Egy élet a kezedben
Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, bűnösnek érzik magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megbecsülve érzik magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.
(Dorothy Law Holtz)
Tartalomjegyzék B E V E Z E T É S ............................................................................................................................................ 3 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................... 6 1. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI .................. 6 2.A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI, ESZKÖZEI ................................. 8 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA: ........................................................................................................... 8 2.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATA ...................................................................................................... 9 2.3. ELJÁRÁSOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN ............................................................................................ 11 2.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI..................................................................................................... 12 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................................. 12 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 17 5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .................................................................................................................................................................... 20 6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................. 22 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................................................................... 25 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ..................................................................... 27 9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................... 31 10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................................................................................................................. 33 10.1. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK................................................. 33 10.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................. 34 10.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE .............................. 35 10.4. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA ........................................................................................ 36 10.5.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................................................................. 37 11. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................................... 38 12. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS, ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI. ............................................................................................................ 39
Az iskola közösségeinek együttműködése ........................................................................... 40 13. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE............................................................................................................................ 46 14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ............................................................................................... 48 14.AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA .................................................................................................................... 50 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA KIEMELT FELADATA ............................................................................................. 50 16. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI .......... 52 BELÉPÉS AZ ISKOLÁBA, TOVÁBBHALADÁS ........................................................................................ 52 HELYI TANTERV ......................................................................................................................................... 55 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) ............................................................................................. 55 TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................................... 58 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE.................................................................................................................. 58
1
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA...................... 66 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................................... 66 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................................... 78 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK .............................................................................................................................................................................. 80
2
BEVEZETÉS
„Fákat ültet a földmíves, amelynek a gyümölcsét Ő maga sohasem fogja élvezni.” (latin mondás)
Intézményünk több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1892-ben a Luther utcán, Alpár Ignác tervei alapján készült épületben kezdte meg működését Evangélikus Általános Iskolaként. 1950-ben, az államosítást követően 4. Sz. Általános Iskola nevet kapta. Kodály Zoltán elvei és útmutatásai alapján 1958-ban kezdődött itt az ének-zene tagozatos képzés, mely a mai napig az iskola fő profilja. A gyerekek 6 éves koruktól naponta találkoznak a zenével énekórán, énekkari és hangszeres foglalkozásokon. Az iskola nagy létszámú növendékeiből több kórus is szerveződött. A legkisebbek a Nyitnikék kórus, őket követi a Napsugár kórus, a Cantemus fiú vegyeskar és a Cantemus gyermekkórus. Az iskola volt növendékeiből alakult a ma már nemzetközi hírnévre szert tett Pro Musica leánykar, a Banchieri énekegyüttes, a Cantemus vegyeskar is.
A
legnagyobb létszámú és a legtöbb sikert elért kórus, a Cantemus gyermekkórus 1974 óta a világ zeneirodalmának legszebb műveit énekli hangversenyein, hangjukat hanglemezek, rádió- és televízió felvételek őrzik, számos kortárs mű bemutatója fűződik nevükhöz, pályájukat különös események és eredmények kísérik. Hangversenyeztek a világ számos országában. A világ legjelentősebb kórusversenyein több mint 20 díjat szereztek. A kórus vezetője Szabó Dénes, Liszt - és Kossuth-díjas karnagy. 1992-ben, a korábbi iskolaépület átadásának 100. évfordulóján vette fel iskolánk a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán nevét. 2001 szeptemberétől költözött intézményünk a Vay Ádám körúton épült új, impozáns, a XXI, század kihívásainak is megfelelő épületbe. 1-8. osztályig folyik az oktatás, évfolyamonként két osztály van, 16 tanulócsoportban átlagosan 25 fővel alkotnak osztályközösséget diákjaink.
3
Iskolánk épülete a város szívében van, a Vay Ádám körút egyik legforgalmasabb csomópontjában helyezkedik el, közel a művelődés egyéb centrumaihoz. E központi helynek is köszönhetően, illetve az ének-zene oktatás magas színvonala miatt, valamint a zene területén aratott világhírű sikerek eredményeként a Kodály Zoltán Általános Iskola hosszú évek gondos munkája után az általános iskolai szerepe mellett a város, a térség zenei, kulturális központjává vált. Intézményünk alapvető elve az úgynevezett Kodály- módszeren alapuló oktatás-nevelés. Tantestületünk hite az, hogy a kiemelt óraszámban történő ének-zene tanítása során tanulóinkban más kompetenciákat is hatékonyabban tudunk fejleszteni. Tanulóink többségének neveltségi szintjével és szorgalmával elégedettek lehetünk. Osztályközösségeink 90 százaléka példás és jó magaviseletű, de vannak olyan osztályaink ahol szinte majdnem mindenki példás magatartású. Osztályaink tanulmányi átlaga4,5 körül mozog. A tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során azt szeretnénk elérni, hogy a tudás megszerzése ne az ismeretek halmozása legyen, hanem az ismeretek alkotó módon való használata. Sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszünk. Azt a nagy és szép feladatot vállaljuk, hogy minden gyermek a tanárai segítségével a legmagasabb szinten bontakoztassa ki képességeit, megtanulva a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg helyes életvitelt. Nevelőmunkánkban kiemelt feladat a tanuláshoz való viszony javítása, az igényesség szintjének emelése, a tanulói aktivitás fokozása. Pedagógusaink azt akarják elérni, hogy sokirányú érdeklődés, kíváncsiság, akaraterő, a tudás tisztelete, fejlett kommunikációs készség, együttműködés, a közösségi érintkezés szabályainak ismerete és betartása, egymás elfogadása és megbecsülése jellemezze tanítványainkat. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk, amelyre stabil tudás építhető. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat nevelünk, akiknek már az élethosszig tartó tanulás lesz a feladatuk, ezért állítjuk oktatónevelő munkánk középpontjába az alapkészségek fejlesztését. Tanítványaink az országos kompetenciamérés során szövegértés és matematika területén folyamatosan országos átlag fölött teljesítenek, a megyei székhelyű iskolák között az élmezőnybe tartoznak. A különböző tantárgyi versenyeken is büszkélkedhetünk városi, megyei, országos első helyezésekkel. Minden dobogós helyezésünket nehéz lenne felsorolni, hiszen a paletta igen széles. Az ország legjobb énekesei, triatlon- és duatlonosai mellett 4
nálunk
tanulnak
az
országos
fizika-,
matematika-,
helyesíró,
mesemondó
és
történelemverseny díjazottjai is. Az évente sorra kerülő iskolagyűléseink alkalmával – ahol a teljes tanulói közösség előtt értékeljük és jutalmazzuk az országos, megyei vagy városi versenyeken eredményeket elért tanulóinkat és felkészítő tanáraikat- csupán az elmúlt tanévekben közel 270 „Akikre büszkék vagyunk” oklevelet tudtunk kiosztani. Ez a szám ugyan mutatja az aktívan felkészülők nagyságrendjét, de sokkal többet mond el akkor, ha ugyanezt a tanulói létszámhoz és az adott időszakhoz viszonyítjuk. A számok alapján ez azt jelenti, hogy statisztikailag minden második vagy harmadik tanulónk volt valamiben kiváló. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetben lévő tanulók fejlesztésére egyéni képességfejlesztéssel, differenciált óravezetéssel, felzárkóztató foglalkozásokkal. S mi iskolánk másik arca és elve? Az a törekvés, hogy a gyermekeken keresztül a zene erejével egyfajta ízlésformáló és a nyíregyházi városlakók felé értékeket közvetítő szerepet vállaljunk fel. Ehhez miből merít erőt az iskola? Mi az a megfoghatatlan hangulat és forrás, melyet sokan a világban és itthon is nyíregyházi csodának tartanak? Nehéz megválaszolni. De mindez csakis közös összefogással, az egymásért való gondolkodással valósítható meg. Az iskola tantestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, ezekre építkezve tudjunk magas színvonalon megfelelni az új kihívásoknak, elvárásoknak. Szakmai elismeréseik: 1989. Magyar Művészetért Alapítvány Nagydíja 1993. Bartók Béla – Pásztory Ditta díj 1996. Bartók Béla Debreceni Nemzetközi Kórusverseny I. díja - Nagydíja Kórusmuzsika Európai Nagydíja 2002. Kórusolimpia 6 I. díj – Dél-Korea 2003. BBC Ezüst Rózsa Kehely Díj – London 2004. a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Énekkar és Szabó Dénes megkapták a „ Magyar Örökség” díjat 2005. Arezzo – Olaszország I díj, Nagydíj, Olomouc – Csehország – Cantemus Fiúkar Aranyérem 2006. Tolosa – Spanyolország – Cantemus gyermekkar Aranyérem. 2009. Arezzo- I. díj 2010. Tolosa- Nagydíj 2012. Életmű Díj
5
Nevelési program „Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül: csak a kivételes géniuszok fejlődnek mindig tovább. Kár elszalasztani ezt a tehetséges kort.” (Kodály Zoltán)
1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt.
A kodályi gondolatok jegyében hisszük és valljuk: Olyan ifjúságot kell nevelnünk, akik képesek megfelelni az élet mindennapi kihívásainak, felismerik és tisztelik az igaz emberi értékeket. Az iskolának szilárd, a kor színvonalának megfelelő tudományos ismereteket kell nyújtani, kialakítva a továbbhaladáshoz szükséges képességeket, biztosítva a magas fokú kreativitást, fogékonyságot az új ismeretek befogadására. Az oktató-nevelő munkánkban – támaszkodva Kodály Zoltán elveire, útmutatására
–a
zene nevelő hatásaira építve – a gyermeki, a tanulói személyiség tiszteletben tartása mellett – képesek vagyunk kialakítani és fejleszteni a tanulók erkölcsi, esztétikai értékrendjét. Az iskola a gyermek, a szülő és pedagógus szoros együttműködése révén képes a társadalom elvárásainak megfelelni. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása, a konstruktív életvezetés megteremtése csak jó hangulatú, kiegyensúlyozott légkörben lehet. Magas szintű, mélyebb zenei műveltség megteremtésének alapja az ének.
6
„Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” (Kodály Zoltán)
-
Az ének, a zene eszköz, melyek segítségével szélesebb látókörű, érzékenyebb, a világ dolgaira fogékonyabb embereket nevelünk.
-
iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
-
az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;
-
minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;
-
iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
-
a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
-
az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
-
minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli
és
környezeti,
az
életpálya-építési,
idegen
nyelvi,
valamint
az
infokommunikációs technológiákat; -
a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk;
-
megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; 7
-
reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztását;
-
alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
2.A nevelő-oktató munka célja, feladatai, eljárásai, eszközei
2.1. A nevelő-oktató munka célja: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. -
az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;
-
vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
-
az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának;
-
az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
-
az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;
-
mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;
-
az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;
-
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;
-
magas
színvonalú
és
sokrétű
ismeretátadással
fejlessze
a
tanulók
önálló
problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását;
8
-
jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;
-
a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;
-
használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudás megszerzése;
-
eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátítása;
-
környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása, környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása;
-
az egészséges állapot örömteli megítélése, harmonikus élet értékként való tisztelete;
-
más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése;
-
alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása,
-
európai identitástudat megerősítése, nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt;
-
a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának kiterjesztése,
-
a médiumokban való eligazodás, információ szelektív használata,
-
sajátos tanulási módok, stratégiák, stílusok, szokások megismerése,
-
informatikai eszközök, elektronikus oktatási segédanyagok megismerése, alkalmazása,
-
a tanulók egészséges testi-lelki, szociális fejlődése,
-
pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulása.
2.2. A nevelő-oktató munka feladata -
alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
-
a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
-
fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
-
az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók
önismeretét,
együttműködési
készségét,
akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; -
a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;
9
-
A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez mérten válasszuk ki és rendezzük el az emberre, társadalomra, tudományra, technikára, művészetekre vonatkozó ismeretanyagot a 8 évfolyamos oktatási rendszerben.
-
Ének-zenéből emelt szintű oktatást működtetünk, négy gyermekkórus (Nyitnikék, Napsugár, Fiú vegyeskar, és Cantemus gyermekkar) működtetése által. Tanulóink zeneszerető és zeneértő emberekké nevelése.
-
Világnézeti és politikai elkötelezettség nélkül neveljük, oktatjuk gyermekeinket a legfontosabb ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlesztése révén.
-
A hazai, nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése.
-
A társadalom által elfogadott szociális viselkedés szabályainak elfogadása, egyéni szociális értékrend kialakítása.
-
A Kodály elveire épülő ének-zene tanítás mellett az anyanyelv, természet- és társadalomismeretek, a vizuális kultúra és művészeti nevelés megvalósítása.
-
A tanulók egyéni képességeinek megismerésével tehetséggondozó szakkörök szervezése.
-
Tanulási
nehézségekkel
küzdő
tanulók
felzárkóztatása,
korrepetálásának
megszervezése. -
A
tanulók
értékelésének,
minősítésének
körültekintő
megszervezése
a
jogszabályoknak megfelelően. -
Hatékony tanulási módszerek közvetítése.
-
Az átadott ismeretek tükrözzék a kor színvonalát, tudományosságát, a tanulók pályaválasztása képességeiknek megfelelő és zökkenőmentes legyen.
-
A reális önismeret és önértékelés képességeinek kifejlesztése.
-
Sokféle eszközzel és formában (nyelvi, zenei, vizuális) fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat!
-
Demokratikus alapokon álló tanár-diák viszony kialakítása.
-
Differenciált nehézségi feladatokkal, testreszabott foglalkozással lehetőség biztosítása az egyéni haladási ütemre.
-
Tudatosítjuk a szűkebb és a tágabb környezetben megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és humánus magatartásmintákat.
10
2.3. Eljárások a nevelő-oktató munkában Az életkori sajátosságokat figyelembe véve érvényesek és egymásba épülnek. A szűkebb és tágabb környezet által nyújtott lehetőségek kihasználása. A Kodály elveire épülő ének-zene tanítási módszer. A szociális készség fejlesztése, szervezett együttműködés. A család, egyház, különböző önképző és alkotó közösség segítségének felismerése és elfogadása. Legyen helyes, követendő családképük!
Az egészséges életmód belső szükségletté váljon, elengedhetetlen feltétele az érzelmi kiegyensúlyozottság, az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás.
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével a reális énkép kialakítására törekszünk;az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a kooperációs készséget építjük; az egész napos iskola egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a nebulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük a személyiség erkölcsi arculatát; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával alapozzuk meg az önálló tanulást és az önművelést, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
11
a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik.
2.4. A nevelő-oktató munka eszközei
Az oktatás eredményességét a motiválás, a felfedezés örömének megteremtése, a módszerek sokszínűsége, az egyénre szabott foglalkozás szolgálja.
A nevelőtestület személyes példaadással, magasfokú műveltséggel, igényességgel, derűs humánumával biztosítja, hogy tanulni érdemes és hasznos.
Együttműködés a szülőkkel. Megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT és IKT kínálta lehetőségeket. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük.
3. Személyiségfejlesztés „ … a kezdet a legfontosabb, általában is,de különösen a fiatal és zsenge lényeknél. Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, ilyenkor vésődik beléjük a forma, melyet bennük kialakítani akarunk.” / Platon / Az iskolának – mint fontos másodlagos szocializációs színtérnek – a gyermek fejlesztésében betöltendő feladatköre az utóbbi években jelentős változáson ment át. Amíg évtizedeken át (sőt: évszázadokon át!) az ismeretátadói funkció állt a középpontban, addig újabban a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkció is egyre nagyobb részt „követel” magának az iskolában. A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusai hisznek a gyermek pozitív természetében, képességei kifejlesztéséhez azonban megfelelő környezet szükséges, ahol élettapasztalatokon keresztül formálódhat. Mi ilyen környezet megteremtésén fáradozunk.
12
A személyiséget helyezzük a középpontba. A szuverenitás alapja az ön- és éntudat, mely folyamatosan fejlesztendő. Nehezen képzelhető el, hogy eredményes lesz az iskolai személyiségfejlesztés, ha nem fordítunk elég gondot a gyerekek értékorientációjának formálására. Az értékorientáció az egyén beállítódásaink rendszere, ez alapján válogat a környezet kínálta lehetőségek közül. A fejlesztésben azoknak az orientációs mintáknak van elsődleges szerepük, amelyeket a gyerek a családtól, az iskolától kap. Ezektől függ az, ami a tanulókban kialakul. A pedagógusoknak tehát különösen nagy a felelősségük. A cél csakis a pozitív emberi értékek elfogadtatása lehet, még akkor is, ha alkalmasint a pedagógusoknak meg kell küzdeniük a társadalmi környezet értékrendjével is. A sikeres tevékenységben általában jelentős szerepet játszik a gyerek magas igényszintje, a kötelességteljesítés és a felelősségtudat is. A harmonikus együttélésnek alapvető feltétele az embertársainkhoz való megfelelő viszony. Az iskolánk a gyermekeket a társadalmi létre készíti fel, ezért fontosnak tartjuk, hogy az együttéléshez szükséges magatartásformákat is megtanítsuk.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programjára, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre, a nevelő - oktató munka pedagógiai alapelveire, a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása érdekében elengedhetetlen: -
a tanulók eltérő szintű adottságainak, a tanulók eltérő ütemű fejlődésének,az életkori sajátosságoknak, szociális és egyéb környezeti tényezőknek a figyelembevétele
-
a nevelők személyes példaadása, felelősségtudata
-
az osztály és iskolai közösség pozitív hatása
-
a szülői - társadalmi háttér támogatása.
13
A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási, tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok kialakulása. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 4. Speciális kompetenciák fejlesztése (értékorientáció, igényszint kialakítása, aktivitás, motivációs bázis kialakítása, önállóságra nevelés, fegyelmezettség kialakítása, kreativitás, énkép, a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és mások elfogadása, önismeret kialakítása) 5. Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése: A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: -
a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágyat,
-
az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását,
-
a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.
Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: -
a tanulók tanulási kötelességtudatát,
-
fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés)
-
vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet,
-
a tanulási életprogram fejlődésének segítését, a tanulás gyakorlati értékét,
-
segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerezőképesség)
-
a tanulói kortárscsoport pozitív befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését.
14
A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: -
a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét,
-
az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását,
-
a tudás birtoklásának örömét.
Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok:
-
megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése
-
döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása
-
kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés
-
személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása
-
az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit hangsúlyozó iskolai légkör kialakítása
-
az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok tudatosítása
-
tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele
-
az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés
-
az empatikus képesség kialakítása
-
társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése
-
a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása
-
nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt
-
aktív közéleti tevékenységre ösztönzés,
-
a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia
-
a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülésre való felkészülés
-
szociális érzékenység
15
-
szociális minták nyújtása.
Kulturált életmód, testi - lelki egészség:
-
önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása
-
nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés
-
a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása
-
elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség)
-
az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása
-
harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása
-
egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás
-
az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet), a tanulók ízlésének formálása.
Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése: „Hiszek az emberiség állandó fejlődésében,és a fejlődés szakadatlan formáiban.” (Gustave Flaubert) Az egyes gyerekekkel való foglalkozás központi hatóereje a pedagógus személyisége, illetve a pedagógusközösség. A pedagógussal szembeni elvárásainkat a rogersi megközelítés szerint fogalmaztuk meg. Ebben a felfogásban fontos, hogy a tanító legyen szinte ember, "ne csak pedagógus", pozitív odafordulás jellemezze minden esetben a gyerek felé, melyben az irányelv, hogy a gyereket elfogadja olyannak amilyen, és mindig jelen van a nevelés során az empatikus megértés. A jó tanító nem attól jó tanító, hogy az ismereteket magas fokon közvetíti, hanem attól, hogy él, hiteles kapcsolata van a gyerekekkel, és ehhez teszi hozzá tárgyi tudását, mint szükséges feltételt, s ösztönzi a gyereket is az önálló ismeretszerzésre, cselekvésre, aktivitásra. A pedagógus személyisége is folyamatosan fejleszthető és fejlesztendő.
16
Sallai Éva szerint a jó pedagógus kritériumai: kommunikációs eredményesség rugalmas viselkedés gyors helyzetfelismerési képesség konstruktív helyzetalakítási képesség erőszakmentesség kreativitás együttműködési képesség mentális egészség Célunk a minőségi munka, ehhez alapfeltétel, hogy dolgozóink fizikálisan és mentálisan is egészségesek legyenek. Sajnos a pedagógus burnout, kiégés, valóságos probléma az iskolákban. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusaink és a vezetőink ismerjék fel és ismerjék el létezését, hiszen egészséges tanulókat csak egészséges pedagógusok nevelhetnek. A megoldást a „néma szenvedésre”a közösség segítség nyújtásában, pedagógusaink továbbképzésében látjuk. A jó munkahelyi légkör kialakítása így minden kollégánk egyéni feladata és egyben a tantestületünk közös érdeke is. Munkánk sikeréhez elengedhetetlen a kollegialitás, de ez önmagában nem elegendő. Legalább ilyen fontosnak tartjuk a nevelőtestület közösséggé formálását. Hisz a minket érő enyhébb stresszeket öngyógyítással, vagy egymás kölcsönös „ventilálással” is megoldhatjuk. Ehhez jó alkalmat teremthetnek a tantestületi kirándulások, közösen szervezett szabadidős, kulturális programok.
4. Egészségnevelési program Egészségnevelési program „Addig nem beszélhetünk testnevelésről, amíg a gyermek mindennapi tornája után le nem moshatja magát tetőtől talpig az iskola kristálytiszta medencéjében” (Kodály Zoltán ) Iskolánkban az egészséges életmódra nevelés mindig a kiemelt nevelési feladatok közé tartozott.
17
Az egészségnevelési program célja A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus életértékként való tiszteletére is. A tanulók legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani. A gyerekek életelemévé váljon a mozgás. Alapelvek: -
Komplex szemléletmód kialakítása
-
Az egészséges életmód kialakítása
-
Tudatosságra nevelés
Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a.) Testmozgás – a tanulók fizikai erőnlétének tudatos fejlesztése Mindennapos testmozgás lehetőségének a biztosítása -
Rendszeres úszásoktatás biztosítása heti egy alkalommal minden osztály számára.
-
Az iskolai testnevelés óra keretében tartásjavító torna beiktatása.
-
Gyógytestnevelés foglakozások az arra kiszűrt tanulóknak.
-
A tantárgyak (testnevelés, biológia, technika, osztályfőnöki óra) és a napközis lehetőségek kiaknázása.
-
Az iskola szabadidős programjainak a testedzés szolgálatába állítása ( triatlon szakkör,
-
sportnap, úszó házibajnokság, Olimpiai Ötpróba versenyek, futófesztiválok stb.).
b.) Táplálkozás -
A tanulók lehetőleg az iskolában étkezzenek!
-
Az étkezést biztosító vállalkozó az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően állítsa össze az étlapot!
18
-
Iskolai büfében legyen lehetősége a gyerekeknek az egészséges étkezési szokásoknak megfelelő élelmiszert venni (gyümölcs, joghurt, barnalisztből péksütemény, stb.)
-
Az egészséges táplálkozás bemutatására vonatkozó programok. ( „Szívügyem az egészségem” nap)
-
Osztályfőnöki óra, technikaóra, biológiaóra keretében dietetikus szakember felvilágosító előadása.
c.) Lelki egészségvédelem – személyiségfejlődés -
Az iskola környezeti hangulata: színek, tantermek és az épület maga.
-
Az osztályfőnöki munka életvezetési ismeretekre épüljön!
-
Fejlesztő játékok alkalmazása.
-
Fogaszati szűrés.
-
Mozgásszervi szűrés.
-
Iskolaorvosi szűrések.
-
A szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése.
-
A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése.
-
Baleset megelőzése, elsősegélynyújtás.
Egészségnevelési feladatok a.)A tanórai programon belül. -
Testnevelés tantárgyon belül kiemelt fontosságot élvez az úszásoktatás.
-
Osztályfőnöki, biológia és környezetismereti órán az egészségvédelem.
b.) A tanórai programon kívül -
A sportágak közül kiemelten kezeljük az úszást, a duatlon, triatlon. atlétita és a mezei futás sportágakat.
-
Az 1 – 8. évfolyamot átölelő triatlon szakkört (szabadidős sport és versenysport) támogatjuk.
-
Diáksport egyesület működtetése.
19
-
A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
-
Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással foglalkozó projektnap szervezése az iskolában:”Szívügyem az egészségem”
-
Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése.
5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
-
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
20
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az
elsősegély-nyújtási
alapismeretek
elsajátítását
elsősorban
a
következő
tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
biológia
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -
rovarcsípések
-
forrázás
-
égési sérülések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés (elméleti háttér elsajátítása)
kémia
fizika testnevelés informatika
-
-
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
-
égési sérülések
-
forrázás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések
-
forrázás
-
rosszullét, ájulás
-
áramütés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik 21
évfolyamon
egy-egy
osztályfőnöki
óra
megtartásában
az
elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan -
az első-negyedik évfolyamon tanórai foglalkozás keretében szituációs játékokkal a fenti ismeretek megalapozása
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos
Mentőszolgálat,
Magyar
Ifjúsági
Vöröskereszt
vagy
az
Ifjúsági
Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; -
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, testmozgással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára („Szívügyem az egészségem”)
6. Környezeti nevelési program „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: -
megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;
-
kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
-
felveti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére
-
a problémák megkeresésére, okainak megértésére kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”
-
(Kö Nkomp, 2004)
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék
22
képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Iskolánkban a tantestület minden pedagógusa foglalkozik környezetnevelési kérdésekkel tanórán és órán kívül. Vannak kialakult hagyományok, amelyek 1-1 nevelőhöz, évfolyamhoz, osztályhoz illetve az iskola egészéhez kapcsolódnak (túrázás, Botanikus kert – Vadaspark látogatása, hulladékgyűjtés). Ezekre építve, továbbfejlesztve kell mindenkinek bekapcsolódni a környezetnevelési programba. Céljaink Alakuljon ki tanulónkban az a szemlélet, amely az embert, a környezetet, az egészséget és a tudást értéknek tartja! Olyan életformát alakítsanak ki, amely megvalósításánál figyelembe veszik, hogy a „Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk megőrzésre”! A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel jellemezze cselekedeteiket! Ismerjék meg és tartsák tiszteletben a természet és társadalom törvényeit, s a mindennapi életük során alkalmazzák ezeket magatartásukban! Törekedjenek létezni a természetben és ne birtokolják azt! Ismerjék fel, hogy a természetben való harmonikus létezés örömforrás!
b.) Feladataink:
-
Fejlesszük tanítványaink együttműködő készségét a környezeti problémák felismerésére és a megoldási lehetőségek keresésére, kidolgozására!
-
Mutassuk meg tanulóinknak környezetük értékeit, esztétikumát!
-
Ismertessük fel velük, hogy a környezetünkhöz fűződő kapcsolataink befolyásolják közérzetünket, életminőségünket, s ösztönözzük őket a helyes életvitel kialakítására!
-
Fontos a természeti
kincsek megőrzése, elődeink alkotásainak megbecsülése,
hagyományaink őrzése, szűkebb és tágabb környezetünk ápolása, gondozása. 23
-
Érjük el tanulóinknál, hogy elutasítsák a szándékos környezetrongálást! Késztessük őket környezetük megóvására!
-
Erősítsük a gyermekekben a veleszületett érdeklődést és kíváncsiságot, melyet a világ jelenségei természeti és társadalmi környezete iránt tanúsít!
-
Tanítsuk meg tanulóinkat, hogy az információkat kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni; értékes – értéktelen megkülönböztetése, határozott fellépés, előadásmód – értékelés megtanulása.
-
Feladataink megvalósítása érdekében fontos
-
Bekapcsolódás környezet- és természetvédelmi témájú versenyekbe.
-
Kapcsolatteremtés minél több segítő partnerrel (Múzeumok, Nyíregyházi Főiskola arborétuma, Vadaspark, Nemzeti Park, E-Misszíó Természet és Környezetvédelmi Egyesület) intézménylátogatás, stb.
-
Rendhagyó órák szervezése környezetvédelmi, közegészségügyi, stb. szakemberek segítségével.
-
Kirándulások, túrázások előkészítése, értékelése (a környezetnevelés szempontjai, természetszeretetre nevelés alapján).
-
Megemlékezések a környezetvédelem „jeles napjairól”, aktuális témákról (vetélkedők, kiselőadások, akciók szervezése, pályázatok, tablók, faliújságok, plakátok készítése).
-
Rendszeres tisztasági és hulladékgyűjtési versenyek szervezése.
-
A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése.
A környezeti nevelés megvalósulási területei Tanítási órák, tanórán kívüli, diák-önkormányzati tevékenységek, gyermekszervezeti rendezvények, tanulmányi kirándulás, osztálykirándulások.
a.) Hagyományos tanórai oktatásban A szakmai tartalmakat minden tantárgy a helyi tantervébe építi be. A
tanórákon
hozzárendeljük
az
adott
témákhoz
a
megfelelő
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Kiemelten kell kezelni a hétköznapi élettel kapcsolatos teendőket. Jelentős szerepet kapjon az önálló ismeretszerzés! Az élményszerű tanításhoz alkalmazzunk sokszínű
24
szemléltetést! Így tanulóink komoly elméleti alapokkal, okosan és átgondoltan tudnak harcolni a környezet megóvásáért. b.) Órán kívüli programok Tanulóink bekapcsolódnak más iskolák (megyék) által szervezett versenyekbe, ahol a környezet- és természetvédelem is téma.
c.) Különböző akciókat szervezünk
-
Alsó-felső tagozatos papírgyűjtés
-
„Adj egy tárgyat az állatokért!”
-
Kiállítások, rajz, tabló, faliújság a „jeles napokról”
7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok „A közösségfejlesztés az emberek fejlesztése, formálása. E cél elérését az emberi lélek önmegvalósítására, fejlődésére, a megvalósulására irányuló szükségletek megfogalmazásával kell kezdeni. Az embernek szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja célja eléréséhez szükséges, addig lappangó képességeit.” /Glen Leedt/ A szocializáció terén igen fontos szerepe van a közösségnek. Az iskoláknak, mint szekunder csoportoknak feladata a gyerekek egész elkövetkezendő életét befolyásolni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
25
Megvalósulásának színterei -
A tanítási órák.
-
Az egyéb foglalkozások.
-
A diák-önkormányzati munka.
-
A szabadidős tevékenységek.
-
Az összetartozást erősítő formák:
-
Projektmunka, kooperatív technikák alkalmazása.
-
Hagyományőrző tevékenységek, tanulmányi kirándulások.
-
Tömegsport.
-
Szabadidős foglalkozások, szakkörök.
-
Iskolai könyvtár foglalkozásai.
Feladatok a közösségfejlesztés terén: Átgondolt
-
foglalkozási
tervvel
és
irányítással
biztosítani,
hogy
a
különböző
tevékenységeknek megfelelően fejlesszék a közösségeket, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Megismertetni a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben
-
való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi együttélés
-
erősítéséhez, egymás megsegítéséhez. -
Az empátia kialakításával alapozzuk meg a tanulók toleranciáját.
-
A kirándulások mélyítsék el a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzését! Ismerjék meg Magyarország természeti és kulturális értékeit! Énekkarosaink a hazai és külföldi utazásaik alkalmával megfelelően képviseljék iskolánk
-
közösségét! A társas élet szabályainak betartásával és betartatásával erősítsük a közösségeket!
-
Az iskolánkban évek óta jól működő közösségfejlesztő programok: -
Tanévnyitó- záró ünnepség
-
Tanulmányi kirándulás
-
Osztálykirándulások
-
Csibetábor – Bevezetés az iskolai életbe
-
„Szívügyem az egészségem” 26
-
Vendégeink az óvónők – Bemutatkozik az iskola
-
Nyílt nap
-
Mikolás disco, Kicsinyek karácsonya, farsang, Triatlonos karácsony, osztálykarácsonyok
-
Nyugdíjas karácsony
-
Színház-, mozi-, könyvtár-, múzeum,- gyárlátogatás
-
Családi bérlet, számos más koncert látogatása
-
Tagozatos hangverseny, hangszeres gála, osztályhangversenyek
-
Mese-, próza- és versmondó versenyek
-
Rajzpályázatok
-
Iskolai tanulmányi versenyek
-
Városi szövegértési verseny rendezése
-
Fordított nap
-
Hulladékgyűjtés
-
Énekkarok
-
Külföldi énekkarok fogadása
-
Cantemus fesztivál
-
Kulturális rendezvények, ünnepi megemlékezések
-
Sportszakkör
-
Sportrendezvények
-
Gyermekszervezeti rendezvények
-
Diákönkormányzat – vezetők megválasztása, szerepkörök tudatosítása.
-
Jutalomkirándulás a legjobb átlagot elért osztályoknak
-
Jutalomkirándulás a versenyeken iskolánknak hírnevet szerzett tanulóknak
8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. -
A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
27
-
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti.
-
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
-
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. 28
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3. A tehetséges tanulók gondozása -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre (városi, megyei, országos tanulmányi versenyek) stb.
4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.
5.A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
-
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
-
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
-
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka.
8.Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
29
-
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
-
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
-
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása -
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
-
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12.Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében.
13. Az iskola képviselete -
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
-
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
-
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
30
14. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 15. A vezetői feladatok ellátása -
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
-
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
16. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
9. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai -
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
-
Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét.
31
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A
házirendet
megsértő
vagy
feladatait
elmulasztó
tanulót
először
szóbeli
figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. -
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat.
-
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
-
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
-
Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
-
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. 32
-
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
A jó tanítás interaktív, egyénileg vonja be a gyereket a folyamatba, s minden érzékre hat, vagyis megfelel a gyerek személyiségének. Malcolm Gladwell
10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulok oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Iskolánkban hagyomány az alsó és felső tagozaton műveltségi területenként éves tanulmányi verseny megrendezése, amelyen, szintén kitűnhetnek, és megerősítést kaphatnak a kiemelkedő képességű tanulók. Saját szervezésű városi (megyei) szövegértési versenyünk az anyanyelvi kompetencia kulcsszerepére irányítja a nevelők, a diákok és a szülők figyelmét. a.) Tehetségek felismerésének módszerei: -
megfigyelés
-
házi versenyek
-
városi, megyei és országos tanulmányi és sport versenyek
-
hangversenyek
-
tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése
b.) Tehetségfejlesztés területei az iskolán belül: -
egyéni fejlesztés
-
differenciált tanóravezetés
-
szakkör
-
emelt szintű ének-zene képzés
-
sportkör
33
c.) Tehetségfejlesztés területei az iskolán kívül: -
tehetséges tanulók irányítása zeneiskolába, hangszeres zenei képzés
d.) A fejlesztés értékelésének módszerei: -
versenyeredmények összegzése
-
tehetségtabló készítése
10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program -
A tanórák keretében a lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak, tanárnak.
-
Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a lemaradókat.
-
A kudarc kivizsgálása is fontos szempont. Ebben meghatározó a szülő és a pedagógus együttműködése a megfelelő szakember bevonásával együtt.
-
Iskolánkban logopédus segíti, a tanítók, tanárok munkáját.
-
Pedagógusaink különböző képzési formák elvégzésével felkészültek a tanulási zavarok diagnosztizálására, illetve egyes területek fejlesztésére.
-
A magas létszámú illetve több problémás gyermeket tanítók munkáját segítik a pedagógiai asszisztensek és az iskolapszichológus.
a. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerésének módszerei: -
képességek felmérése iskolába lépéskor
-
a képesség felmérése az iskoláztatás folyamán
-
megfigyelés
-
beszélgetés gyerekkel, szülővel
b. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésének területei az iskolán belül: -
egyéni fejlesztés
-
differenciált tanóravezetés
-
napközi, tanulószoba
c. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésének területei az iskolán kívül: -
tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberhez történő irányítása
d. A fejlesztés értékelésének módszerei: -
tesztek újrafelvétele
34
-
megfigyelés
-
tanulmányi eredmények elemzése
-
beszélgetés gyerekkel, szülővel
10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Törvényi előírások: -
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. § és 47. §
-
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet
A pedagógus alapvető feladata a tanuló szociokulturális helyzetének, fejlettségének, figyelembevétele. Munkája során folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és jeleznie kell a megfelelő szakembereknek a tanulási nehézség gyanúját, és tájékoztatnia kell a szülőt a felmerülő problémáról. A Pedagógiai Szakmai Intézet (PSZI) és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata szerint egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat kell biztosítani a mindenkor érvényes törvényi szabályozásnak megfelelően. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulót a szakértői bizottság vagy a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy számára egyéni továbbhaladást engedélyez. Iskolán belüli ellátása: -
szoros kapcsolat az Pedagógiai Szakmai Intézettel
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
-
a napközi otthon
-
a tanulószoba
-
a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások
-
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai
-
képesség-kibontakoztató program
-
szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése
-
esélyegyenlőség biztosítása
-
sokszínű tevékenységformák alkalmazása
-
differenciált tanulásszervezés
-
kooperatív technikák
-
projekt-módszer
-
tevékenységközpontú pedagógiák 35
-
fejlesztő értékelések alkalmazása
-
IKT eszközhasználat
A hátrányos és sajátos nevelési igényből eredő lemorzsolódásnak csökkentését, és a fejlesztő tevékenységet -
egyéni foglalkozás keretében a szakvéleményben megjelölt fejlesztő pedagógus,
-
korrepetáláson és differenciált foglalkozás keretében az erre felkészült, megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus végezheti.
10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A köznevelési törvény 69. § (2)/f szakasza előírja a köznevelési intézmények számára a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának kötelezettségét. A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelő-oktató munka szerves része. Az iskola intézményvezetőjének kötelessége az intézményben megszervezni a gyermek- és ifjúságvédelmet. Gondoskodnia kell a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeiről, a gyermekbalesetek megelőzéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról. Úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a tanuló mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön! Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy a hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A pedagógust és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási kötelezettség terheli. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
-
Segíti
az
iskola
pedagógusainak
gyermek-
és
ifjúságvédelmi
munkáját.
Veszélyeztetettség esetén, családlátogatáson gyűjt információt, gyermekbántalmazás vélelmezése esetén értesíti az intézmény vezetőjét és általa a gyermekjóléti szolgálatot.
36
-
Anyagi veszélyeztetettség
esetén kezdeményezi a rendszeres vagy rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Feladata a hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele, anyagi, családi, tanulmányi hátrányok kompenzálása. -
Figyelmet fordít a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére.
10.5.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység -
Tanítványaink szociális háttere szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét.
-
Különösen nagy a felelősségünk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.
-
A képesség- kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése- oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.
Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére: Tanórákon: -
A tanulás tanítása minden szaktárgy óráin, differenciált fejlesztés.
-
Egészségtan
-
DADA program
Tanórán kívül: -
Tehetséges tanítványaink versenyekre való felkészítése.
-
Felzárkóztató foglalkozás a tanulásban lemaradóknak.
-
Napközi, tanulószoba biztosítása.
-
Képesség-kibontakoztató felkészítés
-
Sportolási lehetőség: duatlon triatlon
-
Iskolai szakköreinkben további ismeretszerzés.
-
Kulturális rendezvények csoportos látogatása.
37
-
A diákönkormányzat, gyermekszervezet programjai, az öntevékeny diákélet elősegítése.
-
Pályázatok
-
Logopédus, pszichológus, pedagógiai asszisztens segítő közreműködése
11. Az otthoni felkészüléshez meghatározásának elvei
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
Iskolánk nevelői oktató munkájukban élnek a házi feladat feladásának lehetőségével, mivel pedagógiai
tapasztalatunk,
hogy
a
tananyag
hatékonyabb
elsajátítása
a
tanórai
foglakozásokkal és a tanuló otthoni felkészülésével együtt lehetséges. Az otthoni felkészülési tevékenység a következőkhöz járul hozzá: -
A tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása.
-
A feldolgozott tananyag megtanulása.
-
Készségek, képességek fejlesztése.
-
Az önálló tanulói teljesítmény, tanulás fejlesztése.
Tanulóink eligazítást kapnak a házi feladatok elkészítéséhez: -
Mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt feladat?
-
Hol található a feladat?
-
Honnan szerezhető kiegészítő információ?
-
Melyik feladat kötelező, melyik ajánlott?
-
Az ellenőrzés módjáról.
-
Az értékelésről.
Törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti arányok optimális alakítására. Ezt segíti az órarend egyenletes terhelés elvén alapuló kialakítása. A szóbeli és az írásbeli feladatok mennyiségileg arányban kell, hogy legyenek! A házi feladat optimális idő alatt elkészíthető legyen! Nehézsége feleljen meg a tanuló képességeinek – esetenként differenciáltan is adható házi feladat! A hét végére csak annyi feladat adható, mint más hétköznapokon.
38
Kötelező gyűjtőmunka csak olyan dokumentumokból kérhető, amelyek az iskolai könyvtárban megtalálhatók. A tanítási szünetek idejére a szokásos feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
12. A szülő, a tanuló, a pedagógus, és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái.
Az iskolában három fő szervezeti egység gondoskodik a gyermekek neveléséről. A tanulókat és az iskola egészét érintő legfontosabb nevelési – módszertani kérdésekben a nevelőtestület dönt. A szülői jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik, tagjaikból szülői választmány alakult. A feladatoktól függően gyűlnek össze, tartják megbeszéléseiket. A tanulók érdekeinek védelmére diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. E csoportok segítségével, összehangolt munkájával meg kell teremteni a lehetőséget, hogy iskolába járó tanulók testi, szellemi adottságaikat maximálisan kifejthessék. Olyan körülményeket kell teremteni: -
amelyek között a gyermekek bátran mernek kérdezni, mert választ kapnak a feltett kérdésekre,
-
amelyek között nyugodtan kezdeményeznek, mert segítik végiggondolni és megvalósítani az ötleteiket,
-
amelyek között a pozitív tulajdonságok kiemelésével egészséges önbizalmat szerezve vághatnak neki minden feladat elvégzésének,
-
amelyek között kialakul a gyermekek általános normákhoz igazított fegyelme, önfegyelme,
-
amely egymás kölcsönös tiszteletére épül.
Az, hogy a pedagógusoknak mennyire sikerül bizonyos társadalmi értékeket, viselkedési szabályokat elfogadtatniuk tanulóikkal, nagymértékben függ attól, hogy ezeket az értékeket, viselkedési szabályokat megerősíti-e a családi nevelés és a kortárscsoportok hatása.
39
A mai iskolában az a tanár képes eredményesen dolgozni, aki a tanulók családi hátterét ismeri, s valamilyen szinten az ifjúsági kultúra dolgaiban is képes eligazodni. Fontos, hogy jól működjön a kommunikáció a tantestület, a szülők és a diákok között. A szülőkkel olyan szemléletben kell együttműködni, hogy: -
lássák: közösek a céljaink és érdekeink,
-
érezzék: bármelyik problémájukkal megkereshetik a tanárok valamelyikét,
-
tudják: partnerként számítanak közreműködésére gyermeke érdekében!
Éppen ezért az iskolának tájékoztatni kell őket célkitűzéseiről, terveiről, konkrét feladatairól. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottjainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola honlapján;
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az intézményvezetőnél;
A nevelés – oktatás háromszereplős (iskola – szülő – diák) folyamatában - az iskola a szakmaiságot, a család a biztos hátteret, a diákönkormányzat a gyermeki személyiség tiszteletben tartását jelenti. A három harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyerek. Ezért fontos az információcsere és a kölcsönös együttműködés.
Az iskola közösségeinek együttműködése Az intézményvezetőség és a nevelőtestület együttműködése -
A
nevelőtestület
különböző
közösségeinek
együttműködése
az
intézményvezető
segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. -
Az együttműködés fórumai:
40
-
a vezetői értekezlet,
-
a kibővített iskolavezetőség ülései,
-
a különböző értekezletek,
-
megbeszélések,
Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. -
Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli, szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
-
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
-
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
-
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az az iskolavezetés felé.
-
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen vagy munkaközösség-vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.
A szakmai munkaközösségek együttműködése -
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
-
A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
-
-
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
-
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
-
iskolán kívüli továbbképzések,
-
a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
41
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a gyermekszervezet vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök, szaktanárok tájékoztatják. Az iskola vezetője tájékoztatást ad a diákok eredményeiről, az adott időszak eseményeiről, feladatairól: -
a tanévnyitó ünnepélyen
-
évente legalább két alkalommal iskolagyűlésen
-
a tanévzáró ünnepélyen
Az iskola alsó tagozatának közösségét a Gyermekszervezet fogja össze, mely a Gyöngyszemekért Egyesület keretein belül működik. A Gyermekszervezet vezetője koordinálja a szervezet működését: -
a diákok javaslatait figyelembe véve, az alsó tagozatos nevelőkkel együttműködve összeállítja az éves munkatervet,
-
felügyeli az aktuális programok, versenyek lebonyolítását,
-
biztosítja a megvalósításhoz szükséges feltételeket.
A felső tagozatos tanulók érdekeit a Diákönkormányzat képviseli. A diákok osztályonként 2 főt választanak, érdekeik képviseletére. Az osztályonként 2 főből álló választmány alkotja az iskolai Diákönkormányzat vezetőségét. A vezetőség munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányítja. A Diákönkormányzat havonta egy alkalommal ülésezik, ahol a tanulók elmondhatják véleményüket az iskola életéről, javaslatokat tehetnek vele kapcsolatban. Az osztályfőnökök, szaktanárok a tanév során folyamatosan tájékoztatják a tanulókat az aktuális eseményekről: -
a tanév rendjéről, feladatairól,
-
a házirend szabályairól,
-
balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatról,
-
a tantárgyi követelmény rendszeréről.
42
A tanuló tanórán és tanórán kívüli teljesítményéről az ellenőrző könyvbe tett bejegyzések és az osztályfőnök vagy szaktanár szóbeli és írásbeli közlései alapján kap visszajelzést. A tanulók kapcsolattartását szolgálják még a következő szabadidős tevékenységek, amelyeknek szervezését az osztályfőnök és a szaktanárok végzik: -
osztálykirándulás,
-
közös mozi- színház- könyvtár- múzeum- gyárlátogatás,
-
közös szabadidős tevékenységek a testvérosztályokkal,
-
osztályszintű ünnepségek, megemlékezések,
-
a diáksportkör eseménye.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban és írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.
A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető, a szülői munkaközösség vezetője, az osztályfőnökök, szaktanárok tájékoztatják. Az intézményvezető a leendő első osztályos tanulók szüleivel már az iskolába lépés előtt felveszi a kapcsolatot: -
Az óvodában szervezett szülői értekezleteken.
-
Az iskolában megrendezett „Bemutatkozik az iskola” rendezvényén.
-
A képességvizsgálaton.
-
A felvételt nyert gyerekek szülei számára rendezett szülői értekezleten.
Az iskola intézményvezető tájékoztatót ad a tanulók eredményeiről, az adott időszak eseményeiről, feladatairól a szülők számára: -
a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen,
-
az összevont szülői értekezleteken,
-
a szülői munkaközösség értekezletekein.
Az iskolavezetéssel való kapcsolat tartására lehetőséget adnak még: 43
-
a nyílt napok
-
a „Csibetábor” rendezvényei
-
az alapítványi bálok
-
a fogadóórák
-
a hagyományos és egyéb rendezvények
-
véleményláda
(amelynek
tartalmát
a
Szülői
Munkaközösség
és
az
iskola
intézményvezetője félévente egyszer ellenőrzi) Iskolánkban Szülői Választmány működik, amelyet osztályonként 3 kiválasztott szülő alkot. A választmány évente legalább kétszer ülésezik. A Szülői Munkaközösség tagjai továbbítják az osztályokat érintő problémákat a választmány felé, a választmány döntéseiről a szülői értekezleten rendszeresen tájékoztatást adnak. Az osztályfőnökök, szaktanárok folyamatos kapcsolatban állnak a szülőkkel. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
Egyéni megbeszélések
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.
Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
Szülői értekezlet A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Feladata: -
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása;
-
a szülők tájékoztatása;
-
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól; 44
-
a helyi tanterv követelményeiről;
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;
-
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról;
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;
-
az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;
-
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola intézményvezetője felé. Fogadóóra
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Kötetlenebb
véleménycserére
adnak
lehetőséget
iskolánk
hagyományos
és
egyéb
rendezvényei. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel. Iskolánkban a kapcsolattartás minden formájára jellemző a személyiségi jogok tiszteletben tartása.
45
A tanulói és szülői közösséget érintő partnerkapcsolatok
-
KLIK
-
ALIM
-
Cantemus Kórusintézmény
-
Kodály Diáksport Egyesület
-
Júlia Fürdő
-
Vikár Sándor Zeneiskola
-
Pedagógiai Szakszolgálat
-
Belföldi és külföldi kórusok
-
A város óvodái
-
A város ált. iskolái
-
A város középiskolái
-
Egyéb alapfokú művészeti iskolák
-
A város kulturális és sportintézményei
-
ELÁMEN
-
Iskolánk nyugdíjas pedagógusai
-
Iskolánk régi diákjai
13. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
Az iskolai tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben
és
oktatásban
részesüljön.
Személyiségének
szabad
kibontakozását,
önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát az iskola tiszteletben tartsa. Hozzájusson jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, jogai gyakorlásához szükséges eljárásokhoz. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. Választó és választható legyen a diákönkormányzatban. A tanuló kötelessége:
46
- Életkorához és fejlettségéhez igazodva pedagógus felügyelete mellett közreműködjön saját környezete rendben tartásában! - Megtartsa az iskola házirendjében foglaltakat! A tanulók kollektív joga: -
a
diákönkormányzat
létrehozása,
amely
demokratikus
módon,
széleskörű
nyilvánosságot teremtve fejezi ki a diákok közakaratát, -
minden osztálynak joga, hogy képviselőt válasszon, szóvivőt bízzon meg,
-
a DÖK tagja lehet az iskola minden tanulója,
-
a képviselőket a tagok választják meg,
-
munkájukat a tanulók által felkért tanár segíti, aki eljárhat képviseletükben.
A DÖK dönt: /a nevelőtestület véleményét meghallgatva/ -
saját működéséről
-
működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
-
hatáskörei gyakorlásáról
-
egy tanítási nap programjáról
-
tájékoztatási rendszere működtetéséről
A DÖK SZMSZ-ét a tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. Jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola házirendjével. A nevelőtestületnek 30 napon belül kell nyilatkoznia a jóváhagyásról, ha ezt nem teszi, elfogadottnak nyilvánul.
A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet: a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulókat képviselő diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez
47
- az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni! A tanulók jogaikat a diákközgyűlés összehívásával is gyakorolhatják! Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni! Összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.
14. A tanulmányok alatti vizsgák 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozó vizsga,
-
pótló vizsga,
-
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
48
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban
5.
szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI 49
Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
14.Az egész napos iskola Az alsó tagozaton egész napos iskolaként működünk. A kötelező és egyéb foglalkozás a délelőtti és délutáni időszakban egyenletesen elosztva, egymást felváltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve történik.
Az egész napos iskola kiemelt feladata
-
Az oktatási – nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására, az egyén ismereteinek céltudatos felhasználására irányulnak.
-
Különböző tanulási technikákkal segítse a tanulók felkészítését az órákra, teremtse meg az önálló tanulás megfelelő feltételei!
-
Változatos
foglalkozásokkal,
a
gyerekek
nyugalmát
biztosító
körülmények
megteremtésével, az aktivitás és pihenés megfelelő ritmusának kialakításával óvja a gyerekeket a túlterheléstől! -
Járuljon hozzá a szabadidő egészséges és igényes sokoldalú fejlődést segítő eltöltéséhez!
-
Segítse az egészséges szokásrend kialakítását!
-
Alakuljon ki egy közösségi szellemet tükröző magatartási forma, melyben szerepet kap az egymás elfogadása!
50
-
Törekedni kell az élményt adó tevékenységek /ünnepek, köszöntések, versenyek stb./ szervezésére!
-
Feltételek biztosítása az egyéni korrekcióra, fejlesztésre, tehetséggondozásra.
Az egész napos iskola rendszere Napi több mint 8 órát töltenek el a tanulók az iskolában, ezért fontos, hogy kialakuljon egy rendszer a gyermekek életében, hiszen egy rendszeresen ismétlődő folyamathoz könnyebben tudnak alkalmazkodni. Ez az órarend természetesen nem jelent merev szabályokat, rugalmasan kezelhető, a gyermekek pillanatnyi pszichés állapotának figyelembevételével lazítható. Ezért az ún. nehezebben elsajátítható tantárgyak tanítása( magyar, matematika, környezetismeret, idegen nyelv) a délelőtti órákban zajlik, amikor a gyermek aktívabb, terhelhetőbb, a készségtárgyak a délutáni órákra kerülnek. A tanítási órák 45 percesek. Az önálló tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Van olyan eset, amikor csak délután van. Az eltérő tanulási tempó miatt a differenciált feladatok adásával lehet az egyensúlyt megteremteni. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, délelőtt kevesebb, délután több, mely a kikapcsolódást teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kézműves- és kulturális foglalkozás, énekkar, néptánc, sport, hittan. Zenetagozatos iskola révén sok gyerek hangszeres oktatásban részesül. A Vikár Sándor Zeneiskola pedagógusainak is tantermet biztosít az iskola, hogy a kicsiknek zongorázni, hegedülni, fuvolázni, csellózni ne este kelljen egy másik intézménybe átmenni. Ez is megoldott a szabadidőben. Félévente legalább egyszer színházba és moziba is ellátogatunk. Múzeum, kiállítások megtekintésének lehetőségeit maximálisan kihasználjuk. Az osztály együtt tízóraizik, ebédel, uzsonnázik tanítójával. Megfelelő alkalom ez a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítására. Szabadidőben több alkalom adódik a tanulókkal való beszélgetésre, élményeik, problémáik meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésére. A gyermek az iskolában tanítói segítségével észrevétlenül sajátítja el a helyes tanulás technikáit, és gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulás szintjére. Lehetőség van tehetséggondozásra is, amit nevelőink maximálisan kihasználnak. A mi egész napos iskolánk olyan, mint egy család. A gyermek biztonságban, otthon érzi magát, játszhat, énekelhet, soksok mesét hallgathat és mesélhet.
51
Minden egész napos osztályt két pedagógus vezet. Egy nevelő a humán, a másik a reáltárgyakat tanítja, tulajdonképpen megosztják egymás között a tantárgyakat. Így az osztályban tanítópárok a tanórák megtartásán kívül napközis tevékenységet is ellátnak.
16. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei
Belépés az iskolába, továbbhaladás
„Minden gyermeknek joga, hogy az iskola kezébe adja azt a kis kulcsot, mellyel, ha ő is akarja, bejut a zene csodakertjébe, s azzal egész életét értékét megsokszorozza.” (Kodály Zoltán) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 50§ (5) alapján művészeti emelt szintű oktatás esetén az iskola alkalmassági vizsgát szervezhet. Nem rendelkezünk beiskolázási körzettel. A felvétel képességvizsgálat útján történik, az óvoda által kiállított iskolaérettséget dokumentáló igazolás birtokában. A képességvizsgálat folyamata: Az elbeszélgetést megelőzik pedagógusaink óvodalátogatásai (októberben), amikor is játékos formában kiválasztják azokat a gyerekeket, akikről a zenei képességeik alapján úgy gondolják, hogy az iskolai ének-zene oktatás alapkövetelményeinek megfelelnek. Ezeket a gyerekeket szüleikkel együtt meghívjuk a december elején megrendezésre kerülő „Bemutatkozik az iskola” című hagyományos rendezvényünkre, ahol elsősorban iskolánk specialitásáról, az ének-zenei képzésről adunk keresztmetszetet 1-8. évfolyamig. Mindezek után várjuk azon szülők jelentkezését – többnyire a következő év január közepéig -, akiknek elnyerte a tetszését az iskola szelleme, és szeretnék gyereküket egy igazi kodályi iskolában neveltetni-taníttatni.
52
A képességvizsgálat előre megbeszélt beosztással általában január 20-át követő két nap délelőttjén tartjuk. (hétfő, kedd). Képességvizsgálat: a.) általános iskolaérettségi vizsgálat b.) ének-zenei képességek vizsgálata -
hangszín
-
hangterjedelem
-
zenei hallás
-
ritmusérzék
-
koncentrációs képesség
-
fejleszthetőség
Az elbeszélgetés mindkét részére a játékosság jellemző. A meghallgatás mindkét részén 2-2 pedagógus vesz részt, így többféle vélemény is érvényesül a kialakított végleges eredményben. A meghallgatás csupán a képességek vizsgálatára terjed ki. A bizottság minden évben meghatározza a felvétel alsó ponthatárát – melynek alapja a fenntartó által mindenkor engedélyezett felvehető gyerekek létszáma-, és e szerint dönt a felvételről. A bizottság tagjai: az iskolavezetés az 1-2. osztályos és az éneket tanító pedagógusok Az elbeszélgetés eredményéről legkésőbb 1 héten belül írásban tájékoztatjuk a szülőket. Amennyiben a szülő a gyerekét pozitív döntés esetében iskolánkban szeretné taníttatni, úgy az értesítés után 1 héten belül nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván a lehetőséggel. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; 53
a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; vizsgálat esetén a szakértői bizottság véleményét. Tanulói jogviszony létesítése magasabb évfolyamokon Magasabb évfolyamra való felvétel csak ének-zene tantárgyból letett különbözeti vizsgával lehetséges. Feltételek: - az adott osztály tanulólétszáma terhelhető legyen -
legalább jó tanulmányi eredmény
-
legalább jó magatartás
-
legalább jó szorgalom és az ének szaktanáraink pozitív véleménye
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A felvételről az előzőek figyelembevételével az iskola vezetője dönt. A döntéssel kapcsolatban fellebbezésnek helye nincs!
Magasabb évfolyamon való továbbhaladás A tanuló magasabb évfolyamokra való továbbhaladása feltételezi az alacsonyabb évfolyam eredményes befejezését. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, biztosítjuk a külön felkészítést, hogy a második osztály végére a meghatározott követelményeknek eleget tudjon tenni. 54
A folyamatos tanulás szerves részét képezi a szerzett ismeretanyag begyakorlását és alkalmazását, új fogalmak rögzítését elősegítő otthoni tanulás. A tanuló jogviszony megszűnése
-
a 16. életév betöltésével
-
iskolaváltoztatással
-
más iskolába való felvétel esetén.
-
osztály elvégzése esetén más középfokú intézménybe való felvétel.
HELYI TANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:
1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára
7. 8. – Ének-zene emelt óraszámú kerettanterv 1–8. évfolyam számára
2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
55
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? ének ének ének magyar ének magyar ének ének matematika ének matematika ének matematika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra
4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Magyar nyelv és irodalom A Biológia-egészségtan Fizika B Kémia B matematika emelt szintű B
6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. 7. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.
56
8. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6+1
4 1 1 2+2 2 1 5 2 25
4 1 1 2+2 2 1 5 2 25
4 1 1 2+2 2 1 5 3 25
4. évf. 6+1 2 4 1 1 2+2 2 1 5 3 27
9. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3+1
7. évf. 3 3 3+1
8. évf. 4 3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1+2+1 1
2 2 1 1 1+2+1 1
1 1 2 2 1+2+1 1
1 1 5 1 3 28
1 1 5 1 3 31
1
1+2+1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
57
Alsó tagozat 1. sz melléklet
Felső tagozat 2. sz melléklet
TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) alkalmaznak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. Indokolt esetben hivatalos tankönyvjegyzéken nem szereplő egyes kiadványok szülői hozzájárulással használhatók. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, ének-zene valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
58
A tantárgyi tudás értékelésének alapelvei: -
Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Legyen sokoldalú, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat. Az értékelés feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak. Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítani a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére.
Az értékelés céljai: A legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő. A személyiség nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képességek és igény kialakításához.
2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében témakörönként minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban
59
figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. - A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT - FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL - A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta minden tanulónak érdemjegyet kell szereznie A hit - és erkölcstan és az erkölcstan tantárgyakat érdemjeggyel nem értékeljük, a bizonyítványba részt vett bejegyzés kerül. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
60
Teljesítmény 0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második évfolyam félévétől a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. PÉLDÁS az a tanuló, aki: -
az iskola céljainak érdekében kiemelkedően tevékenykedik, erősíti annak jó hírét az iskolai feladatokból szívesen vállal részt, azokat teljesíti, munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi a házirendet és a közösségi élet alapszabályait betartja, s ezzel társainak is jó példát mutat a felnőttekkel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó, segítőkész megnyilvánulásaiban őszinte, megértő és jóindulatú
JÓ az a tanuló, aki :
-
részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat a legjobb tudása szerint teljesíti a házirendet és a közösségi élet alapszabályait betartja a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon és szünetekben fegyelmezetten viselkedik, tisztelettudó és jóindulatú
61
VÁLTOZÓ az a tanuló, aki :
-
a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt viselkedésével szemben többször merül fel kifogás vét a házirend ellen, beleszólásával, fegyelmezetlen magatartásával zavarja az óra menetét, társai munkáját időnként durva, udvariatlan önértékelése nem reális, felelősségérzete, rendszeretete változó a félév során osztályfőnöki intése van
ROSSZ az a tanuló, aki :
-
kivonja magát a közösségi munkából, hátráltatja azt fegyelmezetlen magatartásával rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be figyelmen kívül hagyja a házirend normáit, rombolja az iskola hírnevét a felnőttekkel szemben gyakran tiszteletlen, társaival durván, csúnyán beszél, verekedik a félév során intézményvezetői intése van
15. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 16. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
PÉLDÁS annak a tanulónak a szorgalma, aki : -
a tantervi követelményeket képességeinek megfelelően – példamutatóan, kitartó munkával igyekszik elsajátítani munkájában pontos, megbízható a tanórán aktívan vesz részt az ismeretszerzésben, figyel, készül többletfeladatokat vállal, önállóan végzi azt el, s ha képes rá, segít társainak érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is rendelkezik ismeretekkel, esetleg versenyeken is eredményesen szerepel 62
JÓ annak a tanulónak a szorgalma, aki : -
a tanításhoz szükséges felszerelést magával hozza, rendben tartja a házi feladatokat elkészíti, az órákra képességeihez mérten készül az órán jól dolgozik, szorgalma általában egyenletes, de hanyag is néha, nevelői ösztönzésre ismét jó teljesítményre képes érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül
VÁLTOZÓ annak a tanulónak a szorgalma, aki : -
taneszközeit, felszerelését gyakran otthon felejti szétszórt, önállótlan csak figyelmeztetésre kezd munkához, a kapott feladatokat felületesen, hibásan végzi el gyakran dolgozik képességszintje alatt, munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást
HANYAG annak a tanulónak a szorgalma, aki : -
felszerelését rendszeresen otthon felejti tanítási órákon nem figyel, nem vesz részt a munkában megbízhatatlan, fegyelmezetlenül, rendszertelenül, pontatlanul dolgozik
17. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
63
18. Az iskolai jutalmazás elvei és formái. MIT?
MIÉRT?
MIKOR?
KI ADJA?
Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret Intézményvezetői dicséret
- Kiemelkedő tantárgyi dicséret - Kiemelkedő közösségi munkáért - Kimagasló tanulmányi, sport- és kulturális eredményért
- A tanév folyamán, ha a tanuló arra érdemes. - A tanév folyamán, amikor a tanuló megérdemli - A tanév folyamán bármikor, amikor a tanuló erre érdemes
A szaktanár Az osztályfőnök
Az intézményvezető
A kiemelkedő tanulmányi vagy egyéb eredményeket elért tanulókat az iskola intézményvezetője és a nevelőtestület az alábbi dicséretekkel illetve kitüntetésekkel jutalmazhatja a tanév végén:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Dicsérő oklevél jó tanulmányi eredményért és példás magatartásért. Intézményvezetői dicséret kiemelkedő közösségi munkáért. Intézményvezetői dicséret a sport terén elért kiemelkedő eredményért. Jó tanuló, jó sportoló cím. Kiváló énekkari munkáért. Nevelőtestületi dicséret jó tanulmányi munkáért és példás magatartásért. A Kodály Zoltán Általános Iskola Kiváló Tanulója cím 8. osztály végén. Oklevél jó tanulmányi eredményért.
Az elismeréseket a tanévzáró ünnepségeken adjuk át. Ekkor kerül sor az egész éven át tartó osztályok közötti tanulmányi verseny eredményének kihirdetésére és a közösségi jutalom átadására is. 19. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
64
Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés /szóban és írásban/
Osztályfőnöki figyelmeztetés /szóban és írásban/
- A szaktanár adja a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, a tantárgyi követelmények nem teljesítése, az órákon előforduló fegyelmezetlenség esetén.
Osztályfőnöki intés
- Az osztályfőnök adja, ha a tanuló a házirend elvárásait enyhébb módon megsérti.
Intézményvezetői figyelmeztetés /szóbeli és írásbeli/
- Az osztályfőnök adja a házirend ismételt vagy súlyosabb megszegése miatt.
Intézményvezetői intés
- Az intézményvezető adja, a házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos rongálás miatt.
Fegyelmi büntetés fokozatai: a.) megrovás b.) szigorú megrovás c.) meghatározott kedvezmények, juttatások megvonása d.) áthelyezés másik osztályba, iskolába
- Az intézményvezető adja, ha a tanuló ismételten és súlyosan megsérti az iskola házirendjét. A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanulók fegyelmi büntetésben részesülnek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján. A fegyelmi büntetéseket meghozni fegyelmi tárgyalás lefolytatásával lehet.
20. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 21. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás;
65
-
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
22. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, - iskolai sportkörben való sportolással, - kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, szeptember és május hónapokban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 66
Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
67
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN
(A
hátizmok
dinamikus
erő-
állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A
68
vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
69
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét
térdét
90
fokos
szögben
behajlítja.
Laza
tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
70
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
71
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
72
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
73
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
5. feladat: 12 perces futás Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsék futással. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
74
75
76
77
4. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 20
igen gyenge
21 – 40
gyenge
41 – 60
kifogásolható
61 – 80
közepes
81 – 100
jó
101 – 120
kiváló
121 - 140
extra
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -
A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
78
III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola intézményvezetője;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
a szülői munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 3. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. kodaly-nyhaza.sulinet.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola honlapján;
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az intézményvezetőnél;
79
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)
A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógiai programját az SZMK 2013. március tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.)
A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2013. március 20-án tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.
Nyíregyháza, 2013. március 30. ................................................. intézményvezető
80
