szivattyúk el vannak látva üzemállapot jelzéssel, üzemóra számlálással, ezek megjelenítése a felügyeleti helyiségben történik. A szivattyú nyomó oldali motoros elzáró szerelvénye után a szállított víz négyszögletes keresztmetszetű vezetéken és egy szifonon keresztül jut a hajózási csatorna töltési szekciójába. A szivattyúk villamos motorjainak meghajtása egy-egy szélgenerátor által termelt villamos energiával történik, melyek folyamatosan üzemelnek és felváltva – az igényeknek megfelelően közvetlenül a
14 telep elektromos központján keresztül vagy a szivattyúkat működtetik, vagy az országos 20 kV-os hálózathoz lesznek csatlakoztatva. A csatorna hajóforgalma a felügyeleti helyiségben elhelyezett monitoron nyomon követhető, és közvetlen kapcsolat is teremthető. A rendszer a helyszíni térköz figyelővel egészül ki, mely megfelelő, belátható távolságokban elhelyezett jelzésekkel engedélyezi, vagy letiltja az adott csatorna szakaszon bonyolított forgalmat. A telep térségéhez tartozó mezőgazdasági művelésű földeken, 10 hektáronként egy-két talajnedvesség mérő műszer lesz elhelyezve, melyek időközönként a mért értékeket a központi telepre továbbítják. Itt történik a mért adatok számítógépes feldolgozása, kiértékelése, amely alapján javasolható az öntözés működtetése. Természetesen minden telep szociális közműszolgáltatáshoz csatlakoztatva.
és
kiszolgáló
üzemi rendszerekkel rendelkezik
a
Hajókikötő és megfigyelő telepek. A Duna-Tisza csatorna elfogadott nyomvonalának megfelelő helyen, a folyó partoktól 25-30 km távolságra kitérők, Tatárszentgyörgy térségében hajókikötő létesül, amely elsődleges célja az áruszállítás bonyolítása. Céljának megfelelően ezen a telepen a teher mozgatására, emeléséhez, átrakodásához szükséges létesítmények valósulnak meg, hajókikötői dokk létesül, a telep közúti, esetleg a vasúti hálózathoz csatlakozik. A kikötői forgalom jellemző pontján szintmérő műszer a minimális vízszintnél jelzést ad a csatornába átemelésre kerülő vízmennyiség növelése céljából. A felügyeleti teremből történik a kikötői forgalom irányítása és ellenőrzése, ide futnak be a hajózó csatorna térközfigyelő jelzései, innen lehetséges felügyelni a csatorna forgalmát. A telep körüli mezőgazdasági művelésű területeken elhelyezett talajnedvesség mérők adatai itt is megjeleníthetők, a mérési adatok feldolgozása a központi telepen történik. A telepek teljes körű szociális és kommunális kiépítettséggel rendelkeznek. Központi telep. A homokhátság magaslati helyére települő központi telephelyen történik a teljes Duna-Tisza csatorna irányítása, minden más telepen lévő berendezés és jelzés itt megjeleníthető, ide futnak be a mért adatok, melyek feldolgozásra, regisztrálásra kerülnek. A központból bármely telepen szükségessé váló beavatkozás elvégezhető, itt történik az üzemvitellel kapcsolatos események naplózása. A telep rendeltetésének megfelelően, ezen a helyen 30 m mély bevágásban vezetett csatorna kiszélesedik, és partján kikötő, valamint nyolc szivattyú telepítésére megfelelő gépház épül. A kikötő fel lesz szerelve a hajó fogadására, az áru mozgatására alkalmas berendezésekkel. A kikötő vízmélységét a beépített szintmérő ellenőrzi, alsó szintnél jelzést ad és vezérlő jelet biztosít a csatorna töltésének fokozásához, illetve a vízkiemelés csökkentéséhez. A meglévő magassági szinten tározó tó létesül, mely az öntözőcsatorna kiindulási pontja, ahonnan a víz gravitációsan folyik az öntözőcsatornába, átlagos vízmélysége 3 m, a vízelfolyás mértéke zsilip segítségével korlátozható, az öntöző tó vízszintjétől függően, a mérést és vezérlést a beépített szintmérő biztosítja. Az öntöző tó töltését a kikötői gépházba telepített 8 db. Szivattyú biztosítja. A vízszivattyúk szintén a GANZ HOLDING ZRt. gyártmányai, függőleges tengelyű, fix lapátozású, fél axiális átömlésű, egyfokozatú, közvetlen villamos motoros hajtású gépek.
15 Néhány jellemző adata: szállított vízmennyiség: szállítómagasság: szükséges motor teljesítmény: szivattyú hossza: szivattyú tömege: nyomócsonk mérete:
4 -7 m3/s 25-35 m 1300 kW 12000 mm 26000 kg DN1300, PN6
A gép rendelkezik, a gyártó által szállított ellenőrző és védelmi berendezéssel, mely az üzemi paramétereknek (csapágy hőmérséklet, rezgésmérés) megfelelően biztosítja a szivattyú működését, vészleállítását. A gépház folyó parti telepekhez hasonló kialakítású, részben a csatorna felett elhelyezkedő, kétszintes épület. Az első szinten a szivattyú a másodikon a villamosmotor lesz alátámasztva. Az épületet 100 kN teherbírású daruval kell ellátni. Tekintettel a csatorna viszonylag állandó vízszintjére a gépház alsó szintjét, egyben a szivattyúk szívó oldali vízszintjét nem szükséges elszigetelni a csatornától. Az épület alapszintjét úgy kell illeszteni a csatorna vízszintjéhez, hogy a szivattyú szívó csonkjának előírt minimális vízborítása mindenkor biztosított legyen, melynek ellenőrzésére a beépített szintmérő szolgál. Nem megfelelő vízszintnél hang-és fényjelzés kíséretében automatikusan leállítja a szivattyúkat. A szivattyúkhoz a csatorna vize egy rostélyon át juthat, mely az esetleges hordalékot felfogja, ennek eltakarítása, időszakosan kézzel történik, mivel hordalékra a csatornában gyakorlatilag nem kell számítani. A gyártó által szállított védelmi automatikán kívül, szivattyúk rendelkeznek üzemállapot jelzéssel, és üzemóra számlálással, szívó oldali dugulásra, elakadásra utaló nyomáskülönbség méréssel, a jelzések a központi terembe futnak be, ahol a jelzések naplózása is történik. A szivattyúk a központi teremből működtethetők. A szivattyúk nyomó oldalán motoros működtetésű elzáró szerelvények kerülnek beépítésre, melyek után a rézsűre fektetett vezetékeken át, a vezetékekbe épített szifonokon keresztül a víz a felső öntöző tározóba jut. A szivattyúk meghajtó villamos motorjainak elektromos energia ellátása azonos a parti vízművekével. A csatorna hajóforgalom irányítása szintén a központi teremből történik, ahol a térköz jelzések, a térközökben tartózkodó hajók megjeleníthetők, a szállítók innen kapják az utasításokat a dokkolásra, rakodásra, indulásra. 7. 7.1.
A projekt infrastruktúrája Centrumok
A Centrumok elrendezése változó, de az egyes létesítmények struktúrájukban azonosak Minden centrumba egy termékenként egy – egy raktárteret alakítottunk ki, különféle termékek szerint. Ezek: (csak példák) - mezőgazdasági - építőipari - gép és, fémipari - szénhidrogén bázistelep - stb., anyagok tárolására és átrakodására - minden centrumban a kikötőiken túl szabadidő, áruházi, szállodai, létesítmények lettek megtervezve.
16 (Megjegyzés: Ezen létesítmények, az irányító központ kivételével magánberuházásként vannak elképzelve. Az infrastruktúra szolgáltatásként szerepel.) 7.1.1. Általános megjegyzés A centrumokban kialakított kikötői és járulékos létesítmények az egyes technológiai építményeken és infrastruktúrán felül, rendelkeznek a technológia kiszolgálását és üzemét biztosító épületekkel. 8.
A Végleges Megvalósíthatósági Tanulmányban kidolgozandó feladatok -
9.
a szükséges mennyiségű víz rendelkezésre állása után kialakítható, az új mezőgazdasági termékszerkezet és az ehhez tartozó öntőzési technológiák, az új technológiák munkaerő igénye, a terület szociográfiája, ökológiai tervek, előzetes és végleges környezetvédelmi tervek, előzetes kutatási anyag muzeológusok munkájához, stb.
Előzetes ütemterv javaslat a Végleges Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozásához
Előkészítő munkák 9.1.A tudós csoport tagjainak kiválasztása 9..2 A Megvalósíthatósági Tanulmány tart. jegyz. összeállítása 9.3. A szervezet létrehozása, készségnyilatkozatok beszerzése 9.4. A pénzügyi fedezet biztosítása 9.5. Szerződéskötések 9..6. A munka indítása 9.7. A munka befejezése 9.8. Előterjesztés a kormányzat részére jóváhagyásra 10.
Előzetes költségbecslés A megvalósítás becsült értékei. Megvalósíthatósági Tanulmány 350-400 millió Ft. - Hajózó csatorna: 2 milliárd Ft/km, (100km) 200 milliárd - Öntözőcsatorna: 1 milliárd Ft/km, (130km) 130 milliárd - Előkészítő munkákat, Megvalósíthatósági Tanulmány-t, Eng. és Kivitelezési terveket az előző költségek tartalmazzák. - Összesen: 330 milliárd
Az új létrehozható munkahelyek száma: Megvalósulás esetén várható éves min. haszon:
11.
20092009200920092009200920092010
450 000-500 000 db több tíz milliárd
Megvalósítás
Amennyiben a Megvalósíthatósági Tanulmány-t a Kormányzat elfogadja és a 2010-es költségvetési tervébe beépíti, akkor: 11.1. Engedélyezési tervek Hat. idő: 2010 szept. 15.
17 11.2
Kivitelezési tervek Hat. idő: 2011 szept. 15.
11.3 A kivitelezési fázis megkezdése 11.3.1. A kivitelezés vezetésének létrehozása Hat. idő: 2011.okt. 15. 11.3.2. Tender kibocsátás Hat. idő: 2011. dec. 15. 11.3.3. Döntés Hat. idő: 2012. márc. 16. 11.3.4. A tényleges munka indítása Hat. idő: 2012. máj. 15. 11.3.5. Befejezési határidő A pénzügyi forrásoktól függően - Min. 4 év - Max. 10 év
Budapest, 2009-05-24
18
Gazdasági értékelés, beruházás megtérülése egy állami résztulajdonú Duna-Tisza Csatorna ZRt. irányítású projekt megvalósítás és üzemeltetés esetére Készítette: Pákh László
A beruházás Forrásai I.) A teljes Projekt üzembe helyezéséig (2016) Projekt indítás (2009) - Állami források 700.000.000,- HUF - Alapítványi források 100.000.000,- HUF - EU forrás 230.000.000.000,- HUF (nem visszatérítendő, a teljes forrás közel 60 %-a) - Magántőke 130.000.000.000,- HUF - Részleges működési bevételek 2 éves ciklusra: 36.800.000.000,- HUF Vízkészletek értékesítés: 32.000.000.000,- HUF Átlag 400.000.000,-m³/év öntözővíz értékesítés, nettó 80,- HUF/m³ értéken
Rendszer használati díjak:
3.200.000.000,- HUF
Áru és személyszállítás 8.000.000,-to/év értékesítés, nettó 200,- HUF/to. értéken
Sport és turizmusból eredő bevételek:
600.000.000,- HUF
Terület, vízi építmények bérbeadása 150.000,-m²/év értékesítés, nettó 2.000,- HUF/m² értéken
Egyéb: I.) Összesen:
1.000.000.000,- HUF 397.600.000.000,- HUF
Megtérítendő források:
130.700.000.000,- HUF
II.) A teljes projekt működtetéséből (2017-től) 5 éves ciklusra - Működési bevételek 1 éves ciklusra: Vízkészletek értékesítés:
112.750.000.000,- HUF 100.000.000.000,- HUF
Átlag 1.000.000.000,-m³/év öntözővíz értékesítés, nettó 100,- HUF/m³ értéken
Rendszer használati díjak:
2.500.000.000,- HUF
Áru és személyszállítás 10.000.000,-to/év értékesítés, nettó 250,- HUF/to. értéken
Sport és turizmusból eredő bevételek:
1.750.000.000,- HUF
Terület, vízi építmények bérbeadása 500.000,-m²/év értékesítés, nettó 3.500,- HUF/m² értéken
Egyéb: II.) Bevétel/év összesen: Árváltozással korrigált bevétel az első 5 éves ciklusra:
1.000.000.000,- HUF 105.250.000.000,- HUF 563.087.500.000,- HUF
19
Költségek I.) A teljes projekt üzembe helyezéséig A.) Projekt előkészítés költségei - Előtanulmány - Megvalósíthatósági Tanulmány - Pályázat írása, Lobbizás, nemzetközi egyeztetések Összesen: Fedezet:
300.000.000,- HUF 200.000.000,- HUF 150.000.000,- HUF 650.000.000,- HUF
Állami- és magántőke források B.) Projekt költségei
- Elő tervek, engedélyeztetések, jóváhagyások - Végleges kiviteli tervek - Kivitelezés a teljes rendszer átadásáig Összesen: Fedezet:
400.000.000,- HUF 1.600.000.000,- HUF 350.000.000.000,- HUF 352.000.000.000,- HUF
EU pályázati-, állami-, alapítványi-, magántőke források
C.) Projektirányítás és működési költségei - Szervezet működtetése 5 éves ciklusra 1.400.000.000,- HUF - Projekt irányítás 6 éves ciklusra 1.600.000.000,- HUF - Az elkészült rendszer működtetése, karbantartás a teljes rendszer üzembe helyezéséig 6 éves ciklusra 10.000.000.000,- HUF Összesen: 13.000.000.000,- HUF Fedezet:
EU pályázati-, állami-, alapítványi-, magántőke, valamint részleges működtetésből eredő bevételi források
I.) Teljes költségek a projekt üzembe helyezéséig: Forrás tartalék az üzembe helyezésig:
365.650.000.000,- HUF 31.950.000.000,- HUF
II.) A teljes projekt működtetési költségei (2017-től) 5 éves ciklusra - Szervezet működtetése 1 éves ciklusra - Az elkészült rendszer működtetése, fenntartás, karbantartás 1 éves ciklusra - Koncessziós díjak (Csak a működtetés 10 évétől) - Fejlesztések belső forrásokból: II.) működtetési költségek/év összesen:
6.800.000.000,- HUF 0,- HUF 1.000.000.000,- HUF 10.300.000.000,- HUF
Árváltozással korrigált költségek az első 5 éves ciklusra:
55.105.000.000,- HUF
2.500.000.000,- HUF
20
Megtérülések Állami költségek megtérülése I.) A teljes Projekt üzembe helyezéséig Igénybevett állami források összesen: 700.000.000,- HUF A projekt indításából és működtetéséből eredő állami bevételek, költség megtakarítások: 1.911.000.000.000,- HUF - Munkahelyteremtés állami költség megtakarítás: 1.000.000.000,- HUF - Adó bevételek: 500.000.000.000,- HUF - A „Homokhátság” kitelepítésének költség megtakarítás: 1.400.000.000.000,- HUF - Működtetésből származó bevétel: 10.000.000.000,- HUF I.) Következtetés: Állami szinten a befektetett források megtérülése már a projekt részleges üzembe helyezés idejére többszörösen biztosított. Szükséges kiadásokat takaríthatunk meg, melynek figyelembe vétele nélkül a befektetett állami forrás több mint 70 %-ban visszatérül. II.) A teljes projekt működtetésétől (2017-től) 5 éves ciklusra A projekt működtetéséből eredő állami bevételek, költség megtakarítások: 873.000.000.000,- HUF - Munkahelyteremtés állami költség megtakarítás: 23.000.000.000,- HUF - Adó bevételek: 650.000.000.000,- HUF - Működtetésből származó bevétel: 200.000.000.000,- HUF II.) Következtetés: Állami szinten a befektetett forrás az első ötéves ciklusban már közel 25%-os többlet haszonnal térül meg. Magán befektetések megtérülése I.) A teljes Projekt üzembe helyezéséig Igénybevett magán források összesen: 130.000.000.000,- HUF A projekt részleges működtetéséből eredő bevételek: 22.000.000.000,- HUF I.) Következtetés: Magán befektetői szinten a befektetett források közel 17 %-a térül meg a rendszer végleges üzembe helyezéséig. Nincs figyelembe véve a kötvények árfolyam emelkedése. II.) A teljes projekt működtetésétől (2017-től) 5 éves ciklusra A projekt működtetéséből eredő bevételek: 300.000.000.000,- HUF II.) Következtetés: Magán befektetői szinten az első ötéves ciklus végéig a tőke közel 150 %-os többlethaszonnal térül meg. Nincs figyelembe véve a kötvények árfolyam emelkedése. A tőke megtérülése a részleges működtetéstől számított 4. évben várható. Elkészült egy komoly előtanulmány, mely alapdokumentuma a „Megvalósíthatósági Tanulmány” gyors elkészíthetőségének, már jelenlegi formájában is alkalmas szakmai megvitatásokra.
21
Az eddig elkészült munkát jelentősen felértékeli az a tény, hogy a magyar EU elnökség idejére elkészülhet egy EU pályázat, megvalósulhat egy nemzeti érdekű projekt EU pénztámogatással, külön pénzkeretből. Az alkotók ötlete és javaslata, hogy a pályázat az alábbi gondolatokra épüljön: „Egy európai kísérleti (minta) projekt megvalósítása a globális klímaváltozás hatásának megelőzésére, Magyarországon”Homokhátság” vízellátása.” . A kimutatható mérnöki munkák, kutatások, szakmai fórumokon megvitatott bizonyítható eredmények már létrejöttek, készen áll egy megalapozott anyag, mely alapján nagyon gyorsan befejezhető egy megvalósíthatósági tanulmány. Ezért hozta létre az alkotó csoport a Duna-Tisza Csatorna ZRt-t. A Duna-Tisza Csatorna ZRt. kevés tőkéje mellett az a szellemi apport a tulajdona, amelynek felhasználásával a végleges tanulmány Magyarország számára előnyös időre elkészíthető. A legfőbb célja a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, az EU pályázat írásának koordinálása, a projekt bonyolítása, valamint az üzemeltetés, mely célok eléréséhez természetesen a ZRt. több működési ciklusa kötődik. Megjegyzés: Amennyiben az állam szervezi meg az első ciklust, forma és költségfedezetek létrehozása, valamint időben a megvalósulás elképzelt módja évekre tolódna, az EU-ban kiharcolható forrás esélye lényegesen alacsonyabb lenne a jelenlegi esélyekhez képest. A projekt megvalósulásának legmagasabb esélyét nyújtja az eddig elkészült anyag felhasználása, a gyors befejezhetőségben rejlő pozitív kimeneteli lehetőség, ezzel az értékkel rendelkezik a ZRt.
A Tanulmány Készítői
